XIII. évf. 11. szám 2014. november-december

GyógyszertárXIII. évf. 11-12. szám 2014. november-december

MAGÁNGYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Alapítva: 1991

RENDEZVÉNY

PARAGRAFUS

Margóra megírt életpályaBeszélgetés a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Életműdíjasával

„A magisztrális gyógyszerkészítésnek van jövője”Interjú az Év Gyógyszerészével

A gyógyszertárak aktuális számviteli kérdései a gyakorlatban

PHARMA PRAXIS

A diszlipidémia kezelésének új lehetőségei - 2. rész

Hivatásfejlesztés és érdekképviseletBeszámoló a Gyógyszerészek Országos Kongresszusáról

Tények és törekvésekDr. Mikola Bálint a gyógyszerészi hivatás fejlesztésének fő irányairól

BEMUTATJUK

Vette a lapot?Beszámoló a GYOK 2014-ről

AKTUÁLIS

„Minden megoldásban partnerek vagyunk”Dr. Zombor Gábor stabilitásról, együttműkődésről

Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2014.Záródokumentum

A gyógyszerészi hivatás fejlesztése egyes kérdéseinek áttekintését célzó XXIV. Gyógyszerészek Országos Kongresszusa tartalmi ívét három markáns pólus jellemezte. A szakmai napon, egy kongresszusi előprogram keretében a résztvevők folytatták geriátriai ismereteik bővítését. A másik pólus a szakmapolitikai és gazdasági kitekintés volt, míg harmadik elemként új szakértőkkel került

sor a jogi, gazdasági, pénzügyi és adókörnyezeti aktualitások megismerésére, megvitatására.

Jelentős teret kapott és nemzetközi méretűvé bővült az Ifjúsági Fórum. Új elem volt a kiállítói pavilon főterére szervezett konzultáció, valamint a nagyszámú gyártói, kereskedelmi, rendszergazda-, termék- és szolgáltatásbemutató. A munka során a résztvevők egyaránt kiemelt figyelmet szenteltek az etikus ellátási modellhez illeszkedő szakmai, szolgáltatási és gazdasági marketingmódszereknek a hivatás és a vállalkozás helyes arányait tükröző kialakítására, a gyógyszertár-működtetés

forrásrendszere stabilitásának fokozására és a fiatalok szakmában, hivatásban való megtartására.

A kongresszust a már megszokott módon a MOSZ közgyűlése zárta, amelynek résztvevői a négynapos program során elhangzottakat feldolgozva, értékelve és rangsorolva fogalmazták meg a legsürgetőbb teendőket. A rendezvény a kiváló

szakmai teljesítmények értékelésére, a különböző elismerések és díjak átadására is alkalmat adott.

I.

A társadalom korösszetétele, annak változási tendenciái, az egészségi állapot és a morbiditási helyzetkép, valamint a komplex gyógyszeres terápiák térhódítása egyaránt indokolják a 2 évvel ezelőtt megkezdett geriátriaprogram folytatását. A továbbképzés keretében a résztvevők szakértői képzést kaptak az időskori kardiovaszkuláris kockázatokról, a Frailty (nagyfokú elesettség) szindrómáról, a 65 év felettiek idült fájdalmainak eredetéről és azok csillapításáról, valamint az öregedés neuropatológiájáról és

pszicho-farmakológiájáról (demencia).

Ezzel is összefüggésben, a MOSZ kezdeményezésére a Debreceni Egyetem OEC Gyógyszerésztudományi Kara – a májusi rendezvény sikerén felbuzdulva – 2015 januárjára ismét meghirdette szakterületi, kötelező, szinten tartó továbbképzését.

A szakmai információk gyakorlati hasznosításának támogatására továbbképző kézikönyvek kiadásáról is döntés született.

II.

Az Egészségfejlesztési Irodákhoz (EFI) kapcsolódó Kistérségi Egészségszervezési Központok és a Praxisközösségi Modellprogramok is lehetőséget nyújtanak a gyógyszertárak számára, hogy életmódprogramok, szűrések, krónikus betegséggondozási programok révén bekapcsolódjanak az integrált prevenciós tevékenységbe. Kezdeményezzük a gyógyszerészi kar intézményes

csatlakozását a megkezdett programokhoz.

III.

A gyógyszerpiac valamennyi szereplője a gazdasági környezet kritikus helyzetéről adott számot. A szigorodó előírások betartása, az allokációk átrendezése és a szakmai feladatok felépítése elképzelhetetlen a források növelése nélkül. A generikus gyógyszerek térhódítása és drasztikus árcsökkenése, az OTC készítmények körében tapasztalható árverseny, a nagy értékű gyógyszerek tételes finanszírozásba történő átsorolása nemcsak a gyógyszertárak, hanem a gyártók és a nagykereskedők számára is jelentős üzleti kockázatot jelent. Ezzel is összefüggésben döntés született a Magyar Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum munkájának folytatásáról.

IV.

A kongresszus résztvevői a generációváltás programjának segítése érdekében is kezdeményezik – általában, de különösen a családi vállalkozásban működtetett gyógyszertárak gyors, magas színvonalú továbbműködtetésére irányuló személyi jog

átadása érdekében –, hogy a szakvizsga teljesítésének kritériuma előzze meg az előírt gyakorlati idő letöltését.

A kongresszus résztvevői a gyógyszertár-működtetés kiadásainak csökkentése érdekében kezdeményezik a gyógyszertári ügyeleti rendszer haladéktalan felülvizsgálatát és racionalizálását.

Ugyancsak kezdeményezik a működési engedély kiadásához szükséges egyes korszerűtlen szakmai követelmények felfüggesztését, megszüntetését, változtatását, mindenekelőtt a gyógyszerbiztonságot nem veszélyeztető eszközpark

felszámolását.

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

GYÓGYSZERTÁR XIII. évf. 11. szám 2014. november-december

TARTALOM

XIII. évf. 11-12. szám 2014. november-december 3

TOVÁBBKÉPZÉS

PHARMA PRAXIS

BEMUTATJUK

AKTUÁLIS

PARAGRAFUS

A diszlipidémia kezelésének új lehetőségei - 2. rész 4

Hivatásfejlesztés és érdekképviseletBeszámoló a Gyógyszerészek Országos Kongresszusáról - 1. rész 6

Tudás és lendületBeszélgetés dr. Rixer Máriával a XXIV. GYOK Ifjúsági Fórumáról 10

Tények és törekvésekDr. Mikola Bálint a gyógyszerészi hivatás fejlesztésének fő irányairól 12

Gyógyszertári menedzsment 15

Margóra megírt életpályaBeszélgetés a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Életműdíjasával 16

„A magisztrális gyógyszerkészítésnek van jövője” Interjú az Év Gyógyszerészével 18

Őszinte gondolatok a tára mellett a „Kedvenc Patikám” verseny eredményhirdetése után – 1. rész 20

Dr. Kaló Zoltán: Gyógyszerészet – Quo vadis? 23

„Minden megoldásban partnerek vagyunk”Dr. Zombor Gábor stabilitásról, együttműködésről 26

A gyógyszertárak aktuális számviteli kérdései a gyakorlatban 28

A plazma 30

Művészet és gasztronómia Pablo Ruiz Picasso 31

A KOZMETIKUS TANÁCSOLJA

RENDEZVÉNY

REJTVÉNY

Gyógyszertára Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Kiadványa

Alapítva: 2002. január

Felelős kiadó és főszerkesztő: Dr. Mikola Bálint

Felelős szerkesztő: Tóth Tamás

Szerkesztőbizottság:

Balázs LászlóBarabás Éva

Dr. Lovas ImreDr. Mikola BálintDr. Nagy BalázsDr. Samu Antal

Dr. Simon Kis GáborDr. Szrogh Vivien

Szakmai Tanácsadó Testület: felkérés alatt

Nyomdai előkészítés: Balázs Ádám

Nyomdai kivitelezés:Innova 2000 - Innovariant Nyomda

Hirdetésfelvétel:Yooter Média Group Kft.

ertekesites@ymg.hutel.: 36/1 316 4556, 36/1 316 4598

A MOSZ címe:1135 Budapest, Kerekes u. 9. V. em 6.

telefon/fax: 361 236 09 74info@magangyogyszereszek.hu

ISSN 1588-8231

Minden jog fenntartva. A lapban megjelent valamennyi írásos és képi anyag közlési joga a Szerkesztőséget illeti. A megjelent anyagoknak – vagy azok egy részének – bármilyen formában történő másolásához, felhasználásához, ismételt megjelenéséhez a Szerkesztőség írásbeli hozzájárulása

szükséges.

A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a Szerkesztőség felelősséget nem vállal.

4

A legfrissebb kutatások szerint a niacin és a fibrátok több mint 10 százalékkal növelik a HDL-C-koncentrációt, azon-ban a mortalitási eredmények nem igazoltak kedvező vál-tozásokat a sztatin-monoterápiához viszonyítva. Így ezen a téren továbbra is intenzív kutatások folynak az erőteljesebb HDL-C-növelés érdekében.

Az egyik legígéretesebb kezdeményezésnek a HDL-metabo-lizmusban kulcsszerepet játszó koleszterinészter transzfer proteinnel (CETP) kapcsolatos vizsgálatok látszanak. Ezek so-rán a CETP-deficienciával járó kórképekben a HDL-C-szint je-lentősen emelkedett, ugyanakkor a betegek körében végzett elemzések nem mutatták az atherosclerosis mérsékeltebb előfordulását, illetve a CETP-aktivitás és a kardiovaszkuláris események között sem sikerült összefüggést kimutatni.

Intenzív klinikai kutatások folytak a CETP-inhibitorokkal, amelyek első képviselője a torcetrapib volt. Hatására a HDL-C értéke – a sztatinnal már kezelt betegek esetében – 52–75 százalékkal emelkedett, ennek ellenére a carotis-IMT-vizsgá-

latok nem mutattak javulást, sőt az egyik prospektív, véletlen besorolásos vizsgálatot (ILLUMINATE) le is kellett állítani a kardiovaszkuláris események számának a kezelt csoportban bekövetkezett 30 százalékos növekedése miatt. Ennek hátte-rében a torcetrapib vérnyomás-emelkedést okozó hatása állt, amelynek alapja a fokozott aldoszteron-, kortikoszteron- és endothelin-1-termelés volt („off-target” hatás).

A következő gyógyszer a dalcetrapib volt, amelynek alkalmazása hasonlóképpen jelentős HDL-C-emelést eredményezett, ugyan-akkor nem okozott vérnyomásváltozást, illetve hormonkoncent-ráció-eltéréseket. Ennek ellenére a dal-OUTCOMES vizsgálatot, a szabályszerű, többéves kemény végpontos analízist napjainkban a megfelelő hatékonyság hiánya miatt le kellett állítani.

Jelenleg további két CETP-inhibitor, az anacetrapib és az eva-cetrapib áll kipróbálás alatt, amelyek alkalmazása úgyszin-tén kiemelkedő HDL-C-emelkedést hoz létre, ugyanakkor az előbbi kettővel szemben igen jelentős LDL-C-szint-csökke-nést is eredményez. Ez utóbbi tulajdonságuk révén várható, hogy a kedvező lipidszintváltozások a kemény végpontok-ban is tükröződnek majd.

A HDL-C-koncentráció kívánt mértékben történő emelése továbbra is megoldatlan feladatot jelent. Sajnálatos módon a korábbi vizsgálatokban a kisfokú HDL-C-emelkedés mellett az LDL-C szintjének mérséklődése is előfordult.

A PPAR-rendszerre ható gyógyszerek alapvetően befolyásol-ják a lipid- és glükózháztartást. A korábbiakban említettük, hogy a fibrátok mint PPAR-alfa-agonisták valamelyest csök-kentik az LDL-C-szintet, és növelik a HDL-C értékét. Bár az újonnan kifejlesztett, a fibrátoknál erősebb PPAR-alfa-agonis-ták nagyobb hatékonyságúak, alkalmazásuknak gátját jelenti az izomtoxicitás. A PPAR-gamma-agonistákkal (glitazinok) ki-sebb fokú, de hasonló jellegű lipidhatékonyságot tapasztal-tak, sőt a HDL-effluxot is kedvezően befolyásolták, azonban egyéb mellékhatásaik (folyadékretenció, szívinfarktus, húgy-hólyagrák gyakoribb előfordulása) miatt visszavonták őket.

Nem szerencsésebb a helyzet a PPAR-alfa- és PPAR-gamma-koa-gonisták vonatkozásában sem, ahol a glitazárvegyületek ugyan-csak hasonlóan kedvezőtlen mellékhatásprofiljai miatt a vizsgá-latok felfüggesztésére és a gyógyszerek kivonására került sor. A PPAR-alfa- és PPAR-delta-koagonista vegyület esetében viszont az előzetes vizsgálatok a lipidprofil kedvező változását és az inzu-linrezisztencia javulását mutatták ki.

GYÓGYSZERTÁR

PHARMA PRAXIS

Az érelmeszesedés elleni harc egyik leghatékonyabb eszközének sokáig a sztatinok számítottak. Ám úgy tűnik, e terápiás kör az utóbbi években elérte hatékonyságának maximumát. Ezért új, monoterápiában vagy a sztatinokkal kombinációban alkalmazott molekulákra van szükség, amelyekkel a kívánt koleszterinszint-célértékek nemcsak hogy elérhetők, de meg is haladhatók. Cikkünk második, befejező részében a jövő ígéretes lehetőségeit, azon belül is a HDL-C-szint emelésével kapcso-latos új eredményeket ismertetjük.

A diszlipidémia kezelésének új lehetőségei - 2. rész

5

„Lehetőség van mesterséges HDL-molekulák kifejlesztésére és klinikai alkalmazására.”Figyelemre méltók a mesterségesen előállított HDL-parti-kulumokkal szerzett tapasztalatok is. A HDL fő fehérjéje, az apo-A1 egyik mutáns változatát (Milano) hordozók esetében jelentősen kevesebb atheroscleroticus elváltozás figyelhető meg, annak ellenére, hogy a HDL-C értéke kicsi. Az apo-A1 Milano fehérje felhasználásával készült pre-HDL-partikulum infúzióban történt bevitele során a koronáriákban az ather-oscleroticus plakkok regressziója volt kimutatható.

Egy másik analízis szerint a rekonstituált HDL (rHDL) infúzi-óban adva nem eredményezett szignifikáns javulást. Több vizsgálat történt HDL-mimetikus peptidekkel, jelenleg a hetente egyszer alkalmazott infúziós terápia analízise van folyamatban. Egy másik lehetséges megoldás a delipilizált HDL alkalmazása, amely a mérések szerint az akut koroná-ria szindrómában szenvedő betegek esetében csökkentette

a carotisatheroma nagyságát. Mindezek az eredmények azt jelzik, hogy van esély mesterséges HDL-molekulák kifejlesz-tésére és klinikai alkalmazására, azonban a megfigyelések na-gyon rövid távúak, és jelenleg nem állnak rendelkezésünkre a kemény végpontokat is megcélzó vizsgálatok eredményei.Összefoglalás

A felsorolt számos próbálkozás elsősorban potenciális lehe-tőségeket körvonalaz. Véleményem és eddigi saját tapasz-talataink alapján a legkecsegtetőbbnek – a kedvező mel-lékhatásprofil miatt – a PCSK9 elleni terápia látszik. Ennek lehetséges magyarázata, hogy a PCSK9 befolyásolása során nem halmozódnak fel előanyagok, a terápia egy speciális mechanizmust érint, azaz aktivitása egyetlen izolált ponton érvényesül, és így nem módosítja a szövevényes lipid-meta-bolizmust.

