sellyesuli.husellyesuli.hu/core/02e74f10e0327ad868d138f2b4fdd6f0/... · Web viewA megvalósult DDOP pályázatnak köszönhetően 2011-ben a székhelyen korszerű, akadálymentes,

Kiss Géza Általános Iskola és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programja

KISS GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLAÉS

ZENEI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2014

1


„Higgy a gyermekben! S érezze meg ezt határozottan rólad!”

(Kiss Géza)

Kiss Géza fa domborműve (Szatyor Győző alkotása)

2


KISS GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ZENEI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA...........................................................................1

Preambulum...............................................................................................................6

1 BEVEZETŐ.......................................................................................................81.1 Küldetésnyilatkozatunk:...........................................................................................................................9

2 Helyzetkép.....................................................................................................10

3 Helyi sajátosságaink.....................................................................................133.1 Horvát nemzetiségi nyelvoktatás...........................................................................................................13

3.2 Cigány nemzetiségi program..................................................................................................................13Feladataink:..............................................................................................................................................14Várható eredmények:..............................................................................................................................14

3.3 7 szokás „Változtass, hogy változhass!”.................................................................................................14

3.4 Ép testben ép lélek egészségnevelési program.......................................................................................17

3.5 Integrációs és képesség kibontakoztató program..................................................................................17

3.6 Az inkluzív nevelés..................................................................................................................................18

4 A nevelőtestület együttműködése...............................................................19

5 PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK.......................................................................205.1 Fejlesztési területek, nevelési célok:.......................................................................................................20

5.1.1 Az erkölcsi nevelés........................................................................................................................215.1.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés...............................................................................................225.1.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés.....................................................................................235.1.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése.................................................................................235.1.5 A családi életre nevelés................................................................................................................245.1.6 A testi és lelki egészségre nevelés................................................................................................245.1.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség....................................................................................255.1.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság........................................................................................255.1.9 Pályaorientáció.............................................................................................................................265.1.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés.................................................................................................265.1.11 Médiatudatosságra nevelés.....................................................................................................275.1.12 A tanulás tanítása.....................................................................................................................27

6 A célok megvalósítását segítő feladatok, alapvető módszerek, eszközök, eljárások.........................................................................................................28

6.1 A személyiségfejlesztés..........................................................................................................................34

6.2 A közösségfejlesztés...............................................................................................................................38

7 Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógia tevékenység...................................................................................................40

7.1 A tehetséggondozás:..............................................................................................................................40

7.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését, felzárkóztatását segítő programok:...........................42

7.3 Az esélyegyenlőség.................................................................................................................................46

7.4 Az inkluzív pedagógia alapelvei..............................................................................................................48

3


7.4.1 Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása........................................................487.4.2 Az integráció célja, értékei:...........................................................................................................497.4.3 A sikeres integráció néhány kulcsszempontja:..............................................................................497.4.4 Néhány alapelv az integrált csoportokban dolgozó pedagógusok számára:.................................507.4.5 A gyógypedagógus szerepe és feladatai az integrációban:...........................................................507.4.6 Az osztálytanító, osztályfőnök szerepe és feladatai az integrációban:..........................................517.4.7 A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció.........................................................527.4.8 A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei............................................................................537.4.9 A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők............................................537.4.10 A habilitációs, rehabilitációs tevékenység céljai és feladatai...................................................54

7.5 A látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) tanulók fejlesztésének elvei, fejlesztési feladatok.................55

7.6 A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók fejlesztésének elvei, fejlesztési feladatok.............................56

7.7 Pszichés fejlődési – súlyos tanulási, figyelem – vagy magatartásszabályozási zavarral küzdő tanulók fejlesztésének elvei, fejlesztési feladatok.........................................................................................................59

7.8 A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése.....................................................................................60

7.9 A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai..............61

7.10 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység:..........................62

8 A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek:......................63

9 Pályaorientáció, pályaválasztás:.................................................................64Kapcsolattartás a szülőkkel.....................................................................................................................66

10 Az intézmény egészségnevelési programja:..............................................6710.1 Komplex intézményi mozgásprogram................................................................................................69

10.2 Az intézmény és az egészségügy kapcsolata:....................................................................................71Az orvos és a védőnő...........................................................................................................................7110.2.1 Védőnői feladatok:...................................................................................................................7110.2.2 Az iskolai egészségügyi tevékenység keretében az orvos és a védőnő által ellátandó feladatok:

7210.2.3 Közegészségügyi és járványügyi feladatok:..............................................................................72

11 Környezeti nevelési program.......................................................................74Az intézmény jövőképe:............................................................................................................................74

Az egyes műveltségterületek kiemelt környezeti nevelési lehetőségei:..................................75

12 Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok............................................7712.1 A fogyasztóvédelmi oktatás célja......................................................................................................77

12.2 Módszertani elemek..........................................................................................................................78

12.3 A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei.....................................................................................78

12.4 A fogyasztóvédelmi oktatás szinterei................................................................................................80

13 Közlekedésre nevelés...................................................................................81

14 A tanulók teljesítményének mérési, értékelési, ellenőrzési rendszere.....8214.1 Oktatási eredmények vizsgálata........................................................................................................82

14.2 Nevelési eredménymérések alkalmai.................................................................................................83

4


15 záró rendelkezések.......................................................................................84

A KISS GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYEGYSÉG..................................86

Nevelő-oktató munkánk egyéb sajátosságai.........................................................87

1 Hatékony együttműködés.............................................................................87

2 Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás feladatai.....................882.1 Horvát nemzetiségi nyelvoktatás...........................................................................................................88

2.2 Magyar nyelvű, cigány kisebbségi oktatás.............................................................................................91

3 Egyéb futó programjaink..............................................................................923.1 Integrációs és képesség kibontakoztató program..................................................................................92

3.1.1 Feladataink:..................................................................................................................................923.1.2 Várható eredmények:...................................................................................................................93

4 Hagyományőrző tevékenységeink...............................................................944.1 Iskolánkban a tehetséggondozás szinterei:............................................................................................97

4.2 Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége a szociális hátrányok enyhítése érdekében...........984.2.1 A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:.............99

5 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása................................101

6 A Csányoszrói Tagiskola Speciális programja.........................................103

1 HELYI TANTERV..........................................................................................127Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények.................................................................................................................127

1.1 Tantervek.............................................................................................................................................127

1.2 Kompetencia alapú oktatás..................................................................................................................1281.2.1 MODULOK A 2013/14-ES TANÉVBEN..........................................................................................129

1.3 ÓRASZÁMOK A Kt. ALAPJÁN.................................................................................................................1311.3.1 Nem kötelező tanórák felhasználása..........................................................................................136Kt.52.§.(7.) bekezd. alapján:.....................................................................................................................136

2 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei......................137

3 A tanulók értékelésének, ellenőrzésének helyi rendszere......................1383.1.1 Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a beszámolás eredményének súlya, szerepe a tanulói minősítésben................................................................................................................................1393.1.2 A magatartás és a szorgalom értékelése.....................................................................................142

3.2 A tanulók fizikai állapotának mérése...................................................................................................145

4 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei....................................146

5 A magasabb évfolyamra lépés feltételei...................................................147

5


Preambulum

Az intézmény neve: Kiss Géza Általános Iskola és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola

Rövid neve: Kiss Géza Ált. Isk. és AMI

Székhelye: 7960 Sellye, Bodonyi u. 10.

Intézmény típusa:

Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény

Általános iskola, alapfokú művészeti iskola

Intézményegység:

Kiss Géza Általános Iskola

tagintézménye:

Általános Iskola, Csányoszró

Intézményegység:

Zenei Alapfokú Művészeti Iskola

6


Név, cím csoport-száma

alaptevékenysége

prioritásai

Kiss Géza Általános Iskola, Sellye, Bodonyi u. 10.

16 Általános iskolai oktatás 1-8 évfolyamnapközis ellátásiskolaotthonos ellátás 1-2. o-ban

integrált és inkluzív nevelés és oktatás; kompetencia alapú oktatás; horvát nemzetiségi nyelvoktatás; cigány népismeret tanítása; iskolaotthonos oktatás – 1-2. évfolyamon; változatos tanulásszervezési eljárások; referencia-intézményi feladatok ellátása

Általános Iskola,Csányoszró, Szabadság u. 2.

6 Általános iskolai oktatás 1-4 évfolyam napközis ellátás

integrált és inkluzív nevelés és oktatás; kompetencia alapú oktatás; cigány népismeret tanítása, egészséges életmódra nevelés, „Ép testben ép lélek”

Zenei Alapfokú Művészeti IskolaSellye, Bodonyi u. 10.

Alapfokú Művészetoktatás - zeneművészeti ág

művészeti nevelés – hangszeres képzés klasszikus művészeti ágban zongora, trombita fuvola, furulya és népzenei ágban citera

7


1 BEVEZETŐ

Intézményünk az Ormányság településeinek központjában alapfeladatként biztosítja

az általános iskolával kapcsolatos ellátást. A tájegységet a határmentisége hosszú

évtizedeken keresztül elzárta a gazdasági fejlődés átlagos ütemétől. Az elzártság

egyetlen előnye, hogy a kistérség megőrizte a táj, a természet, az itt élők néprajzi,

építészeti értékeit.

Jellemző, hogy sok és nehéz munkával kevés jövedelemhez és megbecsüléshez

jutottunk az Ormányságban. A város és a környező falvak lakossága ma is az

országos átlagot lényegesen meghaladó munkanélküliséggel küzd. Bár a családok

többsége – néhány lumpenizálódó életvitelű kivételével – kivételezetten gondoskodik

a gyermekekről, a napi megélhetési gondok következményei (köztük a mentálisak is)

az intézményeinkben is egyre inkább jelen vannak.

Intézményünk Kiss Géza ormánysági református lelkész, néprajztudós nevét viseli.

Kiss Géza élete során kutatómunkájával, írásaival hozzájárult a térség történelmi

múltjának és értékeinek szélesebb körű megismeréséhez. Sokat foglalkozott az

ifjúsággal, munkája során maga köré gyűjtötte a tehetséges gyerekeket, felismertette

velük a tanulás fontosságát, szükségességét és a szülőföld szeretetét plántálta

beléjük.

Mindennapi munkánkban méltóak szeretnénk lenni szellemiségéhez. Nevének

felvételével az Ormánysághoz való tartozásunkat is hangsúlyozzuk. Nekünk is

szándékunk annak értékeit megismerni, megőrizni. Gyermekeinket arra ösztönözzük,

hogy minél teljesebb ismereteket szerezzenek környezetükről, mert ahhoz lehet

igazán kötődni, amit ismerünk. Szeretnénk átadni azt a szemléletet, hogy a jelenben

mindig a jövő lehetőségeit és a múlt tapasztalatait kell számba venni, és ennek

birtokában tenni a családunkért, a településünkért, önmagunkért.

„Nem az számít, hogy milyen lapokat oszt nekünk az élet, hanem az, hogy hogyan

játsszuk le a partit” (Kay Redfield Jamison)

8


1.1 Küldetésnyilatkozatunk:

Pedagógiai hitvallásunk lényege, hogy gyermekeinket hozzásegítsük egyéni

képességeik és tehetségük kibontakoztatásához, személyiségfejlődésük optimális

biztosításához, az alapkompetenciák magas szintű elsajátításához. Célunk, hogy

intézményünk diákjai az élethosszig tartó tanulási igény kialakításával képessé

váljanak önállóan megtalálni helyüket a társadalomban. Hátrányaik leküzdésében

egyenlő esélyek biztosításával segítjük őket. Intézményünk elkötelezett aziránt, hogy

az egyének és csoportok sokféleségét elfogadva végezze munkáját, felkészüljön

minden gyermek befogadására és ellátására.

Ennek érdekében támogatjuk gyermekeinket abban, hogy

• megismerjék és fejleszthessék önmagukat, értékeiket, képességeiket,

• egyéni tanulási útjukat bejárva megvalósíthassák önmagukat,

• tanulják meg a világban való eligazodás módját,

• saját döntéseikért, tetteikért vállaljanak felelősséget,

• egymás világát és kultúráját megismerve és elfogadva tudjanak

együttműködni.

Intézményünk pedagógus- és alkalmazotti közössége mindent megtesz annak

érdekében, hogy minden egyes gyermek a neki legmegfelelőbb ellátásban,

képzésben részesüljön. Pozitív tanulási attitűd, tanulási motiváció kialakításával,

fenntartásával, az életkori sajátosságok figyelembevételével biztosítjuk az egyéni

képességek optimális fejlődését.

Kollégáink a több év alatt szerzett tapasztalataikat jó gyakorlattokká fejlesztették,

melyeket minősíttettünk, illetve folyamatosan bővítünk. Intézményünk közössége

rendelkezik a szükséges kompetenciákkal, készen áll arra, hogy tapasztalatait

szervezett keretek között továbbadja.

9


2 Helyzetkép

Intézményünk 2013. január 1-től a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás

fenntartásából a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásába került. Az

óvodai intézményegység és az étkeztetés kiválásával általános iskolai és alapfokú

művészeti iskolai intézményegységgel működünk tovább önálló gazdálkodási

jogkörrel nem rendelkező közös igazgatású többcélú intézményként.

A megvalósult DDOP pályázatnak köszönhetően 2011-ben a székhelyen korszerű,

akadálymentes, megfelelő feltételrendszerrel bíró épületrésszel bővült az intézmény,

mely jelenleg minden igényt kielégít. Azonban a régi épületrész tetőszigetelése,

vizesblokkja, a tantermek padlózata és a fűtés is korszerűsítésre szorul. A

tagintézményi telephelyen szintén megfelelő körülmények állnak alsó tagozatos

diákjaink rendelkezésére, azonban az IKT eszközök jelentős része elavult,

használhatatlan. A székhelyen gáz, a tagintézményben vegyes tüzelésű központi

fűtés biztosítja a megfelelő hőmérsékletet az épületekben. A mindennapos

testnevelés feltételeit Sellyén a KLIK vagyonkezelésébe adott sportcsarnok biztosítja,

melynek állapota folyamatosan romlik, sürgős felújítást igényel. Csányoszróban az

iskola épületén belül külön tanterem áll a tanulók rendelkezésére a testnevelés órák

megtartására.

A pedagógiai programok összhangba hozásánál 2007-ben az alapelvekben és a

jövőképben jutottunk megegyezésre, a részletekben, a feladatok teljesítésében az

eddigi gyakorlatnak és a pályázatokban vállaltaknak megfelelő intézményi

sajátosságok érvényesülnek. A rendszerben levő gyerekek és szüleik érdeke is ezt

kívánja.

A tartalmi korszerűsítést valamennyi intézményegységben és tagintézményben

tovább kívánjuk folytatni, oly módon, hogy az intézmény partnerei és a környezet

által indukált hagyományokat, eredményeket megőrizzük (nemzetiségi oktatás, roma

program, alapfokú művészeti oktatás zeneművészeti ágon, hátrányos helyzetű

tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítése), az önálló

intézményként vállalt kötelezettségeknek (pl.: pályázatok) eleget teszünk.

10


Egyetértünk és fontosnak tartjuk a kulcskompetenciáknak megfelelő nevelést és

oktatást. Helyzetelemzésünkből következik, hogy kitörési pontot jelent, ha

tanítványainkra vonatkozóan sikerül elérnünk, hogy:

- képessé tesszük őket arra, hogy életük során olyan személyes célok elérésére

törekedjenek, amelyek kijelölését személyes érdeklődésük, törekvéseik és a

folyamatos tanulás iránti vágy, vagy legalább a szükséglet belátása határozza meg.

- szűkebb és tágabb környezetükben aktív állampolgári szerepet készek és képesek

vállalni.

- képességeik, ismereteik, rugalmas alkalmazkodóképességük lehetővé teszi, hogy

tisztességes munkához jussanak a munkaerőpiacon, ott foglalkoztatható

munkaerőként jelenjenek meg.

A várhatóan alkalmazhatóbb tudást eredményező kompetenciaalapú nevelést,

oktatást a HEFOP 3.1.3-as pályázatban vállaltak szerint megvalósítottuk,

tagintézményi szintre is kiterjesztettük, illetve a megfelelő évfolyamokon bevezetjük.

Nevelési-oktatási gyakorlatunk során ennek megfelelően: az egyes

műveltségterületek ismeretanyagát oly módon közvetítjük, hogy az ismeretek

alkalmazásához szükséges képességeket folyamatosan, rendszerszerűen és

differenciáltan fejlesztjük. Az ismeretek alkalmazásához szükséges attitűdök,

motivációs bázis kialakításáról gondoskodunk. A kompetencia alapú oktatás

elterjesztése érdekében a 2009/10-es tanévtől TÁMOP 3.1.4 pályázat keretein belül

újabb tanulócsoportok bevonására és új kompetenciaterület – szociális és életviteli

kompetenciaterület bevezetésére vállalkoztunk óvodai intézményegységünkben és

tagiskolánkban egyaránt. E program keretén belül új tanulásszervezési eljárások

alkalmazásával is gazdagodtunk (epochális/tantárgytömbös oktatás,

műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, moduláris oktatás felmenő

rendszerben), lehetővé tesszük a hagyományos tanórai oktatás mellett a rugalmas,

nem feltétlenül tanteremhez kötött órák szervezését (erdei iskola, projektoktatás,

témahét, témanap). TÁMOP 3.1.7- es pályázat keretében referenciaintézménnyé

válásunk lehetővé teszi, hogy szűkebb környezetünkön kívül is bemutassuk magas

színvonalú szakmai tevékenységünket, minősített jó gyakorlatainkat szakmai

segítséggel, mentorálással minden érdeklődőnek szívesen ajánljuk.

Referenciaintézményi státuszunkból fakadóan különböző szakmai programok meg-

valósítását vállaljuk:

11


- továbbképzések, konferenciák szervezése, bemutató foglalkozások, elő-

adások tartása, szakmai műhelymunka szervezése az alábbi területeken:

- Fejlesztés

- Fejlesztő pedagógusaink Sindelar-terapeuták is, mérések végzésére

vállalkoznak, melyek segítségével időben kiszűrhetők a részképesség-zavaros

tanulók, és megkezdhető fejlesztésük

- Kompetencia alapú oktatás, képzés - A program ismertetése – szakmai

konferencia, bemutató órák, tapasztalatcsere (jó gyakorlat)

- Mozgáskotta ismertetése, alkalmazási lehetőségeinek bemutatása

- A dráma szerepe a tanulók megismerésében, nevelésében, a

személyiségfejlesztésben (jó gyakorlat)

- Képzőművészeti foglalkozások szakköri keretben

- kerámia, tojásfestés (jó gyakorlat)

- Projektek bemutatása osztály, évfolyam szinten (jó gyakorlat) – A Föld Napja

és/vagy az Erdők Hete alkalmából térségi szinten a Duna Dráva Nemzeti Park

lehetőségeinek kihasználásával

- Multikulturális találkozók szervezése a kistérség iskoláinak részvételével

- Térségi tanulmányi és/vagy kulturális versenyek

- Óvoda - iskolai átmenet segítése, csányoszrói 4. osztályos diákok

befogadásának előkészítése

- Sportnap, sportrendezvények (hagyományként kistérségi szinten)

A pedagógiai szakmai, módszertani, eszközbeli feltételek fejlesztése, a nevelők

felkészültsége lehetővé teszi, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

közül mindazokat, akikről a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és

Rehabilitációs Bizottság megállapítja, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt

nevelhető, oktatható, felmenő rendszerben integráljuk a többségi csoportokba,

osztályokba a székhelyen működő iskolában is. A 2009/2010-es tanévtől a felmerülő

igényeknek eleget téve érzékszervi fogyatékos, értelmileg akadályozott sajátos

nevelési igényű tanulók ellátását is vállaljuk, az ehhez szükséges szakembert az

EGYMI segítségének igénybevételével biztosítjuk.

Intézményünkben tiszteletben tartjuk az intézmény használóinak vallás-, lelkiismereti

szabadsághoz való jogát, véleményét.

12


Pedagógiai programunkban biztosítjuk az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti

információk tárgyilagos közvetítését. Világnézeti és politikai kérdésekben

intézményünk működése során semlegesek maradunk.

Az erkölcsi ismeretek közvetítése során vállaljuk a vallások erkölcsi és

művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését.

Intézményünkben biztosítjuk, hogy a gyermekek, tanulók az egyházi jogi személy

által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban – együttműködésünk mellett –részt

vegyenek a jogszabály által meghatározott rendben.

3 Helyi sajátosságaink

3.1 Horvát nemzetiségi nyelvoktatás

A 110/2012. Vl. 4.) Korm. rendeletben kiadott Nemzeti Alaptantervben és a Nemzeti,

etnikai nemzetiség iskolai oktatásának irányelvében (nemzetiségi iskolai oktatás

irányelve) foglaltakkal összhangban a székhelyintézményben valósítjuk meg

célkitűzéseinket. Biztosítjuk a nemzetiség nyelvének tanulását, a nemzetiség

történelmének, szellemi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést, a

nemzetiségi jogok megismerését és gyakorlását. Oktatásunk segíti a nemzetiséghez

tartozást abban, hogy megőrizze és fejlessze identitását. A nyelv közösségalakító és

megtartó erő.

Intézményünkben a tanítás nyelve a magyar nyelv, a horvát nyelv és irodalom

tantárgyat felmenő rendszerben, heti 5 órában oktatjuk.

A horvát népismeret oktatására a 2013/14-es tanévtől csoportonként 1 órát fordítunk.

Jó a kapcsolatunk a horvátországi – Grubišno poljei– általános iskolával. Évente két

alkalommal szervezünk diákcsere programot. Ezen kívül természetesen rendszeres

és jó kapcsolataink vannak a szomszédos horvát lakta községekben működő

általános iskolákkal, valamint a Horvát Nemzetiségi Önkormányzattal.

3.2 Cigány nemzetiségi program

13


Iskolánkban nem elhanyagolható a cigány etnikumhoz tartozók létszáma.

Beilleszkedésük feltétele a szociális kompetenciák fejlesztése mellett a

diszkrimináció- mentes környezet kialakítása.

A cigány népismeret és kultúra megismerését tantárgyakba építve, projektek,

témanapok, multikulturális rendezvények keretein belül biztosítjuk. Az igényeknek

megfelelően a törvényi rendelkezések szerint (8 fő kérelme esetén) járunk el.

Célunk: egymás kultúrájának megismerése, elfogadása, valamint a

kulcskompetenciák birtokába juttatva hozzásegíteni őket a társadalmi

integrációjukhoz.

Feladataink: Befogadó pedagógiai környezet kialakítása, fenntartása

Tevékenységközpontú módszerek alkalmazása tanórákon

Kommunikációs képességek fejlesztése

A szülői ház és az iskola közötti rendszeres kapcsolat tartása

Követendő életviteli, magatartási minták bemutatása

Tanulók motiválása a tanórán, tanórán kívüli foglalkozásokra

Kapcsolat a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal

Várható eredmények: Csökkenő igazolatlan mulasztás

Kevesebb iskolai kudarc

Javuló továbbtanulási arány

Az iskola és az CKÖ segítő szerepének javulása

3.3 7 szokás „Változtass, hogy változhass!”

A program célja eredményes iskolai kultúra kialakítása a közösség

életviteli kompetenciáinak erősítésével. Célunk, hogy diákjaink a

tantárgyi tudás mellett rendelkezzenek a XXI. századi kihívásokhoz

szükséges készségekkel:

• legyenek képesek önmaguk megismerésére, elfogadására,

megbecsülésére

• rendelkezzenek egészséges önbizalommal

14


• ismerjék az önfejlesztés módjait, lehetőségeit, és alakuljon ki bennük

ennek igénye

• váljanak képessé bármilyen helyzetben önállóan dönteni, tetteikért

felelősséget vállalni

• ismerkedjenek meg az emberi érintkezés és a kommunikáció elfogadott

és helyes normáival, formáival, ezeket alkalmazni is tudják

• a munkaadói igényeknek megfelelően legyenek motiválhatók,

tisztességesek, tudjanak kapcsolatot teremteni, megfelelően

kommunikálni, szervezni, csapatban dolgozni

• ismerjék a kor követelményeinek megfelelő technikát és technológiát.

E program segítségével a gyerekek megismerhetik és elsajátíthatják azokat a

jellembeli és életvezetési kompetenciákat, melyek - tanulmányi előmenetelüket is

támogatva - segítik tehetségük kibontakozását és biztosíthatják eredményességüket.

A program megvalósítása minden évfolyamon az osztályfőnök vezetésével

osztályfőnöki óra keretében, szakórákon - a helyi tantervben megfogalmazottak

alapján történik. Az iskola minden pedagógusa délelőtti és délutáni foglalkozásai

keretében is alkalmazza az életvezetési program elemeit. Az iskola évfolyamainak

heti 1 óra szabadon választható foglalkozás is rendelkezésükre áll, melyet

tömbösítve is felhasználhatnak.

Ennek köszönhetően az iskolánkban töltött idő végére tanulóinkat

• pozitív magatartásforma, kapcsolattartás jellemzi

• helyes és társadalmilag elfogadott lesz viselkedési és öltözködési

kultúrájuk

• képesek lesznek a konfliktusok kezelésére, megoldására

tudatosabban alakítják sorsukat, céltudatosabbak, kitartóbbak,

következetesebbek lesznek

• toleránsabbak lesznek, mentesek az előítéletektől, elfogadják a

másságot

• tartalmas emberi kapcsolatokat tudnak kialakítani, tisztelik

embertársaikat, képesek lesznek alkalmazkodni másokhoz

• egymás problémái iránt nyitottabbá válnak, egymás egyéniségét

elfogadják

• a családot tisztelő, a valahová tartozás fontosságát érző felnőtté válnak.

15


Az osztályfőnök

alapvető feladata e program kapcsán is az osztály tanulói közösségének szervezeti,

érzelmi, értelmi fejlesztése, a nevelési tényezők összefogása az iskolai értékrend

szerint, az osztály közösségi életének szervezése.

A tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése,

közösségi tevékenységük irányítása, önállóságuk, öntevékenységük és

önkormányzó képességük fejlesztése.

A „7 szokás” életvezetési program elemeit értelmezi és átadja, ezt év elején

osztályfőnöki tanmenetében meg is tervezi.

Személyiség-és közösségfejlesztő munkáját az iskola pedagógiai programjában

preferált alapértékek mentén végzi.

Együttműködik az osztályában tanító szaktanárokkal, tanulószobát, napközit vezető

tanárral.

Látogatja osztálya tanítási óráit, a tanítási órán kívüli foglalkozásait.

Tapasztalatait, észrevételeit, az esetleges konfliktusokat az érintett nevelőkkel

megbeszéli.

Szükség esetén - az igazgató hozzájárulásával - az osztályban tanító tanárokat és az

érintett pedagógusokat tanácskozásra hívja össze, velük megvitatja az addig

tapasztaltakat és a következő időszak teendőit.

A gyerekek minden iskolai tevékenységét (beleértve a tanórán kívüli és szabadidős

foglalkozásokat is) értékeli, bennük is kialakítja a reális önértékelés igényét.

