Üzleti jog:Üzleti jog:szerződések jogaszerződések jogaSzerződés érvényessége, hatályaSzerződés biztosítékaiszerződésszegés

Dr. Tóásó Erika- Dr. Kollárné Déri Kriszti

Magyar Coachszövetség KA - Dr. Kollár Coachinghttp://www.szervezetepites.hu

SZERZŐDÉSTÍPUSOKSZERZŐDÉSTÍPUSOK

A szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben kikötött

dolgot egy későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni

(határidős adás-vétel);

A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely munkával elérhető

teljesítmény létrehozására „vállalkozik” a megrendelő pedig köteles a

szolgáltatást átvenni és a díjat megfizetni;

A vállalkozó a munkát saját költségén végzi, köteles azonban a

munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és

gyors befejezését!;

Alvállalkozói struktúrák → vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult

→ vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a

munkát maga végezte volna; alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele

esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely a nélkül nem

következett volna be.

A A szállítási szerződés és a szállítási szerződés és a vállalkozási szerződésvállalkozási szerződés

VÁLLALKOZÁSIVÁLLALKOZÁSI

SZERZŐDÉSSZERZŐDÉS

ADÁSVÉTELADÁSVÉTEL

Főkötelezettség: a dolog előállítása

Főkötelezettség: a már meglévő dolog átadása

Szerződéses pozíció:

– a beszállító van nehezebb helyzetben

– a törvény a beszállítót védi

Szerződéses pozíció:

– az eladó van erősebb pozícióban

– a törvény a vásárlót védi

Alapszabályok Alapszabályok szerződéskötéshezszerződéskötéshezA kintlévőség kialakulásának megakadályozása

Szerződéskötés előtt üzleti partner ellenőrzése. Fizetési készségének és képességének, pénzügyi

helyzetének feltárása.

Konkrét, személyre szabott szerződés

A szerződés tervezetét szakemberrel készítse el, hogy a megfelelő jogi garanciák és biztosítékok

feltétlenül szerepeljenek benne.

Számlázáskor figyelni kell az adatokra

A számla kibocsátása előtt az üzleti partner cégadatainak ismételt ellenőrzése szükséges. Ezzel

elkerülhető, hogy tévesen kiállított számlára hivatkozva, a számla visszaküldésre kerüljön.

Későbbi kifogások megelőzése

Üzleti partner minőségi vagy határidővel kapcsolatos kifogásaira haladéktalanul, érdemben kell

válaszolni. Ezzel megelőzhető az a helyzetet, hogy fizetési késedelem esetén erre hivatkozzon.

A határidőkre fokozottan kell ügyelni

Teljesítés után haladéktalanul ki kell küldeni a számlát. A fizetési határidő lejártát követően

azonnal jelezni kell a részére a nem teljesítést.

Az ígéreteknek nem szabad hinni

SZERZŐDÉS SZERZŐDÉS ÉRVÉNYESSÉGE, ÉRVÉNYESSÉGE, HATÁLYAHATÁLYA

hatályosságérvénytelenség fogalma, fajai, okai és jogkövetkezményei

HatályosságHatályosság

A hatályosság a szerződés aktív (lét)szakát, alkalmazási „zónáját” jelenti.

Feltételezi a szerződés jogszabályi feltételeknek való megfelelését: az érvényességet.

A hatályosság jelenthet ◦időbeli körülhatárolást, vagy ◦érintett személyi (illetve tárgyi)

korlátozását

Szerződések időbeli Szerződések időbeli hatálya hatálya kezdő időpont megjelölése (többnyire előre, vagy

utólagosan megszerkesztett szerződések

esetében, ahol a megállapodás létrejötte/írásba

foglalása, és kötelem kialakulása nem egy

időpontra esik)

megszűnési időpont meghatározása (határozott

idejű szerződések)

felfüggesztő feltétel megjelölése (a szerződés

létrejötte jövőbeli bizonytalan tényezőtől függ)

bontó feltétel megjelölése (a szerződés

megszűnése jövőbeli bizonytalan tényezőtől függ)

Érvénytelenség fogalmaÉrvénytelenség fogalmaérvénytelen szerződés esetében

a felek által körülírt szerződési tartalom nem válik „joggá”, peres úton nem kikényszeríthető.

