Turisztikai desztinációmenedzsment (TDM) · fejlesztése •A turisztikai attrakciók elérhet őségének javítása •A turisták komfortérzetének növelése •Az oktatási

1

Turisztikai desztináció menedzsment (TDM)

Készítette:

Dr. Tőzsér Anett

Versenyképes turisztikai desztináció: új turisztikai versenyképességi modell című doktori értekezése (Miskolci Egyetem, 2010) alapján

Gyöngyös, 2010.dec.

2

• A TDM rendszer kiépítése a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiaegyik prioritása.

• A rendszer kialakítására lehetőséget adnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjai.

• A prezentációban szereplő témák: – TDM szükségessége; – Desztináció definiálása; – TDM célja, alapelvei;– Esetpéldák (hazai, külföldi).

A TDM rendszer kiépítése

2

3

• A turisztikai desztináció menedzsment rendszer (továbbiakban: TDM rendszer) kialakítása a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005-2013) egyik kiemelt fejlesztési célja, amely megfogalmazta a TDM rendszer kiépítésének alapelveit, a TDM szervezetek feladatait, és a rendszer kiépítésének területi szintjeit.

• A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia alapján a TDM rendszer küldetése a fenntartható és versenyképes turizmus rendszerének kialakítása és működtetése egy turistákat fogadó térségben.


4

• A TDM rendszer az eddigi turisztikai irányítási és működési rendszer átalakításával lehetőséget nyújt a rugalmasabb és a hatékonyabb munkavégzésre.

• Megvalósul a döntéseknek az érintettekhez közelebb történő delegálása, és a turisztikai termékek kialakításával, piacra vitelével kapcsolatos tevékenységek összehangolása.

• Az új turisztikai rendszer kialakításának alapja az önkormányzat, a turizmusban érdekelt vállalkozások, a lakosság, a szakmai és a civil szervezetek önkéntességen alapuló együttműködése. A rendszer kiépülése alulról felfelé történik.

• A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia a helyi, a regionális és a nemzeti szint kiépítését célozta, ahol a helyi szint magába foglalja a települési és a térségi turisztikai együttműködéseket is.


3

5

• A TDM rendszer kialakítására vonatkozó későbbi javaslatok már a térségi szint kialakítását is magukban foglalják. A TDM szervezetek kialakítására 2009-ben és 2010-ben megjelent pályázati kiírások egyelőre a helyi és a térségi szervezetek kialakítását támogatták.

• Ezt követően kerül sor a regionális szervezetek kialakítására. ATDM szervezetek ellátják a desztináció turisztikai marketing tevékenységét, amely stratégiai irányítást és operatív menedzsment tevékenységet is magában foglal.


6

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Prioritásai, Operatív Programok

1. Gazdaság fejlesztése (GOP)2. Közlekedés fejlesztése (KÖZOP)3. Társadalom megújulása, infrastruktúra

fejlesztése (TÁMOP,TIOP)4. Környezet- és energiafejlesztés

(KEOP)5. Területfejlesztés (ROP)6. Államreform (ÁROP)7. Végrehajtás, technikai segítségnyújtás

(VOP)

1. Dél-Alföld ROP

2. Dél-Dunántúl ROP

3. Észak-Alföld ROP

4. Észak-Magyarország ROP

5. Közép-Magyarország ROP

6. Nyugat-Dunántúl ROP

7. Közép-Dunántúl ROP

4

7

Régiók

Összes régiós forrás

Turisztikai prioritás

keretösszege

Turizmus részesedése az összes régiós

forrásból(%)Milliárd Ft*

Dél-Alföld 238,7 43,7 18,3

Dél-Dunántúl 224,8 41,7 18,6

Észak-Alföld 310,9 56,5 18,2

Észak-Magyarország 288,1 60,0 20,8

Közép-Dunántúl 161,9 36,8 22,7

Közép-Magyarország 467,8 31,6 6,8

Nyugat-Dunántúl 147,9 34,9 23,6

Összesen 1 840,1 305,3 16,6

* 271 Ft/EUR árfolyamon Forrás: ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság, 2009

Turisztikai célú források a Regionális Operatív Programokban

8

N T SN T S20052005--20132013

A turistafogadás feltételeinek javítása

Emberközpontú éshosszú távon

jövedelmez ő fejlődés

Attrakciófejlesztés

Emberi er őforrás fejlesztés

Hatékony m űködési rendszer kialakítása

•A hazai turizmus versenyképességének növelése•A turizmus életminőségre gyakorolt hatásainak optimalizálása

•Termékfejlesztés•Desztináció fejlesztés•Kiemelt desztinációk fejlesztése

•A turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása•A turisták komfortérzetének növelése

•Az oktatási rendszer munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átalakítása•Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása•Szemléletformálás

•Helyi desztináció menedzsment szervezet kialakítása•Regionális intézményrendszer átalakítása•A turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia pillérjei

5

9* A Dél-Dunántúli Régió, a Közép-Dunántúli Régió és a Nyugat-Dunántúli Régió terhére.

Turisztikai források a Regionális Akciótervekben 2007-2008.

61,94,026,656,3148,8Összesen

-0,4-4,75,1Balaton[1]

10,30,21,53,415,4Nyugat-Dunántúl

22,00,21,42,826,4Közép-Magyarország

9,01,31,810,822,9Közép-Dunántúl

6,51,14,06,518,1Észak-Magyarország

9,60,63,89,623,6Észak-Alföld

-0,49,59,419,3Dél-Dunántúl

4,50,24,613,723,0Dél-Alföld

Milliárd Ft

Kiemelt projektekre elkülönített keret (2007-

2008)

Működési háttér

fejlesztése (TDM)

Fogadóké-pesség

fejlesztése

Attrakciófej-lesztés

2007-2008-ra rendelkezés-

re állókeretösszeg

Régiók

10

Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre elkülönített turisztikai források, 2007-2008.

