VASÚTI TÁVKÖZLÉS ÉS DISZPÉCSERKÖZPONT · 2016-12-10 · Budapesti 3. metróvonal rekonstrukciója és meghosszabbítás előkészítése VASÚTI TÁVKÖZLÉS ÉS DISZPÉCSERKÖZPONT

BUDAPESTI 3. METRÓVONAL

REKONSTRUKCIÓJA ÉS MEGHOSSZABBÍTÁS ELŐKÉSZÍTÉSE

Tsz.: 24.14.100

VASÚTI TÁVKÖZLÉS ÉS DISZPÉCSERKÖZPONT

KONCEPCIÓTERV

MŰSZAKI LEÍRÁS

Megbízó: Budapesti Közlekedési Központ

Üzemeltető: BKV Zrt.

Generáltervező: FŐMTERV - UVATERV KONZORCIUM

Tervező

Felelős tervező

Generáltervező

Belső ellenőr

Szakasz Tervfajta Helyszín Szakág Szakági

al- csoport

Irat v. rajzszám Módosítá

s Év Hónap Nap

I K O N 0 0 A L T G Y E 0 1 I 0 0 2 0 0 1 4 1 0 3 1

Budapesti 3. metróvonal rekonstrukciója és meghosszabbítás előkészítése


Meglévő Állapot_Távközlés 72/2

TARTALOMJEGYZÉK OLDAL

1 MEGLÉVŐ ÁLLAPOT BEMUTATÁSA, ÉRTÉKELÉSE ......................................................3

2 VONALI RENDSZEREK ..........................................................................................................5

2.1 Optikai kábelhálózatok .....................................................................................................5

2.1.1 Tervezési szempontok .........................................................................................5

2.2 Vonali rádiórendszer .......................................................................................................11

2.2.1 Tervezési szempontok .......................................................................................11

2.3 Átviteltechnikai rendszer ................................................................................................12


3 ÁLLOMÁSI RENDSZEREK ...................................................................................................15

3.1 ÁDI asztal .........................................................................................................................15


3.2 Egyéb alrendszerek kiszolgálását végző rendszerek ................................................19

3.2.1 Állomási átviteltechnikai (IP) rendszer .............................................................19

3.2.2 Szünetmentes tápellátás ....................................................................................21

3.3 Hangalapú kommunikációt biztosító rendszerek ........................................................24

3.3.1 Információ és segélykérő rendszer ..................................................................24

3.3.2 Üzemi telefon rendszer ......................................................................................25

3.3.3 Diszpécsertelefon rendszer ...............................................................................26

3.3.4 Lokális hangos rendszer ....................................................................................29

3.3.5 Jelentéstároló rendszer ......................................................................................30

3.4 Utastájékoztató rendszerek ...........................................................................................31

3.4.1 Vizuális utastájékoztató rendszer .....................................................................31

3.4.2 Állomási hangos rendszer .................................................................................31

3.4.3 Pontos idő hálózat ..............................................................................................33

3.5 Utas- és létesítmény biztonságot szolgáló rendszerek .............................................35

3.5.1 Ipari TV rendszer .................................................................................................35

3.5.2 Biztonsági sáv figyelő rendszer ........................................................................36

3.5.3 Beléptető- és behatolásjelző rendszer.............................................................37

Állomási gépészeti felügyeleti rendszer (SCADA) .....................................................38

4 TŰZJELZŐ RENDSZER ........................................................................................................48

4.1 Vonatkozó előírások, szabványok, követelmények ...................................................48

4.1.1 Beépített tűzjelző berendezés ...........................................................................48

4.2 Meglévő állapot ...............................................................................................................51

4.2.1 A tűzjelző hálózat meglévő állapotának bemutatása ....................................51

4.2.2 Meglévő állapot értékelése ................................................................................52

5 KÖZPONTI DISZPÉCSEREK ...............................................................................................53

5.1 M3 metróvonal diszpécserek jelenlegi állapot ............................................................53

5.1.1 Központi forgalmi menetirányító (KFM) ...........................................................53




5.1.2 Műszaki diszpécser (MÜDI)...............................................................................54

5.1.3 Energiadiszpécser (EDI) ....................................................................................54

5.1.4 Blokk-poszt ...........................................................................................................55

5.1.5 Kocsivizsgáló vontatási diszpécser ..................................................................57

5.1.6 Tárolócsarnok vontatási diszpécser .................................................................57

5.2 KFM asztal .......................................................................................................................59

5.3 KUD asztal .......................................................................................................................60

5.4 EDI asztal .........................................................................................................................61

5.5 MÜDI asztal ......................................................................................................................61

5.6 BLOKK-POSZT asztal ....................................................................................................62

6 POLGÁRI VÉDELMI FUNKCIÓKKAL KAPCSOLATOS MEGFONTOLÁSOK .............63

6.1 Polgári védelmi telefonközpont és hozzátartozó hálózat ..........................................63

6.2 A hangosító és távközlő berendezések kiépítése szektoronként ............................65

7 BETELEPÜLT SZOLGÁLTATÓK HÁLÓZATAI..................................................................70

1 Meglévő állapot bemutatása, értékelése

A Budapesti Közlekedési Zrt. 2012 nyarán több Ajánlattételi felhívást tett közzé,

melyek a budapesti M3-as metróvonal különböző üzemviteli rendszereinek

vizsgálatára vonatkoztak, a metróvonalon egyre gyakrabban felmerülő műszaki

problémák miatt. Az elkészült anyag (Dokumentum azonosító: 7296-01/1)

megállapításait az alábbiakban foglalhatjuk össze:

A mai M3-as metróvonal beruházási programjának tervdokumentációja 1966-ban

készült el. A metróvonal építését 1970-ben kezdték meg, az első szakaszt 1976 végén,

míg az utolsó szakaszt 1990 végén adták át az utasforgalomnak. Figyelembe véve,

hogy az

utolsó szakasz átadása óta több mint 20 év telt el, valamint

az átadáshoz szükséges építési és tervezési munkák legalább 5-10 évet vettek igénybe,

elmondható, hogy a metróvonal egyes rendszereinek technikai színvonala a 25-30

évvel ezelőtti állapotokat tükrözi. Ezen időszak alatt lényeges felújítás, korszerűsítés

a metróvonal kezdetektől üzemelő rendszereiben nem történt, az utólag telepített

rendszerek közül a legújabb is 7 éves. Jelen tanulmány célja, hogy a metróvonalon

üzemelő távközlési hálózatokat megvizsgálja, állapotukról, továbbüzemeltetésükről

átfogó képet adjon.

Általánosságban elmondható, hogy az M3-as metróvonal távközlési rendszerei

elöregedtek. Számos rendszerhez évek óta nincs gyártói támogatás, tartalék alkatrész

nem elérhető, tartalék berendezés nem beszerezhető. Az elöregedett rendszerek




felújítása csak teljes rendszerrekonstrukcióval lehetséges az elmúlt 30 év technológiai

fejlődése miatt. A felújítás tervezésekor a teljes távközlési rendszert kell vizsgálni a

rendszerek egymásra hatása miatt (pl. az állomási utastájékoztató rendszer felújítása

érinti a polgárvédelmi rendszereket, az állomási diszpécser asztalokat és a

kábelhálózatot, illetve részlegesen a beszédszintetizátort is).

ITV berendezések: állomási szinten szigetüzemben működő rendszer. Az eszközök elöregedtek, üzemidejük a tervezett élettartamot lényegesen meghaladták, a rendszer felújítása, fejlesztése szükséges. Egyes állomásokon még fekete-fehér kamerák és fekete-fehér monitorok üzemelnek.

Hangos utastájékoztató: a rendszer elemei elöregedtek, üzemidejük a tervezett élettartamot lényegesen meghaladták, tartalék anyag és eszköz csak részben elérhető. A rendszerrel szemben támasztott követelmény magas, így rendszerrekonstrukció javasolt.

Peroni infrasorompó: az M3-as metróvonalon jelenleg (Kőbánya-Kispesten kívül) 38 darab peron található, melyek közül 29 peronon telepítettek berendezéseket. Ebből a felmérés idején 10 peronon működik az infra rendszer. A berendezések a viszonylat mentén nincsenek mindenhol kiépítve, a régi berendezések már üzemképtelenek, a felújított eszközök is élettartamuk végéhez közelednek.

Forgalmi kezelő asztalok: a régi kezelőasztalok analóg mivoltuk miatt még üzemképesek, a kezelőegységeik jellemzően más távközlési rendszerekhez kapcsolódnak. A távközlési rendszerek felújítása az állomási kezelőasztalok felújításával jár együtt. A már felújított asztalok a mai kor műszaki színvonalát tükrözik.

Jelentéstároló: 2008-ban felújított, jó állapotú, jól működő, rendszer.

Órahálózat: a metróban üzemelő három órarendszer közül egyikhez sincs tartalék anyaga a Megrendelőnek. A pontos idő rendszer és a követési időköz mérők kiforrott technológiának mondhatóak, folyamatos üzemeltetésük tartalék anyagok mellett lehetséges. A várható vonatérkezési idő rendszer a metróvonal legújabb távközlési rendszere, ennek ellenére a rendszer üzembiztos működése nem megoldott.

Diszpécser telefon: 25 éves technológiával üzemelő rendszer, meghibásodása esetén a javítása már nem minden esetben lehetséges, ezért a rendszer felújítása szükséges.

Segélykérő berendezések: a 12 éves segélykérő rendszerhez minimális tartalék anyaga van a Megrendelőnek. A szigetüzemben működő segélykérő berendezések a meglévő, minimális mennyiségű tartalék anyagok felhasználásáig, vagy súlyosabb meghibásodásig (mikrovezérlő) üzemeltethető.

Rádiótelefon hálózat: 40 éves technológiával üzemelő rendszer, meghibásodása esetén részben javítható, 2013-tól engedély nélkül üzemelő hálózat, engedély várhatóan nem meghosszabbítható, így a rendszer teljes felújítása szükséges.




Polgárvédelmi berendezések: a jelenlegi rendszer a polgárvédelmi igényeket kielégíti, polgárvédelmi gyakorlatok idejére üzemképessé tehető. A rendszerekhez gyártói támogatás nincs, de javítható eszközökből épül fel.

Kábelhálózat (állomási és állomásközi): az állomási és állomásközi kábelezéshez használt kábelek élettartamát 60 évben határozták meg, mérések alapján műszaki paramétereik megfelelőek, viszont a jövőbeni igényeket (adatátvitel) a jelenlegi kábelezés nem tudja kiszolgálni.

A fentiek alapján általános irányelvként a hírközlő berendezésekkel kapcsolatban

azzal kalkulálunk, hogy a meglévő rendszerek, kábelezések teljes mértékben cserére

kerülnek. Ennek alapvető okait az alábbiakban látjuk:

A kommunikációs technológiák, berendezések avulási ideje nagyon gyors. Az M3-ban telepített berendezések elérték és többszörösen meghaladták az elvárható élettartamukat. Ma már többnyire alkatrész utánpótlás sem biztosítható hozzájuk.

Technológiai váltás történt az elmúlt években, ami azzal járt, hogy a gyártók áttértek az IP alapú rendszerekre.

A meglévő kábelhálózatok nem hasznosíthatók az alábbiak miatt:

Az építészeti átalakításokkal érintett meglévő kábelek elbontásra kerülnek, mint ahogy az az M2-es metróvonal rekonstrukciója során is történt.

Az építészeti átalakításokkal nem érintett kábelek átviteli paraméterei többnyire nem felelnek meg a modern, IP alapú hálózatok követelményeinek.

A korábban telepített kábelek köpenyezése nem teljesíti azt, hogy nehezen éghető halogénmentes (LSOH) kivitelű legyen.

2 Vonali rendszerek

Jelen fejezet az alagútban telepítendő, az M3-as metró teljes nyomvonalát érintő

rendszerek tervezési irányelveit tartalmazza.

2.1 Optikai kábelhálózatok

2.1.1 Tervezési szempontok

1. Az M3 metróvonal felújításánál az alábbi optikai kábelhálózatok kiépítésével kell

számolni a vonali alagutakban:

Technológiai célú optikai kábel (az üzemi hírközlési igények, a BKV Office LAN és az üzemi telefonhálózat igényeinek kielégítésére)




Technológiai célú optikai kábel a biztosító berendezés és automatikus vonatvezérlési működéséhez (abban az esetben, ha a biztosító berendezés cserélésre kerül)

2. Az alkalmazandó optikai kábelek szál kapacitást úgy kell meghatározni, hogy a

rendszerek kiszolgálásán túl megfelelő tartalékot (min 30%) biztosítsanak a

jövőbeli igények kiszolgálására

3. Javasolt szálszámok az egyes optikai kábelek esetében:

Kábel megnevezése Szálszám

Technológiai célú optikai kábel 48 szál

Bizt. ber. célú optikai kábel (amennyiben a bizt. ber. cseréje megvalósul)

48 szál

4. Az optikai gerinchálózatok esetében monomódusú optikai szálakat tartalmazó

kábeleket kell tervezni.

A kábel köpeny nehezen éghető halogénmentes (LSOH) behúzó kivitelű

legyen.

A kábel felépítése csöves szerkezetű legyen.

Az alkalmazásra kerülő behúzó kábelnek szilárd merevítő maggal kell

rendelkeznie a technológiánál előforduló tolás miatt, ugyanakkor húzóelemet is

kell tartalmaznia a harisnyás húzás érdekében.

Kábel szerkezete:

1- Fémmentes középponti erősítő elem

2- Fényvezető szálak

3- Polimer cső

4- Műanyag kitöltő (szálszámtól

függően)

5- Vízzáró kitöltés

6- Burkoló szalagok

7- Külső fémmentes erősítő elem

8- Külső LSOH köpeny

5. A távközlési technológiai célú kábel kifejtését az állomási, járműtelepi

szerelvény szobában kell elvégezni. Az egyes állomásokon a szálak

kifejtéséhez optikai rendezőket kell elhelyezni. Az optikai rendezők csatlakozói

EURO-2000-es típusúak legyenek. Az optikai rendezők 19”-os rack szekrénybe




beépíthető kivitelűek legyenek, biztosítsák 24 vagy 48 optikai szál kifejtési

lehetőségét.

6. Technológiai célú optikai kábel szálkiosztása:

Cs

ő

Szálszám

A szálat használó rendszer

cs

őb

en

ká

be

lbe

n

1 –

piro

s

1 1 IP gerinc 10 GBit LAN (minden páratlan állomáson és a diszpécser központban kifejteni) „A1” gyűrű

2 2 IP gerinc 10 GBit LAN (minden páratlan állomáson és a diszpécser központban kifejteni) „A1” gyűrű

3 3 IP gerinc 10 GBit LAN (minden páros állomáson és a diszpécser központban kifejteni) „A2” gyűrű

4 4 IP gerinc 10 GBit LAN (minden páros állomáson és a diszpécser központban kifejteni) „A2” gyűrű

5 5 IP gerinc 10 GBit LAN (minden páratlan állomáson és a diszpécser központban kifejteni) „B1” gyűrű

6 6 IP gerinc 10 GBit LAN (minden páratlan állomáson és a diszpécser központban kifejteni) „B1” gyűrű

7 7 IP gerinc 10 GBit LAN (minden páros állomáson és a diszpécser központban kifejteni) „B2” gyűrű

8 8 IP gerinc 10 GBit LAN (minden páros állomáson és a diszpécser központban kifejteni) „B2” gyűrű

2 –

zö

ld

1 9 Tűzjelző rendszer (minden állomáson kifejteni)




5 13 Üzemi telefon (minden állomáson kifejteni)




3 –

sá

rga

1 17 BKV Office LAN (minden állomáson kifejteni)




5 21 Általános célú tartalék (minden állomáson kifejteni)




4 –

ké

k

1 25 IP gerinc tartalék





Cs

ő

Szálszám

A szálat használó rendszer

cs

őb

en

ká

be

lbe

n



5 29 Tűzjelző rendszer tartalék




5 –

ba

rna

1 33 Üzemi telefon tartalék




5 37 BKV Office LAN tartalék




6 –

fe

hé

r

1 41 Általános célú tartalék








Az állomásokon mind a négy alagúti irányból ki kell fejteni irányonként 24 szálat

(lásd szálkiosztási táblázat és rajz).




ODF jobb alagút 48 szál

ODF bal alagút 48 szál

Optikai gerinc bal alagút Optikai gerinc bal alagút

Optikai gerinc jobb alagút Optikai gerinc jobb alagút

48 szál 48 szál

48 szál 48 szál

24

szá

l

24 s

zál

24

szá

l

24 s

zál

A tartalék optikai szálakat a kötésekben egyenesbe kell kötni, kivéve a négy

általános tartalék szálat, amelyet minden állomás rendezőjén végződtetni kell. A

diszpécser központban (központokban) az összes szálat ki kell fejteni a

megfelelő szálkapacitású ODF rendezőkön.

7. Az optimális optikai távolságok miatt és az optikai gyűrűben lévő aktív eszközök

számának csökkentése érdekében célszerű a gerinc optikai berendezéseket az

optikai szálak szintjén négy optikai gyűrűbe rendezni. Az „A1” és „B1” gyűrű a

páratlan, a „A2” és „B2” gyűrű a páros sorszámú állomásokat köti össze.




1A 3A 5A2A 4A 6A DK

A1 gyűrű

A2 gyűrű

1B 3B 5B2B 4B 6B DK

B1 gyűrű

B2 gyűrű

A topológia előnyei:

Az állomási core (gerinc) berendezések – állomásonként kettő – optikai szinten is redundáns módon vannak bekötve.

Az egyes optikai gyűrűkbe bekötött core berendezések száma 20 állomás esetén 10 db.

Rugalmasság. A négy általános célú tartalék szál minden állomáson kifejtésre kerül, így szükség esetén, ezeken a szálakon keresztül a szomszéd – más gyűrűben szereplő berendezések – állomások is elérhetők.

