VIII. évfolyam. B u d a p e s t , 1898 é v i j u n i u s h ó 1. 44. (694.) s z á m

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. á f ^ 1 * ^ x

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÖLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. \ # J " ^ " W j í j f m

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B a d a p e a t ( K i l t e l e k ) , Ű l lS Í-* t SS. M i * .

Kéziratokat a szsrkesztóség nem küld f i nn .

A* országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dí j:

Egén évr* 1« frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 írt 50 kr. Megjeleni* í M e i szerdái és szombatos.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.

Meghívó

Nemzetköz i rosta verseny. A z O r s z á go s M a g y a r G a z d a s á g i

E g y e s ü l e t

úgyis mint a

G a z d a s á g i E g y e s ü l e t e k O r s z á go s

S z ö v e t s é g é n e k K ö z p o n t j a

a

J á s z - N a g y - K u n - S z o l n o k v á r m e g y e i

G a z d a s á g i E g y e s ü l e t t e l

karöltve

f . é v i s z e p t e m b e r h a v á b a n S z o l n o k o n

nemzetközi termény tisztitógép-verseny t

rendez.

A versenyre bejelenthetek minden-

nemű terménytisztitó-gépek és pedig

a suly, nagyság és alak szerint szétvá-

lasztó terménytisztitó-gépek, tehá t : sze-

lelök, gabona-centrifugálok, rosták, trieu-

rök.stb. , amelyek kizárólag mezőgazda-

sági czélokra szolgálnak és kézi erő

hajtásra vannak berendezve.

Dijakul állami arany-, ezüst- és bronz-érmek, értéktárgyak, valamint elismerő ok-levelek adatnak ki.

Versenyen kiviil bemutathatok min-

dennemű magtári eszközök s felszerelési

czikkek.

K é r j ü k a t . g é p g y á r o s u r a k a t ,

hogy a szétküldött bejelentési

iveken a v e r s e n y e n v a l ó rész i-

v é t e l ü k e t a z O M G E . t i t k á r s á g á-

n á l (Budapest, Köztelek), m i e l ő b b be-

j e l e n t e n i s z í v e s k e d j e n e k .

A rendező-bizottság.

Külföldi szemle. Németország. A gabona drágasága s az

éhínség. A ,;Jahrbuch für Nationaleconomie und Statistik11 avval vigasztal, hogy a rossz ter-mések periodikus visszatérése a természet változtathatlan törvényén alapul. Föllép a föld valamely pontján s aztán oly vidékeken jelent-kezik, ahol legkevésbé voltak rá elkészülve. A mostani szüktermés az angol Indiákban kez-dődött, ott irtóztató éhínséget okozott s vagy 300 ezer embernek óhhalálát vonta maga után. Az angol kormány nem tudta a veszedelmet előre látni, pedig két egymásután következett rossz termésből következtetést vonhatott volna s nagyobb gabonakészlet összpontosítása lett volna kötelessége.

Ugyanabban az időben ütött be a gabona-hiány Sziczilia szigetén is. A végső 'nyomorba juttatott nép idegen gabonával nem segíthetett magán, a spekulánsok meg minden hitelt meg-tagadtak a pékektől. A talaj termékenysége egy időre ellentállásra bírta az éhezőket, ám a hüvelyesek s a gyümölcs csakhamar elfo-gyott s a szerencsétlen nép ezrei éhen vesz-nek. A baj csakhamar kiterjedt egész Olasz-országra, sőt Lombordiára is, melynek száza-dos viruló mezőgazdasága egy ideig biztosí-tékul szolgált a csapás ellen. Ennek magya-rázható, hogy a kiéheztetett olasz ma azt kiáltja;

— Nem félünk a puskától, mert az éh-ségnél nem öl biztosabban.

A rossz termés okozta gabonahiány egy-időben Spanyolországban is fellépett.

A spanyol, ha a sikság vagy a „sierrak" lakója, oly kevéssel éri be — oly rosszul táp-lálkozik :— hogy Isten csodája, hogy lábán tud járni. Kenyere rossz, azt a kevés bort, njit termel, eladja, ö meg vizet iszik. De az utóbbi időben a buza ára oly magasra szökkent, hogy a földmives s iparos már kenyérrel sem csila-pithatta éhségét. Sevillában az asszonyok s

gyermekek az utczán s kórházakban az étel-hulladékot szedik össze, hogy éhen ne halja-nak. S az ibéri félszigeten beállott éhinség napról-napra fenyegetőbb alakot ölt. A rossz termés s állítólag.a spanyol-amerikai háború okozta kenyérdrágaság a pyrenei hegységet is átlépve, Francziaországban is fenyegetőleg jelentkezett. Ám a a francziák még idejében ugy igyekeztek se>.i eni magukon, hogy a ga-boaavámot függesztették fel ideiglenesen ; mint tudjuk, ez az intézkedés sem a fogyasztóknak, hanem néhány gabona nagykereskedő czégnek a javára szolgált.

A gabona drágasága ma már a Raj-nán tul is jelentkezik, itt azonban gróf Kanitz képviselő a következő, a képviselőház elé ter-jesztett interpellácziójával mutatott rá a baj igazi forrására.

Közöljük azt kivonatosan :

„A jelenlegi magas gabonaárak semmi összefüggésben sincsenek a készlettel s a keres-lettel, hanem az egész a külföldi börzék speku-latív manőverére vezethető vissza. Tőkepénzes spekulánsok a készlet javarészét, széles körű határidő-üzletekkel magoknak biztosították s a spanyol-amerikai háború okozta világpiacz nyug-talanságát arra használják fel, hogy a vissza-tartott portéka árát mentől magasabbra rúg-tassák. .

Nagyon feltehető, hogy a jövő háborújánál az ily természetű üzletkötések még fejletebb arányokban .fognak fellépni. A jövőben tehát a hadviselő ország kormányának első s elenged-hetetlen kötelessége lesz, nemcsak hadseregének élelmezését biztosítani, hanem arról is gondos-kodni, hogy a nép ne éhezzék s éppen ezért annyi gabonát tartozik a külföldről összevásá-rolni — háborúja kitörése előtt — bármily áron, — amennyire a legtulzottabb számítás szerint, csak szükség lehet.

Akkor próbálkozzanak a spekulánsok a helyzetet maguk javára kihasználni!

Csakis a béke idején előzetesen összegyűjtött gabonakészlet biztosithat majd az éhinség elhárításá-tól háború idején. Az interpellálló ennélfogva a saját s pártja nevében a kormány tói azt kérdi: Hajlandó-e a „Bundesrath" előtt oly törvényes intézkedésekről gondoskodni, melyek mellett Németország jövő háborújában: 1. Gabona szük-séglete, minden körülményben biztositva legyen. 2. A gabona túlságos árszöktetése akadályozva legyen.

Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Budapest, V., Alkotmány-utcza 31. szám Váezi-körut sarok.

ADRIAHCE PLATT & Cd. NEW-YORKI v i l á g h í r ű g é p g y á r o s o k :

kizárólagos képviselőség-e Fűkaszáló,

Marokrakó arató és Kévekötő aratógépeire.

Kitűnő magyar bizonyítványok. tffr

Több évi tapasztalat után bebizonyult, hogy a legtökéletesebb és tartósságánál fogva a legolcsóbb és legtökéletesebb perme-tezőgép a Vermorel-féle

„ E C L A I R " peronospora permetező, mely eddig minden versenynél az első dijat nyerte el.

K i z á r ó l a g o s magya ro r s z ág i képv i se l e t .

• • Ár 20 forint csomagolással. H i

Aussigi l a „ R é z g í ű i o z " , „ R a f f l a h á n c s "

®§2ST Késések elkerülése végett kérjük a megrendeléseket már most élő jegyeztetni. ""59RS

Mai H á m u n k 12 o l d a l .

' - . • • ' W

- \ . . .

mmm

820 2 KÖZTELEK, 1898. JUNITJS HO 1. 44. SZAM. 8-ik ÉVFOLYAM.

A sajtó a képviselő interpelláczióját lel-kesedéssel fogadta; Amit a börze ezidőszerint müvei, botrány s a gabonaár felszöktetését a ganonahatáridőüzlet egyik „áldásá*-nak állítja.-Igazolja avval, hogy Amerikában a napokban a gabonaára 72 óra alatt 50 marhával emel-kedett, a rákövetkező napokban .48' óra alatt 50 márkával sülyedt: Hát csakugyan azt hiszik a börze lovagjai, hogy akad oly bolond ember, ki az ilyen gyors hullámzást a háború, vagy a készlet mennyiségének volna képes betudni?'

A amerikai buzapiaczon lejátszott börze-manőver legjobban bizonyította," mily káros, mily közveszélyes a kenyéranyagával való játék. A gabonakereskedelem gyógyítása csakis

, akkor leend végrehajtva, ha az uzsorás börze-játék mindenütt meglesz szüntetve s ha az állam, vagy a szervezkedett mezőgazdaság maga veszi kezébe a kenyérellátás dolgát, miután a kereskedelem, e téren tehetetlenségét fényesen bebizonyította.

Az államnak kötelessége ugy intézkedni, hogy a kényéruzsorások kezéből mesterségüket kiüsse. Nem szabad megtűrnie, hogy az inség-

' árak silány árakkal váltakozzanak, hogy a spekulánsok egyszer a fogyasztó kenyerét zsugorítják, máskor meg a; gazdát ugy nyúz-zák, hogy munkája dija-se legyen fizetve. Ezt meg kell akadályozni, mert lehet, csak akarni kell! Majd meglátjuk, igaza volt-e a német-nek, midőn ilyen erélyes hangon kelt ki a börziánerek ellen?

Bukovina. Mezőgazdasági egyesület alaku-lása. Az osztrák-magyar birodalom egyetlen tartománya Bukovina volt, ahol eddig nem tud-tak gazdasági egyesületet szervezni. Tavaly azonban megtörték a jeget s megalkották egy-letüket a gazdák, mely ma már 1800 tagot számlál. Létezése rövid ideje alatt már is sok olyat alkotott, melyből a mezőgazdaságnak meg van a haszna:

Az egyesület kiadja a gazdasági ismere-teket terjesztő hetilapját, tagjai együttesen ve-szik meg a vetőmagvat s műtrágyát. Az egy-let maga 151 forintért vásárolt konyhakerti magvakat, melyeket tagjai között ingyen oszta-tott szét. Vagy öt községben könyvtárakat állit fel, mely czélra 700—800 forintot fordít. Ván-dortanítókat alkalmaztat, melyek gazdasági fel-olvasásokat tartanak a községekben, Czerno-viczban egy konyhákertészeti tanfolyamot nyi-tott, melyet a vidék kertészei csoportosan lá-togatnak. A mezőgazdasági tekintetben valóban mostoha viszonyok között élő Bukovinának ezen egyletre nagy szüksége volt s kívánatos, hogv az minden oldalról támogattassék most, midőn a kezdet nehézségeivel kell megküzdenie.

Svájcz. A filloxera fellépte Svájczban. Elérkezett az az idő, hogy svájcziaknak is kell már a filloxera ellen küzdeniok.1 Onnan érkező tudósítások szerint e rovart tavaly konstatálták már Tessin cantonban is. De már .régebben kellett fertőzve lennie, mert a kö-zönséges védekezési eljárások semmire sem vezethettek. A cocarni és luganoi kerületek hegyközségei is elveszetteknek tekinthetők.

• Neuchat'el tájékán már 1896—97-ben 22 ezer • m. terület volt fertőzve s a vész az idén már 51,020 • m.-re szaporodott. Ahol lehet szénkénegeznek. Az auvernier-i szőLőszeti is-kola is hatalmas részt vesz a védekezés küz-delmeiben amennyiben már; eddig több mint 320..000 amerikai ojtványt osztott ki a gazdák között, kiknél^ amerikai alanyok ültetése meg van engedve.

Turgovie kerületben 1896-ban csak 9000, • m. volt fertőztetve, ám tavaly négyszer annyit konstatáltak.