5 0794184 661Összesen

22868160Nyugat-Dunántúl

2 0002001 800Közép-Dunántúl

2 8511502 701Dél-Dunántúl

millió Ft

Teljes keretösszeg

TDM fejlesztése

Attrakciófejlesz-tésRégiók

� külön fejlesztési területek és hozzá kapcsolódó források lettek elkülönítve a három érintett régió turisztikai fejlesztésekre szánt forrásaiból

Forrás: ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság

6

11

Tervezett turizmusfejlesztési források 2009-2010. Akciótervi időszak

30 3716 13620 49645 116102 119Összesen

-500-3 4903 990Balaton[1]

7 9702401 1706 22015 600Nyugat-Dunántúl

1 2723887211 0233 404Közép-Magyarország

9001 4407704 9508 060Közép-Dunántúl

8 1402 0107 82011 53029 500Észak-Magyarország

7 2896004 5007 62020 009Észak-Alföld

3 3001 2502 4705 67012 690Dél-Dunántúl

1 5002083 0458 10312 856Dél-Alföld

millió Ft

Kiemelt projektekre elkülönített

keret

Szervezetfej-lesztés

Fogadóké-pesség

fejlesztése

Attrakciófej-lesztés

2009-2010-re rendelkezés

re állókeretösszeg

Régiók

[1] A Dél-Dunántúli Régió, a Közép-Dunántúli Régió és a Nyugat-Dunántúli Régió terhére.

Rendelkezésre álló források 2009-2010.

7

13

1. Nemzetközi tendenciák• A desztinációkat – mint a területi koncentráció és együttműködések

alapján kialakuló szervezeti rendszereket – összefüggésbe kell hozni a világban kialakuló gazdasági folyamatokkal, amelyek egyik alapeleme, hogy a tartós iparági, üzleti versenyelőnyök egyre inkább földrajzilag koncentráltan jelennek meg. A versenyben nem kizárólag elkülönült piaci szereplők vesznek részt, hanem egyre gyakoribbá válik a piaci verseny alapegységeinek (a vállalatoknak, a vállalkozásoknak), és a területi intézményeknek az együttműködése.

• Ezeknek a rendszereknek a szerveződését és működését az EU intézkedései és támogatási forrásai is elősegítik. A desztinációhatékony működtetésében is meghatározó szerepe van a területi koncentráció elvének, amely versenyelőnyöket generál. A turisztikai célterületeknek meghatározott alapelvekre épülő, turisztikai szempontból jelentős térbeli koncentrációba célszerű tehát rendeződniük, mert ezáltal fokozható a terület gazdasági potenciálja.

A TDM rendszer szükségessége

14

2. Statisztikai-közigazgatási térségek és a turisztikai intézményrendszer kapcsolata

• Magyarországon a turisztikai térségek és az adminisztratív, statisztikai térségek határai több esetben átfedik egymást, amely sokszor körülményessé teszi a területi együttműködéseket, nem segíti elő a térségi turisztikai versenyképesség erősödését, hiszen mások a közigazgatási működtetés és mások a turisztikai rendszerek működtetésének szempontjai (vannak kivételek: egyes esetekben – így pl. Balaton és a Tisza-tó esetében – valódi desztinációkról beszélhetünk).

• Ma még egy adminisztratív, statisztikai régió nem tud olyan gyorsan reagálni a piaci elvárásokra, mint ahogyan tudna pl. egyszoros együttműködésen, a non-profit és a piaci elvek együttműködésén alapuló desztináció. A szoros érdekeltségi kapcsolat, a piaci szemlélet alapja a piaci folyamatokhoz történő gyors reakció és alkalmazkodóképesség.


8

15

3. Korszerű turizmusirányítás szükségessége• Valamely térség turisztikai versenyképességének meghatározó

tényezője a hatékony, megfelelő kompetenciákkal és kiszámítható finanszírozási és szervezeti háttérrel rendelkező menedzsment rendszer kialakítása és működtetése.

• A területi koncentráció elve alapján szerveződő hatékony menedzsment rendszer kialakításához szükséges a korszerű turizmusirányítás, működtetés, azaz az eddigi hagyományok átértékelése.


16

3. Korszerű turizmusirányítás szükségessége

• A turizmus integrált tervezésére, irányítására, működtetésére a turizmus minden szintjén szükség van. A hatékonyabb, versenyképesebb turisztikai rendszer kiépítése olyan területi ésszervezeti tervezési alapelveket feltételez, mint az:

– együttműködések átértékelődését, az együttműködésekben a tudatosság megteremtését, az együttműködési formák kialakítását, tervezését, szervezését, működtetését;

– a turizmus multiplikátor hatásaiból eredően más területekkel, ágazatokkal való szorosabb együttműködést a tervezési, fejlesztési folyamatokban;


9

17

3. Korszerű turizmusirányítás szükségessége

– komplexebb megközelítéseket a turizmus szolgáltatási rendszerének kiépítésében: a turisztikai infrastruktúra fejlesztése mellett a turisztikai háttér-infrastruktúra, a támogató faktorok fejlesztésére is kiemelt figyelmet kell fordítani;

– innovatív, új, korszerű technológiák felhasználását a fejlesztési folyamatokban.


18

Magyarországon a turizmus integrált tervezése, irányítása egy egységes rendszer kialakítását teszi indokolttá, amely magába foglalja:

– az alulról felfelé épülő rendszer alkotóelemeinek kidolgozását; – az átláthatóságot és összhang megteremtését az országosan

egységes működésben; – az egységes álláspont kialakítását a desztináció menedzsment

feladatok tekintetében;


10

19

– a kialakított desztináció menedzsment rendszerek, szintek között hatékony kommunikációs és együttműködési struktúra kialakítását;

– a helyi kezdeményezések felülről történő támogatásának lehetőségét (pályázatok, egyéb források, ösztönző intézkedések, turizmus törvény stb.).

• Jelenleg Magyarországon a fenti tervezési lépéseket ösztönzik azállami, a civil szervezetek és a magánszféra részéről elindult együttműködések, amelyek a turisztikai térségek hatékonyabb működésének irányába hatnak.


20

TDM kiépítésének szükségességeKorábbi/jelenlegi szervezeti rendszer

Magánszféra Közszféra

Országos

Régiós

Megyei

Kistérségi, települési

Országos szakmai

szervezetek

Civ

il sz

erve

zete

k MT Rt.

