XIII.ker i Malmok története füz.10.0001

7/30/2019 XIII.ker i Malmok trtnete fz.10.0001

1/44

XIII.

K

ER

o

LET

I

10 SERESSNE DOLLER MARTA KEROLETONK EGYKORI MALMAI

HELYTCRTENETI FOZETEK


2/44


3/44

XIII. C jo g w

K

ER

oLE

T

I

FSZEK XII 1/8k6nyvtar

o l l j l l l 'W I I I / W J W n

10 ~SSNE DOLLER MARTA KERULETUNK EGYKORI MALMAI

HEL YTORTENETI F OZETEK


4/44

Magyarorszag malomiparaa

XIX. szazad vegenaz

elsa helyen alita

vila-

gon, es Budapest a vilag elsa malomvarosa volt.Magyar liszt, magyar arIes, keregontes, hengerszekek, sikszita. Ezek a

malomipari fogalmak egy olyan tortenelmi korszak jellemzoi voltak, amikor to-

Wnk tanult a vilag. Ekkoriban a magyarok exportaltak a legtobb lisztet a vilagpi-acra, es a Budapesten gyartott malomgepek ezreit vasaroltak meg toWnk kO/-foldon.

A lizennegy 6riasi gozmalom kozO/ at kerO/eWnkben, a mai Ujlip6tvaros

terO/eten Ozemelt. Tobb hires kerO/eli gepgyarunk tomegevel keszitett malom-felszerelesi berendezeseket. Ma mar egyet/en malom sem m{jkodik a XIII. ke-

rO/etben, de a regi malmokr61 irasos es iratlan forrasok egyarant tanuskodnak.Ne merOljon feledesbe a dicso mult! OrizzOk meg ajovonek malomalapi-

t6 elodeink peldajat es emleket!Szeretettel idezi fel malomiparunk tortenetet e rozet lapjain a szerzo, aki

az Erzsebet Gozmalom Reszvenytarsasag egykori berhazaban lakik.

~'7l~~

Seressne Deller Marta


5/44

KeruletUnk egykori malmai

Az or les es a mal mo k to rt enete

A gabona feldolgozasa a fbldmuvelessel, a nbvenytermesztessel egyidejuleg alakult ki az ujk6korban(neolitikum). A regeszek szerint az 6rles eszkbze kezdetben ket darab k6 volt: az 6rl61ap es a dbrzsk6.

Az 6rl61ap nagy dob feli..iletG lapos k6 volt, erre sz6rtak a gabonaszemeket. A legbmbblyftett dbrzsk6

mozgatasaval az 6rl61apon durvan 6rblt Iisztte zuztak a gabonat. Az ilyen lisztb61 leginkabb lepeny keszi..ilt,

de ehettek a gabonat kasanak is vagy megpbrkblve.

Az 6rles az emberiseg tbrtenelme soran sokat fejl6dbtt. Tudunk kezimalmokr61, kes6bb egyeb

szarazmalmokr61 es vfzimalmokr61, szelmalmokr61, g6zmalmokr61 es korunkban az elektromos energiat

felhasznal6 malmokr61.

Kosutany Tamas, a magyar elelmiszeripar kival6 kutat6ja fgy hatarozta meg a malom fogalmat:"Agabonanak mozsarakban, kezi sulyokkal val6 bsszezuzasat nem mondhatjuk 6rlesnek; a mozsar meg nem

volt malom, a malom akkor keletkezett, mid6n a felapr6zasra a forg6 mozgast kezdtek alkalmazni. Ennek

legregibb alakja az 6sr6mai ma/om; ez egy csonkakup alaku k6re (meta) ill6 masik k6 (catillus), hajtottak

pedig ezt a k6part reszint rabszolgak, reszint bkrbk vagy lovak es zuztak fgy porra a felbntbtt gabonat."

A magyar nyelvben hasznalatos malom szavunk latin eredetU. Az 6kori latinok nyelveben a mola sz6

malomkbvet jelent, s mivel az 6sr6mai malom ket k6b61 alit, a malom fogalmat a malomk6 tbbbes szamaval

jelbltek fgy: molae. A latin molae f6nev csak tbbbes szamban volt ragozhat6. A latin nyelv fejl6dese soran

kes6bb a malom fogalmat a molina sz6 jelblte, e sz6 tbveb61 alakult ki az ujlatin nyelvekben peldaul az olaszmolino, a francia moulin sz6, de a szlav nyelvekben megtalalhat6 mlin sz6 is ide vezethet6 vissza.

Mar az 6korban 6rbltek Iisztet a mai XIII. keri..iletfbldjen. A XIX. szazadban targyi emlekeket talaltak

erre a ma Vizafog6nak nevezett varosresz teri..ileten. A Rakos-patak torkolata kbzeleben a Pannonia provincia

limes vonalahoz tartoz6 egykor Transaquincum nevu fallal es arokkal kbrulvett er6dftmenyt61 eszakra tbbb

kezi malomk6 keri..ilt el6 veletleni..il 1848 november 29-en katonai jellegu sancarokasas kbzben. 1877-ben

3


6/44

ngeszeti feltaras folyt ugyanezen a teri..ileten, akkor ismet talaltak kezi malomkoveket. A kezi malmokkal az

6kori r6maiak lisztet 6roltek az itt hatar6r szolgalatot teljesft6 katonaknak. Ezekr61 a malomkovekr61 a

helybeli lakosok a patak vajta medret Koszorus aroknak neveztek el a XIX. szazadban. A teri..iletr61veletleni..il,

illetve az asatasok soran el6keri..ilt belyeges es feliratos teglak az i. sz. II . szazadban uralkod6 Commodus

csaszar idejeb61 val6k. Commodus csaszar nevehez is fUz6dik Transaquincum er6d epi..ileteinek a

meger6sftese. Egy datumot biztosan ismeri..ink: ez i. sz. 184. Mivel pontosan nem tudjuk, hogy mikor kellettTransaquincumot elhagyniuk a r6mai katonaknak, csak annyit allfthatunk, hogy az egykori Pannonia provincia i.

sz. V. szazadban mar az Attila fejedelem vezette hun birodalom resze lett (434. es 453. kozott). A r6maiak az V.

szazadban Pannonia provincia feladasara kenyszeri..iltek. A Nyugat-r6mai birodalom bukasa (i. sz. 476.) utan mar

nem letezett r6mai uralom az egykori Pannonia provincia teri..ileten sem. A regeszek szerint a kezi malomkovek

korat pontosan nem lehet megallapitani. Hasznalatuk idejet csak Pannonia provincia letezesehez kothetji..ik.

A feudalizmus idejeb61 keri..ileti..inkfoldjen semmifele targyi emlek sem maradt a malmokr61, bar

oklevelekben szerepelnek majorsagok, kis telepi..ilesek, ahol malmoknak is kellett lennii..ik.A ko zepk or ban

sok haj6malom mukodott a Dunan a budai oldal kozeleben es a soroksari Duna-agban, de emlftes tortentegy, a J en6i revnel a XVI. szazadban haj6malmot mukodtet6 molnarr61. Revjen6 kozseg a Margit-hfd pesti

hfdf6jet61 eszakra feki..idt.

A XVIII. szazad t61 eges zen az 1920-as eveki g a Rako s-p atak on mu ko do tt egy Ord og mal om nev u

vfzimalom. A malom epuletet az 1980-as evekben lebontottak, nevet az Ordog malom utca 6rzi. Az egykori

malom helye a Tahi utca es a Lomb utca keresztez6dese. Az Ordog malom torteneteben az 1850-es evekben

erdekes fordulat kovetkezett be, melyet a Haggenmacher Henrik els6 g6zmalma cfmu fejezetben ismertetek.

Valamikor a Rakos-patak menten szamos alul csapott kereku vizimalom mukodott. Matti mernokkari

kapitany 1725-b61 szarmaz6 terkepen, amely Pest yaros akkori hatarat abrazolta, ket malom volt a Rakos-patakmellett. A Steurbeck malom es a varosi ma/om. 1782-ben a Budat es Pestet felmer6 titkos katonai terkepen a

Rakos-patak torkolata kozeleben lathat6 a Teufels Mi..ihle(Ordog malom). Buda-Pest 1838 marcius 15-i es 16-i

helyzetet abrazol6 arvfzterkepen a Rakos-patak megnevezes helyett Teufels Graben (Ordog-arok) foldrajzi nev

szerepel. Tudjuk, hogy a torokok kiuzese utan Magyarorszag gyeren lakott teri..ileteire f61eg az osztrak orokos

tartomanyokb61 jottek a betelepi..i16k.Az Ordog-arok es az Ordog malom elnevezes val6szfnuleg t61i..ikszarmazik.

4


7/44

A malomipar helyzete es fejl6dese a XIX. es a XX. szazadi Magyarorszagon

Az 1848-49-es polgari forradalom es szabadsagharc utan Magyarorszagon a polgari atalakulas es a

kapitalista fejl6des megindulasaval a malomipar vezet6 iparag lett. Buda es Pest malomvarossa valt,

es ezzel parhuzamosan a gepgyartas fejl6dese is ugrasszeruen felgyorsult. A szabad verseny hazankban

rbvid id6 alatt a monopolkapitalizmus jellemz6inek a kialakulasahoz vezetett, s a malomipar XIX. es XX.

szazadi tbrteneteben ez a folyamat vegigkiserhet6. A magyar malomipar a liszt exportjat tekintve a vilag

els6 helyere kerult es peldat adott a vilagnak a gepesitesben is talalmanyaival es technol6giajaval.

Hires lett a Mechwart Andras altai tovabbfejlesztett hengerszek, a Haggenmacher Karoly altai feltalalt

sikszita, a Ganz Abraham altai feltalalt keregontes m6dszerenek alkalmazasa a hengerekben es a

magas6rles technol6giajanak a talalmanya, amelyet azert neveztek maskeppen "magyar 6rlesnek" is,

mert ezt az eljarast t61unk tanulta meg a vi lag.

Mar a XVIII. szazad elejen a malomipar volt a "Iegnagyobb iparag" az orszagban. Magyarorszagon

2542 malmot, Erdelyben 750 malmot irtak bssze. Az bsszeirt malmok vizi- vagy szarazmalmok, ezen belul

tapos6malmok (ezeket emberi er6 mukbdtette) vagy tipr6malmok (ezeket igasallatok mukbdtettek), illetve

szelmalmok voltak. Csak 1863-ban keszult bsszeiras a malmok szamar61 statisztikai m6dszerekkel. E szerint

a g6zmalmokon es egyeb mumalmokon kivul 4301 haj6malom, 9173 patakmalom, 7966 szarazmalom es

475 szelmalom volt az orszagban; bsszesen tbbb mint 21000 malom mukbdbtt. Nyolcszor annyi, mint a XVIII.

szazadban. A szambeli nbvekedes ellenere a min6segi lemaradas egyre nagyobb volt a vilag malomiparahoz

kepest. A fejl6des utja az volt, hogy a malmoknak gyaruzemekke kellett valniuk. Ketfele gyaruzem volt

akkoriban a vilagon. Az angol-amerikai rendszeru malmokban k6jaratok mukbdtek, a hengermalomban ket

vashenger 6rblt. Mindket malomfajtaban a g6zmalom szolgaltatta a hajt6er6t, ezaltal letrejbhettek nagy

teljesitmenyu uzemek, folyamatos lehetett a munkavegzes, mert az nem fUggbtt az id6jarasi tenyez6kt61.

A kapacitas kihasznalasa es a rentabilisabb szervezes erdekeben celszeru volt bsszekapcsolni a

gabonavasarlast, az 6rlest es a lisztertekesitest. Ehhez tagabb fogyaszt6piac kellett, nagyobb gabonaszallit6

kbrlet, fejlettebb szallitas es fejlettebb kereskedelem. A kapitalizmus fejl6dese soran egyre nagyobb t6kere is

szukseg volt.

5


8/44

Magyarorszagon az elso korszeru malomalapftasi kfserletek Nagysuranyban es Sopronban voltak.

1835-ben a gr6f Karolyi Lajos birtokan lev6 Nagysuranyban egy vfzimalom kezdte meg a muk6deset nyole

k6jarattal; ez volt hazankban az els6 6sszek6t6tt rendszeru angol-amerikai t fpusu mumalom. 1836-ban

Weiss Henrik javas/atara Szeehenyi Istvan vedn6ksegeve/letrej6tt a Soproni Gozmalom Tarsasag, amelynek

a malomuzeme hat kojarattal es egy 24 16eros g6zgeppel dolgozott.

