A VÁRPALOTAI HÍREK KÜLÖNSZÁMA | 2016. június 8. A MARATON L APCSOPORT TAGJA

Várpalotaiak, környékbeliek!

A pokol kapuja kinyílt, és kénköves bűzt árasztó sátánfajza-tok masíroznak felénk belőle. A ve-lük való megütközés elkerülhetet-len. Eddig fel tudtuk tartóztatni őket, de most nyolcezren vannak,

míg mi pár százan. Arszlán, a bu-dai pasa személyesen vezeti az osz-mánlikat, úgy mint Szolimán a Szi-getvár alá vonulókat. Győzhetetlen-nek mondják magukat, de tudjuk, hogy az elmúlt évben Máltán a ku-darc gyümölcsének csúfos ízét kós-tolták, és ha rajtunk múlik, Palota

falai alatt sem hörpinthetnek a dia-dal kupájából, mert a Diadal napja a miénk!

Palotaiak, kik vállaltátok a har-cot! Fürkészeink szerint lassan, de egyelőre feltartóztathatatlanul nyomul városunk felé Arszlán gyü-levész hada. Tíz ágyút vontatnak

magukkal, és legkevesebb egy hó-napra elegendő lőport hoznak. Lo-vasságuk csekély értékű, de a gya-logosaik sokan vannak, és megjár-ták az összes hadszínteret, tapasz-talt veteránok. Látták már a poklot, de mivel helyt fogunk állni, itt sem a paradicsom vár rájuk.

A Diadal napjaA nagy csatára várva

2

A VÁRPALOTAI HÍREK KÜLÖNSZÁMA – A Maraton Lapcsoport tagjaSzerkeszti: a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: Heffler György Lapigazgató: Ugray Adrián Ki adja: Maraton Lapcsoport-Multivízió Kiadói Kft. Felelős kiadó: Kázmér Judit, Kinde Kálmán és Köő-Tóth Győző ügyvezető igazgatók PLT ingyenes divízió igazgató: Heffler György Szerkesztőségi postacím: Várpalotai Hírek 8200 Veszprém, Házgyári út 12. e-mail: varpalotaihirek@maraton.plt.hu Szerkesztőség és hirdetési információ: Maraton Lapcsoport Kft., Veszprém, Házgyári út 12. Tel.: 88/400-400 e-mail: veszpremmaraton@maraton.plt.hu http://www.maraton.hu, e-mail: maraton@maraton.plt.hu. Hírszolgáltató és hirdetésfelvétel: Várpalotai Hírcentrum Nonprofit Kft. 8100 Várpalota, Szent István u. 1. ujsag@hircentrumtv.hu Tel./fax: 88/744-575 Nyomdai munkák: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ Veszprém, Házgyári út 12. Felelős vezető: Horváth Gábor • Megrendelés száma: MVA 010/2016 • A lap ingyenes • Terjeszti a Pannon Lapok Társasága • ISSN 2064-0366

várpalotai hírek2016. június 8.

A Diadal napja

A Diadal napja

A magyarság harcias, megalkuvást nem tűrő mentalitása a török hó-doltság idejében alakult ki, akkor

állt ugyanis a legközelebb az ország a nemzethalál réméhez. thury györgy és a hozzá hasonló végvári vitézek pontosan tudták, hogy harcuk nemcsak saját magukért való, hanem a nemzet fennma-radásáért is.

Dr. Töll László ezredes, hadtörténész mondta el mindezt Nagykanizsán, ahol április elején közös ki-áltványt írt alá a Thury-kul-tusz ápolásáról Orosztony, Nagykanizsa és Várpalota önkormányzata. – Thury György az egyik legnagyobb katona, aki ide született, itt élt és itt halt meg dicsőség-gel. Ezért nem is kell gyá-szolnunk – hangsúlyozta a hadtörténész, aki lebilincse-lő előadásában részletesen beszélt Thury koráról és a törökverő kapitány életéről.

1521-ben Szulimán elfog-lalja Nándorfehérvárt, majd 1526-ban végső csapást mér a középkori magyar király-ságra. Teljesen új korszak köszönt Magyarországra. Ez egy olyan változás volt a ma-gyar néplélekben és a törté-nelemtudatban, amely csak Trianonhoz mérhető. Az ad-digi középhatalomból hirte-len egy olyan ország let-tünk, ami a túlélésért küzdött, s azt a háborút, amit tőlünk jóval délebb-re vívtak a magyarok és a hozzánk csatlakozó né-pek, mint a szerbek vagy a horvátok, az a mi ha-zánk területén folyt. Ir-galmatlan háború volt, s az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy ezt az időszakot már megszépí-tették a történetírók. Ke-gyetlen és könyörtelen világ volt ez. Egy háborús övezet kezdett áthúzódni egész Magyarország te-rületén, az Adriától egé-szen Temesvárig, Erdély déli részéig. Mintegy 150 végvárat kellett telepíte-ni körülbelül 20 ezer ma-gyar és idegen vitézzel, hogy feltartsák a hódító iszlám előrenyomulását. A végvá-

raktól északra és délre mint-egy 150 kilométerre húzó-dott a háborús övezet. A pa-lotai vitézek Gyuláig lovagol-tak le török fejeket szegni. Ez volt az igazi háborús vi-lág, ami 150 évig meghatá-rozta igazi történelmünket és jellemünket. Ez a háború folyamatos volt, ez nem csak hadjáratokról szólt, ebben a világban nem volt fegyver-nyugvás. A török hódoltság korában mindig az élethalál-lal néztek szembe, s a nem-zethalál képe lebegett min-den végvári vitéz szeme előtt. Azzal, hogy nyomtalanul fo-gunk elpusztulni a török hó-dítás tengerében – emelte ki dr. Töll László, aki megje-gyezte, 1686-ban az elván-dorlás, a halálozások és a járványok miatt mintegy 1,5 millió magyar élt a Kárpát- medencében.

– Ennyien maradtunk és most 10 millióan vagyunk.

Ez sem sok, de itt vagyunk. Ezek után mondja valaki azt, hogy a magyar történe-

lem nem sikertörténet. Meg-védtük magunkat és itt va-gyunk, s ezt a végvári rend-szernek köszönhetjük. Azoknak a vitézeknek, akik, ha kellett, meghaltak a ha-záért. A nemzet felett az íté-letet a végvári világ mondta ki, nem a nagy háborúk és valójában nem is Trianon. Ez volt az igazi nemzethalál képe, mert mi nem hódol-

tunk be törököknek, harcol-tunk az utolsó erőkig. Törté-nelmünk, nyelvünk, szár-

mazásunk is egyedülálló, de ez nem baj, ebből is lehet erőt meríteni.

Thury György egy nemesi, de elszegényedett családból származott. Főlegényként kezdte a karrierjét, ami any-nyit jelentett, hogy tíz hu-szárt vezetett és utána nőtte ki magát kapitánnyá. – Ezt a férfit a legtöbb végvári vitéz-hez hasonlóan két dolog fű-

tötte: a vitézi virtus és az önfeláldozás minde-nek felett. Ezek az em-berek hitték, hogy ők Európa utolsó védőbás-tyái és ha meghalnak, akkor Európának vége lesz. Thury György az egyik legnagyobb ma-gyar bajvívó volt. Min-den küzdelem egyik legnehezebb fajtája a párbaj, amikor a másik ember szemébe kell nézni. Egy vitézi viadal akkoriban a halállal volt egyenlő – mondta el dr. Töll László, aki hangsúlyozta, a vitézi létnek a dicsőség a leg-fontosabb eleme. A tö-rökök számára is a leg-

nagyobb dicsőség lett volna legyőzni Thuryt, tehát sorban álltak, hogy meg-mérkőzhessenek vele.

Ami egyébként Thury Györgyöt illeti, soha nem ha-rácsolt vagyont, fennmaradt levelei mind arról szóltak, hogy a vitézeinek könyörgött a pénzért, hogy megmentse őket az éhségtől. Tartotta a frontot, ameddig lehetett. Szemben a halállal, ami biz-tosnak ígérkezett. Szervező-nek is nagyszerű volt, tudott abban gondolkodni, hogy kell egy területet megvédeni. Orosztonynál is kelepcébe csalták, harcolt az utolsó le-heletéig. Végül megölette ma-gát, a vitézi lélek ugyanis nem viselte volna el azt, hogy élve vigyék Isztambulba és bemu-tassák a szultánnak. – Ez az igazi katonai nagyság. A törö-kök mézbe tették a fejét és hazavitték, ahol a nagyvezér megsimogatta a szakállát. A törököknél egy katonánál nincs nagyobb tisztelet, az ő hitük szerint az ember sza-kállában hordja a vitézséget. A szultán is azért simogatta meg, hogy Thury ereje át-szálljon rá. Végül eltemették Isztambulban, megadták neki a tiszteletet – hangsú-lyozta dr. Töll László, aki zá-rásként kijelentette: „a hősök vére teszi a hazát hazává. Ezért a földért a mi hőseink ontották vérüket”.

Thury György, a legnagyobb bajvívó

dr. töll lászló hadtörténész (jobbra) egy várpalotai előadá-son, mellette csepin péter, a bakonyi poroszkálók vezetője

thury györgy halála (irinyi sándor rézkarca)

3várpalotai hírek2016. június 8.

A Diadal napja

Thury györgy olyan történelmi szemé-lyiség, akit méltán lehet példakép-ként a következő generációk elé

állítani, vallja talabér márta, várpalota polgármestere, akivel a thury emlékév-ről és a közelgő diadal napjáról beszélget-tünk.

