· Web viewÉn már tudok számolni 6. Author Varga Attila Created Date 08/10/2020 03:44:00 Last modified by Kerberné Varga Anna 2

Én már tudok számolni 6.Én már tudok számolni 6. munkafüzetNT-98766NT-98766/MTanmenetjavaslatOKTATÁSI HIVATAL

Bevezetés

Ez a tanmenetjavaslat a 6. évfolyamos, enyhe értelmi fogyatékos tanulóknak szóló Matematika 6. tankönyvhöz és munkafüzethez készült, melyeknek tananyagtartalma igazodik a Nemzeti alaptanterv, a Kerettanterv az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei által meghatározott ismeretekhez, a nevelési-fejlesztési célokhoz, a fejlesztési követelményekhez – a kisiskolások életkori sajátosságait figyelembe véve.

A tanmenetjavaslat a tankönyv felépítését követi, és azoknak a kollégáknak nyújt segítséget, akik heti 4 órában tanítják a matematikát. Természetesen az órakeret 10%-ával a pedagógus szabadon rendelkezhet. Ahogy a neve is utal rá, ez csupán javaslat az órák elosztásához, a tananyag feldolgozásához.

Az 5–6. évfolyamon a matematikatanítás célja – mindvégig tevékenységre, tevékenykedtetésre épülve – a tanulók alapkészségének megerősítése, gyakorlási lehetőségek beiktatásával. Az ismeretek bővítését konkrét tapasztalásra alapozva, a gondolkodási funkciók különböző sérülését, eltérő ütemű fejlődését figyelembe véve kell megvalósítani. Az egyénre szabott önálló tanulási eljárások és tanulási módok kialakítása támogatja az ismeretek bővítésének, a képességek és készségek megerősítésének lehetőségét, kiegészülve különböző szintű tevékenységekkel, cselekvéses és elvont szinten. A gondolkodási műveletek egyre elvontabb szinten jelennek meg, a gondolkodási módszerek gyakorlása matematikai problémák megoldása során történik. A matematikai fogalmak, kifejezések megértése, egyre pontosabb használata a matematikatanulás folyamatában, a tanulók cselekvését a középpontba állítva történik. Figyelmet kell fordítani az alkotókedv ösztönzésére, a kreativitás fejlesztésére, törekedve a minél kitartóbb és pontosabb munkavégzésre, önellenőrzésre.

A figyelem terjedelmének, tartósságának növelése, a koncentráció időtartamának növelése, az auditív és vizuális észlelés és érzékelés pontosságának fejlesztése minden tanórán fontos feladat.

Óraszámok felosztása

A tantárgy főbb témakörei és az elsajátításukhoz javasolt óraszám:

Tematikai egység

Javasolt óraszám a 6. évfolyamon

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika

12

2. Számelmélet, algebra

62

3. Geometria, mérés

35

4. Függvények, az analízis elemei

22

5. Statisztika, valószínűség

5

Számonkérés

8

144

Az óra sor-száma

Az óra témája

Javasolt tevékenységek, munkaformák

A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok, ismeretek, tanulási eredmények

Ismeretek, új fogalmak

I. Számolás 1000-ig

1.

Ismerkedés a tankönyvvel és a munkafüzettel

Tk. 3. o.

Ismerkedés a tankönyvvel, taneszközökkel. A tanulói környezet megismerése.

A gondolatok, megfigyelések többféle módon történő kifejezése.

Társas kapcsolatok alakítása. Beszédkészség és beszédértés fejlesztése. Megfigyelések.

Tanulási motiváció megismerése.

Tanulói környezet és eszköztár megismerése (helyes taneszközhasználat, taneszköz megóvása).

2.

Számlálás, számok tulajdonságai, sorba rendezés, számok felismerése

Tk. 4. o., Mf. 4. o.

Beszélgetés a képről. Matematikai jelölések felfedeztetése térképvázlaton. Számok előfordulása, jelentése. Számlálás, számolási készség fejlesztése. Csökkenő, növekvő soralkotás, sorozatképzés. Változások megfigyelése, megnevezése.

Összefüggéseket felismerő és rendező képesség fejlesztése.

A tartós figyelem fejlesztése.

Számfogalom 1000-es számkörben.

Igaz állítás megfogalmazása.

Számok tulajdonságai: páros, páratlan.

3.

Számok 0-tól 1000-ig. Számok írása, olvasása, alkotása. Helyi érték, alaki érték, valódi érték, számszomszédok

Tk. 5. o., Mf. 5. o.

Számok tulajdonságai. Lejegyzésük számjegyekkel és betűkkel.

Háromjegyű számok írása és olvasása. Számok jellemzése egy-két tulajdonsággal. Helyi, alaki és valódi érték értelmezése. Helyi értékes felbontások ismétlése, gyakorlása. Egyes és tízes számszomszédok megállapítása.

Számképzés számkártyákkal.

Tájékozódás fejlesztése az 1000-es számkörben. Számmemória fejlesztése.

Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Az észlelés pontosságának fokozása.Összefüggés-kezelő, problémamegoldó, konkretizáló, együttműködő. Az összehasonlítás képességének fejlesztése.

Számok írása, olvasása 1000-ig.

Alaki, helyi és valódi érték.

Számok bontása helyi érték szerint. Számszomszédok megállapítása.

4.

Számok 0-tól 1000-ig. Számok helye a számegyenesen

Tk. 6. o.

Különböző egységű számegyenesek vizsgálata, számok felismerése összefüggések alapján. Számegyenes részletéhez egyszerű nyitott mondatos eljárással számok rendelése.

Emlékezet fejlesztése, tájékozódás a számegyenesen. Számolási készség, rutin fejlesztése. Összefüggések felismerése.

Számok helye, közelítő helye a számegyenesen.

5–6.

Számok 0-tól 1000-ig.

Szóbeli műveletek: összeadás, kivonás

Tk. 7. o., Mf. 6–7. o.

Összeadás és kivonás – analógiák megfigyelésével – kerek számokkal. Analógiák megfigyelése. Kisebb számok körében megfigyelt analógiák kiterjesztése a „nagy” számokra is. Kirakások játékpénzzel. Analógiák felismerése, keresése, kialakítása.

Számolási készség, rutin fejlesztése.

Összefüggések felismerése. Analógiás gondolkodás. Tartós figyelem fejlesztése. Pontos, helyes munkavégzés.

Fejszámolás: összeadás, kivonás két- és háromjegyű, nullára végződő számokkal.

7.

