ERDELYRESZI UTI KALAUZ.Sserkesstl- ll"'DNCill OEzsO.

II.

UDVARHEL YVAlMEGYEI

TURISTA-KALAUZIllT>b:

IOLIAlIAIOt.f .. fUll DIf, fro

Eor,ozsv.lRKrAIlJA' A% ESDtLrnts:zJ &:A.Jli='A't·dY,J::EroLET.,..,.

ERDEL YRESZI

~TI f{~LA~ZrDBB KEPPEL ES TERKEPEKKEL.

SZEIlK£$ZTO:

RADNOTl DEzs6,E. K. E. FthITKAR

II.

UDVABBELYVABIIEIlYEI TUBISTA lALAUZ.SZERKES7.TETTEK :

MOLNAR KAROLY cs VAJDA EMIL dr.

KOLOZSVAR.

KIADJA, AZ ERDE"L YRESZI KARPAT-EGYES~LET.

NY. GOM.BOS FERENCZNEL.

UDV ARHEL YV ARMEGYEI

TURIST A-KALA UZ.

SZEftKESZTv..1'"rEK:

MOLNAR ItAROLY os VAJDA Em dr.rllrdIiRlr..tAlIRl'Ok.

"'if- SZAMOS KEPPEL '0-'

ROLczsv-AR. 1897.AZ E. K. E TULAJDONA E:5 KIAOAsA.

NY. GOMBOS FERENCZNEL.

TARTALOM.

!: M:e~~lierl~efz':keiY:Ud~a~be'11r~:

:.~i~::!l~~~v:~~~~rr~: . : : : . ,':.:.~~.~.~..5. Sz6kely·Udvarbelytol Cdk·Szert'dliig ~.;._,:',,_.. ._, .6. Udverbelytdl Homorod-Alm8.sig 8 Szent-KeresitbanyBg7. Dobog6, Szemkereestbanye fa Lobogo8. Kiruly·fUrdo . . . . . . . . . . . . . .9. Szekely.Udvarbelyrol Barotbra .

10, Szekely-Udvarhelyr61 Korond fiirdore ee Perajdre11. Sz6T1i.ta fordo. .12. Sz.·Udnrhely·Zetelaka·Gyergyo·Szentmiklo8 .

Lop

I.I3.

17.18.22.29.84.35.S6.40.4il,

ILLUSZTRAcZIDK.I. kep: Szekely Mz, gelembbugos k. po....J.~. kep: Ssekely-Udsarhely latokl'!pe.3, kep: R6m. kath. fogymn!8ium epulete.4. kep: Az ev. ref. kollegium 2 emetetea epnlete.5. kep : Szekelytamadvar romja.6. kcp: A forealiskQla tcmeceemeke.7. kep: Magan epdlet Szekely·Udnrhelyt.8. kep: Homcrcd.fflrdfi,9. kep: I1onavOlgy a Homor(ld·fiirdon.

10 kep: Dobogo-turdd.11 kep : Dubogo-fdrdd.l:l. kep: Szeotker(l8ztbaDyai vasgyar.13. kep: SzenU;:eresztbanya.

I. Ud,.nrhel.pllrmegye.

1874. elntt az u. n. Szekely.fuldiJn nem letezetta varmegyei intezmeny, hanem hasonloan a szaszokfoldjehez (K iralyfdld): sze'kek1'e vala osztva. 1874-benaz uj territorialis felosztas alkalmaval: a regi Ud-varhelyBZe1c, Kerentur- es Bardocz8ze'kek, a volt Felso-FehG1'1negye es Kljhalom .. 6k par kozsegevel kerekitte-tott ki a mai Udt·arhelyvdrmegyeve.

A varmegye ~;K. hataran, az E.-Ny.-rol D.-K.-rehuzodo Hm-gita .hegys';!} C.. -""'drme!}ye fele t ermeszeteshatarfalat kepez, s D-en a nyulvanyaul szolgal6Rikdvol, a fegi Bardoczniket (Erddvidek) j az oldh-:fa1vi es pdlfal,-; fensikokkal pedig a N.-KiikiiIHImentet agazza be. E hegysegbol taplalkosnak avarmegye vizei is

2. SegesrArrol Szekely.Udvnrhelyre.

A M. A. V-ou Segesvarra erkezve, az ott vara-kozo szarnyvasuti l'pro kocsikra iiliink fel. Segesvdrt61HijtUfalrmi!J a M A. V. palyatesten halad vonatunk;Hijasfalvdt6lBrasso fele, alig 2 km.-re haladva, iranytvaltoztatunk, s athaladunk a Kiikii1l5 hidjan,

-2-

Udvarhelyvarmegye elso kcssege : Uj-Szekely,mely azonnal feltiinik, nagy reszt csereppel fedettesinos hazaival,

A szekely rendszeretet ee tiszt&sag meg 8 SZIlSZfotdr61 ....kezot is meglepi. Az utczarlil nllzo hiz homlt)kuta, ceerkoaeoru vagytuJipalldiszitmeny kuzt, a ha.z epit<ijent"k ee elete parjanak nevet,az epit~s idejet tunter i Iel. Emelle saj:U.s1i.gofi. keedetlegce, de8zert jellemed festmenyek sorakoznak. Az udvarba nyilo gown,bu-go. ceerfa kapu (L. az I. kipet). kilt kertves njtldssel azolgal a

::~~~!:,n!~t~i;~Oo~:~~~,,~~ii~:O~ke~~~r.gNtJh~ul:~fo,6:o::~a~f~tlerlj!k is hi.thatok.

A tiszU.r~ eepert udveren rugtvn eszr~vehetjlik a gazdA.vagyoni ;\lIavot8.t, readseeretetet. A Iegszegcnjebbnet is ott all~~:~'e:~iti!iki~e~:~lra{~:k!a!·iil~/:::.z~i~c~e:!a~:ac~kl\~~e::!1ctd foglaIllak rendeaen belyet. A laUs elott le6et61cg 1-2 rn.nilln hnf!Jcd:e kimilja tlletce viragait. A. )I\kas mtlgott, a meheettart.lmazO kOllyhakert es c~ilrok nUn, a gyiimo[c,o, kDvetkezik, 8az egesz telket tdskekorcnevel megrskctt takaros fonaau loueny

keJ'il~' ~~:~~·:a!ed:a~:ra~~s~ii~8{~j~':~~~banaiirDg a haz ap-raja-nagyja., ceak a l'8sti.rnapi anncp szakitja Ielbe a szakadatlan

:~be!e~~;~~kti':~:n\6ak:~:poe;:;::~~,akttt~~fis~~;;~~y:SS~;D~dolog kDzben is felbangz6 dales clegiiltseg, leicmenyee trdfa: tiaz-teletet perenceol a aeekelynek!

Pedlg a vasutr~l is IAthatO beeyea, 8ziik hat'r nem jllt ..l-

.:ekZ:c~~~~~io&~Z::ge:n"~I~::~~~~t~:tl~,U!k~ins5kk:rr~.~II!~~~:!:kat az Arpad klralyck bokczii.ege meg-ajandekoza..

Uj-Szikely ref. cs unitar. h&koi8li.ga JOImegfee egym4a mel-lett, Mllrbli.ik ezepsegc. jcs ..g. a vonatr61 jg IZcmbetiillo; i'Oldjeik.megmunkelasa pedig kivli.J;)lln gondce ria tiszta..

A kovetkezo BoUogfU.zonyfalva " valhisi tiirel-messeg ritka peldaju. Az aranylag kicsiny kozsegbeu,4 hitl'elekezet temploma (ref, unitar., gor, kel as gor.kath.) hirdeti bekessegben Isten igeit, a g. kel. esg .. kath. hitiiek eredetileg olahok voltak, de telje-sen elmagyarosodva, szumuk folyton "pad s a masket hitl'elekezet tagjaihoz csatlakoznuk.

-3-

l' kcp ••

l'

-4-

Alig p.ir km -re, a mindinkabb sziikiilil volgyb.voldulau huzcdik meg nagy szerenyen, par kiemel-kedobb hazat as knrcsu templomtornyat mutatvn 1M':FidfJalva.

Vonatunk most egy kanyarulattal atosap azorszaguton, s az egesz volgyet majdnem atolelliSze1r.el,tfvagy Szitd8-Kel'esztuTon a vannegye egyik je-lentekenyebb nagykoxsegenel allapodik meg. IKo-"ona vendiglii. Szobaar: 80-1 frt, ebed 60-80 kr.)Szuk uteza vezet a varosba, egyetlen fottt}a, a melyegyuttnl tere is.

A lakossag kizar61ag magyar, ilIeWleg szekely,a Ioik a rom. katn., ref. es unitar, vallasnak hivei .

.Iaras- es szolgabir6i hiv., jol berendezett uz-lethelyisegek, Kozmuvelddesi intezetei koztil az all.fmritlik,lpzl}, a jelenleg 5 oszt. unitdr. gymnasium, koz-segi elemi iskola stb. erdemelnek ernlitest.

Fentemlitett regi gymnasium", a 'kolozsvari ""itdrj",, fo.q!lm~71Mi'UII·nnlc eloiskohi.ja.. TI\nol6i kOziii aoken mennek at oda, bogygymnasitlmi tanulmlLnyaikat befejesve, fe]80 tnteaetekben njerje-nek tOT;~bbkik~pzp.st. Ii: knze:)iskoln jotevoi nehai b. Orbdll Bald".~s 81'wde Mozes vcltak.

Az 6don r. kath. templom 1458·ban ~piilt. Akormanv es az EMKE tamogatasaval, a vdrme.l1!Ie.il''''-eg,,!et altai bennlakassal fenntartott: .. ~v6 tan-mlllrtlyben. evente tobb szeke!;!: leany nyer kikepes-tetest a finomabb hdzi 8Z0tt..ek kesziteseMI.