A gy arj ell egu mag yar mal om ip ar els o nag ys zabasu to kes val lal ko zasa a Pest i Heng erm alo mTarsasag volt. Hazank elso reszvenytarsasagi malmanak a tortenete igy kezd6d6tt:

"Tekintetes Varmegye!

Nemes Pest megyenek hataraban, alkalmasint Pesten vagy Sudan reszvenyes Tarsasaggal

gozmalmot szandekozom allitani, s nem pedig azert, hogy 'egy' g6zma/munk legyen, hanem, hogy ez mintaul

szolgalvan - lassankent mindenUtt allfttassanak fel g6zmalmok, s Hazank gabona helyett vegkepp liszttel

uzze kereskedeset: mialta/ nemesak mezei gazdaink nyernenek tetemesen, de a gyengebb sorsunak is uj

- koszenasas Mohaesnal, a Iisztet felfogad6 dongak stb ... keszitese altai - keresetk6r nyittatnek."

Az idezett sorok Szeehenyi Istvannak az 1827 junius 7-en Pest varmegyehez irt levelebol val6k.Szeehenyi kezdemenyezese esak j6val kes6bb valhatott val6ra. 1836-ban kezdte meg a Pesti Hengermalom

Tarsasag toborzasat, es 1841 szeptember 15-en helyeztek uzembe a malmot, amely akkor Eur6pa egyik

legkorszerubb uj malomuzeme volt, az akkori legmodernebb svajci gepekkel szereltek fel. A malomuzemet

Lip6tvarosban, a mai V. kerulet teruleten epitettek tel. A telepet hatarol6 uteak mai neve: Falk Miksa utea,

Salaton utea, Honved utea es Stollar Sela utea. A ma/mot J 6zsef hengermalomnak neveztek el halab61 azert,

mert J 6zsef nador tamogatta a malom letrehozasat. Evente mintegy 5000 tonna kenyergabonat or61tek itt, a

Iiszt min6sege jobb volt, mint a kis malmokban or6lte. It t alkal mazt ak el oszor egyut t a gozgepet es a

hengerszeket hazankban, innen indult ki a magasorlesi eljaras. A J 6zsef hengermalomban dolgozott 1841-t61a svajci szuletesu Ganz Abraham; elobb szakmunkas szerel6, majd els6 6ntomester lett, de 1844-tol 6nall6

kis 6nt6det hozott letre Sudan, ebb611ett kes6bb a Ganz gyar. O J eljarasa: a keregontes alkalmazasa a malmi

hengereknel. Megkezdtek ezeknek a hengereknek a hazai gyartasat. Ezt a kereg6ntesi eljarast hasznalta fel

Mechwart Andras, a Ganz gyar muszaki igazgat6ja, amikor a svajei Wegmann Frigyes porcelanhengerekkel

mukodo henger szeket ugy f ej leszt et te t ovabb, hogy a hengerek keregontesu acelb61 keszultek.

6


9/44

Ezt a hengerszeket Mechwart Andras meg sokoldaluan tovabbfejlesztette, peldaul megalkotta a hengerparok

rug6s es karikas szoritasat. Ezeknek a korszeru sulynyomasu hengerszekeknek a gyartasa a budapesti

Ganz gyar b61 i ndult 1875-ben a malomipar t vil agszer te f or radal masit 6 ut jar a. A Ganz gyar nagy

sorozatokban keszitette a t6keletesitett szerkezetO, rovatkolt es sima acelhengerekkel ellatott, kul6nb6z6

tipusu es meretO hengerszekeket. 1874 es 1885 k6z6tt 13219 hengerszeket ertekesftett a gyar, ebb61 2357-

et hazankban, 10862 darabot pedig eur6pai es tengeren Wli orszagokban. A hengerszekek kiszoritottak a

korszerutlenne valt malomk6jaratokat. 1880-ban a budapesti nagymalmok hengerszekekkel 6r6ltek. A

hengerszekek kisebb meretOek voltak, mint a k6jaratok, 6rlesi hatasfokuk sokkal kedvez6bb volt amazoknal

es kimeletesebb 6rlesuk miatt k6nnyebben lehetett elvalasztani a mag bels6 Iisztreszecskeit61 a kevesbe

t6redezett hejreszeket. 1887 -ben Haggenmacher Karoly szabadalmaztatta az altala feltalalt sikszitat,

amelyet aztan folyamatosan fejlesztett tovabb. Az els6 sikszita jobbra forg6, zart szekrenyeben harom szital6-

es ket gyujt6keret volt. A sfkszita d6nt6 fordulatot hozott az 6rlesi folyamatban lenyeges szerepet bet61t6

osztalyozasi muveletek hatekonysaga szempontjab61. A sikszitak hasznalata gyorsan elterjedt, el6sz6r a

budapesti nagymalmok hasznaltak. Haggenmacher Karoly nevehez, aki ebben az id6ben az EIs6 Budapesti

G6zmalom Rt. igazgat6ja is volt, tobb mas talalmany is kapcsol6dik. [gy peldaul az egyetemes daratisztit6

gep es egyeb dara- es dercetisztft6 gepek tovabbfej lesztese. Az orlesi technol6gia fej lodese soran

harom alapvet6 eljaras alakult ki: a sima orles, a magasorles es a felmagasorles. Regen csak az egyszeru

sima 6rlest ismertek, ez ketfele termek el6allftasara iranyult, ez a ket termek: a liszt es a korpa. A sima

6rlesnel a hejreszek er6sen 6sszeroncsol6dtak es belet6redeztek a lisztbe, emiatt a Iiszt barnabb, tehat

korpasabb lett. Ha megis feher liszt eloallftasa volt a cel, akkor cs6kkent a fajlagos lisztkihozatal, az 6rles

kevesbe volt gazdasagos. A XIX. szazadi magyar es els6sorban budapesti nagymalmokban a fejlesztett

malmi gepekkel a magyar kul6nleges, j6 min6segu acelos buza feldolgozasara kialakftott magas6rlesi eljarast

alkalmaztak. A rendszerezett dara- es dercetisztitast kiterjesztve a t6bb frakci6s magas6rlesi eljaras celja a

feher Iiszt kihozatalanak a n6velese volt. A felkesz termekek gondos osztalyozasaval es a min6segileg

szetvalasztott orlemenycsoportok kulan orlesevel a magasorlesi technol6gia paratlanul j6 minosegu, bo

valaszteku lisztfajtak eloalHtasara volt alkalmas. Amig a kUlfoldi malmok az 1880-as evekben altalaban

4-7 fajta l isztet gyartottak, a magyarorszagi nagymalmok 12-20, sot neha meg ennel is tobbfele lisztet

7


10/44

Hengerszekek az Elsa BUdapesti Gazmalom Rt.-nel az Ujpesti rakparton

8


11/44

Sikszita az Elsa Budapesti Gazmalom Rt.-nel az Ujpesti rakparton

9


12/44

oroltek. Ez az 6rlesi eljaras nagyon eszkozigenyes volt, ezert csak addig volt letjogosultsaga, amig az

el6allitott kesztermekek ertekesitese extraprofitot eredmenyezett. A Iisztek szamanak es min6segenek

egysegesftesere a f6varosi malmok 1891-ben ugynevezett tipizalasi egyezmenyt kotottek es Budapesti uj

tipusok neven jellegmintakat adtak ki. Az ugynevezett felmagas6rles a kes6bbiekben ugy alakult ki, hogy a

magas6rlest egyszerusitettek, es ehhez kevesebb gepre volt szukseg. A magasorles teehnologiaja magyar

talalmany, mint ahogy a nullas liszt is, es a lisztfinomsag szamozasa O-tol 7-ig.A magyar malomipar a XIX. szazad vegen muszaki es teehnologiai vonatkozasban tlilszarnyalta

a nemzetkozi szrnvonalat. A hazankban kitejlesztett vezergepek es orlesi eljarasok azota sem

valtoztak alapvetoen, vilagviszonylatban rna is ezek az elvek es muszaki megoldasok ervenyeslilnek.

A XIX. szazadi malomgepgyartas egyik to terlilete a mai XIII. kerliletben volt. A Pann6niaG6zmalmot alapit6 keresked6k letesitettek 1867-ben az EIs6 Magyar Gazdasagi Gepgyar

Reszvenytarsasagot. Az 1868-ban egyeni vallalkozaskent alapitott Lang L. Gepgyar, valamint a Worner es

Tarsa Gepgyar kiemelked6 jelent6segu volt. Tobb mas uzem is foglalkozott malomberendezesek

keszitesevel. igy peldaul a Meteor Koipari es Malomkogyar a Vizafog6 vedgat es a Rakos-pataktalalkozasanal, a Podlinetz es Heisler Malomgepgyar, a Brogle Malomgepgyar a Vaci ut 46-ban. A Hocker

Antal-fele g6zkazan es gepgyar a Vaci ut 53. szam alatt, kes6bb a Vaci ut 81-88. szam alatt el6bb

ugynevezett felstabil g6zgepeket gyartott, kes6bb malomfelszerelesi cikkeket is. A xx. szazadban anagyobb maganeegek kozott szerepelt a Worner es Tarsa Malomeprteszet, gepgyar es vasontode a

Vaei lit 48 szam alatt. Az elso vilaghaborli utan is mukodott az egyik legjelentosebb gyar, amely

malomgepeket keszrtett: az EMAG, erme: Budapest Vaei lit 19. Egyik hirdetese igy sz61t: "A vilaghiru

EMAG malmokat tervezi, szereli es gyartja EIs6 Magyar Gazdasagi Gepgyar Rt. malomosztalya." Ez a

hirdetes 1937-ben jelent meg a Magyar Molnarceh Kozlemenyeiben.Budapest a XIX. szazad vegen a vilag elso malomvarosa volt, a XX. szazadban azonban

tlilszarnyalta az amerikai malomipar kozpontja: Minneapolis. A budapesti nagymalmok a XX. szazad

elejen evente tobb mint 600000 tonna lisztet gyartottak, pedig orlesi kapaeitasuk meghaladta az evi

egymillio ton nat. Ezzel a teljesrtmennyel az emlitett amerikai Minneapolis utan Budapest meg a

vilagranglista masodik helyen szerepelt, es Europa legnagyobb malomipari kozpontja volt.

10


13/44

A budapesti malomipar fejlodeseben a XIX. szazad a fenykor volt, a XX. szazadban a fejl6dest a

hanyatlas es a val sag kovette.

A vilaghaboru kenyerszlikseglete el6szor kedvezett a kereskedelmi 6rlest vegz6 budapesti

nagy malmoknak, de a vilaghaborut lezar6 versaillesi bekerendszer reszekent a trianoni szerz6des

derekba torte az egykor vilagvezet6 magyar malomipar sorsat. A ket vilaghaboru kozott

malomiparunk lemaradt az elvonalt61 es elvesztette a korabbi nemzetkozi vezet6 szerepet, mikozben

a klilfoldi malomipar toretlenlil fejl6dott. A magyar allam terlilete osszezsugorodott, a

nemzetgazdasag aranyai lenyegesen m6dosultak. Az 1906. evi statisztikai felmeresben szerepl6

17304 malom kozlil 5095 maradt az uj orszaghatarokon belli!. A magyar Iiszt exportjara a vilag nem

tartott igenyt, korabban az Osztrak-Magyar Monarchia 6tven milli6n feluli nepessege helyett Magyarorszagon

csak 7,6 mil1i6 fat kellett Iiszttel ellatni. A d6ntoen exportra berendezkedett maimok t6bbsege az uj

orszaghataron belul maradt: Budapesten es az Alf6ld6n. 1920 utan a korabbi evi t6bb mint trzmilli6 tonnas

orlesi kapacitasb61 mintegy 6,5 milli6 tonna jutott az orszag teruletere. A malomipar kapacitasa tulmeretezett

lett. A malmok tenyleges termelese az 1920-as evekben a haboru elotti termeles felet sem erte el, ez a

termeles 1938-ban meg 10 %-kal cs6kkent a Zartszam rendelet idejen. 1912-ben a budapesti

exportmalmok 9,4 milli6 mazsa gabonat dolgoztak fel, a huszas evekben mar csak 2-2,7 mil1i6 mazsat.

1919-ben a budapesti malmok koncentraci6s egyezmenye a tizenharom malomb61 hetet uzemen kfvlil

helyezett, 1926-ban ujabb malomkoncentraci6 k6vetkezett. A masodik vilaghaboru elejen Budapesten

mar csak negy nagymalom mukodott. A Karpat utcai malom elpusztult az ostrom idejen es nem

epftettek ujja. igy szunt meg kerliletlinkben a malomipar.

A keruleti malomipar sorsat jelkepezi Holl6s Korvin Lajos: A malom halalara cfmu verse, melyet az

Erzsebet malomtelepen keletkezett tUz hatasara frt. Alljon itt nehany sornyi idezet ebbol a k6ltemenybol!

