Wetiko Fukuoka

7/14/2019 Wetiko Fukuoka

http://slidepdf.com/reader/full/wetiko-fukuoka 1/25

A sivatag zöldítése/ A természetközeli gazdálkodási technikák alkalmazása Afrikában. Interjú Masanobu Fukutték Robert és Diane Gilman – fordítás általam: /

Masanobu Fukuoka egyike a fenntartható gazdálkodás nagy úttörőinek, aki eljött a II. NePermakultúra Konferenciára. Pár nappal a konferencia előtt beszélgettünk vele, mikor azdant Life Seed alapítványnál tett látogatást, a Washington állambeli Port Townsend-ben

Szeret úgy beszélni magáról, mint akinek nincs tudása, de könyvei, köztük a One-Straw R(Egy szalmaszál forradalma) és a The Natural Way (A természetes út) sejtetik, hogy leglábbis bölcsesség a birtokában van. Gazdálkodási módja nem alkalmaz talajművelést, műtrt, gyomlálást, metszést és rendkívül kevés munkaerőt igényel. Mindezt (és a magas hozamndos időzítésével és a növények kombinációinak gondos kiválasztásával (polikultúra) érimészetben végzett munka gyakorlatának művészetét magas szintű kifinomultságra emelte.

Ebben az interjúban kifejti, hogy az 1985-ben Afrikában szerzett tapasztalatai alapján, hogyan alkalmazhatók az ő természetes gazdálkodási módszerei a világ sivatagaiban.

Robert: Életének 50 munkával töltött éve alatt mire jött rá, milyen hatása lehet a mező

Masanobu: Amint azt láthatja, én egy apró ember vagyok, de nagy szándék vezérelt, amikolamokba jöttem. Ez a kis ember egyre kisebb és kisebb lesz és már nem húzza túl sokáigszeretném megosztani az 50 évvel ezelőtti ötletemet. Az én álmom olyan, mint egy luftbaLehet egyre kisebb és kisebb, vagy nagyobb és nagyobb is. Ha egy szóval kellene jelle

meznem, talán a “semmisség” lenne az. Nagyban űzve magába foglalhatná az egész Földet.Egy kis hegyen élek és kertészkedek. Semmiféle tudásom nincs és semmit se csinálok. Én dem, hogy mellőzöm a földművelést, a trágyázást és a vegyszereket. Tíz évvel ezelőtt aza Rodale Press gondozásában megjelent a One-Straw Revolution (Egy szalmaszál forradalma) című könyvem. Ettől a pillanattól kezdve már nem tudtam csupán a hegyekben maradni. zelőtt, életemben először elrepültem Kaliforniába, Bostonba és New York-ba. Meg voltam mert azt hittem az Egyesült Államok mindenütt zöld, de számomra kietlen, halott földnek

Aztán beszéltem az ENSZ sivatagokért felelős részlegének vezetőjével, a természetes gazemről. Megkérdezte, hogy meg tudná-e változtatni az én módszerem az iraki sivatagot? Azta, hogy fejlesszem ki a módszert, amivel a sivatagot zölddé lehet változtatni. Ekkor úgondoltam, hogy én csak egy szegény kertész vagyok, nincs se hatalmam se tudásom, úgyho

azt válaszoltam neki, hogy nem tudom. De innentől kezdve úgy éreztem, hogy a sivatagok dítése az én feladatom.

Néhány évvel ezelőtt Európában utazgattam. Azt láttam, hogy Európa nagyon szép, sok teradt. De éreztem, ahogy 1 méterrel a felszín alatt, lassan jön fel a sivatag. Azon tűnődmiért. Aztán rájöttem, hogy a mezőgazdaságban követték el a hibát. A hiba ott kezdődöttek termelni a királynak és bort az egyháznak. Mindenütt tehén, tehén, tehén, szőlő, szőgváltoztatták a természetet, főleg a hegyek lejtőit. Ilyenkor következik be a talajerózek termőtalajának csak 20%-a maradt egészséges, a maradék 80% kimerült. Mivel a talaj k, műtrágyára és növényvédő szerekre lett szükségük. Az Egyesült Államok, Európa és Japáindított. A földművelés a civilizáció kezdetéhez is kapcsolódik, és a hiba már itt elk

i természetes gazdálkodás nem használ sem földművelést, sem ekézést. A traktorok és eszpusztítja a valódi természetet. A fűrész és a balta a fák, míg a földművelés és szántásenségei. Ha az emberek nem rendelkeznének ezekkel az eszközökkel, mindennek jobb élete ne.

Mivel az én gazdaságom nem alkalmaz sem szántást, sem műtrágyázást, sem vegyszereket, sállat él a farmon. A rovarirtó szer arra való, hogy egy bizonyos rovarfajt elpusztítsoez felborítja a természet egyensúlyát. Ha békén hagyjuk, a tökéletes természet vissza

Robert: Hogyan alkalmazta a módszereit a sivatagokban?



Masanobu: A vegyszeres mezőgazdaság nem tudja megváltoztatni a sivatagot. Még traktorraés hatalmas öntözőrendszerrel sem képesek rá. Eljutottam arra a felismerésre, hogy a szöldítéséhez természetes gazdálkodás kell. A módszer roppant egyszerű. Csak el kell vetat a sivatagban. Itt egy kép az etiópiai kísérletről. Ez a terület 90 évvel ezelőtt gyöst úgy néz ki, mint a coloradói sivatag. Adtam 100 különböző fajtájú növénymagot az etibereknek. A gyerekek elültették a magokat és három napon át öntözték. Mivel magas a hőmvíz, a gyökerek gyorsan lemennek. Most a nagy daikon retek nő ott. Az emberek azt hiszik, a sivatagban egyáltalán nincs víz, de még Szomáliában és Etiópiában is van nagy fovan szó, hogy nincs víz, csak egész egyszerűen a föld alatt marad. 2-4 méter mélyen meglelni a vizet.

Diane: Ön csak addig öntöz, amíg kicsíráznak a magok, azután magára hagyja a növényeket

Masanobu: Továbbra is szükségük van vízre, mondjuk tíz napig vagy egy hónapig, de nem stözni őket, hogy a gyökerek mélyre nőjenek. Manapság Szomáliában az embereknek házi kerk.

A projekt az UNESCO segítségével, nagy befektetéssel indult, de jelenleg csak néhány emoglalkozik a kísérlettel. Ezek a tokiói fiatalok nem sok mindent tudnak a földművelésrőndolom, hogy jobbat teszünk, ha tej és liszt helyett inkább magokat küldünk Szomáliába de nincs rá mód. Az emberek Etiópiában és Szomáliában el tudják vetni a magokat, még as képesek rá. De az afrikai kormányok, az Egyesült Államok, Olaszország, Franciaország,gokat küldenek, hanem kizárólag azonnali élelmiszert és ruhát. Az afrikai kormány elleh

i a házi kerteket és a kistermelőket. Az elmúlt 100 év során a vetőmag hiánycikké váltDiane: Miért teszik ezt ezek a kormányok?

Masanobu: Az afrikai kormányok és az Egyesült Államok kormánya azt akarják, hogy az embkávét, teát, gyapotot, mogyorót, cukrot termeljenek – mindössze öt vagy hat fajtát exporessenek pénzt. A zöldség az csak élelmiszer, nem hoz sok pénzt. Azt mondják, hogy ők mtosítják a kukoricát és búzát, úgyhogy az embereknek nem kell saját zöldségeket termesz

Robert: Vannak az Egyesült Államokban olyan vetőmagfajták, amik jól éreznék magukat Afratagos részein?

Masanobu: Ami azt illeti, ma reggel ebben a városban (Port Townsend) láttam néhány növé

köztük zöldségeket, dísznövényeket és gabonákat, amik megélnének a sivatagban. A daikonis nőne ott, mint az én földemen, és az olyanok, mint az amaránt és a pozsgás növényekjól meglennének.

Robert: Tehát ha az Egyesült Államok, Japán és Európa valóban akarna segíteni az afrikaegállítani a sivatagosodást, akkor ön azt javasolja, hogy vetőmagokat küldjenek?

Masanobu: Amikor Szomáliában jártam, azt gondoltam, hogy ha lenne itt tíz termelő, egy erautó és néhány mag, könnyedén lehetne segíteni embereken. Az év felében nincs semmi znak vitaminokhoz, és így természetesen megbetegednek. Már azt is elfelejtették, hogyan l a zöldségeket elfogyasztani. A leveleket eszik és nem az ehető gyökeret.

Tegnap elmentem az Olympic Nemzeti Parkba. Le voltam nyűgözve, szinte sírtam. Élt ott a

föld! Úgy nézett ki a hegy, mint Isten ágya. Az erdő olyan élőnek tűnt, amilyet még Euri. A kaliforniai vörösfenyők és a francia rétek szépek, de ez a legjobb! Az itt élő emban vizük, tüzelőjük és fáik. Olyan, mint az édenkert. Ha az emberek itt valóban boldogoez a hely maga lenne a megvalósult Utópia.

A sivatagban élő embereknek csak egy csészéjük, egy késük és egy fazekuk van. Vannak csknek még késük sincs, úgyhogy kövekkel törik a fát, amit aztán mérföldekre kell cipelniyűgözve, hogy milyen szép az itteni vidék, de ugyanakkor megszakadt a szívem, amikor a atagi emberekre gondoltam. Akkora a különbség, mint a menny és a pokol között. Úgy gondogy a világ egy nagyon veszélyes pont felé közeledik. Az Egyesült Államok olyan hatalom



tt szert, hogy elpusztíthatja a világot, de akár segíthetne is rajta. Vajon értik az emek ebben az országban, hogy miközben segítenek a szomáliaiaknak, el is pusztítják őket?hogy kávé és cukortermesztésre kényszerítik és közben etetik őket. A japán kormány is szt, az olasz kormány pedig makarónit küld. Az Egyesült Államok kenyérevőkké akarja őkeetiópiaiak főtt rizst, árpát és zöldségeket esznek. Örömmel lennének kistermelők. De akormánya azt mondja nekik, hogy dolgozzanak, úgy dolgozzanak, mint a rabszolgák egy nagy kávéfarmon. Azt mondják, hogy keress pénzt és akkor majd boldog lehetsz.

Egy japán professzor kollégám, aki Szomáliában és Etiópiában járt azt mondta, hogy ez aAzt mondtam neki, hogy “Nem, ez a mennyország kapuja”. Ezeknek az embereknek se pénzüke élelmük, mégis nagyon boldogok. Az ok, amiért ennyire boldogok, hogy nincsenek iskolátanáraik. Örömmel cipelik a vizet és örömmel aprítják a fát. Ez nem olyasvalami, ami a; hanem tényleg élvezik. Dél és három között nagy a forróság, de azon kívül szellő fúj agy szúnyogok.

Az Egyesült Államok ahelyett, hogy a távoli világűrbe megy, inkább a sivatagokba szórnát az űrsiklóiról. Fel lehetne használni a nagy cégek repülőgépeit is és azokról is veth

Diane: Ha csak kiszórnák a magokat, lenne elegendő eső, hogy kicsírázzanak?

Masanobu: Nem lenne elegendő, ezért én beburkolva vetném el a magokat, így nem száradnánem ennék fel az állatok. Sokféleképp lehet beburkolni a magokat. Használhatunk tapaszt földlabdát, vagy kalciumot.

Az én földemen van minden: gyümölcsfák, zöldségek, akác. Ahogyan a földemen is, a sivatze kell válogatunk a fajtákat és mindet egyszerre vetni. Közel 100 fajta oltott fát vitmagammal, fajtánként kettőt és szinte mindegyik, közel 80%-uk megmaradt. Azért említetepülőgépet, mert amíg csak kísérletezünk, kis területet használunk. De nekünk hatalmas ne gyorsan bezöldítenünk. És mindezt egyszerre kellene tennünk! Össze kell válogatnunk t, fákat; ez a siker leggyorsabb módja.

Egy másik ok, amiért ezt mondom, mert gyorsan kell cselekednünk, a világ már kevesebb, t 3%-a zöld, az egész Föld haldoklik. Az oxigén hiánya miatt az emberek boldogtalanokká. Tavasszal a növényekből származó oxigéntól érezzük magunkat boldognak. Széndioxidot lt lélegzünk be, és a növények épp fordítva. Az ember és a növények kapcsolata nem csak a levegő megosztásáról is szól. Úgyhogy az, hogy Szomáliában fogytán van az oxigén, nemniak problémája, hanem a mienk is. Mivel Afrika földje gyorsan pusztul, ezt mindenki m

eg fogja érezni. A folyamat nagyon gyorsan zajlik. Nincs időnk a tétovázásra. Most kellnnünk valamit.

