Zala megye

Lenti

Hévíz

Kehidakustány

Vonyarcvashegy

2014

Letenye

A Cosmo Média Kft. kiadványa

Balatongyörök

Nagykanizsa

Zalaegerszeg

Zala megye 3

KedvesOlvasó!

Hívogat a dimbes-dombos Zala megye

Azalaiak méltán büszkék a Göcseji Falumúzeumra

ZALAmegye magazin 2014. 02. 07. · Kiadja: Cosmo Média Kft. 1139 Budapest, Röppentyű u. 21–23. · Felelős kiadó: Kövecsesné Takács Tünde+36-30-956-5599 · takacs.tunde@cosmomedia.hu · www.cosmomedia.hu · Felelős szerkesztő: dr. Dudics Emese · Fotó: Mészáros T. László,Szalóky Béla · Tördelés: Mészáros Péter · Nyomtatás: Ipress Center Hungary Kft. Felelős vezető: Lakatos Imre ügyvezető

Nem véletlen, hogy Zaláról sokaknak el-sőként a szelíd zöld lankák jutnak azeszébe, de a víz legalább olyan meghatá-rozó eleme a zalai létnek, mint a dimbes-dombos táj. A pezsgő kulturális élet és azalaiak vendégszeretete is vonzza a láto-gatókat.

Zala megye ad otthont a Keszthelyi-hegy-ségnek és a Zalai-dombságnak. A táj ma-gán viseli az évmilliókkal ezelőtti aktívvulkáni tevékenység nyomait.

Gazdag élővilágAz erdei túrák kellemesen elfárasztják atestet, s persze jólesnek a léleknek is, –akár magányra vágyunk, akár társasággalkirándulunk. Ha pedig az állatokra va-gyunk kíváncsiak: a zalai erdők híresek azőzekről és a gímszarvasokról, Kápolna-pusztán pedig különleges élményben lehetrészünk az ország egyetlen bivalyrezervá-tumában.

Éltető vízMelyik iskolás ne tudná, hogy a Zala fo-lyó a Balaton legfőbb vízszállítója? Zalabüszkélkedhet Európa legnagyobb termé-szetes gyógyvizű tavával Hévízen, aki pe-dig a gyógy-, termál- és élményfürdőketválasztaná, az is a legjobb helyen jár: töb-

bek között Zalakaros, Kehidakustány, Za-laegerszeg, Lenti, Letenye és Zala-szentgrót fürdői között válogathatunk.A hajnali halakat lesők sok örömet lelneka horgászvizekben, s aki olvasta FeketeIstván Tüskevárát, az minden bizonnyalörökké vágyik a Kis-Balatonra. És perszea Balaton-partról se feledkezzünk meg:egyesek szerint bizonyos Zala megyeistrandok a legromantikusabbak csodálatospanorámájukkal, tágas sétányaikkal, öregfáikkal, zöld parkjaikkal.

Pezseg az életA 300 ezer főnyi népességű Zala nyáronkülönösen népszerű. Egyes üdülőhelyek la-kossága a vakáció ideje alatt megsokszoro-zódik. Zalában pezseg a kulturális élet,egymást érik a tánc-, a bor- és a jazzünne-pek, s még a dödöllének is van saját feszti-válja! A zalaiak méltán büszkék a keszthe-lyi Festetics-kastélyra és nagyszerű kiállí-tásaira, de az ország első falumúzeumárais, amely Zalaegerszegen található.

Jó szomszédságZala megye Horvátországgal és Szlovéniá-val határos. A zalaiaknak mindig is fontosvolt, hogy jó kapcsolatot ápoljanak egy-mással és a szomszédokkal, legyenek azokhatáron innen vagy túl. Zala megye nyitottés befogadó, a zalaiak kedvesek és vendég-szeretők. Érdemes személyesen is meggyő-ződni róla!

Nagykanizsán születtem, és ott töltöt-tem életem első, meghatározó tizen-nyolc évét. Nagyon szerettem ott élni,a környék, a szelíd dombok, a sűrűerdők, a szép virágos kertek ma isközel állnak a szívemhez.

És hát a gasztronómia! Anyámmalnagyon sokat jártunk a különlegeshangulatú piacokra, ahol többekközött hajdinás hurkát lehetettkapni. Soha nem hallottam, hogybárhol máshol ismernék ezt az ételt.A helyi dödölle is nevezetes. Nemrégvalaki azt mesélte, hogy anagykanizsai hagyma egészen más,sokkal zamatosabb, mint a többi.Sőt, olyasvalakiről is hallottam, akimég a lisztet is onnan hozza, mond-ván, egészen más ízű lesz belőle agaluska…

Szeretem azokat az embereket, akikigénylik és értékelik a kultúrát,a nagykanizsaiak pedig ilyenek. Aszínészi pályám is ott indult az amatőrszínjátszó körben. Ma is játszomolykor a szülővárosomban, ésolyankor egy kicsit mindig jobbanszorongok. Előadás után rendrefeltűnnek a régi osztálytársak, vagyazok, akikkel egy utcában laktunk.Örülök, hogy nem felejtettek el,ahogyan én sem őket.

Kívánom, hogy minél többen ismerjékmeg Zala megyét és kedves lakóit!

Vári ÉvaKossuth- és Jászai Mari-díjas

színésznő, Érdemesés Kiváló Művész

Zala megye4

Aközigazgatási rendszer reformja 2010-ben indult útjára. A folyamat tavaly Za-la megyében is folytatódott, melynek so-rán számos átalakítást sikerült megvaló-sítani az állampolgárok megelégedésére.Ahogyan Rigó Csaba, a Zala MegyeiKormányhivatalt vezető kormánymeg-bízott fogalmaz, mindez jelentős szemlé-letváltást is tükröz.

– Mit tart a tavalyi év legfontosabb vívmá-nyának?– Az egyik legfontosabb előrelépés az, hogyzökkenőmentesen kialakult a járási rend-szer. Navracsics Tibor miniszterelnök-he-lyettes úr 2013. január 2-án, Zalaegerszegennyitotta meg az országban az első járást.

– Mit jelent a zökkenőmentesség?– Problémamentesen zajlott le a szemé-

lyi állomány és az eszközök átvétele az ön-kormányzatoktól, a feladatokat a járásidolgozók könnyen be tudták illeszteni napimunkafolyamataikba. Folyamatos maradtaz ügyintézés az okmányirodákban is,amelyek az önkormányzatoktól a járások-hoz kerültek. A rendszer átalakításánakoka többek között az önkormányzatok túl-terheltsége volt, amelyek önkormányzatifeladataik mellett számos állami feladatotis elláttak. A kormányablak-rendszer kiala-

kításával szétválaszthatóak az önkormány-zati és az állami feladatok – bár az állam-polgárok még nem minden esetben tudnakkülönbséget tenni ezek között, ezért a tájé-koztatás terén még sok a teendőnk. A járá-si települési ügysegédi rendszer bevezeté-sével pedig a megyénkben a korábbiakhozképest 20 százalékkal több helyen nyílt le-hetőség államigazgatási ügyintézésre.

– Hogyan halad a kormányablak-rend-szer kialakítása?

– A tavalyi év nagy feladata volt ennek azelőkészítése. 2014-ben számos járási kor-mányablak nyílik majd országszerte. Zalamegyében tizenkettőt szeretnénk létrehozni.Ezek közül hármat a közeljövőben terve-zünk átadni: Hévízen, Lentiben és Zalaeger-szegen. Célunk, hogy ezek a kormányabla-kok már az első negyedévben működőké-pessé váljanak, amihez a bútorozástól kezd-ve az informatikai felszereléseken át sokminden szükséges.A legfontosabb természe-tesen a szakképzett, az emberileg és pszicho-lógiailag is rátermett, megfelelő empátiávalrendelkező kormánytisztviselői kar. A Nem-zeti Közszolgálati Egyetem többek közöttilyen szakemberek képzésében is közremű-ködött. A kormányablakokban így olyanmunkatársakat tudunk elhelyezni, akik a leg-frissebb ismeretekkel rendelkeznek.

– Mennyire veszik igénybe az emberek akormányablakokat?

