Rózsai Tivadar Református

Általános Iskola és Óvoda

OM:201239

4242 Hajdúhadház,

Kossuth utca 3.

Óvoda utca 1.

2017

Pedagógiai program

Tartalom.....................................................................................................................................................1Tartalom....................................................................................................................................1I. Bevezető gondolatok.........................................................................................................41. Református keresztyén és evangéliumi értékek közvetítése..........................................42. A református iskola gyökerei...........................................................................................53. Református intézményünk küldetésnyilatkozata...........................................................64. Általános elvek a MRE közoktatási törvényéből...........................................................85. Az intézmény sajátos arculata.........................................................................................8ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI..............................................................................10PROGRAMJA.........................................................................................................................10

II. Beiskolázási körzetünk.....................................................................................................12III. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.................................................................................................................13

III.1.1 Pedagógiai alapelvünk........................................................................................13III.1.2 Pedagógiai céljaink..............................................................................................14III.1.3 Pedagógiai feladatok...........................................................................................17III.1.4 Pedagógiai eszközök, eljárások..........................................................................19

III.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok......................................22III.2.1 Erkölcsi, érzelmi nevelés.....................................................................................23III.2.2 Értelmi nevelés.....................................................................................................23III.2.3 Önismeret.............................................................................................................24

III.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.........................................24III.3.1 Az egészségfejlesztés céljai és feladatai, módszerei..........................................24

III.4 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.................................................................31III.4.1 Családi életre nevelés..........................................................................................32III.4.2 Társasági életre nevelés......................................................................................33III.4.3 Közéletre nevelés.................................................................................................33III.4.4 Fogyasztóvédelem................................................................................................34III.4.5 Bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése, közlekedés.....................................34

IV. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai.............................................35Az osztályfőnök feladatai és hatásköre......................................37

V. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység..............37V.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek......................................37V.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózása..........................................................40V.3 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása.............................................................................42V.4 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek.................................................43

VI. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje..............................45VI.1 A diákönkormányzat döntési jogköre...........................................................................45VI.2 A diákönkormányzat egyetértési joga..........................................................................45VI.3 A diákönkormányzat vélemény nyilvánítása................................................................45

VII. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel, a szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei, az iskola egyéb kapcsolatai...............................................................................................................................46

VII.1 Célunk.........................................................................................................................46VII.2 A nevelők és a tanulók kapcsolattartása......................................................................47VII.3 A nevelők és a szülők kapcsolattartása.......................................................................47VII.4 Az iskola partnerei.......................................................................................................49VII.5 Egyéb kapcsolatok.......................................................................................................49

VIII. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata..........................................................51VIII.1 A vizsgaszabályzat hatálya, rendje............................................................................51VIII.2 A vizsgatárgyak részei és követelményei..................................................................51

IX. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai.............................................52IX.1 Magasabb évfolyamba való felvétel.............................................................................52

X. A felvételi eljárás különös szabályai.................................................................................52X.1 Első évfolyamba való felvétel........................................................................................53X.2 A döntés során figyelembe vett prioritás.......................................................................53

XI. Egészségnevelési program................................................................................................53XI.1 Bevezető gondolatok....................................................................................................53XI.2 Iskolánk egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai....................................54XI.3. Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységformák..........................................54XI.4 Az iskolai egészségnevelés módszerei.........................................................................55

XII. Környezeti nevelési program.........................................................................................55XII.1 Alapvető értékeink, szemléletünk...............................................................................56XII.2 Közvetlen célok és feladatok.......................................................................................57XII.3 Módszerek, eszközök, szervezés.................................................................................57XII.4 Kapcsolatok, a továbbfejlődés lehetőségei..................................................................59

XIII. Az iskola helyi tanterve.................................................................................................60XIII.1 Az iskola által választott kerettanterv megnevezése..................................................60XIII.2 Tantárgyi struktúra és óraszámok..............................................................................62XIII.3 A választott kerettanterv feletti óraszám....................................................................64XIII.4 Összesített óraterv a helyi tantervhez.........................................................................68

XIV. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei...............................................................................................................69

XIV.1 Tantárgyi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei.........................................70XV. Mindennapos testnevelés................................................................................................71XVI. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai..........71XVII. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések...................................................71XVIII. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása.......73XIX. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái...................................................................................................................................................74

XIX.1 A számonkérések formái...........................................................................................74XIX.2 A számonkérésekkel szemben támasztott követelmények........................................74XIX.3 Félévi és év végi minősítés........................................................................................75XIX.4 Értékelés tanév közben..............................................................................................76XIX.5 A tanulói magatartás és szorgalom értékelésének, minősítésének formája és követelménye........................................................................................................................76

XXI.5.1 Magatartás értékelése.......................................................................................76XIX.5.2 Szorgalom értékelése........................................................................................78XIX.5.3 Jutalmazás.........................................................................................................79XIX.5.4 Büntetés.............................................................................................................80

XX. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei....................................81XXI. A kötelező órára és az egyéb foglalkozásra felhasználható osztályonkénti óraszámok heti időkerete.......................................................................................................82XXII. I Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei....................................................83XXIII. Az otthoni, délutáni és tanulószobai írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai.......................................................................................83XXIV. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek.............................84

XXIV.2 Az iskolaorvos által végzett ellenőrzések és vizsgálatok.......................................85ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA.............................................................................87

I. Bevezető................................................................................................................................88I.1. Az óvoda adatai..............................................................................................................89I.2. Helyzetelemzés...............................................................................................................90I.3. Személyi feltételek.........................................................................................................90I.4. Tárgyi feltételek..............................................................................................................91I.5. Óvodai program felépítése..............................................................................................92

II. AZ ÓVODA JÖVŐKÉPE.................................................................................................93II.1. Óvodakép......................................................................................................................93II.2. Gyermekkép..................................................................................................................93

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI..........................................................................94III.1. Alapelveink..................................................................................................................94III.2. Hitvallásunk.................................................................................................................95

IV. AZ ÓVODA NEVELÉSI CÉLKITŰZÉSEI..................................................................95IV.1. Általános célkitűzés.....................................................................................................95IV.2. Az óvodai nevelés filozófiájára épülő sajátos célkitűzés............................................96

V. AZ ÓVODA KÜLDETÉSNYILATKOZATA, ÉRTÉKEI............................................97V.1. Küldetésnyilatkozatunk.................................................................................................97V.2. Nevelési értékeink.........................................................................................................98V.3. Specialitásunk...............................................................................................................99

VI. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI.........................................................................99VI.1. Az egészséges életmód kialakítása............................................................................100VI.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés fejlesztése........................................105VI.3. Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés.................................................................109

VII. A GYERMEKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG..................................................................................................................111VIII. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÉNI FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE..............................................................113

VIII.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek..............................................................113VIII.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek..........................................117

IX. AZ ÓVODAI ÉLET SZERVEZÉSE............................................................................118IX.1. Az óvoda munkarendje..............................................................................................118IX.2. Javasolt napirend.......................................................................................................118

X. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI.........................................................119X.1. Játék............................................................................................................................119X.1.1. Játékformák..............................................................................................................121X.2. Hitéleti nevelés............................................................................................................123X.3. Verselés, mesélés........................................................................................................125X.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc.......................................................................126X.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka........................................................................128X.6. Mozgásos játékok........................................................................................................129X.7. A külső világ tevékeny megismerése..........................................................................130X.7.1. Környezeti nevelés...................................................................................................130X.7.2. Mennyiségi és formai összefüggések.......................................................................132X.8. Munka jellegű tevékenységek.....................................................................................133X.9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás..................................................................135

XI. TERVEZÉS, DOKUMENTÁCIÓ................................................................................136XI.1. Tervezés.....................................................................................................................136XI.2. „B” változat...............................................................................................................137XI.3. A gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődés nyomon követését szolgáló dokumentum.......................................................................................................................139

XII. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE....................................140

XIII. ÜNNEPEK, RENDEZVÉNYEK................................................................................141XIV. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI...................................................................................142

XIV.1. Az óvoda és a család együttműködése....................................................................142XIV.2. Az óvoda és fenntartó kapcsolata...........................................................................144XIV.3. Az óvoda és a gyülekezet kapcsolata......................................................144XIV.4. Az óvoda és az iskola kapcsolata............................................................................144XIV.5. Az óvoda kapcsolatai más intézményekkel............................................................144

XV. ÉRVÉNYES RENDELKEZÉSEK..............................................................................145LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK.............................................................................................146

I. Bevezető gondolatok

A Rózsai Tivadar Református Általános Iskola és Óvodában alapvető szempontunk a keresztyén szellemiség kialakítása, ahol a gyermek a legfőbb érték, ahol az intézmény minden dolgozója felvállalja, hogy legjobb tudása szerint feleljen meg ennek az elvárásnak.Történelmileg nagy fordulatot jelent az egyháznak, hogy újra iskolája van. Nagyok az elvárások nemcsak a Rózsai Tivadar Református Általános Iskola és Óvodával, hanem egyáltalán az egyházi intézménnyel szemben. A régi iskola keresztyén - általánosabban fogalmazva - vallásos világban működött. Az új keresztyén iskola szekularizált világban működik, amely alól nem tudjuk kivonni magunkat. Ezért célunk az új típusú régi nevelési intézmény megteremtése. Új közegben, új módszerekkel kell adnunk azt a többletet, amit a református intézmény adhat az oktatásban-nevelésben, ezen felül a hitre nevelésben. A hit ajándék, Isten ajándéka, és ezt elfogadtatni gyermekkel, pedagógussal, szülővel, a keresztyén igazság lényegét kellő alázattal, okossággal és toleranciával beláttatni, ez a legfontosabb feladatunk.

Tudjuk, hogy a következtetés nem sokat ér szeretet nélkül, a szükségletekre való odafigyelés célt téveszt határozott erkölcsi iránymutatás nélkül, az értő figyelmet pedig feltétlenül ki kell egészíteni a követelmények és a szükséges korlátok egyértelmű felállításával.

Intézményünk nyitott. Nemcsak azokat kívánja befogadni, akik református vallásúak, hanem azokat is, akik vállalják az intézmény szellemiségét, akik a refis családunkba kívánnak tartozni.

Nevelési célkitűzéseinket közösen kívánjuk megvalósítani nevelőkkel, gyermekekkel, szülőkkel, fenntartóval a páli Szeretethimnusz vezérlő gondolatai alatt (IKor 13.)

Kívánjuk, hogy e pedagógiai program teljesítéséhez Isten adjon erőt mindnyájunknak, kísérje áldás munkánkat, s legyen békesség e házban, a Rózsai Tivadar Református Általános Iskola és Óvoda nagy családjában.

1. Református keresztyén és evangéliumi értékek közvetítése

A Rózsai Tivadar Református Általános Iskola és Óvoda református közoktatási intézmény.

Ebből következik, hogy az egyház része, így hivatását, nevelő-oktató munkáját az egyház egyetemes szolgálatának speciális részeként értelmezi és végzi. Mint a Krisztus test tagja (IKor 12.) funkcióját, helyét és feladatát Isten bölcs rendeléseként vállalja, ugyanakkor tudja, hogy csak a többi taggal egységben és összhangban, az egyház fejének, Krisztusnak a vezetése alatt válik életképes valósággá létének értelme.

Másfelől az intézmény magáénak vallja és felvállalja a több mint kétezer éves keresztyénség, és a közel fél évezredes reformáció értékeinek megőrzését, gyarapítását és továbbadását.

A Rózsai Tivadar Református Általános Iskola és Óvoda pedagógusai felekezeti hovatartozástól függetlenül, mint református intézményben tanító nevelők hivatásuk gyakorlásában alapelvként a Biblia útmutatásait követik. Egyrészt, mert a keresztyénség tanítása szerint Isten igéje az élet beszéde (Péld 9,10; 14,27; Jn6,63; ApCsel5,20), melynek gyakorlati megvalósítása a keresztyén ember (pedagógus) felelős erkölcsi cselekvése. Másrészt valljuk, hogy a Szentírás útmutatásai a tanítványi és kollegiális kapcsolatainkat (Péld4,13; IITim.3,16-17; IIPét1,19) pozitív módon alakítják és formálják.

Az intézményben végzett nevelő-oktató munkát annak minden területén az alábbi igei szempontok, reformátori alapelvek határozzák meg:

Solus Christus (Egyedül Krisztus)

6

A Solus Christus reformátori alapelv szerint Jézus Krisztus az egyedüli közbenjáró ember és Isten között (ITim 2,5), és benne, mint Isten egyszülött fiában való hit által nyerhetünk örök életet és üdvösséget (Jn3,16).

Sola Scriptura (Egyedül a Szentírás)A Sola Scriptura reformátori alapelv szerint hitünk és életünk egyedüli zsinórmértéke a Szentírás. Mindazt, ami az Istennek tetsző és embertársaink javát szolgáló élet helyes alakításához szükséges, ebből ismerhetjük meg.

Sola gratia – sola fide (Egyedül kegyelemből ~ Egyedül hit által) A Sola gratia és a Sola fide reformátori alapelv szerint üdvösségünk és örök életünk egyetlen záloga Istennek Jézus Krisztusban megvalósult ingyen kegyelme, amivel helyettünk és értünk minden bűnünkért tökéletesen eleget tett. Mindez akkor válik az ember számára személyes valósággá, ha hit által elfogadja.

Soli Deo Glória (Egyedül Istené a dicsőség)A Soli Deo glória reformátori alapelv szerint a hívő ember egész élete és munkája Isten dicsőségét szolgálja.

A református intézményben folyó nevelés és oktatás alapját Jézus missziói parancsa határozza meg: „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet...tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig." (Mt 28,18-20) Ennek alapján oktató munkánk alapvető célja, hogy a tanításban bibliai meghatározottságú, igaz értékeket közvetítsünk, a rábízott tanulókat evangéliumi szellemben nevelje. Ehhez olyan légkörre van szükség, ahol az iskola minden tevékenységét áthatja az Igéből táplálkozó református hit és az ökumenikus gondolkodás, melyhez a más felekezetek és világnézetek iránti tolerancia is hozzátartozik. Ennek a légkörnek építőeleme a jézusi szeretetparancs át-és megélése (Mt22,37-40), majd hiteles közvetítése egymás, és a partnerek, elsősorban a tanulók és szüleik felé.

A felebaráti-testvéri légkörnek a kialakítása, azaz a Biblia irányelveinek gyakorlati megvalósítása a nevelőtestület tagjainak hivatása, feladata és felelőssége. Tudjuk, a pedagógus egész személyiségével nevel: tekintélyének és hitelének záloga szavai és tettei összhangjában van. (EK.II.1.17.) Ezért fontos, hogy nevelőtestületünk tagjai hit(ük)ben elkötelezett vagy a református keresztyén értékeket toleráló, azok megvalósulását és elplántálását segítő tanítók, tanárok legyenek. A magas színvonalú szakmai munka és a pedagógiában való jártasság mellett elengedhetetlen egymás munkájának megbecsülése, eredményeinek értékelése,m tanítványaink türelmes, ha kell, szigorú szeretettel, következetes emberséggel való nevelése (EK.II.1.2.).

A tanító és tanítvány kapcsolatában tehát a tanító úgy tekint tanítványára, mint akit Isten ajándékként és lehetőségként egy időre rábízott azért, hogy nevelje őt a neki megfelelő módon (Péld 22,6).

2. A református iskola gyökerei

„Városunkban a református elemi iskolai oktatás kezdete a reformáció elterjedésének idejére tehető. A XVI. században, a hajdúk beköltözése előtt csupán párszáz lakosa lehetett Hadháznak, így iskolaépülete még biztosan nem volt. Az iskoláskorúak rendszeres oktatása az „oskolamester” lakásán történt. Az épület az egyház tulajdonában volt, itt lakott a mindenkori tanító.

A hajdúk letelepítése után, a lakosság fokozott gyarapodása állandó iskolaház építését tette szükségessé. Az első iskolaépületet, a régi fiúiskolát a XVIII. század közepén építették. A fennmaradt feljegyzések szerint jelentős iskolaépület lehetett, mert negyvenméternyi hosszúságú téglaépület volt.

A református elemi iskola életében jelentős fordulatot hozott a millennium időszaka, amikor a leromlott állagú fiúiskola helyett a régi templom helyére, annak kövei

7

felhasználásával korszerűen felszerelt hat-hat tantermes fiú- és leányiskolát építettek. Az iskola felépítésének és működtetésének anyagi hátterét a református egyházközség és a város Közbirtokossági Testülete közösen teremtette elő. Közös erőforrásból új iskolabútorokkal és korszerű szemléltetőeszközökkel szerelték fel az impozáns épületet.

A századforduló után, a harmincas évek elejétől az iskoláskorúakat a városunkban is hamar meggyökeresedett cserkészmozgalom fogta egybe. A vezetői feladat és a cserkészélet gazdag tartalommal való megtöltése a segédlelkészek feladatkörébe tartozott. A cserkészmozgalom eszmeisége a vallásra alapozott haza- és emberszeretet, az erkölcsi szilárdság megalapozása és gyakorlása, a magyarság kultúrájának, népi hagyományainak megismerése és ápolása, valamint a mindennapi alkotó munka alapjainak megismertetése és érzelmi elfogadtatása volt. Kirándulások, versenyek, színi előadások, egyéni erőpróbák tették élményszerűvé a gyermekek számára szabadidő értelmes eltöltését.

A református egyház és az iskolaszék egyaránt fontosnak tartotta a szerényebb körülmények között élő, de tanulni akaró gyermekek felkarolását. A szegényebb tanulók megsegítésére, és ezzel együtt a velük foglalkozó, kiemelkedő pedagógiai munkát végző tanítók számára alapítványokat hoztak létre, és sikeresen működtettek. A jelentősnek mondható anyagi támogatás sok szegénysorú gyermek számára biztosította az iskolába járás lehetőségét, és nyitotta meg a továbbtanulásuk lehetőségét.

Szinte a kezdetektől fogva az iskolai oktató- és nevelőmunkát fokozatosan bővülő könyvállománnyal ifjúsági és tanítói könyvtár működése segítette. A lelkes pedagógiai munka eredményeként a szellemi erőpróbák, a különböző kulturális fórumok egyre több tanuló számára tették nyilvánvalóvá, hogy a tudás a legmaradandóbb emberi érték, és ezért érdemes erőfeszítéseket tenni.

A református iskola legfőbb erénye a tízparancsolatra alapozott erkölcsi nevelés megvalósítása volt. Nem csak a megismerés szintjén, hanem a református iskola akkori nevelőtestülete a példamutató modellhatásával érzelmileg el is tudta fogadtatni, és be is tudta építeni az iskolások mindennapi életvitelébe.”

Arra törekszünk, hogy a jelenlegi református iskola szellemiségét is ez az érték hassa át. A másik helyi iskolával szemben az „új iskola” egyéni arculatát úgy próbáljuk kialakítani, hogy abban maradék nélkül érvényesíthetők legyenek a mai pedagógia társadalmi elvárásokhoz igazodó legkorszerűbb követelményei. Ehhez természetesen jól képzett, pedagógiai hivatása iránt elkötelezett, a gyermeki személyiség kibontakoztatásáért felelősséget vállalni tudó és akaró tantestület együttes és következetes alkotómunkájára van szükség.

3. Református intézményünk küldetésnyilatkozata

Jézus Krisztus missziói parancsa: “... tegyetek tanítványotokká minden népet ...” (Mt 28,19) nem csupán az egyháznak szól, hanem a családnak és az iskolának is. A református iskola jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezeteket abban, hogy valóra válthassák a gyermek keresztelésekor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, „hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt.”.

A református intézményünk keresztyén közösség. Olyan hitvalló (lehetőleg református) pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni tanítványaikat.

8

A Magyarországi Református Egyház református vallású diákjaiból öntudatos magyar reformátusokat kíván nevelni.

Reformátusok, tehát olyan keresztyének, akik életének zsinórmértéke a Szentírás; elfogadják ősi hitvallásainkat, a Heidelbergi Kátét és a II. Helvét Hitvallást, tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Lélek alkalmassá teszi őket feladatuk elvégzésére.

Magyar reformátusokat, azaz olyan kálvinistákat, akika magyar kultúrát - elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat - megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják,ismerik és szeretik hazájukat, az itt élők és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit; szívesen vallják magukat magyarnak, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatra készek.

Öntudatos magyar reformátusokat, azaz olyan magyar reformátusokat, akiktudják, kiben és miért hisznek, képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni, törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására; jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére; a valódi értékek felismerésére és tiszteletére; különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismeretek megszerzésére; testi-lelki-szellemi harmóniában történő életvitelre; embertársaik segítésére;a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére; felelős helytállásra.

A református intézmény úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy- megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival;

a hiteles Krisztuskövetés vonzó személyes példáját nevelői által is a tanulók elé állítja;

hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indít;- növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét; növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára; a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre; a reál és a humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét;- gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat; megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út;

9

rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé. elé – értékek közvetítésével kívánunk nevelni az élet tiszteletére, a természet szeretetére, az emberi munka megbecsülésére, az igazság feltétlen tiszteletére és igényére.

A Magyarországi Református Egyház óvodáiban, iskoláiban a nem református vallású gyermekeit öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetővé teszi számukra saját vallásuk-felekezetük hitvallásainak megismerését, ugyanakkor elvárja tőlük a református értékek ismeretét és tiszteletét.A fenti célok elérése érdekében a Magyarországi Református Egyház nevelési intézményeinek az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelő-oktató munkával, a magyar református iskolák hagyományainak, a keresztyén közösség nevelőerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredményeknek-eszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsöző kapcsolatoknak a felhasználásával a lehető legtöbbet tegye meg azért, hogy minden növendéke fel tudja mutatni azokat a képességeit, amelyeket csak ő maga kapott a Teremtőjétől.

4. Általános elvek a MRE közoktatási törvényéből

„A Magyarországi Református Egyház - Krisztus Urunk missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, tagjai igényének megfelelően, a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján - közoktatási intézményeket tart fenn.

Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival.

A református közoktatási intézményekben a nevelés és az oktatás - figyelemmel az állami (önkormányzati) iskolák követelményeire, továbbá a magyar református iskolák autonóm életéből és hagyományaiból következő művelődési anyagra - Istennek a teljes Szentírásban adott kijelentése, valamint a Második Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfogalmazott hitelvek és a magyar kálvinizmus szellemében folyik.

A gyermek adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyermeket Krisztusban testvérnek fogadja el.

A Magyarországi Református Egyház által fenntartott és működtetett református közoktatási intézmények célja és feladata, hogy tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza és nemzet hűséges és áldozatkész, alkotó polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni,

- református tanulóit egyházunk hitvalló tagjaivá,- nem református tanulóit - vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása

mellett - a saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje.

Mindezek megvalósítása egyházunk iskoláinak évszázadok során kialakult hitbeli örökségére és pedagógiai kultúrájára épül és azt fejleszti tovább."

10

5. Az intézmény sajátos arculata

A gyermek Isten ajándéka. Ember, akinek Istentől rendelt jogai vannak, joga van Jézus Krisztus megismerésére, aki ezt mondja: „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Istennek országa.” (Mt 10 13-16)

Intézményünkbe mindig szívesen várjuk a gyermekeket, ahol a krisztusi szeretet és békesség veszi körül. Hisszük, hogy gyermekeink érdeklődővé, kreatívvá, kiegyensúlyozottá, derűsekké válhatnak Urunk kegyelméből. Mi pedig elősegíthetjük, hogy bízzanak Istenben, önmagukban és másokban. Ismerjék meg értékeinket, érdeklődjenek a világ dolgai iránt. Legyenek érzékenyek a lélek hangjaira, fogékonyak a jóra és a szépre.

A keresztyén intézmény felnőtt közösségének hitelessé kell formálódnia, a Szentlélek Isten segítségével, amit a gyermek személyes példaadáson keresztül megérez és általa megtapasztalja Jézus Krisztus szeretetét. Intézményünk okos szeretetet, segítőkészséget, toleráns és bátorító magatartást, kreatív kezdeményezések támogatását várja el a dolgozóitól. Mindez azonban nem zárja ki a pontos egyértelmű követelményeket, az együttélés szükséges szabályainak betartását, a szabadság és a korlátok ésszerű rendszerének működését. Gyermekeinket nem nevelhetjük világos és határozott normák és alaptörvények nélkül.

A családdal együttműködve, szeretetteljes lékkörben, jó példával, a hitre való nyitottságot kívánjuk biztosítani a gyermekeknek.

A gyermek pszichoszomatikus fejlődését, személyiségének kibontakozását nem csupán az adottságok és az érés sajátos törvényszerűségei, valamint a spontán vagy tervszerűen alkalmazott környezeti hatások határozzák meg, hanem az Úr Jézus Krisztus gondviselő kegyelme, szeretete és az általa vezetett hitben élő felnőttek ráhatásai.

Feladatunknak tekintjük a valláserkölcs normáihoz igazodó magatartás, az emberi kapcsolatokban a szeretet, a bizalom, a türelem, az igazságosság, a szelídség, a szolgálat megismertetését, befogadását és gyakorlását.

A hitben élő ember számára az imádság a lélek lélegzetvétele, nélküle elerőtlenedik az ember. Az imádság beszélgetés Istennel, amelyben kitárulkozunk Előtte és személyes kapcsolatba kerülünk Vele. Gyerekeink többsége tőlünk hallja az első imádságot. Kezdetben először csak kezeink összekulcsolását lesik el, később ajkainkról a szavakat. Így könnyen megtanulják az első kötött imádságainkat, amelyek az étkezéshez, napkezdéshez-záráshoz vagy éppen a lefekvéshez kapcsolódnak. Imádságunk rövid, a gyermekek számára érthető, őszinte, szívből jövő. Áhítatunkban egyszerű dallamokkal és szövegekkel dicsérjük az Istent, amely róla és hozzá szól. Az áhítat ideje alatt olyan barátságos csend és meghitt nyugalom uralkodik, amelyben a gyerekek megérzik, hogy őszintén kitárhatják ők is szívüket Isten előtt. Hisszük, hogy az évek során belső igényükké válik az, hogy állandó kapcsolatban legyenek Istennel, és örömeiket, kudarcaikat, félelmeiket az áhítatokon az Úr elé vigyék, hogy nála megnyugvást, vigaszt találjanak. Ha eltitkolnánk a gyermekek elől az imádság erejét, hasonlók lennénk a farizeusokhoz. „De jaj nektek képmutató írástudók és farizeusok, a mennyeknek országát bezárjátok az emberek előtt, mivelhogy ti nem mentek be, akik be akarnak menni, azokat sem bocsátjátok be.” (Mt 23, 13)

11

ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAIPROGRAMJA

12

A pedagógiai program jogszabályi háttere az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 17/2004. (V. 20.)

OM rendelet, 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1995.évi I.törvény a Magyarországi Református Egyház köznevelési törvénye 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról – 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről.

2011 évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

229/2012. (VIII.28.) Korm rend. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

„Csak az Úr ad bölcsességet, szájából ismeret és értelem származik.”(Péld 2, 6.

13

I. Bevezető

Iskolánk programja 8 évfolyamra készült. Alapvetően megőrizzük a "refi"-s arculatát, s csak olyan programot vállalunk fel, amit a fenntartóval együtt teljesíteni is tudunk.Nevelési célkitűzéseinket közösen kívánjuk megvalósítani nevelőkkel, gyermekekkel, szülőkkel, fenntartóval.

Hivatástudat, gyermekszeretet, elkötelezettség, szakmai színvonal a tanításban, és egyszerűség, fegyelem, rend a nevelésben: "Követelek tőled, mert tisztellek".

Szeretettel ajánljuk e programot minden "refi"-snek - nevelőnek, szülőnek, diáknak, fenntartónak-, megvalósításában hassa át munkánkat és mindennapjainkat az a feltétel nélküli szeretet, amit Pál apostol fogalmaz meg a Korinthusbeliekhez írt első levelében:

Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom.

És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs

bennem: semmi vagyok. És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból.

A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.

Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat.

Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal.Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.

A szeretet soha el nem múlik. De legyen bár prófétálás: el fog töröltetni; legyen nyelveken való szólás: meg fog szűnni; legyen ismeret: el fog töröltetni.Mert töredékes az ismeretünk és töredékes a prófétálásunk.

Amikor pedig eljön a tökéletes, eltöröltetik a töredékes.Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy éreztem, mint gyermek, úgy

gondolkoztam, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat.Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az

ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert az Isten. Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a

szeretet.(IKor 13)

14

II. Beiskolázási körzetünk

Hajdúhadház református identitású, alapfokú iskolájában elsődleges feladatunk az, hogy a város református gyülekezetéhez tartozó szülők számára jelentsünk segítséget, hogy keresztelési fogadalmukhoz híven ne csak hitben nevelhessék, hanem hitben neveltethessék gyermekeiket.Intézményünk nyitott a környező települések lakói számára is, amennyiben azonosulni tudnak nevelési, oktatási célkitűzéseinkkel.

Az iskolánkba való beiratkozáskor valamennyi szülő nyilatkozik arról, hogy elfogadja az iskola pedagógiai programja szerinti református keresztény szellemiségben történő nevelést-oktatást, melynek része a hit-és erkölcstan valamint az egyházi ének tantárgy oktatása is. Iskolánk törekszik az egész napos iskola megvalósítására. Ezek elfogadását a szülő beiratkozáskor aláírásával igazolja.

III. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

III.1.1 Pedagógiai alapelvünk hogy: iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén

tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat;

alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének;

kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra;

pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk;

a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van;

a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében;

a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához;

az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát;

minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át;

iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása;

15

a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;

alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében; minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az

önmegvalósítás lehetőségét; az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási

esélyegyenlőség megteremtéséhez; minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó

tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat;

a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük;

hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez;

iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával; az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai

forradalommal; az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a

teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét; a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket

támasztunk; a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom

műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret);

megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét;

reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását;

a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét;

alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét;

a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; ember a természetben; földünk – környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és sport;

a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási. továbbtanulási esélyének növeléséhez.

Alapelveinket a református küldetésnyilatkozatra alapozva a partneri igények figyelembevételével határoztuk meg.

Református iskola lévén minden tevékenységünket a keresztyén értékek képviselete kell, hogy jellemezze.

A kommunikációs alapkészségek fejlesztése elengedhetetlen feltétele annak, hogy tanulóink eligazodhassanak mai világunkban.

16

A tehetséggondozás és az egyéni bánásmód alkalmazásával meg kell teremtenünk a tanulók képességének megfelelő fejlődés lehetőségét.

Az egészséges életmódra nevelés keretében a tanulóknak utat kell mutatnunk modern világunk veszélyeivel szemben.

III.1.2 Pedagógiai céljaink

Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja.

Célok az alapfokú nevelés-oktatás kezdő és bevezető szakaszára (1 – 4. évfolyam):

az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot;

vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;

tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt;

az iskola adjon teret a gyermekjáték- és mozgás iránti vágyának; az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését; az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket

közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen; társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és

megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal;

szeressék és óvják természeti környezetüket; az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása; mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását; tolerancia, másság elfogadása

Célok a nevelés-oktatás második alapozó szakaszára (5–8. évf.)

folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes

rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik; vegye figyelembe, hogy a 10 -12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés

útján szerzett tapasztalatokhoz; célok a nevelés-oktatás fejlesztő szakaszára vegye figyelembe, hogy 12 – 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók

ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás; a kötelező iskolázás szakaszai: a bevezető, az alapozó, a fejlesztő, az általános

műveltséget megszilárdító, az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz, amelyeknek a folyamaton belül a NAT által pontosan körülhatárolt funkcióját érvényesítjük;

az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése;

17

a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra;

a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre;

alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására; magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló

problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását; a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek

megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával;

tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését;

segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak;

elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni; az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési

kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez; a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka,

közéleti- és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze;

fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek;

a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját;

a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét;

jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság;

a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon; a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési,

kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja;

a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága;

a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon,

az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához;

alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét; ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit; legyen képes az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor

tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben; személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott,

kreatív;18

alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket;

Az alapelvekből az alábbi célok következnek:

„Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.”

(IKor. 13, 13)

- A Biblia alapértékeinek hangsúlyozása, elfogadtatása.- A hazaszeretet érzésének kialakítása.

- A szóbeli és írásbeli kifejezőkészség alakítása.- Az anyanyelv megszerettetése.- A fejlődő világ új ismereteihez és követelményeihez való megfelelő viszony

kialakítása.

- A logikus gondolkodás fejlesztése.- Gyakorlatban is használható tudás elérése.- A tudás iránti igény kialakítása.- A tanulók képességek szerinti fejlesztése.

- A testi-lelki-szellemi harmónia iránti igény alakítása.- A környezetünk iránti felelősség tudatosítása.- Művészeti nevelés.

III.1.3 Pedagógiai feladatok

A keresztyén nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára.

A református iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a református tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel. Pedagógiai tevékenységünk tehát:

keresztyén értékrendre épít, biztosítja a keresztyén gondolkodás jelenlétét, a nevelő jelleg dominál, a nemzeti értékeket szolgálja, fontos szerepet szán az egyházi és a nemzeti hagyományoknak.

Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak református iskolánk egész pedagógiai működésében.

A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. A református iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.

19

A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokások automatizálásának. Ezért a szoktatásnak kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül.

A dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban indokolt legyen.

Nagy jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél; a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél.

Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik.

Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet feltételez.

Kiemelt feladataink:

diákjaink egyre harmonikusabb és teljesebb emberekké váljanak iskolánkban Korszerű, sokoldalú általános műveltség biztosítása A versenyképes tudás megalapozása Hagyományok tisztelete és ápolása Növeljük a társadalom egészséges tagjainak számát.

Feladatok a nevelés-oktatás kezdő és bevezető szakaszára (1 – 4. évfolyam):

a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon; a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása,

szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen;

alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd); a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a

felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását; alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket; támogassa az egyéni képességek kibontakozását; az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit,

formáit; a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisa alkalmazkodó

differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;

működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-

kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak; tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat; a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését;

20

Feladatok a nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára (5-8. évfolyam):

fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek;

az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját;

olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét;

tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit; tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a

közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban; a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti

felelősségre, a mindennapi magatartásra; vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás

mellett élő különböző kultúrák iránti igényt; erősítse a Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más

népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére;

fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tudjon „globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni”;

felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét; a test és a lélek harmonikus fejlesztése; a szocializáció folyamatainak elősegítése; az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése; a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása; a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és

magatartásuk minősítéséről; adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az info-kommunikációs

technikákat;

- Ünnepségeken, kulturális rendezvényeken való részvétel.

- A kreatív gondolkodást igénylő feladatok előterébe helyezése.- Mindennapi olvasóvá való nevelés.- Az informatikai eszközök napi használata.

- A tanórákon differenciált munkaformák alkalmazása.- Tanulóink rendszeres könyvtárhasználatra való ösztönzése.

- A mindennapos testmozgásra a lehetőségek kialakítása.- Kirándulások, túrák szervezése.

III.1.4 Pedagógiai eszközök, eljárások

minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat;

a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele;

21

személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása;

a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával;

az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül;

megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket;

a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk;

nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére;

a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük: A: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló;B: a tevékenység megszervezésének módszerei: csoportképzés, kooperatív feladatmegoldás, követelés, megbízás, (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés, játékos módszerek, gyakorlás;

C: a magatartásra ható módszerek:

a.) ösztönző módszerek (ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret (pl: szóbeli dicséret nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás…); írásbeli dicséret formái: - osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), - igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), oklevél, kitüntetés, alapítványi fenntartói, országos szintű elismerések; - osztályozás; - jutalmazás). (A jutalmazás és büntetés elveit és iskolai gyakorlatát itt is meghatározhatjuk, de célszerű egy önálló fejezetben rögzíteni.) Milyen tevékenységet jutalmazunk és milyen formákat használunk a jutalmazáshoz. Pl: Mit jutalmazunk?

hosszabb ideig tanúsított jó (példamutató) magatartást, szorgalmas, folyamatos, odaadó, közösségi munkát, rendkívüli teljesítményeket (megyei, országos helyezések)A jutalmazás formái lehetnek: szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak: labdák, sportfelszerelések, számítástechnikai eszközök, kirándulás, táborozás, tanulmányút, ösztöndíj, tandíjmentesség…)

b.) kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés, párhuzamos osztályba való áthelyezés, áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!), tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl!)

c.) gátlást kiváltó módszerek (ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni): felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás;

A nevelési eszközt a köznyelv gyakran azonosítja a módszer fogalmával. Az eszköz gyakran használatos leszűkített értelmezésben (tárgy, technikai eszköz) valamint a

22

gyermekek fő tevékenységformáit jelenti (játék, tanulás, sport, verseny, munka, szabadidő…).