Az etióp emberek örülnek a szélnek és a fénynek, a tűznek és a víznek. Miért kell ennélek? A mi feladatunk az, hogy úgy gazdálkodjunk, ahogyan Isten teszi. Ez lehet a módja,hogy elkezdjük megmenteni ezt a világot.

-----------------------------------------------

Az emberiségnek fogalma sincs a természetről/ Részlet Masanobu Fukuoka One-straw Revolution (Egy szalmaszál forradalma) című könyvédítás általam: /

Egy ok, amiért a természetes gazdálkodás nem terjedt el

Az elmúlt húsz vagy harminc év alatt, a rizs és a téli gabonák termesztésének ezen módsatikus és természeti viszonyok széles palettáján lett kipróbálva. Japán szinte összes ptt kísérleteket az átlagos hegygerincen való hántolatlan rizs, rozs és árpa termesztésrküli közvetlen vetés” módszerével. Ezek a kísérletek igazolták a természetes gazdálkodáatóságát.

Ezért feltehetnénk a kérdést, miért nem terjedt el a híre? Azt hiszem az egyik ok, hogy



lág annyira specializálódott, hogy az emberek képtelenekké váltak arra, hogy valamit a s valójában értsenek meg. Például Kochi prefektúra kísérleti központjából jött egy rovaogy megvizsgálja, miért olyan kevés a földemen a mezei kabóca, amikor nem használok rovreket. Miután megvizsgálta a területet, a rovarok és természetes ellenségeik közötti egpókszaporulatot és így tovább, úgy találta, hogy épp annyira kevés mezei kabóca volt tint a kutatóközpont földjein, amiket számtalanszor permeteztek végig különféle halálos .

A professzort is meglepte, hogy míg kártevőből kevés, a természetes ellenségeikből sokkt a földelem, mint a permetezett területeken. Aztán rájött, hogy a földet a különböző rialakult természetes egyensúly tartja ebben az állapotban. Elismerte, hogy ha általánoselfogadott lenne a módszerem, a mezei kabóca okozta terménypusztítás problémája meg lena. Aztán beült az autójába és visszatért Kochi-ba.

De ha az a kérdés, hogy eljöttek-e a kísérleti központból a föld termőképességét vagy a, a válasz az, hogy nem, nem jöttek. És ha azt javasolnánk egy konferencián vagy összejn, hogy ezt vagy azt a módszert próbáljuk ki nagyban, az a tippem, hogy a prefektúra vay a kutatóközpont azt válaszolná, hogy “Sajnáljuk, de ez még túl korai. Először továbbivégeznünk, a létező összes szempontból, mielőtt tényleg elfogadnánk.” Évekig tartana, etkeztetést.

Mindig ez történik. Szakértők és mérnökök jöttek erre a farmra szerte Japánból, hogy mik szemszögéből vizsgálják meg a földet, és ezen kutatók mindegyike legalább kielégítőneek találta. De az elmúlt öt vagy hat év alatt, mióta a kutatóközpont szakértője itt jár

ektúrában szinte semmi sem változott.Idén a Kinki Egyetem felállított egy természetes gazdálkodás projekt-csapatot, aminek kn különféle szakirányokon tanuló diákok jönnek majd el ide vizsgálódni. Ez a megközelítvan egy olyan érzésem, hogy két másik lépés fogja követni az ellenkező irányba.

Az úgynevezett szakértők gyakran mondják azt, hogy “Az ötlet alapvetően jó, de nem lennebb géppel aratni?” vagy “Nem lenne nagyobb a hozam, ha bizonyos esetekben és helyzeteken műtrágyát és rovarirtót használnánk?” Mindig vannak, akik megpróbálják összekeverni dományos gazdálkodást. De ez a fajta gondolkodás teljesen félreérti a lényeget. Az a gai kompromisszumot köt, már nem kritizálhatja a tudományt a legalapvetőbb szinten.

A természetes gazdálkodás gyengéd és könnyed és a gazdálkodás forrásához való visszatér

a forrástól elfele, csak tévútra vezethet.

Az emberiségnek fogalma sincs a természetről

Mostanában azon gondolkoztam, hogy el kellene jönnie a pontnak, hogy a tudósok, politikusok, művészek, filozófusok, a vallás emberei, és mindazok, akik a földeken dolgoznak enek, szétnézzenek ezen a földön és közösen átbeszéljék a dolgokat. Azt hiszem ennek kee ahhoz, hogy az emberek a szakterületükön túlra láthassanak.

A tudósok azt képzelik, hogy megérthetik a természetet. Ez az álláspontjuk. Mivel meg vgyőződve, hogy képesek megérteni a természetet, elkötelezettek a természet kutatása ésiránt. De én azt gondolom, hogy a természet megértése meghaladja az emberi intelligenci

Gyakran mondom a fiataloknak a hegyi kunyhókban, akik azért jönnek ide, hogy segítseneka természetes gazdálkodásról tanuljanak, hogy bárki láthatja a fákat a hegyen. Láthatjk zöldjét, láthatják a rizsnövényeket. Azt hiszik, hogy ismerik a zöldet. És ha éjjel-nolatban vannak a természettel, néha még azt is hihetik, hogy ismerik a természetet. De ikor azt hiszik, hogy kezdik megérteni a természetet, biztosak lehetnek benne, hogytévúton járnak.

Miért lehetetlen megismerni a természetet? Mert az, amit természetként érzékelünk, csakndolat a természetről, ami minden ember saját elméjében létezik. Csak a csecsemők látjáet a maga valójában. Gondolkodás nélkül, egyenesen és tisztán. Ha már ismerjük a növény



ndarin fáét, mely a citrusok családjának tagja, a fenyőét, mely a fenyőfélék családjánatudjuk a természetet a maga valójában látni.

Ha valamit az egésztől elkülönítve szemlélünk, az már nem a valóság.

A különféle területek szakértői összegyűlnek, hogy megvizsgáljanak egy rizsnövényt. A rcsak a rovarok okozta károkat látja, a növények tápanyagellátásával foglalkozó szakértőja meg, mennyire erős a szár. Jelenleg úgy állunk, hogy ez elkerülhetetlen.

Például azt mondtam a kutatóközpontból kiérkező úriembernek, aki a rizsnövény mezei kabi összefüggést vizsgálta, hogy “Professzor úr, mivel ön csak a pókokat vizsgálja, így ösupán egyetlen természetes ellensége iránt érdeklődik. Idén a pókok nagy számban jelenttavaly a varangyos-békák voltak azok. Azelőtt meg a levelibékák domináltak. Számtalan ln.”

Egy specializált kutató képtelen megérteni egyetlen ragadozó egy bizonyos időpontban bezerepét a rovarok közötti kapcsolatok bonyolultságában. Vannak évszakok, amikor azért vmezei kabóca, mert sok a pók. Vannak időszakok, amikor sok eső esik és a békák miatt a nek, vagy amikor kevés eső esik és a mezei kabócák és a békák sem jelennek meg.

Az olyan módszerek, mint a rovarvédelem, amik figyelmen kívül hagyják még maguk a rovari kapcsolatokat is, teljesen haszontalanok. A pókokkal és mezei kabócákkal foglalkozó k

tásoknak ki kell terjedniük a békák és pókok közötti kapcsolatra is. Mikor eljutunk erra, szükségünk lesz a béka-szakértőre is. Kell egy pók és egy mezei kabócaszakértő is, mért a rizshez és az összejövetelhez csatlakoznia kell egy olyannak is, aki ért a vízgahoz.

Ráadásul négy vagy öt különféle pók él ezeken a földeken. Emlékszem, hogy pár évvel ezeel rohanva jött a házamhoz, hogy megkérdezze, beborítottam-e a földemet valami selyemháEl nem tudtam képzelni, miről beszél, úgyhogy sietve megnéztem.

Éppen betakarítottuk a rizst és az éj leple alatt a rizstarlókat és az alacsony füvet tbeborították a pókhálók, mintha selyem lett volna. Ahogyan a reggeli ködben hullámzottott, lenyűgöző látvány volt.

A csoda az, hogy amikor ez nagy ritkán megtörténik, csak egy vagy két napig tart. Ha alposan megfigyeljük, minden négyzetcentiméteren van néhány pók. Annyira sokan vannak, hoig van köztük hely. Egy negyed hektáron hány ezren, hány millióan lehetnek! Ha két-hárora megnézzük a földet, azt fogjuk látni, hogy a hálók több méter hosszan elszakadtak ésngedeznek, és mindegyiken öt-hat pók kapaszkodik. Olyan, mint amikor a pitypangok kisejtőernyőit, vagy a fenyőtoboz magjait elfújja a szél. A fiatal pókok kapaszkodnak a szelvitorláznak az égbe.

A látvány a természet egy lenyűgöző drámája. Ha ezt megtapasztaljuk, rájövünk, hogy a ks csatlakozniuk kell az összejövetelhez.

Amikor vegyszereket öntenek a földre, mindezt egy szempillantás alatt elpusztítják. Egyr arra gondoltam, hogy semmi rossz nincs abban, ha a kandalló hamuját kiszórom a mezőre

* Az eredmény meghökkentő volt. Két-három nap alatt a pókok teljesen eltűntek. A hamu te a pókhálókat. Hány ezer pók eshetett áldozatául egy marék látszólag ártalmatlan hamunzerek alkalmazása nem csak arról szól, hogy eltüntetjük a mezei kabócákat és a természeiket. A természet sok más nélkülözhetetlen drámája is érintett.

Az őszi rizsföldeken hatalmas számban rajzó pókok tüneményét és szabadulóművész szerű em értjük. Senki sem tudja, hogy honnan jönnek, hogyan vészelik át a telet, vagy hová meamikor eltűnnek.

És ezért nem csak egyedül a rovartudósok problémája a vegyszerek használata. A filozófu



llás emberei, a művészek és költők segítsége is kell, hogy eldöntsük, szabad-e vegyszera gazdálkodásban, és milyen hatása van még akár az organikus trágyának is.

Negyed hektáronként 22 véka (600Kg) rizst és 22 véka téli gabonát takarítottunk be errőa termés eléri, ahogyan néha szokta a 29 vékát, nem találunk ennél nagyobb hozamot az zágban. Mivel a fejlett technológiának ehhez a gabonához semmi köze, ez ellentmondásbanmodern tudomány feltételezéseivel. Bárkinek, aki eljön megnézni ezt a földet és elfogadnyságát, mély kétsége támad arról, hogy van-e fogalmuk az embereknek a természetről és hető-e a természet az emberi megértés keretein belül.

A sors fintora, hogy a tudomány csak arra volt jó, hogy megmutassa, milyen csekély azemberi tudás.

* Fukuoka fahamuból és más organikus háztartási hulladékokból komposztot készít, amit akertjében hasznosít.

-------------------------------------------

A természet étel-mandalája/ Masanobu Fukuoka - One Straw Revolution című könyvének 4. fejezete – fordítás általam

Táplálkozási zűrzavar

Egy fiú, aki három éven át lakott az egyik kunyhóban a hegyen, egy napon azt mondta, „Aaz emberek ‘természetes ételről’ beszélnek, már nem tudom, mire gondolnak.”A „természetes étel” kifejezést mindenki ismeri, de nem világos, hogy pontosan mit is ta fogalom. Sokan vannak, akik úgy érzik, hogy ha csak olyan ételeket eszünk, amik mesteséges vegyszerektől vagy adalékoktól mentesek, az egy természetes étrend, mások pedig húgy vélik, hogy a természetes étrend az, ha úgy esszük az ételt, ahogy az a természetbható.

Ha megkérdezzük, hogy vajon a tűzzel főzés és a só használata természetes vagy természegy válaszolhatnak. Ha a primitív idők embereinek étrendjét, amikor csak vadon élő növénkat fogyasztottak „természetesnek” hívjuk, akkor azt az étrendet ami sót és tüzet hasznezhetjük annak.

De ha azzal érvelünk, hogy a tűz és a só felhasználásának ősidőkben megszerzett tudása zetes sorsa, akkor az így elkészített ételek tökéletesen természetesek. Jónak minősítheamin alkalmazták az emberi elkészítés technikáit, vagy csak úgy jó, ahogyan a természetlálható? A termesztett növényeket természetesnek nevezhetjük? Hol húzzuk meg a határt as és természetellenes között?

