XIX. BOLYAIKONFERENCIA

2014. március 22-23.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1992-ben

alapított természettudományos és informatikai szak-

kollégiuma, a Bolyai Kollégium immár tizenkilen-

cedik alkalommal rendezi meg a Bolyai Konferen-

ciát. A Konferencia célja, hogy a hallgatók rövid,

közértheto eloadásokban vagy posztereken ismertes-

sék munkájukat, kutatási és érdeklodési területüket,

vagy bemutassanak egy-egy érdekes témát. Ezáltal

szeretnénk betekintést nyújtani a Kollégiumban fo-

lyó szakmai tevékenységbe, a Kollégium életébe.

A Konferenciára az ország többi felsooktatá-

si szakkollégiumából, illetve egyetemérol is hívunk

eloadókat, lehetoséget teremtve a különbözo érdek-

lodésu hallgatók közötti kapcsolatteremtésre, a már

meglévo kapcsolatok szorosabbra fuzésére.

1

XIX. BOLYAIKONFERENCIA

2014. március 22.

7:45 Regisztráció

9:00 Megnyitó

9:20 Plenáris eloadás

Bojár Gábor az Eötvös Loránd Tudomány-egyetemen szerzett fizikus diplomát 1973-ban. 1982-ben társával megalapította a Gra-phisoftot azzal a céllal, hogy saját fejleszté-su szoftvereivel lépjen ki a nemzetközi pi-acra.

A Graphisoft termékeit több, mint 200ezer építész, illetve építoipari szakember használja a világ 80 or-szágában és a cég mára az egyik legnagyobb Közép-Európábanalapított multinacionális vállalattá notte ki magát. Nevéhez fu-zodo másik sikertörténet az elmúlt években alapított különlegesoktatási intézmény, az Aquincum Institute of Technology (AIT),melynek nem titkolt célja, hogy a szoftvermérnök-képzés egyesrészterületein a világ legjobb oktatását nyújthassák. 1998-bana Wall Street Journal Közép-Európa tíz legsikeresebb vállalko-zója közé választotta. Számos hazai kitüntetésben is részesült,ezek közül a legrangosabb a Magyar Köztársaság Széchenyi-díja, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csil-laggal, 2007 januárjában pedig elnyerte az Ernst&Young általalapított Enterpreneur of the Year 2006 díjat. Több, mint két év-tizedig volt a Graphisoft elnök-vezérigazgatója és jelenleg is be-tölti mind a Graphisoft SE, mind az abból kivált Graphisoft ParkSE igazgatótanácsának elnöki tisztét. Emellett több, mint 10 évigvolt a Richter Gedeon Nyrt igazgatóságának és a Soros Alapít-vány kuratóriumának tagja, jelenleg pedig tagja az Európai In-novációs Technológiai Intézet (EIT) Kormányzó Tanácsának.

2

10:20 Szünet

10:40 Hubai Tamás (Eötvös Loránd Tudományegyetem):Szabad-e mintát venni egy hálózatból?

Mi köze az emberi kapcsolatoknak a mikrochipekhez, a fe-hérjék kölcsönhatásának az internethez vagy épp az agyidegek-nek a kristályrácsokhoz? Elso ránézésre talán nem sok, mégismindegyiket egy közös modellel szoktuk jellemezni: a számító-gépeket, molekulákat vagy neuronokat egy gráf (vagyis hálózat)csúcsainak tekintjük, ahol a kapcsolatokat a köztük futó élek jel-képezik.

További hasonlóság, hogy ezek a gráfok rendkívül nagyok:sokmillió vagy akár milliárd csúcsuk van, amikhez gyakran nemis férünk hozzá közvetlenül, így arra kényszerülünk, hogy mintátvegyünk belolük. Sajnos azonban vannak olyan kérdések, amik-nél akármilyen ügyesen veszünk mintát és következtetünk belo-le, szükségképpen hibás választ kapunk – egyszeruen azért, merta minták ebbol a szempontból nem jellemzik jól a hálózatot.

Eloadásomban a ritka gráfok konvergenciaelméletén keresz-tül arra keressük a választ, hogy milyen esetekben helyes mégismintavételezést alkalmazni.

11:00 Héra Kornélia (Bolyai Kollégium):Kakeya-halmazok és kapcsolódó problémák

A matematika kedveloi elott a matematika szépsége sokféle-képpen megnyilvánulhat. Egyik megnyilvánulási formája példá-ul, amikor egy kérdésre a várakozásoktól teljesen eltéro, megle-po választ kapunk. Egy ilyen kérdés volt S. Kakeya japán ma-tematikus 1917-ben felvetett kérdése is: Melyik az a legkisebbterületu síkbeli tartomány, amelyben egy egységnyi hosszúságúszakasz megfordítható, azaz folytonos mozgással önmagába vi-heto úgy, hogy közben 180o-os fordulatot tesz, tehát ellentétesirányban érkezik vissza önmagába?

Az ilyen tulajdonságú halmazokat Kakeya-halmazoknak ne-vezzük. Egyszeru példák Kakeya-halmazra az egységnyi át-méroju körlap, illetve az egységnyi magasságú szabályos há-romszög, hiszen könnyen láthatóan megfordítható bennük azegységhosszú szakasz. Ezeknél azonban sokkal bonyolultabbKakeya-halmazok is léteznek. A kérdésre a meglepo válaszpedig így hangzik: Nincs legkisebb területu Kakeya-halmaz.Pontosabban: Tetszolegesen kis számhoz létezik olyan Kakeya-halmaz, amelynek területe kisebb a számnál.

3

Eloadásom során szeretném bemutatni a Kakeya-halmazokvizsgálatának fontosabb ötleteit, módszereit, a témakörben fel-merülo egyéb problémákat, és kitérek Dr. Laczkovich Miklós té-mavezetésével végzett kutatásunk fobb eredményeire is.

11:20 Földvári Attila (Hatvani István Szakkollégium):Az egymillió dolláros kérdés

Noha bizonyos egyenleteket számítógép segítségével köny-nyedén megoldhatunk, más típusú egyenletek megoldásainakmeghatározása reménytelen feladat, akár szuperszámítógéppelis. Vajon miben különböznek ezek a problémák egymástól? Mi-re jók a pozitív eredmények és mire használhatunk egy megold-hatatlannak tuno problémát?

Az eloadásban a modern matematika egy híres problémájá-val, a P=NP sejtéssel foglalkozunk. Egyenletek és egyenletrend-szerek segítségével példákat adunk gyorsan megoldható problé-mákra. Bemutatjuk, hogy miért nehéz bizonyos egyenletek meg-oldásait meghatározni és mit is jelent ez. Néhány gyakorlati pél-da és alkalmazás segítségével szemléltetjük, hogy ez az elméletimatematikai kérdés mekkora szerepet játszik a hétköznapokban.Így világossá válik, hogy mennyire hasznos lehet a gyakorlatbanegy gyors egyenletmegoldó eljárás, vagy épp egy megoldhatat-lannak tuno egyenlet.

11:40 Sipos Lehel (Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet):Eljuthatsz-e az úti célhoz lányokat követve? – Miért érdekesekszámodra is a hálózatok?

Hálózatok mindennapi életünknek szinte minden területénelofordulnak. Ennek ellenére mélyreható vizsgálatukkal az át-lagember nem túl sokat foglalkozik. Eloadásom célja, hogy ér-dekes hétköznapi példák bemutatásával közelebb vigye a külön-bözo területeken dolgozó értelmiségiekhez a hálózatok elméle-tét, kiemelve a leszurheto következtetések gyakorlati hasznát. Aközérthetoen megfogalmazott bemutató rövid bevezetovel indul,melyet néhány szemléletes, ugyanakkor aktuális hálózatelméletifeladat követ (mint pl. cégszervezési problémák, Románia regi-onális felosztása). A tárgyalás során neves hálózatelméleti szak-emberek kutatási eredményeire támaszkodom. Ezután a hálóza-tok néhány lehetséges tulajdonságát ismertetem röviden, a per-koláció szemléltetésére egy saját humoros példát hozva. Szimu-lációmban azt tanulmányoztam, hogy férfiak milyen valószínu-séggel jutnak el kiszemelt úti céljukhoz kizárólag hölgyeket kö-

4

vetve. Az eredmények kapcsán arra is kitérek, hogy miért elo-nyös, ha egy hálózatelméleti szakember fizikus végzettséggel isrendelkezik. Végül saját kutatási területembe vezetem be a hall-gatóságot, felvázolva, hogyan javítható a paksi atomeromu biz-tonságossága és gazdaságossága speciális hálózatok segítségé-vel.

12:00 Élteto Noémi (Apafi Mihály Református EgyetemiKollégium):Személyiségvonások a komplex problémamegoldás neurálismodelljében

A kognitív tudományok célja, hogy az ember mentális mu-veleteit mélyrehatóan, lépésekre bontva megértsék, s erre a szá-mítógépes modellezés alkalmasnak bizonyult. Az emberi prob-lémamegoldás szimulálásában a neurális analógia a legterméke-nyebb, ezért kutatásunk célja egy ilyen hálózati modell megal-kotása. A probléma helyes megoldásához szükséges tudás egyneurális hálózati modellben nem más, mint egy aktivációs min-tázat. Az általunk használt rendszer új problémák megoldását afolyamatos pozitív vagy negatív visszajelzésnek, az ún. távol-ságalapú jutalmazásnak köszönhetoen képes megtanulni. Ismerttény, hogy az egyének között jelentos eltérés mutatkozik a prob-lémamegoldás módját és sikerességét tekintve, de nem feltét-lenül az IQ vagy tapasztalat függvényében. Kutatásunk soránolyan modellt dolgozunk ki, amely magában foglalja és valóság-huen manifesztálja a különbözo személyiségvonások sajátossá-gait. A modell azért újszeru és hasznos, mert a személyiségvo-násokat csupán néhány – a hálózati dinamikát meghatározó – pa-raméter képviseli.

12:20 Ebéd

13:20 Barti Benjámin (Eötvös Loránd Tudományegyetem):Az ecetmuslica és az agykutatás

Napjainkban a biológia legintenzívebben kutatott területe azemberi agy. Szöveti összetettségét és komplexitását figyelembevéve nem véletlen, hogy muködésével és felépítésével kapcso-latban manapság is sok kérdés merül fel. Pontos ismerete azon-ban nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az idegrendszert érinto beteg-ségekre gyógymódokat találhassunk, ez pedig indokolja a kuta-tások szélesköru kiterjesztését.

5

Az idegrendszert két fo sejttípus építi fel: a sokat tanulmá-nyozott idegsejtek, valamint a gliasejtek. A közelmúlt kutatásieredményei alapján bebizonyosodott, hogy az idegsejtek kiemel-kedoen fontos szerepe mellett a gliasejtek sem csupán az ideg-rendszer passzív résztvevoi. Meghatározó szerepük van annakmuködésében és az azt érinto betegségek kialakulásában is. Va-lószínu azonban, hogy korántsem ismert még a gliasejtek összesfunkciója.

Kísérleteimben transzgenikus ecetmuslica törzseken folytat-tam vizsgálatokat, mely során az idegrendszerben jelen lévogliasejtek genetikai módosításával és neuroanatómiai vizsgáló-módszerek kombinációjával próbáltam új funkcionális informá-ciókhoz jutni.

Hogy tud egy ilyen tolünk rendszertanilag távol elhelyezke-do faj segítséget nyújtani agyunk komplex muködésének megér-tésében? Eloadásomban erre a kérdésre kereshetjük a választ.

13:40 Kuglics Alexandra (Eötvös LorándTudományegyetem):Paprika, passzold ide a vírusod! – avagy: nagy ugrások avírusok gazdaspecifitásában

A vírusok olyan élettelennek tekintett entitások, melyek abaktériumoktól, a növényeken és gombákon át, az állatokig azélovilág minden csoportját parazitálják – sot még egymást is. Demi akadályozza meg, hogy egy növényi vírusként ismert élos-ködo megbetegítsen egy állatot, akár egy embert? Képesek-e rá,hogy gazdaspecifitásukat ekkora ugrásokkal megváltoztassák, ésvajon mennyi idore lehet szükségük ehhez? Van-e egyáltalánolyan gátja, amit biztos védelemként foghatunk fel, vagy kezd-hetünk félni? A tudomány régóta foglalkozik a kérdéssel, és mamár számos olyan esetet ismer, melyben a vírus olyan gazda-spektrummal rendelkezik, mely átível az élovilág nagy csoport-jain. A vírusok evolúciós változékonyságát, átalakulásuk gyorsa-ságát és „muködési” módjaik sokszínuségét ismerve akár ijesztolehetoségekhez is eljuthatunk.

Eloadásomban ezen példákból merítve kívánok ízelítot adniebbol az igen fontos kérdéskörbol.

6

14:00 Mentes Anikó (Eötvös Loránd Tudományegyetem):Különleges vizes élohelyek sajátos fotoszintetizálómikroszervezeteinek vizsgálata a Kárpát-medencében

Sós tavak a Földön mindenhol megtalálhatóak, amelyektola sóösszetételük miatt elkülöníthetoek az ún. szikes tavak. Ha-zánkban a sekély szikes vízterek fontos természeti értékeket kép-viselnek. Erdély sós tavai mélyebbek, amely lehetoséget bizto-sít diverz és egyedi mikrobiális közösségek kialakulására. Mind-két víztípusban megfigyelhetoek ún. fotoautotróf pikoplanktonszervezetek (<2mm). Kutatásom során a kiskunsági Zab-székbolszármazó szikes, és az erdélyi Tarzan-tóból és Medve-tóból szár-mazó sós vízmintában levo fotoautotróf pikoplankton faji össze-tételét vizsgáltam meg. Zab-széken az irodalomban közölt egyiklegmagasabb mértéku zöldalga tömegprodukció volt megfigyel-heto. A Tarzan-tavi és Medve-tavi vízminták elozetes mikrosz-kópos vizsgálata azt sugallta, hogy a pikocianobaktériumok je-lentosége az erdélyi sós tavakban meghatározó. A mintákat mo-lekuláris biológiai technikák segítségével vizsgáltam: taxonómi-ai vizsgálatra alkalmas DNS szakaszok klónozásával és szekven-álásával. Az eredmények azt mutatták, hogy Zab-széken új Ch-lorophyta taxonok felelosek a rendkívüli vízvirágzásért; a sóstavak fotoautotróf pikoplankton közösségét pedig foleg tenge-ri környezetekbol leírt cianobaktérium csoportok tagjai alkották,ami szintén egyedi megfigyelés.

14:20 Vass Panna (Budapesti Muszaki és Gazdaságtudomá-nyi Egyetem):b-galaktozidáz enzim szilárd formulálása

Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb fejlodés mutatkozik ahumán egészségügyi biotechnológia terén, melynek következté-ben napjainkban a biotechnológiai eredetu gyógyszerkészítmé-nyek szerepe rohamosan növekszik. A biotechnológia jelenle-gi és várhatóan tovább erosödo térnyerése a gyógyszerkutatás-ban a készítményfejlesztést is új kihívások elé állítja, mivel abiohatóanyagok érzékenysége nagyban megnehezíti szilárd for-mulálásukat. A kísérletek során a tejcukorérzékenység kezelé-sére alkalmazott laktáz enzim szilárd formulálásának lehetosé-gét vizsgáltam. A laktóz intolerancia vagy egy olyan enzimhi-ányos vagy csökkent enzimmuködéses emésztési zavar, mely-nek során a vékonybélben nem termelodik szükséges mennyisé-gu laktáz enzim, vagy annak muködése nem megfelelo. Célomaz volt, hogy olyan hatékony és kíméletes szárítási technológi-

7

át fejlesszek, ami versenyképes alternatívát jelenthet a jelenlegigen elterjedt – viszont ido- és energiaigényes – fagyasztva szá-rítással szemben. Az általam alkalmazott technológia az elektro-sztatikus nanoszálképzés volt, ami a textiliparban széles körbenelterjedt, azonban a gyógyszeripari alkalmazása még csak kez-deti fázisban van. Elonye, hogy rendkívül kíméletes, pillanatsze-ru szárítást biztosít, emellett folyamatos, és alacsony energiaigé-nyu technológia, amibol következoen gazdaságos termelést teszlehetové.

