Embed Size (px)
Citation preview
2
NEVELÉSI INTÉZMÉNY
J Á T É K3
ISMERETEK MEGSZERZÉSE = TANULÁS
„JÁTSSZ A GYERMEKEDDEL, HOGY SZÍVÉT MEGNYERD!”
(Guths-Muts)
„A JÁTÉK MAGA A TANULÁS, AHOL EZ NEM URALKODÓ
ELEM, OTT A TANULÁS NEHEZÍTETT, AKADÁLYOZOTT.”
(Rousseau)
AZ ÓVODÁSKOR NÉHÁNY JELLEMZŐJE
ÉRZELMEK jelentős szerepe
KÉPZELET, FANTÁZIA a megismerő folyamatokban
kiemelkedő szerepet játszik
GONDOLKODÁS fejlődése:
cselekvő – szemléletes
szemléletes – képszerű
elvont gondolkodás
4
AZ ÓVODÁSKOR NÉHÁNY JELLEMZŐJE 2.
BESZÉD – iskolás korra érzéseinek, gondolatainak fontos
kifejezési eszköze, és a kapcsolatok kialakításának,
működésének legfontosabb eszköze
TÁJÉKOZÓDÁS – térbeli viszonyok, testtudat
SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG – spontán tanulási folyamat
A képességek fejlődése során minden gyermek ugyanazt
az utat járja végig, de begyakorlása, érése
gyermekenként különböző.
5
Alapkészségek, alapképességek fejlődéseForrás: Nagy, 20006
A fejlesztés feltétele
Diagnosztikus mérés
(tudjuk, hol áll a gyermek a fejlődésben)
Elsajátítási kritériumok
(tudjuk, hová szeretnénk eljutni a fejlesztés során)
Kritériumorientált, diagnosztikus tesztek
7
DIAGNOSZTIKUS FEJLŐDÉSVIZSGÁLÓ RENDSZER
Rendkívül jelentős fejlődésbeli különbségek
tapasztalhatók az azonos életkorú gyermekek
körében az iskolába lépéskor.
3 és fél éves 6 éves 8 és fél éves
8
OKOK?
• A tanulás egyéni, az adott személyre jellemző folyamat.
• A személyiség képességeinek fejlődése egyéni eltéréseket mutat.
• A tanulás eredményességéért a kritikus kognitív képességek fejlettsége a felelős.
• A kritikus kognitív képességek optimális szintű kifejlettsége több éven át tartó folyamat.
9
DIAGNOSZTIKUS FEJLŐDÉSVIZSGÁLÓ
RENDSZER (DIFER)
o részletes információt nyújt a tanuláshoz szükséges képességek fejlettségéről
o a mérőanyag tartalma a gyermek alapképességeinek diagnosztizálásában
nyújt segítséget
o figyelembe veszi a gyermek életkori
jellemzőit
10
A mérés módjai
o Hosszú – nagyon ritkán használjuk
o Rövidített – minden területről objektív
képet kapunk, a fejlesztés alapjául szolgál
o Rövid – a hét készséget átfogó, szűkített rendszer
Az elemi alapkészség-rendszer fejlettségének jelzője
Iskolaérettség jelzője
11
DIFER tesztrendszerrel mérhető készségek
A tesztrendszer területei A tesztrendszer kiegészül
- írásmozgás-koordináció - beszédhanghallás- relációszókincs- elemi számolás- tapasztalati következtetés- tapasztalati összefüggés-megértés- szocializáció
- zenei alapképességek- elemi kombinatív képesség- elemi rendszerező képesség
12
A DIFER rendszer mérése
o Egyéni vizsgálat
o Javasolt tesztfelvétel:
minden gyermeknél 3-5 mérési
alkalom, a délelőtti órákban,
kb. 1 óra.
o Összesen 254 feladatelem.
13
Alkalmazási kör
Fejlesztés segítéseként:
4 – 8 éves gyermekek körében normál fejlődés esetén
6 – 16 éves tanulásban akadályozottak esetén
Előszűrőként:
tanulási zavar
14
Mérések céljaA tanulók fejlesztésének támogatása
Értékelés
normaorientált kritériumorientált
Egymáshoz
viszonyítjuk a
teljesítményeket, a
gyermekeket, és
rangsoroljuk őket.
Viszonyítási alap az
elérendő tudásszint.
15
A fejlődés követése
o Adatlap
o Feldolgozó program
http://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/difer/difer_feldolgozo_program
16
A DIFER készségek jellemzői
17
Írásmozgás-koordináció
o Az eredményes írástanulás alapvető feltétele.
o Fejlődés üteme lassú – érés függő – fiziológiai fejlődés során a csontok, izmok, idegrostok alkalmassá válnak az írásra.
o Direkt, erőltetett fejlesztés károkat okozhat.
18
19
Fejlődése 3 éves kor körül kezdődik, és 6-8
éves korban fejeződik be.