11


14/44

A rna/om ha/a/ara

(...)

Teglak hevernek tetlenul,

akar a eeljavesztett elet.Felig lebontva feketUI

a kemeny, - tudja: nines kfmelet...

mar esak a es egy bena falorzi a buza-fzu multat

s ket rozsdaszakallu esavar,

gep-anyjuk mellerol lehulltak,

meg nyole beW, nyole 6rias

beW, most 6eska vashalom,

ha osszeraknad, az fras

azt mondana, hogy: GOZMALOM -

(...)

Gepek komor szelleme leng:almaban oral a holt malom,

pelyvaja a szel, lisztje a esend,

gabonaja az unalom.

1936

12


15/44

A lip6tvarosi g6zmalmok elhelyezkedese 1875-ben

13


16/44

KeruletUnk g6zmalmai

Haggenmacher Henrik els6 g6zmalma, a kes6bbi Arpad G6zmalom

1855-t61 Haggenmacher Henrik bere/t egy Ordog malom nevezetU malmot. (Az Ordog malom neve

nemeWI Teufels Muhle). A Terezvaros kultelken (Tahi utca es Lomb utca keresztez6dese) Keller Ferenc es

Westermayer J 6zsef volt a tulajdonos. A malom addig vizima/omkent mukodott, de Haggenmacher Henrik

egy kimustralt haj6g6zgepet allitott az 6rles szolgalataba.

1861 vegen Haggenmacher engedelyt kert a pesti tanacst61 g6zmalom epitesere a Lip6tvarosban, a

Cukorfinomit6 gyar kozeleben, a Kund Vilmos te/keb61 vasaro/t 2000 negyszogolnyi teruleten a 401/1

helyrajzi szamu te/ken, ame/yet a Tukory-fele sorcsarnokt61, (Szent Istvan korut 10-es, 12-es szamu hazak

helye) illetve kertt61 (Szent Istvan korut 14.-a mai Vigszinhaz helye) csak egy kocsiatjar6 valasztott el.

A kozvetlenu/ a Dunahoz vezet6 uton egyeme/etes lak6epuletet es a telek hats6 traktusain egy "rendes

g6zmalmot" kivant epfteni. 1862-ben felepitette a malmot, ame/y ketemeletes volt, s minden emelete egy

nagy helyisegb61 alit, mig a fo/dszintet a kazan es a gephciz foglalta el. 1862 november 1O-en indu/t a

g6zmalom termelese.(A g6zmalom helye a mai Szent Istvan korut 18-as es 20-as szamu hciz.)

Ki volt Haggenmacher Henrik? Haggenmacher Henrik nem gazdag t6keskent jott Magyarorszagra,

mert el6tte nyolc ev alatt nyolc ausztriai malomban mukodott mint alkalmazott. 1850-ben mar Blum J anos

haj6malmaiban alit alkalmazasban. 1854-ben a Barber es Fiai G6zmalomban f6molnar volt. 1856 es 1862

kozott berl6 volt cehes ipari keretben, de az 1860-as evekben mar gyaros Pesten.

Haggenmacher Henrik 1862-ben a malomipari engedely megszerzesere 36263 forint es 45 krajcar

alapt6ket mutatott ki, ehhez szamithatjuk azt, hogy 1 000 negyszogo/nyi telek erteke kb. 10000 forint volt.

Ez nem uti meg a korabeli nagyt6kes vagyonanak a szintjet.

Haggenmacher Henrik els6 malma alapitasanak a korszakaban (1850 es 1862 kozott) a mar Budan es

Pesten letez6 at nagy ma/om jellemz6i az alabbiak vo/tak:

- amerikai rendszeru berendezes

- magas6rlesi eljaras (a kes6bbi magyar 6rles)

14


17/44

Haggenmacher Henrik els6 g6zmalma a Lip6tvarosban

15


18/44

- 7-fele min6segu Iiszt (0-t61 6-ig szamozva)

- a Werther malmot is (Buda) beszamitva a hat nagy malom 6rlesi kapacitasa egyOttesen 616 000

metermazsa volt 1862-ben, tehat egy-egy malom atlagos kapacitasa elerte a 100 000 metermazsat.

- A g6zmalmok munkasainak a letszama 1862-ben kb. 550 f6re tehet6. Pontos adatokkal nem

rendelkezOnk, de Haggenmacher els6 malmanak munkasait kb. 50-56 f6re becsOlik a kutat6k. (Kevesebben

dolgoztak itt, mint a Pesti J 6zsef Hengermalomban, amelyben az adott evben kb. 100-115 munkas dolgozott.)Miutan Haggenmacher Henrik 1866-ra mar felepitette a masodik malmat a mai Honved utca, Szemere

utca, Balaton utca es a Szent Istvan k6rut hatarolta telken, els6 malmanak a 7 jaratat 1866-ra 16-ra n6velte.

Haggenmacher malmainak a pesti malomipar fejl6deseben egyedOlall6 a szerepe, mert nem a

kereskedelmi t6keb61 taplalkozott. Szakemberek ezt ugy jel6ltek, hogy "az ipar szerves fejI6dese". Ebben a

fejl6desben Haggenmacher Henriknek jelent6s szerepe volt, 6 ugyanis kOI- es belf61d6n gyujt6tt szakmai

tapasztalatait ratermettseggel gyOm61cs6ztette sajat profitjanak a n6velese, de egyben a hazai iparfejl6des

javara is. Haggenmacher Henrik szerepe a hazai malomipar fejladeseben sok tekintetben emlekeztet

ar ra a szer epr e, amel yet a szi nt en svaj ci szar mazasu Ganz A braham a hazai vas- es gepipar banbetoltott. Gepeszeti alkotasait elaszor t i tokban tartotta es csak sajat malmaiban alkalmazta kival6

eredmennyel. Szabadalmait titkosftotta es egykori csehorszagi tevekenysegere alapozva, hengerszekeit

Pragaban gyartatta. Val6szinu, hogy ezert k6t6tt a Ganz-gyar Friedrich Wegmannal Ozletet es nem

Haggenmacherral. Val6szinu, hogy Haggenmacher Henrik mar Wegmann fellepese el6tt alkalmazott sajat

szerkesztesu hengerszeket, de a szabadalmat csak 1875-ben szerezte meg. T6bbfele szerkezeti felepitesu

hengerszekkel pr6balkozott. Lenyegeben ugyanolyan sUlynyomasu hengerszeket alkotott, mint Wegmann es

a Ganz-gyar. Az altalunk ismert elsa hengerszek szabadalma 1875 marcius 26-an kelt. Ez a gep ket

hengerparral es egy papucsos felbont6 hengerrel dolgozott.Haggenmacher Henriknek a TOk6ry vedgat 401/1. szam alatti telken lev6, 1862-ben epOlt malmat az

1867-ben alakult Arpad G6zmalom Rt. vasarolta meg 240 000 forintert. A malmot atvev6 termeny-

keresked6kb61 all6 konzorcium Fleischl S. D. tollnagykeresked6nek, valamint Holitscher Man6, a Holitscher

B. es fia nagykeresked6 ceg f6n6kenek a vezetese alatt alit, akik a 600 000 forintban megszabott alapt6kere

kibocsatott reszvenyekb61 egyenkent 30 000 forint neverteku reszvenyt vettek at. Tovabbi negy nagy-

16


19/44

keresked6 (Leopold I., Figdor Zs., Kammer J . es Schweige M.) szinten 30-30 000 forintot jegyzett, mig a tobbi

alapit6 ennel kisebb teteleket. Meg ugyanebben az evben megkezdtek egy ujabb malomepulet epiteset,

amelyet 18 jarattal szereltek tel. Az 1868-ban uzembe helyezett uj epulettel egyutt az Arpad G6zmalom

34 6rl6jarattal rendelkezett, amelynek reven a termel6kepessege 130000 metermazsar61 340000

metermazsara emelkedett. (1868-ban az alapt6ket 700000 forintra noveltek.)

Az 1869. evi hitelvalsag megrenditette az Arpad G6zmalom Rt-t es a Blum-fele G6zmalom Rt-t.

A Magyar Altalanos Hitelbankt61 vettek fel kolcsont, de a kolcsonszerz6des megkotese utan mind jobbanelad6sodtak, es 1873 utan a cs6d szelere kerultek. A ket malmot to hitelez6juk, a mar emlitett Mag"yar

Altalanos Hitelbank vette at, es a Hitelbank Egyesitett G6zmalmai neven folytattak uzemuket. A Magyar

Altalanos Hitelbank az osztrak Creditanstalt erdekkorebe tartozott, igy 1873 utan az osztrak t6ke kozvetve

ujra behatolt a magyar malomiparba, ez azonban nem valtoztatott azon, hogy a budapesti malomipar

lenyegeben a magyar polgari nagyt6ke kezen volt.

Blum J anos csaladja mar a harom el6z6 generaci6ban haj6malom-tulajdonos volt, tehat a feudalizmus

cehes vallalkoz6jab61 kinov6 ipari t6kes. Blum J anos malma 1853-ban letesult a Vizivarosban a F6 utca 37.

szam alatt. .A Magyar Altalanos Hitelbank tulajdonaban all6 Arpad G6zmalom gepi felszereltsege az 1870-es

evekben: 400 16er6 osszteljesitmenyu 6 g6zgep, 10 kazan, 34 k6 6rl6jarat, hengerszek nem mukodott.

A malom teljesit6kepessege 336000 metermazsa, a munkasok szama 1872-ben 230 f6, 1875-ben 215 to.

1890 december 31-en az Egyesult G6zmalmok ingatlanainak osszerteke 1 026 536 forint volt.

Az Arpad malom 1891-ben meg negy h6napig uzemelt. A feljegyzes szerint ,,1891. majus 1. 6ta az uzem csak

Sudan folytattatik, miutan a pesti malom kis~jatittatott" (a Nagykorut epitese miatt).

Pann6nia G6zmalom Tarsasag

A mai Ujlip6tvaros terulete a XIX. szazadban Lip6tvaros kulterulete volt. A mai Szent Istvan korutt61

eszakra fekv6 telkek egy reszenek Zi ~arth Matyas volt a tulajdonosa, aki az 1837-ben megnyitott Pesti. . . ~ . , .f ~t (sf ;(S'1 ~g':1 17iX IU I8 ~ ,.


20/44

Magyar Szinhaz tervez6je is volt. Ezt a teruletet szemeltek ki a Pann6nia G6zmalom Rt. tulajdonosai a

malomuzem felepitesere. A P ann6nia Gc5zmalom Tarsasag 1863-ban alakult meg, ez volt a masodik pesti

malomipari reszvenytarsasag. Alapt6keje 400 000 forint volt. Az alapt6ke felet nyolc alapit6ja fizette be. Ezek

a kovetkez6k: Herzfelder D. es fiai, Hirschler Mark es fiai, Kern J . Enoch fiai es a Wahrmann M6r es fiai regebbi

pesti nagykeresked6hazak, valamint Basch J . F., Flesch M6r, Lanyi J akab es Ullmann J 6zsef

termenykeresked6k. A Pann6nia malom alapt6kejenek masodik felet, 200 000 forintot huszonhat pesti

keresked6 ket napon belul zart korben lejegyezte. "A malom szamara Zitterbarth Matyas epitesznek a Viz

utcaban lev6 (Viz utca 418/68 sz.) telket vettek meg." Ezt a teruletet ma a Karpat utca, Ipoly utca, Pann6nia

utca es a Victor Hugo utca hatarolja. A 4860 negyszogoles telket 31 000 forintert vasaroltak meg azzal az

indoklassal, hogy a telekb61 a malom szamara felesleges 2600 negyszogolt a varosrendezes utan j611ehetmajd

ertekesiteni. Ez a j61 ismert telekspekulaci6 volt. Ezen az 6riasi telken epftettek fer a malmot, amely 1863

december 10-en kezdte meg a rendszeres c5rlest 20 jarattal, 370 000 mer6 kapacitassal. 1864-ben az

alapt6ket 600 000 forintra emeltek, mert a malom berendezesenek a koltsegeit az eredeti alapt6ke nem fedezte.

A budapesti malomipar fejl6deseben egyre jobban fokoz6dott a kereskedelmi t6ke jelent6sege.

A malomipari reszvenytarsasagok keletkezese 1866-ig sajatos m6don megel6zte a hitelrendszer

kibontakozasat Budan es P esten. A meglev6 hitelintezetek, igy peldaul a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank

es a malomalapft6 keresked6k kozott volt ugyan szemelyi kapcsolat, de a bank nem folyt bele a

malomalapftasokba. A forg6t6ke szerepet maganbankhazak toltottek be, ezek bonyolftottak Ie a

malomalapitasokat, s kozuluk mar ekkor kiemelkedett a Wahrmann M. es fiai bankhaz.