Az érvénytelen szerződés joghatás kiváltására alkalmatlan,

MERT „HIBÁS” :◦ A szerződési akarat, vagy◦ Az akarat kinyilvánítása, vagy◦ A célzott joghatás

ÉRVÉNYTELENSÉGÉRVÉNYTELENSÉG

Fajai: semmisség és megtámadhatóságÉrvénytelenség lényege, joghatása – érvénytelenségi okok

Semmis vagy Semmis vagy megtámadhatómegtámadható

Fajtái: Semmisség Megtámadhatóság

érvényesülése

bárki, bármikor hivatkozhat rá, hatóságok hivatalból kötelesek észlelni, figyelembe venni ABSZOLÚT ÉRVÉNYTELENSÉG

csak a jogos érdekében érintett fél kezdeményezheti, az ok észlelésétől számított 1 éven belül FELTÉTELES ÉRVÉNYTELENSÉG

joghatása - eredeti állapot helyreállítása (in integrum restitutio)- bíróság által ideiglenes hatályossá nyilvánítás, jövőre irányuló megszűntetés

- érvénytelenségi ok kiküszöbölése- állam javára marasztalás- kártérítés (szerződő fél, harmadik személy)

Érvénytelenségi okokÉrvénytelenségi okokSemmis Megtámadható

Akarathiba

- cselekvőképtelenség- színlelt szerződés (a leplezett szerződés érvényes lehet!)- fizikai kényszer

- tévedés (ténybeli, jogi, indokbeli)- megtévesztés- jogellenes fenyegetés

Akarat-nyilatkozat hibája

- alaki hiba- álképviselet

X

Célzott joghatás hibája

- tilos szerződés- jó erkölcsbe ütköző szerződés- lehetetlen szerződés*- uzsorás szerződés

- szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalansága- egyoldalú indokolatlan előny kikötése

ÖsszefoglalásÖsszefoglalás

Nem létező szerződés

Érvénytelen szerződés

Hatálytalan szerződés

- disszenzus = nincs konszenzus, nincs szerződés (még nincs, vagy egyáltalán nincs)

- van szerződés, DE hibás (joghatás kiváltására alkalmatlan)

- van szerződés, érvényes is DE még (vagy már) nem „aktív”

SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉ-MELLÉKKÖTELEZETTSÉ-GEKGEK

Szerződés biztosítékai:mellékkötelezettségek csoportosítása,belső garanciák - külső garantőrök,személyi és dologi jellegű biztosítékok

Biztosítékok Biztosítékok csoportosításacsoportosítása

A szerződéses biztosítékok a szerződéses kötelezettségek teljesítését segítik elő.

Csoportosításuk szempontjai:◦ a szerződő feleket kötelezi-e valami plusz

teljesítésre vagy szolgáltatásra a szerződésen belül, vagy pedig

◦ a szerződéshez kívülről bekapcsolódik egy harmadik személy, „garantőr”

◦ Személyi, vagy dologi jellegű biztosítékok

A biztosítékot maga a A biztosítékot maga a szerződő fél nyújtjaszerződő fél nyújtja

a foglaló,a kötbér,az óvadék,az (adós saját tulajdonában lévő

zálogtárgyra külön kikötött) zálog,

és a jogvesztés kikötése esetében

3. 3. A beszállítói szerződések tipikus jogi A beszállítói szerződések tipikus jogi sajátosságai sajátosságai ––

Hibás teljesítés – szerződéses biztosítékokHibás teljesítés – szerződéses biztosítékok Kötbér: írásban; nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetére

szóló kötelezettségvállalás;

Jótállás: a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető

szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra

vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli;

Bankgarancia: „A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy

meghatározott feltételek - így különösen bizonyos esemény beállta

vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása - esetében és

határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig

fizetést fog teljesíteni” /Ptk. 249. §/ , az un. „feltétel nélküli” bankgarancia;