Számok 0-tól 1000-ig.

Szóbeli műveletek:

szorzás, osztás

Tk. 8. o., Mf. 8. o.

Szorzás és osztás gyakorlása.

Összefüggések, kapcsolatok felismerése.Tapasztalati adatok felhasználása.

Tényismeretek memorizálása, mozgósítása. Szorzási, osztási készség fejlesztése. Változó helyzetek megfigyelése, műveletek tárgyi megjelenítése. Emlékezet fejlesztése.

Fejszámolás: szorzás, osztás.

8.

Ismétlés, gyakorlás: számolási gyakorlatok az eddig tanult műveletek alkalmazásával

Az 5. évfolyamon elsajátított ismeretek gyakorlása, rendszerezése.

Számolási készség fejlesztése.

Összefüggések felismerése. Analógiás gondolkodás. Tartós figyelem fejlesztése. Pontos, helyes munkavégzés. Önellenőrzés.

A tanult matematikai ismeretek megerősítése, elmélyítése.

9.

Ismétlés, gyakorlás, az év eleji felmérés előkészítése

Az 5. évfolyamon elsajátított ismeretek rendszerezése.

A felmérés feladattípusainak gyakorlása.




10.

Év eleji felmérés

A felmérés feladatainak önálló megoldása.

A megszerzett tudás alkalmazása.

Egyéni munkavégzés. Önbizalom, önállóság, önellenőrzés.

II. Testek, síkidomok

11.

A testek építése, csoportosítása

Tk. 9. o., Mf. 9. o.

Testek építése adott elemszámú kis kockából. Testek tulajdonságai, lapok, élek, csúcsok száma. Testek szétválogatása egy-két tulajdonság szerint.

A téglalaphoz és a téglatesthez tartozó fogalmak hozzárendelése.

Az érzékelés, észlelés pontosságának fejlesztése. Alkotóképesség és kreativitás fejlesztése. Térlátás fejlesztése az alakzatok különféle előállításával.

Összehasonlítás, azonosságok, különbözőségek megállapítása.

Testek geometriai tulajdonságai, jellemzői.

Lapok, élek, csúcsok.

12.

Testek és síkidomok kapcsolata

Tk. 10. o., Mf. 10. o.

Testekhez lapok válogatása. A testet határoló lapok egymáshoz való viszonya, elhelyezkedése.

Testek építése gyurmából.

A megkülönböztetés, tér- és formalátás képességének fejlesztése; a rész és egész viszonyának megértése.

Testek geometriai tulajdonságai, hálója.

13.

Síkidomok, lapok tulajdonságai

Tk. 11. o., Mf. 11. o.

Sokszögek vizsgálata. Jellemző tulajdonságok megfigyelése: oldalak, csúcsok száma. A téglalap csúcsai és átlói.

Sokszögekről állítások igazságtartalmának megállapítása. Sokszögeken csúcsok és átlók jelölése.

Egyedi tulajdonságok kiemelése.Formafelismerés, azonosítás, megkülönböztetés.

Síkidomok – sokszögek oldalai, csúcsai, átlói.

14.

Sokszögek kerületének mérése

Tk. 12. o., Mf. 12. o.

A kerületszámításról tanultak felelevenítése. Mérőeszközök és mértékegységek önálló használata. Sokszögek, síkidomok kerületének kiszámítása.

Az érzékelés pontosságának fejlesztése. A matematika és a valóság kapcsolatának építése. A tanulás manipulatív eszközeinek célszerű használata.

Síkidomok kerületének kiszámítása.

15.

A négyzet és a téglalap kerülete

Tk. 13. o., Mf. 13. o.

Játékpályák, sportpályák kerületének kiszámítása. Síkidomok oldalának mérése mm- és cm-pontossággal. A mért adatok segítségével a kerület kiszámítása.

Ismeretek alkalmazása az újabb ismeretek megszerzésében.

A matematika és a valóság kapcsolatának építése.

A téglalap és a négyzet kerületének kiszámítása.

16.

Síkidomok területének lefedése alkalmi egységekkel

Tk. 14. o., Mf. 14. o.

Terület lefedése síkidomokkal, terület számítása egységgel. Terület számítása, síkidomok sorba rendezése területük alapján. Területek színezése különböző méretű egységekkel.

Többféle megoldási mód keresése, az alternatív megoldások összevetése.

Síkidomok területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel. A területszámítás fogalmának előkészítése.

17.

Területmérés mértékegységei

Tk. 15. o., Mf. 15. o.

Területméréshez használható mértékegységek: mm2, cm2, dm2 megismerése és használata a számításkor.

Ismeretek alkalmazása az újabb ismeretek megszerzésében.

A matematika és a valóság kapcsolatának építése.

A területmérés mértékegységei: mm2, cm2, dm2

18.

Testek, síkidomok

Gyakorlás

A tananyag gyakorlása.

Ismeretek alkalmazása.

19.

A tanulók tudásának mérése



Egyéni munkavégzés.

Önbizalom, önállóság, önellenőrzés.

Az óra sor-száma

Az óra témája




III. Számolás 0-tól 10 000-ig

20.

Számok írása, olvasása

10 000-ig

Tk. 16–-17 .o.

Számkörbővítés a tízezres számkörben. Számok írása, olvasása és helyesírása.

A 10-es számrendszer helyiérték-rendszerének értelmezése és bővítése. Tájékozódás számtáblázatban.

Összefüggések felismerése. Analógiás gondolkodás. Számok helyesírása.

Kombinatív, konvertáló-, logikai és rendszerezőképesség fejlesztése.

A megfigyelő- és tájékozódóképesség fejlesztése.

Számfogalom 10 000-es számkörben.

Számok írása, olvasása 10 000-ig. Számnevek képzésének analógiája. Tájékozódás síkban.

21.

Számok 10 000-ig. Alaki, helyi és valódi érték

Tk. 18–19. o.

Helyi, alaki és valódi érték fogalmának kibővítése. Növekvő és csökkenő számsorozatok alkotása. Számok nagyságrendje. Kirakások, váltások játékpénzzel.

Összefüggések felismerése. Analógiás gondolkodás.

Rendszerező-,absztraháló képesség fejlesztése.

Alaki, helyi és valódi érték.Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása.

22.

Számok írása, olvasása

10 000-ig

Alaki, helyi és valódi érték

Mf. 16–17. o.

Tájékozódás számtáblázatban. A számtáblában 100-tól 10 000-ig szerepelnek a számok százasával. Helyi, alaki és valódi érték fogalmának kibővítése. Számsorozat, négyjegyű számok képzése.

