TARTALOM

Önkormányzat ... 2

Civil fórum ... 5

Hitélet ... 6

Múltidéz õ ... 7

Sulivilág ... 12

Gyermeksarok ... 18

Ép testben ... 20

Tarkabarka – Magazin ... 24

G Y E R G Y Ó Ú J F A L U K Ö Z S É G K Ö Z É L E T I É S K U LT U R Á L I S H A V I L A P J A . • I V. É V F O LY A M , 2 . S Z Á M , 2 0 1 1 . F E B R U Á R

ulafjuoGreG adzarab

IV. évfolyam, 2. szám, 2011. februárÖNKORMÁNYZAT2 /

Kiadja: Gyergyóújfalu község Polgármesteri Hivatala

Felel õs kiadó: Egyed József polgármester

Szerkeszt õség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám

Tel.: 0266-350.004, 350.077, barazda@gyergyoujfalu.ro

Nyomdai el õkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft.

ROVATSZERKESZT ÕK:

ÖnkormányzatEgyed József

Civil fórumLukács Róbert,

Fodor Annamária

HitéletGál Katalin,

Fodor Annamária

Múltidéz õElekes Dániel László,

ifj. Sólyom István

SulivilágGáll Katalin,

Fodor Annamária

GyermeksarokGál Katalin,

Fodor Annamária

Ép testben …Horváth Nina,Czirják Kinga

Tarkabarka – MagazinGál Katalin

Köszönet a nőknek. Köszönet neked, aki megszültél.

És neked, aki a feleségem voltál. Ésneked, te harmadik, tizedik, ezredik,aki adtál egy mosolyt, gyöngédséget,egy meleg pillantást, az utcán, elme-nőben, vigasztaltál, mikor magányosvoltam, elringattál, amikor a haláltólféltem. Köszönet neked, mert szőkevoltál. És neked, mert fehér voltál.És neked, mert okos és jókedvű vol-tál. És neked, mert türelmes és nagy-lelkű voltál. És neked, mert betakar-tad hajaddal arcomat, mikor meg-

buktam és rejtőzni akartam a világelől, s neked, mert tested melegetadott testemnek, mikor fáztam azélet magányában. És neked, mertgyermeket szültél nekem. És neked,mert lefogod majd ujjakkal a sze-mem. És neked, mert kenyeret ésbort adtál, mikor éhes és szomjasvoltam. És neked, mert testedből agyönyör sugárzott. És köszönetneked, mert jó voltál, mint az állatok.És neked, mert testednek olyan illatavolt, mint a földnek az élet elején.Köszönet a nőknek, köszönet.

Mi a nő nekünk? Az egész világ maga, a szüntelen változás, Az anya,akinek testén át e világba léptünk, az első és végtelen önfeláldozás. Ő őrzielső lépteink, törli le könnyeink, testéből etet, szeretetéből nevel, Mindigmegbocsát, ha kell és soha nem enged el, ő a fény, a meleg és minden ami jó,semmihez sem fogható és semmivel sem pótolható. Ahogy tudatunk lassan avilágra nyílik, ő maga is átalakul, megváltozik. Előbb éteri szépség, ideál,trubadúrok álma, költők ihletője, szerelem és őrület forrása, Majd társunka jóban és rosszban, életünk néma napszámosa, Vetett ágy, vasalt ing, ételés ital, kedvesség, szerelem, a test gyönyöre, az apokalipszis kínja és amennyország ígérete. Mindez ő, egy személyben, lelkünk másik fele, akiértünk létezik és mi őérte. Köszöntöm hát őket, a nőket, kívánom nekikmindazt a szépet, amit érettünk ma és minden nap önként megtesznek.

A Barázda szerkesztõ csapata ezútonkíván minden kedves nõi olvasójának,Márai Sándor szavait idézve

BOLDOG, VÍG NÕNAPOT!

IV. évfolyam, 2. szám, 2011. február ÖNKORMÁNYZAT / 3

Marthy Attila

Ezek közül néhány már a tavalyiévben teljes egészében megvaló-

sult. A „Harangvirág” óvoda és nap-közi otthon Mikulás napján beköltö-zött a felújított és kibővített épületbe,az építkezési munkálatok költsége ahelyi költségvetésből, a helyi forgót-őkealapból, valamint a Megyei Tanácsáltal biztosított pénzalapból kerültfinanszírozásra.

Szintén a tavalyi évben kerültátadásra a Gyergyókilyénfalvi Közös-ségi Ház, építkezési munkálatainakköltségeit szintén a helyi és a MegyeiTanács költségvetéséből és a helyi for-

gótőkealapból állták. Felújításra kerülta libáni iskola épülete is.

A tavaly kezdődtek el a tűzoltó ésmentőállomás építkezési munkálataiis, az épület szintén a Megyei Tanácspénzügyi segítségével, helyi erőforrá-sok felhasználásával épül.

Mind a Helyi Tanács, mind aközösség szempontjából nagyon fon-tos megvalósítás, hogy idén januárbansikerült megvásárolni a CEC Banktulajdonában lévő épületrészt, ezzel aPolgármesteri Hivatal épülete teljesegészében a község tulajdonába kerül.

Továbbá a Polgármesteri Hivatalsikeresen pályázott a következő beru-házások finanszírozására, ezeknek a

kivitelezésre való előkészítése folya-matban van:

– A Tekerőpataki Turisztikai Infor-mációs Iroda elkészítésére sikerültpénzalapot szerezni az Európai Mez-őgazdasági és Vidékfejlesztési Alap-ból a 313-as Turisztikai Tevékenysé-gek Ösztönzése Program (FEADR)keretén belül. Ezzel egy épületben, avolt jegyzői lakban fog helyet kapni aPolgármesteri Hivatal egy kihelyezettirodája is, ennek az elkészítésével járótöbbletköltségeket helyi forrásokbólfedezzük. A teljes dokumentáció márelő van készítve a közbeszerzési eljá-rás kiírására.

– Szintén kedvező elbírálást kapottaz a pályázat is, amelyet ugyanennek aprogramnak a keretében a 125a és125b intézkedés kiírására alapjánnyújtottunk be egyes mezei és erdeiutak felújítására.

Ezeknek a tervdokumentációjakészen van, az engedélyeztetési eljárásjelenleg is zajlik.

Beruházások és pályázatokA Gyergyóújfalvi Község Polgármesteri Hivatala a tavalyiév folyamán több beruházást is megvalósított ésel készített. Ezeket egyrészt a helyi és megyei költségáltal biztosított pénzforrások igénybevételévelfinanszírozta, valamint néhányra célirányos támogatástpályázott meg és nyert el uniós pénzalapokból.

Véget ért az Általános MezõgazdaságiÖsszeírás(Recensãmântul General Agricol – RGA)

Sajgó Annamária

Gyergyóújfaluban az akció szak-irányítója Máthé Katalin jogta-

nácsos volt. A 15 összeíró biztosmunkáját két összeíró főbiztos,Kovács Éva Újfalu Község jegyzőjeés Szász Annamária agrármérnökkoordinálták. Községszinten 180 gaz-daság jutott egy összeíró biztosnak.Az összeírás a mezőgazdasági tevé-

kenységet folytató cégeket és vállal-kozásokat is érintette, községszintenmintegy harmincat. Decemberhónapban a terepmunka egybeesettaz Ünnepekkel, és ahhoz, hogy tarta-ni lehessen az összeírás ütemét, kény-telenek voltak megzavarni a családoknyugalmát. Mindenki saját bevallásaszerint tölthette ki a nyomtatványt,amely személyes adatokat is tartalma-zott. Az adatokat bizalmasan kezelik,

semmilyen más célra nem használha-tók. Az adatok a Megyei TechnikaiIroda által kerülnek feldolgozásra, eztkövetően nem családonként, hanemközségszinten teszik publikussá. Aterepmunka január 31-ével fejeződöttbe. Az összesítések február 7-énkerültek leadásra a Megyei StatisztikaiHivatal Technikai Irodáján. A Polgár-mesteri Hivatal ez úton szeretnémegköszönni a lakosság szíves köz-reműködését és türelmét, valamint aközség tudomására hozza, hogyősszel újabb nagyszabású akció veszikezdetét, a 2011-es népszámlálás.

Uniós szabványok szerint Romániában tízévente kerül soraz Általános Mezõgazdasági Összeírásra, amely legutóbb2010. december 2-tól 2011. január 31-ig tartott.

IV. évfolyam, 2. szám, 2011. februárÖNKORMÁNYZAT4 /

Sajgó Annamária

Amérnökök, Tódor Levente Bélaés Kósa Csaba feladatkörébe

tartozik mind a terep, mind az irodaimunka. Téli időszakban többnyire aföldterületek tisztázásával foglalkoz-nak, mivel az időjárás sajátosságaimiatt a beazonosításra váró határoknem látszanak. A terepmunkához tar-toznak: a területek mérése, beazono-sítása, birtokbehelyezési jegyzőköny-vek technikai részének elkészítése.

Az irodai munkához tartoznak:ügyfelek problémás ügyeinek tisztá-zása, főként, ami a felmért területe-ket illeti, statisztikák készítése és kül-

dése a Megyei Statisztikai Hivatalrészére. Ügyfélfogadás előzetesegyeztetés alapján történik, egy mun-kanapon 3 időpontban, 9-11-13 órá-tól állnak a kliensek rendelkezésére.

Lázár Mária referens feladatkörébea különböző igazolások kibocsátása, aszemélyazonossági kicseréléséhez,fabélyegzéshez, családi pótlékhoz acsalád összetételről stb., valamint azőstermelői engedélyek előállítása és azehhez tartozó típusnyomtatványokkitöltése, valamint a gazdasági nyil-vántartási jegyzék (regiszter) kitöltésetartozik, amelyet minden évben felkell újítani. A regiszter a nevet, család-összetételt, személyi számot, tulaj-

donban lévő, illetve használandó terü-leteket tartalmazza. Az egyéni gazda-ságok külön oldalon, házszám szerintvannak vezetve. 2009-től már számí-tógépes nyilvántartás is létezik. AMezőgazdasági Iroda jogtanácsosaMáthé Katalin, aki a fentiekbenbemutatott tevékenységek koordiná-lásáért felel. Feladata a földterületek-kel kapcsolatos peres ügyek és jogvi-ták rendezése, alapfokon a Gyergyó-szentmiklósi Bíróságon, valamint afellebbezésre kerülő ügyek a Csíksze-redai Törvényszéken. Felülvizsgálja abirtoklevelek előállításához szükségesbizonyító aktákat és előterjeszti a tel-jes dokumentációt a Megyei Földosz-tó Bizottsághoz. A PolgármesteriHivatal képviseletében a FöldosztóBizottság gyűlésein is részt vesz Csík-szeredában, örökösödési problémák-ban, adás-vételeknél és földes ügyek-ben szak- és jogi tanácsokkal látja elaz újfalvi lakosokat.

