2

Városi Titkos Füzet

4

Erzsébet tér

Szabadság tér

Arany János utca

Lánchíd

Erzsébet

híd

Duna

Alkotmány utca

Deák Fer

enc utca

id. Antall József rakpart

Bajcsy-Zsilinszky út

Hold utca

Belgrád rakpart

A füzetben található piktogramok magyarázata:

étel/ital mosdó játszótér vigyázz! hajózz! ragassz!

Deák Ferenc tér 4Deák tér és az Erzsébet tér 8Szent István Bazilika 12Vörösmarty tér 14József Nádor tér 16Szabadság tér és szomszédsága 18Széchenyi tér 23A pesti rakpart 26Dunakorzó 29Kossuth tér 32Váci utca 36Hold utca és környéke 39A Szervita tér és a Városháza 41Ferenciek tere 44Képjegyzék 48Impresszum 49

Tartalomjegyzék

Szeretettel köszöntünk és invitálunk izgalmas kalandra benneteket, amely során a Belváros érdekes helyeit kutathatjátok fel a Városi Titkos Füzet segítségével.

A füzettel célunk az volt, hogy az egész család közösen ismerhesse meg Budapest olyan látványosságait, amelyek mellett akár nap mint nap elhaladunk munkába vagy iskolába menet, de nem állunk meg és nem csodálkozunk rá részleteikre.

A kiadvány összeállításakor arra is törekedtünk, hogy a felnőttek és a gyerekek igényeiknek megfelelő, sokrétű információt szerezhessenek be az egyes épületekről, terekről, és az ezekhez társított feladványok segítségével, alaposabban megfigyelhessétek, sőt, ha kedvetek van hozzá, át is tervezhessétek a várost. A füzetet a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériában vehetitek fel nyitvatartási időben, ebből a kiindulási pontból három különböző, körülbelül másfél órás sétát tehettek. Nem adtunk meg konkrét útvonalat, így saját igényeitekhez és a rendelkezésetekre álló időhöz igazíthatjátok túrátokat. Az egyes helyszínekhez különböző piktogramokat is rajzoltunk aszerint, hogy hol vár rátok kreatív feladat, hol találtok játszóteret és más hasznos információkat. Budapest híres címerállatai, az oroszlán és a griffmadár is segít benneteket a kalandban.

Kedves Gyerekek! Kedves Szülők!

A felfedezéshez jó szórakozást kívánunk!

Szalay-Bobrovniczky AlexandraHumán főpolgármester-helyettes

48

12

14

16

2936

39

41

44

32

23

26

18

5 6

Anker-palota (eklektikus, Alpár Ignác, 1908-1910)

Az „Anker” Élet- és Járadékbiztosító Társaság milánói, genovai, római, nápolyi székházai után Budapesten is építtetett egy lakó- és üzletházat, amelyben irodáit is el tudta helyezni. 1907-ben a társaság több neves építészt kért fel új székházának megterve-zésére, Alpár Ignác azzal nyerte el a társaság tetszését, hogy ő tervezte a leginkább figyelemfelkeltő, reklámerejű homlokzatot.

Egy közkedvelt anekdota szerint magának a tervező feleségé-nek, Orth Antóniának elsőre tetszett az extravagáns elképzelés, és meglepetésében így kiáltott fel: „Na, de Ignác! Nem szégyelli magát?”. Nos, Ignác nem szégyellte magát, sőt a megrendelő elvárásainak maximálisan eleget tett: aki egyszer látja az An-ker-házat, soha nem felejti el.

Adria Biztosító székháza ma Le Meridien Hotel (Tőry Emil és Pogány Móric, 1913)

A trieszti illetékességű biztosító budapesti székháza az irodákon kívül a földszinten üzleteknek, az emeleteken luxuslakásoknak, sőt tetőtéri fotóműteremnek is otthont biztosított. Ahogy a szemközti Anker-pa-lotának, ennek az épületnek is fontos funkciója volt a reklám. A II. világháború során egy gyújtóbomba csaknem elpusztította. A hábo-rú után több átalakításon is átesett, többek között új lifteket illetve páternosztereket terveztek az épületbe. 1950-ben a Budapesti Rendőr Főkapitányság foglalta el az épületet, majd több évtizedes használat után, 1997-ben kiköltözött. 2000 óta szállodaként működik.

Deák Ferenc tér

Deák téri evangélikus templom (klasszicista, Krauss János, Pollack Mihály, 1799-1808, felszen-telés: 1811 Pünkösdje)

Ez Budapest legnagyobb protestáns temploma, más in-tézmények is kapcsolódnak hozzá, így gimnázium (ahol Petőfi Sándor is tanult 1833 és 1834 között), lelkészi hivatal, lelkészlakások, könyvesbolt, múzeum és óvoda is helyet ka-pott a szomszédos épületekben. Emiatt sokan ezt a területet Insula Lutherana-nak, azaz „Evangélikus sziget”-nek neve-zik. Dísztelen, egyszerű, tömör kifejezésmódja támogatást és ellenérzést egyaránt kiváltott a kortársakból. Homlokza-tát nagyméretű portikusz (oszlopcsarnok vagy oszlopokkal, pillérekkel alátámasztott, erősen kiugró ereszrész) alkotja. A Hentzi-féle ágyúzások alkalmával (1849) megrongálódott templom újjáépítésekor megváltozott a főhomlokzat: a dór pillérrenddel alkotott bejáratot Hild József építette 1856-ban.

A Belváros jelenlegi területe többé-kevésbé az egykori Pest városa, amelyet már a tatárjárás előtt városfallal vettek körül az itt élők. A dinamikusan fejlődő város a XVIII. századra az ország kereskedelmi és gazdasági központjává kezdett válni, lassan kinőtte a régi városfalat, így bontásra ítéltetett. Az egykori város területére három kapun keresztül lehetett bejutni: a Kecskeméti kapun (a mai Kálvin téren), a Hatvani kapun (a mai Astoria környékén) és a Váci kapun (Váci utca és Türr István utca találkozásánál). A városfal maradványai még ma is sok helyen megtalálhatóak házak udvarán vagy a pincék mélyén.

Tudod-e, hogy a mióta nevezzük a fövárosunkat Budapestnek?

(1873-ban egyesítették az addig három önálló várost, Pestet, Budát és Óbudát Budapest néven.)

7 8

1. férfi mozdonnyal 2. nő dobozzal3. nő nyakláncokkal és ékszerekkel4. Szent Flórián lángoló házzal 5. sebét kötöző férfi 6 férfi libával7. Merkúr (a gyógyszertárakon látható kígyó szimbólumról ismerheted fel)8. fonalat vágó Párka9. nő korsóval

a. balesetbiztosításb. üvegbiztosítás

c. betörésbiztosításd. elérési biztosítás

e. hozománybiztosításf. szavatosság

g. szállítmányozásh. tűzbiztosítási. életbiztosítás

Feladat megoldása: 1-f, 2-d, 3-e, 4-h, 5-a, 6-c, 7-g, 8-i, 9-b

Az egykori biztosító épületén lévő férfi és női alakok (Ligeti Miklós és Telcs Ede alkotásai) változatos tárgyakat tartanak a kezükben. Ezek az attribútumok (jelképek) azt mutatják be, mely károk és balesetek ellen lehetett biztosítást kötni a társaságnál. Sokszor nem könnyű kitalálni, hogy mit is jelképeznek a tárgyak. Kösd össze a tárgyat a megfelelő fogalommal!

Sztehló Gábor emlékműve (Vígh Tamás, 2009)

Az 1909. szeptember 25-én született evangélikus lelkész születésének 100. évfordu-lójára emelték a szobrot a Deák téren. Ismerd meg történetét!

A II. világháború során, a német megszállást követően a református és evangélikus egyház által szervezett Jó Pásztor Egyesületbe, amelynek célja a keresztény vallású zsidók megmentése volt, az evangélikus egyház fiatal lelkészét, Sztehló Gábort de-legálta. A jó szervezőkészséggel megáldott lelkész több mint 1600 gyermek és több száz felnőtt életét mentette meg azzal, hogy néhány hét alatt 32 gyermekotthont hozott létre elhagyott vagy tulajdonosaik által felajánlott villákban és nagyobb lakásokban. Tette mindezt a Nemzetközi- és a Svájci Vöröskereszt támogatásával.

A háború után Weiss Manfréd családja által felajánlott budakeszi nyaralótelepen önfenntartó „gyermekköztársaságot” hozott létre. Nyolcszáz lakost számláló „államát” Pax Gyermekotthonnak hívták, bár polgárai csak Gaudiopolisként, „Örömváros”-ként emlegették. A köztársaságnak saját alkotmánya volt, melyet a gyerekekből álló parlament írt: iskolába kötelező volt járni, de dolgozni csak önkéntes alapon lehetett, a munkáért pedig fizetés és nyilvános dicséret járt. A gyerekek szervezték egymásnak és maguknak a különböző előadásokat, újságot adtak ki, könyvtárat és énekkart alapítottak. Sztehlo Gábor által rendszeresen tartott istentiszteleteken nem volt kötelező részt venni, a gyermekköztársaságban

Te milyen jó cselekedetet hajtanál végre az emberiségért?

Az osztott mezőbe az egyik oldalra rajzold le ezt a kubisztikus szobrot, a másik mezőben készítsd el saját majdani portrédat köztéri szoborként, amit a tervezett jótettért kapnál!

vallásszabadság volt. Végül öt év működés után, 1950-ben a Gaudiopolist is államosították. A lelkész 1951-től súlyosan fogyatékos gyerekek számára alapított szeretetotthont. 1956-ban családja Svájcba menekült, öt évvel később ő is követte szeretteit, többet nem tért haza. 1973-ban II. világ-háborús embermentő tevékenysége elismeréseként a Világ Igazai közé választották. Élettörténete ihlette a Valahol Európában című filmet.

9 10

1854-ben kezdik meg a sétatér fásítását 3000 facsemetével, 1858-ban kapja mai nevét. Első építményei között van egy fotópavilon, illetve egy időjárás jelző házikó. 1864-re elkészül a tér teljes csatorna- és ivóvíz hálózata. Ekkor még kovácsoltvas kerítés zárta körbe a gyönyörű és egzotikus fákkal (pálmafák, selyemfenyők, vadgesztenyék, cseh olajfák) beültetett területet. A növények nevei kis porcelántáblákon voltak olvashatók (1963-ban távolították el őket), a park padjain 3 krajcárért lehetett megpihenni. Több szobor is díszítette a parkot az évek folyamán: Semmelweis Ignác (ma: Gyulai Pál utca), Veres Pálné (ma: Veres Pálné utca), még ma is álló Horvay János „Népdal” című juhászt ábrázoló szobra.

Deák tér és az Erzsébet térA török kiverése után II. József parancsára kezdték el az itt elterülő mocsaras terület feltöltését. Az 1790-ben átadott négyzet alakú tér helyén egykor temető állt. Ebben az időben még Új Vásártérnek hívták.Veszélyes terület volt az országos piac környéke, ahol 19 utcácskából álló bádogváros terült el. Igazi paradicsom volt a zsebmetszőknek és késelőknek, ezen nem segített az itt szolgálatot teljesítő alabárdos őrség sem. Javult a helyzet, amikor 1795-ben bevezették a köztéri világítást repceolaj lámpák segítségével (ebben az évben tiltották meg a juhok legeltetését is a Belvárosban), 1832-ben lebontották a piacot.

Danubius kút (Ybl Miklós, Fessler Leó, 1883)

Ezelőtt a Kálvin téren állt, csak 1978-ban állították fel itt. A férfialak a Dunát, míg a nőalakok a Szávát, Drávát, Tiszát szimbolizálják.

Erzsébet téri kioszk (neoreneszánsz, Hauszmann Alajos, 1870)

Az egykor itt álló kioszk földszintjén már kezde-tekkor kávéház működött, majd a Vágó testvérek 1907-es átépítésekor lett Nemzeti Szalon, így a kávé-zót a térrel ellenkező oldalra helyezték. Később ide költözött a Központi Általános Tejcsarnok kioszkja. A II. világháborút követően vendéglátóhelyként és mo-ziként is működött, 1960-ban bontották le a Nemzeti Szalon épületével együtt.

Az Erzsébet tér a több mint 150 év alatt sok változáson ment át. A lenti térképre rajzold fel, hogy a jelenlegi épületek, parkok és egyéb elemek hol helyezkednek el.