14:40 Farkas Zita-Ágota (Kolozsvári Magyar EgyetemiIntézet):Szerkezeti színek a természetben

Dolgozatom egy 2011-es kutatáson alapszik, melyet az MFANyári Iskola keretén belül végeztem. Célom bemutatni, hogya közhiedelemmel ellentétben a lepkék szárnyait nem kizáró-lag kémiai eredetu festékanyagok teszik színessé, ahogyan eztegy irodalomkritikus, Kontra Ágnes is találóan megfogalmaz-ta: „A természetben nincsenek színek. A természetben anyagokvannak, struktúrák, kölcsönhatások, törvényszeruségek, folya-matok, és még ki tudja, mi minden.” Ez egy nagyon jó megkö-zelítése a színek birodalmának, melyhez nagymértékben hozzá-járulnak a lepkeszárnyakat alkotó fotonikus kristályok. A lepke-szárnyak szerkezetét különbözo nagyítású mikroszkópos, illet-ve elektronmikroszkópos képek szemléltetik, spektrumukat pe-dig kétféle módszerrel is feltérképeztük. Ezek ismertetése mel-lett szó esik arról is, hogy milyen módon lennének felhasználha-tók a lepkeszárnyakat tartalmazó cellák a gázérzékelok fejleszté-si területén, ugyanis a fotonikus kristályok színe jelentosen függa környezet törésmutatójától.

15:00 Poszterbemutató

15:40 Nemes Evelin (Jedlik Ányos Szakkollégium):Jobb- és balkezes molekulák

Már csaknem két évszázada ismert, hogy vannak olyan ve-gyületek, amelyek elforgatják a síkban polarizált fény rezgésisíkját, így ezeket optikailag aktív vegyületeknek nevezzük. Azo-kat a molekulákat, amelyek nem hozhatók fedésbe tükörképük-kel, királis vegyületeknek, az ilyen viszonyban lévo szerkezete-ket pedig enantiomer vegyületpároknak hívjuk. Az enantiome-rek a síkban poláros fény síkját azonos mértékben, de ellentétes

8

irányokban forgatják el. Skaláris fizikai és termodinamikai tulaj-donságaik megegyeznek, kémiai tulajdonságaik királis reagen-sekkel szemben eltéroek.

A katalitikus folyamatok a zöld kémia fontos területét képe-zik, hiszen az atomhasznosítási tényezo és a szelektivitás növelé-sével csökkentheto mind a felhasznált kiindulási anyagok, minda képzodött melléktermékek mennyisége. Az aszimmetrikus ka-talitikus reakciók további elonye, hogy a királis információt kismennyiségu katalizátor képes átadni nagy mennyiségu termék-nek. A királis katalizátor lehet például optikailag aktív ligandu-mot tartalmazó átmenetifém-komplex.

Az eloadásban bemutatom a jobb- és balkezes kiralitás meg-jelenését a muvészetben és természetben, szerepét a biológiaihatásban, végezetül beszámolok a foszfit ligandumok sztereo-elektronikus tulajdonságainak vizsgálatáról palládium-katalizáltaszimmetrikus allil-helyzetu szubsztitúciós reakciókban.

16:00 Eördög Ádám (Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium):Fluorogének szintézise és alkalmazása az élo sejtekrol történoképalkotásban

A biokémia egyik fo kihívása, hogy az élo rendszerekbenvégbemeno molekuláris folyamatokat idoben és térben minélpontosabban követni tudja. Ebben nagy elorelépést hozott a zöldfluoreszcens fehérje alkalmazása, mely rekombináns DNS tech-nika segítségével elsoként tette lehetové a sejt alatti mérettar-tományában a szelektív jelölést. A fehérje festékmolekulák al-kalmazhatóságának azonban számos korlátja van, így felme-rül az igény más fluoreszcens jelölésre alkalmas anyagok iránt.Ilyen anyagoknak számos követelmények kell eleget tenni az al-kalmazhatóság érdekében. Amellett, hogy spektrális követelmé-nyeknek meg kell feleljenek, minél szelektívebben kell kötodje-nek a jelölendo molekulákhoz, miközben a sejt többi alkotójávalne lépjenek reakcióba, valamint stabilitásuk is fontos szempont.Egy lehetséges módszer, hogy jelöloinket egy ún. bioortogonálisreakció során, kovalens kötéssel kötjük a célvegyülethez, melyennek hatására lesz fluoreszcens. Így sejten a kívüli eredetu fes-tékmolekulánkat bejuttatva in vivo festjük meg a vizsgálandó ter-mészetes molekulákat, kiemelkedo szelektivitással. Eloadásom-ban ezen festékek alkalmazásának elméletét, valamint az általamszintetizált két festéket szeretném bemutatni.

9

16:20 Bacsó András (Bolyai Kollégium):Katalízis – a kezdetektol a legújabb irányzatig, azorganokatalízisig

Az élo szervezetben lejátszódó biokémiai folyamatok döntotöbbsége spontán nem menne végbe. Azonban a reakciókhoz lé-tezik egy-egy speciális molekula, vagy molekula-komplex, melykatalizátorként közremuködve elosegíti az adott reakció lezajlá-sát. De vajon hogyan lehetséges ez? „Mit tudnak” ezek a mole-kulák, hogyan segítik a reakciót, és mi az oka annak, hogy spe-cifikusak? Eloadásom elején ezekre a kérdésekre adnék választ.

A katalízis lehetoségére az ember már azelott rájött, hogy aszervezetünk biomolekuláit részletesebben ismerte volna. Azon-ban ennek a területnek folyamatosan fejlodnie kell, ugyanis min-dig találunk új, rosszul zajló reakciókat, melyeken „segíteni”szeretnénk. Milyen katalizátorokat talált fel az emberiség, mi-lyen irányvonalak rajzolódtak ki?

Végül eloadásom végén a két téma egyesül, ugyanis az enzi-meknek elnevezett biomolekulákat részletesebben megismerve,gyakorlatilag atomi szinten láthatjuk oket, így lehetoségünk nyí-lik tanulni a természettol. Ebbol a tanulási folyamatból születettmeg az organokatalízis. Milyen kihívásokkal kell szembenéz-nünk ezen az új területen, milyen eredményeket értünk/érhetünkel?

16:40 Koltai András (Eötvös Loránd Tudományegyetem):Ciszteinek szerkezetstabilizáló hatásának vizsgálataminifehérjékben

Napjainkban a gyógyászatban egyre nagyobb jelentoség-re tesznek szert a fehérje és peptid hatóanyagok, elsosorbana receptorkötés nagyfokú specifitásával magyarázható kedvezomellékhatás-profiljuknak köszönhetoen. Ezen hatóanyagok ese-tében kulcsfontosságú kérdés a biológiailag aktív konformer sta-bilizálása.

A Trp-kalitka minifehérjék széles körben elterjedt modell-rendszerek a fehérje térszerkezet-kutatással foglalkozók köré-ben, elsosorban gyógyászati relevanciájuknak köszönhetoen.Kutatócsoportunk a közelmúltban elsoként tervezett és állítottelo olyan Trp-kalitka minifehérjéket, melyekbe a belso mozgé-konyság redukálása és a szerkezet stabilizálása céljából diszul-fidhíd került beépítésre.

Munkám során a diszulfidhíd szerkezetstabilizáló hatását, il-letve a diszulfidhíd redukciójának hatására bekövetkezo szerke-

10

zeti és dinamikai változásokat vizsgáltam NMR spektroszkópiá-val.

A Trp-kalitka szerkezetének stabilizálása céljából, a konfor-máció megtartásával diszulfidhíd került beépítésre, ami várako-zásunknak megfeleloen stabilizálta a szerkezetet. Meglepo mó-don a diszulfidhíd redukciójával nem kaptuk vissza az erede-ti, ciszteint nem tartalmazó molekulát, hanem annál stabilabbstruktúrához jutottunk.

A ciszteinek tehát a diszulfidhíd redukciója után is nagymér-tékben stabilizálják a szerkezetet.

17:00 Babinszki Bence (Bolyai Kollégium):Mesterséges levelek – a jövo hidrogéngenerátorai

Világunkban egyre nagyobb problémákat vet fel az em-beriség folyamatosan növekvo energiaszükséglete. A fejlodésfenntartásához azonban szükséges olyan új források felkutatása,amelyek gazdaságos, ám környezetkímélo alternatívákat jelen-tenek a fosszilis energiahordozókkal szemben. A hidrogén, minttiszta üzemanyagként való használatának lehetoségei már régótafoglalkoztatja a mérnökök fantáziáját, azonban mesterséges elo-állítása egyelore nem nyereséges.

Az olcsó hidrogéngáz fejlesztését a napenergiával történovízbontás jelentené. Ennek a folyamatnak a technikai megvalósí-tásának kulcsát az ún. mesterséges levelek adnák, amelyek a nö-vényi levelekhez hasonlóan a napfényt alakítják át kémiai ener-giává, a kívánt, saját felhasználású energiahordozó formájában.Eloadásomban az eddigi ölteteket és elért eredményeket szeret-ném bemutatni errol az ígéretes kutatási területrol, hogy mikéntis igyekeznek a kutatók megalkotni a mesterséges leveleket.

17:20 Szünet

17:40 Éva Csaba (Bolyai Kollégium):Személyes indítékok szerepe a történelemben

Gyakran elhangzó állítások, hogy a történelmet, a politikáta pénz, a gazdasági kényszer mozgatja vagy éppen a társadal-mi folyamatok érlelik meg, pl. úgy hogy elobb-utóbb kiterme-lik a megfelelo vezetot. Olyan vezetoink vannak, amilyeneketmegérdemlünk, tartja a mondás. Valóban ennyire egyszeru len-ne? Történelmet szereto, azt gyakran olvasó amatorként meg-gyozodésem, hogy nem. A történelmet emberek írják, alakítják

11

és esetenként torzítják. Így olyan személyes indítékoknak, vá-gyaknak is, mint szerelem, becsvágy, sértodöttség, harag vagyéppen bosszúvágy, esetenként kiemelkedo szerepük van az ese-mények alakulásában. Több király háborút viselt, más lemondotta trónról szerelméért. Történelmi szempontból nem volt kevés-bé jelentos Clinton elnök és Monica Lewinsky viszonya sem. Ajelenlegi ukrán válságot is részben több korábbi, meroen szemé-lyes döntés magyarázza. A személyiség, illetve a személyes mo-tivációk hatására mutatok be néhány érdekes példát különbözotörténelmi korokból.

18:00 Mokos Judit (Eötvös Loránd Tudományegyetem):A jó emberek majd segítenek. Te jó ember vagy? – Az altruizmusmotivációi evolúciós szemmel

A jó emberek majd segítenek. Te jó ember vagy? Ezzel akampány szöveggel indított plakátsorozatot az egyik nagy ha-zai önkénteseket foglalkoztató és adományokat gyujto szervezet,amelynek a muködtetését is foleg önkéntesek biztosítják. De va-jon mi veszi rá az embert arra, hogy önkénteskedjen vagy ado-mányozzon?

Az önzetlen segítségnyújtás, azaz az altruizmus belénk vankódolva. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az emberek kulturálisháttértol függetlenül szívesen segítenek a másiknak, sot, mind-ezért viszonzást sem várnak. Az ember evolúciós múltjában na-gyon eros szelekció hathatott (és hat még ma is) az altruizmus ki-alakulására. Vajon milyen tényezok tehették sikeressé (adaptív-vá) ezt a viselkedést? Tényleg önzetlen az a segítség, amit vad-idegeneknek nyújtunk? Valóban nem nyerünk rajta semmit? Éstényleg jó embernek gondoljuk azt, aki segít?

Eloadásomban a fenti kérdésekre egy evolúcióbiológus sze-mén keresztül keresem a válaszokat.

18:20 Török Csenge (Eötvös Loránd Tudományegyetem):Azért is alszunk, hogy emlékezzünk?

Az alvás alapveto fontosságú mind a hüllok, madarak és em-losök, mind pedig az ember szempontjából, azonban a fajok kö-zött jelentos különbségeket is tapasztalhatunk súlytól, életvitel-tol – éjszakai vagy nappali életmódtól – függoen. Az alvást vizs-gálhatjuk biológiai és pszichológiai szempontból egyaránt, deezek egymástól korántsem elválasztható folyamatok. Az alvásszerepet játszik a test és az agy regenerációjában, ugyanígy az

12

érzelemfeldolgozásban is. Bizonyos elméletek kiemelt fontossá-gúnak vélik a tanulás–memóriakonszolidáció és alvás kapcsola-tát. A nap folyamán szerzett információk alvás során raktározód-nak, az érintett agyi pályák és kapcsolatok megerosödnek, felté-ve ha a rendszer zavartalan és nem alakul ki interferencia. Az el-téro alvási fázisok is meghatározzák az emlékezeti konszolidá-ció folyamatát és hatékonyságát.

Prezentációmban irodalmi adatok és saját eredmények alap-ján mutatom be, hogy embereken végzett pszichológiai kísérle-tek hogyan támasztják alá az alvás hatását a memóriakonszoli-dációra–tanulásra, illetve hogy különbözo állat-modellek mikénthasználhatóak ezen jelenség tanulmányozására.

18:40 Tarsoly Gergely (Bolyai Kollégium):Lezárt zónák – lezáratlan múlt

A „zóna” szó a görög nyelvbol származik, jelentése „öv”.Az angol és a magyar nyelvbe azonban már mint „övezet” hasz-náljuk, speciális tulajdonságokkal földrajzi egységek jelölésére.Maga a szó Sztrugackij „Piknik a senkiföldjén” elbeszélésével,és a belole készült „Sztalker” filmmel vált kicsit misztikussá.

Eloadásomban két olyan zónát fogok bemutatni, ami a hét-köznapi ember számára már-már majdnem olyan misztikus, mintSztrugackij „A Zóná”-ja, pedig csupán az emberiség husza-dik századi történelmének kevésbé boldog emlékeként maradtakránk.

19:00 Érsek Gábor (Bolyai Kollégium):A vasúti közlekedés szépségei

Vonattal szinte már mindenki utazott, majdnem mindenkinekvan egy „jó” története ezzel a közlekedési formával kapcsolat-ban. A vonat mint jármu pedig már-már ikonikus szerepet tölt bea popkultúra számos szegletében, gondoljunk csak a MÁV rövi-dítés alternatív feloldásaira vagy egy régi V’Moto-Rock szám-ra. De mitol is érdekes a vasúti közlekedés? Milyen paraméte-rek, standardok határozzák meg, miként és merre menjen (vagyne menjen) az a vonat? Eloadásomban körbejárom a MÁV általalkalmazott rendszereket, bemutatom a jelenlegi vasúti jármu-parkot, kiszolgáló épületeket. Bemutatom, hogy milyen leheto-ségek állnak utazóközönség rendelkezésére, a vasút milyen szol-gáltatásokkal próbálja az utazást kényelmesé tenni. Azaz rövi-den összefoglalva szubjektív nézopontból miért jelent(hetne) avasút kényelmes és „gyors” közlekedési formát.

13

19:20 Teaest, társasozás, felolvasóest

14

2014. március 23.

8:00 Regisztráció

9:00 Sábitz Judit, Dr. Pongrácz Rita, Dr. Bartholy Judit(Eötvös Loránd Tudományegyetem):A nyári aszály várható alakulása a Kárpát-medencében

Napjainkra világszerte rendszeressé és egyre gyakoribbá vál-tak a szélsoséges éghajlati események. Az egyik legveszélyez-tetettebb terület Közép-Kelet-Európa, amely a Kárpát-medenceklimatikus viszonyainak részletes elemzését indokolja. Az ég-hajlat változása és jövoben várható alakulása klímamodellek se-gítségével vizsgálható. Míg a globális éghajlati modellek meg-bízhatóan képesek leírni az éghajlat nagyskálájú folyamatainakalakulását, a klíma regionális szinten történo változásainak meg-felelo pontosságú becslésére finomabb térbeli felbontású regio-nális klímamodelleket használunk.

