TÖRTÉNELEM · 2013-11-05 · TÖRTÉNELEM A hat évfolyamos gimnáziumok a nemzeti köznevelési törvény alapján a tehetséggondozás sajátos feladatát látják el. Az iskolatípus

TÖRTÉNELEM

A hat évfolyamos gimnáziumok a nemzeti köznevelési törvény alapján a tehetséggondozássajátos feladatát látják el. Az iskolatípus egyesíti egymással az általános iskola felső tagozatabefejező, 7–8. osztályait és a négy évfolyamos gimnázium egészét. A történelem-tananyagelrendezése a hatosztályos gimnáziumokban lineáris rendszerű. A feldolgozás jellegéttekintve végig elemző, forrás- és tevékenységközpontú.

A gimnáziumi történelemtanítás legfőbb célja az általános történelmi műveltségkiterjesztése és elmélyítése, valamint a magasabb műveltség megalapozását szolgáló nevelő-oktató tevékenység biztosítása. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van a tanulókszemélyiségének fejlesztésében, társadalmi szerepvállalásuk tudatosításában.

Olyan alapvető normákról, értékekről van szó, mint a nemzeti azonosságtudatkialakítása a magyar történelem feldolgozásával; az európai demokratikus értékrendkialakítása az egyetemes történelem elemzésével. Ezeken túl a társadalomismeretitantárgyrészek révén is a történelemtanítás segíti a demokratikus gondolkodásra ésmagatartásra nevelést; az állampolgári feladatokra és a tudatos közéleti részvételre valófelkészítést; az alapvető személyiségi és emberi jogok, valamint erkölcsi normákmegismerését és tiszteletét; az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatosismeretek és képességek fejlesztését; valamint a szociális érzékenység kialakítását atársadalmi egyenlőtlenségeik okainak megismertetésével. Kiemelt cél annak érzékeltetése,hogy a magyar nemzet történelme sokféle egyéb nemzetiség és etnikum együttműködésénekaz eredménye is. Nyitott, elfogadó gondolkodást kell kialakítani az eltérő kultúrák iránt akisebbségek történelmének áttekintésével – beleértve a határon túli magyarság és a hazainemzeti és etnikai kisebbségek múltját és jelenét is –, különös tekintettel a Kárpát-medencében együtt élő népekre; továbbá a tudatos környezetvédelemre, fenntarthatóságranevelésre kell törekedni a környezet és a természet, valamint az ember kapcsolatánakkoronkénti bemutatásával.

A kronologikus történelemtanítás lineáris rendszerű, bár az első harmada (7–8.évfolyam) épít az általános iskola 5-6. évfolyamain elsajátított tudáselemekre és kifejlesztettképességekre. A tananyag ilyen jellegű elrendezését több tényező is indokolja. A 12–13. évmarkáns pedagógiai életkorhatár, melytől a tanulók gondolkodása eléri azt az elvonatkoztatásiszintet, melyen megértik a komplexebb történelmi fogalmakat és mélyebb összefüggéseket.Ezzel a szerkezettel egyrészt el lehet kerülni a felesleges ismétlődéseket, másrészt biztosítanilehet a tehetséggondozás magasabb szintjét lehetővé tevő mélyebb feldolgozást is.

A gimnáziumi történelemtanítás szintje a források önálló feldolgozásán alapuló,elemző jellegű, mely az összefüggések egyre önállóbb feltárását jelenti. Ugyanakkor atörténelem élményszerű tanítására, közös feldolgozására kell törekedni, mely örömet jelent adiákok számára. El kell érni, hogy a tanulói tudás a tények ismeretén túl kiterjedjen azismeretek bővítésének igényére, az önálló tájékozódási és tanulási módszerek elsajátítására, aproblémaérzékenységre és a kritikai gondolkodásra is.

Az ismeretek elsajátításával azonos fontosságú a tanulói képességek fejlesztése,melyet kellően változatos tevékenységformák biztosításával lehet a leghatékonyabban elérni.Ez azért is szükséges, hogy képessé váljanak a tanulók önálló ismeretek szerzésére,értelmezésére, velük kapcsolatban önálló vélemény megfogalmazására.

Fontos feladat a tanulói képességek különböző területeken történő azonos súlyúfejlesztése. Ezek az ismeretszerzés, tanulás; a kritikai gondolkodás; a kommunikáció;valamint az időben és térben való tájékozódás. El kell érmi, hogy a tanulók a fejlesztésiterületek révén rendelkezzenek a történelmi gondolkodás kialakításához szükséges alapokkal;birtokában legyenek az alapvető történelmi tények ismeretének; tudják használni aszaknyelvet jelentő történelmi fogalmakat; képesek legyenek ismereteiket szóban és írásban

egyaránt előadni. Ezek mellett el kell érni azt is, hogy tudják értelmezni a történelmi múlt és ajelenkor társadalmi eseményeit, és legyenek képesek álláspontjukat érvekkel alátámasztvaképviselni.

A tantervi táblázatok fejlesztési követelmények oszlopában a Nat-ban rögzített négyfejlesztési feladattípusra lehet példákat találni. Az elvárás az, hogy egy kétéves ciklus során amegfelelő évfolyamokhoz kötött fejlesztési feladatok megvalósítását segítő adotttevékenységek mindegyike legalább egyszer megjelenjen. A szaktanár döntheti el, hogymelyik témánál mely fejlesztési feladatokat vagy tevékenységeket, milyen konkrét formábandolgozza fel. Így a tevékenység megnevezése után dőlt betűvel írt zárójeles példák is csupánjavasolt, tájékoztató jellegűek. Ugyancsak tájékoztató jellegű, csupán javasolt a táblázatokismeretek rovatában dőlt betűvel jelölt ismétlődő és hosszmetszeti témák, valamint akapcsolódási pontok és ajánlott anyagaik is.

A történelemtanítás egyik kulcsfontosságú feladata a tanulók történelemszemléleténekformálása, ugyanakkor a pluralizmus alapelve jegyében az alkotmányos alapelvekbe nemütköző eltérő szemlélet tiszteletben tartása is elengedhetetlen.

A társadalmi és állampolgári ismereteket a 7–10. évfolyamokon a történelmitartalmak részeként kell megjeleníteni oly módon, hogy az egyes korszakok eseményei,jelenségei feldolgozásakor az ide kapcsolódó kulcsfogalmakat, fogalmakat folyamatosanbővíteni, mélyíteni szükséges. A 11–12. osztály témakörei a társadalmi gyakorlatraösszpontosító, szocializációs célú tartalmi egységek, amelyek komplex módon próbálnakreagálni a diákokat közvetlenül érintő társadalmi jelenségekre. Problémafelvetésük ésszóhasználatuk olyan tudományterületekre épül, mint a szociológia, a szociálpszichológia, apolitológia, a jogtudomány, a közgazdaságtan és a média tudománya. Az e témakörökbenmegjelenő ismeretek fontos szerepet játszanak a társadalom múltjára és jelenére vonatkozóközépiskolai tudás összekapcsolásában. Egyúttal alapokat kínálnak annak megértéséhez, hogymiként működik a társadalom, az állam és a gazdaság, amelyben a diákok mindennapi életezajlik. Ezért fontos, hogy közismereti tanulmányaik utolsó szakaszában, a fiataloktalálkozzanak e témakörökkel, és a felnőtt kor küszöbén alapvető ismereteket, valamintösztönzést kapjanak ahhoz, hogy aktív állampolgárként kapcsolódjanak be egyrészt saját helyiközösségeik, másrészt az ország egészének életébe.

A tematikai egységekhez rendelt nevelési-fejlesztési célok az iskolaszakaszok közöttegymásra épülnek, ezért az 5–6. évfolyamra megfogalmazottak a hatévfolyamosgimnáziumok közel első négy éveiben (7-10. évfolyamon) szintén elvárásként jelennek meg.(Ezt jelzi a tematikai egységeknél megjelenő ”” jel.)

7–8. évfolyam

Az évfolyamok által meghatározott életkori szinten már lehetőség van a múlt valóságát akorábbinál összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjét megragadva,sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva bemutatni. A tanulók már elvont fogalmigondolkodásra is képessé válnak. A képzés tehetséggondozó jellegéből következően atörténelemtanítás már az alsóbb évfolyamokon is nem csupán a múltat megjelenítő jellegű,hanem jobban közelít az elemző irányába. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy képszerűségelvét és igényét teljességgel el kellene hagyni, de mindenképpen törekedni kell arra, hogy atanulók a történelem megismerésének és elemzésének alapvető módszereit is elsajátítsák.Ebben a képzési szakaszban kiemelt szerepet kap a magyar középkor bemutatásán keresztül ahazafiság erősítése, mely a magyar középkor történetén keresztül jól fejleszthető. Továbbifontos cél a történelmi ismeretek önálló elsajátítása képességének mind magasabb szintreemelése.

7. évfolyam

Éves óraszám: 72

Tematikai egység Az őskor és az ókori Kelet Órakeret18 óra

Előzetes tudásAz őskori ember világa. Ószövetségi történetek. Ókori keletiörökségünk (időszámítás, írás, tudományos ismeretek, vallások,építmények).

A tematikaiegység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló felismeri, hogy a történelem különböző szaktudományokmódszereit és eredményeit hívja segítségül a múlt rekonstruálásához,mivel a történelmi források sokszínűek. Tudatosul benne, hogy azemberi történelem korai időszakára vonatkozó eltérő tudományosmegközelítések alapvetően a forrásanyag hiányosságából fakadnak.Felismeri, hogy a közösségek vallási törvényekkel, szokásokkal,szabályokkal, az államok jogrenddel teremtik meg az együttélésszükséges feltételeit.Belátja, hogy az emberi faj fennmaradása a természet és a társadalomszerves összefüggésében lehetséges. Megérti, hogy az ember az alkotómunka során állandóan felhasználja tapasztalatait, ismereteit. Felismeri,hogy a közösség teremti meg az embert, az ember viszont létrehozza ésfenntartja közösséget.Felismeri, hogy minden társadalomnak megvannak a maga szabályai,s maga kormányzata, amelyek az emberek életét irányítják, s fordítva,a kormányzás is hat a társadalomra. A források önmagukban nem adnakválaszokat a kérdéseinkre. Elemzésre és a forrásokból kiolvashatóinformációk megszólaltatására van szükség ehhez.Felismeri a természeti adottságok meghatározó szerepét az első államok,birodalmak keletkezésében és felbomlásában. Megismeri az ókori keletivallások szellemi, társadalmi gyökereit, megérti az emberi kultúrafejlődésére gyakorolt hatásukat. Belátja, hogy a társadalom az ókoriKeleten tagolt, melyben az engedelmesség, az emberek közöttikölcsönös függés és hierarchia egyaránt fontos.Képes ismereteket meríteni különböző információforrásokból, és azokatrendszerezni. Képes időmeghatározásra történelmi időszakokhozkapcsolódva és konkrét eseményekhez kapcsolódva egyaránt.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A történelem forrásai.

Az őskőkor világa.

Az újkőkor változásai(gazdaság, életmód, vallás).

Az ókori folyamvölgyicivilizációk.A földrajzi környezet.

Ismeretszerzés, tanulás:– Különböző emberi

magatartás-típusok,élethelyzetek megfigyelésekülönböző forrásokalapján.(Pl. a zsákmányoló és atermelő életmódösszehasonlítása.)

Magyar nyelv és irodalom:Bibliai történetek,dokumentumtípusok, írás-és könyvtártörténet. Az íráskialakulása, az írásjelek.

Matematika:Lineáris időfogalom,időtartam, időpont, negatívszámok, kör.

A Közel-Keletet egyesítőbirodalmak.Birodalmak.

Vallás az ókori Keleten.A világvallások alapvetőtanításai, vallásalapítók,vallásújítók.

Az ókori Kelet kulturálisöröksége. Az írásbeliségkezdetei.Vallások szellemi, társadalmigyökerei és hatásai.

– Írott forrásból szerzettinformációkrendszerezése.(Pl. Hammurapitörvényeinek elemzésemegadott szempontokalapján.)

– Önálló internetesinformációgyűjtés.(Pl. a buddhizmusjellemzői.)

Kritikai gondolkodás:– Érvek gyűjtése vitatott

történelmi kérdésben sajátvélemény alátámasztására.(Pl. az egyiptomipiramisépítéshezkapcsolódó elképzelések.)

Kommunikáció:– Ábra elemzése.

(Pl. Egyiptom társadalmátvagy a sumertemplomgazdaságotbemutató ábra elemzése.)

– Szóbeli beszámoló gyűjtő-,illetve kutatómunkávalszerzett ismeretek alapján.(Pl. az ókori keleticivilizációk jellegzetestárgyi emlékeinek éskulturális örökségénekfeldolgozása.)

Tájékozódás térben ésidőben:– Tanult események

topográfiai helyénekmegmutatása térképen.(Pl. Nílus, Jeruzsálem,Egyiptom).

Biológia-egészségtan:A homo sapiens az egységesfaj, fajok kihalása ésmegjelenése.

Vizuális kultúra:A gízai piramis együttes.

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret:A kommunikációtörténetének alapfordulatai:írás.

Értelmezőkulcsfogalmak

Történelmi idő, változás és folyamatosság, okok és következmények,történelmi forrás, tények és bizonyítékok.

Tartalmikulcsfogalmak

Társadalom, társadalmi csoportok, népességrobbanás, életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, termelés, erőforrások, gazdaságikapcsolatok, kereskedelem, város,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, egyeduralom,birodalom,

vallás, monoteizmus/egyistenhit, politeizmus/többistenhit, kultúra.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: őskor, ókor, régészet, homo sapiens, őskőkor, újkőkor,mágia, zsákmányoló életmód, bronzkor, vaskor, nemzetség,despotizmus, városállam, öntözéses földművelés, piramis, múmia, fáraó,hieroglifa, ékírás, hangjelölő írás, Biblia, Ószövetség, buddhizmus,brahmanizmus, konfucianizmus, taoizmus.Személyek: Kheopsz, II. Ramszesz, Hammurapi, Salamon, I. Dareiosz,Mózes, Buddha, Konfuciusz.Topográfia: „termékeny félhold”, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz,Egyiptom, Nílus, Palesztina, Perzsia, India, Kína, Babilon, Jeruzsálem.Kronológia: Kr. e. 8000 körül (az újkőkor kezdete), Kr. e. 3000 körül(az első államok kialakulása, az Egyiptomi Birodalom egyesítése),Kr. e. XVIII. sz. (Hammurapi uralkodása), Kr. e. X. sz. (a zsidó államfénykora), Kr. e. VI. század (a babiloni fogság).

Tematikai egység Az ókori Hellász Órakeret21 óra

Előzetes tudás Görög istenek, hősök, tudósok, művészek és az olimpia. A görög-perzsaháborúk.


A tanuló képes jellemezni a különböző államformákat (királyság,köztársaság) és a hatalomgyakorlás eltérő formáit (demokrácia,diktatúra). Megismeri az ókori demokrácia alapelveit, vázlatosanösszehasonlítja a modern demokrácia alapelveivel.Áttekinti a háborúk – történelmi, politikai, gazdasági, vallási, etnikai,hatalmi – okait, különválasztva az ürügyektől.Azonosítja a háborúk egyénekre és közösségekre gyakorolt hatásait.Elfogadja a közügyekben való részvétel fontosságát. Belátja ahumánum, a szépség és jóság antik eszméje megbecsülésének ésa művészi értékek megóvásának szükségességét.Felismeri, hogy túlnépesedő területekről általában a népességkiáramlásra kerül sor. Érzékeli, hogy a gazdaságilag fejletlen és fejlettterületek közötti kereskedelem meglehetősen élénk lehet:nyersanyagokat, élelmiszereket ad az egyik oldal, míg iparcikkeketa másik. Átlátja, hogy európai civilizáció gyökerei az antikvitásbólerednek.Képes az európai civilizáció gyökereinek feltárására, az ókoridemokrácia alapelveinek vázlatos összehasonlítására a moderndemokrácia alapelveivel. Képes a szerzett információk rendezéséreés értelmezésére, kiselőadás tartására. Képes különböző időszakoktörténelmi térképeinek az összehasonlítására.


A polisz kialakulása.A földrajzi környezet.

A görög gyarmatosítás éshatásai.

Az athéni demokráciakialakulása.A hatalommegosztás formái,szintjei.

Spárta.Kisebbség, többség.

A görög-perzsa háborúk.

A demokrácia működéseAthénban.Államformák, államszervezet.

Ismeretszerzés, tanulás:– Történelmi atlasz

használata.(Pl. a görög-perzsaháborúktanulmányozásához.)

– Vizuális rendezőkkészítése, tanulmányozása.(Pl. az athéni és a spártaiállamszervezetmegjelenítése ábrán.)

Kritikai gondolkodás:– Adott történetben valós és

fiktív elemekmegkülönböztetése.(Pl. Plutarkhoszéletrajzainak elemzése.)

– Az emberi cselekvés ésannak következményeközti kapcsolat felismerése

Magyar nyelv és irodalom:Mitológiai történetek,kulturált könyvtárhasználat.

Matematika:Pitagorasz, Eukleidész.

Fizika:Az atom fogalmánakátalakulásai.

Földrajz:A Balkán-félsziget földrajziadottságai.

Vizuális kultúra:Görög műalkotások.(Pl. athéni Akropolisz).

Dráma és tánc:Az ókori színház és a dráma.

Nagy Sándor birodalmaés a hellenizmus.Birodalmak.

Az ókori görög hitvilág,művészet, tudomány éshétköznapok.

(Pl. Themisztoklész példáján).

Kommunikáció:– Beszámoló, kiselőadás

tartása.(Pl. a görög művészetektémájában).

– Rajzos vázlat.(Pl. gondolattérképkészítése a göröggyarmatosítás hatásairól).

Tájékozódás térben ésidőben:– Események, jelenségek,

tárgyak időrendbe állítása.(Pl. a görög történelemrőlkomplex kronológiaitáblázat készítése.)

– A gyorsan és lassan lezajlóváltozásokmegkülönböztetése.(Pl. a hellenizmusban agörög és keleti jellemzőkegymásra hatása.)

Testnevelés és sport:Olimpiatörténet.


Változás és folyamatosság, okok és következmények, interpretáció,jelentőség.


Társadalom, társadalmi csoportok, népesedés, népességrobbanás,migráció, életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, termelés, erőforrások, gazdaságikapcsolatok, gyarmatosítás, árutermelés, pénzgazdálkodás,kereskedelem,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, egyeduralom,köztársaság, demokrácia, polgárjog, birodalom, szuverenitás,politeizmus, kultúra.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: polisz, mitológia, olimpia, arisztokrácia, démosz, hoplita,türannisz, népgyűlés, esküdtbíróság, demagógia, sztratégosz,cserépszavazás, Akropolisz, katonaállam, helóta, filozófia, hellenizmus.Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész,Leónidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiasz, Hérodotosz, Platón,Arisztotelész, Nagy Sándor, legfontosabb görög istenek.Topográfia: Balkán-félsziget, Olümposz, Athén, Spárta, Olümpia,Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Peloponnészosz,Makedónia, Alexandria.Kronológia: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpiai játékok),Kr. e. 594 (Szolón reformjai), Kr. e. 508 (Kleiszthenész reformjai),Kr. e. 490 (a marathóni csata), Kr. e. 480 (a thermopülai csata, aszalamiszi ütközet) Kr.e. V. század közepe (Periklész kora, Athén

fénykora), Kr. e. 336–323 (Nagy Sándor uralkodása),Kr. e. 31 (a hellenizmus időszakának vége).

