VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK - tankonyvtar.hu · VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK 9 1. BEVEZETÉS 1.1 CÉLKITŰZÉS A tananyag célja, hogy átfogó ismereteket nyújtson az elektronikus könyvtári

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK

Racskó Réka

MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK


Racskó Réka

Eger, 2011

Lektorálta:

CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával

valósul meg.

Felelős kiadó: dr. Kis-Tóth Lajos

Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben

Vezető: Kérészy László

Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné

Kurzusmegosztás elvén (OCW) alapuló informatikai curriculum és SCORM kompatibilis

tananyagfejlesztés Informatikus könyvtáros BA, MA lineáris képzésszerkezetben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0005


5

TARTALOM

1. Bevezetés ....................................................................................................................... 9

1.1 Célkitűzés .......................................................................................................... 9 1.2 A kurzus tartalma .............................................................................................. 9 1.3 A kurzus tömör kifejtése ................................................................................... 9 1.4 Kompetenciák és követelmények .................................................................... 10 1.5 Tanulási tanácsok, tudnivalók ......................................................................... 10

2. Az információs társadalom fogalomköre ................................................................. 11

2.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 11 2.2 Tartalom .......................................................................................................... 11 2.3 Az információs társadalom hatása a könyvtárakra .......................................... 11

2.3.1 Az információs társadalom fogalomköre ............................................ 11 2.3.2 Hálózati társadalom ............................................................................. 13 2.3.3 Digitális bevándorlók, digitális bennszülöttek .................................... 16 2.3.4 Information literacy, digital literacy – információs és digitális

műveltség............................................................................................ 17 2.4 Összefoglalás................................................................................................... 22 2.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 23

3. A szolgáltatások új dimenziója a könyvtár 2.0 ........................................................ 24

3.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 24 3.2 Tartalom .......................................................................................................... 24 3.3 A szolgáltatások új dimenziója: a web 2.0 és a könyvtár 2.0 ....................... 24

3.3.1 Az internetes alkalmazások egy magasabb szintje, a web 2.0 ............ 24 3.3.2 Webkettes eszközök a gyakorlatban ................................................... 27 3.3.3 Könyvtár 2.0........................................................................................ 29 3.3.4 A könyvtár 2.0 jó gyakorlatai.............................................................. 32 3.3.5 Blogok ................................................................................................. 33 3.3.6 RSS ..................................................................................................... 34 3.3.7 Wikik ................................................................................................... 35 3.3.8 Közösségi hálók .................................................................................. 36 3.3.9 Mashup ................................................................................................ 37 3.3.10 Virtuális könyvespolc ......................................................................... 38 3.3.11 Egy hazai webkettes portál: konyvtar.hu ............................................ 39

3.4 Összefoglalás................................................................................................... 42 3.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 43

4. Az elektronikus, a digitális és virtuális könyvtár fogalomköre .............................. 44

4.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 44 4.2 Tartalom .......................................................................................................... 44 4.3 A virtuális könyvtár és fogalomköre ............................................................... 44

4.3.1 A digitális dokumentum ...................................................................... 44


6

4.3.2 A falak nélküli elektronikus, virtuális, digitális könyvtárak ............... 46 4.3.3 Elektronikus könyvtárak ..................................................................... 48 4.3.4 Virtuális könyvtárak ............................................................................ 52 4.3.5 Egy lehetséges vízió: a hibrid könyvtárak .......................................... 53


5. Virtuális könyvtárak Magyarországon és a nagyvilágban ..................................... 55

5.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 55 5.2 Tartalom .......................................................................................................... 55 5.3 Virtuális könyvtárak Magyarországon és a nagyvilágban .............................. 55

5.3.1 MATARKA ........................................................................................ 55 5.3.2 HUMANUS – Humántudományi Tanulmányok és

Cikkek adatbázisa ............................................................................... 58 5.3.3 Külföldi jó gyakorlatok ....................................................................... 60 5.3.4 Librarians Index to Internet (LII) és Internet Public Library (IPL) .... 60 5.3.5 Bulletin Board for Libraries BUBL .................................................... 62 5.3.6 Intute ................................................................................................... 63 5.3.7 Jövőkép ............................................................................................... 65


6. Digitális könyvtár vagy repozitórium ....................................................................... 68

6.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 68 6.2 Tartalom .......................................................................................................... 68 6.3 Digitális könyvtár vagy repozitórium? ............................................................ 68

6.3.1 Digitalizálás célrendszere.................................................................... 68 6.3.2 A digitalizálás feltételrendszere .......................................................... 70 6.3.3 Repozitóriumok, azaz digitális „raktárak” ......................................... 73 6.3.4 Repozitóriumok a gyakorlatban .......................................................... 73 6.3.5 A hálózatba kapcsolt repozitóriumok .................................................. 76 6.3.6 Digitális könyvtárak fogalomrendszere .............................................. 77


7. Digitalizálási projektek .............................................................................................. 80

7.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 80 7.2 Tartalom .......................................................................................................... 80 7.3 Digitalizálási projektek ................................................................................... 80

7.3.1 Európai Uniós digitalizálási és digitális könyvtári projektek a

kulturális örökség megőrzéséért ......................................................... 80 7.3.2 Digitalizálási projektek a nagyvilágban .............................................. 82 7.3.3 Hazai digitális könyvtárak................................................................... 85 7.3.4 Egy hazai bevált gyakorlat megújult formában................................... 89 7.3.5 Rövid történeti áttekintő ...................................................................... 90 7.3.6 Szolgáltatásai, projektek .................................................................... 90 7.3.7 A korábbi szolgáltatásainak utóélete ................................................... 92


7

7.3.8 Jövőbeni fejlesztési lehetőségek ......................................................... 93 7.4 Összefoglalás................................................................................................... 93 7.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 94

8. Digitális könyvtárak minőségi mutatója: a metaadat és típusai ........................... 95

8.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 95 8.2 Tartalom .......................................................................................................... 95 8.3 A digitális tárház minőségi mutatója: a metaadat és típusai ........................... 95

8.3.1 A metaadat fogalma ............................................................................ 95 8.3.2 Metaadat-szabványok .......................................................................... 96 8.3.3 Metaadatok típusai .............................................................................. 99 8.3.4 A metaadatok szerepe a digitális tartalomkezelésben ....................... 101

8.4 Összefoglalás................................................................................................. 101 8.5 Önellenőrző kérdések .................................................................................... 102

9. Tudásportál és könyvtári portál jellemzői ............................................................. 103

9.1 Célkitűzés ...................................................................................................... 103 9.2 Tartalom ........................................................................................................ 103 9.3 A tudásportál és típusai ................................................................................. 103

9.3.1 A portálok kialakulása, a webportál fogalma .................................... 103 9.3.2 Portáltípusok és jellemzőik ............................................................... 105 9.3.3 A tudásportál fogalma ....................................................................... 108 9.3.4 Az egyszerű portál ............................................................................ 109 9.3.5 A jól integrált portál .......................................................................... 110 9.3.6 A teljes portál .................................................................................... 110 9.3.7 A tudásportál ismérvei ...................................................................... 110


10. E-learning könyvtári rendszerek ............................................................................ 113

10.1 Célkitűzés ...................................................................................................... 113 10.2 Tartalom ........................................................................................................ 113 10.3 E-learning könyvtári rendszerek ................................................................... 113

10.3.1 Az e-learning fogalma és fejlődése ................................................... 113 10.3.2 A jelenlegi helyzet Magyarországon ................................................. 115 10.3.3 Az e-learning könyvtár ...................................................................... 116 10.3.4 Az e-learning könyvtár fogalma ........................................................ 116 10.3.5 A megvalósítás lehetőségei és problémái ......................................... 117


11. Szabványok, licencelés (nyílt forráskódú rendszerek, creative commons) ......... 119

11.1 Célkitűzés ...................................................................................................... 119 11.2 Tartalom ........................................................................................................ 119 11.3 Szabványok, licencelés trendjei (nyílt forráskódú rendszerek, Creative

Commons) ..................................................................................................... 119 11.3.1 A szerzői jog alapjai .......................................................................... 119


8

11.3.2 Digitális jogkezelés (DRM-technológia) .......................................... 120 11.3.3 Szabványok, licencelés napjainkban ................................................. 121 11.3.4 Nyílt licencelés .................................................................................. 123 11.3.5 A nyílt forráskódú rendszerek jellemzői ........................................... 124 11.3.6 A Creative commons jellemzői, felhasználásának feltételei ............. 125


12. Összefoglalás ............................................................................................................. 128

12.1 A kurzusban kitűzött célok összefoglalása .................................................... 128 12.2 Tartalmi összefoglalás ................................................................................... 128 12.3 A tananyagban tanultak részletes összefoglalása .......................................... 128

12.3.1 Az információs társadalom hatása a könyvtárakra, digital literacy... 128 12.3.2 A szolgáltatások új dimenziója web 2.0 és a könyvtár 2.0 ............... 129 12.3.3 A virtuális könyvtár és fogalomköre ................................................. 129 12.3.4 Virtuális könyvtárak Magyarországon és a nagyvilágban ................ 129 12.3.5 Digitális könyvtár vagy repozitórium? .............................................. 130 12.3.6 Digitalizálási projektek ..................................................................... 130 12.3.7 A digitális tárház minőségi mutatója, a metaadat és típusai ............. 130 12.3.8 Tudásportál és típusai ........................................................................ 131 12.3.9 Tudásportál: az oktatás virtuális környezete: e-learning könyvtári

rendszerek ......................................................................................... 131 12.3.10 Szabványok, licencelés (nyílt forráskódú rendszerek, Creative

Commons) ........................................................................................ 131

13. Kiegészítések ............................................................................................................. 132

13.1 Irodalomjegyzék ............................................................................................ 132 13.1.1 Hivatkozások ..................................................................................... 132

14. Ábrajegyzék .............................................................................................................. 137

15. Médiaelemek ............................................................................................................. 139

16. Tesztek ....................................................................................................................... 140

16.1 Próbateszt ...................................................................................................... 140 16.2 Záróteszt A. ................................................................................................... 143 16.3 Záróteszt B. ................................................................................................... 147 16.4 Záróteszt C. ................................................................................................... 151


9

1. BEVEZETÉS

1.1 CÉLKITŰZÉS

A tananyag célja, hogy átfogó ismereteket nyújtson az elektronikus könyvtári rendsze-

rekről, és képessé tegye a hallgatót az elektronikus könyvtári munka szervezésére, tervezé-

sére. A terminológiák tisztázása mellett elemzi a virtuális és digitális könyvtár jellemzőit,

szolgáltatásait, valamint számba veszi a tervezésükkel kapcsolatos feladatokat. A tananyag

elsajátítása felkészít az elektronikus könyvtárak működését érintő gyakorlati munkára is.

Ezen belül hangsúlyt kap a digitalizálási folyamat elvi kérdéseinek és gyakorlati tervezésé-

nek tanulmányozása.

A leckék során a hallgatók megismerkedhetnek a hazai és a külföldi jó gyakorlatokkal.

A kapcsolódó témakörök közül kiemelt figyelmet fordít a tankönyv a digitális könyvtári

háttérrel támogatott oktatás problémakörére (virtuális oktatási környezetek könyvtári tá-

mogatása, e-learning könyvtárak). Elsősorban a könyvtári portálra fókuszál mint a digitális

könyvtári integráció csúcspontjára. Ennek kapcsán fontos kérdés a stratégiai tervezés, a

könyvtári portálok és a digitális könyvtári munka kapcsolatának feltárása.

Ezek mellett a tanegység feldolgozza a következő témaköröket is: nyílt forráskódú

rendszerek, nyílt szabványok, a Creative Commons mozgalom, licencelés.

1.2 A KURZUS TARTALMA

1. Az információs társadalom hatása a könyvtárakra, digital literacy

2. A szolgáltatások új dimenziója: web 2.0 és a könyvtár 2.0

3. A virtuális könyvtár és fogalomköre

4. Virtuális könyvtárak Magyarországon és a nagyvilágban

5. Digitális könyvtár vagy repozitórium?

6. Digitalizálási projektek

7. A digitális tárház minőségi mutatója, a metaadat és típusai

8. Tudásportál és típusai

9. Tudásportál: az oktatás virtuális környezete: e-learning könyvtári rendszerek

10. Szabványok, licencelés (nyílt forráskódú rendszerek, Creative Commons)

1.3 A KURZUS TÖMÖR KIFEJTÉSE

A kurzus olyan aktuális, elsősorban elektronikus dokumentumokhoz kapcsolódó,

könyvtári munkát értintő vonatkozásokkal foglalkozik, amelyek többek között magukban

foglalják az elektronikus, digitális és virtuális könyvtárak fogalom- és problémakörét, a

repozitóriumok megvalósításának hazai és nemzetközi jó gyakorlatait, illetve bemutatja a

digitális/digitalizált dokumentumok azonosítását segítő metaadatok jellemzőit. A virtuális

környezetek olyan sajátosságaira is kitér a tananyag, mint a felhasználóképzés és -kezelés,

a tudásportálok lehetséges megvalósítása, illetve az internetes és a könyvtári területen is

egyre gyakrabban használt nyílt forráskódú rendszerek, szabványok, licencek csoportosítá-

sa és fajtái.


10

1.4 KOMPETENCIÁK ÉS KÖVETELMÉNYEK

A tanegység elvégzése után a hallgató képes lesz az információs és kommunikációs

kompetenciák könyvtári környezetben történő alkalmazására, elsősorban olyan készségek

révén mint a digitális írástudás. Széles körű ismereteket szerez az elektronikus könyvtári

rendszerekről, képes lesz különbséget tenni az digitális és virtuális könyvtár között, ame-

lyeket konkrét példákon, szolgáltatásokon keresztül ismerhet meg. A hálózaton elérhető,

elsősorban könyvtári információforrások közül ki tudja választani a legmegfelelőbbet a

pontos és releváns információszolgáltatás érdekében. Megtanulja a korszerű eszközök kri-

tikus kiválasztásának szempontjait, és hatékonyan alkalmazza az oktatás hálózati támoga-

tottsággal történő megvalósítását, a tudásportálok és az e-learning könyvtári rendszerek

által. Megérti a stratégiai tervezés és a célrendszer meghatározásának fontosságát, és elvi

lépésit, illetve megismerkedik a hazai és külföldi jó gyakorlatokkal. A források felhaszná-

lása kapcsán megismeri a legfontosabb, internetes tartalmak jellegzetességeit, különös

tekintettel a Creative Commons, nyílt szabványok és nyílt forráskódú rendszerek koncep-

ciójára.

1.5 TANULÁSI TANÁCSOK, TUDNIVALÓK

A tananyag tíz leckéje felöleli a könyvtári szolgáltatások elektronikus környezetben tör-

ténő szolgáltatásainak rendszerét. Az egyes leckék minél hatékonyabb és könnyebb elsajá-

títását számos illusztráció, ábra és ajánlott irodalomjegyzék segíti, amely megkönnyítik a

tanulást, és támpontot adnak a hallgatóknak az adott témában történő további kutatásra.

Minden lecke végén önellenőrző kérdések segítik az olvasót saját tudásának felmérésé-

ben, illetve a megszerzett tudás elmélyítésében. Kérjük, hogy kövesse a könyv tanácsait,

próbáljon választ keresni az általunk és a saját maga által felvetett kérdésekre.

Azt javasoljuk, hogy a tananyagban ismertetett interneten elérhető szolgáltatásokat pró-

bálja ki „élesben”, kísérletezzen, fedezze fel az újdonságokat, hiszen így maradhat napra-

kész ebben a folyamatosan változó, formálódó, hálózatosult világban és az ehhez szorosan

kapcsolódó könyvtáros szakmában.


11

2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FOGALOMKÖRE

2.1 CÉLKITŰZÉS

A lecke során a hallgató megismerkedik az információs társadalom különböző

nézőpontú fogalmi meghatározásaival, és az ehhez kapcsolódó fontosabb kifejezésekkel,

mint például az információs és digitális műveltséggel. Átfogó képet kap a web 2.0 hatására

kialakult könyvtár 2.0 sajátosságairól és főbb jellemzőiről. Az olvasó képes lesz elhelyezni

magát a generációk között, és fel tudja mérni a könyvtárak megújulásának fontosságát és

lehetséges irányait.

2.2 TARTALOM

Az információs társadalom fogalomköre

Hálózati társadalom

Digitális bevándorlók, digitális bennszülöttek

Information literacy, digital literacy – információs és digitális műveltség

2.3 AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM HATÁSA A KÖNYVTÁRAKRA

2.3.1 Az információs társadalom fogalomköre

A huszadik század végén és a huszonegyedik század elején megalkotott technikai

vívmányok hosszú időre megváltoztatták, forradalmasították mind az információszerzés,

mind az információátadás módjait. Olyan új kommunikációs csatornák jöttek létre,

amelyek által megszűntek mind a térbeli, mind az időbeli korlátok. Vizy E. Szilveszter1

egyik előadásában úgy fogalmazott, hogy a világ összezsugorodott az információk

terjedésének gyorsasága tekintetében. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy a kommunikációnk

és ezáltal egész világunk mennyire felgyorsult és hálózatosodott, amelynek következtében

a korábbi tér-és időkorlátok megszűntek. Ahogyan Manuell Castells írja Az információ

kora című művében: „Halványodó századunk utolsó negyedében egy információ-

középpontú technológiai forradalom átformálta gondolkodásmódunkat, azt, ahogy

termelünk, ahogy fogyasztunk, kereskedünk, szervezünk, kommunikálunk, ahogyan élünk,

ahogy meghalunk […].”2 Leszögezhetjük: információs társadalomban élünk.

Levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy a technika és az internet robbanásszerű

fejlődésével olyan új lehetőségek nyíltak meg az emberek számára, amely megváltoztatta

az információhoz való hozzájutás módját, eszközeit. Napjainkra az információs társadalom

kifejezés már gyűjtőfogalommá vált, mert „…egyszerre jelenti az „ipari civilizációt

felváltó korszakot”, a társadalom- és gazdaságpolitika átfogó jövőképét formáló közösségi

1 VIZY E. Szilveszter: A tudás öt évente megfeleződik. ENTITLE konferencia: Eger, 2009. május 19.

2 CASTELLS, Manuel, The Rise of the Network Society. Blackwell Publishers. The Information Age III. 1-2.

idézi Nyíri Kristóf : Castells The information age (recenzió). In: Az információs társadalom és a kommuniká-

ciótechnológia elméletei és kulcsfogalmai (szerk. Kondor Zsuzsanna, Fábri György) Századvég, Budapest

2003. A Budapesti Kommunikációs Főiskola tankönyvei, 6. 25.


12

minőséget, valamint a következő történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak

az összességét.”3

Theodor Roszak az Információ kultusza című művében így vall az információ és az in-

formációs társadalom egyre növekvő szerepéről: „Minden korszaknak megvan a kulcssza-

va: a „hit korszaka”, az „ész korszaka”, a „felfedezések korszaka”. Korunk az információ

korszaka elnevezést viseli. […] Végül is mi rosszat lehet felhozni az információ ellen? [...]

az információt az ötvenes években az élet titkával azonosították. A hetvenes évekre árucikk

lett belőle. S amint már hallottuk: „Ma a legértékesebb üzleti cikk az információ. Minden

üzletágban.” 4

A releváns információhoz, mint árucikkhez való hozzájutás szerepe tehát stratégiai

fontosságú, és a nap mint nap ránk zúduló hatalmas adattömegből nem könnyű feladat.

Tóth Máté5 egy 2004-es tanulmányában a következő jellemzőket fogalmazta meg az

információs társadalom kapcsán: olyan társadalom, ahol az információ, a tudás gazdasági

szerepe kitüntetett jelentőséggel bír, és informatikai infrastruktúra magasan fejlett, emellett

olyan informált társadalom, ahol a polgárok minden információhoz szabad hozzáféréssel

rendelkeznek.

A számítástechnika, az internet, a telekommunikáció robbanásszerű technikai fejlődése

és elterjedése világméretű, az egész társadalomra kiható változások kialakulásához

vezetett. Ezzel együtt egy olyan új korszak – vagy nevezhetnénk új időszámításnak is –

kezdődött, amelyet az információk soha nem látott bősége és korlátlan, globális terjedése

jellemez. Az információ szó valójában válogatott és minősített adatok összessége, amelyet

különböző tevékenységeink megkönnyítésére használunk, tehát nem azonos az adattal,

annál több. Az információs társadalomban kulcsszó a tanulás, amelynek segítségével új

horizontok nyílnak meg előttünk. Az új ismeretek megszerzésének legkézenfekvőbb és

legkönnyebben elérhető eszköze az a világméretű számítógép-hálózat, amelyet internetnek

neveznek.

Marsall McLuhan szerint Gutenberg nyomdagépének és ezáltal a könyvnyomtatás elter-

jedését követően az ember végleg leszámolt az évezredes szóbeliségen alapuló kultúrával,

amikor lehetővé tette az információk tömeges terjedését és tartós rögzítését. Ezáltal az írás-

olvasás kikerült egy szűk kiváltságos elit kezéből, és mindenki számára lehetővé vált az

ismeretszerzés ezen módja. A McLuhan által nyomtatott könyvhöz hozzájutó és abból

tudást szerző, tipográfiai embernek nevezett embertípus számára a tudás lényegében a tu-

dás birtoklásán alapszik: különféle írásbeli forrásokból elsajátítható ismeretek összességét

jelenti. A fogalmat napjainkban már az audiovizuális és mindinkább a digitális kommuni-

káció elterjedésére használják, és a tipográfiai és poszttipográfiai ember kifejezés helyét

ma már az elektronikus ember fogalom veszi át, „aki számára a tudást már nem az infor-

3 DÁVID Adrienne: A digitális dokumentum szerepe az információs társadalomban [szakdolgozat] [elektronikus

dokumentum.][2010. március 7].<URL: http://mek.oszk.hu/05600/05675/05675.doc> 4 ROSZAK, Theodor (1990) idézi Bell, Daniel: 2001 [1976]): Az információs társadalom társas keretrendszere.

In: Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai (szerk. Kondor

Zsuzsanna, Fábri György) Századvég, Budapest 2003.A budapesti Kommunikációs Főiskola tankönyvei, 6.

23.

5 TÓTH Máté: A könyvtáros szakma szerepváltása a digitális korban. In:Tudományos és Műszaki Tájékoztatás,

51. évf. 1. sz. (2004) 16–22. [2010. március 7.] <URL.

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3486&issue_id=447> [Letöltve: 2010. március 7.]

http://mek.oszk.hu/05600/05675/05675.doc

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3486&issue_id=447


13

máció birtoklása, hanem az elektronikusan hozzáférhető végtelen információáradatban

való eligazodás képessége határozza meg.”6

Az információs társadalom egy olyan gazdasági-kulturális és társadalmi változás, mely

jelentőségében és mélységében a mezőgazdasági-ipari-szolgáltató társadalmak után követ-

kezett, és egy új, negyedik szintnek tekinthető. A változások már régen, több évtizeddel

ezelőtt elkezdődtek és teljesen megváltoztatták életünket. Az információs társadalom fo-

galma, mint terminus technikus nagyon is különféle értelmezésekben fordul elő: van, aki

az informatizálást a korlátlan és egyetemes haladás új irányának látja, van, aki szerint ez

csak egy átmeneti időszak, amelynek jelentőségét nem kell túlmisztifikálni.

Többen (Castells, van Dijk) azt vallják, hogy az információs társadalom helyett a háló-

zati társadalom lenne a megfelelő fogalom az információs társadalom helyett, ugyanis az

egyének társas kapcsolataikat egyre inkább a médiahálózatok rendszerében intézik, a kap-

csolati hálók is ezen keresztül alakulnak majd.

Az információs társadalomban tehát a könyvtárak és a könyvtárosok szerepe igen jelen-

tős, hiszen ők rendelkeznek azzal a tudással és tapasztalattal, amelyek segítik az informá-

ció szakszerű a felhasználók által feldolgozható formában történő megszűrését. Az internet

adta lehetőségek nagyon sokfélék, ám egy olyan rendezetlen, kis mértékben feldolgozott,

feltárt adattömegről van szó, amelyben mind a tartalmi, mind a visszakeresési szempontok

igen hiányosak.

2.3.2 Hálózati társadalom

A hálózati társadalom fogalom mellett sokan tették le a voksukat. Számos definíció szü-

letett, amely a társadalmi változások ezen új irányát határozzák meg. Van Dijk7 a hálózati

társadalmat így definiálja: „egy olyan társadalomforma lesz, amely egyre inkább a szemtől

szembeni kommunikáció társadalmi kapcsolathálóit fokozatosan felváltó vagy kiegészítő

médiahálózatokba szervezi viszonyait.” Ennek oka lényegében az lehet, hogy a médiaele-

mek közötti határok egyre inkább elmosódnak, az internet több tekintetben is egyesíti őket,

és egy szerteágazó hálózati struktúrát eredményez. Az ilyen hálózatok egyaránt lehetőséget

adnak a közösségépítésre és a kirekesztésre is.

Manuell Castells korszakalkotó trilógiájában az információs korszak és hálózati társa-

dalmak, vagyis egyfajtaképpen a 21. század társadalmának legfontosabb kulcsfogalmait,

tendenciát, gazdasági és társadalmi dinamikáját tárgyalja. Átfogó elmélete számba veszi

azokat a hatásokat, amelyeket az információs technológiák alkalmazása gyakorolt modern

világunkra. Egyik fő megállapítása, amelyet a hálózati társadalom kialakulása című művé-

ben hosszasan levezet az, hogy egy-egy technológia elsajátítása kifejezi egy-egy társada-

lom képességét önmaga átalakítására. Az, hogy ez milyen mértékben és keretek között

vasul meg, jellemzi a társadalmat sokféle szempontból.

6 GYENGE Zsolt: Gutenberg-galaxis. [elektronikus dokumentum]. In. Kommunikációtudományi Nyitott Encik-

lopédia. URL: http://ktnye.akti.hu/index.php/Gutenberg-galaxis [2010. március 1.] 7 Castells, Manuel: The Information City: Information Technology, Economic Restructuring, And The Urban-

Regional Process, Oxford, 1989. Basil Blackwell P. 350 idézi Nyíri Kristóf: Castells The information age

(recenzió). – . – In: Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai /

szerk. Kondor Zsuzsanna, Fábri György. –Budapest: Századvég, 2003. – A budapesti Kommunikációs Főis-

kola tankönyvei, 6.-p. 177.


14

A technológiai újítások gyors átvétele sokban segítette az átmenetet az indusztriális

korszakból a posztindusztriális, információs korszakba. Ugyanis a különféle termelési mó-

dokon alapuló társadalmak termelékenységének fő forrása mindig a jellemző technológiai

eszközökben rejlik: a preindusztriális társadalmakban a termelékenység (azaz a fölösleg

termelése) növekedésének a kulcsa a természeti források (föld) növelésében rejlett. Ipari

társadalmakban: új energiaforrások (gőz, szén, elektromosság) igénybevételén alapult a

termelékenység növekedése. A posztindusztriális-információs társadalomban: a tudás új

technológiái fejlesztik a termelékenységet (az információfeldolgozás új formái). Ez utób-

binál egymást generálják a folyamatok, hiszen a tudás technológiai fejlesztése még na-

gyobb mennyiségű adat feldolgozását teszi lehetővé, ez még több tudást eredményezhet,

amit aztán az információfeldolgozás megint újabb technológiájára fordíthatnak, hogy még

több információt tudjanak feldolgozni. Az ipari forradalom kulcsa az energiatermelés volt,

az információs forradalomé pedig a technológia. A technológia pedig nem más, mint a

tudományos tudás széleskörű, tömeges gyártási folyamatokra vonatkoztatott alkalmazása.

Az információs technológia roppant előnye: használói egyben fejlesztik is azt. Az informá-

ciót pedig úgy definiálhatjuk, mint a tudás kommunikációját.

Castells úgy véli, hogy az információs technológiák nagymértékű fejlődése következté-

ben a emberek előtt a szabadság új dimenziói nyílnak meg. Számos problémával azonban,

mint például a munkanélküliséggel és az ezzel együtt járó kirekesztődéssel meg kell küz-

deni az egyénnek és a társadalomnak egyaránt. Dahrendorf konfliktustársadalom elméleté-

vel, miszerint a konfliktusok révén fejlődik társadalmunk, ám a tömeges munkanélküliség-

gel a javuló gazdasági mutatók hatására is meg kell küzdeni, csökkenésére nem sok kiutat

lát a Castells sem. Az információs technológiai paradigma öt jellemzőjét emeli ki szerző:

− Az első ezek közül, hogy a paradigma magára az információra irányul, és nem az

információs technológiára, tehát a cél az információfeldolgozás, az erre való gépek

gyártása csak eszköz, szemben a hagyományos iparral.

− A második jellemző, hogy mivel az információra irányul, az információs technoló-

gia az egyéni és kollektív egzisztencia valamennyi folyamatát érinti. Nehéz olyan

mozzanatra gondolni az életünkben, ami valamelyik ponton ne menne át elektroni-

kus információfeldolgozáson.

− A harmadik jellemző, az új információs technológiára épülő kapcsolathalmazok

hálózati logikája. Ez egy olyan konfiguráció, ami mindenfajta folyamatban, szer-

vezetben megvalósítható, egyszerre van jelen benne a szerkezet és a strukturálat-

lanság, s a kettő közti játékból származik az újítás és a rugalmasság lehetősége. A

hálózathoz való tartozás előnyei az összeköttetések számával egyenes arányban

növekednek, míg költségei csak lineárisan – egy hálózatban egy kapcsolat kiépíté-

sével automatikusan hozzájutunk az így elért csomópontnak a kapcsolataihoz is,

míg ha nincs ez a hálózat, minden egyes elérni kívánt csomóponthoz magunknak

kell kiépíteni a kapcsolatot. Ezzel párhuzamosan a hálózaton kívül maradás hátrá-

nyai is hasonló arányban nőnek.

− Az információs technológia paradigma negyedik jellemzője, hogy mivel az infor-

máció válik a szervezés fő terepévé, óriási rugalmasságot biztosít a szervezés szá-

mára. A folyamatok, szervezetek átalakíthatók lesznek, új szabályokat lehet beve-

zetni a szervezet lerombolása nélkül. Ennek az eredménye lehet a rugalmasság, de

lehet elnyomó is, ha az új szabályt mindig egy adott hatalom (vagy külső hatalom)


15

fogalmazza újra. A motiváció a hálózatok létrehozására tehát lehet egyszerűen a

kommunikáció, de sokkal inkább lehet az is, hogy olyan pozíciót szerezzünk, ami

másoknál jobb kommunikációs lehetőséget biztosít.

− Az ötödik jellemző a speciális technológiák konvergenciája, egy erősen integrált

rendszer kialakulása, ahol nem lehet egymástól különálló ágazatokat megkülön-

böztetni.

Megalkotja az információs kapitalizmus fogalmát, mely szintén a profitelv szerint mű-

ködik, de itt az információs technológia legújabb lehetőségeit használják fel a termelés

során, ahol az információ áramlása soha nem tér és időkorlátok nélkül valósul meg.

Castells is vizsgálja a hálózati vállalkozások kultúráját, intézményeit és szervezeteit, a

munkavégzés és foglalkoztatás ezzel együtt járó átalakulásait. Bemutatja, hogy a fejlett

gazdaságokban a termelés ma a 25 és 40 év közötti lakosság képzett szektorában összpon-

tosul. Érvelése szerint e trend következménye a nem feltétlenül a tömeges munkanélküli-

ség, hanem a munkavégzés nagyobb rugalmassága és a munka egyénibbé válása, aminek

következtében egy rendkívül tagolt társadalom jön létre.

Megállapítja, hogy az ipari gazdaság egyre inkább átalakul információs gazdasággá.

Az információs forradalom következményei az egész társadalomra és az ezt alkotó

egyének életére is hatással volt. A hypertext alapú hálózati modell a történelem folyamán

először egyesíti, vagyis összeolvasztja az emberi kommunikáció írásbeli, szóbeli és audio-

vizuális elemeit, az egyidejűséget (a legfrissebb információk) és az aszinkronitást (akkor

nézem meg, amikor akarom). Ez azt jelenti, hogy a világhálón olyan elemek integrációja

történik meg, amely eddig elképzelhetetlen volt: nézhetünk tévét, hallgathatunk rádiót,

intézhetjük ügyeinket, levelezhetünk, zenét tölthetünk le, telefonálhatunk. Röviden tehát

integrált kommunikációs rendszert eredményez. Az egyre szélesebb körű lehetőségek kö-

vetkeztében, mint például a tv csatornák elszaporodása, a közönség is egyre inkább szeg-

mentálódik, a tömeg már nem homogén.

A közvetlen kommunikációval ellentétben itt a közönség részéről a valódi visszacsato-

lásokról még nincs szó a közönség részéről. Az internet azonban változtat ezen a jellem-

zőn, hiszen interaktívvá teszi a rendszert, illetve közösségképző/építő hatással is bír. A

közösségek érdek-és értékhatárok szerint különülnek el, de közösségek szerveződnek pél-

dául az információs technológiák fejlődése vagy információcsere érdekében is. A virtuális

közösségek nem állnak szemben, nem váltják fel a valódi, személyes közösségeket, inkább

kiegészítik azokat. A hálózati társadalom az élet minden területén ott van, a világhálón

keresztül különféle tevékenységeket szerveznek, információt cserélnek és megosztoznak

rajta, de ennél többet is tesznek: „Ők a kulturális kódok tényleges előállítói és terjesztői.

Nemcsak a világhálón, de a véleménycsere és kölcsönhatás sokféle formáján át is.”8

Castells nagy jelentőséget tulajdonít az interneten szerveződő közösségeknek, és ezek vé-

leményformáló szerepének. Említ is egy példát, a Minitelt, mint a számítógéppel közvetí-

tett kommunikáció első tömegesen elterjedt rendszerét, amelynek segítségével szervezték

meg a francia diákok a kormány elleni tüntetéseket. Úgy vélem, hogy elméletének ezen

8 Castells, Manuel: The Information City: Information Technology, Economic Restructuring, And The Urban-

Regional Process, Oxford, 1989. Basil Blackwell P. 350 idézi Nyíri Kristóf: Castells The information age

(recenzió). – . – In: Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai /

szerk. Kondor Zsuzsanna, Fábri György. –Budapest: Századvég, 2003. – A budapesti Kommunikációs Főis-

kola tankönyvei, 6. 362.


16

része beigazolódott, hiszen számos csoport szerveződött már például egy blog fórumozói-

ból, ahol véleményt nyilvánítottak az egyes tagok és ennek közös mivolta formálta össze

egy közösséggé, illetve a kölcsönhatás szempontjából a legjelentősebbek a közösségi por-

tálok, ahol tulajdonképpen a véleménycsere és az interakció egyfajta fúziója jött létre, erő-

sen befolyásolva az internetezés kultúráját, megváltoztatva szerepét és jelentőségét.

A hálózati társadalomban a könyvtárak szerepe ugyanaz lesz, mint korábban, csak más

felületen és egyre inkább egyénre szabva. Castells elmélet beigazolódni látszik a tekin-

tetben, hogy a virtuális közösségek és közösségépítő alkalmazások milyen jelentőséggel

bírnak ebben a társadalomban, amelyet az is igazol, hogy könyvtári környezetben is egyre

több ilyennel találkozunk.

2.3.3 Digitális bevándorlók, digitális bennszülöttek

A rohamos technikai fejlődéshez a különböző generációk máshogyan viszonyulnak, a

felzárkózás menete is eltérő ezáltal. Prensky, egy 2001-es tanulmányában arra hívja fel a

figyelmet, hogy

A mai, felnövekvő generációk digitális technológiák robbanás-

szerű fejlődése következtében már digitális bennszülöttek (digital

natives)9, azaz beleszülettek az új technikai vívmányok világába, és

a számítógép és internet adta lehetőségeket szinte kizárólagos

kommunikációs és információszerzési eszköznek tartják.

Ebből az is következik, hogy az új technikák, alkalmazások elsajátítása nekik már nem

okoz nehézséget, hiszen így szocializálódtak mindennapi életük részét képezik, illetve

különböző kommunikációs csatornákon érkező információ befogadása, megszűrése, fel-

dolgozása másképpen zajlik náluk, mint az elődeiknél. Ugyanis idősebb generációk csak

később, felnőttkorban találkoztak a digitális világgal és eszközeivel, vagyis „bevándorló-

ként” került bele az egész folyamatba. Ezáltal nincsenek birtokában a megfelelő IKT isme-

reteknek, éppen ezért nem szívesen használják az új eszközöket és lehetőségeket a tanítás

során.

Egy másik terminológia a napjaink felnövekvő generációját N, azaz net-, míg egy má-

sik D, azaz digitális generációnak nevezi.

Fontosnak megemlíteni az XYZ-generációk10

főbb jellemzőit. A felosztás szerint öt ge-

nerációra osztható a társadalom az digitális kultúrával való találkozás szempontjából, ahol

a veteránok idős korban találkoztak először az internettel, így számukra a számítógép

használat önmagában is kihívás; nehezen tudnak megbirkózni a digitális társadalom kihí-

vásaival. A következő a bébi-bumm generáció, akik életük derekán találkoztak az internet-

tel. A munkavégzésükbe hellyel-közzel beépült ugyan az internet használata, de nem ho-

zott radikális változást.

9 PRENSKY, Marc. Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók. [elektronikus dokumentum]. URL:

http://goliat.eik.bme.hu/~emese/gtk-mo/didaktika/digital_kids.pdf

Eredeti forrás: Digital Natives, Digital Immigrants. MCB University Press. 9 (2001.october), 5. URL:

http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-

%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf (letöltve: 2010. február 11.) 10

KULCSÁR Zsolt: Az integratív e-learning felé. [elektronikus dokumentum]. URL:

http://www.crescendo.hu/files/konyvek/kulcsar-zsolt-az-integrativ-e-learning-fele.pdf (letöltve: 2010. már-

cius 05.)

http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf


http://www.crescendo.hu/files/konyvek/kulcsar-zsolt-az-integrativ-e-learning-fele.pdf


17

Átmeneti, egyfajta hírnökgenerációt képvisel az X-generáció, vagyis azok, akik ka-

masz- és ifjúkorukban találkoztak az internettel, munkavégzésüket alapvetően határozza

meg a web. Életvitelükben előfordul internet, és jelenleg ők alkotják leginkább a munka-

erőpiacot. A digitális nemzedék első hullámát képezik Y-generáció tagjai, akik már gyer-

mekkorukban találkoztak az internettel kezdő munkavállalóként komoly kihívást jelente-

nek az X-generáció számára. Minőségileg új szintet képvisel a hírnöknemzedékhez képest.

A digitális kultúrán nevelkedő a Z-nemzedék soha nem élt olyan társadalomban, ahol nem

volt internet.

1. kép XYZ generációk

Habár a különböző tanulmányok más-más névvel illetik a különböző generációkat,

mindegyik közös jellemzője az, hogy a mai társadalomban szinte mindenhol jelen van a

digitális kultúra és a hálózat, amelynek dominanciája kétségtelen. Erre azonban különféle

módszerekkel fel kell készíteni mindenkit. Hiszen ezek az új technikák más készségek,

kompetenciák, jártasságok elsajátítását követelik meg, amelyek elsősorban azt segítik elő,

hogy a társadalom tagjai minél tudatosabban használják az új lehetőségeket, és egyúttal

csökkenteni kívánják a generációk közötti digitális szakadékot.

2.3.4 Information literacy, digital literacy – információs és digitális műveltség

A Nemzeti Alaptanterv és az Európai Unió oktatáspolitikája is több ponton hang-

súlyozza és elvárásként is megfogalmazza a digitális, illetve információs és kommuniká-

ciós kompetencia minél szélesebb körben történő, készségszintű elterjesztését és a kiemelt

fejlesztési területként való megjelenését az iskolában. Napjainkban tapasztalható informá-

cióáradatban kiemelt jelentőségűvé válik „az információs társadalom technológiáinak


18

magabiztos és kritikus használata a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén.”11

Nagy

hangsúlyt kell fektetni a releváns információ felismerésére, visszakeresésére, értékelésére,

tárolására, előállítására, bemutatására és cseréjére. Kulcsfontosságúvá válik emellett

kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

Az információs társadalom által támasztott új lehetőségek és elvárások következtében

kulcsfogalom lett az angol information literacy kifejezésből származó, információs

kultúraként, műveltségként vagy írástudásként definiálható fogalom.

Dávid Adrienne A digitális dokumentum szerepe az információs társadalomban című

munkájában Susie Andretta12

szempontjait sorolja fel, hogy az információs műveltség a

milyen kihívásoknak kíván megfelelni:

− az információs túlterhelés, amelyet a digitális technológiák gyors fejlődése oko-

zott,

− a kompetens információhasználók iránti társadalmi igény,

− a fogékony és informált munkaerő szükségessége, amelyet a tudásgazdaság köve-

tel meg.

Koltay Tibor Virtuális, elektronikus, digitális című könyvében így fogalmaz:

„Az információs műveltség készségek integrált készlete, amely-

nek nyilvánvalóan magába kell foglalnia a számítógépek tág érte-

lemben vett használatával kapcsolatos ismereteket és készségeket

is, tehát jól kiegészíti az információs műveltség fogalmát a számító-

gépes műveltség, a digitális műveltség és az internet-műveltség.

Másképpen megfogalmazva: a hagyományos műveltség intellektuá-

lis kompetenciáit egészítik ki a technikai, azaz számítástechnikai

kompetenciák és ezekhez járulnak a kommunikatív kompetenciák,

amelyek mindkettőhöz kapcsolódnak.” 13

11 A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII.17) Korm. rendelet

(a 202/2007. (VII.31.) Korm. rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg. [elektronikus do-

kumentum] URL: http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/nat_070926.pdf (letöltve: 2010. február 11.) 12 DÁVID Adrienne, A digitális dokumentumok szerepe az információs társadalomban [Szakdolgozat] [2010.

március 7.] <URL: http://mek.oszk.hu/05600/05675/html/> 13 KOLTAY Tibor, Virtuális elektronikus, digitális 2007. [2010.február 28.]