– Egyre több állampolgártól kapunkvisszajelzést arra vonatkozóan, hogy na-gyon elégedettek a kormányablakok nyúj-totta lehetőségekkel. Nagy öröm számunkraaz is, hogy egyre többen veszik igénybeezeket a szolgáltatásokat, hiszen a kormány-ablakok megnyitása óta már csaknem70 000 állampolgár ügyintézését segítettük.Hogy még inkább megkönnyítsük a helyilakosok dolgát, bevezettük a hosszabbítottnyitva tartást: az emberek reggel 8-tól este20 óráig intézhetik ügyeiket a kormányabla-kokban, tehát akár munka után is van errelehetőségük. Több mint 2500 ügykör kerültát a járásokhoz, tehát sokféle ügyben fordul-hat bizalommal az állampolgár az ügyinté-zőkhöz. Természetesen az okmányirodák istöretlenül működnek tovább. A kormányab-lakok elérhetőségéhez igazodva Zalaeger-szegen és Nagykanizsán az okmányirodák-ban is hosszabbított munkarendben várjákaz ügyfeleket. Ezt nagy vívmánynak tartom.Soha nem lépünk vissza, mindig csak előre.Sosem veszünk el, mindig csak adunk:plusz szolgáltatást és minőséget.

– Mire számíthat az, aki nem járásszék-helyen vagy járási kirendeltségen él?

– Számukra nyújthatnak segítséget a járásitelepülési ügysegédek, akik a járásközpontbólkijárnak a falvakba, és a hét adott napjánakóráiban ügyfélszolgálatot biztosítanak.

– Mi várható 2014-ben?– Lassan lezárul az a folyamat, amely-

nek során átalakítottuk a megyei közigaz-gatást. Bebizonyítjuk, hogy a bürokratikusközigazgatás helyett a kreatív, ügyfélbarátközigazgatás is megvalósítható. Erről szóltaz eddigi munkánk, és reményeink szerintez majd kiteljesedik 2014-ben. Erőfeszíté-seinkhez a Közigazgatási és IgazságügyiMinisztériumtól sok segítséget kapunk.

Szerencsére nagyon jó kapcsolatotápolunk a megye valamennyi országgyű-lési képviselőjével, különösen ManningerJenővel, a Zala Megyei Közgyűlés elnö-kével, Cseresnyés Péterrel, aki egybenNagykanizsa polgármestere, és VighLászlóval, aki az Országgyűlés Önkor-mányzati és Területfejlesztési Bizottságá-nak tagja. Az élénk munkakapcsolatnakköszönhetően bármilyen, a megyében fel-merülő problémára viszonylag gyorsantudunk reagálni.

Zalában ügyfélbarát közigazgatás valósul meg

1965-ben születettSa lgó t a r j ánban .P rog ramte rvezőmatematikus, szak-közgazdász, köz-beszerzési mene-

dzser, MBA. 2002-2010 között zalaegerszegiönkormányzati képviselő. 2011-től a ZalaMegyei Kormányhivatalt vezető kormány-megbízott. Nős, három gyermek édesapja.

Rigó Csaba Balázs

Vigh László, Navracsics Tibor, Rigó Csaba, Gyutai Csaba és kollégáik a leendőzalaegerszegi kormányablak bejárásakor

A Zala Megyei Önkormányzat egyiklegfontosabb célja a 2014-2020 közöttiidőszakban rendelkezésre bocsátandóuniós források minél hatékonyabbigénybevétele, hogy aztán helyi célokra,például munkahelyteremtésre fordít-hassák azokat. A részletekről Mannin-ger Jenőt, a megyei önkormányzat elnö-két kérdeztük.

– A következő években milyen pénzügyi for-rások állnak Zala megye rendelkezésére?– A területfejlesztési operatív programok-nak meghatározták a keretösszegeit. A kis-térségek 11,8 milliárd forintot kapnak, avárosok 10,8 milliárdot, míg a megyei ön-kormányzatok 15,2 milliárd forintból gaz-dálkodhatnak.

Ehhez még „alulról szerveződő” forrá-sok is társulnak, az úgynevezett CommunityLed Local Development (közösségvezérelthelyi fejlesztés) keretén belül.

– Elégedettek-e a rendelkezésre állóforrásokkal?

– Zala megye kissé hátrányos helyzet-ben van a források elosztásánál, hiszenezeket a régiós statisztikák alapján határoz-zák meg. Nyugat-Dunántúlnak összességé-ben kedvező a gazdasági helyzete, ami el-sősorban Győrnek, a győri iparnak köszön-hető. Zala megye sajnos nem áll ilyen jól,de a statisztikák Zalát egy kalap alá veszika nyugati megyékkel. Mi már kezdemé-nyeztük, hogy más szabályok alapján – amegye tényleges helyzetét figyelembe vé-ve – történjen meg a besorolás. A támoga-tási intenzitás (a támogatás összegének ésaz elszámolható költségek jelenértékénekhányadosa) Zala megyében napjainkban 25százalék. Kedvezőbb – megyei alapú – szá-

mítás esetén ez az arány akár 40 százalék islehetne. A polgári kormány és a parlamentdöntése, miszerint a területfejlesztés me-gyei szintre kerül, segít megoldani ezt aproblémát, de ezt még át kell vezetni abrüsszeli apparátuson is.

– Mire fordítják a pénzeszközt?– Zalaegerszegen és Nagykanizsán egy-

egy külföldi gyár korábbi bezárása miattnagyon fontosak az ipari fejlesztések ésezek uniós forrásból való támogatása. Kö-zös érdek a Nagykanizsa–Zalaeger-szeg–Szombathely ipari tengely, s már el-indult az autóipari övezet kialakulása is.

A másik fontos tervünk az, hogy Hévízközponttal létrejöjjön Közép-Európa leg-nagyobb rekreációs és turisztikai térsége.Már most is jelentős létesítmények találha-tók ezen a területen, és számos minőségifejlesztést lenne érdemes itt elvégezni. Agyógyvízturizmushoz a sportturizmus, atermészetjárás, a lovaglás, a kerékpározás,a sportrehabilitáció is kapcsolódhatna.Minden adott e fejlesztésekhez, még azegészségügyi háttér is.

– Milyen a sármelléki repülőtér helyzete?– Bár az állam most is évenként támo-

gatja a működését, jó lenne, ha az üzemel-tetés törvényi alapon is megoldódna. Két-száz kilométeren belül nincsen más regio-nális repülőtér! A fejlesztése rendkívül fon-tos Zalaegerszeg és Nagykanizsa számárais. Szerencsére ezek a városok is a magu-kénak érzik az ügyet.

– Ön a megyei útügyi biztos is…– Igen, és ezen a téren sem kevés a ten-

nivaló. Sokat kell költenünk a meglévőutak fenntartására. Komoly előrelépés,hogy a legkritikusabb állapotban lévő út-szakaszok felújítása már el is kezdődött,

1,8 milliárd forintból. Reméljük, a jövőbenis lesz erre forrás, és a 74-es, valamint a75-ös főút javítását is meg tudjuk kezdeni.

– Jó Zalában élni?– A szakemberek sokszor fogalmaznak

úgy, hogy „élhető” környezetet kell kialakí-tani. Nos, Zala jó helyzetben van ebből aszempontból, semmi szükség az ilyen mes-terkélt szavakra, hogy „élhető” és „fenntart-ható”. Itt valóban jó élni, szép a természet,viszonylag kevés a környezeti ártalom.Ugyanakkor a legnagyobb problémát az je-lenti, hogy jellemzően kicsik a települések –még a megyei jogú városok lakosságszámais alacsony –, sok az aprófalu. Eddig is sokfejlesztés történt a falvakban, de a jövőben ahangsúly még inkább rájuk helyeződikmajd. Az egyik legfőbb cél a helyi vállalko-zások támogatása, amivel egyben munkahe-lyeket is teremthetünk. Szeretnénk előmoz-dítani a helyi termelést, a helyi kistermelő-ket, a helyi értékesítési láncokat. Hamaro-san elindul majd a fiatal gazda program is.Amegélhetés terén sok a tennivalónk, s remél-jük, hogy a piaci szféra is tud majd béreketemelni és a fiatal szakembereknek is adódikhelyi karrierlehetőség.

Zala megye 5

Zalavári Történelmi Emlékpark: több nemzet és vallás öröksége is megfér itt békésen, egymás mellett

Manninger Jenő

A helyi vállalkozások támogatásán a hangsúly

1955-ben született Budapes-ten. Közlekedéstervező, mély-építő mérnök. 1998 és 2002között közlekedési és víz-ügyi politikai államtitkárvolt. 2003-ban egy évig azEurópai Parlamentben meg-figyelőként dolgozott. 2006

óta a Zala Megyei Közgyűlés elnöke.Gyenesdiáson él családjával.