Megismerteti a szülőkkel az iskola életviteli programját, megbeszéli velük a

gyerekeket érintő nevelési elképzeléseit az osztály, illetve az egyes tanulók

fejlesztésére vonatkozóan.

Törekszik a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására,

együttműködik a szülőkkel.

A mentortanár

Felelős a rá bízott gyermekek fejlődéséért. Heti rendszerességgel foglalkozik a

tanulókkal, tanulmányi előmenetelüket, testi és pszichés fejlődésüket figyelemmel

kíséri. Kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, a fejlesztő pedagógussal, a szülőkkel, a

16


családsegítővel. A gyermek egyéni fejlesztése érdekében a mérések eredményeit

figyelembe véve fejlesztési tervet készít, ennek mentén végzi fejlesztő

tevékenységét. Részt vesz a tanulót érintő megbeszéléseken, szükség esetén

esetmegbeszélést kezdeményez. A tanulóval kapcsolatos információkat diszkréten

kezeli. Elvégzett munkáját a pályázatban előírtak szerint dokumentálja.

3.4 Ép testben ép lélek egészségnevelési program

A helyi tendenciákra és a társadalmi folyamatokra alapuló pedagógiai

programunkkal olyan eszközrendszert kínálunk fel, amellyel tanítványaink saját

kreativitásukat felismerve és felszínre hozva fejlesztik személyiségüket, azaz

jelentős mértékben kompenzálják hátrányaikat.

Integrált Életvitel tantárgy néven a hagyományosnak mondható tantervek egy

részét fogadja be, annak érdekében, hogy azok tartalmai, módszerei - a merőben

új tantárgyrészekkel együtt - közelebb vigyenek a valóban hátránykompenzáló

embernevelésünkhöz. Célunk, hogy gyermekeinknél megalapozzuk azt a tudást,

amellyel képesek lesznek önállóan gondolkodni, cselekedni, tanulni, saját

jövőjüket alakítani. Életvitel összefoglaló név alatt értjük:

- a Mentális jóllét, - a Nemiségtan,- a Pénzügyi intelligencia,

és az Örömmozgás témacsoportokhoz tartozó ismeretek összességét.

3.5 Integrációs és képesség kibontakoztató program

A tanulóink szociális helyzetéből és a képességeik fejlettségéből eredő hátrányok

ellensúlyozásának céljából képesség-kibontakoztató felkészítést szervezünk.

Ennek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása,

tanulási, továbbtanulási esélyének megsegítése történik.

Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere az iskolákban az együttnevelés

szempontját emeli ki, viszont kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés

kialakításának szükségességét. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez

azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a környezethez, amelynek részese.

17


Feladataink:

Az óvodából iskolába való átmenet segítése.

Heterogén osztályok kialakítása. [11/1994. (VI.8)MKM 39/D § és 39/E §(1)]

Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése

Szülői házzal

Gyermekjóléti és családsegítői szolgálattal

Szakmai és szakszolgálatokkal

Középiskolákkal

Nemzetiségi önkormányzatokkal

Az érintett jegyzőkkel

Önálló tanulást segítő felkészítés

Szociális kompetenciák fejlesztése

Integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek

szervezése.

Tanórán kívüli egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások tartása

Együttműködésen alapuló módszerek alkalmazása.

Értékelő esetmegbeszélések szervezése.

Árnyalt, szöveges értékelés.

Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban.

Továbbhaladás feltételeinek biztosítása.

Tanulók továbbtanulásánál nyomon követés.

Az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók

nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integráltan történik. A tanulócsoportok,

osztályok alakulásánál a jogszabályban előírtakat figyelembe vesszük. A

programban résztvevő tanulókat azzal is segítjük, hogy negyedévente kötelező

értékelésünket a tantestületi munkacsoport által kidolgozott szöveges, árnyalt

értékeléssel készítjük el. Minden integrált tanuló számára egyéni fejlesztési tervet

állítunk össze.

3.6 Az inkluzív nevelés

Pedagógiai nézetünk, hogy a különböző etnikumú, kultúrájú vagy a többségtől

valamilyen szempontból eltérő gyerekek, akik felnőtt életüket is különféle társadalmi

szerepekben egymással együttműködve töltik el, már az óvodában, iskolában

18


elsajátítsák az együttműködés készségeit. Az együttnevelkedés, befogadás, az

inkluzivitás alapja a bármiféle hátránnyal, testi vagy lelki sérüléssel élő gyerekek

együttnevelése, bevonása a többségi oktatásba. A sajátos nevelési igényű gyerekek

nevelése pedagógiai szakmai munkánk részévé vált.

4 A nevelőtestület együttműködése

Intézményünk nevelőtestülete innovatív közösség. Ez biztosítja,hogy a változó

környezeti igényeket észlelve, azoknak megfelelve és a belőlük fakadó elvárásoknak

is eleget téve, ugyanakkor a hagyományainkat folytatva képesek vagyunk a

folyamatos megújulásra.

A célok teljesülési kritériuma döntő mértékben függ a nevelőtestületek összehangolt

tevékenységétől, szakmai felkészültségétől.

Ezért kiemelten fontos az egy osztályban, csoportban dolgozó pedagógusok

együttműködése az osztályfőnök irányításával.

- a csoporthoz, osztályhoz igazított jellemző nevelési eljárások kidolgozása,

alkalmazása,

- a napi problémák megbeszélése,

- a gyermekek változásának, fejlődésének, tevékenységének folyamatos

megfigyelése, a tapasztalatok megbeszélése legalább negyedévente

(kiemelten az IPR-ben és a 7 szokás programban mentorált tanulókkal),

- a tehetséges és a gondot okozó tanulókkal kapcsolatos feladatok egyeztetése

A szakmai munkaközösségek, teamek, műhelyek tagjainak együttműködése:

- a tanítási módszerek folyamatos frissítése,

- pályázatokon vállalt szakmai továbbképzéseken elsajátítottak adaptálása és

továbbadása belső képzés keretében

- rendszeres hospitálás egymás óráin, a tapasztalatok megbeszélése,

- a magatartás értékelésének, a szöveges értékelésnek és az osztályzatoknak

közös kialakítása,

- a szakmai közösségek munkaprogramjának összehangolása.

- A referenciaintézményi hálózat kialakításában és munkájában való aktív

részvétel.

19


Az egy évfolyamon tanító pedagógusok együttműködése:

- tankönyvrendelés egyeztetése,

- a kirándulások, egyéb programok évfolyami szinten történő szervezése

- rendszeres esetmegbeszélések

5 PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

nevelési, oktatási tevékenységünk folyamatában, szervezésében a gyermek

mindenek felett álló érdekét figyelembe véve

a tevékenység- és problémaközpontúság

a módszertani sokszínűség

a differenciálás

a fokozatosság és folyamatosság

a tudáshoz való egyenlő hozzáférés

a horizontális tanulás elfogadása, támogatása gyerekek és pedagógusok

között egyaránt

az életszerű, életközeli ismeretek közvetítésére épülő fejlesztés.

a környezettudatosság

a testi-lelki egészség.

5.1 Fejlesztési területek, nevelési célok:

erkölcsi nevelés

nemzeti öntudat, hazafias nevelés

állampolgárságra, demokráciára nevelés

önismeret és a társas kultúra fejlesztése

családi életre nevelés

testi és lelki egészségre nevelés

felelősségvállalás másokért, önkéntesség

fenntarthatóság, környezettudatosság

pályaorientáció

gazdasági és pénzügyi nevelés

médiatudatosságra nevelés

20


a tanulás tanítása

a kulcskompetenciák - anyanyelvi, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai,

természettudományos és technikai, digitális, szociális és állampolgári,

kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai- művészeti

tudatosság és kifejezőképesség, és a hatékony önálló tanulás - fejlesztése

pozitív tanulási attitűd kialakítása, fenntartása

egyéni képességek optimális fejlesztése

élethosszig tartó tanulás megalapozása

hátránykompenzálás, a tanulási kudarcok megelőzése

életkori sajátosságok figyelembe vételével a tanulók kreativitásának

fejlesztése

tehetséggondozás

A fejlesztési területek és a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s

így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai

folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-

cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is.

E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel,

készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a

tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI.

század elején megjelent új társadalmi igényeket.

5.1.1 Az erkölcsi nevelés

A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a

cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése,

igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló

gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése.

Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen

értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési

problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert

körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő

megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi

eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen,

21


emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a

társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség

élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen

készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka

megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a

tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A

tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen

át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és

elősegíti helytállásukat a munka világában is.

5.1.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelésA tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait.

Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók,

művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon

alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális

szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az

embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak

érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az

egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely,

a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a

közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség

esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a

magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg

történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció

kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi

együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle

nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és

jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-

oktatatás egészében evidenciának kell lennie.

5.1.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelésA demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az

állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot

22


teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a

törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az

emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős,

hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a

demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő

törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem

minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem

születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is

feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő

bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a

főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a

honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai

gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az

önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan

támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési

eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és

egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti

Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése.

5.1.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztéseAz önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek

tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra

alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális

alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi

tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék

érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének

az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az

oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és

tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész

folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni

fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott

önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez

és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

23


5.1.5 A családi életre nevelésA család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének,

szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A

szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező

átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok

szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett

feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták közvetítése, a családi

közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a

gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket

közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolában

foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

5.1.6 A testi és lelki egészségre nevelésAz egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot

örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a

test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek

egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb

elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség

harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó,

egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját

szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros

műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -

megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú

tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat

ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a

stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek

alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas

viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal

együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre,

továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes

körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében.

Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások

kialakulásának megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a

tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek

24


sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati

minőségétől.

5.1.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntességA Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást:

célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális

érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű

tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit,

élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is

egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás

és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős

állampolgári léthez.

5.1.8 Fenntarthatóság, környezettudatosságA felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag

változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az

erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási

képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a

tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez

adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki

életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a

természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő,

értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás, ökológiai morál váljék

meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók

viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható

megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a

rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem

elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt

természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka

világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie

őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására.

Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi

folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá

kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének

25


megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki

életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó

kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos

oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani.

5.1.9 PályaorientációAz iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó

képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket,

tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják

képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken,

megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát,

valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket.

Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a

versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

5.1.10 Gazdasági és pénzügyi nevelésA felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a

világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét

meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a

tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való

ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni

döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan

rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és

közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a

köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó

pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a

fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban

értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az

önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a

természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is

kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén.

5.1.11 Médiatudatosságra nevelésCél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak:

értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az

26


értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén

felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt

mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A

tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média

és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a

nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e

különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

5.1.12 A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy

felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag

elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania,

hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan

használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az

előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek;

miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók

elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást

kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok

sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen

része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek

lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

27


6 A célok megvalósítását segítő feladatok, alapvető módszerek, eszközök, eljárások

Feladat Módszer, eszköz, eljárás

Tanulási képességek folyamatos fejlesztése, a részfunkciók, részképességek fejlesztése

Egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások,– fejlesztő, játékos feladatok a megfelelő eszköztárral. Tanítási óra, napközis-, fejlesztő foglalkozás.

Tanulási alapképességek fejlesztése: emlékezet, figyelem, koncentráció

Verbális – memoriterek, vizuális – kép, képsorozat, tárgyak és sorrendjük stb. Minden foglalkozáson, Sindelar terápia

Tanulási alapkészségek fejlesztése: olvasás, írás, számolás, beszéd

Differenciált tanulásszervezés, egyéni és/vagy kiscsoportos foglalkozások. Írásvetítő, fóliasorozat, betű-, szó-, számkártyák, oktatótáblák.

Tanulási technikák, módszerek kialakítása, elsajátíttatása, fejlesztése,

Változatos oktatásszervezési eljárások alkalmazásaÉrzékszervi tapasztalásra épülő ismeretszerzés az értő olvasás fejlesztése

IKT technikák elsajátíttatása és alkalmazása

Tanulásmódszertani ismeretek az életkori, az egyéni fejlődésnek megfelelő szintű elsajátíttatása, szokásrend kialakítása a 7 szokás mentén, differenciált csoportos és egyéni foglalkozások, feladatra szerveződő csoportok munkája.Tevékenységség-központú pedagógiai gyakorlat: projekt, témahét, kooperatív technikák

könyvtárhasználatIKT eszközök használata valamennyi tantárgy esetében - tanulásmódszertani témahét keretében is - tanári, tanulói laptop, aktív tábla, internethasználat.

A könyv, a könyv-és médiatár, mint információforrás használata, a kompetenciaalapú oktatás követelményeinek megfelelően

Gyűjtőmunka, katalógusok, internet használata, tájékoztatók, kiselőadások készítése. Vita, projekt-módszerek valamennyi tantárgy keretében

28



Az egészséges testi fejlődés érdekében a mozgáskultúra, a motorikus képességek fejlesztése, a rendszeres testmozgás iránti igény felkeltése: az érdeklődésre számot tartó sportágak alapjainak elsajátíttatása

- élményt nyújtó testnevelés órák, óvodai foglalkozások, mozgáskotta, gyógytestnevelés

- természetjárás,- kirándulások, túrák,- tömegsport,- ISK foglalkozások- mindennapos testnevelés- komplex intézményi mozgásprogram

Az intézmény hagyományainak, hírnevének és tekintélyének növelése a következő sportágak kiemelésével: kézilabda, labdarúgás,kosárlabda, küzdősportok természetjárás.

Edzések, versenyek, házibajnokságok, kistérségi, megyei, országos sportrendezvények, iskolai sportnap

Az egészséges életmód, higiénia, az egészségvédelem, az egészség, mint érték fontosságának tudatosítása

- személyes példamutatás,- életmód- életviteli órák és foglalkozások, egészségnevelési hét, témanap, projekt- beszélgetések, viták, gyűjtőmunka a témáról - osztályfőnöki órák

- tábor, erdei iskola- külső szakemberek által vezetett foglalkozások (iskolaorvos, védőnő, egészségnevelő, sportoló, edző stb.)

Küzdelem a káros szokások, szenvedélyek kialakulása ellen.A nézetkülönbségek megoldásának kulturált módozatai.A szabadidő hasznos eltöltésének formái településeinken

- személyes példamutatás,- a káros szokások, szenvedélyek hatásának (fizikai, biológiai, szocializációs, személyiségromboló, morális) sokoldalú bemutatása szakemberek bevonásával, drog-prevenció

- aktuális konfliktusok megoldása segítséggel, barátok közreműködésével, kiscsoportban.

- napirend, szokásrendszer, életvitel.A mozgás, a tömegsport színvonalának, vonzerejének növelése

- vonzó programok és körülmények teremtése,- elismerés, megbecsülés kifejezése,- rendszeres értékelés,- önértékelés, önbecsülés, önfegyelem erősítése

29



A gyermekek, tanulók személyiségének megismerése, tiszteletben tartása, a pozitív tulajdonságok transzferábilis hatásának kihasználása. Lemorzsolódás minimálisra csökkentése

Családlátogatások, fogadóórák, integrációs fogadóórák, évfolyam, évfolyamközi, illetve osztálymegbeszélések. A tanulók, gyermekek személyiségének megismeréséhez különböző módszerek alkalmazása. Időben történő korrekció (magatartás, tanulási aktivitás, hiányzás)

A másság elfogadása, az empátia készségének kialakítása, fejlesztése. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált fejlesztése. Deviancia kialakulásának megelőzése. Reális önértékelés kialakítása.

Osztályfőnöki órák, óvodai foglalkozások, szociometriai mérések és elemzések, egyéni megfigyelés, fejlesztő foglalkozás, tréning. Konfliktuskezelés technikái, segítő szerep. Kudarckezelési technikák elsajátíttatása.

A hátrányos helyzetű tanulók segítése, az egyénre szóló személyes törődés, segítés, mentorálás,

Szegregációmentes, együttnevelést biztosító környezet kialakítása.

Befogadó, inkluzív pedagógia alkalmazása, az ehhez szükséges feltételek biztosítása.

Az IPR tevékenység- és élményközpontú pedagógiai módszerei. Felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások

Útravaló program, 7 szokás program

Folyamatos pedagógusképzések

Egyéni fejlesztések, habilitációs és rehabilitációs foglalkozások

Akadálymentesítés, szakemberek biztosítása

Minden gyermek eljuttatása a lehetőségeinek maximumára

Egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése

Differenciált foglalkozások, szakkörök, fejlesztő foglalkozások, tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat alkalmazása

Képességkibontakoztatás Szakkörök, önképzőkörök, versenyek, vetélkedők intézményegységenként (tanulmányi, sport, ügyességi, kulturális, iskolaújság), pályaorientáció.

A gyermekek szociális helyzetének, szociokulturális környezetének megismerése

Családlátogatás, kapcsolattartás a társintézményekkel (gyermekjólét, családsegítő, egészségügyi), a pedagógiai szakmai szolgáltatóval, szakszolgálattal, lakóhelyi önkormányzatokkal.

Szocializációs problémák kompenzálása

ön-és csoportértékelés gyakorlati alkalmazása

Ösztönző értékelés, konfliktuskezelés tanítása, motivációs technikák alkalmazása, magatartáskorrekciós eljárások alkalmazása, pedagógiai műhelymunka, tanítási dráma

30



Az élő hagyományok, nemzetiségi, etnikai kultúra megismertetése

Gyűjtőmunka, kiállítás, ppt, népszokások felelevenítése, népdalok, zene, viselet, tájmúzeum anyagának ismerete, vetélkedők, bemutatók, nemzetiségi napok, témanapok, projektek.

Motivációs bázis építése a nyelvtanulás iránt, a nyelvi kommunikáció fontosságának tudatosítása.

Kapcsolatteremtés, tájékozódás. testvérkapcsolatok ápolása, közös programok szervezése, fellépések, szereplések, nyelvi tábor.

A tanórán szerzett ismeretek hasznosítása más közegben

Anyanyelvi közeg (nemzetiségi), testvérkapcsolatok, delegációk a városban, programok (kulturális, sport stb.), versenyek, vetélkedők, játékok.

Legyen a tanulóink többsége a tanult idegen nyelv birtokában az Európai Unió teljes értékű polgára

- nyelvi táborok,

- internet,

- cserekapcsolatok.

31


Feladat Módszerek, eszközök, eljárások

Környezetbarát, környezetkímélő szemléletmód, környezettudatos magatartás kialakítása, megerősítése,

- közvetlen környezetünk megismerése, tudatos védelme,

- a szelektív hulladékgyűjtésről ismeretek,- környezetbarát anyagok használata az

iskolában, óvodában, otthonTermészetismeret elmélyítése - természetjárás, kirándulás, erdei iskola

- a Duna-Dráva Nemzeti Park általános, a településeinket érintő részének alaposabb ismerete, a régiónkról készült természetfilmek megtekintése, a sellyei kastélypark, Kisrét megismerése,

Az élő természet értékeinek megóvása Természeti értékeink, az intézmények környezetének gondozása, a természeti értékek ismerete, védelme, a környezet állapotának mérése, monitorozás (Fekete-víz). Tanítási óra, szakkör, Madarak és Fák Napja, Föld Napja, Erdők hete

Közvetlen környezetünk tisztaságának megóvása

Osztályterem, csoportszoba, folyosók, mosdók, udvar rendben tartása, szelektív hulladékgyűjtés.. Személyi higiéné.

A gyerekek/tanulók életmódjának, életviteli szokásainak pozitív befolyásolása. Az értékrend alakítása.

Életviteli órák, foglalkozások, az iskola munkarendjének a mintaadó követelmények szerinti alakítása, környezetvédelmi jeles napok, egészségnevelési projektek.

32


A gyermekek, tanulók jogainak tiszteletben tartása:

Feladatok Módszerek,eszközök, eljárások

A gyermekek személyiségének ismeretében annak fejlesztése

- Ösztönző, az önismeretet fejlesztő visszajelzés, értékelés valamennyi órán és foglalkozáson,

- ötletláda,- kérdőíves elégedettségi vizsgálatok

Az önkormányzás képességének fejlesztése

- DÖK ülései és témái,- DÖK működésének segítése,- osztályközösségek alakítása, öntevékenység segítése.

A tolerancia – készség fejlesztése a nevelők és agyermekek körében egyaránt

- közös játék, 7 szokás foglalkozás- szociometriai mérések a tanulók körében,- klimateszt a nevelők körében,- házirend szükség szerinti módosítása,- esetmegbeszélések rendszere.

A szabályozókban megfogalmazott elvek, eljárások, magatartásmódok betartatása, mintaadás és mintakövetés rendszeres értékelése

-Jogszabályi ismeretek alapossága a nevelőknél,

- a házirend ismerete, értelmezése a nevelőkkel, gyermekekkel, szülőkkel.

33


6.1 A személyiségfejlesztés

során célunk, hogy gyermekeink minden lehetőséget megkapjanak a következők szerint:

A gyermek és a tanuló

Kiegyensúlyozott, rugalmasan alkalmazkodó, nem szorong, nem fél az ismeretlentől

mert az intézmény biztonságot nyújt

Nyitott, érdeklődő, figyelmét a feladatokra képes irányítani

mert nevelői, családja kellő motivációt biztosítanak ehhez, eredeti gondolatait nem kell elfojtania

Törekszik a beilleszkedésre, vágyik az elfogadottságra

mert szükségleteiről egyeztethet nevelőivel, társaival

Vállalkozó szellemű, aki szereti a kihívásokat, az erőpróbákat

mert érzi, hogy környezetében segítőkre, támogatókra talál

Képes az együttérzésre, az empátiára mert vele is tapintatosak, érzékenyek, örömében és kudarcában osztozni tudnak

Önbizalma megfelelően alakul mert számíthat környezetére, az önérzetét nem sértő, fejlődését segítő értékelésekre

Tudatában van annak, hogy érdemes erőfeszítéseket tennie, nem kiszolgáltatott

mert a normákat vele közösen alkották

Társaival, környezetével toleráns mert tudja, hogy a tudomásulvétel nem jelent feltétlenül egyetértést, de mindent meg lehet beszélni, folyamatosan fejlődik konfliktusmegoldó képessége

Megbízható, őszinte, aki tetteiért vállalja a felelősséget

mert ismeri a szabályokat, tudja, hogy hibái orvosolhatók, megbeszélhetők

A személyiség fejlesztés megvalósítását támogató feladatok

Feladatok Eszköz, eljárás

Gyermekismeret:Tanulók megismerése. A tanulók motiválása. A tanulók életkorának,egyéniségének megfelelő képességek kialakítása Új oktatásszervezési eljárások alkalmazásával a személyiség komplex fejlesztése

• pedagógus és a tanuló közvetlen kapcsolata• pedagógus és szülő kapcsolata,• tanórák és más foglalkozások, szabadidős

tevékenységek (szakkörök és játékdélutánok) tapasztalatai alapján a tanulók bevonása különböző tevékenységekbe

• egyénre szabott megismerési folyamat• az érdeklődés felkeltése, szinten tartása, új

célok, lehetőségek kijelölése, egyének és

34


Helyes tanulási szokások kialakítása egyénenként

csoportok jelentkezése önkéntes feladatokra, rendezvényekre

• tudományos diák munkák, tanulmányi vetélkedőkön elért eredmények

• sikerélmény biztosítása a foglalkozásokon• az elméleti ismeretek alkalmazása a

gyakorlatban• képesség felmérés, értékelés, feladat

megjelölés• a tanulási módszerek felvetései, azok

megbeszélése, játékos alkalmazása (pl.: te hogy tanítanád?)

• a tanórák színessé tétele a rendelkezésre álló IKT eszközökkel

• interaktív tanulás, önállóan a számítógép segítségével

• folyamatos és rendszeres számonkérés, beszámoltatás

• követelmény és jutalmazási rendszer következetes alkalmazása

Szociális kompetencia fejlesztése:Olyan iskolai légkör kialakítása, amely elősegíti, hogy a tanulók folyamatosan megtapasztalhassák az egyének, csoportok megértésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit.A tanulói együttműködés különböző formáinak alkalmazása Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatók, egyértelműek. Az elvárás mindenkivel szemben következetesA felelősségvállalás megalapozása az együttműködésre épülő kooperatív csoportmunkában

• szociális szokások, minták elsajátítása tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon

• önkiszolgálás, segítés, felelősök szerepe• szokásrend kialakítása a tanteremben, tanítási

órákon, az eszközök kezelésében, udvaron, ebédlőben, társakkal, felnőttekkel szemben

• páros és csoportmunka, projektmunka. Otthoni egyéni feladat vállalása

• egységes jutalmazás és büntetési rendszer alkalmazása

• viselkedés alapvető szabályainak megismerése, gyakorlása szituációs játékokban

• egyéni „érzékenység” elfogadása, csoportok, közösségek, barátságok kialakulása

• az egymás mellett élés alapvető szabályainak alkalmazása a társas kapcsolatok kialakításában, fenntartásában

• választékos, közérthető kommunikáció Önismeret, önértékelés, önszabályzás:Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Reális, a képességeket is figyelembe vevő teljesítményértékelés.A tanulók ön- és társas értékelési

• a reális „ÉN kép”, és környezeti kép kialakítása• játékos önismereti beszélgetések,

szociometriai felmérések• a tanuló által megfogalmazott elvárások

bővítése• a realitás érzék fejlesztése• pozitív visszacsatolások, önbizalom erősítés a

különböző képességek és készségek figyelembe vételével

• segítség a pozitív és negatív élmények feldolgozásában

35


kompetenciájának fejlesztése • egyéni és csoportos tréningek a pszichológus bevonásával gyakorlás, segítő szempontok adása, nevelői korrekciók, a tanulók véleményének tisztelete

A tanulás tanítása:A tanulók életkorának, egyéniségének megfelelő tanulási módok ajánlása, tanítása. Fokozatos önállóságra nevelés, lényegkiemelés képességének fejlesztése.

• szemléletes, szemléltető tanítás és tanulás• a tanulás értelmének megmutatása a tanulók

fejlődésén keresztül• fokozatos önállóságra nevelés (életkor,

készség, képesség függvényében) tanórai anyag differenciálásában

• önálló munkák, feladatok, versenyfeladatok alkalmazása

• szövegértési feladatok, emlékezetfejlesztés alkalmazása

Vitakultúra, együttműködés, egyéni és közös feladat-vállalás:Kialakítani és fejleszteni a tanulók vitakultúráját, a saját vélemény kialakítását, érvelést, illetve más véleményének elfogadását, és az azzal való azonosulást. Együttműködési készség kialakítása, legyenek képesek a tanulók munka és feladat megosztásra a közös cél elérése érdekében. A tanulókban felkelteni az érdeklődést az egyéni és közösségi feladatvállalás iránt.