1514131211 Ma

rokk

ó-ud

var

1884 körüli állapot 1955 körüli állapot

1

2

2

3

41

11 12

Az itt üzemelő piac kialakulása szempontjából fontos volt a városfal (1471 és 1493 között épült), amely közel 2 kilométer hosszúságban ölelte körül az akkori Pestet. A kereskedésre utalnak a tér egykori nevei is: Kohlplatz vagy Kohlmarkt, Káposztáspiac, Szén tér. Fiáker és konflisállomás is üzemelt a téren. A „piacolás” csak a 19. század végén, a vásárcsarnokok megépülésével párhuzamosan szűnt meg.

Fontos és meghatározó épület volt a tér északi oldalán álló Kemnitz-er-ház vagy más néven Marokkó-udvar (Deák tér 1.), amelyet Kem-nitzer János gazdag tímármester építtetett, a homlokzatán trónoló két török turbános szoboralak miatt egy ideig Török térként is emlegették a pestiek. A komplexum lakói között voltak dúsgazdag gyárosok, országgyűlési képviselők, bankárok és nagybirtokosok, sőt Palkovics Ede, az Angol Királynő Szálloda tulajdonosa is itt talált otthonra, de a házblokk egyik épületében nyitotta meg Zwack János 1840-ben első magyarországi likőrgyárát is. A házat később Wodianer Fülöp könyv-kiadó, lap- és nyomdatulajdonos, sajtómágnás vette meg.

A komplexumot találat érte a II. világháború alatt, így bontásra ítéltetett. Helyén buszpályaudvar és 1990-ig autóparkoló állt. A Nyíri István építész és Bleyer Pál statikus tervei alapján 1948-1949 között épített buszpályaudvar épületét több évtizeden keresztül használata a MÁVAUT (Magyar Államvasutak Autóbuszüzeme) belföldi és nemzetközi járatok indítására. A vasbeton pavilonok homlokzatát sima travertin lapok és rusztikus kőfalazat díszíti. 2004 óta a Design Terminál rendez benne kiállításokat, előadásokat.

A városban lépten-nyomon új anyagokkal találkozunk. Te milyen építőanyagokat ismersz? Talán az egyik legváltozatosabb formában megjelenő anyag a beton. Tarczali Dávid a Szövetség ’39 workshopján például egy különleges domborművet öntött ki betonból. A mai Akvárium Klub egyik lejáratán, a falba építve meg is találhatod.

Nézd meg, hogy mennyi minden megmaradt a régi váróból!

Szerinted milyen egy élettel teli közösségi tér? Népesítsd be a Design Terminált és környékét a mellékletben található matricákkal vagy saját rajzaiddal.

Szerinted milyen állat látható a domborművön? Egészítsd ki a négylábú rajzát!

3

4

13 14

Szent István Bazilika(klasszicista és historista, Hild József, Pollack Mihály, Kauser József, 1854-1905)

123

45

6

78

9

1012 11

13

14

15

1617

18

192021

22 2324

2526

27

28

29

303132

3334

3536

3738

39

4041

42

434445

46

4748

505152

53

545556

5758

5960

616263

6465

6667

686970

7172

7374

7576

7778

7980

81

8283

85 84

86

8788

8990919293

94

9596

9798

99

101100

102

103

104105

106107

108109

110111

112113

114115

116

117

118119

120 121122

123

124

125

126

127128129

130131132133

134135

137136138

139140

141142

143144

145

146

147148

149

49A Bazilika helyén 1178-ban még állatviadalokat tartottak a Heccszínházként emle-getett amfiteátrumban. A kutyáknak oroszlánokkal, medvékkel vagy farkasokkal kellett megküzdeniük, ezért Vadvita térnek is hívták a területet.

1817-ben sokkal békésebb tevékenységnek adta át helyét az egykori viadaloknak otthont adó épület, amikor I. Ferenc engedélyével Zitterbarth János építész felépítette Szent Lipótnak ajánlott kis plébániatemplomát. A kis templom egy dombon állt, amire felkapaszkodva több száz ember menekült meg az 1838-as árvízben. A túlélők hálaként gyűjtést rendeztek, hogy egy nagyobb templomot építhessenek. A kis templom Hentzi ágyúzásainak esett áldozatul, ahogy már több épületnél szó esett róla.

A Bazilika alapkövét 1851-ben tették le, ezt követően kezdődtek a munkálatok. Az építés megtorpant a tervező Hild József halála miatt, illetve 1868-ban is, amikor a kupola beomlott. Egyes történetek szerint csak egy szemtanúja volt az esetnek, egy pékinas. Ybl Miklós átdolgozta a terveket, és folytatta az építést, az ő halála után pedig Kauser József fejezte be a munkát 1905-ben.

A Bazilikát rengeteg, szentet ábrázoló szobor népesíti be: Szent László, Szent Erzsébet, Szent Gellért, Szűz Mária, Szent Margit, Szent Imre, Szent Antal, Szent József, Assisi Szent Ferenc, Szent Alajos, Krisztus, Kis Szent Teréz és Szent Rita alakja díszíti. Oltárképeken szentek és csodálatos események kaptak helyet: Szent István felajánlja a koronát Máriának, Krisztus a Kálvárián, Szent Cecília, Szent Imre, Szent Adalbert és Szent József is saját oltárt kaptak.

Az épület körül sétálva a torony falfülkéiben Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Gergely és Szent Jeromos, a kupolatamburon a négy evangélista szobra látható. A keleti oldalon, a sekrestye- és a Szent Jobb-kápolna félkörí-vét koronázó mellvéden a tizenkét apostol, fölöttük pedig Krisztus.

1

2

3

4

5 6

1. kupola: Főleg kör alakú terek lefedésére használt fél-gömbboltozat. Gyakori a csúcsíves, elliptikus vonalvezetés is.2. timpanon: A nyeregtetős épületek egyenlő szárú há-romszög alakú párkánnyal keretelt orommezője, gyakran szobrászati díszek is találhatók benne. Ablak- és ajtónyílások felett is használják keretelésként.3. korintoszi oszlop: a ión oszlopból kifejlődő kecses oszlop, oszlopfőjét kicsiny, akantuszlevelekből kinövő volutákkal, azaz csigavonalú oszlopdíszekkel ékítették.

Szent István tér 15. A háromemeletes, eklektikus stílusú lakóház (1868. Schusbek Pál) homlokzata földszinti részének átalakításával 1907-ben született meg az egykori „Hecht Jónás és fia” textil-nagykereskedés portálja Lajta Béla tervei alapján. Figyeljé-tek meg a különleges anyaghasználatot: halványzöld gres-mázas csempefelü-letek egyedi idom-elemekkel, eozinmázas betétekkel és domborított vörös-rézlemez szegélyekkel. A díszítések formakincse Lajta Béla egyéb épületeihez hasonlóan népművészeti ihletésű, hímzések és fafaragások mintái jelennek meg stilizálva. A portál kerámia elemeit a pécsi Zsolnay gyárban készítették.

A Bazilika kőkerítését díszítő tábla tanúsága szerint az egykori Lipót-templom-bazárban létesült mentőállomáson kezdte meg műkö-dését 1887. május 10-én, Európában másodikként, a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület Dr. Kresz Géza ala-pításában. 1954. március 29-én az Or-szágos Mentőszolgálat történelmet írt, ugyanis a Markó utcai Központi Mentőállomáson jelent meg a világ első rohamkocsija.

4. harangtorony: Harangok felfüggesztésére alkalmas torony, fő része a magasan elhelyezett harangkamra. Egybeépülhet a templomtoronnyal, de különálló épület is lehet (campanile)5. főhajó: többhajós terekben a középső, általában szélesebb, a bazilikákban és álbazilikákban a legmagasabb hajó. 6. mellékhajó: a főhajóval párhuzamos, alárendelt hosszanti téregység. A főhajó felé általában árkádok nyitják meg, belma-gassága kisebb a főhajóénál.

2, A tulajdonost megszemélyesítő állat ábrázolás

3, A cég reklámja

4, A portál építésének éve

megoldás: 1d, 2a, 3c, 4b,

1, A cég alapításának dátuma a, (halas erkélykonzolok: Hecht németül csukát jelent)

d, (1850, felkelő nap szimbolizálja)

b, (1907, delelőn lévő nap szimbolizálja)

c, (a portál miniatűr ábrázolása el van rejtve az egyik pilon „hímzésmintái” között)

Lajta Béla „üzeneteket” rejtett el a dí-szítések között. Keressétek meg őket az épületen. Segítségként itt megtaláljátok a díszítéseket és a jelentésüket alul, kössé-tek össze a helyes párokat!

15 16

Vörösmarty térA város nevezetes tere eredetileg Pest falán kívül esett. Ha figyelmesen megyünk végig a Váci utcán, akkor a térbe csatlakozó utolsó házak előtti kövezeten egy érdekes fehér mintára bukkanhatunk. Ez az eltérő színű kövezet jelzi a régi pesti városfal határát. A tér egykori épületeiről és szerkezetéről, neveiről többet megtudhatsz az Oroszlános kút mellett álló „történelmi hirdetőoszlopról”!

Ma a téren már csak gyalogosan vagy biciklivel közlekedhetünk, de nem volt ez mindig így! Az 1960-as években még élénk gép-kocsiforgalom zajlott itt. Ha kicsit visszautazunk az időben, még fiákerekkel is találkozhatunk, 1796-ban ugyanis a Bécsi Magyar Hírmondóban igen fontos hír jelent meg: „Pesten és Budán is vagynak már fiákkeresek, akik pénzért kotsinn hordanak ide s tova akárkit.” A fiáker kétlovas, elegánsabb, a konflis egylovas és szerényebb bérkocsi volt. A számokkal ellátott lovaskocsik egyik fő állomása épp a Vörösmarty téren állt. Egy és hatszáz között kaptak számot a fiákerek és minél alacsonyabb volt a száma egy kocsinak, annál nagyobb presztizse volt a tulajdonosoknak.

Gerbeaud Emil 1919. november 8-i halála után felesége, Esther vezette a cukrászdát, aki nem kevésbé volt ikonikus alakja a pesti életnek. 1940-ben így búcsúztatták:„Nem ül ott többé tejszínhab-fehér hajával, selyem-ruhájában a kassza mögött, hogy ellenőriz-ze, szabályszerű és ízléses-e a habos kávé a nemes porceláncsészében, és hogy eléggé ragyog-e az ezüsttálca a csokoládé alatt.”

A Gerbeaud CukrászdaA híres cukrászda első tulajdonosa és alapítója Kugler Henrik volt, aki 1858-ban nyitotta meg első üzletét a közeli József nádor téren. Már ez a cukrászda hírnevet szerzett, hiszen először itt lehetett utcán fagyit kapni (1858). Jelenlegi otthonába 1870-ben költözött a cukrászda. Kug-ler úrnak azonban nem volt örököse, ezért egyik barátja tanácsára egy fiatal svájci csokoládékészítőt vett maga mellé, akit 1882-ben, Párizs-ban ismert meg. Ő volt Gerbeaud Emil, aki 1884-ben már a cukrászda tulajdonosa is lett. Különlegesnek számított, hogy receptjei nyilvá-nosak voltak, feleségével pedig még ösztöndíjat is alapítottak, ami lehetővé tette, hogy évente egy tehetséges cukrász külföldön tanulhas-son. Számtalan kitüntetést tudhatott magáénak és ő volt az egyetlen cukrász, aki megkapta a francia becsületrend szalagját.

Vörösmarty Mihály szobra (Telcs Ede és Kallos Ede, 1908)

A híres magyar költő szobra közadakozásból született. Talán a legmeghatóbb adomány egy munkácsi koldus megfeketedett Máriása (Magyarok Nagyasz-szonya képpel díszített pénzérme), melyet változatlan formában beépítettek a szoborba. A két magyar szobrász mellett egy finn művész is közreműködött a mű elkészültében, erre emlékezik a finn nyelvű tábla is a talapzaton. Yrjö Liipola 1904-ben menekült Magyarországra a cári hatalom elől. Hazánkban szobrászként, irodalmi fordítóként (Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című művét fordította finnre), illetve konzulként tevékenykedett.A szoborcsoport carrarai márványból készült, amely sajnos nem igazán áll ellen a magyarországi teleknek, ezért telente letakarják. A szoborcsoport közepén a költő ül, körülötte pedig mindenféle rendű és rangú emberek sorakoznak.