OGYIB

ÖTM Turisztikai Főosztály OIB Társtárcák

KSH

Megyei Önkormányzatok Turisztikai Hivatalai

Települési Önkormányzatok

Tourinform Kistérségek

RMI RIB RFT Regionális

szakmai szerv.

Orszá-gos

Régiós

Megyei

Kistérsé-gi/

Telepü-lési

Nemzetgazdasági min.

MTZrt.

OGYSTB

NTB

11

21

A korábbi/jelenlegi rendszer hiányosságai

• Nincs egyértelmű kompetenciákkal és megfelelő finanszírozással rendelkező, kialakult tervezési, szervezeti-irányítási struktúra.

• Párhuzamosan működő intézményrendszerek közötti kapcsolat gyengesége.

• Alulról építkezés hiánya. • Relatíve gyenge szakmai érdekérvényesítő képesség. • Kevésbé veszik figyelembe a helyi sajátosságokat.• A turizmus sikeres fejlesztése érdekében szükséges feladatoknak

sokszor nincs konkrét és helyi gazdája.• A turizmus szereplői közötti együttműködés nem megfelelő.

22

• Komplex, integrált rendszerbe helyezni a turisztikai termékek kialakításával és piacra vitelével kapcsolatos erőfeszítéseket. A szervezeti szintek egymással való szoros együttműködésben legyenek. A szakmai munka és a finanszírozás egészítse ki egymást, épüljön egymásra.

• A döntéseket az érintettekhez minél közelebb delegálni, arra a szintre, ahol az adott problémákat, feladatokat a legjobban ismerik.

• A turisztikai szolgáltatókat fokozottabban be kell vonni a turizmuspolitika alakításába. E cél eléréséhez nélkülözhetetlen a turizmusban érdekeltek együttműködése.

• Felkarolni, elősegíteni, támogatni a helyi kezdeményezéseket, biztosítani a helyi vállalkozásoknak a döntéshozatalban való részvételét.

A TDM rendszer kiépítésének célja

12

23

I. A TDM lényege

24

A desztináció� egy fizikai helyszín, ahol a turista legalább egy éjszakát eltölt� tartalmaz turisztikai termékeket és szolgáltatásokat a turista

legalább egy napi helyben tartózkodásának kielégítésére � fizikai és adminisztratív határokkal rendelkezik� rendelkezik imázzsal és percepcióval� számos érintettet tartalmaz, amely képes

� a hálózatosodásra,� az együttműködésre,� arra, hogy nagyobb desztinációvá váljon.

Definíció

13

25

• Turisztikai attrakció

• Megközelíthetőség

• Turisztikai infrastruktúra

• Termékcsomagok

• Tevékenységek

• Turisztikai háttér-infrastruktúra

A desztináció alapelemei

Buhalis, 2000.

26

Kereslet

A turista

� motiváció� szabadidő� szabadon elkölthető

jövedelem

Kínálat

A termék

� vonzerő� közlekedés� szolgáltatások� biztonság� vendégszeretet

DM szervezetMarketing

Utazás

PIAC DESZTINÁCIÓ

Gazdaság Társadalom

Környezet Kultúra

A desztináció a turizmus rendszerében

Forrás: Lengyel Márton, 1994. alapján szerk. Tőzsér Anett

Politika

Technológia

14

27

• A desztinációt a turista utazási célként választja.

• A desztináció egy olyan földrajzi és történelmi hagyományokkal rendelkező térség, amely képes a turistának legalább egy napra megfelelő mennyiségű és minőségű szolgáltatásokat, komplex élményt nyújtani.

• A turisztikai térséget sok szereplő (lakosság, vállalkozások, önkormányzat stb.) együttműködése jellemzi. A szereplők érdekei közötti kompromisszum kialakítása a desztináció hosszú távú sikeréhez vezető út, amely feltételezi az együttműködve versengés elvét.

A desztináció jellemzői

28

• Amellett, hogy célterület, a desztináció fogadóterület is, ahol a lakosság érzékeli a turisztikai tevékenység hatásait. A turisztikai tevékenységek befolyásolhatják az életfeltételeit, és ezáltal a térséghez való kötődésének mértékét, a térség fejlődését.

• A desztináció a turizmus rendszerében leginkább turisztikai termékek „csomagjaként” határozható meg. Azaz a desztináció nem egyenlő a turisztikai termékkel. A turisztikai termék lehet egyetlen termék, vagy akár több termék együttese is, illetve az egyetlen, vagy több terméket működtető kínálati rendszer. A turisztikai desztináció azonban elsősorban a több termékből összetevődő termékcsomagokat (turisztikai attrakciókat, a turisztikai infrastruktúra elemeit és egyéb, a desztináció működtetéséhez fontos elemeket) foglalja magában.


15

29

• A desztináció további jellemzője, hogy rendelkezik imázzsal,illetve ha nem, akkor azt szükséges kialakítani. Az imázsnak a piaci versenyben fontos szerepe van, a turisták ugyanis aszerintválasztják ki az úti céljukat, hogy milyen kép él bennük az adott desztinációról.

• A desztináción gyűjtött tapasztalat pedig jelentősen befolyásolhatja a turista visszatérési szándékát, illetve azt, hogy ajánlja-e a térséget az ismerőseinek. Így az adott térségnek meg kell határoznia egy olyan konkrét képet (imázs), amelyet szeretnének „beágyazni” a turisták gondolataiba.


30

• A piaci versenyben szükséges továbbá, hogy az adott térséget más térségtől megkülönböztessük, és ezáltal meghatározott célszegmensek számára más térségektől vonzóbbá tegyük.

• Ez a folyamat a pozícionálás, amely a más térségektől történő megkülönböztető kép kialakítását jelenti. Az üzeneteknek olyan tartalmakat szükséges közvetítenie, amely elkülönül a konkurenciától, amely nem utánozható, amely előnyöket és élményt ígér, és amely hiteles (Mill, R.C., 1997).


16

31

• Az üdülés alatt a turista összefüggő tapasztalatként érzékeli a desztinációt. Ez az összefüggő tapasztalat sok kisebb, az egyéni szolgáltatókkal kapcsolatos tapasztalatokból ered. Miután a turista egy átfogó élményként érzékeli a desztinációt, ezért az adott turisztikai térséget egységes márkaként szükséges értékesíteni a turizmus piacán.