Zala megye6

Takarékos gazdálkodás

– Miben látja a megye kitörésilehetőségeit?– Fontosnak tartom kiemelni,hogy Zalában – az ország er-dőkben leggazdagabb megyéi-nek egyikében – jó minőségűeka termőföldek, és a termálkincskihasználása is számos lehető-séget rejt magában. Nem vélet-len, hogy a Balatonon és a Hé-vízi-tavon kívül több méltánhíres fürdővel is rendelkezünk.

– Mi okoz nehézséget?– Zala megyében 258 telepü-

lés található, köztük tíz város. Alakosok döntő többsége 500 lé-lekszámúnál kisebb falvakbanél. Ez szépség és nehézség isegyben. Nekünk, törvényalko-tóknak az egyik legfontosabbfeladatunk annak elérése, hogyugyanazok az esélyek illessékmeg, egyazon jogok és kötele-zettségek vonatkozzanak a kis-települések lakóira, mint azok-ra, akik a városokban élnek.

– Említene néhány tervet,amelyet az idén szeretne meg-valósítani?

– Kiemelt feladatunk a gaz-daság további élénkítése és amunkahelyteremtés. Zala me-gyében 12 százalékos a munka-nélküliség, míg ugyanez Zala-egerszegen 7-8 százalék. A jár-műipari fejlesztések és a helyikis- és közepes vállalkozások

bővítései révén remélhetőleg si-kerül elérni, hogy minél több újmunkahely jöjjön létre. S mégegy fontos projektet említenék:a zalaegerszegi kórház 4,6 mil-liárd forintos onkológiai fejlesz-tését, amely alapvetően nem ami feladatunk, de azért illikrészt vennünk benne. Emellettlényegesnek tartom az oktatási,szociális, közművelődési és kul-turális intézményeink zavarta-lan működésének megteremté-sét, illetve a megyei sportegye-sületek és civil kezdeményezé-sek támogatását is.

– Az elmúlt években két ipariparkot is létrehoztak. Ezek ho-gyan fejlődnek?– A déli ipari park tulajdonkép-pen megtelt, az északi park fej-lesztése pedig folyamatosanzajlik. Például tavaly kezdtemeg a termelést az új telep-helyén a szerszámgyártássalfoglalkozó Mould-Tech Kft. Azönkormányzat közreműködésé-vel megépült egy gyártócsar-nok, és a beruházás olyannyirasikeres, hogy már a bővítésrőltárgyalhatunk. Az északi ipariparkban a közeljövőben logisz-tikai vállalatok, lakatosüzem,nyomda- és élelmiszeripari cé-gek megjelenése is várható.

– Több évig készítették előegy pénzügyi szolgáltató válla-lat létrejöttét. Megalakult?– Igen, hároméves előké-

szítő munka után megalakultaz Első Egerszegi Hitel Zrt.Az országban nincs még egyönkormányzati tulajdonú hi-telintézet. Ez a „városi bank”az ország többi településeszámára is mintául szolgálhat,különös tekintettel arra, hogya következő uniós ciklusban aforrások jelentős része a gaz-daságfejlesztésen belül visz-szatérítendő lesz, tehát szük-ség lesz az olyan közvetítőszervezetekre, mint a mi vál-lalatunk. A fő cél az, hogy azalaegerszegi kisvállalkozó-kat segítsük.

– Mit tudhatunk a hitelinté-zet pénzügyi hátteréről?

– A vállalat 300 millió fo-rintos alaptőkével jött létre, ésa Magyar Vállalkozásfejlesz-tési Zrt.-től egymilliárd forintfejlesztési forrást kapott az ÚjSzéchenyi Hitel Program kere-tében. Ezt a pénzt továbbítjakisebb hitelek formájában agazdaságba. Természetesenmég további forrásokra isszükség van, de szerencsérenagy az érdeklődés a hitellehe-tőségek iránt.

Az intézet eszköz- vagy fej-lesztési hitelt tud nyújtani, ösz-szesen maximum 50 millióforintig. A kamat 3,7 és 6,5 szá-zalék között mozog, amia kereskedelmi bankokénálkedvezőbb feltételeket jelent.Az eszközhitelt 3 év, a fejlesz-tési hitelt pedig 10 év alatt kellvisszafizetni.

– Milyen a város együttmű-ködése a térség többi települé-sével?

– Nagy jelentőségű gazda-ságfejlesztő lépésnek tartomazt, hogy sikerült megalakítaniSzombathely, Szentgotthárd,Nagykanizsa és Zalaegerszegközreműködésével a Nyugat-Pannon Járműipari és Mecha-tronikai Központot. Mindany-nyiunknak az a célja, hogy ösz-szehangolt, együttműködésenalapuló gazdaságfejlődés való-sulhasson meg a térségben.

A városok és a kis falvaklakói egyaránt fontosak

Tudta-e a megyéről?Érdekesség, hogy Zala me-gyében található az országlegkisebb települése, Iborfia,ahol mindössze 13 lakos él.

Zalaegerszeg a korábbi években megszokott, átgondolt, precízés takarékos gazdálkodással több milliárd forint értékűfejlesztést valósított meg tavaly. A célok idén is nagyívűek,legyen szó környezetvédelemről, munkahelyteremtésről vagyegy hitelintézet működtetéséről. Gyutai Csaba polgármesteravatott be a zalai megyeszékhely terveibe.

Mint azt Vigh László országgyűlési képviselőtől megtudtuk, azország más vidékeitől eltérően Zala megye gazdaságát nem anagyvállalatok, hanem sokkal inkább a helyi kis- és középvál-lalkozások teljesítménye határozza meg. Ez bizonyos tekintet-ben szerencsés, hiszen ezek a zalai cégek erősebben kötődnek amegyéhez, itteni munkaerőt alkalmaznak, itt adóznak és itt isfejlesztenek. Mellettük Zala természetesen tárt karokkal fo-gadja az ide érkező nagybefektetőket is.

1961-ben születettNagykanizsán. Pé-csett végzett andra-gógusként. Ország-gyűlési képviselő.Számos kulturális éssportegyesület, vala-mint társadalmi szer-

vezet alapítója, elnökségi tagja. Nős,négy gyermeke és két unokája van.

Vigh László

Sok más zalaegerszegi cég mellett a Mould-Tech Kft. is fejlesztett

Zala méltán híres a fürdőiről is

Zala megye 7

– Hogyan jellemezhető a vá-ros gazdálkodása?

– Zalaegerszeg az utóbbiévekben mindig kiegyensúlyo-zott gazdálkodást folytatott.Már korábban is a legkisebb hi-telállománnyal rendelkezőnagyvárosnak számított, hiszenösszesen 2,4 milliárd forint fej-lesztési hitele volt. Ennek 60százalékát az állam rendezte, ésaz így felszabaduló 100 millióforintos forrást is gazdaság-élénkítésre tudtuk fordítani.A várható teljes adósságkon-szolidáció utáni hitel- és kamat-törlesztési forrást is ugyanilyencélra szeretnénk felhasználni.

– Elégedett a megszerzettanyagi forrásokkal?

– Nem panaszkodhatunk,hiszen a kormányzattól egye-nes ágon, külön támogatáskéntjelentős összegeket kaptunk ésremélhetőleg kapunk a jövőbenis. Szoros az együttműködé-sünk Vigh László országgyűlé-si képviselővel is, aki segítmegszerezni ezeket a helyi gaz-daság gyarapításához szüksé-ges forrásokat. Ez azért is fon-tos, mert a város legnagyobbvállalata, legtöbb embert fog-lalkoztató cége piaci problé-mákkal küzd, így az iparűzésiadóból származó bevételünkvisszaesett.

– Mire fordítják a támogatá-sokat?

– Többek között környezet-védelmi beruházásokra. Azökováros program keretébenolyan rendszereket szeretnénk

működtetni a városban, ame-lyek takarékosak, kevesebbenergiát használnak fel ésgyors megtérülést jelentenek.Elkezdtük például egy gázüze-mű buszhálózat kialakítását:2013 utolsó negyedévében márnégy ilyen busz közlekedett avárosban, amelyek meghajtásáta szennyvíztelepen képződőbiogáz biztosítja.

– Más környezetvédelmi fej-lesztés is zajlik a városban?