' Genf tájékán is. tevékenyek az újraülte-• tés munkájában, ott. .a ruth-i kísérleti állomás

van nagyban segítségükre.- . Érdekes, hogy az állomás eddig közel

104 féle talajt, elemzett meg s azt találta, hogy az abban foglalt mész aránya, nem foly be hátrányosan az amerikai alanyik müvelésére. Ez nevezetes., mert eddig mindig az a nézet

volt elterjedve, hogy a svájczi árt az amerikai alanynak, mert rendes kísérője kísérője a ehlorozis. A svájcziak most égy uj bortermelő korszak hajnalán vélik magokat.

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.

Jármos ökrök és fejős tehenek zöld takarmányszükséglete. Sz. J. ur, Szendről, a következő kérdést intézte:

hozzánk: Egy jármos ökörnek, esetleg fejős tehénnek hány

kg. zöld rozs, luczerna avagy csalamádé a naponkéiiti szükségléte rendes etetés mellett?

A A feltett kérdésből nem tudjuk telje-sen kivenni, hogy kérdésttevő tisztán csak zöldlakarmányon akarja-e tartani a teheneket és ökröket, vagy a zöldtakarmányok mellett még egyéb anyagokat is akar-e nyújtani. Fel-teszszük azonban, hogy a jelzett zöldtakarmá-nyok mellett ugy az ökrök, mint a tehenek-nek, abraktakarmány és valami szalmaféle is adagoltatik. Ezen anyagoknak a nyújtása szük-ségessé válik egyrészt azért, mivel tisztán zöldtakarmányokkal a tápanyagokat kellő arány mellett a szervezetbe bejuttatni képesek nem vagyunk s túlságosan sok drága fehérje-anyagot pocsékolnánk el, ha pl. tisztán'zöld luczernán tartanok a marhát, de szükségessé válik 'ezen anyagoknak a nyújtása azért is, hogy az ökrök abraktakarmányt is kapva, több erőt legyenek képesek produkálni s a sok vizenyős takarmány túlságosan lazává, petyhüdté ne tegye szervezetüket. Teheneknél pedig az abraktakarmányok tartalmasabbá te-szik a tejet. Mindkét hasznosításnál a szalma-és polyvafélék az egyes tápanyagok közti arányt teszik kedvezőbbé.

Már most ha tudnók, hogy a jelzett zöld takarmányok mellett minő egyéb feletetésre szánt anyagok állanak még rendelkezésre és mily mennyiségben, készítenénk olyan takar-mányösszeállitásokat, amelyek a czélnak meg-felelőek lennének. így azonban az adagok nagyságát illetőleg tájékozásul csak a követ-kezőket mondhatjuk:

Zöld luczernából ugy a tehenek, . mint az Ökrök megesznek (1000 kg. élősúlyra) 100—120 kg.-ot naponta, ha a fölvételt ő rájuk bizzuk vagy ad libitum etetünk. így azonban tulsok fehérje kerül a szervezetükbe; jóval több, mint amennyit a tápanyagszabványok előírnak, ami természetesen tetemes pénzvesz-teséggel jár.

Szükséges tehát, hogy egyrészt a táp-anyagok közti arányt tágabbá tegyük, másrészt kevesebb fehérjét és több szénhidrátot juttas-sunk a szervezetbe, a luczerna mellett szalmát is kell adni fejős teheneknek, ökröknek pedig még abraktakarmányt is. Adunk tehát fejős tehenek-nek 1000 kgr. élősúlyra és naponta 75 kgr. zöld luczernát, 16 kgr. buza szalmával össze-rázva.

Ezen keverékben a kellő táparány mellett a szükséges tápanyagok benfoglaltátnak; Ökrök-nek ' 1000 kgr. élősúlyra 50—60 kgr. zöld luczernát (esetleg kevesebbet is), ugyancsak 10—12 kgr. szalma és egy kevés erőtakarmány adagolása mellett.

Valamivel kevesebbet kell számításba venni a rozsból. Már sokkal kevesebb fehérjét tartalmaz a a csajamádé, ugy hogy ebből 200 kgr.-ot kellene megetetni a tehenekkel (1000 kgr. élősúlyra), hogy elegendő fehérjét a szervezetbe bejuttathassunk.

ilyen nagymennyiségű csalamádét pedig megemészteni nem, képesek, dé emésztési za-varokat is idézhet elo az . ilyen nagymennyi-ségű csálámadé.: Ha azonban tejelő téhenek-

i nél a csalamádét-luczérhával Vegyesen' adjuk,

ugy számításba vehetünk 100 kg. csalamádét és 40 kg. luczernát, ami 1000 kg. élősúlynál a tápanyagszükségletet teljesen födözi, vagy pedig a luczerna helyett adunk 10 kg. buza-korpát, avagy pedig .1*5 kg. repczepogácsát és 5 kg. buzakorpát, ami 100 : kg. csalamádé mellett etetve a tápanyagszükségletet szintén ' teljesen fedezni fogja. Ökröknél azonban, ha nagyobb munkát végeznek 60—70 kg.-nál többet a csalamádéból 1000 élősúlyra számí-tásba venni nem czélszerü, s a még hiányzó tápanyagokat erőtakarmányok adagolásával kell a szervezetbe bejuttatni.

Ilyen uton-módon eljárva s az összeállítások készítésénél a takarmányok tápanyagtartalmát mindig figyelembe véve, igen nagymennyiségű értékes zöldtakarmányt menthetünk meg.

J. G.

LOTENYÉSZTES.

Az angol telivér mének szerepe felvértenyésztésünkben.

Verseny nélkül nincsen jó telivér, jó telivér nélkül nem lehet számbavehető félvér-tenyésztésünk. Ezzel szokták indokolni a ver-senyek és az angol telivér tenyésztés szüksé-gét s e tételnek igazságát még azok . is elis-merik, a kik a versenyek jelenlegi irányát és módját nem helyeslik,

Nos hát a versenyek mai alakján és fel-tételein pedig nem igen lehet változtatni, mert talán éppen azoknak, az idealisták áltál kár-hozatosaknak jelölt feltételeknek, nevezetesen a rövid távolságú versenyek nagy számának, a korai idomitásnak és ezzel kapcsolatos korai hasznosításnak, valamint a külembeli tenyésztési szempontok meglehetős mellőzésé-nek köszönhető, hogy telivértenyésztésünk és versenyügyünk az utóbbi két évtizedbén oly nagy lendületet vett.

Ha a versenyekben csak a telivértenyész-tés elitje vehetne részt, a középszerű anyag és a selejtes része pedig nem találna magá-nak való propozicziókat és dijakat, akkor a telivértenyésztés nem fizetné ki magát, mert az anyag nagy része nem találna hasznosítást.

Az angol félvértenyésztés barátai leg-inkább a telivér anyag nagy részének elsat-nyulása és hibás volta fölött panaszkodnak és ennek tulajdonítják a számos balsikert, mely telivérméneket használó félvértenyésztőink egy részét éri.

A főhiba pedig e téren nem is annyira a már nagyszámú telivéranyaggal megfelelő arányban álló sok hibás telivérlóban keresendő, mint inkább némelyik félvértenyésztönek azon eljárásában, hogy eredetileg könnyű alapon kezdve, nemzedékről-nemzedékre állandóan an-gol telivérméneket használt.

Tekintsünk vissza a múltba, -— mintegy 20—25 évre visszamenőleg — amikor aránylag még igen kevés angol telivérmén használtatott hazánkban a félvértenyésztésre. A félvérpro-dukezió akkor még leginkább az állami mén-telepeknél levő igen jó és csontos félvérmé-nekkel űzetett és a telivérmének általánosabb, szélesebb körbeni használata csak abban az időben kezdett elterjedni.

A szélesebb körben tett első kísérletek kitűnően beváltak, ugy, hogy a teli vérmének használata egyre nagyobb tért hódított. Az eredmény egyes fél vértenyésztőket annyira lelkesített, hogy a félvérmének használatát egészen mollőzték és ivadékról-ivadékra angol telivérméneket alkalmaztak. A lelkesedés pedig fokról-fokra terjedt" és magával ragadta azon tenyésztők egy részét Js, akik nem valami csontos zömök kanczaalappal rendelkeztek. A terjedő divatnak sok telivérménre volt szük-sége, a szükség pedig törvényt bont — és igy sok selejtes telivérmén is helyet kapott a fél-vértenyésztésben. ....

44. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

És éppen itt tartunk ma. Igen sok te-nyésztőnek a kaneza anyaga a telivér mének állandó befolyása alatt túlságosan elfmomodott. A csüdök megnyúltak, a térdek megrogytak, a csonthibák és a nyomorék, szük paták elsza-porodtak. Nem szeretnék azonban félreértetni. Az itt nem is elég sötét színekben festett kép nem vonatkozik hazánk egész félvérproduk-cziójára, hanem csak azon részére, mely kellő alap nélkül, elég meggondolatlanul beleragad-tatta magát a divat áramlatába.

Persze, a telivér lőhus ma már nagyon olcsó. Nézzük csak a kisebb rangú eladó-ver-senyek árlisztáját: 1000korona a rendestétel! Telivérmént 500 írtért nem is nehéz kapni, de 300-ért is lehet (persze meglehetős „sötétet"), így már ' hogy is ne ragadtatná el magát sok kisebb tenyésztő, mikor egy jóravaló félvérmén ára 1000—1500 frt és az állami bérmének félvérpéldányaiőrt csak bérdíj gyanánt 4—500 frtot kell fizetni.

A magánménvizsgálatok alkalmat nyújta-nak néha ilyen sötét telivérmének felfedezé-sére, melyek az. egész környék hírességét ké-pezik és legalább is 10 frt fedeztetés! dijra tartanak igényt. Tulajdonosuk azonban nem állhatja meg négyszem között a bizalmas pa-naszt, hogy a lótenyésztés manapság már nem fizeti ki magát és legközelebb fel is hágy vele.

Az angol félvértenyésztés hazájában Angliában és mindenütt ahok angol telivérmé-neket használnak általában a félvérproduk-czióra ,erős, zömök kanczák képezik az ala-pot, és a czéltudalos -tenyésztés egyenesen arra törekszik, hogy az erős csontú tenyész-

. alapot lehetőleg tisztán fentarthassa és a teli-.vérménekkel nem annyira tenyészkanczákat, mint elsőrendű eladó anyagot produkáljanak.

így van ez Angliában, így Normandiában, Hannoverában, keleti . Poroszországban stb., ahol az erős alapanyag megvan. Nálunk ehhez hasonló typikus tájfajták nem- voltak. Ezért ugylátszik, a lótenyésztésügyi kormányzat nálunk feladatává tette az erős félvérmének produkezió-ját a félvértenyésztés czéljaira, azért, hogy igy ami jellegzetes, '• könnyebi kanezaaríyagunkba az elvitázhatlanul,előnyös angol vérrel és szabással egyetemben a kellő csontosságot is beoltsa.

Hiszen egy időben kiváló specziálitása volt a m. kir. áll. lótenyészintézeteknek s az ma is, hogy olyan angol félvérméiiekkel rendel-kezik, melyek kellő vérszilárdsággal, megbízható "átörökit8i'képéssé'ggel-'Birnak s amelyekkel bíz-vást angol félvértenyénztésl iizlvct a magán-tenyésztő-finomabb csontú kanczaanyagával is, anélkül, hogy angol telivérménhez kellene fo-lyamodnia. Ez a specziálitás addig, mig más államok is: nem okultak a mi példánkon és azt követték, ojy egyedülálló volt, hogy még-a 80-as évek elején a kisbéri ménest meglátogató portiandi herczeget is csodálkozásra ragadta, mert Angliában az angol telivér és norfolki vagy irlandi keresztezésből eredő félvérméneket nem igen szokták, de nem is igen tanácsos tenyésztésre használni.

Vannak a telivérmének állandó használói között sokan, akik lelkiismeretüket azzal nyug-tatják meg és az őket érő barátságos szemre-hányásokat azzal utasítják vissza, hogy hiszen az állami ménesekben is állandóan alkalmaz-nak angol telivérméneket, pl. a ; Nonius és Furioso-Northstar törzsben is.

s : Ez azonban csak annyiban talál, hogy telivérméneket igenis alkalmaznak, de csak az eldurvulni készülő kanczákra. A többi kan-czát megfelelő saját törzsbeli ménekkel pá-rositják .és. igy:,,nemcsak... a törzsjelleg előnyös vonásait, hanem annak masszív testalkatát is fentartani igyekszenek.