Tematikai egység Az ókori Róma Órakeret26 óra

Előzetes tudás Az ókori Róma alapítása. Hadvezérek, csaták, uralkodók az ókoriRómában. Újszövetségi történetek.

A tematikai egységnevelési-fejlesztési

céljai

A tanuló felismeri, hogy egy több évszázadon keresztül fennállóállam felemelkedésében és hanyatlásában több tényező együtteshatása játszik szerepet, valamint, hogy a hosszú életű birodalmaktársadalma, gazdasági élete, politikai berendezkedése folyamatosanváltozik. Megismeri a birodalomszervezési elveket, valamint azt,hogy a kormányzati hatalom sokféle tényezőn nyugodhat: anyagitényezők – tulajdon, jövedelem; politikai tényezők – legitimáció,jogok, jogkörök; társadalmi tényezők - társadalmi támogatottság;kulturális tényezők – ideológia; egyéb tényezők – erőszak.Látja, hogy a kormányzati hatalom általában egyének és testületekközött oszlik meg. Megérti, hogy a gazdasági és katonai hatalombirtoklása alapja lehet egy-egy személy vagy csoport politikaibefolyásának, de a politikai befolyás is gazdasági hatalomhoz juttathatembereket.Érzékeli a zsidó gyökerekből is táplálkozó kereszténységkialakulásának és egyházzá szerveződésének hatását a későbbi korokfejlődésére, valamint felismeri annak civilizációformáló szerepét.Belátja, hogy az ókori Római Birodalmat a katonai erő, fejlettjogrendszer és államszervezet jellemezte. Tudja, hogy az antik kultúraa görög és a római kultúra kölcsönhatása során alakult ki, látja ennekaz európai civilizációra gyakorolt hatását.Képes források megbízhatóságára vonatkozó kérdésekmegfogalmazására, valamint feltevéseket megfogalmazni, közbenvitában tárgyilagosan érvelni. Képes történelmi témákat vizuálisanábrázolni (folyamatábra, diagram, vizuális rendező stb.).


A királyok kora Rómában.

A korai köztársaság időszaka.

Társadalmi és politikaiküzdelmek a köztársaságkoriRómában.

A hódító Róma.

A hódítások társadalmi,gazdasági és politikai hatásai.

A római köztársaságválságának időszaka:reformok, reformkísérletek,egyeduralmi törekvések.Békék, háborúk, hadviselés.

Ismeretszerzés, tanulás:– Ismeretszerzés tárgyak,

épületek megfigyeléséből.(Pl. római kori tárgyiemlék megtekintése.)

– Segédkönyvek,kézikönyvek, lexikonokhasználata.(Pl. a római hadseregrőlkészítendő kiselőadáshoz).

– A tanultak felhasználása újfeladathelyzetben.(Pl. a természeti viszonyokhatása az államokkialakulására.)

Magyar nyelv és irodalom:Biblia, bibliai történetek,kulturált könyvtárhasználat.

Földrajz:Az Appennini-félsziget és aFöldközi-tengermedencéjének földrajziadottságai.

Vizuális kultúra:A római művészet.(Pl. római Colosseum.)

Korai császárkor,a principatus politikairendszere.Államformák, államszervezet.

A Római Birodalomgazdasága.

A kereszténység kialakulásaés legfontosabb tanai.A világvallások alapvetőtanításai, vallásalapítók,vallásújítók.

A kereszténység és a RómaiBirodalom viszonya,az egyházszervezetkialakulása.Vallások szellemi, társadalmigyökerei.

A Római Birodalom válságaés a Nyugatrómai Birodalombukása.

Pannónia provincia.

A római hitvilág, művészet,tudomány és a jog.

Életmód és mindennapok aRómai Birodalomban.

Kritikai gondolkodás:– Történelmi problémák

felismerése,tanulmányozása.(Pl. Miért üldözték akereszténységet egyesrómai császárok?)

– Adott történetben valós ésfiktív elemekmegkülönböztetése.(Pl. Róma alapításánakmítosza).

– Feltevésekmegfogalmazása atörténelmi személyiségekcselekedeteinek,viselkedésénekmozgatórugóiról.(Pl. Constantinusreformjai.)

Kommunikáció:– Folyamatábra készítése

(Pl. a római köztársaságválságáról).

– Fogalmazás írásatörténelmi-társadalmitémáról.(Pl. egy római polgármindennapjairól).

– Események dramatikusmegjelenítése.(Pl. vita a szenátusbanCaesar korában.)

Tájékozódás térben ésidőben:– Kronológiai adatok

rendezése.(Pl. a római történelemeseményeinek időrendbeállítása.)


Történelmi idő, változás és folyamatosság, okok és következmények,jelentőség.


Társadalom, társadalmi csoportok, népesedés, migráció, életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, termelés, erőforrások, gazdaságikapcsolatok, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, kereskedelmi mérleg,gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, birodalom,

egyeduralom, királyság, köztársaság, császárság, önkényuralom, diktatúra,polgárjog, szuverenitás,vallás, politeizmus, monoteizmus, vallásszabadság, vallásüldözés.

Fogalmak,adatok

Fogalmak: patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, légió,provincia, senatori rend, lovagrend, rabszolga, polgárháború, triumvirátus,principatus, limes, colonus, dominatus, diaszpóra, Újszövetség, apostol,egyház, püspök, zsinat, barbár, népvándorlás.Személyek: Hannibal, Cornelius Scipio, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla,Julius Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti Jézus, Péter apostol, Pálapostol, Diocletianus, Constantinus, Attila.Topográfia: Appennini-félsziget, Róma, Karthágó, Szicília, RómaiBirodalom, Zama, Actium, Júdea, Betlehem, Pannónia, Konstantinápoly,Aquincum, Sopianae, Savaria.Kronológia: Kr. e. 753 (Róma hagyomány szerinti alapítása),Kr.e. 510 (a köztársaság létrejötte), Kr. e. 494 (a patrícius-plebejus harcokkezdete, a néptribunusi hivatal létrejötte), Kr. e. 367 (a Licinius–Sextius-féle földtörvény), Kr. e. 264–146 (a pun háborúk időszaka),Kr. e. 202 (a zamai csata), Kr. e. 133 (Tiberius Gracchus reformjai),Kr. e. 44 (Caesar halála), Kr. e. 31 (az actiumi csata),Kr. u. 70 (Jeruzsálem lerombolása), 313 (a milánói ediktum)325 (a niceai zsinat), 395 (a Római Birodalom felosztása),476 (a Nyugat-római Birodalom bukása).

Év végiismétlés,

rendszerezés7 óra

A fejlesztésvárt

eredményeiaz évvégén

Ismerje fel és fogadja el az ókori egyetemes kultúrkincs rendszerezőmegismerésével, az egyetemes emberi értékek tudatos vállalását, acsaládhoz, a lakóhelyhez, a nemzethez való tartozás fontosságát.Ismerje fel a múltat és a történelmet formáló, összetett folyamatok, láthatóés a háttérben meghúzódó összefüggéseit, és tudja azonosítani ezekerkölcsi-etikai aspektusait. Ismerje fel a korábbi korokban élt emberek,közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódját, a különböző államformákműködési jellemzőit. Ismerje fel a tanuló a civilizációk történeténekjellegzetes sémáját (kialakulás, virágzás, hanyatlás).Ismerje és mind szélesebb körben alkalmazza a történelem értelmezésétsegítő kulcsfogalmakat és egyedi fogalmakat, az árnyalt történelmitájékozódás és gondolkodás érdekében. Ismerje fel, hogy az utókor a nagytörténelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségekérdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli.Tudjon példákat mondani különböző korok eltérő értékítéleteiről egy-egytörténelmi személyiség kapcsán, tevékenységük bemutatása alapján.Tudja, hogy az egyes népeket vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapjánlehet megkülönböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint azállamok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatjáka társadalmi viszonyokat és a mindennapokat. Tudja, hogy a történelmijelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági, szellemi tényezőkegyüttesen befolyásolják. Ismerje fel a meghatározó vallási, társadalmi,gazdasági, szellemi összetevőket egy-egy történelmi jelenség, folyamat

értelmezésénél. Tudja értelmezni az eltérő uralkodási formák és társadalmi,gazdasági viszonyok közötti összefüggéseket.Legyen képes történelmi-társadalmi, erkölcsi problémákat felismerni ésmegfogalmazni, többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeitfeltárni, feltevéseket megfogalmazni történelmi személyiségekcselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról.Legyen képes mindennapi élethelyzeteket elbeszélni, eljátszani a különbözőszereplők szempontjából. Legyen képes feltevéseket megfogalmazni azegyes társadalmi-történelmi jelenségek, intézmények hátteréről,feltételeiről, okairól, érveket gyűjteni a feltevések mellett és ellen.A forráskritika alapelemei közül tudjon kérdéseket megfogalmazni a forrásmegbízhatóságára vonatkozóan.Legyen képes beszámolót, kiselőadást tartani szépirodalmi művekből,sajtótermékekből, rádió- és televízió-műsorokból.Legyen képes rajzos vázlatot készíteni, folyamatábrát, diagramot elemezni,fogalmazást írni történelmi-társadalmi és erkölcsi témáról.Legyen képes a történelmi események időmeghatározását konkrétkronológiai adatokkal megadni, azokat kezdetleges szinten rendezni,kronológiai számításokat végezni, a tanultakat elhelyezni az időben,a korszakokon belül, kronológiai számításokat végezni.Legyen képes az egyes korszakokat jellegzetességeik alapján megragadni ésösszehasonlítani, valamint a gyorsan és lassan lezajló változásokatmegkülönböztetni.Legyen képes helyeket megkeresni a térképen, távolságot becsülniés számítani, eseményeket és jelenségeket leolvasni a történelmitérképekről. A kiemelt eseményeket és jelenségeket tudja elhelyeznivaktérképen.

8. évfolyam

Éves óraszám: 72

Tematikai egység A középkor Órakeret27 óra

Előzetes tudás

A zsidó-keresztény hagyomány és a kereszténység születése, tanításai ésa korai egyházszervezet. A kereszténység története és jellemzői a koraközépkorban. A népvándorlás és az antik civilizáció felbomlása. AFrank és a Bizánci Birodalom. Az iszlám vallás. Lovagi életmód, lovagierények. A középkori élet színterei és szereplői.


A tanuló látja, hogy a felszínen változatlannak tűnő korokbanvégbemenetnek olyan változások, amelyek csak később és hosszabbtávon fejtik ki hatásukat jelentősen az emberek életviszonyaira éséletmódjára. Nyomon követi a középkori keresztény vallásos világképmódosulását a történelem során. Meghatározó európai fejlődésimozgatórugókként értékeli az egyéni érdekeltség kiterjedését, ahatalommegosztás elvének megjelenését az egyházi és világi, illetvea központi és helyi hatalom között.Érti a keresztény vallás szerepét az európai szellemi és hatalmiexpanzióban, azonosítja az egyház társadalomépítő és - szabályozótevékenységét, megérti távlatos jelentőségét. Tudatosítja az iszlámvallás civilizációformáló szerepét.Nyomon követi a középkori keresztény vallásos világkép módosulásáta történelem során. Kimutatja a humanizmus örökségét a modern embergondolkodásmódjában. Felismeri a könyvnyomtatás kulturális éspolitikai szerepének, jelentőségét.Azonosítja a rendiséget, mint a modern állam középkori gyökerét.Kimutatja a középkori város továbbélését a modern európaicivilizációban, felméri a városokat megillető közösségi szabadságjogokés önkormányzatiság értékét. Feltárja a középkori keresztény civilizációörökségét és kimutatja a középkori városi civilizáció továbbélését amodern európai civilizációban. Felismeri a termelés új szervezetiformáinak társadalomformáló hatását. Különböző szempontok alapjánösszehasonlítja Európa eltérő gazdasági fejlődésű régióit.Tudja, hogy a népsűrűség eloszlásából egy területen sokfélekövetkeztetést le lehet vonni (pl. a gazdaság fejlettségről, a városiasodásmértékéről, háborús pusztításokról).Képes írott és hallott szövegekből tételmondatokat kiemelni, szövegekettömöríteni és átfogalmazni. Képes többféleképpen értelmezhetőszövegek jelentésrétegeinek a feltárására. Képes történelmi helyzetekdramatizálására.


Nyugat–Európa államai ésbirodalmai a koraközépkorban.Birodalmak.


magatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése különböző

Magyar nyelv és irodalom:Könyvtárhasználat: könyv- éskönyvtártörténet.

Nyugat–Európa gazdasága éstársadalma.Erőforrások és termelésikultúrák.

A Bizánci Birodalom.

A kereszténység a koraközépkorban,az egyházszakadás.

Az iszlám kialakulása ésjellemzői.Vallások szellemi,társadalmi, politikai gyökereiés hatásai.

Az arab birodalomkialakulása és az arabkultúra.

A pápaság és a császárságküzdelme.

A keresztes hadjáratok.

A középkori város.Falvak és városok.

A céhes iparés a kereskedelem.

A rendiség kialakulásaés jellemzői.A hatalommegosztás formái,szintjei.

Válság és fellendülésNyugat–Európában aXIV–XV. században.

Itália, a humanizmusés a reneszánsz.Világkép, eszmék, ideológiák.

Közép- és Kelet-Európatörténete a középkorban.Felzárkózás, lemaradás.

források alapján.(Pl. a kora középkori faluélete; céhes élet, lovagiéletforma.)

– Információkrendszerezése ésértelmezése. Vizuálisrendezők készítése.(Pl. a hűbéri láncolatsematikus ábrája.)

– Önálló információgyűjtésadott témához, rövidszöveges ismertetőkészítése.(Pl. építészeti stílusokjellemzői.)

– A tanultak felhasználásaúj helyzetekben.(Pl. céhszabályzatkészítése; a nagy pestisegy túlélőjénekvisszaemlékezése.)

Kritikai gondolkodás:– Társadalmi-történelmi,

erkölcsi problémákfelismerése, önállómegfogalmazása.(Pl. miért osztották felNagy Károly birodalmát?Zsidóság szerepe azeurópai városiasodásban,antijudaista törekvések azegyház részéről)

– Feltevésekmegfogalmazása híresemberek, történelmiszemélyiségekviselkedésénekmozgatórugóiról éskövetkezményeiről.(Pl. Mohamedtanításainak hatásai.)

– A különbségekfelismerése és aváltozások nyomonkövetése egy-egytörténelmi jelenségkapcsán.(Pl. a nyugati és a keleti

Erkölcstan:A világvallások emberképeés erkölcsi tanításai.

Biológia-egészségtan:Az emberi test anatómiája,a vérkeringés, fertőzés,higiénia, járvány.

Földrajz:Európa földrajzi adottságai,az arab világ területe,éghajlat-módosító tényezők,világvallások.

Vizuális kultúra:Bizánci művészet, romanika(pl. jáki templom), gótika(pl. amiens-i székesegyház,Giotto), reneszánsz(pl. Leonardo da Vinci,Michelangelo Buonarroti,Raffaello Santi) jelentősalkotásai és alkotói.

Ének-zene:A reneszánsz zene.

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret:A kommunikációtörténetének alapfordulatai:nyomtatás.

Informatika:Könyv- és könyvtártörténet,az internet tudatos használata.

Az Oszmán (Török)Birodalom felemelkedése ésjellemzői.

Művelődés és kultúra aközépkorban.Korok, korstílusok.

A középkori élet.Hétköznapok és ünnepek.

kereszténységösszehasonlítása.)

Kommunikáció:– Események, történetek

elbeszélése élőszóban,illetve emlékezetből.(Pl. a Pápai Államlétrejötte.)

– Szóbeli beszámoló önállógyűjtő-, illetvekutatómunkával szerzettismeretekből.(Pl. a bencés szerzetesekmindennapjai.)

– Fogalmazás írásavalamely történelmi-társadalmi és erkölcsitémáról.(Pl. Nagy Károlyállamszervezete.)

– Saját véleménymegfogalmazása,tárgyilagos érvelés ésmások véleményénekfigyelembe vétele.(Pl. vita a kereszteshadjáratok okairól.)

– Rajzos vázlat készítése.Folyamatábra, diagramelemzése.(Pl. a középkori városszerkezetéről).

– Események, történetek,jelenségek mozgásos,dramatikus megjelenítése.(Pl. Canossa-járás).

Tájékozódás időben éstérben:– A tanultak elhelyezése az

időben a kiemeltidőpontokhoz képest,kronológiai számítások.(Pl. események NagyKároly megkoronázá-sához képest.)

– Néhány kiemelt esemény,jelenség topográfiaihelyének megmutatása

vagy elhelyezése atérképen.

– Egyes történelmijelenségek eltérő időbeliritmusának felismerése.(Pl. a középkor építészetikorstílusai.)

– A múltban élt emberekéletének összehasonlításaa jelennel.(Pl. a középkori és a maivárosi élet.)

– Néhány kiemelt esemény,jelenség topográfiaihelyének megjelölésevaktérképen.


Történelmi idő, változás és folyamatosság, történelmi forrás, okok éskövetkezmények.


Társadalom, társadalmi csoportok, társadalmi mobilitás, felemelkedés,lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, falu,gazdaság, gazdasági tevékenység, termelés, erőforrások, gazdaságiszereplők, gazdasági kapcsolatok, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac,gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, hatalmi ágak, egyeduralom, monarchia(királyság, császárság), államszervezet, közigazgatás, birodalom,szuverenitás,vallás, monoteizmus, vallásüldözés, kultúra.