A nevelési módszerek különböző formáit, változatait is eszközöknek nevezik. Ezek a következők lehetnek: - nyelvi (verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket a nyelv segítségével továbbítjuk): beszéd, beszélgetés (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos), interjú;

- nem nyelvi (non verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki; a nem nyelvi eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly) vagy helyettesíthetik (fenyegető mutatóujj korhalást) közleményeiket: arckifejezés (mimika), szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok), kulturális jelzések,- szociális technikák (ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el,

kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés) majd az iskolai közösségben), ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában,

- technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez (ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit: fejlesztő interjú, fejlesztő beszélgetés,

- szociális készségfejlesztő technikák (a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése): minta- és modellnyújtás, megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), szerepjáték, dramatizáló tevékenység;

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére;

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;

az egész napos iskolai nevelés és oktatás a tanórai és más foglalkozások délelőtti és délutáni időszakra történő egyenletes szétosztásával egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;

23

a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával;

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés;

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre;

heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét;

az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő;

a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik;

az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket;

alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket; az elemi szocializáció eredményeire építve beavatjuk tanulóinkat a politikai

szocializáció folyamatába;

A feladatok további részletezése és a hozzájuk tartozó tevékenységek, eljárások kidolgozása a fejezet további pontjaiban található meg.

III.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A nevelés-oktatás folyamán alakulnia kell a gyermekek személyiségének, vagyis szükséges, hogy átéljék emberi méltóságukat, szabadságuk következményeként a felelősséget.

24

Tudatában kell lennünk annak, hogy a személyiségfejlesztést csak a szülőkkel együtt tudjuk megvalósítani; ill. annak, hogy a gyerekre hatnak az iskolán kívüli közösségek is.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét felépíthetjük: a pedagógiai alapelvekből, célokból, feladatokból, eljárásokból és az eszközökből. /Az alapelvek megvalósítását szolgálják: a kitűzött célok elérése érdekében elvégzendő feladatok, az alkalmazott eljárások és eszközök./

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat Nagy József nyomán az alábbi négy területre bonthatjuk:

a.) az értelem kiművelése (kognitív kompetencia)b.) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia)c.) egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia)d.) a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia)

III.2.1 Erkölcsi, érzelmi nevelés

Az alapvető erkölcsi értékeket tanulóinkkal meg kell ismertetni, majd tudatosítani és meggyőződéssé alakítani bennük.

„Tehát gyümölcseikről ismeritek meg őket.” (Mt 7, 20)

„A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.” (Gal 5, 22-23)

Hitünk szerint a Biblia valódi irányadó. A mutatott úton való járás alkalmassá tesz mindannyiunkat arra, hogy a különféle társadalmi rendszerek erkölcsi elvárásainak is megfelelhessünk.

A nevelési feladat végrehajtásához, vagyis annak elősegítéséhez, hogy tanítványaink valóban teremhessék a Lélek gyümölcseit, a következő fontosabb lehetőségeink, módszereink vannak.

- Istentiszteleten, reggeli áhítaton példák adása a Bibliából.- Irodalmi és történelmi példák.- Az ünnepi rendezvények mondanivalójának megbeszélése, gondolva az egyházi,

nemzeti, vagy akár családi ünnepekre is.- Az osztályfőnöki órákon alkalmazott szituációs játékok.- A pedagógusok személyes példaadása a tanórákon és azokon kívül is.- Iskolai kirándulások, múzeumlátogatások alkalmával a szülőföld és a haza

múltjának, hagyományainak keresése.- A házirend megbeszélése és a diákönkormányzati alkalmak lehetőséget kínálnak a

demokratikus rendszer megismertetése, a jogok és kötelességek kapcsolat megértésére.

- Kiemelt szerep jut a következő tantárgyaknak: történelem, irodalom, hit- és erkölcstan, ember- és társadalomismeret.

Reménységünk szerint mindennek következménye lesz, hogy tanítványaink megfelelő viszonyt tudnak kialakítani és ápolni a családdal, az iskolával, a szülőfölddel, a hazával, a keresztyénséggel, minden embertársukkal. Ez a folyamat a felnőtté válás során teljesedhet ki igazán.

25

III.2.2 Értelmi nevelés

Feladatok:

- A tanulás iránti igény kialakítása és megőrzése.- A kreatív gondolkodás fejlesztése.- Közvetlen tapasztalatokra épülő gyakorlati ismereteket tartalmazó tudás

átadása.- A tanulók képességek szerinti fejlesztése.- A tanulók megfigyelő, kifejező és emlékező képességeinek erősítése.- A tanulói önellenőrzés fejlesztése.

A feladatok teljesítéséhez a következő eszközök, eljárások szükségesek:

- Életkornak és képességnek megfelelő óravezetés.- Rendszeres könyvtárba járás.- Lexikonok, szótárak használata.- Tevékenység-centrikus órák alkalmazása.- Tanulmányi versenyeken való részvétel.- Folyamatos ellenőrző és értékelő tevékenység.- Kiselőadások, könyvbemutatók tartása.

III.2.3 Önismeret

Az iskola feladata

A jó közösségben a tanuló megismerheti a szuverén, autonóm választás és döntés szabadságát, de egyúttal a felelősségét is, a többiekhez való viszonyában pedig önmagát.Nekünk, pedagógusoknak fontos figyelemmel kísérnünk, hogy a tanulóink hol tartanak önismeretben, önkontrollban, felelősségérzetben, belülről motivált közösségi magatartásban.Az önértékelés, önmegismerés, önfejlesztés képességének alakítása tantárgyakhoz nem köthető. Így az iskolának a feladata, hogy olyan hatékony pedagógiai kultúrát hozzon létre, amely a tanulók értékelését, az ellentétek, konfliktusok kezelését folyamatosan felhasználja az önértékelés, önmegismerés, önfejlesztés működtetésére.Gyermekkorban az időszerű eseményekhez kötődő megbeszélések formájában, serdülőkorban egyre inkább a pszichológiai értelmezésre is kitérve.

A feladat végrehajtását segítő jellemző tevékenységek:-Irodalmi, történelmi, bibliai példák adása.

- A sportban rejlő lehetőségek kihasználása az akaraterő, fegyelmezettség, küzdeni tudás fejlesztésére.

- Erőfeszítést igénylő, de sikert ígérő feladatok adása.- Csoportismereti játékok.- Az önálló feladatvállalás erősítése.- A viselkedéskultúra hangsúlyozása, gyakorlása a mindennapokban.- Az önjellemzés és mások véleményének összehasonlítása.- Kommunikációs gyakorlatok.

26

III.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

III.3.1 Az egészségfejlesztés céljai és feladatai, módszerei

Az egészségnevelés célja

Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék, vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. Az egészségfejlesztő program eredményeként erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások, csökkenjenek az ártó tényezők. Az iskola befejezésekor a diákok értsék meg, saját életükben tudják alkalmazni az elsajátítottakat.

Az egészségnevelés feladatai

Az egészséges életmód ismerete az életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges terület az iskola pedagógiai rendszerében, így az összes tevékenységébe be kell épülnie, úgymint:

– önmagunk és egészségi állapotunk ismerete;– az egészséges testtartás, a mozgás fontossága;– az értékek ismerete;– az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe;– a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat;– a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben;– a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete;– a tanulás technikái, az idővel való gazdálkodás szerepe;– a személyes biztonság / közlekedés, rizikóvállalás;– a szenvedélybetegségek elkerülése;– a tanulási környezet alakítása;– a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége;– mentálhigiénia / testi és lelki egészség.

− Minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. 27

− Segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. − Neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére, és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. − Készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. − Fejlessze a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. (szociális kompetencia) − Ismertesse meg a tanulókkal a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. (természettudományos kompetencia)

Az iskolai egészségneveléssel kapcsolatos feladatok áthatják valamennyi alkalmazott mindennapi tevékenységét: az iskola helyiségeinek tisztaságát, szellőztetését, világítását, fűtését, berendezését, a bútorzat állapotát, a tanulók terhelhetőségét, az órarend és a tanórai foglalkoztatás változatosságát, a megfelelő pihenőidő biztosítását, a mellékhelyiségek állapotát, a megfelelő higiénés szokások kialakítását.

1. Iskolai programokAz iskolai programoknak olyan feladatokat és a megvalósításukat szolgáló tevékenységeket kell tartalmazniuk, melyek célja:– az egészséges személyiségfejlődés elősegítése,– az egészséges táplálkozás – a mindennapi testmozgás,– a dohányzás, az alkoholfogyasztás- és a kábítószer használat megelőzése,– a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja,– az iskolán belüli bántalmazás megelőzése,– a szexuális nevelés – a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is.

2. Mindennapos testnevelésA Közoktatási törvény módosítása és a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló kormányrendelet megteremtette a mindennapos egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit.A mindennapos testnevelést egyrészt testnevelés órákon, illetve néptánc órákon valósítjuk meg. Ezen felül a kifutó évfolyamokon testnevelés órákon túl, röplabda, foci és kötélhajtás foglalkozások működnek.Az egész napos iskolában, tanulóink a délutáni tanulási foglalkozás megkezdése előtt szabad foglalkozás alkalmával mozoghatnak az udvarokon nevelők felügyeletében.Szeretnénk elérni, hogy tanulóink igényévé váljon a mindennapos, rendszeres testmozgás.

3. Tanórai foglalkozásokSzaktárgyi órák témafeldolgozása – minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. (Pl. ismeretátadás és interaktív gyakorlatok, esetelemzések.)4. Tanórán kívüli foglalkozások– Szabadfoglalkozások (esetfeldolgozás, játékok, játékos gyakorlatok)– Délutáni szabadidős foglalkozások (sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések,

vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, szakkörök, csoportfoglalkozások)– Egészségnap– Hétvégi iskolai programok (sportrendezvények, kulturális programok)– Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok

28

5. Tájékoztató fórumok– Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató (osztályszintű vagy

iskolaszintű, külső előadó meghívásával)– Szakmai tanácskozások, tréningek (tanárok ill. diákok számára)

6. Iskolán kívüli rendezvények Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz.

Az egészségnevelés módszerei

– Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátíttatása az iskolában, meghívott előadó segítségével.– Tegyük szebbé az iskola környezetét! Pl. versenyek rendezése, témával kapcsolatos plakátok készítése, osztálytermek tisztaságának, esztétikumának értékelése, témával kapcsolatos cikkek, írások gyűjtése.– Kirándulások szervezése a rendszeres testmozgás lehetővé tétele.– Minden tantárgy tantervében kapjon szerepet az egészséges életmód igényének kialakítása.− Készítsen fel az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. − Hívja fel a tanulók figyelmét a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). − Nyújtson támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. − A kialakult helytelen szokásokat változtassa meg az ismeret és tájékozottság segítségével. (digitális kompetencia) − Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: − A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. − Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat. − A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel.

A tanulók képesek legyenek mérlegelni: o viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását o az egészségkárosító magatartásformák elkerülését o a betegségeket a korai szűrésekben való részvétel révén megelőzni.

További céljaink az egészségnevelés tanulókra gyakorolt hatásával kapcsolatban: • tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében

29

• erősítsék a társas-kommunikációs készségeik fejlesztését és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését • fordítsanak figyelmet személyes higiéniájuk kialakítására • ébresszen tiszteletet a természet iránt, alakuljon ki a tanulókban az a tudat, hogy ők is részei a természetnek, az életnek, és helyi környezetüknek • képesek legyenek ne csak maguk, de esetleg mások egészségének és életének védelmére is • törekedjünk az ön- és társismeret fejlesztésére • növekedjen a képességeiken alapuló magabiztosságuk, s a jövővel szembeni pozitív beállítottságuk • folyamatosan tanulják meg értékelni más kultúrák egészségről és jólétről kialakított nézeteit (szociális kompetencia) • fokozatosan fejlődjön mozgásigényük, s ezzel együtt állóképességük • helyes erkölcsi szemlélet fejlesztése (pl. a társadalmi, nemi- és családi élettel kapcsolatban)• fejlődjön szociális és karitatív érzésük

Az egészségnevelés módszerei: − vita-módszere: problémafelvetéssel, kérdésfeltevéssel indul, amit érvek és ellenérvek követnek, vélemények és tapasztalatok ütköznek, ezért fontos, hogy az "összecsapás" után közös állásfoglalás alakuljon ki. E módszernél fő szabály: a vitapartner tisztelete és meghallgatása. A metodika előnye, hogy vitakultúrára nevel: helyes, szép beszédre, meggyőző érvelésre, az együttélési szabályok betartására nevel. – Osztályfőnöki, illetve bármely tanóra lehet − magyarázó jellegű előadás: hagyományos formája az ismeretterjesztésnek. Soha ne legyen hosszú, de legyen érthető, világos, s a tanulók életkorának megfelelő! Mindig az osztály bevonásával történik. – Bármely tanóra lehet − elbeszélés legyen színes, motiváló és élményszerű – Bármely tanóra lehet − megfigyelés: a tanuló tudjon ismeretekhez jutni a jelenségek, folyamatok megfigyelése, mérése, kísérleti vizsgálata és modellezése, az ismeretterjesztő irdalom és könyvtár használata révén. – Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Kémia, Osztályfőnöki, Technika tanórák − megfigyelési naptár: akkor készíttetjük, ha a megfigyeltetés hosszabb időn át tart, (pl. a gyerekek, serdülők testi, lelki változásainak megfigyeltetése, az alkohol, a nikotin hatása a csírázó növényekre stb.). A megfigyelések a korábbi ismeretekből indulnak ki, hogy a különböző forrásokból szerzett ismeretanyagot is bekapcsolják, integrálják, fejlesszék a tanulók gondolkodását, jelentsenek élményszerűséget, s a valóság megfigyelése legyen az elsődleges ismeretszerzési forrás. – Biológia, Természetismeret, Osztályfőnöki tanórákon − kísérletezés előnye, hogy az ok-okozati kapcsolatok felismerése rendkívül világos és meggyőző, fejleszti a természettudományos gondolkodást. A kísérlet lehet bevezető, közvetítő vagy bizonyító jellegű, attól függően, hogy mire kívánjuk felhasználni: figyelemkeltésre, tisztázatlan kérdések megoldására, vagy tapasztalatok megerősítésére. – Kémia, Fizika, Természetismeret, Biológia, Technika tanórákon − ötletbörze, ötletek szabad áramoltatása, mely igen népszerű oktatási, nevelési módszer lehet. Előnye, hogy az ötletek szabad áramoltatására ösztönöz, s megtanít az elhangzottak szakszerű értékelésére, buzdítja a tanulókat a sokszínű gondolkodásra, a sokféle megoldás keresésére. E módszer alkalmazásánál a tanár vagy a tanulók vetnek fel egy témával kapcsolatos problémát, feladatot, szituációt, majd következnek az ötletek, a megoldások, legvégül pedig a kiértékelés.– Bármely tantárgy óráján − szerepjátékok lehetőséget kínálnak a problémás élethelyzetek kipróbálására. Előnyük, hogy megadott szituációban egy - két perces esélyt nyújt a tanulóknak arra, hogy eljátsszák a különböző variációkat. Segít a tanulóknak az önmegismerésben, felfedezhetik érzéseiket,

30

belső gondolatvilágukat, cselekedeteik, tetteik mozgatórugóit. – Magyar irodalom, Dráma, Osztályfőnöki tanórákon − interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról. – Magyar irodalom, Történelem tanórákon − serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások (csoportvezetésben képzett szakembert kíván): Szocializációs lehetőséget biztosítunk a résztvevőknek, társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére. Az önismeret fejlődésétől remélhetjük, hogy a diákok egészségesebben fognak élni, ellenállnak a dohányzásnak vagy droghasználatnak. Célunk, hogy ne csak a rosszra tudjanak nemet mondani, hanem tanuljanak meg az egészségre igent mondani. – Osztályfőnöki órákon, szakkörön − kortárssegítők munkájának igénybevétele, a serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülő, tanár) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Az egészségfejlesztés üzenetét kiképzett kortárssegítők közvetítésével juttatjuk el a fiatalokhoz. Arra próbáljuk megtanítani a fiatalokat, hogy képesek legyenek nemet mondani. Különösen hasznosak ezek a programok a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, a dohányzás-, alkoholfogyasztás-, kábítószer használat megelőzésben. – Osztályfőnöki órákon − részvétel a helyi egészségvédelmi programokon − mindennapos testedzés – Testnevelés, Néptánc, Tömegsport − sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése − az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése, − környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem) − a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése − az egészségnevelés tantárgyakban történő megjelenítése − illemtani ismeretek bővítése, a viselkedési kultúra javítása − relaxációs módszerek (a kornak megfelelő bővítéssel) a stressz-kezelés szempontjából fontosak. Elsajátításukkal a tanulók oldhatják napi feszültségeiket, a hatékonyabb légzés és keringés hatására csökken a fáradtságérzésük, tanóra előtt alkalmazva fokozódik figyelmük és nő a koncentrációképességük. Ugyanilyen hasznos lehet a szemtorna, mely a szemkörnyéki feszült izmok ellazításával a látásproblémák megelőzését szolgálják. A felsorolás a teljesség igénye nélkül készült, a lehetőségek tára kimeríthetetlen. A felsorolt metodikák jól mutatják a pedagógus irányító, értékközvetítő szerepét. Ezeken az órákon is nagyon fontosak az ismeretek, de e mellett a pozitív beállítódások, magatartások, szokások kialakítására kell törekednünk. Nem elég, ha valaki tisztában van a helyes táplálkozással, mégis egészségtelen ételeket választ. Tehát kellenek a megfelelő ismeretek, de ezeknek be kell épülni a tanulók életstílusába. A beépülés mértékét előzetesen és utólagosan is tesztekkel érdemes mérni, vizsgálni. A pszicho-higiénés nevelésben a módszer, a szemléltetés az eredményesség érdekében szabadon megválasztható, megváltoztatható, hiszen a közvetlen tapasztalás erősíti a bevésést, s ahol csak lehet, ezzel kell színesítenünk a tanítást és könnyítenünk a tanulást. A jelen egészségnevelése a tudatosan létrehozott készségfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése az előre meghatározott cél irányába elmozdítható. A gyerekek az iskolában nem egyszerűen az ÉLETRE készülnek, hanem az iskola is maga az ÉLET. Tevékenységformák A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása:

- testnevelés órák - játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon - az iskolai sportkör foglalkozásai - tömegsport foglalkozások - úszásoktatás, korcsolyaoktatás (lehetőség szerint)

31

- erdei iskola (részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülő fizeti)- egész napos iskolai, délutáni foglalkozások, tanulószoba

Mindennapos testedzés Az igen gyenge fizikumú egyén a mindennapi élet kihívásainak nehezen tud eleget tenni, az állandóan fáradt ember munkavégző képessége labilis, testileg-lelkileg sérülékenyebb, könnyebben sebezhető. Az állandóan fáradt emberek fásultan, szomorúan, rossz életminőségben élik le az életüket, és igen gyakori, hogy a fizikai állapotuk romlásával, gyengülésével egyre nő bennük a testedzés és a sport iránti ellenszenv. A gyenge, fáradt embernek nem jut az eszébe, hogy közérzete javításához, önbizalma növeléséhez, önbecsülése visszaszerzéséhez a leghatásosabb "tartósan szedhető" (káros mellékhatással nem bíró) gyógyszer, a rendszeres, örömmel végzett sportolás/testedzés.

Mindennapos testedzés megvalósulása: Alsó tagozaton a kötelező és szabadon felhasználható órakeretből beépített 3 testnevelés óra és a tömegsport foglalkozások (a gyerekek életkorának és érdeklődésének megfelelő, fejlesztő mozgásos játékok) mellett - sportszakkörök ugrókötél, foci- szabadidős foglalkozások, - néptánc, - játékok, - udvar használatának lehetősége teszi lehetővé a mindennapos testnevelést.

Tantárgyi koncentrációk− Az egészségnevelés elsősorban környezetismeret, természetismeret, biológia és egészségtan tantárgyak, valamint az 5-8. évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin, másodlagosan a többi tantárgyak óráin feldolgozott ismeretek − Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások (részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülő fizeti): - szakkörök (táborok, erdei iskola) - egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az 5-8. évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításaAz elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia-egészségtan és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.

Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő, fogászat) segítségének igénybevétele: - félévente egy alkalommal az 5-8. évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez E programok végrehajtásához folyamatosan pályázatokat írunk, így próbáljuk az anyagi fedezetet előteremteni, illetve csökkenteni. Az egészségnevelési program segítői:

Iskolaorvos Heti rendszerességgel van az iskolában. Ekkor végzi a gyermekek egészségügyi szűrését és kötelező oltását. Szükség esetén a vizsgálatok alapján beutalót ad további szakorvosi vizsgálatra. Ehhez jelzéseket kaphat az iskola pedagógusaitól, szülőktől. Folyamatosan kapcsolatot tart az iskola vezetőségével, jelzi a felmerülő egészségügyi problémákat.

32

Védőnő Heti rendszerességgel segíti az iskolaorvos munkáját, munkaköri leírásában megfelelő feladatokat lát el, vezeti a dokumentációt, szűréseket végez, kezeli a tanulók egészségügyi törzskönyvét, amelyet a gyermek iskolából való távozása után a következő iskolába továbbít. Felkérésre előadásokat tart az iskola vezetőségével egyeztetett témákban (Egészségügyi felvilágosítások, sebellátás stb.)

Fogorvos Előre egyeztetett időpontban, osztályonként évente két alkalommal végez szűrést. Elvégzi a szükséges beavatkozásokat, szükség esetén további kezeléseket, fogszabályozást ír elő.

III.4 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösség olyan együttműködésre szerveződött emberi csoport, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fontos az együttes élmény ereje, mert a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. Az igazi tanulói és más emberi közösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője, amely messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait.

Célja: A közösség segítse az egyének fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el.

A közösség általános fogalma: a társadalmi csoport intenzív formája, amelyet a tagok közötti tartós kötődések, az összetartozás tudata, a közös cél megvalósításában megnyilvánuló együttműködés jellemez.

A közösség bibliai értelmezése: a közösség teológiailag leglényegesebb formája az Istennel, ill. Krisztussal való közösség. Az egyház azoknak a közössége, akiket egy hit, egy reménység, egy keresztség, egy Úr és egy Lélek köt egybe a szeretet kötelékével (Ef 4,4). A hívők „Krisztusban” egyetlen családot alkotnak, akik egymásnak testvérei. Ebben a közösségben megszűnik mindenféle ellentét. A felebarát iránti szeretet az Istenhitből táplálkozik, ennek következménye az egymásra figyelés.

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.A globalizálódó világban a hagyományos emberi kapcsolatok, értékrendszerek széthullóban vannak. Mai társadalmunkban legitimitást nyert az egyéni, személyes érdekek elsőbbsége szemben a közösségi érdekkel. A nevelésnek együtt kell változnia a folyton változó társadalmakkal és az intézményes nevelést kell hatékonyabbá tenni ahhoz, hogy a közösségek gyengülő szocializációs hatását fokozottabb mértékben támogathassuk. Ahhoz, hogy a társadalomban megindult széthullást megakadályozhassuk a csoportlétre, a szervezeti, a társadalmi létre nevelésnek központi jelentőségű feladattá kell válnia.Iskolánk nem adja fel azt a pedagógiai optimizmust, azt a hitet, hogy a nevelés által jobbá tehető az ember, a világ. Ennek fényében iskolánkban a közösségfejlesztés általános céljai és közös követelményei.

33

A közösség az egyén által megélt élmény. Olyan helyzeteket kell teremteni, hogy létrejöhessen ez az élmény, az értéképítés folyamata.Az egyén, ha a közösség érdekében cselekszik, akkor önmagáért is, és fordítva.Szükség van állandó célkitűzésekre, e nélkül nem működik a közösség. Minden tagnak lehetőséget kell kapnia pozitív oldalának kibontakoztatására, egyéniségének kiteljesítésére, ugyanakkor ösztönzést is a hibáinak kijavítására.Nekünk, pedagógusoknak olyan légkör kialakítására kell törekedni, amely feloldja a tanulóinkban lévő gátlásokat, segíti őket abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg.Biztosítsunk olyan színtereket a tanórán és a tanórán kívül is, ahol mindenki szabadon megnyilvánulhat.Legfontosabb, hogy "együtt éljünk" a gyerekekkel, mintát adjunk.Az iskolának három tekintetben kell közösségi nevelést végeznie: családi, társasági és közéletre kell nevelnünk.Mindezek mellett itt a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatainknál teszünk említést azon témák feldolgozásáról, melyek új kihívásként jelentkeznek a társadalmi élet mindennapjaiban. Foglalkozunk fogyasztóvédelemmel, közlekedésre neveléssel, az áldozattá válás elkerülésének és a társadalmi bűnmegelőzésnek a lehetőségeivel.

Az Egyházhoz tartozás, Istennel illetve Krisztussal való közösségSzínterei és módszerei

Osztály szinten: hittanórák (heti kettő), csendes percek (minden reggel) Módszerei: A közös éneklés, a közös ima, a hit megélése, egymás gondjainak és örömeinek meghallgatása a közösség érzésének tudatát erősíti a gyerekekben.

Évfolyam/családi istentisztelet szinten: évfolyam istentiszteletek. Módszerei: A gyerekek a hétköznapi életből vett példákon keresztül tanulják meg az Ige által követelt emberi magatartásformákat, az egymásra figyelést, az egymás iránti toleranciát. A gyülekezeti közösséget átélve megtanulhatják, hogy az Istennel való közösséggel élhetik meg a többi emberrel való közösséget is.

Iskola szinten: hétfő reggeli áhítatok, adventi áhítatok, ünnepi istentiszteletek a templomban (tanévnyitó, Reformáció Emlékünnepe, Advent, Karácsony, Húsvét, Pünkösd, tanévzáró), hittantábor, családi istentisztelet. Módszerei: Az ünnepre készülődés, az ünnep megélésének közös élménye erősíti a közösséget. A táborban az egyéneket egybeköti a Biblia közös tanulmányozása, a napi áhítatok meghittsége, a Biblia által preferált öröm és vidámság megélése a játékokban és versenyekben. A családi istentiszteletek alkalmával a gyerekek a családtagok jelenlétében mutatják be a hittanórán tanult ismereteket, amely bizonyos szempontból hitük bizonyságtétele.

Egyház szintjén: református iskolák tanulmányi, bibliaismereti versenye, egyházmegyei verseny, ünnepi és vasárnapi istentiszteletek a templomban. Módszerei: A verseny esetében összekötő kapocs az egyház, az egyházi iskolákban a református egyház által közvetített erkölcsi normák, amelyek elősegítik az egyházhoz való tartozás fejlődését. A közös istentiszteletek erősítik az összetartozás érzését, helyszínük pedig az egyházhoz való kötődés kialakulását.

III.4.1 Családi életre nevelés

Feladataink:

- Aktívan vegyen részt a család feladatainak végzésében.- Ismerje a szülők munkáját.- Alakuljon ki benne a szereteten alapuló nagyszülők iránti szolidáris viselkedés.

-A családhoz tartozás fontosságának felismertetése, annak elfogadtatása, hogy a gyerek –34

nek jogai és kötelességei vannak, és szükség van a kölcsönös alkalmazkodásra. - Fel kell készíteni a tanulókat a boldog házasságra és az egészséges nemi életre.- Törekednünk kell a testi-lelki egészség gondozására.

Tevékenységeink:

- Állandó feladatvállalás a családban.- Beszélgetések, szituációs játékok, olvasmányok.- A megfelelő biológiai, anatómiai, pszichológiai ismeretek átadása.- Pozitív családképek vázolása. - Rendkívül fontos, hogy tanulóinkkal megismertessük a konfliktusok kezelésének

lehetőségeit.A problémák rendezése során két fontos dolgot kell szem előtt tartanunk. A személyes céljainkat el tudjuk-e érni, valamint a jó kapcsolatot meg tudjuk-e tartani. Lényeges, hogy keressük a kompromisszumot, együttműködők legyünk, rendelkezzünk empatikus készségekkel. Kereshetünk külső segítséget. Nem téveszthetjük szem elől a megbocsátás lehetőségét, mint keresztyén erényt. Tudjunk különbséget tenni lényeges és lényegtelen között. Látnunk kell az egyéni és a közösségi érdekek közötti kapcsolatokat, ellentmondásokat is. Segítségül hívható a humorérzék és akár az önjutalmazás eszköze is. Fejleszteni kell a döntési, cselekvési és kommunikációs készségeket, valamint alakítanunk kell a vitakultúrát, melyhez a drámapedagógia kiváló lehetőséget adhat.

III.4.2 Társasági életre nevelés

A társadalomba való beilleszkedéshez alapvető normák, szabályok elsajátítása szükséges.

Feladataink:

- A tanulók alkalmazkodjanak az adott környezethez.- A gyerekek közvetlen környezetük problémáira érdeklődéssel és érzelemmel

tudjanak reagálni.- Tanulóinkat a társak iránti érdeklődésre, empátiára, toleranciára kell nevelnünk.- Ki kell bontakoztatnunk tanítványaink kapcsolatteremtő és kommunikációs

képességeit.

Tevékenységeink:

- A konkrét élethelyzetek által nyújtott lehetőségek megragadása.- Klubdélutánok, színházlátogatások, kirándulások, táborozások alkalmával a helyes

öltözködés, beszédkultúra illemszabályainak tudatosítása.

III.4.3 Közéletre nevelés

Feladataink:

- A környezetünkért érzett felelősségtudat fejlesztése.- Az egyén és közösség megfelelő kapcsolatának formálása.- A társadalmi problémák iránti nyitottság fejlesztése az életkornak megfelelően.

Tevékenységeink:

35

- Részvétel a lakóhely, környezet javát szolgáló munkában (pl. városszépítő munka, néptánc, hagyományőrző csoportban való tagság).

- Az iskola szokásainak, hagyományainak megismertetése, ápolása, a diákönkormányzat munkájában való részvétel.

- Megemlékezéseken, ünnepségeken, vetélkedőkön, város által szervezett rendezvényeken való részvétel.

- Tanulóink ismerjék iskolánk, városunk, hazánk vezetőit.

Céljaink egy demokratikusan szervezett és működő közösségben valósíthatók meg.Az egyénben így kialakulnak azok a vonások, amelyek fejlesztik benne a másokkal való együttműködés készségét.Megízlelhetik a másokkal való tisztességes, becsületes együttműködés örömét.

III.4.4 Fogyasztóvédelem

Célunk a fogyasztói kultúra fejlesztése és a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.A cél elérését a fenntarthatóság, a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

Feladataink:

- Jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése.- A fogyasztói javak és szolgáltatások megismerése.- A piaci viszonyok között való viselkedésformák megismertetése.- A döntő minták és hatások révén a családok bevonása.- Annak tudatosítása, hogy az iskolák által közvetített értékrendből mi következik a

fogyasztási szokásokra nézve.- Sokoldalú tájékoztatás (minőség, akciók, kultúra, sport, megtakarítások).- A kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása.- Az egyéni és a társadalmi jogok tiszteletben tartása.- Természeti értékeink védelme. Ökológiai fogyasztóvédelem,környezettudatos

fogyasztás.- A reklám pszichológiai alapjainak megismertetése.- Megelőző fogyasztóvédelem.- Lehetőségeink, eszközeink, módszereink:- A tanórai foglalkozások alkalmával szót ejthetünk az említett tartalmakról.Példaként:

technika (áruismeret, gyártás és minőség), matematika (banki számítások), fizika (mértékegységek, mérőeszközök), földrajz (különféle fogyasztási struktúrák, nyersanyagok, környezetvédelmi szempontok), biológia (egészséges táplálkozás), kémia (vegyszermaradványok, kozmetikumok), magyar nyelv és irodalom (reklámnyelv, kommunikációs csapdák), informatika (elektronikus kereskedelem), médiaismeret (a média szerepe).

- Tanórán kívül vetélkedők, bemutatók, egyéb események szervezhetők.- Üzletek, bankok, üzemek látogatása.- Különféle cégekkel, más iskolákkal való kapcsolatok.- Interjúk, riportok készítése.- Médiafigyelés, reklámkritika.- Jogi szabályozások tanulmányozása.

36

- Projektmunkák (környezetvédelem, adatfeldolgozás).- A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.- Szituációs játékok.

III.4.5 Bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése, közlekedés

A bűnözés visszaszorítása, az áldozattá válás elkerülése és a kábítószer-fogyasztás megelőzése olyan komplex tevékenység, ami minden olyan intézmény kötelessége, mely a fiatalok oktatásával és nevelésével foglalkozik.

A bűnmegelőzésre nevelés a családban kell, hogy elkezdődjön. A szülők pozitív példája modellt kell, hogy jelentsen. A jellemes, erkölcsös életvitelre nevelés eleve a bűnmegelőzést szolgálja.A bűn elkövetésének megelőzése feladata a szülőknek, pedagógusoknak, bűnüldöző szerveknek, de egész társadalmunk felelőssége is egyben. Legbiztosabb eszköze a nevelés tökéletesítése.

Tartalmak kisiskolás korban:

- Írott és íratlan szabályok, normák és hagyományok. A szabályok típusai.- A veszély és a kockázat fogalmának megismerése.- A döntés és a következmény fogalmának megismerése.- Helyes magatartási minták. A nemet mondás technikái.- Biztonságos életre nevelés otthon, a közterületen, a közlekedésben. Az érvényben

lévő szabályok megismerése. Annak megértése, hogy a szabályok mindannyiunk biztonságát szolgálják. Saját felelősség.

- A gyógynövények felhasználási módjai.- Emberi jogok és kötelezettségek. Gyermekeink jogai, kötelességei.- Ismerős és ismeretlen személyek iránti bizalom.- Erőszak és agresszió.- Az érzelmek kifejezésének módjai. A családi szeretet jelentősége.- A csínytevés és a bűncselekmény közötti különbségek.

Témák a felső tagozaton:

- Az önismeret komplex fejlesztése.- Szenvedélybetegségek. Az alkohol, dohányzás és a hagyományosan jelen lévő

veszélyek mellett megjelentek új problémák is, mint a televízió, a videó, a nyerő automaták, a számítógép.

- A média hatásai. Reklámok. Erőszak a filmeken, mesefilmeken.- A barátválasztás szempontjai.- A korcsoport erős befolyásoló szerepe. A bandák nyomást gyakorló tevékenysége. A

nemet mondás lehetőségei, módszerei.- Döntési helyzet és felelősség. Felelősség önmagunkért, barátainkért, családunkért.- A drogokkal való összefüggések.- Jog és büntetőjog. Ifjúkori bűnözés.- Konfliktustűrő-képesség és problémamegoldás.

A módszereket, tevékenységeket lehetőleg minél komplexebb összefüggésben kell keresni. Fontos, hogy megragadjuk a tanórák által kínált lehetőségeket. Az osztályfőnöki órák, a szituációs játékok gyakorlása, a drámapedagógia kiváló alkalmakat nyújtanak.

37

Rendkívül fontos azonban a különféle kapcsolatok keresése főleg a családokkal, de a rendőrséggel és más szakmai szervezetekkel, szakmai programokkal is.

IV. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes kifejtését személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza, mely dokumentumok általánosságban az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletében találhatók.