• vélemény kialakítás, meggyőző érvelés technikájának, módszereinek elsajátítása osztályfőnöki órákon, tanórákon

• a kompromisszumkészség fejlesztése vitakörök, fórumok keretében

• versenyfeladatok megoldása egyénileg és csoportokban tanulmányi versenyeken, órai munka során

• az „önkéntesség” díjazása a jutalmi rendszerben

• az egyén és csoport közötti különbségek (hatékonyság, minőség, stb.) bemutatása gyakorlati példákon keresztül

• - a tanulók közötti kapcsolatok új formájának megjelenése a közös munka, feladatvégzés során

Az információszerzés és feldolgozás képességének fejlesztése:Az információszerzés és információfeldolgozás, felhasználás módjainak elsajátítása.

• az információhoz jutás folyamatainak bemutatása, (nyomtatott és elektronikus média, internet, könyvtár, stb.)

• az információ feldolgozásának szükségessége, a hitelesség ellenőrzésének gyakorlati bemutatása (újságírás,

• cikkek, közlemények írása)• az információ osztályozásának lehetősége,

módja, gyakorlati felhasználása (látogatás a rendvédelmi szerveknél, postánál, stb.)

• az információ felhasználásának szükségessége (tér és időbeliség) a visszacsatolásokban, döntési folyamatokban való alkalmazás bemutatása

• az információtovábbítás lehetőségeinek vizsgálata, eszközeinek bemutatása játékos feladványokon keresztül

Problémamegoldó gondolkodás és alkotóképesség előtérbe állítása:

• a probléma megoldás folyamatainak bemutatása a felismeréstől a feldolgozásig

• pszichológus bevonásával szituációk,

36


A tanuló váljék kreatív emberré, fokozatosan alakuljon ki az alkotó és problémamegoldó gondolkodás módja. Kognitív képességek, illetve intellektuális készségek fejlesztése, logikus gondolkodásra nevelés valamennyi tanórán és foglalkozáson.Feltárni az alkotó tevékenységre alkalmas tantárgyi tartalmakat.

szerepjátékok alkalmazása a folyamatok felismerése és elkülöníthetősége érdekében

• az érdeklődés felkeltése, szinten tartása, új célok, lehetőségek kijelölése

• alkotóképesség új dimenzióinak megnyitása, festés, rajzolás, szobrászat, digitális művészet, stb.)

• a tanuló irányított fejlesztése az egyszerű geometriai ábrázolástól az összetett alkotásig, (rajzfoglalkozás, szakkör, stb.)

• - a tanuló motiváltságának megőrzése, az általa készített alkotások elbírálásával, kiállításával, stb.

A tanulásszervezésben a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása:Kialakítani a tanulókban, hogy képesek legyenek megszervezni az önálló tanulásukat, figyelembe véve saját korlátaikat, illetve az elsajátítandó, ismétlendő tananyagot. Biztosítani a tanuló számára az önálló tanulás objektív feltételeit.

• elméleti és gyakorlati tanácsok, módszerek az időbeosztás megszervezésére

• széleskörű elérés, illetve hozzáférés biztosítása a tananyagok, dokumentációk, háttér információkhoz, törzsanyaghoz

• - a könyvtár, számítástechnikai terem látogatottsága nő

Lehetőség teremtése a tanulókegyüttműködésére:Demokratikus magatartás, felfogás alakítása társadalmi tevékenységeken keresztül. A kezdeményező-készség és a szervezőkészség erősítése a diákönkormányzati tevékenység keretén belül. A diákönkormányzat, osztályközösségek, szülői szervezetek, munkaközösségek munkájának segítése.

• testnevelés, versengések• közművelődési és tanulmányi versenyek• DÖK által szervezett, támogatott programok

A mozgás megszerettetése, egészséges életmódra nevelés:Egyénre szabott mozgásterápia összeállítása, figyelembe véve az életkori sajátosságokat, fizikai állóképességet. Az attitűdformálás, a sportolást kedvelő, abban élményt, felüdülést találó gyermekek pozitív hozzáállásának alakítása. A mozgás megszerettetése, a rendszeres sportolásra, sétálásra nevelés.

• a helyes testtartás kialakítása• ritmikus mozgás fejlesztése, népdalok, népi

játékok alapelemeinek elsajátításával• állóképesség fejlesztése az életkor, fizikum

figyelembe vételével pl.: szabályjátékok, labdajátékok, KRESZ vetélkedő, délutáni edzések

• sportdélutánok, túrák, kirándulások szervezése• uszodalátogatás• sportversenyeken való részvétel• szülők, hozzátartozók bevonása a tanórán

kívüli szabadidős tevékenységekbe• közös játékok játszása

Erkölcsi nevelés:Az életkori sajátosságoknak

• Erkölcstan/Hit-és erkölcstan órákon• Közös iskolai programokon

37


megfelelő erkölcsi normák megismerése és betartása

• 7 szokás program keretében

6.2 A közösségfejlesztés

A gyermekek/tanulók személyiségének fejlesztésére irányuló nevelési és oktatási

munka egyrészt a nevelők és a gyermekek/tanulók közvetlen, személyes kapcsolata

révén, másrészt közvetett módon, a közösségi hatáson keresztül valósul meg.

A közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése, irányítása

az intézmény nevelő, nevelő-oktató munkájának alapvető feladata, amely az egész

intézmény életét átfogja.

Az intézményi integráció nyomán különösen fontos, hogy a „mi tudat” intézményi és

intézményegység szinten is kialakuljon, erősödjön.

Céljaink: az összetartozás érzésének erősítése, a másság, a nemzetiségi és etnikai

hovatartozástól függetlenül

Közösségi szellem kialakítása, fejlesztése

A pozitív értékek iránti fogékonyság erősítése

A demokrácia mindennapi és iskolai életben való alkalmazása.

A szolidaritás érzésének kialakítása

A hazaszeretet érzésének erősítése, a hagyományok ápolása, ünnepségek

értékének megőrzése

Szűkebb és tágabb környezet értékeinek védelmére való nevelés

Feladat Eszköz, eljárás

Közösségkialakítás, közösségfejlesztés• Kapcsolattartás a gyermek

környezetével

• Tanuló-tanuló, tanuló-tanár, tanár-szülő kapcsolat alakítása.

• szülői értekezletek,• szülői munkaközösség,• családlátogatás: feljegyzés készítése• közös osztály, iskolai és iskolán kívüli

programok, projektek ahol a szülők is részt vehetnek, kirándulás, túra, erdei iskola, múzeumi foglalkozások, a tanítási –tanulási környezet kitágítása

Közösségi szellem kialakítása, • Klubdélutánokon közös játék, ügyességi,

38


fejlesztése.Egészséges versenyszellem kialakítása, az összefogás szükségességének felismertetése csoportos tevékenységek útján

szellemi vetélkedők• Gyermeknapi rendezvény, farsangi bál,

jelmezverseny, közös programok az intézményegységek között

• Projektek, témanapok, témahetek,

Erkölcsi szemlélet fejlesztése:becsületesség, küzdőszellem, negatív magatartásformák elítélése, pozitívak elfogadása.

• Osztályfőnöki és tanórákon: beszélgetés, tesztek, feladatlapok, szituációs játékok, dráma foglalkozások, szociometriai felmérés.

Ismerjék meg a helyi természeti és emberi környezetet.Óvják a természet értékeit, vigyázzanak szűkebb és tágabb környezetük értékeire.Egészséges életmódra nevelés.

• Természetvédelmi terület.• Túrák: őszi vagy tavaszi túra, akadály-

verseny, vetélkedők, sportversenyek, csapatversenyek, projektek

• Egészséges életmóddal kapcsolatos versenyek

Legyenek nyitottak a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt.

• Helyi hagyományok, népszokások őrzése, továbbadása: etnikai folklór – tánc, zene, hon-és népismeret c. modul, horvát és roma projektek, multikulturális napok, drámapedagógia, osztályfőnöki óra.

Környezeti értékek védelme és gyarapítása

• Iskolai munkaeszközök védelme, óvása, rendben tartása.

• környezettudatosság (áram, víz, fűtés, szellőztetés).

• Az iskola környékének közös rendben tartása, rendezése, parkosítása, közösen végzett munka a DÖK vezetésével.

A demokrácia fogalmának megismertetése, jelentősége. Jogok és kötelességek megismerése és gyakorlása.Konfliktushelyzetek kezelésének fejlesztése.

• Beszélgetések az osztályfőnöki órákon.• Demokratikus viselkedésformák

alkalmazása a tanórákon.• Jogorvoslat lehetősége.• Fegyelmi tanács működtetése.

A helyi demokrácia színtereinek biztosítása.

• Iskolai diákönkormányzat működtetése, amely rendelkezik SZMSZ-szel, munkatervvel, házirenddel

Kommunikációs kultúra fejlesztése:önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képessége.

• Iskolaújság készítése, amely képet ad az iskola életéről, eseményeiről és tükrözi a tanulók véleményét.

• Iskolarádió: a zene mellett tudósítson a mindennapi eseményekről, használja fel lehetőségeit az információnyújtás, véleményformálás terén.

• faliújságAz összetartozás, közösség erejébe vetett hit érzésének fejlesztése (osztályközösség fejlesztése is!) Egymás sikerének

• Csoportos és egyéni versenyeken való részvétel (tanulmányi, műveltségi)

• Sportversenyek

39


elismerése, együtt örülni tudás, az empatikus készség fejlesztése.A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása.

• Közösségi rendezvényeken és a mindennapi életben való részvételük segítése.

A hazaszeretet, magyarság érzésének erősítése.Legyenek büszkék iskolájukra, öregbítsék annak jó hírnevét.

• Ünnepségek rendezése.• Iskolai hagyományok őrzése.• Részvétel a városi ünnepélyeken.

7 Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógia tevékenység

7.1 A tehetséggondozás:

A tehetség jellemzőinek tekintjük az életkori átlagot meghaladóan:

- a környezet iránti fokozott érdeklődést,

- a gazdag és színes fantáziát,

- a kreativitást és kombinatív készséget,

- a mozgásban az ügyességet, harmóniát,

- a kedvet, szorgalmat, kitartást az alkotásban a kiemelkedő eredményekért.

Az adottság, képesség, tehetség korai kibontakoztatásának segítése, fejlesztése,

különös tekintettel a szociális hátrányokkal induló gyermekekre, tanulókra minden

nevelő feladata (testnevelés, művészetek)

Feladat Eszköz, eljárás

Sokoldalú képzés, változatos szabadidő biztosítása

Fakultatív képzés tanórán kívül. Szakkörök indítása (számítástechnika, énekkar,stb.)

Színvonalas oktató-nevelő munka Egységes nevelési eljárások, sokoldalú szemléltetés, koncentráció,

Tehetségkutatás Tanulók és munkáinak megfigyelése órán és órán kívül. A sikerélményt nyújtó adottságok, képességek felfedezése a tanulókban.

A tehetséges tanulók fejlődésének figyelemmel kísérése, ösztönzése.

Önképzés elsajátítása, kiállítás tanulói munkákból, tanári irányítás. Érdeklődés

40


felkeltése a tanulókban, tanulói teljesítmény aktivizálásai, egyéni feladatok, kutatói munkára nevelés –, projektek, témahét, témanapok.Útravaló program

Ismeretszerzési és tanulási technikák alkalmazására szoktatás.

Könyvtárhasználati órák, az iskolai könyvállomány bővítése, tanulmányi kirándulások, színház, múzeumlátogatások. A tanuló számára a legmegfelelőbb tanulási technikák elsajátítása. Az értő olvasási készség elsajátítása, mentorálás

Esélyegyenlőség biztosítása. A tehetséges, a hátrányos helyzetű tanulók motiválása, bevonása a közösségi és a képesség-kibontakoztató programokba A szociális és kulturális hátrányok leküzdését támogató foglalkozások a szülők bevonásával.IPR program, Útravaló

Egyéni tanulási utak biztosítása Csoportbontások nyelvi órákon, tanulóra szabott egyéni plusz feladatok.Csoportmunka. Kooperativitásra épülő tanulásszervezési eljárások,Képességfejlesztés

Tudatos médiahasználatra nevelés.

Mértéktartás! (TV, számítógép)Iskolarádió, iskolaújság.A szabadidő helyes eltöltése.Egészséges életvitel. A médián keresztül kísérjék figyelemmel a napi eseményeket. A műsorok és sajtótermékek tudatos szelektálása

Sikeres továbbtanulás,pályaválasztás.

Középiskolai előkészítők, szándékfelmérések, pályaválasztási szülői értekezlet, iskolalátogatások. Minden tanuló a képességeinek megfelelő középiskolátválassza, és nyerjen is felvételt.

Együttműködés, kapcsolattartás. Óvodákkal, szülőkkel, szaktanácsadókkal, szaktanárokkal, hospitálások, családlátogatások. Nőjön szülői értekezletek látogatottsága, fogadóórák és a nyílt tanítási napok látogatottsága. Közös rendezvények lebonyolítása (pl. túrák)

Iskolánkban a tehetséggondozás szinterei:

Tanulmányi versenyek szervezése, illetve az azokon való részvétel (utazási

költség)

Zrínyi Ilona matematika verseny rendezése és az azon való részvétel

(nevezési díj)

Vers- és prózamondó versenyek (díjazás, útiköltség)

41


Olvasási, szép kiejtési verseny (Útiköltség, díjazás)

Rajzpályázatok (díjazás)

Sportversenyek (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, természetjáró sportágban

a házi, megyei, országos versenyek, diákolimpiák) (útiköltség)

Horvát nyelvi iskolai, kistérségi, megyei, regionális, országos versenyek,

találkozók (vers- és prózamondó, színjátszó, tánc, zene, sport) (útiköltség,

szervezési költség, díjazás)

Művészeti pályázatok (rajz, kerámia, tojásfestés, origami…) (Útiköltség,

díjazás)

Népdaléneklési verseny (Útiköltség, díjazás)

Hangszeres találkozók, bemutatók (útiköltség)

Projektek (anyag- és eszközigény)

Szakkörök (anyag- és eszközigény)

SNI-s tanulók versenyeztetése (Útiköltség, díjazás)

A tanév rendjébe illeszkedő egyéb versenyek( külsős szervezéssel is)

(Útiköltség, díjazás)

Évfordulókhoz, hagyományokhoz kötődő műsorok, rendezvények szervezése

(dekoráció, szervezési költség)

7.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését, felzárkóztatását segítő programok:

Az intézmény beiskolázási körzetében, ahol a kötelező felvételt biztosítja a családok

szociális, anyagi és kulturális helyzete nagyon heterogén.

Célunk:a.) a nehéz körülmények között élő, a tanulásra való motiváltság hiányával

induló gyermekek, tanulók hátránykompenzálása a személyiség pozitív

erőinek mozgósításával. Egyéni bánásmóddal az érdeklődés felkeltése, a

tanulási körülmények biztosítása.

b.) A tanulási nehézséggel, tanulási zavarral ( SNI - tanulásban akadályozott,

értelmileg akadályozott) küzdő gyermekek, tanulók szakszerű segítése.

Feladatok:

42


a.) A szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók esetében az IPR

kötelező elemeinek megfelelően:

- motivációs bázis építése,

- alapozó időszak megnyújtása

- az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása

- az érzékszervi tapasztalásra épülő tanulás az óvodában, a kezdő és alapozó

szakaszban,

- a tanulásnak, mint értéknek elfogadtatása,

- az egymástól való tanulás lehetőségének biztosítása,

- verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás

folyamatában,

- egyéni haladási, fejlődési ütemnek megfelelő terhelés, sikerélményhez

juttatás, egyéni fejlesztési tervek

- önértékelés és csoportértékelés alkalmazása,

- mentorálás,

- önismeret, önbizalom fejlesztése, pozitív énkép kialakítása,

- hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása

- a tanulási feltételek biztosítása az intézményben,

- a szülők megnyerése az együttműködésre, - gyermekvédelmi, családsegítő támogatás igénybevétele,

- ösztöndíjak.

b.) Tanulási nehézséggel, tanulási zavarral küzdő gyermekek, tanulók esetében:

- a tanulási probléma okának feltárása,

- a nevelési tanácsadó, illetve a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és

Rehabilitációs Bizottság igénybevétele, együttműködés,

- a kommunikációs képesség fejlesztése,

- az SZRB, illetve a nevelési tanácsadó szakvéleményének megfelelően

fejlesztési terv készítése,

- a szükséges habilitáció, rehabilitáció biztosítása szakemberekkel, utazó

gyógypedagógussal

- az SZRB szakvéleményének megfelelően integrált, illetve megfelelő

intézmény biztosításával szegregált nevelés, oktatás biztosítása,

43


- az integrált gyermekek, tanulók esetében a csoporton, osztálykeretben egyéni

segítségnyújtás.

-

Feladat, cél Eszköz, eljárás, módszer

A speciális tanulási nehézség felismerésének kritériumai az iskolába lépés időszakában.

• Észlelési funkciók megfigyelése: látás, hallás, tapintás, téri tájékozódás

• Mozgás• Figyelem, emlékezet• Verbalitás• Munkatempó megfigyelése• Megfelelő ülésrend

Tanulási kudarc (zavar) esetén a tünetegyüttes szűrése

• Anamnézis felvétele• interjú, kérdőív segítségével• környezettanulmány készítése• Pedagógiai-pszichológiai tesztek elvégzése

(szorongás, koncentrálási nehézségek)• Viselkedés megfigyelése

Viselkedési zavar (magatartászavar) tünet-együtteseinek feltárása

• A magatartás folyamatos megfigyelése tanórán, az óraközi szünetekben, a napközi otthonos foglalkozásokon.

• Pszichopedagógus bevonása (ha van)• Családlátogatás

Az elmaradt részképes-ségek, pszichikus területek fejlesztése.

• Speciális, egyénre, ill. kiscsoportra szabott fejlesztőprogram összeállítása.

• Prevenció illetve korrekció alkalmazása.Nyelvi problémákkal, beszédhibákkal küzdő gyermekek kiszűrése.

• Logopédiai vizsgálat megszervezése.• Pályázatírás logopédiai foglalkozások, fejlesztő

órák lebonyolításának finanszírozására.• A gyermek szakemberhez való irányítása.

Hallásgyengeség kiszűrése. • A tanulók hallási képességeinek megfigyelése.• A beszédértés minőségének vizsgálata, tesztek,

hangkazetták.Mozgásproblémák, testi hibák kiszűrése.

• Gyógytestnevelés, könnyített testnevelés

A tanulók felzárkóztatása tanórai foglalkozások keretében illetve a tanítási órákon kívül.

• Csoportbontás• Differenciált órai munka• Egyéni képességekhez mért feladatok• Napközi otthonos foglalkozások• Egyéni fejlesztő órák szervezése

A gyermekeket érő kudarcok megszüntetése, a sikertelenség megelőzése.

• Pszichopedagógus segítségének igénybe vétele.• Differenciált órai munka.

A helyes tanulási technikák elsajátítása, a megfelelő tanulási stratégiák kiépítése. A tanulás megszerettetése.

• Rendszeres tanulásra szoktatás.• A gyermekekkel együtt felépíteni a számukra

megfelelőbb tanulási stratégiát.• Tanulópárok, tanulócsoportok létrehozása.

44


Szabadidő helyes eltöltésének megszervezése. A hátrányt nem jelentő képességterületeken a gyermekek kiemelkedési lehetőségeinek biztosítása.

• Érdeklődési területeknek megfelelően szakkörök beindítása.

• Sportversenyek szervezése.• Drámajáték, tánc, mozgásos, ritmikus

tevékenységek beépítése a tananyagba.

A tanulók felkészítése a következő iskolafokozatba kerülésre. Pályaválasztás.

• A tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek megfelelő középiskolába jutása.

A felzárkóztatást, fejlesztést segítő programok finanszírozása.

• Pályázatok írása• Fenntartói hozzájárulás

Szakmai kapcsolatok kialakítása az iskola keretein túl.

• Állandó ill. időszerű kapcsolattartás a nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, önkormányzattal, pedagógiai szakszolgálattal, gyermekorvossal

A felzárkóztatást segítő tevékenységformák 2004. IX. 1.-től Sindelar-méréssel az 1. és 2. osztályban a tanulók

részképesség zavarainak szűrése elindult. Az elkövetkezendő években

az óvónők és tanítók jelzése alapján a tanulók vizsgálata megtörténik.

A mérés után fejlesztési terv szerint a gyermek részképesség

zavarának enyhítésére nyílik lehetőség, melyet a fejlesztő

pedagógusok irányítanak. Differenciált óraszervezéssel a tanítók is

bekapcsolódnak a munkába. A magatartási zavarral és más

részképesség zavarral küzdő tanulóink ellátásában, logopédiai és

pszichológia problémák megoldásában a fentieken kívül a Pedagógiai

Szakszolgálat Sellyei Kirendeltségének szakemberei nyújtanak

segítséget. Tanulóink pedagógusi javaslat alapján vehetik igénybe ezt

a szolgáltatást, melyhez szülői beleegyezés is szükséges.

szoros kapcsolatot tartunk tagintézményeinkkel, a nevelési

tanácsadóval, és a gyermekjóléti szolgálattal

integrációs és képesség kibontakoztató felkészítés

Mozgáskotta eszközrendszerének használata

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

Útravaló Ösztöndíj program

a nívócsoportos oktatás

a napközi otthon

45


a fejlesztő foglalkozások

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek,

eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai

a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése

a továbbtanulás irányítása, segítése

az óvoda-iskola átmenet segítése

alapozó időszak megnyújtása – alkalmazkodva a tanulók egyéni

képességeihez

Kompetencia-alapú programcsomagok használata (HEFOP 3.1.3;

TÁMOP 3.1.4)

7.3 Az esélyegyenlőség

megteremtésére és az előítélet-mentes szemlélet kialakítására, a piacképes tudás

megszerzését segítő kulcskompetenciák fejlesztésére törekszünk a teljes

tevékenységrendszerünkkel. Az intézménynek segítenie kell a társadalmi integrációt.

Az enyhe fokban értelmi fogyatékosok épek társadalmába való integrálódását

többnyire nem értelmi képességeik döntik el, hanem a neveltetés hatására kialakult

pozitív személyiségjegyeik, a munkaképességük. Ezzel érhető el, hogy a befogadó

környezet pozitívan viszonyuljon az értelmi fogyatékos fiatalokhoz. A tanulók

esélyegyenlőségét egyéni bánásmóddal, differenciált foglalkoztatással segítjük elő.

Figyelembe vesszük az eltérő képességű, tapasztalatú, érdeklődésű, vallású,

egészségű, családi és társadalmi hátterű tanulók sokféleségét. Nem csupán

egyéniségük, jellemük fejlesztésére, önállóságuk, felelősségtudatuk és

függetlenségük megélésére neveljük őket, hanem a különbözőségek elfogadására,

megértésére is. A nevelés és az oktatás folyamatában tekintettel vagyunk a fiúk és a

lányok különbözőségeire, eltérő beállítottságára. Ennek érdekében tudatosan

törekszünk az inkluzív környezet kialakítására.

A célt és feladatot szolgáló tevékenységformák, programok, projektek:

Integrációs és képességkibontakoztató felkészítés ( ha van pályázat)

roma kisebbségi nevelés és oktatás,

46


nemzetiségi horvát nyelvoktatás, célként megjelölve az alapfokú

nyelvvizsga megszerzését

kompetencia alapú oktatás – HEFOP 3.1.3, TÁMOP 3.1.4 pályázat

keretében

TÁMOP 3.1.7 pályázat keretében szerzett ismeretek alkalmazása a referenciaintézménnyé válás folyamatában

iskolaotthonos oktatás 1-2. évfolyamon

napközis foglalkozások

mozgáskotta alkalmazása

új tanítási módszerekkel történő oktatás: kooperatív technikák, projekt-

pedagógia, Komplex Instrukciós Program, Lépésről lépésre, témahét,

témanap, moduláris oktatás, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli

oktatása, erdei iskola

egyéni tanulási utak biztosítása differenciálással, fejlesztő pedagógusok

alkalmazásával

„Útravaló” ösztöndíj program

egyéni mentorálás a Munkaügyi Központ által támogatott mentor-tanár

alkalmazásával

egyéni fejlesztés, mentorálás a TÁMOP 3.3.8-as pályázat keretei között

gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat

sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjai nyolcadik évfolyam végén:

minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás

kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek,

számukra megfelelő iskolában folytatják tanulmányaikat,

rendelkeznek olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel, amelyek

képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a

későbbiekben megfeleljenek,

ismerik és alkalmazzák a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti

kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés-

és magatartásformákat.

47


7.4 Az inkluzív pedagógia alapelvei

Pedagógiai nézetünk, hogy a különböző etnikumú, kultúrájú vagy a többségtől

valamilyen szempontból eltérő gyerekek, akik felnőtt életüket is különféle társadalmi

szerepekben egymással együttműködve töltik el, már az óvodában, iskolában

elsajátítsák az együttműködés készségeit. Az együttnevelkedés, befogadás, az

inkluzivitás alapja a bármiféle hátránnyal, testi vagy lelki sérüléssel élő gyerekek

együttnevelése, bevonása a többségi oktatásba. A sajátos nevelési igényű gyerekek

nevelése az elkövetkező időszakban a pedagógiai szakmai munkánk részévé kell,

hogy váljon. (Ezt a törvény is előírja.)

7.4.1 Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása A tárgyi és személyi feltételek javulása, a kompetencia alapú oktatási programhoz

való csatlakozás intézményünk számára kínálta a lehetőséget, hogy a sajátos

nevelési igényű gyermekek, tanulók közül mindazok számára az integrált nevelés és

oktatás lehetőségét biztosítsuk, akik a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők,

oktathatók.(Tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott) A mozgásfogyatékos

és érzékszervi fogyatékos tanulók integrációja az intézményben szintén megvalósul.

A feladat jelentős mind a szemlélet alakítását, mind a pedagógiai módszerek és

eljárások alkalmazását tekintve.

Olyan feladatokat kell megoldanunk, ami szervezési, formai és pedagógiai tartalmát

tekintve is minden intézményi dolgozót jelentős feladat elé állít. Tudjuk, hogy időben,

energiában, együttműködési készségben, toleranciában egyaránt komoly terhelés

hárul elsősorban a pedagógusokra, de az intézmény más dolgozóira is.

A legnagyobb kihívásnak az iskolahasználók együttműködésének elnyerését,

elsősorban a családok támogató magatartásának elérését tartjuk. Tudjuk, hogy

minden szülő a legjobb tanulási feltételeket, körülményeket szeretné a gyermeke

számára, ha ezt nem látja biztosítottnak, vagy úgy vélekedik, hogy sérül a gyermeke

érdeke a jelenlegi intézményben, akkor – aki teheti -, más iskolát választ.

Megindulhat egy nemkívánatos spontán szegregáció, ami mindenkinek hátrányokat

okozna. Intézményünk nevelőinek meghatározó többsége tudja, hogy az

eredményességünket nem fogja visszavetni az SNI gyermekek, tanulók integrálása,

de fel kell készülnünk arra, hogy erről naponta szükséges meggyőznünk a

kételkedőket.