<URL: http://www.tankonyvtar.hu/site/upload/pdf/b10095.pdf>

http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/nat_070926.pdf

http://mek.oszk.hu/05600/05675/html/#n1


19

2. kép Information literacy

Ezen meghatározásokból is következik, hogy egy átfogó fogalommal van dolgunk, és

nem a műveltség egy fajtájával. Az információs műveltség fogalma magában foglalja az

elektronikus vagy a digitális írástudás képességét is.

Szakmai körökben vita bontakozott ki arról, hogy a korunkban a digitális vagy az

elektronikus írástudás fogalmát részesítsük-e előnyben. Tisztázzuk egy pár mondatban

mind a kettőt. A definíciókat Joint Nicolas angol nyelvű cikkének az „Elektronikus írás-

tudás vagy információs írástudás: melyik fogalmat részesítsük előnyben?” 14

című Koltay

Tibor általi magyar fordítását vettem alapul.

Azt leszögezhetjük, hogy az írástudás az olvasás és írás alapkészségein túl a megértés

és a sikeres tevékenység általános képessége. Az információs írástudás készsége feltételezi

azt, hogy a használója megérti, hogy az információ önálló intellektuális tartalom, amely

független hordozójától, illetve képes a különböző médiumok között megfelelő különbség-

tételre ezek ésszerű és intelligens kezelésére.

A digitális írástudás, műveltség, kultúra nem szinonim fogalmak. A digitális műveltség

része a digitális írástudás, amely sokféle írástudásból tevődik össze:

− Képi-vizuális írástudás

− Reprodukciós írástudás

− Média-írástudás

− Információs írástudás

− Számítógépes írástudás (IT) stb.

14 KOLTAY Tibor, Elektronikus írástudás vagy információs írástudás: melyik fogalmat részesítsük előnyben? In:

Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. – 53.évf. 7–8.sz. (2006). <URL:

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4494&issue_id=474 >[2010. február 28.]



20

Czeglédi László15

meghatározása szerint „A digital literacy más-más jelentéssel bír az

egyes korosztályok számára, és fő jellemzője, hogy alulról építkezik.” A digitális írástudás

elsajátítása révén fogja birtokolni a használó a digitális műveltséget, a digitális műveltség

része a digitális írástudás. Elsajátítása ma már két úton történik. Egyrészt intézményi

keretek között munkahelyen, iskolában sajátítjuk el egyes elemeit. A másikrészt a

hétköznapokban, más tevékenységekbe ágyazva, szinte észrevétlenül sajátítunk el olyan

ismereteket, amelyeket az élet más területein, péládul a munkánk során is hasznosítani

tudunk (pl. mobiltelefon, digitális fényképezőgép stb.)

3. kép A digital literacy elemei

„A digitális műveltség területén a könyvtárosnak két feladata

van: megszerezni a digitális műveltséget, valamint átadni ismereteit

a használóknak, hiszen csak így van értelme a digitalizálásnak, a

digitális dokumentumok közzétételének.”16

A digitális írástudás fogalmát Paul Gilster17

alkotta meg, amely több írástudást,

műveltséget fog át. Ezt azzal indokolhatjuk, hogy a digitális világban való eligazodáshoz

szükség van az értő olvasás, funkcionális írástudás képességére, az információ megszer-

zéséhez szükséges keresési stratégiák alkalmazásának képességére, a különféle információ-

források ismertetére és a megszerzett információ kritikus kezelésének, hasznosításának

15

CZEGLÉDI László: Digitalizálás és digitális dokumentumok közzététele az interneten/intraneten, intézményi

portálon. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia, 2009. 2–3. 16

CZEGLÉDI László: Digitalizálás és digitális dokumentumok közzététele az interneten/intraneten, intézményi

portálon. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia, 2009. 2–3. 17

GILSTER, P.: Digital literacy. New York, Wiley, 1997.


21

kompetenciájára. Azonban ezen képességek megléte mellé még kulcsfontosságú a

tömegkommunikációs eszközök által közvetített információk kritkus kezelése és számító-

gépes írástudás, hiszen digitális környezetben zajlik az információhoz való hozzájutás.

Azonban a digitális írástudás még ennél is több, fogalmazza meg Martin18

:

„Tudatosság, beállítódások és képességek olyan együttese, amely lehetővé teszi, hogy

megfelelően használjuk a digitális eszközöket és intézményeket a digitális források azono-

sítására, elérésére, kezelésére, intergrálására, értékelésére és szintetizálására, továbbá új

tudás és médiamegnyilvánulások létrehozására, értékelésére, valamint arra, hogy má-

sokkal kommunikáljunk.”

A digitális írástudás megszerzésének képessége tehát két részből tevődik össze: az

elméleti ismeretek és az eszközhasználat elsajátításából.

Az elektronikus írástudás képessége azt jelenti, hogy ismerjük az elektronikus világ

képességeit és határait. Az elektronikus írástudás nem tesz különbséget a hordozók között,

és csakis egyetlen közeg használatának a készségét jelenti. Nem jelenti azt, hogy nincs

szükség az információs írástudás megszerzésére a hibrid könyvtári környezetben, csak azt,

hogy az elektronikus eszközök által és ezekkel összhangban kell fejleszteni olyan készsé-

geket, amelyek korábban elszigeteltek voltak. Például, ha valaki rendszeresen használja

valamelyik keresőt, például a Google-t, akkor magabiztosabban tudja majd használni

például a könyvtárak OPAC-ját. Az elektronikus írástudás és az információs írástudás

különböző fogalmak, amelyek azonban kompatibilisek egymással, miközben más-más

kontextusokban érvényesek. A napi könyvtári munkát egyaránt befolyásolja az elektro-

nikus írástudás és az információs írástudás.

Ezen nagyfokú fejlődés révén létrejött modern technológiák segítették az új médiumok

megjelenését és térhódítását de egyben a nyomtatott betű fokozatos eltűnésével állítanak

párhuzamba. Több elmélet is létezik, miszerint a Gutenberg-galaxis, átalakulóban van

Neumann-galaxissá, vagy más elnevezés szerint Internet-galaxissá19

, vagyis az írott

kultúra, az nyomtatott anyagok háttérben szorulnak és előretör a digitális, multimédiás

kultúra tör előre.

Napjanikban a kettő egyfajta metszete kezd kialakulni, miszerint egyfajta digitális

Gutenberg-galaxis alakul ki, ahol a dokumentumok virtuális formában jelennek meg, tehát

lényegében csak a hordozófelület, a külcsín lesz más, a belbecs kevesebb nem, inkább több

lesz. Tehát míg a „Gutenberg-galaxis” az emberiség írásba foglalt kulturális örökségét je-

lenti, az „Internet-galaxis” a digitális kódolású és elektronikus tárolású információk (doku-

mentumok) világa. Felmerülhet a kérdés, hogy mi most és mi lesz ebben a könyvtárak

szerepe. Kétségtelen, hogy még nagyobb jelentősége lesz, mint eddig bármikor, hiszen a

könyvtár kezdetekről fogva a tudás, és annaka minél szélesebb körű megismerését és

elterjesztését szolgálta.

Az internet és könyvtár együtt csak többet fog adni az olvasóknak, nem egymás

ellenségei lesznek, hanem inkább egymás segítői, mert az új szolgáltatások ma már a

világhálón is megjelennek kibővült és kibővített lehetőségekkel. Számos cikk született arra

vonatkozóan, hogy mi is lesz a könyvtárral a jövőben, illetve miért nem tekinthető a web

18

Martin A.: Literacies for the Digital Age. idézi KOLTAY Tibor: Nem csak az amatőröké a világ. Kinek kell az

információs műveltség? In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 18. évf. 10. sz. 2009. 31. 19

SZILÁGYINÉ Gálos Ildikó: Gutenberg-galaxis a szupersztrádán : a könyvtár jövője a jövő könyvtára [elekt-

ronikus dokumentum]. [2010. február 28.]. < URL: ]http://pihgy.hu/files/Gutenberg-galaxis.doc>

http://pihgy.hu/files/Gutenberg-galaxis.doc


22

egyetlen nagy világméretű könyvtárnak. Az interneten elérhető dokumentumok csak kis

százaléka nyilvános a keresőmotorok számára, és ez a rész sem a megfelelő mértékben

feltárt.

4. kép A világháló nyilvános részének aránya

A 21. század könyvtára a Könyvtárosok kézikönyvében foglaltak szerint a: „társa-

dalom megkülönböztetett szellemi intézménye lesz a tudásgazdálkodó, ismeretgazdálkodó

könyvtár.”20

2.4 ÖSSZEFOGLALÁS

Az információs társadalom és a technika rohamos fejlődése következtében a kommuni-

kációs felületünk olyan mértékű változáson ment át, amely új távlatokat nyitott a tér- és

időkorlátok nélküli adat- és információcserében. Új készségek és kompetenciák elsajátítá-

sára van szükség, annak érdekében, hogy hatékonyan és gyorsan tudjuk kiszűrni a szá-

munkra releváns információt a hatalmas hálózaton elérhető adattömegből. A különböző

generációk – nevezzük őket akár digitális bennszülötteknek, bevándorlóknak, akár XYZ-

generációnak – viszonyulása az új lehetőségekhez eltérő, hiszen más-más technikai feltéte-

lek között szocializálódtak. Az információs műveltség tehát elengedhetetlenül fontos a mai

20

HORVÁTH Tibor – PAPP István: Előszó. –In: Horváth Tibor – Papp István (szerk.): Könyvtárosok kézikönyve.

1. Alapvetés. Budapest: Osiris, 1999. 9–11


23

hálózatosult világban való eredményes eligazodáshoz, és kiemelt jelentőséggel bír az olyan

összetett készségek együttese, mint a digitális és elektronikus írástudás. Már az 1997. évi

könyvtári törvény21

kimondja, hogy az „információs társadalom alapfeltétele a könyvtári

rendszer, amelynek fenntartása és fejlesztése stratégiai fontosságú.” Korunk

internetfelhasználói ma már nem pusztán befogadók, hanem aktív tartalomkészítők is, hi-

szen a webkettő szerepe ebben rejlik. Ahogyan Beeson fogalmaz: „[…] korunk olvasói

egyben írók is.”22

.

2.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

1. Mutassa be, hogy mi az információ szerepe napjaink társadalmában?

2. Hasonlítsa össze Marshall McLuhan tipográfiai/poszttipográfiai és elektroni-

kus ember fogalmait!

3. Összegezze röviden Dahrendorf konfliktustársadalom-fogalmát!

4. Értelmezze Prensky digitális bennszülöttek és bevándorlók fogalmát!

5. Mi a véleménye a könyvtár jövőbeni szerepéről?

21

Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyv-

tári ellátásról és a közművelődésről. URL: http://kozadat.oszk.hu/doku/1997_cxl_tv.pdf [letöltve: 2010. május 5.] 22

Beeson, I.: Judging relevance : a problem for e-literacy. idézi KOLTAY Tibor: Nem csak az amatőröké a

világ. Kinek kell az információs műveltség? In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 18. évf. 10. sz. 2009. 31.

http://kozadat.oszk.hu/doku/1997_cxl_tv.pdf


24

3. A SZOLGÁLTATÁSOK ÚJ DIMENZIÓJA A KÖNYVTÁR 2.0

3.1 CÉLKITŰZÉS

A lecke során a hallgatók pontos képet kapnak a web 2.0 legfontosabb elveiről és al-

kalmazásairól, megértik az alapvető különbséget a web 1.0 és a 2.0 között. Megtanulják,

hogy a könyvtár 2.0 milyen változásokat idézett elő a könyvtárak világában, és megismer-

nek néhány hazai és külföldi jó gyakorlatot és olyan lehetőségeket, amelyet későbbi

könyvtárosi munkájukban hasznosíthatnak. Egy olyan portálról kapnak ezenkívül pontos

képet, amely hazai viszonylatban egyedülálló, és mind olvasóként, mind könyvtárosként

nagy jelentőségű.

3.2 TARTALOM

Az internetalkalmazások egy magasabb szintje, a web 2.0

Webkettes eszközök a gyakorlatban

Könyvtár 2.0

A Könyvtár 2.0 jó gyakorlatai

Egy hazai webkettes portál: konytar.hu

3.3 A SZOLGÁLTATÁSOK ÚJ DIMENZIÓJA: A WEB 2.0 ÉS A KÖNYVTÁR 2.0

3.3.1 Az internetes alkalmazások egy magasabb szintje, a web 2.0

Az internet gyors ütemben történő fejlődésének következtében a felhasználók egyre

nagyobb autonómiát kívántak, már nem a tartalom passzív befogadói akartak lenni, hanem

aktív tartalomelőállítók, akik konstrutíven, közösségekbe szerveződne kívánták a

tudástartalmakat létrehozni. Ez az igény indította el 2001-ben, az internet adta lehetőségek

felhasználásának egy forradalmian új lehetőségét a Tim O’Reilly23

neve által fémjelzett

web 2.0. A webkettő kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek első-

sorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy

megosztják egymás információit. A felhasználók jellemzően kommunikálnak egymással,

és kapcsolatokat alakítanak ki egymás között. Az interaktivitás és a fogyasztók egymással

folytatott kommunikációja miatt napjainkban alig van olyan oldal amely köré ne

szerveződne valamilyen közösség. Egyik fő jellemzője tehát, hogy növeli a társadalmi

mobilitást, hiszen közös információ-és tartalommegosztást tesz lehetővé.

23 O’REILLY, Tim: What is web 2.0?. 2005. [elektronikus forrás] [2010. február 5.]

URL: http://oreilly.com/web2/archive/what-is-web-20.html


25

5. kép A web 2.0 alapelemei

Sokszor emlegetik „együttműködő webként”, ahol a szolgáltatások és a tartalmak

létrehozásában való aktív részvétel kulcsfontosságú, ahol a tudáselemek megosztása

működteti elsősorban a rendszert. Ládi László a 2.0-a weben és a könyvtárakban című

cikkében jól összefoglalja egy mondatban a lényegét:

„A web 2.0 tehát együttműködés, közösségi munka, önkéntesség,

egyszerűség, átláthatóság, olcsóság, hatékonyság, nemzetköziség,

állandó változás.”24

.

A web 2.0-ás alkalmazások szerepe igen jelentős volt abban, hogy a felhasználók kettős

szerepet töltsenek be, azaz egyszerre befogadók (fogyasztók) és az információ előállítói is

legyenek, úgy is fogalmazhatunk, hogy „[…] korunk olvasói egyben írók is.”25

, vagyis a

webkettő „[…] az amatőrök korszakát hozta el magával.”26

A közösségi tartalommegosztás

és az előbb vázolt jelentségek hatására a digitális írástudás is kibővül, hiszen az informáci-

ók kreatív újrahasznosítása is egyre inkább ezen műveltség keretében sajátítja el a felhasz-

náló.

24

Ládi László: 2.0 a weben és a könyvtárakban. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 55. évf. 9. sz.

(2008) [elektronikus dokumentum] [2010. február 10. ].

URL: <http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4981&issue_id=497 25

Beeson, I.: Judging relevance : a problem for e-literacy. idézi KOLTAY Tibor: Nem csak az amatőröké a

világ. Kinek kell az információs műveltség? In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 18. évf. 10. sz. 2009. 31. 26

Godwin, P.: Information literacy int he age of amatuers. idézi KOLTAY Tibor: Nem csak az amatőröké a




26

6. kép A web 2.0

Másképpen szólva Web 2.0 kifejezés olyan második generációs internetes szolgáltatá-

sok gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, vagyis a felhasználók közösen

készítik a tartalmat vagy megosztják egymással információikat. A kifejezést Tim

O’Reillynek, az O’Reilly Media cég alapítójának tulajdonítják. Tehát a kulcsszó egyér-

telműen a kooperáció, az együttműködés. Azt mindeképpen fontos hangsúlyozni, hogy a

webkettő nem egy új web, hanem „csupán” egy új szemlélet, a meglévő technológiák

újragondolását, újszerű alkalmazását jelenti, a webhasználat és a webszolgáltatások egy

magasabb szintjét képviselve.

Jelentősége olyan nagy, hogy 2006-ban a Time magazin Az év embere titulust annak a

több millió névtelen szerkesztőnek ítélte, akik olyan felhasználók által generált oldalakat

szerkesztenek, mint a Wikipédia, YouTube, MySpace, Facebook, Second Life, a Linux

operációs rendszer vagy más hasonló projekt. A megnevezés szimplán „Te”27

lett.

27

Grossman, Lev: „Time’s Person of the Year: You”, In: Time. 2006. december 13. [elektronikus dokumen-

tum]. URL: http://www.time.com/time/magazine/article/0,9171,1569514,00.html (letöltve 2010. március 1.)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Time_%28magazin%29

http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_%C3%A9v_embere

http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia

http://hu.wikipedia.org/wiki/YouTube

http://hu.wikipedia.org/wiki/MySpace

http://hu.wikipedia.org/wiki/Facebook

http://hu.wikipedia.org/wiki/Second_Life

http://hu.wikipedia.org/wiki/Linux

http://www.time.com/time/magazine/article/0,9171,1569514,00.html


27

7. kép A Time magazin címlapja 2006-ban: Az év embere TE vagy

3.3.2 Webkettes eszközök a gyakorlatban

A web2 új alkalmazásai napról napra gomba módra szaporodnak, amelynek fő oka,

hogy a fejlesztés lehetősége nem autokrata módon egy szűk réteg feladata, hanem a

köz(össég) munkája, bárki hozzáteheti, amit tud. A titka és hihetetlen népszerűsége is eb-

ben rejlik.

A leghasznosabb és legnépszerűbb szolgáltatások:

− Egyesített beléptetőrendszerek (OpenID, TypeKey): A szolgáltatásokra történő

regisztrációt igyekeznek ezen lehetőségek által kiküszöbölni. A technológia lénye-

ge, hogy egyszer létrehozunk egy felhasználónév-jelszó párost, és számtalan he-

lyen fel tudjuk ezt használni.

− Együttműködésen alapuló dokumentumok (Google Docs): Az együttműködé-

sen alapuló vagy más néven megosztott dokumentumok jelentősége abban áll,

hogy egyrészt nincs szükség hozzá külön irodai szoftverre, elegendő egy felhasz-

nálói fiók, és a dokumentumokon egymástól függetlenül is tudunk dolgozni, úgy

hogy azonnal látjuk a másik által végrehajtott módosításokat, az újbóli elküldések-

ből fakadó redundancia nélkül.

− Érdeklődésen alapuló szakmai közösségek (ning): A közösségszervező erő az

ilyen közösségi oldalaknál a közös szakma, érdeklődési kör, hobbi, szakmai fó-

rumként is működhet.

− Fórumok: A közös megvitatás, disputációs jelleggel működő oldalak célja külön-

féle problémák megvitatása, vélemények ütköztetése. Speciális fajtája a különféle

szakmai fórumok.


28

− Hírcsatornák és hírforrás-olvasók (RSS, Google Reader): A legfrissebb hírek-

ről egy értesítés által a publikálás pillanatában értesülhetünk.

− Képmegosztó oldalak (flickr.com, PicasaWeb): A tartalommegosztás egyik faj-

tája, online fotóalbum létrehozására is lehetőségünk nyílik ezen szolgáltatás kere-

tében.

− Könyvkereső és -értékelő alkalmazások (Lulu, Biblio, WuFind): A közös ta-

pasztalatok, vélemények megosztását segítik elő, amelynek tárgy a könyv.

− Közösségi könyvjelzők (del.icio.us), amely a böngészők Kedvencek menüpontjá-

hoz hasonlóan lehetővé teszi az általunk megjelölni kívánt linkek elmentését, ám

bárhol, számítógéptől függetlenül elérhetjük, ellentétben a helyi gépen letárolt

kedvencekkel. Az egyes weboldalak linkjeihez tudunk megjegyzéseket írni és

címkézni a legfontosabb jellemző kifejezésekkel (tagging).

− Közösségi oldalak (Facebook, iwiw): Az ismerőseinkkel való kapcsolattartást va-

lósíthatjuk meg ezáltal, saját profilt hozhatunk létre fényképekkel, és üzenőfalon

üzenhetünk ismerőseinknek. Napjainkban a legnépszerűbb szolgáltatás, amelyet

számos saját fejlesztésű alkalmazással, és különféle játékokkal színesítenek.

− Mashupok és a létrehozásukat támogató szolgáltatások: Angol mashup szó szerin-

ti fordítása „montázs”, informatikai körben egy olyan oldal, ami egy másik alkal-

mazást épít be magába.

− Online konferencia alkalmazások (usstream): Videókapcsolatokat hozhatunk

létre ezeken keresztül, amelyeket megoszthatunk másokkal egy link segítségével,

így egy élő videó-konferenciát könnyedén meg tudunk rendezni.

− Online térképalkalmazások (Google Maps, Yahoo! Maps): Nagy segítséget

nyújthatnak egy-egy esemény helyszínének bemutatására, szabadon szerkeszthe-

tők, fényképeket is fel tudunk tölteni az egyes helyszínekhez és útvonalat is ter-

vezhetünk velük ingyen.

− Tartalommegosztó szolgáltatások (slideshare.net): A tartalommegosztó szolgál-

tatások előnye, hogy közös tudástartalmainkat meg tudjuk osztani másokkal egy

publikus felületen, és kommentárokat is fűzhetünk saját és mások munkáihoz.

− Videómegosztó szolgáltatások (Youtube, bublr): A tartalommegosztás egyik faj-

tája, mikor videókat osztunk meg egymással, melyek témája a tudományostól, a

közéletin át, a szórakozásig sokféle lehet.

− Virtuális pendrive-ok, tárhelyek (box.net, dropbox): Online tárhelyként szolgál-

nak állományink tárolására.

− Wikipédia és más wikik: Olyan szabadon szerkeszthető ismerettárak, amelyek a

közösségi tudást szolgáltatják egy felületen, különféle témákban, amelyet bárki

szerkeszthet, kijavíthat, hozzátehet.


29

8. kép A web 2.0 alkalmazásai

3.3.3 Könyvtár 2.0

Ma már szinte a legtöbb területnek megjelent a 2.0-ás változata, a szolgáltatások egy

megváltozott, elsősorban közösségre épülő szintjét képviselve ezzel. Nincs ez másképpen a

könyvtárak esetében sem. A könyvtár 2.0, ha a céljai alapján akarjuk definiálni akkor

„társadalom szereplői által előállított információhoz való hozzáférés, megosztás és fel-

használás a társadalom céljai szerint”28

,vagyis a hagyományos könyvtári küldetést

tartalmazza. Jellemzően a könyvtári blogvilágban született meg, és még csak pár éves

múltra tekint vissza.

9. kép A web 2.0 változatai

28

KIT-hírlevél. – http://www.kithirlevel.hu/ [elektronikus dokumentum]. [2010. március 05.]

http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=hircsokrok&id=1


30

Ezen projekt a web és könyvtár 1.0-hoz képest számos új szolgáltatással kibővült,

továbbfeljesztett változat. Támogatja az úgynevezett chat-referensz szolgáltatást az email-

es kérdés/válasz mellett, illetve egyidejű elektronikus adatfolyamon alapuló tájékoztatást

nyújt fejlett interaktív adatbázisokkal, természetesen megtartva a szövegalapú tájékoztatást

is. A korábbról ismert email-levelezőlisták, webmesterek mellett: blogok, wikik, RSS-ek

megjelenése jellemzi, A szabályozott osztályozási sémák mellett: használók általi

címkézés is megjelent,amely a mindennapi ember számára megkönnyíti a keresést.(pl.

OPAC-ban) .

Főként nyomtatott és elektronikus tartalmakat reprezentáló katalógusok mellett hon-

lapok, blogok, wikik stb. a könyvtárak új kínálata. Az OPAC-okban is számos újdonság

fedezhető fel: megjelennek a címkék, és a kiterjedt információforrások jellemzik, amelyek

a hagyományos nyomtatott és elektronikus dokumentumokon túl szociális hálók (pl. iwiw),

blogok jelenlétét mutatják az OPAC-ban.

A könyvtáraknak a versenyképességük megtartása érdekében három fő szempontot kell

figyelembe venni:

− Az első, és talán legfontosabb, amelyet egy könyvtárnak mindig is szem előtt kell

tartani a használóközpontúság, amely ma már kibővült jelentéssel bír és magában

foglalja azt is, hogy a használók részt vesznek a tartalom előállításában. Jó példa

erre a később elemzett wikik szerkesztése, vagy az, hogy kommentárokkal látják el

az egyes katalógusrekordokat, vagy maguk is segítenek a blogok írásában, melyek

a könyvtár katalógusából is elérhetők lesznek. Vagyis röviden olyan virtuális

közösségek jönnek létre, ahol a a könyvtár nem egyedül felelős a tartalom

előállításáért, hiszen a közösség jelentős része részt vesz annak szerkesztésében.

− A másik szempont a multimédia, amely az internet korában nagyon is lényeges,

hiszen ez képezi szinte minden oldal alapját. Egy olyan kiterjesztett szolgáltatásra

kell gondolni, ahol a gyűjtemény és a szolgáltatás mind szöveges, mind video- és

audio-összetevőket tartalmaz. Például meg tudjuk hallgatni egy adott szerző versét,

akár saját előadásában, vagy egy könyv borítóját is megnézhetjük.

− A harmadik kulcsfogalom a közösségi tudat, hiszen a könyvtár weben való

megjelenése a használók jelenlétét is feltételezi. Létrejönnek a közösségi portálok

és olyan virtuális közösségek, amelyek akár közös munkát is végezhetnek egy erre

a célra létrehozott elektronikus könyvtári felületen.

A technikai feltételeknek azonban – Bell szerint – nem szabad túlzott jelentőséget tulaj-

donítanunk, hiszen ezeket csak egy eszközt, egy felületet biztosítanak, hogy tevékeny-

ségeinket könnyebben, kisebb energiaráfordítással tudjuk elvégezni.

„Az internet éppannyira a közösségek, mint a technológiák összessége, és sikere

nagymértékben függ attól, hogy a közösség mennyire lesz képes az infrastruktúrát előbbre

vinni.”29

A hangsúly tehát a közösségen van, a közösségi szerepvállalás a fejlődés egyik

kulcsa Keviczky László szerint. Ez alátámasztja a webkettő fontosságát és szükségességét

és népszerűségét. A szinte nap mint nap bővülő szolgáltatások számtalan új kifejezést,

fogalmat szül, amelyeket naponta halluk, de nem is tudjuk igazán elképzelni mennyire

kitágultak lehetőségeink és ez hatással van a társadalmunkra.

29 KEVICZKY László: Az internet rövid története. In: Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia

elméletei és kulcsfogalmai (szerk. Kondor Zsuzsanna, Fábri György) Századvég, Budapest 2003. A buda-

pesti Kommunikációs Főiskola tankönyvei, 6. 37.


31

Bell tanulmányában30

megemlíti a H.G. Wells „világagy” (world brain) jövővízióját,

amely lényegében egy óriási számítógéphez hasonlóan egy helyen összpontosítana minden

tudományos ismeretet, valamint mindezt kommunikációs hálózatokon keresztül elérhetővé

tenni a világ új „szamurájai”, azaz a jövő tudományos elitje számára. A szerző szerint ez

egy fantazmagória, de talán a teória első része nem is annyira. Gondoljunk csak a webkettő

egy napjainkban egyre nagyobb népszerűségének számító közösségi tudásbázisaira, azaz

wikikre, és ezek közül is a legnagyobbra a Wikipédiára, illetve a kontinenseket elektroni-

kus könyvtári kezdeményezésekre (pl. Europeana, World Digital Library) természetesen

nem egy szuperszámítógépen valósulna meg, de az elgondolás nem annyira utópisztikus.

Ha ebben az ütemben fejlődnek, néhány éven belül akár a legnagyobb Interneten tudásbá-

zist is jelenthetik.

A web 2.0 eszközeit felhasználva ekönyvtár 2.0-s elnevezés a divatos web 2.0-nak

(vagy: web2, webkettő) könyvtárakra alkalmazott változatát 2005-ben kezdték el könyvtári

értelemben használni. Tárgyszerű definíciója:

„A könyvtár 2.0 interaktív, együttműködésen alapuló, multimédiás, webalapú

technológiai alkalmazás, webalapú könyvtári szolgáltatásokhoz és gyűjteményekhez.”

Olyan használóközpontú virtuális közösség, melyben a könyvtár nem egymaga felelős

a tartalom előállításáért. Ugyanazokat az eljárásokat és technológiákat alkalmazza,

mint a közösség ösztönzi az innovációt és kísérletezést az elektronikus könyvtári

környezetben.”31

A könyvtár 2.0 estében egy egészen új szemlélteváltásnak is be kell következni a

fogalom bevezetése mellett, ugyanis nemcsak a hordozófelület, hanem az egész

információ- és dokumentumszolgáltatás is átalakul.

10. kép A web 2.0 és a könyvtár 2.0 kapcsolata

30 BELL, Daniel 2001 [1976]): Az információs társadalom társas keretrendszere. In: Az információs társadalom

és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai (szerk. Kondor Zsuzsanna, Fábri György) Szá-

zadvég, Budapest 2003.A budapesti Kommunikációs Főiskola tankönyvei, 6. 162. 31

PASZTERNÁK Ádám – TAKÁCS Dániel – MIKULÁS Gábor, Könyvtár 2.0 [elektronikus dokumentum].

[2010.március 05.] <URL: http://konyvtar20.pbwiki.com/Konyvtar20>

http://konyvtar20.pbwiki.com/Konyvtar20


32

Mind a web 2.0 mind a könyvtár 2.0 ezt a három irányvonalat erősíti a könyvtárak

esetében . Ezen újítások olyan közösségépítő és embereket összekovácsoló hatással bírnak,

hogy a korábbi elembertelenedés, elszemélytelenedés vádjai már alaptalanná váltak, hiszen

a közösségi oldalak, blogok és chat szolgáltatások éppen ennek ellenkezőjét igyekeznek

megvalósítani.

3.3.4 A könyvtár 2.0 jó gyakorlatai

A webkettes alkalmazások jelentős része jól integrálható könyvtári környezetbe. Ha-

zánkban is számos jó gyakorlat született a webkettő és a könyvtár fúziójából, amelyet a

szakirodalomban is egyre inkább könyvtár 2.0-nak neveznek.

A siker titka a webkettő alapfilozófiája rejlik, amely nem áll messze a könyvtárak elvei-

től sem: Ne tudhatok mindent. Mindenki tud valamit. A tudás az emberek fejében van. Ezen

az elven működnek a tartalommegosztók és a wikik.

A kulcsszó tehát a közösség, és a megosztás.

11. kép A tartalommegosztás lehetőségei

A közösséggé válást a könyvtárban is érzékeljük, hiszen a hagyományos katalogizálás

egyre inkább közösségivé válik, jó példa erre az OPAC-on is túlmutató Library Thing32

vagy Moly.hu33

virtuális könyvespolcok, ahol a felhasználók hozzászólhatnak, értékelhetik

és idézhetnek kedvenc könyveikből és böngészhetnek mások virtuális könyvespolcain.

Emellett Ládi László is megemlíti, hogy a tartalmi feltárásban is változások várhatók,

ugyanis a felhasználók általi címkézés (tag) egyre népszerűbb módja a feltárásnak. A

32

Library Thing magyar oldala http://hu.librarything.com/ 33

Moly.hu virtuális könyvespolc http://moly.hu/


33

könyvtárhasználat, könyvtárlátogatás is átalakulóban van, hiszen mind hordozófelületben,

mind a tartalom felhasználásában változások következnek be. Egyre inkább elterjednek a

digitális dokumentumok, hipertextek, és a nyílt forráskódú rendszerek, nyílt szabványok,

közösségi tartalmak kerülnek előtérbe, amelyek a szerzői jogi aggályokat igyekeznek ki-

küszöbölni.

12. kép A könyvtár 2.0 perspektívái

3.3.5 Blogok

A blog rendkívül rugalmas és gyorsan megújítható, nagyon jól használható a könyvtár-

ral kapcsolatos hírek, szolgáltatások és források terjesztésére, valamint szakmai fórumként

– ez utóbbi minőségükben a levelezőlistákat is „kiszorították”–, vagyis tulajdonképpen

egyfajta külső és belső kommunikációs csatornaként funkcionálnak. Hasznos, mert a hírle-

velekkel szemben az olvasó maga döntheti el, hogy meg akarja-e nézni. Másik nagy előnye

hogy könnyen, gyakran és folyamatosan frissíthetők, emellett a blog olcsó, gyors, egyszerű

és interaktív kommunikációs eszköz. És hogy ki is a célcsoport? Tulajdonképpen minden-

ki, de legfőképp a blogokat, wikiket, RSS-t, chat-et stb. használó fiatalok.

Szinte minden blogról elmondható, hogy a bloggerek, azaz a naplóvezetők bejegyzései

mintegy témavezetésként szövik a beszélgetés fonalát. Lehetőség van a hozzászóláshoz is

az adott téma kapcsán, ezáltal megvalósul a feedback, azaz a visszacsatolás a befogadók

részéről. Mint minden blognak, a könyvtárosok esetében is több fajta létezik:

− Az első típus egy intézmény/szervezet életét mutatja be, ezt nevezhetjük a könyv-

tár „személyes” blogjának is. Az internetes naplók ezen fajtája a könyvtár életének

mindennapi kérdéseiről, az aktuális hírekről, információkról tájékoztat, egyfajta

hírközlő, olvasó „csalogató”, kedvcsináló funkciót is ellátva.


34

− A második típus az ismeretterjesztő, amely akár saját állományból, akár külső for-

rásokból gyűjtött információkra támaszkodva inkább a nagyvilág, vagy éppen az

adott szakma, szakterület érdekességeivel ismerteti meg az érdeklődőket.

− A harmadik típusa pedig az oktató illetve technikai jellegű, amely az új technoló-

giai megoldások alkalmazását bemutató, tárgyaló blogok.

− Egy negyedik blogtípus az ún. énblogok, amelyek könyvtárosok vagy hallgatók ír-

nak.

A könyvtáros blogok, az ún. klogok az olvasók informálása céljából, és a velük való

kapcsolattartás egyik alternatívájaként jöttek létre. Az egyik legjobb hazai gyakorlat erre az

évek óta jól működő és hatalmas népszerűségnek örvendő, a webkettes szolgáltatások szin-

te teljes készletét felvonultató hangtarnok.klog.hu, azaz az egri Bródy Sándor Könyvtár

zenei részlegének blogja.

A chat és az instant messaging rendszerek mellett e blogok (freeblog –

http://freeblog.hu/, blogtér – http://blogter.hu/ – vagy a hazai könyvtári közösség szolgála-

tára készült http://klog.hu) forgalma is növekszik. Ha a chat a rövid távú, az email a hosszú

távú, akkor a blog a középtávú üzenetváltás eszköze.

3.3.6 RSS

Tagadhatatlan, hogy a könyvtárakban már teljes mértékben mindennapos eszköz a szá-

mítógép és az internet. Olyan új funkciókat látnak el ezek segítségével, amelyek évekkel

ezelőtt elképzelhetetlenek lettek volna. Számos olyan szolgáltatást alkalmaznak már napi

szinten sok könyvtárban, amelyet korábban csak a vezető hírportálok és hírügynökségek

alkalmaztak.

Az RSS egy olyan formátum, amely segítségével összegyűjthet-

jük a bennünket érdeklő hírportálok, blogok és más weboldalak

legfrissebb híreit, mivel az újonnan felkerült anyagok megjelenésé-

ről – azonnal – egy RSS-olvasó program segítségével értesülünk.

Az RSS elnevezés sokféle feloldását ismerjük: Rich Site

Summary, RDF Site Summary, Really Simple Syndication. A lé-

nyeg nem az elnevezésben van, hanem a funkciójában.

Az RSS-t kezelő programok általában automatikusan jelzik, ha új hír érkezett a minket

érdeklő témában. Az új híreket könnyen kereshető és olvasható formában kapjuk meg, és

egyszerűen csak ki kell választanunk a minket érdeklő hírt, és ráklikkelve el is olvashatjuk

azt. A napjainkban használt böngészők már kezelik és alkalmazkodnak az RSS-hez, így

velük könnyedén és automatikusan elérhető ez a szolgáltatás, korábbi verzióknál egy RSS-

olvasót kell telepítenünk. Az RSS előnye a hírlevelekkel szemben, hogy használatához

nem szükséges megadnunk személyes adatainkat, e-mail címünket.

http://freeblog.hu/

http://blogter.hu/

http://klog.hu/


35

13. kép RSS logója

Az RSS-szolgáltatás népszerű és egyre szélesebb körben terjed el. A számos könyvtár is

rendelkezik már ezzel a szolgáltatással „Az RSS-technológiát hazai könyvtárak is kezdték

alkalmazni – egyelőre mint hírszolgáltatók.”34

. Számos információt tudhatunk meg kiállí-

tásokról, konferenciákról, pályázatokról, technikai újdonságokról.

Például a Hangtarnok blog is rendelkezik RSS szolgáltatással, illetve az Országos Szé-

chényi Könyvtár RSS-ére is feliratkozhatnak az érdeklődők.

Az RSS mellett megjelent egy másik hasonló, de sokak szerint jobb szolgáltatás is, az

ATOM. Amely már nyílt szabvánnyal rendelkező és gyártófüggetlen szabvány. Az Atom

egy XML alapú, a tartalom terjesztésére szolgáló „szabvány”. Az Atom fejlesztőinek célja

egy univerzális publikációs szabvány kifejlesztése volt blogok és más, olyan webhelyek

számára, ahol a tartalom gyakran frissül. Az Atomot használók egy atom.xml fájl betölté-

sével tájékozódhatnak a webhely változásairól.

Az, hogy e két lehetőség közül melyik lesz a népszerűbb és melyik fog győzedelmes-

kedni a másik fölött, az még a jövő zenéje. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy ezzel a

fejlődésnek még nincs vége, sőt lehet, hogy csak most kezdődik.

3.3.7 Wikik

A közösen szerkesztett szabad lexikonok fénykorukat élik, és már a könyvtáros szakma

is alkalmazza.

A wikik, a közösségileg szerkesztett enciklopédiák, alapvető sze-

repet tölthetnek be a nonprofit információszolgáltató intézmények-

nél.”35

Másképpen megfogalmazva a wiki (hawaii nyelven: gyors)

olyan tartalomkezelő rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a fel-

használók (vagy általános esetben bárki) a weblaphoz új tartalma-

kat adjanak vagy azon tartalmat módosítsanak.

A wikiket tulajdonképpen bárki szerkesztheti, és meg is változtathatja a tartalmat. So-

kakban felmerült és felmerül ma is a kérdés, hogy megbízhatatlan, és sok téves adat van

34

Paszternák Ádám – Takács Dániel – Mikulás Gábor, Könyvtár 2.0 [elektronikus dokumentum]. – URL:

http://konyvtar20.pbwiki.com/Konyvtar20 [Letöltve: 2008. március 26.] 35


http://konyvtar20.pbwiki.com/Konyvtar20 [Letöltve: 2008. március 26.]




36

benne, hiszen bárki „belekontárkodhat”, de a tapasztalat mást mutat. Ugyanis nagy az „ön-

tisztító hatásfoka” a rendszernek, vagyis ha valaki tudatlanul vagy szándékosan vagy szán-

dékosan nem helytálló, akkor rövid időn belül kijavítja valaki, a nagy számú látogatónak

köszönhetően. A wikik lapjai között linkek, vagyis keresztkapcsolások vannak, így szinte

minden összefüggésben áll mindennel, egyfajta ugrópontot szolgáltatva ezzel a témában

való mélyebb elmerülést szolgálva. Épp a sokféle szerkesztő érdeklődési köre által a wikik

felhasználása sokrétű és akár portált lehet rá építeni, és tudományos kutatásoknak is hasz-

nos segítőtársa lehet. A közösen szerkesztett lexikon vagy, ahogy sokan nevezik a kollek-

tív bölcsesség segítségével – megfelelő felhasználói bázis esetén – egy-egy témakör nagy-

részt lefedhető, akár előre megadott kritériumok alapján jól nyomon követhető, például

csak pontos forrásmegjelöléssel lehet bármit is beírni.

A könyvtáros szakmában hazánkban szakmai wiki például a Miskolci Egyetem Könyv-

tára saját belső tudnivalóinak, leírásainak, dokumentációinak kezelésére készítette rendsze-

re: http://wiki.lib.uni-miskolc.hu Ígéretes lenne külföldi példát követni, hiszen ott már sok

könyvtárban nagyon igényes wikik36

léteznek és például az angol Wikipedia minősége és

pontossága sokak szerint megegyezik a Encyclopaedia Britannicáéval.

3.3.8 Közösségi hálók

Az utóbbi pár évben a közösségi portálok, azaz az iwiw, a myvip, vagy a myspace és

még sorolhatnám mindennapi életünk részévé vált. Ezek a szociális hálózatok térhódítása

és sikere az utóbbi időben töretlen mind a fiatalok, mind az idősebbek körében. Ma már

nem lepődünk meg azon, ha bejelöl valamelyik könyvtár ismerősének valamelyik ilyen

portálon, vagy épp mi kattintunk az „Ismerősnek jelölöm” gombra, vagy valamelyik in-

tézmény kiírja az üzenőfalra a legújabb programokat, vagy éppen a bemutatkozó videójá-

nak linkjét, amelyik valamely videómegosztó-oldalon található.

14. kép A hagyományos-és a virtuális terek és szolgáltatásaik

36


http://konyvtar20.pbwiki.com/Konyvtar20 [Letöltve: 2008. március 26.]

http://wiki.lib.uni-miskolc.hu/



37

A könyvtári szempontokat figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy azért is izgalmas egy

ilyen szociális háló vagy hálózat kialakítása, mert itt magukat az embereket válnak vissza-

kereshetővé, megkönnyítve ezzel a kapcsolattartást és a személyes adataink, fényképeink

megadásával sokkal eredetibb információhoz is hozzáférést kínálva. A portálok esetében

lehetőség van a személyes profilok, azaz a név, elérhetőségek stb. közzétételére, emellett

csoportok képzésére adott szempontok alapján, amellyel akár célcsoportoknak szóló üze-

neteket is küldhet a könyvtár, egyfajta pr-tevékenységként, azaz egyfajta virtuális közös-

ségszervezést valósíthat meg.