– Sikeres pályázatot nyúj-tottunk be Zalaegerszeg közvi-lágításának korszerűsítésére.Reményeink szerint 2014-bena lámpafejek 80 százaléka ki-cserélődik, és energiatakaré-kos ledes rendszert építünk ki,amitől azt várjuk, hogy a köz-világítási költségünk a felérecsökken. Elindítjuk a 13 másiktelepüléssel közös ivóvízprog-ramunkat, amely a víz arzén-mentesítése mellett lehetővéteszi a göcseji falvak rácsatla-kozását Zalaegerszeg nyugativízbázisára. A már megvaló-sult szennyvízcsatornázás ésaz ivóvízprojekt mellett pediga közelmúlt legnagyobb kör-nyezetvédelmi beruházása aváros felszín alatti vizeinekvédelmét segíti elő: a hul-ladékdepónia rekultivációjáratöbb mint 750 millió forint tá-mogatást nyertünk.

– Hogyan jellemezné a fel-sőoktatás helyzetét?

– Míg az országban jellem-zően csökkentek a létszámok,addig Zalaegerszegen mind az

egészségügyi, mind a pénz-ügyi, mind a műszaki képzés-ben nőtt a felsőoktatásban tanu-ló hallgatók száma. A műszakiképzést egy 743 millió forintosTÁMOP-os forrás segítette, desaját, önkormányzati forrásbólis komoly összegeket szente-lünk ennek a területnek a fej-lesztésére.

– Milyen sporteredmények-kel büszkélkedhet a város?

– A sport területén az utób-bi időben sajnos némi vissza-esés tapasztalható. Nagy múltúlabdarúgócsapatunk jelenlegNB II-es, és komoly működésiproblémákkal küzd. A kosár-labdacsapatunk helyzetét vi-szont sikerült stabilizálni –mind pénzügyi, mind szakmaioldalról. Reményeink szerint acsapat az NB I. „felsőházában”fog végezni.

– A turizmus mérőszámaihogyan alakultak az utóbbiidőben?

– A fürdőlétesítményeink ta-valy rekordszámú látogatótvonzottak, az AquaCitynek

csaknem 100 ezer látogatójavolt. Szeretnénk erre még job-ban ráerősíteni.

– Milyen Zalaegerszegenélni?

– Rendkívül fontosnak tar-tom azt, hogy a város tiszta ésrendezett legyen, és a parkok, azöld területek gondozása terénmég előrébb lépjünk. Az elmúltidőszakban jelentős virá-gosítási programot hajtottunkvégre, tavaly ősszel csak rózsá-ból egészen pontosan 4364 tö-vet ültettünk el. Azt szeretnénk,hogy a város virágozzon – min-den értelemben!

a virágzó és környezetbarát Zalaegerszegen

1966-ban születettZalaegerszegen. Ta-nárként végzett.1998 és 2002 közötthírlap-kereskedelmicégek vezetőjekéntdolgozott. 2002 és2010 között alpol-

gármester volt. 2010 óta polgármesterés országgyűlési képviselő.

Gyutai Csaba

Tudta-e Zalaegerszegről?• A Zalai-dombság északi részén fekszik.• Első írásos említése 1247-ből való.• Magyarország egyik legzöldebb, legvirágosabb városa.• Népessége 60 ezer fő.• Zalaegerszegen született többek között Pais Dezső

akadémikus, nyelvész; Keresztury Dezső akadémikus, iro-dalomtörténész, költő; Gábor Miklós Kossuth-díjas szín-művész; Vajda Lajos festőművész és Izsák Imre Gyula csil-lagász, égi mechanikus.

Már négy biogáz-üzemű busz közlekedik a városban

Stabil a kosárcsapat helyzete

Az elmúlt években jelentős tervek va-lósultak meg Nagykanizsán. A fejlesz-tések folytatódnak, s ebben jelentősszerepe van a térség többi településé-vel való összefogásnak. CseresnyésPéter polgármester szerint most jöttel az ideje annak, hogy összegezzékaz elmúlt három esztendő munkájá-nak eredményét.

– Minek köszönhető ez a sikertörténet?– Mindig is hiányoltam a mindenkori vá-rosvezetés gondolkodásmódjából a kon-cepció mentén való építkezést, a stratégiát,a hosszú távú célok kitűzését. Mi ezt ahozzáállást próbáltuk megváltoztatni, re-mélem, sikeresen. Az elmúlt három évbenigen tervszerűen dolgoztunk.

– Említene egy példát a stratégiai gon-dolkodásra?

– Hosszú távú tervezésbe kezdtünk,amely kiterjed a város-, a gazdaság- és atérségfejlesztésre is. A koncepciózus ter-vezésnek fontos eleme például a marke-ting és a megfelelő kommunikáció. Arcu-latot váltottunk, az eredményeinkről pedighatékony kommunikációs eszközökkeladunk számot. Szeretnénk minél széle-sebb körben megmutatni, hogy gazdaságiés kulturális téren mi mindent tud kínálniNagykanizsa, illetve a környező térség.

– Miért tartja fontosnak a térség emlí-tését?

– Mindig is úgy gondoltam, hogyNagykanizsának nem csupán önálló tele-pülésként, hanem egy térség képviseleté-ben kell fellépnie. Ez megfelelő felelős-ségtudattal is jár. Nagyon sok településsorsa függ tőlünk, hiszen rengetegen jár-nak Nagykanizsára tanulni, dolgozni, vá-sárolni vagy szórakozni. Ha Nagykanizsafejlődik, akkor a térség is fejlődik – és eb-

Összefogás: ha

Zala megye8

ANagykanizsai Ipari Parkban világhírű cégek, többek

be a határon túli településeket is beleértem.Akár úgy is fogalmazhatnék, ha Nagykani-zsa nevet, az egész térség nevet.

– A pályázatoknál előny a térségi gon-dolkodásmód?

– Mindenképpen! Ha egy térség indul elegy pályázati cél megvalósításáért, akkorjóval nagyobb eséllyel tud nyerni, mint atelepülések külön-külön. Mi, kanizsaiak,próbálunk ennek az együttműködésnek akovásza lenni, hiszen az összefogásnak, aközös munkának van igazán eredménye.Ennek jegyében zajlik az Integrált Terület-fejlesztési Stratégia és az Integrált Város-fejlesztési Stratégia megvalósítása.

– Mi jelenti a legnagyobb problémát atérségben?

– A vonzáskörzetünkbe tartozó térség-ben itt-ott előfordul, hogy 20 százalék fe-letti a munkanélküliség! Ezzel az adattal azAlföld bizonyos, elmaradottnak mondottterületeihez hasonlítunk, miközben elvilegegy fejlettnek számító régióhoz tartozunk.Ezt a problémát az országos politikai erők-

kel és a helyi érdekek képviselőivel össze-fogva, az érintett településekkel közösenkell megoldanunk.

– Hogyan lehet megoldani a munkanél-küliség problémáját?

– Szögezzük le, hogy az önkormányza-tok nem tudnak munkahelyet teremteni.Képesek viszont olyan helyzetet létrehoz-ni, amely a befektetők számára vonzóvá te-heti az adott települést vagy térséget.

– Van remény a befektetések fellendü-lésére?

– Szerencsére igen. Például az olaszDAB cég tavaly csaknem egymilliárd fo-rintos beruházásba kezdett, ami be is feje-ződött. Már átadták a csarnokot, amit épí-tettek. Közel 160 új munkahely jön létre, éstudomásunk szerint a cég további fejleszté-seket is tervez. Jómagam azzal igyekeztemelőmozdítani az olasz cég kanizsai beruhá-zását, hogy hangsúlyoztam: jelentős számúképzett vagy képezhető, multinacionáliscégnél szerzett munkakultúrával rendelke-ző ember elérhető a munkaerőpiacon. Sze-

rintem ez ma már sokkal inkább döntőszempont a beruházók szemében, mint azinfrastruktúra vagy az olcsó munkaerő.

Idén tavasszal egy gazdasági konferen-ciát is szervezünk, amelyre olyan észak-olaszországi vállalkozókat hívnánk meg,akik magyarországi beruházás iránt érdek-lődnek. Természetesen az elsődleges cé-lunk az, hogy Nagykanizsa legyen a fó-kuszban, de ismét csak azzal a felelősség-gel állunk ennek a kezdeményezésnek azélére, hogy nem csupán a magunk számá-ra keressük a lehetőségeket, hanem térsé-günk települései számára is, belértve mászalai városokat is.

