TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGAstudiumgenerale.net/wp-content/uploads/2018_Tortenelem_Kozep... · TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. február

TÖRTÉNELEM

KÖZÉPSZINTŰ

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA

2018. február 10.

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Nyomtatott nagybetűvel töltse ki!

STUDIUM GENERALE

TÖRTÉNELEM SZEKCIÓ

Név

E-mail cím

Tanárok neve

Pontszám

PR

ÓB

AÉ

RE

TT

SÉ

GI

VIZ

SG

A ●

20

18

. fe

bru

ár

10

.

m á

j u

s 1

8 .

Történelem – középszint Név: ..………………………………………….

írásbeli próbavizsga 2 / 24 2018. 02. 10.

Fontos tudnivalók

Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is!

Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló

helyet!

Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér! (Ha többet ír, a beírás sor-

rendjében értékeljük válaszait.)

Kérjük, kék színű tollat használjon!

A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat!

• Olvassa el figyelmesen a feladatokat!

• Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait!

• Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)!

• Használja minden feladat megoldásához a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt! A személyek,

topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők!

• Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le!

A szöveges, kifejtendő feladatok kidolgozásakor az alábbi munkamenetet javasoljuk:

1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát!

2. Használja föl a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a középiskolai történelmi

atlaszt!

3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (pl. fejlődés, változás, termelés), illetve az

adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz),

melyekkel az adott probléma bemutatható!

4. Építse be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következtetéseket!

5. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot!

6. Tárja föl a probléma előzményeit, okait, következményeit!

7. Fogalmazzon meg feltételezéseket, magyarázatokat!

8. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit (pl. nevek, évszámok), nézőpontját,

véleményét!

9. Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek!

10. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is!

Tájékoztatásul:

Az esszék javításának szempontjai:

• a feladat megértése,

• megfelelés a tartalmi követelményeknek,

• a válasz megszerkesztettsége, logikussága, nyelvhelyessége és helyesírása.

Eredményes munkát kívánunk!



1. Az alábbi feladat a középkori városokkal kapcsolatos. Oldja meg a következő feladatot a források és saját tudása segítségével!

„Azt is megengedjük nekik, hogy szokásaik szerint minden vétséget úgy ítéljenek meg, ahogy

eddig egymás között és maguknál ítélkeztek fivérünk engedélye alapján, hacsak nem valami

súlyos és nagy bűnről van szó, amelyet a jog szerint előttünk vagy tisztviselőink előtt kell

elintézni.” /Részlet Unièov város lakosainak szóló kiváltságlevélből, 1223/

„És legyenek mentesek a vámtól, teherdíjtól, révtől és átkelési illetéktől, és minden más

szolgáltatástól az én tartományom és hatalmam területén.”

/Részlet a Bristol részére adott chartából/

“S a város és alsó városa lakói közül senkit se tartóztassanak le törvényes bírói ítélet nélkül.

[…] Királyi hatalmunk teljességéből megadjuk, és megadván úgy határoztunk, hogy egyetlen

hatalmasság, egyetlen ember se merészelje Lucca városának a várost körülvevő régi vagy új

városfalát sem megrongálni, sem lerombolni. [...] Ebben az engedmény okiratunkban, vagyis

adománylevelünkben úgy határoztunk, hogy egyetlen püspök, herceg, őrgróf, de országuk

egyetlen személye se merészelje ezekben a szabadságokban megzavarni, zaklatni vagy azoktól

megfosztani az említett polgárokat”

/Részlet Lucca város kiváltságleveléből XI. század/

Kereskedelmi útvonalak a középkorban

a) Az alábbi állítások közül általánosságban melyek igazak a középkori városokra? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! (elemenként 0,5 pont)

1. A Hanza kereskedelmi útvonal két legfontosabb központja Velence és Lübeck volt. 2. Nem tartozott a kiváltságok közé a polgármester választása és a városfal építése, hiszen

a szabadságjogok is bizonyos korlátok közé szorultak.

3. Az uralkodó olyan privilégiumokat is adományozhatott egyes területek lakóinak, mint pl. a vásártartás, vámok alól mentesülés, vagy a saját adószedés joga.

4. A városok kiváltságai egységesek voltak Európa területén.



5. A kiváltságok olyan védelmet jelentettek a városok számára, hogy nem volt jellemző a befolyásos helyi kereskedő- és bankárcsaládok zsarnokoskodása.

6. A városiak egyik fontos kiváltsága volt a választott testület útján történő ügyintézés, vagyis az önkormányzat.

7. A városok létrejötte leginkábba Nyugat-Európa és Észak-Itália területén volt jellemző. 8. A Földközi-tenger vidékén főleg luxuscikkekkel, arannyal, rabszolgákkal, textíliákkal

kereskedtek.

b) Nevezze meg azt a kiváltságot, amely a középkori városok adófizetésének módjára vonatkozott? (0,5 pont)

......................................................................................................................................................

c) Nevezze meg az Európát a Közel-Kelettel összekötő kereskedelmi útvonalat! (0,5 pont)

......................................................................................................................................................

