5
KÁVÉILLAT ÉS KÖSZÖNET Az espresso rövidlélekzetû mûfaj, nem epika, csak afféle kisplasztika Márai Sándor Amikor 1964-ben a Baross utca 112. alatti (máig zöldeskék) bérház ötödik emeleti lakásának öntött mûkõ konyhájában – a szobában beszélgetõ szü- leimet és vendégeiket meglependõ – gyermekkorom elsõ eszpresszókávé- ját fõztem, még nem sejthettem, hogy a haragvón fortyogó lé életem itala lesz. Kóstoltam már bort és sört, az roppant mód izgatott, ám nem értet- tem, minek isszák a felnõttek a forró feketét, ahelyett, hogy õk is belemár- tanák csupán a kockacukrot, és azt ennék mint finomságot. Nem a szom- jukat oltották vele, ez világos volt, de akkor mit? Errõl fogalmam sem volt. Az õrölt kávénak persze jó illata volt, de hát sok mindennek volt jó illata: a vasárnapi kakaónak, a fûnek, a rántott húsnak, az anyám hajának, az az- óta kihalt tavasznak és a talányos tárgyakkal teli trafiknak. Honnan is tud- hattam volna, hogy valaha eszpresszókávéim sötét vizein jutok majd a legmesszebb az ismeretlen parton, melynek puha fövenye, úgy hiszem, egy idõ múlva mindörökre eltûnik elõlem. Az õrlemény és a fõzet illata mellett arra is jól emlékszem, hogy amikor a felnõttjeim azt mondták, presszó, eszpresszó, akkor kicsit mindig csillogott a szemük, holott e he- lyeken ugyanazt csinálták, amit otthon, feketét ittak, beszélgettek és ciga- rettáztak. Rájuk, életem eszpresszós hölgyeire és a városomra emlékezve írtam meg ezt a könyvet. A múlt évezred végén még azt mondhattuk volna: Budapest eszpresz- szóhálózatának kilencvenes évek eleji fölszámolódásával lezárult a város három évszázados kávés múltjának utolsó fejezete. Ma örömünkre már másként fogalmazhatunk, hiszen az új idõk kávézói és fõként a város egyik európai védjegyévé vált romkocsmák az elmúlt másfél évtized során új korszakot nyitottak a hazai nyilvános kávézás intézménytörténetében. E könyvben azonban eszpresszóink, pontosabban a budapesti eszpresz- szók hetvenesztendõs múltját kívánom elbeszélni Önöknek (s nem kevés- bé: magamnak). Mert ha eltekintünk is a húszas és a harmincas évek kissé szaggatott kezdeteitõl, majd a szocialista eszpresszóhálózat rendszervál- tást követõ lassú felszámolódásának éveitõl, volt ebben a városban 1937- 9

Zeke Gyula: Volt egy feketém

Embed Size (px)

DESCRIPTION

előszó

Citation preview

  • K V IL LAT S K SZ NET

    Az espresso rvidllekzet m faj, nem epi ka, csak af f le kis plasz ti ka

    Mrai Sn dor

    Ami kor 1964-ben a Ba ross ut ca 112. alat ti (m ig zl des kk) br hz t dikeme le ti la k s nak n ttt m k kony h j ban a szo b ban be szl ge t sz -le i met s ven d ge i ket meg le pen d gyer mek ko rom el s eszp res sz k v -jt fz tem, mg nem sejt het tem, hogy a ha rag vn for tyo g l le tem ita lalesz. Ks tol tam mr bort s srt, az rop pant md iz ga tott, m nem r tet -tem, mi nek is szk a fel nt tek a for r fe ke tt, ahe lyett, hogy k is be le mr -ta nk csu pn a koc ka cuk rot, s azt en nk mint fi nom s got. Nem a szom -ju kat ol tot tk ve le, ez vi l gos volt, de ak kor mit? Er rl fo gal mam sem volt.Az rlt k v nak per sze j il la ta volt, de ht sok minden nek volt j il la ta:a va sr na pi ka ka nak, a f nek, a rn tott hs nak, az anym ha j nak, az az -ta ki halt ta vasz nak s a ta l nyos tr gyak kal te li tra fik nak. Hon nan is tud -hat tam vol na, hogy va la ha eszp res sz k v im s tt vi ze in ju tok majd aleg mes szebb az is me ret len par ton, mely nek pu ha f ve nye, gy hi szem,egy id ml va mind rk re el t nik el lem. Az r le mny s a f zet il la tamel lett ar ra is jl em lk szem, hogy ami kor a fel ntt je im azt mond tk,pres sz, eszp res sz, ak kor ki csit min dig csil lo gott a sze mk, ho lott e he -lye ken ugyan azt csi nl tk, amit ott hon, fe ke tt it tak, be szl get tek s ci ga -ret tz tak. R juk, le tem eszp res szs hl gye i re s a v ro som ra em l kez ver tam meg ezt a kny vet.A mlt v ez red v gn mg azt mond hat tuk vol na: Bu da pest eszp resz -