Fogalmak,adatok

Fogalmak: középkor, kancellária, grófság, római katolikus egyház, ortodoxegyház, pápa, szerzetes, kolostor, kódex, bencés rend, feudalizmus,hűbériség, hűbérúr, hűbéres, vár, jobbágy, robot, majorság, uradalom,önellátás, nyomásos gazdálkodás, iszlám, Korán, kalifa, invesztitúra,cölibátus, inkvizíció, eretnekség, koldulórendek, keresztes hadjáratok,antijudaizmus, rendi monarchia, középkori város, városi önkormányzat,hospes, céh, járványok, levantei kereskedelem, Hanza, huszitizmus,rekonkviszta, skolasztika, egyetem, lovag, román stílus, gótika, reneszánsz,humanizmus, könyvnyomtatás, perszonálunió, szultán, szpáhi, janicsár.Személyek: Nursiai Szent Benedek, Justinianus, Mohamed próféta,Karolingok, Nagy Károly, VII. Gergely, IV. Henrik, Aquinói Szent Tamás,Leonardo da Vinci, Husz János, Gutenberg, II. Mohamed.Topográfia: Bizánci Birodalom, Mekka, Arab Birodalom, Frank Birodalom,Egyházi (Pápai) Állam, Verdun, Német-római Birodalom, Szentföld,Velence, Firenze, Oszmán (Török) Birodalom, Rigómező.Kronológia: 622 („Mohamed futása”, a muszlim időszámítás kezdete),732 (a frankok győzelme az arabok felett), 800 (Nagy Károly császárrákoronázása), 843 (a verduni szerződés), 962 (a Német-római Császárságlétrejötte), 1054 (a nagy egyházszakadás), 1075 (az invesztitúraharckezdete), 1096–99 (az első keresztes hadjárat), 1215 (a Magna Chartakiadása), 1122 (a wormsi konkordátum, az invesztitúraharc első

szakaszának lezárása), 1389 (az első rigómezei ütközet),1453 (Konstantinápoly elfoglalása, a százéves háború vége),XV. század közepe (a könyvnyomtatás kezdete).

Tematikai egység A magyar őstörténet és az Árpádok kora Órakeret18 óra

Előzetes tudás

Történetek a magyarság vándorlásáról és a honfoglalásról.A keresztény egyház a középkorban. Az Árpád-ház szentjei.A Német-római Birodalom és Bizánc. Művelődés és kultúra aközépkorban.


céljai

A tanuló tudja, hogy a magyar őstörténetben sok a vitatott kérdésés feltételezés, mert kevés és töredékes a rendelkezésre álló forrás,és így az egyes szaktudományok kutatási eredményei egymásnak isellentmondhatnak. Felismeri a források felhasználásával, hogy amagyarság korai története során a környező népekkel valókapcsolatok segítették népünk alkalmazkodó képességét, új tudáselsajátítását, mely feltétele volt fennmaradásának.Megérti az államalapítás történelmi jelentőségét, Belátja, hogy azegyházszervezés és a vármegyerendszer évszázadokra meghatároztaMagyarország fejlődését. Tudja, hogy az Árpád-korban megszilárdulta keresztény magyar állam. Megismeri és értékeli a legjelentősebbÁrpád-házi uralkodók tevékenységét.


A magyarság eredete.

A magyarság vándorlása.

A honfoglalás.

A kalandozások kora.A X. század politikai,társadalmi és gazdaságiviszonyai.

Az államalapítás első lépéseiGéza fejedelem uralkodásaidején.

A keresztény monarchiamegalapítása I. (Szent) Istvánuralkodása idején.Uralkodók, államférfiak.

A trónviszályok és a királyihatalom megszilárdulásaa XI. század folyamán.

A hatalomgyakorlás és azállamszervezeta XII. században.III. Béla és kora.

Ismeretszerzés, tanulás:– Kulcsszavak és

kulcsmondatok keresésea szövegekben.(Pl. az Aranybullakulcsszavainakmegkeresése korabelitörvényi előírások azidegenekről.)

– Rövid szöveges tartalmiismertető készítése azinternet felhasználásávalvagy ismeretterjesztőfolyóiratból.(Pl. az Árpád-házi szentekélete.)

– A tanultak felhasználásaúj feladathelyzetekben.(Pl. haditudósításkészítése a muhicsatáról.)

Kritikai gondolkodás:– Tételmondat

meghatározása,szövegtömörítés, szövegátfogalmazása adottszempont szerint.(Pl. Rogerius muhi

Magyar nyelv és irodalom:Mondák, legendák,Arany János:Rege a csodaszarvasról.

Hon- és népismeret:Az ősi magyar kultúrahagyatéka, néprajzi tájak,hagyományos magyartörténelmi sportok, népimesterségek.

Földrajz:Kárpát-medence földrajza,Magyarország tájai és folyói,Kelet-Európa és Szibéria tájaiés fő folyói.

Vizuális kultúra:Szent Korona, a honfoglaláskora (pl. a nagyszentmiklósikincs), romantika (pl. jákitemplom), a gótika jelentősalkotásai.

II. András és az Aranybulla.

IV. Béla és a tatárjárás.Kisebbség, többség,nemzetiségek.

A királyi hatalommeggyengülése, az utolsóÁrpádok.

Életmód, társadalom ésgazdaság az Árpád-házikirályok idején.Népesség, demográfia(vándorlás, migráció).Nők, férfiak életmódjaés társadalmi helyzete,életformák.

A magyar művelődés éskultúra emlékei az Árpád-korban.

csataleírásánakátfogalmazása mongolszemszögből.)

– Feltevésekmegfogalmazása igaztörténetek szereplőicselekedeteinekmozgatóiról és/vagyeljátszása különbözőnézőpontból.(Pl. IV. Béla tatárjáráselőtti és utáni politikája.)

– Önálló véleménymegfogalmazásaszereplőkről,jelenségekről.(Pl. Szent Lászlótörvényalkotótevékenysége.)

Kommunikáció:– Különböző

információforrásokalapján következtetésekmegfogalmazása.(Pl. az egyházszervezésjellemzőinek bemutatásaábra és a térkép alapján.)

– Saját véleménymegfogalmazása,tárgyilagos érvelés ésmások véleményénekfigyelembe vétele.(Pl. II. Andrásbirtokpolitikája.)

– Események, történetekelbeszélése élőszóban,illetve emlékezetből.(Pl. egy kalandozóhadjárat felidézése.)

Tájékozódás időben éstérben:– Események, jelenségek,

tárgyak, személyekidőrendbe állítása.(Pl. az Árpád-háziuralkodók időrendi sorbarendezése.)

– Távolságok becslések ésszámítása történelmitérképeken. Egyszerűalaprajzok készítése.(Pl. egy Árpád-kori falualaprajza.)

– Néhány kiemelt esemény,jelenség topográfiaihelyének megmutatása atérképen, vagyelhelyezése avaktérképen.


Változás és folyamatosság, történelmi források, tények ésbizonyítékok, interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoportok, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás,népességfogyás, migráció, életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, termelés, erőforrások, gazdaságiszereplők, gazdasági kapcsolatok, kereskedelem, pénzgazdálkodás,piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, hatalmi ágak, egyeduralom, monarchia(királyság), államszervezet, törvény, közigazgatás, birodalom,szuverenitás,vallás, monoteizmus, vallásüldözés, kultúra.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: nyelvrokonság, hunok, finnugor, őstörténet, őshaza,félnomád életmód, nagycsalád, törzs, törzsszövetség, fejedelem,kettős fejedelemség, táltos, honfoglalás, kalandozások, királyivármegye, ispán, nádor, egyházmegye, érsekség, királyi tanács,tized, várjobbágy, bán, vajda, szerviens, Aranybulla, ellenállási jog,nemesi vármegye, székelyek, szászok, tatárok, kunok, familiaritás,báró, nemes.Személyek: Árpád, Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány,Szent Gellért, I. (Szent) László, Könyves Kálmán, III. Béla,Anonymus, II. András, IV. Béla.Topográfia: Ural, Magna Hungaria, Baskíria, Kazár birodalom,Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Pozsony,Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Buda, Erdély,Horvátország, Dalmácia, Muhi.Kronológia: 895–900 (a honfoglalás), 907 (a pozsonyi csata),955 (az augsburgi csata), 972–997 (Géza fejedelemsége),997/1000–1038 (I. /Szent/ István uralkodása),1077–95 (I. /Szent/ László uralkodása), 1095–1116 (KönyvesKálmán uralkodása), 1205–1235 (II. András uralkodása),1222 (az Aranybulla kiadása), 1235–70 (IV. Béla uralkodása),1241–42 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása).

Tematikai egység Magyarország története a vegyesházi királyok korában Órakeret20 óra

Előzetes tudás

A lovagi életmód és kultúra. A középkori város. Nyugat-Európaválsága.Az Oszmán (Török) Birodalom. Művelődés és kultúra a középkorban.Az államszervezet, a gazdaság és a társadalom változásai az Árpád-korban. A magyar művelődés és kultúra emlékei az Árpád-korban.Hunyadi János a törökellenes küzdelmek élén. Hunyadi Mátyás ésudvara.


céljai

A tanuló megismeri és értékelni tudja a kor jelentős uralkodóités tevékenységüket. Tudja bizonyítani példák bemutatásával, hogya Magyar Királyság Közép-Európa egyik jelentős hatalma volt, éssorsa több ponton összekapcsolódott a környező államok és Nyugat-Európa fejlődésével. Megérti a királyi hatalom súlyának a változásaés a gazdasági és társadalmi folyamatok közötti összefüggéseket.Be tudja mutatni az árutermelés és pénzgazdálkodás, valaminta rendiség szerepét.Felismer néhány történelmi párhuzamot és analógiát az európaiés a magyar történelem között (pl. a reneszánsz esetében vagy a királyihatalom jellemzői alapján).


A tartományúri hatalomfelszámolása.

A középkori magyar állammegerősödése I. Károlyuralkodása idején.A természetformálásés átalakítás hatásai.

I. (Nagy) Lajostörvényalkotói tevékenységeés külpolitikája.Járványok.

Luxemburgi Zsigmondmagyarországi uralkodásaés külpolitikája.

Hunyadi János törökellenesharcai és kormányzósága.Egyezmények, szövetségek.

Hunyadi Mátyás reformjai éskülpolitikája.

Mátyás, a reneszánszuralkodó.

Ismeretszerzés, tanulás:– Segédkönyvek,

kézikönyvek, atlaszok,lexikonok használata.(Pl. Hunyadi Jánoshadjáratainakismertetése.)

– Ismeretszerzés személyesbeszélgetésekből,tárgyak, épületek, képekközvetlenmegfigyeléséből, hallottés olvasott elbeszélőszövegekből, különbözőmédiumok anyagából.(Pl. Mátyás udvara.)

– Információkrendszerezése ésértelmezése. Vizuálisrendezők készítése.(Pl. I. Károly és HunyadiMátyás bevételeinekösszevetése.)

Magyar nyelv és irodalom:Janus Pannonius: Pannóniadicsérete, kulturáltkönyvtárhasználat.

Hon- és népismeret:Épített örökségünk, szellemikulturális örökség.

Biológia-egészségtan:Fertőzés, higiénia, járvány.

Földrajz:A Balkán természeti földrajziviszonyai; Magyarországtermészeti földrajza;településtípusok és szerepük.

Ének-zene:A reneszánsz zene.

Informatika:Könyv- és könyvtártörténet.

Társadalmi és gazdaságiváltozások a XIV–XV.században.

A magyar művelődésés kultúra emlékeia XIV–XV. században.Korok, korstílusok.

Kritikai gondolkodás:– Feltevések

megfogalmazásatörténelmi személyiségekviselkedésénekmozgatóiról éskövetkezményeiről.(Pl. a Hunyadiaktörökpolitikája.)

– Feltevésekmegfogalmazása egyestársadalmi-történelmijelenségek, intézményekhátteréről, feltételeiről,okairól.(Pl. a középkorivárosfejlődés.)

Kommunikáció:– Szóbeli beszámoló önálló

gyűjtő-, illetvekutatómunkával szerzettismeretekből.(Pl. a gótikaMagyarországon.)

– Események, történetek,jelenségek mozgásos,dramatikus megjelenítése.(Pl. a visegrádikirálytalálkozó.)

– Saját véleménymegfogalmazása,tárgyilagos érvelés ésmások véleményénekfigyelembe vétele.(Pl. Nagy Lajoshadjáratainak értékelése.)

Tájékozódás időben éstérben:– Kronológiai adatok

rendezése.(Pl. eseményekuralkodókhoz kötése.)

– Egyes történelmijelenségek eltérő időbeliritmusának felismerése.(Pl. a korstílusok európaiés magyarországimegjelenése.)


Változás és folyamatosság, történelmi források, tények és bizonyítékok,interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoportok, társadalmi mobilitás, felemelkedés,lesüllyedés, népesedés, migráció, életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, termelés, erőforrások, gazdaságiszereplők, gazdasági kapcsolatok, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac,gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, hatalmi ágak, egyeduralom, törvény,monarchia (királyság), államszervezet, közigazgatás, birodalom,szuverenitás,vallás, kultúra.

Fogalmak,adatok

Fogalmak: tartományúr, bandérium, honorbirtok, aranyforint, regálé,harmincad, kamara haszna, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros,mezőváros, úriszék, köznemes, kilenced, ősiség, végvárrendszer, rendiországgyűlés, telekkatonaság, kormányzó, rendkívüli hadiadó, füstpénz,fekete sereg, Corvina.Személyek: I. Károly, Csák Máté, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond,Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Kinizsi Pál.Topográfia: Körmöcbánya, Besztercebánya, Visegrád, Nikápoly, Várna,Nándorfehérvár, Kenyérmező, Bécs.Kronológia:1308–42 (I. Károly uralkodása), 1335 (a visegrádikirálytalálkozó), 1342–82 (I. /Nagy/ Lajos uralkodása),1351 (I. /Nagy/ Lajos törvényei), 1387–1437 (Luxemburgi Zsigmonduralkodása), 1396 (a nikápolyi csata), 1443–44 (a hosszú hadjárat),1444 (a várnai csata, I. Ulászló halála), 1456 (a nándorfehérvári diadal),1458–90 (I. /Hunyadi/ Mátyás uralkodása), 1479 (a kenyérmezei csata).


rendszerezés7 óra

A fejlesztés várteredményeiaz évvégén

Ismerje fel és fogadja el a középkori egyetemes és magyar kultúrkincsrendszerező megismerésével, az egyetemes emberi értékek tudatosvállalását, a családhoz, a lakóhelyhez, a nemzethez való tartozásfontosságát.Ismerje fel a múltat és a történelmet formáló, összetett folyamatok,látható és a háttérben meghúzódó összefüggéseit, és tudja azonosítaniezek erkölcsi-etikai aspektusait.Ismerje fel a korábbi korokban élt emberek, közösségek élet-,gondolkodás- és szokásmódját, a különböző államformák működésijellemzőit.Ismerje fel a tanuló a civilizációk történetének jellegzetes sémáját(kialakulás, virágzás, hanyatlás).Ismerje és mind szélesebb körben alkalmazza a történelem értelmezésétsegítő kulcsfogalmakat és egyedi fogalmakat, az árnyalt történelmitájékozódás és gondolkodás érdekében.Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzetihősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységekszempontjából értékeli.Tudjon példákat mondani különböző korok eltérő értékítéleteiről egy-egytörténelmi személyiség kapcsán, tevékenységük bemutatása alapján.Tudja, hogy az egyes népeket vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapjánlehet megkülönböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint azállamok által megfogalmazott szabályok döntő mértékbenbefolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat.Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi,gazdasági, szellemi tényezők együttesen befolyásolják.Ismerje fel a meghatározó vallási, társadalmi, gazdasági, szellemiösszetevőket egy-egy történelmi jelenség, folyamat értelmezésénél.Tudja értelmezni az eltérő uralkodási formák és társadalmi, gazdaságiviszonyok közötti összefüggéseket.Ismerje a keresztény Magyar Királyság létrejöttének, virágzásánakeredményeit, meghatározó politikai szereplőit.Legyen képes történelmi-társadalmi, erkölcsi problémákat felismerni ésmegfogalmazni, többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeitfeltárni, feltevéseket megfogalmazni történelmi személyiségekcselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról.Legyen képes mindennapi élethelyzeteket elbeszélni, eljátszania különböző szereplők szempontjából. Legyen képes feltevéseketmegfogalmazni az egyes társadalmi-történelmi jelenségek, intézményekhátteréről, feltételeiről, okairól, érveket gyűjteni a feltevések mellett ésellen. A forráskritika alapelemei közül tudjon kérdéseket megfogalmaznia forrás megbízhatóságára vonatkozóan.Legyen képes beszámolót, kiselőadást tartani szépirodalmi művekből,sajtótermékekből, rádió- és televízió-műsorokból.Legyen képes rajzos vázlatot készíteni, folyamatábrát, diagramotelemezni, fogalmazást írni történelmi-társadalmi és erkölcsi témáról.Legyen képes a történelmi események időmeghatározását konkrétkronológiai adatokkal megadni, azokat kezdetleges szinten rendezni,kronológiai számításokat végezni, a tanultakat elhelyezni az időben,a korszakokon belül, kronológiai számításokat végezni.

Legyen képes az egyes korszakokat jellegzetességeik alapján megragadniés összehasonlítani, valamint a gyorsan és lassan lezajló változásokatmegkülönböztetni.Legyen képes helyeket megkeresni a térképen, távolságot becsülni ésszámítani, eseményeket és jelenségeket leolvasni a történelmitérképekről. A kiemelt eseményeket és jelenségeket tudja elhelyeznivaktérképen.

9–10. évfolyam

E két évfolyam fő feladata a forráskezelés és - elemzés alapszabályainak, illetve atudományos anyaggyűjtés elemeinek elsajátítása. Ezzel együtt tovább kell erősíteni azelemző, az oksági viszonyokat kutató jellegű munkát. Mindezek csak a tanulók fokozotttevékenykedtetése révén érhetők el. Kiemelt szerepe van a problémaközpontútörténelemtanításnak, mely adott esetben teljesen eltérő nézőpontok ütköztetését isszükségessé teszi. A kulcskompetenciák közül a hatékony és önálló tanulás szintjénekemelése a legfontosabb feladat.

A történelem tantárgy kiválóan alkalmas az önálló ismeretszerzés kialakítására. Ehhezismerni kell az elsődleges és másodlagos források kezelésének és elemzésének a szabályait. Atudományos anyaggyűjtéshez viszont nélkülözhetetlen a könyvtárakban, illetve azokanyagában (kézikönyvek, lexikonok, atlaszok, ismeretterjesztő folyóiratok stb.), valamint azelektronikus adatbázisokban való tájékozottság. A diákoknak ezen az életkori szinten aszaknyelvet felhasználva el kell jutni az események elbeszélésétől, a források tartalmiismertetésétől a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés és érvelés gyakorlatialkalmazásáig. Fontos feladat a különböző diagramok, grafikonok elemzése, majd készítésilehetőségeinek a megteremtése is, képi információhordozók gyűjtése, válogatása és készítése,valamint az időben és térben való tájékozottság fejlesztése. Kiemelten fontos ezért atérképhasználat fejlesztése. A tanulók tudják használni a tematikus térképet, tudjanak azokonméréseket és becsléseket végezni, adatokat értelmezni. (pl. lakosságszám, népsűrűség,gazdasági fejlettség). Tudják a tematikus térképek adatait összehasonlítani, s ebbőlkövetkeztetéseket levonni, és a térképi információkat beépíteni a szóbeli és az írásbelifeladatok megoldásaiba.