Mezõgazdasági irodaJelen pillanatban három közalkalmazott és egy szerzõdé -ses alkalmazott végzi a mezõgazdasági irodában zajlótevékenységeket, ebbõl két mérnök, egy referens és egyjogtanácsos. Az iroda Mihálydeák Ervin alpolgármesteralárendeltségébe tartozik.

• 2011. február 4-én leadásrakerült a 2010-es pénzügyi év zár-számadása a Megyei Pénzügy részére.

• 2011. február 14-i tanácsülésen aHelyi Tanács képviselőtestületeegyöntetű többséggel, tartózkodás ésellenszavazat nélkül elfogadta a 2011.évi helyi költségvetést, amely február21-én leadásra és elfogadásra került aMegyei Pénzügyön.

• A cégek adóbevallásának határ-ideje lejárt, ez úton is felhívjuk azokfigyelmét, akik nem tettek elegetezen kötelességüknek, hogy mielőbbpótolják mulasztásukat.

• A lakosság és a község területénműködő gazdasági egységek által a2010-es évben felhalmozott adóhát-rálék összege jelentős mértékben

nőtt. Ez úton felszólítjuk az érintet-teket, hogy adósságaikat mielőbbrendezzék.

• Február folyamán 95%-ban kifi-zetődött az állami költségvetésbőlelkülönített fűtéspótlék november ésdecember hónapra, a januári, februá-ri és márciusi támogatások kifizeté-sére az elkövetkezendőkben kerülsor.

• A 277/2010-es törvény értelmé-ben, megváltozott a családi pótlék éspótgyermeksegély folyósítása ésannak kritériumai. A kéréseket már-cius 7-től lehet leadni, a szükségesiratokat és kritériumokat az Önkor-mányzat honlapján, illetve a Polgár-mesteri Hivatal hírdetőtábláján talál-ják meg.

• A 276/2010-es törvény értelmé-ben a szociális segélyben részesülőkújra be kell nyújtsák kéréseiket. A meg-ítélt segély folyósítását ezt követően aPolgármesteri Hivatal helyett a HargitaMegyei Szociális Kifizetési Ügynökségvégzi postai, illetve banki úton.

• A 202/2010-es törvény értelmé-ben a helyi Anyakönyvezetői Hivatal-ban is benyújthatók a házasság fel-bontásához szükséges kérelmek. Akérelmek csak abban az esetbennyújthatók be, amennyiben a házas-társak Újfaluban kötöttek házassá-got, ide szól utolsó lakcímük, ésházasságukból nem származik kisko-rú vagy örökbefogadott gyerek. Azeljárás minimum 45 napot veszigénybe.

Önkormányzati hírek

IV. évfolyam, 2. szám, 2011. február CIVIL FÓRUM / 5

Forrás: WikipédiaLejegyezte: Czirják Kinga

Ajanuár és a február volt az utol-só két hónap, amit hozzáadtak a

római naptárhoz, mivel az ókorirómaiaknál ez a téli időszak eredeti-leg nem kapott hónapot. Február anevét Februusról, a megtisztulásrómai istenéről kapta, illetve a hozzákapcsolódó Februa ünnepről, amelyfebruár 15-én zajlott.

Hagyományosan februárra esik afarsang időszakán belül a legtöbbbál, mulatság, lakoma.

Februári népszokások,hagyományok

A barnamedve, gyertyaszen-telő kedvelt „időjósa”.

Február 2-án, GyertyaszentelőBoldogasszony napján a katolikustemplomok körül sok helyen körme-netet tartanak. Ilyenkor kerül sor agyertyaszentelésre is. A hagyomá-nyos néphit szerint a pap által meg-szentelt gyertya megvédi a gonoszszellemektől a csecsemőket, a bete-geket, a halottakat. A gyertyaszentelőünnepéhez hagyományosan különfé-le tavaszjóslatok kapcsolódnak. Azeurópai hagyomány szerint, ha a bar-na medve- egyes helyeken a borz-gyertyaszentelő napján, február 2-ánkijön az odvából, és meglátja azárnyékát, akkor visszabújik, és alsziktovább, mert hosszú lesz a tél. Haviszont borús idő van, akkor kintmarad, mert rövidesen jön a tavasz.Az észak-olasz népi szólásokban enapon a medve mellett a farkas is„időjósként” jelent meg. Észak-Amerikában pedig az újkori beván-dorlók az ott élő erdei mormotát tet-

ték a február 2-ai népi hiedelem tár-gyává . Ezeket a hiedelmeket a mete-orológusok nem igazolják.

Február 3-án, Szent Balázs nap-ján volt szokás a balázsolás, amikor atorokfájósokat parázsra vetett almahéjával megfüstölték, hogy ezzel afájdalmat, betegséget okozó gonosztelűzzék.

Balázs napja az iskolások ünnepe

is volt, amikor a diákok házról házrajárva jelmezesen vonultak fel, ado-mányokat gyűjtöttek az iskolának ésúj diákokat toboroztak.

Ez az úgynevezett „balázsjárás”,ami a magyarságon kívül a szlovákokés csehek körében is ismert volt.

Február 4-e Rákellenes világ-nap.

Február 6, Dorottya napja, azaza népi hiedelem szerint „Ha Doroty-tya szorítja, Julianna tágítja.” Vagyisha Dorottya- napkor fagy, akkor Juli-anna napjára- február 16-ra- meg-enyhül az idő. És fordítva.

Február 11-e a Betegek világ-napja.

Február 14-e Szent Bálint napja

(Valentin-nap), a szerelmesek véd-őszentjének ünnepe. Az angolszászországokban alakult ki az a hagyo-mány, hogy ezen a napon a szerelme-sek, a jó barátok és mindazok, akikszeretik egymást kisebb ajándékok-kal (képeslappal, virággal, színes lég-gömbökkel, szívekkel) lepik megegymást.

Február 21-e az Anyanyelvnemzetközi napja.

Általában februárra esik a karne-vál, vagyis farsangi felvonulás. A leg-híresebb a riói és a velencei karnevál,Magyarországon a busójárás, nálunka farsangtemetés.

Február 24-e Mátyás napja. AMátyás napi hideg idő jó termést, aszeles idő kevés tojást jelzett. AholZsuzsanna nem vitte el a fagyot,Mátyás töri meg a tél uralmát.

Február második vasárnapjapedig a Házasság napja.

A magyar népi mondóka a febru-ár hónapot a következőképpen jel-lemzi:

Gyertyaszentelő melegeSok hó s jégnek előjele,Gyertyaszentelő hidegeKora tavasznak előhírnöke.Jeget olvaszt Mátyás, hogyha talál,S ha nem talál, akkor bizony csinál.Ha derűs a Román napja,Ég áldását bőven adja.

Február, Böjtelõ hava, TélutóFebruár (régiesen Februárius, õsi magyar nevén Jég bon -tó hava) az év második hónapja a Gergely-naptárban,szabályos években 28 napos, szökõévekben pedig 29 napos.A népi kalendáriumban böjtelõ hava néven szerepel.

Borka Ernõ, plébános

Ahumanizmus a kereszténységbőlszületett, a századok folyamán

mégis egyre radikálisabban szembe-fordult vele, s főleg Marx és Nietzscheeszméiben eljutott annak teljes tagadá-sáig. Az Ember nevében bontottakzászlót Isten ellen, mintha az emberikiteljesedésnek legfőbb akadálya Istenvolna.

Henri de Lubac teológus szemléle-tesen mutatja ki a „modern ateizmustragédiájáról" szóló könyvében (Istenútjain), hogy az ateista humanizmushogyan torkollott szükségszerűenzsákutcába. Az emberi autonómia,szabadság és felelősség csak akkorlehet biztonságban, ha nem önmagá-nak mércéje és őre, s ha nem véges ésváltozó szempontok alapján határoz-zák meg értékét. A kereszténység akinyilatkoztatás Istenének üzenetéthordozza. Ő azonban nem köti gúzs-ba az ember szabadságát, nem gán-csolja el az ember többre törekvését,nem féltékeny az ember boldogságáraés hatalmára. Sőt: Isten nemcsakabszolút ősalapja a világnak, hanemszeretet (Szentháromság), aki azembert szeretetének közösségébekívánja bevonni. Az ember éppenIsten partnereként válhat igazán sze-méllyé, vele közösségben alkothat iga-zi közösséget embertársaival, nekifelelősen juthat el valódi szabadságá-hoz. Századunkban Isten egyre job-ban kiszorult a modern társadalmakéletéből. A szekularizált ember úgy élés cselekszik, „mintha Isten nem vol-na". Az ateizmusok egy része (keleteurópai államokban) durvábban vagymérsékeltebben siettette is ezt a folya-matot, másik részük megelégedésselvagy legalábbis közömbösen szemlél-te: az ember végre gátlásoktól, külsőirányításoktól mentesen rendezheti be

az életét, s élhet azután erkölcs nélküli„Való Világ”-ot. Ennek a sikernekazonban nem sokáig lehetett örülni.

Az elmúlt évtizedekben egyreriasztóbb jelek utalnak arra, hogynemcsak Isten szorul ki a modernéletből, hanem az ember is. Az eman-cipálódott, abszolutizált emberköz-pontúság emberellenes, veszélyeztetia személy kiteljesedését, a társada-lomban élő ember békéjét. A kinyilat-koztatás (Isten üzenete) az emberminden egyes ember utolérhetetlen,egyedi méltóságát, a többiekkel valóalapvető egyenlőségét, végső és teljesboldogságra meghívottságát hirdeti.

Ehhez feltételként a szabadságfelelős vállalását szabja, s a szeretetfőparancsát, mint az együtt élés és aboldogság elsődleges feltételét. Világ-mértékű értékválság van kibontako-zóban, amely a legsúlyosabb gazdasá-gi-politikai válságnál is jobban veszé-lyezteti magát az embert. Az Egyház,krisztusi küldetését teljesítve jelentke-zik: felkínálja az Evangélium értékeit,s megmutatja, hogyan lehet szaba-don, méltósággal és felelősséggelemberül élni.

Meghallják-e szavát, érteni akarják-e üzenetét, elfogadják-e segítségét?„Az Emberfia talál-e hitet a földön?”

„Az Emberfia talál-e hitet a földön?”