A tILI'l'ilubelyslottesei keresett em16ttllrgyak· de Mzl be-Tt!Rdeleshez: aszt,,1i ebraseoknl es agyteritOkiil tiVli,16an alkal-malo\:.

rrifalU~ °le:~~z~i91:6hk~I;~~~~:o;!:.efYbe~!;n~ei;e~e~e!o.:~:jak ~n, azonban megla.tszik rajtuk u izraelitizmus befolyd.ea,II!~inbbb abban, bogy " fGhlmi.,ess~g pang a kezeik ..latt.

MAsik aj'nlatos ki"nduills a FehAr-NyilW v6lgye, hoi a.Bzt11r:etyt'Old legezebb ll'iinyni setrtetnek.

-- 5-

A vasut tovabb, haladva. alig 2 krn -re a Fe"'r-Nyik6t athidalja, .

Jobbr61 elmarad Bethfalva; fennebb a Kukullcmellett, mar kulsejevel is jolletet elarulo Kis-Golamb-falva. A regi varromot mutate Gath ...'tetoes a j.-partiNa.?ymdl koze szorult helysegtol felfele, nz utobbihegyfok megkerulesevel erjiik : NaY!I-G nlambfalvdt.Modos, nagy kozseg. Sok nemes esalad szurmazasihelye Az E.-ra megnyil6, regenyes vdgu.i volgybenvarumladek Iuthato. Csakhamar a KiikiillG b+part-jura helyezkedunk, s a decsfalvi szorosan till: a hi-res auyaUfalvi terre robog vonatunk, hol csaknemegyszerre 4 ktizseg \1. m.: a torkolat mellett ])tc.-foloa .•j.-ra Agya9hlva, ezzel atellenben balfel61 J}a.gYflro8 - es a ter E. esuesaban: Buguz tarulnak elenk.

Ez II. aeekclyek Bt1kQ8IJ1,e~je. Ide J;Jyuitek (i5SZC a fonto,sabb ugyck megvitata.!'\ara. 1848. oktcbcr tu.cn tencttak utoisogyiiMsiikct. e iunen indnlt a vesaelyben !th'u lmaa vedelu.ere n.SO,OOO 8z~kely, kikuek h(.is tettett Bell~ ce Peliifi annyira dicedi-tettek.

A tavol fekv5 ullomas utan erjuk magat Bo!!ozfalut, melynek csinos hazai kozott haladunk at;majd a Nagy-Kiikii1l5 tulso partjura keliink, s a",Bonta" nevii sziklaszoros veri vissza vonatunk du-borgeset,

Most kitagul a vOlgy, s jobhra latluk Oc~falv"t, 8 mlha-mar clottunk van BiltaJaloo.; mig i -1'3 HI,,)-n,)ldo!Ja'~z,)lIyfuha

:::::Z~t~I·.,~e;:g.~I~~U\~8zs::;lr!al~a'~lii~885Ul:~il~~~.h'h~~l:ieoU;i;nagy kanyarulat utdn eliinkbe tarul Bzekely-Udvarbely vdrcse.sulmo$ kima.!lls1~ kuzepiiiQtevel, templomeival. De mo~ a kcpas sBud,,",' ula:t clbaledva: a yaroJ E.-K. ezelere fek\'o p.tlyaudrar-bsn atlapcdunk meg.

3. Sz~k.ly-U(1ra"hely_

Szekely·Ul].vw'hei!f (L. a 2. kr.petl rend tan. va-ros es a varmegyo szekhelye, Kir. torvenyszek-

9

- 7·_

kel, valamint szamos allaml hivatallal; ket f6·gymnasiuma (r6m. kath. tis cv. ref.l, {dl. forealisko·"Ija, felsobb Ieanyiskolaja, ipar- as keresk. iskolaju ;Miami agyngipar iskolaja, tobb humanus es kultu-ralis egyesiilete: egyik6v6 tcszik a legmiiveltebbkis varosoknnk ; mig masreszt tetszeWs kulseje, ut-cz:linak elenk forgalma, nagyon kedvezo benyomastgyakorolnak az utazorn. Lnkosainak szama (katon.nelkul) 5476, teljesen magyarok. Rendkiviil sziikhelyre osssoseoritvn, terjeszkedese nagyon akada-lyozva van, mi fnk,;nt a forgalom olenksegenek megnem felclO merctu utczdin eszlelhetd,

A vasuttol az uj vd,megyei kOrhdz ;;'eHett -.i.-ra hngyva a vasarteret -- a szuk Bethlen-utczdnrit, a fOtarre (piacz) erunk.

Fulttlnik itt a vdroe egylk legeeebb eplHete, az H95·1Jeepiilt vdrm cgyehaee, valaminb az CI,iteszcmeg u.Inden fontosabifival6sfig nelkin VI116 t,lgi rUl'o'MzQ:

A roter DK. oldalanak magnslatan diszlik : az1788-bun 1'ii"uk Ferencz plebanos buagolkodasnbolepitett rom. kath, plebani" templo... A templom cllttiterrul gyOnyOrii kilatast nyeriink a varosra es azazt surun kornyezf kozsegekre.

t.- Silllenfalva, Bethlenfalva, 8 easel dtellenben Kadic8jalua,Ienaebb P1!1I.1Iiri; a vclunk saembeu levo hegy oldelan tertii elS%OmooJ/ulcQ, mugune Leng!J~lfalva, 8 meg rnageeabban Fal'czad asSiikli. J.-ra fenn a Hal'glta magealaten Ol'onllegy, elabb Szt.-Tamd"Tibrlrl. Lefeld a vulgYOIl F.-Boldoga",QlIlIfalr;a, BikafaliJa. Oqfalv"stb. A templomtcl, - arcacsal a vdros feld dllvu, - j.-ra van:a meSS1-!! kimagasl{) IJleMnia, mig b.-ra RZ 50 tan'l16ra !lz616 fillC.veLO (semlnarium) fekszik. E IIIl1gada!rvl a f~'lett l~peson lcszdll-en, a F0!laNU~ Mihily puspek altai emcttctett, S apaczri.k V61.ctesealatt d.UO le6nYlievew.in.Mzef. Impozana epnlcte foged. Szemben arom. kaJlt./dgy,nna8ilml ceinoa uj hajleka.

-8-

A 7'om. kath. j09!1nJl,,18ium·) a jezsuitak tanuda-jabol meg 1688 elntt keletkezett. Kezdetben a gym-nasium 4 latin e. 2 elerni osztalybol ullott. A [e-zsuita igazgatok kozul kitunt Kaldi Gyorgy, ki1695-t61 1700 vegeig kormanyzott, 1736·ban a gym-nasiumot kibdvitettek a rhetorikai es poetikai osz-talyokkal. A jozsuita szerzet 1773-b an eltoroltet-ven, azok tagjai tobbnyire megyei papokka lettekes igy folytatvan a tanitast, liZ udvarhelyi gyrnna-sium megyei papok es vilagi egyenek kezeire bi-zatott. Vegre 18i9·ben a tunintezetct bezartak sepuletet katonai czelokra hassnaltak. 1850·ben ujramejnyitottak, tn uj tanterv szerint berendezvc. Ek-kor az intezet teljes 8 osztalyuva lett. 18ol·benmegnyilt a finovelo is. 1859-6'J-ban letre jolt azifjusagl konyvtar, melyben jelcnlog 120) kotet van.IS77·ben elOke.zitO osztalyt ulapitauak, ez 1882-8:l1nn megsztint. A tanari kar 1890-ben kisegiWkonyvtart letesitett u tanulok szamara. 1892·ben azonetenitast is rnegkezdettek. A tanari kar buzgal·Ina kovetkeztoben a zenekari alap a 3000 forintotF)\rnl moghaladjn. Az ogyes szeruirak is szepeu van-Hale berendezve.

Jelenleg az iskolanak uj palotat epitettek (L. 3·ki,petl moly JOO,OOO frtot meghaladoosszegbe kerult.A Wgymnasium fentart6ja az erdelyi rom. kath. sta-tus, egyhazi fogondnoka Jung Oseke Lajos apat-plebanos : vilag! fogondnoku TO"ok Albert dr. sigazgatojq S06 Gaspar. Tanarok : Darocai Janos'~Jmbary Arpad, Gaspar Balazs, Gaspar Istvan, Haj-ko Laszlo, .Ianosy Peter, Kiraly Lajos, Szigethy

0) TOrtenetc:~ megirta Derocat ,Janos, f6gJlIIn. tanar , az1892·ben Emoery Arpad tanar szerkc~z.es~bt:n megjclcnt Em lck~u .