Dr. Császár Albert, a MHEK Honvédkórház II. számú

Belgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa

Forrás: LAM

GYÓGYSZERTÁR

PHARMA PRAXIS

XIII. évf. 11-12. szám 2014. november-december

1103 Budapest, Gyömrői út 19-21., Kardiológiai Marketing Osztály: 431-5726, www.richter.hu

Gyógyszerbiztonsági Osztály: 505-7032, drugsafety@richter.huXETER® 10 mg fi lmtabletta, XETER® 20 mg fi lmtabletta, XETER® 40 mg fi lmtabletta rosuvastatin. Terápiás javallatok: kevert dyslipidaemia (IIb típus); homozigóta familiáris hypercholesterinaemia. Ellenjavallatok: Gyógyszerérzékenység. aktív májbetegség, súlyos vesekárosodás, myopathia, terhesség, szoptatás. Adagolás: ajánlott kezdő adag 5 mg és 10 mg, maximális dózis 40 mg naponta. Mellékhatások: szédülés, fejfájás, székrekedés, myalgia, asthenia. Gyógyszerkölcsönhatások: ciklosporin, gemfi brozil, proteáz gátlók, antacidumok, orális fogamzásgátlók. Rendelhetőség: csak vényre adható ki OGYI eng szám: 21173/04, 21173/06, 21173/08. Árak: teljes ár: 10 mg 1550 Ft/doboz, 20 mg 2473 Ft/doboz, 40 mg 4106 Ft/doboz; támogatás: 10 mg 746 Ft/doboz, 20 mg 1869 Ft/doboz, 40 mg 2988 Ft/do-boz; térítési díj: 10 mg 804 Ft/doboz, 20 mg 604 Ft/doboz, 40 mg 1118 Ft/doboz. Az utolsó jóváhagyott alkalmazási előírás dátuma: 2014. 05. 15. Az esetleges változások a www.oep.hu honlapon tekinthetők meg. További információért kérjük, olvassa el a teljes alkalmazási előírást! RGD: 79418/HU, Lezárás dátuma: 2014. 10. 16.

Xeter92x130_2014okt.indd 1 2014.10.16. 10:32:05

6

RENDEZVÉNY

GYÓGYSZERTÁR

A Balaton fővárosában szinte nyári meleg fogadta az idei, őszi gyógyszerészkongresszus résztvevőit. Az egészségpolitika gyógyszerpiacon tapasztalható eseménytelensége jó alkal-mat adott a gyógyszerész-társadalom számára az önreflexió-ra, a szakmai és gazdasági prioritások kijelölésére.

Csütörtök délután

A rendezvény első napján – hagyományosan – a pontszerző szakmai továbbképzés állt az események középpontjában. A csütörtöki tudományos előadások témája a geriátriai problé-mák gyógyszerészi aspektusból történő megközelítése volt.

Dr. Kiss István professzor az időskori kardiovaszku-láris kockázatokról és azok befolyásolásáról beszélt. A Semmelweis Egyetem II. számú Belgyógyászati Klini-kája Geriátriai Tanszéki Cso-portjának vezetője elmond-ta, 2001 és 2013 között 200 ezer fővel nőtt a 65 év fe-lettiek száma. 2050-re már a népesség egyharmada lesz időskorú. Sajnálatos módon azonban, a születéskor várható élettartam növekedésével

nem az egészségben, hanem a betegségben eltöltött évek száma nőtt. Mivel e korcsoport lélekszáma folyamatosan bő-vül, ezzel párhuzamosan egyre több 65 évnél idősebb sze-mély veszi igénybe a kórházi ellátást.

Mint elhangzott, az idősödés egyedi szinten megvalósuló – normál és kóros – morfológiai, valamint funkcionális elválto-zások sokfélesége. Ezek miatt értéktelen vagy veszélyes lehet a változatlan formában alkalmazott terápia. A kor növekedé-sével párhuzamosan, betegségek, tünetek és gyógyszerek egyre nagyobb számú kölcsönhatásával kell számolnunk.

Dr. Székács Béla professzor, ugyancsak a Geriátriai Tanszéki Csoport munkatársa, az időskor-ra jellemző Frailty (nagyfokú ele-settség) szindróma jellemzőit is-mertette. Ez esetben egy spirális, egyre súlyosabb tünetekkel járó, öngerjesztő, irreverzibilis válto-zás zajlik le, amely kedvezőtlenül hat a fizikai terhelhetőségre, az életminőségre és a túlélésre. Ke-zelésének elsődleges eszközei a fizikai aktivitás fokozása és a táp-lálkozásterápia.

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége ebben az évben október 9–12. között, immár huszonnegyedik alkalommal rendezte meg Siófokon a Gyógyszerészek Országos Kongresszusát. A Hotel Azúrban zajló, többnapos esemény résztvevői ezúttal is a szakma előtt álló legfontosabb kihívásokat és feladatokat tekintették át. A programot, amelynek négy napján ösz-szesen 972-en vettek részt, 84 kiállító gazdag bemutatója és a már megszokott egészségvédelmi szűrőprogram színesítette.

Hivatásfejlesztés és érdekképviseletBeszámoló a Gyógyszerészek Országos Kongresszusáról - 1. rész

7

RENDEZVÉNY

GYÓGYSZERTÁR XIII. évf. 11-12. szám 2014. november-december

Mint megtudtuk, az időskorúak egészségügyi-kórházi ellátási költségeinek több mint kétharmadát a delírium, a demencia, az inkontinencia, valamint az ezek miatt bekövetkező elesé-sek kezelésére-gyógyítására kell fordítani.

Dr. Telekes András, a Baj-csy-Zsilinszky Kórház Onko-lógiai Osztályának vezető főorvosa a 65 év felettiek idült fájdalmainak eredetéről és azok csillapításáról tartott igen tartalmas és jó hangu-latú előadást. Bár a krónikus fájdalom gyakorlatilag fo-lyamatosan fennáll, nehe-zebben felismerhető, mert a beteg megtanult együtt élni vele, és nem panaszkodik rá.

Az idősek nagy része úgy véli, a fájdalom az öregedés velejárója. Csak ritkán jelzik, ha fáj valamijük, később fordulnak orvoshoz, így később derül ki a valódi diagnózis – ami fokozott mortalitást eredményez. Ép-pen ezért idősek esetében mindig rá kell kérdezni a fájdalomra!

Telekes főorvos úr elmondta, hogy az idősek szervezetében – a megváltozott farmakokinetikai és farmakodinámiás folya-matok miatt – gyakrabban alakul ki gyógyszer-kölcsönhatás. A készítmények hatása esetükben fokozódhat vagy csökken-het.

Dr. Ferencz Csaba, a Szent Imre Kórház Pszichiátriai Osztályának osztályveze-tő főorvosa az öregedés neuropatológiáját és pszi-chofarmakológiáját ismer-tette. Mint megtudtuk, a demencia Magyarországon 150–300 ezer főt, a 65 év felettiek 5-10 százalékát

érinti. Ez a kör minden évben újabb 5 ezer beteggel bővül. Az előadó sorra vette az agyműködés idősödéssel párhuza-mosan jelentkező zavarait, így jutottunk el a korfüggő feledé-kenységtől (ami még nem tekinthető betegségnek) az enyhe kognitív zavaron, a demencián, a delíriumon és a szorongá-son át egészen a depresszióig és a különböző pszichózisokig.

(Elméletben) megtanultunk különbséget tenni primer és szekunder demencia; alkalmazkodási zavarok által kiváltott stressz és szorongás; unipoláris, bipoláris és szekunder de-presszió; valamint szerabúzus és addikció között.

Ebben a korban igen gyakori probléma az alvászavar, amikor is – a szociális elszigetelődés, az elmagányosodás, az otthon ülés következtében – felborul az alvás/ébrenlét ritmusa. E pa-nasz terápiájának részét a társbetegségek kezelése, az élet-mód- és alváshigiénés tanácsadás, a kronoterápia és a kogni-tív viselkedésterápia, valamint a gyógyszeres kezelés képezi.

Péntek délelőtt

A kongresszus pénteki ülésnapjának felvezetéseként került sor a különböző szakmai pályázatok eredményhirdetésére és az elismerések átadására.

A XXIV. GYOK kitüntetettjei

Gyógyszerészetért Életműdíj: Dr. Takács Gézáné dr. (Dr. Réthy Pál Kórház, Békéscsaba)Az Év Patikája:Arany Sas Patika, Tiszaújváros (dr. Laki Tibor)Az Év Gyógyszerésze:Dr. Birinyi Péter (Mikszáth Gyógyszertár, Budapest)Különdíjasok:Dr. Giday Henriette (Szent György Egyetemi Oktatókór-ház, Székesfehérvár)Dr. Janca Tiborné (Cédrus Patika, Budapest)Dr. Poór Marianna (Korona Gyógyszertár, Nyíregyháza)Az ország Kedvenc Patikája:Ezüst Holló Gyógyszertár, Veszprém (dr. Szrága László)

A délelőtti szekció nyitá-nyaként dr. Beneda Attila egészségügyért felelős he-lyettes államtitkár üdvözöl-te a megjelent gyógysze-részeket. A szakpolitikus sikerként értékelte, hogy az elmúlt időszakban úgy csökkentették jelentős mértékben a gyógyszertá-mogatásra fordított állami kiadásokat, hogy a gyógy-szerkincs nem csökkent. Beneda Attila elmondta, kormány-zati szinten is elkezdődött a patikai ügyeleti rendszer, illetve a gyógyszertárakban forgalmazható termékkör lehetséges bővítésének átgondolása.

Ezt követően dr. Mikola Bálint beszélt a gyógyszerészi hiva-tás fejlesztésének fő irányairól. Előadásának összefoglalóját a 12–14. oldalon olvashatják.

Dr. Vecsernyés Miklós, a Debreceni Egyetem Gyógy-szerésztudományi Karának dékánja a gyógyszerész-képzés helyzetéről és ak-tuális kérdéseiről szólt. A munkaerő-piaci helyzet fel-vázolásakor elmondta, éves szinten körülbelül 300-320 gyógyszerész szerez vég-zettséget, azonban egy, a kétezres évek elején készült felmérés, és a gyógyszerészképző felsőoktatási intézmények és a gyógyszeripar 2009-es találkozójának résztvevői is rámutattak

GYÓGYSZERTÁR8

RENDEZVÉNY

a gyógyszerellátásban tapasztalható elöregedett munkavállalói korfára és az ezzel párhuzamos, jelentős gyógyszerészi munka-erőhiányra. A hiány annak ellenére tapasztalható, hogy a munkaerő-piaci lehetőségek az utóbbi években jelentős mértékben beszű-kültek. Elég csak a csökkenő patikaszámra és a romló pénz-ügyi lehetőségekre gondolni, amelyek közepette a gyógy-szertár-tulajdonosok nem vesznek fel új munkaerőt.

Dr. Vecsernyés Miklós konklúziója, hogy a képzőhelyeknek folyamatosan nyomon kell követniük a munkaerőpiac válto-zásait, és reagálniuk kell az általa támasztott kihívásokra.

Dr. Kaló Zoltán, az ELTE Egész-ség-gazdaságtani Kutatóköz-pontjának vezetője elsőként a gyógyszerpiac szereplői, így a gyógyszerészek előtt álló kihí-vásokról szólt, majd pedig az ezekkel kapcsolatos közép- és hosszú távú feladatokat vázol-

ta fel. Előadásának legfontosabb üzeneteit lapunk 23-25. ol-dalán osztjuk meg olvasóinkkal.

Dr. Dózsa Csaba, a Mis-kolci Egyetem Egészség-ügyi Karának docense a hazai egészségügyben zajló struktúraátalakítás egyes lépéseit ismer-tette, és ennek kapcsán a gyógyszerészszakma előtt nyíló kitörési ponto-kat vette sorra.

Az Egészségfejlesztési Irodákhoz (EFI) kapcsolódó Kistérségi Egész-ségszervezési Központok és a Praxisközösségi Modellprogramok is lehetőséget nyújtanak a gyógyszertárak számára, hogy életmód-programok, szűrések, krónikus betegséggondozási programok révén bekapcsolódjanak az integrált prevenciós tevékenységbe.

Az előadó felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a fentiek mellett a kórházbezárások, a kórházi ágyak számának csökkentése, az egynapos sebészet és a minimál invazív eljárások térhódítása, a betegútmenedzsment és a krónikus betegséggondozás minden-napossá válása, valamint az egészségügy digitalizálása is a gyógy-szerészek szerepének felértékelődéséhez vezet. Kérdés, hogy a szakma képviselői fel vannak-e erre készülve.

9GYÓGYSZERTÁR

RENDEZVÉNY

XIII. évf. 11-12. szám 2014. november-december

A délelőtt záróblokkjában első-ként dr. Samu Antal, a Gyógy-szerészi Gondozás Szakmai Bi-zottsága alapító elnöke lépett a pódiumra. Mint elmondta, a gyógyszerelés problematikáját minden esetben a szükséges-ség-eredményesség-biztonsá-gosság kritériumait szem előtt tartva kell megvizsgálni.

A gyógyszerészi gondozás már eddig is egyet jelentett a minőségbiztosított gyógyszeres terápiával és prevencióval. Hiányzott azonban belőle a végzett tevékenység dokumen-tációja, ami a jelenleg is zajló BELLA programban sikeresen megvalósul.

Dr. L. B. Brown professzor, az Amerikai Gyógyszeré-szek Szövetsége (APhA) elnöke előadásában a gyó-gyítóteam-alapú betegel-látás előnyeit ismertette. Mint mesélte, az amerikai kórházakban a klinikai gyógyszerészek – a kezelés optimalizálása érdekében – közvetlen kapcsolatban állnak a betegekkel, a kezelőorvosokkal és az ápolókkal. A betegek gyakran külön is találkoznak a gyógyszerészükkel, hogy a gyógyszeres terápiájukról konzultáljanak vele.

Az amerikai szakember úgy látja, a gyógyszerészek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a 2-es típusú diabéteszben szenvedők kezeléséhez. Segíthetnek a magas kockázatú egyének kiszűrésében, a betegek megfelelő öngondozásra való felkészítésében, ha szükséges, további egészségügyi ki-vizsgálásra küldhetik őket, és a betegek esetleges szövődmé-nyeit is monitorozhatják.

A délelőtt utolsó előadójaként Mika Käyhkö, a Teva Gyógyszergyár Zrt. nemrégiben kinevezett kereskedel-mi vezérigazgatója mutatkozott be a hallgatóságnak, és beszélt válla-lata gyógyszerészek iránti elkötele-zettségéről.

Péntek délután

Az ebédszünetet követően a központi előadóteremben folytató-dott a MOSZ Magyar és Nemzetközi Ifjúsági Fóruma. Az Egyesült Államok Tennessee Egyetemének, illetve a Kelet-Tennessee-i Ál-lami Egyetem hallgatói (Emily Foster, Travis Goodwin és Matt Crawford, majd pedig Jake és Haley Peters) számoltak be isko-lájuk képzési rendszeréről, a diákok szakmai és társadalmi munká-járól, valamint a szakmai továbblépés lehetőségeiről.

A külföldi előadók sorát folytatva, Norbert Valec-ka, az Osztrák Alkalmazott Gyógyszerészek Szövet-ségének (VAAÖ) ügyve-zető igazgatója a nyugati szomszédunknál zajló ér-dek-képviseleti munkába nyújtott betekintést.

Az osztrák szakember elmondta, Ausztria 8,4 millió lakosára 1303 közforgalmú gyógyszertár jut. Ezekben a patikákban összesen 5385 gyógyszerész dolgozik, 3995-en alkalmazott-ként. Utóbbiak közül 2400 gyógyszerész tagja a VAAÖ-nek. A szövetségnek jogában áll tárgyalni a kollektív szerződésekről és az éves fizetésemelésekről a tulajdonosok egyesületével.

A nap szakmai prog-ramjának zárásaként dr. Zelkó Romána professzor asszony, a Semmelweis Egye-tem Gyógyszerész-tudományi Karának dékánja, és dr. Kata Mihály professzor, a Szegedi Tudomány-egyetem Gyógyszerésztudományi Karának munkatársa is-mertette az egyetemeiken működő tehetséggondozó és elit-képző programokat.

Péntek délután, a kiállítói pavilon főterén került sor a kong-resszus gyártói-kereskedelmi programjának megnyitására. Ugyancsak itt derült fény az Ifjúsági Fórum fődíjasainak kilé-tére. A nap az Ifjúsági Klub jó hangulatú bowlingversenyével zárult.

(folytatjuk)MOSZinfó

GYÓGYSZERTÁR10

RENDEZVÉNY

Gyógyszertár: Több szempontból is különleges volt az idei Ifjúsági Fórum…

Dr. Rixer Mária: Igen. Most első ízben magyar és nemzetközi fórumot szerveztünk, amin nemcsak azok a fiatalok vettek részt, akik a MOSZ pályázatának köszönhetően jutottak ki az Egyesült Államok Tennessee Egyetemére, hanem a tengeren-túlról érkezett gyógyszerészhallgatók is. A másik újdonság, hogy én már csak elnököltem, a programot pedig egy olyan kolléganő, dr. Szrogh Vivien szervezte és vezette le, aki pár évvel ezelőtt a nyertese volt az Ifjúsági Fórumnak, most pe-dig a szervezetünk főtitkára.