A környezeti problémák mind globálisan, mind regionálisanszámos gazdasági és társadalmi problémát vetnek fel, amelyekközül kiemelkedo természeti kihívást jelent a szárazság és azelsivatagosodás veszélye. Az aszály fontos kockázati tényezo aKárpát-medence térségében is, ezért vizsgálata kiemelt szerepetkap a hazai klímakutatásokban. A jelenség összetettsége miattszámszerusítése bonyolult feladat, leggyakrabban különféle mé-roszámok, aszályindexek segítségével történik, amelyek a ho-mérséklet és a csapadék alakulása között állítanak fel összefüg-géseket.

Vizsgálataink célja a XXI. század végére valószínusíthetoaszályhajlam-módosulások elemzése a Kárpát-medence térségé-re. A vizsgálatokhoz az európai ENSEMBLES projekt során fut-tatott regionális klímamodellek 150 évnyi szimulált adatbázisáthasználtuk fel. A havi csapadékösszegek és a havi átlaghomér-sékleti modelleredmények alapján számított aszályindexek se-gítségével lehetové válik a várható változások területi eloszlásá-nak évszakonkénti elemzése a XXI. század végére.

15

9:20 Farkas Alexandra (Eötvös Loránd Tudományegyetem):Vészjósló égi jelek – Ábránd vagy valóság?

A régi kor emberei számos alkalommal voltak tanúi különfé-le rémületet okozó égi csodajeleknek, amiket a fennmaradt fel-jegyzések és metszetek tanúsága szerint baljós események eloje-leként vagy isteni figyelmeztetésként értelmeztek. 1639-ben Mo-dor vidékén például „többen egészen kivehetoen három Napotészleltek”, 1840-ben Bakonybélben pedig „álnapokat láttak ollyátható fény és világossággal. . .”. 1096-ban Kálmán király sere-gét „az égen megjelent kereszt jele szabadította ki . . . a halál tor-kából.” Vajon mi okozhatta e szokatlan égi tüneményeket? Való-ban három Nap látszott volna az égen? Mi az az „álnap”, és mi-ért jöhet létre a „Holdból kilövello tüzes sugár”? Az eloadás so-rán e kérdésekre keressük a választ, és megismerkedünk néhányközépkorból fennmaradt metszettel, a rajtuk ábrázolt égi jelen-ségek egyszeru meteorológiai hátterével, kialakulásával, fobb tí-pusaival és megfigyelésük lehetoségeivel.

9:40 Bezsenyi Tamás (Angelusz Róbert TársadalomtudományiSzakkollégium):Szervezett bunözés Magyarországon

A rendszerváltás után átalakuló gazdasági és politikai rend-szer a bunözésre is hatást gyakorolt. A jogszabályi keretek meg-változásával a rendorség számára a szervezett bunelkövetés ki-nyomozása megnehezedett. A rendszerváltás után, ami az igaz-ságszolgáltatásnak horror vacui volt, az a bunelkövetoknek egyátlátható terra cognita. A források révén arra keresem a választ,hogy az igazságszolgáltatás és a nyomában haladni kívánó médiamiként próbálta meg felderíteni az antropológiai másik (az elté-ro racionalitást képviselo bunözok) világát. Milyen eseményekmegtörténtekor tud(ott) a nyomozóhatóság vagy a média kép-viseloje behatolni a láthatatlanságban maradni kívánó szervezetéletébe? Amennyiben végig lehet követni, hogy milyen hatóságipenetráció teszi lehetové a bunszervezet életébe való bekukucs-kálást, akkor lehetoség van a szervezet percipiálható (a többsé-gi társadalom szemszögébol) határainak a bemérésére. Viszonta szervezett bunözés, mint jelenség a szocialista kori szimuláltnyilvánosság örökségeként egy túlinterpretált diskurzusban sok-kal többet képes jelenteni a médiában, mint amit annak képvise-loi adott esetben vállaltak vagy vállalni reméltek.

16

10:00 Ambrus Anna Alexandra és Hollós Annamária(Szegedi Tudományegyetem):Mozgássérülten egyenloen? Avagy a megvalósult realitás afogyatékosok szemével

Eloadásunkban egy manapság „slágertémának” számító kér-dést mutatunk be, annak elméletét és gyakorlatát is.

A téma jelentoségét esetünkben az adja, hogy egyikünk magais érintett. Éppen ezért foglalkozunk a fogyatékkal élok, legfo-képpen a mozgásszervi fogyatékosok valós, magyarországi hely-zetével.

Igyekszünk minél széleskörubben rávilágítani a magyar ésaz azt körülölelo nemzetközi és uniós jogi keretekre. Láthatjuk,hogy a szabályozás kiterjed az élet minden területére, többekközt a közigazgatásra, a munkavállalásra, az oktatásra, de jelenvan olyan, nem szembetuno területen is, mint egy hétköznapiweboldal, amely manapság az üzleti élet nélkülözhetetlen vele-járója.

A hatályos rendelkezések ismertetése után rátérünk arra, va-jon hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban, például az EBHfennállása óta milyen releváns jogesetekkel szembesült.

Egy mostanában sokat emlegetett kérdést is felvetünk, amelynem kizárólag a fogyatékosokat érinti, de oket mindenképpen,ez pedig a rehabilitációs ellátás, amellyel kapcsolatosan számosprobléma merülhet fel, akár jogi értelemben is. Mindezeken fe-lül a szélesebb problémafeltárás érdekében felvettük a kapcsola-tot az Ombudsmani Hivatallal is.

10:20 Száz Dénes (Eötvös Loránd Tudományegyetem):Vitorlát fel! A nyílt tengeri viking-navigáció rejtélye

A 9-13. században a vikingek uralták az Észak-Atlanti-óceántérségét. Kiváló hajósok, tengerészek voltak, hatalmas távolsá-gokat szeltek át a nyílt ócánon, felfedezve Izlandot, Grönlandotés Észak-Amerika északkeleti partvidékét. Az azonban mindmá-ig rejtély, hogyan lehettek képesek e kivételes teljesítményre mo-dern navigációs eszközök nélkül. Az egyetlen hajózáshoz köthe-to régészeti lelet egy fatárcsa töredék, mely egykor egy tenge-részeti napiránytu része lehetett. Egy másik ugyancsak rejtélyeseszközrol csupán a vikingek legendái, sagái számolnak be, amitok „napko” névvel illettek, és azzal a különleges tulajdonság-gal bírt, hogy a Nap helyét borult idoben is pontosan megmutat-ta. Mivel navigációs módszereikrol nem maradtak fenn feljegy-zések, a kutatókat régóta érdekli, mire és hogyan használhatták

17

ezen eszközöket. Eloadásomban ismertetem a legvalószínubb el-méleteket, melyek alkalmazhatóságát kutatócsoportunk tagjai ésmagam is évek óta vizsgálunk, valamint bemutatom, hogyan se-gíthette az égboltfény polarizációja a vikingeket nyílt tengeri tá-jékozódásuk során.

10:40 Poszterbemutató

11:20 Molnár Anna (Bolyai Kollégium):A daganatok „gyógyításának” nyomában

Napjaink egyik legintenzívebben kutatott orvosi, orvosbioló-giai terület a daganatbiológia. Mi is állhat a daganatos beteg-ségek kialakulásának hátterében? „Gyógyítható-e” a rák? Miértnem találták még meg az „ellenszerét”, létezhet-e ilyen egyál-talán? Az eloadás elso részében ezekre a kérdésekre keresem aválaszt és röviden, mindenki számára érthetoen mutatnám be arákkutatás néhány mozzanatát.

A második felében a tumorok kialakulása és fejlodése szem-pontjából fontos, sejten belüli folyamatok egyik központi jelen-toségu szabályozó elemérol, az ún. mTOR fehérjérol beszélnékközérthetoen. Bemutatnám, hogy miért kulcsfontosságú és ho-gyan képes ez a fehérje – számos más fehérjével való kapcsolatarévén – a sejt megannyi funkcióját serkenteni vagy gátolni és ez-által elosegíteni vagy gátolni a daganatsejtek növekedését, fejlo-dését. Az mTOR jelenleg számos rákkutatási projekt és funkci-ójának gátlása több terápiás vizsgálat fontos célpontja, ezért azezzel foglalkozó diákköri munkámat hoznám példáként.

(OTKA-81624 és 84262)

11:40 Hubai András Gábor (Eötvös LorándTudományegyetem):Játékos útkeresés

Apadnak az olajkutak, tüntetok zihálnak a gázálarc alatt, ésneked sem akar lefoni a kávé! Mégis mi köze van ezeknek egy-máshoz? A perkoláció.

Ez a tudományág a rendezetlen közegben történo anyagáram-lást vizsgálja. Ugyanis hasonlóan keresi útját az olaj a kozetekpórusaiban, mint a levego az aktív szén szuroben, vagy a vízgoza kávédara szemcséi között. Sot, a futótuz terjedésének, a nö-vényi klónok növekedésének és az evolúciónak a megértésére ishasználtak már perkolációs modelleket. Eloadásomban ki fogoktérni e statisztikus megközelítés legfobb érdekességeire.

18

Számítógépes program segítségével szemléltetni fogom aperkoláció alapjelenségét, valamint annak pár variációját. Ami-kor a megkerülhetetlen akadályok olykor átugorhatóak. Amikornem elég az utat megtalálni, még gyorsnak is kell lenni. Vala-mint amikor többen is megfordulnak egy labirintusban, és aholtalálkoznak, játszva megmérkoznek.

Ha kedvet kapsz az útkereséshez, bolyongj velünk a tudo-mány útvesztojében! Nagyon szívesen látunk Dr. Oborny Be-áta elméleti biológia laboratóriumában. (Támogató: OTKA K109215)

12:00 Ludmerszki Edit (Eötvös Loránd Tudományegyetem):Kis lépés a növénynek, de nagy lépés az emberiségnek –Hogyan használhatjuk fel a növényi védekezést sajátcéljainkra?

A növények a káros külso hatásokkal szemben számos olyananyagcsereterméket állítanak elo, melyek segítik túlélésüketmostoha környezetükben. Balszerencséjükre az esetek többségé-ben éppen ezek a védekezoanyagok hívják fel rájuk a figyelmün-ket. Gondoljunk csak a fuzfa kérgében eloforduló szalicilsavra,melybol az aszpirint állítjuk elo; de megemlítheto még a kinin-fa kérge is, melyben a kinin fordul elo nagy mennyiségben, éskiváló gyógyszeralapanyagot biztosít malária ellenes készítmé-nyek eloállításához. A mákfajták a különbözo alkaloidszárma-zékok repertoárját tárják elénk, melyek a káros kábítószerektola gyógyhatású fájdalomcsillapítóig állnak rendelkezésünkre. Anadragulya latin neve pedig éppen legismertebb hatásáról árul-kodik: Atropa belladonna, mely második név szép not jelent ola-szul, ugyanis az atropin, mely a nadragulya fontos alkaloidja pu-pillatágító hatással rendelkezik, és ez szexepilnek számított a kö-zépkori Itáliában. Eloadásomban megismerhetitek ezeket, illet-ve még számos érdekes tényt a számunkra kuriózumnak számítónövényi védekezoanyagokról.

19

12:20 Vámi Tamás Álmos (Eötvös LorándTudományegyetem):CERN CMS Pixel Detektor kalibrációja és hatékonysága

A Svájcban található – CERN által muködtetett – Nagy Had-ron Ütközteto (LHC) 27 kilométer kerületu földalatti gyurujementén négy gigászi méretu kísérleti állomás található. A Com-pact Muon Solenoid (CMS) egyike a két általános célú detektor-rendszernek, amely a nagyenergiás proton-proton ütközések ter-mékeit rekonstruálja. A szilícium Pixel Detektor a CMS legbelsodetektora, amely a töltött részecskék pályájának meghatározásá-ért felelos. Úgy tervezték, hogy az LHC-ben keletkezo óriási ré-szecskemennyiség mellett is hatékonyan és nagy mérési pontos-sággal muködjön. A Pixel Detektor kalibrációja rendkívül fon-tos szerepet játszik a besugárzás miatt fellépo hatékonyságvesz-tés kezelésében. A szenzorok fizikai állapotváltozását kalibráci-ós állandók írják le, amelyeket egy kalibrációs adatbázisban tá-rolunk, és rendszeresen frissítünk. Eloadásomban a rekonstruk-ció általános leírása után részletesen bemutatom a kalibráció me-netét, és hatását a detektor hatékonyságára.

12:40 Rácz István (Eötvös Loránd Tudományegyetem):A fiatal csillagok kialakulásának feltételei

Kutatásom során kapcsolatot keresek a csillagok kialakulá-sa és az oket létrehozó csillagközi gáz- és porfelhok fizikai pa-raméterei között. Mint ismeretes, a csillagok csillagközi felhok-ben kialakuló hideg magokból jönnek létre, melyeknek fizikaiparamétereit több módszerrel is meg lehet állapítani. Infravörösés rádióspektroszkópiai mérésekbol a csillagközi gáz és por su-rusége, homérséklete számítható. A fiatal csillagok azonosítá-sa a közeli- és távoli-infravörös pontforrások vizsgálatával törté-nik. Munkámban, mely része a Galactic Cold Cores nemzetkö-zi projektnek, a Planck urobszervatórium mérései alapján találttöbb mint 100 hideg felhot vizsgáltam meg. Összesen több mint1000 pontforrás fizikai paramétereit becsültem meg munkatársa-immal. Ennek a munkának az összefoglalását és hatásait fogomismertetni.

20

13:00 Szünet

13:20 Plenáris eloadás

Vámos Miklós író, forgatókönyvíró, dra-maturg. 1975-ben szerzett diplomát az Eöt-vös Loránd Tudományegyetem Állam- ésJogtudományi Karán.

1988-1990 között Fulbright-ösztöndíjasvolt, vendégprofesszorként tanított a YaleSchool of Drama és a City University ofNew York egyetemek film- és színmuvésze-ti karán. Tudósítója volt az Egyesült Államokban megjeleno TheWashington Post és Nation címu lapoknak. 35 kötete jelent meg:regények, színmuvek, novellák, filmforgatókönyvek. Legismer-tebb regényei A New York-Budapest metró, Zenga-zének, Anyacsak egy van, Apák könyve. Ez utóbbi három számos külföldiországban is megjelent. Több díjjal tüntették ki, többek közöttJózsef Attila-díjjal, Schell-Washington-díjjal, a Magyar Köztár-sasági Érdemrend tisztikeresztjével.

14:20 Ebéd

21

POSZTEREK

I. Abdai Judit és Petró Eszter (Eötvös LorándTudományegyetem):Kutya-robot interakció vizsgálata két-utas választásos tesztben

Több különbözo tanulmány bizonyítja, hogy a kutyák (Canisfamiliaris) képesek értelmezni az emberi mutatást, ennek segít-ségével két-utas választásos feladatokban jó teljesítményt nyúj-tanak. Hasonló eredmény érheto el fizikai jel (marker) elhelye-zésekor is, azonban csak abban az esetben, ha egy ember is jelenvan, aki legalább egy apró mozdulatot tesz a jelzett oldal irányá-ba. Jelen kísérletünkben arra kerestük a választ, hogy képesek-ea kutyák egy AMoT (Azonosítatlan Mozgó Tárgy) rejtekhely fe-lé irányuló mozgását jelzésként értelmezni, valamint az elozetesinterakció befolyásolja-e a kutyák teljesítményét. Eredményeinkazt mutatják, hogy a kutyák képesek az AMoT mozgását az em-beri mutatáshoz hasonlóan jelzésként értelmezni, de csak abbanaz esetben, ha lehetoségük van elotte interakcióba lépni a part-nerrel.