A leggyorsabban fejlődők írásmozgás-koordinációjának spontán kifejlődése min. 2, a leglassabban fejlődőké pedig 5 év.
Az első osztály végéig a tanulók fele jut el az optimális működési szintre.
A középső csoportos óvodások 40%p, a nagycsoportosok 60 %p és az első osztályosok 85 %p-os országos átlaga gyors fejlődésre utal.
20
Az írásmozgás-készség fejlődési szintjei21
firkálás színezés ráírás másolás LEÍRÁS KÉZÍRÁS
Az írásmozgás-koordináció elsajátítási szintjei22
Írásmozgás-koordináció
A fejlettség, az elsajátítás szintjei, a készségfejlődés alapkategóriái.
23
előkészítő kezdő haladó befejező optimális
0 – 24 % 25 – 49 % 50 – 69 % 70 – 89 % 90 – 100 %
24
25
Fejlesztés
Elsősorban az általában vett finommozgás-koordinációt
lehet fejleszteni a középső és nagycsoportos óvodások
körében.
Ennek kiváló eszközei: gyurmázás,az összerakós és
kirakós, az építő játékok és minden olyan tevékenység,
amely az ujjak, a kéz kismértékű mozgásával valósulhat
meg. Az ilyen játékokat naponta be kell iktatni, lehetővé
kell tenni.
Másodsorban íróeszközökkel végzett játékokkal
segíthető az írásmozgás-koordináció fejlődése.
Rendszeresen lehetővé kell tenni a firkálást, a
mindennapi rajzolást.
26
27
Beszédhanghallás
o A beszédészlelés az olvasás-írástanulás kritikus kognitív feltétele.
o A hangokat változó hangkörnyezetben önállóan észlelni tudjuk.
o Spontán fejlődő készség – az életkorral páthuzamosan fejlődik.
o Helyesírás fejlettségét befolyásolja.
28
Beszédhanghallás
A készség az életkorral párhuzamosan fejlődik. Fejlődési idejének nagy része az óvodáskor egészére, és a lassabban fejlődők esetében az iskoláskor első két évére esik.
Az iskolába lépő gyermekek mintegy 40 %-ának kialakult ez a készsége.
29
30
Beszédhanghallás
Elsajátítási szintjei
31
32
33
34
Relációszókincs
o A nyelv alapját képezik a relációszavak,
melyek ismerete nélkül a nyelv használata
megvalósíthatatlan.
o A relációszókincs szavai térbeli, időbeli, mennyiségi, hasonlósági, cselekvési viszonyokat fejeznek ki.
o Az anyanyelvtanulás folyamatát a környezet is befolyásolja.
o Az olvasás- és írástanulás kritikus feltétele.
35
Relációszókincs
A magyarban ilyen szerepük van a ragoknak, az igekötőknek is. A relációszókincs ismerete, biztonságos használata nélkül a nyelv használhatatlan.
Az iskolába lépésig a gyerekek többsége elsajátítja a relációszókincset, de jelentős hányaduk e tanulási folyamatnak nem ér a végére.
A relációszókincs ismerete az eredményes iskolakezdés egyik kritikus feltétele.
Közismert, hogy a gyermekek különböző életkorban kezdenek beszélni. Feltehető, hogy ebben az érési folyamatok is közrejátszanak. Ám az is nyilvánvalónak tűnik, hogy az anyanyelvtanulás folyamatát a környezet is befolyásolja. Ismeretes, hogy a nyelvi közeg nélkül felnövőgyermek nem tanulhat meg beszélni.
36
Relációszókincs
A relációszókincs elsajátításának folyamatát a
meséléssel lehet segíteni.
Ha az óvodásoknak és első osztályosoknak naponta
kétszer 2-5 perces meséket olvasunk fel, és a már
többször hallott meséről 5-8 perces beszélgetést
kezdeményezünk a relációkra rákérdezve, a
gyermekektől is kérdéseket kérve, eredményt
remélhetünk.
37
38
Relációszókincs
Elsajátítási szintjei
39
előkészítő kezdő haladó befejező optimális
0 – 49 % 50 – 69 % 70 – 79 % 80 – 89 % 90 – 100 %
40
41
42
Elemi számolási készség
o Az óvodás- és kisiskoláskor egyik legalapvetőbb készsége.
o Százas számkörbeli számlálás(pozitív egész számok sorolása növekvő és csökkenő sorrendben)
o Húszas számkörbeli manipulatív számolás(tárgyakkal végzett műveletek)
o Tízes számkörbeli számképfelismerés,
o Százas számkörbeli számolvasás (számok jelének felismerése)
43
Elemi számolási készség
Legkorábban a számlálás indul fejlődésnek (2-3 éves kor).
Számok mondókaszerű mondása jellemző.
Számok neve és auditív képének memorizálása jelenti az
első lépést a számolási készség kialakulása felé.