A magánt'enyésztés angol félvér produk-cziójában ma már meglehetősen észlelhető: bálsikerek, tehát főképpen az angol telivér-ménekkel könnyű kanezaanyag után közvetlen •produkezióban, de még inkább az - angol teli-vérméneknek generáczióról-generáczióra való

KÖZTELEK, 1898. JUNIUS HÖ 1.

folytonos használatában találják magyaráza-tukat.

Vájjon, mi czélja líhet annak,. hogy egy-egy magántenyésztö az ő kanczatörzsében an-gol telivérmének állandó használata által úgy-szólván vérre vért halmoz s emellett az egye-dek nemzedékről nemzedékre mindjobban el-fiűomodnak, ugy hogy a gépezet hajtó ereje egyre nagyobb, a szerkezet ellenálló képességé pedig fokról-fokra csekélyebb lesz ? Az ilyen igen „magasvérü" tenyésztés vér dolgában közel áll a telivérhez, de sem ügy nevelve nincsen, sem azokat a súlyos tehetségpróbákat ki nem qillotta, de nem is állaná ki, amelye-ket a telivérnek abszolválni kell.

Fontoljuk meg, hogy mily óriási abrak-adagokat, tejet, tojást sat. kell a telivércsikó-nak az elválasztás idéjétől kezdve elfogyasz-tania, hogy a kivánt korái fejlődés kellő fo-. kát elérje. Fontoljuk meg továbbá, azt is, hogy az igen „magas vérű" félvércsikók ré-szesülhetnek-e ily nagy mérvű csont és izom-fejlesztő táplálék élvezetében. Ugye bár, nem, mert akkor a tartási költségek kétszeresen is túlhaladnák a félvércsikó értékét, tehát . mi sem világosabb mint az, hogy ilyen esetben a túlságos magas vér kultiválása egyenesen a testszerkezet, de főleg a csontalap szoliditásá-nak rovására megy.

Szerencsére elegen vannak, a kik a teli-vér igénybevételének túlzásaitól a félvérte-nyésztésben már kiábrándultak és a biztosabb útra visszatérnek.

Végül a mondottakból azt összegezhet-jük — s ezt a tapasztalat eléggé igazolja, — hogy angol telivérménekkel nálunk leginkább' az a tenyésztő fog raczíonális és jövedelmező angol félvértenyésztést űzhetni, akinek erős, csontos kanczaalapja van, melyet megfelelő félvérménekkel állandóan fentartani és kiegé-szíteni igyekszik s e mellett a telivérménnek főként csak azt. a szerepet juttatja, hogy vele kitűnő használati és értékes eladó anyagot pro-dukáljon.

Amely tenyésztő e kívánalmaknak nem bir megfelelni, az jobban teszi, ha a rendel-kezésre álló igen jő állami angol félvérméne-ket használja félvértenyósztésre.

Kis Mihály.

GAZDASÁGI VEGYTAN. Rovatvezető: Dr. Liebemann Leo.

Ammonsó-e, vagy chili salétrom ?

Az utóbbi napokban Kloepfer E. dr., a kettvigi gazdasági iskola igazgatója, 59 oldalra terjedő füzetben*) hivja fel a gazdák figyelmét arra, hogy salétromnitrogén helyett ammóniák* nitrogént ..használjanak és hogy ezen czélját minélinkább elérje, az ammoniáktrágya fényes világításba helyezése mellett a salétromtrágyá-zást kedvezőtlen színbén tünteti fel. Felhoz ez alkalommal sok olyant is, ami tudományos értekezés Keretébe nem tartozik, pl. hogy ki-számithatatlan azon kár, amely ,a nemzeti vagyont azáltal éri, hogy a gazdák chilisalét-romot külföldről vásárolnak és nem a Német-országban gyártott kénsavas ammóniákat, ,a miből az. elfogulatlan olvasó tisztán láthatja, hogy. itt csakis a kénsavas ammóniák fogyasz-tása érdekében való hangulatkeltésről van szó.

Wagner az ismert darmstadt-i agrí-kulturchemikus a „Deutsche landwirtschaftliche Presse"-l>en foglalkozik- ezen. tárgygyal, annál is inkább, mert a darmstadt-i kísérleti, állomás munkálataira hivatkoznak, a fentjelzett köz-leményben. .

Wagnernek e. kérdésre vonatkozó nézete az, hogy -ha előnyösebb ámmoniaksót, pöeze-

:*) üíitersúchungeiiüber.die.Wirkung des schwefel-s'aureti. Ammomaks und des .Chiljsalp.eters. Beilrag zur Stíckstoffírage, Essen, 1898.' "

m

trágyát, huslisztet, szarulis'ztot, gyapjuport, vér-lisztet vagy más egyéb hazai nitrogént vásá-rolni, . akkor a gazda ezt veszi, ha pedig, a salétromnitrogén alkalmazása előnyösebb, akkor az ilyenhez fog folyamodni, tekintet nélkül arra, vájjon az honnan ered és hová vándorol az érte fizetett pénz. Mást itt, mint az elér-hető legmagasabb hasznot szem előtt tartani nem szabad és ha az utóbbi években az am-moniáktrágyázás iránt nem viseltettek különös érdekkel, ennek az ammoniaknitrogén aránylag magas ára volt az oka. Most, midőn ára any-nyira leszállott, hogy az a chilisalétromnak legalacsonyabb árát elérte, nagyobb figyelmet is érdemel.

A tényállás Wagner szerint tehát a kö-vetkező :

Németországban- 2"5 millió mázsa, rész-ben belföldön termelt, részben Angliából, Bel-giumból és Ausztriából vett ammoniáksó áll rendelkezésre és ezenkívül az ezidőszerinti nit-rogénszükséglet fedezésére még 8 millió mázsa salétromot kell importálni. A feladat tehát, ki-deríteni a viszonyokat, melyek mellett a ren< delkezésre álló - ammonsó-mennyiség a legna-gyobb előnynyel alkalmazható ós megállapítani egyszersmind azt is, mily viszonyban áll hatása a chilisalétroméhoz.

A darmstadti kísérleti állomáson a neve-zett kutató sokat foglalkozott , ezen kérdés tisztázásával és kísérleteinek alapján azon eredményhez jutott, hogy az ammóniák nitro-génnek nem szabad, hogy magasabb ára legyen mint a salétrom-nitrogénnek, ami pedig a két só alkalmazását illeti, következők jönnek tekin-tetbe :

1. A chilisalétrom nemcsak nitrogentar-talmánál fogva, de bjzonyos körülmények között natronjával is hat.

2. Az ammoniák-nitrogént addig köti meg a talaj, mig fealétromnitrogénné át nem változik.

3. Az ammoniák-nitrogénnek a talajban előbb salétrom^nitrogénné kell átváltoznia, hogy a növénynek tápanyagúi .szolgáljon.

Ismeretes azon hatás, melyet a nátron a talajra gyakorol, t. i. annak részecskéit egy-máshoz köti, mi által-a talajvíz fel és alászál-lását gátolja. Ismételt erős salétromtrágyázások az agyagos talajt szívóssá, -keménynyé, repe-désessé teszik és előidézik annak megkérgese-dését, azért az ilyen esetekben a talajnak több-szöri meszezése válik szükségessé. Tanácsos tehát ezek után, ha sok nitrogensót akarunk nehéz talajra hinteni, ami ezukor- és takar-mányrépa termelésénél'fontos, hogy a vetéskor alkalmazandó: -nitrögónmennyiséget ammonsó alakjában adjuk és csak a .fejtrágyázásnál fo-lyamodjunk a salétromhoz.

Más esetben a salétrom natronjának igen üdvös hatása lehet, p. ó. a könnyű talajok ter-mészetes, csekély viztartóképességét salétrom-trágyázás által lehet emelni és a fiatron azon-kívül közvetlenül is kedvező befolyással van a növények táplálkozására, a mennyiben a nitro-génnek és foszforsavnak a "növénybe való fel-vételét közvetíti és kálihiány esetén — bizo-nyos határok között — ennek pótlására is képes.

Azután figyelembe veendő még az is, hogy a talaj az ammoniák-nitrogént leköti. Igen áteresztő homoknál nincsen kizárva az a veszély, hogy tartós eső a salétromnitrogénnek egy részét az altalajba mossa. Ha tehát am-moniáksót. adunk salétrom helyett, . akkor ugyan ezen veszély olyan mértékhen nem fo-rog fent, téves hinni azonban, hogy ki van' az zárva.

Az ammonnitrogén a talajban lassanként salétromnitrogénné változik át és nem közömé bős, vájjon ez a proczesszus lassan vagy gyorsan megy-e végbe. Mennél gyorsabban változik át t. i. az ammoniak salétromsavvá, annál nagyobb; a valószínűség, hogy éppen ugy ki lesz az mosva mint a salétíóm és ménnél lassabban történik ezeri átváltozás, annál köze: lebb áli megint az. u veszély, hogy az am-

' 8 2 2 4 KÖZTELEK, 1898. JUNITJS HO 1. 44. SZAM. 8-ik ÉVFOLYAM.

monsó nem . érvényesítheti hatását teljessé-gében. .

Végre Wagner bírálat tárgyává téve Kloepfer kísérleteit, azon nézetének ad. kifeje-zést, hogy, azok már eleve ugy voltak beren-dezve, hogy a. végeredmény, biztosan az ammó-niáknak üdvös hatásáról tegyen tanúbizony-ságot. Dr. ÉönyöMAlajos.^

A chilisalétromnak a talajok fizikai tulaj-donságait . befolyásoló hatására vonatkozólag; melyet a fenti ezikk emlit, dr. Könyöki Alajos ur már régebben végzett igen érdekes kísér-leteket, melyeknek első része a „Köztelelt' ,1895. évfolyamában közölteti, tízekre ez alka-lommal újra felhívom a t. olvasók figyelmét.

Rovatvezető.

Mezőgazdák kedvezménye a katonai szolgálat tekintetében, (Egyúttal felelet több ily irányú Jcérdésre.)

A véderőről szóló 1889. évi VI. törvény, mint általában az adófizetést rendelő törvények, nem kedvez a kivételeknek, hanem a had-kötelezettségnek általános, lehetőleg kevésre szorított kedvezményekkel való teljesítését követeli meg: miért is méltán helyezte a köz-vélemény az adók csoportjába, midőn a had-kötelezettséget az adók egyik sajátos nemeként fogván fel, — találóan'— vér adónak nevezte el.

A törvény ezen majdnem kedvezmény mentes rendelkezéseinek megváltoztatása és azoknak a társadalmi élet szükségeihez mért, megfelelő módosítása iránt, már az általános hadkötelezettség elfogadása óta, több oldalról

. érzett nehézségek folytán, történtek kísérletek, anélkül azonban, hogy ezek a törvény meg-alkotásánál figyelembe vétettek- volna. így különösen a mezőgazdaság részéről, több izben méltányos panasz-és közóhaj tárgyát képezte : a tartalékosoknak, az aratás tartama alatt fegyvergyakorlatra való behívása, a tényleges szolgálat alatt álló legénységnek, az aratás tartamára, — munkáshiány folytán — való, ideiglenes szabadságolása, stb., melyek azonban pozitív intézkedések hiányában, sikeres ered-ményre máig sem vezettek,

A hadkötelezettség szigorának, mezőgazda-ságunk érdekében levő ' enyhítésén, a föld-mivelésügyi kormányzat részéről is tétetvén intézkedés, — ennek, egyik eredménye gyanánt említhetjük, a honvédelmi miniszternek a közös hadügyminiszterrel egyetértőleg létrejött meg-állapodása folytán 1896. , évi augusztus hó 15-én 46489 VIII. szám alatt kiadott rendeletében szabályzott azon kedvezményt, mely a földmives-iskolák tanfolyamába „felvett'" egyéneknek, ugy a közös hadsereg, mint a m. kir. honvédség kötelékében történő idő előtti tartós szabadságolásába engedélyeztetett.