– Milyen az élet Nagykanizsán?– Egyre nagyobb a társadalmi és a kul-

turális pezsgés. Ebben a civilszervezetekis sokat segítenek. Számos népszerű ren-dezvényünk vonzza a helyieket és az idelá-togatókat, a művészeti, a néptánc-, a Sör-,a Bor- és a Jazzfesztiváltól a Város Napjá-ig vagy a Sárkányhajó-bajnokságig. Fontosidei eseménynek ígérkezik, hogy szeret-nénk egy szoborral emléket állítani grófBethlen István egykori miniszterelnöknek,aki az 1930-as évek közepén Nagykanizsaországgyűlési képviselője volt. Úgy gon-doljuk, elsősorban az ő érdeme, hogy az el-ső világháború után földrajzilag, gazdasá-gilag és lelkileg is megcsonkított országtalpra tudott állni. Talán kevesen tudják, deBethlen István nevéhez Európában is egye-dülálló kezdeményezések fűződnek, töb-bek között a nyugdíjrendszer, az egészség-ügyi ellátás és az oktatás területén.

1960-ban született Zalaeger-szegen. A Szombathelyi Ta-nárképző Főiskolán végzetttörténelem-könyvtár szakon.Néhány év tanítás után vállal-kozó lett. 2002-től a városiönkormányzat közgyűlésénekgazdasági és városüzemelteté-

si bizottságában dolgozott. 2010 óta Nagykani-zsa polgármestere. Nős, egy gyermek édesapja.

Zala megye 9

Nagykanizsa nevet, az egész térség nevet

Cseresnyés Péter

között az olasz DAB is jelen van

Tudta-e a kerékpárutakról?Októberre megvalósul az a nagy horderejű,csaknem kétmillió euró összértékű kerék-párút-fejlesztési beruházás, melynek ered-ményeként egy háromszáz kilométer hosz-szú, Nagykanizsát, Zalakarost, Kaproncátés Csáktornyát is érintő kerékpáros útháló-zat, valamint több kerékpáros centrum, köl-csönző és egy világversenyekre is alkalmasmontain bike pálya épül meg. A nagykani-zsai Csónakázó-tónál a Zalaerdő Zrt. köz-reműködésével egy hegyikerékpáros-verse-nyek megrendezésére alkalmas pálya is el-készül, ahol egy kölcsönzőt magában fogla-ló kerékpáros centrumot is kialakítanak.

Nagykanizsát és a horvát határszakaszt hamarosan két keréken is meg lehet hódítani

Zala megye10

Lenti Európa-szerte híres termálfürdõje több mint 30éves múltra tekint vissza. A fürdõ 9 hektáros terüle-tén – ebbõl 8 hektár parkosított zöldterület – 10 kü-lönféle típusú medence találha-tó, amelybõl 5 fedett, 5 pedigszabadtéri. A kínálatban úszó-,gyógy-, élmény- és gyer-mekmedencék, pezsgôfürdô,óriáscsúszda, játszótér, sport-pályák valamint büfék, étter-mek és kávézó kínál felüdüléstaz idelátogatóknak.

A 3500 m2 fedett részen lé-võ 5 medencén kívül a 630m2-es elkülönített pihenõtér, benne a díjmentesenigénybe vehetõ, komfortos pihenõágyak és fûthetõpihenõpadok biztosítják a vendégek zavartalan ésnyugodt kikapcsolódását.

Változatos szaunavilágA testi felfrissülést segíti az európai színvonalúszaunavilág, amelyben 2 finn-, egy aroma- ésegy physiotherm infraszauna, saját pihenõrészpihenõágyakkal, valamint egy önálló szabadtériszaunakert található.

Gyógyászat, SzépségfarmA lenti fürdõ vize 40 000 éves nátrium-hidro-génkarbonátos gyógyvíz, amely kiválóan al-

kalmas mozgás-szervi megbete-gedések kezelé-sére. A fedettfürdõben üzemela gyógykezelése-ket végzõ gyógyá-szati részleg, va-lamint a Szép-ségfarm, ahol fod-rászat, kozmeti-

ka, pedikûr/manikûr, és különféle frissítõmasszázsok vehetõk igénybe.

Szent György EnergiaparkA fürdõ különlegessége a szabadtéri részen talál-ható Szent György Energiapark, amely egyedül-állóvá teszi a lenti fürdõt Európában, mivel egyhelyen található a termálfürdõ, és az emberiszervezetre jótékonyan ható, pozitív földsugárzá-sok. Az energiapark egész évben látogatható.

Szuper Ajánlata Lenti Termálfürdôben!

4 nap/3 éjszaka• félpanzió,

• napi többszöri belépés a termálfürdôbe,

• medencék korlátlan használata,

• szaunahasználat, pihenôágy,

• Elhelyezés: vendégszobában.

Csomagár: 18 900 Ft/fô(kétágyas szobában)

Ifa: 300 Ft/fô/éj (18 év felett)

Ingyenes Parkolás!SZÉP Kártya elfogadás!

(Az ajánlat érvényes: 2014. március 31-ig!)

A pihenés oázisa Zalában: A Lenti Termálfürdõ és Szent György Energiapark

Információ, szobafoglalás:Tel: 0692/351-368, szallas@lentifurdo.hu, www.lentifurdo.hu, www.facebook.com/lentifurdo

Zala megye 11

Letenye tavaly ismét járási központ lett.Halmi Béla polgármester szerint ez rangés édes teher is egyben, hiszen felelősség-gel jár a környező települések felé.Letenye nagy figyelmet fordít a határmenti kapcsolatok ápolására is. AMura-hidak nem csupán két országot kötnekössze, hanem a folyó két oldalán élőketis, egymással.

– Hogyan zárta a 2013-as évet a település?– A kormány 2012-ben végrehajtott kon-szolidációja tavaly éreztette a hatását.Így amellett, hogy a tervezett feladatain-kat végrehajtottuk, még maradék forrá-sokkal is rendelkezünk. Két fő projek-tünk fut az idén, amelyeket reményeinkszerint be is fejezünk 2014-ben.

– Jól halad az Egészségház megújítása?– Egy pályázaton 200millió forintot nyer-

tünk az épület teljes felújítására és akadály-mentesítésére. Az a cél, hogy egy épületenbelül legyen elérhető a két háziorvosi, a gyer-mekorvosi és a két fogászati rendelő, a védő-női szolgálat és a járóbeteg-szakrendelés is.

A másik nagy projekt az iskola és azóvoda felújítása, amelyre 170 millió forin-tot nyertünk egy pályázaton. Ezt 30 millióforint önerővel egészítjük ki. Az iskola töb-bek között új nyílászárókat kap, és a lerom-lott óvodaépület is teljesen megújul. Közösfűtési rendszert valósítunk meg (hőszivaty-tyús technológiával megújuló energiát fo-gunk használni), amellyel a következő téliidőszakra 45-50 százalékos energiameg-takarítást érünk majd el.

– Változott-e bármi Horvátország július1-jei uniós csatlakozásával?

– A horvátokkal eddig is szoros kulturá-lis és gazdasági kapcsolatokat ápoltunk, ezekmost még hangsúlyosabbak.ALetenye (Mu-ramente) és Medimurje (Muraköz megye)közötti, 2008-ban átadott Zrínyi-hídon zajlika szabad áruforgalom.Az öreg hídnál pedig aMura-hídi vásár az én álmom nyomán azidén harmadik alkalommal valósul meg.Megismertethetjük egymással portékáinkat,legyen szó hajdinából és kölesből készültételekről vagy a kovácsok és a fafaragókmunkáiról. Más vásárokat is szervezünk aRÉL (Rövid Élelmezési Lánc) céljaivalösszhangban, amelyet a Lenti és a Felsőrajkkörnyéki helyi termelői csoportokkal össze-fogva igyekszünk megvalósítani.

Letenye, a Mura városa 25. születésnapját ünnepliA könyvtár 1993-ban épült, Nagy Ervin tervei alapján 2012-ben adták át a Müller nemzetközi logisztikai központját

2013 a kihívások évét jelentette a vízi-közmű-szolgáltatók számára. Egyszerrekellett megfelelni a vonatkozó törvény-ben foglaltaknak, a közműadó- és a re-zsicsökkentés kihívásainak. A nagykani-zsai székhelyű Délzalai Víz- és Csatorna-mű ZRt. sikerrel vette az akadályokat.A részleteket Kassai Zoltán elnök-vezér-igazgató foglalta össze.