9. évfolyam

Éves óraszám: 72

Tematikai egység A világ és Európa a kora újkorban Órakeret23 óra

Előzetes tudás

A késő középkor demográfiai és társadalmi folyamatai Európában.A távolsági kereskedelem a középkori Európában (levantei, Hanza).Az Oszmán (Török) Birodalom felemelkedése.Válság és fellendülés Európában a XIV–XV. században.


céljai

A tanuló érzékeli, hogy az emberek a maguk által leghelyesebbnekgondolt módon cselekszenek. Az azonban, hogy a különbözőkorokban mit tartottak helyesnek vagy helytelennek jelentősmértékben eltért egymástól. Ahhoz, hogy az emberek tetteités döntéseit helyesen tudjuk megítélni, először meg kell értenia helyzetet, amelyben éltek. Belátja, hogy a világ különbözőcivilizációit összeköti az emberi alapszükségletek biztosításánakigénye (élelem, biztonság, világ megértésének igénye stb.). Megérti,hogy a kultúrák találkozása milyen esélyeket és/vagy veszélyekethordoz magában.Képes empatikusan, a leigázottak szempontjából is értékelnia földrajzi felfedezéseket és az azt követő gyarmatosítást.A tanuló belátja, hogy Amerika felfedezése gyökeresen megváltoztattaa világ képét. Felismeri, hogy a kereskedelmi utak feletti ellenőrzésáltalában jelentős hatalmi pozíciót is jelent, valamint hogyakereskedelemi utak terén lezajló változások átrendezik a régiókközötti gazdasági erőviszonyokat, hosszú távon jelentős gazdasági,társadalmi és politikai következményekkel járnak. Átlátja a tőkésgazdaság működési mechanizmusát, felismeri a termelés új szervezetiformáinak társadalomformáló hatását. Tudja, hogy a reformációa katolikus egyház világi hatalmával való szembefordulás nyomán jöttlétre,és érti, hogy a hitélet megújítása mellett a protestáns gondolkodásmód(önkormányzatiság, hivatásetika) terjesztésével jelentős eszmeiés társadalmi hatást gyakorolt Európára. Megismeri az európai régiókeltérő fejlődését és egymásra hatását.Képes összehasonlítani történelmi időszakokat, egybevetni eltérőemberi sorsokat. Képes a történelmi tér változásainak leolvasására,az adott témához leginkább megfelelő térkép kiválasztására.


A földrajzi felfedezések.Felfedezők, feltalálók.A fanatizmus jellemzői ésformái.

A korai gyarmatosítás.

Ismeretszerzés, tanulás:– Ismeretszerzés különböző

írásos forrásokból,statisztikai táblázatokból,grafikonokból,diagramokból.

Magyar nyelv és irodalom:Shakespeare egy drámája,Molière egy komédiája.

Matematika:Pascal.

A világgazdaságkialakulásának gazdasági,társadalmi hatásaiNyugat- és Közép-Európában.

A kapitalista gazdaságjellemző vonásai.

A reformáció kezdetei,Luther tevékenysége.

A reformáció kálvini ága.Vallások szellemi,társadalmi, politikai gyökereiés hatásai.

A reformáció egyébirányzatai.

A katolikus megújulás.

Az abszolutizmus.Államformák, államszervezet.

A Habsburg-franciavetélkedés kezdetei a XVI.században.

Spanyolország a koraújkorban.

A Tudorok kora Angliában.

Az angol polgárháború.Az alkotmányos monarchialétrejötte Angliában.A hatalommegosztás formái,szintjei.

A francia vallásháború,XIV. Lajos abszolutizmusa.

Nagyhatalmi küzdelmeka XVII–XVIII. században:a harmincéves háború,a spanyol örökösödési háborúés az északi háború.

(Pl. a földrajzifelfedezések gazdaságihatásainak vizsgálata.)

– A rendelkezésre állóismeretforrásokáttekintése és értékelése.(Pl. információk gyűjtéseXIV. Lajosról,forráskritikaimegközelítésben.)

– Különböző emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetések levonása.(Pl. a vallási toleranciaés intoleranciakövetkezményei, a koraújkori városi és falusi életösszehasonlítása.)

Kritikai gondolkodás:– Különböző filmek

vizsgálata a történelmihitelesség szempontjából.(Pl. a Kolumbuszrólkészült dokumentum- ésjátékfilm összehasonlítóelemzése.)

– Feltevésekmegfogalmazása atörténelmi személyiségekcselekedeteinekmozgatórugóiról.(Pl. a Stuart-restaurációuralkodóinak politikaidöntései kapcsán.)

– Történelmi jelenetekelbeszélése, eljátszásakülönbözőszempontokból.(Pl. reformátor ésjezsuita rendi szerzetesvéleménye a harmincévesháborúról, angol nemesés bérlő a bekerítésekről.)

Fizika:A Föld, a Naprendszer és aVilágmindenség fejlődésérőlalkotott elképzelések.

Földrajz:Térképi ábrázolás, földrajzifokhálózat.

Vizuális kultúra:A barokk stílus.(Pl. Rubens, Rembrandt.)

Ének-zene:A barokk zene.(Pl. Purcell, Monteverdi,J. S. Bach).

Dráma és tánc:Az angol reneszánsz színházés dráma.A francia klasszicista színházés dráma.

Közép-Európa kora újkoritörténete.

Az orosz nagyhatalomkialakulása, Nagy Péterreformjai.Fölzárkózás, lemaradás.

Tudományok, művészetek akora újkorban.

Életmód és mindennapok akora újkorban.

Kommunikáció:– Vita során

véleménykülönbségektisztázása.(Pl. az abszolutizmuspozitív vagy negatívmegítélése témájában).

– Különféle társadalmi-történelmi jelenségekösszehasonlítása.(Pl. Spanyolország,Anglia gazdasága;Közép-, Kelet- és Nyugat-Európa társadalma.)

– Vizuális rendezők(táblázatok, ábrák)készítése.(Pl. a harmincévesháborúban vagy aspanyol örökösödésiháborúban szembenállófelek, szövetségekbemutatása.)

– Elsődleges történelmiforrások elemzése,különféle társadalmi-történelmi összefüggésekfelderítése.(Pl. a Jognyilatkozathatása Anglia politikairendszerére.)

Tájékozódás térben ésidőben:– Kronológiai adatok.

(Pl. a kora újkoreseményeinekösszerendezése.)

– Különböző időszakoktérképeinekösszehasonlítása.(Pl. a földrajzifelfedezések időszakaelőtti és utáni térképektanulmányozása során).


Történelmi idő, változás és folyamatosság, okok és következmények,történelmi források, interpretáció, jelentőség.


Társadalom, társadalmi csoportok, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, migráció, életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelésiegység, erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok,kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,gyarmatosítás,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, egyeduralom,monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom,szuverenitás, centrum, periféria,vallás, vallásüldözés, kultúra, antijudaizmus.

Fogalmak,adatok

Fogalmak: újkor, felfedező, gyarmat, ültetvény, tőke, tőkés, kapitalizmus,bérmunkás, világkereskedelem, manufaktúra, vetésforgó, abszolutizmus,merkantilizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, anglikán,puritán, antitrinitáriusok, ellenreformáció és katolikus megújulás, jezsuiták,barokk, restauráció, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, cenzusosválasztójog, nemesi köztársaság, cár.Személyek: Kolumbusz, Vasco da Gama, Magellán, V. Károly, Luther,Kálvin, Kopernikusz, VIII. Henrik, I. Erzsébet, Cromwell, IV. Henrik,Richelieu, XIV. Lajos, I. (Nagy) Péter, Newton, Spinoza.Topográfia: Amerika, Németalföld, London, Párizs, Versailles,Szentpétervár, portugál és spanyol gyarmatok.Kronológia: 1492 (Amerika felfedezése), 1517 (Luther fellépése, areformáció kezdete), 1545–63 (a tridenti zsinat), 1555 (az augsburgivallásbéke), 1618–48 (a harmincéves háború), 1642–49 (az angolpolgárháború), 1689 (a Jognyilatkozat kiadása),1700–1721 (az északi háború), 1701–1714 (a spanyol örökösödési háború).

Tematikai egység Magyarország a kora újkorban Órakeret30 óra

Előzetes tudás

Magyarország története a XV. században.A rendi monarchia és az abszolutizmus politikai rendszere.Az Oszmán (Török) Birodalom.Nemzetközi viszonyok a XVI–XVII. században.A kontinentális munkamegosztás.


céljai

A tanuló tudja, hogy a sorsfordító történelmi események nemkizárólag egy kiváltó okra vezethetők vissza, és következményeikdöntően befolyásolhatják egy adott állam/közösség fejlődéséneklehetőségeit. Értékeli a Rákóczi-szabadságharc idején létrejött szélestársadalmi összefogás mozgósító erejét és a kölcsönös engedményekenalapuló megállapodás hosszú távú jelentőségét.Felismeri a kiemelkedő történelmi személyek közösségformáló éstársadalom-átalakító szerepét. Megérti, hogy a reformáció abibliafordítás, a magyar nyelvű hitélet és a magyar írásbeliségfellendülése révén formálta jelentősen a magyar művelődéstörténetet,a katolicizmus megújulása során kialakított hagyományok a magyarnemzettudat fontos részévé váltak.Belátja, hogy az oszmán-török katonai fölény mellett a politikaimegosztottság is hozzájárult az ország három részre szakadásához.Megérti a részekre szakadt ország helyzetét a két nagyhatalomütközőzónájában, és belátja, hogy a török kiűzését a hatalmierőegyensúly felbomlása tette lehetővé. Átlátja a másfél évszázadostörök uralom rövid és hosszú távú következményeit.Képes elemezni az egyetemes és magyar történelem eltérő időbeliritmusát, és ezek kölcsönhatásait. Képes különbözőinformációforrásokból egyszerű önálló térképvázlatok rajzolására.


A Jagelló-kor.

A mohácsi csata éskövetkezményei.

Az ország három részreszakadása, a várháborúk.

A három országrészberendezkedése: a királyiMagyarország és a törökhódoltság.

A három országrészberendezkedése: az ErdélyiFejedelemség.Kisállamok, nagyhatalmak.

Ismeretszerzés, tanulás:– Egy történelmi

oknyomozásmegszervezése.(Pl. Fráter Györgyhalála.)

– Ismeretszerzés különbözőforrásokból.(Pl. irodalmi művekforrásértéke [Szigetiveszedelem, Egricsillagok].)

– Különböző emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetések levonása.(Pl. a török kori nemesiélet rekonstruálása

Magyar nyelv és irodalom:Zrínyi Miklós: Szigetiveszedelem; Gárdonyi Géza:Egri csillagok; Balassi Bálint:Egy katonaének; MikesKelemen: Törökországilevelek.

Matematika:Statisztikai táblázatokelemzése.

Földrajz:Magyarországtermészetföldrajza,népesedési, gazdaságidiagramok elemzése.

A reformációMagyarországon.

A tizenöt éves háborúés a Bocskai-felkelés.

A katolikus megújulásMagyarországon.

A magyar rendekés a Habsburg-udvarviszonya a XVII. században.

Az Erdélyi Fejedelemségvirágkora: Bethlen Gáborés I. Rákóczi Györgyfejedelemsége.

Zrínyi Miklós, a politikusés hadvezér pályája.

A török hódoltság koránakgazdasága, demográfiaifolyamatai.Élet a három országrészben.

A török kiűzéseMagyarországról.

A Rákóczi-szabadságharctörténete.Egyezmények, szövetségek.

levelezés alapján.)– Rendelkezésre álló

ismeretforrásokáttekintése és értékelése.(Pl. eltérő történészivélemények a szatmáribékéről.)

Kritikai gondolkodás:– Különböző történelmi

elbeszélésekösszehasonlítása anarráció módja alapján.(Pl. eseményekrekonstruálása török ésmagyar forrásokalapján.)

– Híres emberek, történelmiszemélyiségek jellemzése,feltevésekmegfogalmazása atörténelmi személyiségekcselekedeteinek,viselkedésénekmozgatórugóiról.(Pl. magyarországinyomdászok szerepe areformációban,ellenreformációban.)

– Többféleképpenértelmezhető szövegekjelentésrétegeinekfeltárása.(Pl. a váradi béke.)

– Önálló véleménymegfogalmazásatörténelmi eseményekről,szereplőkről.(Pl. Thököly törökbarátpolitikája.)

– Kérdésekmegfogalmazása a forrásmegbízhatóságára, aszerző esetlegeselfogultságaira, rejtettszándékaira vonatkozóan.(Pl. Zrínyi halálánakkörülményeit leíróbeszámoló elemzése.)

Ének-zene:A reneszánsz hangszereszene.(Pl. Bakfart Bálint.)

Informatika:Az internet tudatos és kritikushasználata.

Kommunikáció:– Folyamatábra készítése.

(Pl. a reformációterjedésének okairól).

– Ábra készítése.(Pl. a három országrészállamszervezetéről.)

– Beszámoló, kiselőadástartása népszerűtudományos irodalombólszármazó szövegekalapján.(Pl. Pázmány Péteréletéről, valamintSchulhof Izsákbeszámolója Budavisszavívásáról.)

Tájékozódás térben ésidőben:– Egyszerű térképvázlatok

rajzolása.(Pl. a három részreszakadt országvégvárairól.)

– Kronológiai adatokrendezése.(Pl. a nemzetközi ésmagyarországieseményekösszefüggéseineka bemutatására).

– Néhány kiemelt esemény,jelenség topográfiaihelyének megjelölésevaktérképen.(Pl. a Rákóczi-szabadságharcfordulópontjai.)

– A történelmi térváltozásainak leolvasásakülönböző térképekről.(Pl. a török hódoltságdemográfiai hatásai.)


Változás és folyamatosság, okok és következmények, tények ésbizonyítékok, interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoportok, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, nemzetiség, népesedés, népességfogyás,migráció, életmód, város,

gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, kereskedelem,pénzgazdálkodás, piac, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, egyeduralom,monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás,centrum, periféria,vallás, vallásüldözés, kultúra.

Fogalmak,adatok

Fogalmak: örökös jobbágyság, rendi dualizmus, vilajet, hajdú, vitézlőrend, unitárius, rendi nemzet, kuruc, szabad királyválasztás joga,trónfosztás.Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd,I. Szulejmán, Fráter György, Dobó István, Károli Gáspár, Bocskai István,Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költőés hadvezér), I. Lipót, Thököly Imre, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc.Topográfia: Mohács, Kőszeg, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség,Gyulafehérvár, királyi Magyarország, Eger, Szigetvár, Nagyszombat,Szentgotthárd, Sárospatak, Debrecen, Zenta, Ónod, Bécs.Kronológia: 1526 (a mohácsi csata), 1541 (Buda török kézre kerül,az ország három részre szakadása), 1552 (Eger sikertelen török ostroma),1566 (Szigetvár eleste), 1591–1606 (a tizenöt éves háború, végén a bécsibéke), 1664 (Zrínyi Miklós téli hadjárata, a vasvári béke),1686 (Buda visszafoglalása), 1687 (a pozsonyi országgyűlés döntései),1697 (zentai csata), 1699 (a karlócai béke),1703–11 (a Rákóczi-szabadságharc), 1707 (az ónodi országgyűlés),1711 (a szatmári béke).

Tematikai egység/ A felvilágosodás kora Órakeret12 óra

Előzetes tudásAz abszolutizmus és az alkotmányos monarchia politikai rendszere.Poroszország létrejötte. Nagy Péter reformjai Oroszországban.Az amerikai angol gyarmatok jellemzői.


céljai

A tanuló megérti, hogy a felvilágosodás állította a középpontbaa világmindenség ésszel felfogható megértését, a tudományosmegismerés elsőbbrendűségét, a folyamatos haladás, fejlődésutópisztikus eszményét. Felismeri a felvilágosodás hatását a modernpolitikai gondolkodásra és közgazdaságtanra.Tudja, hogy a korszakban alakulnak ki azok alapvető demokratikusalapelvek – mint a hatalommegosztás, emberi jogok, népszuverenitás -, amelyek mind a mai napig a demokráciák működésének alapjaitjelentik. Össze tudja hasonlítani a különböző politikai rendszereketforrások és kormányzati ábrák felhasználásával.


A felvilágosodáseszmerendszere.Világkép, eszmék, ideológiák,társadalomkritika.

A felvilágosodás állam-és közgazdasági elméletei.

Nagyhatalmak és nemzetközikapcsolataika XVIII. században.

A felvilágosultabszolutizmus Közép-és Kelet-Európában.

Az amerikai gyarmatokfüggetlenségi háborúja.

Az Amerikai EgyesültÁllamok politikai rendszere.A hatalommegosztás formái,szintjei.

Ismeretszerzés, tanulás:– Az internet kritikus és

tudatos felhasználásaismeretek szerzésére.(Pl. Voltaire és Rousseaufilozófiai nézeteiről.)

– Az információkrendszerezése ésértelmezése.(Pl. II. József, II. Katalinés II. Frigyesuralkodásáról szólószövegek alapján afelvilágosultabszolutizmusjellemzőinekazonosítása.)

Kritikai gondolkodás:– A tanult ismeretek

problémaközpontúelrendezése.(Pl. a felvilágosodásrólés az abszolutizmusróltanultak alkalmazása afelvilágosultabszolutizmuselemzésekor.)

– Társadalmi-történelmijelenségek értékelése asaját értékrendnekmegfelelő szempontok

Magyar nyelv és irodalom:Voltaire, kulturáltkönyvtárhasználat.

Matematika:René Descartes.

Vizuális kultúra:A klasszicista stílus.

Informatika:Az internet tudatos és kritikushasználata.

alapján.(Pl. „Pozitív változásthoztak-e a felvilágosultabszolút uralkodókállamaikban?”).

Kommunikáció:– Elsődleges történelmi

források elemzése,különféle társadalmi-történelmi összefüggésekfelderítése.(Pl. Adam Smith:A nemzetek gazdagságacímű művének részleteialapján.)

– Esszé írása történelmi-társadalmi témákról.(Pl. az ideális politikairendszerről.)

– Vizuális rendezőkkészítése.(Pl. az Egyesült Államokpolitikai rendszerétbemutató ábra.)

Tájékozódás térben ésidőben:– Az egyes történelmi

jelenségekkölcsönhatásainakelemzése.(Pl. a felvilágosodáseszméinek hatása agazdasági, politikai,kulturális életre.)


Okok és következmények, történelmi források, tények és bizonyítékok,interpretáció, jelentőség.


Társadalom, társadalmi csoportok, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrások,gazdasági szereplők, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gyarmatosítás,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, egyeduralom,monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom,szuverenitás, centrum, periféria, emberi jogok, állampolgári jogok,vallás, vallásüldözés, vallásszabadság, lelkiismereti szabadság.