• A túlkínálat versenyében az a desztináció számíthat sikerre, amely, mint turisztikai márka más térségekkel össze nem téveszthető, ésnem helyettesíthető. „A márka lehet egy logó, egy jel, egy név, amely a fogyasztó pszichéjében bizonyos szükségleteken belül monopolhelyzetet ér el” (Domizlaff, 1934. In. Horkay, N., 2003).


32

• A márkapolitika célja és feladata ennek a „monopolhelyzetnek” azelérése, amely által a térséggel kapcsolatban márkahűség alakulhat ki. A turizmusban a márkanevek olyan területeket jelölnek, amelyek csak a térségre jellemző vonzerőkkel, termékekkel, tevékenységekkel rendelkeznek.

• Ez az egyedi termékösszetétel egy idő után ismertté teszi a terület nevét. Ezáltal a térség keresett lesz, jelentős lesz a piaci elfogadottsága. A sikeres márkaépítés feltételei az országos, és/vagy a nemzetközi hatókörű egyedi vonzerő összetétel, a meghatározott piaci szegmenseket vonzó turisztikai termékek, és a hely varázsa (imázs, vonzó arculat).


17

33

A desztináció fogalma és tartalmi elemei alapján a desztináció jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze.

A desztináció:• célterület, amelyet a turista, mint utazási célt kiválaszt.• fogadóterület, amely szolgáltatásokat nyújt a turista és a helyben élő

számára.• meghatározása a turista szemszögéből történik.• fizikailag, földrajzilag körülhatárolható hely/térség.• a turista legalább egy éjszakát eltölt itt.• egy olyan hely/térség, amely legalább egy nap eltöltéséhez

szükséges turisztikai vonzerőket, szolgáltatásokat és egyéb háttér-szolgáltatásokat tartalmaz.


34

• számos érintettet, szereplőt foglal magába, akik együttműködnek egymással.

• rendelkezik imázzsal, a desztináció erőforrásai egy márkanév alatt kerülnek értékesítésre.

• rendelkezik percepcióval (azaz minden turista a maga „szűrűjén” keresztül szubjektíven ítélhet meg egy desztinációt).

• integrált tapasztalatokat nyújt a turista számára.

• egy olyan komplex és integrált rendszer, amely a sikeres működtetéséhez korszerű turizmus irányítási és menedzsment szervezet meglétét feltételezi.

• alulról építkező és felülről támogatott rendszer.


18

Példa: Hollókő - a hagyományos emberi letelepedés vagy területfoglalás kiemelkedő példája

Hollókő Ófalu

36

• A desztináció fenti jellemzőiből látható, hogy nem minden térség válhat valódi és versenyképes turisztikai desztinációvá. Vannak olyan alapvető kritériumok, amelyeknek meg kell felelni ahhoz, hogy egy térség turisztikai desztinációvá válhasson. A desztinációk lehatárolása egy speciális kritériumrendszer kialakítását feltételezi, amely elsősorban a turista preferenciái, elvárása, szempontjai szerint történik.

• A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia ugyan nem tért ki a desztinációk lehatárolásának kérdésére, azonban a TDM rendszer kiépítése érdekében 2009-ben megjelent hazai pályázatok rögzítették a TDM szervezetek létesítésére vonatkozó alapelveket.

A desztináció lehatárolása

19

37

• A desztinációk lehatárolása egyrészt a vendégéjszakák száma alapján történik, amelyből már lehet következtetni az önkormányzat és a turisztikai vállalkozások turisztikai teljesítményére.

• Ezen kívül a pályázati kiírások konkrétan nyilatkoztak a szervezetek kialakításának összetételéről, az önkormányzatok és a vállalkozások hozzájárulásának arányairól.

• Csak olyan szervezetek kialakítását támogatták, amelyek hozzájárulnak a fenntarthatóság elveinek érvényesítéséhez.

• A pályázatok megjelenése előtt elsőként 2007-ben a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség végezte el a desztinációk lehatárolásának szakmai megalapozását.

A desztináció lehatárolása

38

A TDM küldetése

A TDM küldetése a fenntartható és versenyképes

turizmus kialakítása és működtetése a desztinációban

a turizmus rendszerének átfogó kialakítása

és működtetése révén.

20

39

A TDM fogalma

A TDM rendszer meghatározása: „A desztinációt alkotó szereplők (önkormányzat, vállalkozások, szakmai és civil szervezetek) szervezett együttműködésén alapuló olyan

önkéntes tevékenység (Kovács, M., 2008), amelynek célja a turistáknak élmény, a fogadó közösség számára pedig gazdasági, társadalmi és környezeti előnyök nyújtása”

(Lengyel, M., 2008).

40

A TDM fogalma

• Lengyel, M. (2008) szerint a fenntarthatóság keretbe ágyazza a versenyképességet. Ami fenntartható, az versenyképes, azonban ami versenyképes, az nem biztos, hogy fenntartható. Több más kutató (Buhalis, D., 2000; Buhalis, D. – Fletcher, J., 1995. In.: Buhalis, D., 2000; Sautter, E.T. – Leisen, B., 1999. In.: Buhalis, D., 2000; Middleton, V. – Hawkins, R., 1998. In.: Buhalis, D., 2000; Carter, R. – Fabricius, M. 2007) szerint is a TDM rendszer működése összefüggésben van a fenntarthatóság elveivel.

21

41

A desztináció turizmusának fenntartható fejlesztése

• Csak az a tevékenység lesz fenntartható, amelyben az összes szereplő érdekelt.

• A turizmus szereplői: 1) a turista, 2) a turistáknak szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, 3) a fogadó közösség és 4) a természeti-kulturális környezet.

A szereplők közötti kölcsönhatásokat szemlélteti a VICE-modell.(Lengyel, 2008)

42

Küldetése:

A desztináció versenyképességének és fenntarthatófejlesztésének biztosítása

Látogató (visitor)

Iparág (industry) Közösség (community)

Környezet

(environment)

A fenntartható turizmus TDM-modellje (VICE)

22

43


• A fenntarthatóság a gazdaság, a társadalom és a környezeti tényezők egyensúlyának megteremtését jelenti.