10-

Istvan. Tamas Albert, Varga Sandor. - Tanulokszama 200 korul, Az intematusban mintegy 60 ta-nulo nyer teljes ellatast. Igazgatoja Bodosi Lajos.A flnoveleben (convietus) mintegy 50 tanulo van.19azgata Varga Sandor.. A piaoz kozepen ull(epiilt 1781.) e ref. t,nlplom.F:l'dokes feljogyezni: hogy a ,·';gi templontot, melyazelott a mostani plebania templom helyen allott,a katholikusokkal egyiitt hasznaltak. A teruplom-mal atollenben az eu. ref. kolkgium 2 emeletes epu-letet Iatjuk. (1,. a 4. kepet),

A luirom kozepiskole koziil az ee. ref. f.oqym-nnsiuns 1672-ben nyittatott meg, f61eg Bethlen Ja-DOS 1000 darab aranybol allo alapitvunyabol, Eleintenegy latin osztaly volt: etymologia, sintaxis, poe-zis es rhetorica, ohhez jarult meg az elemi osztuly.Az als6bb osztalyokat a koztanitok veaettek ; afels6bh tanul6k (n deakok) a rektor feliigyelete alatartoztak. Kesobb kiegeszult a tantargyak szarnaa logikaval, giirog es nernet nyelvvel, vegul ezek-hez jarult " mfienek is. Tetemes javitasokat hozottletro Kiss Gergely (1768 -1786), ki atepitette a call."piilet.t as templornat 1832-ben az intezet f6tano-dai collegiumrna tetetett s a theologiai, phil. es lit.szak mellett a jogi is felullittutott, 1851-52. tan-evbcn nj szervezetet nycrt az intezet, A tanulok 3elemi. 8 gymn. cs 2 theol. osztalvra soroztnttak.18tH-bcn az elemi iskola 4 osztalyra bOvittetett.18H-ben a jogi szakosztaly megszunt,

Az 1771- es 1772- ben keszult epulet semmi-kep scm volt alkalmas a tanitasra, sem a nagy-SZI\mn bennlakok hefogadusara Ezert 2 erneletessetettek az epuletet s nagy atalakitasokat eszkozol-tek, melyek 45,00U frtba kerultek. Jelenleg diszes

-11-

- l:! --

2_ erneletss ep'ile', ,ill rendelkeziisre, kenyelmes osvlla,,"'s, nagy termekkel stu, Az uj epuletet 1888,oktober 14-cn szunteltek 1'01. Az uj epuletben osz-szesel?- 48 helyiseg van. A collegium osszes vagyo-na mmtegy 40U,00O frt erteket kepvisel. Az iskolaaz ilJakat 83-fele osztondijbol gazdag s jotekonyjutalmazasokban reszesitheti. A szertarok eleg gaz-dagok. A konyvtar a 15,O-)() derabot meghaladja sk. U. 1O,OO(J frt erteket kepvisel,

A co [I. kozvetlenul az erd, ev, ref. egyhaske-ruleti nllando-tanacs kozvetlon hat6sitga alatt all.Fogondnok : Sebesi Akos; algondnok : Mezel Odondr., Gyurfus Endre ; Ilyes Istv ..in penztaros esdr. Nagy Bnmu. col!. ugyved. Igazgato Gonczi La-jos, Tanarok : Bod Karoly, Felegylnizi Antal, Soly-mossi Endre, Olasz Gyulu, Kovacs Daniel, FejesAI'OIl, Szabo Andras, Ezcn kivul vannak koataul-16k is. A tanulok szama az lS94-9;;-ik tanev ve-gell 189. Az intezet allumt segelyezesben reszesul,Kihitas van arra. hogy rendszercs evi allami se-gely czimen tizenhat ezer torintot nyer az intczets a tornacsarnok folepitesere 8 ezer frtot, egyszers-mindenkorra, Tanuraink Ietszamu kiegeszittetik 13-l'us az allami dljazast nyerik,

A piacz also vegcn van a Szt, Ferencz-remliekzurdaja s ket tornyu templom.a, E zarda Janos Zsig-mend elott: az ugynevezett "Szekely-Tdmad" varahelyen allott. (L, az 5. kepet).

J.inos Zsi<l'tn'jfl!l,at ellenc fellazadt azekelyek megfekeae-sere c poutot ta~tvJ.n legalkalmesabbnak. a szereeteeeket kite le-ptterte, sud, 15ijl-ben .Szikel!/·l'dII~ad. .. vani.t rakatta. Ennekromj ai felctt epittete gr. o.d.ky Albin kultusz miniester az dllall,ifOl'eali8ko/a diezes l,alutajat, cgyuttal t5 tnnuloraiu ternatustrcudeeven be. •

A Szelcely Tltm,," vagy ClionkavtiJ', a Rdkoczy szabadloHigbarcz alatt romboltatctt Ie vcglegesen s uzota romjaiban be-

- lB-

'Vert. A var negy szegleten ncgy bustye, a koze~~m cgy nagy pa-Iota romjai allottak, ezeket ILl: epitkcaes alkalmaval leromboltak eanyagat felbasmaltdk.

Az etapoaasndl. a lerombolt cpiiletek nlap£aJain kivul; 8,k-kal reglbb keletn alapokra is t:tlaUak, melyek arra mutatnnk,

~:!~el~ttm~~:'u~b::~:;:i~~%!!t;;~;~~dgm:.n~~kB.Ebel;~~~a~eg~lakat ldtni.