Jogvesztés kikötése: „A felek írásban megállapodhatnak abban,

hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy

kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné” /Ptk. 250. § (1)/

Külső garanciákKülső garanciák

(nem az adós, hanem külön zálogkötelezett vagyontárgyára kötött) zálog,

kezesség,és bankgarancia esetében

Személyi – vagy dologi Személyi – vagy dologi jellegű biztosítékjellegű biztosíték

A személyi jellegű biztosítéknál (kezesség) a fő szabály a személyhez rendelt teljes vagyoni felelősség, azonban ez természetesen limitálható összegszerűen, sőt nem ismeretlen az időbeli, határidős korlátozás sem (bankgarancia).

A dologi jellegű biztosítéknál (zálog) a fő szabály a dologhoz (zálogtárgyhoz) rendelt felelősség, a felelősség csak a dologra vonatkozóan váltható be, a dolog átruházásakor a mellékkötelezettség is átszáll („elhagyja” a kötelezettséget vállaló személyt)

SZERZŐDÉSSZEGÉSSZERZŐDÉSSZEGÉS

késedelemhibás teljesítésmeghiúsulás

KésedelemKésedelem

A késedelem mind a kötelezett, mind a jogosult részéről beállhat.

A kötelezettséget nem a szerződésben meghatározott időben teljesítik (kötelezett határidőre vagy felszólításra nem teljesít, jogosult nem készíti elő az átvételt, nem fogadja el a teljesítést, nem ad nyugtát stb. )

Késedelem Késedelem jogkövetkezményeijogkövetkezményeiKötelezetti késedelem Jogosult késedelme

a jogosult továbbra is követelheti a szerződés teljesítését

kizárt a kötelezetti késedelem (így pl. a jogosult pénztartozás átvételének elmulasztását követően kamatot sem követelhet)

elállhat a szerződéstől-érdekmúlás esetén-szerződési fix határidő elmulasztása esetén- eredménytelen póthatáridő-tűzés esetén

a jogosult viseli a kötelezett felelős őrzésből eredő költségeit (pl. kötelezett őrzi és megfelelően ellátja a telephelyén a tőle át nem vett állatállományt)

kártérítést követelhet a jogosult (a kötelezett felróható magatartása, az ún. szubjektív ok feltétel)

végső soron a kötelezettet szabadulhat a kötelemből – ld. a meghiúsulás szabályait (különösen akkor jön szóba, ha az át nem vett szolgáltatást más részére is értékesíteni tudja)

kártérítést követelhet a kötelezett (a jogosult felróható magatartása, az ún. szubjektív ok feltétel)

HIBÁS TELJESÍTÉSHIBÁS TELJESÍTÉS

Szavatosság - jótállás

SzavatosságSzavatosság

Kellékszavatosság

Eladó szavatolja, hogy a

dolog mennyiség és

minőség szerint

megfelel a szerződésben

vállalt paramétereknek,

rendeltetésszerű

használatra alkalmas

(szerződési célnak

megfelel)

Jogszavatosság

Tulajdonos (eladó)

szavatolja, hogy a

tulajdonjog

átszállásának és a dolog

rendeltetésszerű

használatának jogi

akadálya nincs

(„per-teher- és

igénymentes)

Kellékszavatosság esetén Kellékszavatosság esetén érvényesíthető jogokérvényesíthető jogok

kijavíttatás, árleszállítás

kijavítás/javíttatás mással a kötelezett költségén

kicserélés (nem javítható vagy csak értékcsökkenéssel javítható hiba

esetén, és csak fajlagos szolgáltatás esetén)

szolgáltatás újbóli teljesítésének a követelése (ez a cserének a

megfelelője, ha a szerződés tárgya nem dolog adása, hanem valamilyen

tevékenység ellátása)

ellenérték (arányos részének) visszatartása

elállás (ha a javítás, csere nem lehetséges)

kártérítés (a minőségi hibás teljesítésből eredően bekövetkezett egyéb

károk esetén, ha a hibás teljesítés a kötelezettnek felróható – pl. az eladó

tudott a dolog rejtett hibájáról, és azt nem közölte a vevővel)

a szavatossági jogok között a jogosult választhat, a választott lehetőségről

– nyilván indokolt esetben – másik jogra áttérhet (indokolatlan áttérésnél

meg kell térítenie az ebből esetlegesen felmerülő kárt)