II. Benedek Veronika (Eötvös Collegium):Madárvonulás-kutatás az Ócsai Madárvártán

Az embereket régóta foglalkoztatták olyan kérdések, hogyhová tunnek a fecskék télen, szárnyuk testükhöz képest miérthosszú és hegyes, míg más fajoké rövid és kerek? Ehhez hason-ló kérdésekre keresünk választ az Ócsai Madárvártán. Az ÓcsaiTájvédelmi Körzet földrajzi adottságainak és a hajdan folyó táj-gazdálkodásnak köszönhetoen fajban és egyedszámban gazdagélovilággal rendelkezik, a madarak tavaszi és oszi vonulásá-nak egyik fontos állomása. A Madárvárta legfobb tevékenységea madárgyuruzés, valamint a szigorú protokoll szerint gyujtöttadatok alapján történo madárvonulás-kutatás.

A vonulás során a madarakra rengeteg tényezo hat, amelyekmellett a leheto legkisebb energiabefektetéssel, mégis biztonsá-gosan és idoben kell elérniük céljukat. Ilyen tényezo a kopotttollak cseréje is, amely energiaigényes, de fontos feltétele a ha-tékony repülésnek. Különbözo fajok eltéro módon végzik, illet-ve idozítik ezt a tevékenységet. Kutatásunk során e különbségeklehetséges életmódbeli magyarázatával foglalkozunk – vonulás

22

hossza, fajra jellemzo táplálkozási és költési szokások, testtö-meg, ivari különbségek – és talán közelebb jutunk a madárvilágsokszínuségének megértéséhez.

III. Bihari Zsolt (Hatvani István Szakkollégium):Hisztidintartalmú oligopeptidek szintézise és kölcsönhatásukoldategyensúlyi vizsgálata a rákellenes hatású[Ru(h6-p-cimol)(H2O)3]2+ kationnal

Napjainkban intenzív kutatások folynak antitumor aktivitás-sal, de kisebb toxicitással rendelkezo fémkomplexek eloállítá-sára. Ilyen potenciálisan rákellenes fémorganikus komplexeklehetnek a félszendvics típusú ruténium(II) kationt tartalmazófémkomplexek is. A szervezetben, a vérszérumban nagyszámúfémion megkötésére alkalmas molekula van. Ezek közül a legje-lentosebbek az olyan fehérjemolekulák, amelyek felületi hiszti-din aminosav molekularészletük imidazol csoportjával képeseka ruténium(II) kation megkötésére fiziológiás körülmények kö-zött. Ezek a kis és nagy bioligandumok szállítják a komple-xet a rákos sejtekig, ahol azok kifejthetik antitumor hatásukat.Ennek megfeleloen a kutatómunkám során, a félszendvics tí-pusú [Ru(h6-p-cimol)(H2O)3]2+ kation és a különbözo pozíci-óban hisztidin aminosavat tartalmazó oligopeptidek közötti köl-csönhatást vizsgáltam, amelyekkel modellezni tudjuk a biológiairendszerekben eloforduló, a fentiekben említett kis és nagy bio-molekulák oldalláncában található imidazolgyuru nitrogénjéneka fémionhoz való koordinálódását. Az oldategyensúlyi vizsgála-tokhoz pH-potenciometria, UV-látható spektrofotometria, NMRspektroszkópia (COSY, HSQC, HMBC) és ESI-TOF-MS spekt-rometria módszereket alkalmaztam.

IV. Biró Bálint (Szent István Egyetem):Az üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus) élohely-preferenciájánakés környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata egy telepítetterdoben

Hazánk területérol az üregi nyúl a XX. század folyamán szin-te teljesen eltunt. Napjainkban a faj állománynövekedést mutat.A fajjal történo eredményes gazdálkodás érdekében fontos meg-ismernünk az ökológiai igényeit és környezetre gyakorolt hatá-sát. Kutatásaim során e kérdésekre kerestem választ.

Környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatát a lágy és fásszárú vegetáción egyaránt elvégeztem. A nyúl lágyszárúakra ki-fejtett hatását klasszikus kizárási kísérlettel; fás szárú vegetáci-

23

óra kifejtett hatását (hántás) pedig rugalmas sávtranszekt mód-szerrel vizsgáltam. Ökológiai igényeire kotoréktérképezésen ke-resztül következtettem.

A faj újbóli betelepülése – ennek a vizsgálatnak az eredmé-nyei alapján – egyértelmuen pozitív. Lágyszárú vegetációra ki-fejtett hatása a „kívánatos” fajok közé sorolja, hiszen rágásávalvisszaszorítja az agresszívan terjedo parlagfüvet. Preferált élohe-lyei alapján hazánk területének jelentos hányada megfelel a fajökológiai igényeinek, így vadgazdálkodási hasznosítása sok vad-gazdálkodási egységnek kínál kifizetodo alternatívát. A vadgaz-dálkodó és az erdogazdálkodó közötti konfrontálódásra – a vá-rakozásokkal ellentétben – nem ad lehetoséget, hiszen erdészetiszempontból fontos fafajokban kártétele jelentéktelen.

V. Bodor Petra Lilla (SZTE Móra Ferenc Szakkollégium):A Pseudomonas aeruginosa quorum érzékelésének ésrajzásának vizsgálata

A quorum érzékelés egy bakteriális szabályozó mechaniz-mus, mely által a mikroorganizmusok érzékelik az oket körül-vevo populáció nagyságát és annak függvényében képesek gén-expressziójukat szabályozni, bizonyos géneket a körülmények-nek megfeleloen ki- illetve bekapcsolni. Vannak bizonyos fenotí-pusok (virulencia faktorok és antibiotikumok termelése, mozgás,biofilm képzés) melyeket a mikróba közösség csak akkor mutat,ha a populáció elér egy bizonyos küszöbértéket. A P. aeruginosa-ban két hierarchikus szabályozó rendszer van, mely képes erre amechanizmusra. Kísérleteinkben a P. aeruginosa egyik szabályo-zó rendszerére nézve knock-out törzsét használtuk. Vizsgáltuk 2különbözo, a quorum érzékelésben szerepet játszó jelmolekulakoncentrációjának és az agar száradási idejének hatását a mikro-organizmus rajzás alatt mutatott mintázatára az ido függvényé-ben a vad típushoz képest. A P. aeruginosa a cisztikus fibrózis ki-alakulásáért felelosnek tartott elsoszámú patogén mikroorganiz-mus, mely a tüdo kolonizációját a quorum érzékelés által valósít-ja meg, így ennek a folyamatnak a vizsgálata nagy jelentoséggelbír, mert megértésével képessé válhatunk új, a quorum érzékelésgátlásán alapuló antimikrobiális gyógyszerek fejlesztésére.

24

VI. Bogdándi Virág (Hatvani István Szakkollégium):A réz(II)-Pytren-4-phen komplex keletkezése és bomlása

Napjainkban széles körben kutatják az egynél több koordiná-ciós hellyel rendelkezo ligandumok fémkomplexeit, melyeknekfontos szerepe lehet a molekuláris felismerésben, az enzimután-zó vegyületekben és sok folyamatban, melyek a gyógyszerészikémia tárgykörét képezik. Kutatómunkám célja a réz(II)- ionokés a Pytren-4-phen ligandum között végbemeno reakció kineti-kájának tanulmányozása, majd a lehetséges mechanizmus felde-rítése. Az 1:1 arányban elegyített réz(II) és ligandum oldatokat akoncentrációeloszlás-görbéknek megfeleloen két pH-n vizsgál-tuk. A bomlási folyamatot sztöchiometrikus mennyiségu, illet-ve feleslegben vett sav hozzáadása mellett tanulmányoztuk mindfotometriás módszerrel, mind stopped-flow technikával. A mé-rések során kitértünk a ligandum szerkezete, a fény valamint azionerosség által gyakorolt hatások felderítésére is.

VII. Bozóki Tamás (Eötvös Collegium):Forgás hatása a földköpenyben zajló konvekcióra

A földköpenyben zajló áramlási folyamatok vizsgálatánaklegfontosabb módszere a számítógépes szimuláció. A szimulá-ciók során a Föld forgása legtöbbször elhanyagolásra kerül, amita konvekciót leíró egyenletek dimenziótlanítása során megjele-no dimenziótlan számokkal lehet alátámasztani. Azonban ezek amegfontolások gyakran csak a forgás által okozott Coriolis-erohatására vonatkoznak, a szintén fellépo centrifugális ero elha-nyagolhatóságát nem támasztják alá. Emellett a két tehetetlensé-gi ero jellege közötti különbségbol adódik, hogy a Föld alakjárais jelentos hatást gyakorló centrifugális eronek nagyobb szerepelehet a földköpeny konvekcióban.

Kutatásom során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy va-lóban elhanyagolható-e a Föld forgásának konvekcióra gyako-rolt hatása. A Comsol nevu program segítségével, földszeru ter-mikus konvekciót és kétrétegu áramlási rendszert vizsgáltam.

Összefoglalásként megállapítható, hogy a centrifugális eroköpeny konvekciós modellekben történo elhanyagolásának jo-gossága alátámasztható, viszont további vizsgálatok tárgyát ké-pezhetné annak eldöntése, hogy ezáltal milyen effektusok nemjelennek meg a szimulációkban, melyek a valóságban befolyá-solják a rendszert.

25

VIII. Capári Dániel (Pannon Egyetem):Biomassza eredetu biogáz alapanyagok elokezelésénekvizsgálata

Biogáz minden olyan szervesanyag-tartalmú hulladékbólnyerheto, amely biológiailag bontható anyagot tartalmaz. Abiogáz-fermentációhoz felhasznált növényi eredetu anyagok egyrésze a mikroorganizmusok számára lassan bontható, illetveösszetettebb struktúrájukból adódóan a teljes szerves beltartal-muk nem hasznosítható. A különbözo zöldanyag elokezelésimódszerek kiváló lehetoséget adnak a kompakt és komplex nö-vényi szerkezetek roncsolásán keresztül mind a gáztermelés cik-lusidejének lerövidítésére, mind pedig a gázproduktum növelé-sére.

Munkám során laboratóriumi kísérleteket végeztem szemes-cirok és kukoricaszár felhasználásával a termikus, gozrobban-tásos és ultrahangos biomassza elokezelések muveleti paramé-tereinek hatásvizsgálatára, a roncsolás mértékének megállapítá-sa céljából. Laboratóriumi biogáz fermentációs kísérletek soránnyomon követtem az elokezelt biomassza anyagok anaerob le-bonthatóságát és vizsgáltam azok biogáz termelo potenciálját.

A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú „Nemzet Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve ku-tatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és mu-ködtetése konvergencia program” címu kiemelt projekt kereté-ben zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Euró-pai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

IX. Csire Gizella (Debreceni Egyetem):Cu(II)–peptidkomplexek koordinációs és redoxi sajátsága,illetve SOD aktivitása

Egyes fémionok létfontosságú szerepet játszanak az élo szer-vezet muködésében. Funkciójukat tekintve több szerepet is be-tölthetnek: lehetnek szerkezetalakítóak, aktiválhatnak enzime-ket, katalizálhatnak redoxireakciókat azáltal, hogy oxidációs ál-lapotuk megváltozik a folyamat során stb. Az élo szervezetbenezen fémionok megkötésére a legideálisabb ligandumok a fehér-jék. Ilyenek a metalloenzimek is.

A Cu,Zn-SOD enzim – mely egy metalloprotein – aktív cent-rumában Cu(II)-ion és Zn(II)ion található. A Debreceni Egye-tem Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoportjában is vizsgáltak/naka Cu,Zn-SOD enzim szerkezeti modellezésére alkalmas komp-lexeket. Célkituzésünk volt több hisztidint tartalmazó N- és C-

26

terminálison egyaránt védett peptidek, az Ac-HisAlaAlaHis-NH2 és Ac-HisAlaAlaHisValHis-NH2 szintézise és Cu(II)-komplexeinek oldategyensúlyi vizsgálata pH-potenciometriával,UV-látható spektroszkópiával és CD spektroszkópiával. Továb-bi célunk volt az általam szintetizált peptidek és a korábbanmár a Tanszéken eloállított peptidek (Ac-HAAHGH-NH2, Ac-HGGHGH-NH2, Ac-HGGGHGH-NH2, H = hisztidin, A = ala-nin, V = valin, G = glicin) Cu(II)-komplexei redoxi paramétere-inek és SOD aktivitásának meghatározása is.

X. Dálya Gergely (Eötvös Loránd Tudományegyetem):Pulzáló változócsillagok körüli kísérok felfedezéseasztroszeizmológiai módszerekkel

Egy nemrég megjelent asztroszeizmológiai módszer leheto-vé teszi a pulzáló változócsillagok kíséroinek kimutatását az ál-taluk okozott frekvenciamoduláció alapján. Ennek a módszerneka gyakorlati tesztelését végztük el a Kepler látómezo dSct, gDorés hibrid csillagait megvizsgálva. A motivációnk az volt, hogya sok módusban pulzáló, nagytömegu csillagok nem elonyöseksem a radiális sebesség módszer, sem a tranzit módszer számára,így ezidáig viszonylag kevés exobolygót találtak körülöttük. To-vábbi exobolygók megtalálásával statisztikákat is lehetne készí-teni, melyek bolygórendszerek keletkezési modelljeinek teszte-lésére is alkalmasak lehetnének. Ez az új módszer ráadásul pusz-tán fotometriai úton lehetové teszi a tömegfüggvény és a radiálissebesség megmérését is.

Jelen poszteren bemutatjuk az elméleti hátteret, a munkaegyes lépéseit illetve a legjobb jelöltet is. Végül adunk egy ki-tekintést a kutatás jelenlegi állására és további folytatásának le-hetoségeire.

XI. Damsa Andrei (Grastyán Endre Szakkollégium):A játék, mint optimális tanulási környezet – Storyline agyakorlatban

Szabálykövetés, tudásanyag-elsajátítás, normatív rendszerbevaló beilleszkedés, valamint különbözo típusú feladatok megol-dása. Többek között ezek azok a tényezok, amelyek egyarántmegjelennek az iskolában és a játékokban is. Elso ránézésre ta-lán zavarosnak tunik a kapcsolat, viszont ha közelebbrol meg-vizsgáljuk a tanulási folyamatok mögött meghúzódó mechaniz-musokat, észrevehetjük, hogy igencsak közel áll az iskolai tel-jesítés a játékokban tapasztalható problémamegoldási folyama-

27

tokhoz. A kérdés tehát adja magát: Miért szeretünk játszani éshogyan lehet ezt a fajta motivációs erot átültetni egy alapjábanvéve nem játékos közegbe, például az oktatásba? Melyek azok atényezok, amelyekre a játéktervezok odafigyelnek, a tanárok vi-szont sok esetben nem? Hogyan lehetne egy tanóra annyira iz-galmas és érdekfeszíto, mint egy játék? A poszter célja bemutat-ni azt, hogy miképpen kötik le a játékok a játékosokat és melyekazok a tervezési alapelvek, amelyek motiváló erovel ruházzákfel az adott feladatot/ aktivitást úgy a diák, mint a tanár számá-ra. Ismertetésre kerül a Magyarországi Oktatásfejlesztési és Ku-tatási Intézet (OFI) által elindított projekt, mely a storyline (ke-rettörténet) alapú oktatási metodológia alkalmazását teszteli azáltalános iskolások körében.

XII. Deák Eszter (Debreceni Egyetem):Citrullináció – mint lehetséges biomarker cukorbetegek ésAlzheimer-kórosak könnymintáiban

A könny, mint vizsgálati objektum viszonylag ismeretlen alaboratóriumi diagnosztikában annak ellenére, hogy nem invazívmódon nyerheto. Egyre több bizonyítékot találunk arra vonat-kozólag, hogy a könnyfehérjék változásának vizsgálata fontosszerepet játszhat nem csak kizárólag a szemészeti megbetegedé-sek diagnosztikájában, de információt nyújthat az egész szerve-zet állapotáról. A citrullináció egy olyan poszttranszlációs mó-dosítás, mely során a pozitív töltésu argininbol semleges tölté-su citrullin keletkezik, mely változást okoz a fehérje szerkezeté-ben. Ennek a folyamatnak kiemelt jelentosége van fiziológás éspatológiás szempontból egyaránt. Fiziológiásan szerepet játszika bor elszarusodásától kezdve a génszabályozáson keresztül azimmunfolyamatokig, míg patológiásan a citrullinált fehérjék újantigénként jelenhetnek meg és gyulladást indukálhatnak. Ilyengyulladásos folyamatok mehetnek végbe a hosszú ideig fennállócukorbetegség és az ismert neurodegeneratív megbetegedés, azAlzheimer-kór esetén. Ez utóbbi két patológiás folyamat eseténvizsgáltam a könnymintákban lévo citrullinált fehérjék jelenlé-tét, melyhez egy antitest alapú módszert állítottam be. A továb-biakban a beállított módszer alapjául szolgálhat nagyobb kiter-jedésu kísérleteknek, és lehetoséget adhat a kórfolyamatokra jel-lemzo fehérjemintázat tanulmányozására.