Magy. kir allami .fOre&a-kola'") 1\1apH~atott 1871-ben VaT·

~~~;!~fZ~~~ii~~~~~t~~f:t~n~o:~::~~z;~rb~~l~~in~~~~!s~:~~~~tTrefort Agoston kivalO figjelmere meltatta. az isltolii.t s emelke-dese nagy mertdkben az Ii IIotyai gondoskod:S.s&_ak kOszo nhetd. Azinternatus 1~71 6ta all fenn 8 rentar~a8d.ra 1892-ig, mikor ui pn..lotat nyert, IL megyc sokat aldozott evente. Az inteaet eIekcszitoosztalya. 1874-ben lctesiilt .. Az uj pelcta. mel, melto dieee 8. TAros-nak, s mely a Bsekely-tamadt (Csonkavar) helyis6gen van, gr. Ca,ikyAlbin minisstersege alatt 6pult az dllem es a mt-gye j6voltli.Ml. Az.emeletea e a modern igenyeknek megfeleio, diszes tornacsamok"kal(L. a-ik kep.) bir6 palota 120,0110frtba keriilt. Az uj pelc-eIe-tesiteee Dantet Gabor. T.:IrGk Albert dr., Elischer JOz!ef fli.radhM-Ian buagelmenek koszonheto. Van az tnteeetnek virng"z6 enek- eseenekare, raelynek penealapldt a tandri ker anyagi li.ldozattal·tp:t~ele s buzgal.maval aevette l600 frtot meghelado Gsszegre. A szerta-

~~:ek\aez:.agln t~:~~i\~~~:;;;b~~inlotb_~~O~e:h~~:~~1 ~:t~~~~1 t ,000 frt ertekben. Intematusa seepen van berendezve e a Ita-nu16k ellata.sa. gOD(iozasa veloben miotaszerii. Kir. igazg·t6 801y-mossy Lajos dr. Tanarok: BaraMa Jend, Csehely Adolf. D6zs&Jakab. Fankovich Gyula, Hann Krirol~, Hlatty Miklos, Molnar Ka-

;~a::r:l~aj~:r~~l~~ti';Ii1!~orp~i. A"zK~~;~~:ki9;zoi::Z;:6ee feliigyclo tamir veeeteee alatt all. A benulok sza.mA. UO-]40ki}riilva.lt&kozik.

A keddi vdsd"okra, fOleg aratas idejen, beozon-lik a kornyek lakossaga. Ilyenkor jeUemzo visele-tiikben szemlelhetjuk a delczeg testtartasu, s nyUtarezuk daezara megfontolt, mvaszkod6, de becstile-tes munkas nepet,

") Tlkten&tet megirte VBj,la 'EmU Jr. tllnar.

- tl-

- 15 -_

6. kdp.

-- !6 ~

7. k-ip.

Mllgu.n eptilet Sz.-UJvarhelyt.

-17 -

=ham!y!e~a~e::;~C::!~OaZt~~:t!Z~gn~~~~t~~8~~6E~t~e::utaInok bazi szottesbOl kesziilt 1~l'lingel. uja.t es 16jDit visclnek; utobbt

b~~~~~;~:e~t~~o:!~~a~I~3:~k~kin~~~~t~~~;;safIa1:~~~Ate!~~rajzolbatnlik.

", .' Megemlitendok meg az craaagce vasarok, melyek a jotgon_ott., bop.zaorvu 6kreikrol btresek.

li trt. :~),"~Z:O~;~ku~~1~4;!;~~~O~!Out~:~t~Z~):Om~d~rJrg~~nyeknek megfelelaen a Jegnagyobb klmyelemmel berendezve, 1-3frtig szolg. egyiitt; omn. ao kr.; ~zer~nyebb ig6nyeknek:Crillag, BdraflY, Sza1'OOl, 50 kr - tlD kri EUe'I."uk ea 8orluizak:

(r;:~~t.!t~a~en;!!l:~·:~;:l2~!(~i08~~!t8:fc~:~:lo:t~ei,~~~~~do hiootal: Betbleu-utcsa. (Ny.reg. 8-)2, d. u. 3-66)

4. KirAndnl1ls Budnirra.

A varost61 D .• re, alig L/, 6.·ra kimagasl6 aziklabegye Budaoor nevet viael. A IIziklafalban t.3.tong6 iiregekbe tiind6reket belyeta uep pbantasili.ja. A meredesee megs:r.akad6 begy ceek E.•r61fUggiI.~sze egy nyak :Utal a Kuvanna Fe~ygyel. Ny.·on a Oric8e7·t(Jl az

~t:J.~:rld!kk~ld~~:6!~mAzv~itb~~~drt~~~nK.k:~t6t.. :!nf~i~z~tnyomai vannak. E helyen koeszkl'lzOket, brons veBoket es land-zstikat tala.ltak, vas nyilakkaJ egyiitt.

E begyen liilitolag Atlila ecscsenek B"danak va.n volt. Aszekely tnondak Zalldirhdlllja is itt lakott

A varoa fel~tt, K. felol emelkedik a meglehetds magas"Szarkakf/'. a bonnan gyOnyOro.kih\tas nyilik nem caek a Kfi-!di.Ua mentb'e, hanem a Ho'lllorOd vidtktre, 80. tavoli /Qgara,i, braa-

.Oi he~e:~::O;~dl2a~i;i)~~e~:~c~~~e~a~B~\~~~~~:,~~~a!~~edsagabanDN-ra van egy see ftirdo, a mely gyogybatasu.

Udvarhelyet valasztva a kirandulasok kozpont-[aul, harom iranyba mohetunk : Cltik-, Parajd vagyHomor6d- Okldnd fele.

Kocsik nap! bare 5 frt; tabb napra 4 trt naponkent. Egy-azeril aeekely fuvarok: 2-3 frt.

~ 18-

o. Szekeiy.Udfarheiyt61 Csik·Szeredaig.A Sz.- Udt1Q,rhelytol C8ik.Bzereddig szolgiU6 kocsi 6..t 51 km.,

(j6 kocsi fel D. alatt athajt)_ Pihenf 69 etetes : Szentegghduu.Ol&.h.falul~n (lora), a hoi ket j6 vendeglfi is van; a Ka1Y P6.l ell KiaIrmae mindkettObcn vannak ven:!eg.szobak (1 Crt).

Udvorhelyrol a Bethlen utczan kihajtva, az in-dulohazon tul, mindjart Simellfalvdt erjuk, kozvetlenutana [on BefhlenJalva, j.-felOl a SZflrkal~o n4i.Vuhegy-gyc!. A falun Ielul Ug"on Gabm'nak megnezesre kulono-sen erdemes, a technikamai vivrnanyai szerint beren-dezett gyartelepet rfureszrnalom, teglavetd) Iatjuk,majd Fe"yed kies Iekvesu helysegen es Marefalvdnhaladunk at. Marlf,dvdMt enyhe ernelkedessel, gyo-nyol'u erdos tajon a Czekend ldbahcz erunk, honnanmar hatalmas serpentinaval visz fel az ut a Cze-lcend teteF"e, maskep az Oldhlalvi fensikra (861 m. m.),honnan Ny.-ra Udv",·helyig. sill alabb is lelathatunk,mig E,·K.-en a lfargifa meltosagos tomeget pillant-juk meg.

Majdnem ket kml -I egesz sima loren haladva,lejteni kezdiink, s j.·ra fordul utunk . A sziikiilOvnlgyben kis - de hatalmasan zug6 patak - ro-han ki mellettiink. Meg egy fordul6, s elottunk all,mintba a foldbdl nntt volna ki, a szep fejWdesnekindult es sunm latogatott HO'lTW'l'od-/'ft.·dfj, hoiIegalabb egy 6n11 piheniink, megtekintven beren-dezeseit es pompas fenyveseit. (L. a 8. kepet),

A hatalmas fensikban a kis Homorod s egymas jelentektelenebb patak moly volgyet astak. AHomor,Jd a fensik hosszaban, serre mer6legesen amasik patak. E patakok mely volgyeben rejt6zik akies furddtelep, mely Kdpolnd.-Oldhjalu kozsog tu-lajdona.

Seerencses fekvAsenel. belseamoe fenyves levegoje es ki-tiino reeee aavanIn vizeinel fog"a. hazareliziink, I mondhllotni ha-

- 19-

S. kep,

- 20-

zank egyik legspeeldlleabb fiinlOje. KiilOoosen verszegeny lyer-:i::I~Alano~~D:!l!jdo:oshk~ize~~~t!~~~~~Oad~8iv~1:;t~~i5c~e~~~:i;;S~!~~1;31_~~~fo:;~~&~!~I~hi!~:gato~~oa\"i8z~~~,evs~:;;n:15~~!:bogy a Co forgalmi vonalba esik. Jelenlegt berendeeeee Mellettmintegy 60 cealed fer el benne.

Vannak esahtdi lakasok, konyh3val ea vendl!gllZobak egye-sek ssamare.

A lakd80k beti bere 5 frtt61 10 frtig. del a eaobeban epencsak a legnelkdluahetlenebb butorok vannak meg; agynemUtbozni ke1l, vsgy a berlonel erette kitlon fizetni.

elelmi ~!~;::8boave:e:!elfl;t~~~akd;eh~:tz~1:fli!:~rtl:~uMv!~~~i;~1~a napunta kozlekedt'i posta szallit,

eUitth!:;dJg::61ec8si~l~o:~~~e!slo~el~~g:I v:n~~~~:ne\o~~~~~~8zolgal. Allando fl1ru5'orvoa le van, azon kivul kezi gyogytara., Baz evad alatt posta lls ta.viru dllcmeae is.

Ebed baeboa: (4-5 tal Eitel) havonkent 28 frt, 2-8 aae-mely azamara.

A tendegtdben etlap aserint, avagy elofizete3l!lel (ebed 80h, eececra 40 kr) foly az etkeeee. Turistak lakasert: napjara Ifrtt61 - 1 Crt 50 krig tizetnek. Zenedij 5 trt.

Tobb forrha kOziil 5 van hasznalatban: 3 iv6viznei:, 2 fur-donek.

Az ivovizek kl:lziil: a jelao kul, me~ az alao kUt vagy Jno..tild jOt"1'U8 vannak elemeave. Ut6bhinak Vlzet palaczkokban 8zal.

~~i~b~l~L.r:.~~~~)!~gn~rn::e:l~;:u~:~:~D!h~~:ll~~::S:i~~~ ::;y~ban basznaljik.·)

HomorOd-fii.rdii kellemes, magyar tarsadalmi eleten kivul,msg kirdndulisi f5hadiszlillasul is kivd.16an alkalmatos. Ugy a~~~~~=t~~~~~e;:i:nb~~\a~:.,fn~::or:;,:~~Y{~:z~~~~tehetnt klranduleeokat. Vezet5 de Ielsserelea: Kapolna8 vagy Baent-eg)hazas·OlabfllluD szerzendok be•

..) Az 1880. evi turdo evedben. Bartha M. oraa. kepv. kes-demenyesesere, a fiird5vendegek gyiijteseb51, cHinos 8etautak Iete-sultek az eddig elbanyagolt pompde fenyresekben.

- 21-

- 22 -

A honwrodi jilrdotol, kitttnc orszaguton, magasfensikon, rovid '" 6. alatt erjuk Kdpolnd.-Oldhfalut:a furddtulajdonos kozseget. Majd Szentegyhdzaa-Oldh-fal" nagykozsege (2 vendegfogado) fogad.

Oltlltfaltm tul, az lit magna reteken viszen, s 2 km. utan

h~~~:~k::Jl.f~ga~:l:~~vat~kk:O{O~ri~lYfe~~q:ekt:te~an;:;oe::!~~.iwg~~rt~rdn~i~~e~~:~'k:P::e~!~;~'ih:~~~~l,teh:f:{t~~l~~;a legszebb fenyvesek diszlettek. llaJ;I feftarul az Ol/, volg,e, mely-

:~::r~~~o~:k~z8er:~a~:I~aSsiir:~~c~~k'i.t:~e~~ta;~rltkor~;:!eet~tel egyiitt, eaep latvanyt nyujtanak.

6. Udv8"helytol HOllloro(I-Alm~sig os Sz.-Kereszt-bllnyllig. *J

Urlvarhelytdl Almasig koesi napjara ..5 Irt ; AI-mastol a barlangig szekely seeker 2 frt. Osszes 111-volsag 5 ora.

Reggel 5 orakor vonulunk ki a varosbol aKossuth-utezan A varos vegen haladva, jobbralatjuk az osz Budvart kopasz oldalan bamesskodokolyukaival (szemeivel), balrol a Kuvar nevii hegyvegenel a kapolnat, soskutat, hoi a megyeben olygazdagon elofordulo konyhaso egyik telepe nyug-szik feltaratlanul. Felso- Boldogasszonyfalva kozt azut It N.-KtikiillO. volgy6MI keletre fordul s egypatak mellett A·,~'difalvdn, Patakfalvan at felvezetazon hegyhatra, melynek neve Kenosi teto, mely-nek folytatasa kepesi valasztojat a N.-KiikiiIW <isOlt foly6knak. A Kenosi tetor5i tekintve, magunk

"') E leirasokat hta Molnar Karoly tanar a dr. VajdaEmil altaI la05·ben szerkesztett Udvarhelyi Emleklapba.

2'

- 23-

elOtt latjuk Nagy-Homorod-volgyet, mely esaakroldelre nyulik, egesz az Oltig .. Ket oldalt magas hegy-hatak, varakhoz hasonl6 emelkedesekkel szegelye-zik. Villgylapalya eleg gazdag kozssgekben Ottlatjuk a volgy torkolataban Homorod-Kemenyfulva,Abdsfalva, a kiszelesedett reszben H.- Szent MartonRec8en"ed, Seem-Pel, Seent-Peter, VdrQ8jalva, Deroezkozsegeket, a jobbparti magaslatokon Bogyot. Avolgylapalyban szinte solorakodas van, mit a koz-segskben elOfordul6 soskutak s hataraikban (Szent-PaI) a s6agyag s6kivirllgzasa, meg a dombokonelefordulc gypsz jelolnek,