3 pont

2. Az alábbi feladat a mohácsi csata politikai következményeire vonatkozik. Válaszoljon a kérdésekre a források, valamint saját ismeretei alapján!

a) Nevezze meg a mohácsi vész után fontos politikai szerepet betöltő személyek közül, kik mondhatták a következő állításokat! (elemenként 0,5 pont)

Szapolyai János, V. Károly, I. Szulejmán, Zrínyi Miklós, I. Szelim, Fráter György,

I. Ferdinánd, János Zsigmond

„Lajos király halála után az országban a nádor és néhány nyugati megye támogatta a trónra

lépésem. A Jagellókkal kötött dinasztikus szerződésünknek köszönhetően azonban megvolt a

megfelelő jogalap a magyar királyi cím megszerzésére.”

Személy megnevezése: .................................................................................................................

„1527-ben követ érkezett Erdélyből és a segítségemet kérte a király támogatásában. A kérésnek

természetesen készségesen eleget tettem és a megállapodást rögzítettük az isztambuli

szerződésben. Segítettem tehát a királyt, lemondtam a hűbéradóról, de cserébe, hogy a rendet

fenntarthassam, csapataimnak szabad bejárást biztosítottak az ország területére.”


„A király Lengyelországba való menekülésekor csatlakoztam az őt támogatókhoz. Később a

legfontosabb tanácsadója lettem, majd az 1540-ben bekövetkező halála után fiát és özvegyét is

igyekeztem mindenben segíteni. A politikában tárgyalásokat folytattam mind a török mind

pedig a Habsburg féllel, ez azonban ez nem volt kimondottan sikeres, hiszen Izabella királyné

kifecsegte a Portánál a Habsburgokkal való megállapodásunkat.”




„Erdélyi vajdaként a magyar középnemesség engem támogatott a királyi cím megszerzésében,

tehát az ország akarata szerint választottak meg királynak. A trónigényem jogos volt, hiszen az

1505-ös rákosi végzés alapján csak nemzeti király léphetett hatalomra.”


„Ami Magyarország állapotát és kormányzatát illeti, megegyeztünk és elhatároztuk, hogy

mindenik közülünk az ország s a neki alávetett tartományok ama részét, amelyet most tényleg

bír, szabadon, a királyi hatalom teljességével bírja és birtokolja azon határokkal, amelyeket

nyolc magyar ember határoz meg; […]. Beleegyezett abba, hogy halála után, még ha volna is

fia, az egész magyar birodalom összes országaival, tartományaival s alávetett részeivel s a

királyi jog egész teljességével mi reánk, vagy ha mi időközben meghalnánk, fiunkra szálljon és

maradjon, akit az ország köteles lesz közös megegyezéssel királlyá választani.”

/Részlet a váradi békéből (1538)/

b) Az alábbi állítások közül melyek igazak a váradi békére? Karikázza be a helyes válaszok sorszámát! (elemenként 0,5 pont)

1. Az állandó csatározások okozta pusztítások, és a rendezetlen politikai viszonyok miatt a békét megkötő felek hajlottak a megegyezésre, melyben a törökkel való

szövetség is megfogalmazódott.

2. A két fél a váradi békében elismeri egymás királyságát, azoknak különállóságát, de csak amíg életben vannak, egyikük halála változtat a helyzeten a dokumentum

szerint.

3. Egy 1540-ben született gyermek miatt az egyik fél hívei elköteleződnek a szerződés megszegése mellett.

4. Ez az egyezmény jelentette a Magyar Királyság három részre szakadását.

c) Nevezze meg, hogy a feladat elején említett személyek közül melyik kettő között köttetett meg a váradi béke! (1 pont)

......................................................................................................................................................

4 pont

3. A következő feladat a Bocskai-szabadságharchoz kapcsolódik. Oldja meg a feladatokat a források és saját tudása segítségével!

Bocskai katonája



a) A fenti képen Bocskai egy katonája látható. Hogy nevezték őket? Eredeti foglalkozásukat tekintve mik voltak ők? (elemenként 0,5 pont)

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

b) Miért robbant ki a Bocskai-féle szabadságharc? Karikázza be a megfelelőt! (1 pont)

1. Bocskai mint felvidéki főnemes a török buzdítására kezdett el harcot viselni a rendekkel

a Habsburgok ellen.

2. Az udvar pénzszerzés céljából felségárulási pert indított számos nemes (többek között

Bocskai) ellen, így kiváltva a rendek ellenállását.

3. Bocskai a tizenötéves háború eredményeit kihasználva fogott fegyvert a török ellen,

hogy levethesse amaz rabigáját.