A1 (1-2)A2 (3-4)B1 (5-6)B2 (7-8)Tart. (21-22)Tart. (23-24)

A1 (1-2)A2 (3-4)B1 (5-6)B2 (7-8)Tart. (21-22)Tart. (23-24)

A1 (1-2)A2 (3-4)B1 (5-6)B2 (7-8)Tart. (21-22)Tart. (23-24)

CORE IP 1

CORE IP 2

CORE IP 1

CORE IP 2

CORE IP 1

CORE IP 2

CORE IP 1

CORE IP 2

A1 (1-2)A2 (3-4)B1 (5-6)B2 (7-8)Tart. (21-22)Tart. (23-24)

A1 (1-2)A2 (3-4)B1 (5-6)B2 (7-8)Tart. (21-22)Tart. (23-24)

A1 (1-2)A2 (3-4)B1 (5-6)B2 (7-8)Tart. (21-22)Tart. (23-24)

Állo

más

: 1

Állo

más

: 2

Állo

más

: 3

Állo

más

: 4

8. Az optikai kábel hálózatot a biztonság érdekében gyűrűs kialakítással kell

megépíteni. A gyűrűt alkotó kábelek nyomvonal vezetése (a lehetőségek

figyelembe vételével) úgy történjen, hogy a kábelek a legnagyobb távolságra




kerüljenek egymástól. A kifejtési pontokhoz kapcsolódó leágazó kábeleket is a

gyűrű részének kell tekinteni.

9. A tendertervek az alábbi munkarészeket tartalmazzák:

a kábelnyomvonal tervet (az építész szakág által biztosított alaprajzokon azok léptékének megfelelő léptékben)

minta keresztmetszeti rajzokat, amelyeken fel van tüntetve a kábeltartó illetve az elhelyezése az alagúti szakaszokon, állomási kábelterekben (az építész szakág által biztosított alaprajzokon azok léptékének megfelelő léptékben)

a szálkiosztási és kötés tervet

a járműtelepi felszíni alépítmény tervét (az építész szakág által biztosított alaprajzokon azok léptékének megfelelő léptékben)

rendező szekrény elhelyezési és beültetési minta rajzokat

műszaki leírást

2.2 Vonali rádiórendszer


1. A rádiótelefon hálózat a metróvonal hírközlési rendszerében, a jármű és

utasforgalom irányításban, a műszaki üzemzavar elhárításban valamint az

utasbiztonság területén egyaránt meghatározó szerepet tölt be. Alapvető

elvárás, hogy a 3-as metróvonalon olyan rádiótelefon rendszer létesüljön, amely

hatóságilag elfogadott műszaki jellemzőivel a metró speciális igényeit

kielégítve, feladatát hosszú távon megbízhatóan ellátja. A rádiótelefon

berendezéseknek a nap 24 órájában folyamatosan, nagy megbízhatósággal kell

rendelkezésre állni. A megbízhatósági szempontokat a készülékek

kiválasztásánál érvényesíteni kell.

2. Rádiós lefedettséget kell biztosítani az M3-as metró teljes területén.

3. A vonali alagút rádiós lefedésére sugárzókábelt kell tervezni.

4. A vonali rádiórendszer aktív eszközeihez gerinc hálózati csatlakozásának IP

alapúnak kell lenni és az állomásokon telepített CORE IP hálózathoz kell

csatlakozni 1000BASE-T IEEE 802.3ab szabványos interfészen.

5. Az állomási helyiségek lefedésénél antenna alkalmazása is lehetséges.




6. Az alkalmazott kábelek (sugárzókábel, koax kábel, jumper kábel) köpenye kis

füstképződésű, halogénmentes anyagú (LSOH) legyen.

7. A sugárzókábel hálózat tervezésénél figyelembe kell venni a maximális

beszállítható kábeldob méretet, mivel ez meghatározza a kábelek gyártási

hosszát. Ez jellemzően 200m.

2.3 Átviteltechnikai rendszer


1. A gerinchálózat rendszertechnikáját az „Optikai kábelhálózatok” részben

bemutatott több gyűrűs topológiának megfelelően kell kialakítani, amely

biztosítja az állomások redundáns útvonalakon történő elérhetőségét. Az „A1”

és „A2” gyűrűbe a páratlan számú állomások, míg a „B1” és „B2” gyűrűbe a

páros számú állomások gerinchálózati eszközei kerülnek. A magas

rendelkezésre állás érdekében minden állomáson duplikáltan kell a

gerinchálózati eszközöket elhelyezni.

2. A távközlési gerinchálózatot IP/MPLS technológiát támogató berendezésekkel

kell megvalósítani. Ez az a távközlési szolgáltatói hálózatokban és nagyvállalati

rendszerekben egyaránt bizonyított technológia, amely hálózati szakadás, vagy

berendezéshiba esetén milliszekundumos nagyságrendű konvergálást biztosít,

valamint alkalmas az eltérő jellegű forgalmak egymástól történő biztonságos

elválasztására

1-1/4” sugárzó kábel

7-16 DIN csatlakozó

7/8” flexibilis koax

7-16 DIN csatlakozóval

szerelt jumper kábel

leágazó, osztó




3. A távközlési hálózat tervezésekor a használni kívánt IP címtartományt úgy kell

megválasztani, hogy ne legyen fedésben az M4 IP címtartományával. Az IP

címtartomány kiválasztásánál javasoljuk figyelembe venni az M4 tervezésekor

az összes budapesti metróvonal számára elkészített IP címtartomány

tervezetet.

4. A távközlési hálózatnak teljesen zártnak kell lennie, más hálózathoz való

csatlakoztatása, csak a központi tűzfalrendszeren keresztül történhet.

5. Az elkülönített forgalmak között a kapcsolatot a központi tűzfalrendszeren

keresztül kell biztosítani.

6. Az alkalmazott berendezéseknek támogatniuk kell az SNMP v2c/v3 hálózat

felügyeleti protokollt.

7. Az alkalmazott berendezéseknek támogatniuk kell a titkosított protokollok (SSH,

HTTPS) segítségével történő menedzselhetőséget.

8. Az alkalmazott berendezéseknek támogatniuk kell a központosított felhasználó

azonosításra szolgáló TACACS+ és/vagy RADIUS protokollt.

„A1" „B1"

„A2" „B2"




9. Az alkalmazott berendezések legyenek képesek SYSLOG üzenetek

előállítására, és azok továbbítására központi SYSLOG gyűjtő szerver felé.

10. A távközlési hálózat részét képezze egy központi SNMP alapú hálózat

menedzsment rendszer, és egy központi SYSLOG gyűjtő rendszer is.

11. A távközlési hálózat részét képezze egy központi felhasználó azonosító

TACACS+ vagy RADIUS rendszer is.

12. A tendertervek az alábbi munkarészeket tartalmazzák:

a teljes rendszer blokk vázlatát

IP cím kiosztást

VLAN-ok kiosztását

13. M3-M4 metróvonalak összekötése

M3 WAN

M4 WAN

M4 core sw

M3 core sw

1 Gbps

M3 tűzfal

Az M4 vonalon telepített CORE IP hálózat 10Gbps sebességű gyűrű. A

csatlakozási pontok 1Gbps sebességűek. A két metróvonal IP hálózatát össze

kell kötni 1Gbps-os kapcsolattal az alábbiak miatt:

A hálózati szinkront az M3 az M4-ben telepített NTP szerverről kapja

Megbízói döntés esetén az M4 diszpécser telefonközpont tudja kiszolgálni az M3 vonal KFM, KUD, ÁDI, MÜDI, Blokk-poszt szolgálatokat




Megbízói döntés esetén az M4 vonalon telepített jelentéstároló szolgálja ki az M3 vonalat is.

14. Hálózati szinkron

A hálózati szinkron biztosításánál az M4 metró hálózatba telepített redundáns

szinkron források felhasználásával számolunk. Az M4 állomásai közül

szinkronforrás települt a Járműtelep, Diszpécser központ VII. emeletének COM

szerelvényszobájába, valamint a Szabó Ervin téri diszpécser központba.

Mivel az M3 átviteltechnikai rendszerének mind az M4 Járműtelepen, mind a

Szabó Ervin téri diszpécser központban lesz aktív berendezése, így a szinkron

források fizikailag elérhetők az M3 rendszereiből.

15. Az egységes időkiszolgálók szabványos (RFC 5905) NTP protokollon

szolgáltatják a szinkron időt. Azon alrendszerek, amelyek ettől eltérő protokollt

követelnek meg, saját hatáskörben állítják elő azt (pl. állomási óra hálózat).

3 Állomási rendszerek

3.1 ÁDI asztal


1. Távközlő eszköz legnagyobb mennyiségben és legszélesebb változatban a

forgalomirányítás csomópontjában, és az állomások forgalmi ügyeletén

található. Ezeken a szolgálati helyeken a személyzet több, egymástól

függetlenül működő, de rendszertechnikailag egységet alkotó távközlő, jelző és

vezérlő eszköz felett rendelkezik. A megjelenésükben, működésükben

egymástól különböző berendezések az összevont kezelőasztalokban, illetve

azokon helyezkednek el.

Az állomások kezelőasztalai egy-munkahelyesek. Az állomások forgalmi

ügyeletének összevont kezelőasztalaiba az évek során az alább felsorolt

hírközlő és vezérlő eszközök épültek be.

Távbeszélő technikai kezelőkészlet

A segélykérő telefonok központi kezelőegysége,

A kamerák képinek lehívására szolgáló nyomógombsor,

Az állomási hangos utastájékoztató berendezés mikrofonja, körzetválasztó nyomógombjai és visszajelentő egységei

Peronvész nyomógomb,

Mozgólépcsők vezérlést biztosító nyomógombok

Az ipari televízió képernyői az asztalba építve vagy külön konzolon helyezkednek el.

http://tools.ietf.org/html/rfc5905




Az összevont hírközlő asztalokat több ütemben az egyes metrószakaszok

átadásával egy időben helyezték üzembe az alábbiak szerint:

1976-ban 3 db

1980-ban 5 db

1981-ben 3 db

1984-ben 2 db

1990-ben 4 db asztal lett üzembe helyezve.

2000 és 2003 között 3 db integrált hírközlő asztal cseréjét végezték el. Ezek avultatása 2003-tól számítható.

2. Az állomások utasforgalmának átfogó felügyelete az állomásokon kialakított

állomási diszpécseri (ÁDI) munkahelyen keresztül történik. Az állomásokon ipari

televízió rendszer figyeli az utasokat a bejárattól a peronokig a járművekbe való

beszállásig. Az utasterekben az utasok hangos rendszeren keresztül élőszóval,

illetve tárolt szöveggel tájékoztathatók. Frekventált helyekre segélykérő

berendezések kerülnek felszerelésre. Az állomási diszpécser vezérelheti a

mozgólépcsőket és lifteket, áttekintheti az állomás összes technológiai

berendezésének jelzéseit, ugyanitt tűz esetén vezérelheti a füstmentes

menekülési útvonalakat biztosító szellőzőgépeket, valamint vízködoltó

berendezéseket. Az irányítási feladatok ellátására diszpécser telefon, és

hangos összeköttetések létesülnek.

Alaphelyzetben a vonalon a lehető legtöbb funkció automatikusan kell, hogy

működjön, beavatkozásra csak akkor van szükség, ha valamely területen

rendellenes változás következik be. Ebben a rendszerben az állomások

minimális személyzettel üzemeltethetők.

Az állomások üzemeltetését az állomási diszpécsernek a részére kialakított

kezelő-berendezésről kell végeznie.

3. Az irányító rendszer legalsó eleme az állomások működését irányító Állomási

ügyeletes (ÁDI). Az állomási ügyeletesek kétféle, egymástól jelentősen eltérő

funkciót látnak el:

Utasforgalom irányítása

Műszaki berendezések kezelése

4. Az utasforgalom irányításával kapcsolatos feladatok:

Az állomási utasmozgások figyelése. A figyelést az állomás különböző területein elhelyezett kamerák segítségével lehet folytatni, a felvett képek az ÁDI munkahelyen lévő monitoron jelennek meg. A hatékony figyelés érdekében a monitoron a képek folyamatosan




jelennek meg, de a kezelőasztalnál bármely kép behívható, rögzíthető. Ezen felül lehetőség van arra, hogy bármely körzetből, ahonnan rendkívüli esemény jelzése érkezik, a rendszer automatikusan az érintett körzetet figyelő kamera által felvett képet mutatja. A rendszer az állomás teljes – utasok által érintett – területét lefedi, így az ÁDI minden utasmozgást figyelemmel tud kísérni.

Figyelmeztetés, tájékoztatás Az ÁDI az utasok felé az állomás hangos hálózatán át tud közleményeket eljuttatni. A hangosító hálózat ugyancsak körzetekre van osztva, így a közleményt az érintett körzetre vagy körzetekre, illetve az állomás egész területére el lehet juttatni. A leggyakrabban előforduló nem kívánatos magatartásokra (pl. biztonsági sávba való belépés) beprogramozott szövegű automatikus figyelmeztetés is beállítható. Az ÁDI-nak vizuális tájékoztatási lehetősége is van. A megjelenő szövegek lehetnek előre programozottak, vagy az ÁDI által egyedileg kiválasztottak.

Segélykérések vétele, intézkedés. Az utasterek frekventált helyein segélykérő berendezések települnek, melyekhez az utas az ÁDI-val (vagy az irányító központtal) tud telefonon beszélni. A szükséges intézkedést a segélyhívás jellege határozza meg. Az intézkedést több telefonhálózat segíti az diszpécser központtal, közvetlen kapcsolat a mentők, tűzoltóság felé. Mivel munkaköre gyakran igényli a kezelőasztaltól való eltávozást, a hírkapcsolatokat hordozható telefonkészülékkel is biztosítani kell.

5. A műszaki berendezések működtetésével kapcsolatos feladatok:

Mozgólépcsők vezérlése A mozgólépcsők üzemszerűen előre meghatározott menetrend szerint működnek. A menetrend szerinti indítás – az előírt biztonsági szabályok betartásával – az ÁDI feladata. Ugyancsak az ÁDI indítja újra az utasok által vészleállított, vagy pillanatnyi üzemzavar miatt leállt lépcsőket (ugyancsak a biztonsági előírások szerint). A KUD utasítása alapján a menetrendről eltérő lépcsővezérlések is az ÁDI feladatát képezik.

Szellőzés vezérlése Az üzemszerűen működő állomási főszellőzés vezérlése is ÁDI feladata. A vonatkozó utasításnak megfelelő időben indítja, illetve állítja le a gépeket. A tűz esetén működő állomási főszellőző rendszer a tűz érzékelése nyomán automatikusan indul.

Technológiai berendezések működésének ellenőrzése Az állomáson működő technológiai berendezések (mozgólépcső, szellőzés, vízellátás, vízelvezetés) működésének ellenőrzése (az áramellátást kivéve) az ÁDI feladata. A figyelt berendezések pillanatnyi üzemállapota és a hibajelzés kell megjelenjen az ÁDI asztalán. Az intézkedés a hiba jellegének függvényében hozható.

Vészjelzések fogadása, intézkedés




Az állomásokon történő rendkívüli események nyomán leadott vészjelzések is az ÁDI munkahelyén jelennek meg. A vészjelzés lehet automatikus (tűz, pályára esés) vagy utasok által vezérelt (a segélyhívón keresztül). Az intézkedés ugyancsak az esemény jellegétől függően a hírközlő hálózatokon vagy személyesen történhet.

Állomási bejáratok vezérlése Üzemidőn kívül a metró zárva van. A bejárati kapuk zárása, illetve nyitása az ÁDI feladata.

Üzemi terek beléptető rendszerének felügyelete Az állomások üzemi tereibe csak az arra illetékes személyzet léphet be, beléptető rendszeren keresztül. Illetéktelen behatolás jelzése az ÁDI vezérlőasztalán jelenik meg, neki van intézkedési feladata.

6. A telepítésre kerülő asztal szolgáltatásának kialakításakor figyelembeveendő

szempontok:

egyszerű kezelhetőség, jól áttekinthető kezelői felületek

teljes visszajelzés az állomás műszaki állapotáról

szoftveres támogatás a feladatok elvégzésében, figyelmeztető jelzések

az események automatikus naplózása, központi adatgyűjtési lehetőség.

távvezérelt működési lehetőség

7. Az asztalban elhelyezendő berendezések, felsorolása, funkcióinak ismertetése

# Berendezés Feladata

1. Üzemi telefon Házi vonal, városi vonal biztosítása (mentők, rendőrség, tűzoltóság értesítése)

2. Diszpécser telefon KUD, MÜDI

Elektronikus szolgálati telefonrendszer

3. Lokális hangos telefon Állomáson belüli, valamint egymás mellett lévő állomások közötti közvetlen hangkapcsolat biztosítása. Mozgólépcső gépház, szerelvényszoba, áramellátó helyiségek, valamint különböző célú tartózkodók közötti közvetlen hangos kapcsolat létrehozása.

4. Nyomógombok Mozgólépcső, peronvész kezelésre

5. Óra Pontos idő és vonatérkezés időközmérő kijelzése (másodperces).

6. Támadásjelző biztonsági rendszer

Forgalmi ügyeleten elhelyezett biztonsági rendszer, mely a forgalmi ügyeletes személyét érintő támadás jelzésére szolgál. A jelzés a KUD munkahelyen jelenik meg.

7. PC1, PC2 számítógép minimum 19”-os

Az állomási utasforgalom kezelésével kapcsolatos rendszerek működtése. ITV,




érintőképernyővel, billentyűzettel.

hangos bemondó, segélykérő, kezelés. Mozgólépcső, peronvész, passzáskapu működtetés. Audio-vizuális utastájékoztatás.

8. PC3 számítógép minimum 19”-os érintőképernyővel, billentyűzettel.

Gépészeti berendezések és világítási rendszerek felügyelete, vezérlése, Tűzjelző rendszer másodlagos figyelése. Tűz esetén az esemény kezelése. Utasítás szerinti kapcsolattartás, napi jelentéskészítés, továbbítás. Szolgálati okmányok vezetése. Hibák jelentése, dokumentálása. Panaszok kezelése, jelentése, bizonylatok. Állomási ki-belépés adminisztrálása. Berendezések hibáinak jelentése, dokumentálása.

9. ITV minimum 19”-os TFT monitorok

Kamera képek megjelenítése

3.2 Egyéb alrendszerek kiszolgálását végző rendszerek

3.2.1 Állomási átviteltechnikai (IP) rendszer

3.2.1.1 Tervezési szempontok

1. Az állomási IP hálózat az alábbi, berendezés csoportok IP hálózati kapcsolatát

valósítja meg.

ipari kamerarendszer

IP távbeszélő rendszer

állomási diszpécser berendezések

technológia berendezések (mozgólépcső, lift, szellőző, vízellátás, vízelvezetés)

áramellátó berendezések

beléptető rendszer

2. Az állomási IP hálózat rendszertechnikája




Állomási optikai gyűrű

Állomási switch-ek

Állomási switch-ek Állomási router

3. Az állomási aktív eszközöket (switch) legalább az IEEE 803.2z (1000BASE-X)

szabványban előírt optikai összeköttetéssel kell egymással összekötni.