IV. évfolyam, 2. szám, 2011. februárHITÉLET6 /

IV. évfolyam, 2. szám, 2011. február MÚLTIDÉZÕ / 7

Az elõzõ számban megí -gértük, hogy pillantástvetünk arra, hogy milyenmértékben, ha egyáltalán,változott meg az egyszerûember élete amióta azEurópai Unió tagja lettünk.Itt is viszont figyelembekell venni a különbséget agyakorlat és az elméletközött.

Elekes Dániel László

Nem sokan tudják azt, hogy 2007január 1-től Románia polgárai

ugyanazzal a jogokkal rendelkeznekmint minden uniós tagállam polgárai,vagyis teljes közlekedés szabadság azegész EU területen, rezidencia (lete-lepedési) jog bármilyen tagállamterületén, szavazási és jelöltetési jogbármilyen tagállam helyi választásain,ha annak az államnak a területéntelepedett le, kérvények benyújtásárabármilyen intézményekhez, amelyekkülön ezt a célt szolgálják, az EUintézmények védelme a helyi hatósá-gok, az erőszak vagy a hátrányosmegkülönböztetéssel szemben, vagyaz EU országok küldöttségénekvédelme olyan országokban, aholRománia nem rendelkezik saját kül-döttséggel.

Persze új pozíciókat is hoztak lét-re, amire a román politikusok pályáz-hatnak, de ezek az egyszerű embertnem érintik: egy európai megbízott,35 európai Parlament tag, egy tör-vényszéki bíró, 15 gazdasági és társa-dalmi bizottság tag, 15 regionálisbizottsági tag stb. Mi több, a RománNemzeti Bank kormányzója tagja azeurópai központosított bank rend-szerének, és részt vesz teljes jogú tag-

ként az Európai KözpontosítottBank Általános Tanács ülésein.

Másszóval, minden román állam-polgár automatikusan európai állam-polgársággal rendelkezik, vagyis bár-melyik tagállam területén kereshetmagának munkahelyet vagy lakást.Akármerre forgatjuk, csak ez a tényönmagában egy óriási előny. Többekközött, mivel Románia már tagállam,nyugodtan vette tudomásul, hogylakossága egy része a magyar állam-polgárságot is felveszi, tudván hogyez a tény úgymond „se nem oszt senem szorozz” a jogait és kötelessége-

it nézve, holott tíz évvel ezelőtt egyilyen lépés óriási felháborodást kel-tett volna főleg a politikai körökben.De ahogyan már említettük, az elmé-let és a gyakorlat között van némikülönbség (lásd a Franciaországbanélő román cigányok, azaz romák,helyzetét).

Az euró bevezetése egy másikóriási előnyt jelentene, mivel az áru-cikkek és termékek árát már nembefolyásolna a pénzváltás, a bankokés a pénzváltó cégek opportunistapolitikája.

Folytatás a 8. oldalon

Románia és az uniós világ 2.

IV. évfolyam, 2. szám, 2011. februárMÚLTIDÉZÕ8 /

Folytatás a 7. oldalrólAz előnyöket csak fokozatosan érez-nénk meg viszont, mert az első lépésaz árak egyesítését jelentené az EUtöbbi országához képest, más szóvaldrágulások, amíg elérik a többi euró-pai országok szintjét.

Meg kell érteni azonban, hogy azilyen fajta változások közép és hosszútávra szólnak, vagyis türelemmel kelllegyünk, amíg megjelennek a jólétjelei, mert bizony a rövid távú hatásokakár katasztrofálisak is lehetnek.„Integráció” azt jelenti, hogy fokoza-tosan beolvadunk az európai politikai,gazdasági és társadalmi struktúrák-ban, ami éveket jelent. Románia szá-mára az integráció 1993-ban kezd-ődött meg, és még mindig nem értvéget, majdnem négy évre rá, hogy azEurópai Unió tagállama lett.

Annak ellenére, hogy óriási elvárá-sokkal vágtunk neki az Európai Unióstagságnak, és annak ellenére, hogynagyon jól képviselve vagyunk az EUintézményekben (a miniszterek taná-csában, a gazdasági és társadalmibizottságban, az európai parlament-ben), mégis figyelemre méltó társadal-mi előrelépéseket nem értünk el. Alegnagyobb problémákat az okozza azegyszerű ember számára, hogy valójá-ban az európai országok nem engedikmeg a romániai lakosoknak hogymunkát vállaljanak külföldön, ezzelkorlátozva az amúgy is szűk munkale-hetőségeket. Ugyanúgy, mint a bolgá-rok, egy óriási hátrányos megkülön-böztetéssel állunk szemben, amit azEurópai Tanács aktívan próbál meg-oldani. Így kerültünk oda, hogy annakellenére, hogy európai polgárokvagyunk, mégis „másodrangú polgá-rok” vagyunk csak. Bizonyos nyugat-európai országok fenntartása, más-részt, nem teljesen alaptalan, hisz őkis csak a saját munkaerőt próbáljákóvni. Képzeljük el, mit jelent társadal-mukra nézve, ha hirtelen országukatelözönli kelet európai olcsó munka-erő, miközben a saját polgárai nemtalálnak munkahelyet: munkanélküli-ség, társadalmi feszültségek, alacsonyéletszínvonal, elégedetlenség. Ismerősugye? Hogyan reagálnánk mi, ha afri-

kaiak és kínaiak özönlenék el orszá-gunkat és elfoglalnák munkahelyün-ket, mert olcsóbban dolgoznak...

Első látásra nem tűnik fel, de a kül-földön dolgozók óriási jövedelmethoznak országunk számára. Például,hivatalos források szerint, a külföldöndolgozók hazaküldtek 2008-bankörülbelül 7 milliárd eurót, többet,mint amennyit a hatóságok képesekvoltak felhasználni európai alapokból,azaz 4,5 milliárd euró. Nem beszélvearról, hogy a nemrégiben felbukkantfranciaországi román cigányok prob-lémája nem éppen hátrányosan oldó-dott meg Románia számára. A haza-küldött romák pénzt hoztak maguk-kal, amit itthon költöttek el, majd szé-pen... visszamentek. Egy probléma-mentes, gyors, pénzforrás országunkszámára. Rövid távon! Hosszú távon,viszont...

Ne felejtsük soha el, hogy a legna-gyobb gondok nem kapcsolhatókössze az Európai Unióval vagy azintegrációval. Mert végső sorban, sema hatóságok, sem az egyszerű polgá-rok nincsenek kellőképpen felkészül-ve egy igazi versenyen alapuló szabadgazdasági piacra. És nem azért, mertnem lennék képesek rá, hanem a tájé-kozatlanság és a rossz indulat miatt,amivel nagyon hamar meggátoljákazokat, akik esetleg sikeresek lehet-nek. Másrészt, még mindig nem ren-delkezünk a kellő tudással, még ahatóságok szintjén sem, amivel feltudnánk használni az európai pénzalapokat.

Mint majdnem minden európaiország esetében, Romániai gondjai isa lakosság öregedéséből adódnak.Már köztudott dolog, hogy Románialakosságának száma folyamatosancsökken: a híres 23 milliótól, amit1989-ben számoltak, elérte 2002-bena 21,8 milliót, majd 2008-ban a 21,5milliót, és ez a tendencia egyáltalánnem tűnik megállni. Ez konkrétan aztjelenti, hogy a nyugdíjasok száma las-san de biztosan elkerülte a munkavál-lalók számát, ami óriási nyomást gya-korol az úgynevezett nyugdíj alapra.Magyarán mondva, lassan nem leszamiből kifizetni a nyugdíjakat. Ezt a

problémát az európai hatóságok anyugdíjazási korhatár megemelésévelpróbálják orvosolni.

Valójában, az az elnevezés, hogy„nyugdíj alap” az nem helyes, mertegy piramis felépítésű szerkezettelállunk szemben. Így például, amit amostani tisztelt nyugdíjasok fizettekegy életen át, azt nem félre tettékhogy majd öreg korban visszakapjáknyugdíj formájában, hanem arrahasználták, hogy az akkori nyugdíja-sokat fizessék ki. Ez a rendszer csakaddig működhet, amíg több a dolgo-zó, mint a nyugdíjas.

De amint tudjuk, manapság mármajdnem kétszer annyi nyugdíjas,van mint munkavállaló – és idebeszámították az esetleges feketéndolgozókat is –, ami azt jelenti hogyhamarosan összeomlás fenyegeti ezta nyugdíjazási rendszert. Többekközött ezért is vezették be a magán-nyugdíj alapot – és ez már igazi nyug-díj alapot jelent, mert legalábbiselméletben csak az fogja felhasználnia nyugdíj összeget, aki fizette, ha csakaz állam nem fogja elkobozni ezt azalapot, mint Magyarországon, mivelrövid távon megoldottak egy párgondot, de hosszú távon... – de egygyökeres reformálás hiányában egyteljes összeomlással nézünk szembe.

Hogy hogyan tudunk boldogulniaz „uniós világban”? Anélkül hogymindentudónak tekintenénk magun-kat, mégis e cikk szerzője meggy-őződése, hogy muszáj lesz kihasznál-nunk országunk adottságait, és nemásoljuk fejetlenül más országokmegoldásait. Óriási mezőgazdaságilehetőségekkel rendelkezünk, amitmég mindig nem tudunk hatékonyanfelhasználni. Mivel jobb a török pityó-ka, mint a miénk?

Miért drágábbak a hazai termékek,mint az importált cikkek, holott ahazai termelők folyamatosan panasz-kodnak, hogy potom pénzt fizetnekmunkájukért?

Mindenki maga döntse el. Viszontmég mindig úgy érezzük hogy azEurópai Unióban való integrációhosszú távon jót tesz nekünk, csakaddig lesz elég döcögős az út.

IV. évfolyam, 2. szám, 2011. február MÚLTIDÉZÕ / 9

A magyar királyicsendõrség katonai ésfegyverzeti tekintetben, atisztek és a csendõrökmindennemû személyiügyeikben saját elöljáróik,és az 1881. évi III. t.-c. 8.paragrafusa elõírásaszerint a m. kir.Honvédelmi miniszter alá,a közbizton sági szolgálatteljesítésére és gazdászatiügyekre nézve pedig a m.kir. Belügymi niszter alávoltak rendelve.

ifj. Sólyom István

Atiszti kinevezések, a szabályza-tok, a fegyverzet és a felszerelés

tekintetében a két minisztériumegyeztetett álláspontjára volt szük-ség. Sem a tisztek, sem a legénységpolitikai pártoknak tagja nem lehe-tett. A csendőrség legénységi egyéneia honvédség, hasonló rendfokozatúegyéneivel, tisztjei pedig a honvédségazonos állománycsoportba tartozótisztjeivel voltak egyenlő rangúak. Arendfokozati elnevezések és jelvé-nyek azonosak voltak a honvédség-gel. Büntetőbíráskodás tekintetébena tisztek és a legénység is a katonaibüntető törvények hatálya alá tartoz-tak. A csendőrségi szabályzatok mel-lett a honvédségi szabályzatok hatá-lya is kiterjedt a csendőrségre. A m.kir. Csendőrség élén a m. kir.Csendőrség felügyelője állott. Fel-adatát és hatáskörét a Szervi Hatá-rozványok állapították meg. A fel-ügyelő a Honvédség egységes tábor-noki karába tartozott, rangjavezérőrnagy vagy altábornagy volt.