48


Az értelmileg akadályozott tanulók és az érzékszervi fogyatékos gyerekek ellátását,

amennyiben integrálhatók, utazó gyógypedagógus igénybevételével vállaljuk.

Az integrált neveléstől, oktatástól azt várjuk, hogy az együttnevelés hatására

gyorsabb ütemben és teljesebb mértékben fejlődik az érintett tanulók kommunikációs

készsége, a spontán tanulás képessége, a játék tanulása (szabályok, fegyelem,

önfegyelem, figyelem), valamint a szociális kompetenciáik. Az integráció

eredményessége érdekében fontosnak tartjuk, hogy az intézmény vezetése

(beleértve a szülői képviseletet) és valamennyi munkatársa az alapkérdésekben és

feladatokban egyetértsen.

7.4.2 Az integráció célja, értékei:.Az integráció folyamatának középpontjában a szocializáció áll. A hátrányos állapotú

gyerek segítése abban, hogy másokkal „normalizált” környezetben lépjen

interakcióba, lehetőséget teremt a személyiség azon vonásainak erősítésére,

amelyek nem állnak közvetlen kapcsolatban a hátránnyal vagy a nehézségekkel. Ez

az erősítés előmozdítja a nehézségekre adott válasz és a nehézségek kiegyenlítése

adekvát folyamatainak megindulását.

A többségi intézménybe járó sajátos nevelési igényű gyermekeknél a különbözőség,

a szegregáció érzései nem alakulhatnak ki. A hátrányt elfogadja a többi gyermek és

a szülő is.

Nagyon fontos, hogy megfelelő szakember (pl. gyógypedagógus, konduktor,

pszichológus, fejlesztő pedagógus) vegyen részt a pedagógiai folyamatban.

7.4.3 A sikeres integráció néhány kulcsszempontja:A többségi közösségbe történő integrálás csak bizonyos feltételek együttes megléte

esetén eredményes.

- a szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása

- inkluzív szemlélet az intézményben

- a család pozitív támogatása

- formatív értékelés

- rugalmas tanulási rend

- rugalmas tanterv és követelményrendszer

- minden csoportban csak 1-2 sajátos nevelési igényű gyerek van

- a gyógypedagógus fő állásban segít

49


- az egész tantestület együttműködik

további szempontok:

- megfelelő együttműködés az egészségügyi szakemberekkel (pszichológusok,

pszichiáterek) stb.

- támogató (vagy legalább nem ellenséges) magatartás a többi tanuló szüleinek

részéről

- a tanárok rendszeres konzultációja a gyermekről

- a többségi tanítók, tanárok bevonása a hátrányos helyzetű tanulók didaktikai

tervének elkészítésébe és végrehajtásába

- a személyiség különböző vonásainak normális fejlődéséről való ismeretek

bővítése, annak megismerése céljából, hogy mi a normális a kivételes

helyzetekben is

- készség több-funkciós didaktikai javaslatok kialakítására (t.i. hogyan lehet

haladni olyan osztályban, ahol a tanulók életkora, fejlettségi szintje különböző)

- kis csoportokban folyó munka gyakorlata osztályközösségen belül

- differenciált óravezetés

7.4.4 Néhány alapelv az integrált csoportokban dolgozó pedagógusok számára:

Kiemelt fontosságú a gazdag és multifunkcionális tematika.

Az oktatási programokat párhuzamosan fontos kidolgozni az osztály és a sajátos

nevelési igényű gyerek számára. Szükséges, hogy a tanár és a gyógypedagógus

egymással együttműködjön.

A gyerek az iskolában töltött idő túlnyomó részében az osztályteremben van.

- Osztálytermen kívül speciális fejlesztésben a törvényben előírtak szerint

részesül (gyógypedagógus, konduktor).

- Speciális oktatási forma lehet a kéttanítós modell. A gyógypedagógus és a

tanító együtt tanítása, a differenciált tanulásszervezési modellek beépítésével

működik

7.4.5 A gyógypedagógus szerepe és feladatai az integrációban: A gyógypedagógus szaktudásával, a nehezen tanuló gyermekekre vonatkozó

többlettudásával segíti a tanulókat fejlesztési szükségleteik alapján. A

50


fejlesztés a tanuló szükséglete szerint lehet egyéni és kiscsoportos.

Nem feltétlen csak az SZRB által vizsgált gyerekekre terjedhet ki a munkája.

A fejlesztő foglalkozásokról naplót vezet.

Segíti a nevelőtestület szemléletének formálását, a képességfejlesztés

különböző területén meglevő tudást és gyakorlatot formálja.

A tanítási órák, egyéb foglalkozások tervezésében az azokon való közvetlen

részvételével is segíti a nevelők munkáját.

Rendszeresen látogatja a tanulócsoportok óráit, foglalkozásait, megfigyelései,

feljegyzései alapján tapasztalatait kicseréli a nevelőkkel.

Szervezi és irányítja a tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók

kompetencia alapú fejlesztéséhez szükséges nevelőtestületi munkát.

Segítő tanácsokat ad az érintett gyermekek, tanulók szüleinek a közös

feladatokban történő együttműködéshez.

7.4.6 Az osztálytanító, osztályfőnök szerepe és feladatai az integrációban:

megismeri és elsajátítja a tanulásban akadályozott tanulók nevelésének,

oktatásnak legfontosabb sajátosságait.

Előkészíti osztályában a befogadáshoz szükséges képességeket, készséget.

Folyamatos kapcsolatot tart a gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal, a

napközis nevelővel. Hetente érdemben megbeszéli a tapasztaltakat a

gyógypedagógussal.

Megismeri és elsajátítja a differenciált oktatáshoz szükséges taneszköztárat

és használatát.

Differenciált óravezetéssel és házi feladattal segíti az egyéni fejlődési ütem

szerinti haladást.

A gyógypedagógussal közösen tervezi és szervezi meg a tanulásban

akadályozott tanulók kompetencia alapú fejlesztését.

Folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel.

Folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek tanulási és figyelmi teherbíró

képességét.

Tapasztalatairól meghatározott időközönként tájékoztatja az intézményvezetést, a

nevelőtestület tagjait, a szülőket. A titoktartási kötelezettséget fokozottan

megtartja..

51


A csoportos munka különösen fontos az integráció céljainak szempontjából:

A sajátos nevelési igényű gyermekkel folytatott minden munka, akár rövid

időtartamban, az osztályban, akár alkalmanként az osztályon kívül, eltérő jelentésű.

Van, amikor az egész osztály együtt dolgozik, van, amikor a munka kis csoportokban

vagy egyénileg folyik. Az egyéni munka nem csak a problémával küzdő gyerek

számára szükséges.

7.4.7 A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitációA pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció célja, hogy az iskolai

fejlesztéshez, tanórai foglalkozásokhoz szervesen kapcsolódva jelentősen

csökkentse a fogyatékosságból eredő szomatikus és pszichés hátrányokat,

elősegítse a szociális érést. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése egyéni

fejlesztési terv alapján történik. Az egyéni fejlesztéshez szükséges tartalmak,

eszközök, módszerek megtalálásának, az egyéni fejlesztési program kidolgozásának

alapja a pedagógiai diagnózis elkészítése.

A foglalkozások célja nem a tanórai tananyag átismétlése, hanem – a meglévő

képességelőnyökre építve – az eredményes személyiségfejlesztés megvalósítása, a

képességek, készségek terápiás fejlesztése.

Kiemelten:

az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, grafomotoros

ügyesség, tájékozódás, gondolkodás, vizuomotoros koordináció fejlesztése,

a bazális stimuláció, a logopédia, a szociális és kommunikációs

tevékenységek segítése,

a művészeti foglalkozások során a zene, az ábrázolás személyiségfejlesztő

hatásának érvényesítése,

a mozgásállapot javítása, sporttevékenység.

A gyógypedagógus, terapeuta – esetenként más szakember véleményének a

figyelembevételével – készíti el az egyéni fejlesztési tervet, amely a tanuló

különleges gondozási igényére épül, és egyedi tulajdonságainak fokozatos

kibontakozását szolgálja.

A fejlesztés az alábbi területekre irányul:

A korszerű alapműveltség megalapozása az egész személyiség fejlesztésével

egyetemben (motiváció)

52


A fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása (differenciált fejlesztés

és egyéni korrekció révén)

A nem vagy kevéssé sérült funkciók továbbfejlesztése (korrekciós nevelési jelleg)

Eszköztudás fejlesztése

Felzárkóztatás

Tanulási technikák elsajátítása

Szociális képességek fejlesztése

Önálló életvezetés kialakítása

A tanítási- tanulási folyamat irányítása a tanulók sokoldalú tevékenységére,

munkájára építve.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos, vagy

szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló

tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további -

másodlagos - tünetek megjelenését.

(A fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor azt kell figyelembe venni, hogy

a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud

hozzájárulni a pszichikai, fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához,

kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből,a funkciók

fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából

származó hátrányok csökkentéséhez.)

7.4.8 A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei

a) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését egész nevelési-oktatási

rendszerünket átfogó, hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok

határozzák meg.

b)A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan nyitott tanítási-tanulási folyamatban

valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok eltérő igényeinek

megfelelő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi

szükségessé.

7.4.9 A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők

a) A fogyatékosság típusa, súlyossága.

53


b) A fogyatékosság kialakulásának ideje.

c) A sajátos nevelési igényű tanuló - életkora, pszichés és egészségi állapota,

rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói,

meglévő ismeretei.

d) A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás,

pályaválasztás, életvitel.

7.4.10 A habilitációs, rehabilitációs tevékenység céljai és feladatai a) A fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak

kialakítása.

b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.

c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.

d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.

e) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából

kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.

Az egyéni fejlesztés tárgyi feltételei

a) Barátságosan berendezett, inkább az otthon légkörére emlékeztető

fejlesztőszoba, íróasztallal, könyvespolccal, fotelokkal, szabad polccal

b) Parafatábla

c) Tükör

d) IKT eszközök (számítógép, tanulói laptop, magnó, CD-lejátszó, videó,

diavetítő,)

e) Könyvek, tankönyvek

f) Fejlesztő játékok, (puzzle, társasjáték, memóriajáték, konstrukciós játékok,

építőjátékok, célba dobó játékok)

g) A különböző terápiás eljárásokhoz használt fejlesztő eszközök

h) Gyermekjátékok (kellékek a szerepjátékokhoz, szabályjátékok)

i) Különböző íróeszközök, festékek,olló, a tevékenységek során használható

apróságok

j) Számítógép, számítógépes játék, fejlesztő programok

54


A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat,

tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket tartalmazza:

a) az intézmény pedagógiai programja,

b) az intézmény minőségirányítási programja (tervezési és ellenőrzési szinten),

c) a helyi tanterv műveltségi területek szerinti, tantárgyi programja,

d) a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási program,

e) az egyéni fejlesztési terv.

A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta

kompetenciája:

1. a programok, programcsomagok összeállítása,

2. a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés,

3. közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási

órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység

tervezésében, ezt követően a konzultációban.

A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai

foglalkozások megszervezésének heti időkerete a köznevelési törvény 6. sz.

melléklete szerint történik.

7.5 A látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) tanulók fejlesztésének elvei, fejlesztési feladatok

Gyengénlátó tanulók esetében az ismeretanyag elsajátításához indokolt lehet a rövidebb terjedelmű olvasmányok választása. A hosszabb művek megismerése a hangoskönyvek meghallgatásával valósulhat meg. Az olvasási tempót és a hangsúlyos olvasást érintő követelmények meghatározásakor figyelembe kell venni a gyermek látásteljesítményét.

A gyengénlátó gyermekek optimális tanulási környezetének kialakításakor az egyéni segédeszközökön kívül (szemüveg, nagyító, egyéni megvilágítás, olvasótévé, emelhető tetejű pad, speciális füzet, megfelelő íróeszköz) a teremben való elhelyezésre is figyelmet kell fordítani.

Segítséget jelenthet a táblakép kézbeadása lapon, az illusztrációk, a csoportmunkák eredményeinek közelről való megtekintése. Ezekre mindig elég időt kell biztosítani.

55


Fontos az anyanyelv tanítása szempontjából a vizuális figyelem, a szem-kéz koordináció, valamint a memória fejlesztése.

A gyengénlátók betűtanításakor nagyobb képek, betűk alkalmazása ajánlott. A betűket manuálisan is meg kell ismertetni, többször kirakni, kitapogatni, esetleg végigjárni. Az írás tanításánál törekedni kell az áttekinthető, rendezett, olvasható írásképre, amelyet a tanuló saját adottságainak megfelelő betűméretben és taneszközökkel teljesíthet. Mindezek mellett lényeges az egyéni haladási tempó biztosítása.

Több időt igényelnek a következő helyzetekben:

- Másolásnál, amikor a szükséges idő biztosításán túl a tanuló lehetőségeihez, igényeihez mérten rövidebb, nagyobb betűméretű szöveget kell adni.

- A helyesírási szótárak, lexikonok használatának megtanításánál, illetve könyvtárhasználatnál.

- Az egyéni szükséglet szerint alkalmazott olvasókészülék, nagyító használatának begyakorlásánál.

- A metakommunikáció értelmezése, önálló alkalmazása.

7.6 A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók fejlesztésének elvei, fejlesztési feladatok

Feladat a gyermek egyéni adottságainak, hallássérülésének és nyelvi szintjének

figyelembevételével a nyelvi kommunikáció alapozásának folytatása. Lényeges az

életkornak megfelelő ismeretek nyelvi megértése, megfogalmazása, továbbá a

szókincs bővítése. A szükséges grammatikai elemek alkalmazása, alakítása

hangsúlyos a társalgások és a célzott feladatok során. Általános cél egy olyan direkt

kommunikációs szint elérése, mely alkalmassá teszi a tanulót valamennyi műveltségi

terület ismeretanyagának teljesebb körű elsajátítására (szókincs, nyelvalaki

struktúrák stb. vonatkozásában).

A gyermek egyéni képességeinek figyelembevételével az életkori sajátosságok,

teljesítmények megközelítése, elérése a következő anyanyelvi területeken fontos:

- Szövegértő olvasás. (A technikai olvasás kialakítása nem jelent problémát,

ha nincs társuló nyelvfejlődési-illetve részképesség zavar).

- Az írás technikájának kialakítása.

- A tudatos anyanyelv tanulás előkészítése.

56


Nagyothalló tanulók esetében a nyelvi kommunikáció biztonságos megalapozásával,

folyamatos fejlesztésével a kultúrtechnikák az ismeretszerzés eszközeivé válnak. A

műveltségterület fejlesztési feladatainak megvalósítása során speciális

módszerekkel, eljárásokkal, feladatokkal komplex nyelvi fejlesztés történik.

A hallássérült gyermek számára nehézséget jelenthet a beszédértés, a szóbeli

közlésből az információk kiszűrése. (Törekedjünk az egyszerű, személyre szóló

utasításokra.) Beszédérthetőségük javítása érdekében elengedhetetlen a

szurdologopédiai megsegítés. Jellemző az aktív és a passzív szókincs közötti

nagyobb különbség, feladatunk a szókincs folyamatos, koncentrikus bővítése, a

fogalmak közötti kapcsolatok tudatos kiépítése. Különösen ügyelni kell a tanítása

során az igékre és a melléknevekre, mert ezek nehezebben épülnek be a gyermek

szókincsébe. A szókincsfejlesztés és az olvasástanítás során szem előtt kell

tartanunk, hogy bizonyos szintű szókincs elengedhetetlen a szövegértő olvasáshoz,

ugyanakkor az olvasás pozitívan befolyásolja a szókincs fejlődését. Fontos az ismert

tartalmú szövegek elemző olvasása.

A grammatika alakulását jelentősen befolyásolja az olvasás és a beszédpélda. (A

grammatika és a szintaxis alakulása.) Tevékenységekhez és tapasztalatokhoz

kötötten, fokozatosan történik a kiépítésük, ennek során fontos a relációk nyelvi

formájának írásos rögzítése is (a relációs szókincs alakítása).

A hangok tulajdonságainak (hosszúságának) akusztikus úton történő érzékelése az

esetek többségében nem várható el, illetve egyéni adottságoktól függ. Célravezető a

vizuális megsegítés.

Fontos a tartalmi támpontok kezdeti biztosítása után fokozatos megvonásuk (ismert

szókészletből dolgozunk a gyermekkel). Minden esetben ellenőrizni kell, hogy az

adott jelentéshez az adott hangsor kapcsolódik-e a gyermek mentális lexikonjában. A

szómagyarázatok folyamatos biztosítása nélkülözhetetlen a szövegértés érdekében.

A verbális emlékezet fejlesztése általában hosszabb időt kíván (rövid, a gyermek

számára értelemmel bíró mondókák, versek tanulása, a versek előzetes feldolgozása

képtörténettel).

Kiemelt feladatok:

- A kommunikáció fejlesztése különféle élethelyzetekben. A kommunikációs

helyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása, elsajátítása, fejlesztése.

57


- A tanult nyelvi fordulatok alkalmazása tanulási helyzetben és spontán

beszédben is.

- A véleménynyilvánítás, mások véleményének meghallgatása.

- A kognitív funkciók komplex fejlesztése.

Egyes tanulóknál társuló diszfázia, tanulási zavar esetében- elengedhetetlen a nyelvi

állapothoz, aktuális fejlettségi szinthez differenciálni, redukálni az ismeretanyagot.

Súlyos hallássérült (siket) tanulók esetében komplex nyelvi fejlesztésre van szükség,

speciális módszerekkel, eljárásokkal, feladatokkal, a nyelvi kommunikáció mind

teljesebb értékű elsajátításának céljából.

A jelnyelv a megértés fontos eszköze lehet a súlyos fokban hallássérült (siket)

egyének számára az egymás közötti kommunikációban. A hangos beszédet kísérő

jelnyelv nyújthat segítséget a nyelvi kommunikáció közvetítésében és

értelmezésében azokban az esetekben, amikor a nyelvi közlés megértése különböző

okok miatt akadályozott (súlyos diszfázia, tanulási zavarok stb.).

Kiemelkedő nyelvi szintű hallássérült tanuló esetén biztosítani kell anyanyelvi

kompetenciáik kiemelt fejlesztését a következő területeken:

- A szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes

szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével.

- A kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése különféle közlési

helyzetekben és szövegtípusokban.

- A kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és

normatív használata.

- A nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése.

- A nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem

verbális jelzéseinek értelmezése.

- Az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata.

- A gyermek egyéni adottságai szerint tolódik el a hangsúly az auditív és a

vizuális csatorna használata között.

58


Minden nagyothalló gyermek esetében törekedni kell az akusztikus út

dominanciájának kialakítására. Kiemelten fontos és elengedhetetlen az adóvevő

készülék rendszeres használata nagyothallók esetében.

7.7 Pszichés fejlődési – súlyos tanulási, figyelem – vagy magatartásszabályozási zavarral küzdő tanulók fejlesztésének elvei, fejlesztési feladatok

A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók esetében hangsúlyos feladat az önismeretet, a reális önértékelés kialakítása, valamint a kommunikáció fejlesztése. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet, továbbá az olvasásértés intenzív megsegítése kiemelt jelentőségű számukra.

Diszlexiás tanulók esetében a specifikus olvasászavar esetén ki kell alakítani a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, valamint támogatni kell az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. Ennek érdekében fontos a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság kialakítása. Lényeges esetükben a rövidtávú auditív és vizuális emlékezet fejlesztése, továbbá a mozgáskoordináció és a testséma biztonságának kialakítása.

Az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel történik.

Hangsúlyos az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, valamint a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során.

Olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával történik. Szükség esetén speciális olvasástanítási program alkalmazása javasolt. Minden tanuló esetében törekedni kell az olvasási kedv felébresztésére, és a motiváció erősítésére.

Diszortográfiás tanulók esetében a specifikus helyesírászavar esetén ki kell alakítani a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét. Elő kell segíteni az anyanyelvi kompetencia kialakulását, és az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását. Ennek érdekében kiemelt feladat a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség, valamint a rövidtávú emlékezet fejlesztése. Támogatni kell a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javulását, továbbá a figyelem és az önértékelési képesség fejlődését.

59


Diszgráfiás tanuló esetében a specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen. Legyen képes azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. Ennek érdekében lényeges a mozgáskoordináció fejlesztése, különös tekintettel a manipulációs mozgásokra. Elő kell segíteni a testséma biztonságának kialakítását és a vizuomotoros koordináció fejlődését. Az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, a különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés) hangsúlyos a pedagógiai munka során. A diszgráfiás tanulók esetében a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése, valamint sikertudat kialakítása elengedhetetlen.

A tanítás-tanulás folyamatában érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési formákat, indokolt esetben a Szakértői Bizottság javaslata alapján – az egyes tananyagrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható.

7.8 A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése

AlapelvekA mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni.A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történik annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban.Mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét, az iskolában – a tanuló állapotának megfelelően – biztosítjuk az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret, illetve az ehhez szükséges eszközöket (pl. lejtő, kapaszkodó).

CélokMegteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján az önálló életvitelre felkészültek legyenek.Ennek érdekében:– ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat,– növelni kell a kudarctűrő képességüket,– az önállóságra kell nevelni őket.

Kiemelt feladatokA mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a

60


mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért ezt kiemelt fejlesztési feladatként kezeljük. A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe vesszük kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is. A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazásával és a technikai jellegű segédeszközök igénybevételével segítjük– a mozgásbiztonságot,– a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát,– az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre

támaszkodó tevékenységeket.

7.9 A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai

A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatásának és nevelésének legalapvetőbb

célja a szociális beilleszkedés megvalósítása. Ennek érdekében a nevelés-oktatás

feladata:

a) a személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása,

b) a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése,

c) a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása,

d) gyakorlatorientált képzés,

e) az életvezetési technikák elsajátítása, gyakorlása,

f) a képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában,

g) egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a hátrányok

csökkentésére,

h) az épen maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése,

i) a személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns

magatartásra való nevelés,

j) az eredményes társadalmi integrációra törekvés.

A képzés során a tanulók egyéni képességeihez igazodva kell elsajátíttatni minden

olyan tevékenységet, amellyel az iskolai oktatás befejeződése után találkozhatnak.

A személyiség alakítására a játék van a legnagyobb hatással. Nevelő, fejlesztő

hatása a tanulás és a munka tevékenységébe is beágyazódik. Ezért a képzés

minden területén alkalmazni kell.

61


7.10A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység:

A beilleszkedési, magatartási zavarok gyakran szocializációs eredetűek és együtt

járnak a tanulási problémákkal. A teljesítménykudarcot törvényszerűen kíséri az

interperszonális kapcsolatok megromlása. Ugyanakkor fordítva is igaz. Az alacsony

szinten szocializálódott gyermek, tanuló éppen azért nem tud teljesíteni, mert nem

rendelkezik azzal a pszichés, intellektuális készséggel, amely képessé tenné az

eredményes kommunikációra, a tudás befogadására, az ismereteinek közlésére.

Ennek tudatában vállaltuk a TÁMOP pályázat keretében a szociális – életviteli

kompetenciaterület bevezetését.

Cél: az okok felderítése, a beilleszkedés segítése, a személyiség pozitív szegmenseinek transzferálása.

Feladat: - bizalomépítés,

- motivációs bázis építése,

- együttműködés a családdal,

- érzelmi kötődéssel rendelkező vonatkozási személy bevonása,

- magatartáskorrekció szakember segítségével, nevelési tanácsadó,

- tanulói és nevelői tolerancia erősítése,

- önismeret, önfegyelem fejlesztése,

- pozitív szokások kialakítása,

- a gyermek, a tanuló szándékának, igényének felkeltése a helyzet feloldása

iránt,

- rendszeres értékelés, önértékelés.

- A csoport, az osztály kohéziós erejének fejlesztése.

Eszköz, eljárás: - pszichológiai vizsgálat, javaslat megbeszélése, megtartása,

- egyéni beszélgetés,

- kiscsoportos feladatok,

- szabadidős tevékenységben sikerélményhez juttatás,

- szituációs játékok,

62


- drámapedagógia,

- családlátogatás,

- mentor.

8 A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek:

A helyzetelemzésben is vázoltuk a kistérség gazdasági gondját (az ország

legszegényebb települése a szomszédos község), a tartós szegénység kihat az

iskoláztatási lehetőségekre is, aminek következménye, hogy a szülők között nagy

számban vannak, akik az általános iskolai tanulmányoknál megrekedtek, illetve

szakmunkás bizonyítványt szereztek. Intézményünk éppen ezért évek óta folytat

igény szerint felnőttoktatást, az általános iskolai tanulmányok befejezése érdekében.

Törekvésünk, hogy jelenlegi tanítványainkat a szociális helyzetükből adódó hátrány

ne akadályozza meg tehetségüknek megfelelő tanulmányaikban.

Cél: minden gyermek, tanuló időben és szükség szerint részesüljön szervezett anyagi és pedagógiai megsegítésben.

Feladatok: - Helyi, regionális és országos programokhoz kapcsolódás a célzott

támogatások elérése érdekében.

- Az iskolai étkezések biztosítása,

- Napközi, tanulószoba biztosítása,

- Tartós tankönyvek kölcsönzési lehetősége,

- Tapintatos, megértő, de nem sajnálkozó segítségnyújtás.

Eszközök, eljárások: - differenciált bánásmód,

- személyre szóló segítségnyújtás,

- egyéni szükségletek megoldása (taneszközök, ruházat, tisztálkodási

eszközök) a szociális hálózaton, segítőkön keresztül,

63


- szabadidő eltöltéséhez, nyári szünetben pedagógiai segítségadás,

- számítógép használatának, könyvtárhasználatának biztosítása nevelői

irányítással.

Pályaorientáció: a tanulók önismeretének fejlesztésével összehangolhatók

a lehetőségek, a vágyak, realitások. Pályaválasztási tájékoztató a

környező középfokú oktatási intézmények vezetőinek részvételével,

önismereti, pályaalkalmassági tesztek a Munkaügyi Központ segítségével,

esetenként a pályaválasztási tanácsadó felkeresése,

helyi, regionális, országos pályázatokon való részvétel, támogatások

igénylése (pl. Arany János Tehetséggondozó Program, Cinka Panna, Útravaló

Ösztöndíj program),

a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása,

felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése,

egészségvédő programok szervezése: betegségek, balesetek megelőzése, az

egészség megőrzése szakemberek bevonásával (egészségügyi dolgozók,

rendőrök),

a tehetséges tanulók versenyeken való részvételének anyagi támogatása

egész napos oktatás (1. 2. évfolyamon), napközi tanulószoba

táborozási hozzájárulások (alapítványok, pályázatok),

Segítségnyújtás a szociális hátrányok enyhítését segítő szervezetek

eléréséhez.