Gy.: A Tennessee Egyetemről gyakorlatilag a kongresszusra érkeztek vissza a magyar fiatalok. Ők milyen tapasztalatok-kal gazdagodtak a tengerentúlon?

R. M.: Az idén három fiatal kapta meg ezt a lehetőséget. Meg-határozott program szerint vezették végig őket az egyetem klinikai, közforgalmú és az oktatási részén. Külön megnézték a kórház gyermek- és idősosztályát is. Nyilván nem csak ta-nulni mentek: bár nagyon sok tapasztalattal tértek haza, a szórakozásra is nyílt lehetőségük.

Gy.: Beszéljünk az Ifjúsági Fórum gerincét képező versenyelőadásokról!

R. M.: Ebben az évben is kilenc nagyon okos előadást hallot-tunk. A zsűri nehéz helyzetben volt, ugyanis az értékeléskor több szempontot, a tartalom mellett a prezentáció minősé-gét és az előadás stílusát is figyelembe kellett vennie. Szívem szerint mindenkit díjjal jutalmaztam volna, már csak azért is, hogy felkészült, eljött, előadott: okosan, érthetően, talpra-esetten. Mi pedig, bár régebb óta állunk a tára mögött, mint ők, egy-két előadásból még így is okultunk.

Gy.: Végül majdnem mindenkinek sikerélményben lehetett része, hiszen a három fődíj mellett három különdíj is gaz-dára talált.

R. M.: Az értékelésnél fontos szempont volt, hogy azt ismerjük el, ami a közforgalomban is hasznosítható, ami megvalósítható a tára mellett. A harmadik helyezett dr. Harda Kristóf például a gyógyszertárban kapható probiotikumokat gyűjtötte össze, és megvizsgálta, melyik készítményben hányféle mikroorganizmus található, azok mennyire állnak ellen a gyomorsavnak, illetve me-lyikük rendelkezik prebiotikum-összetevővel is.

Tudás és lendületBeszélgetés dr. Rixer Máriával a XXIV. GYOK Ifjúsági Fórumáról

A siófoki gyógyszerészkongresszus pénteki napjának szatellitprogramjaként zajlott a MOSZ Magyar és Nemzetközi Ifjúsági Fóruma, amelynek eredményeiről és tapasztalatairól dr. Rixer Máriát, az Ifjúsági Fórum kuratóriumának elnökét kérdeztük.

11GYÓGYSZERTÁR

RENDEZVÉNY

XIII. évf. 11-12. szám 2014. november-december

A második helyezett Kovácsné dr. Nagy Andrea a tápszerekkel tette meg ugyanezt. Nem kis feladat, hiszen körülbelül 140 féle készítményről van szó, egy részük az anyatejet pótolja, a másik részük pedig gyógyászati célra használt készítmény. Nagy a káosz a tápszerpiacon, úgyhogy rendkívül hasznos volt az előadás.

Gy.: A győztes viszont egy olyan problémára talált megol-dást, ami a klinikumban, és ott is csak szűk körben merül fel.

R. M.: Ez számunkra is nagy fejtörést okozott. Ugyanakkor dr. Simon Judit kórházi területen végzett kutatása hiánypótló-nak és minőségében egyedülállónak mondható. A szemen bizonyos körülmények között plakkok képződnek, amelyek kezelése, eltávolítása – mivel Magyarországon nincs forga-lomban az ehhez szükséges készítmény – komoly nehéz-ségekbe ütközik. Judit és munkatársai kifejlesztettek egy mindenféle minőségi követelménynek eleget tévő, acetilcisz-tein-tartalmú, biokompatibilis magisztrális szemcseppet, ami várhatóan a most készülő VIII. FoNo-ban is helyet kap majd.

Ugyancsak kórházi területen „alkotott nagyot” dr. Kozma Ádám. Pályamunkájának legfőbb erénye, hogy a koraszü-löttek parenterális gyógyszerelésének pontos dozírozásával néhány hónap alatt több millió forintot takarított meg a kór-házának.

A XXIV. GYOK Ifjúsági Fórumának díjazottjai

Fődíjasok:

1. helyezett: dr. Simon Judit (Csodaszarvas Gyógyszer-tár, Kaposvár): Receptúrai gyógyszerkészítés a mucoid plakk keratitis terápiájában

2. helyezett: Kovácsné dr. Nagy Andrea (Rákóczi Gyógy-szertár, Sárospatak): Csecsemőtápszerek a gyógyszertár-ban

3. helyezett: dr. Harda Kristóf (DE OEC GYTK Biofarmá-cia Tanszék, Debrecen): Öntsünk tiszta probiotikumot a pohárba!

Különdíjasok:

Dr. Kozma Ádám (BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Ok-tató Kórház Intézeti Gyógyszertár, Miskolc): Parenterális készítmények biztonságos alkalmazása

Dr. Sziva Lilla (Kaposi Mór Oktató Kórház Intézeti Gyógyszertár, Kaposvár): A kórházi gyógyszerész szerepe az alultáplált beteg gyógyszeres terápiájában

Dr. Légrádi Péter (Medicina Patika, Budaörs): Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógy-szertári gyakorlatban

Gy.: Milyen, az Ifjúsági Fórummal kapcsolatos tervei van-nak a jövőre nézve?

R. M.: Szeretném, ha az eddigieknél több időnk jutna egy-másra, a fentiekhez hasonló, izgalmas témák megismerésére, megvitatására. Egy egész napos Ifjúsági Fórumot képzelek el, ahol a szerzett tudás megosztása mellett arra is lehetőség nyílna, hogy megtaláljuk azokat a fiatalokat, akikkel a MOSZ együtt tudnak dolgozni, akik egyetértenek a szakmapoliti-kánkkal, és akiknek át tudjuk adni a stafétabotot. Egy stabil hidat kell felépíteni a generációk között. Az idősebbek szép eredményeket értek el, amiket a kor igényeinek megfelelően aktualizálni szükséges. Erre – a maguk lendületével, másképp gondolkodásával – egyedül a fiatalok képesek.

Másrészt nagyobb nemzetközi kitekintésre lenne szükség. A MOSZ-nak a Tennessee Egyetemmel van együttműködési szerződése, jó lenne ezeket a kapcsolatokat Nyugat-, de akár Kelet-Európa felé is kiterjeszteni. A fiatalok minél többen és minél többfelé menjenek ki külföldre. Minden információt hozzanak haza, és a hasznos gyakorlatokat építsük be a min-dennapi patikai munkába.

Tóth Tamás

GYÓGYSZERTÁR12

RENDEZVÉNY

A gyógyszerészi hivatás fejlesztésének fő irányait befolyásoló tényezők ismertetése kapcsán az előadó kitért az egészség-politikai célkitűzéseket meghatározó társadalmi, gazdasági környezetre, az ellátórendszer és a gyógyszerpiac egyes kér-déseire. Annak a meggyőződésének adott hangot, amely sze-rint a környezeti jelenségek és hatások ismerete nélkül nem lehetséges a szakmafejlesztés irányainak korrekt megfogal-mazása. Ezzel összefüggésben egészen a gyógyszertár-mű-ködtetés operatív gondjainak bemutatásáig tekintette át a MOSZ programját, párhuzamba állítva azt a kongresszus ren-dezvényeinek, előadásainak tartalmi-gondolati ívével.

Egészségnyereség és a pénzügyi terhek csökkentése

Dr. Mikola Bálint elsőként azt a kérdést vizsgálta, hogy a társadalom mely csoportjait és milyen, nagy gyakorisággal előforduló megbetegedésekben kell gyógyítani. Nemzetközi összehasonlításban mutatta be a társadalom korösszetételének jellemzőit és azok tendenciáit. Az előadó arra a tényadatra is felhívta a figyelmet, amely szerint hazánkban a születéskor várható élettartam növekedése nem korrelál az egészségben eltöltött életévek növekedésével. A kettő közötti, egyre szélesebbre nyíló életciklusban fellelhető korosztály csökkent életminőségben, egyszerre több betegségben szenved, amivel rendkívül hosszú időtartamú és költséges terhet ró családjára és az egészségügyi ellátórendszerre.

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának eredményei szerint a legszélesebb rétegeket a metabolikus szindróma komplex kórképei veszélyeztetik. Amennyiben ezt az ollót a szűrésekkel és a különböző megelőzési programok-kal az összezárás irányába tudjuk elmozdítani, azzal nemcsak

egészségnyereséget „állítunk elő”, hanem jelentős gazdasági terhet is leveszünk a családok és az ellátórendszer válláról, az így megtakarított összeget pedig egyéb diagnosztikai vagy új terápiás eljárások igénybevételére lehet fordítani.

Miután általában ez az a polymorbid korcsoport, amely egyszerre a legtöbb gyógyszert alkalmazza, itt kap jelentős szerepet a gyógyszerészi gondozás, a terápiamenedzsment. Ezzel hozható összefüggésbe a MOSZ immáron kétéves tö-rekvése, amivel a rendkívül sikeres és népszerű, az idősko-rúak gyógyszerelésének hatékonyságát javítandó geriátriai stúdiumok elindítása indokolható.

A Gyógyszerészek XXIV. Országos Kongresszusa megnyitó ünnepségét követő plenáris program dr. Mikola Bálint, a MOSZ elnöke szakmai vezérelőadásával kezdődött.

Tények és törekvések

13GYÓGYSZERTÁR

RENDEZVÉNY

XIII. évf. 11-12. szám 2014. november-december

A központi költségvetési források bővítésének szükségessége

Az egészségügyi kiadások alapvetően befolyásolják az ellátórendszer működését. Az OECD adatai azt tanúsítják, hogy az utóbbi tíz évben alapvetően nem változó GDP-ből az egészségügyre fordított részarány – jelentős amplitúdókat mutatva – csupán mintegy 2,5 százalékban növekedett, ami az OECD országok utolsó harmadába sorol bennünket. A magyar háztartások, amelyeknek bevétele ebben az időszakban nem növekedett, az összehasonlításban rendkívül sokat költenek egészségügyi ellátásra. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a közeljövőben nem várható a magánerőforrások dinamikus részvétele az egészségügy finanszírozásában. A szektor részéről emiatt egyértelmű és halaszthatatlan igény vetődik fel a központi költségvetési források bővítésére.

Erkölcsi elismertség kontra gazdasági hátráltató tényezők

A gyógyszerellátás elfoglalta megbecsült helyét az egészség-ügyi ellátórendszerben. Mint a legmagasabb kontaktot reali-záló intézmény, leginkább az alapellátás hatékonyságát tudja segíteni. Ehhez nyújtanak muníciót a közelmúltban kidolgo-zott gyógyszerészi gondozási protokollok, amelyek modelle-zése jelenleg is folyik. Felmérések tanúsítják, hogy az orvosok és a társadalom egyre szélesebb köre igényli a gyógyszerészi szerepvállalást a terápiás megoldások kialakításában, leve-zénylésében – fejtette ki az előadó.

A szakmai fejlesztésekhez a gyógyszertárakban is forrásokra van szükség. A 2012. évi, tragikus méretű forgalomcsökke-nést szolid növekedés váltotta fel. A gyógyszerész-társada-lom elhivatottsága eddig folyamatosan fenntartotta a gyógy-szerbiztonságot Magyarországon.

A MOSZ elnöke a forgalom belső összetételének alakulásá-ra is felhívta a figyelmet. A tb által támogatott gyógyszerek forgalmazásából származó árbevétel folyamatosan csökken, míg az OTC és más termékek forgalma mérsékelten növek-szik. A nagy értékű biológiai készítmények forgalmazása a jö-vőben egyre inkább a fekvőbeteg-ellátásban várható. Minde-zek felvetik a gyógyszertári profilrendelet portfolió-szélesítés irányában történő újragondolását.

„A közeljövőben nem várható a magánerőforrások dinamikus részvétele az egészségügy finanszírozásában.”

JapánKorea

SpanyolországOlaszország

NémetországGörögország

PortugáliaCseh Köztársaság

SzlovéniaLengyelország

Szlovák KöztársaságAusztria

SvájcOECD34

MagyarországHollandia

FinnországKanada

ÍrországFranciaország

Új-ZélandKína

SvédországBelgium

Egyesült KirályságDánia

ÉsztországIzland

NorvégiaOroszországTörökország

BrazíliaAusztrália

LuxemburgChile

MexikóEgyesült Államok

IndonéziaIzraelIndia

Dél-Afrika

2311

172021

1918

1512

1312

1817

1517

1517

1411

1713

818

1716

1717

1215

138

71414

96

216

1055

3937

3634

3333

323131

3030

2828

27272727

2626262626

2525

242424

2323232323

222222

2113

1917

1310

100 20 30 40

%

JapánSpanyolország

NémetországKorea

OlaszországSvájc

AusztriaHollandia

FinnországFranciaország

PortugáliaSzlovéniaÚj-Zéland

GörögországCseh Köztársaság

Egyesült KirályságOECD33Kanada

SvédországBelgium

LengyelországDánia

NorvégiaIzland

LuxemburgSzlovák Köztársaság

ÍrországAusztrália

Egyesült ÁllamokKína

MagyarországChile

ÉsztországBrazília

OroszországIzrael

MexikóIndonézia

IndiaDél-Afrika

Törökország

655

26

55

4555

43

4444

55

34

53

433

4

1

2

133

61111

161515

1414

1212

11111111111111

10101010101010

99

88888

8777

666

15

32

50 10 15 20

5

4 8

%

4

4

A 65 évesnél idősebb lakosság aránya

2010 2050

A 80 évesnél idősebb lakosság aránya

2010 2050

JapánKorea

SpanyolországOlaszország

NémetországGörögország

PortugáliaCseh Köztársaság

SzlovéniaLengyelország

Szlovák KöztársaságAusztria

SvájcOECD34

MagyarországHollandia

FinnországKanada

ÍrországFranciaország

Új-ZélandKína

SvédországBelgium

Egyesült KirályságDánia

ÉsztországIzland

NorvégiaOroszországTörökország

BrazíliaAusztrália

LuxemburgChile

MexikóEgyesült Államok

IndonéziaIzraelIndia

Dél-Afrika

2311

172021

1918

1512

1312

1817

1517

1517

1411

1713

818

1716

1717

1215

138

71414

96

216

1055

3937

3634

3333

323131

3030

2828

27272727

2626262626

2525

242424

2323232323

222222

2113

1917

1310

100 20 30 40

%

JapánSpanyolország

NémetországKorea

OlaszországSvájc

AusztriaHollandia

FinnországFranciaország

PortugáliaSzlovéniaÚj-Zéland

GörögországCseh Köztársaság

Egyesült KirályságOECD33Kanada

SvédországBelgium

LengyelországDánia

NorvégiaIzland

LuxemburgSzlovák Köztársaság

ÍrországAusztrália

Egyesült ÁllamokKína

MagyarországChile

ÉsztországBrazília

OroszországIzrael

MexikóIndonézia

IndiaDél-Afrika

Törökország

655

26

55

4555

43

4444

55

34

53

433

4

1

2

133

61111

161515

1414

1212

11111111111111

10101010101010

99

88888

8777

666

15

32

50 10 15 20

5

4 8

%

4

4

A 65 évesnél idősebb lakosság aránya

2010 2050

A 80 évesnél idősebb lakosság aránya

2010 2050

GYÓGYSZERTÁR14

RENDEZVÉNY

A gyógyszertár-működtetés forrásainak fejlesztésével összefüggésben kifejtett tevékenységet jelentősen hátráltatta a NAV-val online kapcsolatra képes pénztárgépek kötelező patikai telepítése és annak következményei. Szintén nincs még eredmény az ügyeleti szolgálat rendkívül súlyos anyagi terheinek mérséklése irányában kifejtett erőfeszítések terén. Jelenleg a kiadáscsökkenés irányában folynak egyeztetések, ami átmeneti, mérsékelt forrásteremtést hozhat a gyógyszertárban telepített szakmai programok folytatásához.

Dr. Mikola Bálint komoly jelzésnek minősítette az EEKH humánerőforrás-jelentését, ami a tára mögött hivatását szolgálni kívánó fiatalok arányának csökkenését dokumentálja. Sok tennivaló van ezen a téren. A generációváltás csak úgy képzelhető el, ha a frissdiplomások számára is vonzóvá tudjuk tenni a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban való szerepvállalást.

A MOSZ elnöke előadásának zárásaként a XXIV. GYOK azon programjait ismertette, amelyek a gyógyszertár-működtetés fejlesztési elképzeléseihez és napi rutinjához adnak a résztvevők számára muníciót. A megszokott gyakorlatnak megfelelően, a programsorozatot ebben az évben is a MOSZ közgyűlése zárja. A résztvevők ezen a vasárnapi fórumon értékelik a kongresszust, közösen megvitatják és megfogalmazzák azokat a kulcsüzeneteket, amelyek a MOSZ programjába beépülve meghatározzák az irányt, és segítik a gyógyszerészi hivatás fejlesztését.