A víziközmű-szolgáltató ágazatban szerve-zetlenség, átláthatatlanság uralkodott, ame-lyet országos szabályozással lehetett orvo-solni. A 2011. évi CCIX. törvény szabályoz-za – az Európai Unió követelményeivelösszhangban – a víziközmű-szolgáltatói mű-ködési engedély kiadásának előírásait. Vízi-közmű-szolgáltatást a Magyar Energetikaiés Közmű-szabályozási Hivatal által kiadottengedéllyel lehet végezni.Az engedély kizá-rólagos jogot biztosít és kötelezettséget je-lent az engedélyben meghatározott ellátási

területen víziközmű-szolgáltatás nyújtására.

A Délzalai VízműZRt. a 2012-ben megal-kotott és elfogadottstratégiai tervében ki-emelt célként fogal-mazta meg, hogy a ZRt.önálló gazdasági társa-ságként működjön to-vább. Erre predesztinál-ta számtalan értéke,mint például az ügyfél-központúság, a pénz-ügyi stabilitás, a szak-képzett munkatársi gár-da, a hitelesség, a meg-bízhatóság, az erőteljestársadalmi szerepválla-lás, valamint a víziköz-mű-szolgáltatási ága-zatban az elődökkel közös 97 éves szakmaimúlt, amihez hasonlóval az országban kevésgazdasági társaság büszkélkedhet.

A törvényi előírásoknak megfelelőenmegfogalmazott feltételek szerint a ZRt. a tör-vény szerinti határidőre benyújtotta a műkö-dési engedélyre vonatkozó kérelmét a hivatal-nak. A több száz oldalas dokumentum a ZRt.működésének minden szegmensét érintette.

Az országban működő mintegy 400 ví-ziközmű-szolgáltató közül 84 kérte meg aműködési engedélyt, és 14 kapta meg2013. október 7-én. A Délzalai VízműZRt. az elsők között kapta meg a műkö-dési engedélyét, feltételek nélkül, határo-zatlan időre.

Ez a szakmai siker országos szinten ispéldaértékűnek számít!

Szakmai sikerre büszke a Délzalai Vízmű ZRt.

Aműködési engedélyt Dorkota Lajos, a MagyarEnergetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökeadta át Kassai Zoltán elnök-vezérigazgatónak

Tudta-e?A Délzalai Vízmű ZRt. Zala és Somogymegye 103 településén élő több mint 130ezer fogyasztónak szolgáltat ivóvizet, va-lamint 66 település szennyvízelvezetését-és tisztítását biztosítja.

Zala megye12

A nagy múlttal rendelkező, kedveltüdülőtelepülésnek 2010-ben újult megaz önkormányzata. Mint Péter Károlypolgármester mondja, a kétéves munká-nak tavaly érett be a gyümölcse. Számospályázaton arattak sikert: a megvalósí-tás az idei év feladata.

– Milyen múltra tekint vissza Vonyarc-vashegy?– Már 1335-ben említették a települést,amely ma nagyközség. Régen a lakosoktöbbsége szőlőtermesztésből élt. Érdekes-ség, hogy a régiek a befagyott Balaton jegénkereskedtek a somogyiakkal. Vonyarcvas-hegyhez és a Szent Mihály-kápolnához kap-csolódik a 40 halász és a szent legendája.

– Milyen fejlesztésekre nyertek a közel-múltban támogatást?

– Többek között egy közösségi tér ki-alakítására, az óvoda étkezőjének bővítésé-re, a kézilabda szakosztály sportöltözőjé-nek kialakítására, egy műfüves focipályalétrehozására, egy parti sétány megépítésé-re, valamint az iskola világításának napele-mes átalakítására. Annyi a megvalósítandóprojektünk, hogy az idén minden hónaprajuthat egy-egy átadás vagy avatás. Szívvel-lélekkel dolgozunk, így bízom a sikerben.

– A civilszervezetekkel is szoros azegyüttműködés.

– Igen, sokat köszönhetünk nekik.A sport- és a turisztikai egyesületekkel,a Balaton Art Egyesülettel, valamint aSzent Mihály-hegy Védő és VendégváróEgyesülettel számos pályázatot nyertünk.Az Aranyhíd Horgász Egyesülettel közö-sen, a költségeket fele-fele arányban állvaújítottuk fel a 74 férőhelyes horgászkikö-tőt, és létrehoztunk egy kis fa „pecakuny-

hót”. Ez az egyesület 400 tagot számlál azország minden részéről.

Az iskola szülői munkaközösségévelegyütt kialakítottunk egy sószobát, ahová aparajdi sóbányából hozattunk sótömböket.

– Hogyan alakultak a turizmusból eredőbevételek?

– Tavaly mintegy 20 százalékkal túl-szárnyaltuk a korábbi évek adatait. Úgy ta-pasztaljuk, hogy a hétvégi és a nyári turis-ta az „erős vendég”. A 2400-as lakosságnyáron 10-12 ezer főre duzzad, a tízhektá-ros Lidó strandra például egy nyári naponakár 5-6 ezer ember is ellátogat.

Törekszünk rá, hogy településünk nép-szerűségét más időszakokban is fenntart-suk. Vonyarcvashegy és környéke kiválóanalkalmas a bakancsos turizmusra, a nordicwalkingra vagy akár a kerékpározásra is.

Nyaranta megötszöröződik Vonyarcvashegy lakossága

1969-ben született a délvidékiZentán. 1991-ben, a szerbiaivérengzések idején települt átMagyarországra. Informati-kusként végzett a budapestiGábor Dénes Főiskolán.1997-től él Vonyarcvashe-gyen, 2005-től dolgozik a

városvezetésben, 2010 óta polgármester. Nős,három gyermek édesapja.

„A Keszthelyi-hegység ökoturisztikai fej-lesztése Darnay-Dornyai Béla öröksége nyo-mán” című projekt keretén belül új objektu-mok létesülnek, illetvemármeglévőket újíta-nak fel Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Bala-tongyörök és Vállus területén.

A Keszthelyi-hegység fejlesztés általérintett térsége jelenleg is népszerű, azon-ban a táj adta lehetőségeket eddig nemhasználták ki teljes mértékben. A 2013. ja-nuár 1. és 2014. december 31. között meg-valósuló beruházások nyomán minden bi-zonnyal nő a környék vonzereje, s ezáltalvárhatóan emelkedik a látogatók, ezzelegyütt pedig a vendégéjszakák száma is.

A projekt központi eleme a Gyenesdiásnyugati szélén épülő látogatóközpont,amely az ide érkező bakancsos, lovas éskerékpáros turisták bázisa lehet. A „Ter-mészet Háza” nevet viselő központ alap-kövét 2013. december 19-én rakta le Var-ga László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazga-tója Manninger Jenő országgyűlési képvi-selővel és Gál Lajos gyenesdiási polgár-

mesterrel közösen. A turisztikai központmegnyitása 2014 nyarának végén várható.

A többi érintett településen is jelentősfejlesztések várhatók. A vonyarcvashegyiCseri kapu pihenőhely új épületekkel ésközjóléti berendezésekkel bővül. A bala-tongyöröki Bélapi pihenőt hasonló módonfelújítják, s a hely egyúttal egy új tanös-vény kiindulópontja lesz. A büdöskúti eső-ház, a Batsányi- és a Bél Mátyás kilátólebontása után új, színvonalasabb építmé-nyeket hoznak létre. A fejlesztést a Keszt-helyi-hegységben megbúvó falucska,Vállus zárja, ahol új tanösvény, a Láz-he-gyen pedig új kilátó épül.

A projekt közcélú ökoturisztikai fejlesz-téseket tartalmaz, amelyek végrehajtását aBakonyerdő Zrt. kiemelt feladatának tartja.A zrt. már az elmúlt években is jelentősközjóléti fejlesztéseket hajtott végre a terü-letén található kirándulóhelyeken. Így jöttlétre többek között a Festetics Imre Állat-park, amely a most épülő látogatóközpont-tal szoros összhangban fog működni.

A Bakonyerdő Zrt.ökoturisztikai fejlesztéseA Bakonyerdő Zrt. csaknem 300 millió forintos támogatást nyert az Új SzéchenyiTerv keretében a Keszthelyi-hegység fejlesztésére.Az összeghezmaga is hozzájárul 50millió forint önrésszel. A turistacsalogató létesítmények létrehozása, illetve fejlesztésetovább növeli majd a hegység vonzerejét.