A tér egy másik izgalmas üzletháza volt a Vörösmarty tér és a Deák Ferenc utca találkozásánál álló egykori Kasselik ház (Korb Flóris és Giergl Kálmán, 1911). A jelenleg is álló épületet ifj. Kasselik Ferenc építtette, apja itt álló irodaházát lebontatva. Az épületben működött a Cadillac autómobil-kereskedés, majd a szocializmus éveiben a Luxus Áruház foglalta el üzlethelyiségeit. Az impozáns épület gyönyörű részletekkel büszkélkedhet a mai napig: a térre néző kupolákat atlaszok tartják hátukon. Nézz csak fel! Az atlaszok a görög mitológiából ered-nek, ott az égboltot tartották, később a barokk korban elterjedt építészeti elem volt erkélyek, kupolák, timpanonok tartására.

A szobrok sok-sok történetet mesélnek nekünk, te milyen személyiséget és történetet adnál a szoborcsoport egyes alakjainak?

Gerbaud Emil Kugler Henrik

17 18

De ki is az a nádor? A nádori cím a király utáni legnagyobb méltóságot jelölte Szent István uralkodásának idejétől 1848-ig. Maga József nádor 1795-től haláláig (1847) viselte a címet és alapította meg a Habsburg-ház magyaror-szági ágát. Intézkedései hatására kiérdemelte a magyarok tiszteletét, az utókor később „a legmagyarabb Habsburg” névvel illette.

József Nádor tér

A XVIII. és XIX. század fordulóján a még mocsarakkal tarkított homoksivatag borítot-ta területen kialakított tér nevét Lipót császár hetedik fiáról, József főhercegről kapta, aki Magyarország nádora volt 1795-től.

Gross-ház (József nádor tér 1., klasszicista)

A XIX. század elején a házban működött a „Blumenstöckl” (Virágcsokor) vendéglő. Nevét egy félreértés miatt kaphatta, ugyanis cégére egy körtefát ábrázolt, amelyet sokan tévesen virágcsokornak néztek.

Érdekes szokás járta a vendéglőben: aki rossz tréfát mondott vagy haragosan vitatkozott, annak büntetést kellett fizetnie.

Ma már lakóházként funkcionál az épület, de kapujában még mindig megcsodálhatók a régi kerékvetők. Ezek a szobrásza-ti igényességgel megmunkált fém elemek vagy kőből faragott gömbök akadályozták meg, hogy az udvarba behajtó kocsik kerekei, a kapunak ütközve kárt okozzanak benne.

József nádor politikai tevékenysége mellett Budapest – akkor még Pest-Buda – szépítésében, modernizációjában is élen járt. Terveiben hű társa Hild József építész volt, elképzeléseinek megvalósítása 1805-től a Szépítő Bizottmány kezébe került. A bizottság iparos tagjai céhes mesterek voltak: kőművesek, ácsok, kőfaragók és a választott polgárság egy-egy tagja, a vá-rosi mérnök, és a város néhány meghívott vezetője. Tervének egyik fontosabb irányító elve a szépítés, az esztétikum volt. A korszak kedvelt építészeti stílusa a klasszicizmus volt, vissza-nyúlt az antikvitás építészeti elemeihez. Figyeljük csak meg az oszlopokat, párkányokat, háromszögletű oromzatokat!

Sajnos a tervbe viszonylag kevés park és tér kiépítése kerülhe-tett be: a Vörösmarty tér és a József nádor tér egy kis nyugal-mat biztosít a Belváros utcái között. Ne feledjük a tervezés időszakában az Erzsébet tér még piactér volt, a Széchenyi tér pedig még kirakodó térként működött, éppen ezért nem is gondolhatott Hild a parkosításukra.

Törzsvendégei voltak: Hild József, Liszt Ferenc, Mikszáth Kálmán, Szilágyi Dezső, Tisza Kálmán és István, Lotz Károly, akinek még freskója is díszítette a híres-neves vendéglőt.

1923

Tervezz parkot! A melléklet matricái és saját rajzaid segítségével megrajzolhatod, hogy milyen tevékenységekkel és elemekkel lenne számodra tökéletes a József nádor tér parkja.

19 20

A Habsburg elnyomást jelképező épület sarkain pavilonok álltak, az egyik ilyen saroképítménynél végezték ki Batthyányi Lajost. A helyet ma örökmécses jelöli. A laktanyát 1878-1879 között bontották le, a helyét elfoglaló teret Palóczi Antal tervei alapján valósították meg a századfordulón. A lefektetett diadalívet formázó tér az 1848-49-es szabadságharc hőseire emlékezve kapta mai nevét, a környező utcákat is az eseményhez kapcsolódó személyekről nevezték el.

Szabadság tér és szomszédsága

A mai Szabadság tér nem is olyan rég még inkább negatív gondolatokat idézett fel a pestiekben. A tér körül álló épületek és park helyén állt az ún. Neugebäude (Újépület) nevű négyszög alaprajzú, háromemeletes kaszárnya, amelyet még 1786-ban II. József parancsára kezdett el tervezni és építeni Hild János építész. Az 1814-re elkészült épület méreteit jól tükrözi, hogy udva-rán római típusú kocsiversenyeket is rendeztek, sőt a Magyar Atlétikai Klub 1875-ös, nyilvános szabadtéri atlétikai versenyét is itt rendezhette meg. Keresd meg emlékművét a téren!

Magyar Nemzeti Bank (eklektika, Alpár Ignác, 1902-1905)

Alpár Ignác, ha lehet mondani, a banktervezés mestere volt. Funkcionálisan kitűnően megtervezett alaprajzai, monumentális, biztonságot sugárzó, időt állóan masszív és reprezentatív homlokzatai a bankok megbízhatóságának érzetét keltették. A Magyar Nemzeti Bank már megépítésekor sem egy hétköznapi bank volt: jegybankként a kereskedelmi bankok bankja volt, lakossági ügyfeleket nem fogadott.

A homlokzat mészkő borítású, ehhez Erdélyben (Szászfenes) új kőbányát kellett nyitni. A bankéletet, az érték és a pénz lényegi és fizikai keletkezését, valamint a kereskedelmet jelképező domborműveket Senyei Károly és Markup Béla készítette.

A tervező így ír épületéről: „Míg ott a belső térben elhelyezett nagy, felülről világított pénztárcsarnokban zajlik a pénzforgalom, itt a kocsiszámra menő

papír- és ércpénzek kezelése, gyors és biztos átvétele és kiadása a legfontosabb feladat. Ennek lebonyolításához okvetlenül szükség van egy jól ellenőrzött tágas

udvarra, ahol 10-12 kocsi is elfér.”

Szabadság téri oldalércolvasztás, nemesfém rudak öntése, kézi és gépi pénzverés, papírpénzek metszése és nyomtatása, papírpénzek rajzolása és jelzése, oktatás, irodai banktevékenység, pénzszállítás, művésze-tek és tudományok. A művészetek táblájának sarok-beforduló elemén Alpár Ignác is megjelenik fél térdre támaszkodó, középkori öltözetű, kezében rajzeszközt tartó céhmesterként.

Bank utcai főbejárati homlokzatipar, mezőgazdaság és kereskedelem a fő téma: ötvös mester, ju-hász, szántó paraszt, gépipari munkás figurája, a föníciai hajós, az állatokat, rabszolgákat árusító egyiptomi, arab és zsidó kereskedők népesítik be a táblát.

Hold utcai homlokzatelefántagyart szállító néger, az öreg zsugori és fiatal nő, bányász, kubikos alakjai tűnnek fel.

3

1

2

Az Amerikai Nagykövetség épülete

Mindszenty József bíboros itt töltötte 1956 és 1975 közötti éveit. A bíboros 1956-ban szabadult addigi fogságából, de nem tudott nyugatra menekülni, a nagykövetségen kapott menedéket. A harmadik emeleti vakablakok a mai napig jelzik egykori szobáit.

Pénzintézeti Központ székháza (V., Szabadság tér 5-6., tervező: Lauber László és Nyíri István, 1938-1939)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa rendelte el az épület megtervezését. Tipikus korabeli irodaház, ahol a földszinten nagy pénztárterem, a pincéjében pedig betörésbiztos széfek kaptak helyet. Ez volt az ország első teljesen légkondicionált épülete: fűtését-hűtését a födémbe betonozott csőkígyókban keringetett meleg és hideg víz oldotta meg. A földszinti falon Medgyessy Ferenc Szüretelők című domborműve.

Az épület két építésze a Madách téri házak tervezőjének, Wälder Gyulának irodájában kezdtek. Főként bérházakat terveztek, amelyek közül a kerületben található: az Irányi utca 8. és Szép utca 3. szám alatti bérház.

3

1

2

Szabadság tér Bank utca

Hold

utca

21 22

Budapesti Tőzsdepalota (eklektika, Alpár Ignác, 1902-1907)

A költséghatékonyság érdekében az árutőzsde az első emeletre került, így a földszinti termeket ki lehetett adni: a Nádor utca felöli oldalon a Budapesti Távíró Hivatal nyilvános posta és távíró helyiségei, valamint egy kávéház kapott helyet. A nagy európai értéktőzsdéktől eltérően a tőzsdetermeket nem az épület középpontjában, hanem a két végén helyezték el, így még több fényt biztosított a gabona megvizs-gálásához. Az épületben hangszigetelt távírószoba és 60 telefonhelyiség is segítette az alkuszok munkáját. A tőzsde terme felé megnyitott karzatokról a nagy nyilvánosság be is pillanthatott a tőzsdei munkába.

A II. világháború után rövid ideig feketepiac működött itt, majd a Lenin Intézet került falai

közé (1948), egy rövid ideig a Technika Háza, majd MTESZ székháza költözött a falak közé. 1955-56-ban foglalta el a helyét az épületben a Magyar Televízió és megkezdték az évtizedeken keresztül tartó szisztematikus átépítést. A maga korában Európa-szerte emlegetett és elismert tőzsdeépület, mára már csak a külső homlokzatában őrzi az eredeti állapotot.

A III. világháborútól való félelemtől vezérelve építették meg 1952 és 1963 között a tér alatt húzódó kétszintes Rákosi-bunkert, amely az atom-, vegyi- és kémiai támadásoknak is ellenállt volna. A főbejáratok a Steindl Imre utca 12. és a Zoltán utca 13. számú házból nyíltak, vészkijáratai a 2-es metró alagútjához illetve a Szabadság térre vezető alagúti szellőzőbe vezettek. A H alakú bunker a Szabadság tér és a Kossuth tér között helyezkedik el 45 méter mélyen. Az idő szűkössége miatt az építés és a tervezés szinte egyszerre zajlott. A tervezők külön irodákban, elzártan és titokban dolgoztak, csak külön engedéllyel lehetett hozzájuk belépni.

A térre vezető kijárat a mai napig látható. Keress egy földre helyezett üvegkupolát!

A tér egyfajta szoborparkként is értelmezhető. Köztéri szobrai és emléktáblái, illetve mára már elbontott emlékművei összefoglalják az elmúlt kétszáz év történelmét.

1. Virulj emlékkút (Telcs Ede, 1930)

Széchenyi István gróf már 1842-es beszé-dében felemelte szavát a fásítás, parkosítás érdekében. A város egyik legnagyobb problé-máját a homokban látta, ez ellen védekezés-képp fák ültetését sürgette. A megoldásként javasolt sétaparkot politikai értelemben is hasznosnak tekintette, hiszen a különböző társadalmi helyzetű és nézetű emberek talál-kozhattak itt. 1846. március 3-án gróf Széche-nyi Istvánné Seilern Crescence a kút helyén ültette az első pesti sétatér első platánfáját. Bár az 1847. május 30-i hivatalos átadó ünnepséget elfújta egy vihar, későbbiekben igazán kedvelt parkká vált a terület: egy kávézóban frissítőt vásárolhattak a sétálók, a parkból ki voltak tiltva a lovak és a kocsik.

4. Szabadság tér 15. (neoreneszánsz, Schannen Ernő, 1900.)

Az épület legizgalmasabb része a timpanonban található szoborcsoport, melyben a szokástól eltérően nem görög istenségek, hanem Kossuth Lajos első köztéri szobra kapott helyet, mellette felfedezhető Eötvös József és Petőfi Sándor is.

5. Szovjet emlékmű (Antal Károly, 1950)

A 15 méter magas obeliszket formázó em-lékmű a II. világháború alatt elesett szovjet katonáknak állít emléket. A katonák neveit az emlékmű tábláin olvashatjuk, az elesett katonák csontjait az építmény alá temet-ték el. Ma már ez az egyetlen köztéren maradt szovjet emlékmű.