Az uj berendezesekhez szukseges g6zgepeket es kazanokat a Pann6nia Malam ugyanugy, mint a

tobbi g6zmalom, kezdetben kulfoldr61 szerezte be. A P ann6nia Malam gepeit a Ruston-fele pragai gepgyar

szallitotta. A megrendelt gepek erteke 150 000 forint volt. 1866-b61 mar rendelkezunk adattal a malom

termel6kepesseger61: 240 000 metermazsa. A tizenegy pest-budai g6zmalmi reszvenytarsasag kozul meg

kett6nek volt i1yen kapacitasa: a Concordianak es a tortenetUnkben kes6bb szerepet jatsz6 EIs6 Pest-Budai

G6zmalom Reszvenytarsasagnak.

1866-ban a Vasarnapi Ujsagban megjelent egy kep a Pann6nia g6zmalomr61 es egy rovid tud6sftas:

"A Pann6nia G6zmalom Pestnek eszak-nyugati reszen, kozel a Dunahoz fekszik. Negyemeletes haz ... ezen

18


21/44

kivul meg egy ketemeletes mellekepulet is van hozzaragasztva, mely raktarakb61 all ... A f6epulet el6tt latjuk

a gephazat, melyben ket Wolf-fele rendszer nyoman szerkesztett 70-70 16ereju g6zgep dolgozik, mely 28

jarast tart szakadatlan mozgasban s melyek hetenkent 10000 mazsa tiszta buzat 6rblnek meg." (Vasarnapi

Ujsag, 1866., 175-176. oldal). Lasd: a borit6n lev6 kepet.

A P ann6nia Malom Reszvenytarsasag alapt6kejet 1867-ben es 1868-ban fokozatosan 1250000

forintra emelte, s az uzemet uj malomepulettel es mas epftkezesekkel is kib6vitette. Termel6kepessege

240 000 metermazsar61 560 000 metermazsara nbvekedett.

A pesti keresked6k nagymalmai 1867-ben es 1868-ban igen j6 uzleti eredmenyeket ertek el. A kiviteli

uzlet szepen fejl6dbtt: Eszak-Nemetorszag, Anglia, valamint Brazilia egyes varosai, fgy peldaul Pernambuco,

Bahia, Riogrande a legfinomabb, a luxus suteshez val6 lisztet, Del-Nemetorszag es Svajc a

kbzepmin6segueket, az osztrak tartomanyok, valamint esetenkent Hollandia es Belgium a kbzbnseges

liszteket vasaroltak. A Lujza, Arpad, EIs6 Buda-Pesti es a Pann6nia malmoknak Pragaban Iisztlerakatuk volt.

A malomalapit6 keresked6k egy resze 1867 es 1873 kbzbtt mas iparagakban is alapftott gyarakat. [gy

peldaul a Pann6nia G6zmalom alapft6i egyuttesen letesitettek 1867-ben az EIs6 Magyar Gazdasagi

Gepgyarat. A P ann6nia Malom alapit6ival talalkozunk a Salg6tarjani K6szenbanya Rt., az EIs6 Magyar

Vagongyar Rt., az EIs6 Magyar Szeszfinomit6 Rt., az EIs6 Magyar Gyapjumos6 Rt., az EIs6 Pesti Spodium

es Csontlisztgyar Rt., az EIs6 Magyar Reszveny Serf6z6de, a FI6ra Stearingyertya es Szappangyar Rt., a

Pesti Kbnyvnyomda Rt. alapft6i kbzbtt.

A malmok es bankok kbzbtt szemelyi kapcsolatok is letrejbttek. A Pann6nia malom harom igazgat6sagi

tagja a Franco-Magyar Bank, egy pedig az Angol-Magyar Bank igazgat6tanacsaban szerepelt.

A mai Uj li p6t var os t er Ul et Em a g6zmal mok kozott a P ann6nia mal om f el szer el tsege volt a

legjobb. A malom technikai berendezeseir61 pontos adatok allnak a rendelkezesunkre mar az 1870-es

evekre vonatkoz6an. 1872-ben es 1875-ben harom g6zgep mukbdbtt, ezek a legjobb muszaki szinvonalat

kepvisel6 Corliss-Wolf tfpusuak voltak, teljesftmenyuk 800 16er6 volt. A mai Ujlip6tvaros terUieten ennek a

malomnak a g6zgepei voltak az els6k - bsszteljesftmenyuket tekintve. Itt mukbdbtt a legtbbb kazan: 12 db.

A kazanok a korszak legfejlettebb tfpusai voltak: az un. Cornwall-kazanok. 1872-ben az 6rl6jaratok meg csak

k6b61 keszultek. A Pann6nia malomban 1875-ben a 39 k6jarat mellett mar 124 hengerszek mukbdbtt.

19


22/44

A teljesit6kepessegLik 560 000 metermazsa volt 6sszesen. A Mechwart-fele hengerszek hasznalatara a

Pann6nia malom els6nek tert at 1875-ben. A do tt i do ben a m ai Ujl ip 6t var os t er ul eUm ez v ol t a

legnagyobb tel jesitokepessegu malom. A malomban dolgoz6 munkasok szama 1872-ben 224 f6, 1875-

ben pedig 248 f6. A t9bbi malomt61 elteroen csak ebben a malomban nott a munkasletszam.

A Pann6nia Malam 1876 majus 13-an k6zgyulest tartott, amelyen a kereskede/mi t6rveny erdekeben

m6dositottak a tarsasag alapszaba/yait. A k6zgyulesre keszitett jelentes a k6telez6 adatok k6zlesen kivUl (ilyenvolt pe/daul az e/6z6 gClzdasagi ev veszteseg- es nyeresegszam/aja) beszamolt az 1876. evi marciusi arvizr61

es annak a k6vetkezmenyeir61. "K6telessegLinknek tartjuk a tiszte/t k6zgyUlesnek kimerit6 jelentest tenni az

arvizr61, amennyiben ez foly6 ev marcius havaban mint mar fentebb emlitettLik, telepLinket sem hagya

erintetlenLiI. K6telessegLinknek tartjuk ezt annal inkabb, mert az arviz napjaiban, mikent ez izgalmas id6ben

rendesen t6rtenni szokott, ez iranyban kLil6nfele es tulhajtott hirek terjeszttettek. A Vikt6ria gatnak att6rese

okozta, hogy telepLink pince-helyisegei es udvara a vizt61 elarasztattak, es 35 napon at viz alatt valanak.

A fenyeget6 veszellyel szemben 6sszes buza es IisztkeszletUnk ideje koran biztonsagba lanek hozva, ugyhogy

ez iranyban a legkisebb kart se szenvedek. VesztesegLink pusztan a mar fent emlitett arlesi ber elmaradasara,a nem p6tolt igazgatasi k61tsegekre es a nem csekely kiLiritesi es kijavitasi k6/tsegekre szoritkozik. A viz

lefolyasa utan 6sszes epLileteinket szakert6i1eg megvizsgaltattuk, es On6k megnyugtatasara jelenthetjLik,

mikent azok t6keletesen szolidaknak (szilardaknak) bizonyultak es hogy legkisebb kart sem szenvedtek. Epp

ugy azon elterjedt teves velemennyel szemben, mintha a mi epLileteink az arvizt61 t6bbet szenvedtek volna, mint

a t6bbi k6rnyekbeli epLiletek, az altai veljLik megnyugtathatni, hogy kiemeljLik, miszerint ezen velemeny ada

vezetend6 vissza, hogy a viz, mely felt61tetlen udvarunkat ellepte, a felLiletes szemlel6 el6tt magukat az

epUleteket mint melyen a vizben all6kat tUntette fel." (Ajelentes datuma: 1876. majus 2.)

A Pann6nia G6zmalom Tarsasag eln6ke volt elete vegeig (1892. nov. 26.) az egyik alapit6 csalad tagja:Wahrmann M6r. Halala utan az egyik igazgat6sagi tag: Gold Zsigmond lett a tarsasag eln6ke.

A Pann 6ni a Gozm alo m Tars asag 1895-ben beo lv adt az Erzs ebet Gozm alo m Reszv eny tar sas agb a,

ezaltal megszunt mint kUlan ceg.

1898-ban a magyar korona orszagainak a gyaripara cimu kiadvanyban mar igy szerepelt a felsorolasban

a Pann6nia malom a 70. sorszammal: Erzsebet G6zmalom Tarsasag Pann6nia malma Budapesten.

20


23/44

A Pann6nia malomuzem tortenete ezek utan csak az Erzsebet G6zmalom Rt. tortenetenek a reszekent

szerepelt lebontasaig(1909) es telkei eladasaig.

Victoria G6zmalom Reszvenytarsasag

A Fels 6 Dun aso r 422. szam u tel kem Lo rd Samu el fak eres ked 6 fel lf lp it ett egymal mot. A fafureszel6uzemmel egybekotott malom 16 jarattal, 1866 masodik feleben kerult uzembe. A malom felepfteseben

erdekeltseget vallalt az Osztrak Allamvasuttarsasag pesti ugynoksegenek Mannaberg Mihaly nevu vezet6je,

aki egyben egy kulfoldi malomberendezeseket keszft6 gyar kepvisel6je volt. A Lord-fele malom letesitesenek

nem a malomipar uzese, hanem a teleknek es a malomnak nyereseggel val6 ertekesitese volt a celja.

A Lo rd -fel e mal om ter mel 6kepes seg e 1866-ban 130000 met erm azsa vo lt . 1867-ben a mal mo t a

Victoria G6zmalom Rt. vette at 144150 forintert. A reszvenytarsasag elnoke az el6bb mar emlftett

Mannaberg Mihaly lett, aki 1867-ben termenykereskedest is nyitott. A valasztmany tagjai kozott egy sor

termenykeresked6 mellett talaljuk Gschwindt Mihaly szeszgyarost, Herzog Rudolf dohanyexport6rt escsontlisztgyarost valamint Lord Samuelt is, aki g6ztureszuzemet tovabbra is fenntartotta. A 600 000 forint

alapt6kevel letesult reszvenytarsasag a 16 jaratu malmot 30 jaratura b6vitette, mialtal termel6kepessege

130000 metermazsar61 336 000 metermazsara emelkedett.

A Mech war t-f ele hen ger szek et abb 61 a szem po nt b61, ho gy mi ly en bef ol yas sal van a li szt

min6segenek alakulasara, el6szor a Victoria malomban pr6baltak ki. Az 1873-ban es 1874-ben vegrehajtott

osszehasonlit6 pr6bak eredmenye szerint 0-2. szamu lisztb61 a hengerszek 3,5 %-kal, a 0-5. szamu lisztb61 8

%-kal tobbet termelt, mint a k6jarat. A pr6bak utan 1875-ben meg nem mukodott hengerszek a malomban. Az

1870-es evekben 600 16er6 teljesitmennyel ket g6zgep mukodott a malomban es nyolc kazan. A munkasokletszama 180 f6 volt.

A Victoria malom alapft6inak a soraban 1879-ben "teljes 6rsegvaltas" kovetkezett be: az 1867. evi

alapft6k kozul kizar61ag a Herzog csalad maradt meg a vezet6segben.

A Victoria G6zmalom Tarsasag 1891-ben 250000 forintert megvasarolta a szegedi Ligeti-fele malmot,

ez lett a szegedi fi6kvallalat Szegedi Victoria-g6zmalom ceg neven, ekkor az alapt6ket egyidejUieg 800 darab

21


24/44

uj reszveny kibocsatasa altai 900 000 forintra emeltek tel. A reszvenyek arfolyama 200, illetve 250 forint volt.