A megfigyelő- és tájékozódóképesség fejlesztése.

Rendszerező-, absztraháló képesség fejlesztése.

Számrendszeres gondolkodás.

Alaki, helyi és valódi érték.Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása.Tájékozódás síkban.

23.

Négyjegyű számok tulajdonságai, bontása

Tk. 20. o., Mf. 18. o.

Számok bontása helyi érték szerint. Állítások megfogalmazása számok tulajdonságai alapján. Számok növekvő és csökkenő sorba rendezése. Kakukktojás.

Tények közti kapcsolatok, viszonyok, összefüggések felidézése. Analógiás, logikai, kombinatív gondolkodás fejlesztése.

Alaki, helyi és valódi érték.Számok bontása helyi érték szerint.

24.

Négyjegyű számok tulajdonságai, bontása

Mf. 19. o.

Állítások megfogalmazása számok tulajdonságai alapján. Számok növekvő és csökkenő sorba rendezése. Kakukktojás.

Tények közti kapcsolatok, viszonyok, összefüggések felidézése.

Alaki, helyi és valódi érték.Számok bontása helyi érték szerint.

25.

Számok helye a számegyenesen

Tk. 21. o., Mf. 20. o.

Négyjegyű számok pontos és közelítő helye a számegyenesen.A négyjegyű számok helyének jelölése a számegyenesen.

Emlékezet fejlesztése, tájékozódás a számegyenesen.

Számok helye, közelítő helye a számegyenesen.

26.

Számszomszédok, kerekítés

Tk. 22–23. o.

Számszomszédok és kerekített értékek: számok helye a számegyenesen, kerekítések százasokra és ezresekre.

Mennyiségi viszonyokban való tájékozottság. Emlékezet fejlesztése, tájékozódás a számegyenesen.


27–28.

Számszomszédok, kerekítés

Mf. 21–23. o.


A négyjegyű számok számszomszédai az eddig tanult ismeretek felidézésével.

Egyszerű matematikai szakkifejezések, jelölések ismerete.

Bizonyítás, kombinatív képesség, összefüggések, problémalátás fejlesztése.


29–30.

A római számok írása, olvasása az 1000-es számkörben

Tk. 24–25. o., Mf. 24–25. o.

A római számok története.

Tapasztalatok összefoglalása.

A római számok írása, képzése az 1000-es számkörben. Párosító feladatok.

Összefüggések keresése a jelek értékei között. Római számok használata a történelemben és napjainkban.

A tanult matematikai algoritmusok alkalmazásának fejlesztése.

Római számok ismeretének bővítése a D, M jelekkel.

IV. Válogatások, csoportosítások

31.

Válogatások, csoportosítások. Elemek halmazba rendezése

Tk. 26. o., Mf. 26. o.

Halmazszemlélet. Tárgyak tulajdonságainak kiemelése (analizálás): összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, osztályokba sorolás, sorba rendezés különféle tulajdonságok szerint. Megfigyelésben, számlálásban, számolásban gyűjtött adatok, elemek halmazba rendezése. Összehasonlítás, következtetés, absztrahálás.

A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése. Osztott figyelem fejlesztése. Az érzékelés pontosságának fejlesztése.

Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése konkrét elemek esetén.

Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése.

32.

Válogatások, csoportosítások többféleképpen

Tk. 27. o., Mf. 27. o.

Közös tulajdonságok felismerése,válogatás-rendezés, osztályozás adott és választott szempontok szerint.

Igaz-hamis állítások tárgy- és számhalmazokról. A közös rész megfigyelése, egy elem csak egy helyre kerülhet. A logikai „és”, „vagy” megkülönböztetése válogatásokhoz és állításokhoz kapcsolódva.

A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése. Osztott figyelem fejlesztése. Az érzékelés pontosságának fejlesztése.

Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba.Alaphalmaz és részhalmaz fogalmának tapasztalati előkészítése. Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése.

Az óra sor-száma

Az óra témája




V. Szóbeli műveletek

33.

Összeadás kerek ezresekkel

Tk. 28. o., Mf. 28. o.

Analógiák megfigyelése. Számolás „kerek” számokkal. Kisebb számok körében megfigyelt analógiák kiterjesztése a „nagy” számokra is. Szóbeli összeadás 0-ra végződő négyjegyű számokkal.

Szóbeli számolási készség fejlesztése.

Összefüggésekben való gondolkodás.

Analógiás gondolkodás fejlesztése.

Fejszámolás: összeadás analógiák alapján nullára végződő számokkal.

34.

Kivonás kerek ezresekkel

Tk. 29. o., Mf. 29. o.

Analógiák megfigyelése. Számolás „kerek” számokkal. Kisebb számok körében megfigyelt analógiák kiterjesztése a „nagy” számokra is. Szóbeli kivonás 0-ra végződő négyjegyű számokkal.

Szóbeli számolási készség fejlesztése.

Összefüggésekben való gondolkodás.

Analógiás gondolkodás.

Fejszámolás: kivonás analógiák alapján nullára végződő számokkal.

35.

Kerek százasok, ezresek összeadása

Tk. 30. o., Mf. 30. o.

A szóbeli összeadás gyakorlása szám- és szöveges feladatokon keresztül. A műveletben szereplő tagok csoportosítása a könnyebb számolás érdekében. Nyitott mondatok, számsorozatok kiszámítása.

Számolási készség, rutin fejlesztése. Tartós figyelem fejlesztése. Pontos, helyes munkavégzés. A fejszámolás biztonságos használata. Logikus gondolkodás fejlesztése.

Fejszámolás: összeadás négyjegyű, nullára végződő számokkal.

36.

Kerek százasok, ezresek kivonása

Tk. 31. o., Mf. 31. o.

A szóbeli kivonás gyakorlása szám- és szöveges feladatokon keresztül. A kivonandó százasra és ezresre bontása a könnyebb számolás érdekében. Kivonás táblázatban. Sorozat folytatása, szabály megállapítása.

Számolási készség, rutin fejlesztése. Tartós figyelem fejlesztése. Pontos, helyes munkavégzés. A fejszámolás biztonságos használata.

Logikus gondolkodás fejlesztése.

Fejszámolás: kivonás négyjegyű, nullára végződő számokkal.

Az óra sor-száma

Az óra témája




37.

Összeadás és kivonás kapcsolata

Tk. 32. o., Mf. 32. o.