Hcmorod-Szent-Martonnal a volgyon Iolfelshaladunk Abasfalvara, honnan deli iranyban utme-gyiink azon magaslaton, mely a Nagy· Homor6dotelvalasstja a Kis-Homorodtel. Ezen vizvalaszton tul,egy szuk vtilgyben fekszik Homor6d -Almas, hovareggel 8 orakor erkezunk meg. Ha az id6jaTiIs ezutat lehetlenne teszi, akkor H'-Okland fele menvecsnk 9 orakor erkezunk be.

rHomorod-Almason az odavalo s reank varakozofogatokra atulve, deli iranyban folytatjnk utunkat,azon vizvalaszton at, mely a Kis-Homorod vtilgyetvnlasstjn el a-Vargyas patak vOlgyet51, hol a bar-lang kornyeke van. Fe! 10 orakor mar a Vargyasvolgyeben, annak a barlangon feliil ese tagas re-szeben vagyunk, mely viilgy a vizen at veseto hi-don alol megsziinik. A patak a sziklak kaze ro-han; es a szemlelc nem tudja magat tajekoznl, vaj-jon milyen iranyban haladhat az utjaban a1l6 egyet-len sziklatombnek latszo hegyeken keresztiil. Fo-

- 24-

lj'amat a meder sziik volta miatt nem kovethetjiik,de meg szemmel sem, kanyargasai miatt. A hidonatlepunk a patak balpartjara es ott delkeletnektart va, fal orai folytonos emelkedes utan felerunkegy hatalmas hegy, az ugynevezett MalteW a~jara,melyet kaszaloul hasznalnak, s mclyen nehany csfires egy hatalmas romladozo faL lathato, Ez a Ko·fJi8Z0; nemelyek szerint Kapolnamezo, mert a mondaszerint az romja voLna azon kapolnanak, melyet II

tatarjaras utan a barlangbol megszabadultak apitet·tek Isten diesoitesere. A Kdmezdn mar a hegytomb-b61 ket csucsot kulonboztetiink meg: a 925 metermagas ~[altet6t, melynek aljan allunk es vele szein-ben aszakra a valamivel alaesonyabb Eros tetejet,

A testi er6 felfrissitesere szant villasreggoliutan induljunk a patak megkeresesero, mert az ve-zet a barlanghoz. A Kdmezon delre haladva, hir-telen egy meredek lejt6 szelen allunk, melynekaljarol felhallszik a parak zugasa. A rneredek olda-Ion nehezen Ieereszkedunk a viz partjara, s midtinszet okarunk tekinteni, akkor vessziik eszre, hogyoly szilk mederben vagyunk, melybol az arias szik-Iafalak miatt meg az agMI is csak keskeny szalagIrHhat6 A patak tulsa partjarol nugy kGlyukakkandikalnak az ErGs oldalabel, mint barlangbejara-tok, melyeknek belseje meg ismeretlen. E barlan-got nevezik UgrQn.lyuknnk. A patak eszakrol j6ve,neki megy az ErGsnek; de az ertisebb leven, ke-letre forditja a Malnak s mi kenytelenek vagyunkutana menni, pedig nem latunk a Malon semmi"tjar6t, esak gyonyoru s arias meretu sziklacsopor-tozatot. Mid6n a patak folyasat a Malnak toveig

- 25-

kisertuk, ukkor vessziik esare, hogy a viz egy reszeeltunik aljan, behatol nagy zuhogassal egy szuknyilasu barlaugba s ki tudja milyen utat kovet, miga delnyugnti oldalon ismet elotortet. A szuk nyi-Iason be nem fero viztomeg pedig egyet kanya-rodik s ujbol atvettldik az Eros oldalaba.

Ezen a ponton tekintsunk szet. A ket szikla-arias, ha feltekintiink s egy felMeske szalad azegbolton, mintha olelkesn] akarna, mozogni lat-szik, fejunk szedul, fiiliink zug Alabb a Mal 01-dalan egy hatalmas lyuk kandikal (k5lyuk), a barlangszaja, [oval a patak medre f~lott, melyet regenCsuddlOkiinek neveztek. Valami kulonos erzes lepmeg s neman szernleljuk e f'ensegcs kepet, majd aMalra, majd az Erosre, e ket olvulasztott szikla-testverre, azok oldalan emelkedo sziklacsoportozatras rajuk kapaszkodo fak es eserjekre forditva tekin-tetuket. Engedjiik szabad szarnyra gondolatunkat.Az jarja be azon usi idokct, miclOn a sziklacriasokegyek voltak, middn a Vargya s vize utat keresvemagunak, megkapott egy repedest s azt mosta-mosta, addig mosta, barlangolta, mig letre hozta abarlangokat es videkuket. A hegyromb triase esjura korszakbeli tengeri rneszkovekbdl all s "szakicsucsat kepezi a persanyi hegynek, mely delroleszaknak tartva, Felso <is Also Rakos kozt atlep azOlton es ezen osucsesal ratamaszkodik a Hargirara,Ez a pont a fold tortenete szerrnt Udvarhelyvar-megyenek legregibb szarazra jutott resze, abban azidoben szigete,

A barlang szaja nem latszik egeszen, mertegy 15resekkel ellatott vastag kofallal el volt zar-va. ugy, hogy csak egy szukebb nyilason le-het bejutn', A patak medrebtil 'mintegy 20 meter-

-if} -

nyir •• mclkedo nyilashoz egy falepcso vezet, me-lyen 6vatosan haladnnk II barlang el5termebe.Ha n Komezorol a. nagy nr'udtis miattncm azonutat lehetne kovetni, akkor a lepesutnl nemmessze, egy kiull» szik la a .,Szechenyi"-szirtes a barlang nyilasa koxt levo szegieten, az ugy-nevezett nFarkasosvenyell" kellene aluereszkedni esa legszebb kepet nem latnok .

.\2: eldterem egy hgas, e.~esz t:irsasagot befog-ado teremkiilonbGz,J iranyban halado folyoeokkal. Igazi menedckhea, esakfel kell ezerelni. Az eldterembdl eesekkelene ee delnyugatra isrolyo&6k vczetnek. Az eS7.a~kdeti folycsobol [ebb-a baladva, azT. esamu uregbe lehet jutui; egyeneeen batedvu pedi~ a 2. 3.

:!:~~kt~lui~~:iot~e[~':~a~~deml~l~~~I~~~z::::z~n~k~Y:f::f;:r~~~belepte.

Reg; Ielvetelek szerint 400 til hoesau es oly sok oldalme-

~~k~~:eI::vl~Yf:'~~~e1:n;z~ri~r:e~~iiltezve::a::;!::(ika~.~iikOer~:~Balli.zs .Szekelyt'Old leirliSlf,.·ban. Eunek alapj&o szakerto kOny·

~ffh&;J~~!~~h:!~eel~je~~bi;~j~~~yn~:rIt,e:i~;l~:l~~~~f(.i)E~nu~~~~:helymegyei osztlilya elkesdtten It, rajzot,ll!irJ.st ee ez iiregek jel-ze8et.

Most azonbun 11 vezetd uton haladva seemlel-jiik 11 szuk fuiyosokat, tagns termeket, a esepegdkoveket. az oldulfulkekot, De vigyazzunk mindenlepesunkre, okeppen ort, hol kayes a barlang fe-neke es folfle vagy Ic(ei'; lejt. Helyenkent dene-verek czinczogusa, hallszik. Egesz esoportokat la-tunk a sziklara egymas melle helyezkedve. Mashelyen egesz vastag den ever guano retegen vezetat az ut. '\lig vegre It 15-ik iiregben, hova esaklason csuszva juthatni at, egy forrasnak latsz« viz-hez erunk. mely lehet a .\f1U ahi bujt pataknakegyik aga i. .Azon oldalf.ilkekben, melyeknek puhatalaj kepeai foldjet, talaltak az asatok barlangi

-- 27 -

medvecsontokat, de kartarsanak, a barlangi ember-nek mnradvanyni meg nem keriiltek napfenyre.

Azon csodaszep eseppkd-kdalukzatokat, melyekaz aggteleki barlnngot ekesitik, itt nem talaljukmeg. Inkabb nagysaga es szovevenyes volta gya-korol harast.

I es fel ora alatt visszaterunk az elOterembe,hoi jol esik a vedofalon at a szabadba tekinteni Amint kitekintiink, balra, az Eros uldalan egy hatal-mas sziklatornyot latunk, a .Csalatornyat", mely-rOI a monda szerint nzon Csala nevu szekely lestea tatarok mozdulatat, ki, midon elvonult az ellen-seg, 11 barlangbelieknek oly orommel adta tudtara,hogy elcsuszva, lezuhant es a kir51 aztan elnevez-tek. A Osalatornyatol kisse alabb, szinten 11Z Erosoldalan, rneglehetos magasan, nohezen megkozelit-hetO helyen, van egy kd-lyuk. .

A Csalatornyan feliil van egy masik barlang,melynek szada kevessel emelkedett magasabbrs a'patak medrenel, Ennek neve: • Kis-Loesur".

Ez meretere nezve kiesiny, de megragad r,Amaz nagysagaval, ez szapsegevel hat. Itt. lehetlatni a meszbarlangok csodalatosi oseppkoves, bolt-ives, oselopos disztteset. Ennek is van egy nagyeloterme. mely nagyon egyszerii, s talan marhakattartottak benne s onnan vetto nevet, EbMI egyikoldalan oly sziik nyilas vezet be a belsd iiregbe,hogy ismeretlen ember bo se megy, nem gondol-

- 28-

van bennebb iiregeket. De ereszkedjunk terdre,menjiink at, mert ha ezt meg nem nestuk, nemIattuk az almasi barIangok kozt, barn Orban Ba-lazs szerint, a tunderek lakosztalyat, Az els6 ter-met "siit6 kemenezenek", a masadikat .mehkas-nak" neveztek, aIakjuk miatt. Itt gyonyorkodtessiikszemeinket!

Mig a nagy barlangban nemasagra hajIand6kaz utasok, itt elevensog latszik az arczokon s holegyik, hoI masik nyilatkozik : .Felseges".

A kis I6csiirbOI kijove, tekintsiink vissza ake-lyukra, a Osalatornyan, Szeehenyi-sairtre , a MaI-ra- es Er6sre, hogy egeszeben vesddjek elmenkbea barlang nak gyOnyOrii kornyeke.

A Szochcnyi szirtet eIhagyva, egy gyepes tor-seget erunk, melynek neve "K6csiir". Hatteret atersegnek a mar ismert kornyek kepezi, e16ttiinkdelre elzarja a kilatast egy hatalmas sziklafal, bolt-ives uregevel, mint boltives kapujaval. Ezen a he-Iyen volt a tatarjaras idejeben a barlang kornye-kenek kiils6 erdditese.

A k6csiirt51 nem messze latjuk azt a helyethoi a szikla alol eldtor a patak vizenek az are·sze, mely a Mal ala bujt, Ez a "Vizkelet". Itt sso-kellik vigan kifele foldalatti barlangjabol, mintegyorvendezve a szabadulasnak,

Idegen latogatok, ha vonaton Apaezaig men-nek, onnan fogaton - Yargyason at - ep a viz-keletig johetnek, de oJyan mcglepetesben, mintha

- 29--

a K5mez5r51 szalluuk be a sziklarepedesbe, nemrcszesiilnek.

Vizkelettdl fel a Maltetore, elvezni a szaba-dabb kilatast l

Ket uton haladhatunk. Egyik a .farkasosvenymely u' Komesore a barlang felett, a Mal nyugatioldalan leva hajlason vezet, a masik a Mal kelotioldalan, mintegy kerulon visz fel az eszaki oldalaraes onnan a tetore.