MOSZinfó

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

Norvégia

SvédországIzland

DániaSvájc

Egyesült Kirá

lyság

Luxemburg

Írország

Belgium

Hollandia

Franciaország

OECD24

Spanyolország

Cseh Köztársaság

Finnország

Ausztria

Lengyelország

Görögország

Németország

Olaszország

Szlovénia

Portugália

Magyarország

Észtország

Szlovák Köztársaság

Évek

Férfi Nő Várhatóan egészségben eltöltött évek 60 éves korban,európai országok

Az egészségpolitikát meghatározó arányok

Finanszírozhatóság / fenntarthatóság

Hozzáférés(equity)

Minőség /innovatibilitás

15GYÓGYSZERTÁR XIII. évf. 11-12. szám 2014. november-december

A válság hatására le kell számolnunk az illúzióinkkal mind országos szinten, mind a gyógyszerellátás területén! Ennek tudatában szerveztük a „Gyógyszertári menedzsment” című,

kreditpontos továbbképzésünk 2014. évi főbb témaköreit:

Változásmenedzsment (rendszerelméletileg)(előadó: dr. Simon Kis Gábor):

A rendszerelmélet szerint minden mindennel összefügg, plá-ne egy ágazaton belül. Elég csak a vaklicitre gondolnunk, ami a gyárakra lett kitalálva, de negatív kihatását a patikák is érzékelik. Még ilyen vonatkozásban is a változásmenedzsmentet a túlélés szolgálatába kell állítani. Az események elé kell mennünk, nem utólag magyarázgatni a megmagyarázhatatlant.

Politika – Gazdaságpolitika – Egészségpolitika – Gyógyszer-politika (előadó: dr. Mikola Bálint):

A politika primátusa vitathatatlan. De ez hogyan hat ki az egyes ágazati politikákra - pl. a frontvonalban található gyógyszerpoli-tikára - az már a szakmai hozzáértésen és a politika tudatos befo-lyásolásán is múlik. Ugyanakkor az ágazati politikák közötti össze-függések felismerése és tudatos kiaknázása jövőnk egyik záloga.

Sikeres menedzser és a motiváció (előadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán; Takács Gézáné dr.):

A pénz a legjobb motiváló erő a közfelfogás szerint. De ez egyál-talán nem biztos! A motiválás más módjai hatásosabbnak bizo-nyulhatnak a pénznél. Ezeket (is) kell alkalmazni a mindennapi gyógyszertárvezetésnél, különösen ilyen pénzszűke időszakban.

Kognitív gyógyszerészet – lehetséges kitörési pontok (előadó: dr. Samu Antal)

A gyógyszerészet jövőjét tudatosan kell kialakítani! A lehetséges kitörési pontokat kritikusan fel kell mérni és rangsorba állítva ki-építésüket sürgősen el kell kezdeni! A köldöknéző, múltba réve-dő nosztalgiázás ideje lejárt! A gyógyszerészet jövője érdekében

tudás alapú megközelítés szükséges.

Gyógyszerészet – Jogszabályváltozások (előadó: dr. Sándor István)

A jogszabályváltozások ismertetése a naprakész felkészültséget szolgálja a gyógyszertárvezetők számára. Ránk nézve is igaz, a jogszabályismeret hiánya nem mentesít a felelősség alól. Ezért folyamatos jogszabályfigyelés és a gyógyszerészetre történő

adaptálás szükséges.

A továbbképző tanfolyam - az akkreditációs bizottság döntése alapján - részvétel esetén15 kreditpont értékű,

sikeres tesztvizsgával együttesen 30 KREDITPONT ÉRTÉKŰ.

A képzés bonyolításával a Simon Patika Kft. (Nyilvántartási szám: 01-0434-04) foglalkozik. (1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.)

Részvételi díj: 9.750,- Ft tanfolyamdíj + az egyetemi pontelszámolási díj: 500,- Ft.

A továbbképzés pontos helyszínéről, kezdési időpontjáról a továbbképzés előtt 8 nappal adunk tájékoztatást.

A számlát a tanfolyam végén kapják meg a hallgatók.

Információ: Bihari Erzsébet tel/fax: 06-1/252-49-48, 06/30/662-8102; illetve Takács Gézáné dr. tel: 06/30/9558-125.

Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát.

Budapest, 2014. január 02.

Tisztelettel:Dr. Simon Kis Gábor s.k.

egyetemi docens

AZ IDEI UTOLSÓ RENDEZVÉNY HELYSZÍNE ÉS IDŐPONTJA:

Budapest III. NOVEMBER 22–23. (SZOMBAT-VASÁRNAP)

GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT

Továbbképző tanfolyam 2014

JELENTKEZÉSI LAPGyógyszertári menedzsment - 2014. év

A továbbképzés választott helyszíne:Jelentkező neve: Előző név: Működési nyilvántartási száma:Levelezési cím:Címzés:Irányítószám/ Város/ utca:Telefon: Email:

Számlázási adatokSzámla címzés: Irányítószám/ Város/ utca:

Fizetési mód: Átutalás Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezőnek tartom, a tandíj határidőre való befizetéséről gondoskodom. Hozzájárulok, hogy a fentiekben közölt adataimat tanfolyamszervezéssel és kreditpont-nyilvántartással kapcsolatos teendők ügyében felhasználják.

Kelt: 2014 aláírásBeküldési cím:Simon Patika Kft. 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.tel/fax: 061 252 4948

FELHÍVÁS

16 GYÓGYSZERTÁR

BEMUTATJUK

Margóra megírt életpályaBeszélgetés a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Életműdíjasával

A MOSZ Gyógyszerészetért kuratóriuma ebben az évben dr. Takács Gézáné dr. Burkus Margitnak ítélte oda a szervezet Életmű-díját. A kitüntetett figyelemre méltó szakmai munkája mellett sokrétű szervezői tevékenységével érdemelte ki az elismerést.

Gyógyszertár: Milyen út vezetett az iskolapadtól a békés-csabai Dr. Réthy Pál Kórház intézeti vezető főgyógyszerészi székéig?

Dr. Takács Gézáné dr.: Középiskolai tanulmányaimat köz-gazdasági technikumban végeztem. Kezdeti lelkesedésem azonban a harmadik év végére valahogy elszállt. Egy kedves ismerősöm mesélte, hogy a gyógyszerészet milyen szép és érdekes hivatás. Talán ez az inspiráció is közrejátszott későbbi pályaválasztásomban.

Egyetemi tanulmányaimat befejezve, 1975-től Békés megyé-ben, közforgalmú gyógyszertárban kezdtem dolgozni. Ezt követően, részben családi kapcsolatom okán, Szolnokra köl-töztem. A Szolnok Megyei Kórház Mikrobiológiai Laboratóri-umában dolgoztam, ami rendkívül szép és izgalmas időszaka volt a pályámnak.

Rövid Hajdú-Bihar megyei kitérő után, 1981-től a békéscsa-bai Dr. Réthy Pál Kórház Intézeti Gyógyszertára következett. Itt először kórházi gyógyszerészként ismertem meg a szakma szépségét, időnként súlyát is.

Korábbi ismeretanyagomra támaszkodva először mikrobio-lógiai gyógyszerellenőrzésből, majd gyógyszerhatástanból, végül kórházi-klinikai gyógyszerészetből szakvizsgáztam.

Gy.: Mennyiben más a kórházi gyógyszerész munkája, mint egy közforgalomban dolgozó kollégáé?

T. G: A kórházi munkában nagy általánosságban nem érzékel-hető közvetlen betegkapcsolat. Tekintettel arra, hogy a bérek sem túlzottan vonzóak, nincs annyi státusz, hogy a közvet-len gyógyító munkáig is eljussunk, holott a betegbiztonság szempontjából ez tenné igazán hatékonnyá a munkánkat. Ez is oka annak, hogy sem nálunk, sem a többi kórházban nem terjedt el megfelelő szinten a klinikai gyógyszerészet, ami a szolgáltatás irányába fejlesztette volna tovább a kórhá-zi gyógyszerellátást. Például kísérletet tettünk a „unit dose” (betegre szabott gyógyszerosztás) rendszerének bevezetésé-re, de az említett létszámhelyzet erre nem adott lehetőséget.

Gy.: Úgy tudom, kórházi munkája során is hasznát vette a korábban szerzett közgazdasági ismereteknek.

T. G.: A fekvőbeteg-intézményeket már a rendszerváltás környékén is válság sújtotta. Közülük a békéscsabai volt az egyik első válságmenedzselt kórház. Mivel a külső menedzsment a gyógyszerészt nem tartotta magával szakmailag egyenrangú partnernek, annak érdekében, hogy tárgyalófélnek tekintsenek, igyekeztem emelt szinten, papíron is elismert minősítést szerezni. Ennek okán kerültem a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem gyógyszerügyi menedzser szakának másoddiploma képzésére. A szakág vezetője Simon Kis Gábor tanár úr volt, akiről fontos elmondani, hogy a szakterületen belüli ismeretek elmélyítése érdekében nekem és valamennyi hallgatójának sokat segített.

Mérhető a haszna az ilyen jellegű szakmai képzésnek. Az admi-nisztrációs kötelezettségeink jelentős mértékben növekedtek, szigorú gazdálkodásra kényszerülünk, napi kapcsolatot tartunk az orvosok egy részével, a felső vezetéssel, a nagykereskedőkkel, a gyártókkal. Az előbb említett képzés kellő alapot biztosít ah-hoz, hogy a munkát magas színvonalon végezhessük.

A Simon Kis tanár úr által irányított dobogókői továbbképzé-sen egyébként jó néhány, a kórházunkban dolgozó kolléga részt vett, a főigazgatótól egészen az osztályvezetőkig. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy intézményünk kétszer egymás után is az Év Kórháza lett. A minősítés nem lakossági szavazás alapján, hanem a nagyon szigorú szempontok szerinti szak-mai megmérettetésen született.  

17GYÓGYSZERTÁR

BEMUTATJUK

XIII. évf. 11-12. szám 2014. november-december

A másoddiplomás képzés során kerültem kapcsolatba a Ma-gángyógyszerészek Országos Szövetsége elnökével és több vezetőségi tagjával. A későbbiekben a tanulmányi kapcsolat munkakapcsolattá is vált. Hasonlóan a kórházi munkában ta-pasztaltakhoz, egymást segítve tudtuk aktuális feladatainkat ellátni, az új kihívásokra reagálni. Ennek köszönhetően kap-tam például azt a megtisztelő lehetőséget, hogy a Gyógysze-részek Országos Kongresszusa keretében több alkalommal is előadást tarthassak.

Gy.: Tanítványból hamarosan munkatárssá is vált…

T. G.: Már 15 éve hatályos az a rendelet, amely előírja a gyógy-szerészek számára a kötelező továbbképzéseket. Ennek egyik szegmense a Gyógyszertári menedzsment továbbképzés, amely kezdetben csupán két helyszínen, Budapesten és Szegeden zajlott. A Magángyógyszerészek Országos Szövet-ségének elnöke kezdeményezte, hogy a kurzusokat régión-ként szervezzük, hogy a gyógyszerészek kevesebb utazással, időveszteséggel tudjanak ezeken részt venni. Budapesten is méltó helyszínen, a MOSZ irodájában tarthatjuk ezeket a továbbképzéseket. Az előadások akkreditációit én bonyo-lítottam, a helyszín kiválasztása és a hallgatóság szervezése ugyancsak az én feladatom volt.

Jó ideje már 11 helyszínen tartunk továbbképzéseket. Megy-győződésem: a gyógyszerészek egzisztenciája függ attól, hogy el tudnak-e igazodni a törvények, a jogszabályok, a gaz-dasági szabályozók bonyolult rendszerében. Ezért vesz részt aktívan az oktatásban a MOSZ elnöke és alelnöke is.

Gy.: Beszéljünk az ön által végzett egyéb szervezőmunkákról is!

T. G.: Korábban a Magyar Gyógyszerészi Kamara Kórházi Tago-zatának voltam vezetőségi tagja, majd három évig az elnöke. Az MGYT Kórházi Gyógyszerészeti Szervezetének vezetősé-gében több pozíciót is betöltöttem, majd a társaság Szer-vezési Szakosztályának titkára, később pedig elnöke lettem. Ebben a minőségemben vehettem részt a MOSZ elnöke által kezdeményezett Egyeztető Fórum megbeszélésein, amely a gyógyszerellátás területén dolgozók számára biztosít érde-kegyeztetési lehetőséget. Jelenleg, mint az MGYT elnökségi tagja, a rendezvényi titkári feladatoknak teszek eleget.

Gy.: Hogyan lehet a fenti elfoglaltságokat összhangba hoz-ni a hétköznapi munkával?

T. G.: Eddigi tevékenységem során ez nem jelentett megoldha-tatlannak tűnő kihívást. Kétségtelen tény, hogy a hétvégéim általában foglaltak, de ezt a feladatot mindig fontosnak tartot-tam, és a Magángyógyszerészek Országos Szövetségétől kapott kitüntetésemből következtetve nem volt felesleges időtöltés.

Gy.: Milyennek látja a szakma jövőjét?

T. G.: Igazán szép hivatás a gyógyszerészet, felelőtlenség lenne lebecsülni a jelentőségét. A szakmán belül többféle, értéket

teremtő tevékenység létezik, amivel nagy lelkesedéssel foglalkoznának a kollégáink. Ezek sorában feltétlenül meg kell említeni a gyógyszerészi gondozást, a gyógyszeres terápia menedzsmentjét, amelynek továbbfejlesztése komoly anyagi befektetést igényelne. Olyan szintű tudás birtokosai vagyunk, amelynek segítségével sokat tehetünk embertársainkért. Számtalan területen tudunk figyelemre méltó eredményt felmutatni, amihez természetesen az is szükséges, hogy adottak legyenek a feltételek. Tudásunkat, munkánkat talán ennek arányában is szükséges lenne ellentételezni.

A felterjesztés szövegéből:

„A díjazott a Magángyógyszerészek Országos Szövetségével a gyógyszerész menedzserképzés magyarországi meghonosításával összefüggésben került kapcsolatba. Az a tény, hogy a gyakorló gyógyszerészek menedzsmenttudományban való jártassága az elmúlt 15 esztendőben jelentős mértékben növekedett, s hogy összesen több mint ezer kolléga tett szert ilyen jellegű ismeretekre, többek között dr. Burkus Margit gyógyszerésznő önzetlen és áldozatos szervezőmunkájának köszönhető.

A kitüntetett gyógyszerészi tevékenysége, szakmai életműve, a menedzserképzés területén kifejtett több mint egy évtizedes munkája jelentős mértékben hozzájárult a magyar gyógyszerészet célkitűzéseinek megvalósításához, a szakma társadalmi megbecsüléséhez és nemzetközi elismeréséhez.”

Nemzetközi tendencia, hogy a gyógyszerészet a szolgáltatás irányába fejlődik tovább. Ehhez tisztában kell lenni a szolgál-tatásmarketinggel, amelynek első csírái – a megfelelő comp-liance, az adherencia követése formájában – már nálunk is megjelentek.

Az Európai Unió vezető államai – elsősorban Németország és Franciaország – a betegek érdekében továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a gyógyszerész-társadalom kezében legyen a gyógyszerellátás. Fontos, hogy Magyarországon se nemzetközi nagyvállalatok és gyógyszertárláncok uralják a hazai gyógyszerellátást a maguk merkantil szemléletével, mert az veszélyezteti a betegellátás biztonságát. Az „egy gyógyszerész–egy gyógyszertár” elve valósuljon meg, amihez viszont naprakész gazdasági és menedzselési ismeretekre van szükség, hiszen szakmai fejlődés is csak akkor lehetséges, ha biztosított hozzá a megfelelő gazdasági háttér. Ennek megvalósításában továbbra is úttörő munkát végez a MOSZ.

Tóth Tamás

GYÓGYSZERTÁR18

BEMUTATJUK

„A magisztrális gyógyszerkészítésnek van jövője”Interjú az Év GyógyszerészévelAz idei évben dr. Birinyi Péter, a budapesti Mikszáth Gyógyszertár vezetője érdemelte ki az Év Gyógyszerésze megtisztelő cí-met. A 33 éves szakember tevékenységével és eredményeivel látványosan bizonyította, hogy a magisztrális gyógyszerkészí-tésnek igenis van létjogosultsága a gyógyszerellátásban.