Ezen intézkedés által elsősorban a kis-és középbirtokososztály támogatása czélozla-tott oly módon, hogy a kellő szakértelemmel, mint külső feltétellel bíró kisgazdáknak, illetve ezek fiainak, saját vagyoni exisztencziájuk ér-dekében lehetővé tétetett, a rövidebb ideig tartó katonai szolgálat.

A fentebb emiitett " rendelet, követ-kező módon szabályozza a szóban levő ked-vezményt :

A véderőről szóló törvény végrehajtása tárgyában kiadott .utasítás II ik részében kö-rülírt azon. esetben, ha a f. évbeli besorozott ujonczok száma, az ugyanezen évbeli tényle-ges szolgálat idejét betöltötték, tehát a .tarta-lékba helyezendőknek létszámát meghaladja, ezen meghaladó szám erejéig, a szolgálati kor sorrendje szerint és pedig a legközelebbi ifjabb. (tehát a 2-ik évet szolgáló) sorhadi évfolyamba tartozókra nézve, az elért katonai kiképzés foka, valamint a minősitvénynek tekintelbe vé-telivel, idő előtti tarlós szabadságolásnak

van helye. Ezen időelőtti szabadságolás ked-vezménye azonban csak a kővetkező sorrend-, ben illetőleg ennek különös figyelembevételé-vel állapitatik meg; u. m. :

1-ször. Azon katonák tarthatnak igényt; ezen tartós szabadságolásra, kik besoroztatá-suk alkalmával, a véderőtörvény alapján, akár a katonai szolgálat alóli felmentés, akár a pót-tartalékba helyezés kedvezményében való 'ré-i szesittetés iránt igényt emeltek ugyan, de áz „előirt teljes törvényes feltételek hiánya miatt, a kért kedvezményben részesíthetők nem vol-tak" ; ezek tehát, minden mást megelőzőleg szabadságoltatnak, a fentebb emiitett esetben.

2. Azon tényleges szolgálatot teljesítő katonák, kik valamely földmivesiskolát •— be-soroztatásuk előtt — sikerrel végeztek, akkor ha a tényleges szolgálatból történő kilépés után, szülőik birtokának müvelésénél működ-nek közre, vagy saját birtokukon maguk gazdál-kodnak; ezen sorrendbeliek azonban csak akkor szabadságoltatnak, ha ezt az 1-ső pont-ban említettek csekélyebb száma megenged-hetővé teszi. A szabadságolás kedvezményének ez alapon való igénybevétele ezenkívül tehát az említett," 2 feltételtől függ, melyeknek fen-forgása szabályszerű módon, u. m. földmives-iskolai bizonyitványnyal és az illetékes köz-ségi élőijáróság- által kiállított s a járási fő-szolgabírói hivatal által is láttamozott nyilat-hozat, illetve bizonyitványnyal igazolandó. Végül:

3. Azon katonák, akik besoroztatásuk, illetőleg állományba vételük előtt, mezőgazda-sági téren működtek, különösen pedig azok, kik besoroltatásuk előtt .valamely földmives-, vagy vinczellér-iskolába, vagy bármely mező-gazdasági tárgyú szaktanfolyamba (tehát az u. n. gazdasági, téli tanfolyamon résztvevők is) felvétettek, még azon esetben is, ha ezen in-tézetek vagy tanfolyamok bármelyikébe való felvételüket nemcsak besoroztatásuk ideje előtt, hanem később, a tényleges szolgálat tar-tama alatt biztosították maguknak. Az ezen pontban foglaltak alapján, szabadságolásra igényt emelő hadkötelezettek azonban csak az első két pontban előadott -sorrend betartása mellett fenmaradó — szabadságolandó — lét-szám esetén, tarthatnak szabadságolásra igényt, ellenkező esetben, illetőleg a szabadságolandók számának kimerültével pedig, ezen igényjogo-sultság önmagától megszűnik.

Az emiitettek alapján, időelőtíi , tartós szabadságolásra való igényemelésének bármely esetében, a figyelembe vételt érdemlő körülmé-nyek mindig szabályszerüleg, tehát földmives-iskolai bizonyítványok, hatósági bizonylatok stb. segélyével, a kérelem benyújtásával egy-idejűleg igazolandók és -— még ez eselben is

— kedvéző elintézésbe, az ily tárgyú5 kérelem, csak akkor nyújthat reményt, ha a kérelme-zett szabadságolás, illetve a kivételes kezelés tekintetében, az illetékes hadkiegészítési ható-ságok egyetértőleg. nyilatkoznak.

Ezen szabadságolás kedvezményét csak a tényleges szolgálati idő utolsóelőtti évét betöltő hadkötelezett vehetvén igénybe, ennél-fogva, az ezen kedvezmény elnyerése iránti folyamodványok is csak azon évben, melyben folyamodó sorhadi tényleges, szolgálati köte-lezettségének utolsóelőtti évében áll, nyújtan-dók be, az illetékes, sorozó járás főszoígabirói hivatalához, mely azt — mellékleteivel együtt

— átvizsgálván, véleménye kíséretében, az illetékes hadkiegészítési kérük ti parancsnokság-hoz teszi át. Ezen parancsnokság a kérelmet felülvizsgálván, saját szempontjából, indokolt javaslatot készit és azt a folyamodványnyal együtt érdemleges elhatározás és elintézés czéljából kellő időben az illető csapattesthez juttatja, melynél folyamodó a szolgálatot teljesiti.

Bár az ily tárgyú kérelmek eredménye nemcsak a kedvezményre való igény sorrend szerinti elbírálása, hanem az eljárás hossza-dalmassága és bonyolódöttságánál fogva is szerfelett bizonytalannak mondható, a szabad-

ságolás kedvezményének elnyerése iránti kére-lem benyújtása, mindamellett tekintettel arra, hogy az költséget nem, csupán némi utánjárást igényel és kedvező elintézés esetén folyamodó-nak anyagi exísztencziája megállapításával, jelentékeny előnyt ''biztosithat, mégis határo-zottan indokoltnak s ennélfogva ajánlhalónak mutatkozik. Mindenesetre czélszerübb és kívá-natosabb volna, természetesen, ha ezen ked-vezmény alapja, magában a védőtörvényben gyökereznék, s az arra való igény megállapí-tása is a tartalékba helyezettek, számától füg-getlenül és minden' sorrend mellőzésével, ke-vesebb alakszerűséggel lenne összekötve, a mennyiben ezen intézmény ily módon, mező-gazdaságunknak nagyobb hasznára válhatnék. Ez azonban — egyelőre — még a jövőé!

Cs. L. dr.

LEVÉLSZEKRÉNY.

Feleletek. Zöldtakannáiiy pénzértékének a kiszá-

mítása. (Felelet a 235. kérdésre ) A zöldtakar-mány pénzértéke a benne foglalt emészthető tápanyagok tápegységek ára ezerint állapittátik" meg. A takarmányban foglalt tápanyagok ki-számítása és azoknak tápanyagegységre redu-kálása nem ütközik nehézségekbe, habár e te-kintetben is eltérők a nézetek. Vannak, akik az emészthető fehérjének (protein) 5-szörös, a zsirnak 3-ros értéket tulajdonítanak, szemben a szénhydrátokkal (keményítő, czukor), míg mások a következő arányt tartják helyesebb-nek, mint 3 : 2 : l-hez, vagy a takarmányban foglalt protein 3-szor, a zsir 2-szer annyit ér, mint a szénhydrát. Részemről az utóbbi érték-arányt tartom helyesebbnek. Nagyobb nehézsé-get okoz a tápanyag egység pénzbeli . értéké-nek a megállapítása, mely vagy a kelendőbb abraktakarmányfélék (korpa, olajpogácsa) vagy a réli széna ára szerint számitható ki.

Minthogy á rétiszéna ára a legtöbb gazdaságban ismeretes és a széria érték és használhatáság tekintetében közelebb -áll á zöldtakarmáhyhoz, mint az abraktakarmányfé-lék, melyekkel a szálastakarmány teljesen nem pótolható sohasem, részemről a második mó-dozatot tartom nemcsak helyesebbnek, hanem itt bővebben ki nem fejthető okokból egye-dül alkalmazhatónak.

Ezen elvék szerint eljárva a kérdésben; foglalt zöidtakarmányfélék pénzértéke . követ-kezőképpen számitható ki.

. Felteszem, hogy kérdésttevő gazdaságá-ban a jó minőségű, szárazon .betakarított réli széna értéke 2 forint, a '100 kg. szénában foglalt emészthető tápanyagok pedig a kö-vetkezők: - - ; . •, Fehérje 6 X 3 = ,18 tápanyagegység, Zsir 1 X 2 = 2 ,, Szénhydrát 30 X '1 - ,30 ' . ' „

50 tápariyagegységi

Egy lápanyagegység pénzértéke tehát

(^U 4 kra jczáf-

A zöld rozsban feltételezhető: Fehérje 2 0 X 3 = '60 tápegység;

Zsir 0'5 X 2 = 1 0 : „ Szénhydrát - '7 '0 /X 1 = ' ? • & '

14-0 tápegység.

Eszerint 100 kg. zöld rozs pénzértéke

(14 X 4) 56 hrajcgár.

A zöld lüczerriában feltételezhető: '.,. Fehérje 3'5 X - 3 ;10'5 tápegység.

Zsir 0-4 X ' 2 0'8

Szénhydrát 5'7 57 Összesen 17 0 lápegység,

44. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1898. JUNIUS HO 1. 823

100 kg. zöld luczema pénzértéke lenne (17 X ' 4) 68 Tcrajczár.

A csalamádéban feltételezhető : Fehérje 1. X 3 = 3'0 tápegység. Zsir 0 - 3 X 2 = 0"6 Szénhydrát 6'4. X 1 = 6'4

Összesen ÍO'O tápegység.

Eszerint 100 kg. zöld csalamádé (10 X 4) 40 krajczárt érne.

Abszolút pontossággal ezen az alapon sem számítható a különböző takarmányfélék értéke, mert a takarmány vegyi összetétele nagyon változik, mindazáltal megbízható ala-pot nyújt a viszonylagos érték megállapítására. A szóban forgó gazdaságban lehetne tehát 2 forintos szénaárt feltéve a zöld rozsot 55, a luczernát 7.0 és a csalamádét 40 krajczárral felszámítani. Hensch Árpád.

V E G Y E S E K .

Mai számunk tartalma: Oldal

Az OMGE. közleményei. — 819 Mezőgazdák kedvezménye a katonai szolgálat te-

kintetében Cz. L. dr. : 822 Külföldi szemle. — 819

Állattenyésztés. .Jármos ökrös és fejős tehenek zöld takarmány-

szükséglete. J. a. ... - 82.0 Lótenyésztés.

Az angol telivérmének szerepe félvértenyészté-sünkben. Kis Mihály. - 820

Gazdasági vegytan. Ammonsó-e, vagy chilisalétrom ? Dr. Könyöki

Alajos - - 820 Levélszekrény - _. - 822 Tegyenek. - 823 Kereskedelem, tőzsde - - 824 Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A köz-

ponti vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. — AUatvá-sárok: Budapesti szurómarhavásár. — Bécsi vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár. — Bécsi sertésvásár. — Bécsi juhvásár. — Párisi juh vásár. - - 825

Eljegyzés. Mécsei Antal, főkáptalani gazdatiszt Nánán eljegyezte Geiger Mariskát, Geiger Ferencz esz-tergomi főkáptalani urad. rendelkező tiszt leányát.