A ven kdrisfu-torzsekkel boritott tet5rol deliiranyban egy falukkal megrakott volgy tiinik fol,Az az Olt kosepfolyasanak volgye, .Erd5vid5k".Odabb a Barczasag, hutterebenBrasso felett a bras-soi Karpatok, delnyugatra a fogarasi havasok fiig-gilleges ive, nyugatra az erdelyi kazepsil medenczeegyes emelkedettebb reszei, essakkclctrc a trachytarias, a Hargita zome, keletre szinten a Hargita sfokep annak magasabb resze, a Kakuk hegy, del-keletre a barothi hegyek szemlelhetok. Allaspon-tunk es a Hargita zorne kost egy fensik is latszik,a ket Olahfaluval.

Bucsut intve a kornyeknek, Ieereszkediink aK5mezore, honnan, miutan megadjuk szervezetiink-nek is, mi az ave, az almasi fog.rtokon ugy 6 6ratajban, bekoczogunk Almas kozsegebe.

7. Dob,g6, &cntke,.es",llJanya es LQbQg6.

A tarsasiig azon tagjai, kik meg egy napi ki-randulasra vallalkoznak, Homorod-Almason elval-

-- 30-

nuk es a volgyon falfele Saentkeresztbanyara vo-nulnak ejjeli szallasra.

Utkozben atrnegyunk Loveten, hoi ismet so-videket erunk, Itt van a megyeben a sorelepuleslegeszakibb resze ep oly viszonyok kozt, mint Ud-varhely hatarabau. A. soskut kozeleben regebbensotcmzs is volt feltarva, do most nem lathat». Lo-veten felul a volgy meg job ban szukul s bemelyedazon traehyt konglomerat es turfabol ,\lI6 fensiklejtojebe, mely a Hargita gertncaet delnyugatraovesi,

Lcvetetol nom messze fckszik uz ugvnevezett"R6kav:ll'os". Nagyon csalodik, ki varost keres, mertez nem egyeb, mint egy kis banyatelep ogy fel-ugyelOi lakkal, egy. Iiireszmnlommal s hogyoldalbavajt lyukkal, melyekrol nevet is vette. lit banyasz-szak egeszen kezdetleges m6don azon vaskoveket,melyekMI Setkeresatbanyan a vasat olvasztjak. Avasko jobbara barna, ritkabban voros.

A vaskovek a tormelek klizetek kozt ritkankepeznek ereket, hanem inkabb szetszert feszkek-ben, tomzsokben fordulnak elli s e miatt a tarnakiranya is riagyon valtozo, A vaskovek regi vasdusSZenSRVaSvizekbol nyertek vastartalmuknt. A Ro-kavarost elhagyva, az ut meredeken emelkedik surufen,yves koet, A patak hatalmasan zug, a mint szik-Iamedrenek lepesoin alanmlik kisebb-nagyobb viz-esesekben. A volgyoldalt borito fenyvesen fuvolahangokat jatszik a szel tis mi ezen termesaetes zenehangjai mellott erunk be a Kis-Homor6d vizenekvolgytorkolataba, hoi a fensikrol rohano viz kiizda meg szalban levo traehit sziklakkal, melyek vul-kani eredetere vallanak a kazUliik folbuzg6 szensa-vas forrasok, Itt ezen fesWi helyen van It .Dobogo"

- 31 -

10. kep •

- ~f,-

U·llr. k~p.

-3-1-

nevu fiirqo telep, (L. a .10. es 11._~ik_k'cl_letl a.Ql'rJ1l Gabor,orsz] kt\pviseW nyurl iidiiW helye. A forrasok kGziilegy ,;ppen a patak medrebol tur elO, a masik a pa-

. tak jobb partjun. AzI ivasra, ezt t'lirdiliil hasaualjuk.Alig haladunk iunen-egy negyedorat, midiin e

yo]gytol'ok bol kijutuuk azon fensik karelyara, me-lyet a MdltetO·l'Ul szernleltunk .:\ fenyves rnegettszuntck, kaszulck lurk itjak a f'ensikot, hatterebena ~ll1·gitfl. kozpouti zorne., h\b.ln.ll 11 ket Oldh·

j.q.,l1f. A Iensik kar(oiytiIl Jeauhano viz mellett vannak n sze ntkeresstbunyni titanok vnsmuveinek epa-letei, (L. a 12·ik kepet), cdabb nz olvaszto muhe-Iyek es lakasok, azaz Szelll1'_'el'esztbdilya helyisegeuJvd,·o. (L. a 13-ik kepetr

Kora rcggel Lillc:k.1J Sandor banyat1liaj,donos ea fia miive-zeti5k salves kalauzolnsa meltett megtckiruhetiuk az olvasstck mil-k0deset, kczdve a. nagy koh.; megtc.tescn, folytetva az izz6 VBI!

kiumlesea, luintlikba uuteeen stb. a fujtatdk suvnltese mellett. Avasrnilvek eptlteteiben pedig titani duborges, ceettcgae, zug'h kuzt

;:a~it~isl~~~~z~e~~k~szuvka~;ll!a:~o~:f(~~:~o\:a~~~_a:tJ:t:~~~~\:nb~~muljuk a viz erejet S neon egyszerii esskezoket, mclyekkel azember azt s1\jat IIzolgalatara kenyezeriti.

A pokoli zajbol kijutva, megt.ekintjuk a fur-dot 18. melyet .,Lohogo"·nak neveznek. A furdesreberendezett szeusuvus es vasas Iorrasvize valojabanmeg is felel nevenek, mert lobog, mint a ftivu viz.A tobbi forrasok kozott kettUt ivusra hnszualnak.A fiirdo melleu vannak az e:lysze,'u lakohazak esvan egy vendegle.

A banyatulajdonosoktol es a j6 czipszerektdl(vasmiivek munkasai) bucsut veve, atmegyunkSzentegyhdza8.0Z,lhfa1u-ba, a patakon zakatol6 Iuresz-malorn mellett.

Eh a falu azonban nern az az Olahfalu, me-

l3-ilr.ltep.

-- ~6-

lyet regen a nota meg inkabb az anekdota orsza-gos hiruve tett. .

Szentegvhazas-Olahfaluban tarsasagunk isrnetmegoszolhat. A kik Homo"6d-fil"dii-re s on nan Ud-varhelyre kivankcznak, balra ternek KdlJO{nall-Oldh-faiu fele: kik meg egy kiteresre szanjak el magu-kat a I{irulyfurdo megtekinteseert, uzok balra be-hatoluak a 1bloajoB-luigon a Hargita azon reszebe,melyet azt hiszern, nem n becsuletes emberekr61neveztek villa'll .Tolvajosr-nak.

8. Kirul,rfiirdil.Suniegyhrlzas-OlrihftlZu-t61 keletre, a Tolvajos-

hagen, jo uton, szep erdon haladva, a GY'1'ilpatakfejenel leterunk az orszagutrol es megtekintjiik apatak torkolata kornyekcn a festekbanyat es opal-ielepet, Itt az agyagos tuffakat a regi forrasokbolkiiilepedett vas annyira atja,·ta, hogy festekul hasz-nalhato sarga foldde alakultak. Kczbe-kczbe hatal-mas opalretegek es padok vannak. Az opal kuion-boz6 szinu, de sajnos, meg eddig esak k5zonsegesl'ebukkantak. A Gyepii-patak beleszakad a V"'gYaIJ-ba s mindjart torkolatan aMI van egy malomhaz,melyet festekgyarnak nevcznek. Itt a porrarort sar-gnfoldet iszapoljak. Vizzel keverve, hcvitik, migszep voros szint nyer s atalakul voros testekke(Oker). Aztau megorllk es meglehetos keresletnekiirvend6 kereskedelmi czik ket kepez. A banya lisfestekgyar Hrobonyi Adoll tulajdona.

vOlgyeb~;~:::~Y:!~~,!~~lpt~;~~!~~Ya:~~~o(sn6i~~~ki)ri;e~:ti~~4i'f{i:ruly fiirdiitelep tdbb Mvizii eeensevee (orr"88&1 " kiirnycken bar-11& vasko telepekkel. Mind vieei, ruiud veskovel ngysz61\"& perle-~on hevernek, minek oka ag.}' itt. mint megyei fiirdoink legtebb-

\~r:!~o:akl~~:Zm~~d~~kk.d~:~n~~~io~~;~z~~~ek.ej~l:~n~aii:dt\tlH,t:;:

- 37-

vagy hat hetet, a kOzlDonda,a eserlnt is megerdemll a gy6gynlallt,mert azt hiezem, r&nolgilt.

Ki~lll meghitogata8i.ra az ahmisi bariangt61 is flU lebetmenni a. Vargyall volgyen el onnan Szentkeredztbliny8.fa, de eztaz 1ltat fogaton oem lebet megtenoi.

lit 6rai kitereJ umn Szenteg.vhazasOlahCalubao vagyunk.a hounan eetere a mar ismert uton Udvarbelyre, a jol megerde-melt pibeneere erkeziink.

9. Sz~k.ly-Udf~rheI1riil Bar6thra.

Ornligut (56 km.) 6 d.; kocsi Udverheljt 5 frt. oagyobb kOr-utra nepj. 4 frt. Etetee H.-Okhi.odoo (lora).

Utbe eanek : Au ;-Boldogrunonyfaha. Arvdlfa/",'lJ, Palalr/alva,X/Mil szep .volgJben. HOfwnv)d-Szenl-Mar!on, Rec,myid (j.-ra amagas fekvesii Bdg,,,, vanolDokkal', Hrl1lvrOd-&mt-Pal, tovahbi.az nttOi b,-ra HomorOd·Ka.,.ac.ron!al,,"tl. HOflwrOd_Olrltlmd (egyszern

;~~:::~o':~~t~~e~ev5t~yb~ny~~s:!J~~ekbe!i;;kii~:D~a~;~~a~r~~eg~sz Yid~ket HonUJr()d t:KUkd7lelr neveaik 8 tiazta szekely lakos-saga tnbbnytre unltar. valla.su. Hcmcrod-Oklendoa tul kezdodika hires RikQ hegg.eg, melybez szamos monda ea rege fiizodik.

A Rika. tuls6 cldalen leter egy megyei ut a nem egesaen1/2 o.·ra levo Vargyu kllzsegbe. bel a Daniel csaladnak BZ~p ura..dalma san. (E megyei ut tcvebb folytatOdik s Oltuztelklm at ssln-ten Bercthra yiu kb. 1 6ra.).

Az orsatgutcn tovebb haladva, a Rika aljan F~Rako8NJ ilr~~:::~ik~"o~Js~6~~i;:(~:;~Z8:::'~r~s~~);V!::~dt:lo:a~b~~:~~l:ktocsin St!plli.&enl.Gy(irgy fele. Fe[,(j ..Rako#On tul, ~gy megyei nta harcmszekt BaTOlh·) mezovaroaboz vlss. Jo es kenyelmee ven-d~glok: «Nt"O. t» ee «K0rtm6». BarDth ..tol kardlbel61 1/2 oni.ra azudvarbelyvarmegyei Bibarczfal't"G vaBl>sfiirdojet ~s asvanyviz for-rasat {Baroaa forrli:s) erjiik tberendeeeee nyaron vendeglo) Ho-'I1Wr6d-8%ent·Pti/:rdl selnten mallyei ut visz Kac:ra vasuti allomas-ra a Kls-Homorcd manten (15'9 km.) 2 6,

fo) L. Heromaaekmegye.

-- 38 -

10. Szekely-Udvarhelyt"ol KO"ond-fD"do"e esP.rajd ra.

E helyek megtekintese is megerdernli a furad-sagot s ep ezert tegyunk ezen videkre is egy eW-Jeges elmeleti kirandulast,

A varosbol ejszakra kijutva, a vele osszeepulttegla- s cserepveto Szo .. batjnlvdt taluljuk elOl, mely-nek hataraban a S6apatak bnlpa rtjan kat magaslatvan Egyiknek tetejen az Ugron csalad sirboltja all,a masik erddvel boritott. Ez utobbi ulatt tarul el aSoejke fiirdotelep, a nehai baro Orbdn Balazs ked-ves nyaralo es most orok pihenf helye. a szekelyGaslein. Itt all az egyszerii sirbolt, eltodve ham-vait azon szekely hazafinak, ki oly koltotesen irtameg a ,SzekelyfOld leirasa" ezimii munkajat, ki olylelkesen tudott beszelni ugyeben, mint senki, 5, kimint az Emkenek egyik alapitoja, tetlekkel is bi-zonyita, hogy ugy szereti szukebb hazajat, a Sze-kelyfoldet, mint kulonben senki. Megerdernli, hogyegy perczre rnegallva sirja elott, ernlekenek azonohajtassal adozzunk: nyugodalmad legyen csendes,peldad aldasos !

A fiirdotelep megeeemleleee I'gesz nemzeti multunkat Ideal"iuza elmdnkbe. mid6n a Szekely Mozes. Thokoly, Rakoczy. Zri-nyi llona, Kossuth teltreta egyszerh lakokat ee a 9 -100 C hi-deg kenee, Atilla nevll Iurddmedenceee esemleljuk. Szekely ven-degseeretetee jelkepea a vendeglO eliitt levo 8zekely kapn 8 ne-hai tnIajdonosanak nepeaeretet hirdette az Atilla·fijrdl; mellew &nep 6zamara berendezett Oeabe furdi) is, rnelj nebeny ev elottelpusatult

