Embed Size (px)
Citation preview
o A 19. század második felében mentek végbeNyugat-Európában azok a döntő változások,amelyek a már kibontakozó modernizációjelenségei.
o Az épületfajták (épülettípusok) számaugrásszerűen megnőtt, az építőiparteljesítménye megsokszorozódott, azurbanizációs folyamat felgyorsult.
o Új anyagok, szerkezetek jelentek meg ésterjedtek el.
o A technikai vívmányok, (gáz és villanyáram;távíró és távbeszélő, földalatti vasút,automobil, repülőgép stb.) alakították azéletformát, modernizálták a személyes ésközösségi lét kereteit.
1890-1919o A kontinens első
kéregvasútjának megépülése (1896)
o Erzsébet híd, 1897–1903)
o Kossuth tér (1895–1905),
o Szabadság tér (1898–1905),
o Hősök tere (1896–1908), Ferenciek tere (1900–1913),
o Királyi Vár átépítése (1890–1905),
o Műegyetem együttese (1903–1909)
o Szent Gellért Szálló (1909–1918)
o Közigazgatási és igazságügyiépületek, bankok, oktatási ésegészségügyi intézmények,színházak, múzeumok,kaszinók, szállodák, üzletházak,vásár- és árucsarnokok, vasúti éspostaépületek, laktanyák, ipariés mezőgazdasági építmények,lakóházak, városi bérházak éspolgári házak épültek gyorsanés korszerű építési eljárásokkal.
o 1908 körül fővárosi lakásépítésiprogram indult – bérház-együttesek épültek Budán aMargit körúton ésLágymányoson
Wekerle-telep
o A Wekerle telep építése 1908-ban kezdődött meg Wekerle Sándor miniszterelnök kezdeményezésére.
o 1909-1925. - 1007 ház épült 4412 lakással. 2, 3 és 4 lakásos földszintes, valamint 6, 8 és 12 lakásos kétszintes lakás.
o 1911-1914-ig négy iskolát és két óvodaépületet létesítettek 48 tanteremmel, 18 óvodahelyiséggel és két fedett tornacsarnokkal.
o 1912-ben felépítették a rendőrkapitányság épületét és a postát.
o A főteret, mint kiemelkedően fontos területet, külön pályázat alapján akarták megépíteni, melyet Kós Károly nyert meg.
o A teret körülvevő utcák sugaras rendszerét a központba vezető nyolc bekötőút kötötte össze.
o A főtér 2. és 3. számú épületét és a keleti kapuépítményt is Kós Károly tervezte. A kor neves építészei közül szép épületet tervezett Schodits Lajos, Eberling Béla és ZrumeczkyDezső is.
o A XIX. század második fele a nagyipar, a kereskedelem, a városok fejlődésének időszaka.
o Megváltoztak az építészeti igények.
o Eklektika = eklegein, görög eredetű szó. Jelentése: válogatás; a művészek szabadon válogattak a különböző korok stílusainak formakészletéből.
o Az eklektika valójában nem külön stílus, hanem a romantikában kiteljesedő historizmus késői szakasza, a történelmi korokhoz forduló neostílusok (neo = új) változatos együttesének összefoglaló neve.
o A magyarországi eklektika a neoreneszánszból fejlődött ki.
Jellemzői:
o Az építőanyagok között előretör az acél és az üveg.
o Öntött- és hengerelt vas fokozott használata
Fő képviselői:
Gustav Eiffel (1832-1923)
Ybl Miklós (1814-1891)
Steindl Imre (1839-1902)
Schulek Frigyes (1841-1919)
Hauszmann Alajos (1847-1926)
Steidl Imre (1839-1902)
Országház ,1904
Szent Erzsébet templom, 1901
Schulek Frigyes (1841-1919)
Halászbástya (1895-1902)
János hegy, Erzsébet kilátó1910
Schickedanz Albert (1846-1915)
Szépművészeti Múzeum (1900-1906)
Milleniumi Emlékmű 1897-1905
Hauszman Alajos (1847-1926)
Magyar Királyi József Műegyetem(1902-1909)
New York Palota1890-1894
o A szecesszió = művészeti irányzat
o A szó latin eredetű, jelentése: kivonulni.
o Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, és a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok).
o A szecesszió a századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti irányzata.
o Historizmus és eklektika ellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg.
o Önálló értékeire az 1970-es évektől figyeltek fel. Felmerült az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az avantgárd legkorábbi fázisa.
o Nagymértékű stilizálás,
o A növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika,
o Hangsúlyos, élénk színek alkalmazása.
o A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.
o Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió.
o Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát.
o Magyarországon a magyar népművészeti formák átvételén keresztül alakult ki sajátos szecessziós stílus.
o Ennek iskolateremtő mestere volt az építész Lechner Ödön, Kós Károly és Lajta Béla
o Kozma Lajos, a Budapesti Műhely megalapítója, kiváló építész, belsőépítész és illusztrátor.
Lechner Ödön (1845-1914)
Magyar Iparművészeti Múzeum (1894-1896)
XIV.Hermina u.47. Sipeki Balázs Béla villája.