„Valameddig pedig a magyar korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél a németnél

lészen, és a magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy

magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nékik javokra, oltalmokra lészen. Ha pedig

Isten adná, hogy a magyar korona Magyarországban magyar kézhez kelne egy koronás

királyság alá, úgy az erdélyieket is intjük: hogy attól nemhogy elszakadnának, vagy abban

ellent tartanának, de sőt segéljék tehetségek szerént és egyenlő értelemből azon korona alá,

a régi mód szerént, adják magokat.” /Részlet Bocskai István politikai végrendeletéből/

c) A fenti forrás alapján mi volt Bocskai hosszú távú elképzelése? (1 pont)

................................................................................................................................................

................................................................................................................................................

3 pont

4. A feladat a felvilágosodás korához kapcsolódik. Válogassa szét és írja be a források betűjelét a táblázat megfelelő oszlopába!

(elemenként 0,5 pont)

A) „Az első ember, aki bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki, ez az ember teremtette meg a

polgári társadalmat. Mennyi bűntől, háborútól, gyilkosságtól, nyomorúságtól és

szörnyűségtől menekült volna meg az emberi nem, ha valaki kiszakítja a jelzőkarókat.”

/Rousseau: Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól/

B) „A pápa nem akar senkit mentesíteni és nem is mentesít a jóvátevő bűnhődéstől, hanem csak attól, amit saját illetékességében vagy az egyházi jogszabályok szerint maga rótt

ki.” /Részlet Luther Márton 95 téziséből/

C) „– Ugye - szólt Candide a jó töröknek -, hatalmas nagy birtoka van? – Alig húsz hold - felelte a török -, gyermekeimmel munkálom; a munka pedig arra jó,

hogy messze tartson tőlünk három nagy bajt; az unalmat, a bűnt és a szükséget.

Candide, a majorba visszatérve, soká és mélyen gondolkozott a jó török szavain.”

/Voltaire: Candide vagy az optimizmus/



D) „[…] az önvédelem az egyetlen cél, melynek az érdekében az emberiségnek – kollektívan vagy egyénileg – joga van beavatkozni bármely tagja cselekvési

szabadságába. Az egyetlen cél, melynek érdekében jogosan lehet civilizált közösség

bármely tagjával szemben – akarata ellenére – erőszakot alkalmazni: mások sérelmének

a megakadályozása.” /John Stuart Mill, angol liberális gondolkodó/

E) „Minthogy szabad államban minden szabad lelkű ember maga kell, hogy kormányozza magát, következtetésképpen a nép egészét kell, hogy illesse a törvényhozó hatalom. […]

a népnek a maga képviselői útján kell megtennie mindazt, amit maga nem tud megtenni”

/Montesquieu: A törvények szelleméről/

F) „A népképviselők tehát nem a nép képviselői és nem is lehetnek azok, csupán megbízottjai a népnek: soha nem dönthetnek végérvényesen. Minden törvény semmis,

ha a nép személyesen nem hagyja jóvá.” /Rousseau: A társadalmi szerződés/

G) „Minden eddigi társadalom története az osztályharcok története. […] A mi korszakunkat, a burzsoázia korszakát azonban az jellemzi, hogy egyszerűsítette az

osztályellentéteket. Az egész társadalom mindinkább két nagy ellenséges táborrá

szakad, két nagy egymással homlokegyenest szembenálló osztályra. […]”

/Marx és Engels, 1848/

H) „Nacionalizmus, nacionalista magatartás alatt általában többféle, egymással összefüggő, de nem teljesen azonos dolgot szoktak érteni. Előfordul, hogy így nevezik

az egyszerű nemzeti érzést, nemzeti tudatot vagy azoknak heves, erős, felfokozott

voltát. Gyakrabban nevezik nacionalizmusnak a nemzetállam létrehozására,

fenntartására, más hatalmi tényezőkkel szemben való függetlenítésére irányuló

törekvéseket, még gyakrabban a nemzeti érdek erőteljes érvényesítését”

/Bibó István: Válogatott tanulmányok/

A forrás a felvilágosodás

eszméjét hirdeti

A forrás nem kapcsolódik a

felvilágosodáshoz

4 pont

5. A feladat Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatához kapcsolódik. Oldja meg a feladatokat saját ismeretei és a források segítségével!

a) Válassza ki a lehetőségek közül, hogy mely polgári szabadságjogokra vonatkozik az alábbi két forrás! (elemenként 0,5 pont)

„XI. A gondolatok és vélemények szabad közlése az embernek egyik legértékesebb joga;

ennélfogva minden polgár szabadon szólhat, írhat s nyomtathat ki bármit, felelősséggel

tartozván viszont e szabadsággal való visszaélésért a törvény által meghatározott esetekben.”

Jog megnevezése: .........................................



„XVII. Tulajdonától - [...] - senki meg nem fosztható, legfeljebb csakis oly esetekben, amikor

ezt a közösség érdekéből fakadó nyilvánvaló és törvényes úton megállapított szükségesség

követeli meg - ám ekkor is csak igazságos és előzetes kártalanítás fejében.”