Ez a felemelt alapt6ke nem valtozott 1921-ig, csak akkor ez az 6sszeg 30 milli6 koronanak felelt meg 60 000

darab 500 koronas nevre sz616 reszvenyben. 1895-ben leegett a szegedi Victoria malom, azt a Back Bernat

es fiai cegnek adtak el. 1898-ban a Victoria Malom Reszvenytarsasag 300 000 forint neverteku reszvenyt vett

at a nagyvaradi Hunyadi es Hunyadi Laszl6 G6zmalmi Reszvenytarsasagt61. A szelvenyeket az Angol-

Osztrak Bank budapesti fi6kja valtotta be. A pesti malomuzemet 1898-ban a W6rner es Tarsa cegrekonstrualta az akkori legujabb malomtechnika szerint, vas sil6kat, raktarakat es a malommal f61dalatti

6sszek6ttetessel rendelkez6 faraktarakat epftettek. A pesti Victoria g6zmalom 1902-ben a haj6n szallitott

gabona kirakasara egy "villanyos elevatort" keszittetett. A Iisztet Europaba, Azsiaba, Afrikaba es

Amerikaba szallitottak meg a XX. szazadban is. Az els6 vilaghaboru utan muk6d6 Victoria Malom

Reszvenytarsasag erdekk6rebe t6bb videki malom is tartozott. Ezek: a Cegledi Hengermalom, a Temesvari

Mumalom, a pozsonyi Ludwig Gottfried G6zmalom Rt., a Szolnoki Hungaria G6zmalom es G6zfUresz Rt., a

Cegledi Hunnia G6zmalom, a kecskemeti J 6zsef G6zmalom, a Halasi Gazdasagi G6zmalom, a Szabadkai

G6zmalom, a Bajai Hengermalom, a Bajmoki G6zmalom, az EIs6 Ujvideki Hengermalom, a CsongradiHengermalom es G6zfUresz Rt., a H6dmez6vasarhelyi Bauer Rt., a Szegedi Mez6gazdasagi Ipar Rt., a

Sarajevoer Walzmuhl Ag., a Moara Commerciale (Bukarest), az E milia G6zmalom (Nagyvarad), a Szenczi

Mumalom es ViII. Muvek Rt., a Dettai Mumalom Rt.

Az elsc5 vilaghaboru es az azt lezaro bekerendszer kovetkezmenyei a magyar malomipar

valsagahoz vezettek. Sulyos valsag robbant ki 1925vegen a malomiparban, a budapesti arutc5zsden es

a gabonatc5zsden. A pesti b6rzen az els6 vilaghaboru idejeig K6zep-Eur6pa egyik legnagyobb gabonapiaca

muk6d6tt. 1925-ben a magyar kormany a budapesti t6zsden megtiltotta a hatarid6s k6teseket, ezert a

nagymalmok a buza aralakulasanak a rizik6jat nem tudtak hatarid6s k6tesek alakjaban cs6kkenteni.A nemzetk6zi t6zsdeken hatarid6s ugyleteket megk6t6tt magyar malmok nehany nap alatt koronaban

milliardokat veszitettek. A gabonat6zsdei krizis sulyosan hatott a Victoria malomra is. A Victoria G6zmalom

Rt. vezet6je, Bacher Emil Chicagoban akarta magat a gabona eladasaval bebiztositani. A Pesti T6zsde cfmu

lap 1926 januar 21-i szama k6z6lte, hogy a malom penztarab61 hianyzott az az 6sszeg, amelyet Bacher

kifizetett az amerikai vesztesegekre. 1926 marciusaban Bacher ellen ugyeszsegi vizsgalat indult, 1926 junius

22


25/44

Victoria g6zmalom az Ujpesti rakparton 1900 karul

23


26/44

vegen pedig letart6ztattak az akkor 72 eves elnok-vezerigazgat6t. A vadpont ellene az volt, hogy a t6zsden

bOnos spekulaci6kkal elveszitette a reszvenyesek vagyonat. Bacher vedelmeben Feny6 Miksa, a Magyar

Gyariparosok Orszagos Szovetsegenek a titkara cikkeket irt. Egyik cikkeben a Victoria bukasat a forg6t6ke

hianyara vezette vissza, es a kormanyt is felel6snek tartotta a hosszulejaratu ipari hitel hianya es az eppen

akkoriban kipattant frankhamisitasi botrany keltette kQlfoldi bizalmatlansag miatt. "A vallalat, huszonegy

modernQI berendezett, a mOszaki vezetes legmagasabb fokan all6 malommal teljesen forg6t6ke nelkQI

maradt, alland6an rovidlejaratu kolcsonokkel volt kenytelen operalni, es a piac legels6 idegessegere a

forg6t6ke hianya nyilvanval6va valvan, bekovetkezett az osszeomlas. A vallalatok teljesen kQlfoldi kolcsonre

vannak utalva, minden pillanatban megvan a veszelye annak, hogy a visszavonul6 kQlfoldi hitelek itt

egeszseges vallalatokat is halomra dontenek."* Bacher Emil a ceg egyetlen vezetoje volt, aki 1854-ben

szQletett es fiatalon, egyszerO tisztvisel6kent kezdett el dolgozni tanulmanyai elvegeztevel a Victoria Malom

Rt-nel. Miutan a ceg elnok-vezerigazgat6ja lett, a vallalatat 6riasira fejlesztette es az egesz vilagon

ismertte tette. J elentekeny resze volt Magyarorszag penzQgyi szanalasaban a vilaghaboru utan, mivel

komoly erdemei voltak a stabilizaci6s kolcson megszerzeseben. Az uj jegybank, a Magyar Nemzeti Bank

megalakulasakor a malomipar 7 225 MNB-reszvenyt jegyzett, a Victoria egyedQI 2000 darabot vasarolt. Ezert

is erthet6 a magyar kormany es a jegybank kozponti beavatkozasa 1926-ban; a kormany allami eszkozokkel

kartalanitotta a Victoria Rt. brit hitelez6it. Fel6 volt ugyanis, hogy a Victoria osszeomlasa elkedvetleniti a brit

befektet6ket, es megakad az eppen csak megindult t6kearamlas Magyarorszag fele. A magyar szanalasban

kulcsszerepet jatsz6 Bank of England reszvenyese volt annak az Anglo-Austrian Banknak, amelynel Bacher

kolcsont vett tel. Minden torekvese ellenere sem tudta a magyar kormany megakadalyozni a Victoria Rt.

bukasat es annak sulyos gazdasagi kovetkezmenyeit. A Victoria bukasa panikot idezett elo a magyar

penzes tokepiacon, amely mintegy masfel h6napig tartott.

Bacher Emil 1926-ban ongyilkos lett a Victoria malom reszvenyeinek az aresese, a malom cs6dje es

az 6t ert nagy veszteseg miatt. A Victoria malom reszvenyeinek arfolyama az arut6zsdei vesztesegek

jelentkezesevel 1925 decembereben kezdett csokkenni, az eredeti 400 peng6s arfolyamr61 januar vegere

Az idezet Feny6 Miksa Krfzis jelensegek cimu cikkeb61 val6. A cikk a Pesti T6zsde 1926 februar 18-i szamaban jelent meg.

24


27/44

50 peng6 ala zuhant, a reszvenyek aranak a zuhanasa szinte megallithatatlan volt. Bekovetkezett a

stabilizaci6s valsag legnagyobb t6zsdei krizise. Februarban ujabb malomipari reszvenytarsasag jutott cs6dbe

20 milliard korona veszteseggel szinten a rosszul sikerLilt amerikai Ligyletek miatt; ez volt a Concordia malom.

A malom f6reszvenyese a Deutsch Ig. es Fiai volt, a szanalasra 100 000 fontsterlinget adtak. A Concordia

malom vezerigazgat6ja, Honich Henrik is veget vetett eletenek. Tehat az inflaci6s konjunktura

megszunesenek Budapesten ket nagymalmi reszvenytarsasag esett aldozatul. A P esti T6zsde igy irt a

Victoria reszvenyekr61 1926 januar 28-an: "A Victoria-malom reszvenye a piac egyik favorizalt bLiszkesegevolt, es sok pesti patrfcius es f61eg gabonakeresked6 csalad tagjainal atyar61-fiura szalltak ezek a

reszvenyek, amelyek egy het alatt ertekLik 75 %-at elveszitettek." A nagymalmok osszeomlasa, az

elszenvedett arfolyam-vesztesegek szerepet jatszottak tobb, egykor vagyonos es jelent6s termeny-

nagykeresked6 ceg tonkremeneteleben. Bacher Emilt erte a legnagyobb veszteseg a reszvenyek

arfolyamesese miatt. A 600 000 Victoria-reszvenyb61 420 000 Bacher Emil tulajdona volt. Megkozelit61eg 10

%-os volt az egyik malomalapit6 csalad reszvenytulajdona es ezert val6szinuleg ekkor kezd6dott a Herzog

M. L. es Tarsa hanyatlasa.

A Victoria reszvenyek aresese az erdekkorebe tartoz6 malmok, vagyis a malomkonszern tobbi tagjarais hatott. Azok reszvenyeinek arfolyama is zuhanni kezdett.

A Victoria Gozmalom Rt. osszeomlilsimak a fo oka a hibils uzletpolitika volt. Az inflilci6s

idoszakban azt remelve, hogy a hilboru elotti exporttevekenyseg fenntarthat6, az ut6dilllamokban az

igazgat6silg jelentos beruhilzilsokat hajtott vegre. A lisztkivitel azonban 1924 utiln a toredekere

csokkent. A villlalat penzugyi helyzete megrendult, bankkolcsont nem kapott, a jegybanknal is megszunt

a korabbi hitelkerete. A Victoria reszvenytarsasag valsagat a kormilny es a jegybank intervenci6ja ugy

oldotta meg, hogy a rendelkezesere all6 penzeszkozokb61 rendeztek a ceg tartozilsait, majd 1939-re

teljesen felszilmoltilk a konszernt. A konszern szanalasa vegett osszeadott t6kehez egyharmados aranybannehany nagybank, ipari vallalat es maganbankar is hozzajarult.

1927-ben az egykori Victoria malom telephelyen a nyilvantartasban a kovetkez6k szerepelnek: Pesti

Victoria G6zmalom (cime: Ujpesi rakpart 22/23.) es E gyesLilt Magyar Malomipari Rt. (EI6bbi cege: Cegledi

Hengermalom Rt.) Cfme: Ujpesti rakpart 22. A Pesti Victoria Malom erdekkorebe tartoztak a kovetkez6

25


28/44

malmok: H6dmezovasarhelyi Bauer-malom Rt., Sarajevoer Walzmuhl Ag., Moara Commerciale (Bukarest),

Emilia Gozmalom (Nagyvarad), Szenczi MOmalom es ViII. MOvek Rt., Dettai MOmalom Rt. Az erdekkorebe

regen tartozott osszes tobbi videki malom az Egyesult Malomipari Reszvenytarsasagban tomorult. 1927-ben

mar ugy szerepel a nyilvantartasban, hogy Molinum Malomipari Rt. A Molinum Malomipari

Reszvenytarsasagot a 21 malomb61 all6 Victoria malomkonszern 1926. evi szanalasa es felszamolasa soran

66 % allami hozzajarulassal es 34 % banktokevel hoztak letre, es megkezdtek e malomesoport megvaltassal

torteno fokozatos leepiteset. A megvaltast a kereskedelmi orlest vegzo malmok fizettek.

Az 1930-as evekt ol a Victo ri a mal om egy ko ri tel eph ely en mal om uzem mar nem mu ko do tt .

Az epuleteket irodakkent hasznositottak meg a masodik vilaghaboru utan is. A malomtelep epuleteit

egeszen az 1970-es evekig lathattuk, amikor lebontasuk utan a helyukon panelhazakat epitettek.

Unio g6zmalom

Az Unio Gozmalom Reszvenytarsasag malma a kulso Lip6tvarosban a TUkory vedgatt61 eszakra fekvo

401-402. szamu telken epult, a telek hatarait rna a Vaci ut, a Szent Istvan korut, a Visegradi utca es a Katona

J6zsef utca kepezi. Az 1868-ban felepftett malom cfmei kesobb: Katona J 6zsef utea 2. illetve Visegradi utea 7.

Az Unio Gozmalom Rt. alapitasaban nemesak kereskedok, hanem foldbirtokosok - Erdody Istvan

gr6f, Pittel Gyula bar6, Hazay Erno, Kover Lajos, Kobek Istvan - is reszt vettek. A malomvallalat

alapitasaban reszt vevo kereskedok kozul Wodianer Bela egyben foldbirtokos is volt. A 600000 forint

alaptokevel letesult vallalat malmat 36 kojarattal, 280000 metermazsa termelokepesseggel epitette tel.

Az Unio malom alapitasaban a Brull (Bir6 es Domony) esalad is reszt vett. A pesti termenykereskedok az1867-ben fellepo malomalapftasi laz idejen, a malmok nagy profitja altai sarkallva, szinte kivetel nelkul

malomreszvenyesekke valtak. Az Unio Gozmalom Rt. igazgat6sagaban viszonylag sok foldbirtokos es csak

ot-hat kereskedo tokes szerepelt, de a budapesti nagymalmok lenyegeben a nagypolgarsag kezen voltak.

Az Unio malom az 1870-es evekben egy darab 300 16eros gozgeppel es nyole kazannal mOkodott.

A munkasok letszama 1872-ben 250 fo volt, 1875-ben pedig esak 150 fO.