    sz h l za t nak ki lenc ve nes vek ele ji fl sz mo l d s val le z rult a v rosh rom v sz za dos k vs mlt j nak utol s fe je ze te. Ma r mnk re mrms knt fo gal maz ha tunk, hi szen az j idk k v zi s f knt a v rosegyik eu r pai vd jegy v vlt rom kocs mk az el mlt ms fl v ti zed so rnj kor sza kot nyi tot tak a ha zai nyil v nos k v zs in tz mny tr t ne t ben.E knyv ben azon ban eszp res sz ink, pon to sab ban a bu da pes ti eszp resz - szk het venesz ten ds mlt jt k v nom el be szl ni nk nek (s nem ke vs -b: ma gam nak). Mert ha el te kin tnk is a h szas s a har min cas vek kis sszag ga tott kez de te i tl, majd a szo ci a lis ta eszp res sz h l zat rend szer vl -tst k ve t las s fel sz mo l d s nak ve i tl, volt eb ben a v ros ban 1937-

    9

    1-132_zeke_1.qxd 10/28/2014 2:19 PM Page 9

  • 10

    tl kezd ve b t olyan v ti ze dnk, ame lyet a k vs nyil v nos sg tar ka tr -k pn mind in kbb az eszp res szk ne on f nyei ural tak.So sem ra ga dott ma g val a ke rek sz mok b v le te mi knt a sz mo k

    l ta l ban sem. (Tisz te let gy is ma radt ben nem: n ha tb bet mon da nakmin den rv nl, s szm ta lan mon dan dm cson ka ma rad na nl k lk.)Ha mr nem is mer het tem s l het tem ve le sze m lye sen a Ja pn ban, J zsefAt ti la sz le t s nek sz za dik ve, mond juk, nem volt fon to sabb a sz mom -ra, mint ez a szz ki len ce dik. Hogy lt s rt, elg ne kem. Meg em l tem csu -pn ezrt e knyv fel t se kpp, hogy a nyil v nos k v zs kul t r ja ppeb ben az v ben, 2014-ben h rom szz ves Bu da pes ten. A ma gyar k v -hz tr t net nagy alak ja, Borsody Bevilaqua B la ed dig meg nem c folt ku -ta t si ered m nye sze rint ugyan is 1714-ben nyi tot ta meg z le tt Pest v ro -s ban, va la hol a mai Mol nr ut ca s a Ha vas ut ca sar kn Ba lzs (szer blBlzs, la ti nul Blasius) mes ter. Ein Radz Catholisch, aki gy szerb nem,ha nem bu nye vc vagy crnagrac, eset leg al bn lehetett.1Vol tak k v h zakugyan szp szm ban mr a t rk h dolt sg ko ra be li Bu dn is, m azok bant r kk l tek s r tak t rk verseket2, s a ma guk nyel vn be szl get ve it tka ma i hoz fel te he t en ha son l t rk k vt, me lyet a g r gk g rg k v -nak mon da nak. Tr t ne ti et len el j rs vol na ezrt, ha a nyil v nos k v zsbu da pes ti az 1873-as v ros egye s t sig: bu dai s pes ti kul t r j nak id -ha t rt r juk is ki ter jesz te nnk. Nem va gyunk egy for mk, ezrt azok, aki -ket ma g val szo kott ra gad ni a ke rek sz mok b v le te, me, rl het nek.Ez a h rom szz v, me lyet a k ln f le k vs he lyek sz nes pa let t jn