/Részletek az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatából/

Jog megnevezése: ..............................................

ártatlanság védelme, vallásszabadság, tulajdonjog, sajtószabadság, szabadsághoz való jog,

felelősség joga, szólásszabadság, gyülekezési jog, ártatlanság vélelme, igazságos bánásmód

joga, sérthetetlenség joga, kártalanítás joga

b) Milyen elvre utal az alábbi részlet az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatából? Mely államformákban érvényesül ez? Húzza alá a megfelelőket a megadottak közül!


„III. Minden szuverenitás elve természeténél fogva a nemzetben lakozik; sem testület, sem

egyén nem gyakorolhat hatalmat, ha (az) nem határozottan tőle ered.”

Elv megnevezése: ........................................................................................................................

Diktatúra Alkotmányos monarchia Köztársaság Abszolút monarchia

c) A forrás alapján határozza meg, hogy melyik ország alapító dokumentumát tartják az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapjának? (0,5 pont)

„Mi tehát [...] Általános Kongresszusba Összegyűlve [...] kihirdetjük, Hogy ezek az Egyesült

Gyarmatok immár természetüknek és joguknál fogva, Szabad és Független Államok; [...] és

hogy minden politikai kötelék, amely e gyarmatokat Nagybritánniához fűzte, megszakadt, [...]

és hogy mint Szabad és Független Államok, teljes Hatalmuk van Háborút viselni, Békét kötni,

Szövetségre lépni, Kereskedelmet űzni [...].”

/Részlet a tizenhárom állam egységes nyilatkozatából/

......................................................................................................................................................

3 pont



6. A feladat az első, illetve a második ipari forradalommal kapcsolatos. Nevezze meg, hogy az egyes képeken mely találmányok láthatók! Írja be a képek

betűjelét a táblázat megfelelő sorába aszerint, hogy melyik ipari forradalomhoz

kapcsolódnak! (elemenként 0,5 pont)

a) ........................................................... b) ........................................................

c) ........................................................... d) ........................................................

Első ipari forradalom

Második ipari forradalom

4 pont



7. A feladat Kossuth Lajos és Széchenyi István reformtörekvéseihez kapcsolódik. Oldja meg a feladatokat saját ismeretei és a források alapján!

a) Töltse ki a lenti ábrát! (elemenként 0,5 pont)

Széchenyi István Kossuth Lajos

Társadalmi bázis

nemesség, polgárság,

parasztság

lassú, szerves fejlődés Fejlődés üteme

konfliktusok kerülése a

reformok érdekében Ausztriához fűződő viszony

Nemzetiségi kérdés jogkiterjesztés révén

megnyerni a nemzetiségeket,

erős magyar nemzetállam

arisztokrata Származás

b) Melyik volt az a reformkori párt, amelyik Széchenyin kívül az ábrában félkövérrel kiemelt ütemben akarta véghez vinni a reformokat? Húzza alá a megfelelőt! (0,5 pont)

Ellenzéki párt Határozati párt Fontolva haladók

„Én a szabadság embere vagyok. A szabadságé mindenütt és mindenben. [...] Mit tehetünk mi

róla, hogy a műipar [értsd: ipar] a világon nem a közös egyenlőszabadság dajkáló karjain

neveltetett fel? Mit tehetünk mi róla, hogy csak most kezd fejleni műiparunk? [...] Csaknem

minden nemzet gyermeki műiparának nevelőjéül a védvámrendszert alkalmazá, s ennek

oltalma alatt férfiúvá nevelé a gyermeket [...] adjátok nekünk is azon nevelőt, hadd növelje fel

gyermekünket hasonló férfiúvá; adjatok védvámrendszert lépcsőnek, hogy feljuthassunk a

szabad kereskedés emeletébe, ne kényszerítsétek ki a hazai gyermeket az erős férfiúval küzdeni,

hisz a szegény gyermeket az erős férfiú agyontiporja okvetlenül, hagyjátok a gyermeket

férfiúvá növelnünk, aztán nyissátok fel viadalra a sorompókat.”

/Részlet Kossuth Lajos egyik hírlapi cikkéből/

c) Karikázza be a forrás alapján a lenti állítások közül az igazat! (0,5 pont)

A) Kossuth a magyar ipar külső hatások elleni védelmében látta a kulcsot. B) A magyar ipar a Habsburg Birodalmon belül erős volt. C) A magyar gazdaság az összeomlás szélén állt a reformkorban.

d) Fogalmazza meg saját szavaival, mit jelent a forrásból kiemelt fogalom! (1 pont)

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................



e) Kossuth Lajos milyen szemléletű politikus volt? Húzza alá a megfelelőt! (0,5 pont)

Liberális Monarchista Konzervatív

„[Az ősiség törvényének] eltörlése pedig szükségkép maga után vonja 3-szor: a Fiscalitas