A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

- A pedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. - A nevelő-oktató munka általános és az intézmény pedagógiai programja alapján módszereinek szabad megválasztásával tevékenykedik.- Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a köznevelési törvény, pedagógiai és szaktárgyi útmutatók, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a szaktanácsadó/szakértő ajánlásai és az igazgató útmutatásai alkotják.- Hivatásából eredő kötelessége, hogy végezze pedagógiai munkáját, fejlessze szaktárgyi és általános műveltségét. Ennek érdekében használja fel az önképzés és szervezett továbbképzés alkalmait.- Tanártársaival, a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolattartása során érvényesüljenek a kulturált, pedagógiai hivatást tükröző érintkezési szabályok.- Egész tanévi munkáját megtervezi, amelyet a munkatervben meghatározott időpontig a munkaközösség-vezetőnek véleményezésre bemutat. Ezen tervezet kiegészítéssel, javítással több tanéven át is használható. - Tanmenete alapján halad szaktárgyának tanításában. Kétheti óraszámnál nagyobb eltérését jelenti a munkaközösség-vezetőnek, azt a munkaközösség-vezetővel egyeztetve módosítja. (Az alsó tagozaton a tanító, a tanmenet elkészítésénél figyelembe veszi az adott osztály, haladási ütemét, és a tervet folyamatosan felülvizsgálva, rugalmasan ehhez igazítja.)- Ellátja a nevelő-oktató munkával szoros kapcsolatban lévő feladatokat, különösen az alábbiakat: a tanítás előkészítése, írásbeli dolgozatok, feladatlapok, munkafüzetek javítása, ellenőrzése, szemléltető-, kísérleti- és munkaeszközök tanításra való előkészítése.- Köteles tanítványai munkáját folyamatosan ellenőrizni.- A félévi és év végi értékeléshez kellő számú, időben arányos eloszlású, különböző ellenőrzési módszereken alapuló érdemjeggyel értékelni, az érdemjegyeket legalább havonta az osztálynaplóba beírni. -A tanulók magatartásáról, neveltségi állapotáról folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököt.- Ellátja a pedagógusi munkakörrel járó adminisztrációs munkát (haladási-, szakköri-, fejlesztési napló vezetése, stb.).- A munkatervnek megfelelően végzi a felzárkóztató, fejlesztő feladatokat, valamint a tehetséggondozást.- Részt vesz, a szaktárgyának megfelelő munkaközösség és a nevelőtestület munkájában. E közösségek munkáját arányos, egyéni feladatok megoldásával segíti.- Szaktárgyával kapcsolatban fogadó órákon és szülői értekezleteken információt ad a szülőknek. A tanulókkal kapcsolatos tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököket, rendkívüli esetben az igazgatót.- Tevékenysége egészével elősegíti a nevelés-oktatás általános és helyi követelményeinek teljesítését.- Szaktárgyától függetlenül kötelessége a hivatástudatra, a helyes magyar beszédre és írásra, és általában a kifejezőkészség javítására nevelés.

38

- Tartsa tiszteletben a tanulók emberi méltóságát.- Követelje meg magától, munkatársaitól, tanulóitól a pontos, fegyelmezett munkát és magatartást.- Kötelessége, hogy a tanulók kérdéseire, felvetéseire legjobb tudása, pedagógiai elhivatottsága alapján tárgyszerű, eligazító választ adjon.- Köteles megjelenni az iskolai ünnepélyeken és a munkatervben rögzített, egész iskolát érintő rendezvényeken.- Beosztás szerint ellátja az ügyeleti szolgálatot, helyettesítéseket és felügyeleteket.- Munkája során köteles ügyelni szűkebb környezete (folyosó, tanterem) rendjére, tisztaságára, a tulajdon védelmére.- Óvja tanítványai testi épségét, tevékenyen segítse az egészséges életmódra nevelést.Lássa el a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban előirt kötelezettségeit!

Az osztályfőnököt – az osztályfőnököket egybefogó közösséggel konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, lehetőség szerint a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

- Az osztályfőnök feladata, hogy céltudatosan összehangolja a nevelési tényezőket, alaposan megismerje a tanítványai személyiségét.- Tanév elején elkészíti osztályfőnöki éves nevelési tervét/munkatervét, és így biztosítja nevelőmunkája tervszerűségét.- Az osztály közösségi életének kialakításában és fejlesztésében irányító szerepet tölt be, együttműködve az osztály-diákönkormányzattal.- Lehetőség szerint látogatja osztálya tanítási óráit, szoros kapcsolatot tart az osztályban tanító tanárokkal.- A fogadóórákat, szülői értekezleteket (évente 3-szor) és lehetséges családlátogatásokat is kihasználva szoros kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, eleget tesz a rendeletekben foglalt értesítési és ellenőrzési kötelezettségeinek /érdemjegyek, hiányzások, esetmegbeszélések, meghívók, értesítő/.- Kellő információval rendelkezik ahhoz, hogy a szükséges esetekben alapos értékelést, jellemzést tudjon készíteni a tanulókról.- Mind a félévi, mind az év végi magatartás és szorgalom osztályzatok megállapításához elemzi feljegyzéseit, kikéri az osztályban tanító tanárok, tanulók véleményét és ezek alapján dönt az értékelésről.- Segíti az osztály szülői munkaközösségének munkáját. Szülői értekezleten beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, pedagógiai tanácsokat ad, törekszik az iskola és a család nevelőmunkájának összehangolására.- Határidőre elvégzi az osztályával kapcsolatos osztályfőnöki adminisztrációs teendőket /statisztika, mulasztás, törzslap, stb./, havonta ellenőrzi, szükség szerint kiegészíti az ellenőrzőbe írt jegyeket.- Figyelemmel kíséri, kezdeményezi és koordinálja osztálya tanulóinak a tanórán kívüli és - a meghatározott esetben - iskolán kívüli elfoglaltságait.- A szülő kérésére egy-egy - de évente összesen három - napra távolmaradást engedélyezhet tanulóinak.- Évente, tanévkezdéskor megismerteti tanulóival, az iskolai élettel kapcsolatos baleset- és tűzvédelmi előírásokat és a Házirendet.- A Házirendben meghatározott módon jutalmazhatja, elmarasztalhatja tanulóit.

39

V. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

V.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Kiemelten tehetséges tanuló: Az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. (Nkt. 4.§.14.)

A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat.Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése.Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről.E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel.

Iskolánkban minden gyermeknek meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelően teljesítsen. Feladatunk, hogy ezeket a képességeket felismerjük és fejlesszük.

A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést kapjanak. Ezt a differenciált órai munka, a különböző szakkörök, iskolai, területi és országos versenyekre való felkészülés, levelezős versenyekre való benevezés, a tanárral való rendszeres beszélgetés, plusz feladatok kiadása, kiselőadások, gyűjtőmunka, sportegyesületbe való ajánlás szolgálja. A tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a tanórákon való differenciálás módszerét alkalmazni. Tanórákon kívül különböző szakkörökön, önképzőkörökön is biztosítjuk a tehetséges tanulók kiemelt szintű foglalkoztatását. Biztosítjuk a tehetséges tanulók versenyekre való egyéni felkészítését.

Tehetség : Egy-egy speciális tevékenység elvégzéséhez szükséges képességek halmozódása és az átlagosnál minőségileg magasabb foka, kreativitás, a feladat iránti elkötelezettség (szorgalom) együttes megnyilvánulása.A kreativitás, a képesség, a tehetség fogalmak közös jellemzője a teljesítményképes tudás. Tanulóinkat arra kell felkészíteni, hogy használható tudás birtokában kreatív felnőtté váljanak.A siker azon múlik, hogy biztosítjuk-e azokat a programokat, szervezeti formákat, amelyek keretében fel tudjuk ismerni, és tudatosan irányítani tudjuk a gyermekeinkben rejlő értékek kibontakozását.

Feladataink Pedagógusok továbbképzése, módszertani ismereteik bővítése, speciális pedagógiai

képességek megszerzése. A tanulók adottságainak, képességeinek felderítése, a tehetség felismerése és

azonosítása alapján (személyiségről, tevékenységről, produktumról) tárjuk fel. Az intellektuális képességek fejlesztése, készség a kreatív önálló ismeretszerző

képesség kibontakoztatására. Személyiségfejlesztés során a pozitív énkép erősítése

40

Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek, attitűdök kialakítása. Differenciált fejlesztés tanórán és tanórán kívül az egyéni képességekhez mérten.

A tehetség megnyilvánulásának lehetőségei: Tanulmányi versenyek (iskolai, városi, megyei, országos) Ünnepélyek, gálaestek Előadó művészeti versenyek (vers- és prózamondó) Képzőművészeti és technika bemutatók, kiállítások, rajzpályázatok fordított - napi rendezvények Sportversenyek

A tehetségfejlesztés fázisai Megfigyelés, kiválasztás Képzés, differenciált fejlesztés a tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon Versenyeztetés, szerepeltetés Folyamatos értékelés Pozitív motiváció, útmutatás a jövőre

A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban:

Differenciált tanórai munka Tehetséggondozó szakkörök Felkészítés versenyekre Felkészítés középiskolai tanulmányokra Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése Kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik megfelelő

fejlesztésükről. Iskolán kívüli lehetőségek:

Különböző szervezetek által meghirdetett levelezős versenyek.Református iskolák közötti versenyek.Iskolák közötti versenyek.

A hagyományokhoz híven mind a sport, mind a kulturális, művészeti és tanulmányi versenyekre fokozott figyelemmel kell felkészíteni a tehetséges tanulókat. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szociális hátrányokkal induló tanulókra, nehogy családi hátterük nehézségei miatt elkallódjanak.Eredményességi mutatók:

- Iskolai, városi, megyei, országos versenyek eredményei.- Városi rendezvényeken való részvétel (felkérés esetén).- Középiskolai felvételi eredmények, beválási mutatók a szakirányú intézményekbe.- Pályázatokon, versenyeken való eredményes részvétel.

Célunk a sokoldalú képességfejlesztés mellett a gyermek öröklött adottságainak, hajlamainak felismerése és azok céltudatos gyakoroltatása, fejlesztése.

A tehetség legfontosabb összetevői - a fejlesztés feladatai

- Képesség:Intellektuális képességek (mentális és specifikus képesség).Művészeti képességek (rajz, zene, tánc).Pszichomotoros képességek (testi ügyesség, kézügyesség).Szociális tehetség (kommunikatív, szervező, vezetői képességek).

- Kreativitás.41

- Elkötelezettség a feladat iránt, belső késztetés.

A tehetség ismertetőjegyei

- Magas intellektus.- Aktivitás, érdeklődés.- Kreativitás.

A tehetségfejlesztés színterei

Tanórán- Osztályainkban a tehetséggondozás a gazdagítás, módszerével történik: a

tanítás anyaga bővebb, mélyebb, az ismeretek, készségek magasabb szintűek.

- Csoportbontás keretében tanítjuk a számítástechnikai és a könyvtárhasználati ismereteket, nyelvi órákat.

A frontális osztályfoglalkoztatás mellett egyre nagyobb szerepet kap -az életkor figyelembevételével - az egyénre szabott felfedeztető munka.Az idegen nyelvnél élünk a bontás lehetőségével, választható órákon nívó csoport szervezésével

- Minden tantárgy tanításánál az oktatás tartalmában, feladataiban, követelményeiben alkalmazzuk a differenciált képességfejlesztést.

Tanórán kívül

- Szakkörök, fejlesztő foglalkozások.- Tanulmányi versenyek.- Osztálykirándulások.- Nyári táborok, erdei iskola.- Hangversenyek és operalátogatások.- Kiállítások, tárlatok, múzeumok látogatása.- Az iskolai könyvtár használata.

Iskolán kívül

- Különböző szervezetek által meghirdetett levelezős versenyek.- Ifjúsági klubok, a művelődési ház által szervezett önképző körök.- Református iskolák közötti versenyek.- Önkormányzati iskolák közötti versenyek.- A Földi János Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási

Intézmény művészeti tanszakjaival jó kapcsolatra törekszünk.

Eredményességi mutatók:

- Iskolai, városi, megyei, országos versenyek eredményei.- Művészeti bemutatókon való részvétel.- Városi rendezvényeken való részvétel.- Középiskolai felvételek a szakirányú intézményekbe.- Pályázatokon való eredményes részvétel.-

V.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózása

42

Célunk a lassúbb tempóban haladó, gyengébb képességű, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek számára a hiányos vagy fejletlen részképességek fejlesztése, továbbá a szocializálódási folyamat segítése. A beilleszkedéshez szükséges motivációk, értékek, normák és gyakorlati készségek elsajátításának segítése.

A pedagógiai tevékenységet meghatározó vizsgálatok- Belső bemeneti, és kimeneti mérési rendszer.- Igénybe vesszük a Református Egységes Pedagógiai Szakszolgálat segítségét a

tanulási nehézséggel küzdő gyermekek vizsgálata, szakvélemény készítés, terápia meghatározása miatt.

Az intézmény Alapító Okirata, és Működési Engedélye határozza meg a speciális ellátást igénylő, felvehető tanulók körét:

a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása.

A fogyatékosság típusának meghatározása:egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási,figyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral ) küzdő tanuló:F81 az iskolai teljesítmény specifikus rendellenességei;

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók ellátása;

kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók ellátása;

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók ellátása.

A tanulási kudarccal küzdő gyerekeknél általában tanulási zavarok jelennek meg. Az olvasás, írás, matematika elsajátítását az iskolai tanulás során alapvetően nehezítik a részképesség zavarok. A tanulási zavarok korrekciója komplex, átfogó program.Iskolánkban a gyerekek részére differenciált módszerekkel fejlesztő foglalkozásokat szervezünk, fejlesztő pedagógus /gyógypedagógus irányításával, a gyermek saját értelmi szintjére való felzárkóztatás céljából. Pótoljuk teljesítménybeli lemaradásait, sikerélményt biztosítva.A munka alapelve az osztálytanítók munkájának segítése a gyermek képességeihez, szükségleteihez való alkalmazkodás. Olyan tevékenységekkel, amelyek a hagyományos szervezeti keretek között nehezen megvalósíthatók.A fejlesztő pedagógus a tanórával párhuzamosan egyéni vagy kiscsoportos (2-3 fő) foglalkozásokat tart. Ezek a foglalkozások nem azonosak a korrepetálásokkal, de egyenértékűek a tanítási órákkal. Olyan alapkészségek fejlesztését végzi, amelyek a gyermekek iskolai teljesítményét javítják.A hagyományos alternatív pedagógiai fejlesztő eljárások a gyermek személyiségéhez alkalmazkodva.A mérések eredményei alapján a gyerekekkel fejlesztő foglalkozások keretein belül a fejlesztő pedagógus foglalkozik. Egyéni képességeiket, haladásukat figyelembe véve, dokumentálva. Szükség esetén logopédus, Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálat, valamint Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság szakvéleményét kérjük munkánk eredményes

43

végzése érdekében. Fejlesztésüket, értékelésüket a szakvéleményben foglaltak alapján látjuk el.

Megteremtjük az SNI tanulók inkluzív nevelésének-oktatásának feltételeit a fogyatékosság típusának megfelelően azon sajátos nevelési igényű tanulók számára,, akik a szakértői bizottság véleménye alapján egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdenek (pl. dyslexia, dysgráphia, dyscalkulia).

Minden sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön.

A tanuló mentesítésének, értékelésének lehetőségei, feltétele

Személyi, tárgyi feltételek biztosítása. (megfelelő szakember, fejlesztő könyvek, dokumentáció)A tanuló mentesíthető egyes tantárgyakból, tananyag részekből, az értékelés és minősítés alól. Amennyiben a tanulót mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskolának egyéni foglalkozás keretében kell segítséget nyújtani a felzárkóztatáshoz.Az egyéni foglalkozást a tanulóra igazított fejlesztési terv alapján kell végezni, amelynek alapjául a szakértői vélemény szolgál. Az egyéni foglalkozáshoz a szükséges időkeretet a közoktatási törvény biztosítja. Az egyéni foglalkozás tanórai foglalkozásnak minősül.Tanórákon kívül egyéni foglalkozás, korrepetálás keretében kell a hiányos területeken fejleszteni, felzárkóztatni a lemaradókat; a tehetséget pedig gondozni.Az egyre csökkenő korrepetálások száma, és az egyre magasabb létszámú tanulási gonddal küzdő tanuló miatt biztosítunk egyéni felzárkóztatást is.Családon belül a szülőt felkészítjük arra, hogy a tanítóval való közös megbeszélés alapján ő is segíteni tudja gyermeke fejlődését, adott esetben otthoni gyakorlással.A kudarc kivizsgálása is fontos szempont. Ebben meghatározó a szülő és a pedagógus együttműködése a megfelelő szakember bevonásával együtt.A szükséges vizsgálatok elvégzéséhez való szülői beleegyezés hiányában a pedagógus nem tud további lépéseket tenni a gyermek fejlesztése érdekében.Iskolánkban fejlesztőpedagógusok segítik a tanítók, tanárok munkáját.

A tanulók értékelés alóli mentesítésére akkor nyílik lehetőség, ha az Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálat, valamint Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság szakvéleményben javaslatot tesz arra. A kedvezményeket valamennyi tanuló esetében az intézmény vezetője adja ki. Az osztályfőnök, és fejlesztő szakember tájékoztatja a pedagógusokat a kedvezményekről.

V.3 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása

A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

.Ezen belül legfontosabb feladataink:o a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,

intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

44

o családlátogatásokon a veszélyeztető okok feltárása ,o a veszélyeztető okok megléte esetén a gyermekjóléti szolgálat értesítése,o a gyermekjóléti szolgálat tevékenységének segítése,o a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás

megállapításának kezdeményezése, o tájékoztatás a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.,o fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,o meg kell keresni a problémák okait,o segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,o jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:- nevelési tanácsadóval,

- gyermekjóléti szolgálattal, -családsegítő szolgálattal, -járási hivatallal, -gyermekorvossal, - továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel,más egyházakkal, alapítványokkal.

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

- a felzárkóztató foglalkozások,- a tehetséggondozó foglalkozások,- az indulási hátrányok csökkentése,- a differenciált oktatás és képességfejlesztés,- a pályaválasztás segítése,- a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),- egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,- a családi életre történő nevelés,- a tanulószobai foglalkozások,- az iskolai étkezési lehetőségek,- az egészségügyi szűrővizsgálatok,- a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek, szünidei programok),- a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),- a szülőkkel való együttműködés,- tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

V.4 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Az iskola feladata

45

Hátrányos helyzetű tanuló az, akinek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak.Családja, szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren.

Feladatunk a szociális hátrányok enyhítése, az esélyegyenlőtlenségek csökkentése.

Az iskola szociális segítségnyújtó tevékenysége:

- A tanévkezdéshez szükséges tankönyvek beszerzéséhez több lehetőséget kínálunk:az állami támogatásból differenciáltan részesülnek a családok,használt tankönyvek vásárlására is van lehetőség,az iskola által vásárolt tartós könyvek kölcsönözhetőek.

- Biztosítjuk az egész napos iskolában a foglalkozásokat, a menzai étkeztetést. A térítési díj csökkentésének megállapításához javaslatot teszünk az önkormányzat hivatala felé.

- A tanulók tanulmányi kiránduláson való részvételét segíti - az osztályfőnökök közbenjárásával - a különböző szervezetektől kapott anyagi támogatás.

- A kiemelkedő tanulmányi eredményű tanulók részt vehetnek a nyári táborokban a diákönkormányzat és az iskolai alapítvány támogatásának segítségével, melyet pályázat útján nyerhetnek el.

- Felhívjuk a szülők figyelmét a különböző szervezetek által nyújtott segítségre, lehetőségekre.

- Az osztályfőnökök tanácsadással segítik a szülőket a felmerülő nevelési problémák megoldásában.

46

VI. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, képviseli a tanulókat az intézményi döntési folyamatokban.A diákönkormányzat élén megbízott felnőtt vezető - akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra - és választott diák vezetők állnak.

VI.1 A diákönkormányzat döntési jogköre a nevelőtestület véleményének meghallgatásával saját közösségi élete tervezése,

szervezése, tisztségviselői megválasztása, dönt saját működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az intézményi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról, és

működéséről,

VI.2 A diákönkormányzat egyetértési joga

A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: a nevelési –oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi

kérdésben, az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt.

VI.3 A diákönkormányzat vélemény nyilvánítása a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai munkaterv elfogadása előtt, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, a tanulószobai foglalkozásokra való felvételi kérelmek elbírálásához, elveinek

meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.

A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet –tanórán kívüli –alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:

a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); tanulói ügyelet, sportélet; túrák, kirándulások szervezése; kulturális, szabadidős program szervezése; a tanulók tájékoztatása (iskolai honlap).

47

Az osztályfőnököknek ki kell kérni a tanulók véleményét: az osztály éves munkatervének összeállítása előtt;

A diákönkormányzatot az iskolavezetőségével, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli. Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat képviselője a kibővített iskola vezetőségének teljes jogú tagja.

VII. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel, a szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei, az iskola egyéb kapcsolatai

VII.1 Célunk

Célunk a tanuló személyiségének harmonikus fejlesztése, melynek legfőbb feltétele a család és az iskola aktív együttműködése. Az együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség és az egymás iránti bizalom.Református identitású, alapfokú oktatói – és nevelői feladatot végző intézményben talán a legelső leszögezendő tény, hogy a város református gyülekezetéhez tartozó szülők számára segítséget nyújtsunk, hogy keresztelési fogadalmukat teljesíteni tudják. Azaz hitben nevelni és neveltetni gyermekeiket. Iskolánk mindehhez úgy járul hozzá, hogy az adott tanévben követi az egyházi ünnepek rendjét és kialakult gyakorlatát.

Tanévnyitó istentisztelet – fogadalomtétel Adventi (osztályonkénti adventi koszorú készítése, gyertya gyújtás), karácsonyi

istentisztelet, műsor (évfolyamonként, meghatározott módon) Kántálás, Farsang, Böjti időszak elmélyítése, húsvéti istentisztelet, műsor (passió) Pünkösdi istentisztelet Tanévzáró istentisztelet – ballagás, értékelés

A fentieket természetesen előkészíti a napirend, melynek meghatározója a reggeli „nyitó” áhítat. Osztályteremben az adott első órát tartó tanár vezetésével. Bibliaolvasás, ima, ének. Ugyanígy a napi „záró” áhítat, az adott utolsó óra végén.A választott tankönyvkiadó kifejezetten alkalmas arra, hogy minden egyes tantárgy esetében lehessen párhuzamot húzni az egyházi élettel, hitélettel és református identitással.Mivel diákjaink zöme az elmúlt évek folyamán valamilyen formában már részesült hitoktatásban elengedhetetlen az ifjúsági bibliaóra. A konfirmációi oktatást elősegítendő alkalmi felkészítések is lehetségesek, mivel általánosan azt tapasztaljuk, hogy 7. és 8. osztályos konfirmandusaink bibliaismeretét fejlesztenünk kell. A diákok mellett bibliaórát ajánlunk a tanároknak is havi rendszerességgel és szeretetvendégséggel, valamint heti egy alkalommal imaközösséget.

Az intézmény vezetőség és a nevelőtestület kapcsolattartása48

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető irányításával a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg.

A kapcsolattartás fórumai: az iskola vezetőség ülései, a kibővített iskola vezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések,

Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon (úgynevezett körözőkön) keresztül értesíti a nevelőket.

Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az

ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni

az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével.

VII.2 A nevelők és a tanulók kapcsolattartása

A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatják:

az intézményvezető-a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, -a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan,

az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon,a DÖK segítő tanár közreműködésével.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében –szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján –az intézmény vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az intézmény vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

VII.3 A nevelők és a szülők kapcsolattartása

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatják: az intézményvezető:

a szülői szervezet (munkaközösség) választmányi ülésén félévente, az iskolai szülői értekezleten, az iskolai honlapon, az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül,

49

az osztályfőnökök: az osztály szülői értekezleten.

A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben: Valamennyi pedagógus a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetébe is beírja. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést kézjeggyel kell ellátni (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt tantárgyanként havonta legalább 1 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló.a családlátogatások: indokolt esetben a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.a szülői értekezletek: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,a szülők tájékoztatása:

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az

intézmény vezetősége felé.

a nevelők fogadóórái: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása a hetente meghirdetett órában, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.

a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott esetmegbeszélések

A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját –a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított –jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézmény vezetőségéhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az intézmény vezetőjétől, intézményvezető-helyettestől, az iskolai munkatervben évenként meghatározott vezetői fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

az iskola honlapján, az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskolában az intézményvezetőnél.

50

A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

A leendő első évfolyamosok szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatjuk a beiratkozás időpontjáról.Beiratkozás alkalmával tájékoztatást kapnak az első szülői értekezlet időpontjáról, a tanévkezdéssel kapcsolatos teendőkről. A tanév-nevelési év során osztályonként 3-3 szülői értekezletet tartunk.Amennyiben az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség szükségesnek látja, rendkívüli szülői értekezletet hívnak össze.VII.4 Az iskola partnerei

Iskolánk intézményi feladatainak ellátását, oktató-nevelő munkánk eredményességének növelését, a szülő és a pedagógus hatékony nevelő munkáját, lelki eredetű problémák feldolgozását, valamint a tanulói érdekvédelemmel, pályaválasztással összefüggő tevékenységet az alábbi intézményi és intézményen kívüli partnerek segítik.

Iskolán belüli partnerek:

logopédus pszichológus,

fejlesztő pedagógus, pedagógiai asszisztens, iskolalelkész A Hajdúhadházi Református Gyermekekért Alapítvány

Iskolán kívüli partnerek: iskolaorvos, iskolavédőnő, Hajdúhadházi Család-és Gyermekjóléti Központ, Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálat, Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató

Intézet, Városi Rendőrkapitányság, Csokonai Művelődési Ház Dr. Földi János Emlékház és Könyvtár Debreceni Kölcsey Művelődési Központ, Debreceni Belvárosi Művelődési Központ, Debreceni Vasutas Művelődési Központ Debreceni Kodály Filharmónia Zenekar Debreceni Kodály Kórus Vojtina Bábszínház Debreceni Csokonai Színház

VII.5 Egyéb kapcsolatok

A nevelőtestület törekvése, hogy az iskola a kulturális élet részévé váljon, hogy szellemi értékeit bekapcsolja a város életébe.A kialakított kapcsolatainkat a jövőben is ápolni fogjuk, együttműködésünkben törekszünk a kétoldalú fejlesztésre.

51

A fenntartó testülettel korrekt együttműködést, jó munkakapcsolatot kezdeményezünk a szakmai önállóságunk megtartásával.

Az óvodákkal a beiskolázás előkészítését végezzük el közös látogatások, nyílt napok, szülői tájékoztatók tartásával.

A város általános iskolájával jó kapcsolatra, együttműködésre törekszünk Kialakítjuk határon túli és nemzetközi kapcsolatainkat a nyelvtanulás és egymás

kultúrájának megismerésére. A Rendőrkapitánysággal közlekedési versenyek, bűnmegelőzési előadások terén

kezdeményezünk együttműködést. A védőnői szolgálattal a tanulók egészséges életmódját segítő tevékenységformák terén

folytatjuk együttműködésünket (elsősegélynyújtás, csecsemőgondozás). Tovább építjük a református iskolákkal meglévő jó kapcsolatainkat.

52

VIII. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

VIII.1 A vizsgaszabályzat hatálya, rendje

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, valamint a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani.

Osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.

Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, szervezhet az iskola. A vizsga időpontjáról a vizsgázót a bizonyítványosztáskor írásban tájékoztatni kell.

- Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy iskolánkban tehet a tanuló. A szabályosan megtartott osztályozó vizsga nem ismételhető.

- Osztályozó vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.

- A tanulmányok alatti osztályozó vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, vizsgarészeket az értékelés szabályait e dokumentumban határozzuk meg. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg.

A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján

- a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,

- a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le,

- a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet.

A szóbeli és írásbeli vizsgáról arra alkalmas nyomtatványon jegyzőkönyv készül.

53

VIII.2 A vizsgatárgyak részei és követelményei

A tanuló teljesítményének értékelése abban az esetben történik osztályozó vizsgán, ha a hiányzása adott tantárgyból meghaladja a törvényi határt és a nevelőtestület osztályozó vizsga letételéről döntött. Adott tantárgy egész éves optimum szintű tudásanyagáról kell számot adnia a tanulónak. A vizsga alkalmával egy témakör részletes kifejtésére kerül sor, de a teljes tematikából kaphat kérdést a vizsgáztató tanártól.Javító vizsgán abban az esetben értékeljük a tanuló teljesítményét, ha adott tantárgyból tanév közbeni teljesítménye elégtelen volt. Egész éves optimum szintű tudásanyagáról kell számot adnia a tanulónak. A vizsga alkalmával egy témakör részletes kifejtésére kerül sor, de a teljes tematikából kaphat kérdést a vizsgáztató tanártól.

IX. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

IX.1 Magasabb évfolyamba való felvétel

A tanuló szülője, gondviselője személyesen keresi meg az iskolában az intézményegység-vezetőt gyermeke felvételét kérve.Amennyiben a létszámhatárok, és az osztály összetétele megengedi, lehetőség szerint próbanapot követően születik döntés az átvételről, a jelentkező tanuló és a pedagógusok, osztálytársak tapasztalatai alapján, a házirend megismerése, elfogadása mellett. A felvételről az iskola vezetője dönt, befogadó nyilatkozat kiadásával biztosítja a tanuló jelenlegi iskoláját a felvételi szándékról, és annak időpontjáról.

A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló egyházi és hitbeli elkötelezettségét, valamint mulasztott óráinak számát.

A szülő ezt követően kiíratja gyermekét, és a távozást igazoló dokumentumot elhozza a korábbi iskolából, hogy azt az iskola titkárságán leadja. A felvett gyermek, a beírás napjától iskolánk teljes jogú tanulója, melyet az iskolatitkár a KIR rendszerben 5 napon belül rögzít.

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a gyermek lakcímkártyáját a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt (ezt le kell adni) az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot (ezt le kell adni)

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanuló azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában –a bizonyítvány bejegyzése alapján –nem tanult, két hónap áll rendelkezésre a felzárkózáshoz. Az ismeretanyag elsajátításának pótlásáról a szakos tanár győződik meg szóbeli, vagy/és írásbeli beszámoltatással.Ha beszámoltatás alkalmával a tanuló teljesítménye nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni.

54

X. A felvételi eljárás különös szabályai

X.1 Első évfolyamba való felvétel

A helyben szokásos módon (honlapunk, iskolai hirdetőfal a bejáratnál, Fenntartó hirdetőfala) leghamarabb tárgyév január hónapjában az intézmény vezetője közzé teszi a következő tanév első évfolyamára szóló jelentkezési határidőt. Jelentkezni -a honlapon, ill. a titkárságon elérhető- kitöltött jelentkezési lap, megkért lelkészi ajánlás- határidőn belül, a titkárságra történő beadásával lehet.Az adott tanévre hozott Fenntartói döntésben eldöntött osztályszám, és a jogszabályban előírt osztálylétszám függvényében az intézményvezető dönt a felvételről. Amennyiben iskolánk az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, bizottságot hív össze, és tanácskozik a döntés meghozatala előtt. A bizottság tagjai a fenntartó képviselője, az intézmény vezetője, az intézményvezető-helyettes (óvodai), az iskolalelkész, és a leendő elsős tanítók.. Javaslatukat figyelembe véve hozza meg döntését az intézményvezető.

X.2 A döntés során figyelembe vett prioritás

1. intézményeink dolgozói, fenntartónk munkavállalói, presbiterek gyermekei 2. a családnak aktív kapcsolata van a fenntartó egyházközséggel3. saját óvodánkból jelentkeznek4. testvérgyermek óvodánkba, iskolánkba jár, járt5. bizalmuk van az iskola felé

A felvétel tárgyában meghozott határozatokat postakönyvben iktatott levélküldeményben küldjük meg a szülők, gondviselők részére. Egyben tájékoztatjuk a beiratkozás időpontjáról, és a szükséges dokumentumokról.A szülő gondviselő személyesen járhat el a beiratkozás alkalmával.A tanulók beírása az erre a célra rendszeresített nyomtatványon történik, az eredeti dokumentumok bemutatása mellett.

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; a gyermek lakcímkártyáját; az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

A tanulók beírását az intézményvezető, vagy általa kijelölt személy végzi.A beírást követően az ívek hiteles másodlatát továbbítjuk a Fenntartónak.A diákigazolványok megrendelése a beíratást követő 8 napon belül megtörténik az e célt szolgáló elektronikus felületen.

55

XI. Egészségnevelési program

XI.1 Bevezető gondolatok

A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében óriási felelősség és számos feladat hárul az iskolákra, s különösen e tantárgyat vagy modult oktató pedagógusokra. Az egészségügyi kultúra az általános műveltség szerves részét képezi, az egészségtan oktatása pedig az általános emberi műveltség megszerzésének alapvető tényezője. Iskolánk össztevékenységében kiemelt szerepet szánunk az egészséges életmódra nevelésnek, hiszen a minőségbiztosítás keretén belül a partnereink is elvárják ennek előtérbe helyezését.

Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék és növeljék befolyásukat a saját egészségük meghatározói felett annak érdekében, hogy egészségük jobb legyen.

Az egészségfejlesztés a következő kulcsterületeken valósul meg:

- Család- és gyermekvédelem.- Lelki egészség.- Szexuális magatartás és egészség.- Szájhigiéne.- Szív- és érrendszeri betegségek.- Daganatos betegségek.- Balesetek.

XI.2 Iskolánk egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai

A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében.

A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében - foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel:

- a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, dohányzás,- a családi és kortárskapcsolatok,- a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport,- a személyes higiénia,- a szexuális fejlődés területén.

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásának feladata.

XI.3. Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységformák

Testi, szellemi adottság, higiéniai kultúra fejlesztése. Prevenciós fogápolás az alsó tagozaton.

56

Családi életre nevelés. Életvezetési ismeretek tanítása. Egészséges és kulturált táplálkozás. Kézügyesség fejlesztése különféle tevékenységekkel (gyurmázás, rajzolás ).

Adjunk tájékoztatást a dohány és más visszaélésre alkalmas anyagok természetéről, a szenvedélybetegség mibenlétéről, a szeszfogyasztás egyénre, családokra és közösségekre tett hatásáról.Célja, hogy a társadalmi érintkezésekhez szükséges jártasságokat, készségeket fejlessze (döntéshozás, visszautasítási módok) és kritikus gondolkodásra, szituációk helyes megítélésére neveljen. Tanítsuk meg a gyerekeket a „nem használat” értékére, az önvédelmi képesség egészségnevelő feladataira!

XI.4 Az iskolai egészségnevelés módszerei

Az egészségnevelési program elnevezés indokolt, mert a feladatokat és azok végrehajtásának konkrét megjelenéseit közös célrendszerből merítjük. Sikerre akkor számíthatunk, ha az előbb említett konkrét formák minél több szinten megjelennek.

Az iskolai környezet, a nevelők személyes példája önmagában nevelő hatású kell, hogy legyen.

A különféle tantárgyak tanítása során számtalan lehetőséget találunk. Kiemeljük az egészségtan, a hit- és erkölcstan, a biológia tantárgyak tanterveiben rejlő lehetőségeket, valamint az osztályfőnöki órák tematikáját.

Fontos, hogy az egészségnevelést a személyiségfejlesztés fontos összetevőjeként értelmezzük.

Rá kell mutatni a tevékenységek során a környezeti kultúrával való kapcsolódási pontokra.

Fontos összetevők a bűnmegelőzésnél említett témákkal való kapcsolatok.

Kiemeljük a drámapedagógiai módszerek jelentőségét.

Megemlítjük az iskolai elsősegély-nyújtó szakkört, valamint más, tanórán kívüli alkalmakat (vetélkedők, előadások).

Külön szólunk a mindennapos testnevelés által kínált lehetőségekről:

- testnevelés órák,- tömegsport foglalkozások,- iskolai házibajnokságok különféle sportágakban, iskolánkban rendszeresen szervezünk gyalogtúrát, kerékpártúrát, téli túrát, megemlítjük az iskola több sportág űzésére alkalmas sportudvarát.

XII. Környezeti nevelési program

57

XII.1 Alapvető értékeink, szemléletünk

„Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. Isten megáldotta őket és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó minden élőlényen!” (IMóz 1, 27-28)

A Biblia szerint Isten a teremtés során az emberre bízta a Földet és annak minden más teremtményét, hogy uralkodjon rajta.Ez az uralkodás azonban nem kizsákmányolást, hanem szeretetteljes gondoskodást jelent.

Alapvető elvek, értékek:

- Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.