(Ma: a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetségének székháza)
(MŰEMLÉK)1905
Postatakarékpénztár(Ma: Magyar Államkincstár)
MŰEMLÉK1899-1901
Pozsony Szent Erzsébet-templom1907-1913
Kós Károly (1883-1977)
Állatkert, Madárház (1909-1910)
Sztána, Erdély 1906
Székely Nemzeti MúzeumSepsiszentgyörgy
1911-1912
Lajta Béla (1873-1920)
A Vas utcai iskola
XIV. Cházár András utca 10. Pesti Zsidó hitközség alapítványi gimnáziuma.
(Ma: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola)
1913-1914
o Az I. világháborút követően a társadalom és a gazdaság helyzete megrendült.
o A történelmi Magyarország szétesett a forradalmakat és a trianoni békét követően.
o Az ipar veszteségeivel együtt beszűkültek az építőanyag-források.
o Az 1920-as években a társadalmi válság konzervatívabb irányba húzta vissza a kultúrát, mint amilyen állapotban a háború előtt volt.
o A konzervatív irányú építészeti tevékenység jellemezte az 1920-as évek második felét Magyarországon
A RÓMAI ISKOLA CIAM CSOPORT
o Az olasz neoklasszicizmus, a novecentoművészetének magyar változata.
o Jellemzői: a monumentalitás, a térábrázolás fejlettsége, a valóság lényeges elemeinek kiemelése, jó formalátás, kellemes színek.
o Képviselőik: Rimanóczy Gyula, Hidasi Lajos, Kiss Tibor, Papp Imre
o (Congres Internationaux d’ArchitectureModerne, ) „Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa” a modern építészet nemzetközi szervezete 1928 és 1959 között.
o Vezéralakja: Le Corbusier volt.
o A CIAM, magyar csoportja révén magyar építészekre is hatást gyakorolt.
o Céljaik: racionalizálás és tipizálás.
o Képviselőik: Molnár Farkas, Fischer József.
o A Bauhaus elveinek megfelelő épületek tervezése
o Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) - több ezer nagycsaládosnak juttatott házat, földet.
o ONCSA-telepek létesültek a Jászságban Jászberényben, Árokszálláson, Jászapátin, Jászladányban, Jászteleken.
o Az ONCSA-házakbelesimultak a tájegység építményeinek stílusába.
o A háború következtében 29 363 lakás semmisült meg teljesen és további 47 322 vált használhatatlanná.
o A fővárosban a Duna-hidakkal együtt jóformán teljesen elpusztult a Vár és várnegyed, a Duna-sor, rommá vált a Margit körút, a Széll Kálmán tér, a Tabán jó része, súlyosan megrongálódott a Gellért tér, Kálvin tér, Deák tér; a középületek, ipari és közműlétesítmények többsége.
o Rendkívül súlyos kárt szenvedett az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság, itt különösen az állatállomány.
o A rohamos infláció a gazdaság egészével együtt az építőipart is sújtotta. Mindezek ellenére az újjáépítés három év alatt lényegében megtörtént.
o A hidak egy része, egyes középületek és a Vár-együttes rekonstrukciója azonban későbbre maradt, a Vár területén a Szent György tér környéke még napjainkban is őrzi a háború nyomait.
o Az 1945–1947-es évek romeltakarítással ,a közműszolgáltatások megindításával, a közlekedési hálózat és az épületek helyreállításával, a használhatatlan lakások lakhatóvá tételével teltek el.
o Jellemzője: a szocialista
realizmus, vagy szocreál
o A marxizmus–leninizmus
világnézetén alapuló
alkotómódszert jelent, tehát
nem stílus.
o Politikai ideológiával telített
„hivatalos” művészeti
irányzat. Szrogh György: Csepel, rendőrkapitányság,
1953
Sztálinváros
o 1950 tavaszától 1951 őszéig, közel másfél év alatt több mint ezer lakás készült el, megkezdődött a kokszoló, az ércelőkészítő, a kohómű, az acélmű, az erőmű építése.
o Elkészült a telefonközpont, a kenyérgyár, iskola, óvoda, bölcsőde épült.
o Ez alatt az idő alatt 49 kilométer út, 29 kilométer vasút, több mint 14 kilométer csatornahálózat készült el.
o Az építkezések arányaira jellemző, hogy a földmunkák során 2 millió 670 ezer köbméter földet mozgattak meg.
Kazincbarcika (1954)
o Az 1960-tól jelentős mértékben fellendült a lakásépítés.
o 1970-ig egyenletesen, majd néhány évig még gyorsulva növekedett.
o A csúcspont 1975-ben évi százezer lakás felépülése volt.
o 1986 körül hatvanezer lakás
o A városi lakásépítésre , paneles építésmód eredményeként a teljes jellegtelenség, monotónia jellemző.
o A városközponttól távol, addig be nem épített területekre kerültek a lakótelepek, ahol a teljes közmű-infrastruktúrát is létre kellett hozni.
Finta József (1935-)
Taverna Szálló 1983-1985
Kempinski1988-1992
Makovecz Imre (1935-2011)
Pázmány Péter Katolikus Egyetem,Stephaneum
Piliscsaba1995-1997
Makó, Hagymaház1998
![PDF Compressor - Nikla'k]án ne helyezzünkel, egyéb épületeken —igényes megjelenés esetén korIátoz6t nem tesz ünk A település utcájának nyugati oldalán sorolódik egy](https://img.dokumen.tips/doc/110x75/60e29d762ef9e610071bbf1b/pdf-compressor-nikla-kn-ne-helyezznkel-egyb-pleteken-aignyes.jpg)
