■

NOVÁK ERVIN,IPARÜGYI MIN. MŰSZAKI TANÁCSOST A KORMÁNYZÓ A SIGNUM LAIIDIS-SZAL

TÜNTETTE KI.(Foto Faludi)

X. ÉVFOLYAM 3. SZ. ♦ SZERKESZTI : LAJTA ANDOR ♦ 1937. MÁRCIUS 1.

A szezon igazi sikerei:

P Á U L H U N I , Josephine Hintchinson, Ánita Louise, Donald Woods.

F R E D R I C M A R C H , O l i v i a de Hav i l l and,Anifa Louise, Donald Woods.

*

IÍC U H is H lâ M

M A R I O N D A V I E S , C L A R K G A B L E .

B a lc d d a m

ER R O L F L Y N N , O L I V I A DE H A V I L L A N D .

WARNER BROS. FIRST NATIONAL & VITAPHONE PICTURES

MAGYARORSZÁGI VEZÉRKÉPVISELETE R.-T.

Budapest, VIII., József-körut 30 — 32. sz. — Telefon: 1-325-90.

FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT

X. ÉVFOLYAM. 3. SZÁM. 1937. MÁRCIUS 1.HANGOSM AGYAR VILAGM RADOHetenként 18 példányban számol

be a hazai és külföldi eseményekről.

Bemutatásra kerül az ö s s z e s m a g y a r m ozgóképszinházakban.

K ia d ja a

M A G Y A R F I L M I R O D A R. T.Budapest, IX., H ungária a lsó -kö ru t 15. sz.

T e le fo n : 1-463-46.

H a n g o s és n é m a f i lm fe lv é te le k t rü k k fi lm k é s z ité s , k ó p iá k és f i lm fe l ir a to k , k e s k e n y film m u n k á k ,

u tó s z in k ro n iz á lá s .

ház 75%-a I © k ö t ö t te.

A BNV JELENTI:A V ásár vezetősége gondoskodott arról,

hogy az idén különösen nagyszabásúnak és látványosnak Ígérkező vásárra a vidéki és külföldi közönség minél olcsóbban utazhas­son. A .vasú ton , hajón és repülőgépen egész Európában rendkívül nagyarányú utazási kedvezm ényeket biztosító vásárigazolvány most van összeállítás a latt és rövidesen m ár szétosztásra fog kerülni a vásár vidéki és kii' földi képviseletei, valam int a nagv u ta ­zási irodák között.

*A Budapesti Nem zetközi Vásár évről-

évre hatalm asabb propagandája nagyszerű új propagandaeszközzé] gazdagodott. A m a­gyar posta „vásárbélyeg-sorozatot“ bocsát ki. hat különböző értékkel, m inden felár nélkül. Em lítésrem éltó, hogy ilyen alkalm i bélyeg­sorozat kibocsátása most először történik M agyarországon gazdasági eseménnyel kap­csolatban. A bélyegeket a posta február 22-én hozta forgalom ba és a vásár befejezé­sének napjáig, vagyis m ájus 10-ig árusítja . Forgalom ban a bélyegek m ájus 31-ig m a­radnak.

:í:

A B udapesti N em zetközi V ásárhoz egy­másután futnak be a közeli és távoli o rszá­gok hivatalos részvételét közlő jelentkezé­sek. Legutóbb Egyiptom jelentette be, hogy nem zeti stílusú külön pavillonban m uta tja be legjellegzetesebb ag rár- és ipari term e­lésének m intáit, valam int a gyönyörű egyip­tom i elefántcsont- és gyöngyházberakásos fam unkákat, kézzelszövött fali szőnyegeket, ötvösm unkákat és egyéb m űtárgyakat. Most pedig B rit-Ind ia korm ánya foglalt le a Bu­dapesti Nemzetközi V ásáron felépítendő hindu pagodája szám ára megfelelő terüle­tet. H ír szerin t kincseket erő selyemszőnye­gek, hímzések, drágakövekkel díszített m ű­tárgyak fogják B rit-Ind ia exportáruinak bem utatását különösen vonzóvá és érdekessé tenni.

HANGOS HÍRADÓversenyen kívül áll.

A 300 magyar mozgószin-

1

-4-G Y Á R FÁ S GYULA

a M agyar M ozgóképüzem engedélyesek Orsz. Egyesületének d isze lnöke:

FÉLÉVI TANULSÁGOKmagyar film gyártás erő­teljes fejlődése folytán 1935. őszétől 1936. novem ­beréig a m űködő hangos­mozik száma felszökött

__________ 349-ről 410-rc, tehát h a t­van új hangosmozi kezdte

meg rövid néhány hónap a la tt műkö­dését. N ovem ber óta ism ét több m int 30 új imjozi nyílt meg, úgyhogy a m a­gyar film gyártás kulturális értéke fel­becsülhetetlen a gazdasági és pénz­ügyi jelentőségén kívül. A vidéken m egnyílt hangosmozik egy-egy lánc­szemei a vidék kulturcílis életének és m iután ezek a mozik m űsoruk legna­gyobb részét m agyar hangosfilmekből állítják össze, nyilván a magyar szó, a m agyar m űvészet és kultúra te rjed é­sét jelenti az egyre megnyíló új film­színházak egyre növekvő száma. Ez, ha anyagilag nem is jelent tetem es előnyt és eredm ényt, de biztosítéka a jobb fejlődésnek és a m agyar film hallatlan népszerűségének az ország­ban. V itán felül áll, hogy a magyar film a m agyar vidéki mozik létalap­jául szolgálnak. M agyar film nélkül nincsen vidéki mozi, de legalább is nem olyan számban és abban a fejlő­dési lehetőségben, ahogy ez az utóbbi évben észlelhető. Ezekután most már kívánatos volna, hogy a film gyártás inkább a minőségre fektesse a fősúlyt, m int a mennyiségre,

Az elmúlt nyáron bevezetett egy- sláger-renclszer nagy általánosságban m egfelelt a várakozásnak és a mozik nak — hangsúlyozom — nagy általá­nosságban használt. Káros hatása azon­ban o tt m utatkozott a m ozitulajdonos számára, ahol túlkötések amúgyis meg­nehezítették m űködését és kö telezett­ségeiknek eleget tenni nem állt m ód­jukban. De káros volt o tt is, ahol a

nagyközönséget két film lejátszásával elkényeztették. A budapesti mozgó­képszínházak az elmúlt félévben nagy­jában elérték a tavalyi forgalom 80 százalékát.

Baj van azonban a filmkereskedelem­mel, amely még mindig kénytelen az aránylag nagy külföldi lieencdíjakat fizetni. Baj az is, hogy a filmvállalatok túlsók külföldi film et hoztak be az o r­szágba, am elyeket alig lehet kihelyez­ni, m ert a film p’.ac ma m ár alig fo­gyaszthat el annyi filmet, m int még az előző idényben.

Az elmúlt év szomorú jelensége a szakmai egyesületekben uralkodó hely­zet. A szakmai egyesületek szemben állnak egymással, az érdekellentétek annyira elfajultak, hogy ebből csak bajok és kellemetlenségek keletkezhet­nek. Az egyesületek a m egértés he­lyett az illetékes m inisztérium okat ke­resik és veszik igénybe saját ügyeikben és o tt egymással ellenkező felfogásért vívják egyéni jellegű harcaikat.

Az elsőhetesek és az Eg yesület kö­zött a mai napig semmiféle közeledés nem tö rtén t, m ert az elsőhetesek gaz­daságilag saját ügyeikbe beleszólást nem engednek meg.

A filmvállalatok bajaik orvoslására kartell-megállapodást kö töttek , abban reménykedve, hogy ezzel enyhítsenek a helyzeten.

Ez az egyoldalú m egállapodás szem­ben találja m agát a mozisok összcsé- gével és őket ellenakcióra kényszeríti. Az 1936/37. idény első féléve ezzel a szomorú akkorddal végződött.

Ha ez a széthúzás továbbra is tart, ha m indenki csak a mának és csak a saját önérdekeiért dolgozik, és ha ezt a széthúzó politikát sürgősen meg nem szüntetik, úgy a legnagyobb katasztró­fa állhat be a következő hónapokban.2

H O L IT S C H E R D E Z S Ő :(Róma)

A MAGYAR FILM VILÁGPIACI HELYZETEm it régebben félelemmel

suttogtak, ma m ár men- dcnütt nyíltan bevallják: A hangosfilm krízisben van. A baj azonban nem lokális, nem nemzeti, ha­nem nem zetközi és az am e­

rikai film paradicsomban is viharos sze­lek járnak, éppen úgy, m int ahogy az európai államok nem zeti filmproduk- cm jának súlyos feladatokkal kell meg­birkózni. N em zetközi problém ával ál­lunk szemben, amely a mi magyar film­gyártásunknak is életkérdésévé vált.

A hangosfilm általános kérdésein fe­lül individuálisan nem zeti jellegű ne­hézségek is felm erülnek az egyes o r­szágokban. Az egész film szakm a töm e­ges problém ahalm azzal áll szemben és ha M agyarországon is a bajok orvoslá­sához egyrészt erővel és kölcsönös jó ­akarattal nem látnak hozzá, a jelenlegi súlyos helyzet még több egzisztenciá­nak a végét jelenti. M inden országban, ahol nem zeti film gyártásnak a létesíté­sére törekszenek, az am erikai versenyt a legveszélyesebbnek ism erik fel. Éles- látású közgazdászok az am erikai pros­perity idejében ahhoz a m egállapítás­hoz ju to ttak , hogy az A m erika és Euró­pa között fennálló gazdasági kapcso­latban kentrad ik tórikus irányváltozás van kifejlődőben, A m erika régebben esak európai gyarm at volt, viszont a világháborús elvérzés következtében azonban Európa A m erika kolóniájává, gazdasági függvényévé lett. A m éretei­ben olyan súlyos am erikai válság, amely aztán bekövetkezett, ezt a fejlő­dési folyam atot nem engedte tovább- érvénvesü-ni és Fúrójából még sem lett teljesen amerikai gyarm at — a film k i­vételével!

A hangosfilmmel A m erika legyőzte Európát, most kezdődnek a reakció jelei m utatkozni és m ost egyes európai

állam okban m egfontolás tárgyává te ­szik, hogyan lehet a sa já t film gyártást hathatósan védeni és fejleszteni. Olasz­ország kiváló példájá t nyú jtja ezeknek a kérdéseknek a gyakorlati megoldá­sára.

M inden szakem ber elismeri, hogy az am erikai film gyártásnak vannak re­mekművei, de hogy minden onnan im­portált képszalag szuperfilm, egy a külföld szám ára alkalmas m esteralko­tás, propagandisztikus túlbuzgóság. Az am erikai film vállalatok világorganizá­ciója és tőkehatalm a m inden országban olyan erőteljesen m űködik, hogy a ke­vésbé erős európai vállalkozások kül­földi filmelhelyezése lehetetlenné válik-

A m agyar filmek egyenkénti eladása ma a legnagyobb nehézségekbe ütkö­zik. A jó belföldi bevételeken kívül a m agyar filmnek a külföldi piacra is szüksége van, de viszont, ha versenyez­ni akarunk az amerikai, angol, német, osztrák és francia produkciókkal, tisz­tában kell lennünk azzal, vájjon egy­általán versenyképes-e a m agyar film nem zetközi viszonylatban? A verseny- képességet sohasem az illető országok saját film jeivel kell felvenni, — Olasz­országban az olasz filmekkel vagy pél­dául Lengyelországban a lengyel fil­mekkel —, hanem mindig a külföldi, az amerikai, német, angol, osztrák és fran­cia ajánlatokkal.