Azt lehet mondani, hogy Japánban a „természetes étrend” kifejezés Sagen Isuzuka tanításztethető, a Meiji-korból. Elméletét később Mr. Sakurazawa [George Osawa] és Mr. Niki gofinomította tovább. A Táplálkozás Útja (The Path of Nutrition), amit nyugaton Makrobionéven ismernek, a nem-kettősségen és a Ji csing jin-jang elképzelésein alapul. Mivel jaez barna rizses étrendet jelent, a „természetes étrend” alatt többnyire teljes kiőrlédségek fogyasztását értik. Nem lehet azonban a természetes étrendet egyszerűen barna ritarianizmusnak nevezni.

Akkor hát mi az?

Minden a zavar oka, hogy az emberi megismerésnek két útja létezik – diszkriminatív és nkriminatív.

[Ezt sok keleti filozófus megkülönbözteti. A diszkriminatív tudás az elemző, tudatos érmazik, és a tapasztalatot logikus keretbe próbálja rendezni. Fukuoka úgy véli, hogy ezeolyamat során az egyén a természeten kívül helyezi magát. Ez a „korlátozott tudományos



A nem-diszkriminatív tudás tudatos erőfeszítés nélkül jön létre, mikor az egyén olyannatapasztalatát amilyen, anélkül, hogy értelemmel magyarázná.Míg a diszkriminatív tudás elengedhetetlen a világ gyakorlati problémáinak elemzéséhezy véli, hogy végső soron túl szűk perspektívát eredményez.]

Az emberek általában azt hiszik, hogy kizárólag a diszkriminatív tudásra alapozva lehetlágot tévedhetetlenül megismerni. Így a „természet” szó általános jelentése a diszkrimilt természetet jelöli.

Én elvetem azt az üres képet, amit az emberi értelem hoz létre a természetről és világotem a nem-diszkriminatív megértés által tapasztalt természettől. Úgy gondolom, hogy ha juk a természet téves felfogását, a világ zavarának kiváltó oka meg fog szűnni.

A nyugati természettudomány a diszkriminatív tudásból fejlődött ki; ugyanebből a forráseleten a Ji csing filozófiája és a jin-jang. De a tudományos igazság sohasem érheti el szolút igazságot és a filozófiák végül is nem többek a világ értelmezéseinél. A tudomántermészet egy elpusztított természet; egy kísértet, melynek csontváza van, de lelke ninfilozófiai tudás felfogásában a természet egy emberi töprengés alkotta elmélet; egy kíek lelke van, de alakja nincs.

Nincs más mód a nem-diszkriminatív tudás felismerésére, mint a közvetlen intuíció, de aróbálják valami ismerős keretbe illeszteni azzal, hogy „ösztönnek” nevezik. Valójában ezhetetlen forrásból származó tudás. Ha meg akarod ismerni a természet valódi arcát, hagiszkriminatív tudatot és lépj túl a relativitás világán. A kezdetektől fogva nem létezi

y Nyugat, nincs négy évszak és nincs jin vagy jang.Mikor ilyen messzire merészkedtem, a fiatalok megkérdezték, „Tehát nem csak a természetyokat utasítod el, hanem a jin-jangon és a Ji csingen alapuló keleti filozófiákat is?”

Ideiglenes fogódzkodónak vagy útmutatónak értékesek lehetnek – válaszoltam-, de nem teklegnagyobb eredményeknek. A tudományos igazságok és a filozófiák a relatív világról alklések, és ott helytállóak, értékük elismert. Például a relatív világban élő modern embeják a természet rendjét és saját testük és lelkük összeomlását okozzák, a jin-jang rendony útmutató lehet a rend helyreállítására.

Ezek a elméletek hasznosnak mondhatók, mert segíthetnek az embereknek elérni egy egyszetömör étrendet addig is, míg eljutnak a valódi természetes étrendig. De ha felismerjük

ember célja végső soron az, hogy túllépjen a relativitás világán, hogy a valódi szabadn lubickoljon, akkor nem éppen szerencsés elköteleződve gürcölni egy elmélet mellett. Az egyén be tud lépni abba a világba, melyben a jin és jang két aspektusa visszatér eredgységébe, ezen szimbólumok feladata véget ér.

Egy fiatal, aki nemrég érkezett, felszólalt: „Tehát ha természetes emberré válunk, azt it akarunk?”

Ha várod az alagút túlvégén a világosságot, az alagút sötétsége tovább fog tartani. Ha mi finomat enni, akkor megízlelheted az étel valódi ízét, bármit is eszel. Könnyű egy trend egyszerű étkeit az étkezőasztalra tenni, de kevesen vannak azok, akik valóban élveudnak egy ilyen lakomát.

A természet étel-mandalája

Ugyanúgy gondolkodom a természetes ételről, ahogyan a természetes gazdálkodásról. Épp armészetes gazdálkodás összhangban van a természettel, ami olyan amilyen, azaz amilyennenem-diszkriminatív tudat érzékeli, úgy a természetes étrend is az étkezés egy olyan móa vadon nőtt ételek vagy a természetes gazdálkodással termesztett növények és a termésekkel befogott halak magunkhoz vételét a nem-diszkriminatív tudat szándék nélkül teszi



Bár szándék mentes cselekvésről és módszer-nélküliségről beszélek, a mindennapi élet sozünk szert, amit természetesen tudomásul veszünk. Lehet bírálni a só és a tűz használataz ember és természet szétválasztásának első lépését, de nem másról van szó, mint a prlfogott természetes bölcsességről. Úgy kellene tekintenünk rájuk, mint az ég adományozt

A növények, melyek több ezer és tízezer év alatt az emberi lényekkel együtt élve fejlődevezhetők teljesen a földműves diszkriminatív tudásának eredményeinek, így hát természelként tekinthetünk rájuk. De a pillanatok alatt megváltoztatott fajták, amik nem terméskörülmények között fejlődtek ki, hanem a természettől teljesen eltávolodott mezőgazdassztései, csakúgy, mint a tömeggyártásban előállított halak, kagylók és háziállatok, nemartoznak.

A mezőgazdaságnak, halászatnak, állatgondozásnak, az ételek mindennapi valóságának, az délnek a fejünk felett, a lelki életnek és valójában bárminek, a természettel összhangbnie.

A következő ábrákat azért rajzoltam, hogy segítsenek elmagyarázni a tudományt és filozórmészetes étrendet. Az első összeszedi azokat az ételeket, amikhez a legkönnyebben juthzzá az ember és ezeket többé-kevésbé csoportokba szedi. A második az év különböző hónapmutatja. Ezek az ábrák alkotják a természet étel-mandaláját [egy kör alakú ábra a keleallásban, ami témájának összességét és teljességét jelképezi - a ford. megj.]. Jó láthaszinte korlátlan mennyiségű étel található a földön.

Ha az emberek „nem-tudattal” [egy buddhista kifejezés, ami azt az állapotot írja le, amn a személyes és a „külső” világ között nincs különbség] jutnak élelemhez, tökéletesen el akkor is, ha fogalmuk sincs a jinről és jangról.

Egy japán falu halászait és termelőit nem különösebben érdekli ezeknek az ábráknak a loet receptjét követik, a közvetlen környezetükből származó szezonális ételek kiválasztás

Kora tavasztól kezdve, mikor a hét fű [kínai zeller, pásztortáska, gyopár, tyúkhúr, fiatek/jégretek, fehér retek, árvacsalán – a ford. megj.] előbújik a földből, a gazdák hétmeg. Ezek különösen jól illenek a csigák, a tengeri kagylók és a turbán kagylók ízeihez

Márciusban érkezik a zöld évszak. Zsurló, haraszt, fekete üröm, virágzó páfrány és más

a datolyaszilva, az őszibarackfa fiatal levelei és a hegyi yamgyökér hajtásai mind ehetKönnyed és finom ízzel rendelkeznek, így ízletes tempura készíthető velük, de fűszerkénA tavaszi hónapokban bőséggel teremnek a tengerparton az olyan finom tengeri zöldségek,nt a tengeri moszat, a nori és a tengeri hínár.

A szürke tőkehal, a tengeri keszeg és a csíkos disznóhal épp akkor a legízletesebb, amiambusz friss hajtásai kibújnak. Az írisz virágzását karcsú szalaghallal és makréla sashlhetjük. A zöldborsó, cukorborsó, holdbab és fava bab egyenesen a hüvelyéből is finom, kiőrlésű gabonával, mint a barna rizs, a búza vagy az árpa is főzhetjük.

Az esős évszak vége felé [ami Japán nagy részén júniustól július közepéig tart] besózzálehet szamócát és málnát gyűjteni. Ebben az időszakban természetes, hogy a szervezetünmogyoróhagyma ropogós ízét, az olyan vizes gyümölcsökkel egyetemben, mint a japán naspo

abarack és az őszibarack. A japán naspolyának nem csak a gyümölcse ehető, a magját „kávvelek főzetéből készült tea pedig egyike a legjobb gyógyszereknek. A barack és datolyasett leveleiből fiatalító tonik készíthető.Nyár közepén, a ragyogó nap alatt, nincs jobb időtöltés, mint dinnyét majszolgatni és mni az árnyékban. Sok nyári zöldség is megérik és készen áll a szüretre, mint a sárgarépk és az uborka. A szervezetnek a nyári tunyaság elűzéséhez szüksége van a növényi vagy is.

Nevezhetjük rejtélyesnek és valóban az, hogy a téli gabona tavaszi betakarítása éppen plecsökkent nyári étvágyához, és nyáron gyakran készítünk árpából különböző méretű és fo



e. Ez egy ősi, vad növény és étel, ami nagyon jól illik ehhez az évszakhoz.

Az ősz eleje egy vidám évszak, szójababbal és a kis piros azuki babbal, sok gyümölccsell és különböző sárga szemű gabonával, melyek mind ekkor érnek. Az őszi holdnéző ünnepkot. A forrázott szójababot taro-krumplival együtt tálaljuk. Ősz vége felé egyre gyakrabbaz asztalra kukorica és párolt vörösbab, matsutake gomba vagy szelídgesztenye. A legfonabb, hogy a rizs, mely egész nyáron szívta magába a Nap sugarait, épp ősszel érik be. Eelenti, hogy bőségesen jut kalóriában gazdag élelem a hideg téli hónapokra.

Az első fagy megérkeztével úgy érezhetjük magunkat, mint akik a halárus standján bámészi kék halak, mint a sárgafarkú és a tonhal, ebben a szezonban foghatók. Érdekes, hogy aretek és a leveles zöldségek, amik bőségesek ebben az évszakban, jól illenek ezekhez a z.

Az újévi ünnepek fogásai főleg savanyított és besózott ételekből készülnek, különösen son át, minden évben sózott lazacot, hering kaviárt, vörös durbincsot, homárt, tengeri més fekete babot szolgáltak fel ezen a lakomán.

Kellemes kikapcsolódás télen kiásni a hóval borított földön a megmaradt retket és fehérrmett gabonák és különféle babok, a miso és a szójaszósz mindig kéznél vannak. Csakúgy etett káposzta, retek, tök és burgonya, a tél dermesztően hideg hónapjai alatt is elérhA póréhagyma és a vad mogyoróhagyma jól illenek az ilyenkor begyűjthető osztriga és a borka finom ízéhez.

A tavasz érkezését várva megpillanthatjuk a martilapu hajtásait és a hóból kikandikáló ehető leveleit. A vízitorma, pásztortáska, tyúkhúr és egyéb vadon termő növények vissztavaszi növényeket szedhetünk a kertből, a konyhaablak alól.

Tehát egy szerény étrendet követve, a különböző évszakoknak megfelelő, kéznél lévő ételmegízlelésével, a falubeliek elfogadják azt, amit a természet kínál.

A falubeliek ismerik az étel finom ízét, de a természet titokzatosságát nem tudják megíagy ha meg is tudják, szavakba önteni képtelenek.

A természetes táplálkozás a lábunk előtt hever.

Az étel kultúrája

Ha az a kérdés, hogy miért eszünk egyáltalán, kevesen merészkednek túl a tényen, hogy artásához és az emberi test növekedéséhez ételre van szükség. Ezen túlmenően azonban ottaz emberi lélek mélyebb viszonya is. Az állatok megelégszenek azzal ha ehetnek, játszhak és alhatnak. De az embereknek is nagyszerű teljesítmény lenne, ha élvezni tudnák a táaz egyszerű napi rutint és a pihentető alvást.

Buddha azt mondta: „A forma üresség és az üresség forma”. Mivel a „forma” a Buddhista taz anyagra vagy a dolgokra utal, az üresség pedig a tudat, azt állítja, hogy az anyag étudat azonos. A dolgok sokféle színűek, formájúak és ízűek, és az emberek tudata egyikuhan, vonzódva a különböző minőségű dolgokhoz. De valójában az anyag és a tudat egy.