Szervezeti felépítés

A csendőrkerületek szárnyakra, aszárnyak szakaszokra, míg a szaka-szok őrsökre tagozódtak. A tisztiparancsnokságokat (szárny- és sza-kaszparancsnokságokat) többnyire anagyobb városokban, az őrsöketpedig a járási szolgabíróságok szék-helyén, a szabad királyi városokban,vasúti és közlekedési csomópontok-ban, fontosabb határátkelőhelyekenhelyezték el. Az előírások szerint azőrsök egymástól való távolsága nemhaladhatta meg 23-24 km.t. Egycsendőrjárőr mindig két főből állt, azegy napra kirótt terület 120 négyzet-kilométer volt, ami a hatékony napiellenőrzést lehetetlenné tette.

Csendõrfelvétel és az õrs

A felvételnél előnyt élveztek a kato-naviselt jelentkezők. A testületbevaló belépés elengedhetetlen feltételevolt a magyar állampolgárság, a fedd-hetetlen erkölcs, a 20-40 év közöttiéletkor, nőtlenség, katonai alkalmas-ság, az írás, olvasás és számolásképessége, valamint még egy nyelvismerete. Ez utóbbi elvet nem tudtákminden esetben betartani, ugyanis ajelentkezők száma elmaradt az előze-tes becslésektől. Erkölcsi és katonaialkalmasság tekintetében nem tettekkivételt, azonban az írni-olvasnitudás és nyelvismeret hiányosságaitegyes esetben eltekintettek.

Folytatás a 10. oldalon

A Magyar Királyi Csendõrségtörténete a kezdetektõl a felszámolásig (1881-1945)

IV. évfolyam, 2. szám, 2011. februárMÚLTIDÉZÕ10 /

Folytatás a 11. oldalrólAz 5-7 fős őrsök a falu központjábanálló, állam által bérelt házakban vol-tak elhelyezve. A házak 2-3 legénysé-gi szobából és egy őrsirodából álltak,de elvárás volt a konyha, kamra ésmelléképület léte is. A ház mögötti 1-2 hold bérelt földön az őrs egészévre szükséges burgonya-, bab- ésborsókészletét termesztették. Szár-nyasokat és sertéseket is tartottak,csökkentve ezzel az ellátás költségeit.Minden őrs szakácsnőt, vagy másnéven őrsfőzőnőt fogadott, aki afőzés mellett minden ház körüli nőimunkát elvégzett. Bérét az őrsönszolgáló csendőrök fizették, mintahogy a hát fenntartási költségeit is.

A járõrözés

Az őrsök területét több őrjáratraosztották fel, bejárását havonta több-

ször meg kellett ismételni. Az őrjára-tok érintették a községeket, a tanyá-kat, erdőket, lakott és lakatlan helye-ket, ahol. A járőröknek az egész terü-let egy részét kellett bejárniuk, amitaz őrsparancsnok jelölt ki számukra.Az eligazítás, a felszerelések ellenőr-zése és az utasítások kiadása szinténaz őrsparancsnok feladata volt. Acsendőrjárőrök az esetek nagytöbb-ségében nem a forgalmas utak men-tén portyáztak, hanem az ösvénye-ket, mellékutakat járták, falvakbanpedig különösen éjszaka álltak les-ben. Egy korabeli statisztika szerint acsendőr egy évben 2860 km-t gyalo-golt, mire őrmester lett 11400 km-ttett meg. A tiszthelyettesi rang eléré-sekor már 28600 km volt a lábában.A menetteljesítményt az időjárásikörülményektől függetlenül kellettvégrehajtani. Ajándékot, ingyenesellátást nem fogadhattak el, ven-

déglőkbe csak nyomozás vagyellenőrzés alkalmával mehettek be aszolgálatos járőrök. Az ottani étke-zést, italozást szigorúan büntették.Portyázás közben, lakott települése-ken kívül a dohányzás megengedettvolt, intézkedés közben, hivataloshelyiségben, magánlakásba való belé-péskor viszont a legszigorúbban til-tották.

A vidéken élők számára a csendőrvolt az állam első számú képviselője.A testület tekintélyére, a tőle valófélelemre mi sem volt jellemzőbb,mint az, hogy a járőrök megjelenésemár önmagában is elég volt a lázon-gó tömeg szétoszlatására. A csendőr-nek akkor is köteles volt ellátni fel-adatát, ha szolgálaton kívül észlelttörvényellenes cselekményt.

Fegyverhasználat

A csendőrségnél a fegyverhasználatotrendkívül szigorúan szabályozták. Acsendőrség egyik legjellemzőbb tár-gyi eszköze, a kakastollas kalap mel-lett a szuronyos puska volt. Fegyverta fenyegetettség mértékének megfe-lelően lehetett használni, így sokkalgyakrabban került sor puskatus, kardhasználatára, mint célzott lövés lea-dására. Mivel a csendőrség nagy telje-sítményű hadipuskával volt felszerel-ve, lövés csak akkor dördülhetett el,ha ártatlanok nem voltak a tűzvonal-ban. A jogtalan és az elmulasztottfegyverhasználatot szigorúan büntet-ték. Éves átlagban 20-30 dokumen-tált fegyverhasználatra került sor,ötödük végződött halálos sérüléssel.A bűnüldözés mellett az őrs feladat-körébe tartozott a politikailag gyanússzemélyek ellenőrzése is.

Egy nap az õrsön

A magas kerítéssel körülzárt őrsönszigorú napirend szerint éltek acsendőrök. Nyáron hat, télen hét óra-kor volt az ébresztő. Egy óra állt ren-delkezésre, a tisztálkodásra, öltözkö-désre, a reggelizésre, a fegyvertisztí-tásra és a szobák takarítására. Azőrsparancsnok szemléjét és eligazítá-

IV. évfolyam, 2. szám, 2011. február / 11MÚLTIDÉZÕ

sát követően indultak el 12-36 órásportyáikra a csendőrök. Az őrsönmaradt állomány számára ekkor vettekezdetét a félórás gyakorlati képzés(lövészet és kardvívás), majd aháromórás elméleti oktatás követke-zett. 12 órakor került sor az ebédre,majd 15 óráig szabadidő állt a legény-ség rendelkezésére. A délutáni két-órás elméleti foglalkozáson önképzészajlott. A vacsora télen 18, nyáron 19órakor volt, a nap a 21, illetve a 22órai takarodóval ért véget. Szomba-ton elmaradt a délutáni foglalkozás,vasárnap pedig eligazítás után a szol-gálatmentesek felekezet szerinti isten-tiszteletre mentek, utána kimenőkövetkezett. A hálóhelyiségeknekszobaparancsoka volt, aki a rendértés tisztaságért felelt. A falakra szigo-rúan csak vallásos ábrázolások, vagy akormányzót ill. más feljebbvalórólkészült képeket lehetett kitenni, a csa-ládi képeknek a kisszekrényen volthelyük.

Családi élet

Az állomány magánéletének különösfigyelmet szentelt a vezetés. A csend-őröknek szolgálati évük első hat esz-tendejében elvileg még nőre sem voltszabad nézniük, ám sokan nem vol-tak képesek papi erényekre. Kemé-nyen büntették, ha egy csendőrlányokat rontott meg, asszonyokathozott hírbe, ezért a legénység tagjaileggyakrabban a prostituáltak vendé-gei voltak. Ez a kapcsolat is tiltvavolt ugyan, de kellő óvatosság ésdiszkréció esetén elnézőek voltak afelettes szervek. Ebből fakadóanrendkívül nagy volt a nemi betegségmiatt leszereltek száma. Mind alegénységi állomány, mind a tisztikarszámára, a nősülés rendkívül nehézvolt. A parancsnokság szemében amegnősült csendőr értékcsökkené-sen ment keresztül, családi életeelvonta a szolgálattól, nehezebb voltaz áthelyezése és sokkal többe kerülta kincstárnak. A nősülési engedélyekkiadását szigorúan korlátozták, anősülni szándékozóknak kemény fel-tételeket kellett teljesíteniük. Kerüle-

tenként a legénységi állomány 20 szá-zaléka lehetett nős, az őrs létszámá-nak maximum fele nősülhetett. Azáltalános szabály szerint 28 éves élet-kor, illetve hat év szolgálati idő alattnősülési kérvényt nem lehetett bead-ni. A gazdasági világválság idején akorhatárt 30 évre emelték. A beadottkérvényt először az őrsparancsnok-ságnak kellett jóváhagynia, majd aközbülső szinteket követően a Bel-ügyminisztérium illetékes osztályahozta meg a végső döntést. Akiengedély nélkül nősült, azt leszerel-ték. A menyasszony családjánálugyanolyan részletes környezettanul-mányt végeztek, mint a csendőrfel-vétel esetében. Az esküvőt követőena csendőr kikerült a közgazdálkodás-ból, jelentős pénzösszeghez jutva

ezzel. A nős csendőr ideje nagyrészét továbbra is az őrsön volt köte-les töltenie, csupán étkezni és aludnijárt haza. A csendőrfeleségtől ugyan-úgy elvárták a példamutató életvitelt,mint a csendőrtől. A csendőrcsalá-dokat a falu egésze szemmel tartotta,ezért az őrsparancsnok különösennagy figyelmet szentelt a házascsendőrök mindennapi életvitelének.

A következő részben a csendőrségHorthy-korszakbeli történetével ismerke-dünk meg.

Felhasznált irodalom:Csapó Csaba: A csendőri szolgálat, In.

Rubicon, 2010/1Kaiser Ferenc: Élet a csendőrőrsön, In.

Rubicon, 2010/1

IV. évfolyam, 2. szám, 2011. februárSULIVILÁG12 /

Gazdag ErzsiMa van az óvodábanA farsangi bál napja,Jelmezemet édesanyámKét kezével varrta.Mókázunk és táncolunkAz összes bút feledve,Bárcsak az év mindenNapja ily vidáman telne!