A közösségi létet szakmai oldalról is erősítik a ning közösségek keretében létrejött ér-

deklődési körökön alapuló közösségek, például a konyvtaros.ning.hu37

, illetve a Network

Könyvtáros Klubról a http://konyvtaros.network.hu.

Az érdeklődési körön alapuló, például szakmabelieket összegyűjtő közösségi hálók

nagyban segítik a könyvtárosok együttműködését, ugyanis itt lehetőség van különböző

fórumokon a szakmai kérdések megvitatására, illetve egyfajta tanácsadásra és segítség-

nyújtásra is.

3.3.9 Mashup

Az adatok begyűjtésén és integrálásán alapul az új, meglehetősen divatosnak tekinthető

„webkettes” alkalmazás, a mashup. Már megint egy új angol kifejezés, amelynek nincs

magyar megfelelője és mégis nagyon elterjedt.

Mashup: olyan website vagy webes alkalmazás, mely egy vagy

több forrásból kombinált tartalom felhasználásával készült, másik

alkalmazást (pl. API) épít be magába.38

A mashup kifejezés a popszakmából származik, de manapság már egyaránt jelöli a szo-

katlan és egymástól eltérő két vagy több web 2.0 alkalmazás, tartalmi szolgáltatás egyesí-

téséből, ötvözetéből létrejövő szolgáltatást. Segítségével például felmérhető egy adott föld-

rajzi területen élők ízlés- vagy szokásvilága is.

A MappaMusica39

-val például megvizsgálható, kik a legkedveltebb zenészek vagy ze-

nekarok egy országban, vagy a Who is Sick?40

elnevezésű mashupban egy város lakói

oszthatják meg egymással és az egész világgal, hogy milyen betegségben szenvednek ép-

pen41

.

A Könyvtár 2.0 maga is mashup, hiszen tarkítva vannak blogokkal, wikikkel, RSS-el,

azonnali üzenetküldő, azaz instant messaging szolgáltatással és közösségi hálózatokkal.

Először a könyvtárhoz leginkább kapcsolódó webOPAC funkciót mutatom be. Ez már

túlmutat a hagyományos OPAC funkcióin, egy kibővített szolgáltatásokkal, vagyis cím-

kézhető rekordokkal, blogokkal, külső linkekkel, audio- és videofájlokkal rendelkező

megoldás, amely már jól alkalmazkodik a 21. század kihívásaihoz. Az előbb említett

37

ning: a világ legnagyobb platform rendszere, amellyel közösségi weboldalakat hozhatunk létre 38

SZŰCS Viktor – VIDA Andrea: Web2.0 a könyvtárak világában. URL:

http://www.bibl.u-szeged.hu/~vidaa/oktatas/ea/web2_070418.pdf [Letöltve: 2008. március 27.] 39

Elérhetőség: URL: http://www.mappamusica.com/ 40

Elérhetőség: URL: http://whoissick.org/sickness/ 41

Bari Máriusz:, Mashup: a webkettő új színfoltja. – In: Heti Világgazdaság, 2007. december 10.–URL:

http://hvg.hu/Tudomany/20071209_kreativ_web20_otletek_mashup.aspx [Letöltve: 2008. március 27.]

http://konyvtaros.network.hu/

http://www.mappamusica.com/

http://whoissick.org/sickness/

http://www.bibl.u-szeged.hu/~vidaa/oktatas/ea/web2_070418.pdf

http://hvg.hu/Tudomany/20071209_kreativ_web20_otletek_mashup.aspx


38

blogok ezen típusa, főként híreket szolgáltat és visszajelzést tesz lehetővé, megvalósítva

ezzel a visszacsatolást. Nagy népszerűségnek örvend az ún. azonnali üzenetküldő alapokon

nyugvó elektronikus tájékoztatás, amelynek segítségével megvalósul az időt és teret legyő-

ző szinte élő beszélgetéssel megegyező gyorsaságú üzenetváltás. A wiki, amelyek a könyv-

táron belüli vagy éppen a helyismereti információt nyújtó bárki által szerkeszthető lexiko-

nok elterjedése is egyre inkább jellemző. Nem maradhat ki a felsorolásból a

könyvtárprofilnak megfelelő forrásaggregáló oldalak megjelenése sem.

Ezek a megoldások olyan új távlatokat nyitnak a könyvtár népszerűsítésére és jobb, ala-

posabb szolgáltatások kifejlesztésére, mint eddig még sohasem. A legnagyobb csábítást a

tér és idő „legyőzése” jelenti, amely segítségével eddig lehetetlennek tűnő együttműködé-

sek megvalósulását eredményezi. Meg kell azonban jegyezni, hogy ehhez a rohamos fejlő-

déshez szükség van a szakemberek folyamatos képzésére, hiszen a felkészületlenség gátat

szabhat az ilyen fantasztikus lehetőségek létrejöttének. Hangsúlyozni kell ezen újdonságok

minél több fórumon való megjelenését, mert ezek nem egy szűk rétegnek szólnak, hanem

az egész társadalomnak. Az információs szakember felkészültségén és informáltságán mú-

lik, hogy tudja, mit és hol keressen az interneten, tisztában legyen a különféle online adat-

bázisok és egyéb webes információforrások elérhetőségével, tartalmával és – nem utolsó-

sorban – hitelességével, hogy pontos, releváns és naprakész információt tudjon

szolgáltatni.

3.3.10 Virtuális könyvespolc

A szolgáltatások egyesítését valósítja meg a már magyar felületen is elérhető, eredetileg

angol nyelvű LibraryThing, avagy Tartsd nyilván a könyveidet online nevű szolgáltatás,

amely nálunk a hu.librarything.com címen érhető el.

Tulajdonképpen a web és a könyv kapcsolatára épít, és úgy tűnik, ez a kettős nagysze-

rűen kiegészíti egymást. Segítségével egy virtuális könyvespolcot hozhatunk létre, az ép-

pen aktuális vagy korábbi olvasmányainkból, de akár az egész otthoni könyvállományunk-

ból is készíthetünk egy könyvtári minőségű katalógust. A katalóguscédulákat a prog-

ramban résztvevő könyvtáraktól lehet importálni, illetve különböző blogokban és

fórumokban könyvajánlókat és véleményeket is olvashatunk, és mi is készíthetünk, emel-

lett kategorizálhatjuk is őket. Ezzel együtt a web 2.0 egyik célját is megjeleníti, mégpedig

azt, hogy egyben közösséget is épít, mégpedig oly módon, hogy összeköt azokkal, akik

hasonló dolgokat szoktak olvasni, létrehozva így a világ legnagyobb online olvasókörét. Itt

is megjelenik a már korábban ismertetett címkézés, amely publikus, azaz mások is olvas-

hatják az általam címkézett könyveket és fordítva.

Hogyan is jelenik meg ebben az esetben a könyvtár? A válasz nagyon egyszerű: azzal,

hogy az olvasók megosztják egymással az általuk kedvelt műveket, kedvet csinálnak má-

soknak és sok esetben a könyvtárból kölcsönzik ki az érdeklődők a könyveket, növelve

ezzel annak forgalmát.

A LibraryThing a legtöbb webkettes oldalhoz és alkalmazáshoz hasonlóan egy bizo-

nyos rekordig, ez esetben 200 darabig ingyenes, és számtalan hasznos kiegészítő funkciót

kínál. Ilyen például a webes naplók oldalsávjába beágyazható egy olyan „virtuális köny-

vespolc”, ahol a blogger ajánlhatja a látogatóknak a kedvenc könyveit, megjelenik, hogy

éppen mit olvas, kedvet csinálva ezzel másoknak is az olvasáshoz. A másik hasznos újítás

az import/export funkció, amely az olvasót segíti olvasmányainak megosztásában, és lehe-

http://hu.librarything.com/


39

tővé teszi például az Amazon.com könyváruházában való megkeresését, vagy más partner-

könyvtárból való lekérését.

A LibraryThing nemrégiben elindította kizárólag könyvtáraknak kínált „LibraryThing

for Libraries” szolgáltatást (http://www.librarything.com/forlibraries/), mely jelenleg még

csak angol nyelven érhető el. Ennek révén az oldal funkciói és a könyvtári OPAC között

hatásos kapcsolat alakítható ki. Mégpedig úgy, hogy a katalógusban kereső felhasználó az

általa kiválasztott könyvhöz hasonlókat kereshet, elolvashatja mások véleményét, esetleg

kritikáit, lehetősége van a címkézésre, ezek szerint kereshet, böngészhet, értékelheti a do-

kumentumokat – mindezt pár sornyi HTML beágyazásával az OPAC-ba.

Ez a szolgáltatás külföldön már nagy népszerűségnek örvend, hiszen a LibraryThing

felhasználóinak könyvespolcán összesen 25 millió könyv található, amely valljuk be, nem

kis teljesítmény. A könyvtár és az internet mostanság egyre többféle módon kapcsolódik

össze, és ebben nem kis szerepe van az ambiciózus és az újítást támogató könyvtárosok-

nak. Örömmel tapasztaltam, hogy egyre inkább megdőlni látszik az a nézet, miszerint az

intenet előretörésével az olvasást, a könyveket és magát a könyvtárat temetni kellene, épp

ellenkezőleg most élnek csak igazán, hiszen átlépték a térbeli és időbeli határokat.

3.3.11 Egy hazai webkettes portál: konyvtar.hu

A Nemzeti Kulturális Alap és a Könyvtári Intézet közös kezdeményezéséből jött létre.

A fejlesztés célja az volt, hogy a könyvtárak felé terelje a hangsúlyt és a bennük rejlő lehe-

tőségek kiaknázása valósuljon meg olyan korszerű eszközökkel, amelyek a mai közönség

elvárásainak megfelelnek, de részben új szemléletmóddal, olvasók és könyvtárosok mun-

káját és együttműködését egyaránt serkentve. Több webkettes szolgáltatást egyesít a né-

hány éve létrejött konyvtaros.hu portál, amelyen a virtuális könyvespolc, közösen épített

tudástárak, wikik és szakmai fórum is megtalálhatóak.

„Lehetővé teszi, hogy kipróbáljuk, miként működik a közösségi tartalomszolgáltatás

modellje a könyvtárszakmában; hogy a könyvtárak felmérjék, mennyire előnyös ez szá-

mukra; hogy kipróbálják, az olvasók hogyan reagálnak az új szolgáltatásokra; és tényleg

nem utolsó sorban, milyen új lehetőségei vannak a könyvtári szoftvereket fejlesztő cégek

együttműködésének.”42

Az olvasók egy olyan integrált felületet nyújt, ahol egy helyen megtalálják a könyvtára-

kat, és a könyvtárak is meg tudják találni az olvasókat. Segítsünk a könyvtáraknak (kicsik-

nek és nagyoknak), hogy ezt az igényt ki tudják szolgálni. Fontos, hogy áttekintő képet is

ad hazai a könyvtári rendszerről, így a portálon folyamatosan frissül az összes hazai

könyvtár összes publikus adatainak listája.

A szolgáltatás nem elkülönülten működik, céljuk, hogy mind az olvasók és a könyvtá-

rak magukénak érezhessék a szolgáltatást. Ennek eszközeként két már meglévő fejlesztést

építettek be a:

− Az egyik beépített alkalmazás be tudja azonosítani, hogy a weboldal látogatója hol

tartózkodik, és így releváns tartalmat szolgáltat a közelében lévő könyvtárak elér-

hetőségéről, az ottani rendezvényeiről.

− A másik lehetőség a regisztráció: a regisztrált felhasználók maguk választhatják ki,

mely könyvtárak érdekesek számukra, hová vannak beiratkozva, vagy hol szeret-

42

Kardos András: konyvtar.hu In. Könyv, könyvtár, könyvtáros. 18. évfolyam 5.sz, (2009)

http://www.librarything.com/forlibraries/

http://www.ki.oszk.hu/3k/e107_plugins/content/content.php?cat.178


40

nének tovább kutakodni. A regisztráció a könyvtárosoknak is lényeges, hiszen így

tudják a portál naprakészségét biztosítani, azáltal hogy saját könyvtáruk adatait

naprakészen tartják, híreket, eseményeket visznek fel, és könyvajánlót készítenek a

portál virtuális polcainak segítségével.

A portál központilag tájékoztat a hazai könyvtárak legfontosabb adatairól, de a

webkettő szellemében egyedi megjelenést is biztosít azoknak, tehát a testreszabhatóság

kritériumának is megfelel. Minden könyvtár rendelkezik ugyanis egy információs lappal a

konyvtar.hu címen, ez tartalmazza alapadatait, szolgáltatásait, nyitva tartását, aktuális ese-

ményeit, katalógusának elérhetőségét, valamint igény szerint képeket a könyvtárról, a dol-

gozókról. Egy-egy ilyen oldal, ha a könyvtárnak nincs önálló webes megjelenése, akár

hivatalos honlapként is üzemelhet – amelyet a könyvtár dolgozói bármilyen helyi informa-

tikai segítség nélkül könnyedén karbantarthatnak a portálon elérhető szerkesztőfelület se-

gítségével.

15. kép A konyvtar.hu nyitólapja

A személyre szabhatóság egy másik értelemben is megjelenik. A regisztrált felhaszná-

lók bejelölhetik kedvenc könyvtáraikat, és mint egy tartalomaggregáló alkalmazás során,


41

értesülhetnek az általuk fontosnak tartott híreiről, eseményekről, emellett, ha megadják

olvasójegyük adatait is, akkor egy helyen (egy virtuális polcon) tarthatják nyilván kölcsön-

zéseiket több könyvtárból is, és azok lejáratáról e-mailben, sőt SMS-ben is értesítést kap-

hatnak. E szolgáltatásban azon könyvtárak tudnak részt venni, amelyek integrált könyvtári

rendszerét már illesztettük a portálhoz – a fokozatosan bővülő körben szinte az összes ha-

zai rendszer megtalálható, de erről érdemes a portálon, az adott könyvtár információs lap-

ján tudakozódni. Magának a könyvtárnak ezzel kapcsolatban semmilyen teendője vagy

költsége nincs, ennek ellenére jó, ha a helyi informatikusok is részt vesznek majd a portál-

lal kapcsolatos tájékoztató fórumokon. Az olvasók egy helyen számos szolgáltatást elér-

hetnek, például kereshetnek kedvenc könyvtáraik katalógusaiban egyszerre, egyetlen kat-

tintással kereshetnek dokumentumokat, és tájékozódhatnak azok kölcsönzési státusáról is.

A portál létrejöttének másik, nagyon lényeges apropója volt az olvasás népszerűsítése.

A Library Thing-hez hasonlóan a felhasználók saját virtuális polcokat hozhatnak létre,

azokat egymás közt megoszthatják, vagy akár teljesen publikussá tehetik. Ezen polcok

számos előnye, hogy a többek között könyvajánló, olvasmányjegyzék, bibliográfiai eszköz

céljaira is használhatóak. A könyvek megismerését segíti továbbá egy hazánkban újszerű

adatbázis, amely könyvismertetőket tartalmaz, amely jelenleg több mint 30 000 könyv

rövid leírását tartalmazza.

16. kép Virtuális könyvespolc a konyvtar.hu oldalon

„A könyvismertetőket a portálon belül több helyen is megjelenítjük, de a „Könyvsegéd”

nevű eszközzel szinte bármelyik hazai OPAC-ban is elérhetővé tudjuk tenni. Ennek első

példája a TextLib rendszer közös keresője (http://www.textlib.hu/tlkozos/), amely már

jelenleg is kihasználja ezt a lehetőséget. A „Könyvsegéd” az ismertetők megjelenítésén

http://www.textlib.hu/tlkozos/


42

kívül lehetővé teszi, hogy az olvasók megjegyzéseket fűzzenek a könyvekhez, amelyek a

portál központi adatbázisán keresztül – ismét csak – eljuthatnak szinte bármely hazai

OPAC-ba. Könyvismertetőket később bárki írhat majd.

A webkettes alkalmazások egyik legnépszerűbbje a wikik, amelyek többféle funkciót is

ellátnak, egyrészt a közös tudásmegosztást és a szakmai közösségépítést is segíti. A portál

wikije hiánypótló, hiszen elsősorban könyvtáros szakmai témákat tartalmaz, így elsősorban

a szakmai tudásmegosztás terepe.

A konyvtar.hu nagy népszerűségnek örvendő, korszerű, a mai felhasználók igényeit ki-

elégítő portál.

A könyvtár ezen szolgáltatások által virtuális szolgáltató terekké alakulhat, és a web 3.0

kapcsán egyre gyakrabban hangoztatott tudásbázisok és intelligens keresők központi mo-

torja is a könyvtár lesz.

3.4 ÖSSZEFOGLALÁS

Napjainkban a könyvtáraknak új minőségekben és felületeken is meg kell jelenniük,

mint például az internet, hiszen a hálózaton keresztüli információszolgáltatás egyre na-

gyobb teret kap. A változásokat jól jellemzi a könyvtár 2.0 elnevezés, amely a könyvtárak

megváltozott, új szolgáltatásait jelenti, amelyeknek sikere igen jelentős.

17. kép A könyvtár 2.0 fogalomtérképe


43

Összességében megállapíthatjuk, hogy ezen újítások hatására egyfajta paradigmaváltás

következett be, hiszen a könyvtár és a könyvtáros már nemcsak a szolgáltató, míg az olva-

só már nem csak a szolgáltatást igénybe vevő felhasználó, hanem a szerepek egy kicsit

megváltoztak. Most már azon van a hangsúly, hogy a könyvtáros és az olvasó olyan közös-

séget építsen, amellyel együtt szolgálják a könyvtárak és a saját érdekeiket. Egyfajtakép-

pen meg kell nyílnia a könyvtáraknak, meg kell tudni mutatni az olvasóknak a könyvtárak

mindennapjait, munkafolyamatait és akár problémáit is, közelebb hozva ezzel a társadal-

mat ezen intézményekhez. Ehhez olyan nyitott szabványokat kell a szakembereknek létre-

hozni, amelyeket a hétköznapi felhasználó is magabiztosan és könnyen tud kezelni. Aho-

gyan azt Takács Dániel már több fórumon is hangsúlyozta, a lényeg az állandó változáson

és változtatni tudáson van, és azt a fő szempontot kell szem előtt tartani, miszerint a tarta-

lomhoz egynél több eszközön is hozzá lehet és lehessen férni.


1. Mutassa be a web 1.0 és 2.0 szemléletbeli különbségeit!

2. Soroljon fel legalább öt web 2.0 szolgáltatást!

3. Hasonlítsa össze a web 1.0 és 2.0 szolgáltatásait a felhasználói aktivitás és a

tartalomalkotás szemszögéből!

4. Mi véleménye a könyvtár 2.0-ról? Versenyképessé teheti-e a könyvtárakat, és

miért?

5. Értelmezze a tanár 2.0 fogalmat!

6. Sorolja fel és mutass be röviden a könyvtár.hu három szolgáltatását!


44

4. AZ ELEKTRONIKUS, A DIGITÁLIS ÉS VIRTUÁLIS KÖNYVTÁR

FOGALOMKÖRE

4.1 CÉLKITŰZÉS

A hallgató megismerkedik a virtuális, elektronikus és digitális könyvtár fogalmával,

képes lesz e három meghatározás között különbséget tenni. Megtanulja a hálózaton elérhe-

tő dokumentumokhoz tartozó legfontosabb definíciókat, és megismeri a virtuális könyvtá-

rakhoz kapcsolódó elméleteket. Pontos képet kap a digitális dokumentumról és legfőbb

jellemzőiről. Betekintést nyer továbbá a hazai és külföldi virtuális könyvtári szolgáltatások

jó gyakorlataiba illusztrált példákon keresztül.

4.2 TARTALOM

A digitális dokumentum

A falak nélküli elektronikus, virtuális, digitális könyvtárak

Elektronikus könyvtárak

Virtuális könyvtárak

Egy lehetséges vízió: a hibrid könyvtárak

4.3 A VIRTUÁLIS KÖNYVTÁR ÉS FOGALOMKÖRE

4.3.1 A digitális dokumentum

Az információ szerepe napjainkban még inkább felértékelődött, jelentősége vitathatat-

lan. A könyvtáraknak kiemelt szerep jut ebben, hiszen elsődleges feladata az információ

gyűjtése, megőrzése(!), feltárása, azaz értékelése, rendszerezése, és ami az olvasó számára

elsődlegesen fontos, ezek szolgáltatása. Ezen tevékenységgel járulnak hozzá az egyetemes

tudás megőrzéséhez, átörökítéséhez, és lehetőségeiken belül biztosítják az általuk feldol-

gozott információhoz való szabad hozzáférést az olvasók és a használók számára. Ha az

információhoz való hozzájutás felől közelítjük meg a kérdést, akkor tulajdonképpen a hor-

dozó fajtája, milyensége lényegtelen elem, hiszen az a fontos, hogy a szükséges informáci-

ót megkapjuk, mindegy milyen felületen. Ám az éremnek több oldala van, más szempont-

ból is meg kell vizsgálnunk ezt a kérdést. Tehát nem a dokumentumtípusokon van a fő

hangsúly, hiszen ettől függetleníteni kell az információt, vagyis nem a felület, a tartalom az

elsődleges. A hálózatok egyre növekvő szerepével a feltárandó dokumentumok köre és a

tájékoztatási lehetőségek tárháza is kibővült. Megjelent egy korábban ismeretlen hordozón

tárolt dokumentumtípus, a digitális dokumentum. Ennek jövőbeni jelentőségét egyre in-

kább alátámasztja az a tendencia, miszerint a felhasználók az adott információhoz azonnal

és akár otthonról szeretnének hozzájutni.

A digitális dokumentum kifejezést szűkebb és tágabb formában

is értelmezhetjük.

Szűkebb értelmezés szerint csak a digitális formátumban létre-

hozott dokumentumok tartoznak ide, amelyek keletkezésük pilla-

natától kezdve digitális jelek formájában léteznek. Tágabb értel-


45

mezésében inkább a digitalizált dokumentumok kifejezés lenne he-

lyesebb, hiszen ide sorolják a digitalizált dokumentumokat is, ame-

lyek eredetileg analóg formában léteztek, de a hatékonyabb tárolás,

átvitel és feldolgozás érdekében digitalizálták őket.

A „digitális” fogalmat elsősorban a dokumentumok formátumára értjük. Tóvári Judit

definíciója szerint:

„Elektronikus dokumentumnak (bibliográfiai forrásnak) azok

az objektumok nevezhetők, amelyek digitálisan kódoltak és haszná-

latuk csak számítógépes hardver- és szoftvereszközökkel valósulhat

meg.”43

Kisebb egységét képezi a digitális objektum, amely alapvetően két részből tevődik ösz-

sze: a tartalomból és az ennek visszakereshetőségét lehetővé tevő metaadatokból. A digitá-

lis objektumok repozitóriumokban helyezkednek el, amelyek biztosítják a szabályozott

hozzáférést.

18. kép A digitalizálás folyamata

A fenti meghatározásokból is világosan következik, hogy a könyvtárakra és a könyvtá-

rosokra hatalmas feladat nehezedik az egyre szélesebb körben végzett digitalizálási törek-

vések miatt. Azonban ezzel még inkább erősítik azt az elképzelést, hogy a könyvtárak sze-

43

TÓVÁRI Judit: Az elektronikus, digitális, virtuális könyvtárak dokumentumainak feltárása. [elektronikus

dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia, 2009. 1.


46

repe van a 21. században is igen jelentős, mind a digitalizálási, mind az ilyen formába tá-

rolt dokumentumok tárolásában, megőrzésében, feltárásában és visszakereshetővé tételé-

ben és természetesen rendelkezésre bocsáthatóságában.

4.3.2 A falak nélküli elektronikus, virtuális, digitális könyvtárak

Elektronikus könyvtár? Digitális könyvtár? Virtuális könyvtár? Három fogalom, ame-

lyek jelentéseit nem használjuk következetesen. Oka ennek a rohamos fejlődés, amelynek

eredményeképpen a könyvtáros szakmán belül is terminológiai problémák vetődnek fel e

három fogalommal kapcsolatban. A megfogalmazások egyértelmű megkülönböztetésének

szükségességét már Poprády Géza is kiemeli a Könyvtárosok kézikönyvében44

, ám éppen a

Könyvtárosok kézikönyvében Horváth Tibor mutat rá arra, hogy mennyire nincs egyér-

telmű és világos fogalom sem a szakmában, sem a hétköznapi emberek fejében erre a

három definícióra. A fogalmakat szeretném tisztázni az e témában megjelent publikációk45

alapján, illetve néhány konkrét példán át bemutatni a legfőbb jellemzőiket, előnyeiket,

hátrányaikat és a jövőbeni fejlesztések irányvonalát. Egyet azonban szeretnék leszögezni

még a fogalmak ismertetése előtt. Mégpedig azt, hogy legyen szó bármely meghatározásról

a három közül, mindegyik hordozza magában a könyvtár alapvető funkcióit, csupán a

hordozó eszközben, illetve a közvetítő közegben térnek el egymástól, azaz mindhárom

esetben ráismerhetünk a könyvtár definíciójára.

Bánkeszi Katalin összefoglalása alapján azt mondhatjuk, hogy a „digitális” fogalmat el-

sősorban a dokumentumok formátumára értjük, és a digitális formában létező műveket

gyűjtő könyvtár – a digitális könyvtár – megnevezésében használjuk.

Az „elektronikus dokumentum” mára már azonos tartalmú a „digitális dokumentum”

kifejezéssel, míg az „elektronikus könyvtár” nem feltétlenül őriz digitális műveket.

Gyűjteménye egy része (vagy egésze) lehet „virtuális”, vagyis nem magát a művet, ha-

nem a művek azonosításához, kereshetőségéhez és megtalálásához szükséges információ-

kat, adatokat, hivatkozásokat tárolja; a művekre csak „rámutat”. Az „elektronikus” szó a

legtöbb esetben inkább a közvetítés módjára, eszközére utal.

Az elektronikus könyvtár fogalma, tartalma az elmúlt évek során kicsit változott, át-

alakult.

Az elektronikus könyvtár fogalma főként a technikára és a fel-

szereltségre, tehát elsősorban a hardverre vonatkozik. Egy elektro-

nikus eszközökkel felszerelt könyvtárat jelent, amely más könyvtá-

rak állományaira is támaszkodik mind a szolgáltatások szerve-

zésében, mind teljesítésében. Emellett az elektronikus jelző utal az

állományok hordozóira is.46

„Először talán akkor kezdtük el használni, amikor az adatbázisok online keresőfelület-

tel jelentek meg, és így a gyűjtemény adatai között távolról, „elektronikusan” lehetett ke-

44

POPRÁDY Géza, Könyvtári trendek. In. Könyvtárosok kézikönyve. 5. Segédletek. Szerk. Horváth Tibor, Papp

István. Bp. Osiris, 2003. p. 26. 45

SÜTHEŐ Péter, Elektronikus, digitális és virtuális könyvtárak In: Könyvtárosok kézikönyve 3. A könyvtárak

rendszere. Szerk. Horváth Tibor, Papp István Bp. Osiris, 2001. 232–234. 46

CZEGLÉDI László: E-learning könyvtár : a fogalom és a megvalósítás. In: Tudományos és műszaki tájékozta-

tás. 54. évf. 8. sz. 2007.


47

resgélni. Az első, digitális dokumentumokat gyűjtő-és szolgáltató könyvtár is a „Magyar

Elektronikus Könyvtár” (MEK) elnevezést kapta. 1997-ben megalakult a Neumann János

Digitális Könyvtár és Multimédia Központ (Neumann-ház), amely digitális dokumentu-

mokból építette föl a gyűjteményét, és kizárólag interneten keresztül szolgáltatta a műve-

ket.”47

A két gyűjtemény közötti különbség abban rejlett, hogy a Neumann-ház állománya sa-

ját tevékenységű digitalizálással gyarapodott, míg a MEK a hálózaton megjelent tartalma-

kat gyűjtötte össze, és nem vállalkozott saját digitalizálásra. Ebben az időszakban a két

fogalom – elektronikus és digitális – eltérő értelmezést kapott, de ma már összemosódott a

jelentésük.

A digitális könyvtár „a hagyományos könyvtár digitalizált, vagy eleve digitálisan lét-

rehozott állományának gyűjteménye, amelyben elektronikus katalógus segítségével teljes

szövegű keresés valósítható meg.”48

A virtuális könyvtárak esetében nem a tényleges dokumentumokat, hanem az azokról

szóló információkat gyűjtik és rendszerezik, tulajdonképpen „dokumentum a dokumen-

tumról.”

Az adatok elérési és szervezési módjai változatosak lehetnek, például lehetnek adatbá-

zisba szervezve, listákba rendezve, vagy egyszerű hipertext hivatkozások mutathatnak a

távoli dokumentumokra.

Másképpen fogalmazva „Az elektronikusan máshol tárolt dokumentumok olyan gyűjte-

ménye, ahol az információforrás és a katalógus is hálózati úton érhető el.”49

Az online (hálózaton keresztül elérhető) könyvtári katalógusokat is felfoghatjuk virtuá-

lis könyvtárnak, hiszen segítségükkel távolról is megtudhatjuk, hogy a keresett dokumen-

tum megtalálható-e a könyvtár állományában, de magát a dokumentumot nem vehetjük

kézbe. Jó példa erre a közös katalógusok és országos lelőhely-jegyzékek, amelyek több

gyűjtemény adatait egyesítik virtuálisan. A linkgyűjtemények is hasonlóan értelmezhetők,

hiszen csak rámutatnak forrásokra, de nem „gyűjtik be” azokat.

A digitális könyvtárral szembeni néhány funkcionalitással kapcsolatos elvárás, vélemé-

nyem szerint jól adaptálható a digitalizált dokumentumokat tartalmazó könyvtárakkal, ezen

kritériumokat Zabihi50

és szerzőtársai fogalmazták meg:

− a könyvek és a cikkek tartalma kereshető legyen;

− a keresőprogram azonnal a megtalált tételhez vigye a felhasználót;

− a keresőkérdéseket el lehessen menteni;

− a kikeresett tételhez kapcsolódó minden releváns adat és dokumentum jelenjen

meg;

− az aktuális tétellel kapcsolatos felhasználói visszajelzéseket meg lehessen nézni;

47

BÁNKESZI Katalin: Elektronikus-virtuális könyvtári szolgáltatások. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási

tananyag. Bíróképző Akadémia, 2009. 2. 48

TÓVÁRI Judit: Az elektronikus, digitális, virtuális könyvtárak dokumentumainak feltárása. [elektronikus

dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia, 2009. 1. 49

UŐ. 50

Drótos László: Digitális könyvtárak a szakirodalom tükrében: témák és tanulságok In: Tudományos és mű-

szaki tájékoztatás. 56. évfolyam 4. szám (2009)

Eredeti cím:I SFANDYARI-MOGHADDAM, Alireza – BAYAT, Behrooz: Digital libraries in the mirror of

the literature: issues and considerations.

http://tmt.omikk.bme.hu/issue.html?issue_id=503


48

− a dokumentumokat ne csak téma, hanem típus szerint is osztályozzák;

− a felhasználók kapjanak e-mail vagy SMS értesítést, amikor a kért dokumentum

hozzáférhetővé válik;

− legyen helyzetérzékeny „súgó”, ami a rendszer minden pontján segíti a használót;

− legyenek hivatkozások más digitális gyűjteményekre;

− minden olyan szolgáltatásnak, amely egy hagyományos könyvtárban megszokott, a

digitális könyvtárban is jelen kell lennie.

A másik lényeges kérdés felhasználói oldalról az akadálymentesség a fogyatékkal élők

számára, hiszen ez hagyományos, fizikailag működő könyvtárakban is fontos kérdés, krité-

rium. A felhasználók képzése is lényeges, hiszen a hozzáértő használat foka nagyban hoz-

zájárul az elégedettség relevanciájához és az esetleges kritikák mérlegeléséhez.

4.3.3 Elektronikus könyvtárak

Az elektronikus könyvtár jellemzője, hogy teljes állománya

elektronikus formában érhető el.

A szolgáltatások gyorsabbak és hatékonyabbak lehetnek, mint a hagyományos könyvtá-

ri technikák alkalmazásával. Ennek oka, hogy a munkafolyamatok egy része – megfelelő

tervezéssel – automatizálható. A szolgáltatások folyamatosan, a nap 24 órájában elérhető-

ek, egy jól karbantartott, működő weboldalon keresztül. Ezen szolgáltatások közül a fel-

használó többet is választhat igényeinek és hozzáférési jogosultságainak megfelelően. „A

hagyományos könyvtár regisztrált (beiratkozott) tagjainak lehetősége van könyvtári ügyei-

ket a hálózaton keresztül intézni. A felület kezelése könnyű és egyszerűen elsajátítható. A

dokumentumok teljes egészében elolvashatóak, letölthetőek, vagy kinyomtathatóak51

” –

idézi Koltay Tibor Waters gondolatát. Másképpen megfogalmazva olyan könyvtár, amely

elektronikus dokumentumokat gyűjt, feltár, rendez és hálózaton – legtöbb esetben az inter-

neten – rendelkezésre bocsátja. A könyvtár anyagát a szolgáltató rendszerek tárolják, ame-

lyek hálózatról könnyen elérhetők. Az elektronikus könyvtár – írja Buckland (1998) –

„fontos kategória, mert a könyvtári dokumentumok növekvő mértékben lesznek hozzáférhe-

tőek géppel olvasható formában, a használók igényelni fogják, hogy hozzáférhessenek

ezekhez, s ezért biztosítani kell majd a hozzáférést. Tűnődhetnénk a papíralapú és az elekt-

ronikus dokumentumok pillanatnyi arányáról, a papír nélküli könyvtárak esélyeiről, ezek a

kérdések azonban nem túl lényegesek ahhoz az alapvető elvi megfontoláshoz képest, hogy

meg kell tenni a lépéseket annak érdekében, hogy egyes dokumentumokat elektronikus

formában szolgáltassunk”.52

Tehát tulajdonképpen az elektronikus könyvtár fő jellemzője,

hogy a dokumentumokat elektronikus, vagy egyéb, géppel olvasható formában tárolják, s

így is használhatóak az olvasók által. Nagyon lényeges, hogy a digitális állománynak fo-

lyamatosan bővülni kell, a folyamatos frissítés és az új hordozókhoz való alkalmazkodás

elengedhetetlen.

51 KOLTAY Tibor, Virtuális, elektronikus, digitális 2007. [elektronikus dokumentum] URL:

http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10095/index.html (letöltve: 2010. március 1.) 52 BUCKLAND, Michael, A könyvtári szolgáltatások újratervezése. Budapest: OSZK, 1998


49

Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)

A Magyar Elektronikus Könyvtár a legnagyobb magyar szövegtár, amely az elektroni-

kus könyvtár mellett egy digitális szöveg és újabban hangoskönyv-archívum funkciót is

ellát. A MEK megalapításának gondolata szinte egyidős az Internet magyarországi megje-

lenésével. Az akkori elképzelés szerint, 1994-ben egy olyan elektronikus gyűjtemény ki-

alakítása volt a cél, ahol az elektronikus publikációk összegyűjtésére, katalogizálására és

hosszú távú archiválására kerül sor egy helyen. Tehát „nem egy előre meghatározott szak-

terület, korszak vagy dokumentumtípus anyagainak Internetre vitele a célja. A gyűjtemény

összetétele nagyjából a magyar online és offline e-könyvkiadás kínálatát tükrözi, korlátoz-

va és torzítva az éppen érvényes internetes copyright-szabályoktól53

”

19. kép A Magyar Elektronikus Könyvtár nyitólapja

Gyűjtőkörét tekintve gyűjti a hálózaton megjelenő tartalmakat, másrészt önkéntes digi-

talizálók, illetve közvetlenül a szerzők által felajánlott dokumentumokat tesz ingyenesen

elérhetővé, letölthetővé.

53

MEK jellemzése http://mek.oszk.hu/html/gyik.html


50

20. kép Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményadatok

A szerzői jogi problémák miatt magánhasználatra és oktatási célra lehet felhasználni a

szövegeket. A MEK-ben gyakran többféle formátumban (PDF, DOC, HTML, LIT) is elér-

hető egy-egy mű. Számos Magyarországon később létrejött internetes könyvtári szolgálta-

tás (főleg tartalomszolgáltatás) ebből nőtte ki magát, gondolok itt az Elektronikus Periodi-

ka Adatbázisra vagy a Digitális Képarchívum szolgáltatására.

21. kép Egy dokumentum a MEK-ben


51

Szerepének és funkciójának meghatározását jól összefoglalja a következő mondat: „a

MEK az ideális közkönyvtárat testesíti meg: teljesen ingyenes, állandóan nyitva van és

mindig minden könyv ott van a „polcon”, hiszen ezeket se kölcsönözni, se ellopni nem le-

het.”54

A Magyar Elektronikus Könyvtár kezdettől fogva azzal a céllal jött létre, hogy kizáró-

lag a „magyar nyelvű vagy magyar, ill. közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási

vagy kulturális célokra használható dokumentumokat” gyűjti. Ezek: elsősorban szöveges

művek, és csak kisebb részben jelennek meg térképek és kották. Emellett gyűjtőkörükbe

tartoznak még az elektronikus újságok és folyóiratok, valamint egyéb, könyvtári szem-

pontból érdekes információforrások, szolgáltatások és dokumentumok címei is. Később az

elektronikus újságok és folyóiratok kinőtték a MEK kereteit és létrejött az Elektronikus

Periodika Adatbázis, amely ma már kibővült szolgáltatáskörrel egy vegyes profilú könyv-

tári szolgáltatássá vált, de továbbra is találhatók folyóiratok, periodikumok a MEK-ben.

22. kép A MEK TOP 10 kiadványa

A MEK 2003 óta 2.0-ás változattal működik, és fő célja, hogy megőrizze a hálózati do-

kumentumokat a jövő nemzedékek számára, valamint elérhetővé tegye a jelen olvasóinak.

Fontos megjegyezni, hogy egyre népszerűbbek külföldön, és egyre inkább hazánkban is

az ún. e-book-ok, azaz elektronikus könyvek, amelyek megfelelő eszköz segítségével (e-

book reader, e-könyv olvasó) használhatóak. Egy ilyen eszközön a megfelelő tárhely birto-

kában több száz, de akár több ezer e-könyv is tárolható, amelyek az olvasás újbóli népsze-

54

MOLDOVÁN István, Tíz éves az ország első elektronikus könyvtára. In: Könyvtári Figyelő, 50.évf. 4. sz.,

2004. [elektronikus dokumentum] URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2004/4/drotos.html (letöltve

2010. március 2.)

http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2004/4/drotos.html


52

rűvé tételét hivatottak szolgálni. A MEK-ben lévő könyvek döntő többsége támogatja azo-

kat a formátumokat (LIT, PDF, HTML, egyes esetekben DOC), amelyeket az eszköz ol-

vasni képes. A másik nagy előnye, hogy az e-könyv olvasókkal a hangoskönyveket is ol-

vashatunk, amelyek a Magyar Elektronikus Könyvtárban szintén elérhetőek, és teljesen

ingyenesek.

Az új technológiai eszközök fejlődésével egyre nagyobb teret kapnak az elektronikusan

elérhető kiadványok, és ezáltal az elektronikus könyvtárak is.

4.3.4 Virtuális könyvtárak

Virtuális könyvtárnak olyan azonosítók rendezett gyűjteményét

célszerű nevezni, amelyek másutt tárolt, és hálózaton elérhető

dokumentumokat jelölnek, valamint tesznek elérhetővé.

Más megközelítésben a digitális dokumentumok mellett egy létező, létezett vagy elkép-

zelt könyvtár virtuális modelljével kibővített könyvtárról van szó, vagyis virtuális térben

megjelenő könyvtárról. 55

(http:///www.eruditio.hu/zrinyi3d) Az angol terminológiában

több elnevezést is találunk erre, mint például Virtual Library, Subject Based Information

Gateway, vagy egyszerűen Directory.56

23. kép Zrínyi Miklós könyvtára 3D-ben

A virtuális könyvtárak fontos válfaját jelentik a lelkes szakemberek által összeállított

forráskalauzok, amelyek válogatott forrásokat tartalmaznak. A forráskalauz angol elneve-

zése Subject Guide szókapcsolatból származik. Nem szinonimája a portál57

fogalma. Ezek

fontos jellemzője, hogy a meglevő forrásokból valamilyen meghatározott szakmai szem-

55

MIHALIK Laura: Virtuális valóság, virtuális könyvtár. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 56. évf.

(2009) 11–12. sz. 517. 56

Koltay Tibor, Virtuális, elektronikus, digitális 2007. URL:

http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10095/index.html [letöltve: 2010. március 2.]