26


29/44

Unio g6zmalom 1900 karul

27


30/44

Az 1868-ban keletkezett Unio Gozmalom Rt. 1872 elejim megbukott. A malmot Haggenmacher

Henrik vasarolta meg, akinek Szemere utcai malma 1873-ban leegett, s egy ideig nem kapott engedelyt a

malom ujjaepftesere, hanem felsz6litottak, hogy a malom helyett epitsen lak6hazat. Ennek ellenere a

Szemere utcai malmot 1874-ben, az Unio malmot 1876-ban helyezte uzembe.

Az egykori Unio malommal kapcsolatos egyik utcanevQnk. Ez a Kadar utca. Az utca on nan kapta a

nevet, hogy a XIX. szazad vegen itt mukodott a Haggenmacher-fele Unio malom kadarmuhelye.

Az Unio malom Haggenmacher Henrik elete vegeig mint egyeni tulajdonban aile malom mu~odott.Az 1908. eyre vonatkoz6an a nyilvantartas a nagyobb magancegek rovatban emlitette meg Haggenmacher

Henrik ceget. A ceg megadott cfme: Budapest V. kerQlet Katona J 6zsef utca 2. "A ceg alapfttatott: 1862-ben."

Ez a datum Haggenmacher Henrik elso malmanak alapitasi eve. A gozmalom 1600 16ereju gozgeppel es 130

hengerszekkel mukodott. Magyar buzat orolt. A kivitele a kovetkezo orszagokba volt feltUntetve:

Ausztria, Nemetorszag, Franciaorszag, Anglia, Torokorszag, Belgium, Szerbia, Hollandia es Brazllia.

A malomban 1908-ban 36 szakmunkas es 225 napszamos dolgozott. A cegjegyzok: Haggenmacher R6bert

es Haggenmacher Arpad - a tulajdonos fiai. Az 1908. evi aries 508781 mazsa, amelybol 384196 mazsa Iiszt

es 109340 mazsa korpa keszQIt.Haggenmacher Henrik 1917-ben elhunyt, malmat es ingatlanait (a mai Szent Istvan korut 9-11. szamu

hazakat es az 1899-ben lebontott masodik malma helyen epQlt berhazakat, amelyek ma a Szent Istvan korut

13-15. szamu hazak) gyermekei orokoltek. Az ut6bbi helyen varosrendezesi szempontb61 koteleztek ot a

bontasra. Ezt a veszteseget ugy kompenzalta annak idejen, hogy Unio nevu malmat bovitette es

modernizalta.

A nagy maganceg elso vilaghaboru utani sorsat, uj formajat mutatja uj neve: Haggenmacher

Mumalom Reszvenytarsasag. Az alapszabalyt 1921 december 8-an fogadtak el. A ceg cfme: Budapest V.

kerQlet Visegradi utca 7. Az alaptoke: 5250000 korona bemutat6ra sz616 26250 darab 200 koronas resz-venyekben. Az igazgat6sag tagjai Haggenmacher Oszkar es Haggenmacher Henrik, az egykori tulajdonos fiai.

A nyilvantartasban 1936-ban emlitettek utoljara a Haggenmacher Mumalom Reszvenytarsasagot.

E szerint: Haggenmacher Mumalom Rt. felszamolas alatt: ,,1935. aprilis 17. 6ta felszamol." A vagyon 1934

december 31-en: Penztar: 1 203 pengo. Ertekpapir: 2. Ad6sok: 389761 pengo. Veszteseg: 171 877 pengo.

28

A l t d i k kb611 k ll tt b t i A 1937 i B d t t k k t lk k


31/44

A malomuzemet varosrendezesi okokb611e kellett bontani. Az 1937. evi Budapest terkepen mar csak a telkek

helyrajzi szamai szerepeltek. A telep helyen az els6 hazat 1942-ben epitettek fel, ezen a 25070/4-es helyrajzi

szamu hazon olvashat6 az evszam es meg az, hogy: "Tervezte: Kudelka es Simon". A malom egykori

teruleten sokaig park volt, j6val a haboru utan egy OTP-haz epult itt a Visegradi utcaban es kes6bb az

1980-as evekben magas lak6hazak. A malom telephelyenek egy resze az Elektromos Muvek tulajdonaba

kerult, itt van ma az egyik ugyfelszolgalati iroda.

Erzsebet G6zmalom Reszvenyfarsasag

Az Erzsebet G6zmalom Reszvenytarsasag malma 1868-ban epUlt fer a Feldunasor 62. szam alatt

aVictoria malom mellett. Kesc5bbi cfmei: 1893-ban Felsc5 Dunasor 20-21, majd Garam utca 4.

Az Erzsebet G6zmalom Reszvenytarsasagot nagyobb reszben termenykeresked6k - Weiss B. A.

Baumgarten I., Harkanyi (Koppely) Frigyes, Adler Adam es fia, Herzfelder Lajos es Kohner Karoly - reszben

pedig bankemberek, mint Haj6s J 6zsef, aki a Pesti Hazai Takarekpenztar igazgat6ja es egyben f61dbirtokosis volt, valamint gyarosok, mint Neuschloss Emil es Barber Agoston alapitottak. A 600 000 forint alapt6kevel

letesult vallalat 2 k66rl6jarattal es 20 hengerszekkel szerelte fel a malmot, amelynek termel6kepessege

336 000 metermazsa volt. Az Erzsebet malom a nyolcadik es egyben az utols6 nagy malom volt, amelyet a

Lip6t-kulvarosba telepftettek. Az alapit6k k6zul ki kell emelni azt, hogy a f61dbirtokosok reszint polgari

szarmazasuak, mint pI. Haj6s J 6zsef, Harkanyi (Koppely) Frigyes, reszint elpolgarosodott nemesi birtokosok,

mint Csery Lajos, Rudnyanszky Ferenc. Itt szerepeltek mar a j6vend6 financoligarchia olyan tagjai, mint a

Kohner, Neuschloss, Weiss, Herzog es a Herzfelder csaladok.

Az 1870-es evekben a malamban muk6d6tt egy darab 450 16er6s g6zgep es 5 kazan. A g6zgep tfpusaa Wolf, ez az 1860-as evek fejlett tfpusa volt. A kazanok a korszak korszeru tfpusait kepvisel6 Cornwall

kazanok. 1872-ben a malomban 21 k6jarat es 20 hengerszek volt, de 1875-ben 20 k6jarat mellett mar 32

hengerszek. A z Er zsebet mal om t el jesft c5kepesseget t eki nt ve a mai Uj li p6t var os f ol dj en f el epOl t

malmok kozott az utols6 elc5tt i volt, az utols6 pedig az Unio malom 280000 mazsaval. A munkasok

29

t


32/44

szama 140 to volt. Mechwart Andras az Erzsebet malom es a Haggenmacher Henrik altai adott impulzusalapjan konstrualta a gyurus tehermentesftesu ki6rl6 hengerszeket, amelyet aztan nagyobb meretekben

el6sz6r az Unio es az Erzsebet malom helyezett uzembe.

Az Erzsebet g6zmalom berendezeset 1878 es 1880 k6z6tt alakftottak at a magyar 6rlesre. A tul-

termelesi valsag idejen a malmok reszvenyei nagyobb reszben gazdat csereltek, az alapft6k k6zul egyesek

t6nkrementek, masok megszedtek magukat. A t6zsdekrach es a hitelvalsag idejen ugy valtozott meg a

penzt6kek eloszlasa, hogy az 1870-es evek masodik feleben nagyreszt nehany keresked6 csalad kezeben

6sszpontosult. Az Erzsebet malom vezet6segeben csak egyetlen jelent6s penzt6kes maradt meg: Kohner

Karoly. 1895-ben kialakult a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank malomkonszernje, amelyhez az EIs6 Budapesti

G6zmalom Reszvenytarsasag, az Erzsebet Malom Reszvenytarsasag es a Lujza Malom Reszvenytarsasagtartozott.

1895-ben kiadtak az Erzsebet G6zmalom Rt. m6dositott alapszabalyait, amelyeket az 1895. evi aprilis

30-an tartott rendkfvuli k6zgyulesen allapftottak meg. Hivatkoztak az 1868. evi els6 paragrafusra. E szerfnt

az 1868. evben alakult Erzsebet Gozmalom Rt. cel ja: "... 6rl6 malmok gyari es kereskedelmi uzeme es

ezzel egybek6tve gabonanemuek es 6rlemenyek vetele es eladasa. A tarsasag jogosftva van tovabba a

budapesti Pann6nia G6zmalom Tarsasag reszvenyeit is megszerezni." A m6dositott alapszabaly 3.

paragrafusa szerint a tarsasag szekhelye Budapest. A tarsasag temesvari malma fi6ktelepet kepez.

A temesvari malomtelepet 1880-ban vette meg az Erzsebet Malom Rt. a Bansagi Malomipari Rt-t61, ekkor

emeltek fel 1 500 darab uj reszveny kibocsatasaval az alapt6ket a 150 000 forint vetelar kiegyenlftesere

900000 forintra. A m6dositott alapszabaly 4. paragrafusa szerint a tarsasag alapt6keje 1895-ben 1 350 000

forint volt, 6750 darab egyenkent 200 forintr61 es nevre sz616 1-t616 750. szamig terjed6 es teljesen befizetett

reszveny alapjan. Tehat mindket esetben 50 %-kal emeltek meg az alapt6ket.

1896-ban az Er zsebet gozmal om 35 szakmunkassal es 428 napszamossal dolgozt at ot t.

A gab on aki vi tel e egesz Eur 6paba, Br azil iab a, Ind iab a, Azs iab a es At ri kab a ir any ul t. 1896-ban az evi

t er mel es 1 350 000 met er mazsa volt . A malomtarsasag vagyona a Pann6nia malom vagyonaval

gyarapodott. Az 1893-as merlegkimutatas szerint a vagyon 3 134 812 forint volt, az 1895 december 31-i

kimutatas szerint a vagyon 4921 865 forint lett.

30


33/44

Erzsebet g6zmalom 1900 karul

31

A E b t G6 l Rt i 1909 b K t t 3 5 A t i fi6kt l t 1909 b ll6


34/44

Az Erzsebet G6zmalom Rt. cime 1909-ben: Karpat utca 3-5. A temesvari fi6ktelepet 1909-ben onall6

reszvenytarsasagga alakitottak at. 1909-ben a budapesti malomban 70 kojarat es 80 hengerszek volt. Az evi

termeles 2200000 metermazsa volt. Az 1908. evi aries adatai: 678115 mazsa gabona, amelybol 551 240

mazsa liszt es 122 857 mazsa korpa keszult. Az alaptoke 2 700 000 korona es pedig nevre sz6166 750 darab

reszvenyben 400 korona befizetessel. Az 1908 december 31-i merleg nyereseget nem, csak veszteseget

mutatott ki. E z az osszeg: 16 627111 korona. Az 1908. evi uzleti jelentes, amelyet kotelezoen nyilvanossagra

kellett hozni, felsorolta az okokat. Az el6zo evi rossz gabonatermes az ev elejen buzahianyt okozott, a magas

arszinvonal mellett a sokkal olcs6bb arakkal rendelkezo Ausztriaba nem tudtak exportalni, emiatt az

uzemkorlatozas az uzemkoltseget J olotte nyomaszt6 m6don fokozta." Mindezekbol az elsa felevben tetemes

veszteseg keletkezett, a masodik felevben a kedvezobbre fordult viszonyok kozott az addig jelentekeny

veszteseget mar majdnem behoztak, megsem alit m6djukban budapesti telepeik teljes orlokepesseget

kihasznalni, mert "E" (Erzsebet) szarnyukat a nagy atalakitasokhoz szukseges elomunkalatok keresztOlvitele

celjab61 uzemen kivul kellett tartani. Az oszi h6napok alatt csupan "P" (Pann6nia) szarnyuk uzemere voltak

utalva. Ezert valtozott meg a reszvenytarsasag cfme. A jelentes szerint a Pann6nia "nem leven alkalmas az

orlesi technika ujabb vivmanyainak a kihasznalasara, tudvalevoleg ugy az elerheto Iiszthozam, valamint a

koltsegek tekinteteben is mogotte all a tobbi malmoknak es ebbol az a kettos hatrany szarmazott reank

nezve, hogy mig egyreszt a rossz uzletmenet idejeben nagyobb vesztesegeink voltak, mint mas malmoknak,

addig az osszel beallott javult helyzet mellett azokkal szemben vissza kellett maradnunk". Az evet a

reszvenytarsasag 10 997 korona es 28 filler veszteseggel zarta. A megoldast a jelentes ingatlaneladasokban

es a temesvari malom kulonvalasaban jelolte meg az 1909. evben. Temesvari ingatlanab61 a malom mar az

1908. evben eladott egy kis teruletet: a temesvari jobb Begasor 13. szam alatti telekbol egy 1 041

negyzetmeter kiterjedesu reszt 17800 koronaert. A jelentes javasolja, hogy a Pann6nia malom uzemet

allitsak Ie, gepeit, epuletanyagait ertekesitsek, azutan a volt Pann6nia malom telekkonyvileg egyesitett telkeit

(1-41. szamu telekre volt felosztva) hirdessek meg eladasra. Az egyik lehetseges vevo a Pesti Magyar

Kereskedelmi Bank es a Hazai Bank Rt. vezetesevel egy "alkalmi egyesules" lett volna. Az ajanlatuk

telkenkent 130 korona. "Az ajanlatokat 1909 marcius 30-an deli 12 6raig nyujthatjak be a telkeket megvenni

szandekoz6k." A javaslatot elfogadta a kozgyules. A Pann6nia telkeket vegul 1 242000 koronaert adtak el, a

32

vev6 nevet nem tudjuk de az Erzsebet G6zmalom Rt el nem adott tel ken felepftend6 berhaz tervein csak


35/44

vev6 nevet nem tudjuk, de az Erzsebet G6zmalom Rt. el nem adott tel ken felepftend6 berhaz tervein csak

a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank szerepel. Ez a berhaz a jelenlegi Karpat utca lib. szamu epulet.