[háramlási jog] megszűnését. Minthogy továbbá nem elég, ha a hitelező az ingatlant csak

exequálhatja [végrehajthatja], de azt nekie teljes bátorsággal [biztonsággal] bírhatni is kell, mert

máskép kis kamatra pénzt nem fog adni; többször lehetne pedig a hitelezőnemtelen, mint

magyar nemes: szükségkép foly mindenkire a 4-szer: Jus proprietatis [birtokbírhatás joga]. Ha

pedig nemtelen is bírhat ingatlant, kell neki teljes személy s vagyonbeli bátorság, azaz 5-ször:

törvény előtti egyformaság.” /Széchenyi István: Stádium, 1833/

f) Széchenyi szerint miért volt fontos az ősiség eltörlése? Karikázza be a megfelelő

választ! (0,5 pont)

A) Az előrehaladott magyar gazdaságban már nem volt rá szükség.

B) Mert alapvető emberi jog, hogy szabadon adományozzunk tulajdonunkat.

C) Mert ez a törvény meggátolta a hitelfelvételt, ami fontos a birtokok

modernizálásában.

g) Említsen meg egy építményt, amely Széchenyi István munkásságához köthető! (0,5

pont)

......................................................................................................................................................

h) Mi volt a közös Kossuth és Széchenyi politikai programjában a források alapján? (1

pont)

......................................................................................................................................................

i) Szereztek az 1848. márciusában megalakuló független magyar kormányban miniszteri

pozíciót? Húzza alá a megfelelő opciót! Ki volt e kormány miniszterelnöke?


Kossuth szerzett Széchenyi szerzett Mindketten szereztek Egyikük sem szerzett

Miniszterelnök: ...................................................................................................................................

8 pont



8. A feladat a kiegyezés politikai hátteréhez kapcsolódik.

Oldja meg a feladatokat saját ismeretei és a források segítségével!

a) Válaszolja meg, hogy milyen gúnynéven nevezték a nyílt önkény korszakának tisztségviselőit megjelenésükből adódóan! (1 pont)

A Bach-korszak tisztségviselői

Tisztviselők gúnyneve: ......................................................

b) Helyezze az alábbi fogalmakat a táblázat megfelelő oszlopába aszerint, hogy mely személy nevéhez fűződnek! (elemenként 0,5 pont)

októberi diploma, passzív ellenállás, februári pátens, provizórium, húsvéti cikk

Ferenc József Deák Ferenc Anton von Schmerling

c) Válassza ki a fenti politikusok közül azt, akihez köthető az alábbi forrás! (0,5 pont)

„Egyik czél tehát a birodalom szilárd fennállása, melyet nem kívánunk semmi más

tekinteteknek alárendelni. Másik czél pedig fentartása Magyarország alkotmányos

fennállásának, jogainak, törvényeinek, melyeket a sanctio pragmatica is ünnepélyesen biztosít

[...] s a lajtántúli országok szabadságának és alkotmányos kifejlődésének útjában állani soha

nem fogunk." /Részlet, Pesti Napló, 1865. nyárelő/

......................................................................................................................................................

d) Fogalmazza meg saját szavaival a forrás alapján, hogy mit nem csináltak a passzív ellenállás résztvevői! (1 pont)

„Bármennyire hízelgő is azonban reám e megtisztelő felszólítás, kénytelen vagyok teljes

tisztelettel bár, de egész határozottan kijelenteni, hogy ez ajánlatot el nem fogadhatom. [...]

lehetetlenség, hogy én nyilvános ügyekben közreműködhessek.”

/Levél Anton von Schmerling igazságügy miniszterhez/

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

5 pont



9. A feladat a szövetségi rendszerek kialakulásához kapcsolódik. Oldja meg a feladatot a források és ismereti segítségével!

„Bismarck német kancellár néhány évvel később szoros szövetségkötést ajánlott Andrássynak,

amely 1879-ben az ún. kettős szövetségben öltött testet […] A Földközi-tenger térségében

hódításokat kezdő Olaszország francia és brit érdekekkel ütközött, s ezért kész volt tárgyalások

útján tisztázni régi, inkább csak érzelmi alapú ellentéteit a Habsburg Birodalommal”

/Gergely András: Magyarország története a 19. században/

„A német szövetségi politika elsősorban Franciaországot nyugtalanította. Az 1871-es vereség

óta a francia vezetők engesztelhetetlen gyűlöletet tápláltak legyőzőjük iránt. Bár keveset

beszéltek róla, politikájuk legfőbb célja a reváns, a visszavágás volt. Ennek érdekében léptek

szövetségre Oroszországgal.” /A 20. század rövid története, nemzetközi kapcsolatok/

„A döntő lépést az antant kialakulásának folyamatában az angol-francia megállapodás

jelentette. Közös németellenes törekvéseik miatt elhatárolták afrikai érdekszféráikat, félretették

a rivalizálást” /Európa története, a háború kitörésének okai, előzményei/

a) Egészítse ki az ábrákat a hiányzó országok neveivel! (elemenként 1 pont)

b) Mit jelent az Entente Cordiale francia kifejezés? (0,5 pont)

......................................................................................................................................................

c) Mely háború előzményének tekinthetjük ezeket a szövetségeket? (0,5 pont)

...............................................................................................................................................

