VÍRUSOK

A vírusok

jellemzői

1. méret

• nanométeres nagyságrend

10-9

m

10-6

mm (millomodrész)

(mázatlan cserép pórusainál

kisebbek)

• csak elektronmikroszkóppal

vizsgálhatók

nem sejtes felépítésűek » nem

élőlények!

2. életmód

» paraziták, önmagukban nem mutatnak

életjelenségeket

- nincs anyagcseréjük (tápl., légzés, kiválasztás)

- önálló mozgásra képtelenek

- nem szaporodnak

» élő anyagként csak gazdaszervezetben (élő sejtben),

annak folyamatait felhasználva viselkednek

3. eredet

» mivel életükhöz szükség van gazdaszervezetre, nem

lehettek a legelső élőlények » valószínűleg sejtekből

kiszakadt, elszabadult örökítőanyag-darabok

élettelen élő vírusok

A vírusok felépítése

1. fehérjeburok (kívül)

alak szerint:

» helikális

» köbös

» binális

2. örökítőanyag (belül)

» DNS

» RNS (retrovírusok)

(A retrovírusokat általában a fehérjeburkon kívül

még egy, a sejtmembránból származó

lipidburok is körülveszi.)

A vírusok felfedezése

1892: Dimitrij Ivanovszkij (RU)

1. beteg dohánynövények nedvét

baktériumszűrőn átszűrte

2. ezzel a szűrlettel egészséges növényeket

tudott megfertőzni

3. következtetés: a baktériumoknál kisebb

kórokozók is léteznek, amiket még

fénymikroszkóppal sem lehet látni

4. nevük a latin virus, azaz „méreg” szóból ered

Dimitrij

Ivanovszkij

1864-1920

elektronmikroszkóp

(1931)

fénymikroszkóp

A vírusok csoportosításának

lehetőségei

a) a fehérjeburok alakja szerint

(helikális, köbös, binális vírusok)

b) a vírusban jelen lévő nukleinsav típusa szerint

DNS-vírusok (pl. bárányhimlő)

RNS-vírusok = retrovírusok

(pl. influenza, HIV)

c) megjelenési forma szerint

virion: sejten kívüli, kristályos forma

vegetatív vírus: élő sejben, „életjelenségek”

d) a gazdaszervezet szerint

(baktérium, növény, állat, ember)

Csoportosítás a fertőzött élőlények

(gazdaszervezet) alapján

» baktériumokat fertőző vírusok

- bakteriofágok

» növényeket fertőző vírusok

- mozaikvírusok, pl. dohánymozaikvírus

» állatokat fertőző vírusok

- száj- és körömfájás

- myxomatózis

- veszettség

- madárinfluenza

» emberi vírusok

- influenza

- bárányhimlő, rózsahimlő

- kanyaró

- mumpsz

- vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás

- gyermekparalízis

- herpesz

- méhnyakrák, szemölcs (HPV)

- hepatitis (fertőző májgyulladás)

- ebola

- HIV

dohánymozaikvírus (DMV)

DMV

DMV paradicsomon

száj- és körömfájás

- hólyagok a patások

száján és patáin

ritkán ember is

fertőződhet

myxomatózis

- nyulak fertőző betegsége

- kötőhártya-, orrnyálkahártya-

és szájnyálkahártya-gyulladás,

a fej megduzzadása, vakság

- Ausztrália: a betelepített

és visszavadult, elszaporodott

házinyúlpopuláció ellen az

1950-es években behurcolták a

dél-amerikai eredetű vírust

(ugyanígy direkt hozták be

Európába is)

veszettség

- ragadozók, rágcsálók

- a központi idegrendszer

gyulladása, elhalása

- légzésbénulás » halál

- a bélcsatornában élősködik

- a kijutott vírusok a természetes vizekben 1-2 hétig

fertőzőképesek maradnak

- fertőződés: vírus belégzésével, ivóvízzel, szennyezett

takarmánnyal

- orrfolyás,

kötőhártya-

gyulladás,

tüsszögés,

krákogás,

hasmenés

madárinfluenza – H5N1

influenza

- láz, orrfolyás, köhögés,

fejfájás, rossz közérzet, az

orr és a légutak

nyálkahártyájának

duzzanata, végtagfájdalmak

- terjedés: cseppfertőzés

- 1918-19-es spanyolnátha:

20-40 millió ember halála

(több, mint az I. világháború

összes halottja)

bárányhimlő rózsahimlő

(rubeola)

kanyaró

mumpsz

vírusos fültőmirigygyulladás

varangy

fültőmirigye

vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás

(kullancs-encephalitis)

járványos gyermekbénulás

(paralízis)

- gerincvelő melletti dúcok és

idegek működéskiesése

- alsó végtag bénulása,

izomsorvadás

- megtámadhatja a

légzőizmokat is

járványos

gyermekbénulás

(paralízis)

vastüdő

F. D. Roosewelt

egyiptomi relief

(i.e. 1400)

herpesz

- az emberek 98-99 %-a

hordozza

- az idegsejtekben lappang

HPV

humán papillóma vírus

- hámsejtekben

élősködik

- a nemi szervek

fertőzéséért felelős

fajták nemi úton

terjednek

HPV

- méhnyakrák: a nőket érintő 2. leggyakoribb

rosszindulatú daganat

- védőoltás: 25 éves kor alatt!

szemölcs

vérehulló fecskefű

HPV

hepatitis-A vírusok

vírusos májgyulladás

(hepatitis)

(A, B, C, D, E, F, G)

- hepatitis-A:

fertőzött táplálékkal,

ivóvízzel

- hepatitis-B:

testnedvekkel

Ebola

- potenciális

biológiai fegyver

- Kelet- és Közép-

Afrika

- a ma ismert

leghalálosabb kórokozó

- halálozási arány: 90 %

- külső és belső vérzések,

nyálkahártya-leválás,

szövetelhalás

A vírusok működése

-Sejtparaziták

-élő sejtben: sokszorozódás a sejt anyagai

és energiája felhasználásával

- akár 100 000 új vírus / sejt!

1. a bakteriofág

megtapad a

baktérium sejtfalán

2. a vírus DNS-e

behatol a sejtbe,

a fehérjeburok

kint marad

3. a vírus DNS-e

kapcsolódik

a sejt DNS-éhez

4. a vírus-DNS

külön vírusfehérjéket

és vírus-DNS-eket

gyártat a sejttel

5. a vírus

alkatrészei

összeszerelődnek

6. a sejt szétroncsolódik,

a fertőző vírusok

kiszabadulnak

Védekezés

- nincs anyagfelvétel » antibiotikumokkal

nem gyógyítható

- megelőzés, gyógyítás: védőoltások (immunizálás)

» aktív immunizálás: legyengített kórokozó

bejuttatása » a szervezet ellenanyagokat termel

» passzív immunizálás: kész ellenanyag (szérum)

bejuttatása

- 1796: Edward Jenner angol

sebészorvos a tehénhimlő kórokozójából

védőoltást készít az emberek számára,

himlő ellen. A vakcina (oltóanyag)

elnevezés a tehén latin nevéből (vacca)

ered.

Történet

- 1885: Louis Pasteur francia kémikus

aktív védőoltást dolgoz ki a veszettség

ellen, amit később Hőgyes Endre módosít

(fokozza a vírusok gyengítését).

- 1888: Hőgyes Endre magyar orvos

továbbfejleszti Pasteur módszerét

a vírus virulenciájának csökkentése

terén.

- 1961: Albert Sabin amerikai

bakteriológus szájon át szedhető

aktív hatóanyagot fejleszt ki

a gyermekbénulás ellen

(Sabin-cseppek).

Kötelező védőoltások

- járványos gyermekbénulás

- mumpsz-kanyaró-rubeola

- hepatitis-B

Fakultatív védőoltások

- hepatitis-A

- kullancs-encephalitis

- HPV

- influenza

- sárgaláz stb.