– miért fontos vár-palotának thury györgy? mit adhat a városnak a törökve-rő hős kapitány em-léke?

– Minden településnek szüksége van példaképekre, olyan személyiségekre, akik a múltjában meghatározóak voltak, s akiket példaként le-het állítani a következő gene-rációk elé. Várpalota történe-tében ilyen volt Thury György, akinek hősiessége messze túlmutat városunk határain. Amit ő véghezvitt, az Európa-szintű volt, hiszen nemcsak törökverő kapitányként, ha-nem az egész kontinensen is-mert és elismert bajvívóként is számon tartották. Ami szá-munkra különösen fontossá teszi, az a diadal, amelyet 450 esztendővel ezelőtt aratott Palota váránál a sokszoros túlerőben lévő török sereggel szemben. Sok történelmi sze-mélyiség és család fordult meg településünkön az idők folyamán, de mégis Thury György az, akiről nemcsak legendák szövődtek, mint pél-dául Mátyás királyról, hanem róla pontosan tudjuk, mennyi ideig volt itt, hogyan vívta meg a csatát, s mi mindent tett Várpalotáért.

– a thury-kultusz építése jól tetten érhető az elmúlt években várpalotán. hogyan indult mind-ez, s miképp jött a di-adal napja történel-mi várjáték ötlete, amelyből idén már a harmadikat rende-zik meg a várban és környékén?

– Az ötlet a Bakonyi Porosz-kálók csapatát vezető Csepin Péter hagyományőrzőhöz köt-hető. Látta, hogy a város éve-ken át próbált létrehozni egy nagy történelmi rendezvényt, ám ennyi idő után be lehet val-lani: valójában nem sikerült átütő sikert elérnünk. Péter felajánlotta segítségét és kap-

csolatait, valamint javasolta, hogy Thury György és az 1566-os várpalotai diadal köré építsük a várjátékot. Már a 2014-es debütálás is nagy siker volt, s bizonyította, hogy jó úton indultunk el. Azóta fo-lyamatosan fejlődik, egyre át-gondoltabb a rendezvény, hi-szen az elmúlt két év tapasz-

talatait is beépítjük a szerve-zésbe. A program kialakítá-sára vagy a vendéglátás meg-szervezésére ez éppúgy igaz, mint például a biztonsági elő-írások betartására, hiszen valósághű középkori mivolta okán ez különösen fontos a

Diadal napján. Eddig nem tör-tént baleset, ám ehhez pontos szervezésre van szükség, hogy a nézők tudják, meddig lehet megközelíteni a kardok-kal, puskákkal és ágyúkkal csatázó, nem egyszer lóháton érkező vitézeket a várostrom során. Külön öröm számom-ra, hogy a helyi hagyomány-őrzők magukénak érzik a ren-dezvényt. Az ő lelkesedésük és szakmai elhivatottságuk a garancia a hitelességre, amit különösen fontosnak tartok, hiszen nemcsak egy turista-csalogató rendezvénnyel, ha-nem korhű történelmi várjá-

tékkal szeretnénk tisztelegni Thury és vitézei hőstette előtt. Az önkormányzatnál hosszú távon számolunk a rendez-vénnyel, s bízunk benne, hogy néhány éven belül országos hírű program lesz a várpalo-tai Diadal napja.

– idén 450 éve annak, hogy thury és vité-zei visszaverték a török sereget a pa-lotai várnál. a dia-dal napján kívül mi-lyen más programok-kal emlékezik a hős-tettre várpalota vá-ros önkormányzata?

– A 2016-os esztendőt Thury-emlékévként hirdette meg a város, ami annyit je-lent, hogy valamilyen módon minden jelentősebb progra-munkat az 1566-os diadal-hoz kapcsoljuk. Februárban

megrendeztük az immár ha-gyományos Bálint-napi had-történeti konferenciánkat, ahol neves előadók, történé-szek és hagyományőrzők beszéltek a magyarság di-cső múltjáról és természete-sen Thury kapitány koráról

az érdeklődőknek. Április elején közös képviselő-tes-tületi ülést, illetve megemlé-kezést tartottunk a Thury-kultuszt szintén példaérté-kűen ápoló Nagykanizsa városával. Orosztonnyal ki-egészülve egy közös kiált-ványt is elfogadtunk, amely-ben lefektettük: a jövőben is mindent megteszünk Thury György emlékének méltó ápolásáért. Az ünnepség ré-szeként a kapitány halálá-nak színhelyére, Orosztony-ba is ellátogattunk, ahol az emlékév fővédnöke, Kövér László, az Országgyűlés el-nöke köszöntő beszéde után együtt koszorúztunk az ott felállított kopjafánál. Lélek-emelő érzés volt látni, hogy több százan jöttek el emlé-kezni a kistelepülés határá-ba, külön öröm, hogy politi-kai oldaltól függetlenül min-denki ott volt Várpalotáról is és pozitívan nyilatkoztak a rendezvényről. Szintén ápri-lisban értéktár napot ren-deztünk a Thury-várban, ahol megválasztottuk Thury kedvenc ételét és borát, de várpalotai és tatai hagyo-mányőrzők is részt vettek a hangulatos rendezvényen, ahol bemutatkoztak a Dia-dal napjára készülő apró-dok is.

– az esztendő fény-pontja, a diadal nap-ja után milyen továb-bi programokat ren-deznek még a thury-emlékév keretében?

– Augusztusban török hét-végét tartunk, hogy a török kultúrát és gasztronómiát is jobban megismerhessék az érdeklődők, de nagy izga-lommal várom a magyar–tö-rök ökölvívógálát is, amelyet szeptember közepén rende-zünk Várpalotán. Október-ben konferenciát rendezünk Thury Györgyről, amelynek anyagát az emlékév teljes do-kumentációjával együtt sze-retnénk majd egy kiadvány-ban is megjelentetni. Az évet novemberben egy nagysza-bású komolyzenei hangver-sennyel zárjuk majd, ahol a Várpalotai Bányász Kórus és egy nagykanizsai kórus lép majd együtt a közönség elé, s adnak elő többek között egy Thury Györgyről szóló mű-vet.

talabér márta: már a diadal napja 2014-es debütálása is nagy siker volt, s bizonyította, hogy jó úton indultunk el

Hősiessége túlmutat városunk határain

2

A VÁRPALOTAI HÍREK KÜLÖNSZÁMA – A Maraton Lapcsoport tagjaSzerkeszti: a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: Heffler György Lapigazgató: Ugray Adrián Ki adja: Maraton Lapcsoport-Multivízió Kiadói Kft. Felelős kiadó: Kázmér Judit, Kinde Kálmán és Köő-Tóth Győző ügyvezető igazgatók PLT ingyenes divízió igazgató: Heffler György Szerkesztőségi postacím: Várpalotai Hírek 8200 Veszprém, Házgyári út 12. e-mail: varpalotaihirek@maraton.plt.hu Szerkesztőség és hirdetési információ: Maraton Lapcsoport Kft., Veszprém, Házgyári út 12. Tel.: 88/400-400 e-mail: veszpremmaraton@maraton.plt.hu http://www.maraton.hu, e-mail: maraton@maraton.plt.hu. Hírszolgáltató és hirdetésfelvétel: Várpalotai Hírcentrum Nonprofit Kft. 8100 Várpalota, Szent István u. 1. ujsag@hircentrumtv.hu Tel./fax: 88/744-575 Nyomdai munkák: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ Veszprém, Házgyári út 12. Felelős vezető: Horváth Gábor • Megrendelés száma: MVA 010/2016 • A lap ingyenes • Terjeszti a Pannon Lapok Társasága • ISSN 2064-0366

várpalotai hírek2016. június 8.

A Diadal napja

A Diadal napja

A magyarság harcias, megalkuvást nem tűrő mentalitása a török hó-doltság idejében alakult ki, akkor

állt ugyanis a legközelebb az ország a nemzethalál réméhez. thury györgy és a hozzá hasonló végvári vitézek pontosan tudták, hogy harcuk nemcsak saját magukért való, hanem a nemzet fennma-radásáért is.

Dr. Töll László ezredes, hadtörténész mondta el mindezt Nagykanizsán, ahol április elején közös ki-áltványt írt alá a Thury-kul-tusz ápolásáról Orosztony, Nagykanizsa és Várpalota önkormányzata. – Thury György az egyik legnagyobb katona, aki ide született, itt élt és itt halt meg dicsőség-gel. Ezért nem is kell gyá-szolnunk – hangsúlyozta a hadtörténész, aki lebilincse-lő előadásában részletesen beszélt Thury koráról és a törökverő kapitány életéről.