Az 1910. evi uzleti jelentes felsorolta a nehezsegeket. A kulf61di gabona behozatala az el6z6 evi rossz

termes utan, az 0lcs6bb nyersanyagot feldolgoz6 osztrak malmok termekeinek arleszorft6 hatasa a magyar

piacon, az eladhatatlan lisztmennyiseg miatt 6rlesi uzemkorlatozas bevezetese, emiatt az 6rl6kepesseg

50 %-os kihasznalasa.Mindez az uzemk61tsegeket megdragftotta. Az uj gabonatermes betakarftasa utan a

munkasok 6t hetig tart6 sztrajkja rezsiveszteseghez es a biztosan vart 6rlesi haszon elmaradasahoz vezetett.Okt6ber k6zepen elt6rt a g6zgep kondenzszivattyuja, ez egy het uzemszunetet es megszorftott uzemet

okozott. Az elszenvedett karokat december vegeig sem tudtak ellensulyozni, december h6napban raadasul

a t6bbi helybeli malommal egyutt a tervezett uzemkorlatozast ugy hajtottak vegre, hogy vasarnap nem

uzemeltek a malmok. Az 1910 december 31-i merleg nem els6sorban a konkret szamok feltUntetese miatt

erdekes a szamunkra, hanem itt jelentkezett az epitesi telkek tete I (59652 korona) es a k6vetkez6 tetel: meg

nem esedekes vetelari reszlet Pann6nia-telkekre (372 602 korona).

Az 1912. ev uzleti jelentese ujabb ingatlaneladasr61 tud6sft: a temesvari Begasor 13. szam alatt fekv6

telkekb61 eladtak egy 317,2 negysz6g61 kiterjedesQ parcellat 34892 koronaert. A jelentes megemlfti, hogy aIisztraktart b6vfteni kellett egy negyemeletes toldalekepulettel, a targyevben pedig a mar meglev6

ketemeletes lisztraktarat negyemeletesse szandekoznak felepfteni. Az 1912. ev december 31-i merlegeben

van egy, a Karpat utca 7/b. szamu haz t6rtenetet kutat6 szamara erdekes tetel: a lakhazszamla. Ez 30660

korona. Ez annyit jelent, hogy az 1910 februar 9-en j6vahagyott berhaz epitesi tervei az 1911. ev vegere

teljesen megval6sultak. 1912-ben mar bek61t6zhettek a lak6k a hazba. A k6vetkez6 evi (1913) lakhazszamla

ugyanis egy teljes ev szamlaja. A ket 6sszeg megegyezik.

Az 1913. evi uzleti jelentes az 0lcs6bb csehorszagi Iiszt szerepet emlftette, amely a magyar liszt

exportalasat megnehezftette a Monarchia nagy reszebe. Emiatt ev elejen uzemkorlatozast, majduzemszuntetest vezettek be, de az uj gabona mennyisege es min6sege az es6zesek miatt olyan rossz volt,

hogy a liszthozam es az 6rlesi eredmeny tetemesen rosszabbodott.

Az 1914. evi merlegben az epftesi telkek tetel 60252 korona, ez t6bb, mint az el6z6 evi, de a lakhazszamla

valtozatlanul 30660 korona. Az 1914. evi uzleti jelentes beszamolt az Erzsebet G6zmalom Tarsasag malomtelepen

33

k l tk tt tQ 61 k k 61 "A l f l t i l t d 61 b l f jd l l j l tj k h


36/44

keletkezett tQzr61 es a karokr61. "A lefolyt evi uzleteredmenyr61 beszamolvan, fajdalommal jelentjuk, hogy

ma/omepuletUnk 1914 szeptember h6 19-en delben, eddig kiderftetlen okokb61 kigyulladt es a szomszedos

koptat6val es zsakraktarral egyutt nehany 6ra alatt elpusztult. A malom 1868-ban epult, eleinte napi 1200

metermazsa 6rl6kepesseggel; az id6k folyaman alland6an fejl6dbtt, s leegesekor napi 3500 metermazsa

teljesit6kepessegu volt. Az elmult ev tavaszan rekonstrua/tuk - annak kbltsegeit ez idei merlegunkben mar

elszamoltuk - es ezaltal malmunk technikailag a tbkelynek oly fokat erte el, hogy egy tovabbi sikeres mukbdesnek

teljes garanciajat nyujtotta. Ezt a tQzkatasztr6fa, sajnos, meghiusitotta. Tuzbiztonsagi keszultsegunknek es a varosi

tQzolt6sag erelyes munkajanak kbszbnhet6, hogy a langok csak a fent emlitett epuleteket erhettek es hogy a

telepunknek ketharmadat kepez6 irodakat, lak6-, kazan- es gephazakat, mUhelyeket, elevatort, szal-

Iit6berendezeseket, lisztraktart es gabonaszilost szerencsesen megmenthettuk." Mivel a tQzkarra volt biztositasa

a malomnak, a kar megterftese mellett a reszvenytarsasag a kbvetkez6 evben a malmot a legrbvidebb id6n belul

ujra fel akarta epittetni, es va/6szinUieg mar az 6szi idenyben ujra meginditani az uzemet.

A szep tervek ellenere az Erzsebet Gozmalom Reszvenytarsasag kUlso Iip6tvarosi malomuzemenek

a tortenete 1915-ben befejezodott. Az EIs6 BUdapesti G6zmalom Reszvenytarsasag es az Erzsebet

G6zmalom Reszvenytarsasag szerz6dest kbtbtt; ennek alapjan elcsereltek ket malomtelepet. Az EIs6

Budapesti G6zmalom Reszvenytarsasag Zsigmond utca 55. szam alatt mukbd6 malomtelepere kbltbzbtt az

Erzsebet G6zmalom Reszvenytarsasag. A budai malomtelep helyett az EIs6 Budapesti G6zmalom

Reszvenytarsasag megkapta a Garam utca 4. szam alatti telket, ahol teljesen uj malomtelepet epitett a

leegett malomepuletek helyen. Az uj malomtelep 1916 okt6bereben kezdett uzemelni.

Az Erzsebet G6zmalom Reszvenytarsasag 1926-ig letezett bnall6an, addig Budan folyt a termeles az

emlitett malomtelepen. Onall6saga 1926 aprilis 24-en szunt meg, mivel az EIs6 BUdapesti G6zmalom

Reszvenytarsasag tbbb mas malomtarsasaggal egyutt magaba olvasztotta. A budai malom ezutan az EIs6

Budapesti G6zmalom Reszvenytarsasag egyik uzemekent folytatta a termelest.

A mai Ujlip6tvaros teruleten maradt az egyetlen targyi emlek, az egykori hires Erzsebet G6zmalom

Reszvenytarsasaggal kapcsolatban: ez a ma Karpat utca lib. szamu lak6haz. 1915 utan a malomtelep-csere

ellenere ez az ingatlan megmaradt az Erzsebet G6zmalom Reszvenytarsasag tulajdonaban 1926-ig.

Az emlitett berhazat nyugdijalapi berhazkent mukbdtettek. A malomtarsasag 1918. evi merlegeben mar

34

szerepelt a nyugdijalap es a nyugdija/api berhaz is. Ebben az evben ez az 6sszeg 252 359 korona volt.


37/44

szerepelt a nyugdijalap es a nyugdija/api berhaz is. Ebben az evben ez az 6sszeg 252 359 korona volt.

A berhazat a hires epftesz, Wellisch Alfred tervezte szecesszi6s stflusban. Sajnalatos m6don az 1970-es

evekben vegzett tatarozas soran megfosztottak az eredeti homlokzat diszeit61, peldaul az oromzati diszekt61

az utcai frontokon es a t6/gyfakaput61. Megmaradtak azonban a haz belsejeben talalhat6 ku/6nleges

kovacsoltvas lepcs6hazi es folyos6i korlatok. Az epulet a XX. szazad elejenek polgari eletviszonyai, igenyei

szerint epult. Az els6 emeleten adott id6szakban a reszvenytarsasag irodai muk6dtek. Ezt bizonyftja a k6zponti

fUtes lete, az egykori piros sz6nyeget leszorit6 bilincsek a f6/epcs6hazban az els6 emeletig es a portasfUlke.

Elsa Budapest; Gazmalom Reszvenytarsasag

A mai Ujlip6tvaros teruletenek a t6rtenetebe az egykori g6zmalmok k6zul utols6nak kerult be az EIs6

Budapesti G6zmalom Reszvenytarsasag. Bar a XIX. szazad utols6 evtizedeben a P ann6nia es az Erzsebet

Malom Reszvenytarsasagga/ egyutt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank malomkonszernjenek volt a tagja,

bizonyos penzugyi muve/etekben az emlftett malomtarsasagokkal szorosabb kapcsolatba is kerult,malomuzeme esak 1916-ban kezdett mukodni a Garam utea 4. szamu telken. A efme kesc5bb Karpat

utea 16-18. lett, a lisztraktar a Karpat utca 21. szamu telken volt. Ez a malomtelep egyike volt Budapest azon

malmainak, ame/yek meg a II. vilaghaboru alatt is muk6dtek. Az 1944-45. evi ostrom k6vetkezteben olyan

nagymerteku karokat szenvedett, hogy t6bbe mar nem epitettek ujja. Az epulet romos maradvanyait csak az

1970-es evekben bontottak Ie, a helyukre tervezett panelepuletek felepitese miatt.

Az EIs6 Budapesti G6zmalom Reszvenytarsasag t6rtenete 1916-ig

1863-ban pesti keresked6k egy csoportja letrehozta az E Is6 Budai G6zmalom Tarsulatot a Berger-ma/ommegszerzesere, es 1864-ben uzembe helyezte a malmot. Az alapt6ke 250 000 forint volt, az eln6k Rosa Lajos.