2. Harry Hill Bandholtz tábornok hőstette (Ligeti Miklós, 1936)

Az amerikai tiszt 1919. augusztusa és 1920. februárja között volt az Amerikai Egyesült Államok képviselője a Szövetséges Ka-tonai Misszióban. 1919. október 5-én egy csapatnyi román katona akarta a Nem-zeti Múzeum kincseit rekvirálni, akiket az amerikai tábornok lovaglópálcával a kezében, a múzeum ajtaját a szövetsége-sek pecsétjével lezárva akadályozott meg. A szobrot hosszas politikai egyeztetések után 1936-ban állították fel, 1945 után lebontották, 1985-ben pedig átadták az Amerikai Nagykövetségnek, és csak 1989-ben állították vissza.

3. Carl Lutz emlékmű (állíttatta az Amerikai EgyesültÁllamok követsége, 2006)

A svájci diplomata ezrek életét mentette meg a második világháború idején Schutz-passokat, menleveleket bocsátott ki, meg-akadályozva ezzel a deportálásokat vagy a nyilasok általi kivégzéseket. Az ember-mentő diplomatának a város több pontján is találhatjuk emlékművét: a Dob utcában és az Erzsébet téren is. Pár utcányira található az ún. Üvegház (Vadász utca 29.), ahol Lutz menleveleit nyomtatták és védett, csillagos házként működött.

1

23

54

Farkas Ádám szobra a Bank Center előtt (1996): fura alakú három nonfiguratív töredék, ami a Hold utca fe-lől egy oroszlánná áll össze. Megtalálod? Rajzold le!

23 24

Bedő ház (Honvéd utca 3., szecesszió, Vidor Emil, 1903)

A telek helyén 1898-ban még a Neugebäude északi épületszárnya állt, majd rövid ideig az Első Pesti Spódium és Enyvgyár Rt. fából ácsolt épülete vette át a helyét. A telket 1901-ben vásárolta meg Kálnoki dr. Bedő Béla jogász, író, műgyűjtő, Afrika-utazó, Lipót vármegye főszolgabírója azzal a szándékkal, hogy felépíttesse bérházát. A Vidor Emil által tervezett épület követte a nemzetközi irányzatokat, szoros stí-luskapcsolatban van a belga art nouveau épületeivel. A felújított épület homlokzatán régi pompájukban csodálhatjuk meg a Zsolnay kerámia díszeket és a finom kőfaragványokat. Az épület érdekessége az, hogy a lakások berendezését is Vidor Emil tervezte.

A Bedő-ház gyönyörű példája a szecessziós építészet-nek, amelyre a növényi ornamentikák és íves vonalak voltak jellemzőek. Te hogyan díszítenéd fel, milyen növényekkel „ültetnéd be” a ház homlokzatát? Rajzold le!

Lánchíd (William Thierney Clark, 1840-1849)

A Dunán már a középkor óta hajóhíd állott tavasztól őszig. Télen gyakran olyan vastag volt a jég, hogy még szekerekkel is át lehetett menni rajta, az olvadáskor viszont sokan Budán ragadtak. Pontosan egy ilyen eset indította elhatározásra gróf Széchenyi Istvánt egy állandó híd felépítését szolgáló egyesület szervezésére, ugyanis 1820-ban még fiatal hu-szárkapitányként egy teljes hétig várakoznia kellett a folyó partján, hogy átjusson a túlpartra, apja temetésére. A mun-kálatokhoz Angliából hozatott tervezőket, William és Adam Clarkot, akik a látszat ellenére csak névrokonok voltak. A hét év alatt felépülő több mint 2000 tonnás vasszerkezetű híd elkészültét és használatba vételét nem mindenki fogadta kitörő örömmel, ugyanis az átkelésért a nemeseknek is hídpénzt kellett fizetni, a Lánchíd tehát a közteherviselés eszméjének beteljesítője volt.

Széchenyi térA hosszú ideig rakpartként és kirakódó piacként működő terület akkor került először a városiak figyelmének közép-

pontjába, amikor a Lánchíd miatt központi szerephez jutott. 1867-ben igen nagy megtiszteltetés érte a teret, amikor I. Ferenc József koronázási dombját is itt építették meg 72 vármegyéből hozott földből. A dombra az uralkodó lovával felugratott,

kardjával négyfelé sújtott - ezzel jelképesen ígéretet téve az ország védelmére. A tér közepén álló park egyik nevezetessége Pest legrégebbi fája, egy akác, amelyet a legvalószínűbb feltételezés szerint 1879-ben, a koronázási domb elbontása után ültettek ide. Felismerni a jellegzetes támasztó állványzatáról lehet, bár az autóforgalom miatt átkelni a parkon nagyon veszélyes.

A megálmodó mellett a tervező is büszke volt alkotására, a népszerű anekdota szerint A. Clark a híd elkészültekor kijelentette, hogy ha bárki hibát talál művében, akkor vízbe öli magát. Egy nap múlva egy suszterinas felfedezte, hogy az oroszlánoknak nincs nyelvük és akkor A. Clark Dunába ölte magát. Ez persze csak hiedelem, hiszen egyrészt a Marschalkó János által készített oroszlánok csak 1852-ben kerültek a helyükre, tehát jóval a híd elkészülte után, másrészt pedig mi magunk is megbizonyosodhatunk a nyelvek meglétéről. A Lánchíd budai oldalán található Alagút 1857-ben készült el, Adam Clark tervei alapján, aki le is telepedett Magyarországon. A korabeli tréfa szerint azt a célt szolgálta, hogy eső esetén legyen hova betolni a Lánchidat.

1945. január 18-án, Budapest ostromakor a német hadsereg felrobbantotta a hidat, újjáépí-tését 1949. november 20-án fejezték be.

25 26

Gresham palota(szecesszió, Quittner Zsigmond és Vágó József, 1904-1906)

Az épület elődjét, az ún. Nákó-palotát 1880-ban vette meg az angol Gresham Életbiztosító Társa-ság. A régi épületet - lebontását követően - 1904 és 1906 között építették fel a ma is látható palo-tát. A négyemeletes, szecessziós stílusú palota kerámiadíszeit Zsolnay Vilmos készítette.

A felsőbb emeleteken irodák, még feljebb pedig bérlakások voltak: vagyonos polgárok, arisztokraták, művészek, bankok és biztosítóintézetek vezérigazgatói, ügyvédek, orvosok és ékszerészek lakták. 1953-ban alakították ki az épület alagsorában azt a titkos 10 méter hosszú folyosót, amely a szomszédos Belügyminisztérium és a Széchenyi István tér alatt elterülő kétszintes atom-, vegyi- és kémiai támadásnak is ellenálló bunkerbe vezet.

A már rossz állapotban lévő, szinte lakhatatlanná vált épületet 2004-ben luxusszállodává alakították át, az Ománi Szultánság Állami Általános Tartalék Alapján keresztül jelenleg a torontói székhelyű Four Seasons Hotels Inc. üzemelteti.

Magyar Tudományos Akadémia (neoreneszánsz, Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal, 1862-1864)

A Magyar Tudományos Akadémia megalapításának ötlete már az 1791. évi országgyűlésen felmerült, ám az intézmény megszületésére egészen 1825-ig várni kellett, amikor gróf Széchenyi István birtokainak évi jövedelmét, azaz 60 ezer forintot, ajánlott fel a cél érdekében. A nemes felajánlást további adományok követték. Az adakozók között volt gróf Vay Ábrahám, gróf Andrássy György és gróf Károlyi György. Később országos gyűjtést is szerveztek az építkezés költsé-geinek fedezésére. Sok-sok terv közül végül Friedrich August Stüler berlini építész neoreneszánsz stílusú terveit fogadta el a bizottság, a kivitelezést Szkalnitzky Antal (Stüler egykori tanítványa) és Ybl Miklós felügyelte és irányította.

Földszintjén reprezentatív ravatalozót alakítottak ki, ahol többek között Deák Ferenc, a „haza bölcse” előtt is leróhatták tiszteletüket Budapest lakói. Az épület Duna felöli szobáit olyan neves emberek is lakták, mint Bartók Béla vagy Kodály

Zoltán. Az épület Akadémia utcai szárnyának első emeletén lakott az MTA első és egyben leghíresebb főtitkára, Arany János költő is, második emeletén helyezték el egykoron az Esterházy-képtárat. Később (1905) a képzőművészeti gyűjte-ményt, amelynek Raffaelo Esterházy Madonnája is része, a Szépművészeti Múzeumba szállították.

A Széchenyi téri épület a Magyar Tudományos Akadémia mellett több más szervezetnek is helyet biztosított. Itt lelt otthonra a Kisfaludy Társaság, illetve hosszabb-rövidebb időre az épületben kapott helyet az Országos Képzőművésze-ti Társulat, Benczúr Gyula festészeti mesteriskolája, a Lotz Károly által vezetett Női Festészeti Tanfolyam és az Akadé-mia Archeológiai Bizottsága is.

A palota földszintjén működött a Venezia kávéház, ahol 1924-től heti két alkalom-mal ült össze a Gresham kör néven ismert művészkör, amelynek tagjai Beck Ö. Fü-löp, Berény Róbert, Bernáth Aurél, Borsos Miklós, Czóbel Béla, Egry József, Ferenczi Béni, Ferenczi Noémi, Genthon István, Márffy Ödön, Oltványi Ártinger Imre, Pátzay Pál, Rózsa Miklós és Szőnyi István voltak. 1921-től a Mérleg utcai pincehelyi-ségében megnyílt a Pódium Cabaré. Válassz ki a Széchenyi tér sok-sok története közül egyet és

rajzolj belőle képregényt!”

27 28

A pesti rakpart(Felszállás a Petőfi térnél!) Megállók: Várkertbazár, Kossuth Lajos tér

Várkertbazár (neoreneszánsz, Ybl Miklós, 1875-1883)

Az ötlet Podmaniczky Frigyeshez köthető, aki ez idő tájt a legnagyobb építkezéseket engedélyező, elrendelő és irányító Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke volt. Ybl Miklós terveibe a középkori várfalakat és víz-hordó lépcsőket is beépített, ezzel adva meg a bejárható útvonalat. A középső kupolás pavilonból két irányból indulhatunk el, hogy a rámpákon felsétáljunk a Várba. A pavilonokhoz csatlakozik a félköríves árkádokkal áttört bazársor, amelyet két végén egy-egy kétemeletes lakóház zár le. Egyikben a palota testőrsége lakott, a másikban elegáns lakásokat magába foglaló bérház volt. A Várkert bazárban műtermeknek is jutott hely. Itt alkotott Deák Ebner Lajos festő, Holló Barnabás és Stróbl Alajos szobrászművészek is. Fadrusz János itt készítette el Mátyás király lovas-szobrát, a 99 évet élt Istók János itt alkotta meg a Bem szobrot, Ligeti Miklós az Anonymus szobrot (ma a Városligetben áll).

A gyönyörűen helyreállított épületek között sétálva meg-érinthetjük a Zsolnay gyár ál-tal készített csempe díszeket, vagy közelről tanulmányozhat-juk a sgraffito épületdíszítő technikát (több színes vako-latréteget vittek fel egymásra, majd a minta által adva vissza-kaparták a rétegeket).

1961 és 1980 között az Ifipark vette birtokába a II. világhá-ború után kismértékben rendbe hozott épületet.

Az UNESCO 1987-ben vette fel a világörökségek listájára a Szabadság és a Margit híd közötti budai és pesti Duna-part szakaszt, a Budai Vár épületeit és a királyi palotát. Ezen kívül fontos világörökségi helyszínek még a Műszaki Egyetem néhány épülete, a Gellért fürdő, a Gellérthegy, a Citadella és a Szabadság-szobor, a Víziváros barokk templomai és a törökkori fürdők, a Parlament, a Magyar Tudományos Akadémia épülete és a Gresham palota. A legjobban ezeket a neves épületeket a Dunáról nézheted meg.

„Tudnivalók a Budai Ifjúsági Park látogatásával kapcsolatban:Belépés csak 18 éven felüli fiúk és 16 éven felüli lányok részére, nyakkendőben, világos ingben, zakóban. Vászonnadrágban a belépés tilos. Kitiltást eredményeznek a következő kihágások:Ízléstelen táncolás, nem twist számra történő twistelés, egy lánnyal több fiú twistelése, fiúk egymás közti twistelése, és más, feltűnést keltő viselkedés.” (Belépési szabályzat, 1962)

A szabályok szigorúak voltak, ám aki valamit el akart érni az akkori zenei életben, annak fel kellett lépni az Ifipark-ban. Pár együttes az itt fellépők listájáról: Metró, Omega, Illés, Sakk Matt, Mini, Kex, Syrius, Piramis, Korál, P. Mobil, Beatrice, Tűzkerék, Taurus, Hobo Blues Band, Karthago, Dinamit, Hungária, Bergendy, Edda.