• A turisztikai tevékenység is akkor fenntartható, ha biztosítja aturizmus rendszerét alkotó valamennyi szereplő (a turista, a turistáknak szolgáltatást nyújtó szakmai szervezetek, a lakosság, a természeti környezet) gazdasági, társadalmi és a természeti környezettel összefüggő érdekeinek teljesülését, és azok kompromisszumát.

• A TDM rendszer tehát akkor végez fenntartható tevékenységet, ha a turisztikai térséget alkotó szereplők érdekeit szem előtt tartja.

• A tervezési és a fejlesztési folyamat során növelnie kell a turisztikai bevételeket, és azt „igazságosan” el kell osztania a szereplők között. Emellett az erőforrások regenerációjára is szükséges figyelmet fordítania, amely a turisztikai termékek előállításának alapja.

44


Ennek megfelelően a TDM rendszernek az alábbi stratégiai célkitűzéseket szükséges elérnie:

• a turistáknak teljes körű élmény nyújtása;• a turisztikai érdekeltségű vállalkozások nyereségének

maximalizálása;• a lakosság hosszú távú gazdasági, társadalmi előnyeinek

biztosítása;• a természeti környezet védelme.

23

45

Alapelvek

• Partnerség (minden szereplő bevonása)

• Professzionalizmus (szakszerűség minden területen)

• Pénz és kompetencia (az önállósághoz szükséges saját források)

Alulról való építkezés + 3PAlulról való építkezés + 3P

46

Alulról való építkezés elve

• A turizmusban legközvetlenebb szinten érintett szereplők (vállalkozó, önkormányzat, civil szervezetek) összefogásával alapozható meg a rendszer. E szereplők érdekei és képviselete alapján alapozható meg a további szintek (térségi, regionális stb.) létrejötte. Az alsó szinten közvetlen részvétel van, ettől felfelé már csak képviselet.

• Az alulról épülő együttműködések lehetővé teszik minden érintettszereplő bevonását a fejlesztési folyamatba, és ezáltal teremthető meg a szereplők eddiginél szorosabb érdekeltségi viszonya is.

• A TDM szervezeti rendszert nem lehet felülről létrehozni, kiépítését alulról kell kezdeni, ahol közvetlen a szereplők részvétele.

• A rendszer kialakítását viszont szükséges felülről ösztönözni.

24

47

Alulról való építkezés elve

• A helyi szintet a települések képviselik, együttműködésük a helyi szereplők érdekeltségén alapul.

• A térségi szintű TDM szervezetekhez azok a térségi települések tartoznak, akik turisztikai tevékenységet végeznek, és ezáltal turisztikai bevétellel rendelkeznek.

• A térségi szint a helyi szinttől komplexebb módon tud ellátni bizonyos turisztikai marketing tevékenységeket (pl. termékfejlesztés, pozícionálás).

48

TDM rendszer felépítése

szálláshelyek, éttermek, programszervezők, önkormányzatok, klaszterek, közlekedési vállalatok, Tourinform irodák, kiskereskedelmi egységek (ajándék üzletek)

autókölcsönzők stb.

Regionális TDM szervezet

Térségi TDM

Helyi TDM

25

49

Szervezeti szintek

• A desztináció szinteket, azok feladatait hatókörük, vonzerejük szerint célszerű megkülönböztetni.

• A turizmusban betöltött jelentőség alapján a következő szinteketkülönböztetjük meg:

– Helyi (saját, szomszédos régióból, vagy az ország egész

területéről vonz turistákat. Lehet önálló település).

– Térségi (szomszédos régióból - akár határon átnyúlóan -, illetve

az ország egész területéről vonz turistákat).

– Régiós (régión belülről és kívülről, az ország egész területéről, és

azon túlról is vonz turistákat).

A szintek jelentőségének meghatározása különböző alapindikátorok

(főként a vendégéjszakák száma) alapján lehetséges.

50

Partnerség elve

Partnerség. A TDM rendszer – mint turisztikai értéklánc –működése

• A TDM rendszernek a turista számára élményt kell nyújtania. A desztináció által nyújtott élményt a turista az egyes szolgáltatóknál gyűjtött tapasztalatok összességeként éli meg. A tapasztalatok összességét minden, a turistával kapcsolatba lépő szereplő alakítja.

• Ezért a TDM rendszer működése hasonló egy értéklánc működéséhez, amelyet a tevékenységek és a szereplők szoros együttműködése jellemez.

• A hagyományos értéklánc egy olyan folyamatot jelenít meg, amely egy terméket az elképzeléstől a termékfejlesztési fázisokon keresztül a végső felhasználóig juttat el. A kapcsolódó tevékenységek a termék előállításának egyre magasabb szintjeit jelentik.

26

51

Partnerség elve


• A TDM rendszer működésének elve is hasonlít a hagyományos értéklánc működéséhez, azzal a különbséggel, hogy a TDM rendszer a turistát vezeti át az utazás egész folyamatán, egészen az utazás előtti imázstól kezdve a visszautazásig.

• A turisztikai értéklánc főszereplője a turista, aki az igényei kielégítése érdekében a desztináció kínálatát minél komplexebb módon kívánja igénybe venni. A TDM rendszert – mint turisztikai értékláncot – alkotó tényezők meghatározzák és befolyásolják az utazási és az üdülési folyamatot.

52

Partnerség elve


• A sikeresebb tevékenység érdekében a TDM rendszer felelősséggel tartozik az ezekkel a tényezőkkel kapcsolatos feladatok minél magasabb színvonalú irányításáért, működtetéséért, szintetizálásáért. A turisztikai értéklánc rendszer elemei az alábbi tényezőkkel azonosíthatók: o utazás előtti imázs o utazás előkészítése o célterületre történő utazáso megérkezés o desztinációval kapcsolatos tapasztalatok o visszautazáso visszacsatolás

27

53

Partnerség elvePartnerség. A TDM rendszer – mint turisztikai értéklánc –

működése• TDM rendszert alkotó kínálati tényezők mögött sokféle szereplő

áll, mint pl. a helyi önkormányzat, az attrakciók, a szolgáltatások tulajdonosai, üzemeltetői, a helyi turisztikai konzorciumok, a civil szervezetek, a vállalkozásokat támogató intézmények, a turisztikai fejlesztő intézmények stb.

