Upload
lois-crawford
View
23
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Új tudományos fejlemények és következményeik a beruházási, alkalmazkodási és pénzügyi politikákra. Zágoni Miklós. A véleménykülönbség jó dolog. A lóverseny is azon alapszik. (Mark Twain). }. Kibocsátási szcenáriók. ?. Visszacsatolások. Új tudományos fejlemények. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
1
Új tudományos fejlemények és következményeik a beruházási,
alkalmazkodási és pénzügyi politikákra
Zágoni Miklós
5
Új tudományos fejlemények• “IDŐJÁRÁS”– Quarterly Journal of the Hungarian
Meteorological Service
– Miskolczi Ferenc, NASA Langley Research Center
– 2001 Vol. 105. No.4.
– 2004 Vol. 108. No.4.
– 2007 Vol. 111. No.1.
• Az üvegházhatás nem szabad paraméter
6
• A részleges felhőborítással és elegendő vízpára-tartalékkal rendelkező Föld-típusú légkörök energetikailag maximált (kibocsátásokkal nem növelhető, ‘telített’) üvegházhatást tartanak fenn.
• A légkör üvegházgáz-piaca nem "hiánygazdaság". Ha a légkör emelni tudná a felszínhőmérsékletet, már rég megtette volna a mi kibocsátásaink előtt, nem kellett várnia a mi CO2-nkre (hiszen ott van neki szinte végtelen mennyiségben a legfontosabb üvegházhatású gáz, a vízpára az óceánokban)
7
• Az új energetikai egyensúlyi egyenletek hatékony visszaszabályozást mutatnak: az üvegházhatás szorosan fluktuál egy elméleti egyensúlyi érték körül.
• Három adat: – a légkör elméleti egyensúlyi üvegházhatása– a légkör jelenlegi üvegházhatása– a légkör elmúlt 60 éves átlagos üvegházhatása0.1 Celsius-fok hibahatáron belül azonos.
8
• Amíg ez a visszacsatolás nem volt ismeretes, jogos volt az aggodalom az esetleges 4-6 fokos felmelegedés miatt.
• Így azonban gyakorlatilag kizárt, hogy a globális átlagos éves középhőmérséklet 2 fokkal emelkedne a XXI. század során. Pusztán az üvegházhatású gázok kibocsátásától ez fizikailag nem következhet be. A XX. században 0.76 Celsius-fok melegedés történt, ebben a nagyságrendben várható változás a XXI. században is.
9
• A klíma változott, változik és változni is fog, de az a faktor, amivel az üvegházhatás megnöveli a felszínhőmérsékletet, nem változik.
• Tendencia a felszínhőmérsékletben csak akkor lehetséges, ha a bejövő elérhető energia mennyisége (a napsugárzás, a felhőzet, az albedo, az óceán-légkör hőcsere stb.) változik.
• Amíg a bejövő energia mennyisége változatlan, addig a kibocsátásoktól csak kisméretű fluktuációk lehetnek, hosszú távú trend nem.
10
Más szavakkal:
• A CO2 üvegházhatású gáz
• Légköri mennyisége emelkedik az antropogén kibocsátásoktól
• Ez kifejti növekvő üvegházhatását
• Amit a rendszer visszaszabályoz a hidrológiai cikluson keresztül
• A teljes légköri üvegházhatás aktuális értéke pontosan egyenlő az elméleti perturbálatlan egyensúlyi értékkel
11
• Nem íróasztal-hipotézis, hanem mért légköri adatbázisok analízise
• Egyelőre nem ez a mainstream, de négyszemközt egyre több tudós kolléga fogadja el
• Fősodorrá, nyilvános policy-vé válásához kellhet 1-2 év
• Addig ki-ki eldöntheti, hogy – a mai konszenzus szerint, vagy – ezen új eredmények szerint
folytatja tovább a beruházásait...
12
Általános elfogadása esetén is szükség lesz– A fosszilis energiahordozók kímélésére, kiváltására,– A jövő generációk számára való áthagyományozására,– Hatékonyság-javításra, takarékosságra,– A környezetterhelés csökkentésére,– A csökkentésből származó járulékos hasznokra,– A megújulók használatára,– Az alternatív technológiák fejlesztésére, – Tudományos kutatásra, innovációra,– Környezettudatosságra, fenntarthatóságra,– A zöld munkahelyekre, zöld forradalomra,– Az elővigyázatosságra,
• Csak éppen nem egy külső kényszerre való hivatkozás, hanem SAJÁT MAGUNK miatt...
13
Koppenhágában
• A fejlődő országok évi 100 milliárd euró támogatást fognak követelni a klímaváltozás elleni harcukhoz
• A fentiek fényében érdemes lehet megfontolni, hogy ez a követelés tudományosan megalapozott-e
• Ettől függetlenül technológia-transzferre, tiszta víz és élelmiszer előállítására, egészségügyre, oktatásra, fejlesztésekre bőségesen adható támogatás
14
Alkalmazkodás
• Külön téma a klímaváltozáshoz való adaptáció kérdése a fejlődő és a fejlett világban
• Az éghajlat mindig is változott, a múltban, a jelenben és a jövőben is változni fog
• Nagy valószínűséggel azonban nem rohamos melegedésre, hanem fluktuációra kell számítani
• Ehhez a társadalomnak és a technológiáknak idomulniuk célszerű
• De hogy pontosan mihez, abban stratégiai jelentősége lehet a vonatkozó eredmények pontos ismeretének
20
A felszínhőmérséklet csak a rendelkezésre álló bejövő energia mennyiségétől függ
Kibocsátásoktól lehetetlen
21
CO2: Káros anyag ?
• Légszennyező? – Az óceán 15-ször, a bioszféra 12-szer annyi
CO2-t bocsát ki évente, mint az emberiség. Tiltsuk be az óceánokat?
• Klímaszennyező?– Csak akkor, ha a vízpára is az.
Kereskedjünk vízpárával?
22
“Klímatörvény”3X sem az
• A fosszilis cél elérhető lenne két új Pakssal és sok elektromos autóval. Ezt akarja?
• Gyakorlatilag nem hat a klímára (se tartalmában, se volumenében)
• Ez egy fenntartható energiahasználati törvény
Annak nagyon helyes és fontos: takarékosság, hatékonyság, importfüggés-csökkentés, alternatív technológiák fejlesztése, innováció, zöldítés, fenntarthatóság, biodiverzitás, elővigyázatosság ...
• De ismétlem: nem egy külső rémdrámáról való félelem, hanem saját magunk és a jövő generációk miatt
23
Hogyan tovább
• A Klímaklub tavasszal már rendezett egy nagysikerű nemzetközi konferenciát vezető politikusokkal
• Most kellene egy “workshop”-ot, munkaértekezletet tartani a sugárzáselmélet legjobb nemzetközi szakértőivel
• Az új eredményeket kivesézni, ízekre szedni, a következményeket végiggondolni
• És stratégiát kialakítani ...