Fogalmak,adatok

Fogalmak: felvilágosodás, Enciklopédia, racionalizmus, a hatalmi ágakmegosztása, társadalmi szerződés, népszuverenitás/népfelség elve,választójog, szabad verseny, fiziokraták, felvilágosult abszolutizmus,vallási türelem, emancipáció, antiszemitizmus, alkotmány.Személyek: Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Adam Smith,II. (Nagy) Frigyes, II. (Nagy) Katalin, Washington.Topográfia: Poroszország, Szilézia, Lengyelország, Oroszország,gyarmatok Észak-Amerikában.Kronológia: 1740–48 (az osztrák örökösödési háború),1756–63 (a hétéves háború), 1775–83 (az amerikai függetlenségi háború),1776 (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat kiadása, az Amerikai EgyesültÁllamok létrejötte), 1772 (Lengyelország első felosztása).

Év végiismétlés

rendszerezés7 óra

10. évfolyam

Éves óraszám: 108

Tematikai egység Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmusMagyarországon

Órakeret20 óra

Előzetes tudásA reformáció és a katolikus megújulás. A felvilágosodás és afelvilágosult abszolutizmus. Nagyhatalmi küzdelmek a XVIII.században. A Rákóczi-szabadságharc.


céljai

A tanuló tudja, hogy az ország újjáépítése együtt járt más népek,nemzetiségek befogadásával/betelepülésével/betelepítésével,és megérti, hogy ez gazdasági, kereskedelmi, kulturális fejlődéstés soknemzetiségű államot eredményezett, amely később nemzetiségiellentétek és konfliktusok alapjául szolgáltTudatosul benne, hogy Magyarország a Habsburg Birodalom részétképezte, megérti a birodalmiságból fakadó problémák lényegét,és reális képet alkot Magyarország birodalmon belüli helyzetéről.Megérti, hogy az vármegyerendszernek milyen szerepe volta függetlenség bizonyos elemeinek a megőrzésében.Képes bemutatni a felvilágosult abszolutizmus és modernizációösszefüggéseit a Habsburg Birodalom példáján keresztül.


A Magyar Királyság a XVIII.századi HabsburgBirodalomban.Függetlenség és alávetettség.

Demográfiai és etnikaiváltozások a XVIII.században.Népesség, demográfia(vándorlás, migráció).Kisebbség, többség,nemzetiségek.

Újjáépítés és gazdasági életa XVIII. századiMagyarországon.

A társadalmi változások éséletmód a XVIII. században.

Mária Terézia.

II. József, a felvilágosultabszolút uralkodó.


magatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése eltérőforrások alapján.(Pl. németekbetelepítése.)

– Önálló információgyűjtésadott témához különbözőmédiumokból(Pl. a Mária Terézia-koriBécs bemutatása.)

Kritikai gondolkodás:– Híres emberek, történelmi

személyiségekviselkedésénekmozgatóiról feltevésekmegfogalmazása.(Pl. II. József miért vontavissza rendeleteinektöbbségét élete végén?)

– Különféle társadalmi-történelmi jelenségek

Matematika:Diagramok készítése,értelmezése, táblázatokolvasása.

Földrajz:Demográfiai mutatók,a népességszám ésbefolyásoló tényezői,a Kárpát-medence tájai.

Vizuális kultúra:A barokk építészet.(Pl. az Esterházy-kastély).

Ének-zene:A barokk zene (pl. J. S.Bach), a klasszicizmus zenéje(pl. Beethoven, Haydn,Mozart).

Informatika:Információgyűjtés az internetfelhasználásával.

A barokk kulturális hatásai.Korok, korstílusok.

összehasonlítása.(Pl. a XVIII. századinépességnövekedés.)

Kommunikáció:– Szóbeli beszámoló,

kiselőadás tartása önállógyűjtőmunka alapján.(Pl. Magyarországállamszervezetéről).

– Saját vélemény érthetőmegfogalmazása.(Pl. a vámrendeletgazdasági hatásai.)

– Folyamatábra, diagram,vizuális rendezőkkészítése.(Pl. diagram készítése aXVIII. század végi etnikaiviszonyokrólMagyarországon.)

Tájékozódás időben éstérben:– Egyes történelmi

jelenségek és régiókeltérő időbeli ritmusánakfelismerése éskölcsönhatásainakelemzése.(Pl. a gazdasági fejlettségEurópában és aHabsburgBirodalomban.)

– Egyszerű térképvázlatokrajzolása különbözőinformációforrásokalapján.(Pl. nemzetiségek ésetnikumok lakóhelyénekbejelölésetérképvázlaton.)


Okok és következmények, tények és bizonyítékok, interpretáció, történelminézőpont.


Társadalom, társadalmi csoportok, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, nemzetiség,migráció, életmód,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrások,gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, kereskedelem,pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,

politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, egyeduralom,monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom,szuverenitás, centrum, periféria,vallás, vallásüldözés, kultúra.

Fogalmak,adatok

Fogalmak: Pragmatica Sanctio, Helytartótanács, felső és alsó tábla,betelepítés, betelepülés, csonka társadalom, rendelet, vámrendelet, úrbérirendelet, Ratio Educationis, jozefinizmus, türelmi rendelet, jobbágyrendelet,zsellér.Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kazinczy Ferenc.Topográfia: Habsburg Birodalom, Határőrvidék, Bánát.Kronológia: 1723 (Pragmatica Sanctio), 1740–80 (Mária Teréziauralkodása), 1754 (a vámrendelet), 1767 (Urbárium),1777 (Ratio Educationis),1780–1790 (II. József uralkodása),1781 (a türelmi rendelet), 1785 (a jobbágyrendelet).

Tematikai egység A forradalmak és a Szent Szövetség kora Órakeret21 óra

Előzetes tudás A francia abszolutizmus. A felvilágosodás. Nagyhatalmi küzdelmek aXVIII. században.


céljai

A tanuló tudja, hogy a felvilágosodás korának eszméi (szabadság,egyenlőség, testvériség) nem egyszer egymást kizáró módonvalósulnak meg. Felismeri, hogy a napóleoni háborúk a korábbinagyhatalmi ellentétek új szakaszát jelentik.Megérti, hogy az ipari forradalom az adott korszakon túlmutató,összetett és az élet minden területét érintő nagy jelentőségű változás.Felismeri, hogy az ipari forradalom, amely új energiaforrásokhasznosítása mellett új technikai eszközök alkalmazásávalés a termelési formák átalakításával létrehozza az ipari társadalmat,a népesség számszerű gyarapodását, urbanizációt és az iparimunkásság létszámának növelését.Ismeri és felismeri a korszak politikai ideológiáit.Tudja, hogy a francia forradalom és az ipari forradalom hatássalvan a modern, polgári fejlődésre és a korszak uralkodó eszméire.


A francia forradalom kezdeteés az alkotmányos monarchiaidőszaka.Forradalom, reform éskompromisszum.

A királyság bukásaés a köztársaság létrejötte.

A jakobinus diktatúraés a terror.

Napóleon hatalomrakerülése, a konzulátusidőszaka.I. Napóleon császársága.

A bécsi kongresszusés a Szent Szövetség kora.Kisállamok, nagyhatalmak.

Az ipari forradalom.A technikai fejlődés feltételeiés következményei.

Az ipari forradalomtársadalmi és demográfiaihatásai.Népesség, demográfia.

Ismeretszerzés, tanulás:– Önálló információgyűjtés

adott témához különbözőmédiumokból.(Pl. Napóleonszemélyiségének éséletútjának bemutatása.)

– Egy történelmioknyomozásmegtervezése.(Pl. Mi volt az oka akontinentális zárlatelrendelésének?)

– Az információk önállóértelmezése.(Pl. a korszak eszméinekfelismerése ismeretlenszöveges forrásokban.)

Kritikai gondolkodás:– Társadalmi-történelmi,

erkölcsi problémákfelismerése.(Pl. terror és hatalom ajakobinus diktatúraalatt.)

– Az emberi (történelmi)cselekvés és annakkövetkezménye közötti

Magyar nyelv és irodalom:Dickens, Balzac, Puskin,Stendhal.

Matematika:Gauss; diagramok készítése,értelmezése, táblázatokolvasása.

Biológia-egészségtan:Az emberi tevékenységkörnyezeti hatásai.

Fizika:A fizika tudományánakhatása az ipari-technikaicivilizációra.

Földrajz:Európa szénmedencéi,gazdasági szerkezet,urbanizáció, demográfiaimutatók, környezetkárosítás.

Ének-zene:Romantika, nemzetiromantika.(Pl. Franz Schubert-dalok,Frédéric Chopin, Wagner,

Az ipari forradaloméletmódra gyakorolt hatásai.Nők és férfiak életmódja éstársadalmi helyzete,életformák.

A XIX. század uralkodóeszméi: liberalizmus,konzervativizmus,nacionalizmus, szocializmus.Világkép, eszmék, ideológiák,társadalomkritika.

A „népek tavasza”.

kapcsolat felismerése.(Pl. XVI. Lajos szerepe ahadüzenetben.)

– A tanultakproblémaközpontúelrendezése.(Pl. hogyan akarjákfelszámolni a társadalmiellentéteket az utópisták?)

– Önálló véleménymegfogalmazása.(Pl. Metternich politikaiszerepe a bécsikongresszuson.)

Kommunikáció:– Esszé írása.

(Pl. az ipari forradalomdemográfiaikövetkezményei.)

– Mások érvelésénekösszefoglalása ésfigyelembevétele.(Pl. vita XVI. Lajoskivégzésének okairól.)

– Események, történetekdramatikus megjelenítése.(Pl. Napóleon császárrákoronázása.)


tárgyak, személyekidőrendbe állítása.(Pl. az ipari forradalomtalálmányai.)

– Különböző időszakoktörténelmi térképeinekösszehasonlítása.(Pl. az ipari forradalomelőtti és alatti Angliatérképe.)

– Történelmi időszakokkülönböző szempontúösszehasonlítása.(Pl. a forradalomszakaszai a változásoküteme és jellege szerint.)

Liszt Ferenc).

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret:A kommunikációtörténetének alapfordulatai:távközlés.


Okok és következmények, történelmi források, tények és bizonyítékok,interpretáció, jelentőség.


Társadalom, társadalmi csoportok, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elit rétegek, népesedés, népességrobbanás,migráció, életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, kereskedelem,pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, egyeduralom,monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, nemzet,birodalom, szuverenitás, emberi jogok, állampolgári jogok, centrum,periféria,vallás, vallásszabadság.

Fogalmak,adatok

Fogalmak: harmadik rend, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, gironde,jakobinusok, terror, Szent Szövetség, polgári nemzet, nacionalizmus,liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, ipari forradalom,urbanizáció, népek tavasza.Személyek: XVI. Lajos, La Fayette, Talleyrand, Robespierre, Danton,Napóleon, Metternich, Watt, Stephenson, Marx.Topográfia: Austerlitz, Trafalgar, Lipcse, Waterloo, Német Szövetség.Kronológia: 1789 (a francia forradalom kezdete), 1793–1794 (a jakobinusdiktatúra), 1804–1814/15 (Napóleon császársága), 1805 (az austerlitziés a trafalgari csata), 1813 (a lipcsei csata), 1815 (a waterloo-i csata,a bécsi kongresszus befejeződése) 1848 (forradalmak Európában).

Tematikai egység A polgárosodás kora,forradalom és szabadságharc Magyarországon

Órakeret30 óra

Előzetes tudásA Magyar Királyság államszervezete a XVIII. században. MáriaTerézia és II. József. A Szent Szövetség. Az ipari forradalom.A XIX. század uralkodó eszméi.


céljai

A tanuló belátja, hogy a korszakot a nemzeti és a liberális eszmemegerősödése, valamint az európai centrumhoz való fölzárkózáskényszere határozza meg. Tudja, hogy ekkor megfogalmazódikmeg az igény a jobbágyrendszer és rendi viszonyok meghaladására,az érdekegyeztetésre, a közteherviselésre, valamint a nemzeti nyelvés kultúra megteremtésére, amelyek a polgári viszonyok és a nemzetiönállóság megteremtését célozzák. Tudja, hogy e célok megvalósításaállítja középpontba azokat a nagyformátumú politikusokat,akik túllépve egyéni érdekeiken, egymást kiegészítve a közösséghosszú távú érdekeit szolgáló reformprogramok mellé állítjáka közvéleményt.Megérti, hogy a közös cél eredményezi a forradalom és szabadságharcidején létrejövő nemzeti egységet és összefogást, amely számospolitikai, társadalmi és katonai eredménnyel jár, és csak kétnagyhatalom külső katonai agressziója képes leverni.


Magyarország a franciaforradalom és a napóleoniháborúk időszakában.

Széchenyi István programjaés gyakorlati tevékenysége.Fölzárkózás és lemaradás.

A reformkor első évtizede.

A reformkor fő kérdéseiaz 1840-es években.

Kossuth Lajos reformkoriprogramja és gyakorlatitevékenysége.A Széchenyi – Kossuth vita.Tömegtájékoztatás, sajtó,propaganda.

A reformkor társadalma ésgazdasági élete.Nők és férfiak életmódja éstársadalmi helyzete,életformák.Erőforrások és termelésikultúrák.


különböző médiumokból,az internetről.(Pl. Széchenyitevékenységéről.).

– Az információk önállórendszerezése ésértelmezése.(Pl. a függetlenségkimondásának okai aFüggetlenségi nyilatkozatalapján.)

– Ismeretszerzés személyesbeszélgetésekből, tárgyak,épületek, képek közvetlenmegfigyeléséből.

Kritikai gondolkodás:– Különböző történelmi

elbeszélésekösszehasonítása.(Pl. a reformkoréletmódja kapcsán).

– Érvek gyűjtése afeltevések mellett és ellen,az érvek kritikai

Magyar nyelv és irodalom:Berzsenyi Dániel:A magyarokhoz I.,Csokonai Vitéz Mihály,Kazinczy Ferenc,Kölcsey Ferenc: Himnusz,Huszt;Petőfi Sándor: Nemzeti dal,A XIX. század költői;Vörösmarty Mihály: Szózat,Katona József: Bánk bán.A nyelvújítás.

Matematika:Bolyai Farkas, Bolyai János.

Hon-és népismeret:Épített örökségünk.

Földrajz:Budapest gazdaságijelentősége.

Dráma és tánc:Színháztörténet - NemzetiSzínház, Katona József: Bánkbán.

A polgári nemzeteszmekialakulása és a nemzetiségikérdés.Kisebbség, többség,nemzetiség,

A nemzeti kultúrakialakulása.

A pesti forradalom,az áprilisi törvényekés a Batthyány-kormány.Forradalom, reform,kompromisszum.

A szabadságharc története.Békék, háborúk, hadviselés.

A forradalomés szabadságharc nemzetköziösszefüggései.

értékelése.(Pl. Kossuth és Széchenyivitája.)

– a zsidóemancipációvalkapcsolatos vitákbemutatása [Eötvös,Széchenyi, Kossuth]).

– Történelmi-társadalmiadatok, modellek éselbeszélések elemzése abizonyosság, a lehetőségés a valószínűségszempontjából.(Pl. a magyarfüggetlenség lehetősége atrónfosztás után.)


kiselőadás tartása önállógyűjtőmunka alapján.(Pl. a reformkorhagyatéka megyénkben.)

– Esszé írása.(Pl. az áprilisitörvényekről.)

– Események, történetekdramatikus megjelenítése.(Pl. Széchenyifelszólalása az 1825–27-es országgyűlésen.)


rendezése.(Pl. a reform-országgyűlésekeredményei).

– Néhány kiemelt esemény,jelenség topográfiaihelyének megmutatása atérképen vagy elhelyezésea vaktérképen.

Vizuális kultúra:A magyarországiklasszicizmus.

Ének-zene:A nemzeti opera születése,a Himnusz megzenésítése(Erkel Ferenc), Liszt Ferenc.

Informatika:Könyvtártípusok,könyvtártörténet.


Történelmi idő, okok és következmények, történelmi források, jelentőség,történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoportok, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, migráció, életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,

erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, egyeduralom,monarchia, parlamentarizmus, népképviselet közigazgatás, birodalom,nemzet, nemzetiség, emancipáció, szuverenitás, centrum, periféria.

Fogalmak,adatok

Fogalmak: reform, reformkor, polgári átalakulás, liberális nemesség,centralisták, cenzúra, államnyelv, önkéntes és kötelező örökváltság,közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, márciusi ifjak, klasszicizmus,romantika, sajtószabadság, nemzetőrség, áprilisi törvények, választójog,felelős kormány, népképviselet, jobbágyfelszabadítás, honvédség, tavaszihadjárat, Függetlenségi nyilatkozat.Személyek: Martinovics Ignác, Széchenyi István, Wesselényi Miklós,Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Eötvös József, BatthyányLajos, Petőfi Sándor, Jellasics, Görgey Artúr, Ferenc József,Windischgrätz, Bem József.Topográfia: Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Világos.Kronológia: 1790 (országgyűlés, X. tc.), 1795 (a magyar jakobinusmozgalom vezetőinek kivégzése), 1830 (Széchenyi István: Hitel címűművének megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–36 (rendiországgyűlés), 1844 (a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása),1848. március 15. (forradalom Pesten), 1848. április 11. (az áprilisitörvények), 1848. szeptember 29. (a pákozdi csata),1848–1916 (Ferenc József uralkodása), 1849. április 6. (az isaszegi csata),1849. április 14. (a Függetlenségi nyilatkozat kiadása),1849. augusztus 13. (a világosi fegyverletétel).

Tematikai egység Nemzetállamok kialakulása. Magyarország történetea szabadságharc leverésétől a kiegyezés megkötéséig

Órakeret27 óra

Előzetes tudás A XIX. század uralkodó eszméi. Népek tavasza.Forradalom és szabadságharc Magyarországon.


céljai

A tanuló felismeri, hogy a nacionalista eszme terjedése, az ipariforradalom termékeinek piacigénye együttesen segítik előa nemzetállamok létrejöttét, mely állami keretként hatékonyan képesegy nép érdekeit megjeleníteni. Tudja, hogy az Egyesült Államokbana polgárháború teremti meg az egységes piac kialakításánaklehetőségét, és így az ország nagyhatalommá válását.Tudja, hogy Magyarországon a szabadságharc erőszakos leverése nemjárt együtt az összes vívmány megsemmisítésével(pl. jobbágyfelszabadítás), mert a Habsburg dinasztia felismerte ezekpolitikai stabilitást segítő szerepét. Megérti, hogy a kiegyezés reáliskompromisszum volt, amely megfelelt a kor erőviszonyainak.Érti, és képes elemezni a dualista államberendezkedést.


Franciaország nagyhatalmitörekvései III. Napóleonkorában.

Az olasz egység létrejötte.

Az egységes Németországmegteremtése.

Az Amerikai EgyesültÁllamok polgárháborújaés nagyhatalommá válása.

Megtorlás és önkényuralomMagyarországon.Függetlenség, alávetettség.

Magyarország és a bécsiudvar viszonyánaka változása 1860–1865között.

A kiegyezéshez vezető útés a kiegyezés.

A kiegyezés politikaiés gazdasági rendszere.Államformák, államszervezet.