Á ltalános az a felfogás, hogy a m a­gyar filmnek a legnagyobb lehetősége abban az országban van, ahol a szin­kronizálás következtében a nyelvi ne­hézségek megszűnnek., m int például Itáliában ahol a m agyar színészek a legtökéletesebb olasz nyelven szólal­nak meg a mozi vásznán. Ez a feltevés csak formailag helyes, a gyakorlatban a helyzet azonban m ásképpen alakul. Olaszországban a licenccn kívül m in­den külföldi filmbe legalább 150.000 11-3

rát kell befektetn i (beviteli illeték, vám, szinkronizálási költség, kópiák, stb.). Ezek a fix költségek és ezeket minden külföldi filmre egyaránt ked fizetni, legyen az e legnagyobb vagy a legszerényebb filmmű. A licenc magas­sága csak másodrangú szerepet játszik. A túl nagy nem zetközi kínálat követ­keztében a m agyar filmek nem jutnak a nagy és befolyásos vállalatok köl­csönzőjébe. A végső okai ennek abban rejlenek, hogy a nagyobb olasz válla­latok máö.rányú külföldi szerződéseket k ö tö ttek és kötelezettségeket vállaltak, de nagyrészben abban is, hogy a m a­gyar színészek teljesen ism eretlenek az olasz közönség előtt és ha egy-egy ritkán sikerült elhelyezés következté­ben egy m agyar film mégis megjelenik, annak kölcsönzője a filmet nem tudja és anyagilag nem is képes úgy lansz- rozni, m int ahogy az kívánatos volna.

A külföld a m agyar filmek .megítélé­sében más szem pontokat érvényesít, m int a hazai filmkereskedelem. T ud­juk, hogy a m agyar film gyártás nin­csen abban a helyzetben, hogy milliós filmekkel lepje meg a világot. De vi­szont, ha fenn akar m aradni, szigorú k ritikát kell gyakorolnia és az őszinte szakkritikát figyelembe kell vennie, hogy nem zetközi viszonylatban is ér­vényesülni tudjon. Ki kell kerülnie ab­ból a fejlődési stádium ból, am ikor a film csak fotograiált színpad volt és színházi eszközökkel dolgozott. Az ilyen film a külföld részére értéktelen, m ert nem m o z g ó fénykép, nem k é p alkotás, képelbeszélés, képileg kifeje- jeze tt cselekmény, hanem csak foto- grafált színház, amely a külföldi nézőre benyom ás nélkül m arad, m ert ez a fil­m et elsősorban nézi és csak m ásodsor­ban hallgatja.

A m űfaji sajátságokra való fősúly az exportképesség legelső tényezője. Tény az, hogy a m agyar filim gyártási kö lt­ségein belül m inden jelenethez új dísz­leteket alkalmazni nem lehet, ahogy ezt a nagy külföldi fdm eknél tapasz ta l­juk. A nemzetközi filmpiacon azonban

a filmek értékelése a helyszín változa tosságától, a tömeg jelenetek hatásossá­gától és a képek gazdagságától függ, a rendezői és operatőri kiválóságok mel­lett. Fokozott m értékben vár a m agyar film gyártásban a mode'rn . gazdasági életnek az alapelve m egvalósításra: a legkisebb eszközökkel a legnagyobb eredm ényeket, a fiún esetében, hatá­sokat elérni. Nagy művészi értékeket tudnak kiváló technikával és fantáziá­val dolgozó, rendezőnek és operatőrnek a m unkájával produkálni.

Egy-egy szegényes kiállítású filmet az utóbbiak némileg ellensúlyozhatják a filmszerű kidolgozás lehetőségeivel. A m agyar filmeknek külföldi érvénye­sülése a szüzsének az eredetiségén és fordulatosságán kívül a filmszerű té ­nyezők megvalósításától van függővé téve. A külföldi közönség a lokális jel­legű filmmel szemben idegenül visel­tetik. Róm ában például a nézők — en­nek a népnek m inden kedvességével és term észetességével — fütyülnek és kiabálnak, ha nem tudnak a filmcselek- tménnyel kontak tusba jutni. A külföldi filmek legnagyobb része általános em ­beri érzelm ektől vezetett cselekm énye­ket és problém am entes történeteket ábrázolnak. A filmmse m egítélésében a leggyakrabban mentalitásbeli különb­ségek szoktak felmerülni.

Az egcsz világprodukció, de különö­sen az am erikai film az olasz piacért erős harcot vív. Em iatt éppen O lasz­országban fejlődött ki a rendkívül szi­gorú bírálat a külföldi filmekkel szem­ben.

Az általános íicenc-árcsés itt is be­következett, az ekszkluzívitás jogát, ahogy itt nevezik, a líra devalvációja ellenére is, kb. 40—50%-kai alacsonyab­ban fizetik, de legújabban sok esetben a filmet meg sem vásárolják, hanem részesedési alapon számolnak cl a kül­földi gyártóval. A lebonyolításnak ez a m ódszer a jelenlegi beviteli és valutá­id K viszonyoknak a következmény-e. A római film hatóságok a külföldi filmek4

behozatalát egy igen hatásos intézke­déssel az olasz produkció szolgálatába állították. Az am erikai eégek legújab­ban közel 200 filmnek az im portjára kaptak engedélyt és csak néhány napja jö tt létre egy olasz-francia filmmegál­lapodás, am ely szerint a filmek után befolyó jövedelm eket azonban az o r­szágból kivinni nem lehet, hanem a külföldi vállalatoknak Itáliában gyár­tandó film jeire kell felhasználni. Ez az intézkedés a jogos önvédelem nek az iskolapéldája és üdvös hatása máris abban, jelentkezik, hogy m ajdnem kivé­tel nélkül valam ennyi am erikai film vál­lalat olaszországi produkcióra rendez­kedik be.

A m agyar filmek külföldi lehetősé­geinek a jav ítása a fent em lített m inő­ségbeli tökéletesítésén kívül, az export­nak a megszervezése révén érhető csak el. A filmeknek alkalmi elhelyezése nem m aradhat végső megoldás, egy- egy képszalagnak körülm ényes eladása számos kézen keresztül átm enetileg al­kalmas lehet, a tapasztalat azonban azt bizonyítja, hogy a m agyar film érdekel­teknek az ilyen rendszerből hasznuk nincsen. A filmek szervezetlen felaján­lása sok esetben nem m egbízható kül­földi kölcsönzőhöz ju tta tja a filmet, hanem a lejtőre.

WVNAAA/VVWWWWWWVWVW*

A F IL M É G Y E S Ü L É T T IS Z T Ú J ÍT Ó k ö z g y ű l é s e

Az Országos Magyar Filmegyesület február 7-én ta rto tta nagy érdeklődés miellett, Tors T ibor országgyűlési kép­viselő elnöklésével évi rendes közgyű­lését. T örs T ibor elnöki m egnyitójá­ban hangoztatta, hogy az egyesület ve­zetősége egész m últ évi m unkásságát a kollektív szerződés létrehozására szentelte. A kollektív szerződés létre­jö tte után bizakodással lehet tekinteni a további eredm ények elé. Az egyesü­leti élettel kapeso’atos belső kérdések­ben Gál Béla és Bingert János szólal­tak fel. Bingert tetszés közben hangoz­tatta , hogy a filmszakma valam ennyi fog lalkoztato ttjának össze kell fognia, m ert szervezésben van az erő.

T örs T ibor a napirend tárgyalása előtt még bejelentette, hogy a film- dramiaturgok csatlakoztak az egyesü­lethez. Ezután Gál Béla terjesz te tte elő évi jelentését.

A közgyűlés engyhangulag újból el­nökké választo tta Törs T ibor ország­gyűlési képviselőt, társelnökökké: dr. Bingert Jánost és dr. Taubinger Zol­tánt, alelnökök lettek: Kiss Ferenc és J'Titéz Miklós, ügyvezető alelnök: Gaál Béla, titkár: Major Dezső, pénztárnok: Lohr Ferenc és jogtanácsos dr. vitéz Gállay Béla. A rendezői szakosztály elnökévé választották: Székely Istvánt, a technikai szakosztály elnökévé: Kiben Istvánt, a szinészi szakosztály elnökévé Kiss Ferencet, a dram aturg szakosztály elnökévé: V itéz M iklóst és a statiszta szakosztály elnökévé:: Falus Istvánt.

A választm ány tagjai lettek: Boros Mihály, Zágon István, N ó ti Károly, Mihály István, Pásztor Béla, Radó István, Lakner A rtú r, Pulvárv József, Som kuti István, Lajta Andor, Gál E r ­nő, Daróczv József. Keleti M árton, Szirtes László, Vincze László, Petheö A ttila, Dezsőffy László, Falussy István, Szlatinay Sándor, Márkus A lfréd, Polgár T ibor és Vincze M árton. P ó t­tagok: 'Takács A ntal és Renner Endre.

Speciális filmszállitások a világ minden részébe.

leggyorsabbvámkezelés a Nyugati és Keleti pá lya­

udvarokon, a fővámhivatalban és a hajóállomásokon

nem ze tköz i szá llítm ányozás i és e lvám o lás i v á lla la t,

IV . , V Á C 1 - U T 1. T e l e f o n : 1-159-47. 5

TÜNETEK

K ozma M iklós elhagyta a belügym i­niszteri széket, alig két héttel ké­

sőbb á tvette M agyarország szellem: triumvirátusának vezetését. Ez a szel­lemi trium virátus: a sajtó, a rádió és a film. Bennünket Kozma érdekel köze­lebbről, aki m iniszter korában is sze­re te tte l fo g lak o zo tt a filmmel. Ha egyik-másik törvénye vagy rendclete az életben nem vált be, ez nem az ő bűne, hanem a sajátságos m agyar vi­szonyokban rejlik. Kozmára szüksége van a m agyar film szakm ának és ha Kozma Miklós visszatér rövid szabad­ságáról, vegyen m agának fáradtságot és nézen körül a magyar filmvilágban. Ebben a filmvilágban neki még döntő szerepet kell játszania. Kozmának még ak t;ve kell dolgoznia abban a szak­mában, am ely szellemi életünk egyik fontos szerve lehetne, ha belsőleg m á­sok volnának a viszonyok. Ehhez a konszolidációs munkához kell m ajd Kozma M iklós segítsége, tudása es erélye.

Párizsban júniusban különböző film­kongresszusok lesznek. A mai euró­

pai elszegényedés folytán aligha re ­m élhető, hogy a középeurópai államok filmvilága résztvenne valam elyik pá­rizsi összejövetelen. H iába lesz olcsó társasutazás, a párizsi világkiállítás hallatlan túlzsúfoltsága m inden bizony­nyal megnehezíti m ajd a szabad m oz­gást, a széjjelnézést. M indenesetre m egkönnyítené a film szakm abeliek ta­nulási lehetőségét, ha valamennyi f i lm ­szakmai kongresszus (Filmkamara, M oziigazgatók kongresszusa, Filmpres- ci stb.) egvidőben lenne egy helyen, egy rendezésben, úgyhogy az egyik részt vehetne a másik nyilvános ülé­sében is helyes volna, ha ilyenirányú­kezdem ényezés m agyar részről indulna ki és Párizsban vagy Brüsszelben kel­lene közbenjárni, hogy a júniusi párizsi filmkongresszusok és összejövetelek úgv alakuljanak idöbelileg, hogy azo­kat egyszerre tartsák meg.

