Embed Size (px)
Citation preview
A CISZTERCI REND NAGY LAJOS GIMNÁZIUMA ÉS KOLLÉGIUMA
Pécs, 2019.
TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK VÁZLATA. KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT
PETE JÓZSEF
Pete József
Történelem érettségi témakörök vázlata.
Közép- és emelt szint
PETE JÓZSEF
Történelem érettségi témakörök vázlata.
Közép- és emelt szint
A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma
Pécs, 2019
© A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, 2019
© Pete József, 2019
ISBN 978-615-80509-5-1
A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma
7621 Pécs
Széchenyi tér 11.
T.: 003672/312-888
Felelős kiadó: Bodáné Gálosi Márta igazgató
5
Tartalom Előszó ....................................................................................................................................... 12
1. Az ókor és kultúrája ............................................................................................................. 13
1.1. Poliszok az ókori Hellászban ........................................................................................ 13
1.1.1. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században (közép) ............................. 13
1.2. Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában ................................................. 16
1.2.1. Julius Caesar egyeduralmi kísérlete (közép) .......................................................... 16
1.2.2. Octavianus hatalomra jutása és a principátus Augustus idején (emelt) ................. 18
1.3. Az európai kultúra alapjai ............................................................................................. 19
1.3.1. A görög-római hitvilág (közép) .............................................................................. 19
1.3.2. Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei (közép) ............................................ 20
1.3.3. A zsidó vallás fő jellemzői (közép) ........................................................................ 24
1.3.4. A kereszténység kialakulása és főbb tanításai (közép) .......................................... 25
1.3.5. Az ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzői (EMELT) ...................... 26
1.3.6. A görög filozófia kimagasló képviselői (Platón, Arisztotelész) (EMELT) .............. 28
1.3.7. A kereszténység államvallássá válása (EMELT) ...................................................... 29
2. A középkor ........................................................................................................................... 31
2.1. Nyugat-Európa a kora középkorban .............................................................................. 31
2.1.1. A hűbériség és a jobbágyság jellemzői (közép) ..................................................... 31
2.1.2. Az uradalom és a mezőgazdasági technika (közép) ............................................... 32
2.1.3. A Frank Birodalom történetének főbb állomásai (EMELT) ..................................... 32
2.2. A középkori egyház ....................................................................................................... 34
2.2.1. A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői (közép) .................................. 34
2.2.2. Hitélet és vallások (pl. keresztény, zsidó) – együttműködés és konfliktusok (közép)
.......................................................................................................................................... 35
2.2.3. A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (pl. bencések, kolduló rendek) (EMELT)
.......................................................................................................................................... 38
2.3. Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában .......................................................... 39
2.3.1. A középkori város és a céhes ipar (közép) ............................................................. 39
2.3.2. A rendi állam kialakulása és működése Angliában és Franciaországban (emelt) .. 41
2.4. Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom ................................................................... 44
2.4.1. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai (közép) .......................................... 44
2.4.2. Az Oszmán Birodalom kialakulása és főbb jellemzői (emelt) ............................... 45
2.5 A középkor kultúrája ...................................................................................................... 45
6
2.5.1. A román és gótikus építészet; a reneszánsz kultúra. (közép) ................................. 45
2.5.2. Művelődés és írásbeliség a középkorban. (emelt) .................................................. 46
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora ....................................................... 48
3.1. A magyar nép története az államalapításig ................................................................... 48
3.1.1. A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás. (közép) ................................ 48
3.1.2. A honfoglaló magyarság életmódja (emelt) ........................................................... 51
3.2. Az államalapítás és az Az Árpád-házi uralkodók kora ................................................. 51
3.2.1. Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége. (közép) .... 51
3.2.2. Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején. (emelt) ..... 53
3.2.3. Az Aranybulla. (emelt) ........................................................................................... 55
3.2.4. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején. (közép) ............................... 56
3.3. Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora ................................................................... 57
3.3.1. A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején. (közép) ..................... 57
3.3.2. I. (Nagy) Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom. (emelt)............................ 59
3.3.3. Zsigmond király külpolitikája. (emelt) ................................................................... 59
3.4. A Hunyadiak ................................................................................................................. 60
3.4.1. Hunyadi János törökellenes harcai. (emelt) ........................................................... 60
3.4.2. Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája. (közép) .............................................. 61
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789) ......................... 65
4.1. A földrajzi felfedezések és következményei ................................................................. 65
4.1.1. A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői. (közép) ................... 65
4.1.2. A 16-17. századi gyarmatosítás és a világgazdaság kialakulása (emelt) ............... 67
4.2. Reformáció és katolikus megújulás ............................................................................... 68
4.2.1. A lutheri és kálvini reformáció. (közép) ................................................................ 68
4.2.2. A katolikus megújulás. (közép) .............................................................................. 70
4.2.3. A barokk stílus jellemzői. (közép) ......................................................................... 71
4.3. Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században ................................................ 71
4.3.1. Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában. (köözép) .................................. 71
4.3.2. A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. (emelt) ........................................... 75
4.4. A felvilágosodás kora .................................................................................................... 77
4.4.1. A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján. (közép) ... 77
4.4.2. Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya. (emelt) ........................................ 80
4.5. Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18. században ............................................................. 81
4.5.1. Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18. században (harmincéves háború, spanyol
örökösödési háború, osztrák örökösödési háború, hétéves háború). (emelt) ................... 81
7
5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790) ........................................................................ 84
5.1. Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése ....................... 84
5.1.1. A mohácsi vész és az ország három részre szakadása. (közép) ............................. 84
5.1.2. A várháborúk (1541-1568). (közép) ....................................................................... 85
5.1.3. A három országrész berendezkedése. (emelt) ........................................................ 85
5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora .............................................................................. 87
5.2.1. A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai. (közép) ................................... 87
5.2.2. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete. (közép) ................................................. 88
5.2.3. Bethlen Gábor fejedelemsége. (emelt) ................................................................... 89
5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc ................................................................ 89
5.3.1. A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei. (közép .............. 90
5.3.2. Zrínyi Miklós tevékenysége és a török kiűzése Magyarországról. (emelt) ............ 92
5.4. Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban .................................................. 94
5.4.1. Demográfiai és etnikai változások a 18. században. (közép) ................................. 94
5.4.2. Mária Terézia és II. József reformjai. (közép) ....................................................... 97
5.5. Művelődés, egyházak, iskolák .................................................................................... 100
5.5.1. Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon. (emelt) ............................ 100
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914) ................. 102
6.1. A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk ................................................. 102
6.1.1. Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései. (közép) .................... 102
6.1.2. A napóleoni háborúk fordulópontjai. (emelt) ....................................................... 103
6.1.3. A nagyhatalmi együttműködés céljai és rendszere a bécsi kongresszus nyomán.
(emelt) ............................................................................................................................ 106
6.2. A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában .................................. 108
6.2.1. A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus
és szocializmus) jellemzői. (közép) ............................................................................... 108
6.2.2. Az egységes Németország létrejötte és nagyhatalommá válása (emelt) .............. 112
6.3. Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért ....................................................... 114
6.3.1. A szövetségi rendszerek kialakulása. (közép) ...................................................... 114
6.3.2. Gyarmatok és gyarmattartók a 19. század közepétől az első világháborúig. (emelt)
........................................................................................................................................ 115
6.4. Az ipari forradalom hullámai és hatásai ...................................................................... 116
6.4.1. Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés),
néhány találmánya és a gyáripar kezdetei. (közép) ........................................................ 116
6.4.2. Az ipari forradalmak társadalmi hatásai (demográfia, életmód, nők helyzete) (emelt)
........................................................................................................................................ 120
8
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) ....................... 122
7.1. A reformkor ................................................................................................................. 122
7.1.1. A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja. (közép) ........ 122
7.1.2. A nemzeti eszme a reformkorban. (emelt) ........................................................... 124
7.1.3. A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. (emelt) ............................. 127
7.2. Forradalom és szabadságharc ...................................................................................... 131
7.2.1. A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények. (közép) ............................. 131
7.2.2. A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei. (közép) ........................... 133
7.2.3. Népek, nemzetiségek (pl.: németek, zsidók, szlávok) szerepe a forradalom és
szabadságharc eseményeiben. (emelt) ............................................................................ 140
7.3. A kiegyezés és a dualizmus ......................................................................................... 141
7.3.1. A kiegyezéshez vezető út. (közép) ....................................................................... 141
7.3.2. A kiegyezés tartalma és értékelése. (közép) ......................................................... 146
7.3.3. A polgári állam kiépülése Magyarországon (közigazgatás, közegészségügy,
iskolahálózat). (emelt) .................................................................................................... 148
7.4. Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában .......................................... 149
7.4.1. Gazdasági változások a dualizmus korában. (közép) ........................................... 149
7.4.2. A magyar polgárosodás társadalmi, gazdasági jellegzetességei, sajátosságai. (közép)
........................................................................................................................................ 150
7.4.3. Népek, nemzetiségek (pl.: zsidók, németek) szerepe a modernizációban. (közép)
........................................................................................................................................ 152
7.4.4. Etnikai viszonyok és a nemzetiségi kérdés a dualizmus korában. (közép) .......... 152
7.4.5. Budapest világvárossá fejlődése. (emelt) ............................................................. 154
7.4.6. Társadalmi és életmódbeli változások a dualizmus korában. (emelt) .................. 155
7.4.7. Egyenlőség és emancipáció. (emelt) .................................................................... 156
8. A világháborúk kora (1914-1945) ...................................................................................... 157
8.1. Az első világháború és következményei ..................................................................... 157
8.1.1. Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege). (közép) ................. 157
8.1.2. Az első világháborút lezáró békerendszer. (közép) ............................................. 161
8.2. Gazdaság, társadalom és életmód ................................................................................ 163
8.2.1. Életmód és mindennapok a 20. század első felében. (emelt) ............................... 163
8.2.2. A világgazdasági válság és a New Deal. (emelt) ................................................. 164
8.3. A fasizmus és a nemzetiszocializmus ......................................................................... 166
8.3.1. A náci Németország legfőbb jellemzői. (közép) .................................................. 167
8.3.2. Az olasz fasizmus jellemzői ................................................................................. 170
8.4. A kommunista diktatúra .............................................................................................. 175
9
8.4.1. A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban. (közép) ......... 175
8.5. A második világháború ............................................................................................... 184
8.5.1. A világháború előzményei, kitörése és jellemzői. (közép) .................................. 184
8.5.2. A holokauszt. (közép) .......................................................................................... 187
8.5.3. A második világháború főbb hadi és diplomáciai eseményei (emelt) ................. 187
9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945) ......................................................... 197
9.1. Az első világháború és következményei Magyarországon ......................................... 197
9.1.1. A trianoni békediktátum és következményei. (közép) ......................................... 197
9.1.2. Magyarország az első világháborúban. (emelt) .................................................... 199
9.1.3. Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság. (emelt) .................................. 200
9.2. A Horthy-korszak ........................................................................................................ 205
9.2.1. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. (közép) . 206
9.2.2. A magyar külpolitika a két világháború között. (közép) ...................................... 208
9.2.3. A politikai rendszer főbb jellemzői. (közép) ........................................................ 209
9.2.4. Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések. (közép) ........................................... 212
9.2.5. A válság és hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években. (emelt).... 214
9.3. Művelődési viszonyok és társadalom .......................................................................... 218
9.3.1. Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. (közép) ........... 218
9.3.2. Az antiszemitizmus megjelenési formái és a „zsidókérdés”Magyarországon. (közép)
........................................................................................................................................ 219
9.3.3. A klebelsbergi oktatás-és kultúrpolitika. (emelt) ................................................. 220
9.4. Magyarország a második világháborúban ................................................................... 221
9.4.1. Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban.
(közép) ............................................................................................................................ 221
9.4.2. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. (közép) ............... 223
9.4.3. A holokauszt Magyarországon. (közép) ............................................................... 225
9.4.4. Magyarország a náci birodalom árnyékában. (Emelt) ......................................... 226
9.4.5. A területi revízió lépései. (Emelt) ........................................................................ 228
9.4.6. Kállay Miklós miniszterelnöksége (Emelt) .......................................................... 229
10. A jelenkor (1945-től napjainkig) ...................................................................................... 230
10.1. A kétpólusú világ kialakulása ................................................................................... 230
10.1.1. A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői, a
hidegháborús szembenállás jellemzői. ........................................................................... 230
10.1.2. Az ENSZ létrejötte, működése. (közép) ............................................................. 233
10.1.3. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (berlini válság, Korea, Kuba,
Vietnam) (emelt) ............................................................................................................ 235
10
10.2. A „harmadik világ” ................................................................................................... 239
10.2.1. A gyarmati rendszer felbomlása Indiában. (Emelt) ........................................... 239
10.2.2. A Kínai Népköztársaság létrejötte. (emelt) ........................................................ 240
10.2.3. A közel-keleti helyzet összetevői, az izraeli állam. (emelt) ............................... 241
10.3. A kétpólusú világrend megszűnése ........................................................................... 242
10.3.1. A kétpólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése;
Németország újraegyesítése (közép) .............................................................................. 243
10. 4. Az európai integráció ............................................................................................... 247
10.4.1. Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése. (közép) ........................ 247
10.4.2. Az európai integráció főbb állomásai (bővülés és mélyülés). (emelt) ............... 249
10.5. A globális világ sajátosságai ..................................................................................... 250
10.5.1. A globális világgazdaság ellentmondásai. (közép) ............................................ 250
10.5.2. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban. (emelt) ........................................... 252
11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig ................................................................... 253
11.1. A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak ............................................ 253
11.1.1. Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok
jellegzetességei a Rákosi-korban. (közép) ..................................................................... 253
11.1.2. Magyarország szovjetizálása (1945-1949). (emelt) ........................................... 255
11.2. Az 1956-os forradalom és szabadságharc ................................................................. 261
11.2.1. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei; a
megtorlás. (közép) .......................................................................................................... 261
11.2.2. A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései. (emelt) .......... 265
11.3. A Kádár-korszak ....................................................................................................... 266
11.3.1. A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és mindennapok. (közép) . 266
11.3.2. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak.
(emelt) ............................................................................................................................ 271
11.4. A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés ................................................ 273
11.4.1. A rendszerváltozás főbb eseményei. (közép) ..................................................... 273
11.4.2. A piacgazdaságra való áttérés és következményei. (közép) .............................. 275
11.4.3. A közjogi rendszer átalakítása (1990-2011) (emelt) .......................................... 276
11.5. Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság ............................................... 279
11.5.1. A határon túli magyarság 1945-től. (közép) ....................................................... 279
11.5.2. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től. (emelt) .............................. 281
12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek .................................... 283
12.1. Társadalmi tagozódás és felelősségvállalás .............................................................. 283
11
12. 1. 1. A magyarországi romák története és helyzetének főbb jellemzői napjainkban.
(közép) ............................................................................................................................ 283
12. 1. 2. A szociális ellátórendszer fő elemei. (közép) ................................................... 284
12. 1. 3. Társadalmi rétegződés és társadalmi egyenlőtlenségek. (emelt) ..................... 285
12. 1. 4. Nemzetiségek Magyarországon. (emelt) .......................................................... 286
12.2. Az aktív és felelős állampolgárság alapjai ................................................................ 287
12. 2. 1. Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári
jogok, kötelességek. (közép) .......................................................................................... 287
12. 2. 2. A politikai intézményrendszer fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági
elnök, alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény). (közép)
........................................................................................................................................ 288
12. 2. 3. A választási rendszer fő elemei. (közép) .......................................................... 292
12.3. Alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, folyamatok. A munkaviszonyhoz
kapcsolódó ismeretek ......................................................................................................... 294
12. 3. 1. A háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési technikák, banki
ügyletek). (közép) ........................................................................................................... 294
12. 3. 2. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a munkaviszony
megszűnése. (közép) ...................................................................................................... 296
12. 3. 3. Az állam gazdasági szerepvállalása. ................................................................ 298
12. 3. 4. A pénzpiac működése. ...................................................................................... 299
12. 3. 5. A vállalkozási formák, a vállalkozás alapítása és működtetése. ...................... 300
12
Előszó
A tankönyvek piacán nem ritkaság a különböző tantárgyak érettségi témaköreit
tartalmazó segédkönyvek műfaja. A csak közép vagy emelt szintű szóbeli témaköröket,
tételeket tartalmazó gyűjtemények mellett jelen kiadvány egyedülállónak, úttörőnek tekinthető
a maga nemében. Tudomásom szerint ugyanis nem készült – ilyen terjedelemben és
mélységben - digitális kiadvány, mely valamennyi közép és emelt szintű történelem érettségi
témakör anyagát feldolgozta volna.
Az úttörő jelleg persze gyengeségeket is jelent – lehetnek egyenetlenségek, felületesebb
részek is a munkában. Bizonyos pontokon pedig átfedések, ismétlések is előfordulhatnak – a
jobb érthetőség, könnyebb kezelhetőség érdekében.
A fő és alfejezetek tagolása szorosan követi az érettségi követelményrendszerének
tagolódását, számozását. Ezeken belül a harmadik tizedes osztály a tulajdonképpeni
témaköröket takarja. A témakörök tárgyalása során kihasználtuk a digitális megjelenés adta
előnyöket, leginkább az internetes hivatkozások lehetőségét: az egyes nevek, fogslmak esetén
gyakran elérhetőek a digitális vagy digitalizált enciklopédiák, lexikonok megfelelő szócikkei.
A kiadvány szerves kiegészítését képezi a Digitális tartalmak a középiskolai történelem
tanulmányozásához1 című munka. Az abban található digitális és nyomtatott anyagok alapját
és kiegészítését képezik a jelen munkában tárgyalt érettségi témaköröknek. Éppen ezért ebben
a kiadványban már csak esetlegesen utalunk a felhasznált anyagokra, forrásmunkákra. A
részletes könyvészeti, bibliográfiai hivatkozások, internetes forráshivatkozások a fent idézett
kiadványban találhatók meg, tematikus bontásban.
Mint minden tankönyv, tananyag – kétévtizedes gyűjtő, oktató munka ellenére –, ez sem
véglegesen kész és hibátlan. A szerző buzdít a tüzetes tanulmányozásra, a hibák, hiányosságok
felkutatására, hogy a következőkben mind pontosabb, hitelesebb, naprakész segítséget
adhasson az érettségi előtt álló fiatalok kezébe.
1 Pete József: Digitális tartalmak a középiskolai történelem tanulmányozásához. A Ciszterci Rend Nagy Lajos
Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs, 2019. http://crnl.hu/tantargyioldalak/tortenelem/index.php?fajl=erett (Utolsó
hozzáférés: 2019. 11. 16.)
13
1. Az ókor és kultúrája
1.1. Poliszok az ókori Hellászban
1.1.1. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században (közép)
1.1.1.1. Athén belpolitikája a VIII. - VI. században
1. Az arisztokrácia uralma Athénban
- 9 archón
- Areioszpagosz
- 621: Drakón törvényei (legendás törvényhozó)
- Szigorú, de törvények alapján ál.
- A politikai jogok alapja a vagyon (nem a jövedelem, de nem is a származás!)
- Az adósrabszolgaság fennmarad
2. Szolón döntőbíráskodása (594.)
a, Szociális intézkedések
- Teherlerázás (szeiszakhteia): adósrabszolgaság megszűnte, a rabszolgák visszaváltása, az
adósságok eltörlése.
b, Alkotmány: nem a vagyon, hanem a jövedelem alapján osztályoz.
- Ötszázmérősök (pentakosziomedimnosz): +500 mérő.
- Lovasok (hippeisz): 3-500 mérő.
- Fogatosok (zeugitesz): 2-300 mérő.
- Béresek (thész): -200 mérő.
c, Államszervezet
- Areioszpagosz: a törvények felügyelője.
- Arkhonok
- Bulé: 400 tagú, a törvények előkészítése, phülénként.
- Esküdtbíróság (héliaia): minden osztály tagjaiból.
- Népgyűlés (ekklészia): minden osztály tagjai részt vehetnek. Választ archonokat az 1., a bulé
tagjait az 1-3. osztályból.
d, Értékelése
A nemzetségi rend helyett a poliszpolgárok összetartozása.
Timokratikus alkotmány: a nemzetségi kiváltságok helyett a jövedelem az érvényesülés alapja.
1.1.1.2. A démosz győzelme Athénban
1. A türannisz (7-6. sz.)
- Hagyományos megközelítésben egyensúlyi helyzet az arisztokrácia és a démosz között.
- Egyes arisztokraták a démoszra támaszkodva egyeduralmat hoznak létre: türannoszok,
türanniszt hoznak létre.
- Korinthosz, Miléthosz, Szamosz.
2. Az athéni türannisz
A, Peiszisztratosz (560-527)
-3 párt:- síkságiak (arisztokraták)
- tengerpartiak (démosz)
14
- hegyvidékiek (szegényparasztság)
- Csellel magához ragadja a hatalmat.
B, Intézkedései:
- Földosztás
- Utazó bíróságok
- Kereskedelem fejlesztése
- Építkezések
- Évi adó
- Apolló mellett Dionüszosz kerül előtérbe.
- Dráma
C, Utódai, - fiai:
- Hipparkhosz (megölik)
- Hippiasz elűzése: 510. Terhessé vált a társadalom számára.
3. Kleiszthenész reformjai (508.)
- Új phülé-rendszer: 10, de 10*3 részből áll (tengerpart, város, belső területek).
- Eklézsia: törvényhozás, választás, háború.
- 500 tagú bhulé: törvény előkészítése, végrehajtás.
- 10*1 sztratégosz: hadvezér, csak az 1. osztályból.
- Arkhonok: sorsolással.
- Areioszpagosz: tanácsadó.
- Cserépszavazás (osztrakiszmosz)
A nép önmagát kormányozza, szabad, de nem egyenjogú!
A démosz politikai uralma, demokrácia – bizonyos megszorításokkal!
1.1.1.3. Athén gazdasága és társadalma az 5. században
1. A mezőgazdaság
- Munkaintenzív, belterjes kultúrák.
- Vaspapucsos eke.
- Kisparaszti gazdaság.
2. Ipar
- Új eszközök (vasszerszámok, kézi fújtató, íjas eszterga).
- Specializáció
- Árutermelés
3. Kereskedelem
- A mezőgazdaság kereskedelemre utalt – Gabonabeszerzés – kertészeti export
- fejlett, főleg tengeri kereskedelem
- pénzgazdálkodás (uzsora, kereskedelmi tőke, bank)
- nyersanyag-, áru- és piacéhség terjeszkedés
4. A társadalom átalakulása
a, Rabszolgák
- a háztartás helyett az árutermelés a fő feladatuk
Klasszikus árutermelő rabszolgaság
- számuk, jelentőségük megnőtt, de szerepük nem döntő a gazdaságban
- helyzetük helytől, munkától függően különböző
b, Metoikoszok
- szabadok, de idegenek, korlátozott politikai és gazdasági jogokkal
15
c, Polgárok
- szabadok, döntő politikai és gazdasági jogokkal rendelkeznek
1.1.1.4. Az athéni állam virágkora Periklész idején
1. Az athéni demokrácia intézményei
a, A kiépülés folyamata
- Szolón timokratikus alkotmánya
- Kleiszthenész demokratikus berendezkedése
- 462-404: a demokrácia klasszikus formája
b, Intézményei
- népgyűlés, ötszázak tanácsa, esküdtbíróság, sztratégosz
- archon, Areioszpagosz a háttérbe szorult
2. Periklész politikája
- 440-30-as években 15 évig sztratégosz - kitűnő politikai, szónoki képességek
- napidíj esküdteknek, színházlátogatóknak
- építkezések
- leiturgia: a közösségért hozott áldozat (színházrendezés, hajóépítés)
- óvatos, de határozott terjeszkedő politika; ellentét Spártával
3. Az athéni állam gazdálkodása (államháztartás)
a, Bevételek:
- adó nincs, csak a metoikoszoknak
- vámok, kereskedelmi illetékek
- állami földek bérbe adása
- a laurioni bányák jövedelme
- szövetségesek adója
b, Kiadások:
- háború
- napidíjak
- építkezések
4. Az athéni demokrácia értékelése
a, Az ókor legdemokratikusabb társadalma, de
- arisztokratikus elzárkózás az idegenektől és a rabszolgáktól
- a szövetségesek alávetése külpolitikailag és beavatkozás a belügyekbe (bíráskodás)
b, A vagyoni egyenlőtlenség politikai következményei kiküszöbölésére tett kísérlet (napidíjak),
de
- mindig megmarad a timokratikus berendezkedés, csak nem mindig alkalmazták
c, Az egyén és közösség viszonya kölcsönös, de
- az intézményrendszer, a közvetlen demokrácia néha működésképtelen (ellentétes
néphatározatok egyik napról a másikra; visszaélés az osztraküszmosszal)
d, Az athéni demokrácia alapja az obolosz („fillér”)
- a 6000 bíró – állami napidíjjal – kitöltötte a népgyűlést, vagyis biztosította Periklész többségét.
1.1.1.5. A (2.) peloponnészoszi háború (Kr.e. 431-404)
1. A háború okai, előzményei
a, Okok:
- Gazdasági ellentétek (Athén és Korinthosz)
16
- A szövetségi rendszerek különbözősége (társadalmi berendezkedés, szövetségesekhez való
viszony)
b, Erőviszonyok:
- Spárta a szárazföldön, gyors győzelem
- Athén a tengeren, hosszú háború
2. Szakaszai
a, I. szakasz (431-421)
- athéni tervek szerint, de „pestis”, Periklész halála.
- váltakozó sikerek, belefáradás.
b, Átmeneti béke: a konfliktus nem oldódik meg
c, II. szakasz (415-404):
- szicíliai hadjárat kudarca, állandó spártai fenyegetés
- az athéni gazdaság kimerülése, perzsa segítség Spártának
- teljes athéni vereség, Alkibiadész
d, A béke:
- a déloszi szövetség feloszlatása, hajóhad leszerelése, a falak lerombolása
--az athéni nagyhatalom vége
1.1.1.6. A háború következményei
1. Gazdasági-társadalmi következmények
a, Kisbirtok, kisüzem pusztulása, elszegényedés, proletarizálódás
b, Nagybirtok, nagyüzem erősödése, gazdagodás, plutokrácia
c, A rabszolgák számának, jelentőségének növekedése
2. Politikai következmények
a, A plutokrácia politikai túlsúlyra törekszik
b, A proletariátus nem volt képes részt venni a demokráciában (a polgárjog áruba bocsátása)
c, A zsoldosság kialakulása (könnyűfegyverzetűek)
: Egyik sem kötődik a poliszhoz
Egyén és közösség viszonya felborul
A polisz belpolitikai meggyengülése
1.2. Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában
1.2.1. Julius Caesar egyeduralmi kísérlete (közép)
1.2.1.1. Az első triumvirátus kiépülése
1. Pompeius és Crassus
a, Pompeius:
- Sulla híve optimata hadvezér
- 70: Crassussal consul, Sulla rendszerének felszámolása (pl. a néptribunusi jogkör
helyreállítása)
- hadjárat K-en és a kalózok ellen
- Pompeius és a senatus szakítása
b, Crassus
- leveri Spartacust (K-en meghal)
17
2. Julius Caesar (100-44.)
a, Fellépése:
- Marius unokaöccse, de előkelő
- művelt, logikus gondolkodású, jó szónok, népszerű
- epilepsziás, kopasz (caesarius=hajas!), nőcsábász
- néppárti politikus: a válság megoldása
egyéni érvényesülés
b, Karrierje:
13 évesen Juppiter papja; a pénzügyek felügyelője; a levéltár vezetője; hispaniai helytartó;
főpap; az építkezések felügyelője
3. A triumvirátus
a, Létrejötte
- Crassus megnyerése
- Pompeius és Crassus kibékítése
- Kr.e. 60, I. triumvirátus: titkos politikai szövetség
Pompeius, Crassus és Caesar között.
b, Tartalma:
- Caesar 59- ben consul (consultársa Bibulus): földosztás, Pompeius k-i intézkedéseinek
jóváhagyása
- Caesar - Gallia, Pompeius - Hispania, Crassus - Szíria
1.2.1.2. Caesar egyeduralma
1. A hatalom megszerzése
a, Caesar Galliában (58-51 - hódítás)
- hódítás (Gallia, a germánok, britek legyőzése)
- ütőképes hadsereg kiépítése (új rangfokozat, előléptetés)
b, A triumvirátus bomlása
- Carrhae, 53: Crassus meghal k-en a parthusok ellen
- Pompeius kibékül a senatussal
c, Pompeius legyőzése
- 49: átkelés a Rubicon folyón
- Itália, Hispania elfoglalása, Pompeius K-re menekül
- 48, Pharsalos: Pompeius legyőzése
- a senatusi ellenzék legyőzése K-en, majd Africában
47: Zela – II. Pharnakész, Mithridatész fiának legyőzése
2. Caesar politikája
a, Az egyeduralom:
- a köztársasági alkotmány helyett a tartósan viselt, hadsereggel alátámasztott egyeduralom
- örökös dictator, imperator, consul, censor, tribunus, pontifex
b, Intézkedései
- a belső béke helyreállítása, megbocsátás
- földreform, a proletárok visszaszorítása
- a senatus 900 fő (47.), tisztjei, hívei, provinciálisok
- naptárreform
- aranydénár
- irodalmi tevékenység
18
- 59, első politikai napilap
A városállamiság és birodalmiság kettősének kiküszöbölése.
c, Bukása:
-44. márc. 15: Brutus és Cassius megöli
- utána fejetlenség --> nincs programjuk
1.2.2. Octavianus hatalomra jutása és a principátus Augustus idején (emelt)
1.2.2.1. Octavianus útja az egyeduralomhoz
1. A hatalmi tényezők 44. márc. 15. után
a, A merénylők: Brutus és Cassius; a senatus - nincs terv
b, Caesar hívei: Antonius, Lepidus, veteránok, a római plebs
c, Octavianus - Caesar kijelölt örököse (nagyanyja C. nővére)
- először a senatust támogatja, majd kiegyezik Antoniussal és Lepidussal
2. A II. triumvirátus
43.: Octavianus, Antonius, Lepidus politikai szövetsége a senatusi párt és Caesar gyilkosai ellen
42: Philippi - Cassius, majd Brutus veresége és halála
- a célokat elérték Bomlásnak indult a szövetség
3. Octavianus és Antonius polgárháborúja
- Antonius keleten – „taktikai”(?) szövetség Kleopátrával
- Octavianus Italiában - propaganda Antonius ellen
- A társadalom többségének megnyerése Hadüzenet Kleopátra(!) ellen
- 31.: Actiumnál győz Octavianus
- Egyiptom elfoglalása, Antonius, Kleopátra öngyilkossága
- Egyiptom Octavianus magánbirtoka lesz (gabona)
1.2.2.2. Augustus egyeduralma
1. A principátus
-29., diadalmenet, jelszava: a pax Romana megteremtése, a köztársaság helyreállítása, a
senatus 1200 fős
- imperator: a hadsereg főparancsnoka, megtartotta
- princeps: a senatus feje, együttműködik a "senatusával"
- Augustus: szakrális cím (pontifex is)
- Hagyományos tisztségek, de gyakorlásuk rendhagyó
- körültekintő a hatalom rendszerében
- nem despotizmus, mert a személy- és jogbiztonság megmaradt
2. Politikája
- pax Romana, a béke és a rend helyreállítása
a, Közigazgatás
- császári hivatalszervezet kezdetei
- császári és senatusi provinciák
- a provinciák romanizációja, hellenizációja
b, Társadalom
-az elit megerősítése
-a régiek szokása, erkölcse
19
-panem et circenses
c, Külpolitika
-a hadsereg a hatalom alapja (50 helyett 25 legio + praetorianusok)
- a természetes határok
d, Trónöröklés
nem dinasztikus, hanem adoptálás útján
a hadsereg kikiáltotta, a senatus törvényesítette
Livia fia: Tiberius Kr. u. 14-től
1.3. Az európai kultúra alapjai
1.3.1. A görög-római hitvilág (közép)
1.3.1.1. A görög vallás az archaikus és klasszikus korban
1. A görög vallás jellemzői
- mitologikus: mítosz, mitológia. Nincs egységes tanítás
- politeista, antropomorf funkcióistenek
- összgörög és állami kultuszok: Delphoi, Olümpia
- Nincs külön papság. A szertartásokat állami tisztviselők végzik, a polisz összetartása a cél. A
templom csak az istenszobor lakhelye, a szerartás kint zajlik
- misztériumok: Eleuszisz, Epidaurosz (Aszklépiosz)
- jóshelyek: Delphoi, Dódona
- A jósdáknak, gyógyító szentélyeknek van állandó papsága.
2. A görög istenvilág
- fejlődés eredménye
- Homérosznál tiszteletreméltó, Hésziodosznál gyarló
- Olümposziak: Zeusz, Héra, Poszeidon, Démétér, Apollón, Artemisz, Árész, Aphrodité,
Hermész, Pallasz Athéné, Héphaisztosz, Hesztia
- Egyéb istenek: Dionüszosz, Pán, Perszephoné, Hádész, Prométheusz
1.3.1.2. Hellenisztikus vallás
1. Uralkodókultusz
- Keleti hatás
- A hatalom törvényesítése
- A társadalmi szakadék kifejeződése
- Testet öltött istenség várása
2. Misztériumok
- Titok, beavatás
- Mithrász, Izisz, Démétér
3. Szinkretizmus:
görög és keleti istenalakok, kultuszok kölcsönös megfeleltetése.
1.3.1.3. Az ősi római vallás
1. A római vallás indoeurópai gyökerei
- Istenhármasság: Juppiter, Mars, Quirinus
20
- A tűz szerepe: Vesta-szentély
- az istenhit (mitológia) történeti megfogalmazódása
2. Római sajátosságok
- mg-i, házi istenek, szellemek (penates, lares, genius)
- csodá, jelek (augurium)
- vallási asszimilációs készség
3. Etruszk-görög hatás
- béljóslás (haruspexek)
- az istenek megszemélyesítése
- capitolimi triász
4. Vallásgyakorlat
- papi testületek (pontifex, flamen, Vesta)
- do ut des-elv (adok, hogy adjál!
1.3.1.4. A hellenisztikus római vallás
1. Jellemzői:
Kozmopolitizmus, gyökértelenség, világkultúra --> egyetemes
világvallás igénye.
- szinkretizmus - a római hivatalos (állam)vallás
- misztériumok
- császárkultusz
2. A császárkultusz
- a császár megistenülése – halála után
- az élő császárok hivatalos tisztelete
Isteni jelzők, tulajdonságok
Ünnepnapok – valami kedvezmény elérése végett
- A császárkultusz a mindennapi életben.
A szobra menedék (asylum).
Az isteneknek és császároknak tett eskü az üzleti életben.
Lakomákon tósztok, italáldozatok.
1.3.2. Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei (közép)
1.3.2.1. Az archaikus görög tudomány
1. Jellemzői:
- Tudományos világmagyarázat igénye.
- Rendszerező, általánosító gondolkodás, szemben a kelettel, de sok tárgyi ismeretet átvettek
tőlük.
- A görög nyelv és gondolkodás.
2. Filozófia
a, Az egyes és az általános
A sokarcú világ mögött egységet kerestek - arkhé, őselv.
Nem természetfilozófusok, inkább teológusok.
b, A változás és az állandóság
Hérakleitosz: dialektika.
21
Parmenidész: az állandóság.
1.3.2.2. Az archaikus görög művészetek
1. Irodalom
a, Az írás jelentősége: az áthagyományozás.
b, Epika:
- Homérosz közkinccsé válik.
- Hésziodosz: Theogónia, Munkák és napok.
c, Líra: Alkaiosz, Szapphó.
d, A dráma kezdetei
2. Képzőművészet:
a, Vázafestészet: geometrikus, orientalizáló stílus, fekete- és vörösalakos vázák.
b, Szobrászat: frontalitás, „archaikus mosoly”.
c, Építészet: templomok, oszloprendek.
- Dór: zömök, vaskos.
- Ion: karcsú.
1.3.2.3. A klasszikus görög filozófia
Alapelvek: filozófia, az egység keresése
1. Démokritosz: atomelmélet.
2. Szofisták
Minden dolgok mértéke az ember. A törvény csak konvenció Erkölcsi relativizmus +
„szofisztika”
3. Szókratész (469-399)
Vannak tőlünk független, örök, erkölcsi értékek (igazság, szeretet). A fogalmak is. A cél ezek
megismerése.
- a helyes ismeretszerzés módja (bábáskodás) és megélése - tudáserkölcs.
4. Platón (428-348)
Az egyetlen biztos dolog az ideák világa, a valóságosan létező fogalmak. A megismerés:
visszaemlékezés a fogalmakra (anamnészisz).
Arisztokratikus állam: bölcsek, harcosok, dolgozók.
5. Arisztotelész (384-322)
Lételmélet – „metafizika” – anyag és forma. Logika, etika, államelmélet (igazságos
egyeduralom), szaktudományok. Nagy Sándor nevelője.
1.3.2.4. A klasszikus görög tudomány
1. Természettudományok:
Spekulatív.
- Geometria (Eukleidész),
- Orvostudomány (Hippokratész),
- Földrajz, csillagászat
2. Történetírás
a, Hérodotosz:
- Görög-perzsa háború – történelem, néprajz, útleírás
- Hisztorié – kikérdezés, utánajárás. Ciklikus szemlélet
b, Thuküdidész:
22
Peloponnészoszi háború – a történelem mozgatója a szükségszerűség, összefüggések,
természetes magyarázatok.
1.3.2.5. A klasszikus görög művészet
1. Építészet:
Akropolisz (Propülaia, Athéné Niké, Erekhteion, Kóré-csarnok, Parthenon) + városépítészet
(Píreusz) + Agóra
2. Szobrászat:
- Polükleitosz, Müron, Pheidiász.
3. Festészet:
vörösalakos vázák
4. Színház
1.3.2.6. Életmód
1. Ház: kevés bútor
2. Öltözködés: Khitón
3. Étkezés
4. Szórakozás, játék
5. Sport
6. Család
1.3.2.7. Hellenisztikus filozófia
Visszavonulás a közéletből a magánéletbe.
1. Epikureizmus
Epikurosz: kellemes, szép élet a zavarmentes lelkiállapot révén - az isten- és halálfélelem
eloszlatása. Mértékletesség.
2. Sztoicizmus (sztoa)
Zénón: szenvedélymentesség
3. Szkepticizmus
Az ítéletekről való lemondás: a világ megismerhetetlen.
4. Hedonizmus
Az élet élvezete
1.3.2.8. Hellenisztikus művészetek
Visszavonulás a magánéletbe.
1. Képzőművészetek
Aprólékos kisművesség, Túlfűtöttség.
Városépítészet
2. Irodalom
Menandrosz: újkomédia. Kifinomult.
1.3.2.9. Hellenisztikus tudomány
Keleti hatásra, főleg a szaktudományok felvirágzása.
1. Csillagászat
a, Arisztarkhosz: a Föld forog és kering a Nap körül Heliocentrikus
b, A Föld alakja gömbölyű: Arisztotelész
23
c, A Föld mérete: Eratoszthenész
Mégis Ptolemaiosz geocentrikus világképe vált uralkodóvá
2. Földrajz
- Eratoszthenész
- Sztrabón
3. Fizika: Arkhimédész
4. Matematika: Euklidész, Apollóniosz () 3,141592653698
5. Filológia: könyvtárak, kutatóhelyek
6. Történetírás: Polübiosz, de Rómáról írt.
1.3.2.10. Az archaikus római kultúra
1. A hagyományos római eszmények
- egyszerűség
- vallásosság
- ruszticitás; Cato
2. Az átalakulás
- gazdagodás
- hellenizáció
- sznobizmus
1.3.2.11. Mindennapi élet az ókori Rómában
1. A város
- közhasznú intézményeit mindenki ingyen használhatta
- utak, piacok, parkok
2. Lakói
3. Életük
a, Lakás:
- villa, bérház
b, Étkezés
- ideje, módja
- a lakoma
c, Ruházat
Férfiak
- tunica, t. talaris (Augustus 4 db!), t. palmata (diadalmenet)
- toga (3x6 m - ünnepi) - kifejez kort, rangot, érzelmeket. Bonyolult felölteni, külön rabszolga.
(„A megjelenés a test ékesszólása”)
(t. virilis – 12 évesen – férfitoga; t. candida – fehér; t. praetextata – bíborszegélyű; t. picta –
győztes hadvezér; t. sordida – a vádlott; t. palla - gyász)
Nők
- stola – általános. Hossza, anyaga, színe a divattól függ.
d, Hajviselet
e, Megjelenés
„Öltsön a tejbőrű feketét/ hordjon a barna fehért.”
„Ülj, ha kicsiny vagy, hogy jártodban is ülni ne láttass;/ Tested amily hosszú, nyúljon el egy
nyoszolyán./ Ott is, hogy rólad mértéket a szem ne vehessen,/ Rejtsék bő köpeny ráncai
24
lábaidat./ Vézna, ha vagy, válassz vastag szövetet viselésre,/ S tedd, hogy vállaidról dúsan
omoljon alá.”
4. Szórakozás
a, Játékok
- kocka, táblás játékok
b, Kocsiverseny
c, Gladiátori játékok
d, Fürdő
- elérhető (ingyenes), kulturált szórakozás. Csak a magánterületre vezetett vízért kellett fizetni.
e, A gyermekek neveletlensége
f, A stílus
- szó szerint és mai értelemben
1.3.2.12. Római képzőművészetek
1. Építészet
- donga-, keresztboltozat, kupola
- cement, beton
2. Festészet
3. Portrészobrászat
1.3.2.13. Római tudományok
1. Gyakorlati tudományok
- orvostud., építészet, mechanika - kevés újítás
- jogtudomány sajátosan római
2. Filozófia
- sztoicizmus: Seneca, Marcus Aurelius
1.3.2.14. Római irodalom
1. Archaikus kor
- Kialakulása. Külső hatások (etruszk, görög), minták
- A műfajok átvétele, de sajátos római tartalommal!
- Eposz, komédia, tragédia, szatíra, szónoklat.
2. Aranykor
a, Cicero kora, a próza virágzása: Cicero, Caesar, Sallustius;
- Catullus, Lucretius
b, Augustus kora, a líra virágkora: Vergilius, Horatius, Ovidius, Tibullus, Propertius
1.3.3. A zsidó vallás fő jellemzői (közép)
1.3.3.1. A monoteizmus
Az egyetlen, Teremtő Istenbe vetett hit. Nem antropomorf.
JHWH – „vagyok, aki vagyok” (hozzávetőleges fordítás)
25
1.3.3.2. A Történelem Ura
Isten a történelemben nyilvánul meg.
Szövetséget köt népével, a bibliai őstörténetben Ádámmal, Noéval, majd a pátriárkákkal
(Ábrahám, Izsák, Jákob – 2. évezred)
Mózes idején (12. sz.) kivezette népét Egyiptomból, a szolgaság földjéről és nekik adta Kánaán
földjét.
Dávid és Salamon idején (10. sz.) Izrael önálló királyság, majd kettészakad Izrael és Juda.
A próféták közvetítik Isten üzenetét és megtérésre hívnak.
Jeruzsálem elestét (587) követően a zsidó elitet Babilonba hurcolják. Itt erősödik meg a Jahvéba
vetett hit.
1.3.3.3. Vallási intézmények
A fogságot követően végső formát ölt a Tóra (Törvény), a Próféták és az Írások – Héber Biblia.
Egyetlen temploma a jeruzsálemi Templom. Salamon építette, majd a fogság után újra
felépítették, amit Heródes újjáépített. Titus 70-ben lerombolta.
Ünnepük a szombat (sabbat), a szabadulás emléknapja. A pészah a kivonulás ünnepe
1.3.3.4. Mindennapi élet
Az élet minden területét meghatározták a vallási előírások, tisztasági és étkezési szokások.
Mindezek – a korabeli világtól elválasztó erkölcsi és viselkedési szabályokat is jelentettek.
Meggyőződésük a szabadító (Messiás) elérkezése, a végidő várása (apokalipszis).
1.3.3.5. Szent iratok
1. A szentírás
Tóra (’Törvény’): Mózes öt könyve, a tulajdonképpeni szent irat
Neviim (’Próféták’): történeti és prófétai könyvek
Ketuvim (’Írások’): egyéb szent iratok
2. Jelentősége
Alapvetően héber. Megszületik a görög majd az arámi fordítás (Targum).
A Tóra több, mint egy szöveg: egy szakrális tárgy, amelyet Istennek a benne megőrzött szavai
szentelnek meg.
3. Értelmezése
A Talmud, a „szóbeli Tóra” a Tóra rögzítésével együtt született, értelmezés, magyarázat.
Korábbi, rövidebb Palesztinai és későbbi, hosszabb Babiloni Talmud.
A Talmud első szintje a Misna, a Tóra korai értelezése, a Gemárák pedig ezeknek a
magyarázatai. Tartalmilag, műfajilag a Talmud harmada haláchá, vallási és világi parancs,
kéthatmada Haggáda, elbeszélés.
1.3.4. A kereszténység kialakulása és főbb tanításai (közép)
1.3.4.1. A kereszténység kialakulásának háttere
1. Történeti-földrajzi keretek
Palesztina
Római Birodalom
2. Vallási-kulturális környezet
Hellenizmus (politeizmua, misztériumok, megváltáshit)
26
Zsidó vallás (szekták és csoportok, messiásvárás, apokaliptika)
1.3.4.2. Jézus fellépése és tanítása
1. Személye, származása
2. Isten Országa
- Személyes Istenkapcsolat
- A főparancs és az aranyszabály
- Tanítás és tevékenység
3. A Passió
1.3.4.3. Az Apostoli Egyház
- Péter és Pál
- a keresztény gyülekezetek
- térítés és megszilárdulás
- Az Egyház, a liturgia és a szent iratok megszilárdulása
1.3.4.4. A kereszténység születése
1. Elszakadás a zsidóságtól
2. Kapcsolat a hellenizmussal
3. Viszony a császári Rómával
1.3.4.5. A kereszténység elterjedése
- Adaptivitás (alkalmazkodás a kor kulturális, politikai viszonyaihoz.
- Aktivitás: elhivatottság tudata
- Alkalmasság: A kor emberének valós igényeire (személyes Istenkapcsolat, megszabadulás
igénye) való válaszokat ad.
1.3.5. Az ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzői (EMELT)
1.3.5.1. Mezopotámia műveltsége
1. Vallás
- politeizmus, igen gazdag, több száz fős panteon. Sumer-Akkád szinkretizmus. Nincs vallási
türelmetlenség.
-An (csillagos ég - Uruk), Enlil (levegőég - Nippur), Enki, Inanna-Istar (Uruk. Akkád -
szerelem, háború), Éa (Eridu - bölcsesség, mágia)
- Uralkodók és polgárok is elhelyezték saját szobraikat a templomban a korai időkben. A
szobrok - felállítóik helyett - állandóan imádkoztak az istenséghez.
2. Építészet: zikkuratu (felmagasodó)
3. Szobrászat: Gudea, Hammurapi sztéléje
4. Festészet: a háború és a béke jelenetei, mozaik (a leginkább mezopotámiai)
5. Irodalom
a, Az írás kialakulása:
- Az írás első jelei Kr. e. 3300 k.
- IV. évezred végén piktografikus jelek
27
- III. évezred közepén: ékírás (szó-, szótagírás) agyagtáblák
b, Irodalmi alkotások:
- Enuma elis (Midőn fönn az ég - Teremtés)
- Gilgames
- himnuszok
6. Matematika
- geometria
- aritmetika, 6-os számrendszer, egyenletek
7. Csillagászat
- csillagászat és csillagjóslás
- naptár, holdév
1.3.5.2. Egyiptom kultúrája
1. Vallás
A legmeghatározóbb az egyiptomi számára.
- Nem hitte, tudta a túlvilágot!
- politeizmus: Amon-Ré-Aton, Izisz, Ozirisz
- állattisztelet (szkarabeusz, macska, Ápisz-bika)
- igen korán, igen fejlett elképzelések. A legelvontabb keleti vallási elképzelések!
- igen könnyű, sikeres a krisztianizáció, mégpedig az egyiptomi - eredetileg pogány - papok
vezetésével, szervezett formában. A II. században lezajlott. (Túlvilághit, állandó áldozat.)
2. Építészet
Alapvetően vallási-túlvilági meghatározottságú.
a, Síremlékek: piramisok, templomok.
- piramisok: Gizah, Dzsószer, Sznofru
- halotti templom
- kultusztemplom
b, Templomok: Abu Szimbel, Luxor, Karnak.
- Szfinxekkel szegélyezett út, kapu
- első udvar
- szertartásudvar
- szentek szentje
3. Szobrászat
- frontalitás, szimmetria
- Írnok, Falusi bíró, Nofertiti
4. Festészet
- gyakorlati cél: sírfestészet
- legnagyobb felület elve, horizontális sávok - filmszerűség
- szigorú vallási előírások: színkánon, kötött témák, a díszítés elhelyezése szabott
- önállósulna, ha lenne rá mód!
5. Irodalom
- hieroglif, hieratikus, démotikus írás (Főként hangjelölő!) (Fr. Champollion, 1822.)
- papirusz
- intelmek (Ipu wer)
- elbeszélő próza (Szinuhe)
6. Matematika
28
- geometria
- 10-es számrendszer
7. Csillagászat
- csillagászat, csillagjóslás (Szóthisz-felkelés,
napfogyatkozás megjóslása)
- naptár (napév, (áradás, sarjadás, forróság)
8. Orvostudomány
- mumifikálás (Ebers-papírusz): egyes jelek szerint Kr. e. 3000 előtt is történt - királyok esetén.
Közembereknél talán már 600 évvel korábban is. Klimatikus okok!
1.3.5.3. Indiai vallás és kultúra
1. Brahmanizmus
szanathana dharma – örök világtörvény
- Brahma, Visnu, Síva
- világtörvény, lélekvándorlás – csak az Upanisadoktól
- Védák (tudás, szent ismeret), Upanisadok
Rigvéda (Kr. e. 2000); Védikus kor (1500-1000); Epikus kor (1000-500) Mahabharata,
Ramajana
2. Buddhizmus
- Gautama Buddha (Megvilágosodott) - Kr.e. VI. sz.:
az újjászületéstől való megszabadulás, önmagunk tökéletesítése (önmegváltás), beleolvadás a
Nirvánába
Sztúpa: síremlék, földhalom Buddha porai fölött (Oszlop, barlang, templom.) Templomkerület,
szent kerület a sztúpa körül.
A hinajána a II. századtól a mahajána váltja fel.
Buddha-ábrázolások, Gandhara-művészet – II-IV. sz.
3. Kultúra
- nyelvtudomány (szanszkrit - összeszerkesztett)
- arab számok, helyi érték
1.3.5.4. Kínai kultúra
1. Felfedezések
selyem, porcelán, papír, iránytű, lőpor
2. Vallás:
- Tao: a világot irányító elv
- Konfuciusz: hit a jóra való törekvésben.
Hagyomány, közösség, állam tisztelete
- Lao-ce: változatlanság
- A világosság és a sötétség (jin és jang)
1.3.6. A görög filozófia kimagasló képviselői (Platón, Arisztotelész) (EMELT)
1.3.6.1. Platón
29
A helyes ismeret tárgya legteljesebb létező, az örök, változatlan idea. Az idea nem fogalom,
hanem a fogalomnak megfelelő tárgyi, de transzcendens valóság. A legfőbb idea a Jó – Egy –
Szép – Isten.
Az érzéki dolgok részesednek az ideából, hasonlítanak rá.
A természet dolgai változnak. De a világ „lelkes eszes élőlény Isten gondviselése folytán”
Az emberben a test a lélek börtöne. A harag és a vágy lelkét az eszes lélek irányítja.
A megismerés forrása, hogy a lélek visszaemlékezik az ideák világára, nem a tapasztalat.
1.3.6.2. Arisztotelész
• Módszertan – racionalizmus és empirizmus
• Logika – szubsztancia és akcidens
• Metafizika – hülémorfizmus
• Természetfilozófia – fizika
• Államelmélet – helyes és elfajult államformák
• Etika – erény szerinti élet, kalokagathia
• Esztétika - katarzisz
1.3.7. A kereszténység államvallássá válása (EMELT)
1.3.7.1. Róma és a keresztények
1. Államvallás a hellenizmus de alapvetően vallási türelem jellemezte Rómát. religio licita a
kereszténység (zsidó szekta!) Később a nemzeti vallás megtagadása miatt lehetett üldözni.
2. A nép véleménye: Kezdetben zsidó szekta. Ambivalens viszony a nép részéről a keresztények
iránt.
A kizárólagosság és egyetemesség igényével fellépő mozgalom már nem kaphatott ilyen
kedvezményeket, politikailag már veszélyesebb volt.
3. A keresztények és a hellenizmus
- Kritikus, kreatív viszony a hellenizmus filozófiájához.
- A vallást elutasították!
1.3.7.2. Keresztényüldözések
1. Kezdeti, keresztények elleni perek:
Az első két század üldözései (Nero, 64.) sem tartósak, sem egyetemesek nem voltak. Főleg a
helyi hatóságoktól függtek. A joggyakorlat szerint a keresztényeket nem kell üldözni, csak a
hitvallókat elítélni felségsértés ill. a nemzeti vallás megtagadása miatt.
A császári valláspolitika kezdetben a keresztény pereket elcsendesíteni, nem felizzítani kívánta.
Keresztényüldözés nem volt, csak keresztények elleni perek.
Az üldözések hatása: - "mag lett a keresztények vére"
- megerősödés
- megosztottság
2. Szisztematikus üldözés:
a, Decius, 250.: áldozatbemutatás Róma millenniumán. A birodalom népi egységének
megőrzése. (Lapsi - hittagadók)
b, Heliogabalus – a Nap
30
c, Aurelianus, Sol invictus kultusza.
d, Diocletianus, theokratikus uralkodás, dominatus
3. Constantinus megtérése, 312. okt. 28. csata a Milvius-hídnál, tutó niká!
1.3.7.3. Constantinus egyházpolitikája
- 313, milánói rendelet (Nicomedia): vallásszabadság a keresztényeknek is
- Miltiadész pápa (311-314) elfoglalta a Domus Faustaet, ami a Lateránként a középkor végéig
a pápák lakhelye
- 319: különleges védelem a papságnak; a magán-haruspexek betiltása
- 321: a keresztény templomokban lehet tanúskodni, a vasárnap ünnepnap
- 323: A keresztényeket nem lehet pogány áldozatra kényszeríteni; a gladiátori játékok betiltása;
a házasságtörés és az élettársi viszony tiltása
- 324: A kereszténység tiszteletben tartása
- 325, I. Niceai Zsinat: Krisztus egylényegű az Atyával
1.3.7.4. Constantinus után
- Constantius (337-361): testvéreivel leszámolva egyeduralkodó. Az arianizmust támogatja
- Julianus (Apostata) (361-363): pogány műveltségű, a pogányokat támogatja, a keresztényeket
nem.
- Iovianus (363-364) Keresztény. Toleráns valláspolitika, de a pogányokkal szemben nem.
- Valentinianus (364-375) Keresztény. Vallási semlegesség, de kilengésekkel mindkét rész felé.
- Valens (364-78, Keleten) - ariánus
- Gratianus (367-83) – keresztéyn, de visszafogott császár nyugaton
31
2. A középkor
2.1. Nyugat-Európa a kora középkorban
2.1.1. A hűbériség és a jobbágyság jellemzői (közép)
2.1.1.1. A középkori társadalom alapjai
1. Rendező elv: Az egyenlőtlenség eszméje, megvalósulása a függőség
- hűség, szolgálat, birtok – a szolgálat formái eltérőek!
2. A katonai szolgálat
A kíséret tagjai katonai szolgálattal és hűséggel tartoztak – bizonyos ellátásért cserébe.
- természetben - alimentatio, táplálás
- ajándékozott örökbirtokkal – allodium
- ideiglenes, nem örökölhető? birtokkal – beneficium
- szolgálati birrtokkal – honor
- szolgálattal terhelt örökbirtok – feudum
A viszony jogi megfogalmazása a hűbériség.
2.1.1.2. A hűbériség
1. Fogalma:
A földesurak egymáshoz és a királyhoz fűződő kölcsönös viszonyát szabályozó, ünnepélyes
keretek között létrejövő politikai jogi szervezet.
2. Elemei:
- Hűbérúr: földet, védelmet ad
- Hűbéres (vazallus): hűséget és szolgálatot (auxilium et consilium) ad.
- Hűbéri lánc: bonyolult, sokrétű, de nem végtelen (No-7, Fro – 8-9 tag)
- Hűbéri eskü: A létrejötte
2.1.1.3. A jobbágyság
a, Személyileg szabad, költözhet, de a földért kül. szolgáltatásokra kötelezett. Gazdasági,
politikai, jogi függésbe kerül urától a nagybirtokon.
b, Kap: földet (Kettős birtoklás) csak használati nem tulajdonjog (örökítheti!)
- belső telek (házhely, kert)
- külső telek (szántó, közös erdő-legelő-halastó)
c, Ad: termény, pénz és munkajáradékot
- földre: termény, munkajáradék, ajándék
- személyre: szabad költözésért (foris fugere), fejadó (capitagium), házasság jogáért
(maritagium), örökösödésért (manus mortua)
- banalitás: kocsma, mészárszék, malomtartás joga; sör, pálinkafőzés, borprés
2.1.1.4. A társadalom rétegződése
Rétegek, csoportok, rendek, funkciók szerint elkülönülnek.
1. Lovagok (bellatores): Harcol és birtokol. Feudális magánharc (treuga Dei)
32
2. Papok – oratores – imádkoznak
3. Parasztok – laboratores – dolgoznak
2.1.2. Az uradalom és a mezőgazdasági technika (közép)
2.1.2.1 A gazdaság átalakulása a korai középkorban
1. A nagy visszaesés
- az árutermelés visszaesése – önellátás
- városok, kereskedelem hanyatlása – külső támadások
- Éghajlatváltozás – „sötét középkor”
2. Római előzmények
- villa rustica – nagybirtok
- colonus – jobbágy
- a város hanyatlása – vidéki iparosok
3. Új elemek – a fellendülés kezdetei
- jobb szerszámok, új eszközök (nehézeke, borona)
- új technológia (talajváltó, két- és háromnyomásos gazd.)
- nagyobb igaerő (szügyhám, kengyel, fordítható kocsirúd - nomádoktól)
- a kolostorok szerepe
2.1.2.2. Az uradalom
A decentralizált államhatalom alapegysége az uradalom. Kisüzemi termelésen alapuló
nagygazdaság.
Helyi szinten egyesíti a politikai, katonai, bírói és gazdasági hatalmat. A közhatalom, az állam
privatizációja.
Lakói:
1. Földesúr Övé a vár és a majorság. A lovagi életvitelhez 12 telek kellett. 100 telek már igen
előkelő.
2. Jobbágy Kap: földhasználati jogot
- házhely, kert (belső telek)
- szántó (külső telek) 120 nap alatt felszántható
- közös használatú részek (erdő, legelő, halastó)
Ad: - a járadék típusai (földre, személyre, banalitás)
Függő: személyében, gazdaságilag, jogilag.
3. A kézműves: kezdetben szolgáló – ministerialis – az udvarházban (curtis)
A majorság kezdetben szolgamunkát, kérőbb robotot használt, végül eltűnt.
2.1.3. A Frank Birodalom történetének főbb állomásai (EMELT)
2.1.3.1. A frank állam kialakulása
1, A kezdetek
- 4-5. sz.: tömeges átkelés a Rajnán
- É: száli, D: ripuári frankok
- tagolt törzsi társadalom a letelepedéskor
33
- romanizáció és zsákmány: az államszervezés feltételei
2, Klodvig (482-511)
- a belső egység megteremtése
- törvények, közigazgatás
- 496: a római kereszténység felvétele (Klotild)
- 507: a nyugati gótok elűzése
3, A Merovingok
- kisebb hódítások, de meggyengülés, szétesés
- Austrasia, Neustria, Burgundia
- a majordomus szerepének növekedése (Forrás) "A királynak meg kell elégednie címével, s ha hosszú hajával és megnövekedett szakállával trónra ült,
akkor csupán utánozta az uralkodót. Meghallgatta a sokfelől érkező követeket, s búcsúzáskor a saját
nevében olyan válaszokat adott nekik, amelyekre előzőleg betanították, amelyeket elrendeltek neki (...) Az
ország igazgatása, s minden, amit a bel- é külügyekben cselekedni kellett a majordomus vállára
nehezedett (...)" (Középkori krónika)
4. A Karolingok felemelkedése
a, Martell Károly (714-741)
- Austrasia majordomusa
- a központi hatalom megerősítése
- 732: Tours-Poitiers - az arabok megállítása, a lovagság 1. győzelme
b, Kis Pippin (741-768)
- Az utolsó Meroving trónfosztása. Legitimáció: idoneitás.
- 751: koronázás, a pápa támogatásának megszerzése (Pápai Állam)
2.1.3.2. Nagy Károly birodalma (768-814)
1. Hódítások
- Longobard Királyság (773-774)
- bajorok legyőzése (778)
- Hispániai Őrgrófság (Roncesvalles - Roland) (778-795)
- Szászok megtérítése (772-804)
- Avarok legyőzése (807 k.)
Több mint 50 hadjárat, a birodalom megkétszerezése
2. A birodalom megszervezése
a, A császárság
- 800. dec. 25., Róma: III. Leó - frank római császárrá koronázza
- A Nyugat császára, a keresztény birodalom császára
b, Közigazgatás
- A helyi hagyományok figyelembe vétele (királyságok, hercegségek)
- grófságok (a jövedelmek 2/3-a), határgrófságok (a teljes jövedelem)
- udvar és küldöttek (missi dominici), kancellária
- birodalmi egyház
c, Kultúra: "a Karoling reneszánsz"
- a keresztény római kultúra felújítása
- karoling minuszkula
- Alkuin és az iskolarendszere d, A birodalom-eszme
- vallási-filozófiai univerzalizmus: az 1. sz-tól Orbis terrarum=imperium; 4. sz-tól: orbis christianus seu
romanus=imperium christianum
34
- politikai adottság: a bomlással átalakul a birodalom-eszme is. A 8. sz-tól „a császár az, aki fölötte van az egész
világnak, s alá tartoznak a többi királyságok királyai. A császárság eszméje már nem Rómához kötődik. A
renovatio imperii már a comstantini birodalom helyreállítása, a latin keresztény nyugat egysége.
2.1.3.3 Politikai átalakulás Nyugat-Európában
1. A birodalom felbomlása
a, Jámbor Lajos (814-840)
- külpolitikai passzivitás, belharcok
- Az egyház megerősítése
b, A bomlás tényezői
- gazdasági, társadalmi, etnikai egység hiánya
- a korabeli gazdálkodás, közigazgatás, bíráskodás, hadszervezet a kis egységekre épít
(dezintegráció)
- külső támadások
c, A bomlás folyamata
- Lothar, a császár: Itália, Burgundia, Lotharingia
- Kopasz Károly: Nyugati-Frank Kir.
- Német ajos: Keleti Frank Kir.
- 843, verduni szerződés: nem végleges, de a bomlás kezdete
- a középső területek felosztása
2. Nyugati-Frank kir.
- A központi hatalom bomlása – 25 részfejedelem
- A Karolingok gyengülése
- Capetingek: Ile-de-France grófjai
- 987: Capet Hug a király
3. Keleti-Frank Kir.
- törzsi hercegségek, tartományok
- 911: Szász dinasztia a trónon
- 933, Merseburg: I. (Madarász) Henrik
- 955, Augsburg: I. (Nagy) Ottó
- 962: Német-Római Császárság
2.2. A középkori egyház
2.2.1. A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői (közép)
2.2.1.1. Az egyház szerepe a korai középkorban
- Intézményi folytonosságot biztosít a Római Birodalom és az európai civilizáció között
- Üldözöttből megtűrt, szabad, később uralkodó, sőt üldöző egyház lett
- Az állam és egyház viszonyában eltérő nézetek Keleten és Nyugaton
Keleten cezaropapizmus, Nyugaton két hatalom elmélete (A császár az egyházban van, nem az
egyház felett - Ambrus)
A királyi hatalom szakrális jellegű, a királyság teokratikus. A középkori keresztény
népközösségben a hatalom ellenőrzött, felelősségre vonható volt.
35
2.2.1.2. A pápai hatalom kiépülése
1. Elvi alapok
- Apostoli jogfolytonosság – egyetemes egyházi felelősség
- Hierarchikus egyházszervezet: Érsekség (metropolia), püspökség, egyházközség
- öt patriarchátus: Róma, Antiochia, Alexandria, Jeruzsálem és Konstantinápoly
Rómát tiszteleti elsőbbség vagy főhatalom illeti meg?
2. Gyakorlati szempontok:
- Péter tekintélye és Konstantinápoly távolsága
- A IV-V. sz. pápái egyre határozottabban képviselték a főhatalmat
- Nagy Sz. Leo (440-461): Kalkhedon, 451 – „Péter szólt Leo által” – a nesztoriánusok ellen
- I. (Sz.) Gelasius (494, Decretum Gelasanum): az auctoritas (tvhozó hatalom) a pápáé, ez
felette áll a potestasnak (végrehajtó hatalom), ami a császáré/királyé
- Nagy Sz. Gergely (590-604): pápai szeretetszolgálat
- A 6. sz-tól a pápa valós főhatalma egyre inkább csak a latin Nyugatra korlátozódott, de itt sem
érvényesült a 8-11. sz-ban. A pápaválasztás ekkorra a főpapok, hivatalnokok, nemesek joga
lett, a nép csak elfogadta.
A 7. sz-tól pedig Konstantinápoly egyre jobban elvitatta.
2.2.1.3. A pápai udvar és a pápai állam
- 25-28 római tituláris templom papjai a kardinálisok.
- 4. sz-tól pápai hivatalok
Pápai állam – Patrimonium Sancti Petri, Ducatus
754/6: Ravennai Exarchátus, Pentapolis és a Ducatus
2.2.1.4. Az egyházszakadás
Okok Nyugat Kelet
Nyelvi Latin Görög
Teológiai Eltérő egyázatyák, más teológiai hagyomány, szókincs
Külsőségek,
egyházfegyelmi eltérések
Kovásztalan kenyér Kovászos kenyér
Tonzúra Szakáll
Cölibátus Nős papság
Dogmatika (képrombolás) Filioque vita
Egyházpolitika Pápai primátus A pápa „primus inter pares”
1054: IX. Leo – Kerulariosz
2.2.2. Hitélet és vallások (pl. keresztény, zsidó) – együttműködés és konfliktusok (közép)
2.2.2.1. A középkori eretnekmozgalmak
1. Okai
a, Az egyház megújulását nem vitte végletekig az apostoli szegénység irányába. Sokan ezzel
elégedetlenek voltak.
b, A városi és egyéb szociális mozgalmak igényelték ezt.
c, Szellemi, filozófiai pezsgés
2. Irányzatai
36
a, Patarénusok: Milánó (Pataria - bolhapiac); az ősegyházhoz való visszatérés. A pápa
kezdetban támogatta, majd 1056-ban szakított velük
b, Bresciai Arnold: Rómában köztársaságot akart. Megégették.
c, Katharok (albigensek): Dualizmus. Az anyag elutasítása, a szentségek, az egyház, a
megváltás elvetése. Tagadja Krisztus emberségét, a Szentháromságot, házasságot, vagyont. A
cél az enduria: lassú éhhalál. (Tökéletesek és hívők)
d, Valdensek: Pierre Valdo, lyoni takács. 1176. Evangéliumi szegénység, de tagadta a
hierarchiát, szentségeket.
e, Humiliátusok: Itáliában, a valdiakhoz hasonló.
Jámbor társulatokként működhettek később is.
2.2.2.2. Az inkvizíció
1. Az egyház és az eretnekek
a, Kezdetben az eretnekeket nem kiirtani, hanem meggyőzni akarták. kiközösítés, kolostorba
zárás.
b, Az államrend, az államvallás védelme érdekében viszont az uralkodók kezdettől felléptek
ellene.
c, Az egyház monarchikus kötődései, intézményesülése is ellenállást váltott ki az eretnekekkel
szemben
2. Az inkvizíció általános jellemzése
a, Kialakulása
A 12. századig csak püspöki törvényszékek.
1215, III. Ince: püspöki inkvizíció
1224, II. Frigyes: birodalmi törvény az eretnekek üldözése
1231, IX. Gergely: pápai inkvizíció
b, Fogalma
A szentszék által létrehozott, az eretnekek felkutatására, felelősségre vonására és elítélésére
szolgáló különleges bíróság.
Kezdetben ciszterek, később domonkosok.
c, Korlátai
13-16. sz. A spanyol és portugál közvetlenül királyi fennhatóság alatt
3. Működése
Feladata az eretnekek és szimpatizánsaik kiirtása
Tagolt szervezet: bíró, ügyész, jegyző, tanú, orvos, hóhér.
Nyomozás:
30 nap kegyelmi idő - előzetes vizsgálat (adattár, adatgyűjtés) - vádemelés (nem az ártatlanság
vélelme) - kihallgatás (a vádaskodás kizárása) - kínvallatás (szigorú szabályok!) - Ítéletek (több
fokozat) - halálbüntetés és autodafé (megbánhatta, fokozatok)
4. Értékelése
Szélsőségek
300 év alatt 400 000 áldozat – 40 000 halálos
2.2.2.3. A zsidók a keresztény Európában
1. Az ókori zsidó diaszpóra
- hézagpozíciók
- vallási elzárkózás
37
2. Antijudaizmus és antiszemitizmus
Korlátozások
Elkülönítés
Vallási és gazdasági üldözés és nyugodtabb periódusok
3. A zsidóság a középkoriEurópában
135 utáni diaszpóra.
a, Szefárd (szefarad – Ibéria)
Az 5. századra erős közösségek, viszonylagos békében az ariánus nyugati gótoktól. A nyugati
gótok katolizálása után a toledói zsinatok IV. toledoi zsinat, 631, Reccesuinth királyi ediktuma)
antijudaista intézkedései.
Az Omajjádok alatt a hispániai zsidó kultúra és élet virágzott. Az Almoravidák alatt azonban a
muszlim vallási fanatizmus került előtérbe. A reconquista alatt a keresztény uralkodók
támogatását élvezték. Ugyanakkor az arabok által továbbörökített antik kultúrát elérhetővé
tették a Nyugat számára héber és latin nyelven.
Szellemi életükben a kibontakozó kabbalisztikus irányzat jelentett változást.
Ugyanakkor erősödött a zsidókkal szembeni ellenérzés is.
1391-ben Sevillában véres zavargások kezdődtek, melyek Kasztíliáig terjedtek és több tízezer
zsidó áldozattal jártak. Sokan elhagyták az országot, sokan kikeresztelkedtek (marrano=disznó,
conversos, nuevos cristianos), akik sokszor neofita buzgósággal üldözték korábbi
hitsorsosaikat. 1492-ben pedig kiüldözték őket. Keleten, Itáliában vagy Hollandiában találtak
új otthonra.
b, Askenáz:
a középkorban Németország héber elnevezésévé vált, ahol a zsidók a római kor óta éltek. A
Karoling uralkodók alatt is békében. Ekkorra a babilóniaitól független teológiai iskolájukat is
létrehozták. A keresztes hadjáratok kapcsán azonban meg-megújuló pogromoknak voltak
kitéve. Az üldöztetés hatására újra megjelent a zsidó jámborság (haszidim), valamint a keletre
vándorlás. 1215-ben pedig III. Ince elrendelte a zsidók megkülönböztetését (zsidókalap, sárga
folt, gyűrű).
A pestis idején tovább folyt a zsidók üldözése, kiszorítása. Angliából 1290-ben,
Franciaországból 1394-ben tiltották ki a zsidókat. Németországból főleg a városokból
szorították ki őket, akik vagy vidékre, vagy Keletre költöztek. Az itt talált zsidó közösségekkel
nem keveredtek, kialakították a maguk jiddis kultúráját, a kora újkorig. A 17. században
mintegy 100 000 áldozattal járó pogromok folytak.
Ezeknek az üldözéseknek a hatására a zsidók tovább (vissza) vándoroltak, illetve újra a
haszidizmushoz fordultak. Jiszraél ben Eliézer (Báál Sém Tov) A keleti zsidóság zömében
hasziddá vált. Élete és a hatósági intézkedések – főleg az Orosz Birodalomban – elkülönítették
a többségi társadalomtól (stettl)
2.2.2.4. Muszlimok a középkori Európában
Érintkezési pontok az iszlám világ és Európa között: Ibéria, Dél-Itália és Magyarország
1. Dél-Itália
7. századtól. 9. században Szicília elfoglalása.
11. század: normann hódtás – a muszlim kultúra fennmarad.
38
2. Ibéria
Tarik, 711. – a Nyugati Gót Királyság bukása
732 – Tours és Poitiers
801, Az Ebro a határ
Cordoba: muszlim, zsidó, keresztény együttélés
Ibn Rosd (Averroës): tudós, filozófus, Platón és Arisztotelész kommentátora
1236: Cordoba eleste
1492: Granada eleste – alhambrai rendelet – mórok és zsidók kitiltása
3. Magyarország
- katonáskodó elemek
- sókereskedők
- pénzváltók
4. Balkán
- fegyveres és békés terjeszkedés
- betelepedés és iszlamizáció
5. Nyugat-Európa
- kereskedelem
- A konfliktus felerősödése a 13. századtól.
6. Összegzés
A fegyveres koonfliktusok mellett békés kapcsolatok is.
2.2.3. A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (pl. bencések, kolduló rendek) (EMELT)
2.2.3.1. A szerzetesség kezdetei
1. Az evangéliumi tanácsok „Minden, ami a világon van: a tes kívánsága, a szemek kívánsága és az élet kevélysége, nem az Atyától származik,
hanem a világtól.”1Jn 2,16
- Keleten remeték, szerzetesi közösségek, baziliták
- Nyugaton a bencések: 529, Monte Cassino – stabilitas loci, önálló kolostor, regula, ora et
labora
2. A nyugati szerzetesség megreformálása
a, Az Eigenkirche ellen
- Anianei Sz. Benedek (787-821) Nagy Károly katonája, majd szerzetes. Jámbor Lajos
tanácsadója. A bencések reformja, a centralizáció, a szerzetesi élet aszketikus megújítása
elmarad.
b, A reform okai:
- ora helyett labora
- a szerzetesi kötelékek fellazulása
- fényűzés
c, A cluny reform
- 910, Aquitániai Vilmos: külső-belső függetlenség (exemptio)
- A 12. sz-ra egységes közösség, kongregációkba szerveződve.
39
A cluny reform ellenére a 12. sz.-ban hanyatlásnak indultak
3. Sz. Ágoston kanonokrendje
a, Világi papok, nem szerzetesek
- szegénységi fogadalom nincs
- csak a közös életre tettek fogadalmat
- Ágoston szabályait (kánon) követték
b, A premontreiek
- a kanonokok egy különálló ága
- Xanteni Sz. Norbert alapította a 12. sz-ban (1120 - Premontre; 1126 - a rend)
- a lelkipásztori szolgálat a feladatuk
- tömegigény, alternatíva virágoztatta fel
2.2.3.2. Az érett középkor szerzetesi mozgalma
1. A ciszterci rend kialakulása és története
a, Az alapítás
- Sz. Róbert, Molesme, 1075
- Cistercium, 1098. márc. 21.
- Sz. Alberik, Harding Sz. István
b, Jellemzői
- egyszerűség (pl. építészetben), fizikai munka
- központosított irányítás (generális kongregáció, vizitáció)
- Carta Caritatis, 1119
c, Elterjedés
- népszerűség, conversusok, gazdagság
- a fénykorban (1500 k.) 700, utána hanyatlás
2. A koldulórendek
a, Kialakulása:
- új igények: a városi életmód
- szegénység vállalása
b, Domonkosok, 1216. (OP)
- Guzman Sz. Domonkos (kanonok)
- prédikálás, tanulás
c, Ferencesek, 1223. (OFM)
- Assisi Sz. Ferenc
- lelkipásztorkodás, tanulás
- klarisszák és harmadrend
- Két ága: konventuális és obszerváns Aki a ferencesek ruhájában hal meg, az – Szent Ferenc érdemei révén – üdvözül – Wiclif szerint ezt
tanították a ferencesek.
2.3. Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában
2.3.1. A középkori város és a céhes ipar (közép)
1. A városok csírái
40
- római városok maradványai
- várak, uradalmi központok
- püspöki székhelyek
Menedékhely, szűk piackörzet központja, de a sajátos helyi viszonyokhoz jól alkalmazkodó,
egyedi városok.
2. A kereskedelem hatása
Az átmenő forgalom központjainál alakít ki városokat
- a meglévő városi települések
- folyami átkelők, útkereszteződések
- kikötők
- eltérő adottságú termőtájak határán
3. Az ipar jelentősége
- a mg. fejlődésével lehetőség és igény az iparra.
- a mg. és ipar szétválása (ágazatilag, helyileg)
- Mindvégig marad azonban falusi, háziipar is, terjed a kiadási rendszer is
- bányászat, kohászat, hajógyártás, építőipar, pénzverés, uradalmak (várak, kolostorok) ellátása
mindvégig céhen kívüli
- a városi ipar - szűk piackörzetre termel (kivéve textilipar)
- az iparosok monopolizálják a piacot: a céhek
4. A céhek (10-12. sz)
a, Fogalma:
Meghatározott foglalkozást űző iparosokat tömörítő gazdasági, érdekvédelmi szervezetek.
b, Jellemzői:
- érdekvédelem - kontárok ellen
- belső önállóság - céhlevél
- a termelés és a piac szabályozása
- a technológia stagnálása?, de széles körű elterjedése
- közös kultusz
- katonai funkció
- belső tagozottság (mester, legény, inas)
c, A céhes ipar technológiája
- új energiaforrások: felülcsapott vízikerék, a 12. sz-tól szél
- az átvitel: pedál, lendkerék, bütykös tengely
- építészet: kémény, cserépkályha, cserép
5. Pénzügyek
a, A pénzrendszer
- értékpénz. Dénár, a 11-12. sz-tól garas, majd arany-ezüst kettős valuta.
- 1 font ezüst (350-409 g)=240 dénár=20 solidus (számolópénz)
- A 12. sz-tól 1 garas (grossus denarius)=12 dénár
- A 13. sz-tól 3-4 g-os aranypénzek – 1:10 a váltás
b, A pénzügyek
- a kamatszedés tilalma általános, de gyakorlatilag létezett. A hitel általában ínséghitel volt,
uzsorakölcsönre, máskor áruhitel.
Az átváltás, késedelmi kárpótlás leplezte a kamatot.
- zsidók, itáliaiak, templomosok
A hitelezés – sokszor váltókkal. záloghitel
- járadékvásárlás, pénzváltás, letétkezelés, számlavezetés, csekk, utalvány
41
6. A középkori város jellemzői
a, Külsőleg:
vár, váralja, piac, templom, sikátorok, városfal
b, Önkormányzat
- városfal: a környező vidéktől katonailag, jogilag elkülönül
- kommuna: a földesúri függéstől való mentesség (10-12. sz)
Fülöp Ágost, Strassburg
c, Városi jogok (lübecki, magdeburgi, nürnbergi jog)
önigazgatás: polgármesterválasztás, tanács, adózás, határozatok, bíráskodás, árumegállítás,
kereskedelem
„A városi levegő szabaddá tesz” – de csak a kollektívum tagjaként
d, Típusai:
- Függetlenek: birodalmi város (No.), signoria (I.)
- Önálló: királyi város (Ny-E.), szabad királyi város (Mo.)
- Részleges önkormányzat (mezőváros Mo.-on)
e, Jelentősége:
A város lakossága kiváltságolt rendként beépült a középkori társadalomba (III. rend), de az
önkormányzatiság, a közteherviselés elve túl is mutat ezen.
2.3.2. A rendi állam kialakulása és működése Angliában és Franciaországban (emelt)
2.3.2.1. Frank Birodalomból Franciaország
1. A Capetingek hatalomra kerülése
- 843: Verdun
- 987: Capet Hugó a francia király
2. A Capetingek felemelkedése (XI-XII. század)
a, Széttagolt Franciaország
- 8 nagyhűbéres (pair), 80 kisebb
- a királyi hatalom névleges, a királyi birtokon is
b, A felemelkedés tényezői
- Ile de France, a királyi birtok az ország szíve
- örökletes és szakrális királyi hatalom
- szerencsés dinasztikus politika
- katonai sikerek
c, A királyi hatalom megerősödése a XII. században
- VI. Lajos (1108-37): a királyi hatalom érvényesítése a királyi birtokon
- VII. Lajos (1137-80): terjeszkedés É-Fr.o.-ban Suger apát segítségével
3. Normandia megerősödése
- 911: a normannok elfoglalják É-Fr.o.-ot, megtérnek
- erős hajóhad, hadsereg
- Vilmos hg. erős királyi hatalma – nincs széttagolódás
- 1066: Hastings
2.3.2.2. Anglia történetének kezdetei
1. Benépesülése
42
Anglia sziget!
- Őslakók: britek (kelták)
- I-V. sz: romanizáció
- V-VI. sz.: angolok, szászok, jütök
- ír, majd római térítés
2. A Hét Királyság
- Arthur király
- IX. sz.: Nagy Alfréd és a dán hódítás
- XI. sz.: Nagy Kanut dán király az angol trónon
- 1066: Hastings
2.3.2.3. Anglia a normann korban
1. I. Vilmos uralma (1066-1087)
- a feudalizáció erősödése, de bérlő és birtokos közt nincs éles határ
- városok erősödése
- arisztokrácia, szabad parasztság gyengülése
- 1086: Doomesday Book
2. Anglia I. Vilmos után
- hűbériség, de erős királyi hatalom
- Nagy Államtanács
- városok további erősödése
3. II. (Plantagenet) Henrik (1154-89)
A királyi hatalom erősödése
Külpolitikailag: VII. Lajos elvált feleségét, Aquitaniai Eleonórát vette el. Hozomány:
DNY-Fro.
Belpolitikailag: A jogszolgáltatás központosítása
- a királyi bíróságok hatásköre bővül
- kiterjed az egyháziak fölé is
- Becket Sz. Tamás ellenzi. 1170-ben megölik.
Pajzspénz (scutagium): a személyes katonai szolgálat
megváltása
2.3.2.4. A középkori francia nagyhatalom
1. II. Fülöp Ágost politikája (1180-1223)
a, É-Fr.-o megszerzése
- Földnélküli Jánost megfosztja fr.-o.-i birtokaitól
- Koalíciók: János, Ottó - Fülöp, Frigyes, Ince
- 1214, Bouvines: Ottó vereséget szenved. Igazi lovagi csata. Mindkét király életveszélyben van, végül a fr. lovagok áttörik az ellenséges vonalakat.
- É-Fr.o. ura II. Fülöp Ágost, Fro. nagyhatalom! (egyház, nagyhűbéresek, városok megnyerése)
b, D-Fr.o. megszerzése
- keresztes hadjárat az albigensek ellen (1209-29) Az albigensek, katharok: (bogumilok) dualizmus, az egyházszervezet, a szentségek tagadása. Központja
Albi városa. A toulouse-i gróf is támogatja. Ürügy a támadásra az eretnekség!
- D-Fr.o. a Capetingeké
- bírósági és igazgatási kerületek, zsoldosok
2. IX. (Szent) Lajos (1226-1270)
43
- A területek további koncentrációja
- Központi hivatalszervezet (legisták) az udvar helyett
- Főtörvényszék (többszintű királyi bíráskodás)
- Számvevőszék, pénzreform: ezüstgaras, aranydénár, adók
- Két keresztes hadjárat (1248-54, 1270)
- testőrség
3. IV. (Szép) Fülöp (1285-1314)
a, Flandria megszerzésének kísérlete
– konfliktus VIII. Bonifác pápával
- 1302, Courtray – vereség, de 1305-ben megszerezte
b, Az egyház megadóztatása
- 1302: I. rendi gyűlés Franciaországban.
- a pápaság avignoni fogsága – francia uralom alatt a pápaság
- 1308: A templomos rend perbe fogása – az adósság miatt
- 1312: a rend feloszlatása, a vezetők kivégzése
2.3.2.5. A parlamentarizmus kezdetei Angliában
1. A királyi hatalom megrendülése
a, Oroszlánszívű Richárd (1189-99)
- III. keresztes hadjárat, bajvívások
- anyagi csőd (hadjárat, váltságdíj)
- János herceg áskálódásai
- homi – nincs trónörökös
b, Földnélküli János (1199-1216)
- szerencsétlen politika, összeütközés a pápasággal
- 1214, Bouvines - az é-fro-i birtokok elvesztése
2. A Magna Charta Libertatum (1215)
Az elégedetlen főurak Stephen Langton vezetésével rákényszerítik akaratukat a királyra:
- a király a Nagy Államtanács beleegyezésével vethet ki adót
- tárgyalás, ítélet nélkül szabad embert nem lehet fogságba vetni
- kereskedelem szabadsága
- ellenállási záradék
A királyi hatalom nem korlátlan!
3. A parlament kialakulása Angliában
- III. Henrik (1216-72) nem tartja be ígéreteit
- 1258-65: főúri lázadás Simon de Montfort vezetésével
Gyűlésükre az egyházi és világi előkelők mellett a grófságok és városok képviselőit is
meghívták
- 1295: mai forma kialakulása
2.3.2.6. A rendiség kialakulása
1. Okai:
- a hűbériség fellazulása (vertikális helyett horizontális kapcsolatok)
- az egyház önálló testületi jellege, kiváltságai
- városok megerősödése
44
- Sz. Tamás államelmélete. Alapja a közjó. Az uralkodó a hatalmat a közösség megbízásából gyakorolja. Ez
az alkotmányos állam eszmei alapja. A 14. sz-ban pedig kidolgozzák a népfelség elvét (Páduai Marsilius, W.
Ockham)
2. Rendek:
olyan azonos jogállású, kiváltságokkal rendelkező társadalmi csoportok, melyek közös
érdekeiket politikai téren is érvényesíthették.
2.4. Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom
2.4.1. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai (közép)
A 2. legnagyobb vallás
2.4.1.1. Alapok
1. Az arabok
Sémi nép, nomád, kereskedő.
Bizánc és Perzsia között
A tömjénút és Mekka
2. Mohamed (Muhammad - magasztalt)
Abul Kászim, karavánvezető, majd kereskedő
3. Az iszlám kialakulása
- Kinyilatkoztatás – a sors éjszakája, három éven keresztül, majd „éjszakai utazás”
- keresztény és zsidó elemek, de sajátosan arab
- 622, hidzsra: Medinába települ át (Jatrib), nem menekül
- a tanítás lényege kezdetben a végítélet, majd szociális, jogi elemek
- 630, Mekke megnyerése, razziák
4. A tanítás, az „öt oszlop”
- hitvallás (saháda)
- napi ötszöri ima (szalát)
- kegyes adomány – adó (zakat)
- böjt (szaum) ramadán hónapban
- zarándoklat (haddzs)
A szent háború – dzsihád – nem tartozik ide.
Kevés etikai tanítás
2.4.1.2. A birodalom
1. A birodalom kiépülése
- egy évszázad alatt
- összefogta, mozgósította az arabokat egy külső cél érdekében
- Szíria, Perzsia, Egyiptom
- Bizánc, É-Afrika és India irányába
- A határok: 717/8 – Bizánc, 732 – Poitiers, 751 – Talasz-völgy
2. A berendezkedés
- hódító, adóztató birodalom
- elkülönülés az alattvalóktól – adózási szempontból
45
- a helyi hagyományok elfogadása
- állam és egyház egysége – kalifa
- prebendális rendszer – szolgálati birtok – nincs feudális struktúra
3. A birodalom sorsa
a, Omajjádok (661-750) – Damaszkusz
b, Abbaszidák (751-1238) – Bagdad
- Harun al-Rasid a fénykor, utána hanyatlás
- török törzsek a kalifa testőrei, majd irányítói
4. Az iszlám birodalom jelentősége
- a Mediterráneum egysége – kulturális, gazdasági kapcsolatok
- a hellenisztikus, indiai és arab műveltség továbbadása
- sajátos arab-iszlám kultúra kiépülése
2.4.2. Az Oszmán Birodalom kialakulása és főbb jellemzői (emelt)
1. Ertogrul (13. sz.): 400 család, nomád törzs - zsoldoscsapat Anatóliában
2. Oszmán: Katonaállam, fejlődés, reguláris sereg, szolgálati birtok - ikta
- a katonai és polgári közigazgatás összefonódása
- a parasztság állami és földesúri szolgáltatásait szabályozták
- 1354: Gallipoli, Ankara
- 1361 v 1362: Drinápoly
3. I. Murád (1361-89)
- 1389: Rigómező - győzelem, bár meghalt
- Rumélia és Anatólia; törvények, vezír
Birtokrendszer: Európában hász, ziámet, tímár és vakuf
Anatóliában még létezik a magántulajdon - mülk
Hadsereg Reguláris: szpáhi és janicsár (devsirme - "gyerekadó")
Irreguláris: akindzsi (lovas), aszab (gyalogos) + segédnép
4. I. Bajezid (1389-1402)
- 1396: Nikápoly
- 1402: Ankara - az Oszmán Bir. ideiglenes felbomlása
- Bár Zsigmond nem támadott, de a konszolidációhoz fél évszázad kellett
- 1444: Várna
5. II. Mehmed (1451-81)
- testvérgyilkosság intézménye - selyemzsinór
- 1453 május 29.: Bizánc (török birodalom, humanizmus, felfedezések)
- a hódítások kiterjesztése a magyar határig (már korábban)
- bizánci típusú államszervezet
2.5 A középkor kultúrája
2.5.1. A román és gótikus építészet; a reneszánsz kultúra. (közép)
A kor - minden kor - gondolkodásának kifejezője
46
Elsősorban az építészet
1. Romanika (950-1150)
A román stílusú katedrális: a bazilika. Főhajó, mellékhajók, kereszthajó. Dongaboltozat,
tömbszerűség, domborművek. A harcos egyház. Durham, Speyer, Worms.
2. A gótika (1150-1350)
A gótikus katedrális. A skolasztika. A hit fénye. Üvegfalak. Csúcsív, keresztborda, pillérköteg,
támpillér. Suger apát, Saint-Denis, Rheims, Amiens. Chartres, Párizs.
3. A képzőművészet
programművészet - Biblia pauperum.
4. A humanizmus
- Túlvilág, Isten helyett evilág, ember
- a közösség alá rendelt egyén – az egyén szabadsága
- polgárság
- az antik (római) irodalom és művészet felélesztése
- Dante Alighieri, Petrarca, Boccaccio
5. A reneszánsz művészet
- nemcsak művészeti formák, de eszmények is.
- Verseny a minél elevenebb természetábrázolásért
- Giotto, Botticelli
- uomo universale, mesterből művész, művészeti versenyek
Neoplatonizmus
2.5.2. Művelődés és írásbeliség a középkorban. (emelt)
2.5.2.1. Az oktatás
1. Jellege: Alapvetően vallásos, egyházi.
Nemcsak tisztviselők, papok képzése, hanem bizonyos világi, elemi közoktatás is létezett.
Független értelmiségi réteg is létezett. (vágánsok - W v. d. Vogelweide; goliard - világcsavargó;
Carmina Burana) Szerzetesi, káptalani iskola. Az írást a 109. zsoltáron tanították.