1521-ben Szulimán elfog-lalja Nándorfehérvárt, majd 1526-ban végső csapást mér a középkori magyar király-ságra. Teljesen új korszak köszönt Magyarországra. Ez egy olyan változás volt a ma-gyar néplélekben és a törté-nelemtudatban, amely csak Trianonhoz mérhető. Az ad-digi középhatalomból hirte-len egy olyan ország let-tünk, ami a túlélésért küzdött, s azt a háborút, amit tőlünk jóval délebb-re vívtak a magyarok és a hozzánk csatlakozó né-pek, mint a szerbek vagy a horvátok, az a mi ha-zánk területén folyt. Ir-galmatlan háború volt, s az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy ezt az időszakot már megszépí-tették a történetírók. Ke-gyetlen és könyörtelen világ volt ez. Egy háborús övezet kezdett áthúzódni egész Magyarország te-rületén, az Adriától egé-szen Temesvárig, Erdély déli részéig. Mintegy 150 végvárat kellett telepíte-ni körülbelül 20 ezer ma-gyar és idegen vitézzel, hogy feltartsák a hódító iszlám előrenyomulását. A végvá-

raktól északra és délre mint-egy 150 kilométerre húzó-dott a háborús övezet. A pa-lotai vitézek Gyuláig lovagol-tak le török fejeket szegni. Ez volt az igazi háborús vi-lág, ami 150 évig meghatá-rozta igazi történelmünket és jellemünket. Ez a háború folyamatos volt, ez nem csak hadjáratokról szólt, ebben a világban nem volt fegyver-nyugvás. A török hódoltság korában mindig az élethalál-lal néztek szembe, s a nem-zethalál képe lebegett min-den végvári vitéz szeme előtt. Azzal, hogy nyomtalanul fo-gunk elpusztulni a török hó-dítás tengerében – emelte ki dr. Töll László, aki megje-gyezte, 1686-ban az elván-dorlás, a halálozások és a járványok miatt mintegy 1,5 millió magyar élt a Kárpát- medencében.

– Ennyien maradtunk és most 10 millióan vagyunk.

Ez sem sok, de itt vagyunk. Ezek után mondja valaki azt, hogy a magyar történe-

lem nem sikertörténet. Meg-védtük magunkat és itt va-gyunk, s ezt a végvári rend-szernek köszönhetjük. Azoknak a vitézeknek, akik, ha kellett, meghaltak a ha-záért. A nemzet felett az íté-letet a végvári világ mondta ki, nem a nagy háborúk és valójában nem is Trianon. Ez volt az igazi nemzethalál képe, mert mi nem hódol-

tunk be törököknek, harcol-tunk az utolsó erőkig. Törté-nelmünk, nyelvünk, szár-

mazásunk is egyedülálló, de ez nem baj, ebből is lehet erőt meríteni.

Thury György egy nemesi, de elszegényedett családból származott. Főlegényként kezdte a karrierjét, ami any-nyit jelentett, hogy tíz hu-szárt vezetett és utána nőtte ki magát kapitánnyá. – Ezt a férfit a legtöbb végvári vitéz-hez hasonlóan két dolog fű-

tötte: a vitézi virtus és az önfeláldozás minde-nek felett. Ezek az em-berek hitték, hogy ők Európa utolsó védőbás-tyái és ha meghalnak, akkor Európának vége lesz. Thury György az egyik legnagyobb ma-gyar bajvívó volt. Min-den küzdelem egyik legnehezebb fajtája a párbaj, amikor a másik ember szemébe kell nézni. Egy vitézi viadal akkoriban a halállal volt egyenlő – mondta el dr. Töll László, aki hangsúlyozta, a vitézi létnek a dicsőség a leg-fontosabb eleme. A tö-rökök számára is a leg-

nagyobb dicsőség lett volna legyőzni Thuryt, tehát sorban álltak, hogy meg-mérkőzhessenek vele.

Ami egyébként Thury Györgyöt illeti, soha nem ha-rácsolt vagyont, fennmaradt levelei mind arról szóltak, hogy a vitézeinek könyörgött a pénzért, hogy megmentse őket az éhségtől. Tartotta a frontot, ameddig lehetett. Szemben a halállal, ami biz-tosnak ígérkezett. Szervező-nek is nagyszerű volt, tudott abban gondolkodni, hogy kell egy területet megvédeni. Orosztonynál is kelepcébe csalták, harcolt az utolsó le-heletéig. Végül megölette ma-gát, a vitézi lélek ugyanis nem viselte volna el azt, hogy élve vigyék Isztambulba és bemu-tassák a szultánnak. – Ez az igazi katonai nagyság. A törö-kök mézbe tették a fejét és hazavitték, ahol a nagyvezér megsimogatta a szakállát. A törököknél egy katonánál nincs nagyobb tisztelet, az ő hitük szerint az ember sza-kállában hordja a vitézséget. A szultán is azért simogatta meg, hogy Thury ereje át-szálljon rá. Végül eltemették Isztambulban, megadták neki a tiszteletet – hangsú-lyozta dr. Töll László, aki zá-rásként kijelentette: „a hősök vére teszi a hazát hazává. Ezért a földért a mi hőseink ontották vérüket”.

Thury György, a legnagyobb bajvívó

dr. töll lászló hadtörténész (jobbra) egy várpalotai előadá-son, mellette csepin péter, a bakonyi poroszkálók vezetője

thury györgy halála (irinyi sándor rézkarca)

3várpalotai hírek2016. június 8.

A Diadal napja

Thury györgy olyan történelmi szemé-lyiség, akit méltán lehet példakép-ként a következő generációk elé

állítani, vallja talabér márta, várpalota polgármestere, akivel a thury emlékév-ről és a közelgő diadal napjáról beszélget-tünk.

– miért fontos vár-palotának thury györgy? mit adhat a városnak a törökve-rő hős kapitány em-léke?

– Minden településnek szüksége van példaképekre, olyan személyiségekre, akik a múltjában meghatározóak voltak, s akiket példaként le-het állítani a következő gene-rációk elé. Várpalota történe-tében ilyen volt Thury György, akinek hősiessége messze túlmutat városunk határain. Amit ő véghezvitt, az Európa-szintű volt, hiszen nemcsak törökverő kapitányként, ha-nem az egész kontinensen is-mert és elismert bajvívóként is számon tartották. Ami szá-munkra különösen fontossá teszi, az a diadal, amelyet 450 esztendővel ezelőtt aratott Palota váránál a sokszoros túlerőben lévő török sereggel szemben. Sok történelmi sze-mélyiség és család fordult meg településünkön az idők folyamán, de mégis Thury György az, akiről nemcsak legendák szövődtek, mint pél-dául Mátyás királyról, hanem róla pontosan tudjuk, mennyi ideig volt itt, hogyan vívta meg a csatát, s mi mindent tett Várpalotáért.

– a thury-kultusz építése jól tetten érhető az elmúlt években várpalotán. hogyan indult mind-ez, s miképp jött a di-adal napja történel-mi várjáték ötlete, amelyből idén már a harmadikat rende-zik meg a várban és környékén?

– Az ötlet a Bakonyi Porosz-kálók csapatát vezető Csepin Péter hagyományőrzőhöz köt-hető. Látta, hogy a város éve-ken át próbált létrehozni egy nagy történelmi rendezvényt, ám ennyi idő után be lehet val-lani: valójában nem sikerült átütő sikert elérnünk. Péter felajánlotta segítségét és kap-

csolatait, valamint javasolta, hogy Thury György és az 1566-os várpalotai diadal köré építsük a várjátékot. Már a 2014-es debütálás is nagy siker volt, s bizonyította, hogy jó úton indultunk el. Azóta fo-lyamatosan fejlődik, egyre át-gondoltabb a rendezvény, hi-szen az elmúlt két év tapasz-

talatait is beépítjük a szerve-zésbe. A program kialakítá-sára vagy a vendéglátás meg-szervezésére ez éppúgy igaz, mint például a biztonsági elő-írások betartására, hiszen valósághű középkori mivolta okán ez különösen fontos a

Diadal napján. Eddig nem tör-tént baleset, ám ehhez pontos szervezésre van szükség, hogy a nézők tudják, meddig lehet megközelíteni a kardok-kal, puskákkal és ágyúkkal csatázó, nem egyszer lóháton érkező vitézeket a várostrom során. Külön öröm számom-ra, hogy a helyi hagyomány-őrzők magukénak érzik a ren-dezvényt. Az ő lelkesedésük és szakmai elhivatottságuk a garancia a hitelességre, amit különösen fontosnak tartok, hiszen nemcsak egy turista-csalogató rendezvénnyel, ha-nem korhű történelmi várjá-

tékkal szeretnénk tisztelegni Thury és vitézei hőstette előtt. Az önkormányzatnál hosszú távon számolunk a rendez-vénnyel, s bízunk benne, hogy néhány éven belül országos hírű program lesz a várpalo-tai Diadal napja.

– idén 450 éve annak, hogy thury és vité-zei visszaverték a török sereget a pa-lotai várnál. a dia-dal napján kívül mi-lyen más programok-kal emlékezik a hős-tettre várpalota vá-ros önkormányzata?

– A 2016-os esztendőt Thury-emlékévként hirdette meg a város, ami annyit je-lent, hogy valamilyen módon minden jelentősebb progra-munkat az 1566-os diadal-hoz kapcsoljuk. Februárban

megrendeztük az immár ha-gyományos Bálint-napi had-történeti konferenciánkat, ahol neves előadók, történé-szek és hagyományőrzők beszéltek a magyarság di-cső múltjáról és természete-sen Thury kapitány koráról

az érdeklődőknek. Április elején közös képviselő-tes-tületi ülést, illetve megemlé-kezést tartottunk a Thury-kultuszt szintén példaérté-kűen ápoló Nagykanizsa városával. Orosztonnyal ki-egészülve egy közös kiált-ványt is elfogadtunk, amely-ben lefektettük: a jövőben is mindent megteszünk Thury György emlékének méltó ápolásáért. Az ünnepség ré-szeként a kapitány halálá-nak színhelyére, Orosztony-ba is ellátogattunk, ahol az emlékév fővédnöke, Kövér László, az Országgyűlés el-nöke köszöntő beszéde után együtt koszorúztunk az ott felállított kopjafánál. Lélek-emelő érzés volt látni, hogy több százan jöttek el emlé-kezni a kistelepülés határá-ba, külön öröm, hogy politi-kai oldaltól függetlenül min-denki ott volt Várpalotáról is és pozitívan nyilatkoztak a rendezvényről. Szintén ápri-lisban értéktár napot ren-deztünk a Thury-várban, ahol megválasztottuk Thury kedvenc ételét és borát, de várpalotai és tatai hagyo-mányőrzők is részt vettek a hangulatos rendezvényen, ahol bemutatkoztak a Dia-dal napjára készülő apró-dok is.