P vekkel ezelőtt tü n te ttek Budapest P uccáin, mert az idegennyelvü tű ­inek címeit nem ford íto tták m agyarra, N ém et, angol címeken h irdették a be­m utato tt külföldi filmeket. Végre meg­m ozdult az egyetemi ifjúság és ennek a szép hazafias akciónak meg is le tt a foganatja: a külföldi filmek nemcsak m agyar feliratokkal, hanem m agyar címekkel jelentek meg a mozik vász­nain. ö t évvel az idegennyelvü hangos­film) bevonulása után megerösödöf a m agyar film, a m agyar szellem és ku l­túra bevonult a mozikba, hogy hirdesse a m agyar művészek tudását és ak a ra t­erejét. A m agyar vidék m agyar film u tán áhítozik, a filmcenzura, ha hibát talál, szigorú kézzel csap le a nem ze­tietlen és szellemtelen m agyar filmre, m inek akkor tün tetn i olyan film ellen, amely megfelelt a filmcenzurának. Csak azért, hogy a mozitól elriasszák a közönséget, amely ham ar m arad o tt­hon a rádiója és könyve m ellett? De a mozi tízezreknek ad kenyeret, a film sok száz m agyar színésznek, kár e té­ren jogbizonytalanságot és fölösleges ;• ga 1 m akat előidézni.B écsben, ahol az elmúlt évben m ajd ­

nem 30 filmet készítettek, január óta üresek a műtermek. Sehol semmi munka. E pillanatban a helyzet még bizonytalan. A németek Kel m ost tá r­gyalnak, de aligha vihetnek be 14 fil­met, m int tavaly. Nagyon nehéz a m ár­kakövetelés transzferálása. Az osztrák filmipar m ost az elkészült filmek eladá­sával igyekszik visszaszerezni a befek­te te tt tőkéket, azonban — sajnos — az általános európai filmhelyzet, a íilm- túlterm elés, egves országok elzárkó­zása, az amerikai film hatalm as előre­törése és versenye az európai film­piacon megnehezíti az osztrák milliós filmek eladását. És am ellett ők m a­guk még saját hibájukból még jobban m egnehezítik az eladási és elhelyezési lehetőséget. Nem alkalm azkodnak a mái európai helyzethez. Kár érte, m ert van néhány értékes és jó osztrák film6

VÁLTOZÁSOK A MOZI­ENGEDÉLYESEK KÖRÉBEN

Uj m oziengedélyek:Füzesabony: T ó th Sándor füzesabonyi la­

kosnak R ákóczi ú t 54. alá.Csepel: Csepeli Csik M ozgóképszínház

k ft. Csepel, József u. 102. alá.Z alalövő: Gángó Gyula zalalövői lakosnak

F ő-tér 48. alá.N agyecsed: Szűcs Bálint nagyecsedi la ­

kosnak N agy ucca 602. alá.B udapest: E rzsébetvárosi F ilm színház kft.

Bethlen G ábor tér 1. alá.

Megvontilletve megszüntetett engedélyek :M ezőkövesd: V itéz G aram szeghy Géczy

Sándor engedélye, m ert üzem ét több m int 6 hónapon át engedély nélkül szüneteltette.

A baujszántó: László Ferenc engedélyemegszűnt.

Doboz: Csiszár Jó zse f dobozi lakos enge­délye m egszűnt, m ert üzem ét évek óta en­gedély nélkül szüneteltette.

B alkány: II. Tóth Józse f engedélye meg­szűnt, m ert üzem ét engedély nélkül 3 év óta szüneteltette.

A székesfehérvári Árpád-mozi já tszási en ­gedélye feb ruár végén le járt. A m iniszté­rium az uj engedélyre ado tt kérvény fölött még nem d ö n tö tt és ezért az Árpád-inozi engedélyét az idény végéig, vagy is négy hónapra m eghosszabbíto tta . A Székesfehér­vári Friss Ú jság értesü lése szerin t az uj engedély t olyan valak i kap ja , aki uj, m o­dern film színház építésére vállalkozik .

A m iskolci K orona-m ozgó engedélye ügyé­ben Miskolc város tö rvényha tó ság i b izo tt­sága feb ruár 26-án ü lést ta r to tt, am elyen is­m erte tték a belügym iniszter le ira tá t, a K o­rona kft. eng ed é ly o k ira tán ak revízió jára vonatkozólag . A belügym iniszter a k ére l­met’ azzal u ta s íto tta el, hogy a rendőri n y o ­m ozás a d a ta i szerin t az U rán ia és a K orona film színház engedélyesei között közös ü z ­letv itel vagy csendestá rs i viszony nincsen, A közgyűlés hosszas v ita u tán tudom ásul v e tte a belügym iniszter le ira tá t azzal, hogy az ügyben felira to t in téznek a belügym i­niszterhez.

Szom bathely városa e lha tá roz ta , hogy a néma film világból még fennálló U ránia- mozit teljesen m egszünteti, a berendezést é rtékesíti és egyelőre csak a jelenleg m ű­ködő Sabária m ozit ta r tja üzemben. A v á­ros tu la jdonában lévő két m oziengedély csak 1942-ben já r le.

Hetenként egyszer

-láthatom!Kacagás kilencven percen és 2 3 0 0 méte r en kereszhül !

Rendezte: S Z L A T I N A Y S Á N D O R .

Főszereplők:

Perczel Zita, Kabos Gyula, Földessy Géza, Salamon Béla, Mály Gerő, Gárdonyi

Lajos.

Megjelent óriási közönség- sikerrel a

Décsi és Kamaraf i l m s z í n h á z a k b a n .

GLÓBUS FILMBUDAPEST, VII.,

E R Z S É B E T -K Ö R U T 8- T E L E F O N : 1 -3 5 1 - 7 7 .

7

A F ILM H A L O T T A I

Fodor Bernát, a Phübus film keres­kedelm i és filmkölcsönző rt. igazgatója február 25-én vakbélgyulladás után be­állott tüdőgyulladás és szívgyöngeség következtében hirtelenül meghalt. Fo­dor Berci a m agyar film szakm a régi gárdájához tartozott, aki már a század elején m int mozi üzletvezető, m ajd m int a Tivoli-mozi igazgatója dolgo­zott a film szakm a jobb jövőjéért. Éve­ken keresztül a Projcktograph kötelé­kében m űködött, m ajd 1926-ban báty ­jával Fodor Adolffal együtt megalapí­to tta a Phöbus-filmk ölesönző vállala­tot, am elyet haláláig becsületes keres­kedői gondossággal vezetett. Fodor Berci a film- és moziszakma legnép­szerűbb és legkedveltebb tag ja volt. Azok közé a nagyon kevesek közé ta r ­tozott, akinek nem volt soha; ellensége, de még egyszerű haragosa sem. V ég­telen kedvességével és puritán gondol­kodásával m indenütt sok őszinte ba­rá to t és tisztelőt szerzett m agának. Rajongója volt a magyar filmnek. Az elsők közé tartozo tt, aki a hangosfilm ­korszakban és a ITunnia-filmgyár m o­dernizálása u tán m agyar film et készí­tett. M indig optim ista és vídárnkedélyü volt. Szeretetrem éltó m odorával min­denütt csak baráto t és jóakaró t szer­ze tt m agának. Még halála előtt vidám hangulatban tö ltö tte el napjait, am ikor egy régebbi keletű vakbél-irritáció m iatt szanatórium ba vonult. Tragikus halála, am ely 58 éves korában érte, m indenütt őszinte és osztatlan részvé­te t keltett. M indenki szívből fájlalta a szakma egyik ú ttörő jének hirtelenül bekövetkezett tragikusvégü halálát. A nagy családon: a film- és moziszakmán kívül szükebb családja: felesége és Jó ­zsef fia, valam int báty ja Fodor A dolf gyászolják. Tem etésén a budapesti filmvilág teljes létszám ban vett részt.

Paul Graetz ném et színész, aki évek óta Londonban élt és bár m int egykori prom inens színész sohasem já tszo tt filmen és csak Londonban ju to tt első- ízben nagyobb filmszerephez, Holly­woodban hirtelenül meghalt. Paul Graetz egyik nagyobb szerepét a Jud Siiss-ben já tszo tta , el.

Sir Guy Standing, a Param ount holly­woodi művészi együttesének egyik k i­váló tagja Hollyw oodban 65 éves ko­rában meghalt. Leghíresebb szerepe a Hindu lándzsás ezredese volt, ezenkí­vül rengeteg jellem szerepben tűn t föl és vált világhírűvé.

Az am erikai á rv ízpusz títás m ozíkárosult- jai. Az am erikai á rv ízk a tasz tró fa több, mint. 300 m ozinak hozott m ajdnem helyrehozna- ta tla n k á rt. C incinnati állam ban több m int kétszáz mozi á llo tt víz a la tt, részben pedig a v illanyáram m egszűnése fo ly tán nem ta r t ­h a tta k e lőadásokat. Ind iana, Ohio, Cen- tu ck y stb. á llam okban több, m int 100 mozit é rték hasonló kellem etlenségek. A 300 mozi üzeniszünetelése fo ly tán a film kölcsönzés közel félmilló dollár k á r t szenvedett.

N egyvenórás m unkahét F ranciao rszágban .F eb ru á r elsején h iv a ta lo san éle tbelép te tték F ranc iao rszág film m űterm eiben is a negy ­venórás m unkaidő t. A film gyártásban te r­m észetesen ro p p an t nehéz a 40 ó rás m u n k a­id ő t úgy bevezetni, m int pl. a. textil-, vagy vasiparban , ezé rt úgy a m unkaadók , m int a m unkaválla lók prózaidős m unkabeosztást h a tá ro z tak el. E szerin t egyelőre h e tenkén t csak öt napon keresz tü l dolgoznak napi 8 ó rán keresztü l. E z t a 8 ó rá t azonban mű­term e ríként m ásképpen értelm ezik. E gyes m űterm ekben délelő tt do lgoznak és dé lu tán k é t órai p ihenő t ta r ta n a k és azu tán fo ly­ta tjá k a m unkát, de a legtöbb helyen déli 12 ó rako r kezd ik a m u n k á t és egyfo ly tában dolgoznak nyolc ó rán á t. A m egállapodás értelm ében heti k é t tú ló rá t is ^engedélyez­nek. Szom baton és v asá rn ap nincsen m un­ka. Ila rossz id ő já rás vagy egyéb előre nem lá to tt okok m ia tt bárm ilyen változás állna be a m unkaidő b e ta r tá sa tek in te tében , úgy e téren némi e lté rés t lehet gyakoro ln i, azon­ban a 40 órás m unkaidő elvét nem szabad m egsérteni. A francia, szakkörök vélem énye szerin t hónapok is elm úlnak, am íg a film ­gyártá sb an az új ren d e t m egszokják.

+■

| A M Ű T E R E M j

F ebruár hónap a pihenés és a res­taurálások hónapja volt. Egyedül

a H unniában dolgozott rövid ideig Pásztor Béla, aki a Hol leszünk vasár­nap című rövidfilmet forgatta. Körül­belül vele egyidőben fejezte be Vaszary János a Rád bízom a feleségen című vígjátékot, amely az Objektiv-filmvál- lalat vállalkozásában készült. Ez a k i­tűnően sikerült vígjáték, amelyben Páger A ntal, Erdélyi Mici, Vaszary Piroska, Komár Júlia, Makláry Zoltán, és mások játsszák a főszerepeket, még ebben az idényben jelenik meg és meg­jelenése iránt az egész szakm ában osz­tatlan érdeklődés nyilvánul meg. A két film ̂ befejezése után a H unniában bezárultak a m űterm ek és csak m ár­cius közepén kezdenek o tt ism ét dol­gozni. Ekkor Hunyadi Sándor Júliusi éjszakák című darab ja kerül megfilme sítésre Székely István rendezésében. A filmet egy Angliába szárm azott m a­gyar filmvállalkozó Joe Clin készítteti. Szatmári Jenő írja a forgatókönyvet, Fedák Sári, Ágay Irén, Tolnay Klári, és mások játsszák a vezetőszerepeket. A filmet' Eiben István forgatja és Lohv Ferenc készíti a hangfölvételeket. Ezek a m unkálatok két hétig tartanak, u tá ­na a Hajdú Film kft. készítteti első film jét, am elyet Kovács Em i és társa cég hoz forgalomba. A film producere Falus István, Gaál Béla rendezi és ala­pul egy teljesen újszerű V adnai László-téma szolgál, am elyet V adnai erre az alkalom ra írt filmre. A film ze­néjét Ábrahám Pál szerzi, a szereposz­tás tekintetében csak március első he­tében döntenek véglegesen. Ezután a film után a Reflektor-filmvállalat idei első filmje következik A férfi mint örült címmel. Ezt a témác Török R e­zső egyik szép és érdekes novellájából d r Vitéz Miklós írja át filmre. A filmet Gertler V ik tor rendezi, akinek a neve

a 'Mária nővérbeli rendezése révén lett ism ertté és híressé. A z ú j film főszereplői a következők: Jávor Pál,Lázár Mária, Salamon Béla, Vaszary Piri, Pethes Sándor és mások. Eiben István forgatja a filmet, amelynek hangfölvételeit Lohr Ferenc készíti. Előreláthatólag csak április utolsó he­tében kezdik meg a forgatást.