Czirják Kinga

Ismét a farsang időszakában járunk,ugyanis február a bolondozás ideje,

csupa móka és kacagás, álarc és buja-ság, az vagy akinek látszani akarsz: ezbizony a farsang! A farsang változóhosszúságú időszak, vízkereszttőlhamvazószerdáig, az idei év kivételtképez, hiszen csak márciusban kezd-

ődik a nagyböjt. A farsang a vidám-ságról szól, az élet öröméről, a szóra-kozásról. Ilyenkor jobban elviseljük azélcelődéseket, a pajzán tréfákat.

Az egyik legfontosabb, hogy álarcmögé rejtőzhetünk. A különbözőmaszkok között megtalálhatjuk akülönféle karaktereket, foglalkozáso-kat, néptípusokat sejtető álarcokat.Ezek néha csak a szem és orr meg-változtatására szorítkoznak, gyakrangazdag kiegészítő kellékeket is: kalap,tolldísz, ékszer, ruha tartalmaznak.

Napjaink legnépszerűbb jelmezei,a foglalkozásokat megjelenítő karak-terek: apáca, rendőr, nővér, orvos,gésa, rab, ezenkívűl népszerűek azaktuális filmsztárokat, mesehősöket,mesefigurákat imitáló jelmezek: pók-ember, Superman, cowboy,Zorro

stb., de a klasszikusok: boszorkány,tündér, hercegnő, király, különfélekorok ruhái, és a különböző állat jel-mezek sem mentek ki a divatból.

Idén is, a hagyománynak megfele-lően, az óvodákban és napközikbenjelmezekbe bújtatva ünnepelhették akicsik a farsangot. A központi nap-közisek az iskola tornatermében éne-keltek és táncoltak, a kislányok több-nyire hercegnőkként, míg a fiútársaikharcosként, katonaként vagy valami-lyen szuperhősként.

Így azzá változhattak, aminek iga-zából szeretnének, és ez a legfonto-sabb. A gyerekek közösen énekeltek,majd a szereplés után felszabadultanszaladgálhattak a nagy teremben. Aszülők pedig csörögét ettek, teát ittakés közben gyönyörködhettek a sok

Farsang az oviban

IV. évfolyam, 2. szám, 2011. február SULIVILÁG / 13

színes és ötletes jelmezekben. A köz-ponti óvodások és a marosfalvi óvo-dások a csoportban, családiasabbhangulatban ünnepeltek szülőkkelegyütt, közösen maskarába bújva,táncolva, énekelve és játszva az anyu-kákkal.

Népi mondókákat, kurjantásokat,farsangi énekeket adtak elő, mindenmaskarás bemutatkozott, majd jöhe-tett az eszem- iszom: főtt kukorica,csöröge vagy éppen kürtőskalács. Amarosfalvi gyerekek még kacsatáncotés csárdást is jártak az anyukákkal.

A farsangi mulattság végén min-den gyerek emléklapot, okleveletvihetett haza, mindenki rengeteg szí-nes ötlettel, élménnyel lett gazda-gabb, talán már sokan sejtik is, a sokérdekes jelmezt látván, hogy jövőbenminek szeretnének öltözni.

Nyulász Péter

Farsang

Van egy vágyam: gomba lenni, nagyra nőni fél nap alatt,lenne rajtam csipkegallér, és egy jó nagy pöttyös kalap.Meggondoltam mégse gomba, inkább messze szálló lepke,fejem búbján két kis csápom,

hátamon meg szárnyam lenne.Pille nem jó, hanem cica!Elég lesz egy csíkos ruha,cérna bajusz, hosszú farok,láthatnák, hogy macska vagyok.Talán mégis rendőr inkább, tányérsapkás, komoly, délceg,esetleg egy kalóz vezér, vagy egy fehér lovas herceg.Van még pár nap eldönteni, mi legyen a tuti jelmezAz a fő, hogy nemsokára felvonulós jelmezbál lesz:ágyú dördül, sípszó harsan: fület sértő-bántó fals hang.

Dudafújó, kerepelő, télkergető, zsongó farsang.

Tali Gitta

Farsangivigadalom...

Gyertek, Pali, Valikaa farsangi víg buliba!Lesz is ott majd sokadalom,zene, tánc és vigadalom.

Öltözzünk mókás jelmezbe,színes vidám öltözetbe!Álarc mögött elbújhatunk,másokon meg jót mulatunk.

Tízkor lesz a tombola,kis malac lesz kihúzva.Ha téged ér a szerencse,malachús lehet ebédre.

Vígadjunk és bizakodjunk,s közben nagyokat táncoljunk!Használjunk ki minden percet,s ne veszítsük el a kedvet!

Mert csak egy hosszú év múlvajön a farsang el majd újra.Akkor lesz új sokadalom, zene, tánc és vígadalom.

IV. évfolyam, 2. szám, 2011. februárSULIVILÁG14 /

Repül a zsákSzakál András, tanító

Beszélgetéseim során egyre többembertől hallani:

– Bizony, a mostani telek nemolyanok mint ezelőtt, az időjárás sok-kal szeszélyesebb. Ebben én is telje-sen osztom a véleményüket.

Ez a tél is az előbbiekhez hason-lóan leginkább a hőmérsékletekkelvolt elfoglalva, „két kézzel” szórta aplusz – mínusz fokokat, melynekkövetkeztében havazott egy – egykeveset, majd újból elolvadt, próbáratéve az emberi szervezetet, megtré-fálva a rügyeket, becsapva a cinkéket,akik már decemberben kezdték „nyi-szálni” a telet.

Ez a tél is elég szűkmarkúan osz-togatta a havat, melyre nagy szüksé-ge lenne mind a vetéseknek, mind agyerekeknek.

Így aki valamilyen téli programotakar szervezni, ki kell várja a megfe-lelő időt, alkalmat, hogy a téli örö-möknek hódolhasson.

Végre az első félév utolsó napjánreggelre néhány centiméter hó hul-lott a régi hóra.

Ezt várták már jó néhány napja az

ELEKES VENCEL Általános Isko-la III. osztályának tanulói, hisz zsá-kozni készültek a Fodoré-hoz.

Az indulást délelőtt tíz órára ter-veztük. Meg kellett várnunk, hogy azerős fagy szűnjön egy kicsit.

Reggel minden gyermek izgatottanérkezett az iskolába, hozva magukkala zsákokat, no meg egy kis tízórait, a

termoszokba pedig meleg teát. Pon-to san tíz óra. Megérkezett az iskola-busz.

A hangulat egyre izgatottabb.A zsákokat bepakoltuk, felültünk

a buszra, és máris indultunk.Egész utazásunk alatt a gyerekek

énekeltek, csupa jókedv, csupavidámság.

Húsz perc sem telt el, és márismegérkeztünk.

Az útról letérve az érintetlen frisshóban csupán vadnyomot lehetettlátni.

A hidegnek még mindig fogavan.

A gyerekek sietve igyekeztek a tet-őre, hogy teljes lényükkel hódolhas-sanak a zsákozásnak, örvendhesse-nek a hónak, élvezhessék a friss, tisz-ta levegőt, és gyönyörködhessenek ahóborította táj szépségében.

Vidám gyermekzsivaj töltötte beaz oldalt. Volt borulás, bukfenc,jókedv, nevetés. Úgy egy óra múlvaelőkerül a tízórai, a meleg tea, majdújból ereszkedtek.

Száraz porhó kavargott a száguldózsákok nyomában.

IV. évfolyam, 2. szám, 2011. február SULIVILÁG / 15

Én pedig mint vén diák, nézve agyermeksereget, régi telek élményeielevenednek fel, és a ragyogó nap-fényben észre sem vettük, hogymilyen hamar repül az idő, és át kelladjuk helyünk egy másik csoportnak.

Még egy – két ereszkedés, mégegy – két fotó, és elégedetten, kipi-rulva, egy kicsit fáradtan indultunkaz iskolabuszhoz.

Az egyik gyerek kérdő tekintetteljött hozzám.

– Tanító bácsi! Jövőben újra eljö-vünk?

– Jövőben?! – Hát persze, hogy igen. Eljö-

vünk!!

Tantárgyversenyek idõszaka

Gáll Katalin

Természetesen nem miden tanu-ló készül tantárgyversenyre,

vagy más típusú versenyekre, de alegjobbaknak ez mindig különlegeskihívást jelent.

A „Lumina Math” egy nemzet-közi matematikaverseny olyan tanu-lók részére, akik országos szintenszeretnék megmérettetni tudásukat.

Az elején a versenyt csak Kons-tancán és Bukarestben szerveztékmeg. Később további városok isbekapcsolódtak: Piteşti, Ploieşti,Râmnicu-Vâlcea, Craiova, Iaşi,Brăila, Galaţi, Tulcea, Slobozia.

A múlt tanévben, 2009 őszénszervezték meg először magyarnyelven is. Iskolánk tanulói márakkor is próbálkoztak a feladatokmegoldásával, de az idei tanévbenmár jelentősebb eredményeketértek el.

Gyergyóújfaluból huszonnégytanuló vett részt, négyen a IV. osz-tályból és húszan az V-VIII. osz-tályból.

A feladatok nehézsége ellenére agyerekek ügyesen dolgoztak.Három IV. osztályos diák, aki aképen is látható, dicséretet kapott:Király Krisztina, Kozma Emil ésGál Viola.

Reméljük, hogy a következőévekben sem hagy alább a tanulóklelkesedése, beneveznek a versenyreés hasonlóan jó sikereket érnek el.

A hagyományos matematika tan-tárgyverseny körzeti szakaszán azV-VIII. osztályból évfolyamonkéntkét-két tanulóval vettünk részt. Eztegy helyi szinten megszervezettválogatás és persze komoly felké-szülés előzte meg. A sok munkaeredményes volt, hiszen Balla Haj-nalka VII. osztályos tanuló dicséret-ben részesült, a többiek is közepes

helyezéseket értek el. Az idén aMikes Kelemen magyar nyelv ésirodalom verseny megyei szakaszániskolánkat öt tanuló képviselte:Deák Gabriella és Elekes Izabellaaz V-dik osztályból, Balla Júlia a VI-dikból, Szabó Ágota és Fákó Júliapedig a VII-ből. Mindannyian tisz-tességgel helytálltak, közepes ésannál jobb eredményt érve el.

A román nyelvből szervezett tan-tárgyversenyen, ami a mi tanulóinkszámára természetesen nagyonnehéz, iskolánk részéről az V.-esDeák Gabriella volt jelen.

Szintén érdekes tanulmányi ver-seny volt a „± poezie” (költészet)című, amelyen a matematikát és aromán nyelvet egyaránt szeretőtanulók vehettek részt.

Ezt a román iskolák tanulói szá-mára szervezték, ezért külön öröm,hogy iskolánkból is részt vett négytanuló, Deák Gabriella V-dikbőlvalamint Benedek Ingrid Fernanda,Balla Júlia és Albert Brigitta a VI. Aosztályból.