A balatongyöröki, új Batsányi-kilátóátadása tavaszra várható

Péter Károly

Bár az Európa-díjas Balatongyörök ko-rábban már büszkélkedhetett nagyköz-ségi ranggal, jelenleg község. Ez azon-ban semmit nem von le a település érté-kéből, ahol sokak szerint a legszebb ba-latoni panorámát nyújtó Szépkilátó ta-lálható, és strandja is a legnépszerűbbekegyike. A tervekről, feladatokról, nehéz-ségekről és örömökről Biró Róbert pol-gármesterrel beszélgettünk.

– Ön 2010-ben lett a község vezetője.Könnyű vagy nehéz volt-e a helyzete?– Akkor egy nyolc éve regnáló polgármes-ter és testülete köszönt le, s az előző kétciklusra a széthúzás és a viszálykodás volta jellemző. Mi más alapokra szerettük vol-na helyezni a település vezetését – és úgyérzem, ez sikerült is. Nyugodtabb, egysé-gesebb testület állt fel, az elődökkel ellen-tétben mi az együttműködésre helyeztük ahangsúlyt. Az induláskor sok munkávalnéztünk szembe, hiszen egy jegyző nélkü-li hivatalt vettünk át, számos rendezendőüggyel. De hogy ne csak a negatívumokatsoroljam, meg kell említenem, hogy elő-deinktől három nyertes pályázatot is „örö-költünk”, amelyeknek a megvalósításaránk várt.

– Miről szólnak ezek a pályázatok?– Az egyik projekt a Szépkilátó felújítá-

sát célozta, ahonnan a Balaton talán leg-csodálatosabb panorámája tárul elénk. Akilátó körül parkosítást hajtottunk végre, ésa meglévő parkolót is új térburkolattal lát-tuk el.

A másik nagy projektünk az Egészség-ház fejlesztését érintette. Adott volt egy or-vosi rendelő, amely az 1970-es évek elejénépült, és sok tekintetben már nem feleltmeg az ÁNTSZ követelményeinek. A fej-lesztésre 85 százalékos állami támogatástkaptunk, így sikerült felújítanunk az épüle-tet, amelyet 2012 januárjában adtunk át.

A harmadik pályázati forrást a 71-es fő-út és a Kossuth út találkozásánál lévő kör-forgalom kialakítására fordítottuk. Koráb-ban ez egy nagyon veszélyes csomópontvolt, ahol sajnos több baleset is történt. Azautósoknak olykor 10-15 percet is várniukkellett, míg ki tudtak fordulni, a gyalogo-soknak pedig három közlekedési sávon

kellett védelem nélkül áthaladniuk. Min-denképpen meg szerettük volna oldani ezta problémát. A kivitelezés ugyan elhúzó-dott, és négy helyett nyolc hónapig tartott,de bízom benne, hogy a lakosság már nemerre emlékszik, hanem örül a biztonságosközlekedés lehetőségének.

– Mesélne a balatongyöröki strandról?– A strandunk őrzi a múlt lenyomatát.

Hatalmas, régi fák szegélyezik a sétányo-kat, tágas park hívogatja a pihenni vágyó-kat, és csodálatos kilátás gyönyörködteti aszemet. Nem csoda, hogy sokan romanti-kusnak tartják a strandot. Mind az ilove-balaton.hu, mind a balatontipp.hu a máso-dik helyre rangsorolta a strandunkat a nép-szerűségi listán. Ez az utóbbi évek vívmá-nya, mint ahogyan az is, hogy a strand be-vételét három év alatt 75 százalékkal sike-rült növelnünk.

– Minek köszönhető ez a siker?– A bevételek egy részét visszaforgat-

tuk, és látványos fejlesztéseket sikerültvégrehajtanunk a strandon, amit értékelnekaz emberek. Az is hozzátartozik, hogy a

belépőjegyek árát 20 százalékkal meg-emeltük, de szerencsére ez nem csökken-tette a strand népszerűségét.

– Milyen beruházás várható még a kö-zeljövőben?

– 200 millió forintot, ami százszázalé-kos állami támogatást jelent, élménysé-tány-fejlesztésre fordíthatunk. Ez a stran-dot is érinti, már csak azért is, mert a jog-szabályok szerint valamennyi érintett tele-pülés köteles a partszakasza 30 százalékát

mindenki által látogathatóvá, szabaddátenni. Nálunk most egy ilyen partszakaszkap szép burkolatot, kandelábereket, pado-kat, és gyógynövényszigeteket is kialakí-tunk. Az élményt azzal is igyekszünk fo-kozni, hogy egy-egy Kneipp-taposót ho-zunk létre a sétányon, illetve a Szépkilátóalatt. Aki arra jár, és van pár perce, bokáigvagy térdig a hűs vízbe lépve felfrissülhetanélkül, hogy bemenne a Balatonba.

– Önök a Keszthelyi-hegységben zajlóökoturisztikai fejlesztésben is részt vesznek?

– Igen, a Bakonyerdő Zrt. beruházásá-nak köszönhetően a Batsányi és a Bél Má-tyás-kilátók felújítási munkálatai már befe-jeződtek. Az erdei pihenőközpontunk ismegújul, és egy új tanösvény is várja majdtavasszal az erre kirándulókat.

– Balatongyörökön golfpálya is talál-ható…

– Balatongyörökön valóban működikegy magántulajdonban lévő golfpálya, aholéppen most módosul a tulajdonosi kör. Ter-veik szerint idén őszre nemzetközi verse-nyek megtartására is alkalmassá válik a pá-lya. Miután a golf olimpiai sportág lett, abalatongyöröki golfpálya egyre nagyobbszerephez juthat, például az utánpótlás-ne-velés szempontjából.

– Milyen programokkal várja Balaton-györök a helyieket és a turistákat?

– Mivel a balatongyörökiek az 1800-asévek végéig főleg borászatból éltek, nemcsoda, hogy több rendezvényünk is a bor-hoz kapcsolódik. A júliusi négynapos Bala-tongyöröki Borfesztivál annyira népszerű,hogy augusztusban „meg kell ismételni”,immár Balatongyöröki Bor & Dal Feszti-vál címen. Tűzoltó Fesztiválunk is van, va-lamint itt tartják az országos kismotorfecs-kendő-szerelő bajnokság egyik fordulóját,augusztus 20-a környékén pedig a Nemze-ti Hét előadásain és koncertjein vehetnekrészt a látogatók. Idén hatodszorra rendez-zük majd meg a Jazz Fiestát, amit a temp-lom körüli kis téren tartunk nyári csütörtö-kökön. Ezen a rendezvényen két éve jóma-gam is fellépek néhány polgármester kollé-gával egyetemben. A hegymagasi polgár-mester asszony énekel, a balatonedericsi ésa sándorfalvai polgármester dobol, én pe-dig gitározom.

Zala megye 13

A Szépkilátóról nyílik talán a legszebb balatoni panoráma

Népszerű a balatongyöröki strand

Balatongyöröké az egyik legszebb strand

Zala megye14

Azország egyikmeghatározó építőipari ki-vitelező, 100 százalékban magyar tulajdo-nú nagyvállalata éppen 65 éve formáljaépített környezetünket és mindennapjain-kat. A közelmúlt sikereit Peresztegi Imrevezérigazgató foglalta össze.

AZÁÉV Zrt. központja Zalaegerszegen ta-lálható, emellett Budaörsön és Pécsett isműködtetnek területi kirendeltségeket. Te-

lephelyeinek, területi rendszerének és le-ányvállalatinak köszönhetően folyamato-san jelen van Keszthelyen, Nagykanizsán,Kaposváron, Szombathelyen és Győrben is.

A ZÁÉV Zrt. fő profilja a magasépítésifővállalkozás és generálkivitelezés, de te-vékenységi köre kiterjed a mélyépítésimunkákra, a műemléki felújításokra, ageotermikus energiahasznosítás megvaló-sítására, illetve a kereskedelemre is. Amegbízók minden egyedi igényét ki tudjákelégíteni úgy, hogy a megvalósult munkanemcsak időtálló és míves, hanem esztéti-kus és emberközpontú is lesz.

A munkatársak sokrétű tudása és folya-matos szakmai képzése garancia arra,hogy a zrt. a megbízók révén értékes épí-tett környezetet hagyhasson utódainkra. AZÁÉV a tevékenysége folyamatos javításaés megrendelői bizalmának erősítése érde-kében kiemelt figyelmet fordít integráltminőségirányítási rendszerének fejleszté-sére, amelyet akkreditált szervezetekkelévről évre auditáltat.