Egy közigazgatási bizottság a munká-

sokért. A munkásforrongások ügyvivőinek,

akik egyes sajnálatos kivételek általánosításá-

val, magában a gazdatársadalomban jelölik ki

a munkásosztály természetes ellenségét, ajánl-

juk figyelmükbe azt az esetet, amelyről most

hoz hírt a F. U. Csanádmegye közigaz-

gatási bizottságának ugyanis tudomására jutott

hogy egy kupai földbirtokos a dohánykertészei-

vel szemben többféle visszaélést követ el. A

közigazgatási bizottságnak bemutatott munka-

könyvek és elszámolások bizonyítják, hogy a

kupai birtokon a munkást egyszerűen megter-

helik bírságpénzzel, anélkül, hogy a bírság

okát vele tudatnák. Az előlegbuzát a napiár-

nál jóval magasabb árban számítják a kertész-

nek, mint a birtokos mondja — azért, hogy

ekkép biztosítva legyen olyan kár ellen, mely

abból származhat, ha az egyik yagy a másik

munkás nem téríthetné meg a kapott előleget.

Ha a kertész a kiadott dohánynál kevesebbet

szolgáltat be, persze megfizettetik vele a

hiányt s azonfelül lopás miatt is megbírságol-

ják. De ha véletlenül többet ad vissza — ez

is megtörtént — akkor fölteszik, hogy a fölös-

leghez lopás folytán jutott s ez okból szintén

megbírságolják. S hogy lássák a közigazgatási

bizottság tagjai, hogy milyen kenyér jut a

munkás embernek a gazdagon termő kupai bir-

tokon, hát két darab kenyérmintát is csatolt

az aktához a'főbiró/Jó volt azonban megírni, i

hogy az az „izé" kenyér, mert ember fia nem

ismerte fel benne. a kenyeret. Szurokba mártott

vasalakhoz . hasonló gyurma az, mivel a kupai

gazdag birtok szegény munkás népe táplálkozik.

E bizonyítékok alapján Csanádmegye köz-

igazgatási bizottsága a munkásokkal való ily .

bánásmód, fölött rosszálását fejezte ki, s elő- ; terjesztés megtétele iránt intézkedett, hogy a

pénzügyminiszter az illető birtokostól a dohány-termelési engedélyt megvonja. Felette jellemző, erre az eljárásra* hogy azt nem. a visszaélé-

seket szenvedő dohányosnép indította meg,

hanem egy olyan .orgánum, mely összeállítá-

sánál és. összekötíétéseinél fogvá inkább a

munkaadók érdekeltségébe van'ékelődve, leg-

alább látszólag. Ám ez az orgánum védelmére

kél a sanyargatott szegény embereknek s ki-

közösíti azt áz'egyént, aki azokat : • tisztesség-

telen elbánásban részesítette. Szívünkből he-

lyeseljük ézt a korrekt határozatot s bizonyára

helyeselni fogja azt az egész magyar gazda-

közönség is, melynek elsősorban áll érdekében,

hogy a szolidaritást nyíltan megtagadja mind-

azon munkaadókkal, akiknek eljárása a mun-

kásnép irányában a tisztesség szempontjából

elítélendő. Annál inkább a nyilvános elitélést

kell magok után vonniok az itt elősorolt vissza-

éléseknek, mert bármely kivételesek legyenek

ezek, belőlük igen figyelemre méltó, vádak ak-

názhatók ki, melyeket egy kis, 'rosszakarat

könnyen általánosíthat a földbirtokos osztályra

nézve. Hogy a földbirtokos osztály ezeket a ki-

vételeket kebeléből, irgalmatlanul kiküszöbölje,

szigorú purifikálásnak kell magát alávetnie, s

a csanádmegyei közigazgatási bizottságot il-

leti az érdem, hogy ebben -az egészséges s a

magyar gazdaközönséghez méltó purifikáczió-

ban övé Volt a kezdeményezés szerepe.

Gabonauzsora Torontálmegyében. E czim alatt a „Köztelek" f. évi május hó 11-én meg-jelent 38. számában a gabonaelővételi üzle-tekről egy' özikket' közöltünk, amelyben Szubics Jócza szerbbókai lakosnak a Schlesinger & PolaJcovics budapesti gabonaczéggel kötött 50 q búzára vonatkozó szállítási szerződését is reprodukáltuk. A Schlesinger és Polakovies czég képviseletében megjelent szerkesztősé-günkben Sándor Pál ur, az egyik czégtárs és bemutatta a kezei között levő eredeti szállí-tási szerződést. Ez a nekünk bemutatott szállítási szerződés különben szórói-szóra meg-egyezik az általunk közölt szerződéssel az utolsó 5. pont kivételével, mely a 700 forint legmagasabb vételár jelzálogi biztosítására vonatkozik. Ez a pont a bemutatott nyomta-tott blankettára írott szerződésben nincs kitöltve. Az igazságnak megfelelőleg meg kell azonban azt is jegyeznünk, hogy a blankettának ez a része — a szokás ellenére —áthúzás-sal érvénytelenítve nincs. Midőn azonban kötelességünkhöz képest kijelentjük, hogy a „Köztelek"-ben közölt szerződésnek ötödik, tehát a jelzálogjogi bekebelezésről intézkedő pontja a Sándor ur által nekünk bemutatott eredeti szerződésben kikötve nincsen, meg kell jegyeznünk, hogy ez a körülmény a gabonaelővételi üzletekre vonatkozó fejtegeté-seink lényegére nézve közömbös, mert hogy a czég valamely követelését telekkönyvileg biz-tosítja-e, vagy elég reálisnak tartja e köve-telést ily biztosítás nélkül is, ez tisztán attól függ, hogy a czég érdekeit mely módon látja biztosítva; hiszen az ötödik pont kitöltetlen formuláréja tanúskodik amellett, hogy egyes esetekben a telekkönyvi bekebelezésre vonat-

kozó megegyezés már az eredeti szerződésben helyet talál. Nem változik azonban ez által a dolog lényege, amely abban áll, hogy az ügy-létbe vont kisgazda a szállítási idő bekövet-keztével így is, ugy is azon kötelezettség elé állíttatott, hogy vagy potom áron eladott, de magas értékűvé vált búzáját szállítsa termé-szetben, vagy pedig buza híján az óriási árkü-lömbözeteket fizesse meg, amely árkülömböze-tek bekövetkezésén alapul tulajdonképpen az egész üzlet jövedelmezősége. Ki kell továbbá jelentenünk, hogy a magunk meg-nyugtatására is utána járván a dolognak, meggyőződtünk arról, hogy a gabonaelővételi Üzletek — amelyeket ethikai és nem jogi szem-pontból ítéltünk el — általában az általunk leirt módon köttetnek és ezen gabonaelő-vételi üzletek a kereskedelmi törvény s a börzei szokások oltalma alatt a. torontáli kisgazdák tönkrejutásának elsőrendű tényezőivé váltak.

ttajok az aratási szerződésekkel. Szabolcs-megyében a munkás-igazolványok váltásától Sok helyen nagyon idegenkedik a munkásnép. Nyíregyházán például tizenhárom arató elszegő-dött, de másnap visszahozták az igazolványokat azzal, hogy attól félnek, adót vetnék rájuk s társaik agyonveréssel, házaik fölgyujtásával fenyegetik. Acsádon, ahol legalább kétszáz pár helybeli munkás keresi kenyerét aratással, ezidén még egyetlenegy munkás-szerződést sem kötöttek. Ennek máris meg van az a követ-kezménye, hogy a birtokosok nagyobbrészt idegen munkásokat voltak kénytelenek szerződ-tetni. Mint értesülünk, Szabolcs vármegyében több uradalom van, mely még mindeddig sem volt képes aratókat szerződtetni s tekintve a munkások magatartását, kilátásuk sincs erre, attól, pedig már előre is tartanak, hogy idegen munkások szerződtetése véres zendüléseknek fogja okát szolgáltatni. Nem tudjuk, hogy ezzel szemben a földbirtokosok igyekeztek volna bizonyos egyöntetű megállapodásra jutni, de éppen Szabolcsban a legszigorúbb szolidaritás is aligha czélhoz vezetne, miután a munkások magatartása az egyes községekben különböző. Míg például Besenyődön nincs szoeziálista, addig Ó-Fehértón a munkás nép annyira szaturálva van a szocziálizmustól, hogy meg-közelithetlen, sőt még a személyes biztonság is veszélyeztetett és kilátás sincsen az aratás békés lebonyolithatására. E helyen tehát aligha elkerülhetők lesznek a kivételes, preventív intézkedések, melyeknek legbiztosabb megoldása alighanem az OMGEL azon immár letárgyalt indítványa lenne, hogy aratási munkálatokra szükség esetén a katonaság legyen felhasz-nálható.

Kisgazdák tanulmányútja. A Barsmegyei Gazdasági Egyesület a földmivelésügyi m. kir. .miniszter támogatásával Mezőhegyesre tanulmány-kirándulást rended, melyre száz parasztgazda Barsmegye negyven községéből indul junius elsején útra Levatieh László egyleti titkár vezetésével. Junius elsején megtekintik Budapesten a gazdasági és kereskedelmi muzeu-mokat és az állatkertet. Junius 2-ikát és 3-ikát mezőhegyesi állami ménesuradalom tanulmá-nyozására fordítják, s 4-én Szegedre mennek az alföld metropolisának megtekintésére, hon-nan megyéjükbe térnek vissza.

A Csanádmegyei Gazdasági Egyesület folyó évi junius 12-ikén M.-Kovácsházán tartja évi nagygyűlését. Tárgysorozat: Titkári jelentés az egylet 1897. évi működéséről. Megválasztása a;cselédjutalmak megállapítása czéljából kikül-dendőbizottságnak. Megválasztása a délután tar-tandó állatkiállitás bíráló-bizottságainak. Az 1898. évi pénztári számadások megvizsgálására bizott-ság kiküldése. Egyéb indítványok. Az egyesület által kiadott programmhoz híven, a cselédek ju-talmazása az évi nagygyűlés feladata közé tar-tozik. A megállapított dijak következők: I-ső dij 80 korona, ezenkívül még 4 díj, egyenként 40 koronával. Ezen jutalmak csak oly, legalább 8 • évet egy huzamban szolgáló s jelenleg is ugyanazon "szolgálatban levő cselédek részére

824 KÖZTELEK, 1898. JUNITJS HO 1. 44. SZAM. 8-ik ÉVFOLYAM.

adatnak, kik állandóan mint gazdasági cselédek (gazdák, csőszök, kertészek, kocsisok, béresek) szolgáltak, hüségük, szorgalmuk gazdáik által, feddhetlen erkölcsi életük pedig a községi előír, járóság által kiállitandó bizonyítványokkal iga-zolva van. A kapcsolatosan tartandó állathiál-litáson jutalomdijak fognak, kiosztatni, 1500 korona értékben, főként a kisgazdák tulajdo-nában levő s kiválóknak talált egyedek, díja-zására.

Menetdijkedvezmény a kisgazdák tanul-mányi kirándulása alkalmával. A falusi kis-gazdáknak — ha legalább tizen utaznak együtt — a mezőhegyesi, kisbérij bábolnai és foga-rasi . ménesbirtokok megtekintésére irányuló tanulmány-kirándulásaik alkalmával ugy Í kir. államvasutak vonalain, mint az ezen vas-utak üzemében álló helyiérdekű vasutakon azon kedvezményt engedélyezte az államvas-utak igazgatósága, hogy azok vezetőikkel együtt személy- és vegyesvonatokon ugy menet- mint jövetnél a gazdasági egyesületek által kiállí-tott, aiáirt és. annak pecsétjével .ellátott iga-zolvány alapján a III. kocsiosztályban III osztályú féljegygyei utazhassanak. Az igazol-ványok ugy az oda, -mint a visszautazás al-

, kalmával az illető személypénztárnál lebélyeg-zendők és az ellenőrző vasúti közegeknek útköz-ben felmutatandók.

Mosonymegyei kisgazdák bábolnai ki-rándulása. A m.-óvári szarvasmarhatényésztési egylet f, hó 25-én Újhelyi Imre e. tenyésztési felügyelő vezetése mellett a bábolnai ménes-birtokot tekintették meg. A tanulmányúton ez alkalommal Hegyeshalom (10), Káinok (6), Levél (36) és Mosony (8) községek vettek részt, összesen a vezetővel együtt 61-en. Daczára a kedvezőtlen esős időjárásnak a gazdatisztek előzékeny kalauzolása mellett különösen élénk érdeklődéssel szemlélték a méneseket, gulyákat és tehenészeteket, mely utóbbiakon nem győz-tek eléggé csodálkozni. Mosonymegyében az utóbbi időben éppen a tenyésztési egylet mű-ködése folytán mindnagyobb figyelmet fordí-tanak á szarvasmarhatenyésztésre; remélhető, hogy ez a kirándulás jelentékeny mértékben fogja e tenyésztési ág iránt az érdeklődést fel-költeni.