SzínHét alapvető szín van a világban. De ha ezt a hét színt összekeverjük, fehérré válnak. zétbontja a fehér fényt, hét színné válik. Amikor az ember „nem-tudattal” szemléli a viszínből a szín. Nem-színű lesz. A hét szín csak akkor jelenik meg, ha a hétszínű diszkral szemléljük.

A víz számtalan változáson megy keresztül, de attól még továbbra is víz marad. Ugyanígyelme úgy tűnik, hogy változásokon megy keresztül, az eredeti, mozdulatlan elme változamarad. Mikor valakit elcsábít a hét szín, az elme könnyen megzavarodik. Meglátja a leve



az ágak és a gyümölcsök színét, míg az alapszínt nem veszi észre.

Ez az ételekre is igaz. Rengeteg emberi fogyasztásra alkalmas természetes alapanyag van a világban. Az elme megkülönbözteti és jó vagy rossz tulajdonságokkal ruházza fel őkeemberek tudatosan kiválasztják azokat, amikre szerintük szükségük van. Ez a kiválasztást akadályozza a legalapvetőbb emberi táplálkozás felismerését, amit az ég hellyel és évott meg.

A természet színei olyan könnyedén változnak, mint a hortenzia virágai. A természet öröan. Nevezhetjük ezt végtelen mozgásnak vagy mozdulatlan mozgásnak is. Amikor észérvek st választjuk ki az ételeket, természetképünk állandóvá válik és a természet átalakulásaváltozásai, figyelmen kívül hagyjuk.A természetes étrend célja nem az, hogy hozzáértő embereket hozzon létre, akik szilárd dják alátámasztani és kiválasztani a különböző ételeket, hanem hogy nemtudó embereket katos különbségtétel nélkül étkeznek. Ez nem ellenkezik a természet útjával. A jó étrenderésével kezdődik, elfogadva a szín színtelenségét anélkül, hogy elvesznénk a formák ré

ÍzVan egy olyan mondás, hogy „nem tudhatjuk, milyen íze van egy ételnek, míg meg nem kóstDe még ha meg is kóstoljuk, az íze függ az időtől, a körülményektől és az ízlelő szeméHa megkérdezünk egy tudóst, hogy miből áll az íz, akkor megpróbálja különválasztani a kemezni az édes, a savanyú, a keserű, a sós és a csípős arányával. De az ízeket nem leheghatározni, és a nyelvünk hegyével sem. Bár az öt alapízt a nyelv érzékeli, a benyomásoyűjti össze és értelmezi.

Egy természetes életet élő ember azért tudja megtalálni a megfelelő étrendet, mert az ök. Megelégszik az egyszerű étellel, ami tápláló, finom és napi orvosságnak is jó. Az étlélek egyek.

A modern emberek elvesztették ezt a tiszta ösztönt és ennek következtében nem képesek bés élvezni a tavasz hét füvét. Mennek és különböző ízeket keresnek. Az étrendjük rendssedik a szeretem és nem szeretem közötti szakadék és ettől az ösztönük még inkább zavara ponton kezdenek el az emberek erős fűszereket és bonyolult főzési technikákat alkalmtovább növelve a zavart. Az étel és az emberi lélek elidegenedtek egymástól.

Manapság a legtöbben eltávolodtak a rizs ízétől. A teljes kiőrlésű szemeket addig finomfel, míg csak az íztelen keményítő marad. A fényezett rizsből hiányzik a teljes rizs eg

a és íze. Ezért igényli a fűszereket és ki kell egészíteni más ételekkel vagy leönteni z emberek tévesen azt gondolják, hogy nem számít, hogy rizs tápértéke alacsony, mivel viegészítő vitaminok és más ételek, mint a hús vagy a hal, amik biztosítják a hiányzó tá

A finom ételek nem önmaguktól finomak. Az étel csak akkor ízletes, ha a valaki úgy gondhogy az. Bár a legtöbb ember szerint a marha- és csirkehús ízletesek, de egy olyasvalaszámára, aki testi vagy lelki okok miatt úgy döntött, hogy nem eszi meg őket, visszatas

A gyerekek akkor is boldogok, ha csak játszhatnak vagy semmit sem csinálnak. A diszkriminatív felnőtt viszont eldönti, hogy mi teszi őt boldoggá és csak akkor elégedett, ha feltételek teljesülnek. Nem feltétlen azért ízlenek neki az ételek, mert bennük vannamészet finom ízei és táplálóak a testnek, hanem mert arra kondicionálta az ízlését, hogA tészta finom, de az automatákból származó instant tésztáknak rendkívül rossz íze van

zont képesek eltávolítani a gondolatot, hogy rossz az ízük, és sok embernek még ezek a talan tészták is valamiképpen finomakká válnak.

Van egy mondás, hogy ha az embert becsapja a róka, még a lócitromot is hajlandó megenniincs min nevetni. Manapság az emberek az eszükkel étkeznek, nem a testükkel. Többségükeekli, hogy az étel tele van nátrium-glutamáttal, csak a nyelvük hegyével ízlelnek, úgyhedén becsaphatók.

Kezdetben az emberek egyszerűen azért táplálkoztak, mert éltek és mert az étel ízletes odern ember azonban kitalálta, hogy ha nem bonyolult fűszerekkel készíti el az ételt, a



r az íztelen lesz. Ha nem próbáljuk finommá tenni az ételt, akkor rájövünk, hogy a termtette helyettünk.

Abból kellene kiindulni, hogy az étel önmagában is finom, de ma minden erőfeszítésünkkenk hozzáadni. Ironikus, hogy a finom ételek majdnem teljesen eltűntek.

Az emberek megpróbáltak finom kenyeret készíteni és a finom kenyér eltűnt. A pazar ételigyekezetében hasznavehetetlen ételeket készítettek, és most az emberek étvágya kielég

Az ételek elkészítésének legjobb módja, ha megőrizzük a természet finom ízeit. A régmúlhetővé tette, hogy az emberek különböző savanyúságokat készítsenek, mint a napon szárít, miso-s savanyúság, így magának a zöldségnek az ízét is megőrizték.

A főzés művészete a tengeri sóval és a ropogó tűzzel kezdődik. Ha olyasvalaki készíti, a szakácsművészet alapjaival, akkor az étel megőrzi természetes ízét. Ha a főzéstől vazotikus íze lesz, és ha az egész célja csupán a száj kényeztetése, akkor a főzés tévútobször úgy gondolunk, mint amit egyedül az emberiség törekvése hoz létre, tart fenn és fPedig a kultúra mindig az ember és a természet partnerségében gyökerezik. Amikor az embsadalom és a természet összetartozását felismerik, a kultúra magától kialakul. A kultúroros kapcsolatban volt a hétköznapi élettel és így adták tovább a következő nemzedékneknapjainking.

Az emberi hiúság és a kényelem hajszolásának eredménye nem nevezhető valódi kultúránaktermészetben születik, egyszerű, alázatos és tiszta. Valódi kultúra hiányában az ember

Amikor az emberek hátat fordítottak a természetes ételeknek és a feldolgozott ételeket ották, a társadalom a saját pusztulásának útjára lépett. Azért van ez, mert az ilyen étlódi kultúra termékei. Az étel egyenlő az élettel és az életnek nem szabad eltávolodnia.

Csak kenyéren élni

Nincs jobb annál, mint finom ételeket enni, de a legtöbb ember számára az étkezés csupáfenntartására szorítkozik, hogy legyen energiája öregkoráig dolgozni és élni. Az anyák dják gyermekeiknek, hogy egyék meg az ételt – még ha nem is ízlik nekik – mert jót tesz

De a táplálkozást nem lehet elválasztani az íz érzékelésétől. A tápláló ételek jók az eztőek és önmagukban is finomak. A megfelelő táplálkozás elválaszthatatlan a finom íztől

Nem olyan régen ezen a vidéken a gazdák napi étke rizsből, árpából, misoból és savanyúsd hosszú életet, erős alapot és jó egészséget biztosított. A párolt zöldségek, párolt rnta egyszeri lakomának számított. A gazda egészséges és erős teste egy egyszerű, rizsennden is képes volt önmaga táplálására.

A Kelet hagyományos barnarizs és zöldség étrendje jelentősen különbözik a nyugati társagati táplálkozástudomány úgy véli, hogy ha nem eszünk minden nap bizonyos mennyiségű kehérjét, ásványi anyagot és vitamint, akkor nem tudjuk megőrizni kiegyensúlyozott étrendket. Ez a hit hozta létre az olyan anyákat, akik gyermekeik szájába tömik a „tápláló” é

Azt feltételezhetnénk, hogy a nyugati dietetika, a kidolgozott elméleteivel és számításem hagy kétséget a megfelelő étrenddel kapcsolatban. A tény azonban az, hogy több probllétre, mint amit megold.

Az egyik gond, hogy a nyugati táplálkozástudomány nem törekszik arra, hogy az étrendet mészet ciklusaihoz igazítsa. Ez ahhoz vezet, hogy az emberek elidegenednek természettőlSajnos gyakran következik ebből a természettől való félelem és az általános bizonytala

Egy másik gond, hogy a spirituális és érzelmi értékek teljes feledésbe merültek, pedig



vetlen kapcsolatban állnak az emberi lélekkel és érzésekkel. Ha az emberi lényre pusztáai objektumként tekintünk, nem leszünk képesek létrehozni egy átfogó étrendet. Ha zavarsipegetjük össze az információ darabkáit és töredékeit, az eredmény egy tökéletlen étrelít a természettől.

“Egyetlen dologban benne rejlik minden, de ha mindent egyesítünk, semmi sem lesz belőleA nyugati tudomány képtelen megérteni a keleti filozófia ezen tanítását. Kedevdre elemevizsgálhatod a pillangót, de nem tudsz pillangót készíteni.

Vajon milyen gyakorlati gondok fognak felmerülnek, ha a nyugati tudományos étrendet szées körben alkalmazni kezdjük? Egész évben elérhetővé kell tenni a magas minőségű marhaht, zöldséget, kenyeret és más ételeket. Szükségessé válik a nagyüzemi termelés és a hosek az étrendnek az átvétele a gazdákat máris arra késztette, hogy olyan nyári zöldségekenek télen, mint a fejes saláta, uborka, padlizsán és paradicsom. Nem kell sokáig várniazdákat arra kérik majd, hogy datolyaszilvát szüreteljenek tavasszal és barackot ősszel

Ésszerűtlen elvárás, hogy elérhetünk egy teljes értékű, kiegyensúlyozott étrendet pusztaktól függetlenül összeeszünk mindenfélét. A természetesen érő növényekkel összehasonlíszerűen természetellenes körülmények között termesztett zöldségek és gyümölcsök kevés vtartalmaznak. Nem meglepő, hogy az ősszel és télen termesztett nyári zöldségek sehol siízben és zamatban azokhoz képest, amik organikus és természetes módszerekkel, napon ér

A kémiai analízis, a táplálkozási mutatók és más hasonló szempontok a hiba fő okai. A mtal meghatározott élelmiszer távol áll a hagyományos keleti étrendtől és aláássa a japá

Az étrend összefoglalása

Világunkban az étrendet négy fő kategóriába sorolhatjuk:

(1) Megszokott vágyakon és íz preferenciákon alapuló laza étrend. Követői szeszélyeik érint ingáznak előre-hátra. Nevezhetjük ezt az étrendet önkényeztetőnek, üres evésnek.(2) Biológiai következtetéseken alapuló szokásos táplálkozás, amit a legtöbben követneka test fenntartása érdekében eszik. Ez a materialista, tudományos evés.(3) Spirituális elveken és idealista filozófián alapuló étrend. Korlátozó és a sűrítés egtöbb “természetes” étrend ebbe a kategóriába tartozik. Hívhatjuk ezt az elvek étrendj

(4) Természetes étrend, mely az ég akaratát követi. Elutasít minden emberi tudást, így ndet nevezhetjük nem-diszkriminatív étrendnek.

Az emberek elsőkként az üres étrendtől fordulnak el, ami megszámlálhatatlan betegség foa tudományos étrendből ábrándulnak ki, ami pusztán a biológiai élet fenntartására teszan áttérnek az elvek étrendjére. Végül ha ezt is meghaladjuk, elérkezünk a természetes iszkriminatív étrendjéhez.

A nem-diszktriminatív étrend

Az emberi életet nem a saját ereje tartja fenn. Az embert a természet szüli és tartja én. Ilyen kapcsolatban áll az ember a természettel. Az étel az ég ajándéka. Az emberek ntermészetből hozzák létre az ételt; égi adomány.

Az étel egyszerre étel és nem étel. Az ember része és az emberen kívül is áll.