Drog- és bűnmegelőzési programok;

9 Pályaorientáció, pályaválasztás:

Cél: kellő önismeret és motiváltság birtokában a tanuló olyan területen folytatja tanulmányait, amelyre:

- képességei alkalmassá teszik,

- erőfeszítést hajlandó azért tenni, hogy folyamatos tanulással az aktív,

foglalkoztatható munkaerő körében legyen.

Eszköz, eljárás:- kiemelt segítségnyújtás, középfokú intézménnyel szakmai egyeztetés,

64


- önismeret, önértékelés segítése,

- vágyak, lehetőségek, alkalmasság ütköztetése,

- a továbbtanulás körültekintő előkészítése,

- a kondicionáló beszélgetések folytatásának felkínálása a középfokú

tanulmányok ideje alatt is,

- a tanulási problémák megoldásához további segítség felajánlása,

- a középfokon történő beilleszkedéshez segítségnyújtás.

- Intézményi pályaválasztási, megyei pályaválasztási tanácsadás ajánlása,

- pályaválasztási kiadványok eljuttatása a tanulókhoz, azok megbeszélése,

- részvétel a középfokú intézmények által felajánlott nyílt napokon,

- az egy osztályban tanító nevelők értékelő esetmegbeszélései, ajánlásai és

felajánlásai.

65


Kapcsolattartás a szülőkkel

Feladatok Módszerek, eszközök, eljárások

Úgy együttműködni a szülőkkel, hogy a szülő és az intézmény dolgozói egyaránt érezzék, hogy közösek a céljaink. Az intézmény a család feladatában segít, de nem vállalhatja és nem is tudja átvállalni azt.

Tudatosítani a szülők körében a referenciaintézményi feladatok vállalásával együttjáró felelősséget

- rendszeres, érdemi tájékoztatás az intézmény céljairól, feladatairól (pedagógiai program, osztály és csoportcélkitűzések,

- intézményi szabályozók,- együttműködési szabályok, tartalmak. (szülői értekezlet, SZM –megbeszélések, kisebbségi és nemzetiségi önkormányzatok).

- Fogadóóra, nyílt nap, projektzárók- családlátogatás,- nevelési értekezletek,- munkaközösségi foglakozások,- közös rendezvények a szülői szervezetek szervezésében,, iskolai ünnepélyek ünnepélyes alkalmak.

A nevelési problémák megoldásában együttműködés

- Érdemi tájékoztatás írásban is, pedagógiai tanácsadás (nevelő, óvónő, osztályfőnök, megbeszélés alapján Nevelési Tanácsadó),

- Szülők klubja (pedagógiai, egészségügyi, pszichológiai tájékoztatók, ankétok)- a képesség-kibontakoztató és integrációs program alapján a tanulók fejlődésének figyelemmel kisérése.

66


10Az intézmény egészségnevelési programja:

Az egészség a teljes testi-lelki és szociális jól-lét állapotát jelenti. Egészségfejlesztő

munkánk során képessé kell tenni tanulóinkat arra, hogy saját egészségüket felügyeljék, és

javítsák és megőrizzék. Nevelőmunkánk a megelőzésre, az egészség-ügyi állapot

erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik stressz- és feszültségoldás, az egészséges

táplálkozás, az aktív szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, fittség

megőrzése, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a családtervezési

módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító

magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszerbiztonsági elvárások biztosítása. A

korszerű egészségnevelést cselekvésorientált tevékenységnek tekintjük.

Célok Feladatok Eszközök, tevékenységek

Az egészséges táplálkozás érvényesítése

Helyes étkezési szokások, egészséges táplálkozás követelményei, kulturált étkezés.

Elméleti ismeretek: osztályfőnöki óra, egészségnevelési pályázatok, vetélkedők, előadások, napközi

Mozgásigény kielégítése, a rendszeres mozgás igényének kialakítása

Megfelelő mozgástér biztosítása az intézményben, mindennapos testnevelés biztosítása, tömegsport, versenysport. A személyes tisztálkodás feltételeinek biztosítása a mozgástevékenységet követően, az igény felkeltése.Komplex intézményi mozgásprogram kidolgozása és megvalósításaA stressz- és feszültségoldás alapvető fontossága az interperszonális kapcsolatok kezelésében.

Testnevelés órák, tömegsport foglalkozások, edzés, természetjárás, napközi. Szabadtéri és teremsport lehetőségek, életkornak és teljesítménynek megfelelő változatos eszközök biztosítása.

67


Az alkohol-, a drog- és a dohányzás káros hatásának tudatosítása, egészséges életmód követelményeinek elsajátítatása, motiválás az egészséges életvitelre

Felvilágosító foglalkozások, drog-prevenciós program, a nevelők célzott továbbképzése.

Osztályfőnöki órák, kiscsoportos foglalkozások, egyéni beszélgetések, médiahírek feldolgozása, a gyermekek környezetében levő veszélyforrásokra a figyelem felhívása.

A testi és lelki egészségvédelem megerősítése

A gyermekek/tanulók személyiség fejlődésének figyelemmel kísérése. A változások okának megkeresése, segítségnyújtás, megerősítés, szakember segítségének igénybevétele szükség esetén.

Problémamegoldó, konfliktuskezelő foglalkozások, tréning, mentori rendszer működése,Megfelelő közösségi szinten értékelés, családdal való kapcsolat erősítése, családsegítőkkel kapcsolat.stressz- és feszültségoldó gyakorlatok

Egészséges környezet, testi egészség biztosítása

Az intézményi környezet egészséges, esztétikus alakítása, a tantermi, csoportszobai berendezés megfeleltetése az ergonómiai követelményeknek, a világítás korszerűsítése. A mellékhelyiségek tisztaságának megőrzése, rendeltetésszerű használatának megkövetelése, öltözők, mosdók rendben tartása.

Pályázatok, gazdasági erőforrások megteremtése, karbantartás, napközbeni takarítás, tanulók öntevékenysége. Pozitív szokásrendszer kialakítása, rögzítése.Folyamatos értékelés.

68


10.1Komplex intézményi mozgásprogram

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Hétvége

Délelőtt Testnevelés órák órarend alapján, fejlesztő mozgás a részképesség zavaros gyermekek részére mozgáskottával

Természetjárók kirándulásai,

sportversenyekEbédidő 10-10 perc séta az ebédlőig és vissza,

egésznapos oktatásnál és 3-4. évfolyamon mozgásos játék a szabadban 20 perc

Délután kosárlabda, küzdősport labdarúgás kézilabda

kosárlabda, küzdősport,

futsallabdarúgás kézilabda

Este tánc karate tánc karate, tánc tánc, úszás

Iskolai programok Projektek, iskolai bajnokságok Egyesületi sporttevékenység

Szeptember ÚszásoktatásTollaslabda Diákolimpia - foci

Október "MOZDULJ RÁ!" - fut az iskola apraja- nagyja együtt!

Őszi túra gyalog vagy kerékpárral

Bozsik program - foci, kézilabda, kosárlabda tornák

November Focibajnokságok Asztalitenisz bajnokság Futsal bajnokság

December Korcsolyázás, szánkózás, hógolyózás Sellye VSK korosztályos bajnokságok - foci

69


Január Korcsolyázás, szánkózás, hógolyózás

Focibajnokság- korosztályos - a tanév folyamán Egyesületi táncversenyek, bemutatók

Február Küzdősport bemutatók Táncolj velem, zumba és aerobik Egyesületi karate versenyek, bemutatók

Március Focibajnokságok Ugrálj velem! (szőnyeg és trambulin)

Április Túra, gyalog vagy kerékpárral Asztalitenisz bajnokság Egyesületi úszóversenyek - Sellye VSK

Május Gyermeknapi túrák, játékos sportprogramok

Ugrálj velem! (szőnyeg és trambulin)

Június Úszás, vízi játékok, túrákNyári táborokban való részvétel Úszóverseny Egyesületi táncversenyek, bemutatók

Július Nyári táborokban való részvétel Erdei iskola - természetjárók

Augusztus

70


10.2Az intézmény és az egészségügy kapcsolata:

Az intézmény egészségnevelési tevékenysége közös munkát jelent a pedagógusok

és az iskolaegészségügy szakemberei között.

Az orvos és a védőnő - az intézményi szűrővizsgálatokat, oltásokat és a betegellátást használják fel

arra is, hogy felhívják a figyelmet az egészség védelmének fontosságára,

- az egészségvédelem módozataira, eszközeire,

- az egészséges táplálkozás fontosságára, tartalmi jellemzőire,

- választ adjanak a tanulók egészséggel kapcsolatos kérdéseire.

Az iskolaegészségügy fontos feladatának tartjuk, hogy megtanítsa tanítványainkat

az egészségügyi szolgáltatások helyes, célszerű, okszerű igénybevételére.

Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek kialakítása érdekében javasolt

témák:

- higiénés ismeretek,

- egészséges táplálkozás,

- szexualitás, fogamzásgátlás, nemi betegségek,

- az utódok egészségéért érzett felelősség,

- rendszeres mozgás.

- Az egészségkárosító magatartásmódok megelőzése (alkohol, drog,

dohányzás)

- erőszakos, meggondolatlan, fegyelmezetlen magatartásmódok elutasításának

motiválása, konkrét esetek tanulsága.

Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálatához a szükséges nyomtatvány kitöltése.

10.2.1 Védőnői feladatok: Alapszűrések végzése a szakmai módszertani irányelvek szerint:

- testi fejlődés,

- pszichomotoros, mentális, szociális fejlődés nyomon követése,

- eltérés esetén jelzés az intézménynek, szülőnek.

- Érzékszervek működésének szűrése,

- Mozgásszervek működésének szűrése,

71


- Golyva szűrés, vérnyomás ellenőrzése.

A tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésének nyomon

követése, regisztrálása.

Az orvosi vizsgálatok előkészítése.

Védőoltásokkal kapcsolatos előkészítés, szervezési feladatok.

Krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése.

Az egészségtan oktatásában részvétel a következő témákban:

- egészségi alapismeretek,

- személyi higiéné,

- egészséges életmód,

- betegségek, fertőzések megelőzése,

- betegápolási alapismeretek,

- családtervezés,

- káros szenvedélyek megelőzése.

Kapcsolattartás a szülőkkel, a pályaalkalmasság, pályaválasztás segítése.

Az egészségügyi ellátás dokumentumainak (e.ü. törzslap, védőoltás, szakorvosi

beutalások, veszélyeztettek) vezetése, az adatvédelmi követelmények biztosítása.

A szakrendelésre irányítottak dokumentumainak ellenőrzése, kapcsolattartás a

háziorvossal, szülőkkel, érintett védőnőkkel.

10.2.2 Az iskolai egészségügyi tevékenység keretében az orvos és a védőnő által ellátandó feladatok:

- a tanulók egészségi állapotának szűrése és követése: az 1., 3., 5., 7.

évfolyamokon.

- A krónikus beteg, valamint a testi, értelmi, érzékszervi fogyatékos tanulók

háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése, kiemelt gondozása,

szakrendelések, gondozóintézetek igénybevételével.

- Az üdülések, táborozások előtti orvosi vizsgálatok elvégzése,

- Sportversenyek, iskolai szervezett úszás előtti orvosi vizsgálatok elvégzése.

- Csoportbesorolás a testneveléshez.

10.2.3 Közegészségügyi és járványügyi feladatok: az életkorhoz és aktuális szükségességhez kötött oltások elvégzésének

dokumentálása,

72


- járványügyi feladtok betartásának ellenőrzése,

- fertőző betegségek esetén járványügyi intézkedések,

- megelőző tisztasági vizsgálatok végzése.

Egészségnevelő tevékenység:Nyilvántartás vezetése az ellátott gyermekekről, külön jogszabályok szerinti jelentés

elkészítése.

Ütemezés szerinti iskolafogászati ellátás és dokumentálása.

73


11 Környezeti nevelési program

Általános cél:

A környezeti nevelés alapvető célja, hogy sokoldalúan segítse a gyermekek, tanulók

környezettudatos magatartásának, életmódjának, életvitelének kialakulását annak

érdekében, hogy a következő felnőtt generáció képes legyen a környezeti válság

elmélyülésének megakadályozására, segítse elő az élő természet fennmaradását, a

társadalom fenntartható fejlődését.

Az intézmény jövőképe:

Célunk, hogy az intézményfejlesztést követően egész intézményünk olyan legyen,

ahol a gyermekek, a tanulók a pedagógusok, a szülők és minden odalátogató jól érzi

magát. A külső- és belső terek harmonikusak, kiegyensúlyozottak, hangulatosak

lesznek, megfelelnek az intézmény szellemiségének, funkciójának. Az információk és

a dekoráció kiegyensúlyozott, sok növény, tanulói munka hat bizalmat ébresztően a

használókra. Az udvarok célszerűek, a közös helyiségek és osztálytermek,

tantermek, csoportszobák tiszták esztétikusak, tágasak, a kiszolgáló- és

mellékhelyiségek mintaszerűek maradnak hosszú távon. Valamennyien figyelünk a

környezetünkre és tevőlegesen hozzájárulunk a takarékos energia és

vízfelhasználásra. Csökken a hulladék mennyisége, melynek többségét szelektíven

gyűjtjük. Tanulóink aktív, kezdeményező szerepet játszanak a környezettudatos

szemlélet terjesztésében, lakóhelyükön is gyakorolják az intézményben elsajátított

tevékenységet. Fogékonyak lesznek a globális problémákra is.

Hosszú távú cél: gyermekeink környezettudatos állampolgárrá váljanak

Cél Feladat Eszköz

Az életmódot, életvitelt hatékonyan irányítsa a környezettudatos magatartás

A nevelők, intézményi dolgozók kulturált magatartásukkal, személyes példamutatással legyenek a feladatnak hiteles terjesztői

Képzések, továbbképzések, munkamegbeszélések és értekezletek, tanítási órák és minden foglalkozás.

74


A komplex intézményi mozgásprogramban szereplő feladatok megvalósítása.

Környezetkímélő, takarékos szemlélet kialakítása minden tanulóban

Takarékosság az energiával, vízzel. Környezetkímélő takarító- és tisztítószerek használata. A hulladék szelektív gyűjtése.

Figyelemfelhívás, az energiafelhasználás ellenőrzése. A beszerzések követése, értékelése. Szelektív hulladékgyűjtők beszerzése.

A természetes és az épített környezet iránti felelős magatartás kialakítása

A környezetünk értékeinek ismerete, védelme. Vetélkedők szervezése. Az intézmény esztétikai értékeinek gondozása.

Évszakokhoz kötődő jeles napok megtartása. Témanapok. Egy nap a környezetünk megújításáért.

A tantárgyi koncentráció fokozott érvényesítése.

Az intézményi munka ellenőrzésében szempontként jelenjen meg a cél érvényesülése.

A munkaközösségek tevékenységének összehangolása ebből a szempontból is.

Az egyes műveltségterületek kiemelt környezeti nevelési lehetőségei:Mozgáskultúra/testnevelés: a tanulók fedezzék fel és értsék meg, hogy a

környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják az egészséges testi fejlődést.

Legyenek tisztában azzal, hogy a rendszeres mozgás személyiségfejlődésüknek

fontos eleme. A különböző sportágakban való jártasság fejleszti vonzó

tulajdonságaikat, toleranciára, fegyelemre, kitartásra nevel. Ugyanakkor segíti őket a

társas kapcsolatok kialakításában, a barátok megtalálásában.

Anyanyelv és irodalom: ismerjék meg és értékeljék a környezetet bemutató

irodalmi alkotásokat, kiemelten az Ormányságra vonatkozó leírásokat. Képesek

legyenek színesen megfogalmazni a környezethez fűződő érzelmeiket. Dolgozzanak

föl a természethez kötődő irodalmi alkotásokat, filmeket.

Ember és társadalom: a tanulók tudják, hogyan és milyen emberi tevékenység

révén alakult át a természet. Tudják értelmezni hogyan hatottak a környezeti

változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására.

Helytörténeti ismeret keretében sajátítsák el, hogy lakóhelyük életében milyen

szerepet játszott/játszik a természeti környezet.

Matematika: a tanulók legyenek képesek arra, hogy a más tantárgyak keretében

tanult környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják.

Legyenek képesek a környezeti mérések értelmezésére, elemzésére, a statisztikai

75


módszerekkel készített táblázatok értelmezésére. Tudjanak táblázatokat,

grafikonokat készíteni és elemezni. Legyenek képesek reális becslésekre. Alakuljon

ki bennük a rendszerben gondolkodás képessége. Alakuljon ki a környezeti

rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készség.

Ember és természet: váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára,

megértésére. Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások /sugárzás, zaj,

rezgés, vegyi/ veszélyét, és ezek csökkentésének lehetőségét. Ismerjék fel az élő és

élettelen közötti kölcsönhatásokat. Tudják értelmezni a környezeti változások

törvényszerűségeit.

ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, az ok-okozati

összefüggéseket. Legyenek fogékonyak a környezet-egészségügyi problémákra,

azok felismerésére, megelőzésére, mérséklésére. Alakuljon ki bennük az ökológiai

szemléletmód. Legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára. Értsék

meg az alapvető technológiák hatását a környezetre.

Földünk és környezetünk: a tanulók szerezzenek tapasztalatokat, gyűjtsenek

élményeket a közvetlen földrajzi környezetükről. Ismerjék meg és védjék a természeti

és az ember alkotta táj értékeit, szépségeit.

Művészetek: ismerjék a zenei környezetszennyezést és tudjanak védekezni ellene.

Az akusztikus élmény igényét keltse fel a tantárgy tanítása.

Ismerjék fel a természeti, illetve a művészeti esztétikum rokonságát. Ismerjék az

épített környezet értékeit lakóhelyükön, a használati tárgyak esztétikai értékét.

Tudjanak példát megnevezni a környezetvédelmi szempontok szerinti

formatervezésre.

Tanórán kívüli lehetőségek: a tanulmányi kirándulások, túrák, kézműves

foglalkozások, játszóház teremtsen lehetőséget a lakóhelyi környezet, a

népszokások és néphagyományok, a népművészeti értékek megismerésére,

megbecsülésére. A táj és az emberi környezet harmóniájának lehetőségére.

Módszerek: kooperatív tanulási technikák, játékok, projektmódszer, riport,

terepgyakorlati módszerek, közösségépítés.

76


12Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok

12.1A fogyasztóvédelmi oktatás célja

„A fogyasztásvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus

fogyasztói magatartás kialakítás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT)

Munkánk során figyelmet fordítunk arra, hogy tanulóinkban kialakuljon a magyar

termékek vásárlásának előtérbe helyezése.

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a

részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák

tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Ennek során az egyén megismeri a

fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci

viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a

természeti erőforrások védelme mellett.

A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az

otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok

bevonása a nevelési folyamatba.

A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb megismerése és

megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek

sokszor az olcsó akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek

kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire

akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság

irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt, sokoldalú

tájékoztatás és információáramlás.

Feladatunk megismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét,

alkalmassá téve őket a területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és

a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a

takarékosságot.

A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a

kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos,

hogy az általános és középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját

életükre alkalmazni tudják.

77


12.2Módszertani elemek

A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok

indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus,

független gondolkodás fejlesztésének.

Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban

tipikus helyi és globális problémákon keresztül.

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól

Riportkészítés az eladókkal

Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika

Egyéni és csoportos döntéshozatal

Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása

Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában

Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel

Szimulációs játék, esettanulmány

Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása,

jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár

készítése)

Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

12.3A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a

részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák

tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek

kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket

egyaránt hordoznak magukban.

Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul,

fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása

hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat

és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan

legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások

védelme mellett.

78


A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a

nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni,

készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás

érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású.

A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az

otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok

bevonása a nevelési folyamatba.

A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb megismerése és

megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek

sokszor az olcsó akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek

kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire

akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság

irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt, sokoldalú

tájékoztatás és információáramlás.

Az értékek formálásában lényeges például:

A kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése

Az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,

A természeti értékek védelme.

Fontos továbbá:

A tájékozódás képessége,

A döntési helyzet felismerése és

A döntésre való felkészülés.

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá

téve őket a területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság

szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a

kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos,

hogy az általános és középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját

életükre alkalmazni tudják.

12.4A fogyasztóvédelmi oktatás szinterei

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a

fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak.

79


Például: Technika - életvitel – áruismeret, a gyártás és a termékminőség

összefüggései

Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások

Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz,

mérőórák)

Földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások

Magyar – reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái

Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a

boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás

Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok),

vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és

tudatos használatuk

Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes

fogyasztói veszélyforrások, telefónia

Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és

fogyasztóvédelem, a reklám története stb.

Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai

Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz.)

Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)

Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)

Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil

szervezetekkel, cégekkel)

Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint

piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások.

80


13Közlekedésre nevelés

célja, hogy a gyermekek/tanulók ismerjék meg a közlekedés leggyakoribb

egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait.

Cél Feladat Eszköz, eljárás

A gyalogos közlekedés jellemzői, szabályai. Láthatóság fontossága.

A helyi és a távolsági közlekedés szerepe, használata.

Jártasság a gyalogos közlekedés szabályainak alkalmazásában (gyalogosforgalom helye, alapszabályok)

Megfigyelés, videó, diasor. Gyakorlati tapasztalatok megbeszélése. Gyalogjáró, úttest. Elővigyázatosság. Gyakorlás. Láthatóságot biztosító eszközök, ruházat.

Az utazással kapcsolatos illemszabályok

Baleseti lehetőségek a közlekedési eszközök használatakor (autóbusz, vonat, személygépkocsi.

Helyes magatartásformák bemutatása, szituációs játék, tapasztalatok megvitatása

A kerékpáros közlekedés alapkövetelményei, a biztonsági felszereltség, a kerékpáros közlekedés rendje.

Gyakorlati tudnivalók bevésése, valós helyzetek gyakorlása.

Kirándulások, oktatófilm, tapasztalatok megbeszélése, felelős magatartás jellemzői.

Közlekedési eszközök megismerése, működésük jellemzői

Lényeges jegyek felismerése, egyszerű szerkezetek alapvető működése

Rajzok, leírások elemzése, összevetése a valós eszközzel, modellek készítése

A teljesítés kritériuma: tanulóink 80%-a 4. évfolyam végére a gyalogos közlekedés szabályai elsajátítja, ismeri megyénk területén a tömegközlekedés lehetőségeit, az utazással kapcsolatos alapvető illemszabályokat, az intézmény székhelyén és saját településén a közlekedési szempontból veszélyes helyeket. A 6. évfolyam végére a biztonságos közlekedés alapszabályai és legalább 80% be is tartja. Ismeri és gyakorolja a közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokásokat. A 8. évfolyam végére az előzőkön túl, ismeri és gyakorolja a tömegközlekedés, a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályait. Meg tudja ítélni a közlekedési helyzeteket és helyes döntésre képes.

81


14A tanulók teljesítményének mérési, értékelési, ellenőrzési rendszere

14.1 Oktatási eredmények vizsgálata

A) Oktatási eredmények vizsgálata az országos kompetenciamérés eredményei

alapján 4. 6. 8. évfolyamokon

Helyi mérések

Bemenetkor: bemeneti mérések azt a célt szolgálják, hogy az iskolába érkező és

tanulmányaikat megkezdő 1. évfolyamosok iskolakészültségi fokát megállapítsuk. Ez

egyrészt jelzi az iskola teendőit az iskolaéretté tétel további feladatairól, másrészt

jelzésül szolgál az érkezők képességeiről és várható teljesítményükről.

A mérésre minden tanév októberének első felében kerül sor.

Folyamatmérés: az iskolai munka belső szabályozásának döntő eleme.

Eredményeként megállapítható a napi iskolai oktatómunka szintje, s megítélhető az

aktuális tudásszint. Módot ad az egyszeri tanulói megmérettetésre, hogy hol tart az

adott tudás elsajátításában, s milyen teendők állnak még a nevelő előtt a kívánatos –

vagy legalább a továbbhaladáshoz elégséges – tanulói teljesítmény eléréséig.

2. és 3. évfolyam végén az elemi készségek vizsgálata. A továbbhaladás minimális

feltételei meglétének megállapítása: helyesírás, értő olvasás, matematika.

Átmenetkor 4. évfolyam végén az eszközjellegű alapkészségek színvonalának a

megállapítása: szövegértés, helyesírás, alapműveletek végzése.

A fejlesztő időszak végén 6. osztályban a továbbhaladás minimális feltételei

meglétének megállapítása: szövegértés-szövegalkotás, helyesírás, matematika,

A folyamatmérések eredményei a tanulók minősítésének az eszköze is lehet.

Kimenetkor: A kimeneti mérés lehetőséget teremt az iskola és az egyes tanulók

eredményeinek összevetésére az előző teljesítményeikkel, standardokkal.

8. évfolyam végén szövegértés. helyesírás, matematika.

Matematika, helyesírás, szövegértés területén az 1-4. évfolyamon tanév végén az

elemi készségek vizsgálatára kerül sor. Az 5-8. évfolyamon a gondolkodási

műveletek és logikai munkaformák alkalmazásában való jártasságot vizsgáljuk.

Ezeket a méréseket a tanítók, szaktanárok végzik, értékelik.

82


14.2Nevelési eredménymérések alkalmai

3. évfolyam kezdetén: az elemi szokások állapotának vizsgálata.

5-8 évfolyamon: az osztályok szociometriai összetételének, a tanulók

kapcsolódásainak vizsgálata.

7. évfolyam mérései a legfőbb emberi értékekhez való viszonyulást, elfogadást

vizsgálják.

A mérések osztályfőnöki órán történnek.

Mérések a 7 szokás program kapcsán kidolgozott tematika szerint

A bevont tanulók mérése tanév elején (szövegértés, matematikai logika, monotónia-

tűrés, motiváció). A mérések eredményeit felhasználjuk a fejlesztési tervek

elkészítésénél. A mérést a mentorok végzik és az eredményeket ők tartják nyilván.

83


A közös alapelvekre építve az intézményegységek és a tagintézmény saját

programjukban árnyalják a célokat, feladatokat, eszközöket és eljárásokat a helyi

sajátosságoknak megfelelően.

15záró rendelkezések

A Helyi Pedagógiai Program hatályaA Kiss Géza Általános Iskola és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola a 2007-ben készült

és jóváhagyott, majd 2013-ban módosított és jóváhagyott Helyi Pedagógiai Program

felhasználásával, a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően módosította Helyi

Pedagógiai Programját, Helyi Tantervével együtt. A jelen dokumentum hatálya kiterjed

az iskolára, a tagiskolára, az alapfokú művészetoktatási intézményegységre, a

nevelőtestület tagjaira, a pedagógiai munkát segítőkre és a tanulókra.

A Pedagógiai Program hatálybalépéseA pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá.

Hatályba lép az elfogadást követő napon, 2014. április 1-jén

.A Helyi Tanterv tananyagának érvényességeA Helyi Tanterv óraterve megfelel a törvényi szabályozásnak.