57 A portál szerepe némileg összetettebb a forráskalauzénál: maga fogadja a keresőkérdést, eljuttatja a forrá-

sokhoz, majd az eredményt szerkesztett formában prezentálja a felhasználónak. Olyan technológiáról van

szó, amely egy belépési pontról biztosítja információk személyre szabható keresését vegyes összetételű, sa-

ját és elosztott távoli forrásokban, weboldalakon és indexekben.

http://www.eruditio.hu/zrinyi3d


53

pontok szerint válogatnak, még ha ezeket a szempontokat nem is mindig közlik. Lehetnek

csupán csatolók (linkek) gyűjteményei, de tartalmazhatnak leírásokat a feldolgozott forrá-

sokról. A forráskalauzok fő jellemzője a szakrend (hierarchia) szerinti rendezettség,

amelyben tematikus rendezettségben találhatók a források. Mivel azonban ezekben a szak-

rendekben nem mindig könnyű a felhasználóknak eligazodniuk, a forráskalauzokat keres-

hetővé is szokták tenni. Ez különösen hasznos, ha a válogatás nagyszámú, akár több ezer

forrásra terjed ki. A keresést az egész weben is keresni képes keresőkkel végzik, a keresést

azonban korlátozzák a forráskalauzban található forrásokra. A forráskalauzok minőségi

információszolgáltatást jelentenek, hiszen csak az értékesnek tekinthető források kerülnek

be ezekbe a szakemberek által összeállított kalauzokba. „Fontos megjegyezni, hogy a for-

ráskalauzok mindegyike tartalmazza a források URL-jeit, ám kiegészülhetnek többek között

a források leírásával, források értékelésével,és nem utolsó sorban értékelési szempont-

rendszerekkel is.”58

Röviden és kissé metaforikusan megfogalmazva: „…a forráskalauzok olyan virtuális

helyek, amelyek mintegy jelzőoszlopokat tesznek ki a forrásokhoz.”59

4.3.5 Egy lehetséges vízió: a hibrid könyvtárak

Az előbbi három definíció ismertetése során több szakember megfogalmazta a hibrid

könyvtár megnevezést, ezért is tartottam fontosnak tisztázni, mint negyedik fogalmat. Lé-

nyegében a hibrid könyvtár, nevéből is adódóan egyfajta új típust hoz létre a többi tulaj-

donságainak egyesítésével, azaz tartalmazza a hagyományos papíralapú és elektronikus

(digitális) dokumentumokat oly módon, hogy a szakma lehető legnagyobb mértékben

igyekszik e kettő előnyeit egymással egyesíteni. A kifejezést először Mader Béla használta

hazánkban.60

A hibrid könyvtár elnevezés mellett, azzal lényegében azonos jelentésben találjuk a

komplex könyvtár kifejezést is61

– veszi át Koltay a kifejezést Deegamtól. A digitális

könyvtár kifejezés viszont gyakran hibrid könyvtárat takar, így nem könnyű a két fogalom

elkülönítése. A szakma megítélése szerint az a szemlélet a követendő, amely digitális

könyvtár alatt hibrid, komplex könyvtárat ért.

58

Koltay Tibor: Internetes forráskalauzok: elvek és generációk. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás.

55. évfolyam 5. szám (2008). URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4891&issue_id=493 (le-

töltve 2010. március 5.) 59

Koltay Tibor, Virtuális, elektronikus, digitális 2007. URL:

http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10095/index.html (letöltve: 2010. március 2.) 60

Mader Béla: Információs és kommunikációs technológiák kutatási, fejlesztési és innovációs irányai. In:

Tudományos és műszaki tájékoztatás. 48. évfolyam 9-10. szám(2001). URL:

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=463&issue_id=28 (letöltve 2010. március 5.) 61

Koltay Tibor, Virtuális, elektronikus, digitális 2007. –URL:

http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10095/index.html [letöltve: 2008.április 3.]






54

24. kép A hibrid könyvtár összetevői

4.1 ÖSSZEFOGLALÁS

A digitális dokumentum térhódítása napjainkban igen jelentős mértékű. A könyvtári

szolgáltatásokat a mai felhasználó már interneten keresztül, számos szolgáltatással kibő-

vítve érhetők el. A külföldi jó gyakorlatok sok esetben példaértékűek, és követendők a

magyar könyvári rendszerek esetében is. Mind a digitális, mind a virtuális, mind az elekt-

ronikus könyvtárak céljai azonosak olyan szempontból, hogy a minőségi információszol-

gáltatásra helyezik a hangsúlyt, és népszerűségük egyre nő. A hazai szolgáltatások számá-

nak növekedése a jövőben kiemelt fontosságú, úgy is fogalmazhatunk, stratégiai

jelentőségű. A könyvtárak jó úton haladnak, ám a fejlődés nem állhat meg, ezt segítik elő

mind az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek által kiírt pályázatok. A fenntartha-

tóság, azaz a már meglévő szolgáltatások tartós, kurrens fenntartása, bővítése, tartalommal

és új szolgáltatásokkal történő fejlesztése a jövőben fokozott jelentőséget kap, hiszen a

könyvtárak versenyképességének ez az egyik kulcsa.


1. Sorolja fel a könyvtárak elsődleges feladatait!

2. Mutassa be röviden az elektronikus dokumentum jellemzőit!

3. Mi a különbség a digitalizált és a digitális dokumentum között?

4. Mutassa be a forráskalauzok legfontosabb ismertetőjegyeit!

5. Magyarázza meg a virtuális és a digitális könyvtár fogalmakat!


55

5. VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK MAGYARORSZÁGON ÉS A

NAGYVILÁGBAN

5.1 CÉLKITŰZÉS

A lecke során a hallgató megismeri a hazai és külföldi, jelenleg elérhető virtuális

könyvtárakat, és átfogó képet kap a jövőbeni fejlesztési lehetőségekről. A szolgáltatások és

a trendek ismerete ugyanis a könyvtári munka során a tájékoztatási lehetőségek kibővülé-

sét és számos esetben stratégiai előnyt jelent.

5.2 TARTALOM

Hazai jó gyakorlatok

MAgyar Folyóiratok TARtalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa

Humántudományi Tanulmányok és Cikkek adatbázisa

Külföldi jó gyakorlatok

Librarians Index to Internet (LII) és Internet Public Library (IPL)

Bulletin Board for Libraries BUBL

Intute

Jövőkép

5.3 VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK MAGYARORSZÁGON ÉS A

NAGYVILÁGBAN

5.3.1 MATARKA

„A MATARKA (MAgyar Folyóiratok TARtalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa)

magyar kiadású szakfolyóiratok tartalomjegyzékét dolgozza fel könyvtári konzorcium kere-

tében a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum vezetésével.”62

A 2002-ben létrejött

magyarországi intézmények együttműködésével épülő adatbázis gyűjtőköre a Magyaror-

szágon, vagy a környező országok magyar nyelvterületein kiadott, túlnyomórészt magyar

nyelvű szakfolyóiratok tartalomjegyzékeire terjed ki. Az első olyan szolgáltatás, amely

nemcsak a folyóiratszámok tartalomjegyzékének böngészését teszi lehetővé, hanem a

szerző és/vagy a címben szereplő szavak és szakterület szerinti keresést is.

Az adatbázis tartalmazza a szerzőket, címeket, rovatokat és az oldalszámokat, ezáltal

könnyen visszakereshetővé téve a dokumentumokat. Abban az esetben, ha a cikk teljes

szövege szabadon elérhető, a MATARKA ugrópont segítségével biztosít gyors hozzáférést

a keresett szöveghez. 2004 óta az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Elektronikus

Periodika Archívuma (EPA) biztosítja az állandóságot a MATARKA-val közös, teljes

szöveggel elérhető folyóiratok számára.

A keresés során meghatározható, hogy az EPA-n archivált cikkek, vagy a teljes szöveg-

gel elérhető cikkeket jelenítse meg. Jelenleg több mint 50 folyóiratcikk tartalomjegy-

zésében lehet keresni az EPA-n keresztül, de ez a szám folyamatosan bővül. A szolgáltatás

62

MATARKA súgó URL: http://www.matarka.hu/other/help.php (letöltve: 2010. március 15.)

http://www.matarka.hu/other/help.php


56

magyar kiadású folyóiratok tartalomjegyzékeire terjed ki, 887 folyóirat, 823965 cím,

154310 szerző, 154624 ugrópont teljes szövegre.63

A MATARKA fejlesztését illetően 2004-ben a fejlesztők így vallanak: A MATARKA

bővítése jelenti az adatbázis, illetve a szolgáltatás bővítését, szakterületek bővítését,az

adatbázis bővítése pedig – folyóiratok számának növelése, retrospektív feldolgozás, össze-

tett (Boole) keresés, szolgáltatások bővítése – dokumentumküldés (cikkmásolatok közvet-

lenül).64

Ezen célkitűzések 2010-re megvalósultak, hiszen megjelent a MATARKA

cikkmásolat-küldő szolgáltatása, illetve az összetett keresés funkció, és egy adott folyó-

iratszám cikkei MARC formátumban kiexportálhatóak. A másik új funkció, hogy a találati

lista vagy annak kijelölt tételei a hagyományos bibliográfiai leírással is további feldolgozás

céljából megjeleníthetők, ill. fájlba menthetők, megkönnyítve ezzel az egységes megjele-

nésnek való megfelelést.

25. kép MATARKA haladó keresés

63

Forrás: MATARKA statisztika http://www.matarka.hu/other/stat.php (letöltve: 2010. március 15.) 64

BURMEISTER Erzsébet, Hogyan tovább MATARKA?. URL:

http://www.lib.uni-miskolc.hu/page_pub/erzsi/mke2004.html (letöltve: 2010. március 15.)

http://www.matarka.hu/other/stat.php

http://www.lib.uni-miskolc.hu/page_pub/erzsi/mke2004.html


57

26. kép MATARKA találati lista

27. kép Egy cikkmásolat exportálásának és megrendelésének lehetőségei

Fontos kiemelni, hogy ezen kezdeményezés mögött nem áll külön szervezet, és „a

munka nincs benne a könyvtárosok munkaköri leírásában, nincs „hivatalos” szerkesztő

bizottság. A cikk szerzői ketten fejlesztik, és nagyon sokan építik, olyan könyvtárosok, akik

hasznosnak találják és használják is ezt a fajta szolgáltatást.”65

A statisztikák azt mutatják,

hogy az elérhető folyóiratok száma, illetve a feldolgozottság szintje is egyre nő, melynek

eredményeképpen egy népszerű és a látogatottság tekintetében versenyképes könyvtári

65

BURMEISTER Erzsébet, Kiss Andrea, MATARKA: magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adat-

bázisa. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros 12. sz. 2003. URL:

http://www.lib.uni-miskolc.hu/page_pub/erzsi/kkk2003/kkk2003.html (letöltve: 2010 . március 15.)

http://www.lib.uni-miskolc.hu/page_pub/erzsi/kkk2003/kkk2003.html


58

szolgáltatást sikerült létrehozni, vagyis a MATARKA egyre több lehetőséget kínál haszná-

lóinak, kiknek száma a bevitt folyóiratok, rekordok számának növekedésével szintén egyre

jobban emelkedik.

Véleményem szerint a MATARKA igazi mérföldkőnek számít, hiszen egy igazi multi-

diszciplináris adatbázis, amely könnyű keresőfelületen keresztül biztosítja a folyóiratok

analitikus feltárásának eredményeképpen a folyóiratok cikkeit, a tartalomszolgáltatás egy

magasabb szintjét képviselve ezáltal, emellett cikkmásolat-küldő szolgáltatással is rendel-

kezik.

5.3.2 HUMANUS – Humántudományi Tanulmányok és Cikkek adatbázisa

A HUMANUS rendeltetése hozzáférhetővé tenni és szolgáltatni a humántudományok

magyar vonatkozású tanulmányainak és cikkeinek bibliográfiai adatait, kezdetektől napja-

inkig. Emellett tartalmaz egy Időszaki Kiadványok Repertóriuma (1987–2002) szolgálta-

tást, amely hiánypótló a maga nemében. Jelenleg már több mint 150 ezer cikk, 120 ezer

tanulmány szerepel az adatbázisban, egy részük teljes szöveggel is elérhető. Egy olyan

bibliográfiai adatbázisról van szó, amely elsősorban forrásokat kíván rendelkezésre bocsáj-

tani, nem magát a cikket. Néhány esetben azonban mégis elérhető a teljes cikk, mégpedig

ha az Elektronikus Periodika Adatbázis tartalmazza az adott cikket.

28. kép HUMANUS kezdőlap


59

Gyűjtőkörét tekintve a magyar vonatkozású nyomtatott és elektronikus humántudomá-

nyi (rész)dokumentumokat gyűjti, vagyis időszaki kiadványok vagy tanulmánykötetek

részeként megjelent dokumentumokat. Illetve ezek teljes körű bibliográfiai feldolgozását,

illetve tartalmi feltárását, és rendszerbe foglalását végzi. Hazánkban is a Humántudomá-

nyokon belül léteznek ún. „magfolyóiratok”66

, de a legtöbb folyóirat több tudományterü-

lethez is köthető cikkeket jelentet meg, illetve általában egy cikk több tudományterülethez

is tartozhat.

A HUMANUS-t konzorcium keretében szerkesztik számos könyvtár részvételével, a

különböző területek is e szerint vannak felosztva. Fő célja a dokumentumszolgáltatás he-

lyett egy több tudományterületre kiterjedő naprakész bibliográfia megteremtése. Online

tartalomfeltáró szolgáltatásként „a bibliográfiai rekordokból épülő rendszert elektronikus

úton bocsátja a szolgáltatást igénybe vevők számára, így biztosítja azok magas szintű,

rendszerszerű hozzáférhetőségét.”67

Nagy előnye, hogy egyidejű keresést tesz lehetővé a régi és új szakirodalomban, és

megvalósítja az újonnan megjelenő szakirodalom gyors, megbízható, naprakész feldolgo-

zását és szolgáltatását. Korszerű tárolási adattárolási formákat is támogat, a tételek megje-

lenítését ISBD alapú tétel, MARC, XML és XMLMARC formátumban is lehetővé teszi,

megvalósítva ezzel az információk nemzetközi cseréjének és további számítógépes feldol-

gozásának lehetőségét.

29. kép HUMANUS találati lista

66

Tamás Kincső, Vasbányai Ferenc, HUMANUS: Humántudományi Tanulmányok és Cikkek Adatbázisa. –

In: Könyv, könyvtár, könyvtáros 17. évf. 2. sz. 2008. 29–34. old 67

Humán Szakirodalmi Adatbázis bemutatkozó oldala

URL: http://www.oszk.hu/humanus/bemutatkozooldal.htm


60

30. kép Egy tétel megjelenítésének lehetőségei és az XML formátum

A tanulmány, cikk bibliográfiai tétele ugrópontot is tartalmaz a teljes szöveghez, ha az

elektronikusan archivált változat a feldolgozás pillanatában hozzáférhető. A jelenlegi leg-

frissebb eredményeket illetően a BODZA-keretrendszer továbbfejlesztésének köszönhető-

en lehetővé válik a tanulmányok és cikkek bibliográfiai feltárása, illetve ezen rendszert

ingyenesen felajánlják a könyvtárak számára.

A szolgáltatások bővülése folyamatos, és a konzorciumi és egyéb együttműködő partne-

rek bevonása is folyamatosan zajlik.

5.3.3 Külföldi jó gyakorlatok

Külföldi viszonylatban sokkal szélesebb azon szolgáltatások köre, amely közül akár a

hazai virtuális könyvtárak ötletei is származnak. Európában és Amerikában már jóval ko-

rábban felismerték ennek jelentőségét, és megfogalmazódott a fejlesztőkben, hogy a

könyvtár versenyképességének egyik kulcsa, ha minél kiterjedtebb és az olvasók számára

nagyobb szabadságot jelentő, és akár személyre szabható alkalmazásokat fejlesztenek nap-

jaink leglátogatottabb és legnépszerűbb kommunikációs felületére, az internetre. A hálózat

adta lehetőségek hatalmas információrobbanást idéztek elő az elérhető dokumentumok

számát illetően, illetve a publikálás, a terjesztés módozatai is leegyszerűsödtek azáltal,

hogy a lehetőségek pedig egyre jobban kiszélesedtek. Ma már a technikai fejlődés lehetővé

tette az információk gyors, tér- és időkorlát nélküli elérését, ennek minden előnyével és

hátrányával. A szakterületi keresők széles választéka is jól példázza, hogy nagy szükség

van az interneten található tartalmak katalogizálására, feltárására és visszakereshetővé

tételére.

Koltay Tibor Internetes forráskalauzok: elvek és generációk című cikkében remekül

összefoglalja a leglényegesebb forráskalauzokat és jellemzőiket:

5.3.4 Librarians Index to Internet (LII) és Internet Public Library (IPL)

A közkönyvtárak igényeit hivatott kiszolgálni, az amerikai Librarians Index to the In-

ternet (LII), amely a 90-es évek eleje óta működő, könyvtárosok által épített forráskala-


61

uz. Az internetes tartalmakat 14 témakörben, mintegy 20 000 kiváló minőségű, válogatott

weboldal („best of web”) leírásával segít feltárni. Ezen túlmenően olyan egyedülálló szol-

gáltatással rendelkezik, amely a forráskalauzok esetében kiemelt jelentőségű: Egy olyan

útmutatóval rendelkezik, amely az egyes forráskalauzok esetében tételesen felsorolja, hogy

milyen dokumentumokat foglal magában. A tudományos kategóriák mellett korosztályok

szerint is differenciálnak, kisgyermekeknek és tizenéveseknek külön válogatást készítenek.

31. kép Internet Public Library nyitólapja

A LII szolgáltatást még népszerűbbé és teljesebbé teszi az Internet Public Library-vel

való fúziója. Az IPL egy nagyszabású vállalkozás, amelyet nyilvános internet-könyvtárnak

is nevezhetnénk magyarul, szlogenje szerint „olyan információkat [szolgáltat], amelyben

megbízhat” Egy olyan virtuális könyvtár, amelynek célja, hogy támogassa az oktatást és a

tanulás minden formáját, valamint könyvtári szolgáltatást nyújtson az internetet haszná-

lóknak. Nagyon hasznos az online időszaki kiadványokat (napilapokat és magazinokat)

rendszerező gyűjteménye, ahol megjelenési hely szerint böngészhetünk a tartalmak között.


62

32. kép Az IPL gyűjteményei

„Az IPL oktatási, kutatási és szolgáltatási laboratóriumként működik. Könyvtárosok és

könyvtáros hallgatók közössége gyűjti a tanuláshoz felhasználható internet forrásokat, jól

körülhatárolt, igényes válogatási szempontok szerint. Elsősorban a teljesen szabadon hoz-

záférhető, értékes tartalmak azonosításával építik a „web tartalomjegyzékét”, amely így

megbízható forrásokat kínál.”68

5.3.5 Bulletin Board for Libraries BUBL

Nagy-Britannia egyetemi könyvtárai a másik élenjárók az amerikaiak mellet a forráska-

lauzok készítésében. A könyvtáros szakmához szorosan kapcsolódó és a forrástájékozta-

tást, a tájékoztató könyvtáros munkáját nagyban segíti például a Bulletin Board for

Libraries forráskalauz.

68 BÁNKESZI Katalin: Elektronikus-virtuális könyvtári szolgáltatások. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási

tananyag. Bíróképző Akadémia, 2009. 2.


63

33. kép A BUBL nyitóképernyője

A felépítését tekintve általában szakrendi – az Egyetemes Tizedes Osztályozás főtáblá-

zati számait használja –, ám ugyanakkor kereshetőek is, mert így a hétköznapi felhaszná-

lók számára könnyebb legyen az eligazodás a dokumentumok között. Hasznos, hogy a

források internetes elérhetőségein túl sokszor kiegészülnek azok leírásával, értékelésével,

az értékelés szempontrendszerével, vagyis általában annotáltak, vagyis egy rövid összefog-

lalóval is szolgálnak az egyes forrásokról. Az irodalomkutatás egyik gyakran használt és

hasznos eszközének bizonyulnak. A sok előnye mellet van egy nagy hátránya is, mégpedig

a frissítés kérdése. Ugyanis a hálózaton elérhető dokumentumok élettartama meglehetősen

bizonytalan és a naponta megjelenő újabb tartalmak miatt viszonylag gyorsan bekövetke-

zik az avulás veszélye. Ezen okokból tehát ajánlatos internetes keresőkkel, keresőmotor-

okkal kiegészíteni a keresést, mert a „halott linkek” így egyszerűbben kiszűrhetővé válnak.

5.3.6 Intute

Az Intute egy komplex szolgáltatás, amely a forrástájékoztatáson túl még egy oktató-

programmal is segíti a forráskalauz minél eredményesebb használatát. Egyszerűen csak

internet nyomozónak, detective-nek nevezett ingyenes, online oktatóprogram az egyete-

mistákat hivatott segíteni a kritikus gondolkodás kialakításában, amely az interneten való

információkereséshez elengedhetetlen.


64

34. kép Internet Detective, online oktatóprogram nyitólapja

Maga a forráskalauz számos témában, társadalomtudományok, humántudományok,

vendéglátás, művészetek, műszaki tudományok, matematika és számítástechnika, egész-

ség-és élettudományok stb. területre kiterjed, széles körű és minőségi információt szolgál-

tat. Az annotált linkeken túl, mélyebb tartalmi feltárást is végeztek, amely nagyban hozzá-

járul a teljesebb és eredményesebb visszakereséshez.

„Az Intute gyűjteményfejlesztési irányelveinek alapja a minőség, a következetesség és

az inter-operabilitás szem előtt tartása, gyűjteményszervezési vagy katalogizálási tapaszta-

latokkal rendelkező munkatársak bevonásával”.69

Az inter-operabilitás a rendszerek egy-

mással való együttműködési képessége. Ennek szükségességet az indokolta, hogy a tartal-

mak alapvetően különböző szervereken találhatók és az információforrások típusai is igen

sokfélék, az ehhez való hozzáférés biztosítása és fenntartása komplex feladat. „Az Intute

saját katalogizálási szabályzatot alkotott, és a különböző területek szakértői értékelik és

válogatják ki a hálózat „legjavát”.70

69

Intute Collection Development Framework and Policy, 2006. http://www.intute.ac.uk/policy.html idézi

KOLTAY Tibor: Internetes forráskalauzok: elvek és generációk. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 55.

évfolyam 5. szám (2008). URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4891&issue_id=493 (letöltve

2010. március 5.) 70

Intute launch presentation. http://www.intute.ac.uk/publications.html i dézi KOLTAY Tibor: Internetes forrás-

kalauzok: elvek és generációk. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 55. évfolyam 5. szám (2008).

URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4891&issue_id=493 (letöltve 2010. március 5.)

http://www.intute.ac.uk/policy.html




http://www.intute.ac.uk/publications.html




65

35. kép A brit Intute szolgáltatás nyitólapja

A külföldi gyakorlatok jó alapul szolgálhatnak a hazai fejlesztések irányához, hiszen

alaposan kidolgozott és megfelelő szakmaisággal alátámasztott szolgáltatásokról van szó.

Népszerűségük is mutatja, hogy szükség van hasonló kezdeményezésekre, hiszen egy-egy

irodalomkutatásnál rövid idő alatt sokkal eredményesebb és teljesebb keresést tudunk vé-

gezni.

5.3.7 Jövőkép

Az információs forradalom a könyvtári munka módszereinek változása és a technika ál-

tal nyújtott lehetőségek sokszínűsége révén a szolgáltatások mind számukat, mind minősé-

güket tekintve jelentősen kibővültek. A korábban helyhez kötött szolgáltatások tér-és idő-

korlátok nélkülivé váltak, illetve az osztott munkavégzés is lehetővé vált azáltal, hogy egy

forráshoz egy időben többen is hozzáférhetnek. A változások, új lehetőségek megjelenése

sok esetben olyan gyorsan következik be, hogy a szakma sem tud rá először a megfelelő

módon reagálni, sok esetben ugyanis a mai az információs és kommunikációs újítások

messze megelőzik az eszközre való igény kialakulását. Jó példa erre a virtuális, elektroni-

kus és digitális könyvtárakkal kapcsolatos terminológiai változatok. A könyvtárak napja-

inkban lezajlott szerepváltozását alapvetően két tényező határozza meg: „Az egyik az, hogy

a kulturális örökség jelentős részének megőrzésével és rendelkezésre bocsájtásával történő

potenciális hagyományátadás mellett, az információs technológia egyre bővülő lehetősége-

inek kihasználásával információs központokká válnak. [...] A másik alapvető tényező, az

európai dimenzió kiszolgálása, vagyis az a szerep, amelyet a könyvtárak játszanak az eu-

rópai öntudat kialakításában.”71

Az információs központok szerepe a kutatás, az oktatás, a

nevelés és a tudományos ismeretek mellett a köznapi ismeretek, információk mindenki

számára, tér- és időkorlátok nélkül elérhető megőrzését és szolgáltatását jelenti. Monok

71

MONOK István: Időkapszula, vagy szolgáltató üzem: a könyvtárak ereje és gyengeségei. In: Könyv, könyv-

tár, könyvtáros. 18. évf. 1. sz. (2009) 3.


66

István úgy véli, hogy az adatok hosszú távon történő megőrzésének megvalósulása esetén a

könyvtárakat vagy információs központokat nevezhetjük időkapszulának.

A nagyfokú hálózatosodás következtében a felhasználók igényei is megváltoztak,

amely a jövőben még fokozódni fog. Az azonnaliság és a kényelem ma már elsődleges

szempontok lettek. A mai generációkra is igaz, hogy csak az az igazán élő információ,

amely digitálisan elérhető, az internetet sokan kizárólagos információforrásnak tekintik. A

jövő értelmisége már nem is találkozik olyan ismerettel, amely hálózaton ne lenne elérhe-

tő. Sajnos. „A fiatal generációk szinte a kizárólag abból az 5–10 százalékból tanultak és

gyarapították ismereteiket, amely a hálón elérhető. Ez nagyon kevés akkor, amikor esély

van akár 100 százalékra is.”72

A jövő könyvtárainak tehát nagy szerepe lesz a minőségi információk közvetítésében,

hiszen az publikus web keresők által feltárt része nem rendezett, és mind tartalmilag, mind

formailag csak nagyon csekély mértékben feltárt. A könyvtárak egyik erőssége éppen a

szabványos információfeldolgozásban rejlik, amely már nagyon hosszú idő óta jól szerve-

zett formában és hatékonyan működik. Éppen ezért a könyvtárak és könyvtári portálok

szerepe fokozott jelentőségű a kulturális javak átörökítésében és szolgáltatásában.

„Napjainkban az európai könyvtári dokumentumok 8–10 százaléka elérhető szabad

hozzáféréssel a világhálón”.73

Számos nemzetközi projekt segíti a nemzeti örökségek digi-

talizálását, amelynek eredményeképpen a 2013-ig tartó tervezet szerint ez az arány 13–15

százalékot ér el. Tehát könyvtári örökségünk maximum egynegyede digitalizált. Ebből az

következik, hogy mind a digitalizálás, mind a digitalizált anyagok feldolgozása, és szolgál-

tatása egy jövőben folyamatosan fejlesztendő terület lesz.

5.1 ÖSSZEFOGLALÁS

A virtuális könyvtárak hazai és külföldi jó gyakorlatai mind minőségben, mind mennyi-

ségben növekvő tendenciát mutatnak. Hazánkban a MATARKA, azaz a MAgyar Folyó-

iratok TARtalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa és a HUMANUS, azaz a Humántu-

dományi Tanulmányok és Cikkek adatbázisa példáért ékű és folyamatosan növekvő

szolgáltatások. A hazai könyvtárügyben még számos fejlesztés zajlik, több projekt is fo-

lyamatban van. amely nagyban hozzájárul a könyvtárak versenyképességének fenntartásá-

hoz.

A külföldi jó gyakorlatok közül a bemutatott Librarians Index to Internet (LII) és Inter-

net Public Library (IPL), Bulletin Board for Libraries és az Intute nagy múltra visszatekin-

tő, és alaposan átgondolt alkalmazások, melyek hazai adaptációja is jó alternatíva lehetne a

jövőben.


1. Ismertesse a MATARKA gyűjtőkörét!

2. Mutassa be mitől komplex szolgáltatás az Intute?

3. Mi véleménye a forráskalauzok szerepéről a tájékoztatásban?

72


tár, könyvtáros. 18. évf. 1. sz. (2009) 8. 73




67

4. Hasonlítsa össze a HUMANUS és a MATARKA szolgáltatásokat a dokumen-

tumtípusok és a nyújtott szolgáltatások alapján!

5. Mi a véleménye a következő állításról?

Napjainkban az európai könyvtári dokumentumok 8–10 százaléka elérhető

szabad hozzáféréssel a világhálón.

Digitális könyvtár vagy repozitórium?


68

6. DIGITÁLIS KÖNYVTÁR VAGY REPOZITÓRIUM

6.1 CÉLKITŰZÉS

A hallgató a lecke során megismerkedik a digitalizálással és ennek napjainkban betöl-

tött jelentőségével. A repozitórium és a digitális könyvtár fogalmainak tisztázását követően

tovább vizsgálja a repozitóriumok felhasználási lehetőségeit. A lecke tanulmányozása után

a hallgató képes lesz a magyarországi (SZTE MédiaTéka) és a külföldi kezdeményezéseket

és tapasztalatokat szakmáján belül hasznosítani. A repozitóriumok számára létrehozott

közös keresőfelületek, illetve a digitális könyvtárakról tájékoztató forráskalauzokon ke-

resztül teljes képet kap a jelenlegi interneten keresztül elérhető és offline lehetőségekről.

6.2 TARTALOM

Digitalizálás célrendszere

Digitalizálás feltételrendszere

Repozitóriumok, azaz digitális „raktárak”

Repozitóriumok a gyakorlatban

A hálózatba kapcsolt repozitóriumok

Digitális könyvtárak fogalomrendszere

6.3 DIGITÁLIS KÖNYVTÁR VAGY REPOZITÓRIUM?

6.3.1 Digitalizálás célrendszere

A korábbiakban már megismertük a digitális dokumentum fogalmát, ám a digitalizálás

célrendszerének megismerése elengedhetetlen az egész folyamat megértéséhez.

A technika és a digitális technológia fejlődése olyan új lehetőségeket teremtett, amelyek

hozzájárultak többek között a könyvtárak régi problémájának megoldásához, mégpedig az

állományvédelemnek, illetve a kulturális örökség megóvásának és közkinccsé tételének

megvalósításban, hozzáférhetővé tételében. Tény, hogy manapság a könyvállomány meg-

őrzésének, állagmegóvásnak fontos része a fizikai védelem, ám talán még ennél is fonto-

sabb a digitalizálás. Mint tudjuk a digitalizálás célja állományvédelem, vagyis a kulturális

értékek megőrzése, értékes anyagok rongálódásának csökkentése, az eredeti dokumentum

helyett a digitalizált változat szolgáltatása a kutatónak. De hozzátartozik az ismeretterjesz-

tés, dokumentum-szolgáltatás, ezzel együtt a hozzáférési lehetőség növelése; duplikálás,

azaz a nehezen hozzáférhető anyagok sokszorosítása – pl. oktatási céllal, vagy már kevésbé

hozzáférhető, akárcsak XX. századi munka biztosítása az olvasó számára; és nem utolsó

sorban a helymegtakarítás. Ám ennél többről van szó a digitalizálás során, melyre Reisz

László is felhívja a figyelmünket a Digitális álmok-analóg valóság? című cikkében: „A

digitalizálás nem egyszerűen az eredeti „másolatát” adja, nem pusztán állományvédelmi,

duplikálási technika, hanem egy minőségileg más, magasabb rendű eredményt hoz létre.”74

74

Reisz László, Digitális álmok-analóg valóság?: szubjektív vélemény egy aktuális kérdésről. – In: Könyvtári

Figyelő 51. évf. 2. sz., 2004. URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2005/2/reisz.html [Letöltve: 2010.

március 25.]

http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2005/2/reisz.html


69

A digitalizálás melletti érvek sokfélék és sok szempontból megközelíthetők. Az imént

vázolt funkciók mellett vizsgálhatjuk aszerint, hogy mit digitalizálunk, miért, milyen cél-

lal, illetve milyen előnyökkel jár. Általánosságban elmondható, hogy a kulturális örökség

digitalizálásával lehetővé válik kultúránk legjavát közkinccsé tenni az új technológiai lehe-

tőségek segítségével.

Tószegi Zsuzsanna75

összefoglalta a digitalizálás legfőbb indokait könyvtári területen:

A „Miért?” kérdésre választ adva az értékmentés, állagmegóvás, állományvédelem a leg-

fontosabb indokok, mert az elöregedett, sérülékeny hordozókon őrzött információk menté-

se, az értékes eredeti dokumentumok állagának megóvása egyre fontosabbá válik napja-

inkban. A másik fontos fogalom az archiválás, mert hozzájárul a digitális tartalmak hosszú

távú megőrzéséhez. „Milyen céllal?” kérdésre több válasz is lehetséges, az egyik az, hogy

az egyáltalán nem vagy csak kis példányszámban elérhető, de közérdeklődésre számot

tartó dokumentumokat elérhetővé tegyék a mindenki számára, azaz a cél a nyilvános szol-

gáltatás számára hozzáférés biztosítása. A másik válasz a hiánypótlás, hiszen történhet a

digitalizálás az eredeti dokumentum újrapublikálása érdekében is, ezt reprodukálásnak

hívjuk.

Az előnyök között említhetjük meg a szolgáltatás hozzáadott értékekkel való kiegészü-

lését a hagyományos hordozóhoz képest. A másik – nem elhanyagolható előny – a jövede-

lemszerzés, vagyis a digitalizált változat értékesítése, amely egyfajta plusz bevételként

jelenhet meg a könyvtáraknál. Ez a lehetőség olyan dokumentumokra vonatkozik, amely

digitalizálását megrendeli valaki, és nincs a könyvtár állományában. A könyvtárak állomá-

nyára vonatkozóan a jelenleg hatályos szerzői jogi törvény azt mondja ki, hogy a könyvtár

digitalizálhatja és szolgáltathatja ugyan a saját állományának egy dokumentumát, de csak

úgy, ha ez „jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja”.76

Az előbbi tulajdonképpeni fordítottja az ún. on-demand szolgáltatás, amely a konkrét

megrendelésre történő digitalizálást jelenti. A szolgáltatás hazai adaptációját az Országos

Széchényi Könyvtár valósította meg, e-Book on Demand néven.

75

Tószegi Zsuzsanna, A szövegdigitalizálás döntési folyamata. In: Könyvtári Figyelő, – 16. évf. 2. szám

(2006).URL:http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/2/toszegi.html 76

34§ (4).URL:http://www.artisjus.hu/opencms/export/download/aszerzoijogrol/szerzoi_jogi_torveny.pdf

http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/2/toszegi.html

http://www.artisjus.hu/opencms/export/download/aszerzoijogrol/szerzoi_jogi_torveny.pdf


70

36. kép Az e-Book on Demand, azaz e-Könyvek igény szerint szolgáltatás logója

A digitalizálás lokális céljai közül kiemelendő a helyi jellegű szellemi és tárgyi objek-

tumok digitális formában történő archiválása, illetve a teljességre törekedve „más tudásbá-

zisok szervezett és rendszerezett módon történő elérésének lehetővé tétele; valamennyi

forrást egyetlen szabványos felületen, egyetlen bejelentkezéssel elérhetővé tenni.”77

A digitalizálás és a könyvtári szolgáltatások tehát szorosan összefüggnek. Hiszen a

könyvtár feladatai három nagy terület köré szerveződnek a felhasználói igények alapján,

mégpedig az oktatás-kutatás, az önművelés és a szórakozás köré. A digitalizálás és a digi-

tális dokumentumok közzététele pedig segítve ezt a tevékénységet, két nagy célkitűzést

hivatott megvalósítani: az egész életen át tartó tanulás támogatását és a kulturális örökség

megőrzését. Mindez azt is jelenti, hogy e két kiemelt kezdeményezés előnyt élvez az ösz-

szes többivel szemben.

6.3.2 A digitalizálás feltételrendszere

A digitalizálási tevékenység egyre inkább integrálódik a mindennapi könyvtári tevé-

kenységekbe. A nyomtatott anyagok mellett az elektronikus média által közvetített tartal-

makat is meg kell őrizni és szolgáltatni kell a felhasználók felé. Ez esetben nem feltétlenül

a digitalizálás a fő probléma, bár a televízió- és rádióműsorok tekintetében igen, de a meg-

felelő formátumú és hosszú távra történő adatmegőrzés hatalmas terhet ró a könyvtárakra.

A digitalizálási elvárásoknak való megfelelés mind eszköz, mind humánerőforrás, mind

stratégiai tervezés szempontjából komoly beruházásokat és átgondolt tervezést követel a

könyvtáraktól és a könyvtárosoktól. Az adott dokumentum rendelkezésre bocsátása pedig

egy újabb jelentős kérdéskör, hiszen a szerzői jogi szabályoknak való megfelelés egy újabb

feladat, amelynek eleget kell tenni.

77

CZEGLÉDI László: Hatékony oktatástámogatás könyvtári portál által menedzselt környezetben. [elektronikus

dokumentum]. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 56. köt. 1. sz. 2009.

URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?Id=5041&issue_id=500 (letöltve 2010. Március 20..)


71

37. kép A digitalizálási folyamat legfontosabb kérdései

A feltételrendszer eszközoldalát két szempontból, a könyvtár és a felhasználó oldaláról

is meg kell vizsgálni ahhoz, hogy a könyvtár el tudja látni ezt a feladatot, szüksége van

hardver eszközökre:

− nagy teljesítményű multimédiás számítógépre,

− nagyfelbontású szkennerre, esetleg könyvszkennerre (az állománymegóvás követ-

keztében védett könyveknél),

− digitális kamerára,

− az esetleges áramszünet köveztében bekövetkező áramszünet kivédésére szünet-

mentes tápegységre

− jelentős kapacitással és hosszú élettartammal rendelkező külső tárolókra, amelye-

ken az elkészült digitális anyagok nagy mennyiségben és megbízhatóan tárolhatók

A digitálissá vált anyagok további feldolgozásához szükség van különböző szoftverek-

re:

− szkenner és videokamera szoftverre,

− karakterfelismerő (OCR) programokra,

− kép-, hang- és videószerkesztő,

− szövegszerkesztő,

− a kimeneti formátumot biztosító PDF-szerkesztő, konvertáló

− CD-DVD író programra


72

− szabványos információstruktúrát és interneten való közzétételt lehető tevő XML

(Extensble Markup Language – Kiterjeszthető Leíró Nyelv) és HTML szerkesztő

szoftverre.

38. kép A digitalizálás összetevői

A humánerőforrás tekintetében lényeges, hogy ezeket az eszközöket, mind hardveres,

mind szoftveres oldalról szakszerűen használni tudó könyvtárosokra van szükség, hiszen a

megfelelő eszközpark hozzáértő személyzet nélkül önmagában nem sokat ér.

A másik oldal, pedig a felhasználói, akiknek a digitalizált dokumentumokat szolgáltat-

juk, akár könyvtárban, akár más információszolgáltató intézményben. Lényeges szempont

infrastrukturális felszereltség, hiszen így valósul meg a szolgáltatás teljessége. Ehhez elen-

gedhetetlenül fontos a(z):

− megfelelő számú és kapacitású asztali, vagy hordozható számítógép-park,

− a gyors, és stabil vezeték nélküli internetkapcsolat (kiküszöbölve a helyhez kötött-

séget),

− multifunkcionális közösségi terek78

,

− egyéni hallgatóhelyek minden típusú online kreatív tartalom fogadására, használa-

tára, készítésére79

,

78 CZEGLÉDI László: Digitalizálás és digitális dokumentumok közzététele az interneten/intraneten, intézményi

portálon. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia, 2009. 5. 79 CZEGLÉDI László: Digitalizálás és digitális dokumentumok közzététele az interneten/intraneten, intézményi

portálon. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia, 2009. 5.


73

− az akadálymentesített közösségi terek a fogyatékkal élők felhasználók és az ép tár-

saik számára.

Czeglédi László is megfogalmazta azt a problémát, hogy ha ezek a feltételek mind ren-

delkezésre is állnak, a könyvtárosok számára szükséges kompetenciákat, speciális mód-

szertani, pedagógiai és IKT ismereteket milyen formában, finanszírozásban sajátítják el.

Ugyanez a kérdés a felhasználói oldalon is érvényes, azaz digitális szakadék csökkentésé-

hez szükséges ismeretekre ki tanítja meg őket. Ez a kérdés egyelőre nyitott marad.

6.3.3 Repozitóriumok, azaz digitális „raktárak” 80

Miután egy dokumentum digitális formában megőrzésre került, a feldolgozás és szol-

gáltatás módja a következő felmerülő feladat. Ennek kapcsán tisztázni kell a repozitórium

és a digitális könyvtár fogalmat.

A repozitórium egyetemeken és kutatási intézményekben műkö-

dő dokumentumszerver, amely tudományos anyagok archiválására

és világszerte díjmentes hozzáférhetővé tételére szolgál.81

Két nagy típusát különítjük el, az intézményi és diszciplináris repozitóriumokat. Az

előbbit intézmények, elsősorban egyetemi könyvtárak vagy kutatási szervezetek üzemelte-

tik, és tagjaik számára lehetővé teszik a digitális publikálást és az önarchiválást. Hazai jó

példa erre a Szegedi Tudományegyetem Központi Könyvtára által kifejlesztett Médiatéka.

A diszciplináris repozitóriumok pedig túllépve az intézményi kereteket, a kutatók szá-

mára tematikusan rendszerezve gyűjtik össze, bocsátják rendelkezésre a publikációkat és

lehetővé teszik az archiválást. Ilyen dokumentumszerver például a PsyDok, amely a pszi-

chológia teljes szövegű szakterületi szervere.

A könyvtárak, kutatóintézetek egy szolgáltatásuknak tekintik ezeket a repozitóriu-

mokat, így a felhasználó hozzáférése tudományos publikációkhoz, az intézményi esetében

az intézmény (pl. könyvtár) tagjai számára, az interdiszciplináris esetén a szerzők számára

rendszerint díjmentes.

A Scholarly Publishing & Academic Resources Coalition (SPARC), amely akadémiák,

könyvtárak és kutatási szervezetek szövetsége, saját tudományos publikációs infrastruktúra

kiépítését javasolja az intézmények számára. A németországi felsőoktatási intézmények

repozitóriumai bevett és eredményes (!) gyakorlati nagy múltra tekintenek vissza. Napja-

inkban szerencsére egyre több egyetemi és kutatási intézmény kínál tagjai számára az

elektronikus archiváláshoz saját dokumentumszervereket.