4. Az állomási IP hálózat aktív eszközeinek legalább IEEE 803.2U (100BASE-TX)

szabványban előírt interfésszel kell rendelkezniük.

5. Az állomási aktív eszközöknek támogatniuk kell a gyűrű topológia kialakítást,

hurokvédelmi szolgáltatás mellett.

6. Az aktív elemeknek támogatniuk kell az IEEE803.2af (PoE) vagy IEEE803.2at

(PoE+) szabványokat.

7. Az állomási IP hálózat aktív elemeinek támogatniuk kell legalább SNMPv2c/v3

alapú hálózatfelügyeleti protokollt, a biztonság növelése érdekében csak

titkosított protokoll (SSH, HTTPS) segítségével legyen adminisztrálható

8. Az aktív berendezéseknek támogatniuk kell a központosított felhasználó

azonosítást biztosító protokollt TACACS+ és/vagy RADIUS

9. Az állomási IP hálózat berendezései képesek legyenek SYSLOG üzenetek

előállítására, és azok központi SYSLOG gyűjtő felé való továbbítására.

10. Az aktív elemeket az állomáson úgy kell elhelyezni, hogy az IP hálózattal ellátni

kívánt eszközök ne legyenek 80 méternél (kábelhossz) távolabb az aktív

eszköztől.

11. Az állomási IP hálózat kialakításánál, kerülni kell a média átalakítók használatát.




3.2.2 Szünetmentes tápellátás


1. Az állomásokon telepített távközlési berendezések tápellátását úgy kell

kialakítani, hogy azok a 0,4kV-os főelosztók egyidejű üzemzavara esetén is

meghatározott ideig működőképesek maradjanak. Ennek érdekében az egyes

berendezéseket szünetmentes (megszakításmentes) tápáram ellátással kell

megtáplálni:

Berendezés Tápfeszültség Tápáramforrás Áthidalási idő

Állomási távközlési berendezések

230V AC UPS Két oldali betáplású 0,4kV-os gyűjtősín + UPS

120 perc

Tűzjelző központ 230V AC

a rendszer saját maga szünetmentesít az igényelt feszültségszinten

Két oldali betáplású 0,4kV-os gyűjtősín + beépített akkumulátor

72 óra

Beléptető rendszer elemei, vagyonvédelmi központ

230V AC



72 óra

MÜDI SCADA rendszer

230V AC



120 perc

Központi diszpécser asztalok

230V AC



120 perc




2. A tervezésre és felszerelésre kerülő UPS-ek legyenek nagy megbízhatóságú és

magas rendelkezésre-állású moduláris berendezések.

3. Az UPS-ek 3 fázisú primer bement körrel és 3 fázisú kimeneti körrel

rendelkezzenek.

4. Szünetmentes tápegységek kapacitását a telepítésre kerülő berendezések

energiaigényének ismeretében kell meghatározni. A számításoknál a fogyasztók

maximális felvett hatásos teljesítményeit kell figyelembe venni. A szünetmentes

tápegységek méretezéséhez szükséges látszólagos teljesítmény számításánál,

hacsak más számérték használata nem indokolt, cos(fi)=0,8 értéket kell

figyelembe venni.

5. A 230V AC szünetmentes áramellátást min. 20% teljesítmény-tartalékkal kell

méretezni

6. A szünetmentes tápegységek "ONLINE" üzemmódban működjenek.

7. Az akkucsoport hosszú élettartamú (minimum 5 év), és gondozásmentes legyen.

8. Az UPS viseljen el 180V/50Hz-től 270V/50Hz-ig terjedő primeroldali

feszültségingadozást.

9. A jelzett primeroldali feszültségtartományban legyen üzemképes, (azaz töltsön).

10. 270V/50Hz feletti hálózati tápfeszültség ellen legyen védett.

11. Az UPS-ek rendelkezzenek jó zárlatkioltó képességgel, de ne okozzanak

„shutdown” effektust a táplált számítógépeken

12. Az UPS-ek rendelkezzenek n+1 redundanciával mind az UPS modulok, mind az

akkumulátorcsoportok területén. Az UPS modulok, valamint a meghibásodott

akkumulátorok legyenek üzem közben is cserélhetőek.

13. Az inverterek rendelkezzenek minimálisan 96,5%-os hatásfokkal.

14. Az UPS berendezések legyenek könnyen hozzáférhetőek, elölről javíthatóak és

karbantarthatóak

15. Az UPS rendszer rendelkezzen statikus bypass funkcióval. Ha az UPS modulok

nem tudják biztosítani a kivett energiát egy meghatározott időn keresztül (a

túlterhelési állapot mértékét a felhasználó saját maga szabhatja meg), a statikus

kapcsoló automatikusan kapcsolja a fogyasztókat közvetlenül a primer hálózatra.

16. Karbantartás céljából az UPS rendszer rendelkezzen egy kézi kerülőkapcsolóval

is, amellyel a tejes rendszer, annak minden eleme (kivéve a primer és a

szekunder túláram-védelmeket) áthidalható (kézi bypass).

17. Az UPS-ek rendelkezzenek helyi kezelőfelülettel az alapvetően felügyeleti és

diagnosztikai funkciók elérése érdekében.




18. Az UPS berendezések legyenek az IP hálózaton keresztül távmenedzselhetőek.

A saját távfelügyeleti rendszere részére információt kell, hogy adjanak a

betáplálásokról, az UPS-ek állapotáról, üzemállapotokról, a keletkezett hibákról,

stb.

19. Ha a tervezett áthidalási időhöz képest hosszabb áramszünet fordul elő, az UPS

adjon jelzést az IP hálózaton kereztül az általa táplált számítógépeknek az adatok

elmentésére és a szabályos kikapcsolásra.

20. Minden egyes technikai helyiséget tűzeseti vészlekapcsolóval kell ellátni,

melynek működtetése esetén minden áramforrást ki kell kapcsolni, beleértve az

UPS-ek belső áramköreit is. A tűzeseti vészlekapcsolást távműködtetésre is ki

kell építeni a felügyeleti rendszerből. Mivel az akkumulátorok végponti kapcsain

a lekapcsolást követően is jelentős feszültségszint marad, erre a tűzoltást végző

személyzet figyelmét egyértelműen fel kell hívni.

21. Az UPS rendszer mind a primer, mind a szekunder oldalon rendelkezzen

kismegszakítókból felépített túláram-védelemmel. A bemeneten túlfeszültésg-

védelmet, a kimeneten az egyes fogyasztók kiszolgálását ellátó tápelosztót is ki

kell építeni.

22. Az UPS rendszer rendelkezzen akkumulátorok monitorozását végző

egységekkel (különálló eszköz is lehet). A megfigyelésekből származó adatokból

nyomon lehet követni az akkumulátorok környezeti feltételeit és üzemi

paramétereit, amelyekből következtetni lehet az akkumulátorok várható

élettartamára és jó előre prognosztizálható az üzemszerű cserék

szükségessége.

23. Az UPS szekunderköri kábelezés LSOH kábelekkel valósuljon meg (LSOH: Low

smoke, zero halogen flame retardant power cable). Az állomási átvitel-technikai

hálózat azon elemeit amelyek nem a szerelvényszobákban kerülnek telepítésre,

be kell kötni a szünetmentes tápellátásra.

24. A terepi berendezéseket távtáplálni kell. Ez lehet szabványos (IEEE 802.3af és

802.3at) PoE vagy külön tápvezeték kiépítése.

25. Az M3 állomásain, az ÁDI helyiségekben, valamint a távközlési

szerelvényszobákban az UPS-ek a táplálandó eszközök közvetlen

szomszédságában helyezhetők el. Az akkumulátortelepek födémnyomását

azonban figyelembe kell venni! A központi diszpécserházban (Kelenföld

járműtelep) az M3 központi infrastruktúrája a 7. emeleti szerelvényszobában

kerül elhelyezésre, ott azonban egy újabb UPS és akkumulátortelep már nem fér

el, és az akkumulátorok az épületet statikailag is túlterhelnék. Az épületben ezek

elhelyezésére más helyszínt (pl. pinceszint) kell találni.




3.3 Hangalapú kommunikációt biztosító rendszerek

3.3.1 Információ és segélykérő rendszer


1. A segélykérő hangos rendszer feladata, hogy a metróállomások forgalmi

tereiben az utazóközönség segély-, vagy információkérés céljából felvehesse a

kapcsolatot az állomási ügyeletessel (vagy KUD-dal). A kapcsolatteremtés

mindig egy bemondóhely és az állomási ügyeleten (vagy KUD-on) lévő központi

kezelőkészlet között, vagyis egy utas és a diszpécser között kell, hogy

létrejöjjön.

2. Az állomáson segélykérő bemondót kell elhelyezni:

Minden állomási bejárat mellé információs célból

A peronokat lehetőség szerint egyenletesen kell lefedni a segélykérő berendezésekkel (4 db/peron)

Mozgólépcsők közelében a felső- és alsó utaselosztó csarnokokban

A liftek közlekedő tereiben

Csatlakozó metróvonalak átszálló folyosóiban

A liftek belső tereiben

3. A segélykérő rendszer rendszertechnikája:

M3 WAN

Állomási LAN

Állomási router

DiszpécserközpontrouterÁDI PC1ÁDI PC2

Diszpécser központ LAN

KUD PC1KUD PC2

VoIP 1 VoIP 2

VoIP 1 VoIP 2

1

2

3

4

Üzemi telefonrouter

Állomási üzemi telefon router

5

6




4. Hívás átirányítás folyamata

A segélykérő bemondóról érkező hívás átirányítása akkor szükséges, ha az ÁDI

nem válaszol bizonyos időn belül az állomási segélykérő bemondón érkező

hívásra. Az állomási segélyhívó bemondók LAN hálózaton VoIP

kommunikációval üzemelő berendezések. Az állomási bemondó a technológiai

LAN hálózaton keresztül a Diszpécser Központ technikai helyiségében telepített

redundáns VoIP szerverre csatlakozik.

Amennyiben az ÁDI valamilyen ok miatt elhagyja a szolgálati helyét, úgy az

állomás felügyeletét átadja a KUD-nak. Ha a segélykérő jelzésre a KUD sem

válaszol, úgy a rendszer automatikusan átirányítja a hívást a KUD DECT

készülékére (ez a funkció függ a Megbízó Üzemi telefonnal kapcsolatos

döntésétől).

3.3.2 Üzemi telefon rendszer


1. Üzemi telefonok jelenlegi állapot

Üzemi telefonok az általános kapcsolattartást, információcserét szolgálják. A

vonali digitális távbeszélő központ a Szabó Ervin téren üzemel. Analóg,

valamint digitális távbeszélő mellékállomásokat és főnök-titkári jellegű

készüléket szolgál ki. A mellékállomások forgalmi tulajdonságai és

hívásjogosultsága egyedileg programozható. A diszpécserek a szolgálat

létszámának megfelelő üzemi telefonvonallal, forró drót híváslehetőséggel

rendelkeznek, ezenfelül városi fővonal is rendelkezésükre áll. A teljes üzemi

távbeszélő hálózat üzemeltetése, fenntartása a NSN TraffiCom Kft.

kezelésében történik.

2. A vonal kiszolgálásra olyan telefonközpont települ, mely beépül a BKV Rt.

egységes telefonhálózatába és hálózatának a vonal minden olyan helyiségben

meg kell jelennie, ahol állandó személyzet van, vagy ahol gyakran, illetve egy-

egy alkalommal hosszabb ideig várható személyek tartózkodása.

3. Az üzemi telefonhálózathoz illeszkedően az állomásokon DECT lefedettséget is

biztosítani kell.

4. Mivel az üzemi telefon rendszer számára nem épül külön optikai kábel, így az

üzemi telefon számára szükséges átviteltechnikát a technológiai optikai kábel

kijelölt szálaira kell telepíteni.

5. Az állomási terek átépítése során az üzemi telefonhálózat kábelei az állomási

helyiségekben bontásra kerülnek. A kialakított helyiségekben az üzemi telefon

készülékek üzemének biztosítására, új strukturált kábelhálózatot kell kialakítani.




A kábelezés és passzív elemek kivitelezési minősége feleljen meg minimum a

FastEthernet 100Mb/s szabvány követelményeinek.

6. Üzemi telefon rendszer végpontjait az alábbi helyszíneken kell telepíteni:

ÁDI asztala (2db)

Iroda helyiségek

Műhelyek

Raktárak

Tartózkodók

3.3.3 Diszpécsertelefon rendszer


1. A diszpécser telefonrendszer a KFM a KUD, az EDI a MÜDI és a Blokk poszt

szakterületéhez kapcsolódó szolgálati helyek, továbbá a diszpécserek egymás

közötti telefonforgalmának lebonyolítására szolgál. Szolgálati telefon jellegéből

adódóan állandó közvetlen elérést biztosít a diszpécserek és a kijelölt üzemi

helyiségek személyzete között.

2. A diszpécser telefonrendszer rendszertechnikája:




M3 WAN

Állomási LAN

Állomási router



KUD PC1

KFM, KUD, MÜDI MG

SZE Diszpécser központ LAN

EDI PC2

EDIDISZP.

KP.

EDI ROU

KUD PC2

KFM, KUD, EDI

MÜDI

MÜDI

M4 WAN

M4 core sw

M3 core sw

KFM,KUD,MÜDIDISZP.

KP.

3. Diszpécser telefon végkészüléket kell telepíteni:

Az EDI rendszerében:

ÁDI diszpécser asztal

M3 EDI diszpécser

EDI szolgálati helyiségek

KFM szolgálati helyiségek

MÜDI szolgálati helyiségek

Szerelvényszobák

Diszpécser központok

ÁDI (Az ÁDI diszpécsertelefon végkészülékek a KUD mellett a KFM, MÜDI és EDI rendszerekben is benne vannak)

4. Valamennyi metróvonal villamos energiaellátását az EDI összevontan egy

szolgálati helyről irányítja és felügyeli. Az EDI szolgálati helye a Budapest VIII.

Szabó Ervin tér 2 szám alatt a BKV Rt. Forgalomirányító Központjában

található. Szintén ebben az épületben lett kialakítva az EDI-hez, és a 2.

metróvonal hírközlő- és átviteltechnikai rendszereihez kapcsolódva a

rendszergazda helyisége. Az EDI berendezéseinek távfelügyeletét itt kell

megvalósítani.




5. A 3. metróvonal EDI diszpécser telefonrendszerének kialakításánál, központ

vonatkozásában a K-Ny rekonstrukcióban telepítésre került központ bővítésével

kell az M3 vonal EDI diszpécser rendszerét kialakítani.

6. A KFM, a KUD a MÜDI és a Blokk poszt diszpécser telefonját az M4 vonalon

telepített diszpécserközpont bővítésével célszerű megoldani.

7. Szolgáltatási körét tekintve valamennyi diszpécser telefonrendszer alapvető

üzemmódja centralizált legyen. A centralizált kialakítás lényege, hogy a

mellékállomások közvetlenül egymást nem hívhatják, kizárólag a diszpécser

jóváhagyásával a központon keresztül vehetik fel egymással a kapcsolatot. A

mellékállomások hívása meghatározóan a diszpécser felé irányul.

8. A diszpécserek saját rendszerükön belül egyéni és csoportos hívásokat

kezdeményezhetnek. Egyéni hívásnál a mellékállomást a diszpécsernél

azonosítani kell. Legalább hat csoportos hívás legyen előre programozható.

Egy csoportba legalább húsz mellékállomás igény szerint felvehető legyen.

Bármelyik mellékállomás bármelyik csoportos hívásnak résztvevője lehet. A

csoportos hívásban résztvevő mellékállomások a beszélgetés befejezéséig

egymás közleményeit kölcsönösen hallják.

9. Mindennemű hívás és beszélgetés során a diszpécser magasabb rendű

hierarchiáját érvényre kell juttatni. Mellékállomások egyéni hívás esetén max. 2

gombos kezeléssel. A csoportos hívások egygombos kezeléssel

kezdeményezhetők. Diszpécserek egymás közötti közvetlen hívása a

mellékállomásokkal szemben prioritással rendelkezzen, a diszpécser a fennálló

mellékállomás – diszpécser hívásokra rá tud kapcsolódni. A fennálló

beszédkapcsolatokat a diszpécser részére vizuálisan jelezni kell. A

diszpécserek egymás közötti beszédkapcsolatától eltekintve a diszpécser

telefonrendszerek között áthívás nem követelmény.

10. Az egyes rendszerek diszpécserei a központi egységhez csatlakozó

bemondókészleteken, kezelőelemeken, továbbá az állomási egységeken

keresztül tartják a kapcsolatot az állomásokon elhelyezett végkészülékekkel.

11. A központi egység valamint az állomások közötti kétirányú beszéd- és

adatforgalom céljára az optikai adatátviteli hálózatot kell felhasználni. A

diszpécser telefonrendszer központi és állomási egységei a helyi Ethernet

hálózathoz csatlakozva érjék el az optikai kábeles adatátviteli rendszert.

12. A központi egység berendezései – a diszpécserek többi berendezéseivel együtt

- a szerelvényszobában kerüljenek elhelyezésre. Az állomási egységeket a

helyi szerelvényszobába kell telepíteni.




13. Az állomási egységek a helyi telefonkészülékeket szolgálják ki. A digitális

mellékállomási készülékek mellett analóg rendszerű készülékek használata

megengedett. Az állomási egység és a végkészülékek között a rézkábeles

összeköttetés megengedett.

14. A berendezések tápáram ellátását (230V/50 Hz-es szünetmentes tápellátás) a

szerelvényszobákban elhelyezett két óra áthidalást biztosító szünetmentes

tápellátásról kell biztosítani.

3.3.4 Lokális hangos rendszer


5. A lokális hangos rendszer. feladata az állomások helyi hírkapcsolatának,

szomszédos állomással, való kapcsolattartásának biztosítása. Jellegére nézve

kétirányú hangos rendszer, ahol egy gombnyomással történő célhívás,

körözvényhívás egyaránt megvalósítható.

6. A lokális hangos rendszer diszpécseri bemondókészletét a telepítés

helyszínének megfelelő összevont hírközlő kezelőasztalokba kell elhelyezni.

7. A lokális hangos rendszer alközponti egységét az állomási szerelvényszobákba

kell elhelyezni. A mellékállomásokhoz kimenő kábelezést innen kell indítani. A

kábelezés topológiája csillagpontos. Az állomásokon alábbi mellékállomások

kerülhetnek kiépítésre az állomás felépítésétől függően:

ÁDI/KUD

Mozgólépcső gépház

Szerelvényszoba

Szolgálati helyiségek (pl. vonatvezetők tartózkodója stb.)