2. Az egyetemek
A 13. században a testületi szellem az oktatásban is megnyilvánult.
A tanárok és diákok univerzitasa, önkormányzata. A pápa megerősíti. Fakultások: bölcseleti
(trivium, quadrivium - szabad művészetek) teológiai, jogi, orvosi
- Párizs, 1222/1229 (IX. Gergely megerősíti kiváltságaikat) 1231 (főleg teológia) Sorbonne -
kancellár
- Bologna, 1253 (jog)
- Salerno, (orvosi)
Nápoly, 1224
Salamanca, Oxford, Cambridge
2.5.2.2. A skolasztika
1. Fogalma: A középkor tudománya és teológiája. A hagyományos teológiát logikusan
átgondolja, a hit elmélyült megértését, a hitigazságok tudományos vizsgálatát, megvilágítását
célozza. Nem a hitigazságok tudományos bizonyítása.
2. Gyökerei:
47
Arisztotelész filozófiája, arab, zsidó közvetítésben. (Averroes, Maimonidész - Ibéria, Dél-
Itália)
Művelői: a domonkosok és a ferencesek az egyetemeken.
Sz. Anzelm, Abélard - univerzáliák.
3. Aquinoi Sz. Tamás (1225-1274)
Fő műve: Summa theologiae
Módszere: a dialektika:
- tétel - kérdésként
- ellenérvek
- érvek
- döntés, kifejtés, megokolás
- az ellenérvek megcáfolása
48
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
3.1. A magyar nép története az államalapításig
3.1.1. A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás. (közép)
3.1.1.1. A magyar őstörténet kutatása
1. Őstörténet – nép
Őstörténet: egy nép korai – írásbeliség előtti története.
Nép: közös nyelv, hagyományok, hitvilág, anyagi kultúra – identitástudat. Vélt vagy valós
vérségi kapcsolat.
2. Az őstörténet-kutatás módszerei, segédtudományai
a, Nyelvtudomány
- összehasonlító nyelvészet: a nyelv szerkezete, alapszókincse
- nyelvrokonság, nyelvcsaládok. Nyelvtörvények
- Nyelvtörténet – nem azonos a nép történetével.
Nyelvcsere, népek, nyelvek keveredése a sztyeppen.
b, Régészet
- anyagi és szellemi kultúra, életmód, gazdálkodás
- a régészeti emlékeket nem lehet egyértelműen etnikumhoz kötni (nem etnospecifikus), hiszen
nincs ráírva ill. más is használhatta
c, Néprajz
- csak analógiák, párhuzamok
- kevés maradt meg a pogányságból
d, Egyeéb segédtudományok
Történeti földrajz (éghajlattan, növénytan, állattan, antropológia)
3. A finnugor eredet tanának kialakulása
Finnugor (európai, nyugati) vagy török (keleti) eredet?
a, Az elmélet diadala
- A korai magyar hagyomány a török rokonságot vélte
-18. sz.: Sajnovics János és Gyarmathi Sámuel veti fel a magyar és a lapp nyelv rokonságát
- Hunfalvy Pál és Budenz József védi meg a 19. sz.-ban ("ugor-török háború")
b, Egyéb elméletek
- Biblikus, etruszk, sumer, ujgur
- A nemzeti identitás erősítésének igénye motiválja.
4. Az őstörténet kutatásának jelentősége
- identitástudat
- leszámolás a hamis nemzeti tudattal
- "Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók"
- A magyarság többgyökerű
3.1.1.2. A magyar nép kialakulása
1. Az uráli nyelvi egység (6-4. évezred)
49
Paleolit. Vadászat, gyűjtögetés, íj, nyíl, fazekasság.
2. Finnugor kor (3. évezred)
Neolit. Halászat
3. Ugor kor (2. évezred) Nem előmagyar!
- Irtis, Tobol, felmelegedés
- Állattenyésztés (juh, kecske, marha, ló)
- Földművelés
- Fémművesség (réz, bronz)
4. Ősmagyar kor (1000-500)
- Délre költözés (Tobol, Irtis, Isim)
- Áttérés a nomadizmusra
- Iráni hatás: vas, csodaszarvas
5. "Magna Hungaria" (Baskíria, Kr.u. 350/550 – 650/750)
- Finn-permi nyelvi hatás
- Török népek hatása (onogurok)
- Törzsszervezet kialakulása (A hét törzs)
- Vaspapucsos, ekés földművelés
- Julianus magyarjai (18. sz.-ig nyomokban)
6. Levédia (650/750 – 830/850)
- Don-vidék, Leved (lenni, létezni)
- törökös nép a türkök hatására
- Kazár fennhatóság
- félnomád, ekés földművelés
- távolsági kereskedelem
- fejlett államszervezet – kettős fejedelemség
- rovásírás?
7. Etelköz (830/850 - 895)
- önállósodás – kettős fejedelemség, Levedi – Álmos váltás
- Vérszerződés – a törzsszövetségi rendszer erősödése (Hétmagyar)
- Don-Duna (Dnyeper-Dnyeszter – de a helyváltoztatás nem bizonyos)
- Kabarok
- A nomadizmus (félnomádság) erősödése
- 20 000 harcos – 250-400 000 fő
Terjeszkedés – szlávok és 862-től nyugati kalandozások
Újabban a magyarság vándorlásának más elméletei is léteznek. Az Ural és a Kárpát-medence
közti vándorlást gyorsabb, rövidebb úton is megtehették őseink (Türk Attila, Sudár Balázs)
3.1.1.3. A magyarok és a Kárpát-medence 895-ig
1. A Kárpát-medence népei a honfoglalásig
5-6. század: Hunok, gótok, longobardok, gepidák
a, Avarok: 568-től. Baján kagán
- török?, kengyel, balkáni hadjáratok
- 670-680-tól „későavarok”
- 800 után a frankok és a bolgárok megdöntik.
- az avar továbbélés kérdése
50
b, Morvák: Duna-Ipoly-ÉNY – 894-ben szétesett
c, Bolgárok: D-Erdély, D-Mo., 9. sz-tól.
d, K-i frankok: Pannóniában szláv fejedelemségek a hűbéreseik
e, Szlávok: 6. sz-tól, ritkán.
f, Románok nincsenek!
2. A magyarok a Kárpát-medencében a honfoglalás előtt
862 óta frank v. morva szövetségben.
892-894 óta a medence K-i része: laza fennhatóság alatt!
3.1.1.4. A honfoglalás
1. Előzmények
a, Beavatkozás a bolgár-bizánci konfliktusba, 895.
a magyar seregek az Al-Dunától délre
b, A besenyő támadás
- 893, Közép-Ázsia: az úzok meggyengülése a besenyők megtámadása, elűzése
- a besenyők megtámadják a magyarokat bolgár-besenyő szövetség
2. A honfoglalás lefolyása
- Talán szervezett szállásváltásnak indult, amit a besenyő támadás megzavart.
- Benyomulás az ÉK-i Kárpátokon
- Erdély: Álmos feláldozása.
- A medence K-i részének megszállása.
- 899-900: É-Itáliai kalandozás, Pannónia elfoglalása
- A morva birodalom megdöntése
907: az Enns folyó a határ
3. A honfoglalás értékelése, problémái
- menekülés v. tudatos foglalás
- beilleszkedés Európába: életmódváltás v. csak szállásváltás
- a szlávok tragédiája
3.1.1.5. A kettős honfoglalás
1. Az elmélet lényege
A 7. sz. végén beköltözött "későavarok", "griffes-indás kultúra népe" magyar nyelvet beszélt
- A későavarok és magyarok településtere kiegészíti egymást
- A tízes szervezet avar előzményei
- A mitológia (világfa, csodaszarvas) avar párhuzamai
- A nomád és földműves magyarság dichotómiája (kettőssége)
- A székelyek eredetének kérdése
2. Ellenérvek
a, Fodor István:
- az avarság sehol sem kerülhetett kapcsolatba a magyarokkal.
- nem érték meg nagy számban a magyar honfoglalást
- az írott források ennek ellentmondanak
b, Ligeti Lajos:
- a két magyar nyelv különbsége nem mutatható ki.
c, Róna-Tas András:
- a különböző megtelepedés különböző életmódra utal
51
d, A régészeti leletek problémája
3. A székely-kérdés
- önálló identitástudatuk van
- önálló hun eredettudatuk van
- önálló rovásírásuk van
A Volga-vidéki eszkilezkkel hozhatók kapcsolatba. Bolgár-török nyelvüket 950 k. adták fel.
3.1.2. A honfoglaló magyarság életmódja (emelt)
1. A magyar társadalom a 10. században
Törzsi-nemzetségi, de a szervezés már megkezdődött.
- fejedelem (kündü, gyula, valamint a horka)
- törzsfő (úr),
- előkelők, nemzetségfők, harcosok, fegyveres kíséret (bő)
- köznép, szabadok, (liber)
- szolgák, szolgáló népek (ín)
2. Vallás
- a világvallások elemei
- sámánisztikus vallás
3. Életmód
Félnomád életmód
- letelepedett földművelés a téli szállásokon
- nomád pásztorkodás nyáron
- kézművesség
3.2. Az államalapítás és az Az Árpád-házi uralkodók kora
3.2.1. Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége. (közép)
3.2.1.1. Az államszervezés kezdetei - Géza fejedelem
1. Nyitás nyugat felé
a, Békés külpolitika
- A két császárság harapófogójában
- 973: quedlinburgi követjárás
b, A nyugati térítés kezdetei
- Sankt Galleni Brúnó
- Adalbart (István megbérmálása)
- István és Gizella házassága
- Radla, 996: Pannonhalma
2. A fejedelmi hatalom kiterjesztése
- A nyugati területek biztosítása
- Házassága Sarolttal, a Gyula lányával
52
3.2.1.2. Szent István államszervezése
1. A hatalom kiépítése
a, Koppány leverése
- A levirátus/szeniorátus és a primogenitura ütközése
- Koppány leverése (997: Somogy Pannonhalmáé)
b, István megkoronázása (1000. dec. 25.)
- A hatalom törvényesítése, európaiság
- A korona kérése a pápától (II. Szilveszter), megadása a pápa és a császár (III. Ottó) által
c, Az ország egyesítése
- A Gyula leverése
- Ajtony leverése (1009 v. 1028 k.)
- Aba Sámuel, Vata
2. Vármegyeszervezés
Mintái vannak, de önálló, belső igényből fakad.
A megyeszervezet fokozatosan alakul ki a század folyamán.
a, Vármegye: zárt, körülhatárolt terület. Élén az ispán. (Katonai, közigazgatási, bírói funkció.)
Várjobbágyok, várkatonák, várnép.
A vármegye területén világi és egyházi birtokosok.
b, Várispánság: Szórt birtokrendszer. Az udvarnokokat tömörítő gazdasági egység, az
udvarházak köré szerveződik. Élén szintén az ispán áll.
3. A királyi udvar
a, Főhivatalnokok: nádor, főlovászmester, asztalnokmester, főpohárnokmester, tárnokmester
b, Jogi írásbeliség
- oklevéladás: 9 db (6 hamis, 3 hamisított)
- törvénykezés (I. [István korából]és II. [István törvényei, de talán András korából]
törvénykönyv)
c, Pénzverés
A szuverenitás jelei. Német minta, magyar igény, nem szolgai átvétel.
4. Egyházszervezés
a, Püspökségek, érsekségek: Veszprém, Esztergom, Győr, Pécs; Erdély, Eger, Kalocsa, Csanád;
Vác, Bihar
b, Az alsóbb szintek: Káptalanok, esperességek, plébániák.
c, A monostori hálózat: magánegyházi jelleg.
5. Külpolitika
a, Német orientáció:
- III. Ottó és II. Henrik idején békés.
- II. Konráddal ellenséges: 1030. Német támadás visszaverése.
b, A trónöröklés kérdése
- Imre halála (1031)
- Orseolo Péter a trónörökös
- Vazul megvakíttatása. Fiai: András, Béla és Levente Lengyelországba menekül.
6. Értékelése
- "István politikai, katonai és nem utolsó sorban vallási zseninek tekinthető, olyan alapító
királynak, akit az utókor joggal tisztel szentként. „Sanctus utilis esse debeat” - A szentnek
hasznosnak kell lennie.
- felülről szervezve, valamilyen minta alapján. (9. sz: kazár mintára. 10. sz.: új környezet, új
orientáció.)
53
- 996/7-től a nyugati orientáció erősödése
- Új rend kialakítása először a saját birtokon, majd kiterjesztése a Kárpát-medence törzsi
államaira is.
3.2.2. Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején. (emelt)
3.2.2.1. Szent László király uralma (1077-95)
I. Az ország belső rendjének megszilárdítása
1. Belviszonyok a 11. század végén
- közbiztonság hiánya (támadások, lázadások)
- jogrend, magántulajdon bizonytalan
- vándormozgalom (tudatos és menekülés)
2. László törvényei
a, III. törvénykönyv
- magántulajdon védelme (1-5, 6-9[két szem], 10 [halál] dénár)
- vándormozgalom
- bíráskodás
b, II. törvénykönyv
- bíráskodás, vesztegetés ellen
- orgazdaság
- lopás, vándorlás
c, I. törvénykönyv (1092, szabolcsi zsinat)
- egyházi vagyon, tized fizetése
- papi nősülés engedélyezése
- templombajárás
(mohamedánok beolvasztása, zsidók kirekesztése)
II. Egyházpolitika
1. Egyházszervezés
a, Püspökségek:
- Várad
- Zágráb
b, Káptalanok - írásbeliség
- székeskáptalan - papképzés
- társaskártalan - cölibátus
c, Adományok, apátságok
2. A magyrországi szenttéavatások
a, A fogalom
- korabeli szóhasználatban: élő, kimagasló személy is lehet
- teológiailag: azon hívek, akik hősiesen gyakorolták az erényeket és Isten kegyelméhez méltó
életet éltek, az Egyház pedig ünnepélyes formában kinyilvánítja mindezt róluk
b, A szenttéavatás
- a 12. sz. végéig nincs egységes út: 1000-ig a püspök, utána a pápa zsinaton
- csodák, helyi tisztelet
c, A magyarországi helyzet
54
- politikai gesztus: a magyar állam kereszténysége
- a hivatalos forma elmaradt, nam olvasták fel a hagiográfiát
- VII. Gergely engedélye: "emeljék fel azok testét, akik Pannóniában a hit magvát elvetették,
és az országot prédikálással vagy intézkedéssel Istenhez térítették."
- Gellért
- István (aug. 15-20.): csodás gyógyulások a vigilián, Salamon
(A szent Jobb 1060-83 közt Szentjobbon)
- Imre (nov.)
- András és Benedek (?)
III. Külpolitika
1. Salamon ellen (IV. Henrik ellen, a pápa mellett)
- 1080, Salamon meghódol; 1081, börtön
- 1083, kiengedik
- 1085, besenyő támadás
- 1087, meghal, megnyílik az út IV. Henrikhez
2. Horvátország meghódítása (1091)
- Szakítás a pápával (pápai hűbér)
- Álmos a király, Kálmán pap - menekül
- László halála - a trónöröklés kérdése
3.2.2.2. Kálmán uralkodása (1095-1116)
I. Belpolitika
1. Álmos problémája
a, Álmosé a dukátus, de folyton fellázad
b, Eltérő külpolitikai orientáció
c, Fiával, Bélával együtt megvakíttatja
d, A Borisz-kérdés
2. Törvényei (5 törvénykezés)
a, Világi
- A magántulajdon védelme: enyhébb - "csak" négylábúnál halál
- Kóborlás ellen
- Bíráskodás további erősítése: király, nádor a főbíró
- Királyi hatalom erősítése
b, Egyházi (3 csak ezzel!)
- temetkezés a cinterembe
- strigák
- egyházi javadalmak "ésszerűsítése"
II. Külpolitika
1. Az I. keresztes hadjárat elhárítása, 1096.
2. Halicsi hadjárat: Przemisl - vereség
3. Dalmácia meghódítása, 1105.
4. Gaustallai zsinat, 1106: Kálmán lemond az invesztitúráról, de gyakorolja
55
3.2.3. Az Aranybulla. (emelt)
3.2.3.1. II. András belpolitikája (1205-22)
1. Hatalomra kerülése
a, Imre (1196-1204)
- belharcok Andrással
- 1202: Zára elvesztése (IV. keresztes hadjárat)
b, III. László (1204-5)
2. Az Új berendezkedés (tudatos, de elhibázott politika)
a, A királyi birtokok eladományozása
- magánföldesuraknak
- Gertrúd rokonainak
b, Uj bevételek
- rendkívüli adó
- a regálék bérbe adása (zsidóknak, izmaelitáknak)
- pénzrontás
3. A királyi hatalom meggyengülése
- 1213: pilisi merénylet — tétova bosszú
- az Új berendezkedés felülvizsgálata
- Béla Szlavónia hercege lesz
3.2.3.2. Az Aranybulla-mozgalom
1. Társadalmi bázisa
a, Főpapok: zsidók, izmaeliták ellen
b, Bárók (egy része): idegenek ellen
c, Szerviensek, várjobbágyok, várnépek: bárók ellen
2. Az Aranybulla (1222)
a, Kiadása:
- palotaforradalom, arany függőpecsét
- a Magna Charta hatása?
b, Pontjai:
- Bárókat érintő: birtokstopp; javadalomhalmozás tilalma; idegen birtokok, hivatalok ellen
- Egyházat érintő: zsidók, izmaeliták ellen; adómentesség; a tized terményben; só csak a
királynál.
- Szerviensek: adómentesség; szabad végrendelkezés; királyi bíráskodás; külföldön csak
zsoldért harcol
- Várjobbágyok: hospesek szabadsága
- Altalában: királyi birtok megőrzése; jó pénz; hatalmaskodás tilalma; bíráskodás fejlesztése;
ellenállási záradék.
c, Ertékelés:
- nem ment át a gyakorlatba, de hivatkozási alap a sarkalatos jogokhoz
- a királyi hatalom nem korlátlan
3.2.3.3. II. András belpolitikája (1222-1235)
1. A királyi hatalom további visszaszorulása
a, Andreanum (1224)
- kiváltság az erdélyi szászoknak
- a székelyek a székelyföldre kerülnek
b, A német lovagrend
56
- 1211: befogadás
- 1225, kiűzés, az önállósodás miatt
c, Béla herceg Erdélyben
- birtokrestaurációs politika — a birtokvisszavétel kudarca.
2. Az Aranybulla megújítása (1231)
- Az egyház érdekeinek megfelelően
- bíráskodási, adózási kiváltságok
- tized, só kimarad
- az ellenállás csak az esztergomi érsekre vonatkozik
- A szerviensek megerősítése
- A várjobbágyok, várnép kimarad
Nem ment át a gyakorlatba
1232: Egyházi átok
3. A beregi egyezmény (1233)
Az egyház érdekeinek megfelelően
- igazságszolgáltatási, adózási kiváltságok
- zsidók, izmaeliták ellen
- a sókereskedelem az egyházé
3.2.3.4. II. András külpolitikája
- Halicsi hadjáratok
- 1217: keresztes hadjárat
- Német lovagrend és a kunok (1211-25)
3.2.4. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején. (közép)
3.2.4.1. IV. Béla uralkodásának első szakasza (1235-1242)
1. Kísérlet a királyi hatalom megerősítésére
- Leszámolás apja híveivel
- A székek kidobálása, elégetése
- Petíciózás (jogi írásbeliség - nála v. III. Bélánál?)
- Birtokrestaurációs politika: cél a III. Béla kori állapot - kudarc
2. A tatárjárás előzményei
- Julianus útja, 1235-36
- Újabb út: hír a tatárokról
- 1239: a kunok bebocsátása (Kötöny)
- Hadszervezeti válság - vereség a gyepüknél - a kunok kivonulása
3. A tatárjárás
a, A hadműveletek
- Irányok; Muhi
b, A pusztítás megítélése
- Katonailag nem gyengítette meg jelentősen (a területi integritás megmaradt, a következő évek
aktív katonai eseményei)
- Demográfiailag jelentősége (és társadalmi változások)
57
3.2.4.2. IV. Béla uralkodásának második szakasza (1242-1270)
1. A cél: felkészülés az újabb támadásra
- az ország helyreállítása – „népek gyűjtése”
- hadügyi reformok
- a munka megindulása, a belső rend helyreállítása
- a királyi jövedelmek növelése (vámok, adó)
2. Új birtokpolitika
a, A birtokrestaurációs politika felülvizsgálása
Cél: a tatárjárás előtti, 1241-es állapot helyreállítása
b, Birtokadományozás - magánosoknak
- várépítésért
- nehézlovas kiállításáért
3. Felemás várospolitika
- városok eladományozása
- városprivilégiumok, városfalak építtetése
4. Új segédnépek befogadása
- kunok, jászok (később nyökörök)
5. Új dinasztikus politika
- orosz dinasztikus politika
- V. István felesége kun nővel, Erzsébettel
6. V. István fellépése
- Ellenzéki központ lesz
- Dinasztikus országmegosztás (rex iunior)
- 1265, Isaszeg: IV. Béla veresége - helyreáll a status quo
- 1270-1272: a bárók önálló fellépése a király ellen
3.2.4.3. Külpolitika
1. Harc a Babenberg-örökségért
- Babenberg Frigyes osztrák herceg halála (1246) után
- IV. Béla és II. Ottokár cseh király közt
- 1260. Kroissenbrunni (Morvamező) vereség
2. Balkáni terjeszkedés
- Szörényi, macsói bánság, Bosznia, Bulgária
3. Nápolyi-magyar szövetség!
3.3. Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora
3.3.1. A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején. (közép)
3.3.1.1. Harc a hatalomért (1301-1323)
1. A tartományuraság
Alapjai: uradalmi rendszer+magánfamília+királyi jogok gyakorlása
Önálló politikai tényező, de: nem próbáltak függetlenedni!
2. A trónöröklés elve
Leány ágon nincs egyenes öröklés - a választás elve.
58
Koronázás: Szent Korona, Székesfehérvár, az esztergomi érsek
Trónkövetelők:
a, Károly Róbert - V. István dédunokája
- Hívei: pápa, itáliai bankárok, horvátok, egyház
- Koronázás: 1301, esztergomi érsek, Esztergom, nem a Sz. K-val
b, Vencel - IV Béla lányának dédunokája, cseh király (1301-5)
- 1304: Cseho.-ba megy, a koronával. 1305: lemond Ottó javára
c, Ottó, bajor hg IV. Béla unokája (1305-12)
- Koronázás: 2 pp., Sz. Korona, Fehérvár
- 1307-ben Kán László elfogta, elvette a koronát
3. Harc az elismerésért
- Károly Róbert és a budai polgárok, 1307-ig
- 1307, rákosi ogy. elismeri
- 1308, Gentilis, Pest, domonkosok: újabb elismerés, de nincs korona
- 1309: újabb - alkalmi - koronázás
- 1310: legális koronázás
4. A hatalom megszilárdítása
- 1312, rozgonyi csata
- 1315-23: temesvári székhely
- egyház, köznemesség, polgárság, jobbágyság támogatásának megszerzése
- 1321: Csák Máté halála
5. A győzelem külpolitikai feltételei
A Habsburgok gyengék, a Przemysl-ház kihalt, a lengyelek a litvánokkal és a lovagokkal,
oroszok a tatárokkal, a balkániak egymással.
3.3.1.2. Az ország újjászervezése (1323-1342)
1. A kormányzat átszervezése
a, Új arisztokrácia
- Szécsényi, Garai, Nekcsei, Drugeth; Lackfi, Újlaki, Szécsi, Bebek
b, A honor:
- a várak és uradalmak hivatali birtokként való szétosztása - visszavonásig. A szolgálati birtok
jövedelme a honorbirtokosé.
- katonai, közigazgatási szerep
- A bandériumszervezet törvényesítése (már létezett)
- Lovagok, lovagi kultúra, de zsoldosok is
- A zászlósurak számának csökkentése
c, A királyi udvar szervezete (1323-tól Visegrád)
- Az udvar a bíráskodás központja (nádor, országbíró, kancellár)
- a királyi tanács maradt (nádor, országbíró, tárnokmester, kincstartó)
- erdélyi vajda, bánok, ispánok
A rendi kormányzás szünetel, nincs ogy.!
2. Gazdaságpolitika (Folyamatos reformok!)
a, Pénzreform (üres a kassza, káosz)
- Nekcsei Dömötör?: 1325, aranyforint, később ezüstdénár
b, Bányareform:
- Korábban a bányászat királyi monopólium, urbura (Au/10, Ag - 1/8
59
- 1320-as évek: nemesfémforgalom monopóliuma. Az érc 40 %-a a királyé, az urbura 1/3-a a
földesúré
c, Adózás: a kamara haszna megszűnt
- portális adó, kapuadó a jobbágyokra
d, Regálé:
- Vámok: 30-ad és 20-ad
- Kiváltságolt népek, városok adója
- Rendkívüli adó (ritka, rendi)
3. Külpolitika
Kezdetben passzív külpolitika - a belviszályok függvényében
- Kudarcok a Balkánon (Basarab, 1330)
- 1335, Visegrád: megbékélés a csehekkel
- 1339: lengyel trónörökösödés
- Nápolyi örökség: András és Johanna
3.3.2. I. (Nagy) Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom. (emelt)
1. A nemesi rend
- a késő középkorra Mo-on a nemes és birtokos fogalma összeolvadt. A nemesi életforma nem
döntő, mint Ny-Eu-ban.
- A nemesi család, a nemzetség – eszmei – egysége. Az ősi, öröklött birtok – elvileg – egységes,
az osztály után is, a nemzetség örökli.
2. Uralkodó és nemesség – az 1351. évi dekrétumok
- az Aranybulla megerősítése
- az egy, oszthatatlan, országos nemesség
- az ősiség csak harmadízig érvényes, utána a háramlás lép be.
3. Az udvari nemesség
- az udvari és vidéki nemesség elkülönülése
- a királyi udvar szervezete: lovag, ifjú, apród – testőrség és államapparátus
- Az udvari nemesség elkülönülése
-- az adományok oldalágon nem öröklődnek
-- fiúsítás
-- bíráskodási kiváltságok (exemptio)
- szabadispánság (pallosjog)
4. Az egységes jobbágyság kialakulása
- jogi egységesedés, de vagyoni differenciálódás
- a terhek növekedését a teherbíró képesség növekedése ill. a szabad költözés enyhítette
- a kilenced nem érvényesül
3.3.3. Zsigmond király külpolitikája. (emelt)
1. A török kérdés jelentkezése
- 1389 óta a török birodalom határos Magyarországgal – É-balkáni hegemónia elvesztése
60
- 1396, Nikápoly: a keresztes had kudarca (Zsigmond a nagymesterrel együtt Rodoszra
menekült) a sokk Mohácsig tart!
- 1397: temesvári ogy. (szabad költözés)
- Telekkatonaság - katonáskodás a török ellen
2. A török elleni védelem
- telekkatonaság, majd ütközőállamok; 1402 után ismét
- végül a déli végvárrendszer (Ozorai Pipo, Thallóczyak)
- 1428: Galambóc elvesztése
3. Európai diplomácia
- német királyság - 1410
- konstanzi zsinat (1414-1418)
- huszita küzdelmek (1419-1434)
Mindvégig magyar királyságbeli forrásokra támaszkodva folytat európai diplomáciát!
3.4. A Hunyadiak
3.4.1. Hunyadi János törökellenes harcai. (emelt)
3.4.1.1. Hunyadi János kora
1. Habsburg Albert uralma (1437-39)
Zsigmond lányának, Erzsébetnek a férje.
A királyi tanács szerepe
Zsigmond reformjainak a felszámolása a cél.
1439: budai ogy. – a rendek hatalomátvétele (külföldiek ellen, egyház adóztatása ellen, a végek védelme a királyé, a nemesek csak honvédelemre mennek, a
pénzverés ellenőrzése és a nádorválasztás rendi jog)
Szendrő és Szerbia eleste
2. I. Ulászló (1440-44)
- Erzsébet vőlegénye
- V. László, a fia szintén esélyes
1441, Bátaszék – Erzsébet visszaszorulása, majd halála
- V. László Bécsbe menekül, a koronával
3. A rendiség
- Rendi ogy., rendi képviselet
törvényhozás a rendek joga – a királlyal
A bárók túlsúlya – udvari párt – Garai-Cillei
A köznemesség – a nemzeti párt – nem önálló: Hunyadi-Újlaki
3.4.1.2. Hunyadi első harcai a törökkel
1. Hunyadi János (1407k. - 1456)
- Zsigmond kegyeltje (fia?) – katonai tapasztalatok
- 1439, szörényi bán
- 1441, Bátaszék: Újlakival együtt győz Erzsébet felett (Ulászló híve)
- Erdélyi vajda, temesi ispán, nándorfehérvári főkapitány – a déli végek ura
2. Harcai
61
a, 1442: Marosszentimre - vereség, Vaskapu - győzelem, Törcsvári-szoros - győzelem
b, 1443-44: „hosszú” hadjárat
A „szegedi” (váradi, drinápolyi béke)
- Hunyadi és Brankovics
- Ulászló és Cesarini
c, 1444, Várna
3.4.1.3. Hunyadi kormányzósága (1446-52)
1. 1445, pesti ogy.: V. László elismerése
- országtanács és 7 főkapitány
2. 1446 – Hunyadi kormányzósága
A bárók uralma – a status quo alapján béke
- III. Frigyes nyugaton
- Cillei délen
- Giskra északon
3. 1448, Rigómező
Vereség, de Hunyadi hatalma megmarad
1452: V. László kiszabadul, hivatalosan király. Hunyadi nem kormányzó, csak főkapitány.
Megtartja hatalmát, de elszigetelődik
A központosítást, a királyi hatalom erősítését ő is ellenzi.
3.4.1.4. Nándorfehérvár
1. Okok, előzmények
1453, Konstantinápoly eleste
1455: Szerbia eleste
2. Az ostrom 1456. júl. 4-22.
3. Eredmények
Hunyadi és Kapisztrán halála
Csak a határvédelem marad
Hunyadi megszilárdította Zsigmond határvédelmi rendszerét
3.4.2. Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája. (közép)
A. Mátyás belpolitikája
3.4.2.1. A kezdetek
1. Nándorfehérvár után
- Hunyadi László a család élén - Cillei Ulrik megöletése
1457: Hunyadi László kivégzése – Mátyás fogsága – V. László halála
2. A trónra kerülés
- Vitéz János és Podjebrád György megegyezése: Katalin a menyasszony
- Szilágyi Mihály és a Garai-Újlaki liga – Garai Anna a menyasszony
- 1458 január – királyválasztó ogy – Rákos – január 24: trónra kerül
3. A hatalom megszilárdítása
- Szilágyi a kormányzó, de leszerelte
62
- Garai László III. Frigyessel, de meghal
- Giskra megtörése
- 1463, Bécsújhely: A korona visszaszerzése 80 000 Ft + Habsburg örökösödési szerződés
1464, koronázás
3.4.2.2. A reformok (1464-1471)
1. Gazdasági intézkedések
kincstartóság megerősítése – Ernuszt János
1467: tributum fisci regalis a portális lucrum camarae helyett és koronavám a harmincad helyett
- az adóalap növekedése: megszűntek a mentességek + porta helyett a háztartás az alapegység
Hadiadó – évente akár többször is
Egyéb jövedelmek: kiváltságolt népek adója, só, bánya, pénzverés
Összesen: 500-750 000 Ft.
Túladóztatás, tartósan nem tartható fenn
2. Államszervezet
- kancellária újjászervezése
- bíráskodás újjászervezése
- „egyszerűbb hivatalnokok”
3. Katonai reformok
„Fekete sereg” - csak az utókor nevezte így
Drága, csak időszakosan tölti fel 15-20 000 főre
3.4.2.3. A központosítás időszaka (1471-1490)
1. Az uralkodó és a rendek konfliktusai
- 1467 – erdélyi lázadás az adóreform miatt
- 1471 – összeesküvés az adókivetés és a nyugati politika miatt
Vitéz János, Janus Pannonius – Kázmér, lengyel herceg meghívása
Mátyás válasza:
- Külföldi hivatalnokok
- Szórványos ogy.
„Törvények felett álló király” „Központosítás”
2. A központosítás kérdése
- kezdetben új arisztokrácia (Szapolyai, Báthory)
- 1471-es összeesküvés - rendi félreszorítottság
- lassú, szerves fejlődés a gazdaságban, amire egy jobb, hatékonyabb kormányzati struktúra
épült.
1486: nádori törvények – csak papírrongy
A központosítás jelei
- Királyi tanács (szűkebb – szakértői jellegű; tágabb – ritka, a fajsúlyosabb ügyeknek)
- a kancellária politikai fórumból hivatal
- a bíráskodás kancellária alá rendelése – királyi személyes jelenlét - személynök
- az ogy csak feszültség-levezető – a köznemesség lecsendesítésére
- a király az „élő törvény”
- a zsoldossereg
A rendi dualizmussal azonban véglegesen nem tudott leszámolni
63
A központosítás nem a társadalmi fejlődésből, hanem a király személyes adottságaiból
következett, így Mátyás halálával összeomlott.
B. Mátyás külpolitikája
2.4.2.4. A déli végek
- Szerbia (1459) és Bosznia (1463) török hódoltatása
- 1463 – Jajca elfoglalása, 1464 – Ny-Bosznia megtartása
- A kettős végvárvonal kiépítése, mozgó hadakkal való megerősítése, a határvédelem
centralizálása – aktív határvédelem
- 1474: Várad dúlása
- 1476: Szabács elfoglalása
- 1479: Kenyérmezei csata
- 1483: Béke II. Bajaziddal
3.4.2.5. A cseh háborúk
- 1468: „keresztes hadjárat” Podjebrád György ellen – Morvaország megszállása
- 1469: Szilézia csatlakozása, Cseh királlyá koronázzák a katolikusok
1471: Jegello Ulászló, lengyel herceg a cseh király – a lengyelek is csatlakoznak a Mátyás-
ellenes szövetséghez
1474: fegyverszünet a boroszlói csata után
3.4.2.6. Az osztrák háború
1477: Frigyes a választófejedelmi címet Ulászlónak adta
1478: a választófejedelmi cím megosztása – béke
1482-87: Újabb osztrák háború, K-Ausztria elfoglalása
1485: Bécs, de 1486-ban Miksát választják német királynak.
3.4.2.7. A trónutódlás kérdése
Sem Katalintól, sem Beatrixtól nem születette gyermeke, csak Corvin János, akit birtokokkal,
címekkel, feleséggel, a főurak felesketésével sem sikerült trónra juttatnia.
3.4.2.8. A külpolitika értékelése
- a török elleni védekezés reálpolitika
- a nyugati politika, mint erőgyűjtés elvileg lehetséges, de inkább Mátyás jelleméből fakad
- a legitimitáshiányos, gőgösségig öntudatos uralkodó az elismerést csak erővel tudta elérni.
A zsoldossereget pedig folyamatosan „munkával” kellett ellátni, folyamatosan – külföldön –
kellett alkalmazni.
3.4.2.9. A reneszánsz mecénás
Művészetpártolása személyes igényekből és reprezentációs, legitimációs okokból is
eredeztethető.
- Reneszánsz – és gótikus - építkezések
- Könyvművészet, könyvtár
- latin nyelvű irodalom (Temesvári Pelbárt, Thuróczy János)
64
- Janus Pannonius
65
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-
1789)
4.1. A földrajzi felfedezések és következményei
4.1.1. A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői. (közép)
4.1.1.1. Európa a 15-16. század fordulóján
1. Kilábalás a válságból
- demográfiai, mezőgazdasági, gazdasági fejlődés
- megerősödött az atlanti parti hajózás
- aranyéhség
- a levantei kereskedelem velencei-török monopóliuma
2. A hajózás fejlődése
- karavella (összetett vitorlarendszer, több árbóc, magas építés, hátsó kormány, mély járat, 200-
500 tonna)
- iránytű az araboktól, portolánok (iránytűtérképek)
- Toscanelli térképe
3. Portugál felfedezések
a, Felfedezések
- Tengerész Henrik tengerészeti iskolája
- a reconquista folytatása Afrikában
- B. Diaz, 1487: Jóreménység-fok
- V. da Gama, 1498: India
b, Gyarmatosítás
a gyarmatok kereskedelmi támaszpontok
- az arab kereskedők letörése
- fűszerek: óriási haszon
- Lisszabon felértékelődése
Később: Brazília - cukornád -- Afrika - rabszolga
4.1.1.2. Amerika felfedezése
1. "Spanyolország" a "katolikus királyok" alatt
a, 1479: Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella házassága
b, 1492: Granada elfoglalása
A zsidók kiűzése
az első spanyol nyelvtan
2. Kolombusz
- 1492. aug. 3-okt. 12: 1. út
- 4 út, nem tudja, hogy hol járt
- Kezdetben nem reménykeltő
3. Magellán
- A cél: közvetlen út Indiába, a portugálok megkerülésével
- 1519-1522: az út során Magellán meghal (A. Pigafetta)
66
A felfedezések hatása
4.1.1.3. Árforradalom
1. A jelenség
a, Az árak tartós, drasztikus emelkedése a 16-17. században.
- elsősorban a terméseredmények befolyásolták
- a nemesfémbeáramlás 1660 után lendült fel (főleg Ázsiába ment!)
Végső soron a népesség és a fizetőképes kereslet növekedésének tulajdonítható
A kereslet a luxuscikkek helyett a közfogyasztási és a mezőgazdasági termékek felé fordult
b, A 17. században az árforradalom leállása
- a tőkés gazdaság fejlődésének lassulása
- a perifériák visszaesése
2. A világgazdaság létrejötte
3. Az európai gazdaság átalakulása
a, Népességnövekedés (klíma javulása, új növények - biztonságosabb ellátás - jó ember/föld
arány)
b, Árforradalom, agrárolló hatása: nyugaton a parasztság kevésbé függő helyzetből indult,
ezért tovább lazult a helyzete, keleten a függés megerősödött.
c, Ipar: Verlag-system, manufaktúra
d, A kereskedelem átalakulása
- volumenében (megsokszorozódás)
- összetételében (luxus helyett tömegáru - már a 14-15. századtól!)
- irányában (a levante helyett az atlanti - már a 14-15. századtól!)
e, Az üzleti élet
- korszerű üzletmenet (kettős könyvelés, monopólium, Rt., tőzsde)
- kereskedelmi társaságok (1554: Moszkvai; 1600: Brit Kelet-Indiai; 1602: Holland Kelet-
Indiai)
4.1.1.4. Az angol gazdaság és társadalom a 16. században
A bekerítés (enclosure) már ekkor megkezdődik, de igazából csak a 18. században válik
döntővé!
A parasztok már bérlők, de a parasztbérlő (yeoman) ekkor alakul ki.
Mellettük a vállalkozó újnemesség (gentry) szerepe is megnő.
Az iparban a manufaktúra, kiadási és felvásárlási rendszer terjed.
4.1.1.5. Gazdaságpolitika
Először tudatosul!
a, Monetarizmus: pénzfelhalmozás extenzív módon (túladóztatás, gyarmatok kirablása) -
Ibéria
b, Merkantilizmus: aktív külkereskedelmi mérleg (iparfejlesztés, védővámok, monopóliumok)
- Anglia, Franciao.
„A gazdaság és kincs növelésének általános eszköze a külkereskedelemben rejlik, ahol mindig
szem előtt kell tartani ezt a szabályt:az idegeneknek többet eladni évente, mint amennyit az
övékből értékben elfogyasztunk” (Thomas Mun, 1664)
67
4.1.2. A 16-17. századi gyarmatosítás és a világgazdaság kialakulása (emelt)
4.1.2.1. Amerika a találkozás előtt – és után
1. Az amerikai kultúrák jellegzetességei
a, Népesség - 35 000 éve vándoroltak be, mongolid
- kis népsűrűség, megkésettség
b, Kultúra: nincs igavonó állat, kerék. Csak színes- és nemesfémek
c, Elzártság: egymástól és Európától
d, Kapcsolatok: rómaiak, polinézek, vikingek, (franciák?) írek
- rendszertelen!
2. Közép-Amerika (Kukorica)
a, Aztékok, 14-15. sz., Mexikói-fennsík
- kereskedő, harcos birodalom, de ingatag
b, Maják, 4-10, 10-13. sz.
- őserdő, városállamok, piramistemplomok, írás, naptár
- hirtelen elvándorlás (mg-i, vallási okok?)
(c, Olmék: Mexikói-őből, írás, naptár, piramis)
3. Az Inka Birodalom (Burgonya, kukorica)
- fejlett kultúrák a Kr. e. I. évezredtől (Chavín)
- Inka-kecsua kultúra 1200-1531 (a chima vele egykorú)
- Városok, úthálózat (Csak a főút 5000 km-es!)
- kézművesség
4. A hódítás - és következményei
a, Cortez, 1519: Mexikó (Aztékok)
b, Pizarro, 1531: Peru (Inkák) - belső harcok (Atahualpa - Huascar)
c, Alvarado, 1523: Yucatán (Maják)
Nemesfémbányászat a 17. sz. közepéig a kontinensen (Potosí a világ egyik legnépesebb városa
a korszakban!)
Ültetvények a szigeteken, majd a kontinensen is.
Az indiánok kipusztulása, rasszok keveredése.
A "Fekete Legenda" - az indiánok és a szerzetesek
1609-1776: redukciók Paraguayban
5. Amerika a világkereskedelemben
a, Amerika ad: nemesfém, kukorica, dohány, koka
b, Európa: vas, textil - Afrikába
c, Afrika: rabszolga - Amerikába
d, Ázsia: nemesfémért fűszer, luxuscikk Európába
Európai tőkefelhalmozás, új növények, új piacok
4.1.2.2. A világgazdaság létrejötte
- kereskedelmi háromszögek
- centrum - félperiféria - periféria
4.1.2.3. Az Európán kívüli világ
1. Afrika - rabszolgavadászat, támaszpontok
68
2. Kína (1644-1911) mandzsu dinasztia
- hódítás, rendőrállam
- a bezárkózás kezdete, de hatás Európára (Enciklopédia)
3. India
- a Nagymogul birodalom (1526-tól) hanyatlása a 17. sz. végén
- Portugál, holland, angol, francia hódítás - K-Indiai Társaságok
4. Amerika
a, Dél-Amerika:
- spanyol, portugál kirablás, de ráfizetéses
- 1606-67: jezsuita missziók és indián redukciók
b, É-Amerika:
- Louisiana - francia
- Új-Anglia - angol
- hollandok kiszorítása
- angol-francia gyarmati dualizmus
4.2. Reformáció és katolikus megújulás
4.2.1. A lutheri és kálvini reformáció. (közép)
4.2.1.1. A reformáció előzményei
1. A széttagolt Németország
Az egyesítés, központosítás kudarca
2. Az egyház reformra szorul
A világrend megingott, félelem, de a vallásosság megújításának igénye. Az egyházi élet
visszásságai: ereklyekultusz!
Búcsúcédulák, világvégevárás, boszorkányüldözések kezdete.
4.2.1.2. Luther (1483-1546) fellépése
Toronyélmény (Rom 1,17): kegyelemből. Ágoston és a Biblia
1517: a bűnbocsánat kérdése. Tetzel ellen.
1518: Cajetán bíboros - nem vonja vissza.
1519: Lipcsei disputáció, J. Eck - a pápai primátus, egyházi hagyomány tagadása - az egyház
elvetése
1520: a fordulatok éve
- politikai: nemzeti zsinat, általános papság
- dogmatikai: két szentség, Biblia-elv.
- etikai: "sola fide, sola gratia"
1521: Worms - kiközösítés, birodalmi átok.
4.2.1.3. Luther és a német fejedelmek
Bölcs Frigyes, Wartburg. (19000 ereklyét és 2 000 000 év bűnbocsánatot tart a birtokában)
Luther bibliafordítása csak a 18. - a teljes fordításokat tekintve!
A világi hatalom elismerése, az egyházi javak szekularizálása.
69
Cölibátus elvetése (Katharina von Bora)
A reformáció terjedése, irányzatai.
1529: Marburg - Zwingli és Luther vitája az úrvacsoráról
4.2.1.4. Münzer és a német parasztháború (1524-1526)
Zwikaui plébános. Újrakeresztelők. Társadalmi mozgalom.
Sváb, frank, thüringiai.
4.2.1.5. Vallásháború Németországban
1529: Speyer, protestálás az új hit terjesztésének tilalma ellen (Bigámista) Hesseni Fülöp
1530: augsburgi hitvallás (Ph. Melanchton) Köztes.
1531: Schmalkaldeni szövetség - háború
1555: augsburgi vallásbéke:
- béke a katolikus és lutheri felekezet között.
- ius reformandi, cuius regio...
- reservatum ecclesiasticum
- egyházi területen a nemesek és városok vallásszabadsága
A tartományi egyházak kiépülése. Evangélikus egyház kiépülése
Gyülekezeti énekek, iskolák, egyetemek (Wittenberg).
4.2.1.6. A svájci reformáció
Zwingli - úrvacsoravita
Kálvin (1509-1564): Institutio (1535)
1536-1538, 1541: Genf
Presbitériumok (lelkészi és világi egyháztanács), predestináció, [Az üdvbizonyosság a hit szilárdságának jele. Ez az elhivatottság jellemezte Kálvin követőit az öntudattal
végzett napi munkában. A megalázkodó bűnösök helyét az önmagukban biztos szentek foglalták el és
lettek a születő kapitalizmus élharcosai. Ld. Weber. Orosz I. 2006.]
Protestáns etika. Ellenállás joga, zsarnokölés.
4.2.1.7. A reformáció elterjedése, irányai
Antitrinitarizmus. M. Servet - Unitarizmus
Anglikanizmus
Területek
- Luther: É-No., Skandinávia
- Kálvin: Fro., Hollandia, Svájc, Skócia, Mo.
- Unitarizmus: Lo., Mo.
4.2.1.8. Értékelés
1. Pozitívumok
Isten szerepe a megigazulásban
Biblicizmus
általános papság
impulzusok a katolikus megújuláshoz
polgári társadalom
népszuverenitás
70
demokratikus egyházalkotmány
nemzeti nyelv és irodalom
2. Negatívumok:
a nyugati egyház széttagolódása, a hit alapjainak megingása
Pusztítások (az elrabolt egyházi javak beépültek a háborús költségvetésbe, képrombolások)
szabad vallásértelmezés:
- szubjektivizmus
- racionalizmus
- liberalizmus
- nacionalizmus
- állameszme
4.2.2. A katolikus megújulás. (közép)
4.2.2.1. A katolikus megújulás
A fogalom kettős jelentése
- a katolikus egyház belső megújulása (katolikus megújulás, reform)
- a katolikus egyház befolyásának – akár hatalmi-politikaia eszközökkel történő –
megerősödése (ellenreformáció)
Területenként és időben változó.
4.2.2.2. A Trienti Zsinat (1545-1563)
1. Szakaszai:
1. 1545-47 (III. Pál)
2. 1551-52 (III. Gyula)
3. 1562-63 (IV. Pius)
2. Dogmatikai határozatok
- kinyilatkoztatás
- megigazulás
- szentségek
3. Reform
Egyházfegyelem.
Búcsú, kumuláció tilalma.
- rezidencia
- szeminárium
- vizitáció
4.2.2.3. A reformpápaság
A pápai hatalom megerősödése
Collegium Germanicum
Sacrum Officium (Inkvizíció), 1542.
Index (1559 - IV. Pál)
Catechismus Romanus
Ordinarium Romanum - pompás liturgia
Naptárreform
71
Új Biblia
4.2.2.4. Új szerzetesrendek
1. Mauriánusok, szaléziánusok
2. Jezsuiták: engedelmesség a pápának, rugalmasság, gyakorlatiasság - misztika
Sz. Ignác (1491-1556)
Iskola, nyomda, anyanyelvűség, iskoladráma
Politikai szerep
4.2.3. A barokk stílus jellemzői. (közép)
4.2.3.1. A művészet átalakulása
- társadalmi átalakulás: krízis, de nem válság! A változás mindig bizonytalansággal jár!
A reneszánsz válsága: a természet, a harmónia után más értékek!
A lélek belső képei, a beavatottak művészete.
- manierizmus: Maniera-modor, egyéni ötlet. El Greco (1541?-1614)
- barokk: különös, furcsa, szabálytalan. Belső látvány. Vallásos művészet - Caravaggio,
Rembrandt, Rubens, Il Gesu (1568)
4.2.3.2. Az új tudomány
1. Filozófia: Bacon, Descartes
2. Jog: J. Bodin, H. v . Grotius
3. Történelem: centuriatak, annatak, maurinusok
4. Orvostudomány: Vesalius (anatómia), Harvey (szív) Leuwenhoek (mikroszkóp)
5. Csillagászat: Kopernikusz (1543); Galilei-távcső (1633); Kepler-törvények (mozgás);
Newton-törvények (tömegvonzás)
6. Térképészet, földrajz: Ortelius, Mercator
7. "Botrányok":
G. Bruno (1600)
G. Galilei (1532)
4.3. Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században
4.3.1. Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában. (köözép)
4.3.1.1. Anglia gazdasága a 17. században
1. A 16. és a 17. század
A 16. században az államhatalom és a társadalom érdeke egybeesett, ez a szakszerûsödõ
államhatalom alapját képezte. Erõs, polgárosult középosztály, mely nem adómentes.
A 17. században az érdekközösség felbomlott. Az állam már a polgárosodó társadalmon
élõsködött. A 16. században a feudális jövedelmek a királyi bevétel 80, a 17. században
kevesebb mint 50 %-át tették ki. A többi vám.
72
2. A 17. század fejlõdése
- textilipar, manufaktúrák
- a külkereskedelem megtízszereződése
- nagy népsűrűség
- a városi népesség növekedése
- amerikai tervszerű gyarmatosítás
- az angol flotta erősödése
4.3.1.2. A Stuartok politikája
1. A korszak jellemzői
- az államhatalom korrumpálódott
- feudális jogok (élelmiszerváltság, gyámhatósági jog)
- monopóliumok (Erzsébet óta)
- vámbérlők (korrupt pénzarisztokrácia)
- udvaroncok fényűzése
Ezzel szemben a puritanizmus vallási és a parlament politikai ellenzékisége I. Jakab alatt
egymásra talált.
2. I. (Stuart) Jakab (1603-1625)
- 1609: „lőporösszeesküvés” (presbiteriánus és katolikus)
- 1611-21: abszolutizmus, F. Bacon
- 1621: F. Bacon bukása; Enclosure Bill
3. I. Károly (1625-1649)
- a parlament mellőzése 1629-től
- monopóliumok – a vállalkozói szabadság korlátozása
- művészetpártolás (pazarlás)
- a puritánok háttérbe szorítása az anglikán episzkopális egyházzal szemben (I. Jakab: ha nincs
püspök, nincs király sem!)
- presbiteriánusok: nagybirtokosok – polgári szabadság, választások az egyházközségben –
az államhatalomtól való függetlenedés (többség)
- independensek: középbirtokos, polgár – önálló gyülekezetek – politikai, gazdasági
szabadság (kisebbség)
4.3.1.3. A polgárháború előzményei
1628: a parlament összehívása. A polgárság és az újnemesség harca a királlyal.
Jogok kérvénye - parlamenti adómegajánlás, Habeas corpus
1629-től abszolutizmus
1638-tól skót felkelés – kálvini egyházszervezet, önkormányzat – Károly veresége - az ellenzék
egyik vezére, Strafford a fõminiszter
1640 február: "rövid parlament"
4.3.1.4. A polgárháború („Püspökök háborúja”)
0. Az „angol polgári forradalom”
- nem angol: skótok, írek
- nem polgári: lordok, klikkek harca
- nem forradalom: 1688/89 csak visszatérés a régi kerékvágásba. Forradalmi tett csak a király
kivégzése max.
73
1. A parlamenti szakasz (1640-42)
1640. november 3.: "hosszú parlament" (1653-ig) - John Pym.
Erőviszonyok: felsőház királyhű – alsóház ellenzéki, bár csak 10%-a polgár!
Követelések:
a, Parlamentáris kormányzat
- önfeloszlatás
- adómegajánlás
- miniszterek, hadsereg ellenőrzése
- új, presbiteriánus egyházszervezet
b, A főminiszter (Strafford) megbuktatása
c, Szövetség a skótokkal
1641: Ír felkelés
Grand Demonstrance
- felelős kormány
- szabad kereskedelem
- presbiteriánus egyház
A király az ellenzék letörésében (1642. január 5.) – a nép ellenállása miatt – kudarcot vallott.
1642. január 10.: Károly elmenekül Londonból Nottinghamba - a polgárháború kezdete.
2. Polgárháborús szakasz (1642-49)
a, Kezdeti "gavallér" sikerek: Pfalzi Rupert, a király veje a parancsnok. - A pénz és a katonai
szakértelem elválik.
Edgehilli vereség a “kerekfejűekre”
b, a “New Model Army”
- lelkes, elveiért harcoló, politizáló sereg
1643: O. Cromwell - vasbordájúak - independensek
1644: Marston Moor
1645: Naseby
- 1646: a föld polgári tulajdon
1647: a királyt kiadják a skótok 400 000 fontért
c, Belharcok:
- a presbiteriánus parlament fel akarja oszlatni a hadsereget
1648: Cromwell hatalma - az ellenzék letörése
- Levellerek (egyenlősítők: 1647, A Nép Szerződése) John Lilburn: általános választójog, tized
és monopólium eltörlése - legyőzi
- királypártiak: a király szökése: skótok (Preston, 1648.) és presbiteriánusok legyőzése
1648. dec. 2.: Cromwell bevonul Londonba
1649: csonka parlament, I. Károly kivégzése - Cromwell nyomására (1649. január 30.)
4.3.1.5. A protektorátus (3. Köztársasági időszak, köztársasági epizód)
1. Zűrzavar és diktatúra (A belpolitika)
a, Belpolitika kezdeti lépései:
- leszámolás a levellerekkel és a diggerekkel (földosztás, utópisztikus, vagyoni egyenlõség)
Cromwell személyes hatalma egyre szűkebb körre támaszkodhat
b, “Szentek parlamentje” - megegyezési kísérlet
Behívott egyházközségi képviselõk alkotmányterve.
- az állam szekularizációja
74
- szegénygondozás
- polgári házasság, törvény elõtti egyenlõség
Cromwell túl demokratikusnak tartotta - feloszlatta, elvetette.
c, Protektorátus (1653-58)
- O. Cromwell az állam védnöke, félig burkolt diktatúra
- 1558 után fia Richard Cromwell nem tudta/akarta fenntartani.
2. Külpolitika - sokkal sikeresebb
Az ír felkelés leverése (Drogheda)
1651: hajózási tv.
1652-54: I. angol-holland tengeri háború - angol gyõzelem
Nagy-Britannia kialakulása (Skócia, Wales egyesítése, Íro. gyarmat)
4.3.1.6. A restauráció és a „dicsőséges forradalom”
1. A restauráció időszaka (1660-1688)
a, II. Károly (1660-85)
- G. Monk tábornok: London elfoglalása, II. Károly visszahívása
- II. Károly: bredai nyilatkozat (amnesztia, vallási türelem, nincs birtokrestauráció)
b, II. Károly pragmatikus politikája:
- királygyilkosok kivégzése, a királyi és egyházi javak restaurálása, a katolikusok támogatása
- franciabarát külpolitika, váltakozó sikerekkel
- 2. angol holland tengeri háború (1665-67): a hajózási törvény módosítása Hollandia javára -
bredai szerzõdés
c, A parlament válasza
- 1673 - Test Act (a katolikusok kizárása a trónöröklésbõl - II. Jakab!)
- 1679: Habeas Corpus
- kompromisszum a 80-as években a trónutódlás miatt:
- tory: anglikán, királyhű földbirtokos
- whig: polgári
d, II. Jakab (1685-88): franciabarát, katolikus, abszolutisztikus jellegű uralkodás.
1687: indulgenciarendelet - vallási türelem - a katolikusoknak jó!
2. A dicsőséges forradalom (1688-89)
1688: Orániai (III.) Vilmos (1689-1702) - II. Jakab veje - meghívása az angol trónra.
“Dicsőséges forradalom” - angol-holland perszonálunió. De megszervezte apósa szökését a
"dicsőséges forradalom" után!
1689: Jognyilatkozat (Declaration of Rights)– az angol alkotmányos monarchia kezdetei. John
Somers
- polgári szabadságjogok (sajtó, gyülekezési, szólási, vallásszabadság)
- király és a parlamentnek felelős kormány
- Parlament: törvényhozás, adómegajánlás, hadsereg
kormányfelelõsség
független parlament
váltógazdaság
- Király: a kormány kinevezése
a hadsereg vezetése
- Bíróság: független
Alkotmányos monarchia: a király uralkodik, de nem kormányoz.
75
Nem demokrácia, de az alkotmányosság a 18. században tovább erõsödik!
4.3.2. A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. (emelt)
4.3.2.1. A felzárkózásra kész Franciaország
1. A 16. század eredményei
- A Habsburgokkal szemben alulmarad
- Kimarad a gyarmatosításból
- a társadalom, gazdaság sem sokat változik
De: - demográfiai növekedés
- szakképzett hivatalrendszer (taláros nemesség)
- adóbérlet
- 1516: gallikán jogok (invesztitúra, az egyház megadóztatása)
A kiskorú királyok helyett a régensek hatalma erõsödik, de vallási köntösben rendi
konfliktusok!
4.3.2.2. Vallásháború
1. A hugenották és a polgárháború
- Kálvinisták, az 1560-as években a lakosság 10 %-a, fõleg délen
- 1562- 98: vallásháború. Konfliktus a katolikusokkal - nem vallási, inkább politikai harc
Bourbon, Condé - hugenotta -- Valois, Guise - katolikus
Az udvar egyensúlyozni próbál.
2. A Szent Bertalan-éj (1572. aug. 24.)
- Bourbon Henrik és Medici Katalin lánya, Mária házassága - merényletterv a király ellen -
leszámolás a hugenottákkal
- a Valois-család kiirtása
- 1590: II. Fülöp Párizsban
- Közben Bourbon IV. Henrik megkoronázása (1589-1610)
- 1593: IV. Henrik vallásváltása, majd 1594-ben bevonulás Párizsba
3. A nantes-i ediktum (1598)
- korlátozott vallásgyakorlat a hugenottáknak
- a katolikus javak visszaadása
- lelkiismereti szabadság
4.3.2.3. A francia abszolutizmus kiépítése
1. Az abszolutizmus rendszere
a, A merkantilizmus
- a jobbágyi terhek csökkentése - de a rendszer megmarad - adóalap!
- királyi manufaktúrák - luxuscikkek (Sully)
- gyarmatosítás (1608 - Quebec), kereskedelem
b, A hivatalszervezet
- tanácsok, szakágazatok, szakemberek a felsõ szinten
- intendánsok a helyi szinten
c, A “noblesse oblige”
- vidéki a nemesség funkcióvesztése (közigazgatás, bíráskodás, adószedés)
76
- az udvari nemesség átalakulása (hadsereg, hivatalok, a polgárság “nemesülése”)
2. XIII. Lajos (1610-1643)
a, A hatalom alapjai
- Medici Mária és Richelieu (szerette a macskákat)
az intendánsi rendszer kezdetei
- emelkedõ bevételek
- hivatalszervezet - polgári származású, “taláros nemesség” - a hivatal örökölhetõ
- központi zsoldossereg
b, A belpolitika
1614-tõl abszolutizmus
- 1628: La Rochelle ostroma - az ország egyesítése
c, A külpolitika
- a harmincéves háború
- Fr.o. nagyhatalom, befolyás a német-római császárságban
4.3.2.4. A francia abszolutizmus fénykora XIV. Lajos (1643-1715)
1. XIV Lajos uralkodásának kezdete
a, A “Napkirály”
- buta, hiú, öntelt, de jók az alárendeltjei és lelkiismeretes.
- királyi hatalomgyakorlás államtitkárok és intendánsok révén
- pompa (Versailles)
b, Mazarin (1642-1661)
- a Fronde (1648-1653) - társadalmi mozgalom Condé hg. vezetésével
2. A francia abszolutizmus
a,A merkantilizmus Nemesfém gyűjtése, felhalmozása
A hazai termelés védelme érdekében a külföldi termék kitiltása
A hazai termékek monopoljoggal való megtámogatása
A hazai termékek szubveniálása, exporttámogatás
A hazai termékek védelme érdekében vámpolitika alkalmazása
A költekezés és a túlzott fogyasztás korlátozása
Kereskedelmi flották létrehozása
Hajózási törvények megalkotása
Hangsúlyozza a gyarmatszerzés fontosságát
Pártfogolja a tengerészek képzését, az iskolaalapítást
Colbert (1661-1683)
- ipari merkantilizmus: vámok, a kereskedelem, közlekedés, manufaktúrák támogatása, brain
drain
- a mérték- és pénzrendszer egységesítése
- Canal du Midi megépítése
- a többgyermekes családok támogatása
- fogyasztási adók, vámok, címek bérlete
gyarmatok, flotta (Louisiana, Pondichery, Madagaszkár)
: Az államháztartás konszolidálása
- A sikerek XIV. Lajost túl mohóvá tették külpolitikailag, melybe Fr.o. belebukott - katonailag!
- 1685: a nantes- i ediktum visszavonása - a hugenották kivándorlása
b, Louvois:
77
- hadseregfejlesztés (150-200 000 fõ), tisztképzés, reguláris sereg, tüzérség, szurony, egységes
fegyverzet, felszerelés, ellátás, kaszárnya; Vauban, hadiipar (vasipar, bankok)
3. Külpolitika
a, A természetes határok - folyamatos háborúk - terjeszkedés a Rajnáig - Elzász-Lotharingia,
Luxemburg, Strassbourg
A század végére kimerül, de területeit megtartja.
b, Tengerentúli érdekek
- Levantei kereskedelem a török birodalommal
- gyarmatosítás
- flotta
4.3.2.5. A modern állam - az abszolutizmus
a, Az abszolutizmus elméleti alapjai
Rendi alkotmányosság, konciliarizmus helyett az uralkodói és pápai abszolutizmusok elméletei.
Mindenütt helyi változatok alakultak ki.
- N. Macchiavelli: A fejedelem (1513) - etatizmus, a cél és az eszköz
- J. Bodin: Az állam (1576) - állami szuverenitás, államrezon
b, A gyakorlat
A király és a rendek közti erőviszony az adómegajánlás és a katonaállítás kérdésében.
- A központi hatalom megerősödése a rendi széttagolódás ellenében.
- Önálló, szakképzett, a királytól függő hivatalszervezet kialakulása
- Állandó hadsereg, diplomácia
- Az egyház alávetése - vallási türelmetlenség
Abszolutizmus: rendek nélküli kormányzás. A rendek háttérbe szorítása - betagozódtak az új
rendszerbe vagy elbuktak. Az abszolutizmus azonban nem számolta fel a társadalom korábban
kiharcolt autonómiáját!
c, A nemzetállamok
Spo., Fro., Anglia - megvalósul
- Skandinávia: a perszonálunió felbomlása
- Itália, Németország - széttagolódás
4.4. A felvilágosodás kora
4.4.1. A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján. (közép)
4.4.1.1. A felvilágosodás gyökerei
1. Reneszánsz
- individualizmus
- kritikus szellem
- az új keresése: a világot kell megváltoztatni, nem az embert
2. Reformáció
- a keresztény univerzalizmus felbomlása
- szekularizáció: az egyházak társadalmi szerepének csökkenése
3. Modern természettudományos világkép (kidolgozói világiak)
78
- Kopernikusz, Kepler, Galilei
- Newton („A természetet és törvényeit homályba burkolta az éj./ Isten szólt: Legyen Newton!
S mindent elárasztott a fény.”)
4.4.1.2. A felvilágosodás jellemzése
1. Fogalma: az ész (és a tapasztalat) mindenhatóságába vetett feltétlen bizalmon alapuló
filozófia, eszmerendszer a 17-18. században.
Sapere aude! (Merj gondolkodni) (I. Kant)
Radikális szakítás az addigiakkal. Felvilágosodás és felvilágosítás
A kiindulópont Anglia. A kiteljesedés Franciaországban.
2. Új fogalmak:
- "dogmák" helyett természeti törvények, "józan ész"
- hagyomány helyett "haladás" – nulláról indulás
- "fanatizmus" helyett "tolerancia" (a tolerancia fanatizmusa)
- tekintély, zsarnokság helyett szabadság (a szabadság zsarnoksága)
3. Jellemzői
a, Szakítás a múlttal
- elszakadás a valóságtól. Az ész a valóság
- elszakadás a "józan észtől"
- elszakadás a természetfeletti fogalmától
b, Új eszmények
- Észvallás
- a nevelés szerepe, nevelési regények
- kozmopolitizmus: francia, felvilágosodás ihlette, annak kulturális expanziója. Európaiság
c, A szabadkőművesség
- 1717, London: Anglia nagypáholya –„szabadság, egyenlőség, testvériség”
- Franciao.: Grand Orient páholy – felvilágosítás, egyházellenesség
- Rózsakeresztesek: Szabadkőműves gyökerek, misztérium
d, Patriotizmus
- szabad állam és alattvalói hűség konfliktusa
- az egy államban élő szabad polgárok közössége
4. Története
a, Kritika – (1730-51) A hagyományos értékek elleni támadás (Voltaire, Montesquieu)
b, Szintézis – (1751-60) (Enciklopédia)
c, Ellentmondások, az eszmék szétválása (1760-tól) (Rousseau, Condorcet)
4.4.1.3. A felvilágosodás filozófiája
1. Racionalizmus
a, R. Descartes (katona, a vívásról írt könyvet)
- módszeres kétely: Cogito, ergo sum
- velem született eszmék
- dualizmus
b, Spinoza: panteizmus (kora legjobb lencsecsiszolója)
c, Leibnitz: minden külön egység 8monász)
d, Berkeley: A körülöttem lévő világ csak képzet (szolipszizmus)
e, Hobbes: a gondolat is anyag
79
2. Empirizmus
a, F. Bacon
- a megismerés alapja az érzékelés
b, D. Hume: szkepticizmus, módszeres kétely
3. A francia felvilágosodás
a, Voltaire, az egyház bírálója
- deizmus. Észvallás. Isten regulatív elv - féken tartó erő.
- ésszerűség
- egyházellenesség
b, Enciklopédisták
- D'Alembert, Diderot, Helvetius, Holbach
- ateisták, materialisták.
- idealisztikus társadalomkép: az emberi természet örök, jó.
c, Rousseau: az ész korlátainak felvetése. Ateista.
4.4.1.4. Társadalomtudományok
Gyakorlati filozófia
1. Társadalomelméletek – a társadalmi szerződés kérdése
a, J. Locke (természetjog)
Isten nélkül káosz lenne. Az emberek önként vetik alá magukat az államnak, szerződést kötve
vele. Akár abszolutizmus is lehet.
b, Montesquieu (1689-1755):
- Perzsa levelek (1721): a fr. abszolutizmus kritikája
- A törvények szelleme (1748)
- alkotmányos monarchia (hatalmi ágak szétválasztása, kétkamarás parlament, parlamentnek
felelős kormány)
- ált. választójog
- szabadság: mindenki megteheti azt, amit a törvények megengednek
- politikai szabadság – vagyonbiztonság – állami garanciával
- a vagyon és a személyes érdem szerepe
- vallási türelem, szólásszabadság
- világpolgárság: „ember vagyok és csak véletlenül francia”
c, Rousseau (1712-78)
Társadalmi szerződés (1762)
- a társadalmi szerződés – önkéntes társulás a közzel, nem a fejedelemmel
- a szerződést megelőzi a társadalom, az emberek közti egyenlőtlenség (?)
- a népfelség elve, közvetlen demokrácia, ez az egyén hatalmának biztosítéka
- a szabadságra kényszeríteni lehet
- a tulajdon korlátozása, lelkiismereti szabadság és vallási türelem – az egyenlőség érdekében
- köztársaság, a nemzeti jelleg hangsúlyosabb figyelembe vétele, hazafias nevelés
- Erős főhatalom, de a hatalmi ágak szétválasztása
d, Utópiák: optimizmus. Kritika és reform.
- Fénelon: Télemakhosz
- Voltaire: Candide
- Mercier
2. Gazdasági elméletek
80
A mg. hatékonyságának növekedése, a merkantilizmus túlhaladása
a, Quesnay (Gazdasági áttekintés, 1758)
- fiziokratizmus - haszon a termelésből, főleg a mg-ból származik
- laissez faire: az állam biztosítsa a piac normális működését, hogy működjön a gazdasági
kiegyenlítődés, az önszabályozás.
b, Turgot: szabad kereskedelem (a többlettermék a munkás kizsákmányolásából származik)
c, A. Smith (1723-90): munka-érték elmélet, szabad verseny, szabad kereskedelem
A liberalizmus alapjai: társadalmi és gazdasági szabadság
4.4.2. Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya. (emelt)
4.4.2.1. Észak-Amerika gyarmatosítása
angol, francia, spanyol telepek
önigazgató, protestáns angol telepek
Az indiánok helyzete: Irokézek Ligája, de pusztulás
4.4.2.2. A tizenhárom gyarmat
A partvidéki településekből gyarmatok. Önálló törvényhozás.
A (politikai, vallási) szabadságjogok terjedése - földbőség
Farmer-iparos-kereskedő és ültetvényes területek.
4.4.2.3. A gyarmatok és Anglia ellentéte
1. A kezdeti jó viszony
Kicsi, gyenge, franciáknak kiszolgáltatott, de dinamikusan növekedő népességű gyarmatok.
Belső nehézségek Angliában
2. 1763-tól erőteljesebb alávetés
A gyarmati önigazgatás visszaszorítása, gyarmati adminisztráció kiépítése, adók, vámok,
beszállásolás, a nyugat lezárása)
1763: Alleghany
1764: cukortörvény
1765: bélyegtörvény (Stamp Act)
4.4.2.4. Az ellentétek kiéleződése
Adómegtagadás - képviselet nélkül nincs adózás. (No taxation without representation. J. Otis)
Bojkott - az angol kormány meghátrál.
Újabb megszorítások, teavám, "bosztoni mészárlás", 1770.
Teamonopólium - 1773: bostoni teadélután.
4.4.2.5. A függetlenségi háború
1. A kirobbanás
1774: Kényszerítő törvények (Coercire Act)
- Boston Port Act (Boston blokádja)
- Quatering Act (beszállásolás)
81
- Massachusetts Gouverning Act (M. katonai kormányzata, megszállása)
- Quebec Act (az Ohion túl Kanada)
1774: I. Kontinentális Kongresszus - "Kontinentális Szövetség"
1775: a függetlenségi háború kitörése
1776. július 4., Függetlenségi Nyilatkozat (szabadságjogok, képviseleti kormányzat - Th.
Jefferson)
2. A II. Kontinentális Kongresszus: hadbalépés
Az erõviszonyok: Anglia - hadsereg, flotta, pénz, loyalisták - de messze van.
Amerika: patrióták, erkölcsi fölény, szétszórt alakzat
Kezdeti angol sikerek (New York elfoglalása)
1777: Saratoga
1778: Franciao., Spanyolo. és Hollandia Anglia ellen!
1791: Yorktown
1783, versailles-i béke. Függetlenség - a Mississippiig
4.4.2.6. Az Egyesült Államok alkotmánya (1787)
1787, Philadelphia, Alkotmányozó Gyűlés.
- a tagállamok és a szövetségi kormány viszonya
- emberi szabadságjogok
- képviseleten alapuló, hatalmi ágakat megosztó államberendezkedés
- prezidenciális kormányzat
- kétkamarás törvényhozás
- Legfelső Bíróság - ellensúlyok rendszere
1791. Alkotmánykiegészítés: gyülekezés-, szólás- és sajtószabadság. Szekularizáció
4.5. Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18. században
4.5.1. Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18. században (harmincéves háború, spanyol örökösödési
háború, osztrák örökösödési háború, hétéves háború). (emelt)
4.5.1.1. A harmincéves háború
Vallási, rendi-nemzeti és nagyhatalmi konfliktus
1. Cseh szakasz (1618-23)
- defenesztráció - Pfalzi Frigyes a cseh trónon
- 1620: Fehér-hegyi csata - Csehország örökös tartomány
2. Dán szakasz (1625-29)
IV. Keresztély dán király és Wallenstein
3. Svéd szakasz (1629/30-34/35)
II. Gusztáv Adolf és Tilly, Wallenstein
- 1632, Lützen: II. Gusztáv Adolf meghal, de serege győz
- 1634, Nördlingen: Wallenstein győz, de később megölik
4. Francia szakasz (1635-48)
A nyílt francia támogatás, Richelieu hadainak megjelenése felborítja az erőviszonyokat, a
Habsburgok kifáradnak.
5. A Wesztfáliai béke (1648, Münster - Osnabrück)
82
a, Vallási:
- az augsburgi vallásbéke megerősítése, kiterjesztése a kálvinistákra
- a felekezetváltás általában eltűrt lett
b, Alkotmányos
- a törvényeket a birodalmi gyűlés hagyja jóvá de az egyhangúság miatt döntésképtelen
- a rendek szuverenitása
- a birodalom széttagolódása
c, Politikai
- Franciao. a Rajnáig
- Svédo. a Balti-tenger partján
- Brandenburg, Bajorország megerősödése
- Hollandia, Svájc kiválása
d, Eredmények:
- a Habsburg hegemónia elhárítása - Saját birtokukon ők az urak!
- Új nagyhatalmak születése: Fro., Svédo., Hollandia
4.5.1.2. A spanyol örökösödési háború (1701-1714)
1. A kirobbanás
1700: II. Károly halála - a spanyol Habsburg-ág kihalása
Anjou (Bourbon) Fülöppel szemben - a túlhatalom veszélye miatt - Anglia, Hollandia, Savoya,
Portugália Habsburg (III.) Károlyt támogatta
Franciaországot csak Bajoro. és a Rákóczi-szabadságharc támogatta
- 1704: Höchstädt/Blenheim - a fr. fölény megszûnik; Gibraltár Angliáé
2. Az elhúzódás
- Anglia, Ausztria megerõsödik
- 1706: torinói vereség - Itália elvesztése
- 1708: Oudenard - döntetlen, de Lille elvesztése
- 1709: malplaquet-i vereség - Fr. o. kimerül; Sp.o. elvesztése
1711: I. József halála - Károly lesz az osztrák örökös; Mo. kiesése
3. A béke
- Károly osztrák öröksége elriasztja az angolokat
1713: utrechti béke:
- Fülöp Sp.o. és a gyarmatok királya, nem egyesítheti Fro-gal.
- Anglia gyarmatokat kap, Gibraltárt, a rabszolga-kereskedelmet kapja
- Savoya Szicíliát
1714: badeni-rastatti béke:
- Ausztria megkapja Belgiumot és Milánót
- Fr.o megtarthatja korábbi rajnai területeit
- Brandenburg királyság
: Fr.o. európai hegemóniája megszûnik.
4.5.1.3. Átalakuló szövetségek a 18. században
1. A pentarchia (ötös uralom) kialakulása
Anglia, Franciaország, Ausztria, Poroszország, Oroszország
Osztrák-francia ellentét helyett inkább osztrák-porosz
83
1740-48: osztrák örökösödési háború (Ausztria, Anglia - Franciao., Poroszo, Bajoro.) Szilézia
- Aachen
1756-63: hétéves háború (Ausztria, Franciao., Oroszo. - Anglia, Poroszo.)
Kunersdorfi vereség, de Oroszo. kilépése. Hubertusburg.
2. Az osztrák örökösödési háború
- A megajánlott 100 000 helyett 30 000, de a gesztus a lényeg.
- 1740: II. Frigyes támadása
- 1741: mollwitzi vereség. Bajoro. És Fro. Szövetsége Poroszo-gal.
- 1741: Szilézia, Cseho, Felső-A. elveszett.
1742: - Károly Albert a császár
- Felső-A. vissza. II. Frigyes megállítása Morvao-ban.
- Anglia, Hollandia beszáll.
Minden fronton sikerek, kivéve Poroszo.
1745: Lotharingiai Ferenc a császár.
1748: aacheni béke: Szilézia, kisebb itáliai területek elvesztése, de a birodalom fennmarad.
Sem a török, sem a belső egység nem indokolja. Csak az erőegyensúly.
3. A 18. század világháborúja (1756-63)
A szövetségi rendszerek átalakulása. (Ausztria, Fr.o, Svédo. – Poroszo, Anglia.)
Váltakozó sikerek. 1758-tól Oroszo is támogat. 1761-től Poroszo kimerül. Anglia azonban győz
Fr.o. ellen.
1762: Oroszo békét köt Poroszo-gal.
1763: Hubertusburg – változatlan, de elfogadta József császárrá választását. (Párizs – angol
sikerek)
∑: Ausztriának a szövetségesek helyett a maga erejére kell támaszkodnia.
84
5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)
5.1. Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése
5.1.1. A mohácsi vész és az ország három részre szakadása. (közép)
5.1.1.1. Magyarország elszigetelődése
1. A Habsburg-Valois párharc lekötötte Európát
2. Mo a Habsburgoknak lett lekötve – ellenszolgáltatás nélkül
3. A török – jóval megerősödve – a térség felé orientálódott
4. Az ország belsőleg is megosztottá vált
5.1.1.2. A védelem összeomlása
1. A béke meggondolatlan felmondása
2. Nándorfehérvár és Szabács eleste
3. II. Lajos központosítási kísérletének kudarca (Báthori visszakerült, a bányák hanyatlottak, a
zavar nőtt)
4. Tomori kísérlete a végvidék megerősítésére, de az első végvárvonal összeomlott
5. A külpolitikai elszigeteltség teljessé vált
5.1.1.3. Mohács és jelentősége
1. A mozgósítás nehézségei
2. A csatahely és a taktika problémái
3. A vereség és a török magatartás
4. A „szulejmáni ajánlat” és a szakaszos hódítás
5.1.1.4. Az ország három részre szakadása
0. Mohács következményei
- katonai vereség
- politikai anarchia
- a trónöröklés kérdése
1. A kettős királyválasztás
a, 1526 november 11. Szapolyai János megkoronázása
b, 1526. december 17. Ferdinánd királlyá választása
1527 – Cserni Jován leverése
2. Hatalmi harc
1527: Ferdinánd támadása (Buda elfoglalása, tokaji csata)
1528: Szapolyai Lengyelországba menekül, de megegyezik a törökkel! Az első alkalom, hogy
a magyarok a törökhöz fordulnak segítségért!
Isztambuli szerződés: Magyarország fegyverrel szerzett tartomány, de Szapolyai a király, nem
kell hűbéradót fizetnie és segíti a Habsburgok ellen.
Szapolyai bizalmasa Hieronymus Laski és Lodovico Gritti mellett egyre inkább Fráter György.
1529: a mohácsi kézcsók – Szapolyai Szulejmán lekötelezettje.
85
Buda visszafoglalása Ferdinándtól, Bécs sikertelen ostroma.
Török segédcsapat Budán Szapolyai mellett, Gritti a szultán megbízottja, később
kormányzóként kvázikirály (1534-ben kivégzik).
1531-32: királytalan gyűlések – az ország nemesei gyűléseznek a probléma megoldásáért –
eredménytelenül.
1532: Kőszeg ostroma – a Bécs elleni támadás elhárítása.
1536-37: újabb királytalan gyűlések – eredménytelenül
1537: Ferdinánd veresége a töröktől Szlavóniában.
1538: váradi béke. A status quo elismerése, Szapolyai után Ferdinánd örökli a trónt, egyévi
fegyverszünet. A béke helyes, de tarthatatlan – Ferdinánd nem tudja támogatni Szapolyait.
3. Buda eleste
A béke felrúgása: Ferdinánd beárulja a töröknek, Szapolyai házassága Izabellával.
1540: János Zsigmond születése – Szapolyai János halála.
János Zsigmond választott király.
1541-ben Ferdinánd megkísérelte Buda elfoglalását, a váradi béke érvényesítését, sikertelenül.
1541. augusztus 29.: Buda török megszállása – az ország három részre szakadásának láthatóvá
válása.
5.1.2. A várháborúk (1541-1568). (közép)
5.1.2.1. Kísérlet az ország egyesítésére
Megdöbbenés
1541: Gyalui egyezmény - Izabella lemond - Ferdinánd megigéri az ország egyesítését.
1542-46: Ferdinánd veresége, a Buda-körüli hídfő szélesítése
1547: Béke a törökkel
1551: a keleti országrész átadása Castaldonak - gyenge erőkkel jön!
Fráter György taktikázik - Alvincon megölik (50 szúrás, 70 napig temetetlen)
5.1.2.2. A várháborúk
1. Az 1552-es hadjárat
A cél: az országrészek elszakítása, Erdély hódoltatása.
2. Az 1566-os hadjárat
Szigetvár eleste, de Szulejmán halála
3. A béke
1568: Drinápoly - Miksa (1564-1576) és II. Szelim (1566-1574)
- status quo
- évi adó
a megosztottság és a határ menti "kisháború" állandósul
5.1.3. A három országrész berendezkedése. (emelt)
5.1.3.1. A királyi Magyarország
1. Habsburg uralom alatt
- a birodalom része, határvidéke. A székhely kívül esik az országon.
86
- Külügy, hadügy, pénzügy a Titkos Tanácsban - Bécsben
- Kancellária
- a helytartó és tanácsa Pozsonyban (később csak helytartó) (belpol.)
- 1562-től nincs nádor, a Magyar Tanács háttérbe szorult
- Magyar Kamara (1528) és Szepesi Kamara
- Udvari Haditanács (1556)
2. A védelem megszervezése
- A költségek 1/2 vagy 2/3 részét biztosította
- végvárrendszer: 6 főkapitányság, 100 vár, 15-20000 katona
5.1.3.2. Az uralkodó és a rendek
- Elvben örökletes, de gyakorlatilag választott uralkodók
- A török jelenléte!
- A rendiség pozíciói erősödtek - Főnemesek: katonai és gazdi. erő!
- Országgyűlések: adómegajánlás és sérelmek - köznemesi követek
- A köznemesség visszaszorul! - esetleg a vármegye - de szervitor!
De volt összhang az uralkodóval - rendi dualizmus. 1604-ig a rendek küzdelmei alkotmányos
keretek között maraftak!
5.1.3.3. A hódoltság
1. Török államberendezkedés
Elitváltás
Vilajet - pasa
Szandzsák - bég
Igazságszolgáltatás - mufti (kádi)
Adóztatás - defterdár
Szolgálati birtokok (hász - ziámet - tímár)
2. Az alávetettek élete
- a hagyományok átvétele (adózásban)
- lét- és vagyonbizonytalanság
- kettős adóztatás
- az erőforrások pusztulása
- kezdeti deficit, majd túladóztatás
3. Az alávetettek és a hódítók
- elkülönülés - menekülés lehetősége
- a törökösség tilalma
- parasztvármegye (önvédelem és önszerveződés) és a nemesi vármegye
5.1.3.4. Az erdélyi fejedelemség születése
1. Előzmények, alapok
- rendi különkormányzat - vajda
- három natio (magyar, székely, szász)
2. A keleti Magyar Királyság
- Fráter György rendezi Szapolyai anyagi ügyeit
- 1541 után a cél az ország egyesítése (Gyalui szerződés), Habsburg segítséggel a török kiűzése
- ha Bécs elég erős!
87
- 1542 után Erdély megerősítése (Erdély, Temesköz, Tiszántúl)
- a török védnökség elismerése, de Erdély semleges 1547-ig
- 1549: Nyírbátori egyezmény megkötése és elárulása
- 1551: Szászsebesi egyezmény - Izabella lemond
- Fráter György mindkét irányba színlel, de rajta veszít
Tragédiája: nem ismerte fel, hogy egyesítési kísérletei nem reálisak!
3. A születés
- 1556-ban Izabella visszatér, 1559-től János Zsigmond az úr.
- a török megelégedett a vazallitással
- 1570: speyeri egyezmény. János Zsigmond lemond a királyi címről, fejedelem és a Részek
ura. Halála után a Habsburgoké Erdély.
5.1.3.5. Báthori István fejedelemsége (1571-1586)
1. Külpolitikai alapok
- 1575, Kerelőszentpál - a Habsburgbarát Bekes Gáspár leverése
- Mindkét irányba jó viszony
- 1576-tól lengyel király - (Báthori Kristóf képviseli)
Cél: Mo. egyesítése lengyel-magyar-erdélyi perszonálunióval - kívülről
2. A fejedelmi hatalom jellege
- a rendiség hagyományosan gyenge
- a fejedelmi birtok túlnyomó súlya - (szekularizáció és restauráció)
- a török politikai-katonai támogatása
- a gazdasági bázis erősítése (monopóliumok, huszadvám)
- A katolikus restauráció kísérlete és kudarca (jezsuiták)
5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora
5.2.1. A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai. (közép)
5.2.1.1. A reformáció kezdetei és irányzatai
1. A terjedés okai
- a török; belharc; katolikus válság
+ anyanyelvűség; vallási buzgalom és tudás (hitviták: 1574 - Nagyharsány, 1588 - Pécs)
A kezdeti (németellenes) elutasítás után a nagybirtokosok átállása
(1525, Rákos: lutherani conburantur)
2. A lutheri irány
- mecénások (Perényi P., Török B., Nádasdy T, Petrovics P.) és prédikátorok (Dévai B.M.,
Kálmáncsehi S. M., Szegedi K. I., Sztárai M.)
- mérsékeltebb, püspöki egyházszervezet. (1549, Confessio Pentapolitana)
a Felvidéken terjed
3. A kálvini irány
- Méliusz Juhász P. 1562: debreceni zsinat. A legelterjedtebb a 16. sz-ban.
- Áttérített református eszmék. Ellenállási jog, püspöki jellegű szervezet
4. Az erdélyi reformáció
88
- sokszínűség - egyik sem képes egyeduralmi helyzetre szert tenni.
- 1568: tordai ogy. - teljes tolerancia
- Unitarizmus (Dávid F.) Adorantista - non-adorantista
5.2.1.2. A művelődés a reformáció századában
a, A könyv: Könyvnyomdák. Hasznlati tárgy. Olvasó, irodalmi élet, viták
b, A Biblia: Zsoltárok, Sylvester J. (Új.) Károly, 1590. Vizsoly - teljes
c, Iskolák: Debrecen, Sárospatak, Kolozsvár, Brassó, Pápa.
Humanista jellegű. Duktor, partikuláré, mendikálás, peregrináció.
d, Keretek: szerzetesrendek, királyi udvar helyett főúri rezidenciák, városi iskolák, nemesi,
polgári kultúra - demokratizálódás.
e. A szépirodalom: Bornemisza P., Balassi B.
f, A történetírás: latin humanista történetírás, Tinódi, krónikák.
g, A nemzettudat és a haza: Mo. a kereszténység védőbástyája. A török Isten büntetése.
Mátyás-kultusz.
h, Életérzés: borongós. Boszorkány- és ördöghit.
Σ: Mo. az európai szellemi vérkeringésben marad.
5.2.1.3. A katolikus megújulás és Pázmány Péter
1. Oláh Miklós - egyházlátogatás, jezsuiták, iskola, papnevelde
2. Telegdi Miklós - nyomda, anyanyelvű irodalom.
3. A katolikus megújulás feltételei
- kiábrándulás
- a katolikus restauráció programja
4. Pázmány Péter tevékenysége
- Nagyszombati egyetem, 1635
- vitairatok
5.2.2. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete. (közép)
1. Előzmények, alapok
- rendi különkormányzat - vajda
- három natio (magyar, székely, szász)
2. A reformáció Erdélyben
a, A reformáció irányzatainak jelentkezése
Szászok – evangélikusok maradnak
Magyarok – református és unitárius hitre térnek
Székelyek – részben reformátusok, részben katolikusok maradnak
Románok – ortodoxok, a 18. században görög katolikus hitre térnek
b, Politikai háttér
A háttérben a fejedelmi hatalom politikája áll – támogatja, tűri a vallásváltoztatásokat, végül
nem tud rajta úrrá lenni, kénytelen-kelletlen elfogadja (1568, tordai ogy. – vallási türelem –
kivéve a katolikusoknak)
- Báthory István: a katolikus restauráció kísérlete és kudarca (jezsuiták)
- iskolák, intézmények, nyomdák, kultúra
3. A tizenötéves háború hatásai
89
- népességcsökkenés, pusztulás
- a hajdúk letelepítése Erdély határán
4. Az etnikai szerkezet átalakulása a 18. században
- további román betelepedés
- cigány, örmény betelepedés a török alatt
5. A sajátos erdélyi társadalomszerkezet
- gyenge arisztokrácia
- fejletlen nemesi társadalom
- erős német polgárság
- a székely kiváltságok csorbulása (Határőrvidék)
- Madéfalvi veszedelem
- Horia és Closca felkelése, 1784
- az Urbáriumot hivatalosan nem vezetik be Erdélyben!
5.2.3. Bethlen Gábor fejedelemsége. (emelt)
1. Hatalomra kerülése
- Báthory Gábor (1608-13) kalandor politikája
2. Bethlen Gábor fejedelemsége
a, Alapja: a török támogatás (Lippa átadása, 1616)
b, Erős fejedelmi hatalom
- a szászok megnyerése
- birtokállomány növelése
- adók
- bányászok, iparosok (habánok) behívása
- vámok, külkereskedelmi monopóliumok
merkantilista jellegű gazdaságpolitika
c, Fényes fejedelmi udvar
- gyulafehérvári főiskola
3. Külpolitika
a, Beavatkozás a harmincéves háborúba (1619) – török jóváhagyással
1620, Besztercebánya – királyválasztás
- a török és a Habsburg miatt nem egyesíti
- a rendi jogokat ő sem akarja
1621, Nikolsburg
- a bécsi béke megerősítése
- a hét vármegye
- lemond a királyi címről
b, További beavatkozások
- a bécsi béke további megerősítései
- a rendi jogok megerősítése
5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc
90
5.3.1. A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei. (közép
5.3.1.1. Előzmények
1. A felszabadító háborúk és következményei (1683-1699)
a, Az ország döntő része felszabadul
- pusztítások; Habsburg uralom, de az egység hiányzik (D. Leopoldinum)
b, 1687: az 1681-es - nem működő - kompromisszum vége
- Nincs Erdély, Thököly, török!!!
2. Elégedetlenség
a, Rendek
Neoaquistica Comissio, fegyverváltság
Idegen befolyás erősödése; A vitézlő rend pusztulása
b, Parasztság
- súlyos adóterhek; beszállásolás (porcio és deperdita)
- fuvarozás (forspont)
3. A hegyaljai felkelés
Tokaji Ferenc, Kis Albert, Szalontai György
Tokaj, Sárospatak elfoglalása
Károlyi Sándor leveri
Rákóczi Bécsbe menekül
4. Rákóczi Ferenc (1676-1735)
- I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona, Thököly a nevelőapa
- Jezsuita, udvarhű neveltetés
- 1700: Összeesküvés Berzsenyivel - francia kapcsolat
- Bécsújhely, Brezán (Lehmann kapitány az egyetlen áldozat!)
5.3.1.2. A szabadságharc kitörése
1. Három levél
a, Brezáni kiáltvány, 1703 május, Esze Tamás. A harc célja a törvénytelenségek és a nemzeti
sérelmek orvoslása.
1703 jún.: Dolhai vereség Károlyitól; Rákóczi megérkezése
b, Vetési pátens, 1703. aug. 28.