A kiegyezés értékeléseés alternatívái.


magatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése eltérőforrások alapján.(Pl. Deák politikaimagatartása.)

– Egy történelmioknyomozásmegtervezése.(Pl. Milyen okok járultakhozzá Deák politikaiálláspontjánakváltozásaihoz?)

– Példák gyűjtése aszabadságharcot követőmegtorlás és üldöztetésmagyar valamint másnemzetiségű áldozatairól,formáiról, eszközeiről,méretéről.(Pl. a lengyel, olasz ésnémet származású honvédtisztek kivégzése, a hazaizsidó közösségekre kirótthadisarc.)

Magyar nyelv és irodalom:Arany János: A walesibárdok; Madách Imre:Az ember tragédiája.


Földrajz:Európa és az AmerikaiEgyesült Államok nagytájai.

Ének-zene:Verdi: Aida.

Kritikai gondolkodás:– Tételmondat

meghatározása,szövegtömörítés.(Pl. a gazdasági kiegyezéslényegi elemei.)

– Feltevésekmegfogalmazása igaztörténetek szereplőicselekedeteinek,viselkedésénekmozgatóiról.(Pl. Garibaldi szicíliaihadjáratának célja.)

– Érvek gyűjtése feltevésekmellett és ellen.(Pl. vita a kiegyezésszükségességéről.)


kiselőadás tartása önállógyűjtőmunka alapján.(Pl. a kiegyezésalternatíváiról.)

– Történelmi témák vizuálisábrázolása.(Pl. összehasonlítótáblázat készítése az olaszés a német egységkialakulásáról.)


tárgyak, személyekidőrendbe állítása.(Pl. az amerikaipolgárháború eseményei.)

– Egyes történelmijelenségek és régiók eltérőidőbeli ritmusánakfelismerése éskölcsönhatásainakelemzése.(Pl. az olasz, a németegyesítés folyamatánakösszekapcsolása akiegyezéshez vezető úttal.)


Változás és folyamatosság, okok és következmények, tények ésbizonyítékok, interpretáció.


Társadalom, társadalmi csoportok, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági rendszer, termelés, erőforrások, gazdaságikapcsolatok, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás,piac, gazdasági válság,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, egyeduralom,önkényuralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, demokrácia,közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria. jogegyenlőség,emancipáció.

Fogalmak,adatok

Fogalmak: kisnémet és nagynémet egység, nemzetállam, emigráció,Dunai Konföderáció, passzív ellenállás, provizórium, húsvéti cikk,kiegyezés, dualizmus/dualista monarchia, közös ügyek, gazdaságikiegyezés, Cassandra-levél, nemzetiségi törvény, horvát-magyarkiegyezés.Személyek: III. Napóleon, Garibaldi, Cavour, Bismarck, I. Vilmos,Lincoln, Haynau, Alexander Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula.Rotschild, Ganz Ábrahám.Topográfia: Piemont, Solferino, Olaszország, Königgrätz, NémetCsászárság, Amerikai Egyesült Államok, Elzász-Lotaringia, Sedan, Arad,Osztrák–Magyar Monarchia.Kronológia: 1853-56 (a krími háború), 1859 (a solferinói ütközet),1861 (az olasz egység létrejötte), 1861-65 (polgárháború az AmerikaiEgyesült Államokban), 1866 (a königgrätzi csata), 1870 (a sedani csata),1871 (a Német Császárság létrejötte), 1849. október 6. (az aradi vértanúkkivégzése), 1850–1859 (Bach-korszak), 1865 (Deák Ferenc húsvéticikke), 1867 (a kiegyezés, Ferenc József megkoronázása),1868 (a nemzetiségi törvény, a horvát-magyar kiegyezés).


rendszerezés10 óra

A fejlesztés várteredményei a kétévfolyamos ciklus

végén

A tanuló tudatosan vállalja a kora újkori és újkori egyetemes és magyarkultúrkincs rendszerező megismerése révén az egyetemes emberiértékeket.Ismerje fel és fogadja el a családhoz, lakóhelyhez, nemzethez valótartozás fontosságát.Ismerje fel a múltat és a történelmet formáló, összetett folyamatok láthatóés háttérben meghúzódó bonyolultabb összefüggéseket, és ezek erkölcsi-etikai aspektusait.Ismerje fel a különböző államformák működési jellemzőit.Ismerje fel és mind szélesebb körben differenciáltan alkalmazza atörténelem értelmezését segítő kulcsfogalmakat és egyedi fogalmakat azárnyalt történelmi tájékozódás és gondolkodás érdekében.Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek vagy egy-egy esemény, jelenség értékelésekor egymástól eltérő álláspontokat ismegfogalmazhat.Ismerje a világ és az európai kontinens eltérő fejlődési irányait,ezek társadalmi, gazdasági és szellemi hátterét, azok következményeit.Ismerje a polgári átalakulás szellemi, társadalmi, gazdasági, politikaijellemzőit, illetve azokat a feltételeket, okokat és következményeket,amelyek e folyamatot meghatározták.Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi,gazdasági, szellemi tényezők együttesen befolyásolják és ismerje felezek bonyolult összefüggéseit egy-egy történelmi esemény feldolgozásakapcsán.Tudjon példákat mondani különböző korok eltérő értékítéleteiről.Tudja a korszakban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- ésszokásmódjait összehasonlítani.Tudja azonosítani a civilizációk története és a forradalmak menetejellegzetes sémáit.Tudja azonosítani Európa és a világ különböző régióinak eltérő fejlődésiútjait és azok jellegzetességeit.Tudja azonosítani a polgári átalakulás szellemi, társadalmi, gazdasági,politikai folyamainak meghatározó eseményeit, jelenségeit, szereplőit.Tudja a rendelkezésre álló információforrásokat áttekinteni és értékelni.Tudjon kérdéseket megfogalmazni a forrás megbízhatóságára és a szerzőesetleges elfogultságára vonatkozóan.Tudja írott és hallott szövegből a lényeget kiemelni tételmondatokmeghatározásával, szövegek tömörítésével és átfogalmazásával.Tudja helyesen használni a történelmi korszakok és periódusokelnevezéseit.Tudja az egyes korszakokat komplex módon jellemezni és bemutatni.Legyen képes a tanuló ismereteket meríteni, beszámolót, kiselőadástkészíteni és tartani különböző írott forrásokból, történelmikézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, statisztikai táblázatokból,grafikonokból, diagramokból és internetről.Legyen képes megismert és összegyűjtött információk rendezésére ésértelmezésére.Legyen képes különböző magatartástípusok és élethelyzetekmegfigyelésére és következtetések levonására.Legyen képes a többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek

feltárására. Legyen képes feltevéseket megfogalmazni történelmiszemélyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról.Legyen képes különböző szereplők nézőpontjából történelmi helyzeteketelbeszélni, eljátszani a különböző szereplők nézőpontjából.Legyen képes saját véleményét megfogalmazni, közben legyen képesvitában a tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetésére.Legyen képes folyamatábrát, diagramot, vizuális rendezőt (táblázatot,ábrát) készíteni, történelmi témákat vizuálisan ábrázolni.Legyen képes az időmeghatározásra konkrét kronológiai adatokkal,valamint történelmi időszakokhoz kapcsolódóan egyaránt, és tudjonkronológiai adatokat rendszerezni. Használja a történelmi korszakok ésperiódusok nevét. Legyen képes összehasonlítani történelmi időszakokat,egybevetni eltérő korszakok emberi sorsait a változások szempontjából,és legyen képes a változások megkülönböztetésére is. Legyen képesérzékelni és elemezni az egyetemes és a magyar történelem eltérő időbeliritmusát, illetve ezek kölcsönhatásait. Legyen képes különbözőinformációforrásokból önálló térképvázlatok rajzolására, különbözőidőszakok történelmi térképeinek az összehasonlítására, a történelmi térváltozásainak leolvasására, az adott témához leginkább megfelelő térképkiválasztására.

11-12. évfolyam

A gimnáziumi történelemtanítás utolsó két éve az érettségire való felkészülés/felkészítésjegyében telik el, ezért minden, a történelemtanítás során szerepet játszó fejlesztési területet éskulcskompetenciát kiemelünk és elmélyítünk. Ezek közül a legfontosabb a nemzetiazonosságtudat kialakítása és a hazafias, valamint az aktív állampolgárságra és demokráciáranevelés. Fontos, hogy hazájukhoz hű, nemzeti, népi kultúránk értékeit ismerő és becsülő, ademokratikus jogállam iránt elkötelezett, a közügyekben aktívan résztvevő állampolgárokatneveljünk. Ehhez használjuk fel és tudatosítsuk a közelmúltunk történelmének mindazonértékeit (pl. jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók,költők, sportolók munkásságát), közös társadalmi és állami sikereinket (pl. rendszerváltás, ademokratikus jogállam kiépítése, békés nemzetegyesítés, az európai közösséghez és az atlantiszövetséghez csatlakozásunk), kitérve történelmünk árnyoldalainak bemutatására,feldolgozására is. Lényeges az is, hogy a XX. századi népirtások (pl. örmény népirtás,holokauszt, délvidéki népirtás, délszláv háború), a tömegméretű tragédiák és mögöttük rejlőegyéni sorsok feldolgozása megtörténjen, a történelmi átélhetőség és kritikai gondolkodásfejlesztése érdekében. Fontos a népirtások, háborúk és diktatúrák során az egyéni ésszervezett ellenállás különböző formáinak megismerése, a személyes magatartásformákmegítélése. Ismerje meg Tatabánya bányászhagyományait.

A kulcskompetenciák közül a szociális és állampolgári kompetencia alkalmas ademokrácia iránti végső elköteleződésre, valamint nemzeti értékeinken túl a közös európaigondolat iránti egyértelmű állásfoglalásra is. A tanulók fejlesztésének alappillérei közül elsőhelyen a források használata és értékelése említhető. A belőlük történő önálló adatgyűjtésmellett a történelmi háttér ismeretében következtetések levonása is szükséges. Mindehhezelengedhetetlen nemcsak a szakszókincs alapos ismerete, hanem az egyes történelmifogalmak meghatározása is annak tudatában, hogy tartalmuk a különböző történelmi korokbanváltozó jelentésű lehet. Igen fontos elem történelemtanításunk záró szakaszában is a tanulóktörténelmi időben és térben való tájékozódó képessége, mely a kronológiai és topográfiaiadatokon túl azok egységben látását, az események sorrendjét (diakrónia) és az egy időbenzajló történések (szinkrónia) felismerését is jelenti. Ezen a szinten már elvárható egyszerűkronológiai táblázatok önálló készítése, valamint kronológiai munkák használata is. Fontos atörténelmi tér változásainak a felismerése, a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolása,valamint az ökológiai szemlélet kialakítása a történelmi jelenségek értelmezésében.

A társadalmi és állampolgári ismeretek – mint közvetlen szocializációs hatásútémaköröket átfogó tartalmi terület – természetes módon kapcsolódik a Nat-banmegfogalmazott valamennyi általános fejlesztési feladathoz. Ez a lehetősége abból fakad,hogy a jelenben való eligazodásra igyekszik felkészíteni a tanulókat. Olyan tartalmakat viszbe az oktatásba, amelyek a hétköznapokban közvetlenül hasznosítható tudást eredményeznek.Olyan készségek fejlesztését célozza, amelyek – miként az összes kulcskompetencia –, széleskörben hasznosíthatók az iskolán kívüli életben. A témakörök feldolgozása közvetlen módonjárul hozzá a szociális és állampolgári, valamint a kezdeményezőkészség és vállalkozásikompetenciafejlesztéséhez. Az általános célok közül jelentős mértékben segíti azállampolgárságra és demokráciára nevelést, a másokért való felelősségvállalás és azönkéntesség gondolatának elmélyülését a fiatalokban, a gazdasági és a pénzügyi nevelést,valamint kisebb mértékben a pályaorientációt is.

A társadalmi, állampolgári és gazdasági témakörök feldolgozása fontos szerepetjátszik az önálló és kritikai gondolkodás fejlesztésében, valamint a médiahasználattudatosságának kialakításában, ami középiskolában a következő tevékenységi típusokraépülhet: írott és audiovizuális szövegek önálló gyűjtése, szóban vagy írásban történőfeldolgozása, valamint tudatos és kritikus kezelése, a tanult ismeretek problémaközpontú

elrendezése, a többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása, különféleértékrendek összehasonlítása, saját értékek és vélemények tisztázása.

A középiskola utolsó évfolyamán megjelenő társadalmi és állampolgári ismeretektémakörei a történelem tantárgy keretében szintetizálják a diákok társadalomtudományiismereteit. Mivel végzős diákokról van szó, fontos, hogy az iskola közvetlen módon iselőkészítse őket a tényleges gazdasági és politikai szerepvállalásra: az állampolgári jogok éskötelességek felelősségteljes gyakorlására, a munkavállalói, illetve a vállalkozói szerepre,valamint az országgyűlési és helyhatósági választásokon való részvételre.

E témakörök szemlélete szorosan kötődik az aktuális társadalmi gyakorlathoz, illetve adiákok társadalmi tapasztalataihoz. Legfontosabb módszertani sajátossága az induktivitás,amely a tanulási folyamat gyakorlat közeli jellegében gyökerezik. Ezt az teszi fontossá, hogya diákok társadalmi tapasztalatai sok esetben ellentmondanak az iskolában tanulteszményeknek, elveknek és fogalmi általánosításoknak. Így mind a tanár, mind a tananyagkönnyen hiteltelenné válhat. Az ismeretek puszta átadása mellett ezért mindenképp szükségvan olyan, személyes élményekre építő készségfejlesztő módszerekre, amelyekmegalapozzák, illetve erősítik a diákok szociális, erkölcsi és jogi érzékét. A tananyag tehátnem egyszerűen ismereteket közvetít, hanem viselkedési mintákat, szemléletet is, egyfajtaproblémamegoldó „társadalmi gyakorlótérnek” tekintve a tanórákat, ahol szimulációshelyzetekben erősödhet a diákok döntési és problémamegoldó képessége, empátiája,toleranciája és együttműködési készsége.

11. évfolyam


Tematikai egység A nemzetállamok és a birodalmi politika kora Órakeret16 óra

Előzetes tudásAz első ipari forradalom és következményei. A XIX. század uralkodóeszméi. A nemzetállamok kialakulása.Polgárháború az Egyesült Államokban.


céljai

A tanuló érti, hogy a különböző nemzetállamok megteremtésénekigénye, a tőkés termelés állandó bővítésének kényszere magábanhordozza a nemzetek közötti versengés kiéleződését, amely többekközött a gyarmatosítás új szakaszának megjelenését eredményezi.Tudja, hogy a modern polgári államszervezet új funkciói kiterjednekaz oktatásra, az egészségügyre és a szociálpolitikára, azaz számos,a közösséget összetartó elemmel bővültek.Képes bemutatni az ipari forradalom újabb szakaszának pozitív(pl. polgárosodás) és negatív következményeit(pl. környezetkárosítás). Tudja, hogy a XIX. század első felébenkialakult az új eszmékés gazdasági-társadalmi változások hatására jelentősen átalakultaka század második felében. Megérti, hogy mely okok vezettek az elsővilágháborúhoz.


Az ipari forradalom újabbhulláma.Technikai fejlődés feltételeiés következményei.

A polgári állam.A hatalommegosztás formái,szintjei.

A gyarmatosítás új vonásai ésa gyarmatbirodalmak.Kína és Japán.Függetlenség és alávetettség.

Nagyhatalmi konfliktusokés a szövetségi rendszerekkialakulása.Egyezmények, szövetségek.

A keleti kérdés és a Balkán.

Társadalmi és demográfiaiváltozások.

Ismeretszerzés, tanulás:– Élethelyzetek

megfigyelése forrásokalapján.(Pl. a szórakozás újformái.)

– Ismeretszerzés különbözőtípusú forrásokból.(Pl. világgazdaságirészesedési adatok.)

– Önálló információgyűjtésadott témához az internetsegítségével.(Pl. a városi életformaképekben, a Dreyfus-ügy.)

Kritikai gondolkodás:– A tanult ismeretek

problémaközpontúelrendezése.(Pl. a balkáni konfliktusokai.)

Magyar nyelv és irodalom:Dosztojevszkij, Victor Hugo,Lev Tolsztoj, Kafka,Apollinaire, Baudelaire,Rimbaud.


Biológia-egészségtan:Az emberi tevékenységkörnyezeti hatásai;Az evolúció darwini leírása.

Fizika:A tudomány hatása az ipari-technikai civilizációra,a radioaktivitás és azelektromosság.

A tudományos és politikaigondolkodásmód változása.Világkép, eszmék, ideológiák,társadalomkritika.

Az életmód és amindennapok a XIX. századvégén.Egyenlőség, emancipáció.

– Társadalmi-történelmi,erkölcsi problémákfelismerése, önállómegfogalmazása.(Pl. az iparosodáskörnyezetszennyezőhatása.)

– Önálló véleményalkotása.(Pl. a női emancipációtényezői.)

Kommunikáció:– Történetek elbeszélése

emlékezetből.(Pl. az első újkoriolimpia.)

– Esszé írása.(Pl. az egyenlőtlenfejlődés okai.)

– Folyamatábra, diagram,vizuális rendezőkkészítése.(Pl. az ipari forradalomhúzóágazatainakbemutatásadiagramokon.)


jelenségek és régiók eltérőidőbeli ritmusánakfelismerése éskölcsönhatásainakelemzése.(Pl. a centrum –félperiféria – periféria.)

– Történelmi időszakokösszevetése.(Pl. az ipari forradalomkét korszakának azösszehasonlítása.)

Vizuális kultúra:Az impresszionizmus(pl. Edouard Manet, ClaudeMonet), a szecesszió(pl. Klimt),expresszonizmus (pl. Munch),a kubizmus (pl. Picasso).

Testnevelés és sport: Az elsőújkori olimpia.


Változás és folyamatosság, okok és következmények, tények ésbizonyítékok, interpretáció.


Társadalom, társadalmi csoportok, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód,város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrások,

gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, gazdasági teljesítmény,kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, egyeduralom,monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, demokrácia, közigazgatás,birodalom, szuverenitás, centrum, periféria,vallás, kultúra.

Fogalmak,adatok

Fogalmak: monopólium, futószalagos termelés, tőkekivitel, polgári állam,általános választójog, középosztály, emancipáció, antiszemitizmus,cionizmus, szakszervezetek, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia,bolsevizmus, egyenlőtlen fejlődés, nagyhatalom, hármas szövetség, antant,központi hatalmak, keleti kérdés, szecesszió.Személyek: Ford, Rotschildok, II. Vilmos, Viktória királynő, XIII. Leó,Lenin.Topográfia: Balkán, Szerbia, Szuezi- csatorna, Japán.Kronológia: 1873 (három császár szövetsége), 1878 (a San Stefano-i béke,a berlini kongresszus, Bosznia-Hercegovina okkupációja),1882 (a hármas szövetség megalakulása), 1896 (az első újkori olimpia),1907 (a hármas antant létrejötte), 1912–13 (a Balkán-háborúk).