28

XIII. Domahidi Zsuzsa (Apafi Mihály Református EgyetemiKollégium):Zenérol zenészre

A zene és a hangok a mindennapjaink részéhez tartoznak,akár az evés. A szemmel ellentétben a fülünket nem tudjuk be-csukni, ezért (ha nem vagyunk halláskárosultak) mindent be tu-dunk fogadni, ami a környezetünkben hangot ad ki; legyen azzörej, lágy zene vagy az óra mutatójának kattogása.

A hangérzékelés fiziológiailag nem más, mint valamilyen testáltal keltett rezgés. Amennyiben a rezgés szabályos, akkor zeneihang jön létre, ha pedig szabálytalan, akkor zaj. A befogadó isérzékeli, hogy a rock koncert élvezet, ha a színpad elott van, vi-szont zavaró, ha a koncerthelyszín mellett szeretne aludni a há-zában.

A zene a hangok és a csend érzelmeket kiváltó elrendezé-se, létezésének lényege az ido. Átalakító hatalmas erejét osidokóta ismerik az emberek, mint olyan gyógymódot, amely az egészembert szólítja meg. Az elmúlt száz évben azonban a zene meg-lehetosen eltávolodott eredeti küldetésétol, tömegével jelentekmeg a zeneipar termékei, melyeknek célja az emberek szóra-koztatása és az eloadók pénzügyi sikere lett. Ha zene által épül-ni szeretnénk, akkor érdemes olyan zenét keresnünk, ami nempusztán kiszolgál, hanem valóban képes önmagunk legbelsobbrétegei felé fordítani minket. Ilyen például a klasszikus zene. Az,hogy valóban kifejti hatását az a hallgató lelkületétol és figyel-métol függ, meg persze az eloadótól is, akinek sokszor megpró-báltatás a hatáskeltés. Ám nem kell zenetudósok legyünk ahhoz,hogy a zenét megértsük vagy felismerjük.

XIV. Domokos Judit (Eötvös Loránd Tudományegyetem):Sertés eredetu Bordetella bronchiseptica törzsek antibiotikumrezisztencia vizsgálata

A Bordetella bronchiseptica széles körben elterjedt fakulta-tív patogén baktérium, amely változatos felso légúti betegsége-ket idézhet elo különbözo emlosfajokban. Az általa okozott kór-képek közül állategészségügyi és gazdasági szempontból a serté-sek torzító orrgyulladása a legjelentosebb. A bakteriális fertozé-sek ellen továbbra is az antibiotikumos terápia a leghatékonyabbeszköz, viszont a magyarországi B. bronchiseptica törzsek anti-biotikum rezisztenciájáról kevés adat áll rendelkezésünkre.

Ennek orvoslására, hiánypótló kutatásomhoz az MTA ATKÁOTI törzsgyujteményébol idoben és térben eltéro izolálású,

29

sertés eredetu törzseket választottam, amelyeket hagyományosbiokémiai próbákkal és fajspecifikus polimeráz láncreakcióvalazonosítottam. A törzsek antibiotikum-rezisztencia meghatáro-zását Kirby-Bauer korongdiffúziós módszerrel végeztem, a vizs-gálathoz 18 különbözo antibiotikumot használtam fel.

A biokémiai próbákban – a nitrát redukció kivételével –azonos eredményt kaptam, a molekuláris vizsgálatok során azösszes kiválasztott törzs egységes, fajra jellemzo eredménytadott. Az antibiotikum rezisztencia vizsgálatnál 4 fajta antibioti-kumra minden törzs rezisztenciát mutatott, érzékenységet 3 faj-ta antibiotikum mellett tapasztaltam. A vizsgálatban felhasználttovábbi antibiotikumra a törzsek eltéro módon reagáltak.

XV. Dörgo Gyula Ádám (Pannon Egyetem):Korszeru polimerek termikus vizsgálata

A poli(etilén-tereftalát) (PET) napjaink egyik legnagyobbipari jelentoséggel bíró polimerje, köszönhetoen a viszonylago-san olcsó gyártási költségeknek, illetve a jó fizikai tulajdonsá-goknak, mint például hoállóság, ütésálló képesség vagy könnyuformázhatóság. Termikus paramétereit (pl. üvegesedési és olva-dási sajátságok) nagyban a szilárd rendszer kristályossági fo-ka határozza meg, melyet különbözo erosítoanyagokkal, példá-ul szén nanocsövekkel (CNT) befolyásolhatunk. Munkám so-rán PET-CNT polimer kompozit mintákat vizsgáltam differen-ciális pásztázó kalorimetriával, amely kiválóan alkalmas mód-szer a polimer kompozitok termikus tulajdonságainak vizsgá-latára. A muanyagok kristályosodási tulajdonságainak javulásanagyban elosegíti a muszaki életben való elterjedésüket, így avárható eredmények számos területen hasznosíthatóak lesznek: apoli(etilén-tereftalát) bázisú kompozitok használata az autóipar-ban, élelmiszeriparban és elektronikában innovatív szereppel bír.A téma aktuális, hiszen a legkorszerubb termoanalitikai módsze-rekkel vizsgálja napjaink talán legelterjedtebb polikondenzációseljárással készített muanyagának termikus tulajdonságait.

30

XVI. Farkas Ádám (Szent István Egyetem):Az akácszilázs mint alternatív vadtakarmány erjedésének,táplálóanyag-tartalmának és ökonómiájának értékelése afélüzemi eloállíthatóság szempontjából

Vizsgálatunk célja egy új, célzottan vadfajok számára ké-szült, tartósított tömegtakarmány eloállíthatóságának és táplá-lóanyag-tartalmának vizsgálata volt. Vizsgálatunk alapanyagáulelozo évben letermelt akácos állományok zöld leveles tuskósarjhajtásai szolgált, melyet 20% kukoricadara hozzákeverése utánsilózással tartósítottunk. Korábbi kérodzo nagyvadfajokkal vég-zett táplálkozás vizsgálatok eredményei alapján az akác a vadértékes és kedvelt tápláléka.

A hazai akácállomány megközelítoleg 460 ezer ha, ez a ha-zai erdos területek közel negyedét teszi ki. Az akácállományokdönto hányada egyszeri végvágásos módszerrel hasznosított. Azelozo évben letermelt tagokban így következo években nagymennyiségu eddig hasznosítatlan zöld hajtástömeg keletkezik.

Kutatásunkban vizsgáltuk az akácszilázs eloállítás technoló-giai és ökonómiai vonatkozásait, valamint értékeltük az elkészülttakarmány táplálóanyag-tartalmát és az erjedés minoségét.

Eredményeink alapján az akácszilázs megfeleloen tartósítha-tó erjesztéssel, és értékes takarmánya lehet kérodzo nagyvadfa-jainknak. Eloállítása félüzemi körülmények között gazdaságo-san kivitelezheto.

Reményeink szerint az akácszilázs eloállítás gyakorlatban al-kalmazható technológiájának kidolgozásával hozzájárulunk egyvadfajok számára értékes, a vadgazdálkodók számára könnyenelérheto és a vadászterületeken helyben eloállítható vadtakar-mány gyakorlatban történo elterjesztéséhez.

XVII. Fehér Klaudia (Jedlik Ányos Szakkollégium):Ferrocéntartalmú triazolok eloállítása

A triazolok jelentos biológiai aktivitással rendelkeznek. Al-kalmazásukra nagy figyelmet fordítanak az orvostudomány terü-letén, mivel számos triazol származék hatékonynak bizonyult azöldhályog és az Alzheimer-kór kezelésében. A ferrocén jelen-tosége abban rejlik, hogy képes felerosíteni a hozzá kapcsolódóbiológiailag aktív anyagok, esetünkben a triazolok hatását.

Munkám során jódtriazolok eloállításával, valamint a kelet-kezo vegyületek palládium-katalizált keresztkapcsolási reakci-óival foglalkozom. Ennek eredményeként teljesen szubsztituálttriazolok keletkeznek. A kétlépéses reakció során lehetoségünk

31

nyílik arra, hogy a reakciópartnerek változtatásával a ferrocént atriazol gyuru különbözo pontjaihoz kapcsoljuk.

Munkám további célja olyan vegyületek eloállítása, melyekferrocén és szteroid molekularészt egyaránt tartalmaznak. Atriazol-szteroid konjugátumok enzim inhibitor hatása jól ismert,a biológiai aktivitás a szteroid kapcsolódási helyétol függoenváltozhat.

XVIII. Ficsor Csilla (Szent István Egyetem):A lovas közelítés, mint természetkímélo anyagmozgatásimódszer helyzete a hazai állami erdoterületeken

Az erdészeti üzem gépesítését megelozoen (1955 elott) a lo-vas közelítés megszokott folyamat volt az erdogazdálkodás so-rán, napjainkra azonban szinte feledésbe merült. Erdojáróként,lótartóként vagy a hagyományos gazdálkodás iránt érdeklodo-ként egyaránt alig találkozni a lovas/fogatos közelítés fogalmá-val.

A kutatásom célja a lovas közelítés gyakoriságának és mód-szereinek a felmérése állami erdoterületeken. Adataimat terepengyujtöttem a lovas közelítést alkalmazó erdogazdálkodókkal ké-szített félig strukturált interjúk segítségével. Oket az összes ha-zai erdészet megkeresésével kutattam fel. 116 erdészetet keres-tem fel telefonon, amely alapján feltérképeztem a lovas közelí-tés gyakoriságát az állami erdoterületeken. Összesen 16 vállal-kozónál figyeltem meg személyesen az állati ero hasznosításáta gyakorlatban, közülük 15-en dolgoztak természetvédelmi ol-talom alatt álló erdoterületen is. A terepi megfigyelések során akövetkezo célok vezéreltek: felmérni milyen szempontok alap-ján döntenek a ló használata mellett, a lovas fakitermelés milyenelonyökkel és hátrányokkal bír több nézopontot is figyelembevéve, a vállalkozó tapasztalatát begyujteni, továbbá a használtlófajtákat és típusokat megfigyelni.

XIX. Filep Tamás (SZTE Móra Ferenc Szakkollégium):Automatikus képfeldolgozó eljárás fejlesztése

Az angiográfia, az ér szegmentálás az orvosi diagnosztiká-ban használt, dinamikusan fejlodo képfeldolgozási terület, mely-nek számtalan alkalmazási területe van a modern orvostudo-mányban. Az angiográfiára különbözo diagnosztikai eszközökállnak rendelkezésre (CT, Röntgen-sugárzás, MR), jelen mun-kámban a zajossága miatt legnagyobb kihívást jelento az MR-angiográfiával foglalkozom, melynek a feldolgozásának lénye-

32

gi részét képezi az erek szövetektol való elválasztása, szegmen-tálása. A bemeneti képeken klaszterezés követoen a Hesse-félemátrix sajátértékek megfelelo függvénybe illesztésével, multi-skálázást végeztem el, majd az eredeti képpel megfeleloen sú-lyozva vett különbségképet vettem a háttér eltüntetése céljából.Az elozoek során ismertetett elofeldolgozás után LoG szurot, kü-szöbölést, majd az úgynevezett fast marching eljárást alkalmaz-va részletes, a késobbiek során sokoldalúan, jól használható ki-menetu képet kaptam a májban lévo érhálózatról. A fentiek so-rán ismertett módszert, illetve az általa kapott eredményeket sze-retném a konferencia poszter szekciójában ismertetni.

XX. Fülöp Anikó (Eötvös Loránd Tudományegyetem):A GAD67 hiányos PV+ idegsejtekkel rendelkezo genetikailagmódosított egér mint neurológiai és pszichiátriaibetegségmodell

Kísérletes és klinikai adatok bizonyítják, hogy számos ne-urológiai és pszichiátriai betegség hátterében a gátló, GABA-erg idegsejtek kóros muködése áll. Skizofréniában kimutatták aGABA-szintetizáló enzim, a glutaminsav dekarboxiláz 67 KDaformájának (GAD67) csökkent szintjét, foleg a prefrontális ké-reg parvalbumin (PV+) tartalmú idegsejtjeiben, ezért a ski-zofréniára jellemzo molekuláris elváltozások tanulmányozásá-ra egy olyan genetikai egérmodellt állítottunk elo, amelyikbena PV+ idegsejtekben inaktiváltuk a GAD67 gént. In situ hibridi-zációs és immunhisztokémiai festéssel, QPCR-és Western blott-technikával vizsgáltuk a PV+ idegsejtek illetve kisagy és pref-rontális cortex GAD67, és egyéb GABAerg ingerületátvitellelkapcsolatos fehérjék szintjét. Megállapítottuk, hogy a GAD67szintje csökkent a PV+ idegsejtekben, foleg a kisagy és front-alis agykéreg körülhatárolt területein, a GAD67 és más GABA-erg markerek szintjének változása pedig hasonló a humán skizof-réniás cortex/cerebellumban leírt változásokhoz. Az anatómiaiváltozásokat viselkedési zavarok is kísérik. Eredményeink alap-ján az egérmodell a skizofrénián kívül jól használható számosegyéb idegrendszeri kórkép, mint pl. az epilepszia és a cerebel-láris ataxia tanulmányozására.

33

XXI. Galgóczi Gábor és Kapás Kornél (Eötvös Collegium):Mikrostruktúrás detektorok fejlesztése

A részecskefizika megszületése után a XX. század legmeg-határozóbb fizikai kutatási területévé notte ki magát, teljesen át-formálva világképünket. Azonban ehhez szükséges volt a kísér-leti eszközök robbanásszeru fejlodése is, foként a részecskékmegfigyelésére épített detektoroké. A részecskefizika hajnalánmég köd- és buborékkamrával folytatták az elso megfigyelése-ket, majd GM-csövekkel, és hasonló muködési elvu sokszálaskamrákkal, mellyel megnyílt a gáztöltésu kamrák kora.

Kutatásunk során mi a gáztöltésu detektorok egy fiatalabbgenerációjával, a mikrostruktúrás detektorokkal foglalkozunk,azon belül is a TGEM technológia fejlesztésével.

Poszterünkkel szeretnénk bemutatni a detektorfejlesztés e te-rületének módszereit, érdekességeit és a még tisztázatlan kér-déseket. Továbbá ismertetnénk az elért kutatási eredményeket,majd bemutatnánk, hogy ezeket hol és hogyan alkalmazzák amai részecskefizikai kísérletekben (pl. CERN).

XXII. Gerencsér Fruzsina és Mészáros Brigitta (JedlikÁnyos Szakkollégium):Kezelt szén nanocso minták felületi energetikai jellemzéseinverz gázkromatográf (IGC) segítségével

A nanotechnológiában kiemelt helyet foglalnak el a szén na-nocsövek. Kiváló mechanikai és elektromos tulajdonságaik mi-att közkedvelt kompozit-alkotókká váltak. A kompozitok saját-ságait nagymértékben befolyásolja a mátrix és az erosíto fá-zis közötti határfelületi kölcsönhatás erossége, melyre a vizs-gált minta felületi energetikai jellemzoibol következtethetünk.Ezen tulajdonságok inverz gázkromatográffal gyorsan és ponto-san meghatározhatók.

Inverz gázkromatográfiás méréseink során ismert jellemzok-kel rendelkezo teszt anyagok retenciós adatainak felhasználásá-val meghatároztuk a vizsgált szén nanocso adszorbens-mintákfelületi energiájának diszperziós és specifikus komponensét, va-lamint a Gutmann összefüggés segítségével a szilárd felület Le-wis kölcsönhatásokra jellemzo sav- és bázisállandóit.