- Az ökológiai gondolkodás kialakítása és fejlesztése.- Rendszerszemléletre nevelés.- Fenntarthatóságra nevelés.- A környezetetika hatékony fejlesztése.- Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés.- Tolerancia és segítő életmód.- A közösségi felelősség felébresztése.- Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése.- Az egészség és a környezet összefüggései.- Globális összefüggések keresése.

Az iskola jövőképe környezeti nevelési szempontból:

Szeretnénk, ha iskolánk belső környezetét az ott dolgozók, a tanulók és szüleik együtt alakítanák. Jó lenne, ha közvetlen környezetünk úgy válna egyre otthonosabbá és hangulatosabbá, hogy természetes anyagokat használunk, minél több zöld növényt találva a folyosókon és az udvaron is, figyelve az esztétikai szempontokra. Mindannyian odafigyelnénk az energia- és vízfelhasználásra, az előbb vázolt esztétikus külső kialakítására és megőrzésére. A kibocsátott hulladék egyre kevesebb lenne. A személyes példákon és tapasztalatokon át tanítványainkat megérintené a környezet iránti gondoskodó szeretet, és ezt máshol is képviselni próbálnák: otthonaikban, településünkön és minden körülmények között.

Célok hosszú távra:

- Elősegíteni az egyetemes természetnek a tiszteletét, megőrzését, beleértve az embert is annak környezetével, kultúrájával.

- Hozzájárulni a Föld természetes ökológiai folyamatainak a visszaállításához.- Segíteni az élő természet megmaradását.- Érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt.

58

- Képessé tenni a tanulókat arra, hogy együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok kezelésénél.

- Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakítását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát.

XII.2 Közvetlen célok és feladatok

Közvetlen célok:

- A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg.- A tantárgyak közötti kapcsolatok erősítése azért, hogy a tanulók egységesen lássák az

egy témához tartozó ismereteket.- A pedagógusok, felnőtt dolgozók, szülők személyes példát adjanak.- Az iskola tisztaságának javítása.- Takarékoskodás a vízzel, az elektromos energiával.- A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, hogy meg tudják látni az értékeket és

a problémákat, valamint ápolni tudják a hagyományokat.- Gyermekeink váljanak a közvetlen környezetük, szülőföldjük, hazájuk

védelmezőivé.- Fejlesszük a problémamegoldó gondolkodást és az önálló ismeretszerzés

képességét.

Feladatok:

- Tantárgyak közötti projektek kidolgozása.- Képzések, továbbképzések, szülőkkel együtt tartott alkalmak.- Az iskolai tisztasági színvonalának emelése.- Hulladékgyűjtések alkalmával a szelektív hulladékgyűjtés tudatosítása.- Helyes vásárlói szokások kialakítása.- A technikai feltételek fügvényében iskolarádió beindítása és iskolaújság

használata.- A természetben végzett kísérletek, megfigyelések.- Kiállítások szervezése, látogatása.- Vetélkedők, előadások szervezése.- Faültetés, madáretetés.- Túrák, kirándulások szervezése.

XII.3 Módszerek, eszközök, szervezés

- Azon vonatkozások gyűjteménye, melyek tanórai foglalkozásokon hozhatók szóba:

A magyar nyelv és irodalom tantárgyak keretein belül ismerjék meg a környezeti értékeket bemutató alkotásokat, valamint az anyanyelv gazdagságával legyenek képesek kifejezni a hozzájuk fűződő érzelmeiket. Drámajátékok alkalmazása. Fejlesszük az egyéni és társas alkalmazkodás képességét. Tudatosítsuk a lényeges és lényegtelen információk kiszűrésének a fontosságát.

59

- A történelem tanítása során megismertethetjük a helyi történelmi értékeket, alakíthatjuk a hagyományok tiszteletét. Megbeszélhetjük, milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, és a változások milyen hatással vannak a gazdálkodásra, életmódra, a közösségi normák alakulására.

- A matematika tantárgy oktatása közben alkalom nyílik a környezeti összefüggések matematikai módszerekkel való elemzésére, táblázatok, grafikonok értelmezésére. A statisztika szerepének hangsúlyozása. A tanulókban alakuljon ki a logikus gondolkodásra, következtetésre való képesség, a rendszerben való gondolkodás.

- A fizika tantárgy kapcsán tanítványaink váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; ismerjék meg az élő szervezetre káros hatásokat; ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az életjelenségek közötti analógiákat; tudják értelmezni a környezeti változások törvényszerűségeit; mérjék fel, hogy az erőforrások használata milyen felelősséggel jár.

- A földrajz tanulása során a gyerekek szerezzenek tapasztalatot a közvetlen élő és élettelen környezetükről; érzékeljék a lezajló változásokat, azoknak hatásait tudják értékelni; ismerjék meg a globális problémákat; őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit.

- Biológiai tanulmányaik során a diákok ismerjék meg a globális problémák megelőzési és mérséklési lehetőségeit; ismerjék meg az élőlények felépítését, a globális értelemben vett szervezeti működését; ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat; alakuljon ki az ökológiai szemléletmód.

- A kémia tanítása közben ismertessük meg a gyereket a környezetbiztonsághoz

szükséges ismeretekkel; a környezettudatos magatartás összetevőivel; a környezeti elemek egyszerű vizsgálatával; a különféle technológiák természeti és gazdasági hatásaival.

- Az ének-zene oktatása közben meg tudjuk mutatni a természeti és művészeti szépség rokonságát; a természet zenei ábrázolásának módjait; a népdalok szerepét; a természet hangjait, mint akusztikus élményeket.

- A rajz és vizuális kultúra tanításánál meg kell mutatni a képzőművészeti alkotások által nyújtott lehetőségeket; a hagyományőrzés terén a népi építészet,

díszítőművészet értékeit; a műalkotások környezeti nevelési szempontból való elemzését; a tartalom és a forma összefüggéseit; a hagyományos alapanyagok

esztétikáját és egyéb előnyeit.

- A testnevelés tanítása során nem feledkezünk meg a környezeti hatások és az egészség összefüggéseiről; a szabadban végzett foglalkozások esztétikai élményéről; a régi magyar mozgásos játékok alkalmazásáról.

- Az osztályfőnöki órák számtalan lehetőséget kínálnak a komplex megközelítésre.

Tanórán kívüli lehetőségek:

- Természetjáró szakkör.60

- A Föld napja.- Madarak és Fák napja.- Versenyek, vetélkedők szervezése.- Az iskolai étkeztetés során adódó lehetőségek kihasználása.- Az iskolai környezet kampányszerű és következetes rendezése, szépítése.- A diákok kreativitását alapul vevő alkalmak.

XII.4 Kapcsolatok, a továbbfejlődés lehetőségei

Kommunikáció

A környezeti nevelés során nélkülözhetetlen a kommunikáció különféle lehetőségeinek alkalmazása. Legalább ilyen fontos azonban, hogy a nagy számú írott, hallott és látott média-irodalomban, mérlegelve tudjanak tanítványaink tájékozódni. Meg kell őket tanítani a szereplésre, fellépésre, az előadások módszertanának alapjaira. Végzett munkájukról adjanak számot szóban, írásban vagy akár más módon is.

Kapcsolatok

A feladat komplex jellegéből következően nélkülözhetetlen a sokrétű együttműködés. Az iskola keretein belül szükség van a tanárok közös kiindulási pontjának meghatározására, a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolatok keresésére.Ezen felül figyelemmel kell kísérni az önkormányzati programokat, egyéb lehetőségeket.Legyen lehetőség például múzeumlátogatásra, tájházak megtekintésére, építészeti és közlekedési emlékek megtekintésére, nemzeti parkok és egyéb tájvédelmi körzetek közelségének kihasználása.

61

XIII. Az iskola helyi tanterve

62

XIII.1 Az iskola által választott kerettanterv megnevezése

Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül:

A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet: 1.sz. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára 2.sz. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára

A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 6.melléklet

7.9. sz. melléklete: “Testnevelés és sport kerettanterv (heti 3 óra) 1-12. évfolyam számára”

A Református Pedagógiai Intézet állásfoglalásai:1/2013. sz. állásfoglalás a MRE hittanoktatási kerettantervének a köznevelés tartalmi szabályozásába való illeszkedéséről

A Református Pedagógiai Intézet az MRE Zsinata 243/2012. sz. határozatával kiadott, „A Magyarországi Református Egyház hit- és erkölcstan kerettanterve” című dokumentumot az 51/2012. EMMI rendeletben értelmezett „a miniszter által jóváhagyott kerettanterv”-vel azonos jogi érvényű kerettantervként értelmezi eljárásrendjében, szakmai tanácsadói tevékenységében és a köznevelési tartalmak kialakítása során.

2/2013. sz. állásfoglalás a helyi tantervbe az erkölcstan és az etika tantárgyak helyett a hit- és erkölcstan tantárgy beépítéséről

A Református Pedagógiai Intézet az 51/2012. EMMI rendelet mellékleteként a miniszter által kiadott kerettantervek helyi tantervvé átdolgozása kapcsán felkéri a rendeletben érintett református köznevelési intézményeket, hogy munkájuk során az MRE 1995. I. tv. 31. § értelmében, a kerettantervben az általános iskolára meghatározott erkölcstan tantárgy helyett a helyi tantervben hit- és erkölcstan tantárgyat építsenek be a pedagógiai programjukba,

amelyet a történelmi egyházak közti megállapodás értelmében felekezeti jelleggel és a felekezetek közötti együttműködés keretében valósítanak meg,

a református hit- és erkölcstan oktatás oktatására járó tanulók esetében az MRE Zsinata 243/2012. sz. határozatával kiadott „A Magyarországi Református Egyház hit- és erkölcstan kerettantervének” megfelelően.

63

XIII.2 Tantárgyi struktúra és óraszámok

A kötelező tantárgyak és minimális óraszámok1-4. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf.Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6Idegen nyelvek       2Matematika 4 4 4 4Hit- és erkölcstan 1 1 1 1Környezetismeret 1 1 1 1Ének-zene 2 2 2 2Vizuális kultúra 2 2 2 2Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel.

64

Kötelező tantárgyak, minimális óraszámok 5-8. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf.Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4Idegen nyelvek 3 3 3 3Matematika 4 3 3 3Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2

Hit- és erkölcstan 1 1 1 1Természetismeret 2 2Biológia-egészségtan 2 1Fizika 2 1Kémia 1 2Földrajz 1 2Ének-zene 1 1 1 1Vizuális kultúra 1 1 1 1Dráma és tánc/Hon- és népismeret* 1

Informatika 1 1 1Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

*A két tantárgy valamelyikének választása kötelező.

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel.

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése VáltozatMagyar nyelv és irodalom A változatMatematika B változatFizika B változatKémia B változatBiológia-egészségtan A változatÉnek-zene felső tagozat A változatÉnek-zene alsó tagozat A változat

65

XIII.3 A választott kerettanterv feletti óraszám

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal, figyelembe véve a Magyarországi Református Egyház közoktatási törvényének 31.§.

„Református közoktatási intézményben:(1) A Nemzeti alaptanterv, illetve a kerettanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló

jogszabályokban megfogalmazott hitoktatás tantárgya hit- és erkölcstan és az egyházi ének tantárgy� keretében valósul meg. Ezen tantárgyak óraszáma nem vehetőfigyelembe a tanuló kötelező és választható óraszámának napi és heti összegzésekor.

(2) Az 1-13. évfolyamon a hit- és erkölcstan tantárgy oktatása tanrendbe iktatottan, legalább heti 2 órában kötelező, azok nem pótolhatóak, illetve nem vonhatók össze áhítattal, vagy más közösségi alkalommal.

(3) Az egyházi ének tantárgy iskolatípusonként legalább két évig (négyévfolyamos középiskola esetén legalább egy évig) rendes tantárgyként, tanrendbe iktatottan heti 1 órában kötelező, más órával nem helyettesíthető és nem vonható össze.”

66

Óraterv a helyi tantervhez 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf.Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6Idegen nyelvek       2Matematika 4 4 4 4Hit- és erkölcstan 1 1 1 1Környezetismeret 1 1 1 1Ének-zene 2 2 2 2Vizuális kultúra 2 2 2 2Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1Testnevelés és sport 3 3 3 3Néptánc 2 2 2 2Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3Magyar nyelv és irodalom (szabadon tervezhető órakeretből) 1 1 2 2

Matematika (szabadon tervezhető órakeretből) 1 1

Környezetismeret (szabadon tervezhető órakeretből) 1 1

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27Hit- és erkölcstan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ (1) a) szerint)

1 1 1 1

67

Óraterv a helyi tantervhez 5–8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf.Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4Idegen nyelvek 3 3 3 3Matematika 4 3 3 3Hit- és erkölcstan 1 1 1 1Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2Természetismeret 2 2    Fizika     2 1Kémia     1 2Biológia-egészségtan     2 1Földrajz     1 2Ének-zene 1 1 1 1Hon- és népismeret 1      Vizuális kultúra 1 1 1 1Informatika 1 1 1Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1Testnevelés és sport 3 3 3 3Néptánc 2 2 2 2Osztályfőnöki 1 1 1 1Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3Magyar nyelv és irodalom (szabadon tervezhető órakeretből) 0,5 1

Matematika (szabadon tervezhető órakeretből) 1 1 1

Informatika (szabadon tervezhető órakeretből) 1 0,5

Egyházi ének(szabadon tervezhető órakeretből) 1 1

Biológia-egészségtan (szabadon tervezhető órakeretből) 1

Fizika (szabadon tervezhető órakeretből) 0,5

Kémia (szabadon tervezhető órakeretből) 0,5

Földrajz (szabadon tervezhető órakeretből) 0,5

Természetismeretszabadon tervezhető órakeretből) 0,5

Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31Hit- és erkölcstan(nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ (1) a) szerint) 1 1 1 1

A kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető óraszámmal megnövelt tantárgyak esetében készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására, elmélyítésére fordítják pedagógusaink a megnövekedett időt.

68

Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, valamint Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja.

Iskolánk a heti 5 testnevelés és sport tantárgyat, 3+2 arányban megbontva 3 óra testnevelés és sport, illetve 2 óra néptánc tantárgy megosztásban tanítja.

Iskolánkban a tanulók idegen nyelvi órákon az angol nyelvet tanulják.

69

XIII.4 Összesített óraterv a helyi tantervhez

ÖSSZESÍTETT ÓRATERVTantárgyak 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 8 4 4,5 4 4Angol nyelv 2 3 3 3 3Matematika 5 5 4 4 4 4 4 4Hit- és erkölcstan 2 2 2 2 2 2 2 2Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2

Természetismeret 2 2,5Környezetismeret 1 1 2 2Fizika 2 1,5Kémia 1,5 2Biológia-egészségtan 2 2Földrajz 1,5 2Ének-zene 2 2 2 2 1 1 1 1Egyházi ének 1 1Hon- és népismeret 1Vizuális kultúra 2 2 2 2 1 1 1 1Informatika 1 1 1 1,5Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1

Testnevelés és sport 3 3 3 3 3 3 3 3Néptánc 2 2 2 2 2 2 2 2Osztályfőnöki 1 1 1 1Felhasználható órakeret 25 25 25 27 28 28 31 31Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 28 28 31 31

70

XIV. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Oktató-nevelő munkánk során olyan nyomtatott taneszközöket használunk a tananyag feldolgozásához, melyet az oktatásért felelős miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl használt eszközök jegyzéke megtalálható az egyes tantárgyak helyi tanterveinél. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

A szülőket a megelőző tanév második félévében tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. (20/2012. EMMI rendelet 82. § (5).)A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni,

amelyek több tanéven keresztül használhatók. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát

csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Feleljen meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveknek (motiváljon, szövege

feleljen meg az életkori sajátosságoknak, ábrái és feladatai segítsék az önálló ismeretszerzést).

Tartalmazzanak elegendő feladatanyagot a biztos eszköztudás kialakításához, begyakorlásához, felzárkóztatáshoz, differenciáláshoz, a logikus gondolkodás és a problémamegoldó képesség magasabb szintű fejlesztéséhez.

A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat. Ezen taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

Az iskola hagyományos tornafelszerelése: fehér póló, rövid nadrág, fehér zokni és tornacipő.Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg.

A térítésmentes tankönyvellátást az iskolánknak első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulók számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítania. (2011. évi CXC tv. 97.§ 22. bekezdés) A többi évfolyamokon a térítésmentességet az iskolai könyvállományunk tartós könyveinek kiosztásával tudjuk biztosítani.

A tankönyvellátás helyi szabályozásáról a következő törvények, rendeletek az irányadók: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. a 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről a tankönyvpiac rendjéről elfogadott 2001. évi XXXVII. Tv., annak módosítási

rendeletei a Magyarország költségvetéséről szóló, évente megjelenő törvény

71

A tankönyvellátás helyi rendjének szabályozásakor a következő elveknek kell érvényesülni: a tankönyvrendelést az igazgató állítja össze az egyes tantárgyakat tanító

pedagógusokkal együttműködve a tankönyvválasztás a Református Köznevelési és Közoktatási Intézet ajánlásaira épül a tankönyvválasztás az Oktatási Miniszter által hivatalosan tankönyvvé nyilvánított

könyvek jegyzékéből történik szakmailag korrekt, módszertanilag és szemléletében iskolánk értékrendjéhez illő

könyveket keresünk – figyelembe véve más, hasonló profilú intézmények konstruktív tapasztalatait

figyelembe vesszük továbbá:- a szülők anyagi terhelhetőségét, a tankönyvek árát- a tankönyvek felépítését, a tananyag elrendezését, munkáltató jellegét- a csökkentett kerettantervnek megfelelő tantervi követelményeket,- a színes ábrákkal, illusztrációkkal való motiválást - az életkornak megfelelő szemléltetést,- a tankönyvek munkáltató jellegét, mennyire segíti a tankönyv az önálló

feladatmegoldást, a differenciálást Iskolai könyvtárunk állományának évenkénti bővítésével szeretnénk a kötelezően

feldolgozandó irodalmakat - a könyvtár számára - egy évfolyam tanulólétszámának elegendő példányban megvásárolni, továbbá a pedagógusaink szakmai és módszertani felkészülését segítő szak- és kézikönyveket az évente megjelenő fontosabb kiadványokkal bővíteni.

XIV.1 Tantárgyi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei

A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: A tanított tantárgyak tananyagának elsajátításához feltétlenül szükséges taneszközöket

igényeljük tanulóinktól, illetve a szülőktől. A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervében szereplő tananyagnak és az

abban felállított követelményeknek. A tartalmi használhatóság mellett figyelembe vesszük az egyes taneszközök árát és

kivitelét, sokoldalúságát, célszerűségét és használhatóságát.Az évfolyamonkénti szükséges taneszközökről a szülőket minden tanév előtt az azt megelőző második félév május hónapjában szülői értekezleten tájékoztatjuk, az összeállított iskolai jegyzékről.

72

XV. Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:

a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,

iskolai sportkörben való sportolással, kérelem alapján –sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott

igazgatói engedéllyel –sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

néptáncoktatással

XVI. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

Iskolánkban nincs tantárgyválasztási lehetőség, mert valamennyi tantárgyat kötelezően választani kell.Az igazgató minden év április 15. napjáig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a foglalkozásokról, amelyekből a tanulók választhatnak.A tájékoztató tartalmazza, –ha ez előre látható –hogy a foglalkozást melyik pedagógus fogja oktatni. Ha több tanár azonos foglalkozást szervez, a tanuló –a létszámhatárok figyelembe vételével –az általa választott tanár foglalkozásaira járhat.A tanuló május 15 napjáig adhatja le a foglalkozásmegválasztásával kapcsolatos döntését.Kiskorú tanuló esetén a foglalkozásválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri, –ha a gyermek nem cselekvőképtelen –gyermekével közösen gyakorolhatja.Az iskolánkba való beiratkozáskor valamennyi szülő nyilatkozik arról, hogy elfogadja az iskola pedagógiai programja szerinti református keresztyén szellemiségben történő nevelést-oktatást, melynek része a hit-és erkölcstan valamint az egyházi ének tantárgyak oktatása.

XVII. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Iskolánkban az esélyegyenlőség biztosítását fontos feladatnak tartjuk. Intézményünk alapelve, hogy elítéljük a bármilyen szempont szerinti hátrányos megkülönböztetést. Mindenkinek joga van egyenlő esélyekkel indulni az életben, és ez alappillére kell, hogy legyen az oktatásnak, nevelésnek.

Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl cél az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során:

a beiratkozásnál,

73

tanításban, ismeretközvetítésben, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában.

Az esélyegyenlőség biztosítása, a differenciált képességfejlesztés az iskola valamennyi írott szabályzatában és a tantestület szemléletében is megjelenik. A pedagógus minőségi értékelésének egyik meghatározó eleme: differenciálással az esélyegyenlőség biztosítása.Az egyenlő bánásmód elvének alkalmazása nemcsak a hátrányos helyzetű tanulók esetében kötelező, hanem minden tanulóra érvényes elv!A tehetségek felismerése, kibontakoztatása szintén kiemelt feladat. A versenyeken való részvétel, a szakkörön a felismerés, a gondozás, esélyt ad a valamilyen területen tehetséges tanulók továbbfejlődésére.

A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei: A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók

személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek,

tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is

Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-

értékelési eljárások alkalmazása Az intézményi esélyegyenlőségi tervben foglaltak megvalósítása

Az esélyegyenlőség megteremtésének kiemelt területei:

A Rózsai Tivadar Református Általános Iskola és Óvoda belvárosi területi elhelyezkedése és nyílt beiskolázási körzete miatt sokféle hatással érkező tanulót fogad.

1 Családi háttér, különböző körülmények–egyenlő esélyek A sikeres középiskolai felvételik érdekében felvételi előkészítő foglalkozásokat

szervezünk a nyolcadikos tanulóknak matematikából és magyarból. A foglalkozásokon a részvétel önkéntes és ingyenes.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók anyagi körülményei igen szerények, ezért tanulmányi kirándulásuk költségeihez az iskola alapítványa évek óta hozzájárul.

A könyvtárban elhelyezett számítógépek használatánál előnyben részesülnek azok a tanulók, akiknek otthon nincs számítógépük.

Alsó tagozaton valamennyi tanuló egész napos iskolás. A felső tagozatban 5. - 8. évfolyamon működik tanulószobai csoport, a szülők választhatják ezt a lehetőséget. Kifejezetten ajánljuk olyan diákjaink számára, akiknél otthon nem biztosított a tanuláshoz, felkészüléshez a segítség.

Az intézmény által biztosított programokban (ünnepélyek, rendezvények, kiállítások, versenyek) valamennyi tanuló részt vehet. A rászoruló gyerekek irányítása, motiválása a tanórán kívüli tevékenységekben az osztályfőnök, szaktanár, gyermekvédelmi felelős feladata.

A tömegsport foglalkozásokon való részvétel mindenki számára nyitott, ami azért is fontos, mert a sport az egészséges élet egyik alappillére. Ugyanakkor a

74

kiemelkedésnek, a sikerek elérésének is nagy a lehetősége. Az eredmények önbizalmat adnak a további teljesítményhez, a sport önfegyelemre tanít, a csapatsport a másikra figyelés képességét erősíti, a küzdelem megélése más területeken is erőt adhat.

Diákjainkat az egészséges életmódra és a környezettudatos magatartásra neveljük. Fontos tudatosítanunk, hogy életük minősége nagymértékben függ életmódjuktól. Rendszeresen tartunk az egészséges életmóddal kapcsolatos előadásokat, egészség napokat az iskolavédőnő és külső szakemberek meghívásával. Igyekszünk a gyerekekkel megismertetni, és szokásukká tenni a szelektív hulladékgyűjtést–évek óta benevezünk egy egy egész tanévet felölelő gyűjtési akcióba, programba.

Különböző képességek –egyenlő esélyek Az alsó tagozaton képességfejlesztő foglalkozásokon vehetnek részt azok a diákok, akik

valamely tanulási területen, képességeikben kiemelkedőek. Ezeken az órákon a különböző képességek további fejlesztése folyik.

A bukások számának és a lemaradók hátrányának csökkentése érdekében alsó tagozaton korrepetálásokat, felső tagozaton felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk.

A beilleszkedési, tanulási vagy magatartási zavarokkal küzdő diákjaink száma évről évre nő. Velük két főállású fejlesztőpedagógus dolgozik, egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások keretében. A beilleszkedési és magatartási problémákkal küzdő gyermekekkel az intézményi lelkészünk foglalkozik. Valamennyi tanulási nehézséggel küzdő tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési terv illetve fejlesztési napló készül, év végén összegezzük az elért eredményeket. A gyermeket tanító szaktanárok és a fejlesztő pedagógus között folyamatos a kapcsolattartás.

Intézményünkben, fejlesztőpedagógusok, logopédus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő, védőnő, segíti a tanítást-tanulást, beilleszkedést, és az integráció megvalósulását.

Kapcsolatot tartunk fenn a Családsegítő-és Gyermekjóléti Szolgálattal, a Református Pedagógiai Szakszolgálattal, a Gyermekpszichiátriai Ambulanciával és egyéb segítő szervezetekkel.

XVIII. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

A tanulók számára adott otthoni írásbeli és szóbeli feladatok a begyakorlást, a rögzítést, az önálló munkára nevelést, a problémameglátó és megoldó képesség és az értő olvasás fejlesztését szolgálja.

Az otthoni feladatok mindenkor a tanórai anyaghoz kapcsolódnak –beleértve a korábban tanultak felelevenítését, a kutatómunkát, beszámolók készítését is –mennyiségükkel figyelembe kell venni a tanulók életkorát.

A tananyagok egymásra épülnek, eredményt csak folyamatos munkával lehet elérni, ezért minden tanóra után adunk írásbeli vagy/és szóbeli házi feladatot. A szókincs kialakításához, a továbbhaladáshoz, a középiskolába való továbbhaladáshoz elengedhetetlen a fogalmak, definíciók, törvények megfelelő szintű megtanulása, begyakorlása minden tanórára. Az otthoni feladatoknak is elő kell segíteni a felzárkóztatást, tehetséggondozást.

75

Alsó tagozaton az egész napos iskolában, felső tagozaton tanulószobán készítik el az idejáró tanulók a mindennapi házi feladataikat. A nem tanulószobás gyerekek otthon elvégezhetik hétköznap írásbeli és szóbeli feladataikat, így azok elvégzése nem terheli hétvégén a tanulókat, sem egyik, sem másik esetben.

Versek, memoriterek megtanulására adott idő legalább 1 hét.

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk,

kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

Az otthoni tanulási idő a gyermek életkori sajátosságának megfelelő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) időt vehet igénybe tantárgyanként.

XIX. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

XIX.1 A számonkérések formái

Írásbeli beszámoltatásA különféle lehetőségekkel részletesen foglalkozik a 3.8. pont.

Szóbeli felelet, amely egy tanórai anyag számonkérésére szolgál általában, de kiterjedhet a régebben tanult tananyagra is.

Egyéb lehetőségek, melyek közül néhányat megemlítünk:

- Főleg a készségtárgyaknál alkalmazunk gyakorlati jellegű beszámoltatási formákat: mozgások, ének, kézimunka, számítógép segítségével készült összeállítások.

- Önálló felkészülés alapján történő tanulói kiselőadás.- Csoportos felkészülés alapján bemutatott szóbeli, írásbeli, esetleg más

lehetőségeket használó munka.- Tanulói egyéni és csoportos önértékelés

A tanulók értékelése 5-6. évfolyamon érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzatokkal történik. 5. évfolyamon, tanév elején a pedagógusok együttműködésével anyanyelvi, valamint a matematikai eszköztudást mérő diagnosztikus felmérést követően szövegesen, személyre szólóan kell meghatározni a fejlesztendő területeket. Értékelési időszak: negyedév, félév, év vége.

XIX.2 A számonkérésekkel szemben támasztott követelmények

76

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból tanulónként havonta az érdemjegyek száma el kell, hogy érje a heti óraszám felét. Ha a heti óraszám egy, akkor is havonta legalább egy érdemjegyet kapjon a tanuló.

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzet útján. A bejegyzéseket az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, az estleges hiányokat pótolja.

A tanulók tanulmányi munkájának egységes értékelése érdekében az írásbeli munkák pontszámainak átváltását a következő arányok alapján végzik a szaktárgyakat tanító nevelők.

- elégtelen (1) 0 – 33 %- elégséges (2) : 34 – 50 %- közepes (3) : 51 – 75 %- jó (4) : 76 – 90 %- jeles (5) : 91 – 100 %

A feladatsorok nehézségétől függően az arányok változtathatók.

Első évfolyamon az értékelés a fenti arányokat figyelembe véve az életkornak megfelelő jelzésekkel történik.

A félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, valamint a kötelező és választható tanórai foglalkozások eredményei kerülnek minősítésre.

XIX.3 Félévi és év végi minősítés

Az 1. évfolyamon és 2. évfolyam első félévében olyan szöveges értékelést, minősítést kell kapnia a tanulóknak, amelyik kifejezi, hogy kiválóan, jól vagy csak megfelelően teljesítette az elvárásokat, esetleg felzárkóztatásra szorul a tanuló. Ez utóbbi esetben a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Minderről, s arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola, tájékoztatást kell adni.

Teljesítményének minősítésére a következő kifejezések használhatók:

- kiválóan teljesített- jól teljesített- megfelelően teljesített- felzárkóztatásra szorul.

Az ismeretek, készségek, képességek, kompetenciák szintjének részletes értékelése, minősítése az OM szöveges értékelés szoftver segítségével történik.

A szöveges értékelés mellett félévkor és év végén tantárgyi dicséretet kaphatnak a tanulók, illetve a bizonyítvány gyenge rovatába az a tantárgy kerül beírásra, amelyből a tanuló gyengén teljesített.

77

A második évfolyam év végétől nyolcadik évfolyam év végéig a tanulók előmenetelét osztályzattal minősítjük:

- jeles (5)- jó (4)- közepes (3)- elégséges (2)- elégtelen (1).

Második évfolyam végétől a nyolcadik évfolyam végéig tantárgyi dicséretet kaphatnak a tanulók.A félévi értékelésnél „5d” jelölést használunk az értékelő naplóban és a tájékoztató füzetben is.Év végén az értékelő naplóban „5d” betűvel jelöljük, a bizonyítványba pedig „kitűnő” minősítést írunk.

Első-nyolcadik évfolyamon év végén, legalább hat tantárgyi dicsérettel rendelkező tanulók nevelőtestületi dicséretben részesülnek.

XIX.4 Értékelés tanév közben

Tanév közben első évfolyamon, és második évfolyam I. félévében a tanulók teljesítményét nem érdemjeggyel, hanem az életkornak megfelelő jelzésekkel értékeljük.

Második osztály évvégétől, nyolcadik évfolyam végéig a tanulók teljesítményének értékelése érdemjegyekkel történik:

- jeles (5)- jó (4)- közepes (3)- elégséges (2)- elégtelen (1).

DokumentációElső-nyolcadik évfolyamon az évközi és a félévi értékelés az értékelő naplóba és a tájékoztató füzetbe kerül.Az év végi értékelés az értékelő naplóba, a bizonyítványba és az anyakönyvbe kerül bejegyzésre.

XIX.5 A tanulói magatartás és szorgalom értékelésének, minősítésének formája és követelménye

XXI.5.1 Magatartás értékelése

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk, minden esetben szöveges formában.

78

Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:- a házirendet betartja;

- a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;- kötelességtudó, feladatait teljesíti;- önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;- tisztelettudó;- társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen,

segítőkészen viselkedik;- az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;- óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;- nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

Jó (4) az a tanuló, aki:- a házirendet betartja;- tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;- feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

- feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;- az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz

részt;- nincs írásbeli intője vagy megrovása.

Változó (3) az a tanuló, aki:- az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;- a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;- feladatait nem minden esetben teljesíti;- előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;- a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;- igazolatlanul mulasztott;- osztályfőnöki intője van.

Rossz (2) az a tanuló, aki:- a házirend előírásait sorozatosan megsérti;- feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;- magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;- társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;- viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;- több alkalommal igazolatlanul mulaszt;- több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy

ennél magasabb fokozatú büntetése.

79

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

XIX.5.2 Szorgalom értékelése

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk, minden esetben szöveges formában.

Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:- képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

- tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;- a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;- munkavégzése pontos, megbízható;- a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;- taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4) az a tanuló, aki:- képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;- rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;- a tanórákon többnyire aktív;- többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt

önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;- taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó (3) az a tanuló, akinek:- tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;- tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig

teljesíti;- felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;- érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;- önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre,

felügyelettel dolgozik.-

Hanyag (2) az a tanuló, aki:- képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;- az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;- tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;- feladatait többnyire nem végzi el;- felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

80

- a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;

- félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

XIX.5.3 Jutalmazás

Azt a tanulót, aki képességihez mérten

- példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,- vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken,

vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,- vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és

növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

Az iskolai jutalmazás formái.

Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

- szaktanári dicséret,- délutáni nevelői dicséret,- osztályfőnöki dicséret,- igazgatói dicséret,- nevelőtestületi dicséret,- fenntartói dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén

- szaktárgyi teljesítményért,- példamutató magatartásért,- kiemelkedő szorgalomért,- példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

81

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

XIX.5.4 Büntetés

Azt a tanulót, aki

- tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái:

- szaktanári figyelmeztetés,- nevelői figyelmeztetés,- osztályfőnöki figyelmeztetés,- osztályfőnöki intés,- osztályfőnöki megrovás,- igazgatói figyelmeztetés,- igazgatói intés,- igazgatói megrovás,- eltanácsolás

- tantestületi figyelmeztetés,- tantestületi intés,- tantestületi megrovás,

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

82

XX. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.Kiskorú tanuló esetén a foglalkozásválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri, –ha a gyermek nem cselekvőképtelen –gyermekével közösen gyakorolhatja.a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettese rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Az intézményben a tanulók számára az alábbi –az iskola által szervezett –egyéb (tanórán kívüli) rendszeres foglalkozások működnek:

tanulószoba: 5-8 évfolyam szakkörök, énekkar, iskolai sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások, felzárkóztató foglalkoztatások, egyéni foglalkozások, tehetséggondozó foglalkoztatások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, egyéb szabadidős foglalkozások.

Az alsó tagozatban egy-egy osztály egész nap együtt van, mivel a tanítási órák és szabad foglalkozások arányosan vannak elosztva a délelőtti és délutáni időszakban.A felső tagozatban négy évfolyamból szervezzük meg a tanulószobai foglalkozást.

A választható szakkörök esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a szakkör vezetésére.A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

83

XXI. A kötelező órára és az egyéb foglalkozásra felhasználható osztályonkénti óraszámok heti időkerete

Heti foglalkoztatási időkeretévfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. össz

esenA kötelező órára felhasznált órakeret

25 25 25 27 28 28 31 31220

hit- és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1Csoportbontás/ óraszám 3 3 3 3

Angol nyelv 2 3 3 3Informatika 1 1 1 1 1Egyéb foglalkozások/ óraszámSzabadfoglalkozás 27 27 27 28Tanulószoba 4 4 4 3Énekkar, szakkör 1 1 1 1Egyéni/kiscsoportos fejlesztés 2 2 2 2 2 2 2 2

Korrepetálás 2 2 2 2 2 2 2 2Tehetséggondozás 1 1 1 1 1 1 1 1Tömegsport foglalkozás 2 2 2 2 2 2 2 2

Összes felhasznált óra 52 52 52 55 51 51 56 56

Összes felhasználható óra 52 52 52 55 51 51 56 56 425

84

XXII. I Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

Magasabb évfolyamra léphet az a tanuló, aki sikeresen teljesíti az adott tanév tanulmányi követelményeit.

Minderről az év végi értékelés ad tájékoztatást. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból legalább „elégséges” osztályzatot kell elérnie.

Az év végi osztályzat megállapításánál a nevelők a tanév során végzett tanulmányi munkát és a megszerzett eredményeket veszik alapul.

A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tenni a következő esetekben:

Az intézményvezetője szakvélemény alapján, felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.

Az intézményvezetője engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse.

Egy tanév során 250 óránál többet mulasztott. Magántanuló volt.

Ha első évfolyamon valaki „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap év végén, a pedagógusnak a szülővel együtt fel kell tárnia ennek okait és együtt kell megállapodni a teendőkben, melyek a gyermek fejlődését a kívánt irányba terelik.