A furdotelep szornszedsagaban van egy gyep-tiizeg-telep. rnely alai ep a patak rnedren egy gyen-ge szensavas es bitumenes szagu viz tor elli, azudvarhelyiek kedvelt iva Szejke-vize.

- 3~-

A mint 'a, patak rnedren tovabb huludunk azonviavalaszton, mely a Xagy-Kukullot es Fejer-Nyikotelvalasztja, keletre megpillnntjuk a hargitni fensikkareja ulatt, -715 meter magassngban, Ort)fJzhegyet,melynek lakoi allitolag orosz eredetuek ,

A vlzvalnsztri te,orol (Baknya-tetd) szembetiinik a Feher Nyiko volgye, also reszeben gazdu-gon megrakva unitdrius kozsegckkel. mig atellen-ben szemben all eWtttink a FiJ·tfJ/J hegy as a pal-falvi tetfi, annak aljaban FirtolJtJri1'alju ennek Pal-falva. Egy orai ut Szentlileken, Furkaelakdn es Pdl-julvan tit, mig a palfalvi tetlire Brunk.

P..ilfulvatdl nyugatra E"wkfl kozseg van, mely-ben nz unitarins templom faM.n hun-sevtha betuk-hoz hasonlo irusjegyeket talaltak. A p"lralvi tetOtOlkeletrs szembetunik a Hargitat delnyugatra (:)vezofensik hatterebcn az Greg Hargita, sotet gerinczevel,

A teWrul eszukra ·baladva., nlattunk egy rnelyvolgykatlant Iritunk, melyen a Korolld-vize. foly l,t.Ez a katlan Sovideke, u viz jobb partjun Felso-,bal part jan Al.6-S,ijnlvdoul. A katlan deli csucsa-ban teriil el Kcrond. melyet csak akkor latunk meg,midiln a palfalvi teWrol a Knlolldd ... es arrol a falu,vegere ereszkedunk ala. Korond kozsege hires ameses olesosagu rruixatlan cserepedenyeirol, melyetmessze foldre szallitannk maguk a korondiak

A falntol negyederanyira vun a flit'do a Ko-rond vize balpnrtjan. Kellemesen lep meg urnyassetahelye, mel yet regen f6kep hatulmas ftlzek esnyarfuk koritett ..k. s melyek helyen rna fenyilkiparkodnak fUlfel,; Ujabban epult esinos villui tisa fiirdoi iddszak alatt tapasztalhatotisztasag es rendGtiapriJ' Gyula tulajdonost dieserik. Szelmcates leveQoji"!t. sokan keresik f51. .JfJir.ij szens.rvas vizet

- 40-

sokan elveaik magaban vagy friss kecsketejjelEgyik szensavas forras hirlcg es meleg furdouli. be van rendezee. (Korond fiir'd5 Irta VajdaEmil dr. Kiadta kcpekkel illusztralva Gaspar Gyulafurdotulujdonos. 18U6.)

A fiirdotelep CulMt terfil el &Z A,-c.o neva Jigct; a vizjobb part jan Uiy"labb van a s6stiird5 medencee, melynek vizet at&volabb eso forrasckbol vezetik Ie.

A fUrdot elhagy va, balra a medencse folntt a Pia~rel(;t. 81-jaban AfyT'B ko%s6get, jobbra Korond tul5tt a Holl&kii neva 8zik-Jacsoportot szemJeljiik. Caakbamer f.'gy kiaebb dcmb ala ertink,melynek tet ejen egy jlrbll.': all. Itt nlegalluuk, rnert itt a tenne-esetnek nem mindeunapi ntnemenyet lehet latnl. A begy neveC.igo.ltegy.

Att61 kezdve R hegy tetejlHg a tala; messes, belyenkint for-ratios. Itt-ott mi~tha suecgast hallaDank; a repedeeeken gaz tOrclO. A teton leva forraa vizen sainten 'taz umlik ki, 8 liddon aforrasviz & dcmb oldalan elacmltk, belole a seensevas meea finomretcgekben. hullameetce. dudoros telillettel ea gazdag SZiDlilto·zatban leulepedik, mint erregomt, mutatven meg most is a vizazon Dlunklijli.t. mcly letrehoata a Cstgabegyet, Kicelnyheu egygeysir. Az arragonit eslseolva, alkalmas volna aprc disztargyakkeszitescl"c.

Az ut to-ebb, Felso~S6falvli.ig eelnten magasletok K6zt ve-.,zet, melyek kozfil a balt'elc5l eso a FilLSteto folytatasa a kiismodlk3, alabb a Korond vize torkolata. telett, a aiklodi begy.

Felsd-Boialvat is elhagyva, a viilgykatlan ko-zepen egy crbazakkal megrnkott magaslat van, melya Korond vize utjabnn all, Feherlo oldalai elarul-jnk, hogy ez a hires parajdi sohegy, melynek nyu-gati szogloten a viz sossikln kozt utat nyitott rna-grmak. hogy egyesuljon a sohegy tulso oldalan fo-Iyo Kis-Kiikiillovpl.

A sohegy nyergere felerve, megpillantj uk Po-,'oidot a Kis-Kukullo mellett. Parajdon a banyn-igaagatosag elozekeny vezetese mellett vegig jarjukR sohegy kornyeket, a bunyat. Megszemleljiik akiil5ni>ozQ alnkzntu, szovetu, szinli sokepzddr-seket.

- 41-

A banyaszat mridjat, mely faekelessel megy vegbe,nyaron latni nem lehet, mert. aprilis 15-t~1 novem-ber 15·ig szunetel a fejtes Azutan megtekintjiik agyufagyarat is, telepeivel egyiitt lis ezzel be vanvcgezve Parajd nevezetessegeinek szemJelete is.

Megtekintendc: Rabsonne-vara nevfi - a koz-segWI 1 orarn levd, s a Juhod- es Szila.-patakokaltal harem oldalon korulvett - traehit szikla eso-portozat, regi sancznnivel. Hr. Orban a szekelyfoldiromokrdl szamos reget kozol.

Parajdrel egyik lit Ny.-ra vezet Szoudtdn at sa K. -KiikiilW volgyen Ie egeszen Baldztjalvliig,erintve M.-Torda·.negyet es athasitva Bala.d,d,· alattK.-Kiikullilmegyet. Ezen utvonalbol ErdO-Szellt-Gyih'gy-rol a Nydrdd volgyebe s onnan )llaros-Va-sarhelyre jutunk.

Erdo-Saent-Gyorgyrol meglarogathato BoziJd.Ujfalu a szombatosok utolso feszke. .

A masik ut Parajdrol Csikmegye E. reszebe,a "Gyergv6ba" es a borszeki furdcbe szolgal s aBu".in 1272 m. m. nyergtinek fenyvesekkel arnyalt,pisztrangdus vizei mellett 6 o. tart.

11. SzoTlita filrdii.De he mar itt vagyunk, ne mulassemk el es az egy

6rai tavolsli.gra eso Swvdt6,'a randuljunk at. Ez igaz. nemesik megyenkbe, henem Merce-Tordernegyehee tartozik; dea termeeeet nem iamerven megyet hatarckat, a mit Paraj-

:::a~~a~t~~~~nlkb~nbl>~~~;sf!!'sz;~~ak~~j~~~;e:~u~:::iri~f!:tgok 8 melyeket a biinrar61 az irodalom parajdi s6hegyek alattemlit A batelmas eohegyek aljan s6sflirdo. a begyek kratersserutetejen nagy terjedelmti e6stavak; a meredek suszikhi.k a napfeny-ben vakltc Ieherek, tetejtikf!t pedig se.tet WIgyek koezomzzak.Seep ea hasanoe ritkasagok.

A Feketeui 18-20" C. foku vize a fiirdilzil

-- -12 -

vondegeknek nem csak furdesre, hanem esolnaka-7.8.81'&, uszasra is alkalmas . A nagy Afedl'et6 pedigepp ritkusag szamba megy s megerdemli, hogyfigyelem targya legyen, Csak a mnlt evben tettekhozzaferhetdve, de furdesre nem lehetett haszualuimagas hfifoka miatt.

Aug. elejen tett meresek szerint mig a felii-lete 22' C. mutatott, addig 1-2 meter melyen 39'C. volt; aznn alul megint esokkent, ugy hogy azot meter melysegbdl a melegebb retegeken keresz-tiil Ielhuzott hUmer5 csak 30' C. allott Vajon nemez a hely rejti-e azon kincset, melye! teli es nyaritermeszetes s6sfiir dore lehetne berendezni?

Harem 61'ai kiteres utau ismet Parajdon va-gyunk.

12. Sz.·Ud,o ..he)y-Zete)ako·Gy,·Szt.·Mik)08.

A kik Se.: Udva"heI1fl'ol Gye"gyoba, Parajd, vagyCsik-Szereda kikerulesevel, a legrovidebb uton kivun-nak eljntni: azok a N.-Kiikiil15 volgyan utazzanakZ.telakdig, onnan a Sika szQ pataka mellett, melybenpenzes as kozonseges pisztrang van, - atj uthat-nak (6 6.) Gy",·gyo-Ujfaluba. Ide azonban esak azudvarhelyvurmegyei reszen lehet koesin menni, to-vabb esak l61111tonvagy szekely szekeren. Itt vezetel az elsa szekely 'vaaut Csik-Szeredanak.

Abasfaha 2~_Agostonfalva 37_AgYRgfalva fl_

~fl:~::l(~:!rO~~d) 20.Als6·Rakos 25AlaO-SO(alva 39_ApEicza 2B_ArCRa 40_ArvRtfalva 22., 37_Atyha 40_Bdgy 37,Bakuyatet6 89.Balavasar 41_Barcz8sag 2!:l_Bardccesaek 1.Barath 31. .Baratbi begyek 29.Betbfatve 5_Bethlentalva 7, is.Bibaredalva 37.Bikafalva. 5, 7_Bcdea 5.Boldcg seacnytalva 2_Bcntesecroe 5.BOgliz 5_BOzod-Ujfala .. _Buna ::'9_Br1l886i hegyek 17, 29.Buesin 41.Budvar 5, 17, 22.Osalatorny. 27, 28

BeliireDies birgymalalo,

Csigabegy 40_Cstceee 17_Cetk-Saereda 18, 12Csiharmegye I, 17.Cefkvelgy z<t_Csonkavfi.r 12_Csadal6kii 25.Ceekend-hegy 18_Daracz ::'3_Deeafalva 5.Dtlcsfalvi szcroa 5.Dl)bogo 20, 29, 80Enlaka 3~_Erdij·Szent-Gyi.irgy 41.Erdiividek 1. 29.Eros 14, 27, 2M.Farcz:i.d 7_Farkaslak 89Farkasosvlmy 26. 29.lo'iasteW 40Fejl!r-Nyiko 4, 5. 39.Fekctetc 41.Felsd-Boldogeseeonyfalve 5. 1,

22. 37.Pelebtehennegye 1.FelsokiJt (Homered) 20.Felso·Rli.kos 25_ ii7.Felao·Tt'lfalva. 39,Fenyed 1. 18.Fiatfaha. 4.Pirto.39_Firtos vara.l,ia.39_

44-

Fogarasi begyek 17.29. Knvasz8zahegy 17Gatbateto 5. LengyeJralva 7.Gyepupatak 86. Lcbogo 29, 34.Cyergyo-Szent-Miklds 41. Lovete 30.Gybrgy6·Ujtalu 41. Magyaros 6.Bargita begyseg I, 7. 19, 20, 22,Malteto 24-27, 28, 29, at.

::!5. 29, so, 34, 39. Mireflliva 18.Beiasfalva 1. Mehtas :.lB.Hollokii 40. ..gyerda (Tolvajoshligo).Homered 17. Nagy.Galambfalv& o.Bomor6d·Almas 20, 22. 23, 29. Nagy-BomorodvOlgy 23, 37.Homorod-fiinUS !8, 410, 22, 36. Nagy-h.iikiillo fol16 1. :.?2.Homorod-Karacsonyfalvn 37. Nagymal 5.Homor6d-Kemenyfalva 28. Ohihfalvi fen"lik I, 18.Homored-Okland 17,28, 37. OIabfalu 3-1,Homor6d·patak 18. Olasztelke 87.HomorM-Szt.-Afarton 23, 37. OIL foly6 2~. 23. 29.Homorod-Ssent-Par 37. Olt viHgy 22.Iiona-forras (Bomorod) :!O. Orczfalva 5. 1..:ruhod-patak 40. Oroszhegy 7. 89.Kacza 87. Drdug kut 11.Kadicsralva 7. Palfll.lvi feosik 1, 39.Kakukhegy 29. Peltelve 39.Kalonda 89. Perejd 17. 40, 42.

~!~~:::=O~:h}~:mIe8,o)2g,422, S6~b~!~I:: s:ali.Kenos 37. Rlikosmezo S.Kl!lnoai teW 22. Beceenyed :!a.Keresztur<zek 36, Rib I, 37.KiruJyfiirdo 20, . Hotavaros 33.