4 pont

Kettős szövetség országai

...................Hármas szövetség

Franciaország

………………… ……………….

Antant

Entente Cordiale

1905

1893

1907



10. A feladat a trianoni békeszerződés gazdasági hatásaival kapcsolatos. Ismeretei és a megadott források segítségével oldja meg a lenti feladatokat!

a) Döntse el a diagram és ismeretei segítségével, hogy mely állítás igaz, illetve hamis. Karikázza be a megfelelő betűjelet! (elemenként 0,5 pont)

A gazdasági jellemzők megoszlása 1920. június 4. után

A békeszerződés aláírását követően a Monarchia belső piaca nem szűnt meg,

mivel az utódállamok azonnal kereskedelmi szerződéseket kötöttek, így nem

okozott problémát a változás.

I H

Magyarország elvesztette területeinek körülbelül egyharmadát, így gazdasági

helyzete meglehetősen romlott. I H

A békeszerződés aláírásával a közlekedési infrastruktúra jelentős veszteségeket

szenvedett el. I H

Magyarország mezőgazdasági szerepe Európában 1920. június 4. után

számottevően csökkent. I H

A trianoni békediktátum utáni években a fa ára jelentősen csökkent az országban,

mivel a kínálat exponenciálisan növekedett. I H

Magyarország gazdasága a veszteségek ellenére gyors fejlődésnek indult a

háború után. I H

„A háború ütötte sebeket, a békeszerződés és a Monarchia felbomlása következtében

megváltozott gazdasági viszonyokat a mezőgazdaság lassan heverte ki. Megváltoztak az

évtizedeken át állandósult termelési és értékesítési kapcsolatok. […] Az 1924 után kezdődő

konjunktúra idején a mezőgazdasági termékárak ismét kedvezőek voltak. A termelés

növekedése a belső struktúra módosulása nélkül, az extenzív jelleg fennmaradásával ment

végbe.”

/Magyar Elektronikus Könyvtár: A mezőgazdaság helyzete és arányai a nemzetgazdaságban/

b) Milyen gazdasági közeg változására utal az aláhúzott részlet? Hogyan hatott ez a magyar gazdaságra? (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

78%88%

62%

83% 88%

65% 67%

22%12%

38%

17% 12%

36% 33%

elcsatolt területek Magyarország



Magyarország vasúthálózatának változása

c) Miért okozott problémát a gazdaságban Magyarország vasúthálózatának állományváltozása? (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

5 pont

11. A következő feladat a magyarországi zsidóság helyzetére vonatkozik a XX. században.

Válaszolja meg a kérdéseket saját ismeretei, valamint a források segítségével!

„Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett

egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy

az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a

hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de

legalább kitegye annak kilenctizedrészét.” /1920. évi XXV. törvénycikk/

a) Magyarázza el saját szavaival, pontosan mit mond ki a fenti törvény! (1 pont)

..................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................



b) Kösse össze az egyes zsidótörvényeket kiadásuk idején hivatalban lévő miniszterelnökével, illetve a megkülönböztetési alapjával! (Helyes soronként 1 pont)

Első zsidótörvény Teleki Pál

Faji alapú megkülönböztetés

Második zsidótörvény Imrédy Béla

Vallási alapú megkülönböztetés

Harmadik zsidótörvény Bárdossy László

4 pont

12. A következő feladat a hitelélethez, valamint pénzügyi tudatossághoz kapcsolódik. Válaszolja meg a kérdéseket saját ismeretei, valamint a források segítségével!

a) Húzza alá a felsoroltak közül a szabad felhasználású hitelek körébe tartozókat! (elemenként 0,5 pont)

személyi kölcsön időskori jelzálogjáradék építési hitel folyószámla hitel

b) Karikázza be annak a hitelopciónak a sorszámát, amelynél a THM értéke a legnagyobb lenne a forrás alapján! Húzza alá a szövegben azt a részletet, amely alapján döntött!