- a katonáskodók és családjuk mentesítése a földesúri és közterhek alól
c, Gyalui pátens (a kastélyok védelme)
Az év folyamán: katonai szabályzat.
A nemesség csatlakozása - Károlyi is.
2. A felkelés kiszélesedése
1703 végéig: Felvidék, Tiszántúl, Duna-Tisza köze, Bécs alatti portya
Reális esély a győzelemre, ha a külpolitika is segít!
3. A nemzetközi helyzet
a, Spanyol örökösödési háború - 1704: Höchstädt. XIV. Lajos nem ismeri el, katonailag nem,
csak pénzzel támogatja.
b, Északi háború - lekötöttség
A felkelés külpolitikailag elszigetelődött, reménytelen helyzetbe került.
91
3.3.1.3. A szabadságharc megszervezése
1. Államszervezet
a, Törvényesítés: 1704: Recrudescunt; erdélyi fej. 1705: vezérlő fej.
b, 1705, Szécsény
- Vezérlő fej.: külügy, hadügy - pénzügy
- Szenátus (24 v. 28 főúr, nemes, főpap): tanácsadó, Bercsényi
- Gazdasági Tanács, Kancellária (Ráday Pál), Erdélyi Tanács
Nemzeti abszolutizmus, rendi konföderáció
c, Intézkedések
- a vetési pátens módosul: a család csak a közterhek alól szabadul fel
- a végig kitartók hajdúszabadságot kapnak
d, Béketapogatózás: Feltételek: Rákóczi erdélyi fej, a pozsonyi ogy. visszavonása, angol-
holland garancia.
Rákóczi nem lehet fej., ezért nincs megegyezés
2. A kuruc hadsereg
a, A hadsereg
1705-ben 70 000, többsége lovas, 1708 után 30 000
Lovasság, gyalogság (talpasok), tüzérség.
Palotás ezredek (reguláris) és mezei hadak (irreguláris)
Tisztikar: nemesek, de képzetlenek
Állomány: vitézlő rend (Thököly, várkatona, hajdú)
"zsoldosok" (francia, lengyel segély, "svédek")
parasztok - rendkívül képzetlenek
Csak könnyűlovas taktika, rossz felszerelés, ellátás.
b, Katonai események
- 1704: Nagyszombati vereség, de Erdély megszerzése
- 1705: zsibói vereség, Erdély elvesztése, de Dunántúl megszerzése
- 1707: Erdély elfoglalása, majd elvesztése
3. Gazdaság és pénzügyek (Gazdasági Tanács, Besztercebánya)
A hadsereg ellátására!
Állami birtokok és jövedelmek. (1707-től a nemesek is.) bányák, vámok
Fejedelmi birtokok.
Rézpénz - ideiglenes megoldás
Francia segély
Posztó- és fegyvergyártás
5.3.1.4. A tetőpont és a béke
1. 1707, Ónod (az egész o. Rákóczié ekkor!)
- általános adózás
- a Habsburg-ház trónfosztása
Erőszakkal!
2. 1708, Pozsony, "labanc" ogy.
- I. József keresi a megegyezést
- amnesztia, a sérelmek részleges orvoslása
(sikertelen, mint a következők is - 1709, 1710)
3. 1708, Tállya - Sárospatak: hajdúszabadság
92
4. 1708, Trencsén
- a királyfogási kisérlet - csúfos vereség
- a cél: az előnyös béke. A hadsereg bomlása, pestis
- 1709: A Dunántúl elvesztése
- 1710, Romhány: szépségflastrom, döntetlen, Érsekújvár, Eger eleste
- 1711, Varsó: Rákóczi és I. Péter - hasztalan
5. A béke felé
1710. szept. 26.: Pálffy János a magyarországi császári hadak fővezére. Az első magyar
Rákóczi: erdélyi fej. szuverenitás
I. József: a lázadók megbüntetése
Károlyi és Pálffy halogató tárgyalásai, de a cél már a béke.
1711. ápr. 25.: Szatmár, konföderációs gyűlés
- amnesztia
- a földesúri birtokok visszaadása
- a parasztkatonák adományai megmaradnak
- a magyar rendi alkotmány helyreállítása
- a protestáns vallásszabadság biztosítása
- az Újszerzeményi Bizottság és egyéb, idegen, abszolutisztikus intézmény megszűntetése
Ápr. 29.: elfogadás
Ápr. 30. hűségeskü a halott királyra, zászlóletétel. Fegyverét mindenki hazavihette.
Máj. 1. aláírás
6. Mérleg
A kurucok számára előnyös
Nem béke, hanem megbékélés
- A rendi dualizmus helyreállítása
- Mo. "cseh lábra állítása" elmaradt
- Az uralkodói felségjognak tekintett katonai kérdések nem rendeződtek
5.3.2. Zrínyi Miklós tevékenysége és a török kiűzése Magyarországról. (emelt)
5.3.2.1. Zrínyi Miklós (1620-1664)
1. Cél: a török kiűzése
- Habsburg vagy erdélyi (II. Rákóczi György) segítséggel
2. Eszköz
a, A magyar rendek szerepvállalása
b, Mozgósítás, buzdítás a török ellen
- Szigeti veszedelem
- Mátyás király életéről való elmélkedések
- Az török áfium ellen való orvosság
c, Önálló nemzeti hadsereg
- Vitéz hadnagy
- Tábori kis tracta
3. Tevékenysége
- aktív törökellenes politika
- 1664, a téli hadjárat
93
4. Az Udvar politikája és a török háború
a, Az erőviszonyok lassú eltolódása
- a török meggyengülése – a levantei kereskedelem hanyatlása, a szultáni hatalom gyengülése
- a Habsburgok megerősödése: A Habsburg-abszolutizmus kiépülése, a hadügyi forradalom
b, Az Udvar politikája
- Birodalmi érdekből béke a török ellen
- Zrínyi nádorságát és fővezérségét elutasítja
c, A török háború
- A téli hadjárat
- 1664, Szentgotthárd
- 1664, Vasvár.
5.3.2.2. A főnemesi összeesküvés
- felháborodás a gyalázatos béke miatt
- Zrínyi vadászbalesete
- Az erőviszonyok eltolódása az Udvar javára (birodalmi abszolutizmus és török, erdélyi
gyengeség)
- Wesselényi Ferenc nádor a töröknek ajánlja az országot – sikertelenül
- Összeesküvések, melyeket részben felfedtek – az uralkodó megbocsátott
- 1670, az összeesküvőket Lipót lefogatja
Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc, Nádasdy Ferenc kivégzése
5.3.2.3. Lipót kísérlete az abszolutizmus bevezetésére
1. Az abszolutizmus
A rendi alkotmány felfüggesztése
Nincs nádor
A magyar végváriak elbocsátása
Az adóterhek megsokszorozása
A protestánsok elleni támadás
2. Következmények
- az adóztatás sikertelensége – visszavonás
- általános társadalmi elégedetlenség
- Bujdosók, kurucok – Apafi csak megtűri
- Thököly a bujdosók élén
3. A rendi alkotmány helyreállítása
- a francia háború miatt Lipót megbékélt
- 1681, Sopron: a rendi alkotmány helyreállítása
- Nádorválasztás
- A protestáns vallásgyakorlat engedélyezése (artikuláris helyek)
4. Thököly fejedelemsége
- a kurucok elégedetlenek
- francia és török támogatás
- Thököly megszervezi fejedelemségét
5.3.2.4. Az 1683-as török támadás
Thököly sikereit a török félreérti: a Habsburgok meggyengültek!
94
A török előrenyomulás igen gyors!
I. Lipót, Sobieski János - Kara Musztafa
szept. 12.: Bécs felmentése, Párkány, Esztergom
A török nem ismeri el vereségét, bár Bécs békét kötne
5.2.3.5. A háború első szakasza (1683-1689)
1. 1684: Szent Liga (Ausztria, Lengyelország, XI. Ince, Velence, 1686-tól Oroszország is)
Franciaország. semleges
Buda sikertelen ostroma
1685: Thököly bukása. Érsekújvár visszavétele
2. 1686: Buda visszafoglalása
Miksa Emánuel és Lotharingiai Károly
15-20 000 magyar is!
A felmentő sereg elűzése
szept. 2. A vár bevétele
3. 1687. aug. 12.: Nagyharsány (Bádeni Lajos, Savoyai Jenő)
1688: Belgrád
Apafi felmondja a török hűséget
5.3.2.6. A háború második szakasza (1689-1699)
1. XIV. Lajos támadása
Köprülü Musztafa (Mehmed fia) nagyvezír tevékenysége
1690: a Balkán elvesztése
2. 1691: Szalánkemén (Köprülü Musztafa halála)
Erdély elfoglalása (Lotharingiai K.)
Diploma Leopoldinum: Erdély külön tartomány
Elhúzódó háború
3. 1697: Zenta, Savoyai Jenő
1699. jan. 24.: Karlóca, béke - angol közvetítéssel (W. Paget)
4. A török kiűzésének okai
A Török Birodalom meggyengül
A Habsburgok megerősödése: katonailag, stratégiailag, gazdaságilag.
5.4. Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban
5.4.1. Demográfiai és etnikai változások a 18. században. (közép)
5.4.1.1. A népesség
I. A népesség száma
A mélypont a szabadságharc után: 3,5 m.
Nincs növekedés (a 16-17. században), ez a csökkenés. Etnikai átrendeződés
1. A veszteségek mérlege
- a török uralom – kevésbé
- a visszafoglaló háborúk – leginkább
- a szabadságharc – kevéssé
95
- pestis – jelentős
Ezek szerepe, hatása lassan csökken.
2. Népességnövekedés
A 18. sz. végére 9 m fölé.
- népszaporulat
- bevándorlás
II. A népességnövekedés tényezői
1. Belső vándorlás (spontán és szervezett)
- hegyvidékről a síkságra, főleg magyarok (É-ÉNy-ról)
- az etnikai határ beljebb húzódik, de az Alföld magyar marad
- a peremek elnemzetietlenedtek
2. Öntevékeny betelepülés
- Cseh, lengyel, ruszin
- Román (Magyarországra is, nem csak Erdélybe)
- Szerb: Cernajevic, ipeki pátriárka vezetésével a 17. sz. végén.
Spontán betelepedés a jobb élet reményében. Ny-Európából – kevés
3. Szervezett betelepedés
Nagybirtok és állam.
- Adóalap növelése.
- Felekezeti szempont. (katolikus németek)
Betelepítések:
- III. Károly (1720)
- Mária Terézia (1766, telepítő bizottság)
- II. József (drága)
III. A népességmozgás következményei
A magyarság aránya 80-ról 40%-ra csökkent.
Többnemzetiségű és kevert etnikumú.
A területi különbségek nem simultak el.
A megoszlás szélsőséges: anyagi, kulturális különbségek.
5.4.1.2. Etnikumok a 18. században
Nincs nacionalizmus, társadalmi és felekezeti kötődés! Hungarus-tudat.
Magyarország etnikai összetétele a 18. század végén
Etnikum Létszám
Magyar 3,5 m
Román 1,5 m
Szlovák 1,25 m
Német 1,1 m
Horvát 0,8 m
Szerb 0,6 m
Ukrán/Ruszin 0,6 m
Egyéb 0,3 m
1. Magyarok
96
Teljes társadalom. (Polgár: kevés; Paraszt: fele jobbágy)
2. Szlovákok
Csonka társadalom. Nincs nemesség, vékony polgárság. Zöme jobbágy.
Katolikus és evangélikus, de sehol sem vezető.
3. Ruszinok
Csonka: se nemes, se polgár. Görög katolikus lelkészi értelmiség, jobbágyság.
4. Románok
Vékony elit, növekvő népesség. Egyházi elit (Görög katolikus: Balázsfalva, görög keleti:
Szeben)
5. Szerbek
Polgárság és egyházi értelmiség, parasztság.
Egyházi (Karlóca) és – a Határőrvidéken – katonai privilégiumok.
6. Németek
- városlakók polgárok, evangélikusok
- szászok polgárok, evangélikusok
- svábok parasztok, katolikusok
7. Horvátok
Teljes társadalom! Katolikus.
A történelmi Horvát Királyság mellett Szlavónia is, de a Határőrvidék kevéssé, elszerbesedett.
8. Egyéb
- Cigányság
- Zsidóság - hézagpozíciók
5.4.1.3. Társadalom
1. Nemesség:
Differenciált.
- Arisztokrácia: 150 család, aulikus, indigénák
- Birtokos nemesség (bene possessionatus) jómódú. 700-800 család. A vármegyei közélet urai.
Kisebb birtokos - még néhány ezer.
- Kisnemesség (Hétszilvafás, kúrialista, armalista): 90%. Háziadót fizet.
2. Parasztság:
a. Differenciált jogállású már a századelőn is, s ez csak fokozódott.
- Libertinus: a földesúri terhek alól mentes valamilyen szolgáltatás révén (pénz, megegyezés,
házasság).
- Taksás: természet helyett főleg pénzben fizet.
- Szabadmenetelű (így!)
b. Vagyonilag is differenciált. Kevesebb, mint a fele zsellér.
- Telkes jobbágy (egész, fél, negyed)
- Zsellér (házzal (inquilinus) vagy ház nélkül (subinquilinus))
3. Polgárság:
Differenciált.
- Egyháziak
- értelmiségiek
- határőrök.)
97
5.4.2. Mária Terézia és II. József reformjai. (közép)
5.4.2.1. A Habsburg Birodalom általános jellemzése
A közép-európaiság erősödése. Soknemzetiségű, nem egységes.
Belső megszilárdulás, de Szilézia elvesztése.
Kameralizmus (III. Károly) és felvilágosult abszolutizmus (Mária Terézia és II. József)
5.4.2.2. Mária Terézia – Kilátások
1. III. Károly öröksége
- üres kincstár
- Kiöregedés, megtorpanás, lassulás a 30-as években
- A 2. török háború területi és presztízsveszteségei
2. A háború kitörése
Károly Albert bajor uralkodó – József veje - nem ismerte el M. T. uralmát. II. Frigyes
egyszerűen csak Sziléziát akarta. Ezért még támogatta is volna Mária Teréziát. Elvetette.
Franciaország – Belgiumot! Spanyolország – Itáliát. Anglia, Oroszország kivár
Ausztria elszigetelődött, a felbomlás veszélye.
A birodalom megroppan. (Mária Terézia nő!)
3. Az országgyűlés
- formális kérdések, a rendi alkotmány sérthetetlen
- a föld adómentes, az ország egységes, a hivatalok nyitottak – ígéri Mária Terézia.
- 1740. szeptember 11.: Vitam et sanguinem!” – a török veszély miatt.
5.4.2.3. A monarchia megvédése
1. Az osztrák örökösödési háború
- A megajánlott 100 000 helyett 30 000, de a gesztus a lényeg.
- 1740: II. Frigyes támadása
- 1741: mollwitzi vereség. Bajorország és Franciaország szövetsége Poroszországgal.
- 1741: Szilézia, Csehország, Felső-Ausztria elveszett.
- 1742: - Károly Albert a császár
- Felső-Ausztria visszaszerzése, II. Frigyes megállítása Morvaországban.
- Anglia, Hollandia beszáll.
Minden fronton sikerek, kivéve Poroszország ellen.
1745: Lotaringiai Ferenc a császár.
1748: aacheni béke: Szilézia, kisebb itáliai területek elvesztése, de a birodalom fennmarad.
Sem a török, sem a belső egység nem indokolja, hogy Ausztria fennmaradjon, csak az
erőegyensúly.
2. Válaszúton
A feladat, a cél: a kormányzat modernizálása.
Haugwitz: a közigazgatás és a pénzügyek összevonása.
A nemesség megadóztatása. Voltak előzmények (vagyonadó, jövedelemadó, fejadó) 1753-ig az
örökös tartományokban átment.
Az 1751-es országgyűlés Magyarországon csak adóemelésről döntött. Az udvar és a rendek, az
arisztokrácia és a köznemesség kezd elválni.
1754: a vámrendelet. Az ürügy: a nemesség nem adózik.
98
Merkantilista, de nem olyan súlyos, mint gondolnánk. A mezőgazdasági export nem esett
vissza, a manufaktúraipar pedig úgyis lassan fejlődik.
3. A 18. század világháborúja (1756-63)
A szövetségi rendszerek átalakulása. (Ausztria, Franciaország, Svédország – Poroszország,
Ausztria.)
Váltakozó sikerek. 1758-tól Oroszország is támogat. 1761-től Poroszország kimerül. Anglia
azonban győz Franciaország ellen.
1762: Oroszország békét köt Poroszországgal.
1763: Hubertusburg – változatlan, de elfogadta József császárrá választását. (Párizs – angol
sikerek)
∑: Ausztriának a szövetségesek helyett a maga erejére kell támaszkodnia.
5.4.2.4. Mária Terézia reformjai
1. Az utolsó összecsapás (1764/5-ös ogy.)
- az 1750-es években az uralkodó és a rendek elhidegültek, de nem szakítottak.
- az országgyűlésen a nemesi felkelés szabályozása (adózás) és a jobbágy-földesúri viszony
rendezése a rendek ellenállása miatt meghiúsult.
A felvilágosult, uralkodói reformok és a rendi alkotmányosság elvált egymástól. (nincs
országgyűlés, nádor)
- II. József bekerülése a hatalomba (1765: Ferenc halála).
- Felvilágosult tanácsadók (Sonnenfels)
2. A parasztság a 18. században
a. Helyzete
Jogilag (örökös és szabadmenetelű) és vagyonilag (mezővárosi, telkes, zsellér) erősen
differenciált.
Kezdetben nagy gazdasági mozgástér, így az állami adók érvényesültek. Később a
majorkodással a földesúri terhek és a kisajátítás. Nem elnyomorodás, hanem a lendület
megtörése!
b, Terhei:
- Állami: hadiadó, háziadó, forspont, portio, kvártély, katonáskodás
- Földesúri: kilenced, ajándék, kisebb királyi haszonvételek, pénz, robot.
- Egyházi: tized
c. Tiltakozások:
- 1735: Szegedinác Péró
- 1753: délvidék; 1755: Körös megye
- 1763/4: Erdély. 1764 – madéfalvi veszedelem (siculicidium)
- 1765/66: dunántúli parasztmozgalom – ürügy is.
3. Urbárium, 1767
a. A terhek szabályozása:
- Állami adók
- Egyházi adók
- Földesúri adók: kilenced, pénzjáradék (1 Ft), kisebb királyi haszonvételek, robot (1 nap igás,
2 nap gyalog)
b. Jelentősége:
- A terhek egységesítése, szabályozása, de a legfejlettebb területek szintjén.
- Törvényes helyzet, a telekhatárok rögzítése. A telkiállomány védelme.
99
- Az államhatalom tekintélye megnövekedett. Az állam beleszól a jobbágy-földesúri
viszonyba!
4. Ratio Educationis (1777 – Ürményi József)
- alsó és közoktatás szabályozása. Tartalmi modernizáció
- állami felügyelet, tantervek, tankerületek (1776)
- egyházi fenntartás megmarad
5. Közigazgatás
a, Az ország területi egységének részleges helyreállítása
- A határőrvidék visszacsatolása
- A Szepesség visszavétele (1769)
- Fiume (1776)
b, Intézkedések
- Bürokrácia: Kaunitz
- 1749: Theresianum: hivatalnokképzés
- 1760, Magyar Testőrség
- 1765: Erdélyi Nagyfejedelemség
- Új büntetőtörvénykönyv (megbélyegzés, kínvallatás tilalma)
6. Egyházpolitika
a. A jezsuita rend feloszlatása. (1773)
Vagyona az egyetemi és tanulmányi alapba.
b. Öt új püspökség
c. Placetum regium
d. Vallásalap: püspöki jövedelmek tizede új plébániákra
e. A Szent Jobb hazahozatala (1771)
7. Szociálpolitika
- egészségügyi „hálózat” – megyénként orvos, bába
- árva-, szegény- és dologházak
- cigányrendelet
5.4.2.5. II. József. (1780-1790) A jozefinizmus
1. Személyi meghatározók
- neveltetés, élettörténet: elkényeztetett gyerek, felesége elvesztése, viták anyjával –
megkeseredett, türelmetlen ember és uralkodó
- politikai eszmélődés: utazások (Falkenstein gróf) Politikai célja: az egységállam
2. Egyházpolitika
- placetum regium
- a házasság világi szerződés
- a „haszontalan” szerzetesrendek feloszlatása
- vallásalap – plébániák fejlesztése
- istentiszteletek rendjének szabályozása
- központi (állami) szemináriumok
„a kinyilatkoztatást a természethez és az ész követelményeihez kell igazítani”
egyháztörténelem protestáns szerzőtől
- 1781: türelmi rendelet
- A cenzúra állami kézbe vétele
100
- 1782: VI. Pius, fordított Canossa-járás
3. Kormányzati reformok
- 1782, Helytartótanács Budára, szakbizottságok (Niczky Kristóf)
- Nyelvrendelet, 1784: a m. nyelv nem alkalmas a közigazgatásra - mondják a magyar rendek.
A cél az egységesítés.
- a magyar rendi ellenzékiség és a modern nemzeti, nyelvi azonosságtudat találkozása
- Összeírás – megyei ellenállás
- 10+3 kerület, 1785
- 6000 rendelet – közigazgatás csődje
4. Jobbágykérdés
- 1784: Horia és Closca
- 1785: Jobbágyrendelet: a jobbágy név eltörlése, szabad költözés (már nincs hatása a
munkaerőpiacon), szabad mesterség
- Az úriszék csak a jobbágyok egymás közti peres ügyeiben ítélkezhet
5. A rendeletek hatása
Támogatók: a felvilágosult és konzervatív abszolutizmus hívei és a honoráciorok
Ellenzők: katolikus egyház – 1782, VI. Pius; magyar nemesség
- 1789/90: egységes, fiziokrata adórendszer terve.
Mindenki ellene fordult
6. A rendszer bukása
- 1787-tól belgiumi ellenállás – 1789-ben elszakad
- 1788: török háború – kudarcok és veszteségek
- Porosz fenyegetés
- 1789: francia forradalom
- Magyarország forrong
- 1790. január 28. A nevezetes tollvonás
7. Értékelése
- különc
- a hagyományok és a politikai erőviszonyok figyelmen kívül hagyása
- felvilágosult abszolutizmusa túlmutat minden ésszerűségen.
Irreális
- Német területeken népszerű, Magyarországon nem.
5.5. Művelődés, egyházak, iskolák
5.5.1. Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon. (emelt)
5.5.1.1. A reformáció kezdetei és irányzatai
1. A terjedés okai
- a török; belharc; katolikus válság
+ anyanyelvűség; vallási buzgalom és tudás (hitviták: 1574 - Nagyharsány, 1588 - Pécs)
A kezdeti (németellenes) elutasítás után a nagybirtokosok átállása
(1525, Rákos: lutherani conburantur)
2. A lutheri irány
101
- mecénások (Perényi P., Török B., Nádasdy T, Petrovics P.) és prédikátorok (Dévai B.M.,
Kálmáncsehi S. M., Szegedi K. I., Sztárai M.)
- mérsékeltebb, püspöki egyházszervezet. (1549, Confessio Pentapolitana)
a Felvidéken terjed
3. A kálvini irány
- Méliusz Juhász P. 1562: debreceni zsinat. A legelterjedtebb a 16. sz-ban.
- Áttérített református eszmék. Ellenállási jog, püspöki jellegű szervezet
4. Az erdélyi reformáció
- sokszínűség - egyik sem képes egyeduralmi helyzetre szert tenni.
- 1568: tordai ogy. - teljes tolerancia
- Unitarizmus (Dávid F.) Adorantista - non-adorantista
5.5.1.2. A művelődés a reformáció századában
a, A könyv: Könyvnyomdák. Hasznlati tárgy. Olvasó, irodalmi élet, viták
b, A Biblia: Zsoltárok, Sylvester J. (Új.) Károly, 1590. Vizsoly - teljes
c, Iskolák: Debrecen, Sárospatak, Kolozsvár, Brassó, Pápa.
Humanista jellegű. Duktor, partikuláré, mendikálás, peregrináció.
d, Keretek: szerzetesrendek, királyi udvar helyett főúri rezidenciák, városi iskolák, nemesi,
polgári kultúra - demokratizálódás.
e. A szépirodalom: Bornemisza P., Balassi B.
f, A történetírás: latin humanista történetírás, Tinódi, krónikák.
g, A nemzettudat és a haza: Mo. a kereszténység védőbástyája. A török Isten büntetése.
Mátyás-kultusz.
h, Életérzés: borongós. Boszorkány- és ördöghit.
Mo. az európai szellemi vérkeringésben marad.
5.5.1.3. A katolikus megújulás és Pázmány Péter
1. Oláh Miklós - egyházlátogatás, jezsuiták, iskola, papnevelde
2. Telegdi Miklós - nyomda, anyanyelvű irodalom.
3. A katolikus megújulás feltételei
- kiábrándulás
- a katolikus restauráció programja
4. Pázmány Péter tevékenysége
- Nagyszombati egyetem, 1635
- vitairatok
102
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora
(1789-1914)
6.1. A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk
6.1.1. Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései. (közép)
6.1.1.1. A felvilágosodás társadalomelmélete
a, J. Locke (természetjog)
Isten nélkül káosz lenne. Az emberek önként vetik alá magukat az államnak, szerződést kötve
vele. Akár abszolutizmus is lehet.
b, Montesquieu (1689-1755):
- Perzsa levelek (1721): a fr. abszolutizmus kritikája
- A törvények szelleme (1748)
- alkotmányos monarchia (hatalmi ágak szétválasztása, kétkamarás parlament, parlamentnek
felelős kormány)
- ált. választójog
- szabadság: mindenki megteheti azt, amit a törvények megengednek
- politikai szabadság – vagyonbiztonság – állami garanciával
- a vagyon és a személyes érdem szerepe
- vallási türelem, szólásszabadság
- világpolgárság: „ember vagyok és csak véletlenül francia”
c, Rousseau (1712-78)
Társadalmi szerződés (1762)
- a társadalmi szerződés – önkéntes társulás a közzel, nem a fejedelemmel
- a szerződést megelőzi a társadalom, az emberek közti egyenlőtlenség (?)
- a népfelség elve, közvetlen demokrácia, ez az egyén hatalmának biztosítéka
- a szabadságra kényszeríteni lehet
- a tulajdon korlátozása, lelkiismereti szabadság és vallási türelem – az egyenlőség érdekében
- köztársaság, a nemzeti jelleg hangsúlyosabb figyelembe vétele, hazafias nevelés
- Erős főhatalom, de a hatalmi ágak szétválasztása
d, Utópiák: optimizmus. Kritika és reform.
- Fénelon: Télemakhosz
- Voltaire: Candide
- Mercier
6.1.1.2. A francia forradalom kezdetei
1. A forradalom kitörésének okai
- Pénzügyi válság: rosszul vezetett államháztartás + költekezés /függetlenségi háború/
- Gazdasági válság: a feudális mezőgazdaság alacsony színvonala + rossz termésű évek 89-re
élelmiszerhiány alakul ki!
- Kormányzati válság: az abszolutista rendszer nem tudott megújulni!
2. A Rendi Gyűlés (1789. máj. 5.-jún.17/20)
a, Összehívása:1787., az Előkelők Gyűlése. Az arisztokrácia nyomására a király összehívja a
Rendi Gyűlést. Felpezsdül a politikai élet. ("Panaszfüzetek") Követelések:
103
- nemesség: alkotmányos monarchia
- polgárság: jogegyenlőség
- parasztság az adók, földesúri terhek csökkentése
Sieyes: Mi a harmadik rend?
b, Összetétele:
- Necker viszonylag liberális választási rendszere: közvetve minden 25. életévét betöltött
szavazhatott (városban 100, vidéken 200 választott egy elektort)
-1789. máj. 5.: 300-300-600, de külön
- Jún. 17.: a III. rend Nemzetgyűléssé nyilvánítja magát
- Jún. 20.: "Labdaházi eskü"(Alkotmányt követel)
Mirabeau (zűrös ifjúkor, börtönök, szexuális viszony nővérével)
c, A forradalom kitörése
- A király erélyes fellépése /Csapatösszevonások, júl. 11.: Necker menesztése/
- Párizs fegyverkezik, júl. 12., Desmoulins
- Júl. 14.: a Bastille bevétele
3. Tömegmozgalmak júl. 14. után
- A Nemzetőrség. La Fayett – a király elismerte a változásokat
- A városok forradalma és a "Nagy félelem"
- Aug. 4.: a feudális kiváltságok eltörlése – az egyház a nemesség és a városok lemondtak
kiváltságaikról – Talleyrand – a püspökök 54%-a rokoni kapcsolatban állt a nemzetgyűlés
tagjaival
„a tömegek elsősorban nem a „feudalizmussal”, hanem már a kapitalizmussal voltak
elégedetlenek: az arisztokratákat és a gazdagokat hibáztatták azért, mert elkergették őket a
földjeikről, s arra kényszerítették őket, hogy éhbérért dolgozzanak az üzemekben, ugyanúgy,
mint a korabeli Angliában.” (S. Schama: Polgártársak)
4. Az Emberi és polgári jogok nyilatkozata (1789. aug. 26.)
a, Megfogalmazása
La Fayette
Bill of Rights
Felvilágosodás (Montesquieu, Rousseau
b, Tartalma
Az egész emberiségre vonatkoztak – a forradalom exportja
Ugyanakkor az egyén jogait rögzíti – hiányzik a gyülekezési jog
Nem foglalkozott a nők jogával és a rabszolgasággal
- szabadságjogok
- jogegyenlőség
- a magántulajdon védelme
- népfeléség elve, képviseleti rendszer
6.1.2. A napóleoni háborúk fordulópontjai. (emelt)
6.1.2.1. Napóleon Bonaparte útja az egyeduralomhoz
1. Bonaparte Napóleon (1769-1821)
- 200 000 mű, 60 csata
- ész, akaraterő, vakmerőség, határozottság (1797. Dec. 25.: akadémikus)
104
- 1793, Toulon
N. katonaiskolai záróbizonyítványából: „Szervezete és egészsége kiváló; jelleme hajlítható,
irányítható, Őszinte és hálás; viselkedése tökéletesen szabályszerű; kemény munkájával
mindvégig kiemelkedett a matematika terén. Elég jól tudja a történelmet és a földrajzot. Nagyon
rosszul vív és táncol.”
2. Az észak-itáliai hadjárat
a, Gyakorlatias katonai újítások
- sorozás, szétszórt hadrend
- totális háború, rekvirálás
b, A hadjárat
- villámgyors hadjárat, Piemont legyőzése: 1797, Mantova
- leányköztárasaságok:, Liguria, Cisalpin, Helvét
- Campoformio, 1797: a legfontosabb külpiacok megszerzése
c, Az egyiptomi kaland (1798/99)
- Célok: Nagy-Britannia leverése, Nagy Sándor öröksége, gyarmatok, politikai tényezők
- 1798, Abukir
3. Hatalomra kerülése
- Baloldali előretörés
- II. Koalíció megalakulása (Anglia, Töröko., Ausztria, Nápoly, Oroszo., Svédo.)
- 1799. brumaire 18. (köd hava) (nov. 9.) államcsíny
6.1.2.2. A konzulátus
1. A konzulátus rendszere
- N. első konzul (Sieyes , Ducos)
- Többlépcsős tv.hozás – kijelölés
- A végrehajtó hatalom megerősítése, központosítás
2. Béke
A II. koalíció legyőzése
- 1800, Marengo – Itália megyszerzése
- 1801, Luneville – béke Ausztriával
Campoformio megerősítése
a Rajna-balpart megszerzése
- 1802, Amiens – béke Angliával – A karibi gyarmatok elvesztése
3. Konszolidáció
A hatalom megszerzése mellett a megtartásra is gondot fordított
a, Államszervezés
- Nevelésügy (egységes oktatás, állami ellenőrzés, az egyházak kizárása)
- Közigazgatás
- Konkordátum, 1801 (az egyház – állami ellenőrzéssel - működhet)
- Merkantilizmus - Francia Bank, új pénz
b, Code Civil, 1804
Személyes szabadság, jogegyenlőség, magántulajdon védelme, polgári házasság
c, A hatalom biztosítása
1802, örökös konzul
1804 december 2.: császár
Támaszai:
105
- titkosrendőrség (Fouchet)
- szakszerű hivatalnokrendszer
- szakszerű hadsereg
- parasztság, egyház, gazdasági elit
Nem a régi rendszerrel, hanem a realitásokkal egyezik ki!
6.1.2.3. Napóleon birodalma
1. A császárság és ha hadsereg
a, A császár
- 1804. dec. 2, Párizs (Ingres, Beethoven III. szimfónia)
- új arisztokrácia
- napoleonidák
b, A hadsereg
- a kor legkiválóbb tisztikara
- támadó stratégia (tehetség, mozgás, tüzérség)
- ütőképes, nemzeti hadsereg
A császár és hadserege érdekszövetsége!
2. A birodalom kiépítése
Angol-francia ellentét, harc a hegemóniáért
III. Koalíció, 1805 (Anglia, Oroszo, Ausztria, Nápoly)
- 1805, Trafalgar: az invázió kudarca
- 1805, Austerlitz: Ausztria leverése
Pozsonyi béke – védőállamok, Eu. átrendezése –kontinentális hegemónia, dinasztiaalapítás,
Rajnai Szövetség
IV. Koalíció, 1806 (Anglia, Oroszo, Svédo., Poroszo.)
- 1806, Jéna, Auertstädt: Poroszo. Leverése
- 1807, Friedland: Oroszo. Legyőzése
- 1807, Tilsit – béke: Rajnai Szövetség, Poroszo, Ausztria alávetése, Oroszo. Szövetségre
kényszerítése
Európa átrendezése, Napóleon hatalma csúcsán
3. A birodalom és Európa
a, Kontinentális blokád, 1806, Berlin
- francia gazdasági terjeszkedés
- angol ellenblokád
- ellentmondásos hatás
b, A francia hegemónia hatása Európában
- liberális eszmék, polgári berendezkedés a megszállt országokban
- Intézményi reformok (Ausztria, Poroszo.)
- Nemzeti háború (spanyol felkelés, 1808,
V. koalíció, 1809: Anglia, Ausztria - 1809 Asperni győzelem – Wagram)
1811: Napóleon és Mária Lujza
4. A birodalom hanyatlása és bukása
a, Az oroszországi hadjárat, 1812
- Oroszo. Kiválása a blokkból
- az oroszországi hadjárat: Borogyino, Kutuzov
b, A bukás
106
VI. Koalíció, 1813 (Anglia, Oroszo, Poroszo, Svédo.)
- 1813, Lipcse: A „népek csatája”
- 1814: Napóleon lemondása
- elbai száműzetés – I. párizsi béke
c, A „száz nap”
- A Bourbon restauráció
- Napóleon visszatérése
- VII. Koalíció (Anglia, Oroszo, Poroszo)
- Waterloo – Wellington, Blücher
- Szent Ilona
5. Napóleon értékelése
- államszervezése maradandó
- óriási áldozatok
(a későbbi restauráció és a liberalizmus terjedése)
Egyre döntőbb győzelmeket akart elérni, s így egyre inkább elszakadt a realitásoktól, a francia
nemzet igényeitől, teherbíró képességétől. Saját pozíciója megerősítését is csak a győzelmektől
remélhette.
Foch marsall Napóleonról: „Napóleon elfeledte, hogy az ember nem lehet Isten; hogy a nemzet
az egyén fölött áll, az emberiség felett pedig az erkölcsi törvény: elfeledte, hogy a legfőbb cél
nem a háború, hanem a béke.”
Bibó: A hamis monarcha – akinek az uralma nem szerep, hagyomány, hanem nyers, személyes
vállalkozás.
6.1.3. A nagyhatalmi együttműködés céljai és rendszere a bécsi kongresszus nyomán. (emelt)
6.1.3.1. A szent szövetség rendszere
1. A bécsi kongresszus (1814-5)
a, Célja: Európa újjárendezése Napóleon és a forradalom után
b, Elvei: hatalmi egyensúly és legitimitás
c, Hangadó politikusai: Castlereagh, I. Sándor, Metternich, Talleyrand
d, Működése: - angol-orosz ellentét
- 100 nap - Waterloo
- Acte final
e, Döntései: - területi (Fr.o., ütközőállamok, Itália, No.)
- diplomáciai rendszer
2. A "Szent Szövetség"
a, A dokumentumok: a szent szövetségi nyilatkozat; Acte final; A négyes szövetség - a lényeg!
b, Lényege:
- franciaellenesség
- a béke védelme
- kongresszusok
- forradalomellenesség
107
6.1.3.2. A kor politikai eszméi
1. A liberalizmus
Gyökere a felvilágosodás szerződés és természetjog elmélete.
Áttörés: a francia forr.
Az értelmi haladásban bízva az egyéni szabadság megvalósítását tűzi ki célul.
1. Az emberi jogokon alapuló személyes szabadság, jogegyenlőség (nem tulajdon!),
művelődés
2. Hatalommegosztáson és alkotmányon alapuló jogállam
3. Képviseleti választáson alapuló parlament
4. Szabad gazdaság
Veszélye: az anarchia. Az állami tekintély felbomlasztása az egyéni szabadság kedvéért.
2. A nemzeti mozgalom
Gyökere: a szülőhaza iránti modern érzelmi viszony (hazaszeretet), mely a francia
forradalomban keletkezett.
A szuverén nemzeti államot kívánja elérni. Minden politikai irányzattal összekapcsolódhat. Ott
a legerősebb, ahol a nemzet még nem érte el államiságát. Ezért szétfeszíti a nemzetek feletti
államképződményeket. Veszélye: sovinizmus, imperializmus.
6.1.3.3. Liberális és nemzeti mozgalmak a 20-as években
1. Spanyolország:
1820. forr. az alkotmányért.
1822. veronai kongresszus - leverése.
2. Itália:
1820. carbonari, Nápoly.--Piemont.
1820. troppaui kongresszus
3. Görögország:
1821. felkelés. Nagyhatalmi ellentétek.
1827. Navarino.
1830. londoni kongresszus - függetlenség.
4. Oroszország:
A kont. vezető hatalma. Titkos társaságok az abszolutizmus megdöntésére.
1825: dekabrista felkelés - bukás.
6.1.3.4. Az 1830-as forradalmak
1. Franciaország: A restauráció
XVIII. Lajos- mérsékelt
X. Károly -abszolutista restauráció
1830: "júliusi rendeletek" - júliusi forradalom
Lajos Fülöp. Polgárkirály
2. Belgium:
1830. forr.
1831. alkotmány
3. Lengyelország:
1830. Felkelés.
1831. Osztrolenka
108
6.2. A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában
6.2.1. A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és
szocializmus) jellemzői. (közép)
6.2.1.1. A liberalizmus
Gyökere a felvilágosodás szerződés és természetjog elmélete.
Áttörés: a francia forr.
Az értelmi haladásban bízva az egyéni szabadság megvalósítását tűzi ki célul.
1. Jelentős alakjai:
R. Cobden: gazdasági liberalizmus, szabad kereskedelem, a vallás magánügy.
J. S. Mill: szabadságom határa – a másik ember szabadsága.. Az állam minimalizálása, a civil
társadalom elsődlegessége.
2. Alapelvei
1. Az emberi jogokon alapuló személyes szabadság, jogegyenlőség (nem tulajdon!),
művelődés
2. Hatalommegosztáson és alkotmányon alapuló jogállam
3. Képviseleti választáson alapuló parlament
4. Szabad gazdaság
Veszélye: az anarchia. Az állami tekintély felbomlasztása az egyéni szabadság kedvéért.
3. A századforduló
A századvégen a liberalizmus már nem forradalmi. A modern állam kérdése. A jóléti állam
kezdetei.
6.2.1.2. A nemzeti mozgalom
1. Gyökere: a szülőhaza iránti modern érzelmi viszony (hazaszeretet), mely a francia
forradalomban keletkezett.
2. Alapelvei
A szuverén nemzeti államot kívánja elérni. Minden politikai irányzattal összekapcsolódhat. Ott
a legerősebb, ahol a nemzet még nem érte el államiságát. Ezért szétfeszíti a nemzetek feletti
államképződményeket. Veszélye: sovinizmus, imperializmus.
3. A századfordulón
Már nem azonos a liberalizmussal.
Erőszakosság. Sovinizmus, irredentizmus felé hajlik.
6.2.1.3. A konzervativizmus
1. Kialakulása
A francia forradalom ellenhatására
2. Jellemzői
A hagyományos értékek tisztelete
Isten, haza, család
Revolúció helyett evolúció
109
E. Burke
3. A századfordulón
A szociális feszültségek enyhítése – állami szerepvállalással. Közeledés a liberalizmushoz.
6.2.1.4. A szocializmus
I. Az ipari forradalom társadalmi következményei
1. A szociális helyzet
a, Burzsoázia (nagytőkések)
b, Polgári középosztály
c, Munkásság (proletariátus) - belső tagoltság!
d, A munkásság helyzete
- munkaviszonyok: elgépiesedés, fegyelem, női- és gyermekmunka, munkaidő
- életviszonyok
- "kitörési lehetőségek": géprombolás, kivándorlás, alkoholizmus, bűnözés
2. Kísérletek a társadalom ellentmondásainak kiküszöbölésére
a, Jótékonykodás: filantrópia, keresztény karitász; A. Kolping
b, Utópiák: az elosztási viszonyok megváltoztatása
- Saint-Simon: az "ingyenélők" bevonása a termelésbe
- Fourier: falanszter - önkéntes társulás a kizsákmányolás ellen
- Owen: termelési, fogyasztási szövetkezetek. Gyakorlati!
3. A munkásmozgalom Angliában
a, A szakszervezetek: 1824, trade union - helyi szinten szabad
b, Parlamenti út
- 1832, parlamenti reform
200 elnéptelenedett körzetből (rotten borough)143 városi körzet
a háztulajdonosok is választhatnak
- 1833, gyári törvények: 8 órás gyerekmunka. Állami ellenőrzés
c, A chartizmus:
- Lovett, 1836. Munkásszövetség --> People's Charter
Ált választójog, napidíj, évenkénti választás; szociális tv.
1838: a parlament elveti, de mozgalommá válik, radikalizálódik
- O'Connor: sztrájkok, felkelések
A liberálisok a politikai törekvéseket felkarolják, a szociálist nem
1847: tízórás munkanap
a chartizmus lehanyatlik
II. A marxizmus
1. Létrejötte
a, A forradalmi munkásmozgalom – legnagyobb hatású elmélete
- A. Blanqui: A társ. Megváltoztatása – összeesküvésekkel - diktatúra
- Proudhon: Az állam lebontása – anarchizmus – nem zűrzavar – a hatalom nélküli állapot
- marxizmus: az államhatalom megragadása – osztályharc révén
b, Marx-Engels-Lenin
- K. Marx (1818-1883): jómódú német zsidó család, filozófiát tanult
„még sohasem ”
110
- F. Engels (1820-1895): gazdag német család
- V. I. Lenin (1870-1924)
2. A marxizmus forrásai
a, A klasszikus német filozófia
- W. F. Hegel: idealista dialektika (ellentétek harca és egysége, tagadás tagadása, a mennyiségi
változások minőségi változásokba való átcsapása)
- L. Feuerbach: antropológia, materializmus
b, A klasszikus angol, polgári közgazdaságtan
- A. Smith: a merkantilizmus és a fiziokratizmus bírálata, munka-érték elmélet, gazdasági
liberalizmus, szabad verseny
- D. Ricardo: a profitráta csökkenő tendenciája – technológiai fejlesztés nélkül igaz!
Munka-érték elmélet
c, Szocialisták
- L. Blanc: nemzeti műhelyek
3. A marxizmus részei
a, Dialektikus és történelmi materializmus
- materializmus: az anyag és a mozgás kérdése. Az anyag lényege a létezés – (zárt rendszerben)
megmarad
- dialektika: (1) ellentétek egysége és harca – a dolgok önmozgása – az első mozgató
kiküszöbölésére. (2) Mennyiségből minőség – vízforralás, szénlánc – tapasztalati tényből
filozófiai következtetés. (3) Tagadás tagadása – a búzaszem-hasonlat – jézusi
Engels dolgozza ki – Isten ellen
- mozgás a történelemben: az osztályharcok. Az alap és a felépítmény viszonya. (A restaurációs
kor történetírása)
Termelési mód
Termelőerők termelési viszonyok
Termelőeszköz ember (termelési, elosztási, tulajdon-,
osztályviszonyok)
Munka tárgya és eszköze
A filozófia feladata nem a világ értelmezése, hanem megváltoztatása.
Ontológia, metafizika nincs.
b, Politikai gazdaságtan
A munka-érték elmélet továbbfejlesztése értéktöbblet- elméletté (A tőke I., 1867) P – Á – P+m
c, Tudományos szocializmus – a politika tudománya
A cél: az államhatalom megszerzése a munkásosztály élcsapata – a kommunisták révén,
világforradalom útján. A magántulajdon megszűnte, a proletárdiktatúra, az osztály nélküli,
kommunista társadalom megvalósítása
III. A marxizmus értékelése
- Mint eszmerendszer kudarca a gyakorlat teljes csődje. Alapja a haladáshit és a valóság
megismerhetősége
- Közgazdaságtana az adott korszak helyes értelmezése
111
- A lét és a tudat viszonya: filozófiailag az agyag és a szellem, történelmileg a társadalmi lét és
tudat
- Valláskritika: Isten az ember kivetítése, valamely hiány pótlása; a vallás a nép ópiuma –
vigasztalás a helytelen világban; Istenközpontúság helyett emberközpontúság
Kérdés: megvalósíthatók-e a szocialista eszmék vagy csak regulatív princípiumok?
IV. A munkásmozgalom a második ipari forradalom korában
A munkásság a 19. sz. 2. felében sehol nem ért el döntő többséget, de szervezettségével és
megmozdulásaival kihatott az egész társadalomra. A terjedő polgári szabadságjogok más
feltételeket teremtettek – a szakszervezetek és munkáspártok működési feltételeit. A magasabb
életszínvonalért vívott harcok a vásárlőerő növekedésével a belső piacot bővítették, így a
gazdaság növekedéséhez is hozzájárultak.
1. Anarchizmus
A politikai hatalom teljes megsemmisítése
Kollektivista anarchisták:
- Proudhon: szövetkezeti műhelyek, kispolgárság, az állam elvetése (anarchizmus)
- Bakunyin: A nép felszabadítása a kizsákmányolás alól, az állam megsemmisítése (a
proletárdiktatúrát is.). Kropotkin
Társadalmi forradalom – politikai harc, nem merényletek.
A társadalom föderatív átalakítása. Tekintély nélküli társadalom
(A forradalom első napján nélkülözhetetlen, a másodikon azonban egyszerűen le kell lőni.)
Fr., sp., orosz területen népszerű.
Individualista anarchizmus (féktelen egoizmus)
(Vallásos anarchizmus: Tolsztoj, Gandhi)
2. A német munkásmozgalom
F. Lassalle, 1863 – Lipcse.. Ált. Német Munkásegylet.
- demokrácia, ált. választójog, vasbértörvény – a bérharc értelmetlen, az állam
osztályfelettisége, liberálisellenesség.
W. Liebknecht, A. Bebel. Eisenach: Szociáldemokrata Munkáspárt.1869.
1875: szociáldemokrata párt. Gothai program – csak részben marxi, inkább szociáldemokrata
3. Az I. Internacionálé (1864. nov. 5.)
A lengyel felkelés melletti szolidaritás kifejezésére összehívott nemzetközi nagygyűlés, 1864.
szept. 28.
Programja: Marx (Alapító üzenet, Szervezeti Szabályzat.)
- szociális helyzet javítása, szövetkezeti mozgalom.
- politikai hatalom, proletár internacionalizmus
- önálló munkásszervezetek.
(A tőke (1867) értéktöbblet. A profit keletkezése)
A szétverés: anarchista, polgári radikális, szakszervezeti és szocialista törekvések is.
Proudhonizmus kiszorítása.
1872, New York, feloszlatás – Marx taktikázása.
4. A Kommün
a, Új hatalmi viszonyok
- 1870. szept. 4. Köztársaság, a nemzeti védelem kormánya.
Általános népfelkelés, Nemzeti Gárda
- 1870. szept. 9.-1871. máj. 28. Községtanács, Párizs. (patrióta és jakobinus hagyományok.)
„vörös orgia”, „eget ostromló kommünárok”
112
- 1870. szept. 17: a porosz ostrom kezdete.
- 1871. jan. 22. fegyverszüneti kérelem.
- 1871. jan. 28. fegyverszünet.
- Febr. Nemzetgyűlés Bordeaux-ban.
- Köztársasági és miniszterelnök: Louis-Adolphe Thiers
- Cél: a nemzeti gárda leszerelése.
- 1871. márc. 18: a nemzetőrség veszi át a hatalmat.
b, 1871. márc. 26. A Kommün – a tv.hozó és végrehajtó hatalom egysége. A munkások
kisebbségben vannak.
- szociális intézkedések, kisajátítás(?), munkásellenőrzés.
- Április elején támadás a Kommün ellen.
1871. máj. 21. radikalizálódás – a kormány leveri: máj. 28.
5. A II. Internacionálé (1889)
A távlati cél a hatalom megszerzése, osztályharc.
A közeli a 8 óra, május 1., de törvényes út, választójog.
Posszibilizmus – az osztályharc elvetése.
Irányzatok:
- revizionizmus: az általános választójog és a szociális jogok a századfordulón megvalósultak.
A cél: revízió alá venni a marxizmus osztályharcos, proletárdiktatorikus tanítását.
- centrizmus E. Bernstein. Osztályharc, forr. elvetése. Vegyes tulajdonú, demokratikus
szocializmus. K. Kautsky, V. Adler.
- baloldal – a periférián. De 1904-ben az Internacionáléban ők győztek. K. Liebknecht, R.
Luxemburg.
- A bolsevizmus – cári diktatúra – munkásnyomor.
Centrista mensevikek és marxista bolsevikek.
-anarchoszindikalizmus: szakszervezeti akciókkal eredményt elérni.
- katedraszocializmus: az állam szerepvállalása, társadalombiztosítás
6.2.2. Az egységes Németország létrejötte és nagyhatalommá válása (emelt)
6.2.2.1. A német gazdaság
1.1. Vormärz
A Rajna-mentén – ipari forradalom kibontakozása
Poroszországban – a napóleoni háborúk után a mezőgazdaság un. porosz utas fejlődése (junker
nagybirtok)
Vasútépítés, gazdasági egységesedés (Zollverein, 1834)
1.2. 1848 öröksége
1848 megteremtette a német gazdaság fejlődésének kedvezőbb feltételeit (alkotmányos
monarchiák létrejötte).
Az ipari forradalom beköszönte: német nyersanyagok + angol tőke = német nehézipar.
- gazdasági fejlődés
-- Bessemer-kohó, 1855.
-- Siemens-Martin kohó, 1864
- gazdasági egységesedés
- Német Szövetség – védelmi szövetség, Ausztria vezetésével
113
6.2.2.2. Ausztria és Poroszország versengése
1. Az egység útjai
Az egység alulról nem jön létre
Felülről, dinasztikusan, de ki hajtja végre?
Nagynémet egység – Ausztria vezetésével
Kisnémet egység – Poroszország vezetésével
2. Poroszország modernizálása
a, Gazdasági modernizáció
b, Otto von Bismarck (1815-1898) miniszterelnöksége
Reálpolitikus. Németország – megnagyobbított Poroszország.
Hadseregfejlesztés: általános védkötelezettség, modern technika, modern taktika vezérkar
(Helmuth v. Moltke (1800-1891): művelt junker)
3. Háborúk az egységért
a, Schleswig-Holstein, 1864
Jelképes, de Poroszország presztízsét növeli.
Ausztriát pedig le kell győzni
b, Diplomáciai előkészületek
- Anglia nem látta elegendő ellensúlynak Ausztriát Oroszországgal szemben, így
Poroszországot támogatta
- Oroszország támogatja (Krím, lengyel felkelés - Alvensleben konvenció, 1863.)
- Franciaország (Rajna-menti engedményekért az Északnémet Szövetséget támogatja)
- Olaszország (Velencéért támogatja)
- A magyar függetlenségi mozgalom
1865: Schleswig – porosz, Holstein – osztrák, majd 2,5 m tallérért lemond.
4. Az osztrák-porosz háború, 1866.
a, A háború
A német szövetség átalakítása – ürügy a kenyértörésre. Ausztria ellenzi – kizárják.
- a német ellenzék leverése (Bajoro, Szászo., Hannover)
- Custozza, Lizza – olasz vereség
- Königgratz, 1866. július 3.
b, A következmények
- Prágai béke (augusztus 23.) – nem túl szigorú, mert gondol a folytatásra Bismarck
-- Északnémet szövetség – porosz ellenőrzés alatt. Elnöke a porosz király. Egységes
törvényhozás, végrehajtás, hadsereg, külpolitika, kereskedelem.
-- Velence Olaszországé.
-- 1867: Luxemburg semlegessége – szakítás Franciaországgal.
5. A porosz-francia háború, 1870-71
- az ürügy a spanyol trón öröklése – emsi távirat
- szept. 2. Sedan
- szept. 4. köztársaság
- november: a délnémet államok csatlakozása.
- 1871. január 18., Versailles: A Német Császárság megszületése, új nagyhatalom
- 1871. május 10. Frankfurt: Béke – Elzász-Lotaringia, 5 md Frank hadisarc – az ellenség
összekovácsolja az új államot.
6. A Német Császárság
114
- alkotmányos monarchia – császárnak felelős kormány
- 40 milliós gazdasági, katonai nagyhatalom
6.3. Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért
6.3.1. A szövetségi rendszerek kialakulása. (közép)
6.3.1.1. A szövetségi rendszerek kialakulása
1. 1873: Három császár szövetsége
a, A nemzetközi viszonyok
No. ellenségeinek egymásra találását megakadályozni – Bismarck lidércnyomása.
- fr-angol-orosz gyarmati ellentétek
- orosz-omm balkáni ellentétek
-- német-orosz-omm – együttműködés Lo. miatt., 1873
b, A további fejlemények
- 1879: kettős szövetség – 5 évre - titkos
- 1881: Három császár felújítása – csak semlegesség
- 1882: Hármas szövetség – Tunézia francia megszállása Olaszországot a kettős szövetséghez
hajtotta.
- 1883: Románia csatlakozása a hármas szövetséghez
1885: bolgár felkelés: földközi tengeri hármas szövetség (Anglia, Ol.o., OMM –
Töröko.!)
- 1887: viszontbiztosítási szerződés – No. Oroszo.
2. Az antant kialakulása
1893: francia – orosz
1902: angol-japán
1904: angol-francia (antant)
1907: orosz – angol
6.3.1.2. A német kihívás
1. Alapok
- geopolitikai hátrányok
- II. Vilmos ambiciózus személyisége - abszolutisztikus külpolitika
- német félelem
Az Új No. Instabilitási tényező
No. a diplomácia mozgatója
2. Diplomáciai események
(1890-1906 között No. Az USA megtámadását tervezte)
1905: I. marokkói válság (1906: Algeciras)
1908: Bosznia annektálása
1909: angol-német flottaegyezmény elvetése
1911: II. marokkói válság (párducugrás)
Libia megszállása
115
6.3.1.3. A Balkán-háborúk
1912: Balkán-szövetség (Szerbia, Montenegro, Bulgária, Görögo.)
1912/13: I. Balkán-háború Töröko legyőzése
1913: II. Balkán-háború. Bulgária legyőzése
6.3.2. Gyarmatok és gyarmattartók a 19. század közepétől az első világháborúig. (emelt)
6.3.2.1. Az új gyarmati versenyfutás
Gyarmatosítási kényszer az 1880-as évektől (imperializmus, egyenlőtlen fejlődés)
A gyarmatok kül. Formái.
Gyarmati ellentétek
6.3.2.2. Kiindulópontok
1. Anglia
1872: Új brit gyarmati politika (Disraeli)
- Közel-Kelet
- 1875: a Szuezi-csatorna részvényeinek átvétele
- Délkelet-Ázsia, 1874, Malajzia
- Dél-Afrika, 1877, Transvaal
- Közép-Ázsia, 1878, afgán háború
- Keleti válság – 1882: Egyiptom elfoglalása
2. Franciaország
1881: Tunisz fr. protektorátus (Olaszo a kettős szövetségbe!)
1882: Az egyiptomi befolyás elvesztése
3. Belgium
1879-1884: II. Lipót és Stanley nemzetközi asszociációja Kongóban
4. Németo.
1884: Német Délnyugat-Afrika, Togo, Kamerun
5. Oroszo
1885: Közép-Ázsia, Afgán válság
6.3.2.3. Célok
1. Afrika felosztása
Angol-francia ellentét. 1898: Fashoda
1899-1902: angol – búr háború
2. Elő- és Közép-Ázsia
1885: afganisztáni konfliktus
1898: II. Vilmos „jeruzsálemi zarándoklata” – a gyarmati érdeklődés kinyilvánítása.
Berlin-Bagdad vasút
3. Délkelet-Ázsia
Kína felosztása
1899: nyitott kapuk elve
4. Az amerikai kontinens
Latin-Amerika az USA „hátsó udvara”
1898: Sp.-amerikai háború
116
1903: Panama létrehozatala – 1914 – a csatorna
6.4. Az ipari forradalom hullámai és hatásai
6.4.1. Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés),
néhány találmánya és a gyáripar kezdetei. (közép)
6.4.1.1. Az első ipari forradalom
I. Az ipari forradalom fogalma
1. Meghatározások: 1820. k. a fr. forr. mintájára.
- Robbanásszerű minőségi változás az iparban: a gépi tömegtermelésre alapuló gyáripar
kialakulása.
- Nekilendülés: önfenntartó gazdasági növekedés. (1-2%)
2. Térben és időben változik:
- kezdete: Angliában, 1750 k. Ma is tart!
- térben máskor kezdődik, időben más lesz a jellege
3. Szakaszai:
- klasszikus ipari forradalom - Angliában, 1750-1850.
- technikai forradalom (2. ipari forradalom), 1880-1914.
- tudományos technikai forradalom
II. Előfeltételei
A. Gazdasági feltételek:
1. Mezőgazdaság:
a, A terméshozamok növekedése a 18. sz. közepén:
- éghajlati adottságok javulása
- technológiai újítások (trágyázás, vetésforgó)
- bérlők helyett bekerítés és farmok
b, A növekedés következményei:
- élelmiszerfelesleg 20-40%!
- munkaerő az iparba áramlik, a városba
- növekszik a belső piac
- tőkeképződés a mezőgazdaságban
2. Ipar:
A szélesebb belső piacon fejlettebb kézműipar.
Manufaktúra: Verlag-system
3. Kereskedelem
- belső: csatornák, makadám, part menti hajózás
- külkeresk
- gyarmatok
4. Pénzügyek
- tőkefelhalmozás (mg, ipar, keresk., gyarmatok)
- bankrendszer: 1694, Angol Nemzeti Bank
Tőke, munkaerő, fogyasztópiac
117
B. A társadalom átalakulása
1. A parasztság megszűnése: farmer vagy bérmunkás lesz.
2. A népesség növekedése: munkaerő és fogyasztópiac.
3. A reformáció (Max Weber):puritán, megtakarítás, felhalmozás.
4. Angol polgári forradalom
- politikai szabadságjogok
- vállalkozói szabadság
Feudális kötöttségektől mentes, szabad, profitorientált társadalom
Anglia előnyét mindezen feltételek együttes megléte adta!
III. Folyamata
A gépesítés csak tömegtermelésnél kifizetődő!
Tömeges igény csak a fogyasztási cikkek iránt van! A textilipar!
1. I. fázis: a pamutipar
- a gyapjúipar hagyományos, drága, nehezen gépesíthető.
- a pamutipar: nincsenek jogi, technológiai hagyományok, korlátok
- olcsó rabszolga-munkaerő adja a gyapotot,
- gépesíthető: Key - repülő vetélő - fonaléhség, Hargreawes - fonó Jenny, Cartwright -
szövőgép
- a külpiacok monopolizálása - extraprofit!
2. II. fázis: a vasút
a, Okai: - a profit befektetése
- igény az olcsó, tömeges szállításra
- új kohászati eljárások
b, Menete: - Watt, 1769. Fulton, 1807. Stephenson, 1825. 1832: Morse
c, Hatása:
- nagyobb munkaerőigény
- húzó iparágak: bányászat (Davy-lámpa - 1815), vasgyártás, (kokszosítás - Darby) gépgyártás
- szerszámgépipar (eszterga - Maudslay), szabványosítás
A gépesített gyári termelés kialakulása
IV. Következmények
1. Anglia világhatalom lesz, politikailag, gazdaságilag
(gyarmatosítás, a világ műhelye: C-2/3, Fe-4/5, pamut-1/2)
2. Gazdasági földrajzi és társadalmi következmények
3. A mezőgazdaság átalakulása
- az ipari forradalom visszahatása: gépek, belterjesség növekedése
5.4.1.2. A második ipari forradalom
I. A második ipari forradalom általános jellemzése
1. Fogalma
Az ipari forradalom új szakasza: térben, időben, ágazatban.
Jellege: a tudomány behatol a gazdaságba. Mesteremberek helyett tudósok. Nagy beruházások.
Nagyvállalatok.
Eredménye: új világgazdasági rendszer.
118
2. Folyamata
Új alapanyagok
Új energiaforrások
Új munkamegosztás
3. Kapcsolata az elsővel
A kontinentális iparosodás sajátosságai:
- A tőke összegyűjtése
- Állami gazdaságpolitika – vámvédelem, kamatgarancia
- Iparpártolás – Közép-Eu: adómentesség
- Vállalkozó állam (K-Eu.)
- megkésettség – átnyúlik a másodikba
II. A gazdaság ágazatai
1. Kohászat: vas helyett acél
Bessemer: levegőbefúvás – széntelenítés
Thomas: foszformentesítés
Siemens: új kemence
Martin: ócskavas
2. Gépek
Munkát megkönnyítő gépek (írógép, varrógép)
Szerszámgépek
3. Az elektromosság
Gőz helyett az elektromosság. Gőzturbina. Dinamó.
Világítás (Edison): folyamatos termelés, új magánélet.
Transzformátor, wolframszál
Villanymotor – kisebb, mobilisabb.
Vízierőmű: olcsó, szállítható energia.
Továbbgyűrűző hatás, húzóágazat.
Hírközlés: Bell, Puskás, Marconi.
4. A robbanómotor
Robbanómotor: 1876: Otto-Diesel, Daimler, Benz, Csonka-Bánki.
Autó: tömeggyártás: Ford-T (1898 – Galamb József), futószalag.
Repülés: léghajó (Zeppelin), repülő (Wright, Blériot)
5. Vegyipar
Kémia, festékek. Kőolajfinomítás. A műanyagok születése.
Kezdetben mosószóda, később szerves. Műtrágya, salétromsav.
6. Mg.
Traktor (lánctalpas), műtrágya, nemesítés. Hűtőgép.
A mg-i népesség csökkenése.
7. Hadiipar
Dinamit, ismétlőfegyver (Maxim, Gatling), tengeralattjáró, csatahajó
III. Monopóliumok – az üzemszervezet
1. Monopólium
Tőkekoncentráció, tőkecentralizáció – ciklikus fejlődés, fúziós hullámok. A tőkeigényes, új
húzóágazatokban.
a, A monopóliumok típusai: Rt.
119
- kartellek – megegyezés. 1912: 117 nyilvános nemzetközi kartell.
- szindikátus – mellette álló: közös szervezetek is vannak, de a vállalat önálló
- tröszt – a vállalatok összeolvadása (bizalom) – horizontális és vertikális
- konszern: nagyobb, szélesebb cégcsoport
Ma korporációk, holdingok.
b, A monopóliumok szerepe, jelentősége:
- az intenzív technikai fejlesztéshez tőkét biztosít, a gazdasági folyamatok koordinálása,
ésszerűsítése. A cél a profit.
- dömpingárával a versenytársak megerősödését gátolja
2. Finánctőke (Hilferding):
- lényegileg és nagyságrendileg megváltozik: hitelközvetítőből beruházó.
- Fináncoligarchia: Fr.o.: 200 család, USA: 60 család
3. Tőkekivitel: a későn jövők és a gyarmatok – extraprofit (működő és kölcsöntőke) – a hazai
ipar lassulása
4-5. A világ gazdasági és politikai felosztása.
IV. A monopóliumok hatásai
1. Az iparszervezetben
Menedzserek.
1887: trösztellenes törvény.
A nagyipar mellett azonban a kisipar is újratermelődik!
2. A nemzetközi kapcsolatok erősödése
Versengés és interdependencia az államok között. A nemzeti gazdaságok elkülönülésének
kezdete.
Szabad kereskedelem, aranyalap, nemzetközi monopóliumok.
Kb. 200 nemzetközi szervezet (1875: SI, 1899: Hágai Nemzetközi Bíróság)
A globalizáció kezdete. Globális problémák és feszültségek.
Az ipari termelés megháromszorozódása 1890-1914 között.
A világkereskedelem koncentrálódása 1900 k.: USA – 36%, NBr – 18%, N.o. – 16%, Fr.o –
7%, Oroszo. – 6%.
V. Az imperializmus
1. Az imperializmus fogalma
Hobson, 1902. Anakronisztikus birodalomépítő politika. – A gazdaság és a népesség bővülése
megköveteli. C. Rhodes: „A Birodalom, mint mindig is mondtam, gyomorkérdés. Aki nem akar polgárháborút, annak
imperialistává kell válnia…”
Agresszív, terjeszkedő gyarmati politika – imperializmus
„Hódítani, terjeszkedni, veszélyekkel szembeszállni, civilizálni, ez a feladat, ez ad az életnek férfias értelmet.”
(Th. Roosewelt)
Értékelése:
- R. Luxemburg, Buharin, Lenin: az imperializmus után kommunista forradalom következik
- E. Bernstein, K. Kautsky, Hilferding: az imperializmust „ultraimperializmus”, szervezett kapitalizmus követi.
(szociáldemokrácia)
2. A gyarmatosítás szellemi gyökerei:
- küldetéstudat – a fejlesztés is a leigázás mellett.
- a hatalom akarása
- létért folyó harc
- fajelmélet
- militarizmus
120
- navalizmus (a tengerek feletti uralom)
6.4.2. Az ipari forradalmak társadalmi hatásai (demográfia, életmód, nők helyzete) (emelt)
6.4.2.1. Demográfiai változások
- Népességrobbanás (élelmezés, higiéné – orvostudomány, oltások)
- Emigráció (nem szép az európai népesség felfutása!)
- Urbanizáció (de: pauperizáció, gyökértelenedés!) Urbanisztika, szegregáció
Új kihívások a társadalom részéről!
6.4.2.2. Társadalmi következmények
1. A szociális helyzet
a, Burzsoázia (nagytőkések)
b, Polgári középosztály
c, Munkásság (proletariátus) - belső tagoltság!
d, A munkásság helyzete
- munkaviszonyok: elgépiesedés, fegyelem, női- és gyermekmunka, munkaidő
- életviszonyok
- "kitörési lehetőségek": géprombolás, kivándorlás, alkoholizmus, bűnözés
2. Kísérletek a társadalom ellentmondásainak kiküszöbölésére
6.4.2.3. A népesség átalakulása a második ipari forradalom korában
Növekedés: korai átmenet. (Reálbérnövekedés, jobb táplálkozás, higiéné.) Túlnépesedés –
kivándorlás – Közép-Európa.
Városodás – nagyvárosok
Munkásosztály – kölcsönhatásban a gazdasággal
6.4.2.4. A társadalom új jelenségei a századfordulón
1. Ny-Eu: egységes, középosztályi társadalom. Demokrácia.
2. A periféria:
- Közép-Eu.: asszimiláció - tekintélyelv
- K-Eu.: kettős, torlódott társadalom. A többség agrárius, melynek feszültségei forradalmakban,
ellenforradalmakban törnek ki. Önkényuralom.
6.4.2.5. Az életmód átalakulása a boldog békeidőkben
1. Kiszakadás a hagyományos közegekből: gyökértelenedés
- megalapozója az ipari forradalom (városodás, demográfiai forr.
- következménye: alkoholizmus, bűnözés, prostitúció
2. A társadalom tömegesedése:
tömegdemokrácia, tömegmozgalmak, tömegszórakozás, tömegsport, tömegsajtó,
tömegkultúra, tömeghadsereg,
3. Lakás – ruházkodás – élelmezés Bérház, komfort, szegregáció.
A divat szélesebb körben.
Az éhínség megszűnte.
121
4. A sport
szabadidő, sport, olimpia.
5. Harc a női egyenjogúságért
Munkába állás. Csökkenő gyermekszám, növekvő iskolázottság, szabadidő.
A legnagyobb elnyomott tömegnek tekintették magukat.
Harc a családon belüli jogi alávetettség ellen a személyes jogokért és a női választójogért, a
politikai jogokért. (suffrage)
Mrs. Pankhurst. Emily Davison – fanatizmus.
122
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-
1914)
7.1. A reformkor
7.1.1. A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja. (közép)
7.1.1.1. A reformkor kezdete
1. Alapvetések
Hogyan hozzuk létre a modern, nemzeti és polgári Magyarországot?
- abszolutizmussal, reformmal vagy forradalommal?
Reformkor: az 1830-1848 közötti időszak, melynek során a polgári-nemzeti átalakuláshoz
vezető politikai mozgalmak és programok kialakultak, érvényesülni kezdtek.
2. Az 1825-27-es ogy.
Kompromisszum az adók és a közjog terén. A rendi alkotmányosság körülbástyázása.
- a jobbágytelken ülő nemes adózik
- nyelv, vám, jobbágyság változatlan
+ Felsőbüki Nagy Pál
+ MTA
+ operátumok jó vitaanyagot képeztek
1829: Balásházy János: Tanátsolatok – Széchenyi programja, de nem nagy hatású!
3. 1830. évi ogy
1830. júliusi forradalom és a lengyel ügy (Eu. mozgalmai)
Az udvar kezdetben francia ügynökök művének tekinti, de tévedett.
Nem túl jelentős:
- kísérlet a kormányzati felelősség elvére (újoncozás)
- a magyar nyelv ügye: (üzenetek, helytartóság, bíróság)
A reformellenzék tagjainak megjelenése: Széchenyi, Wesselényi, Bezerédj I., Beöthy Ö. Gr.
Károlyi György: az újoncok leszavazása, a lengyel ügy.
4.1831: a kolerafelkelés
- A forgalom és a részesaratók mozgásának megakadályozása.
- Bizalmatlanság (bizmutpor), a jó császár és a cár
¼ m áldozat. Végítéletvárás.
-- Dózsa óta a legnagyobb felkelés, öt megye ÉK-Mo-on. 45 000 fő, 17 gyilkosság. Megtorlás:
119 kivégzés, 4000 bebörtönzés.
Figyelmeztetés: a reformok ügye halaszthatatlan v. veszélyes!
7.1.1.2. Széchenyi István
1. Élete (1791-1860)
Romantikus arisztokrata, katonatiszt, birtokos.
MTA
Lóverseny, Nemzeti Kaszinó
Tanulmányutak
2. Írásai, programja
123
a, Hitel (1830): Balásházy eszméihez hasonló. Rendi nacionalizmus és arisztokratikus
dőzsölés helyett egységes reformprogram.
A hitelért az ősiség, úrbéri viszonyok, vámok eltörlése. A változás rajtunk múlik. Az
arisztokrácia önkritikára szorítása.
Programja liberális, romantikus, arisztokratikus, dinamikus, de össztársadalmi.
b, Dessewffy József: Taglalat (1831)
A bajok oka a vámrendszer. Nem konzervatív, inkább rendi nacionalista, klasszicista, közjogi
felvetés, főleg a birtokosok érdekében. A rendiség megújítása, javítása. (örökváltság,
jobbágyképviselet!)
c, Világ (1831) A Taglalat bírálata.
A cél a rendi keretek felszámolása, de a birodalom keretein belül.
Nem a közös pontokat, hanem a különbségeket kereste.
d, Stádium (1831/33) Konkrét programadás az ogy előtt, de nem sikerült.
A 12 pont. Sűrített program. A közlekedés, a mg fejlesztése, az államélet modernizálása, az
ország egészének modernizálása.
3. Gyakorlati tevékenysége
Vaskapu szabályozása (1831) Tisza szabályozás, Dunai gőzhajózás, balatoni gőzhajózás,
hajógyár, téli kikötő, selyemhernyó-tenyésztés, gőz hengermalom. Lánchíd.
1833-tól a Duna szabályozásának királyi biztosa, 1845-től közlekedésügyi bizottság elnöke.
Külkapcsolatok, országimázs.
4. Széchenyi programjának értékelése
Óvatos – a reformerek nem tudják kivárni A faltörő politika helyett neutrális tevékenység.
Arisztokratikus – csalódnia kellett
Aulikus – az udvarban is csalódnia kellett, de félelme is igazolódott
A magántulajdon szentsége – az örökváltságot nem kényszeríti.
7.1.1.3. A reformmozgalom
1. Wesselényi Miklós (1796-1850)
Széchenyi barátja, erdélyi arisztokrata, de szegény.
Az 1830-as ogy-en az ellenzék vezére.
Balítéletekről (1831/34)
Liberalizmus és rendi nacionalizmus összekapcsolása. Széchenyi szándékosan nem firtatja a
közjogi kérdést, Wesselényi igen.
Abszolutizmusból alkotmányosság: népképviselet, tv előtti egyenlőség, hivatalviselés,
sajtószabadság, miniszteri felelősség, zsidóemancipáció.
A rendi jogok – de kiterjesztve: örökváltság, közteherviselés
Reformpolitika, ellenzékiség, abszolutizmusellenesség, önkormányzatiság.
A vármegye mint a reformpolitika és az alkotmányos ellenzékiség bázisa.
7.1.1.4. Kossuth fellépése
Országgyűlési Tudósítások
- Kossuth pere: 1836-7 - Törvényhatósági tudósítások: 1837 – letartóztatás, 1839: 4 évi börtön.
7.1.1.5. Kossuth programja
1. Kossuth és a Pesti Hírlap
- 1841 január, Landerer – cél a korlátozás
124
- Kossuth szócsöve – vezércikk: az ellenzék eszméinek rendszerezése, népszerűsítése
- Wesselényi, Kölcsey: érdekegyesítés, jogkiterjesztés,
- sikerek: 5000 előfizető, politikai publicisztika
- 1844-ben leváltják (Eötvös maga ajánlkozik)
2. Programja
- Kötelező örökváltság, állami kárpótlással, közteherviselés alapján
- népképviselet – a képviselet kiterjesztése
- Vámkérdés: szabad verseny helyett 1842-től védővámok. Ipari kiállítás és Friedrich List
eszméi: A politikai önállósághoz önálló nemzetgazdaság kell. Zollverein ellen. A fiumei vasút
ügye.
7.1.1.6. Kossuth és Széchenyi vitája
1. Széchenyi reakciója
- Kossuth minden kérdésben mást akar
- Széchenyi kísérlete középpárt létrehozatalára (Batthyány, Deák bevonásával) – sikertelen –
“becsületes progresszizmus”
2. Kelet népe (1841 nyara)
- a célok azonosak, az eszközök nem. Széchenyi szerint Kossuth “modora” a problémás.
Kossuth radikalizmusával veszélyezteti a békés reformokat: kormányzati ellenállás vagy
forradalom lesz.
- Kossuth taktikája a vitában sikeresebb, (Felelet) Széchenyi elszigetelődött
- A mérsékeltebb liberálisok (Deák, Batthyány) és radikálisabbak (Kossuth) nem szakítottak
- A vita a későbbiekben is meg-megújult
3. Akadémiai beszéd, 1842
- a nemzetiségi mozgalom a magyar ellenhatása – véli helytelenül
- elítéli Kossuthot Horvátország elengedésének felajánlása miatt, de
- Kossuthhoz hasonlóan ő is jogkiterjesztő asszimilációt vall
3. Összevetés
A cél: erős, modern, liberális, a lehetőségig önálló magyar állam.
Széchenyi Szempont Kossuth
Arisztokrata Származás Köznemes
Arisztokrácia Bázis középbirtokosok
Országgyűlés Politizálás Sajtó, széles kör
Higgadt érvelés Stílus Érzelmi lelkesítés
Evolúciós A reformok üteme Radikális reformok
Óvatos, belső autonómia Ausztria Nemzeti önrendelkezés Ausztrián belül
Lassan, távlatilag Jobbágyfelszabadítás Kötelező örökváltság
A mezőgazdaság a lényeg Iparfejlesztés Iparosítás
Tolerancia nemzetiségek Asszimiláció
7.1.2. A nemzeti eszme a reformkorban. (emelt)
7.1.2.1. A nemzet fogalmának újraértelmezése
Ez az ok!
A magyar nemesi nemzet fogalma a felvilágosodásig, a jozefinizmusig volt létjogosult.
125
A felvilágosodás hatása:
- németesítés (összbirodalmi)
- kultúra fejlesztése (anyanyelvi)
Nyugat-Európában a liberális politikai elvek összeegyeztethetők a nacionalizmussal.
Az ÁLLAMNEMZET mint a nemzet összetartó elve Mo-on nem vált be.
A KULTÚRNEMZETI koncepciót azonban problémássá tette, hogy Mo-on több nemzeti kultúra is
ütközött.
7.1.2.2. A soknemzetiségű Magyarország kialakulása
1842: 18 nemzetiség (Fényes Elek)
1. Szlovákok
Az őslakos szlávok beolvadása
14-15. sz: É-ÉNY-i bevándorlás
szlovák nyelv kialakulása
18. sz: délre vándorlás (Buda, Békés, Nyírség)
1842: 1,7 m, 13 % A fele evangélikus, fele katolikus
Zömmel paraszti, részben városi iparos
2. Horvát
török alatt a Dunáig, sőt a Balatonig
Teljes társ., önálló államiság
Mo-on 0,9 m, 7 %
3. Szerbek
15. sz-tól a délvidéken
17. sz-tól északra húzódtak
nemesi, polgári elit kezdetei
1,25 m, 9,7 %
4. Rutén
A legelmaradottabb társadalom
0,44 m, 3,5 %
5. Német
Kezdettől, folyamatosan a városokban
Szászföld, Szepesség
18. sz-tól sváb parasztok is
1,27 m, 9,8 %
6. Román
6-7. sz-tól a Balkánon 10-12. sz: É-Balkáni etnogenezis
13. sz-tól betelepülés
17-18. sz-tól erőteljes
zömmel paraszt, kevés polgár, értelmiségi
2,2 m, 17 % (Erdélyben 60 %)
7.1.2.3. A magyar nemzeti mozgalom
4,8 m, 38 % (Horváto. nélkül 48 %)
Teljes társ., egyetlen magyar politikai nemzet
1. Nemzeti nyelvi szakasz
nyelvújítás, Bessenyei Gy. (irodalom, zene, képzőművészet)
126
2. Nemzeti politikai szakasz
- rendi nacionalizmus
- nemzeti liberalizmus a reformkorban
3. Nemzetiségi program
- a magyar nyelv ügye a közéletben
- a magánéletben spontán magyarosítás
7.1.2.4. Nemzeti mozgalmak
Folyóiratok, irodalmi alkotások
oktatási hálózat alapjai
nemzeti ideológiák
1. Horvát
horvát-magyar rendi egység felbomlása
L. Gaj: Hajnal (Aurora) c. folyóirat
Matica Hrvatska
Horvát nyelvhasználat, autonómia szélesítése
Illírizmus – horvát nacionalizmus
1842: perszonálunió felajánlása
- illírpárti fordulat a száborban – az udvar hatására
1843: illírpárti követek az ogy-en – közeledés az udvarhoz
2. Szerb
Nyelvi: ószláv helyett szerb (Karadzsics)
Politikai: kevés ütközőpont, mert a határőrvidéken és a városokban élnek – de közeledés az
udvarhoz
Egyházi autonómia, Matica Srpska
3. Szlovák
nincs tartományi-egyházi különállás – zajlik az asszimiláció
kiválás a hungarus tudatból
A. Bernolák: Ny-szlovák nyelvjárás (cseh, asszimiláció, ausztroszláv)
L. Stur: Közép-szlovák: népi, pánszláv
1845: nemzeti újság
Jan Kollár: nyelvi
Zay Károly evangélikus felügyelő – ev-ref unió a szlovák nemzeti mozgalom ellen
4. Román
népnyelv, nyelvújítás
egyházi elit, erdélyi triász:
- S. Micu-Klein, G. Sincai, P. Maior – dáko-román kontinuitás
1791: Supplex Libellus Valachorum – a románok befogadása 4. nemzetként
Barit: Gazeta – a magyarosítás ellen
A nemzeti mozgalmakat a liberális, polgári törekvésekkel akarták leszerelni. Ez a görög, szerb,
német polgárok asszimilációját elérte, de nem kirekesztő, hanem befogadó.
7.1.2.5. A dák-római-román kontinuitás elmélete
1. Az elmélet okai, története
127
Romantikus történetszemlélet. Románia csak 19189 óta létezik mai formájában, nincs közös
történelmi múlt. Addig statiszta-identitás. Utána permanens forradalom, mozgósítás, hogy
megbirkózzon a nagyhatalmi identitással.
A nép spirituális egységét hangoztatják. Történeti jog.
Reneszánsz kezdetek
18. sz-tól politikai szerepet játszik
Erdélyi triász a 18-19. sz-ban
Magyarok: bevándorlás, szétszóratás, mozgásban lévő román haza elméletét vallja
Történeti jog
2. Kiindulópontok
- fejlett ókori dák állam
Problémák
Mi volt a III-X. sz. között?
271-896/900? A problémás időszak átugrása. A terület határvidék. A minta azonban nem a
paraszt, hanem a falvakba elzárkózó paraszt. Populista
„A konzerváló ösztön”
Miorita (Bárányka): mitikus és etnikus tudat. Belenyugvás a tér és történelem abszurditásába.
„A történelem terrorja” (Eliade)
3. Történeti érvek
271 megítélése
- Magyarok: - a kiürítés igen alapos. Elenyésző nyomok maradtak
- a romanizáció felületes: kevés római, helynév máshol is van.
- Románok: a kiürítés relativizálása: nem volt. Ha volt, kicsi volt, de az is tartotta
a kapcsolatot a helyben maradtakkal.
4. Régészet (nem etnospecifikus)
Románok: néhány helyen nagy létszámú, köznépi, romanizált jellegű temetőt tártak fel.
Van latin keresztény emlék a IV. századból (kérdéses azonban, hogy ez gót vagy dák.)
5. Nyelvi érvek
- a 19. sz-ig közvetlenül a latinból vezették le. Később a vulgáris latin mozgásából, inkább a
struktúrából vezetik le. Ma ismét visszatérnek az autochton elemek hangsúlyozásához, dák-
trák-géta, azaz észak-balkáni rokonságot feltételeznek. A magyarok ugyanis dél-balkáni
eredetet olvasnak ki a nyelvi elemekből (albán-román kapcsolatok).
Az államalapítás a 14. sz-ban történik meg, Havasalföldön és Moldvában. Ezzel kezdődik a
tulajdonképpeni román történelem.
7.1.3. A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. (emelt)
7.1.3.1. A rendi fórumok a reformkorban
1. A vármegye
128
A megyei közgyűlés arcvonalat tudott képezni a többi megyével, az udvar ellen.
A követválasztás és a követutasítás két külön dolog
2. Az országgyűlés
Két táblája, de az érdemi munka a kerületi táblán folyt. Nehézkes.
129
7.1.3.2. A reformkori országgyűlések
Időpont Személyek Témák Eredmények Egyéb
1825-27 Felsőbüki Nagy Pál
Széchenyi István
- Kompromisszum az adók és a közjog terén.
- A rendi alkotmányosság körülbástyázása.
- Nyelv, vám, jobbágyság változatlan
- A jobbágytelken ülő nemes adózik
- MTA
Az operátumok jó vitaanyagot képeztek
Még nem
reformországgyűlés
1830. Széchenyi István,
Wesselényi Miklós,
Bezerédj Imre,
Beöthy Ödön,
Károlyi György
- Kísérlet a kormányzati felelősség elvére
(újoncozás)
- A magyar nyelv ügye: (üzenetek, helytartóság,
bíróság)
- A reformellenzék tagjainak megjelenése
- Az újoncok leszavazása
- A lengyel ügy.
Nem túl jelentős
1832-36 Kölcsey Ferenc - Az önkéntes örökváltság
- Sérelmek: magyar nyelv, Partium, unió
- Vallási egyenjogúsítás – elsimult
- Bírósági reform, polgári törvénykönyv,
hitbizomány eltörlése
- Az Urbárium enyhített törvényesítése (az udvar
akarata)
- A telek adásvétele
- Kis összegű végrehajtás
- Vasútépítés, hídépítés
- Alapítványok (Nemzeti Múzeum fejlesztése)
- A nemesi adómentesség megtörése (házipénztár,
hídvám, jobbágytelki nemesek)
- Kéthasábos törvényszövegek
- A szavazatokat egyenként számba veszik
- Országgyűlési
Tudósítások
- Wesselényi
„hűtlenségi” pere
- Az országgyűlési
ifjak pere
- Kossuth pere
1839-40 Deák Ferenc - Taktikai harc
- A kormány új taktikája: kompromisszum
- a magyar nyelv terjedése a hivatali életben (latin vagy
magyar nyelvű nyilvános tanácskozás, országgyűlési
feliratok nyelve: magyar
- pesti magyar színház
- önkéntes örökváltság
130
- A zsidóemancipáció kezdetei
- Gazdasági törvénykezés (váltótörvény, társasági
törvény, kereskedelem szabadsága, gyáralapítás
szabadsága, hitelintézetek)
1843-44 - A városi és megyei reform megbukott
- A telekdíj megbukott
- A védővám megbukott
- Magyar államnyelv – horvát viták
- Nem nemes birtokbírhatása, hivatalviselése
Bizalmatlanság a
kormány iránt
1847-48 Kossuth Lajos,
Batthyány Lajos
- A választóvonalat nem a reformok
képezték, hanem az abszolutizmushoz való
viszony
- Háziadó, de nincs közteherviselés
- Ősiség eltörlése?
- A kötelező örökváltság elvetése
- Az ellenzék válságba került, középpárt
- A fiumei vasút terve
(Áprilisi törvények) Csak a külpolitika
mozdíthatja ki és
erre vannak is jelek
131
7.2. Forradalom és szabadságharc
7.2.1. A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények. (közép)
7.2.1.1. A márciusi forradalom
1. Pozsony
- Az 1847-48-as országgyűlés semmit nem ér el, csak István főherceget, a reformok hívét
nádorrá nevezik ki.
- Március 3. Kossuth felirati javaslata:
- kötelező örökváltság
- közteherviselés
- sajtószabadság
- az országgyűlésnek felelős független magyar kormány
- alkotmány az örökös tartományoknak
- kormányzati obstrukció
- az Ellenzéki Kör – 12 pont
- Március 13. bécsi forradalom
- március 14. – a felsőtábla is elfogadja – a teljes felirati javaslatot!
2. Bécs
- Március 15.:
Az országgyűlés küldöttsége Bécsbe, a felirati javaslattal.
Kossuth: Batthyány kinevezése!
Széchenyi: állítsák vissza a nádori teljhatalmat!
- Márc. 16/7-e éjjel:
István nádor jogkörének helyreállítása: István kinevezi Batthyányt miniszterelnöknek. (Legális,
de nem lojális!) A pesti forr. híre csak reggel érkezik meg.
3. Pest
- Pest eseményei párhuzamosak: függetlenek, de hasonló az irány.
- Társadalmi összefogás. Reformtörekvések+független Magyarország (reálunióból
perszonálunió).
7.2.1.2. A Batthyány-kormány
1. A Batthyány-kormány megalakulása
Márc. 23-án hozza nyilvánosságra a névsort, hogy Pestre küldhessen egy-két miniszternek
kijelölt személyt.
Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány: Klauzál Gábor, Szemere Bertalan. Feladata: a
kormány tevékenységének előkészítése, a rend fenntartása, a forr. alkotmányos mederbe
terelése.
A jobbágyfelszabadítás kihirdetése.
A kormányalakítás és a törvénykezés párhuzamosan, rohamtempóban zajlik - Pozsonyban!
Jobbágyfelszabadítás: csak az úrbéres részét érinti, a jobbágyság fele. A másik fele nem úrbéres
vagy zsellér.
Sajtótörvény: cenzúra eltörlése, de magas kaució.
2. A kormány
a, Kinevezése:
132
Jogköre, a királyi-központi hatalomhoz való viszonya nincs körülírva. Márc. 31-ig huzavona
tárgya, ezért csak ápr. 2-án terjesztették fel. 10-én fogadja el Ferdinánd, 11-én leteszik az esküt.
Egymás rendeleteit kölcsönösen ellenjegyzik (a nádor szerepe!).
b, Tagjai:
Zömmel a liberális nemesi ellenzék tagjai, de széles koalícióban.
Szakértői kormány is volt egyben.
- Batthyány Lajos: miniszterelnök, az Ellenzéki Párt elnöke.
- Szemere Bertalan: belügyminiszter, liberális.
- Deák Ferenc: igazságügy miniszter, liberális.
- Klauzál Gábor: földművelés, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, liberális.
- Eötvös József: vallás- és közoktatásügyi miniszter, centralista.
- Kossuth Lajos: pénzügyminiszter, baloldali liberális.
- Széchenyi István: közmunka- és közlekedésügyi miniszter, konzervatív.
- Mészáros Lázár: hadügyminiszter, apolitikus huszár ezredes.
- Esterházy Pál: a „király személye körüli” ill. külügyminiszter, konzervatív. (1842-ig londoni
diplomata, utána visszavonult)
3. A kormányzat kiépítése
- Az új hivatalszervezet: a régi megszűnik (Helytartótanács, Udvari Kancellária, MOIB, a
konzervatív megyei vezetés eltávolítása)
- Kormánylap: (Pesti Hírlap, Kossuth Hírlapja, jún. 8- Közlöny.)
- Önálló pénzügy: jobbágyfelszabadításra, nemzetőrségre, honvédségre, közigazgatásra,
közmunkákra, stb...
A birodalmi államadósság kérdése Batthyány elutasítja!
A begyűjtött ezüst – kincstárjegy, bankjegy.
7.2.1.3. Az áprilisi törvények
1. Általános jellemzés
Létrejöttét a nemzetközi helyzet magyarázta, jelentőségét a szentesítés adta meg. Az 1831. évi
belga alkotmány hatása.
Hármas célkitűzés: társadalmi téren (1) a feudalizmus felszámolása, politikailag a (2) nemzeti
önállóságon alapuló (3) alkotmányos berendezkedés. (liberalizmus és nacionalizmus, haza és
haladás)
2. Politikai berendezkedés:
- Független, felelős minisztérium (III. tc.). A király a miniszterek által - egyikük
ellenjegyzésével – gyakorolja a végrehajtó hatalmat.
- Évenkénti országgyűlés Pesten. Kétkamarás. (IV. tc.) 377-18. Felső háttérben
- Népképviselet. A képviselőházba, cenzussal. (V. tc.) Magyar nyelv.
- A Részek visszacsatolása (VI. tc.) Határőrvidék is, de autonóm.
- Unió Erdéllyel (VII. tc.) Horvátország önálló, de a kormánytól függ.
- Nemzetőrség, a minisztérium alárendeltségében (XXII. tc.)