6.3.4 Repozitóriumok a gyakorlatban

Külföldön viszonylatban a repozitóriumok nagy múltra tekintenek vissza, ezt mutatják

azok a forráskalauzok, amelyek a repozitóriumokat gyűjtik tematikus csoportokba, kereső-

felülettel segítik a megfelelő kiválasztását, illetve néhányuknál rangsorolás is megkönnyíti

a döntést. Ilyenek például a(z):

80

KOKAS Károly: Repozitóriumok a felsőoktatás és a kutatás szolgálatában [előadás]. MA előadások. Eger,

2009. november 7. URL: http://ltv.ektf.hu/Oldalak/Archivum/MA_eloadasok (letöltve 2010. március 25.) 81

Nyílt hozzáférés: open acces [elektronikus dokumentum]. URL:

http://open-access.lib.unideb.hu/index.php/Repozit%C3%B3riumok

http://ltv.ektf.hu/Oldalak/Archivum/MA_eloadasok


74

− OpenDoar – The Directory of Open Access Repositories82

Az OpenDoar egy olyan annotolált kereső, amely az egyes repozitóriumok több szem-

pontú (téma, ország stb. szerint) keresésén túl a tartalmukat is kereshetővé teszi a Google

keresőjének integrálásával. Emellett országokra bontva tartalmazza a repozitóriumok elér-

hetőségét, illetve számos statisztikát is közöl, grafikonokkal ábrázolva. Az egyes repozi-

tóriumokról többek között közli a használt szoftver nevét és típusát, az elérhető dokumen-

tumok számát, a tudományterületet, a nyelvet és az adatok archiválásának „policy”-jét.

39. kép OpenDOAR keresője és egy találat adatai

− Webometrics Directory of World Repositories 83

A Webometrics Directory of World Repositors egyik kiemelkedő szolgáltatása a

dokumentumszerverek rangsorolása többek között a látogatók száma, és a tudomá-

nyos tartalmak színvonala szerint. A rangsorolás eredményeként egy TOP 400 és

egy TOP 400 intézmények rangsort állítanak fel. Emellett a repozitórium építésé-

vel kapcsolatos módszertani szabályokat és jó gyakorlatokat is közli.

− Registry of Open Access Repositories (ROAR)84

A ROAR nagy előnye, hogy a többféle keresési szempont mellett (ország, szoftver

típusa, repozitórium típus és szabvány), a találatoknál megjelenít egy statisztikát a

dokumentumok számának változásáról, valamint tartalmazza a repozitóriumok

nyitóképernyőjének képét is.

82

OPENDOAR http://www.opendoar.org 83

Webometrics Directory of World Repositories http://repositories.webometrics.info/ 84

Registry of Open Access Repositories http://roar.eprints.org/

http://repositories.webometrics.info/

http://roar.eprints.org/index.php

http://repositories.webometrics.info/



75

40. kép Registry of Open Access Repositories (ROAR)találati listája

Európában az Egyesült Királyság és Németország az élenjáró a repozitóriumok kiépíté-

sében, az előbbi 172, az utóbbi 14085

dokumentumszerverrel büszkélkedhet. Hazánkban

tizenegy ilyen „digitális raktár” üzemel, a magyarországi tudományegyetemek döntő több-

sége, többek között a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának Médiatékája, a

Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem gyűjteménye. Az Open Acces szabvány szerint

ezen anyagok egy része mindenki számára hozzáférhető, mások kizárólag az egyetemi

számítógépeken olvashatók.

A Szegedi Egyetem Médiatárába a felhasználó az interneten keresztül egy rövid, 30

másodperces bemutatót láthat a filmből, a többit a könyvtári hálózaton keresztül érheti el.

„A Médiatéka létrejöttének alapját az a felismerés adta, hogy az oktatásban, tanulásban és

kutatásban a hagyományos könyvtári dokumentumokból származó ismereteket az adott

témához kapcsolható audiovizuális dokumentumokkal gazdagítani és árnyalni lehet. Bizo-

nyos esetekben (pl. egy kortörténeti dokumentumfilmmel) olyan többletinformációkhoz is

juthatunk, melyet más forrásból nem lehet beszerezni.”86

A Médiatékában elsősorban dokumentumfilmek (történelmi, irodalmi, riport- és portré-

filmek, dokumentumesszék, tudományos ismeretterjesztő filmek stb.) és kisebb számban

játékfilmek találhatóak (klasszikusok és irodalmi adaptációk).

85

Forrás: http://www.opendoar.org/ 86

Médiatéka nyitólap http://www.bibl.u-szeged.hu/mediateka/index2.htm



76

41. kép Médiatéka egy találata és a „betekintő” az adott filmbe

6.3.5 A hálózatba kapcsolt repozitóriumok

A keresések szempontjából nem hatékony, ha egy információ keresése során egyesével

végig kell nézni a különböző repozitóriumokat. Éppen ezen probléma kiküszöbölésére

jöttek létre az ún. OAI-Serviceprovider87

keresők, amelyek az Open Acces Initiative proto-

koll révén egyesítik az adatokat, és egy felületen egyidejűleg több dokumentumszerveren

végeznek keresést. A közös keresőfelületek segítségével a különböző repozitóriumok tar-

talma, egyetlen kereshető, virtuális gyűjteménnyé válik.

A keresőfelületek a protokoll által garantálják a dokumentumok megtalálhatóságát, va-

lamint a tudományos szövegek terjesztését és a láthatóságát.

− OAIstre (http://www.oclc.org/oaister/)

− BASE (http://www.base-search.net/) (német)

− SPIRES HEP Literature Database (http://www.slac.stanford.edu/spires/hep/)

− MIND- Metaadat in Internet Documnets (http://www.meind.de/)

A hálózatba kapcsolt dokumentumszerverek megbízható működését több szabvány is

szabályozza, az egyik a már korábban említett OAI-PMH (Open Archives Initiative –

Protocol for Metaadata Harvesting) egy XML-protokoll, a metaadatok lekérdezésével és

átvitelével megvalósítja a repozitóriumok együttes kereshetőségét.

87

Repozitóriumok hálózatba foglalása.

http://open-access.lib.unideb.hu/index.php/Repozit%C3%B3riumok_h%C3%A1l%C3%B3zatba_foglal%

C3%A1sa (letöltve: 2010. március 20.)

http://www.oaister.org/

http://www.base-search.net/

http://www.base-search.net/

http://www.slac.stanford.edu/spires/hep/

http://www.slac.stanford.edu/spires/hep/

http://www.meind.de/

http://www.meind.de/

http://www.openarchives.org/

http://www.openarchives.org/


77

Több projekt is támogatja az ez irányú fejlesztéseket, többek között az Európai Uniós

repozitóriumokat hálózatba foglaló DRIVER-projekt, amely a repozitóriumok infrastruktú-

rájának kialakítására, a ráépített szolgáltatások fejlesztésére helyezi a hangsúlyt.

A minőségbiztosítás nagyon hangsúlyos terület, kidolgozásra került egy „ún. DINI-

szabvány ‘Dokumentációs és publikációs szolgáltatás’ lehetővé teszi a vizsgált dokumen-

tumszerver és szolgáltatásainak szabványos értékelését és a dokumentációs és publikációs

szolgáltatások minőségellenőrzését. A szabvány alapját képző kritériumok magukban fog-

lalják a teljes kínálat láthatóságát, a szerzőkről történő gondoskodást, a biztonságot, a

technikai rendszer hitelességét és sérthetetlenségét.” 88

6.3.6 Digitális könyvtárak fogalomrendszere

A digitális könyvtár „egy intézmény digitálisan tárolt dokumen-

tumgyűjteményét, illetve hagyományosan vagy elektronikusan tá-

rolt dokumentumainak digitalizált gyűjteményét jelenti” 89

A könyvtári munka két alapvető szintjét fontos tisztázni:

A primer szintű könyvtári tevékenység a könyvtári állomány

digitalizálását foglalja magába. A szekunder szintű, a korábban

papír alapú formában elérhető katalógusok elektronikus kataló-

gusba történő beillesztését, azaz a katalógusok retrospektív kon-

verzióját, illetve az online hozzáférésű elektronikus katalógusok

(OPAC) építését jelenti.

A gyűjtemény részét képezik az adott intézmény azon dokumentumai, melyek eleve di-

gitális formában jöttek létre és azok is, melyek az intézmény gyűjteményében elektronikus

(pl. videó) vagy nyomtatott (pl. könyv) vagy egyéb (pl. mikrofilm) formában vannak tárol-

va – viszont digitalizált formában is hozzáférhetővé tették. Lényegében ugyanezt takarja az

a meghatározás, amely az Európai Unió digitális könyvtári kezdeményezése használ. Eb-

ben a definícióban az szerepel, hogy a digitális könyvtárak digitális tartalmak szervezett

gyűjteményei, amelyeket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszünk. Ezek a tartal-

mak lehetnek „digitalizált anyagok, így könyvtárak és levéltárak dokumentumainak digitá-

lis változatai, valamint eleve digitális információk.”90

A definíció alapján megállapítható

az is, hogy a „digitális könyvtár az elektronikus könyvtáron keresztül érhető el, annak ré-

szét képezi.”91

A digitális könyvtár főbb jellemző vonásai, hogy 92

szervezett és rendszerezett elektro-

nikus dokumentumokból áll, amelyben az információs forrásai heterogének, dinamikusak

88

Repozitóriumok minőségszabványa: DINI-tanúsítvány

http://open-access.lib.unideb.hu/index.php/Repozit%C3%B3riumok (letöltve 2010. március 21.) 89

Moyo idézi KOLTAY Tibor: Virtuális, elektronikus, digitális 2007 [elektronikus dokumentum] URL:

http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10095/index.html (letöltve 2010. március 3.) 90

Drótos, 2002 91

KOLTAY Tibor, Ördögné Kovács Mónika: Digitális könyvtári témák a könyvtárosképzésben In. Könyvtári

Figyelő. Új folyam ISSN 0023-3773. –53.évf. 4.sz. (2006). [Elektronikus dokumentum]. URL:

http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2006/4/koltay.html (letöltve 2010. március 3.)

92 PRÓKAI Margit: Digitális könyvtárak – elmélet és gyakorlat. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 54.

évfolyam 2. szám(2007) Eredeti cím: BARTOSEK, Miroslav: Digitální knihovny – teorie a praxe.

http://open-access.lib.unideb.hu/index.php/Repozit%C3%B3riumok_h%C3%A1l%C3%B3zatba_foglal%C3%A1sa#DRIVER-projekt


http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2006/4/koltay.html




78

és multimediálisak. Nem egyetlen zárt entitásról van szó, megvalósításához különböző

információs összetevők kezelésére alkalmas technológia szükséges.

A használók szempontjából kezelésének átláthatónak kell lennie. Fő célja, hogy a fel-

használó számára egységes hozzáférés nyíljon a releváns digitális információkhoz, tekintet

nélküli a formájukra, formátumukra, jellegükre és helyükre.

Történetileg kialakulása Vannevar Bush 1945-ben megjelent cikkében a Memex-

rendszerekből származik, amelyben „az információkat asszociatív keret fogja össze.”93

A

digitális könyvtárak kezdeti koncepciója a klasszikus könyvtárakból indult ki, miszerint a

meglévő állományt kell minél előbb digitalizálni és minél hatékonyabban az olvasó ren-

delkezésére bocsájtani tér-és időkorlátok nélkül, minél hatékonyabb és alaposabb keresé-

sek lehetővé tételével. A visszakeresést nagyban segítik az OPAC-ok, vagyis a könyvtárak

elektronikus elérésű katalógusai, amely segítségével a későbbiekben megvalósul az infor-

mációk könyvtárak közötti cseréje is.

A digitális könyvtár általános felépítését Kahn és Wilensky dolgozta ki, amelyben az

alapegység a digitális objektum, amely a már korábban ismertetett két részből, a tartalom-

ból és a metaadatokból áll, és repozitóriumokban tárolódik és válik visszakereshetővé.

A digitális könyvtár gyűjteménye tematikus rendezettségű, illetve a dokumentumra vo-

natkozó adatok vagy teljes szövegük alapján visszakereshetők. A felhasználó jogosultsá-

gának megfelelően fér hozzá az egyes digitalizált állományokhoz és azok (meta)adataihoz.

Ennek megfelelően töltheti le, nyomtathatja ki azokat. Az egyes dokumentumok általában

többféle formátumban is hozzáférhetők, a megfelelő szoftverek segítségével a felhasználó

számára értelmezhetővé tehetők. A könyvtár állományát alkotó dokumentumok közvetlen

elérésűek, a könyvtár szerverén vannak tárolva, így azok elérhetőségéért, minőségéért a

szolgáltató a felelős. A szerzői jogok védelmét is a szolgáltatónak kell biztosítania.

Egy átfogó definíció segítségével megragadható a valódi lényeg, tehát Borgman szerint:

„A digitális könyvtárak az információ-visszakereső rendszerek, valamint a könyvtárakat is

magukban foglaló, de azokon túl is lépő információs intézmények kiterjesztését, „javított

változatát” és integrációját jelentik.”94

. Donald Waters95

definíciója szerint a digitális

könyvtárak olyan szervezetekként vannak definiálva, amelyek egy meghatározott közösség

(közösségek) számára eszközöket nyújtanak digitális művek gyűjteményeinek azonnali és

gazdaságos eléréséhez. Az eszközök közül a legfontosabb a szakosodott személyzet, amely

kiválasztja, strukturálja, intellektuális hozzáférésre felkínálja, interpretálja, terjeszti mind-

ezen gyűjteményeket, melyeknek integritását megőrzi, és hozzáférhetőségét a jövőben is

biztosítja. Érdemes külön kiemelnünk annak fontosságát, hogy a digitális könyvtárak a

gyűjteményfejlesztés alapelveinek megfelelően jöjjenek létre, és ezeknek megfelelően

működjenek.

Ezen meghatározásokkal azonban a digitális könyvtárak tárgyalásának még nincs vége,

ugyanis még számos jellemzőt szükséges megismernünk, hogy a konkrét példák világossá

váljanak előttünk.

93 PRÓKAI Margit: Digitális könyvtárak – elmélet és gyakorlat. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 54.

évfolyam 2. szám(2007) Eredeti cím:BARTOSEK, Miroslav: Digitální knihovny – teorie a praxe. 94 2010 Digital Libraries Initiative. [elektronikus dokumentum]. URL:

http://ec.europa.eu/information_society/activities/digital_libraries/index_en.htm (letöltve 2010. március 3.) 95

KOLTAY Tibor: Virtuális, elektronikus, digitális 2007 [elektronikus dokumentum] URL:

http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10095/index.html (letöltve 2010. március 3.)



http://ec.europa.eu/information_society/activities/digital_libraries/index_en.htm


79

Egyrészt a digitális könyvtárakra tekinthetünk úgy, mint a digitális objektumok mene-

dzselt, támogatott gyűjteménye, amelyek „…úgy kezelik a digitális objektumokat, mint

hosszú távra szánt, stabil forrásokat, és megfelelő folyamatokat alkalmaznak, hogy minő-

ségüket és megőrzésüket biztosítsák.”96

Ezen könyvtárak esetében a gyűjteményszervezés

fő elvévé a minőségi szempontok válnak. A tárolt dokumentumokat vizsgálva különbséget

kell tennünk a digitális és a digitalizált dokumentumok között, ugyanis míg az előbbi már

eleve digitális formában jöttek létre és más formában nem is léteznek, míg az utóbbit ké-

sőbb alakítják át digitális formátumra egy nem digitálisról, így válik tehát a nagyközönség

számára elérhetővé. Ezen csoportokon belül tovább szűkíthetjük a dokumentumokat asze-

rint, hogy (bibliográfiai) adatbázisokról, vagy teljes dokumentumról van-e szó. Az utóbbit

lebontva beszélhetünk szöveges és multimédiás állományról is.

A digitális könyvtáraknak elosztott és sokszínű mivoltjukból adódóan biztosítani kell

„… az interoperabilitást, azaz a rendszerek egymással való együttműködési képességét”97

vagyis valójában a különböző nyelven és a nagy távolságban lévő állományok együttes

kereshetőségét kell megvalósítani.

A digitális jelző a számítógép számára értelmezhető módon, bi-

nárisan jelek formájában tárolt adatokra utal, és egyben a doku-

mentumok tárolásának módját is meghatározza.

6.4 ÖSSZEFOGLALÁS

A digitalizálási projektek száma az utóbbi években jelentősen növekedett, amely első-

sorban annak köszönhető, hogy a könyvárak és más közművelődési intézmények vezetői

felismerték a kulturális értékek megőrzésének és rendelkezésére bocsátásának ezen újszerű

módját. A technikának és a hálózati elérésnek köszönhetően ma már bárki megnézheti

például a Corvinákat az interneten keresztül, és több egyéb információt is megtudhat róluk.

Az Európai Uniós tagságunknak köszönhetően mind anyagilag mind a kulturális értékeket

illetően kitágultak a lehetőségek, és a digitalizálási projektek új lendületet kaptak.


1. Mutassa be a digitalizálás céljait?

2. Jellemezze a könyvtári környezetben a digitalizálás jelentőségét!

3. Ismertesse a repozitórium fogalmát!

4. Mutassa be a repozitóriumok két fajtájának legfőbb jellemzőt!

5. Mi a véleménye a Magyar Elektronikus Könyvtár népszerűségéről! Válaszát

indokolja!

96

Deeagam, idézi KOLTAY Tibor: Virtuális, elektronikus, digitális 2007 [elektronikus dokumentum] URL:

http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10095/index.html (letöltve 2010. március 3. 97

KOLTAY Tibor: Virtuális, elektronikus, digitális 2007 [elektronikus dokumentum] URL:

http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10095/index.html (letöltve 2010. március 3.)


80

7. DIGITALIZÁLÁSI PROJEKTEK

7.1 CÉLKITŰZÉS

A digitalizálás jelentősége vitathatatlan, fontosságát számos nemzetközi és hazai prog-

ram is jelzi. A projektek ismerete és népszerűsítése a könyvtár kultúraközvetítő és átörökí-

tő szerepét hivatott megvalósítani. A megfelelő források, korszerű technológia és az inter-

net adta lehetőségek birtokában a hallgató képes lesz felmérni e projektek lehetőségeit, és

hatékonyan el tudja látni az ezzel kapcsolatos tájékoztatási és esetleges támogatási lehető-

ségeket.

7.2 TARTALOM

Európai uniós digitalizálási és digitális könyvtári projektek a kulturális örökség megőr-

zéséért

Digitalizálási projektek a nagyvilágban

Hazai digitális könyvtárak

Jövőbeni fejlesztési lehetőségek

7.3 DIGITALIZÁLÁSI PROJEKTEK

7.3.1 Európai Uniós digitalizálási és digitális könyvtári projektek a kulturá-

lis örökség megőrzéséért

Számos nagyszabású a digitalizálással és digitális könyvtárakkal foglalkozó projekt fut

világszerte, amelyek közös célkitűzése, hogy az európai, elsősorban szellemi és kulturális

értékeket átörökítsék, és elérhetővé tegyék minden európai polgár számára. Éppen ezért a

nemzetközi projektek kapcsán az Európai Unióhoz szorosan kötődő kezdeményezéseket

mutatom be röviden.

Az első ez irányban tett törekvés az unió tagországai részéről a Lundi Alapelvek lefek-

tetése volt a digitalizálás összehangolásáról, ezáltal egységes formában hatékonyabban és

gyorsabban megvalósulhat a hálózatokon mindenki számára elérhető európai digitális tu-

dásvagyon elérése, amelyhez elengedhetetlen volt a már meglévő digitalizált anyagok

számbavétele is.

A Minerva egy olyan unió által támogatott együttműködési projekt, amely a Lundi

Alapelvek népszerűsítésén túl a tagállamok közötti kooperatív munkát igyekszik elősegíte-

ni, amellyel nagyban hozzájárul az Európai Digitális Könyvtár fejlődéséhez. Funkcióját

tekintve egy tematikus hálózatként jött létre, amely a kulturális, tudományos és oktatási

tartalmakat fogja össze. 2004-ben a kezdeményezés folytatásaként létrejött MinervaPlus

projekt. Célja tovább vinni elődje célkitűzéseit és kiszélesíteni a már meglévő tematikus

hálózatokat. Emellett a digitalizálási törekvések fenntarthatóságát és a folyamatos koope-

rációját is erősíti. A munka megkönnyítésére és egységesítése miatt számos ajánlás és út-

mutató készül a digitalizálásról, a metaadatok készítéséről, a tartalmak elérhetőségéről, a

hosszú távú megőrzésről.


81

A Lundi Alapelvekből indul ki és ez alapján készült a 2003-ban végleges változatként

nyilvánosságra hozott Pármai Charta98

, amely tíz cikkelyben fogalmazza meg a jövőre

vonatkozó célterületeket és cselekvési lépéseket az európai örökség fokozott védelme ér-

dekében.

A MICHAEL – Multilingual Inventory of Cultural Heritage in Europe portál az európai

kulturális örökség gyűjteményeinek katalógusa, amely elsősorban kulturális és oktatási,

illetve turisztikai célzattal alakult. Egy olyan OPAC, amely közel 10 000 európai digitális

gyűjteményt integrál egy felületre, mindezt 16 nyelven. A kereséseket többféle szempont

alapján el lehet végezni, többek között célközönség, téma. Egy olyan nyitott rendszer,

amelybe bárki csatlakozhat és a nyílt forráskód következtében igényei szerint formálhatja.

Fő célja, hogy a tagállamok adatai minél teljesebben beintegrálódjanak az európai lehető-

ségekbe.

A projekt és folytatása a MICHAEL Plus az Európai Bizottság eTen programjának fi-

nanszírozásából működnek. A két összehangolt program elősegíti a közgyűjteményi terüle-

tek – a könyvtárak, a múzeumok és a levéltárak – közötti együttműködést, így könnyebben

megtalálhatóvá, elérhetővé és tanulmányozhatóvá válnak az európai digitális gyűjtemé-

nyek.

A Minerva Plus projekt célja, hogy a kulturális értékek digitalizálásának összehangolá-

sa érdekében a már létrejött tematikus hálózat kiszélesítése és a párbeszéd szorgalmazása

az európai digitalizálási programok harmonizációja érdekében.

A TEL, azaz a The European Library99

2004 végén lezárult projekt és folyatása a

TEL-ME-MOR (The European Library: Modular Extensions for Mediating Online

Resources) 2005-2007 között zajló program célja volt a nemzeti könyvtárak adatbázisai-

hoz való minél szélesebb körű hozzáférhetőség biztosítása egy ernyőoldalba való integrá-

lással.

Egyfajta folytatásként, a TEL elveire és tapasztalataira építve folytatódott 2006-tól

2008-ig The European Digital Library, azaz az EDL projekt, amelyet az Európai Bizottság

hívott életre: „A nemzeti könyvtárak bibliográfiai katalógusainak és digitális könyvtárai-

nak integrációja. Célja volt még a TEL portál többnyelvű elérhetőségének megteremtése,

valamint az együttműködés kialakítása – a könyvtárakon túl – más kulturális intézmények-

kel, tartalomszolgáltatókkal.”100

Az i2010 stratégia101

és az ennek keretében működő i2010 Digital Library az infor-

mációs társadalom és az európai információs tér megalakulásának minél eredményesebb

elősegítésére jött létre, és alapjául szolgál az európai információs társadalom- és médiapo-

litika keretprogramjának.

Az amerikai Digital Library Initiative két szakaszban megvalósult projektjének európai

változata, az Európai Unió által éltre hívott, az i2010 Digital Libraries Initiative keretében

megvalósuló Europana, az európai kulturális örökséget digitalizálni kívánó projektje. Az

Europeana tulajdonképpen az Európai Digitális Könyvtár (European Digital Library –

EDL) keresőfelülete.

98

Pármai Charta URL: http://mek.oszk.hu/~joomla/egyesulet/digitalizalas/parmai-charta.htm ()letöltve 2010.

március 21. 99

www.theeuropeanlibrary.org 100

BÁNKESZI Katalin: Nemzetközi együttműködés, európai közös adatbázisok 101

i2010 http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/i2010/index_en.htm (letöltve 2010. április 20.)

http://mek.oszk.hu/~joomla/egyesulet/digitalizalas/parmai-charta.htm

http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/i2010/index_en.htm


82

42. kép Europeana projekt „Kultúra. Gondolkodás”szlogennel

A résztvevő intézmények típusát tekintve igen sokrétű, könyvtárak, audiovizuális gyűj-

temények, múzeumok, egyetemek, kutatóintézetek és más tartalomszolgáltatók együttmű-

ködése, amely által 4 millió dokumentumhoz nyújt hozzáférést, melyek között képek, szö-

vegek, hanganyagok és videók egyaránt megtalálhatók.

7.3.2 Digitalizálási projektek a nagyvilágban

Gutenberg-projekt

(http://www.gutenberg.org/)

Az egyik legnagyobb múltra visszatekintő digitalizálási projekt a Michael Hart által

1971-ben alapított Gutenberg-projekt. Célja, hogy szorgalmazza az e-könyvek készítését és

terjesztését. Eredményeképpen létrejött a világ első és legnagyobb ingyenesen hozzáférhe-

tő e-könyv gyűjteménye. Lényeges szempont, hogy gyűjteményének gyarapodását, sem

politikai, sem állami támogatás nem segíti; támogatás nélkül, csak önkéntes alapon gyara-

podik, számos önkéntes bevonásával. Jelenleg mintegy 30 000 könyv található meg az a

gyűjtemény online katalógusban és tölthető le több nyelven és formátumban, sok esetben

hangoskönyvként is. Az adatbázis folyamatosan bővül, és több szempontú és a teljes szö-

vegben lefuttatható keresések segítik az információ megtalálását.


83

43. kép The Gutenberg-project

Gallica – Francia Nemzeti Könyvtár digitalizációs projektje

(http://gallica.bnf.fr)

A projekt 1992-ben kezdődött, célja egy enciklopédikus francia digitális könyvtár létre-

hozása, amely elsősorban nyomtatott könyvek digitalizált szövegét, képi fájlokat és több

száz órányi hanganyagot tartalmaz, amelyek nagy része az interneten is hozzáférhetők. A

Gallica elsődleges célja az, hogy lehetővé tegye a Francia Nemzeti Könyvtár különféle

helyeken lévő digitalizált dokumentumainak elérését. A könyvtár digitalizált állománya

jelenleg több mint 1,1 millió dokumentumot tartalmaz, többek között közel 200 ezer köny-

vet, 7443 kéziratot, több mint 133 ezer darab képet és majdnem 750 ezer időszaki kiad-

ványt. Az intézmény több más könyvtárral is ápol partnerkapcsolatot.


84

44. kép A Gallica projekt kezdőlapja és állományadatai

World Digital Library

www.wdl.org

Napjaink egyik legnagyobb digitalizálási programját 2005-ben James Billington a

Kongresszusi Könyvtár korábbi vezetője ismertette, és Digitális Világkönyvtár Program,

az World Digital Library Program néven kezdődött. A digitalizálási munkákban a világ

jelentősebb intézményei közül 32-en vettek részt, többek között az egyiptomi, a francia, a

kínai, az izraeli, a szerb, a svéd, az ugandai és az orosz nemzeti könyvtár is. A „Digitális

Világkönyvtár minden kultúra legjelentősebb műveit igyekszik összegyűjteni és azokat

számos nyelven ingyen hozzáférhetővé tenni”.102

Digitális Világkönyvtár állománya jelenleg hét – arab, kínai, angol, francia, portugál,

orosz és spanyol – nyelven teljesen ingyenesen és nyilvánosan elérhető az interneten ke-

resztül.

102

Forrás: World Digital Library http://www.worlddigitallibrary.org/project/english/index.html (letöltve 2010.

április 20.)

http://www.worlddigitallibrary.org/project/english/index.html


85

45. kép World Digital Library nyitólapja

A digitalizált művek között a cím- és alkotók mellett korszakok és médiatípusok szerint

is kereshetünk, mélyebb feltárást és kibővített lehetőségeket nyújtva ezzel.

A gyűjtemény minden részéhez, vagyis minden egyes műemlékhez tartozik leírás és a

képeknél nagyítási funkció elérhető, lehetővé téve az esetleges kutatásokat.

A program teljes mértékben adományokból valósult meg és nagy támogatottságot élvez,

többek között az UNESCO és a Google részéről, hozzájárulva ezzel a világ kulturális

örökségeinek átörökítéséhez, egy világméretű időkapszula létrehozásához.

7.3.3 Hazai digitális könyvtárak

Hazánkban a legnagyobb digitalizálással foglalkozó és digitális könyvtárat működtető

szervezet az Országos Széchenyi Könyvtár és a Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. A

korábban nagy népszerűségnek örvendő és a digitalizálásban nagy szerepet játszó vállaló

Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht. korábbi formájában finan-

szírozási problémák miatt megszűnt, azonban új néven, Neumann János Digitális Könyvtár

és Multimédia Nonprofit Kft. néven újraalakult.

Ma már elengedhetetlen az, hogy a tankönyvek, szakkönyvek, folyóiratok digitális for-

mában – az interneten keresztül – elérhetővé váljanak az érdeklődők számára, melyek fel-

építése könnyűvé és egyszerűvé teheti a mentést, nyomtatást, ezzel is segítve az aktív tanu-

lási folyamatokat.

A Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár (KDFT) 2005 elején jött létre és szerepe ab-

ban áll, hogy a Hallgatói Információs Központ céljainak megfelelően a széles körben is-

mert szabványokra alapozva, nyílt és könnyen felhasználható formátumokban jelenítsen


86

meg és adjon közre különböző tudományágakat felölelő tankönyveket, valamint az ezek-

hez kapcsoló folyóiratokat, ábrákat, illusztrációkat.

46. kép A Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár elérhető könyveinek téma sze-

rinti böngészhető listája

A legújabb, hazai fejlemények között tartják számon az E-könyvek igény szerint nem-

zetközi szolgáltatását, az eBooks on Demand, azaz EOD projektet, amely már az Országos

Széchényi Könyvtárban is elérhető. Tulajdonképpen egy olyan projekt részesei lehetünk,

amely egy páneurópai együttműködésen alapul és célja, hogy az eddig csak a könyvtárban

elérhető, általában ritka könyveket ma már bárki megvehesse egy digitális másolat formájá-

ban. „Minden könyv legyen elérhető e-könyvként Európa könyvtáraiban” – ez az E-könyvek

igény szerint (EOD) szolgáltatás küldetése, amelyben az Európai Unió által támogatott

eTen projektjén belül valósul meg. Jelmondatuk: „Az olvasás jövője digitális.”

Az EOD programban résztvevő könyvtárak, így az OSZK állományából is azokat a

könyveket lehet digitális formában megrendelni, amelyeket már nem védenek a szerzői

jogok, tehát az 1500 és 1900 között kiadott könyvek digitalizálását rendelhetik meg. Ha-

zánkban a szolgáltatás honlapján találunk egy listát azon szerzők neveiről, akiknek művei-

ről kérhetünk digitális másolatot.

A digitalizált könyvek folyamatosan bekerülnek a tagkönyvtárak digitális könyvtáraiba,

így elérhetőek lesznek az interneten keresztül. Magyarországon az OSZK Digitális Könyv-


87

tárában is megtalálhatók digitális könyveket. A szolgáltatás nem profitorientált, a fizetendő

díjak a tárolás és a fenntartás költségeit fedezik.

OSZK – Digitális Könyvtár

Az OSZK 2003-ban összefoglalta a nyilvántartások, állományrészek digitalizálására

vonatkozó részletes elképzeléseit, és már ekkor felmerült, hogy az egyik legfontosabb fel-

adata a nemzeti könyvtár digitális könyvtárának:

„A hagyományos dokumentumok könyvtári kezelésének mintájára a digitális könyvtár-

nak képesnek kell lennie a gyarapításra–érkeztetésre, feldolgozásra, raktározásra és szol-

gáltatásra. A digitális könyvtár használata az elektronikus dokumentumok begyűjtésére

szolgáló internetes portállal kezdődik, amelyen keresztül a dokumentum a gyűjteménybe

érkezik. Ez a portál fogadja az elektronikus kötelespéldányokat, de a nemzeti könyvtár

által digitalizált dokumentumokat is. A dokumentumok raktározására a digitális raktár

szolgál, amely helyet ad a használati és archivált példányoknak is. A fejlesztők tervei sze-

rint a raktárnak honlapszerűen áttekinthetőnek kell lenni, hogy „…úgy legyen bejárható,

mint egy szabadpolcos olvasóterem” A tárolás mellett a raktárnak kezelnie kell a hozzáfé-

rési jogokat a jogtulajdonosokkal történt megállapodások szerint, valamint gondoskodnia

kell a dokumentumok olvashatóságának megőrzéséről (archiválásáról) is.”103

47. kép Az OSZK Digitális Könyvtár találati listája

Az Országos Széchényi Könyvtár digitalizált gyűjteményének bétaváltozatát szeretném

bemutatni. Fő célja, hogy az olvasók tértől és időtől függetlenül bárhol és bármikor hozzá-

103

Az Országos Széchényi Könyvtár digitalizálási gyakorlata és tervei. OSZK. 2003


88

juthassanak a művekhez, elősegítve ezzel kulturális örökségek megőrzését és az utókornak

való átörökítését. Már sokszor felmerült, hogy az egyre bővülő dokumentumtömeg fizikai

tárolása egyre nehézkesebb, már-már megoldhatatlan és új, alternatív megoldásokkal kel-

lene ezt a problémát orvosolni. Íme, az egyik megoldás, miszerint ebben a digitális gyűj-

teményben a könyvek virtuálisan érhetők el és lehetőségünk nyílik a keresésre is. Létrejöt-

tének másik fontos oka volt, hogy az internet egyre nagyobb térhódítása következtében

megjelenő új igényekhez a könyvtárak mindinkább alkalmazkodjanak, és gyors, személyre

szabott szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyet az olvasó akár otthonából is elérhet.

Jogosan merül fel sokunkban a kérdés, hogy milyen módon és milyen formában kerül-

nek ide a rendelkezésre bocsájtott dokumentumok. A válasz: a kötelespéldány-szolgáltatás

ma már virtuális formában is megtörténik, megkönnyítve ezzel mind a kiadók, mind a

nemzeti könyvtár dolgát, hiszen így már jelent külön kiadást a digitalizálás, amely kétség-

telenül nagyon nagy segítséget jelent, és sokkal gyorsabb is. A szolgáltatás néhány hónap-

pal ezelőtt bővült ki a Képek elnevezésű lehetőséggel, melynek keretén belül OSZK tulaj-

donában lévő térképek, fényképek és más vizuális tartalmak között kereshetünk.

OSZK Pont célja, hogy a nemzeti könyvtár szeretné dedikált hálózaton hozzáférhetővé

tenni az elektronikus dokumentumokat. „A szerzői jogi törvény azt teszi lehetővé, hogy az

OSZK a digitális gyűjteményét dedikált hálózaton tegye közzé, ezért ahhoz nyilvános szol-

gáltatásokat nyújtó könyvtárakból, iskolai oktatás célját szolgáló intézményekből, muzeális

intézményekből, levéltárakból, valamint kép- és hangarchívumokból, úgynevezett OSZK-

pontokból lehet hozzáférni Az OSZK-pontok tehát olyan nyilvánosan hozzáférhető számító-

gépes terminálok, ahol az OSZK digitális gyűjteménye nem csak kereshető, hanem a benne

található anyagok a szerzői jogi törvényekkel összhangban meg is tekinthetőek.”

Az EOD projekt keretében digitalizálásra került könyvek már megtalálhatók ebben a

Digitális Könyvtárban.

Magyar Digitális Képkönyvtár http://www.kepkonyvtar.hu/

A Magyar Digitális Képkönyvtár béta verziója 2008-2009-ben az Országos Széchényi

Könyvtár irányításával és 48 magyar könyvtár összefogásával jött létre. A folyamatosan

bővülő digitális képgyűjtemény kialakítását a Reneszánsz Év keretében az Oktatási és Kul-

turális Minisztérium támogatta. Céljuk, hogy az ismert és kevésbé ismert képeket a lehető

legszélesebb körben hozzáférhetővé tegyék határainkon innen és azon túl. A képkönyvtár

gyűjtőköre – az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött képanyagon túl – kiterjed a kü-

lönféle gyűjteményekben őrzött magyar vagy magyar vonatkozású kódexekre, helytörténe-

ti fotótárakra, képeslapokra, plakátokra és más képi (vagy képként szolgáltatott) dokumen-

tumokra (pl. kéziratokra). A program jelenleg béta verzióban, azaz próba üzemmódban fut.


89

48. kép A Magyar Digitális Képkönyvtár egy találata a jellemző adatokkal

„A reprezentatív válogatás létrehozásakor elsősorban az oktatási, a tudományos és kul-

turális szempontok dominálnak. Az időről-időre bővülő speciális szolgáltatásokkal támo-

gatják a képek kreatív felhasználását és újrahasznosítását. A könyvtárakban őrzött, digita-

lizált képanyag összegyűjtésével és szolgáltatásával a felhasználók áttekintést kapnak a

gyűjteményekben található értékekről, és szabadon felhasználhatják azokat tanuláshoz,

ismeretszerzéshez vagy akár szórakozáshoz. A haszonszerzési célú felhasználáshoz az

őrzőkönyvtár engedélyét kell kérni.”

7.3.4 Egy hazai bevált gyakorlat megújult formában

A Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Korlátolt Fele-

lősségű Társaság kiemelten közhasznú szervezet. „Feladata a magyarországi digitális tar-

talmak elérésének, újrahasznosításának támogatása, azon belül is elsősorban az állami

adatvagyon infrastruktúrájának kiépítése.”104

A megújult szolgáltatások mellett egy portál-

rendszerhez hasonló weblappal áll a használók rendelkezésére, ahol a történeti bemutatás,

a célkitűzés és a szolgáltatások bemutatása mellett, a szervezet tevékenységeiről és kompe-

tenciáiról külön menüpontban szerezhetünk információkat, emellett blogot

(http://nda.blog.hu/) is találunk a legfrissebb hírekkel, újdonságokkal.

104

Mivel foglalkozik a Neumann. URL:

http://www.neumann-haz.hu/hu/bemutatkozas/mivel-foglalkozik-neumann [letöltve 2010. október 20.]

http://www.neumann-haz.hu/hu/bemutatkozas/mivel-foglalkozik-neumann


90

7.3.5 Rövid történeti áttekintő

A Neumann Kht-t 1997-ben alapította az Oktatási Minisztérium azzal a céllal, hogy az

egyre növekvő számban digitalizált vagy digitális formában születő dokumentumok nem-

zeti közgyűjteményeként szolgálja az oktatást, kutatást és művelődést. Az 1997. évi CXL.

törvény 59.§ 5. pontja alapján „A Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Kht. a

multimédia és elektronikus dokumentumok nemzeti szolgáltató központja”. Ekkor még

reálisnak tűnt egy olyan modell, ahol az elektronikus dokumentumok – a kezelés és meg-

őrzés sajátos és változékony módszertana miatt – egy teljesen új intézményi szereplő létre-

hozását indokolták. A digitális könyvtár elnevezés nem csupán metafora volt, hanem tény-

legesen egy digitális könyvtár épült az intézményen belül.

A tartalominfrastruktúra építését, a kulturális dolgozók és oktatók körében egykor nép-

szerű internetes forrás katalógus, a WebKat.hu hivatott szolgálni. Az automatikus indexá-

lás lehetőségeinek elterjedésével, illetve a Nemzeti Digitális Adattár megjelenése utána az

online források emberi katalogizálását túlhaladta az idő. A Neumann-ház egyre inkább a

korábbi módszertani központból tartalomszolgáltatóvá vált. Időközben a közgyűjteményi

terület szereplői egyre kevésbé igényelték a Neumann-ház segítségét és koordináló szere-

pét a közgyűjteményi terület online stratégiájának kialakításához. Finanszírozási problé-

mák, (pl. a támogatás elmaradása miatt) a Digitális Könyvtár szakmai igazgatóság szolgál-

tatásai megszűntek, vagy más intézményhez (OSA, PIM, OSZK, Egyszervolt.hu) kerültek

át.105

A korábbi oktatási célú tartalomfejlesztések helyett az új szolgáltatásokban a hangsúly a

tartalom-infrastruktúra fejlesztésére, a tartalomfejlesztés és a hozzáférés lehetőségeit bőví-

tő szolgáltatásokra került. A közhasznú társasági forma megszüntetésével 2009. augusztus

26-tól a hivatalos név Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Nonprofit Kft-re

változott, amely a hazai tudásvagyon minél szélesebb körű, digitális formában történő köz-

vetítését segíti elő

7.3.6 Szolgáltatásai, projektek 106

A nemzeti digitális tudásvagyon közvetítése jelenleg tizenegy szolgáltatásokon keresz-

tül valósul meg, amelyek a kultúra és az oktatás több területére is kiterjed, nagyban hozzá-

járulva ezzel a tartalmak rendszerezését és aggregálását. A jelenleg futó projektek és szol-

gáltatások a következőek:

− Communia,

− Europeana,

− Filmhíradók Online,

− Gramofon Online,

− iM3Y-Immersive Multimedia Interfaces.

− Közadat Portál,

− Közadat Program,

105

A Neumann története. URL: http://www.neumann-haz.hu/hu/bemutatkozas/a-neumann-tortenete [letöltve

2010. október 20.] 106

A szolgáltatások, projektek listája: http://www.neumann-haz.hu/hu/szolgaltatasok-projektek. [letöltve 2010.

október 20.]

http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=9559

http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=9559

http://www.neumann-haz.hu/hu/bemutatkozas/a-neumann-tortenete

http://www.neumann-haz.hu/hu/szolgaltatasok-projektek


91

− Közadattár,

− Michael+,

− Nemzeti Audiovizuális Archívum,

− Nemzeti Digitális Adattár,

A továbbiakban röviden bemutatásra kerül a projektek egy része, annak érdekében,

hogy a könyvtári tájékoztató munka minél teljesebb és színvonalasabb legyen.