Műveletek közötti összefüggések felfedezése, megfigyelése, megfogalmazása. Fejben számolás. Szóbeli összeadás, kivonás százasokkal, ezresekkel – a kétjegyű számok analógiájára.

A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése; tudatos, célirányos figyelem. A fejszámolás biztonságos használata.

Műveletek közötti összefüggések felfedezése, megfigyelése, megfogalmazása.

Fejben számolás.

38.

Szorzás 10-zel, 100-zal, 1000-rel

Tk. 33. o., Mf. 33. o.

A szorzat változásai. Analógiás fejszámolási eljárások megfigyelése, értelmezése. A szorzat változását figyeltetjük meg a 10-zel, 100-zal, 1000-rel való szorzás esetén.

Megfigyelőképesség, emlékezet, összehasonlítás, gondolkodás fejlesztése.

Fejszámolás: szorzás legfeljebb négyjegyű, nullára végződő számokkal. A szorzat változásainak megfigyelése.

39.

Kerek tízesek, százasok, ezresek szorzása

Tk. 34. o., Mf. 34. o.

Szóbeli szorzás. Analógiás fejszámolási eljárások megfigyelése, értelmezése. Műveleti tulajdonságok: tagok, tényezők felcserélhetősége. Nyitott mondatok igazzá tétele.

Tényismeretek memorizálása, mozgósítása. Ismeretek megtanulásához összefüggések felhasználása, tudatos gyakorlás.

Algoritmusok követése, megoldási algoritmusok kialakítása, alkalmazása. Követett algoritmus megfogalmazása.

40.

Osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel

Tk. 35. o., Mf. 35. o.

A hányados változásai. Analógiás fejszámolási eljárások megfigyelése, értelmezése. A hányados változását figyeltetjük meg a 10-zel, 100-zal, 1000-rel való osztás esetén.

Megfigyelőképesség, emlékezet, összehasonlítás, gondolkodás fejlesztése.

Fejszámolás: osztás legfeljebb négyjegyű, nullára végződő számok-kal. A hányados változása-inak megfigyelése.

41.

Kerek tízesek, százasok, ezresek osztása

Tk. 36. o., Mf. 36. o.

Szóbeli osztás. Analógiás fejszámolási eljárások megfigyelése, értelmezése. Nyitott mondatok igazzá tétele. Hiányos műveletek kiegészítése. Szorzás és osztás kapcsolatának értelmezése, alkalmazása.

Tényismeretek memorizálása, mozgósítása. Ismeretek megtanulásához összefüggések felhasználása, tudatos gyakorlás.

Algoritmusok követése, megoldási algoritmusok kialakítása, alkalmazása. Követett algoritmus megfogalmazása.

42.

Szorzás és osztás kapcsolata

Tk. 37. o., Mf. 37. o.

A szorzás és az osztás kapcsolatának megfigyelése. Analógiás fejszámolási eljárások megfigyelése, értelmezése.

Műveletek megfogalmazása, értelmezése. A pontos feladatvégzés igényének fejlesztése.

Szorzás, osztás kapcsolata.

Műveletek közötti kapcsolatok: szorzás, osztás.

VI. Mérés, mértékegységek

43–44.

A hosszúság mérése

Tk. 38–39. o., Mf. 38–39. o.

A mérésekről, mértékegységekről, mérőeszközökről tanultak felidézése. Hosszúság mérése választott mértékegységgel. A mértékegységek nagyságviszonyainak megfigyelése. Átváltások, szöveges feladatok. Mérőszám és mértékegység közötti kapcsolat.

A becslés, mérés képességének fejlesztése gyakorlati tapasztalatszerzés alapján.

Összefüggések felismerésének képessége. Mérés és mértékváltás képessége.

Tapasztalatgyűjtés, mennyiségi tulajdonságok felismerése, megkülönböztetése.

Mérőeszközök és mértékegységek ismerete és önálló használata.

Szabványmértékegységek: km, m, dm, cm, mm

45–46.

A tömeg mérése

Tk. 40–41.o., Mf. 40–41. o.

A mérésekről, mértékegységekről, mérőeszközökről tanultak felidézése. Becslés, mérés, valószínűségi következtetés: közelítő és pontos mérésekkel, átváltásokkal.

Diagram adatai alapján állítások igazságtartalmának eldöntése.

A becslés, mérés képességének fejlesztése gyakorlati tapasztalatszerzés alapján.

Összefüggések felismerésének képessége. Tevékeny tapasztalatszerzés képessége. Mérés és mértékváltás képessége.

Tapasztalatgyűjtés, mennyiségi tulajdonságok felismerése, megkülönböztetése.

Átváltások szomszédos mértékegységek között.

Mérés szabványegységekkel: t, kg, dkg, g

Az óra sor-száma

Az óra témája




47–48.

Az űrtartalom mérése

Tk. 42–43. o., Mf. 42–43. o.

A tanult ismeretek felidézése során tapasztalat gyűjtése a mérőszám és mértékegység közötti összefüggésekre.

Át- és beváltási feladatok, relációk az űrtartalom mértékegységei között.

Az űrtartalomméréshez kapcsolódó szöveges feladatok megoldása. A víz felhasználásának mérése, viszonyítás a valósághoz.

Mennyiségek közötti összefüggések megfigyelésének képessége.

Mérőeszközök és mértékegységek ismerete és önálló használata.

A valóság és a matematika kapcsolata. Átváltások, mennyiségek közötti összefüggések megfigyeltetése.Egység és mérőszám kapcsolata.

Szabványmértékegységek: hl, l, dl, cl, ml

49–50.

Az idő mérése

Az időpont és az időtartam megkülönböztetése

Tk. 44–45. o., Mf. 44–45. o.

Tájékozódás az időben: a múlt, jelen, jövő, mint folytonosan változó fogalmak. Időpontok leolvasása napszaknak megfelelően. Időpont és időtartam tapasztalati úton történő megkülönböztetése. Időtartam mérése egyenletes tempójú mozgással, szabványos egységekkel. Szöveges feladatok megoldása, amelyekben az időrendnek szerepe van.

Az időben való tájékozódás képessége, az egész és rész közti viszony megfigyelése.

Az idő mérése.

Év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc.

Időpont és időtartam.

51.

Mérés, mértékegység

Gyakorlás



52.






VII. Negatív számok

53.

A negatív számok a természeti környezetben

Tk. 46. o., Mf. 46. o.

Negatív számok grafikonon történő ábrázolása, leolvasása. A számok összehasonlítása hőmérő segítségével.