Állatforgalmi korlátozások. A boszniai és herczégovinai országos kormány 1898. évi május hó 14-én a következő intézkedéseket léptette életbe : I. Ragadós száj- és körömfájás miatt kérődzőknek Boszniába és Hérczegovi-nába való bevitele Magyarország következő törvényhatóságainak területéről tilos : Krassó-Szörény, Moson, Nógrád, Temes és Udvarhely vármegyék területéről.' II. Sertésvész. miatt élő sertések bevitele Bosznia és Herczegovinába Magyarország egész területéről tilos.

VÍZMENTES ponyvák ; természetszinüen; sárga és fekete színben telítve, loco-I mobilok és gőzcséplőgépekhez, valamint kocsi, "kazal és , . repcze takaróknak, négyszögméterenként 80 krtól

feljebb kaphatók azonnali szállításra

S C H O T T O L A E R N Ö - n é l B u d a p e s t e n

F o n c i é r é p a l o t a , , Andrássy és Váczi-körut sarkán. MP* Minta gyűjtemények és árjegyzékek ingyen és bér-

mentve küldetnek szét,

Szwperfoszfát c h i l i s a l é t r o m

k é n s a v a s - k á l i

k é n s a v a s - a m m o n

és egyéb műtrágyaféléket, továbbá

P r é z g á l i c z

98-99% jegeczckben és ő r ö l v e valamint egyéb

p e r m e t e z ő a n y j n g o k a t

legjutányosabban ájánl a

HUNGÁRIA műtrágya, kénsav és vegyi iparj

részvénytársaság

Budapesten, Váezi korúi 21.

72 forintért ajánlom a legjobb amerikai rendszeri!

„ H o l l m g s w o r t h " gereblyéimet széna, gabona és takarmányhoz.

S ^ l l c s Z s i g m o n d ,

Budapest, VI., Nagymezö-utcza 68. sz.

KERESKEDELEM,TŐZSDE.

Budapesti gabonatőzsde.

(Gúttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.)

. Budapest, 1898. május 28. Az időjárás a hét első. felében tartósan száraz

és meleg volt, később zivatarok alakjában gyakrabbi csapadék is fordult elő és gyenge légáramlatok mellett a hőmérséklet is csökkent. A vetések állása általában véve kielégítő. A legutóbbi napokban kiadott hivatalos jelentés a valószínű terméshozamot búzánál átlag 7 mm., rozsnál 6 mm., árpánál 7 mm. teszi katasztralis holdanként és az országos átlagot az összes czikkeknél „középre" becsüli. Az ország egyes vidékeiről a rozsda terjedését jelentik, de továbbra is kedvező időjárás esetén, valamint a vetések kifejlettségénél fogva nem hiszik, hogy ez által említésre méltó kár okoztassék. A vízállás alig változott. A külföldön ugyancsak kedvező időjárás van és Németország, valamint Déloroszország-ban eddig jó közepes termés eredményt várnak.

• A francziaországi hivatalos jelentés a vetések állását következőként jelzi:

Őszi vetések 100% (nagyon jók)

99—80% (jók) 79—60% (elég jók) :

Tavaszi vetések 15 departementban 100% (nagyon jók) 31 " „ : ' 99—80% (jók) ;'• 4 „ . ' 79—60% (elég jók) .

Ami a külföldi piaczok üzletmenetét illeti, a leg-utóbbi hét irányzata alig. változott. A hangulat na-gyóbbára csendes, a fogyasztás csak nehézkesen vész részt az üzleten és az árak keyéssé változtak. Ameri-kában a kereslet csökkenése a látható készletek tete-mes . gyarapodását, . okozta, minélfogva az árak a hét

• kezdetével erősebben csökkentek, utóbb ahausse ujabb tételei a hangulatot megszilárdították ugyan, egyenleg-

: ként az árak mindazonáltal körülbelül. 20 c, vesztettek. A kontinentális piaczokon az abbeli aggodalom, hogy az uj termésig elegendő készlétek nem lesznek,, meg-szűnt és az Európa felé uszó gabona mennyisége, úgy-mint az a,rgentiniái elszállítások folytonos növekedése biztosítják a ContinenS szükségletét. Ennek hatása alatt a spekuláczió és a fogyasztás egyaránt tartózkodó és az árak inkább lefelé gravitálóak. Angliában a forgalom korlátolt és az irányzat lanyha maradt. A franczia piaczokon ls gyenge üzlet volt, alig változott árak mel-lett. Németországban kezdetben jó vételkedv mutatko-zott, utóbb azonban a mérsékelt forgalom mellett az üzlet szintén elcsendesült. A többi kontinentális piaczo-kon a kereslet állandóan gyenge és az irányzat bágyadt.

Nálunk a készáru üzlet mult heti apáthiája foly-tatódott. Bár a ldnálat éppenséggel nem bői az irányzat határozottan lanyha maradt, a malmok továbbra is tartózkodóak voltak és a hét nagyobb felében alig vásároltak, miáltal az'üzlet egyes" napokon teljesen szünetelt. Bár a hét vége felé egyes malmok némi keresletet tanúsítottak, az irányzat mégis bágyadt maradt és ugy kenyérmagvakban, mint az összes tökbi czikkek-ben nagyobb árcsökkenés konstatálható.

Buza már a hét elején rendkívül lanyha volt. A malmok teljesen tartózkodóak maradtak, tekintettel arra, hogy őrleményeiknek nincs megfelelő piacz és minthogy a beérkező uszó áru átvétele folytán elegendő nyers áru felett rendelkeznek; a kínálat pedig ha nem is bő, de állandóan elégséges . jó lévén a szükségletet továbbra is biztosítja — éppenséggel nem vásároltak. A rohámosan csökkent határidőpiacz pedig a, tulaj-donosokat eladásra bírván, az árak rokamosan csökken-tek és a mult héthez képest 70—80 krral olcsóbbak. A hét vége felé egyes malmok ismét némi vételkedvet

. tanúsítottak és a határidőpiacz is megszilárdult; ez azonban csak kevéssé volt hatással és az árveszteség-nek is csak egy kisebb része volt pótolható. "Egyenleg-ként az árak 25,000 mm. forgalom mellett kb. 50—60 krral olcsóbbak; a heti hozatalok pedig a még mindig tekintélyes számú 68,000 mm.-ra rúgnak.

Rozs ugyancsak lanyha. A fogvasztás. alig vásá-rol, exportunk pedig nem lévén a forgalom is lehető legkoriátoltabb maradt. Az árak a mult héthez képest 40—50 krral olcsóbbak és jegyzésünk 9.30—9.35 frt. helyben és Budapest távolságában átvéve.

Árpa (takarmány és hántolási czélokra) csak szórványosan kerül a piaczra és hazai áru 7.40 frt,. idegen 7.20 frt készpénzben ab Budapest jegyez.

Zab jó kínálat mellett csak gyenge vételkedvre talált. A hangulat csendes maradt és árából 20 krt vesz-tett. Szin és tisztaság szerint 7.50^7.90 frt érhető él. helyben,, jobb minőség 15 krral drágábban.

. Tengeri a folyó határidő árát éri el, esetleg né-hány krral többet. Állomásokon átvéve a kínálat meg-lehetős, a kereslet azonban mérsékelt. A mult héthez viszonyítva árak 20—25 krral. olcsóbbak. Ab Mezőbe-rény 5.40 frt, ab Mezőtúr 5.55 frt, ab Gyoma 5.50—60 frt, ab Kisújszállás 5.50 forint készpénz" között volt elérhető.

Olajmagvak Kdposztarepczében készáru e héten sem volt forgalom, névlegesen 12. 13.— frt. Határ-idők : káposztarepcze augusztusra 12-90—12-70 frt között jegyzett, a hét végével 12-65—12-75 frton zárul. Gomborka ca. 12- -12-50 frt, vadrepcze ca. 5'50—6*25 frt, lenmag nincs kínálva 10—10'50 frt, . kendermag 8-——8-50 frt Budapesten.

Hüvelyesek ; Báb e héten ismét teljesen üzlet-telen maradt és kereslet nem mutatkozott. Jegyzéseink tehát inkább csak névlegesek : Gyöngyösön 7"— frt, Szegzárd 6-75 frt, Baján 6'80 frt, ó barna babot Kalocsán 5-50 frt, uj. 6'— frt. Köles csendes és üzlet-telen. Jegyzésünk 4.75 frtot helyben.

Vetőmagvak : Vöröshere változatlan. Minőség sze-rint bánáti 32- 35:— frt, durvaszemü felvidéki áruért 37- 40-— frtot fizetnek. Luczernát csak szór-ványosan kínálnak és hazai termésű áru 35- 42'— frlon jegyez. Muharmag 6" 6'25 frtot ér el helyben. Bükköny üzlettelen, helyben 5̂ 50—5-75 frton jegyez.

Napi jelentés 1898. május 31. Mint előre Játható volt, csakugyan bekövetkezett,

hogy a két napig* tartott eső, tekintve az amúgy is keringő rozsdahireket igen befolyásolta a mai határidő, üzletet, — mely kezdetben szilárd hangulat mellett, — különösen az őszi buza jegyzés, a legutóbbinál 30 krral magasabban, indult meg. Később azonban néhány krral olcsóbb lön s jegyzése minden pillanatban változott.

Következő kötések történtek. Köttetett. Déli zárlat.

Máj.-jun. búza . . 13-03—13- •— ' 1290—95 • Szept. buza . . 10-37—10-80—- 10-27—28 Máj.-jun. tengeri . — • 5-25-26 Jul.-aug; tengeri . —• • 5-27—28 Szept rozs. •'.. . • •—•—— ' 7-63—64 Szept. zab . . . —-—— .5-76—77 ..

44. SZAM. 8-M ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1898. JUNIÜS H O 1.

Készáruban nevezetesen tengeri, „ iiiiy yolí í-iziet, inig hazában is csak néhány •köttetett 15 farral magasabb ároa, -emelkedésének tuiafdonitliató.

s árpában,

íely ár a határidő.

Szeszüzlet.

Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.)

A szeszüzletben é Héten nagyohb kínálat folytán a szeszárak azonnali valamiiít későbbi szállításra 25 torai olcsóbban zárulnak. Enomitött szesz nagyobb tételekben 59 frtig kelt el egy vidéki finoniitó gyár 58.75 frtig ajánlott budapesti vasútállomáshoz szállítva azonnali és juűíusi szállitá-sra. Élesztőszesz szinte- " farai olcsóbban zárul.

Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens nyersszesz azonnali szállításra kínálat nem volt ellen-ien későbbi 1898 okt.-deczemberi szállításra ajánlatok voltak, 'de a magas ár íolytán üzlet nem létesült.

A kontingens nyersszesz ára Budapesten 20.25— 20-50 íorint.

Bécsi jegyzés 21-10—.21-30 frt kontingens nyers-

Prágai jegyzés 56.-75—57.— forint adózottjtríppló szeszért.

Trieszti jegyzés 14. 14.50Afrt kiviteli szeszért •90°/o.

A kivitel e héten több tétel -ficomitott szeszt vásárolt, smely Üsküb és Dél-Tirolország rfelé lett szál-lítva.

Vidéki szeszgyárak közül Arad, Baja, Kenyér-mező '25 farai olcsóbban, a többiek -változatlanul je-gyeznek.

Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 58-7Ó—50-25 frt, élesztőszesz 58:75—59113 frt, nyers-szesz adózva 58- 58'13 frt, nyersszesz adózatlan (exkontingens) 17-50—17;75 frt, denaturált szesz. 22-50 —23— .írt. Kontingens nyersszesz —. .—.

Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mel-lett értendők. Tett értendők.