Tematikai egység A dualizmus kora Magyarországon Órakeret16 óra

Előzetes tudás

A dualista állam politikai és gazdasági rendszere. A nemzetiségikérdés.Az életmód és a gondolkodásmód változása a tudomány és a technikafejlődésének új szakaszában.


céljai

A tanuló felismeri, hogy az új polgári világ kiépülése számosvonatkozásban értékteremtéssel és értékvesztéssel járt, így hazánkaz európai élmezőnyhöz való felzárkózási kísérlete az eredményekmellett – akár máig ható – társadalmi, gazdasági és szellemi,ideológiai ellentmondást is magában hordozott.Belátja, hogy Magyarországon a dualizmus korában következettbe a – máig meglévő – szakadás az elit- és a tömegkultúra között.Képes tényekkel alátámasztva értékelni a dualizmus politikaiés gazdasági rendszerét, és demográfiai, társadalmi változásait.Látja a kiegyezés hosszú távú hatásait Magyarország fejlődésére,mely folyamatban a hazai zsidó polgárság kiemelkedő szerepetjátszott.


A dualista állam kiépüléseés működése.Államformák, államszervezet.

Gazdasági változások adualizmus korában.A technikai fejlődés feltételeiés következményei.Fölzárkózás és lemaradás.

Tatabányabányászhagyományai

Társadalmi változásokés népesedési viszonyoka dualizmus korában.Népesség, demográfia.

Budapest világvárossá válása.

Etnikai és nemzetiségiviszonyok a dualizmuskorában.Kisebbség, többség,nemzetiségek.

A dualista monarchiaválsága.

Ismeretszerzés, tanulás:– Ismeretszerzés különböző

forrásokból.(Pl. korfákbóla korösszetételmeghatározása.)

– Egy történelmioknyomozásmegtervezése.(Pl. Rudolf trónörökösrejtélyes halála.)

– Ismeretszerzésbeszélgetésekből,tárgyak, épületek, képekmegfigyeléséből.(Pl. a szecesszióstílusjegyeinektanulmányozása épületeksegítségével.)

Kritikai gondolkodás:– Híres emberek

viselkedésénekmozgatóiról feltevésekmegfogalmazása, a tettekés következményeikközötti kapcsolatokfelismerése.

Magyar nyelv és irodalom:Jókai Mór: A kőszívű emberfiai; Mikszáth Kálmánnovellái;Ady Endre: Góg és Magógfia vagyok én,Molnár Ferenc: A Pál utcaifiúk; a Nyugat folyóirat.

Matematika: Diagramokkészítése, értelmezése,táblázatok olvasása.

Fizika:Elektromosság, elektromosgenerátorok.

Földrajz: Magyarországtermészeti adottságai.

Vizuális kultúra:A romantika és a realizmusMagyarországon (pl. SteindlImre: Országház, MunkácsyMihály), a szecesszió(pl. Csontváry KosztkaTivadar).

Életmód és mindennapok aszázadfordulón.Nők és férfiak életmódja,társadalmi helyzete,életformák.

A tudomány és művészetekjellemzői a korszakban.

(Pl. az ún.zsebkendőszavazás.)

– Erkölcsi kérdéseketfelvető élethelyzetekfelismerése, bemutatása.(Pl. a tiszaeszlári vérvádképtelensége.)

– Feltevésekmegfogalmazása egyesjelenségek hátteréről,feltételeiről, okairól.(Pl. a zsidó emancipációokai, a zsidóságrészvétele amodernizációban.)

– Különféle társadalmi-történelmi jelenségekösszehasonlításakülönböző szempontokalapján.(Pl. a város és a vidékéletformája.)


kiselőadás tartása önállógyűjtőmunka alapján.(Pl. a MÁV létrejötte;Puskás Tivadartalálmányai.)

– Saját véleménymegfogalmazása.(Pl. vita Tisza Kálmánközigazgatásireformjáról.)

– Történetek dramatikusmegjelenítése.(Pl. parlamenti vita avéderő kérdéséről.)

Tájékozódás időben éstérben:– Időbeli sorrendek

kialakítása.(Pl. kormánypártokidőrendje.)

– Egy-egy korszakkomplex bemutatása.(Pl. Tisza Kálmán kora;prezentáció készítése a

Ének-zene:Bartók Béla, Dohnányi Ernő,Kodály Zoltán.

Testnevelés és sport:Magyarok az olimpián,sikeres magyar sportágak.(Pl. úszás, vívás.)

millennium időszakáról.)– Az adott téma

tanulmányozásáhozlegmegfelelőbb térképkiválasztása.(Pl. a nemzetiségekhelyzete, a nehéziparikörzetek bemutatása.)


Változások és folyamatosság, okok és következmények, történelmi források,tények és bizonyítékok, jelentőség.


Társadalom, társadalmi csoportok, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elit rétegek, középrétegek, alsó rétegek, korfa,népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet,nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrások,gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, gazdasági teljesítmény,kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, monarchia,parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum,periféria, népképviselet,vallás. jogegyenlőség, emancipáció.

Fogalmak,adatok

Fogalmak: amnesztia, Szabadelvű Párt, torlódó társadalom, úriközéposztály, dzsentri, kivándorlás, asszimiláció, zsidó emancipáció, államianyakönyvezés, polgári házasság, népoktatás, millennium, antiszemitizmus.Személyek: Tisza Kálmán, Baross Gábor, Wekerle Sándor, Tisza István,Jászi Oszkár, Kandó Kálmán, Puskás Tivadar. Ganz Ábrahám.Topográfia: Budapest, Bosznia-Hercegovina, Fiume.Kronológia: 1867–1918 (a dualizmus korszaka), 1875–90 (Tisza Kálmánminiszterelnöksége), 1873 (Budapest létrejötte), 1896 (a millennium),1905 (a Szabadelvű Párt választási veresége, belpolitikai válság).

Tematikai egység Az első világháború és következményei Órakeret16 óra

Előzetes tudásA tudomány és technika fejlődésének új szakasza. Nagyhatalmikonfliktusok és a szövetségi rendszerek kialakulása. A keleti kérdés.A dualista monarchia válsága.


céljai

A tanuló megérti, hogy ugyanazzal a történelmi eseménnyelkapcsolatban az okok és a következmények kiválasztása és logikaiösszerendezése között jelentős különbségek lehetnek.Érzékeli,hogy az okozati összefüggések feltárása közötti különbségek miattlényeges eltérések lehetnek ugyanazon történelmi eseménybemutatása, értelmezése és értékelése között. Látja az első világháborúkirobbanásához vezető okokat, és azok komplex jellegét.Felismeri, hogy a korábban kialakult nagyhatalmi egyensúlyfelbomlása, a gyarmatokért való versengés, a létrejövő katonaiszövetségek, a fegyverkezési verseny és a megoldatlan balkáni helyzetegyüttesen vezetett a háborúhoz. Érti, hogy az új hadászati eszközökés módszerek alkalmazása elhúzódó harcokkal és óriási ember-és anyagi veszteséggel jártak, és minden állampolgárt érintettek.Felismeri a háború sajátos, az emberi történelemben ez idáig nemlétező új vonásait. Tisztában van a háború emberiségre gyakoroltromboló morális hatásaival. Ismeri és érti a trianoni trauma lényegét,máig tartó hatásainak mozgatórugóit. Megérti, hogy a későbbigyőztesek olyan – sok tekintetben irracionális, megalázó –békeszerződéseket kényszerítettek rá a legyőzöttekre, melyekkeligazolni lehetett a háborús társadalmi áldozatvállalás értelmét,ugyanakkor ezek magukban hordozták egy újabb fegyveres konfliktuskényszerét.Reálisan értékeli a történelmi tényeket, figyelembe véve a háborútlezáró békerendszert. Felismeri a békerendszer keltette újellentmondásokat, különös tekintettel a kelet-közép-európai régióra.Érti az oroszországi események társadalmi, gazdasági, ideológiaihátterét és az emberi történelem további alakulására gyakorolt hatásait.Látja, hogy a világháború Európa hatalmi pozícióvesztését, azEgyesült Államok centrális helyzetbe kerülését, a bolsevizmushatalomra jutását, a tömegdemokráciák kialakulását, valaminta korábban egységesülő világpiac felbomlását eredményezte.Képes különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálatáraés megítélésére a történelmi hitelesség szempontjából.Önálló véleményt tud megfogalmazni történelmi eseményekről.


Az első világháború.Hadviselés,tömegtájékoztatás, sajtó,propaganda.

Magyarország az elsővilágháborúban.

Ismeretszerzés, tanulás:– Ismeretszerzés személyes

beszélgetésből,megfigyelésből.(Pl. háborúsemlékművek.)

Magyar nyelv és irodalom:Háborús versek.(Pl. Ady, Babits: Jónáskönyve.)

Biológia-egészségtan:Fertőzés, higiénia, járvány.

A februári forradalom és abolsevik hatalomátvétel.A diktatúra kiépüléseSzovjet-Oroszországban.

A háborús vereségkövetkezményeiMagyarországon:az Osztrák–MagyarMonarchia felbomlása,az őszirózsás forradalom,a tanácsköztársaság.

Az első világháborút lezáróbékerendszer.

A trianoni békediktátum.Kisállamok, nagyhatalmak.

Új államok Közép-Európában. A határon túlimagyarság sorsa.

– Egy történelmioknyomozásmegtervezése.(Pl. a Lusitaniaelsüllyesztése.)

Kritikai gondolkodás:– A cselekvés és annak

következményei közöttikapcsolat felismertetése(Pl. Lenin és a bolsevikhatalomátvétel.)

– Történelmi elbeszélésekösszehasonítása.(Pl. háborús leírásokösszehasonlítása.)

Kommunikáció:– Mások érvelésének

összefoglalása ésfigyelembevétele.(Pl. Károlyi Mihálypolitikai szerepénekértékelése.)

– Folyamatábra, diagram,vizuális rendezőkkészítése.(Pl. a háborúsveszteségek.)

– Események, történetek,jelenségek mozgásos,dramatikus megjelenítése.(Pl. Apponyi Albert aFőtanács előtt.)

– Beszámoló, kiselőadástartása.(Pl. a határon túliosztálykirándulásról.)

Tájékozódás térben ésidőben:

– Különböző időszakoktörténelmi térképeinekösszehasonlítása, atörténelmi térváltozásainak leolvasása.(Pl. a történelmiMagyarország és atrianoni Magyarországösszehasonlítása.)

Földrajz:A magyarság által lakott,országhatáron túli területek,Magyarországon élőnemzetiségek.

– Történelmi időszakokkülönböző szempontúösszehasonlítása.(Pl. frontvonalakváltozása az egyesfrontszakaszokon.)


Történelmi idő, okok és következmények, történelmi források, tényekés bizonyítékok, interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoportok, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, migráció, életmód, város, nemzet,nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, demokrácia,monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom,szuverenitás, háború, hadsereg,vallás, vallásüldözés. antiklerikalizmus

Fogalmak,adatok

Fogalmak: villámháború – állóháború/állásháború, frontvonal, hátország,jóvátétel, Népszövetség, kisebbségvédelem, revízió, szovjet,kommunizmus, őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, KommunistákMagyarországi Pártja (KMP), egypártrendszer, proletárdiktatúra,ellenforradalom, vörösterror, fehérterror.Személyek: Trockij, Wilson, Clemenceau, IV. Károly, Károlyi Mihály,Jászi Oszkár, Garami Ernő, Kun Béla, Apponyi Albert, Horthy Miklós.Topográfia: Szarajevó, Somme, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság,Románia, Csehszlovákia, balti államok, Doberdó, trianoni Magyarország.Kronológia: 1914–18 (az első világháború), 1914. június 28. (a szarajevóimerénylet), 1914. július 28. (az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzenSzerbiának, a világháború kirobbanása), 1916 (csata a Somme-nál),1917 (a februári forradalom és a bolsevikok hatalomátvételeOroszországban), 1918. október 31. (az őszirózsás forradalom győzelme),1918. november 3. (a padovai fegyverszünet), 1919 (a békekonferenciakezdete, a versailles-i béke), 1919. március 21.– augusztus 1.(a proletárdiktatúra időszaka), 1920. június 4.(a trianoni békediktátumaláírása).

Tematikai egység Európa és a világ a két világháború között Órakeret18 óra

Előzetes tudás Az első világháborút lezáró békerendszer. A bolsevik hatalomátvételés a proletárdiktatúra kiépülése.


céljai

A tanuló átlátja, hogy a politikai jogok kiterjesztése több országbana szociális demagógia felerősödésével járt, így utat nyitott aszélsőséges elemek hatalomra kerülésének, akik diktatórikusrendszereket vezettek be. Ismeri a diktatúrák működésimechanizmusát; tudja, hogy faji vagy osztályalapon, a bűnbakképzéseszköztárát alkalmazva embercsoportokat bélyegeztek meg,telepítettek ki, vagy gyilkoltak meg, és a társadalmat „fenyegetőveszélyre” való tekintettel mindenkinek korlátozták a szabadságjogait.Érti, hogy az emberek élete még akkor is különböző, ha ugyanabbana korban és ugyanabban az országban éltek, hiszen az adott korban iskülönböző gondolkodású emberek léteztek, ezért a korszakra jellemzőáltalános dolgok nem mindig igazak mindenkire.A tanuló érti, hogy az Egyesült Államokban az 1920-as évek nagygazdasági fejlődést és lényeges életmódbeli átalakulást hoztak(pl. az autók elterjedése), amelyet az évtized végi nagy válság követett.Látja, hogy a válságból való kilábalást különbözőképpen találták mega világ vezető hatalmai és országai.Felismeri, hogy a háborús pusztítás, különösen a vereségés a gazdasági válságok egyik következménye a szélsőségektérnyerése. Belátja, hogy a korszakban megtörtént az elitkultúraés a tömegkultúra végérvényes szétválása. Tudja, hogy a korszakbanhatalmas lépés történt a női emancipáció felé.Képes társadalmi-történelmi események összehasonlítására,értékrendek egybevetésére, azok értékelésére, saját álláspontmegfogalmazására.


Az 1920-as évek politikaiés gazdasági viszonyai.

Demokráciákés tekintélyuralmi rendszerekEurópában a két világháborúközött.

Az olasz fasiszta államés ideológia jellemzői.

A kommunista diktatúraa Szovjetunióban.Történelemformáló eszmék.

Az 1929–33-asvilággazdasági válságjellemzői és következményei.


különböző médiumokból(Pl. Hitler beszédei,propagandafilmek,plakátok.)

– Ismeretszerzés különbözőtípusú forrásokból.(Pl. a gazdasági válságotjellemző adatsorokból.)

– Kézikönyvek, lexikonokhasználata.(Pl. fogalommeghatározására.)

Magyar nyelv és irodalom:Bulgakov, Thomas Mann,Hemingway.

Matematika:Számok, műveletek, egyébmatematikai szimbólumokalapján az általuk leírtvalóságos helyzetek,történések, összefüggésekelképzelése.

Biológia-egészségtan:Védőoltások.

Fizika:Elektromágneses hatásterjedése.

Az Amerikai EgyesültÁllamok válasza a válságra:a New Deal.Erőforrások és termelésikultúrák.

A nemzetiszocialistaideológia és a náci diktatúrajellemzői.Tömegtájékoztatás, sajtó,propaganda. A fanatizmusjellemzői és formái.

Nemzetközi viszonyoka két világháború között.

A gyarmatok helyzete.

A tudomány és a művészeteka két világháború között.Korok, korstílusok.

Életmód és mindennapok akét világháború között.Nők és férfiak életmódja éstársadalmi helyzete,életformák.

Kritikai gondolkodás:– Szövegek, hanganyagok

vizsgálata a hitelességszempontjából.(Pl. beszédek,propagandafilmek.)

– Történelmi-társadalmimodellek elemzése abizonyosság, a lehetőségés a valószínűségszempontjából.(Pl. válságkezelőmódszerek.)

– Tételmondatmeghatározása,szövegtömörítés.(Pl. politikai programoktömör megfogalmazása.)


(Pl. az 1929–1933-asgazdasági világválságokai.)

– Elsődleges történelmiforrások elemzése,összefüggések felderítése.(Pl. a náci párttömegpárttá válása.)

– Mások érvelésénekösszefoglalása ésfigyelembevétele.(Pl. a diktatúrák közös éseltérő vonásai.)


tárgyak, személyekidőrendbe állítása.(Pl. a két világháborúközötti időszak gazdaságiváltozásainak időrendje.)

– Egyes történelmijelenségek és régiókeltérő időbeli ritmusánakfelismerése éskölcsönhatásainakelemzése.(Pl. a világgazdasági

(Pl. rádió.)

Földrajz:A gazdasági fejlettség területikülönbségei, a gazdaságiszerkezet és a társadalmi-gazdasági fejlettségkapcsolata.

Ének-zene:Az avantgárd zene.

Vizuális kultúra:Szürrealizmus(pl. Salvador Dali),fotóművészet.

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret:Tömegtájékoztatás ésdemokrácia, kultúra éstömegkultúra.

válság térbeli és időbelikülönbségei.)


Változás és folyamatosság, okok és következmények, interpretáció,történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoportok, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció,életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak,egyeduralom, monarchia, demokrácia, parlamentarizmus, diktatúra,közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, népképviseletvallás, vallásüldözés.

Fogalmak,adatok

Fogalmak: tömegpárt, fasizmus, korporatív állam, kisantant, Dawes-terv,pártállam, államosítás, kollektivizálás, tervutasításos rendszer, GULAG,személyi kultusz, koncepciós per, tőzsde, túltermelési válság, New Deal,totális diktatúra, tömegpropaganda, nemzetiszocializmus, fajelmélet,zsidóüldözés, Führer, SS, Berlin–Róma tengely, antikomintern paktum,Anschluss, tekintélyelvű államok, magaskultúra/elitkultúra, tömegkultúra,erőszakmentes ellenállás.Személyek: Mussolini, Sztálin, Roosevelt, Keynes, Hitler, Goebbels,Gandhi.Topográfia: Köztes-Európa, Jugoszlávia, Szovjetunió, Berlin, WeimariKöztársaság, Moszkva, Ausztria, Saar-vidék, Szudéta-vidék.Kronológia: 1922 (fasiszta hatalomátvétel Olaszországban, a Szovjetuniólétrehozása), 1924 (a Dawes-terv), 1925 (a locarnói egyezmény),1929–1933 (a világgazdasági válság), 1933. (Hitler hatalomra kerülése,Roosevelt elnökségének kezdete), 1936 (a Berlin-Róma tengely),1938 (az Anschluss, a müncheni konferencia).