- Megyei, városi, községi közigazgatásról, választásról, kiváltságos kerületekről (XVI-XVII.,
XXIII-XXVII.) Önkormányzatok
3. Társadalmi viszonyok átalakítása
- Úrbéri viszonyok, úriszék eltörlése - állami kárpótlással (IX. tc.)
- Tized megszüntetése - kártalanítással (XIII. tc.)
- Közteherviselés (VIII. tc.)
133
- Gyülekezés, szólás- és sajtószabadság, bevett felekezetek egyenjogúsága
4. Államjogi keretek
- Magyarország teljes körű önállósága, a birodalmon belüli különállás! Perszonálunió
- A nádor kibővített jogköre (laza perszonálunió)
- Külügy tkp. közös (perszonálunió)
- hadüzenet, béke – uralkodói jog (perszonálunió)
Mindkét fél tovább kívánta alakítani.
5. Értékelése
- Liberális, polgári intézményrendszer kiépítése
- Közép- és Kelet-Európa legjobb jobbágyfelszabadítása! Csak a föld fele!
- Csak alapelvek, kerettörvény – a legalitásért. Hivatkozási alap lesz!
- A közjogi helyzet: elvben változatlan, de a hadügy, külügy, pénzügy részben függetlenedett
Bécstől. Mértékét a mindenkori erőviszonyok határozták meg.
- Hiánya: a nemzetiségi kérdés, a zsidóemancipáció rendezetlensége, a nem úrbéres földek és
Horvátország.
7.2.2. A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei. (közép)
7.2.2.1. A Batthyány-kormány működése
I. Az alkotmányos vívmányok továbbfejlesztésének kérdése
1. - Rendszerváltás – bizonytalanság
- Sajtószabadság
- A konzervatív elit stabilitást kívánt, így a kormány mellé állt
- a megyei nemesség szintén
- a parasztság Kossuth nevéhez kötötte a jobbágyfelszabadítást, de problémáira a megoldást a
kormánytól várta
A magyar társadalom viszonylagos homogenitása révén az ellentétek nem voltak kiélezettek.
2. A jobbágyfelszabadítás továbbfejlesztése
- zsellérek földfoglalása, legelőelkülönzés ellen, a földesúri regále megtagadása. Megoldás:
részesbérlet v. a majorsági földet ill. a regálét a paraszt megválthatta a saját pénzén. (A későbbi
nagybirtok legelő és erdő)
3. A hadsereg kiépítése
- sorkatonaság: dinasztiahű, de felesküdött az áprilisi tv-ekre
- nemzetőrség: csak karhatalmi, ideiglenes, megyei
- honvédség: önkéntes mozgó nemzetőrség – a hadsereg állománya, készletei – magasabb zsold
Május 15: az első honvédzászlóaljak felállítása
II. A nemzetiségi kérdés
Kezdetben egységfront az udvarral szemben. A forradalom vívmányai mindenkinek kedvezőek.
A liberális nemesség azonban külön nemzeti, kollektív jogokat nem ad meg. A magyar
államnemzet koncepciója.
A nemzetiségek, bár rokonszenveztek a forradalommal, megfogalmazták saját nemzeti
törekvéseiket
1. Szlovákok
134
-Márc.: Hodzsa - anyanyelvi oktatás; Húrban - önálló szlovák nemzet
- a nemzeti követeléseknek nem enged a kormány, de segíti a parasztokat.
-Május 10-11.: túrócszentmártoni gyűlése a nyelvi-nemzeti törekvések mellett követelte az o.
nyelvi-etnikai felosztását. (Teljesen irreális, mert nem volt mögötte tömegbázis!) A szlovák
légió kiverése szeptemberben.
2. Szászok
csak az előjogaikat féltik, nem nemzeti a mozgalmuk
3. Ukránok
nem alakult ki az önálló nemzettudat.
4. Románok
- Erdélyben kezdetben Barit polgári követelései érvényesülnek, de megjelenik Barnut, aki a
nemzeti követeléseket hangoztatja. A mo.-i románok (Dragos, Murgu) is követelik a nemzet
elismerését, de nem akarnak szakítani.
-Május 15-17: Az erdélyi románok balázsfalvi gyűlése Avram Jancu vezetésével a m.-okkal
való szakítást szorgalmazza. Román Nemzeti Komité
5. Szerbek
- Kezdetben liberálisak, de önálló szerb nemzet elismerése, anyanyelvi autonómia
-áprilisban: Sztratimirovics Kossuthnál: a kormány nem ad autonómiát - a szerbek nem lesznek
lojálisak --> "akkor döntsön közöttünk a kard!".
-május 13-15: A karlócai gyűlésen Stratimirovics a m.-okkal való szakítást, Rajasics önálló
szerb vajdaságot hirdetett, és ezt létre is hozták.
6. Horvátok
- Kezdetben a történelmi tradíciók miatt engednének a magyarok. A liberális nacionalisták
mellé azonban társul az udvar embere, Jellasics. A Háromegy Királyságnak nemzeti
kormányzatot kívánnak.
- Jún. 10-én az udvar felfüggesztette báni tisztéből, de a szábor ekkor mellé állt, támogatta
diktatórikus hatalmát
- Aug. végén, mert felmerült az ország teljes elszakadásának lehetősége is (perszonálunió!), de
Jellasics egyenesen a forr. leverésére tört A horvát kérdés nem nemzetiségi kérdés!
7. Magyarok
- a m. nemesi szupremáciát, a nemzetiségi mozgalmak erejét lebecsülik (akkor még joggal).
Bíztak a jobbágyfelszabadítás erejében. A parasztkérdés nyitott problémái azonban
konfliktusokat okoztak, amit a nemzetiségek ki is használtak. A kormány erélyes fellépése csak
rontott a helyzeten, az ápr. 5-ei ideiglenes alkotmány az udvarhoz és az azt felkaroló
nemzetiségi mozgalmakhoz vonzotta őket.
Az álláspontok mindkét fél részéről megmerevedtek, a fegyveres harcra készültek.
III. A népképviseleti ogy.
Június végén népképviseleti választások – Eu egyik legliberálisabb választójoga, a felnőtt
férfiak 1/3-a – ¼-e választó. Nincsenek pártok, zömmel közfelkiáltással. Döntő liberális túlsúly,
kevés (20) konzervatív és (30-40) radikális
Júl. 5.: István nádor megnyitja az ogy-t. A konzervatív főrendiház tkp. nem ülésezik.
Júl. 11.: Kossuth beszéde - 200000 újonc, 42 m. Ft.
Külpolitikai kérdések: az olasz és német segély --> lavírozás az alkotmány védelme érdekében.
Augusztus - törvényalkotás
Az udvar a nádor szentesítési jogát visszavonta. (Osztrák katonai sikerek!)
135
IV. Külpolitikai mozgástér és lehetőségek
1. Alapelv
Mo.-ot általában nem ismerték el önálló államnak! A konfliktust Ausztria belügyének,
nemzetiségi kérdésnek tekintették.
Esterházy Pál király személye körüli miniszter v. külügyminiszter?
Ausztria: a dinasztiához való viszony - kezdetben lojalitás jellemző. 1848. márc.-ban Buda a
dinasztia központja - hamvába holt. A német egység is. Központosítanak.
Anglia: az egyensúly politikája.
Franciao.: messze van. Teleki László képviseli a kormányt, de nem tárgyalnak vele.
Itália: rokonszenv, de az udvarhoz való lojalitás megkövetelte, hogy megszavazzák az itáliai
mozgalmak elleni 40 000 katonát, a végrehajtásra nem került sor. Piemonttal léptek
érintkezésbe - Splény Lajos.
A német egység: Ausztria csatlakozása az osztrák-magyar viszonyt is perszonálunióvá
változtatja (Aug. végéig volt rá esély). Követek a frankfurti Vorparlamenthez. júl. 22.:
szövetség a német birodalmi kormánnyal, Habsburg János főherceggel. Később megszűnik. A
német egység ellen fellépő Ausztriát azonban nem támogatták volna.
Oroszo.: A német orientációt a pánszláv veszély is magyarázza. (1848. jún. 2., Prága: szláv
kongresszus) A cári Oroszo. a forr. legnagyobb ellenfele.
Június 23.: a párizsi munkásfelkelés leverése
Július 25.: Custozzai vereség.
Őszre belátták, hogy csak saját erejükre támaszkodhatnak.
V. A fegyveres harc kezdetei
Jún. 12.: A délvidéki harcok kezdete. A szerbek túlerőben vannak, de rossza stratégiájuk és
megosztottak is (Stratimirovics és Rajasics közti hatalmi harc.) Szerviánusok: kegyetlen
szerbiai önkéntesek. Az első éldozat egy bánsági román falu. A szerb felkelést azonban
lokalizálták.
A románok és a szászok az udvarhoz pártolnak és megkezdik a harcot a m.-ok ellen.
A szlovák légiót szeptemberben néhány nap alatt kiverik a Felvidékről- a szlovákok sem
támogatják!
Máj. 15-én megkezdik az első honvédzászlóaljak felállítását (reguláris, nem nemzetőr!).
Közben megvalósult Erdély uniója.
VI. A szeptemberi fordulat
Aug. II. felében az udvar a kormány alávetésére törekszik.
Aug 31-i államirat: a kormány mondjon le az önálló külügy-, hadügy-, pénzügyigazgatásról!
Batthyány az udvar és az ogy közt őrlődik.
Sikertelen bécsi út. Az ogy-i küldöttség sem jár sikerrel.
Szept. 11.: J. átkel a Dráván
Szept. 11.: A kormány lemond, kivéve Szemere, Kossuth és Mészáros - legyen, aki ellenjegyzi
az uralkodót.(Széchenyi és Esterházy aug. végén vált ki.) A nádor új kormányt kér B-tól, mert
K.-ot és Szemerét nem fogadja el. Az új kormány feltétele: Jellasics visszahívása + segély.
Az udvar korlátozott kormányt akar + nem ad semmit.
Szept. közepén válság! (Udvar + Jellasics!)
Átmeneti tanácsadó testület az OHB.
136
B. felgyorsítja az önálló haderő kiépítését: szept. végén már 28 honvéd za. van. A 18-19. sz-
ban egyedülállóan jó viszony a hadsereg és a hátország között (hadkiegészítés, finanszírozás,
nyilvánosság)
A tisztek jelentős része, a legénység 40%-a nem magyar
7.2.2.2. A szabadságharc kezdetei
I. A honvédelem szervezése
Pákozd: kezdetben huzavona, de Jellasics megtorpan. Fegyverszünet, melyet Móga megszeg!
Jellasics menekülése - az üldözés problémái - a Lajtáig!
Okt. 6., bécsi forr., de leverik (Bem)
Okt. 1. Batthyány végleg lemond, visszavonul, de kivégzik
Okt. 3.: az udvar feloszlatja a m. ogy.t, ezzel letér az alkotmányos útról.
Az osztrák császár háborúja a magyar király ellen.
A forr. története 1848. szept. 29. után hadtörténet!
Az OHB: elnöke K. Nincs munkamegosztás, nehézkes. Nov. közepén átszervezik.
Hadügy: hadügyminisztériumhoz
Külügy: (később!)
Igazságügy, VKM, közmunkák háttérbe szorulnak.
Belügy: ki rendelkezik a karhatalmi erőkkel.
Szemere <-> Kossuth Madarász (K. embere) <--> Nyáry (Sz embere), patt!
--> az ügyek 80 %-a K. alá kerül!
II. A hadsereg megszervezése
Okt. 30, Schwechat: a népfelkelők veresége. Móga helyett Görgei a feldunai hadtest
főparancsnoka
Mészáros. Görgei: át kell szervezni, népfelkelők, nemzetőrök helyett honvédek! Kiképzés!
Visszavonulás!
Kossuth: ragaszkodik a határvédelemhez, szívügye a népfelkelés
Kormánybiztosok, vésztörvényszékek.
III. A támadás kezdete
Dec. 2. Ferenc József - nem köti a koronázási eskü - megindul a támadás
Dec. 14. Windisch-Grätz vezetésével 8 irányból támadnak, 130-140 e. fő.
A határvédelem nem vált be a túlerővel szemben. Visszavonulás. Koncentráció:
1. dec. 18-26. Győri sáncok - túl nagy, védhetetlen, befagyott
2. Bakony - Vértes - Gerecse hágói _> nincs ilyen tkp.
3. Buda alatt jó, de Perczel M. Mórnál vereséget szenved, nincs esély a védelemre.
IV. Visszavonulás
Az OGY Debrecenbe költözik. Küldöttség W-G-hez: béketárgyalások a hadsereg háta mögött.
A tisztikar bomlása. Deák visszavonul
Jan. 2.: haditanács. - a főváros feladása csata nélkül
- Perczel a Tiszát védi, a Délvidék feladása, Damjanich, Vécsey is ide.
- G. É-ra vonul: W-G megosztja seregeit (bányavárosok, Lipótvár).
Jan. 5. Bp. W-G-é.
137
V. Jan. 5., váci proklamáció
- az alap az áprilisi tv-ek, nem a köztársaság, a sereg hű esküjéhez
- a hadügyminisztérium a feljebbvaló, nem az OHB (szolgálati út)
- Tárgyalna W-G-cel, ha biztosíthatja a sereg becsületét és az alkotmány védelmét
- K. ne fölöttük alkudozzon a seregről.
- Cél a tisztikar bomlásának megállítása
K. jan. 13-án szintén az áprilisi tv-eket tekinti alapnak. Nincs vita tkp!
VI. Összpontosítás
Klapka átveszi Mészárostól a tiszai sereget, Perczel visszavonul, eltűnik
G. befejezi a felvidéki hadjáratot, febr. 5. Branyiszkó, 10. Kassa.
A délvidékiek is felvonulnak. Jan. 31: Klapka megvédi Miskolcot, Schlick megállítása
Szerveződik a tartalékhadtest
Bem sikerei Erdélyben
Dec. 25. Kolozsvár
Dec. 31. Urban kiverése
Jan. 13. Marosvásárhely
Febr. 9. Piski
Márc. 11. Nagyszeben
Márc. 21. Erdély
Bem: gyalogság, tüzérség, népfelkelők, nemzetiségiek.
VII. Dembinsky
K. kinevezi Dembinskyt főparancsnoknak (Bem független, mert sikeres és utálja!)
A tiszteknek sem tetszik: sok a lengyel, féltik a pozícióikat (magas a zsold!)
Talán az oroszokkal is szembekerülünk! (Erdélyben két orosz különítmény!)
Dembinskynek nincs terve az ellentámadásra!
Hadtest helyett hadosztály (a sémák széthullanak, nem elég ütőképes)
Ellentmondó parancsok, kapkodás
A terep ismeretének hiánya
Febr. 26-27, Kápolna: beleszaladnak az osztrákokba, de estig tartják az állásokat. 27-én
szervezetten vonulnak vissza, 28-án várják az üldözőket, de nincs ellentámadás.
Márc. 3., Tiszafüredi katonai puccs: Nincs stratégiai vereség, de a tisztek 80 %-a fellép
Dembinsky ellen, G. mellett. Szemere segítségével G. lemondatja Dembinskyt. K. megerősíti
Szemere döntését, bár korábban leszámolást tervez a lázadókkal.
7.2.2.3. A szabadságharc tetőpontja
I. Az ellentámadás előkészítése
Márc. 4, olmützi oktrojált alkotmány: Mo. egyike az örökös tartományoknak
(koronatartomány), megcsonkítva, szűk autonómiával (0 had, kül, pénz, ipar, keresk.) Felrázó
hatású!
Márc. 10: Vetter Antal a főparancsnok, a fősereg G.-é.
Márc. 18-19: Az első támadás sikertelen (Cibakháza)
138
Márc. 31. Vetter helyett Görgey az ideiglenes főparancsnok.
Egri haditanács: az ellentámadás terve (Klapka). A cél a bekerítés, megsemmisítés.
7. hadtest, Görgei (Gáspár A.): elterelő hadművelet, Gyöngyös - Hatvan - Pest.
1. ht. (Klapka), 2. ht. (Aulich), 3. ht. (Damjanich): Tápióbicske - Isaszeg - Gödöllő!
II. A tavaszi hadjárat
Április 2. Hatvan, 4. Tápióbicske, 6. Isaszeg – a bekerítés nem sikerül – Új haditerv – Északról
bekeríteni - W-G. helyett Welden
Ápr. 10. Vác, 19. Nagysalló. 26. Komárom. – Welden elmenekül
III. 1849. 04. 14.: A Függetlenségi nyilatkozat.
Windisch-Grätz támadása után teljes külpolitikai elszigeteltség.
Célja: belpolitikai konszolidáció, válasz az olmützi alkotmányra, demokratikusabb
továbbfejlődés, külpoliikai elismertetés. Csak az első kettő jött be.
Batthyány Kázmér angliai és franciao.-i kísérletei kudarcot vallottak, a függetlenség csak a
reakciót mozgósította. Frankfurt és Torino is elutasító lett. (1849. 03. 28.: IV. Frigyes Vilmos
porosz király a német császár, de nem fogadja el – a német egység kudarca.) Töröko. felé az
első orosz beavatkozás idején nőtt meg a magyar aktivitás. Nem ismerték el Mo.-ot, de
tárgyaltak óvatosan. 1849. nyarán szövetség Velencével, de ők is csak tőlünk vártak támogatást.
Az USA is csak rokonszenvezett velünk.
Ápr. 14. Függetlenség, trónfosztás
Ápr. 19. Kossuth kormányzó-elnök – az államforma nyitott.
IV. A Szemere-kormány
1. Összetétele
Szemere Bertalan – miniszterelnök, belügy
Batthyány Kázmér – külügy, keresk
Csány László – közlekedés és közmunka
Vukovics Sebő – igazság,
Horváth Mihály – vkm
Duschek Ferenc – pénzügy
Görgey – hadügy (majd Aulich)
2. Programja
A program: forradalmi, respublicai, demokráciai irányú.
A béke és a rend – a kormánybiztosok visszahívása, a vésztörvényszék megszüntetése.
Kossuth – kormányzó elnök – kibővített nádor, de az ügyek mind elnöki hatáskörben – a
kormány 68-szor mondott le.
V. Az ország felszabadítása
Áprilisban Bem a Temesközben, Perczel a Délvidéken ér el sikereket.
A Dunántúlt és a Felvidéket a népfelkelés tisztította meg.
Máj. 4-21. Buda – katonailag nincs más és ez politikai cél is.
7.2.2.4. A vereség
139
I. A cári intervenció
Az intervenció lehetőségével kezdettől számolni lehetett.
A beavatkozásról folyó tárgyalások ápr. elején kezdődtek, 20-án Olmützben folytatódtak, 26.
hivatalos felkérés
Május 9. I. Miklós kiáltványa elszigetelődés.
Máj. 21. Varsói szerződés – 200 000 + 180 000 tartalék. Az erőviszonyok végleges és végletes
eltolódása. 1812 óta a legnagyobb sereg a világon!
Májusban felvonultak, júniusban bevonultak.
Anglia és a nemzetközi közösség nem ellenezte a bevonulást.
II. Magyar tervek, lehetőségek
Központosítás – védelem Komáromnál
Új hadvezetés, csapatparancsnokok
Gazdasági, katonai kifulladás
III. Kísérlet a megbékélésre
1. A nemzetiségek
- kijózanodás – mindkét részről
- külső támogatás a megbékéléshez (Czartorisky és Teleki )
Nyelvhasználat, de területi autonómia nincs
A szerbek elvetik, a románok elfogadják. (Júl. 14.)
Júl. 28. Nemzetiségi határozat, Szeged: a nemzetiségek elismerése!
Nem több, mint az olmützi alkotmány, de alkotmányos garancia.
2. A zsidóemancipáció
1849. lúj. 28. – Jó, de ez is késő.
IV. Haynau támadása
Jún. 16. Zsigárd
Jún. 20-21. Pered
Csapást csapásra Ausztriára – Júl. 2. Komárom, de elvetik.
Júl. 2. A kormány Szegedre költözik. Új haditerv – Szeged-Arad. – rossz! - Görgey leváltása.
(Iktatókönyv.) - Görgey újabb felvidéki hadmenete.
Bem védi Erdélyt, de felmorzsolódik. (Júl. 31. Segesvár.)
Vetter biztosítja a délvidéket.
Dembinski csatát veszít Szőregnél aug. 5-én és Temesvár felé vonul, ezzel az összpontosítás
meghíusul. Görgey hiába ér Aradra.
V. A vég
Aug. 9. Temesvár.
Aug. 11. Görgey teljhatalma. Nincs más út.
Görgey, majd a kormány tárgyalásai Paszkieviccsel, a korona átadásáról - az utolsó szalmaszál!
Aug. 13. Világos!
A vidini levél.
VI. Volt-e alternatíva?
- Kossuth: az önvédelmi háború a reálpolitika
140
- Batthyány – a dinasztikus konszolidáció illúzió. Önvédelem – amíg lehet, törvényesen, de
azon túl is.
- Görgey: nem valós politikai alternatíva. Nem valós árulás (elvfeladás). Félig-meddig
tudatosan vállalja a bűnbak szerepet: a szabadságharc elbukott, nem legyőzték – rajtunk áll az
újrakezdés, a siker. Pedig pont fordítva: a túlerő legyőzte, nem elbukott. (1867-től Visegrádon
élt)
- Széchenyi: túlzottan kompromisszumkész (haláláig Döblingben)
- Szemere: túlzottan radikális (1865-ben – tébolyultan - hazajöhet)
7.2.3. Népek, nemzetiségek (pl.: németek, zsidók, szlávok) szerepe a forradalom és
szabadságharc eseményeiben. (emelt)
7.2.3.1. Az áprilisi törvények nemzetiségi vonatkozásai
- Magyar nemzeti törekvések
A nemzetiségi kérdés megoldatlansága
7.2.3.2. A nemzetiségi kérdés
Kezdetben egységfront az udvarral szemben. A forradalom vívmányai mindenkinek kedvezőek.
A liberális nemesség azonban külön nemzeti, kollektív jogokat nem ad meg. A magyar
államnemzet koncepciója.
A nemzetiségek, bár rokonszenveztek a forradalommal, megfogalmazták saját nemzeti
törekvéseiket
1. Szlovákok
-Márc.: Hodzsa - anyanyelvi oktatás; Húrban - önálló szlovák nemzet
- a nemzeti követeléseknek nem enged a kormány, de segíti a parasztokat.
-Május 10-11.: túrócszentmártoni gyűlése a nyelvi-nemzeti törekvések mellett követelte az o.
nyelvi-etnikai felosztását. (Teljesen irreális, mert nem volt mögötte tömegbázis!) A szlovák
légió kiverése szeptemberben.
2. Szászok
csak az előjogaikat féltik, nem nemzeti a mozgalmuk
3. Ukránok
nem alakult ki az önálló nemzettudat.
4. Románok
- Erdélyben kezdetben Barit polgári követelései érvényesülnek, de megjelenik Barnut, aki a
nemzeti követeléseket hangoztatja. A mo.-i románok (Dragos, Murgu) is követelik a nemzet
elismerését, de nem akarnak szakítani.
-Május 15-17: Az erdélyi románok balázsfalvi gyűlése Avram Jancu vezetésével a m.-okkal
való szakítást szorgalmazza. Román Nemzeti Komité
5. Szerbek
- Kezdetben liberálisak, de önálló szerb nemzet elismerése, anyanyelvi autonómia
-áprilisban: Sztratimirovics Kossuthnál: a kormány nem ad autonómiát - a szerbek nem lesznek
lojálisak --> "akkor döntsön közöttünk a kard!".
-május 13-15: A karlócai gyűlésen Stratimirovics a m.-okkal való szakítást, Rajasics önálló
szerb vajdaságot hirdetett, és ezt létre is hozták.
6. Horvátok
141
- Kezdetben a történelmi tradíciók miatt engednének a magyarok. A liberális nacionalisták
mellé azonban társul az udvar embere, Jellasics. A Háromegy Királyságnak nemzeti
kormányzatot kívánnak.
- Jún. 10-én az udvar felfüggesztette báni tisztéből, de a szábor ekkor mellé állt, támogatta
diktatórikus hatalmát
- Aug. végén, mert felmerült az ország teljes elszakadásának lehetősége is (perszonálunió!), de
Jellasics egyenesen a forr. leverésére tört A horvát kérdés nem nemzetiségi kérdés!
7. Magyarok
- a m. nemesi szupremáciát, a nemzetiségi mozgalmak erejét lebecsülik (akkor még joggal).
Bíztak a jobbágyfelszabadítás erejében. A parasztkérdés nyitott problémái azonban
konfliktusokat okoztak, amit a nemzetiségek ki is használtak. A kormány erélyes fellépése csak
rontott a helyzeten, az ápr. 5-ei ideiglenes alkotmány az udvarhoz és az azt felkaroló
nemzetiségi mozgalmakhoz vonzotta őket.
Az álláspontok mindkét fél részéről megmerevedtek, a fegyveres harcra készültek.
7.2.3.3. A fegyveres harc kezdetei
Jún. 12.: A délvidéki harcok kezdete. A szerbek túlerőben vannak, de rossza stratégiájuk és
megosztottak is (Stratimirovics és Rajasics közti hatalmi harc.) Szerviánusok: kegyetlen
szerbiai önkéntesek. Az első éldozat egy bánsági román falu. A szerb felkelést azonban
lokalizálták.
A románok és a szászok az udvarhoz pártolnak és megkezdik a harcot a m.-ok ellen.
A szlovák légiót szeptemberben néhány nap alatt kiverik a Felvidékről- a szlovákok sem
támogatják!
Máj. 15-én megkezdik az első honvédzászlóaljak felállítását (reguláris, nem nemzetőr!).
Közben megvalósult Erdély uniója.
7.2.3.4. Kísérlet a megbékélésre
1. A nemzetiségek
- kijózanodás – mindkét részről
- külső támogatás a megbékéléshez (Czartorisky és Teleki )
Nyelvhasználat, de területi autonómia nincs
A szerbek elvetik, a románok elfogadják. (Júl. 14.)
Júl. 28. Nemzetiségi határozat, Szeged: a nemzetiségek elismerése!
Nem több, mint az olmützi alkotmány, de alkotmányos garancia.
2. A zsidóemancipáció
1849. júl. 28. – Jó, de ez is késő.
7.3. A kiegyezés és a dualizmus
7.3.1. A kiegyezéshez vezető út. (közép)
7.3.1.1. Haynau rémuralma
Ausztria – a nemzetközi nyomás ellenére – a megtorlás mellett dönt.
- Haynau (1849-1850 nyara) Később mindent az ő nyakába akartak varrni.
1849. október 6. - Összesen kb. 120 kivégzés – Példát statuálni.
142
Komárom védelme.
- K. v. Geringer (1850-51)
- Albrecht főherceg (1851-1860)
1854-ig ostromállapot.
7.3.1.2. Neoabszolutizmus
1. Politikai irányzatok
- Konzervatív föderalizmus: vissza 1848 elé – Windisch-Grätz – megbukott
- „Alkotmányos” centralizáció: Felix Schwarzenberg miniszterelnök
- Schmerling a nyílt abszolutizmust nem támogatta.
2. A neoabszolutizmus bevezetése (1851, szilveszteri pátens. „kormányzati alapelvek”)
- A Verwirkungstheorie felélesztése.
- a törvény előtti egyenlőség és a jobbágyfelszabadítás megmarad.
- az egységes birodalom elve is megmarad!
- Ferenc József, nyílt abszolutizmus. (Schwarzenberg halála, 1852 után nincs miniszterelnök.)
Példa III. Napóleon államcsínye! Pátensek, császári rendeletek
A neoabszolutizmus támaszai: a birodalmi, hivatali arisztokrácia, a tisztikar és az osztrák
nagypolgárság. Fémjelzője: Alexander Bach belügyminiszter (csak 1857-ig!).
7.3.1.3. A Bach-korszak (1851-59)
1. Cél az egységes birodalom
- Az új közigazgatás már Haynau óta megvan: Erdély, Horvátország, Határőrvidék, Szerb
Vajdaság-Temesi Bánság + 5 kerület.
- Centralizáció – Bach-huszárok. A megyei önkormányzat megszüntetése.
- Katonai megszállás, rendőrség, titkosrendőrség, Zsandárság.
2. Polgári államberendezkedés kiépítése – elnyomással – ellenállás
- a belső vámok eltörlése, egységes belső piac! 1850. (Dohánymonopólium!)
- osztrák polgári törvénykönyv
- egységes osztrák adó- és mértékrendszer
- felmérés, telekkönyv
- egységes oktatási rendszer, nyolcosztályos gimnázium, 1850, Entwurf, de: németesítés!
7.3.1.4. A politikai állásfoglalás, ellenállás módozatai
A vereség legsúlyosabb következménye a 48-as nemzedék szétszóratása, megtörése. A
folytatók már hiányoznak.
1. Nyílt ellenállás
Kilátástalan, kegyetlen megtorlás.
- Noszlopy Gáspár (Somogy), Mack János (Erdély, 1851 – Kossuth bíztatására, de maga is igen
egzaltált alkat!), Gasparich Kilit, Libényi János (1853)
2. A „passzív ellenállás”
a, 1847, „ókonzervatívok” (a régi újkonzervatívok): Apponyi Gy., Dessewffy Emil, Jósika
Samu. Vissza a feudális alkotmányhoz – jobbágyság nélkül. A társadalmi élet vezetői – politikai
befolyás nélkül.
b, 1848: Deák és köre (Eötvös, Kemény, Csengery, Salamon F.) elhatárolódott az
abszolutizmustól, de a trónfosztástól is. A parasztság és a nemzetiségek miatt is. Külpolitikailag
szükséges a monarchia, de ezen belül magyar különállással.
143
Vissza a „realitásokhoz”
- Kemény Zs.: A forradalom után (1850): Ausztria léte diplomáciailag szükségszerű –
reménytelen a forradalom.
- Arany J.: Nagyidai cigányok
- Eötvös J.: ’a nemzetiségek egyenjogúsításáról’ (1850): elfogadja az összbirodalmat, de védi
Magyarország egységét. A nemzeti jogok átértékelése szükséges, de az első a történeti érv.
- Eötvös J.: A XIX. század uralkodó eszméi (1851-54): a monarchia alkotmányos-liberális
átalakítását javasolja óvatosan.
Nincs hivatalvállalás, adófizetés. A birtokos középnemesség anyagilag megrendült, a
honoráciorok még inkább. A konzervatívok (Apponyi György) és centralisták (Eötvös.
Kemény) tekintélye – ellenzékiként – megnőtt.
c, Akik behódoltak…
Az aulikus arisztokrácia és a lecsúszó v. megalkuvó középrétegek nem álltak ellen, de ők sem
nagyon kaptak hivatalt. 1859-ben azonban a 83 főhivatalból 37-ben magyarországi honos ül.
3. Az emigráció (Az 1849-es alap)
a, Az emigráció feltételei:
Az emigrációnak volt nemzetközi-diplomáciai táptalaja, de csak a közvéleménynél.
- Célja: ébren tartani a magyar ügyet és alkalmat keresni az újrakezdésre.
- Jelentősége: A magyar kérdés felszínen tartása és az osztrák külpolitikai mozgástér
korlátozása
b, Kossuth. 1849-51: Kütahya. 1851: London. 1851/2: USA. 1852-61: Anglia. 1861-94: Torino
Körútjai: A forradalom nem elbukott, hanem elárulták – bármikor újrakezdhető. A diplomácia
győzte le – a diplomácia élesztheti újjá. „beavatkozás a be nem avatkozásért”. (Intervention for
non-intervention) Csak a közvéleménynél!
c, Központok:
- Párizs: a lengyelek mögött másodlagos (Andrássy Gy., Teleki L., Horváth M., Szemere B.)
Teleki: a nemzetiségeknek politikai autonómia!
- London: Sikeresebb, de csak a közvéleménynél. (Pulszky F., Klapka Gy., Türr I., Vukovich
S.)
7.3.1.5. A nemzetiségek helyzete – csalódás
- Olmütz sem jó, szabadság sincs, koronatartomány sincs.
Az új területi egységekben sincs autonómia. (Iancu, Hurban bebörtönzése.)
- A nemzetiségek ugyanazt kapták jutalmul, amit a magyarok büntetésül (Pulszky Ferenc)
- Minden nemzetiség egyenlő jogot kapott arra, hogy németté legyen. (Csengery Antal)
De a nemzetiségi elitek szerepet kaptak a helyi államigazgatásban.
Az 50-es években megindultak a közeledési kísérletek a nemzetiségi és a magyar politikusok
között – konkrét tét és eredmény nélkül.
7.3.1.6. A neoabszolutizmus megrendülése
1. Külpolitikai kudarcok
- részleges kiszorulása a Zollvereinból
- a krimi háború és következményei – elszigetelődés
- zürichi béke
2. A magyar emigráció tevékenysége
- 1859. május 5.: Kossuth és III. Napóleon tárgyalása: támogatás – biztosítékokkal
144
- 1859. május 6.: Magyar Nemzeti Igazgatóság: Kossuth, Teleki, Klapka – a leendő magyar
kormány csírája
- Magyar Légió
3. Belső megrendülés
a, A magyar ellenállás
- 1855. okt. 21. Vörösmarty temetése
- Kölcsey F. síremlékének avatása
- Apponyi Gy. (1852.) és Dessewffy E. (1857/59?) memorandumai
- Széchenyi I.: Nagy Magyar Szatíra (kézirat) – támadás a birodalom, az uralkodó, az
abszolutizmus és a kormányzat ellen
- Széchenyi I.: Ein Blick (1859) – válasz a Rückblickre. Támadás a kormányzat és az
abszolutizmus ellen
b, Pénzügyi összeomlás
- háborúk, megszállás, passzív ellenállás, gazdasági válság 1857 óta
Bach menesztése, 1859.
c, Újabb magyar ellenállás
- Tüntetés Kazinczy 100. születésnapján
- a protestáns pátens bukása
- 1860. márc. 15. megünneplése a Kerepesi temetőben. Forinyák Géza halála és temetése.
- 1860. ápr. 8. Széchenyi halála és temetése.
7.3.1.7. Konzervatív javaslatok
1. Az Októberi Diploma (1860. október)
1860. márc. 5.: A birodalmi tanács megerősítése – konzultatív. Az abszolutista egységállamot
azonban megkérdőjelezi.
- konzervatív, föderalista alkotmányterv, 1847-es alapokon
- törvényhozás van, de korlátozott. A központi hatalom erős.
- a közigazgatás (kormányszékek, megyék) helyreállítása (Vay Miklós kancellár, Apponyi Gy.
országbíró).
- a magyar különállást részben elismeri
2. A Februári Pátens (1861. febr. 26.)
- a birodalmi gyűlés összetételének meghatározása – erősebben centralizált
- lépés a valódi parlamentarizmus felé – bár nincs miniszteri felelősség
7.3.1.8. Az 1861. évi országgyűlés
1. Az országgyűlés összetétele
a, Előzmények:
- A passzív ellenállás időleges feladása – Kossuth sem ellenzi.
- A megye 48-as alapokon áll. (A főpapság is tkp.)
Az országgyűlés fele 48-as, többsége nemes, 90 %-a magyar.
b, 1861. április 6. megnyitás. Cél: a birodalmi gyűlés képviselőinek a megválasztása.
Teljes kudarc, a túlnyomó többség ellenzéki. De mi lehet a cél?
Határozati Párt: a radikális ellenzék – Ferenc József nem törvényes uralkodó.
Teleki László, Tisza K., Podmaniczky F.
Felirati Párt: mérsékelt ellenzék. A törvényes formák szerint utasítja el.
Deák Ferenc hagy kiskaput a tárgyalásokra.
145
2. Az országgyűlés működése
- Teleki L. a hangadó. 1860-ban elfogták, az uralkodó megeskette, hogy nem politizál, de az
országgyűlésre maga hívta meg, ezzel felmentette esküje alól. Öngyilkosság – meghasonlott
önmagával, pártjával. Vállalható-e a programja?
- A Határozati Párt 155:152 arányban alulmaradt – leszavazta önmagát. Később azonban az
uralkodó trónigényének törvényességét kétségbe vonó módosítást visz keresztül.
- Az uralkodó augusztusban feloszlatta az országgyűlést. A konzervatívok lemondtak.
7.3.1.9. Kísérletek a nemzetiségi kérdés megoldására
1. A magyarországi mozgalmak
- Szlovák és szerb autonómiatörekvések, román unióellenesség
- Eötvös nemzetiségi törvényjavaslata: a nyelvhasználat engedélyezése, az autonómia elvetése.
2. Kossuth programja
a, Előzmények:
- Czartoryski tervezete, 1849.
- Bălcescu, 1850: Dunai Szövetséges Államok. Magyarország, Szerbia, Románia – új
határokkal.
- Teleki L., 1851: feladja a történeti kereteket
- Kütahya, 1851: parlamentarizmus, önkormányzatiság, liberális politikai szabadságjogok,
szövetség a szomszéd államokkal. Polgári demokrácia. Személyi elvű önkormányzat is!
- Klapka, 1855: Magyar-román-délszláv
b, Dunai Konföderáció, 1862: az alkotmányterv továbbfejlesztése. Magyarország, Románia,
Szerbia, Horvátország és talán Erdély konföderációja. Községek és megyék nemzeti alapú
önkormányzata. Közös külpolitika, védelem, kereskedelem, vám. A konföderáció megfelelő
ellensúly lehetne Oroszo. ellen, Ausztria helyettesítésére, egyben a nemzetiségi kérdés
megoldására.
A magyar elitnek sok, a nemzetiségeknek kevés. Mindenki elveti. Irreális. Azért is, mert reális
hatalom nélküli személyek, csoportok tervei – ált. emigránsok
7.3.1.10. A provizórium (1861-65)
1. A. Schmerling.
1848 előtt és alatt liberális reformer. 1851-ben elsőként mond le miniszterségéről Bach
abszolutizmusa miatt. Alkotmányosság, de pragmatikusan. Nagyosztrák gondolat – mérsékelt
liberalizmus. Ellentétben állt az októberi diploma konzervatív föderalizmusával. Az osztrák
parlament atyja!
- 1861-től provizórikusan, ideiglenesen újra bevezetik az abszolutizmust és a katonai
kormányzást, amíg a magyarok meg nem jelennek a birodalmi gyűlésben.
- 1863: Apponyi Gy. kiegyezési javaslata – bár azonos a későbbivel – még túl korai.
- Az 1863-as erdélyi ogy: A magyarok távollétében a szászok és a románok a románok nemzeti,
nyelvi és vallási egyenjogúsítását mondják ki. Figyelmeztetés!
- 1864: szervezkedések leleplezése – mindkét félnek intő jel.
2. Kilátások
1848 vagy 1849 a reálisabb? Mindkettőre csak új etnikai és szociális érdekegyesítéssel lett
volna esély. Erre azonban az elitnek sem ereje, sem kedve nem volt.
- Ausztria meggyengült, de nagyhatalmi érdekből fennmarad.
- A birtokosok szintén meggyengülnek gazdaságilag, de még kitartanak.
146
- A külpolitikai lecsúszás veszélye (esetleges konföderáció?)
- A társadalmi feszültség fokozódik (úrbéri perek és a nemzetiségek)
- Az új nemzedék politikai ambíciói
Mindenki a kivárásra játszik, várja a kedvező alkalmat.
7.3.2. A kiegyezés tartalma és értékelése. (közép)
I. A kiegyezés létrejötte
1. Deák húsvéti cikke (1865, Pesti Napló)
- Mo. hajlandó engedni az önállóságból, a perszonálunióból – közös védelem – cserében az
alkotmányosságért. – Küszöbön a porosz háború!
- Deák sugallta cikkek a Debatte c. bécsi lapban.
- Schmerling menesztése.
2. Az ogy összehívása (1865 vége)
- Deáké a többség
- Andrássy Gyula vezeti a közösügyi bizottságot. Lassú tárgyalások.
3. A porosz-osztrák háború (1866)
- Az ogy elnapolása – osztrák katonai vereség
- Deák mérséklő szerepe – változatlan ajánlat
- a változatlan ajánlatot megtárgyalják Bécsben a bizalom helyreállt, a tárgyalások
felgyorsulnak. Beust is támogatja – a birodalom megerősödéséért.
4. A kiegyezés (1867)
- febr. 17. Andrássy Gyula miniszterelnöki kinevezése
- a megyei önkormányzatok helyreállítása
- jún. 8. koronázás. (Deák nem megy el.)
- júl. 28. A XII. tc. A közös ügyi törvények elfogadása
- dec. az osztrák kiegyezés
II. A kiegyezés tartalma
1723 és 1848 alapján, de a közös védelem miatt vannak közös ügyek (un. pragmatikus közös
ügyek)
1. A dualizmus államszervezetének kialakulása
- igen széleskörű állami önállóság, de kifelé egységesnek tűnt (Közös külügy, hadügy, pénz,
vám)
Dualizmus: kétközpontú állam. Paritás, egyenlőség, viszonosság.
Az uralkodó a birodalom politikájának irányítója - szűkebb kabinetjével. A közös miniszterek
kijelölése. A hadsereg főparancsnoka. Belpolitikailag – informálisan – gyakorolta az
előszentesítés jogát.
A, A közös ügyek: kezelésének szervei a delegációk és a közös minisztériumok.
A delegációk: a közös ügyek költségvetésének megszavazása. Csak 3 sikertelen üzenetváltás
után üléseztek együtt.
A külügyi és a hadügyi viták lényegében a két parlamentben zajlottak.
A 3 közös minisztérium nem alkotott közös kormányt. Feje az uralkodó. A közös miniszterek
gyakorlatilag az uralkodónak felelősek.
147
A közös minisztertanács a közös miniszterekből és a két miniszterelnökből állt.
- a külügyminiszter: az uralkodóval együtt a birodalom általános pol-i irányvonalát dolgozta ki
és hajtotta végre; egyben a császári ház minisztere is. Az uralkodó távollétében ő elnököl. A 10
külügyminiszterből 4 magyar volt.
- a hadügyminiszter: hatásköre tkp. csak a hadügyi igazgatásra terjedt ki. Az uralkodó a legfőbb
hadúr. Egy sem volt magyar. A közös hadsereg 800 000 fő, 3 évre. (Mellette 100-100 000 fős
honvédség és Landwehr, 2 évre.)
- a pénzügyminiszter: tkp. a két o. pénzügyminisztereitől függött. Később igazgatása alá
rendelték Bosznia-Hercegovinát is, s így szerepe jelentősen megnőtt. A 11
pénzügyminiszterből 4 magyar volt.
B, A közös érdekű ügyek:
- a vám- és keresk.-i szövetség
- a közös pénzrendszer és jegybank (utóbbi 1878-tól.)
- a fogyasztási adók
- a közös vasutak
Ezek az ügyek kormányközi tárgyalások tárgyát képezték. Ez a tízévenként megújítandó
gazdasági kiegyezésben került megvitatásra, sokszor éles formában. A dualizmus merev
politikai rendszerében ez az egyetlen rugalmas elem.
- A kvóta: a közös költségekből való részesdés. Kezdetben 30:70, végül 36,4 a mienk. Az
államadósságból 29,2 m-t „méltányosságból” átvállaltunk A végső szó az uralkodóé
c, Összegzés: a dualizmus csak a két ország belügyeire nézve érvényesült (bár ott is voltak
korlátok. Külpolitikai kérdésekben a Monarchia a dinasztia abszolutista módszereivel
kormányzott állam maradt. A kiegyezés azonban maga is enyhítette az abszolutizmust. A két
o. közt az ur.-i abszolutizmus korlátozására, az alkotmányosság kiterjesztésére nem volt
törekvés; sőt a közjogi kérdés, a két o. viszonya került a középpontba. A kiegyezés azonban
végül is megszilárdította a polgári állam alapintézményeit a két országban.
III. A kiegyezés értékelése
1. Kossuth: A Cassandra-levél
A kiegyezés a teljes függetlenség feladása. Veszélyes, mert Ausztria el fog bukni és az orosz
és pánszláv veszélynek leszünk kiszolgáltatva.
2. Deák:
- A függetlenség nem veszett el. Jobb, mint a bizonytalanság és a passzivitás. 1526-óta amúgy
is vannak közös ügyek, csak most törvényesen.
- Külpolitikailag reális: a nagyhatalmak érdeke Ausztria fenntartása – talán nem egyhamar
bomlik fel. A dunai szövetség reménytelen.
- A kiegyezés továbbfejleszthető. (Tévedett, de ezt nem lehetett előre látni)
3. Ma:
- A Monarchia defenzív erejének fenntartása a nemzetközi erőviszonyok megőrzése végett.
- Az európai polgári és nemzeti átalakulás egyik utolsó láncszeme.
- Az örökös tartományok szempontjából a birodalom alkotmányos monarchiává alakult át.
- Balkáni külpolitikai célok
- Reális kompromisszum a dinasztia és a magyar (ill. az osztrák-német) uralkodó körök között.
Fenntartotta a birodalom egységét és nagyhatalmi állását, s ezzel együtt lehetővé tette a polgári
államszervezet és gazdaság létrejöttét, fejlődését. Esély, amit ki lehet használni a felzárkózásra.
148
7.3.3. A polgári állam kiépülése Magyarországon (közigazgatás, közegészségügy, iskolahálózat).
(emelt)
1. A kiegyezés biztosítása – a függő kérdések rendezése
- a trialisztikus törekvések letörése
- a hadügy rendezése – honvédség
- a horvát kiegyezés
- a „szélsőséges” politikai törekvések letörése
2. A polgári állam kiépítése
- a nemzetiségi kérdés rendezése – a nemzetiségi tv. (csak személyi)
- 1867: a zsidók állampolgári egyenjogúsítása.
- a modern polgári jogrend alapjai (szabadságjogok, bíróság, ügyészség, közjegyzőség)
- polgári államszervezet (a megye és az állam kiegyezése)
1870. Polgári vármegye – a kiváltságolt kerületek lassan megszűnnek.
1871. községi tv
1873 Bp.
A megye a középnemesség és a dualizmus bástyája.
A közigazgatás és az igazságszolgáltatás mellett – részben a szakigazgatás is létrejön
Modern adórendszer
A jobbágyfelszabadítás lezárása
- népiskolai tv. (1868, Eötvös)
- az egyházpolitikai kérdés – kat. Autonómia.
Kompromisszumos, mérsékelt reformok, de a lehető legjobbak.
3. Tisza Kálmán miniszterelnöksége
- mamelukok
- A közigazgatás átszervezése: A főispáni hatáskör növelése
- 1881: rendőrség, csendőrség
- Btk: Csemegy-kódex
- Trefort folytatja az oktatáspol-t: gimnáziumok, új egyetemek
1886: a főrendiház reformja
4. A közegészségügy
a. Szervezete
Kezdetei Mária Teréziáig nyúlnak vissza
Közegészségügyi törvény1876:XIV. tc
Csak Anglia és Svédo előzi meg.
A megelőzés fontossága
A lakosság bevonása, nem csak hatósági ügy
Közegészségügyi szolgálat
b. Intézmények
A kórházak megtízszereződése
Betegsegélyező pénztárak
Egészségügyi adó
149
Közegészségügyi problémák (lakás, élelmezés, munkakörülmények – állami intézkedések:
lakás, gyermekmunk és vasárnapi munka tilalma)
Az orvosképzés átszervezése – orvoshiány
5. Oktatás
a. Népoktatás
1868. évi népiskolai tv.
- tankötelezettség
- az iskolafenntartás szabadsága (egyházi, nemzetiségi)
Az analfabétizmus csökkenése
b. A középiskola és a felsőoktatás reformja – elitképzés
7.4. Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában
7.4.1. Gazdasági változások a dualizmus korában. (közép)
I. A magyar gazdaság fejlődése a kiegyezés után
1. A magyar gazdaság a Monarchia keretein belül
Előnyei - munkamegosztás, piac, valutaunió, közös infrastruktúra
Hátránya - konkurencia (könnyűipar)
2. A gazdasági fejlődés feltételei a kiegyezéskor
a, Jogi feltételek (jobbágyság eltörlése, polgári szabadságjogok, gazdasági tv.-ek - iparpártolás)
b, A gazdasági fejlettség adott szintje – hiányzó szakképzett munkás
3. Az infrastruktúra kiépítése
A rendszeres gazdasági növekedés alapjainak megteremtése
a, A bankrendszer kifejlődése
- 1866: Tőzsde, "bankalapítási láz"
-az 1873-as krach hatása, de a bankrendszer további fejlődése
Funkciója: kezdetben a mg. hitelezése, később a befektetések dominálnak. A külföldi tőke szerepe
csak kezdetben elengedhetetlen
b, Vasútépítés
- magánvasutak, kamatgarancia – sugaras szerkezet.
-a vasúthálózat bővülése – 17 000 km a századfordulón, később 20 000 (A sűrűség felülmúlta az
európai átlagot)
-a vasutak államosítása - Baross Gábor szerepe (História, 92/8. 34.)
- egységes tarifa, magas színvonal, megbízható szolgáltatás
-posta, távíró
c, Környezetátalakítás
- Folyószabályozás, ármentesítés – Nemkívánt káros hatások
4. A mezőgazdaság fejlődése
- Szilárd birtokjogi helyzet: kármentesítés, telekkönyvezés
-a birtokstruktúra a jobbágyfelszabadítás után (A gazdaságok száma, területe, állatállománya
birtokkategóriák szerint (In.: Kövér Gy.: Iparosodás agrárországban Bp., 1982. 136. o.)
A 47% 100 h felett, 53% 5 hold alatt.
150
De: A szántó 64, a szőlő 90, a rét 69%-a 100 h alatti birtokon
-a művelt területek kiterjedése, a vetésszerkezet módosulása – a szántó nőtt
- technológiai fejlődés (vetésforgó, fajtaváltás, istállózás)
- gépesítés – megindul, de kevés a szakember és sok az olcsó munkás
- kertkultúra, filoxéra
- jelzáloghitel, hitelszövetkezet, OMGE – agrárius – védővám
- Védővámok a gabonatermesztésnek és sertésháború Szerbiával
- Darányi Ignác a mg-i szakképzés
5.A gyáripar kialakulása
Az infrastruktúra, az iparfejlődés feltétele adott
- az élelmiszeripar szerepe a magyar gazd. fejlődésében /malomipar – találmányok, nyersanyag,
bp; szeszi., cukori./
- nehézipar – bányászat (C- Ózd, Miskolc, Salgótarján, D-Erdély; vas - Rimamurány, Diósgyőr)
- közlekedési eszközök, elektromos-, hadii. (Ganz, MÁVAG, Hajógyár, Láng, Weiss Manfréd)
-az ipari vállalatok üzemnagyság szerinti megoszlása (Kövér 188., o. ábra)
-a könnyűipar hiánya
6. Az államháztartás
- a század végéig stabil
- 1878 – O-M Bank
- Lónyai Menyhért politikája
II. A századforduló új jelenségei
1. A világgazdasági tendenciák
1887-98 és 1906-13 fellendülés, közte pangás
A hitelélet, közlekedés tovább fejlődik
Az állam növekvő gazdasági befolyása. A legnagyobb vállalkozó, beruházó, de szubvenciók,
adókedvezmények is.
Tízéves iparfejlesztési terv (1907, de a háború megakasztja)
A területfejlesztés kezdetei (Egan Ede (1898-1901): hegyvidéki akció – Kárpátalja fejlesztése.
Föld- és legelőbérlet, állattenyésztés, hitelszövetkezetek)
2. A gazdaság egyes területei
A mg. Fejlődik, de aránya csökken: talajjavítás, szakoktatás, takarmánynövények, kapások
Az iparban a kartellek szerepének növekedése
3. Mérleg
Közepesen fejlett agrár-ipari ország
A függésből egymásra utaltság
Felzárkózás a középmezőnyhöz
Belső ellentmondások (kis-nagybirtok, kis-nagyipar, területek, ágak)
7.4.2. A magyar polgárosodás társadalmi, gazdasági jellegzetességei, sajátosságai. (közép)
I. A népesség száma
1. Demográfiai növekedés
- demográfiai robbanás 1873 után. 13 20 m fő. Nem annyira széles olló.
- a kiscsalád elterjedése, új házasodási szokások, egykézés (korai házasság, de nem túl termékeny.)
151
- egészségügy, járványok, öngyilkosság, dajkaság.
2. Népességmozgások
A társalom mobilizálódása – térben és szociálisan is!
- bevándorlás: zsidók, cigányok, szakmunkások
- kivándorlás ekkor erősödött fel, addig a bevándorlás a domináns!
- Kivándorlási veszteség: 1,2 m fő (jelentős a visszavándorlás is.)
2/3 a tengerentúlra, a többi Ciszlajtániába és a Regátba
- Belső vándorlás: - hegy – sík
- falu – város (Nagyközség, nagyváros, főváros.)
- tanyásodás
II. A társadalom struktúrája
Alapvetően a vagyon és a jövedelem, de a tevékenységszerkezet is fontossá válik! Duális
társadalom. A mg-i társadalom csak relatíve csökken!
1. A földbirtokos „osztály”
a, Nagybirtokos arisztokrácia: Politikai és gazdasági szerepe mellett társadalmi súlya is jelentős.
b, Nagybirtokosok – úri ezerholdasok. (1000 db)
c, A birtokos nemesség (dzsentri): korszerűtlen, tőkehiányos gazdálkodás, vagyonvesztés, de
társadalmi és politikai súly – közhivatalnok, értelmiségi. 7000 db – 200 hold feletti.
2. A polgárság
a, A nagypolgárság: Kialakulása - kezdetben terménykereskedő, majd ingatlantulajdonos.
Élelmiszeripar, nehézipar, bankélet. Zsidó kereskedő- és banktőke, német ipari tőke –
asszimilálódik. Magyar nagypolgárság. Politikai szerepe csekélyebb.
b, Középpolgárság, értelmiség
3. Az „úri középosztály
Gyűjtőmedence, de lefelé elzárkózik. A dzsentri értékrendje a meghatározó.
4. Kispolgárság
Alsó középosztály
Kistulajdonos. Önálló egzisztencia.
5. Munkásság
Vagyonilag tagolt, magyarosodó réteg (kezdetben idegen
- „mukásarisztokrácia”: szakképzett, zömmel külföldi eredetű.
- betanított és segédmunkás: első generációs, paraszti származású, főleg idénymunka (építkezés,
élelmiszeripar). A női és gyerekmunka kevéssé jellemző.
6. Parasztság
Elzárt, tagolt réteg.
- nagygazdák: 50-200 hold.
- birtokos paraszt – 10-50 hold: még önálló.
- kisbirtokos: 5-10 hold –
- törpebirtokos, részesbérlő – Már bérmunkát is vállal.
Agrárproletariátus
- Napszámosok, summások, kubikosok – szegények, de nem teljesen függőek.
- cselédek – megélnek, de függőek.
152
7.4.3. Népek, nemzetiségek (pl.: zsidók, németek) szerepe a modernizációban. (közép)
1. A nemzetiségi összetétel változása
A magyarság részarányának növekedése (41-54 %)
- Természetes szaporodás – magasabb, mint a nemzetiségek zöme
- Migráció
- kevesebb magyar ment ki, de azok nagyobb arányban is jöttek vissza
- a bevándorlók a többségi társadalomhoz asszimilálódtak
- asszimiláció
- német és zsidó polgárság
- a belső vándorlás – szlovákok Pesten
2. A nemzetiségek helyzetének átalakulása
Ellentétes tendenciák érvényesülése:
- Némi erőszakos asszimiláció. A nemzetiségi értelmiség presszionálása
- polgárosodás – nagyobb érdekérvényesítő képesség – több feszültség.
a magyar politikai elit nem talált, de nem is keresett megoldást.
- A nemzetiségi tv. Nem változott. Alulreprezentáltság
- a magyar nyelv tanításának bevezetése sikertelen
- Nemzetiségi Ügyoszály – sérelmezték a működését
- a nemzetiségek panaszai miatt Magyarország népszerűsége külföldön csökkent.
Memorandum per. 1894. (1895: amnesztia)
- A háború előtt kezdődő tárgyalások a románokkal
3. A zsidóság
- A recepció: 1867, 1895.
- Hézagpozíció, szabad foglalkozású értelmiség, asszimiláció
- A modern antiszemitizmus születése
- 1882. Tiszaeszlár
- 1883: Országos Antiszemita Párt, Istóczy Győző és Verhovay Gyula
7.4.4. Etnikai viszonyok és a nemzetiségi kérdés a dualizmus korában. (közép)
I. A horvát kiegyezés
Horvátország külön politikai nemzetet alkotott Magyarországgal államszövetségben. Rendi
önkormányzata, országgyűlés-e (szábor), kormányzata volt (bán). 1848-ban a két ország közt
minden államjogi kapcsolat megszakadt. A horvátok készek voltak a kapcsolatok megújítására.
- A többségi nemzeti liberális párt a perszonálunió talaján állt, de hajlott a szorosabb
kapcsolatokra is. Fiumét és a Muraközt is! Trializmus, illírizmus.
- A kisebbségi unionista párt az 1848-as viszonyok visszaállítására is hajlandó volt.
Az 1866-os tárgyalások nem vezettek eredményre. A horvátok nem fogadták el a kiegyezést,
így az uralkodó 1867. május 25-én feloszlatta a horvát szábort. Júniusban az uralkodó az
unionista Rauchot nevezte ki báni helytartóvá, aki a decemberi választásokon kierőszakolta az
unionista párt győzelmét.
A szábor 1868 tavaszán elfogadta a magyar javaslatokat, s így létrejött a horvát-magyar közjogi
egyezmény. Ez - az 1868. évi XXX. tc.- kimondta Magyarország és Horvátország egy és
ugyanazon állami közösségét. Utólag elismerte az osztrák-magyar kiegyezést.
Horvátország területi önkormányzattal bíró politikai nemzet.
153
Az önkormányzat a közigazgatásra, vallás-, oktatás-, igazságügyre terjed ki. Teljes nyelvi
önkormányzata volt.
Az újoncozás, véderő, pénzügy, gazdaság, közös ügyek, törvényhozás a pesti országgyűlés joga
volt, ahova Horvátország 29 – később 40 – képviselőt küldhetett (+ 2 főrendet). A
delegációkban 4 horvát képviselő és 1 főrend vett részt. A pesti kormányban egy horvát
miniszter volt. A központi költségek 6 %-át sem éri el a horvát részesedés. Horvátország.
határőrvidéki és dalmáciai területi igényeit elismerték, Szlavónia jogilag is Horvátországhoz
került, Fiuméről azonban a magyar kormány nem volt hajlandó lemondani (fiumei provizórium
– olasz hivatalos nyelv). Az államközösség Európában példátlanul széleskörű önkormányzatot
biztosított Horvátország számára, a gyakorlatban azonban a magyar hegemónia érvényesült.
A török kiűzésétől fennálló határőrvidék polgárosítása 1869-től 1873-ig eltartott, horvát
területen 1881-ig. Az elégedetlenségek csökkentésére a határőrök kiváltságainak egy részét
szakaszosan szüntették meg.
II. A nemzetiségi kérdés rendezése
A nemzetiségek eleve ellenezték a kiegyezést, s a magyarok is bizalmatlanok voltak velük
szemben korábbi politikájuk miatt.
1867. febr. 26-án román és szerb képviselők törvényjavaslatot nyújtottak be a nemzetiségi
albizottsághoz (Mocsonyi-Miletic-féle javaslat) „az országos nemzetiségeknek és nyelveknek
Magyarországon leendő szabályozása és biztosítása” címmel.
- a hat magyarországi nemzetiség politikai nemzetként való elismerését.
- területi alapon politikai és nyelvi önkormányzat
- a központi hatóságokban és a felsőoktatásban is nyelvhasználat
- nemzetiségi gyűlést, kongresszust tartani, nemzeti, társadalmi, kulturális egyesületet,
intézményt létesíteni, központi szervekben képviseletet szerezni.
Alapelv: a nemzetiségek kollektív jogi személyiségének elismerése.
A magyarországi közvélemény ezt egyöntetűen elutasította, Mocsáry is.
A helyhatósági, megyei autonómia keretei között érvényesíthetik nyelvi, kulturális jogaikat.
Eötvös elvei alapján. A szabad nyelvhasználatot a többségi elvvel kombinálta, a kisebbség
jogainak biztosítása mellett.
A nemzetiségek egyenjogúsítását sarkalatos törvény szabályozza.
Általános nemtetszés: a magyar nemesség számára túl sok volt, a nemzetiségeknek pedig túl
kevés.
Az erdélyi románok 1868-as balázsfalvi gyűlése Erdély önállósága mellett állt ki.
III. A nemzetiségi törvény
1868 nov.: az egyenjogúsítás csak a hivatalos nyelvhasználatra korlátozódik.
A magyar politikai nemzet tételezése viszont hiányzott.
Nem területi, hanem „személyi autonómia”.
A törvényhatóságok hivatalos nyelve a magyar, de megengedte, hogy a jegyzőkönyveket más
nyelven is vezessék, ha ezt az egyötöd kívánja.
Deák viszont a magyar politikai nemzet, s az ország egységének törvénybe iktatását javasolta.
Eötvös alulról építkező tervezete - Deák a felülről lefelé haladó szabályozást javasolta
Alsó szinten viszont igen széles körű nyelvhasználatot engedélyezett.
A nemzetiségek mindkét javaslatot elutasították: municipális elv
Deák javaslatát elfogadták; 24 nemzetiségi képviselő kivonult a teremből.
A törvény nem teljesítette a nemzetiségek legfőbb követelését: kollektív jogi személyiségük
elismerését. Ez a nemzetiségekkel való szakításhoz vezetett.
Az 1868.:XLIV. tc. – Európa 2. nemzetiségi törvénye, Svájc után. Liberális. A nyelvhasználatra
az 1848 előttinél is szélesebb teret engedett. Valamennyi hatóság a beadvány nyelvén adott
154
választ. A törvényhatóságokban a nemzetiségi nyelv azonban alárendelt szerepet játszott.
Biztosította a nyelvhasználatot egyházi, kulturális, oktatási téren is – az akadémiákig bezárólag.
A törvény liberális jellegét később a nemzetiségek is elismerték, s végrehajtását követelték. A
törvény legnagyobb fogyatékossága az volt, hogy nem nyújtott jogorvoslatot. Így az a magyar
kormányok asszimilációs politikája folytán a gyakorlatban nem érvényesült kellőképpen.
IV. A nemzetiségi összetétel változása
1. Demográfiai folyamatok
A magyarság részarányának növekedése (41-54 %)
- Természetes szaporodás – magasabb, mint a nemzetiségek zöme
- Migráció
- kevesebb magyar ment ki, de azok nagyobb arányban is jöttek vissza
- a bevándorlók a többségi társadalomhoz asszimilálódtak
- asszimiláció
- német és zsidó polgárság
- a belső vándorlás – szlovákok Pesten
2. A nemzetiségek helyzetének átalakulása
Ellentétes tendenciák érvényesülése:
- Némi erőszakos asszimiláció. A nemzetiségi értelmiség presszionálása
- polgárosodás – nagyobb érdekérvényesítő képesség – több feszültség.
a magyar politikai elit nem talált, de nem is keresett megoldást.
- A nemzetiségi tv. Nem változott. Alulreprezentáltság
- a magyar nyelv tanításának bevezetése sikertelen
- Nemzetiségi Ügyoszály – sérelmezték a működését
- a nemzetiségek panaszai miatt Magyarország népszerűsége külföldön csökkent.
Memorandum per. 1894. (1895: amnesztia)
- A háború előtt kezdődő tárgyalások a románokkal
3. A zsidóság
- A recepció: 1867, 1895.
- Hézagpozíció, szabad foglalkozású értelmiség, asszimiláció
- A modern antiszemitizmus születése
- 1882. Tiszaeszlár
- 1883: Országos Antiszemita Párt, Istóczy Győző és Verhovay Gyula
4. A nemzetiségek helyzete
- A liberális politikusok háttérbe szorulása
- A nemzetiségek gazdasági megerősödése
- 1892, Memorandum (román sérelmek)
1893, Memorandum-per – Román Nemzeti Párt betiltása – nemzetközi vihar – alaptalanul.
- Lex Apponyi, 1907. A tv. elfogadható, de a végrehajtás erőszakos.
- Tisza megegyezési kísérlete.
7.4.5. Budapest világvárossá fejlődése. (emelt)
Dinamikus növekedés:
1867: 250 000 1914: 1 000 000
- Budapest létrejötte
155
- Budapest fővárossá válása
- Budapest Bécs ellenpólusa
- közlekedési helyzet: vasút, tarifarendszer
- gazdasági, ipari központ
- kulturális intézmények
- asszimiláció: német, zsidó, szlovák
7.4.6. Társadalmi és életmódbeli változások a dualizmus korában. (emelt)
I. A társadalom struktúrája
Alapvetően a vagyon és a jövedelem, de a tevékenységszerkezet is fontossá válik! Duális
társadalom. A mg-i társadalom csak relatíve csökken!
1. A földbirtokos „osztály”
a, Nagybirtokos arisztokrácia: Politikai és gazdasági szerepe mellett társadalmi súlya is jelentős.
b, Nagybirtokosok – úri ezerholdasok. (1000 db)
c, A birtokos nemesség (dzsentri): korszerűtlen, tőkehiányos gazdálkodás, vagyonvesztés, de
társadalmi és politikai súly – közhivatalnok, értelmiségi. 7000 db – 200 hold feletti.
2. A polgárság
a, A nagypolgárság: Kialakulása - kezdetben terménykereskedő, majd ingatlantulajdonos.
Élelmiszeripar, nehézipar, bankélet. Zsidó kereskedő- és banktőke, német ipari tőke –
asszimilálódik. Magyar nagypolgárság. Politikai szerepe csekélyebb.
b, Középpolgárság, értelmiség
3. Az „úri középosztály
Gyűjtőmedence, de lefelé elzárkózik. A dzsentri értékrendje a meghatározó.
4. Kispolgárság
Alsó középosztály
Kistulajdonos. Önálló egzisztencia.
5. Munkásság
Vagyonilag tagolt, magyarosodó réteg (kezdetben idegen
- „mukásarisztokrácia”: szakképzett, zömmel külföldi eredetű.
- betanított és segédmunkás: első generációs, paraszti származású, főleg idénymunka (építkezés,
élelmiszeripar). A női és gyerekmunka kevéssé jellemző.
6. Parasztság
Elzárt, tagolt réteg.
- nagygazdák: 50-200 hold.
- birtokos paraszt – 10-50 hold: még önálló.
- kisbirtokos: 5-10 hold –
- törpebirtokos, részesbérlő – Már bérmunkát is vállal.
Agrárproletariátus
- Napszámosok, summások, kubikosok – szegények, de nem teljesen függőek.
- cselédek – megélnek, de függőek.
II. Az életritmus megváltozása
1. A hagyományos életritmus
Természeti tényezők, feladat és idő összefüggése (miatyánknyi, tikmonysültnyi, pössentésnyi
idő) A 17-18. sz-ban vidéken még ez jellemző.
156
2. Az óra zsarnoksága
- a 19. sz-tól válik elterjedté a kelendárium szerinti időmegjelölés.
- Az „óraorientált” időfelfogás terjesztői: iskola, menetrend, gyáripar.
- Az „éjszaka gyarmatosítása” a 19. sz. közepétől.
- Időmonotónia a gyáriparban. Terméke az óra.
A 19. sz. közepétől vált mindennapossá vidéken – a munkásságnál valamivel korábban.
3. Bp. világváros
Dinamikus növekedés (1867: 250 000 1914: 1 000 000)
- főváros
- Bécs ellenpólusa
- közlekedési helyzet (vasút, tarifarendszer)
4. Az életmód
- polgárosodás, mobilizálódás, technika, tömegesedés
- hírközlés, közlekedés, higiéné, táplálkozás, lakás
5. A szabadidő
- mozi, tömegsport (hadsereg), versenyport (szórakoztatás), turizmus.
- kávéház
- magaskultúra és elitkultúra: operett, magyar nóta és folklorizmus
7.4.7. Egyenlőség és emancipáció. (emelt)
1. A választójog kérdése
Az 1848:V. tc. Népképviseleti országgyűlés – vagyoni és műveltségi cenzus.
1874:XXXIII. tc. A vagyoni cenzus helyett adócenzus, az adóhátralékosok, „vagyonbukottak”
nem szavazhattak; a választói kiváltságokat megszüntették.
1913:XIV. tc. Alacsonyabb cenzus, iskolai végzettség, de a törvényhatósági jogú városokban
titkos szavazás.
1918:XVII. tc. A választójog bővítése (frontharcosok, hadirokkantak), de elkésett. Ez és az
előző már nem lépett életbe.
A korszakban csökkent a választásra jogosultak aránya.
A liberális elit az állam egységét és a társadalmi rendet féltette az általános választójogtól.
A korabeli felfogás szerint a közjogosítványok nem járnak az állampolgársággal. A felelősség
a vagyon, műveltség alapján növekszik – de a műveltséget tényleg növelték is a korszakban.
2. A zsidóemancipáció
1849. A zsidók emencipációja – az önkényuralom elsöpri
1867, Politikai emancipáció, (Eötvös József)
1668-69: zsidó hitfelekezeti kongresszus: A vallási élet megszervezése (ortodox és neológ)
1895, Vallási emancipáció
Az antiszemitizmus jelentkezései
157
8. A világháborúk kora (1914-1945)
8.1. Az első világháború és következményei
8.1.1. Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege). (közép)
A. Az első világháború kitörése
I. Előzmények
1. Szövetségi rendszerek
Korábban a szövetségi rendszerek közti ellentétek és belső érdekkülönbségek miatt a helyi
háborúk csak lokális konfliktusok maradtak.
a, Központi hatalmak: Németország, Ausztria-Magyarország (Olaszország?, Románia?,
Bulgária, Törökország)
b, Antant: Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország (Olaszország, Románia, Japán)
2. Háborús célok
Imperialista és nacionalista célokból következnek
- Anglia: A status quo fenntartása – kontinentális egyensúly és a gyarmatok
- Franciaország: a gyarmetok megtartása, revans (Elzász visszaszerzése)
- Oroszország: Délnyugati terjeszkedés
- Németország: Európai hegemónia, terjeszkedés keletre (Drang nach Osten), gyarmatok
- Ausztria-Magyarország: Balkáni terjeszkedés
II. Erőviszonyok, haditervek
Kezdetben kb. kiegyenlített. Az időtényező szerepe, bár mindenki gyors háborút várt.
1. Központi hatalmak
a, Pozitívum: Összefüggő terület
b, Negatívumok: Kevés készlet, kétfrontos háború veszélye
c, Haditerv: Schlieffen villámháborús terve
2. Antant
a, Pozitívumok: óriási tartalék
b, Negatívum: kisebb hadsereg
c, Haditervek:
- Angol-francia: az első ökölcsapás kivédése
- Oroszország: gyors mozgósítás és ellentámadás
III. A „casus belli” és a háború kirobbanása
1. A szarajevói merénylet
- a boszniai hadgyakorlat – erődemonstráció
- Ifjú Bosznia, Egyesülés vagy halál (szerb)
- június 28.: a rigómezei gyásznap – a merénylet
2. Állásfoglalások
- H. v. Moltke: bízott a Schlieffen-tervben - támadás
- Tisza I.: a háború még korai, veszélyes a szerb elem miatt
- A németek egyértelműen kiálltak a Monarchia mellett
3. Az ultimátum és a hadüzenet
158
a, 1914. július 23: ultimátum (demars) - elfogadhatatlan
5. pont: „A szerb királyi kormány kötelezi magát arra, hogy elfogadja a cs. És kir. Közös
kormány közegeinek közreműködését szerbiában a Monarchia területi épsége ellen irányuló
felforgató mozgalom elnyomásában.”
6. pont: „A nyomozásban a cs. És kir. Kormány részéről erre delegált szervek részt fognak
venni.”
b, A hadüzenet
- Szerbia megszerezte Oroszo. támogatását – elutasította ezt a két pontot
- 1914. július 28.: hadüzenet Szerbiának
B. Az 1914-6-os háborús évek
I. A hadbalépések
1. A mozgósítás
- Júl. 31.- aug. 1.: No. – OMM, Fr.o., Oroszo – általános mozgósítás.
- A hadbalépéshez szükséges korán mozgósítani – a vasúti menetrendek szerepe
2. A hadüzenetek
aug. 1.: német – orosz
aug. 2.: török – német szövetség
aug. 3.: német – francia
német – belga ultimátum, majd hadüzenet
angol – német ultimátum
aug. 5.: angol – német hadiállapot
monarchia – orosz
Töröko. lezárja a szorosokat
aug. 6.: szerb – német
aug. 12.: angol – monarchia
francia – monarchia
3. A semlegesek
- Nem pacifisták, csak várnak a jó alkalomra, srófolják az árat.
- aug. 23.:japán – német – a német távol-keleti érdekeltségek megszerzése
- USA, Olaszo, Románia, Bulgária
II. Az 1914. évi hadműveletek
1. Nyugati front
- Aug. 4.: Belgium megtámadása
- Szept. 3.: A Marne elérése
- Szept. 5-10.: a marne-i csata – állóháború
- „versenyfutás a tengerig”
2. Keleti front:
- Oroszo. gyorsan mozgósít, ezért Ny-ról csapatokat kell átdobni. Azonban dilettáns hadvezetés
– rejtjelezés nélkül rádiózik.
- aug. 17-19. Tannenberg – Hindenburg győz. (aug. 28-30.)
- Szept. 6-15.: Mazúri-tavak – Hindenburg győz.
- A Monarchia megvédi a Kárpátokat – délről csapatokat von el.
3. Balkán:
állóháború az orosz támadás miatt. Péter király is harcol
159
4. Távol-Kelet:
Japán elfoglalja a német érdekeltségeket
5. Töröko.:
- Frontot nyit a Közel-Keleten
- lezárja a tengerszorosokat
6. Tengerek:
- Spee: győzelem Chilénél, majd elsüllyesztik
- Nov. 1. Helgoland – német vereség
- Nov. 2. No. blokádja
III. Az 1914. év mérlege
1. A haditervek csődje.
a, Az új eszközök szerepe
- vasút, távközlés, géppuska, huzagolás – a védelem erősödése
- a győzelem csak az ellenség felőrlésével lehetséges
b, A hadvezetés krízise
- a háború végéig nem találtak megoldást.
2. A hátország szerepe
- 20 m katonát mozgósítottak
- a hátország szerepe. A front ellátása.
3. A diplomácia szerepe
- 1914 szept., londoni szerződés: az antant országai nem kötnek különbékét
- új felek bevonásának igénye
IV. Az 1915-ös háborús év
1. A nyugati front
- Ypern: antant támadás kudarca
- ősz: Champagne, antant támadás kudarca
- állóháború
2. Keleti front
- március: Przemysl eleste
- május. gorlicei frontáttörés
3. Balkáni front
- 1915 márc. – 1916 eleje: Gallipoli – Churchill ötlete
- szept. Bulgária hadbalépése
- Szerbia, Montenegro, Albánia elfoglalása.
Október: antant partraszállás Szalonikinél – Görögo. Biztosítására!
4. Déli front
- 1915 május: Olaszo hadbalépése az antant oldalán
- Az isonzói front megnyílása
5. Tenger:
- angol blokád és német „ellenblokád” (U-boot) - Lusitania
- Dogger Bank-i német vereség
V. Az 1916-os háborús év
1. A nyugati front
- Verdun német ostroma (Falkenhayn): febr. 21-okt. vérszivattyú – 1 m áldozat
160
- Somme: angol támadás: 1 m veszteség – a géppuska megdicsőülése (júl. 1.: 55 000 angol – 8
000 német)
2. Déli front
május: isonzói áttörés - patthelyzet
3. Keleti front
- Június: a Bruszilov-offenzíva: a somme-i támadással összehangolt orosz támadás.
Megtévesztés, tervezés, összehangolás.
- A Bruszilov-offenzíva következményei: orosz területnyereség, a monarchia megtörése,
Románia bevonása
- augusztus – december: Románia első belépése.
Békeajánlat a status quo alapján
4. Tenger:
- Máj. 31: jütlandi csata – döntetlen, de ez a döntő.
- az év végére jó a brit blokád.
C. Az 1917-18-as háborús év
I. Az erőviszonyok megváltozása - 1917
1. A Központi hatalmak utolsó sikerei
- Ny: 1917 április: az antant támadás összeomlása
- K: július: a Kerenszkij-offenzíva összeomlása
- D: Caporettoi frontáttörés – az Isonzótól a Piaveig
2. Az USA hadba lépése
- Korlátlan tengeralattjáró háború (Lusitania, 1915, Laconia, 1917.) a semlegesek, leginkább az
USA érdekeit sérti
- Zimmermann-távirat (Texas, Új-Mexikó, Arizona felajánlása Mexikónak) – a britek átjátsszák
az USA-nak
- április: hadüzenet
3. Az erőviszonyok átalakulása
- 1917 nyarára Fr.o. kimerül, a háború terheit csak Anglia viseli
- Ekkorra az amerikai csapatok is megjelentek
- 1918. március 3.: Breszt-Litovszk – béke, de a megszállás nagy erőket köt le. (május:
Bukaresti béke.)
De: Az erőviszonyok véglegesen az antant javára tolódtak el
II. A háború vége felé - 1918
1. Békekísérletek
- 1916. dec.: a központi hatalmak ajánlatát az antant túlzónak tartja és elutasítja
- 1917 márc: Sixtus-levél. IV. Károly kísérlete sógorán, Sixtus Bourbon hercegen keresztül. A
németekkel való szakítást azonban nem vállalta.
- 1971 nov.: Lenin – annexió és hadisarc nélküli béke
- 1918 január: Wilson „14 pontja”
Liberális program, de nem idealisztikus célzattal: nem a béke alapjainak lerakása a cél, hanem
a háború folytatásának igazolása. Ezt el is éri. Októberben vissza is vonta!
2. Az utolsó erőfeszítések
Ny: március – a német offenzíva sikertelen
Május – a francia ellentámadás meghiúsul
161
D: június – az olasz fronton sikertelen a Monarchia
Ny: augusztus 8. – amiensi frontáttörés – a német hadsereg „fekete napja”
3. A fegyverszünet 1918-ban
- szept. 29: Bulgária kapitulál
- okt, 30.: Töröko. kapitulál
- okt. 24. – az olasz front összeomlik
- nov. 3.: Padovai fegyverszünet
- nov. 11.. compiegne-i fegyverszünet
A Monarchia sorsa: 1918 tavaszáig csak meggyengítés.
1918. ápr. 8. Római kongresszus: a Monarchia népei független államot akarnak (cseh-szlovák,
délszláv, lengyel).
8.1.2. Az első világháborút lezáró békerendszer. (közép)
A versailles-washingtoni békerendszer
I. A békéhez vezető út
A vesztes hatalmaknál mind társadalmi megrázkódtatásokkal járt együtt
1. Bulgária:
1919. franciabarát, parasztpárti kormány, földosztás. 1923-ban államcsíny buktatja meg
2. Töröko.
1919: lázadás a béke ellen. 1923. Kemal atatürk – revízió, köztársaság, szekularizáció,
modernizáció.
3. Ausztria:
1918 okt. szocdem fordulat. K. Renner, köztársaság. 1919. polg. dem. Közt.
4. Németország:
1918 ősze: alkotmányreform, alk. Mon.1918. nov. köztársaságok, jan. proletárdiktatúra,
leverés júl. 31. weimari közt.
II. A konferencia
1. A békecélok:
a, Általában: szovjetellenesség – intervenció. „cordon sanitaire”
Nehézségek:
- Érdekellentétek (a-fr.)
- ígéretek
- kevert etnikai területek
b, Az egyes országok:
Anglia – gyarmatok, európai egyensúly
Fr.o: revans, No. meggyengítése. Nagy Lo., kis közép-európai országok.
USA: Eu-ban nem érdekelt. Izolacionizmus. A nyitott kapuk Ázsiában.
Olaszo: Adria, Balkán, D-Tirol.
2. Tárgyalások
1919 január 18-tól. 27 győztes állam, 70 képviselő. A tízek tanácsa, de a lényeg a „három nagy”
Lloyd George, Clemenceau, Wilson. Orlando és a japánok kicsik. Oroszo., No., OMM, Töröko.
kiesett, nem hívták meg.
162
III. Az európai békék
1. Németország
(1919. 05.07: a feltételek átadása, nyomásra aláírja)
Méltányos határok – csak 13 % a veszteség.
- Szilézia, korridor
- Elzász-Lotharingia – Fr.o.-hoz.
- Saar, Rajna-balpart – 15 évre fr. közig. alá
- Rajna – demilitarizált
- 20 md aranymárka jóvátétel – 1962-ig kellett volna
- gyarmatok elvesztése
- Anschluss tilalma
- háborús bűnösök felelősségre vonása
1919. június 28. Versailles
2. Ausztria
- teljes feldarabolás – a maradék Ausztria (Cseho., Románia, SHS, Lo.)
- Anschluss tilalma
- Saint Germain en Laye, 1919.
3. Töröko.
- a, Sévres, 1920.
- a legszigorúbb! A tengerszorosok, a pénzügyek ellenőrzése, kapitulációk. Mandátumterületek.
Nemzeti önvédelmi háború indul.
b, Lausanna, 1923: Csak az arabok!
4. Bulgária
1920. Neuilly
5. Lengyelo.
1918. nov. függetlenség. Pilsudski
1921. alkotmány.
A nyugati határ rögzített, Oroszo. felé nem.
- 1920 április – lengyel támadás., május – szovjet ellentámadás. Aug. – újabb lengyel támadás.
- 1921 márc – a szovjet-lengyel határ az etnikai Curson-vonaltól K-re húródik.
6. A Baltikum
A béketárgyalástól függetlenül alakul. 1919 – függetlenség. 1920. Béke.
IV. A világ a háború után
1. A washingtoni békekongresszus – 1921
USA, NBr., Fr.o., Japán, Kína, Holl., Belg., Ol.o., Port.
- öthatalmi egyezmény - Flottaegyezmény
- négyhatalmi egyezmény - egyensúly (USA, NBr., Fr.o., Japán.)
- kilenchatalmi egyezmény: Kína – nyitott kapuk
Santung-szerződés
2. A békerendszer jellemzése: békediktátum
- csak a „három nagy” a fontos
- történeti és etnikai elvekbe csomagolt nagyhatalmi érdek
- többnemzetiségű birodalmak helyett többnemzetiségű
nemzetállamok.
- kisebbségvédelem – garanciák nélkül.
163
Eu elfelejtette, hogyan kell békét kötni.
- néhány nagyhatalom érdeke érvényesült
- nem teremtett tartós stabilitást
- USA, Szu kimaradt!
- etnikai, nemzeti önrendelkezés elvének sérelme – nemzeti sérelmek, revans
- dinasztikus politika helyett nacionalizmusok
3. A népszövetség (1919 április) (jún. 28.: elfogadás)
- a béke megóvása a cél
- bojkott a háborúzó fél ellen
USA nem lép be
1920. Jan.: Genf. A Népszövetség Tanácsa
Máig: Nemzetközi munkaügyi szervezet, Nemzetközi bíróság
1946. ápr. 18-án oszlott fel
8.2. Gazdaság, társadalom és életmód
8.2.1. Életmód és mindennapok a 20. század első felében. (emelt)
I. Az ipari forradalom újabb eredményei
1. Biológiai tudományok
- Inzulin, antibiotikumok
- Penicillin, 1928, 1938, Fleming
- vitaminok (C)
2. Fizika
- atomenergia: a láncreakció szabályozott vagy sem?
- szilárdtestfizika
3. Vegyipar: A műanyagok: nylon, PET, PVC
4. Technika
- beton a 20-as évektől
- a mezőgazdaság gépesítése
- elektromosság: rádiózás, vasutak
- tartós fogyasztási cikkek (kerékpár, fényképezőgép)
- autó, repülő tömegesedése
- A gépkocsi robbanásszerű növekedése – továbbgyűrűző hatás
Az egy munkaórára jutó termelési érték nőtt.
5. A gazdasági erőviszonyok (GDP/fő, USD, 1937)
Eu. átlag: 200; Anglia, Svédo: 400; No., Belgium, Hollandia: 300
Cseho.: 170; Mo.: 120; Lo.: 100; Románia, Jugoszlávia: 80; Bulgária: 75
II. Társadalmi változások
1. Urbanizáció (350%), de az elővárosok is megindultak
„Városaink fejlődése nyomornegyedek, félnyomornegyedek és szupernyomornegyedek
kialakulásához vezetett ” (Geddes, 1915) „A nagyváros világa olyan világ, amelyben a hús-vér embernél valóságosabb a papír, a tinta, a celluloid;
amelyben a teljes és elégedett életre képtelen tömegek pótcselekvésekkel töltik ki életüket, mint olvasók,
164
nézők, passzív megfigyelők... A legszegényebb kőkorszaki vadember sem élt ilyen nyomorúságos és
demoralizált közösségben” (Mumford)
2. A női emancipáció
- A női munkaerő terjedése, emancipáció, női választójog.
- A házimunka, a nő anyagi, fizikai szabadsága, a családtervezés révén felszabaduló szabadidő.
- A náci Németországban a nők visszaszorítása a politikából, közéletből, a munkahelyekről, az
oktatásból (1/3-ról 1/10-re csökkent a női hallgatók aránya.) Ugyanakkor a nácizmus
maszkulin.
- Oroszo.-ban 1917 után radikális feminista fordulat zajlott le. Sztálin alatt viszont teljesen
visszarendeződött.
3. Életmód
Szolgáltatások terjedése
Fogyasztás bővülése
8 órás munkanap, víkend, sport terjedése
4. Társadalmi átrétegződés
A fehérgalléros középosztály erősödése, az arisztokrácia súlyának csökkenése
A liberalizmus gyengülése, a munkásmozgalom erősödése
1923: Szocialista Munkásinternacionálé
III. Kultúra
A századfordulón csak átalakult kultúra, az I. vh. Után felbomlott.
Válság- és katasztrófaérzet
A totalitárius rendszerek – a személyiség eltűnik a tömegben
- szelektálás a kultúrában
- a kultúra az agitáció eszköze
- pl. szocialista realizmus helyett primitív realizmus
Az avantgarde letisztulása: formatervezés – giccs!
Tömegkultúra és tömegkommunikáció
IV. A vallás
A keresztény hit és a vallásgyakorlás további visszaszorulása
A tudomány mint valláskritika
A kor embere azonban nem vallásellenes, inkább bármiféle vallásos élmény híján van.
D. Bonhoeffer: A hagyományos európai egyház lényegében halott, mivel szervezeti
hierarchiája, a jelen világ dolgaiba való beavatkozása, ceremóniái és magatartásformái egyre
inkább akadállyá és nem pedig kapoccsá válnak Isten és az ember között.
8.2.2. A világgazdasági válság és a New Deal. (emelt)
I. Az 1920-as évek amerikai fellendülése
Big Business (1919-29) republikánusok
A fellendülés legnagyobb haszonélvezője. 1923-29: 40 %-os növekedés. A kölcsönök
visszaáramlása. Pragmatikus, olcsó külpolitika.
- Problémák: város és vidék; É-D; szesztilalom (csempészet, maffia, korrupció, bűnözés)
- Amerika nagy korszaka: női választójog, motorizáció, futószalag, film, jazz.
165
- külpolitika: dollárdiplomácia (Dawes, Young), furkósbot helyett lágy szó Amerikában;
semlegesség.
A, W. Harding (1921-23): vissza a normalitáshoz.
1919/20: „vörös pánik”. 1920: Sacco-Vanzetti-ügy.
A bevándorlás korlátozása.
Alkoholtilalom: 1920-1933. Nagy társadalmi megosztottság (Wet and dry – nyirkosak és
szárazak)
A nők választójoga, 1920.
B, Calvin Coolidge (1923-29): reakció Wilson reformjaira, izolacionizmus, a vidék és a város
konfliktusa. A magukra maradt farmerek eladósodása.
„Amerika dolga az üzlet.”
Ku-Klux-Klán (1924-26) rémuralma 5 m fő.
C,: Herbert Hoover. (1929-33)
II. A gazdasági világválság (1929-33)
1. A válság kirobbanása (1929. okt. 24.)
Fekete csütörtök – tőzsdekrach – túltermelési válság.
Háttere:
- A háborús Szabadság-kötvények életre hívták a befektetői kultúrát.
- tőkeáttételes kereskedés – hitelre tőzsdéztek (90%-ban)
- gyenge kormányzati felügyelet, bennfentes kereskedelem
2. A válság kibontakozása
Tőzsdekrach – a bankok fizetésképtelenek – leálltak a beruházások – a termelés csökkent – a
fogyasztás csökkent – nőtt a munkanélküliség – csökkent a fogyasztás – a mg. válsága –
agrárolló – a pénzügy és a kereskedelem összeomlása.
3. A válság társadalmi következményei
- Kis- és középüzemek csődje - tőkekoncentráció
- társadalmi elégedetlenség – a szélsőségek előretörése
4. Válságkezelő intézkedések:
- költségvetés lefaragása, defláció, protekcionizmus: a termelés, fogyasztás csökkenése, a
munkanélküliség növekedése.
Keynes alapvető elméleti munkáját csak 1936-ban írta. (A foglalkoztatás, a kamat és a pénz
általános elmélete.)
III. Roosevelt, az új elnök (1933-1945)
Republikánus. New Deal (Új irányvonal, új osztás) a politikában a válság megoldására
(„agytröszt”). Állami beavatkozás.
„száz nap” – 70 új tv
– a legégetőbb ínség csillapítása
– a gazdaság gyors szanálása
– pénzügyi konszolidáció, a dollár leértékelése
1933. márc. 4. Bankzárlat. Banktörvény.
- a bankbetét tömeges kivételének tilalma.
- aranykivitel tilalma.
- a banknyitás miniszteri engedélyhez kötött.
- a dollár levétele az aranyalapról – inflációs gazdaságpolitika.
Eredménye: a bankválság leküzdése.
166
IV. A New Deal (1933-35)
1. A mezőgazdaság helyreállítása (AAA)
A mg. válsága (Steinbeck: Érik a gyümölcs)
1933 május: tv. a mg. helyreállításáról. A term. és a fogy. egyensúlya.
- vetésterület és állatállomány csökkentése – kárpótlással.
- adósságtörlesztési haladék.
- rögzített árak, kvóták, állami felvásárlás
2. A nemzeti ipar helyreállítása Tv.
a, Állami, inflációs gazdaságpolitika. – közmunkák, infrastruktúra.
- ipari vállalkozások szabályozása
- iparügyi kormánybizottság
- állami iparfejlesztés
b, A tisztességes verseny kódexe.
- a termelés mennyisége
- technikai folyamatok
- munkásvédelem (kollektív szerződés, szakszervezetek, gyermekmunka tilalma, munkabér és
munkaidő limitálása.)
c, Közmunkaügyi Hivatal
- Polgári Tartalék Hadtest
- Tennessee-völgy helyreállítása.
d, Szövetségi Rendkívüli Segélyhivatal
Eredmény: racionalizált nagyvállalat.
A konzervatív gazdaságpolitika 1935-ben visszavonatta a New Deal-törvényeket, de azt új
formában adatta ki.
V. 1935: a New Deal második szakasza
1. Intézkedések...
- a munkanélküliség leküzdése
- a munkaadók és munkavállalók viszonyának rendezése
- TB
A Legfelsőbb Szövetségi Bíróság reformja – saját embereivel tölti fel
A pártellenzék viszszorítása
2. ...és a közvélemény megnyerése
- Propaganda, önbizalom-növelés. Rádióbeszédek – a kandalló előtti beszélgetések.