Nemzeti Digitális Adattár

http:www.nda.hu

A Nemzeti Digitális Adattár program 2003-ban indult, azzal a céllal, hogy a magyar

nyelvű vagy magyar vonatkozású, digitális és interneten keresztül hozzáférhető kulturális

és közcélú tartalmakat központilag regisztrálja, illetve ennek révén a könyvtárak, múzeu-

mok, levéltárak digitalizálási munkájának, koordinációjának támogassa. A rendszer a nem-

zetközileg használt Nyílt Archívumi Kezdeményezés eredményeit vette alapul, az ennek

keretében kidolgozott szabványokat, ajánlásokat használja (Dublin Core, OAI-PMH-2) a

közszféra adatvagyonának elérése, újrahasznosítása érdekében.

Tevékenysége a kulturális örökség digitalizálásával foglalkozó intézményekkel, az ún.

adatgazdákkal való szoros együttműködésen, illetve a felhasználói közösség szolgálatán

alapul. A program sikerének kulcsa az önkéntesség és az együttműködés.

A magyar nyelvű kulturális és egyéb közérdekű online tartalmak minél szélesebb körű

elérhetősége érdekében az NDA „[…] egyfelől adatbázist (katalógust) épít a partnerintéz-

mények elektronikus dokumentumainak szabványos leíró adataiból, másfelől szabadon

hozzáférhető keresőt működtet az adatbázisban való kereséshez, harmadrészt biztosítja az

ehhez szükséges műszaki hátteret. Az NDA a fejlesztés legújabb szakaszában a közösségi

tartalomfejlesztést támogató eszközöket kínál a digitális archívum építéshez.”107

Nemzeti Audiovizuális Archívum

http://www.nava.hu

A közérdekű adatok egységes elérése és a kulturális adatvagyon újrahasznosítása és a

tartalompiac bővítése stratégiai jelentőségű tevékenység. A kötelespéldány-szolgáltatás

keretében 2006. január 1. óta tárolja, feldolgozza és visszakereshetővé teszi a magyar köz-

szolgálati csatornák, valamint a két legnagyobb kereskedelmi csatorna magyar gyártású és

magyar vonatkozású televíziós, illetve rádiós műsorszámait, illetve biztosítja összegyűjté-

sét, megőrzését és kezelését.

Az archívumhoz való online hozzáférés speciális, ugyanis úgynevezett NAVA-

pontokon keresztül valósul meg, amelyek magyarországi könyvtárak, oktatási tevékenysé-

get folytató intézmények, muzeális intézmények, kép- és hangarchívumok lehetnek. A

NAVA-ban tárolt műsorszámok az ezekben az intézményekben elhelyezett számítógépe-

ken ingyenesen tekinthetők, illetve hallgathatók meg, oktatás és kutatás céljából.

A kötelespéldány-gyűjtemény mellett egyedülálló különgyűjteménnyel is rendelkezik,

amely egy saját felületen kínálja keresésre a Színház– és Filmművészeti Egyetem régi

vizsgaanyagait, Mediawave fesztiválfilmjeit, Mindentudás Egyetem előadásait, a Magyar

107

Nemzeti Digitális Adattár http://www.neumann-haz.hu/hu/projektek/nda. [letöltve 2010. október 20.]

http://www.neumann-haz.hu/hu/projektek/nda


92

Nemzeti Filmarchívum 100 digitalizált magyar játékfilmjét és a 30-as, 40-es évek Magyar

Világhíradóit.

Közadattár www.kozadattar.hu

A Közadattár az állami szféra szegmensét hivatott szolgálni, az államigazgatási adatva-

gyon hozzáférésének kiterjesztését támogatja.

A törvényi szabályozás szerint az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi

XC. törvény előírja, hogy a közfeladatot ellátó szerveknek a törvényben meghatározott

közérdekű adataikat internetes honlapjukon ingyenesen, regisztráció nélkül kell hozzáfér-

hetővé tenniük. Emellett az on-line közzétételi kötelezettségen felül a törvény előírja, hogy

a szervezetek a közérdekű adatok egyszerű nyilvántartása és kereshetősége érdekében, a

közzétett információk leíró adatait továbbítsák a központi elektronikus jegyzéknek és egy-

séges közadatkeresőnek, amely hazánkban a Neumann Nonprofit Kft.

A közadatkereső használatával bárki hozzáférhet a közzétételre kötelezett szervek köz-

zétett adataihoz, pontosabban az arra utaló hivatkozásokhoz. Ezért az intézményeknek nem

csak arról kell gondoskodniuk, hogy saját honlapjukon közzétegyék adataikat, hanem a

közadatkereső részére el kell készíteniük az adataikat leíró adatokat is, megvalósítva ezzel

az egységes és szervezett keretek között működő adatszolgáltatást.

További részei a Közadat Program és a Közadatkereső, amelyek szintén a Neumann-

ház gondozásában működnek.

7.3.7 A korábbi szolgáltatásainak utóélete

A korábban említett, elsősorban a szervezet profiljának megváltozása és a finanszírozá-

si gondok miatt több, korábban a Neumann-ház keretein belül működő szolgáltatás átkerült

más szervezetek irányítása alá. A következőkben olyan szolgáltatásokat szeretnék bemu-

tatni, amelyek lényeges elemei a könyvtári kezdeményezéseknek.

Bibliotheca Hungarica Internatiana-BHI

http://www.enc.hu/enc.htm

A Magyar Internet Könyvtár, ismertebb nevén a Magyar Virtuális Enciklopédia a Ma-

gyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének gondozásában jelenik meg, és

elsősorban számos tudományterület enciklopédiájaként működik, és egyfajta forráskalauz-

ként is szolgál, hiszen az interneten elérhető fontosabb enciklopédiákról tartalmaz egy

linkgyűjteményt, néhány fontos megjegyzéssel.

Az agrártudomány, a néprajz, az atomfizika, a nyelvtudomány és még számos tudo-

mányterület legfontosabb kifejezéseit és ezek rövid magyarázatát tartalmazza.

Digitális Irodalmi Akadémia – DIA

http:// www.pim.hu/dia/

A DIA, a Petőfi Irodalmi Múzeum keretén belül kapott új helyet, és elsősorban a

legújabbkori és kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak a digitális korba történő

átmentését, értékek megőrzését és népszerűsítését tűzte ki célul.

http://www.kozadattar.hu/


93

A közönség számára nyújtott internetes szolgáltatás tartalmát hiteles, minőségi szöve-

gek alkotják. A kortárs irodalom egyre bővülő köre, egységes adatbázisban, ingyenesen

érhető el és ismerhető meg a világ bármely pontján.

Folyamatos anyagi támogatást nyújt a magyar irodalom legkiválóbb alkotói számára

írói, költői, irodalomelméleti tevékenységük folytatásához, újabb alkotások létrehozásához,

így teljes életművekből épülhet magyar nyelvű, online elérhető digitális könyvtár.

A kitüntetett jelentőségű virtuális nemzeti intézmény az alkotói támogatás és a jogszerű

digitális felhasználás összekapcsolásával Európában egyedülálló, gyakran hivatkozott,

sikeres modell jött létre.

Webkat.hu

A webkat.hu egy internetes forrásgyűjtemény, amelynek célja, hogy az alapvetően ren-

dezetlen, kis mértékben feltárt internetes tartalmakat rendszerezze, kategóriákba foglalva

tegye visszakereshetővé. A katalógus folyamatos frissítése lehetővé teszi a naprakész in-

formációkeresést, és folyamatos bővülésének eredményeképpen jelenleg 115 weboldal és

74 kategória szerepel.

7.3.8 Jövőbeni fejlesztési lehetőségek

A köteles példányok elektronikus beszolgáltatásával a digitális dokumentumok problé-

májának megoldása sokkal könnyebbé válna. Ha megvalósulna, akkor a retrospektív kon-

verzióra helyezhetnénk a nagyobb hangsúlyt és a naprakészség és a tárolás problematikája

is nagymértékben csökkenne, hiszen néhány kattintással digitálisan elérhetők a tartalmak.

A szerzői jogi törvény azonban védi a hatálya alá tartozó szerzőket-kiadókat. Azt teszi csak

lehetővé, hogy az OSZK a digitális gyűjteményét dedikált hálózaton tegye közzé, azokhoz

nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárakból, iskolai oktatás célját szolgáló intézmé-

nyekből, muzeális intézményekből, levéltárakból, valamint kép- és hangarchívumokból,

úgynevezett OSZK-pontokból lehessen hozzáférni. Az OSZK-pontok olyan nyilvánosan

hozzáférhető számítógépes terminálok, ahol az OSZK digitális gyűjteménye nem csak

kereshető, hanem a benne található anyagok a szerzői jogi törvényekkel összhangban meg

is tekinthetőek (speciális számítógépek biztosítják a másolás- és jogvédelmet).

A szerzői jogi törvényben bizonyos változások bevezetésével az akadályok jelentősen

csökkennének, és könnyebbé válna a tudástartalmak megőrzése és szolgáltatása.

7.4 ÖSSZEFOGLALÁS

A digitalizálás napjaink rendkívül fontos és sokat emlegetett momentuma. Fontosságát

érezhetjük a számos nemzetközi, elsősorban európai uniós projektek számából, amelyek-

ben hazánk, elsősorban nemzeti könyvtárunk, az Országos Széchényi Könyvtár aktívan

részt vesz. Mint láthattuk igen jelentős az az erőfeszítés, amit az Európai Unió tagállamai

az összeurópai kulturális örökség megőrzése és széles körű hozzáférhetővé tétele érdeké-

ben tesznek. Az európai integráció egy olyan fontos monumentuma ez, amely minél telje-

sebb megvalósulása hozzájárul az Unió jelmondatának tudatosításában, miszerint „Egység

a sokszínűségben.”

A repozitóriumok száma is igen szépen alakul, és mint láthatjuk, egy jól bevált, kül-

földön népszerű szolgáltatásról van szó, amelynek mind az oktatásban, mind a kulturális

örökség megőrzésében és szolgáltatásában nagy szerepe van. A digitális könyvtári kezde-


94

ményezések népszerűek, használóinak köre egyre bővebb, amely arra enged következtetni,

hogy igény van rá. Monok István szavait idézve: „A jövő Europeajánának, illetve a World

Digital Librarynek a létrehozásában a könyvtárak kulcsszerepet játszanak. Közösségük

őrzi a kulturális örökség teljességét, nemzetközi együttműködésük alapja a szabványos

világ, személyzetük felkészült az őrzött dokumentumok metaadatainak leírására, a doku-

mentumállományok prioritások mentén való digitalizálásának irányítására.”108


1. Hasonlítsa össze a Lundi alapelvek és a Pármai Charta fő célkitűzéseit!

2. Mi véleménye az Európai Unió digitalizálási programjáról?

3. Mutassa be röviden az E-Book on Demand szolgáltatást!

4. Értelmezze az OSZK pont fogalmát! Mi a véleménye róla?

108




95

8. DIGITÁLIS KÖNYVTÁRAK MINŐSÉGI MUTATÓJA:

A METAADAT ÉS TÍPUSAI

8.1 CÉLKITŰZÉS

A lecke során a hallgató megismeri a metaadat definícióját, a hozzá kapcsolódó legfon-

tosabb szabványokat és néhányuk jellegzetességeit. Megtanulja a felosztásának alapját,

főbb típusait. Képes lesz megkülönböztetni a metaadatok fajtáit, és fel tudja mérni szere-

püket a digitális tartalomkezelésben. Elsajátítja azon ismereteket, amelyek nélkülözhetet-

lenek egy korszerű könyvtári portál metaadat-leírásához, illetve a megfelelő szabvány ki-

választásának szempontjait is világosan látja.

8.2 TARTALOM

A metaadat fogalma

Metaadat-szabványok

A metaadatok típusai

A metaadatok szerepe a digitális tartalomkezelésben

8.3 A DIGITÁLIS TÁRHÁZ MINŐSÉGI MUTATÓJA: A METAADAT ÉS

TÍPUSAI

8.3.1 A metaadat fogalma

Egy digitális dokumentum esetében, éppen úgy, mint egy hagyományos hordozón lévő

dokumentum esetében a visszakereshetőség a könyvtári szolgáltatás szempontjából az

elsődleges. Az adott forrást mind formai, mind tartalmi szempontok szerint olyan mély-

ségben kell feltárni, hogy a visszakereshetőség teljes legyen. Az elsődleges, és kizárólagos

szempont „ […] a dokumentum minden kétséget kizáró azonosítása”109

. Az az információ,

amely egy-egy keresés során nem jelenik meg találatként, elveszett.

Napjaink korszerű tartalomkezelési rendszereiben és a hálózatok szerepének növekedé-

se következtében szükségessé vált olyan leíró elemek bevezetése, amelyek adatot szolgál-

tatnak egy adatról, ez tulajdonképpen a metaadat.

A metaadatok digitálisan elérhető dokumentumok (kép, hang,

szöveg, film) leíró adatai, vagyis strukturált információ az adatok-

ról. A metaadatok legegyszerűbb formája a katalógusrekord.110

Az IFLA111

1973-ban hirdette meg azon projektjét, amelynek fő célja volt, a világ do-

kumentumtermésének egyetlen nagy világbibliográfiába történő számontartása, amely egy

109

TÓVÁRI Judit: Bibliográfiai adatfeldolgozás 1. [felsőoktatási jegyzet] 1.kötet Könyvek bibliográfiai leírása.

Nyíregyháza, Egergia, 1997. 159. 110

Koltay–Horváth 256. idézi CZEGLÉDI László: Hatékony oktatástámogatás könyvtári portál által menedzselt

környezetben : Az EKLEKTIKA projekt tervezésének háttere az egri Eszterházy Károly Főiskolán. In: Tu-

dományos és műszaki tájékoztatás, 56. évf. 1. sz. (2009) 11.


96

világméretű kommunikációs hálózaton valósult volna meg.112

Később világossá vált az a

tény, hogy a dokumentumok egyetemes számbavétele (UBC) és az egyetemes hozzáféré-

sének (UAP) biztosítása csak a dokumentumokat leíró adatok azonos értelmezése mellett

lehetséges, ennek eredményeképpen született meg az ISBD keretszabvány, azaz az Interna-

tional Standard Bibliographic Description, a bibliográfiai leírás nemzetközi szabványa. A

szabvány külön dokumentumtípusonként tartalmazta a sajátosságokat, és a géppel való

feldolgozás is könnyebbé vált a későbbiekben.

A nemzetközi szabványosítás továbbfejlesztését és gépesítését a dokumentumok szá-

mának robbanásszerű növekedése, és World Wide Web, azaz a világháló megjelenését

követő robbanásszerű információáradat kezelésének igénye tette szükségessé. Az első kez-

deményezések ez irányban 1995-ben történtek. Az országon belüli és az országok közötti

kommunikáció és adatcsere átjárhatóságának biztosítása szükségessé vált a hálózatokon is,

azaz a nyelvtől való függetlenségnek meg kellett felelni hálózati környezetben is.

A metaadatok rendszerezését illetően metaadat-készletekről, metaadat-szabványokról és

típusokról113

beszélhetünk.

8.3.2 Metaadat-szabványok

Napjainkban több metaadat szabvány létezik, amelyeket általában nemzetközi együtt-

működésben fejlesztenek ki, annak érdekében, hogy az egyes nemzeti sajátosságok is sze-

repet kapjanak, a szabvány részei legyenek. A legismertebb szabványok a következőek:

− Dublin Core (DC) www.dublincore.org

− Encoded Archival Description (EAD) http://lov. gov./ead/ead.html

− Machine Readable Cataloguing (MARC) http://loc.gov/standards/mets

− Metaadata Encoding and Transmission Standard (METS)

http://loc.gov/standards/mets

− Metaadata Object Descripition Schema (MODS) http://loc.gov/standards/mods

− Preservation Metaadata Imlementation Strategies (PREMIS)

www.oclc.org/research/projects/pmwg

111

International Federation Library Association 112

TÓVÁRI Judit: Bibliográfiai adatfeldolgozás 1. [felsőoktatási jegyzet] 1. kötet Könyvek bibliográfiai leírása.

Nyíregyháza, Egergia, 1997. 159. 113

CZEGLÉDI László: Hatékony oktatástámogatás könyvtári portál által menedzselt környezetben: Az

EKLEKTIKA projekt tervezésének háttere az egri Eszterházy Károly Főiskolán. In: Tudományos és mű-

szaki tájékoztatás, 56. évf. 1. szm (2009) 11.

http://www.dublincore.org/

http://loc.gov/standards/mets

http://loc.gov/standards/mods

http://www.oclc.org/research/projects/pmwg


97

49. kép A könyvtári és egyéb kulturális területen alkalmazott szabványok

A könyvtári környezetben a két leginkább alkalmazott szabvány a Dublin Core és a

MARC.

A MARC formátum kidolgozására 1966-ban került sor, a washingtoni Library of

Congress által.

A MARC, azaz a Machine Readable Cataloging, a géppel olvas-

ható katalógusformát jelenti. Minden nemzet kidolgozhatta saját

MARC szabványát, a nemzeti sajátosságok figyelembevételével. A

MARC csereformátum magyar változata a HUNMARC, de az

amerikai USMARC is igen gyakori. A MARC géppel olvasható

formában ábrázolja a bibliográfiai adatokat.

Alkalmazásának alapelve és célja, hogy a könyvtárak integrált

könyvtári rendszereik segítségével megvalósítsák az osztott katalo-

gizálást, azaz hálózaton keresztül hozzáférhessenek és saját adat-

bázisukba letölthessék a kívánt bibliográfiai rekordot. 114

A MARC formátum jellemzője, hogy hierarchikus rekordszerkezet szerint épülnek fel,

vagyis a rekordok mezőkre, a mezők almezőkre tagolódnak. A mezőket hívójelek azonosít-

ják, az almezők az almezőhatárjelek által különülnek el egymástól, az almezők tartalmát az

almező-azonosító mutatja. Az indikátorok további speciális adatokat közölnek.

114

TÓVÁRI Judit: Bibliográfiai adatfeldolgozás 1. [felsőoktatási jegyzet] 1. kötet Könyvek bibliográfiai leírása.

Nyíregyháza, Egergia, 1997. 162.


98

50. kép Egy MARC rekord szerkezete

A Dublin-Core szabvány fejlesztése 1995-ben kezdődött, amikor több szakterület szak-

értői megállapodtak egy „könnyen érthető és alkalmazható forrás-leíró szabályzatban bár-

mely tudományág területén.”115

Nagy népszerűségnek örvend, mára több mint 20 nyelvre

fordították le dokumentumait, amelyeket átvett a CEN/ISSS (Európai Szabványosítási

Tanács/Információs Társadalom Szabványosítási Rendszere) és hivatalosan foglalkozik

vele a WWW Konzorcium és a Z39.50 szabvány.

A metaadatok létrehozásának egyszerűségéből adódóan csök-

kenti a költségeket és elősegíti az együttműködést, de nem jelent

115

Dublin Core [elektronikus dokumentum]. URL: http://mek.oszk.hu/html/irattar/dc.htm (letöltve 2010.

március 25.)

http://mek.oszk.hu/html/irattar/dc.htm


99

megoldást minden jelentésbeli és funkcionális követelmény kielégí-

tésére. A kompatibilitást, az átjárhatóságot nagyban segíti, hogy a

metaadat elemek beilleszthetők a MARC formátumú rekordokba.

A Dublin Core HTML-ben és XML-ben egyaránt címkézhető 15

adatelemet tartalmaz. Az elemek mindegyike szabadon válaszható

és ismételhető, sorrendjük nem meghatározott, de az általános ért-

hetőség céljából kötött szókészlet alkalmazása szükséges. Az elemek

jelentését minősítőkkel lehet finomítani.116

A Dublin Core legfontosabb adatelemei:

A Dublin Core adatelemei:

1. Title (cím)

2. Creator (alkotó)

3. Subject and Keywords (téma és kulcsszavak)

4. Description (leírás)

5. Publisher (kiadó)

6. Contributor (közreműködő)

7. Date (dátum)

8. Type (dokumentumtípus)

9. Format (fájl formátum)

10. Resource Identifier (azonosító a hálózaton)

11. Source (származási hely)

12. Language (nyelv)

13. Relation (kapcsolatok)

14. Coverage (hatókör)

15. Rights (jogok)

8.3.3 Metaadatok típusai

A megfelelő metaadat szabvány szakszerű kiválasztását feltételezi a metaadat-

kategóriák ismeretét. A típusok meghatározása az adatok rendszeren belüli szerepéből és

funkciójából következik. Czeglédi László117

tanulmányában négy típust ismertet M. Jordan

felosztása és jellemzése alapján:

− leíró metaadat

− adminisztrációs metaadat

− szerkezeti metaadat

− megőrzési metaadat

A leíró metaadat egy forrás alapvető sajátosságait közli , ame-

lyeket arra használunk, hogy megtaláljuk a forrást – például a cí-

116

Dublin Core [elektronikus dokumentum]. URL: http://mek.oszk.hu/html/irattar/dc.htm (letöltve 2010.

március 25.) 117

Jordan, M. idézi Hatékony oktatástámogatás könyvtári portál által menedzselt környezetben: Az


szaki tájékoztatás, 56. évf. 1. sz. (2009) 11.



100

mét, szerzőjét, a megjelenés dátumát, a kiadót, más forrásokkal va-

ló kapcsolatait stb., és elősegítsük a visszakeresését.118

A leíró metaadat tehát a formai jegyek alapján azonosít, azon bibliográfiai információ-

kat tárva fel ezzel, amelyeket az ISDB szabvány meghatároz, és felfoghatjuk őket egy-egy

leíró vagy bibliográfiai rekordnak. A metaadatok ezen csoportjánál a digitális tárházak

specialitását tekintve fontos kérdés, hogy mit is írjon le a metaadat, az eredeti vagy a digi-

talizált objektumot. A válaszra nincs még egyelőre gyakorlat, de tény, hogy nem szabad a

kettőt egymástól elszigetelten kezelni.

Az adminisztrációs metaadatok egyik lehetséges felosztását

nyújtja a Library of Congress által fejlesztett METS:119

technikai metaadat: információ a fájlok létrehozásáról,

formátumokról stb.

szellemi tulajdonjogok metaadatai

forrás metaadat: információ a nyomtatott vagy analóg

eredetiről

digitális származás metaadat: leírja pl. a fájlok közötti

mester/származék kapcsolatokat

Az adminisztrációs metaadatok használata csupán egy alternatíva a könyvtárak számá-

ra; használatuk – bár nagyon hasznos – nem kötelező.

A szerkezeti metaadat funkciója, hogy egy forrás alkotórészei-

nek a kapcsolatait leírja, mert ez szükséges a tájékozódáshoz és a

megjelenítéshez. Alapvetően két funkciója van: leírja a forrás alko-

tófájljaiból történő helyreállításához szükséges információkat, va-

lamint a hozzáférés megkönnyítésére leírja a forrás szerkezetét.120

Szerepe igen jelentős, mert segíti az eredeti dokumentum digitalizált változatának alko-

tóelemei között a kapcsoltok meghatározását, ilyenek lehetnek például egy digitalizált

dokumentum esetében a megfelelően beszédes fajlnevek, amelyek segítik későbbi azonosí-

tást. A másik fontos vonása, hogy a hipertext hivatkozások nagyon széleskörű beágyazását

teszi lehetővé.

A megőrzési metaadatok a források és a forrásokat alkotó digi-

tális fájlok történetére vonatkozó adatokat írnak le, és a digitális

objektumok hosszú távú megőrzéséhez és menedzseléséhez szolgál-

tatnak információt:

118



szaki tájékoztatás, 56. évf. 1. sz .(2009) 12. 119



szaki tájékoztatás, 56. évf. 1. sz. (2009) 12. 120



szaki tájékoztatás, 56. évf. 1. sz. (2009) 13


101

használathoz szükséges technológia dokumentálása

állományformátumok állandó migrációjának dokumen-

tálása

jogkezelés

elégséges paraméterek dokumentálása a későbbi újra-

felhasználáshoz.

8.3.4 A metaadatok szerepe a digitális tartalomkezelésben

A metaadatok típusai más-más feladatokat látnak el, attól függően kell tehát választani,

hogy milyen feladatot kívánunk ellátni vele. A metaadatokról általában elmondható, hogy

nagyon sok plusz információval szolgálhatnak egy-egy dokumentumnál, tehát a könyvtári

munka szerves részévé kell, hogy váljon.

A metaadatok szerepe a digitális tartalomkezelésben kiemelt fontosságú, és új távlato-

kat nyit az információ mélységének feldolgozásában. Napjaink megoldatlan problémája,

hogy az internet nyilvános részéről nincsen archívumunk, tartalmának jelentős része nem

feltárt. A metaadatok szolgálhatnak a probléma megoldásának egyik lehetséges alternatívá-

jaként. Már manapság is léteznek metakeresők, amelyek túlmutatnak a hagyományos

kulcsszavas és linkeken végigpásztázó keresőmotorokon, és mélyebb tartalmi összefüggé-

seket tárnak fel.

A metakeresők két nagy csoportját különböztethetjük meg, az egyik a horizontális,

amely a legnépszerűbb keresőket használjam míg a vertikális specializált, azaz egy adott

területen tárja fel a webet. A metakereső informatikai értelemben egy olyan keresőmotor,

amely továbbküldi a felhasználó kérését több más keresőnek vagy adatbázisnak, és az

azokból visszakapott találatokat összegzi.

A könyvtárak időben felismerték a metaadatok jelentőségét, és a megfelelő szabványok

használata következtében pontos és nyelvi korlátok nélküli információt szolgáltatnak ezzel

állományukról, amellyel hosszú távra megszilárdították helyüket e hálózatosult világban.

8.4 ÖSSZEFOGLALÁS

A metaadatok szerepe az elektronikus információhordozók esetében a feltárás és a visz-

szakeresés szempontjából bír a legnagyobb jelentőséggel, hiszen egyre nagyobb szükség

van a hasznos információk megtalálására a rendelkezésre álló információtömegből. A kéz-

zel készített metaadat biztosítja a tartalom állandóságát és következetességét. Olyan infor-

mációkat hordoz az adott állományról, legyen az kép, szöveg, videó stb., amely sokkal

mélyebb, teljesebb feltárást tesz lehetővé, elősegítve ezzel az alapos és részletes feltárást

is. A metaadatok lesznek a jövő könyvtárának építőkövei, hálózatos világunkban a besoro-

lás és a formai feltárás alapjai.

A leíró, az adminisztrációs, a szerkezeti és a megőrzési metaadatok mindegyike jelentős

szerepet tölt majd be a jövőben, elsősorban a digitális és az elektronikus könyvtárak mun-

káját segítve.

A tudományok többféle szempontból csoportosítják a metaadatokat, ezért is létezik

többféle besorolás, a terminológia ilyen szempontból még nem egységes, azonban minél

több digitálisan tárolt dokumentum áll rendelkezésünkre, annál inkább szükséges lesz egy

általánosan elfogadott besorolás.


102

A digitális tartalomkezelés nem valósulhat meg a metaadatok nélkül, hiszen a számító-

gépes fájlok más sajátosságokkal rendelkeznek, mint hagyományos társaik, ám a megőrzés

szempontjából ugyanolyan fontosak.


1. Értelmezze a metaadat fogalmát, és foglalja össze néhány mondatban a je-

lentőségét!

2. Soroljon fel legalább három metaadat-szabványt!

3. Mutassa be a Dublin Core szabvány legfontosabb adatelemeit!

4. Mutassa be a legfontosabb metaadat típusokat!

5. Mi a véleménye a DRM technológiáról?


103

9. TUDÁSPORTÁL ÉS KÖNYVTÁRI PORTÁL JELLEMZŐI

9.1 CÉLKITŰZÉS

A lecke során a hallgató megismerkedik a tudásportálok fogalmával, típusaival és a a

terminológiai eltérésekkel. Képes lesz egy lehetséges besorolási rendszer alapján meghatá-

rozni a különféle portálok legfőbb jellemzőit, és megismerkedik néhány létező gyakorlat-

tal.

9.2 TARTALOM

A portálok kialakulása, a webportál fogalma

A portáltípusok jellemzői

A tudásportál fogalma

A könyvtári portálok típusai

Egyszerű portál

Jól integrált portál

Teljes portál

A tudásportál ismérvei

9.3 A TUDÁSPORTÁL ÉS TÍPUSAI

9.3.1 A portálok kialakulása, a webportál fogalma

Az elmúlt néhány évtizedben az informatika forradalmi fejlődése az információk ko-

rábban elképzelhetetlen mennyiségét tette elérhetővé. Az információbőséget ma már egyre

inkább információs túlterhelésnek érezzük, amelyben a szükséges információk már nem

hiányoznak, hanem megtalálásuk során ütközünk akadályokba, amikor az információ-

rengetegből megpróbáljuk a relevánsat kinyerni. Az információszolgáltatás során tehát új

akadályokkal kell szembenéznünk, amelyek mind a szervezeti, mind a személyi informá-

ció-felhasználásban új módszerek és eszközök kidolgázását követelik meg a releváns in-

formációkhoz és szolgáltatásaikhoz történő hozzáférés tekintetében. Ezen eszközök közé

tartoznak a web portálok is. Az információ megtalálásában a valódi probléma abban rejlik,

hogy az információk számos különböző formában (szöveges dokumentumok; egyedi in-

formatikai rendszerek állományai, adatbázisai; web-lapok; elektronikus levelek; kép- és

hangállományok stb.) formájában állnak rendelkezésre, elérésük így különböző módszerek

és eszközök által (általános célú és feladat-orientált alkalmazások, web böngészők, levele-

ző programok stb.) lehetséges és ezek hatalmas, sokszor redundáns voltából következően a

számunkra, és a könyvtári környezetben az olvasó keresőkérdésére releváns információk

megkeresése időigényes, bonyolult – esetenként szinte lehetetlen – feladat, ami gyakran

különböző rendszerek átvizsgálását és széleskörű információkeresési gyakorlatot igényel.

A keresőszolgáltatások fejlődése során lehetővé váltak a tematikus csoportosítások (ka-

tegóriák) szerinti és a szakterület specifikus keresések is. A következő nagy lépés a fel-

használók megnyerése érdekében a személyre szabhatóság volt. Ennek elsődleges célja,

hogy a felhasználók saját igényeikre szabhassák a keresőket, illetve közvetlenül a számuk-

ra lényeges információkhoz jussanak hozzá a számukra megfelelő formában. Az első meg-


104

oldások közé a ‘My Yahoo’ és ‘My Excite’ személyre szabható tartalommal kibővített

kereső szolgáltatások tartoztak. Napjainkban hasonló elvre épül a Google személyre szab-

ható szolgáltatása az iGoogle. A személyre szabhatóság különböző összetevőkben nyilvá-

nulhat meg, melyek elsősorban a következőek lehetnek:

− a navigáció személyre szabása (könyvjelzők, kedvenc helyek kezelése);

− a tartalom személyre szabása (a megjelenítendő információk kiválaszthatósága);

− a megjelenés személyre szabása (elrendezés, formátum, színek, méretek beállítha-

tósága). 121

A személyre szabhatóság megvalósítható egyes felhasználói szerepekhez előre kialakí-

tott módon, a felhasználó által állíthatóan, valamint a rendszer által – a felhasználói tevé-

kenység alapján – dinamikusan. 122

A személyre szabhatóságot követték a speciális szolgáltatások, azaz az információ- és

funkcionális szolgáltatások köre. Az információszolgáltatások általában közérdekű témák-

kal jelentkeztek, azaz dátum és időpont, időjárási helyzet, sporteredmények, tőzsdei infor-

mációk, hírek és internetes naplók (blogok) megjelenítésével. A funkcionális szolgáltatá-

sok körébe tartozik az elektronikus levelezési, hírcsoport, valós idejű társalgás (chat),

útvonalkereső, video-megosztó szolgáltatások, fordítóprogramok, a közösségi kapcsolattar-

tó oldalak, megosztott dokumentumok. A speciális szolgáltatások egy részét maga a portált

üzemeltető szervezet biztosítja, köztük például ingyenes levelezési szolgáltatással, más

részüket pedig más szolgáltatók információinak, vagy szolgáltatásainak átvételével és a

saját környezetbe történő beillesztésével bocsátja rendelkezésre.

Az információ- és funkcionális szolgáltatások nyomán nevezték az 1990-es évek végén

az ‘internet portál’ és ‘web portál’-oknak ezen lehetőségeket. A web portál fogalmára az

idők során számos meghatározás született:

„A web portálok gyakran a World Wide Web-en megtalálható információk elérési pont-

jaként funkcionálnak. A portálok a különböző forrásokból származó információkat egysé-

ges módon jelenítik meg. A web portálok a kereső szolgáltatások mellett más szolgáltatá-

sokat is nyújtanak, mint elektronikus levelezés, hírek, tőzsdei információk, szórakoztatás

stb.”123

A Webopedia szerint a web portál „Web hely, vagy szolgáltatás, amelyik erőforrások és

szolgáltatások, például elektronikus levelezés, fórumok, kereső gépek és online vásárlási

lehetőségek széles körét nyújtja. Az első web portálok a Web-hez elérést biztosító online

szolgáltatások voltak, mint az AOL, napjainkra azonban a hagyományos kereső gépek a

nagyobb látogató közönség odacsábítása és lekötése érdekében már átalakultak web por-

tálokká.”124

A web portál fogalma – a portál kifejezés további értelmezései egyikeként – az ezred-

forduló környékén már az angol értelmező szótárakban is megjelent a következő formában:

121

MUNK Sándor – MOLNÁR Mihály : Web portálok típusai, jellemzői. Hadmérnök, 4. évf. 1. sz. 2009. 122

WINKLER, Ramona: Portals – The All-In-One Web Supersites: Features, Functions, Definitions,

Taxonomy. – SAP Design Guild, Edition 3, 2001. idézi MUNK Sándor – MOLNÁR Mihály: Web portálok tí-

pusai, jellemzői. Hadmérnök, 4. évf. 1. sz. 2009. 123

Wikipedia 124

Webopedia: Online Dictionary for Computer and Internet Terms. – Jupitermedia Corporation, 2008.

[www.webopedia.com, 2010.06.01]


105

„Más web-helyekhez belépési pontnak tekintett web-hely, amely gyakran maga egy ke-

resőgép, vagy hozzáférést biztosít egy kereső géphez”.125

Ezen definíciók fúziójaként a következőképpen foglalhatjuk össze a fogalmat:

„A web portál egy web böngésző segítségével elérhető informá-

ciós rendszer, amely egyetlen pontból, integrált módon, személyre

szabható, rugalmas elérési lehetőséget biztosít a portál felhasználói

számára fontos információkhoz és szolgáltatásokhoz.”126

A portálok csoportosítása során jelentős eltérések mutatkoznak például a megcélzott

felhasználói kör és az alapvető rendeltetést illetően. A keresőszolgáltatásokból kinőtt por-

tálok gyakorlatilag korlátozások nélkül kínálják szolgáltatásaikat és elsődleges üzleti cél-

juk a hirdetési bevételek növelése érdekében a minél nagyobb felhasználói kör kialakítása

és minél hosszabb ideig történő magához kötése.

A szervezeti portálok felhasználói köre ezzel szemben kezdetben alapvetően a szervezet

tagjaira, munkatársaira korlátozódott és rendeltetése egyértelműen a szervezeti informáci-

ók hatékony elérhetőségének, ennek révén pedig az alaprendeltetést megvalósító szervezeti

folyamatok eredményességének és hatékonyságának a támogatása volt.

Ezen lehetőségek a technikai fejlődés következtében tovább bővültek és számos egyéb

speciális funkciót ellátó alkalmazások nőttek ki belőlük.

A webes kereső szolgáltatások fejlődése adta az alapot egy új technológia, az Internet-

technológiára épülő szervezeti portálok megjelenéséhez. A szervezeti portál egy olyan –

általában a szervezeti intraneten elérhető – szolgáltatás, amely egy közös, személyre (mun-

kakörre, beosztásra) szabott belépési, hozzáférési pontot biztosít mindazon szervezeti in-

formációk eléréséhez, cseréjéhez, megosztásához, amelyek az adott személy feladatai vég-

rehajtásához szükségesek. A szervezeti portálok által biztosított szolgáltatások köre az idők

során folyamatosan bővült, az információk elérhetősége mellett kiterjedt például az infor-

mációs funkciók, illetve az együttműködő személyek egységes elérhetőségére is.

A portálok, a portál-technológia az idők során az élet számos területén megjelent és tett

szert jelentős szerepre. A kereső szolgáltatások és a szervezeti portálok mellett ezek közé

sorolhatóak a különböző közigazgatási – kormányzati és regionális – portálok, vagy egyes

nyilvános szakterületi, pl. sport, zene, ingatlanközvetítő stb. portálok.

9.3.2 Portáltípusok és jellemzőik

A portálok osztályozására többféle kategóriatípust hoztak létre, hiszen számos különbö-

ző szempont szerint lehet őket csoportosítani. A legjellemzőbb a felhasználói kör kiterje-

désével, illetve a portálok által nyújtott funkciócsoportokkal kapcsolatos. A felhasználói

kör szerinti osztályozás két alapvető csoportját egyes irodalmakban:

− a nyilvános és a

− szervezeti portálok képezik a besorolás alapját.

125

HONG Tuan Kiet Vo: Engineering Corporate Portals. Dissertation. – Der Fakultät für

Wirtschaftswissenschaften der Universität Karlsruhe, 2007.

[www.dkms.com/papers/eipdef.pdf, 2010.06.01.] 126

MUNK Sándor – MOLNÁR Mihály: Web portálok típusai, jellemzői. Hadmérnök, 4. évf. 1. sz. 2009.


106

Egy másik, ennél pontosabb megfogalmazás szerint nyilvános és zárt felhasználói körű

portálokat különböztethetünk meg, hiszen a szervezeti portálok között is lehetnek – az

ügyfelek számára nyitott – nyilvános hozzáférésűek. A hozzáférés nyilvánossága és zártsá-

ga megvalósulhat a portál-rendszert szolgáltató hálózat nyitottsága vagy zártsága függvé-

nyében, valamint a belépés során érvényesített (pl. azonosító-jelszó alapú) hozzáférés-

korlátozás alapján.

A nyilvános portálok tovább csoportosíthatóak – már nem a lehetséges, hanem – a tarta-

lomban és más szolgáltatásokban elsődlegesen érdekelt felhasználói kör szerint. Eszerint

beszélhetünk többek között globális, nemzeti/kormányzati, regionális, települési stb. por-

tálokról. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a felsorolt típusok nyilvános változatai mel-

lett lehetnek (sok esetben vannak is) zárt körben hozzáférhető változatok vagy részek is.

A portálok által nyújtott funkciócsoportok szerinti osztályozás alapvetően a szervezeti

portálok esetében került alkalmazásra. Az osztályozás két alapvető csoportját:

− az információ-szolgáltató (döntéstámogató)

− és az együttes tevékenységet támogató (kollaboratív) portálok képezik.

A szakirodalmak által tárgyalt legrészletesebb osztályozás nyolc típust különböztet

meg:

– döntéstámogatás,

– tartalomkezelés,

– együttműködés-támogatás,

– döntéstámogatás+tartalomkezelés,

– kibővített együttműködés-támogatás

– strukturált információkezelés

– strukturált tudáskezelés,

– átfogó tudáskezelés.

Az információ tartalma és kiterjedése szerint megkülönböztethetőek a gyakorlatilag

bármely felhasználó számára érdekes információk széles körét nyújtó ún. horizontális por-

tálok (pld. Google, Yahoo, MSN), valamint egy speciális szakterület szakemberei számára

speciális információkört biztosító vertikális portálok (pl. pénzügyi, sport, zene stb. portál-

ok.127

)

Az integráció szintje szerint megkülönböztethetőek tartalom-, alkalmazás- és folyamat-

portálok. A tartalom-portálok az integrációt a megjelenítés szintjén biztosítják, egységes

formában rendelkezésre bocsájtva a saját és más web-tartalmakat. Az alkalmazás-portálok

alkalmazás-szintű integráció után, szervezeti informatikai rendszerekhez hozzáférve nyúj-

tanak információkat. Végül a folyamat-portálok az előzőek mellett rendelkezésre bocsátják

a háttérben lévő rendszerek, alkalmazások funkcióit is.128

Az első nyilvános portálok értelemszerűen a weblapokon rendelkezésre álló informáci-

ók elérését segítették, amelyek az úgynevezett nem strukturált információk tartoznak.

127


Wirtschaftswissenschaften der Universität Karlsruhe, 2007. 17. 128


Wirtschaftswissenschaften der Universität Karlsruhe, 2007. 18.


107

Strukturált információk alatt azon információkat értjük, ame-

lyek elemi információkból épülnek fel meghatározott rendben.

Ilyenek mindenekelőtt a szűkebb értelemben vett adatszerű (nume-

rikus, logikai, karaktersorozat, dátum-idő stb.), adatbázisokban tá-

rolt, vagy formatizált üzenetekben hordozott információk.

Ezekkel szemben a nem strukturált információk közé soroljuk

általában a kötetlen szöveges, illetve a multimédia jellegű informá-

ciókat (álló és mozgóképek, hangok).129

A nem strukturált információk általában csak egységes egészként érhetőek el, míg a

strukturált információkból a szükséges részek leválogathatóak. A nem strukturált informá-

ciók keresése elsősorban megnevezésük, a hozzájuk fűzött leíró adatok (metaadat, kulcs-

szavak), vagy szöveges információk esetében a bennük előforduló karaktersorozatok segít-

ségével lehetséges.

Ezzel szemben a strukturált információk keresése, leválogatása az őket alkotó elemi

adatokra vonatkozó feltételek, speciális lekérdező nyelvek segítségével valósítható meg.

A tartalomkezelés (content management) az információkhoz történő hozzáférés funkci-

ói kiterjesztésének is tekinthető, elsősorban a nem strukturált információkhoz kapcsolódó-

an használt fogalom: a digitális információk teljes életciklusának tevékenységeit létreho-

zást, szerkesztést, közreadást, átalakítást, archiválást és visszakeresést – támogató

eljárások, módszerek összessége.