A Pedagógiai Program nyilvánosságaA Pedagógiai Program megtekinthető: az intézmény

könyvtárában, a tanári szobában, az intézmény

honlapján. A dokumentumokról tájékoztatást

kaphatnak a szülők:

évenként egy alkalommal az össz-szülői értekezleten,

a tanév során a pedagógiai vezetők előre egyeztetett időpontban egyénileg

szóbeli tájékoztatást adnak a szülő (gondviselő) részére.

A Helyi Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2014. március 31-én elfogadta, a

Szülői Szervezet véleményezte.

84

Intézmény OM - azonosítója:027355 Intézményvezető:

Orlovics Gyuláné

Legitimációs eljárás

A pedagógiai programot a nevelőtestület megismerte és elfogadta:

………………………………………nevelőtestület nevében

……………………………………………………alkalmazotti közösség nevében

A szülők közössége a pedagógiai programot megismerte és véleményezte:

…………………………………………..szülők közössége nevében

A pedagógiai programot a diákok közössége megismerte és véleményezte:

………………………………DÖK elnöke

Az Intézményi Tanács a pedagógiai programot megismerte és véleményezte:

……………………………………………Intézményi Tanács elnöke

A pedagógiai programot jóváhagyta:

……………………………………………intézményvezető aláírás

Ph

A dokumentum jellege: NyilvánosMegtalálható: www.sellyesuli.hu

Verziószám: 1/2014. Készült: eredeti példány

Kiss Géza Általános Iskola Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógiai programja

A KISS GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA

INTÉZMÉNYEGYSÉG

86


Nevelő-oktató munkánk egyéb sajátosságai

1 Hatékony együttműködés

Referenciaintézményi státuszunkból fakadóan különböző szakmai programok megvalósítását vállaljuk:

továbbképzések, konferenciák szervezése, bemutató foglalkozások, előadások tartása, szakmai műhelymunka szervezése az alábbi területeken :

Fejlesztés

Fejlesztő pedagógusaink Sindelar-terapeuták is, mérések végzésére

vállalkoznak, melyek segítségével időben kiszűrhetők a részképesség-

zavaros tanulók, és megkezdhető fejlesztésük

Kompetencia alapú oktatás, képzés - A program ismertetése – szakmai konferencia, bemutató órák, tapasztalatcsere (Jó gyakorlat)

Mozgáskotta ismertetése, alkalmazási lehetőségeinek bemutatása

A dráma szerepe a tanulók megismerésében, nevelésében, a személyiségfejlesztésben (Jó gyakorlat)

Projektek bemutatása osztály, évfolyam szinten (jó gyakorlat) – A Föld

Napja és/vagy az Erdők Hete alkalmából térségi szinten a Duna Dráva

Nemzeti Park lehetőségeinek kihasználásával

Multikulturális találkozók szervezése a kistérség iskoláinak részvételével

Térségi tanulmányi és/vagy kulturális versenyek

Óvoda - iskolai átmenet segítése, csányoszrói 4. osztályos diákok

befogadásának előkészítése

Sportnap, sportrendezvények (hagyományként kistérségi szinten)

Minden partnerünkkel továbbra is kölcsönös és kétoldalú kapcsolatot kell fenntartanunk, erősítenünk; érdekeink ugyanis közösek: az intézményben jó légkörben, komoly és eredményes munka folyjék.

87


2 Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás feladatai

2.1 Horvát nemzetiségi nyelvoktatás

A 130/1995 (X.26) Korm. Rendeletben kiadott Nemzeti Alaptantervben és a Nemzeti,

etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében (kisebbségi iskolai oktatás

irányelve) foglaltakkal összhangban valósítjuk meg célkitűzéseinket. Biztosítjuk a

kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség történelmének, szellemi kultúrájának

megismerését, a hagyományőrzést, a kissebségi jogok megismerését és

gyakorlását. Oktatásunk segíti a kisebbséghez tartozást abban, hogy megőrizze és

fejlessze identitását.

A kisebbségi oktatást és nevelést folytató intézményekben – így a mi

intézményünkben is – arra törekszünk, hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá

váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei és alakuljon ki a tanulókban a reális

nemzetkép és kisebbségkép.

Intézményünkben, a hagyományos nyelvoktató horvát oktatás folyik, amelyben a

tanítás nyelve a magyar nyelv, a horvát nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra

keretében az első évfolyamtól oktatjuk.

Ezen kisebbségi oktatásban kiemelt szerepe van a horvát nyelv, irodalom és kultúra

tanításának. A nyelv tudása lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv

közösségalakító és megtartó erő.

Ezt a feladatát a horvát népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni.

A kisebbségi népismeret tananyag kapcsolódik a NAT több műveltségi területéhez

(különösen anyanyelv és irodalom, ember és társadalom természetismeret, földünk

és környezetünk, művészetek).

Témakörei:- nyelv, nyelvjárások, nyelvváltozatok;

- vizuális kultúra (építészeti emlékek, képzőművészet, iparművészet,

népművészet);

- ének, zenei és tánckultúra;

- hagyományok, szokások, mesterségek, gazdasági élet, ünnepek és jelképek,

település földrajzi ismeretek;

88


- a kisebbség magyarországi történelme és irodalma;

- anyaország történelme és irodalma;

- a kisebbségi és állampolgári jogok;

- nemzetközi kapcsolatok.

A népismeret oktatására az eső négy évfolyamon minimum évi 18 órát, a felsőbb

évfolyamokon évi minimum 37 órát kell fordítani, amit a különböző tantárgyakba

integrálva valósítunk meg.

Sellye az Ormánság déli részén fekszik. A várost több horvát anyanyelvű falu

vesz körül, amelyekből évek óta sok család városunkba költözött. A nagyszámú

horvát ajkú lakosság jelenléte teszi lehetővé iskolánkban a horvát nemzetiségi

nyelvoktatást.

A horvát nemzetiségi nyelvoktatás heti négy órában történik minden évfolyamon. A

kötelező tananyag mellett a gyerekek más tantárgyakba integrálva népismeretet is

tanulnak. Iskolánkban tambura zenekar működik, melyet a HÖK finanszíroz.

Célunk: A horvát nyelv megtanítása, a horvát irodalom megismertetése (mind a

magyarországi horvát költők, mind az anyaországi költők). Megismertetni a

tanulókkal az itt élő horvátok népszokásait, dalait, történelmét, földrajzát,

művészetét. Egymás kultúrájának megismerése, elfogadása, valamint a


integrációhoz.

Feladatunk: Kommunikatív, beszédközpontú, emberbarát, multimédiás nyelvoktatás

kialakítása. Tevékenységközpontú módszerek alkalmazása tanórákon.

Tudatosítani a szülőkben az otthoni nyelvgyakorlás fontosságát, a

nyelvtudás előnyeit. Motiváltság növelése a tanórákon, és tanórán

kívüli foglalkozásokon. Kapcsolataink folyamatos ápolása.

Rendszeresen látogatni (havonta egy alkalommal) az óvodát.

Jó a kapcsolatunk a horvátországi – Grubišno Polje, – általános iskolával. Évente két

alkalommal találkozunk a testvériskolával. A gyerekek és a szülők is várják ezeket a

találkozókat, a szülők szívesen segítik programjainkat. A 2008/2009-es tanévben

vettük fel a kapcsolatot a szintén horvátországi Dakovo általános iskolájával, ahol a

tanulók egy része magyar nyelvet is tanul, így mindkét fél részére adott a

nyelvgyakorlás lehetősége. Ezen kívül természetesen rendszeres és jó kapcsolataink

89


vannak a szomszédos horvát lakta községekben működő általános iskolákkal. Velük

rendszeresen találkozunk, hiszen minden évben megrendezésre kerül a regionális,

megyei szavaló versenyek, olvasási versenyek, horvát iskolák találkozói. Ezekre a

tanulóinkat felkészítjük, és szép eredményekkel szerepelünk. Rendszeresek még a

tanárok számára szervezett továbbképzések, szakmai napok, bemutató tanítások,

amelyeken mindig részt veszünk.

Várható eredmények:

A mindennapi életben való helyes, kulturált, magabiztos nyelvhasználat. A

többnyelvűség előnyeinek, a nyelvtanulás hasznának és örömének felfedezése,

felismerése. A nyolcadik év végén a jobb képességű gyerekek számára alapfokú

nyelvvizsga letétele. Hagyományok, népszokások ápolása, a nemzetiségi kultúra és

művészet megóvása, más kultúrák megbecsülése.

Most az Európai Unió tagjaként még fontosabbá vált a nyelvtudás, hiszen az Unió

tagjai között sok a szláv nyelvet beszélő ország.

A hagyományos nyelvoktatás esetén az általános iskola 8. évfolyam végére a

tanulónak az európai hatfokú skálán a magasabb szintű, önálló nyelvhasználóvá kell

válnia, azaz a skála B1 (európai küszöbszint) szintjére kell eljutnia.

Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard

szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez

kapcsolódnak a munka, az iskola, a szabadidő, a kisebbség helyzete terén.

Elboldogul legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során

adódik. Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben,

valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül.

Megérti a rádió- és tévéműsorokban az aktuális eseményekről, érdeklődési köréhez

kapcsolódó témákról, a kisebbségről szóló információkat.

Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni. Le tudja írni véleményét, röviden meg

tudja indokolni a különböző álláspontjait és terveit. Képes az adott nyelv nyelvi és

nyelvhelyességi törvényszerűségeinek alkalmazására. Össze tudja hasonlítani a

magyar nyelvet a horvát nyelvvel. Megérti az eseményekről, érzelmekről,

véleményekről szóló írásokat. Képes néhány irodalmi alkotás értelmezésére a saját

népcsoport kultúrájából (vers, novella, mese). Tudásszintjének megfelelően képes

egyszerűbb szövegek fordítására.

90


2.2 Magyar nyelvű, cigány kisebbségi oktatás

Iskolánkban a horvát nemzetiségű tanulók mellett nem elhanyagolható a cigány

etnikumhoz tartozók létszáma.

Beilleszkedésük feltétele a szociális kompetenciák fejlesztése mellett a

diszkrimináció mentes környezet kialakítása.

Célunk: egymás kultúrájának megismerése, elfogadása, valamint a


integrációjukhoz.

Feladataink: Befogadó pedagógiai környezet kialakítása, fenntartása.

Tevékenységközpontú módszerek alkalmazása tanórákon.

Kommunikációs képességek fejlesztése.

Cigány népismeret integrálása a helyi tantervbe.

A szülői ház és az iskola közötti rendszeres kapcsolat tartása.

Követendő életviteli, magatartási minták bemutatása.

Tanulók motiválása a tanórán, tanórán kívüli foglalkozásokra.

Kapcsolat a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal.

Várható eredmények: Csökkenő igazolatlan mulasztás.

Kevesebb iskolai kudarc.

Javuló továbbtanulási arány.

Az iskola és a CKÖ segítő szerepének javulása.

A gyermek életeleme a játék. A közösségalakítás első szakaszában sok csoportos

játékot kell szervezni számukra, melynek során elsajátítják a szabályokat, viselkedési

formákat.

Rá kell irányítani a figyelmüket arra, hogy azok a tanulók is nyújthatnak kimagasló

teljesítményt a játékban, sportban, zenében, táncban és képzőművészetben, akik a

tanulás terén szerényebben teljesítenek.

Munkakultúrájukat nem csak a tanítási órákon, hanem a délutáni foglalkozásokon, a

napköziben is folyamatosan fejlesztjük.

A népismeret oktatására az 1– 4. évfolyamon évi 18 órát, az 5 – 8. évfolyamon évi 37

órát biztosítunk, a különböző tantárgyakba integrálva 2013-tól kifutó rendszerben,

91


felmenő rendszerben igény esetén a törvény előírása szerint heti 1 óra cigány

népismeret, 2X45 perc (délutáni elfoglaltság) foglalkozás keretében cigány kultúra,

projektek megvalósítására kerül sor.

3 Egyéb futó programjaink

3.1 Integrációs és képesség kibontakoztató program

A tanulóink szociális helyzetéből és a képességeik fejlettségéből eredő hátrányok

ellensúlyozásának céljából (pályázati kiírástól függően) képesség-kibontakoztató

felkészítést szervezünk.

Ennek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása,

tanulási, továbbtanulási esélyének megsegítése történik.

Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere az iskolákban az együttnevelés

szempontját emeli ki, viszont kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés

kialakításának szükségességét. A differenciálás új értelmezésben mindenki számára

a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális

fejlesztés biztosítását jelenti.

A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz

a környezethez, amelynek részese.

3.1.1 Feladataink: Az óvodából iskolába való átmenet segítése.

Heterogén osztályok kialakítása. [11/1994. (VI.8)MKM 39/D § és 39/E §(1)]

Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése

Szülői házzal

Gyermekjóléti és családsegítői szolgálattal

Szakmai és szakszolgálatokkal

Középiskolákkal

Kisebbségi önkormányzatokkal.

Az érintett jegyzőkkel

Önálló tanulást segítő felkészítés.

Szociális kompetenciák fejlesztése.

92


Integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek

szervezése.

Tanórán kívüli egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások tartása

Együttműködésen alapuló módszerek alkalmazása.

Értékelő esetmegbeszélések szervezése.

Árnyalt, szöveges értékelés.

Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban.

Továbbhaladás feltételeinek biztosítása.

Tanulók továbbtanulásánál nyomon követés.

Az integrációs és képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók

nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integráltan történik. A tanulócsoportok,

osztályok alakulásánál a jogszabályban előírtakat figyelembe vesszük. A

programban résztvevő tanulókat azzal is segítjük, hogy negyedévente kötelező

értékelésünket a tantestületi munkacsoport által kidolgozott szöveges, árnyalt

értékeléssel készítjük el. Minden integrált tanuló számára egyéni fejlesztési tervet

állítunk össze.

A tantestület szakmai képzését, a feladatok megvalósítását nagymértékben segíti,

hogy a HEFOP 2004/2.1.3. jelű pályázati programban konzorciumi tagként vettünk

részt.

3.1.2 Várható eredmények: Iskolánk tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken

eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, együttnevelésére.

Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe, elősegítve egymás

kultúráinak kölcsönös megismerését.

Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók

száma.

Csökken a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők

száma.

Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű

tanulók száma.

Az országos kompetenciamérések eredménye az előzőkhöz képest javul.

Integrációs programunk megvalósítására éves munkatervet dolgozunk ki.

93


4 Hagyományőrző tevékenységeink

Iskolánk névadójáról háromévenként a Kiss Géza Napok keretében

megemlékezünk. Évenként halálának évfordulóján (április 28.) Kákicson

felkeressük sírját.

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a

következő alkalmakkor: október 6-a, október 23-a, március 15-e

évfordulóján. Hagyományos rendezvényeink: Erdők Hete, mikulásnap,

farsangi karnevál, Ormányság kupa, Föld Napja, anyák napja,

projektnapok, gyermeknap, pedagógusnap, ballagás, öregek napján

köszöntés a Gondozási Központban, falunapokon ünnepélyek,

rendezvények.

Iskolánkban neveléstörténeti gyűjtemény, iskolamúzeum található.

Iskolaotthonos nevelés. Iskolánkban egész napos tanítás folyik az első és második

évfolyamon, ahol lehetőségünk van különböző tevékenységi formákon keresztül az

oktatás és nevelés egységes folyamattá alakítására.

Ez a forma biztosítja az óvodából való átmenetet, az iskolai szokásrend kialakítását

az önálló tanulási képesség fejlesztését, közösségi nevelést.

Az iskolai életbe való zökkenőmentes bekapcsolódást segítjük elő az ún. „ráhangoló

napokkal”, melynek során augusztus utolsó hetében meghívjuk az iskolánkba

beiratkozott első osztályosokat, szüleiket, óvónőiket, hogy kötetlen, játékos formában

ismerkedhessenek meg új környezetükkel.

Az iskolaotthonos nevelés keretén belül a kötelező tanórai foglalkozásokat, a

napközis foglalkozásokat, és a mindennapos testedzést biztosítjuk tanulóinknak.

A napi órák elosztásánál a tanulók arányos terhelését figyelembe véve készülnek az

órarendek. Iskolánkban lehetőség van a rugalmas napi foglalkozási rend

kialakítására.

A tanórák keretein belül mód nyílik az egyéni foglalkozásra, tehetséggondozásra,

illetve korrepetálásra, felzárkóztatásra.

Az iskolaotthonos nevelés a pedagógus számára lehetőséget ad a gyermek

sokoldalú megismerésére, egyéni bánásmódra a szabadidő pedagógiai irányítására.

94


Mindezek az előnyök is alátámasztják az iskolaotthon további működését.

a) Tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások. Az egyéni képességek minél

jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék

felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli

tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások segítik.

Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó

tanulók képességeinek fejlesztésére heti két fejlesztő órát szervezünk.

Az 5-8. évfolyamon a tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe

vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete a felhasználható

órakereten belül dönt.

A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére

felkészítő foglalkozásokat tartunk heti egy-egy órában magyar nyelv és

matematika tantárgyakból.

A hátrányos helyzetű tanulók közül azok, akik a jogszabály feltételeinek

megfelelnek, integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésben

részesülnek (IPR szerint).

Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az

iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók

mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a kézilabda,

labdarúgás, kosárlabda, küzdősportok, természetjáró sportágakban az

iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

Szakkörök. A különféle szakkörök működése nem csak a jó tanulók

egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket

tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de

szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A

szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek

figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

Szükség esetén az önköltséges finanszírozás lehetőségével élünk.

b) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését

segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők,

melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb

tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A

95


versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a

különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a

szaktanárok végzik.

c) Osztálykirándulások. A nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok

számára évente egy alkalommal kirándulást szervezünk. A kiránduláson való

részvétel önkéntes, a normatív ill. költségvetési finanszírozáson felül a

felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szülői hozzájárulást

csökkenteni lehet különböző pályázatokkal és alapítványi támogatás

igénylésével.

d) Erdei iskola. A tanórán kívüli tanulás egyik fontos lehetősége, hogy pályázati

lehetőségeink függvényében 3-4. évfolyamos tanulóink 3 napos erdei

iskolában vehetnek részt.

e) Városi múzeumi, kiállítási, könyvtári foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány

témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a

közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos

látogatások.

f) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére

kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő

igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős

programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és

múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős

rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek

kell fedezniük. (Pályázati lehetőségek alapítványi támogatás kihasználásával.)

A testileg – lelkileg egészséges személyiség kialakulásához elengedhetetlenül

fontos, hogy a gyermeknek minél több szabadideje legyen.

A szabadidős tevékenységek funkciói közül kiemelten tartsuk szem előtt a

személyiségfejlesztés elősegítését, a pihenés és regenerálódás biztosítását.

A szabadidő telhet játékkal, művelődéssel, sporttal, munkával és

szórakozással.

Pedagógiai szempontból fontos, hogy a szabadidő kapcsolódjon az iskola

egész nevelési folyamatához. Ezért nélkülözhetetlen, hogy abban a

gyermekeken kívül a nevelők és szülők is részt vegyenek.

96


4.1 Iskolánkban a tehetséggondozás szinterei:

Alsó tagozat:

Tanulmányi versenyek

Vers- és prózamondó verseny

Olvasási verseny

Zrínyi Ilona matematika verseny

Rajzpályázatok

Horvát nyelvi iskolai, kistérségi, megyei, regionális, országos versenyek,

találkozók (vers- és prózamondó, színjátszó, tánc, zene, sport)

Sportversenyek, kézilabda, labdarúgás (házi, megyei bajnokság)

Népdaléneklési verseny

Felső tagozat:

Vers- és prózamondó verseny városi könyvtárral együtt

Tanulmányi versenyek

Zrínyi Ilona matematika verseny

Sportversenyek (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, természetjáró sportágban

a házi, megyei, országos versenyeken)

Horvát nemzetiségi tanulmányi és sportversenyek

Művészeti pályázatok

Népdaléneklési verseny

Föld Napja,

Erdők Hete

97


4.2 Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége a szociális hátrányok enyhítése érdekében

A gyermekvédelmi munka a nevelőmunka szerves része. A pedagógiai

tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy minden gyermek

részére biztosítsa a fejlődéshez szükséges feltételeket, a lehetőségeket a

képességének, tehetségének kibontakoztatásához. Segítse abban, hogy

leküzdhesse az esetleges hátrányokat, amelyek születési, családi, vagyoni,

jövedelmi helyzeténél fogva, vagy bármilyen más okból fennállnak. Az intézménynek

célja, hogy a hátrányos és a veszélyeztetett gyermekeket, tanulókat ismerje,

sorsukat figyelemmel kísérje, a hátrány leküzdéséhez hatékony pedagógiai

segítséget nyújtson, az együttműködés keretében a gyermekvédelem, a családsegítő

szervezeteket tájékoztassa.

Feladatok:- az osztályfőnökök a gyermek, a tanuló személyiségének megismerése keretében a

körülményeiről is tájékozódnak.

- A hátrányos helyzetű illetve a veszélyeztetett gyermeket, tanulót nyilvántartásba

veszi.

- Az osztályfőnök a veszélyeztetettség típusát és súlyosságát mérlegeli, egyeztet a

gyermekvédelmi szolgálattal.

- A tanuló osztályfőnöke megbeszéli a csoportban, osztályban, a napköziben dolgozó

nevelőkkel a teendőket, ha szükséges külső szakember segítségét kéri az

intézményvezetéssel egyeztetve.

Teendők valamennyi gyermekre vonatkozóan:

- hiányzások figyelemmel kísérése,

- az indokolatlan hiányzások megelőzése,

- általános prevenciós tevékenység, az intézmény szociális és társadalmi

környezetének függvényében,

- kapcsolattartás a DÖK-kel ebben a vonatkozásban is,

- a szociális ellátás lehetőségeinek számbavétele, a változások követése,

- a környezetben működő segítő szervezetekkel együttműködés,

- a gyermekek, tanulók érdekeinek képviselete.

98


A nevelőtestület feladatai: együttműködés az egyes gyermek, tanuló érdekében,

kapcsolattartás a családsegítő szolgálattal és az intézményvezetéssel, az

információk átadása, a témát érintő továbbképzéseken aktív részvétel, a szakmai,

pedagógiai felkészültség növelése, szakirodalomban tájékozottság.

A szülők körében végzendő feladatok:

- együttműködés,

- tanácsadás,

- szükség esetén szakemberhez irányítás,

- családlátogatás.

Az intézményi együttműködés színterei: a más szervezetekkel. A hatóságokkal való

együttműködés a prevenció és az aktuális esetek kapcsán elengedhetetlen a

gyermek, a tanuló érdekében.

Ezek:

- a gyerekek, tanulók lakóhelye szerint önkormányzatok,

- a gyermekjóléti szolgálat,

- a gyámügy,

- az ÁNTSZ,

- iskolarendőr és a rendőrség bűnmegelőzési részlege,

- közművelődési intézmények,

- középfokú intézmények,

- civil szervezetek,

- nemzetiségi önkormányzatok,

- sportegyesületek,

- munkaügyi központ kirendeltsége.

4.2.1 A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:

Pályaorientáció: a tanulók önismeretének fejlesztésével összehangolhatók a

lehetőségek, a vágyak, realitások. Pályaválasztási tájékoztató a környező

középfokú oktatási intézmények vezetőinek részvételével, önismereti,

pályaalkalmassági tesztek a Munkaügyi Központ segítségével, esetenként a

pályaválasztási tanácsadó felkeresése,

99


helyi, regionális, országos pályázatokon való részvétel, támogatások

igénylése (pl. Arany János Tehetséggondozó Program, Cinka Panna, Útravaló

Ösztöndíj program),

a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása,

felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése,

egészségvédő programok szervezése: betegségek, balesetek megelőzése, az

egészség megőrzése szakemberek bevonásával (egészségügyi dolgozók,

rendőrök),

a tehetséges tanulók versenyeken való részvételének anyagi támogatása (pl.

nevezési díjak, jutalmak),

iskolaotthonos oktatás;

napközis ellátás;

ingyenes étkeztetés biztosítása a törvénynek megfelelően;

táborozási hozzájárulások (alapítványok, pályázatok),

Segítségnyújtás a szociális hátrányok enyhítését segítő szervezetek

eléréséhez.

Drog- és bűnmegelőzési programok;

100


5 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása

A felzárkóztatást segítő tevékenységformák iskolánkban:

2004. IX. 1.-től Sindelar-méréssel az 1. és 2. osztályban a tanulók

részképesség zavarainak szűrése elindult. Az elkövetkezendő években

az óvónők és tanítók jelzése alapján a tanulók vizsgálata megtörténik.

A mérés után fejlesztési terv szerint a gyermek részképesség

zavarának enyhítésére nyílik lehetőség, melyet a fejlesztő

pedagógusok irányítanak. Differenciált óraszervezéssel a tanítók is

bekapcsolódnak a munkába. A magatartási zavarral és más

részképesség zavarral küzdő tanulóink ellátásában, logopédiai és

pszichológia problémák megoldásában a fentieken kívül a Pedagógiai

Szakszolgálat Sellyei Kirendeltségének szakemberei nyújtanak

segítséget. Tanulóink pedagógusi javaslat alapján vehetik igénybe ezt

a szolgáltatást, melyhez szülői beleegyezés is szükséges.

szoros kapcsolatot tartunk tagintézményeinkkel, a nevelési

tanácsadóval, és a gyermekjóléti szolgálattal

integrációs és képesség kibontakoztató felkészítés

Mozgáskotta eszközrendszerének használata

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

Útravaló Ösztöndíj program

a nívócsoportos oktatás

a napközi otthon

a fejlesztő foglalkozások

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek,

eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai

a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése

a továbbtanulás irányítása, segítése

az óvoda-iskola átmenet segítése

alapozó időszak megnyújtása – alkalmazkodva a tanulók egyéni

képességeihez

101


Kompetencia-alapú programcsomagok használata (HEFOP 3.1.3;

TÁMOP 3.1.4)

7 szokás program (TÁMOP 3.3.8)

102


6 A Csányoszrói Tagiskola Speciális programja

ÉLETVITEL

„Ép testben ép lélek”Helyi program

Kiss Géza Általános Iskola és Zenei Alapfokú Intézmény

Csányoszrói Tagiskolája

103


A sajátos - és egyre inkább bennünket igazolóan előremutató – programunk 2010.

szeptemberi bevezetését hosszú évek tervező, majd összegző munkája előzte meg. Egyre

sürgetőbbnek és fontosabbnak láttuk egy olyan komplex program kidolgozását, amely a mai általános

iskolai tananyagokból teljesen hiányzik, holott azokat ezen ismeretek és készségek hiányában csak

„leadjuk” diákjainknak. Saját világukba ezek ismeretében épülnek be, és szolgálják boldogulásukat. A

programunk négy alappillére szorosan összefonódik egymással, egymás ismeretében adnak biztos

alapokat tanulóinknak.