„A THM (Teljes Hiteldíj Mutató) egy technikai mutatószám. Rendeltetése, hogy a kölcsön

felvétele kapcsán felmerülő összes díjat figyelembe véve, szabványosított formában mutassa

meg a fogyasztónak, mennyibe kerül a hitele. A képletet három tényező befolyásolja: a

kölcsönösszeg nagysága, a kölcsön futamideje és a visszafizetés gyakorisága. A képlet szerint

a THM annál magasabb, minél rövidebb a futamidő, minél kisebb a hitelösszeg és minél

gyakoribb a törlesztés. Annak ellenére, hogy a THM értékét százalékban fejezik ki, ez a

százalék nem azonos az eredetileg felvett hitelösszeg után fizetendő kamattal.” /provident.hu/

1. Egy éves, 100 Ft értékű hitel, amit fél évente két részletben kell törleszteni.

2. Két éves, 100 Ft értékű hitel, amit évente kell visszafizetni.

3. Egy éves, 100 Ft értékű hitel, amit egy összegben, egy év múlva kell visszafizetni.

c) Karikázza be az ábrán azt az intézményt, amely meghatározza a jegybanki alapkamat mértékét! (0,5 pont)

A kétszintű bankrendszer modellje

3 pont



II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK

Olvassa el figyelmesen!

A következő feladatok közül összesen kettőt kell kidolgoznia. Az alábbi szabályok alapján kell választania:

Kidolgozandó: egy, az egyetemes történelemre vonatkozó rövid feladat,

egy, a magyar történelemre vonatkozó hosszú feladat.

A rövid egyetemes és a hosszú magyar feladat más korszakra – az egyik az 1849-ig

tartó, a másik az 1849 utáni korszakra – vonatkozzon!

Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat!

Korszak Sorszám Feladat A feladat típusa

Egyetemes

történelem

1849-ig 13. Athéni demokrácia rövid

1849

után 14. Párizs környéki békék rövid

Magyar

történelem

1849-ig 15. Károly Róbert gazdaságpolitikája hosszú

1849

után 16.

Magyarország a két világháború között

hosszú

A feladatok tanulmányozása után karikázza be a választott feladatok sorszámát!

A következő táblázatban feltüntettük a két választási lehetőséget. Jelölje X-szel a választását a megfelelő sorban! Csak az egyik lehetőséget jelölje!

A választott Választásának

feladatok jelölése X jellel

sorszáma 13. és 16.

14. és 15.

A feladatok közül csak a választott kettőt dolgozza ki! Válaszait az azonos

típusú feladatokat követő pontozott vonalakra írja!

A feladatok kidolgozása előtt tanulmányozza a 2. oldalon található útmutatót! A válaszok elkészítése során fogalmazvány (piszkozat) készíthető!

A feladatok után az értékelési szempontok szerepelnek, az elért pontszámokat a

javító tanár állapítja meg.



13. A feladat az ókori athéni demokráciához kapcsolódik. Mutassa be a források és ismeretei segítségével az athéni demokrácia

intézményrendszerét! Kialakulásának folyamatát nem kell részleteznie. (rövid)

„A szavazás, hogy röviden összefoglaljuk, a következőképpen folyt le: Mindenki vett egy

osztrakon-t, cserépdarabot, ráírta, kit akar a városból eltávolíttatni, és az agorán odavitte egy

palánkkal körülkerített helyre. Az arkhónok először is megszámlálták a szavazatokat, mert ha

kevesebben szavaztak hatezernél, az osztrakiszmosz nem volt érvényes. Azután a szavazatokat

nevek szerint külön-külön csomóba rakták, majd hírnök adta tudtul a népnek, hogy kire esett a

legtöbb szavazat, s azt vagyonának meghagyásával tíz évre száműzték.”

/Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok, Periklész/

Athén politikai intézményei Periklész korában

14. A feladat a Párizs környéki békékhez kapcsolódik. Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével az I. világháborút lezáró békerendszer főbb

törekvéseit a győztes hatalmak szempontjából! Válaszában térjen ki Wilson elnök

pontjainak jelentőségére! (rövid)

„III. Minden gazdasági akadály lehető legnagyobb mértékű megszüntetése és egyenlő

kereskedelmi feltételek megteremtése mindazon nemzetek részére, amelyek hozzájárulnak a

békéhez és csatlakoznak annak fenntartásához.

IV. Megfelelő biztosíték nyújtása és elfogadása arra, hogy a nemzeti fegyverkezéseket a belső

biztonsággal összefüggő legalacsonyabb szintre csökkentik.”

/Huszadik Század: Wilson elnök 14 pontja/

„Németországtól elcsatoltak három kisebb területet Belgium javára, a Schleswigben tartott

népszavazás után a tartomány északi részét visszaadták Dániának. […] A Rajna mindkét partján

demilitarizált övezetet hoznak létre, ami annyit jelentett, hogy 50-50 km-es körzetben nem

tartózkodhatott ott német katona. A békeszerződésben Németországot háborús agresszornak

nyilvánították, ezért jóvátétel megfizetésére kötelezték. Ezt 1921-ben 33 millió dollárban

állapították meg. Módot adtak a bűntetőintézkedések foganatosítására is, ha Németország

fizetési hátralékba került volna.”