Akik nem jutottak be, azok a budai vár déli falának tövében álló fa alatt találkozgattak. Innen ráláthattak az Ifjúsági Parkra, ahová őket hosszú hajuk, farmerjük miatt nem engedték be. Nevüket - Nagyfa Galeri - a találkahelyről kap-ták. Egyik emlékezetes megmozdulásuk az 1969. július 8-i énekes vonulásuk volt, amit Brian Jones, a Rolling Stones elhunyt gitárosa emlékére rendeztek. A menet több tagját is börtönbüntetésre ítélték. A menetben voltak: Indián, Kacsa, Nagy Kennedy, Szőke Lord, Hippi Ancsa és társaik. 1984. szeptember 23-án volt az utolsó koncert, a Parkbúcsúztató.

Hallgass meg pár dalt az együttesektől!

Várkert kioszk (neoreneszánsz, Ybl Miklós, 1875-1883)

Láttunk már útjaink során pár kioszkot, legtöbbjében kávézó vagy tejivó üzemelt. A Várkertbazár előtt álló épület azonban más funkciót látott el: a királyi palotát ellátó szivattyúházat rejtette magában. A vizet a Dunából szivattyúzták, majd a ciszternákban kavicsrétegeken át szűrték meg és szivattyúzták fel a várba. Az emeleten az itt dolgozó személyzet szobáit helyezték el, a díszes torony pedig a kémény csövét rejti el. 1924-től 1961-ig zenés-táncos kávéház költözött az épületbe, később a Budapest Táncegyüttes próbaterme volt, sőt kaszinó is üzemelt benne.

29 30

Erzsébet híd(neoreneszánsz, Ybl Miklós, 1875-1883)

1903-ban adták át az akkori Eskü téren a világ legnagyobb nyílású acélpilonos lánchídját. A rekordot egész 1926-ig tartani is tudta az Erzsébet híd, a dunai átkelők közül 70 évig birtokolhatta a legnagyobb híd címét. Az egykori rekordtartó a többi dunai hídhoz hasonlóan a II. világháború áldozatává vált. 1945. január 18-án a visszavonuló német csapatok felrobbantották. Csak 1961 és 1964 között építették fel a modern, de az eredeti pilléreket hasznosító hidat. Az újraépítés után az autóforgalom mellett újraindult a villamosközlekedés is a hídon, azonban észrevették, hogy az autók okozta rezgés miatt elemei repedni kezdtek. Végül megszületett a döntés: 1972. december 31-én haladt át az utolsó jármű a hídon, 1975-re a síneket is felszedték. Izgalmas részlet a pilonok kereszttartó elemeiben elhelyezett vízelvezető nyílások, a camera obscura elvén, az alatta haladó forgalom fordított, színes képét vetítik a belső oldalfalakra.

DunakorzóA Dunakorzón már a 19. század elején is divat volt sétálgatni, ugyanakkor még kerülgetni kellett az itt járó szekereket. A frissítőt elegáns kávéházak és éttermek helyett zsámolyon kuporgó utcai árusok kínálták, mégis megfordult itt Pest apraja-nagyja. A társadalmi osztályok viszonylag szabadon érintkezhettek egymással, így demokratizálta a maga módján a Dunakorzó a társadalmat. Fontosságát az is jelzi, hogy 1872-ben a Dorottya és a Váci utca mellett elsőként kapott aszfaltozott burkolatot.

A mai Dunakorzót Reitter Ferenc tervei alapján alakították kétszintesre az 1881-ig folyó munkálatok során. Később, hogy a sétálók a promenádon meg is tudjanak pihenni, Buchwald Sándor vas- és fémbútorgyáros székeit, padjait helyezték el a Duna-parton. Később az ülőalkalmatosságai megjelentek a többi sétányon és parkban is és egy foglalkozást is életre hívtak, a székeken ugyanis csak előre váltott jegyek ellenében lehetett helyet foglalni, amit a Buchwald néniktől lehetett megvásárolni. A nénik munkája 1919-ben megszűnt, amikor a főváros elutasította a gyáros díjbeszedési jogát.

„Ott, ahol a vén DunánakHullámai muzsikálnakHol a székek, padok állnak, De a villamos szalad, hol az aszfalt sohse porzó, Ott visít a szívet orzó, Mámorító déli korzó Félig kopasz fák alatt. Csillog a víz ezüstje És a propellerek füstje, És e bájos környezetben,Felöltőben vagy zsakettben,Ámde mindig rendületlen Sétálnak a magyarok. Itt sétál a büszke város S mivel itt mindenki páros,Itt az egész Lipótváros, Az ötödik kerület.” (Heltai Jenő: Korzó)

Belvárosi Plébániatemplom

Pest legrégebbi temploma, egymagában több száz év építészeti korszakait sűríti magába. Bizonyos források szerint még Contra Aquincum köveire építették fel az itt álló első templomot. A XIV. század során Zsigmond király támogatásával bővült ki a templom mai méretére körüljárós csarnokszentélyével, mellékhajóival. A kor emlékét idézi a kálváriát ábrázoló freskója is. Mátyás király uralkodása alatt reneszánsz elemekkel bővült a templom, de török kori mecsetté való átalakításából is őriz elemeket. Pest és Buda visszafoglalásakor megsérült, 1725 és 1740 között barokk stílusban állították helyre. Kórusa klasszicista stílusú, főoltára és keresztelőkútja a II. világháború után épült, modern alkotások. Az Erzsébet híd építésekor felmerült az is, hogy lerombolják, mert a híd útjában állt, de a lehetséges megoldások között szerepelt az is, hogy felemelik, és kicsit arrébb tolják a templomot.

Petőfi tér

A Dunakorzónak ezen 1862 és 1868 között kialakított szakaszát Alsó-Dunasornak is hívják. Ekkoriban alakították ki a háromszög alakú Petőfi teret is. A tér nem mindig a korzózás helye volt, 1906-ig minden reggel 9 óráig gyümölcspiac és baromfivásár működött Petőfi Sándor 1882-ben felavatott szobra körül. A Talpra magyart szavaló költő szobrát Izsó Miklós tervei alapján Huszár Adolf készítette el. További figyelemre méltó alkotások a téren: Wild László Petőfi díszkút (1983), Csobogó, „Pest város görög polgárainak” emlékműve.

31 32

Vigadó (eklektikus, Fesztl Frigyes, 1865)

A téren a 18. század elején még zord rondella (körbástya) terpeszkedett, de pár évtizeddel később már a szórakozás hó-dította meg a Duna-parti teret. A Vigadó elődjében, a Redou-teban 1833. januárjában táncoltak először, az akkori Pesten ez volt az egyetlen táncterem. Koncerttermében játszott idősebb és ifjabb Johann Strauss, Erkel Ferenc, sőt Liszt Ferenc az 1838-as árvíz károsultjait segítő jótékonysági koncertjét is itt adta. A Redoute 1849-ben ágyútűz áldozatává vált.

A Fesztl Frigyes által tervezett mór és romantikus elemeket vegyítő épület 1865. január 15-én nyílt meg, szobrait Alexy Ká-roly és Marschalkó János, míg díszlépcsőjét és a nagytermét díszítő 27 falfestményét Than Mór, illetve Lotz Károly festette. Bár az egyik legrangosabb esemény, aminek helyt adott I. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási lakomája volt, a társadalom alsóbb rétegei előtt is nyitva állt a Vigadó. Főhom-lokzati árkádsora mögött étterem, söröző és kávéház volt, díszterme mellett pedig ún. csemegetár várta a vendégeket.

Hangli-Kioszk

A Vigadó előtti kis parkban 1870-ben egy kellemes pihenőhely fogadta a látogatókat. Nevét első tulajdonosáról, Hangl Márkusról kapta, aki Deák Ferenc protekciójával jutott csak a nehezen megszerezhető kávés enge-délyhez, ugyanis ő volt a „haza bölcsének” szobapincére. A zöld lugasok-kal körbevett kovácsoltvas szerkezetű, üvegfalú kioszk kellemes hangula-tát fokozták a dézsába ültetett citromfák és az olyan figyelmességek, mint hogy a törzsvendégeknek saját csészéjük volt. A Hangliban „ülésrend” is volt: bejárattól balra ült a főnemesség, a szökőkút körül a miniszterek és magas rangú katonatisztek, az előtér jobb oldalán pedig a tőzsdei alku-szok (brókerek) foglaltak helyet. 1936-ban már téli-nyári café-restaurant volt, de az ostrom alatt megsérült, így lebontották. Senyei Károly ürgeön-tő fiúkat ábrázoló szobrát 1896-ban állították fel, helyét azonban 1945-ben át kellett adnia a szovjet repülősök emlékének tisztelgő obeliszknek. 1989-ben állították vissza a park eredeti állapotát már a kioszk.

„Mi ez a Dunakorzó?...Egyelőre egy tucat kávéház, zenével, szép nőkkel, városias közön-séggel, teraszokkal, s a hozzávaló csodálatos távlattal, a Várral, a Gellérthegy és a hidak lát-képével. Mégis mindezen túl, valami, amihez fogható ebben az összeállításban nincs sehol a világon. Ez a pesti kirakat, amely csillog és lebeg – mintha a Duna lebegtetné! – s egyszer-re világváros és strand, egyszerre szalón és kikötő, egyszerre Szent Márk tér és Levante. oly elegáns és ugyanakkor ordenáré is, oly meglepő és megejtő, olyan soha-nem látott és rögtön-hódító, amelynek csakugyan nincs párja a világon.”

(Márai Sándor: Színházi Élet 35. száma, 1937)

Thonet-udvar(Vigadó tér 3., neoreneszánsz, Szkalnitzky Antal és sógora, ifj. Koch Henrik, 1869-1871)

A Thonet név mára már fogalommá vált ikonikus hajlított székeiről, melyről még lesz szó a későbbiekben. A cég nevét viselő ház is nagy sikereket ért el: több éven át Budapest legnagyobb bérházaként tartották számon, 1872-ben Pesten a legnagyobb jövedelmet, százhatezer forint bevételt hozott, még a Hungária Nagyszállót is megelőzte. A bérház földszintjén természetesen kávéház és söröző is működött.

Villamos a Dunakorzón:Mai napig fontos eleme a Dunakorzónak a 2-es villamos. 1900. október 20-án haladtak át először a Petőfi tér és az Akadémia között a Budapesti Városi Villamos Vasút Részvénytársaság (BVVV) harminc lóerős, sárga színű motorkocsijai. Mivel nem volt már a sínnek hely, ezért a pályát három sor szegecselt vasoszlopra, vagyis egy 498 méter hosszú viaduktra helyezték, alatta gabonaraktárak voltak. Korlátját és kandelábereit Ybl Miklós tervezte.

Péterffy-palota és a Százéves Étterem (barokk, Mayerhoffer András, 1755)

Az 1831 óta a Százéves Étteremnek otthont adó épületet Péterffy Já-nos ítélőtáblai ülnök megrendelésére tervezték 1755-ben. A főbejárat fölött a mai napig látszik a Péterffy és a Neffczer család címere, az építtető felesége az utóbbi család tagja volt. Az épület igazi túlélő, ugyanis a környezetében lévő barokk paloták közül az Erzsébet-híd építésekor ennek az egynek megkegyelmeztek, így igazi építészeti ritkaság a jelenleg az utcaszintnél mélyebben álló ház. Érdemes megfigyelni vasrácsos ablakait, barokk fakapuját illetve a kőatlaszo-kat, amelyek a bejárat fölötti emeleti kőrácsos erkélyt tartják.

Pest belvárosában sok helyen fedezhetünk fel táblákat, amelyek a terület életében sorsdöntő, 1838-as árvíz víz-szintjét mutatják. Te megtalálod az épületen lévő táblát?

Ha körbenézünk, a téren több szobrot is találunk. Marton László Kis-királylány című bronzszobrát 1990-ben, Raffay Dávid Kutyás lányát 2007-ben állították fel.

33 34

Néprajzi Múzeum (eklektikus, Hauszmann Alajos, 1893-1896)

A patinás épület eredetileg a Magyar Királyi Kúria (Legfel-sőbb Bíróság) és a budapesti ítélőtábla elhelyezésére szolgált. A II. világháború során megrongálódott épületet 1950-ben a Munkásmozgalmi Intézet kapta meg, majd 1957-től nagyobb részébe a Magyar Nemzeti Galéria költözhetett be, az Alkot-mány utcai szárnyat pedig a Párttörténeti Intézet használta. A Néprajzi Múzeum csak 1973-ban költözött a Galéria helyére.