• Az együttműködésnek az utazási és üdülési folyamatot meghatározó tényezők összehangolt működtetésében szükséges testet öltenie.

• A turisztikai értékláncot alkotó tényezők működése ugyanis külön-külön is eredményes lehet, azonban „láncra fűzve”, a szolgáltatások egybekapcsolódásával az adott desztináció versenyképessége növelhető a turizmus piacán.

54

Utazás előttiinformációk

Foglalás Utazás

Vendég-Fogadás

InformációSzállásÉtkezésAttrakciókInfra-struktúra

Hazaút

Vissza-Csatolás

Utazás előttiimázs

A döntés

Partnerség. Turisztikai értéklánc működése

Forrás: szerk. Tőzsér Anett

28

55

Szakmai és pénzügyi fenntarthatóság

• A desztinációk versenyében való helytállás nagyrészt a TDM rendszer működésének hatékonyságától függ. A desztinációtevékenységének turisztikai értékláncként való működtetéséhez szükséges egy professzionális szakmai szervezet, amely saját erőforrásokra és kompetenciákra támaszkodva, szakmailag felkészülten végzi a tevékenységét.

• A TDM szervezetnek szakmai és pénzügyi-gazdasági szempontból egyaránt hosszú távon működőképesnek, fenntarthatónak kell lennie.

• A pénzügyi-gazdasági fenntarthatóság magába foglalja a rendszer saját pénzügyi erőforrásainak biztosítását, amely szükséges a turisztikai marketing munka ellátásához, a pályázatokhoz önerő képezéséhez stb. A pénzügyi hozzájárulás mértékét a térségi szereplők teljesítményének figyelembe vételével szükséges kialakítani.

56

• A rendszer pénzügyi működtetésében az állam egy idő után közvetlenül egyre kevésbé lesz jelen, így a megalakulást követően a szervezeteknek minél előbb szükséges „saját lábra” állniuk. Ez agazdálkodási konstrukció a hazai gyakorlattól egyelőre idegen, és azt gondolom, hogy még hosszú ideig igényli majd az állam „ernyő” szerepét, közvetlen szakmai és pénzügyi segítség nyújtását.

A TDM szervezet finanszírozásának főbb forrásai: • IFA állami összeggel növelt meghatározott %-a;• Tagdíjak;• Adományok (alapítványok, szponzorok, magánszemélyek); • Pályázatok;• Saját üzleti bevételek (pl. üzleti tanácsadás)• Kereskedelmi tevékenység (pl. ajándéktárgyak értékesítése)


29

57

• A szakmai fenntarthatóság magába foglalja a hosszú távon szoros partneri egység fenntartását, és a turisztikai marketing tevékenység magas színvonalon történő ellátását. Ezek lehetővé teszik az érintettek rövid és hosszú távú céljainak elérését.

• A szervezetet alkotó tagoknak és a szervezet vezetőjének szakmai szempontból és emberi tulajdonságait tekintve is felkészültnek kell lennie. A TDM rendszer irányítása ugyanis feltételezi a turizmus rendszerének átfogó ismeretét, és számos speciális szakmai ismeretet is, mint pl. a magas szintű tervezési, fejlesztési, elemzési, ellenőrzési, koordinációs, érdekérvényesítési stb. képességeket.


58

• A szervezetben minden érintett tag szereplő lehet, azonban az irányítást és a működtetést egy stratégiai és egy operatív szervezeti egységre célszerű bízni, amelyet egy desztinációmenedzser irányít.

• A magas szintű felkészültségen és a szoros együttműködésen túl a szakmai fenntarthatóság további feltétele a tudatos tervezés, amelynek alapja az un. kettős integráció elve.

• Ez azt jelenti, hogy a desztináció elképzeléseit be kell ágyazni a tágabb gazdasági, társadalmi és környezeti elképzelésekbe, és a turizmus keresleti és kínálati rendszerét befolyásoló tényezőket is egymással összhangban kell tervezni (Lengyel, M., 1997, 2004).


30

59

A különböző szintű TDM szervezetek feladatai

Jelmagyarázat: Jelmagyarázat: �� kiemelt feladat kiemelt feladat �� rréész vagy eseti feladatsz vagy eseti feladat

��Érdekképviselet

��Szakmai képzés

��Monitoring

��Minőségbiztosítás

��Értékesítési csatorna kialakítása

��Marketingkommunikáció

��Árpolitika

��Termékfejlesztés része: Attrakció- és látogatómenedzsm.

��Termékfejlesztés

��Turisztikai tervezés (pl. marketingterv)

RégióTérségiTelepülés/helyi

Feladat

60

TDM szervezetek jogi formái

A TDM modellben megkövetelt alapelvek egyidejűleg kétféle jogi formában alakulhatnak ki:

- Egyesület

- Non-profit Kft.

• Mindkét jogi forma alkalmas TDM szervezet kialakítására, mert képesek versenysemleges működésre, ugyanakkor a közösségi célú szolgáltatások ellátása érdekében szerezhetnek bevételeket.

31

61

TDM szervezeti struktúrák

Délnyugat-angliai regionális TDM

Irányító szervezet Szakértő csoport

termf. inform.nyminőségb.promóció üzleti szolg. oktatás

62


Svájci regionális TDM

TDM vállalat

Tervezés, piackut. Termf., árképz. Mkomm; értékes. Lobbi

32

63


Közép-angliai térségi TDM

Stratégiai (döntéshozó) testületElnök

Vezetőségi tagok 10 főTitkárság

Operatív (végrehajtó):Marketing feladatok

� turisztikai egyesületek

� szakmai szervezetek

� helyi hatóságok

� turisztikai vállalatok

64

A TURIZMUS OLYAN MENEDZSELÉSE, HOGY NYÚJTSON A LÁTOGATÓKNAK TÖKÉLETES UTAZÁSI ÉLMÉNYT,

A DESZTINÁCIÓ KÖZÖSSÉGE SZÁMÁRA PEDIG OPTIMÁLIS GAZD ASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI EL ŐNYÖKET – MA ÉS HOSSZÚ TÁVON IS.

küld.

cél

FENNTARTHATÓ ÉS VERSENYKÉPES TURIZMUS MEGTEREMTÉSE.