XXIII. Az otthoni, délutáni és tanulószobai írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

- A házi feladatok – mind a szóbeli, mind az írásbeli – a tanítási órán feldolgozott ismeretek gyakorlását, elmélyítését szolgálják.

- A házi feladat érdemjeggyel történő minősítése nem elfogadható, de a kiemelkedő munka, pl. önálló gyűjtőmunka szaktanári dicsérettel jutalmazható.

- A hiányzó házi feladat pótlólagos elvégzése szükséges, többszöri hiány esetén szaktanári figyelmeztetés jár a tanulónak.

- Fontos, hogy a délutáni és otthoni felkészülés mellett a gyerekeknek maradjon idejük életkori sajátosságuknak, gyermeki személyiségüknek megfelelő tevékenységekre; pihenésre, regenerálódásra, mozgásra, játékra.

- Ennek tükrében az otthoni és délutáni felkészüléshez az alábbi elveket és korlátokat alkalmazzuk.

A tanultak begyakorlása érdekében a tanulók otthoni (délutáni és tanulószobai) felkészülés formájában szóbeli és írásbeli házi feladatot kapnak.

Az osztályfőnökök és szaktanárok a házi feladatok, feladásakor figyelembe veszik a tanulók egyéni képességeit, életkori sajátosságait, aktuális állapotát és ezekből kiindulva differenciált formában is adhatnak feladatokat az otthoni és délutáni felkészüléshez.

85

Emellett folyamatos tanácskozást folytatnak a többi nevelővel, akik visszajelzésekkel tájékoztatják a délelőttös nevelőket a házi feladatokkal kapcsolatos tapasztalataikról.

Az otthoni, délutáni és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok típusukban megegyeznek.

Írásbeli feladatok: a tanóra anyagához kapcsolódó, az órai munkához hasonló feladatok, ill. a korábbi évfolyamokon tanult ismeretekhez fűződő ismétlő feladatok. A feladatok a tanulók teljesítményétől és képességeiktől függően differenciálhatóak is. Szóbeli feladatok: az órán tanult fogalmak, tételek, ismeretek megtanulása, megértése, ill. a témakör korábbi anyagainak ismétlése, és a kapcsolódó, korábbi évfolyamokon tanult ismeretek felidézése. Az írásbeli és szóbeli feladatok mennyisége együttesen nem haladhatja meg egy átlagos képességű diák esetén felső tagozatban tantárgyanként a 30 perc intenzív tanulást. Házi feladatok

hétvégére (szombatra-vasárnapra) lehetőleg annyi házi feladatot adunk, hogy az összességében ne befolyásolja a tanuló pihenését, regenerálódását.

Hétvégének a tantárgyak szempontjából az számít, ahol pénteken és hétfőn egyaránt van óra. Ennek megfelelően a csütörtök-hétfő vagy a péntek-kedd párosítások nem számítanak hétvégének. Munkaszüneti napok esetében az számít ide, ahol az előző és az azt követő napon is van óra

projekt és témahét alatt, ha a délutáni elfoglaltság miatt nem biztosított a megfelelő felkészülési idő, nem adunk házi feladatot, ha az azt követő napon is van ugyanazon tantárgyi óra!

az őszi, téli és tavaszi szünetekre hasonlóan adunk házi feladatot, mint hétvégén, de kizárólag annyit, mint egyéb esetben egy következő órára való felkészüléshez!

a nyári szünidőre (az évközi terhelés csökkentése érdekében) szabadon választhatóan adjuk fel a házi olvasmányokat. Ennek megtörténtét jutalmazhatjuk, szünidei elkészítésük elmulasztását nem büntetjük.

XXIV. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

XXIV.1 A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT)A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. § (9) bekezdése szerint az iskola az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjéről szóló rendeletében meghatározott mérési időszakban tanévenként a felnőttoktatásban és az 1-4. évfolyamon tanulók kivételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát azokon az évfolyamokon, ahol a testnevelés tantárgy tanítása folyik. Az érintett tanuló fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát a testnevelés tantárgyat tanító pedagógus végzi. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének (fizikai fittségének) mérése (20/2012. (VIII).31.) EMMI rendelet alapján:

81. §169 (1) Az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa - az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban - az (5) bekezdésben meghatározott országosan egységes mérési módszer és az annak alkalmazásához kifejlesztett eszközök alkalmazásával a nappali rendszerű iskolai oktatás rendje szerinti tanulók részvételével ellátja a tanulók fizikai állapotának és edzettségének (a továbbiakban együtt: fizikai fittség) mérésével kapcsolatos feladatokat. A tanulók fizikai fittségi mérésének célja a tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése a tanulók fizikai fittségi szintjének feltárásával.

86

(2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott fizikai fittségi mérés eredményeit a mérést végző pedagógus - a mérésben érintett tanulónként - rögzíti és feltölti az (5) bekezdés szerinti informatikai rendszerbe.

(3) A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az iskola testnevelés tantárgyat tanító és az iskola igazgatója által kijelölt egyéb pedagógusai tanévenként elemzik, és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából - elsősorban az iskolai testnevelésórák keretei között - szükséges intézkedéseket.

(4) A fizikai fittségi mérések iskolai adatai alapján az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai tanévenként javaslatot tehetnek a nevelőtestület részére a pedagógiai program részét képező iskolai egészségfejlesztési program módosítására.

(5) A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (a továbbiakban: NETFIT) a tanulók fizikai fittségi mérésének adatait rögzítő, a 4. mellékletben meghatározott tartalmi keret szerinti informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer. A NETFIT rendszerbe azonosításra alkalmatlan módon feltöltött tanulói eredményeket a NETFIT-et támogató informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer automatikusan kiértékeli.

(6) A fizikai fittségi mérés eredményeit a mindenkori tanév rendjéről szóló jogszabályban meghatározott mérési időszak utolsó napjáig az iskolának a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával fel kell tölteni a NETFIT rendszerbe. A fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást.

(7) A tanulók fizikai fittségi mérésének részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé. XXIV.2 Az iskolaorvos által végzett ellenőrzések és vizsgálatok

Súlymérés Magasságmérés Vérnyomásmérés

Az iskolaorvos a vizsgálatokat évente végzi a tanév elején összeállított iskola-egészségügyi terv alapján.

87

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A nevelőtestület elfogadta:2017. március 20.

Nevelőtestület képviselője

A szülői szervezet véleményezte:2017. március 21.

Szülői Szervezet elnöke

Az intézményvezető jóváhagyta:2017. március 23. Intézményvezető

PH

A fenntartó jóváhagyta a 4/2017. számú határozattal 2017. március 23. Fenntartó

PHA pedagógiai program nyilvánossága:

Eredeti példány található a Rózsai Tivadar Református Általános Iskola és Óvoda intézményvezetői irodájában

Hitelesített másolat elkérhető a titkárságon Olvasható az intézmény honlapján

88

ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

89

I. Bevezető

Az óvodánk pedagógiai programjával kapcsolatos előírásokat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban Nkt.), a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, valamint az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet (ÓNAP) szabályozza.

A nevelő és oktató munka az óvodánkban pedagógiai program szerint zajlik. A programunk készítésénél

az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára a Református Óvodai Nevelés keretprogramjára az Óvodai nevelés játékkal, mesével című minősített programra építettünk.

A Pedagógiai programot a nevelőtestület készíti, a szülői szervezet és a szakmai munkaközösség véleményezi, az intézményvezető és a fenntartó jóváhagyja.

A pedagógiai program nyilvános dokumentum, megtekinthető az intézmény honlapján és az épületben a helyben szokások módon, a vezetői irodában.

A nevelőtestületünk kiemelten fontosnak tartja, hogy a ránk bízott gyermekeket keresztyén értékrendnek megfelelően, szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó légkörben, a szülőkkel együttműködve neveljük. Alapvető értékeink a hit, a szeretet, az egymás megbecsülése, az elkötelezettség, a segítőkészség, a megbízhatóság. Elköteleződést érzünk a hagyományaink, a kultúránk, a környezetünk ápolásában, értékeink megőrzésében, közvetítésében. Hagyományt teremtettünk olyan állandó programok, rendezvények szervezésével, amelyek illeszkednek a gyermeki, szülői igényekhez, városunk életéhez, amelyek óvodánk arculatát is meghatározzák. Személyes mintaadással, udvarias, tiszteletteljes viselkedéssel, értékközvetítéssel nagyban hozzájárulunk a gyermekek keresztyén neveléséhez, a közösségformálásához.

A családi nevelés elsődlegességét tiszteletben tartva, a szülőkkel együttműködve neveljük a gyermekeket, sokoldalúan fejlesztjük személyiségüket, képességüket.Célunk, hogy a gyerekek az óvodáskor végére rendelkezzenek az iskola megkezdéséhez szükséges ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel, képességekkel. Hálásak vagyunk Istennek a ránk bízott feladatok ellátásáért.

„Hatalmas dolgot tett velünk az Úr, ezért örvendezünk.” (Zsolt 126,3).

90

A helyi pedagógiai programunk készítésénél az alábbi jogszabályokat vettük figyelembe:

2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról 1997. évi XXXI.tv. a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.)

Kormányrendelet 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

I.1. Az óvoda adatai

Név: Rózsai Tivadar Református Általános Iskola és ÓvodaSzékhely: 4242 Hajdúhadház, Kossuth u. 3. sz. Telephely: 4242 Hajdúhadház, Óvoda u. 1. sz.Telefon/fax: 06 52 384 907Fenntartó: Hajdúhadházi Református EgyházközségFenntartó címe: 4242 Hajdúhadház, Béke u. 2. sz.OM azonosító: 201239A program megnevezése: Óvodai nevelés játékkal, mesével keresztyén szellembenKelte: 2015. 09. 01.Az intézmény típusa: Többcélú közös igazgatású köznevelési intézményAz intézmény alapfeladata: óvodai nevelés

a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése.

A fogyatékosság típusának meghatározása:- egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy

magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermek: F83 Kevert specifikus fejlődési zavarok;

Az alapfeladathoz kapcsolódó egyéb feladatok:- Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek ellátása,- kiemelten tehetséges gyermekek ellátása,- a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló törvény szerint hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása.

Csoportok száma: NégyAlapító okirat alapján az Intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 120 fő

Az óvodák csoportjai: Csillagvirág csoport Delfin csoport Pillangó csoport Micimackó csoport

91

I.2. Helyzetelemzés

Óvoda bemutatása

A Rózsai Tivadar Református Általános Iskola és Óvoda Hajdúhadház központjában található. A Hajdúhadházi Református Egyházközség 2008-ban vásárolta meg, az akkor már mintegy 80 éve óvodaként működő önkormányzati óvoda épületét. Az óvoda 2008. szeptember 1-én nyitotta meg kapuját, Hajdúhadházi Református Óvoda néven. Egy évvel később az önkormányzattól bérelt épületben általános iskolával bővült az intézmény feladatellátása. 2014. szeptember 1-vel vette fel intézményünk a Rózsai Tivadar Református Általános Iskola és Óvoda nevet. Óvodánk 120 férőhelyes, négy csoportos óvoda. A csoportok vegyes életkorú gyerekekből állnak.Az óvoda épülete 2012-ben pályázati forrásból megújult, a mai kor igényeinek megfelelően szolgálja ki az óvodásainkat. Óvodánk világos, tiszta, rendezett, a dekorációk a jeles napokat és évszakok változásait tükrözik.Fenntartónk a Hajdúhadházi Református Egyházközség. az intézmény önálló adószámmal, számlaszámmal és a fenntartó által jóváhagyott, önálló költségvetéssel rendelkezik. A költségvetés keretén belül az intézmény önállóan gazdálkodik. A gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatokat az intézmény székhelyén látják el. Az óvodánkba a város egész területéről fogadjuk az óvoda szellemiségével azonosulni tudó családok gyermekeit. A gyermekek szociokulturális háttere különböző.Nevelési programunk az Óvodai nevelés játékkal, mesével keresztyén szellemben. Mindemellett kiemelkedő szerepet kap a hagyományápolás, tehetséggondozás.A szülőkkel együttműködve, egy boldog gyermekkor biztosításával igyekszünk megteremteni a gyermeki személyiség szabad kibontakozásának feltételeit.

I.3. Személyi feltételek

Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Óvodapedagógusaink Istentől kért bölcsességgel, szeretettel, a keresztyén értékek figyelembevételével nevelik a rájuk bízott gyerekeket. Természetes viselkedésükben domináns az elfogadás és a tolerancia. Az óvónő nevelőmunkáját csoportonként egy-egy dajka néni segíti. A tálalókonyhában egy konyhai dolgozó és egy kisegítő látja el a konyhai feladatokat. Az intézmény feladatainak ellátásában egy óvodatitkár, egy pedagógiai asszisztens és egy fűtő-karbantartó is segédkezik. Szakmai ismeretével, kötelességtudatával az intézményvezető és az intézményvezető helyettes biztosítja az óvoda jó működését.A Talentum szakmai munkaközösségünknek mindannyian tagjai vagyunk. Az intézmény, a vezető és a pedagógus pedagógiai-szakmai munkájának, fejlesztése, belső önértékelése céljából megalakult a Belső Önértékelési Csoport.Az óvodai nevelésünk eredményességéhez az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottak összehangolt munkája nélkülözhetetlen.Az óvodapedagógusok, a dajkák, a pedagógiai asszisztens szakképzettek.

92

A munkakör megnevezése óvodai intézményegységben

Létszám A munkaidő jellege A munkavégzés

helyszíne

Intézményvezető helyettes 1 Teljes munkaidő ÓvodaÓvodapedagógusok 8 Teljes munkaidő ÓvodaÓvodatitkár 1 Teljes munkaidő ÓvodaPedagógiai asszisztens 1 Teljes munkaidős ÓvodaDajka 4 Teljes munkaidő ÓvodaKonyhalány 1 Teljes munkaidő ÓvodaKonyhai kisegítő 1 Részmunkaidő ÓvodaFűtő-karbantartó 1 Teljes munkaidő Óvoda

I.4. Tárgyi feltételek

Az óvoda tárgyi feltételei megfelelnek a központilag meghatározott elvárásoknak. Csoportszobáink tágasak, tiszták, esztétikusak, otthonosak. Berendezéseit úgy alakítottuk ki, hogy megfeleljen a gyermekek testméreteinek. Játékeszközeiket a belső igényeiknek megfelelően, önállóan választhatják ki, mind ezek biztonságukat, kényelmüket szolgálják, melyek változatos színükkel, formájukkal, harmóniát sugároznak a környezetükben. A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelőek csoportszobák, a kiszolgáló helyiségek.Óvodánk játszó udvara homokos, füves, fás, virágos, ahol a gyerekek a tér, az udvari játékok adta lehetőségeket kihasználva szabadon mozoghatnak. Alapítványunk nagymértékben segíti a tárgyi eszközeink bővítését.A partnerekkel történő megbeszélések színhelye a nevelőszoba. Fejlesztőszoba, tornaszoba és orvosi szoba is rendelkezésünkre áll.

I.5. Óvodai program felépítése

93

Tevékenységi formák

Játék

II. AZ ÓVODA JÖVŐKÉPEII.1. Óvodakép

94

Nevelési célok

Anyanyelvi nevelés

A nevelés kerete

Az egészséges életmód alakítása Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés

Nevelési feladatok

Tevékenységi formákJáték

Verselés, mesélésÉnek, zene, énekes játék, gyermektáncRajzolás, festés, mintázás, kézi munka

MozgásA külső világ tevékeny megismerése

Munka jellegű tevékenységek

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

Az óvoda kapcsolatai:Család, bölcsőde, iskola, pedagógiai szakszolgálatok, fenntartó, társintézmények,

református pedagógiai szakszolgálat

A Rózsai Tivadar Református Általános Iskola és Óvoda a Hajdúhadházi Egyházközség nevelési intézménye, a magyar köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye.

Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, a szabad játék lehetőségét.

Az óvodai nevelés a családi nevelés kiegészítője a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig.

Érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes, családias légkörben biztosítjuk az óvodáskorú gyerek fejlődéséhez szükséges optimális feltételeket.

A keresztyén erkölcsök elültetésével, hitben és hitre neveljük a gyermekeket. Közvetlenül segítjük az iskolai beilleszkedéshez szükséges gyermeki

személyiségvonások fejlődését, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeinek és készségeink kibontakoztatását, az életkori és egyéni sajátosságokat, valamint az eltérő fejlődési ütemét.

Óvodánk tevékenységrendszerével, tárgyi környezetével, a dolgozók személyes példamutatásával segítik a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását.

Az óvodai nevelésben alkalmazott összehangolt pedagógiai intézkedések a gyermeki személyiséghez igazodnak, és biztosítják minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét.

Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelésében támogatjuk a befogadás lehetőségét, a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

Funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkció. Beszélő környezetével biztosítjuk a gyermek természetes beszélő és kommunikációs

kedvének fenntartását, a gyermeki kérdések támogatását, a mindennapi anyanyelvi, értelmi nevelést és fejlesztést.

II.2. Gyermekkép

A gyermek Isten ajándéka, joga van Jézus Krisztus megismeréséhez, érzelmi és értelmi életre, játékra, szabadságra, önmaga és társai iránti felelősségre, közösségi életre, nyelvi kultúrára.

Az óvodánk közösségében Krisztusi szeretet, és békesség veszi körül a gyerekeket. A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele mellett, a gyermeki

személyiség kibontakoztatásán keresztül, a befogadás, az esélyteremtés, az esélyegyenlőségek megteremtése érdekében - a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését,- a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek gondozását, fejlesztésé- a tehetséges gyermekek felismerését, fejlesztését fontos feladatnak tekintjük.

A gyermekközpontú óvodánkban a gyermeki személyiség kibontakoztatására, az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére törekszünk, biztosítva a szabad játék kitüntetett szerepét.

Bízzanak Isteni gondviselésben, önmagukban és másokban. Legyenek érzékenyek a lélek hangjára, fogékonyak a szépre, a jóra. Érdeklődjenek a környezetük iránt, legyenek nyitottak, befogadóak, ismerjék meg értékeinket.

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAIIII.1. Alapelveink

95

A gyermeki személyiséget az elfogadás, tisztelet, szeretet megbecsülés és bizalom övezi az Úr Jézus Krisztus gondviselő kegyelme, szeretete és az általa vezetett, hitben élő felnőttek ráhatása által. A gyermekekben megpróbáljuk elültetni azt a magot, amely a személyiség formálásában az emberi értékeket helyezi előtérbe. Hitben hitre nevelünk.A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását.Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai módszereknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző - köztük az innovatív - pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében védelmében tartalmaz.

Nevelési alapelveink Az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának

megerősítésére irányul Célunk szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelmi gazdagságot kölcsönző óvoda

megteremtése. Szeretetteljes légkörben gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az

érzelmi biztonságukról. A testi fejlődést, az egészséges életmódot és a jó lelki állapotot egyaránt fontosnak tartjuk.

A családokkal való sokirányú, a keresztyén szellemiség jegyében történő együttműködésre törekszünk.

A gyermek mindenekfelett álló érdekét kívánjuk érvényesíteni. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget, szeretetteljes gondoskodás és különleges

védelem, tisztelet és elfogadás, szeretet és megbecsülés illeti meg. A gyermek egyszeri, egyedi lényének felismerése, egyéni készségeinek és

képességeinek felelősségteljes fejlesztése a gyermek személyiségéhez igazodva. Kiemelt figyelmet fordítunk az egyenlő hozzáférés biztosítására, az emberi jogok

és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartására, valamint a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására.

A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodánk kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be.

Figyelünk arra, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesüljön színvonalas nevelésben.

Az óvodánkba járó halmozottan hátrányos helyzetű és egyéb problémákkal küzdő gyermekek nevelésére kiemelten figyelünk, fokozottan érvényesítjük – a rendelkezésünkre álló személyi és tárgyi feltételek segítségével - a differenciált fejlesztésüket.

A különleges bánásmódot igénylő gyermekekre vonatkozó szabályok figyelembevételével sajátos nevelési igényű gyermekeket is fogadunk, a Szakértői Bizottság véleménye alapján.

Indokolt esetben kezdeményezzük a szülőnél a Szakszolgálat igénybevételét. A Református Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusai, pszichológusai, logopédusai és egyéb szakemberei segítségünkre vannak a gyermekek szakszerű ellátásában.

Az óvodáskor nyelve a játék és a mese érzéki és szimbolikus jelrendszere. „Követve vezetés”, egymásra figyelés. Keveset, lassan, jót, gyakran ismételve. A nevelőmunka tudatos tervezése. A nevelő munkánkat Istentől kért bölcsességgel végezzük.

96

A gyermeki szabadság biztosítása, olyan kevés szabállyal, amely elősegíti a közös élmények és tevékenységek által a szocializációt, az erkölcsi tulajdonságok megalapozását.

A gyermek tevékenységére épülő tágan értelmezett tanulás. Sokoldalú tapasztalatszerzés felkínálása, olyan tudatosan kialakított feltételrendszer

segítségével – különösen a játék és a szabad mozgás területén –, amely a gyermekek érdeklődésére, szabad választására, aktivitására épít.

A gyermekek életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelelően élhessék meg kisgyermekkorukat, tanulják az őket körülvevő valóságos és mesei világot és saját magukat.

III.2. Hitvallásunk

A református nevelésünk alapját a keresztyén erkölcsi alapelvek érvényesülése, Isten igéjének útmutatása képezi. Az óvodánkban egyetemes és keresztyén emberi értékeket kívánunk közvetíteni. Isten dicsőségére, óvodásaink számára, hitben való szellemi és erkölcsi példát mutató közösséget kívánunk teremteni.

IV. AZ ÓVODA NEVELÉSI CÉLKITŰZÉSEI

IV.1. Általános célkitűzés

Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló része, nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek óvodába lépésétől az iskolába lépésig, az iskolai érettség eléréséig. Elősegítjük a gyermeki személyiség kibontakozását, a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével.Legyen életük természetes része az imádság, szeressenek énekelni, rajzolni, tudjanak játszani, legyenek kíváncsiak a mesékre, történetekre és azokat figyelmesen végig is tudják hallgatni. Legyen mozgásuk összerendezett, szókincsük gazdag, társas viselkedésük udvarias, lélektani értelemben kompromisszumképes. Magatartásukat környezettudatossá formáljuk, amely segíti őket abban, hogy Isten teremtett világát tiszteljék, őrizzék és óvják. A keresztényi hit értékrendje szerint neveljük a ránk bízott gyerekeket. Ráébresszük a gyerekeket arra, hogy minden, amit Isten teremtett szép és jó. Óvodáskor végére kapják meg mindazokat az élményeket, amelyek elősegítik az anyanyelvhez, a szülőföldhöz és református egyházunk közösségéhez való kötődés kialakulását.

Az „embernevelés” A családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve, gyermekközpontú óvodai élet

megteremtése.

97

Derűs, vidám, szeretetteljes, tevékenységre ösztönző, élményekre épülő környezet biztosítása.

Az egyéni képességek figyelembevételével, a mással nem helyettesíthető játék tiszteletben tartásával, környezetében jól eligazodó, jó kapcsolatteremtő képességekkel rendelkező, kíváncsi, felfedezni tudó, boldog, érzelmi telítettséggel rendelkező gyermekek nevelése.

Feladat:Az óvodai nevelés országos alapprogramnak és az Óvodai nevelés játékkal, mesével keresztyén szellemben című minősített programnak megfelelően:

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása. Egészségük óvása, megőrzése, betegségmegelőzés szokásainak alakítása. Testi szükségletek, komfortérzet biztosítása, mozgás, cselekvés, védelem, biztonság. Megfelelő szakemberek bevonásával-a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

Az érzelmi, az erkölcsi, a közösségi nevelés során érzelmi biztonság, szeretetkapcsolat, derűs, kiegyensúlyozott légkör, játék, mese, képzelődés, együttlét a társakkal, szocializáció biztosítása.

Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés. A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára alapozott tágan értelmezett tanulás. A környezettudatos magatartás kialakításához-, a környezet védelméhez és megóvásához, a fenntarthatósághoz kapcsolódó szokások kialakítása.

A különleges bánásmódot igénylő gyermekek egyéni differenciált fejlesztése. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó valamint a migráns gyermekek

nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és szabadságjogok védelmét.

Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatására, hátrányaik csökkentésére.

IV.2. Az óvodai nevelés filozófiájára épülő sajátos célkitűzés

Pedagógiai programunk alapjául az Óvodai nevelés játékkal, mesével óvodai programot választottuk, amelyet a kialakult szokásainkra, értékeinkre keresztyén szellemű nevelésünkre építettünk.

A 3-7 éves gyermek eltérő fejlődési ütemének és érési jellemzőinek szem előtt tartásával, a gyermeki személyiséghez igazított pedagógiai módszerek alkalmazásával, játékos keretek között alakul

- az egészséges sokoldalú személyiség, - a gyermek környezettudatos szemlélete, - a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, értelmi érettség.

A program egyenlő esélyt nyújt minden gyermek számára képességeik, tehetségük kibontakoztatására. Középpontban a játék áll, a játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melyet mindennap visszatérő módon, hosszantartóan, lehetőleg zavartalanul biztosítani kell.Az óvodáskor lételeme a játék, abban él és fejlődik. A játék közben gyarapodik szókincse, fejlődnek értelmi képességei, érzelmi, szociális, akarati tulajdonságai.

98

Nyelve a mese, amelyet megért, elképzel. Középpontban van a tágan értelmezett anyanyelvi nevelés. A mozgás, a zene, a kép, a szó együtt alkotják az óvodai nevelés jelrendszerét, melynek megjelenési formája a játék és a mese.A játék az óvodás gyermekek legkedveltebb tevékenysége és az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze.

Sajátos nevelési igényű gyermekeknél érvényesülnek a gyermekeket megillető jogok és csökkennek a sajátosságból adódó különbségek.A hátrányos helyzetű gyermekek összehangolt, integrált nevelése révén az esélyegyenlőség növekszik, az indulási hátrányok csökkennek, az iskolába való átmenet zökkenőmentesebbé válik.

V. AZ ÓVODA KÜLDETÉSNYILATKOZATA, ÉRTÉKEI

V.1. Küldetésnyilatkozatunk

„Szeresd azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből! Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked. Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról akár házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz!” (Móz. 6, 57)

A legfontosabbnak tartjuk, hogy a gyermekek otthonos, szeretetteljes, nyugodt, derűs és biztonságot adó környezetben nevelődjenek.

Nevelőmunkánkban megteremtjük a felszabadult mozgás sokoldalú élményét, ezáltal hozzásegítjük a gyermekeket ahhoz, hogy a környező világból minél több élményhez, tapasztalathoz jussanak.

Nagy hangsúlyt fordítunk a játék élményszerű és örömkeltő feltételeinek megteremtésére, hiszen általa ismerkednek meg a való világ csodáival, amely egyben tükörképe mindazoknak a tapasztalatoknak, amelyeket a gyermek átélt s a játék nyelvén megfogalmazott.

Fő törekvésünk, hogy a társaikkal és a felnőttekkel való együttműködés során elsajátítsák az együttélés szokásait, meg tanuljanak figyelni, alkalmazkodni, együtt érezni egymással, miközben tolerálják a másságot.

A személyiségfejlesztés során tiszteletben tartjuk a gyermekek egyéni különbségeit, figyelembe vesszük életkorukhoz igazodó szükségleteiket, hogy megterhelés nélkül készíthessük fel őket az iskolai életmódra.

Céljaink eléréséhez szükségünk van partnereink támogatására, hiszen csak közös együttneveléssel tudjuk formálni, alakítani a gyermekeket, hogy biztosan eligazodjanak a világ valóságában.

Munkatársaink széleskörű szakmai felkészültsége, innovációs törekvései, minőség iránti elkötelezettsége jelentik a biztosítékot céljaink eléréséhez

V.2. Nevelési értékeink

99

Nevelési értékek Pedagógiai feladatok

A mozgás prioritása A játékos mozgás, torna általa mozgásigény kielégítése, felkeltése, a mozgáskultúra fejlesztése, az egyéni szükségletekés képességek figyelembe vételével.A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészség alakítása, mozgásra késztető biztonságos környezet kialakítása.A testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség), a fizikai erőnlét, a koordinációs készségek és a térérzékelés tudatos fejlesztése.

Az egészséges életmód kialakítása és fenntartása

Az egészséges életmód, betegségmegelőzés, valamint abiztonságos környezet szokásainak alakítása.A gyermek komfortérzetének biztosítása és a testi fejlődés elősegítése.A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok megvalósítása.Rugalmas napirend biztosítása.

A játék elsődlegessége A szabadjáték elfogadása: az egyes gyerekek játékfejlődése, az egyéniségben rejlő lehetőségek támogatása, a társas együttműködésben rejlő lehetőségek támogatása.Derűs, nyugodt légkör biztosítása.A játék sokoldalú fejlesztőhatásának kibontakozásához változatos eszköztár biztosítása.A tárgyi környezet kiszolgáló funkciójának bővítése.

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés fejlesztése

Az interperszonális (személyközi) kapcsolatok új formáinak alakítása.Az énkép – önismeret – önértékelés fejlesztése.Értékek, normák kialakítása.Az erkölcsi nevelésalakítása, a jó és rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése saját élethelyzetben való megtapasztalása a dolgozók modellértékű bánásmódja során.A közösségi nevelés által az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás kialakítása, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete.

Működési értékek Működési feladatok

100

Minőség iránti elkötelezettség

A PP minőségi megvalósítása (a mozgás, a testséma, a percepció és a verbális fejlesztés).Helyi nevelési célok elfogadása, azokkal való azonosulás.Egyénre szabott, tudatos, célzott fejlesztés.Gyermek centrikus pedagógiai szemlélet, a gyermekek szeretete, tisztelete.Empatikus, nyugodt, biztonságot nyújtó légkör.A tevékenykedés, élményszerzés lehetőségeinek változatossága.Szakmai elhivatottság.Másság elfogadása, értékeinek tudatos közvetítése a gyermekek felé.Értékorientáltság, pozitív beállítottság.

Együttműködési készség A kommunikáció eszközrendszerének széleskörű alkalmazása a kommunikációs készségek, véleményalkotás, vitakészség fejlesztése.A döntések és a változások szervezése, a csoportmunka a közös célok megvalósításához. A dolgozókkal és partnerekkel való jó kapcsolat kialakítása.Társadalmi részvétel biztosítása: csoporthoz tartozás, szociálisérzékenység, szolidaritás, feladatvállalás, önkéntesség, civil kezdeményezőkészség.

V.3. Specialitásunk

A 3-7 éves gyerekek Krisztusi szeretetben történő nevelése, gondozása kiemelt feladatunk. A gyermekek egyéni és életkori sajátosságaikat figyelembe véve, a képességek, készségek sokoldalú és harmonikus fejlesztésével boldog, kiegyensúlyozott gyermekeket kívánunk nevelni. Arra törekszünk, hogy óvodánkat áthassa a keresztyén szellem, amelyben a gyermekek átélik, megtapasztalják az Isteni gondviselést, a feltétel nélküli elfogadást, a figyelmet, az egyéni törődést. Munkánkat meghatározza a felelősségtudat Krisztus és ember előtt. Célunk, hogy a gyermekeken keresztül a családok is bekapcsolódjanak a gyülekezet életébe.

VI. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

101

Az óvodai nevelés feladata a testi és lelki szükségletek kielégítése az egészséges életmód kialakítása az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés biztosítása az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.

VI.1. Az egészséges életmód kialakítása

A test a lélek temploma. Az Isten mindig gondot visel ránk, őrző szeretete biztosít a ránk bízott gyerekek megóvásáról, fejlesztéséről.

Cél : Testileg, lelkileg, szellemileg egészséges gyermekek nevelése.

A gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése során formálódnak az egészséges életvitelhez szükséges jártasságok, készségek, fejlődnek testi, lelki képességeik.

Feladat: A gyermekek gondozása, testi, lelki szükségletük kielégítése, egészségük

megóvása, ápolása. A testi fejlődés elősegítése. Az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés és a

betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése.

A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges, nyugodt, biztonságos, balesetmentes környezet feltételinek megteremtése, a környezet megóvására irányuló szokások alakítása.

Párhuzamos tevékenységek gyakorlásához elegendő idő, türelmes légkör, rugalmas napirend kialakítása.

A szokás és normarendszer közös kialakítása, összehangolt munka, azonos norma valamennyi csoportban dolgozó óvodapedagógus és dajka között.

Saját személyükkel kapcsolatos gondozási, testi szükségletek kielégítéséhez készségek, képességek fejlesztése, ezzel az iskolai beilleszkedés közvetett segítése.

A gyermek önállósági törekvéseinek, a tevékenységek szóbeli megerősítése. A mozgásigény, fejlettség terhelhetőség megismerése, fejlesztése – különösen a

sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek esetében -, egészségügyi szűrővizsgálatok kezdeményezése, szükség esetén megfelelő szakember bevonása.

A szülők egészségmegőrző, betegségmegelőző szokásainak megismerése, befolyásolása (szociokulturális háttér, gondozási szokások).

Egészségügyi szolgálattal együttműködve a teljes körű egészségfejlesztés kiépítése, és annak működtetése.

Szociális hátrányok enyhítése egyéni higiéniás problémák megoldásával.

A helyes napirend az egészséges életmódra nevelést szolgálja. Az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Benne: étkezés, alvás, szabad levegőn tartózkodás, tisztálkodás és sok-sok játéklehetőség.

Az egészséges életmód alakításának tartalma

102

GondozásA testi, lelki, szellemi egészség egyik alapvető feltétele a gyermek testi komfortérzetének biztosítása, a gyermeki szükségletek kielégítése. A gyermeket engedjük szabadon mozogni, szükség szerint WC-re menni, vizet inni, tisztálkodni a nap bármely szakaszában. A gondozási tevékenységek kiemelt jelentőségűek a gyermekekkel történő kapcsolatépítés, önállóságuk fejlődésének elősegítése céljából. Fontosnak tartjuk az óvónő–gyermek, a dajka– gyermek közötti bensőséges, meghitt, megértő viszonyt, a természetes testközelség meglétét, az óvoda dolgozóinak modellértékű kommunikációját, bánásmódját. Ennek kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az óvodát kezdő gyermekek tekintetében, a befogadás időszakában, a minél nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb szokáskialakítás érdekében. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése a tevékenységek többszöri gyakorlását teszi lehetővé, alakítja a gyermekek énképét, segíti önállóvá válásukat. A tevékenységben a felnőtt a gyermek egyéni fejlettségéhez igazodva ad segítséget, és tanítja, gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodáskor végére szükségletté válhat.

A napi életritmus megtervezésénél a gondozásra is elegendő időt kell biztosítani, hogy mindez nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg. Az iskolakezdéshez elengedhetetlen, hogy a saját személyükkel kapcsolatos gondozási, testi szükségleteik kielégítéséhez szükséges készségek, képességek kialakuljanak, mindezeket a feladatokat önállóan végezzék.

A testápolás, öltözködés, étkezés szokásrendszere

Az önálló testápolás, öltözködés, étkezés szervezettségét az óvodába lépés első pillanatától igyekszünk biztosítani.3-4 éves korban:Segítséggel, egyéni eltéréseknek megfelelően végezzék a maguk körül adódó testápolási, öltözködési, étkezési önkiszolgáló teendőket.4-5 éves korban:Kis segítséggel – egyéni eltérésüknek megfelelően – végezzék maguk körül adódó testápolási, öltözködési étkezési önkiszolgáló teendőket.5-7 éves korban:Önállóan végezzék (személyük körüli) a tisztálkodási, öltözködési, étkezési teendőket, szükség szerinti segítségadással.A szükség szerinti segítségadás: Folyamatos figyelemmel kísérést, elakadás esetén azonnali segítséget jelent.

Testi nevelés elősegítéseA testi nevelés magába foglalja:

a gyermek természetes mozgásigényének, a gyermek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés, testápolás, egészséges táplálkozás) kielégítését,

a gyermek egészségének, testi épségének védelmét, edzését, óvását, megőrzését.