A barokk és neoreneszánsz elemeket hordozó eklektikus épület tervezésekor nehéz feladat előtt állt Hauszmann Ala-jos, ugyanis bár hangsúlyosan monumentális épületet kellett papírra vetnie, bizonyos mértékű tartózkodás is kötelezte a téren álló Parlament miatt.

Az épület törvényhozáshoz kapcsolódó funkciói leolvashatók díszítő elemeiről is. Elsőként a Lotz Károly által festett mennye-zeti freskót vegyük szemügyre. Szemkápráztató festmény ez: a késő barokk freskófestők bravúrját követve megnyitja a teret, a lát-szatarchitekúrák mintha az égbe nyúlnának, ahol a felhők között Justitia (jobbjában tartott pallosról és baljában lévő mérlegről ismerheted fel), mellette jobbról az Igazság és a Béke, balról a Bűn és a Megtorlás csoportja található. A festmény másik hosszanti oldalán az igazság áldásos hatásait megszemélyesítő alakok vonulnak fel: középen felismerjük Justitiát, mellette pedig a Rend, a Bőség, a Dicsőség alakjai harsonás géniuszokkal. Balról Hermész (kereskedelem), szemben vele csípőre tett kezével az Ipar allegóriája, mögötte a Földművelés ül, és az Őstermelés fekszik, a másik két oldalán a Művészet és a Tudomány.

Az épület szobrászati díszei is az eredeti funkcióra utalnak: a főhomlokzat középrizalitjának (homlokzatból kiemelkedő falsza-kasz) tetején a „száguldó” diadalszekér Senyei Károly munkája. A hagyománytól eltérően páratlan számú ló van befogva a szekér-be, hajtója a felvilágosodás. Jobbjában fáklya, baljában pálmaág. Érdemes összevetni ezeket az ábrázolásokat a Hősök terén álló Milleniumi Emlékmű Háború és Békéjével. Schikedanz Albert műve ugyanakkor készült és hasonlóan allegorikus ábrázolású.

A szekér mellett kaptak helyet Fadrusz János sóskúti mészkő szobrai: a Törvényt adó és a Törvényt látó antik római szobrokat idéző alakja. A főhomlokzat timpanonjában a korszak másik elismert szobrászának, Zala Györgynek szoborcsoportja látható: középen az öt alakból álló bírósági tárgyalás. A fő alakját, a bírát jobbjában tartott óriási pallosáról ismerheted meg, jobbján és balján pedig a vádló, a védő, a panaszos és a bűnös alakja áll. A csoport két szélén a Törvényhozás és a Törvénytanítás fekvő alakjai helyezkednek el. Az északi sarokrizaliton a Róna József által megformázott Elítélt és Felmentett, míg a déli oldalon Donáth Gyula Közvádló és Védő alakja látható.

Megoldás: Rákos mezeje, Buda (régi budai Országház, I. Úri

utca 28.), Pozsony (1932-36)Országház(neogótikus-eklektikus, Steindl Imre, 1885-1902)

A jelenlegi Országház építésén 17 éven át 15 ezer munkás dolgozott, mire az eklektikus stílusú, fehér mészkő homlokzatú épület elkészült. Látványos kupolája 96 méterre van a földtől, ahogy a Szent István-ba-zilikáé is. A kilencvenhatos számhoz való ragaszkodás nem véletlen, a Milleniumra emlékeztek ezzel az építtetők. Izgalmas részletekkel is ta-lálkozhat az ide belépő közönség, például a számozott szivartartókkal, amelyek igen hasznosak voltak egykoron a képviselők számára, hiszen, ha hirtelen behívták őket egy-egy szavazásra, szivarjaikat félretéve, dolguk végeztével könnyedén megtalálhatták hátrahagyott szivarjaikat.

Kossuth térAz impozáns tér az Országház ideköltözése előtt közel sem szolgált ilyen magasztos célokat. Északi részén 1820 után hajóhivatal épült, déli részén 1827-ben „Hajókihúzó és áttelepítő tér” megjelölést kapott. Másik egykori elnevezésére (Tömő tér) már kettős legenda is magyarázatot adhat. Az egyik történet szerint a schopperekről, hajóácsokról kapta a nevét (Schopperplatz), akik a faha-jók deszkái közötti réseket tömték be. A másik elképzelés szerint a 19. század elején még szemétgödrökkel tarkított terület volt ez, azokat „tömték be” az építkezéskor. 1884-ben az itt álló összes építményt lebontották, amikor megindult az Országház építése.

Azonban nem ez volt az első parlamentünk. Még 1847-ben Széchenyi István gróf javaslatára az al-sóház a Redouteban (a régi pesti Vigadóban, ami 1849-ben Hentzi ágyúzása következtében égett le), míg a felsőház a Nemzeti Múzeumban ülése-zett. A helyzetet azonban nem lehetett állandósí-tani, így 1866-ban Ybl Miklós megbízást kapott, hogy mindössze három hónap alatt a Bródy Sándor utcában emeljen épületet az alsóház számára. A rekordidő alatt elkészült épület a mai napig látogatható, az Olasz Intézet használja.

Tudod-e, hol tartottak országgyűléseket eze-ken a helyeken kívül?

Már látogatható az Országház Látogatóközpontja, ha teheted, ismerkedj meg itt jobban az épület történetével!

A figurák mozdulatai, gesztusai nagyon érzékletesen mutatják be a tárgyalások szereplőit. Te hogyan fejeznéd ki másként? Játszd el szavak nélkül, csak mozdulatokkal a jelenetet!

35 36

Dunafürdők a Pesti alsó rakparton

Az 1810-es évektől működő Dunafürdők nemcsak a szabadidő eltöltésére voltak hivatottak a nyári időszakban, hanem a közegészségügy szempontjából is fontosak voltak. Minden Dunafürdő helyét a város jelölte ki, az uszodákat láncokkal és a mederbe süllyesztett horgonyokkal fixálták.

Maguk az úszó területek alulról és oldalról is deszkákkal voltak körbevéve, mindegyik uszodának „felhúzó készülékkel” és „padozattal bíró kosárral”. Egyfajta vizimentő készülékek voltak ezek, ami bármikor elkelhetett a másfél méter mély vízben, de természetesen úszómester is felügyelte, hogy minden vendég betartsa a szabályokat. Az 1887-es szabályozás értelmében az ingyenes fürdőket a nők reggel 5-től 11 óráig, míg a férfiak 11 órától sötétedésig használhatták, ezzel védve a látogatók erkölcseit. A korabeli úszóöltözetek sem villantottak fel túl sokat a viselőjük testéből: a férfiaknak úszónadrágot, a nőknek úszóköpenyt kellett viselni. Dohányozni, zajongani, mi több „fecskendezni” tilos volt és szappannal is csak a kijelölt helyen lehetett fürdeni.

A közegészségügyi szerepét a fürdésen kívül a mosási lehetőség biztosításával is elérte, a Dunafürdőkben ugyanis a fürdőhelyiségtől elkülönített mosókonyhák is voltak. Mindez 6 fillérért. Az évek folyamán egyre inkább kedveltek lettek a Dunafürdők, 1910-ben már kilenc folyami fürdő várta a vendégeket. Az utolsó ilyen fürdőben a Parlament alatti Duna-szakaszon lehetett fürdőzni. El tudnád ezt képzelni manapság?

Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium (eklektikus, 1885-1887, Bukovits Gyula)

A minisztérium árkádjai alatt a földművelésügy megha-tározó alakjainak mellszobrai láthatók, mi most azonban sokkal kisebb emlékművek után kutatunk. Az épület falában golyókat találhatsz, amelyek az 1956. október 25-i sortűzre emlékeztetnek minket. Azon a napon a délelőtti órákban több ezer tüntető gyűlt össze, a Himnuszt énekelték, Nagy Imrét követelték és a tankokra felmászva beszélgetni kezdtek az orosz katonákkal. Azóta is sok vita folyik arról, hogy ki adott tűzparancsot a téren állókra és kik lőttek a tömegbe a Földmű-velésügyi Minisztérium tetejéről, illetve az áldozatok pontos számáról is eltérnek a vélemények. A minisztérium falában lévő fémgolyók azonban a mai napig emlékeztetnek minket az 1956-os eseményekre.

A Kossuth tér az emlékezés tere is. A környező épületeken és a Rakparton is különböző történelmi eseményekre és emberekre emlékezünk. Egy kis segítség: a tér szobrain kívül a Mezőgazdasági Múzeum falán és a Rakpar-ton is találhatsz emlékhelyeket.

„A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.Mintha szivemből folyt volna tova,zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.”

(József Attila: A Dunánál)

Szobrát Marton László készítette 1980-ban.

Országház

Kossuth

Lajos

tér

Kossuth Lajos tér1

2

63

5

4

1. falon tábla

2. golyók a falban

3. József Attila 6. Nagy Imre5. cipők

4. kőtábla

37 38

Váci utcaA Váci utca a Vörösmarty tértől a Szabadság hídig (Vámház körútig) húzódó utca. Végigsétálva rajta hosszában végigjárhatjuk az egykori Pestet. Két különálló stílusú szakaszból áll: ugyanabban az utcában a találjuk meg a szerb vallási élet legfontosabb intézményeit és Pest legcsillogóbb kirakatait. Órákig sétálgathatunk a Váci utca csillogó kirakatait nézegetve, ezek közül emeltünk ki pár érdekességet.

Philanthia Virágüzlet (Váci utca 9., szecesszió, berendezés: Kőrössy Albert, 1909.)

Igazi gyöngyszem a Váci utcai üzletek sorában a műemléki olta-lom alatt álló virágbolt portálja és belső berendezése, mely nagy részben még mindig az 20. század eleji állapotokat mutatja. A

Philanthia nevű virágbolt neve görög eredetű és „virágot kedve-lő” a jelentése, 1906-ban készült el Szabó Jozefina Pepsa úrhölgy számára. A Böcklin-betűtipusú cégfelirattal és kecses virágokkal díszített portálon belépve, az üzletben még megtaláljuk Márk Lajos szimbolista festményeit és eredeti bútorzatát, valamint a több mint száz éves metlachi lapok borította padlót.

„A fehér orgona, mely az ifjúság jelképe, minden fiatal nő által, legyen az leány vagy asszony, viselhető, ellenben a lila orgona csak asszonyok számára való, még pedig idősebb asszonyok is viselhetik… Kizárólag asszonyoké a mályva és calcedónia, melyek az anyai szeretet jelképei és így lányoknak nem valók. Az ifjú menyasszony myrtussal (tiszta szerelem) és narancsvirággal (szűziesség) koszorúzza magát, újabban a fehér rózsát is felkapták a menyasszonyi koszorúkhoz… A férfiak nagyobb gomblyukcsokrot viselnek. Tömött szegfűt, gardéniát, magnóliát, fehér kaméliát, ibolyát.”

(Részlet az Illem. A jó társaság szabályai című 1891-es illemtankönyvből)

Thonet-ház (eklektikus/neoreneszánsz, Váci utca 11., Lechner Ödön és Pártos Gyula, 1890)

Igazi klasszikus példa ez a nagyvárosi üzletházra: a földszintjén nagy kirakatfelületekkel felnyitott üzletek, felettük irodák helyezkednek el. A két funkciót pedig egy erkélysor választja szét. A korareneszánsz francia paloták ihlette díszítésben delfinek, kagylómotívumok, urnából kiomló virágkötegek, a gyöngysorral kísért csavart oszlopok és vázás-indás díszek, a baldachinos fülkébe helyezett szobrok bukkanak fel. A vasszerkezetes épületet legkönnyebben a búzavirágkék mázas csempeburkolatáról lehet felismerni, melyet a Zsolnay gyár készített el a tervező számára. A Belvárosban több helyen találkoztunk már csempeburkolattal. Emlékszel rá, hogy hol?

A harmadik emeleti ablakok közötti gótikus, félkupolával fedett fül-kékben álló férfi és női szoborról se feledkezzünk meg, akik több mint 100 éve figyelik a Váci utca forgatagát.

Már maga az épület is lenyűgöző, az építtetők sikertörténete még annál is érdekesebb.

Hermész kút (Váci utca 16. előtt)

A kutat díszítő Hermész szobor egykor az Erzsébet híd pesti felhajtójánál álló Merkúr Bank épületét díszítette. Az épület már nem áll, ám a Giovanni de Bologna szobrának másolata megmenekült. A szobor évekig a Magyar Rádió székházának udvarán pihent, de 1985-ben az udvart beépítették, így Hermész a Váci utcába költözött.