– az esztendő fény-pontja, a diadal nap-ja után milyen továb-bi programokat ren-deznek még a thury-emlékév keretében?

– Augusztusban török hét-végét tartunk, hogy a török kultúrát és gasztronómiát is jobban megismerhessék az érdeklődők, de nagy izga-lommal várom a magyar–tö-rök ökölvívógálát is, amelyet szeptember közepén rende-zünk Várpalotán. Október-ben konferenciát rendezünk Thury Györgyről, amelynek anyagát az emlékév teljes do-kumentációjával együtt sze-retnénk majd egy kiadvány-ban is megjelentetni. Az évet novemberben egy nagysza-bású komolyzenei hangver-sennyel zárjuk majd, ahol a Várpalotai Bányász Kórus és egy nagykanizsai kórus lép majd együtt a közönség elé, s adnak elő többek között egy Thury Györgyről szóló mű-vet.

talabér márta: már a diadal napja 2014-es debütálása is nagy siker volt, s bizonyította, hogy jó úton indultunk el

Hősiessége túlmutat városunk határain

4 várpalotai hírek2016. június 8.

A Diadal napja

Közösen emlékezett meg a 445 eszten-deje meghalt thury györgy vitézsé-géről, s fogadott el a hős kapitány

tetteit elismerő kiáltványt április elején orosztony, nagykanizsa és várpa-lota önkormányzata.

A nagykanizsai művelő-dési házban tartott ünnepi ülésen Talabér Márta, vá-rosunk polgármestere ki-emelte: Thury György nem népmesei, hanem valódi hős volt, aki méltatlanul merült a történelem feledé-sébe. – Napjaink nem min-dig az igaz emberekről és a valódi teljesítményt nyújtó h ő s ö k r ő l s z ó l n a k , ezért is kü-l ö n ö s e n ö r ö m t e l i , hogy mi kö-zösen tu-dunk kiállni a mi hősünk mellett, ma-g u n k é n a k é r e z z ü k , ápoljuk az emlékét és megmutatjuk azt a tisztele-tet parancso-ló teljesít-ményt, ami Vá r pa lotá n , Nagykanizsán és Orosztony-ban is halha-tatlanná tette őt – mondta el Talabér Márta.

Dénes Sán-dor, az emlék-rendezvény há-z i g a z d á j a , Na g y k a n i z s a polgármestere köszöntőjében leszögezte: Thu-ry György hite-lessége és lénye-gisége minden változékonysá-got és minden je-len érdeket elmos és felülír. – Alakja és az általa meg-testesített hősies-ség olyan láthatóvá vált ér-ték számunkra, olyan meg-határozó pillér, amely fönn-

tartja közösségeink azo-nosságát, erre áldozott kapcsolatát és lehetőséget ad arra, hogy létünk véges-ségét meghaladva a törté-nelem részeseivé váljunk – mondta el Dénes Sándor.

A folytatásban felolvas-ták a Thury Györgyről szó-ló, Várpalota önkormány-zata által is el-

fogadott kiáltványt, majd a közeli Orosztonyban, a hős kapitány halálának szín-

helyén folytatódott az em-léknap programja. Thury kopjafájánál Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a

Thury-emlékév fő-védnöke mondott kö-szöntőt. – Thury György védte a ma-gyar hazát, s ezt az értéket mi magya-rok óvjuk tovább. A történelmi bajjal vívó magyarok az ellenség túlereje vagy cselvetése mi-att sokszor az éle-tükkel fizettek, de ezen áldozatok olyan építő áldoza-tok, amelyekből mindig újjáépül a magyar haza is. Győz e de l me s s é válik az, aki meg-hozza ezt az áldo-zatot. Ez a ma-gyarok titka és eg yben éltető ereje a történe-lemben, ez volt Thury kapitány titka is – mondta el Kövér László, aki szerint Thu-ry példát adott, hogy nemcsak

kell, de igenis lehet küzde-ni még akkor is, ha minden veszni látszik. – Thury György és társainak emlé-

ke erősítsen minket, mai magyarokat abban a tudat-ban, hogy saját küzdel-münket nekünk kell meg-vívnunk, s abban a hitben, hogy mindezt sikerrel te-hetjük. Adja meg nekünk azt a szellemi felkészültsé-get, hogy se a túlerőnek, se a cselvetésnek ne essünk áldozatul, hogy gyermeke-inknek és unokáinknak végre az érzelemben való megerősödés legyen a sor-suk – szögezte le a házel-nök.

Szöllősi Tiborné, Orosz-tony polgármestere szerint Thury „egyesítette magá-ban mindazt, ami az embert igazi magyarrá és szeretet-re méltóvá teszi”. Csepin Péter, a Bakonyi Poroszká-lók vezetője kiemelte, a ma-gyar nemzett fennmaradá-sához nem magányos har-cosokra van szükségünk, hanem csapatban gondol-kodó emberekre, olyanok-ra, amilyen Thury György is volt.

Az ünnepség zárásaként a résztvevők virágokat he-lyeztek el a hős kapitány tiszteletére állított kopjafá-nál.

szöllősi tiborné, talabér márta és dénes sándor polgármesterek az aláírt kiáltvánnyal nagykanizsán

Közös kiállás Thury György hősiessége mellett

5várpalotai hírek2016. június 8.

A Diadal napja

Mintegy 50 ezer kilométert tett már meg lóháton Csepin péter hagyo-mányőrző huszár, aki kis túlzással

a fél világot bejárta már. most minden erejével az idei diadal napjára készül, hiszen 450 éve verték vissza a hódító törököket palotánál a magyar vitézek.

– Már kisgyermekkorom óta szerettem volna lovakat és szamarakat. Négyéves vol-tam, amikor a keresztapám elvitt lovagolni, a mai napig jól emlékszem mindenre, any-nyira meghatározó élmény volt. Annyira jól éreztem ma-gam, hogy mindenáron rá akartam venni: cserélje el a Zsigulit egy lóra, s jöjjünk haza inkább azzal. Persze nem így tettünk, de utána is rendszeresen jártunk lova-golni a Balatonalmádiban ta-lálható Pinkóczi-csárdához – idézi fel a hetvenes éveket Pé-ter, majd a gyermekkori ol-vasmányélményekről mesél. – A Mondák könyvében telje-sen magával ragadott példá-ul, amikor Szépmező Szárnya először találkozik a lovával, s átkarolja a nyakát. Már ak-kor tudtam, hogy szeretnék egy lovat, de az élet úgy hozta, hogy 24 évet várnom kellett rá – teszi hozzá nevetve Péter.

A hetvenes-nyolcvanas években ugyanis nem volt olyan egyszerű lóhoz jutni. Elsőként, 1989 tavaszán épp ezért Péter egy szamarat vá-sárolt. Az ok igen prózai volt: egy lovat 200 ezer forintért tudott volna megvenni, míg egy szamárhoz már 25 eze-rért hozzájutott. Így került hozzá Dzsoki, aki nevét a klasszikus filmsorozat, a Dallas főhőséről kapta. Az első lovához, egy huculhoz (kistestű ló) 24 évesen, 1994-ben jutott hozzá. Rögvest neki is vágott vele a nagyvilágnak. Előbb Szicíliába jutott el lóháton, majd Török-országba vezetett az útja, szamárháton pe-dig egészen Gibraltá-rig jutott. 2003-ban, a Rákóczi-évben Rodos-tóba jutottak el lóhá-ton, 2005-ben pedig egy nagyobb társaság-gal Spanyolország és Portugália volt az úti cél. Megjárják az El Caminót is, hogy 2006-ban már az ország ezeréves ha-tárait kerülje meg a Csepin

Péter által vezetett Bakonyi Poroszkálók és barátaik csapata.

Mindez persze nem volt még elég, 2009-ben a messzi Kazahsztánból tért haza ló-háton. – Még 2008-ban, egy rendezvényen ismerkedtem meg kazah lovasokkal, s rög-tön beleszerettem a kultúrá-jukba. Ők hívtak meg minket az országukba – meséli Pé-ter, aki társaival a kiutazást követően a Tien-San hegység mentén indult el nyugat, azaz Magyarország felé. Sztyep-pék, félsivatagok és sivata-gok váltották egymást az úton. Kezdetben hideg, majd májustól már igazi közép-ázsiai forróság „kényeztette” őket, a legmelegebb napon 52 fokot mutatott a hőmérő hi-ganyszála. Három hónap alatt érték el az orosz határt, ahol nem kisebb ellenféllel kell megbirkózniuk, mint a bürokráciával. Nem egysze-rű feladat volt ez, hiszen ti-zennyolc nap várakozás után léphettek csak be Oroszor-szágba, majd közel 7000 kilo-méter megtétele után értek vissza Várpalotára.