A M agyar Filmiroda m űterm ében ugyancsak szünetelt a m unka február­ban. Ez alatt az idő alatt alaposan rendbehozták a m űterm et, amelyet m egnagyobbítottak és hozzáférhetőb­bé tettek nagyobbszabásu fölvételek céljaira is. I tt március 3-án kezdik meg az újonnan alakúit Rex-Film vállalko­zásában A torocköi menyasszony/ föl­vételeit. A film főszerepét Dayka Margit játssza, partnerei: Jávor Pál, Kabos Gyula, Sziklai Szeréna, Kiss Manyi, Mély Gerő. A filmet Kelet: M árton rendezi, zenéjét Polgár Tibor, a kitűnő zeneszerző és karnagy szerzi.

'A filmet Kari Kurzmayer bécsi opera­tőr forgatja, a hangfölvételt Pulvári Károly személyes irányítása m ellett készítik. A film Gál Ernő produkció­jában készül és előreláthatólag április 27-én fejezik be. Ezután a Phöbus-film- vállalat készíti első filmjét az új sze­zonra, am elynek Fodor Berci le tt vol­na gyártási vezetője és aki szívvel- lélekkel készült erre a hatalm as miun­kára. A bekövetkezett haláleset m iatt a film szereposztása és technikai irá­nyítása egy kicsit eltolódott, m ind­am ellett április végén megkezdik a föl­vételi m unkát. A z új Phöbus-filmct N ó ti Károly írja.UJ MOZI

m egnyitása előtt s z e r e z z e b e Lajta AndorFILMfiVÉSZETI _ ÉVKÖNYVÉT9

A

H Í R A D Ó J AA M agyar F ilm iroda r. t. igazga tó sága

feb ruár 24-én ta r to t t ülésében ism ét Kozma Miklóst v á la sz to tta m eg a v á lla la t e lnöké­vé, m iu tán az előző napon ta r to t t rendes évi közgyűlésen K ozm át újból az igazga tó ­ság ta g já v á v á lasz to tták .

A belügym inisztérium ban feb ruár 25-én szakm aközi m egbeszélést ta r to t ta k K ádár L. L evente m iniszteri osz tá ly főnök elnökle­tével, am elyen a film szakm a m inden á rn y a ­la ta v e tt részt, ezenkívül a különböző é r­dekelt ko rm ányható ságok is képv ise lte tték m agukat. Az a n k é t tá rg y a a n y á r folyam án m egállap ítandó új m ag y ar film játszási arányszám m egállap ítása volt. Mind a há­rom egyesü le t k ik ü ld ö ttje pro és kon tra szólalt a tá rgyhoz, v o ltak közbenső ind ít­v ányok is, végül azonban K ád ár min. osz­tá lyfőnök az an k é t fo ly ta tá sá t egy hétte l e lha lasz to tta , m ert az O rszágos M agyar F ilm egyesület részéről b en y ú jto tt te r je ­delm es m em orandum ot nem lehe te tt azon­nal le tá rgya ln i, hanem an n ak á ttan u lm á­nyozására az elnök egy heti időt ado tt. M árcius 4-én fo ly ta tják m ost a F ilm egyesü­let m em orandum a a lap ján a további tá r ­gy a lás t és rem élhető, hogy sikerü l a szak ­ma mind a három ág aza tán ak : a mozisok, a film kölcsönzők és a gy ártó k , beleértve a film gyártásban érdekelt m űvészi és techn i­k a i szem élyek érdekeit m egvédeni és kö ­zös nevezőre hozni. A m árcius eleji ankét eredm ényét nagy érdeklődéssel v á rja az egész film szakm a.

A vallás- és k ö zo k ta tásügy i m inisztérium ­ban részleges á tszervezést v ittek keresztü l és ennek következ tében a film ok ta tás ügyé t az elnöki B. osz tá lyba helyez ték á t. Ennek a főnöke dr K ósa K álm án min. tan., h e ly e t­tese pedig dr H uszka Ján o s m in. oszt. tan .

Az olasz k irá ly Zukor A dolfnak, P ara- m ount m agyar szárm azású elnökének 25 éves szakm ai jubileum a alkalm ából az olasz K orona rend parancsnok i ren d jé t ado ­m ányozta.

Ricse község képv ise lő testü le te egy ik leg ­utóbbi ülésében e lha tá roz ta , hogy a község fő terét Zukor A dolf-térnek nevezi el.

G rünbaum Ferenc gyöngyösi és G rünbaum Jenő jászárokszállási m ozitulajdonosok bel­ügym iniszteri engedéllyel csa lád i nevüket G áspárra v á lto z ta tták meg. U gyancsak m eg­m agyarosíto tta nevét a három G auzer- te s tv é r és pedig: G auzer Sándor, G auzer Béla és G auzer Miklós G örgényire.

Az olasz k ir. sajtó- és p ropagandaügy i m inisztérium ezidén is engedély t ado tt L a jta A ndornak, a F ilm ku ltú ra szerkesztő­jének, hogy a n y á r fo lyam án m agyarnyelvű film ciklust rendezzen Fiúm éban és A bbá­ziában., A m űsor összeállítása m ost van fo lyam atban és ha ak adá lyok nem jönnek közbe, úgy négy filmet jún iusban és négy filmet augusz tu s—szeptem ber hónapokban m u ta tn ak be a fiumei Im pero-m oziban (a vo lt Parigi-m oziban) és az abbáziai Ciném a R eginában. A tav a ly i 9 filmre te rv eze tt fiim cikliist az egy ik film szá llításának a m eg tagadása m ia tt m arad t abba, ezidén azonban rem élhető, hogy a fiumei m ag y ar­ság és az A bbáziában nyaraló m agyarok nem esnek el a m agyar filmek bem u ta tásá ­tól.

A vallás- és k ö zo k ta tásü g y i m iniszter az O ktatófilm ek O rszágos Bíráló B izottság új tag ja iv á a következőket nevezte k i: dr Jósa Béla fö ldm űvelésügyi min. o sz tá ly tanácsost, H oléczy Ödön őrnagyo t, N ovák E rv in min. m űszaki tanácsost, dr S tuhlm an P a tr ik tan . kér. k ir. fő igazgató t, dr B ánkuti Dezső és dr V ányi Ferenc középiskolai igazga tókat. A k inevezés 1937 decem ber 31-ig terjed .

M agyar F ilm kaszinó címmel a m egszűnt Film klub helyébe új egyesü le t a laku lt, am elynek B ingert Ján o s dr le tt az elnöke. T árse lnökké v á la sz to tták Fenyő Sándort, alelnökökkéi G yárfás G yulát és G utm ann M anót. T itk á r le tt R ennard Béla, pénztáros Segall Izsó, h áznagyokká v á la sz to tták T suk Im rét és R o ttenberg Rezsőt, ügyész le tt V ári Rezső dr. A kaszinó m egalaku lása körü l dr Gelléri Miklós fe jte tt ki érdem dús m unkásságo t, úgyhogy egyhangúan őt vá­la sz to tták m eg az ősz fo lyam án m egnyi­tandó film kaszinó ügyvezető igazga tó jává . Az a laku ló közgyűlés ezu tán m egválasz­to tta még a válasz tm ány rendes- és p ó ttag ­ja it.

M agyar F ilm otthon elnevezés a la tt új, gyönviirű film klubszerű tá rsa sk ö r nvilt meg az Eötvös ucca 29. szám ú házban, am ely­nek av a tó estjén a film szakma szám os rep ­rezen tán sa jelent meg. Az avató-estélyen jól sikerü lt h angverseny t rendeztek . Azóta kétizben ta r to t ta k hangversenyeket, ezen­kívül pedig m inden szerdán külön b ará ti összejövete lt rendeznek . A kényelm es he­ly iségeket napró l-napra igen sokan lá to ­g a tják , úgyhogy a F ilm otthon rövidesen nem csak a film szakma, hanem a fővárosi tá rsasé le t egy ik kedvenc találkozóhelye lesz.

A M agyar H íradó kö lcsöndíjának a meg,, á llap ítása ügyében k ik ü ldö tt egyesü le ti bi­zo ttság m árcius elején befejezi m unkájá t. A. m egállapodás értelm ében szám os mozi

korábbi dá tum ot k apo tt, sok he ly ü tt pedig sikerü lt az eddigi kö lcsöndijat m érsékelni.

: ;I BUDAPESTER FILMMARKT |

TM M O N A T F E B R U A R 1937 A llianz-Film : R itterliche A ffä re , Forum -

T heater, Jf. (Ung.)Fox-Film : To M ary w ith love, Radius, Jf.

(Am.)Globus-Film: Ich sehe sie w öhentlich ein­

mal! Décsi, K am m erlichtspiele. (Ung.) Hirsch & T suk: Burgtheater, K am m erlicht­

spiele, A trium , Décsi, Jf. (Ost.) K ovács Emil & Co.: Singende Jugend, U rá­

nia, Jf . (öst.)M etro-Film: Born to Dance, M etro-Scala, J f.

(Am.)Param ount-F ilm : Plainsm an, Om nia, City,

Jf . (Am.)— Champagner w a its , O m nia, City. Jf.

(Am.)— M oon is our H om e, M etro-Scala, Jf.

(Am.)P átria-F ilm : I dream too much, Radius, Jf.

(Am.)Phöbus-Film : Schw ester Marra, Royal

Apollo, Jf. (Ung.)R eflektor-Film : P ort A rthur, Royal Apolló,

Jf. (Csl.)Ufa-Film: M ädchen Irene, U ránia, Casino,

A trium , Jf . (Deutschl.)— R itt in die Freiheit, U ránia, Jf.

(D eutschland)U nitas-Film : Rem brand, Corso, Jf . (Engl.) U niversal-Film : M y m an G odfrey, Casino,

Jf. (Am.)W arner-F ilm : I found Stella Parish, Radius.

Jf. (Am.)— Cain und M abel, Corso, Royal Apolló,

Jf . (Am.)— Charge o f the L ight Brigade, A trium ,

Om nia, City, Jf. (Am.)

KOVÁCS ÉS FALUDIFILM GYÁR ÉS LABORATORIUM

BUDAPEST, XIV., GYARMAT-U. 35.T E L E F O N : 2 - 9 7 8 - 5 5 .

Magyarország legnagyobb és legm odernebb gépekkel

# felszerelt l a b o r a t ó r i u m a

K é s z i t ; hangosfilmeket és kópiákat, film­feliratokat, pedagóg ia i-, kultur-, reklám-

és rajztrükk-filmeket

MEGJELENÉSI STATISZTIKA ERSCHEINUNGSSTATISTIKFebruár hónap (M onat Februar 1037.)

M agyar (ungarischer) film 3Ném et (deutscher) film 2A m erikai (am erikanischer) film 10O sztrák (österreichischer) film 2Angol (englischer) film 1Cseh (tschechoslovakischer) film 1

összesen (Zusam men) 19 film

EDDIG MEGJELENTEK:1937 január 1-től:

Seit dem 1. Jan u a r 1937 erschienen:

M agyar (ungarischer) film őM agyarországon készült német (ln

U ngarn gedrehter deutscher) film 1N ém et (deutscher) film 6A m erikai (am erikanischer) film 16O sztrák (österreichischer) film 3F rancia (französischer) film 4Angol (englischer) film 1Cseh (tschechoslovakische)r film 1

összesen (Zusam m en) 37 film

1936 augusztus 1-től:

Seit dem 1. A ugust 1936:

M agyar (ungarischer) film 17M agyarországon gyárto tt idegen

nyelvű (in U ngarn gedrehterfrem dsprachiger) film 2

Német (deutscher) film 19A m erikai (am erikanischer) film 56O sztrák (österreichischer) film 10F rancia (französischer) film 13Cseh (tschechischer) film 9Angol (englischer) film 1

összesen (Zusam men) 120 film

Magyar Mozgófénykép Gépkezelők Országos Egyesületének munkaközvetítője: Budapest, V II., Almássy-tér 12. sz.