Szavatossági Szavatossági igényérvényesítés határidejeigényérvényesítés határideje

Jogvesztő határidő a teljesítéstől számított 1 év, tartós használatra

rendelt termék esetén 3 év, vagy a jogszabályban egyébként

megállapított időtartam (5, 8, 10 év stb.). Mint azt a 8. sz. táblázatban

kifejezetten kiemeltük, a jogvesztő határidőn belüli

igényérvényesítésnek csak az számít, ha az igényt bíróságra kereset

formájában benyújtják.

Ezen belül elévülési természetű határidő

◦ a teljesítéstől számított 6 hónap (ha a hiba rögtön felismerhető),

◦ vagy ha a rejtett hibát később ismeri fel a jogosult a teljesítéshez képest, úgy

a felismerésétől számított legalább 3 hónap - ha a 6 hónap lejártáig annál

kevesebb volna is hátra, vagy éppen a 6 hónap már le is telt (a teljesítéstől a

hiba felismeréséig az elévülés nyugszik, és onnan kiegészül 3 hónap

határidővel a Ptk. 326.§(2) alapján - ha a felismeréskor a 6 hónapból több mint

3 hónap van még hátra, úgy ez a hosszabb határidő áll rendelkezésre)

AZ ELÉVÜLÉS ÉS A AZ ELÉVÜLÉS ÉS A JOGVESZTÉSJOGVESZTÉS

Igényérvényesítési határidők

Elévülés - jogvesztésElévülés - jogvesztés

Elévülés◦ Időmúlás releváns

jogi tény◦ általános érvényű,

a Ptk. 324-327. § alapján általánosan érvényes a követelésekre

Jogvesztés◦ Időmúlás releváns

jogi tény◦ a jogszabályok

külön kimondják bizonyos esetekre, és kifejezetten jelölik a határidő elmulasztásának a jogvesztő jellegét

A szerződés megszűnése teljesítéssel, illetve A szerződés megszűnése teljesítéssel, illetve beszámítássalbeszámítással

Teljesítéssel: külön tárgyaljuk. A szerződés normál megszűnési módja a teljesítés, ha a szerződés kiváltja a célzott joghatást akként, hogy a szolgáltatás-ellenszolgáltatás is szerződésszerű.

Beszámítással: ◦Egynemű (pénzben kifejezhető értékű) és lejárt

(esedékes) követelések esetén van helye.◦Elévült követelés is beszámítható, ha a

szembenálló követeléssel van közös (el nem évült) létszakaszuk.

◦Kifogás útján érvényesíthető, a beszámítás erejéig megszűnési ok.

A szerződés (és a kötelem) megszűnése teljesítés A szerződés (és a kötelem) megszűnése teljesítés nélkülnélkül

• Megszűnés-megszüntetés.• A szerződés megszűnése történhet a felek közös megegyezésével,

vagy egyoldalúan az egyik fél akaratnyilatkozata útján. +elszámolási helyzet!

• A szerződés a „pacta sunt servanda” elve miatt két esetben szűnhet meg egyoldalú jognyilatkozattal:

a) ha a szerződés magab) vagy jogszabály (többnyire a Ptk.) ad rá lehetőséget!

• Közös megegyezéssel (szerződésszüntető szerződéssel):– a jövőre nézve szűnik meg a szerződés megszüntetéssel;– a szerződés megkötésére visszaható hatállyal szűnik meg

felbontással. • Egyoldalúan:

- a jövőre nézve szűnik meg a szerződés felmondással- a szerződés megkötésére visszaható hatállyal szűnik meg

elállással (az elállás a szerződést felbontja).