- „Kék sas” akció: A kormány gazdaságpolitikáját támogató vállalatok termékeinek védjegye.
VI. Elmélet és gyakorlat
Keynes-i gyakorlat – elmélet nélkül.
A piaci, demokratikus játékszabályokat figyelembe vevő, szerves beavatkozás a diktatórikus,
adminisztratív helyett.
8.3. A fasizmus és a nemzetiszocializmus
167
8.3.1. A náci Németország legfőbb jellemzői. (közép)
A. A weimari Németország
I. A háború következményei
1. Németország Versailles után
a, A köztársaság
- 1918. nov. 9. Fr. Ebert a kancellár, a hadsereg is támogatja
- 1919. január: kommunista puccskísérlet
- 1919. Febr. 6. Alkotmányozó Nemzetgyűlés, Weimar
Köztársaság – elnök: Ebert (1919-25)
Alkotmány - tehertételekkel
- erős birodalmi gyűlés
- erős köztársasági elnök
- arányos képviselet (szétforgácsolódás)
- népszavazás
- a föderalizmus korlátozása
- szükségállapot-cikkely
b, Válságévek (1919-23)
Teljesíthetetlen, elviselhetetlen béke
Revízió, külpolitikai ellenállás
Gazdasági, társadalmi, politikai, külpolitikai káosz
De: nincs rend, nincs szilárdság – erős hatalom iránti igény
c, Fellendülés (1923-29)
Stresemann: teljesítési politika – külpolitikai konszolidáció
- a szeparatizmus letörése
- gazdasági – világgazdasági fellendülés, az infláció letörése
- belpolitikai konszolidáció, nagykoalíció
- Hindenburg a köztársasági elnök (1925-33)
2. A demokrácia bukása
a, A demokrácia bukásának okai
- a jobboldali radikalizmus kímélése(?)
- a polgárság jobbratolódása
- gazdasági válság
- a parlamentarizmus permanens válsága
- a hadsereg politizálódása
b, A válság és következményei
- 50 %-os munkanélküliség
- politikai egyensúlytalanság
- a közrend megbomlása – utcai pártcsatározások
- A szélsőségek megerősödése: NSDAP 1928: 2,6%; 1930: 18,3%
II. Az NSDAP
1. Az NSDAP megalakulása
- 1919 január: Anton Drexler alapítja
- 1920: A. Hitler belépése
- 1921: pártelnök
168
-1923. nov. 8. München. Sörpuccs
- 1924 – Hitler letartóztatása – Mein KAmpf
2. Adolf Hitler (1889-1945)
- osztrák kistisztviselő család
- nem fejezi be iskoláit, de nem buta
- bécsi munkásévek – szembesülés a munkásmozgalommal és az antiszemitizmussal
3. A program
- német egység, revízió, gyarmatosítás, élettér (geopolitika), néphadsereg
- fajelmélet, eugenika (szociáldarwinizmus) antiszemitizmus
- nagytőkeellenesség (zsidótőke - árjatőke)
- sajtó, kultúra árjásítása. Pángermán messianizmus, germán mitológia, romantika. A “vér és
föld” egysége,
- földreform, kispolgárság védelme
- népoktatás, népegészségügy
- antimarxizmus
- az államhatalom erősítése (“a hatalom akarása”)
- parlamentarizmus, pacifizmus, liberalizmus elvetése – a nyugat alkonya
- militarizmus, félkatonai pártkülönítmények (SA 1922-től, SS-1929-től)
4. A párt
- Führer-elv
- Propaganda: Völkischer Beobachter
- hierarchikus felépítés, szervezettség
Forradalmi jelszavak, az állam lerombolása, de az állam átalakítása, az államhatalom
megragadása törvényes úton
B. A hitleri Németország
I. Út a hatomhoz
1. A válság hatása
Igen súlyos: 50 %-os munkanélküliség! Gazdasági összeomlás.
1932: lausanne-i jóvátételi konferencia: No. már csak 3 md márkával tartozik, de német
gazdaság demokrácia már összeomlott.
Hindenburg elnöki kormányzást vezet be. Politikai egyensúlytalanság. A közrend megbomlása.
Utcai pártcsaták.
Ennek eszköze az Ernst Röhm vezette, 1922-ben létrejött SA
2. Az NSDAP választási sikerei
1928: 2,6 %
1930: 18,3 % a legerősebb frakció, de ellenzékben
1931-ben létrejön a Harzburgi Front – konzervatív szövetség Hitler mellett.
1932 július: 37,4 % 14 m szavazat
3. Sem demokrácia, sem diktatúra
1932 júliusában Van Papen le kíván számolni a szélsőségekkel. Ehhez Hitlert alkancellárrá
akarja kinevezni, amit az visszautasít
1932 novemberében a nácik visszaesnek, (2 m szavazat vesztése a baloldallal szemben)de
erősek. A parlamenti többséget nem sikerül megszerezniük, Hindenburg nem is nevezi ki
Hitlert.
4. Elkésett kísérlet a náci párt megosztására
169
Schleicher kancellár Strasserral tárgyal. Ő elfogadja az alkancellári tisztet, erre Hitler kizárja a
pártból. A támadást. Ezzel visszaveri.
A szociáldemokratákkal sem tudott megegyezni, szükségállapotot sem tudott hirdetni, így
lemondott 1933 januárjában.
1933. január 30.: Hindenburg Hitlert nevezi ki kancellárrá.
II. Hitler a kancellár
1. A hatalom megszilárdítása
A cél a kétharmados többség elérése, a felhatalmazási törvény megszavaztatása. Új választás,
a kommunista szavazatok megsemmisítése
Február 1.: A parlament feloszlatása.
Febr. 27.: a Reichstag felgyújtása
1933. márc. 5.: Az NSDAP 43 %-ot kap. NKP: 13,3 % - a kommunista szavazatok
megsemmisítése: megvan a 2/3!
Felhatalmazási tv.: az alkotmány felfüggesztése
Egypártrendszer: a politikai pártok feloszlatása – de jogilag létezett a többpártrendszer
Szakszervezetek, sajtó, oktatás, kultúra állami ellenőrzés alá vonása.
Propaganda és cenzúra
A Német Munkafront megszervezése: szórakoztatás, munkások irányítása (munkakönyv).
Birodalmi Munkaszolgálat: náci munkáshadsereg.
(Hivatás)Rendi állam helyett államilag ellenőrzött kapitalizmus.
2. Belpolitika
a, Leszámolás a párton belüli ellenzékkel
- SA, Röhm, kispolgári radikálisok. Céljuk a „második forradalom”, a program teljesítése
- szociális program
- nacionalizmus
- antimarxizmus
- erő
Utcai terror! Meg kell fékezni
- Hitler elnyeri a hadsereg és a nagytőke támogatását
- 1934. június 29/30.: Hosszú kések éjszakája. Nagy nemzetközi felzúdulás, de lecseng.
A vezető szerep az SS-é lesz. És a Gestapo!
1934 augusztus: Hitler a Führer 90 % támogatja
b, Egyházpolitika
1933 július: konkordátum, de megszegi.
1937: Mit Brennenden Sorge – a pápa tiltakozása.
A protestánsok megosztottak. Az ellenzéki, szakadár felekezettel leszámolt.
c, A zsidókérdés
1935: a nürnbergi faji törvények
- a zsidók nem német állampolgárok
- a „vegyesházasságok” tilalma
Az 1936-os olimpia árnyai.
1938. november 9.: Kristályéjszaka
d, Gazdaságpolitika
Közmunka-programok, irányított gazdaság. A munkanélküliség leküzdése
- 1932-37: 102 %-os növekedés
Fegyverkezés és életszínvonal – 1942-ig.
170
1936-40: Neuer Plan, Schacht
Goebbels „Négyéves Terv Hivatala”
e, Hitler propagandája
1935. május 21: „A nemzetiszocialista Németország mély belső világnézeti meggyőződésből
akarja a békét. Továbbá akarja ezt abból az egyszerű, primitív felismerésből, hogy semmilyen
háború nem lenne alkalmas arra, hogy megszüntesse a mi általános európai nyomorunk
lényegét, hanem azt csak növelné.”
Ugyanekkor a birodalmi honvédelmi törvényben a Reichswehrből Wehrmacht lesz; a háború
gazdasági előkészítése megindul.
3. Külpolitika
1933 – kilépés a Népszövetségből: „Fr.o. nem tanúsít belátást a leszereléssel kapcsolatban”
1935 – népszavazás a Saar-vidékről
általános hadkötelezettség, nehézfegyverzet.
Flottaegyezmény Nagy-Britanniával (35 %)
1936 – Antikomintern-paktum
márc. 3. A Rajna-vidék remilitarizálása – blöff, de bejött!
Acélpaktum – a tengely létrejötte.
1938: Anschluss
Müncheni egyezmény
1939 március: Csehország megszállása
Memel-vidék megszállása
8.3.2. Az olasz fasizmus jellemzői
I. Olaszország a háború után
1. Megcsonkított győzelem
Fiume megszerzésének kisérlete, 1919-20
2. A szélsőséges pártok megalakulása
Belpolitikai ellentétek, gazdasági-szociális ellentétek, külpolitikai kudarcok. Szélsőséges
mozgalmak
1919/21: Nemzeti Fasiszta Párt
1921: Olasz Kommunista Párt
3. Föld- és gyárfoglaló mozgalmak (1919-20)
A kormányzat politikája és a fasiszták squadro-k akciói leszerelik
II Mussolini hatalomra kerülése
1. Fasiszta program
Nemzeti és szocialista törekvések. Rend, produktivizmus, etatizmus.
2. Hatalomra jutás
1922. okt. 29-30. Megegyezés az uralkodóval a kinevezésről, majd „Marcia su Roma”
Koalíciós kormány.
III. A fasiszta állam kiépítése
Fasiszta Nagytanács – a pártállami rendszer alapja
A kommunisták törvényen kívül helyezése
171
1923: új választójogi tv. – kétharmados szabály
1924 április: a választásokon a Fasiszta Párt győz – kétharmados többségbe kerül
A Matteotti-ügy – elül, de Mussolini szakít a radikálisokkal
Mussolini teljhatalma – csak a királynak felelős
Törvényhozás – akár parlamenti jóváhagyás nélkül is
1928: a parlament feloszlatása
IV. Totális fasizmus
1. A fasiszta állam működési mechanizmusa
- pártállam. Pártok, szakszervezetek megszüntetése
- Korporatív állam – a tanácsadó Központi kongresszusban
Nincs állami terror, nincs fajelmélet
Gazdasági és szociális fellendülés, közmunkák, ruralizáció
Propaganda (Cinecitta)
2. Külpolitikai „passzivitás”
1923: Fiume megszállása
1924: Kapcsolat a Szu-val.
Megegyezés az egyházzal (1929)
Az olasz fasizmus követendő példa
Az Imperium Romanum helyreállítása
K-mediterrán – É-Afrikai térhódítás
Benito Amilcare Andrea Mussolini (1883. 07. 29. – 1945. 04. 28.)
Mussolini szocialista korszaka
Apja anarchista, szocialista, messianisztikus elvket valló falusi kovács, anyja falusi, vallásos
tanítónő.
1901-ben tanítói oklevelet kapott, fél évig tanítóskodott is.
1902-től Svájcban szocialista újságíró. Nézetei a fennálló rend elleni anarchista kritikát
jelentették: a morális erő. Az „új ember” várása. A tömeg vezetése az érzelmek útján.
Bakunyin mellett Kropotkin anarchizmusa is hatott rá. Leninnel is találkozott, de nem voltak
egymásra hatással.
Komoly, de nem elmélyült műveltségre, francia és német nyelvtudásra tesz szert.
Hatással volt rá az anarchoszindikalizmus is: a munkásság forradalmi szervezése a
szakszervezetek útján.
1905-6-ban katonai szolgálatát tölti. Megérinti a nacionalizmus, demég internacionalista.
Utána egy évig tanító, majd polgári iskolai franciatanár és újságíró. Felfedezi Nietsche
filozófiáját.
1909-ben Trentoban hivatalnok, szocialist újságíró. Ellenfele a későbbi néppárti politikus: De
Gasperi.
1909/10-tő szülőföldjén szocialista újságíró, párttitkár. Együtt él későbbi feleségével.
1910-ben a szocialista mozgalom elitjébe kerül. A forradalmi szocialisták egyik szószólója, de
a kiválást nem sikerül elérnie.
1911-ben a líbiai háború elleni agitációjáért bebörtönzik.
Ekkortól kezd távolodni a marxizmustól és a szindikalizmustól. Ugyanakkor bolsevik jellegű
fogalmakat kezd használni: élcsapat-párt, a hatalom megragadása.
172
1912 végére a szocialist párt egyik meghatározó politikusa, az Avanti! főszerkesztője. Jelentős
szerepe volt a párt sikeres szereplésében az 1913-as, első általános választásokon. (Hibája: nem
törekedett saját mandátum szerzésére!) Szakított az anarchista állam-ellenességgel és a lenini
osztály nélküli állam felfogásához közelített.
A fasiszta mozgalom
A háború kitörésekor Olaszország és a szocialisták is a semlegesség álláspontján voltak, de
Mussolini nem vetette el a nemzeti honvédelmet sem. 1914 őszén ezért közte és a szocialista
párt között szakításra került sor. Megalapította az Il Popolo d’Italia című lapot, mely a baloldali
interventisták orgánuma lett.
1915 májusában Olaszország hadba lépett. 1915 szeptemberétől 1917 februárjáig
katonáskodott. Ekkor megsebesült, majd egy évre rá leszerelték.
Közben lapja – és ő maga is – szocialistából nacionalista és imperialista lett. Caporetto és a
bolsevik puccs hatására. Ideológiája: totális nemzeti egység, a népjólét emelése, diktatúra,
nacionalizmus. A változást jelzi, hogy 1918 augusztusától az Il Popolo nem szocialista napilap,
hanem „A harcosok és termelők lapja” lett. A cél a nemzet felvirágzása lett.
1918 novemberében kitört a béke. A pártoknak nem volt erre válaszuk. A frissen alakult
Néppárt és a szocialisták nem tudtak összefogni a reformok érdekében.
Mussolini is tanácstalan. Ekkor fog össze a futuristákkal és az arditokkal, a feketeinges
elitkatonákkal. Külpolitikailag a tarthatatlan maximális programot képviselte.
Céljához baloldali, nacionalista, forradalomellenes csoportokra volt szüksége. Ilyen nem volt,
hát szervezett.
1919. március 23.: Fascio di Combattimiento (Frontharcosok Szövetsége) teljesen hangtalan a
sok fascio között. Programját csak júniusban fogalmazza meg: nemzeti fejlesztési terv,
korporativisztikus, antiparlamentarista állam.
A fő kérdés azonban 1919 szeptembere és 1920 decembere között a Fiume-kérdés volt.
D’Annunzio elfoglalta a várost. A kormány – és Mussolini is – csak szavakban támogatta
borgőzös, köztársasági terveit.
Ugyanekkor az 1919 novemberi választásokon Mussolini és a „baloldali fasizmus”
katasztrofális vereséget szenvedett. A baloldal elfordult tőle és így megerősödött a mozgalom
nacionalista, szocialistaellenes arcéle. Az 1920 májusi fasiszta kongresszuson ez be is
igazolódott. Mussolini már hajlott a monarchiával és a pápasággal való megegyezésre is. Az
antiparlamentarizmus és a korporativizmus elemei is megfigyelhetők. Külpolitikailag pedig
megjelenik az antanttal szembeni érdeklődés is. Az „új Mussolini” programja az aktivizmus, az
„ügy” képviselete.
Mussolini az ipari fejlődésben hoppon maradt, a leszakadástól félő kisember példája. Kifejezi
azonban az egész társadalom bizonytalanságát is. Ez a helyzet megnyitotta az utat az újra
kormányra került Giolitti és Mussolini között. Giolitti számára a szocialisták ellen Mussolini
kapóra jött, ugyanakkor úgy érezte, hogy még nem nő a fejére. Ám a fasciok ekkor kezdtek
megerősödni, és a később őket támogató nemzeti szakszervezetek is ekkor jönnek létre.
Mussolini az 1920 őszi gyárfoglalások kérdésében is a kormányzat mellett foglalt állást.
Ugyanezt tette a Fiume-kérdésben is: hagyta, hogy a hadserek 1920 karácsonyán kiűzze
D’Annunziot Fiuméből.
A fasciok pedig megkezdték terrorakcióikat a szocialisták ellen – a hatóságok néma
jóváhagyásával. Először azonban a földfoglaló parasztszövetkezetekkel számoltak le 1920/21-
ben.
173
Az agrárfasizmus és a squadrista terror a politikai hatalomhoz vezető utat, erőt jelentett
Mussolini számára. 1921 végén ui. 841 fascio működött, bennük kb. 200 – 250 000 taggal.
Egyelőre azonban a parlamenti alkudozásokban reménykedett. Giolitt nem tudott a
nacionalistákkal és a néppárttal összefogni, így Mussolini is tagja lett a Nemzeti Blokknak. A
választások több, mint száz halálos áldozattal, de a Nemzeti Blokk csekély győzelmével jártak.
Mussolininak 35 képviselője volt az 500-ból. Ezzel politikai udvarlásba kezdett. Papíron
megegyezett az ellenzéki szocialistákkal, amivel azonban a fasciok haragját vívta ki. A
paktumpolitikával csak ősszel számolt le, amikor a szocialisták nem nyitottak felé. Rájött arra
is, hogy – ha mozgalmát kézben karja tartani – párttá kell szerveznie a fasciokat. Ez 1921
novemberében a III. kongresszuson történt meg. Létrejött a Nemzeti Fasiszta Párt.
A diktatúra felépítése
Mussolini8 számára sem a parlamenti súlya, sem a tömegbefolyása nem tette volna lehetővé
önállóan a hatalomra kerülését. 35 képviselő az 500-ból (244 baloldali, 166 centrum), 320 000
fasiszta, 460 000 szakszervezeti. Politikai válság idején azonban a kettő kombinációja igen.
A szocialisták ui. bázisuk felét elvesztették, a liberálisok pedig ezt nem tudták megszerezni. Az
1922 augusztusi sztrájkot ui. a fasiszták könnyen leverték, így kialakítva az un. preventív
forradalom elméletét. Ekkor a liberális Giolitti igyekezett egy a szocialistáktól a fasisztákig
terjedő nagykoalíciót megszervezni. A szocialisták a fasisztáktól húzódoztak, Mussolini pedig
minden kisebbségi kormánytagságtól. Ekkor szánta el magát egy nagy tömegdemonstrációra.
Nem akart polgárháborút, de tömegnyomással döntést akart kicsikarni. Közben a háttérben
alkudozni kezdett.
A nagytőkét az olcsó állam és a közvetett adózás állította mellé, a királyt csak elbizonytalanítani
tudta magával szemben, a hadseregnek pedig a jóindulatú semlegességét nyerte meg.
A politikai életben pedig taktikázott. Elképzelt államberendezkedését propagálta: konzervatív
forradalmi elitizmus és szindikalizmus. Ezzel végsősoron a hagyományos liberális-demokrata
állam ellen indított támadást.
A menetelést 1922. okt. 16-án döntötték el. Az időpontot okt. 28-ra tűzték ki. Okt. 24-én,
Nápolyban a fasiszta nagygyűlésen bejelentette az államcsíny tervét. Az összegyűlt 26 000
embernek csak a fele volt úgy-ahogy felfegyverezve, szemben a 28 000 fős, római helyőrséggel.
Közben sikerült a szabadkőművesek egy részével is megegyeznie.
Facta miniszterelnök 27-én este lemondott, 28-án hajnalban mégis az ostromállapotról
intézkedett. A király azonban nem írta alá, koalíciós kormányban gondolkodott, a liberális
Salandra vezetésével, Mussolini, a hadsereg és a flotta főparancsnoka részvételével. Mussolini
ezt elutasította, így a király 29-én őt kérte fel egyedül kormányalakításra. 30-án kijelölte
koalíciós kormányát. 31-én pedig megtörtént a bevonulás, majd még aznap hazaküldte
csapatait.
A hatalomváltás tehát tkp. alkotmányosan zajlott, sem a bal, sem a polgári oldal nem lépett fel
ellene. A felelős kormányzás majd megszelídíti a fasisztákat – gondolták. Nem is nagyon
látszott még a diktátor Mussolini. Célját, programját pedig a hatalom töltötte ki.
Kormányzása kezdetén gesztusokat tett a nagytőke, a király és a Vatikán felé. A normalizáló
szerepében tűnt fel. Hatalma így belenyugvásos konszenzust teremtett.
1922 decemberében meghirdette a Fasiszta Nagytanács megalakítását a párt és a mozgalom
vezetőiből. Ez kezdetben pártszerű szerveződés volt, mely azonban képes volt nyomást
gyakorolni a kormányra. Később, a 30-as években Mussolini már mellőzni tudta.
Ugyanekkor a különféle fegyveres testületekből – így a fasiszta squadrokból – a kormányfőre
esküt tevő milíciát szervezett. A politikusok így ezt a fasizmus megfékezésének vélték.
174
1923-ban Mussolini parlamenti bázisát is szélesítette. A csekély, de a mérleg nyelveként
szereplő nacionalistákkal fuzionált.
Támadást indított a néppárt ellen. Meggyőzte a Vatikánt, hogy ő jobban képviseli a katolikus
érdekeket, mint az akadékoskodó néppártiak. Így a választójogi tv. Vitája során a néppárt
inkább tartózkodott, s részben fel is bomlott. Végül sikerült keresztülvinni a javaslatot, melynek
lényege: a listás szavazatok 25 %-ával el lehet érni a mandátumok 2/3-át.
A fasiszta teljhatalom küszöbén 1923-ban a párton belül vita folyt a forradalmi „intranzigensek”
és a produktivista „revizionisták” között. A vitát Mussolini döntés nélkül zárta le – egyelőre.
Ezzel azonban a választások sikerét is biztosította.
Konkrétan a nagytőke bizalmát nyerte meg először (a szindikátusok nem félelmetesek rájuk).
A tömegeket a külpolitikai sikerek is mellé állították 1923-ban a korfui incidens során
megszerezte az amúgy is neki járó Korfu szigetét, 1924-ben azonban tényleg sikerült
megegyeznie a jugókkal Fiuméről.
Így 1924 elejére a polgári pártok többsége behódolt, képviselőik a fasiszta listán szerepeltek,
más részük a kormányt támogató „listácskán” szerepelt. Április 7-én így elérték a 2/3-os
többséget. A munkáspártok, a republikánus és a néppárt azonban megmaradt.
A fasiszta állam működése
1924 június: a Matteotti-ügy (szocialista főtitkár) elrabolták, majd meggyilkolták – aventinusi
kivonulás – az ellenzék kivonul a parlamentből, de az élesebb társadalmi harcot nem hajlandó
vállalni. A párt, a hadsereg, a konzervatívok, a király kitartott mellette.
- a fasiszta párt radikálisainak leszerelése – bűnbakként odadobta. A fasiszta állam alapjainak
kiépítése. A válság 2924 végéig eltartott, Mussolini megbuktatásával fenyegetett.
Lassan kezdi kiépíteni a diktatúrát, felszámolni a parlamentarizmust.
1925/6: „konszolidáció”
– a nem fasiszta szervezetek feloszlatása – harc az antifasiszták, szabadkőművesek és
emigránsok ellen. Új pártok alapításának tilalma.
1. A kormányfő korlátlan vezető hatalma - rendeletalkotás
cenzúra, hadseregfejlesztés, agrárpolitika.
2. Korporációs rendszer 1929-től
A nagytőke megnyerése
Rendeleti kormányzás
1927: munkatörvénykönyv – a munkásautonómia megszűnte. A vitákban az állam a döntőbíró.
Szociális program
Közmunkák (mocsárlecsapolás, út-, ill. autópálya-építés).
Falusiasítás. A vidéki élet idealizálása.
Monolit, mindenható állam
1928-tól gyakorlatilag egyeduralmat gyakorol – a fasiszta nagytanács elméletileg korlátozhatja
(1943-ban!)
Új választási tv. A 400 küldött közül a kiválasztás a Fasiszta Nagytanács feladata.
1929: lateráni egyezmények – a Vatikán szuverenitása, államvallás, kárpótlás – eskü és fizetés
a papoknak.
175
8.4. A kommunista diktatúra
8.4.1. A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban. (közép)
A. Az 1917-es orosz forradalmak
I. A februári forradalom
1. Okok, előzmények
Oroszo. Számára a háború végzetes, de elkerülhetetlen. Elhúzódó háborúra mentálisan,
gazdaságilag, infrastrukturálisan és politikailag nem volt felkészülve.
Az első vereségeket 1914-15-ben személycserék követték. kifáradás, háborús kudarc, áremelés,
elégedetlenség, élelmiszerhiány
A kormány tehetetlen
A parlament nem támogatja a kormányt, 1915-től ellenzékben a Duma
1915 augusztus: Duma: Progresszív Blokk (Alkotmányos Demokraták (Kadet) – liberális) – a
Duma ¾-e
Tv. előtti egyenlőség; polgári szabadságjogok; 8 órás munkaidő; szabad szakszervezetek;
beteg- és nyugdíjbiztosítás; állami és kolostori földek felosztása; felelős kormány
II. Miklós elveti. Eszer, mensevik, bolsevik, alkotmányos monarchista csoportok nem
gondolkodnak a változáson.
A háború azonban új irányítási, önszerveződési intézményeket hoz létre.
1915 közepétől megindul az infláció, a városokban ellátási nehézségek.
A külpolitikát felesége és Raszputyin viszi.
Grigorij Raszputyin (1869-1916): szuggesztív, a cárnő kegyeltje, mert a cárevics „orvosa”.
Ezért is nagy az ellentábora. A nép minden bajáért őt okolta. Gyilkosa, Juszupov herceg
(biszexuális) a Fekete százasok nevű antiszemita szervezet vezetője .Ez a 3. merénylet, melynek
során megmérgezték, többször rálőttek, botokkal verték, végül vízbe folytották.
Az elégedetlenség már a monarchisták között is megnő.
1916 novemberében a Duma nyíltan árulással vádolja a kormányzatot.
Oroszországon forradalmi pszichózis lett úrrá.
Raszputyin meggyilkolása (1916. dec. 7-8.) után pedig az uralkodópáron a teljes letargia lett
úrrá.
2. A forradalom
1917. február 23./márc. 8. – éhségtüntetésből általános politikai sztrájk
febr. 27/márc.12. – A pétervári helyőrség 70 000 katonája átáll
A cár feloszlatja a Dumát.
3. A kettős hatalom kialakulása
Duma-Bizottság alakul. Önkényesen vindikálja a kormányzás és a közrend fenntartásának
jogát.
A Petrográdi Szovjet megalakulása (mensevikek és eszerek – bolsevik frakció nincs.)
Elnöke: Csheidze – mensevik, Helyettesek: Kerenszkij – eszer és Szkobelev – mensevik
4. A cári hatalom bukása
1917. márc. 2/15. II. Miklós lemond öccse, Mihail Alekszandrovics javára, aki nem fogadja el.
A cárizmus összeomlott.
Erre a pártok még nem voltak felkészülve, ez vezetett a kettős hatalomhoz.
176
II. A kettős hatalom
1. Az Ideiglenes Kormány
Márc. 2.: Megalakul, miniszterelnök: Lvov hg.
Öszetétel: főleg kadetek és alkotmányos monarchisták (oktobristák, 1905 október.) Az eszer
Kerenszkij igazságügyminiszter.
Szándékosan ideiglenes kívánt maradni. A legfontosabb kérdéseket (béke, föld) a
nemzetgyűlésig függőben hagyta.
2. A Pétervári Szovjet
Végrehajtó Bizottsága rivális kormány. Élén: Csheidze, de az igazi Cereteli.
Vidéki szovjetek alakulása.
Ápr. 3./17. Lenin hazatérése.
Ápr. 4./18. Áprilisi tézisek: Lenin álláspontja, nem a párté.
- kettős hatalom van, de az nem tartható sokáig – a cél a szovjethatalom, permanens forradalom.
Tagadja a parlamenti demokrácia létjogosultságát
- szovjethatalom (utópia)
- béke, föld (realitás)
Bár a szovjet ideológia lényege az egyszemélyi vezetés és a pártfegyelem, mégis hajlékony,
nem koherens.
3. Hatalmi harc
Jún. 18.: A Kerenszkij-offenzíva összeomlása.
Júl. 4./17. „békés”, fegyveres tüntetés, bolsevik felekelés – a katonák féltek, hogy a frontra
vezénylik őket. A puccskísérlet elbukott.
4. A Kerenszkij-kormány
A puccs leverésével Kerenszkij lesz a miniszterelnök.
Alekszandr Kerenszkij (1880-1970) ügyvéd, jó szónok, diplomata, kokainista. Mindenfajta
ellenzéki sztárügyvédje. A cárné utálta, de az IK igazságügy-minisztereként az emigrációjukat
szervezte – senki sem akarta azonban őket befogadni. (Apja Lenin gimnáziumi tanára volt.)
Eszer. A bolsevik hatalomátvétel után 1918 tavaszáig szervezte az ellenállást. Nem eléggé
erélyes, harmadikutas. „Ezt [akasztófát] érdemlem a történelemtől, amiért 1917-ben nem
akasztottam fel Lenint. És erre kárhoztatott volna az utókor, ha ezt idejekorán megteszem
Leninnel.”
Trockij bebörtönzése, majd kiengedése.
Lenin menekülése – német kém? Német pénz vádja – de a párt elfogadta. A bolsevik párt
betiltása. A kettős hatalom vége.
A katonai – gazdasági – politikai helyzet romlik, a kormány gyengül.
Kísérlet a bázis szélesítésére: a monarchista Kornyilov kinevezése főparancsnokká. Állami
Tanácskozás.
5. A Kornyilov-puccs (Aug. 25-30/szept. 7-12.)
Kornyilov „oroszlánszívű, de birkaagyú” (Bruszilov) A monarchikus katonai diktatúrát a
munkások megakadályozták. A rendcsinálás csak utópia. A kormány bázisa csökken.
A Nemzetgyűlési választások elhalasztása, de:
- Szept. 12/27.: Oroszo.-i Demokratikus Tanács (1500 fő)
555 fős előparlamentet választ
- szept. 14.: A köztársaság kikiáltása
Mindez már csak végjáték: 1917 őszén a hatalom az utcán hever
III. A bolsevik hatalomátvétel
177
1. A bolsevikok megerősödése
szept. 1. Pétervárott és Moszkvában (szept. 5.) a szovjetben a bolsevikok lesznek többségben.
Csheidze helyett Trockij a főnök.
Lev Davidovics Bronstein/Trockij (1879-1940): ukrajnai ateista zsidó. Narodnyik, majd
bekapcsolódik a munkásszervezetekbe. Illegális lapot szerkeszt, majd száműzetésbe kerül.
Innen egy szánon menekül egy részeg kocsissal, akit folyamatosan rugdosni kell, hogy el ne
aludjon. Álnevét egy foglárról veszi. 1917 augusztusáig mensevik. A permanens forradalom
eszméje (1905)A puccs lebonyolítója, külügyi, majd hadügyi népbiztos, a 2. ember. 1929-ben
emigrációba kényszerítik. Megalakítja a IV. Internacionálét. Ramon Mercader öli meg.
Okt. 10. Lenin ultimátuma a KB-hez: kell a hatalomátvétel. Megszavazzák.
A puccsot nyíltan, a sajtóban vitatják meg. A kormány nem tesz semmit
(okt. 22-én egy újság elnézést kér az olvasóktól, azért, mert csak egy töredékéről tud beszámolni
azoknak a zendüléseknek, amelyeknek híre eljutott hozzá.)
2. A puccs (Kidolgozója, végrehajtója Trockij)
Okt. 21. A Petrográdi Szovjet Katonai Bizottsága veszi a kezébe a hatalmat (bolsevik).
24-én megszállják a stratégiai pontokat. Beszivárognak a Téli Palotába, majd elfoglalják.
A Szovjetek II. összoroszországi Kongresszusát okt 22./nov.4-ről 25-re/7-re halasztják: a
mensevik és eszer többség helyett bolsevik lesz.
1917 febr.. korlátlan tengeralattjáró háború.
3.A puccs győzelme
Többség a kongresszuson – a kisebbség kivonul
A hatalom megszerzése
Dekrétumok (hatalom, föld, béke)
Népbiztosok Tanácsa
Itt egy politikai hatalomátvétel és egy társadalmi (agrár, munkás, nemzetiségi és katonai)
forradalom szövődött egybe.
IV. A bolsevik hatalom megszilárdulása
1. A cseka létrejötte (Rendkívüli Bizottság)
2.A parlamentarizmus kudarca
1918. január 5. A Nemzetgyűlés összeül – bolsevik kisebbség.
Másnap feloszlatják.
1918. január 10-18: III. Összoroszországi Kongresszus.
- szocializmus, a föld kollektivuizálása, bankok államosítása.
3. 1918. márc. 3.: Breszt-litovszki béke
B. Szovjet-Oroszország a két világháború között I.
I. Szakítás a demokratikus berendezkedés lehetőségével
1. Az Alkotmányozó Gyűlés szétkergetése
Eszer, mensevik: 62%; bolsevik: 25%; kadet: 13%
1918. január 5-6/18-19. Összeül és szétkergetik – 200 tengerész
Népbiztosok Tanácsa – Lenin – Oroszországi Rendkívüli Bizottság (Cseka – Feliksz
Dzerzsinszkij)
2. Kísérlet a demokratikus hatalom helyreállítására
Hon- és Forradalommentő Bizottság (eszer, mensevik+Zinovjev, Kamenyev)
A Nemzetgyűlés szétkergetése utáni felkeléseket leverik.
178
A Kadeteket törvényen kívül helyezik.
3. A „gyalázatos béke”
A szovjet utópia – mindenkinek, mindent, azonnal – a realitás: háború.
A feladat: azonnal és mindenáron békét kötni. A hatalom birtokában megvalósítani az utópiát.
A béke után a szovjet kormány anémet pénztől függött, később szövetséget is kötöttek, azaz
csatlós lett.
II.A gazdaság átalakítása: a hadikommunizmus
1. A hadikommunizmus alapjai
A szocializmust rövid úton bevezethetőnek tartották. Nem kényszerintézkedésnek, hanem a
végcél megvalósításának tekintették a gazdaság átalakítását, a hadikommunizmust.
Elemei: Államosítás, tervutasítás, munkakényszer
Mintái: marxizmus, német hadiszocializmus, orosz paternalista állam
Kísérlet a pénz nélküli gazdaság bevezetésére (közgazdasági dilettantizmus – Preobrazsenszkij,
Buharin)
2. A tervgazdaság kiépítése
- Infláció: deficitfinanszírozás
1917 okt.: 19,6 md rubel
1919 jan.: 61,3 md rubel
1919 febr. szovjet elszámolójegy – az infláció elszabadul
1922: 200 trillió rubel – a pénz elértéktelenedett
- A piac helyett állami tervezés
1917: a termelés és elosztás munkásellenőrzése. A magánbankok államosítása
1918: a részvények elkobzása. A kölcsönök semmisek. A külkereskedelem államosítása.
1920-ig: A magánüzemek államosítása.
- Gazdasági bürokrácia (ágazati és területi irányítás – de csak az ipar 5-10 %-át igazgatta.
Pártállami diktatúra. Gazdasági hanyatlás.
A piac helyett a szabályozott elosztás.
3. Hadjárat a falu ellen
1918 tavaszán lezajlott a földreform. A földosztás nem ingyenes, mert a parasztok megtakarított
pénze közben elértéktelenedett.
A földek 1/3-a magánparaszti birtok volt, amit elvettek.
A kispolgárinak, tulajdonra törekvőnek, tulajdonnal rendelkezőnek tekintett parasztság
azonban a bolsevikok számára eleve ellenség volt.
A falu elleni hadjárat menete:
- a szegényparasztságot a gazdagparasztság, a kulákok ellen fordítani
de. csak a parasztság 4 %-a volt szegény és 2 %-a gazdag. A többi önálló...
- cél: a kulákság letörése, bolsevik bázis kiépítése, élelmiszerhez jutás - beszolgáltatás.
A falu azonban ellenáll.
4. A hadikommunizmus következményei
A munkásság helyzete 1917 októbere után romlik.
A munkásság létszáma felére, az ipari termelés negyedére, a termelékenység harmadára esik
vissza.
Az értelmiség és a munkásság csalódása – proletár szabotázs.
A szabad munkaerőpiacot – szakszervezetestől, sztrájkostól – elsöpri a munkakényszer.
A parasztság nem támogatja a beszolgáltatás politikáját.
Éhség, feketepiac, bűnözés.
179
A városi lakosság élelmezésének 66-80 %-a a feketepiacról származott.
A közszolgáltatások ingyenessége (közüzemi, lakásfenntartási díjak eltörlése) – az elkobzott
vagyonokból.
Az egyetlen bevételi forrás az államosítás: egyházi vagyon. Az egyház törvényen kívül
helyezése – szekularizálás.
III. A polgárháború kezdetei
A fehér- és vörösterror egymást gerjeszti 1918 nyarán.
1. A cári család kivégzése (1918. jún. 16/7)
- kezdetben házi őrizet, majd 1918 tavaszától száműzetés Jekatyerinburgban. A közeli fehér
mozgolódástól félve az előre eltervezett gyilkosságot meghiusított szökési kísérletnek akarták
feltüntetni. Ez talán a helyi csekisták akciója lehetett, Jermekov vezetésével. De távlati célja is
lehetett: példa, a bűn köteléke.
Először el akarták égetni a 7 kivégzett családtag holttestét, de nem sikerült. Utána egy
bányagödörbe akarták elásni, de az túl kicsi volt, így kivették és továbbszállították. Végül
máshol ásták el, leöntötték kénsavval és befedték vasúti talpfákkal a tetemeket. A 70-es
években találták meg geológusok, de 1989-ig titokban tartották a helyet.
2. Az eszer felkelés és következményei
- 1918. július: V. Kongresszus – a proletárhatalom. „Első szovjet alkotmány”
Két ülésszak között Központi Végrehajtó Bizottság.
- Eszer tiltakozás. Júl. 6. eszer felkelés Moszkvában. Leverik.
- 1918. aug. 30. Dora Kaplan merénylete Lenin ellen.
3. A vörösterror
- a merénylet után, szeptember elején megindul a vörösterror. Tússzedés. Kialakul Lenin
kultusza.
De: a bolsevik diktatúra fenntartásához szükséges a tömegterror, nem véletlen kisiklás.
- 1917-18-ban a törvényeket eltörölték.
- Az államgépezet szétrombolása
- Anarchista önbíráskodás
„A bíróság nem azért van, hogy megszüntesse a terrort, ... hanem hogy megalapozza és
legitimálja.” (Lenin, 1922.)
IV. Polgárháború és intervenció
1. Alapok
- A világháborúból és a nyugati hatalmaktól örökölt haditechnikával, megoldási módozatokkal
(hadifogolytábor)
- sokszínű paletta: vörösök és fehérek, de voltak zöldek (parasztpartizánok) és feketék
(anarchisták) is
- a vörösök létszámban, egységességben, hadianyagban, pozícióban (az orosz magterületeket
uralták) és politikában is fölényben voltak
- a peremterületek nemzetiségei elszakadtak (1900-ban acsak a lakosság 42%-a orosz)
Kezdetben lengyel és finn, a háború alatt ukrán, muszlim törekvések is. Közép-Ázsia és a
Kaukázus is elszakad
- Nincs egységes intervenció – kölcsönös intervenciók sora
2. Szakaszok
a, 1. szakasz – 1917 ősze – 1918 ősze – az első csaták
180
- kis egységek, szervezetlenség, anarchia. (Gyenyikin egységei nem egyesültek Kolcsakkal, és
Kolcsak táborán belül is megosztottság)
- intervenció (britek Murmanszkban; japánok Vlagyivosztokban, németek a Kaukázusban, a
csehszlovák légió Szibériában [Trockij koncentrációs táborba akarta őket zárni] és az Uralban,
francia-görög- Odessza) – kezdetben szovjet beleegyezéssel.
- 1918 őszén megszervezik a Vörös Hadsereget – 3 m fő, a cári békelétszám kétszerese. A
tisztikar zömmel cári, de paraszti származású. A hadsereg morálja rossz, de terrorizálják.
b, 2. szakasz, 1919 márc.-nov.: a csúcspont
- a csekély jelentőségű intervenciós erőket 1919 elején kivonják.
- tavasszal fehér támadás, de nyáron fordulat.
- A lengyelek nem támadtak, mert jobban tartottak a nemzeti Gyenyikintől, mint a vörösöktől.
- Az eszerek elszigetelődtek
- A német csapatok kivonása ősszel
- a finnek is elszigetelődtek tkp.
- Kolcsak, Gyenyikin és Jugyenyics reguláris
c, 3. szakasz, 1920 nov.-ig
- Vrangel
V. A Szovjetunió megalakulása
A polgárháború lezárulta
1922. dec. 30. – államszövetség
1924. Alkotmány: államszövetség. A kiválás joga. Szabad nyelvhasználat.
C. A Szovjetunió a két világháború között II.
I. A diktatúra kiépülése
1. A diktatúra kiépülésének történelmi előzményei, alapjai:
- nincs politizáló középréteg
- nincs demokratikus tömegpárt
- hatalomelvűség a politikában
- az orosz politikai pártok személyek, eszmék köré kristályosodó csoportosulások, melyeknek
fő célja a hatalom megragadása
A 20-as-30-as évek politikai vitái ideológiai köntösbe öltöztetett hatalmi harcok voltak
- Az ideológia hegemóniája a gazdaság, az ésszerűség, a szakma felett
2. A NEP bevezetése
- 1921: Kronstadt „villámcsapásként világította meg a valóságot” (Lenin)
- X. Kongresszus – a munkás-paraszt szövetség helyreállítása
- a gazdaság helyreálltása, áru- és pénzviszonyok, érdekeltség
- a terményfelesleg szabad értékesítése. Visszavonulás a polgári forradalom alapállására. A
NOSZF hiba volt! Lenin: a NEP csak átmenet.
- 1925-re a mg. tkp. regenerálódott.
- Ipari fellendülés: a kisipar magánkézbe, a középipar bérbe (4000!).
A gazdasági könnyítések mellett azonban a hatalomból nem engedtek.
3. Hatalmi harc – ideológiai köntösben
1922: A világforradalom helyett szocializmus egy országban?
- Lenin: nagyipar, szövetkezetesítés – hosszú távon. NEP
181
- Sztálin lesz a párt főtitkára – ekkor még ez nem nagy poszt!
De: a pártállami struktúra kiépítésének kezdetei, a frakciózás tilalma, demokratikus
centralizmus. Hívei ekkor: Kalinyin, a KVB elnöke (államfő), Zsdanov (sajtóügyi),
Ordzsonikidze és Kaganovics
1923 – politikai harcok és viták
- Lenin – beteg
- Trockij – iparosítás (ellenzéki) – hadügyi népbiztos
- Trojka: Sztálin, Zinovjev, Kamenyev – Buharin, Rikov is csatlakozik.
1924: Lenin meghal. Politikai végrendelete – Levelek a kongresszushoz – nem hozzák
nyilvánosságra
- Óva int Sztálintól, de Trockijt is önteltnek tartja.
1925: a „szocializmus egy országban” (Lenin - Sztálin) a „világforradalom” helyett (Trockij)
Trockij leváltása a hadsereg éléről – helyére Vorosilov, Sztálin embere kerül.
A trojka felbomlik.
1925: Frunze
1926. márc. 4.: „egyesült ellenzék” (Trockij, Zinovjev, Kamenyev)
De ekkor a titkosrendőrség is Sztálin embere, Jagoda kezében van.
1926-27: az ellenzék (Trockij és Zinovjev) háttérbe szorítása, kiszorítása a hatalomból
1927. dec. 15., az ellenzék kizárása a pártból. (Külpolitikai elszigetelődés – NBr megszakítja a
kapcsolatokat, Csang Kaj-sek legyőzi a kommunistákat.)
1928/9: - leszámolás Buharinnal és a NEP-pel - Sztálin hatalmának megszilárdulása
4. A bolsevik gazdaságpolitika(1928-)
A NEP - gazdasági, kulturális fellendülés
1927: fellendülés, kulákság (Buharin, 1928: Gazdagodjatok!)
A hatalmi-ideológiai harcok lezárulta után új gazdaságpolitika
A gazdasági önállóság teljes felszámolása
Preobrazsenszkij: eredeti szocialista felhalmozás – a parasztságtól elvett többletadó adja az
iparfejlesztés anyagi alapját.
a, A mg. kollektivizálása (1928-)
A sztálini iparosítás anyagi és emberi erőforrása
Ádám- Éva – szovjet – paradicsom – evés nélkül
A NEP szerves fejlődésének megtörése.
Következmények:
- 1,5-2 m ember éhhalála
- 2,8 m ember deportálása Szibériába – zöme ott pusztul
1929-30: spontán paraszti ellenállás Ny-Ukrajnában, É-Kaukázusban, Kazahsztánban
- kevesebb termelés, több elvonás – újabb éhínségek
1932-33: a mg válsága.
b, Iparosítás
Alapok:
- tőkehiány – elvonások a mg-tól
- szakemberhiány – - sztahanovisták, GULAG
- feszítettség (ötéves tervek: 28-32, 33-37)
5. A politikai következmények
a, Nehézségek hatására: szakemberek lecserélése, áruhiány, áremelkedés, reálbércsökkenés
b, Az első koncepciós perek:
- „iparpárti perek” – leszámolás a „jobboldali elhajlókkal” Buharin és hívei
182
- 1929-31 között 250 000 párttag kizárása
c, 1934. január: SZKP XVII. Kongresszus – kísérlet Sztálin félreállítására. Sztálin ellen 300,
Kirov ellen 3 szavazat – a szavazatok meghamisítása.
Sztálin hatalma marad és hívei (Jezsov, Berija, Visinszkij) előretörnek.
II. Sztálin diktatúrája
1. Sztálin ideológiája
1. Szocializmus egy országban (autarkia – iparosítás, kollektivizálás)
2. Forradalom felülről (a párt irányító szerepe)
3. Dogmatikus leegyszerűsítés
4. Az orosz hazafiság ápolása - honvédelem
5. A nacionalizmus ideológiai igazolása
(Személyi kultusz)
Új célt kell mutatni az ifjúságnak
2. A diktatúra
a, Torz államfejlődés – torz válasz
Az európai munkásmozgalmi eszmények keveredése a pravoszláv hagyományokkal.
Világnézeti és politikai hierarchia társulása. Monolit hatalom.
b, Az államhatalom erősítése, a szabadságjogok felszámolása:
- belső igazolványok – a mozgásszabadság korlátozása
- munkahelyhez kötöttség
- terror
- állami paternalizmus: teljes foglalkoztatottság (1927-re) és ingyenes oktatás, TB
3. Koncepciós perek
Koncepciós – előre eldöntött, megtervezett – perek a húszas években is voltak, de rendszerré a
harmincas években szerveződtek. Az egyes hatalmi csoportosulásokkal való leszámolást
előkészítette Sztálin, de az a pillanatnyi szituációnak megfelelően módosulhatott.
„Tervszerűvé” a 30-as évek közepén tette Andrej Visinszkij főügyész.
Ideológiai hátterét az „osztályellenség” és a bürokrácia elleni harc képezhette.
A terrort fokozta az egymással hadakozó helyi és központi apparátusok működése. A terror
ebben a légkörben egyre jobban eszkalálódott.
„Letartóztatnak kolhozelnökök és a kolhozvezetés tagjai. Letartóztatnak a falusi szovjetek
elnökei és pártalapszervi titkárok. Letartóztatnak kerületi és körzeti megbízottak. Mindenki
letartóztat, aki nem rest, tulajdonképpen azok, akiknek semmilyen joguk sincs erre. Nem
meglepő, hogy a letartóztatások ilyen zűrzavarában a letartóztatás jogával rendelkező szervek,
közöttük a GPU szervei minden alap nélkül folytatják a letartóztatásokat, ama szabály szerint
cselekedve, hogy „először letartóztatunk, azután majd eligazodunk””. (Sztálin)
4. A nagy tisztogatás
Bosszú a kongresszus tagjain. Az ürügy:
- 1934. dec. 1.: Kirov meggyilkolása – Sztálin utasítására!
az SZKP létszáma 2/3-ra csökkent. A KB 139 tagja közül csak 41 volt szabad (30 %), a
kongresszus 56 %-át letartóztatták.
- 1936: Tizenhatok pere (Zinovjev, Kamenyev) (moszkvai per)
- 1937: Tizenhetek pere (a hadsereg lefejezése) (párhuzamos trockista központ)
183
1937. jún 11-én A Tuhacsevszkijt kompromittáló, hamisított anyagot a német Biztonsági
Szolgálat (SD), Reinhard Heydrich vezetésével juttatta el – Eduard Benesen keresztül – a
szovjetekhez.
- 1938: Huszonegyek pere (Buharin, Rikov, jagoda) (jobboldali ellenzék)
5. A terror
a, A terror valamely „hiba” felszámolására indul, Sztálin kezdeményezésére, összekapcsolódik
helyi hatalmi-politikai harcokkal, a felső vezetésen belüli érdekkülönbségekkel.
b, A terror adatai:
Minden harmadik oroszt letartóztattak, 10 m fő a munkatáborokban.
1930-53 között kb. 5 m embert ítéltek el, kb. 900 000 embert végeztek ki. Sztálin személyesen
kb. 44 000 kivégzést írt alá.
Egy 1963-as jelentés Sztálint nemcsak politikai és erkölcsi, hanem köztörvényes bűnökkel is
vádolta – ezt 1995-ig titkosan kezelték.
Sztálin azonban kifelé távol tartotta magát a represszióktól, a tömegek szerint Sztálin – a „jó
cár atyuska” – nem is tudott róluk.
A kínaiak japán, a zsidók pedig náci ügynökök.
6. A GULAG
(Központi Irányítású Táborok – Glavnoje Upravlenyije Lágerjami)
A táborok deklarált célja a megfélemlítés volt, a 30-as évektől azonban gazdasági szerepe került
előtérbe.
1,5-2 m ember, a munkavállalók 2-2,5 %-a, a termelés 1 %-a
De az aranytermelésben (Szu világelső!), fakuitermelésben, építkezésekben megkerülhetetlen.
III. A sztálinizmus a harmincas években
1934: felvétel a Népszövetségbe
Az 1936-os sztálini alkotmány – a párt vezető szerepe
1. Kialakulásának tényezői
- külpolitikai elszigetelődés (a világforradalom hiánya)
- konfrontáció a parasztsággal
- ellentét a szakértelmiséggel
- konfrontáció az ígéretekkel
- a problémák fennmaradása
2. Jellemzői
- centralizált politikai intézményrendszer - pártállam
- a demokratikus kontroll, fellebbezés, nyilvánosság teljes hiánya
- A politikai rendőrség hatalma (Jagoda, Jezsov)
- személyi kultusz, személyi diktatúra
- bürokrácia, korrupció
- terror- a fizikai erőszak, a kínzás törvényesítése, GULAG
- koncepciós perek, tisztogatás
- az osztályharc fokozódása
3. Eredmények
A modernizáció sajátos orosz kísérlete
a, Gazdaság: erőltetett, extenzív iparosítás – rabszolgamunkával
1933-38 – a nagy építkezések
aktív külkereskedelmi mérleg, törlesztések
- 1913-39: 12-szeres
184
USA/Szu – 1913: 6 % – 1939: 45 %. A világ 2. ipari hatalma, a jóléti állam alapjainak
lehetősége. A mg. lassú növekedése, a jegyrendszer megszűnése
b, Kultúra
- az analfabetizmus felszámolása
- nemzetiségi kultúrák megteremtése
- totalitárius kultúra (a személyiség eltűnése, a szocialista realizmus dogmatizálása primitív
realizmussá, az avantgard „átlényegülve” művészi teljesítményeket hoz)
Önálló, multikulturális világbirodalom, de ökonomikus környezetben tönkremegy.
4. Sztálinizmus és nácizmus
a, Hasonlóságok
- vezér-elv – személyi kultusz
- propaganda
- populizmus, sajátos jövőkép ígérete
- oktatás, propaganda, sajátos kultúra
- ellenségkép – faji v. osztályalapon
b, Különbségek
Szu: erős pártállami bürokrácia – No: irányítási káosz
Szu: gazdasági modernizálás – nagyhatalmiság konzerválása – No: a nagyhatalmiság
helyreállítása, gazdasági szintentartás
Eltérő gazdasági és geopolitikai helyzet
8.5. A második világháború
8.5.1. A világháború előzményei, kitörése és jellemzői. (közép)
A. Előjáték - 1939
I. Alapok
Kirobbantója egyértelműen Németország – terjeszkedési igények.
Célja: Élettér – Keleten. Ennek ára Fr.o. hegemóniájának megtörése. Hitler szerint Anglia
kényszerítette ki a háborút, mert nem fogadta el No. agresszióját.
Tervszerű: rögtönzések sorozata – nem lehet új háborúra kényszeríteni a németeket, ha
abbahagyják.
II. Diplomáciai előzmények
1. 1939 március – Csehszlovákia felszámolása
- No. túllépte sz etnikai határokat – nem „jogosak az igények”
- Anglia szakított a megbékéltetési politikával
- diplomáciai tárgyalások sora
-- angol-fr. garancia Lo.-nak
-- angol-fr.-szovjet tárgyalások – Lo. miatt kudarc.
2. Németország törekvései
- az 1934-es német-lengyel megnemtámadási szerződés felmondása
- az 1935-ös angol-német flottaegyezmény felmondása
- 1939 május: Acélpaktum (n-ol. Katonai és gazd segítségnyújtási egyezmény)
185
- 1939 július: brit-német tárgyalások – megszakadnak
- 1939. aug. 23/4. Molotov-Ribbentrop-paktum
-- sz-n. barátsági és megnemtámadási szerződés
-- titkos záradék: az érdekszférák elhatárolása (Szu: Curzon, Észt, Lett., Besszarábia; No.: Lo.,
Litvánia)
III. A villámháború eredete
A technikai fejlődés: A támadót v. a védőt erősíti?
A tüzérség a védőt, a motorizáció a támadót.
A védekező stratégia vált általánossá.
A támadó stratégia: a tank és a támadó doktrína egyesítése (előkészítés nélküli támadás,
tömeges beszivárgás)
Képviselői: Guderian, Liddel Hart, Tuhacsevszkij, de Gaulle
IV. Lengyelország lerohanása
1. A haditervek
- Lo.: határvédelem, majd támadás a nyugatiakkal együtt.
- No.: kettős átkaroló hadművelet.
2. Erőviszonyok
német lengyel
Gyalogos ho. 44 33
Páncélos ho. 14 Kb. 1
Harckocsi 2500 500
Repülő 2000 771
veszteségek 46 000 Kb. 1 000 000
3. Hadműveletek
szept. 1.: támadás; szept. 8.: áttörés; szept. 17.: szovjet támadás – emigráns kormány; szept.
27.: Varsó eleste; okt. 2.: Hel-fsz. eleste.
- Lengyelország felosztása a Curzon-vonal mentén (1940: Katyn)
- a tárgyalásos megegyezés lehetősége szétfoszlott.
V. A „furcsa háború”
1. Hadüzenet
1939. szept. 3.: angol-fr hadüzenet No-nak.
Sztálin: „Anglia és Franciaország támadt Németország ellen, s így magukra vették a
felelősséget a mostani háborúért.”
2. Erőviszonyok
angol-francia ho.: 115; német: 25
nyugati taktika: áldozatok nélküli győzelem – blokád.
Szeptember végétől a Blitzkrieg-ből Sitzkrieg lett!
A háború minden külső velejárója megvolt – a harc kivételével.
Egy angol miniszter azzal utasította vissza egy német terület bombázását, hogy „az
magántulajdonban van”
Mi a teendő?
- balkáni második front
- Berlin bombázása
186
- Norvégia megtámadása – zajlik ui. a szovjet-finn háború
1939 nov. 4.: Cash and carry
VI. A szovjet-finn háború
1939. szept-okt.: a Baltikum megszállása a paktum alapján.
Nov.: szovjet-finn tárgyalások a területcseréről – kudarc.
1939. nov. 30.: szovjet támadás. (A szovjetek ott a fronton tanulnak síelni)
Nov-dec.: Mannerheim sikerei – Szu. kizárása a Népszövetségből.
1940. február: szovjet offenzíva.
1940. márc. 13.: helsinkii béke.
A szovjet gyenge, de levonják a tanulságot
B. A háború jellemzői
I. A hitleri birodalom
1. Hitler
1943 elejétől Hitler emberi roncs lett. Stratégiája, taktikája kimerült. Csak az ellenség
becsmérlésére volt képes. Kegyetlensége elhatalmasodott. Szónoki képességét, taktikai érzékét,
rábeszélő-készségét, bécsies kedélyességét, jó memóriáját elveszítette.
A zseniális bűnözőből csak a bűnöző maradt. Reményei: a csodafegyver és a szövetségesek
közti ellentét.
2. A birodalmi politika
Germánia megteremtése. Nincs kidolgozott koncepció. A közeli cél a kizsákmányolás.
A, Nyugaton
- a germán népek integrálása, állami életük megszüntetése (D, Nor, Ho.) – fokozódó elnyomás
– majd ellenállás
- Fegyveres ellenállás, 1942 – Fro., 1943 – É-Ol.
B, Keleten
- élettér megteremtése. A szlávok, Untermenschek rabszolgasága, elűzése, meghalatása.
Helyükbe germánok telepítése – nem valósult meg.
c, A csatlósok
Olaszo kiesése, Antonescu és Kállay politikája
II. A hátország
1. Általános vonások
A hatalom erősítése mindenütt
A hadigazdaság (ellátás, munkaerő, kutatás)
Az életszínvonal (USA, No – nő, Nbr – nem, Szu - padlón)
2. Szovjetunió
- megszállás, de 1,5 m katona a németek oldalán (Vlaszov, baltiak)
- terror és orosz nacionalizmus miatt kitartás, ellenállás
3. Az ellenállás
Szu.: 1943 vége – 1 m partizán
Lo.: 1943 ápr-máj.: gettólázadás
1944 aug-okt.: Hoi Hadsereg – varsói felkelés
Népi Gárda – kommunisták
187
1945-re az 5. legnagyobb németellenes erő
Jugoszlávia: 1942-43: 5 nagyobb német támadás a partizánok ellen. 1943 végén Tito
ellentámadása
No.: a népi ellenállás csekély, a polgári elszigetelt, a Wehrmacht is. 1943-44-ben legalább öt
merényletkísérlet.
1944. júl. 20., Rostenburg. Carl von Stauffenberg merénylete.
4. A hadigazdaság
8.5.2. A holokauszt. (közép)
I. Népirtások a második világháborúban
1. A zsidókérdés „végső megoldása”
a, Kezdetben nincs kialakult pontos elképzelés. Meg kell szabadulni tőlük.
- talán ütőkártya, zsarolás eszköze.
- Schacht, 1940: a zsidókat nemzetközi együttműködéssel Madagaszkárra kell szállítani –
meghíusul.
b, 1941: a megsemmisítés előkészítése. Einsatzgruppe
- gépfegyver, kipufogógáz
- nyíltan meghirdették, de titokban hajtották végre (eutanázia)
c, 1942. jan. 20., Wansee-konferencia – Berlin
- az Endlösung megvitatása, tervezése
a zsidók keletre vezetése, közben útépítés, közben meghalatás
a „maradékot” megfelelő kezelésbe venni
d, A holokauszt (1942 tavaszától 1944 októberéig)
- gettósítás, deportálás, megsemmisítés
- Chelmno, Belzec, Sobibor, Treblinka, Majdanek, Auschwitz-Birkenau, Dachau, Buchenwald
- tervszerűség, radikalizálódás
- 60 m zsidó, közte 600 000 magyar
2. Népirtások a Szovjetunióban
- Krím-fsz tatárjai, volgai németek, a Kaukázus népei – GULAG
- volt hadifoglyok, mint megbízhatatlanok, kémek – GULAG
- hadifoglyok – a genfi konvenciót nem írta alá – Katyn
3. A japánok
- japán hadifogolytáborok
- japánok az USA-ban – koncentrációs táborokban (nisei-k)
8.5.3. A második világháború főbb hadi és diplomáciai eseményei (emelt)
A. Az 1940-es esztendő
I. A Weserübung-hadművelet
1. Anglia
- a furcsa háború sikertelen.
- a blokád szigorítása
188
- a norvég kikötők elaknásítása – a norvég semlegesség megsértése.
2. Németország
- ápr. 9.: Dánia, Norvégia megszállása – jelentős flottaveszteségek.
- Quisling-kormány
- a szövetségesek kiűzése Narvikból
- a Balti-tenger lezárása
- a norvég kikötők, repterek megszerzése
- atomkísérletek
3. Anglia válasza
- a norvég flotta megszerzése
- Chamberlain bukása
- május 10.: W. Churchill
II. Fall Gelb – Franciaország lerohanása
Május 10.: A Sarlóvágás-hadművelet (Benelux - Manstein)
1. Erőviszonyok:
németek Szövetségesek
Hadosztály 135 142
Harckocsi 2580 3000
Repülő 3500 2700
2. A hadjárat
Május 13.: Guderian és Rommel átkel a Meuse-ön – a szövetségesek sorsa megpecsételődik
Május 14.: Hollandia kapitulál – az ben Emael erőr elesik
Május 21.: a németek elérik a tengert – bekarítés
Május 24.: Hitler megállítja a páncélosokat
Május 27.: Belgium kapitulál
Május 27-június 4.: Dinamo-hadművelet
Június 5.: támadás Párizs ellen
Június 10.: Olaszo. megtámadja Fr.o.-ot.
Június 14.: Párizs eleste
Június 17.: Pétaine fegyverszünetet kér
Június 22.: Compiegne-i fegyverszünet
A Vichy-Fr.o. megalakulása
- Francia Állam; Nemzeti forradalom; új, elnöki alkotmány (diktatúra)
3. A német sikerek oka:
- támadások váratlan helyen, időben
- páncélos hadosztályok bevetése
- szűk területen nagy erejű támadások a légierő támogatásával.
III. Az angliai csata
1. Anglia egyedül
- alkalmazkodás a háborús viszonyokhoz: május 22. – szükséghelyzet-védelmi tv. – az emberek
„bocsássák őfelsége rendelkezésére személyüket, szolgálataikat és vagyonukat”. Az alapvető
emberi jogok felfüggesztése. VI György azonban nem élt ezzel vissza…
- a megegyezés elutasítása
- a partraszállás megakadályozása
189
- Oranban megsemmisítik a franci flotta fő erőit – Churchill első sikere
Erőviszonyok 1940-ben:
Anglia Németo.
Repülő 15 000 10 000
Tank 1400 1600
2. A csata
- A légierőnek kell kikényszerítenie a partraszállást (Seelöwe, júl. 16.)
- DK-Anglia bombázása
- London bombázása (szept. 7-től)
- A partraszállás elhalasztása, szept. 15. – kudarc.
2200 német – 1100 angol gép, de: lokátor és rádióirányítás
3. Az atlanti csata
1940. nov. 2.: Land leas – hadianyag támaszpontokért
- 1940 nov.; 1941 március: az olasz flotta meggyengítése
1940 dec: amerikai brit tárgyalások az atlanti óceánon – No. a fő ellenség
- 1941 nyara: a német felszíni flotta blokkolása
Anglia elvesztette aranytartalékát, exportpiacait, tengerentúli befektetéseit – nagyhatalmi
állását
4. Háború Észak-Afrikában
1940. szept. 13.: Mussolini megtámadja Egyiptomot – kudarc.
1940. dec.: angol ellentámadás
1941 február: Rommel Afrikakorpsa Tripoliban – az angolok visszaszorítása Egyiptomig.
1941 eleje: Etiópia, Szomália a briteké
IV. Kelet-Európa
1. Szovjet sikerek
- jún.: a Baltikum szovjet megszállása – válasz a nyugati német sikerekre
- Besszarábia és É-Bukovina átadását
- júl.: sz. – angol szövetség terve – a sz. térnyerés elismerése
2. A második bécsi döntés
- magyar katonai és diplomáciai nyomás Románia ellen
- 1940. aug. 30: II. bécsi döntés – É-Erdély visszaszerzése
- 1940. szept.: Antonescu átveszi a hatalmat
3. A háromhatalmi szerződés
1940. szept. 27. No., Olaszo., Japán
- kölcsönös támogatás
- az érdekszférák elhatárolása
A gyakorlatban nem jelentett semmit
De: okt. 28.: Olaszo megtámadja Görögországot – nem várt ellenállás
- a Szu csatlakozását is tervezték, de ő csak a hegemóniáért csatlakozott volna – távolodtak.
B. Az 1941-es esztendő
I. A balkáni fejlemények
190
- 1941 március: Jugoszlávia és Bulgária csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez – német
nyomás Görögo. miatt.
- Németellenes katonai fordulat Jugoszláviában
- Április: Jugoszlávia és Görögo. lerohanása (Marita)
- Május: Kréta elfoglalása
- Időveszteség, hadianyagveszteség, de jobb felkészülés, szárazodás.
II. A Szovjetunió megtámadása
1. Előzmények
- az utolsó „kis háború” – a nyersanyagokért – de nagy a költsége
No., Olaszo., Románia, Finno., Szlovákia
A szovjetek már 1940-től készültek, a németek még nem.
A szovjet támadás júl. közepén indult volna, három hullámban.
2. A Fall Barbarossa
- É – Baltikum, Leningrád
- Közép – Minsz, Szmolenszk, Moszkva
- D – Kijev, Krím, Kaukázus
Váratlan, megsemmisítő támadás („Telefonos helyzetfelmérés”)
A „határcsaták” megnyerése (rossz stratégia, fejetlen, előrevont védelem) Június, Minszk –
500 000; július, Szmolenszk – 300 000; aug., Kijev – 665 000; szept., Vjazma-Brjanszk –
600 000
Utána tétlenség.
- Nov. 15.: döntő támadás Moszkva ellen
A szovjet ellenállás
- a legfelsőbb védelem megszervezése
- a „felperzselt föld” taktikája
III. A fordulat kezdete
1. A moszkvai csata (1941. okt. 2. – dec. 6.)
- a keleti hadosztályok beérkezése
- a német támadás kimerülése
2. A szovjet sikerek okai
- kifogyhatatlan tartalékok
- diktatórikus vezetés
- új fegyverek (T-34, KV-2, „Sztálin-orgona”)
A villámháború kudarcot vallott
1942 tavaszáig 1,1 m német veszteség
IV. Az antifasiszta koalíció kialakulása
1. Angol-amerikai kölcsönös segítségnyújtási szerződés, 1941. júl. 12.
2. Az atlanti charta, 1941. aug. 9-14.
A háború utáni rendezés alapelvei
- területi változások csak önrendelkezés révén
- szabad választások
- kereskedelem, közlekedés szabadsága
- általános biztonsági és békerendszer kialakítása
- USA állásfoglalás az agresszor nemzetek lefegyverzésére
191
A Szu. is csatlakozik ehhez.
A szövetséges együttműködés elvi alapjai
3. 1942. január, az Egyesült Nemzetek deklarációja
- Németország az első (ellenség)
V. A japán agresszió
1. A japán térnyerés
- 1941. ápr.: szovjet-japán megnemtámadási szerződés
- jún.: Francia-Indokína megszállása
- aug.: Thaiföld befolyás alá vonása
2. A japán-amerikai feszültségek
- USA nyomás, angol támogatással – a szállítások csökkentése
- japán fordulat – Todzso
- német-szovjet háború
- Pearl Harbour
3. Pearl Harbour, 1941. dec. 7.
- Jamamoto tengernagy „váratlan” támadása
- fatális amerikai hibák- képeslapokról tájékozódtak a japán pilóták
De: megmaradt 3 anyahajó, a dokkok, a raktárak, a hajógyárak
C. Az 1942-es év
I. Diplomáciai előkészületek
1. 1942. január, Washington – Egyesült Nemzetek Deklarációja
- antifasiszta koalíció, 26 ország részvételével
- a különbéke elutasítása – No. először
2. 1942 május: brit-szovjet segítségnyújtási szerződés
II. A keleti front
1.A felkészülés
No.: - csatlósok bevonása a veszteség pótlására
- az erők koncentrálása a déli fronton
- a tábornoki kar megtizedelése
Szu.: - az áttelepített üzemek termelésbe vonása
- USA szállítmányok (4500 tank, 3000 repülő, teherautó, felszerelés, élelmiszer)
2. Tavasz
- szovjet ellentámadási kísérletek (Leningrád, Harkov, Krím)
- a németek visszaverik. Kidolgozzák a Fall Blau-t
3. Nyár
- előrenyomulás délen, de az erők megosztása (Sztálingrád és Kaukázus) – hiba! A front
ötszörösére húzódott.
- a német hódítások végpontja: 1,8 m km2, 80 m lakos (a Szu. lakosságának 80%-a) De nem
roppan össze. Sztálin: 227. parancs. A visszavonulókat felkoncolják
4. A sztálingrádi csata (1942 júl. – 1943. jan)
- utcai harcok – a németek felőrlődése
- okt. 14-től védekezés
192
- nov. 19.: bekerítés (Kalco)
- 1943. január: voronyezsi áttörés
- fegyverletétel
II. Az afrikai hadszíntér
1. Fordulat
- 1941/42: Rommel visszavonulása
- május: Rommel ellentámadása
- jún.: El-Alamein
- okt.: Montgomery ellentámadása
- a légi fölény megszerzése, a német utánpótlás elvágása
2. É-Afrika eleste
- nov.: Fáklya hadművelet – partraszállás Marokkóban és Algériában
- D-Fr.o. megszállása
- a toulon-i flotta önelsüllyesztése
- 1943. febr.: Rommel visszavonulása Tunéziába
- május: fegyverletétel
III. A Csendes-óceán
1. A japán sikerek
- febr.: Singapore eleste
- jávai csata: angol – am. – holland flotta leverése
- Fülöp-szk., Indokína, Indonézia megszállása
- máj. 7-8. Korall-tengeri csata – az első távolsági tengeri csata – patt
2. Lassú fordulat
- jún. 4-6.: Midway. Stratégiai pont, csel – am., stratégiai győzelem
- aug.(- 1943 febr.): Guadalcanal-i csata
- McArthur: „békaugrás” stratégia
IV. Más hadszínterek
1. Az „atlanti csata”
- NBr. ellátása, a nyugati front ettől függött – 42-re a fele
- kezdetben német felszíni hajók – sorozatos kudarcok – 1943-ra szolgálaton kívül helyezték
- 1940-től: farkasfalka taktika. 1943 a tetőpont
- 1943: a hajóépítés túlszárnyalja a pusztulást; az elhárítás erősödik (radar, romboló, repülő)
- 1 U-Boot = 10 000 tonna hajó. 1943 május: U-Bootok visszavonása
Az atlanti csatát a szövetségesek nyerték
2. A légiháború
1942: a stratégiai bombázás; lélektani bombázás – csekély eredménnyel; a hadiipari kár is
csekély
A szövetségeseknek több kárt okozott, mint a németeknek
D. 1943
I. A hadiesemények
1. A kurszki csata
193
1943 márc.: a kurszki kiszögellés
- júl. 5-15. német vereség. 6 000 páncélos. A II. vh. legnagyobb páncéloscsatája
- 1943 végére: Kijev, Szmolenszk, É-Kaukázus visszafoglalása
2. Fordulat Olaszországban
a, 1943 január, Casablanca (angol-amerikai)
- Szicília elfoglalása (Husky)
- a cél a feltétel nélküli kapituláció
b, Az itáliai hadszíntér
- partraszállás Szicíliában, 1943. máj. 10. a maffia újrafelfegyverzése
- júl. 24/5. Mussolini bukása
- szept. 8. Badoglio tábornok fegyverszünete
- szept. 10. Német megszállás; Gusztáv-vonal. Csigaoffenzíva
3. Fordulat a Csendes-óceánon
Az offenzíva megindul. Új-Guinea
II. A teheráni konferencia
1. Előkészületek
1943 okt. Moszkva, külügyminiszteri értekezlet
- európai invázió
- No. sorsa (Hull-memorandum) (37 előtti határok, K-Poroszo. Lo-hoz)
- Ausztria függetlensége
- Háborús bűnösök felelősségre vonása
- Európai Tanácsadó Bizottság (a SZEB előképe)
- Négyhatalmi deklaráció (Kínával) átfogó nemzetközi szervezet a béke fenntartására (ENSZ
előképe)
2. A konferencia (1943. nov 28. - dec. 1.)
a. Az invázió kérdése.
- ne a mediterráneumban legyen – cserében a szovjetek Japán ellen hadba fognak lépni.
- Overlord, 18944 május, Normandia
- Germany: first
b, A keleti határ kérdése
- a szovjet területgyarapodás megőrzése
- Churchill: Lo. eltolása ny felé.
c, No. sorsa - bizonytalan
- feldarabolás, konföderáció,
Elvi döntés egy új világszervezetről, mint a béke és biztonság biztosítékáról
d, Összegzés
- a legfontosabb aktuális kérdések rendezése
- a szovjet-amerikai-angol együttműködés tetőpontja
- a szövetség kiemelkedő politikai demonstrálása
- a jövő reménysége
E. Az 1944-es háborús esztendő
I. A keleti front
Az év elején a Szu. nagy része felszabadult.
- Leningrád felmentése – Finnország kiválása (szept)
194
- 1944. június 22.: Bagratyion-hadművelet – Beloruszia visszafoglalása.
- aug. 1 – Okt. 2.: varsói felkelés
- aug. 20-23.: Románia kiugrása
- Szept.: Bulgária szembefordul No-gal, de Szu. megtámadja
- okt.: Partraszállás Görögo-ban.
II. A nyugati front
- Május: a Gusztáv-vonal áttörése
- Jún. 4.: Róma elfoglalása – a Gót-vonal kiépítése
- Jún. 6.: D-nap
- Júl. 20.: merénylet Hitler ellen
- aug. 25.: Párizs elfoglalása
- szept. 4. Antwerpen elfoglalása
A német csodafegyverek (Vergeltungswaffe – megtorlófegyver; V-1,-2, Me-262, Királytigris)
dec. 16-25.: Ardenneki áttörés
III. A Csendes-óceán
1944. jún-júl.: Saipan
1944 nyara: a Mariana-szigeteki nagy pulykavadászat
okt.: Fülöp-szk-i csata (Leyte-öböl) – a legnagyobb, 300 hajó – a császári flotta pusztulása
IV. Kelet-Európa sorsa
1944 okt. Moszkva, Churchill-Sztálin
- Románia: 10-90
- Görögo: 90-10
- Bulgária : 25-75 (20-80)
- Magyarország: 50-50 (20-80)
- Jugoszlávia: 50-50
F. Az 1945-ös év
I. Jalta, 1945. febr. 4-11.
Sztálin, Roosewelt, Churchill
- A cél: No. kapitulációja – nincs különbéke
- No. négyhatalmi megszállása
- Az ENSZ alapelvei
- Nyilatkozat a felszabadított Európáról („Minden népnek joga van, hogy megválassza azt a
formát, amelyben élni akar”)
- Lo. keleti határa a Curson-vonal, nyugaton eltolják.
- De Gaulle és Tito elismerése
- A Szu. No. legyőzése után 3 hónappal belép Japán ellen – cserében: D-Szahalin, Kurili-szk.,
Port Arthur
II. Németország összeomlása
1. Bosszú
- Drezda bombázása – 60-240 000 áldozat
- a szovjetek Keleten.
195
A Hannibál hadművelet (1945. jan. 21. - máj. 9.) – a K-Poroszo.i németek evakuálása. A
történelem legnagyobb tengeri evakuálása. 350 hajó, 2,2 m ember. 20 000 áldozat – 1 % a
veszteség. (a szárazföldön minden 6. meghalt.)
A Wilhelm Gustloff (a legnagyobb német kirándulóhajó)
1945. jan. 30. egy szovjet tengeralattjáró elsüllyesztette a kivilágított hajót. A 10 000
menekültből 9000 odaveszett. A történelem legnagyobb tengeri katasztrófája – a Titanic
veszteségének hatszorosa. (Günter Grass: Rákmenetben)
2. A vereség
Március: a szövetségesek elérik a Rajnát
Ápr. 24: Berlin ostroma
Ápr. 25: Torgau – találkozás az Elbánál
Ápr. 28: Mussolinit a partizánok kivégzik
Ápr. 30: Hitler öngyilkossága
Május 2.: Berlin eleste
Máj. 7-8: Dönitz aláírja No. kapitulációját
Máj. 9: A kapituláció életbe lép
III. Potsdam (1945. júl. 17-aug. 2.)
Szándékosan nem bombázták le
Churchill (majd Attlee), Truman, Sztálin
- No. ne fenyegesse a világbékét
- a nácizmus felszámolása
- a háborús bűnösök nemzetközi bíróság elé állítása
- 4 megszállási övezet
- Odera-Neisse-határ
- a németek kitelepítése Lo-ból, Csehszlovákiából és Mo-ról
- Külügyminiszterek tanácsa a béke előkészítésére
IV. Japán veresége
1945 márc: Tokió bombázása – 70-100 000 áldozat
- 1945. július: az USA fegyverletételre szólít fel
- aug. 6, 9.: Hirosima és Nagaszaki
- aug. 15.: Hirohito rádióbeszéde
- szept. 2. Kapituláció
V. A háború utáni rendezés
1. Az ENSZ
- 1945. jún. 26., San Francisco – az ENSZ alapokmánya
-- tartózkodás az erőszaktól, fenyegetéstől; békés rendezés
-- be nem avatkozás
-- együttműködés – társadalmi rendszertől függetlenül, egyenjogúság alapján,
megkülönböztetés nélkül
-- egyenjogúság, önrendelkezés, szuverenitás
-- gazdasági, kulturális, szociális és humanitárius együttműködés
- Közgyűlés – ajánlás
- BT – határozat – az állandó tagok vétója
Működésének alapja a nagyhatalmi összhang, ami azonban igen hamar megbomlott
196
2. A nürnbergi per
- Nemzetközi Katonai Törvényszék (1945. okt. 18-1946. okt. 1.)
22 vádlott (M. Bormann távollétében)
- béke elleni bűncselekmények (agresszió, háborús készülődés)
- háborús bűncselekmények (pusztítás, kegyetlenkedés)
- emberiség elleni bűncselekmények (polgári lakosság ellen)
- 12 halálos ítélet (Göring öngyilkos, Bormann nem kerül elő)
1946-48, Tokió – 7 kivégzés
- Igazságos, de nem mindig jogos (Churchill: „Ügyelnünk kell, nehogy elveszítsük a következő
háborút”)
3. Békeszerződések
1946, Párizsi békekonferencia
- 21 ország, ajánlások, melyek nem kötelezik a Külügyminiszterek Tanácsát
- A béke diktátum jellegű
1947. február 10. Béke Bulgária, Finnország, Magyarország, Olaszország, Románia
- Bulgária: görög és jugoszláv szerzeményeit elvették, D-Dobrudzsát azonban nem adták vissza
Romániának
- Finnország: 1940-es határok és még Petsamot is elvették
- Magyarország: 1920-as határok és a pozsonyi hídfőt is elvették
- Olaszország: a gyarmatok és Isztria elvesztése, de Trieszt megmarad
- Románia: 1937-es határok, de Bukovinát, Besszarábiát és D-Dobrudzsát is elveszíti
4. Rendezetlen kérdések
a, A szovjet-japán békeszerződés hiánya
b, A német kérdés rendezetlensége
- A német-lengyel határt az NSZK csak 1973-ban ismeri el
- a jóvátétel kérdése (is) az NSZK és NDK kialakulásához vezetett
5. Egyéb változások
a, Lakosságcsere, kitelepítés, menekülés
1940 táján román statisztikusok kidolgoztak egy kb. 6 m embert megmozgató áttelepítési tervet
Közép-Európa etnikai konfliktusainak megoldására, magyar-román konfliktus megoldására, az
egységes román nemzetállam megteremtésére.
b, A nemzetközi erőviszonyok megváltozása
- Fro., NBr., Japán, No. meggyengülésével több térségben hatalmi vákuum alakult ki, melyet
az USA és a Szu. töltött ki
- Ázsiában egyértelműen meggyengült a Nyugat befolyása
c, Általános balratolódás. (jobboldali diktatúrákat győztek le, az inga átlendült, a háború utáni
társadalmi-politikai krízis is segítette ezt)
Alapvető államjogi változások nem történtek?
197
9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945)
9.1. Az első világháború és következményei Magyarországon
9.1.1. A trianoni békediktátum és következményei. (közép)
I. A megkötés
1. A békeszerződés előzményei
a, A „tárgyalások”
1920. jan. 15: Apponyi, Teleki, Bethlen – A Legfőbb tanács átadja a szerződést. 15 nap, de
elfogadhatatlan. A magyar javaslatok elutasítása. A konferencia – elvileg – a nemzeti
őnrendelkezés alapján állt. A magyar álláspont nem tudott elmozdulni a történelmi-birodalmi
alapról. Jóllehet: ha sikerül is, a delegáció akkor sem ért volna el többet, mert a határokban már
– szívós munkával – megállapodtak.
b, A „megállapodás”
- 1920. május 6.: a végleges szöveg átadása – Millerand-levél
- május 21. A magyar kormány elfogadja. Okok:
Az elutasításhoz nincs gazdasági, katonai, diplomáciai háttér
A halogatás árát a magyar kisebbségek fizetik meg
Megnehezíti a későbbi revíziót
2. A diktátum aláírása
1920. június 4., Nagy Trianon palota
- Benárd Ágoston népjóléti miniszter, Drasche-Lázár Alfréd követ
- országos gyász, harangzúgás
3. A diktátum tartalma
a, I. rész: A Népszövetség alapokmánya – azonos a német és osztrák békével
b, II. rész: A határok:
Terület: 282 e km2 93 e
Lakosság 20,8 m 7,6 m
3 241 000 elcsatolt magyar, a fele a határ mentén
c, III. rész: Politikai rendelkezések
– államutódlás, vagyonátruházás, állampolgárság, a nemzeti kisebbségek jogai - 600 e német
Mo-on
d, IV. rész – a Monarchia gyarmati jogai
e, V. rész: Katonai intézkedések
- 35 000 fős zsoldos sereg, modern fegyverzet tilalma
- az önvédelem jogának elvitatása
f, VI. rész: Hadifoglyok, hadisírok
g, VII. rész: „Háborús bűnösök” – hadijog ellen vétők
h, VIII. rész: Jóvátétel: - 1921. május 1-től 30 évig 200 m korona
i, IX. rész: Pénzügyi rendelkezések
- Zálog: a magyar állam minden vagyona és jövedelemforrása
j, X. rész: Gazdasági rendelkezések
k, XI-XII.. rész: Közlekedés (légi, vízi, vasúti)
l. XIII. rész: Nemzetközi Munkahivatal
m, XIV. rész: Vegyes rendelkezések
198
4, Kisebbségvédelem
Az utódállamok a békével együtt írták alá tkp. (A győztes nagyhatalmak és a semlegesek nem!)
Az új államok megszilárdítása érdekében!
- jogegyenlőség (tv. Előtti és hivatalviselési)
- kisebbségi jogok: anyanyelvhasználat, iskolázás, állami iskolák, székely vallási és tanügyi
önkormányzat
Nem szankcionálták, elszabotálták, így nem is tartották be.
1938-ig 881 összesen kisebbségi beadvány érkezett, ebből 392-t formai okokból elutasítottak,
483 alacsonyabb fórumok elé került, csupán 6 a Tanács elé – ebből 3 magyar. Mindegyiket
elutasították. A numerus claususért viszont elmarasztalták Magyarországot!
II. Az utódállamok
Ország Terület
(e km2)
Lakosság (m fő) Magyar lakosság
(m fő)
A magyar lakosság
aránya (%)
Ausztria 4 0,292 0,026 0,3
Csehszlovákia 63 3,5 1,072 10,8
Románia 102 3,5 1,664 16,7
Jugoszlávia 21 1,6 0,461 4,6
Magyarország 93 7,6 6,718 67
1. Ausztria: Burgenland, Őrvidék. 1921. dec. 14-16: A Sopron környéki népszavazás
2. Csehszlovákia: Felvidék és Kárpátalja. A magyarság 90%-a a határ mentén
3. Románia: Erdély, Partium, K-Tiszántúl, K-Bánát
4. Jugoszlávia (SHS): Muraköz, D-Baranya, D-Bácska, Ny-Bánát. 1921. augusztus: Pécs-Baja-
Újszeged visszaszerzése
III. És ami utána következett
1. A békeszerződés utóélete
1920. jún. 28-án Simonyi-Semadam Sándor lemond
1920. nov. 15.: A Nemzetgyűlés tiltakozik, de elfogadja (1921: XXXIII. Tc.)
1921. aug. 29. Az USA Bp-en aláírja (izolacionizmus, Népszövetség elutasítása, a béke miatt
is – a területi rendelkezésekért nem vállalt kötelezettséget.)
A békerendszer korrekciós lehetőségei a nemzetközi politikai játszmában gyakorlatilag
lenullázódtak, a rendszer megmerevedett.
2. A békeszerződés politikai hatásai
A revizionizmus – Papp-Váry Elemérné, antiszemitizmus
Soknemzetiségű államok, nem nemzetállamok
Feszültségek az országok között
A térség nagyhatalmi érdekek játékszere
3. Gazdasági következmények
- A Kárpát-medence természeti, gazdasági, politikai egységének felbomlása
- Gazdasági régiók komplementer kapcsolatainak megszűnése
- Kohászat, malomipar, cukoripar kapacitásainak kihasználatlansága
- Az ellenpólusok eltűnésével Bp. vízfejjé vált
- Excentrikus határvárosok kialakulása
- Lokális infrastruktúrák szétszakadása
199
- Környezeti-vízrajzi hártányok
- Szociális feszültségek (menekültek)
4. Veszteségek
Termőföld 60, rét, legelő 75, szőlő 37, erdő 87, állatállomány – marha 70, ló 61, sertés 56, juh
71
Ásvány: vízerő 90, érc, só 99, nem fémek 95, ch 100, fekete 26, barna 30
Ipar 55, vasút 60, közút 65,
9.1.2. Magyarország az első világháborúban. (emelt)
1. Kirobbanás és kiszélesedés
a, A kezdeti lelkesedés
1914 őszére teljes nemzeti egység: Tisza pálfordulása
- 3,8 m katona, 1,2 m háborús veszteség. Magyarország nagyobb arányban vett részt, szenvedett
veszteséget, mint a lakosság aránya diktálta volna (A veszteségek nemzetiségi összetétele még
rosszabb a magyarság számára!) (661000 halott, 734000 fogoly, 743000 sebesült)
- A hátország is bevonódik: rendkívüli törvények és intézkedések
-- a hadiüzemek katonai ellenőrzése (végül 900)
(50 éves korig munkakötelezettség a férfiaknak)
-- hadigazdálkodás – hadiközpontok: 37 területen központi elosztás (begyűjtés, rekvirálás,
jegyrendszer, elosztás)
b, A nemzeti egység bomlása
A gazdaság kimerül, összeomlik
-- hadikölcsönök, infláció, áruhiány, ellátási nehézségek
Panaszbizottságok:
1915: a szocdemek ellenzik a háborút.
-- a tömegek politizálódása – a nehézségek hatására klubpolitizálás helyett tömegpolitika
(mobilizálódás)
1916: Függetlenségi és 48-as Párt (Károlyi Mihály) – antantbarátság, annexiómentes béke,
perszonálunió, választójog.
Amíg a nemzetiségi tömegek harcolnak, addig a vezetők aknamunkát folytatnak ellenük.
2. Folytatni vagy abbahagyni?
1916 után a vezetés minden szinten a kiútkereséssel volt elfoglalva
IV. Károly békekísérletei. A Monarchia és No. viszonya a végletekig elmérgesedett (Sixtus-
ügy, lengyel, orosz, román kérdés) A Monarchia teljes gazdasági és katonai alárendelődése.
Politikai irányzatok:
- Tisza és a Nemzeti Munkapárt: folytatás, erős kéz
- Andrássy Gy. és Apponyi A. (mérsékelt ellenzék): a német szövetség fenntartása és mérsékelt
reformok.
- Károlyi M. (baloldali ellenzék): pacifizmus és mélyreható belső reformok – Választójogi
Blokk
(- A keresztény-nemzeti ellenzék még csak formálódik)
1917 május: Tisza István bukása
- föderalisztikus és demokratikus kísérlet
1917: Tisza helyett Esterházy Móric rövid ideig, majd Wekerle csak a túlélésre játszik
200
3. A nemzetiségek elszakadási törekvései
Az emigráció aknamunkája
- 1915: Jugoszláv Bizottság (Ante Trumbic) szerb-horvát egység
- 1916: Csehszlovák Nemzeti Tanács. (E. Benes, T. Masaryk, M. R. Stefaník)
Az antant kezdetben nem ismerte el, de támogatta őket.
- 1917-től az antant már számolt a Monarchia felbomlásának lehetőségével!
- 1918-ban a wilsonizmus a nemzeti önrendelkezés ábrándját jelentette a magyar politikai elit
számára! Az antant számára a győztesek megjutalmazását, a vesztesek megbüntetését jelentette.
- 1918. április 8.: A monarchia nemzetiségeinek Római kongresszusa az önálló államiság
mellett foglalt állást.
- 1918 nyarától az antant hadicélja lett az önálló nemzetállamok megteremtése. É- és D-Mo.
elvesztése biztos, Erdély még bizonytalan a román különbéke miatt.
4. Az összeomlás
Alapkérdés: a Monarchia – és benne Mo. – felbomlása szükségszerű-e vagy sem?
- A nacionalizmusok szerepe (a háború, a nagyhatalmak, a belpolitika)
- A háború kimenetele (a Monarchia leértékelődik, a nemzetállamok felértékelődnek)
Az átalakulás igen, a háború ezt fel is gyorsította – szerintem igen.
- 1918. október 16: IV. Károly föderatív elvek alapján alakítja át a Monarchiát. Felhív nemzeti
tanácsok alakítására
- 1918. október 17.: Tisza István bejelentése
Az összeomlásból a kiutat a nemzetiségekkel való megegyezés jelenthette csak.
- a nemzetiségeknek nyújtandó területi autonómia – szocdem
- az ország föderatív átszervezése (Jászi: „Keleti Svájc”)
A háborús veszteségek értékválságot hoznak.
9.1.3. Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság. (emelt)
A. Az „őszirózsás” forradalom
1. Pártprogramok 1918 végén
a, Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt (Károlyi-párt)
- németellenes, antantbarát – béke a wilsoni elvek alapján
- demokratikus reformok
- a földkérdés megoldása
b, Polgári Radikális Párt (Jászi Oszkár)
- polgári demokratikus reformok
- nemzetiségi kérdés megoldása („keleti Svájc”
- modernizáció, földreform)
c, Országos 48-as Függetlenségi Gazdapárt (Nagyatádi Szabó István)
- radikális földreform
d, Keresztényszocialista Néppárt (Giesswein Sándor)
- keresztényszociális reformok
- választójog
- 67-es közjogi alapok
e, Magyarországi Szociáldemokrata Párt (Garami Ernő)
201
- önállóság, demokrácia, annexiómentes béke
- választójog
- földkérdés megoldása stzövetkezetesítéssel
- szociális intézkedések
2. A Magyar Nemzeti Tanács
a, A Nemzeti Tanács megalkulása, 1918. okt. 23-24.