Az alapit6 keresked6k k6z6tt szerepelt: Weiss B. A., Deutsch J 6zsef, Brull Miksa pesti nagykeresked6, Flesch

M6r termenykeresked6, kes6bb Zwack lik6rgyaros. A mega/akulast kbvet6 evben a vallalat t6kejet 500 000

forintra emeltek "egy ti6k g6zmalomnak Pesten val6 letesitese celjab61". 1865-ben a vallalat nevet EIs6 Pest-

35

Budai G6zmalom Tarsulatra valtoztattak A pesti malom t6rtenete spekulaci6s telekvasarlassal kezd6d6tt 1865-


38/44

Budai G6zmalom Tarsulatra valtoztattak. A pesti malom t6rtenete spekulaci6s telekvasarlassal kezd6d6tt. 1865

ben a Pest varos tulajdonaban all6 3000 negysz6g61es telekt6mb, amely a volt cukorfinomft6 es a Duna-part

k6z6tt terult el, viszonylag alacsony aron kerult a reszvenytarsasag tulajdonaba. Val6szinQleg az arveresen

megjelent mindharom vev6 a tarsasag megbfzottja volt. A mai Balaton utca, Nagy Ignac utca, Stollar Bela utca

es Szemere utca altai hatarolt telken gyorsan felepitettek a malmot es 1866 december 1-jen uzembe helyeztek.

btemeletes volt, evi 500000 mer6 buza feldolgozasara alkalmas 24 k6jarattal. A telken ketemeletes lak6hazat

epitettek a tisztvisel6k szamara es irodahelyisegeknek. Az istall6k feletti emelet tizenket helyiseggelmunkasszallas volt. 1867-ben az EIs6 Buda-Pesti G6zmalmi Reszvenytarsasag eladta az egykori budai Berger-

fele malmot egy pesti keresked6k altai alapitott reszvenytarsasagnak. A reszvenytarsasag neve: Budai Kiraly

G6zmalom Reszvenytarsasag lett. A reszvenytarsasag 1871-ben feloszlott az 1869. evi penzvalsag miatti

uzembeszuntetes utan. A malomuzemet 1876-ban a Hedrich es Strauss ceg arpahantolas celjara atalakftva

uzembe helyezte, de a malom 1881 telen leegett. Az ingatlant kes6bb a Ganz Elektrotechnikai Gyar vasarolta

meg es atalakitotta a megmaradt epuletet. 1876-ban az EIs6 Budapesti G6zmalmi Reszvenytarsasag arveresen

megvasarolta es uj berendezessel felszerelve mar 1877-ben uzembe helyezte masodik malmat Budan, a

kes6bbi Zsigmond utca 55-59. szamu telken. Ezt a g6zmalmot 1852-ben Werther Frigyes egyeni vallalkoz6kent

letesftette, de halala utan egykori hitelez6i k6vetelesuk biztosftasa erdekeben a gazdatlanul maradt hagyatek

atvetelere Budai Gyarudvar neven reszvenytarsasagot alapftottak. A malom 1868-ban bek6vetkezett tOzvesz

okozta vesztesegeb61 nem tudott kilabalni a vallalat. Ezert f6 hitelez6je, az Angol-Magyar Bank arveresre

bocsatotta a malmot. [gy az EIs6 Budapesti G6zmalom Reszvenytarsasag mar ket muk6d6 malomuzemmel

rendelkezett 1877-t61; pesti uzeme a Klotild utca 10-12. szam alatt volt (ma Stollar Bela utca), budai malma pedig

a mar emlitett Zsigmond utcaban. Ez az utcanev ma mar nem letezik, a mai Zsigmond ternel kezd6d6 Lajos

utca lenne a cfme.

Az EIs6 Budapesti G6zmalom Reszvenytarsasag alapszabalyait 1868-ban alkottak, de 1880-ban, 1895-

ben es 1900-ban m6dositottak. A nyilvantartasok szerint buzat c5rolt as a lisztkivitel Nametorszagba,

Franciaorszagba, Angliaba, Brazil iaba as meg nem nevezett azsiai as afrikai gyarmatokra iranyult.

Reszvenycserek es vasarlasok utjan erdekk6rebe t6bb malom tartozott, igy a Pesti Hengermalom Tarsasag,

amelynek varosrendezesi okokb61 Lip6tvarosb61 Lagymanyosra kellett kitelepednie. Az uj uzem 1911-ben epult,

36


39/44

37

a cime: Hengermalom ut 49-51 1916-ban ugy olvadt be a P esti Hengermalom Tarsasag az Elsa Budapesti


40/44

a cime: Hengermalom ut 49 51. 1916 ban ugy olvadt be a P esti Hengermalom Tarsasag az Elsa Budapesti

Gazmalom Reszvenytarsasagba, hogy 34 hengermalmi reszvenyt egy sajat reszvenyre cserelt az Elsa

BUdapesti Gazmalmi Reszvenytarsasag. Hasonl6 reszvenycsere illetve bevaltas fUzte szorosabbra az Elsa

Budapesti Gazmalmi Reszvenytarsasagot a Lujza malommal, amely az 1853. evi alapitasu Barber es fiai

Gazmalom, kesabb Barber es Klusemann fele budai malomtelep 1867. evi reszvenytarsasagga alakulasa utan

kapta ezt a nevet. A malom cime Fa utca 360. Ujlakon - ez a kesabbi Lajos utca 53. szam. A Lujza malom

keruietUnkh6z fuzada erdekessege, hogy az alapft6 konzorcium tagjai k6z6tt szerepel a Wahrmann es fia. Ok:

Wahrmann M6r es Sandor nevu fia. 6t darab Lujza-reszvenyt lehetett becserelni egy Elsa Budapesti Gazmalmi

reszvenytarsasagi reszvenyre. Az elsa vilaghaboru utan nem volt elegenda az, hogy 1895 6ta t6bb malom a

Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ma/omkonszernjehez tartozott, igy az Elsa Budapesti Reszvenytarsasag is.

A kapacitas leepitese celjab6/ malomkoncentraci6t kellett vegrehajtani, ezM olvasztotta magaba az E lsa

Budapesti Gazmalom Reszvenytarsasag a Pesti Molnarok es Sutak Gazmalom Reszvenytarsasagot, az

Erzsebet Gazmalom Reszvenytarsasagot, a Vaci Hengermalom Reszvenytarsasagot es a Szolnoki Tiszavideki

Hengermalom es Tarhaz Reszvenytarsasagot 1926-ban. Az 1926. ev a Karpat utca 7/b. szamu haz

tulajdonosvaltasat is jelentette az 1949-ben bek6vetkezett allamositasig. Meg kell jegyezni, hogy a munkasok

szamara Angyalf61d6n kellett hazakat epiteni (Iasd Holl6ssy B. Sandor: Hethaz - Kilenchaz - Tizenharomhaz

cimu helyt6rteneti fUzetet). Ezek a hazak 1885-ben a F6ti uton epultek, az utca neve ma Kassak Lajos utca.

A Nagyk6rut kiepitese miatt nem uzemelhetett tovabb az egykori Klotild utcai malomtelep az 1910-es

evek utan. A malom epuleteit meg nem bontottak Ie, de mar csak a reszvenytarsasag irodaja muk6d6tt itt.

Az uj cim: Szemere utca 17. volt. A malomuzem telkein 1934 utan kezdtek lak6hazakat epiteni az addigi

epuletek lebontasa utan.

Ha Ujlip6tvarosban jarunk, gondo/junk arra, hogy regen itt malomnegyed volt!

A vilagvarost megalmod6 favarosi vezetak k6z6tt ott tudhatjuk malomalapit6 eladeinket is.

Nekik is k6sz6nhetjuk a malmok lebontasa utan a Szent Istvan k6rutt61 a Drava utcaig terjeda

varosresz vedett epiteszeti ertekeit.

Ma mar egyetlen malom sem muk6dik a XIII. keruletben.

A vilaghires magyar malomipar emleket csa'>-~fi.~t utca 7/b. szamu haz arzi keruletUnkben.

38 ~ P ;1 'S g- '3 /: j ~ ~.I ~l(! X I l l I 8 ' : )

~/


41/44

Gabonaraktar a Margit-hfd pesti hfdf6jenel, 1890-es evek

39

Felhasznalt irodalom


42/44

1. J osef Wolf- Zdenek- Burian: Az 6skori ember Gondolat Kiad6 Budapest, 1981.

2. A magyar elelmiszeripar tartenete (Szerkesztette: dr. Kirsch J anos, dr. Szab6 Lorand, dr. T6th Zsiga Istvan) Mez6gazdasagi

Kiad6 Budapest 1986.

3. A technika vivmanyai az utols6 szaz evben (Szerkesztette: Holl6s J 6zsef es P feifer Ignac) Atheneum Budapest 1905.

4. Adametz Gyula : Angyalfald Szylveszter Rt. Budapest 1947.

5. Budapest lexikon Akademiai Kiad6 Budapest 1973.

6. Budapest lexikon I-II. Akademiai Kiad6 Budapest 1993.

7. Budapest teljes utcanevlexikona (Buza Peter, Meszaros Gyargy, Raday Mihaly) Dinasztia Kiad6 -Gemini Budapest Kiad6,

Budapest 1998.

8. Budapest XIII. keruletenek teljes utcanevlexikona. irta es asszeallitotta: J elenics J 6zsef. Kiadta: Budapest F6varos XIII.

Keruletenek Onkormanyzata es a XIII. Keruleti Helytarteneti Klub Budapest 2001.

9. Budapest tartenete I-V. katet Budapest F6varos Tanacsa Budapest 1973.

10. Adalekok a Lip6tvaros tartenetehez I-II. katet Budapesti Varosszepit6 Egyesulet Budapest 1988.

11. Papp Vary Arpad: Magyarorszag tartenete terkepeken Kossuth Kiad6-Cartograpfia Budapest 2002.

12. Sandor Vi/mos: A budapesti nagymalomipar kialakulasa (1839-1880.) Tanulmanyok Budapest multjab61 XIII. katet, Budapest

F6varos Tanacsa Vegrehajt6 Bizottsaganak kiadvanya Akademiai Kiad6 Budapest 1959.

13. Az Erzsebet G6zmalom Tarsasag alapszabalyai (Budapest, Br6zsa Ott6 kanyvnyomdaja 1895.)14. A Pann6nia G6zmalom Tarsasag valasztmanyanak f. ev majus 13-an tartott 12. rendes kazgyulesen el6adott evi jelentes

Posner fele vonalz6 es nyomda-intezet Budapest, 1876.

15. Szechenyi Istvan valogatott irasai (Szerkesztette: Barta Istvan) Gondolat Budapest 1959.

16. Pogany Agnes: A Pesti Victoria G6zmalom asszeomlasa, Korall 14. (2003.)

17. Nagy Magyar Compassz Budapest 1874-1939.

18. A magyar korona orszagainak gyaripara az 1898. evben: 14. fUze!: Elelmezesi es elvezeti cikkek gyartasa I. Malomipar (Kiadja

a Kereskedelemugyi m. kir. Miniszter Budapest 1901.)

19. Fogadj be, regi karnyek! Arat6 Istvan rajzai es irodalmi szemelvenyek Angyalfaldr61 Muzsak Kazmuvel6desi Kiad6 Budapest

1984.

20. Penzes Istvan: Mechwart Andras 1834-1907. Ontadei Muzeumi Fuzetek 8. Budapest 2001. Kiadja: az Orszagos Muszaki

Muzeum Ontadei Muzeuma21. Budapest Enciklopedia Corvina Kiad6 Budapest 1981.

22. A Karpat utca 7/b. szamu haz epitesi tervei F6varosi Onkormanyzat Kazponti Muszaki Nyilvantart6 es Mernaki Iroda 1052

Budapest Varoshaz utca 9-11.

23. Oragdi Gyargy: R6ma kenyere, R6ma aranya Gondolat Kiad6 Budapest 1969.

24. Botos J anos: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tartenete Lang Kiad6 Budapest 1991.

40


43/44

Kiadja: Az Angyalfbldi J 6zsef Attila MOvel6desi Kbzpont

Helytbrteneti GyOjtemenyenek Klubja

Felel6s kiad6: Kapuvari Beatrix

Szerkeszt6seg cime: 1132 Budapest, VaGi ut 50. Tel.: 349-1501

A szerkeszt6seg tagjai: Bogy6 Laszl6, J elenics J 6zsef,

Kovacs Piroska, Nemeth Marietta,

dr. R6bert Peter, Solymosi Antalne, Szalma Maria

Tipografiai tervez6-szerkeszt6: Bogy6 Laszl6

Fot6k: Malomipari Muzeum

F6varosi Szab6 Ervin Kbnyvtar

Budapesti Tbrteneti Muzeum Kiscelii Muzeum

Megjelent a XIII. Kerulet KbzmOvel6deseert Kbzalapftvany tamogatasaval

ISSN 1416-8278

2004


44/44

1. NIEDER IvAN:

2. EORsl LAsZLO:

3. DR. BOKORI ISTVAN:

4. REICHARDT FERENc:

5. SZALMA MARIA:

6. DR. ROBERT P~TER:

7. HOLLOSY B. SANDOR:

8. N~METH MARIETTA:

9. DR. ROBERT P~TER:

1o . SERESSN~ DOLLER MARTA:

A XIII. KEROLETI HELYTORT~NETI FOZETEK T~MAI

HOGYAN ALAKULT KI A XIII. KEROLET? - EGY ~pIT~SZ SZEM~VEL

1956 A XIII. KEROLETBEN

A XIII. KEROLETI VALLAs I KOZOSS~GEK TABLOJ A

A GANZ HAJ OGYAR TORT~NETE

KASSAK LAJ OS A XIII. KEROLETBEN

"V~DETT" HAzAK - RAOUL WALLENBERG TEV~KENYS~GE

H~THAz - KILENCHAz- TIZENHAROMHAz

A MARGIT-SZIGET TORT~NETE

KEROLETONK FORDel ~S USZODAI

KEROLETONK EGYKORI MALMAI

Documents

XIII.ker i Malmok története füz.10.0001