    eg sz ben mg is csak a k v hz ne ve fm je lez, ter m sze te sen tel jes t te -kin tst ig nyel majd, amely hez k pest ez az eszp res sztr t ne ti mun kamg min dig elz mny nek te kint he t csu pn. nl l k tet for m j ban va -l kz re a d sa mel lett mg sem csak az szlt, hogy a k v hz h rom v sz -za d rl Bevilaqua ri s mo nog r fi ja s m sok knyvei3 utn r de m benjat mon da ni csak nagy ar ny egyet len em ber let ide jt szin te meg ha -la d for rs fel t rs rn le het.A dn ts mel lett h rom, et tl fg get len, n ma g ban is elg s ges okot is

    fel tu dok so rol ni. Itt van min de nek eltt a kol lek tv em l ke zet ki e ss, amelyaz eszp res szk mlt jt sjt ja. Rsz ben nem ze d ki okok bl, rsz ben a ml -tat vg kpp el t rl ni k v n agy mo ss si ke re kpp a ma l em be rek el sp -r tbb s g nek fe j ben az eszp res sz ki z r lag a szo ci a lis ta v ti ze dek hezk t dik, af f le sajtlag szo ci a lis ta m faj, amely nem is l te zett ko rb ban.Hogy ez men nyi re nem gy volt, azt en nek a knyv nek a lap ja in b sg geldo ku men tl va lt hat ja majd az ol va s.A m so dik ok a nyil v nos k v zs k ln f le in tz m nye i nek l lan d

    s sze mo s s ban lel he t fel, a k v hz, k v z, k v m rs s eszp res szsza vak mg a szel le mi em be rek (kz tk igen gyak ran a szak ma be li ek) sz -t r ban is pusz ta szi no ni mk nak sz m ta nak, ame lye ket a v lasz t kos fo -gal ma zs r de k ben nem pusz tn le het s ges, de ajn la tos is vl to gat ni,

    1-132_zeke_1.qxd 10/28/2014 2:19 PM Page 10

  • 11

    tekin tet nl kl a tr t ne ti kor szak ra, amely rl pp be szl nek. Ha fon tos -nak tart juk a k vs mlt rl (s rsz ben a je len rl is) foly ta tott dis kur zus bana pon tos be sz det, eb be sem nyu god ha tunk be le.Har ma dik ok knt v gl az a mo der ni z ci s sa jt sze r sg em l ten d,

    ame lyet a har min cas vek m so dik fe l ben ki bon ta ko z eszp res szkul t -ra tes te s tett meg a k vs nyil v nos sg ban, s amely m ra ugyan csak a kol -lek tv em l ke zet s a tr t net rs! s tt kam r j ban vr ja az j meg vi l -g ts f nye it. Nagy j ban ezek mi att szk s ges s egy ben r de mes is nl lk tet ben fel mu tat nunk az eszp res szk m ra k zel ki lenc v ti ze des hiszk sem hal tak meg eg szen f v ro si le t nek k pe it.Mi vel n hny kol l gm s j ma gam az utb bi kt v ti zed ben igen so kat

    pub li kl tunk mr a trgy ban (igaz, el s sor ban Bu da pest k v h zi mlt j -rl s je le n rl), e mos ta ni k tet kap csn kt to vb bi sz re v telt is el re bo -cs ta nk. A fnt v zolt kol lek tv em l ke zet l la pot s az eszp res szk mlt -j ra ir nyu l tr t ne ti r dek l ds sze g nyes s ge foly tn g re tesalap hely zet tel szem be sl het tem: el s knt azo no st hat tam s tr hat tam fela trgy alap ve t for r sa i nak nagy tbb s gt. A rsz le tek kel a ma guk he -lyn is mer te tem meg az ol va st, itt csu pn an nyit bo cs ta nk el re, hogynem ko rb bi mun kk s egy-egy ki v te les eset tl el te kint ve rsz ta nul -m nyok s szeg z st tart ja a ke z ben az ol va s: fel hasz nlt for r sa im mint -egy ki lenc ven sz za l k val ed dig sen ki sem fog lal ko zott. Ki sebb mr tk -ben, de ugyan ez r v nyes a k tet il luszt r ci i ra s fny k pe i re is, ame lyeke la po kon f knt a do ku men t ls esz k zei. Az elb bi ek szin te ki z r lag ittlt nak el szr nap vi l got, a fo tk nak pe dig mint egy het ven sz za l ka je le -nik meg el s knt a knyvben.4N hny el ze tes szt a mun ka sz veg md j rl is ej te nk. Nem k v nok