A méréseket az SMS (Surface Measerment Systems) ál-tal gyártott SEA (Surface Energy Analizator) típusú, máso-dik generációs inverz gázkromatográfon végeztük. A gázfázisútesztanyag-injektálások automatikusan, nagy pontossággal tör-téntek. A kísérletek során többféle kezelésnek alávetett szén na-

34

nocso minta felületi jellemzoit határoztuk meg. A kapott ered-mények alapján következtettünk a kezelések hatásaira, valaminta vizsgált minták jövobeli felhasználási lehetoségeire.

XXIII. Gulyás Gábor (Jedlik Ányos Szakkollégium):Tejipari szennyvizek biológiai tisztíthatóságának vizsgálata

A vízszennyezés-vízfelhasználás tekintetében a tejfeldolgo-zás az egyik legszennyezobb élelmiszeripari terület. Bizonyosforrások szerint 1 liter tej eloállítása során mintegy6-10 liter szennyvíz keletkezik. A tejipari szennyvizek magasoldott- és lebegoanyag-tartalommal rendelkezhetnek, nagy kon-centrációban tartalmaznak zsírokat, fehérjéket és szénhidrátokat.A szénhidrátokon belül is leginkább a laktóz található meg nagymennyiségben. Ezekbol az összetevokbol eredoen a tejfeldol-gozás szennyvizei magas szervesanyag-tartalmúak, amely igennagy KOI-t eredményez.

A vizsgált szennyvíz egy hazai tejfeldolgozó üzembol szár-mazó szennyvíz volt. Vizsgálataimat egy eleveniszapos és egybiofilmes SBR reaktorban végeztem.

Az eleveniszapos rendszernél a terhelést folyamatosan nö-veltem, így az iszapterhelés 1000-1500 mg KOI/ g iszap körüli-re emelkedett. A magas tisztítási hatékonyságot mutatja, hogy aterheléstol függetlenül az elfolyó tisztított vízben jórészt 50 mg/lalatti (homogén) KOI-t mértem.

A biofilmes rendszer terhelését is folyamatosan növelveugyan valamelyest változó, de hatékony szervesanyag-eltávol-ítást tapasztaltam.

XXIV. Haller Renáta (SZTE Móra Ferenc Szakkollégium):Amit magunk után hagyunk a Földön, avagy az ökológiailábnyomunk!

A fenntarthatóság kérdése a XX. század vége felé kezdte elfoglalkoztatni az emberiséget. Napjaink egyik legfontosabb kér-désévé vált, hogy eldöntsük a gazdaság és a földi ökosziszté-mák közötti viszonyt. Az ökológia lábnyom (ÖL) koncepciójá-nak kidolgozása Bill Rees nevéhez kötheto. Ez egy olyan méré-si módszer, amely segítségével meghatározható, hogy az embe-rek egy adott csoportját hány hektár terület képes ellátni ener-giával és nyersanyagokkal az adott színvonalon. Az ökológiailábnyom elemzése olyan számítási eszköz, amely lehetové teszi,hogy felbecsüljük egy meghatározott emberi népesség vagy gaz-daság eroforrás-fogyasztási és hulladékgazdálkodási szükségle-

35

teit termékeny földterületben mérve. Jelen kutatásom során azökológiai lábnyom nagyságát és összetételét mértem le a Szege-di Tudományegyetem különbözo karaihoz tartozó hallgatóinakkörében, figyelembe véve néhány fontos demográfiai és szociálistényezot. Az elért eredményeket, összefüggéseket ezúton szeret-ném széles körben bemutatni, ezzel is hozzájárulva a téma szé-lesebb körökben való ismertetéséhez.

XXV. Hegyi Brigitta Fanni (Szegedi Tudományegyetem):Élsportolók tetoválásainak motivációs háttere

Kutatásom elemzési egysége egyéni, idodimenziója kereszt-metszeti. Vizsgálatomban az interjú módszerét majd induktívkövetkeztetést alkalmaztam, az alanyok kiválasztásánál pedighólabda módszert (Babbie, 1995). 15 élsportolót -8 férfit és 7not- és 15 szabadido sportolót -7 férfit és 8 not- kérdeztem. 17fo csapatsportot uz -9 élsportoló, 8 szabadido sportoló-, 13 foegyéni sportot -6 élsportoló, 7 szabadido sportoló. Az interjú-alanyok életkora 18 és 32 év között volt. Vizsgálatom során 14pontból álló motivációs listát használtam fel (Kaldenekker és Pi-kó, 2005), melyet egy ponttal, a sporttal egészítettem ki: 1. Ön-kifejezés, 2. Egyediség, 3. Lázadás, 4. Függetlenség, önállóságkifejezése, 5. Érettség, 6. Különbözoség kifejezése, 7. Legyenegy szépségjelem, szexepilem, 8. Emlékeztessen egy esemény-re az életembol, 9. Közeli barátomhoz hasonlítani, 10. Elköte-lezettség egy csoport felé, 11. Megmutatni, hogy ura vagyok atestemnek, 12. Csak, a kinézet kedvéért, 13. Sport, 14. Nem tu-dom, 15. Egyéb (Forbes, 2001). Egy interjúalany több opciót isválaszthatott.

XXVI. Horváth Zoltán (Eötvös Loránd Tudományegyetem):A kisiskolás informatikaoktatás helyzete Ukrajnában ésMagyarországon

A felgyorsult és rohanó életünkben egyre meghatározóbbszerepet töltenek be a számítógépes eszközök. Ezen eszközökhasználata a fiatal generációra fokozottan jellemzo. Senki semlepodik meg azon, hogy a kisgyerekek hogyan használják a tab-leteket, okostelefonokat, számítógépeket. De ez a széleskörueszközhasználat általában csak a szórakozásra terjed ki, s a szü-lok és tanárok is egyaránt látják, hogy a gyerekek a játékprogra-mok használatával még nem kerülnek közel a számítógép lénye-géhez. Ebben nyújt segítséget az iskola.

36

Az informatikaoktatás felépítése és tartalma is eltéro Ukraj-nában és Magyarországon.

Ukrajnában a 2013/14-es tanévtol bevezetésre került az in-formatika oktatása a 2. osztályban és 5. osztályban. A követke-zo tanévben a 3. osztályban kerül bevezetésre, fokozatosan, év-rol évre minden osztályban lesz informatikaóra. Tehát most vanszületoben a tantárgy ezen részének kialakulása. Ezért fontos ésaktuális a kisiskolás informatika tanítási módszereit vizsgálni.

Kulcsfontosságú kérdésnek tartom az informatikaoktatáskezdetén az algoritmikus gondolkodás fejlesztését és a progra-mozás elso lépéseinek az oktatását.

Ebben a munkámban a kutatásom következo részei kapnakhelyet:• A magyarországi nemzeti alaptanterv és az ukrajnai tanterv

vizsgálata, elemzése

◦ rámutatni a hasonlóságokra és különbségekre

◦ a kisiskolás korosztállyal szemben támasztott követel-mények kiemelése

• Önálló iskolai kísérleteim bemutatása

XXVII. Janosov Milán (Eötvös Collegium):A bioérzékelés alapjai

Az élet egyre több területén merül fel annak igénye, hogya különféle biológiai eredetu mintákban (pl. vér-, víz-, vagyélelmiszerminták) eloforduló bizonyos molekulákat (pl. drogokvagy szennyezo anyagok) mutassanak ki mind nagyobb érzé-kenység és specificitás mellett. Az ilyen feladatokat ellátó eszkö-zöket nevezik bioérzékeloknek, melyek a biológiai, fizikai vagyakár muszaki és orvosi tudományterületeket is ötvözve valósít-ják meg a célmolekulák érzékelésének feladatát.

Poszteremen a modern bioérzékelo rendszerek definícióját éssematikus felépítését szeretném bemutatni, ami magába foglal-ja a biológiai felismero elemek valamint a fizikai/kémiai elvenmuködo jelátalakító egységek néhány fontosabb példán keresz-tül történo ismertetését is. Ezen felül kiemelt hangsúlyt fekte-tek a jelöléses és a jelölésmentes szenzortípusok megkülönböz-tetésére, valamint egy általam is vizsgált részterületre, az optikaibioszenzorikára.

37

XXVIII. Kauser Jakab (Szent István Egyetem):Reprodukciós tényezok javításának lehetoségei asertéstenyésztés eredményességének növelésére

A sertéstartás versenyképességét meghatározó hatékonyságimutatók közül kiemelt szerepe van a szaporodásbiológiai ténye-zoknek, amelyek meghatározzák az egy kocára jutó választottmalacok számát. A reprodukciós mutatók javítása kulcskérdé-se az ágazat fejlesztésének, mivel az európai uniós versenytár-sak e tekintetben is megelozik a hazai átlageredményeket. Tanul-mányomban elsosorban azokat a paramétereket tárom fel, ame-lyek közvetlen hatással vannak a kocák szaporodásbiológiai tu-lajdonságaira. A poszter a szakirodalomra támaszkodva rendsze-rezi, illetve áttekinti az egyes tényezok szerepét, és rávilágít azokkomplexitására is egyaránt. A szakirodalmi feldolgozás mellettbemutatom egy intenzív, magas színvonalon termelo hazai sza-porítótelep adatait, amelyeket összehasonlítok egy külföldi te-leppel, ahol ugyanazt a hibridet tenyésztik. Az eredmények rávi-lágítanak arra, hogy megfelelo technológiával és fejlesztésekkelfel lehet zárkózni az európai uniós versenytársakhoz.

XXIX. Kis Anna (Eötvös Loránd Tudományegyetem):Miként módosulnak a csapadékviszonyok hazánkban aklímaváltozás során?

Az éghajlatváltozás napjaink egyik legfontosabb problémája,hiszen a megváltozott klimatikus körülmények jelentosen veszé-lyeztetik a Föld dinamikus egyensúlyát. Kutatásunk során a csa-padék – amelynek túlzott hiánya (aszálykárok) és többlete (ár-vízkárok) egyaránt kockázatot jelent – várható alakulását vizs-gáljuk Magyarországra és a közép/kelet-európai térségre vonat-kozóan. Az elemzésekhez regionális klímamodellek szimuláci-óját használtuk fel (1951–2100), amelyeken elsoként hibakor-rekciót hajtottunk végre kiszurve így a szisztematikus hibákat;majd 16 csapadékindexet valamint a napi csapadék 10- és 20-éves visszatérési értékét vizsgáltuk kilenc alrégióra vonatkozó-an. Eredményeink szerint hazánkban és a környezo térségekbenegyaránt szárazabb nyarakra számíthatunk majd a jövoben; külö-nösen a délkeleti területeken várható nagyobb mértéku változás.Ugyanakkor télen, a csapadékos napok számában és az extrémcsapadéktevékenységben is növekedés valószínusítheto. A csa-padék intenzitása, valamint az egy és öt nap alatt lehullott maxi-mális csapadékmennyiség a becslések szerint minden évszakban

38

növekedni fog, csupán nyáron várható csökkenés, elsosorban avizsgált terület déli részén.

XXX. Kiss Virág (Debreceni Egyetem):Fényérzékeny kinonok bomlástermékeinek spektrofotometriásvizsgálata

A kutatócsoportunkban különféle 1,4-benzokinonszármazé-kokat vizsgálunk, mint jövobeli napenergia-hasznosítás szem-pontjából fontos vegyületeket. Ezek elonyei, hogy környezetba-rátok, vízoldhatóak. Különféle szubsztituált kinonok potenciá-lis fotokatalizátorok lehetnek olyan reakciókban, amelyeknél anapfény energiáját felhasználva kémiai energiát állítanak elo. Eza reakció azon alapul, hogy a kinonokból fény hatására egy oxi-dált és egy redukált termék képzodik formális diszproporció út-ján, és a redukált forma ezután alkalmas egy újabb redoxirend-szer redukálására. A különféle szubsztituált kinonok fény ha-tására lejátszódó reakciójának kinetikáját vizsgáltam vizes ol-datban egy speciális pH-sztat méroberendezéssel és spektrofo-tometriás módszerrel. Így megismertük a különbözo helyzetbentalálható szubsztituenseknek a reakciósebességre gyakorolt ha-tását. Meghatároztam hidroxi- és hidrokinon-származékok pKsértékeit spektrofotometriás titrálással. Végso célunk olyan rend-szernek a kidolgozása, ahol fény hatására ténylegesen megvaló-sul a fotokémiai vízbontás, illetve az, hogy a hidroxikinont ered-ményezo mellékreakciót minél jobban visszaszorítsuk.

XXXI. Konkoly Sándor (Szentágothai János Szakkollégium):Középkori vár, vagy római erod? Rejtélyes alapok aMohácsi-szigetrol

A Mohácsi-sziget északi részén, Vári-puszta térségében alap-hegységi kibúvás karbonátos rétegei érik el a felszínt. A szi-get kialakulásában is szerepet játszó unikális képzodmény ki-váló építo- és díszítokonek bizonyult, ugyanakkor számos for-rás tanúsítja, hogy mészégetése is használták márványként becs-ben tartott rétegeit. Sajnos az évszázadokon át tartó fejtés hatá-sára a szigetrög mára teljesen megsemmisült, visszafordíthatat-lan károkat okozva ezzel a hozzá kapcsolódó kulturális emléke-inkben. A képzodmény földtani feldolgozása során kerültek eloelsoként olyan adatok, amelyek rávilágítanak a középso-triászkorú mészkoszirt történeti jelentoségére, szerepére. A szigetrögtörténetének rövid bemutatása után, elsoként annak Dunához fu-zodo kapcsolatát jellemzem. Középkori oklevelek, beszámolók,

39

régi térképek, szórványleletek és légifotók alapján vizsgálom aszirt ókori és középkori vonatkozásait. A történeti háttér kutatá-sát primer dokumentumok elemzésével, dulonév-kutatások ered-ményeit felhasználva, terepi munkákkal kiegészítve végeztem.Munkámban a kutatás fo fázisait mutatom be, majd a földtudo-mányok eszköztárának bevonásával kísérletet teszek a lappangóerodített objektum eredetének meghatározására.

XXXII. Kontos János (Pannon Egyetem):Motorbenzin-etanol elegy csepp párolgásának vizsgálata

A bioetanol napjaink egyik legnagyobb mennyiségben elo-állított megújítható energiaforrása. Az EU 2009/28/EK irányelv2020-ig 10% bio-komponens bekeverését írja elo az üzemanya-gokban a tagállamok számára. Ennek következtében az etanol-benzin üzemanyag-keverékek vizsgálata rendkívüli jelentoség-gel bír.

A motorbenzin és etanol keverék fizikai-kémiai szempontbólváltozó összetételu reális többkomponensu elegy, amely model-lezésével és párolgási jellemzoinek eloreszámításával az ido- ésköltségigényes kísérleti munka mennyisége csökkentheto. Mun-kám célja egy olyan folyadék-csepp párolgásra vonatkozó mo-dell létrehozása volt, amely többkomponensu, reális rendszerekesetén is megbízhatóan alkalmazható, és nem tartalmaz az adottelegyre jellemzo illesztendo paramétereket.

A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú „Nemzet Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve ku-tatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és mu-ködtetése konvergencia program” címu kiemelt projekt kereté-ben zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Euró-pai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

XXXIII. Korcsok Beáta (Eötvös Loránd Tudományegyetem):Kommunikációs jelzések ember-robot interakciókban

A robotika új területe a szociális robotika, melyben nagy se-gítséget nyújt az etológia szemléletének és módszereinek hasz-nálata. A szociális robotok célja, hogy az emberi környezet-ben mechanikus társként és segítoként funkcionáljanak a min-dennapokban, terápiás kezelésekben vagy akár idosek ellátásá-ban. Az ember-robot interakciók sikerességét a robot kommu-nikációs jelzéseinek érthetosége is biztosíthatja. Kísérletembenarra kerestem a választ, hogy a robot különbözo jelzései eltéro

40

hatásúak-e az alanyokra, továbbá hogy milyen viselkedésformá-kat, kommunikációs jelzéseket mutatnak az alanyok a robot fe-lé. Az alanyok három interakciós helyzetben vettek részt, me-lyekben a robot tárgyakra próbálta meg felhívni a figyelmüket.Három kísérleti csoport volt, amelyben a robot eltéro jelzése-ket használt (nézés iránya, farokcsóválás, hangadás). Az ered-mények alapján a jelzés típusának nem volt jelentos hatása, el-lenben az alanyoknál több, a robotra irányuló kommunikációs ésmás viselkedési elemet sikerült megfigyelni, melyekkel ponto-sabb képet kaphatunk arról, hogyan lépnek interakcióba az em-berek a szociális robotokkal, továbbá, hogy milyen kognitív ké-pességeket feltételeznek róluk.