Negatív számok a mindennapi életben.

Tanulási képességek: érzékelés, észlelés pontosságának fejlesztése.

Negatív számok nagyság szerinti sorba rendezése.

54.

A negatív számok a számegyenesen.

A készpénz és adósság értelmezése

Tk. 47. o., Mf. 47. o.

Pozitív és negatív számok elhelyezkedése a számegyenesen. Negatív számok adósság- és készpénzcédulákkal való szemléltetése. A készpénz és adósságcédulák számának összehasonlítása. Viszonyok átfogalmazása számokra, műveletekre.

A pontos feladatvégzés igényének fejlesztése. A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése. Problémamegoldás: a valóságos viszonyokat tükröző modellek alkalmazása a fogalom alakítására.

Negatív számokkal való ismeretbővítés számegyenes és a hőmérséklet segítségével.

Készpénz és adósság értelmezése.

VIII. Írásbeli összeadás, kivonás

55–56.

Írásbeli összeadás három- és négyjegyű számokkal

Tk. 48–49. o., Mf. 48. o.

Az írásbeli összeadás analógiájának ismétlése. A műveletfogalom továbbépítése. Szöveges feladatok értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv készítése.

Számolási készség, rutin fejlesztése. Összefüggések felismerése. Analógiás gondolkodás. Tartós figyelem fejlesztése. Pontos, helyes munkavégzés.

Írásbeli összeadás három- és négyjegyű számokkal.

57–58.

Írásbeli összeadás az egyes helyi értékén átváltással

Tk. 50. o., Mf. 49. o.

Írásbeli összeadás elvégzése, ha az egyesek összege 10-nél nagyobb.

A műveletfogalom továbbépítése. Becslés, számítás. Láncszámolás, szöveges feladat.

Tudásszerző kompetencia, régebbi ismeretek mozgósítása. Logikai gondolkodás, kombinatív képesség fejlesztése. Becslés és reflexió.

Az írásbeli összeadás modellezése: tíznél több egyes leírása az összegben.

Az óra sor-száma

Az óra témája




59–60.

Írásbeli összeadás a tízes helyi értéken átváltással

Tk. 50. o., Mf. 50. o.

Írásbeli összeadás számítása: eljárás tíznél több tízes esetén. Nyitott mondat.

A műveletek helyes sorrendjének értelmezése, műveletek elvégzése.

Tudásszerző kompetencia, régebbi ismeretek mozgósítása. Becslés, az összeg becslése a kerekítés szabályainak alkalmazásával.

Az írásbeli összeadás modellezése: a tízesek összege tíznél nagyobb.

61–62.

Írásbeli összeadás a százas helyi értéken átváltással

Tk. 51. o., Mf. 51. o.

Írásbeli összeadás számítása: eljárás száznál több százas esetén. Nyitott mondat. Szöveges feladat. Műveletek elvégzése.


Logikai gondolkodás, kombinatív képesség fejlesztése.

Az írásbeli összeadás modellezése: a százasok összege száznál nagyobb.

63–64.

Írásbeli összeadás több helyi értéken átváltással

Tk. 52. o., Mf. 52. o.

Írásbeli összeadás számítása: az összeg kiszámításakor az egyesek, tízesek és százasok helyén is átváltást kell végezni.

Tapasztalatszerzés, gyakorlás.

Az átváltásokban szerzett gyakorlottság.

A számolási rutin fejlesztése.

Számolási eljárások, memória, emlékezet, figyelem fejlesztése.

Összefüggések feltárásának képessége.

Írásbeli összeadás négyjegyű számokkal. Átváltások több helyi értéken.

65.

Írásbeli összeadás

Gyakorlás



66.




Egyéni munkavégzés. Önellenőrzés.

67–68.

Írásbeli kivonás három- és négyjegyű számokkal

Tk. 53–54. o., Mf. 53. o.

Az írásbeli kivonás analógiájának ismétlése. Elnevezések ismétlése.

A műveletfogalom továbbépítése. Szöveges feladatok értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, számítás.

Számolási készség, rutin fejlesztése. Összefüggések felismerése. Analógiás gondolkodás. Tartós figyelem fejlesztése. Pontos, helyes munkavégzés.

Írásbeli kivonás három- és négyjegyű számokkal.

Számolás átváltás nélkül.

Az ellenőrzés módjai.

69–70.

Írásbeli kivonás az egyes helyi értékén átváltással

Tk. 55. o., Mf. 54. o.

Az írásbeli kivonás modellezése, tízes váltásával. Számolás táblázat felhasználásával. Nyitott mondat, pénzhasználat, műveletek és eredmények párosítása. Négyjegyű szám elvétele írásbeli kivonással.

Kognitív kompetencia, megismerés, célirányos figyelem fejlesztése. Az analógiás gondolkodás fejlesztése.

Logikai gondolkodás fejlesztése.

Az ellenőrzés utáni eredményért való felelősségvállalás.

Írásbeli kivonás négyjegyű számokkal.

Kivonás lépésenként; tízest váltunk egyesekre.

71–72.

Írásbeli kivonás a tízes helyi értéken átváltással

Tk. 56. o., Mf. 55. o.

Az írásbeli kivonás modellezése százas váltásával. Feladat megoldása közelítő becsléssel és írásbeli kivonással, ellenőrző tevékenységgel. Láncszámolás, műveletek és eredmények párosítása.

Induktív, deduktív gondolkodás, helyes tanulási szokások alakítása, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.


Kivonás lépésenként; százast váltunk tízesekre.

73–74.

Írásbeli kivonás a százas helyi értéken átváltással

Tk. 57. o., Mf. 56. o.

Írásbeli kivonás számítása: eljárás száznál több százas esetén. Nyitott mondat. Szöveges feladat. Műveletek elvégzése.




Kivonás lépésenként; ezrest váltunk százasokra.

75.

Írásbeli kivonás a százas helyi értéken átváltással

Mf. 57. o.

Írásbeli kivonás számítása: eljárás száznál több százas esetén. Nyitott mondat. Szöveges feladat. Műveletek elvégzése.




Kivonás lépésenként; ezrest váltunk százasokra.

76–77.

Írásbeli kivonás több helyi értéken átváltással

Tk. 58. o., Mf. 58. o.

Írásbeli kivonás számítása: a különbség kiszámításakor az egyesek, tízesek és százasok helyén is átváltást kell végezni.

Tapasztalatszerzés, gyakorlás.