A „lluug-ái-iii*' amiitrágya, kénsav-és vegyi-ipar -részvénytársaság jelentése, Budapest.

Az .őszi üzlet szuperfoszfátokra és keveréktrá-,gyákra vonatkozólag .-a lefolyt héten sem maradt a mult heti mögött, ami az élénkséget illeti és a felemelt árakat annál szivesebben fizették, amennyiben további •áremelkedés .rövid időn belül igen valószínű, tekintettel már azon körülményre is, 'hogy a magyar fogyasztónak egyelőre csak 3-5 krajczárral kerül többe a vízben old-ható foszforsav kilója ;a tavalyi árhoz képest, mig azt a német gyárak 10—11 pfeniggel, a beiga és franczia gyárak pedig 13—14 centimmel számítják magasabban ; a nyers anyag ugyanis -40—50°/o-kal drágult meg, ezen-felül a spanyol-amerikai háború következtében nehe-zen is szerezhető be és a. magasabb árkövetelések ezen körülményre vezethetők (vissza.

Jegyzéseink a következők:: Príma szíiperfoszfát-

százalék faajczár .1.7—19 .27. 28.—

< 15 . 27.50—28.50 14 ,28.50—29.50

• 13 • 29.50-30.50 12 .30.50—31 50

, 1 1 ; .31.50—32.50

Csontliszt szuperfoszfáit 18̂ 20°/o-os 28—29 kr. a vízben oldható foszforsav kiló %-jeként. .

Kevéréktrágyáknál : a vízben oldható foszforsav kjló "/o-je, mint fent. Ammoniák-légenysáv . „ 65—70 krajczár. Salétrom „ -, , , 80—90 Kénsavas-káli • „ „ 15—16 „ ' Chílisalétrom mm.-ként 11.50—11.7.5 forint.

Ezen árak zsákkal együtt ejegysuly tiszta suly paritás bérmentve magyar hajó- vagy vasútállomásra állítva érténdők égési waggonrakomány vételénél kész-pénzfizetés mellett 3 vörösrépa ,100 drb 0-40—1-60, fehérrépa —, fejeskáposzta 0-0—00-, kelkáposzta 100 drb 0-SO—1-20, -vörös káposzta 0- •— fejessaláta 0-80- I

1 -50, kötött saláta 0—, burgonya, rózsa 1 q 350 ,4-20, sárga 3-80-4-40, külföldi 11--12', fekete retek 100 drb 0.20—2-00, uborka nagy salátának 100 db 5 —n;-— savanyitani való 100 db —•—•—, savanyitott 0 50-2-50. zöld paprika •—, tök főző 0-10—0 60, zöldbab 0-50-0'60 zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —-12—-14,'fejtett 1 lit. 30—-40, tengeri 100 cső •—-, karfiol 100 db—- •— paradicsom 1 kg. 0-30—0-35, spárga 0-l5-0'60, torma 1 q 12—16.

Gyümölcs. Fajalma 1 q frt , köz. alma 20—30, fajkörte közönséges, körte — , szilva magva

• v ö r ö s — > á s za l t — cseresnye faj ,0-20—0-26, közönséges 17—20, meggy faj ——, közön-, séges — -, ringló , baraczk kajszin — — , őszi , dinnye görög nagy 100 db — , kicsi — , sárga faj —• •—, i kg. közönséges szóló 1 kg. —•- •—, csemege , dió (faj, papir-héju) , közönséges 30—32, mogyoró 23—30, ' gesztenye magyar , olasz , narancs messi-nai 100 db —-0—0 0, pugliai 3-8—5-0, mandarin 0-00— 0-00, czitrom 1-20—1-60, füge hordós 1 q 20—22, ko-szorús 22- 24, datolya 38—44, mazsolaszőlő 50—65, egres 1 lit. 6—8:, eper 1 kg. 60-80. kr.

Allatyásárok. Budapesti szurómarliavásár. Május hó 27-én.

Felhajtatott ; 137,7 drb belföldi, — db galicziai, — drb tiroli, — db növendék élő borjú, 171 db élő bárány; - drb belföldi, - drb galicziai, - drb

— drb bécsi, - drb növendék borjú, - drb ölött bárány, -,drb élő kecske.

A borjú és bárányvásár hangulata élénk, 'lefo- í lyásu volt.

Árak a következők: Élő borjuk: belföldi • — írtig, kivételesen — frtig dbonkint, 30—41 frtig kivé-telesen 45- frtig sulyía, növendék bórju frtig, kivételesen - frtig dbonkint, frtig súlyra Ulott borjú : belföldi — frtig, tiroli frt galí-

fj l a! ,7T— ,frtiK' növendék borjú frtig dbkint, ólott bárány 0- 0-- frtig, bécsi ölött borjú , kiv frbg súlyra. Élő bárány 4-- 7-50 frtig, kivételesen írtig élő kecske —•—•—frtig páronkint. Hizlalt ürü -

Szerkesztői üzenetek.

Az árpa műtrágyázásáról szó van Rovara 10 év-folyamán végrehajtott nagybani kísérletek műtrágyákkal czimu íuniajaban Az n u ytermelési ^ l e t ^ állomás , 1,805-ik évről szóló, jelentésében a ' " ^ 68 a '^Sazdasági Szemle• egves évfolya-

ma^y. sraid. egyesület tulajdona.,

Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és, kiadásért felelős: Forster Géza az 0- M. G. E. igaz-gatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G.E. szerkesztő-titkára. - Társszerkesztő: Bndaj

Barnabás, az 0. M. G. E. titkára.

IElsőrangú hazaigyártmány\

x v ó V — — .

\ / $ y i \ É MAGYAR f $ / 4 m m \ gépgyár

RÉSZVÉNY-TÁRSULAT B U D A P E S T E N .

Masyarorszáj legaagyebb és ogyediiS;

® a S d a 8 á ® i g é p g y á r a , melY a gazdálkodáshoz szükséges

i s s se© " l ^ i gazdasáfii gépeket gyáríja.

í Kendelések megtétele előtt kériat | szakbavágá kéríé^l b Z o Z t í f kTztS I fordulni

» Részletes árjegyzékkel i é. szakszerfi feiviiá0«EítáMíl áliKSiija8M 8?s(.

P I Q J I P I I I P P I I I I I

KÖZTELEK, 1898." JUNIUS HO 1. 44. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.

ALBION fűkaszáló gépek, ALBION marokrakó aratógépek,

H A R R I S O N Mc . G R E G O R & Co. angol gépgyárából,

melyek az összes hazai versenyeken kitüntetésben részesültek, legutóbb a turkevei gépversenyen a r a n y é r e m m e l

dijaztattak, kaphatók

GRAEPEL HUGÓ gépgyárosnál, B u d a p e s t , V . , K ü l s ő V á c z i - u t 4 6 . s z á m . 54oe

Árjegyzék ingyen és bérmentve. Árjegyzék ingyen és bérmentve.

74,347. A. IV. M. kir. államvasutak igazgatóság.

Hirdetmény. A magyar kir. államvasutak igazgatóságának érte-

sítése szerint kereskedelemügyi m. kir. minister ur Ő nagyméltósága rendeletéből a karczag tiszafüredi helyiérdekű vasúton Karczag-vásártér és Kunmadaras állomások között fekvő. „Tatárülés" megálló rakodóhely, mely eddig esák személy- és podgyász forgalomra szol-gáló megállóhely,volt, f. évi május hó 15-én a kocsi-rakományi teheráru forgalomra is megnyittatott.

Ezen megálló-rakodóhelyen csak oly kocsirakómányu teheráruk — élőállatok kivételével — adhatók fel, illetve adatnak fle, a melyeknek ki vagy berakásához külön berendezések vagy segédeszközök nem szükségel-tetnek.

Mielőtt fűkaszáló- vagy aratógépekben szükségletét fedezné, m i n d e n g a z d a s a j á t é r d e k é b e n t e k i n t s e m e g a

The Jonston Harvester Co. a világ első amerikai aratógépgyárának készítményeit, melyek-ből a KIZÁRÓLAGOS KÉPVISELETET és mintaraktárt Magyarország részére mi birjuk.

Bácher Rudolf és Melichár Ferencz gépgyárosok

Budapest, VI., Nagymező-utcza 68. szám. Á r a j á n l a t t a l készségge l s z o l g á l u nk .

Minden gépet megprőbálás, más gyártmánynyal összehasonlítás végett a tisztelt gazdaközönség rendelkezésére bocsájtjuk.

44. SZÁM 8-iK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1898. JUNIUS HO i .

Árverési hirdetmény. Alulirt uradalmi intézöség közhírré : teszi, hogy gróf

Zichy Ödön ménesében nevelt

22 darab 4—5 éves félvér csikó, 10 darab anyakancza és 8 darab -2—3 éves méncsikó

f o l yó év i j u n i u s h ő 5-én d é l e l ő t t 10 ó r a k o r Beleznán

megtartandó önkéntes árverés utján eladatik.

V a s ú t á l l o m á s : N a g y - K a n i z s a .

Miklosovich József urad. intéző.

12,102/11. sz. A m. kir. államvasutak budapest-jobbparti-iizletvezetösége.

P á l y á z a t i h i r d e t m é n y .

Amagy. kir. államvasutak Esztergom állomásán létesítendő magas építmé-nyek helyreállítása czéljából ezennel nyilvános ajánlati tárgyalást hirdetünk.

A tervek, a költségvetés, a szerződési tervezet, a'feltét füzetek és a pályázati feltételek budapest-jobbparti üzletvezetőség pályafentartási és építési osztályánál (külső-kerepesi-ut) a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Jogérvényes és kellőleg bélyegzett ajánlatok legkésőbb f. é. junius hó 15-én déli 12 óráig I. osztályunknál nyújtandók be, lepecsételve eme felirattal .Ajánlat Esztergom állomáson létesítendő magas épitmányekre. Csak az összes munkákra ..tett-ajánlatok fognak figyelembe Vétetni. Bánatpénz fejében 'legkésőbb f. é. junius hó 14-én déli 12 óráig 1000 frt azaz egyezer forint készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban gyüjtőpénztárunknál (külső-kerepesi-ut) lefizetendő.

A bánatpénzről szóló letétj a budapesti, illetőleg bécsi tőzsdí folyam szerint számíttatnak, de névértéken felül számításba nem vétetnek. .Posta

. utján beküldött ajánlatok és bánatpénzek térti vevénynypl adandók fel. Az ajánlatok között, a szabad választási jogot magunknak fentartjuk.

Budapest, 1898. máj.us hóban. Az üzletvezetőség. Utánnyomás nem dijaztatik.

Ci-azd. kö té l á ruk . ZSÁKOK, PONYVÁK, zsinegek, hevederek, tömlők, fehér ruhateritők.

T o r n a s z e r e k , f ü g g ö á g y a k és min-dennemű h á l ó k i p a r t e l e p e .

"SEFFER ANTAL Budapest IV., (Károly-laktanya) Károly-utcza 12. sz.

I V L A W N . T E N N I S TP« Gondos kiszolgálat. Vidékre árjegyzék szerint.

A magr.var

JS4'«Mbltoko«eé» béíSTurak' iák állásközvetítő osztályánál

lalkoz.ék nyugdíjintézete. Esz-közöl biztosításokat: nyugdíjra, és özvegyi díjra, mezőgazda-sági, erdészeti és ezekkel rokon foglalkozású egyének számára a legolcsóbb díjtételekkel, mert pMa^KMnatra^alapszabá^

Eladó tenyész'birka. Bérlet felhagyás végett eladó:

70 darab 2 — 3 ^ 4 éves közép finom minőségű kos ,

1200 „ 2—3—4- „ „ „ » anya, 700 ,, 2 -3 . - ft tirü.

A birkák juniüs 8-ig.gyapjübán. ez időn tut n^irdtt állapotban láthatók

Wolf Testvéreknél ; Várpalotán, Veszprémmégye, vasút-, távírda- és posta-állomás.