A gyár alapítója, Michael Thonet 1819-ben nyitotta meg első asztalosmű-helyét. Thonet zsenialitása abban rejlett, hogy tömeggyártással állította elő termékeit. Lehetett kapni Thonet márkájú teniszütőt, színházi nézőtéri széket, hintaszéket vagy fésülködőasztalt is. Rendszeresen adtak ki katalógusokat is termékeikről. A cég sikerét az is biztosította, hogy időről időre „vendégtervezőket” hívtak meg egy-egy új forma vagy bútor megálmodására. A cég híres tervezői között Adolf Loos és Otto Wagner bécsi építészek és Le Corbusier valamint a magyar Breuer Marcel tervezők nevei is szerepelnek.

39 40

Kristóf tér

Érdekes helyzet ez, hiszen a tér egy, már nem álló szoborról kapta a nevét. A Váci utca 6. szám alatt 1791-ben nyílt meg a Nagy Kristófra keresztelt gyógyszertár. Ekkor még, mintegy cégérként, egy óriási Szent Kristófot ábrázoló táblaképet helyeztek el a ház oldalán. 1827-ben megvásárolta a patikát Birly Ede Flórián orvosprofesszor, aki egy sokkal látványosabb cégért választott: a ház sarkára egy 8 méter magas, homokkőből készült, a gyermek Krisztust vállán cipelő Szent Kristóf szobrot készíttetett. Bár a szobrot 1909-ben elszál-lították, a név rajta ragadt a téren.

Tornáztassuk meg érzékszervein-ket. Akár becsukott szemmel, kísé-rővel vagy füldugóval sétálj végig a Váci utca forgatagában és jegyezd fel, hogy miket tapasztalhatsz meg érzékszerveid által!

Nem is olyan messze, az Andrássy és Bajcsy-Zsilinszky út találkozásánál álló Fonciére-palota homlokzatán, óriási kupo-lája előtt is egy Hermész szobor egyensúlyoz egy glóbusz tetején. Ide sem véletlenül került Szász Gyula alkotása: az épület egykoron a Fonciére francia biztosító tulajdonában állt.

Hermész szobra nem véletlenül kerülhetett egy bank épületére, hiszen a görög mitológiában amellett, hogy az istenek hírnökének nevezték, az uta-zók és a kereskedők védőszentje is volt. (Ezen kívül persze a pásztorok, a tolvajok, az irodalom, az atlétika, az ékesszólás és a súly- és hosszmértékek istene is volt.) A városban sétálva az istenséget attribútumai (jelképei) alap-ján sok helyen felismerhetjük, legtöbbször egykori pénzintézetek homlok-zatán. A kezében tartott kerükeión pálcán két kígyó tekereg, tetején angyal-szárny látható. Hermész ábrázolásain gyakran visel szárnyas bőrcsizmát, amiben szélvész gyorsasággal vihette a híreket, valamint nemezsapkát, mely a hiedelem szerint láthatatlanná tette.

Magyar Királyi Postatakarékpénztár (Hold utca 4., szecesszió, Lechner Ödön, 1900-1901)Ismét egy pénzintézmény, más stílusban és elgondolásban. Lechner építészeti munkásságához híven, szecessziós elemek sokaságával ruházta fel épületét. Az épület díszítése a mai napig lenyűgöző, keletkezésének korában azonban igazi ritkaság volt. A szecessziót leginkább a növényi díszek használata jellemezte, míg a Postatakarékpénztár díszítésénél Lechner inkább népi díszítőelemeket nagyított fel. Hímzések és szőttesek motívumai születtek újjá keze nyomán csempeburkolat képében. A tetőn hímzések virágmotívumai mellett angyalszárnyak, török turbánok és pikkelyes sárkányfarkak tűnnek fel.

A Hold utca és környékeMegoldás: kígyó, bikafej, méhek méhkassal együtt (Ez egy jellegzetes dísze a pénzzel foglalkozó intézmények díszeinek, a szorgalom és gyűjtögetés jelképe. Járj nyitott szemmel a városban és sok helyen felfedezheted őket!

A növényi és népművészeti motívumok mellett állatok is szép számban találhatók a Posta-takarékpénztár díszei között. Te milyen állatokat fedezel fel?

41 42

A legtöbb utca és térnév mellett csak úgy elrohanunk nap mint nap, pedig a legtöbb igazán izgalmas történetet rejt. Tudod-e például, hogy kik azok a szerviták, akik a török kiűzése után ezt a területet megkapták? A Szervita Rend, más elnevezés szerint Szűz Mária szolgái, Szűz Mária tiszteletére alakult Firenzében 1233-ban, hét firenzei fiatal kiválásával egy már működő rendből. A rend Magyarországon azonban csak 1679-ben jelent meg.

A Szervita tér és a VárosházaBatthyány-örökmécses (Pogány Móric, 1926)

1849. augusztus 16-án Olmützben összeült a haditörvényszék, hogy gróf Batthyányi Lajos sorsáról döntsön. Az első ítéletet (börtönbüntetés és vagyonának elkobzása) végül kötél általi halálra változtatták, Haynau halálos ítéletét október 3-án közölte. Az Újépületben fogva tartott grófhoz felesége utolsó látogatásakor egy kést csempészett be, aki azzal súlyos sebet ejtett nyakán, de életben maradt. A sérüléseinek köszönhetően a megalázó akasztást golyó általi halálra módosították. Az ítéletet október 6-án hajtották végre. Az emlékezet szerint a

kivégzői előtt féltérdre ereszkedett egykori miniszterelnök utolsó szavai ezek voltak: „Éljen a haza! Rajta vadászok!” A kivégzés helyén álló örökmécses ünnepélyes leleplezésén 1926. október 6-án Lebó István, az utolsó élő 1848-as honvéd is jelen volt.

Gróf Batthyányi Lajos elfogatásának emlékét őrzi a Károlyi palota Henszlmann Imre utcai falán látható tábla.

Az V. számú Vásárcsarnok (Hold utca 13. és Vadász utca 22-24., eklektikus, Czigler Győző, 1894-1896)

Piacokkal sok helyen találkoztunk már a Belvárosban, például a Petőfi téren vagy az Erzsébet téren is meghatározóak voltak ezek a piacterek a pestiek életében. A századforduló folyamán azonban fontossá vált a szabadtéri élelmiszerárusítás beszüntetése, így a városvezetés egy vásárcsarnokrendszer kiépítését határozta el. A Központi Vásárcsarnokon kívül kerületenként egy-egy vásárcsarnok felépítése mellett döntöttek. A Belvárosé az V. számot kapta. 190 állandó és 80 időleges árusítóhely állt rendelkezésre az épületben. A Vadász utcai szárnyban kapott helyet a vásárfelügyelet, a rendőrség, a mentőszoba és a kávékimérés, míg a Hold utcai oldalon egy vendéglő és egy húsvizsgáló helységen kívül több bolt is elhelyezkedett.

A Mária tisztelet jegyében 1729-től a téren áll Szűz Mária oszlopa illetve a Belvárosi Szent Anna templom. A templomot és a már nem álló kolostort 1732-ben fejezték be. A mai homlokzat és torony 1871-ből származik.

Központi Városháza (Városház utca 9-11., barokk, Hölbling János, Anton Martinelli, 1711-1729)

Még Széchenyi György esztergomi érsek kezdeményezte a török elleni harcokban megrokkant katonák elhelyezésére szolgáló intézmény létrehozását. Az épületet 1711-ben kezdték építeni inva-lidusház, azaz hadirokkantmenhely (akkori szóhasználat szerint „katonai ügyefogyottak háza”) otthonaként. A négy udvaros komplexumban eleinte 300 rokkant katonát helyeztek el, ám szá-muk később 2000-re is felszökött. A számhoz még hozzájárultak a sérült katonák családjai is.

A legenda szerint Mária Teréziának még bécsi palotájánál is jobban tetszett. A további terjeszkedésre azért nem kerülhetett sor, mert a városvezetés nem járult hozzá az akkor még álló városfal megbontásához. Hasonló volt egy kisvároshoz: volt itt kórház, tébolyda, templom, iskola, pékség, mészárszék, vegyes-bolt, kantin. Az arra alkalmas invalidusok az udvaron gyakor-latozhattak vagy a ház saját textilüzemében dolgozhattak. Az intézménynek saját rendőrsége, bírósága és börtöne is volt. II. József idejében Nagyszombatra költöztették az invalidusokat, gránátosok költöztek ide, az épületet pedig az alapító királyról Károly-kaszárnyának nevezték el. Működött itt valaha megyei börtön és rabkápolna is. 1894-ben végül a főváros megvásárolta és Hegedűs Ármin tervei alapján városházává alakította át.

A homlokzatnak mai napig látható legszebb dísze a főbejárat timpanonja fölött óriási glóbuszt tartó Atlasz szobor két kísérőjével, a Háborúval és a Békével. A mitológia szerint Atlasz részt vett az titánok lázadásában az olümposzi istenek elleni sikertelen lázadásban, ezért büntetésként az idők végezetéig vállán kell tartania az égboltot. A jelenlegi szobrok csak másolatok, egy II. világháborús bombatalálat megrongálta a szoborcsoportot.

43 44

Török Bankház (Szervita tér 3., Hegedűs Ármin, Bőhm Henrik, 1906)

A szerencsejátékkal foglalkozó bankház épülete -hasonlóan utcabéli társaihoz- kevert funkcióval készült: az alsó két-három szinten irodák, míg a fenti emeleteken bérlaká-sok kaptak helyet. Az oromfalat ma is díszítő „Hungária megdicsőülése” című üveg-mozaikot Róth Miksa készítette. A csoportképben középen trónoló Patrona Hungariae hermelinpalástban, uralkodói jelvényekkel kezében (Szent Korona és Szent István kardja), két oldalán pedig egy-egy címerpajzsot tartó szárnyas angyal látható. A hát-térben a magyar nemességet és papságot Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Pázmány Péter és Bocskai István képviseli a köznéppel kísérve. A gyönyörű üvegmozaik nem a leglátványosabb dekorációs eleme volt az épületnek: 1939-ig az épület tetején óriási földgömböt tartó atlaszok álltak, amelyeket a francia Tiffany cégtől rendeltek és éjsza-kánként belülről meg is világították. A lélegzetelállító szoborcsoportot valószínűleg statikai problémák miatt távolították el. A még nagyobb reklámhatást az eredeti terven a homlokzatra szerelt fényújság is fokozta volna.

Hol találsz még a sétahelyszíneinken olyan épü-letet, amit szintén népi motívumokkal díszítettek és Zsolnay kerámiát használtak építészeti elem-ként, és szintén Lajta Béla alkotása?

Megoldás: Szent István tér 15. üzletportál

Lajta Henrik és Rezső üzletbérháza / Rózsavölgyi-ház (Szervita tér 5., Lajta Béla 1911-1912)

1911-ben az itt álló Leitersdorfer-szabóság épületének bontása miatt a cég társtulajdonosai új épület terveztetését és építtetését határozták el. Leitersdorfer Dávid bőrkereskedelemmel foglalkozott, Lipót szakíró lett, Henrik és Rudolf várospolitkusok lettek, míg Béla magyarosított névvel, Lajta Bélaként építészként ért el sikereket. A belső udvaros épület alsó két-három szintjét boltok foglalták el, amelyeket az utcáról vagy a főlépcsőházból lehetett elérni. Csodálatra méltóak a pécsi Zsol-nay gyárból származó pirogránit virágminták. Az épület földszintjén működő Szervita, majd Belvárosi Gyógyszertár elsőként az országban homeopátiás részleget üzemeltetett. Az 1945-ös utcai harcok okozta károkat helyrehozták, de az 1961-es tűzben a Rózsavölgyi zenemű-ke-reskedés teljes Kozma Lajos által tervezett enteriőrje elpusztult.

Mády-Laky bérház (Szervita tér 4., 1810-1811)

Az egykoron copf elemeket felsorakoztató bérház ta-lán leghíresebb lakója Ellinger Ede császári és királyi udvari fényképész volt, aki megörökítette korának hírességeit. Köztük volt Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Rippl-Rónai József és Munkácsy Mihály. Egyik leghíresebb felvétele Kossuth Lajosról készült torinói száműzetése idején.

A Szervita téren négy különböző stílusú épület áll egymás mellett, amelyek történetét már megismerhetted. Mind-egyiknek különleges elemek díszítik a homlokzatát, rajzold le őket!