A számolási rutin fejlesztése. Számolási eljárások, memória, emlékezet, figyelem fejlesztése. Összefüggések feltárásának képessége.

Írásbeli kivonás négyjegyű számokkal. Átváltások több helyi értéken.

78.

Írásbeli kivonás

Gyakorlás



79.

Írásbeli összeadás és kivonás gyakorlása

Műveletek közötti kapcsolatok: összeadás, kivonás. Számolási rutin fejlesztése, szöveges feladatok megoldása.

A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése. Önértékelés, önellenőrzés.

Írásbeli összeadás, kivonás négyjegyű számokkal.

80.






IX. Szerkesztések

81–82.

A szög

Tk. 59–60. o., Mf. 59–60. o.

A szögek alkotórészeinek (szár, csúcs, szögtartomány) megnevezése.

Szögek rajzolása. Derékszög előállítása hajtogatással, rajzolása négyzethálón, jelölése. Szögek csoportosítása.

Fogalmi gondolkodás fejlesztése.

Tájékozódási képesség fejlesztése síkban, formaérzékelés fejlesztése.

A szögek alkotórészeinek (szár, csúcs, szögtartomány) megnevezése, szögek rajzolása, csoportosítása.

83–84.

Szakasz másolása, felezése

Tk. 61. o., Mf. 61. o.

Szakaszok rajzolása, megmérése, kimérése, elnevezése. Szerkesztőeszközök használata. Szerkesztési lépések sorrendjének követése.


Tájékozódási képesség fejlesztése síkban, kreativitás, alkotókedv.

Szakaszok rajzolása, megmérése, kimérése, elnevezése.

Szerkesztőeszközök használata.

85–86.

Szög másolása, felezése

Tk. 62. o., Mf. 62. o.

Szögek másolásának és felezésének lépései vonalzóval és körzővel. Az adott és a kapott téri elemek összehasonlítása.

A szögfelező fogalmának alapozása.



Szögek másolásának és felezésének lépései vonalzóval és körzővel.

Az óra sor-száma

Az óra témája




87–88.

Nagyítás, kicsinyítés

Tk. 63. o., Mf. 63. o.

Az egybevágó és hasonló fogalmak alapozása. Síkidomok és ábrák nagyítása, kicsinyítése négyzethálón az egység méretének változásával.

Azonosságok, különbségek megállapítása.



Az egybevágó és hasonló fogalmak alapozása. Síkidomok és ábrák nagyítása, kicsinyítése négyzethálón az egység méretének változásával.

89–90.

Tükrözés, szimmetria

Tk. 64–65. o., Mf. 64–65. o.

Szimmetrikus alakzatok megfigyelése tükör segítségével.

Szimmetrikus alakzatok válogatása, tükörtengelyek keresése, síkbeli tükörképek előállítása. Síkidomok szimmetriájának megfigyeltetése.

Szimmetrikus alakzatok előállítása.

Az alkotóképesség fejlesztése.

A szimmetrikus alakzatokhoz kapcsolódó képek megtekintése, jellemzése. Összefüggés-kezelő, ismeretszerző és alkotóképesség. Absztrakt gondolkodás, kombinatív képesség.

Szimmetrikus alakzatok létrehozása tevékenységgel.

Kulcsszó: szimmetrikus alakzat.

91.

Tükrözés, szimmetria

Tk. 66. o., Mf. 66. o.

Tükörképek készítése – az alakzatok szimmetriája.

Síkidomok megfigyelése, tükrös alakzatok válogatása, tükörtengelyek keresése és jelölése.

A pontosság igényének felkeltése. Összefüggés-kezelő, ismeretszerző és alkotóképesség. Absztrakt gondolkodás, bizonyítás, divergens gondolkodás, kombinatív képesség.

Tengelyesen tükrös alakzatok létrehozása tükör segítségével.

Tükrözés, tükörtengely.

92.

Szerkesztések

Gyakorlás



Szerkesztőeszközök használata.

Az óra sor-száma

Az óra témája




X. Írásbeli szorzás, osztás

93.

Írásbeli szorzás egyjegyű szorzóval

Tk. 67. o., Mf. 67. o.

Az írásbeli szorzás analógiájának ismétlése. A műveletfogalom továbbépítése.

Felismert összefüggések megfogalmazása.


Az ellenőrzési igény kialakítása.

A pontos feladatvégzés igényének fejlesztése. Algoritmus követése.

Eljárásra való emlékezés.

Önellenőrzés igénye és képessége.

Műveletek közötti kapcsolatok: szorzás, összeadás.

Írásbeli szorzás egyjegyű számmal.

94–95.

Írásbeli szorzás egyjegyű szorzóval. Átváltás az egyesek helyén

Tk. 68. o., Mf. 68. o.

Az írásbeli szorzás lépései, algoritmusok kialakítása a mintapélda alapján, átváltás, lejegyzés, ellenőrzés. A műveletfogalom továbbépítése. Analógiás számolási eljárások megfigyelése, értelmezése.

Feladattartás és feladatmegoldási sebesség fejlesztése.

Írásbeli műveletek alkalmazásszintű felhasználása.

Számolási készség az írásbeli szorzás modellezésében.

Írásbeli szorzás egyjegyű számmal. Szorzat becslése.

96–97.

Írásbeli szorzás egyjegyű szorzóval. Átváltás a tízesek helyén

Tk. 69. o., Mf. 69. o.

Algoritmusok kialakítása a mintapélda alapján, szorzat kiszámítása. A művelet-fogalom továbbépítése. Analógiás számolási eljárások megfigyelése, értelmezése. Kutatásra, önálló ismeretszerzésre ösztönző feladat – információ gyűjtése a citromlepkéről. Szöveges feladatok.

Szövegértés fejlesztése.

A pontos feladatvégzés igényének fejlesztése.

Internethasználat.

Önálló, hatékony tanulás.


Szorzat becslése.

Az óra sor-száma

Az óra témája




98–99.

Írásbeli szorzás egyjegyű szorzóval. Átváltás az egyesek és tízesek helyén

Tk. 70. o., Mf. 70. o.

Algoritmusok kialakítása a mintapélda alapján, szorzatok kiszámítása, becslés, ellenőrzés. Képzett számok szorzása.

Szorzatokból számpiramis építése.

Analógiás számolási eljárások megfigyelése, értelmezése.

A tanult algoritmusok felidézése, alkalmazása.

Szövegértés fejlesztése.

Írásbeli műveletek alkalmazásszintű felhasználása.

Analógiák felismerése, keresése, kialakítása.