- IV. Károly maga szorgalmazta nemzeti tanácsok alakítását!
- okt. 21: Német-Ausztria elszakad a Monarchiától
Tagjai: MSZDP, Függ. és 48-as, Polgári Radikális Párt.
b, Elvárások a Nemzeti Tanács iránt
- függetlenség, béke, nemzetiségi kérdés megoldása, gazdasági stabilizáció, demokratikus
reformok
c, A Nemzeti Tanács programja, követelései, okt. 26. 12 pont
- a kormány lemondása, képviselőház feloszlatása
- ált., egyenlő, titkos választójog
- földbirtok- és szociálpolitikai reformok
- függetlenség, német szövetség felmondása
- béke, nemzetiségi önrendelkezés
Ellenkormány!
(48-as allűrök: homo regius, emberfogat, 12 pont)
3. A kormányválság
- Wekerle lemondása – nincs új
- A Nemzeti tanács erősödése – Intéző Bizottság
okt. 27 Károlyi visszajön – József fhg. Homo regius
okt. 28. „lánchídi csata” (Friedrich István erőltette) – a prágai nemzeti tanács csehszlovák
kormány
okt. 29.: a rendőrség csatlakozik a Nemzeti Tanácshoz
József fhg. Hadik Józsefet nevezi ki – a zágrábi horvát nemzetgyűlés az SHS államhoz
csatlakozik
4. A forradalom győzelme
okt. 30: a város a Nemzeti Tanács kezébe kerül – Túrócszentmárton – a szlovákok csatlakozása
Csehszlovákiához
okt. 31: a forr. győzelme, Tisza István meggyilkolása
Budapesten tkp. nyugodt, 6 hét osztálybéke. vidéken parasztforradalom, a nemzetiségeknél
magyarellenes pogromok.
5. A Károlyi-kormány
okt. 31: József fhg. Kinevezi Károlyit, a kormány leteszi az esküt IV. Károlyra
- összetétel: Batthyány Tivadar, Lovászy Márton (48-as), Jászi Oszkár (PR), Garami Ernő,
Kunfi Zsigmond (szocdem), Berinkey Dénes, Linder Béla (pártonkívüli)
- Program: függetlenség, választójog, amnesztia, sajtó-gyülekezés, parasztság földhöz juttatása,
munkaügyi-népjóléti intézkedések, szociális törvényhozás
támogatottsága a legszélesebb, de a helyzet anarchikus.
6. Hogyan tovább?
a, Az államforma kérdése
- Köztársasági törekvések
- nov. 2. Károlyi a Nemzeti Tanácsra tesz esküt
- az alkotmányozó nemzetgyűlés dönt majd
202
b, A hadsereg kérdése
- Károlyi: pacifizmus, wilsonizmus
- Linder Béla hadügyminiszter, nov. 2.: „soha többé nem akarok katonát látni!” - félnek a
hadseregtől
- katonatanácsok: szélsőbalos – a kormány megfosztása a fegyveres erőtől!
- hadsereg: spontán bomlás – októberben 250 000 katonaszökevény
- az év végéig 1 m katonát eresztenek szélnek. Ezek destabilizálnak!
nov. 11. Bartha Albert új hadsereget állítana fel. A magyar alakulatok harmada a fronton még
harcképes, csak Bp.-en bomlanak fel.
c, Az „ideiglenes parlament” kérdése
- Magyar Nemzeti Tanács
- Munkástanácsok
- Katonatanácsok
7. A fegyverszünet
- Nov. 3.: Padova – OMM-antant fegyverszünet. Csak a DNY-i határ. A hadsereg létszáma még
nyitott. – 300 000 hadifogoly
- Fiume csatlakozása Olaszországhoz
Nov. 5.: a Délvidék szerb megszállása – antant engedéllyel – Padova már nem érvényes!
- Nov. 7-13.: Belgrádi konvenció (Franchet D’Esperay): Beszterce – Maros – Baja – Szigetvár
vonal – Csak a déli határ a körvonalazott. A hadsereg 6 gyalogos és 2 lovashadosztály. Mo.
nem kerül antant megszállás alá, bár ígérték! Csak Vix-misszió. Az egyetlen tárgyalás a
legyőzöttekkel, de a béketárgyalás nem fogadja el!
- Nov. 8.: cseh támadás – a 20 felvidéki megye megszállásának kezdete. Az ellenállás
lehetőségei hosszú távon csekélyek, de a színmagyar területeken van esély. (Pozsony-
Nagyszombat)
- Románia újra hadviselő félnek nyilvánítja magát.
8. A forradalom eredményei
A háborús győzelem a nemzetiségeknél nemzeti eufóriát, kanalizált átmenetet hozott.
Magyarországon a nemzeti katasztrófa belső feszültséggel párosult: összeomlás, forradalom.
Kísérlet az önlló, demokratikus, polgári államra!
- függetlenség – de a történelmi Mo. összeomlása
- Béke – sem háború, sem béke – de belső feszültségek
- demokrácia – de politikai kulturálatlanság
B. A népköztársaság
1.A népköztársaság
nov. 1.: József fhg. Károlyit felmenti esküje alól.
Nov. 2. Károlyi a Nemzeti Tanácsra tesz esküt
- nov. 13.: IV. Károly lemond az államügyek intézéséről („eckarstaui levél” – tkp. magánlevél)
- nov. 16.:
-- a képviselőház feloszlik, a főrendiház berekeszti ülését
-- a kibővített, 500 tagú Nagy Nemzeti Tanács – Hock János vezetésével – kikiáltja a
népköztársaságot. Csonka legitimitás.
A hatalmi ágak szétválasztása nem teljes: a Nemzeti Tanács tv.hozó és végrehajtó is, Károlyi
államfő és kormányfő is tkp. endeleti kormányzás
203
Demokratikus reformok: általános választójog, sajtószabadság, gyülekezési jog, földreform
kilátásba helyezése
2. Belső nehézségek
- 50 000 menekült az év végéig
- a spanyolnátha csúcsa
- az egységes gazdaság, piac szétesése
- nyersanyag, tüzelő, élelmiszerhiány
- munkanélküliség, infláció, eladósodás
- antant gazdasági blokád
Bár a piacgazdaság alapján állt, de szoros, mégis sikertelen kormányzati ellenőrzés a
gazdaságban.
3. Külpolitikai kudarcok (a területi integritás elvének csődje)
- November közepe: Kárpátalja csatlakozik Csehszlovákiához
- Osztrák igény Burgenlandra
- Sikertelen tárgyalások a románokkal (a románlakta területek)
- A Délvidék elszakadása (nov. 25., Újvidék)
- Dec. 1. Gyulafehérvár – Erdély és a Regát egyesülése
Karácsonyig román megszállás alá kerül Erdéyl és részben a Partium.
- December: a Felvidék csehszlovák megszállása – Pozsonyig (először az etnikai határ, majd
cseh nyomásra a teljes Felvidék a cél.)
4. A kormány gyengülése, átalakulása
a, A szélsőségek megerősödése
- nov. 24.: Kun Béla – KMP – bolsevik hatalomátvétel a cél, addig is a kormány gyengítése
aknamunkával (földosztásos taktika, utópisztikus világforradalmi külpolitika.).
- MOVE (nov. 30.), ÉME megalakulása
- Külpolitikai kudarcok az év végén.
b, A kormány tehetetlensége
- Az új hm, Bartha Albert szervezi a hadsereget. Batthyány Tivadar belügyminiszterrel együtt
fel kívánnak lépni ellenük.
- Dec. 12-én a kommunisták nyomására le kell mondaniuk. Egy polgári koalíció magja
körvonalazódik, de sikertelen.
c, A Berinkey-kormány megalakulása (1919. jan. 11.)
- Károlyi köztársasági elnök lesz
- reakciós (A MOVE élén Gömbös) és kommunista veszély
- a polgári helyett polgári-szocdem kormány
5. Úton a kommunista hatalomátvétel felé
a, A békekonferencia (jan. 18.)
- rólunk, de nélkülünk és ellenünk döntenek
- csalódás a wilsonizmusban és Károlyiban
b, Elkésett intézkedések
- földreformtv. (febr. 15.)
-- kármentesítéses kisajátítás (világi 200 h, egyházi 500 h felett)
-- a kis (1-5) és középbirtok (5-20 h) erősítése
-- a végrehajtás elmarad. Károlyi febr. 23-án saját – betáblázott – kápolnai birtokán földet oszt,
de példáját senki nem követi
- a nemzetgyűlési választások kitűzése (márc. 5.) ápr. 13-ra. (Az antant korábban nem
támogatta!)
204
- a hadsereg újjászervezésének terve (Böhm Vilmos hm.)
c, A kormány bázisának elolvadása
- Felelőtlen, teljesíthetetlen, lejárató kommunista propaganda a kormány ellen. Cél: a
feszültségek további gerjesztése.
- Leszámolás a szélsőségekkel? (febr. 20., kommunista zavargás – KMP (febr. 22. ), MOVE
betiltása)
- a főváros balra húz (szocdem - kommunista)
- a vidék jobbra (keresztényszocialista, kisgazda)
A kormány bázisa, a nemzet egysége megbomlott.
6. A kommunista hatalomátvétel
a, A Vix-jegyzék (márc. 20.)
- Szeged-Debrecen-vonal kiürítése, 40-450 km-es semleges zóna (ezt nem kell még a
románoknak átadni!)
- A Berinkey-kormány lemond („a hatalom forró krumpli”)
b, A Tanácsköztársaság (márc. 21.)
- Károlyi tiszta szocdem kormányt akar Kunfi Zs. Vezetésével
- a szocdemek egyedül nem merik vállalni, Böhm a KMP-vel állapodott meg: márc. 21:
Magyarországi Szocialista Párt – kommunista programmal – proletárdiktatúra (Landler)
- Bejelentik, hogy Károlyi nekik adta át a hatalmat. Károlyi nem cáfolta. – Tanácsköztársaság
C. A Tanácsköztársaság
I. A proletárdiktatúra
1. A proletárdiktatúra programja
Magyarországi Szocialista Párt – Forradalmi Kormányzótanács
Garbai Sándor – Kun Béla
Szesztilalom, statárium
Márc. 22.: Mindenkihez!
- szocializmus – a kapitalizmus csődje
- Kommunizmus
- proletár hadsereg – forradalmi önvédelem – szovjet orientáció
- szovjetek, proletárdiktatúra – a demokrácia csődje
2. A diktatúra intézményrendszere
Központosítás, bürokratizálás. Pártállami rendszer. Tanács-diktatúra
1917. ápr. 7.: „tanácsválasztások”
1917. június: - Tanácsok Országos Gyűlése (tv.hozó) – ideiglenes
- Központi Intéző Bizottság – időközi
- Forradalmi Kormányzótanács – végrehajtó
Intézőbizottságok, direktóriumok – helyi végrehajtó szervek
3. A proletárdiktatúra intézkedései
- forradalmi törvényszékek
- 20 fő feletti üzemek államosítása – kárpótlás nélkül
- Vörös Őrség
- egyházüldözés
- lakásrekvirálás, munkakötelezettség
- szövetkezetesítés, 100 h feletti birtok államosítása
- béremelés, felelőtlen, pazarló szociális intézkedések8 óra, munkásbiztosítás
205
- művészet, kultúra, oktatás „kollektivizálása” – propaganda - gyermeküdültetés
- a nemzetiségek egyenjogúsítása, proletár internacionalizmus, a határok eltűnése a cél
II. Külpolitika
1. A Vix-jegyzék sorsa
- márc. 24. Kun Béla – Belgrád igen, Vix nem.
- ápr. 4.: Smuts: nincs blokád, a határ nem végleges, +25 km, meghívó a béketárgyalásokra.
Ok., ha szuverenitás és Szeged-Arad vonal.
- Franche D’Esperey: ellentámadás terve. Ápr. 16 – román, ápr. vége – csehszlovák. A támadást
ápr. végén leállítják.
2. Az északi hadjárat
- hadseregszervezés – hivatásos tisztek vezetésével (Stromfeld, Julier)
- forradalmi , nemzeti honvédelem és jelentős zsold.
Máj. 20. A támadás kezdete
Június 16: A Szlovák Tanácsköztársaság megalakulása
Június 7, 13. I-II. Clemenceau-jegyzék. – visszavonulás és a románok visszavonása, meghívás
a béketárgyalásra
III. A tanácsköztársaság bukása
1. Az ellenforradalom külső bázisai
- április, Bécs: ABC – Bethlen István.
- május, Arad-Szeged: Károlyi Gyula + ABC
2. Belső elégedetlenség
- dunántúli vasutassztrájk
- Jún. Duna-melléki felkelés
- Ludovikások és a monitorok felkelése
- vörös terror: Szamuely T., Lenin-fiúk – 450 áldozat
3. Az összeomlás
- A Felvidék kiürítése - demoralizálódás
A Clemenceau-jegyzék nem teljesül, a Tiszántúl nem a mienk
- júl. 20. Támadás a Tiszánál
- júl. 29. román ellentámadás – antant ultimátum
- aug. 1. Az FKT lemond
IV. A tanácsköztársaság értékelése
Hamis feltételezésekre épült elvetélt kísérlet
- internacionalizmus – a nemzetállamok diadala idején
- többségi ábrándok – szűk kisebbségi bázis
- a területi integritás feladása – a társadalom többségével szemben (de ez a realitás) –
megpecsételi Trianont
- az antant tárgyalási szándékainak feltételezése – megsemmisülés
- világforradalom – elmarad
9.2. A Horthy-korszak
206
9.2.1. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. (közép)
I. Új ország születése
1. A kormányzat
1920 január: Nemzetgyűlési választások (KNEP-Kisgazdák) Modern pártstruktúrakialakulása
(rétegpártok)
1920. márc. 1.: Horthy Miklós kormányzó – Mo. király nélküli alkotmányos királyság. A vidéki
különítmények felszámolása
2. Az állam
1920. jún. 4.: Trianon – a külpolitikai helyzet tkp. stabilizálódik – Mo. független.
3. A jogrend helyreállításának kezdetei
1920. júl. 19. Teleki Pál első kormánya Teleki Pál (-1941) biológiai érdeklődés, turanizmus, gazdaságföldrajz, szociális gondolat, a háború után a hit,
erdélyi politizálás. Konzervatív: nemzeti gondolat, antiszemitizmus, korporativizmus, magyar hivatás,
revizionizmus (realista), angolszász, antikommunista külpol. Politikai felelősség, de nem politikus alkat
A két nagy párt között tkp. semleges.
A különítmények felszámolása
A szociális feszültségek felszámolása a cél. Takarékosság.
A kormányzói jogkör kiterjesztése (házfeloszlatás, kegyelmezés, a hadsereg határon túli
bevetése – az oroszok miatt).
A konszolidáció megteremtésének feltételei az új államban adottak.
II. A Teleki-kormány működése
1. A numerus clausus (1920. szept. XXV. tc)
- az értelmiségi munkanélküliség csökkentése, felszámolása, a „keresztény középosztály”
védelme.
Az egyetemi beiratkozás feltételeinek szabályozása:
- (1.) elégséges tanulmányi előmenetel, (2.) létszám, (3.) erkölcsi feddhetetlenség, nemzethűség
- (4.) zárt szám (nemzetiség és népfaj)
A szabadságjogok, az állampolgári jogegyenlőség súlyos sérelme, kimondottan zsidóellenes,
de nem zsidótörvény. Nem kollektíve diszkriminatív, nem faji. Politikai kompromisszum
1928-tól a zárt szám helyett foglalkozási arányok megállapítása.
2. A Nagyatádi-féle földreform (1920. nov.XXXVI. tc.)
A keresők 57 %-a mg-i, ennek 1/3-a nincstelen. Nem Nagyatádi törekvéseit tükrözi.
Továbbfejleszthetőnek vélte, de nem sikerült. 940 e ha 411 e igénylőnek – + 260 e házhely. +
kishaszonbérletek. A termőföld 8,5 %-a. A bajok konzerválása, az agrárproletariátus vidéken
tartása. De nem nyomorog. A vidék megnyugszik. A vitézi rend alapítása is ehhez köthető.
3. A békeszerződés ratifikálása (1920 nov.)
Kisebb kormányválság, de Teleki új kormányt alakíthatott. Új pénzügyminisztere, Hegedüs
Loránd szanálási programja önerőre támaszkodott volna, de irreális. A kormánnyal ez is bukik.
4. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről (1921: III. tv. márc. – a „rendtörvény”)
Az 1920-as években a szélsőjobbra, a 30-as években minden szélsőségre alkalmazták.
1920: XXVI. Tv. – botbüntetés – alkalmazták, de csak egy évig
III. IV. Károly első visszatérési kísérlete (1921. márc.)
207
A királykérdés 1921 elejére kiéleződött a kormánypárton belül. A többség
szabadkirályválasztó, de a kérdést nem tűzik napirendre. Teleki nem nyilatkozik. A
nagyhatalmak nem támogatnák.
A külpolitikai elszigeteltség oldódni látszik, a blokádnak vége, de formálódik a kisantant (1920
aug.: cseh-jugó szerződés)
1921 márc. 14-én Teleki és Grazt G. Bruckban tárgyal Benessel. A burgenlandi kérdés miatt
cseh szövetséget remélünk.
IV. Károly, márc. 21. Szombathely (26.) Állítólag Briand szóbeli támogatását bírta. A „puccs”
nem tervezett (A legitimisták vezére, Andrássy sem tudott róla). Teleki nem tudta lebeszélni a
bp-i útról, vállalta azonban az előkészítést. Károly azonban Almásy Lászlóval előbb ér Budára,
meglepve Horthyt. Megegyezés nem történt. Horthy ellenzi. Vissza Szombathelyre. Az antant
és a kisantant is elveti. Végül ápr. 5-én elhagyja az országot – Spanyolo.
Teleki legitimista, de kormányválság – egyébként ürügy a Kisgazda-KNEP-szakítás miatt.
1921 április – lemond. A kisgazdáknak tett engedmény miatt nem alakíthat újra kormányt
1920, Párizs, Nagykövetek Tanácsa – a restauráció nem magyar belügy. Létrejön a kisantant.
IV. A konszolidáció alapjai, állomásai
1. A királykérdés megoldása – leszámolás a legitimizmussal, a keresztény párttal
2. A munkásmozgalom integrálása a rendszerbe
3. A Kisgazdapárt szétverése – erős, egységes kormánypárt szervezése
4. A választójog újraszabályozása
5. A kétkamarás ogy. helyreállítása
V. IV. Károly visszatérési kísérletei és következményei
1. 1921. márc-ápr.
– a „kisantant” létrejötte
– a Teleki-kormány bukása
2. Baranya-Baja annektálása, 1921 augusztus
3. A Sopron-Burgenlandi kérdés
1921 július: Ny-Mo. kiürítése
A Rongyos Gárda – Lajtabánság
Okt. Olasz döntőbíróság
Nov. Sopron – népszavazás.
4. IV. Károly 2. visszatérési kísérlete (1921. okt. 21-23.)
- Budaörsi csata
- kisantant mozgósítás
- antant jegyzék a trónfosztásról.
Tihany - Madeira
Nov. 6. Trónfosztás.
5. Konklúziók
- A függetlenség korlátozott, de belépő Európába – 1922. szept.. Népszövetség
- A legitimizmus spiritualizálódása – a KNEP szétesése
-- legitimista ellenzék
-- néppárti zöm – Bethlen mögé
-- keresztényszocialista ellenzék
1921. nov. 26: konszolidációs program: Újjáépítés, szociális béke és együttműködés, egységes
kormánypárt.
208
VI. A Bethlen-Peyer paktum
1921. dec. 22.: A szociáldemokraták lemondanak a közalkalmazottak, földmunkások
szervezéséről és a politikai sztrájkról. Cserébe szabad működési feltételeket, képviseletet,
intézményeket remélhet.
- a munkásmozgalom fennmaradt, az állam politikai rendszerébe integrálódott.
- „kirakatpárt”
- titkos, de megszegett paktum
- 1922-ben bekerült a parlamentbe
VII. A Kisgazdapárt felbomlasztása és az Egységes Párt
Bázis a népszerútlen intézkedések keresztülvitelére.
A kisgazdapárt szétverése – „belépés” a kisgazdapártba
1922. február: Egységes Párt – a történelmi elit.
VIII. Antidemokratikus választójog
1. A választójog szűkítése az 1920. évihez képest
Nem törvénnyel, hanem rendelettel.
- műveltségi cenzus (ker. és szocialista szavazók kárára)
- nyílt szavazás vidéken.
1922. máj. – jún.: választás. 245-ből
143 egységes 31 ker., 24 szocdem, 20 liberális 1923: Országos Keresztényszociális Párt
1924: Fajvédő Párt (Gömbös, Zsilinszky, Eckhardt, Kozma M.)
1925: Farnkhamisítási ügy. (Windischgrätz Lajos, Teleki P.?)
2. 1926: a felsőház helyreállítása (XXII. Tv.)
9.2.2. A magyar külpolitika a két világháború között. (közép)
1. A Bethlen-kormány külpolitikája
Alapfeltétel: a vesztes helyzet
- Antant és kisantant (1920-21) a meghatározó
- kitörési kísérlet, 1924. Szu. – a belső ellenállás miatt csak 1934-ben.
- 1927: m-olasz közeledés („fegyverszállítás” – háborús hadizsákmány) – lelepleződik.
- 1927. jún. 21.: Rothermere – Magyarország helye a nap alatt
- Revíziós Liga, Herczeg Ferenc
- 1928: m-lengyel szerződés
- 1930/31: Olasz-osztrák-magyar közeledés
2. Gömbös Külpolitika
- 1932, Róma: példakép, de nem minta, gazd-i – pol-i együttműködés
- 1933: kereskedelmi egyezmény Ausztriával; látogatás Hitlernél
- 1934: német-magyar kereskedelmi pótegyezmény (de a teljes revíziót nem támogatják)
- diplomáciai kapcsolatok felvétele a Szu-val
- római jegyzőkönyv (olasz-osztrák-magyar) – gazdaságilag értékesebb, mint a német
- a Marseille-i merénylet miatt beszűkül a mozgástér
209
3 .A Harmadik Birodalom árnyékában
a, A Darányi-kormány
A külpolitika lehetőségei szinte csak No-ra korlátozódtak
- sikertelen ny-eu-i és kisantant tárgyalások
- virágzó olasz kapcsolatok
- növekvő német nyomás (revízió helyett német propagandisták)
b, Az Imrédy-kormány
Erősödő német orientáció és nyomás
- I. bécsi döntés, 1938. nov. 2. (12000 km2, 870 000 fő) – 86 % magyar – Chamberlain de jure
elismerte. Jaross Andor felügyeli
- parlamenti többség a behívott felvidéki képviselőkkel
- Volksbund, 1938 vége
1939: Kárpátalja érdekében belépés az antikomintern paktumba
9.2.3. A politikai rendszer főbb jellemzői. (közép)
Az 1848-as alapokon működő polgári állam, de
- az önálló államiság kiépítése csak 1918/20 után
- a kormányzati hatalom erősítése 1919 után az önkormányzatok és a törvényhozás rovására
I. Az államfő
1. A kormányzó mint „ideiglenes” államfő
Jogköre kisebb, mint a királyé, de gyakorlatilag a hatalom forrása nem a népszuverenitáson
alapuló törvényhozás, hanem a kormányzó. 1920-ban a nemzetgyűlés az erősebb. A rendeleti
kormányzás lehetetlen. A kormányzó sérthetetlen, de alkotmánysértés esetén felelősségre
vonható.
2. A kormányzói jogkör többszöri kiterjesztése
- nem gyakorolhatta a főkegyúri jogot
- nem adományozhatott nemességet
- nem létesíthetett hitbitományt
- nem gyakorolhatott közkegyelmet
-- „előszentesítés szokása”
-- 1933: XXIII. Tc. az ogy. elnapolása, feloszlatása
-- 1937: 1 éves halasztó veto, nem vonható felelősségre, utódjelölés
A 20-as években csak reprezentatív, a 30-as évektől a koronatanács révén vett részt a
kormányzati munkában
II. Törvényhozás
1. Nemzetgyűlés
Működése kb. a mai. A 1922-ben a választásra jogosultak száma csökkent. A felnőtt lakosságon
belüli aránya megfelelt az európai átlagnak. A retrográd a titkosság feladása vidéken.
2. Az országgyűlés és működése
1926-tól. Kétkamarás. A felsőház nem a főrendiház jogutódja.
Tekintélyelvűség – hivatásrendiség – választás.
- Habsburg főhercegek, 40 arisztokrata, 31 egyházi vezető, 16 „zászlósúr”, 40 örökös tag (az
államfő nevezi ki), 76 törvényhatósági, 35 korporációs.
210
Törvény kezdeményezési joga is volt, de nem élt vele. Halasztó hatályú veto.
A képviselőház nem változott.
III. A végrehajtó hatalom
1. A kormány
2. Országos szakigazgatási és rendészeti szervek
- adó, vám, dohány, szeszjövedék
- ügyészség
- tanfelügyelőségek
- rendőrség, csendőrség (Bp-en kívül)
3. Közigazgatás és önkormányzat
A két területet a kormány által kinevezett főíspán és főszolgabíró kapcsolta össze.
A közigazgatás alapja a megyerendszer: 25, majd 37 megye. 1929-ig 50%-a virilis (utána 40),
20 % korporáció, örökös, 40 % választás útján.
Közgyűlés – közigazgatási bizottság. (10 választott, 5 a tisztikar, 6 kormányzati)
Törvényhatósági jogú város – a megyével egyenrangú.
A járás, a rendezett tanácsú város és a község a megyének alárendelt.
4. Budapest székesfőváros jogállása
1920-30: titkos. 1930-tól csak 60 %-ban titkos. Baloldali és Keresztény Községi Párt.
IV. Igazságszolgáltatás
A büntetőjog és a perrendtartás a dualista korszakban született. A forradalmak és
ellenforradalomgyorsított és statáriális eljárása a 20-as évek közepére megszűnt.
A bírósági szervezet négyfokozatú: járásbíróságok, megyei/városi bíróságok, táblabíróságok,
Kúria
V. Hadsereg
1. A Nemzeti Hadsereg
Létszáma 1919 szeptemberében elérte a 30 000-t, 1920 júniusában a 80 000-t.
2. Magyar Királyi Honvédség
1925-ben is csak 22 000 fő (12 év a szolgálati idő.)
3. A hadseregfejlesztés megindulása
- 1928: hároméves hadseregfejlesztési program
- 1930: 57 000 fő (nyílt és „rejtett” alakulat)
- 1932: általános védkötelezettség – burkoltan
1936: 65 000 fő
1938: győri program, fegyverkezési egyenjogúság, általános hadkötelezettség, 77 000 fő.
1941: 171 000 fő (1940-től 3 hadsereg)
VI. A politikai élet
1. Kiindulópontok
- I. világháborús vereség
- a történelmi Magyarország szétesése
- forradalmak és ellenforradalom
2. A bethleni konszolidáció
a, Jellege:
211
- korlátozott alkotmányos parlamentarizmus
- keresztény-konzervatív beállítottság
- politikai mozdulatlanság
b, Nem demokratikus:
- korlátozott választójog
- abszolút, állandó kormánypárti többség
- gyenge önkormányzatiság
c, Nem szociális:
- nincs sztrájkjog
- nincs munkanélküli segély
- földmunkások-szegényparasztok kiszolgáltatottak
d, Neobarokk társadalom
A konszolidáció
- feje tetejére állított parlamentarizmus
- a nemzetgazdaság újjászervezése
- kulturális, oktatási fellendülés
- a társadalom modernizációjának első lépései
- a szociálpolitikai reformok kezdetei
- a külpolitikai elszigeteltség oldódása
3. A harmincas évek
Politikai, ideológiai, társadalmi, gazdasági változások
- gazdasági konjunktúra, növekvő szélsőségek, növekvő feszültségek.
- külpolitikai sikerek, német orientáció
- belpolitikai változások
-- Gömbös autokratikus, korporatív törekvései
-- a jobboldali radikalizmus térnyerése
-- sorozatos belpolitikai válságok
A náci típusú szélsőjobb térnyerése és a demokratikus ellenzék szerveződése.
VII. Összegzés
Bethlen politikai öröksége: Tömegdemokrácia helyett irányított demokrácia
Az európai gyakorlattal szemben a szavazásra jogosultak aránya csökkent. Bár a 20-as években
Fr-o, Belgium, Olaszo., Svájc színtjén állt.
Nincs azonban kormányzati v. pártdiktatúra. Mérséklő tényezők:
- parlament, parlamenti ellenzék
- felsőház (a korszak végén a jobboldallal szemben is)
- kormányzó
A kormány szerepe, hatalma túlnőtt azon, amit a klasszikus parlamentarizmus elvei engedtek,
vagy ami a demokratikus országok gyakorlatában megszokott volt.
A rendeleti kormányzás azonban csak rövid időszakokban (1919/20, 1931/2, 1939-45) volt
jellemző.
Az önkormányzatok a kormányzat „szakigazgatási” szerveiként működtek.
A szabadságjogok (egyéni, gyülekezési, sajtó) korlátozása nem jellemző
Tekintélyuralmi elemeket is tartalmazó polgári parlamentarizmus. Polgári liberális
intézményrendszer antidemokratikus működtetése.
212
9.2.4. Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések. (közép)
A. A Bethlen-korszak
I. A gazdaság talpra állítása
A nemzetgazdaság újjászervezése az új nemzetközi helyzetben. – külkereskedelemre utaltság.
1. A pénzügyi konszolidáció
1923: népszövetségi kölcsön és jóvátétel
1924: Nemzeti Bank – a korona inflációja
1926. júl. 1-ig: az ország gazdasági ellenőrzése.
1927: a pengő bevezetése
2. A gazdaság fejlődése
a, Ipari szerkezetváltás:
importkiváltó, protekcionista iparosítás. Intenzív.
- textilipar, elektrotechnika, vegyipar, bauxitbányászat
b, Az infrastruktúra fejlesztése
– villamosítás
c, A mezőgazdaság. stagnálása
- a mg-i export a protekcionizmus és a verseny miatt nehéz.
- elavult termelési keretek a nagybirtokon.
- a mg. belterjesebbé válása (zöldség, gyümölcs, konzerv), részleges gépesítés
Lassú gazdasági kibontakozás a prosperáló, de ellenséges környezetben.
Közepesen fejlett, agrár-ipari ország lettünk.
II. A társadalom
1. A társadalom alapjellemzői
- kasztosodás, csekély mobilizáció
- etnikai homogenizálódás
2. Társadalompolitika
- Konzervatív, paternalista.
- A társadalombiztosítás kezdetei
1927/8, biztosítás – Vass József (a mg.-ra és a munkanélküliekre nem.)
1928: OTI
III. Művelődés
1. A kultúra fejlődése
Klebelsberg Kuno (1922-31, VKM)
Magyar kultúrfölény
1926: népiskolai tv. Új tantermek. – 1930-ra 90% írástudó!
Egyetemek: Szeged, Pécs, Debrecen
Tudományos intézmények: Csillagvisgáló, Tihanyi Biológiai Kp., Collegium Hungaricumok
2. A korszak szellemisége
Keresztény-nemzeti gondolat
1927: Magyar Szemle
Új Idők, Napkelet
Nyugat
Századunk – radikális
213
1927: március 15. nemzeti ünnep!
B. A harmincas évek
I. Gazdaság
Közepesen fejlett agrár-ipari (ipari-agrár) ország.
Ipar: 1938 után az ipar túlsúlya. Könnyűipar megduplázódása.
1935-től van önálló ipari minisztérium (Bornemisza Géza – fejlesztések, a tőke mellé a munka is! Szociális
megfontolások)
Al, izzó (Tungsram), rádió (Orion), Ganz, gyógyszeripar, vegyészet.
Az ország 71 %-a villamosított.
Mg: az értékesítési gondok enyhülése, alacsony gépesítés, sok munkaerő. De a
foglalkoztatottaknak csak 48 %-a 1941-ben.
II. Társadalom
1. A népesség
9,3 m. 52 év az átlagéletkor
Vallás: 65 kat., 21 ref., 6 ev., 5 zsidó.
Nyelvi, kulturális homogenitás.
2. A z összetétel
Arisztokrácia szerepe csökken.
Nagytőke – a zsidótv-ek miatt háttérbe szorul.
Középosztály az államigazgatásban. (9 %)
Kispolgárság növekedet, de kevéssé gyarapodott. (15 %)
Értelmiség e kettőbe tagozódott.
Az antiszemitizmus e középrétegek bázisán erősödött meg.
Parasztság - 10-100 h között gyarapodott - egykézés
(55-48 %) - kisbirtokos, agrárproletár (20-25 %) nem
Munkásság – gyarapodott (30 %). 8 órás munkanap, fizetett szabadság, családi pótlék, TB,
nyugdíj.
Differenciált: szakmunkás - betanított
3. A mobilitás
- az elit teljesen zárt
- a középrétegek bizonyos csoportjai valamelyest nyitottabbak (tanférfiú)
- az alsó- és középrétegek igen mobilak
4. Települések
25-30 % városlakó, 19 % külterületi – afrikai színvonal, maradt.
Bp. – urbanizált, közmű elfogadható, közlekedés, hírközlés világszínvonalú.
III. Életmód
Iskolázottság, foglalkoztatottság, életszínvonal nőtt.
Polgárosodás: öltözködés, táplálkozás, egyesületi élet.
Tömegsport, rádió, mozi.
Egészségügyi ellátás – Európa élvonalában, szegénygondozás javult
IV. Kultúra
1. Szellemi légkör
214
Növekvő németbarátság, előtérbe került szélsőjobboldal. A pluralizmus megmaradt, csak a
hangsúly jobbra tolódott.
Magyarítás az oktatásban, politikában.
2. A neobarokk társadalom
- úri, nagyúri társadalom
- tekintélytisztelet, címkórság. Külsődleges hasonulás a gentry életmódhoz.
3. Politika
- konzervativizmus. A demokrácia alárendelt, a szocdem marginális. A népi lesz a harmadik út.
4. Közízlés
Magyar Szemle – a meghatározó
Új Idők – Herczeg Ferenc – ókonzervatív
Napkelet – Tormay Cecile – újkonzervatív. A Nyugat szerényebb ellenlábasa
Vígília. – Harsányi L., Sík S., Mécs L. – katolikus
Nyugat – esztétikailag igényes, depolitikailag mérsékelt.
A radikális polgári irány háttérben.
A népi írók.
9.2.5. A válság és hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években. (emelt)
A. Gazdaság és politika a válságévekben
1. A gazdasági válság
Mezőgazdasági és hitelválság
Nincs agrárexport 8már 1928-tól), nincs hitel – a mg. fizetésképtelen.
- bolettarendszer: az eladott gabona állami ártámogatása
30-50%-os termeléscsökkenés
1932: 35%-os munkanélküliség
2. Politikai elégedetlenség
1930. május 1.
1930. szeptember 1. – általános sztrájk, tüntetés
A kommunisták vezetői rendőrattakot provokáltak.
A szociáldemokraták ettől elhatárolódtak, kiálltak az alkotmányosság mellett.
Az elhúzósdó agrárválság a vidék depolitizáltságát megszüntette. MSZDP, FKGP és
agrárfasiszta mozgalmak
3. Bethlen lemondása
A hiba nem a belpolitikában van – nem kell változtatni
A kormánypárt válságban van, Horthy erőt követel – Új választás.
Egységes Párt- 158, FKGP – 14, szocdem - 14
A pénzügyi válság beköszönte (1931. júl. 13.) – háromnapos bankzárlat. A nemzetközi
pénzforgalom leállt ekkoriban.
A kormányzat helyzetét a jóvátétel és az optánsperek is nehezítették.
Rendeleti kormányzás igénye. Az állam fokozottabb gazdasági szerepvállalásának igénye –
még csak csírájában.
33-as bizottság a parlament helyett
215
Aug.: a rendeleti kormányzás bukása – népszerűtlen intézkedések kellenek. A 33-as bizottság
is szembefordul Bethlennel.
Bethlen lemond, pártelnök viszont marad – vissza akart térni.
4. Károlyi Gyula átmeneti kormánya
Hagyományos, nem diktatórikus eszközökkel kell kiutat találni. A folyamatosság jele, hogy tkp
csak a kormányfő változott.
Takarékossági program – antiszociális módon (fizetéscsökkentés, elbocsátás, szociális
juttatások csökkentése). Tüneti kezelés.
Az árfolyamstabilitás helyett a gazdaságélénkítő inflációt kellett volna választani.
Törvényesített hatósági erőszak:
- feszültségeket gerjeszt, népszerűtlen – a kormány átmeneti
1931 nov.: Szélsőjobboldali puccs (Vannay László)
A kommunisták aktivizálódása
- 1931: Egyesült Szakszervezeti Ellenzék
- 1932: Harci Program (proletárdiktatúra, 50%-os béremelés)
1931 szeptember: a statárium kiszélesítése
Biatorbágy
1932: Sallai Imre és Fürst Sándor kivégzése
Fellépés az MSZDP vidéki szervezetei ellen
Belpolitikai kudarcok
- FKGP sikerei
- Eckhardt Tibor a parlamentben
Elégedetlenség a tömegek részéről
Elégedetlenség az agrárlobbi részéről
Bethlen is lemondásra szólítja fel
- Károlyi Gyula lemond 1932 szeptemberében
B. Gömbös Gyula kísérlete
I. Fellépése
1. Pályafutása: vezérkari százados, MOVE, ABC, Nemzeti Hadsereg, 2. királypuccs, Egységes
Párt elnöke 1923-ig. Fajvédő, 1923-28. 1928-tól HM államtitkár, 1929-től miniszter. A
hadsereg modernizációja.
2. Kormányra kerülése, 1932. október 1.
a, Kormányra kerülésének háttere:
Ny-i gazdasági kapcsolatok lazulása – a revíziós törekvések erősödése – erős kézzel véget vetni
a válságnak.
b, Kompromisszum Bethlennel:
- van parlamentarizmus, nincs földreform és antiszemitizmus
c, Új stílus, rádió, nincs arisztokrata a kormányban. Nemzedékváltás.
3. Programja: A Nemzeti Munkaterv (95 pont), 1932. okt. 24.
Programja irreális, de aktuális – és van (ez az első kormányprogram) Hosszú távú elgondolás.
Alapgondolat az öncélú nemzeti állam – nemzeti egység és az egységes magyar világnézet..
a, Sajtóban, rádióban:
- szociális kérdések
- mg-i telepítés – a birtokstruktúra marad, nincs földreform
216
- a munka, nem segély – korporációs rendszer kezdetei
- külpiacok szerzése
- nemzeti kapitalizmus
- állami intervenció – de pénzügyi stabilitás is!
- erős központi kormányzat
- a titkos választójog kiterjesztése
- a parlamentarizmus fenntartása – a közéleti pluralizmus korlátozása
- békés revízió – hivatalos program
- kultúrpolitika – Hóman kidolgozta. (műszaki ismeretek, magaskultúra és népi kultúra,
felekezeti tolerancia, könyvtűárfejlesztés, olcsó tankönyv, népművelés, testnevelés,
középiskolai reform)
b, Pártgyűlésen:
- a pártra támaszkodik, de a kormány a végrehajtó – különbség!
- a külpol-ban Bethlen követője; a belpol-ban új utak: tekintélyelv, erély és hozzáértés
c, A TESZ-ben:
fajvédelem – magyar feltámadás
d, Parlamentben
- parlamentarizmus és revideált álláspont a zsidókérdésben. A zsidóság nem kollektíve
veszélyes.
II. Politikája
1. Külpolitika
- 1932, Róma: példakép, de nem minta, gazd-i – pol-i együttműködés
- 1933: kereskedelmi egyezmény Ausztriával; látogatás Hitlernél
- 1934: német-magyar kereskedelmi pótegyezmény (de a teljes revíziót nem támogatják)
- diplomáciai kapcsolatok felvétele a Szu-val
- római jegyzőkönyv (olasz-osztrák-magyar) – gazdaságilag értékesebb, mint a német
- a Marseille-i merénylet miatt beszűkül a mozgástér
2. Gazdaságpolitika
Önerőre támaszkodás – 1932-ben tkp. eltörölték a jóvátételt, megindult a fellendülés.
- exportpiacok (Ausztria, Olaszo., Németo.); a birtokos parasztság adóterheinek csökkenése; 48
órás munkahét; családi hitbizomány; telepítés
3. Belpolitika
a, Nemzeti öncélúság.
Reform, de a korábbiakkal való szakítás lett belőle. Homogén nemzeti társadalom
megteremtése a korporációk révén. A parlamentarizmus korlátozása, a strukturális váltás
igénye.
Eredmény: a statárium megszűnése.
b, Változások
1932: NEP – modern tömegpárt megalakítása – de a helyi elit ellenáll.
1933: a kormányzói jogkör kiterjesztése. (elnapolás, berekesztés…)
1934: paktum Eckhardt Tiborral – a kisgazdákkal (választási támogatás, ált. választójog)
A korporációs rendszer kiépítése sikertelen.
c, Új fordulat 1935-ben
- új kormány – Bethlen kilép; 22 tábornok nyugdíjazása; új választás – még nyíltan – Elsöprő
NEP győzelem – leváltotta a konzervatív kormánypártot – Nemzeti Egység Szervezete
217
A hagyományos politikai elit támogatását nem nyerte meg. Horthy bizalmát is elvesztette.
Nincs szükség és lehetőség diktatórikus eszközökre!
1936-ban, halálakor már bukott politikus volt.
III. Értékelése
1. Eredményei:
- A népi politika kezdetei, de a népieknek is csalódás.
- Fegyverkezési egyenjogúság: 80 000 fő, nincs gépesítés, gazdasági korlátok, védkötelezettség
a tilalom ellenére.
2. Mérleg
- Nem népi forradalom (Mussolini), nem faji pátosz (Hitler), nem vezér – mindkettőből valami.
- Erős kormányzó és a parlamentet korlátozó tekintélyuralmi rendszer.
- Hatalomkoncentráció, de nem pártállami diktatúra (csak törekvés).
- Hivatásrendi állam.
- Nem antiszemita (antiszemita elvek, nem intézkedések).
- Nem náci (német orientáció, de az nem bűn, sőt tágított is).
- Nem is liberális. A bethleni szisztéma modernizálására törekedett.
Korai halála miatt csak részben volt módja korrigálni korábbi ellenforradalmi hibáit.
C. A világháború árnyékában
I. Darányi Kálmán miniszterelnöksége (1936-38)
1. Programja
Vissza a bethleni alapokhoz (, konzervatív birtokos,)
Hűség Gömbös politikai végrendeletéhez – az általános választójog ígérete.
Kísérlet a jobboldal megfékezésére
2. Az alkotmányvédelem
- MOVE megfékezése
-Nemzeti Akarat Pártjának betiltása (Szálasi)
- Szálasi lecsukatása
1937. március 15. A Márciusi Front
A kormányzói jogkör kiterjesztése – utódjelölés
A felsőház jogkörének kiterjesztése
3. A külpolitika lehetőségei szinte csak No-ra korlátozódtak
- sikertelen ny-eu-i és kisantant tárgyalások
- virágzó olasz kapcsolatok
- növekvő német nyomás (revízió helyett német propagandisták)
4. A belpolitika
1938. márc. 5. Győri program – 1 md pengő
I. zsidótörvény benyújtása – kifogni a szelet a nyilasok vitorlájából
- sajtó, ügyvéd, orvos, mérnök, üzleti és kereskedelmi alkalmazottak csak 20 %-a lehet zsidó.
Tárgyalás a nyilasokkal – parlamenti képviselet, ha a törvényességet tiszteletben tartják –
kísérlet a nyilasok megosztására
Betelt a pohár – Darányit diszkreditálja
218
II. Imrédy Béla (1938-39)
1. Fellépése
A cél: a nyugati orientáció, pénzügyi szanálás, alkotmányvédelem
(angolbarát katolikus pénzügyi szakember, MNB-elnök)
Programja: a győri program végrehajtása, a szélsőségekkel való leszámolás.
2. Belpolitika
- Eucharisztikus Világkongresszus
- az I. zsidótörvény megszavazása – az állampolgári jogegyenlőség sérelme
- köztisztviselő nem lehet nyilas v. szocdem.
- Szálasi börtönben
3. Imrédy reformjai
No-i útja - 1938 aug. - után kicserélődött. Az eredetileg keresztényszociális indíttatású
hivatásrendi állam helyett (1931. QA) – német és olasz példára – szélsőjobboldali jellegű
hatalomgyakorlás kísérlete
- szociális reform – a családi pótlék bevezetése
Cél: erős kormányzati hatalom, 1938. szept.
- titkos választójog, de a választók száma 300 000 fővel csökken
- ellenzéki sajtótermékek betiltása
- egyesületek BM alá rendelése
- felhatalmazási tv. tervezete – a kormány is elveti (háborús előkészületek)
- házszabály-módosítás (gyorsított eljárás) – a kormány bukása
4. A Magyar Élet Mozgalom
Imrédy túléli a bukást – ideiglenes kormányfő – parlamenten kívüli erők, eszközök után néz.
Szélsőjobb irányába tájékozódik.
- Magyar Élet Mozgalom, MÉP
- nyilas merénylet a Dohány utcai zsinagóga ellen
- II. zsidótörvény benyújtása (faji tv., a zsidók kizárása az állami szférából, 6 %-os kamarai
tagság)
5. Külpolitika
Erősödő német orientáció és nyomás
- I. bécsi döntés, 1938. nov. 2. (12000 km2, 870 000 fő) – 86 % magyar – Chamberlain de jure
elismerte. Jaross Andor felügyeli
- parlamenti többség a behívott felvidéki képviselőkkel
- Volksbund, 1938 vége
1939: Kárpátalja érdekében belépés az antikomintern paktumba
6. A bukás
Egyik dédanyja zsidó származású – ezzel lehetett lemondatni.
Kialakult egy széles (konzervatívtól a szocdemig) alkotmányvédő, külpolitikai önállóságra
törekvő egységfront. Fórumuk a Magyar Nemzet. Pethő Sándor: „szellemi honvédelem”
9.3. Művelődési viszonyok és társadalom
9.3.1. Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. (közép)
I. Társadalom
219
1. A népesség
9,3 m. 52 év az átlagéletkor
Vallás: 65 kat., 21 ref., 6 ev., 5 zsidó.
Nyelvi, kulturális homogenitás.
2. A z összetétel
Arisztokrácia szerepe csökken.
Nagytőke – a zsidótv-ek miatt háttérbe szorul.
Középosztály az államigazgatásban. (9 %)
Kispolgárság növekedet, de kevéssé gyarapodott. (15 %)
Értelmiség e kettőbe tagozódott.
Az antiszemitizmus e középrétegek bázisán erősödött meg.
Parasztság - 10-100 h között gyarapodott - egykézés
(55-48 %) - kisbirtokos, agrárproletár (20-25 %) nem
Munkásság – gyarapodott (30 %). 8 órás munkanap, fizetett szabadság, családi pótlék, TB,
nyugdíj.
Differenciált: szakmunkás - betanított
3. A mobilitás
- az elit teljesen zárt
- a középrétegek bizonyos csoportjai valamelyest nyitottabbak (tanférfiú)
- az alsó- és középrétegek igen mobilak
4. Települések
25-30 % városlakó, 19 % külterületi – afrikai színvonal, maradt.
Bp. – urbanizált, közmű elfogadható, közlekedés, hírközlés világszínvonalú.
II. Életmód
Iskolázottság, foglalkoztatottság, életszínvonal nőtt.
Polgárosodás: öltözködés, táplálkozás, egyesületi élet.
Tömegsport, rádió, mozi.
Egészségügyi ellátás – Európa élvonalában, szegénygondozás javult
9.3.2. Az antiszemitizmus megjelenési formái és a „zsidókérdés”Magyarországon. (közép)
1. A magyarországi zsidóság a vészkorszak előtt
1910: 910 000 izraelita, a lakosság 5%-a. Politikailag és vallásilag egyenjogú – kulturális és
társadalmi sokszínűség jellemezte.
Különböző mértékben, de asszimilálódott a magyar társadalomba.
A „modern”, fajelméleti alapú antiszemitizmust a magyar politikai elit túlnyomó többsége
elutasította.
Ugyanakkor a háború alatt az antiszemita sztereotípiák erősödtek (hadiszállítók…)
2. 1918-1920
A történelmi Magyarország összeomlása (háborús vereség, forradalmak, Trianon) bűnbakja a
magyarországi zsidóság
- az asszimilált zsidóság magyarosító szerepére nincs szükség a homogén országban
- a hézagpozíciókra igényt tartanak más csoportok is
3. A numerus clausus (1920. szept. XXV. tc)
220
- az értelmiségi munkanélküliség csökkentése, felszámolása, a „keresztény középosztály”
védelme.
Az egyetemi beiratkozás feltételeinek szabályozása:
- (1.) elégséges tanulmányi előmenetel, (2.) létszám, (3.) erkölcsi feddhetetlenség, nemzethűség
- (4.) zárt szám (nemzetiség és népfaj)
A szabadságjogok, az állampolgári jogegyenlőség súlyos sérelme, kimondottan zsidóellenes,
de nem zsidótörvény. Nem kollektíve diszkriminatív, nem faji. Politikai kompromisszum
1928-tól a zárt szám helyett foglalkozási arányok megállapítása.
4. A Bethlen-korszak
- Az ország újjáépítéséből a zsidóságot nem lehet és nem célszerű kirekeszteni – szemben a
Fajvédő Párttal
- van zsidókérdés, amelynek megoldására „konstruktív politikát” javasol: a keresztény
részarány növelése
- Ugyanakkor módosította a numerus clausust, így az izraelita hallgatók aránya 9-ről 12%-ra
emelkedett.
5. A harmincas évek
Gömbös Gyula „revideálta álláspontját” a zsidókérdéssel kapcsolatban
A gazdasági és külpolitikai változások újra felerősítették a politikai antiszemitizmust
A keresztény középrétegek mellett egyes munkás és agrárproletár csoportok a bázisa
Az őrségváltás gondolata (A zsidóság a nemzeti vagyon 20-25%-át birtokolták.)
6. Az első zsidótörvény (1938. évi XV. tv.)
- az izraeliták másodrendű állampolgárok
- 5 év alatt 20%-ra csökken a részarányuk egyes foglalkozásokban.
Darányi beterjeszti, Imrédy megszavazza
7. A második zsidótörvény (1939. évi IV. tv.)
- faji alapú törvény
- az üzleti életben 12, az értelmiségi pályákon 6, az állami szférában 0%
- numerus clausus újbóli bevezetése
Imrédy beterjeszti, Teleki megszavazza
A zsidók társadalmi kirekesztése.
Jelentős keresztény középosztálybeli csoprtok váltak érdekeltté a zsidóság anyagi
kifosztásában.
9.3.3. A klebelsbergi oktatás-és kultúrpolitika. (emelt)
1. A kultúra fejlődése
Klebelsberg Kuno (1922-31, Vallás- és Közoktatásügy i miniszter)
Magyar kultúrfölény elmélete: a magyarság kulturális teljesítményével haladhatja meg az
utódállamokat.
a, A kultúra ágai
- A könyvkultúra terjedése – de a ponyva még vezet.
- Sajtó: Napilapok és folyóiratok
- A film: 350-ről 50 ra nőtt a mozik száma. A bevétele a nyomtatott termékeekével volt azonos.
1925-től rádió
b, Életmód és szabadidő
- Sport: 1918-ban 700, 1935-ben 6800 sportlétesítmény (2000 céllővő, 900 teniszpálya).
221
- Nyaralás: 50 000 1 000 000 fő 1920-30 között!
- Életformavááltás a várossi, polgári rétegeknél.
2. Elemi oktatás
1926: népiskolai tv. Új tantermek. – 1930-ra 90% írástudó! Egy tanteremre jutó diák 1910-30:
6040, egy tanerőre jutó diák 6447
Az állami költségvetés 9-10%-a (a háború előtt 2-5%)
Szinvonala tkp. csak az analfabétizmus leküzdésére volt elegendő.
1940-ben törvény a nyolcosztályos általános iskoláról.
3.Középfokú oktatás
A négyosztályos polgári a leglátogatottabb (parasztok, kispolgárok, munkások)
A középiskola szinvonala magas maradt, és kiterjedt. A korszakban 2,6-ról 6%-ra nőtt a
középiskolát végzettek aránya, ez kb No. és Fro. színvonala. A középosztály adta a diákok felét.
A harmincas években ösztöndíjak, kollégiumok a tehetséges, szegénysorsú diákoknak – a
társadalmi mobilitás felgyorsítása érdekében.
4. Felsőoktatás
Igen magas szintű elitoktatás, de a diplomások aránya 1%-ról csak 1,2%-ra emelkedett 1940-
ig.
Egyetemek: Szeged, Pécs, Debrecen (kiépülése)
Tudományos intézmények: Csillagvizsgáló, Tihanyi Biológiai Kp.,
Collegium Hungaricumok
Ugyanakkor 1920-tól létezik a numerus clausus.
9.4. Magyarország a második világháborúban
9.4.1. Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. (közép)
I. A második Teleki-kormány (1939. 02. 16-1941. 04. 03.)
1. Programja, célkitűzése
- Újkonzervatív, keresztényszociális, korporatív.
- a magyar társadalom organikus fejlődése, a nagybirtok védelme
- német orientáció helyett angolszász; fegyveres semlegesség
- falukutatás, szociográfia, KALOT (demokratikus irányú, hivatásrendi, katolikus ifjúsági
tömegmozgalom, a titkolt cél a földreform, 0,5 m fő – a szélsőségek kiszorulása a faluból)
- közigazgatás fejlesztése
2. Működése
a, Szociális program: biztosítás fejlesztése, ONCSA, kishaszonbérletek (1,5 m kh)
b, Belpolitika:
- 1939: II. tc a honvédelemről (leventekötelezettség, a kivételes hatalom alapjai)
- márc. 15.: Ruszinszko, Volosin – nem ismerik el. Megszállás (12 000 km2, 600 000 fő, 30 000
magyar) Kormánybiztos, távlatilag autonómia.
- 1939. május: választások – MÉP-183, nyilasok-49, a visszacsatolt területekről „behívott”
képviselők-38. A szélsőjobb veszélyes a kormánypártban is. Kifogni a szelet!
- a 2. zsidótörvény – faji alapon, az iparban is. Az egyház ellenezte, de a kormány bukását nem
vállalta.
- a német-lengyel háború: 140 000 menekült befogadása
222
c, A II. bécsi döntés és hatásai
- 1940. aug. 30. 43 000 km2, 2,4 m fő, 51% magyar – a nemzetiségi kérdés jelentkezése.
400 000 maradt délen.
- német nyomás: Volksbund, Szálasi kiengedése, 1940. nov. 20. – csatlakozás a háromhatalmi
egyezményhez. A fegyveres semlegesség feladása!
d, A bukás
- 1940. dec. 17. – nyitás Jugoszlávia felé – örök barátsági egyezmény
- 1941. márc. 27. – fordulat Jugoszláviában
- 1941. ápr. 3. – öngyilkosság.
II. Bárdossy László miniszterelnöksége
1. A Jugoszlávia elleni támadás
- Teleki öngyilkossága, politikai végrendelete: bizonyos feltételek mellett elfogadható a háború.
- Nagy-Britannia ezért nem üzent hadat
- ápr. 11.: „Jugoszlávia megtámadása” – Bácska, BBaranya-háromszög, Muraköz, Muravidék
megszállása. A hatalmi vákuum kiküszöbölése – 12 000 km2, 400 000 fő – 150 000 kitelepítése
2. A területgyarapítások következményei
- az ország területe kb. kétszerese lett (170 000 km2.)
- a lakosság több mint kétszeres lett (14 m fő)
- Etnikai változások: a magyarság csak 75 % (román 7, német 7, ruszin, szlovák, szerb)
- vallási változások: r.k. – 55 %, ortodox 10, ref, ev, …
- a gazdasági potenciál növekedése (Iparfejlődés: Al, vegy.; mg, konzervipar)
3. A szovjetunió megtámadása
a, Okok, előzmények:
- jún. 26., Kassa bombázása
- a hadvezetés és a politikai elit támogatta
- a revízió érdekében szükségesnek látszott
- könnyűnek ígérkezett
- Bárdossy bejelentette a hadiállapotot, Horthy rendelkezett a csapatok bevetéséről (Ez lesz a
vád!)
Az egész hivatalos Magyarország támogatta a háborút
b, A hadműveletek
- Július 1.: 45 000 fő támadása (Kárpát-csoport) Gyorshadtest és Keleti Megszálló Csoport.
Nem nagyhatalom ellen készítették fel, hanem helyi konfliktusra. Őszre leharcolódott. Dec-ben
a Gyorshadtestet visszavonják. Werth helyett Szombathelyi a vkf.
- A megszállás: nem ellentétes a hágai és genfi konvencióval (partizánok, túszok). Nem volt
egységes megszállási politika.
- Munkaszolgálat – nem általános az aknamezőre küldés. A deportálások sajátosan magyar
alternatívája. 25-50 000 áldozat.
- A brutalitás: csak 1941-42-ben, csak orosz területeken volt. Lengyel és belorusz területeken
szinte baráti, Ukrajnában is enyhült 1943-44-re. A megszállást csak az együttműködőkkel
lehetett fenntartani.
4. Belpolitika
a, Háborúellenes mozgalmak – 1941-42-ben még lehetett
- 1941 szeptember – Parasztszövetség (FKGP, Nagy Ferenc)
- 1941. okt. 6.: tüntetés a Batthyány-örökmécsesnél
- nov. 1.: Kossuth, Táncsics, Teleki sírjának megkoszorúzása
223
- dec. 25.: a Népszava karácsonyi száma
Magyar Történelmi Emlékbizottság – márc. 15. megünneplése
b, Az 1941. évi XV. (1941 aug.) Tc: III. zsidótörvény
– fajgyalázás (a hatalmi és a szidó elit közti modus vivendi meggyengülve, de fennmaradt
– az intézkedések a szükségszerű rossz kategóriájába tartoznak.)
c, A körösmezői incidens: 1941 aug.: 15 000 nem mo-i zsidó. Kamenyec-podolszkij
d, A délvidéki razziák: 1942. jan. 4-26.: „Hideg napok” – mindkettőt hatalmi retorzió követte
e, 1942 február: a kormányzó-helyettes – Horthy I. aug. 20. +
- Jurcsek-terv: beszolgáltatás
- a stratégiai üzemek katonai ellenőrzése
5. A háború kiterjedése
- 1941 vége: hadiállapot a Szu-val, majd Nagy-Britanniával (dec. 7.)és az USA-val (dec. 12.) –
„több mint bűn: hiba”
- 1942. jan.: német kérés a II. hadseregre – Bárdossy vállalja. (+ növekvő olajszállítás, 20 000
Volksdeutsch a Waffen-SS-be.)
- 1942 márciusában Horthy meneszti, Bárdossy lemond
9.4.2. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. (közép)
I. A megszállt ország
1. A megszállás (1944. március 19.) és következményei
a, A megszállás előzményei
- az olaszországi partraszállás és fordulat
- a magyar különbéke tárgyalások lelepleződése – nyugati közreműködéssel
b, A megszállás
A Margaréta-hadművelet – Magyarország harc nélküli megszállása
- Horthy Klessheimben – zsarolás
- a magyar katonai és politikai elit tehetetlensége
c, A megszállás következményei
- Sztójay Döme kinevezése (jobb, mint Imrédy, mert ő gyökértelen)
- Leszámolás az ellenzékkel (FKGP, SZDP betiltása, ellenzéki sajtó betiltása, ellenzékiek
bebörtönzése, deportálása)
- az igazi háború kezdete: az 1. magyar hadsereg kiküldése (300 000 fő), Mo. bombázása, az
ország kirablása (nyersanyag, munkaerő)
2. A magyar holokauszt
- 1944 áprilisáig alapvető létbiztonság (zsidótörvények, helyi vérengzések, munkaszolgálat
ellenére – Eu-ban már nincs tkp.)
- A zsidó elit, a cionistáék az Endlösung lényegével tisztában voltak
- Himmler: „vért áruért” 1 000 000 zsidó – 10 000 teherautó – csak ürügy a kapcsolatfelvételre.
1684 zsidó kimenekítése nácik által.
- svéd zsidómentő akció – „védett zsidó” védett házak. Több tízezer
- Április: a gettósítás
- Május-június: deportálás vidékről
224
-- a magyar hatóságok hathatós közreműködésével, a lakosság általános érdektelenségével. A
lakosság nem tudott a sorsukról, szervezett mentőakciók nem voltak, csak egyéni, kis közösségi
akciók.
A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt, de minden harmadik magyar zsidó
megmenekült
Dél-Erdély elfoglalásának kísérlete
3. Eszmélődés
1944 júliusától
- a megszállás sokkhatása enyhül
- Horthy kiépíti bizalmi körét
- figyelmeztetések a deportálásról (Auschwitz-jegyzőkönyv, a pápa, a Vöröskereszt tiltakozása)
- a fővárosi zsidóság is veszélyben
- 1944 májusától szerveződik az ellenállás (FKGP, SZDP, NPP, Magyar Front…)
- Külső események: partraszállás, a megszálló erők csökkentése
- Horthy leállítja a deportálást
- megakadályozza a csendőrpuccsot
- elhatározza a kormányváltást és a kiugrást
II. A hadszíntérré vált ország
1. A Lakatos-kormány
- 1944. augusztus 23: Románia kiugrása – lépni kell!
- aug. 29.: Lakatos puccsszerű kinevezése
-- a megmaradt szélsőjobboldali pártok betiltása
-- nácibarát főispánok leváltása
-- internáltak, politikai foglyok kiengedése
-- a zsidóüldözés és Eichmann tevékenységének leállítása
2. A kiugrás
a, Előkészítése:
- szept.: fegyverszüneti tárgyalások: Faragho Gábor Moszkvában
- okt 8.: fegyverszüneti feltételek – 1937-es határok, No. megtámadása
Német előkészületek:
- tárgyalások Szálasival
- csapatösszevonások (Skorzeny)
- Ifj. Horthy Miklós elfogása
b, A kiugrás, okt. 15.
- Koronatanács: Horthy bejelenti a fegyverszüneti tárgyalásokat – már ezt is ellenzik!
- Proklamáció – A csapatok azonban nem kapnak utasítást
Október 16:
- Horthy a Várba szorul
- megzsarolják, elárulják
- visszavonja a proklamációt
- átadja a hatalmat Szálasinak
c, Horthy értékelése, felmentése
- leállítja a deportálást
- kiugrási kísérlet
- az Ideiglenes Nemzeti Kormány
Teljesen súlytalanná válik – még a nürnbergi perben is
225
Sztálin: „Horthy természetesen bűnös, de mégis csak fegyverszünetet kért. Igaz, hogy meghátrált utána
és a németek kezébe adta magát, … mégsem kell bíróság elé állítani … nagyon öreg már.”
3. Szálasi országlása
- Magyarország nemzetvezetője
- Totális mozgósítás
- Nemzeti Számonkérő Szék
- Zsidóüldözés
- Az ország kirablása
4. Magyarország hadszíntér
a, A hadműveletek
- 1. A debreceni csata, 1944 október (a háború 2. páncélos csatája) – a Tiszántúl elfoglalása
- 2. Budapest ostroma (1944 okt- 1945 febr.)
- 3. A Balaton körüli harcok (1945 márc) – a németek utolsó támadása DK-Eu-ban
- 4. A Ny-Dunántúl elfoglalása (1945 ápr.)
b, A harcok eredménye:
- fosztogatás, pusztítás
- menekülés. Kiürítés, káosz
- közigazgatás, közélelmezés összeomlása
A régi Magyarország összeomlása
5. A szovjet hadsereg Magyarországon
- A hadsereg felépítése: részben köztörvényesekből, részben a visszafoglalt területekről –
válogatás nélkül. Bp-en szabad kezet kaptak. A hadsereg a hadszíntérről tartotta el magát. A
katonai rendőrség tesz rendet majd a harcok után.
- Malinovszkij 100 000 hadifoglyot jelentett, de csak 50 000 volt – a többit begyűjtötték
- A nők 6-10 %-a esett nemi erőszak áldozatául
6. Megszállás vagy felszabadulás
1945. ápr. 4-re „írták elő” Mo. „felszabadítását”, de a harcok csak 12/13-ra ültek el.
a, Felszabadítás:
- az üldözött zsidók, baloldaliak számára a náci-nyilas üldözés alól
- az egész társadalom számára a nyilas diktatúra alól
b, Megszállás:
- a szovjet hadsereg megszállóként lépett fel
- a nemzetközi jog alapján 1947-ig Mo. megszállt ország
- az 1991-ig tartó szovjet jelenlét kezdete
9.4.3. A holokauszt Magyarországon. (közép)
1 Antiszemita rendelkezések
A korábbi zsidótörvényekkel megkezdődik a zsidók jogfosztása, elszegényítése, részben a
szabadságuktól való megfosztása. Ez a háború alatt tovább folyik.
1939: munkaszolgálat bevezetése
1941. évi XV. tv (harmadik zsidótörvény) zsidó és nem zsidó házasságának tilalma
1942. évi XV. tv (negyedik zsidótörvény) a zsidó mezőgazdasági ingatlanok tilalma
1942: az izraelita vallás nem bevett vallás
A szélsőjobb hangoztatja a zsidókédés végleges megoldását, a zsidók kiküszöbölését a magyar
szellemi és gazdasági életből.
226
2. Antiszemita intézkedések
a,. Körösmezői deportálások
1941 nyarán 18000 hontalan vagy rendezetlen állampolgárságú zsidó deportálása a német
megszállás alatti Ukrajnába (Kamenyec-Podolszkij), ahol a nagy részüket az SS legyilkolta.
b. Újvidéki vérengzések
1942. jan. 4-26.: „Hideg napok” – több ezer – részben zsidó – polgár kivégzése
3. A német megszállást követően
- 1944 áprilisáig alapvető létbiztonság (zsidótörvények, helyi vérengzések, munkaszolgálat
ellenére – Eu-ban már nincs tkp.) Még kb. 825 000 zsidónak minősülő személy él.
A jogfosztás, kifosztás a végletekig fajul.
A magyar államszervezet – mint államszervezet – a zsidónak minősülő személyek kifosztáára
és deportálására volt kész. Az apparátus számára ez a másodrendűnek minősülő személyek
számára természetes folyamat volt. A végrehajtáshoz való viszonyban egyéni különbségek
adódtak.
- A zsidó elit, a cionistáék az Endlösung lényegével tisztában voltak
- Himmler: „vért áruért” 1 000 000 zsidó – 10 000 teherautó – csak ürügy a kapcsolatfelvételre.
1684 zsidó kimenekítése nácik által.
- svéd zsidómentő akció – „védett zsidó” védett házak. Több tízezer
- Április 16: a gettósítás kezdete, mely június végéig az egész országban lezajlik. Kb. 150 gettó
és 50 gyűjtőtábor.
- Május 15. –július 9.: 437 000 fő, a vidéki zsidóság zömének deportálása
- a magyar hatóságok hathatós közreműködésével, a lakosság általános érdektelenségével. A
lakosság nem tudott a sorsukról, szervezett mentőakciók nem voltak, csak egyéni, kis közösségi
akciók.
Július 6-án Horthy leállítja a deportálást:
- Tiltakozások (pápa, svéd király, amerikai elnök, Márton Áron, részben Serédy és Ravasz és
Bethlen)
- német vereségek, normandiai partraszállás, Budapest lehetséges szőnyegbombázása)
kb. 200-250 000 budapesti zsidó él még.
Október 15: Szálasi országlása
- kb. 50 000 munkaszolgálatos gyalogmenete (halálmenete) nyugatra
- november: gettósítás Budapesten
4. Összegzés
A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt, de minden harmadik magyar zsidó
megmenekült.
- „A magyar zsidóság … nagyrészt a németkatonai döntésnek köszönhette pusztulását”
(Randolf Braham)
- „A magyar holokauszt … a német történelem logikájából következett … A népirtás politikáját
a német hadsereg hozta el Magyarországra” (Heller Ágnes)
A magyar antiszemitizmust súlyos felelősség terheli, de nem a népirtás felelőssége.
9.4.4. Magyarország a náci birodalom árnyékában. (Emelt)
I. Darányi Kálmán miniszterelnöksége (1936-38)
1. Programja
Vissza a bethleni alapokhoz (, konzervatív birtokos,)
227
Hűség Gömbös politikai végrendeletéhez – az általános választójog ígérete.
Kísérlet a jobboldal megfékezésére
2. Az alkotmányvédelem
- MOVE megfékezése
-Nemzeti Akarat Pártjának betiltása (Szálasi)
- Szálasi lecsukatása
1937. március 15. A Márciusi Front
A kormányzói jogkör kiterjesztése – utódjelölés
A felsőház jogkörének kiterjesztése
3. A külpolitika lehetőségei szinte csak No-ra korlátozódtak
- sikertelen ny-eu-i és kisantant tárgyalások
- virágzó olasz kapcsolatok
- növekvő német nyomás (revízió helyett német propagandisták)
4. A belpolitika
1938. márc. 5. Győri program – 1 md pengő
I. zsidótörvény benyújtása – kifogni a szelet a nyilasok vitorlájából
- sajtó, ügyvéd, orvos, mérnök, üzleti és kereskedelmi alkalmazottak csak 20 %-a lehet zsidó.
Tárgyalás a nyilasokkal – parlamenti képviselet, ha a törvényességet tiszteletben tartják –
kísérlet a nyilasok megosztására
Betelt a pohár – Darányit diszkreditálja
II. Imrédy Béla (1938-39)
1. Fellépése
A cél: a nyugati orientáció, pénzügyi szanálás, alkotmányvédelem
(angolbarát katolikus pénzügyi szakember, MNB-elnök)
Programja: a győri program végrehajtása, a szélsőségekkel való leszámolás.
2. Belpolitika
- Eucharisztikus Világkongresszus
- az I. zsidótörvény megszavazása – az állampolgári jogegyenlőség sérelme
- köztisztviselő nem lehet nyilas v. szocdem.
- Szálasi börtönben
3. Imrédy reformjai
No-i útja - 1938 aug. - után kicserélődött. Az eredetileg keresztényszociális indíttatású
hivatásrendi állam helyett (1931. QA) – német és olasz példára – szélsőjobboldali jellegű
hatalomgyakorlás kísérlete
- szociális reform – a családi pótlék bevezetése
Cél: erős kormányzati hatalom, 1938. szept.
- titkos választójog, de a választók száma 300 000 fővel csökken
- ellenzéki sajtótermékek betiltása
- egyesületek BM alá rendelése
- felhatalmazási tv. tervezete – a kormány is elveti (háborús előkészületek)
- házszabály-módosítás (gyorsított eljárás) – a kormány bukása
4. A Magyar Élet Mozgalom
Imrédy túléli a bukást – ideiglenes kormányfő – parlamenten kívüli erők, eszközök után néz.
Szélsőjobb irányába tájékozódik.
- Magyar Élet Mozgalom, MÉP
- nyilas merénylet a Dohány utcai zsinagóga ellen
228
- II. zsidótörvény benyújtása (faji tv., a zsidók kizárása az állami szférából, 6 %-os kamarai
tagság)
5. Külpolitika
Erősödő német orientáció és nyomás
- I. bécsi döntés, 1938. nov. 2. (12000 km2, 870 000 fő) – 86 % magyar – Chamberlain de jure
elismerte. Jaross Andor felügyeli
- parlamenti többség a behívott felvidéki képviselőkkel
- Volksbund, 1938 vége
1939: Kárpátalja érdekében belépés az antikomintern paktumba
6. A bukás
Egyik dédanyja zsidó származású – ezzel lehetett lemondatni.
Kialakult egy széles (konzervatívtól a szocdemig) alkotmányvédő, külpolitikai önállóságra
törekvő egységfront. Fórumuk a Magyar Nemzet. Pethő Sándor: „szellemi honvédelem”
9.4.5. A területi revízió lépései. (Emelt)
1. Imrédy külpolitikája
Erősödő német orientáció és nyomás
- I. bécsi döntés, 1938. nov. 2. (12000 km2, 870 000 fő) – 86 % magyar – Chamberlain de jure
elismerte. Jaross Andor felügyeli
- parlamenti többség a behívott felvidéki képviselőkkel
- Volksbund, 1938 vége
1939: Kárpátalja érdekében belépés az antikomintern paktumba
2. A 2. Teleki-kormány külpolitikája
a, - 1939. márc. 15.: Ruszinszko, Volosin – nem ismerik el. Megszállás (12 000 km2, 600 000
fő, 30 000 magyar) Kormánybiztos, távlatilag autonómia.
b, A II. bécsi döntés és hatásai
- 1940. aug. 30. 43 000 km2, 2,4 m fő, 51% magyar – a nemzetiségi kérdés jelentkezése.
400 000 maradt délen.
- német nyomás: Volksbund, Szálasi kiengedése, 1940. nov. 20. – csatlakozás a háromhatalmi
egyezményhez. A fegyveres semlegesség feladása!
c, A bukás
- 1940. dec. 17. – nyitás Jugoszlávia felé – örök barátsági egyezmény
- 1941. márc. 27. – fordulat Jugoszláviában
- 1941. ápr. 3. – öngyilkosság.
3. Bárdossy külpolitikáj
a, A Jugoszlávia elleni támadás
- Teleki öngyilkossága, politikai végrendelete: bizonyos feltételek mellett elfogadható a háború.
- Nagy-Britannia ezért nem üzent hadat
- ápr. 11.: „Jugoszlávia megtámadása” – Bácska, BBaranya-háromszög, Muraköz, Muravidék
megszállása. A hatalmi vákuum kiküszöbölése – 12 000 km2, 400 000 fő – 150 000 kitelepítése
b, A területgyarapítások következményei
- az ország területe kb. kétszerese lett (170 000 km2.)
229
- a lakosság több mint kétszeres lett (14 m fő)
- Etnikai változások: a magyarság csak 75 % (román 7, német 7, ruszin, szlovák, szerb)
- vallási változások: r.k. – 55 %, ortodox 10, ref, ev, …
- a gazdasági potenciál növekedése (Iparfejlődés: Al, vegy.; mg, konzervipar)
9.4.6. Kállay Miklós miniszterelnöksége (Emelt)
1942 márc- 1944. márc.
1. A cél: lazítani a német szövetségen- közeledni a szövetségesekhez
de: teljesítés is! Nem hintapolitika, hanem kényszerpálya.
- 1942. márc. 15.: a háborúellenes tüntetés erélyes megtorlása.
- 1942 nyara – a II. magyar hadsereg kiszállítása
- Német nyomás: a zsidók gazdasági visszaszorítása, sárgacsillag, deportálás – 1942. nov.:
munkaszolgálat.
2. Külpolitikai törekvések, 1943
- A balkáni partraszállásig: folytatni a háborút a Szu. ellen és tárgyalni a britekkel (Svédo.,
Svájc, Töröko.) Angolszász követelés fegyveres átállás, tárgyalás a Szu-val.
- a voronyezsi katasztrófa – utána a teljes kivonás nem sikerült – megszállás maradt.
- 1943. április, Klessheim – Horthy nem enged Kállay és a zsidók kérdésében, de Waffen-SS
igen
- 1943 nyara: az olasz kilépés
-- Bajcsy-Zsilinszky és Tildy a különbékét szorgalmazza
-- 1943. aug. 23-29.: Szárszó: Mo. a háború után – diktatúra?
-- Kisgazda-szocdem szövetség
3. Az előzetes fegyverszünet, 1943. szept. 9.
- ha a britek Mo-ra érnek, akkor lép életbe.
- hiteles megbízott kell, be kell jelenteni, addig is lazítani a német kötöttségeken.
4. Mo megszállása, 1944. március 19.
- 1944 március, Klessheim
-- Horthy nem írta alá a megszállást, de helyén maradt és kinevezte Sztójayt.
- Mo. elvesztette maradék függetlenségét is, de nem bekebelezett!
230
10. A jelenkor (1945-től napjainkig)
10.1. A kétpólusú világ kialakulása
10.1.1. A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői, a hidegháborús
szembenállás jellemzői.
0. Általában
1. Meghatározása
A két szuperhatalom szembenállása, a háborús fenyegetettség légköre – konkrét háborús
veszélyhelyzet ritkán. A 2. vh után, 1989-ig.
2. Szakaszai
I. 1945-47: kialakulás
II. 1947-62: klasszikus hidegháború
III. 1962-75: Détante, enyhülés
IV. 1975-85: kis hidegháború
V. 1985-89: rendszerváltás, a hidegháború vége
3. Jellemzői
- katonai, ideológia, politikai, gazdasági szembenállás
- hideg háború
- az erőviszonyok, érdekszférák alapvetően nem változtak – a 70-es évek közepéig
hallgatólagos megállapodás egymás érdekszféráinak tiszteletben tartásáról
- nukleáris fenyegetettség – nukleáris egyensúly
- konfliktusok(helyettesítő háborúk) a - nem felosztott – periférián
- Európa háttérbe szorul
4. Okai
- ny. hatalmi-ideológiai ellentét, válasz a szovjet törekvésekre
- k. az amerikai imperializmus kivédése
- revizionista. a Szu. biztonsági törekvéseinek agresszív megtorlása; hadigazdasági,
kereskedelempolitikai törekvések
: 1. eredendő bizalmatlanság a Szu. iránt – óvatos szovjet megegyezési törekvés
2. Sztálin óvakodott a nyugattal háborúba keveredni
3. Truman nem rendelkezett stratégiával
4. Ny-Eu. tartott a Szu-tól és az USA semlegességétől
I. A kialakulás (1945-47)
0. Gyökerek
- Olaszo. kérdése – 1943, fegyverszünet – a Szu. kihagyása
- Jalta: Az érdekszférák elkülönítése – Az USA nem hitte el.
1. Potsdam, 1945. júl. 17. - aug. 2.
A, A 2. vh. lezárása
+ No. demilitarizálása, megszállási zónák, jóvátétel, nácizmus felszámolása, háborús bűnösök
pere
- No. nyugati határai, Lo., K-Eu – hiányzik.
A későbbi konfliktus jelei
2. A konfliktus elmélyülése
231
A,
-- a bizalmatlanság növekedése: NY. – káosz, kommunista veszély
K. – fenyegetettség, el nem ismerés
-- ideológiai szembenállás: ny.: antikommunizmus
k.: két világrendszer
-- gazdasági különbségek USA – fellendülés
Szu – egyoldalú katonai fejlettség
B, Szovjet előretörés, 1945/6 fordulóján
- Lengyelo. – elmaradt szabad választások. („A szovjet kormány nem járulhat hozzá egy
ellenséges kormány létezéséhez Lengyelországban” - Sztálin)
- Irán – 1941 óta angol-szovjet megszállás. 1945 végén baloldali fordulat veszélye. Szovjet
csapatösszevonások a határon. 1946 elején a Szu. visszakozik.
Kialakul az elképzelés: A Szu. feltartóztatandó ellenség.
C, Összekötő: mindketten békét akartak
1946 április – 1947 febr.: Párizsi békeszerződés – Béke Olaszországgal, Bulgáriával,
Finnországgal, Romániával, Magyarországgal
Nincs béke Németországgal, Japánnal
Rendezetlen a lengyel kérdés és Ausztria helyzete
A Szu. 1940-es határainak elismerése
3. Az elkülönülés
a, 1946 február: Kennan-jelentés – a „hosszú távirat”
- A Szu. rögeszméje, hogy az USA-val nem lehet tartós megegyezésre jutni
b, 1946. március 5.: Churchill, fultoni beszéd
- A Szu. csak az erő nyelvén ért – igaz!
- vasfüggöny osztja ketté Európát – bejött!
c, Zsdanov: két világrendszer
d, 1947. márc. 12.: Truman-doktrina
- Az USA támogatja a szabad népeket életformájuk, berendezkedésük megőrzésében. (apropó:
a Görögo.-nak nyújtott brit segély megvonása – 400 m USD)
A feltartóztatási politika meghirdetése
e, 1947 szept., Kominform (Kommunista és Munkáspártok Tájékoztatási Irodája)
II. A klasszikus hidegháború (1947-1962)
1. A két blokk kialakulása (1947-49)
a, Európa gazdasági talpra állítása
- a káosz megszűnése, antikommunizmus
- USA befolyás
- a világgazdaság stabilizálódása
Marshall-terv – K-Eu. kimarad
b, Németország talpra állítása
- a jóvátétel kérdése: A Szu azt visz ki a saját zónájából, amit akar, de az USA 1946 nyarán
minden kiszállítást (Szu., Fr.o.) leállít a saját zónájából. Közeledés NBr. hoz.
- Bizónia (1947), Trizónia (1948)
- valutareform (1948)
c, A berlini blokád (1948. jún. 25. – 1949. május. 4.)
- Jessup-Malik: Szu vereség, német-európai közeledés, NDK-NSZK
d, A kelet-európai fordulat
232
- 1948: Csehszlovákia szovjetizálása
e, A frontok stabilizálódása, 1949.
- KGST – jan. 25.
- NATO – ápr. 4.
- NSZK. NDK
- 1949 szeptember: szovjet atombomba
- COCOM
2. A szovjet blokk kiépülése A, A Szu. a háború után
Óriási anyagi és emberi veszteségek, de Eu-ban a legerősebb katonai hatalom – a gazdasági összeomlás szélén
- gazdasági újjáépítés - rabszolgamunkával
- az újonnan megszerzett területek, népek beolvasztása
- a háború utáni belső rendcsinálás
- offenzíva a burzsoá ideológia ellen (genetika, kibernetika betiltása, szocialista realizmus)
- politikai terror
Alapja a szovjet katonai jelenlét
a, A hatalom megragadása
Előbb az erőszakszervezetek, aztán a kormányzat, végül az állampárti rendszer
b, A gazdaság szovjetizálása
- államosítás
- földreform, majd a mg. szocialista átszervezése – kollektivizálás (a polgári erők gazdasági
bázisának tönkretétele – a bázis szélesítése)
- tervutasítás, állami iparosítás
- szovjet gazdasági behatolás
- a gazdaság felkészítése az új háborúra
1949. január 25.: a KGST megalakulása
A Szu 1952-ig mintegy 14 md$-t vont ki K-Eu-ból, többet, mint amit a Marshall-segély jelentett
c, A társadalom átalakítása
- a fasiszta elemekkel való leszámolás címén a polgári pártok felszámolása
- a civil szervezetek felszámolása
- közös listás választásokon a hatalom megerősítése
- munkásegység – a szociáldemokrata pártok beolvasztása
A kommunista diktatúra kiépítése (a többpártrendszer felszámolása, teljes államosítás,
kollektivizálás)
- egyházüldözés
- a társadalom megfélemlítése, koncepciós perek, politikai terror
- a társadalom egyveretűvé tétele
- személyi kultusz, a szovjet minta másolása
d, Az ellenzékiek, különutasok letörése
- 1948: Tito kitagadása
- 1953, berlini munkásfelkelés leverése
- 1956, Poznan – Gomulka; Budapest Lengyelország
- szovjet megszállás, londoni (demokratikus) és lublini (kommunista) kormány
- a londoniból a Parasztpárt (Mikolajczik) beolvasztása a lubliniba
- a megosztott ellenzéket az 1947 januárjáig elhúzott választásokon a kommunisták és csatlósaik legyőzik,
októberben elüldözik Mikolajczikot
- 1948-ban létrejön a LEMP, Bierut vezetésével a proletárdiktatúra
Jugoszlávia
233
- végletes belső politikai és etnikai megosztottság a háború alatt
- a győztes Tito kommunista partizánmozgalma, de szovjet nyomásra 1945 nov-ig koalíciós kormányzás
- 1945 novemberében választási győzelem után létrejött a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság
- a szovjetektől független nemzeti, kommunista állam
Románia
10.1.2. Az ENSZ létrejötte, működése. (közép)
1. Az ENSZ kialakulása, jellemzői
A második világháború következményének tekinthető egy nemzetek fölötti szervezet
megalakulása. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) megalapításának lényege az
volt, hogy visszanyúljanak a Népszövetség eszméjéhez, hiszen alapítói a szervezet elsődleges
céljául a háború elkerülését tűzték ki. Ahogyan ezt a gondolatot a szerződés bevezetésében
is megfogalmazták: meg kell menteni a jövő nemzedékét „a háború borzalmaitól, amelyek
életünk folyamán kétszer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre…”.
A szervezet megalakításáról először a teheráni konferencián (1943. november) esett szó, ahol
már konkrétan felmerültek a nemzetközi béke és biztonság fenntartására hivatott szervezet fő
feladatai. A végül San Franciscoban aláírt ENSZ-alapokmány 1945. október 24-én lépett
hatályba (az ENSZ napja). Az alapító tagok közé tartoztak (51 állam) azok az államok,
amelyek hadüzenetet intéztek a második világháború során Németország, Olaszország,
illetve Japán ellen. A további tagfelvételek – különösen az első 10 évben – komoly politikai
harcokat váltottak ki, és számos állam felvételére a hidegháború éveiben egyáltalán nem
kerülhetett sor. Magyarország felvétele – 15 másik országgal együtt – 1955. december 14-én
történt meg. 1960-ban a 16 afrikai tagállam és Ciprus felvételével, illetve 1973-ban a két német
állam (az NDK és NSZK) egyidejű felvételével jelentősen megnőtt a szervezet taglétszáma, és
mára valóban az egész világot átfogó szervezetté vált, amely nélkülözhetetlen garancia a világ
békéjének.
Az ENSZ célja tehát a nemzetközi béke és biztonság fenntartása. Az alapokmányban
felsorolt egyetemes érvényű alapelvek a nemzetközi együttműködés alapigazságaivá váltak.
Ezeket egészítette ki a helsinki záróokmány (1975), amely ismételten és lényegre törően –
szinte katalogizálva – foglalta össze az államok közötti kapcsolatokat szabályozó legfontosabb
tíz alapelvet. A nemzetközi biztonság fenntartásán túlmenően az ENSZ fontos szerepet játszik
az emberi jogok érvényesítésében. E tárgyban jelentős az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata, illetve az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok
Nemzetközi Egységokmánya, amely az emberi jogok deklarálásán túl egyidejűleg létrehozta
az egyezményokmány betartását vizsgáló Emberi Jogok Bizottságát is.
2. Az ENSZ szervezete és működése
Az ENSZ szervezeti felépítése és működése a Közgyűlésen, a Biztonsági Tanácson (BT), és
a Titkárságon nyugszik, de ezen kívül a szervezetnek még további három rendkívüli fontos
szerve van: a Gazdasági és Szociális Tanács, a Gyámsági Tanács és a Nemzetközi Bíróság.
Igen jelentős szerepet játszanak az ún. szakosított intézmények is (pl. WHO, FAO, UNESCO,
UNICEF stb.).
A Közgyűlés (General Assembly) a legfőbb tanácskozó testület. Az összes tagállam
képviselőiből áll, amelyek mindegyike egy szavazattal rendelkezik. Megvizsgálhat minden
kérdést, amely a nemzetközi béke és biztonság fenntartására vonatkozik, de a döntések
alapvetően nem itt, hanem a Biztonsági Tanácsban születnek meg. A Közgyűlés által hozott
határozatok így csak ajánlások.
234
A Biztonsági Tanács (Security Council) az Alapokmány értelmében elsődlegesen felelős a
nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. A szervezeten belül a központi szerep a
Biztonsági Tanácsé. Alapvető feladatai a békéltetés és a vizsgálódás. A béke veszélyeztetése
esetén a Tanács háromféle megoldás közül választhat. Először felhívhatja az érdekelt feleket,
hogy alkalmazkodjanak az ideiglenes rendszabályokhoz, valamint a Közgyűlés által
megalkotott ajánlásokhoz; másodszor fegyveres erő felhasználásával nem járó szankciókat,
rendszabályokat vezethet be (pl. gazdasági blokád); harmadszor pedig már fegyveres erő
felhasználásával járó műveleteket foganatosíthat. A Biztonsági tanács eredetileg 11 tagból állt.
Állandó tagjai az öt alapító nagyhatalom, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Kína
és a Szovjetunió, amelyek a döntéshozatal során vétójoggal rendelkeznek. A nem állandó
tagok számát az afrikai és ázsiai tagállamok kezdeményezésére 1963-ban 10-re emelték; így
jelenleg a BT-nek 15 tagja van. (Magyarország eddig két alkalommal volt a Biztonsági Tanács
tagja: 1968/69-ben és 1992/93-ban). A „nagyhatalmi egyetértés elvének” vagy az állandó
tagok egyetértése elvének megfelelően érdemi kérdésekben a határozatokat az öt állandó tag
igenlő szavazatát magában foglaló kilenc szavazattal kell hozni. Ha egy állandó tag nem ért
egyet egy döntéssel, ellene szavazhat, és ez a döntés megvétózását jelenti. Mind az öt állandó
tag élt már vétójoggal egy vagy több alkalommal. Ha egy állandó tag nem támogat egy
határozatot, de elfogadását nem akarja vétójával megakadályozni, akkor tartózkodhat.
Az Alapokmány értelmében az ENSZ minden tagja elfogadja és végrehajtja a Biztonsági
Tanács határozatait. Amíg az ENSZ más szervei csak javaslatokat tesznek a kormányoknak,
addig egyedül a Biztonsági Tanács rendelkezik azzal a hatalommal, hogy olyan határozatokat
hozzon, amelyek végrehajtása az Alapokmány értelmében kötelező a tagállamok számára.
A Titkárság a főtitkárból és tisztviselői karból áll. A főtitkárnak nagyon jelentős feladata van,
ő a szervezet legfőbb igazgatási tisztségviselője. A főtitkári funkció mindenekelőtt politikai
jellegű feladat, amely aktivitást, jó diplomáciai készséget igényel, és egyúttal feltételezi a
bizalom meglétét a főtitkár és a tagállamok között. Főtitkárt, a Biztonsági Tanács javaslata
alapján a Közgyűlés nevez ki ötéves, megújítható időtartamra. Az ENSZ jelenlegi főtitkára, aki
hetedik a sorban e poszton, a dél-koreai Ban-ki Moon.
A Titkárság által végzett feladatok ugyanolyan sokrétűek, mint az ENSZ által kezelt problémák.
Ez a békefenntartó műveletek irányításától a nemzetközi vitákban való közvetítésig, gazdasági
és társadalmi trendek és problémák felmérésétől az emberi jogokra és a fenntartható fejlődésre
vonatkozó tanulmányok készítéséig terjed.
.Nemzetközi tisztviselőként tevékenységükért ők is, és a főtitkár is csak az ENSZ-nek tartoznak
felelősséggel. Esküt tesznek, hogy egyetlen kormánytól vagy kívülálló hatóságtól sem kérnek
vagy fogadnak el utasításokat. Az Alapokmány alapján minden tagállam vállalja, hogy
tiszteletben tartja a főtitkár és a tisztviselői kar kötelezettségeinek kizárólagos nemzetközi
jellegét, és tartózkodnak attól, hogy befolyásolják őket munkájuk végrehajtása során.