Üzemi helyiség

Inditó fülke

Szomszédos állomások indító fülke

8. A telepítésre kerülő lokális hangos rendszer állomáson belül rézkábelen (Cat5e

FTP) kell kiépíteni. Állomások közt, valamint az állomások KUD-hoz történő

csatlakoztatását az IP átviteli rendszeren kell biztosítani.




9. A lokális hangos rendszer rendszertechnikája:

M3 WAN

Állomási LAN

Állomási router



KUD PC1KUD PC2

VoIP 1 VoIP 2

VoIP 1 VoIP 2

1

2

3

4

IIIIII:IIIIII:

3.3.5 Jelentéstároló rendszer


1. M3 metróvonal vasútüzemi technológiáiból következik, hogy a kiadott

utasításokat, jelentéseket, különböző intézkedéseket folyamatosan naplózni

kell. A kiadott utasítások, jelentések az esetek jelentős részében valamilyen

hírközlő rendszeren keresztül hangzanak el. A hírközlő rendszereken

elhangzott utasítások, jelentések tárolása jelentés tárolót kell telepíteni. A

jelentés tároló csatornáira be kell kötni a központi diszpécserek (KUD, KFM,

EDI, MÜDI Blokk poszt,) valamennyi hangfrekvenciás berendezésének

áramkörét.

2. A diszpécser telefonrendszereken folytatott beszélgetéseket rögzíteni kell. A

hangfelvétel indításához, illetve leállításához szükséges segédjelet a

berendezésnek szolgáltatni kell. A hangrögzítő berendezéshez történő

csatlakozásnál alkalmazkodni kell a hangrögzítő berendezés paramétereihez.

3. Meg kell vizsgálni az M3 vonalon üzemelő jelentéstároló felhasználhatóságát a

rekonstrukció során.

4. Amennyiben az M3 vonalon üzemelő jelentéstároló nem használható úgy meg

kell vizsgálni az M4 vonalon telepített jelentéstároló bővítéssel történő

felhasználhatóságát.




3.4 Utastájékoztató rendszerek

3.4.1 Vizuális utastájékoztató rendszer


1. A Vizuális utastájékoztató rendszer feladata a vonatközlekedéssel kapcsolatos

információk eljuttatása az utazó közönséghez. Előre nem látható események

esetén az eseményre vonatkozó kiegészítő információk szolgáltatása.

2. Az utastájékoztató berendezés állomási egysége fogadja a KUD felöl érkező

utasításokat, vezérli a hozzá csatlakoztatott utastájékoztató táblákat,

távfelügyeli azokat, s a távfelügyeleti jelzéseket továbbítja KUD felé. Az

állomási vizuális utastájékoztató kijelző tábláinak vezérlése RS485 típusú soros

adatátviteli rendszeren keresztül történjen. (Ethernet hálózati vezérlés is

lehetséges).

3. Az utastájékoztató berendezések vezérlésekor helyi üzem is legyen

megvalósítható, ÁDI PC munkaállomása Ethernet hálózaton keresztül érje az

utastájékoztató rendszert. Az ÁDI az utastájékoztató táblákra előre definiált

program szerint üzeneteket küldhessen, vagy helyben szöveges üzeneteket

generálhat.

4. Az állomáson a kijelző táblákat az alábbi helyeken kell elhelyezni:

az utastér felszíni bejáratnál (beleértve a lift bejáratokat is), a peronzár vonalában egy darab két oldalas (egymástól függetlenül vezérelhető)

a jobb peronon és a bal peronon elő- és második harmadában, két oldalas (egyszerre vezérelhető, beépített analóg órával és a várható érkezési idő kijelzővel)

más metróvonalakhoz csatlakozó átszálló alagutakban

3.4.2 Állomási hangos rendszer


1. A metróállomásokon kialakított hangrendszer az utasok tájékoztatására,

közlemények bemondására, figyelmeztetésre vagy vészhelyzetben utasítások

adására szolgál.

A metróállomás területét bemondási körzetekre kell felosztani. Az állomások

építészeti kialakításától függően az alábbi körzeteket kell kialakítani:

jobb peron

bal peron

mozgólépcső(k)




bejárati csarnok(ok)

alsó utascsarnok

külső tér (a lezáró rácson kívüli terület, aluljáró)

átszálló folyosók

lift bejáratok.

A berendezéseket a központi utasforgalmi diszpécser vagy az állomásokon lévő

állomási diszpécser kezeli. A központi utasforgalmi diszpécser elsőbbséget

élvez az állomási ügyeletessel szemben.

A hangrendszer lehetővé tesz a KUD és az ADI kezelők számára, hogy élő és

előre rögzített üzenetek küldésével tájékoztassák az utasokat a normálistól

eltérő körülményekről.

A hangrendszer lehetővé teszi a KUD számára, hogy a központi

munkaállomáson keresztül a következő feladatokat hajtsa végre:

A munkaállomás hangosbemondójának segítségével olyan élőszavas üzenetek küldése, mint például információk az állomás állapotáról, riasztások, figyelmeztetések, illetve általános információk.

Előre rögzített egyszeri vagy ciklikusan leadott üzenetek. A kezelő kiválaszthat egy üzenetet előre meghatározott üzenetcsomagból és azt elküldheti azonnal vagy választható időpontban.

Élőszavas bemondás több állomásra. A kezelő kiválaszthatja az állomásokat és élőszóban bemondást végezhet az állomási terekre.

Előre rögzített egyszeri vagy ciklikus üzenet több állomásra. A kezelő kiválaszthat egy üzenetet előre meghatározott üzenetcsomagból és azt elküldheti azonnal vagy választható időpontban, a kiválasztott állomásokra, körzetekre.

A hangrendszer lehetővé teszi az ADI számára, hogy a helyi munkaállomáson

keresztül a következő feladatokat hajtsa végre:

Élőszavas bemondás az állomásra

Előre rögzített manuális/ciklikus üzenetek bemondása az állomásra

2. A rendszer felépítése, a rendszer elemei:

számítógépes munkaállomás az állomási és a központi utasforgalmi diszpécsernél, melyek hangkártyával vannak ellátva

digitális bemondó készletek az állomásokon és a KUD-on

végerősítők




hangszórók a különböző bemondási körzetekben.

Az állomáson és a KUD-on telepített berendezések közötti kommunikációt

amelyben hangfrekvenciás jelek átvitele digitális, az Ethernet hálózaton

keresztül kell biztosítani.

3. Az utastájékoztató hangrendszernek hangellátást kell biztosítani minden olyan

a metró területéhez tartozó helyen, ahol utas tartózkodhat.

A beszédátviteli mutató területen mért átlaga nem lehet rosszabb (STI) kültéren nem lehet rosszabb, mint 0.6 (átlagos zajszint esetén) beltéren nem lehet rosszabb, mint 0.55

A hasznos beszédjelnek követnie kell a besugárzott területen tapasztalható zaj változásait és legalább 10 dB-el a közepes zajszint felett kell lennie. Közepes zajszint alatt területileg és időben is átlagolt háttérzaj-szintet értjük. A zajszinthatár (maximum) 60 dBSPL,A. Háttérzajnak rózsazaj spektrumot kell figyelembe venni.

A hangnyomásszint ingadozása szélessávú jellel mérve nem lehet nagyobb, mint ±4 dB.

Átlagos alapszintű zajterhelés esetén a beszédjel hangnyomásszintje nem lehet nagyobb, mint 90 dB (ha a jel-zaj távolság eléri az előírt 10 dB-t).

3.4.3 Pontos idő hálózat


1. A metró központi pontos idő hálózat szolgáltatja a metróvonal területén

elhelyezett valamennyi óra számára a pontos időre vonatkozó információt,

valamint az állomásokon lévő valamennyi számítógép számára az órajelet.

2. A pontos időt az időkiszolgáló szabványos NTP (RFC 5905) protokollon

szolgáltatja. Egyéb protokoll előállítása az igénylő alrendszer feladata.

3. Mellékórákat kell telepíteni:

Az utaselosztó csarnokokba (legalább 40 cm-es, analóg, perc alapú óraszerkezet)

Az ÁDI helyiségben (30cm-es, analóg, másodperc alapú óraszerkezet)

Üzemi helyiségekben (30cm-es, analóg, perc alapú óraszerkezet)

http://tools.ietf.org/html/rfc5905




4. Az időkiszolgáló rendszer rendszertechnikája:

M3 WAN

Állomási LAN

Állomási router

Diszpécserközpontrouter


M4 NTP kiszolgálóÁllomási

főóra

Állomási mellékórák

GPS antenna

Az állomási főóra: az egyes állomásokon és a járműtelepen lévő órahálózat

számára a perc és a másodperc kijelzéséhez szükséges vezérlő impulzusokat

adja.

Állomási főórával kapcsolatos követelmények:

A vonal felé a 24V-os váltott polaritású percimpulzusokat biztosítson

A páros (Ps) percjel kiadása a vezérlő „ab” érpár „a” vezetékén a „b” vezetékhez képest pozitív polaritásnak feleljen meg.

A páratlan (Pn) percjel kiadása a vezérlő „ab” érpár „a” vezetékén a „b” vezetékhez képest negatív polaritásnak feleljen meg.

A kimenet terhelhetősége min: 1A legyen (mintegy 100 db óra)

A kimenet a vezérlő főóráról (karbantartás, hibabehatárolás) lekapcsolható legyen.

A kimeneti fokozat rövidzárvédelemmel legyen ellátva

Vonali zárlat esetén a kimenetre nem kerülhet újabb meghajtó impulzus, csak a hiba megszűnését követő indítással

A vonali zárlat váltson ki riasztást

Állomási mellékórák:

Kábeligénye: Kétvezetékes párhuzamos kapcsolat

Elhelyezése: Falra szerelhető kivitel




3.5 Utas- és létesítmény biztonságot szolgáló rendszerek

3.5.1 Ipari TV rendszer


1. Az utasok ellenőrzésének eszköze a metró zártláncú TV hálózata. A

megfigyelendő területek: a felszíni objektumok, az aluljárók és a metróba törtnő

belépési/kilépési pontok. Továbbá a peronok, ezen belül is elsősorban a

biztonsági sáv, az elosztó csarnok, illetve a mozgólépcsők és liftek területe.

A kamerák által látott élő képek egyrészt az állomási diszpécser-nél (ADI) lévő

monitorokon jelennek meg, másrészt – valamennyi állomásról – a KUD-nál

elhelyezett monitorokon legyenek kísérhetők figyelemmel.

A monitoron lévő képeknek osztottnak kell lenni. A rendszernek biztosítani kell,

hogy azon területekről felvett képek, ahonnan adott pillanatban a berendezések

bármelyike (vészjelző, segélyhívó, peronfelügyelet) rendkívüli eseményt jelzett,

automatikusan megjelenjenek az ADI és a KUD monitorjain egyaránt.

2. Metró Ipari TV rendszertechnikája:

M3 WANÁllomási LAN

Állomási router



VREC

C

C

VREC VREC

Állomási videó rögzítő

Központi videó rögzítő

Állomási diszpécseri PC

Központi adattárolóÁllomási kamerák

3. Az ipari TV rendszernek IP alapúnak kell lennie, és a metró illetve az állomási

IP hálózatot kell jeltovábbításra használnia.

4. Az állomási kamerák képeit digitális formában rögzíteni kell – az adott

állomáson legalább 24 óra tároló kapacitás mellett, és a diszpécseri központban

legalább 30 nap tárolókapacitás mellett. Ezzel a megoldással az állomási és

diszpécser központi rögzítők egymás redundáns tartalékait képezik – növelve

ezzel a rendszer megbízhatóságát.

5. Az alkalmazott kamerák képesek legyenek legalább két független videó

jelfolyam (stream) előállítására.




6. Az alkalmazott hálózati kamerák HD (1280 x 960) felbontásúak, fix dome

kivitelűek legyenek, IP65-ös környezetállósággal.

7. Az alkalmazott kamerák tápellátását az IEEE 803.2af (PoE) vagy IEEE803.2at

(PoE+) szabvány alapján kell megvalósítani.

8. Az alkalmazott kamerák távolról adminisztrálhatóak legyenek, illetve

biztosítsanak lehetőséget képélesség és fókusztávolság távoli beállítására is.

9. A központi diszpécseri videó rögzítő redundáns kialakítású legyen a

megbízhatóság és rendelkezésre állás növelése érdekében, és képes legyen a

digitális képfolyamok nagykapacitású, külső tároló rendszerre (SAN, Storage)

történő rögzítésére.

10. Az ipari TV rendszernek rendelkeznie kell olyan képanalizáló szolgáltatással,

mely lehetővé teszi, hogy a biztonsági zónába belépő utas esetén riasztást

generáljon. Az ilyen típusú riasztás csak akkor működjön, amikor szerelvény

nem áll bent az állomáson.

11. Az ipari TV rendszernek lehetőséget kell biztosítania „tükör” célú

képmegjelenítésre az íves peronok elején, segítve a vonatvezetőt a szerelvény

teljes hosszában történő megfigyelésben.

12. A teljes ITV rendszerre igaz legyen, hogy mind az élő képek, mind a rögzített

felvételek hozzáférhetősége felhasználói szinten konfigurálható legyen.

3.5.2 Biztonsági sáv figyelő rendszer


1. Az állomási peronokon az utasok védelme érdekében az ipari TV mellett

további automatikát kell beépíteni, biztonsági sáv figyelő rendszert a mozgó

vonatok megközelítésének elkerülése érdekében. A biztonsági sávra való

belépés automatikus figyelmeztetést indít az állomási hangos rendszerben és

az ÁDI valamint a KUD ipari TV rendszerének vészmonitorán.

2. Infraérzékelő rendszer feladata a peronok szélén lévő biztonsági sáv figyelése.

A biztonsági sávra történő belépéskor az infraérzékelő rendszer jelzést ad. Az

érzékelő rendszer a vonat állomásra történő behaladásakor automatikusan

kikapcsol. A kikapcsoláshoz szükséges jelet a peron elején elhelyezett a

vágányra merőlegesen elhelyezett ultrahangos (vagy egyéb technológiájú)




érzékelő (az érzékelő a behaladó vonatot érzékeli és jelzést ad), vagy az

utasbiztonsági rendszer szolgáltatja.

3. A biztonsági sávra történő jogtalan belépés esetén (nincs vonat az állomáson)

az infravörös vevőkészülékek által kiadott vezérlőjel alapján kell vezérelni az

ÁDI felé jelzést adó akusztikus és vizuális megjelenítő egységeket.

Amennyiben a biztonsági sávfigyelő működése nincs letiltva, az infravörös

sorompó vizuális jelzéseinek mindig meg kell jeleni az ÁDI PC1 képernyőjén.

Az ÁDI választásától függően - az élőszavas vagy automatikus tárolt

bemondással tudja figyelmeztetni a sávra belépő utast. Az automatikus

bemondó a vezérlés helyétől függően a megfelelő hangosított körzetre a

beprogramozott típusszöveget mondja be.

4. Az infra egység egy adó és egy vevő egységből álljon. Az adó egység

egyidejűleg két infravörös sugárnyalábot bocsásson ki. A biztonsági sávra

történő belépéskor, az adó és a vevő egység között mindkét infravörös sugár

megszakad. A megbízható működés és a téves jelzések csökkentése

érdekében a vevő egység detektora csak az alsó és a felső infravörös

sugárnyaláb együttes hiánya esetén adjon jelzést.

5. Egyes állomásokon – ahol a peron nem egyenes – nem telepíthető infra

rendszer a biztonsági sáv megfigyelésére. Ezeken az állomásokon az ITV

hálózatban kell megoldani a biztonsági sáv automatikus megfigyelését, illetve

annak átlépése esetén riasztás generálását.

3.5.3 Beléptető- és behatolásjelző rendszer


1. A beléptető rendszer alap feladata, hogy az üzemi területre történő

személyforgalom (BKV és nem BKV állományú dolgozók) kimutatható módon

történő biztosítsa minden pillanatban, azaz adja meg, hogy mely területen

tartózkodik személy, ki az, illetve üres-e a terület.

Azonosítani kell tudni, hogy a belépett személy(ek) – BKV dolgozók, vendégek

– mely állomáson, mely főbb területi egységen dolgozik/tartózkodik esetleg

belépett-e munkavégzésre az alagút terébe illetve elhagyta-e azt.

2. A telepített beléptető rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az

állomási rendszereket be lehessen kötni egy központi rendszerbe informatikai

kapcsolat révén.

3. A beléptető pontokon a dolgozók azonosítása közelítő kártyás (proximity)

belépőkártyával történjen. Az objektum beléptető pontjain kétolvasós

terminálokat kell felszerelni, ezek az egységek olvassák el a belépőkártyán tárolt

információkat, a leolvasott adatok alapján dől e, hogy az áthaladás lehetséges-e

vagy nem. A belépési jogosultságok a terminálokban tárolódjanak, hogy a




központi számítógép kiesése esetén is teljes értékűen működjön a rendszer

tovább. Adatvesztés elkerülése érdekében a központi számítógép újraindulása

után a terminálok küldjék le az adatokat a felügyelő számítógép felé.

4. Minden ajtónál, ahol belépési pont van, ott ajtócsukó, elektromos zár (nem

billenő, hanem reteszelő típus), vésznyitó gomb beépítése szükséges. Az

ajtóknál KI-BE irányú olvasók elhelyezése szükséges, azaz mindkét irányban

történő áthaladáshoz az adott terminálra érvényesített kártya szükséges.

5. Belépési pontokat kell tervezni az alábbi helyiségekre, helyiség csoportokra:

Utasforgalmi terekből üzemi terekbe nyíló ajtók (kivéve takarítószertár, kukatároló)

Transzformátor helyiségek

Áramátalakítók

Kábelfolyosók

Peronvégzárak

Raktárak

Tartózkodók

Műhelyek

Irodák

Diszpécser helyiségek

Szerelvényszobák

Gépházak

Állomási gépészeti felügyeleti rendszer (SCADA)


1. Az M3 vonalon, a járműtelepen, az állomásokon az utasforgalmi illetve üzemi

terekben, az alagutakban illetve a metró területéhez tartozó egyéb terekben

elhelyezett technológiai (segédüzemi) berendezések gépészetének vezérlése,

felügyelete a létesítéskor (70-es évek és 80-as évek eleje) aktuális műszaki

színvonalon került megvalósításra. A funkciók többnyire kimerülnek a táv be-

illetve kikapcsolásokban, és kevés rendszernél került beépítésre komolyabb helyi

vezérlési, szabályozási funkció. A gépészeti elemek rekonstrukcióival, a funkciók

és követelmények bővülésével szükségessé válik egy teljesen új koncepción

alapuló, elosztott architektúrájú, korszerű és egységes felügyeleti rendszer

kiépítése (SCADA).