Amikor az étel, a test, a szív és az elme tökéletesen egyesül a természetben, lehetővé etes étrend. Szabad a test, amelyik követi ösztönét, eszi ami jóízű és tartózkodik attó

Lehetetlen leírni a természetes étrend szabályait és arányait (Nem lehet létrehozni egytt kódot vagy rendszert, amelyben ezeket a kérdéseket tudatosan el lehet dönteni. A terzet vagy maga a test szolgál útmutatóul. De ez a finom útmutató, a diszkriminatív elme ak és ténykedéseinek lármája miatt, a legtöbb ember számára észrevétlen marad). Az étre



yezet és minden egyes ember egyedi testfelépítése és különböző igényei határozzák meg.

Az elvek étrendje

Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a természet mindig teljes és kiegyensúlyoott, tökéletes harmóniában van. A természetes ételek teljesek és ebben a teljességben bhogy táplálóak és jóízűek is.

Olybá tűnik, hogy az emberek a jin és jang rendszerének alkalmazásával, meg tudják magyvilágegyetem eredetét és a természet változásait. Úgy is tűnhet, hogy az emberi test haehet határozni és tudatosan fenn lehet tartani. De ha valaki túl mélyre ássa magát a ta(ahogyan az a keleti orvoslás tanulmányozásához elkerülhetetlen), a tudomány felségterés nem lesz képes megszabadulni a diszkriminatív perspektívától, ami pedig alapvető fo

Elmerülve az emberi tudás finom részleteiben, anélkül hogy felismerné korlátait, az elvjének alkalmazóját csak a különálló dolgok érdeklik. De amikor éleslátásával megpróbáljt értelmét, nem veszi észre a lába előtt történő apró dolgokat.

A tipikus beteg ember étrendje

A betegség akkor keletkezik, amikor az emberek eltávolodnak a természettől. A betegség ssága egyenesen arányos az eltávolodás mértékével. Ha a beteg ember visszatér az egészse, gyakran a betegség megszűnik. Ha a természettől való elidegenedés szélsőséges méreteg emberek száma növekedni kezd. Majd erősödni kezd a természethez való visszatérés vágy

zta megértés, hogy mi is a természet, hiányzik ebből a vágyból, így az igyekezet gyakraMég ha valaki egyszerűen is él a hegyekben, akkor se biztos, hogy megérti a valódi lényHa megpróbálsz tenni valamit, az erőfeszítéseid sosem fognak a kívánt eredményre vezet

A városokban élők óriási nehézségekkel szembesülnek, ha el akarják érni a természetes étes ételek egész egyszerűen nem érhetőek el, mert a gazdák felhagytak a termelésükkel. is tudnák vásárolni, a testüknek kellően fittnek kellene lennie egy ilyen kiadós koszt

Ezekben a helyzetekben, ha megpróbálunk egészségesen étkezni vagy egy kiegyensúlyozott ang étrendet követni, gyakorlatilag természetfeletti akaraterőre és ítélőképességre lesmészethez való visszatéréstől távol, egy bonyolult és furcsa “természetes” étrend fog lmég távolabb löki az egyént a természettől.

Ha benézünk az “egészséges élelmiszereket” áruló boltokba, napjainkban friss ételek, csvitaminok és étrend-kiegészítők szédítő választékát találjuk. Az irodalomban sok különermészetes”, tápláló és a legjobb az egészségünk számára. Ha valaki azt állítja, hogy aaki aki azt állítja, hogy a főzés csak arra jó, hogy beteggé tegyen. Egyesek kiemelik apvető fontosságát, mások azt mondják, hogy a sok só betegséget okoz. Ha van valaki, akiet meghagyja a majmoknak, lesz valaki más, aki szerint a zöldség és gyümölcs a hosszú éet titka.

Különböző időkben és különböző körülmények között a fenti vélemények mindegyike igaz levarodnak. Vagy leginkább, egy zavarodott emberben e történetek még nagyobb zavart okoznk.

A természet állandó átalakulásban van, pillanatról pillanatra változik. Az ember nem kégni a természet valódi arcát. A természet arca megismerhetetlen. Megpróbálni elkapni a merhetetlent teóriákkal és formális elméletekkel olyan, mintha egy lepkehálóval próbálnszelet.

Ha nem a megfelelő célpontot vetted célba, akkor máris mellé lőttél. Az emberiség olyana vak, akinek fogalma sincs, hogy merre tart. A tudomány sétabotjával botorkál és a jinang határozza meg útját.

Amit mondani akarok az az, hogy ne a fejeddel étkezzél, vagyis szabadulj meg a diszk



riminatív elmétől. Azt reméltem, hogy az étel-mandala, amit korábban rajzoltam, támpontak bemutatásául szolgálhat, hogy a különféle ételek hogyan viszonyulnak egymáshoz és azkhez. De ha egyszer megnézted, kidobhatod azt is.

Leginkább arra lesz szükségünk, hogy kifejlesszük az érzékenységet, hogy hagyjuk, hogy asszon magának ételt. Csak magukra az ételekre gondolni és megfeledkezni a lélekről olyint betérni a templomba, elolvasni a szútrákat és kívül felejteni Buddhát. Ahelyett, hozófiai elméletek tanulmányozásával próbálnánk megérteni az ételt, jobb ha a napi étrendy filozófiához.

Az orvosok a beteg emberekkel törődnek; az egészségesekről a természet gondoskodik. Ahe, hogy megbetegednénk, aztán egy természetes étrendhez menekülnénk gyógyulásért, inkábbyezetben kellene élnünk, hogy a betegség fel se üsse a fejét.

A fiatalok, akik azért jönnek, hogy a kunyhókban éljenek a hegyen, egyszerű életet éljermészetes ételeket fogyasszanak és a természetes gazdálkodást gyakorolják, tudatában vamber végső célnak, és úgy döntöttek, hogy a létező legközvetlenebb módon szeretnék megé

Étel és gazdálkodás

Ez a természetes gazdálkodásról szóló könyv szükségszerűen magába foglalja a természetet az étel és a gazdálkodás ugyanazon érme két oldala. A tűznél is világosabb, hogy ha n

nk természetesen, akkor az emberek nem juthatnak hozzá a természetes ételekhez. De ha atermészetes étrend nem alakul ki, akkor a gazda továbbra is össze lesz zavarodva, hogy it termesszen.

Ha az emberek nem válnak természetessé, nem létezhet sem természetes gazdálkodás, sem ts étel. Az egyik kunyhóban a hegyen, ezeket a szavakat hagytam a kandalló felett egy fatáblán: “Megfelelő étel, Megfelelő cselekvés, Megfelelő tudat” (“Right Food, Right Actareness”). A spirituális megvilágosodás Buddhista Nyolcrétű útjának mottója nyomán). A aszthatatlan. Ha az egyik hiányzik, egyik sem működhet. Ha az egyiket felismerjük, mindt felismerjük.

Az emberek önelégültségükben olyannak hiszik a világot, mint ahol a zűrzavarból és zavalődés” fakadhat. De a céltalan és romboló fejlesztés a gondolatok összezavarodásával já

kevesebbet eredményez, mint az emberiség leépülését és összeomlását. Ha nem értjük megzeknek a tevékenységek a mozdulatlan forrása – mi a természet -, nem leszünk képesek virni az egészségünket.

---------------------------

Az okosságnak álcázott ostobaság/ Masanobu Fukuoka - One Straw Revolution című könyvének 5. fejezete, több részletben. talam: /

[Előzmény: A természet étel-mandalája]

Az okosságnak álcázott ostobaság

Az őszi éjszakák hosszúak és hűvösek. Egy csésze forrót teát szorongatva és az izzó paene tölteni az időt. Azt mondják, hogy a tűz körül ülve bármiről lehet beszélni, így háom, hogy szomszéd gazdálkodók irigysége egy érdekes téma, alkalomadtán felvetem. De úgyonyos problémák lesznek ezzel.

Egész végig arról beszéltem itt, hogy semmi sem számít, hogy az emberiség tudatlan, hogmire törekedni, hogy hiábavaló erőfeszítés bármit tenni. Hogyan vagyok képes ilyeneketmajd folytatni a csevegést? Ha megerőltetem magam, hogy írjak valamit, az egyetlen dolog amit írhatok, hogy az írás haszontalan. Nagyon zavaros ez.



Nem töprengek elég hosszan a múltamon ahhoz, hogy írjak róla, ahhoz pedig nem vagyok els, hogy megjósoljam a jövőt. Hogy kérhetnék arra bárkit, miközben a tüzet piszkálom és lgokról csevegünk, hogy elfogadja egy öreg földműves bolond elképzeléseit?

A hegygerinc tetején a gyümölcsösben, kilátással a Matsuyama öbölre és a széles Dogo sívályogkunyhó. Összegyűlt itt egy maroknyi ember és egyszerű életet élnek. Minden modernkül. A békés estéket gyertya és lámpás fényénél töltik, az egyszerű szükség életét élikny és egy üst. Jönnek valahonnan, maradnak egy darabig, aztán továbblépnek.

A látogatók között vannak mezőgazdasági kutatók, diákok, tudósok, gazdák, hippik, költőok és öregek, különböző típusú és nemzetiségű férfiak és nők. A legtovább a fiatalok maszükségük az önvizsgálathoz.

Az én feladatom, hogy ennek az útszéli fogadónak a gondnoka legyek, felszolgáljam a teáutazóknak, akik jönnek mennek. És míg besegítenek a földeken, élvezem hallgatni, hogyana dolgok a világban.

Ez szépen hangzik, de valójában nem egy puha és könnyed élet. A “ne tégy semmit” gazdálok, ezért sokan jönnek úgy, hogy azt hiszik, itt valamiféle utópiát találnak majd, aholboldogulni lehet, hogy valaha felkelnénk az ágyból. Ezeket az embereket nagy meglepetééri. Felhúzni a vizet tavasszal, a kora reggeli ködben, addig aprítani a tűzifát míg vs nem lesz a kezünk, bokáig érő sárban dolgozni; sokan vannak, akik hamar bedobják a tö

Ma, miközben a kunyhón dolgozó fiatalokat figyeltem, egy Funabashi felől érkező fiatal elfelé.

Mikor megkérdeztem, hogy miért jött, azt mondta – Csak jöttem, ez minden. Ennél többet ok.

Ragyogó fiatal asszony, nemtörődöm, de megvan a magához való esze.

Ekkor megkérdeztem – Ha tisztában vagyunk vele, hogy nem értük el a megvilágosodást, akcs mit mondanunk, nem igaz? Az igyekezetben, hogy a diszkrimináló elme hatalmával megérsék a világot, az emberek szem elől tévesztik a jelentését. Hát nem ezért vannak gondok?

Halkan azt válaszolta, – Ha ön mondja…

– Talán nincs igazán világos elképzelése arról, hogy mi a megvilágosodás. Milyen könyvemielőtt idejött?

Megrázta a fejét, elutasítva az olvasást.

Az emberek azért tanulnak, mert azt hiszik, hogy nem értik a dolgokat, de a tanulás nem segít a megértésben. Keményen tanulnak azért, hogy végül rájöjjenek, hogy az ember sed, hogy a megértés az ember számára elérhetetlen.

Általában azt gondolják, hogy valamit “nem érteni” azt jelenti, hogy például értünk kile van egyvalami, amit nem értünk. De ha megpróbálunk megérteni tíz dolgot, akkor valójá

sem értünk. Ha ismersz száz virágot, akkor egyetlen egyet sem “ismersz”. Az emberek keküzdenek a megértésért, meggyőzik magukat, hogy ők értik a dolgokat, aztán tudatlanul h.

A fiatalok tartottak egy kis szünetet az ácsolásban, leültek a fűre egy nagy mandarinfallé és felpillantottak a déli égbolt leheletfinom felhőire.

Az emberek azt hiszik, hogy ha a szemüket a földről az égre fordítják, meglátják a mennKülönválasztják a narancsot a zöld levelektől és azt mondják, hogy ismerik a levelek zönarancssárgáját. De abban a pillanatban, hogy valaki különbséget tesz a zöld és a nara



, a valódi színek szertefoszlanak.

Az emberek azt hiszik, hogy értik a dolgokat, mert ismerik őket. Ez csak felszínes tudá. A csillagászé, aki ismeri a csillagok neveit, a botanikusé, aki osztályozni tudja a lveleket és virágokat, a művészé, aki ismeri a zöld és a piros esztétikáját. Ez nem magák, a földnek és az égnek, a zöldnek és a pirosnak az ismerete. A csillagász, a botanikuművész nem tett mást, csak próbálta megragadni és értelmezni, mindegyikük a saját elméjb belemerülnek az intellektus tevékenységeibe, annál inkább elválasztják magukat és annválik természetesen élni.