XXXIV. Kovács Edina (Juhász Jeno Szakkollégium):Bibliomining, avagy új eszköz a könyvtárak szolgálatában

Napjainkban folyamatosan szükség van a változásra, az igé-nyek kiszolgálásának optimalizálása, elorejelzésére ahhoz, hogycélközönségünket el tudjuk érni, és meg is tartsuk. A könyvtá-rak esetében ilyen eszköz lehet a bibliomining, avagy könyv-tári adatbányászat. Az poszterben bemutatásra kerülnek azoka módszerek, gyakorlatok, amelyek az adatbányászat területéna könyvtárakhoz kapcsolódnak, illetve, hogy az adatbányászatmely könyvtári területeken használható fel. Emellett az egyesadatbányászati módszerek alkalmazhatóságának felmérését vál-lalja magára olyan szempontból, hogy milyen módszerek milyenspeciális könyvtári feladatokat esetében válhatnak hasznosítha-tóvá, az egyes adatbányászati algoritmusok közül melyik hasz-nálható, és mily módon a könyvtárakban. A poszter kitér arra mi-lyen alkalmazások jöttek létre már eddig a bibliomining segítsé-gével, milyen integrált könyvtári rendszerek léteznek melyekbemár épültek be adatbányászati modulok, illetve hogyan oldhatómeg a jelenleg használt integrált könyvtári rendszerek kiterjesz-tése.

XXXV. Kövendi-Jakó Anna (Eötvös LorándTudományegyetem):A moha propagulum bank és a felszíni mohavegetációösszehasonlítása az orségi erdokben

Kutatásom során különbözo faállományú orségi erdok mo-ha propagulum bankját vizsgáltam, és vetettem össze ugyan-azon területek felszíni mohavegetációjával. Arra kerestem a vá-laszt, hogy a vizsgált erdok jellemzoi (fafaj-összetétel, szerkezet,

41

mikroklíma, talaj- és avarviszonyok, táji és történeti változók)milyen mértékben határozzák meg a moha diaspóra bank tö-megességét, faji összetételét. Emellett összehasonlítottam a fel-színi mohavegetáció és a propagulum bank fajgazdagságát, fajiösszetételét és tömegviszonyait. A vizsgálat 34, változatos fafaj-összetételu, 70 évnél idosebb erdoállományban zajlott az OrségiNemzeti Park területén.

Eredményeim azt mutatják, hogy míg a felszíni mohavegetá-ció esetében az aljzatviszonyok, a faállomány összetétele és szer-kezete a meghatározó, addig a moha propagulum bank összetéte-lét és tömegességét leginkább a termohelyi viszonyok (mikroklí-ma, avar- és talajváltozók) befolyásolják. A diaspóra bank jelen-tosen eltért a felszíni mohavegetációtól: fajszáma alacsonyabb,dominánsak benne a rövid életu kolonista mohák, míg a felszínimohavegetációt évelo fajok uralják. Emiatt megállapítható, hogyaz orségi erdokben a talajszint mohaközösségének regeneráció-jában, túlélésében a propagulum bank szerepe minimális.

XXXVI. Krausz Edina, Saláta Dénes, Bidló András, PetoÁkos (Nyugat-magyarországi Egyetem, Szent István Egyetem,Magyar Nemzeti Múzeum):Tájhasználat-történeti vizsgálatok egy mezoföldi, középsobronzkori földváron és közvetlen környezetén

A Cikola-víz vízgyujtojének régészeti szempontból kiemel-kedo területén található Perkáta – Forrás-dulo földvárat és köz-vetlen környezetének tájhasználat-történetét vizsgáltuk a 18.századtól napjainkig eltelt idoszakban. A bemutatott kutatás ré-szét képezi a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédel-mi Központ és a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdál-kodási Intézet részvételével zajló környezet- és településtörténe-ti projektnek, amelynek egyik célja a terület komplex tájtörténe-ti értékelése. A vizsgálatunk során alkalmazott módszer történetitérképek, légifotók összehasonlításán, térinformatikai tartalom-mal való bovítésén alapszik.

Az írott források és történeti térképek alapján elmondhatjuk,hogy az 1400-as évekbeli említésétol kezdve a terület folyama-tosan mezogazdasági használatban volt. Napjainkhoz közeledvea szántóföldi hasznosítása aránya fokozatosan növekedett a töb-bi területhasználat rovására, mindazonáltal a lelohelyek szem-pontjából fontos területfoltokat ezen idoszakban nem érte káro-sító hatás.

42

A tájtörténeti vizsgálatok segítségével lehetové válhat lelo-helyek talajbolygatottságának elozetes felmérése, mértékénekmegállapítása, ami összefüggésben van az adott lelohely válto-zásával és pusztulásával. Ezek alapján a bemutatott módszert ahelyszíni terepbejárások tapasztalataival egybevetve környezet-régészeti projektek megelozo lépéseként alkalmazhatjuk.

XXXVII. Lukács Tamás (Eötvös Collegium):Mélyfúrási NMR mérések modellezése porózus közegekben

Az alkalmazott geofizikai kérdéskörben az NMR használataazért elonyös, mert szinte egyedüli módszerként képes a pórus-méretek becslésére adatokat szolgáltatni. A mérés során a fázis-ban lévo atomok fázisvesztése detektálható az általuk generáltváltozó mágneses tér alapján. A szimuláció során Monte Car-lo módszerrel eloállított, adott térfogatú elrendezéseket vizsgál-tam. A vizsgált térfogatok T2 lecsengési görbéinek két fo kom-ponense, az ún. térfogati T2 relaxáció, ami a térfogatban létrejö-vo különbözo spin-spin fázisvesztések következménye, illetve afelszíni T2 relaxáció, ami a szilárd határral való ütközés és köl-csönhatás során létrejövo fázisvesztést jellemzi. Így az ismert le-csengési görbékhez illesztett exponenciális függvény koefficien-sei és a vizsgált elrendezés között lehet korrelációt vizsgálni. Aszimulációk során vizsgált 2 eset az ismert sugarú gömbök és la-minált rétegek közötti különbség, valamint laminált rétegek nyí-lásvastagság függése T2 értékekben.

XXXVIII. Miron Vilidár Vivien (Apafi Mihály ReformátusEgyetemi Kollégium):A képekrol a kép korszakában

A kép korszaka napjainkig ível. A vizuális kultúra korábanképek vesznek körül bennünket rengetegféle formában: plakátokés képernyokön keresztül, vagy reklám formájában stb.

De mi a kép? Valami leképzése, a valóság leképzése? A fény-képezogép pedig ezt teszi: leképezi azt a „valamit”, ami fele irá-nyítjuk, miután exponáltunk. A kép közös természetu lesz azzal,amit ábrázol, de tud-e több lenni a kép az ábrázoltnál? A kép hi-telesít, a kép bizonyít, de ugyanakkor hamisítani is tud és új vir-tuális valóságokat létrehozni.

Poszteremen ezekrol a kérdésekrol lesz szó, és a bemutatottlehetséges válaszokat, hipotéziseket a fotográfián belül a portrékillusztrálásával támasztom alá.

43

XXXIX. Mocsári Maja Kinga (Jedlik Ányos Szakkollégium):Tükörképi szerkezetek az élo és élettelen világban

A természetben eloforduló szerves anyagok egy részét opti-kailag aktív molekulák alkotják. Ez azt jelenti, hogy a poláro-zott fény síkját valamelyik irányba elforgatják. Az enantiome-rek egymással tükörképi viszonyban lévo, de fedésbe nem hoz-ható, ún. királis szerkezetek. Ezek akirális hatásokkal szembenegyformán viselkednek, tehát fizikai és kémiai tulajdonságaik isugyanazok, de királis hatásokkal (például egy királis oldószer-rel) szemben már máshogy reagálnak.

Ez utóbbi tény jelentosen megnehezíti a szintetikusan eloál-lítható hasonló vegyületek biológiai felhasználását. Például egygyógyszer hatóanyag esetében nem mindegy, hogy a „jobbra il-letve balra forgató” szerkezetek közül melyiknek milyen az élet-tani hatása. Lehet, hogy az egyik gyógyszer, a másik méreg,amint arra az 1958-as Contergan-botrány is felhívta a figyelmet.

Az aszimmetrikus szintézisek során arra törekszünk, hogycsak a számunkra kívánatos enantiomert állítsuk elo racém elegyhelyett, melyben az enantiomerek 50-50%-os arányban fordul-nak elo.

XL. Molnár Tibor (CEU Közép-Európai Egyetem):Vörösiszap- Földön, Vízen, Levegoben

A vörösiszap az egyik legnagyobb mennyiségben keletkezoipari hulladék, így elhelyezése problémákat okoz világszerte. Aföldfelszíni elhelyezés esetlegesen kiömléssel (Kolontár, 2010),kiporzással (pl. USA), a tengerfeltöltés egészen elképeszto pusz-títással jár. A poszter a 2010-es eseményekbol kiindulva mutatjabe a vörösiszap kémiáját, környezet- és egészségkárosító hatásátföldön, vízen, levegoben.

Be kívánom mutatni a helyszíni mintavételezés (Torna, Mar-cal) körülményeit, a tapasztalható utóhatást, a regenerálódás je-leit. Toxikológiai vizsgálatokat végeztünk, ezek érdekes eloze-tes eredményeit is tárgyalom. Tanulságos az eset környezetme-nedzsment szempontú értékelése is, pl. az alkalmazott mentesí-tési módszerek megválasztása.

44

XLI. Mravcsik Zoltán, Gyulai Ferenc, Emodi Andrea, PósaPatrícia, Takács Márton, Gyulai Gábor (Környezetvédelmi(Zöld) Szakkollégium):A ligeti- és borszolot ért hatások a Kárpát-medencében

A bortermo szolo pontos kialakulása napjainkig bizonyta-lan. Az utolsó jégkorszak után maradt fenn a Vitis vinifera ssp.sylvestris (ligeti szolo), amely elterjedt egész Európában és aKárpát-medencei nemesítése is elképzelheto a régészeti marad-ványok alapján. A vaskortól kezdve háttérbe szorult a ligeti szo-lo és elotérbe került a borszolo felhasználása.

A termesztett szolo kialakulása több helyszínen is végbeme-hetett, egymástól függetlenül. Nem tudjuk, hogy a dél-európai ésKaukázuson túli szolofajok közül melyik, milyen mértékben vettmég részt a ligeti és késobb a bortermo szolo kialakulásában.

A történeti korokban a két faj egymás mellett élt a Kárpát-medencében, nem ismerünk más szolofajt, amellyel a honos li-geti szolo keresztezodhetett volna. Hazánkban a filoxérajárványtkövetoen az észak-amerikai eredetu rezisztens szolok kultúrábólvaló kiszabadulásával és a ligeti- és borszolovel történo hibridi-zálódásukkal számos új változat jött létre. Az idegen génanyagotfelhalmozó Vitis hibridek a ligeti szolo élohelyeire bekerülve ál-talában kiszorítják azt természetes élohelyérol és eredeti geneti-kai anyagát is veszélyeztetik.

XLII. Németh József (Jedlik Ányos Szakkollégium):Multi-kritériumos döntéshozatali eszközök használata akörnyezetmérnöki gyakorlatban

A környezettudományok fejlodésével egyre világosabbá vá-lik, hogy a környezetünk állapotának és kapcsolatrendszereinekismerete nélkülözhetetlen. A környezetállapot-értékelés során azemberi egészséget és biztonságot (környezeti, társadalmi és gaz-dasági) veszélyezteto tevékenységek és tényezok feltárása szak-értoi rendszerek segítségével történik.

A multi-kritériumos döntéshozatali eszközök használata agazdasági, menedzsment és stratégia hozatali feladatok soránnapjainkban egyre gyakrabban alkalmazott módszer. Nagy elo-nyük, hogy statisztikai eszközökkel megalapozott döntések ho-zatalára alkalmasak. A mérnöki alkalmazásban azonban mégnem elterjedt technika.

Munkámban egy olyan módszert mutatok be egy esetta-nulmányon keresztül, amely egy ilyen eszköz használatával

45

matematikailag megalapozott döntések hozatalára alkalmas akörnyezetállapot-értékelés tudományterületén.

XLIII. Pató Zsuzsanna (Debreceni Egyetem):A proliferatív vitreoretinopátiában szerepet játszó fehérjékvizsgálata proteomikai módszerekkel

A proliferatív vitreoretinopátia (PVR) a szemnek egy olyankóros állapota, melynek során a retina hátsó felszínén epireti-nális membrán alakul ki. Ez létrejöhet retinaleválás és sebészetibeavatkozás hatására.

A kutatásunk során célul tuztük ki a transzglutamináz 2 en-zim (TG 2) szerepének vizsgálatát a PVR patomechanizmusá-ban, valamint olyan fehérjék azonosítását, melyek a PVR meg-jelenésére jellemzoek.

Munkánk során egy PVR egér modell alapján létrehozotttranszglutamináz 2 „knock out” (TG2 KO és TG2 KO PVR) ege-rek üvegtesti mintáit dolgoztuk fel.

A módszerünk elso lépéseként a minták fehérjéit megtisztí-tottuk, kétdimenziós gélelektroforézis segítségével elválasztot-tuk, majd speciális festék segítségével láthatóvá tettük. Az ezek-bol származó gélképeket szoftver segítségével összehasonlítot-tuk. A TG2 hiányos kontroll és PVR csoport között szignifi-káns különbséget mutató foltokat kivágtuk, majd tömegspektro-méter segítségével azonosítottuk. Végeredményül számos krisz-tallin fehérjét kaptunk, melyek feltételezhetoen egymás izoform-ái vagy poszttranszlációs módosulásai (PTM). Ezért a PTM-okközül megvizsgáltuk a glikozilációt és a foszforilációt.

XLIV. Pósa Patrícia; Emodi Andrea, Mravcsik Zoltán, PósaBarnabás, Gyulai Ferenc (Környezetvédelmi (Zöld)Szakkollégium):A növényi diverzitás vizsgálatok újabb eredményei Sárospatakkora újkori lelohelyein

A kora újkori Sárospatakon az agrobiodiverzitás megisme-résének fontos eszköze és lehetosége, hogy megvizsgáljuk azásatásokból származó növényi makromaradványokat. Sárospa-tak két régészeti lelohelyének (ágyúönto muhely és tímármu-hely) mag- és termésmaradványait archaeobotanikai vizsgálatimódszerekkel elemeztük a történeti agrobiodiverzitás feltárása,valamint az írott források valódiságának ellenorzése céljából. Aföldminták jelentos mennyiségu növényi maradványt tartalmaz-tak. Sárospatakon a kertkultúra a XVII. században élte fénykorát.