Legutóbbi útjuk aztán na-gyobb médiavisszhangot ka-pott, mivel önkéntes tartalé-kosként Hende Csaba honvé-delmi miniszter búcsúztatta és fogadta Pétert és társát, Bakó Sándort a Thury-vár-ban. A 6843 kilométer hosz-

szú, 228 napig tartó északi portya során a korabeli ha-diutazókat idézve Szlováki-án, Lengyelországon és Né-

metországon át jutottak el Dániába majd Svédorszá-gon és Finnországon ke-resztül tértek vissza hazá-jukba.

Az átlagemberben persze jogosan merül fel a kérdés: miért? Mi késztet arra egy férfiembert, hogy a nomád életet vállalva lóháton utaz-za be szinte egész Európát.

– Azt gondolom, hogy mindez hozzátartozik a ma-gyarsághoz. A ló tett minket azzá, amik vagyunk. Más-

részről pedig az utazás való-di élménye miatt. Annyira gyorsan nem akartam ha-ladni, mint az autóval vagy épp repülőgéppel utazó át-lagember, inkább megta-pasztalni, milyen az élet az

adott országokban, s kissé talán asszimilálódni is. Köz-ben pedig megtanulom a nyelvet is, így elmondhatom,

hogy a magyar mellett oro-szul, szerbül, lengyelül, spa-nyolul, angolul, franciául és olaszul is beszélek. Az idő-korlát nélküli utazás révén pedig legnagyobb ajándék-ként a helyi emberek barát-ságát is megkaptam, külö-nös tekintettel a lovasokra. Én is sok országban meg-szálltam már lovas barátok-nál, de hozzám is rendre ér-keznek egy-egy éjszakára a világot lóháton járó kalan-dorok – mondja mosolyogva

Péter, majd az emlékezetes utazási élmények kerülnek szóba.

– Olaszország az első pil-lanattól kezdve szimpati-kus volt számomra. Az ola-szoknál már a teremtésnél

el lett rontva valami, ugyanis mindig vidá-mak. Mindennek tud-nak örülni, nagyon jó-kat esznek és isznak – jegyzi meg nevetve.

– Egy alkalommal Nápoly szomszédságá-ban vettem részt egy érdekes versenyen. Egy nőgyógyász kihí-vott egy viadalra. A Ve-zúvon működő lovas-iskolából kellett lehaj-tani a hegy nyugati lej-tőjén fek vő San

Sebastianóig, ahonnan a szökőkutat megkerülve kel-lett visszajutni a lovardába. Ő egy pónifogattal ment,

míg én a szamaramat haj-tottam. Az elején nem volt egyszerű, ugyanis a sza-már nem akarta otthagyni a lovamat az istállóban, épp ezért az olasz nőgyógyász hamar komoly előnyre tett szert. A forduló után azon-ban, felfelé haladva a sza-már meghallotta a szeretett ló nyihogását, s ordítva őrü-letes vágtába kezdett. Nem sokkal a lovarda előtt sike-rült lehagynunk a pónifoga-tot, így 150 ezer lírát nyer-

tem, amiből becsülettel mu-lattunk odalent délen, jegy-zi meg Péter.

A kalandjait egyébként több alkalommal könyvek-ben is megörökítette már, humoros stílusát kedvelik az olvasók, rendszeres hívják élménybeszámolókra, író-ol-vasó találkozókra. Most azonban mindennapjait a Di-adal napja történelmi várjá-ték előkészítése teszi ki, hi-szen a várpalotai önkor-mányzattal és a Thury-Vár Nonprofit Kft.-vel karöltve immár harmadik esztendeje szervezik meg városunkban az elmúlt két évben több ezer látogatót vonzó programot. Az idei év ráadásul abból a szempontból is különleges, hogy épp 450 esztendeje ver-ték vissza a sokszoros túl-erőben lévő török csapatokat a Thury György kapitány ve-zette magyar vitézek.

idén márCiusban rangos állami kitüntetést kapott Csepin péter

Lóhátról más az egész világ

Csepin péter 1970. november 9-én született várpalotán. az általános iskolát és a

gimnáziumot is itt végezte, majd tanulmányait a szentendrei katonai főiskolán folytatta.

várpalotán él, két gyermek, réka és szilárd édesapja. nyolC nyelven beszél, s mintegy 50 ezer

kilométert tett meg eddig lóháton. a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes

emberi értékek gyarapításában végzett tevékenysége elismeréseként idén márCiusban

a magyar érdemrend tisztikereszt polgári tagozata kitüntetést is megkapta.

4 várpalotai hírek2016. június 8.

A Diadal napja

Közösen emlékezett meg a 445 eszten-deje meghalt thury györgy vitézsé-géről, s fogadott el a hős kapitány

tetteit elismerő kiáltványt április elején orosztony, nagykanizsa és várpa-lota önkormányzata.

A nagykanizsai művelő-dési házban tartott ünnepi ülésen Talabér Márta, vá-rosunk polgármestere ki-emelte: Thury György nem népmesei, hanem valódi hős volt, aki méltatlanul merült a történelem feledé-sébe. – Napjaink nem min-dig az igaz emberekről és a valódi teljesítményt nyújtó h ő s ö k r ő l s z ó l n a k , ezért is kü-l ö n ö s e n ö r ö m t e l i , hogy mi kö-zösen tu-dunk kiállni a mi hősünk mellett, ma-g u n k é n a k é r e z z ü k , ápoljuk az emlékét és megmutatjuk azt a tisztele-tet parancso-ló teljesít-ményt, ami Vá r pa lotá n , Nagykanizsán és Orosztony-ban is halha-tatlanná tette őt – mondta el Talabér Márta.

Dénes Sán-dor, az emlék-rendezvény há-z i g a z d á j a , Na g y k a n i z s a polgármestere köszöntőjében leszögezte: Thu-ry György hite-lessége és lénye-gisége minden változékonysá-got és minden je-len érdeket elmos és felülír. – Alakja és az általa meg-testesített hősies-ség olyan láthatóvá vált ér-ték számunkra, olyan meg-határozó pillér, amely fönn-

tartja közösségeink azo-nosságát, erre áldozott kapcsolatát és lehetőséget ad arra, hogy létünk véges-ségét meghaladva a törté-nelem részeseivé váljunk – mondta el Dénes Sándor.

A folytatásban felolvas-ták a Thury Györgyről szó-ló, Várpalota önkormány-zata által is el-

fogadott kiáltványt, majd a közeli Orosztonyban, a hős kapitány halálának szín-

helyén folytatódott az em-léknap programja. Thury kopjafájánál Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a

Thury-emlékév fő-védnöke mondott kö-szöntőt. – Thury György védte a ma-gyar hazát, s ezt az értéket mi magya-rok óvjuk tovább. A történelmi bajjal vívó magyarok az ellenség túlereje vagy cselvetése mi-att sokszor az éle-tükkel fizettek, de ezen áldozatok olyan építő áldoza-tok, amelyekből mindig újjáépül a magyar haza is. Győz e de l me s s é válik az, aki meg-hozza ezt az áldo-zatot. Ez a ma-gyarok titka és eg yben éltető ereje a történe-lemben, ez volt Thury kapitány titka is – mondta el Kövér László, aki szerint Thu-ry példát adott, hogy nemcsak

kell, de igenis lehet küzde-ni még akkor is, ha minden veszni látszik. – Thury György és társainak emlé-

ke erősítsen minket, mai magyarokat abban a tudat-ban, hogy saját küzdel-münket nekünk kell meg-vívnunk, s abban a hitben, hogy mindezt sikerrel te-hetjük. Adja meg nekünk azt a szellemi felkészültsé-get, hogy se a túlerőnek, se a cselvetésnek ne essünk áldozatul, hogy gyermeke-inknek és unokáinknak végre az érzelemben való megerősödés legyen a sor-suk – szögezte le a házel-nök.

Szöllősi Tiborné, Orosz-tony polgármestere szerint Thury „egyesítette magá-ban mindazt, ami az embert igazi magyarrá és szeretet-re méltóvá teszi”. Csepin Péter, a Bakonyi Poroszká-lók vezetője kiemelte, a ma-gyar nemzett fennmaradá-sához nem magányos har-cosokra van szükségünk, hanem csapatban gondol-kodó emberekre, olyanok-ra, amilyen Thury György is volt.

Az ünnepség zárásaként a résztvevők virágokat he-lyeztek el a hős kapitány tiszteletére állított kopjafá-nál.

szöllősi tiborné, talabér márta és dénes sándor polgármesterek az aláírt kiáltvánnyal nagykanizsán

Közös kiállás Thury György hősiessége mellett

5várpalotai hírek2016. június 8.

A Diadal napja

Mintegy 50 ezer kilométert tett már meg lóháton Csepin péter hagyo-mányőrző huszár, aki kis túlzással

a fél világot bejárta már. most minden erejével az idei diadal napjára készül, hiszen 450 éve verték vissza a hódító törököket palotánál a magyar vitézek.

– Már kisgyermekkorom óta szerettem volna lovakat és szamarakat. Négyéves vol-tam, amikor a keresztapám elvitt lovagolni, a mai napig jól emlékszem mindenre, any-nyira meghatározó élmény volt. Annyira jól éreztem ma-gam, hogy mindenáron rá akartam venni: cserélje el a Zsigulit egy lóra, s jöjjünk haza inkább azzal. Persze nem így tettünk, de utána is rendszeresen jártunk lova-golni a Balatonalmádiban ta-lálható Pinkóczi-csárdához – idézi fel a hetvenes éveket Pé-ter, majd a gyermekkori ol-vasmányélményekről mesél. – A Mondák könyvében telje-sen magával ragadott példá-ul, amikor Szépmező Szárnya először találkozik a lovával, s átkarolja a nyakát. Már ak-kor tudtam, hogy szeretnék egy lovat, de az élet úgy hozta, hogy 24 évet várnom kellett rá – teszi hozzá nevetve Péter.