„A szervezeti tartalomkezelés a szervezeti folyamatokhoz kap-

csolódó tartalmak és dokumentumok megszerzése, kezelése, tárolá-

sa, megőrzése és rendelkezésre bocsátása során alkalmazott techno-

lógiák összessége. A szervezeti tartalomkezelés eszközei és stra-

tégiái lehetővé teszik egy szervezet nem strukturált információinak

kezelését, bárhol is legyenek azok.”130

A tartalomkezelés különböző feladatkörök (szerepek) megvalósítását támogatja. A

‘szerző/kidolgozó’ feladata a tartalom és az azt hordozó dokumentum létrehozása. A ‘szer-

kesztő’ feladata a nyers tartalom véglegesítése, stilizálása. A ‘kiadványozó’ jogköre a tar-

talom felhasználásra történő közreadása. Az ‘adminisztrátor’ feladata a különböző feladat-

és jogkörök kiosztása, beállítása, módosítása. Végül a ‘felhasználó’ az, aki tevékenységé-

ben hasznosítja a közreadott tartalmat. A tartalomkezelés alapvető jellemzője, hogy általá-

ban biztosítani kell a különböző verziók kezelését (tárolását, összevetését, visszaállítását)

is.

Az együttműködés-támogatás (collaboration support) feladatai már a tartalomkezelés

során is felmerülnek, hiszen a különböző dokumentumok elkészítése jellemzően több, kü-

lönböző funkciókat megvalósító munkatárs együttműködését igényli. E feladatcsoport

alapját az a tény képezi, hogy a portálok feladata ma már nem csak a tevékenységhez szük-

séges információk, hanem az ahhoz szükséges ‘együttműködő’ partnerek elérhetőségének

129

MUNK Sándor – MOLNÁR Mihály: Web portálok típusai, jellemzői. Hadmérnök, 4. évf. 1. sz. 2009. 130

What is ECM? – Association of Information and Image Management.

URL: www.aiim.org/ResourceCenter/AboutECM.aspx [2010.06.05.]


108

biztosítása. Az együttműködés formája, eszköze lehet ‘párbeszéd’, a tevékenység tárgyá-

nak átadása, illetve a közös tevékenység ugyanazon a tárgyon.

Az alkalmazás-integráció révén több szolgáltatás egymásra épülésével, többféle feladat

integrációjával a szervezeti tevékenységet támogató önálló, jellemzően heterogén rendsze-

rek, alkalmazások funkciói a portálon keresztül, egységes megjelenésben válnak elérhetővé.

A megoldás alapját a portál-rendszer és az egyes alkalmazások közötti kapcsolatot

megvalósító csatoló összetevők képezik.

Napjaink portáljai már interaktívak, azaz együttműködő felek közötti párbeszéd, infor-

mációcsere számos lehetőségét biztosítják. Ezek közé tartozhatnak például a webkettes

alkalmazások nagy része, elektronikus levelezés, valósidejű párbeszéd (chat), azonnali

üzenetküldés, konferencia-szolgáltatások, levelező fórumok, blogok közösségi hálózatok

vagy virtuális környezetek.

A portál-szolgáltatások között egyre növekvő szerepet töltenek be az úgynevezett mun-

kafolyamat (workflow) funkciók is. Ezek lehetővé teszik munkafolyamatok speciális leíró

nyelven történő definiálását, majd ennek alapján a munkafolyamatot alkotó elemi tevé-

kenységek emberi végrehajtásra történő kiosztását, vagy szoftver úton történő megvalósí-

tását.

A portálok egyre elterjedtebbé válnak a könyvtári munkafolyamatokban is, hiszen a

szolgáltató terek egyik fő komponensei lesznek, éppen személyre szabhatóságuk, speciális

szolgáltatásaik és nagyfokú rugalmasságuknak köszönhetően.

9.3.3 A tudásportál fogalma

A tudásportál fogalma meglehetősen összetett, ugyanis több rendszer jellemzőit integ-

rálja.

A tudásportál a könyvtári portál, a digitális tárház és az

e-learning rendszerek integrációja során jött létre.

A definíció további magyarázatot igényel, ugyanis három komplex fogalmat is magá-

ban foglal.

A digitális tárház, repozitórium fogalmának ismertetése már egy korábbi anyagrészben

megtörtént. Az e-learning rendszerek alatt olyan egyfelől tanulástámogató keretrendszert,

másrészt egy új tanulási formát, metódust értünk.

A könyvtári portál fogalmát úgy határozhatjuk meg, hogy a di-

gitális könyvtári integráció csúcspontja.131

A portál fogalmát összetett és sokrétű alkalmazása következtében nehéz pontosan

meghatározni, inkább csak körülírni lehet. Eredetileg internetes kiindulópontot jelent (erre

utal az elnevezés is), ahol az ember friss információkhoz juthat, szolgáltatásokat vehet

igénybe és eljuthat különböző helyekre. Másrészt a portálok ma már nem feltétlenül a bön-

gészés kezdetét jelentik, ezen oldalakon a felhasználók számos plusz szolgáltatást érhetnek

el, ugyanis a mai modern portálok széleskörű integrált szolgáltatásokat nyújtanak.

131 Czeglédi lászló: Hatékony oktatástámogatás könyvtári portál által menedzselt környezetben: Az

EKLEKTIKA projekt tervezésének háttere az egri Eszterházy Károly Főiskolán. Tudományos és Műszaki

Tájékoztatás. 56. évfolyam (2009) 1. szám

URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5041&issue_id=500


109

A portál kifejezést az informatikában az 1990-es évek elején kezdték használni a World

Wide Web egyre bővülő információtartalmában történő eligazodást, keresést biztosító

szolgáltatásokhoz kapcsolódóan. Az első ilyen honlapok egy-egy adott témakörrel, közös-

séggel kapcsolatos információkat gyűjtöttek egy helyre, maguk új információkat nem nyúj-

tottak, csak hivatkozásokat adtak az egyes forrásokhoz, úgy is felfoghatjuk őket, mint egy

tematikus linkgyűjteményt. Emellett hamarosan megjelentek a kulcsszavas keresőkérdé-

sekre épülő keresőszolgáltatások is (Altavista, Excite stb.).

Az a jó portál, melyen minél több és sokrétűbb információ helyben megtalálható, s a

különböző témákkal, területekkel kapcsolatos valóban releváns, friss és átfogó linkek össze

vannak gyűjtve. Ez egyre nagyobb jelentőséget kap, ugyanis az internet növekedése az ott

található információhalmaz bővülése mellett a felesleges, elavult, redundáns vagy egysze-

rűen rossz információk szaporodásával, sokszorozódásával is jár. A könyvtári portál fo-

galmának egy általános meghatározását ismertetem, ugyanis a könyvtártípusonként eltérő

igényekkel találkozhatunk. A portál meghatározása sokrétű, ugyanis az egyszerű statikus

honlapokon linkek által elérhető könyvtári adatbázisok és alapinformációk mellett (integ-

rált könyvtári rendszerek), az összetett integrált szolgáltatásokon keresztül nagyon széles a

választék.

9.3.4 Az egyszerű portál

A könyvtári portáloknak Czeglédi László132

felosztása szerint három típusát különíthet-

jük el: egyszerű, jól integrált és teljes portál. Az internet a tér- és időkorlátok megszünteté-

sével nemcsak kibővítette a könyvtári szolgáltatások körét, hanem az olvasók attitűdjét is

megváltoztatni látszik a könyvtárak naprakészségét és elérésének módját illetően. Napjaink

könyvtára legfontosabb feladatainak egyikét, a tájékoztatást már nem csak nyitvatartási

időben tudja ellátni, hanem ezen túlmenően a nap minden percében.

Az egyszerű portálok fogalomkörét jól mintázza egy egyszerű könyvtári honlap, amely

napjainkban már elsődleges információforrásnak minősül az olvasók számára, ha tájéko-

zódni akarnak például a könyvtár gyűjtőköréről, nyitva tartásáról, elérhetőségéről. Egy

ilyen honlap kapcsolódási pontot nyújt a tájékoztatás/tájékozódás egyik fő eszközéhez, az

online katalógushoz, amely az integrált könyvtári rendszeren keresztül az állományról ad

felvilágosítást. Emellett tartalmazhat linkeket más könyvtárak oldalához, katalógusához,

hálózati vagy más teljes szövegű adatbázishoz.

Nagyon lényeges eleme a portálok jellemzésének, hogy az integráció milyen mértékű,

illetve milyen mélységben valósították meg.

Az egyszerű portálok jellemzője, hogy könyvtár OPAC-ja, azaz

online nyilvános katalógusa, a könyvtárközi kölcsönzés rendszere

és az elektronikus szolgáltatások függetlenek, a felhasználók szá-

mára külön is elérhetők, mindazonáltal részben integráltak is egy

weblap vagy egyéb webes felület által.

132

Czeglédi László: Hatékony oktatástámogatás könyvtári portál által menedzselt környezetben: Az


Tájékoztatás. 56. évfolyam (2009) 1. szám 5.



110

9.3.5 A jól integrált portál

A webkettes szolgáltatások a felhasználók autonómiáját igyekeznek növelni azáltal,

hogy egyre több olyan szolgáltatást nyújtanak, ahol az egyéni igények érvényesülnek, így a

személyre szabhatóság lehetősége a különböző opciók közötti választás bevezetésével

valósul meg. A megváltozott igényekkel a könyvtáraknak is számolnia kell, ha versenyké-

pesek akarnak maradni a 21. század hálózatos rendszerében.

Az integrációnak, azaz a különböző szolgáltatások egymásba ágyazásának egy maga-

sabb fokát jelentik az ún. jól integrált portálok. Az ilyen rendszerek már nemcsak egy ha-

gyományos honlap keretei között működnek, hanem fejlettebb tartalomkezelő rendszer,

programozási nyelv és multimédiás szerzői rendszerek képezik alapját.

A jól integrált könyvtári portált egy olyan átfogó felhasználói in-

terfészként foghatjuk fel, amely több, eddig külön-külön működő

alkalmazást egyetlen, személyre szabható felhasználói felületen, a

digitális tárház szolgáltatásait integrálva valósítja meg.

Az internetes szolgáltatások egy magasabb szintjét képviselik ezáltal az integrált kere-

sőeszközök, az egypontos, azaz SSO, Single Sign-On bejelentkező rendszerek, a személyre

szabható webes keresőlapok (iGoogle). Az új lehetőségek hatására a felhasználók körében

a népszerűség növekedése egyre inkább tapasztalható, amelyet a látogatottsági statisztikák

és különböző felmérések is jól tükröznek.

9.3.6 A teljes portál

A teljes portál elsősorban nem a személyre szabhatóságra helyezi a hangsúlyt, hanem

egy olyan stratégia részeként működik, amely rendszerbe foglalja a különböző szolgáltatá-

sokat, és fő célja a felhasználói szükségletekkel való találkozást célozza meg hálózati kör-

nyezetben.

A teljes portál legfőbb jellemzője a modularitás, amely lehetővé

teszi, hogy a szolgáltatások egymástól leválasztottak legyenek, és

egy külön adatbázisban tárolja az adatokat, vagyis a mögöttes tar-

talom és az elkülönítés külön legyen választva.

A leválaszthatóságnak azért is van nagy jelentősége, mert csökken az adatvesztés lehe-

tősége, illetve a design és a tartalom különválasztása már weboldalak alapelvei között is

szerepelt. A teljes portál fejlesztése nem elsősorban könyvtári feladat, hiszen a szolgáltatá-

sok széles köre miatt ez gyakran túlmutat az intézményi megvalósítás keretein, ezért a más

fejlesztőkkel való együttműködés sok esetben szükséges.

Ezen portálok mind alkalmazásaik sokrétűségében, mind az integráció fokában és mód-

jában sokkal fejlettebbnek és magasabb szintűnek tekinthetők a korábban említetteknél.

Azonban fontos hangsúlyozni, hogy nem minden könyvtári intézménynek van szüksége

ilyen összetett rendszerre, mindig az adott igények figyelembe vételével kell a rendszereket

megalkotni és kidolgozni.

9.3.7 A tudásportál ismérvei

A tudásportálok iránti igény és az első fejlesztések elsőként a tudományos életben és a

felsőoktatásban jelentek meg, ugyanis eme színtereken merült fel az olyan speciális és


111

összetett szolgáltatások szükségessége, amelyet az ilyen rendszerek ki tudnak szolgálni. A

felsőoktatásban ugyanis a könyvtári portál elválaszthatatlan a tudásmenedzsment-

portáloktól, és rendelkezik az általános portál fogalmának minden ismérvével.

Olyan technológia, amely egy belépési pontról személyre szabha-

tó információk keresését biztosítja különböző, saját és távoli forrá-

sokban, weboldalakban és indexekben.

Az olvasók egy felületen bejelentkeznek és elérhetővé válik számukra számos szolgál-

tatás egy helyen, mint például a könyvtári források, az integrált katalógus,illetve ezek

használata is lehetővé válik. A Google megvalósított egy hasonló szolgáltatást, azzal a

különbséggel, hogy nem könyvtári igényeket szolgál ki, de egyetlen felhasználói account

(fiók) létrehozásával képeket töltehetünk fel, oszthatunk meg, levelezhetünk, cseveghe-

tünk, kérdőívet szerkeszthetünk, táblázatot, szöveges dokumentumot készíthetünk, saját

naptárt hozhatunk létre és oszthatjuk meg másokkal.

A felhasználók által használt felület tervezése során meg kell valósítani a különféle

képzésmenedzsment-rendszerek, azaz e-learning eszköz és technológia beágyazását és a

szolgáltatások elérhetősége érdekében az átjárhatóságot a rendszerek között. Az e-learning

eszközöket három nagy csoportba133

sorolhatók:

− virtuális kommunikációs eszközök (email, levelezőlista, RSS hírcsoportok)

− integrált tanulási környezetek (tudásportálok)

− web alapú tananyagok.

Az e-learning fontosságát nem lehet eleget hangsúlyozni, és egyre nagyobb teret nyer

az e-learning könyvtári rendszerek és portálok kidolgozásának fontossága, mint a tudáspor-

tálok egyik alapja. Czeglédi László fogalmazza meg, hogy „a modern technológiai megol-

dásoknak arra kell irányulniuk, hogy a tanulás és a kutatás támogatásának szempontjai

figyelembe véve, megtalálják a könyvári portálok és az e-learning képzésmenedzsment-

rendszerek közös pontjait, fejlesztésük előremutató irányát.”134

9.1 ÖSSZEFOGLALÁS

A tudásportálok fő feladata, mint az oktatás virtuális környezete a tanulás, könyvtári

támogatása, amely elsősorban a virtuális tanulási környezetek fejlesztésében rejlik. Ennek

egy meghatározó részét képezik az elektronikus tanulást támogató e-learning könyvtárak

és könyvtári portálok. A portálok szerepe tehát a jövő oktatásában és a tanulás-tanítás fo-

lyamatában nagy szerepet tölt be, és mint láthatjuk az egyszerű és a jól integrált portálok

példáján népszerűségük is jelentős. A technológia önmagában azonban kevés, kell mögötte

olyan szakmai „személyzetnek” lenni, aki a tartalmak megalkotásán túlmenően képesek

ennek részévé válni, és a technológiát hatékonyan menedzselni.

133



Tájékoztatás. 56. évfolyam (2009) 1. szám.

URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5041&issue_id=500 [letöltve 2010. május 5.] 134



Tájékoztatás. 56. évfolyam (2009) 1. szám.




112


1. Melyek a portálok legfontosabb jellemzői?

2. Mutassa be a könyvtári portált!

3. Sorolja fel a portáltípusokat és röviden jellemezze ezeket!

4. Mi jellemzi a tudásportálokat?

5. Ismertesse az e-learning eszközök három nagy csoportját?


113

10. E-LEARNING KÖNYVTÁRI RENDSZEREK

10.1 CÉLKITŰZÉS

Az e-learning, mint az információs társadalom tanulási formája, megköveteli a könyvtá-

rak együttműködését is. A lecke során ennek terminológiai vonatkozásait, a lehetséges

megvalósítási lépéseket és a jelenlegi magyarországi helyzetet is vázoljuk. A lecke végére

a hallgató képes lesz különbséget tenni a témában használatos különféle fogalmak között,

és világossá válnak számára az e-learning könyvtár megvalósíthatóságának stratégiai lépé-

sei.

10.2 TARTALOM

Az e-learning fogalma és fejlődése

A jelenlegi helyzet Magyarországon

Az e-learning könyvtár

Az e-learning könyvtár fogalma

Megvalósítási lehetőségei és problémái

10.3 E-LEARNING KÖNYVTÁRI RENDSZEREK

10.3.1 Az e-learning fogalma és fejlődése

Az e-learning könyvtári vonatkozásai előtt meg kell határoznunk, hogy mit is értünk e-

learning és rendszerei alatt.

Az e-learning olyan számítógépes hálózaton elérhető nyitott –

tér- és időkorlátoktól független – képzési forma, amely a tanítási-

tanulási folyamatot megszervezve hatékony, optimális ismeretát-

adási, tanulási módszerek birtokában a tananyagot és a hallgatói

forrásokat, a tutor-hallgató kommunikációt valamint a számítógé-

pes interaktív oktatószoftvert, egységes keretrendszerbe foglalva, a

hallgató számára hozzáférhetővé teszi.135

E-learningnek nevezhető minden olyan tanítási és tanulási forma, amikor a tananyag

feldolgozásához, bemutatásához; a szemléltetéshez vagy akár a kommunikációhoz digitális

médiumokat (például DVD, CD-ROM, Internet) használunk. Az e-learning szinonimája-

ként az online-tanulás, távtanulás, számítógéppel támogatott tanulás (Computer Based

Training), multimédia alapú tanulás stb. kifejezések is használatosak. Az e-learning egyik

magyar megnevezése az e-tanulás, de értelmezhető e-tanításként is.

Az e-learning gyakorlati alkalmazása mindig magában foglalja valamilyen keretrend-

szer meglétét is, amely a tanulást szabályozza, rendszerezi, felületet biztosít neki, és lehe-

tővé teszi a tutor-hallgató kommunikációt. Két nagy fajtáját különítjük el az ilyen rendsze-

reknek:

135

FORGÓ Sándor: Az e-learning fogalma. In: HUTTER Ottó – MAGYAR Gábor – MLINARICS József:

E-LEARNING 2005 (e-learning kézikönyv), Műszaki könyvkiadó, 2005. 14.

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=E-tan%C3%ADt%C3%A1s&action=edit&redlink=1


114

LMS Learning Management System

Képzés menedzsment rendszer vagy másképpen keretrendszer. Olyan web alapú rend-

szerek, melyekkel a tananyagok, segédanyagok, és bármilyen az oktatáshoz köthető „ob-

jektum” rendszerezésre, tárolásra kerülhet. Objektum alatt érthetünk többek között kurzu-

sokat, tanköröket, teszteket, kérdőíveket, naptárbejegyzéseket, jegyzeteket stb.

LCMS Learning Content Management System

Tartalom (tananyag) menedzsment rendszer.

A webes alkalmazások fejlődősével az e-learning rendszerek is egyre inkább integrá-

lódnak azon eszközökkel, amely a közös tartalommegosztást és létrehozást teszik lehetővé,

éppen ezért megszületett az e-learning 2.0:

Az e-learning 2.0 hallgató-központú irregulárisan szerveződő

tanulási forma, mely a hallgató autonómiáján és spontán tudáscse-

rén alapulva, már nem hierarchikus, hanem sokirányú, decentrali-

zált és sokcsatornás, a kollaboratív tanulásra ösztönözve kibonta-

koztatja a hallgatói kreativitást.136

51. kép Tanár 2.0

136

FORGÓ Sándor: Az új média és az elektronikus tanulás. In: Új Pedagógiai Szemle, 2008. 8–9. 91–97.


115

Az e-learning definíció bírálata elsősorban abból fakad, hogy a hagyományos pedagó-

giai értékeket illetően különösen hangsúlyos pontokat érint, amelyek szerint újragondolan-

dó „a tanítási – tanulási folyamat” megszervezésének kérdésköre, a tananyag egységes

keretrendszerbe foglalása, valamint a tananyag hallgató számára hozzáférhetővé tétele, ill.

annak kizárólagossága. Mindezen technológiai újítások ellenére azt kell látnunk, hogy a

Web 2.0 elsősorban nem technológiai, hanem szemléletbeli változást jelent.

10.3.2 A jelenlegi helyzet Magyarországon

Az e-learning rendszerek és a könyvtárak társítását sok indok támasztja alá mind fel-

használók, mind a szolgáltatók részéről. A 21. század információs és tudásalapú társa-

dalmában új kompetenciák és jártasságok elsajátítása vált szükségessé, amelyek elsa-

játítását oktatásunk egyik alapdokumentumában, a Nemzeti Alaptantervben (NAT), mind

az Oktatási Informatikai Stratégiában elvárásként fogalmaznak meg. A NAT-ban elvárás-

ként fogalmazódik többek között az információs és kommunikációs kompetencia és a

digitális írástudás. Az egyik kulcsfontosságú elvárás, amelyet az oktatás során el kell

sajátítani az információs társadalom minden polgárának: az információs társadalom

technológiáinak magabiztos és kritikus használata a munka, a kommunikáció és a szabad-

idő terén.

A könyvtári ismeretek, mint az informatika műveltségi terület egyik kiemelt fejlesztési

feladata nagyon sokat tehet ezek fejlesztésében. Az oktatásnak – mint fő színtérnek – ki-

emelt szereplői a pedagógusok, akiknek szintén alkalmazkodnia kell a megváltozott igé-

nyekhez, amelyhez nagyfokú szemléletváltásra is szüksége van. Az új technológiáknak

ugyanis csökkentenie kell a hátrányokat a társadalom tagjai között, ahelyett, hogy növelné.

Különböző tanulmányok (2006. országos informatikai felmérés) arra a tendenciára mu-

tattak rá, miszerint a digitális szakadék a különböző generációk között többek között meg-

lehetősen nagy.

„A tanárok számítógép használata a tanórán” témakör volt a felmérés azon része,

ahol még sok fejlődésre szorulunk. A technikai feltételek köszönhetően a számos pályázat-

nak, szinte már az ország egész területén adottak. „[…] szinte minden iskolában több hor-

dozható számítógép, projektor és vetítővászon áll rendelkezésre, ám sok helyen nem szor-

galmazzák, hogy ezeket az eszközöket a tanárok valóban használatba vegyék, hanem

elzárva őrzik őket a ’nagy’ alkalmakra.”137

Bármilyen meglepő is, már 1999-ben az informatikában kissé járatos tanárok 39%-a

úgy nyilatkozott, hogy órán is használ számítógépet a felkészülés során ez az érték majd-

nem 80% volt. A 2006-os felmérés is ezt igazolja, a kitöltők harmada még ma sem hasz-

nálja az órán a számítógépet.

A lesújtó eredmények egyik fő veszélye, hogy az Oktatási Informatika Stratégia egyik

jelenleg is folyamatban lévő fejlesztése egy digitális tananyagtár létrehozása, amelyben a

tananyag-digitalizálás is központi helyet kapna:

137

Hunya Márta. Országos informatikai felmérés . A pedagógusok válaszainak elemzése. Új Pedagógiai Szem-

le. 2008. 01. pp. 69–100. [elektronikus dokumentum]. URL:

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2008-01-in-Hunya-Orszagos



116

„Feladat a tankönyvek papíralapú megjelenésének kiváltása digitális formában tárolt

tartalmakkal.”138

Az a probléma, ki fogja használni ezen tartalmakat, mikor az IKT kompe-

tenciák sok pedagógusnál még nem érik el a megfelelő szintet.

Éppen ezen okokból nagyon hangsúlyos az e-learning, mint oktatási forma minél széle-

sebb körben való elterjesztése és a megfelelően képzett könyvtárosok szakmai támogatása.

10.3.3 Az e-learning könyvtár

Az e-learning könyvtár fogalmával kapcsolatban számos terminológiai tévedés él. So-

kan szinonimaként használják az elektronikus és digitális könyvtárakkal, pedig korántsem

egyszerűsíthető le ilyen módon a helyzet, és nem ugyanazt jelenti a három fogalom.

Az elektronikus és digitális könyvtár fogalmát már egy korábbi fejezet részletesen tár-

gyalta. Az e-learning könyvtár ezen könyvtárfajtákat mind magában foglalja, sőt túl is

mutat ezeken.

Az e-learning könyvtár integrálja a digitális tárházat, az elektronikus könyvtár és a köz-

ponti könyvtárat.

A digitális tárháznak meg kell felelnie néhány követelménynek,

hogy az e-learning könyvtárak részét képezze:

Tartalmaznia kell az összes releváns tanulási forrást.

A forrásokat logikus kategóriákban kell, hogy osztályozza.

Tezaurusszal kell rendelkeznie, és tárgyszórendszerét folyamatosan

fejleszteni kell.

Indexekkel és keresőszerkezetekkel segítenie kell a visszakeresést.

A különböző kategóriák osztályozását folyamatosan finomítja.139

Az e-learning könyvtárat magában foglaló rendszer szervezett tanulási környezetnek,

azaz MLE, Managed Learning Enviroments nevezzük. Ennek egyik része az a virtuális

tanulási környezetet, azaz VLE, Virtual Learning Enviroments, amelynek keretében az

e-learning library működik.

10.3.4 Az e-learning könyvtár fogalma

Már előzetesen is láthatjuk, hogy egy olyan összetett rendszerről van szó, amelynek fo-

galmi köre is elég tág és számos területet magában foglal:

Az e-learning könyvtár egy szervezett tanulási környezetbe

ágyazott virtuális környezet részeként működő elektronikus könyv-

tár, amelynek magját egy részben web-alapú digitális tárház képe-

zi. Működését lokális indexelés, alkalmazkodó navigációs támoga-

tás, integrált könyvtári rendszer, és hagyományos környezet segíti

egy olyan interaktív szolgáltatási rendszerben, amelynek állandó

138

Oktatási Informatikai Stratégia 2004–2006. OM. Informatikai Főosztály. Budapest, 2004. 26. 139

Czeglédi László: E-learning könyvtár: a fogalom és a megvalósítás. In: Tudományos és műszaki tájékozta-

tás. 54. évf. 8. sz. (2008)


117

szereplői a hallgatók, az oktatók, a könyvtárosok, valamint az in-

formációs és kommunikációs technológiai szakemberek.140

A tanítás-tanulás folyamatához elsősorban könnyen hozzáférhető személtető anyagokat

és tanulási forrásokat biztosít, illetve segíti a további kutatómunkát a megfelelő külső for-

rások elérésével.

Többféle módon is tudja támogatni az tanulást, ahhoz mérten, hogy éppen az adott hall-

gatónak, adott környezetben, adott tudáselem elsajátításához mire van szüksége. Az igény

szerinti e-learning a hallgatók igényeihez igazodva tanulást segítő eszközöket bocsát rendel-

kezésükre, elektronikus vagy multimédiás eszközök útján. Az élő vagy on-line e-learning

ezzel szemben a könyvtárosok és a felhasználók közötti szinkron információcserét és tájé-

koztatást teszi lehetővé. A tudásalapú csomagok olyan komplex szolgáltatások, amelyek

elektronikus adatbázisban kereshető formában teszik lehetővé a tananyag elérését. A szi-

muláció-alapú tanulás pedig egy szimulációs térben látja el a hallgatókat interaktív tarta-

lommal, ami a legfejlettebb technikát és a magasabb szintű IKT kompetenciákat követel.

A tanulástámogató könyvtári rendszer új követelményeket állít a mai intézmények elé,

és a könyvtárosoktól és tanároktól is korszerű szemléletet és kompetenciát követel, tehát

„az e-learning könyvtáraknak nem elég csak a gyűjteményre, a megőrzésre, valamint a

tanulási anyagok és szolgáltatások közvetítésére összpontosítani.”141

10.3.5 A megvalósítás lehetőségei és problémái

A megvalósítást a rendszer összetettsége és fejlett technikai felszereltséget és fejleszté-

seket igénylő szolgáltatásai miatt meglehetősen összetett. Hazánkban még csak kezdeti

fázisban vannak ezen projektek, amelynek okai elsősorban a módszertani háttér és a szer-

kezeti elemek kidolgozatlansága, illetve a meglévő projektek nagyrészt finanszírozási és

nem megfelelően átgondolt stratégiai háttér következtében nem fejlődnek a megfelelő mér-

tékben.

A digitális tananyagok számát illetően jelentős elmozdulás történt. Az országos kezde-

ményezésként induló Sulinet Digitális Tudásbázis megalkotta az e-learning könyvtárak

digitális magját, ám a rendszer többi eleme, amely a hatékony felhasználáshoz szükséges

lenne, azaz a könyvtári háttér még nincs a felhasználók számára elérhető formában.

A távoktatási és e-learning felületek hazánkban jól kidolgozot-

tak, ám a rendszerek döntő többségének hiánya, hogy nem integrá-

lódtak semmilyen mértékben a könyvtári rendszerekkel.

A jövőbeni fejlesztés iránya tehát az integráció minél magasabb szinten történő megva-

lósítása, amely minőségileg is egy magasabb szintet jelenthet.

A külföldi gyakorlatok követése szintén jó alternatíva, hiszen a fejlődés náluk már sok-

kal régebben elkezdődött. Döntő többségben inkább a hagyományos könyvtári struktúrák-

ba beépített e-learning környezet megvalósulása a jellemző.

140

Uő. 141

Az e-learning könyvtár: csak a tanulási források tárháza? (Czeglédi László)

Eredeti cím:WANG, Mei-Yu–HWANG, Ming-Jiu: The e-learning library: only a warehouse of learning

resources? In. Tudomáynos és műszaki tájékoztatás. 52. évfolyam (2005) 5. szám



118

A Roesch Library (University of Dayton) jó példa erre, hiszen itt az e-learning kurzusok

már eredetileg is a könyvtár felületén jelennek meg, ami egyébként számos külföldi felső-

oktatási intézmény e-learning struktúrájára jellemző. Hasonló elven működik a Berkeley

Library (University of California) és a Victoria University Library (Victoria University of

Technology, Melbourneis. A nemzeti könyvtárak közül említésre méltók a British Library

e-learninget támogató szolgáltatásai.

A folyamatok tehát elkezdődtek és a jövőben várhatóan a fejlesztéseknek eddig gátat

szabó feltételek is kedvező irányba mozdulnak el, elősegítve ezzel az oktatás egy jó minő-

ségét és a könyvtárakkal való integráció egy magasabb fokát, az e-learning könyvtár elter-

jedését.

10.4 ÖSSZEFOGLALÁS

Az e-learning könyvtárak megvalósulása a könyvtár versenyképességét nagyon hosszú

távra tudná biztosítani. A megvalósításra külföldön már nagyon jó tapasztalatok vannak, és

hazánkban is egyre többen foglalkoznak a témával. A rendszer megvalósítása mind szak-

mailag, mind technológiailag nagyon összetett, számos fejlesztés és kompetencia birtoká-

ban lehet csak eredményesen ellátni a feladatokat. Az e-learning, mint a 21. század tanulási

formájának koncepciója és a könyvtár megújulni tudásának és rugalmasságának bizonyíté-

ka bíztató jövőt ígér.


1. Mutassa be az e-learning jellemzőit, összetevőit!

2. Mit jelent az e-learning 2.0 esetében a kollaboráció?

3. Mi a véleménye a tanár 2.0 jelenéségéről?

4. Jellemezze a digitális tárházakat!


119

11. SZABVÁNYOK, LICENCELÉS (NYÍLT FORRÁSKÓDÚ RENDSZEREK,

CREATIVE COMMONS)

11.1 CÉLKITŰZÉS

A lecke során a hallgató megismeri az elektronikus információtárolás és -kezelés során

alkalmazható szabványok fajtáit, jellegzetességeit és megérti alkalmazásuk kulcsfontossá-

gú szerepét, illetve ismeretet szerez a DRM-technológia alapelveiről. Betekintést nyer a

szerzői jog alaprendelkezéseibe és az ezzel kapcsolatos legfontosabb fogalmakba. Megis-

meri a jelenlegi internetes szabványokat (GPL, GNU, OAI), a nyílt forráskódú rendszerek

legfőbb jellegzetességeit és néhány fontosabb alkalmazást. Olyan ismeretekre tesz szert,

amelyet a könyvtári munkán túl az élet számos területén, például a tudományos munka

során is lényeges, illetve a web 2.0-ás szemlélet elsajátításához elengedhetetlenül fontos.

11.2 TARTALOM

A szerzői jog alapjai

Digitális jogkezelés (DRM technológia)

Szabványok, licencelés napjainkban

Nyílt licencelés

Nyílt forráskódú rendszerek jellemzői

Egy konkrét nyílt forráskódú rendszer, az EduUbubtu bemutatása

Creative commons jellemzői, felhasználásának feltételei

11.3 SZABVÁNYOK, LICENCELÉS TRENDJEI (NYÍLT FORRÁSKÓDÚ

RENDSZEREK, CREATIVE COMMONS)

11.3.1 A szerzői jog alapjai

A könyvtári munkánk során számos területen találkozunk a tartalomfelhasználás jogi

problematikájával, a szerzői jog különböző eseteivel, hiszen például már a digitalizálás

során is számos kérdés felmerül. Ezen problémák napjaink hálózatosodott, egyre inkább

internet uralta világában még összetettebb problémákat idéz elő, ugyanis a digitális

tartalomfelhasználás és jogkezelés nagyon sokrétű és összetett jogi szabályozás alatt áll.

A szerzői jogi, azaz az 1999. évi LXXVI. törvény az egyéni, eredeti jellegű művek al-

kotóit, szerzőit, illetve a műveikkel kapcsolatos jogaikat védi és a kreatív alkotások fel-

használását szabályozza.

A mű védelme a keletkezés pillanatától kezdődik és a(z utoljára

elhunyt) szerző halálától számított 70 évig tart. A védelmi idő lejár-

tával az alkotás közkinccsé válik.

A szerzői jog elsősorban az irodalom (szak-, tudományos, isme-

retterjesztő stb.), a tudomány és a művészet terén született alkotá-

sokat védi, de hatálya alá tartozik az adatbázisok, a számítógépes

programok, valamint a kapcsolódó dokumentációk védelme is.


120

A szerzői jog ezeken túl hivatkozik a szomszédos jogokra is, mint a szerzők/alkotók

személyhez fűződő és vagyoni jogairól, a szomszédos jogokról, a műfelhasználás lehető-

ségeiről, a kivételekről és a jogok érvényesítéséről.

A törvény megértéséhez és helyes alkalmazásához elengedhetetlen egy alapfogalom, a

mű fogalmának ismerete:

Önálló műnek tekintjük azokat az – alkotó szellemi tevékeny-

ségből fakadó – irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat,

amelyeknek egyedi, eredeti jellege van, egy megformált gondolatot

fejeznek ki, és mások számára felfogható formában jelennek meg.

Szerzői védelem alatt álló műnek tekintendő más szerző művének

átdolgozása, feldolgozása, fordítása is, ha annak eredeti jellege van,

illetve az adatbázisok, honlapok bizonyos típusai is.

A gyűjteményes művek egyik formája az internetes honlap, melynek összeállítása

egyéni szempontok alapján történik, és így eredeti jelleget ölt. A honlap egyes elemeit

(grafika, tipográfia, szöveg, zene stb.) a honlap egészétől függetlenül kell kezelni. Ameny-

nyiben az egyes elemek szerzői jogvédelem alá esnek, felhasználásukhoz a jogtulajdonos

engedélye szükséges.

Nagyon lényeges hangsúlyozni, sajnos sok esetben figyelmen kívül hagyjuk, hogy az

elektronikus adatbázisok, e-book-ok, interneten elérhető egyéb művekre is vonatkozik a

törvény, vagyis illetéktelen felhasználása a szerzői jogi törvény és a szomszédos jogok

megsértését jelenti. A mű felhasználása ugyanis jogdíjköteles, kivéve, ha a szerző úgy

nyilatkozik, hogy lemond a jogdíjról.

Egy speciális esetnek tekinthetjük a szabad felhasználást, amely némileg korlátozza a

szerzői jogot. Legfőbb jellegzetessége, hogy nem díjköteles, és nem kell hozzá a szerző

engedélyét kérni. Kizárólag csak a már nyilvánosságra hozott művek esetében alkalmazha-

tó, és nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására nézve. A szabad felhasználás első-

sorban az oktatási tevékenységet fedi le, ennek minden szintjét, az általános iskolától a

felsőoktatásig.

Szabad felhasználásnak (fair use) tekinthető a gyakran alkalma-

zott idézés (a szerző és a forrás megjelölésével), vagy az azt megha-

ladó (indokolt) mértékű átvétel is, ha az oktatási céllal történik, és

nem üzletszerű felhasználásra szolgál.

A közkincs pedig olyan mű, amit különböző okokból nem véd a szerzői jog, például le-

járt a védelmi idő, egyes jogrendszerekben a szerző nyilatkozata alapján vagy közpénzből

készülés esetén.

A közös tartalom létrehozásának és megosztásának gyakorlati megvalósítására napja-

inkban már több alternatíva is létezik, amelyet elsősorban a web 2.0 szemléletének és egy-

ben az ennek hatására elindult forradalmának köszönhetünk.

11.3.2 Digitális jogkezelés (DRM-technológia)

A digitális jogkezelési technológia megalkotását az informatika és az internet egyre nö-

vekvő dominanciája hívta életre, ugyanis mint láthattuk a szerzői jogi törvény a hagyomá-

nyos információhordozókon elérhető művek felhasználási feltételeit nagyon alaposan sza-

bályozza, azonban a digitális műveknek már csak egy részét érinti.


121

A szabályozás elengedhetetlen, hiszen az internetes felületeken megjelent alkotásokra a

szerzői jogok (kivéve, ha a szerző közkinccsé teszi, közös tartalommegosztás révén, ezáltal

lemondva jogairól) ugyanúgy érvényesek és érvényesíthetők. A probléma először a zenei

iparban jelentkezett, de ma már szinte minden területet érint. Ezen okokból született meg

egy speciális informatikai technológia tervezete, a DRM – Digital Rights Management,

amely képes lesz a szellemi termékek jogszerű felhasználását támogatni, ellenőrzés alatt

tartani. Az új technológia célja, hogy digitális formában hozzáférhetővé tegye a szerzői

jogvédelem alatt álló műveket, nyomon kövesse azok felhasználását, gondoskodjon a tör-

vényi szabályozás betartásáról, és kezelje a felhasználási díjak elszámolását.

A DRM olyan technológiai eljárásokat jelent, amelyek segítségé-

vel a digitális formában megjelent műveknél a kiadó meghatároz-

hatja, hogy a felhasználó mit tehet az művel (másolhatja-e, hány-

szor olvashatja, hallgathatja vagy nézheti meg stb.).

Az utóbbi évtizedben az ilyen technológiák megkerülése sok helyen bűncselekménnyé

vált, abban az esetben is, ha ez legális célból történik.

Napjaink könyvtári környezetében a DRM jelentősége kiemelt fontosságú lesz, és első-

sorban a kereskedelmi jellegű terjesztés, illetve a digitális tartalmak kölcsönzése terén

hasznosítható.

11.3.3 Szabványok, licencelés napjainkban

Az Új Média világában a szabványok és a licencelés kérdése is más megvilágításba ke-

rül. Olyan új fogalmak jelentek meg, amelyekre korábban nem volt példa, amely elsősor-

ban az internet, mint platform sajátosságaiból, és az általa megvalósítható új lehetőségeik-

ből adódik. Egy paradigmaváltásnak lehetünk szemtanúi, ugyanis olyan nagymértékű

változások következtek be a tudományos publikálás és a hozzáférések terén, amely a nyílt

hozzáférés szerepét erősítették a korábbi zárt rendszerekhez és publikálási lehetőségekhez

képest.

52. kép Web 1.0, 2.0 és a jövő 3.0


122

A szerzői jog megreformálására létrejött egy társadalmi mozgalom, a Copyleft, amely-

nek célja, hogy megreformálja a szerzői jogot, úgy, hogy az a lehető legszabadabb hozzá-

férést biztosítson a kultúrához. A szó az angol copyright kifejezés szójátéka.

Emellett jelentős könyvtári kezdeményezés az 1995-ben létrejött a Digitális Könyvtárak

Szövetsége (Digital Library Federation), amely a digitális művek gyűjteményeinek kezelé-

sét, azaz kiválogatását, rendszerezését, formai és tartalmi feltárását, a megőrzést és a fel-

használóknak való szolgáltatást, vagyis a hozzáférést biztosítják. Néhány fogalom tisztázá-

sára mindenképpen szükség van a tananyag további megértéséhez:

A Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés (Open Acces Initiative) fogalom nem új, hiszen a

könyvtár, mint alapintézmény mindig is ezt a szerepet töltötte be. A digitalizálás és a digi-

tális és digitalizált dokumentumok szolgáltatása azonban új szabványok és licencelési for-

mák bevezetését tett szükségessé.

A nyílt hozzáférés mozgalom célja, hogy „bárki elolvashassa, le-

tölthesse, lemásolhassa, kinyomtathassa, továbbadhassa, ezeket a

publikációkat, továbbá keresni tudjon bennük, ugrópontokat te-

hessen rájuk, begyűjthesse a teljes szövegüket egy adatbázisba, il-

letve bármilyen egyéb legális célra felhasználhassa őket pénzügyi,

jogi vagy technikai akadályok nélkül –eltekintve a magához az in-

ternethez való hozzáférés szükséges feltételektől.”142

2001-ben hazánkban is létrejött a mozgalom, amely BOAI (Budapest Open Acces

Initiative) néven egyre népesebb tábort tud maga mögött. Az Egyesült Királyságban a tu-

dományos kutatásokat támogató szervezetek egyik része kötelezi a kutatókat, hogy a kuta-

tási eredményeik összefoglalóit, megfelelő juttatás fejében nyílt repozitóriumokban vagy

digitális könyvtárban is nyilvánosságra hozzák.

53. kép A tartalom felhasználás fokozatai

142 DRÓTOS László (ford.): Nyílt hozzáférés, nyílt forráskód és digitális könyvtárak: a jelenlegi trendek a világ

egyetemi könyvtáraiban. Eredeti cím: KRISHNAMURTHY, M.: Open access, open source and digital

libraries: A current trend in university libraries around the world. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás.