Az ENSZ-nek, amelynek központja New Yorkban van, jelentős hivatalokat tart fenn
Genfben, Bécsben és Nairobiban. Az ENSZ Genfi Hivatala a konferencia-diplomácia
központja, valamint a leszerelés és az emberi jogok fóruma. Az ENSZ Bécsi Hivatala a
nemzetközi kábítószer-ellenőrzés, a bűnmegelőzés és büntetőjog, a világűr békés felhasználása
és a nemzetközi kereskedelmi jog területén az ENSZ tevékenységének a központja. Az ENSZ
Nairobi Hivatala a környezet és az emberi települések terén az ENSZ tevékenységének a
központja.
A Nemzetközi Bíróság az államok között kialakult jogviták, valamint a háborús
konfliktusok békés, bírósági tárgyaláson történő rendezésére hívatott. Az utóbbi években
egyre nagyobb jelentőséggel bíró ENSZ-szervezet. A Bíróság előtt csak államok lehetnek a
peres felek (tehát sem egyének, sem nemzetközi szervezetek), és a testület a nemzetközi jog
alapján hozza meg döntéseit. A Nemzetközi Bíróság székhelye Hágában van, testületét 15
állandó bíró alkotja, akik mind különböző államok állampolgárai, azaz őket felkészültségük,
235
és nem nemzetiségük alapján választják ki, továbbá gondoskodnak arról, hogy biztosítsák a
világ fő jogi rendszereinek a Bíróságban való képviseletét. Nem lehet a testület tagja két azonos
állampolgárságú bíró. A bírákat kilencéves időszakra választják, és újra megválaszthatók. A
bírák semmilyen más foglalkozást nem űzhetnek hivatali időszakuk folyamán. (A Bíróságnak
eddigi egyetlen magyar tagja Herczeg Géza akadémikus volt, akit 1994-ben választottak meg
erre a posztra.)
A Gazdasági és Szociális Tanácsot az Alapokmánynak megfelelően hozták létre, mint olyan
főszervet, amely koordinálja az ENSZ, valamint az “ENSZ-szervezetek családja” néven
ismert szakosított intézmények és szervezetek gazdasági és szociális munkáját. A tanácsnak
54 tagja van, amelyeket három évre választanak. A Gazdasági és Szociális Tanácsban a
szavazás egyszerű szótöbbséggel történik; minden tag egy szavazattal rendelkezik.
A Gyámsági Tanácsot (az ENSZ egyik főszervét, a gyámsági rendszer alá helyezett
gyámsági területek igazgatásának felügyeletére hozták létre. A gyámsági rendszert az
Alapokmánynak megfelelően építették fel az eredetileg 11 gyámsági terület lakói
előrehaladásának, továbbá önkormányzóvá vagy függetlenné válási folyamatának
támogatásra. A Gyámsági Tanács a Biztonsági Tanács öt állandó tagjából áll - Kína,
Franciaország, Orosz Föderáció, Egyesült Királyság, Egyesült Államok.
Az Alapokmány felhatalmazza a Gyámsági Tanácsot, hogy megvizsgálja és megvitassa az
Igazgatási Hatóságtól érkező jelentéseket a gyámsági terület népeinek politikai, gazdasági,
szociális és oktatási előrehaladásáról; megvizsgálja a területekről érkező petíciókat; és speciális
missziókat küldjön a területekre.
Az ENSZ további feladatai közé tartozik a nemzetközi gazdasági, szociális és humanitárius
feladatok megoldása, koordinálása, és az ez irányú együttműködés előmozdítása. E téren
teljesítménye vitathatatlanul pozitív. A szervezet elsődleges céljával, a nemzetközi béke és
biztonság fenntartásával kapcsolatban azonban nem mindig váltja be a hozzá fűzött reményeket.
Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a meghozott döntések végrehajtását nehéz és nem mindig
célravezető kikényszeríteni, a tagállamok pedig féltve őrzik nemzetközi jogi értelemben a
szinte érinthetetlen szuverenitásukat.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Egyes%C3%BClt_Nemzetek_Szervezete Utolsó hozzáférés:
2019. 11. 16.
10.1.3. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (berlini válság, Korea, Kuba, Vietnam)
(emelt)
I. A berlini válság(ok)
1.Németország talpra állítása
- a jóvátétel kérdése: A Szovjetunió azt visz ki a saját zónájából, amit akar, de az USA 1946
nyarán minden kiszállítást (Szovjetunió, Franciaország) leállít a saját zónájából. Közeledés
Nagy-Britanniához.
- Bizónia (1947), Trizónia (1948)
- valutareform (1948)
2. A berlini blokád (1948. jún. 25. – 1949. május. 4.)
Jessup-Malik:
- A Szovjetunió veresége, német-európai közeledés
- NDK-NSZK
236
Nincs béke Németországgal!
3. A blokádtól a falig
1953: berlini munkásfelkelés
1954: NSZK a NATO tagja
1958: a II. berlini válság – Berlin ultimátum
- Nyugat-Berlin demilitarizálását, Berlin egyesítését követelik a szovjetek, vagy K-Berlini
jogaikat átadják az el nem ismert NDK-nak
- a kérdés továbbra is függőben marad, csak a fal „oldja meg”
- 1961: a fal – a keletnémet emigránsáradat miatt
II. Korea
1. Korea a háború előtt
A századfordulótól japán protektorátus, majd 1910-től annektálja, főkormányzóság.
Északon fejlesztik az ipart, egyébként gyarmati agrárország.
1919. márc. 1. felkelés a japánok ellen.
Az ellenállás két szárnya alakult ki:
- értelmiségi, polgári, nemzeti
- kommunista
Japán kapitulációja után hatalmi űr.1945. július, Potsdam - 38mentén felosztás megszállási
zónákra.
1945. szeptember 6. Koreai Népköztársaság kikiáltása
szept. 8. Az amerikai csapatok érvénytelenítik. Restaurációs politikájukkal délen az
amerikaiak elszalasztották a reformokat.
1946 őszén tömegmegmozdulások, de leverik.
1946-ban északon szovjet befolyás alatt Kim Ir Szen vezetésével földreform, államosítás
Délen Li Szin Man vezetésével, amerikai támogatással nincs.
1947-re a SZEB munkája megfeneklett.
1948-ban az ENSZ felügyelete mellett délen választásokat tartottak. A nemzetgyűlés 1948.
augusztus 15-én kikiáltotta a Koreai Köztársaságot. Elnöke Li Szin Man. „Despotikus
rendszer”. Nemzetbiztonsági törvényre támaszkodva.
1948. szeptember 8-án válaszul északon kikiáltották a Koreai Népi Demokratikus
Köztársaságot, Kim Ir Szen vezetésével.
A megszállók mindkét államot elhagyták, de kétoldalú szerződéseket kötöttek.
- 1948. dec. 10: USA-KK barátsági, kereskedelmi
- 1949. március 17. Szu-KNDK gazdasági és kulturális.
A határincidensek azonban ettől kezdve egyre sűrűsödtek.
2. A háború (1950-1953)
a. a kezdeti északi sikerek
A háborút tkp. az USA érdektelensége robbantotta ki. 1950 januárjában kijelenti, hogy Tajvan
és Korea az amerikai védelmi vonalakon kívül helyezkednek el.
1950 februárjában szovjet-kínai megállapodás – valószínűleg a koreai háború tervének
körvonalazódása.
- június 8. É-Korea aug 15-re Szöulba (!) összehívja a nemzetgyűlést, melynek az
újraegyesítésről kell határoznia – senki sem veszi komolyan.
237
- jún 25. – villámháború. 200 000 északi és 95 000 déli
- Az USA a BT egyetértésével, a Szu távollétébenÉ-Korea visszaszorítását rendeli el és ENSZ
csapatokat küld Koreába. 16 állam részvételével, McArthur tábornok vezetésével ENSZ-
csapatok szállnak partra (tkp. a 8. amerikai hadsereg)
- június 28.: Szöul eleste. Ny-Eu-ban pánik a kommunista sikerek hatására.
- július vége: Puszan-Tegu térségébe szorulnak vissza. A terület 95, a lakosság 97 %-a az
északiak kezén van.
Az USA fokozza a fegyverkezést. Hadkötelezettség visszaállítása. Atompotenciál kiépítése.
b, Az ENSZ-csapatok sikerei
- szeptember 15.: Incsoni partraszállás – 230 hajóval
- szeptember 29.: Szöul visszafoglalása
szeptember 30.: McArthur megadásra szólítja fel É-Koreát. É-Korea bombázása
- október 1. A 38 átlépése
- október 7.: a „rendőri” akciók kiterjesztése É-Koreára.
- október 19.: Phenjan elfoglalása
- október 24.: A kínai határ elérése
- november: Kínáig szorítják vissza
c, A kínai ellentámadás
- november 6.. az ENSZ-csapatok felismerik, hogy 200-250 000 kínai „önkéntes” lépte át a
határt.
- november 24.: összeomlik az ENSZ front
- november 30.: Truman burkoltan megfenyegeti Kínát az atombombával
- december 1.: McArthur Mandzsúria bombátását
- december 5.: Phenjan eleste
- december 7.: a 38 elérése
- december 16.: USA szükségállapot. A hadsereg 2,5 m-ról 3,5 m-ra növelése
1951.
- január 4.: az ENSZ csapatok visszaszorítása Szöul mögé
- február 12. Az északi támadás kifulladása
- febr. 28.: már 1690 000 ENSZ-katona van
- március 12.: Szöul újra a délieké
- március 11.: McArthur leváltása
- április 22. : az északi offenzíva összeomlása
- május: az északi veszteség 890 000, a déli 248 000
- május 24.: Az ENSZ-csapatok harmadszor lépik át a 38-ot.
- a frontvonal a 38 mentén stabilizálódik.
d, A patthelyzet
június – mindkét fél felveti a tárgyalások szükségességét
- tárgyalások kezdődnek Keszongban
1952
A tárgyalások akadoznak, még a hadifoglyok számáról, státusáról sem tudnak megállapodni.
- június 23. Amerikai bombázás a Jalunál
1953.
- június 8-17: sikertelen tárgyalások a foglyokról – akik nem akarnak északra menni, azok
között propagandát folytathatnak az északiak. Dél-Korea azonban a körvonalazódó határokkal
nem ért egyet – nyílt ellentét az ENSZ-szel.
238
- július 27., Panmindzson – fegyverszünet. Status quo ante: ENSZ – KNDK-Kína. KK nem írta
alá.
130 000 ENSZ-katona – 1,5 m északi (összesen talán 4 m is volt a veszteség)
- Az 1954-es genfi csúcs sem hozott megoldást.
3. A koreai háború hatásai
- a háború a kritikus szint alatt marad
- Az USA és a világgazdaság fellendül
- 1951 szeptember: ANZUS, japán különbéke, amerikai-japán biztonsági szerződés
Az USA elköteleződése Ázsiában Kínával szemben, Japán oldalán.
ASEAN, 1954 – nem automatikus védelmi szövetség.
- SEATO, CENTO
- H-bomba
COCOM
1952: a feltartóztatás helyett a visszaszorítás és a tömeges megtorlás
III. A kubai rakétaválság, 1962
Szovjet SS-4 és SS-5 rakéták telepítése Kubában.
- Szuperhatalmi státusz
- az erőegyensúly helyreállítása (Törökország!)
- precedens Kínának
A III. világháború küszöbén
- Amerikai blokád Kuba körül
- ultimátum a szovjeteknek
U Thant ENSZ-főtitkár közvetít
Szovjet visszakozás
- a szovjet hajók nem kísérlik meg áttörni a blokádot
- visszavonják a rakétákat
Amerikai engedmények
- A berlini fal fennmarad
- A Jupiter-rakétákat visszavonják
- Kuba sérthetetlen
kiépítik a forró drótot
A hidegháború a kritikus (valódi háborús, atomháborús szint alatt marad)
A 60-as évek elejének feszült szovjet-amerikai viszonya a szovjet felzárkózásnak, térnyerésnek
az eredménye. Nukleáris patthelyzet.
Ezt követte a feszültségek lazulása: détante.
A konfliktus súlypontja Ázsiába helyeződött. (Helyettesítő háborúk.)
IV. A vietnámi háború
1. A független Vietnam
1945 augusztusában a Viet Minh átveszi a hatalmat, szeptember 2-án Ho Si Minh Hanoiban
kikiáltja a VDK-t.
Kínai-brit megszállást azonban francia követte
1946 februárjában a választásokat a Viet Minh nyerte, a nacionalista blokkal szemben, de Ho
Si Minh beleegyezett, hogy az ország a Francia Unió, az Indokínai Föderáció része marad.
239
A francia kolonialista körök azonban nagyobb befolyást akartak, továbbá a Kínai
Népköztársaság létrejötte, valamint a hidegháború elmélyülése folytán a Viet Minh és Vietnám
között szakításra került sor 1949-ben.
Giap tábornok a partizánharcot kiterjesztve 1952-3 során a deltavidékig jutott.
2. A kettéosztott Vietnám
1953 nemzetközi folyamatai a megegyezés irányába mutattak, de a franciák az erő pozíciójából
kívántak tárgyalni. 1954. május 7-én azonban Dien Bien Phu-nál vereséget szenvedtek.
1954. július 20, Genf. Tűzszünet, a 17o-nál demarkációs vonal, de Vietnam egységes.
1955 októberében azonban délen Diem kikiáltja a Vietnami Köztársaságot. Diktatórikus és
amerika-barát politikája miatt azonban széles ellenállás alakult ki.
Északon fokozatos, korlátozott szocialista átalakulás zajlott (valódi földreform, korlátozott
államosítás)
3. A vietnámi háború
1959-től erősödött a – később Viet Cong-nak nevezett – fegyveres ellenállás délen. Az USA ezt
északi agressziónak minősített és 1961 októberében különleges korlátozott háborút hirdetett.
Diem támadása 1962-ben kudarcot vallott, majd katonai puccs megbuktatta.
1964-ben az USA szerepvállalása fokozódott, a tonkini incidens után augusztus 7-én
megtámadta Észak-Vietnámot.
1965 márciusában amerikai tengerészgyalogosok szálltak partra.
1966-ban már 300 000 amerikai harcolt. Elfoglalták Huét, a császárvárost. Az erő pozíciójából
kívántak tárgyalni, de a VDK elutasította ezt a Pax Americanat.
Az 1968. január 31-i Tet-offenzíva sikere nyomán az USA elfogadta a tárgyalásokat a VDK-
val, 1969 nyarától pedig a háború vietnamizálását hirdette meg (az amerikai szerepvállalás
csökkentését). Ugyanakkor az északi támadásokat sorra visszaverték. Közben Ho Si Minh
meghalt.
1966-tól egyre fokozódtak a háborúellenes megnyilvánulások az USA-ban, főleg, mert
megszűnt a hallgatók automatikus szolgálathalasztása. Mi Lai-nál lezajlott mészárlás (1968.
márc. 16.) is rontotta a háború megítélését. Romlott a katonák morálja (droghasználat, tisztek
megölése). 1969 és 1971 között több több százezres tüntetés zajlott.
1973 január 27-én a párizsi megállapodásban az USA gyakorlatilag elismerte Vietnám
szuverenitását.
1975 elején Észak elindította támadását, április 30-án Saigon bevételével a háború befejeződött.
10.2. A „harmadik világ”
10.2.1. A gyarmati rendszer felbomlása Indiában. (Emelt)
1. Az indiai brit uralom hatásai
1858-tól India brit koronagyarmat, 1877-től császárság
Brit gazdasági expanzió, ültetvények, piac, túlnépesedés, munkanélküliség.
Kialakul egy európai műveltségű indiai elit
Hindi vallási megújulási mozgalom is lezajlik.
2. Az indiai nemzeti mozgalom kezdetei
1885: Indiai Nemzeti Kongresszus Párt
1906: Muzulmán Liga
240
1916: laknori paktum – hinduk és muzulmánok együtt követelnek autonómiát
1919: a tartományok igazgatásának felosztása a britek (rendőrség, földadó) és az indiaiak között
(mg., ipar, oktatás) – diarchia
Amritsari mészárlás
3. Gandhi
A cél az önrendelkezés, az eszköz az erőszakmentesség (ahimsza) és a felebaráti szeretetben
való megtisztulás (brahmacsarja).
1920-21: 1. szatjagraha-menet (illegális sólepárlás a tengerparton)
abszolutisztikus brit kormányzás (1922-4 – Gandhi börtönben)
a Kongresszus alkotmánytervezete: a cél a domíniumi státus - kudarc
1930. jan. 26., Függetlenség napja : 2. szatjagraha-menet
tárgyalások
1935: Government of India Act – diarchia a központi kormányzatban, autonómia a
tartományokban, némi brit előjogok.
1937: a 11-ből 7-ben a Kongresszus győz
Nehru már a teljes függetlenségért harcol.
4. A független India megszületése
1946-ban folytatódtak a tárgyalások a függetlenségről, közben a bombayi flottalázadás is
fokozta a feszültséget. Nehru vezetésével ideiglenes kormány alakult. Közben kiéleződött a
muszlim-hindu konfliktus is – hiába próbálta békíteni a feleket Gandhi. A feszültségeket látva
a brit kormány bejelentette, hogy az angolok elhagyják Indiát. 1947 augusztusában India
elnyerte függetlenségét, létrejött a hindu India és a muszlim Pakisztán (Nyugat- és Kelet-
Pakisztán).
- 1947. aug. 15 – 600 000 áldozat - Pakisztán
- India független: a Kongresszus és a Muszlim Liga
- 1948. jún. 30. egy hindu vallási fanatikus meggyilkolta Gandhit.
5. A független India
1950-ben megszületett az Indiai Szövetségi Köztársaság alkotmánya. Az új országot 1964-ig a
Nemzeti Kongresszus Párt élén álló Nehru vezette, majd halála után leánya, Indira Gandhi vette
át helyét (1966-1977, 1980-1984), majd annak fia, Radzsiv Gandhi)
Problémák: túlnépesedés, modernizáció és vallási tradíciók feszültsége.
Külpolitikai téren Nehru meghirdette a Pancsa Silát, mely a bandungi határozatok, valamint az
el nem kötelezettek mozgalmának előzményét képezte.
Indira Gandhi kormányzása alatt a gazdasági nehézségek továbbra is jellemzők voltak, a
mezőgazdasági válságkezelő intézkedések (földbirtok maximalizálása, földosztás) nem hoztak
eredményt. Bár 1971-ben a Pakisztán feletti győzelemmel Indira Gandhi pozíciói erősödtek,
1975-ben rendkívüli állapotot hirdetett. A diktatórikus eszközök hoztak némi eredményt a
gazdaságban, de az ellenzék győzött a választásokon. Indira Gandhi újabb miniszterelnöksége
idején a szikh kérdés éleződött ki, melynek következtében szikh merénylők meggyilkolták.
Máig tartó határkonfliktusai vannak Pakisztánnal és Kínával. Ez utóbbival szemben
támaszkodhatott a későbbiekben a Szovjetunióval kialakult jó viszonyra is.
10.2.2. A Kínai Népköztársaság létrejötte. (emelt)
1. A polgári demokratikus köztársaság (1912-16)
241
A császárság és Szun Jat-szen elnöksége helyett Jüan Si-kaj az elnök
A Kuomintang(KMT) megalapítása (Nemzeti Néppárt)
Külpolitikai kudarc: 1915-ben a német érdekeltségek Japáné lesznek
2. A tartományi vezetők (hadurak) háborúja (1916-26)
Északon hadurak, délen Szun Jat-szen
1918: sikertelen belépés a háborúba
1921: Kínai Kommunista Párt
1923: KKP és KMT együttműködése
1924: KMT kongresszusa: 3 népi elv (nacionalizmus, demokrácia és szocializmus)
1925: Szun Jat-szen halála
1925-7: nemzeti forradalom – Csang Kaj-sek nemzeti hadserege (KMT) leszámol Csou En-
lajjal (KKP)
3. Az egységes Kína (1928-31/7)
1928: Kína egyesítése – Vörös Hadsereg (Mao Ce-tung és Csu Te)
1931: nevelő kormányzat, nyugati támogatás, sikerek – de a földosztás elmaradása miatt a
kommunisták nyerik meg a vidéket
leszámolási kísérletek a Vörös Hadsereggel
Japán agresszió Mandzsúria ellen
1934-35: Hosszú Menetelés (13 000 km) – a kommunisták kitörése
1936: Csang Kaj-sek elfogása – a KMT és KKP fegyverszünete és japánellenes
együttműködése
1937-45: Japán-kínai háború
4. A Kínai Népköztársaság
- Csang Kaj-sek (Kuomintang) és Mao Ce-tung (KKP) harca
- 1946: megegyezés, de felbomlik
- Csang Nankingba, majd 1949-ben Tajvanra vonul vissza
- 1949. okt. 7.: KNK
- 1950. február 14. szovjet-kínai barátsági szerződés (talán a koreai háború forgatókönyve is)
10.2.3. A közel-keleti helyzet összetevői, az izraeli állam. (emelt)
I. A gyarmati ébredés kezdetei
1. Afrikában és a Közel-Keleten helyi nacionalizmusok keletkezése
1922 – Egyiptom függetlensége – brit fennhatóság alatt (Szuez!)
1925 – Marokkó, Szíria
1930 – Irak függetlensége
Töröko., Irak, Afganisztán orientálódása a Szu. felé
2. Palesztina
A cionizmus (Herzl Tivadar: A zsidó állam, 1896)
1897: Bázel: cionista kongresszus
1917: Balfour-nyilatkozat
Zsidó bevándorlás a Palesztinába (alija)
1936: arab felkelés Palesztinában a zsidó bevándorlás ellen
Palesztina kettéosztása
II. Izrael
242
1. Izrael létrejötte
A holokauszt következményei: a zsidók megmaradását egy önáálló állam garantálhatja csak.
- 1947 november – Palesztina felosztása, ENSZ
- 1948 május Izrael állam – 1. arab-izraeli háború
2. A szuezi válság (2. arab-izraeli)
- Egyiptom: Nasszer elnök nyugat-ellenes politikája; 1956. október 29, Anglia, Fr.o., Izrael –
Szuez elfoglalása, a szuezi válság.
3. Az arab-izraeli konfliktusok
1967: hatnapos háború – (3. arab-izraeli) izraeli megelőző csapás az arab szövetségre
1973: Jóm Kippur-háború – (4. arab-izraeli) olajválság
1982: békét galileának (5. arab-izraeli) háború
1987-1993: első intifáda (palesztin felkelés)
1993: oslói egyezmény – palesztin autonómia
2000- második intifáda
III. Konfliktusok az öbölben
1979, iráni iszlám forradalom - gyengíti az USA-t
1980-88: Irak-iráni háború
1990: kuvait megszállása
1991: öbölháború
2003-: iraki háború
IV. Az afganisztáni konfliktus
Afganisztán, 1978: szovjetek által kiképzett katonatisztek puccsal hatalomra kerülnek, de a
polgárháborúba a szovjetek közvetlenül, csapatokkal avatkoznak be (1979-1989.).
Az afganisztáni államfejlődés kezdetlegessége
Terrorizmus és kábítószerkereskedelem
V. Az arab tavasz (2011)
Észak-afrikai felkelések, tüntetések
Kormányváltás: Tunézia, líbia, Egyiptom
Polgárháború: Szíria
A térség destabilizálódása
VI. A térség problémái
1. Az olaj szerepe
2. Stratégiai útvonalak
3. Arab/iszlám nacionalizmus, fundamentalizmus
4. Ökológiai válság
5. Migrációs válság
10.3. A kétpólusú világrend megszűnése
243
10.3.1. A kétpólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése; Németország
újraegyesítése (közép)
I. A hidegháború vége (1985-1989)
1. A reformok szükségessége: gazdasági válság, a külpolitikai túlterjeszkedés
Gorbacsov, 1986: peresztrojka (hibrid gazdaság), glásznoszty – külpolitikai visszahúzódás –
békés együttélés, elégséges védelem – a hidegháború feladása, a fegyverkezés korlátozása
1985, Genf – leszerelés – nullamegoldás
Visszavonulás Afganisztánból, Nicaraguából, Angolából és Etiópiából
2. A Szu válsága
Belső válság
Kaukázus, Baltikum, antiszemitizmus
1986: Csernobil
3. A fordulat, 1989-1991
A csatlósi rendszer bomlása.
Gorbacsov nem alkalmazza a Brezsnyev-doktrinát (Sinatra-doktrina)
A Szu „kardcsapás nélkül” veszíti el a hidegháborút.
1989: Málta – a Szu elismerte K-Európa elvesztését
A hidegháború – gazdaságilag – kezdettől fogva egyenlőtlen felek küzdelme volt. A szovjet
rendszert saját belső problémái és a nyugat kihívásai omlasztották össze. A hidegháború tkp.
1987-ben véget ért, de a Szovjetunió bukása tette hitelessé
1991: START
A hidegháború „langyos békével”, a vesztes megnevezése és megbüntetése nélkül ért véget (Z.
Brzezinski)
II. A Szovjetunió felbomlása
A kommunista puccskísérlet bukása
A Szu felbomlása
1990 március: Litvánia kikiáltja függetlenségét
1991 április Grúzia, Május Lettország kikiáltja függetlenségét
1991 március-április: 9 tagállam konföderációs tervezete (Szuverén Államok Szövetsége)
Észto., Letto., Litvánia, Moldávia, Örményország, Grúzia nem vett részt.
Augusztus 20-án lépett volna életbe.
Vlagyimir Krjucskov, a KGB vezetője szervezte, de az alelnök, a kormányfő, a belügy- és a
védelmi miniszter is a puccsisták között volt.
Augusztus 19-én Gorbacsov-ellenes puccs Moszkvában, melyet Borisz Jelcin levert. A
hadsereg és a társadalom is ellenezte a puccsot.
Ezt követően a legtöbb tagköztársaság függetlenedett, melyet szeptemberben Moszkva is
elismert.
December 8. Oroszo., Ukrajna és Belarusz elismerte a Szu. felbomlását.
December 12. Oroszo. kilépett.
December 21: kimondták a megszüntetést.
December 31. Megszűnt.
III. Jugoszlávia szétesése
244
1. Jugoszlávia virágzása és válsága
Etnikai, vallási és kulturális mozaik
Sajátos jugoszláv önigazgatási modell, viszonylagos jólét és szabadság.
Az el nem kötelezettek vezetője. Nyugati és keleti elismertség.
1968-tól hadseregre támaszkodó elnöki diktatúra jellegét ölti.
Fokozódó nemzeti ellentétek
1968: Koszovó – nem tagállam, de kap egyetemet
1971: Horvát tavasz
1971: a muzulmán önálló nemzet.
1974: konföderatív alkotmány, nagyobb köztársasági önállósáág, kollektív államelnökség –
intézményesített működésképtelenség.
1980: Tito halálát követően gazdasági, politikai és morális válság.
1981: megmozdulások Koszovóban.
A gazdasági fejlettség területi különbségei szétfeszítették az egységes piacot.
A hidegháború végével a rendszerváltást és az európai integrációt Szlovénia és Horvátország
csak önállóan remélhette.
1987-89 között Milosevics megszerzi a vezető szerepet Szerbiában és Jugoszláviában.
1990-ben megszűnik a kommunista jelleg, mindenütt nacionalista fordulat zajlik.
2. A szétesés folyamata
a, Szlovénia
Az 1990. december 23-án tartott népszavazáson a szlovéniai szavazók 88 százaléka voksolt a
függetlenség mellett, amelyet aztán 1991. június 25-én kiáltottak ki. A Jugoszláv Néphadsereg
pedig a szlovén fegyveres erőkkel vívott, tíz napig (június 27-étől július 6-áig) tartó
összetűzések után októberre kivonult Szlovéniából, amely így gyakorlatilag független állammá
vált. A köztársaság függetlenségét 1992. január 15-én ismerte el az akkor 12 tagú Európai
Közösség és további több mint harminc ország, majd nyomukban április 7-én az Egyesült
Államok is.
b, Horvátország
Horvátország Franjo Tudjman elnök 1990. május 30-i hivatalba lépését követően olyan
alkotmánymódosításokat eszközölt, amelyek elégedetlenséget váltottak ki Szerbiában.
Horvátország szerb többségű régiói 1990. december 21-én kikiáltották autonómiájukat. Az
1991. május 19-i népszavazáson - amelytől távol maradt a lakosság 12,6 százalékát kitevő szerb
népesség - a szavazók 92 százaléka támogatta a függetlenné válást.
Az elszakadás, amelyet Szlovéniával egy napon (1991. június 25-én) kiáltottak ki, október 7-
én vált hivatalossá. A jugoszláv (tulajdonképp szerb) vezetés a függetlenedni akaró horvátokat
csak bizonyos, szerbek lakta területek átengedése fejében engedte volna kiválni Jugoszláviából,
erre azonban a horvátok nem voltak hajlandóak. Közben azonban augusztusban háborúvá
terebélyesedtek a horvát fegyveres alakulatok összecsapásai a szerb szabadcsapatokkal és a
Jugoszláv Néphadsereg egységeivel, s a háború egészen 1995 augusztusáig tartott. . Bár
nemzetközi közvetítő tárgyalások, tervezetek születtek, ezek nem hoztak eredményt. A harcok
évekig tartottak, a szerbek kikiáltották az ún. Szerb Krajina Köztársaságot, amely 1995-ben lett
ismét Horvátország része. Az Európai Közösség, az Egyesült Államok és további több mint
harminc ország Szlovéniával együtt ismerte el Horvátországot.
245
c, Macedónia
Macedónia vérontás nélkül szakadt el Jugoszláviától. Az 1991. szeptember 8-án megtartott
népszavazáson a szavazók 95 százaléka támogatta a függetlenséget, s azt egy héttel később ki
is kiáltották.
d, Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina parlamentje 1991. október 15-én kiáltotta ki a függetlenséget. A
nemzetközi közösség közvetítésével folytatott tárgyalások eredményeképpen 1992 elején a
köztársaság bosnyák, horvát és szerb vezetői megállapodást írtak alá Bosznia-Hercegovina
három részre osztásáról. Két nappal később Alija Izetbegovic boszniai elnök visszavonta az
aláírását, és 1992. február 29-ére népszavazást írt ki. A szerbek bojkottálták a referendumot, de
a szavazók 62,8 százaléka az elszakadás mellett foglalt állást.
1992. április 5-én kiáltották ki a függetlenséget, bár akkor már fegyveres konfliktus zajlott az
országban. Az EU már másnap elismerte Bosznia-Hercegovinát, egy nappal később az Egyesült
Államok is. Április 6-án azonban a szerb erők megkezdték Szarajevó ostromát, s a várost
egészen a háború 1995-ös befejezéséig ostrom alatt tartották.
A háborúvá szélesedő konfliktusban szerbek, bosnyákok és horvátok harcoltak egymás ellen.
A szerbek katonai sikereit csak a NATO 1995-ös beavatkozása és az USA által is támogatott
bosnyák-horvát összefogás késztette meghátrálásra. Az ebben az évben aláírt daytoni
egyezmény 1995. november 21-én vetett véget a háborúnak. Belgrád elismerte Bosznia-
Hercegovina függetlenségét, s emellett 51-49% - os arányban felosztották egy bosnyák-horvát
föderációra és egy szerb autonóm államra, a közös ügyek azonban ezek szövetségi államának
hatóságait illetik.
e, Montenegró
Montenegró 1992 áprilisában Szerbiával megalakította a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot,
amely 2003 februárjában laza unióvá alakult Szerbia és Montenegró néven. A függetlenségpárti
érzelmek azonban Montenegróban is felülkerekedtek, s a 2006. május 21-én megtartott
referendumon a szavazók 55 százaléka az elszakadásra voksolt. Az ország függetlenségét 2006.
június 3-án kiáltották ki.
f, Koszovó
1991-2008 Koszovó Jugoszlávia fennállása idején Szerbia része volt, 1989-ig annak
autonóm tartományaként. Akkor a Slobodan Milošević irányítása alatt álló jugoszláv vezetés
megszűntette autonómiájukat (a Vajdaság autonómiájával együtt). Koszovó albán lakosságában
ezután felerősödött az elszakadási törekvés. 1991-ben titkos népszavazással kiáltották ki
függetlenségüket. 1998-tól fegyveres felkelést kezdtek Szerbia ellen. A szerbek katonai válasza
során elkövetett atrocitások és a harcok miatt megindult menekülthullám, valamint a sikertelen
nemzetközi tárgyalások következtében a NATO megkezdte Szerbia bombázását. A tartomány
igazgatását 1999-ben az ENSZ vette át. 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét. Több
tucat állam ismerte el, de a világ országainak többsége nem.
IV. Németország újraegyesítése
1990. október 3-án jelentették be Németország újraegyesítését, ezzel a korábbi szocialista
blokkhoz tartozó Német Demokratikus Köztársaság hivatalosan is csatlakozott a Vasfüggöny
túloldalára került Német Szövetségi Köztársasághoz. A nevezetes bejelentés véget vetett a
246
német állam 45 éves megosztottságának, szimbolikusan pedig a hidegháborút is lezárta, hiszen
ezek a területek a szovjet-amerikai szembenállás – az európai hatalmi játszma – során
mindvégig kulcsfontosságúak maradtak.
1. A megosztottság kialakulása és gyengülése
1949 NDK – NSZK
Hidegháborús szembenállás
- berlini blokád
- berlini fal
1987- Ronald Reagan amerikai elnök berlini beszédében a hidegháborús szembenállást
jelképező Fal lebontását követelte.
- Romló szovjet-keletnémet viszony
2. 1989
Az NDK-ban a májusi helyhatósági választások után zavargások törtek ki, Erich Honecker
pártfőtitkár hatalma megingott
a soproni Páneurópai Piknik és a magyar–osztrák határ megnyitása - több ezer NDK-
állampolgár távozhatott a nyugati Németországba
- A krízis nyomán október 18-án megbukott Honecker, november 9-én a tüntetők ledöntötték a
Berlint kettéválasztó falat, az Egon Krenz vezette új kormány engedélyezte a szabad utazást,
Krenz után a hatalom Hans Modrow kezébe került, aki Gorbacsov jóváhagyásával
visszaállította az alapvető szabadságjogokat, választási törvényt hozott, és 1990 márciusában
lebonyolította az NDK történetének első és utolsó többpárti voksolását. Április 12-én az
országban a Kereszténydemokrata Unió vehette át a kormányzást.
Lothar de Maiziére vezetésével megindulhatott az újraegyesítés előkészítése. Május után
– a kommunista intézmények leépítése
– gazdasági unió az NSZK-val
- a magántulajdon és a szabad árak visszaállítása
- a nyugatnémet fizetőeszköz 1990. júliusi bevezetése.
3. Az egyesítés gazdasági és jogi előkészítése
- NDK a különféle támogatások és biztosítások rendszerének összehangolása
- Helmuth Kohl nyugatnémet kancellár pénzalapot hozott létre a keleti rész felzárkóztatására.
1990 júniusában az NDK alkotmányt módosított, elkötelezte magát a demokratikus értékrend
mellett, és visszaállította az NSZK-ban működő régi tartományi rendszert.
1990. július 1. pénzügyi, gazdasági, szociális unió.
1990. augusztus 31. újraegyesítési szerződés
október 3-án Németország ismét egy ország lett.
4. Külpolitikai feltételek
1989 december: máltai csúcstalálkozó
- Izrael ellenezte
- Nagy-Britannia és Franciaország elodázni akarja – hatalmi érdekekből
- Gorbacsov abban bízott, hogy az egységes Németország semleges lesz
- Bush az NDK NATO-ba való bevonásában reménykedett
247
1990 szeptember 12: 4+2-es tárgyalások, Moszkva – szabad az út, a szerződés helyettesíti a
békekötést.
október 3. NDK beolvasztása
1990. október 9. szovjet-német szerződés – a csapatkivonáásra kb. 13 Md DM-t adnak
5. Következmények és problémák:
gazdasági teljesítmény és az életszínvonal
a környezet állapota és a mentalitás
1994-ig több mint 155 milliárd márka segély
„oszi-veszi” ellentét
10. 4. Az európai integráció
10.4.1. Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése. (közép)
I. Alapvető szempontok
1.Alapelvek
- Hatáskör átruházás: csak a szerződésekben rá ruházott hatáskörben jár el.
- Szubszidiaritás: csak ott jár el, ahol a nemzeti vagy helyi szint nem képes.
- Arányosság: csak a szükséges mértékig jár el.
2. Célok
béke, szabadság, fenntartható fejlődés, küzdelem a társadalmi kirekesztés és
megkülönböztetés ellen, tudományos-technikai haladás, kohéziót és szolidaritást a tagállamok
között, sokszínűség, gazdasági és monetáris unió
3, Értékek
emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság, emberi jogok
II Intézmények
1. Európai Parlament
Szerep: jogalkotási, felügyeleti és költségvetési hatáskörrel rendelkező, közvetlenül választott
uniós intézmény
Tagok: 751 európai parlamenti képviselő
Elnök: David-Maria Sassoli
Alapítás éve: 1952-ben alapították „az Európai Szén- és Acélközösség Közgyűlése” néven,
jelenlegi nevét 1962-ben kapta, az első közvetlen európai parlamenti választásokra pedig 1979-
ben került sor
Székhely: Strasbourg (Franciaország), Brüsszel (Belgium), Luxembourg (Luxemburg)
2. EurópaiTanács
Szerep: meghatározza az Európai Unió tevékenységének általános politikai irányvonalát és
prioritásait
Tagok: az uniós országok állam-, illetve kormányfői, az Európai Tanács elnöke, az Európai
Bizottság elnöke
Elnök: Donald Tusk
248
Alapítás éve: 1974 (informális fórum), 1992 (hivatalos státusz), 2009 (hivatalos uniós
intézmény)
Székhely: Brüsszel (Belgium)
3. EurópaaiUnió Tanácsa
Szerep: az EU-tagállamok kormányainak képviseletét ellátó intézmény, mely uniós
jogszabályokat fogad el és összehangolja az uniós szakpolitikákat
Tagok: az uniós országoknak a megvitatandó szakpolitikai területért felelős miniszterei
Elnök: rotációs alapon mindegyik uniós ország 6 hónapig tölti be az elnöki tisztet
Alapítás éve: 1958 (az „Európai Gazdasági Közösség Tanácsa” néven)
Székhely: Brüsszel (Belgium)
4. Európai Bizottság
Szerep: előmozdítja az EU általános érdekeinek érvényesülését azáltal, hogy
jogszabályjavaslatokat dolgoz ki, érvényt szerez a már elfogadott uniós jogszabályoknak,
továbbá végrehajtja a szakpolitikákat és az uniós költségvetést
Tagok: a biztosi testület, melybe mindegyik uniós tagállam 1 biztost delegál
Elnök: Jean-Claude Juncker
Alapítás éve: 1958
Székhely: Brüsszel (Belgium)
5. Európai Unió Bírósága
Szerep: gondoskodik arról, hogy az európai uniós jogszabályokat mindegyik tagállam azonos
módos értelmezze és alkalmazza, illetve hogy az uniós országok és intézmények betartsák az
EU-jogszabályok rendelkezéseit
Tagok:
Bíróság: tagállamonként 1 bíró, továbbá 11 főtanácsnok
Törvényszék:mindegyik EU-országból 2 bíró
Alapítás éve: 1952
Székhely: Luxemburg
6. Európai Központi Bank
Szerep: az euró kezelése, az árstabilitás fenntartása, valamint az EU gazdasági és monetáris
politikájának meghatározása és végrehajtása
Elnök: Christine Lagarde
Tagok: az EKB elnöke és alelnöke, valamint az összes uniós tagország központi bankjának
kormányzója
Alapítás éve: 1998
Székhely: Frankfurt (Németország)
7. Európai Számvevőszék
Szerep: ellenőrzi, hogy az uniós pénzforrások beszedése és felhasználása során nem történt-e
szabálytalanság, és segíti az uniós pénzgazdálkodás javítását
Elnök: Klaus-Heiner Lehne
Tagok: tagállamonként egy fő
Alapítás éve: 1977
Székhely: Luxembourg
249
8. Európai Külügyi Szolgálat
Szerep: ápolja az EU nem uniós országokkal kialakított diplomáciai kapcsolatait, és végrehajtja
az uniós kül- és biztonságpolitikát
Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője: Federica Mogherini
Alapítás éve: 2011
Székhely: Brüsszel (Belgium)
III. Működés
1. Egyedülálló intézményi struktúra
Az EU egyedülálló intézményi struktúrával rendelkezik:
A tagállamok és az EU vezetői az Európai Tanács keretében határozzák meg az átfogó uniós
prioritásokat.
A Európai Parlament közvetlenül megválasztott képviselői az európai állampolgárokat
képviselik.
Az EU egészének érdekeit az Európai Bizottság képviseli, amelynek tagjait a tagállami
kormányok nevezik ki.
A tagállami kormányok érdekképviseleti intézménye az Európai Unió Tanácsa.
2. Irányvonal kijelölése
Az Európai Tanács határozza meg az az EU tevékenységének általános politikai irányvonalát –
de nincs hatásköre jogszabályok elfogadására. A Tanács tagjai– az Európai Bizottság elnöke,
valamint az uniós tagországok állam- és kormányfői – az elnök irányítása mellett félévente
legalább kétszer üléseznek, minden alkalommal néhány napig. Az elnöki posztot jelenleg
Donald Tusk tölti be.
Jogalkotás
3.Az uniós jogalkotás három intézmény feladata. Ezek:
Az Európai Unió polgárai által közvetlenül megválasztott és őket képviselő Európai
Parlament.
Az Európai Unió Tanácsa, amely az egyes tagállamok kormányait képviseli. A Tanács
elnökségét felváltva tölti be egy-egy tagállam.
Az EU egészének érdekeit képviselő Európai Bizottság.
E három intézmény a rendes jogalkotási (régebben együttöntési) eljárás keretében fogadja el az
Unió-szerte alkalmazandó szakpolitikákat és jogszabályokat. Az alapelv az, hogy a Bizottság
új jogszabályokat javasol és a Parlament, valamint a Tanács elfogadja őket. A végrehajtásért a
Bizottság és a tagállamok felelnek. A jogszabályok megfelelő alkalmazásának és
végrehajtásának biztosítása a Bizottság feladata.
10.4.2. Az európai integráció főbb állomásai (bővülés és mélyülés). (emelt)
Az Európai Unió történetének kronológiája
250
10.5. A globális világ sajátosságai
10.5.1. A globális világgazdaság ellentmondásai. (közép)
I. A világ a hidegháború után
1. A korábbi gyarmati, nagyhatalmi ellentétek kifejeződésének gátja megszűnt
2. A II. világháború utáni megoldatlan kérdések felszínre kerültek. (No.)
3. A fegyverkezési verseny révén a katonai-ipari komplexum állandósította magát – és
önállósult. (Irak)
4. A nemzetközi rendszer decentralizációja
Szuperhatalmak, nagyhatalmak, triád, harmadik világ, ENSZ
II. A globális világ
1. A globális világ előzménye, a világgazdaság
A területi munkamegosztásból adódó kölcsönös függőség az országok között. Nem azonos a
nemzetgazdaságok összességével.
Bár egyetlen, de nem homogén: centrum-periféria viszony!
Időben változik. Az 1970-es évekig a külkereskedelem volt a meghatározója.
1. Merkantil világkereskedelem (1450-1780)- egypólusú.
2. Szabadversenyes ipari kapitalizmus (1780-1870 k.)- egypólusú.
3. Monopolkapitalizmus (1870-1945)- többpólusú.
4. Megosztott világ (1945-1989)- kétpólusú, globalizálódó.
5. A globális világ (1989/91-)
2. A globális világ kialakulásának folyamata
Az 1970-es évek elejétől világgazdasági szerkezetváltás indul:
- Kőolajárrobbanás - olcsó hitelek - infláció - adósságválság
- A Bretton Woods-i pénzügyi rendszer összeomlása
- 1980-82-es recesszió
- 1980-as 90-es évek: a tőke- és technológia-intenzív fejlődés: gazdasági szerkezetváltás
felgyorsul.
- 2000 körül az ázsiai válság és a technológiai papírok zuhanása ennek korlátait jelezte
- A 2008-as válság a pénzügyi globalizáció korlátait jelezte – az ingatlanpiaci buborék
b, Új jelenségek váltak meghatározóvá:
- a világpiacra termelő multinacionális vállalatok uniformizált fogyasztópiacot teremtettek
- a pénzmozgások felgyorsultak és világméretűvé váltak
- az információáramlás is felgyorsult és világméretűvé vált
Elengedhetetlenné válik a világgazdasági viszonyokhoz való alkalmazkodás. Ennek
következtében széttört a kétpólusú világ
Napjainkban a világgazdaság átalakul: nemzetgazdaságok, integrációk és globális
világtendenciák egyidőben vannak jelen!
3. A globális világ jellemzői, szereplői
Világtendencia a globalizáció, az országok közötti és az országokon belüli egyenlőtlenségek
egyre növekednek!
Globalizáció és internacionalizáció: az internacionalizáció esetén az alapvető egység a nemzet.
A globalizáció esetében a nemzeti gazdaság felbomlik, dezintegrálódik.
251
G L O B Á L I S V I L Á G
Gazdasági és politikai integrációk info
Multinacionális külkereskedelem nemzetközi nemzetközi rmá
vállalatok tőkeáramlás szervezetek ci
vállalatok termékek bankok kormányok ó
termelők és fogyasztók
Állam és piacgazdaság
A globalizáció: egységesedés, kölcsönös függés
Gazdasági, pénzügyi, személyes, technológiai globalizáció
Globalizáció és lokalizáció
4. A globális világ térszerkezete
Centrum térségek
A világgazdaság erőcentrumai, növekedési pólusai. Azok a térségek, ahol a gazdasági termelés
és a termelékenység rendkívül magas, ahol transznacionális vállalatok székhelyei többségében
előfordulnak, ahol a gazdaság húzóágazatai a legkorszerűbb és legdinamikusabban fejlődő
iparágak, ahol a világ pénzforgalmának jelentős része zajlik, ahol az információs gazdaság a
legfejlettebb, a legtöbb a K+F tevékenység (innovátor)
A világ legfontosabb centrumtérségei Észak-Amerika, Nyugat-Európa és Kelet-Ázsia.
Félperifériák
A centrumországok „hátországai”, akik szorosan együttműködnek a centrumországokkal,
bizonyos szempontból kiegészítik azok gazdaságát, de fontos erőforrást (pl. munkaerő),
felvevőpiacot és terjeszkedési területet is jelentenek számukra. (Követő országok)
Az észak-amerikai centrumtérség félperifériáját a latin-amerikai országok jelentik, Nyugat-
Európa félperifériája a gazdaságilag kevésbé fejlett Európai Uniós és Unión kívüli országok
(pl. a politikai értelemben vett Kelet-Európa, vagy egyes dél-európai országok, Japán és az
újabb kelet-ázsiai centrumtérségek hátországát pedig a délkelet-ázsiai országok adják.
Perifériák
A perifériák a világgazdaság peremvidékei, amelyek legfontosabb szerepe a centrumtérségek
ellátása ásványi nyersanyagokkal és mezőgazdasági terményekkel. Ez az országcsoport a világ
legszegényebb országait tömöríti, többségük Afrikában található. (Technológiai sivatagok)
III. Napjaink globális kérdései
1. A szegénység (Észak-Dél ellentét)
- menekültkérdés
- eladósodás
- humanitárius válságok
- politikai feszültségek
2. A környezeti válság
környezetpusztulás, kihalás -- a fenntartható fejlődés
- a multinacionális cégek szerepe
- a nemzetközi együttműködés lehetőségei és korlátai (riói egyezmény)
3. A civilizációk harca
- a kétpólusú világ felbomlása utáni nemzetközi ellentétek
- vallási-kulturális és civilizációs ellentétek
- vallási fundamentalizmus és terrorizmus
252
- az USA világhatalmi szerepe
- a közel-keleti válság
A világ atomhatalmai 2006-ban
- Atomhatalmak: USA, Oroszo., NBr., Fro., Kína, India, Pakisztán
- Feltételezett: Izrael, Észak-Korea
- Atomprogram volt/van: Argentína, Brazília, Dél-Afrika, Algéria, Líbia, Irak, Irán
4. Demográfiai kérdések
Túlnépesedés – éhezés – környezeti válság - migráció
Egészségügy – járványok
Civilizációs betegségek - előregedés
10.5.2. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban. (emelt)
Tömegkultúra
A társadalom eltömegesedése a 19. század óta.
Mediatizált kultúra – tömegmédia –hálózati kultúra
Napjaink mediatizált világa a globális média világa
Globalizáció – amerikanizáció – sztenderdizáció
Alacsony kulturális szint – kulturális ipar
Posztmodern jelenség – a hagyományos narratívumok leépülése – a reklám, marketing szerepe
– celebbek
253
11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
11.1. A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak
11.1.1. Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok jellegzetességei a
Rákosi-korban. (közép)
I. A kollektivizálás
1948: szövetkezetpolitikai irányelvek – a mezőgazdaság szocialista átszervezése –
szövetkezetesítés (kollektivizálás)
1949: az átalakítást helytelenítő Nagy Imre kizárása
1948-49: A kulákság tönkretétele. Kuláklista. A parasztság gerincének megsemmisítése.
Beszolgáltatási rendszer (A terményeket messze az előállítási ár alatt kellett azt államnak
beadni.)
1948-53 között a parasztság 1/3-a szövetkezetekbe kényszerült. Következmény:
termésvisszaesés (gyapot, gumipitypang, rizstermesztés). Menekülés a faluról. A földek 1/10-
e műveletlen.
1952: a mélypont, a padlások lesöprése
II. Az iparosítás
1. Az iparosítás folyamata
1949: Az ipari termelés 28, a nehézipar 60 %-kal haladta meg az 1938-as szintet. De extenzív
iparosítás zajlott. Önellátásra törekvés, de a nyersanyag és az energia a Szu-ból érkezett.
1950-54: I. ötéves terv.
Forrásai: az életszínvonal visszafogása, a mg. kizsigerelése, a munkateljesítmény fokozása.
A tervek azonban folyamatosan módosultak. A gyáripar növekedését 86-ról 310 %-ra növelték.
(1952-ben 113-szor, 1953-ban 225-ször változtatták meg a terveket.)
2. Az iparosítás következményei
A munkások jogainak csorbítása
A szabadság csökkentése, túlóráztatás, terv- és békekölcsönök, normaemelés, „önkényes
kilépés” korlátozása, tervbűncselekmény.
Az életszínvonal csökkenése, közellátás akadozása.
III. A diktatúra
1. A pártállam működése
Az OGY szerepének formálissá válása (az ülésnapok, interpellációk, törvények számának
csökkenése, helyette törvény erejű rendeletek.)
A minisztériumok számának növekedése: a végrehajtó hatalom növekedése. A helyhatóságok
nem önkormányzatok, a végrehajtó hatalom hierarchikusan felépülő kiszolgálói.
A bürokrácia példátlan felduzzadása, példátlan mobilitása.
A hatalom csúcsán 1950 novemberétől a Honvédelmi Bizottság. Tagjai: Rákosi Mátyás, Gerő
Ernő, Farkas Mihály.
2. A vezér
A diktatúra szükségképpen „szüli meg” a maga „Vezérét”. Helyi szinten a maga vezéreit. A
Párt, az ideológia nem tűrte meg a gyakorlat kritikáját. De spontán tisztelet is övezte a vezért,
nem csak félelemből követték.
254
A kisebb vezérek igyekeztek kitalálni, megelőzni, túllicitálni, amint a vezér várt tőlük. A tagság
megfélemlítése, az 1949-50-es, 300 000 párttag kizárásával járó „tagrevízió” után a személyi
kultusz már megkérdőjelezhetetlen volt.
„Népdal”: „Hej, ha galamb lennék,/ Tóban megfürödnék,/ Hajnali órában/ Vígan szárnyra
kelnék,/ Rákosi elvtárshoz/ Köszönteni mennék.”
IV. A politikai terror
1. A politikai rendőrség tevékenysége
Az „osztályharc éleződik” jelszava – a terror légköre alakul ki.
- 1945: a rendőrség Politikai Rendőri Osztálya (PRO), Péter Gábor
- 1946: a Belügyminisztérium (BM) Államvédelmi Osztálya (ÁVO), Péter Gábor – Rajk
belügyminiszter
- 1948: BM Államvédelmi Hatóság (ÁVH), Péter Gábor – Kádár János a belügyminiszter
1953-ban 1200 000 nyilvántartott, 50 000 fős állomány.
1949-53 között 530 000 eljárás indult, ebből 390 000 elmarasztaló ítélet. 800 000 rendőrségi
gfélemlítése.
2. Koncepciós perek
A vádat és az ítéletet előre megkonstruált terv, koncepció szerint fogalmazták meg, az eljárást
– törvénytelen eszközökkel – folytatták le.
Rajk László pere (1949) okok:
- a jugoszláv kérdés (szakítás Jugoszláviával)
- a „moszkoviták” és a magyarországiak közti ellentét
- egyéb személyi ellentétek
További perek:
- gazdasági perek (Nitrokémia, MAORT)
- szociáldemokraták elleni per (1950, Szakasits Á., Marosán Gy.)
- tábornokper (1950, Sólyom László)
- a hazai kommunisták elleni per (1951, Kádár J., Losonczy G., Donáth F.)
- Grősz József, kalocsai érsek elleni per (1951). Az Állami Egyházügyi Hivatal megalakulása
– az egyház állami ellenőrzése
3. A terror egyéb intézkedései
- Áttelepítések – a déli és a nyugati határsávból
- Internálás – bírósági ítélet nélkül, rendőri intézkedéssel kényszerlakhelyre telepítés. Javító-
nevelő munkára kényszerítés. Kb. 100 tábor, 44 000 fő.
- kitelepítés Bp-ről – kb. 6000 család. (Főleg az arisztokrácia, nagypolgárság – az új elit számára
kellettek a lakások.)
V. A válság
1. Gazdaságpolitikai hibák
- az életszínvonal csökkenése – a háború előttit sem éri el.
- Lakossági terhek (békekölcsön)
- megfélemlítettség
- kiábrándulás
1953 elején belpolitikai válsághelyzet alakul ki.
2. Sztálin halála, 1953. március 5.
- az új szovjet vezetés Rákosit, Gerőt és Nagy Imrét Moszkvába hívja – Nagy Imrét jelölik ki.
Új politikát írnak elő.
255
- „júniusi párthatározat” (1953. június 27-8., titkos!)
Tartalma: a gazdaságpolitika módosítása, az életszínvonal növelése, a törvényesség
helyreállítása.
VI. Az „új szakasz”
1. Nagy Imre miniszeterelnöksége (1953. július 3/4.-1955)
- Megválasztás. Rádiós programnyilatkozat.
- A háttérben hatalmi harc: Rákosi (ortodox kommunista, Hruscsov embere) és Nagy Imre
(reformer kommunista, Malenkov embere) között.
Tevékenysége:
- a parasztság helyzetének könnyítése (kuláklista eltörlése, a tsz-szervezés leállítása)
- az iparosítás folytatása
- közkegyelem, de vontatott végrehajtás
- a népfront, a politikai rendszer reformja – párton kívüli bázis
- a gazdasági nyitás kérdése
Bukása:
1954 végén Rákosi – a jobboldali veszélyre hivatkozva – támadásba lendül (Hruscsov
támogatásával.)
1955 január: Nagy Imre „megfeddése” Moszkvában
1955 március: Nagy Imre lemondatása.
Kiszorul a hatalomból, visszavonul, de nem törik meg, nem gyakorol „önkritikát”. Személye
az ellenállás példája lesz.
2. Hegedűs András kormánya (1955 április – 1956 október)
- régi pártvezetés, új kormány – vissza 1953 elé – nem megy!
- Börtönvilág
- Nagy Imre körének megszerveződése – nemzeti kommunizmus, függetlenség.
- 1955 vége: A Petőfi Kör megszerveződése, írók memoranduma – a kör betiltása
- külpolitikai enyhülés, a jugoszláv kérdés és a Rajk-per újraértékelése
- Az SZKP XX. Kongresszusa, 1956 február.
- 1956 július: Rákosi helyett Gerő, részleges változások.
11.1.2. Magyarország szovjetizálása (1945-1949). (emelt)
I. A háború után
1. Háborús igazgatás
- Magyar Bizottság – koalíciós alapon
- Nemzeti Bizottságok
2. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (1944. dec. 2.)
Tagjai: FKGP, SZDP, NPP, PDP, MKP, szakszervezetek
Programja (MKP)
- a szélsőjobb betiltása
- a háborús bűnösök felelősségre vonása
- a demokratikus szabadságjogok kiterjesztése
- földreform
- bányák, bankok, nagyipar államosítása
256
- alkotmányozó nemzetgyűlés
- ideiglenes nemzeti kormány
3. Az ideiglenes Nemzetgyűlés, Ideiglenes Nemzeti Kormány
INGY - 1945. dec. 21. Debrecen
- közfelkiáltással választották, a zöme kommunista
- a tulajdonképpeni hatalom a Politikai Bizottság kezében
INK – dec. 22.
- Miklós Béla + moszkvai lista. Kezdetben nincs kommunista többség
- dec. 28. hadüzenet No.-nak
- 1945. január 20.: fegyverszünet Moszkvában
- trianoni határok
- 300 m $ jóvátétel
- 8 ho.
- a szélsőjobb betiltása
4. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB)
- a fegyverszünet betartása
- a 3 nagyhatalom, de a Szu a főnök
- Vorosilov és a Vörös Hadsereg mondja ki a döntő szót
Magyarország megszállt ország
- a pártok, a kormány és az ogy. is köteles engedelmeskedni nekik.
- belpol, külpol, gazdaság, szellemi élet ellenőrzése. A megszállás a nemzeti jövedelem 30 %-
át emészti fel.
5. „Demokratikus átalakítás” – az új államszervezet
a, Hadsereg
kb. 50 000 fő a háború végére, de ekkor már a szovjetek nem tartottak rá igényt. Mo. ne legyen
hadviselő fél a győztesek oldalán!
b, Belügy
- Bűnügyi, gazdasági és politikai rendőrség (Péter Gábor)
- HM Katonapolitikai Osztálya és a Határőrség =(Pálffy György)
Mind kommunista ellenőrzés alatt.
c, Igazoló bizottságok
- jobboldali, fasiszta, félkatonai szervezetek feloszlatása
- zsidótörvények hatályon kívül helyezése
- baloldaliak rehabilitálása
d, Népbíróságok:
- pártdelegátusok. Nem legitim szervezet és eljárás. Koncepciós jellegű: a cél a Horthy-rendszer
elítélése
-1950-ig: 60 000 ügy. 477 halálos ítélet (189 kivégzés: Bárdossy, Imrédy, Sztójay, Szálasi –
Bethlen a Szu-ban halt meg 1947-ben), 27 000 börtön – arányaiban több, mint No-ban.
6. Földosztás
Lehetőségek:
- spontán földosztás, földigénylés
- Kisgazdák: életképes birtokok
- kommunisták: mindenkinek – törpebirtok (de csak propaganda)
b, a földosztás
1945 március: kormányrendelet a földosztásról
257
- 100 kh – úri, 200 kh a paraszti birtok felső határa (elkobzás ill. megváltásos kisajátítás – de
sosem fizették ki.)
- 5,1 kh az átlagosan kiosztott föld, de 300 000 igénylő föld nélkül maradt
7. Háborús károk és jóvátételek
a, Károk
- kb. 1 m ember, az 1941-es határok között, a trianonin kb. fél m. 900 000 fogoly – a trianonin
600 000, ebből 200 000 nem tér haza
- az 1938. évi GDP ötszöröse, a nemzeti vagyon 40 %-a
b, Jóvátétel
- A SZEB ellátása: 1945-46 – a GDP 30 %-a.
- 1953-ig a GDP 17 %-a a jóvátétel
- az ipar 8 %-át leszerelték, a német érdekeltségek a Szu-é lettek
8. A választások
Általános, titkos, 20 év fölött, listás.
A, A pártok
(1.) MKP
(2.) SZDP
(3.) NPP
(4.) FKGP
b, A Bp-i helyhatósági választások (1945 aug.)
- a Kisgazdapárt 50 %-os sikere
- Az MKP-SZDP csak a második-harmadik.
– a kisgazdák elvetették
c, Országos választások, 1945. nov. 4.
Előzetesen megállapodtak a koalícióról.
FKGP – 57 % SZDP – 17,4 %
PDP – 1,6 % MKP – 16,9 %
MRP – 0,1 % NPP – 6,9 %
II. Demokratikus kísérlet (1945 november – 1947 május)
A.. A Tildy-kormány (1945. nov. 15. – 1946 febr.)
1. Kormányalakítás
a, A választási eredmények korrigálása
- szovjet nyomásra: FKGP-baloldal – fele-fele
Tildy Z. miniszterelnök
A belügy a kommunistáké – Nagy I.
A lényeges kérdések a pártközi értekezleten kerülnek elő
b, Kormányprogram – kommunista túlsúllyal
- ellátás
- új pénz
- részleges államosítás
- a közigazgatás átalakítása
2. Ellátási nehézségek
- 1946 elejére: éhínség veszélye, fekete kereskedelem, infláció
- 1945 dec.: Gazdasági Főtanács. A gazdaságirányítás csúcsszerve. A parlament helyett a
kommunisták kezében. (Vas Zoltán)
258
3. Az államforma kérdése
a, Az államfő: a Nemzeti Főtanács – változó összetételben
b, A köztársaság kérdése
- Mindszenty ellenezte
- a szocdemek Károlyi Mihályt
- a kisgazdák Tildyt v. Nagy Ferencet
c, A köztársaság kikiáltása, 1946. febr. 1.
- a parlamenti többség megszavazza – Tildy Zoltán.
B. Nagy Ferenc kormánya (1946 febr – 1947 május)
1. Hatalmi harc
a, Kisgazdák
- „arányosítás” – kommunista túlhatalom a belügyben és a közigazgatásban
- a földosztás szabálytalanságainak orvoslása
b, Kommunisták
- balra zárni – Baloldali Blokk (MKP, SZDP, NPP)
- tömegharc: márc. 7. – „Földet vissza nem adunk”
c, „Eredmények” – szovjet nyomásra
- Kovács Béla lemond a miniszterségről
- 22 kisgazda – Sulyok Dezső vezetésével – kilép a pártból – Magyar Szabadság Pártja
- 1946. évi VII. tc.: Tv. a demokratikus államrend és a köztársaság védelméről (hóhértörvény –
a dem. államrend definiálhatatlan)
- szénbányák, erőművek államosítása
- B-listázás (60 000 – főleg kisgazda szimpatizáns - elbocsátása)
- nincs arányosítás, nincsenek demokratikus helyhatósági választások
2. Engedmények a demokrácia megőrzéséért
Alapelv: engedmények árán fenntartani a demokráciát a szovjetek kivonulásáig
a, 1946 nyara – koalíciós egyezmény – 1949-ig érvényes marad.
b, A civil szervezetek felszámolása
- „merényletek” szovjet katonák ellen (Teréz körúti merénylet)
- Rajk L. belügyminiszter 1946 júl 1-én feloszlatja a civil szervezeteket (1500 egyházi, vallási,
társadalmi, kulturális, ifjúsági)
- P. Kis Szaléz elítélése
3. A forint bevezetése
a, A hiperinfláció
- A pénzforgalom összeomlása. Szükséges az új pénz.
Alapja:
- újjáépítés
- az Auszriába hurcolt javak visszaadása
- a Nemzeti Bank aranytartalékának visszaszolgáltatása
- 20 m $ amerikai áruvásárlási hitel
- a szovjet jóvátétel meghosszabbítása
b, A forint bevezetése (1946. aug. 1.)
- az infláció megfékezése
- új ár- és bérrendszer
- elszakadás a piaci folyamatoktól
- állami gazdaságirányítás
259
4. A németek kitelepítése
Alapja: a németek kollektív bűnössége (Potsdam)
- 40 000 malenkij robotra
- SZEB: 500 000 kitelepítés
- lehet csak
- 1945-47: 200 220 000 kitelepítése
5. Demokratikus kísérletek
Kisgazda tömegharc
1946 szeptember – országos parasztnapok Bp-en – 600 000 fő!
A cél a parasztegység a kommunisták visszaszorítására
- a mg-i érdekképviseletekről szóló tv. Parlamenti vitájának megakadályozása – szovjet
nyomásra.
A kommunista előretörés megakad
6. A Magyar Közösség per
a, A Magyar Közösség (1946.)
- A 30-as évek óta létező, félig informális, németellenes, magyar nacionalista szervezet
(kisgazdák, parasztszövetség)
- 1947. jan. 5.: leleplezés. A kommunista elhárítás rájuk süti az összeesküvés vádját
b, A Kisgazdapárt felszeletelése (a per ürügyével)
- 1947 febr. 25.: Kovács Béla elhurcolása – a diktatúra korának kezdete.
- 13 képviselő kizárása
- több kisgazda kilépett
7. Nagy Ferenc lemondatása
- 1947 május: Nagy Ferenc Svájcban
- a kommunisták terhelő adatokat kreálnak
- bejelentik Nagy F. lemondását
- utólag – a családjával zsarolva – kicsikarják a lemondó nyilatkozatot.
Megteremtődtek a kommunista hatalomátvétel feltételei
III. A kommunista diktatúra kiépítése
1. A „kékcédulás” választás
a, Dinnyés Lajos miniszterelnöksége
- hároméves terv – a Marshall-segély elutasítása
- a választójogi tv. Módosítása (lex Sulyok) – fasiszták, B-listások kizárása
- előrehozott választások
b, A kékcédulás hadművelet
- manipuláció a névjegyzékkel
- a kékcédulás rendszer
MKP – 22,3 DNP – 16,4
SZDP – 14,9 FKGP – 15,4
NPP – 8,3 MFP – 13,4
FMDP – 5,2
Újabb koalíció a kommunisták részvételével
c, A II. Dinnyés-kormány
- a hároméves terv végrehajtása
- petíciós per: MFP eredményeinek megsemmisítése – a petíciók hamisak!
260
2. A békeszerződés (1947. szept. 15-től lép életbe)
a, Előkészítése
- a kormányküldöttség eredménytelen (gyakorlatilag a teljes revízió talaján)
- a Külügyminiszterek Tanácsa: Trianon! (az angolszászok a szovjet érdekek szerint
módosították álláspontjukat, lemondtak Mo.-ról)
b, A békeszerződés, 1947. febr. 10, Párizs.
- a trianoni határok visszaállítása – pozsonyi hídfő
- 300 m $ jóvátétel
- 60+5 e fős hadsereg
- nincs kisebbségvédelem
- nincs kivonulás Ausztria miatt
3. A Szociáldemokrata Párt beolvasztása
A cél a munkásegység megvalósítása – a szoc.dem. párt beolvasztása.
Az igazi szocdemek puccsszerű kiszorítása (Kéthly A., Bán A., Szélig I.)
1948 június: egyesülési kongresszus
MDP – elnök: Szakasits Á., Főtitkár: Rákosi M.
4. A demokratikus pártok felszámolása
1947-48: demokratikus politikusok ellehetetlenítése, emigrációba kényszerítése, letartóztatása
(Varga B., Kovács I., Barankovics I., Peyer K., Böhm V.)
- a Kisgazdapárt felszalámizása
- a Magyar Függetlenségi Párt eredményeinek megsemmisítése
- a szociáldemokraták beolvasztása
1948: Hatalomváltás – a fordulat éve
- a pártegység
- Tildy helyett Szakasits; Dinnyés helyett Dobi I
1949: Magyar Függetlenségi Népfront
A pártok beléptetése, önállóságuk megszüntetése
1949-es választások: a lista 96%-ot kapott
5. A tulajdonviszonyok megváltoztatása – államosítás
Gazdasági perek
1947: a nagybankok államosítása
1948: a 100 főnél nagyobb üzemek államosítása
1949: a 10 főnél nagyobb üzemek államosítása
6. Támadás az egyházak ellen
Az egyházak az utolsó, a hatalomtól független szervezetek.
Gazdasági bázisuk megrendítése: földosztás, államosítás
Társadalmi, vallási, hitbuzgalmi szervezetek feloszlatása, sajtó elvétele
1948: az iskolák államosítása - Pócspetri
1948 karácsonya: Mindszenty J. letartóztatása és elítélése, 1949.
Ordass Lajos ev. Püspököt is, Ravasz László ref. Püspököt visszavonulásra késztették.
Az egyházak visszaszorítása szerződésekkel, megállapodásokkal.
A szerzetesrendek „feloszlatása”, 12000 internálása
7. A monolitikus hatalmi rendszer kiépítése
a, Jellemzői
- egypártrendszer
- egységesített közélet („civil szervezetek” és szakszervezetek)
- államosítás
261
- az oktatás és a kultúra állami monopóliuma
- erőszakszervezetek (kitelepítés, internálás, koncepciós perek)
b, Az alkotmány (1949. aug. 18.)
Az 1936-os sztálini alkotmány másolata
Elnöki Tanács – elnöke: Szakasits Á. – tv. erejű rendeletekkel kormányozhat – a
parlamentarizmus elcsökevényesedése
Miniszterelnök: Dobi I.
A valódi hatalom a MDP KV kezében: Rákosi – Gerő – Farkas - Révai
8. Magyarok és nem magyarok
a, A magyarországi németek kitelepítése
- Alapja a potsdami konferencia – a kollektív bűnösség elve
- 1944 végén kb. 40 000 német „malenkij robot”-ra hurcolása
- 1945 májusában a magyar pártok elfogadták a „német fasiszták” kitelepítését, a SZEB
azonban a teljes németség kitelepítését követelte (500 000 fő – Mo-on ekkor kb. 400 000 német
élt)
- 1945-47 között 200-220 000 németet telepítettek ki Németországba.
b, A határon túli magyarok
- Románia: 1945 októberéig több ezer magyart tartottak fogva román munka- és
haláltáborokban. Több mint 400 áldozat. Kb. 130 000 menekült Mo.ra.
- Jugoszlávia: 1944-45. Vérbosszú a „hideg napokért” kb. 40 000 áldozat. 65 000 menekült Mo-
ra
- Csehszlovákia: a nemzeti állam megteremtése.
1945 április 5 – kassai kormányprogram – a magyarság teljes jogfosztása. Több tízezer magyar
csehországi kényszermunkára.
1946 február: lakosságcsere-egyezmény 73 000 szlovákért cserében 68 000 magyar áttelepítése.
A további, egyoldalú csere meghiúsult.
1949-ig összesen 110 120 000 magyar került át. A többit „reszlovakizálták” – formálisan
szlovák nemzetiségűnek vallották magukat
11.2. Az 1956-os forradalom és szabadságharc
11.2.1. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei; a
megtorlás. (közép)
I. Közvetlen előzmények
- A poznani munkásmegmozdulások
- A Petőfi Kör vitái
- A MEFESZ megalakulása
- Rajk László újratemetése
- A magyar-jugoszláv megbékélés
II. A forradalom első szakaszának eseményei
1. 1956. október 23.
A diákság a lengyel „események” melletti szimpátiatüntetést szervez
262
Délelőtt: az MDP vezetősége elítéli, betiltja a tüntetést. (Később Piros László belügyminiszter
mégis engedélyezi. Felszólítják a párttagokat a részvételre, hogy mérsékeljék az eseményeket.)
Délután: 3-kor a Petőfi szobornál, majd onnan a Bem tér, az Országház – este Nagy Imre
beszéde: „Nem vagyunk elvtársak!”
- A Sztálin-szobor ledöntése
- tüntetés a Rádió előtt – Gerő beszéde – a Rádió ostroma – A fegyveres harc kezdete.
2. Október 23/24
Nagy Imre a miniszterelnök. Nagy Imre, Losonczy Géza, Donáth Ferenc az MDP Központi
Vezetőségének tagjai lesznek.
- A forradalmat fasiszta ellenforradalomnak minősítik.
- Gerő-Andropov-Hruscsov tárgyalások: a szovjet csapatok behívása – ha hívják, akkor jönnek.
- Gyülekezési és kijárási tilalom, statárium
- A szovjet beavatkozásra a válasz az ellenállás (Corvin-köz, Baross tér, Széna tér, körtér)
Mikojan és Szuszlov, az SZKP Elnökségének tagjai a közvélemény megnyugtatását javasolja.
A beavatkozásra az általános sztrájk a válasz reggel.
3. Október 24-25: a vidék forradalma
- országszerte tüntetések, felvonulások
- helyi bizottságok és munkástanácsok alakulása
(október 30.: Dunántúli Nemzeti Tanács)
- sortüzek: Győr, Miskolc, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Esztergom, Pápa, Kecskemét,
Debrecen, Cegléd, Gyöngyös, Mosonmagyaróvár
- A hatalom terrorja csak további ellenállást szül. Lincselések (Miskolc, Mosonmagyaróvár,
Bp.)
4. A vidéki megmozdulások jellemzői
- az új helyi szervek fenntartják a rendet
- a követelések „szocialista, demokratikus” jellegűek
- Nem a fegyveres akció a cél, csak a néptől idegen elemek eltávolítása a hatalomból
- Támogatják a budapesti mozgalmakat
- Főbb követelések: a szovjet csapatok kivonása; az ÁVH leszerelése; az új helyi szervek
elismerése; a mozgalom demokratikus, szocialista, nemzeti, forradalmi jellegének elismerése;
egyes miniszterek távozása
5. Október 25.
- A kijárási tilalom feloldása
-- tüntetés az Országház előtt – vérfürdő.
- Kádár János az MDP KV első titkára lesz
A kormány tárgyalásai a felkelőkkel
6. Nagy Imre és Kádár szerepe
Okt. végéig a vezetés kérdése vitatott: vagy konfrontálódik vagy megbékél.
Nagy Imre a „KV és saját illúziói fogságába esett”.
De közvetített a KV és a nép között:
- nem alkalmazta a statáriumot
- folyamatosan meghosszabbította az amnesztiát
- megújította a kormányt
Az egyik felkelő csoport vezetője Kádárról, ugyanekkor:
„Sajnos nagyon jó volt a viszonyunk Kádárral, Pista is bedőlt, hitt neki, én is hittem neki, én is
nagyon bíztam Kádárban. Nekünk akkor szimpatikusabb volt, mint Nagy Imre, de nagyon
pofára ejtett minket.”
263
7. Október 26-27.
1956. okt. 26: a kibontakozás keresése
a, Egyetemi Forradalmi Diákbizottság – a nemzeti egység megvalósítása a cél
- A kormány átalakítása: Nem kompromittált kommunisták és kisgazdák (Kovács Béla, Tildy
Zoltán) kinevezése
- A nemzeti egység felé tett lépés
b, A másik oldalon ugyanakkor a KV még leszavazza Donáth Ferenc és Losonczy Géza
javaslatát: ellenforradalom helyett nyilvánítsák az eseményeket nemzeti demokratikus
mozgalomnak.
Okt. 27.
Az MDP PB tárgyalása – Kádár – Mikojan és Szuszlov
- az ellenforradalom átértékelése
- tűzszünet
- a szovjet csapatok kivonása
- az ÁVH feloszlatása
A tervezetet elfogadták.
III. A forradalom második szakasza
1. 1956. október 28. – a forradalom győzelme
- Az ENSZ BT napirendre tűzte a „magyar kérdést”
- a Szabad Nép vezércikkében nemzeti, demokratikus mozgalomnak nevezete az eseményeket.
- A Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának megalakulása
2. Nagy Imre rádióbeszéde
- tűzszünet
- tárgyalás a szovjet csapatok kivonásáról
- az ÁVH megszüntetése
- forradalmi rendfenntartó alakulatok létrehozatala
- az alacsony nyugdíjak, fizetések felemelése
- A Kossuth-címer és a márc. 15-i ünnep bevezetése
- Új pártelnökség: Kádár János, Apró Antal, Kiss Károly, Münnich Ferenc, Nagy Imre, Szántó
Zoltán
A BRFK-n megkezdődött a Nemzetőrség szervezése
3. A győztes forradalom
- A kormány összhangba került a forradalom követeléseivel
- A nemzetközi helyzet is kedvezőnek tűnt
Október 29:
- Az ÁVH lefegyverzése
- Tito, Gomulka üdvözölte, a többi kommunista vezető nem.
- Izraeli csapatok támadása Egyiptom ellen
(A forradalom alatt 9962 köztörvényes és 3324 politikai fogoly szabadult ki.)
Október 30:
- megindult a szovjet csapatok kivonása Bp-ről.
- folyt a Nemzetőrség szervezése
- Többpártrendszer, koalíciós kormány
-- a begyűjtés eltörlése
-- a szabad választások előkészítése
- A pártház ostroma
264
- A Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány megalakulása (Dudás József) – Nem ismeri el a
kormányt!
- Mindszenty kiszabadítása
- Mikojan és Szuszlov hazautazása
- A Rádió megváltozása: „hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden
hullámhosszon” (Örkény I.)
Október 31.
- a szovjet intervenció elhatározott tény lett.
- a „testvérpártok” elfogadták, az ENSZ szemet hunyt, a szuezi válság miatt az USA is.
- megindul a szovjet csapatok beözönlése
- megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt
Nov. 1.
- megkezdődik a karhatalom megszerveződése
- az invázióra válaszul Nagy Imre kilép a Varsói Szerződésből és kinyilvánítja a semlegességet
- A kormány átalakítása többpárti lapon
- Kádár emigrációja
IV A forradalom leverése
A szovjet támadás
- 1956. november 4., Forgószél hadművelet – 100 000 szovjet katona
- szervezett ellenállás nem volt, de értelme sem volt
- Tito menedékjogot ajánlott a magyar vezetőknek. Lemondatni akarták őket, de nem tették
meg.
- Kádár bejelenti ellenkormány alakulását
V. Ellenállás és megtorlás
1. Fegyveres ellenállás
– kilátástalan. (Csepel, Corvin köz, Széna tér)
- 100 000 szovjet katona (650 halott, 1500 sebesült)
- 2000 halott, 20 000 sebesült, 200 000 emigráns
November közepére tkp. lezárult.
2. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány (nov. 7. eskütétel.)
Kádár János, Münnich Ferenc, Apró Antal, Marosán György, Nyers Rezső. Kádár megbízható
pártkáder. Egyetlen feltétele: Rákosi ne jöjjön haza. Bázisa a szovjet csapatokon kívül a Honvéd
Karhatalom és a Belügyi Karhatalom („pufajkások” kb. 10 000 fő).
3. Az ellenállás különböző formái
- sztrájkok dec. közepéig.
- nov. 14.: Nagy-budapesti Központi Munkástanács. Rácz Sándor – a forradalom
letéteményesei. Tárgyalási alap Bibó István november 6-i kibontakozási tervezete (Mo.
független, szocialista polgári demokrácia)
- Október Huszonharmadika c. lap.
- Nov. 23.: megemlékezés a forradalom kitörésére – Bp. elnéptelenedik
4. A kormányzat támadása
- nov. 30. megkezdődnek a felelősségre vonások.
- A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottsága (MSZMP IKB) határozata
az „ellenforradalom okairól”. (A Rákosi-rendszer túlkapásai, a horthysták, az imperialisták)
265
- December 6.: kádárista vörös zászlós tüntetés – ellentüntetés és tűzharc a Nyugati
pályaudvarnál (Horn Gyula)
- Kormányellenes tüntetések országszerte
- december 8.: salgótarjáni sortűz
- dec. 11.: a Munkástanács vezetőinek letartóztatása; statáriális bíráskodás bevezetése (1957
novemberéig)
- 1957 január: az Írószövetség Újságírószövetség betiltása
5. A konszolidáció alapjai
- 1957 február: a Munkásőrség megszervezése
- MUK (Márciusban Újra Kezdjük) megelőzése, megfékezése
- 1957 március: megegyezés a Szovjetunióval (áruszállítás, megszállás, Rákosi kint marad,
Nagy Imre elítélése)
6. A megtorlás
1957 április: a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa megalakulása. Nagy Imre
letartóztatása az internálásban.
- 1958. jún. 9-15.: tárgyalás – június 16.: kivégzés
- 229 kivégzés, 20 000 börtön. Több ezer internálás, több tízezer elbocsátás.
11.2.2. A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései. (emelt)
1. A kirobbanás körülményei
Magyarország a szovjet blokk része a hidegháborúban A forradalom minden mozzanata ebben
az összefüggésben értelmezendő – a hazai viszonyok figyelembevétele mellett.
a, A szovjet blokk
Sztálin halála és a XX. pártkongresszus. Desztalinizáció a Szu-ban és a csatlós országokban
Az új szakasz – és bukása
A lengyel események
A jugoszláv megbékélés
Enyhülés és következményei
Ausztria függetlensége, 1955 – példa a forradalom számára, a Szu engedékeny is lehet
Ugyanakkor ez és az NSZK NATO tagsága a Varsói Szerződés megalakulását is eredményezte
b, Az USA kétarcú politikája
- Támogatja – szavakban az antikommunkizmust (SZER), de
- nem készül a Szu elleni konfliktusra
2. A forradalom visszhangja a világpolitikában
A forradalom kitörése váratlanul érintette a világpolitikai szereplőket.
Az USA improvizatívan reagált
- Nyíltan, propagandisztikusan üdvözölte a szabadságharcot
- Kínosan ügyelt arra, hogy elkerülje a nyílt fegyveres konfliktust a Szovjetunióval, ami egy új
világháború rémképét hordozta magában. A katonai segítségnyújtás lehetősége már ekkor
puszta illúzió volt.
Hruscsov elfogadja nagy Imre kinevezését október 23-án. Ugyanakkor november 4-ig
folyamatos az orosz csapatok benyomulása Magyarországra – korábbi terveknek mefelelően.
3. A forradalom visszhangja a közvéleményben
266
Nyugaton mindenütt szimpátia
Lengyelországban szimpátiatüntetések, gyűjtések – lengyel-magyar barátság, közös
szovjetellenesség, reformok
• A nyugati közvélemény viszont elsöprő szimpátiával viszonyult a szabadságukért küzdő
magyarokhoz
Amerikai javaslatok pár napon belül elkészültek, így például a magyarországi haderővel azonos
mértékű amerikai csapatkivonás Európából a magyar követelések teljesülése esetén.
Eisenhower elnök és Dulles külügyminiszter több fórumon is kijelentette, hogy az esetlegesen
felszabaduló Magyarországot nem tekinti potenciális szövetségesének (nem lehet NATO-tag),
ezzel próbálva megnyugtatni a szovjeteket, és segíteni Magyarországot a semleges státusz
elérésében. A megnyugtatásnak szánt nyilatkozatból a szovjet vezetés az amerikai
érdektelenséget olvasta ki. Hasonlóan nyilatkozott az angol és a francia vezetés is.
Konkrét katonai segítséget csak Spanyolország tervezett (önkéntes hadosztály küldése), de
szállítási nehézségek miatt ez is meghiúsult.
4. A szuezi válság
A világ közvéleményének és a vezetőinek figyelme azonban október 29-én már a szuezi
válságra irányult. A Szuezi csatorna államosítása után Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael
háborúval fenyegette a semleges Egyiptomot, és az USA nyomásgyakorlására volt szükség
ennek elkerüléséhez. A Szovjetunió nem avatkozott a konfliktusba, csak utólag, segélyekkel és
a nyugati hatalmak elleni kritikával. A távolmaradással később elérte, hogy így közelebb
kerültek az arabokhoz, és a magyar forradalomra is kiemelten tudtak koncentrálni.
A magyar üggyel érdemben nem foglalkoztak.
A szovjet beavatkozás
A szovjet vezetés, bár eleinte mérlegelte a magyar követelések bizonyos fokú teljesítését, végül
annak radikalizálódása után az intervenció mellett döntött.
Lengyelország ellenezte, Bulgária támogatta, Csehszlovákia és Románia csapatokat is küldött
volna. Tito csak a szovjet beavatkozást fogadta el.
5. A leverés világpolitikai hatásai és következményei
A keleti blokkban a represszió erősödése
Nyugaton szimpátia
A kommunista ideológiából való kiábrándulás
11.3. A Kádár-korszak
11.3.1. A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és mindennapok. (közép)
I. A konszolidáció és a hatalom megszilárdítása
1. A konszolidáció alapjai, tényezői
- 1957 február: a Munkásőrség megszervezése
- MUK (Márciusban Újra Kezdjük) megelőzése, megfékezése
- 1957 március: megegyezés a Szovjetunióval (áruszállítás, megszállás, Rákosi kint marad,
Nagy Imre elítélése)
267
- Tkp. nincs más reális alternatíva (szovjet túlerő és a nemzetközi támogatás hiánya)
- megtorls
- a megtorlás mellett engedmények is – a rendszer hajlandó túllépni az ötvenes éveken.
2. Intézkedések
- munkásságnak: béremelések, az üzemi tanácsok működése
- parasztságnak: nincs beszolgáltatás, kötelező téeszesítés; a feldolgozás és értékesítés
lehetősége, a téeszek anyagi támogatása
- kisipari, kiskereskedelmi adócsökkentés, gebin (kiskereskedelmi, vendéglátó-ipari egységek
bérlete)
- munkaszüneti napok (húsvét hétfő, karácsony másnapja, Újév; márc. 15 iskolai szünet)
- részleges amnesztia a disszidenseknek
Eredmény: 1957. május 1.: 100 000 ember a Hősök terén
3. Az MSZMP megerősödése
- 1957 június: az MSZMP 350 000 fős. Tkp. az MDP újjászervezése
- 1957 júniusi országos értekezlet: a párt vezető szerepe, hatásköri jogosítványok (kinevezés)
- tömegszervezetek: Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT, ma: MSZOSZ), Kommunista
Ifjúsági Szövetség (KISZ, régen: DISZ, ma: BIT – Gyurcsány Ferenc), Magyar Úttörők
Szövetsége
- a forradalmi szervek betiltása, ellehetetlenítése
4. A konszolidáció további lépései
- 1957 okt.: Hazafias Népfront Országos Tanácsa – Apró Antal, Ortutay Gyula – társadalmi
szervezet – az MSZMP hatókörének tágítása.
- 1958. nov. 16.: választások. A Népfront 99,6 %-ot ér el, a 338 képviselőből csak 61 párton
kívüli.
- Új egyházpolitika: „pozitív együttműködés” az egyházakkal
- Külpolitika: elszigeteltség. Kezdetben csak az el nem kötelezettek és a semlegesek. 1962 dec.:
a magyar kérdés lekerül az ENSZ napirendjéről. Lemondás a határon túli, kisebbségi
magyarokról – „proletár internacionalizmus”, „a nemzetiségi kérdés belügy”, ne feszegessük,
mert csak ártunk ezzel a magyaroknak”
5. A konszolidáció lezárulása
- 1960: részleges közkegyelem
- 1963: általános amnesztia az ötvenhatosok döntő részének.
- 1963: a nemzetközi elszigeteltség oldódik
- Új belpolitika: „Aki nincs ellenünk, az velünk van” – a kisember „békén hagyása”
- Életszínvonal-politika – minden áron – eladósodás
II. Gazdaság és társadalom
1. A korrekciós gazdaságpolitika (1956-68)
- 1956 – megtorpanás – módosulások. A gyökeres reformok elvetése: burkoltabb irányítás, az
adottságokra támaszkodás, az ipar és a mg. összhangja. KGST-segélyek
A hároméves terv (1958-60)
- Az aránytalanságok felszámolása
- életszínvonal növelése
- az iparszerkezet átalakítása
Kényszerítés helyett egyszerűbb tervezés a gazdaságban.
2. A mezőgazdaság kollektivizálása
- Viták: gazdasági v. politikai feltételek kellenek-e? Politikai akarat
268
- Kényszer v. önkéntesség? Gazdasági nyomás, spontaneitás? Helyileg kell eldönteni – fizikai
és lelki „ráhatás”
- 1959-61: kollektivizálás – a parasztság csak elvi tulajdonjogát tarthatta meg. Állami támogatás
– nyugdíj – háztáji-
– a parasztság megszűnése
3. 1961-65: II. ötéves terv
- A KGST-re alapozás. A vidék iparosítása. Hosszú távú tervek. A vegyipar fejlesztése.
- Lassuló növekedés, alacsony hatékonyság.
- 1964-66: Az új mechanizmus előkészítése
4. Az „új mechanizmus”
- A tervszámok nem lebontottak, vállalati önállóság
- a mg-i források növelése (iparszerű rendszerek, összevonások
- hiánygazdaság, puha költségvetés (az eladósodás kezdetei)
- a gazdasági reformok nem párosultak a politikai intézményrendszer reformjával (az
egypártrendszer lebontásával)
- a reformok le is fékeződtek – főleg az 1968-as beavatkozás miatt
5. A csehszlovákiai bevonulás (1968)
- Dubcek, 1968: prágai tavasz, emberarcú szocializmus (a szocializmus megreformálásának
kísérlete)
- Brezsnyev-doktrína: ha a szocializmust valamelyik testvérországban veszély fenyegeti, az az
egész tábort fenyegeti, így az egész szocialista tömbnek kell megakadályoznia
- 1968 tavaszán Kádár még vonakodó szövetséges
- 1968 július: a szocialista pártvezetők varsói tanácskozásán – Dubcek nélkül – eldöntötték a
katonai beavatkozást, amibe Kádár is beleegyezett.
- 1968 aug.: Kádár tárgyalása Brezsnyevvel és Dubcekkel – a közvetítés sikertelen
- 1968. aug. 20/21.: bevonulás.
6. A reformok eredményei
- az életszínvonal, a reálkeresetek, a fogyasztás és a felhalmozás nő. (autó, lakás)
- Szociálpolitika: nyugdíj – 1970-től mindenkinek
- betegségi, anyasági támogatás, 1975-től alanyi
- az eladósodás kezdetei
III. Település, életmód, kultúra
1. A természeti környezet
A kollektivizálással megszűnő paraszti életforma más viszonyt hozott a természethez. A
természetközeliség elvesztése.
A természet alárendelt a gazdaságnak. Az emberi élet környezeti feltételei folyamatosan
romlanak
- közműolló: fele.
- légszennyezés
- mg-i hasznosítású terület csökken, FANET nő.
A 60-as évektől a hivatalos természetvédelem kezdetei: erdők, parkok, védett területek
növekedése.
2. A társadalmi tér funkcióváltása
269
Ideológia és propaganda helyett „kvázifogyasztói társadalom”. Alapvetően ingerszegény
környezet.
Telepszerű építészet.
1977-ben a lakosság 10%-a lakásától legalább 100 m-ről hozza a vizet.
3. Demográfiai helyzet
Népességfogyás és elöregedés. A csecsemőhalandóság csökken. A járványok helyett a
civilizációs betegségek.
A családnagyság, gyerekszám csökkenése. Heterogámia.
Az iskolázottság növekedése.
A foglalkoztatottság növekedése a 80-as évekig. A nők munkába állása.
A nemzetiségek asszimilációja és a roma lakosság egyre növekvő elkülönülése a 80-as évektől.
4. Jövedelmek
1957 után meghatározó – legitimációs alap az életszínvonal-politika. A 60-as – 70-es évekre
egyértelműen jellemző. 1957-78 között a reálbérek kétszeresére nőttek. 1970-ig a nivellálódás,
utána a differenciálódás a jellemző.
1970-ben a népesség fele rendelkezett háztájival. Ez mellékjövedelmet jelentett ill. a hiány
csökkenését. (A terület 14%-án a termék 30%-át állították elő.)
A főmunkahelyen csökkent a munkaidő – kétheti, heti szabad szombat. A második gazdaság
ezt kiegészítette.
A többletjövedelmet csak fogyasztásra lehetett fordítani – nincs tőke!
5. Jövedelmi különbségek
A mg felzárkózott az iparhoz. Vezetők – értelmiségiek – munkások – parasztok. D e a
különbség nem túl jelentős!