A helyi tendenciákra és a társadalmi folyamatokra alapuló programunkkal olyan

eszközrendszert kínálunk fel, amellyel tanítványaink saját kreativitásukat felismerve és felszínre

hozva fejlesztik személyiségüket, azaz jelentős mértékben kompenzálják hátrányaikat. Helyi

tantervünkben a hagyományosnak mondható tanterveket – technika, életvitel és gyakorlati

ismeretek - fogadja be, annak érdekében, hogy azok tartalmai, módszerei - a merőben új

tantárgyrészekkel együtt - közelebb vigyenek a valóban hátránykompenzáló embernevelésünkhöz.

Célunk, hogy gyermekeinknél megalapozzuk azt a tudást, amellyel képesek lesznek önállóan

gondolkodni, cselekedni, tanulni, saját jövőjüket alakítani. Életvitel összefoglaló név alatt értjük:

a Mentális jóllét,

a Nemiségtan/ társas kapcsolatok

a Pénzügyi intelligencia,

és az Örömmozgás témacsoportokhoz tartozó ismeretek

összességét.

Szemléletváltó életvitel tantárgyunk alapja a mentális jóllét. Ez az, ami az első és

legfontosabb lépés minden egyéb készség, képesség, kialakítása és elsajátítása felé. A nevelőtestület

több tagja végzett agykontroll tanfolyamot, és az ott megismert és elsajátított gyakorlatokat

beépítettük az iskola mindennapi életébe is. Kollégáink rendszeres „kötelező olvasmányai” a haladó

szemléletű pedagógiákat és életvezetési módokat bemutató könyvek, folyóiratok, cikkek, filmek.

Tapasztalatainkat rendszeresen megosztjuk egymással.

Az iskolánkban jóllét- és sikertervek készülnek, amelyek megtanítják a rendszeres, napi

technikáit a kiegyensúlyozott, örömteli és sikeres problémamegoldó életnek. Aki számára teljesen

104


megszokott a segítségadás és elfogadás, aki saját képességeit és tudását természetesen bocsátja a

köz javára, nagy valószínűséggel kevésbé fog csak a mássága miatt elítélni tőle független

rendszereket, csoportokat, személyeket. A kooperációs tanítási rendszerek és a különféle haladó

szemléletű mentális technikákat oktató programok lazító, személyiségfejlesztő módszereivel

elősegítjük az iskolai közösség mindennapi életében az egyén és a csoport kölcsönös megértésének

és segítésének fejlődését. Az egészséges lelki egyensúly megtalálásával és az annak fenntartásához

szükséges módszerek elsajátításával minden egyéb ismeretnek a megtanítását megkönnyítjük.

Pedagógia szemléletváltásunk egyik alapja volt ennek felismerése, elfogadása, majd tudatos

beépítése a programunkba. Az értékvesztett, egyre nagyobb számban felbomló családok

gyermekeinek, tanulóinknak egy olyan testi, szellemi és szociális jóllétet mutassunk - és megtanítsuk

őket ennek igényére is -, amely már ismeretlen a családok többsége számára, de amely a folyamatos

eredménytelenség és kudarcok egyik alapja.

A nemiségtan/ társas kapcsolatok keretében olyan nyitott gondolkodásmód megalapozása a

célunk, amellyel képesek tanulóink csökkenteni, vagy megszűntetni a környezet negatív hatásait,

amely segítheti személyiségük harmonikus fejlődését, felnőtt életüknek boldogságát a

párkapcsolataik útján is. Ahhoz, hogy egy egészséges hozzáállás fejlődjön ki bennük, hogy tudják mi a

normális és abnormális, hogy ne szégyenkezve gondoljanak a testükre, vagy a szexualitásra, ahhoz a

mi útmutatásainkra és tanácsainkra van szükségük. Minél kisebb egy gyerek annál kíváncsibb és

őszintébb. A diákjainkat mindig a nyitottságra buzdítjuk. Igyekszünk választ adni - értelmi szintjüknek

és koruknak megfelelően - minden kérdésükre. Már az első óra előtt minden gyerek rendelkezik

bizonyos mennyiségű információval a témát illetően. A mi felelősségünk is, hogy ne vesszenek el az

információk áradatában, mert nem biztos, hogy amit hallottak, vagy láttak már, azt érzelmileg is

képesek feldolgozni.

A családok többsége a gyermekeiknek nagyon keveset mond a témáról. Kényes, és sokszor

felesleges témaként kezelik. A legtöbb szülő az iskolától várja a felvilágosítást. A mi legfontosabb

dolgunk a természetes, elfogadó szemléletmód kialakítása, az érzelmi nyitottság a jó befogadására.

Életünk egyik meghatározó alapja a pénzhez való hozzáállásunk, és az ehhez kapcsolódó

ismereteink. A pénzügyi intelligencia alapvető készségeivel tanulóink szüleinek nagy része nem

rendelkezik. A gyerekek döntő hányada sem otthonról, sem az iskolában a hagyományos

105


tantárgyakon keresztül nem sajátíthatja el a későbbi életüket pozitívan meghatározó pénzügyi

ismereteket.

A legtöbb szülő csak arra próbálja felkészíteni gyermekét, - a térségünkben sajnos erre is

egyre kevesebben - hogy hogyan szerezze meg a pénzét, arra azonban nem, hogy a megszerzett

pénzével mit tegyen. Célunk egy olyan tudatos szemléletmód kialakítása, készségek megszerzése,

amellyel lehetőség nyílik arra, hogy gyermekeink maguk dönthessenek pénzügyeik felett, és ne csak a

pénz, vagy annak hiánya határozza meg életüket. Diákjaink tapasztalatait beszélgetésekkel,

társasjátékokkal, életkoruknak megfelelő kisfilmek megtekintésével bővítjük.

Folyamatosan ismerkednek a pénz kialakulásával, történetével, hiedelmeivel. Az első naptól

kezdve működtetünk Sulibankot, ahol a diákok osztály szinten gyűjthetik a zsebpénzüket.

Pénztárkönyvet, és betétkönyvet vezetnek a gyűjtött összegekről. Meghatározzuk a rövid és hosszú

távú céljaikat az összegyűjtött pénzüket illetően. Folyamatosan nyomon követjük, és minden hónap

végén a havi elszámolás kapcsán összevetjük céljaikat és az ahhoz vezető útjuk eredményességét. A

rendszeresség, az önkontroll, és az önfegyelem kialakításai a legfontosabbak, de egyben a

legnehezebben kialakítandó képességek is.

Minden hónap utolsó csütörtökén Sulipiacot tartunk, ahol az összes diák szabadon árulhatja,

és cserélheti a portékáit, a megunt játékokat, vagy a saját maga által készített tárgyakat, házi

süteményeket, ültetett virágokat. A bevételeik egy részét - maguk határozzák meg, mennyi legyen az,

de természetesen a pedagógusoktól irányadó segítséget kapnak - szintén betehetik a Sulibankba. Az

egyéni pénzgyűjtésen kívül minden évben a tanulók kitalálnak egy közös vállalkozást, amiből pénzt

gyűjthetnek a közösség számára. (Turkáló, papírgyűjtés, üvegvisszaváltás stb.)

Rendszeresen látogatjuk a postát, a bankokat, hogy a gyerekek a napi gyakorlatban lássák a

pénz útjának ezt az áramlását is. Társasjátékokkal, kártyajátékokkal, szituációs gyakorlatokkal napi

szinten gyakoroljuk a helyes pénzügyi szokásokat, és játékos formában saját tapasztalataikon

keresztül ismerkednek a kockázatvállalás szerepével, annak pozitív, negatív hatásaival. A

legfontosabb cél a saját belső, helyes értékrend megtalálása. Ehhez nyújtanak segítséget a közvetített

ismeretek.

Minden életvitel órát örömmozgással kezdünk. Ennek az elsődleges célja valóban az örömet

adó mozgás, amelyet mindenki az aznapi kedve szerint választ meg. A mozgás nem csupán egy

órához, a testnevelésórához kapcsolódik - ahol valaki vagy ügyes, vagy nem, ezáltal vagy szereti a

testnevelést vagy nem -, hanem az egész közösség együttes programja. A rendszeres közös élmény a

106


gyerekek, és a felnőttek között megkönnyíti a munkánkat minden területen. A diákok könnyen

alkalmazkodnak a mindig változó csapatokhoz, megtalálják a helyüket más korcsoportú gyerekek

között, nem okoz nekik gondot egyik pedagógussal való munka sem. Az intézmény minden nevelője

együtt játszik a gyerekekkel. Folyamatosan változtatjuk a mozgáslehetőségeket az időjárástól függően

is, így vannak szabadtéri - ezt preferáljuk - és zárt helyen történő (mozgásfejlesztő terem, táncterem,

csocsó és pingpong terem, folyosó…) foglalkozások. A játékokhoz a pályázati eredményeknek

köszönhetően gazdag eszköztár áll rendelkezésünkre.

Az örömmozgás menete: A foglalkozások elején kihirdetjük, hogy melyik pedagógussal mit,

hogyan lehet aznap mozogni, és a gyerekek szabadon választhatnak a játékok közül. Kötélhúzás,

lengőteke, séta, futás, tollasozás, pingpong, csocsó, floorball, foci, pókfoci, tánc, sorjátékok,

csapatjátékok… stb. Mindig vannak kedvencek. Fontos, hogy a pedagógus is mozog. Mindent együtt

csinál a gyerekekkel. A gyerekeknek a szabad választás lehetőségével valóban örömet jelent minden

közös mozgásunk. Soha nem kell őket noszogatni, bíztatni a mozgásra. Várják az órákat. Ezekkel az

örömmozgásokkal és a testnevelésórákkal iskolánkban már évek óta megoldott a mindennapos

testnevelés.

A gyerekek heti két órában ismerkednek - főleg gyakorlati formában - az egészséges, teljes

élethez szükséges alapokkal. A tanuláshoz való viszonyukat és hozzáállásukat alapozzuk meg az

órákon. Mindig a gyerekek kíváncsiságát és érdeklődését helyezzük középpontba, és azon keresztül

tanítjuk őket a világ értelmes befogadására.

A folyamatos anyagi gondokkal küzdő családok a hosszú évek óta tartó kilátástalanság - és

nagyon sok esetben sajnos az ún. tanult tehetetlenség - következményeként csak sodródnak

céltalanul, ezt az életmintát mutatva gyermekeiknek.

A gyerekek kíváncsisága, nyitottsága és természetes ösztönös viszonyulása a témák - az élet -

iránt lassan eloszlatta a szülők többségének kételyeit. A gyerekek érzik az őszinte és nyitott légkört,

amivel az iskola, és a pedagógusok veszik körül őket, ezért sokszor olyan dolgokról is könnyebben

beszélgetünk velük, ami egyébként otthon szóba sem jöhet.

Magunk fejlesztette, úgynevezett Egészséges iskola programunkkal végső célunk a tanulók

képessé tétele arra, hogy testi-lelki szempontból egészséges, magukat önmagukban kitalálni,

megfogalmazni, a negatív hatásokat értelmezni és elutasítani tudó, az évezred első felének

107


kihívásaira kooperáció útján megoldást találó, szülőföldjüket saját maguk kiteljesítésével fejlesztő,

kreatív, harmonikus és szabad egyéniséggé váljanak, azaz testileg-lelkileg egészséges

személyiségekké.

Mentális jóllét

1-4. osztály

Tananyag Nevelési cél Eszköz/szakirodalom A továbbhaladás

feltételei

I.

Agytorna

A tanulási nehézségek minimalizálása/megszüntetése

Tanulási sikerélmények megtapasztalása

Memóriafejlesztés

Eszközök nélküli mozgásos gyakorlatokon alapuló oktatási módszerek

Dr. Paul E. Dennison

Gail E. Dennison:

Észkapcsoló agytorna

Dr. Paul E. Dennison

Gail E. Dennison:

A tanuló ismerje meg a mozgásos gyakorlatokat.

Legyen képes a mozgásos feladatok végrehajtására.

108


Észkerékkapcsoló

II.

Pozitív hozzáállás

A negatív gondolatok és kifejezések megszüntetése

Pozitív gondolatok és kifejezések szokássá alakítása

Játékos gyakorlatok: Gondolataink nagytakarítása

José Silva:

Agykontroll

Dr. Domján László

Domján Gábor:

Tanfolyami kézikönyv

Hangzóanyag:

Sólyom Ildikó (szöveg)

R. Schumann (zene)

101 pozitív állítás (Gazdagodj!)

A tanuló tudjon különbséget tenni a pozitív és negatív gondolatok között.

<

Legyen képes a negatív jellegű szavak használatát a célra, megoldásra irányított gondolatokra, kifejezésekre cserélni.

III.

Relaxációs gyakorlatok

A stressz levezetése

Lazító gyakorlatok

José Silva:

Agykontroll


Domján Gábor:


Hangzóanyag:

A tanuló ismerje meg a relaxációs gyakorlatokat. <

Legyen képes az ellazulásra

109


Dr. Domján László (szöveg)

Hoffmann József (zene)

Lazíts!

IV.

Vizualizálás,

elképzelés,

memóriafejlesztés

A felidézés fejlesztése Az érzékletes elgondolás

fejlesztése A memória fejlesztése

Játékos gyakorlatok:

Beszélgetőkör:

„Velem az történt, hogy…”

„Ma nekem az tetszett a legjobban, hogy…”

Vizualizációs gyakorlatok

A memóriafogas

Maria Montessori:

Módszerem kézikönyve

Dr. Benda József:

Örömmel tanulni

José Silva:

Agykontroll

Hangzóanyag:

Legyen képes a vizualizálásra. <

Tudja használni a fantáziáját. <

Tudja alkalmazni a memóriafogaso-

kat.

110


Sólyom Ildikó:

Memóriaolajozó pozitív állítások (Észpörgető)

Hangzóanyag:

Domján Gábor:

Lazítás

V.

Napi ritmus

A helyes napirend igényének megteremtése

A helyes napirend kialakítása

Az egészséges napi ritmus kialakítása, fejlesztése

Gyakorlatok:

Alváskontroll

Ébredéskontroll

Ébrenlétkontroll

Álomkontroll

José Silva:

Agykontroll


Domján Gábor:


Ismerje meg a gyakorlatokat. <

Tudja alkalmazni azokat.

Pénzügyi intelligencia

1-4. osztály

111


Tananyag Nevelési cél Eszköz/szakirodalomA továbbhaladás

feltételei

I. pénz fogalma, története

gyereknyelven.

A pénz rövid történetének ismerete.

Pénzügyi hiedelmek tisztázása.

Megfelelő gondolkodásmód kialakítása. Ne a pénznek legyen hatalma felette, hanem neki legyen hatalma a pénz felett.

Pénzügyi személyiségvizsgáló teszt. Előzetes ismeretek felmérése.

Alkér Orsolya: Életrevaló gyerekpénzügyek

Andre Kostolany: Mesterfokon a pénzről

A tananyagmindig az adott gyermekcsoport szerint tagolható, és 4 tanévre osztható.

A tanév tananyagát bármely nagy témakörből a pedagógus a tanmeneté-ben határozza meg.

II. Megtakarítás /Takarékosság

A megtakarítás fontosságának felismerése.

A megtakarítás formái.

Az önkontroll kialakítása.

Szokásrendszerek kialakítása.

A pénz helyes beosztása.

A három bűvös boríték: Hosszú táv,

Rövid táv,

Most

David Owen: Papabank

1.)Zsebpénz A zsebpénz céljának meghatározása.

Nógrádi Gábor: A pénz nem a fákon nő!

Képes – e a saját szintjén önfegyelem gyakorlá-

112


Döntéshozási képesség kialakítása.

Önfegyelem gyakorlása.

sára.

2.) Sulibank Jó pénzügyi szokások elsajátítása, gyakorlása.

A zsebpénz beosztása.

Célkitűzés, tervezés.

Iskolai Sulibank létrehozása.

Perselyek, főkönyv, betétkönyvek

Havi elszámolások

Banklátogatás

Posta látogatás – csekkek kitöltése

III.)A pénzügyi intelligencia

alapvető készségei

1.)kreativitás

A pénz előteremtéséhez és pénzügyek kezeléséhez szükséges tudás és készségek megalapozása

A találékonyság, leleményesség, teremtő, újat alkotó ötletek inspirálása.

Gyors áttekintő képesség fejlesztése.

Mindennapi problémák minél sokoldalúbb megoldási lehetőségei.

Hétköznapi helyzetek eljátszása. Megoldandó feladatokra többféle válasz keresése.

Előnyök – hátrányok

A legelőnyösebb, megoldás kiválasztása.

Társasjátékok, stratégiai játékok:

Sakk, labirintusjátékok, malom, logikai puzzle...

Képes-e kreativitást igénylő új játékokat elsajátítani.

113


2.) kitartás A kitűzött célokat, terveket csak kitartás, útján lehet elérni. Az útközben felmerülő problémákmegoldása = kreativitás

Türelem

Példák, történetek a kitartás eredményeiről.

A szőlőműves története

Churchill „ Soha ne add fel! - soha, soha, soha!”

Igyekszik-e rendületlenül haladni céljai elérése felé?

3.) koncentráció A sikerhez a feladatra való összpontosítás is szükséges.

Mindig az elérni kívánt célra kell koncentrálni, nem az útközben felmerülő problémákra.

A kimondott szónak ereje van.

A fókuszálás megtanulásának egyik legeredményesebb eszköze a sport – a koncenrációt szokássá alakítja.

A koncenrációt kérdésekkel lehet irányítani. Agyunk azokra a szavakra összpontosít, amelyeket használunk - Agykontroll

Anthony Robbins Határtalan siker

Tud-e összpontosí-tani a céljainak elérése érdekében?

Felismerte-e a szavak erejét, és ügyel – e megfogal-mazására?

4.) célkitűzés, tervezés

Olyan célok meghatározása, amelyekért képesek vagyunk erőinket megmozgatni.

A célok kitűzése az első lépés

A tervkészítés egyik eszköze lehet a három bűvös boríték.

HOSSZÚ TÁV,

RÖVID TÁV,

Meg tudja –e határozni céljait.

114


ahhoz, hogy a láthatatlan láthatóvá váljon.

Rendszeres tervkészítés. A célkitűzés után a tervkészítés a második lépés. A terv a célok megvalósítására irányuló cselekedetek felsorolása.

MOST.

Tud-e tervet készíteni.

5.) önbizalom A gyermek legyen tisztában értékeivel. Higgyen saját magában.

Keresse magában a fejlődés lehetőségét.

Amiben jó, azt igyekezzünk maximálisan kiaknázni.

A gyengeségeire próbáljunk megoldást találni.

Az önbizalom építésének az alapvető eszköze a folyamatos ösztönzés, dicséret.

A gyerekeknek soha ne a hibái és gyengeségei – vagy vélt hibái és gyengeségei – legyenek előtérbe helyezve.

6.)kockázatvállalási készség

Tisztában legyen a kockázatvállalás szerepével.

Tanulja, és tapasztalja meg a kockázatvállalás pozitív hatásait is.

Tudja, hogy a megfelelő

Szituációs játékok

Kártyajátékok

„szerencsejátékok”

Robert Kiyosaki: Gazdag papa, szegény papa

„ A legnagyobb kockázat a

115


ismeretekkel és felkészültséggel csökkenteni lehet a kockázatot.

Kockázat mindig van, ezért nem elkerülni, hanem kezelni kell.

A kudarc és a veszteség ösztönözze őket.

felkészületlenség.”

Bízzunk és higgyünk gyermekeinkben!

Folyamatosan ösztönözzük és dicsérjük őket.

7.) pénzügyi ismeretek

Gazdálkodj okosan!

Monopoly

Cashflow

Logikai feladatok Alapvető számolási tudás megszerzése.

IV.Értékrend Értékek összegyűjtése, rangsorolása.

Fontossági sorrend felállítása.

Saját belső, helyes értékrend megtalálása.

Érezze meg az önzetlen jótékonykodás örömét.

IV.A A gyerekek minden évben kitalálnak egy

Találjanak ki a korosztályuknak

116


megtakarított pénz

megtartása, gyarapítása

közös vállalkozást, amiből pénzt csinálnak.

/ turkáló, papírgyűjtés, üvegvisszaváltás…/

megfelelő pénzkereseti lehetőséget. Valósítsák meg.

Nemiségtan / Társas kapcsolatok

1-4. osztály

Tananyag Nevelési cél Eszköz/ irodalom A továbbhaladás feltételei

- Célunk progresszív (fejlesztő-segítő) jelleggel fejleszteni a nemi identitást, mint diákjaink egészségének fontos tényezőjét, amely

Robert Fulghum: Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes (valamint az író egyéb köteteiben

- A tananyag mindig az adott gyermekcsoport (v. személyiségek) szerint tagolható, és 4 tanévre

117


I. Kapcsolatok személyiségük harmonikus fejlődését és felnőtt életük boldogságát segíti elő párkapcsolataik útján is.

A szeretet és intimitás megfelelő módú kifejezése;

képesség jelentős kapcsolatok kialakítására és fenntartására;

felismerni és elkerülni a kihasználó v. erőszakos kapcsolatokat;

felkészülten választani életmódot és élettársat

megjelent esszéi)

osztható a szükségletek szerint: a konkrét tanév tananyagát bármely nagy témakörből a pedagógus a tanmenetében határozza meg mérései alapján.

- Az egyéni előrehaladást a pedagógus – ahogy a bemenetet is – különböző eszközökkel, évente legalább kétszer méri, majd szövegesen, személyre szólóan értékeli, és a gyermekkel közösen és számára autentikus módon elvégzi a szükséges korrekciót.

- A tanmenet bármikor szabadon módosítható az aktuális – felismert – szükségletek szerint.

A bemenetet a mindenkori elsős tanító az óvoda nagy csoportjában rajzos teszttel, riporttal, szituációs gyakorlatokkal v. egyéni beszélgetéssel méri.

1. osztály félévében: tanár saját maga

1. Család

1. 1. Különböző családmodellek

/családszerkezetek

Tudatosulása annak, hogy a család óvó-védő, felnevelő és érzelmi-gazdasági támaszt adó egység, mely legalább szülőkből és gyerekekből tevődik össze;

a gyermek számára mindkét szülő szerves jelenléte fontos a családban

Jesper Juul: A működő család

1. 2. Családtagok jogai és kötelességei; családi munkamegosztás

1. 3. Szeretet, együttműködés és kölcsönös tisztelet

118


1. 4. A családtagok sokfajta, egymásnak nyújtott segítsége

A barátságok egész életünkben fontosak

készített v. kollégájától/a szakirodalomból átvett eszközzel megméri:

a tanuló tudatosan preferált családmodelljét;

ismereteit a család funkcióiról;

ítélőképességét saját családja működéséről;

van-e önálló terve majdani saját családjára vonatkozóan, és az mennyire tér el v. hasonlít a sajátjához?

1. 5. A serdülőkor családi konfliktusai: a leválás igényének megjelenése

2. Barátságok

- Csoport- v. osztály-szociometria;

-drámapedagó-giai módszerek;

- kollektív v. páros játékok

2. 1. A barátságok jóllétünk kellékei

Fiúk és lányok barátsága;

A barátságok fenntartásához szükséges készségek

3. Szeretet, szerelem

Életünkben rendkívül fontos a sokféle szeretetkapcsolat

3. 1. Sokféleség Önmagunk elfogadása erősíti sokféle szeretetkapcsolatainkat

Rendelkezik-e a barátságok fenntartásához szükséges kompetenciákkal:

megbízható-e; figyelmes-e; képes-e szeretetét

megfelelően – verbálisan és nonverbálisan – kifejezni;

képes-e önzetlen segítséget nyújtani?

119


3. 2. Szeretetkapcsolataink és önmagunk elfogadása

A tartós kapcsolat erősíti a szeretetet

Különbséget tud-e tenni szeretet, szerelem, féltékenység és birtoklási vágy között?

3. 3 Az első szerelem Különbözőség az addigi szeretetérzések-től

4. Randevúzás

Képesség a barátság és intimitás élményének átélésére

5. Házasság: életre szóló elköteleződés

A szerepek és kötelezettségek arányos megosztása;

A házasságkötés nélkül együtt élő párok házastársakhoz hasonló elkötelezettsége

Képes-e összehasonlítani és értékelni saját családja és az ideálisnak mondható közötti hasonlóságot/kü-lönbözőséget?

Értékrendjének részévé vált-e a szeretetteljes, gyermeket nevelő család igénye?

5.1. Válások A gyermek nem felelős a szülők válásáért;

6. Szülővé válás

A szülővé válás élménye és felelőssége

Az élet egyik leggyümölcsö-zőbb vállalkozása

Tudatosan elfogadja-e saját családját követendő mintául, v. – annak meg nem tagadásával – egy másik mintát képes magának kijelölni?

Érvelés: Szüleim az ideáljaim, mert…/Szüleim nem az ideáljaim, mert….

A szülők felelősek gyermekeik gondozásáért és neveléséért;

A szülői felelősség az anyákra és az apákra egyaránt érvényes;

Becsülje meg és ápolja saját testét;

legyen képes mindkét nemmel – a kölcsönös tisztelet alapján – jó kapcsolatot

- Elégtelen otthoni tisztálkodás esetén iskolai – személyre szóló –

napi szokássá vált fog- és testápolás (otthoni akadályok esetén az iskolában);

120


II. A nemek anatómiája és fiziológiája

tartani; akcióterv

1. testrészek helyes megnevezése és funkciója;

a trágárság elutasítása

2. a külső és belső nemi szervek érése;

3. testünk különbözőségei Testünk különbözőségei tesznek minket egyénivé/érde-

kessé;

A médiumok hamis ideáljainak elutasítása

4. a fogyatékosok teste is ugyanúgy egyedi és különös

A fogyatékosok egyenrangúságának elismerése

Egyenlő – v. kérésre segítő – bánásmód a fogyatékosokkal

5. külső megjelenésünk meghatározói: öröklés, környezeti és életmódbeli szokások

Az ember értéke nem a külsejétől függ

A személyiség belső értékeinek preferálása

III. Személyes készségek/kompetenciák

Azonosulás a választott értékekkel és felelősségvállalás értük

Nyíltan vállalja választott értékeit;

képes határozott és megalapozott döntéseket hozni;

képes hatékonyan kommunikálni a családdal, a társakkal és a partnerrel

1. Értékek

1.1. Egyének és családok értékeinek különbözőségei

Az értékek közvetítése a példaadás

Képes-e a számára közvetített értékeket objektíve értékelni?

1.2. A kapcsolatok erejét erősítik a hasonló értékrendek

Tudatos ismerete az értékrendünkkel egyező v. ellentétes viselkedés következményei-

Képes-e tudatosan elfogadni értékrendje szerinti viselkedése következményeit?

121


nek Vállalja-e tudatosan értékrendjével ellenkező cselekedetei következményeit?2. Döntéshozatal

2.1. A döntéshozatal képessége

Gyerekként merjünk felnőtt segítséget kérni döntéseinkhez!

Döntéseinkért gyerekként is felelősséget kell vállalnunk!

Képes-e a döntéseihez figyelembe venni a lehetséges következményeket, és képes-e a legjobbat választani?