A megszüntető, illetve felbontó szerződésA megszüntető, illetve felbontó szerződés

A szerződés megszüntetésének a felek közös akaratán alapuló módja.

Tulajdonképpen egy új szerződés, amely vagy a szerződés jövőbeli megszüntetésére (megszüntetés), vagy a szerződés megkötésére visszamenőleges hatályú megszüntetésére (felbontás) irányul.

Reverzibilis szolgáltatások: felbontás.Irreverzibilis szolgáltatások: megszüntetés.Elszámolási helyzet mindkét esetben.Alaki követelmények: a szerződéskötés

követelményei főszabály szerint.

A rendes felmondásA rendes felmondás

Lényege, jellemzői:◦ Jogszabály, vagy a felek szerződése biztosítja a rendes

felmondás lehetőségét.◦ Egyoldalú jognyilatkozat (elfogadásra nincs szükség a

hatályosulásához).◦ Nincs indokolási kötelezettség.◦ Felmondási időhöz kötött.◦ Formája főszabály szerint: a szerződéskötés formája.◦ A szerződést, illetve a kötelmet a jövőre nézve szünteti meg,

elszámolási helyzetet eredményez.◦ Határozatlan idejű, ill. irreverzibilis szolgáltatású

szerződések tipikus megszűnési módja (pl. bérlet).

A rendkívüli felmondásA rendkívüli felmondás

Lényege, jellemzői:◦ Jogszabály vagy a felek szerződése biztosítja.◦ Egyoldalú jognyilatkozat.◦ Főszabály szerint szubjektív, azaz: a másik fél

szerződésszegésének szankciója (kiv. pl.: megbízás; munkajog: próbaidő alatti megszüntetés).

◦ Van indokolási kötelezettség.◦ Azonnali hatályú.◦ Formája: tipikusan a szerződéskötés formája.◦ Akár határozott, akár határozatlan idejű szerződéseknél

alkalmazható. ◦ A szerződést a jövőre nézve szünteti meg (ezért

irreverzibilis szolgáltatásoknál tipikus), elszámolási helyzetet keletkeztet.

Az elállásAz elállás

Jogszabály vagy a felek szerződése ad rá lehetőséget.Egyoldalú jognyilatkozat.A szerződést visszaható hatállyal, annak megkötésére

tekintettel, szünteti meg. Elszámolási helyzetet keletkeztet. Csak reverzibilis szolgáltatásoknál értelmezhető.Formája főszabály szerint a szerződéskötés formája.Két típusa van:

◦objektív: nincs szó a másik fél szerződésszegéséről; bánatpénzhez kötött.

◦szubjektív: a másik fél szerződésszegésének végső szankciója érdekmúlás esetén (nincs bánatpénz!).

ConfusioConfusio

A szerződés jogosulti és kötelezetti pozíciója egy kézben egyesül: azaz a követelés és a tartozás ugyanazt a személyt illeti, ekkor a szerződés megszűnik.

Pl.: természetes személyeknél öröklés esetén, gazdasági társaságok egyesülésekor.

Harmadik személyek követelését a confusio nem érinti.

Váltó esetén a confusio nem szünteti meg a kötelmet.

LehetetlenülésLehetetlenülés

• Megszűnési ok, elszámolási helyzet! (Nem érvénytelenség!)• Fajtái:

– fizikai– jogi– gazdasági (vitatott).

• Lényege, hogy ki viseli a kárt: attól függ, hogy kinek a hibájából lehetetlenül a szerződés.

• Mindkét félnek felróható (szubjektív) vagy egyiknek sem (objektív): mindenki a saját kárát viseli és a szerződés megszűnik.

• Kötelezett felelős: jogosult kártérítési igénye, tehát szubjektív lehetetlenülésnél inkább a kötelem, a szerződés szerződésszegés miatti módosulásáról van szó és nem megszűnéséről. (Hasonló a helyzet a teljesítés jogosa ok nélküli megtagadása esetén.)

• Jogosult felelős: kötelezett szabadul és kártérítést követelhet.