45 46

Ferenciek tereAlcantarai Szent Péter templom (barokk, 1743)

Az 1209-ben alapított ferences rend története hazánkban már a tatárjárás idején elkezdődött, ugyanis a Ferenciek terén álló templomuk helyén 1250 és 1260 között Veronai Szent Péterről elnevezett kis templomot építettek. Ez a templom 1526-ban a Szulejmán csapatait követő tűzvészben leégett, a később felépített új templomot pedig 1541-ben foglalták el a törökök és Szinán-bég dzsámijaként használták. A rend csak Buda visszafoglalása után kaphatta vissza birtokát és templomát. A dzsámiként használt templom átépítéséhez 1727-ben kezdtek hozzá, és elkészülte után 1743-ban Alcantarai Szent Péter tiszteletére szentelték fel. Kivégzése után itt helyezték nyugalomba gróf Batthyány Lajost, nevét ekkor még sírkövére sem merték ráírni. A sírkő belső felére csak egy egyszerű feliratot mertek felvésni: „1849-ik évi október 6-án az Úrban elhunyt G. B. L. Áldás és béke hamvaira.” Csak 1870. június 9-én szállíthatták át a kerepesi úti temető Batthyány-mauzóleumába. A templom falán mai napig látható az „árvízi hajós”, báró Wesselényi Miklós 1838-as embermentő tettére emlékező tábla.

’”Ki él még itt?” riad Most egy hajós közel, Sajkája telve bár Menekvők terhivel.S még jókor érkezik; A féltett kőfal áll,S kihalt remény után A nő hajóra száll.A sajka partot ér, S a megmentett sereg A bátor férfinak Hálás bucsút rebeg.’

Vörösmarty Mihály: Az árvízi hajós (részlet)

Klotild paloták (eklektikus, Giergl Kálmán és Korb Flóris, 1899-1901)

A két palota mintegy az Erzsébet híd kapujaként vagy őrzőiként magasodik a Ferenciek terén. A két, teljesen vasszerkezetű, kőburkolattal fedett palotát Habsburg Klotild főhercegnő anyagi támogatásával építették fel. A két épület csak rövid ideig maradhatott a Habsburg család tulajdonában, a világháború okozta anyagi nehézségek következtében el kellett adniuk az épületeket.

Az ikerépület tökéletesen illeszkedik az eddig Belvárosi sétánkon tapasztalt kettős funkcióbéli tendenciához: földszintjét és félemeletét üzlethelyiségek, kávéházak, bankfiókok, divatszalonok foglalták el, míg a felette lévő szinten az üzletekhez tartozó irodák kaptak helyet. A második és harmadik emeleten bérlakásokat alakítottak ki, az egyikben élt az építész Korb Flóris is. A külső mellett a belső kialakítás is nemeshez méltó volt, hiszen a lakók lifteket használhattak, a kályháit a Zsolnay gyár készítette, üvegablakait Róth Miksa tervezte. A 48 méter magas saroktornyok a mai napig az eredeti építtető emlékét őrzik, mivel a főhercegi korona formáját idézik.

Jelölj meg néhány olyan elemet a képről, amelyek ma már nem léteznek!

Megoldás: 1. A kép jobb oldalán a „Brudern-ba-zár”, ez volt az első bevásárlóközpont Pesten, Pollack Mihály tervezte, 1900-as évek elején bontották le, helyén épült a mai Párisi-udvar (Schmahl Henrik (1909-13), 2. fehér kioszk épület a mai buszmegálló helyén, 3. az alacsony házsor a mai Kígyó utcában

Nereida-kút (eredeti talapzat: Fessl József, szobrok Uhrl Ferenc, majd újrafaragta mészkőből Győri Dezső, 1835.)

Eredetileg 1730 körül a ferences templom építési munkálataihoz szükséges víz biztosítására ásták a kutat, de később az itt működő piacon is jó szolgálatot tett.

A nereidák, más néven najádok vagy vizinimfák, a források, kutak, patakok és csermelyek gondozói a görög mitológiában.

47 48

Királyi-bérpalota (Ferenciek tere 2., késő eklektikus, Giergl Kálmán és Korb Flóris, 1901-1902)

Bizony kevés ember mondhatta el magáról Pesten és Budán, hogy az ő főbérlője maga a király. A Ferenciek terén álló Királyi-bérpalota építtetője a Császári és Királyi Magán Családi Alapok Igazgatósága volt, gyakorlatilag a Habsburg család, ezzel is hozzájárulva Pest szépüléséhez, a Klotild paloták építése után egyre inkább impozánssá váló téren. A kezdetben 24 lakásos bérpalota fölszintjén 12 üzletet alakítottak ki. A bérpalotában a két világháború között magasrangú hivatalnokok lakhattak. A MÁV akkori vezérigazgatójától kezdve, államtitkárok, főtanácsosok és főorvosok is laktak a Ferenciek terén épült császári bérházban.

Párisi Udvar (késő eklektikus, Schmahl Henrik, 1908-1909)

A jelenleg felújítás alatt álló épület helyén is üzleteiről híres épület állt. Báró Brudern József megrendelésére Pollack Mihály tervezte meg a Brudern-házként, illetve Párisi udvarként emlegetett „üzletközpontot”. 1906-ban azonban a bontása mellett döntöttek és a Belvárosi Takarékpénztár a hamburgi származású kőművest, Schmahl Henriket bízta meg a tervezéssel. Az építész tekintélyes épületek tervezésében és építésében vehetett részt: az Operaház építésekor már Ybl Miklós segédpallérja volt, majd később csodás építményekkel gazdagította Budapestet. Ilyen az Uránia Nemzeti Színház vagy az Andrássy út 52. szám alatt álló egykori Haggenmacher-palota.

Az épület egyik legjellegzetesebb látványossága az üvegtető, melynek legyártása és összeállítása két évet vett igénybe. A díszítések arab-mór-gót stílust ötvöznek, s mégsem hivalkodóak. A cél a figyelemfelkeltés mellett a takarékpénztár gazdagságának és alaposságának kifejezése volt, amit a díszítéshez választott nemes anyagok is hangsúlyoztak. A Párisi udvar nívóját az is mutatta, hogy olyan neves vállalkozásnak volt itt üzlete, mint a Molnár-Moser drogéria, ami a legnagyobb parfümérialánc volt a fővárosban. Mindent meg lehetett itt találni, mi szem-szájnak ingere: volt itt fényképész, virágbolt, paszománykereskedés, dísztoll és menyasszonyi kelengyeüzlet. A kerámiákat, mondani sem kell, a Zsolnay-gyár készítette. Reméljük, hogy a kívül-belül megújuló palotát nemsokára ismét megcsodálhatjuk és használhatjuk passzázsát (átjáróját), melyen átkelve a Haris közben találhatjuk magunkat.

A frottázsolás technikájával a város számtalan díszítőeleméről vehetsz lenyoma-tot. Csatornafedők, kandeláberek, emléktáblák és még sok más megörökíthető, ha egy papírlapot ráhelyezel, és ceruzával átsatírozod. Járj nyitott szemmel!

49 50

Ferkai András: Modern házak, A mi Budapestünk, Budapest Fővá-ros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, 2009.Ferkai András: Üzletportálok, A mi Budapestünk, Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, 1996.Gerle János: Korb Flóris és Giergl Kálmán, Holnap Kiadó, 2010.Gerle János: Századforduló, A mi Budapestünk, Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, 1992.Dr. Kismarty-Lechner Jenő: Lehner Ödön, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1961.Prohászka László: Duna-Korzó, Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, 1998.Rosch Gábor: Alpár Ignác építészete, Enciklopédia Kiadó, 2005.Török András: Budapest könyv – avagy Simplicissimus szerint a világ, 2012, Park Könyvkiadó Zádor Anna: Építészeti szakszótár, Corvina Kiadó, 1984.Zádor Anna: Klasszicista Pest, A mi Budapestünk, Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, 1993.

www.egykor.huwww.kozterkep.huwww.budapest-anno.blog.huwww.epiteszforum.huwww.evangelikus.huwww.urbface.comwww.budapestcity.orgwww.titkosbudapest.huwww.ybl.bparchiv.huwww.lajtaarchiv.huwww.varfejlesztes.hu

IMPRESSZUMVárosi Titkos FüzetDeák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti GalériaBVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft.A katalógust szerkesztette: Kaposi DorkaGrafikai tervezés: Dulity Kálmán ISBN szám: ISBN 978-963-12-5853-0Felelős kiadó: Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria, BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft.Budapest, 2016.

FELHASZNÁLT KÉPEK JEGYZÉKE FELHASZNÁLT IRODALOM INTERNETES OLDALAK:5. oldal Deák Ferenc tér, a Főkapitányság épülete, 1951. (UVATERV/fortepan.hu)

6. oldal Sztehló Gábor emlékműve

8. oldal Erzsébet tér, időjelző házikó, mögötte a József Attila (gróf Tisza István) utca házai a Sas utcánál, 1932. (Székelyi Péter/fortepan.hu)

8. oldal Erzsébet tér, Kioszk. 1890 után (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.101)

10. oldal Erzsébet (Sztálin) tér, MÁVAUT autóbusz-pályaudvar (UVATERV/fortepan.hu)

15. oldal Vörösmarty tér, Vörösmarty Mihály szobra, 1958., (Kotnyek Antal/fortepan.hu)

16. oldal József nádor (József) tér, 1883 körül (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.089)

20. oldal Szabadság tér, Tőzsdepalota, 1923. (fortepan.hu)

23. oldal Lánchíd, díszkivilágítás az Eucharisztikus Világkongresszus alkalmával, 1938. (Romák Éva/fortepan.hu)

24. oldal Széchenyi István (Ferenc József) tér, Gresham-palota Klösz György felvételén, 1908. (Fortepan /

Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.117)

26. oldal Várkert Bazár (Ybl Miklós, 1883.) Klösz György felvételén, 1890 körül (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.119)

27. oldal Várkert Bazár, Budai Ifjúsági Park - színpadon a HIT együttes, 1980. (Kováts Lajos/fortepan.hu)

28. oldal Erzsébet híd a Gellérthegyről nézve, háttérben a pesti szállodasor, 1935. (Erky-Nagy Tibor/fortepan.hu)

28. oldal Erzsébet híd pesti hídfő, a híd terhelési próbája. Háttérben a Királyi Palota. UVATERV/fortepan.hu

30. oldal Piarista (Kötő) utca a mára megszűnt Városház térről nézve, szemben a Péterffy-palota (ma 100 éves étterem), jobbra mellette a Vasudvar, 1912. (Schmidt Albin/fortepan.hu)

30. oldal Vigadó tér, a Vigadó és előtte a Kioszk (Hangli) Klösz György felvételén, 1890 után (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.072)

32. oldal Augusztus 20-i vízi és légiparádé a Dunán, háttérben a Parlament, 1977. (MHSZ/fortepan.hu)

33. oldal Kossuth Lajos tér, Munkásmozgalmi Intézet (egykor

Magyar Királyi Kúria, ma Néprajzi Múzeum)., 1955. (Szent-Tamási Mihály/fortepan.hu)

34. oldal Marjovszki Béla: Dunafürdő, 1920. (Duna Múzeum)

35. oldal Kristóf tér - Váci utca sarok, szent Kristóf szobra, 1900. (Schoch Frigyes/fortepan.hu)

43. oldal A Török Bankház a Szervita téren

44. oldal Ferenciek tere és az egykori Kossuth Lajos utca. A felvétel 1890 után készült. (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.124)

45. oldal Ferenciek tere (Kígyó tér), Klotild paloták, háttérben az Erzsébet híd, 1909. (Magyar Földrajzi Múzeum/Kerekes J. Zoltán/fortepan.hu)

46. oldal Ferenciek tere 2. (Kígyó tér 1.), Királyi Bérpalota, 1902. (Schoch Frigyes/fortepan.hu)

46. oldal Ferenciek tere (Felszabadulás tér), Párizsi udvar, 1973. (fortepan.hu)

Erzsébet tér

Szabadság tér

Arany János utca

Lánchíd

Erzsébet

híd

Duna

Alkotmány utca

Deák Fer

enc utca

id. Antall József rakpart

Bajcsy-Zsilinszky út

Hold utca

Belgrád rakpart

Jegyzetek A térképen jelöld be az útvonalat, amelyen sétáltatok és jelöld be, hogy milyen érdekességeket láttál. Az első oldalon található térkép pontjai segítenek a tájékozódásban.

48

12

14

16

2936

39

41

44

32

23

26

18