MozgásA gyermek természetes mozgásigényét sokféle szabad és célirányos mozgástevékenységgel elégítjük ki. Ideális, jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetünkben naponta kapnak szerepet a mozgásfejlesztés spontán és tervszerű formái. A különböző mozgásformák gyakorlásával, a mozgásokhoz kapcsolódó szabályok megtanulásával egyre biztonságosabban használják a szereket, eszközöket, egyre jobban eligazodnak a térben. A rendszeres, örömmel végzett

103

mozgással a gyermeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk. A mozgást, finommotorikát fejlesztő játékoknak prioritást biztosítunk. Olyan tevékenységeket szervezünk, ahol a különböző szem-kéz, szem-láb koordinációk fejlődnek.

Levegőzés, pihenés és alvásA levegő: az egészséges életmód fontos eleme. Az évszakoktól és az időjárástól függően a lehető legtöbb időt kell a gyermeknek a szabadban töltenie.A gyermek természetes joga a csendhez, a pihenéshez való jog, ezért különösen ügyelünk a nyugalom feltételeinek megteremtésére.Pihenés és alvás feltételei:

tiszta levegő, kényelmes fekvőhely, nyugodt légkör, az altatás hangulatához illő mese, halk relaxációs zene, ének.

Testápolás, személyi higiénéA gyermek tisztaságigényének kialakítását biztosítjuk. Különös gonddal kell védenünk a gyermekek érzékszerveit. A bőrápolás, fogmosás, hajápolás, az orr tisztántartása és a WC-használat kapcsolatos tevékenységekben a gyermekek fokozott önállósággal vesznek részt.

ÖltözködésAz öltözködésnél fontos a sorrend megismertetése, valamint az időjárás és az öltözködés összefüggéseinek felismerése, egymáshoz igazítása. A szülőket arra ösztönözzük, hogy gyermeküket rétegesen öltöztessék, elvárjuk biztonságos, kényelmes cipő használatát mozgásos tevékenység közben.

Egészséges táplálkozásA gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetés keretében az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani. A kulturált étkezés elengedhetetlen feltétele az esztétikus eszközrendszer, valamint a tervszerűen átgondolt, kidolgozott szokás- és normarendszer, az óvoda dolgozóinak modellértékű jelenléte. Az étkezések önkiszolgálásra épülnek, az önállóság fejlődésére és a biztonságos eszközfogásra gyakorolnak kedvező hatást. 6-7 éves korban az ebédnél a – közösségért – végzett naposi munka örömének átélésére nyílik mód. A tápanyagszükséglet pótlását szolgálja a „Vitaminnap”, a gyümölcsről, a zöldségről a szülők felajánlásával. Az egészséges étkezési szokások fejlesztésére külön programokat szervezünk. Az egészségvédelmi hét programjai teremtenek játékos alkalmat arra, hogy a szülőkkel közösen a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének.

Lelki egészség fejlesztése, viselkedési szokások formálásaA testi, lelki, mentális egészség fejlesztésének célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermeknek a környezetéhez történő alkalmazkodását, és pozitív hatást gyakoroljon a gyermek személyiségének fejlődésére.

A lelki egészség fejlesztésének főbb feladatai az óvodában: a társas beilleszkedés megvalósítása a normatartás elsajátítása és a tevékenységek gyakorlása

A lelki egészségre nevelés területei az óvodában: az egészséges napirend gyakorlása, készséggé alakítása,

104

a hibás viselkedési módok kezelése, a stressz hatások kompenzálása, a gyermekektől érkező segítségkérések megértése és megoldása, szükség esetén esetmegbeszélés kezdeményezése, intézménypszichológus segítsége.

A feladatok komplex módon kapcsolódnak valamennyi feladathoz, átszövik az óvodai tevékenységeket.

A bántalmazás, erőszak megelőzése Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy gondviselő elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, olyan magatartást tanúsít, amely veszélyt jelent egészségi állapotára. Feladatunk az együttműködés a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében rejlik.

A gyermekek egészségének védelme, edzéseÓvodai élet egészét áthatja az egészségfejlesztés. A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megvalósításával segítjük elő a gyermek egészségének megóvását. Nagy figyelmet fordítunk a higiénés szabályok betartására (környezet tisztántartása, portalanítása, szükség szerinti fertőtlenítése, időjárásnak megfelelő réteges öltözködés, szabad levegőn való tartózkodás, folyamatos levegőcsere, a helyiségekben minél több zöldnövény elhelyezése).Az egészségnevelés terén a betegség megelőzésére, a prevencióra fektetjük a hangsúlyt.A balesetek megelőzését szolgálják a baleset elkerülése érdekében kötelezően betartandó szabályok megismertetése a gyerekekkel, a gyermekek által használt eszközök biztonságos elhelyezése, az udvari játékok átvizsgálása balesetvédelmi szempontból.Éves rendszerességgel kerül sor a védőnői, orvosi szűrésekre, vizsgálatokra (tartás, látás, hallás stb.).

A gyermekek tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérésével elsőrendű feladatunk a gyermek testi épségének védelme és a baleset megelőzés, amely magában foglalja a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak ellenőrzését és karbantartását, a hibaforrások megszüntetését. Fontos továbbá, hogy önmaguk és társaik testi épségének megóvására is neveljük a gyermekeket (konfliktuskezelés, tolerancia).A levegő, víz, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét. Figyelmet fordítunk minden évszakban a szabad levegőn való tartózkodásra.A fentiek megvalósítása hozzájárul a derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez, így kialakulhat az igény a későbbi egészséges életvitelre.

Egészséges környezet biztosításaHelyi sajátosságainkat, lehetőségeinket figyelembe véve, a környezetünket igyekszünk úgy alakítani, szépíteni, hogy az kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását, a környezettudatos magatartás megalapozását. Az udvaron egyedi megfelelősségi igazolással ellátott játszótéri eszközök szolgálják a biztonságos szabadtéri játékot.A csoportszobák berendezése, felszerelése, a gyermekekben az otthonosság és a jó közérzet biztosítását szolgálja.

Környezetvédelmi tapasztalat biztosításaAz élethez szükséges elemek – föld, víz, levegő – megfigyeltetése, megismerése, szellőztetés, séta, kirándulás, kísérletek alkalmaival alakítjuk a gyermekek pozitív gondolkodását a környezethez. (jó és rossz, tiszta és szennyezett levegő). A szelektív hulladékgyűjtés, a

105

hulladékok újra hasznosítása mindennapjainkban, de különösen környezetvédelmi napon előtérbe kerül (szülőkkel újrahasznosított tárgyak készítése).

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére A gyermekek a kialakított szokásoknak megfelelően felszólítás nélkül, önállóan végzik

a testápolási teendőket. Ismerik a tisztálkodási eszközök helyét, azokat megfelelően használják, tisztán tartják. Zsebkendőjüket köhögéskor, tüsszentéskor önállóan használják. Készségszinten használják az evőeszközöket (kanalat, kést, villát). Igénylik az asztal esztétikus rendjét. A kulturált étkezés alapvető szokásait ismerik (asztalnál ülve, halkan, csukott szájjal

étkeznek. Önállóan öltöznek, ruháikat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. Ruháikat védik a szennyeződéstől, a gyűrődéstől, és a megfelelő helyre teszik

(szekrénybe, illetve – pihenéskor – székre). Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, tisztaságára. Képesek beilleszkedni, alkalmazkodni, magatartásukban a normakövetés megjelenik. Ismerik a szelektív hulladékgyűjtés célját és gyakorlatának elemeit. Ismerik és betartják a balesetvédelmi magatartásformákat. A teljes körű egészségfejlesztés kialakítása, a prevenciós programok hatására a

gyermekek egészségi állapota kedvezően alakul.

VI.1.1. Egészségfejlesztési program

„Az egészség nem minden, de egészség nélkül minden semmi.”

Cél:Segíteni a gyermekek jelenlegi és későbbi egészséges életvitelét. Az egészség megvédéséhez szükséges szokások kialakításával közvetve hatást gyakorolni a szülőkre.

Feladat: Szomatikus nevelés (higiénés nevelés – testi, személyi, környezeti; aktív mozgásos

tevékenységek; egészséges táplálkozási szokások; betegségek, balesetek megelőzése; környezetvédelem)

Pszichohigiénés nevelés (egészséges életvezetésre nevelés – napi, heti életritmus; pozitív értékrend; reklám hatása – fogyasztói szokások; káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésére nevelés; stresszelhárítás – kudarctűrés, konfliktusmegoldás, önismeret, éntudat; döntésképesség; káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésére nevelés; érzelmi nevelés – érzelmek kezelése, empátia)

Szociálhigiénés nevelés (kommunikációs nevelés, barátságok kialakulása, társas kapcsolatok, egészségpropaganda)

A programunk alapjai: Minden nap zöldség, gyümölcs fogyasztása. A cukorfogyasztás csökkentése, egészséges élelmiszerek fogyasztása (hetente

legfeljebb egyszer-kétszer együnk édességeket, süteményeket). Vízfogyasztás, folyadékpótlás fontossága.

106

Mindennapos testnevelés, testmozgás.

A tevékenységek cél és feladatrendszere: Ismerkedjenek meg az egészséges élelmiszerekkel. Ismerjék meg a különböző napszakokban fogyasztható helyes ételfajtákat és a

megfelelő ételmennyiséget. A civilizációs betegségek kialakulásának megelőzése (fogak romlása, szívbetegségek,

elhízás stb.Egészségnevelő, egészségfejlesztő munka a családdal együttműködve valósítható meg eredményesen.

VI.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés fejlesztése

„Szeresd felebarátodat, mint magadat” (Mt. 22,39)

A Biblia példabeszédek által értékrendeket közvetít, és arra bátorít, hogy kövessük azokat. A keresztyénnevelés sajátossága, hogy az evangélium útmutatásai szerint éljünk, cselekedjünk. Engedelmességre, embertársaink iránti szeretetre tanít. Gyermekek legyenek nyitottak, befogadók a különbözőségek elfogadására, ahogy a Jézusi tanítás több példáját láthatjuk a bibliai történeteken keresztül.Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága, hogy a személyiségen belül az érzelmek dominálnak. Fontos, hogy az óvodába lépéskor pozitív attitűd jellemezze az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka és a gyermek-gyermek kapcsolatokat.A fejlődést segítő külső ráhatások közül a legfontosabb az anya személye. Itt az óvodában az óvónő az anyát, annak érzelmi biztonságot adó szerepét pótolja. Az ének- zenei játékok nagy segítséget jelentenek az érzelmi nevelésben (ölbeli játékok, ringatók, mondókák, dalok, csiklandozók, stb.).

„A játék és a mese a felnőtt részéről szeretet-megnyilvánulás.”

Cél:Kiegyensúlyozott, érzelmi biztonságot nyújtó otthonos, derűs, szeretetteljes, befogadó légkör, a családi nevelést kiegészítve.

Alakulnak a gyermekek társas szükségletei. Gazdagodnak az erkölcsi, esztétikai, intellektuális érzelmei. Fejlődik a közösséghez és különbözőségek elfogadásához való pozitív viszonyuk.

Feladat:Lehetőséget teremteni arra, hogy a gyerekek erkölcsi tulajdonságai együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, akarat, önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat - fejlődhessenek.

Fejlődik a közösséghez és különbözőségek elfogadásához való pozitív viszonyuk. Az újonnan érkező gyermek közösségbe történő befogadásának segítése. A befogadástól az óvodáskor végéig barátságos, családias környezet biztosítása, a

gyermekek életrendjének és közös tevékenységeinek megszervezése. Az erkölcsi nevelés alakítása, a jó és rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás,

igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése saját élethelyzetben 107

való megtapasztalása, a dolgozók modellértékű bánásmódja során. A gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó szokás- és normarendszer kialakítása. A közösségi nevelés, az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz

alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete. Társas kapcsolatok alakulásának segítése, a közösségi érzés elmélyítése a gyermek–

gyermek, gyermek-óvodapedagógus, gyermek-dajka viszonylatában, melyet pozitív attitűd jellemez.

A gyermekek szociális érzékenységének fejlesztése, az éntudat alakulásának elősegítése, az egészséges életvitelhez, a társadalmi élet mindennapjaihoz szükséges jártasságok, készségek alakítása.

A nevelésünk hagyományrendszerébe beépülő, ismétlődő, közös, örömteli tevékenységek szervezésével a szülőföldhöz való kötődés és a hazaszeretet érzelmi megalapozása, az összetartozás élményének erősítése.

Az etnikai nemzetiségi gyermekek szokásainak, kultúrájának, egyes elemeinek, megismertetése, identitástudatuk fejlesztése, sikeres szocializációjuk megvalósítása.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek különbözőségeinek elfogadása és tisztelete, valamint az egyenlő hozzáférés biztosítása.

A hátrányos helyzetű gyermekek rendszeres óvodába járásának segítése nyitott programokkal, családok bevonásával.

A szülők bizalmának megnyerése, szemléletének formálása a nevelési problémák közös megoldásában.

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés tartalma

A befogadás rendszereA befogadási időszak erősen meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához, ezért igyekszünk a szülőkkel együtt a lehető legnyugodtabb feltételeket megteremteni az újonnan érkező gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Bármely életkorban történik is a befogadás, a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás, a pozitív, elfogadó attitűd az óvoda minden dolgozójával szemben követelmény. Az óvoda dolgozóinak modellértékű kommunikációja és bánásmódja mintát jelent a gyermek magatartásának alakulása szempontjából.

A befogadás kapcsán főbb tennivalóink: Családlátogatással személyes kapcsolatfelvétel, környezettanulmány (anamnézis

felvétel). Anyás befogadás fokozatos időcsökkentéssel. Az együttlét biztonságot ad az új

környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermek napirendjét, szokásait. (A gyermekek kedvenc játékaikat, tárgyaikat, biztonságukat fokozó eszközeiket magukkal hozhatják).

A befogadásban egyidejűleg mindkét óvónő és a dajka is részt vesz. Megismerkednek a gyermekek a csoportszobában és az udvaron elhelyezett játékokkal, eszközökkel. Az óvodapedagógusok a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően közvetítik a tevékenységeket és közösen gyakoroltatják azokat. A tevékenységek megerősítése sok-sok érzelmi átéléssel, játékosan történik, figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, egyéni szokásait.

A befogadást és a gyermekek eddigi életének történéseit segíti megismerni az anamnézis lap. Az anamnézis lap az alapja a későbbi egyéni fejlődést követő dokumentációnak.

A csoportokban családias légkör megteremtésével, egyéni odafigyeléssel segítjük elő a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását, az évkezdés bizonytalanságának feloldását.

108

Lehetőséget biztosítunk, hogy érdeklődésüknek megfelelően válasszanak tevékenységet. Ösztönözzük az 5-7 éves gyermekeket, hogy szeretettel fogadják a kiscsoportosokat, segítsenek a szokások megismerésében.

Szokás és normarendszerA kereteket adó szokás- és normarendszer biztonságérzetet, nyugalmat jelent a gyermekek számára, kialakításában fontos az egyező nevelőhatás megteremtése, a két óvodapedagógus és a dajka közötti összhang.A szokás- és normarendszert minden nevelési év elején határozzuk meg.Alapja: a csoport fejlettségi szintje, a feladatok és tevékenységek rendszere, amelyet a csoportban meg kívánunk valósítani.

A szokás- és normarendszer napirendkövető. Tartalmi elemei mindazok az elvárások, amelyek:

a gondozás és egészséges életmód, teljes körű egészségfejlesztés, közösségi nevelés, társas kapcsolatok, a játék, mozgás, a tanulás területén normaként jelennek meg az óvodai életben.

Rögzítjük a sikerkritériumokat, valamint a felzárkóztatást, illetve a tehetséggondozás feladatait, amelyek meghatározása felelősségteljes gyermekismeretet követel.

Ismétlődő közös tevékenységek megszervezéseAz óvodában igyekszünk minden alkalmat célszerűen megragadni a közös ünnepek és hagyományok kialakítására. A közös tevékenység a gyermek fejlődésének serkentője.

A közösségi nevelés szempontjából kiemelt jelentőségűek: a közös ünnepek és hagyományok ápolása, a szűkebb és tágabb környezethez, a szülőföldhöz való kötődés alakítása, közös programok a szülőkkel.

A népi hagyományokra épülő ünnepi szokások megismerése, megőrzése, valamint a szűkebb és tágabb környezetünkhöz való pozitív viszony kialakítása által erősödik a társakhoz fűződő viszony, a szülőkhöz, felnőttekhez, az ismert környezethez, tájhoz, természethez való érzelmi kötődés, a hazaszeretet. Erősödik identitástudatuk, pozitív irányba terelődik az erkölcsi tulajdonságok alakulása. Az ünnepek kapcsán a közösen feldíszített csoportszobák, az ünneplőbe öltözött gyermekek, felnőttek látványa, a közös verselés, mozgás mind-mind az esztétikai érzelmek és a közösségi élet alakításának eszközei.

Társas kapcsolatokEgyszerre segítjük a gyermekek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését és „én tudatának” alakulását.

A csoportnak és a társaknak fejlesztő hatása van az egyénre, önbemérési lehetőséget nyújt, az „énkép”, az „én tudat” kialakítása szempontjából fontos.

Teret adunk az önkifejező, önérvényesítő törekvéseknek is, figyelünk arra, hogy az ún. „közösségi nevelés” az „én-fejlődés” vonalát ne nyomja el!

A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek

109

kielégíthessék természetes társas szükségleteiket. A különbözőségek elfogadására, tiszteletére neveljük őket (mintaadás, kommunikáció, bánásmód).

Rávezetjük a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek, egymástól

A gyermek nyitottságára építünk és segítjük, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.

A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be.

A különleges bánásmódot - kiemelt figyelmet- igénylő gyermekek nevelését az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek segítségével oldjuk meg.

A migráns gyermekek nevelésekor különös figyelmet fordítunk a migrációs traumák hatásainak kezelésére, az „én tudat”, a jövőkép gondozására gondolva.

Az udvarias magatartás formáinak elsajátítása által a gyermekek képessé válnak a társak ellentétes véleményének elfogadására, alakul a szülők, felnőttek iránti figyelmesség, tisztelet.

A csoportos, társas együttlét elemi szokásai: Hagyd játszani a másik gyereket! Ha rombolósdit játszol, a magadét építsd és rontsd el! Megegyezés szerint néhány otthoni játékszer behozható - de vigyázunk rá! Jobb a játék, ha együtt játszotok. Segíts, ha a másiknak szüksége van rá és te erősebb, ügyesebb vagy! (A másság

elfogadására neveljük őket.) Igyekezz örömet szerezni másoknak, ez neked is jó! A felnőtt (óvónő) tudta nélkül ne hagyd el a játszóhelyet! Légy csendben mesemondáskor, délutáni pihenő alatt!

Konfliktushelyzetekben minden esetben a megbeszélésen alapuló megegyezést, megoldáskeresést fogadjuk el.Az együttélés szempontjából lényeges a szabályokhoz való igazodás. ( Kevés, fontos, következetesen megtartott szabály!) Elemi tájékozódás az emberi kapcsolatokban.Naponta a napirendünkben is megjelenik az együvé tartozást, az összetartozást tükröző „összeülés”, együttlét, csendes percek ahol egymásra figyelünk, együtt vagyunk, meghallgatjuk egymást.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére Érzelmileg kötődnek óvodájukhoz, társaikhoz, a felnőttekhez. Igényükké válik a tevékenységekben való közös részvétel és együttműködés. Segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Természetes társas szükségleteik kielégítése során képesek a különbözőségek

elfogadására, tiszteletére. A gyermekek igényévé válik a helyes viselkedés, a mindennapi élet szokásainak,

szabályainak betartása. A tevékenységekben kitartóak, a megkezdett tevékenységet a megbeszéltek alapján

befejezik. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Igyekeznek legyőzni az akadályokat, konfliktushelyzetben képesek megegyezni.

110

A csoport meghatározott udvariassági szokásokat igyekeznek betartani (köszönés, figyelmesség, előzékenység, vendég köszöntése, kérés, megköszönés módja).

Ismerik szűkebb és tágabb környezetüket, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.

VI.3. Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés

Célunk a hit elemeinek megismertetése által az Istennel való kapcsolatra segítés. A Biblia üzenetén keresztül közvetítünk. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van.

Cél:Környezetükben jól eligazodó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező, szívesen beszélő gyermekek nevelése.

Az értelmi nevelés tevékenységeken keresztül, a kultúraátadás hatásrendszerében, az óvodai nevelési módszerek segítségével, elsődlegesen a gyermekek szabad játéka által valósul meg. Az értelmi nevelés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és a kommunikáció alakulásával.A kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik eszköze, egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. Célja a kapcsolat felvétele, az információ eljuttatása a másik emberhez. Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges, hogy az óvodapedagógus személyes példájával (odafigyelés, beszélgetés, meghallgatás), kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, teremtsen lehetőséget a monologikus beszédre, ennek fejlesztésére, bővítse szókincsüket, gazdagítsa kommunikációs ismereteiket (például érzelmeket kifejező gesztusaikat, arckifejezéseiket, testtartásaikat).Elősegítjük az érzelmek, érzések, gondolatok szóval, mozgással, vizuális eszközökkel történő kifejezését. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelünk, közben a természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartására, ösztönzésére törekszünk. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció, különböző formáinak alakítása – a beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van.

Feladat:A gyermek egyéni kíváncsiságára, érdeklődésére építve:

A kommunikáció, különböző formáinak alakítása, a beszélő környezet, a helyes minta a gyermekek természetes beszélő- és kommunikációs kedvének fenntartásával, ösztönzésével, szabályközvetítéssel és a gyermeki kérdések támogatásával.

Tevékenységekben az anyanyelv gazdagságának, multikulturális elemeinek megismertetése, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése, használatának gyakorlása.

A csoportban dolgozó óvodapedagógusok és a dajka beszédmintájának, kommunikációjának összehangolása.

A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése játékos cselekedtetés során, kommunikációs helyzetben az ok-okozati összefüggések felismertetése, környezettudatos magatartás megalapozása.

A kognitív képességek fejlesztése az egyre pontosabb, valósághű észlelés, a figyelem, a képzelet, a problémamegoldó gondolkodás, az alkotóképesség és az alakuló fogalmi

111

gondolkodás fejlesztésével, az iskolai beilleszkedéshez szükséges értelmi érettség kialakítása.

Valamennyi értelmi képesség fejlesztése, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését biztosító ösztönző környezet biztosítása.

Szókincs bővítése, metakommunikációs helyzetek teremtése (gesztusok, arckifejezések, testtartások, testbeszéd.

Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása. A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség-,

képességfejlesztés, együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén.

Fokozzuk a gyermekek beszélőkedvét, kihasználva minden lehetséges helyzetet, tevékenységet arra, hogy gyarapodjék szókincsük, tökéletesedjen kifejezőképességük.

A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel, a javítgatás elkerülésével.

A gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása.

Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és alkotóképesség) fejlesztése.

Valamennyi értelmi képesség - különösen a képzelet és a kreativitás - fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.

Néhány lehetőség az anyanyelvi nevelést segítő pedagógiai eljárások közül: Napirendünket, óvodai tevékenységünket odaillő versekkel, dalokkal, mondókákkal,

találós kérdésekkel, szólásokkal, közmondásokkal, hangutánzó játékokkal színesítjük. Sokat beszélgetünk (egyénileg) a gyermekekkel. Érdeklődünk a kisgyermek mondanivalója iránt. Mindennapi beszédünk udvarias, példaértékű. Népi gyermekjátékokat, szabályjátékokat szervezünk. A nyelvi fejlődésben lassabban haladó gyermek beszédindítása kihasználjuk a báb

adata lehetőséget. A mindennap mesét mondunk a gyerekeknek.

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés tartalma

Napi gyakorlatunkban az anyanyelvi játékokat gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítjuk. A nyelv- és ajakügyesítő, valamint a hallásfejlesztő gyakorlatokkal lehetőséget teremtünk a hangzók helyes ejtésére. Ha ez mégsem következnék be, akkor logopédus segítségét vesszük igénybe.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Beszédük érthető, kifejező, összefüggő, a különféle élethelyzetekben elvont

kifejezéseket használnak. Beszédfegyelmük kialakul, nyugodtan, figyelmesen végig hallgatják a felnőtteket és

társaikat. Koruknak megfelelően kialakult a pontos érzékelés, észlelés, képesek vizuális, auditív

differenciálásra. Térbeli viszonyokat képesek felismerni és megnevezni. Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is. Gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, emlékezetük, szándékos figyelmük fejlődik.

112

Gondolkodásukra a probléma megoldásra való törekvés és kreativitás a jellemző. Bátran és szíves kommunikálnak a társaikkal és a felnőttekkel. A metakommunikációs jelzéseket használják. Tudnak szemkontaktust teremteni és tartani.

VII. A GYERMEKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

Az alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre.Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára hogy, egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek.

Cél: A gyermek és ifjúságvédelem kérdéseivel foglalkozó hatályos jogszabályok figyelembevételével a gyermekeink jogainak védelme.

Érvényesülnek a gyermekeket megillető jogok, a védelem a testi, értelmi, érzelmi fejlődést akadályozó környezeti ártalmaktól.

Hátránykompenzálással megvalósul az esélyegyenlőség az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára.

Feladat: A jogszabályok által előírt intézkedések végrehajtása. A gyermekek jogainak védelme. A hátrányos helyzetre vagy veszélyeztetettségre utaló tünetek, jelek észrevétele, azok

jelzése a Család és Gyermekjóléti Központ felé. Családlátogatások alkalmával a gyermekek életkörülményeinek, a szülők nevelési

módszereinek megismerése. A fennálló probléma okainak feltárása után, lehetőleg a szülők aktív közreműködésével megoldás keresése (életvezetési, életmódbeli, viselkedési szokások ki- és átalakítása).

Szociálisan rászorulóknak dologi segítség nyújtása. Figyelemmel kísérjük azt, hogy az óvodaköteles gyermekek rendszeresen látogatják-e

az óvodát. Kapcsolattartás, együttműködés az óvodán belüli munkatársakkal,

óvodapszichológussal, az óvodán kívüli gyermekjóléti szolgálattal, pedagógiai intézettel, egészségügyi szervekkel.

A szociális érzékenység felkeltése a gyermekek és szülők közösségében. A családi nevelés kiegészítése, kompenzálása, a gyermekek szociokulturális, mentális

hátrányainak, esélykülönbségeinek csökkentése.

A Pedagógiai programunk tartalmazza azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, így a kiemelt figyelmet igénylő gyermek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését is:

113

A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését,

fokozottan érvényesítjük az egyéni bánásmód elvét (óvodai nevelésünk segítséget nyújt ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek is fel tudjanak készülni a harmonikus életvezetésre),

a nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét,

a hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását,

az esélyegyenlőség biztosítását, a hátrányt csökkentő pedagógiai attitűdöt, nemek társadalmi egyenlőségének támogatását segítő elvek érvényesítését.

A gyermekvédelmi munka valamennyi óvónő feladata, közvetlen kapcsolatot tartva a gyermekvédelmi feladatokért felelős intézményvezetővel.

Az általános elvárás a tolerancia, a nyitottság, az elfogadó, segítő attitűd, a szeretetteljesség. A nevelő - fejlesztő munka során mindig figyelembe kell vennie a gyermekek egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét. Segítenie kell tehetsége kibontakoztatásában, a hátrányos helyzetéből történő felzárkóztatásában.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére A gyermekek énképe, önértékelése, lelki egészsége nem mutat komoly sérülést. A gyermekek teherbíró, küzdőképességük fejlődik, alkalmassá válnak arra, hogy

megfelelő harmóniában éljenek önmagukkal és környezetükkel. A gyermekek képessé válnak a csoportban való alkalmazkodásra, kialakul a

kompetencia érzése. A gyermekek képessé válnak veszélyhelyzetek elkerülésére, felismerésére. A gyermekek teljesítménye a valós képességeiket tükrözi. Csökkennek az indulási hátrányokból és fogyatékosságból adódó különbségek.

A balesetek megelőzése érdekében szükséges: Példamutató magatartás. A felnőtt folyamatos jelenléte és figyelme a gyermekekre. A felnőtt figyelmeztetése a veszélyforrásra, az esetleges veszélyforrás haladéktalan

megszüntetése, az intézmény vezetőjének való jelzés. A gyermekek nevelése során, az engedelmességre, szeretetre, nevelés. A másik gyermekre való odafigyelés, fokozott óvatosságra intés.

VIII. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÉNI FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE

„És aki befogad egy ilyen kisgyermeket az én nevemben, az engem fogad be.” (Máté 18, 5)

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek / Nkt. 4.§.(12.)/ Különleges bánásmódot igénylő gyermek: sajátos nevelési igényű gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek kiemelten tehetséges gyermek A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint

hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek

114

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek

Cél:A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása.

Feladat: Jó kapcsolat kiépítése és folyamatos párbeszéd a Református Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat szakembereivel valamint a családokkal. A rehabilitációs célú foglalkoztatásban részesített gyermek(ek) aktuális

állapotának felmérése, megfigyelése (kölcsönös kommunikáció). Tájékozódás a fejlesztendő területekről, a sajátos nevelés lehetőségeiről A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése esetén a sajátos nevelési igényből

eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységeket rögzítjük, egyéni fejlesztési tervet készítünk, és a végrehajtásában közreműködő pedagógus évente legalább egy-két alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét.

A napirendünkbe illeszthető egyéni differenciálás lehetőségeinek felmérése (az integráció) folyamatos megfigyelés, tervezés alapján történik.

VIII.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek

Az intézmény Alapító Okirata, és Működési Engedélye határozza meg a speciális ellátást igénylő, felvehető gyermekek körét:

a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése.

A fogyatékosság típusának meghatározása:- egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy

magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermek;- F83 Kevert specifikus fejlődési zavarok;

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek ellátása; kiemelten tehetséges gyermekek ellátása; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos

és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása.

Megteremtjük az SNI gyermekek integrált nevelésének-oktatásának feltételeit a fogyatékosság típusának megfelelően azon sajátos nevelési igényű gyermekek számára, akik a szakértői bizottság véleménye alapján egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdenek.

Minden sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön.(Nkt. 47. §)

20/2012 EMMI (VIII:31.) 11. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulóka) óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja a sajátos nevelési igényből

eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet tartalmazza.

A terápiák jellege: egyéni fejlesztés.

Feladat: 115

A sajátos nevelési igényű gyermekek szüleinek megfelelő tájékoztatása a problémáról és a fejlesztés lehetőségéről.

Szükség esetén megfelelő szakember kiválasztásában és a kapcsolat felvételében való segítségnyújtás.

A kiemelkedő területek felismerése, gondozása. A kisgyermek személyiségének harmonikus fejlesztése. A fogyatékosság jellegéhez és súlyosságához igazított elvárás. A korszerű egyéni bánásmódok, módszerek, terápiák, technikák, eszközök

megismerése, kiválasztása, használata. A funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése. A fejlesztés minden esetben a gyermek pedagógiai, pszichológiai komplex

diagnózisára építve történjen. A csoportszoba kialakításánál vegye figyelembe az integrált gyermek sajátos igényeit. A csoport, szokás és szabályrendszerének kialakítása az integrált gyermekek egyéni

sajátosságainak figyelembe vételével. A gyermek fejlesztése legyen tudatos és tervszerű, amelyben a komplexitás és a

folyamatkövetés megvalósul. Folyamatos konzultálás, közös tervezés, közös elemzés, szupervízió a

szakemberekkel. Önképzés SNI gyermekekkel kapcsolatban. Egyéni fejlesztési terv készítése. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések meghozatala. Az integráció lehetőséget ad a csoport gyermekeiben az előítélet mentesség

tudatosítására, a másság elfogadására.

Család-óvoda kapcsolatának feladatai:- kölcsönös tisztelet, bizalom- az információ és az ismeretek megosztása- közös döntéshozatal, a célok, feladatok, prioritások megbeszélése a szülőkkel- a család és a gyermek egyediségének tiszteletben tartása

Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek

Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. (Nkt. 4§.3.)Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult.A fejlesztő foglalkoztatás az óvodai nevelés keretében valósul meg, a szakértői vélemény alapján egyéni, mikrocsoportos foglalkoztatás keretében.

A fejlesztő foglalkozások szervezésének szempontjai:

116

Egyéni vagy mikrocsoportos foglalkoztatás a gyermekek képességének, motiváltságának ismeretében.

Játékos, kreatív, nyugodt, ingerszegény környezetben. A foglalkozások időpontja és helye tekintetében rendszeres.

A kiemelten tehetséges gyermek

„Ha megáld minket az ég valamilyen képességgel, azt hiszem, bűn lenne nem élni vele. A tehetség felelősség. Természetes, hogy megteszem amit tudok, és segítek vele másoknak.” (Esther Mars)

A tehetség isteni áldás, Istentől kapott talentum.Kiemelten tehetséges gyermek: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. (Nkt. 4.§.14.)

Cél:

A tehetségígéretes gyermekek személyiségének optimális alakítása, komplex fejlesztése az óvodai csoportokban és az óvodai tehetségműhely foglalkozások keretében.

Feladat A tehetséges gyermek felismerése. Sokféle tevékenység biztosításával a gyermekek érdeklődési körének megismerése. A tehetségfejlesztő programok megszervezése, az óvodai élet gazdagítása egyéb

tevékenységekkel. Egyéni bánásmód keretében történő célzott fejlesztés, képességfejlesztés. A gyermek pozitív éntudatának kialakítása és erősítése. Elfogadó és támogató környezet kialakítása. A pedagógusok továbbképzésének megszervezése a tehetségfejlesztés területén. A szülők folyamatos tájékoztatása, megnyerése a közös célok hatékony elérése

érdekében.

A gyermekek egyéni, differenciált fejlesztése érdekében a tehetséggondozás, illetve a felzárkóztatás elsőrendű feladatot hárít az óvónőkre. Elsősorban a gyermekek felmérése során az átlagtól eltérő eseteket kell kiszűrni, majd a megfelelő fejlesztési lehetőségeket kell biztosítani számukra. A tehetséggondozás során a tehetségígéreteket fejlesztjük a gazdagítás, dúsítás, differenciálás eszközrendszerével komplex programok keretében.

Alapelveink A tehetségígéretek erős oldalának fejlesztése. A gyermekek tehetségével összefüggő gyenge területek erősítése. Kiegyensúlyozott, elfogadó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése. Feltöltődés, pihenés, elvonulás lehetőségének biztosítása.

A gazdagítás, a tehetségfejlesztő munka alapeszköze Mélységében történő gazdagítás. Tartalmi gazdagítás.

117

A feldolgozási képességek gazdagítása. A tempóban történő gazdagítás.

A tehetséggondozás tartalmaA tehetséggondozást a tehetségpontokhoz való tartozás segíti. A „tehetségígéretek” speciális érdeklődésére épülő műhelyfoglalkozások a gyermekek képességein és érdeklődésén alapszik. A tehetségcsoporton belül a differenciálás eszközrendszerével a tehetség fejlesztése.Tehetségműhelyeket szervezünk. Célunk tehetségfejlesztő jó gyakorlat kialakítása.

A tehetséggondozás dokumentációi és azok tartalma Pedagógiai program (helyzetelemzés, elvek, célok, feladatok, tehetségmodell

bemutatása, tehetségműhelyek, személyi, tárgyi feltételek, kapcsolatok, az adott év tehetségprogramja.

Éves munkaterv (az adott évre kitűzött célok, feladatok, fejlesztések, ellenőrzések, értékelések, az adott év tehetségprogramja, kapcsolattartás formái, személyi, tárgyi fejlesztések).

A tehetségműhelyek dokumentációi (tehetséggondozó éves programja, műhelyprogramok, a gyermekek egyéni fejlődési naplója).

A tehetséggondozás folyama A tehetségígéretek felfedezése

A tehetséges gyermeket az óvodapedagógus javasolja a tehetségműhelyben való fejlesztőmunkába.

A tehetségígéretek beválogatásaA tehetségműhely óvodapedagógusa az általa kidolgozott tehetségmérő rendszer alapján válogatja be a gyerekeket a műhelybe.

A szülőkkel megtörténik az egyeztetés, a műhelymunkában történő részvételhez a hozzájárulás beszerzése

A tehetségek gondozásaMunka a tehetségműhelyekben.