Hivatalos ó rák : 2— 6-ig.Telefon: 1-375-98

A munkaügyeket Szabó István a Capitol- mozgó gépésze intézi.

Hívható d. e. 6 - 12-ig 1-343-37. alatt.11

A z-O K TA TÓ FILMA MAGYAR FILM IRODA 1936 ÉVI MŰKÖDÉSE

M agyar Film Iroda Rt. gyártelepét, am elyet eddig Budapest székesfő­

várostól bérelt, 1936-ban m egvásárolta a M agyar Távira ti Iroda Rt. és az ér­dekkörébe tartozó vállalatok elism ert nyugdíjpénztára, amely a még az év folyam án m egkezdte a gyártelep 'ki­bővítését és átépítését, am it a Film­iroda üzemeinek fejlődése te tt szüksé­gessé. Ezek a m unkálatok a közeljövő­ben befejeződnek, úgyhogy az 1937 évi produkció m ár a m odern kívánalm ak­nak megfelelő felkészültséggel indul meg.

Az üzem m inden ágában tapasztal­ható m egnyugtató fejlődés te tte szük­ségessé azt is, hogy az 1936. év folya­mán a Film iroda 23 új m unkaerőt al­kalm azott.

H angos M agyar V ilághír adó. S ikerült a m agyar nem zeti propaganda szem pontjából jelentős új összeköttetéseket terem teni Cseh­szlovákia terü le té le a p rágai E lek ta -jou r- nallal, É szto rszágra a tallini E esti K u ltú r- filmmel.

A nem zeti szem pontból fontos események minél nagyobb hatása érdekében a F ilm ­iroda tökéletesítette a film -hírszolgálato t. Az év jelentős esem ényeiről, — m int pl. a berlini O lim piáról, a K orm ányzó külföldi ú tja iró l, stb. — naponkint jelentek meg kü­lön kiadások.

R övid film ek. A korábbi években készült film eket 1936-ban is igen széles körben m u­tatták be külföldön. Az 1034-ben készült H ungária film a comoi világkiállításon ezüstserleget nyert, míg az 1936-ban ú tjá ra

bocsátott Budapest fürdőváros c. film et a velencei Biennale tüntette ki aranyérem m el.

Az év folyamán a F ilm iroda bet, a m a­g yar külkereskedelem szem pontjából fontos kultú rfilm ct vett m unkába: A m agyar ló, szarvasm arha, sertés, juh, baromfi', gyü­mölcs, szőlő és bor.

Já ték film ek. Az előző évben m egkezdett gyártás érdekében hozott befektetések ered­ménye örvendetesen m utatkozott m eg az el-

év folyamán. A F ilm iroda m űterm ében 8 já tékfilm et és 2 szkeccset fo rgattak .

A film irodából k ikerült film ek hatása a latt m ár az év végén 10 játékfilm gyártása volt b iztosítva az 1937- évre.

Iskolai film ek. A F ilm iroda a főváros ré­szére készített iskolai film ekkel sikeresen vett részt a londoni oktatófilm -kiállításon és a velencei nem zetközi film bem utatón az egyik film a I I I . d íja t nyerte, ami figye­lemmel az ott bem utato tt nagym ennyiségű és kiváló nem zetközi anyagra, igen szép eredm énynek m ondható. Énnek hatása alatt sikerült külföldi piacot is terem teni a m a­g yar oktatófilm nek.

U tószinkron. Az üzem elsősorban a já ték ­film gyártással kapcsolatos utószinkronizálási m unkálatokat végezte. Az év folyam án a F ilm irodában két idegennyelvű film et tettek át technikai szem pontból igen sikerültén m a­gyar nyelvre.

Benyom óüzem . F z az üzem az egész év­ben az eddigi keretek között erősen volt foglalkoztatva.

A hatalmas fellendülésre azonban két szám adattal lehet legjobban rávilá­gítani: 1936-ban a Filmiroda laborató- , urna az 1933 évi 793.619 m éter meny- nyiséggel szemben 1,437.633 m éter íilm nycrsanyagot dolgozott fel.

ISKOLÁK II F ILM KÖ LCSÖ NZÖ K II EGYESÜLETEKK U L T U R F 8 L M S Z Ü K S É G L E T É R Ő L

A Z E G É S Z V I L Á G R A K I T E R J E D Ő S Z E R V E Z E T É V E L G O N D O S K O D I K A

BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRUT Q II TELEFON 1-374-38.12

Olasz kulturfilm et m utattak be Buda­pesten. Az Olasz Kulturintézet rende­zésében február 28-án délelőtt m utat­ták be az „Olaszok Kelet-Afrikában“ című ism eretterjesztő filmet. Az elő­adáson m egjelent Vinci gróf budapesti olasz követ, Enrieo Mattioli katonai attasé, dr. Durngy Ferenc m iniszteri osztálytanácsos, a külügymanisztériumi sajtóosztály helyettes vezetője, dr. Paolo Calabvo, a Kullúrintézet főigaz­gatója, és igen nagyszámú m eghívott közönség. Az ünnepség a Giovinezza déneklésével kezdődött, m ajd beveze­tőül lepergették a Róma falairó. és ka­puiról szóló kulturfilm et. Az Etiópiáról szóló film bem utatja először Harrart és környékét, m ajd Gandola és Le- kemptl végleges m eghódítását, a tavak vidékét és a galla törzseklakta vidéket. A közönség nagy tetszéssel fogadta a film előadását.

Fejlődik a svéd m oziipar. A svéd mozik szám a az utóbbi esztendőben ism ét szapo­rodott. Ami«1 1936 jan u á r 1-én a svéd mozik szám a 1641 volt, add ig az év végével ez a szám 142-vel szaporodott. E nny i új mozi lé tesü lt az elm últ évben. E zidőszerin t a svéd mozik szám a te h á t 1783. S védország­ban m a m inden 3900 em berre ju t egy mozi, úgyhogy e tek in te tb en a v ilág s ta tisz tik á ­ban az első helyen áll. A naponta játszó mozik szám a azonban v iszonylag kevés: m indössze 340 m ozgóképszínház já tsz ik n a ­ponta legalább kétszer. A legtöbb mozi — 908 — h e ten k é n t egyszer-három szor játszik . Minden két hétben egy-egv e lőadást ta r t 230 m ozgóképszínház, míg az a lkalm ilag játszó mozik szám a 63. A film ek k ihaszná l­ha tó sága szem pontjából a nagy szám elle­nére is, nem éppen k itűnő te rü le t Svéd­ország.

Még 907 ném am ozi já tsz ik É szakam eriká-ban, je len ti az E g y esü lt Á llam ok K ereske­delmi K am ara legutóbbi jelentésében. Esze­rint. jelenleg az USA-ban 18.818 mozi já t ­szik, ’ ezek közül 17.915 hangosfilm színház és csak 903 némam ozi. A k im u ta tás szerin t ezidőszerin t 2560 mozi ta r t ja k ap u it zárva és pedig 1693 hangosm ozi és 867 némámmá, ögyhogv összesen 16.258 m ozgóképszínház m űködik ezidőszerin t. Ebből a 16.000 moz­góképszínházból 12.511 független v á lla lk o ­zás, 2397 pedig nagy színházi trösz tök irá ­ny ítása és ellenőrzése a la t t áll, míg 3910 mozi m ásirányú összekötte tésben áll a n a ­gyobb fi 1 in s zí nház t rö sztök kel.

T izenegyórai ?á rás a bécsi m ozikban. Abécsi mozisok egyesületének alelnöke még egy évvel ezelőtt javasolta, hogy a bécsi m o­zik m ár 11 órakor szüntessék be az előadá­sokat. Ennek a rendszernek számos előnye van, fe jte tte ki annak idején ír t cikkében az alelnök, és most egy év u tán m egállapítható, hogy a legtöbb bécsi m ozi valóban 114 órakor z á r ja kapuit. A Bécs belterületén levő mozik persze m egm aradtak a régi 12 órás zárás m ellett, hiszen ezek közönsége nem igen használja a távolabbi villanyosokat, nagy­részt idegenek közül való és általában gaz­daságilag és társadalm ilag m ás rétegekből áll a belvárosi mozik közönsége. M iután Bécsben am úgy is a 11 órás záró ra a köte­lező, amelynek m eghosszabbításáért havonta kellett külön kérvényt benyújtani, így tu la j­donképpen csak a „törvényes rendet" ta r t ­ják be, ami használ a kültelkek m oziközön­ségének éppúgy, m int m aguknak a m ozik­nak is.

O lasz-afrikai heti h íradó. A róm ai LUCE, am ely eddig is igen nagy szám ban közölt film esem ényeket A bessziniáról és a kelet- a frika i tartom ányokró l, most C r o n a e h e de 11‘ I m p e r o (A birodalom k rón ikája) címmel ú j he ti h írad ó t hoz forgalom ba, am ely azonban k izáró lag AOI (A írica O rien­táló Ita liana) esem ényeivel foglalkozik és csak ezeket m u ta tja be a m ozikban.

Uj olasz íilm tudom ányi film lap indul m árciusban. A róm ai Centro Sperim entale di C inem atografia nevű film iskola kiadásá­ban és Jacopo Comin szerkesztésében új film tudom ányi fo lyóirat jelenik m eg R óm á­ban Bianco e nero (F ehér és fekete) cím ­mel. A m agasnívójú lapra jellem ző, hogy szakm ai h irdetést nem fog közölni.

FILMKOPIROZÁSI ÉS ELLENŐRZŐ K. F. T.

VII., ERZSÉBET-KÖRUT 8. SZ.TELEFON: 1-372-87.

Kópiák szállítása az összes gyártási központokból.

13

IIMTECHNIKAA FILMOPERATŐR ÉS A FÉNYMÉRŐK

Mélyen tisz tek Szerkesztő úr!Szíveskedjék m egengedni, hogy nb. lap jának f. évi február

havi szám ának 2S'-ik o ldalán „A film operatőr és a fénym érők' címmel m egjelent szakcikkre egy m ost H ollyw oodban élő m a­g y ar l'ilm technikustól hozzám érkezett levelével, — am ely éppen ezt a tá rg y a t érin ti — hozzászólhassak.

A levél, am ely tőképpen a H ollyw oodban uralkodó film- techn ikai és film kémiai ujdonságokK al foglalkozik — a levél­ben fog lalt m agánközlem ények k ih ag y ásáv a l —, az alan tiakac közli erről az időszerű kérdésről. K iváló tisz te le tte l:

K aulich Rudolf.

öbb hozzám in tézett leve­ledre nagy elfoglaltságom m iatt csak most válaszol­hatok. Az utóbbi hetek­ben úgy a m űteremben, m int a laboratórium ok­ban éjjel-nappal dolgoz­

tunk a „W orld“-filmgyár m unkaterm ei­ben, de tegnap szabaddá tudtam m a­gam tenni és m ost érdeklődő kérdé­seidre azt hiszem kielégítően fogok felelni.

N álunk itt kinn Hollywoodban a m ű­terem ben a felvétel e lő tt és alatt a fő ­rendező, a rendező, a segédrendezők, az operatőrök, a segédoperatőrök, a világítók mind „Panchrobesichtigungs- glas“-val — pánsze mii véggel — a sze­m ükön jár-kel és dolgozik és a m unka­idő alatt- a szemüveget büntetés terhe m ellett sem szabad eltávolítani.