55. évfolyam (2008) 7. szám URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4929&issue_id=495




123

A nyílt forráskódú szoftver (Open Source Software) nem egyszerűen ingyenes szoft-

vert, illetve a program forráskódjának szabad hozzáférhetőségét jelenti, hanem előírásokat

a kód jövőbeni felhasználására, módosítására, módosítására és a származtatott szoftverekre

– de személyekre, csoportokra vagy alkalmazási területekre vonatkozó megkülönbözteté-

sek nélkül. A GNU projekt143

1984-ben indult, célja egy Unix-szerű operációs rendszer

létrehozása volt szabad szoftveres alapon.

A GPL (General Public License) egy olyan licenc elnevezése,

amelynek célja, hogy az ezalatt nyilvánosságra hozott szoftverek

szabadon terjeszthetőek és módosíthatóak legyenek.

Azok a szoftverek, amik egy GPL licenc alatt megjelent szoftverek átdolgozásai, szin-

tén ilyen licenc alatt kell, hogy megjelenjenek.

11.3.4 Nyílt licencelés

A legtöbb szoftver licencei azzal a szándékkal készültek, hogy minél kevesebb lehető-

séget adjanak a szoftver megváltoztatására és terjesztésére. Ezzel szemben a GNU GPL

célja, hogy garantálja a szabad szoftver másolásának és terjesztésének szabadságát, ezáltal

biztosítva a szoftver szabad felhasználhatóságát minden felhasználó számára. A szabályo-

kat az FSF, azaz a Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alapítvány) egy amerikai

székhelyű non-profit szervezet kezeli, melynek célja a számítógépes szoftverek szabad

felhasználhatóságának, tanulmányozásának, módosításának és terjesztésének megőrzése,

védelme és népszerűsítése, valamint a szabadszoftver-felhasználók jogainak védelme vi-

lágszerte.

A GPL szabályai vonatkoznak a Free Software Foundation legtöbb szoftverére, illetve

minden olyan programra, melynek szerzője úgy dönt, hogy ezt használja a szerzői jog

megjelölésekor. (A Free Software Foundation egyes szoftvereire a GNU LGPL érvényes.)

Bárki használhatja a programjaiban a GPL-t a szerzői jogi megjegyzésnél.

A szabad szoftver megjelölés nem jelenti azt, hogy a szoftvernek nem lehet ára. A GPL

licencek célja, hogy garantálja a szabad szoftver másolatainak szabad terjesztését (és e

szolgáltatásért akár díj felszámítását), a forráskód elérhetőségét, hogy bárki szabadon mó-

dosíthassa a szoftvert, vagy felhasználhassa a részeit új szabad programokban; és hogy

mások megismerhessék ezt a lehetőséget.

A szerző jogainak védelmében korlátozásokat kell hozni, amelyek megtiltják, hogy

bárki megtagadhassa ezeket a jogokat másoktól, vagy ezekről való lemondásra kényszerít-

sen bárki mást. Ezek a megszorítások bizonyos felelősségeket jelentenek azok számára,

akik a szoftver másolatait terjesztik vagy módosítják.

Szabad szoftver alatt értünk tehát minden számítógépes prog-

ramot és dokumentációt, amely kielégíti az alábbi feltételeket:

A szoftver bármilyen célra felhasználható.

Lehetőség van a szoftver működésének szabad tanulmá-

nyozására és módosítására.

Szabadon terjeszthető, továbbadható.

143 GNU projekt http://; http://www.gnu.hu/index.html


124

Lehetőség van a szoftver továbbfejlesztésére és a fejlesz-

tés közreadására.

A szoftver tanulmányozásának, módosításának, illetve továbbfejlesztésének előfeltétele

a forráskód elérhetősége.

Ha valaki például ilyen program másolatait terjeszti, akár ingyen vagy bizonyos összeg

fejében, a szoftverre vonatkozó minden jogot tovább kell adnia a fogadó feleknek. Biztosí-

tani kell továbbá, hogy megkapják vagy legalábbis megkaphassák a forráskódot is. És per-

sze ezeket a licencfeltételeket is el kell juttatni, hogy tisztában legyenek a jogaikkal.

A jogok védelme két lépésből áll:

(1) a szoftver szerzői jogainak védelméből és

(2) a jelen licenc biztosításából, amely jogalapot biztosít a szoftver másolására, terjesz-

tésére és/vagy módosítására.

Az egyes szerzők és a magunk védelmében biztosítani akarjuk, hogy mindenki megért-

se: a jelen szabad szoftverre nincs jótállás. Ha a szoftvert módosították és továbbadták,

akkor mindenkinek, aki a módosított változatot kapja, tudnia kell, hogy az nem az eredeti,

így a mások által okozott hibáknak nem lehet hatása az eredeti szerző hírnevére.

A nyílt licenceléshez tartozó fogalom a GNU betűszó, amely azt jelenti, hogy a GNU

Nem Unix, és egy olyan teljes szoftverrendszer neve, amit azért készítenek, hogy bárkinek,

aki használni tudja, ingyen odaadhassák.

11.3.5 A nyílt forráskódú rendszerek jellemzői

A nyílt forráskódú licenc olyan licenc, mely biztosítja a licencelt mű, azaz egy számító-

gépes program vagy szoftver forráskódja nyitottság legyen. Egy licencet általában akkor

tekintünk nyíltnak, ha azt az Open Source Initiative jóváhagyja, a Nyílt forrás definícióban

foglaltak alapján. A közkincsként terjesztett programok (vagyis azok, melyeket nem korlá-

toz a szerzői jog) is megfelelnek ezen követelményeknek, amennyiben a teljes forráskód

elérhető, és így jogosultak az OSI „service mark” (szolgáltatási védjegy) használatára.

Az OSS (Open Source Initiative) szoftverek licenc alatt terjesztett alkotásokat szabadon

futtathatunk bármilyen célból, tanulmányozhatjuk, és az igényeinkhez alakíthatjuk a kód-

jukat, továbbfejleszthetjük és továbbadhatjuk őket.

A nyílt forráskód modellje a hagyományos szerzői jognak (copy-

rightnak) egy olyan kiegészítése, amely a nagyközönség számára

szabadon hozzáférhetővé és felhasználhatóvá teszi a program-

kódot, egy közösségi együttműködésen alapuló programozási

környezetet hozva így létre.

Az OSI-hez hasonlóan a Free Software Foundation-nek is vannak feltételei, amelyek

alapján egy licencet szabad licencnek nyilvánítanak. Az összes ilyen licencet egyben nyílt

forráskódú licencnek is tekintenek. Léteznek továbbá olyan licencek is, például a Micro-

soft Reference License (MS-RL), amelyek hozzáférést biztosítanak ugyan a forráskódhoz,

de az nem szabadon felhasználható, ezért nem kompatibilisek az OSI definíciójával.

A nyílt szoftverek nagyon elterjedtek a könyvtári munka során is. Elvük sokban hason-

lít a nyilvános könyvtárakéval. Ilyen nyílt forráskódú szoftverek például a Mozzilla

Firefox böngésző, vagy az EduUbuntu rendszer.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Licenc

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_program

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_program

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szoftver

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ny%C3%ADlt_forr%C3%A1sk%C3%B3d

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Open_Source_Initiative&action=edit&redlink=1

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ny%C3%ADlt_forr%C3%A1s_defin%C3%ADci%C3%B3&action=edit&redlink=1

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zkincs

http://hu.wikipedia.org/wiki/Free_Software_Foundation

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabad_licenc

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Microsoft_Reference_License&action=edit&redlink=1

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Microsoft_Reference_License&action=edit&redlink=1


125

11.3.6 A Creative commons jellemzői, felhasználásának feltételei

A webes világ új generációjában, a webkettőben, amely a webes szolgáltatások egy

magasabb szintjét jelenti a felhasználó már nem passzív befogadó, hanem aktív tartalom-

készítő is. A tudáselemek megosztásához szükség van olyan licencre, amely lehetővé teszi

ennek szabványos és szabályos megvalósítását.

A Creative Commons, azaz „kreatív közjavak” szervezet célja

az olyan kreatív művek mennyiségének növelése, melyeket má-

sok jogszerűen megoszthatnak egymással vagy felhasználhatnak

a saját műveikhez. A szervezet fő tevékenysége a Creative

Commons-licencek kiadása.

Egy olyan internetes felhasználási szerződés, ami a GPL filozófiáját ülteti át. A szerző

maga rendelkezik arról, hogy a felhasználás során melyik részjogosultságokra tart igényt

(pl. átdolgozás, másolás stb.), így nem mond le minden jogáról, miközben nagyobb hozzá-

férést biztosíthat művéhez.

A CC licenc használata tehát lehetővé teszi a szerzők számára, hogy a szerzői jogi tör-

vény által biztosított jogaik egy rész lemondjanak a köz javára, annak érdekében, hogy

művük minél szélesebb közönséghez eljuthasson. A CC kiegészítő szerzői jogvédelmet,

kapcsolatot képez a szerzőket eredendően megillető jogok és a teljesen szabad felhasználá-

sa között. A szerzők/alkotók a Creative Commons licencek segítségével – különösebb jogi

előképzettség nélkül – egy egyszerű nyilatkozattal engedélyezhetik műveik felhasználását,

az általuk meghatározott feltételek szerint.

A Creative Commons licencek használatával, megmaradnak a szerző jogai, de egyben

lehetőséget ad másoknak arra, hogy szabadon másolhassák, terjeszthessék a műveket

mindaddig, amíg a tulajdonost szerzőként feltüntetik, és amíg megfelelnek az általa szabott

feltételeknek.

A mintegy 16 országban használatos tartalomfelhasználási lehetőség 2008 óta hazánk-

ban magyar nyelven is elérhető, ugyanis ekkor alakult a Creative Commons Magyarország

Egyesület, amely a magyar jogi viszonyokhoz igazodva a szabad tartalmak terjedését kí-

vánja elősegíteni az interneten. Az engedélyezés valójában egy kérdőív kitöltésével törté-

nik, a szerző által a műve mellé illesztett emblémával és a jognyilatkozattal egészül ki.

A creative commons licenceknek számos fajtája létezik: (kép)

http://creativecommons.org/learn/licenses/fullrights

http://creativecommons.org/characteristic/by?lang=$%7Blang%7D


126

54. kép Creative commons licenszek

55. kép Korlátozó feltételek


127

56. kép A jelenleg érvényes licenszek

11.4 ÖSSZEFOGLALÁS

Az internet hatalmas népszerűsége következtében a publikálási lehetőségek is változtak,

kiszélesedtek. A web 2.0 a web 1.0-hoz képest egyre inkább aktívvá teszi a felhasználókat,

a passzív befogadókkal ellentétben az aktív, tartalmat létrehozó és azt másokkal megosztó

webfelhasználói réteg megteremtésére helyezi a hangsúlyt.

Számos olyan licenc (GPU, GNL, CC) lépett életbe, amely megkönnyíti a digitális do-

kumentumok szolgáltatását, és a széles körben történő elterjesztését. A könyvtári munkát

nagyban elősegíti a nyílt forráskódú rendszerek ingyenes használata, amely egyrészt a jog-

tiszta használatot, másrészt az intézményi igényekre történő testre szabást is lehetővé teszi.


1. Röviden ismertesse, mit mond a szerzői jogi törvény a művel felhasználható-

ságáról!

2. Milyen lehetőségeket lát a creative commons-ban?

3. Mi jellemzi a szabad szoftvereket? Mi a véleménye róla?

4. Ismertesse a tartalomfelhasználás fokozatait!

5. Mutassa be a két legfontosabb creative commons licenc?


128

12. ÖSSZEFOGLALÁS

12.1 A KURZUSBAN KITŰZÖTT CÉLOK ÖSSZEFOGLALÁSA

A kurzus célja, hogy a virtuális könyvtárakat több oldalról is megvilágítsa, és bemutas-

sa napjaink elektronikus könyvtári rendszerét, valamint a lehetséges fejlődési irányokat az

elektronikus könyvtári munka szervezésére, tervezésére. Az internet robbanásszerű terjedé-

se következtében a terminológia sok tekintetben nem egységes, sok átfedés van a fogalmak

között. A tananyag elsajátítása után a hallgató képes lesz az alapvető különbségek megfo-

galmazására az elektronikus, a virtuális, a digitális és az e-learning könyvtárak között.

A tananyag elsajátítása során a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok megismerése nagy-

ban hozzájárul a tájékoztatási munka későbbi eredményes voltához, illetve a hallgató meg-

ismeri a digitalizálás elvi kérdéseit és gyakorlati tervezésének folyamatát.

A könyvtár, mint a tanulástámogatás egyik alapeleme egyre jobban integrálódik az 21.

század oktatási formájával, az e-learninggel. Ennek következtében olyan komplex rendsze-

rek jönnek létre, amelyek már virtuális oktatási környezetként funkcionálnak.

A könyvtári portálok fajtái és jellemzői mellett a hallgató megismeri a nyílt forráskódú

rendszereket, a nyílt szabványokat, a Creative Commons mozgalom által jelölt művek

felhasználási lehetőségeit és a licencelés problematikáját.

12.2 TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁS

12.3 A TANANYAGBAN TANULTAK RÉSZLETES ÖSSZEFOGLALÁSA

12.3.1 Az információs társadalom hatása a könyvtárakra, digital literacy

Az információs társadalom és a technika rohamos fejlődése következtében a kommuni-

kációs felületünk olyan mértékű változáson ment át, amely új távlatokat nyitott a tér- és

időkorlátok nélküli adat- és információcserében. Új készségek és kompetenciák elsajátítá-

sára van szükség, annak érdekében, hogy hatékonyan és gyorsan tudjuk kiszűrni a szá-

munkra releváns információt a hatalmas hálózaton elérhető adattömegből. A különböző

generációk – nevezzük őket akár digitális bennszülötteknek, bevándorlóknak, akár XYZ-

generációnak – viszonyulása az új lehetőségekhez eltérő, hiszen más-más technikai feltéte-

lek között szocializálódtak. Az információs műveltség tehát elengedhetetlenül fontos a mai

hálózatosult világban való eredményes eligazodáshoz, és kiemelt jelentőséggel bír az olyan

összetett készségek együttese, mint a digitális és elektronikus írástudás. Korunk internet-

felhasználói ma már nem pusztán befogadók, hanem aktív tartalomkészítők is, hiszen a

webkettő szerepe ebben rejlik. Ahogyan Beeson fogalmaz: „ […] korunk olvasói egyben

írók is.”144

144

Beeson, I.: Judging relevance: a problem for e-literacy. idézi KOLTAY Tibor: Nem csak az amatőröké a



129

12.3.2 A szolgáltatások új dimenziója web 2.0 és a könyvtár 2.0

Napjainkban a könyvtáraknak, mint információfeldolgozó és -szolgáltató intézmények-

nek fokozott szerepe van, és jelentősük megkérdőjelezhetetlen. Az a korábbi tévhit, misze-

rint az internet felváltja a könyvtárat, már eloszlott, hiszen manapság a könyvtárak jelentő-

sége fokozódott.

Azonban már nem a hagyományos dokumentumszolgáltatás lesz az elsődleges, hanem

egyre inkább a hálózaton keresztüli információszolgáltatás. A változásokat jól jellemzi a

könyvtár 2.0 elnevezés, amely a könyvtárak megváltozott, új szolgáltatásait jelenti, ame-

lyeknek sikere igen jelentős.

Összességében megállapíthatjuk, hogy ezen újítások hatására egyfajta paradigmaváltás

következett be, hiszen a könyvtárak és a könyvtáros már nemcsak a szolgáltató, és az olva-

só már nem a szolgáltatást igénybe vevő felhasználó, hanem a szerepek egy kicsit megvál-

toztak. Most már azon van a hangsúly, hogy a könyvtáros és az olvasó olyan közösséget

építsen, amellyel együtt szolgálják a könyvtárak és a saját érdekeiket. Egyfajtaképpen meg

kell nyílnia a könyvtáraknak, meg kell tudni mutatni az olvasóknak a könyvtárak minden-

napjait, munkafolyamatait és akár problémáit is, közelebb hozva ezzel a társadalmat ezen

intézményekhez. Ehhez olyan nyitott szabványokat kell a szakembereknek létrehozni,

amelyeket a hétköznapi felhasználó is magabiztosan és könnyen tud kezelni. Ahogyan azt

Takács Dániel már több fórumon is hangsúlyozta, a lényeg az állandó változáson és változ-

tatni tudáson van, és azt a fő szempontot kell szem előtt tartani, miszerint a tartalomhoz

egynél több eszközön is hozzá lehet és lehessen férni.

12.3.3 A virtuális könyvtár és fogalomköre

A virtuális könyvtárak hazai és külföldi jó gyakorlatai mind minőségében mind meny-

nyiségben növekvő tendenciát mutatnak. Hazánkban a MATARKA, azaz a MAgyar Fo-

lyóiratok TARtalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa és a HUMANUS, azaz a Humán-

tudományi Tanulmányok és Cikkek adatbázisa példa értékű és folyamatosan növekvő

szolgáltatások. A hazai könyvtárügyben még számos fejlesztés zajlik, több projekt is fo-

lyamatban van, ami nagyban hozzájárul a könyvtárak versenyképességének fenntartásához.

A külföldi jó gyakorlatok közül a bemutatott Librarians Index to Internet (LII) és Inter-

net Public Library (IPL), Bulletin Board for Libraries és az Intute nagy múltra visszatekin-

tő, és alaposan átgondolt alkalmazások, melyek hazai adaptációja is jó alternatíva lehetne a

jövőben.

12.3.4 Virtuális könyvtárak Magyarországon és a nagyvilágban

A digitális dokumentum térhódítása napjainkban igen jelentős mértékű. A könyvtári

szolgáltatásokat a mai felhasználó már interneten keresztül, számos szolgáltatással kibő-

vítve érhetők el. A külföldi jó gyakorlatok sok esetben példaértékűek, és követendők a

magyar könyvári rendszerek esetében is. Mind a digitális, mind a virtuális, mind az elekt-

ronikus könyvtárak céljai azonosak olyan szempontból, hogy a minőségi információszol-

gáltatásra helyezik a hangsúlyt, és népszerűségük egyre nő. A hazai szolgáltatások számá-

nak növekedése a jövőben kiemelt fontosságú, úgy is fogalmazhatunk, stratégiai

jelentőségű. A könyvtárak jó úton haladnak, ám a fejlődés nem állhat meg, ezt segítik elő

mind az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek által kiírt pályázatok. A fenntartha-

tóság, azaz és a már meglévő szolgáltatások tartós, kurrens fenntartása, bővítése, tarta-


130

lommal és új szolgáltatásokkal történő fejlesztése a jövőben fokozott jelentőséget kap,

hiszen a könyvtárak versenyképességének ez az egyik kulcsa.

12.3.5 Digitális könyvtár vagy repozitórium?

A digitalizálási projektek száma az utóbbi években jelentősen növekedett, amely első-

sorban annak köszönhető, hogy a könyvárak és más közművelődési intézmények vezetői

felismerték a kulturális értékek megőrzésének és rendelkezésére bocsátásának ezen újszerű

módját. A technikának és a hálózati elérésnek köszönhetően ma már bárki megnézheti

például a Corvinákat az interneten keresztül, és több egyéb információt is megtudhat róluk.

Az európai uniós tagságunknak köszönhetően mind anyagilag mind a kulturális értékeket

illetően kitágultak a lehetőségek, és a digitalizálási projektek új lendületet kaptak.

12.3.6 Digitalizálási projektek

A digitalizálás napjainkban rendkívül fontos és sokat emlegetett momentuma. Fontos-

ságát érezhetjük a számos nemzetközi, elsősorban európai uniós projektek számából, ame-

lyekben hazánk, elsősorban nemzeti könyvtárunk, az Országos Széchényi Könyvtár aktí-

van részt vesz. Mint láthattuk igen jelentős az az erőfeszítés, amit az Európai Unió

tagállamai az összeurópai kulturális örökség megőrzése és széles körű hozzáférhetővé téte-

le érdekében tesznek. Az európai integráció egy olyan fontos momentuma ez, amely minél

teljesebb megvalósulása hozzájárul az unió jelmondatának tudatosításához, miszerint

„Egység a sokszínűségben.”

A repozitóriumok száma is igen szépen alakul, és mint láthatjuk, egy jól bevált, kül-

földön népszerű szolgáltatásról van szó, amelynek mind az oktatásban, mind a kulturális

örökség megőrzésében és szolgáltatásában nagy szerepe van. A digitális könyvtári kezde-

ményezések népszerűek, használóik köre egyre bővebb, amely arra enged következtetni,

hogy igény van rá. Monok István szavait idézve: „A jövő Europeajánának, illetve a World

Digital Librarynek a létrehozásában a könyvtárak kulcsszerepet játszanak. Közösségük

őrzi a kulturális örökség teljességét, nemzetközi együttműködésük alapja a szabványos

világ, személyzetük felkészült az őrzött dokumentumok metaadatainak leírására, a doku-

mentumállományok prioritások mentén való digitalizálásának irányítására.”145

12.3.7 A digitális tárház minőségi mutatója, a metaadat és típusai

A metaadatok szerepe az elektronikus információhordozók esetében a feltárás és a visz-

szakeresés szempontjából a legnagyobb jelentőséggel bír. Az internet előretörése során

különösen lényegessé vált, hiszen gyakran illetik a világhálót a következő metaforával:

„Az minden megtalálható rajta, csak győzd megtalálni – kiválogatni a zajból.”

A kézzel készített metaadat biztosítja a tartalom állandóságát és következetességét.

Olyan információkat hordoz az adott állományról, legyen az kép, szöveg, videó stb., amely

sokkal mélyebb, teljesebb feltárást tesz lehetővé, az alapos és részletes feltárást is elősegít-

ve ezáltal. A metaadatok lesznek a jövő könyvtárának építőkövei, hálózatos világunkban a

besorolás és a formai feltárás alapjai.

145




131

A leíró, az adminisztrációs, a szerkezeti és a megőrzési metaadatok mindegyike jelentős

szerepet tölt majd be a jövőben, elsősorban a digitális és az elektronikus könyvtárak mun-

káját segítve ezzel.

A tudományok többféle szempontból csoportosítják a metaadatokat, ezért is létezik

többféle besorolás, a terminológia ilyen szempontból még nem egységes, azonban minél

több digitálisan tárolt dokumentum áll rendelkezésünkre, annál inkább szükséges lesz egy

általánosan elfogadott besorolás.

A digitális tartalomkezelés nem valósulhat meg a metaadatok nélkül, hiszen a számító-

gépes fájlok más sajátosságokkal rendelkeznek, mint hagyományos társaik, ám a megőrzés

szempontjából ugyanolyan fontosak.

12.3.8 Tudásportál és típusai

A tudásportálok fő feladata, mint az oktatás virtuális környezete, a tanulás könyvtári

támogatása, amely elsősorban a virtuális tanulási környezetek fejlesztésében rejlik. Ennek

egy meghatározó részét képezik az elektronikus tanulást támogató e-learning könyvtárak

és könyvtári portálok. A portálok szerepe tehát a jövő oktatásában és a tanulás-tanítás fo-

lyamatában nagy szerepet tölt be, és mint láthatjuk az egyszerű és a jól integrált portálok

példáján, népszerűségük is jelentős. A technológia önmagában azonban kevés, kell mögöt-

te olyan szakmai „személyzetnek” lenni, aki a tartalmak megalkotásán túlmenően képes

ennek részévé válni és a technológiát hatékonyan menedzselni.

12.3.9 Tudásportál: az oktatás virtuális környezete: e-learning könyvtári

rendszerek

Az e-learning könyvtárak megvalósulása a könyvtár versenyképességét nagyon hosszú

távra tudná biztosítani. A megvalósításra külföldön már nagyon jó tapasztalatok vannak, és

hazánkban is egyre többen foglalkoznak a témával. A rendszer megvalósítása mind szak-

mailag, mind technológiailag nagyon összetett, számos fejlesztés és kompetencia birtoká-

ban lehet csak eredményesen ellátni a feladatokat. Az e-learning, mint a 21. század tanulási

formájának koncepciója és a könyvtár megújulni tudásának és rugalmasságának bizonyíté-

ka, biztató jövőt ígér.

12.3.10 Szabványok, licencelés (nyílt forráskódú rendszerek, Creative

Commons)

Az internet hatalmas népszerűsége következtében a publikálási lehetőségek is változtak,

kiszélesedtek. A web 2.0 a web 1.0-hoz képest egyre inkább aktívvá teszi a felhasználókat,

a passzív befogadókkal ellentétben az aktív, tartalmat létrehozó és azt másokkal megosztó

webfelhasználói réteg megteremtésére helyezi a hangsúlyt.

Számos olyan licenc (GPU, GNL, CC) lépett életbe, amely megkönnyíti a digitális do-

kumentumok szolgáltatását, és széles körben történő elterjesztését. A könyvtári munkát

nagyban elősegíti a nyílt forráskódú rendszerek ingyenes használata, amely egyrészt a jog-

tiszta használatot, másrészt az intézményi igényekre történő testre szabást is lehetővé teszi.


132

13. KIEGÉSZÍTÉSEK

13.1 IRODALOMJEGYZÉK

13.1.1 Hivatkozások

Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a

nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről.

URL: http://kozadat.oszk.hu/doku/1997_cxl_tv.pdf

Az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról.

URL:

http://www.artisjus.hu/opencms/export/download/aszerzoijogrol/szerzoi_jogi_torven

y.pdf

2010 Digital Libraries Initiative. [elektronikus dokumentum]. [2010. március 3.]

<URL:

http://ec.europa.eu/information_society/activities/digital_libraries/index_en.htm>

BÁNKESZI Katalin: Elektronikus-virtuális könyvtári szolgáltatások. [elektronikus

dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia, 2009. 2.

BARI Máriusz: Mashup: a webkettő új színfoltja. – In: Heti Világgazdaság, 2007. december

10.

<URL: http://hvg.hu/Tudomany/20071209_kreativ_web20_otletek_mashup.aspx >

BEESON, I.: Judging relevance : a problem for e-literacy. idézi Koltay Tibor: Nem csak az

amatőröké a világ. Kinek kell az információs műveltség? In: Könyv, Könyvtár,

Könyvtáros. 18.évf. 10.sz. 2009. 31.

BELL, Daniel 2001 [1976]): Az információs társadalom társas keretrendszere. In: Az

információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai

(szerk. Kondor Zsuzsanna, Fábri György) Századvég, Budapest 2003.A budapesti

Kommunikációs Főiskola tankönyvei, 6.

BUCKLAND, Michael, A könyvtári szolgáltatások újratervezése. – Budapest: OSZK, 1998

BURMEISTER Erzsébet, Hogyan tovább MATARKA. [elektronikus dokumentum] [2010.

március 15.]

URL: http://www.lib.uni-miskolc.hu/page_pub/erzsi/mke2004.html

BURMEISTER Erzsébet–KISS Andrea: MATARKA:magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek

kereshető adatbázisa. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros 12.sz. 2003. [elektronikus

dokumentum] [2010. március 15.]

<URL: http://www.lib.uni-miskolc.hu/page_pub/erzsi/kkk2003/kkk2003.html

CASTELLS, Manuel: The Information City: Information Technology, Economic

Restructuring, And The Urban-Regional Process, Oxford, 1989. Basil Blackwell P.

350 idézi Nyíri Kristóf: Castells The information age (recenzió). In: Az információs

társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai. szerk.

Kondor Zsuzsanna, Fábri György. Budapest: Századvég, 2003. A budapesti

Kommunikációs Főiskola tankönyvei, 6.

http://kozadat.oszk.hu/doku/1997_cxl_tv.pdf

http://ec.europa.eu/information_society/activities/digital_libraries/index_en.htm

http://hvg.hu/Tudomany/20071209_kreativ_web20_otletek_mashup.aspx

http://www.lib.uni-miskolc.hu/page_pub/erzsi/mke2004.html

http://www.lib.uni-miskolc.hu/page_pub/erzsi/kkk2003/kkk2003.html


133

CZEGLÉDI László: Digitalizálás és digitális dokumentumok közzététele az

interneten/intraneten, intézményi portálon. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási

tananyag. Bíróképző Akadémia, 2009.

CZEGLÉDI László: E-learning könyvtár : a fogalom és a megvalósítás.

In: Tudományos és műszaki tájékoztatás.54.évf. 8.sz. 2007.

CZEGLÉDI László: Hatékony oktatástámogatás könyvtári portál által menedzselt

környezetben : az EKLEKTIKA projekt tervezésének háttere az egri Eszterházy

Károly Főiskolán. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 56. évf. 1. sz (2009) 11.

[elektronikus dokumentum] [2010. 05.08.]

<URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5041&issue_id=500>

DÁVID Adrienne: A digitális dokumentum szerepe az információs társadalomban

[szakdolgozat] [elektronikus dokumentum.][2010. március 7].

<URL: http://mek.oszk.hu/05600/05675/05675.doc>

DEEAGAM, idézi KOLTAY Tibor: Virtuális, elektronikus, digitális 2007 [elektronikus

dokumentum] [2010. március 3.]

<URL: http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10095/index.html>

DRÓTOS László: Digitális könyvtárak a szakirodalom tükrében: témák és tanulságok

In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 56. évfolyam 4. szám (2009)

Eredeti cím:ISFANDYARI-MOGHADDAM, Alireza – BAYAT, Behrooz: Digital

libraries in the mirror of the literature: issues and considerations.

DRÓTOS László (ford.): Nyílt hozzáférés, nyílt forráskód és digitális könyvtárak: a jelenlegi

trendek a világ egyetemi könyvtáraiban

Eredeti cim:KRISHNAMURTHY, M.: Open access, open source and digital

libraries: A current trend in university libraries around the world.

In: Tudományos és műszaki Tájékoztatás. 55. évfolyam (2008) 7. szám

[elektronikus dokumentum] [2010. május 8.] <URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4929&issue_id=495>

Dublin Core [elektronikus dokumentum]. [2010. március 25.]

URL: http://mek.oszk.hu/html/irattar/dc.htm

FORGÓ Sándor: Az e-learning fogalma.

In: HUTTER Otttó – MAGYAR Gábor – MLINARICS József: E-LEARNING 2005

(e-learning kézikönyv), Műszaki könyvkiadó, 2005.

FORGÓ Sándor: Az új média és az elektronikus tanulás.

In: Új Pedagógiai Szemle, 2008. 8–9.

GEREBEN Ferenc: Az ún. „Máté-effektus” az olvasás- és könyvtár-szociológiában.

In: Könyvtári Figyelő, 1997. 3. sz..

GILSTER, P.: Digital literacy. New York, Wiley, 1997.

GNU projekt http://; http://www.gnu.hu/index.html

GODWIN, P.: Information literacy int he age of amatuers.idézi KOLTAY Tibor: Nem csak

az amatőröké a világ. Kinek kell az információs műveltség?

In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 8.évf. 10.sz. 2009.

GROSSMAN, Lev: „Time’s Person of the Year: You”,

In: Time. 2006. december 13. [elektronikus dokumentum].

<URL: http://www.time.com/time/magazine/article/0,9171,1569514,00.html>


http://mek.oszk.hu/05600/05675/05675.doc





http://www.time.com/time/magazine/article/0,9171,1569514,00.html


134

GYENGE Zsolt: Gutenberg-galaxis. [elektronikus dokumentum]. In.

Kommunikációtudományi Nyitott Enciklopédia [2010. március 1.]

URL: http://ktnye.akti.hu/index.php/Gutenberg-galaxis

HERRING, Mark Y.,Tíz ok amiért az internet nem helyettesíti a könyvtárat.

[elektronikus dokumentum] [2010. február 28.]

<URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2001/4/herring.html>

HUNYA Márta. Országos informatikai felmérés : A pedagógusok válaszainak elemzése. In:

Új Pedagógiai Szemle. 2008. 01. pp. 69-100. [elektronikus dokumentum]. [2010.

április 28.]

<URL:http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2008-01-in-Hunya-Orszagos>

Humán Szakirodalmi Adatbázis bemutatkozó oldala

URL: http://www.oszk.hu/humanus/bemutatkozooldal.htm

HORVÁTH Tibor–PAPP István: Előszó. In: Horváth Tibor–Papp István (szerk.):

Könyvtárosok kézikönyve. 1. Alapvetés. Budapest: Osiris, 1999.

Intute Collection Development Framework and Policy,

2006. http://www.intute.ac.uk/policy.html idézi KOLTAY Tibor: Internetes

forráskalauzok: elvek és generációk. [elektronikus dokumentum] [2010. március 5.]

In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 55. évfolyam 5. szám (2008). URL:


JORDAN, M. idézi Czeglédi László Hatékony oktatástámogatás könyvtári portál által

menedzselt környezetben : Az EKLEKTIKA projekt tervezésének háttere az egri

Eszterházy Károly Főiskolán. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 56. évf. 1. sz

(2009)

KARDOS András: konyvtar.hu In. Könyv, könyvtár, könyvtáros. 18. évfolyam 5.sz, (2009)

KEVICZKY László: Az internet rövid története. In: Az információs társadalom és a

kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai (szerk. Kondor Zsuzsanna,

Fábri György) Századvég, Budapest 2003. A budapesti Kommunikációs Főiskola

tankönyvei, 6. 37.

KIT-hírlevél. – http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=hircsokrok&id=1 [elektronikus

dokumentum]. [2010. március 05.]

KISZL Péter , A jövő információbrókerei: könyvtáros hallgatók felkészítése a vállalkozói

tevékenységre.

In: Információból üzleti érték. – MIBE, Budapest 2006. p. 67

KOLTAY Tibor, Ördögné Kovács Mónika: Digitális könyvtári témák a könyvtáros-

képzésben In. Könyvtári Figyelő. Új folyam ISSN 0023-3773. –53.évf. 4.sz. (2006).

[Elektronikus dokumentum]. URL:

http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2006/4/koltay.html (letöltve 2010. március 3.)

KOLTAY Tibor, Elektronikus írástudás vagy információs írástudás: melyik fogalmat

részesítsük előnyben? In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. – 53.évf. 7-8.sz.

(2006). <URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4494&issue_id=474

>[2010. február 28.]

KOLTAY Tibor: Internetes forráskalauzok: elvek és generációk. In: Tudományos és

műszaki tájékoztatás. 55. évfolyam 5. szám (2008). URL:

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4891&issue_id=493 (letöltve 2010.

március 5.)


http://www.oszk.hu/humanus/bemutatkozooldal.htm

http://www.intute.ac.uk/policy.html


http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=hircsokrok&id=1

http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2006/4/koltay.html





135

KOLTAY Tibor: Nem csak az amatőröké a világ. Kinek kell az információs műveltség? In:

Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 18.évf. 10.sz. 2009.

KOLTAY Tibor, Virtuális elektronikus, digitális 2007. [2010.február 28.] <URL:

http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10095/index.html >

KULCSÁR Zsolt: Az integratív e-learning felé. [elektronikus dokumentum]. URL:

http://www.crescendo.hu/files/konyvek/kulcsar-zsolt-az-integrativ-e-learning-

fele.pdf (letöltve: 2010. március 05.)

Ládi László: 2.0 a weben és a könyvtárakban. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás.

55.évf. 9.sz. (2008) [elektronikus dokumentum] [2010. február 10. ].

URL: <http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4981&issue_id=497

MARTIN A.: Literacies for the Digital Age. idézi KOLTAY Tibor: Nem csak az amatőröké a

világ. Kinek kell az információs műveltség? In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros.

18.évf. 10.sz. 2009. 31.

MEK jellemzése http://mek.oszk.hu/html/gyik.html

MIHALIK Laura : Vituális valóság, virtuális könyvtár. In: Tudományos és Műszaki

Tájékoztatás. 56. évf. (2009) 11-12. sz. 517.

MIKULÁS Gábor, Meddig lehet túlélő a könyvtár? : a könyvtárak visszaszorulásáról az

információszolgáltatás terén. In. Könyvtári figyelő 2003. 3 sz .

MOLDOVÁN István, Tíz éves az ország első elektronikus könyvtára. In: Könyvtári Figyelő,

50.évf. 4.sz., 2004. [elektronikus dokumentum] URL:

http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2004/4/drotos.html (letöltve 2010. március 2.)

MONOK István: Időkapszula, vagy szolgáltató üzem: a könyvtárak ereje és gyengeségei. In:

Könyv, könyvtár, könyvtáros. 18. évf. 1. sz. (2009) 3.

Moyo idézi KOLTAY Tibor: Virtuális, elektronikus, digitális 2007 [elektronikus

dokumentum] URL: http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10095/index.html

(letöltve 2010. március 3.)

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003

(XII.17) Korm.rendelet (a 202/2007. (VII.31.) Korm.rendelettel módosított,

egységes szerkezetbe foglalt szöveg. [elektronikus dokumentum] URL:

http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/nat_070926.pdf (letöltve: 2010. február 11.)

NYÍRI Kristóf: Információs társadalom és nemzeti kultúra. [elektronikus dokumentum].

URL: http://www.inco.hu/inco1/infoert/cikk0.htm [2010. február 28.]

Oktatási Informatikai Stratégia 2004-2006. OM. Informatikai Főosztály. Budapest, 2004.

26.

Országos Széchényi Könyvtár digitalizálási gyakorlata és tervei . OSZK. 2003

PAPP István Miért nem könyvtár a web

In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 47. évf. 11. sz. 2000.

PÁRMAI CHARTA [elektronikus dokumentum] [2010. március 21.]

URL: http://mek.oszk.hu/~joomla/egyesulet/digitalizalas/parmai-charta.htm

PASZTERNÁK Ádám–TAKÁCS Dániel–MIKULÁS Gábor, Könyvtár 2.0

[elektronikus dokumentum]. [2010.március 05.]

<URL: http://konyvtar20.pbwiki.com/Konyvtar20>

POPRÁDY Géza, Könyvtári trendek. In. Könyvtárosok kézikönyve.5. Segédletek. szerk

Horváth Tibor, Papp István.Bp.Osiris ,2003. p.26.

PRENSKY, Marc. Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók.

[elektronikus dokumentum]. [2010. május 15. ]




http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2004/4/drotos.html

http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/nat_070926.pdf

http://www.inco.hu/inco1/infoert/cikk0.htm

http://mek.oszk.hu/~joomla/egyesulet/digitalizalas/parmai-charta.htm



136

<URL: http://goliat.eik.bme.hu/~emese/gtk-mo/didaktika/digital_kids.pdf >

Eredeti forrás: Digital Natives, Digital Immigrants. MCB University Press. 9. URL:

http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-

%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf

PRÓKAI Margit: Digitális könyvtárak – elmélet és gyakorlat.

In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 54. évfolyam 2. szám(2007)

Eredeti cim:BARTOSEK, Miroslav: Digitální knihovny – teorie a praxe.

REISZ László, Digitális álmok-analóg valóság?: szbjektív vélemény egy aktuális kérdésről.

– In: Könyvtári Figyelő 51. évf. 2. sz., 2004. [elektronikus dokumentum]. [2010.

május 25.]

<URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2005/2/reisz.html>

Repozitóriumok hálózatba foglalása. http://open -

access.lib.unideb.hu/index.php/Repozit%C3%B3riumok_h%C3%A1l%C3%B3zatb

a_foglal%C3%A1sa (letöltve: 2010. március 20.)

Repozitóriumok minőségszabványa : DINI-tanúsítvány

[elektronikus dokumentum][2010. március 21.]


RYDBERG-COX, Jeffrey A. : Digital libraries and the challenges of digital humanities.

Oxford : Chandos

Publishing, 2006. – XV, 103 p. ISBN 1-84334-134-4 ROSZAK, Theodor (1990) idézi Bell, Daniel: 2001 [1976]): Az információs társadalom

társas keretrendszere. In: Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia

elméletei és kulcsfogalmai (szerk. Kondor Zsuzsanna, Fábri György) Századvég,

Budapest 2003.A budapesti Kommunikációs Főiskola tankönyvei, 6.

SÜTHEŐ Péter, Elektronikus, digitális és virtuális könyvtárak In: Könyvtárosok kézikönyve

3. A könyvtárak rendszere. szerk. Horváth Tibor ,Papp István Bp. Osiris, 2001. 232-

234.

SZILÁGYINÉ Gálos Ildikó: Gutenberg-galaxis a szupersztrádán : a könyvtár jövője a jövő

könyvtára [elektronikus dokumentum]. [2010. február 28.].

< URL: ]http://pihgy.hu/files/Gutenberg-galaxis.doc>

SZŰCS Viktor – VIDA Andrea: Web2.0 a könyvtárak világában. URL: http://www.bibl.u-

szeged.hu/~vidaa/oktatas/ea/web2_070418.pdf [Letöltve: 2008.március 27.]

TAMÁS Kincső – VASBÁNYAI Ferenc, HUMANUS: Humántudomnyi Tanulmányok és

Cikkek Adatbázisa.

In: Könyv, könyvtár, könyvtáros 17. évf. 2. sz. 2008.

TÓSZEGI Zsuzsanna, A szövegdigitalizálás döntési folyamata. In: Könyvtári Figyelő, –

16.évf. 2. szám (2006).– URL:http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/2/toszegi.html

TÓTH Máté: A könyvtáros szakma szerepváltása a digitális korban.

In:Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 51. évf. 1. sz. (2004) [elektronikus

dokumentum][2010. március 7.] <URL.

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3486&issue_id=447>

TÓVÁRI Judit: Bibliográfiai adatfeldolgozás 1. [felsőoktatási jegyzet] 1.kötet Könyvek

bibliográfiai leírása.Nyíregyháza, Egergia, 1997. 159.

TÓVÁRI Judit: Az elektronikus, digitális, virtuális könyvtárak dokumentumainak feltárása.

[elektronikus dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia, 2009. 1.




http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2005/2/reisz.html


http://pihgy.hu/files/Gutenberg-galaxis.doc



http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/2/toszegi.html


Documents

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK - tankonyvtar.hu · VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK 9 1. BEVEZETÉS 1.1 CÉLKITŰZÉS A tananyag célja, hogy átfogó ismereteket nyújtson az elektronikus könyvtári