2. Az állomásokon és a vonalon elhelyezett gépészeti berendezések az alábbiak,

amelyeket a SCADA rendszernek valamilyen szinten felügyelnie kell:




vízátemelők

szellőző rendszerek

légelzáró zsilipek

mozgólépcsők

liftek

vízköddel oltó berendezések

folyadékhűtők

vízellátási hálózati berendezések

világítási berendezések

üzemi terek kiszolgáló berendezései

távvezérelt kapuk

3. sín (állapotinformáció az áramátalakítóktól)

tűzi-víz szelepek a szomszédos állomásokon

idegen alelosztók (GSM bázisállomások, bérlemények, üzletek, stb.)

váltófűtés (kültéri váltók esetében)

alagúti tűzgát ajtók

üzemkezdet előjelzés berendezései (megfelelő protokoll szerint) i. Átemelő szivattyúk

A kisátemelők (kompakt szennyvízátemelők) működtetése szintérzékeléssel

működik. A működtetés helyi automatikával van megoldva. Az összes jelzés és

szint értéket meg kell jeleníteni a telemechanikai rendszeren.

ii. Fővízátemelő

Az átemelő telepen 2 db üzemi szivattyú és 1 db száraz tartalék van telepítve, ill.

elhelyezve. Az elosztó kettős betáplálást kap a főelosztóból. Két üzemi szivattyú

működtetése folyamatos szintmérésből képzett határértékről történik. Az

egyenletes üzemóra kihasználás miatt a szivattyúvezérlő egység a két szivattyút

felváltva indítja. A túlzott vízszint emelkedés esetén mindkét szivattyú üzembe

lép. A szivattyúk üzemállapot jelzései és a szívótér vízszint az állomási ügyeletre

és diszpécserközpontba (MÜDI) továbbítódnak.

A működtetés helyi automatikával van megoldva. Az összes jelzés és szint

értéket meg kell jeleníteni a telemechanikai rendszeren. Kritikus vízszint jelzést

hang és figyelmeztető üzenet jeleníti meg.

iii. Szellőzés /légkezelés/




A szellőző ventilátorok az elosztójukról, az állomási ügyeletről és a diszpécser

központból kapcsolhatók (MÜDI), ahol megjelennek az állapot- és hibajelzések

is.

Az állomási és a vonali főszellőző normál üzemben (csökkentett fordulatszámon)

és tűz esetén is működik állomási szellőztetés, ill. füstelszívás céljából.

A főszellőzők elosztói két betáplálást kapnak, mindkét gép egy-egy

betápláláshoz tartozik, így egy betáplálás kiesése esetén a másik még üzemben

maradhat.

A főszellőző gépek frekvenciaváltós fordulatszám változtatással és forgásirány

váltással van ellátva. A szellőzőrendszer részét képző motoros zsalukat a

ventilátorok elosztói mellé telepített vezérlőszekrények működtetik, a szükséges

üzemállapotoknak megfelelően. Tűz esetén a füstelszívás megfelelő üzemmódja

automatikusan, késleltetés nélkül indul.

Az üzemi helyiségek üzemi, valamint füst és hőelvezetést biztosító szellőzők

elosztói kettős betáplálásúak, kiesés esetén az áttérés automatikus.

Működtetésük normál üzemben az állomási ügyeletről, ill. diszpécserközpontból

(MÜDI) történik. Tűz esetén a füstelszívás, ill. füstmentesítés automatikus,

továbbá az üzemi szellőzés is automatikusan leáll.

Minden jelzést és parancsot, úgymint légáramlás hőmérséklet /CO/ a

telemechanikai rendszerre kell szervezni.

iv. Mozgólépcsők

Az elosztók két betáplálást kapnak. A lépcsők és betáplálások összerendelése

helyi kiválasztó kapcsolóval végezhető. Alapesetben mindkét betáplálásra van

mozgólépcső kapcsolva. A mozgólépcsők működtetése az állomási ügyeletről

(forgalmi ügyeletről) és diszpécserközpontból történik, az üzemállapot és

hibajelzések mindkét helyre továbbítódnak.

v. Liftek

A lift elosztók kettős betáplálásúak, kiesés esetén az áttérés automatikus. A liftek

helyi működtetésűek, a nem utasforgalmi területek (üzemi szintek) csak a

megfelelő jogosultsággal érhetők el. (Az üzemi szinteken való megállásnál

beléptető rendszer működik).

Üzemállapot és hibajelzések (beleértve a segédberendezéseket is) az állomási

ügyeletre és a diszpécserközpontba jutnak.

vi. Vízköddel oltó berendezés

A vízköddel oltó elosztója is kettős betáplálású, automata átkapcsolással. A

berendezés működtetése az oltóközpontról történik, előre kidolgozott tűzvédelmi




terv alapján. Üzemállapot és hibajelzések innen is továbbítódnak az állomási

ügyeletre (ÁDI) és a diszpécserközpontba (MÜDI).

A direkt vezérlés lehetőségét is meg kell valósítani a telemechanikai rendszeren

is.

vii. Állomási folyadékhűtő

A folyadékhűtő elosztója is kettős betáplálású, automatikus átkapcsolással. A

berendezés működtetése automatikusan történik, hőfokról vezérelve.

Üzemállapot és hibajelzések az állomási ügyeletre és a diszpécserközpontba

átjelzésre kerülnek.

viii. Állomási világítási berendezések

A világítási elosztók a 0,4 kV-os főkapcsoló berendezésekről, valamint a

szünetmentes kapcsoló berendezésből kapnak energiát.

Az állomás utastereiben és üzemi helyiségeiben üzemi és tartalék világítás van.

Az utasterek világítása az állomási ügyeletesi helyiségből és a MÜDI-ből

kapcsolható.

Az áramköri kiosztásnak lehetővé kell tenni az utastéri világítás felezését, aminek

távvezérelhetőnek kell lennie. Az üzemi terek megvilágítására védett, szabadon

sugárzó fénycsőlámpatestek szolgálnak, mennyezetre, ill. oldalfalra szerelve.

Biztonsági világítás (az üzemi világítással együtt kapcsolódik be) van az

utasterekben, az állomási ügyeleten, a peron alatti szinten, kapcsolóterekben, az

energiavezérlőben, a pénztárban, a szellőző gépházakban, stb. Itt a megvilágítás

mértéke az üzemi világításnak min. 10 %-a, de legalább 5 lux. Ez nem

kapcsolható, automatikusan kapcsol be.

Irányfény lámpatestek vannak az utasterekben, valamint az elektromos terek,

kábelterek, szellőzőgépházak kijáratainál, az üzemi közlekedőkben,

lépcsőházakban.

ix. Alagútvilágítás

Az alagútvilágítást védett (IP65), szabadonsugárzó lámpatestek biztosítják,

melyek két oldalt vannak elhelyezve 10 m-es osztásban, a két oldal egymáshoz

képest 5 m-rel van eltolva.

Világítási rendszerek:

Alapvilágítás a lámpatestek 1/3-a, melyek 230 V; 50Hz-ről vagy 220 VDC feszültségről üzemelnek.

Kiegészítő világítás, a lámpatestek 2/3-a, üzemi hálózatról működik.

Amennyiben harmadik sín feszültségmentes, a teljes világítás üzemel.




3) A SCADA rendszer rendszertechnikai vázlata

M3 WAN

Állomási LAN

Állomási router


M.ÜGY. SCADA kliensÁDI SCADA kliens


MÜDI PC2MÜDI PC1

:

Állomási router

M.ÜGY. SCADA kliensÁDI SCADA kliens

HMI PLC

SCADA szerver

SCADA szerver

Adatgyűjtő szerver

4x 4x

2x 2x

2x 2x

HMI PLC

SCADA szerver

Állomási LAN

4) A SCADA rendszer funkcionális áttekintése

a. A SCADA felügyeleti rendszer elosztott architektúrájú. Minden állomás (és

közvetlen hozzárendelt alagúti illetve vonali gépészeti környezete)

felügyelet szempontjából egy autonóm egységet alkot, amelynek helyi

felügyeleti funkciói a helyi SCADA rendszeren valósulnak meg. Az állomás

gépészeti környezete alatt azokat a berendezéseket értjük, amelyek nem

közvetlenül az állomáson találhatóak, de rendszertechnikailag oda

tartoznak, vagy a tápellátásukat onnan kapják. Amennyiben egy állomás

kommunikáció szempontjából elszigetelődik, a helyi SCADA rendszernek

a lokális felügyeletet és az archiválási funkciókat zökkenőmentesen, teljes

mértékben el kell tudni látni.

b. Az állomási lokális SCADA rendszerek egymással és a központi műszaki

diszpécser (MÜDI) infrastruktúrájával is hálózati kapcsolatban vannak (a

vonali Ethernet átvitel-technikai hálózaton keresztül), hogy az állomás-

állomás és az állomás-központi MÜDI viszonylatokban előírt SCADA

funkciók is megvalósulhassanak. Állomás-állomás funkciók pl. a tűzi-víz

szelepek vezérlése, a felügyelet átvétele, az állomás-központi MÜDI

funkciók pl. a központi felügyelet, az archiválás, a felügyelet átvétele.




c. Az állomási felügyelet elsődleges munkahelye a mélyállomáson

elhelyezkedő műszaki ügyeleti helyiség. Az állomásokon egy fő műszaki

ügyeletes dolgozik, akinek jogosultsága van a SCADA rendszerbe belépni

és ennek segítségével a gépészeti felügyeleti funkciót gyakorolni. Ennek

érdekében a műszaki ügyeleten egy SCADA kezelő számítógép kerül

elhelyezésre.

d. A műszaki ügyeletes valamint tűz esetén a tűzoltó az állomási

diszpécserszobában is el kell, hogy érje az állomási gépészeti vezérlési

funkciókat. Ennek érdekében az állomási diszpécseri munkahelyen (ÁDI)

egy második SCADA kezelő számítógép is telepítésre kerül. A

munkaállomásra bejelentkezni és parancsot kiadni csak a jogosultsággal

rendelkező személyzetnek van joga a SCADA rendszerben.

e. Az állomások SCADA rendszerei képesek kell, hogy legyenek a velük

szomszédos állomások teljes vezérlési funkcióinak időszakos átvételére,

amennyiben ez szükségessé válik.

f. Az M3 központi műszaki diszpécser (MÜDI) munkahelye az egyik

koncepció szerint Kelenföldi járműtelep diszpécserházában kerül

kialakításra. A MÜDI munkahely olyan infrastruktúrával rendelkezik, amely

a teljes vonalról megjeleníti a diszpécser számára a gyűjtött riasztásokat,

eseményeket valamint lehetővé teszi a vonali szintű felügyelet ellátását.

g. A MÜDI infrastruktúrája naplózza az összes állomás minden mérési

eredményét, üzemóra számlálóinak értékét, a felügyelt technológiai

berendezések üzemállapot változásait, a nyugtázásokat. A historikus

adatok kimenthetőek, illetve ezekből kimutatások készíthetőek. Lehetőség

van az események, eredmények 3 évre visszamenőlegesen történő

visszakeresésére.

h. A MÜDI szükség esetén bármely állomás teljes SCADA vezérlését át tudja

venni, ha arra szükség van.

i. Az M3 vonal 20 állomásából csak 19-en van műszaki ügyeleti munkahely.

A Kőbánya-Kispest állomás SCADA műszaki felügyeletét a Határ út

állomás műszaki ügyeletese látja el, távolról.

j. Az M3 Kőér úti járműtelepen nincs műszaki ügyeleti munkahely. A

járműtelep SCADA felügyeletét a Határ út állomás műszaki ügyeletese

látja el, távolról.

k. Az M3 Kőér utcai járműtelepen található Block Post munkahely

rendelkezik egy SCADA kezelő számítógéppel, ahol a diszpécser a

váltófűtés működését felügyeli.




l. A SCADA rendszerbe a bejelentkezés és kezelés jogosultságokhoz kötött.

A rendszerbe való belépések naplózásra kerülnek.

m. Az állomások ÁDI helyiségeiben elhelyezésre kerül egy-egy úgynevezett

Tűzoltósági Beavatkozó Tabló (TBT). Ez egy nagyméretű érintőképernyős

SCADA kezelő felület (HMI), amelyen keresztül a helyi szelőző rendszerek

- a füstelvezetés céljából - a tűzoltó által üzemeltethetőek. A HMI-t úgy kell

kialakítani, hogy a tűzoltó akár kesztyűben is biztonsággal tudja kezelni. A

vezérlés a tűztablóról mind huzalozottan, relés logikával, mind a SCADA

rendszer által eljut a megfelelő gépészeti elemekig, ahol huzalozott vagy

kapcsolatban megtörténik a vezérlés, a nagyobb megbízhatóság

érdekében. Erre azért is szükség van, mert a tűzoltóság a PLC hálózatot

nem tekinti megbízhatónak, így csak a huzalozott, relés megoldásokat

fogadja el minősített rendszerként.

n. A tűzjelző és oltásvezérlő központok egy önálló, minősített rendszert

képeznek, amelyekhez való csatlakozás csak kontaktus-interfészeken

keresztül történhet. A SCADA-ának van kapcsolata ezzel a rendszerrel,

ilyen kontaktus interfészeken keresztül. A tűzeseti vezérlések a tűzjelző

és oltásvezérlő központokból közvetlen kábelezéssel eljutnak minden

érintett elosztóig, ahol relés logikával a megfelelő funkciók (füstelszívás

indítása, zsaluk beállítása, ajtók zárása illetve nyitása, vízköddel oltók

indítása) megtörténik. A tűzeseti vezérlés protokollját egy úgynevezett

tűzmátrix írja le. A tűzjelző központ kimeneti parancsjelei a SCADA

rendszerbe is bekötésre kerülnek, ahol a tűzmátrix szerinti vezérlés

szintén leprogramozásra kerül (PLC és nem SCADA szerver szinten). A

vezérlés ily módon mind huzalozottan, relés logikával, mind a SCADA

rendszer által eljut a megfelelő gépészeti elemekig, ahol huzalozott vagy

kapcsolatban megtörténik a vezérlés, a nagyobb megbízhatóság

érdekében. Erre azért is szükség van, mert a tűzoltóság a PLC hálózatot

nem tekinti megbízhatónak, így csak a huzalozott, relés megoldásokat

fogadja el minősített rendszerként.

o. A vezérelt gépészeti elemek elosztói általában két jól elkülönülő részre

vannak osztva. Az egyik az erősáramú részt, a másik a PLC-t és a relés

automatikát tartalmazza. Ennek előlapjába kerül elhelyezésre a PLC-hez

kapcsolódó, az adott gépészeti elem lokális vezérlő eszköze az

úgynevezett HMI (Human-Machine Interface) vagy más néven helyi

kezelőpanel. Ez egy érintőképernyős programozható kezelőfelület,

melyen keresztül, megfelelő jogosultsággal helyi kezelés is végezhető. A

helyi kezelőpanel - megfelelően védett tokozásban - az érintett gépészeti

elem közvetlen közelében is elhelyezhető, az egyszerűbb

üzemeltethetőség érdekében.




5) Az M3 gépészeti felügyeletet ellátó SCADA rendszer tervezésének általános

irányelvei

a. Az állomások SCADA rendszerének fő komponensei a SCADA szerverek,

amelyek az állomások és a járműtelep szerelvényszobáiban kerülnek

elhelyezésre. A SCADA szoftverek redundáns szerver platformon futnak

(2 szerver állomásonként). A szerverek képesek az állomási felügyeleti

funkciókat ellátni és rövid idejű historikus adattárolást is végeznek.

b. Az adatgyűjtést és a rendelkező jelek kiadását az állomási elosztókban

elhelyezett PLC eszközök végzik. A PLC-k szabványos portokkal

rendelkeznek mind a SCADA rendszer (100Base-T), mind pedig a

felügyelt gépészeti eszközök vezérlő elektronikái felé. A PLC-k

szabványos protokollal kell, hogy kommunikáljanak a szerverekkel (pl.

OPC vagy ISO on TCP RFC1006). A PLC-k nagy megbízhatóságú és

rendelkezésre-állású, modulárisan bővíthető eszközök, amelyek

redundáns helyi tápellátással rendelkeznek.

c. A PLC-k digitális bemeneteit potenciál-független, feszültségmentes

kontaktusokról hajtják meg a felcsatlakozó gépészeti elemek vezérlői. A

PLC-k – a terhelés függvényében - vagy relés kimenetekről közvetlenül,

vagy másoló-reléken keresztül adják ki a potenciál-független,

feszültségmentes kontaktusokról származó rendelkező-jeleket. A

rekonstrukció során felújításra kerülő vagy újonnan beépülő gépészeti

elemek 24V DC feszültségszinten vezérelhetőek, amely kompatibilis a

korszerű PLC-kkel. A megmaradó régi, 48V DC-s rendszerekhez

mindenképp szükségesek a másoló-relék.

d. Amennyiben az egyes gépészeti elemek lokális vezérlő elektronikájába

eleve kerül PLC, azt lehetőség szerint be kell integrálni az állomási

SCADA rendszerbe. Ahol ez nem lehetséges, például a felelősségi

határok bizonytalansága miatt, ott kétszintű PLC komplexumot kell

kialakítani a távfelügyelet céljára.

e. Az állomásokon a PLC-k SCADA szerver kapcsolatot gyűrű topológiájú

optikai linkekkel rendelkező ipari L2-es Ethernet (4, 8 portos) switch

hálózatok teremtik meg, amelyek az állomási LAN hálózat részét képezik.