Őszintén, szólva, nekem, pesti film es­nek, eleinte nagyon furcsa volt a sok sötétszem üveges férfi és nő között pánszemrüveg nélkül járkálni a mű­terem ben, amíg Carl Schrrí.dt, a válla­lat igazgatója egy ilyet a szememre nem biggyesztett.

Ne csodálkozzék Európában senki, am iért az itt készült filmek m ind n a­gyon szépek és nagyon jók a vetítés­

nél. I tt a filmfelvételhez szükséges vi­lágítást a világosítók a ,,Panbesichti- gungsglas“-on keresztül állítják be a főrendező és az operatőr utasítására.

Itt k inn addig nem készül filmfelvé­tel a m űterem ben, amíg a felveendő jelenetet ism ételten nem játsszák le a a pánszem üveges szakem berek előtt, akik a beóllítsánál jónak talált világí­tást így véglegesen korrigálják.

Ezért van azután az, hogy az itt ké­szült és hatalm as összegekbe kerülő filmek pozitívjeinek tökéletes felvételi rajzain látni a befek tetett tőkét és a reprezentáló jeleneteknél pedig m ind­azt, ami olyan sokba került.

A fények, árnyékok és színek k ö ­zött megvan a felvétel monoehrom összhangja.

A felvétel előtt, am ikor a szakem be­rek a világítás-beállítással végeztek, az operatőr a felvételi gépbe szerelt, auto­m atikusan m űködő fotócellás fénymérő figyelésével addig szűkíti és tág ítja a felvételi gép objektív-blcndéjét, amíg a kapott fényhez mérten, megkapja a pontos exponálási időt — teljes sek- torral.

Egy gom bnyom ás és a filmfelvevő- gép objektíve a fotócellás fénymérő vei autom atikusan összekapcsolódik és14

felvétel közben a m űterem ben pl. vé­letlenül kialszik egy spitzrefíektor, a világítás, a felvételi fény valamivel ke­vesebb lesz, a fotocc lás fénym érő ezt megérzi, abban a pillanatban az au to­matikus fénym érő m űködésbe jön és a szükséghez m érten felnyitja az ob- jektívblendét. De m aguknál a jelene­teknél is, a kívánság szerint az autó m atikusan m űködő fénym érő állan­dóan kiegyenlíti a fénydifferenciát, amelyek a film felvételnél adódnak.

A m ióta az itteni film gyárak min­denféle, úgy m űterm i, m int külső fel vételnél, állandóan az autom atikusan beállítható fénym érő segítségével foto grafálnak, h ihetetlen mennyiségű időt, negatívot takarítanak meg (itt hozódik be az autom atiukus fénym érő elég ma­gas ára) és sok kellem etlenségtől m en­tesek. itt nálunk nincsen többé túl­vagy alul exponált film. A zt hiszem, nem kell bővebben m agyaráznom , hogy ez m it jelent a laboratórium ré szérc.

Alkalmam volt egyszer egy külső felvételnél az operatőr, i'lctve az au to ­m atikusan m űködő fotocellás fénymérő m ellett állnom és figyeltem, m iként lendül ki hol jobbra, hol balra a fény­mérő karja, m iként változta tta a fel vételi gép blendenyílását a borulás és kiderülés között, vagy aszerint, hor'v a felvételi mezőben világosabb vagy sötétebb a 'akok közelcbb-távolabb m o­zogtak a felvevőgép előtt.

I tt a szabadban is állandóan hasz­nálják a panszem üveget felvétel köz­ben. Érdekes, hogy a napfény pan- szemüveg más, m int a műtermi pan- szemiüveg. M agyarázzam meg neked az értelm ét, hogy m iért? Nem. Ezt ne­ked is és m inden szakem bernek tudnia kell.

A napokban azután véletlenül be­kerültem a vállalat IV. számú nagy m űterm ébe, ahol épp egy burlcszket forgattak, ahol egy „G reenhorn“ euró­pai operatőr kétségbeesetten m agyará­zott a pánszemüvegcs rendezőnek,

hogy ne forgatássá tovább a jelenetet, m ert úgyis rossz lesz, m ert nem jó a világítás, az kevés és főleg hamis. Persze, a rendező m osolygott és to ­vább forgatták a darabot és nem vilá­gosíto tta fel az európai operatőrt, hogy mi a fény optikai és chémiai hatása m űfénynél a haszná t panehroanyagra.

Ma újra besurrantam a m űterembe, előre felvettem a Carl Sch midtől k a­po tt panszem üveget és figyeltem, mi­ként állítják be szintén panszemüveg- gel a felvéte'hez szükséges világítást a szakem berek. A m ikor azután kom o­lyan forgatták a jelenetet, csendesen levettemi szememről a szemüveget és magam is elborzadva vártam a felvétel biztos katasztró fájá t. M ondom neked, hogyha Pesten valaki ilyen világítás m ellett kényszerítettvolna engem fór gatni, ami i t t H ollywoodban kianali- záltan a legmegfelelőbb, m egtagadtam volna. Szabad szemmel a m üfényt so­hasem lehet pananyagra megközelítően és pontosan eltalálni az expozíciót.ymi i» «vvjzca « ta ii» « ¡a v A «nnc

A honvédelm i m inisztérium a had irokkan t tö rvény értelm ében szigorú ellenőrzést g y a ­korol a fölött, vá jjon a m ozgóképszínhá­zakban a tö rvényben előírt szám ú hadigon­dozott a lka lm azo tta t fog lalkoztatnak-e? A m inisztérium k ik ü ld ö ttje m ost hónapokon keresz tü l a belügym inisztérium képviselő­jével eg y ü tt alkalm i ellenőrzést ta r to t t és ennek során m egállap íto tták , hogy nem m indenü tt ta r to t tá k be az elő irt rendelke­zéseket. Ezért a honvédelm i m inisztérium a tö rvény fe lhatalm azása a lap ján 18 ese t­ben 38í)— 1100 pengőig terjedő pénzbünte­tésre ítélte a m ozitu lajdonosokat. Ez ellen a b írság ellen fellebbezni nem lehet. A jánl­juk a m ozituJajdonosoknak, hogyha ilyen ellenőrzés során valam ely ik hadigondozott véletlenül szabadnapos, akko r ezt a szabad­napos a lka lm azo tta t m ásnap m utassák he illetékes helyen, nehogy az e lm aradás foly­tán igazság ta lanu l íté ljék el a mozi tu la j­donosát.

A zenejogdíjak ügyében februárban foly­ta k a tá rg y a láso k a M oziegyesület és a Ze­neszerzők Szövetkezete között és minden jel szerin t m árciusban sikerül a m egállapo­dást létrehozni. A Szövetkezet a tá rg y a lá ­sok során csökken te tte igényét, úgyhogy c ’ek u tán rövidesen létrejön a m egállapo­dás a két testü le t között.15

A SZÍNESFILMkezd időszerűvé válni, olvassuk a kül­földi szaklapokban. Az új filmidényben sokkal több színesfilm került a piacra, m int am ennyire általában számítanak. A nagy külföldi filmgyárak m ár telje; sen berendezkedtek a színesfilmrc cs erre a célra megfelelő tőkék is állnak rendelkezésükre. A z am erikai Tcchni* kolor-film gyárnak m ár 11 színcsfilm- fölvevőgépe van, Angliában is ujabb Technicolordaboratórium ok építése van folyam atban, úgyhogy o tt szintén 400— 500 em ber talál állandó foglalkozta­tást. Term észetesen nem csak a T ech­nicolor készül az új idényre, hanem valam ennyi színesfilm-eljárás szerint dolgozó laboratórium is. A külföldi la­pok m egem lítik azt is, hogy a színes­film gyártás lényegesen drágább, mint a fehér-fekete filmek készítése, legalább is egyelőre. És itt példának hozzák föl, hogy amíg egy fehér-fekete film fo­tográfiái m unkája csak 40.000 dollárba kerül, addig a színesfilm fényképészeti, már m int fölvételi kiadásai meghalad? ják m ajd a 130.000 dollárt! Term észet tcsen egyéb költségtöbblet is mutat* kozik. így pl. a színesfilm nél tovább tartanak a fölvételi m unkálatok, ez 50.000 dollár kiadási többletet jelent, de többe kerülnek a díszletek, a kosz­tüm ök és a próbafölvételre szánt idő is, úgyhogy a szakértők szerint a szí­nesfilm nagy általánosságban 40%*kal kerül többe, m int a fehér-fekete film. Egyelőre azonban a színesfilm terén nagyobb eredm ények nem várhatók. A helyzet körülbelül olyan, m int a han­gosfilm elején volt: különböző színes- filímeljárások teszik bizonytalanná a piacot, különböző felvevőrendszerű gé­peken készítik a filmeket, úgyhogy a kockázat és a bizonytalanság előli fé­lelem épen úgy m utatkozik ismét, m int 1929—1930-ban. A nnyi bizonyos, hogy az általános világválság nem alkalmas arra, hogy milliós befektetéssel újabb bizonytalanság elé vigyék a világ film­színházait.

A FESTMÉNYEK HELYES FÉNYKÉPEZÉSE

c/\ z elm últ nyáron Párizsban m eg tarto tt ' ' IX . fényképészeti kongresszuson egy igen érdekes előadás hangzott el, amely a festm ények helyes fo tografálását tárgyalta. Az előadó, dr. E rn st R üst svájci professzor abból a m egállapított tényből indult ki, hogy pankrom atikus anyagok alkalm azásával sem sikerült festm ényekről helyes felvételt kapni. Noha az egyes színek a fekete-fehér kópiá­ban határozo ttan elválasztódnak, mégis a világosságértékek egészen máskép hatnak, m int az eredeti festm ény ugyanezen színei­nek világosságértékei. Az előadó ezekből azt a tény t szögezi le, hogy a festm ények fény­képezésével nem csak a színek fiziológiai ha­tását kell tekinteni, hanem elsősorban azt a pszichológiai benyom ást, amelyek az eredeti kép színei a nézőre gyakorolnak. A fo tográ­fiái reprodukciók azért hiányosak, m ert az e színeknek megfelelő sötétebb, vagy vilá­gosabb szürke tónusok a nézőben nem tud­ják azt a pszichológiai ha tást kiváltani, m int az eredeti kép. Éppen ezért a színes festm ényeket úgy kell fotografálni, hogy a különböző színek a kópia feketétől fehérig terjedő árnyalatskálájában az eredetivel megegyező pszichológiai benyom ással hassa­nak. Szerin te ehhez minden képet külön kell tanulm ányozni, az operatőrnek bele kell élnie m agát a festő elgondolásába és így m egállapítani azokat a segédeszközöket, amelyekkel e cél m egvalósítható. R üst h á ­rom segédeszközt a jánl, am elyekkel úgy befolyásolhatjuk az eredeti kép színeit, hogy ezek a felvett kép szü rk e - tónusaiban k i­hangsúlyozást nyernek. A z első segédeszköz a jól ism ert szűrő alkalm azása. Különböző színű szűrőket aján l, pirosat, kéket, zöldet és lilát és ezeket is különböző sűrűségben. \ szűrőkre m egjegyzi azonban, hogy ne­héz kellő nagyságú és sűrűségű optikailag korrigá lt szűrőt kapni. E zé rt jobban a ján lja a második segédeszközt, a fényforrás színe­zéséi. Cellophanból készült különböző színű és szám ú lapokat helyez a reflektor elé és ezáltal hangolja át a festm ény színeit. H a r­madik segédeszközként fölem líti m agának az em ulziónak a szenzibilitását egy m egha­tározo tt szűk színskálára.W W V V V W W W W W V W W W W W

N ém etvölgyi F ilm színház K ft. B udapest elnevezéssel új tá rsaság a laku lt 10.000 P tö rzstőkével. A vá lla la t tá rg y a : B udapest N ém etvölgy városrészében, I., Ugocsa ucca 10. sz. a la tti helyiségében m ozgófénykép- színház n y itása és üzem behelyezése. A tá r ­saság ügyvezető i: G örgényi Miklós (Thököly u t 117) és F a rk as Rózsa Pestszen terzsébet, E rzsébet té r 7,16

i

**ÜRES ROVAT

AAa szerte Európában meglehetősen i \ \ ziláltak a film gyártási viszonyok. Kétségbeejtő bizonytalanság és kedvet­lenség uralkodik az egész vonalon. Hol az am erikaiak m ellett, hol az am eri­kaiak ellen tö rténnek áTásfogalások, hol a ném et filmek m iatt tör ki a vál­ság, m ásutt a szinkronizálás miatti van­nak zavarok, vannak országok, ahol az általános elszegényedés m iatt tö rt ki a válság a mozik körében és ennek folytán a film kereskedelem ben is, vég eredm ényben ezer és egy ok játszik közre ma Európában a film válságának okainál. Az osztrák film gyártás január eleje óta ju to tt válságba. M ár január közepén zárva voltak a m űterm ek és teljesen beszüntették a m unkát. Azóta legföljebb csak itt-o tt nyílt meg egy két napra egyik vagy másik műterem, komoly és értékes m unka azonban se­hol sem folyt.