714 holdas nemesi birtok, Torontál vmegyében, legnagyobb része jó minőségű s z án t ó f ö l d , prima minőségű gazdaság i é p ü l e t e k k e l együtt 1. októberre

t!&é' e l a d ó , s ^ M S i 5901 B ő v e b b e t k ö z v e t í t ő k t e l j e s k i z á r á s á v a l

K o r o n g h y G y u l a b i r t o k o s B U D A P E S T , K e c s k e m é t i - u t c z a 13. s z .

Uj találmány. Liere és tanai csilléi. Uj találmány. Szabadalmazott gyors lóhere és luezernamag cséplődob, mely. minden cséplő-;

géphez alkalmazható, csépel és fejt egyszerre, végzi mindkét munkát; ezen lóhere és luezernamag cséplődob több gazgaságbau kitűnő, eredménynyel dolgozik, amennyibeji ' bármely más gyártmányt többszörösen fölülmúl, mit számos, levéllel igazolhatok, megrendelésnél szükségei a dob: hossza és körmétere,, úgyszintén á nagy török rosta"

' ' " a felszerelve 80 frt, gyártmányom jó, tártós és-használhatóságáért 1 '' élettel - " • ' • '

KÁDÁR GYULA szabadalmazott gyors lóheremagfejtö gyára,

NAGY-VÁRADON.

Bírtok haszonbérlet. Borsodmegye Szuhogy község'határában, a bódva-völgyi

vasút szondrői állomásától 10 pereznyire 4 7 3 k a t . h o l d szántó-fö l d , r é t és e r dőbő l á l l ó t agos i to t t b i r t o k , kellő gazda-sági épületekkel és urilakkal ellátva az

1898-ik év őszén haszonbérbe kiadó s azonnal átvehető. 5881

Bővebb értesítéssel szolgál tudakozódásokra

Vértessy Tivadar a k s o t ó g | l gazdasági egyesület titkára, Miskolcz, Vármegyeház.

72163/98. C. II. s Magy. kir. államvasutak. ,!

H i r d e t m é n y .

Svájczi-osítr.-magyav vasúti- kötelék. (Faküídemények rexp"ediálása.Wör.gl állomáson.)

Folyó évi junius hó 1-től kezdve Wörgl állomáson az osztrák-magyar-svájezi vasúti kötelékben szállítandó, faküldemények rexpediálhatók lesznek. A betárolás; illetve reXpeditió megengedtetik mindazon- küldeményekre nézver melyek az 1894. évi június hó l-e óta hatályban levő., díjszabás IV. rész, 2. füzetben foglalt és ide vágó rexpeditió határozmányöli betartása méllett szállíttatnak,.a B, C, D, E, G és H csoportba tartozó magyar állomásokról, erednek és az I—X. csoport számmal megjelölt svájezi, továbbá Bregenz átm., Buchs átm., Lindau átm., valamint SK:

Margretken átmeneti állomásokra reridelvék. Budapest, 1898. május hóban. '.

(Utánnyomás nem dijaztatik.)

Most jelent meg

Amerikai •m •m H mezőgazdaság.:

MÁSODIK KIADÁS. , ||

- I r t a : ' •

S Z l t A S S y Z O L T Á N az OMGE. szerkesztő titkárja, a „Köztelek" felelős1 szerkesztője. P f Eredeti fényképek és Vladár Ernő festőművész rajzai után ,|j|

készült számos képpel. ^

ftolti ára 4 frt. * OMGEe tagoknak és a „ K ö z t e l e k " előfizetőinek f ^

•

V Megrendelhető a

„ K ö z t e l e k " k i a d ó h i v a t a l á b a n JJ (Budapest, IX. Üllöi-ut 25. ; sz.) ^

kedvezmenyes ára 3 frt 50 kr.

828 KÖZTELEK, 1898. JUNITJS HO 1. 44. SZAM. 8-ik ÉVFOLYAM.

Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet. B U D A P E S T E N , V I I I . , József-körut 8.

Elnj :: TELEKI GÉZA gróf. Igazgatósági tagok : R, DESSEWFFY ARISTID,, PÜSPÖKY EMIL, ..... SZILASSY ZOLTÁN, SZONYf ZSIGMOMD, TELEKI SÁNDOR gróf. Vezérigazgató: SZŐNYI ZSIGMOND.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ SZÖVETKEZET a gazdakö-zönség általános elismerése szerint ugy a tiiz- mint a jégbiztosítás terén hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki, magának, az

épület és átalány (pausclial) biztosításnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövet-kezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; — minden más illeték kizárásával.

A szövetkezet elfogad

6 és 12 évre szőlő

jégbiztosításokat és a feleknek 6 éves biztositásnál 10%, 12 éves biztositásnál 3 0 % díj-engedményt .ad, mely a díjból évről évre Ievonatik. A jégbiztositási felté-telek mindenben a gazdák kívánalmainak felelnek meg.

M T Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta dijból 5°/o díjengedményben részesülnek. TB8

Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal .terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek.

Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 5024

r n i l T n Q f ö l d b i r t o k o s o k , g a z d á k é s r U N • W í J r a k t á r v á l l a l a t o k s t b . - n e k .

Ausztria-Magyarországon általam bevezetett s mindenki által hasznosnak elismert [

ponyva-üölcsönző intézetem ajánl igen csekély kölcsön- _ _ j r B A dij mellett 96 • mtr. és 48 I > O 1 1 W fl^ M I . i • mtr. nagyságú telitett ^ ^ « / | kazalok, vasúti waggonok és más mezei termékek betakarására, továbbá 12Q * mtr. nagyságú behordáshoz alkalmas szekérponyvákat, miáltal saját ponyvának í beszerzése megtakarittatik.

Úgyszintén zsákok is kölcsönőztetnek igen olcsó árak és előnyös fel- r tételek mellett. Ugyanitt legolcsóbban szerezhetők be uj és használt kátrányos és j

telitGtí ponyvák, és14^kré*,eíov^án^¥éskhasimáít zsá minden nemben, gabona, faszén, liszt és korpás zsákok stb..

IMT" M i n d e n 5 0 -ka i o l c s ó b b m i n t b á r h o l . ' Ócska zsák és ponyv minden mennyiségben a legmagasabb áron

vétetik. '

N A C E L A D O L F , BUDAPEST, j T., Arany János-utcza 12.

Lapunk bekötési táblája 1 f r t 36 k r é r t (portómentesen)

kapható kiadóhivatalunkban.

Mc CORMICK

A R A T Ó GÉPEK a legjobbak a világon,

kévekötök és marokrakók; Mc Cormick fükas;

M U L L E R é s W E I S Z

BUDAPESTEN, VI., Gyár-utcza 66. sz.

GOZEKEK BURRELL RENDSZER .

K Ö Z V E T L E N E R Ő Á T V I T E L miután fogaskerekek niiícsének, tehát érőmeg-takaritás és fokoaottÉtbb munkaképesség. Valamennyi, létező Compound rendszer legegysze-rűbbje, az alkatrészek csaknem felére leszállítva. .Legkisebb szénfogyasztás. Kevés javítás.

Göz-utihengerezök.

an, Bnr re l l gözeke-raütára.

Gyakorlott kép viselők'lcerest étnek.'

Y o r k s h i r e

tenyész sertéseket («agj feliéi- fajta)

a többszörösen kitünteti tenyésznyájból ugyszinte fajtiszta simmenlhali tenyészbikákat, emdeni ludakat, Pecking kacsákat, Plymout Rock tyúkokat mindenkor

jutányysan elad.

Gutsverwaltung Freiling, Post Hörsching, Ober-Österr. 5923

Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:

A sertés javitásaés hizlalása assa gazdák és hizlalók használatára, u n

I r t a K . Ru i f y F»ál. Ára portómentes küldéssel I forint 10 krajczAr.

Homotel telepítése. Irta: Rácz Sándor.

Ára I frt 50 kr.

X w E e g j e l o n t és a „ K Ö Z T E L E K " k i a d ó h i v a t a l á n á l , n e m k ü l ö n b e n

a S Z E R Z Ő N É L M.-Óvá i 'o f l megszerezhe tő

Ujabb tapasztalatok • m m ® m ® a trágyázás köréből.

I R T A :

C serháti Sándor. A R A I FRT. ARA I FRT.

g : K A I N I T I S n a g y b a n é s k i c s i n y b e n .

Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egy etillet titkári hivatalánál (Budapest Köztelek).

nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A rás-üti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomá-

sok szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm .-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egye-

sületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 8 frt. A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénz-tárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény

átvételénél fizetendők.

n

830 KÖZTELEK, 1898. JUNITJS HO 1. 44. SZAM. 8-ik ÉVFOLYAM.

G ő z m í v e l é s . Nagyobb területek szántását gözekivel hajlandó vagyok elvállalni; épúgy

mélyrigolozást s z ő l ő - t e l e p i t é s e k h e z .

- Érdeklődők kéretnek, hogy alanti czimemhez forduljanak. gőzszántási vállalkozó

Wölfí Ernő, B u d a p e s t - K e l e n f ö l d . i m l S f ^ É M i M t H t í K É ^ i Í̂NYE 8 t és ElSTOGERIVI. J.FlAI

BUDAPEST, TELFS, BÉCS, V., M á r i a Va lér la-u tcza 10. (T i ro l . ) I . Vo lksga r teng . 1.

Vízmentes takarók (ponyvák) kazalok, gépek, kocsik és vasúti kocsikra, olcsóbb és legjobb, elpusztíthatatlan

minőségben, továbbá

Repcze-ponyvák , maggy i i j t ő-ponyvák , k ende r- t öm l ő k ,

e sőköpenyek és ö l t ö n y ö k kautsohukkal és anélkül.

Gabona és lisztes zsákok, legjobb és legotóbb Tűzi és itatóvedrek. Sátrak. Árjegyzék és minták ingyen és bérmentve. Leggyorsabb kiszolgálás.

Minden város jobb üzleteiben a mi gyártmányainkat tartják és szíveskedjék határozottan EXS INGER gyártmányt ké rn i .

!§ FF l í 3* SS = 7 Ói t

a "

a* II 3*

. - Van szerencsénk ajánlani -..

s z a v a t o l t t i s z t a s á g ú

s"sr l lThomasfo^zfátlisztet szavatolt 15—20°,o citrátban oldható foszforsavtartalommal és 85—100%

porfinomsággal. Felülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösön so-

vány talajok javítására, "kitűnő hatású az összes gaDonanemüek,' kapás és olajnövények, lóhere és luczerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, kiváltképen a rétekre. Legjobb, leghatásosabb és legolcsóbb fosasforsavlrágya tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja, az össxes s/.tipiíi f i is i fátokat . A citrátban oldható foszforsav-tartalomért szavatosságot vállalunk, netelánj hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvitágositással a legkészségesebben szolgál

A csehországi TWasmmt Drágái M á t M eladási iroiájáilt VEZérképiselősége

a magyar korona orsz. területén

KALMÁR VILMOS, m, S S Martellínalegfinomabbdohánynemesitő trágya kizárólagos eladása.

i m l S f ^ É M i M t H t í K É ^ i Í̂NYE 8 t és ElSTOGERIVI. J.FlAI

BUDAPEST, TELFS, BÉCS, V., M á r i a Va lér la-u tcza 10. (T i ro l . ) I . Vo lksga r teng . 1.

Vízmentes takarók (ponyvák) kazalok, gépek, kocsik és vasúti kocsikra, olcsóbb és legjobb, elpusztíthatatlan

minőségben, továbbá

Repcze-ponyvák , maggy i i j t ő-ponyvák , k ende r- t öm l ő k ,

e sőköpenyek és ö l t ö n y ö k kautsohukkal és anélkül.

Gabona és lisztes zsákok, legjobb és legotóbb Tűzi és itatóvedrek. Sátrak. Árjegyzék és minták ingyen és bérmentve. Leggyorsabb kiszolgálás.

Minden város jobb üzleteiben a mi gyártmányainkat tartják és szíveskedjék határozottan EXS INGER gyártmányt ké rn i .

!§ FF l í 3* SS = 7 Ói t

a "

a* II 3*

. - Van szerencsénk ajánlani -..

s z a v a t o l t t i s z t a s á g ú

s"sr l lThomasfo^zfátlisztet szav