Gy.: Péter, miért éppen te lettél az Év Gyógyszerésze? Mi volt az a pályamunka, amit a legjobbnak ítélt a szakmai ku-ratórium?

B. P.: Gyógyszerfejlesztéseket végeztem, és ezeket írtam le a pályázatomban. Az a filozófiám, hogy ha egy beteg bejön a patikába, nekünk meg kell oldanunk az egészségi problémá-ját. Függetlenül attól, hogy a gyógyszertárnak ez anyagilag megéri-e vagy sem. Amikor valaki segítségért fordul hoz-zánk, onnantól felelősséggel tartozunk érte.

A Wilson-kór terápiájára történő gyógyszerfejlesztés is úgy kezdődött, hogy bejött hozzánk egy terhes anyuka, akinek egy cink-szulfát tartalmú készítményt írt fel a kezelőorvos.

Akkor még csak annyit tudtam a Wilson-kórról, hogy egyfajta rézanyagcsere-zavar. Utánaolvastam, megnéztem a nemzet-közi ajánlásokat, felvettem a kapcsolatot a magyar specialis-tával, hiszen egy ritka betegségről van szó, ami Magyarorszá-gon körülbelül 200 embert érint. A konszenzus az volt, hogy a cink-acetát a legjobb hatóanyag, külföldön is ezt használ-ják. Az alapanyag ugyan megtalálható a hazai gyógyszer-könyvben, ám itthon nem volt hozzáférhető. Ezért kérelmet írtam a GYEMSZI-OGYI-nak, a magyar hatóság engedélyezte, mi hazai nagykereskedőn keresztül, külföldről beszereztük az alapanyagot, és elkezdtük magisztrális körülmények között előállítani a készítményt.

A külföldi gyógyszerrel szemben a mi készítményünk nyúj-tott hatású. Előbbi már a gyomorban szétesett, ott irritációt okozott, és ebből adódóan a beteg étkezés után kezdte el szedni. Úgy viszont nem szívódik fel megfelelően, 40-50 szá-zalékos hatékonyságot sem lehet vele elérni. Viszont ha nem a gyomorban esik szét, hanem később, a bélrendszerben, a beteg étkezés előtt is be tudja venni, nincs gyomorirritációt okozó mellékhatása, és hatékonyabb terápiát tudunk vele elérni.

A kezelésben mindez hatalmas előrelépést jelentett. Akár el-sődleges, akár másodvonalbeli terápiaként alkalmaztuk, egy-két hónapon belül látványos javulást tapasztaltunk a bete-gek állapotában, mind fizikálisan, mind a laborparaméterek tekintetében. A GYEMSZI-OGYI is sikertörténetként értékeli a Wilson-kór új terápiáját.

Gy.: Egy lipidpótló szemcseppet is kifejlesztettetek.

B. P.: Ez a speciális készítmény a könnyfilm lipidfázisát pótolja. Ha utóbbi megsérül, a könny vizes fázisa elpárolog, szemszá-razság alakul ki. A Mária utcai Szemészeti Klinika felkérésére fejlesztettük ki a lipidpótló szemcseppet, amely tartósító-szer-mentes, egyadagos kiszerelésű készítmény.

Gy.: Kérlek, beszélj a többi újításról is!

A katétercsúsztató nyákot (Mucilago ad catheteram) a VII. FoNo szerint 100 grammos üvegekbe kell kiszerelni. A több-szöri használat során, a levegővel érintkezve azonban a folya-dék betegséget okozó mikroorganizmusokkal fertőződhet, ami az általunk gyógyszerrel ellátott idősek otthonában is számos húgyúti fertőzést okozott. Miután e magisztrális ké-szítményből 5 vagy 10 milliliteres peremes üvegekbe steril

GYÓGYSZERTÁR 19XIII. évf. 11. szám 2014. november-december

BEMUTATJUK

XIII. évf. 11-12. szám 2014. november-december

egyadagos kiszereléseket készítettünk, az idősek otthonában látványos mértékben csökkent a húgyúti infekciók előfordu-lásának gyakorisága.

A gasztroenterológusok pedig azzal kerestek meg, hogy nincs Magyarországon a Helicobacter pylori második vonal-beli terápiájára alkalmas bizmutsó, mivel a leghatékonyabb-nak számító, bizmut-citrát tartalmú gyógyszereket forgalma-zó cégek kivonultak a hazai piacról. Mivel volt rá igény, célul tűztem ki, hogy a magyar betegek ismét hozzáférhessenek ehhez a készítményhez. Ez sikerült is: a magyar hatóság en-gedélyezte, ismét csak hazai nagykereskedőn keresztül be-hoztuk az alapanyagot, előállítottuk a készítményt, és most már orvosi vény ellenében közgyógyellátásra és közfinanszí-rozásra is kaphatják a páciensek.

Jelenleg egy antibiotikum, a vancomycin van nálunk terí-téken, amely a Clostridium difficile nevű kórokozót teszi ár-talmatlanná a vastagbélben. Ez most is hozzáférhető, ám ha nem liofilizátumból, hanem alapanyagból állítanánk elő, fele-annyiba kerülne. Ha pedig a magyar hatóság engedélyezné, és közfinanszírozásban is részesülne, a betegek nem 28 ezer forintot fizetnének érte, hanem 7 ezret.

Mondok még egy példát. Létezik egy betegség, a nefropáti-ás cisztinózis, amikor is egy enzim hiányában a cisztein mint aminosav nem tud kialakulni a szervezetben. A folyamat a cisztin szintjén akad meg, ami a májban, az izomban, a fehér-vérsejtekben halmozódik fel, és többek között veseelégtelen-séget okoz, ami kezelés nélkül halálos betegség lenne.

Létezik rá gyári készítmény, a Cystagon, ami Magyarországon is elérhető. Szájon át kell alkalmazni, segítségével a cisztin szintje olyan mértékben lecsökkenthető, hogy a beteg tünet-mentessé válik. Igen ám, csakhogy a cisztin nemcsak az em-lített szervekben halmozódik fel, hanem a szaruhártyában is, és vakságot okozhat. Jelenleg nem létezik olyan szemcsepp, amellyel ez a vakság megelőzhető lenne. Ugyanazt a ható-anyagot kellene alkalmazni, mint a fent említett gyári készít-ménynél. Magyarországon három beteget érint a probléma, az ő szemük világának megóvásáról van szó. A célom, hogy ezt a hatóanyagot, a ciszteamint felvetessük a gyógyszer-könyvbe, majd a hatósági engedély függvényében be tud-nám szerezni hozzá a gyógyszerkönyvi minőségű alapanya-got, és elő tudnánk állítani a szükséges szemcseppet.

Gy.: Mindez jóval több a hagyományos officinai és labor-munkánál…

B. P.: A gyógyszerészet jövőjét abban látom, ha az orvosokkal együttműködve veszünk részt a betegellátásban. Ha ezt a két különböző, de egyformán magas szintű tudást egymással összhangban alkalmazzuk, hatalmas minőségbeli javulást tu-dunk/tudnánk elérni a páciensek egészségének érdekében. Nagyon sokszor konzultálok az orvosokkal: a betegekkel kap-csolatban egyeztetünk, elmondják, milyen gyógyszerelési problémával találkoztak, és kikérik a véleményemet.

Gy.: Ma azt látjuk, hogy a magisztrális gyógyszerkészí-tés egyre inkább a háttérbe szorul. Te éppen az ellenkező irányt követed.

B. P.: Szerintem a magisztrális gyógyszerkészítésnek igenis van jövője. Elsősorban a ritka betegségek kapcsán, amikor nem létezik vagy Magyarországon nem hozzáférhető az adott betegség terápiájára alkalmas készítmény. Ilyen ese-tekben létfontosságú, hogy az adott gyógyszert a patikai la-boratóriumban is elő tudja állítani a gyógyszertár.

Gy.: A „magizás” nem éppen a gyógyszertári munka profitot termelő része. Hogyan tud fennmaradni egy patika, ha az át-lagosnál is több energiát fektet ebbe a tevékenységbe?

B. P.: A magiszrális gyógyszerkészítés valóban nem rentábilis, nincs rajta akkora árrés, ráadásul munka- és időigényes is. Még-is azt gondolom, hogy hosszú távon megéri foglalkozni vele. Hiszek abban, hogy ha egy betegnek elkészítjük a magisztrális készítményét, a többi gyógyszerét is nálunk váltja ki.

A másik dolog, hogy egészségügyi intézmény vagyunk, a betegért felelünk – ellentétben az iparral, amely gazdasági megfontolások alapján hoz döntéseket. A „magizás” szá-munkra nem az üzletről szól. Úgy gondolom, hogy egy si-keres vállalkozásnak olyan tevékenységet is fel kell vállalnia, amely nem nyereséges, viszont a lakosság javát szolgálja. Igaz ez a gyógyszertárra, azon belül pedig a magisztrális gyógyszerfejlesztésre és -készítésre is. Úgy gondolom, hogy gyógyszerészként mi is felelősséggel tartozunk a magyar tár-sadalom egészségéért.

Gy.: Mik a további céljaid?

B. P.: Számomra az Év Gyógyszerésze díj elnyerése megerősí-tést jelent, hogy egészségügyi szakemberként jó úton hala-dok. Célom, hogy minél több betegen segítsek, minél több páciens egészségi problémáját tudjam megoldani.

Tóth Tamás

Pályakép

Dr. Birinyi Péter 2005-ben, Debrecenben szerezte meg gyógyszerészi diplomáját. Azt követően három évig folytatta Ph.D. tanulmányait a Debreceni Egyetem Élettani Intézetében, ahol a szív elektrofiziológiájával foglalkozott. Közforgalmú gyógyszerészként előbb Hajdúhadházon dolgozott, majd 2008-ban került a budapesti Mikszáth Gyógyszertárba, ahol kezdetben felelős vezető, majd személyi jogos gyógyszerész lett. A Rozsnyay Mátyás Emlékverseny 2013. évi győztese. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság FoNo munkabizottságának vezetője.

GYÓGYSZERTÁR20

AKTUÁLIS

Őszinte gondolatok a tára melletta „Kedvenc Patikám” verseny eredményhirdetése után – 1. rész

Ahogy a kutyaugatás sem hallatszik az égig, sajnos ez az írá-som sem fogja befolyásolni a szakpolitikusok és az immár táltosokat is képző kamarai vezetők álláspontját. Ugyanakkor mostani cikkemmel szeretném vitára késztetni azokat a fiatal gyógyszerészeket (és ebben állítólag 800 személy érintett), akik ez év januárjától a patikájukat irányító vállalkozásban legkevesebb 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkeznek, s ezáltal nagy lépést tettek előre – ahogy arra az egészség-ügyért felelős államtitkár minden egyes megszólalásában kitért – a középosztályba tartozó gyógyszerészek polgári lét-módjának (?!) megerősítése érdekében.

„A középosztály a demokráciában mindig is a politika első számú kliense volt. A társadalmi struktúrában elfog-lalt helyzeti sajátosságai különösen fogékonnyá teszik a politikai üzenetek befogadására és az ideológiai alapú mozgósításra. A középosztály ugyanis – épp köztes hely-zete miatt – a társadalomnak a legkevésbé stabil pozí-ciójú rétege. Recesszió vagy pangás idején a leginkább fenyegeti a lecsúszás veszélye. Prosperálás idején pedig a középosztály tagjai számára kínálkozik a legtöbb esély előrelépésre a társadalmi hierarchiában.” (részlet Vásár-helyi Mária tanulmányából)

Persze ez a 800 személy közel sem egy biztos szám, lehet éppen 400 vagy 200, esetleg egy sem. Attól függ, ki, mikor, kinek a nevében és hol nyilatkozta. Nekem egy neves szak-politikusi kerekasztal-beszélgetés konklúziója tetszett a leg-jobban: „nem sikerült ez a futam (mármint a 25 százalékos tulajdonrész kivásárlása), jelenleg az óriási erőfeszítéssel ösz-szehozott semmit összesítik!”

A kamara elnöke később azt nyilatkozta, az OTH sem tud-ja, hány patika nem felel meg (magyarán: hány patika felel meg) a hatályos törvénynek. Ez a bizonytalan megállapítás már csak azért is furcsa, mert az új tulajdonosi viszonyokat igazoló jelentéseket az OTH részére kellett beküldeni. Vajon miért nem érdekel a hivatal részéről senkit, hogy például a Hungaropharma Zrt. érdekeltségébe tartozó 85 gyógyszer-tárnak, vagy a Phoenix Zrt.-nél 140 patikát birtokló pénzügyi befektetőknek hogyan sikerült egyik hétről a másikra 25 százalékos tulajdonrésszel bíró gyógyszerészeket „beszerez-niük”? Kik ezek az eddig beosztottként dolgozó vagy éppen pályakezdő, szakmailag tehetséges, de már stabil pénzügyi háttérrel rendelkező, bátor, fantasztikus üzleti sikerekben re-ménykedő, ismeretlen számú fiatal gyógyszerészek, a szak-ma leendő példaképei, a patikaláncok széjjeltiprói? Ugye rátok nem a 18 évvel ezelőtti első privatizáció „szép emlékű” strómanszerepét osztották ismét?

Győztes csaták

Mitől is lesz „kedvenc” egy patika? Talán azoktól, az orvosi rendelők várótermeiben felesleges félórákat, órákat eltöltő betegektől, akik akkor a legboldogabbak, ha nálunk minél rövidebb időn belül kézhez kapják a gyógyszereiket? Vagy azoktól a mindennap belátogató, magányosan élő idősko-rúaktól, akik csupán beszélgetni, panaszkodni szeretnének? Vagy a mindig elfoglaltaktól, akiknek nincs idejük sem beteg-nek lenni, sem a bajaikkal orvoshoz fordulni? A kábítószert élvezők kedvenc patikája minden bizonnyal a 24 órás, azon-nali, ingyenes tűcserét biztosító gyógyszertár lenne. (Erről jut eszembe, városunkban egyedül a drogambulancia munka-társai nem tudnak a tűcsere problematikájáról, városunk ösz-szes patikája viszont nap mint nap szembesül vele.) Az ügye-leti szolgálatot kihasználó pénzhamisító szavazási kedvét is fokozhatnánk, ha a hamis húszezreseit éjjelente automatiku-san valami értékesebbre cserélnénk, ahogy azt néhányunk a közelmúltban önkéntelenül meg is tette.

Tudom, a pályázat kiötlői – jót akarván – egészen másra gon-doltak. Szimpátiára, elégedetten távozó betegekre és nem utolsósorban a szakma szabályait is maradéktalanul betartó gyógyszertári dolgozókra. Ez utóbbival nincsenek egyedül. A mára népegészségügyi találkozóhellyé avanzsált 2340 hazai gyógyszertárban megvalósuló, évi hatvanmillió gyógysze-rész-beteg kontaktus a „magyar egészségügy első emberét” is megihlette. Elég, ha csak a dohányzásról való leszoktatás legjelentősebb győztes csatáit idézem fel, amelyeket ő veze-

Az idei versenyt szerettük volna megnyerni. Úgy véltem, mondanivalómnak csak úgy lehet erkölcsi tartása és súlya, ha meg-mutatjuk az egész éves munkánk eredményét. A cikk megírásával azt szeretném elérni, hogy elhiggyék: egy tára mellett dol-gozó, anyagilag nem érdekelt gyógyszerésznek is lehet átgondolt, vállalható véleménye.

21GYÓGYSZERTÁR

AKTUÁLIS

XIII. évf. 11-12. szám 2014. november-december

tett. Nevezetesen az uniós forrásból létrehozott Dohányzás-ról Leszokást Támogató Módszertani Központot; az 58 újon-nan megnyílt Egészségfejlesztési Iroda leszokástámogatási projektjeit; a több mint száz tüdőgondozó aktív, úgynevezett leszokási pontjait; a 24 órán át, ingyenesen hívható telefonos szolgálatot; vagy éppen a gyógyszertárakat állítólagosan elárasztó, dohányzás elleni kamarai prospektusokat és név-jegyek százait.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara Országos Elnöksége azon-ban – 58/2013. (XI. 21.) E. számú határozatával – még erre is rátett egy lapáttal: ebben ugyanis felkérte a kamara elnökét, hogy vegye fel a kapcsolatot a gyógyszerészképző helyek dékánjaival, és kérje a dohányzással, valamint a leszokással kapcsolatos élettani, kórtani, farmakológiai, epidemiológiai és gazdasági ismeretek beépítését a gyógyszerészek gradu-ális és posztgraduális képzésébe. Izgatottan várom a híreket arról, hogy vajon szót fogadtak-e az egyetemek vezetői.