M ost az egyik Bécsben megjelenő filmlap, a Wiener Film, amely heten­ként közli a gyártási m unkálatokról szóló híreket, úgy ahogy azt a Film­kultúra minden hónap elején csinál­ja, február 23-iki számában érdekes hírben számol be a Bécsben bekövet­kezett pangásról. ..Egy üres rubrika“ címmel az első oldalon arról emlékezik meg, hogy a lap fennállása óta most fordul elő először, hogy a Filme n V o r­bereitung (Filmek előkészületben) című rovatában nem számolhat be sem m i­ről. m ert nincsen miről beszámolni „Ez az üres rovat“ — írja a lap — jel­képezi a. jelenlegi interregnum ot, amely arra késztet valam ennyi illetékes szer vet, hogy az osztrák film gyártás újjá­építése érdekében a szükséges lépése­ket megtegyék.

íme, idáig ju to tt az osztrák film ­gyártás.

A lassíto tt inodellfölvételek a m űterem ­ben. A játékfilm ek m eséjében gyakran fo r­dul elő olyan jelenet, am elyet a valóságban felvenni vagy teljesen lehetetlen volna, vagy oly' horrib ilis költségbe kerülne, hogy azt a produkció nem birná el. Ilyenkor fordulnak a m odell-készítéshez, amelyet aztán m egfe­lelő távolságból fo tografálva a valóság illú­z ió já t igyekeznek vele elérni. Leggyakoribb példa erre a háborgó tengeren haladó óceán­járó , annak kigyulladása, elsüllyedése, stb. Az ilyen jelenetek m odellfelvételei azonban sajnos rögtön elárulják , hogy? m űterem ben készültek. A m esterséges vizhullám ok úgy dobálják a kis m odellhajót, hogy az egyál­talán nem hasonlítható egy' valóságos hajó m ozgásához. Az egyik am erikai operatőrnek ju to tt eszébe, hogy ilyen m odellfelvétcleket lassítva kellene felvenni, és ezzel a valósá­got jobban m egközelítő mozgást, hullám zást lehetne elérni. Az elgondolást a kísérletek fényesen igazolták és a lassíto tt modellfel- véíelekkel a valóságot teljesen megközelítő jeleneteket nyertek.

A skania lassító . A jó lism ert német cég egy sorozat egyéb film felvételi újdonság után lassító felvevőgépet hozott a piacra. Az új kontsrukcióval 2030 képet exponálhatnak másodpercenként. R. T hun mérnök a ján la tá ­ra 8 objektíves tárcsa szolgálja az optikai kiegyenlítés elérését. E z a tárcsa kicserélhető a felveendő objektum tól függően, akár 32 objektívig. Az objektivek a nyersfilm m el párhuzam osan haladnak a kam erában. A normál nagyságú film felvételnél (18X24 mm ) Ifi objektíves tá rcsá t helyeznek a gép­be. N agyobb lassítás esetén a 32 objektíves tárcsa kerül a gépbe, de ez m ár csak 9X24 mm -es képet ad. A képm ennyiség így két­szeres, de csak fele olyan magas. A m aga­sabb sebesség elérése függ a film m echani­kai teherbírásátó l. A készüléket a tudom á­nyos, technikai és fizikai kísérleteknél fog jak alkalm azni.

A FILMKULTÚRAmai számának boríték lapját

..... l.fo f e l l o f t y nn y o m t á k !

O rszágos d íjm entes idegennyelvi távislto-lai verseny indult m eg a M agyar Külügyi T ársaság védősége alatt. A verseny postai úton bonyolódik le és így azon bárki részt vehet az ország bárm ely részében. Külön kezdő, haladó és felsőtagózatok. A kezdők postai úton rendszeres leckeanyagot kapnak, a haladók m egadott szövegeket ültetnek át. a felsősök pedig m egadott tém ákat dolgoz­nak ki. A dolgozatok elbírálása pontozással történik. A különböző előképzettségeket az egyes tagozatokon belül, pontelőnnyel egyen­lítik ki. Az eredm ények kihirdetése és a d íjak kiosztása júniusban történik. — Je ­leni kezesi ív kérhető a cím és név megadása m ellett: O rszágos Idegennyelvi Verseny Ve­zetősége Budapest, 4. postafiók 321.17

5 a >

^ I L M T E C "

írja : B rü c k n e r J á n o s oki. gépészm érnök.

M elyek a filmanyag legveszedelmesebb tulajdonságai?

L egelsősorban, hogy alacsony a gyu lla­dási hőm érséklete. 150° Celsius íokon m ár m eggyullad a film. T ehá t c ig a re tta , gyufa, erősebb izzólám pa könnyen b eg y ú jth a tják a filmet. T artó sabban m elegítve a film m ár 110" C elsiuson is m eggyullad .

A film anyag m ásik veszedelm es tu la jd o n ­sága, hogy a lacsony hőm érsékleten bomlik. A harm ad ik veszedelm es tu la jdonsága, hogy az égési sebessége igen nagy . Végül is ne­gyedszer, hogy m eggyu lladáskor a film an y ag a — a cellulose n itrá t — kevés le­vegő m ellett is tovább bom lik és em ellett m érges gázokat fejleszt, va lam in t robbanó erejű .

A gépház szellőztetéseMint m inden m unkahely , úgy a gépház is

m egk íván ja1 a m aga tisz ta , jó levegőjét. K ü­lönösen fontos ez itt, m ert az ív lám pa égési term ékei, a film szaga és páro lgása erősen le ron tják a levegőt és a gépkezelők m unka­képességét k á ro san befolyásolják . Az ív­lám pás berendezések legelőnyösebb k i­v itele az, ahol m indegyik lám paház kürtő je egy hosszú légelvezető csőben foly­ta tó d ik vagy ebbe beleér, am ely cső azu tán a szabad levegőre vezet ki. íg y az égési term ékek rög tön a szabadba ju tn ak . A ján­latos em ellett is a gépház energ ikus szel­lőztetését m egvalósítan i, am elyet v en tillá ­to rra l könnyűszerrel e lérhetünk . Az olyan gépházban, ahol bárm ely oknál fogva a le­vegő igen száraz, keverjük finom párává a levegőt, term észetesen ügyelve a rra , hogy ez ne legyen tú lsók , m ert a gépek gyors rozsdásodását okozhatja .

A tükör ellenőrzéseA vetítőgépeknél használt tü k rö k a leg ­

precízebb k iv ite lűek és m árkás g y á rtm á ­nyúak legyenek. A gömb, parabola, ellypso- diális tü k rö k v iz sg á la tá t o lyan módon kell végezni, hogy kézhevéve a tük rö t, abban valam ely egyenes vonal képét nézzük. Ezek az egyenes vonalak pl. vezeték a falon, vagy festési sez:*gély a tükö rben m int kő i, parabola vagy ellipszis je lennek meg asze­rin t. hogy gömb, parabola vagy ellypsodiá-

lis tükörrel van dolgunk. A m ennyiben e tükörképben h irte len törések;^ e lhajlások m uta tkoznának , úgy az annak a jele, hogy a tü k ö r nem pontosan gömb, parabola vagy ellipszis felület. A parabó la-tükör ellenőrzé­sénél még úgy is e ljá rh a tu n k , hogy a tii kö rlám pát a házból k ivéve az a sz ta lra vagy székre állítjuk és a lám pát b egyú jtjuk . Ha a k rá te r a tükö r gyú jtópon tjában van, úgy a falon egy k erek és a tükö r á tm érőjével közelítően azonos nagyságú egyenle tesen bev ilág íto tt felü letet kapunk . Ha ez* a be­v ilág íto tt felület nem egyenle tes, illetve az to jásdad , vagy m ás form ájú, akko r a tü ­kör hibás.

A tükör elhomályosulNem ritk a jelenség, hogy a v adona tú j

tükö r az ív bekapcso lása u tán néhány pil­lana t m úlva kissé elhom ályosodik és gyenge fehéres, alig lá th a tó bevonato t kap. A rra gondolunk rögtön ilyen esetben, hogy a tü ­kör rossz, hely telen a foncsorozása vagy üveganyaga . Szerencsére a legtöbb esetben nem ez a baj. A fehér le rakódás nem más, m int lecsapódott rendkívül finom o la jte r­mék. Az tö r tén t ugyanis, hogy a lám pa­ta r tó állványhoz, a szén ta r tó k ra olaj k e­rü lt, ez pedig a bekapcsolás u tán fellépő m agas ívfény m elegtől h irtelen eldesztillá- lódik. Az e lpáro lgo tt olaj az egész lám pa­ház te re t betö lti és m indenfelé k icsapódik , így a tü k ö r egész felü letére is. Száraz ru h á ­val tisz títsuk le ilyen esetben a tü k ö r felü­le té t és a hiba m áris m egszűnt. Minden esetben pedig kerü ljük , hogy olaj kerü ljön a lám paház m agas hőnek k ite tt helyeire.v / S A A A ^ W V W V A A A A ^ / v V W W S A / V V V V

FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT

ELŐ FIZETÉSI ÁR:1 évre 10 pengő. — % évre 5 pengő.

Felelős szerkesztő és k iadó : L a jta Andor.

S zerkesztőség és k iadóh ivata l: BUDAPEST, XIV., THÖKÖLY-ÜT 75.

Telefon: 2-970-76.

M egjelenik m inden hónap elsején.Minden c ik k ért a szerző felel.

AAAVWWWWVNAAAAAA/WWSAAA N yom ato tt:

OTTHON-nyomda, IX., L ónyay u. 50. Telefon: 1-872-87,18

E rnesto C auda: A fihn iigy szótára. K iadó: D izionario polig lo tta della C inem atografia, Roma: Via delle M uratte 87. Á ra: L ira 100 (P 30.— portóval együtt).

E rnesto Cauda, a F ilm banknak megfelelő olasz pénzintézet igazgató ja , aki m ég m ás­fél évvel ezelőtt az olasz pénzügym iniszter titkára volt, ism ert szaktekintély az olasz film szakirodalom terén. C audának m ár szá­mos m unkája jelent meg olasz nyelven és m ost 4 nyelvű film szó t arával egyszerre m a­gára vonta az egész film világ érdeklődését és figyelm ét. F ilm szótár! D e ' sokan áb rán ­doztunk idehaza már, hogy film lexikont, film szótárt csinálunk, de ebben a szegény o r­szágban ennek a m egvalósítására nem lehet m ég gondolni sem. M ost R óm ában akadt lelkes film barát-kiadócég, amely lehetővé tette, hogy Cauda régi terve: a négynyelvű film szó tár testet öltsön. Cauda németül, o la­szul ,franciául és angolul á llíto tta össze szó­tárá t, amely 18.000 cím szót ta rta lm az és m a­gyaráz meg négy nyelven. A film technika, a m űterm i és laboratórium i munkák term inus technikusai, a vetítés és leadás m űszavai és az egész film világ m inden ism ert fogalm a és szava benne van ebben a nagyalakú négy­száz oldalas könyvben. Aki e négy nyelv egyikét érti, egy percig sem nélkülözheti ezt a szakkönyvet, amelyet: M agyarországon csak a F ilm kultúra k iadóhivatala ú tján lehet be­szerezni.