46

Az írásos források említik az itteni mezogazdasági változatossá-got, növényi sokféleségét. A Rákóczi-birtok összeírásaiban sze-replo valamennyi gabonafélét, ú.m. búzát, rozst, kétszerest, ár-pát, kukoricát a leletanyagokban megtaláltuk. Patak híres kertjei-nek (Gombos-, Mandulás, Mogyorós-kert, Mandulás-, Somlyod-szolo) sokféleségét mind a leletanyagok mind pedig az írott for-rások alátámasztják. A szószedetekben említett gyümölcsfajtá-kat fel lehet ismerni a szenült körtemúmiákban, a szenült barack,cseresznye, dió és szilva csonthéjájakban. Kiemelten jelentos aTokaj-hegyaljai szolotermesztésbol származó eddig ismert leg-korábbi szolomagvak. Az ágyúönto házban és a Kósa-féle házpincéjében, azaz a tímármuhelyben talált kora újkori archaeobo-tanikai leletek a Rákóczi birtok elso növényi maradványai. A fel-dolgozott lelohelyekrol gabonafélék (árpa, búza, rozs, zab, kuko-rica), ezek gyomnövényei (vetési konkoly, héla zab, puha rozs-nok, gabonarozsnok, fedél rozsnok, kék búzavirág, fehér libatop,mezei katáng, mezei aszat, apró szulák, terjoke kígyószisz, pi-ros kenderkefu, bársonyos árvacsalán, mezei gyöngyköles, par-lagi nefelejcs, lándzsás útifu, madárkeserufu, mezei zsálya, fa-kó muhar, ragadós muhar, tarlóvirág, cicó, kaszanyüg bükköny,vetési bükköny, szulák keserufu), gyümölcsök (cseresznye, dió,körte, mogyoró, barack, szilva, szolo) és zöldségfélék (görög-dinnye, lencse, borsó) kerültek elo, amelyek mind kultúrkörnye-zetbol származnak. A vizsgálati eredményeink megerosítik a ko-ra újkori Sárospataki kertek létezését és azok gyümölcsözo sok-féleségét.

XLV. Rozgonyi Kristóf (Eötvös Loránd Tudományegyetem):Klaszterezettség vizsgálata geoszociális hálózatokon

Komplex rendszerek egy reprezentatív példája az egyének-bol vagy csoportokból és a közöttük levo kapcsolatokból alko-tott struktúra, az úgynevezett szociális hálózat. A közösségi por-tálok (Twitter, Facebook, stb.) népszerusödésével lehetoségünknyílik valós, a felhasználók alkotta hálózatok tanulmányozására.

Poszteremen egy ilyen hálózat egy lehetséges viszgálati mód-szerével foglalkozok. A bemutatott gráf egy úgynevezett geo-szociális hálózat, ahol a felhasználókhoz földrajzi koordinátákattudunk rendelni. Az adatokat a Twitter rendszer nyilvános API(application programing interface) segítségével gyujtöttük. Így 2454 623 felhasználó között azonosítottunk 3 351 813 kapcsola-tot, ahol a kapcsolatot a kölcsönös említések jelentették.

47

Munkánk során azt vizsgáltuk, hogy a hálózat klaszterezett-sége hogyan függ a felhasználók távolságától, illetve a köztüklevo kapcsolatok erosségétol. Az adatok többféle szurésével kü-lönbözo részhálózatokat és az ezekbol generált véletlen hálóza-tokat vizsgáltuk, kitérve a legnagyobb összefüggo komponenselemzésére is. Az így kapott adatokra számoltunk a szakiroda-lomban gyakran használt gráftulajdonságokat, megmértük mikora legösszetettebb a hálózat, illetve igazoltuk, hogy a gyenge kap-csolatok fontos szerepet játszanak a társadalmunk összetettségé-ben.

XLVI. Sebestyén Viktor (Jedlik Ányos Szakkollégium):Termikus távolhatás-vizsgálat hidrodinamikai éstranszportmodellezés alkalmazásával

A munka célja, hogy irányt mutasson a sekély geotermikusrezervoárokra telepített földhohasznosítási technológiák tervezé-sénél a telepítési távolságok meghatározásához. A hidrodinami-kai (hidraulikai) távolhatáson túlmenoen az energetikailag hasz-nosított víznek termikus távolhatása is van. A jelenlegi jogi sza-bályozás nem rendelkezik a minimális védotávolságokról és aKörnyezetvédelmi Felügyeloségek (akik a vízjogi engedélyeketkiadják) sem veszik figyelembe a termikus áttörés tényét. Célomezért a hidrodinamikai és transzportmodellezés nyújtotta eszkö-zökkel megvizsgálni egy valós, üzemelo rendszer ilyen vonatko-zású eredményeit.

Egyetlen telepített rendszer muködésébol modellkísérleteketállítok fel arra, hogy a talajvíz mozgási irányától függoen mi aza minimális távolság, ahol a két rendszer egymásra hatása márteljesítménycsökkenéssel járhat.

Természetesen a hidraulikai és termikus távolhatás is az ak-tuális földtani és vízföldtani adottságok függvénye, ezért a posz-teren ismertetett gondolatmenet egyetemesen nem felhasználha-tó ilyen kérdések eldöntésére. Minden egyes eset külön elbírálásalá kell, hogy essék.

48

XLVII. Soltész Borbála (Eötvös Loránd Tudományegyetem):A hRad51 rekombináz funkcionális szerkezetvizsgálata

A humán Rad51 fehérje kulcsszerepet játszik a DNS ket-tostörések homológ rekombinációval történo hibajavításában.Az egyszálúvá vált DNS-hez kötodve egy helikális szerkezetuún. preszinaptikus filamentumot hoz létre, majd az ép, kétszá-lú DNS-en a megfelelo szakaszt megkeresve segíti a szálcserét.Célunk a filamentumok felépülésének és szerkezetének megis-merése. Feltételezzük, hogy az összeszerelodés során a fehér-je térszerkezete változik, s ez egy megfelelo fluoreszcens jel-ben látható lehet. Mivel azonban a hRad51 nem tartalmaz tripto-fánt, pontmutánsokat állítottunk elo. Vizsgálatainkat elsosorbanaz F126W mutánson végeztük. Errol a pozícióról homológ szek-venciák alapján azt feltételezzük, hogy a határfelületre jellemzo,ugyanakkor a csere nem okozza a funkció jelentos sérülését. Ed-digi eredményeink szerint az F126W mutáns nagy mennyiség-ben expresszálódik, és a tisztítás során erosen koncentrálódik.Elektronmikroszkópos felvételeink bizonyítják, hogy filamentu-mot képez. A kötodés erosségét fluoreszcencia-anizotrópiai mé-résekkel hasonlítottuk össze a vad típussal. A DNS-kötés hatásajól mérheto változást okoz a fluoreszcencia spektrumban, melymutatja, hogy a rendszer kinetikai vizsgálatokra is alkalmas.

XLVIII. Szabó János (Kerényi Károly Szakkollégium):Kreativitás és motiváció vizsgálata a felsooktatásitehetséggondozásban résztvevo hallgatóknál

Vizsgálatom azt a célt szolgálta, hogy hallgatói oldalról islegyen rálátásunk a magyar felsooktatásbeli tehetségfejlesztés-re. Összetett, többlépcsos vizsgálatról van szó, ebben az eset-ben a tehetség két fontos összetevojét vettem górcso alá egy on-line módon kitöltheto, összetett kérdoív segítségével. A krea-tivitás mérésére a Tóth-féle Kreativitás Becslo Skálát használ-tam, a motiváció mérésére pedig az AMS-R teljesítménymotivá-ció kérdoívet. A mintámat olyan hallgatók alkották, akik vala-milyen formában kapcsolatban vannak a tehetséggondozással afelsooktatásban (pl: DETEP, szakkollégiumi tagság, stb.).

49

XLIX. Szokol Adrienn (Eötvös Loránd Tudományegyetem):Barlangi monitoring a pilisi Ajándék- és Legény-barlangban:elozetes eredmények

A védett – felszínen lezajló gyors változásoktól mentes –környezetben keletkezo barlangi cseppkövekbol akár 1000 -100 000 évre visszamenoleg is információkat kaphatunk a növe-kedésük során bekövetkezett klimatikus/környezeti viszonyok-ról (pl.: homérséklet, csapadékmennyiség, évszakosság, csapa-dék eredete, hidrológiai viszonyok). Azonban a cseppkövek kü-lönbözo barlangokban, de akár egy barlangon belül is eltéro mó-don rögzíthetik a felszínen bekövetkezett környezeti- és klíma-változásokat a helyi földtani és hidrológiai viszonyoknak, pa-ramétereknek (talajvastagság, mélység, szellozöttség stb.) meg-feleloen. A barlangi monitoring ahhoz nyújt segítséget, hogymegismerjük azokat a folyamatokat, amelyek hatással lehetteka cseppkövek képzodésére, illetve megértsük azt a komplex köl-csönhatásrendszert, amely során a felszínen tapasztalható klíma-jel csepegovíz közvetítésével megorzodik a cseppkoben.

Kiállított poszteremen két pilisi barlangban (Ajándék- ésLegény-barlang) összesen kilenc mintavevo helyen végzett mo-nitoring elozetes eredményeit szeretném bemutatni, amely elen-gedhetetlen a cseppkövek által megorzött izotóp-összetétel he-lyes értelmezéséhez. A monitoring során meghatározásra kerülta csepegovizek mennyisége, stabilizotóp-, illetve kémiai össze-tétele.

L. Takács Márton (Környezetvédelmi (Zöld) Szakkollégium):Böhönye legnagyobb fái

Böhönye Somogy megye nyugati felének közepén, a Belso-Somogyi-dombság peremén fekszik. A megyéhez hasonlóan(amely az országban a statisztikai adatok alapján a legtöbb nagy-méretu faegyedet rejti) felbecsülhetetlen dendrológiai értékekkelrendelkezik. Az ún. Cseh-mezo (tulajdonképpen a község délihatára) közelében található összefüggo erdofoltban 12 db, az el-fogadott Pósfai-féle adatbázisban szereplo fát mértünk fel. Ezekközül 8 egyed közönséges gyertyán (Carpinus betulus), 2 me-zei juhar (Acer campestre), 1-1 pedig kocsányos tölgy (Quer-cus robur) és vadkörte (Pyrus pyraster). Közülük 561 centimé-teres mellmagassági (1,3 m magasan mért) kerülettel a tölgy alegnagyobb, amelynek lombjában európai hálózathoz kapcsoló-dó vadmegfigyelési állomás lett kiépítve. Ezt a fát követi Ma-gyarország jelenlegi ismereteink szerinti harmadik legnagyobb

50

gyertyánja (526 cm). A legnagyobb juhar 354, a vadkörte pedig313 cm kerületu. A terület eldugottnak, védettnek tekintheto, fa-kitermelésnek nyomát nem láttuk. Ily módon a fák védelme egy-elore adott, a fák egészségi állapota azonban – néhány kivételtoleltekintve – romló.

LI. Telek Elek (Szentágothai János Szakkollégium):Kontroll mechanizmusok a filopodium formálódásban

Az általunk vizsgált IRSp53 fehérje N-terminális 250 ami-nosavat tartalmazó doménje az ún. I-BAR, amely aktin köto, va-lamint aktin kötegelo hatású, továbbá a membránkötés során amembrán deformációját okozza. Az I-BAR e kettos funkcióját,a membrán és az aktin kötésének mechanizmusát még homályfedi.

Célkituzéseink voltak az I-BAR domén és az aktin kölcsön-hatásának vizsgálata a sejtnyúlványok szervezodésében in vivokísérletekben.

Vizsgálataink során COS-7 sejtkultúrát használtunk, melyettranszfekciós technikával túlexpresszáltunk. Ahhoz, hogy követ-ni tudjuk az aktin polimerizáció hatását, a sejteket Latrunculin Btoxinnal kezeltük, ami az aktin filamentumokat lebontva magasglobuláris aktin koncentrációt hoz létre. Az így kialakult mor-fológiai változásokat vizsgáltuk konfokális fluoreszcencia mik-roszkópia technikával.

Eredményeink szerint az I-BAR és IRSp53 fehérje túlexp-resszálásával a sejt alakja, illetve a filopodiumok és elágazódása-inak száma növekszik. Latrunculin B toxin kezelés hatására vi-szont ezek szignifikánsan lecsökkennek. Ezek alapján megálla-pítható, hogy a filopódiumok számát erosen befolyásolja az ak-tin polimerizációs állapota, de az nem feltétlenül szükséges an-nak meglétéhez.

LII. Tóth Zsuzsanna (Szent István Egyetem):A Berettyó-Kálló köze tájtörténeti értékelése térinformatikaimódszerekkel

A tájhasználat módja jelentosen összefügg az élohelyek fenn-maradásával, kezelésével. A napjainkban jelentkezo klimatikusváltozások még inkább megpróbálják az élohelyek fennmaradá-sát. A fenntarthatóság kérdése kulcskérdéssé vált, ezért keresnikell az olyan tájhasználati módszereket, amelyek kapcsolódnaka természeti értékeink megorzéséhez és egyben fenntarthatóak

51

is. A megfelelo tájhasználat megválasztásához ismerni kell a tájadottságait, korábbi arculatát.

Poszteremen a Berety- tyó-Körös vidék egyik kistáját aBerettyó-Kálló közét vetettem vizsgálat alá. Bemutattam a min-taterület jelenlegi képét és térinformatikai módszerek segítségé-vel felvázoltam az elmúlt közel 250 év alatt végbement válto-zásokat. Munkám során az ArcGIS 10 ArcMap szoftvert hasz-náltam. A térinformatikai adatbázis létrehozásához az Elso Ka-tonai Felmérést, Második Katonai Felmérést és a jelenlegi álla-potok kirajzolódásához egy az 1990-es években készített államitopográfiai térképet, valamint a Google Earth muholdas képeithasználtam fel.

LIII. Veres Péter (Hatvani István Szakkollégium):Biodegradábilis kollagén-szilika aerogél hibridek, mintgyógyszerhordozók

A 2000-es évektol számos kutatócsoport vizsgálta különbö-zo gyógyszerhatóanyagok aerogélekben történo adszorpcióját,majd kioldódását. Eredményeik alapján elmondható, hogy az ae-rogélek potenciálisan alkalmasak programozott hatóanyagleadá-sú gyógyszerhordozókként történo orvosbiológiai felhasználás-ra.

Kutatásom során különbözo gyógyszerhatóanyagok és mo-dellvegyületek adszorpcióját vizsgáltam hidrofil és hidrofób bio-degradábilis kollagén-szilika aerogél hibridekben. A méréseket45 mikron alatti monolitokból orléssel kapott részecskékkel, va-lamint emulziós eljárással készített mikrogömbökkel végeztem.A méréseim során 120 illetve 180 bar nyomáson, 313 K homér-sékleten, 8 illetve 14 órás idotartamú adszorpciós kísérletek se-gítségével optimalizáltam a kísérlet paramétereit. Az optimali-zált adszorpciós körülmények segítségével impregnált hibrid ae-rogéleket ezután kioldódás vizsgálatoknak vetettem alá. Ezen kí-vül tanulmányoztam a megkötött hatóanyag morfológiáját is.

52

LIV. Róka Éva (Eötvös Loránd Szakkollégium):Apa és gyermek kapcsolata – Mi fán terem az apa 2013-ban?

Az apa szerepe a családban nélkülözhetetlen és tagadhatat-lan, hogy a helyes apai minta megtanulásához kell egy férfi acsaládba, aki szerepet nyújt. Gyakorlatom során felfigyeltem ar-ra, hogy az intézményekbe egyre több no/anyuka kíséri be reg-gel gyermekét, míg az apák/férfiak dolgoznak. „Hol vannak azapák?” Tettem fel a kérdést. Reggel nem látom oket, este nemlátom oket. Mikor vannak gyermekeikkel? Milyen nevelési szo-kásokban vannak jelen? Nevelnek egyáltalán? Milyen családképvan 2013-ban Magyarországon?

Ezekre a kérdésekre keresve a választ született meg a kutatá-som, amelyben választ kaptam mindenre, nagy megdöbbenésre.

A poszter kitér azokra az érzékeny területekre és kérdésekre,amelyeken ha nem változtatunk rövid idon belül, ez elore muta-tások szerint félo, hogy a gyermekek nevelése csak az anyákrakoncentrálódik. Ennek meg szabad történnie?

53

Támogatóink:

www.alexandra.hu

www.szak.hu

Egmont kiadó

General Press

Magyar Almanach Kiadó

Muszaki Könyvkiadó

Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt.

Bolyai Kollégium, 2014http://www.bolyai.elte.hu