Az expediálás mellett és a dohányzásról való leszoktatáson kívül hamarosan 15 gyógyszerészi gondozási irányelv kidol-gozása és végrehajtása vár ránk – olvashattuk a baráti bizta-tást a kamara lapjában.

„Hallod, elefánt, hogy dübörgünk mi ketten?” – mondta új barátjának a hídon átmenve a büszke kisegér.

Társadalmi felelősségvállalás

Mit vár el tehát tőlünk, egy példát mutatni kívánó gyógyszer-tártól – a megelégedetten távozó betegeken kívül – a politi-ka és az érdekvédelmi szervezetünk?

A végleges válasz megadása előtt nézzük, hogy kollégáink, az orvosok hogyan vágták ketté ezt a számukra is kényes gordiuszi csomót. A volt egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség elnöke, jelenlegi kórházigazgató a közelmúltban úgy nyilatkozott: immár levették a háziorvosok válláról a betegtájékoztatás és a tanácsadás terhét, így „tényleg csak az orvoslással kell majd foglalkozniuk. Az időigényes, szakmailag bonyolult feladatokat, a gondozást, az állandó odafigyelést, a szűréseket igénylő munkát átveszik tőlünk az Egészségfejlesztési Irodák hozzáértő dolgozói”.

Érdeklődéssel figyelem utóbbiak munkáját, hiszen feladatuk sokban hasonlónak tűnik, mint a nekünk szánt szerep. Már a betegeknek szervezett, előzetes bejelentkezéshez és regisztrációhoz kötött előadásaik címe is felkelthette a szociálisan rászorultak jogos gondozási igényeit. Íme néhány cím: „A holisztikus egészségszemlélet alapjai, életmód-változtatás alapelvei”, „Öngyógyítás házi praktikái növényekkel”, „Egészséges és ökologikus háztartásvezetés”, „Test- és szépségápolás, személyi higiéné természetes módszerekkel”, „Vegetarianizmus-tudatos táplálkozás”.

A továbbra is problémás betegek ezek mellett ingyenes Nordic Walking tanfolyamon, faluról falura történő gyalogtúrákon és bakonyi gyógynövény-ismereti kiránduláson vehetnek részt, illetve egy 6 alkalomra szóló tanfolyam során, a testsúlycsökkentés-energiaegyensúly területén további, mindenre kiterjedő gondozást kaphatnak.

„A kábítószert élvezők kedvenc patikája minden bizonnyal a 24 órás, azonnali, ingyenes tűcserét biztosító gyógyszertár lenne.”Irigylem a háziorvosokat, nekünk nem osztottak pályázati pénzt ilyen kaliberű, alapfokú gyógyszerészi gondozásra. Nekünk szigorúan végrehajtandó, ezek elmulasztása esetén súlyos büntetést kilátásba helyező jogszabályok jutottak. Ugyanakkor vigyázat! Az új egészségügyért felelős államtitkár már másként ítéli meg a gondozást, mint elődje. Vége a háziorvosi „henyélésnek”, a szimpla orvoslásnak. Elképzelései szerint ugyanis – a háziorvosok mellett a foglalkozás-egészségügyi orvosok bevonásával – az eddiginél szélesebb körre terjesztenék ki a népegészségügyi programokat végrehajtását. Hiszen, érvel az államtitkár, a potenciálisan legkomolyabb egészségügyi problémákkal küzdő közmunkásokat így lehet a legjobban a szűrésekbe és a megelőző programokba bevonni.

22

AKTUÁLIS

GYÓGYSZERTÁR

Mára a népegészségügyi találkozóhelynek átkeresztelt pati-kák államtitkári víziója is a múlté: a gyógyszerészek a jövőben – ők ezt még nem tudják – az önkormányzatok munkáját fog-ják segíteni. Ahogy a kamara főtitkára fogalmazott: „a gyógy-szerészet új modelljének építése során eljutottunk oda, hogy érdemben elkezdődhet az önkormányzatok és a gyógyszer-tárak közötti kapcsolatépítés.”

És lám, ekkor ismét kikacsint ránk és az újonnan kiszemelt elefántra a kamarai kisegér: „Veled is fogunk mi még együtt dübörögni, meglásd!”

A táltosokat képző kamarai sámánokra is hadd pazaroljak egy fél mondatot. A táltosság – amelyben a magyar hitvilág természetfeletti ereje ölt testet – nem tanulható és nem tanítható. A táltosok sorsa eleve elrendeltetett, feladatuk a világ vagy a nemzet (esetleg a gyógyszerészek?) megmentése. A sámánoknak az elrévüléshez – a táltosokkal ellentétben –

valamilyen tudatmódosító szerre van szükségük. Na, ebből van bő készletük köztestületünk felkent papjainak.

„A társadalmi felelősségvállalás területén a lehetőségek tárháza végtelen. Itt nekik (mármint nekünk, gyógyszerészeknek) kell megtalálniuk annak a lehetőségét, hogy milyen formában kap-csolódnak be, akár önkéntes segítőként, karitatív tevékenységet végezve, akár egy-egy városi, civil összefogáshoz kapcsolódva” – lelkesedett egy illetékes önkormányzati társelnök Kecskeméten, az első kamarai-önkormányzati ródsón. És íme, máris van olyan település Magyarországon, ahol a rászorulók az önkormányzati segélyként kapott gyógyszer-támogatási utalványt nem más-hol, mint a helyi patikában válthatják be.

Dr. Szrága László,az idei év Kedvenc Patikája, a veszprémi

Ezüst Holló Gyógyszertár vezetőjeű

(folytatjuk)

Hatóanyag:• Információ: forgalmi, pénzügyi, rendelési, készlet- és további

információk• Bizalom: egyenesen a Hungaropharma nagykereskedelmi rendszeréből

• Kötetlenség: online bármikor, bárhol

• Kényelem: minden egy helyen

Terápiás javallat: akut vagy krónikus információhiány

Az Ön patikája egészséges működéséért.

AZ ÉN PATIKÁM információs felület: www.hungaropharma.hu

HPHEnPatikam_210x148_5.indd 2 8/25/14 1:33 PM

23

AKTUÁLIS

GYÓGYSZERTÁR XIII. évf. 11-12. szám 2014. november-december

Gyógyszerészet – Quo vadis?Egy közgazdász szemszögéből vizsgálta a gyógyszer-kiskereskedelem várható trendjeit és az ágazati szintű stratégiát meg-határozó tényezőket dr. Kaló Zoltán, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője. Az alábbiakban az idei siófoki gyógyszerészkongresszuson elhangzott előadásának kivonatát olvashatják.

A patikaliberalizáció és a Széll Kálmán Tervhez kapcsolódó forráskivonás sokkját követően a gyógyszertári ágazatban elkezdődött egy stabilizációs folyamat. A Magyar Gyógysze-részi Kamara kimutatásai szerint 2013-ban tovább csökkent a veszteséges vállalkozások száma, kiszélesedtek a bevételi források, aminek következtében csekély mértékben nőtt az árbevétel, valamint csökkent a tartozások összege, elsősor-ban a nagykereskedők felé. Ugyanakkor a kis és független patikák gazdálkodási adatai nem javultak. Másrészt, a szek-tort jellemző bérek továbbra sem tükrözik a gyógyszerészek szakmai tudását, társadalomban betöltött szerepét, hiszen az átlagbér a nemzetgazdasági átlag alatt van.

Mindezek okán a jövőben várható trendek elemzése kiemelt jelentőséggel bír egy közép- és hosszú távú ágazati szintű stratégia kialakításához.

Gyógyszer-kiskereskedelmi trendek

A közeljövő trendjei mind nemzetközi, mind hazai szempont-ból három területre csoportosítva elemezhetők:

• a gyógyszer-innováció hatása az originális termékek piacán;• a generikus gyógyszerek térhódítása; • a vény nélkül kapható termékek piacának jellemzői.

Az ezredfordulót megelőzően a gyógyszeripari innovációt a tömegeket érintő, jelentős betegterheket eredményező nép-betegségek (szív- és érrendszer, cukorbetegség, depresszió, skizofrénia) területén történt gyógyszerfejlesztések sikerei jellemezték. A legtöbb piaci szereplő az éves szinten legalább 1 milliárd dollár forgalmat elérő, úgynevezett blockbuster termékek fejlesztésére törekedett. A gyógyszertári forgalma-zású termékkör dinamikus növekedése a patikai árréstömeg-re is kedvezően hatott. Mára azonban ezek a gyógyszerek generikus fázisba jutottak. Ezeken a terápiás területeken az újabb és újabb gyógyszerek fejlesztése iránti szükséglet le-csökkent, az újonnan kifejlesztett termékek profitabilitása pedig – az ártámogatási rendszer fokozódó korlátozottsága miatt – jellemzően alacsonyabb a korábbinál.

A gyártók kénytelenek voltak elmozdulni a kisebb betegszá-mot érintő hiányterületek felé. A kutatás-fejlesztési kiadások egyre nagyobb hányadát fordítják ritka betegségek terápiái-ra; meghatározott szűk betegkört célzó, személyre szabott, többnyire biológiai gyógyszerekre; valamint új típusú vakci-nákra. Nemzetközi szinten jól látható, hogy a nagy értékű ké-szítmények forgalmazása a közvetlen gyártói és nagykeres-kedői kereskedelmi csatornák (például kórházi beszerzés és felhasználás) felé terelődik át. Ennek hatására a gyógyszertári kereskedelem aránya az originális gyógyszerkörben látvá-nyosan csökkenő tendenciát mutat.

Ez a trend fokozottan jellemző a hazai piacra. Az utóbbi évek-ben kiemelt egészségpolitikai célkitűzés lett a gyógyszerki-adások részarányának csökkentése az egészségügyi kiadáso-kon belül. Ennek érdekében számos nagy értékű, innovatív készítményt soroltak át intézményi forgalmazásba a HBCS- vagy a tételes finanszírozás rendszerén keresztül, hogy azok közkiadásai ne az OEP gyógyszerkasszáját terheljék. Ezek a változások az originális gyógyszerek forgalmazásához kö-tődő patikai árréstömeg csökkenését eredményezték, és a trend a közeljövőben sem fog változni.

A nagy forgalmú, innovatív készítmények a szabadalom lejár-ta után helyettesíthetővé válnak. A generikus és biohasonló gyógyszerek piaci részesedésének növekedése, valamint a generikus gyártók közötti verseny fokozódása a világ összes jelentős gyógyszerpiacán megfigyelhető trend. A generikus gyártók közötti verseny az árak rendkívül gyors és nagy-mértékű erózióját eredményezi, ami végső soron jelentősen csökkenti a patikai árréstömeget.

Hazai vonatkozásban, a generikus gyógyszerek vaklicitje ko-rábban soha nem látott mértékű árcsökkentést hozott, ami

GYÓGYSZERTÁR24

AKTUÁLIS

értelemszerűen ugyancsak negatívan befolyásolta a patikai árréstömeget. Emellett a referenciakészítmények folyamatos változása a készletgazdálkodás tervezhetőségének romlását és a gyógyszer-kereskedelmi ágazat működési költségeinek növekedését eredményezi. Komoly egészségpolitikai célki-tűzés, hogy a generikus gyógyszerek piaci részesedését nö-veljék, ami megfelelő kompenzáció hiányában a gyógyszer-tárak profitabilitásának csökkenéséhez vezethet.

„A gyógyszertári kereskedelem aránya az originális gyógyszerkörben látványosan csökkenő tendenciát mutat.”A vényköteles gyógyszerek piacán zajló folyamatok elemzése mellett a vény nélkül kapható készítményekre is ki kell térni, hiszen nemzetközi szinten erősödő trend az öngyógyítás és a betegek tudatos döntéseinek ösztönzése, ami az egész-ségügyi ellátórendszer bizonyos terheit képes csökkenteni. Ennek jeleként egyre több, korábban vényköteles gyógyszert sorolnak át a vény nélkül forgalmazható termékek körébe.

Nemzetközi szinten, a fokozódó kereslet a gyártói és a ke-reskedői oldalon is az árverseny erősödését eredményezte a vény nélküli termékkörben. A termékek árait szabadpiaci mechanizmusok alakítják, sem a gyártók, sem a finanszíro-zók nincsenek monopolhelyzetben. Ez a folyamat különösen jellemző az észak-amerikai régióra, ahol a vény nélkül forgal-mazható gyógyszerek árai a hazai termékek áraihoz képest jóval alacsonyabbak.

A vényköteles gyógyszerek piacán bekövetkezett hazai kor-látozások miatt a gyártói és a kereskedelmi szektor a vény nélküli gyógyszerek forgalmazásából igyekszik bepótolni a veszteségeket, emiatt a hazai termékek árai jelentősen meg-haladják a nemzetközi árakat. Ez a folyamat azonban komoly kockázatokkal bír, hiszen a párhuzamos import lehetőségé-nek felmerülése esetén a nemzetközi piaci szereplők jelen-tős profitra tehetnek szert az alacsonyabb árú nemzetközi gyógyszerkör magyarországi behozatalával, amiből kihagy(-hat)ják a hazai gyógyszer-kereskedelem szereplőt. A nem-zetközi termékek paralel importja tehát tovább szűkítheti a hazai patikai forgalmat.

A szabad árazású termékek gyógyszertáron kívüli forgal-mazása olyan kereskedelmi egységekben is megvalósulhat, amelyek a méret- és választékgazdaságosságukból, nagy vá-sárlóforgalmukból és stabil pénzügyi helyzetükből származó előnyöket a patikáknál jobban ki tudják használni. Ameny-

25

AKTUÁLIS

XIII. évf. 11-12. szám 2014. november-december GYÓGYSZERTÁR

nyiben ezt a folyamatot a politikai döntéshozók szabályozási eszközökkel lassítják, az a szürkegazdaság szereplőinek meg-erősödését is eredményezheti, hasonlóan a dohánytermékek vagy a benzin forgalmazásában tapasztalt anomáliákhoz.

Ágazati szintű stratégia kialakítása

A fenti kockázatok kezelése kapcsán a gyógyszer-kereske-delem szereplőinek is fontos feladataik vannak. Rövid távon az ágazat további stabilizációjára, a piac kisebb szereplőinek aktív szerepvállalására van szükség, ami kizárólag az ágazati szereplők közös összefogásával történhet meg.

A gyógyszer-kiskereskedelem közép- és hosszú távú célja-inak központi eleme csakis a forrásbővítés lehet, amelynek során olyan termék- és szolgáltatáskörök bevonására kell tö-rekedni, amelyek a gyógyszertáron kívüli csatornákkal szem-ben versenyelőnyt eredményezhetnek. A patikák ugyanis olyan versenyre kényszerülnek, ahol más iparági szektorok szereplőivel szemben kizárólag a saját értékeikre támaszkod-va érvényesülhetnek.

A kiadáscsökkentés kapcsán a belső tartalékok, hatékony-ságot javító folyamatok feltárására van szükség. Ehhez a be-szerzés és a készletezés során – a jogszabályi kereteken belül, valamint a méret- és választékgazdaságosság szempontjai-nak figyelembe vételével – új típusú piaci megoldásokat kell alkalmazni.

A gyógyszerészek képzési rendszerének proaktívan kell reagál-nia a várható folyamatokra. Csak a professzionális közgazda-ságtani ismeretek bővítése révén lehetséges a gyógyszerészet érdekeit szem előtt tartó válaszokat adni a piaci mechanizmu-sok következményeire. Mindezek nem valósíthatók meg átfogó iparági stratégia nélkül, amiben egészségpolitikai, szakmapoliti-kai és közgazdaságtani szempontoknak is szerepet kell kapniuk. A szempontok érvényesítése során – a korlátozott lehetőségek keretein belül mozogva – társadalmi igényekre építő, optimális összhangra van szükség.