A hetvenes-nyolcvanas években ugyanis nem volt olyan egyszerű lóhoz jutni. Elsőként, 1989 tavaszán épp ezért Péter egy szamarat vá-sárolt. Az ok igen prózai volt: egy lovat 200 ezer forintért tudott volna megvenni, míg egy szamárhoz már 25 eze-rért hozzájutott. Így került hozzá Dzsoki, aki nevét a klasszikus filmsorozat, a Dallas főhőséről kapta. Az első lovához, egy huculhoz (kistestű ló) 24 évesen, 1994-ben jutott hozzá. Rögvest neki is vágott vele a nagyvilágnak. Előbb Szicíliába jutott el lóháton, majd Török-országba vezetett az útja, szamárháton pe-dig egészen Gibraltá-rig jutott. 2003-ban, a Rákóczi-évben Rodos-tóba jutottak el lóhá-ton, 2005-ben pedig egy nagyobb társaság-gal Spanyolország és Portugália volt az úti cél. Megjárják az El Caminót is, hogy 2006-ban már az ország ezeréves ha-tárait kerülje meg a Csepin

Péter által vezetett Bakonyi Poroszkálók és barátaik csapata.

Mindez persze nem volt még elég, 2009-ben a messzi Kazahsztánból tért haza ló-háton. – Még 2008-ban, egy rendezvényen ismerkedtem meg kazah lovasokkal, s rög-tön beleszerettem a kultúrá-jukba. Ők hívtak meg minket az országukba – meséli Pé-ter, aki társaival a kiutazást követően a Tien-San hegység mentén indult el nyugat, azaz Magyarország felé. Sztyep-pék, félsivatagok és sivata-gok váltották egymást az úton. Kezdetben hideg, majd májustól már igazi közép-ázsiai forróság „kényeztette” őket, a legmelegebb napon 52 fokot mutatott a hőmérő hi-ganyszála. Három hónap alatt érték el az orosz határt, ahol nem kisebb ellenféllel kell megbirkózniuk, mint a bürokráciával. Nem egysze-rű feladat volt ez, hiszen ti-zennyolc nap várakozás után léphettek csak be Oroszor-szágba, majd közel 7000 kilo-méter megtétele után értek vissza Várpalotára.

Legutóbbi útjuk aztán na-gyobb médiavisszhangot ka-pott, mivel önkéntes tartalé-kosként Hende Csaba honvé-delmi miniszter búcsúztatta és fogadta Pétert és társát, Bakó Sándort a Thury-vár-ban. A 6843 kilométer hosz-

szú, 228 napig tartó északi portya során a korabeli ha-diutazókat idézve Szlováki-án, Lengyelországon és Né-

metországon át jutottak el Dániába majd Svédorszá-gon és Finnországon ke-resztül tértek vissza hazá-jukba.

Az átlagemberben persze jogosan merül fel a kérdés: miért? Mi késztet arra egy férfiembert, hogy a nomád életet vállalva lóháton utaz-za be szinte egész Európát.

– Azt gondolom, hogy mindez hozzátartozik a ma-gyarsághoz. A ló tett minket azzá, amik vagyunk. Más-

részről pedig az utazás való-di élménye miatt. Annyira gyorsan nem akartam ha-ladni, mint az autóval vagy épp repülőgéppel utazó át-lagember, inkább megta-pasztalni, milyen az élet az

adott országokban, s kissé talán asszimilálódni is. Köz-ben pedig megtanulom a nyelvet is, így elmondhatom,

hogy a magyar mellett oro-szul, szerbül, lengyelül, spa-nyolul, angolul, franciául és olaszul is beszélek. Az idő-korlát nélküli utazás révén pedig legnagyobb ajándék-ként a helyi emberek barát-ságát is megkaptam, külö-nös tekintettel a lovasokra. Én is sok országban meg-szálltam már lovas barátok-nál, de hozzám is rendre ér-keznek egy-egy éjszakára a világot lóháton járó kalan-dorok – mondja mosolyogva

Péter, majd az emlékezetes utazási élmények kerülnek szóba.

– Olaszország az első pil-lanattól kezdve szimpati-kus volt számomra. Az ola-szoknál már a teremtésnél

el lett rontva valami, ugyanis mindig vidá-mak. Mindennek tud-nak örülni, nagyon jó-kat esznek és isznak – jegyzi meg nevetve.

– Egy alkalommal Nápoly szomszédságá-ban vettem részt egy érdekes versenyen. Egy nőgyógyász kihí-vott egy viadalra. A Ve-zúvon működő lovas-iskolából kellett lehaj-tani a hegy nyugati lej-tőjén fek vő San

Sebastianóig, ahonnan a szökőkutat megkerülve kel-lett visszajutni a lovardába. Ő egy pónifogattal ment,

míg én a szamaramat haj-tottam. Az elején nem volt egyszerű, ugyanis a sza-már nem akarta otthagyni a lovamat az istállóban, épp ezért az olasz nőgyógyász hamar komoly előnyre tett szert. A forduló után azon-ban, felfelé haladva a sza-már meghallotta a szeretett ló nyihogását, s ordítva őrü-letes vágtába kezdett. Nem sokkal a lovarda előtt sike-rült lehagynunk a pónifoga-tot, így 150 ezer lírát nyer-

tem, amiből becsülettel mu-lattunk odalent délen, jegy-zi meg Péter.

A kalandjait egyébként több alkalommal könyvek-ben is megörökítette már, humoros stílusát kedvelik az olvasók, rendszeres hívják élménybeszámolókra, író-ol-vasó találkozókra. Most azonban mindennapjait a Di-adal napja történelmi várjá-ték előkészítése teszi ki, hi-szen a várpalotai önkor-mányzattal és a Thury-Vár Nonprofit Kft.-vel karöltve immár harmadik esztendeje szervezik meg városunkban az elmúlt két évben több ezer látogatót vonzó programot. Az idei év ráadásul abból a szempontból is különleges, hogy épp 450 esztendeje ver-ték vissza a sokszoros túl-erőben lévő török csapatokat a Thury György kapitány ve-zette magyar vitézek.

idén márCiusban rangos állami kitüntetést kapott Csepin péter

Lóhátról más az egész világ

Csepin péter 1970. november 9-én született várpalotán. az általános iskolát és a

gimnáziumot is itt végezte, majd tanulmányait a szentendrei katonai főiskolán folytatta.

várpalotán él, két gyermek, réka és szilárd édesapja. nyolC nyelven beszél, s mintegy 50 ezer

kilométert tett meg eddig lóháton. a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes

emberi értékek gyarapításában végzett tevékenysége elismeréseként idén márCiusban

a magyar érdemrend tisztikereszt polgári tagozata kitüntetést is megkapta.

6 várpalotai hírek2016. június 8.

A Diadal napja

6 várpalotai hírek2016. június 8.

A Diadal napja 7várpalotai hírek2016. június 8.

A Diadal napja

8 várpalotai hírek2016. június 8.

A Diadal napja

Készült Magyarország Kormánya megbízásából

ÜzenjünkBrüsszelnek,hogy ők ismegértsék!

3661

16

8 várpalotai hírek2016. június 8.

A Diadal napja

Készült Magyarország Kormánya megbízásából

ÜzenjünkBrüsszelnek,hogy ők ismegértsék!

3661

16

9várpalotai hírek2016. június 8.

A Diadal napja

Az apródok is nagyon készülnekA DiaDal napjához kapcsolóDva apróD-

képzés inDult februárban a thury-várban. a kéthetente tartott fog-

lalkozásokon a palotai és környékbeli gyermekek a történelmi várjátékra és saját várostromukra is felkészültek.

A maroknyi csapatot a palotai várvédők képvise-letében Lukács Péter és Deák Ferenc hagyomány-őrzők trenírozták. Kérdé-sünkre elmondták, kéthe-tente szerdán tartották a foglalkozásokat a Thury-várban, az apródképzés során többek között me-netelni, fakarddal és szabjával harcolni, vala-mint nyíllal célba lőni is

megtanultak alapszinten a fiatalok, akik az előt-tünk álló hétvégén a várat védő magyar csapatoknál teljesíthetnek szolgálatot. Emellett vasárnap szá-mukra is rendeznek majd külön ostromot, ahol a 450 év vel ezelőtt hősiesen küzdő Thury kapitányhoz és vitézeihez hasonlóan védhetik meg a palotai vá-rat.

Együtt emlékeztek

a hős kapitányra

A DiaDal napjá-hoz közeleDve a várpalotai

városszépítő és –véDő egyesület tagjai is megemlé-keztek thury györgyről.

A program a várban in-dult, ahol Móri Sándor tar-tott előadást Thury György életéről. Az érdeklődők előtt a helytörténész elmondta, Thury Hont vármegyé-ből, Középtúrról származó nemesi család sarja, ősei már az Árpád-korban jeles vitézek voltak. Nagyapja, Thury Miklós Hunyadi Má-tyás  seregében szolgált, s apja, Gábor is kitűnő vitéz volt. 1556-ban a  lévai  vár kapitányává nevezték ki, 1558-ban Bars vármegye főispánja, majd  Várpalo-

ta  kapitánya lett. Neve itt vált rettegetté a  törö-kök körében. Kiváló bajvívó volt, sorra hívta ki a törökök legjobbjait.