A switch-eket egy vagy több védelmi gyűrűbe kell szervezni, az állomás

adottságaihoz igazodóan. Az optikai gyűrűk multimódusú, vagy ha a

távolság úgy kívánja, monomódusú kábelekből épülnek fel. A switch-

eknek biztosítaniuk kell a PLC-k felé a megfelelő rezes FE portokat és

támogatniuk kell az optikai gyűrűben a nagysebességű (50ms-alatti)

védelmi átkapcsolást (pl. Ethernet Ring Protection ITU-T G8032, Turbo

Ring, stb.). Mindezek mellett IEC 62439-3 szerinti PRP implementáció is

lehetséges.




f. Az állomási ipari Ethernet switch-eket be kell integrálni valamely

felügyeleti rendszerbe, hogy a gyűrűk egyszeres meghibásodása

riasztásként megjelenjen az üzemeltető számára.

g. A helyi kezelőpanelek (HMI) a PLC-khez csatlakoznak, szintén ezt az

állomási LAN-hoz tartozó ipari switch hálózati infrastruktúrát felhasználva.

h. A SCADA szerverek az állomási LAN hálózaton keresztül csatlakoznak fel

az M3 IP/MPLS alapú átvitel-technikai hálózatára. Szintén ezen állomási

LAN-on keresztül érik el a műszaki ügyeleten és az állomási forgalmi

ügyeleten (ÁDI) elhelyezett SCADA kliens számítógépek a SCADA

szervereket.

i. Az állomási SCADA rendszereknek becsülten 4000-5000 analóg és

digitális Input/Output jelet (állapot és parancsjelek) kell kezelnie,

állomásonként. Az állomási rendszereket és a központi infrastruktúrát is

ennek figyelembevételével kell megtervezni.

j. A SCADA szerverek az M3 IP/MPLS alapú átvitel-technikai hálózati

kapcsolatokon keresztül valósítják meg a kívánt funkciókat az állomás-

állomás és állomás-közpotni MÜDI viszonylatokban (megfelelő VLAN-

okban illetve VRF-ekben).

k. A kelenföldi járműtelep diszpécserházának 7. emeleti

szerelvényszobájában kerülnek elhelyezésre a központi MÜDI

infrastruktúrához tartozó SCADA szerverek (szintén 2 redundáns szerver).

l. A központi MÜDI szerverek mellett elhelyezésre kerül egy védett,

nagykapacitású adattárolóval ellátott, historikus adattároló céljára

szolgáló adatgyűjtő szerver. Ezen a vonal összes állomásának mérési

eredményei, üzemóra számlálóinak értékei, a technológiai berendezések

üzemállapot változásai, a parancsjelek kiadása, a nyugtázások mind

eltárolásra kerülnek és 3 éves viszonylatban bármikor visszakereshetőek.

A szerver támogatja az időszakos kimutatások készítését is.

m. A MÜDI asztalhoz két SCADA kliens számítógép tartozik, négy-négy

monitorral. A számítógépek a MÜDI és a műszaki operátori

munkahelyeket szolgálják ki. A monitorokon a vonal minden állomását

felölelő valós idejű eseménynaplók, a vonal teljes hosszát megjelenítő

gyűjtőképernyők és a kezelésre átvett állomási SCADA képernyők

kerülnek megjelenítésre.

n. A központi SCADA szerverek, az adatgyűjtő szerver és a MÜDI SCADA

kliens számítógépek szintén az M3 IP/MPLS hálózatára csatlakoznak,

amelyen keresztül egymással és az állomási szerverekkel tartják a

kapcsolatot.




o. A SCAD rendszer minden elemének (PLC-k, szerverek, kliensek)

támogatnia kell az RFC 5905 szerinti NTP protokollt. A hálózatban ennek

megfelelően biztosítani kell mindezen eszköz számára a megfelelő

minőségű NTP hálózati szinkront, a pontos időzítések megteremtéséhez.

A SCADA komponensei IEEE1588v2 szerinti PTP szinkront nem

igényelnek a működésükhöz.

p. A SCADA rendszer tervezője valamint minden hardver és szoftver

komponensének szállítója a felelősségi kérdések elkerülése illetve az

interfészelési problémák minimalizálása miatt egy ugyanazon szállító kell,

hogy legyen.

q. A SCADA rendszer minden elemének gyárilag kész, kitesztelt, a

kívánalmaknak megfelelően konfigurálható és paraméterezhető hardver

illetve szoftver terméknek kell lennie, kész kifejlesztett, az ipari

szabványoknak minden tekintetben megfelelő interfészekkel.

r. A SCADA kliensek és HMI-k képernyő-ábráit (a kezelőfelületeket) a

rendszer beépített ikonjaival és képállományok segítségével, logikusan,

ergonomikusan, így könnyen kezelhetően, áttekinthetően kell

megszerkeszteni. A képernyőket hierarchikusan kell létrehozni úgy, hogy

a kritikus állapotinformációkat a lehető leggyorsabban a kezelő

személyzet tudtára lehessen hozni.

6) A SCADA rendszer tervezése, implementálása során nélkülözhetetlen az érintett

gépészeti szakágak képviselőivel folytatott folyamatos konzultáció. A rendszer

csak úgy alakítható ki ésszerűen, ha a szakágak képviselőinek javaslatai

ötvözésre kerülnek az üzemeltető elvárásaival. A rendszerszintű tesztek során

szintén nélkülözhetetlen az egyes szakágak szakértőinek jelenléte.

7) Az M3 vonali állomásainak többsége polgári védelmi célokat is ellát. A

rekonstrukció keretében valószínűsíthető, hogy a polgári védelmi funkciót ellátó

berendezések nem kerülnek felújításra, cserére, hanem azokat eredeti

állapotukban megtartják. Vannak viszont olyan berendezések, amelyek vegyes

felhasználásúak, azaz PV célokat is ellátnak, de a normál üzemet is kiszolgálják,

így a rekonstrukció során felújításra, cserére kerülnek. Ezek a SCADA rendszer

felügyelete alá kerülnek, de az állomási MÜVA asztalról történő vezérléssel -

igény szerint - huzalozott „vagy” kapcsolatot kell teremteni, hogy az érintett

gépészeti elemel alapfunkcióit a SCADA elemek megkerülésével (pl. esetleges

kiesése esetén) is működtetni lehessen.




4 Tűzjelző rendszer

4.1 Vonatkozó előírások, szabványok, követelmények

4.1.1 Beépített tűzjelző berendezés

A beépített tűzjelző berendezés létesítését jelenleg az Országos Tűzvédelmi

Szabályzat kiadásáról szóló 28/2011 (IX. 6) BM rendelet szabályozza.

A tender terv kidolgozása idején hatályba lép az Országos Tűzvédelmi

Szabályzat ötödik kiadása, ezzel párhuzamosan a BM Országos

Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kiadja a kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki

Irányelveket. Az engedélyeztetés és a létesítés idején ezek (illetve a

módosítások) követelményeit kell figyelembe venni és betartani.

A tervdokumentációk tartalmi követelményeire a Magyar Mérnöki Kamara

szabályzata az irányadó.

További jogszabályok, melyek követelményeit a létesítés során figyelembe kell

venni:

1996. évi XXXI. törvény (Ttv.) a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a

tűzoltóságról

375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának

szabályairól

259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet

a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó

szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a

tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és

balesetbiztosításáról

45/2011. (XII.7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási

ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával

összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi

szakvizsga részletes szabályairól

305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

az építési termékek forgalmazására vonatkozó

harmonizált feltételek megállapításáról és a

89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül

helyezéséről

275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet

az építési termék építménybe történő

betervezésének és beépítésének, ennek során a

teljesítmény igazolásának részletes szabályairól

1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.)

az épített környezet alakításáról és védelméről

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

az építőipari kivitelezési tevékenységről

1993. évi XCIII törvény a munkavédelemről, a végrehajtásáról szóló 5/1993.

(XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben




4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM rendelet

az építési munkahelyeken és az építési folyamatok

során megvalósítandó minimális munkavédelmi

követelményekről

65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet

a munkavállalók munkahelyen történő egyéni

védőeszköz használatának minimális biztonsági és

egészségvédelmi követelményeiről

33/1998.(VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés

alkalmasság orvosi vizsgálatáról és

véleményezéséről

1995. évi LIII. törvény (Kt.) a környezet védelmének általános szabályairól

306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet

a levegő védelméről

2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról

98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet

a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek

végzésének feltételeiről

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról

A következő szabványok vonatkozó követelményeit kell figyelembe venni:

MSZ EN 54-1:2011 Angol nyelvű!

Tűzjelző berendezések. 1. rész: Bevezetés

MSZ EN 54-2:2009 Tűzjelző berendezések. 2. rész: Tűzjelző központ

MSZ EN 54-3:2001/A2: 2006 Angol nyelvű!

Tűzjelző berendezések. 3. rész: Riasztóegységek.

Hangjelzők

MSZ EN 54-4:2010 Tűzjelző berendezések. 4. rész: Tápegységek


Tűzjelző berendezések. 5. rész: Hőérzékelők.

Pontszerű érzékelők

MSZ EN 54-7:2000/A2: 2007 Angol nyelvű!

Tűzjelző berendezések. 7. rész: Füstérzékelők.

Szórt fénnyel, átbocsátott fénnyel vagy ionizációval

működő pontszerű érzékelők

MSZ EN 54-10:2002 /A1:2006 Angol nyelvű!

Tűzjelző berendezések. 10. rész: Lángérzékelők.

Pontszerű érzékelők

MSZ EN 54-11:2001 /A1:2006 Angol nyelvű!

Tűzjelző berendezések. 11. rész: Kézi jelzésadók


Tűzjelző berendezés. 12. rész: Füstérzékelők.

Optikai leven, fénysugárral működő vonalszerű

érzékelők

MSZ EN 54-13:2005 Tűzjelző berendezések. 13. rész: Rendszerelemek

összeférhetőség-értékelése

MSZ EN 54-13:2005 V Angol nyelvű!

Tűzjelző berendezések. 13. rész: Rendszerelemek

összeférhetőség-értékelése


Tűzjelző berendezések. 16. rész: Hangriasztású

vezérlő- és jelzőberendezések

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=57456.229636

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=57456.229636





Tűzjelző berendezések. 17. rész: Zárlatszakaszolók


Tűzjelző berendezések. 18. rész:

Bemeneti/kimeneti eszközök

MSZ EN 54-20: 2007 Angol nyelvű!

Tűzjelző berendezések. 20. rész: Beszívottfüst-

érzékelők

MSZ EN 54-21: 2006 Tűzjelző berendezések. 21. rész: Riasztás- és

hibajelzés-átviteli készülék


Tűzjelző berendezések. 23. rész: Riasztóegységek.

Vizuális figyelemfelhívó eszközök


Tűzjelző berendezések. 24. rész: Hangriasztású

rendszerek részei. Hangszórók


Tűzjelző berendezések. 25. rész: Rádiós-

összeköttetések részei


Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó

berendezések részegységei. 1. rész: Automatikus,

elektromos vezérlő és késleltető szerkezet

követelményei és vizsgálati módszerei


Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó

berendezések részegységei. 3. rész: Kézi indító- és

leállítószerkezet követelményei és vizsgálati

módszerei

MSZ EN 60079-14:2009 Robbanóképes közegek. 14. rész: Villamos

berendezések tervezése, kiválasztása és szerelése

(IEC 60079- 14:2007)

MSZ EN 60079-17:2008 Robbanóképes közegek. 17. rész: Villamos

berendezések felülvizsgálata és karbantartása (IEC

60079-17:2007)

MSZ EN 60849:2000 Hangrendszerek veszélyhelyzetekhez

MSZ EN 50136 sorozat Riasztórendszerek. Riasztásátviteli rendszerek és

berendezések

MSZ 2364 sorozat Épületek villamos berendezéseinek létesítése

MSZ HD 60364 sorozat Kisfeszültségű villamos berendezések.

MSZ 172-4:1978 Érintésvédelmi szabályzat. 1000 V-nál nagyobb

feszültségű, kis zárlati áramú berendezések

MSZ 4851 sorozat Érintésvédelmi vizsgálati módszerek

MSZ 4852:1977 Villamos berendezések szigetelési ellenállásának

mérése

MSZ 13207:2000 0,6/1 kV-tól 20,8/36 kV-ig terjedő névleges

feszültségű erősáramú kábelek és jelzőkábelek

kiválasztása, fektetése és terhelhetősége




4.2 Meglévő állapot

4.2.1 A tűzjelző hálózat meglévő állapotának bemutatása

A metróvonal valamennyi állomásán önálló tűzjelző központok vannak telepítve.

Ezekhez az üzemi területeken elhelyezett hagyományos érzékelők (ionizációs

füstérzékelők), valamint kézi jelzésadók csatlakoznak. A kiépítés nem teljes körű,

illetve a működőképes eszközök a használatban lévő helyiségekben üzemelnek.

A külső területeken több gyártó eszközei megtalálhatóak (pl. System Sensor,

Apollo).

A rendszerelemek összefoglaló táblázata (külső területek eszközei nélkül):

Állomások Tűzjelző központ (TJK)

SIE

ME

NS

F6

00

Cerb

eru

s

Sie

me

ns

F6

A

Cerb

eru

s

Kri

pto

n

70

14

0

MM

G

TM

J7

0

MM

G

NK

J-2

4N

Sc

hra

ck

MC

P 5

45

Sc

hra

ck

MS

D 5

23

1. Újpest-központ

SECUROMAT (19)

1 2 62 11 14 12

2. Újpest-városkapu

SECUROMAT (16)

41 13

3. Gyöngyösi utca

SECUROMAT (17)

63 9

4. Forgách utca SECUROMAT (11)

46 7 1

5. Árpád híd IGNIMIK 18 (18) 70 13 1

6. Dózsa György út

IGNIMIK 18 (16) 67 16

7. Lehel tér IGNIMIK 18 (18) 52 3

8. Nyugati pu. IGNIMIK 18 (18) 65 6

9. Arany János utca

IGNIMIK 18 (16) 53 4

10. Deák Ferenc tér

IGNIMIK 18 (18) 5 43 5

11. Ferenciek tere IGNIMIK 18 (12) 33 6

12. Kálvin tér IGNIMIK 18 (12) 35 2

13. Corvin-negyed IGNIMIK 18 (14) 40 7

14. Klinikák IGNIMIK 18 (16) 45 5

15. Nagyvárad tér IGNIMIK 18 (17) 65 3

16. Népliget IGNIMIK 18 (14) 51 4

17. Ecseri út IGNIMIK 18 (13) 58 3

18. Pöttyös utca IGNIMIK 18 (15) 51 4

19. Határ út IGNIMIK 18 (16) 65 4




20. Kőbánya-Kispest

IGNIMIK 18 (4)

Összesen: 688 263 62 11 128 1 13

Az IGNIMIK tűzjelző központok a 70-es, 80-as évek technikai szintjét takarják,

zónakártyákkal bővíthetők, hagyományos érzékelők fogadására alkalmasak.

A tűzjelző központok az állomásokon vezérléseket nem aktiválnak, sem a

szellőzés, sem egyéb gépészeti beavatkozás nem történik.

Valamennyi állomási rendszer a kiépített telekommunikációs kábelek

felhasználásával tűz átjelzést biztosít a Szabó Ervin téri diszpécser Tűztablójára.

A tablón több BKV objektum megjelenítésre kerül, többek között a Kőér utcai

Járműtelep.

A Kőbánya-Kispest állomás eredeti tűzjelző központja a KÖKI terminál átépítése

során az érintett állomási terület egy jelentős részének átalakításával együtt

kiváltásra került, a Detectomat központ felügyeletét az állomási diszpécser látja

el, átjelzése nincs. Az érzékelő hálózat analóg, intelligens, 4 hurokra bővíthető.

Az érzékelő hálózat az új építésű területek lefedettségét biztosítja.

4.2.2 Meglévő állapot értékelése

Az állomási tűzjelző központok gyártása több mint 10 éve befejeződött, pótalkatrész semmilyen forrásból nem biztosítható. Jelenleg kártyahiba esetén a KÖKI volt központjának kártyái állnak már csak rendelkezésre.

A központok nem alkalmasak összetett vezérlési feladatok végrehajtására, címezhető érzékelők fogadására és nem lehet hálózatos kapcsolatba kötni őket.

A központok sürgős cserére szorulnak, az ütemezett felújításban érintett első körös állomások eszközei az átmenetileg megmaradó területen felhasználhatóak.

Az állomások területén legnagyobb számban telepített Siemens F600 Cerberus ionizációs füstérzékelők érzékenysége – a beépített sugárforrás felezési idejét figyelembe véve – biztosan nem tudja a gyártáskor elfogadott érzékenységet biztosítani, így a feladat ellátására tulajdonképpen alkalmatlan. A helyzet hasonló a többi ionizációs eszköz esetén is.

Az állomási érzékelő hálózat nem címezhető, mindezek mellett már érzéketlen eszközökből áll, amelyek nem felelnek meg a 21. század elvárásainak (EN 54 szabvány).

Figyelem!

A radioaktív izotóppal működő füstérzékelők leszerelését, illetve azok kezelését

csak sugárveszélyes tevékenység ellátására szakképzett személy, jogosult

társaság végezheti. Közúti szállítás csak az erre a célra az ÁNTSZ engedélyével

rendelkező gépkocsival végezhető.




Az állomások területén nagy számban található üvegtöréses MMG gyártmányú kézi jelzésadó, amelyek gyártója is megszűnt, a kézi jelzésadók tesztelése nehézkes, pótüveg ellátás nem biztosított.

Általánosan elmondható, hogy valamennyi állomás tűzjelző hálózata részleges lefedettséget biztosít, a jelen követelményeknek megfelelő teljes körű védelem kialakításához az érzékelők darabszámát növelni kellene. Az állomásokon sziréna hálózat nincs, a riasztásra a kiépített hangosítási rendszert használja az állomási diszpécser.

Néhány állomás tűzjelző központjára az állomás területén kívüli objektumok védelmét ellátó csekély érzékelő számú rendszer került telepítésre, bizonyára az eredeti használatba vételt követő időszakban. Vizsgálni szükséges ezen objektumok tulajdoni helyzetét és eldöntendő kérdés, hogy a felújítás után hogyan valósuljon meg ezek védelme.

5 Központi diszpécserek

5.1 M3 metróvonal diszpécserek jelenlegi állapot

Az 3. vonal irányítása a Szabó Ervin téri diszpécserközpontból ill. az állomási forgalmi ügyeletes által történik. Az alábbi diszpécserfunkciók vannak kialakítva:

Központi forgalmi menetirányító (KFM)

Műszaki diszpécser (MÜDI)

Energiadiszpécser (EDI), az M2 és M4vonaléval közösen

A járműtelepi mozgásokat a járműtelepen elhelyezett Blokkposzt irányítja.

Az állomásokon állomási forgalmi ügyelet van kialakítva, melyek feladata az utasforgalom figyelemmel kisérése és szükség szerint a helyszíni irányítás.

5.1.1 Központi forgalmi menetirányító (KFM)

A vonal hagyományos kivitelű (jelfogós) biztosítóberendezéséhez egy hagyományos kezelőfelület (mozaiktábla) tartozik. A KFM munkahely a Szabó Ervin téri diszpécserközpont 5. emeletének egyik helyiségében van kialakítva, ahol egy műszakban két diszpécser dolgozik.