E készségnek a fejlődése évekig tartó, hosszú folyamat. A
fejlődés különbségei óvodás- és kisiskolás korban években
mérhetőek.
Az elemi számolási készség fejlettsége és az értelmi
fejlettség között szoros kapcsolat áll fenn.
E készségnek optimális elsajátítása, begyakorlása
elengedhetetlen az eredményes iskolai
matematikatanuláshoz.
44
45
Elemi számolási készség
Elsajátítási szintjei
46
előkészítő kezdő haladó befejező optimális
0 – 49 % 50 – 69 % 70 – 79 % 80 – 89 % 90 – 100 %
47
48
49
50
Tapasztalati következtetés
o A műveletvégzés kizárólag a gyermek személyes tapasztalataira és a mindennapi szituációk nyelvhasználatára épít.
o Deduktív gondolkodás egyik formája, a gondolkodási képesség egyike.
o A készség fejlődése már kisgyermekkorban kezdődik.
o A spontán fejlődés nagyobb része az iskoláskor előtti időszakra esik.
51
Tapasztalati következtetés
A következtetési sémák megértését és használatát megalapozó nyelvi fordulatok gyakorisága nagymértékben függ a szereplők iskolázottságától.
Az iskolába lépők fejlettségét ebből a szempontból elsősorban a szülők nyelvi kultúrája, iskolázottsága befolyásolja.
52
Tapasztalati következtetés tesztje
A feladatsor 32 feladatból áll. A két feladatsorban 16-16
feladat szerepel, a feladatok felépítése minden séma
esetében hasonlóak.
A feladatok két állítással (premissza) kezdődnek. A két
állítás alapján kell a gyermekeknek befejezniük a
megkezdett harmadik állítást (konklúziót).
Minden gyerek csak egy tesztváltozatot old meg, a két
változatot véletlenszerűen, váltogatva kell használni.
Minden feladat csak egyszer olvasható fel, az ismétlés
nem megengedett.
Minden olyan választ jónak kell elfogadni, amelyik
tartalmazza a helyes kiegészítés elemeit, akkor is, ha
ezen kívül a gyerek még mond más elemeket is.
53
Kijelentéslogikai sémák54
Predikátumlogikai sémák55
56
Tapasztalati következtetés
Elsajátítási szintjei
57
58
59
Tapasztalati összefüggés-megértés
o Az iskolai oktatásban az összefüggések sokaságát használjuk.
o Az összefüggések kezelése a tudásszerző képesség, így az iskolai eredményes tanulás alapvető feltétele.
60
Tapasztalati összefüggés-megértés
3-4 éves korban rendkívül gyors fejlődéssel
szembesülünk.
A nagycsoportos óvodások fejlődése 10 %p
Fejlődése spontán folyamat: a környezetben, a szociális
közegben, a mesékben előforduló összefüggések
hatására alakul.
Szélsőségesen nagy különbségek alakulnak ki az azonos
életkorúak között
61
62
63
Tapasztalati összefüggés-megértés
Elsajátítási szintjei
64
65
66
67
Szocializáció
o A szociális kompetencia különböző szociális készségek együttes birtoklása.
o A szocialitás olyan tartalmait mérjük, amelyek az óvodai és elemi iskolai szociális lét alapját képezik
Kapcsolatfelvétel
Társakhoz, pedagógushoz való viszonyulás
Feladatvállalás
Feladattartás
Erkölcsi érzék
68
Mi hat a gyermek szociális fejlődésére?
CSALÁD
érzelmi kapcsolatok
szülői minták és értékek
szülők szociális kompetenciája
anya – gyerek kötődése
69
Szocializáció
A szociális alapkészségek fejlődésének jelentős része óvodás korban zajlik.
szabad foglalkozás, játék, csoportos együttlét,
együttcselekvés, együttműködés
70
Szocializáció
Feladatvállalás – mások által kért, elvárt tevékenységek
elvégzése
középső csoport végén 80 %p
Feladattartás – elvárt és vállalt feladat elvégzése
Óvodáskorú gyermek 5-15 percig képes belefeledkezve
játszani, tevékenységet végezni, mely folyamatosan
megújuló motivációt működtet.
Erkölcsi érzék – a szociális aktivitás értékének és
mértékének megítélése
Értékelő beszélgetés
71
72
73
74
75
Alapkészség – index
Ez a mutató a készségek optimális begyakorlását felvállaló kritériumorientált fejlesztés egyik legfontosabb és legátfogóbb mutatója.
Emellett az iskolaérettség megbízható kifejezője is.
76
77
78
79
80
„…mindegy, hogy képességeid mekkorák,
fő, hogy a tőled telhető legjobbat formáld
belőlük és általuk.”
(Weöres Sándor)
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
81
![As difer[1]](https://img.dokumen.tips/doc/110x75/54bae4f44a795956448b466b/as-difer1.jpg)