~~~~g!~!~£ialva 5. ~~~:~~a~l~'Kis·HomorOd ~S, 80, 37. Simenfalva 7. 18.Kis-KiikiilllS 40. 861yomko 86.Kis-Locsiir 27, ~8. SosfUrdo 17.KJotild (orras tHomorod) 20. Sospatak ~8Korond 88. Soskllt 22. 30.Korondviee 39. SiklOdi-hegy 40.Kocsiir 28. 8irkii 7.KlShaioDlazek I, Siit.Okemencze 28.Kiiiyuk 25, 28. Szarkako 17, 18.Komf'zo (Kapoinamezo) 24, i6, t9.Szecheoyi stirt 26, 28.KuvlI.r 2:l. Saejke as.

,- 45-

Sz6kek I. Rzombatral".. 7, 38.Sz~kelyrold 1. Tib6d 7.Szeiely-Keresztur 4. Tol"8jOIlbago (Nagyerdo) 22. 86

4 ~::~::::~d~na~~elYS, 18, a, 1J~::~::~;::fY~.1, 26.37, 42. Ugron Gabor gyartelep 18.

Szentegyhliz&8-0Itihfalu 18. 20, ligron·lyuk ?4.22, 34. Uj-Sz~kely 2.

Szentlelek 89. Uj.,aro8 3".Szt.-~:~e8ztbany. 20, ~2. 29, 80:~:::::'8p:t~k23, 28.S6.SIt.·PaI 23. Varoar:dva 23.Sd.-Peter 23. Vizkelet 28. 89.Szt.-'ramal 7. Zetelaka.Szita. 4(.

.~~;J_~,s;:Fa:.~~~::n:f!:~·~~~~~D

~ ~Z Brd~lmszi Km9t-B[mnlot • ~~ kiadasaban Kolozsvlirl mosl jelenl meg lis otl i.l! ilaphalo : ,~~, •• f

IS Z E$li~IIOL D Iw ~l< 115 szehbnet-szebh eredeti keppel, melye- !1

ket rajznltak Goro Lajos, Huszka lozsef ies Tull Odon. .~

~A munkn uz t it futdeL istnertul.i muly l'g'ye~iti ~mngabnu minden ors;o;;ig, t:tj es turmeszet! ~saepsegeit, melvok kii;dil egyik-masik valus.i- 'ii

gus lsteu osodaju. csodu mint tiinemeuy, CSO(hl fmint l:.itvullY. ~

i I, A pazar kilillitlisn diszmnnka dlszkolesb en 5 Irl,~ Iilzve 3 Irt 50 kr. i.£ Rendkivul cl'Llekes. YO!lZO munkn ez, melvet ~~ u hnzai sajtc a legulismerrlhbeu rneltatott. I~ii- ;..~ lonosen az itjttS,lg' merithet boWie huszuus i~ ismeretekot. ~'" A kirlily <is kiralyne Ij Fvlsegeik, valamiut a :I<!foherclegek c gYOllyol'll munkat magan kouyv- ~i taraik reszere elfogudtak. !1II ~9\-",_.......:, i