Validáció a felsőoktatásban

– Szakterületi nézőpont –

TÁMOP 4.1.3 Munkacsoport – találkozó2013. szeptember 12.

Tót Éva

Amiről a prezentációban nem lesz szó

• A validáció társadalmi funkciói

• Alkalmazásának története

• Nemzetközi körkép

• A fogalmak változása és tartalma

• A közös európai alapelvek a validálásra vonatkozóan

• Az eljárás minőségbiztosítása

• Az eljárás költségei

Amiről szó lesz

• A téma lehatárolása és értelmezése• A jelenlegi helyzet a felsőoktatásban – itthon és

másutt• Az eddig született javaslat• A tanulási eredmény és a validáció

kapcsolódása• A munkacsoportok feladata(i)

A téma lehatárolása

Validáció

Felsőoktatás

Közoktatás

Szakképzés

A validáció értelmezése/1

• Kompetencia(k) tanúsítása (=láthatóvá tétele) illetve

már elért tanulási eredmények „újrahasznosítása” egy képesítés megszerzése felé vezető

tanulási pályán

• A validáció képzésben való értelmezése:Mindig személyek tudásának összevetése képzési v.

képesítési követelményekkel (mint referenciákkal)

A validáció értelmezése/2

Hozott tudás elismerésea képzőintézmény nézőpontjából

Kreditátvitel = formális képzésből formális képzésbeF F

Validáció = nem formális és informális tanulási környezetben megszerzett tudás befogadása a formális képzésbe

NF + I F

A jelenlegi helyzet a felsőoktatásban

Az uniós tagországokban nagyon színes a kép.Nincs követendő modell.

Nem késtünk le semmiről.

• Nemzeti szintű szabályozás• Egységes nemzeti alapelvek és útmutatók• Új rendszerek és megoldások keresése• Alulról induló kezdeményezések

A jelenlegi validációs helyzet a felsőoktatásban – itthon

• Jogszabályi lehetőség a munkatapasztalat beszámítására (max. 30 kredit)

• Az esti és levelező képzésben van „a helyén”, tipikusan a szakmai gyakorlat kiváltására

• A gyakorlatban nem nyilvános alkuk formájában igen elterjedt megoldás

• Mindaddig, amíg kormányzati koncepció formálódása nem látszik, az intézményi szintű megoldások keresése tűnik a fő csapásiránynak.

Alternatív megközelítések

• Általános jogi szabályozás – Intézményi szintű megoldások (egységes alapelvekre épülően)

• Intézményen belüli validáció – Egy-egy szakterületen intézményközi(közös) vagy független validáló központok

Az eljárás bevezetésével kapcsolatos intézményi szintű feladatok

• Intézményi elismerési/validációs stratégia kialakítása(célok, szereplők azonosítása, a megoldások végiggondolása)

• Intézményi szabályozás

• A validációval foglalkozók felkészítése

• Támogató szolgáltatások (tájékoztatás, tanácsadás)

• A képzési programok alkalmassá tétele a validáció alkalmazására = tanulási eredmény alapú leírás

A munkacsoportok feladata

• A szakterületre jellemző sajátosságok azonosítása– Milyen módjai lehetségesek a formális

képzésen kívül releváns tudás megszerzésének

– A másutt szerzett tudás „elévülési” ideje– Az eljárás kíván-e szakterületi adaptálást– Értékelési módszerek

• Ajánlások megfogalmazása

Értékelési módszerek

• Portfólió – önbevallás amely tartalmazza a gyakorlatot, tapasztalatot igazoló dokumentumokat

• Interjú • Zsűri véleményezi a jelöltet (szakértői panel) • Írásbeli vizsga• Megfigyelés valóságos feladatvégzés közben

(rögzített megfigyelési szempontokkal)• Projektek, esszé írása

Minőségbiztosítás/1

• Az eljárás megismerhetősége (az érintettek tájékoztatása), elérhető felkészült személy

• Támogató szolgáltatások• Az értékelés objektív kritériumai ismertek, és

minden kérelmezőre egyformán alkalmazhatóak• A jogorvoslatra való lehetőség • Az eljárásban közreműködők felkészültséggel

rendelkeznek, szerepük és hatáskörük szabályozott, átlátható

Minőségbiztosítás/2

• Az eljárás menete standardizált, mindenki számára azonos feltételekkel

• ▪ Az eljárás menete áttekinthető és dokumentált, nyomon követhetőek a döntést megalapozó szakmai érvek.

• A kérelmező által bemutatott dokumentumok kezelése és őrzése szabályozott

• Az eljárás a kérelmező egyén érdekeit szolgálja, az eljárás során keletkező, személyét érintő információk nem kerülhetnek harmadik fél kezébe, csak abban az esetben, ha ahhoz a kérelmező írásban hozzájárul.

• Az értékelést végző személyek szakmai felkészültségére és pártatlanságára vonatkozó alapkövetelmény érvényesül.

• ▪ Az eljárást végző szervezet rendszeres időközönként értékeli és fejleszti saját gyakorlatát a hatékonyabbá tétel érdekében.