Mérések A mérések alapjául a saját kidolgozott mérési rendszert és a megfigyelési

szempontjainkat vesszük figyelembe, folyamatos a visszacsatolás és az értékelés.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Képesekké válnak társaikkal való együttműködésre, közösségen belül megtalálják

helyüket, társaik elfogadják őket, nem kerülnek peremhelyzetbe (szociálisan alkalmassá válnak az iskolai életre).

Képesekké válnak igényeik, szükségleteik közvetítésére, megértetésére. Képessé válnak nyelvi jelek befogadására, feldolgozására, beszédbeli

kommunikációra. Saját személyükkel kapcsolatos munkákat önállóan végeznek. Képesekké válnak a környezetükhöz való alkalmazkodására és indulatuk

szabályozására. Képesekké válnak a figyelem összpontosítására. A tehetséggondozás során alakul a gyermekek önkifejező képessége, koordinációs

képessége, térpercepciójuk erősödik, alkotásaikban érvényesül a kreativitás és az alkotás öröme.

118

VIII.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

A gyermekek szociális háttere igen szélsőséges képet mutat. Munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családok igényeit éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyereket nevelő, esetleg csonka családokét.

Különösen nagy a felelősségünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordja. Segítséget kapnak segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz.

Cél : A hátrányos és a halmozottan hátrányos gyermekek érdekében tett intézkedésekkel, gyermekközpontúsággal, családorientált szemlélettel, az együttműködések elősegítésével az esélyteremtés növelése, valamint a gyermekek komplex személyiségfejlődésében bekövetkezett pozitív változások elősegítése.

Feladat A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása. Praktikus ismeretek elsajátíttatása. A mindennapi élethez szükséges készségek kialakítása. Családi életre és egészséges életmódra nevelés. A mozgás és a sport sajátos eszközeivel kialakítani az alapvető mozgás- és

feladatmegoldó képességet, az egészséget értéknek tekintő gondozásmódot, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényét.

Kapcsolattartás erősítése.

IX. AZ ÓVODAI ÉLET SZERVEZÉSE

Az óvodai nevelés a pedagógiai program alapján valósul meg. Óvodai tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó.A gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges feltételeket a napirend és a heti rend biztosítja. A különböző tevékenységek a gyermekek egyéni szükségleteihez igazodnak, párhuzamosan is végezhető differenciált tevékenységek. A játék kitüntetett szerepe hangsúlyozott. A rendszerességnek és ismétlődésnek fontos szerepe van az érzelmi biztonság megteremtésében.

IX.1. Az óvoda munkarendje

Az óvodai nevelési év szeptember 01-augusztus 31-ig tart. Az óvoda a fenntartó rendelkezése szerint tart zárva, melyről a szülőkkel értesítést kapnak.

119

Az óvoda nyitva tartása: 600-1700 óráig. Az óvodapedagógusok 10 napos ciklusban, a dajkák napi váltóműszakban végzik el a feladatokat.Csoportjaink vegyes életkorú gyerekekből állnak. A családok szívesen élnek a lehetőséggel, hogy a testvérek egy csoportba kerüljenek. Az óvodai nevelés játékkal, mesével program pedagógiai program a vegyes csoportban valósítható meg leginkább. A családias légkör és a gyermekek érzelmi biztonsága, kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődése a célunk. Fokozottan érvényesítjük a hátrányos helyzetű és egyéb problémákkal küzdő gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését a rendelkezésünkre álló személyi és tárgyi feltételek segítségével.A Pedagógiai Szakszolgálat fejlesztőpedagógusa, pszichológusa és logopédusa nyújt segítséget a munkánkban.

IX.2. Javasolt napirend630-700 Gyülekezés, összevont csoportban játék.700-1030 Játék, szabadon választott tevékenységek.

(Közben 845órától 930 óráig folyamatos reggeli.)Spontán helyzetek kihasználásával éneklés, verselés, alkotó tevékenységek kötetlenül.Néhány perces (10-15 perc) összeülés a szőnyegen: beszélgetés, mesehallgatás, aminek nincs kötött ideje, az aznapi tevékenységnek megfelelően alakul. Gyümölcskóstolás.Készülődés az udvarra (mosakodás, öltözködés).

1030-1145 Játék, levegőzés az udvaron (Mozgásos szabályjátékok, énekes körjátékok, egyéb szabadon választott tevékenységek.)

1145-1245 Készülődés az ebédhez (öltözködés, tisztálkodás), ebéd, tisztálkodás, fogmosás, előkészület a délutáni pihenőhöz.

1245-1530 Mese (minden nap), délutáni pihenő, folyamatos ébredés, tisztálkodás, uzsonna folyamatosan.

1530-1630 Játék, szabadon választott tevékenység (amikor az idő engedi, az udvaron).1630-1700 Összevont csoportban játék.

A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez heti rendünk és napirendünk biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú párhuzamosan is végezhető differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. Napirendünket a folyamatosság és rugalmasság jellemzi, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét.

X. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

1. Játék2. Hitéleti nevelés3. Mesélés, mondókázás, verselés

120

4. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc5. Rajzolás, festés, barkácsolás, kézimunka 6. Mozgásos játékok7. Külső világ tevékeny megismerése8. Munka jellegű tevékenységek9. Tevékenységben megvalósuló tanulás

X.1. JátékA játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze.Az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége saját szükségletéből fakad. Bármi kiválthatja: helyzet, eszköz, szerep. Legfőbb indítéka a tevékenységvágy és a kíváncsiság.A játék szabad cselekvések sorozata, szabad akaratból, külső kényszerítő körülmények nélkül jöhet csak létre. A játék valóságszerű, de nem valóságos. A valóságból származó élményeken, tapasztalatokon alapszik, valóságos tárgyak, eszközök felhasználásával. A gyermek játékát sajátos logika jellemzi, tudja, hogy játszik, de mégis összemossa a valóságost és az elképzelhetőt, nem állít éles határokat közéjük, könnyedén átlép egyikből a másikba.Nem érvényesek a valóság idő és térbeli korlátok, időtartama a valóságos történésnél hosszabb és rövidebb is lehet, bármeddig ismétlődhet, és bármikor lejátszódhat. Nincsenek valóságos térbeli határok sem.A játékban nem az eredmény, a teljesítmény, a végtermék a fontos, hanem maga a folyamat. A játék kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. Játék közben fejlődik személyisége, érzelmi élete, értelmi képességei, akarati tulajdonságai, erkölcsi magatartása, társas kapcsolatai.Az óvodáskorú gyermek a játékban él és fejlődik. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja.A játék sokoldalúan fejleszti a gyermeket, játéktevékenysége közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, ismeri fel önmaga lehetőségeit és korlátait. E tevékenység közben jönnek létre gondolkodási tevékenységének első formái, fejlődik emlékezete, megfigyelőképessége, fantáziája, gazdagodik érzelemvilága, erősödik akarata, kitartása, alakul szabálytudata.Az érzelmi-akarati élet tulajdonságainak, a társas kapcsolatok alakulásának, a társas szükségletek kielégítésének legfontosabb formája a játék. A játék során fejlődik a gyermek érzékelése, észlelése, képzelete, gondolkodása, kreativitása. A játékba ágyazódik a mozgás, a testséma, a percepció fejlesztése és az én megismerése.A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermek fantáziáját segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata a megfelelő hely és idő, eszközök és élményszerzési lehetőségek biztosítása a különböző játékformákhoz.A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában biztosítani kell a játék túlsúlyának érvényesülését.

Az óvodában kiemelt a szabadjáték érvényesülése, mely a napirendben, az óvodai élet időbeosztásában, a játékos tevékenységszervezésben is megmutatkozik. A folyamatos napirend lehetőséget teremt az elmélyült, kitartó, élményt adó, kreatív játékra. A játék motivációja alapvetően belső, olyan késztetés, amit kívülről irányítani, vezetni, szabályozni nem lehet. Tartalmát tekintve megjelennek benne egyéni és közösen átélt élmények, kezdeményezheti a gyermek vagy az együtt játszó felnőtt. A gyerek a játékban éli meg érzelmeit, vágyait.

Cél:

121

Napirendünkben legyen a játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő- -, élményt adó tevékenység.

Kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó örömteli játékban megélt tapasztalatok birtokában gazdagodnak a gyermek szabad önkifejezési formái.A mozgásos, értelmi, szociális tapasztalatok többszöri átélése segíti a gyermek egyéni vágyainak, kreatív ötleteinek szabad kipróbálását, kibontakoztatását, miközben formálódik társas viselkedése, magatartása.

Feladat : Az óvónő megengedő legyen a spontán játékok kialakulásában. Utánozható mintát

adjon, segítsen, kezdeményezzen, ha a játék elakad, bevonható társ maradjon, ha a szabad játékfolyamat már kialakult.

Az óvodapedagógus tudatos jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását, az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együtt játszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el.

Előtérbe kell helyezni a szabad játék túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentősége az óvoda Napirendjének időbeosztásában is megmutatkozik.

Legyünk a gyerekek ötleteire nyitottak, kihasználva az „itt és most” lehetőségét, azonban legyünk mindig felkészültek a játék kezdeményezésére, tovább lendítésére is.

Használjuk ki a játékból adódó lehetőségeket. Biztosítsunk a szabad játék kibontakozásához élményszerzési lehetőségeket, időt,

megfelelő helyet és egyszerű, alakítható a gyermeki fantáziát segítő anyagokat, játékszereket.

Az évszakok, az ünnepek, a kirándulások, családi események, óvodai programok, közösen szerzett élmények, érdeklődést felkeltő játékeszközök, érdekes régi tárgyak, stb. jó alapot adnak a játék kigondolásához. A játék kiteljesedését segíti, ha pl. vizuális tevékenység, zenei élmény, irodalmi élmény, mozgás, vagy matematikai felfedezés társul hozzá. A környező világunk megismerése szintén a játékban valósul meg

A játékhoz szükséges feltételek biztosításaa) nyugodt légkörb) időc) megfelelő helyd) eszközöke) élmények, tapasztalatokf) irányítás

a) Nyugodt légkörNemcsak a játéknak, hanem az egész óvodai életnek elengedhetetlen feltétele. Ennek érdekében nagyon fontos kiscsoporttól kezdve az alapvető szokás- és normarendszer kialakítása, a megfelelő csoportlégkör biztosítása elfogadó, segítő, támogató attitűddel.

b) IdőA napirendben erre kell a legtöbb időt biztosítani. Fontos, hogy elmélyülten játszhassanak,

122

tevékenykedhessenek, legyen idejük elképzeléseik megvalósítására. A nap folyamán a délelőtti és délutáni játéknak egyenértékűnek kell lenni.

c) Megfelelő helyA megfelelő hely biztosítása a csoportszobában, a hozzátartozó helyiségek színterein (öltöző, folyosó), a fejlesztőszobában, tornaszobában, és az udvaron egyaránt fontos. A csoportszobában nagyobb teret biztosítunk a mozgást igénylő játékoknak. A kicsiknél több lehetőséget adunk, kis pihenő- és „búvóhelyek” létrehozásához. A nagyoknál biztosítjuk a játékhelyek lehetőség szerinti változtatását és a játékhelyek több napon át való használatát.

d) EszközökTudatosan kiválasztott játékeszközök biztosítása mellett, közösen készített eszközök készítése az egyes játéktevékenységekhez.

e) Élmények, tapasztalatokA játék egyik fontos eleme a tapasztalatszerzés és élményszerzés. Az óvónő tegye lehetővé, hogy a családban, az óvodában és a tágabb természeti, társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermek újra és újra átélje, ezért fontos a spontán élmények mellett témához kapcsolódó közös élményszerzési lehetőségek megteremtése, tervezése (például vásároljunk boltban, piacon, látogassunk postára, fodrászhoz).

f) IrányításA tudatos jelenlét és az indirekt játékirányítás a játékfeltételek megteremtésének korszerű játékpedagógiai megközelítési irányát mutatja meg számunkra. Az óvodapedagógus a játék kibontakoztatása, és nem a játék fejlesztése céljából hat a játékra.Fontos, hogy olyan közvetett segítséget és mintát adjunk a gyermekeknek, amiben megerősítést és támaszt kapnak. Kövessük mindig figyelemmel a gyermekek játékát, hangulatát, érzelmeit. Az óvónő játékával adjon mintát a játékok helyes használatára és a játékok elrakására.

X.1.1. Játékformák

Nevelési gyakorlatunkban valamennyi játékfajta jelen van: gyakorló, konstruáló játék, szimbolikus és szerepjáték (barkácsolás, bábozás, dramatizálás), szabályjáték. A játékfajták a játék tartalmához, valamint a gyermekek életkori és egyéni sajátosságaihoz igazodnak.

Korosztályonként előforduló játékfajták:

Gyakorló játék (a (2,5-) 3-4 éves korosztályra jellemző leginkább) Mozgásos gyakorló játék (mászás, bújás, forgás, ugrás…) Manipulációs gyakorló játék (építőelemek rakosgatása, tépés, homok kevergetése,

kukoricamorzsolás, autók húzogatása, tologatás…) Verbális gyakorló játék (ölbeli játékok, halandzsa szöveg, göcögtetők, egy-egy

szótag ismétlése, szófordulatok mondogatása

Konstruáló játék A gyermekek ismerkednek az építés, összerakás technikájával, az alkotás

örömével.

Szimbolikus és szerepjáték123

Színlelő-, szerep-, fantázia játék, bábozás, dramatizálás, alkotójáték, barkácsolás. A szimbolikus és szerepjátékban a gyermekek a részfunkciók gyakorlása által

elsajátított, konkrét mozgásos, képi és szimbolikus elemeket jelenítik meg. Tükrözi a gyermek egész személyiségét, eddigi tapasztalatait, ismereteit,

elképzeléseit, érzelmeit. A felnőtt mintáról sajátítja el, tanulja meg az erkölcsi értékek és társadalmi együttélés szabályait.

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja a közösségi élet, a játék szabályainak, normáinak gyerekekkel és szülőkkel közös formálását, a gyermeki véleménynyilvánítás és döntőképesség erősítését különös tekintettel a konfliktushelyzetek megoldási lehetőségeire.

Gyakorolja a társakkal való együttműködést, átéli az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, újra alkotva, kreatívan átél egy-egy eseményt. Fejlődik képzelete, szervezőképessége, empátiája, alkalmazkodóképessége, és kommunikációs képessége.

Az alkotójátékokban a fejlesztési lehetőségek széles skálája van jelen, amelyek mindig attól függnek, hogy a gyermekek milyen témájú, tartalmú játékot játszanak. Kiemelten a verbális fejlesztésnek van szerepe, hiszen a gyermekek játék közben kommunikálnak, kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó mondatokat fogalmaznak meg.

A barkácsoláshoz folyamatosan gyűjtjük az eszközöket, amelyeket elérhető helyen tárolunk. Fontos, hogy a barkácsolás ne legyen öncélú. Barkácsolás közben nagyon sok technikát (vágás, tépés, ragasztás, szögelés, fonás, hajtogatás), munkaformát ismernek meg a gyermekek. Munka közben átélik az alkotás örömét, fejlődik problémamegoldó gondolkodásuk, alakul társas kapcsolatuk, gyakorolhatják a társas együttlét, viselkedés szabályait.

A gyermek belső világának egyik legkifejezőbb eszköze a bábjáték. Játék közben feleleveníti tapasztalatait, elképzeléseit, esztétikai és szociális élményeit, miközben szabadon kibontakozhat. A gyermek bábozása jelentős a beszéd megindulásában, a beszédkedv, a beszédtechnika fejlődésében.

A gyermekek saját vagy irodalmi élményeiket dramatizálás során, kötetlen módon játsszák el, amely mozgásos cselekvésen, esztétikai látványon és beszéden alapszik. A dramatizálás személyiségfejlesztő hatására felelevenített fejlődik emlékezetük, szervezőkészségük, kommunikációjuk, alkalmazkodóképességük, önértékelésük, önismeretük.

Szabályjáték

Ennél a játékfajtánál a legfontosabb a gyermekek és a felnőttek által megfogalmazott szabályokhoz való igazodás igénye. Játék közben a gyermek érzelmeket tanul, tanulja indulatainak fékezését, a siker- és kudarctűrést, felelősségtudata, feladattudata fejlődik.

Mozgásos szabályjátékokSzabadidőben, testnevelés foglalkozáson, mindennapi testnevelés keretében alkalmazzuk. Ide tartoznak a bújócskák, körjátékok, szembekötősdi, labdajátékok, futójátékok, sorversenyek, célba dobások, kosárlabda játékok, váltóversenyek, fogócskák, népi gyermekjátékok.

Értelemfejlesztő játékokAmit a gyermekek egyénileg, vagy mikrocsoportban, óvónővel, vagy egyedül játszhatnak. Például: társasjátékok, dominók, kártyák, logikai játékok, puzzle játékok, LEGO-k, memóriajátékok, barkochba, formakirakó, anyanyelvi és kommunikációs játékok.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

124

A gyermekek képesek több napon keresztül egyazon játéktémát folytatni, azt együttesen szervezni.

Játékukban dominánsan jelentkezik a szimbolikus és a szerepjáték, melyben a gyermekek képzelete, szervezőkészsége, alkalmazkodóképessége, empátiás készsége és kommunikációs képessége fejlődhet.

Szabályjátékokat önállóan szerveznek, képesek az együttműködésre, alkalmazkodnak a szabályokhoz.

Építményeikben, konstruáló tevékenységükben tükröződik a kreativitás. Ismert meséket dramatizálnak, báboznak. Viselkedési kultúrájukban megjelenik az udvarias kifejezések használata.

X.2. Hitéleti nevelés

“ A hit hallásból van, a hallás Isten igéje által.”(Róm 10,17)

A gyermekek hitben és hitre való nevelése csakis Isten igéjének teljes szívvel történő befogadása által lehetséges. A gyermek Isten ajándéka, a gyermekkor Isten rendelése E kor a személyiségfejlődésben nagy jelentőséggel bír, feladatunk, hogy Isten előtt kedves nevelésben részesítsük őket. Óvodás gyerekeinket Krisztusi szeretet és békesség vegye körül. Szentlélek Isten segítségével, a hiteles felnőtt magatartás által érzi meg a gyermek Jézus Krisztus szeretetét. Az óvoda egész légkörének sugároznia kell az Isten iránti engedelmességet, a megértést, a Krisztus szeretetet.

Bibliai történetekA bibliai történetek kiválasztása során figyeljünk a gyerekek fejlettségi szintjére, érzelmi állapotára. A történetek elmondásának célja ebben az életkorban alapvetően nem az ismeretek elsajátítása, hanem a mindenható Isten szeretetnek, kegyelmének és jóságának megéreztetése. Az óvodáskor az a legfogékonyabb időszak, amikor egy egész életre meghatározó lehet Isten közelségének élménye.

CélIstent megismerő, szerető és benne bízó gyermekek nevelése. A családdal együttműködve szeretetteljes légkörben, jó példával a hitre való nyitottság biztosítása.

Feladat Alakítson ki a gyermekekben olyan Isten- képet, aki szeret, aki gondoskodik

rólunk, aki megőriz minket minden körülmények között, akinek minden döntése a javunkat szolgálja. Legnagyobb ajándéka számunkra fia Jézus Krisztus, aki meghallgat, aki mindig velünk van, és úgy fogad el amint vagyunk.

Támaszkodjon a spontán gyermeki érdeklődésre. Ültessen el keresztyén erkölcsi tartalmakat, mint a feltétel nélküli szeretet,

megbocsátás, önzetlenség, türelem, segítőkészség. Vegye figyelembe a történetek kiválasztásánál a gyermekek életkorát, fejlettségi

szintjét, az ünnepek aktualitását. Adjon lehetőséget arra, hogy a történeteket dramatizálhassák és rajzaikban,

vizuális tevékenységükben, játékaikban élményeiket újra átélhessék.

A történet kiválasztásának alapvető kritériumai: A történet a gyermekek számukra feldolgozható tartalmakat és érzelmeket

125

tartalmazzon. Olyan történetek közül válasszon, amelyek pozitív érzelmi töltettel rendelkeznek,

amelyek a szerető gondoskodó Isten - képet erősítik meg. Mindig Isten gondoskodó szeretetét emelje ki és soha ne hangsúlyozza a bűnt, a rosszat, hiszen a bibliai történetek elsősorban Isten kegyelméről és szeretetéről szólnak.

Lehetőleg egy fő gondolat mellett döntsön, és csak egy nézőpontból mondja el a történet (így a gyermek azonosul az adott szereplővel és beleéli magát a helyzetébe).

A történet pozitív kicsengéssel záródjon. Szemléltetést csak szükség esetén alkalmazzunk, csakis korhű környezetben.

Az imádság az Istennel való kapcsolatfelvétel formája.Az imádkozás formáját tanulják meg a gyermekek (étkezések előtti, utáni imádságok, hálaadó imádságok, lefekvés előtti ima stb.) .

GyermekáhítatokA hitben élő ember számára az imádság nélkülözhetetlen lételem. Az óvónő halkan énekel, összekulcsolja a kezét, a fejét meghajtva csendesen, egyszerű szavakkal imádkozik. A gyerekek megszokják, hogy ilyenkor elcsendesedünk, hálát adunk, és bizalommal tesszük kéréseinket Isten elé. A bátrabb gyerekek lehetőséget kaphatnak az önálló imádkozásra. A gyermekekben egy idő után belső igénnyé válik, hogy kapcsolatban álljanak az Úrral, örömeiket, kudarcaikat, félelmeiket az áhítatokon az Isten elé viszik.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A gyermekekben alakuljon ki 3-7 éves gyermek szintjének megfelelő Istenkép Tudják, hogy a Biblia szent könyv, Isten igéjét tartalmazza Ismerjenek bibliai történeteket Ismerjenek egyházi énekeket, tudják, hogy az ének isten dicséretére történik Tudják, hogy a templom Isten háza és annak megfelelően kell ott viselkedni. Tudják, hogy ezt a világot Isten teremtette, minket is ő alkotott. Alakuljon ki bennük Jézus Krisztussal való kapcsolatteremtés igénye - az imádság. Jelenjen meg az életükben a keresztyén erkölcsi magatartás néhány jellemzője.

X.3. Verselés, mesélés

Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom.(I. Kor.13.1)

A mese éppúgy, mint a játék, örömet szerez a gyerekeknek. A gyermekek nagy örömforrása, lelki tápláléka. Önfeledt boldogságot éreznek a mese hallgatása közben, és arcukra ül a csodálat, az áhítat. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A szeretet, a jóság, a gyűlölet, a nagyravágyás, a szerénység, összefogás stb. elvont fogalmát az emberi érzések viszonylatait konkrét belső képi formában ismeri meg a gyerek. Azonosul a szereplővel, éppen ebben rejlik a mese érzelemnevelő, jellemformáló ereje.

Cél:A gyermekek beszélőkedvének fokozása, szókincsük gyarapítása, kifejezőképességük tökéletesítése. Az irodalomszeretet megalapozása meséken, verseken keresztül.

126

Feladat : Tudatosan válasszuk ki a meséket, verseket. Törekedjünk arra, hogy előadásunk

érthető és élvezetes legyen, pozitív élményhez juttassa a gyermekeket. A spontán helyzetek kihasználásán túl teremtsünk olyan helyzeteket, hogy minél

több játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókát, dúdolót mondjunk, melyekkel hozzájárulunk a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez.

Beszélgessünk sokat egyénileg. Érdeklődjünk a kisgyermek mondanivalója iránt. Mindennapi beszédünk legyen udvarias, példaértékű. A gyermek saját vers-és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással

történő kombinálása az önkifejezés nagyszerű módja. Többségében magyar népmeséket mesélünk, de klasszikus és kortárs irodalmi

műveket is mondunk. Lehetőleg fejből meséljünk. Mesélés közben nagyon fontos a szemkontaktus. A műmesét szó szerint kell felolvasni. Ügyeljünk a helyes előadásmódra. (Az óvónő példaadó, szép tagolt beszéde, a

színes megjelenítés, játék a hangokkal) A könyvek megszerettetése, megbecsülése az első lépés az olvasóvá nevelésre. Legyen állandó csendes hely a meséléshez. Legyen rendszeres hangulati előkészítés, rituálé (minden nap mesélünk). A mese a csend szigete.

A mese feltárja a gyermekek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges viselkedésformákat.Erős érzelmek szövik át: szeretet, harag, félelem, öröm, szomorúság, a jó és a rossz összecsapása, ezért is illik az óvodás gyermek életkorához. A meséléssel fontos értékeket közvetíthetünk a gyerekek számára. Tanít az emberi együttélés törvényeire, magyar népünk szép erkölcsi szokásaira is.

A vers, a mondóka érdekes, ritmikus hangzása, hangulata miatt vonzó. Élményt nyújt, ha mozgással is összekapcsolható, a gyermekek számára ritmikus játék. Mondani és csinálni kell, a gyerekeknek úgy érdekes.A mese hatására a dramatizálás is megjelenik a nagyobb gyerekeknél. A vers játék a nyelvvel, az érdekesen szépen hangzó beszéddel. Mondani kell és nem tanítani. Kibontakozását kellékek, bábok készítésével segítjük. A csoportokban a játékszerek között jelen vannak a bábok is, melyeket mozgatnak, beszéltetnek. Jó eszközei az egymás közti párbeszédnek, kapcsolatteremtésnek, kommunikálásnak, oldja a szorongásokat.A mese varázsa, a vers játéka, a mondókák, találós kérdések, tréfás kis versek, hangutánzó játékok beszédnevelő, én erősítő és személyiséget összerendező hatása felbecsülhetetlen. A mesélés verselés a kisgyermekek számára örömteli élményt jelent. Az óvónő feladata, hogy kihasználja azokat a lehetőségeket, amelyek a gyermek anyanyelvi fejlesztését szolgálják. Pl. játék közben egy-egy odaillő mondóka, vers, verssor, dallam felidézése, ölbeli játékok, lovagoltatók ismételgetése. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére A gyermekek várják, kérik a mesét, képesek ráhangolódni, figyelmesen,

végighallgatni a mesét. Önállóan mondanak rövidebb-hosszabb verseket, rigmusokat.

127

A versek ritmikáját mozgással is kísérik. Rajzaikat és kézműves tevékenységeiket is ösztönzik irodalmi élményeik. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a maguk és társaik szórakoztatására. Képesek saját vers- és mesealkotásra, összefüggő mese, történet kitalálására, annak

mozgásos megjelenítésére, kifejezésére. Elkezdett történeteket fantáziájuk segítségével folytatni tudnak. Szívesen nézegetnek könyveket, vigyáznak az épségükre.

X.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

„A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, amelybe csak a zene világít be.” (Kodály Zoltán)

Cél : A gyermekek jussanak örömteli zenei élményekhez. Az énekes gyermekjátékokon keresztül formálódjon zenei ízlésük. Alapozzuk meg a zenei anyanyelvet.Keresztyén szellemiség megjelenése a zenei nevelésen keresztül.

Feladat : Megfelelő légkör kialakításával az érzelmi motiváltság biztosítása. Gyakran énekelgessünk, dúdolgassunk, mondókázzunk a játékszituációhoz és a

gyermekek hangulatához, igényeihez igazodva. A gyermekek minél több olyan zenei élményhez juttatása, amely megalapozza zenei

anyanyelvüket, fejleszti gondolkodásukat és kommunikációs képességeiket. Naponta többször halljanak a gyermekek játékdalokat, mondókákat, hangulatteremtő

óvónői éneket. A gyermekek zenei képességének (hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének,

harmonikus, szép mozgásának), kreativitásának fejlesztése, énekes népi játékok az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások segítségével.

Az önkifejezés lehetőségének felkínálása a zenei improvizációra való ösztönzés (mozgás rögtönzése zenére, dallam-, ritmusvariációk kitalálása).

Játék szituációban, rajzolás közben, élmény hatására a gyerekek spontán kezdeményeznek ismert mondókákat, dalokat.

Ritmushangszerek, dallamjátszó hangszerek, hallásfejlesztő eszközök használatának biztosítása.

A zenei nap folyamán jelennek meg a zenei képességfejlesztő játékok. Megfelelő hangulat biztosítása a zenehallgatáshoz. Az óvónő jól kihasználja az „itt és most” helyzeteket (együtt játszás a gyerekekkel). A kevésbé érdeklődő gyermekekben az érdeklődés felkeltése, és a közös éneklés

megszerettetése.

Az éneklés, a hangszer hangja Istentől kapott ajándék. A keresztyén ember számára az egyházi ének olyan imádság, amely Istent magasztalja. Amikor belső indíttatást érzünk, énekelni mindig lehet. Az óvodás kor a magyar zenei anyanyelv megalapozásának korszaka. Az óvodai nevelésünk lehetősége, hogy a református zenei anyanyelvet felhasználhatjuk a mennyei Atya

128

megismertetésére. Áhítatokon, hittanalkalmakon túl kihasználhatjuk a rendszeresen visszatérő alkalmakat. A református óvodánk keresztyén szellemisége a zenei nevelésen keresztül is áthatja az egész napot.

Lehetőségek: Áhítatra hívó és áhítatból kivezető ének imádság előtti és utáni ének étkezés előtti és utáni ének elalvás előtti és utáni ének név, születésnap megünneplése áldást kívánó énekkel

A zenei anyag feldolgozása Kodály Zoltán irányelvei és Forrai Katalin szakmai útmutatása alapján történik.A zenei anyag kiválasztásánál, tervezésénél az évszakokat és az ünnep köret vesszük figyelembe.Törekszünk, hogy a legértékesebbet nyújtsuk gyermekeink számára. Igényesen megválogatott, ünnepeink, mindennapjaink zenei anyagát “tiszta forrásból”, az életkor számára feldolgozható egyházzenei anyagból, és értékes, klasszikus forrásból merítjük. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek néptáncok és népjátékok, a hagyományok megismerését, tovább élését segítik.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére (az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva)

Énekes népi játékokat kezdeményeznek, szeretnek énekelni. Korának megfelelő egyházi énekeket ismer (karácsony, pünkösd, húsvét) Tiszán énekeljenek. Legyen koordinált a mozgásuk önmagukhoz és a csoporttársaikhoz képest. Felismerik a magas - mély, halk - hangos éneklés közötti különbséget. Képesek zenei

fogalom párokat a dinamikai különbségekkel együtt felismerni. Szöveges ritmusmotívumokat visszatapsolnak csoportosan és egyénileg is. Az egyszerű játékos, táncos mozgásokat motívumnyi ismétlődő szakaszokkal szépen

megformálják (dobbantás, kopogás, párválasztás, kifordulás stb.). Egyszerű játékos táncmozgásokat esztétikusan, kedvvel végeznek.

X.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Gyermekkorban az érzéki megismerésé a főszerep, főként képekben fogják fel a világot, ezért minél több alkalmat adjunk az élményszerzésre (kirándulás, bibliatörténet, mese), hogy figyelmüket ráirányítsuk a jelenségekre. A világ, képi megismerése a személyiségfejlesztés fontos eszköze. Szeretetteljes, oldott légkörben, a felnőttek közreműködésével megtanulja észrevenni a gyermek az Isten által teremtett világ szépségeit, harmóniáját, a gyönyörködtetőt, az esztétikust.

Cél:Felkelteni a gyermekekben az ábrázolás iránti szeretetet, az alkotás örömét, a díszítő kedvet.Az esztétikai tartalmú élmények által alakuljon a gyermekek vizuális észlelése, az emlékezete, képzelete, a vizuális gondolkodása.

Feladat :

129

Az önálló alkotói tevékenység feltételeinek megteremtése, örömteli alkotó légkör kialakítása.

Megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és a kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel.

Minél több alkalmat biztosítsunk az élményszerzésre, a gyerekek figyelmét irányítsuk rá a természet szépségeire.

Az önálló gyermeki alkotó tevékenység feltételeinek megteremtése, örömteli alkotó légkör kialakítása.

Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, a környezet esztétikai alakítására és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása.

Önértékelésre, egymás munkájának megbecsülésére nevelés. Egész nap folyamán lehetőség biztosítása rajzolásra, festésre, gyurmázásra, vágásra,

ragasztásra. Az évszaknak megfelelően az udvaron is lehetőséget biztosítunk változatos

ábrázolási technikák gyakorlására, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

A természetes anyagok előtérbe helyezése. Az egyéni és kollektív munkák felhasználása a játékukban. A gyermekek alkotásai az óvoda dekorációját képezi. A vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása,

fejlesztése a népi motívumok alkalmazásával. Az elkészített munka érték, felhasználják játékukban, vagy a csoportszobát, folyosót

dekorálja. Tartsák tiszteletben a csoporttársaik alkotásait, vigyázzanak a rendre, tisztaságra. Szociális hátrányok enyhítése az ábrázolás eszközeinek biztosításával. Tehetséggondozó műhely működtetése.

A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. A kisgyermek elsősorban nem a végcélra törekszik, sokkal inkább fontos számára az anyagokkal való ismerkedés, a funkció gyakorlása.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére A rajzolás, mintázás, kézimunka kedves örömteli tevékenységgé válik. Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne, esztétikai véleményt

alkotni. Kézmozgásuk lehetővé teszi az egyre finomabb mozdulatokat kívánó feladatok

elvégzését, vizuális észlelésük, megfigyelésük, emlékezetük fejlődik. Az eszközöket készségszinten kezelik. Ismerik a különféle ábrázolási technikákat, anyagokat, azokat képesek önállóan

megválasztani és alkalmazni, szükség esetén közös feladatokban együttműködni. Képalkotásukban megjelenik a tér síkba való átfordítása. Munkáikban tükröződnek a világról szerzett egyre valósabb ismereteik, de

elsősorban érzelmi megnyilvánulásai. A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek változatos

használata. A kiemelt figyelmet igénylő, tehetséges gyermek szabad önkifejezése

megvalósuljon.

130

X.6. Mozgásos játékok

Az óvodások mozgásigénye nagy, testedző játékaik természetes mozgásokra épülnek. Járások, futások, kúszások, mászások, szökkenések, ugrások, dobások változatos formában építhetők be a mozgásos játékokba. A gyermek miközben mozog, tapasztalatokat gyűjt, fejlődik csont- és izomrendszere, alakulnak mozgáskoordinációi, testi képességei, pontosabbak, finomabbak lesznek mozdulatai, észlelési funkciói. Számára az, az igazán érthető és feldolgozható információ, amit megtapasztal mozgás és tevékenység útján. A tanulási zavarok kialakulásának megelőzésében kulcsfontosságú a széleskörű mozgásfejlesztés.A játékos testedzés hetente egyszer beépíthető az óvodai életbe. Az eszközök segítenek a mozgásanyag nehézségi fok szerinti differenciálásában. A játékos testedzés során a gyerekek széleskörű mozgástapasztalatra tesznek szert. A mozgás a nagymozgásoktól a finommotoros manipulációig az egész személyiség fejlődését elősegíti, kedvezően befolyásolja az értelmi és a szociális képességek alakulását is.

Cél:A gyermekek egészséges személyiségfejlődésének biztosítása, a rendszeres mozgás, a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése, mely megalapozza a mozgás megszerettetését, egészséges életvitelt és életmódot.

Feladat: Természetes mozgásaikra építve teremtsünk lehetőséget széleskörű

mozgástapasztalatok szerzésére. Biztosítsunk a környezetükben sokféle mozgásra serkentő eszközt. Rendszeres, mindennapi mozgással az egészséges életmódot erősítő

tevékenységek biztosítása, az egészséges életvitel kialakítása, a gyermekek egészségének megőrzése, edzése.

A játékos mozgás, torna által a mozgásigény kielégítése, felkeltése, mozgáskultúra fejlesztése az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével.

A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a mozgáskészség fejlesztése, biztonságos környezet kialakítása.

Játékos mozgásban az értelmi és szociális képességek, társra figyelés fejlesztése. A testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség), a fizikai erőnlét, a

koordinációs készségek és a térérzékelés tudatos fejlesztése. A gyermekek számára mindennapos frissítő mozgás szervezése (naponta). Az évszaknak megfelelően a heti mozgásos napot az óvónő időjárás függvényében

az udvaron szervezi. A benti mozgáshoz szükséges feltételek megteremtése (teremrendezés,

szellőztetés, felmosás, tornafelszerelés). Változatos mozgásformák, érdekes játékok szervezése az aktív mozgáshoz. Biztonság, és balesetek megelőzés. Kihasználjuk az „itt és most” helyzeteket, ügyelünk a komplexitásra. A gyerekek- az időjárásnak megfelelően- elegendő időt tartózkodnak a szabadban.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére A gyermekek szeretnek mozogni, kitartók a mozgásos játékban. A gyermekek mozgása összerendezett, kialakult nagymozgásuk, finommozgásuk,

egyensúlyészlelésük.