A pénztelenségen állan-dó portyákkal próbált segí-teni, így akadályozta meg azt, hogy katonái a zsold-hátralék miatt elszökjenek tőle. Az állandósuló pénzhi-ány miatt végül  1565-ben beadta lemondását, ám az uralkodó még egy ideig ma-radásra bírta. 1566 júniu-sában 500 katonájával mindaddig tartotta Palota várát Arszlán budai pasa  8000 fős seregével szemben, míg a felmentő se-reg Salm gróf győri várka-pitány vezetésével meg nem érkezett.

móri sánDor thury életéről beszélt

thury kapitány és az apróDok a várban

3658

67

BÉRLETEZÜNK!

Tisztelt Színházszeretõ Barátunk!

A Pannon Várszínház immár 7. kõszínházi évadát kezdi meg az inotaiRETRO Színházban, az egykori Béke Mûvelõdési Házban.

A mûemléki védettség alatt álló épület megtekintése önmagában isélmény, hiszen számos neves képzõmûvész alkotásai találhatók megaz épület falain, termeiben. Eddigi elõadásaink nagy népszerûségre tettek szert, ám a következõszezonban még tovább szeretnénk erõsíteni a RETRO színház sikerét,saját bérletes és bérletszünetes elõadásainkkal egyaránt.

A színházi évad folyamán a közönség rendelkezésére áll az épületRETRO Étterme, mely az elõadások alkalmával sajátos kínálattalvárja a nézõket.

Székesfehérvárról és Várpalotáról menetrendszerû buszjárat szállít-ja a nézõket az elõadás helyszínére, majd vissza a kiindulópontra.

Örömöt, kikapcsolódást, igényes szórakozást kínálunk Önnek, vala-mint színészeink, egész társulatunk teljes odaadását, a közönség meg-becsülését.Arra kérjük Önt, legyen bérletesünk és családtagjai, ismerõsei közöttis népszerûsítse kezdeményezésünket.Tájékoztatásul küldöm a 2016-2017-es évad programajánlatát.

A bérletek megvásárlására, elõjegyzésére a nyár folyamán Veszprém-ben, a Hangvilla jegypénztárában, (Brusznyai u. 2.) vagy az évadelsõ elõadása elõtt a helyszínen lesz lehetõségük. Kérjük, igényeiketmielõbb juttassák el hozzánk telefonon, e-mailen vagy levélben kül-dött foglalással, mert bérleteink helyre szólóak.

Kollégáink, az alábbi elérhetõségeken bõvebb információkkal is ren-delkezésére állnak.

Bérletáraink:Felnõtt bérlet: 9.000 FtNyugdíjas és ifjúsági bérlet: 6.000 Ft

Veszprém, 2016. május 5.

Üdvözlettel

Vándorfi Lászlóigazgató

Pannon Várszínház Hangvilla Jegypénztár8200 Veszprém, Brusznyai u. 2.Telefon: 88/889-182, 88/563-200, Mobil:06 30/396 33 98e-mail: pannonjegy@hangvilla.com, pannonjegy@infornax.huwww.pannonvarszinhaz.hu

3658

65

10 várpalotai hírek2016. június 8.

A Diadal napja

Thury kedvenc étele és boraAz idei esztendőben szin-

te minden nagyobb városi rendezvény a Thury-emlék-évhez kapcsolódik Várpalo-tán. Így volt ez áprilisban az értéktár napon is, ahol a gazdag programsorozat ré-szeként megválasztották

Thury György kapitány kedvenc borát és ételét is.

A nevezett borokat kósto-ló szigorú zsűritagok a ní-vós mezőnyből Csuhaj Ernő shiraz-kékfrankos rozéjá-nak ítélték a megtisztelő cí-met, míg Thury kedvenc

ételének a Mátyás borozó által elkészített, almával és körtével körített vaddisznó-ragut választották. A jófajta borról és a finom étekről a Thury Györgyöt megszemé-lyesítő Oláh Tibor is elisme-réssel nyilatkozott.

Élmény- és ülőmedence, gyermekpancsolók, óriáscsúszdák, ugrótorony és megannyi élmény kicsiknek és nagyoknak.

8500 Pápa, Várkert út 5. · Tel.: 89/512-600 · E-mail: info@varkertfurdo.huwww.varkertfurdo.hu · www.facebook.com/varkertfurdo

A PÁPAI VÁRKERTFÜRDŐ strandja várja a kikapcsolódni, pihenni vágyókat!

A nyár velünk kezdődik!T E R M Á L F Ü R D Ő U S Z O D A S T R A N D G Y Ó G Y Á S Z A T

Szervizünk folyamatos akciókkalvárja kedves ügyfeleit:

TELEFON: +36-20/478-0960, E-MAIL: szalon@meszarosauto.huMÉSZÁROS AUTÓ KFT. VÁRPALOTA, GRÁBLER-TÓ UTCA 10. NYITVATARTÁS: H–P: 08.00–17.00

műszaki vizsgáztatáseredetvizsgálat

márkafüggetlen teljes körű autójavításkarosszériajavítás, fényezéskárbejelentés és kárrendezésgumiszerelés, futóműbeállításklímatisztítás és -töltéshibakód-kiolvasásbérautó-szolgáltatás

365148

Tejtermékeket gyártó és forgalmazó

PANNONTEJ ZRT.VESZPRÉMI TELEPHELYÉRE

ÚJ FELTÉTELEKKELmunkatársakat keres 12 órás éstöbbműszakos munkarendbe:

TEJTERMÉKGYÁRTÓ SZAKMUNKÁS,TARGoNcAvEZETő és

cSoMAGoLÓ (BETANÍToTT MUNKA)

Amit kínálunk: havi prémium törvényi előírásnál magasabb műszakpótlék speciális sajtüzemi pótlék előrelépési lehetőség új munkatárs ajánlásának díjazása étkezési utalvány egészségpénztári hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás 13. havi fizetés

PÁLYAKEZDŐK JELENTKEZÉSÉT IS VÁRJUK!A jelentkezéseket az alábbi címre kérjük küldeni:

Pannontej Zrt.8200 Veszprém, Kistó u. 9. vagy

allas@pannontej.com

3659

92

10 várpalotai hírek2016. június 8.

A Diadal napja

Thury kedvenc étele és boraAz idei esztendőben szin-

te minden nagyobb városi rendezvény a Thury-emlék-évhez kapcsolódik Várpalo-tán. Így volt ez áprilisban az értéktár napon is, ahol a gazdag programsorozat ré-szeként megválasztották

Thury György kapitány kedvenc borát és ételét is.

A nevezett borokat kósto-ló szigorú zsűritagok a ní-vós mezőnyből Csuhaj Ernő shiraz-kékfrankos rozéjá-nak ítélték a megtisztelő cí-met, míg Thury kedvenc

ételének a Mátyás borozó által elkészített, almával és körtével körített vaddisznó-ragut választották. A jófajta borról és a finom étekről a Thury Györgyöt megszemé-lyesítő Oláh Tibor is elisme-réssel nyilatkozott.

Élmény- és ülőmedence, gyermekpancsolók, óriáscsúszdák, ugrótorony és megannyi élmény kicsiknek és nagyoknak.

8500 Pápa, Várkert út 5. · Tel.: 89/512-600 · E-mail: info@varkertfurdo.huwww.varkertfurdo.hu · www.facebook.com/varkertfurdo

A PÁPAI VÁRKERTFÜRDŐ strandja várja a kikapcsolódni, pihenni vágyókat!

A nyár velünk kezdődik!T E R M Á L F Ü R D Ő U S Z O D A S T R A N D G Y Ó G Y Á S Z A T

Szervizünk folyamatos akciókkalvárja kedves ügyfeleit:

TELEFON: +36-20/478-0960, E-MAIL: szalon@meszarosauto.huMÉSZÁROS AUTÓ KFT. VÁRPALOTA, GRÁBLER-TÓ UTCA 10. NYITVATARTÁS: H–P: 08.00–17.00

műszaki vizsgáztatáseredetvizsgálat

márkafüggetlen teljes körű autójavításkarosszériajavítás, fényezéskárbejelentés és kárrendezésgumiszerelés, futóműbeállításklímatisztítás és -töltéshibakód-kiolvasásbérautó-szolgáltatás

365148

Tejtermékeket gyártó és forgalmazó

PANNONTEJ ZRT.VESZPRÉMI TELEPHELYÉRE

ÚJ FELTÉTELEKKELmunkatársakat keres 12 órás éstöbbműszakos munkarendbe:

TEJTERMÉKGYÁRTÓ SZAKMUNKÁS,TARGoNcAvEZETő és

cSoMAGoLÓ (BETANÍToTT MUNKA)

Amit kínálunk: havi prémium törvényi előírásnál magasabb műszakpótlék speciális sajtüzemi pótlék előrelépési lehetőség új munkatárs ajánlásának díjazása étkezési utalvány egészségpénztári hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás 13. havi fizetés

PÁLYAKEZDŐK JELENTKEZÉSÉT IS VÁRJUK!A jelentkezéseket az alábbi címre kérjük küldeni:

Pannontej Zrt.8200 Veszprém, Kistó u. 9. vagy

allas@pannontej.com

3659

92

11várpalotai hírek2016. június 8.