A halál mint megszűnési okA halál mint megszűnési ok

Személyhez kötődő szolgáltatások esetén vezet a szerződés megszűnéséhez. A forgalmi jellegű szolgáltatásokat nem érinti.

Tipikus pélkdája a megbízási szerződés; vigyázat: ügyvédi megbízási szerződés nem egyszemélyes ügyvédi iroda esetén nem feltétlenül szűnik meg (társügyvéd, ügyvédjelölt)!, illetve a tartási szerződés.

Jogszabály, bírósági vagy hatósági határozat útján Jogszabály, bírósági vagy hatósági határozat útján történő megszűnéstörténő megszűnés

Megszűnik a megbízási szerződés: ha a megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válik; illetve a megbízott a cselekvőképességét elveszti; vagy ha a megbízás tárgytalanná válik. (Első két eset: tipikusan bírósági határozat eredményezi a megszűnést; harmadik eset: jogszabály biztosítja a megszűnés lehetőségét.)

Jogszabálynál fogva szűnik meg a polgári jogi társaság, ha a tagok száma egy főre csökkent.

Gazdasági társaság cégbíróság általi megszüntetése szankcióként.

Tartási, illetve életjáradéki szerződés bíróság általi megszüntetése a felek közötti bizalom végső megbomlása esetén, ha a tartási szerződés nem változtatható át életjáradékivá, ill. az életjáradék szolgáltatása méltányolható akadályba ütközik.

Ingatlan kisajátítása közigazgatási határozattal a bérleti / haszonbérleti szerződés megszűnéséhez vezet.

Elévülés 1.Elévülés 1.

• Lényege: az igény érvényesítésének bírói kikényszeríthetőségét szünteti meg azért, mert a jog vélelmezi, hogy a jogosult amiatt nem érvényesítette az igényét, mert már nem fűződik hozzá érdeke.

• Kezdete: a követelelés esedékessé válása. • Ideje általában 5 év.• Perben, kifogásként (azaz külön hivatkozni

kell rá) érvényesül.

Elévülés 2.Elévülés 2.

• Nyugvás: ha a jogosult igényét menthető okból nem érvényesítette (pl. kóma, háború, árvíz stb.), akkor nyugszik az elévülés; ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az elévülés ideje meghosszabbodik egyéves, vagy annál rövidebb határidőnél három hónappal, egyévesnél hosszabb határidőnél pedig egy évvel.

Elévülés 3.Elévülés 3.

• Megszakadás: ha a jogosult az alábbi módok valamelyikén jelzi, hogy mégis érdeke fűződik az igényérvényesítéshez, akkor az elévülés megszakad, és újból kezdődik:– a követelés teljesítésére való írásbeli felszólítás;– a követelés bírósági úton való érvényesítése;– a követelés megegyezéssel történő módosítása; – egyezség;– tartozáselismerés a kötelezett részéről;– a kötelezett értesítése az engedményezésről.

A jogvesztés 1.A jogvesztés 1.

Az időmúlás hatása az alanyi jogra lehet: ◦elévülés: az alanyi jog bírósági kikényszerítésének

lehetősége szűnik meg,◦jogvesztés: maga az alanyi jog eszényik el;

jogszabálynak kifejezetten ki kell mondania a határidő jogvesztő jellegét!

A jogvesztés 2.A jogvesztés 2.

Szemben az elévüléssel, ahol az alanyi jog már soha nem lép többé igényállapotba, de továbbra is fennmarad, így az önkéntes teljesítés nem minősül jogalap nélküli gazdagodásnak, a jogvesztő határidő magát az alanyi jog megszűnését jelenti. Az alanyi jog megszűnése ellenére önként teljesített szolgáltatás jogalap nélküli gazdagodással visszakövetelhető.

Pl.: szavatossági igény érvényesítése főszabály szerint 6 hónapon belül lehetséges (szubjektív, elévülési jellegű határidő), korlátja objektív, jogvesztő határidő: 1 (tartós fogyasztási cikkek esetén) 3 év.