/Történelem cikkek: Az első világháború története/



15. A feladat Károly Róbert gazdasági reformjaihoz kapcsolódik. Mutassa be a források és saját ismeretei alapján, melyek voltak Károly Róbert legfőbb

gazdasági intézkedései! (hosszú)

„Hogyha a főpapok, szerzetesek és világi papok, vagy a nemesek bármelyikének földjein és

birtokán arany-, illetve ezüstbányát fognak találni, s amennyiben nem tagadják le azok létezését

és nem tagadják meg a feltárásukat, akkor ugyan ők örökre élvezzék örvendezve azon

földjeiknek változatlan birtoklását, amelyeken ezek az arany- és ezüstbányák találhatók, sőt a

földjükön talált arany-, illetve ezüstbányákból származó, a bányászok szokása szerint befolyó

királyi jövedelmek harmadrészét is kapják meg teljességgel örök időkre.”

/I. Károly oklevele, 1327/

Ha elődeink által jóváhagyott régi szokás szerint a köteles vámot megfizetitek, s a szávai rév

mellett épített várunk alatt a harmincadot megadjátok, egész országunkban szabadon és

biztonságban jöhettek-mehettek embereitekkel, királyi hitünkre.”

/Károly Róbert oltalomlevele 1316-ból/

„[…] Határozván elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu

után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni

– lakjék bár ugyanazon kapu mögött, ill. kapuval rendelkező telken három vagy négy vagy

ennél több ember, hacsak nem annyira szűkölködő és szegény, hogy azt sem képes kifizetni,

[…] kivévén a mi királyi és királynéi szolgáinkat […] kivévén továbbá az egyházakat,

városokat vagy másokat, akik nyilvánvaló kiváltságot, szabadságot élveznek, a kirovás

megtörténte után 15 napon belül 18 dénárt a kamarák ispánjainak a kezéhez kell szolgáltatni és

fizetni.” /1342. évi dekrétumból/

Károly Róbert aranyforintja

16. A következő feladat a két világháború közötti Magyarországra vonatkozik. Mutassa be az ország jobbratolódását a Horthy-korszak kezdetétől a második

világháború kitöréséig! (hosszú)

„1.§ Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy

megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos

létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet, bűntettet követ

el és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.” /1921. évi III. törvénycikk/

„1. § A magyar törvényhozás jóváhagyóan tudomásul veszi, hogy a magyar királyi kormány a

Csehszlovák Köztársaság területéből Magyarországhoz visszacsatolandó területek ügyében

döntésre a német birodalmi kormányt és az olasz királyi kormányt kérte fel s hálával



emlékezvén meg e baráti nemzetek kormányainak fáradozásairól, a két kormány által a

visszacsatolandó területek ügyében Wienben az 1938. évi november hó 2. napján hozott döntést

elfogadja és a döntőbírósági határozat értelmében Magyarországnak ítélt felvidéki területeket a

magyar állam területéhez visszacsatolja.” /Részlet az első bécsi döntésből/

A biatorbágyi merénylet

A választott (13. vagy 14.) rövid esszé megoldása:

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................



Szempontok Elérhető Elért

pont

Feladatmegértés 2

Tájékozódás térben és időben T 2

Kommunikáció,

a szaknyelv alkalmazása K1 2

K2 2

Ismeretszerzés,

a források használata F 3

Eseményeket alakító tényezők

feltárása, kritikai és

problémaközpontú gondolkodás

E1 3

E2 3

Összpontszám 17



A választott (15. vagy 16.) hosszú esszé megoldása:

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................



....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................

Szempontok

Elér-

hető Elért

pont

Feladatmegértés 2

Tájékozódás térben és időben T 4

Kommunikáció,

a szaknyelv alkalmazása

K1 2

K2 2

K3 2

Ismeretszerzés,

a források használata

F1 3

F2 3

F3 3

Eseményeket alakító tényezők

feltárása, kritikai és

problémaközpontú gondolkodás

E1 3

E2 3

E3 3

E4 3

Összpontszám 33



maximális

pontszám

elért

pontszám

I. Egyszerű,

rövid feladatok

1. Középkori városok 3

2. Mohácsi vész 4

3. Bocskai szabadságharc 3

4. Felvilágosodás 4

5. Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 3

6. Ipari forradalmak 4

7. Széchenyi István és Kossuth Lajos 8

8. Kiegyezés 5

9. Szövetségi rendszerek kialakulása 4

10. Trianoni békeszerződés 5

11. Zsidóság helyzete a XX. században 4

12. Hitélet, pénzügyi tudatosság 3

Összesen 50

I. Elért pontszám egész számra kerekítve

II. Szöveges,

kifejtendő

feladatok

13. Athéni demokrácia 17

14. Párizs környéki békék 17

15. Károly Róbert gazdaságpolitikája 33

16. Magyarország a két világháború között 33

Összesen 50

I. Elért pontszám egész számra kerekítve 100

I.+II. Az írásbeli vizsgarész pontszáma

Javító tanár

Dátum: ......................................

Documents

TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGAstudiumgenerale.net/wp-content/uploads/2018_Tortenelem_Kozep... · TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. február