    (de nem is len nk k pes) meg fe lel ni a szel le mi let s nyo m ban az ol va -si el v r sok m lyen be ideg z dtt osz t lyo z haj la m nak, s ak kor le szekel ge dett, ha a mun km a b s ges ap pa r tus el le n re sem lesz be szu sza -kol ha t sem a tu do m nyos, sem a np sze r, is me ret ter jesz t ka te g -ri ba. Eb ben a ket ts sg ben egsz egy sze r en nem hi szek j knyv vans rossz knyv, eb ben vi szont na gyon is. Re ml he tem csu pn gy, hogy atu do m nyos sg bi zo nyos for mai je gyei jegy ze tek, nem kz nyel vi fo ga -lom hasz n lat s n mi szer ke ze ti fe gye lem nem ri aszt jk el majd a lg restr ben le be g sz ve gek m ko ny ra szok ta tott ol va st. Meg le het, a sz mokalatt l l for rs meg je l ls nem iz gal mas ol vas mny, m nem is k te le z.Ne kem vi szont fon tos id ze te im s l l t sa im al t masz t sa v gett, s fon -tos le het az ol va s nak is: ht ha tbb re k vn csi az idz tem sz veg blannl, mint amit n mu ta tok meg be l le ne ki. Az let l ve ze tt szol g lkul tr tr t ne ti tr gyak ese t ben s vg t re az eszp res szk mlt ja ide tar -to zik k l n sen cs b t a sz ve gek ef faj ta le beg te t se, s a trgy m ve lisaj nos sok szor kn ny kz zel meg fe lel nek e vlt igny nek. Ami meg atudo m nyos, pon to sab ban a m gt te l l is me ret el m le ti k v nal ma kat

    1-132_zeke_1.qxd 10/28/2014 2:19 PM Page 11

  • ille ti: nem hi szek a mo der ni z ci s pa ra dig m ban, de gy v lem, aki hiszben ne, meg gy z anya got ta ll majd a kny vem ben az al t masz t s ra.Szen ve d lye sen r de kel vi szont a k vs nyil v nos sg k ln f le kor sza kai -nak egy sze ri s ge s meg is m tel he tet len s ge. Ez ad ke re tet s kor l to kat ak v ivs me ta fi zi k j nak s ero ti k j nak, af f le el re ho zott, kul tu r lis ha -ll l mny, amely l ni s vg kpp meg hal ni egy knt se gt. Fe gyel me zett iz -ga lom mal k v nok be szl get ni ezek rl a kr d sek rl a kny vem ben for r -sa im j rszt mr nem l (ne ves s nv te len) szer z i vel pp gy, mint azol va s im mal, s mi kz ben el bk t rom ered m nye i met s gon do la ta i mat,tu dom, hogy a di a l gus so rn sok min dent ka pok is majd t lk.Cs b t le he t sg lett vol na t lp nem Bu da pest ha t ra it, s ki ter jesz te -

    ni a ku ta tst a ha zai eszp res sz kul t ra eg sz re. Te kint ve, hogy eszp resz - sz a m so dik vi lg h bo r eltt csak ki v tel kpp l te slt a vi dk egy-egyna gyobb v ro s ban, s hogy ms fe ll a szo ci a lis ta eszp res sz kul t ra a szab -v nyo s ts r vn sok kal in kbb nl k lz te a te r le ti-he lyi sa j tos s go kat,mint mond juk az t ter mek s a ven dg lk h l za ta, lt szat ra nem lett vol -na ne hz dol gom. Mg is le tet tem az ilyen r te lem ben vett tel jes sg rl, merta vi d ki ven dg l t ipa ri vl la la tok anya ga i nak ku ta t sa s a he lyi saj tugyan csak szk s ges t te kin t se vg kpp szer te fosz lat ta vol na a mun kap esz ha tr idn be ll va l be fe je z s nek es lye it. A ha zai (s a nem zet k -zi) ki te kin t sek gy al kal mi nak te kint he tk csu pn a sz veg ben.Mun k mat so kan se g tet tk. K sz net tel tar to zom a kz gyj te m nyek