Folytatás a 16. oldalon

Január, február a tantárgyversenyek idõszaka. Ilyenkortanároknak és diákoknak sokkal többet kell dolgozniuk,a versenyekre készülés mindig plusz munkát igényel.

IV. évfolyam, 2. szám, 2011. februárSULIVILÁG16 /

Folytatás a 15. oldalrólAngol nyelvből is megszervezik min-den évben a „Kenguru” elnevezésűnyelvi versenyt, amelyen a III-VIII.osztályos tanulók is részt vettek,ezzel is gyarapítva tudásukat. Aziskolát tizenhét tanuló képviselte,akik közül kiváló eredményt ért elMihálydeákpál Tilda III., Gál Viola aIV., Czirják Adrián VII. és Simon T.

Tihamér VIII. osztályos tanulók. Azutóbbi években hittanból is megszer-vezik a tantárgyversenyeket.

Az idén ezen Elekes Zsuzsannahittan tanárnő irányításával két tanu-ló vett részt a VII. B osztályos NagyÁgota, aki 9-est kapott, és Oláh Ágo-ta a VIII. osztályból, ő közepes ered-ményt ért el.

Biológiából csak a VII.-es tanulók

számára szerveztek tantárgyversenyt,ezen iskolánkból Szabó Ágota ésNagy Ágota jelent meg. Ők a rendkí-vül nehéz versenyen a legjobbakközött végeztek.

Láthatjuk, hogy a tanórákon kívülmennyi más tevékenység zajlik isko-lánkban, amelyek mind hozzájárul-nak diákjaink szellemi gyarapodásá-hoz.

Nyelvünk õrei vagyunk!Fodor Annamária

„Aha… asszem… oké… nem tom…mért nehéz a navétázás?…” Ilyen ésehhez hasonló beszédfoszlányokatlehet hallani az iskolában, az utcánvagy a közhelyeken. Sajnos egyreinkább elsokasodnak a magyar nyel-vet torzító szavak, kifejezések. Szebbés magyarosabb lenne így mondani:„Igen… azt hiszem… rendben…nemtudom… miért nehéz az ingázás?”

Mind tanítók és mind szülők min-dig és mindenütt e nyelvi hibák ellen

küzdjünk, a magyar nyelv őreivé vál-va!

Nagyon időszerű megvizsgálnunknyelvünket, melyben elszaporodtakazok a szavak, mondhatnánk „divat-szavak”, amelyeket más nyelvből vet-tünk át. Sajnos, nagyon elburjánoz-tak a magyar nyelv számára „idegen”szavak.

A számítógéppel, a maroktelefon-nal sok fölösleges angol szó tolako-dott mindennapi beszédünkbe. Sok-szor hamarabb eszünkbe jutnak a„monitor”, a „difuzor” vagy az

„SMS” szavaink. Ehelyett feledésbemerülhetnek csengő-bongó szava-ink, mint a „képernyő”, „hangszóró”vagy az „üzenet”. Fiataljaink szótárá-ban fő helyen áll az „OK” és a„YES”. Ezt ne engedjük! Ehelyettszoktassuk rá a „Rendben” és az„Igen” használatára. De hallottammár a „sansza van” kifejezést is egyiksportbemondó „szájából”.

Ugyanez a helyzet a román sza-vakkal is. Várjuk el, hogy a „buletin”visszaváltozzon „személyi igazol-vány”-nyá, a „navéta” „ingázássá”,

IV. évfolyam, 2. szám, 2011. február SULIVILÁG / 17

az „abonament” pedig „bérlet”-té.És a felsorolás sajnos végtelen,hiszen a „pufuleţi” (kukoricapehely)„g og oş” (parad icsompapr ika ) ,„maszlina”(olajbogyó), „praktika”(gyakorlat), „líceum”(középiskola),„adeverinţă”(igazolás) mind a románnyelvből átvett szavak. Ha ehhezhasonló szavakat használunk, ilyenszörnyeket kapunk: „Rohantam agárába megvenni a bilétet, hogy elér-jem a navétások kurszáját.” Ez amagyar nyelv közönséges gyilkolása.

Nem hangzik szebben és magyaro-sabban így: „Rohantam az állomásramegvenni a jegyet, hogy elérjem azingázók járatát.” Határozott„IGEN!” a válasz.

A következő figyelmeztetés meg-szívlelendő: „Kezdjük a nyelvműve-lést saját magunkkal!” (MolnosAngéla) Hiszen nem elég elhatároz-ni, hogy nem használunk ezután ide-gen szavakat, nagyon nehéz ezekrőlleszokni.

A magyarítás időszerű lenne,

mivel rengeteg nyelvünkben a latin-magyar szó is. Sokszor észre semvesszük, hogy nem tisztán beszé-lünk, amikor e szavakat használjuk:abszolút, direkt, fantasztikus, fotó,harmonikus, modern, minimum,praktikus, kreál, program, profesz-szor, teológia, masszív, monográfia,pólus. Tudjuk, hogy latin-magyar szóforog a fejünkben, keressük amagyar kifejezést, de mindhiába.Tudatosan, készakarva használjuk alatin-magyart, mert úgy véljük „eztígy kell mondani”, „erre nincsmagyar szó”. Ne fogadjuk el ezt!Érdemes megnéznünk a következőszavakat: kalauz = jegyőr, helikopter= helybőlszálló, fotoriporter = hír-fényképész stb.

Azt hiszem, mindannyiunknakvan tennivalója, mivel keményenmeg kell küzdenünk az idegen szavakellen, hogy megőrizzük a magyarnyelv épségét és szépségét, hiszen„Minden nemzetnek fő kincse anyelve. Bármit elveszthet, visszasze-rezheti, de ha a nyelvét elveszti, Istense adja vissza többé. Aki a jó magyarszót elhagyja az idegenért, akinek akorcs magyar szó nem fáj, hazaáru-ló." (Gárdonyi Géza)

Szánkózás az osztállyal2011. január 25-én délután a tanítónéni és az egész osztály elmentünkszánkózni. Zsoltika síekkel és a többigyerek szánkóval volt. Nagy lejtőnmentünk fel és le. Szabi, Heni, Ildikóés én felültünk hárman egy szánkóraés úgy mentünk lefelé. Jó volt, deamikor hazamentem, tiszta víz volt aruhám és én is. Azt mondta a tanítónéni, hogy a vakáció után még elme-gyünk egyet szánkózni. Jó volt aszánkózás

Tódor Bernadett III. oszt.

A szánkózás

Egyszer elmentünk szánkózni azosztállyal. Jó volt, de nem jött Dávidés Katika. De így is jól éreztükmagunkat. Roli belement a barázdá-ba. Józsika kiütötte Máriát láb alól,de nem lett baja. Kacagtunk, és Istitis kiütötte az üres szánkó. Örülnék,ha még elmennék, de jöjjön Dávid ésKatika is .

Tódor Zsolt-Csaba III. oszt.

SzánkózásEgy szép délután elmentünk szán-kózni. Nagyon jó volt, de nagyonszomjasok voltunk.

Ott maradtunk 2 órát, mindenki-nek tetszett. A tanító néni is leeresz-kedett a lejtőn. A tanító néninek istetszett, azt mondta, hogy megdön-tötte a világrekordot. Berni, Ildi ésén húztuk a szánkót.

Leereszkedtünk és leestünk aszánkóról. Mondtuk au au au egykicsit megütöttük magunkat, de jóvolt.

Remélem máskor is megyünk.Zsolti sível volt és ereszkedett. Deazért jó volt. Szeretek szánkózni.

Antal Henrietta III. oszt.

A szánkózási élményem

Én a tegnap voltam szánkózni.Nagyon jó volt. Sokat szánkóztunk.Én lecsúsztam és Berni nekiment alábamnak és második ereszkedésnélHenivel mentem és beleestünk ahóba.

Roli és Isti voltak a mentők. Zsol-

ti egy nagyot esett sível, és Roli és Istisegítettek Zsoltinak. De nemcsak Zsoltinak segítettek,hanem mindenkinek. És csomószánkót húztak fel a dombra. Nekemis segítettek felhúzni a szánkót.Nagyon jó volt a szánkózás.

Bernád Kata III. oszt.

A szánkózás

Egyszer elmentünk szánkózni azosztállyal. Ott volt: Szabi, Isti, Zsolti,Józsi és még a lányok, csak most nemsorolom fel őket. Zsolti sível jött. Atöbbiek szánkóval. Nagyon sokatvoltunk ott.

Volt egy nagy domb, amin min-denki lejött, de a tanító néni csináltegy rekordot. Isti és én voltunk azéletmentők. Ha valaki elesett vagyfelborult a szánkóval, segítettünkneki. És ki ne hagyjam, hogy mi húz-tuk a szánkót a nagy dombon.

Bükfejes Rolland III. oszt.

Téli történet

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy-szer egy kisfiú. Úgy hívták, hogy Isti.Egyszer Isti elment szánkózni. Talál-kozott egy másik gyerekkel. Ezt agyereket úgy hívták, hogy Dávid.Jóbarátok lettek, de történt egyszer,hogy Dávid és családja elköltöztek.Isti morcos volt.

De egyszer találkoztak egy nagysípályán. Isti és Dávid megörültek,hogy újra láthatják egymást. De egypár óra múlva Istiék hazamentek.Telt múlt az idő. Isti és Dávid is meg-nőtt.

Egyszer Dávid és a felesége visz-szaköltöztek a régi házukba Istiékmellé. Isti nagyon meglepődött ésboldogan élnek, míg meg nem haltak.

Sajgó Dávid III. oszt.

IV. évfolyam, 2. szám, 2011. februárGYERMEKSAROK18 /

Szánkózás az osztállyal

Antal Henrietta rajza

IV. évfolyam, 2. szám, 2011. február GYERMEKSAROK / 19

Az osztály szánkózása

Egyszer az osztály elment szánkózni.Mentek mendegéltek, megérkeztek aszánkózó helyre. Sokan voltak, denagyon jó volt. Sokat ereszkedtünk ésRolival eldöntöttük, hogy életmentőkleszünk. Sok életet mentettünk, éshúztunk szánkókat és segítettünk, akinem tudta kihúzni. És amikor lemen-tünk, jó volt, de amikor fel kellettmenni, akkor nem volt jó. De Roli-nak a szánkója nehéz volt, de kettenfelhúztuk. És aztán mindenki erszke-dett egyet és hazamentünk.

Fórika István III. oszt.