Képes-e döntéseiért felelősséget vállalni?

2.2. Baráti befolyások döntéseinknél

A jó döntés ismérvei: összhangban van az egyén értékrendjével, nem veszélyezteti testi-lelki egészségét és személyes szabadságát sem

3. Kommunikáció

A szavak nélküli v. jelzéses kommunikáció is nélkülözhetetlen az emberi kapcsolatokban.

A jó kommunikáció fontos feltétele a személyes és munkakapcsola-

toknak

Képes-e elégségesen kommunikálni kapcsolataiban?

A megbeszélés képessége nélkülözhetetlen biztosítéka az egyetértésnek.

4. Önérvényesítés

Saját érzelmeinket és igényeinket közölve tiszteletben tartjuk mások érzelmeit és jogait. Képes-e kérni?

Meg tud-e tenni értékrendjéhez illő, de fáradságos v. kényelmetlen

Néha olyat is meg kell tennünk, amihez nincs sok kedvünk.

122


4.1. Mindenkinek, így a gyerekeknek is vannak jogaik

Az önérvényesítés tanulható és fejleszthető: nem jelenthet agresszivitást, és nem sértheti mások jogait.

dolgot is?

4.2. A nők önérvényesítés nélküli múltja

A jog, hogy tisztességesen bánjanak velünk, elvárható, és az ellenkező viselkedés, visszautasítható.

Képes-e visszautasítani számára kellemetlen, értékrendjével ellenkező szándékokat, befolyásokat és követeléseket?

4.3. A sikeres felnőttek minden kapcsolatukban asszertívek

Az önérvényesítés elmulasztása haragot válthat ki, és agresszívvé tehet.

„Légy az, ami vagy!”

5. Egyezkedés

5.1. A jó egyezkedés a kapcsolat erősítője

Az egyezkedés teszi lehetővé a konfliktusok megoldását.

Szükséges, hogy mindkét fél kapjon is, adjon is.

Képes-e:– megfigyelni a másikat;– beleélni a helyzetébe magát;– a lehetőségeket tárgyilagosan mérlegelni;– kölcsönös egyetértésre törekedni?

5.2. Segítségkérés

A családtagok és a barátok segítenek egymásnak.

Segítség kérhető pedagógustól és egyéb szakembertől is.

Tudjon segítséget kérni és adni is!

5.3. Egyes családok alkohol-, drog-, anyagi és egyéb egészségi problémái

Szükség esetén szaksegítség kérése

5.4. Erőszak

Segítős szolgálatok, telefonos – és egyéb – lelki segélyszolgála-tok fölkeresése szükség esetén.

123


A segítségkérés nem a gyöngeség jele.

124


Örömmozgás

1-4. osztály

Tananyag Nevelési cél Eszköz/irodalom A továbbhaladás feltételei

I.Mozgás a szabadban

Séta, futás, kerékpározás, túra…

A gyermekek mozgásigényének kielégítése.

Természetes mozgáskedvének megőrzése.

Fizikai állóképesség erősítése.

A mozgáskészség alakítása.


Sportszerek, kerékpárok, kellékek túrázáshoz

Vegyen részt a közös foglalkozásokon <

Végezzen rendszeres mozgásos tevékenységet <

Tudjon választani a számára felkínált mozgásos lehetőségek közül <

Örömmel végezze a közös mozgásokat

II.

Labdajátékok

Kidobózás, foci, pókfoci,

A gyermekek mozgásigényének kielégítése.

Természetes mozgáskedvének megőrzése.

Fizikai állóképesség erősítése.


Sportszerek,

sportruházat,

jelzőtrikók



Tudjon választani a számára

125


kézilabda, floorball…


Figyelem fejlesztése.

felkínált mozgásos lehetőségek közül <


III.

Csoportjátékok

Sorversenyek, kötélhúzás, házatlan mókus…

Játékos mozgásos versenyekkel pozitív személyiségjegyek, tulajdonságok megerősítése (akarat, kitartás, kudarc elviselése, közösségi érzés, fegyelmezettség, stb.).

Ismerjen néhány szabadidős testnevelési játékot, és azok szabályait<





IV. Tánc

Veronika zeneprojekt

Több gyermek közös tevékenységének összehangolása.




Örömmel végezze a

126


közös mozgásokat

V.

Egyéb

Csocsó, pingpong, lengőteke, „kincskeresés”…

Az érzékelés, testtartás és az izomzat fejlesztése.

Koncentráló és egyensúlyozó képesség fejlesztése.





127


1 HELYI TANTERV

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai

foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

1.1 Tantervek

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján

kifutó rendszerben folyik az oktatás:

2013-14 2014-15 2015-16 2016-17

1. évfolyam NAT 2012 NAT 2012 NAT 2012 NAT 2012








A NAT 2007 alapján a Nemzeti Tankönyvkiadó által készített kerettanterv, valamint a

kompetencia alapú oktatás szövegértés-szövegalkotás, matematikai logika, szociális

és életviteli kompetenciaterületek (A és B) kerettanterveivel összeépítve (ld.

valamennyit a mellékletekben). Kivételt képez a technika-életvitel tantárgy, melynél

JAM tantervét használjuk. .

Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként angol, német nyelv tanulását választhatják,

illetve nemzetiségi nyelvoktatásban (horvát) vehetnek részt.

Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:

A 2012/13-as tanévtől felmenő rendszerben első és ötödik évfolyamon minden nap

testnevelés foglalkozást tartunk a következők szerint:

128


o az iskolaotthonos első és második osztályokban a szabadidős foglalkozások

terhére heti 5 testnevelés órát tartunk.

A harmadik -negyedik évfolyamon kifutó rendszerben

o a heti három kötelező testnevelés óra,

o a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás a

tanítási órákhoz kapcsolódva,

felmenő rendszerben

heti három testnevelés óra mellett ISK foglalkozás keretében kötelezően

választandó tevékenységek:

kosárlabda, küzdősportok, labdarúgás, kézilabda vagy tömegsport a másik két napon.

Az ötödik évfolyamtól (felmenő rendszerben) három testnevelés óra mellett ISK foglalkozás

keretében kötelezően választandó tevékenységek:

kosárlabda, küzdősportok, labdarúgás, kézilabda vagy tömegsport

A hatodik -nyolcadik évfolyamon kifutó rendszerben

a heti kettő vagy három kötelező testnevelés óra,

az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,

a hét bizonyos napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek

tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is

bekapcsolódhatnak.

A napközi otthonban és a tanulószobán

játékos, egészségfejlesztő testmozgás a szabadidős foglalkozás

keretén belül teljesül.

A 2014/15-ös tanévtől a komplex intézményi mozgásprogram szerint (ld. egészségnevelési

programnál).

1.2 Kompetencia alapú oktatás

Intézményünkben kompetencia-alapú oktatás folyik a 2006/2007-es tanévtől, a HEFOP

3.1.3 pályázati program keretében szövegértés-szövegalkotás „A” és „B”, , matematikai

logika „A” és „B”, valamint idegen nyelv – angol – „A” kompetenciaterületeken. A 2009/2010-

es tanévtől az elnyert TÁMOP 3.1.4 pályázatban vállaltak szerint újabb tanulócsoportok

kapcsolódtak be a munkába, valamint a szociális és életviteli kompetencia fejlesztése is

elindult egy 2. és egy 7. osztályban.

129


1.2.1 MODULOK A 2013/14-ES TANÉVBEN

Osztály A MODUL B MODUL

1.a Szövegértés, szövegalkotás

Matematikai logika

Szociális és életviteli komp

1.b Szövegértés, szövegalkotás

Matematikai logika

2.a Szociális és életviteli komp

Szövegértés, szövegalkotás

Szövegértés, szövegalkotás (Matematika)

2.b Matematikai logika Szövegértés,

szövegalkotás

3.a Szövegértés, szövegalkotás

Szociális és életviteli komp.

3.b Matematikai logika

4.a Matematikai logika




Történelem: szövegértés, szövegalkotás

5.b Szövegértés, szövegalkotás Történelem: szövegértés, szövegalkotás




6.b Szövegértés, szövegalkotás Történelem: szövegértés, szövegalkotás

7.a Idegen nyelv - német Történelem: szövegértés, szövegalkotás

7.b Matematikai logika Történelem: szövegértés, szövegalkotás

130



8.a Idegen nyelv - angol Fizika: szövegértés, szövegalkotás




Fizika: szövegértés, szövegalkotás


131


1.3 ÓRASZÁMOK A Kt. ALAPJÁN

Tanév Kötelező óraszám

Kt. 52.§ (3) bek.

Nemzetiségi nyelv

Kt. 52. § (4) bek..

Választható óraszám

Kt. 52. § (7) bek.

Egyéni fejlesztés

Kt. 52. § (11) bek.

Besz. óraszám

II/a

2009/10

Ált. isk. 355 19,75 60,1 42,6 17

Napközi 97,5

Iskolaotthon 45

magántanuló 10

SNI 23,25

132


2013-141. oszt 2. oszt 3. oszt 4. oszt 5. oszt 6. oszt 7. oszt 8. oszt

N H N H N H N H N H N H N H N H

Magyar nyelv és irodalom 7+1 7 8 8 8 8 7 7 4+0,5 3 3+0,5 3+0,5 4 4 4 4Idegen nyelv 3 2 3 2 3 2 3 2 3 2Matematika 4+1 4 5 5 5 5 4 4 4+0,5 4 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1Erkölcstan 1 1 1 1Környezetismeret 1 1 1 1 1 1 2 2Ének-zene 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1Vizuális kultúra 2 1 1 1 1 1 1 1 1+0,5 1 1,5 1,5 1 1 1 1Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5 1 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5 3 3 3 3 5 5 5 5 2,5 2,5 2,5 2,5Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 1,5+0,5 1,5+0,5 2 2 2 2Természetismeret 2 2 2 2Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5Biológia-egészségtan 1,5 1,5 1,5 1,5Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5Dráma és tánc/Hon- és népismeret 1 1 1 1Informatika 1 1 +1 1 1 1 1 1 1horvát 2+2 2+0,5 2+0,5 2+0,5 2+2 2+1 2+1 2+1NSZO/Médiaism 2 2 0,5 0,5Osztályfőnöki 1 1 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5Nemzetiségi órakeret 2 2 2 2 2 2 2 2

Ebből szabadon tervezhető 2 2 2 2 2 2 3 3 2 2 3 3 3 3 3 3

Összesen 25 27 22 26,5 20 24,5 23 26,5 28,5 30 27,5 31,5 26,5 30,5 27 31

133




Magyar nyelv és irodalom 7+1 7 7+1 7 8 8 7 7 4+0,5 3 4 4 4 4 4 4Idegen nyelv 3 2 3 2 3 2 3 2 3 2Matematika 4+1 4 4+1 4 5 5 4 4 4+0,5 4 3+1 3 3+1 3+1 3+1 3+1Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1Környezetismeret 1 1 1 1 1 1 2 2Ének-zene 2 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1Vizuális kultúra 2 1 2 1 1 1 1 1 1+0,5 1 1+0,5 1 1 1 1 1Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5 3 3 3 3 5 5 5 5 2,5 2,5 2,5 2,5Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 2 2 2 2Természetismeret 2 2 2 2Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5Biológia-egészségtan 1,5 1,5 1,5 1,5Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5Dráma és tánc/Hon- és népismeret 1 1 +1Informatika 1 1 +1 1 1 1 1 1 1horvát 2+2 2+2 2+0,5 2+0,5 2+2 1+3 2+1 2+17 szokás/Médiaism 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5+0,5 0,5+0,5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 0,5+0,50,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5

Nemzetiségi órakeret 2 2 2 2 2 2 2 2Ebből szabadon tervezhető 2 2 2 2 2 2 3 3 2 2 3 3 3 3 3 3Összesen 25 27 25 27 20 24,5 23 26,5 28,5 30 27,5 30 26,5 30,5 27 31

134




Magyar nyelv és irodalom 7+1 7 7+1 7 6+1 6 7 7 4+0,5 3 4 4 3+1 3 4 4Idegen nyelv 3 2 3 2 3 2 3 2 3 2Matematika 4+1 4 4+1 4 4+1 4 4 4 4+0,5 4 3+1 3 3+1 3 3+1 3+1Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1Környezetismeret 1 1 1 1 1 1 2 2Ének-zene 2 1 2 1 2 1,5 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1Vizuális kultúra 2 1 2 1 2 1,5 1 1 1+0,5 1 1+0,5 1 1 1 1 1Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 3 3 5 5 5 5 5 5 2,5 2,5Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 2+0,5 2 2 2Természetismeret 2 2 2 2Fizika 2 2 1,5 1,5Kémia 1 1 1,5 1,5Biológia-egészségtan 2 2 1,5 1,5Földrajz 1 1 1,5 1,5Dráma és tánc/Hon- és népismeret +1 1 1 +1 +0,5Informatika 1 1 +1 1 1 1 1 1 1horvát 2+2 2+2 1+3 2+0,5 2+2 1+3 1+3 2+17 szokás/Médiaism 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5+0,5 0,5+0,5Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 0,5+0,5 0,5+0,5Nemzetiségi órakeret 2 2 2 2 2 2 2 2Ebből szabadon tervezhető 2 2 2 2 3 3 3 3 2 2 3 3 3 3 3 3Összesen 25 27 25 27 25 27 23 26,5 28,5 30 27,5 30 31 33 27 31

135




Magyar nyelv és irodalom 7+1 7 7+1 7 6+1 6 6+1 6 4+0,5 3 4 4 3+1 3 4 4Idegen nyelv 2 2 3 2 3 2 3 2 3 2Matematika 4+1 4 4+1 4 4+1 4 4+1 4 4+0,5 4 3+1 3 3+1 3 3+1 3Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1Környezetismeret 1 1 1 1 1 1 1 1Ének-zene 2 1 2 1 2 1,5 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1Vizuális kultúra 2 1 2 1 2 1,5 2 1 1+0,5 1 1+0,5 1 1 1 1+0,5 1Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 +1Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 2+0,5 2 2 2Természetismeret 2 2 2 2Fizika 2 2 1 1Kémia 1 1 2 2Biológia-egészségtan 2 2 1 1Földrajz 1 1 2 2

Dráma és tánc/Hon- és népismeret +1 1 1 +1 +0,5 +0,5Informatika +1 +1 +1 1 1 1 1 1 1horvát 2+2 2+2 1+3 2+2 2+2 1+3 1+3 1+3Osztályfőnöki/7 szokás 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1+0,5 1+0,5 1+0,5 1+0,5 1+0,5 1+0,5 1+0,5 1+0,5Nemzetiségi órakeret 2 2 2 2 2 2 2 2Szabadon tervezhető 2 2 2 2 3 3 3 3 2 2 3 3 3 3 3 3Összesen 25 27 25 27 25 27 27 29 28,5 30 27,5 30 31 33 31 33

136


1.3.1 Nem kötelező tanórák felhasználása A mindenkori tantárgyfelosztásban (a fenntartó hozzájárulásával) rögzítettek szerint

Kt.52.§.(7.) bekezd. alapján:

csoportbontásra

szakkörökre

ISK foglalkozásokra

tehetséggondozásra

Kt.52.§.(11) bekezd. alapján:

egyéni foglalkozásokra

felzárkóztatásra

versenyekre való felkészítésre

137


2 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott

taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához,

amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak és szerepel a fenntartó által kiadott listán.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező

tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az

iskola helyi tanterve alapján, egyeztetve az iskola szülői szervezetével.

A kötelezően előírt taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. Az első

osztályosok szüleit a beiratkozáskor tájékoztatjuk a szükséges eszközökről.

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat

veszik figyelembe:

A taneszköz feleljen meg a Kerettanterv követelményeinek, az iskola helyi

tantervének!

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben

részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Az új ismeretek elsajátításának, a tanult tananyag begyakorlásának valamint a következő

tanítási órára való felkészülésnek egyik biztosítéka a házi feladat. Lehetőség szerint

képességek alapján differenciált házi feladatot adunk. A tanulás terhelés szabályozása

érdekében iskolánk tantestülete a következő elveket és korlátokat állapítja meg:

1. A tanítási napokra adható házi feladat lehet írásbeli és szóbeli is, de ennek

mennyiségét úgy kell megállapítani, hogy az elkészítése/a felkészülés ne

haladja meg – az átlagos képességű tanuló esetében – a napi 1 órát az alsó

tagozatban, a felsőben a napi 1,5 órát.

2. Az 1-4. évfolyamon a tanulók a hét végi pihenőnapokra, a tanítási szünetekre

sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot nem kaphatnak. (Szorgalmi feladat,

gyűjtőmunka adható.)

138


3. Az 5-8. évfolyamon a hétvégi pihenőnapokra, a szorgalmi időben biztosított

tanítási szünetekre sem adható fel több házi feladat, mint az egyes tanítási

napokra. Kivételt képez a memoriter, házi dolgozat, kötelező olvasmány.

3 A tanulók értékelésének, ellenőrzésének helyi rendszere

Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja

a tanulók minősítése

a visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges

hiányosságokról

az önértékelés képességének kialakítása

a személyiség fejlesztése

Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen

pedagógiailag kifogástalan

folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális

kiszámítható, nem kampányszerű

sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos

tevékenységét

módszertanilag változatos

konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos /vegye figyelembe,

hogyan változott a tanuló teljesítménye önmagához képest/

lehetőség szerint kollektív, vegye figyelembe az osztályközösség véleményét is

természetes kísérője a tanulási folyamatoknak, ne kísérje túlzottan feszült légkör!

Személyre szabott

Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a

tantárgy jellegét a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is.

Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze.

Az ellenőrzés, értékelés formái

szóbeli beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, stb.

írásbeli feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró, házi dolgozat, stb.

139


gyakorlati munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény, hangverseny,

versenyeredmény

Egyéb tanulói tevékenységek: olvasmánynapló, prezentáció, projektek

Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést – ügyelve

a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. Az integrációs felkészítésben résztvevő

tanulókat háromhavonta szövegesen is értékeljük.

3.1.1 Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a beszámolás eredményének súlya, szerepe a tanulói minősítésben

A beszámoltatás formái

röpdolgozat

témazáró dolgozat

A beszámoltatás rendje, korlátai:

o Egy tanítási napon legfeljebb két írásbeli beszámoló íratható az iskolában.

o A témazáró 30 percnél hosszabb, 3 leckét meghaladó anyagrész

számonkérését öleli fel, időpontját a szaktanár egyezteti az

osztállyal/csoporttal.

o A beszámoltatási órát összefoglaló-rendszerező, áttekintő óra előzi meg, amely

segíti az otthoni felkészülést. Ilyen esetben a beszámoló eredménye a félévi/év

végi osztályzatok megállapításában kiemelt szerepet kap.

o Ugyanilyen kiemelt, súlyozott módon kell figyelembe venni az év végi

felmérések eredményét is.

o Az év eleji felmérések tájékoztató jellegűek, ezért %-os formában értékeljük.

o Az egyes évfolyamok tantárgyi ismereteiről év elején az előző tanév év végi

felmérése tájékoztat, így lehetőség nyílik a tanév végi és tanév eleji tudásszint

összevetésére. Az év eleji ismétlés súlypontjait meghatározzák a

hiányosságok.

Röpdolgozat (kb. 10-15 perces megoldási/elkészítési időt igénylő) bármikor előzetes bejelentés/egyeztetés nélkül is íratható. Ennek eredménye egyenértékű a szóbeli felelettel.Elégtelen témazáró dolgozat esetén a tanuló a szaktanárral egyeztetve választhat: Írásban vagy szóban tesz beszámolót a témakör anyagából.Hiányzás esetén a tanuló a tananyagot a szaktanárral megbeszélve, a mulasztás idejével arányosan, legfeljebb 5 munkanap alatt pótolja.

140


A tanuló évente és tantárgyanként 1 alkalommal megfelelő indok esetén felmentést kérhet/kaphat a szóbeli és/vagy írásbeli számonkérés alól. Kivétel az előzetesen egyeztetett témazáró dolgozat.Az értékelés módjai

k) szöveges

l) értékelés 5 fokozatú számskálával

Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szövegesen

értékeljük a tanulók teljesítményét (kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve

felzárkóztatásra szorul.

A második évfolyam végétől a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

A félévi és év végi osztályzatok a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét tükrözik. A heti 1

és1,5 órás tárgyak esetén félévente minimum 2 érdemjegy szükséges, 2 és ennél több heti

óraszám esetén legkevesebb 4 osztályzat szükséges.

Az osztályzatok kialakításában a témazáróknak kiemelt szerepe van.

Az értékelés alapja a helyi tanterv követelményrendszere

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti

a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök

kéthavonta ellenőrzi, és az estlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

A belépő tantárgyakat 4. és 5. évfolyamon félévkor nem osztályozzuk, szöveges

értékelést adunk:

kiválóan teljesített (5)

jól teljesített (4)

megfelelően teljesített(3)

részt vett (2)

A dráma és tánc, hon és népismeret, erkölcstan/hit- és erkölcstan, technika és életvitel

tantárgyakból osztályzat helyett szöveges értékelést kapnak a tanulók:

kiválóan teljesített (5)

jól teljesített (4)

megfelelően teljesített(3)

részt vett (2)

141


Az osztályzat (érdemjegy) akkor

Jeles (5): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását

alkalmazni is képes.

Jó (4): ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit, kisebb

bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.

Közepes (3): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen

és több hibával teljesíti, csak nevelő segítségével tudja alkalmazni tudását.

Elégséges (2): ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges

ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre.

Elégtelen (1): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította

el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői

segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.

A szöveges értékelés szempontjai

tartalmazza milyen mértékű a tanuló fejlődése önmagához képest a tantervi

követelmények alapján

a tanuló milyen ismereteket sajátított el, hol vannak a hiányosságai

tájékoztasson a tanuló tantárgyhoz fűződő viszonyához

a tanuló munkavégzése során milyen az önállósága, önellenőrzése, feladattudata,

alkalmazkodása, szervezkedése

irányt mutat a továbbfejlődéshez

Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái

piros tintával: év eleji-, félévi-, év végi dolgozatok, témazáró dolgozatok

kék tintával: gyakorlat (testnevelés)

írásbeli és szóbeli feleletek

munkadarab, munkafeladat (technika, életvitel, rajz)

hangos olvasás, íráskép, külalak(alsó 2-4 oszt.)

félévi, évvégi osztályzatok

142


zöld tintával: gyűjtőmunka

szorgalmi feladatok

kiselőadások

füzetek rendje, külalak (felső tagozat)

memoriter

hangos olvasás (felső tagozat)

Az integrációs programban résztvevő tanulók negyedévenként szöveges értékelést

kapnak a pedagógusok által kidolgozott és erre rendszeresített nyomtatványon, amit egy

közös találkozás során a szülőknek is alá kell írni.

3.1.2 A magatartás és a szorgalom értékelése Alsó tagozaton (1-4. évfolyamon) a tanulók magatartásának és szorgalmának félévi és év

végi értékelése szövegesen történik. Az 5-8. évfolyamon félévkor osztályzattal, év végén

szövegesen történik. (példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2))

A első-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden

hónap végén szövegesen vagy érdemjegyekkel értékeli.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a

nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők

többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

a házirendet betartja;

a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

kötelességtudó, feladatait teljesíti;

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

tisztelettudó;

143


társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen,

segítőkészen viselkedik;

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

nincs írásbeli figyelmeztetése vagy megrovása;

a) Jó (4) az a tanuló, aki:

a házirendet betartja;

tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra

vesz részt;

nincs írásbeli intője vagy megrovása.

b) Változó (3) az a tanuló, aki.

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

feladatait nem minden esetben teljesíti;

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

igazolatlanul mulasztott;

osztályfőnöki intője van.

c) Rossz (2) az a tanuló, aki:

a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván

viselkedik;

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása

vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt

szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

144


A felső tagozaton a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület

véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi

véleménye dönt az osztályzatról.

A tanulók szorgalmát az1-4. évfolyamon az osztályfőnök szövegesen minősíti és azt az

értesítőbe ill. a bizonyítványba bejegyzi. Az 5-8. évfolyamon félévkor osztályzattal, év végén

szövegesen értékelünk.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a) Példás (5) az a tanuló, aki:

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

munkavégzése pontos, megbízható;

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b) Jó (4) az a tanuló, aki:

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt

nyújt;

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

a tanórákon többnyire aktív;

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való

részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást

teljesíti;

taneszközei tiszták, rendezettek.

c) Változó (3) az a tanuló, akinek:

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem

mindig teljesíti;

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre,

felügyelettel dolgozik.

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki:

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

145


feladatait többnyire nem végzi el;

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak

ellenszegül;

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt

szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

3.2 A tanulók fizikai állapotának mérése

1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a

testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A

felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai

felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr.

Teleki Judit, MKM 1997.)

2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró

képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő

könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.

3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok:

1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének

mérése)

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN

(A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: négy perc.

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN

(A hasizmok erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: négy perc.

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN

146


(A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc.

4. feladat: COOPER TESZT (12 perc futás)

4 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei

1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden

jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári

évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december

31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.

3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

a szülő személyi igazolványát;

a gyermek lakcímkártyáját;

a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás

volt);

a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem

voltóvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);

a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;

szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

a tanuló anyakönyvi kivonatát;

a szülő személyi igazolványát;

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi

tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő

vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző

iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a

tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek

nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti.

Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles

megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

147


6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a

tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom

érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának

figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

7. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az

ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve

magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a

tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett

évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a

beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de

tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint

alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az

osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett

tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye

szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)

5 A magasabb évfolyamra lépés feltételei

1. Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak

abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév Első

évfolyamon a törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem

léphet magasabb évfolyamba, ha a tanév során 250 óránál többet mulasztott. A szülő

külön kérésére lehet évfolyamot ismételni bármelyik osztályban.

2. A sajátos nevelési igényű tanulóinknál az első évfolyamot előkészítő jellegűnek

tekintjük.

3. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor

léphet, ha a helyi tantervekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon

a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.

4. Sajátos nevelési igényű tanulóinknak a negyedik évfolyam követelményeinek

teljesítésére 2 tanév áll rendelkezésükre.

5. Ha a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet

megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.

6. Ha a tanuló a javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kap, az évfolyamot ismételni

köteles.

7. A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;

148


az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi

követelményeket az előírttól eltérő idő alatt teljesítse;

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, emiatt nem osztályozható és a

nevelőtestület így döntött;

ha mulasztásai miatt nem tett eleget beszámolási kötelezettségének az adott

tantárgyból

magántanuló volt.

8. Ha a 250 óránál többet mulasztó tanuló igazolatlan óráinak száma meghaladja a 20

órát, osztályozó vizsgát nem tehet, az évfolyamot ismételni köteles.

149

Documents

sellyesuli.husellyesuli.hu/core/02e74f10e0327ad868d138f2b4fdd6f0/... · Web viewA megvalósult DDOP pályázatnak köszönhetően 2011-ben a székhelyen korszerű, akadálymentes,