A megvalósítás szintjei és a TDM szervezetek felépítése

TELEPÜLÉS (HELYI)1. EGYESÜLET• Önkormányzat • Vállalkozók• Szakmai-, civil-szervezetek

TELEPÜLÉS (HELYI)1. EGYESÜLET• Önkormányzat • Vállalkozók• Szakmai-, civil-szervezetek

TÉRSÉGI1. NONPROFIT KFT.• Helyi TDMSz-ek• Jelentős térségi vállalatok

• Egyéb helyi partnerek

TÉRSÉGI1. NONPROFIT KFT.• Helyi TDMSz-ek• Jelentős térségi vállalatok

• Egyéb helyi partnerek

RÉGIÓ1. NONPROFIT KFT.• Térségi és helyi szintűTDMSz-ek

• Regionális állami szervek, vállalatok

RÉGIÓ1. NONPROFIT KFT.• Térségi és helyi szintűTDMSz-ek

• Regionális állami szervek, vállalatok

ALULRÓL FELFELÉ ÉPÍTKEZÉS – helyi, közép, majd regionális szint PARTNERSÉG – minden turizmusban érdekelt szereplő bevonásaPROFESSZIONALIZMUS – szakmailag felkészült munkaszerv felállításaPÉNZ ÉS KOMPETENCIA – a cselekvőképesség feltételeinek biztosítása

A szervezeti rendszer kiépítésének alapelvei

A TDM szervezeti rendszer jellemzői - összegzés

33

65

Összegzés – TDM rendszer előnyei

• Versenytársak helyett a szereplők a saját érdekeik figyelembevétele mellett együttműködők a piacon;

• Marketing költségek megosztása, megsokszorozódása (közös akciók pl. vásárokon megjelenés), egységes arculat;

• A desztináció piaci részesedése növekszik;

• Kiszámíthatóbb működési környezet, a helyi igényeket figyelembe vevő koordinált fejlesztések;

• Döntéshozatalban való hatékonyabb részvétel (rugalmasabb, gyorsabb beavatkozás);

• Érdekérvényesítő képesség javul;

• Szemléletformálódás, fokozottabb felelősség kialakulása a közvetlen környezet iránt.

Rendelkezésre álló források 2009-2010.

34

TDM pályázatok régiónként (2009)

TDM pályázók (2009)

35

Kérdőív a TDM folyamatról (2009)


36


72


TDM pályázati feltételek

A legnehezebben teljesíthető feltételek

1- könnyen teljesíthető; 4 – nem lehet teljesíteni

� Minimum éves költségvetés megteremtése (2,62)

� A vállalkozói és egyéb hozzájárulás mértéke az éves működési költség 10%-a (2,61)

� Minimális munkaerőlétszám foglalkoztatása (2,43)

� Vendégéjszaka szám/szálláshely kapacitás előírt mértéke

� Önkormányzat kisebbsége a döntéshozatalban

� A projekt megvalósítására előírt 24 hónapos teljesítési időszak

� Kötelezően előírt szakmai feladatok, tevékenységek ellátása

� TDM összetételére vonatkozó korlátozások (pl. szálláshely szolgáltatók)

37


74


Milyen témában kérnek segítséget az alakuló TDM-ek

38

75

Észak-Magyarországi tapasztalatok (2009-2010)

A régió célja: „…olyan szervezet kialakítása, amely a jelen turisztikai attrakciókat, kínálatot és a jövőben megvalósuló fejlesztéseket megfelelően piacra tudja vinni.” (Hidvéginé Molnár Judit)

Lépések

1. 2006. 2. fele: EMRMI – NORDA road show; 6 térség; 19 alkalom (térségi, megyei, régiós szinten);

2. 2007: „Lépésről-lépésre” szakmai kézikönyv;

3. 2008: road show, 13 helyszín; cél: pályázati előkészület; térségi együttműködés;

4. 2008: regisztrációs pályázat;

5. 2008/2009: Dél-Tiroli tanulmányút.

76

Észak-Magyarországi tapasztalatok (2009-2010)

Lépések

6. 2009. ápr. 16.: EMOP/2008/ 2.3.1. ROP pályázati kiírás

• Helyi, Térségi szintű TDM kialakítása;

• Termékalapú tematikus klaszterek kialakítása;

• 85% vissza nem térítendő támogatás;

• Keretösszeg: 1,105 mld Ft (2007-2008 áthozott forrása);

7. 2010. nyár közepe: 9 helyi, 2 térségi szervezet jött létre;

8. 2010. ápr.: szakértői tevékenységek elkezdődnek (szakállamtitkárság; TDM országos koordináció; EM Regionális Fejlesztési Ügynökség; EMRMI).

39

77

Észak-Magyarországi tapasztalatok

Észak-Magyarországi pályázati helyzetkép, 2010

Forrás. www.desztinaciomenedzsment.hu

78


44 995 420Gyöngyös-Mátra Helyi TDM

2. Gyöngyös-Mátra térsége

97 024 906 Nógrád Térségi TDM

34 954 550Rétság (Nyugat-Nógrád megye) Helyi TDM

25 084 775 Salgótarjáni Helyi TDM

1. Hollókő-Ipolytarnóc-Salgótarján térsége

Elnyert támogatás (Ft) 2010

Szervezet

Forrás. EMRMI

40

79


96 136 847Eger és térsége Térségi TDM

Nem pályázott, de megalakultEgerszalóki Helyi TDM

45 000 000Mezőkövesdi Helyi TDM

50 000 000Eger Helyi TDM

3. Eger és térsége

Elnyert támogatás (Ft) 2010Szervezet

Forrás. EMRMI

80


4. Miskolc-Bükk térsége

43 768 542Miskolci Helyi TDM

20 000 000Tokaj-Hegyalja-Taktaköz-Hernádvölgye Helyi TDM

Megalakult, nem pályázottZemplén-Hegyköz Helyi TDM

34 021 256Aba (Zemplén) Helyi TDM

32 043 111Sátoraljaújhely-Hegyköz Helyi TDM

6. Tokaj-Hegyalja-Zemplén térsége

Nincs nyertes-

5. Aggtelek-Edelény térsége

Elnyert támogatás (Ft) 2010.Szervezet

Forrás. EMRMI

41

81

Gyöngyös-Mátra Helyi TDM – elért eredmények (2009-2010)