Téli élményem

Nekem az volt a téli élményem, amikorelmentünk az osztállyal szánkózni.Nagyon jó volt, mert a szánkó gyorsanment és hosszút lehetett menni a szán-kóval. Egy kicsit döcögött, de legalábbegy jót lehetett menni. És én belemen-tem szánkóval a sáncba. Zsolti is jólment a síekkel. De nem tartott sokáig,és mentünk az iskolába és onnan haza.

György József

Szánkózási élményem

Mi a tegnap az osztály és a tanítónéni elmentünk a Béla-kertbe szán-kózni. Berni, Heni, Szabi és én szán-kóztunk, Szabi vezetett, nagyon jóvolt.

Aztán én vezettem Heni szánkó-ját. Amikor éppen lefele indultunk,akkor felborult a szánkó és Heni,Berni, és én felborultunk.

Heni azt mondta, hogy fáj a lába,Berni azt mondta, hogy a dereka, ésén azt, hogy eltörött az ujjam és jöttés jött is a mentő csapat Roli és Isti.Felhúztak, és ment tovább a menet.Ez volt az én szánkózásom.

Bernád Ildikó III. oszt.

A szánkózás

Egyszer egy délután elmentünkszánkózni a Béálakertbe. Ott egydarabig mentünk, és odaértünk, aho-vá akartunk menni.

A fiúk közül Zsolt volt síekkelegyedül.

Mi lányok pedig sikoltoztunk ésszánkóztunk.

A dombon pedig estünk le, ahogy

mentünk fel a szánkó lenn maradt adomb alján. Amikor felvittem Ildi,Zsolt és én mentünk. Zsolti a gödör-be irányította. Még felvittük, szán-kóztunk.

Zsolti pedig síezett, így jöttünkvissza. Itt a vége.

Antal Emõke III. oszt.

Szánkózási élményem

Mi tegnap az osztállyal szánkóznivoltunk. Nagyon jó volt, mert sokatkacagtunk és sokat estünk.

Nagyon tetszett nekem, amikorBerniék felborultak és akkor, amikorKata erősködött, hogy jöjjön fel akicsi dombon, és úgy jött fel, hogyfogta a szánkót, és mászott, és eznekem nagyon tetszett.

És még nagyon tetszett, amikorjöttem le a dombról és Heniéknekkiáltottam, hogy álljanak félre, és őknem álltak félre, és én a szánkóvalnekik mentem.

Nagyon jó volt a szánkózás, desajnos haza kellett menjünk.

Nagy Beáta III. oszt.

IV. évfolyam, 2. szám, 2011. februárÉP TESTBEN...20 /

Czirják Kinga

Az időjárás másodjára is megvic-celte a sport kedvelőit, hiszen

következő hét végén ismét felmele-gedett az idő. A szervezők harmadjá-ra már nem bízták a véletlenre a dol-got, azaz a Fennvalóra, így hát aKatorzsa Kupát a gyergyószentmik-lósi műjégpályán fejezték be azÖregfiúk. Az első helyért Gyergyó-szentmiklós és Újfalu csapatamérkőzhetett meg egy igen izgalmasés hajtós meccsen, ahol végül 3-2arányban Gyergyószentmiklós meg-

szerezte a Kupát. Így Újfalu lett amásodik, Szárhegyé a harmadik hely,Csomafalvának jutott a negyedikhely.

A mérkőzések eredményei rendrea következők: Újfalu- Csomafalva 3-2, Szárhegy- Gyergyószentmiklós 6-12, Csomafalva- Gyergyószentmik-lós 3-2, Újfalu- Szárhegy 4-3, Cso-mafalva- Szárhegy 1-8, Gyergyó-szentmiklós- Újfalu 3-2.

A Kupa különdíjai pedig: Gól-király: Sípos László Gyergyószent-miklóstól, Legjobb hátvéd: BarótiEndre (Csomafalva), Legjobb csatár:

Köllő Csaba ( Szárhegy), Legjobbkapus: Csiszér Előd (Újfalu) és aLegjobb szurkolónak járó díjat ket-ten érdemelték ki: Sólyom Vilmos ésSólyom Mátyás.

Köszönet még egyszer mindensportkedvelőnek, aki az ifjú vagyfelnőtt hokitornát anyagilag, vagyfizikailag, kétkezi munkával támo-gatta, ezáltal megvalósítva a hagyo-mányos Katorzsa Kupát: a KatorzsaSport Klubnak, az Önkormányzat-nak, Simon Attilának, GyörgyIgnácnak, Kovács Ernőnek, AlbertLórántnak, Simon Csabának,Sólyom Józsefnek, Elekes DarabontImrének, Sólyom Lászlónak, CzirjákZoltánnak, Csíki Miklósnak,Sólyom Vilmosnak, Simon Máté-nak, Sólyom Mátyásnak, az újfalviFényes vendéglőnek, a Büfének ésmég sorolhatnám a nevét azoknak,akik nap mint nap, időt nem sajnál-va segítettek a szervezőknek a hoki-torna lebonyolításában.

Idén nem volt olyan kegyesaz idõjárás a hagyományosKatorzsa Kupához

15 éves kihagyás után ismét U 10-es jégkorongtorna ÚjfalubanCzirják Kinga

Végre, hosszú idő után, sikerültújból megrendezni a mini gyer-

mekhokitornát Gyergyóújfaluban.Úgy gondo lom, hogy mindannyianbüszkék lehetünk arra, hogy mostmár több mint egy éve van Újfalunakegy lelkes kishokis csapata, hogy egy-re több gyerek húz korcsolyát és vesz

hokibotot a kezébe, és egyre többenlépnek jégre a szabadkorcsolyázásonis, mellőzve a tévé és számítógépmelletti kényelmet.

A január végén megszervezettKatorzsa kupán az U10-esek, azaz azalig egy éve korcsolyázó és a „tapasz-talt”, pár éve hokizó palánták kerget-ték a korongot. Amint Molnár Sza-bolcs edző fogalmaz, az újfalvi csa-

pat megállta a helyét, sokat fejlődtek,persze még rengeteget kell tanulniuk,de meg van bennük a tenni, bizonyí-tani akarás, és egy ilyen torna remekjátéklehetőség, ami csakis előnyükreválik.

A mérkőzéseken a házigazdaújfalvi csapaton kívül részt vett Cso-mafalva, Szentgyörgy, Csíkszentdo-mokos és Gyergyószentmiklós. Ter-

Az évrõl évre megrendezett öregfiúk hokitornáját idénfebruár 11-13. között tervezte meg a Katorzsa SportKlub. A házigazda Katorzsa csapatának Csomafalva,Szárhegy és Gyergyószentmiklós volt a vendége.Pénteken és szombaton rendben le is zajlottak amérkõzések, vasárnapra viszont a napos idõ annyirafelolvasztotta a jeget, hogy a meccseket és a szépretervezett ünnepséget sajnos el kellett halasztani.

IV. évfolyam, 2. szám, 2011. február ÉP TESTBEN... / 21

mészetesen mindenki győzteskénttérhetett haza, hiszen minden kisho-kis egyforma érmet, díjat kapott,minden csapat pedig egyformakupát. A meccsek egész szombatonremek hangulatban folytak, jó voltlátni, ahogy a kis reménységek min-den anyai- apait beleadnak, hogy

tudásuk legjavát nyújtva színvonalasjátékot láthassunk, természetesen aszülők és edzők legnagyobb büszke-ségére.

Az eseményt csak még ünnepélye-sebbé tette a Molnár Antal Fúvósze-nekar előadása a gála-esten.

Amint Molnár Szabolcs edző

beszámolt, az újfalvi csapat sokmérkőzésre volt már meghívva, aGyilkostó- kupára, Szentgyörgyre,Csomafalván a Délhegy- kupára,Csíkszentdomokoson a Terkő-kupá-ra, most pedig február 27-én Maros-hévízre, 28-án pedig Udvarhelyre,amely tornák nagyszerű lehetőségetnyújtanak a továbbfejlődésre, atapasztalatszerzésre, ugyanakkorezeknek a mini hokistáknak az a leg-nagyobb büszkeség és jutalom, haéremmel gazdagodhatnak.

Nemrégiben a szülő- gyermekmérkőzésen mérhették össze erejü-ket a mini jégkorongozók a felszegijégpályán, ahol az apukák természe-tesen csúfos vereséget szenvedtek.Nagy élmény volt ez a kis sportolók-nak, bizony ám!

Reméljük, hogy Újfalunak meg-marad ez a lelkes gyereksereg, leszutánpótlás, és hogy a jövőben is sike-rül megrendezni az ifjú hokistákkupáját.

Köszönetet illet minden szer-vezőt, támogatót, önkormányzatot,szülőt és edzőt, aki a mini KatorzsaKupa lebonyolításáért felelt. Gratulá-lunk a csapatnak!

IV. évfolyam, 2. szám, 2011. februárÉP TESTBEN...22 /

Dr. Madarász Kelemen Enikõ,családorvos

Ahúsevő baktériumot egyébkéntaz emberek többsége tünetmen-

tesen hordozza, egyben üríti a kóro-

kozót. Leginkább a felső légutakközvetítésével, cseppfertőzéssel ter-jed. Betegség akkor alakul ki, ha aszervezet immunrendszere valami-lyen okból legyengül.

Egy másik jelentősebb képviselője

a Streptococcus agalactiae. Atehéntőgy normál baktérium flórájá-nak a tagja, és a nők közel 40 száza-lékánál is jelen van. Azoknál anőknél, akik hordozzák ezt a baktéri-umot, sokkal gyakoribb a szülésikomplikációk kialakulása. Az újszü-löttnél súlyos megbetegedések forrá-sa lehet, újszülöttkori vérmérgezés-hez vezethet. Ezen kívül ízületi gyul-ladást és szívbetegséget okozhat avéráramba kerülés után.

A legtöbb streptococcust gyakranállatok hordozzák tünetmentesen,emberben viszont súlyos, gennyese-déssel járó kórképeket alakíthatnakki. Ezek az alábbiak lehetnek: torok-gyulladás, tüdőgyulladás, a bőrmélyebb rétegeinek gennyes gyulla-dása, ótvar, különböző sebfertőzé-sek, gyermekágyi és újszülöttkor vér-mérgezés, a szív belhártyájának gyul-ladása, ízületi gyulladás, a vese gyul-ladása.

A bélben élő streptococcusokösszefoglaló neve enterococcusok.Közös jellemzőjük, hogy általában abélrendszer normál flórájának részétképezik, viszont a szervezet legyen-gülésekor vagy a véráramba kerülé-sük után súlyos betegségeket alakíta-nak ki. A vérbe bekerülhetnek példá-ul a bélrendszer rosszindulatú meg-betegedéseinek következtében.

