Vetésváltás a zöldség-termesztésben

Dr. Slezák Katalin

Budapesti Corvinus EgyetemKertészettudományi Kar Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék

1. Parlagos --- ókor

2. Ugaros --- középkor

3. Vetésváltós --- újkor

Földművelési rendszerek I.

„Norfolki négyes”: • 1.   trágyás kapás• 2.   tavaszi gabona

+é. pill. felülvetés• 3.   évelő pillangós• 4.   őszi gabona

növényváltás alapján:• monokultúra • monokultúrás jellegű dikultúra időszakos monokult. • növényváltásos

4. Füves

5. Zöldtrágyás

6. Kombinált

Földművelési rendszerek II.

• termékenység növelő eljárásokat komplex módon használja

• nem sablonos, alkalmazkodik a helyi adottságokhoz • szakemberek, szakismeret• a növénytermesztés differenciálódott és specializálódott

növényszám újra csökkent:• Vecsés – káposzta• Kalocsa – fűszerpaprika• Makó – vöröshagyma

Földművelési rendszerek III.

Kombinált

 

alapelemei: • növényi összetétel• növények aránya• növények sorrendje• körforgás

A termőterület növények által való olyan kihasználása, amelynél a növények előre megállapított összetételét, arányát, sorrendjét és körforgását megtartjuk.

Vetésforgó

szakasz: területi alapegység, amelyen a vetésforgóban szereplő növények egységnyi részét termesztjük.

Növényi összetétel

Meghatározói:

• környezeti tényezők

• közgazdasági tényezők

A növényi összetételt befolyásoló környezeti tényezők

1. éghajlat: • vegetációs idő hossza• hőmérséklet• csapadék• napfény• szél• téli időjárás

2. domborzat:• nedvesség• termőréteg vastagság• kitettség

3. talaj:• talajvíz• kötöttség• (minden talajtípusra külön vetésforgó!)

A növényi összetételt befolyásoló környezeti tényezők

• technológiai színvonal, szakértelem, gépek

• rendelkezésre álló munkaerő

• piaci lehetőségek

A növényi összetételt befolyásoló közgazdasági tényezők

Növényi arány

adott növény mekkora területet foglal el a vetésforgóban

• a közgazdasági tényezők nagyobb súlya• ez változtatható legrugalmasabban

meghatározó:• értékesítés lehetőségei• munkaszervezési lehetőségek• talajjavító növények aránya

a vetésforgó zárt kör valamennyi növény elővetemény

cél: minél kedvezőbben adják át a talajt egymásnak(elővetemény hatás)

termékenységre kedvező hatásúakat egyenletesen osszuk el a vetésforgóban

Növényi sorrend

1. talajba jutó szerves anyag 2. tápanyag-feltáró képesség• gyenge feltáró képességű • talajzsaroló• talajerőt kímélő• talajerőt fenntartó

A növényi sorrendet befolyásoló alapelvek

3. elővetemény lekerülési időpontjaterület-előkészítésre legyen idő

4. talajuntság kiküszöbölése

betegségek, kártevők elleni védekezés • talajuntságra nem érzékeny• talajuntságra kevésbé érzékeny• talajuntságra érzékeny 

A növényi sorrendet befolyásoló alapelvek

 5. talaj vízgazdálkodására gyakorolt hatás• öntözetlen vetésforgó! vízigényes után kevésbé vízigényes

növény kerüljön• talajárnyékoló növények: víz elpárolgása csökken utána

termesztett növény kezdeti fejlődését elősegíti

6. gyökeresedési mélység • váltakozó legyen

A növényi sorrendet befolyásoló alapelvek

7. gyomnövények elleni védekezésgyomérzékenység: • erősen érz. – elpusztulhatnak• közep. érz. – együtt élnek• nem érz. – gyomelnyomás

1. gyomirtó növények2. gyomfojtó növények3. gyomnevelő növények4. gyomosító növények(3-4. után 1-2.)

A növényi sorrendet befolyásoló alapelvek

 8. erózió elleni védekezés árnyékolás, fedettség

• lemosódást segítik: kapások, ugar• lemosódást akadályozzák: évelő takarmánynövények

9. talaj pH befolyásolása• kultúrnövények nagy része lúgosítja a talajt (búza, len)• savanyítja: csillagfürt, répa

A növényi sorrendet befolyásoló alapelvek

Körforgásaz az idő, mialatt a vetésforgó valamennyi növénye végighalad a vetésforgó minden egyes szakaszán és visszatér eredeti helyére

rövid vetésforgó: 2-5 évközéphosszú vetésforgó: 6-10 évhosszú vetésforgó: 11 év <

 ideális körforgás: 4-6(-8) év

A vetésforgó kezdete az a szakasz, amellyel a talaj termékenységére a legnagyobb hatást gyakoroljuk.