� 2009. nyarától formálódott a TDM szervezet; 28 tag;

� Támogatás: 44 mill. Ft. Önerő: 8 mill. Ft;

� 2010. máj. – Támogatási Szerződést kötöttek a szervezettel;

� 2010. jún 30. – Projektindító értekezlet. A TDM szervezet együttműködési megállapodást kötött az önkormányzattal és a Károly Róbert Főiskolával (tudomány-gyakorlat együttműködése);

� 2010. szept. – Elkezdte működését.

82

Gyöngyös-Mátra Helyi TDM – elért eredmények (2009-2010)

Eredmények:

� 2010. okt 21-22 study tour (tapasztalatszerzés): Balatonfüred-Siófok-Veszprém (Ez utóbbi városban már megvalósult a Tourinform átalakítása);

� 4 db workshopot szerveznek a tagoknak;

� Pályázati kiírás megvalósítása (folyamatban van a Tourinform Iroda átalakítása; informatikai rendszer kialakítása);

� Study tour szervezése budapesti újságíróknak;

� Adatbázis frissítés;

� Kiadvány frissítés: nincs programfüzet és éttermi katalógus;

� RMI ülése az Oxigén Adrenalin Parkban;

� Csatlakozás az RMI 2011. évi marketing akcióihoz.

42

83

Gyöngyös-Mátra Helyi TDM – tervezett feladatok

Helyi TDM feladatai 2011-ben

� Termékfejlesztés (pl. 2011. egészségturizmus éve: víz (Salvus, Parádi); levegő; teljesítménytúrák);

� Kommunikáció;

� Szolgáltatások összehangolása;

� Térségi szervezet megalapozása.

84


IT rendszer kialakítása

� online TDM rendszer;

� minden szereplő érdekelt benne: szolgáltatók, turisták;

� teljes körű információkra van szükség;

� 2010. telén szerezték be az IT szoftvert.

1. Portálépítő keretrendszer

o Események, rendezvények keresése;

o Interaktív térkép;

o Termékek keresése;

o Bankkártyás foglalás.

43

85



2. Front Office rendszer

o Belső irodai információ forrás;

o 3 touch info elhelyezése.

3. Back Office rendszer

o Megkeresések megválaszolása (24 órán belül válaszadás);

o Ügyfélmenedzsment.

86



4. Foglalási modul

o Érdeklődéstől a bankkártyás vásárlásokig;

o Statisztikai adatbázis is lesz mögötte;

TDM tagoknak ingyen, külső tagok fizetés ellenében jutnak hozzá.

5. Outdoor modul

o GPS koordináták segítségével útvonalakat szerkeszt és tesz kereshetővé;

o Útvonalak mentén a turisztikai kínálatot feltünteti;

o Részletes információt nyújt az objektumokról.

44

87

Sikersztori

Santiago de Compostella

Adatok a város turizmusáról

• 2001-ben 400 000 EUR bevétel származott a turizmusból. 2006-ban 4 millió EUR (5 év alatt 1000 %-kal nőtt a turisztikai beruházások mértéke);

• 2006-ban 3,5 millió látogató;

• 2001-ben 1,8 nap átlagos tartózkodási idő; 2006-ban 2,4 nap átlagos tartózkodási idő;

• 2006-ban a kutatások szerint a látogatók 91%-a vissza szeretne térni a városba;

• A Tourinform Irodában 2001-ben 161ezer; 2006-ban 228ezer érdeklődő volt (70%).

88


Fachada de Acibecharía

FestasFachada da Catedral

45

89

Sikersztori


Adatok a város turizmusáról

• 2001-ben 3384 szállodai szoba; 2006-ban 4178 szállodai szoba (80%);

• A Lavacolla repülőtér Spanyolország észak-nyugati területének vezető repülőtere. 2006 során a repülőtér növelte a diszkont légi járatok számát:

• 2003-ban 1 300 000 utas; 2006-ban 2 millió utas (65%);

• Direkt járatok közlekednek spanyolországi városokba, mint pl. Barcelona, Madrid, Palma de Mallorca, Sevilla, Teneriffe, Valencia, Bilbao, Gran Canaria;

• Nemzetközi járatok: Dublin, London, Párizs, Róma, Frankfurt, Liverpool, Nottingham;

• Palma de Mallorcán keresztül a repülőjáratok 18 németországi, 2 osztrák, 7 spanyolországi városba közlekednek.

90


46

Lavacolla

92

SikersztoriSantiago de Compostella

Helyi TDM szervezet tevékenysége

• Városi és turizmusfejlesztési irányok összehangolása;

• Turisztikai tervek integrálása a városi fejlesztési tervekbe.

• A város belső és külső megközelíthetőségének javítása.

• Az Óváros kulturális és turisztikai funkciójának előtérbe helyezése.

• Turisztikai marketing terv elkészítése, integrálása a város más terveivel.

• Turizmusfejlesztési Stratégia kidolgozása;

• Kiemelt turizmusformák/típusok: kulturális-, városi-, kiránduló-, üzleti-, gasztronómiai turizmus.

47

93

Sikersztori


Helyi TDM szervezet tevékenysége

• Differenciálás a többi tartománytól.

o Pozícionálási szempontok:

� szenzáció;

� egyedülálló légkör, hangulat megteremtése;

� változatosság;

� vitalitás;

� fiatalosság.

• Imázs, amelyre a desztinációt lehetne építeni:

o Történelmi/kulturális örökség; modernség-korszerűség.

94

Köszönöm a figyelmet!

Dr. Tőzsér [email protected]

Documents

Turisztikai desztinációmenedzsment (TDM) · fejlesztése •A turisztikai attrakciók elérhet őségének javítása •A turisták komfortérzetének növelése •Az oktatási