„Kiemelt jelentőséggel bír, hogy az ágazat be tud-e juttatni egy erős, kollektív érdekképviseletre alkalmas személyt a politikai döntéshozatal fontos szereplői közé.”A szakirodalmat és a nemzetközi példákat vizsgálva látható, hogy a globális és a nemzeti trendekre adható válaszok a mo-

dernizáció és az ágazati iparvédelem köré csoportosulnak. A gyógyszertári szektor speciális jellegéből adódóan, a koordi-nációra építő piacgazdasági folyamatok megvalósítását java-soljuk. A koordinált piacgazdaság szembeállítható a liberális piacgazdasággal, ebben az esetben ugyanis a modernizáció nem kizárólag versenyen, hanem együttműködésen, ágazati összefogáson alapszik. A fejlődési lehetőségeket a szereplők nem egymás rovására érvényesítik, hanem kollektíven kere-sik a kitörési pontokat és alkotnak ágazati szintű stratégiát. Az együttműködést az információmegosztásra, gazdasági hálózatépítésre, kollektív iparági stratégiára, közös fejlesztési lehetőségekre, valamint a közös érdekképviseletre is ki lehet terjeszteni.

Ennek megvalósításában kiemelt szerepet kell kapnia egy, az ágazatot összefogó, politikai döntéshozatal szintjén érdekeket képviselő szervezetnek, amely tevékenységének középpontjában az üzleti koordináció erősítése áll. Alapvető feltétel, hogy a koordinációs folyamatok finanszírozása szektoron belülről, kormányzattól függetlenül valósuljon meg. Az ágazati szintű, hazai és nemzetközi trendekre adott válaszok csak így képviselhetik proaktívan a gyógyszerészek érdekeit. A politikai lobbi sikerességének a feltétele ezek alapján egy olyan iparági szintű együttműködés, amely arra törekszik, hogy a politikai döntéshozatal következményeinek utólagos lereagálása helyett proaktívan cselekedjen és közösen lépjen fel.

Kormányzati képviselet

A gyógyszerágazatnak a hazai GDP 1,5-2 százalékát kitevő súlya, illetve a hazai kutatás-fejlesztésben betöltött domináns szerepe miatt is érthetetlen, hogy a területnek miért nincs hosszú évek óta legalább helyettes államtitkári pozícióban levő képviselője. Kiemelt jelentőséggel bír, hogy az ágazat be tud-e juttatni egy erős, kollektív érdekképviseletre alkalmas személyt a politikai döntéshozatal fontos szereplői közé. A kizárólag a háttérben mozgó, a gyógyszerfogyasztók és gyógyszerfelírók számára is ismeretlen, a konfliktusokat fel nem vállaló államigazgatási szereplők nem fogják tudni megoldani a gyógyszerészet legfontosabb problémáit.

Összegzés

A jelen és a közeljövő trendjei komoly kihívások elé állítják a hazai gyógyszer-kiskereskedelmi szektort. A hagyományos gyógyszer-forgalmazási tevékenységek közép- és hosszú távú kilátásai számos kockázattal bírnak. A kedvezőtlen fo-lyamatokra az ágazatnak proaktívan kell reagálnia. Ehhez egy közgazdasági, szakmai és iparpolitikai szempontok egyensú-lyán alapuló, hosszú távú, a gyógyszeripari szereplők kon-szenzusán alapuló ágazati stratégia kialakítására van szük-ség. A kidolgozott stratégai terv végrehajtása mindazonáltal nehezen képzelhető el az ágazat súlyának megfelelő szintű kormányzati képviselet nélkül.

Kaló Zoltán, Csanádi Marcell, Inotai AndrásSyreon Kutató Intézet

GYÓGYSZERTÁR26

AKTUÁLIS

„Minden megoldásban partnerek vagyunk”Dr. Zombor Gábor stabilitásról, együttműködésről

Gyógyszertár: Kormányzati részről feltűnően nagy a csend gyógyszerfronton. Minden sínen van, vagy az újabb válto-zásokra a kórházi szektor rendbetételét követően keríte-nek sort?

Z. G.: A nagy átalakítások ezen a területen a Széll Kálmán Terv végrehajtása során megtörténtek. A gyógyszer-befogadá-si és -támogatási rendszer jelenlegi állapotában stabilitást biztosít a résztvevők, mindenekelőtt a betegek és az OEP-en keresztül az állam számára. A közelmúltban készült el az Or-szággyűlés számára az a jelentés, amely pozitív folyamatok-ról számol be a gyógyszertárak jövedelmezőségi viszonyai tekintetében. A különböző állami támogatások – a kispati-kák működésének finanszírozása, a generikus ösztönző vagy a Patika Hitelprogram –, valamint az egyéb intézkedések a gyógyszer-kiskereskedelem területét az egészségügy bár-mely más szegmensénél kiegyensúlyozottabbá tették. Je-lenleg, amikor beavatkozási pontokat kell kijelölnünk, azok között nem szerepel a gyógyszerellátás rendszere.

Az elmúlt néhány hónapban a gyógyszerpiac gyakorlatilag valamennyi szereplőjével beszéltem. Bár látom, hogy létez-nek érdekellentétek, főleg az új gyógyszerek befogadása kapcsán, kockázattal járna, ha belenyúlnánk a jelenlegi rend-szerbe, amivel ráadásul csak nagyon rövid távú sikereket le-hetne elérni. A mostani helyzetet legalább 2015 végéig érde-mes fenntartani, és csupán olyan részintézkedéseket tenni, amelyek nem borítják fel a rendszer egészének stabilitását.

A szakmától azt várjuk, hogy az esetleges aránytalanságokat, anomáliákat jelezzék felénk. A gyógyszerészkamarával na-gyon őszinte és konstruktív a kapcsolatunk, tőlük folyamato-san kapjuk a javaslatokat, észrevételeket.

Gy.: Az egészségügy kapcsán rendre azt nyilatkozza: pa-zarló a rendszer. A korábbi beavatkozások dacára, a gyógy-szer-finanszírozás területén is lát még lehetőséget a spó-rolásra?

Z. G.: A gyógyszerkassza kulcsa a felíró orvosok tolla hegyé-ben van. Nehéz azt mondani, hogy gyógyszerfronton pazar-lás tapasztalható, de azt gondolom, itt is lehetne még javítani a helyzeten. Külön kell választani a gyógyszerbeszerzés és a gyógyszerfelhasználás rendszerét. Míg az egyiket a gyártók és az állam közötti viszonyrendszer határozza meg, a másikat az orvos és a beteg közötti nexus. Utóbbi az egészségügyi nagyrendszer részeként kezelendő, amiben vannak még tartalékok, főleg a nagy értékű gyógyszerek esetében, ahol minőségbiztosítási, szakmai protokollkérdésekben lehet

előrelépni. Úgy látom, ezen a téren is elkezdődött egy közös gondolkodás a kormányzat és a piaci szereplők között.

Gy.: A jelenlegi forráshiányos helyzetben tervezik-e az egészségügybe magántőke bevonását?

Z. G.: Ezen a téren egyértelmű a kormány álláspontja. A köz-pénzből finanszírozott közintézményekben (állami kórhá-zakban és szakrendeléseken) továbbra is ingyenes marad az ellátás mindazok számára, akik kötelező jelleggel tagjai a társadalombiztosítás rendszerének. Minden egyéb szolgálta-tást, ami a magánorvoslás vagy a magánegészségügy kere-tébe tartozik, a betegek saját döntésük alapján választhatják. Utóbbiak nem kapnak OEP-finanszírozást, azokra biztosítási vagy készpénzfizetési rendszert lehet kidolgozni. A magán-ellátást olyan szinten kívánja támogatni a kormány, mint az egészségipar részét, mint nemzetgazdasági tényezőt.

Az egészségügyért felelős államtitkár szerint a kormányzat a jövő év végéig egészen biztosan nem alakítja át a hazai gyógy-szer-befogadás és -támogatás rendszerét. Szavaiból kiderül, a gyógyszerész-társadalommal kialakított partnerség a patikai termékkör esetleges bővítéséhez és a gyógyszertári ügyeleti rendszer racionalizálásához is jó alapot biztosít.

27

AKTUÁLIS

GYÓGYSZERTÁR XIII. évf. 11-12. szám 2014. november-december

A jövőben még élesebben el akarjuk választani egymástól az állami és a fizetős egészségügyet. Sem a kórházi vizsgálatok és műtéti beavatkozások magánklinikákra történő kiszerve-zését, sem állami kórházban a fizetett ellátást nem engedé-lyezzük. A szürke zónát meg kell szüntetni.

Gy.: A közelmúltban többször is olvashattunk a GYEMSZI tervezett feldarabolásáról, hatáskörének szűkítéséről. Történt-e ezen a téren előrelépés?

Z. G.: Igen. A GYEMSZI ellátta azt a feladatát, ami a kórházak állami kézbe történő átvétele során rá hárult. Az elkövetkező időszakban ismét létrejön egy önálló gyógyszerügyi hatóság, amit nem biztos, hogy OGYI-nak fognak hívni. Egy FDA (az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóság) típusú, az OGYI-nál komplexebb feladatokat ellátó, annál rugalmasabb, a piaci folyamatokat is követő szervezetben gondolkodunk. Maga a GYEMSZI pedig a tulajdonosi-fenntartói feladatokat fogja ellátni: az állam ezen az intézményen keresztül kívánja szervezni és finanszírozni a kórházi rendszer háttérszolgálta-tásait, így a kórházaknak csak a szakmai munkát kell végez-niük.

Gy.: Mikorra várható az e-recept régóta húzódó bevezetése?

Z. G.: Az e-recept gyakorlatban történő alkalmazásához egy olyan egységes informatikai rendszerre van szükség, amely a kórházak, az OEP, a GYEMSZI utódszervezete, az állam-kincstár, a háziorvosok és a szakrendelők között biztosítja az állandó kapcsolatot. Ennek kiépítésével – már csak az uniós részfinanszírozás miatt is – a jövő év végéig kell elkészülnünk, vagyis belátható időn belül, akár már 2016-ban is működhet az e-recept rendszere.

Gy.: Azzal, hogy a nagy értékű gyógyszerek jelentős része té-teles finanszírozásúvá vált, és forgalma a kórházi csatornába terelődött át, illetve, hogy a generikus gyógyszerek árszintje az utóbbi időszakban radikálisan csökkent, a patikák árbevétele, árréstömege is visszaesett. Ezt kompenzálandó, támogatja-e a kormányzat a gyógyszerészeknek azt a kezdeményezését, hogy minden, egészséggel kapcsolatos terméket elsősorban/kizárólagosan a patikákból lehessen beszerezni?

Z. G.: Olvastam a felterjesztést, viszont hiányolom belőle a konkrétumokat, azt, hogy milyen termékcsoportokra gondol a gyógyszerész-társadalom. Az esetleges profilbővítés dön-tés kérdése. Folyamatosan tárgyalunk a piaci szereplőkkel, mindenre van lehetőség. Nem tudok olyan indokról vagy ér-dekről, ami ez ellen szólna.

Gy.: Úgy tudni, hamarosan kormányzati szinten is napi-rendre kerül a gyógyszertári ügyeleti rendszer felülvizsgá-lata, esetleges átalakítása. Milyen megoldásokat lát e sok patika által kényszerűségből vállalt szolgáltatás racionális átalakítására? Z. G.: A központi költségvetésből vélhetően nem fogunk tud-ni újabb összeget – külön a gyógyszertári ügyelet finanszíro-

zására – kiharcolni. Így csupán a jelenlegi patikatámogatási rendszert tudjuk átalakítani, a máshol felhasznált forrásokat ide átcsoportosítani.

Az elmúlt évek során nemigen sikerül előrelépni a tekintetben, hogy gazdasági szereplőnek tekintjük a patikát, vagy pedig a gyógyszerellátásért felelős közszolgáltatónak. A másik alapvető kérdés, hogy kinek a felelőssége, hogy egy településen legyen gyógyszertári ügyelet: az államé vagy az adott önkormányzaté? Erre mindmáig nem született jogszabály. Jelenleg ebben próbálunk konszenzusra jutni.

GY.: És ha nem pluszforrásban, hanem a struktúra átalakításában gondolkodnának? Ha nem felváltva minden patika ügyelne, hanem csak azok a gyógyszertárak, amelyek ezt vállalják, mert számukra valamiért megéri ez a tevékenység?

Z. G.: Minden megoldásban partnerek vagyunk, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a kérdés sokkal bonyolultabb annál, mint elsőre gondolnánk. Ha lehetőségünk van rá, hogy segítsünk, akkor megtesszük, de az eszközöket még meg kell találnunk hozzá.

Tóth Tamás

GYÓGYSZERTÁR28

PARAGRAFUS

A gyógyszertárak aktuális számviteli kérdései a gyakorlatbanA Gyógyszerészek Országos Szövetsége arra kért, hogy az ez év októberi siófoki kongresszuson közérthető formában foglal-jam össze a gyógyszerészszakmát érintő aktuális számviteli kérdéseket. Előadásom anyagát ennek szellemében igyekszem megosztani Önökkel.

A „kasszapénztár” és a házipénztár kezelése

A számviteli törvény előírja, hogy minden vállalkozásnak el kell készítenie a pénzkezelési szabályzatát. Ebben rendelkez-nie kell a napi készpénz-záróállomány maximális mértékéről, azaz a házipénztárban tartható maximális összegről, amit a vállalkozás maga határozhat meg. Ebből kivenni két okból lehet: a felmerülő költségek fedezésére, illetve osztalékfize-tés céljából. Utóbbinak további szabályai is vannak, az osz-talékfizetés például nem veszélyeztetheti a gyógyszertárak fizetőképességét.

A gyógyszertárak esetében a pénztárkezelés kockázata főleg abból adódik, hogy itt jellemzően nincs függetlenített pénz-táros, a pénzügyeket a személyi jogos gyógyszerész/tulajdo-nos intézi. Ezt ugyan nem tiltja a jogszabály, ellenben azzal a veszéllyel járhat, hogy az ügyvezető a sajátjaként kezeli a társaság pénzét, illetve, hogy a saját pénzét költi a társaság-nál elszámolandó tételekre.

„Célszerűnek tartom a „kasszapénztár” szigorú elszámolását, valamint külön házipénztár vezetését.”Az ügyvezető felelőssége a következőkre is kiterjed: egyrészt, ha betörés, lopás vagy sikkasztás miatt hiányzik pénz a pénz-tárból, úgy ő felel a meghatározott keretösszeget meghaladó készpénz hiányáért. Másrészt a hitelezőkkel szemben is felel a házipénztárból hiányzó összeggel.

Mindezek tükrében célszerűnek tartom a „kasszapénztár” szigorú elszámolását, valamint külön házipénztár vezetését, ahová a nap végi „fölözések” a kasszapénztárból befizetésre kerülnek. Amennyiben a könyvelésben is elkülönítik a két pénztár vezetését, a könyvelővel egyeztetni lehet a házipénz-tár aktuális egyenlegéről.

Leltározás, készletnyilvántartás, selejtezés

A számviteli törvény a leltározás, a selejtezés és a készlet-nyilvántartás vonatkozásában is szabályzatkészítési kötele-

zettséget ír elő. Ezzel kapcsolatban arra szeretném felhívni az érintettek figyelmét, hogy amennyiben nem vezetnek fo-lyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást a készletek-ről, minden év december 31-én feltétlenül leltározniuk kell (mennyiségi felvétel). Ha azonban folyamatos nyilvántartást vezetnek, megtehetik, hogy csak háromévente készítenek mennyiségi felvételt. Ám a mérleg adatait ebben az esetben is – minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan – egyeztetéssel alá kell támasztani.

További kedvezmény, hogy ez esetben árukészlet-nyilvántar-tásuk mérleg-fordulónapra vonatkozó adatainak helyességét a mérlegfordulónapot megelőző vagy az azt követő negyed-évben is ellenőrizhetik mennyiségi felvétellel. Felhívnám a figyelmet arra, hogy nem elegendő a selejtezési bizonylat kiállítása, a selejtezett eszközök megsemmisítéséről és annak bizonylatolásáról is gondoskodni kell.

Munkáltatói lakáscélú támogatás adómentessége

A munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességének szabályai összetettek. A munkáltató a lakáscélú felhaszná-lásra hitelintézettől vagy a korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, valamint a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez is nyújthat támogatást munkavállalója számára. Az adómentesség felté-

XIII. évf. 11-12. szám 2014. november-december 29GYÓGYSZERTÁR

PARAGRAFUS

tele, hogy a támogatás összege nem haladhatja meg a lakás vételárának, teljes építési költségének vagy a korszerűsítés költségének a 30 százalékát, de legfeljebb az 5 millió forintot.

Szükség van továbbá a hitelintézet vagy a kincstár által a munkáltató részére kiállított igazolásra, amit az átutalás évét követő év január 31-ig kell kiállítani. Feltétel továbbá, hogy a támogatással érintett lakás szobaszáma nem haladhatja meg a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott, mél-tányolható lakásigényt. További részletekről az adóhatóság honlapján tájékozódhatnak.