A kiváltott kórképek közül jelleg-zetes az szív belhártyájának gyulladá-sa, húgyúti fertőzések, hasüregi fert-őzések, bőrfertőzések, gennyes seb-fertőzések és súlyos esetben vérmér-gezés is kialakulhat.

A Streptococcus pneumoniae(pneumococcus) gyakran találhatómeg a légutakban, képes súlyos meg-betegedések kiváltására, elsősorbangyermekeknél, ahol zárt közösségek-ben járványos lehet az előfordulás.

A streptococcus fertőzések három

Röviden a streptococcusfertõzésekrõlA streptococcusok olyan fertõzõ baktériumok, amelyekváltozatos megbetegedéseket okozhatnak. Egyiklegjelentõsebb képviselõje a Streptococcus pyogenes,más néven húsevõ baktérium. Nevét onnan kapta, hogyelõszeretettel szaporodik el sebekben vagy gyulladtbõrterületeken, és fõként erõsen szennyezett sebek vagylegyengült állapotú betegek esetén akár amputáció isszükséges lehet a beteg gyógyulása érdekében.

IV. évfolyam, 2. szám, 2011. február ÉP TESTBEN... / 23

Róka – kutya – veszettség…

Dr. Horváth Nina állatorvos

Aveszettség fenntartásában és ter-jesztésében vidékenként eltérő

fajú házi- és vadon élő állatfajok ját-szanak döntő szerepet. Településiveszettségről beszélünk, ha a vírus főterjesztője az ember lakhelyénekközelében élő kutya és macska, erdeiveszettségről pedig, ha vadon élőhúsevők. Európában főként a vörösróka terjeszti a vírust.

Hazánkban és más európai orszá-gokban egyaránt, az erdei veszettségelterjedtsége ellenére is lényegesentöbb ember érintkezik veszett vagyerre gyanús házi-, mint vadállatokkal.Az emberi fertő zés utáni oltásoknagy részét veszettségre gyanús házi-állatokkal (túlnyomórészt kutyával,

macskával) történő érintkezés miattkell elvégezni, s csak egy kisebb részevolt indokolt vadon élő állatokkalvaló érintkezés miatt. Az emberreveszélyesek lehetnek a rókán kívülmás vadon élő állatok, pl. őz, vad-macska, patkány, görény, mókus stb.is.

A betegséget okozó vírus kimutat-ható a fertőzött állatok nyálában. Afertőzés egyik állatról a másikra –vagy emberre – harapással szokottterjedni.

Igaz, hogy a veszettség aránylagritkán előforduló emberi megbetege-dés, de kell tudni, ha mégis megbe-tegszik valaki, az elképzelhető leg-szörnyűbb állapotba kerül.

A veszettség heveny lefolyású,vírus okozta betegség, amely eml-

ősökben, beleértve az embert is, aklinikai tünetek megjelenését köve-tően rendszerint halálos kimenetelűagy- és gerincvelő-gyulladás formájá-ban zajlik le.

Az emberek veszettségének lap-pangási ideje többnyire két hét éshárom hónap között változik, átlago-san hat-hét, de lehet akár csak öt napis, attól függően, milyen messze vana harapás helye az agytól. A kezdetitünetek fejfájás, fokozatosan súlyos-bodó rosszullét, a marás helyénekviszkető, égő fájdalmassága. Eztmagas láz, nyálzás, nyugtalanság,dühöngési rohamok és görcsökkövetik.

A víz látványától, a vízcsobogáshangjától is fájdalmas görcsök kelet-keznek az állkapcsi-, torok- és légzőizomzatban (hidrofóbia, azaz a vízi-szony stádiuma).

A görcsös idegállapot bénulások-ba megy át. A bénulás ott kezdődik,ahol a vírus a szervezetbe jutott, éskönyörtelenül halad felfelé. A klini-kailag megnyilvánuló betegség követ-kezetesen halállal végződik.

Folytatás a 24. oldalon

formában jelenhetnek meg. A hor-dozó állapotra jellemző, hogy a hor-dozó személyben a kórokozó nemokoz megbetegedést. A heveny meg-betegedések gyakran gennyesedésseljárnak. Az akut szakasz után a szer-vezet immunreakcióinak következté-ben a fertőzés lezajlása után nagyjá-ból két héttel úgynevezett poststrep-tococcalis kórképek jelenhetnek meg.

A streptococcus okozta torok-gyulladás a leggyakoribb kiváltottbetegség, leginkább a S. pyogenesokozza, erre a fajta torokgyulladásegyötödére jellemző, hogy a beteg-nek torokfájása, láza van. A torok-képletek vörösek, duzzadtak, nemritka a gennyesedés, főleg a mandu-lák területén. A betegség az esetektöbbségében általános panaszokat

okoz: enyhe torokfájás, fejfájás, rosszközérzet, émelygés, hányás, hányin-ger. A nyaki nyirokcsomók megna-gyobbodottak és fájdalmasak. Aköhögés nem általános. Kisgyerme -keknél gyakran az orrfolyás az egyet-len tünet. A torok- és mandulagyulla-dás esetében a kórokozó a nyirokutakon keresztül terjed és gennyesközépfülgyulladás, agyhártyagyulla-dás alakulhat ki szövődményként. Abőrfertőzések közül gyakran okoz-nak ótvart, skarlátot.

A streptococcusok okozta megbe-tegedések lezajlása után immunoló-giai mechanizmusok következtébenpoststreptococcalis kórképek fejlőd-hetnek ki, melyek jellemzően azelsődleges betegség gyógyulása utánalakulnak ki. A kórfolyamatok érint-

hetik a veséket, a szívet rheumás lázformájában, a központi idegrend-szert, a mozgásszerveket.

A diagnózis a fertőzött területbőlvett váladék vagy súlyos esetben vér-mérgezés fennállásakor a vér mikro-biológiai vizsgálatán alapszik, a tüne-tek pontos feltérképezése után. Amikrobiológiai vizsgálat megadja akórokozó pontos típusát, illetvemeghatározható az a legmegfelelőbbterápiás szer is, amely az adott bakté-riumot a legnagyobb hatásfokkalpusztítja el. Az egyes streptococcusfajok baktériumérzékenysége eltérő.Gyakran nagyon jól reagálnak peni-cillinre, ám gyakran, főként súlyosesetben erőteljesebb kezelés, antibio-tikum kombinációk alkalmazásaválik szükségessé.

Újból téma, hiszen többen panaszkodtak megint, hogynagyon sok a róka az utóbbi idõben, jönnek-mennek alakott területen, nem mutatnak félelmet. Emiattszeretnénk újból erre a betegségre felhívni a figyelmet.A veszettség a legelterjedtebb vírus okozta zoonosis,állatról emberre terjedõ betegség. Ausztrália kivételévelminden földrészen elõfordul.

IV. évfolyam, 2. szám, 2011. februárTARKABARKA – MAGAZIN24 /

Gál Katalin

Hozzávalók: 1 l tejhez 3-4 tojás,vanília, 1 kanál liszt vagy csapott

kanál pudingpor, 6-7 kanál cukor. Atej ¾ részét kis vaníliával főni tesz-szük. A tojásfehérjéket kemény hab-nak felverjük, 2-3 kanál cukorraltovább verjük, míg egészen kemény,súlyos-fényes lesz. A habot a forrótejbe mártott evőkanállal a tejbeszaggatjuk, de egyszerre csak 3-4

galuska legyen a tejbe. A tejnek nemszabad forrnia, csak jó forró legyen.Amikor a galuskák könnyen átfor-dulnak (kb. fél perc múlva), megfor-dítjuk a másik oldalukra. Újabb félperc múlva lyukas kanállal kiszedjüka tejből, ugyanolyan sorrendbe, mintahogy beraktuk. Tál fölé állított szi-tára rakjuk, hogy lecsorogjanak. Azígy készült habgaluskák nem lesznekszalonnásak, és nem esnek össze.Amikor az összes habgaluska kifőtt,

a tojássárgákat 4 kanál cukorralhabosra kiverjük, hozzáadjuk a lisz-tet – vagy még jobb, ha vaníliaízűpudingport -, és feltöltjük a félretetthideg tejjel. A forró tejbe mégteszünk vaníliát, állandóan keverget-ve felforraljuk, és még 1-2 percigfőzzük. Ha így járunk el, a mártásnem csapódik ki. Az elkészült már-táshoz hozzáöntjük a galuskákróllecsorgott cukros tejet, és tálbaszűrjük. Rárakjuk a galuskákat, ame-lyeket 1-1 rumos meggyel, mazsola-szemmel, befőtt barackkal díszíthe-tünk. Ha az egész kihűlt, legalábbnéhány órára, de még jobb, ha más-napig hűtőszekrénybe tesszük.

Madártej

Folytatás a 23. oldalrólAz emberi veszettség megbetegedé-sek azon szakaszában, miután a tüne-tek kialakultak, az orvostudománymár nem tehet semmit. Az irodalomaz emberi veszettség esetek közül iscsupán néhányat jegyzett fel, amikormegbetegedett személyek túlélték afertőzést. A szörnyű kínok közt,rendszerint halállal végződő megbe-tegedés elleni védelem szempontjá-ból tehát létfontosságú a megelőzés.Az Állategészségügyi Szabályzatvonatkozó előírásai rendelkeznek aveszettségre gyanús állatok laborató-riumi vizsgálatáról, ebzárlat elrende-léséről, az ebek évenkénti kötelező,megelőző vakcinázásáról, az embertmart eb és macska 14 napos megfi-gyeléséről, stb. A kutyákat éventeegyszer be kell oltatni veszettség elle-ni védőoltással.

A vakcinák adta védettség legalábbegy évig tart A veszett rókák általmegmart, a betegség ellen nem oltottvagy rosszul immunizálódott kutyák,macskák betegszenek meg veszett-ségben. A macskák veszélyességét azember fertőzése szempontjából csakfokozza, hogy megbetegedésükkorkifejezetten támadó magatartást

tanúsítanak, s általában az ember fejéttámadják. Különösen veszélyes, hogya veszett macska provokálás nélkül istámad. A veszettség megelőzésébenfontos az emberek felvilágosítása (aveszett, illetve gyanús állatok elkerü-lése, a harapás bejelentése, mielőbbi

orvoshoz fordulás stb.), a marástkövetően az azonnali sebellátás (a sebfertőtlenítőszerrel való átöblítésevagy legalább tiszta vízzel való kimo-sása), illetve indokolt esetben azemberek fertőződést követő soroza-toltása.

Íme egy könnyen és gyorsan elkészíthetõ finomság,amellyel feldobhatjuk a farsangi összejöveteleket.Ajánlom mindenkinek, mert gyerekek és felnõttekegyaránt kedvelik.