Az elmúlt időszakban a ZÁÉV Zrt. mi-nőségi munkavégzésének, gazdasági sta-bilitásának, és jó hírnevének köszönhetőenországszerte egyre több megrendelésnektehetett eleget magas fokon, s ezeket ran-gos szakmai elismerésekkel jutalmazták.

2012-ben a szombathelyi ISEUMSavariense műemlék helyreállításáért reha-

bilitáció kategóriában Építőipari Nívódíjat,ugyancsak 2012-ben a Magyar Urbaniszti-kai Társaság Különdíját kapta meg a zrt. aKaposvári Funkcióbővítő Városrehabili-táció színvonalas megvalósításáért. 2013-ban pedig a győri Széchenyi István Egye-temen megvalósított fejlesztésért Új tudás-tér és INNO-SHARE középületek kategó-riában kapott Építőipari Nívódíjat.

A ZÁÉV Zrt. továbbra is hazánk egyikmeghatározó magasépítési vállalkozásaszeretne maradni, bízva abban, hogy jöve-delmezősége is tovább javul 2014-ben.

ZÁÉV Építőipari Zrt. – Az Építő Mester®

1954-ben született Padáron.A pécsi Pollack Mihály Mű-szaki Főiskolán szerzett épí-tészmérnöki diplomát, majda Budapesti Gazdasági Főis-kola Pénzügyi és SzámviteliKarán szakközgazdász képe-sítést. 1976-tól dolgozik a

ZÁÉV Zrt.-nél, 2010-től ő a vezérigazgató.Nős, két gyermek édesapja.

A ZÁÉV tavaly Építőipari Nívódíjatkapott a győri Széchenyi István Egyete-men végrehajtott fejlesztésért Peresztegi Imre

Hévíz Budapest után Magyarország má-sodik leggyakrabban látogatott városa.Európa legnagyobb természetes gyógy-vizű tavával büszkélkedhet, és ez nem-csak a belföldi turistákat vonzza. MintPapp Gábor polgármester szavaiból ki-derül, a siker a tudatos munkának és afolyamatos fejlesztéseknek köszönhető.

– 2013-ban Hévíz majdnem elérte az egy-millió-egyszázezer vendégéjszakát. Ho-gyan értékeli ezt a számot? Minek köszön-hető ez az eredmény?– Hévíz 2011-ben döntött először rekordota vendégéjszakák számának tekintetében,amikor átléptük az 1 milliós határt, és ezzela hazai vidéki városok között az első, Bu-dapest után a második helyet foglalhattukel a leggyakrabban látogatott városok listá-ján. Ez komoly siker. Akkor ennek az ered-ménynek a megtartását tűztük ki célul, denemcsak megtartani, hanem túlszárnyalniis sikerült ezt a számot: 2012-ben egymil-lió-nyolcvanegyezer éjszakát regisztrál-tunk, és a 2013-as évben is megtartottukezt a szintet. Meglátásom szerint ez rész-ben a hatékony, összehangolt marketing-munkánknak köszönhető, részben az el-múlt időszakban átalakított programkínála-tunknak, illetve a lezajlott turisztikai éssportfejlesztéseknek.

– Milyen a vendégösszetétel? Úgy tud-juk, a városvezetés komolyan nyitott askandináv vendégek felé. Milyen előrelépésvárható ezen a téren?

– Hévíz hagyományosan a német ven-dégek körében volt a legnépszerűbb. Ez avendégkör ugyanolyan fontos a számunk-ra, mint eddig, így ezen a piacon folyama-tosan jelen vagyunk. A kormányzati lépé-sekkel összhangban azonban kelet felé isnyitottunk az elmúlt években: jellemző azorosz vendégek számának erőteljes emel-kedése a városban, illetve a kínai és az arabérdeklődés is feltámadt Hévíz iránt. Mind-ezek mellett azonban az északi piacok feléis „terjeszkedni” próbálunk, hiszen a minő-ségi turizmus megtartása a célunk, s úgygondoljuk, a balti és skandináv államok fe-lől igényes vendégek érkezésére számítha-tunk. Részükről megvan az érdeklődés, eztbizonyítják a Norvégiában, Svédország-ban, illetve a balti államokban folytatotttárgyalásaink.

Hozzá kell tennem, hogy az északi nyi-tás szempontjából is meghatározó lépés aHévíz–Balaton Airport működése. Egyér-telmű, hogy a légi megközelíthetőség azemlített területekről érkezők számára alap-vető fontosságú kérdés.

– Mi szükséges még ahhoz, hogy Hévízvalóban Közép-Európa gyógyászati és rek-reációs központja lehessen?

– További, főképp minőségi fejlesztése-ket kell végrehajtanunk a szolgáltatások te-rén, ezen dolgozunk folyamatosan. A nem-rég elkészült megyei területfejlesztési kon-cepció is Közép-Európa gyógyászati köz-

pontjaként határozza meg Hévízt, így bí-zunk abban, hogy a célok összehangolásá-hoz, megvalósításához megyei és országostámogatást is kaphatunk.

– 2013-ban Hévíz komoly pályázati si-kereket tudhatott maga mögött: 1,3 milli-árd forint pályázati pénzt sikerült támoga-tásként megszereznie. Elégedettek ezzel azösszeggel? Mire fordítják a pénzeszközt?

– A folyamatos munka miatt év közbennem is álltunk meg egy pillanatra sem, ígynem jutott idő a „számolásra”. De amikorsummáztuk az elmúlt év történéseit, ered-ményeit, magunk is meglepődtünk ezen azösszegen. A forrásokat természetesen a pá-lyázatokban meghatározott célok megvaló-sítására fordítjuk: például átszervezzük aváros belső közlekedését, helyi járatokatindítunk, az egregyi városrészt turisztikaiattrakciókkal bővítjük, megújítjuk és gaz-daságossá tesszük a város közvilágításirendszerét. Az elmúlt évben rangos nem-zetközi elismerést vehettünk át: az európaivirágos városok versenyét ezüst minősítés-sel zártunk. Ez a díj kötelez is bennünketarra, hogy a rendezett, tiszta, környezettu-datos város képét megtartsuk, illetve to-vább formáljuk, szépítsük.

– Ön az újévi köszöntőjében elmondta,hogy az önkormányzati ciklus közepénvisszatekintettek, és ha személyi változásokárán is, de megújították önmagukat. Mit isjelent ez, és milyen eredményt hozott az át-alakítás?

– A felelős városvezetés részéről termé-szetes az, hogy folyamatosan vizsgálja sa-ját munkájának eredményeit, és ha vannakhibák, akkor azokat javítja, a tanulságokatpedig levonja. Mi így teszünk, és ha szük-séges, felülírjuk az ötleteinket, változtatá-sokat hajtunk végre – ez akár személycse-réket is jelenthet.

– Milyen további terveik vannak 2014-re és a következő évekre?

– Az utak és a járdák rendbetételénekgyakorlati tervezésével kezdődött az esz-tendő, továbbá a nagyobb ívű projektekelindításával. A cél az volt, hogy készeklegyünk a pályázati pénzek lehívására, éshogy bármikor, bármely döntéshozónakmeg tudjuk mutatni komoly számítások-kal, elemzésekkel alátámasztott fejlesz-tési elképzeléseinket. És azon is dolgo-zunk, hogy valamilyen formában vissza-kapjuk az önkormányzat által a gyógy-fürdőkórházban korábban megvásárolt26 százalékos önrész ellenértékét, amelyaz „államosítással” elveszett. A tervekszerint az önkormányzat 2014-2020 kö-zött is folytatja a belterületi utak felújítá-sát. Tervezzük egy, a város sokoldalúkulturális életének otthont adó és nem-zetközi konferenciákat lebonyolítani ké-pes központ kialakítását, az egregyi vá-rosrészben sportcentrum létesítését, to-vábbá iskolafelújítást, uszoda- és torna-terem-építést, a nagyparkoló és a piac át-alakítását. A távlati tervek között pedigaz elfolyó vízre épülő élményfürdő kiala-kítása is szerepel.

Hévíz Európa-szerte egyre népszerűbb

1970-ben született Hévízen.Egészségtanárként diplo-mázott, de korábban gyógy-masszőri, talpreflexológiaiés vendéglátói képesítést isszerzett. 2010 óta Hévízpolgármestere. Nős, ötgyermek édesapja. A Dunán-

túli Református Egyházkerület Közgyűlésé-nek világi tagja.

Zala megye 15

Hévíz a skandináv vendégeket is egyre jobban vonzza

Papp Gábor