A vetésforgó szerkezete

szakasz: területi alapegység, amelyen a vetésforgóban szereplő növények egységnyi részét termesztjük.

• egyszerű szakasz

• osztott szakasz

• forgón kívüli szakasz

Vetésforgók típusai

A négy elem érvényesülése alapján:

• szabad vetésforgó

• kötött vetésforgó

• rugalmas vetésforgó • keret vetésforgó

Vetésforgók típusai

A körforgás alapján:

• teljes vetésforgó

• rövidített vetésforgó

Terület-kihasználás a vetésforgóban

• egyes termesztés: egy vegetációs idő alatt a területen csak egy növényt termesztünk

tiszta vetés: 1 fajkeverék vetés. pl. zabosbükköny

• többes termesztés: egy vegetációs idő alatt a területen több növényt termesztünk

főtermény: nagyobb arányban/hosszabb ideig / nagyobb érték

Hogyha adott szakaszon a vegetációs idő alatt több növényt termesztünk 100%-nál nagyobb terület-kihasználás lehet

Többes termesztésegy időben (= köztes vetés):• soron belüli köztes • sorközi köztes• kulisszás vetés• alávetés (felülvetés)

különböző időben (egymás után):főtermény, előtermény, utótermény (másodtermény/ másodvetés)

hónapos retek, fejes saláta, áttelelő saláta, áttelelő borsó, korai káposzta, korai burgonya, spenót, stb.

A vetésforgók osztályozása

A talajtermékenység fő helyreállítási formája alapján:

• istállótrágyás• zöldtrágyás• füves• pillangós• ugaros• parlagos

• Mezőgazdasági vetésforgók

• Kertészeti vetésforgók

• Kombinált vetésforgók

A vetésforgók osztályozása

Termelési irány szerint

Zöldséges:

• szabadföldi öntözött• "négyszakaszos zöldséges"• bolgár rendszerű• fedett területi (növényházi)  

GyógynövényesDísznövényes           

Kertészeti vetésforgók

Zöldséges:

• öntözött• öntözetlen

Magtermesztő

…

általában 1 szakaszban kertészeti növény

Kombinált vetésforgók

Négyszakaszos zöldséges vetésforgó

1. szerves trágyát igénylő: káposztafélék, burgonyafélék, kabakosok, csemegekukorica, zeller, torma

2. tápanyag-igényes, de nem közvetlenül szerves trágyázás után ajánlott (nem tűri vagy nem hálálja meg): gyökérzöldségek (kivéve zeller), hagymafélék, levélzöldségek

3. egyéves pillangós (bab, borsó)

4. évelő (rebarbara, spárga)

Bolgár rendszerű vetésforgó

• egy helyen, egy időben egymás mellett több, egymást

nem zavaró faj

• bakhátas termesztés

• 70-100 t/ha szerves trágya/év

• árasztásos öntözés

• kézi talajművelés

• nagyüzemben nem kivitelezhető

• nagy vízigényű fajok/fajták

• kettős termesztés

• évente vagy kétévente trágyázzák

• talajjavítás miatt néha évelő pillangós

• az elővetemény fő követelménye, hogy mikor

kerül le

Öntözött zöldséges vetésforgó

• valójában nincs vetésforgó, csak növényi sorrend

• monokultúra v. monokultúrás jellegű

– talajcsere

– nagy mennyiségű szerves anyag bedolgozása

– talaj nélküli termesztés

– intenzívebb növényvédelem

• időzítés kiemelt fontosságú

• hosszúkultúra v. többes termesztés

Növényházi vetésforgó

• öntözött vagy öntözetlen

• általában egy szakaszban zöldségtermesztés

• zöldségnövény elhelyezése: két gabona között

• nagy méretű szakaszok gépesített zöldségtermesztés

• dughagymás vöröshagyma, fűszerpaprika, fejes- és

kelkáposzta, paradicsom, dinnye, csemegekukorica,

zöldborsó, zöldbab, sárgarépa, petrezselyem, pasztinák

Kombinált zöldséges vetésforgó

• szigorú előírások

• izoláció

• fajtakeveredés kiküszöbölése

• betegségek terjedésének megakadályozása

• gyommentes szakasz

• több évesnél dugványtermő és magtermő terület helyes

aránya (1:5)

Vetőmagtermesztési vetésforgó

Köszönöm a figyelmet!