Vállalkozások üzletrészének adás-vétele

Az elmúlt években egyre gyakoribbá vált a gyógyszertári vállalkozások üzletrészeinek adás-vétele. Gyakorlati problé-ma, hogy a régi és az új tulajdonos hogyan számol el egy-más között. A leköszönő ügyvezető köteles az új ügyvezetés részére átadni a társaság eszközeit, valamint elszámolni a fizetési kötelezettségekkel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vállalkozás könyvelésében szereplő eszközöket (gyógy-szertári berendezéseket, felszereléseket, készletet, a házi-pénztár záróállományát) átadja, valamint hátrahagyja az új tulajdonosoknak a fennálló követeléseket (OEP-támogatás, egészségpénztári és bankkártya-követelések), illetve a fize-tési kötelezettségeket (utólag fizetendő adók, havi járulékok, áfafizetési kötelezettség).

„A selejtezett eszközök megsemmisítéséről és annak bizonylatolásáról is gondoskodni kell.”Az üzletrész-értékesítés keretében arról is célszerű megálla-podni, hogy a társaság milyen eszközöket és forrásokat ad át, érdemes továbbá évközi mérleget, leltárt készíteni. A megál-lapodás alapja leggyakrabban az, hogy egyenlő mértékben kerül átadásra a vevőkövetelés, az árukészlet, a szállítói és egyéb kötelezettség. Arról a szabad pénzeszközről sem sza-bad elfeledkezni, ami a házipénztárban van. Amennyiben az értékesítésre év közben kerül sor, a tárgyévi eredményt ér-demes személyes közreműködés jövedelmeként elszámolni, a korábban jóváírt osztalékokat kifizetni, és amennyiben to-vábbi források állnak rendelkezésre – és a társasági szerződés erre lehetőséget biztosít –, osztalékelőleget fizetni.

Átalakulások, különös tekintettel az egyéni vállalkozásokra

Az átalakulások kapcsán fontos feladat, hogy amennyiben a változások több társaságot érintenek (több társaságból egy, vagy egy társaságból több alakul), figyeljenek arra, hogy a gyógyszertár működtetésének jogával rendelkező társaság lehetőség szerint változatlan formában működjön tovább. Az átalakulás tervezése során nagyon fontos az átalakulás nap-

jának kiválasztása (ennek időpontja meghatározható), mivel ezen a napon a következő feladatokat kell megoldani:

A könyvelőnek

• végleges vagyonmérleget és vagyonleltárt kell készíte-nie, és azt könyvvizsgálóval ellenjegyeztetnie;

• 30 napon belül társaságiadóelőleg-bevallást kell benyúj-tania;

• be kell jelentkezni az iparűzési adó alá;

• össze kell vezettetni a jogelőd(ök) adófolyószámláját;

• el kell készíteni a záró bevallásokat;

• amennyiben van megszűnő társaság, a tevékenységét záró beszámolót 150 napon belül közzé kell tenni.

A gyógyszerésznek

• ha a jogutód új adószámmal rendelkezik, gondoskodnia kell a pénztárgépek adómemóriájának cseréjéről;

• amennyiben van megszűnő társaság, a cégbejegyzés napjával egy időben zárást, illetve leltárt kell készítenie. Utóbbi esetben további feladat a működési és az OEP-engedély, valamint a szállítói, az egészségpénztári, a bankszámla- és a munkaszerződések módosítása.

A fenti feladatok jellegéből adódóan az átalakulást legjobb valamelyik hónapforduló napra időzíteni.

Az egyéni vállalkozások átalakulásának problémáit tetézi, hogy az egyéni cég a cégbejegyzéssel jön létre, a bejegyzés pontos időpontja pedig nem tervezhető. A bejegyzés napját megelőző nappal az egyéni vállalkozás megszűnik. A megszűnő egyéni vállalkozás eszközeit kizárólag apportként lehet az új egyéni vállalkozás birtokába adni. Az árukészletértéket nem lehet előre meghatározni, azt csak becsülni tudjuk. Amennyiben a cégbejegyzés napján a zárókészlet értéke nagyobb, mint az alapítói vagyonban meghatározott érték, a különbséget tőketartalékként kell kimutatni, ha viszont kevesebb, pénzbeli hozzájárulással kell kiegészíteni. Az egyik legfőbb problémát az jelenti, hogy az engedélyek módosításáig a szállítók továbbra is csak a már megszűnt egyéni vállalkozás nevére tudnak szállítani. Emiatt az egyéni vállalkozás és az egyéni cég szétválasztása nemcsak rendkívüli számviteli feladatokkal, hanem adókockázattal is jár.

Bízom benne, hogy rövid összefoglalóm segít a tájékozódásban, ugyanakkor az érintetteket arra kérem, mindenképpen forduljanak számviteli szakemberhez konkrét kérdéseikkel, mivel azok a maguk komplexitásában más-más problémákat vethetnek fel.

Juhász Katalinokleveles könyvvizsgáló

JuS 2000 Kft.

GYÓGYSZERTÁR30

A KOZMETIKUS TANÁCSOLJA

A bemutatót tartó cég-nek tavaly került piacra egy Bioplasma elnevezésű termékcsaládja, mintegy előfutáraként az itt bemu-tatott, és ahogy a neve is mutatja, plazmatechnoló-giával működő kozmetikai innovációnak. A plazma, vagyis az ionizált gáz a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a gáznemű mellett. Az io-nizált azt jelenti, hogy az anyagot alkotó atomokról

egy vagy több elektron leszakad, így a plazmaionok és sza-bad elektronok keverékévé válik. Ezáltal a szabadon mozgó elektronok, amelyek már nincsenek az atomokhoz kötve, és szabadon mozoghatnak a plazmában, azt elektromosan ve-zetővé teszik. A halmazállapot e formáját először Sir William Crookes írta le 1879-ben, az elnevezés pedig az ugyancsak vegyész-fizikus Irving Langmuir nevéhez fűződik, akit ez az anyag a vérplazmára emlékeztetett.

A látható világegyetem 99 százaléka ebben a halmazállapot-ban található. Elektromos és mágneses térrel a plazma tulaj-donságai térben és időben szabályozhatók. A sarki fény is plazmajelenség, de villámláskor is plazma keletkezik.

A plazmát mindennapi életünkben számtalan helyen hasz-náljuk fel. Csak néhány példa: az élelmiszeriparban a plazmát fertőtlenítésre használják, mivel elpusztítja az emberi szerve-zetre káros mikroorganizmusokat. A fémszálas izzókat a kom-pakt fénycsövek váltják fel, amelyekben gáz található. Műkö-dési elvük a gázkisülésen alapszik, amikor is a gáz ionizálódik, tehát plazma keletkezik. A gyógyászatban is használják a plazmát sérült bőrfelületek fertőtlenítésére, a rák gyógyítá-sában. Napjainkban is széles körű plazmakutatás folyik, az univerzum mélyebb megismerése, új gyártási technológiák és műszaki termékek kialakítása céljából.

Kozmetikai felhasználásakor a plazma által termelt hő hatá-sát használjuk ki, ami a bőrben stimulálja a kollagénrostok új-raképződését. Az eljárás non-invazív, a bőrt sem szúrni, sem vágni nem kell az eredmény érdekében.

Nálunk jelenleg „próbajáraton” van a Plasma G-vel történő bőrfiatalítás, az eljárás részleteiről és a kezelések eredménye-iről a következő cikkben számolok be Önöknek.

Néhány mondat a fent említett Bioplasma termékcsaládról. A Bioplasma egy tökéletes bőrfiatalító, bőrmegújító rendszer. Öt különleges algából nyert hatóanyagot tartalmaz, amelyet a Biotech-Marine, a világ legnagyobb tengerbiológiai és ku-tatólaboratóriuma fejlesztett ki. Az alábbi problémákra nyújt megoldást:

• ráncok,• tág pórusok,• laza tónus,• dehidratáltság,• pigmentációk,• értágulatok,• aknék, komedók,• rugalmatlanság,• bőrpír.

E bőrhibák megjelenéséért 80 százalékban a külső tényezők, az UV-sugárzás, a szmog és a nem megfelelő életvitel tehető felelőssé. Ezért is fontos az egyénre szabott, hatóanyagokban gazdag, természetes kozmetikumok használata. Lassítsuk le az időt, és élvezzük a tenger kincseiből készült fiatalító szerek hatásait!

Kellemes őszi szépítkezést kívánok minden kedves Olvasónak!

Barabás Évakozmetikusmester

A plazmaEgy kora őszi hétvégén ismét szakmai napon vettem részt, ahol a téma korántsem volt hétköznapi. A plazma kozmetikai fel-használásáról esett szó, a fizika és a kémia mélyebb bugyraiba hatoltunk.

REJTVÉNY

Vízszintes 1. Megfejtés 10. Megfejtés 11. Esztendeje 12. Eleddig 13. Birtokol 15. Elpusztít 16. Öregember 17. Hasad a jég 18. Csahos 22. … Pugacsova, ismert orosz énekesnő volt 23. Éra 24. Dynamic-link library 25. Német szó, jelentése: kész, megfőtt 27. Vegyjele: Sn 28. Ismert amerikai „kórházas” sorozat eredeti címe 29. Ház alkotóeleme 30. Régi fillér 31. Torok része 33. Csuk 34. Latin „é” 35. EG 37. Ingoványos terület jelzője 38. Román teherautó-márka volt 39. EKG betűi keverve 41. Lengyel légitársaság 43. Idejemúlttá válik 44. Véleményét fontosnak tartja (két szó) 46. Fizetés 48. Hal is van ilyen 49. György németül 50. Egészségtelen 52. „Ad view” rövidítése a távirányítón 53. A keleti bölcselet egy formája (eredeti írásmóddal) 54. Fizetés 55. Természetes alapú logaritmus jele 57. Gitár egyneműi! 58. Egyfajta határozói igenév 59. Szövetséges 62. Beáta rövid alakja 63. Az oroszok atyuskája 64. Óhajt

Függőleges

2. Férjezett hölgy nevének vége 3. Becézett Éva 4. Német férfinév 5. Személyes névmás 6. Pintér Adrienn műsorvezető „művészneve” 7. Ragadozó halfajta 8. Magyarországi csatorna 9. Kilogramm 10. Gyarapodó (pénz) 13. …torbágy, városunk Pest megyében 14. Megfejtés 19. Szőlőlé! 20. Helyzet, körülmény 21. Eger környéki községünk 24. Őröl 25. Haszontalan növény 26. Tömörítési forma a számítástechnikában 29. Gyorsan eszik 32. Amerigo …, világhírű magyar származású szobrászművész volt 34. Karib-tengeri sziget 36. „… bácsi, a női fodrász” 38. … Cézár! 40. Forrón kínált szeszes ital 42. Mustrál 45. Értéke 46. Éjszakai lokál 47. Szita 50. Lóbetegség 51. Árpalé régiesen 56. Kisebb rendőri egység épülete 58. Középkori katonai építmény 59. Ti párja 60. Emelkedő vízszint 61. SA 62. -be párja 63. Kiejtett betű

Előző rejtvényünk nyertese: Hegedűs Istvánné dr., Elixír Patika (1194 Budapest, Pozsony u. 68.)

Következő nyereményünk: regisztráció 2 fő részére a MOSZ által szervezett, „Innováció a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban” akkreditált továbbképzésre (Sopron)

MŰVÉSZET ÉS GASZTRONÓMIA Pablo Ruiz PicassoE havi témánk a XX. század egyik legmeghatáro-zóbb művészének, Pablo Picassónak a gasztronó-miához való kötődése, amelyet megpróbálunk a magunk szerény eszközeivel górcső alá venni.

Ruiz úr 1881. október 25-én született az andalúziai Malagában, ahonnan előbb az Atlanti-óceán parti La Coruñába, majd Barcelonába költözött a család. Pablo egy ideig Madridban is élt, de soha nem tudta megszokni a fővárost. Ruiz édes-anyja vezetéknevével – így talán ismerősebbnek hangzik –, Picasso néven szig-nálta képeit. Az első legendás hely, amely irányt szabott Picasso karrierjének, Barcelonában nyílt meg 1897. június 12-én. A cégéren ez állt: Els Quatre Gats, amit magyarul a vízszintes 1. sorban olvashat.

A vendégek között egymást érik a dekadens világfiak, a szakállas anarchisták, akik az új eszmékkel kacérkodnak. Mindannyian a katalán újjászületés lázában égnek, egy fejlődőképes, Spanyolországnak hátat fordító Katalóniáért harcolnak, és a nagy európai metropoliszok, London és Párizs felé fordítják tekintetüket.

A konyhaművészet terén azonban az Els Quatre Gats vendégei hajlandók erőt venni tüzes katalánságukon. Eltűrik, hogy az étlapon – baszk származása elle-nére – megjelenjen a biscayai módon készült tőkehal vagy az estremadurai son-kaleves és természetesen a gazpacho, ami egy rövid időre még Andalúziával is képes kibékíteni őket.

Persze Picasso Katalóniája nem csak a tartomány fővárosából és hegyi falvaiból áll. Ott a tenger, Barcelona sétányai, matrózkocsmái, ahol a világ minden nyelvén esnek egymásnak a tengerészek egy kártyacsalás, egy lány vagy egy semmiség miatt. Ott karcos a bor, az alkohol mindig pancsolt, de a sült halat kiváló citromlével locsolják. Picasso nagyon szereti ezeket a lebujokat. A sült hal illata betölti az utcácskákat, pat-tognak az ujjak, gitárzene szól, nevetés hallatszik, amibe néha egy nagyobb vereke-dés és a csilingelve összetörő üvegek zaja is belevegyül.

A szardíniák illata – harminc évvel később Picasso még mindig a sülő szardíniák illatát érzi. Venyigerakás egy kis öböl homokjában. Frissen fogott szardíniák, egy kis borecet, ami a katalánok szerint jobban ízesíti a halat, mint a citrom. És egy porrón fehérbor, amivel leöblítik a vacsorát – íme, egy sikeres szardínialakoma kellékei. A parázson sült vörös márna is nagyon finom tud lenni. Picasso ízesen idézi meg a hal cinóberszínű törzsét, ahogy megroppan a tűz forróságában.

A kis halászfalvakban a festő és barátai a függőleges 14. sorban olvasható étele-ket vagy nyers sonkával töltött serpenyős tintahalat fogyasztanak. De a kedvenc fogás mégis a hal- és kagylózarzuela. Rusztikus, mázas mélytányérban, vékony olajban sült kenyérszeleteken, tűzforrón tálalják. Ez aztán olyan tűzijátékot visz végbe a szájban, amit csak a jégbe hűtött fehérbor zuhataga tud lecsillapítani.

1906 nyarán Picasso élettársával, akinek neve a vízszintes 10. sorban olvasható, megszáll egy kis pireneusi falu, Gosol egyetlen fogadójában. Nyugalom és hi-hetetlenül tiszta levegő veszi itt körül őket, ehhez járulnak még a paraszti, egy-szerű konyha áldásai is. Ennek a konyhának nem sok köze van a turistacsalogató spanyol ételekhez. Ahogy azt Fernande írja egy Apollinaire-nek szóló, 1906. jú-niusi levelében: „semmi paradicsom, pirospaprika, olívaolaj, semmi olyan, amit igazán spanyolosnak szokás nevezni. A gosoli konyha valóban nagyon autenti-kus, hegyvidéki és katalán. Például elmagyarázhatnám Magának, hogy készül a juhsajt vagy a disznógerinckolbász, de ez túl hosszúra nyúlna.”

Picasso gosoli tartózkodásának egyik leggyakrabban megfestett tárgya a por-rón, a hegyes csőrű kancsó, amiből hátrahajtott fejjel kell inni, úgy, hogy az em-ber ajka nem érinti az edény csőrét. Picasso évekkel később sem tud ellenállni a kísértésnek, hogy a katalán pásztorok szokását felelevenítve kápráztassa el barátait…

(Forrás: Barta László – www.torzsasztal.com)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

11 12 13

14 15 16 17

18 19 20 21 22

23 24 25 26 27

28 29 30

31 32 33 34

35 36 37 38

39 40 41 42 43

44 45 46 47 48

49 50 51 52

53 54

55 56 57 58

59 60 61 62 63

64

GYÓGYSZERTÁR 31XIII. évf. 11-12. szám 2014. november-december

Képbe akar kerülni?Olvassa a MOSZ honlapját!

Hamarosan Megújult külsővel, bővebb tartalommal

www.magangyogyszereszek.huwww.moszinfo.huwww.moszinfo.eu