Differenciáló tényező a gyermekszám.
A cigányság helyzete.
6. Fogyasztás
A hiánygazdaság a jellemző: kezdetben még az élelmiszer, ruházat, később a tartós fogyasztási
cikkek. A háztartás modernizálása.
Gulyáskommunizmus időszaka (60-as évek): az élelmiszer-fogyasztás nőtt. Az éhezés a 60-as
évekre megszűnt. Kalóriában az élen, minőségben lemaradva.
Frizsiderszocializmus (70-es évektől): a tartós fogyasztási cikkek.
7. Lakás, település
Urbanizáció – a 80-as évektől dezurbanizáció. Bp. túlsúlya. Aprófalvak számának növekedése,
a tanyák jelentőségének csökkenése. Belső vándorlás, Bp. további erősödése.
20 év alatt 1,5 m lakás – a mennyiségi lakáshiány megszűnt, a minőségi nem. A komfortosság
növekszik, de kicsi alapterület. (1980-ban a dán lakások 1/3-a!)
Lakótelepek: zsúfoltság, monotónia, sivárság.
A falvak villamosítása, csökken a különbség.
A mennyiségi lakáshiány megszűnik, a minőségi nem.
8. Öltözködés
A 60-as évektől kivetkőzés a népviseletből – a hagyományos. Paraszti életforma megtörése, a
paraszti közösségek felbomlása.
270
A városi divat átalakulása az uniformizálttól (lóden, mici) a megtűrtig (farmer).
9. Társadalombiztosítás, szociálpolitika
TB, nyugdíj - 1950: 50%
- 1962: 85% - kollektivizálás
- 1972: 100% - az egyéniek is
1975-től egységesítik – 55-60 év
1960-ban a lakosság 8, 1980-ban 17%-a nyugdíjas.
Az orvosok aránya jó, a kórházi ágyaké gyenge.
Táppénz, családi pótlék, gyes. 1980-ra a GDP 14%-a TB-re megy.
10. Egészségügyi állapot
Alkoholizmus: 1950 – 5 l/fő/szesz
1980 – 12 l/fő/szesz
Öngyilkosság: 1980 – 45 fő/100000 fő
Lelki betegségek: A felnőttek 1/3-a. A teljes népesség 1-4-e depressziós.
11. Az életszínvonal ára:
- társadalompszichológiai következmények
- gazdaságszerkezeti következmények – veszteséges vállalatok
- költségvetési következmények – eladósodás
12. Értékek, emberi kapcsolatok
-es évek végétől lassú elfordulás a marxizmustól.
storizálás: 1956 meghamisítása, dehistorizálása. Lehetetlenné teszi, hogy a társadalom
helyzetéről valós képet alkosson.
-társadalom: a szolidaritás helyett rivalizálás – ezért nem volt
forradalom 1989-ben.
erveződés ellehetetlenülése: individualizmus, bizalomhiány.
-
és fizikai betegségek.
- és értékválság, elidegenedettség, kiszolgáltatottság.
II. Kultúra
1. A meghatározó az irodalom.
- 1956 után íróperek. Déry Tibor, Zelk Zoltán elítélése, Göncz, Örkény elhallgattatása.
- 1958: a párt művelődéspolitikai irányelve: cél a megegyezés a hatalom és a művészet között.
- Aczél György (három T: támogat, tűr, tilt)
- a 60-as évektől vége a szilenciumnak.
- a határon túli magyar irodalom integrálása (Illyés Gyula – „ötágú síp”)
- a 70-es évektől a kritikusabb irodalom jelentkezése (Mészöly Miklós, Spiró György)
- a hatalom – ahogy tud – ellenáll.
2. Kulturális fogyasztás
Kiegyenlítődés: a falu felzárkózása
271
Differenciálódás: a magaskultúra az elité lesz.
A súlypont áthelyeződése a közösségiből az egyéni, otthoni felé.
3. Kultúrházak
A direkt propaganda helyett a közművelődés és szórakozás tere.
Lakodalmak. Menyasszonytánc.
A szokások szekularizálódása.
4. Könyvkiadás, könyvtárak
- Könyvkiadás: Mennyiségi és a minőségi növekedés. A propaganda csökken, a minőségi és a
ponyva növekszik.
- Könyvtárak: A számuk nem nagyon nő, állományuk, forgalmuk igen – a 80-as évekig. Főleg
fiatalok, fele 18 alatti.
5. Sajtó
Általános. Mennyiségi és választékbeli növekedés. 10 év fölött mindenki olvas újságot (86%),
folyóiratot (75%) – valamilyen rendszerességgel.
Népszabadság, Magyar Hírlap, Esti Hírlap, Népszava, Népsport, Magyar Nemzet.
RTV, Nők Lapja, Családi Lap, Képes Újság, Füles, Szabad Föld, Ludas Matyi.
6.. Rádió, televízió
- Rádió: Tömegfogyasztás. Kulturális eseményből háttérrádiózás.
- Televízió: 1958-tól. A 60-as – 70-es években terjed.4 nap, 20 óra, 1980-ra két csatorna, 100
óra adásidő. Közösségiből egyéni lesz. A teljes életmódot átformálja.
7. Mozi, színház, koncert
- Mozi: 1965-ig nőtt a számuk, 96% a lefedettség. 1980-as évekre 80%-ra csökken. 1960-ban
140 m jegy, 1980-ra 70 m körül. A kihasználtság 40%-os.
- Színház, koncert: Komoly állami támogatás.
8. Sport
A militarista, mozgalmi sportéletet az individuális szabadidősport váltotta fel. Az élsport
hanyatlása.
9. Utazás, turisztika, üdülés
A turizmus fejlődése: szociálturizmus, kemping, nyaralás. A külföldi is.
A 70-es évektől motorizáció.
IV. Összegzés
- A 80-as évekre a fogyasztói társadalom jegyei – alacsonyabb színvonalon, minőségben.
- Felemás modernizáció: az életkörülmények, anyagi-technikai feltételek javulnak, az
életminőség nem. Főleg mennyiségi gyarapodás.
- Új típusú „kettős társadalom”: első és második gazdaság.
- A társadalmi kapcsolatrendszerek gyengülése – devianciák.
11.3.2. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak. (emelt)
I. Eladósodás és válság
1. Visszarendeződés
- 1971: a KGST komplex programja – a szocialista gazdasági modell konzerválódása – a piaci
reformok bevezetésére tett magyar javaslatok elutasítása.
272
- a gazdasági reformok leállítása: a „munkásellenzék”, az MSZMP szélsőbal csoportjai
győznek.
- 1972: az egypártrendszer rögzítése az alkotmányban
- a gazdaság újracentralizációja
- 1974/5: személyi változások. Ideológiai rendcsinálás
2. Az egyházpolitika
- 1964: vatikáni részmegállapodás – a főpapi kinevezések kérdése, a letartóztatott papok
helyzete, az állameskü, a vallásoktatás. A Kádár-rendszer de facto elismerése.
- 1968: főpapi kinevezések
- 1971: a „Mindszenty-kérdés” rendezése. 1973: Mindszenty letétele.
- 1977: Kádár János látogatása a Vatikánban.
3. Életszínvonal és eladósodás
- Életszínvonal emelkedése – hitelekből
- 1978: újabb korrekcióra van szükség. Az életszínvonal emelkedésének lassulása.
Importkorlátozás, exportösztönzés, a fizetési válságok áthidalása.
- 1982: csatlakozás az IMF-hez és a Világbankhoz.
- a 80-as évek közepére a szovjet befolyás, gazdasági potenciál csökken
- 1985-től Mihail Gorbacsov: glasznoszty (nyíltság) és peresztrojka (társadalmi-gazdasági
átépítés) politikája
II. Kádár bukása
1. A válság megfogalmazódása
A szovjet vezetés változásaival és a világpolitikai változásokkal összhangban.
A párt vezető szerepe még érvényesül, de a parlament is felértékelődik.
- 1983: kötelező többes jelölés, spontán jelöltek, de a Hazafias Népfront programját el kell
fogadniuk
- 1984: Alkotmányjogi Tanács (tkp. az Alkotmánybíróság előzménye)
- 1985. évi ogy-i választások. 41 spontán jelölt bejut; a képviselők 63 %-a új, de 75 %-a
MSZMP-tag!
- A civil szerveződések megjelenése (SZETA- Szegényeket Támogató Alap; Duna Kör, Bibó
István Szakkollégium)
- az illegális sajtó (szamizdat): Fordulat és Reform (1986), Társadalmi Szerződés (1987),
konklúzió: Kádárnak mennie kell.
- az MDF megalakulása (1987 ősze)
2. A rendszerváltás alapjai
- 1987 június: a Grósz-kormány – program helyett munkaterv. Pénzügyi és gazdaságpolitikai
változásokra van szükség, de nem tulajdonváltásra és politikai rendszerváltásra!
- 1988 január: MDF vita a Jurta Színházban s többpártrendszerről
- március 15-e megünneplése
- márc. 30.: a FIDESZ megalakulása
- május 1.: Szabad Kezdeményezések Hálózata (a későbbi SZDSZ)
- május: MSZMP értekezlet – Kádár leváltása, pártelnökké választása
- november: SZDSZ, FKGP, KDNP; a Németh-kormány
3. A rendszerváltás kezdete
- 1989 január: egyesülési és gyülekezési jog kimondása
- február: Pozsgay Imre 1956-ot népfelkeléssé nyilvánítja
- május: kormányátalakítás, Kádár eltávolítása a párt éléről
273
- június 16: Nagy Imre újratemetése
- július 14.: Kádár temetése
11.4. A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés
11.4.1. A rendszerváltozás főbb eseményei. (közép)
[szubjektív vázlat]
11.4.1.1. A rendszerváltás
1. Politikai események
A rendszerváltás folyamatának kiindulópontja a szovjet rendszer meggyengülése és
összeomlása – a Szovjetunióban és Magyarországon is. A folyamat tárgyalásos úton zajlott az
un. kerekasztal tárgyalásokon, ahol a kormányzat, az ellenzék és a társadalmi szervezetek vettek
részt.
Sarkalatos pontja a köztársaság kikiáltása volt 1989. október 23-án.
Az éleződő politikai harc jele volt az un. négyigenes népszavazás, melynek eredményeként a
köztársasági elnököt a Parlament választotta, a Munkásőrséget feloszlatták, az MSZMP-nek el
kellett számolni vagyonával és a pártszervezeteknek ki kellett vonulniuk a munkahelyekről. A
népszavazás kezdeményezői (SZDSZ, FIDESZ) komoly népszerűségre tettek szert.
Az 1990-es választásokon azonban az MDF szerzett többséget a kisgazdákkal és a
kereszténydemokratákkal. Antall József alakított kormányt (1990-1994 – Boross Péter 1993-
tól, Antall halálától)
Az ország és a parlament működőképessége érdekében azonban megegyezett a legnagyobb
ellenzéki párttal, az SZDSZ-szel (MDF-SZDSZ paktum), melynek nyomán az SZDSZ-es
Göncz Árpád lett a köztársasági elnök.
A szuverenitás visszaszerzésének fontos eleme volt a szovjet csapatok kivonása, mely 1991-
ben fejeződött be.
2. A gazdasági rendszerváltás
A gazdasági rendszerváltás legfontosabb jellemzője a magántulajdon szerepének drasztikus
növekedése. Első lépésben un. spontán privatizáció történt, melynek során – főleg politikai
kapcsolatok révén – a pártállami káderek szerezték meg az állami vagyon jelentős részét. Az
Antall-kormány un. kárpótlási jegyek révén kívánta megoldani az államosítás során elvett
vagyonok utáni kárpótlást és a privatizációt.
A gazdasági rendszerváltás során azonban a piacgazdasági körülményekhez nem tudott
alkalmazkodni a magyar gazdaság, így a vállalatok döntő többsége megszűnt, tönkrement.
Ezzel óriási gazdasági visszaesés, munkanélküliség, infláció köszöntött az országra
(transzformációs válság).
A nehézségeket kihasználta az ellenzék és – 2006-ig a legnagyobb –, az ország
működőképességét veszélyeztető politikai demonstrációt szervezett (taxis blokád).
11.4.1.2. A demokratikus Magyarország évtizedei
1. A Horn-kormány (1994-1998)
274
A gazdasági nehézségek miatt 1994-ben ismét a szocialisták kerültek hatalomra, koalícióban a
szabaddemokratákkal. A nehézségeken megszorító intézkedésekkel kívántak úrrá lenni
(Bokros-csomag). Ez politikai bázisukat meggyengítette.
2. Az első Orbán-kormány (1998-2002)
A FIDESZ – kihasználva a szocialista-liberális kormány népszerűségvesztését – modern
politikai marketinggel, valamint a polgári Magyarország programjával megszerezte a
győzelmet a választásokon.
3. A Medgyesi-Gyurcsány-kormány (2002-2006)
A választásokon – médiahátterére támaszkodva ismét a szociálliberális koalíció
győzedelmeskedett. Jóléti programjuknak megfelelően az életszínvonal emelését kezdték,
amivel azonban az eladósodást fokozták.
4. Gyurcsány-Bajnai-kormány (2006-2010)
A további népszerű intézkedéseknek köszönhetően a 2006-os választásokat ismét a
szociálliberális koalíció nyerte – elsőként a modern Magyarország történetében sikerült a
kormánypártnak hatalmon maradnia. A pénzügyi nehézségek azonban változtatásra késztették
a kormányt (öszödi beszéd), melynek nyilvánosságra kerülése 2006 őszén a kormány radikális
népszerűségvesztéséhez, hosszas utcai demonstrációkhoz vezetett. A 2008-as válsággal együtt,
a kirobbanó korrupciós botrányoktól is terhelve teljesen erodálta a kormánypártok támogatását.
5. A második Orbán-kormány (2010-2014)
A választásokon a FIDESZ 2/3-os többséget szerzett (fülkeforradalom) melynek birtokában az
ország politikai rendszerének alapos átformálását kezdeményezte, a nyugaton is ismert un.
vezérdemokrácia kiépítését. Fontos eleme volt az új rendnek az új alkotmány, a 2012. évi
Alaptörvény.
Az ellenzék szétforgácsoltsága folytán az új választási rendszerben is kétharmados többséget
szerzett a FIDESZ, 2014-ben megalakult a harmadik Orbán-kormány (2014-).
11.4.1.3. Társadalom, kultúra, életmód a demokratikus Magyarországon
1. Társadalom
Főbb folyamatok:
- Társadalmi átrétegződés – tercierizálódás, szuburbanizálódás, elitcsere és elitek átmentése
- Társadalmi polarizálódás
2. Kultúra
A kultúra szabaddá, nyugatiassá, egyben populárissá (szappanopera, Big Brother) válása,
mediatizálódása.
3. Életmód
- fogyasztói mentalitás
- amerikanizálódás, globalizálódás
275
11.4.2. A piacgazdaságra való áttérés és következményei. (közép)
1. A gazdasági rendszerváltás előzményei, feltételei
A. A szovjet típusú rendszer
- A szovjet típusú egypártrendszer, pártállami diktatúra
- Államosítás, kollektivizálás, tervutasításos rendszer
- KGST – elzárkózás a világpiactól
B. A tervgazdaság átalakítása
A tervutasításos rendszer már a szocializmus időszakában is válságokat élt meg. Kísérletek:
- Az új gazdasági mechanizmus (vállalati önállóság növekedése, érdekeltség fokozása)
- Az 1980-as évektől a magánvállalkozások ösztönözése („második gazdaság” háztáji, GMK)
– a piacgazdaság csírái („szocialista kispolgárosodás” [Szelényi Iván])
C A tervgazdaság válsága
- technológiai lemaradás, rugalmatlanság, piacképtelen termékek
- az extenzív iparosítás kifulladása (kőolajárrobbanás)
- az életszínvonalpolitika folytatásával együtt ez eladósodáshoz vezetett
- 1988: az ÁFA és az SZJA bevezetése
D. A szovjet rendszer összeomlása
- A Szovjetunió meggyengülése, a hidegháború lezárulta
- társadalmi és politikai válság
2. A tervgazdaságból a piacgazdaságba
Gazdasági szerkezetváltozás
- piacvesztés
- gazdasági rendszerváltás
- GDP visszaesése
- munkanélküliség
- deficit
- infláció
De: az 1990-es évek végére megtörtént a tervgazdaságból a piacgazdaságba, a KGST-ből az
euroatlanti integrációba való átmenet.
3. Az átmenet és árnyoldalai
- a magángazdaság dominanciája
- 1990: Budapesti Értéktőzsde
- tömeges munkanélküliség (bányászat, kohászat, mezőgazdaság) Ez nemcsak strukturális,
hanem regionális válság is – az adott ágazat területileg koncentráltan helyezkedett el, ott
érződtek a válságjelenségek is koncentráltan. Közel 1,5 millió fővel csökkent a
foglalkoztatottak létszáma.
A magánvállalkozás korlátai:
Hiányzott a tőke, a tapasztalat, a vállalkozásra való készség, az állam támogató politikája
Az 1990-es évek második felétől nőtt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliség 10% alá
csökkent. A munkaerőpiac rugalmatlansága továbbra is fennáll.
Az infláció erősödése a 90-es évek közepéig, majd érezhető csökkenése.
A forint 1996-ban konvertibilissé vált
4. A gazdasági – és foglalkozási – szerkezet átalakulása
A. Erősödő ipar és élre törő szolgáltatás
1992-től a tercier ágazat 50% felett! De ez döntően az ipar hanyatlásának következménye is
volt.
276
Kényszervállalkozások
B. Kilépés a gazdasági csapdákból
A válság úgynevezett stagflációs válság (stagnálás és infláció együtt), transzformációs válság.
A külső fizetési mérleg egyensúlytalanságai (adósságszolgálat, deficites külkereskedelem). A
költségvetési hiány növekedése.
A megoldást a külföldi működőtőke beáramlása hozta a 90-es évek második felétől.
Okai:
- privatizáció
- olcsó és viszonylag képzett munkaerő
- viszonylagos politikai stabilitás
Következményei:
- termelékenység növekedése
- exportképesség növekedése
5. Eredmények
Az ezredfordulóra Magyarország gazdaságát fenntartható növekedés, nyitott, versenyképes
piacgazdaság jellemezte. Ennek záloga és bizonyítéka volt 2004-ben az Európai Unióhoz való
csatlakozás
11.4.3. A közjogi rendszer átalakítása (1990-2011) (emelt)
11.4.3.1. A magyar politikai rendszer főbb elemei, intézményei
Magyarország 1990-től többpárti parlamenti demokrácia, jogállam.
- A parlament
- A kormány
- A bíróságok
- A köztársasági elnök
- Az Alkotmánybíróság
II. Közjogi méltóságok
Köztársasági elnök: Áder János
Miniszterelnök: Orbán Viktor
Az Országgyűlés elnöke: Kövér László
Az Alkotmánybíróság elnöke: Lenkovics Barnabás
A Kúria (Legfelsőbb Bíróság) elnöke: Darák Péter
11.4.3.2. Az országgyűlési választások menete 2012-től]
1. A választási rendszer
A magyar választási rendszert a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza.
egyfordulós, kétszavazatos, vegyes rendszer.
Az országgyűlési képviselők száma 199, ebből 106 képviselőt egyéni választókerületben, 93-
at országos listán választanak.
277
Listán az a párt kaphat mandátumot, amely elérte országos összesítésben az 5%-os küszöböt
(parlamenti küszöb). Lehetőség van közös pártlistát indítani ebben az esetben 10% a minimum.
Jelentős változás a korábbi választási rendszerhez képest, hogy a szavazás érvényességéhez
nem szükséges sem az 50%-os részvételi arány.
2. Jelöltállítás
a, Egyéni képviselőjelöltként annak a legalább 18 éves, magyar állampolgárságú személynek a
neve kerülhet a szavazólapra, aki legalább 1000, az ajánló személyi számával és aláírásával
ellátott ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Egy választópolgár érvényesen csak a lakóhelye
szerinti választókerületben egy jelöltet támogathat. Egyéni képviselőjelölt lehet független vagy
párt jelöltje. A pártok állíthatnak közös jelöltet is.
b, Országos listát az a párt állíthat, amely – legalább 9 megyében és Budapesten – legalább 27
egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.
c, A nemzetiségi listát állíthatnak az országos nemzetiségi önkormányzatok.
3. Szavazás
- Magyarországon lakóhellyel rendelkező személyek egy egyéni választókerületi jelöltre és egy
pártlistára szavazhatnak.
- Magyarországon lakóhellyel rendelkező, a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként
szereplő személyek egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségének listájára, annak
hiányában egy pártlistára szavazhatnak.
- Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező személyek egy pártlistára szavazhatnak.
4. A választás eredményének a megállapítása
- Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes
szavazatot kapta.
- Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott
összes érvényes szavazat legalább 5%-át nem érte el. Közös pártlistánál ez a szám 10% illetve
15%. Az egyéni választókerületekben továbbá keletkeznek töredékszavazatok is.
- Töredékszavazatnak minősül azon egyéni képviselő-jelölt szavazatai akik nem szereztek
mandátumot az adott kerületben, illetve azon képviselő-jelölté is akik mandátumot szerzetek a
kerületben. Ez természetesen csak akkor érvényes, ha átlépték az 5%-os országos küszöböt.
Független jelöltnél nincs töredékszavazat.
A töredékszavazat számítása a következő:
A mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel
növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám kerül töredékszavazatként az
országos listára. A mandátumot nem szerző jelölt szavazatainál nem kell számolni, hanem az
összes szavazat az országos listára kerül, amennyiben a párt elérte az előbb említett 5%-os
küszöböt.
- Az országos listáról megszerezhető mandátumok kiosztása
Össze kell adni a töredék szavazatokat, a pártlistás szavazatokat és a nemzetiségi listára leadott
szavazatokat, majd az így kapott számot el kell osztani 93-mal, ezt a számot el kell osztani 4-
gyel, ez az egész szám lesz a kedvezményes kvóta. Az a nemzetiségi lista kaphat 1
kedvezményes mandátumot, ahol a szavazatok száma meghaladja az előbb megállapított
számot.
Az országos listán megszerezhető 93 mandátumot annyival kell csökkenteni, amennyi
kedvezményes mandátum ki lett osztva. Az így fenn maradó mandátumokat d’Hondt-mátrix
segítségével kerülnek kiosztásra, azzal a kiegészítéssel, hogy a pártlisták összesített szavazatai
mellé felírjuk még a nemzetiségi listákat is kedvezményes kvótával csökkentett szavazatait is.
Így még ők is kaphatnak mandátumot a kedvezményesen felül.
278
(Forrás: Magyar választási rendszer. In: Wikipédia. A szabad enciklopédia (Hozzáférés: 2013.
április 29.) http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_v%C3%A1laszt%C3%A1si_rendszer
11.4.3.3. Az országgyűlési választások menete 1989–2011 között
1. Általános jellemzők
A német modellen alapuló vegyes magyar választási rendszer – amelyet az 1989. évi XXXIV.
törvény szabályozott – kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer
volt, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálta a többségi (egyéni) és az
arányos (pártlistás) rendszert.
A 386 fős, egykamarás parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an
országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal juthattak be.
Pártlistáról akkor lehetett mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos
átlagban meghaladták az 5%-os küszöböt. (Az első, 1990-es választáson ez a határ még 4%
volt.)
A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi)
listáira szavazhattak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehetett szavazni:
ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlottak el a mandátumok.
2. Jelöltállítás
Egyéni képviselőjelöltként annak a legalább 18 éves, magyar állampolgárságú személynek a
neve kerülhetett a szavazólapra, aki legalább 750, az ajánló személyi számával és aláírásával
ellátott ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Egy választópolgár érvényesen csak egy jelöltet
támogathatott.
Területi listát azok a pártok állíthattak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább
negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani.
Országos listát azok a pártok állíthattak, amelyek képesek voltak legalább hét területi listát
indítani.
Magyarország területén a választás napját megelőző nap 0.00 órától a szavazás napján
urnazárásig kampánycsend lépett életbe.
3. A két forduló
Az első fordulóban minden választónak két szavazata volt: egy-egy voksot lehetett leadni az
egyéni jelöltek, illetve a területi pártlisták valamelyikére. Az első szavazási forduló akkor volt
érvényes, ha a választók több mint fele leadta szavazatát, és akkor eredményes, ha valamelyik
egyéni jelölt megszerezte a szavazatok több mint 50%-át. A pártok a területi listákra leadott
szavazatok arányában kaptak mandátumot.
Második szavazási fordulót az elsőt követő 14. napon kellett tartani azokban a kerületekben,
ahol nem dőlt el az egyéni mandátumok sorsa. Amennyiben a részvétel az első fordulóban nem
érte el az 50%-ot, akkor a listás szavazást is meg kellett ismételni. Ha az első forduló érvényes
volt, de eredménytelen, a három legtöbb szavazatot kapott jelölt, illetve mindazok, akik
legalább 15%-nyi szavazatot szereztek, indulhattak a második fordulóban; ekkor az
érvényességhez 25%-ot meghaladó részvétel, az eredményességhez pedig relatív többség is
elegendő volt. A második fordulóban a pártok a szavazás napján reggel hat óráig írásban
jelezhették, ha jelöltjüket visszaléptették.
279
4. Mandátumszámítás, töredékszavazatok
Az egyéni választókerületekben megszerezhető egy-egy mandátum mellett a területi és az
országos listákon speciális számítási módszerekkel osztották el a mandátumokat.
A területi listákon a mandátumok elosztása a Hagenbach-Bischoff formula (illetve D'Hondt-módszer)
segítségével történt. Az adott megyében (vagy Budapesten) az érvényes szavazatok számát elosztották a
kiosztható mandátumok száma + 1-gyel; ez volt a kvóta, amely egy mandátum elnyeréséhez szükséges.
Amelyik párt egyszer elérte a kvótát, az egy mandátumot kapott, amelyik kétszer, az kettőt, amelyik
háromszor, az hármat stb. Ha ezek után még marad kiosztatlan mandátum, azt az a párt kapta, amelyiknek
szavazatszáma alulról legjobban megközelítette a kvótát, de ez esetben is meg kell lennie a szükséges
szavazatszám kétharmadának (ez a kétharmados szabály). Amennyiben ezek után is maradt(ak)
kiosztatlan mandátum(ok), az(ok) felkerült(ek) az országos listára, így növelve az onnan kiosztható
mandátumok számát.
Az országos listán szerezhető mandátumokat a töredékszavazatok és a felkerült negatív szavazatok
alapján osztották el. A töredékszavazatok azok a leadott, de mandátumot nem eredményező szavazatok
voltak, amelyeket az országosan öt százaléknál több szavazatot szerzett pártok vesztes egyéni jelöltjei
kaptak, illetve amelyeket a területi listákra adtak a szavazók, de az ott elnyerhető mandátumokhoz
szükséges szavazatszám fölött voltak. (Nem számított töredékszavazatnak a független jelöltekre és az öt
százalék alatt maradt pártokra, illetve az érvénytelen választási fordulóban leadott voks.) Negatív
szavazatok akkor keletkeztek, ha egy párt a kétharmados szabály alkalmazásával szerzett mandátumot:
hiányzó szavazatai negatív előjellel kerültek fel az országos listára, azaz más területi listák eredményéből
kellett levonni azokat.
A töredékszavazatok mandátumra váltása az országos listákon a d’Hondt-mátrix segítségével történt. A
mandátumszerzésre jogosult pártok országos listára felkerült szavazatait felírták egymás mellé, majd ezek
alá sorban e számok kettővel, hárommal, néggyel stb. való osztás után kapott hányadosát (az osztósor
utolsó számjegye a kiosztható mandátumok száma). Az így kialakult mátrixban megkeresték a
legnagyobb számot, és az a pártlista kapott egy mandátumot, amelyiknek az oszlopában ez a szám
szerepelt. Ezután a második legnagyobb számot mutató pártlista kapott egy mandátumot, s ez addig
folytatódott, amíg az összes mandátum gazdára nem talált.
Forrás: Magyar választási rendszer. (2019. május 20). Wikipédia. Retrieved 2019. május 20.
12:41 from
https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_v%C3%A1laszt%C3%A1si_rendszer&ol
did=21348322.
11.5. Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság
11.5.1. A határon túli magyarság 1945-től. (közép)
11.5.1.1. A szocialista korszakban
1. Általános helyzet
Megszűnt a háborús üldözés, de a szocialista berendezkedéssel
- megszűnt vagyoni hátterük
- megszűntek társadalmi szervezeteik
- megszűnt egyházi hátterük
Az állami asszimilációs politikának jobban kiszolgáltatottá váltak. A nemzeti kommunizmusok
csupán látszólagos kulturális lehetőségeket biztosítottak – ideológiai alapon.
280
2. Az egyes országok
a, Jugoszlávia
- a háborús üldözést követően viszonylagos nyugalom
- Vajdaság autonómiája
b, Románia
- Látszólagos autonómia (1952-1968)
- Ceausescu nacionalista politikája
- Telepítés, iparosítás, falurombolás
c, Csehszlovákia
Reszlovakizáció, lakosságcsere – a hontalanság évei.
d, Szovjetunió
Etnikai tisztogatás a Kárpátalján, megfélemlítés
e, Ausztria
Vasfüggöny
Asszimiláció Burgenlandban – emigráció Bécsben
f, A Nyugati emigráció
Észak-Amerika (A legnagyobb magyar kolónia)
Dél-Amerika
Nyugat-Európa
Dél-Afrika, Ausztrália
Izrael
A kétmilliós diaszpóra fele beszél csak magyarul.
1996-ban a mintegy ötmilliós külhoni magyarság 54%-a a Kárpát-medencében, 32%-a Észak-
Amerikában, 6%-a Európában, a fennmaradó néhány százalék a világ többi részén élt.
11.5.1.2. A rendszerváltást követően
1. A kormányzati politika
1989-et követően a kormányzati politika integráns elemévé vált a határon túli magyarok –
különböző intenzitású és metódusú – védelme.
- Antall József: „Lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének érzem magam.” (1990.)
- Duna Televízió (1992-93)
- Kedvezménytörvény, 2001.
Az EU-csatlakozások (Szlovákia, Szlovénia – 2004, Románia – 2007, Horvátország – 2013)
- 2004-es népszavazás sikertelensége
2. A határon túli közösségek helyzete
- Demokratizálódás, de a nemzeti radikalizmus megjelenése is (Marosvásárhely, 1990
márciusa).
- politikai, szakmai képviselet, iskolahálózat
- az anyaországgal való kapcsolattartás lehetősége
A kedvezőtlen demográfiai folyamatok azonban folytatódtak (asszimiláció, szórványosodás,
elöregedés)
3. Románia
Erdély, Partium, Bánát
281
Az egyéni és közösségi szabadságjogok heyreállítása megtörtént. Magyar egyetem.
A kollektív jogok kivívása sikertelen (autonómia).
A jogok érvényesítése, a tulajdonjog visszaszerzése adminisztratív korlátokba ütközik.
Politikai képviselet: RMDSZ. Vezetői: Tőkés Lásszló, markó Béla, Kelemen Hunor.
4. Szlovákia
Dél-szlovákia.
Erős magyar-magyar kapcsolatok a határ mentén. Erős szlovák szélsőséges mozgalom.
Magyar Koalíció Pártja, Majd Magyar Közösség Pártja és Most-Híd szlovák-magyar vegyes
párt.
Erőteljes asszimiláció. Magyar egyetem Komáromban.
5. Délvidék
Kedvezőbb helyzet a titoi Jugoszláviában, de a délszláv háború szétzilálta a közösséget (etnikai
arányok erőszakos megváltozása, menekülthullám).
- Szlovénia (kirakat-kisebbség)
- Horvátország (csekély jelentőség)
- Szerbia (politikai megosztottság)
6. Kárpátalja
Elnyomás, elszigeteltség a szovjet időkben.
Ukrajnában némileg szabadabb, de a felerősödő nacionalizmus nehezíti helyzetüket. A
legkedvezőtlenebb szociális körülmények. Magyar főiskola Beregszászon.
7. A nyugati diaszpóra
11.5.2. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től. (emelt)
1. A háborús emberveszteségek mérlege
2. Népmozgások a háborút követően
Kb. 200 000 menekült a szomszéd országokból.
Kb. 200 000 német kitelepítése
Kb. 130 000 felvidéki magyar betelepítése
75 000 szlovák kitelepítése
3. Az ötvenes évek népesedéspolitikája
- természetes növekedés (háború utáni családalapítások
- Ratkó-korszak
- 1956 embervesztesége és a 200 000 „disszidens””
4. A demográfiai válság jelentkezése és kezelése
- ellenhatás a Ratkó-korszakra
- a nők munkába állása
- iparosodás, urbanizáció, szekularizáció
Más termékenységi minták – csökkenő gyerekszám
282
Népesedési program:
- szociális kiadások (bölcsőde, óvoda, szülési szabadság)
- Gyes (1967)
- családi pótlék növelése
Részleges sikerek, főleg a Ratkó-unokák születése
1981: csökkenő népességszám (gazdasági válság, túlmunka, halálozások növekedése)
5. A rendszerváltást követően
A születésszám nem emelkedett, de a halálozás némileg csökkent.
Népességfogyás, elöregedés
Munkaerőhiány – a szociális ellátórendszer megroppanása.
283
12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek
12.1. Társadalmi tagozódás és felelősségvállalás
12. 1. 1. A magyarországi romák története és helyzetének főbb jellemzői napjainkban. (közép)
1. A magyarországi cigányság története
A 14-15. századtól kezdve – főleg a Balkán felől – folyamatosan érkeztek
Különböző csoportok: romungro (magyarul beszélő), oláh (román nyelvű), beás (ebből
kialakult neolatin nyelvű)
Kezdettől összetett népcsoport.
Alacsonyabb presztizsű, szűk helyi piacra termelő foglalkozásokat űztek, melyek nagyobb
mobilitást igényeltek (mendikáció, szezonális munkák). Kovács.
1782-ben 44 000 fő – relatív túlnépesedés, a közigazgatás fejlődése – a cigánykérdés
jelentkezése.
A felvilágosult abszolutizmus cigánypolitikája a letelepedést felgyorsította, de komoly
töréseket is okozott a cigány társadalomban.
A 18. század végén a cigány társadalom többségének jellemzői nem tértek el lényegesen a
többségi társadalométól. Az olló a 19. században kezdett szétnyílni.
Ugyanekkor felgyorsult a cigány népesség növekedése: a 19. század második felében számuk
megduplázódott, 1893-ban elérte a 280 000-t. – a mai Magyarország területén mintegy 70 000-
t. Az erőteljes növekedés részben a természetes szaporodás, részben a Romániából történő
bevándorlás eredménye.
Az életmódtól függően a foglalkoztatási mutatók is differenciáltak a cigány népességen belül.
A Horthy-korszakban a cigányság életmód szerinti megoszlása megszűnt, a „cigánykérdést” a
marginalitásból eredő problémák (szegénység, bűnözés) adták.
A letelepítési kísérletek kudarcát a cigányság és a községek ellenérdekeltsége magyarázza.
A cigánykérdés megoldása alapvetően adminisztratív jellegűlett: a belügy, honvédelem,
oktatás, egészségügy, kereskedelem mind mind a saját eszközeivel igyekezett a kérdést – főleg
a vándorlást – megoldani.
Mindazonáltal a cigányság anyag-szociális-kulturális leszakadása fokozódott a korszakban. A
cigány holokausztnak pedig legalább 5000 áldozata volt.
1945 után a demokratizálódás az egyenjogúságot jelentette a mintegy 200 000 cigány számára,
de a cigányság kimaradt a földosztásból, kulturális lemaradása, értelmiségének hiánya miatt
nem tudott hatást gyakorolni a problémák megoldására.
1957-ben létrejött a Cigányszövetség, mely a nemzetiségi szerveződés alapját képezhette, de
1961-re ellehetetlenítették.
Az 1961-es párthatározat a ciánykérdésről szociális válságkezelés köntösébe bújtatott
asszimilációs törekvés volt. A probléma igen élesen jelentkezett, hiszen 2100 cigánytelep
létezett ekkor.
Az egyik legmegbízhatóbb adatfelvétel a cigányság magyarországi történetében az 1971-es un.
tanácsi cigányösszeírás, Kemény István vezetésével. Az ekkor mintegy 320 000 cigány döntő
többsége (78%) községekben élt, magyarul beszélt (71%). A cigány lakások kétharmada
cigánytelepen feküdt. A cigányok döntő többsége szinte minden komfortot nélkülöző
kunyhóban élt, 39%-uk analfabéta. A felnőtt férfiak 85%-a viszont foglalkoztatott –
ugyanakkor a nőknek csak 30%-a.
284
Megindult a cigánytelepek felszámlása, viszont a települési elkülönülés új formái jöttek ezzel
létre.
1984-ben 360 000-re becsülhető létszámuk. A női foglalkoztatottság 53%, a gyerekek fele
elvégzi az általános iskolát.
A nyílt és rejtett előítéletek az ingatag felzárkózást is megkérdőjelezik a rendszerváltás
küszöbén.
2. A magyarországi cigány népesség helyzete a rendszerváltás után
Társadalmi helyzét tekintve a cigány népesség tovább differenciálódott.
A munkanélküliség – települési és képzettségi okokból – javarészt őket sújtotta.
Nem alakult ki erős roma középosztály
Az előítéletesség miatt kicsi a kitörési lehetősége a szegénység ördögi köréből.
Az országos roma önkormányzati hálózat ezn keveset tud segíteni.
Az országos politikában nem tudnak részt venni (önálló képviseletük nincs, a pártok sem
karolták fel ügyüket).
Iskolázottsági lemaradásuk a többségi társadalomhoz képest a közép- és felsőfokon
szembetűnő.
Munkaerőpiaci hátrány okai: iskolázottsági, lakóhelyi, ágazati helyzetük, valamint a
diszkrimináció.
12. 1. 2. A szociális ellátórendszer fő elemei. (közép)
1. Jóléti állam – szociális biztonság – szociális védelem rendszere
Önhibájukon kívül nem tudnak gondoskodni magukról vagy a társadalomért többletterhet
vállalnak
„Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság, önhibáján kívüli munkanélküliség”
(Alaptörvény XIX. 1.)
2. A szociális védelem alrendszerei:
- foglalkoztatáspolitika
- segélyezés (krízishelyzet)
- biztosítás alapú rendszerek (TB, Eü., nyugdíj, baleset)
családtámogatás
- gyermekvédelmi ellátó rendszer
Szociális ellátórendszer
3. Szociális feladatok
- pénzbeli ellátás
- természetbeni ellátás
- személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatás
(szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások)
Állami feladat, de szerződést köthet nem állami szervekkel.
Az elletásben egyrészt az univerzalitás (állampolgári jogon), másrészt a szelektivitás
(kiválasztás alapján) érvényesülhet.
285
4. A társadalombiztosítás
Nyugdíj, egészségügy, baleset – biztosítási alapon
Finanaszírozása
A, felosztó - kirovó rendszerben finanszírozott társadalombiztosítás
- folyó kiadásait folyó bevételeiből fedezi
- vagy a kiadásaihoz igazítja bevételeit, vagy bevételeihez kiadásait
- alapvetően interperszonális, személyek közötti újraelosztás végez. A mindenkori aktív
generációk befizetéseiből fedezi az inaktívak kifizetéseit.
- Érzékeny a demográfiai változásokra
- Amennyiben nincs demográfiai ingadozás, úgy lehetőséget ad az aktív é inaktívak
jövedelmeinek együttmozgására.
- Nincs címkézett tőke a gazdaságban, így a tőkeáramlás nem korlátozott.
B, várományfedezeti rendszerben finanszírozott társadalombiztosítás
-a korábbi befektetésekből vagy egyéb módon felhalmozott tőke hozadékából fedezi a kiadásait
-amennyiben más forrást nem von be, úgy kiadásait a felhalmozott tőke nagysága és jövedelme
korlátozza.
-Alapvetően intertemporális, időbeni újraelosztást valósít meg.
-Érzékeny a gazdasági és politikai ingadozásokra
-Az inaktívak jövedelme nincs összefüggésben az aktívak jövedelmével, kizárólag a
felhalmozott tőke nagyságától és annak hozadékától függ.
-Igen nagymértékű tőke lekötését igényli, a tőke befektetési lehetősége korlátozott.
-E korlátozott befektetés a biztonságos tőke megtérülése.
C, A tőkefedezeti rendszerben finanszírozott társadalombiztosítás
-az előző két megoldás kombinációja
-alapvetően a felosztó - kirovó elem működik, ám a bevételek egy részéből tartalékot képez,
-a tartalék lehetőséget ad a demográfiai és gazdasági ingadozásainak hatásainak kivédésére,
-a tartalékok befektetésekor a tőkehozadék maximálása, az alacsony kockázat, valamint a
várható kiadások csökkentése szempontjait is figyelembe veszik.
Jelenleg nálunk a felosztó – kirovó rendszer működik, de remélhetőleg majd egyszer közelít a
tőkefedezeti rendszer felé.
12. 1. 3. Társadalmi rétegződés és társadalmi egyenlőtlenségek. (emelt)
I. Társadalmi rétegződés
1. Társadalmi rétegződés jellemzői
Az adott társadalomra jellemző egyenlőtlenségek.
Fő összetevői: foglalkozás, végzettség, jövedelem
Foglalkoztatott vagy nyugdíjas, munkanélküli.
Magasan képzett, szakképzett vagy képzetlen
2. Társadalmi átrendeződés a rendszerváltást jövetően
286
- jövedelmek csökkenése
- a tőke újraelosztása – (re)privatizáció
- a társadalmi mobilitás (fő és ellenirányú) felerősödése
3. Rétegződés a 2000-s években
Elit (gazdasági és politikai)
Felső középosztály – feltörekvő fiatalok (Vállalkozói, értelmiségi, vezető réteg)
(Alsó) középosztály – vidéki értelmiség, kádári kisemberek, sodródók, munkások
Leszakadtak (szegények)
II. A társadalmi egyenlőtlenség
1. Társadalmi egyenlőtlenség jellemzői
Nem minden egyenlőtlenség társadalmi egyenlőtlenség.
A javakhoz való hozzáférés lehetősége
Anyagi tőke, kulturális tőke
2. A szegénység
- jövedelmi szegénység (a medián 60%-a)
- alacsony munkaintenzitás (az előző év 20 %-át töltötte munkával)
- súlyos anyagi depriváltság (9-ből 4-ről le kell mondania)
A jövedelem összefügg az iskolázottsággal és az egészségi állapottal – a szegénység ördögi
köre. Éppen ezért a szegénység újratermelődik. A szegény családokban kimutathatóan több a
gyerek – még nagyobb arányban termelődik újra a szegénység.
A szegénység, egyenlőtlenség összefügg a hátrányos helyzettel
- nemi és etnikai különbségek
- fogyatékosság
3. A szegénység leküzdése
- civil jótékonykodás
- szociális ellátórendszer
12. 1. 4. Nemzetiségek Magyarországon. (emelt)
I. A magyarországi nemzetiségek 1945 után
1. A háború utáni helyzet
- A holokauszt és következményei
- A németek kitelepítése
- szlovák-magyar lakosságcsere
- Konfliktus a titoi Jugoszláviával (délszlávok)
Az ötvenes évek a nemzetiségek számára is elnyomás
- Görög menekültek befogadása
2.A Kádár-korszak
287
- Az erőszakos elnyomás mérséklődése
- A nemzetiségi kultúra támogatása – a nemzetiségek „híd-szerepe”
- Iparosodás, urbanizáció, elöregedés, szórványosodás – az asszimiláció felerősödik
3. A rendszerváltás után
- A szabadságjogok kiteljesedése
- Magyarország gyakorlatilag homogén nemzetiségileg
1993, nemzetiségi tv. – az önazonosság megőrzése, ápolása, átörökítése
- A nemzetiségi önkormányzati rendszer
- Az országgyűlési szószóló
II. A nemzetiségek napjainkban
12.2. Az aktív és felelős állampolgárság alapjai
12. 2. 1. Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári
jogok, kötelességek. (közép)
1)Az emberi jogok és három nemzedéke
Az emberi jogok olyan általánosan elismert és jogilag is rögzített erkölcsi normák, amelyek
minden embert megilletnek fajtól, származástól, vallástól és nemtől függetlenül valamint elide-
geníthetetlenek. Az emberi jogokat a XVIII. században, a felvilágosodás szellemében
fogalmazták meg először; míg írásban az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban (1776) és a
francia Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatában (1789) rögzítették. Az ENSZ 1948-ban
fogadta el az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. A nyilatkozatot aláírók kötelezték
magukat, hogy biztosítják az egyezményben foglalt jogokat állampolgáraik számára.
Az emberi jogokat két nagy csoportba sorolják. Az egyik csoportba a politikai és polgári
jogok(első generációs jogok) tartoznak pl.: élethez való jog, szabadsághoz való jog, tulajdonhoz
való jog. Törvény előtti egyenlőség, gondolat-, véleménynyilvánítás, szólás-és sajtószabadság;
gyülekezési és egyesülési jog, lelkiismereti és vallásszabadság. Ezek a jogok negatív jogok,
mert az állam beavatkozásától védik az egyént.
A XIX-XX. század fordulójána jóléti állam kibontakozásával születtek meg a második gene-
rációs alapjogok: gazdasági-, szociális és kulturális jogok. A második generációs jogok közé
tartozik: munkához való jog, sztrájkjog, pihenéshez való jog, oktatáshoz való jog, egészségügyi
ellátáshoz és a szociális biztonsághoz való jog, művelődéshez való jog. Ezek pozitív jogok,
mert az állam aktív szerepvállalást feltételezi. Éppen ezért megvalósulásukat folyamatos viták
kísérik: milyen mértékben köteles az állam gondoskodni polgárairól és kik viseljék ennek
költségeit.
A XX. század végén születtek meg a harmadik generációs jogok, a globális és csoportjogok.
Ebbe a jogi kategóriába tartozik a békéhez, egészséges környezethez való jog; nemek, nemzetek
nemzetiségek és egyházak egyenjogúsága, gyermekek jogai, fogyatékkal élők jogai, faj,
bőrszín, származás és vagyon szerinti megkülönböztetés tilalma. Ezek megítélése vitatott.
2) Állampolgári jogok csoportosítása
288
Szabadságjogok: egyesülés és gyülekezési jog, szólás-és sajtószabadság(az állampolgárok
szóban és írásban egyaránt szabadon véleményt nyilváníthatnak), lelkiismereti és vallásszabad-
ság, tulajdonhoz való jog, személyi sérthetetlenség joga, lakás sérthetetlensége (senki se léphet
be a tulajdonos engedélye nélkül annak lakásába), levéltitok sérthetetlensége (senkinek nincs
joga a másnak szánt üzeneteket elolvasni vagy lehallgatni)
Gazdasági, szociális és kulturális jogok: munkához való jog, pihenéshez való jog, egészség-
ügyi ellátáshoz és a szociális biztonsághoz való jog, oktatáshoz és művelődéshez való jog
Az állam tevékenységében való részvételt biztosító jogok:választójog, panaszjog, közügyek-
ben való részvétel joga, népszavazás joga
Az állampolgárok egyenjogúsága:nemek egyenjogúsága, nemzetek és nemzetiségek egyen-
jogúsága, egyházak egyenjogúsága
3)Állampolgári kötelezettségek
Az állampolgároknak vannak az állampolgársággal együtt járó kötelezettségeik pl.: adófizetés,
törvények betartása, kiskorú gyermekek taníttatása, rászoruló szülőkről való gondoskodás; haza
védelme. Fontos, hogy hazánkban már nincsen kötelező sorkatonai szolgálat, azonban ez össze-
egyeztethető az alkotmánnyal, hiszen az nem csak fegyveres védelmet ír elő.
4)Gyermekek jogai
Az ENSZ közgyűlése 1989-ben fogadta el a Gyermekek jogairól szóló egyezményt, amely
átfogóan rendezi a gyermekek jogi státusát.Az egyezmény létrehozta a Gyermekek Jogainak
Bizottságát. Az egyezményt aláíró államok kötelesek ötévenként jelentést adni a bizottságnak
az országukban élő gyermekek jogi helyzetéről. A gyermek is ember, s ezért őt is megilletik az
emberi jogok. Az egyezmény szellemében az emberi jogokat (vallás-, lelkiismereti-,
gyülekezési-, egyesülési-, szólásszabadság) a gyermek speciális helyzetének és korának
megfelelően kell biztosítani. Ezt az egyezményt Magyarországis aláírta, és azt 1991/LXIV.
törvény belső joggá tette. A felsorolt emberi jogokon kívül tilos a gyermekek esetében minden,
bármely formában jelentkező megkülönböztetés. A gyermek érdekei mindenek felett állnak. A
gyermeket ne válasszák el szüleitől. A gyermek minden őt érdeklő kérdésben szabadon
kinyilváníthatja véleményét.
Forrás: https://aranyg.extra.hu/wp-content/uploads/2019/01/12.2.-Az-emberi-jogok-ismerete-
%C3%A9s-a-jogegyenl%C5%91s%C3%A9g-elv%C3%A9nek-bemutat%C3%A1sa-az-
%C3%A1llampolg%C3%A1ri-jogok-k%C3%B6teless%C3%A9gek.pdf
12. 2. 2. A politikai intézményrendszer fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök,
alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény). (közép)
1) Országgyűlés
Magyarország legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, mely 199 tagú. A képviselők
mandátuma négy évre szól. Az országgyűlés fő feladatai: törvényalkotás, megalkotja és
módosítja az alaptörvényt, elfogadja az ország költségvetését. Az országgyűlés dönt: a
hadiállapot kinyilvánításáról, békekötésről, közkegyelmet gyakorol; megválasztja a
köztársasági elnököt, miniszterelnököt, a Kúria elnökét, az alapvető jogok biztosát és
helyettesét, az Állami Számvevőszék elnökét és a legfőbb ügyészt.
289
Az országgyűlés megalakulása: tagjait általános és titkos választójog alapján választják meg. A
megválasztott országgyűlési képviselők az országgyűlés alakuló ülésen teszik le hivatali eskü-
jüket, majd megválasztják az Országgyűlés legfontosabb vezetőit: országház elnökét,
alelnökeit, jegyzőket.
Országgyűlés megszűnése: országgyűlés mondja ki saját feloszlatását, vagy ha a köztársasági
elnök kitűzi az országgyűlési választások idejét és ezzel egyidejűleg feloszlathatja az
országgyűlést. Az országgyűlés akkor is megszűnik, ha nem fogadja el március 31-ig az adott
évre szóló költségvetést.
Országgyűlés működése: az országgyűlésbe bejutott képviselők frakciókat alkotnak, egy párt-
nak csak egy frakciója lehet. A képviselő a frakcióból kiléphet, és a frakció is dönthet úgy, hogy
valamely tagját kizárja. A kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni. Az így
függetlenné vált képviselő azonban hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz
csatlakozhat.
Frakciók:A frakciók közvetítik a képviselőcsoport véleményét a törvények vitájában. A tör-
vényjavaslatok és más indítványok támogatásáról vagy elutasításáról a frakciók állást foglalnak
és tagjaiktól többnyire ennek megfelelő szavazást várnak el. A frakciófegyelmet különböző mó-
don biztosítják. A képviselők a frakciók „delegáltjaiként" vesznek részt a parlamenti
bizottságok munkájában. A frakcióvezető feladata, hogy a képviselőcsoport véleményét
különböző fórumokon képviselje, fontos kérdésekben ismertesse a frakció álláspontját a
plenáris üléseken, intézze a frakció ügyeit, illetve biztosítsa a képviselők jelenlétét az
Országgyűlés ülésein.
Mentelmi jog: az országgyűlésben a képviselők mentelmi joggal rendelkeznek. A mentelmi jog
kétféle védettséget jelent a képviselő számára. jelenti egyfelől, hogy képviselői tevékenységét
szabadon gyakorolhatja, nem vonható felelősségre beszédei, szavazatai miatt. A mentelmi jog
másik értelme a sérthetetlenség, ami azt jelenti, hogy ellene büntető-vagy más hatósági eljárás
nem indítható csak a parlament engedélyével. Tettenérés esetét leszámítva a képviselő nem tar-
tóztatható le.
Összeférhetetlenség:az Országgyűlésről szóló törvény kimondja, hogy a képviselő nem lehet
köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevő-
szék elnöke, Magyar Nemzeti bank elnöke, bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója.
Törvényhozás menete: előbb általános vita zajlik a törvényről. Az általános vita során a tör-
vényjavaslat céljait, szükségességét vitatják meg (beterjesztő, kormány, bizottság, frakció, kép-
viselő). Ezt követi a törvényjavaslat részletes vitája. A részletes vita során a törvény
részleteinek a megvitatása, törvény, módosítását vitatják meg. Végül a szavazás történik. A
szavazás:a törvények többségét egyszerű többséggel szavazzák meg a képviselők (szavazáskor
választási lehetőségek: igen, nem, tartózkodom, nem szavazott); a törvények egy része abszo-
lút többséget igényel(50% + 1 szavazat): miniszterelnök, bizalmatlansági indítvány; és van mi-
nősített szavazás. A minősített szavazás történik az alkotmánymódosítás során; az ÁSZ, az AB,
legfőbb ügyész és a Kúria elnökének megszavazása során. Ezeknél az összes képviselők 2/3-
ára van szükség.
2) Kormány
Végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolja, amelyben a miniszterelnöknek domináns szerepe
van. A miniszterelnököt az országgyűlés választja meg a többségi elv alapján a
kormányprogram egyidejű elfogadásával.
Kormányprogram: a választásokon győztes pártok programja, amely a kormányzati ciklus
feladatait tartalmazza. A kormány minisztereit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök
nevezi ki, s ezzel a kinevezéssel alakul meg a kormány.
290
Kormány feladatai: munkájáról köteles rendszeresen beszámolni az Országgyűlésnek. A kor-
mány feladata, hogy védje az alkotmányos rendet, biztosítsa a törvények végrehajtását, irányítsa
a minisztériumokat. Önállóan végzett feladati: rendeletek, határozatok hozása, szerződések kö-
tése. Feladatait törvények útján bővíteni és szűkíteni is lehet.
Kormány megszűnése: Az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásakor, a miniszter-
elnök lemondásával, a miniszterelnök halálávalvagy a bizalmatlansági indítvány elfogadásával.
Bizalmatlansági indítványt a képviselők legalább egyötöde kezdeményezi írásban, a
miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével. A miniszterelnökkel szemben
benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványnak
kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők több mint a fele
bizalmatlanságát fejez ki, azaz elfogadja, az új miniszterelnöknek jelölt személyt
megválasztottnak kell tekinteni.
3)Köztársasági elnök
Köztársasági elnök:megválasztását az 1990/XLI. törvény szabályozza –országgyűlés választja
meg titkosan az összes képviselő 2/3-nak igen szavazatával, öt évre. Köztársasági elnökké
választható minden választójoggal rendelkező állampolgár, aki a választás napján betöltötte a
35. életévét. A köztársasági elnököt tisztségében legfeljebb csak egyszer lehet újra választani.
Az új köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal kell
megválasztani.
Államfői intézmény jellege: A köztársasági elnök a nemzet egységének a kifejezője, őrködik
az államszervezet demokratikus rendje felett, személye szent és sérthetetlen, független
(független a törvényhozástól és végrehajtástól), és semlegesség (nem lehet politikai párt tagja,
felül kell emelkedni a pártok csatározásai felett).
Feladatai: igen sokrétű feladata van. Kitűzi az országgyűlési választásokat, s ezzel egyidejűleg
feloszlathatja az országgyűlést. Feloszlathatja az országgyűlést, ha az általa miniszterelnöknek
javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított 40 napon belül az
országgyűlés nem választja meg. Aláírja és kihirdeti a törvényeket, törvényeket és népszavazást
kezdeményezhet. Javaslatokat tehet és tesz is az Országgyűlésnek személyek megválasztására
(miniszterelnök, ombudsman, Legfőbb Ügyész, Legfelsőbb Bíróság elnöke). Élhet vétójogával.
Vétójog fajtái: politikai és alkotmányos vétójog.
–politikai vétó: a „szentesítés előtt észrevételeinek közlésével visszaküldheti a törvényt a
parlamentnek újbóli megfontolásra, ha annak egészével nemért egyet. Ezt az aláírás előtt 15,
sürgős esetben 5 napon belül megteheti. Ha az Országgyűlés újból megtárgyalta és elfogadta a
törvényt, azt 5 napon belül alá kell írni és kihirdetni
–alkotmányossági vétó: ebben az esetben az államfő a törvény aláírása előtt azt véleménye-
zésre megküldheti az Alkotmánybíróságnak, s közölni kell azt is, hogy mely rendelkezést tarja
alkotmányellenesnek. Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet talál, akkor az államfő
a törvényjavaslatot köteles visszaküldeni az Országgyűlésnek, ellenkező esetben 5 napon belül
köteles aláírni és kihirdetni
Egyéb feladatai: kinevezi a minisztereket, államtitkárokat, egyetemi tanárokat, hivatásos bírá-
kat, egyéni kegyelmet gyakorolhat. Szükségállapotot hirdethet ki, s ilyenkor dönt a fegyveres
erők alkalmazásáról.
Köztársasági elnöki tisztség megszűnése: Megfosztás –ez a legsúlyosabb, amely a parlament
kezdeményezésére az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Az államfő akkor fosztható meg
tisztségétől, ha annak gyakorlása során szándékosan megsértette az alkotmányt, vagy a
törvényeket. A hivatali idő lejártával (öt év). Az elnök halálával, vagy 3 hónapnál súlyosabb
291
betegsége idején, valamint az elnök összeférhetetlensége révén (más kereső foglalkozást nem
végezhet és egyéb tevékenységéért díjazást nem fogadhat el).
4)Alkotmánybíróság
Az alaptörvény és az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében feladata az alkotmányos-
ság biztosítása. Az Alkotmánybíróság 1990-ben kezdte meg működését. Tizenöt főből álló tes-
tület, melynek tagjait kilenc évre az országgyűlés választja meg kétharmados többséggel. Az
alkotmánybírák függetlenek és elmozdíthatatlanok. Az alkotmánybíróság határozatai mindenki
számára nézve kötelezőek.
5)Ombudsman
Az országgyűlési biztos intézménye 1995-től működik az országban. Az alaptörvény szerint:
az alapvető jogok biztosának általános alapjogvédelmi hatásköre van, egyik helyettese a
magyarországi nemzetiségek, a másik helyettese a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét látja
el. Az ombudsmanok hatásköreit, eljárását minősített, ún. kétharmadostörvények szabályozzák.
Az országgyűlési biztost és helyetteseit a köztársasági elnök javaslatára, az Országgyűlés vá-
lasztja meg hat évre 2/3-os többséggel. Abiztosok kötelesek beszámolni éves tevékenységükről
az országgyűlésnek.
Ombudsmanok feladata: alkotmányos jogokkal kapcsolatosan kivizsgálják tudomásukra jutott
visszásságokat, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez-
nek. Ezen kívül kezdeményezhet a jogalkotó szerveknél a jogszabályok megváltoztatását,
módosítását vagy hatályon kívül helyezését.
6)Helyi önkormányzatok
A tanácsrendszer szerepét 1989 után a településeken az önkormányzatok vették át, megváltozott
jogkörrel. Az önkormányzatok az 1990-es választásokat követően alakultak meg.
Az önkormányzati választójog: bárki részt vehet a választáson, aki aktív választójoggal ren-
delkezik, azaz betöltötte a 18. életévét és a bíróság nem tiltotta el jogainak gyakorlásától.
Önkormányzati választás: Jelöltet bárki állíthat, legyen az párt, társadalmi szervezet, nincsen
érvényességi és eredményességi küszöb az önkormányzati választáson, az nyer, aki a legtöbb
szavazatot kapja. Az önkormányzati választás egyfordulós. Az önkormányzati választásokon a
választópolgárok polgármestert, helyi képviselőket, megyei képviselőket, illetve a Budapesten
élők főpolgármestert is választanak. Az önkormányzatok saját területükön biztosítják a
demokrácia működését:helyi népszavazást írhatnak ki, üléseik nyilvánosak; évente legalább
egy közmeghallgatást kell tartaniuk.
Önkormányzatok feladata egyrészt a közhatalom gyakorlása, különféle engedélyek kiadása (pl.:
építkezés, vállalkozás indítása); másrészt biztosítani kell bizonyos közszolgáltatásokat pl.:
közutak és köztemető fenntartása, tömegközlekedés megszervezése, egészségügyi és szociális
alapellátás biztosítása (pl.: körzeti orvosi rendelő, gyógyszertár); közvilágítás. Aköznevelési
feladatokat 2011-től az állam átvette az önkormányzatoktól. Önkormányzatok működésüket
bevételeikből biztosítják. Bevételeik közé tartozik az SZJA helyben maradó része, állam által
biztosított normatív támogatás, helyi adók kivetéséből származó jövedelem, pályázat útján
elnyert céltámogatások.
Önkormányzatok felépítése: Az önkormányzatok két részből állnak: a polgármesteri hivatal-
ból és a képviselőtestületből. A polgármesteri hivatal munkáját a jegyző vezeti. Ajegyző a tör-
vényességet képviseli: köteles jelezni a polgármesternek, ha törvénytelenséget észlel. A polgár-
mesteri hivatalban köztisztviselők és közalkalmazottak végzik a munkát. A hivatal a polgárok
ügyeit intézi, regisztrálja adataikat (születés, házasságkötés, halálozás, lakhelyváltoztatás,
építkezés stb.).
292
Az önkormányzat legfőbb szerve a közvetlenül választott képviselőtestület. A képviselőtes-
tület – az országgyűléshez hasonlóan – ellenőrzi a polgármesteri hivatal tevékenységét, helyi
rendeleteket alkot (az általa kiadott rendeletében önállóan alakíthatja ki saját szervezetét és
működési rendjét, önkormányzati jelképeket), kiveti a helyi adókat, kinevezi az önkormányzati
intézmények vezetőit, megvitatja és megszavazza az önkormányzat költségvetését. Az
önkormányzati képviselők az ügyköröknek –gazdaság, oktatás stb. –megfelelő bizottságokat
hoznak létre, melyek előkészítik a döntéseket a testület számára. A polgármesterek munkáját
az alpolgármesterek segítik feladat megosztás alapján.
7)Alaptörvény
2011-ben az országgyűlés új alkotmányt/Alaptörvényt fogadott el. Elfogadott új alaptörvény
2012 január 1-től lépett hatályba. Ez az alaptörvény a legmagasabb szintű jogszabály.
Az alaptörvény alapelvei: népszuverenitás és népképviselet elve (minden hatalom a népé, amit
választott képviselői által gyakorol); hatalmi ágak megosztottsága, bírói függetlenség,
jogállamiság, emberi jogok védelme, törvényelőtti egyenlőség.
Alaptörvény szerkezete:
Nemzeti hitvallás
Alapvetés Államforma, jelképek, ünnepek, európai integráció, határon túl élő magyarok és a
Magyarországon élő nemzetiségek jogai
Szabadság és felelősség Alkotmányos alapjogok
Az állam Országgyűlés, népszavazás, köztársasági elnök, kormány, alkotmánybíróság, alapvető
jogok biztosa, önkormányzatok, ügyészség, honvédség, rendőrség
Különleges jogrend Rendkívüli helyzetek
Az alaptörvény tiltja a népszavazást az ország költségvetéséről és annak végrehajtásáról, helyi
és központi adónemekről, illetékekről; hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot
kihirdetéséről, fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, Kormány
programjáról, az országgyűlés hatáskörébe tartozó személyekről; hatályos nemzetközi
szerződésekről és ebből adódó kötelezettségekről és közkegyelem gyakorlásáról.
https://aranyg.extra.hu/wp-content/uploads/2019/01/12.2.-A-politikai-
int%C3%A9zm%C3%A9nyrendszer-f%C5%91-elemei.pdf
12. 2. 3. A választási rendszer fő elemei. (közép)
1. A választási rendszer
A magyar választási rendszert a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza.
egyfordulós, kétszavazatos, vegyes rendszer.
Az országgyűlési képviselők száma 199, ebből 106 képviselőt egyéni választókerületben, 93-
at országos listán választanak.
Listán az a párt kaphat mandátumot, amely elérte országos összesítésben az 5%-os küszöböt
(parlamenti küszöb). Lehetőség van közös pártlistát indítani ebben az esetben 10% a minimum.
Jelentős változás a korábbi választási rendszerhez képest, hogy a szavazás érvényességéhez
nem szükséges sem az 50%-os részvételi arány.
2. Jelöltállítás
a, Egyéni képviselőjelöltként annak a legalább 18 éves, magyar állampolgárságú személynek a
neve kerülhet a szavazólapra, aki legalább 1000, az ajánló személyi számával és aláírásával
ellátott ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Egy választópolgár érvényesen csak a lakóhelye
293
szerinti választókerületben egy jelöltet támogathat. Egyéni képviselőjelölt lehet független vagy
párt jelöltje. A pártok állíthatnak közös jelöltet is.
b, Országos listát az a párt állíthat, amely – legalább 9 megyében és Budapesten – legalább 27
egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.
c, A nemzetiségi listát állíthatnak az országos nemzetiségi önkormányzatok.
3. Szavazás
- Magyarországon lakóhellyel rendelkező személyek egy egyéni választókerületi jelöltre és egy
pártlistára szavazhatnak.
- Magyarországon lakóhellyel rendelkező, a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként
szereplő személyek egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségének listájára, annak
hiányában egy pártlistára szavazhatnak.
- Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező személyek egy pártlistára szavazhatnak.
4. A választás eredményének a megállapítása
- Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes
szavazatot kapta.
- Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott
összes érvényes szavazat legalább 5%-át nem érte el. Közös pártlistánál ez a szám 10% illetve
15%. Az egyéni választókerületekben továbbá keletkeznek töredékszavazatok is.
- Töredékszavazatnak minősül azon egyéni képviselő-jelölt szavazatai akik nem szereztek
mandátumot az adott kerületben, illetve azon képviselő-jelölté is akik mandátumot szerzetek a
kerületben. Ez természetesen csak akkor érvényes, ha átlépték az 5%-os országos küszöböt.
Független jelöltnél nincs töredékszavazat.
A töredékszavazat számítása a következő:
A mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel
növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám kerül töredékszavazatként az
országos listára. A mandátumot nem szerző jelölt szavazatainál nem kell számolni, hanem az
összes szavazat az országos listára kerül, amennyiben a párt elérte az előbb említett 5%-os
küszöböt.
- Az országos listáról megszerezhető mandátumok kiosztása
Össze kell adni a töredék szavazatokat, a pártlistás szavazatokat és a nemzetiségi listára leadott
szavazatokat, majd az így kapott számot el kell osztani 93-mal, ezt a számot el kell osztani 4-
gyel, ez az egész szám lesz a kedvezményes kvóta. Az a nemzetiségi lista kaphat 1
kedvezményes mandátumot, ahol a szavazatok száma meghaladja az előbb megállapított
számot.
Az országos listán megszerezhető 93 mandátumot annyival kell csökkenteni, amennyi
kedvezményes mandátum ki lett osztva. Az így fenn maradó mandátumokat d’Hondt-mátrix
segítségével kerülnek kiosztásra, azzal a kiegészítéssel, hogy a pártlisták összesített szavazatai
mellé felírjuk még a nemzetiségi listákat is kedvezményes kvótával csökkentett szavazatait is.
Így még ők is kaphatnak mandátumot a kedvezményesen felül.
(Forrás: Magyar választási rendszer. In: Wikipédia. A szabad enciklopédia (Hozzáférés: 2013.
április 29.) http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_v%C3%A1laszt%C3%A1si_rendszer
294
12.3. Alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, folyamatok. A munkaviszonyhoz
kapcsolódó ismeretek
12. 3. 1. A háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési technikák, banki ügyletek).
(közép)
1) Jövedelem, kiadás, adózás
Háztartás: azon személyek csoportja, akik jövedelemmel rendelkeznek és ezt a jövedelmet
többnyire közösen használják fel.
Háztartások jövedelmei:
- munkából származó jövedelmek (pl.: munkabér, utalom);
- vagyonból, tulajdonból származó jövedelmek (pl.: kamat, bérleti díj, értékpapír);
- társadalmi jövedel-mek (pl.: segélyek különböző fajtái, családi pótlék, nyugdíj, GYES,
GYED);
- egyébjöve-delmek (pl.: ajándék, örökség, nyeremény).
Háztartások kiadásai: élelmiszerekre, lakásfenntartás költségeire (villany, fűtés, víz-és csa-
tornadíj, lakásbiztosítás); közlekedésre (pl.: távolsági vagy helyi bérlet); hírközlésre (pl.:
vezetékes vagy mobil telefon; internet előfizetési díj; kábel tv); kultúrára/szórakozásra (pl.:
mozi, szín-ház) fordított kiadások.
Adó: olyan jogszabályi előíráson alapuló egyszeri (pl.: ingatlan eladása után fizetett adó) vagy
folyamatos fizetési kötelezettség, amelyet az állam vagy annak felhatalmazása alapján más
szerv hajt be magánszemélyektől vagy jogi személyektől (pl.: cégek, vállalkozások). Az adók
az állami kiadások forrásai.
Az állam által kivetett adóknak több típusa is van:
mint Magyarországon (mértéke 15%) vagy többkulcsos.
- és szolgáltatás után fizetett adó, ami beépül az
árba. Ez az adófajta is lehet egykulcsos vagy többsávos. Magyarországon 3 kulcsos adósáv van:
27% (energiaköltség, utazás, ruha); 18% (pékáru; éttermi szolgáltatások, ha helyben
fogyasztottak után, liszt, kereskedelmi hely szolgálatatás) és 5% (tej: hosszan tartó, hal,
baromfi, könyv, újság, távhő)
és a munkavállalók által fizetett összegek, melyek az egészségügyi ellátásra és nyugdíjra
biztosítanak jogosultságot. A szociális hozzájárulási adót a munkáltató fizeti be az államnak,
melynek értéke a mindenkori fizetés 19,5%-a. A tb-járulékot a munkavállalófizeti, melynek
értéke 18,5%(7% egészségbiztosítási járulék; 10% nyugdíjbiztosítási járulék és 1,5% munkaerő
piaci járulék).
-
mosenergia), dohánytermékek (pl.: szivar, cigaretta, elektronikus cigaretta, töltőfolyadék) és az
alkohol esetén fizetendő többletadó.
-
lekadó), személygépkocsi után fizetett adó, kommunális adó
2) Pénzkezelési technikák
295
Készpénz: papírpénz/bankjegyek és pénzérmék összessége, ahol a pénzérme a papírpénz vál-
tópénze. A készpénz kezelése nehézkes, nagy tömegben való szállítása sokba kerül. A
nehézségek miatt a készpénzt felváltotta a bankszámlapénz.
A bankszámlapénzbankszámlán nyilvántartott, virtuális pénz, mellyel ugyanúgy fizethetünk,
mint a készpénzzel. A bankszámlapénzhez bankkártyais kapcsolódik.
Bankkártyának több típusa is létezik. Az egyik típusa betéti kártya: ezt a kártyát csak akkor
kaphat az ügyfél, ha számlát nyit a bankban. A kártya birtokosa a bankszámláján lévő összeg
erejéig vehet fel készpénzt, vásárolhat, töltheti fel előre fizetett kártyáját (pl. mobiltelefon-
kártyá-ját) vagy indíthat átutalást. A bank minden egyes művelet ellenértékével automatikusan
megterheli a kártyabirtokos számláját.
Hitelkártya: Ez a kártya a bank és a kártyabirtokos közötti szerződésben meghatározott mér-
tékű hitelkerethez kapcsolódik, amelyet egy hitelszámlán tartanak nyilván. Amikor a
kártyabirtokos használja a kártyáját, maximum a hitelkeret erejéig kölcsönt kap a banktól. A
bank meghatározott időközönként, általában havonta, küld számlakivonatot a
kártyabirtokosnak, amelyen feltünteti a kártyával végzett műveleteket és az igénybe vett hitel
összegét. A kártyabirtokos dönti el, hogy tartozását teljes egészében visszafizeti a
számlakivonaton feltüntetett határidőn belül, vagy annak csak egy részét rendezi. A részfizetés
általában csak akkor engedélyezett, ha tartozása meghatározott százalékát kifizeti a
kártyabirtokos. Amennyiben a kártyabirtokos a teljes tartozását visszafizeti a számlakivonaton
feltüntetett fizetési határidőig, a kártyához kamatmentes hitelperiódus járul.
Bankkártya felhasználási módjai: A bankkártyát felhasználhatjuk, arra, ha az ATM-ekből
(bankjegykiadó automata) készpénzt veszünk fel, üzletekben vásárolunk vele, illetve internetes
webáruházakban való fizetéshez. Abankkártyával történő fizetés történhet a bankkártyán
található mágnescsík, chip segítségével, illetve pay passal. A mágnescsík a kártyabirtokosra vo-
natkozó adatokat tartalmazza. Achippel ellátott kártya nemcsak a kártya valódiságát ellenőrzi,
hanem a PIN-kód megadásával azt is azonosítja, hogy a kártyát valóban a jogos tulajdonosa
használja-e. Abankkártyahasználat biztonságát biztosítja a 4 jegyű PIN-kód, a vásárlás vagy
pénzfelvételi korlát/limitbeállítása, illetve a pénzügyi tranzakció sms-sel történő
nyomonkövetése.
3) Banki ügyletek
A banki tranzakció történhet átutalással (lehet eseti vagy rendszeres), amit számlatulajdonos-
kezdeményez; beszedéses megbízás alapján: a megbízás (felhatalmazás) alapján a szolgáltató
leemeli a bankszámláról az aktuális díjat. Megbízás adható a gáz-, víz-villamos áramot biztosító
szolgáltatónak. A bankszámlára készpénzt lehet befizetni vagy felvenni. Akészpénzforgalomról
a bank a bank-számlatulajdonosnak levelet küld papír alapon vagy emailben. Abanki ügyletek
intézése történhet bankfiókban személyesen; e-bankon keresztül interneten; és telebankon
keresztül telefonon.
A bankok sokféle pénzügyi szolgáltatással igyekeznek ügyfeleik kedvében járni. Ilyen pénz-
ügyi szolgáltatás a hitelnyújtás, pénzügyi tanácsadás, valuta és devizaszolgáltatás, valamint ér-
tékpapírok (kötvények) forgalmazás. A hitelnyújtás alkalmával kölcsönt veszünk fel a banktól.
A pénzügyi kölcsön lehet rövid (1-5 év) illetve hosszú lejáratú (15-20 éves hitel). Afelvett hitel-
nek ára van, ez az ár a kamat, mely lehet fix-vagy változó kamat.
Valuta:valamely ország törvényes fizetőeszköze, míg a deviza: nemzetközi pénzforgalomban
használt fizetőeszköz, valutára szóló követelés. Ez azt jelenti, ha valakinek USA dollárja van,
vagyis valutája, akkor ezt egy bankban devizaszámlára helyezi el; s ha az illetőnek angol fontra
van szüksége, akkor a devizaszámlájáról angol fontot, vagyis valutát vehet fel.
296
https://aranyg.extra.hu/wp-content/uploads/2019/01/12.3.-A-h%C3%A1ztart%C3%A1s-
p%C3%A9nz%C3%BCgyei-ad%C3%B3k-%C3%A9s-j%C3%A1rul%C3%A9kok-
p%C3%A9nzkezel%C3%A9si-technik%C3%A1k-banki-%C3%BCgyletek.pdf
További linkek:
http://www.toritura.hu/tortenelem-erettsegi/12-3-a-haztartas-penzugyei-adok-es-jarulekok-
penzkezelesi-technikak-banki-ugyletek-a-munkaviszonyhoz-kapcsolodo-jogok-es-
kotelezettsegek-a-munkaviszony-megszunese/
12. 3. 2. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a munkaviszony
megszűnése. (közép)
1) Munkaerőpiac
A munkaerőpiac a munkavállalók piaca, ahol az „eladó” a munkavállaló, míg a „vevő” a
vállalkozó, vállalat, vagy valamely közintézmény, amely alkalmazza a munkavállalót. A
munkaerőpiacot a kereslet-kínálat befolyásolja. A munkaerőpiacon, talál egymásra a munka-
vállaló és a munkáltató, akik ha kölcsönösen megegyeznek, akkor jön létre a munkaviszony,
amely egy szerződéses kapcsolat.
2) A munka világának szabályai
Magyarországon csak 16 év felett lehet munkát vállalni. A munkaszerződésben ki lehet kötni
próbaidőt, amelynek ideje alatt a felek egyoldalúan szerződést bonthatnak indoklás nélkül. A
teljes munkaidő Magyarországon napi 8 óra, azaz heti 40 óra. A munkaszerződésben rész-
munkaidőt (4 illetve 6 óra) ki lehet kötni. Minden munkavállalót megillet heti két nap
pihenőidő, illetve 20 munkanap szabadság. A szabadság időtartama az életkorral, a munkában
töltött idővel növekszik. Illetve a 16 éven aluli gyermeket nevelő szülőt pótszabadság,
gyereknap illeti meg. A gyereknap száma függ a nevelt gyermekek számától: 1 gyerek után 2
pihenap, 2 gyerek után 4, míg 3 gyerek után 7 pihenap illeti meg a szülőket. A munkavállaló
munkabérét is a munkaszerződés rögzíti. A munkabér egyrést alapbérből és bérpótlékból áll.
Az alapbér (a munkaszerződésben foglalt munka ellenértéke) lehet órabér vagy teljesítménybér.
A teljesítménybér a munkavállaló teljesítménye és nem a vállalkozás teljesítménye és előre
ismert (pl.: az üzletkötő bére az alapbéren túl függ az általa megkötött üzletek szám-ától.) A
munkavállalót bérpótlék illeti meg, akkor, ha munkáját veszélyes munkakörben, illetve
munkaszüneti napon, vagy túlórában végzi.
3) Munkaviszony
A munkavállaló foglalkoztatása történhet versenyszférában, illetve állami szférában. Az állami
szférában történő alkalmazás lehet közalkalmazotti (pedagógus, egészségügyi dolgozó), illetve
közszolgálati (pl.: önkormányzati dolgozó, területi közigazgatási hivatalokban, kormányhivata-
lokban dolgozók, központi közigazgatásban valamint a minisztériumokban dolgozó)
jogviszony. A munkaviszonyt a Munka Törvénykönyve (MT) szabályozza. Munkaviszony
létesítése munkaszerződéssel történik. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell: a munkáltató
és a munkavállaló legfontosabb adatait, a munkavállaló alapbérét, munkakörét, a munkaviszony
tartalmát (mely a munkaszerződés szerint lehet határozatlan időre vagy határozott időre:
297
legfeljebb 5 évszól), a munkavállaló munkahelyét, a munkaidőt (ha nem szabályozzák külön
akkor automatikusan teljes munkaidejű foglalkoztatás jön létre). A munkáltató munkavállaló
munkájáért munkabért fizet. A munkaszerződésben rögzített bér bruttó bér, melyből a
munkaadó levonja és befizeti a Nem-zeti Adó-és Vámhivatalnak (NAV) a munkavállaló
személyi jövedelemadóját (SZJA), a társadalombiztosítási járulékait (egészség-és
nyugdíjbiztosítás). A levont járulékokkal csökkentett bér a nettó bér, s a munkáltató ezt a bért
fizeti ki: utalja át a munkavállaó bankszámlájára. A munkáltató a bérfizetésen túl szociális
hozzájárulási adót is fizet.
4) Jogok és kötelességek
A munkaviszony a munkáltatóra és a munkavállalóra is kötelezettségeket ró.
A munkavállaló kötelessége a munkaszerződésben rögzített helyen és időben, munkavégzésre
alkalmas állapotban megjelenni és megmaradni; a munkát kellő gondossággal, szakértelemmel,
a szabályokat betartva végezni, valamint a munkatársaival vezetőivel együttműködni.
A munkáltató kötelessége: munkaszerződés feltételeit biztosítani, a munkaegészségügyi és
biztonsági feltételeket megteremteni és fenntartani, a munkával kapcsolatos költségeket
megtéríteni/kifizetni, valamint az esélyegyenlőség lehetőségét megteremteni a munkavállalók
számára. A munkáltató köteles az üzemi tanácsot a tervbe vett változásokról tájékoztatni és az
egyet nem értés esetén tárgyalni is kell vele. A kötelességeken kívül a munkavállalót jogok is
megilletik. Ezek a jogok a következők: a munkavállalók üzemi tanácsot választhatnak, amely a
munkavállalókat érintő kérdésekben tájékozódási és tárgyalási joggal is rendelkezik. A
munkavállalók szakszervezeteket is létrehozhatnak a munkahelyeken. A szakszervezetek a
tagjaik nevében közösen lépnek fel a munkaadókkal szemben. A szakszervezetek a
munkavállalók érdekében kollektív szerződést is köthetnek a munkaadókkal. A kollektív
szerződések korlátozzák a munkaidőt, növelik a munkavállaló biztonságát. A szakszervezetek
sztrájkot is hirdethetnek a munkáltatókkal szemben, ha munkavállaló munkahelyi körülményei
negatív értelemben (pl.: munkaidő növekedés, bércsökkenés, munkahelyi biztonság) változ-
nak. Ma Magyarországon tilos sztrájkot szervezni fegyveres testületekben, igazságszolgáltatás-
ban.
5) Munkaviszony megszűnése
A határozott és a határozatlan idejű munkaviszony megszüntethető. A határozott idejű mun-
kaviszony megszűnik a szerződésben meghatározott idő lejártával. Ahatározatlan idejű
munkaviszony megszűnik közös megegyezéssel, vagy valamelyik fél felmondásával.
Felmondás esetén, ha a munkavállaló mond fel, akkor 30 nap felmondási idő (azaz ennyit kell
még a felmondást követően a munkavállalónak dolgoznia, bár ettől a munkaadó eltekinthet).
Ha a munkáltató mond fel, akkor a felmondási idő a munkaviszony időtartamával egyenes
arányban növekszik, illetve a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha elegendő ideig volt
alkalmazásban. Munkaviszony megszűnhet csoportos létszám leépítésesetén is. Ilyenkor a
munkáltatónak tárgyalnia kell az üzemi tanáccsal, és mindent meg kell tenni az intézkedés
igazságos végrehajtása és hatásainak enyhítése érdekében. A csoportos létszám leépítés esetén
a munkáltatónak meg kell jelölni a létszámcsökkentés okát, időbeni ütemezését.
Forrás: https://aranyg.extra.hu/wp-content/uploads/2019/01/12.3.-Munkaviszonyhoz-
kapcsol%C3%B3d%C3%B3-jogok-%C3%A9s-k%C3%B6telezetts%C3%A9ge-
munkaviszony-megsz%C5%B1n%C3%A9se.pdf
298
12. 3. 3. Az állam gazdasági szerepvállalása.
I. Elmélete, története
1. Kezdetben
Korlátozott és ideiglenes szerepet tulajdonítottak az államnak a gazdaságban
Adam Smith, 1776 – a piac láthatatlan keze mindent elrendez (az állam beavatkozása káros)
Jean Baptiste Say, 1803 – minden kínálat megteremti a maga keresletét (az állam beavatkozása
káros)
Az éjjeliőr állam felfogása a 19. században (az állam csak a szabad verseny feltételeit kell, hogy
megteremtse)
2. Aktívabb szervező tevékenység 1929-től
- világháború (államszocializmus Németországban)
- válságok, infláció
A hadi termelés, a lakosság ellátásának, a termelési és ellátási egyensúly megszervezése
3. Keynes, 1936
- anticiklikus gazdaságpolitika a ciklikus ingadozások tompítására
II. Az állam gazdasági szerepvállalásának modelljei
1. Piacgazdaság
- Atermelési eszközök magántulajdonban vannak;
- Atermelők és a fogyasztók szabadon döntenek a rendelkezésükre álló javak felhasználásáról;
- Atermelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel.
2. Tervgazdaság
- A termelési eszközök rendszerint állami tulajdonban vannak;
- A legfontosabb gazdálkodási döntéseket az állam hozza meg és központi tervekkel irányítja a
termelést.
3. A vegyes gazdaság
Két modell: egyensúlyi és nem egyensúlyi
Az egyensúlyi felfogás szerint a piaci kudarcok kezelésére az állam szabályozó és allokációs
tevékenysége a megoldás. A nem egyensúlyi felfogás szerint a piacgazdasági tökéletlenségeket
az állam stabilizáló és redisztribúciós tevékenysége orvosolhatja.
III. Az állam gazdasági szerepvállalása napjainkbaní. a vegyes gazdaság
1. Az állam eszközei a gazdaságban
ti intézmények működtetése
2. Állami feladatok
•Szabályozó (A piacgazdaság fenntartásához szükséges intézmények, szabályok.)
•Stabilizációs (megszilárdítás)
–Minisztérium, hatóság, bíróság, rendőrség
•Redisztribúciós (újraelosztási)
299
–Adók, járulékok, illetékek-transzferek
•Tőkeallokációs (felosztás, juttatás)
–Közjavak biztosítása (közmű, eü, oktatás)
–Externáliák(külső hatások) kezelése
3. A közjavak
Olyan javak, melyekből senkit nem lehet kizárni
Ingyen vagy alacsony áron lehet hozzájutni
Veszélye a túlfogyasztás (A közlegelők tragédiája)
- A nyugdíjrendszer: Tőkefedezeti vagy felosztó-kirovó
- A közoktatás
- A közegészségügy (Kötellező egészségbiztosítás)
mellett
http://refpedi.hu/sites/default/files/hir_kepek/Allgazdszerep.pdf
12. 3. 4. A pénzpiac működése.
A pénz funkciói
–értékmérő
–forgalmi eszköz (árucserét közvetít)
–fizetési eszköz (áru-és pénzmozgás elválik)
–felhalmozási eszköz
–világpénz
Bankrendszer
•Fogalma:Egy ország bankjai és tevékenységük összessége
Irányítója: Jegybank(központi bank) MNB
•Formái:
–Egyszintű bankrendszer 1947-1987
•Közvetlen kapcsolat a központi bank és a gazdálkodók között
–Kétszintű bankrendszer 1987-
•Közvetlen kapcsolat a központi bank és a kereskedelmi bankok között
•Közvetlen kapcsolat a kereskedelmi bankok és a gazdálkodók között
MNB, mint jegybank feladatai:
Értékpapírok
•Fogalma: vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő okirat, elektronikus jel, számlán szereplő
összeg
•Jellemzői:
300
–Benne foglalt jog szerint: áru, részesedés, követelés
–Hozam szerint: Nem kamatozó, fix, változó kamatozású
–Forgatás szerint: névre-, bemutatóra, rendeletre szólótőzsdére bevezetett, nem bevezetett
–Futamidő szerint: Lejárat nélküli, rövid-, közép-, hosszú lejáratú
Tőzsde
•Jellemzői:
–Koncentrált piac szigorú szabályokkal
–Értékpapírokkal-értéktőzsde,
árucikkekkel –árutőzsde kereskedik
–Fizikailag létező New York (NYSE)
–Virtuális, elektronikusan működő
–Tőzsde index: részvénycsomag árváltozása
•BÉT-BÁT 2005-ben összeolvadt
Forrás:
http://refpedi.hu/sites/default/files/hir_kepek/A%20p%C3%A9nzpiac_2016_1124_Debr.pdf
12. 3. 5. A vállalkozási formák, a vállalkozás alapítása és működtetése.
I. Vállalkozási formák
1. a vállalkozások célja a profit (nyereség) termelése
2. egyéni vállalkozási forma
- egyéni vállalkozó: legegyszerűbb vállalkozási forma, amelyben a vállalkozó jellemzően
egyedül, saját kockázatvállalása mellett folytatja tevékenységét
3. társas vállalkozási formák
- közkereseti társaság (kkt.): jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, tagjai korlátlan és
egyetemleges felelősséget vállalnak a cég üzleti tevékenységéért; az alaptőke nagysága nincs
meghatározva
- betéti társaság (bt.): jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, legalább egy tagja (beltag)
korlátlan felelősséggel, legalább egy másik tagja (kültag) csak a vagyoni betétje erejéig felelős
a cég üzleti tevékenységéért; az alaptőke nagysága nincs meghatározva
- korlátolt felelősségű társaság (kft.): olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság,
amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul (legalább 3 millió
Ft), a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétjének összegéig terjed
- részvénytársaság (rt.): olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amely előre
meghatározott számú névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul, a tag kötelezettsége a
részvénytársasággal szemben a részvény értékéig terjed ki
- zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.): min. 5 millió Ft alaptőkével alapítható, nincs
bevezetve a tőzsdére
- nyilvánosan működő részvénytársaság (nyrt.): minimum 20 millió Ft alaptőkével alapítható,
részvényeit bevezetik a tőzsdére
II. Vállalkozás alapítása
1. indításkor üzleti tervet kell készíteni
301
2. üzleti terv előkészítésekor:
- cég működési területére vonatkozó ötletek
- kockázatok végiggondolása, előnyök, hátrányok összegyűjtése
- cégalapítás feltételeiről tájékozódni, kiválasztani a megfelelő cégformát, telephelyet
3. üzleti tervnek tartalmaznia kell:
- vezetői összefoglaló (üzleti terv rövid összefoglalása)
- vállalkozás bemutatása (ötlet, előállítandó termék vagy nyújtandó szolgáltatás leírása)
- piacelemzés (üzleti környezet feltárása, célcsoport meghatározása)
- marketingterv (célcsoporthoz történő eljutás kommunikációs és marketingeszközeinek
meghatározása)
- versenytárselemzés (piaci konkurencia elemzése)
- működési terv (szervezeti, személyi, tárgyi feltételek leírása)
- pénzügyi terv (szükséges tőke nagyságának meghatározása, várható kiadások és bevételek,
esetleges külső források bevonásának terve)
- külső forrás lehet:
a) hitelek: beruházási hitelek - tartós tulajdonban maradó eszközök, berendezések, ingatlanok
vásárlására használható; forgóeszköz hitel - hosszabb idejű finanszírozásra használható;
folyószámla hitel - rövid távú finanszírozásra szolgál
b) lízing: cég használatra kapja az eszközt, amiért lízingdíjat fizet; a szerződés lejártakor az
eszköz ingyenesen vagy maradványértéken kerülhet a céghez
c) pályázatok: állami vagy EU-s pályázatokon lehet elnyerni vissza nem térítendő támogatást
Vállalkozás működése
1. gazdasági aspektusok
- figyelemmel kell kísérni a piac alakulását, a fogyasztói szokások változását
- nyomon kell követni a profittermelő képességet, a bevételek és kiadások alakulását
- időről időre piackutatást érdemes tartani, illetve a célközönséget marketing és kommunikációs
eszközökkel elérni
- kapcsolati tőke építése
2. jogi, adminisztratív és humán-erőforrás aspektusai
-folyamatosan figyelemmel kell kísérni:
- munkaügyi szabályozást
- adó- és járulékszabályozást
- gépjárművekkel, ingatlanokkal kapcsolatos szabályozást
- karban kell tartani a cég humánerőforrását jelentő tagjainak, alkalmazottjainak fizikai és
mentális állapotát:
- megfelelő bérezés
- elégséges szabadidő biztosítása
- csapatépítés
- továbbképzés
Forrás: https://quizlet.com/276619884/vallalkozasi-formak-a-vallalkozas-alapitasa-es-
mukodtetese-flash-cards/