A tragédia az, hogy alaptalan gőgjükben az emberek megpróbálják a saját kedvükre formáltet. Az ember képes a természet formáinak elpusztítására, de létrehozni őket képtelen. udás kiindulópontját mindig a diszkriminatív, töredezett és nem teljes megértés képeziegészének megértése híján, az ember nem tud jobbat, mint építeni egy hiányos modellt, mni magával, hogy az általa létrehozott valami természetes.

Ha valaki szeretné megérteni a természetet, csak annyit kell tennie, hogy felismeri, valójában semmit sem tud, hogy képtelen bármit is tudni. Ezután várhatóan elveszti az érszkriminatív tudás iránt. Amikor elhagyja a diszkriminatív tudást, magától létrejön benszkriminatív tudás. Ha nem próbál meg a tudásról gondolkodni, ha nem törődik a megértésni a megértés ideje. Nincs más út, mint lerombolni az egót és félretenni a gondolatot, nt az ember az égtől és a földtől elkülönülten létezik.

– Ezzel azt mondja, hogy legyünk ostobák, ne pedig okosak – a fiatalembernek bölcs önel

lt az arcán. Ráförmedtem, – Miféle tekintet ez a szemeidben? Az ostobaság okosságnak álHonnan tudod, hogy okos vagy ostoba, esetleg amolyan ostoba-típusú okoskodó fiú? Nem vátsz sem okossá, sem ostobává, ha holtpontra jutsz. Nem ez az, ahol most vagy?

Mielőtt még tudatosult volna bennem, haragudtam magamra, hogy újra és újra ugyanazokat zavakat ismétlem, szavakat, amik sosem érnek fel a hallgatás bölcsességével, szavakat, t magam sem értettem.

Lemenőben volt az őszi nap. Az alkony színei megkörnyékezték az öreg fa lábát. Hátukbanfényeivel, a halk fiatalok lassan visszatértek kunyhóikba vacsorázni. Csendben követtem, lemaradva az árnyékban.

Ki az ostoba?

Azt mondják, hogy nincs még egy olyan bölcs teremtmény, mint az emberi lény. Ennek a böségnek hála lett az emberből az egyetlen atomháborúra képes állat.

A minap, feljött a hegyre az Osaka állomással szembeni biobolt tulajdonosa és magával ha hét társát, mint a jószerencse hét istenét. Délben, miközben a rögtönzött barna rizseztunk, egyikük a következőt mondta: “A gyerekek között mindig van egy, aki nem törődik boldogan kacag pisilés közben, és van egy másik, aki mindig a ‘ló’ szerepét játssza a és mindig van egy harmadik, aki ki tudja ügyeskedni a többiektől a tízórait. Az osztálkiválasztása előtt, a tanár komoly előadást tart a jó vezető kívánatos tulajdonságairólosságáról. És mikor megtartják a szavazást, azt választják, aki boldogan kacag az út sz

Mindenki jól mulatott, de nem értettem, miért nevettek. Szerintem ez csak természetes.

Ha a dolgokat a nyereség és veszteség szempontjából nézzük, akkor azt a gyereket kell vek tekintenünk, aki mindig a ló szerepét játssza, de a nagyság és a középszerűség nem vyerekekre. A tanár úgy gondolta, hogy az okos gyerek a leginkább figyelemre méltó, de ai gyerek úgy látta, hogy az illető helytelen módon okos, aki elnyomna másokat.

Ha azt hisszük, hogy az a kivételes, aki okos és gondoskodni tud magáról, és hogy jobb ezettnek lenni, akkor a “felnőttek” értékrendjét követjük. Számomra úgy tűnik, hogy aki



lgával törődik, meg a macskákkal, aki jól alszik, akinek nincs miért aggódnia, az él a módon. Nincs nagyobb annál, mint aki nem próbál elérni semmit.

Aiszóposz tanmeséjében, amikor a békák az istentől egy királyt kértek, ő egy fadarabot ekik. A békák kinevették a buta tuskót és amikor az istentől egy hatalmasabb királyt kédarumadarat küldött. A történet szerint a daru végül az összes békát felfalta.

Ha kiváló az, aki elől áll, az utána következőknek küzdeniük és erőlködniük kell. Ha egelőre, a mögötte következőknek könnyű dolguk lesz. Az emberek azt tartják kiválónak, ay olyan miniszterelnököt választanak, aki úgy húzza az országot, mint egy dízelmozdony

– Milyen embert kéne miniszterelnöknek választani?

– Egy buta tuskót, – válaszoltam. – Senki sem jobb jelölt, mint Daruma-san [Daruma-san szerű keljfeljancsi-szerű japán gyerekjáték, ami egy meditáló szerzetesre hasonlít - a j.], mondtam. – A fickó annyira laza, hogy évekig tud meditálni anélkül, hogy akár egy zólna. Ha meglököd, feldől ugyan, de nem sokáig, mindig vissza ül. Daruma-san nem csak tt kézzel ül, összekulcsolva kezét és lábát. Hanem tudván, hogy neked is így kellene teolt homlokkal néz a nyújtózkodókra.

Attól, hogy te nem csinálsz semmit, a világ még megy tovább. Milyen lenne a világ fejlőire jó a fejlődés? Ha a gazdasági növekedés 5%-ról 10%-ra emelkedik, megduplázódik a boi a gond a 0%-os növekedéssel? Nem inkább egy stabil gazdaság ismérve ez? Létezhet annámint egyszerűen élni és könnyedén venni a dolgokat?

Az emberek kitalálnak valamit, rájönnek a működésére és felhasználják a természetet aztaz emberiség javát szolgálja majd. Ennek eredményeként a bolygó mára szennyezetté, az eg zavarodottá vált, és megidéztük a modern idők káoszát.

Ezen a tanyán a “ne tégy semmit” gazdálkodást gyakoroljuk és tápláló, ízletes gabonákatféléket eszünk. Van a dolgok forrásához közeli életben értelem és alapvető megelégedettz élet.

A földműves akkor vált túlságosan elfoglalttá, amikor az emberek elkezdték vizsgálni a döntöttek, hogy “jó” ha ezt vagy azt tesszük. Minden kutatásom arra irányult, hogy ne tagy azt. Ez a harminc év megtanított arra, hogy jobban járnának a gazdák, ha szinte set sem csinálnának.

Minél többet tesznek az emberek, minél jobban fejlődik a társadalom, annál több problémzik. A természet növekvő pusztulását, az erőforrások kimerülését, a nyugtalan és szétesd az okozta, hogy az emberiség megpróbált elérni valamit. Eredetileg semmi ok nem volta haladásra, és semmit sem kellett csinálni. Eljutottunk arra a pontra, ahol már nem maadt más, mint egy olyan “mozgalom” létrehozása, ami nem akar elérni semmit.

Óvodába járásra születtem

Egy fiatal férfi, egy kis táskával a vállán, komótosan sétált felfele oda, ahol a földeunk.

– Honnan jöttél – kérdeztem.– Odaátról.– Hogy jutottál ide?– Sétáltam.– Mi vett rá, hogy idegyere?– Nem tudom.

A legtöbben, akik idejönnek, kellően ráérnek ahhoz, hogy felfedjék nevüket vagy a múltjUgyanakkor nem teszik egyértelművé a céljukat sem. Mivel sokan közülük nem tudják miér



k jönnek, ez csak természetes.

Kezdjük ott, hogy az ember sem tudja honnan jött vagy hová tart. Ha azt mondjuk, hogyaz anyánk méhéből születtünk és visszatérünk a földbe, az egy biológiai magyarázat, de azán mi van a születés előtt, vagy miféle világ vár a halál után.

Anélkül születve, hogy ismerné okát, csak hogy lehunyja szemét és útra keljen a végtelenbe, az emberi lény valóban egy tragikus teremtmény.

A minap kezembe akadt egy gyékénykalap, amit a Shikoku templomot meglátogató zarándokoky csoportja hagyott itt. A következő volt ráírva: “Eredetileg nincs kelet vagy nyugat /végtelen irány”. Ezután, kezemben tartva a kalapot, újra megkérdeztem a fiatalt, honnanazt válaszolta, hogy ő egy templomi szerzetes fia Kanazawa-ból és mivel ostobaság egésszentírásokat olvasni a holtaknak, inkább földműves akart lenni.

Nincs kelet vagy nyugat. A Nap keleten kel, nyugaton nyugszik, de ez mindössze egycsillagászati megfigyelés. Ha tisztában vagy vele, hogy nem érted sem a keletet, sem anyugatot közelebb állsz az igazsághoz. Az igazság az, hogy senkinek sincs fogalma arrólonnan származik a Nap.

A több tízezer szentírás között a leghálásabb a Szív Szútra, mely az összes lényeges poerint, “A Buddha azt mondta, ‘A forma üresség, s az üresség forma. Anyag és lélek egyeküresek. Az ember nem él, nem halt meg, meg nem született és halhatatlan, öregség és be, növekedés és csökkenés nélkül.”

Egy másik nap, miközben a rizst kaszáltuk, azt mondtam fiataloknak, akik épp egy nagy salmarakás mellett pihentek – Azon tűnődtem, hogy mikor tavasszal elvetjük a rizst, szárken, és most, hogy lekaszáljuk, úgy tűnik, mintha meghalna. De a tény, hogy ezt a rítusden évben megismételjük, azt jelenti, hogy az élet folyamatosan jelen van ezen a mezőnz évenkénti halál maga az évenkénti újjászületés. Mondhatnánk, hogy a lekaszált rizs moél.

Az emberi lények az életet és halált egy meglehetősen rövid perspektívából szemlélik. Mhordozhat a tavasz születése és az ősz halála ennek a fűnek? Az emberek azt hiszik, hoélet öröm, a halál pedig szomorúság, de a rizs magja, mely a földben szunnyad és tavasszökken, lehullajtja leveleit és elhervad ősszel, parányi magjában továbbra is magábanet örömének teljességét: az élet öröme nem vész el a halálban. A halál nem más, mint pi

jon mondatnánk-e azt, hogy ez a rizs, mivel magába foglalja az élet örömének teljességémeri a halál szomorúságát?

Ugyanaz történik folyamatosan az emberi testen belül is, mint ami a rizzsel és az árpávapról napra nő a haj és a köröm, meghal több tízezer sejt, születik több tízezer újabb;ezelőtti vérünk nem ugyanaz volt, mint ma. Ha arra gondolunk, hogy a tulajdonságaink örmajd gyermekeink és unokáink, mondhatnánk, hogy minden áldott nap meghalunk és újjászülálunk után mégis számos nemzedéken keresztül fogunk élni.

Ha minden egyes nap meg tudjuk élni és kiélvezni a részvételt ebben a körforgásban, nintöbbre. De a legtöbb ember nem képes élvezni a napról napra múló és változó életet. A mhez való ragaszkodás és a megszokott kötődés okozza a haláltól való félelmet. A múltra már elmúlt, vagy a jövőre, mely még nem jött el, elfelejtik, hogy a Földön élnek, itt é

odottságukban küszködve nézik, ahogy elszáll az életük, mint egy álomban.

– Ha az élet és a halál valóság, nem elkerülhetetlen az emberi szenvedés?– Nincs élet és halál.– Hogy mondhatod ezt?

A világ maga az anyag egysége a tapasztalat áramlatán belül, de az emberek elméje a jelet kettéosztja életté és halállá, jinné és janggá, létté és ürességgé. Az elme hajlamostapasztalt dolgok abszolút érvényességében, és ekkor első ízben válik az anyag olyan táneknek az emberi lények érzékelik őket.



Az anyagi világ formái, az élet és halál elképzelése, az egészség és a betegség, az örömberi elméből fakadnak. A szútrában, melyben Buddha azt mondta, hogy minden üres, nem caz emberi értelem által létrehozott bármely dolog belső valóságát tagadta, hanem kijelzt is, hogy az emberi érzelmek illúziók.

– Úgy érted, minden illúzió? Semmi sem maradt?– Semmi sem maradt? Az “üresség” elképzelése nyilvánvalóan továbbra is az elmétekben vataloknak. – Ha nem tudod, honnan jöttél és merre tartasz, hogy lehetnél biztos benne, hitt vagy, itt állsz előttem? Értelmetlen a létezés?

A minap hallottam, amint egy négyéves kislány azt kérdezte az anyjától, “Miért születteilágba? Hogy óvodába járjak?”Természetesen az anyja nem tudta őszintén azt mondani, hogy “Igen, így van, úgyhogy indsz is.” És mégis, elmondható, hogy manapság az emberek arra születnek, hogy óvodába jár

Egészen az egyetem végéig szorgalmasan tanulnak, hogy megtudják, mi okból születtek. Tufilozófusok, még ha rá is megy az életük a próbálkozásra, azt állítják, elégedettek lenaz egy dolgot megértenék.