Dr ju r. H einrich M itteis: G rundriss des österreichischen Urheberrechtes nach dem Hundesgesetz vom !). A pril 11)36. V erlag: ö s ­terreichische S taatsdruckerei, W ien, 1. Ä ra: S 9.94

Több m int 2*00 oldalon keresztül ism erjük meg a mai A usztria szerzői jogának alapté­teleit. Term észetesen a könyv nemcsak a film m el foglalkozik, hanem ’ a többi alkotó- művészet szerzői jogi kérdésével is, de a film re vonatkozó része rendkívül bő és te l­jes részletességgel tá r ja elénk a mai A uszt­ria ú j film jogát. A könyv ism erteti az 1936 április 9-én életbeléptetett osztrák szerzői jogi törvényt, amelynek kom m entárja te r­

m észetesen alkalm as a rra , hogy a kívülálló is tökéletesen m egism erje az osztrák tö r­vényalkotás egyik legérdekesebb művét. A könyv a gyakorlati életben kétségtelenül nél­külözhetetlen, m ert tarta lm azza nemcsak az új osztrák törvényt és annak teljes m agya­rázatát, hanem az 1886-i berni egyezm ényt és ennek azóta két ízben bekövetkezett m ó­dosíto tt szövegét. A tanuló ifjúság, amely különösképpen a szerzői jogo t ak a rja tanu l­mányozni és főleg a film m el kapcsolatos kérdésekbe akar betekintést, nagyon sok haszonnal fo rg a th a tja az új könyvet.

Fr. W illy F re rk : D ér Schm alfilm er. K iadó: Photokino-V erlag, Berlin, S W 19. Á ra fűz­ve: R M 4.75, kötve R M 5.75.

Ez a jól bevált keskenyfilm-.szakkönyv és oktatókönyv m ost jelent meg harm adik k i­adásában, term észetesen a közben szerzett tapasztalatok és ú jítások figyelem bevételé­vel. Az új k iadás sok tekintetben eltérő az eddigiektől: 36 fejezetben foglalkozik a kes­kenyfilm ezés ezernyi kérdésével. A könyv ism erteti a fölvétel és leadása m inden leg­aprólékosabb tudnivalóit, azonkívül a leadó1 és fölvevőgéptípusokat, valam int term észe­tesen a különböző film anyagokat. A feldol­gozás terén észlelt ú jabb tapasztalatokat mind m egtaláljuk a köni’vben, amelynek gondos és áttekintő összeállítása alkalmassá teszi a rra , hogy a kezdő éppúgy forgassa h a­szonnal, m int az, aki a német nyelvvel n in­csen teljesen tisztában.

K ineniatografisches Jah rbuch tú r tlas J a h r 1937. Szerkesztő és kiadó: F ritz Freund, W ien, V II. N eubaugasse 25. Á ra S 5.—

A usztria egyetlen film alm anachja ezidén jelent m eg 18. évfolyam ában a szokásos k i­vitelben és tartalom m al. M egtaláljuk benne a teljes o sztrák m ozicím tárat, valam int az összes osztrák tudnivalókat, de m egtaláljuk benne Ném etország, Csehország, M agyaror­szág, Rom ánia, Jugoszlávia és Lengyelország adatait. Az idei Évköny is igen jó szolgála­tokat tesz annak, akinek valam ilyen össze­köttetése van A usztriával.19

BUDAPESTI FILMPIAC. Filmmegjelenések 1937. február hónapban.lELMAGYARÁZAF: Megj. = M egjelenési hely. — H. — H ossza. — F. = Felírás. — M. — Műfaj. Fősz. — Főszereplők. R. —- Rendező. — C. = cenzúra. — a. = aluli. — f. = felüli.

ALLIANZ FILM k . f . t .Rökk Szilárd-u. 20. Telefon 1-399-78.

11. 11A lovagias ügy. — M egj.: Fórum . — H.ő 2924 m. — M.: V ígjáték. — Fősz.: K abos Gyula, Rá­day Im re, Perczel Zita. — C.': Aluli.

FOX FILM r . - í . ,Rákóczi-út 19. T el.: 1-394-37 és 1-316-58.

11. 4E gy asszony, aki válni akar. — M egj.: Rádius.— H .: 2528 m. — M.: D rám a. — F . : Szántó A rm and. — Fősz.: M yrna Loy, W arner B axter.— R.: John Cronvvell. — C .: Aluli.

GLOBUS-FILME rzsébet körút 8. Tel.: 1-351-77.

11. 25H etenként egyszer láthatom. — M egj.: Décsi, K am ara. — H .: 2044 m. — M.: V ígj. — Fősz.: K abos Gyula, Perczel Zita, L a tabár K. — R .: D r. Szlatinay Sándor. — C .: Aluli.

HIRSCH é s TSUK,R ákóczi-út 14.

Tel.: 1-438-35.11. 9

B urgssínhás (Bécsi tavasz). — M egj.: Á trium , Décsi, K am ara. — H .: 2896 m. M .: F ilm játék .

F . : .Siklós}' Iván. — Fősz.: W erner K rausz, H ortense v. Raky, W. E ichberger, Olga T.sche- chova. — R .: W. F örst. — C .: Aluli.

KOVÁCS EMILé s TÁRSA

VII., E rzsébet kö rú t 8. T elefon: 1-489-48.

11. 18S zen t hazugság. — M egj.: U ránia. — FI.: 2400 m. — M.: Életkép. — F . : Pacséry László. — Fősz.: W iener Sángerknaben. — R.: M ax Neu- feld. — C.: Aluli.

METRO GOLDWYNV III., Sándor-tér 3. Tel.: 1-444-24 és 25.

11. 2láncra születtem . — M egj.: M etró. II.: 2898 m. — M-: V ígjáték . — F . : E rb. — Fősz. E lea- nor Pow ell. — R. Roy de R utter. — C.: Aluli.

PARAMOUNT FILM FORGALMI R. T.,VII., R ákóczi-út 59. Tel.: 1-344-37 és

1-405-22.

11. 2

Igazi fér fi. M egj.: O m nia, City. H .: 3104 m. — M.: D rám a. — F .: F odor Sándor. — Fősz.: G ary Cooper, Várkonyi M ihály. -— R .: C. B. de Mille. — C.: Aluli. '

11. 11

Pezsgőkeringő. — M egj.: O m nia, City. — 11.: 23031 m. — M .: O perett. — F . : F odor Sándor. — Fősz.: F red Mac M urrav, Gladvs Sw ártout. —1 C.: Aluli.

11. 25N ászút a hóban. M egj.: Metró. — 11.: 2285 m. M.: V ígj. F . : Fodor Sándor. Fősz.: M argaret Sullavan. — C .: Aluli.

PÁTRIA-FILME rzsébet-körút 8. Tel.: 1-406-25.

11 18 A primadonna férje . — Ft.: 2693 m. — M.: Ze­nés v íg játék . — — Fősz.: L ilv Pons. — C-: A.

PHÖBUS FILM FORGALMI RT.,V II., E rzsébet-k rt 8. T el.: 1-315-62.

11. 4

M ária nővér. — M egj.: Royal Apolló. — H.: 2389 m. — M.: Film regény. — Fősz.: Svéd S án­dor, Jávor Pál, Szörényi Éva. — R.: G ertler V iktor. — C.: Aluli.

REFLEKTOR FILMS ándor-tér 4. Telefon: 142-5-29.

11 4

Port A rt húr. — M egj.: Royal Apolló. — FI.: 2314 m. — M .: D rám a ..— F . : D r. V itéz Miklós. — Fősz.: A dolf W ohlbrück, K arin H ard t, Pau l H artm ann. — R.: F arkas M iklós — C.: Aluli.

UNIVERSAL-FILMN épszínház u. 21. Telefon: 1-384-48.

11. 19Finom család. — M egj. Casino. - 14.: 2467 m .— M.: V ígjáték. — F.: Pacséry. — Fősz.: Carola Lom bard, W illiam Pow ell. — R -: G regory la Cava. — C .: Aluli.20

UFA-F1LM RT.,Kossuth Laios-u. 13. T el: 1-838-58.

11. 3

A negyvenéves asszony. — M egj.: U ránia, Ca- sono, Á trium . — H .: 2651 m. — M .: Színm ű. — F .: Lándor T ivadar. — Fő z .: Lil D agover, K ari Schönböck, Sabine P eters, G eraldine K att. — R.: R einhardt Schünzel. — C.: Aluli.

II. 24

Szabadság, szerelem — M egj.: U rán it. — H .: 2489 m. — M.: D rám a. — F .: L ándor T ivadar. — Fősz.: W illy B irgel, V ik tor Stael, U rsula Grabley, H ansi Knoteck. — R .: K ari H artl. — C.: Aluli.

U n itas f ilm fo rg a lm i é s film k ö lc sö n z ő k ft.

Erzsébet-körút 45. T elefon : 4-44-87 és 88.

II. 23Rem brandt. — M egj.: Corso. — H .: 2288 m. — M .: Színm ű. — F .: Pacséry László.. — Fősz.: Charles L aughton. — R .: K orda Sándor. — C.: A.

11. 11M enekülő szerelem. — M egj.: Radius. — H .: 2390 m. — M.: D rám a. — F .: Váczi Dezső. — Fősz.: K ay Francis, Lukács Pál. — R .: M ervyn Le Roy. — C.: Aluli.

WARNER BROSJózsef-körút 32. Telefon: 1-325-90.

11. 16Kain és Mábel. — M egj.: Corso, Royal Apolló.— H .: 2527 m. — M.: V ígjáték . — F .: Váczi Dezső. — Fősz.: C lark Gabié, M arion Davies.— R .: Lloyd Bacon. — C.: Aluli.

11 18

Balaklava. — M egj.: Corso, Royal Apallo. — H .: 3208 m. — M .: D rám a. — F.: Váczi Dezső. — Fősz.: E rrő l F lvnn, O livia de H avilland. — R.: K ertész M ihály. — C.: - Aluli.

Nemzetközi, négynyelvü filmszótár!

N ém etü l, o laszu l, f r anc i ául és an g o lu l.Összeállította : E r n e s t o C a u d a , Roma.

A négyszázoldalas filmszótár 18.000 filmszakmai műszói- ismertet négy nyelven írásban és képben. A filmszótár felöleli a film- technika, a filmművészet és a filmkereskedelem valamennyi

fogalmát és szakkifejezését.

Komoly, nemzetközi filmvállalat nem nélkülözheti.Ára Líra 100—, pengőben p o rtó va l, i g é n y l é s i kö ltsé g e kke l e g yü tt kereken P 30.—

Magycrországcn csak a F i l m k u l t ú r a utján rendelhető meg : Budapest, X IV ., T hökö ly-u t 75. ------------- — T e le fo n : 2-970-76.

SUPEPPAINI Is á IPA NIKI N I »IHI«A LEGTÖKÉLETESEBB KÉPNEGATIVOK

D U P - N E G A T I V , H A N G - N E G A T I V T f 4

D U P - P O Z I T I V , H A N G - P O Z I T I V

16 és 32 miliméteres k e s k e n y f i l m e k

ÁZ AGFA-POZITIYa le g jo b b ésa le g ta rtó sa b b

kó p ia a nya g

V E ZÉ R K É P V IS E LŐMagyarország részére:

Lajta AndorBUDAPEST

XIV., T h ö k ö l y u t 75. T e l e f o n : 2-970-76.

Nyomatott: Otthon-nyomda (Kiss Iván) Budapest, IX, Lónyay uccr 50 — Telefon: 1-572 87 és 1-875 77.