    a BTM Kiscelli M ze um, a Bu da pest F v ros Le vl t ra, a F v ro si Sza bEr vin Knyv tr Bu da pest Gyj te m nye, az Ipar m v sze ti M ze umKnyv t ra, a KSH Knyv t ra, a Ma gyar p t sze ti M ze um, a Ma gyarKeres ke del mi s Vendgltipari M ze um, a Ma gyar Nem ze ti Le vl tr, aMa gyar Nem ze ti M ze um Fo t t ra, a Ma gyar Pos ta M ze um s Knyv tr,az MTI Fo t t ra, az Or sz gos Sz ch nyi Knyv tr, az Or szg gy l siKnyv tr, va la mint a Po li ti ka tr t ne ti In t zet Knyv t ra s Le vl t ra mun ka tr sa i nak. Fi gyel mk s se g t ksz s gk nl kl nem jut hat tam vol -na hoz z ily mr tk ben tr gyam for r sa i hoz a ku ta ts kt ve so rn. Ez t -tal is k sz nm a ki adm t rel mt s a szer z sz m ra ide lis mun ka kap -cso lat s lg kr ki ala k t st. Az anyag gyj ts s a meg rs so rn sz moskol l ga s ba rt nyj tott ki sebb-na gyobb se gt s get egy-egy adat, rsz let -kr ds tisz t z s ban, h l val gon do lok r juk. K ln em l tem Csont Sn -dor ne vt, aki sa jt knyv nek ki j r fi gye lem mel t mo gat ta vl lal ko z so -mat, Olh Ger gely M t fo t m vsz ba r tom se gt s ge ugyan gynl k lz he tet len nek bi zo nyult, s ez ton is k sz nm Kiss Fe renc s SzcsAn dor, idn nyolc van nyolc ves pin cr ba r ta im sok ves je len lt t az le -tem ben s mun k im ban olyan tu ds bir to k ba ju tot tam l ta luk, ame lyetrott for r sok bl so sem sze rez het tem vol na meg. Fe le s gem nek ta lnrk re ads ma ra dok az idei nyr ral, fi a im a g pen pe dig ez t tal is ksz -sg gel se g tet tk aty ju kat, a ho mo predigitalist.

    12

    1-132_zeke_1.qxd 10/28/2014 2:19 PM Page 12

  • Jegy ze tek

    1 Bevilaqua Borsody BlaMazsry Bla: Pest-budai kvhzak. Kv s kvs -mestersg 15351935, III. Budapest, 1935, Budapesti Kvsok Ipartestlete.2 Saly Nomi: Kofi Hazban kofit ittam A kvzssal bartkoz magyarok

    Nyugat-Eurpban s idehaza a 1718. szzadban, in Mihlynapi ksznt. rsokIlia Mihly szletsnapjra, SzegedBudapest, 2000, Szegedi TudomnyegyetemBlcsszettudomnyi Kar, Szerkesztette Saly Nomi, 251. 3 A ha zai k vs nyil v nos sg h rom szz ves trtnetnek t te kin t bib li og r -

    fi jt lsd a k tet v gn.4 A k ln f le k v h zi tr gy k te tek ben s a Bu da pest tel fog lal ko z al bu -

    mok ban itt-ott sze rep l fo tk mel lett egyet len k tet akad, amely jl s sze v lo ga -tott fel v te lek bl l l eszp res szs fe je zet tel is ren del ke zik, Gl Lsz l: Csak aszpre Bu da pes ti let-k pek az 195060-as vek bl, Bu da pest, 2005, Fe ke te Sas Ki ad,96106.

    1-132_zeke_1.qxd 10/28/2014 2:19 PM Page 13