131

Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni. A természetes mozgások (csúszás, kúszás, mászás, dobás) technikáit ismerik. Tudnak helyben labdát pattogtatni. A különböző versenyjátékokban, ügyességi játékokban betartják a szabályokat. Képesek alkalmazkodni társaikhoz, toleránsak, együttműködők segítőkészek.

X.7. A külső világ tevékeny megismerése

„…és látta Isten, hogy amit alkotott, igen jó.” (1Mózes 1,31)

A Bibliai tanítást alapul véve a Föld és a világ Isten teremtménye. Isten alkotta a Földet az embernek lakhelyül. Az óvodás gyermek az őt körülvevő világot kíváncsisággal szemléli. Minden érdekli, aktív módon keres kapcsolatot minden dologgal. A gyermek természetében rejlik a nyitottság, mely fogékonnyá teszi őt a teremtés csodái iránt. Erre építhetünk.

X.7.1. Környezeti nevelésA környezeti nevelés általában a környezeti kultúra megélését és átadását jelenti. Az élő és élettelen környezetünkkel való harmonikus együttélést, életmódot, gondolkodást, viselkedésmódot, szokást és értékrendszert.

C él : Csodálkozzanak rá a teremtett világ szépségeire, alakuljon ki felelősségérzet, érzelmi vonzódás a teremtett világ iránt.

Feladat: A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, kíváncsiságára, megismerési

vágyára, sokoldalú érzékelésén alapuló érdeklődésére építés. Tapasztalatszerzés. Több érzékszervre ható és cselekvés közben felfedezett környezeti

tapasztalatszerzés feltételeinek megteremtése, összefüggések felfedezése. Láttassuk meg, hogy minden, amit Isten teremtett jó, ez lehet a boldogság forrása. A teremtett világmegismerése, megbecsülése, ápolása, védelme, szeretete. A gyermekek önálló véleményalkotási, döntési képességeinek fejlesztése a kortárs

kapcsolatokban és a környezet átalakításában. A beszélő környezet megteremtése, a természetes beszéd- és kommunikációs kedv

fenntartása, ösztönzése és a gyermeki kérdések támogatása. Jeles napok, hagyományok beépítése az óvodai életbe, amelyek érzelmileg

gazdagítják a gyermekek óvodai életét, fejlesztik erkölcsi tulajdonságaikat, megalapozzák szokás- és normarendszerüket.

A családi kultúra értékeinek megismerése, beépítése a napi gyakorlatba. Környezettudatos magatartásának kialakítása. A szociális hátrányok enyhítése közös programok szervezésével.

Környezet és természetA gyerekek világának megfelelően játékkal, mesével, kirándulással szeretnénk felhívni a figyelmet a környezeti és természeti értékekre, azok megóvásának szükségességére, a szülőföld szeretetére.A környezet megismerése áthatja a gyermek életét, az óvodai tevékenység egészét. Lehetőleg legtöbbet legyünk a természetben és minél több természetet vigyünk nevelési környezetünkbe.

132

A természet adta kincsek megismerése során tapasztalatot szereznek a környezet formai, mennyiségi és téri viszonyairól is.

Természeti és társadalmi környezet A gyermekhez legközelebb a család áll. Isten szeret minket, szülőket adott nekünk, akik gondoskodnak rólunk, szeretettel vesznek körül bennünket. Feladatunk, hogy felhívjuk a gyerekek figyelmét arra, hogy a családban mindenkinek megvan a saját feladata, szerepe. A családi életben a családtagoknak aktívan részt kell vennie. Szülők, felnőttek tiszteletére, egymás elfogadására neveljük a gyerekeket. A tágabb társadalmi környezetünk, a gyülekezetünk, egyházunk megismertetésére, pozitív érzelmi kapcsolat kialakítására törekszünk a templomlátogatás, alkalmakon való részvétel lehetőségeivel.

A természeti és a társadalmi környezet megismerését az évszakok változásai, az évszakokhoz kapcsolódó jelenségek megfigyelése, jellemző tevékenységei, a hagyományok és a jeles napok töltik meg tartalommal. Az ismeretek az életkor előre haladtával folyamatosan bővülnek és koncentrikusan mélyülnek, maguk a témakörök is több ponton kapcsolódnak egymáshoz.Megismertetjük a város nevezetességeivel. Fontosnak tartjuk, hogy érzelmi kötődés alakuljon közvetlen környezetükhöz, a városhoz, amelyben élnek. Ismerjék meg hagyományainkat, szokásainkat.

KörnyezetalakításA természetben végzett munkának a testi nevelésben is szerepe van. Fejleszti a gyermekek fizikumát, ellenállóbbak lesznek a betegségekkel szemben is. Munka közben észreveszik az összefüggéseket. A munkánk Isten áldása, gondviselése által válik eredményessé.A környezetalakítás céljából nagyon fontosnak tartjuk, hogy a munkavégzés rendszeres tevékenység legyen, ami beépül az óvodai nevelés komplex folyamatába.

Természetvédelem, környezetvédelemA természetvédelem, a környezetvédelem hitünkből adódó feladat. az élet tisztelete, védelme alapvető értékként jelentkezik munkánkban. Saját környezetünk iránt pozitív érzelmet alakítsunk ki. A környezettudatos magatartás kialakítását, már kicsi korban el lehet kezdeni. A családok bevonása a környezettudatos magatartás kialakításában.A környezetvédelmi nevelés feladatának eredményes megvalósítása, a nevelőtestület tagjainak és a szülőknek példamutatásán alapszik. Felhívjuk a gyerekek figyelmét a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére A gyermekek életkoruknak megfelelően érdeklődnek a szűkebb és tágabb

környezetük iránt. A gyermekek irányított és spontán megfigyelésekből adódó önálló véleményüket,

tapasztalataikat el tudják mondani. A gyermekek elemi ismerettel rendelkeznek: Tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, saját életkorukat Ismerik a testrészek neveit, funkcióját. Ismerik az évszakok jellemzőit. Felismerik a napszakokat.

133

Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, jellemzőit, azonosságait és különbségeit. Alkalmazzák a főbb közlekedési szabályokat. Óvják környezetük tárgyi, természeti jelenségeit, alakul környezettudatos

magatartásuk. Részt vesznek aktívan a környezetvédelmi munkákban. Önállóan gyakorolják a növénygondozás legegyszerűbb műveleteit.

X.7.2. Mennyiségi és formai összefüggések

A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jutnak a gyermekek. Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyság és téri viszonyokat, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemléletük.

Cél: Sokoldalú érzékszervi megtapasztalásból eredő mennyiségi, formai és kiterjedésekkel összefüggő ismereteket, tevékenységekben tudják alkalmazni.

Feladat: A gyermekek játékában adódó matematikai tapasztalatszerzés lehetőségének

kihasználása. Pozitív viszony kialakítása, a problémahelyzetek megoldásához a logikus gondolkodás

megalapozása, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, tevékenységekben, élethelyzetekben való gyakorlása.

A gyermekek aktív, passzív szókincsének, mennyiségi-minőségi gyarapítása, a fogalmak, relációk körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása.

A fejlesztés tartalma Az összetartozó dolgok megfeleltetése. Csoportosítás: tulajdonságok szerinti szétválogatás és halmazba sorolás. Számfogalom megalapozása. Halmazok számossága, a számok sorrendben történő ismételgetése. Halmazok összehasonlítása tulajdonságaik szerint. Sorba rendezés megnevezett mennyiségi tulajdonságok és felismert szabályosság

szerint. Számtani műveletek, halmazokkal végezhető játékos műveletek. Építések, alkotások szabadon és másolással. A forma és a minta felismerése, azonos és eltérő formák csoportosítása Tevékenységek tükörrel. Tájékozódás térben, síkban, téri irányok.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére Felismerik a környezetükben lévő elemi matematikai összefüggéseket. A halmazokkal való műveletek végzésében jártasak; összehasonlítás: mennyiség,

nagyság, forma, szín szerint. Értik és helyesen alkalmazzák az összehasonlítást kifejező szavakat, relációkat,

matematikai összefüggéseket; tapasztalataikat, ismereteiket a játéktevékenységekben tudják alkalmazni.

Felismerik az alapvető mértani formákat. Kialakul az alapvető helyzetek, relációk, az irányok megkülönböztetése, a balról

jobbra való haladási irány követése.134

X.8. Munka jellegű tevékenységek

„És fogta az Úristen az embert és elhelyezte az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze.” (1Mózes 2,15)

A munka ebben az életkorban szervesen összefonódik a játékkal, annak indítékai is megegyeznek, mint a kíváncsiság, a tevékenység lehetősége, az eszköz, a műveletek vonzereje motiválja a gyermeket. Arra törekedjünk, a gyermekek a munkajellegű tevékenységeket pozitív élményként éljék meg, mint szeretett Istenünktől kapott tevékenységeket. A munka a gyermek mindennapi tevékenységének része, mely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. Megerősítést nyer a munka jellegű tevékenység nevelőértéke. A tapasztalatszerzésnek, együttműködési készségnek, céltudatosságnak, önfegyelemnek alakítója. Legnagyobb öröm a másokért végzett munka. A fejlesztés csak és kizárólag a gyermek örömteli, örömmel vállalt tevékenységén belül valósul meg.Fontosnak tartjuk a munkavégzés során a teljes önállóság biztosítását. A munkavégzés rendszeres, folyamatos tevékenység, amely beépül az óvoda nevelési folyamatába.

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és a munka jellegű játékos tevékenység.

C él: Örömmel és szívesen végezzék a munkajellegű tevékenységeket.

A gyermeki munka megszerettetésén keresztül alakulnak a munkavégzéshez szükséges attitűdök, készségek, képességek, erkölcsi tulajdonságok, kompetenciák:- Kognitív: pontosan értsék meg, mit várunk el tőlük, sajátítsák el az eszközök célszerű használatát, alakuljon az összpontosítási és munkaszervezési képességük.- Érzelmi-akarati: alakuljon ki önállóságuk, önértékelésük, önbizalmuk, kitartásuk.- Szociális társas: alakuljon ki a felelősségérzetük, feladattudatuk.

F eladat: A nevelési folyamat során lehetőségek megteremtése a munka jellegű játékos

tevékenységek ellátására, személyiségformálásra. A gyermekek önkéntesen, önállóan, örömmel, képességeik szerint végezhessék a

személyükkel kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a közösség érdekében végzett munkatevékenységet.

Tudatos pedagógiai munka során a munkavégzéshez szükséges szokások kialakítása és betartásának konkrét, reális, fejlesztő értékelése. Az iskolakezdéshez szükséges munkaérettség kialakítása.

Saját és mások munkájának elismerésére, megbecsülésére nevelés. Önálló véleményalkotás, döntési képesség fejlesztése kortárs kapcsolatokban,

együttműködés közben. A közösségért végzett munkák vállalásánál jelenjen meg a helyes önértékelés és

önbizalom. Beszélő környezet biztosítása, a kommunikációs kedv fenntartása, a gyermeki

kérdések támogatása a munkavégzés során.

135

A munkavégzésben a szülők közreműködésének, aktív részvételének ösztönzése (gyűjtőmunka, környezetvédelmi napok).

Területei: Önkiszolgálás

Az önkiszolgálás a gyermek személye körüli feladatok ellátását jelenti. A felnőtt segítségével ismerkedik a tevékenység folyamatával, sorrendjével (testápolás, étkezés, öltözködés). Folyamatos étkezés (tízórai, uzsonna).

NaposságÖnként jelentkezőket választunk a feladatra. A nagyok mellett a kicsik is ismerkedhetnek a munkával. Elsajátítják az ízléses, esztétikus terítés fogásait. Kínálnak, apróbb megbízatásokat ellátnak. Illemszabályokat gyakorolnak.

Környezet rendjének megóvásaLehetőséget adunk a gyermekeknek az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezet átalakítására és rendjének megőrzésére.

- A csoportszoba berendezési tárgyainak átrendezése, teremrendezés. Fontos saját és egymás testi épségének megóvása.

- A csoport rendjének helyreállítása (asztaltörlés, söprögetés stb.)- Udvari játékok megfelelő, elérhető és biztonságos helyen való tárolása.- Környezetvédelmi tevékenységekben való részvétel.- Az évszakoknak megfelelően végezhető munkálatok. A gyermekek részére

megfelelő méretű szerszámok biztosítása, használatának elsajátítása. Együtt végzett munkálatok, élősarok gondozás, gereblyézés, söprés, csíráztatás, ültetés, madáretetés, öntözés, diószedés, stb.

Alkalomszerű munkákEgyéni, alkalmi megbízatások a napi élet során folyamatosan adódnak, mely feladatok elvégzése egyfajta önállóság kialakulását eredményezi. Időnként olyan megbízatásokat is teljesítenek, amelyek otthoni előkészületet igényelnek.

- Eszközök, tárgyak, üzenetek átadása- Gyűjtőmunka- Ünnepi készülődés - Kisebbek segítése

Felelősi munkaLehetőségek: öltözői rendfelelős, fürdőszoba felelős, fogkrémosztó, ebédfelelős

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére Szívesen vállalnak egyéni és közösségért végzett megbízatásokat, és azokat

felelősséggel teljesítik. Kitartóan, aktívan tevékenykednek, munkatempójuk különbségei ellenére

képesekké válnak az együttműködésre, szociális magatartásuk (kivárás, tolerancia) a közösségi kapcsolataikat pozitívan befolyásolja.

Munka jellegű tevékenységeiket a felelősségérzet, a feladattudat és a kitartás jellemzi.

Képesek – életkori szinten – saját személyükkel kapcsolatos feladatok ellátására. Kialakul a környezet rendjének, megtartásának, megóvásának, gondozásának

igénye. Kialakul az iskolakezdéshez a testi, lelki és szociális érettség.

X.9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

136

„Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.”(Példabeszédek 22,6.)

A gyermek Isten ajándéka, Istentől kapott képességekkel, készségekkel, mely ismeretében, birtokában biztosítjuk számukra a fejlődés lehetőségét.Az óvodáskorban legnyitottabbak a gyerekek az őket ért benyomásokra, ezáltal nyitva áll a kisgyermek szíve a szerető úristenről szóló bibliai történetekre, a Jézus cselekedeteire, az igék befogadására, a hitre. Ebben rejlik a keresztyén óvoda lehetősége.

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja és az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, tevékenységekben valósul meg.

Cél : Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek, kreativitásának fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése, attitűdök erősítése.

Feladat: A gyermek személyiségének fejlesztése. Személyre szabott pozitív értékelésünk segíti

a személyiség kibontakozását. A tanulást támogató környezet megteremtése, építve a gyermekek előzetes élményeire,

tapasztalataira, ismereteire. Olyan helyzetek teremtése, amelyben a gyermek cselekvő aktivitására, sok

érzékszervét foglalkoztató tapasztalásra, felfedezésre ad lehetőséget. Az iskola megkezdéséhez szükséges feltételek megteremtése, a képességek fejlesztése. A megismerési vágy, kíváncsiság, sokoldalú érdeklődés kielégítése, az óvodában folyó

tevékenységekhez való pozitív viszony kialakítása. Tevékenység közben szokások formálása, szociális együttlét iránti igény felébresztése;

türelem, kivárás, alkalmazkodás, egymás segítése. A gyermek önkifejező törekvéseinek segítése. Modellértékű kommunikációs helyzetek teremtése a gyermeki kérdések támogatására. Értelmi, kognitív és kommunikációs képességek fejlesztése (érzékelés, valósághű

észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, valósághoz közelítő képzelet). A gyermekek személyiségének fejlesztése; önállóság, kitartás, pontosság, feladattudat. A gyermekek egyéni képességeinek, fejlődési ütemének, szociokulturális hátterének

figyelembe vételével differenciált, egyéni fejlesztése.

Óvodás korban a tanulás és a játék nem különíthető el egymástól. A játék tehát az, amiben az óvodás gyermek tanul. Tapasztalatokat szerez, figyel és utánoz, amely a teljes személyiség fejlődését támogatja. A játékon keresztül ismerkedik a világgal. Látásmódja komplex, mindennel összefügg. „Nem tud nem tanulni!”A veleszületett kíváncsisága a játékban folyamatosan jelen van. Ebben a korban a legnyitottabb és befogadóbb, ez a tanulás eredményéhez vezet.A spontán játék mellett beléphet az általunk kezdeményezett játék, amely intenzívebben viseli magán a tanulás jegyeit. A spontán játékoknál és az általunk kezdeményezett játékoknál egyaránt fontos a „követve vezetés” elvének érvényesítése.A ”tanulás” során megszerzett ismeret nagy része csak később kerül felszínre. A játék sokoldalúvá, nyitottá, befogadóvá tesz.

A tanulás lehetséges formái:

137

Az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás-és viselkedéstanulás, szokások alakítása.

A spontán játékos tapasztalatszerzés. A játékos cselekvéses tanulás. A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés. Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés. Gyakorlati problémamegoldás.

Az óvodai nevelés keretében történő személyiségfejlesztés eredményeképpen válik a gyermek alkalmassá arra, hogy az iskolai tanulmányait megkezdje.

XI. TERVEZÉS, DOKUMENTÁCIÓ

XI.1. Tervezés

Az óvodapedagógus munkájának dokumentumai: Pedagógiai Program Óvodai nevelés játékkal, mesével elmélet és módszertan könyv A református óvodai nevelés keretprogramja Óvodai csoport napló

Az óvodai csoportnapló a pedagógiai programunk alapján a nevelőmunkánk tervezésének dokumentálására szolgál. Tartalmi felosztása a 20/2012.(VIII.3.) EMMI rendelet 91.§ előírásainak megfelelő.

Az óvodai csoportnapló tartalmazza:- a gyermekek nevét és óvodai jelét,- a fiúk és lányok számának összesített adatait korcsoportonként, a sajátos nevelési

igényű gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődések voltak,- a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét,- a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket,- a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó hetirendet napi bontásban,- nevelési éven belüli időszakonként a nevelési feladatokat, a szervezési feladatokat, a

tervezett programokat és azok időpontjait,- a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló

tevékenységek, foglalkozások keretében az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységi formák tartalmi elemeit, az értékeléseket,

- a hivatalos csoportlátogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását, a látogatás szempontrendszerét, az eredményt,

- feljegyzést a csoport életéről.

Az óvodai nevelés játékkal, mesével című program kétféle szervezeti formában és időbeosztással valósítható meg. „A” változata: Játék és mese folyamatos időben„B” változata: Játék és mese 10 napos időszakokban.

138

A nevelő testületünk a „B”változat, Játék és mese 10 napos időszakokban végzi a gyermekek nevelésével kapcsolatos feladatokat.

XI.2. „B” változatJáték és mese 10 napos időszakokban

A játékot kétféleképpen értelmezzük. A gyermekek által szabadon kezdeményezett spontán játék

(Az óvónő megengedő, támogató, biztonságot adó jelenléte a fontos) Az óvónő által indított játék

(Az óvónő modellnyújtó, mintaadó szerepe a fontos)

A gyermekek által szabadon kezdett és folytatott, spontán játék az alap, a kiindulás, melyet az óvónő részéről támogató-engedő, mellé álló-elfogadó attitűd kell, hogy kísérjen. Beavatkozásra, irányításra, „tovább fejlesztésre” nincs szükség, kivéve, ha ezt a gyermek magától kéri, vagy olyan esetekben, amikor testi-lelki épségét veszélyezteti.

Az óvónő által indított játékba a gyerekek bármikor bármennyi időre bekapcsolódhatnak, mélyebben vagy felszínesebben vehetnek részt benne. Saját szempontjaik és érdeklődésük alapján elvihetik a játszást másfelé, irányítói is lehetnek a játéknak. A játék bármerre elágazhat, az óvónő rugalmasan alkalmazkodik hozzá. Az óvónőnek ez a játékviselkedése kínálatot jelent, amely az egész nap folyamán érvényes más-más formában. Egy napra egyféle tevékenységben gondolkodhat az óvónő. Egyszer a manuális - vizuális élménynyújtás, másszor a természet világából vett jelenségek megelevenítése a fő feladat a játék keretén belül.A meglévő tudásuk, ismeretük mozgósítva, lehetőség kínálkozik arra, hogy egy-egy dologba mélyebben belemerüljünk, a gyermeki kérdéseket tisztázzuk, az ötleteinket kijátsszuk. A gyermekekkel való játék során mód van az egyéni tempójukhoz való alkalmazkodásra, igazodásra, személyes bánásmódra és a helyzet igényelte ismeretek feldolgozására, alkalmazására. Ebben a változatban a következő tevékenységterületekre építjük az óvónő kezdte játékokat:

Testi nevelés (mozgás, edzés) Éneklés, zenehallgatás Mesélés, mondókázás, versmondás Kézimunka (festés, rajzolás, formázás, barkácsolás) Ismerkedés a természet és az emberek világával (forma, tér, idő, mennyiségek,

viszonyok)

A kétféle játék párhuzamosan és folyamatosan, egymásba kapcsolódva és szétválva rugalmasan zajlik az egész nap folyamán. Ezért folyamatos a napirend is. Rugalmasságot jelent az is, hogy nem szigorúan egy-két napot vesz igénybe egy játék, hanem jóval tovább tarthat. Ilyenkor az óvónő a napi tevékenységre jellemző módon illeszkedik a folyamatba, tehát énekel vagy barkácsol, verset, mondókát mond, megmutat valami érdekes jelenséget. A mennyiségek, tér és forma, a viszonyítások a játék közben természetes módon előkerülnek, és a velük kapcsolatos kérdések is természetes módon választ kapnak. Alapvető szempontjain az elfogadás, a kivárás, valamint az egyéni sajátosságok és különbségek, az egyéni fejlődési tempó figyelembevétele.

Testi nevelésen a gyermekek mozgásigényének kielégítését értjük. A kisgyermek egyik legkedvesebb játéka a mozgás. A futó-, fogójátékok, szerepvállaló vagy utánzó játékok, a népi

139

gyermekjátékok szabadban történő játszása a testi egészség, testi edzés fejlesztését szolgálják.

Mesehallgatásra mindennap sor kerül. A délutáni pihenés alatti időben hosszabb meséket vagy folytatásos történeteket is mondunk. A mesemondással segítjük elő a nyugodt pihenést és az elalvást. Naponta egyszer összeülünk, elcsendesedünk, együtt vagyunk, egymásra figyelünk. Jó beszélgetni, élményeket elmondani és meghallgatni egymást, vagy egyszerűen csak egymás mellett lenni, a másikat mellettünk érezni.

Egész évre előre „Hálótervet” készítünk, amely tartalmazza azokat az eseményeket, történéseket, amelyek a gyerek életében fontosak, s

amelyek köré tevékenységei, gondolatai (játékai) csoportosulnak, egyes tevékenységekben az óvónő feladatait, néhány konkrét javaslatot a megvalósításhoz, meséket, mondókákat, dalokat, verseket.

Egy-egy évszakra, ünnepkörre összpontosítva a „havi tervet” készítünk 2 heti ciklusra lebontva. Tartalmazza mindazokat a játékokat, dalokat, mondókákat, verseket, amelyek az adott időszakhoz vagy a gyerekek lelkiállapotához, hangulatához illenek. Kiválogatásuk az időszakok megkezdése előtt szükséges. Az utólagos feljegyzésekkel, a napi történések átgondolásával követhetjük a gyermekek életét és fejlődését, tudatosíthatjuk egyéni sajátosságaikat. Többször megtörténhet, hogy eredeti elképzeléseinket módosítjuk.

A kézikönyv kisebb és nagyobb korosztály számára is tartalmaz kerettervet. A csoport összetételét, fejlettségét, érdeklődési körét figyelembe véve bármelyiket választhatjuk, a kettőt vegyíteni is lehet. A keretterv hosszú ideig használható. Nem kell minden évben újat készíteni.

Tervezésünk során Az óvodai nevelés játékkal, mesével elmélet és módszertani ajánlásait vesszük figyelembe.

XI.3. A gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődés nyomon követését szolgáló dokumentum

Óvodai fejlődési napló

- Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.

- Ha a gyermeket nevelő óvodapedagógus a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének elérése érdekében indokoltnak tartja, az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt kötelességekről, továbbá a kötelességek nem megfelelő teljesítéséből eredő következményekről, valamint az Nkt. 72. § (4) bekezdésében foglalt jogokról.

- Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét - szükség szerint, de legalább félévenként - rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat.( (20/2012.(VIII.3.) EMMI rendelet 63.§)

140

Az óvodai fejlődési napló az óvodás gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követésére szolgáló dokumentum Tartalmi szempontjai megfelelnek a törvényi előírásoknak.

- A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát.

- A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza a gyermek anamnézisét, a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés),

- az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket,

- a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt,- amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a

fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait,- a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait,- a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket.

(20/2012.(VIII.3.) EMMI rendelet 93/A.§)

A különleges bánásmódot igénylő gyermekre vonatkozó fejlesztési feladatok meghatározása és dokumentálása:

- A nevelési-oktatási intézmény az együttnevelést segítő pedagógus közreműködésével a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról és a fejlesztés eredményéről a szülőt tájékoztatni kell.

- A nevelési-oktatási intézmény a többi gyermekkel együtt nevelt gyermek egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. (20/2012.(VIII.3.) EMMI rendelet 139.§)

XII. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához.

TESTI – a testileg egészségesen fejlődő gyermek 6-7 éves kora körül eljut: az első alakváltozáshoz, arányosan fejlett, teherbíró megkezdődik a fogváltása mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes jellemző a finommotorika erőteljes fejlődése (ceruzafogás, vonalvezetés) mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani,

képes.

141

LELKI – a lelkileg egészségesen fejlődő gyermek: nyitott, érdeklődő és kíváncsi tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás

megkezdéséhez (a megismerő funkciók) folyamatosan fejlődnek: Érzékelése: Pl. illatok, ízek, színek, hangok, formák, felületek, egyensúlyérzék,

számlálgatás, számolási alapkészség, egyszerű relációk irányok megnevezése, összehasonlítás, összegyűjtés, szétválasztás, párosítás, időbeliség megnevezése, formák letapogatása, összehasonlítás, viszonyfogalmak.

Észlelése: Pl. téri észlelés, vizuális és akusztikus differenciálás, téri tájékozottság, térbeli mozgásfejlettség, a testséma kialakulása.

Emlékezete: megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama.

Figyelme: megjelenik a szándékos figyelem, növekszik a figyelem tartalma, terjedelme – 10-15 percig is képes aktív figyelemre -, könnyebbé válik a megosztása és átvitele.

Képzelete, kreativitása: a képi látásmód kifejezési formáinak megtalálása játékokban, rajzban, mesehallgatásban.

Gondolkodása: a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodása is megjelenik.

érthetően, folyamatosan kommunikál, tisztán ejti a hangokat, végig hallgatja és megérti mások beszédét

elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről (tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri, és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb környezetét, környezetében élő növényeket, állatokat, felismeri az öltözködés és időjárás összefüggéseit, elemi mennyiségi ismeretei vannak)

ismeri a viselkedés alapvető szabályait azon magatartási formák is kialakulóban vannak, melyek a környezet

megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.

SZOCIÁLIS – a szociálisan egészségesen fejlődő gyermekek kedvező iskolai légkörben készen állnak az iskolai élet és a tanító elfogadására. Az óvodás korú gyermekek az érzelmek uralma alatt állnak, de most már csökken a viselkedés érzelem- és indulatvezéreltsége. Képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre.

Kialakulnak:a) szociális érzelmek : társas kapcsolatok, rokonszenv, összetartozás érzése,

segítőkészség, beilleszkedés, alkalmazkodás, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre (a konfliktus megoldás alapja), kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival

b) intellektuális érzelmek (a tudás öröme, sikere, kudarc, öröm, bánat…)c) erkölcsi érzelmek (ha jó – megdicsérik – örömet jelent…)d) esztétikai érzelmek (környezetükben látott szép, rendes, tiszta, harmonikus – igényelni

is kezdi)

Megjelennek az akarati erőfeszítések pozitív formái a feladattudata kialakulóban van (feladat megértésében, a feladattartásban, az

eredményesebb elvégzésben nyilvánul meg) szabálytudat – egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni alakul kitartása, munkatempója, önállósága, önfegyelme (pl. bizonyos fokú monotónia

tűrés)142

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében pedagógiai munkánkat speciális szakemberek segítségével végezzük, így érhető el a fentiekben leírt fejlettség.A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekkel.

XIII. ÜNNEPEK, RENDEZVÉNYEK

Az ünnepek közös élmény erejével hatnak a gyermekekre, erősítik a közösséghez való tartozás érzését, ápolják a hagyományokat. Az ünnepek szépséget, értelmet adnak a hétköznapoknak. Alkalmai az óvodás gyermekek és a felnőttek számára egyaránt öröm és hálaadás.Tartalmi munkánk az ünnepekhez és az évszakokhoz kapcsolódnak. A hagyományos ünnepek fontos előzménye a csoportokban folyó hosszas előkészület közösen a gyermekekkel.

Cél: Az ünnepekre való készülődés, az ünnepi hangulati előkészítés legyen élmény a szülők és a gyerekek számára egyaránt.

Feladat :

Az ünnepi esemény, program egy része legyen nyitott, mert a közös élmény hatása, közösségformáló ereje és nevelőértéke felbecsülhetetlen.

Szeptember: - Szüreti játékok- Káposztás nap

Október: - Őszi kirándulás, a természetbe, közeli parkba, - Reformáció napja

November: - Adventi kézműves játszóház szülőkkel

December:- Advent- Mikulásvárás- Luca napi népszokás- Karácsony

Január: - Magyar kultúra napja

Február: - Farsang

Március: - Nemzeti ünnep,- Víz világnapja

Április:- Föld napja- Költészet napja- Virágvasárnap- Húsvét

143

- KomatálMájus:

- Anyák napja, Apák napja- Pünkösd

Június: - Évzáró- Gyermeknap- Családi nap

Az állandó rendezvényeink, ünnepeink kibővülhetnek még alkalmi programokkal, mint pl. kirándulás, színházlátogatás, stb.Hagyomány a csoportokban a gyermekek születés- és névnapjának megünneplése is.

XIV. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

XIV.1. Az óvoda és a család együttműködése

A nevelési céljainkat és feladatainkat a családi nevelés kiegészítéseként terveztük meg, tiszteletben tartjuk, hogy a gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A nyitottság mindenekelőtt lehetőségek megteremtése a szülők fogadására, az óvoda – család jó kapcsolatában nyilvánul meg. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését.Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, s az együttműködés során a segítségnyújtásban a családhoz illesztett megoldásokat keresi.Óvodapedagógusi feladat az óvodai pedagógiai program megismertetése minden családdal. A szülőkkel rugalmas, személyes kapcsolattartást keresünk. Biztosítjuk őket, hogy gyermeküket szeretettel, felelősséggel gondozzuk, neveljük. A családot tiszteletben tartjuk. Bizalmukat elnyerve kölcsönös segítőkészséget, egymás iránti nyitottságot próbálunk kialakítani. Partnereknek tekintjük őket, segítségüket, támogatásukat, véleményüket igényeljük.

A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének céljaA személyiségi és a szülői jogok tiszteletben tartásával

Erősítjük a jó partneri viszonyt. Elismerjük a befogadó nevelésben a család elsődlegességét. Kapcsolatunkat áthatja a kölcsönös tisztelet, felelősség, bizalom és az elfogadó

toleráns magatartás.

Az óvodapedagógus feladatai A családban és az óvodában folyó nevelési sajátosságok kölcsönös megismerése, a

különbözőség elfogadásának közvetítése. A családok sajátosságainak, szokásainak figyelembevétele. A családi nevelés hiányosságaiból eredő hátrány csökkentése érdekében segítőkészség

és együttműködés. A szülők környezettudatos magatartásának befolyásolása, a szokás- és normarendszer

ismeretében. A gyermekek fejlődéséről nyújtott folyamatos és hiteles tájékoztatás. A családok kultúrájának megismerése, az óvoda értékrendjének közvetítése. A szociális érzékenység tudatos fejlesztése.

144

Az együttműködés tartalma Családlátogatás alkalmával megismerni a gyermekek közvetlen környezetét,

szociokulturális hátterét, felmérni helyét a családban, tájékozódni a család nevelési elveiről, szokásairól.

Befogadással biztonságot nyújtó, szeretetteljes családi légkör megteremtése. A csoportról pozitív kép kialakítása, mely meghatározza a gyermek későbbi közösségi életét, személyiségének alakulását, formálódását.

Szülői értekezleteken az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljük meg. Sor kerül a szülő véleményének, javaslatának meghallgatására és figyelembevételére.

Fogadóóra alkalmai adnak lehetőséget olyan információk cseréjére, amelyek a gyermek fejlődésével vagy közvetlen környezetével kapcsolatosak.

Egyéni beszélgetések a gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, befolyásolása, a család erőforrásainak feltárása.

Nyílt napokon a szülőknek lehetőséget biztosítunk a napi életbe való betekintésre. A szülők személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről, aktívitásáról.

Közös programok lehetőséget teremtenek a család és az óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, normáinak, értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveink közelítésére (leendő óvodások fogadása, farsang, gyermeknap, kirándulás, munkadélutánok).

Napi kapcsolattartásra az óvodai napirend zavarása nélkül van lehetőség az óvodába érkezéskor, az óvoda nyitottságából adódóan így a szülő folyamatosan tájékozott lehet a gyermekével kapcsolatos eseményekről, fejlődéséről.

XIV.2. Az óvoda és fenntartó kapcsolata

Az óvoda folyamatos és zavartalan működése érdekében fontos a fenntartóval való folyamatos kapcsolattartás. Ennek biztosításáért az intézményvezető a felelős. Az óvoda pedagógiai munkájáról, gazdálkodásáról, a működése során történt legfontosabb eseményekről beszámolót készít a fenntartó által meghatározott formában és részletezettséggel.

XIV.3. Az óvoda és a gyülekezet kapcsolata

„Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa” (Mt 19,14)

A gyülekezet tagjai megismerik az óvoda nevelőmunkáját. A gyermekek tapasztalatot szereznek a gyülekezet közösségéről.Ünnepi alkalmakon énekkel és verssel magasztalják az Urat.

XIV.4. Az óvoda és az iskola kapcsolata

145

Feladatunknak tekintjük, hogy a két intézmény között hatékony, egymást kölcsönösen segítő szakmai együttműködés alakuljon ki.Formái:

- kölcsönös látogatás- közös rendezvények szervezése- szülői értekezleten a szülők tájékoztatása az iskolai programokról- pedagógusok szakmai tanácskozása

XIV.5. Az óvoda kapcsolatai más intézményekkel

Óvodába lépés előtt- bölcsőde, egyéb szociális intézmények

Óvodai élet során- Pedagógiai szakszolgálat intézményei,- Pedagógiai szakmai szolgáltatók,- Református pedagógiai intézmények, szakszolgálatok,- Református óvodák,- Társintézmények,- Gyermekjóléti szolgálatok,- Családsegítő intézmény- Egészségügyi intézmények,- Közművelődési intézmények.

Óvodai élet után- iskolák

XV. ÉRVÉNYES RENDELKEZÉSEK

A Pedagógiai Programunk határozatlan időre szól.Módosulhat:

- A törvényi változásokkal.- A Presbitérium döntése alapján.- A nevelőtestület 2/3-os támogatásával.- A szülők 2/3-os támogatásával.

146

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A nevelőtestület elfogadta:2017. március 20.

Nevelőtestület képviselője

A szülői szervezet véleményezte:2017. március 22.

Szülői Szervezet elnöke

Az intézményvezető jóváhagyta:2017. március 23. Intézményvezető

PH

147

A fenntartó jóváhagyta a4/2017. számú határozattal 2017. március 23.

Fenntartó PH

A pedagógiai program nyilvánossága: Eredeti példány található a Rózsai Tivadar Református Általános Iskola és Óvoda

intézményvezetői irodájában Hitelesített másolat elkérhető a titkárságon Olvasható az intézmény honlapján

148