A biztosítóberendezés megjelenítő és kezelő felületén (mozaiktábla) figyelemmel kísérhetők az aktuális vágányutak, a vasúti jelzők állásai, az egyes térközök foglaltságai, valamint az egyes térközökben tartózkodó vonatok kétjegyű azonosító számai. Kezelés, működtetés szintén a mozaiktábláról lehetséges. A menetrendi munkahely grafikus megjelenítő felülettel rendelkezik, ahol különböző színekkel jelölve (szürke, piros, kék) követhető nyomon a tervezett és tény menetrend, ill. az eltérések. A tervezett menetrendek háttértárolón vannak




eltárolva, valamint különleges esetekre letölthetők (menetrend tervező munkahelyről). A forgalomirányító diszpécserekhez futnak be az állomási tűzjelző hálózatok jelzései is. A menetirányítói szolgálat hírközlési igényeit két munkahelyes összevont hírközlő kezelőasztal berendezései elégítik ki.

A két munkahelyes kezelőasztal miatt a KFM-nek is, és az operátorának is - hierarchikus felépítéssel - önálló hírközlő rendszere van:

üzemi és közvetlen városi telefonok,

diszpécser telefonok,

rádiótelefonok számítógépes távfelügyelettel,

üzemi hangosító összeköttetések,

másodperces óra

5.1.2 Műszaki diszpécser (MÜDI)

A diszpécser szolgálat helye jelenleg a Ferenciek tere állomáson van kialakítva. A vonalon nincs kiépítve az M2-es illetve a M4 vonalon telepített távvezérlő rendszer az állomási berendezések felügyeletére. Az állomásokon a berendezéseket a MÜVA asztalról lehet kezelni.

A kapcsolattartásra a MÜDI-nek:

üzemi telefonvonal,

rádiótelefon,

és diszpécser telefon áll rendelkezésére.

A MÜDI adja ki a vonalra az üzemkezdet jelzést a KFM engedélye alapján. Az üzemkezdet jelzést egy nyomógombbal indítható elektronika szolgáltatja az állomások felé.

5.1.3 Energiadiszpécser (EDI)

Az energiadiszpécser munkahelyek az M2 és M4 vonallal közösen a Szabó Ervin téri diszpécserház 3. emeletén vannak kialakítva. A három vonalhoz három munkahely tartozik amelyek az M2 vonal felújítása illetve az M4 vonal építés kapcsán kerültek kialakításra. A vontatási és segédüzemi energiaellátási rendszerhez elektronikus kezelőfelület tartozik, mely magába foglalja a vonal és a járműtelepek áramellátási berendezéseinek felügyeletét. Itt található a REL védelmes munkahely is.

Az áramellátási rendszerhez tartozó telemechanikához a diszpécserközpontban asztalonként két számítógép és 8 monitor csatlakozik. A munkahelyek mind három vonal távvezérlését lehetővé teszik.




Az M2 és M4 vonalak irányítási rendszeréhez kapcsolódóan el van helyezve egy hírközlő számítógép a perifériális egységeivel, amely PC alkalmas az EDI adminisztratív jellegű tevékenységének támogatására is. Elvégezhetők a naplózással és a jelentéskészítéssel kapcsolatos írásbeli kötelezettségek, vagy a különböző nyilvántartások vezetése, beosztások rögzítése, telefonszámok tárolása stb.

Az EDI három munkahelyes integrált kezelőasztala az EDI speciális hírközlési igényeit kielégítő hírközlő rendszerrel és a kiszolgáló műszaki háttér berendezésekkel rendelkezik. A kezelő asztalokon elhelyezett hírközlést szolgáló készülékek:

Digitális telefonkészülékek a BKV üzemi telefonközpontra kapcsolva

Planet tip. (BHG) rendszerű diszpécser telefon komplex hívómű készlet (M3 vonal)

Diszpécser telefon az M2 vonalra

Diszpécser telefon az M4 vonalra

Rádiótelefon bemondókészlet az M3 metróvonalra

Rádiótelefon bemondókészlet az M2metróvonalra

Rádiótelefon bemondókészlet az M4 metróvonalra

Kétirányú hangosító bemondókészlet

M2 és M4 vonali Informatikai célú számítógép (M4 beléptető szoftverrel)

A berendezések az egyes vonalakon kialakított rendszerekhez kapcsolódnak.

5.1.4 Blokk-poszt

Kőér utcai járműtelepen a járműtelepi mozgásokat a járműtelepen elhelyezett Blokkposzt irányítja.

Blokk-poszt hírközlési asztala, mely tartalma:

digitális hétszegmenses kijelzésű beépített óra – jelenleg üzemképtelen

telefon kapcsolatok közvetlen szelektor gombsora:

városi vonal,

2db üzemi telefonvonal kapcsoló,-

Kocsivizsgáló,

Tárolócsarnok,




Határ út FSZT,

1.őrhely,

MÁV (régi forgalmi),

Bizt.ber műszerészek (29.ép.),

Áramátalakító elektrikusi (29.ép.).

Közülük jelenleg csak a központi CB telefonvonalak és az 1. őrhely telefonja használható.

Kétirányú lokális hangos rendszer gombjai:

1. KFM,

2. Járműtároló diszpécsere,

3. Kocsivizsgáló diszpécsere,

4. Áramátalakító helyiség,

5. KÖKI forg. ügyelet,

6. Határ FSZT,

7. MÁV FSZT

(a KÖKI és MÁV FSZT. kapcsolatok jelenleg nem működnek)

A KÖKI forgalmi diszpécserrel való kapcsolathoz ACM kivitelű lokális hangos átbeszélő doboz van telepítve:

Pályamenti hangos rendszer: 1.A líra, 2.B líra, 3. C líra, 4. Próbapálya

Diszpécser telefonok: 1. EDI, 2.KFM hagyományos CB tárcsás kivitelűek az asztal tetején elhelyezve

Telepített rádiótelefon MOTOROLA MCS2000

Pontosidő óra másodperc kijelzéssel

Speciális rendeltetésű telefonok:

1. T csarnok és PFT épület közötti kábelalagúti PFT telefon

2. Tűzjelző telefon




5.1.5 Kocsivizsgáló vontatási diszpécser

Kőér u. Járműtelep Kocsivizsgáló vontatási diszpécser hírközlési berendezései:

Csarnokhangosító rendszer

Kétirányú hangos r. (Kocsitároló, Áramátalakító,Blokk-poszt, Határ FSZT kapcsolatokkal)

Kapu kétirányú hangos 1-10. gombsora (több kezelőgomb nem működik)

Üzemi telefonok

KFM diszpécsertelefon

(SAP adminisztrációs PC)

5.1.6 Tárolócsarnok vontatási diszpécser

Kőér u. Járműtelep Tárolócsarnok vontatási diszpécser hírközlési berendezései:

Csarnok hangosító rendszer: vágányok, porfúvó részleg, összkörzet bemondási zónákkal

Kétirányú hangos r. ( Kocsivizsgáló, Áramátalakító, Blokk-poszt, Határ FSZT kapcsolatokkal, továbbá Fordító, KÖKI vonatvezetői tartózkodó és instruktor kapcsolatok jelenleg nem működnek

Podeszt kétirányú hangos gombsorai (ezekből több kezelőgomb nem működik)

Üzemi telefon

KFM diszpécsertelefon

(SAP adminisztrációs PC)

1. Központi diszpécserek elhelyezése

Az M3 vonal üzemeltetési koncepció keretében kerül meghatározásra a KFM,

Blokk-poszt, KUD, EDI, MÜDI munkahelyek elhelyezése. A diszpécserek

elhelyezését illetően az alábbi változatok kerültek felvetésre:

A KFM, KUD, MÜDI munkahely:

a) Amennyiben a fő alternatívaként a meglévő biztosítóberendezési rendszer marad, a KFM munkahely a Szabó Ervin téri irodaházban marad. A rendszer eleve úgy épült ki, hogy megfelelő szabad kapacitással rendelkezik a meg nem valósult káposztásmegyeri hosszabbítás kezelésére. Ez esetben az északi hosszabbítás megvalósítása esetén a




pult tartalékterülete felhasználásra kerül. A KUD és MÜDI (műszaki diszpécser) munkahelye is a Szabó Ervin téri irodaházban kerülne elhelyezésre. A KUD a KFM-el közös helyiségben a MÜDI pedig egy szomszédos helyiségben.

b) Felmerült az M2 vonal KUD KFM helyiség felszabadítása úgy hogy a M2 vonali diszpécserek a Fehér úti járműtelepre kerülnének, vagy az M4 vonal M4 vonal kelenföldi járműtelepén erre a célra fenntartott helyen (7. és 8. emelet) lesznek kialakítva. Ebben az esetben az M2 rendszergazda áthelyezése is indokolt.

c) Új biztosítóberendezés létesítése esetén a KFM, KUD és MÜDI munkahely is az M4 vonal kelenföldi járműtelepén alakítandó ki.

Az EDI (energiaellátó diszpécser) mindhárom (M2, M3 és M4) vonalra kiépített

rendszere és szolgálata a Szabó Ervin téri Diszpécserházban marad. A REL

(védelmes munkahely) központja a Szabó Ervin téri Diszpécserházban marad.

A Blokk-poszt diszpécser a Kőér utcai jármű telepen marad.

A diszpécserekhez közel, de elkülönített helyiségben kell az M3 vonal hírközlési

rendszergazda munkahelyet kialakítani. A rendszergazda felügyeli és

menedzseli a különböző gyengeáramú rendszereket és a fénykábeles

átviteltechnikai hálózatot. Műszaki ismereteiből és elhelyezéséből adódóan

gazda szerepet tölt be a diszpécser helyiségekben levő műszaki berendezések

fölött. Fogadja a berendezések működésével kapcsolatos állapot és hibajeleket.

Gondoskodik a rendszer működőképességének fenntartásáról és szükség

szerinti konfigurálásáról. A rendszergazda hírközlési készletét üzemi

telefonkészülék egészíti ki.

Az új technológiai berendezéseket kiszolgáló hálózati eszközök elhelyezéséhez

és biztonságos üzemeltetéséhez szükséges az a.) esetben egy új

szerelvényszoba kialakítása a Szabó Ervin téri irodaházban. A b.) esetben az

M2 rendszerek átköltöztetése esetén a meglevő V. emeleti technikai helyiség

felszabadul.

A c.) változat esetén a KFM asztal tervezésénél figyelembe kell venni a

biztosítóberendezés céljaira telepítendő számítógépek, kezelőpultok

helyigényét.

A döntés alapján meghatározott Diszpécser helyiségekben KUD, KFM, MÜDI,

Blokk Poszt diszpécser asztalt kell telepíteni az alább részletezett

berendezésekkel.




2. A diszpécser asztalokkal kapcsolatos főbb tervezési szempontok:

Az asztalt 24 órás igénybevételre, kopásálló kivitelben, lekerekített sarkokkal,

az ergonómiai követelményeknek megfelelően kell megtervezni.

Az integrált hírközlő kezelőasztal az alábbi főbb egységekből álljon:

munkafelület (asztallal és fiókjaival) Az integrált hírközlő kezelőasztal egybefüggő munkafelülettel

rendelkezzen, ahol a Diszpécser adminisztratív teendői elvégezhetők. A

munkaasztal munkafelülete legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és

nagyságú, hogy biztosítsa a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó

eszközök rugalmas elrendezését.

műszaki berendezések és tartozékai Az asztalban kell elhelyezni a kábelek kifejtését biztosító rendezőket,

tápegységeket, hírközlési berendezéseket. (zajt és hőt termelő

berendezéseket (számítógépeket) a technikai helyiségben kell

elhelyezni)

monitor tartó állvány ITV és PC monitorok elhelyezésére. Az állvány tegye lehetővé a képernyőknek - a használó igényeinek

megfelelően - könnyen és szabadon elfordítását, dönthetőségét.

Az asztalhoz görgős, forgatható szék is tartozik. A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. A szék ülő felülete legyen állítható magasságú, támlája legyen dönthető.

5.2 KFM asztal

A KFM részére tervezett asztalban az alábbi hírközlési berendezéseket kell

beépíteni:

1. A vonatforgalmat érintő területeken lévő kamerák képének figyelése

monitorokon, a kamerák kiválasztását biztosító érintőképernyős kezelő felület.

(vonali tároló vágányok, fordító vágányok)

2. Üzemi telefonok, közvetlen városi vonallal

3. Vonali rádiótelefon fix telepítésű bemondó készülékkel

4. Diszpécser telefon (Közvetlen hírközlő kapcsolat az EDI-vel, KUD-dal, a MÜDI-

vel, Blokk-poszttal, az összes állomás ÁDI-val




5. Tűzjelző tartalék kezelő (összes állomás jelzése)

6. Általános célú informatikai programok az érintőképernyős számítógépen vagy

külön gépen telepítve. (Szolgálati nyomtatványok, bizonylatok vezetése.

Microsoft Office programcsomag futtatása. Információs adatbázis kezelése.

Napi jelentések továbbítása. Társasági és szolgálati utasítások, szabályzatok,

rendelkezések, előírások, parancskönyvi bejegyzések nyilvántartása.

Telefonkönyv.)

5.3 KUD asztal

1. Az M3 vonalon is létre lesz hozva a Központi Utasforgalmi Diszpécser (KUD).

Az állomások vonatkozásában a KUD feladatai jelentős átfedésben vannak az

ÁDI feladatával. Ezt az utasok biztonsága indokolja. Mivel az ÁDI

állomásonként egy fő, akinek munkaköre vezérlő asztalától való eltávozást

igénylő feladatokat is tartalmaz, az utasbiztonság folyamatossága érdekében a

KUD a teljes feladatcsoportot is átveheti. Ebbe az utasok közvetlen irányításán

kívül az utasforgalmat érintő berendezések működtetésével kapcsolatos

feladatok is beletartoznak.

Ennek megfelelően a KUD részére az alábbi eszközöket kell telepíteni:

2. Utasáramlást felügyelő ipari TV rendszer kamera képeinek megjelenítése

monitorokon, és a kamerák kiválasztását biztosító érintőképernyős

kezelőfelület. (összes állomás)

3. Az utasok tájékoztatására szolgáló hangszóróhálózatra történő bemondást

biztosító érintőképernyős kezelő felület élőszavas és tárolt szöveges

bemondással (összes állomáson)

4. Állomási vizuális utastájékoztató rendszereket vezérlő érintőképernyős kezelő

felület

5. Segélyhívó telefonok kezelését biztosító kezelő érintőképernyős felület (összes

állomás)

6. Mozgólépcsők és liftek üzemállapotára vonatkozó jelzés megjelenítő és

működtető érintőképernyős kezelőfelület. (összes állomás)

7. Automatikus veszélyjelzések kijelzése érintőképernyős kezelő felületen (összes

állomás)






10. Diszpécser telefon (Közvetlen hírközlő kapcsolat a KFM-mel, a MÜDI-vel, az

összes állomás ÁDI-val.)

11. Állomási beléptető rendszerek felügyeleti számítógép






Telefonkönyv.)

13. Ezen kívül a diszpécser helyiségben el kell helyezni állomásonként egy

nagyméretű monitort (min. 32”-os) az állomási kamerák kiválasztott képeinek

megjelenítésére.

14. Valamint a pontos idő kijelzést biztosító, másodperc kijelzéssel rendelkező

nagyméretű órát.

5.4 EDI asztal

1. Az EDI diszpécser asztala és hírközlő berendezései meglevőnek tekintendők.

Gyengeáramú rendszereket illetően csak a meglevő rendszerekhez tartozó M3

diszpécsertelefon illetve M3 vonali rádió kezelő berendezések bontását és az új

készülékek (M3 diszpécser telefon, M3 vonali rádió kezelő, M3 általános célú

informatikai célú számítógép, programokkal, beléptető rendszer kliens

szoftverrel) elhelyezését, csatlakoztatását kell biztosítani, mindegyik

munkahelyen.

5.5 MÜDI asztal

1. A MÜDI a vonal műszaki-gépészeti berendezései működésének felelőse. Az

állomási műszaki ügyeletesnél a berendezések pillanatnyi üzemállapota

megjelenik, esetenként intézkedési lehetősége is van. A metróvonal – mint

rendszer – működésének áttekintése és a hibaelhárítás gyorsítása érdekében

az üzemállapot jelzéseket – minden állomásra vonatkozóan a MÜDI-nél meg

kell ismételni. Így a MÜDI bármely berendezés pillanatnyi üzemállapotról

tudomást szerezhet, és azt befolyásolni is jogosult.




A MÜDI részére az alábbi eszközöket kell telepíteni:

2. Távfelügyelő és távvezérlő berendezés

A berendezés biztosítja a vonalon működő berendezések üzemállapot

információinak fogadását, valamint a távirányítás lehetőségét. A MÜDI

berendezése is rendelkezzen azon tulajdonsággal, hogy bármely

berendezésből érkező hibajelzésre fény és hangjelzéssel hívja fel a MÜDI

figyelmét.



5. Diszpécser telefon (Közvetlen hírközlő kapcsolat a KFM-mel, a MÜDI-vel, az

összes állomás ÁDI-val ( Műszaki ügyeletessel.))

6. Állomási beléptető rendszerek központi kezelő számítógép

7. Tűzjelző főközpont (összes állomás jelzése) és felügyeleti számító gép grafikus

megjelenítővel

8. Általános célú informatikai programok az éríntőképernyős számítógépen vagy





Telefonkönyv.)

5.6 BLOKK-POSZT asztal

részére az alábbi eszközöket kell telepíteni:

1. Monitorok és érintőképernyős kezelő felület a járműtelepi tároló vágányok és

járműtelepi vágányok megfigyelésére szolgáló kamerák képeinek

megjelenítéséhez.



4. Diszpécser telefon (Közvetlen hírközlő kapcsolat a KFM-mel)

5. Járműtelepi tároló hangosítás bemondó készülék









Telefonkönyv.)

6 Polgári védelmi funkciókkal kapcsolatos megfontolások

Az M3 metróvonal különleges (polgárvédelmi rendeltetésű) üzemében

átkapcsolások segítségével a vasúti hírközlő és hangosító hálózat egy részét

használják az óvóhelyi hírközlés biztosítására. Ezen kívül egy különálló

telefonközpont rendszer lett telepítve az egyes szektorok és

állomásparancsnokok, valamint az óvóhely központi irányítójának

kommunikációs összeköttetésére. A vonal alagutakban 15 méterenként

hangszóró csatlakozók lettek kiépítve a betelepülök tájékoztatásának

biztosítására, valamint 100 m- ként telefon csatlakozási lehetőség van a

telefonközpont rendszerhez. Ez üzemi telefonként is szolgál a műszaki

diszpécserhez.