Eredetileg az emberi lényeknek nem volt céljuk. Most, hogy megálmodtak valamiféle célt,enek, hogy megtalálják az élet értelmét. Egyszemélyes birkózás. Nincs cél, melyre gondlynek keresésére indulhatnánk. Érdemes lenne megkérdezni a gyerekeket, hogy vajon érteln-e egy cél nélküli élet.

Attól a pillanattól kezdődik az emberek szomorúsága, hogy belépnek az óvodába. Az emberog természetű volt, de létrehozott egy nehéz világot és most küzd, hogy megpróbáljon kitermészetben van élet és halál, és a természet örömteli.

Az emberi társadalomban van élet és halál, és az emberek szomorúságban élnek.

--------------

A tudomány illúziója/ Masanobu Fukuoka - One Straw Revolution című könyvének 5. fejezete, több részletben. talam: /

[Előzmény: Az okosságnak álcázott ostobaság]

Kúszó felhők és a tudomány illúziója

Ma reggel citrusok dobozait mosom a folyónál. Ahogy a lapos sziklán görnyedek, érzem a eimmel az őszi folyó hűvösségét. A szömörce vöröslő levelei a parton élesen elütnek a taz ágak éggel szembeni váratlan pompája.

Ebben a hétköznapi jelenetben egy egész világnyi tapasztalat van jelen. A csobogó vízbeidő múlásában, a folyó jobb és bal partjában, a napsütésben és árnyékokban, a vörös leind szerepelnek a természet szent és néma könyvében. És az ember egy karcsú, merengő náAmint megkérdezi, hogy mi az a természet, azt is meg kell kérdeznie, hogy micsoda az a"mi" egyáltalán, és mi az ember, aki azt kérdezi, hogy "micsoda az a mi"? A vég nélkül

világába vész.

A próbálkozásában, hogy világosan megértse, mi tölti el őt csodával, mi nyűgözi le, két. Az első, mélyen magába nézni, önmagába, aki felteszi a "mi a természet?" kérdést.

A második, megvizsgálni a természetet az ember nélkül.

Az első út a filozófia és vallás felségterületére vezet. Üres tekintettel bámulva nem tazt látni, hogy a víz felülről lefelé folyik, de nem ellentmondás az sem, ha úgy tűnikvíz egy helyben áll és a híd az, ami folyik.



Ha viszont a második utat követjük, a kép különféle természeti jelenségekre bomlik; a vbessége, a hullámok, a szél és a felhők, mind a megfigyelés tárgyaivá válnak, ami továbzet, amik végtelenül terjednek szét minden irányba. Ez a tudomány útja.

A világ egykor egyszerű volt. Csak futólag vettük észre, hogy nedvesek lettünk a harmatektől, miközben egy réten kószáltunk. De attól fogva, hogy az emberek nekiálltak tudomágmagyarázni azt az egy csepp harmatot, az értelem végtelen poklába zárták magukat.

A vízmolekulákat hidrogén és oxigén atomok alkotják. Az emberek valamikor azt hitték, hilág legkisebb részecskéi az atomok, de aztán kiderült, hogy az atom belsejében van egymag. Most felfedezték, hogy az atommagban még kisebb részecskék vannak. Több száz fajtaeáris részecske van és hogy hol lesz a vége eme pillanatnyi világ vizsgálatának, senki a.

Azt mondják, hogy az elektronok épp úgy keringenek rendkívül magas sebességgel az atombint az üstökösök a galaxisban. Egy atomfizikus számára az elemi részecskék világa épp omint maga a világegyetem. Ugyanakkor sikerült kimutatni, hogy a mi galaxisunkon kívül stalan más galaxis van még. Így egy űrkutató szemében a mi galaxisunk végtelenül apróvá tény az, hogy azok, akik szerint egy vízcsepp egyszerű, vagy egy szikla mozdulatlan éssemleges, boldog, tudatlan bolondok, és a tudósok, akik ismerik a vízcseppet és a hatalas univerzumot és akik számára a szikla egy nyüzsgő világ, melyben az elemi részecskék nak, okos bolondok. Ha egyszerűen nézzük, a világ valós és közel van. Ha komplexen nézzjesztően elvonttá és távolivá válik.

A tudósoknak, akik örvendeztek, mikor elhozták az első követ a Holdról, kevesebb fogalmn a Holdról, mint a "Hány éves vagy, Mr. Hold?"-at éneklő gyerekeknek. Basho [a híres jiku költő, 1644-1694] a telihold tükröződését nézve egy nyugodt tó vizében, képes volt rmészet csodáját. A tudósok, amikor kimentek az űrbe és körbetrappoltak az űrcsizmáikbaek mást, csak tönkretették a Hold pompáját több millió szerelmesnek és gyermeknek a Föl

Hogy lehet az, hogy az emberek a tudományt hasznosnak hiszik az emberiség számára?

A gabonát eredetileg itt őrölték a faluban egy kőmalommal, amit lassan, kézzel forgatta

Aztán épült egy vízimalom, összehasonlíthatatlanul nagyobb lendülettel, mint a régi kődasználja a folyó áramlásának erejét.

Néhány évvel ezelőtt épült egy duzzasztógát, hogy hidroelektromos energiát termeljen ésomos meghajtású malom.

Mivel szolgálja ez a fejlett gépezet az emberi lények javát? A rizs lisztté őrléséhez ea rizst, vagyis fehér rizst készítenek. Ez a gabona hántolásával jár, a csíra és a korami a jó egészség alapja, és csak a maradékot tartva meg [Japánul a maradék írásjele, -nak ejtenek, a "fehér" és a "rizs" tövekből áll össze. A korpa jele, nuka, pedig a "riaz "egészség" szavakból.] Ez az egész technológia nem tesz mást, mint hogy a teljes gabemeket nem teljes melléktermékekké alakítja. Ha a túl könnyen emészthető fehér rizs válaz étrend tápanyaghiányos lesz és táplálékkiegészítőkre lesz szükség. A vízkerék és azor és belek helyett, ezért a szervek ellustulnak. Ugyanez van az üzemanyaggal is. A nyers olaj akkor keletkezik, amikor ősi növények szövetei mélyen a föld alá kerülnek és h

más és hő hatására átalakulnak. Ezt az anyagot ássák ki a sivatagban, pumpálják a kiköt, majd hajóztatják el Japánig, ahol egy óriási finomítóban benzinné és olajjá finomítjá

Vajon melyik a gyorsabb, melegebb és kényelmesebb, ezt az olajat égetni vagy a ház előtcédrus és fenyő ágait? [jelenleg a világ legnagyobb részén nincs elég tűzifa. Fukuoka ét tartalmazza a fák ültetésének szükségességét. Tágabb értelemben szerény és közvetlen mindennapi élet igényeire.] Az üzemanyag ugyanaz a növényi anyag. Az olaj és a benzin me hosszabb utat tett meg, míg ideért.

Most azt mondják, a fosszilis üzemanyagok nem elegendőek, hogy atomenergiát kell fejles



tenünk. Nem olyan egyszerű felkutatni a szűkös uránércet, radioaktív üzemanyaggá sűrítehatalmas nukleáris kemencében, mint száraz leveleket égetni egy gyufával. Arról nem is e, hogy míg a levelek után csak hamu marad, a nukleáris tűz több ezer évig veszélyes huhagy maga után. Ugyanez az elv érvényesül a mezőgazdaságban is. Ha kövér rizsnövényekettött parcellákon, a növényt könnyedén megtámadják a kártevők és az betegségek. A "továgfajtákat használóknak rovarirtó vegyszerekre és műtrágyákra kell támaszkodniuk.

De ha kisebb, ellenálló növényeket termesztünk egészséges környezetben, nincs szükség ezerekre. Ha az elöntött rizsföldet ekével vagy traktorral műveljük meg, a talaj oxigénhsz, a talajszerkezet lebomlik, a giliszták és más élőlények elpusztulnak és a föld keméné válik. Amint ez bekövetkezik, kénytelenek leszünk minden évben megforgatni a földet

De ha olyan módszert alkalmazunk, melyben a föld természetes módon magát műveli, nincs kére vagy kapálógépre. Hogyha kipucolunk az élő talajból minden szerves anyagot és mikrust, szükségessé válnak a gyorsan ható műtrágyák. Műtrágyákat használva, a rizs hamar éegyütt a gyomok is. Így gyomirtókat kezdünk alkalmazni és hasznosnak gondoljuk őket.

Amennyiben a gabonát lóherével együtt vetjük, és minden szalma és szerves maradvány visföldre talajtakarásként, a növények gyomirtók, műtrágyák vagy érett komposzt nélkül teran dolog van a földművelésben, amit nem lehet száműzni. Érett trágya, gyomirtó, rovarirnd szükségtelenek. Ha olyan körülményeket teremtünk, hogy ezek szükségessé válnak, akkotudomány erejére.

Földemen bemutattam, hogy a természetes gazdálkodás a modern tudományos mezőgazdasághoz

zamot ér el. Ha a semmittevés mezőgazdaságának eredményessége összemérhető a tudományévrrásigénye pedig a töredéke, akkor mégis mi haszna van a tudományos technológiának?

Relativitáselmélet

Felnéztem a fényes, napsütötte őszi égre, végigpásztáztam a környező mezőket és le volten kívül az összes földön egy betakarító gép vagy kombájn rohangált. Az elmúlt három évismerhetetlenségig megváltozott.

Ahogyan arra számíthatunk is, a fiatalok a hegyen nem irigylik a gépesítésre való átálla csendes, nyugodt betakarítást a régi kézi sarlóval.

Aznap este, ahogy befejeztük a vacsorát, egy tea mellett eszembe jutott, hogy régen ebben a faluban, amikor még mindenki kézzel kapált, valaki elkezdett tehenet használni. Ngyon büszke volt, hogy egyszerűen és gyorsan tudott végezni a szántás nehéz feladatávalezelőtt, amikor megjelent az első mechanikus kultivátor, a falubéliek összegyűltek és kmegvitatták, melyik a jobb, a tehén vagy a gép. Két vagy három éven belül nyilvánvalóvgépi szántás gyorsabb, és anélkül hogy a sebességen és kényelmen túlra tekintettek volnagyták igavonó állataikat. Egyszerűen csak azért, hogy hamarabb végezzenek a munkával, szomszéd mezőn dolgozó gazda.

A gazda nem veszi észre, hogy mindössze egyetlen tényezővé vált a modern mezőgazdaság hatékonyságot növelő egyenletében. Hagyja, hogy a mezőgazdasági berendezések értékesítn helyette.

Eredetileg az emberek felnéztek a csillagos éjszakai égboltra és lenyűgözte őket az univégtelensége. Mára a tér és az idő kérdéseit teljes egészében a tudósokra hagyták.

Azt mondják, Einstein a fizikai Nobel díjat a relativitáselméletének felfoghatatlanságatiszteletből kapta. Ha az elmélete világosan elmagyarázná a relativitás jelenségét a vfelszabadítaná az emberiséget a tér és az idő korlátaiból, egy kellemesebb és nyugodtabva el, akkor dicséretes lenne. A magyarázata azonban zavarba ejtő, és ettől az emberek hiszik, hogy a világ bonyolultsága túl van valamennyi lehetséges megértésen. Inkább a emberi lélek megzavarása" címet kellett volna odaítélni neki.



A természetben a relativitás világa nem létezik. A relatív jelenségek elképzelése az emm által megtapasztalható struktúra. A többi állat az osztatlan valóság világában él. Amtellektus relatív világában él valaki, annyira téveszti szem elől az időt az idő mögöttmögött.

– Talán azon tűnődtök, miért piszkálom egyfolytában a tudósokat - mondtam, és kortyoltaA fiatalok mosolyogva néztek fel, arcuk ragyogott a lobogó tűz fényében. – Azért, mertszerepe a társadalomban hasonló a diszkrimináció szerepéhez a saját elménkben.

-------------

A szalmaszál forradalom/ Masanobu Fukuoka - One Straw Revolution című könyvének 5. fejezete, több részletben, ező rész. – fordítás általam: /

[Előzmény: A tudomány illúziója]

Háború és béke nélküli falu

A kígyó bekap egy békát, majd eltűnik a fűben. Egy lány felsikolt. Egy bátor kölyök elfjd egy követ hajít a kígyó után. A többiek nevetnek. A követ dobó fiúhoz fordulok – Szeolt ez jó?