Önálló, hatékony tanulás.


Szorzat becslése.

100–101.

Írásbeli szorzás kétjegyű szorzóval.

Tk. 71. o., Mf. 71. o.

Írásbeli szorzás kétjegyű szorzóval 1000-es számkörben. Számolás a műveletek gyakorlásával. Becslés, mennyiségi következtetés.

Írásbeli műveletek alkalmazásszintű felhasználása.A tanult műveletek elvégzésének gyakorlása, ellenőrzése.

A műveleti eljárás értelmezése.

Az algoritmus elsajátítása.

102.

Írásbeli szorzás

Gyakorlás



103.






104.

Írásbeli osztás egyjegyű osztóval

Tk. 72. o.

Háromjegyű számok osztása egyjegyű osztóval. Műveletekben szereplő számok elnevezése. Műveleti tulajdonságok.

A hányados becslése. Az írásbeli osztás ellenőrzése írásbeli szorzással.

Pontos feladatvégzés igényének fejlesztése.

Biztos műveletfogalom és számolási készség fejlesztése.

Hányados, osztó, osztandó.

Becslés, ellenőrzés.

105–106.


Tk. 73. o., Mf. 72. o.

Háromjegyű számok osztása egyjegyű osztóval.

Összefüggések megfigyeltetése.

Pontos feladatvégzés igényének fejlesztése. Biztos műveletfogalom és számolási készség fejlesztése.

Háromjegyű számok osztása egyjegyű osztóval.

107–108.


Tk. 74. o., Mf. 73. o.

Háromjegyű számok osztása egyjegyű osztóval. Az osztás levezetése hosszabb és rövidebb formában (Az osztás során a kivonásokat fejben végezzük el, csak a maradékot írjuk le a megfelelő helyi érték alá). Ellenőrzés írásbeli szorzással.

Pontos feladatvégzés igényének fejlesztése. Biztos műveletfogalom és számolási készség fejlesztése.

Az osztás többféle levezetése.

109–110.

Írásbeli osztás egyjegyű osztóval. Átváltás a tízes helyi értéken

Tk. 75. o., Mf. 74. o.

A hányados becslése, ellenőrzése írásbeli szorzással. Láncszámolás. Szöveges feladatok megoldása írásbeli osztással.

Szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv készítése.

Az ellenőrzési igény kialakítása a műveletek közötti kapcsolatok megfigyelésén keresztül.


Hányados, osztó, osztandó.

Becslés, ellenőrzés.

Számok hányados alakja.

Írásbeli osztás egyjegyű számmal. Hányados becslése.

111–112.

Írásbeli osztás egyjegyű osztóval. Átváltás a százas és tízes helyi értéken

Tk. 76. o., Mf. 75. o.

A hányados becslése, ellenőrzése írásbeli szorzással. Szöveges feladatok megoldása írásbeli osztással. Szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv készítése.

Az ellenőrzési igény kialakítása a műveletek közötti kapcsolatok megfigyelésén keresztül.

Az írott szöveg megértése, adatok keresése, információk kiemelése.

Írásbeli osztás egyjegyű számmal. Hányados becslése. Ellenőrzés.

Szöveges feladatok megoldása.

113–114.

Négyjegyű számok osztása egyjegyű osztóval

Tk. 77. o., Mf. 76–77. o.

Négyjegyű számok osztása egyjegyű osztóval. A műveletfogalom továbbépítése. Analógiás számolási eljárások megfigyelése, értelmezése.

Pontos feladatvégzés igényének fejlesztése.


Négyjegyű számok osztása egyjegyű osztóval.

115.

Írásbeli osztás

Gyakorlás



Az óra sor-száma

Az óra témája




116.

Maradékos osztás

Tk. 78. o., Mf. 78. o.

A maradékos osztás fogalmának kialakítása. Osztandó, osztó, hányados, maradék fogalmának alakítása.

Osztás kiszámítása, ellenőrzés szorzással és a maradék hozzáadásával.

Számolási képesség fejlesztése.

Megfigyelés. Ismeretek alkalmazása.

A maradékos osztás fogalmának kialakítása.

Maradékos osztás a maradék jelölésével.

117.

Maradékos osztás

Tk. 79. o., Mf. 79. o.

Három- és négyjegyű szám osztása egyjegyű osztóval. Maradék több helyi értéken. Osztás kiszámítása, ellenőrzés szorzással és a maradék hozzáadásával.

Analógiák felismerése, kialakítása, keresése. Az írásbeli műveletek alkalmazásszintű felhasználása.

Három- és négyjegyű szám osztása egyjegyű osztóval.

Maradékos osztás a maradék jelölésével.

118.

Maradékos osztás

Gyakorlás



119.

Oszthatóság 10-zel, 5-tel, 2-vel

Tk. 80. o., Mf. 80. o.

A többszöröse, osztható és osztója kifejezések tudatosítása. Számok összehasonlítása, szétválogatása az oszthatósági tulajdonság szerint.

Összefüggés-keresés adatok között;összefüggésekben való gondolkodás.

Számok összehasonlítása, szétválogatása az oszthatósági tulajdonság szerint. 2-vel, 5-tel, 10-zel való oszthatóság.

120.

Írásbeli szorzás, osztás gyakorlása

A tanult ismeretek alkalmazása. A felmerülő hiányosságok pótlása.

Összefüggések, következtetések.


Összefüggések feltárásának képessége. Értékelés, önértékelés.

Műveletek közötti kapcsolatok felismerése, alkalmazása a feladatok megoldásakor.

121.




Egyéni munkavégzés. Önbizalom, önállóság, önellenőrzés.

XI. Szöveges feladatok

122–123.

A szöveges feladatok megoldása

Tk. 81. o., Mf. 81. o.

Szöveges feladatok megoldási menetének felidézése ábra segítségével.

A szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv készítése. Becslés. Ellenőrzés. Adatok lejegyzése, rendezése, ábrázolása. Összefüggések felismerése.

Válasz megfogalmazása szóban, írásban.

Az önállóság növelése a szóban és írásban adott feladatok szövegének értelmezésében.

Problémamegoldás, szöveges feladatok megoldása a tanult ismeret alkalmazásával.

Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása, ellenőrzés.

XII. Törtek

124.

Törtek leolvasása képről, ábráról

Tk. 82. o., Mf. 82. o.

Egész felosztása adott részekre.

Törtrészek megfigyelése.

Hányad részét színeztük ki az egésznek?

Törtek előállítása színezéssel.

Egy egész törtrészeinek értelmezése.