A következőkben ismertetjük a rendszer működését és a telepített

berendezéseket.

6.1 Polgári védelmi telefonközpont és hozzátartozó hálózat

A PV. Központok a Telefongyár által tervezett K40, K80, K120–as vertikális kézi

kapcsolású központok.

PV üzemmód esetén az állomások, szektorok és alagúti telefonok

összeköttetését biztosítja.

A K-40, K-80, K-120 –s jelölés a kiépíthető mellékállomások számát jelenti Az

egyes központok összekötéssel bővíthetők. A központok bővítése úgy történik,

hogy a 40 vonalas központokat egymás mellé helyezve összekötő kulcsokkal

80, ill.120–ra bővíthetők.

A Metró PV. telefonrendszere önálló rendszert alkot. A vonal rendszerének

csúcspontján a Műszaki Diszpécser (MÜDI) helyiségben telepített kettős

rendeltetésű CB vertikális, kézi kapcsolású telefonközpont áll.

Üzemi körülmények között ez a központ biztosítja a MÜDI és a műszaki

ügyeletesek közötti közvetlen összeköttetést, valamint erre a központra

csatlakozik a vonalon kiépített valamennyi alagúti telefon aljzat. Ez a központ




biztosítja a többi szektorban elhelyezett központokkal és az azokra kapcsolt

mellékekkel történő kapcsolat felvételét.

A többi szektorban működő kézi kapcsolású központ csak, PV esetben

működik.

Ezek a központok működtetik a helyi szektorokban a műtárgyak mellé telepített

csatlakozó aljzatok, telefonjait, az átkapcsolt alagúti telefon csatlakozók és a

szektor valamennyi polgári védelmi célokat szolgáló telefonok mellékállomásait.

A rendszer részét képezik az alagúti csatlakozóval felszerelt vaktárcsás CB 667

típusú, telefon készülékek, valamint a szerelvényszobákban felszerelt

átkapcsoló szerelvények és a szektor parancsnok és az állomásparancsnok

közötti közvetlen kiépítésű telefon készülékek.

A központ alkalmas a 40 vonalból 4vonalat CB vagy automata központhoz

kapcsolni, továbbá 6 vonalat átmenő vonalként üzemeltetni a kezelő

beavatkozása nélkül.

Utána még érthetően hallják egymást.

Központok áramellátása: a beszéd és jelző áramkörök vegyes kiépítés esetén

4db 6 voltos, sorba- kötött, 105Aó, 24V akkumulátor telepből táplálhatók.

Kézi meghajtású induktor biztosítja.

Az alkalmazott töltőberendezés VST 24/20 töltő.

Rövid működési leírás:

A központok kérdő hüvelyeinek nyugalmi érintkezőire vannak bekötve a helyi

PV mellékek.

Amikor egy mellék beemeli vaktárcsás készüléke kézi beszélőjét, a vele

összekötött kérdőhüvely jelzőlámpája bejelez és egy hangjelzéssel is jelzi, hogy

hívás érkezett központ kezelőjéhez. A kezelő 10 összekapcsoló áramkörrel

(zsinóráramkörrel) rendelkezik, tehát egy időben 10 beszélgetést tud lekezelni.

A kezelő, a hívó (jelző) hüvelybe belépve az összekötő kulcson keresztül

kapcsolatba lép a hívóval, akit a dugó pár másik dugaszával összekapcsolja a

kért mellékkel. A beszédállapot előtt az összekötő kulccsal felcsengeti a

kapcsolandó melléket majd kilép. A beszélgetés befejeztével kigyulladnak a

megszakított beszélgetésekre jellemző hüvelyek lámpái és hangjelzés jelzi a

kapcsolat bonthatóságát.

A szektorparancsnoknak egy külön kiépítésű közvetlen vonalas összeköttetése

is van az állomásparancsnokokkal. Egy főállomásból és 3alállomásból álló

összeköttetést biztosít. Egy ilyen szett készült és ezt használják minden

szektorban. Ez a kapcsolat „forró drót” elven működik, egy gombnyomással




hívja a szektor pl. a bekötött állomásparancsnoki telefonokat, amelyekkel

körözvényhívást is tud kezdeményezni. Ez a rendszer független a

telefonközpont hálózatától.

6.2 A hangosító és távközlő berendezések kiépítése szektoronként

A M3 vonalon 9 szektor látja el a PV feladatokat

I. szektorhoz 3 állomás tartozik:

Határ-út 12 kiépített telefon aljzattal

Pöttyös utca: 9 kiépített telefon aljzattal

Ecseri út: 9 telefon aljzattal.

Üzembe helyezés éve 1980.

A központ K80as kiépítésű a Határ úti állomáson a Kőbánya –Kispest felé menő

vágány peron alatti folyóson a vizes csoport helyiségben van telepítve.

Az szektorhangosító berendezés típusa: ARS-216. A hangos keret a Határ

állomáson a szerelvényszobában található. A hangosítás a szektoralagút teljes

hosszában kiépítve Tesla hangszórókkal működik.

A Határ út állomáson 3 körzet hangosítását 60 db hangszóró látja el.(2 peron+1csarnok körzet van)

A Pöttyös állomáson 2 hangos körzet van 56db hangszóróval

Az Ecseri állomáson 2 hangos körzet van 56db hangszóróval.

Mind a 3 állomáson van bemondó készlet, amit üzemidőben a forgalmi

ügyeletes kezel.

II. szektorhoz 2 állomás tartozik:

Nagyvárad tér állomás: 15 kiépített telefon aljzattal,


Népliget állomás: 14 kiépített telefon aljzattal.





A központ K40 es kiépítésű a Nagyvárad állomáson található az üzemi folyosón

a Műszaki felügyelet helyiségben.

Népliget állomáson 2 hangos körzet van 56db hangszóróval.

Nagyvárad állomáson 3 hangos körzet van 80 db hangszóróval

A 2 állomáson van bemondó készlet, amit üzemidőben a forgalmista kezel.

III. szektorhoz 2 állomás tartozik:

Klinikák állomás: 25 kiépített telefon aljzattal (egy vonali érpáron több mellék üzemel),

Corvin negyed állomás: 22 kiépített telefon aljzattal egy vonalon több mellék is üzemel).


A központ K80 kiépítésű a Corvin negyed állomáson van a két peront összekötő

üzemi folyosón lévő műszaki felügyeleten.

A szektorhangosító berendezés típusa: ARS-216. A hangos keret a Corvin

negyed állomáson a szerelvényszobában található. A hangosítás a

szektoralagút teljes hosszában kiépítve Tesla hangszórókkal működik.

Klinikák állomáson 5 hangos körzet van 80 db hangszóróval.

Corvin negyed állomáson 5 hangos körzet van 80 db hangszóróval.

Bemondó készlet van.

IV. szektorhoz 3 állomás tartozik:

Kálvin tér: 20 kiépített telefon aljzattal,

Ferenciek tere: 14 kiépített telefon aljzattal,

É-D Deák tér: 23 kiépített telefon aljzattal.


A központ K120 kiépítésű, a Ferenciek állomáson a Műszaki Diszpécser

helyiségben található.




A szektorhangosító berendezés típusa: ARS-216. A hangos keret a Ferenciek

tere állomáson a szerelvényszobában található. A hangosítás a szektoralagút

teljes hosszában kiépítve Tesla hangszórókkal működik.

Kálvin állomáson 5 hangos körzet van 80 db hangszóróval,

Ferenciek állomáson 5 hangos körzet van 80 db hangszóróval

Deák tér állomáson 8 hangos körzet van 186 db hangszóróval

Az állomásokon állandó bemondó készet van.

V. szektorhoz 2 állomás tartozik:

Arany János állomás 12 kiépített telefon aljzattal,

Nyugati Pu. állomás 11 kiépített telefon aljzattal.


A K40 kiépítésű központ az Arany János állomáson található, az üzemi

összekötő folyósón a műszaki felügyeleten.

A szektorhangosító berendezés típusa: ARS-216. A hangos keret az Arany

János állomáson a szerelvényszobában található. A hangosítás a szektoralagút

teljes hosszában kiépítve Tesla hangszórókkal működik.

Arany állomáson 5 hangos körzet van 64 db hangszóróval

Nyugati állomáson11 körzet van 92 db hangszóróval

Az állomásokon állandó bemondó készlet üzemel.

VI. szektorhoz 2 állomás tartozik:

Lehel tér állomás: 18 kiépített telefon aljzattal.


Dózsa György állomás 11 kiépített telefon aljzattal.


A K40 központ a Lehel állomás üzemi folyósón található a műszaki felügyelet

helyiségben.




A szektorhangosító berendezés típusa: ARS-216. A hangos keret az Lehel tér



Lehel állomáson 3 hangos körzet van 56 db hangszóróval

Dózsa György állomáson 5 hangos körzet van 56 db hangszóróval

Az állomásokon állandó bemondó készlet van.

VII. szektorhoz 2 állomás tartozik:

Árpád híd állomás: 9 kiépített telefon aljzattal.


Forgách utca állomás:9 kiépített telefon aljzattal.


A szektor K40-es központja az Árpád híd állomáson a peron szint alatti üzemi

folyósón a műszaki felügyelet helyiségben van.

A szektorhangosító berendezés típusa: ARS-216. A hangos keret az Árpád híd



Árpád híd állomáson 3 hangos körzet van 91 db hangszóróval,

Forgách állomáson 8 hangos körzet van 56 db hangszóróval.


VIII. szektorhoz 2 állomás tartozik:

Gyöngyösi u. állomás: 9 kiépített telefon aljzattal.

Újpest Városkapu állomás 9 kiépített telefon aljzattal.


A szektor K40 központja, Városkapu állomáson a peronszint alatti üzemi

folyósón található.




A szektorhangosító berendezés típusa: ARS-216. A hangos keret az Újpest

Városkapu állomáson a szerelvényszobában található. A hangosítás a


Gyöngyösi állomáson 8 hangos körzet van 56 db hangszóróval,

Újpest Városkapu állomáson 6 hangos körzet van 60 db hangszóróval.


IX. szektorhoz 1 állomás tartozik:

Újpest Városközpont állomás: 14 kiépített telefon aljzattal

E szektorban is K40 vonalas központ látja el a szektor ellátottságát.


A szektorhangosító berendezés típusa: ARS-216. A hangos keret az Újpest

Városközpont állomáson a szerelvényszobában található. A hangosítás a


Újpest Városközpont állomáson 6 hangos körzet van, 60 db hangszóróval.

Az állomáson állandó bemondó készlet van.

Megjegyzés: a szektorok alagútjában 15 méterenként van kiépítve hangszóró

csatlakozás.

PV esemény idején, a felszíni hangos körzetek le vannak választva a PV

körzetek bemondásairól. (mozgólépcsők, felszíni csarnokok, szektorokon kívül

lévő helyszínek)

A szektorokban telepített berendezések összesítése:

Berendezés

megnevezése:

típusa: darabszáma:

Vertikális kézi kapcsoló

központ

K-40 6 db


központ

K-80 2 db





központ

K-120 1 db

Szektorhangosító

berendezés

ARS-

216

9 db

Alagúti hangszórók,

csatlakozók

M 1121 db

A berendezések állapotának értékelése:

A berendezések a metró óvóhelyi üzemmódjában üzemelnek. A forgalmi

üzemmel nem állnak kapcsolatban. Kétévenkénti polgárvédelmi gyakorlatok

alkalmával kell működés próbájukat elvégezni. Elhasználódásuk nem a

használatból, hanem a környezeti korrózióból és az alkatrészek öregedéséből

következik. A berendezések az 1960-1970-es műszaki színvonalat képviselik. A

rendszer elemek gyártása 20 éve megszűnt. Az üzembe helyezéskor kapott

tartalék anyagok nagyrészt felhasználásra kerültek. Pótlásuk a gyártói háttér

hiánya miatt nem lehetséges. A rendszerek életben tartása karbantartói után

gyártással rövid ideig biztosítható.

Hiba statisztika nem áll rendelkezésre. Polgárvédelmi gyakorlatok előtt a

rendszert ellenőrzik és üzemképessé teszik. Az előforduló hibák a

következőkből adódnak: A kérdőhüvelyek kontakthibáiból, az esetlegesen kiégő

24V-os izzók elhasználtságából, a kérdő és összekötő dugók zsinórjainak

kopásából. További hibák az alagútban lévő telefon és hangszóró csatlakozók

korróziójából adódnak. Az alkatrész utánpótlás teljesen bizonytalan. A

berendezések 40 éves színvonalat képviselnek, ezért javasolt a cseréjük. A

telepítendő berendezések típusát a katasztrófavédelemmel egyeztetett módon

kell megkezdeni.

7 Betelepült szolgáltatók hálózatai

Az M3 METRO felújítása érinti a felszíni távközlési hálózatokat és a METRO

területén, illetve az alagutakban kiépítésre került különböző hírközlési

rendszereket és berendezéseket is.

1. Állomási/alagútban üzemelő távközlési hálózatok

A METRO területére számos helyen lépnek be a felszínről érkező távközlési

hálózatok: szellőzők, lejárók, műszaki aknák.




A kábelek az alagutak falán haladnak, és az állomások területén, a távközlési

szerelvény-szobákban kerülnek kifejtésre, optikai rendezőkön, illetve

tápfejeken.

A belépési pontokig a kábelek általában műanyagcsöves alépítményben

érkeznek, majd a különböző aknák/kürtők falszerkezetéhez rögzítve jutnak le az

alagutakba, mélyállomásokba.

A kiépített hálózatok alapvetően közcélú gerinc-összekötő kábelek, illetve

különböző speciális hálózatok elemei. Az összekapcsolt végpontok nagy

távolságai, illetve a közöttük lebonyolított adatforgalmak méretei miatt a kábelek

optikai kábelek, különböző szál-számokkal: Fveb 5x4 – Fveb 12x12

A METRO területén a legjelentősebb kábelhálózattal az NSN TraffiCOM Kft

rendelkezik, mely folyamatosan bővíti hálózatát, tekintettel a BKV Zrt-vel

korábban kötött együttműködési szerződés által biztosított lehetőségeire.

Az NSN TraffiCOM Kft mellett – a jelenlegi ismeretek szerint – optikai hálózattal

rendelkezik a tervezési területen a MÁV Zrt, illetve az NSN TraffiCOM

kábeleiben szálbérlettel van jelen az Antenna Hungária Távközlési Zrt, az Invitel

Távközlési Zrt, illetve esetenként egyéb Szolgáltatók.

A mobil-telefonrendszerek elterjedésével megjelent az igény arra is, hogy a

készülékek a METRO alagutakban, illetve az állomásokon is használhatóak

legyenek.

Fentiek miatt az elmúlt időszak alatt kiépítésre került a METRO teljes területét

lefedő GSM – rendszer, a szükséges optikai kábelhálózattal, antennákkal,

sugárzókkal, illetve a rendszer működéséhez szükséges egyéb technikai

eszközökkel, berendezésekkel.

Jelen vannak fentieken túlmenően azon kábelek, melyek az EDR (TETRA) –

hálózatok összeköttetéseit biztosítják (belbiztonsági/katasztrófavédelmi stb.

informatikai rendszerek)

A kiépített hálózatok átépítésének szükségessége a pálya-rendszer átépítése

miatt kisebb mértékben lehet indokolt, azonban az állomások átalakítása,

átépítése, illetve a tervezett új kijáratok, akadálymentesítő megoldások miatt

jelentősebb kiváltások/átépítések válhatnak szükségessé.

A kiépített hálózatok a struktúra igényei szerint az állomásokon távközlési

szerelvényszobákban/ diszpécser helyiségekben elhelyezett rendezőkön (ODF)

kerülnek kifejtésre, közös, vagy saját tulajdonú rendező-kereteken.

Az egyes hálózati elemek/berendezések átépítésének szükségessége, illetve

mértéke a későbbi tervezési fázisokban kerülhet pontos meghatározásra.

A tervezendő beavatkozásokkal kapcsolatban az érintett

Szolgáltatók/hálózattulajdonosok megkeresése megtörténik, mely egyeztetések

során ismertetésre kerülnek a kialakításra kerülő hálózat - kiváltási megoldások,

illetve meghatározásra kerülnek az esetleges fejlesztési célok is.

A felszíni távközlési hálózatok ismertetése a KÖZMŰ tervkötetben szerepel.

2. A tervezés jelenlegi fázisában ismert állomási/alagúti távközlési hálózatok:




Sor-sz.

Szálszám Kezdőpont Végpont Kábel hossza

Tulajdonos

1 sugárzó kábel

Teljes vonalon ~ 31 105 m

GSM

2 144 sz. opt. Árpád híd Újpest ~ 4 426 m Trafficom

3 144 sz. opt. Arany János felszín

Nyugati tér ~ 1 150 m Trafficom

4 144 sz. opt. Deák tér felszín

Arany János ~ 1 050 m Trafficom

5 144 sz. opt. Nyugati tér Lehel tér ~ 1 000 m Trafficom

6 144 sz. opt. Lehel tér Dózsa Gy. ~ 1 100 m Trafficom

7 144 sz. opt. Dózsa Gy. Árpád híd ~ 1 100 m Trafficom

8 144 sz. opt. K-Ny Deák- M3 Deák Diszpécserház- Kőér utca -

KÖKI

~14 235 m Trafficom

9 48 sz. opt. Körgyűrű ~38 680 m Trafficom

10 48 sz. opt. Árpád híd- áll. Szer szoba

TETRA HUB

132 m

Trafficom

11 48 sz. opt. Nagyvárad tér - Szer. szoba

TETRA HUB

180 m

Trafficom

12 48 sz. opt. M3 Deák M2 szersz.

TETRA HUB

180 m

Trafficom

13 20 sz. opt. Nyugati pu. M3 Deák tér 2 600 m MÁV

14 20 sz. opt. M3 Deák tér

Diszpécser ház

Nagyvárad tér

4 200 m

Trafficom

AVM

15 20 sz. opt. Nagyvárad tér

KöKI 4 800 m Trafficom

16 20 sz. opt. Határ út Járműtelep 1 800 m Trafficom

17 48 sz. opt. M3 Deák tér Határ út 7 580 m Trafficom

Documents

VASÚTI TÁVKÖZLÉS ÉS DISZPÉCSERKÖZPONT · 2016-12-10 · Budapesti 3. metróvonal rekonstrukciója és meghosszabbítás előkészítése VASÚTI TÁVKÖZLÉS ÉS DISZPÉCSERKÖZPONT