JótállásJótállás

A jótállás a szavatossághoz képest kevésbé általános fogalom: ◦ nem érvényesül általánosan, csak ha az

adott szerződésben szabályozzák (szerződésben vállalja a kötelezett)

◦ jogszabály írja elő a jótállás szabályainak a kötelező alkalmazását, illetve az érvényesítés időtartamát (pl. kötelező alkalmassági idő – tartós fogyasztási cikkek esetében).

Elévülési és jogvesztő Elévülési és jogvesztő határidőkhatáridők

Elévülés jogvesztés

Időtartama általános határideje az esedékességtől számított 5 év, jogszabály vagy a felek rendelkezése ettől eltérhet

az adott jogszabályi rendelkezés határozza meg esetenként (30 nap, 40 nap, szavatosságnál 1 év)

Nyugvása - amennyiben a jogosult menthető okból nem képes az igényt érvényesíteni, az elévülési idő meghosszabbodik (1 évvel, illetve 3 hónappal - Ptk. 326.§(2)

Megszakadás

- kötelezett írásbeli felszólítása- bírói úton való igényérvényesítés- szerződés módosítása, egyezség- tartozás elismerés

- csak a bírói úton való igényérvényesítés (keresetlevél benyújtása) jelent érvényesítést, ezért ez nem is „megszakadás”- a határidő nem kezdődik újból, hanem a jogi eljárás formai feltétele teljesül

Teljesítés a határidő után

Lehet:lehetséges:- önként teljesíthet a kötelezett- perben a bíróság az elévülést hivatalból nem veszi figyelembe, csak ha az elévült követelés kötelezettje erre kifejezetten hivatkozik

Nem lehetséges

MeghiúsulásMeghiúsulás

A teljesítés szerződéskötést követően fellépő lehetetlenülése, amelynek lehet az oka lehet:◦Objektív vagy◦Szubjektív

A meghiúsulás objektív és A meghiúsulás objektív és szubjektív okaszubjektív okaObjektív:- jogszabályi rendelkezés (pl.

jogellenessé válik a szerződés

teljesítése, mert engedélyhez

kötötté változtat a jogszabály

egy addig engedély nélkül

végezhető tevékenységet)

- fizikai körülmény (a

szerződés tárgyának

megsemmisülése egyedi

szolgáltatás esetében),

- érdekbeli lehetetlenülés (ld.

clasula rebus sic stantibus),

Szubjektív:- lehetetlenülés olyan okból,

amiért valamelyik fél

felelős (külön szabályozott

esete a teljesítés

megtagadása)

A meghiúsulás A meghiúsulás következményekövetkezménye

Az egyik félnek sem felróható

(objektív) lehetetlenülés

jogkövetkezménye:

a szerződés megszűnése +

- ehhez kapcsolódóan az eredeti

állapot helyreállítása, vagy

- az addigi teljesítések

kölcsönös elszámolása

A másik félnek felróható

(szubjektív) lehetetlenülés

jogkövetkezménye:

- a jogosult részéről a

kártérítés, teljesítés

kötelezett általi

megtagadása esetén a

késedelem, vagy a

meghiúsulás szabályainak a

tetszőleges választása és

alkalmazása,

- kötelezett részéről a

kötelemből való szabadulás,

kártérítés

Bírósági eljárás: Előnye:

végleges, végrehajtható, határozat születik ami mindkét félre nézve kötelező,

Hátránya: bizonyítás nehézkes, elhúzódó költségigényes perek, melyek kimenetele kétséges,

mert sok év után már a végrehajtás eredményességét meghiusíthatja egy csődeljárás vagy felszámolás.

Választottbírosági eljárás: Előnye:• az eljárás a bírósági eljáráshoz képest gyors, • az üzleti életben tapasztalt bírák előtt folyik az eljárás, amelyek

személyét a felek választhatják meg,• a felekre nézve kötelező döntés születik. Hátránya: • Rendkívül drága

Közvetítői eljárás: Döntése nem kötelező

Jogviták rendezéseJogviták rendezése