Hatékony, önálló tanulás: a tanultak alkalmazása.

Rész és egész viszonyának értelmezése.


Törtrészek megfigyelése.

125.

Törtek leolvasása képről, ábráról

Tk. 83. o., Mf. 83. o.

Számok törtrészeinek megállapítása. A törtrész kódolása, neve, jele (közönséges törtszám). Összefüggések keresése, megfogalmazása az egész és a törtrészek között, a törtrészek száma és nagysága között. Közönséges törtek írása, olvasása, értelmezése. Közönséges törtek helye a számegyenesen.



Számok törtrészeinek megállapítása. A törtrész kódolása, neve, jele. Számláló, törtvonal, nevező.

126.

Közönséges törtek helye a számegyenesen.

Tk. 84. o.

Számok törtrészeinek megállapítása. A törtrész kódolása, neve, jele (közönséges törtszám). Közönséges törtek helye a számegyenesen.



Közönséges törtek helye a számegyenesen.

127.

Műveletek törtekkel

Törtek összeadása

Tk. 85. o., Mf. 84. o.

Egyenlő nevezőjű törtek összeadása.


Összefüggések keresése, megfogalmazása az egész és a törtrészek között, a törtrészek száma és nagysága között.



Egyenlő nevezőjű törtek összeadása.

128.


Törtek kivonása

Tk. 86. o., Mf. 85. o.

Egyenlő nevezőjű törtek kivonása.


Összefüggések keresése, megfogalmazása az egész és a törtrészek között, a törtrészek száma és nagysága között.



Egyenlő nevezőjű törtek kivonása.

129.


Gyakorlás

Mf. 86. o.

Egyenlő nevezőjű törtek összeadása és kivonása különböző feladatokban.

Szöveges feladat, táblázat, pótlás.

Hatékony, önálló tanulás: a tanultak alkalmazása. Rész és egész viszonyának értelmezése.

Műveletek törtekkel: összeadás, kivonás.

130.


Gyakorlás



Az óra sor-száma

Az óra témája




XIII. Összefüggések, következtetések

131.

Sorozatok

Tk. 87. o., Mf. 87. o.

Növekvő, csökkenő sorozatok alkotása meghatározott szabály alapján.

Analógiák, kapcsolatok megfigyelése. Szabályalkotás elemekhez.

Kapcsolatok feltárása.

A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése. A szóbeli számolás biztonságos használata.

Sorozatok követése szabály alapján, szabály megfogalmazása.

132–133.

Táblázatok, grafikonok

Tk. 88–89. o., Mf. 88–89. o.

Adatok leolvasása grafikonról, diagramról. Táblázatok értelmezése, olvasása, következtetések levonása. Táblázat kitöltése. Szöveges feladat adatainak kigyűjtése, táblázatba foglalása, diagramon és grafikonon való ábrázolása.

Gondolkodás fejlesztése.

Logikus következtetések fejlesztése.

Érvelés, indoklás.

Ábraolvasás, ábrázolás, anyanyelvi beszéd és beszédértés.

Táblázatok adatainak leolvasása, kitöltése. Adatok kigyűjtése, leolvasása, rendszerezése, ábrázolása.

134–135.

Valószínűségi játékok

Tk. 90. o., Mf. 90. o.

Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések. A valószínűség fogalmának tapasztalati előkészítése.

Az összes eset megtalálása próbálgatással.

A biztos, a lehetséges és a lehetetlen események értelmezése. A folytatásra vonatkozó sejtések megfogalmazása.

Gondolkodás fejlesztése.

Logikus következtetések fejlesztése.

Érvelés, indoklás.

Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések.

Az óra sor-száma

Az óra témája




XIV. Mit tanultunk? Év végi ismétlés

136.

Számok a 10 000-es számkörben

Tk. 91. o., Mf. 91. o.

Számok helye a számegyenesen. Számok tulajdonságai, számszomszédok, kerekítés. Számsorozatok.

Régebbi ismeretek előhívása. A számolási rutin fejlesztése. Összefüggések feltárásának képessége.

Tájékozódás a 10 000-es számkörben.

137–138.

Szóbeli és írásbeli műveletek

Tk. 92. o., Mf. 92–93. o.

A tanult műveletek elvégzésének gyakorlása, becsléssel, ellenőrzéssel.

A fejszámolás biztonságos használata.

Tudásszerző kompetencia, régebbi ismeretek mozgósítása.

A számolási rutin fejlesztése.

A tanult műveletek elvégzésének gyakorlása.

139.

Mérések, törtek, negatív számok, római számok

Tk. 93. o., Mf. 94. o.

Mérések a már megismert egységekkel. A megismert mértékegységek alkalmazása. A negatív szám fogalmának tapasztalati úton történő felelevenítése. Törtek megnevezése, színezése.

Mérés és mértékváltás képessége.


Logikai képesség fejlesztése.

Mérések a már megismert szabványegységekkel. A negatív szám fogalmának felelevenítése. Törtek megnevezése, színezése.

140.

Testek, síkidomok

Terület és kerület mérése

Tk. 91. o., Mf. 91. o.

Testek, síkidomok csoportosítása. A téglalap és a négyzet kerületének kiszámítása.


Formák felismerése, azonosítása, megkülönböztetése.

Testek, síkidomok csoportosítása. A téglalap és a négyzet kerületének kiszámítása.

141.

Szerkesztések, összefüggések, következtetések

Tk. 91. o., Mf. 91. o.

Szakaszok szerkesztése. Szögek másolása és felezése vonalzóval és körzővel. Adatok leolvasása diagramról. Tükörképek készítése, nagyítás négyzethálóban.


Tapasztalati következtetés fejlesztése.

Szakaszok, szögek szerkesztése.

Adatok leolvasása grafikonról, diagramról.

Az óra sor-száma

Az óra témája




142.

Ismétlés, gyakorlás, az év végi felmérés előkészítése

Az évfolyamon elsajátított ismeretek rendszerezése.

A felmérés feladattípusainak gyakorlása.


Összefüggések felismerése. Analógiás gondolkodás. Tartós figyelem fejlesztése. Pontos, helyes munkavégzés.

Önellenőrzés képessége.


143.

Év végi felmérés





144.

Ismétlés, gyakorlás

Az elsajátított ismeretek gyakorlása, rendszerezése.




21

Documents

· Web viewÉn már tudok számolni 6. Author Varga Attila Created Date 08/10/2020 03:44:00 Last modified by Kerberné Varga Anna 2