A sólyom a kígyóra vadászik. A farkas a sólyomra támad. Az ember megöli a farkast, majdegy tuberkulózis vírustól. Baktériumok telepednek meg az ember maradványain, és más álk és fák virágoznak a baktériumok által elérhetővé tett tápanyagokból. A rovarok megtámmegeszik a rovarokat. Az állatok, növények, mikroorganizmusok mind részei az élet körfoFenntartva egy megfelelő egyensúlyt, természetesen szabályozott létezésben élnek. Az eszthat, hogy olyannak látja ezt a világot, ahol az erős felfalja a gyengét vagy olyanna, ami az együttélésen és a kölcsönös előnyökön alapul. Akárhogy is, ez egy önkényes értés vihart arat, további zavart okozva.

A felnőttek a békát sajnálják, átérzik a halálát, a kígyót pedig megvetik.

Ez az érzés természetesnek és bevett dolognak tűnhet, de valóban erről van szó?

Az egyik ifjú azt mondta: "Ha olyannak látjuk az életet, ahol az erős felfalja a gyengéa Föld a vérengzés és pusztítás poklává válik. Márpedig elkerülhetetlen, hogy a gyengékaz erősekért. Az, hogy az erős győz és túlél, míg a gyenge kihal, a természet törvényeennmaradt lények, melyek ma benépesítik a Földet, az életért folytatott küzdelem győztehatnánk azt is, hogy a természet gondviselése a legrátermettebb túlélése."

Egy másik fiatal hozzászólt: "Legalábbis így látják a győztesek. Én úgy látom, hogy ez a kölcsönös előnyök világa. A gabona, a lóhere és a sokfajta fűféle és gyom, kölcsönösemezőn. Borostyán a fák körül; Mohák és zuzmók a fák törzsén és ágain. Az erdő lombkoroadarak és békák, növények, rovarok, kisállatok, baktériumok, gombák - minden élőlény alt be és előnyük származik egymás létezéséből."

Felszólalt a harmadik: "A világban egyszerre van jelen az erős felfaja a gyengét és az

más mellett élés elve. Az erősebb élőlények nem vesznek el a szükségesnél több élelmetket, a természet egyensúlya összességében fennmarad. A természet gondviselése a béke ésk sziklaszilárd szabálya."

Három ember, három különböző nézőpont. Én mindhárom véleményt elvetem.

Maga a világ sosem kérdezi, hogy vajon versenyen vagy együttműködésen alapul-e. Ha az eértelem relatív szemszögéből nézzük, vannak erősek és vannak gyengék, vannak nagyok és

Mármost, azt senki sem vonja kétségbe, hogy ez a relatív nézőpont létezik, de ha példáu



ne feltételeznünk, hogy az emberi észlelés viszonylagossága téved, hogy nincs nagy és ncsi, nincs fent és nincs lent; ha azt mondanánk, hogy ilyen nézőpont egyáltalán nem létz emberi értékek és ítéletek összeomlanának.

"Nem csak a képzelet üres szárnyalása ez a világnézet? A valóságban vannak nagy országook. Ha létezik szegénység és bőség, erős és gyenge, elkerülhetetlenek lesznek a viták éesek és vesztesek. Nem mondhatnánk inkább azt, hogy ezek a relatív érzékelések és a kelemberiek, ennélfogva természetesek, hogy ezek az emberi lét egyedülálló kiváltságai?"

Más állatok harcolnak, de nem háborúznak. Ha azt mondjuk, hogy a háborúzás, ami az erőselképzelésén alapul az emberiség "kiváltsága", akkor az élet egy színjáték. Az ember trrejlik, hogy nincs tudatában ennek a színjátéknak. Akik egy ellentmondás és megkülönbözban élnek békében, azok a csecsemők. Érzékelik a fényt és a sötétet, az erőset és a gye. Még ha létezik is kígyó és béka, a gyerek nem fogja fel az erős és a gyenge fogalmát

Jelen van az eredeti életöröm, de a haláltól való félelem még nem jelent meg. A felnőttelbukkanó szeretet és gyűlölet eredetileg nem különböző dologok, hanem ugyanannak a kétszeretet a gyűlölet táptalaja. Ha a szeretet érméjét megfordítjuk, gyűlöletté válik. Csrülni, hogy elvesszünk az érzékelhető világ dualizmusában, ha átlépünk egy szempontok nlágba.

Az emberek különbséget tesznek az Én és a Mások között. Amíg létezik egó és léteznek a em mentesülhetnek a szeretet és gyűlelet hatása alól. A szív, mely szereti a komisz egóeremti a gyűlölt ellenséget. Az ember elsődleges és legnagyobb ellensége a számára olya

dves Én.Az emberek a támadást vagy védekezést választják. Majd az ezt követő harcban azzal vádoogy a másik szította a konfliktust. Olyan ez, mintha tapsolnánk, aztán arról vitatkoznáogy melyik kezünk keltette a hangot, a jobb vagy a bal? Egyik állítás sem helyes vagy hlytelen, jó vagy rossz. Minden tudatos megkülönböztetés egyidejűleg bukkan fel és mind

A várépítés alapjaitól fogva tévút. Bár az uralkodó azzal mentegetőzik, hogy a vár a vávalójában csak magát az uralkodót, és kényszerítő erőt gyakorol a környezetére. Azzal,támadástól tart és erődítménnyé teszi a várost, fegyvereket halmoz fel és az ajtóba he.

A védekezés önmagában is egy támadás. Az önvédelmi fegyverek mindig ürügyéül szolgálnak

akarnak szítani. A háború csapása az én-mások, erős-gyenge, támadás-védekezés típusú ürlnagyításából ered. Nincs más út a békéhez, mintha mindannyian eltávolodunk a relatív émegyünk a rétre és visszatérünk a nem-aktív természetű szívhez.

Ha a sarlót élesítsük a kard helyett.

Hajdanán a gazdák békés emberek voltak, de manapság Ausztráliával vitatkoznak a húsról,al veszekednek a halról és az amerikai búzától és szójababtól függnek.

Úgy érzem, mintha Japánban egy nagy fa árnyékában élnénk, és nincs veszélyesebb hely vnt egy nagy fa alatt. És nincs annál nagyobb ostobaság, mint egy "nukleáris ernyő" alateresni menedéket, ami az első célpont lesz a következő háborúban.

Most ezalatt a sötét ernyő alatt szántjuk a földet. Úgy érzem, mintha a válság belülrőlegne.

Szabaduljunk meg a belül és kívül elképzelésétől. A gazdák mindenhol a világon alapvetőgazdák. Mondjuk azt, hogy a béke kulcsa a földhöz közel fekszik.

A szalmaszál forradalom



A fiatalok között, akik ezekbe a hegyi kunyhókba jönnek, vannak testben és lélekben szeakik feladtak minden reményt. Én csak egy öreg földműves vagyok, akik röstelli, hogy mpár szandállal sem tud szolgálni nekik; de még mindig van egyvalami, amit adhatok.

Felvettem a kunyhók előtt egy kis szalmaszálat és azt mondtam – Ebből az egy szál szalmdalom születhet.

– Küszöbön az emberiség pusztulása, és ön még mindig reményt lát egy szalmához való raggy ifjú, némi keserűséggel a hangjában.

Ez a szalmaszál aprónak és könnyűnek tűnik, és a legtöbben nincsenek tisztában vele, hokkora súlya van. Ha az emberek ismernék ennek a szalmaszálnak az erejét, forradalom törki, ami elég erős lenne ahhoz, hogy megmozgassa ezt az országot és a világot.

Gyerekkoromban volt egy ember, aki az Inuyose hágó közelében élt. Úgy tűnt, semmi mást mint lóháton cipel egy csomag szenet az út mentén, úgy két mérföldnyire, a hegy tetejékötőjéig. És mégis meggazdagodott. Ha megkérdezzük, hogy hogyan, az a mondás járja, hogafelé vezető úton, összeszedte az út széléről az elpottyantott szalmát és lócitromot ésmottója a következő volt:"Vélj fontosnak minden egyes szál szalmát és ne tégy semmit feleslegesen." Gazdag embertte.

– Még ha fel is gyújtanád a szalmát, nem hinném, hogy elegendő lenne egy forradalom lánntásához.

Lágy szellő suhant át a gyümölcsfákon, napfény szűrődött át a zöld levelek között. A szvaló használatáról kezdtem beszélni. Már közel negyven éve, hogy rájöttem, mennyire fona szalma a rizs és árpa termesztésében.

Abban az időben egy régi, évek óta parlagon hagyott rizsföld mellett mentem el Kochi prktúrában, és egészséges rizst láttam kibukkanni a gyomok kuszasága és a mezőn felgyülem. Miután sok éven át elemeztem a következményeit, megalkottam a rizs és árpatermesztés sen új módszerét.

Mivel hittem benne, hogy ez a gazdálkodás egy természetes és forradalmi módja, könyvekbokban írtam róla és tucatszor beszéltem a tévében és a rádióban.

Pofonegyszerű dolognak tűnik, de a gazdák annyira berögzültek abba, hogy hogyan kell hani a szalmát, hogy valószínűtlen, hogy könnyen elfogadnák a változást. A friss szalma sdön kockázatos, mert a rizsszem üszkössége és a hajtáspenész betegségek mindig jelen vaalmájában. A múltban ezek a betegségek hatalmas károkat okoztak, és ez az egyik fő ok, gazdák a szalmát először mindig komposztálták, mielőtt visszatették volna a földre. Régszalmájának gondos ártalmatlanítása bevett fogás volt az üszkösödés ellen és volt idő,vény írta elő a szalma nagybani égetését.

A kártevők át is tudnak telelni a szalmában. Ezért a fertőzés elkerülése érdekében a gaegész télen át komposztálták a szalmát, hogy tavaszra biztosan teljesen lebomoljon. Eztak a japán gazdák földjei mindig olyan takarosak. A mindennapi élet tapasztalata az vot, hogy ha hagyták szanaszét heverni a szalmát, akkor az égiek megbüntették őket gondat.

Több év kísérletezés után, most már a technikai szakemberek is megerősítették elméletemhónappal a vetés előtta teljesen biztonságos a friss szalma szétterítése. Ez minden kozelést felborít a témában. De sok idő kell ahhoz, míg a gazdák hajlandóak lesznek a szamódon használni.

Már évszázadok óta dolgoznak a komposztálás hatékonyságának növelésén. A Földművelésügye a komposzttermelést és évente rendeztek komposzt versenyeket. A gazdák kezdtek hinni komposztban, mintha az a talaj védőszentje lenne. Most ismét van egy mozgalom, hogy métöbb komposztot készítsünk, "jobb" komposztot, gilisztákkal és "komposzt-indítókkal".



Nincs ok azt feltételezni, hogy könnyedén elfogadásra kerül a javaslatom, miszerint az ett komposzt felesleges, hogy nem kell mást tenni, mint szétszórni a mezőn a friss szal, aprítás nélkül.

Tokió felé utazva, kitekintve a Tokaido vonat ablakán, végignéztem a japán vidék átalak

A téli mezőket nézve, melyeknek arca teljesen megváltozott az elmúlt tíz évben, olyan dmelyet nem tudok kifejezni. A korábbi takaros, zöld árpával, kínai csűdfűvel és virágzott táj már nem létezik. Ehelyett halmokba rakják a félig-égett szalmát és otthagyják, assa. A szalma elhanyagolása bizonyíték a modern földművelés betegségére. A tájak sivárgazda lelkének sivárságát. Ez a kormányzati vezetők felelősségét is felveti és világosaagrárpolitika hiányára.

Az ember, aki néhány évvel ezelőtt a téli gabona termesztésének "kegyes végéről" beszélzélén", mit gondol most, amikor ezeket az üres mezőket látja? Télidő japánjának kopár flen vagyok tovább türelemmel lenni. Ezzel a szalmával, én magam fogok forradalmat indít!

Az eddig csendben hallgató fiatalok egyszer csak kacagásban törtek ki.

– Egy egyszemélyes forradalom! Holnap kapjunk fel egy nagy zsák árpa- rizs- és lóheremavágjunk bele, vigyük a vállunkon, mint Okuninushi-no-mikoto (a gyógyítás legendás japánaki a szerencsét a vállán cipelt nagy zsákból szórja, szerte az országban) és szórjuk s

ezőin.– Nem egyszemélyes forradalom – nevettem, – egy szalmaszál forradalma.

Kilépve a kunyhóból a délutáni napfényre, egy pillanatra megálltam, elnéztem a terméstőező gyümölcsfákat és a gyomok és a lóhere között kapirgáló csirkéket. Majd elindultam sezők felé.

KÖZZÉTÉVE: 2013. július 2.

-------

--------

Documents

Wetiko Fukuoka