A Diadal napja

TÁJÉKOZTATÓAKÖLTSÉGOSZTÁSOS ELSZÁMOLÁSRÓL

A tulajdonosi közösség döntésének megfelelően már Várpalotán is jelentős számban kerültek felszerelésreköltségmegosztók az egyes lakóépületekben. Ennek lényege, hogy az épületek fűtési hőfelhasználását ezen készülékeksegítségével osztják szét.

A tulajdonosok megbízták valamelyik költségosztásra szerződött társaságot, aki a velük kötött szerződés alapján végzi akészülékek felszerelését, működteti, karbantartja azokat, elvégzi az időszakos ellenőrzéseket, leolvassa és kiértékeli aköltségmegosztók adatait és kiszámítja a fűtési díjmegosztási arányokat.

A fűtési hődíj részfizetések számlázásának változása 2015.október 1-jétől:Társaságunk - ahogy ezt már egy korábbi, számla mellé csatolt tájékoztatóban is jeleztük- a 2015/2016 fűtési időszaktól,azaz 2015. október 1-jétől kezdődően költségosztók alkalmazása esetén a korábbi időszakoktól eltérően a havonta(november és a következő év májusa között) fizetendő hődíj részfizetéseket úgy határozta meg, hogy az épület előző havitényleges, hiteles hőmennyiségmérőn mért hőfogyasztását az előző fűtési idény (2014-2015.év) egyéni hőfelhasználásaalapján számított százalékos arányban osztotta fel, illetve számlázta.

Amennyiben a Társasház még nem rendelkezett az előző teljes elszámolási időszak költségmegosztók alapján történőhőfelosztásával, a fűtési hődíj részfizetés ebben az első fűtési időszakban a ténylegesen felhasznált (mért) előző havihőmennyiség légtérfogat arányos felosztása alapján került meghatározásra.

A havi összegek részteljesítésként kezelendők, melyek korrekciójára most, a fűtött szezon végén, a záró elszámolástkövetően, legkésőbb az augusztus havi számlákban kerül sor. Ezzel a fogyasztáshoz igazodó számlázási renddelvárhatóan megszűnnek a fűtési időszak végi nagy összegű elszámolási különbözetek.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a költségmegosztással kapcsolatos kérdések, panaszok megválaszolása annak atársaságnak a hatáskörébe tartozik, akinek az elszámolásért teljes körű a felelőssége a lakók felé.Ha a Szolgáltató a díjakat a felhasználói közösség megbízottja (közös képviselő) által jóváhagyott módon osztottaszét, a számlával kapcsolatos valamennyi vitás kérdés rendezése kizárólag a közös képviselő és a díjfizetőkegymás közötti feladata.Minden költségosztással kapcsolatos konkrét kérdésre, panaszra a közös képviselő , illetve a költségosztásraszerződött cég tud válaszolni.

A tájékoztatás honlapunkon bővebben is elérhető, ahol az egyes költségosztással foglalkozó szervezetek elérhetősége ismegtalálható.

Várpalotai Közüzemi Kft.

A Képesség- és TehetségfejlesztőMagániskola, Várpalota a

2016/2017-es tanévre felvételthirdet az alábbi tagozatokra:

Érettségire felkészítő 2 éves szakközépiskola:Szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők számára

nappali és esti tagozaton, ahol az érettségi tantárgyakattanulják a diákok nagy óraszámban.

Gimnázium, 8. osztályt végzettek számára:4 évfolyamos angol nyelv emelt szintű,

közgazdaságtan emelt szintű, dráma emelt szintű, képző emeltszintű és számítástechnika emelt szintű osztályokba.

Szakképzés, 8. osztályt végzettek számára:Hároméves duális képzés:

Eladó, cukrász, szakács, pincér szakmákra.

Érdeklődni a 06-88/479-415-ös telefonszámon lehet.

3659

61

2015. május 6. • III. évfolyam, 10. szám krónika

Fókuszban

sPOrT

várpalotai hírekIngyenes városi közéleti lap

A MARATON LAPCSOPORT TAGJA

Tudományos eredményekkel az élvonalban

Az elmúlt fél évben több rangos szakmai elismerést is kapott B. Kiss Bálint, a Magániskola végzős diákja 5. oldal

Vidám majális

a parkerdőben

százmilliós

útfejlesztések

Futás Erdélybe

megállás nélkül

Több generáció is együtt

mulatott a Cseri-parker-

dőben a hagyományos

palotai majálison. 2. oldal

A Loncsosban és a Kisme-

zőn is utcafórumon szá-

moltak be a lakosságnak a

tervekről. 6–7. oldal

A barátság staféta 25. év-

fordulóján újra Sepsi-

szentgyörgy volt a futók

úti célja. 10. oldal

Több százan voltak kíváncsiak a város és a

térség értékeit bemutató helyi értéktár napra,

amelyet a Thury-vár megújult udvarán tartot-

tak a napokban.

Galambos Szilvia önkor-

mányzati képviselő, a helyi értéktár bizottság elnöke kö-

szöntőjében kiemelte, a tava-

lyi évben rendezett két ér-

téktár nap döbbentette rá a

szervezőket arra, hogy

mennyire népszerű a várpa-

lotai és környékbeli alkotó-

kat, termelőket és szerveze-

teket bemutató program. – A

Thury-vár megújult udvara

pedig elsőrangú otthona egy

ilyen napnak, amelynek

alapvető célja, hogy a város-

lakókat megismertesse szű-

kebben vett környezetünk

értékeivel, egyben felhívja a

figyelmet a bizottság mun-

kájának fontosságára is –

mondta el Galambos Szilvia.

(Folytatás a 3. oldalon.)

A kora nyarat idéző napsütéses időben megtelt érdeklődőkkel a Thury-vár felújított udvara a harmadik helyi értéktár napon

a helyi értékek ünnepe a várudvaron

H

ÍR

C

E

N

T

R

U

M

B

ély

egzõ

ké

sz

íté

se

ke

dve

zõ

áro

n!

K

ülö

nbözõ

sz

ín

ekb

en

és

m

ére

te

kb

en!

G

A

R

A

N

T

Á

LT

M

IN

Õ

S

É

G

24

Ó

R

Á

N

B

E

L

Ü

L

Körn

ye

ze

tb

ará

t

sz

éria

H

ír

ce

ntr

um

K

ft.

ügyf

éls

zo

lg

ála

ta

V

árp

alo

ta

, S

ze

nt Is

vá

n

u. 1

(H

áza

ss

ágkö

tõ

te

re

m

)

2293

66

Man atWorkVeszprém, Ady Endre u. 3.

• 06 88/400-453, 06 20/929-2430

www.manatwork.hu

Regisztrációs szám: 3440/2001 munkaerő-kölcsönzés, Adatvédelmi nyilvántartási szám

: NAIH 73314/2014.

2294

26

F I X , H O S S Z Ú TÁV Ú

MUNKAHELYEKKIEMELT PÓTLÉKRENDSZ

ER, ÉTKEZÉSI UTALVÁNY,

CAFETERIA, PRÉMIUM, 13. HAVI JUTT

ATÁS

GYERMEKEK ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁSA

Hívjonminket, vagy küldjön SMS-t – VISSZAHÍVJ

UK!

88/400-453 vagy20/929-2430

Ö N Ö K K É R T É K

mi mego ldo t tuk

INGYENES SZERZŐDÉSES JÁRAT

Ősi–Várpalota–Pétfürdő–Öskü–H

ajmáskér–Veszprém

Betanított- és szakmunkásokat, targo

ncavezetőket

keresünk többműszakos munkarendbe

AZONNALI KEZDÉSSEL

Női és férfi munkavállalók jelentkezését egyará

nt várjuk!

Lapozzon bele

a Várpalotai

Hírekbe

a facebookon!

facebook.com/ varpalota

12 várpalotai hírek2016. június 8.

A Diadal napja

A DiaDal napja történelmi várjátékhoz kapcsolóDóan több helyen is útlezá-rásra kell számítani a városban az

előttünk álló hétvégén.

Június 10-én (péntek) 9.00 órától egészen június 12-én

(vasárnap) 20.00 óráig lezár-ják az autós forgalom elől a

Szent István utca vár előtti szakaszát, illetve június 10-én (péntek) 17.00 órától június 12-én (vasárnap) 18.00 óráig a Szabadság teret is (behajtási lehetőséggel az Újlaky utcá-ról a Szent Erzsébet tér felé).

A várjáték részeként meg-rendezett nagyszabású törté-nelmi felvonulás miatt június 11-én (szombat) 11.00–12.00 óra között az alábbi útvona-lon lezárásra számíthatnak az autósok: Hunyadi Mátyás

tér–Szent István utca–Sza-badság tér–8-as számú főút Kossuth utca és Gárdonyi G. utca közé eső szakasza–Gár-donyi G. utca–Táncsics utca–Árpád utca–Újlaky utca–Hu-nyadi Mátyás tér.

Útlezárás több helyszínen a belvárosban

365141

Acé szerkezetes

bomstal garázsok

243.600 Ft-tól3x5 m-esszínes garázs

ól

2x22 mmár

79.900 Ft-értSzíneskivitelbencsak

99.900 Ft

Kerti tároló*NYÁRI BOMSTAL AKCIÓ!

Megrendelés: 06-30/747-7376, 06-30/748-5923Áraink a szállítást, összeszerelést is tartalmazzák!

www.bomstal.hu

*Az akció csak a sötétbarna és avörös színre vonatkozik. Az akcióérvényes 2016. augusztus 31-ig.

Kutyakennel 3x2 m

85.900 Ft-tól

3654

08