Tematikai egység Magyarország a két világháború között Órakeret16 óra

Előzetes tudás A trianoni békediktátum és hatásai. Új államok Közép-Európában.A határon túli magyarság sorsa.


céljai

A tanuló felismeri, hogy önmagában az a tény, hogy egy történelmibeszámolóban nincsenek valótlan tények és hamis állítások,nem biztosítja azt, hogy a beszámoló hiteles és megbízható képet adaz eseményekről. Félrevezető lehet például az, ha bizonyos tényeketnem említ, vagy olyan összefüggéseket sugall az események között,amelyek valójában nem léteztek.Érti a kisebbségi lét problémáit, átérzi a határok által elszakítottterületeken kisebbségi sorba kényszerített magyarság helyzetét.Szélsőségektől mentesen értékeli az adott történelmi időszakot,annak eseményeit és személyiségeit. Tisztában van a külpolitikaialternatívákkal és képes azonosítani azok mozgatórugóit.Érti, hogy a két világháború közötti magyar fejlődés legfontosabbmozgatórugója a trianoni békeszerződés és annak hatásaira valóreflektálás volt. Tudatosulnak benne a trianoni békeszerződés politikaiéletre, gazdaságra, társadalomra és közgondolkodásra gyakorolthatásai.Képes különböző időszakokat bemutató történelmi térképekösszehasonlítására, a különböző változások (területi, etnikai,demográfiai stb.) hátterének a feltárására.


A konszolidáció kezdetefolyamata, jellemzői,eredményei és válsága.Államformák, államszervezet.

A válság és hatása,a belpolitikai élet változásaiaz 1930-as években.

A magyar külpolitika céljaiés lehetőségei a kétvilágháború között.Kisállamok, nagyhatalmak.

A revízió lépései és politikaikövetkezményeiMagyarországon.

Társadalom és életmódMagyarországon a kétvilágháború között.Szegények és gazdagokvilága. Egyenlőség,emancipáció.

Ismeretszerzés, tanulás:– Rövid szöveges tartalmi

ismertető készítése.(Pl. a Bethlen–Peyeregyezségről).

– Élethelyzetekmegfigyelése forrásokalapján.(Pl. alkalmazottakhelyzete a válság idején.)

– Az információk önállórendszerezése ésértelmezése.(Pl. a revízió okainak éskövetkezményeinekmegkülönböztetése.)

Kritikai gondolkodás:– Feltevések

megfogalmazásacselekedetek mozgatóiról.(Pl. IV. Károlyvisszatérései.)

Magyar nyelv és irodalom:A Nyugat, népi írók (NémethLászló, Illyés Gyula), KassákLajos.Kosztolányi Dezső, MóriczZsigmond; József Attila:Külvárosi éj, Tudod, hogynincs bocsánat.

Hon- és népismeret:A magyar tudomány éskultúra eredményei avilágban.

Földrajz:A Kárpát-medence földrajza,gazdasági válságok.

Ének-zene:Bartók Béla, Kodály Zoltán.

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret:Tömegkommunikáció, a

Tudomány és művészet a kétvilágháború között.Korok, korstílusok.

Tömegkultúra és - sport.

– A különbségekfelismerése és aváltozások nyomonkövetése.(Pl. Bethlen és Gömbösbelpolitikájánakkülönbségei.)

– Kérdésekmegfogalmazása a forrásrejtett szándékairavonatkozóan.(Pl. Gömbös Nemzetimunkaterve.)


kiselőadás tartása önállógyűjtőmunka alapján.(Pl. a győri program.)

– Mások érvelésénekösszefoglalása ésfigyelembevétele.(Pl. vita az 1930-as évekmagyar külpolitikájáról.)

– Folyamatábra, diagram,vizuális rendezőkkészítése.(Pl. birtokszerkezetábrázolása.)


rendezése.(Pl. miniszterelnökökhözkapcsolódóan).

– Történelmi időszakokkülönböző szempontúösszehasonlítása.(Pl. az 1920-as és az1930-as évek külpolitikailehetőségei.)

– Különböző időszakoktörténelmi térképeinekösszehasonlítása, atörténelmi térváltozásainak leolvasása.(Pl. a revízió területikövetkezményei.)

média hatása a mindennapiéletre, a hangosfilmgyártáskezdete.Propaganda-eszközök

Informatika:Anyaggyűjtés tudatos éskritikus internethasználattala revízió, irredentizmustémájában.


Okok és következmények, tények és bizonyítékok, interpretáció,történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoportok, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elit rétegek, középrétegek, alsó rétegek,népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet,nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, monarchia, parlamentarizmus,közigazgatás, szuverenitás, választójog,vallás, vallásüldözés.

Fogalmak,adatok

Fogalmak: konszolidáció, antiszemitizmus numerus clausus, földreform,népszövetségi kölcsön, pengő, Magyar Nemzeti Bank, revízió,irredentizmus, kultúrfölény, társadalombiztosítás, agrárolló, népimozgalom, nyilas mozgalom, nyílt és titkos szavazás, zsidótörvények,győri program, első bécsi döntés.Személyek: Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Gömbös Gyula,Imrédy Béla, Szent-Györgyi Albert.Topográfia: Felvidék, Kárpátalja.Kronológia: 1920–1921 (Teleki Pál első miniszterelnöksége),1920 (a numerus clausus, földreform), 1921–31 (Bethlen Istvánminiszterelnöksége, a konszolidáció időszaka), 1927 (a pengő bevezetése),1932–1936 (Gömbös Gyula miniszterelnöksége),1938 (az első zsidótörvény), 1938. november 2. (az első bécsi döntés),1939. március (Kárpátalja visszacsatolása).

Tematikai egység A második világháború Órakeret15 óra

Előzetes tudás Az 1930-as évek európai politikai és hatalmi változásai.A magyar revíziós külpolitika.


céljai

A tanuló ismeri az újfajta hadviselés jellegzetességeit és azok hatásait,a hátországot, a civil lakosságot sem kímélő modern totális háborújellemzőit és a tömegpusztító hadászati eszközök használatát.Feltárja a politikai antiszemitizmus megnyilvánulásaimegerősödésének mozgatórugóit, azonosítja veszélyeit.Elítéli a diszkriminációt, és elutasítja az ún. fajelméletkövetkezményeit (megkülönböztetés, jogfosztás, elkülönítés,deportálás, megsemmisítés). Tudja, hogy mennyi áldozattal,pusztítással járt a második világháború, és hogy a holokausztaz emberiség, valamint az egész magyarságtragédiája.Belátja, hogy az ország számára veszteségként értelmezhető a hazaizsidó származású művészek, tudósok, feltalálok emigrációbakényszerülése (pl. Bartók, Neumann, Teller). Megismer olyantörténelmi helyzeteket, amelyeka háborús viszonyok közötti népek, népcsoportok vagy személyekmegmentését eredményezték.Megérti, miként került a háború során Magyarország kényszerpályáraés ez milyen következményekkel járt az ország sorsát illetően.Képes önálló véleményt megfogalmazni társadalmi-történelmieseményekről, azok főbb szereplőiről. Képes erkölcsi kérdéseketfelvető élethelyzeteket felismerni és megvitatni, valamint a hatalmonlévők és a társadalom felelősségének mérlegelésére a hazánkat érintőalapvető tragédiákban (pl. a doni katasztrófa, a holokauszt).


A második világháborúkitörése. A másodikvilágháború hadi ésdiplomáciai eseményeia Szovjetunió elleni némettámadásig.Békék, háború, hadviselés.

Fordulat a háború menetében.

A szövetségekegyüttműködéseés győzelme.Egyezmények, szövetségek.

A második világháborújellemzői. A holokauszt.

Ismeretszerzés, tanulás:– Élethelyzetek

megfigyelése forrásokalapján.(Pl. a katonák helyzete afronton.)

– Önálló információgyűjtésadott témához különbözőmédiumokból.(Pl. filmek,dokumentumfilmek,plakátok, újságok.)

– Egy történelmioknyomozásmegtervezése.(Pl. a kiugrási kísérletkudarcának okai.)

Magyar nyelv és irodalom:Radnóti Miklós: Hetedikecloga,Kertész Imre: Sorstalanság.Személyes történetek, naplók,memoárok.

Etika:Előítélet, kirekesztés,rasszizmus.

Fizika:Nukleáris energia.

Földrajz:Kontinensektermészetföldrajzai jellemzői.

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret:

Magyarország háborúbalépése és részvétele a keletifronton.Kállay Miklósminiszterelnöksége.

A német megszállásés a nyilas uralom.Felszabadulás és szovjetmegszállás.

Háborús veszteségeink.

A zsidóüldözés társadalmi,eszmei háttere és holokausztMagyarországon.A fanatizmus jellemzőiés formái.

Kritikai gondolkodás:– Híres emberek

viselkedésénekmozgatóiról feltevésekmegfogalmazása.(Pl. Churchill szerepe aháborúban.)

– Önálló véleménymegfogalmazása.(Pl. a népirtás kérdése;Szálasi céljai.)

– Kérdésekmegfogalmazása a szerzőesetleges elfogultságára,szándékaira vonatkozóan.(Pl. Horthyproklamációjának céljai.)

– A zsidótörvényekváltozásainakfelismerése, az okokmegkeresése.


(Pl. a szövetségeshatalmakegyüttműködésénekértékeléséről.)

– Saját véleménymegfogalmazása.(Pl. az atombombabevetésének szerepéről.)

– Történetek dramatikusmegjelenítése.(Pl. a német megszálláseseményeiről.)

– Érvelés.(Pl. a náci fajelmélettarthatatlansága)


jelenségek és régiókeltérő időbeli ritmusánakfelismerése éskölcsönhatásainakelemzése.(Pl. a háborúeseményeinek hatása a

Videó-interjúk,visszaemlékezések, a videó-interjú, mint műfaj elemzése

Informatika:Archív filmfelvételekkeresése az interneten éselemzésük.

magyar politikára.)– Egyszerű térképvázlatok

rajzolása különbözőinformációforrásokalapján.(Pl. hadműveletek leírásaalapján.)


Változás és folyamatosság, okok és következmények, történelmi források,interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoportok, identitás, társadalmi mobilitás,népesedés, népességfogyás, migráció, életmód,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, diktatúra,közigazgatás, birodalom, szuverenitás, emberi jogok, állampolgári jogok,vallás, vallásüldözés.

Fogalmak,adatok

Fogalmak: háromhatalmi egyezmény, tengelyhatalmak, koncentrációstábor, megsemmisítő tábor, népirtás, holokauszt, partizán, totális háború,furcsa háború, hadigazdaság, Vörös Hadsereg, antifasiszta koalíció,fegyveres semlegesség, második bécsi döntés, „hintapolitika”, gettó,deportálás, munkaszolgálat, kiugrási kísérlet, hadifogság, malenkij robot.Személyek: Hitler, Churchill,Sztálin, Roosevelt, Rommel, Montgomery,Zsukov, Eisenhower, De Gaulle, Bárdossy László, Kállay Miklós, SzálasiFerenc, Wallenberg.Topográfia: Leningrád, Pearl Harbor, Midway, El-Alamein, Sztálingrád,Kurszk, Normandia, Hirosima, Auschwitz, Jalta, Potsdam, Újvidék,Kamenyec-Podolszki, Voronyezs, Don-kanyar, Délvidék és Észak-Erdély.Kronológia: 1939. augusztus 23. (a Molotov–Ribbentropp-paktumaláírása), 1939. szeptember 1. (Németország megtámadja Lengyelországot,kitör a második világháború), 1941. június 22. (Németország megtámadjaa Szovjetuniót), 1942. (Midway-szigeteknél lezajlott ütközet, el-alameinicsata), 1943. (véget ér Sztálingrád ostroma, kurszki csata),1944. június 6. (megkezdődik a szövetségesek normandiai partraszállása),1945. február (a jaltai konferencia), 1945. május 9. (az európai háborúbefejeződése), 1945. augusztus 6. (atomtámadás Hirosima ellen),1945. szeptember 2. (Japán fegyverletételével véget ér a másodikvilágháború), 1940. augusztus 30. (a második bécsi döntés),1941. április (magyar támadás Jugoszlávia ellen), 1941. június 26. (Kassabombázása), 1942–1944 tavasza (Kállay Miklós miniszterelnöksége),1943. január (a doni katasztrófa), 1944. március 19. (a németekmegszállják Magyarországot), 1944. október 15. (Horthy Miklós sikertelenkiugrási kísérlete, nyilas hatalomátvétel), 1944. december 21.(Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés),1945. április (Magyarország felszabadítása a náci uralom alól, a szovjetmegszállás kezdete, a háború vége Magyarországon).

Év végi ismétlés,rendszerezés

11 óra


végén

Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek,események rendszerező feldolgozásával a jelenben zajló folyamatokelőzményeinek felismerése, a nemzeti öntudat és aktív állampolgárságranevelés.A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, ok-okozatiösszefüggések felismerése (pl. a globalizáció felerősödése és a lokálisközösségek megerősödése) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok(pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, ezeknek jelenre vonatkoztatása,megítélése.Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek sokoldalú élet-,gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságokés különbségek árnyalt felismerése, több szempontú értékelése.A civilizációk története jellegzetes sémájának alkalmazása újkoriés modernkori egyetemes történelemre.A történelem értelmezését segítő kulcsfogalmak és egyéb egyedifogalmak rendszeres és szakszerű alkalmazása révén, többoldalútörténelmi tájékozódás és árnyalt gondolkodás.Ismerje fel a tanuló, hogy az utókor, a történelmi emlékezet a nagytörténelmi személyiségek tevékenységét többféle módon és szempontszerint értékeli, egyben legyen képes saját értékítéletemegfogalmazásakor a közösség hosszú távú nézőpontját alkalmazni.Ismerje a XX. század kisebb korszakainak megnevezését, illetve egy-egykorszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit.Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait az 1848–1849-esszabadságharc leverésétől a 2. világháborúig. Legyen képes e bonyolulttörténelmi folyamat meghatározó összefüggéseit, szereplőitbeazonosítani, valamint legyen képes egy-egy korszak főbb kérdéseinekproblémaközpontú bemutatására, elemzésére.Ismerje az új- és modernkorban meghatározó egyetemes és magyartörténelem eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit.Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérő történelmiesemények között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságotközvetlenül vagy közvetetten érintik.Tudja, hogy a XIX–XX. században lényegesen átalakult Európatársadalma és gazdasága (polgárosodás, iparosodás) és ezzelpárhuzamosan új eszmeáramlatok, politikai mozgalmak, pártok jelennekmeg. Ismerje fel, hogy az Egyesült Államok milyen körülmények közöttvált a mai világ vezető hatalmává és mutasson rá az ebből fakadóellentmondásokra.Tudja a trianoni békediktátum máig tartó hatását, következményeitértékelni és legyen képes a határon túli magyarság sorskérdéseitfelismerni.Tudja a demokratikus és diktatórikus államberendezkedések közöttikülönbségeket, legyen képes a demokratikus berendezkedés előnyeit ésműködési nehézségeit egyaránt felismerni és azokat elemezni.Ismerje fel a tanuló a világot – és benne hazánkat is – fenyegetőveszélyeket (pl. túlnépesedés, betegségek, elszegényesedés,munkanélküliség, élelmiszerválság, tömeges migráció). Tudjon élni aglobalizáció előnyeivel, benne az európai állampolgársággal.Ismerje az alapvető emberi jogokat, valamint állampolgári jogokat

és kötelezettségeket, Magyarország politikai rendszerének legfontosabbintézményeit, értse a választási rendszer működését.Legyen képes ismereteket meríteni különböző ismeretforrásokból,történelmi, társadalomtudományi, filozófiai és etikai kézikönyvekből,atlaszokból, szaktudományi munkákból, legyen képes ezek segítségéveltörténelmi oknyomozásra. Jusson el kiselőadások, beszámolók önállójegyzetelése szintjére. Legyen képes az internetet kritikus és tudatoshasználatára történelmi, filozófia- és etikatörténeti ismeretek megszerzéseérdekében.Legyen képes különböző történelmi elbeszéléseket (pl. emlékiratok)összehasonlítani a narráció módja alapján. Legyen képes a különbözőszövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálatára és megítélésére atörténelmi hitelesség szempontjából. Legyen képes történelmi jeleneteketelbeszélni, adott esetben eljátszani különböző szempontokból. Legyenképes erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket felismerni és bemutatni.Fogalmazzon meg önálló véleményt társadalmi, történelmi eseményekről,szereplőkről, jelenségekről, filozófiai kérdésekről. Legyen képes másokérvelésének összefoglalására, értékelésére és figyelembe vételére, ameghatározott álláspontok cáfolására, a véleménykülönbségektisztázására, valamint a saját álláspont gazdagítására is. Legyen képestörténelmi-társadalmi adatokat, modelleket és elbeszéléseket elemeznia bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából.Legyen képes összehasonlítani társadalmi-történelmi jelenségeketstrukturális és funkcionális szempontok alapján. Legyen képesértékrendek összehasonlítására, saját értékek tisztázására.Értékelje a társadalmi-történelmi jelenségeket az értékrendek alapján.Legyen képes történelmi-társadalmi témákat vizuálisan ábrázolni, esszétírni (filozófiai kérdésekről is), ennek kapcsán kérdéseket világosanmegfogalmazni.Legyen képes a történelmi időben történő sokoldalú tájékozódásra.Legyen képes a különböző időszakot bemutató történelmi térképekösszehasonlítása során a változások (pl. területi változások, népsűrűség,vallási megosztottság stb.) hátterének feltárására.Legyen képes a nemzet, a kisebbség fogalmának és a helyi társadalomfogalmának szakszerű használatára, tudjon érvelni a társadalmifelelősségvállalás, illetve a szolidaritás fontossága mellett.

12. évfolyam

Éves óraszám: 93

Tematikai egység Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világkiépülése

Órakeret8 óra

Előzetes tudásA második világháború eseményei, a sztálinizmus jellemzői,az Amerikai Egyesült Államok politikai és gazdasági viszonyai,a gyarmatok helyzete a két világháború között.


céljai

A tanuló felismeri, hogy a katonai és a gazdasági erőviszonyok közöttlehetnek összefüggések. A katonai fölény azonban nem jelentfeltétlenül gazdasági és kulturális fölényt.Felismeri és elítéli a diktatórikus rendszerek szabadságot korlátozóés versenyképtelen vonásait. Belátja, hogy a demokrácia a közösdöntés intézményrendszerének az emberi jogokat leginkább biztosítóformája.A tanuló értelmezi a háború utáni helyzetet és a megosztott világkialakulásának folyamatát. Felismeri a hidegháború keltette helyiháborúk máig ható következményeit. Hiteles kép alakul ki bennea két tömbben élők különböző helyzetéről, mindennapjairól.Képes társadalmi-történelmi jelenségeket értékrendek alapjánmérlegelni, társadalmi-történelmi témákat vizuálisan ábrázolni,valamint a történelmi időben történő sokoldalú tájékozódásra.


A nyugati országokgazdasági és katonaiintegrációja.Az új világgazdaságirendszer kialakulása.Erőforrások és termelésikultúrák.

A szovjet tömb kialakulása,jellemzői.A hidegháborússzembenállás, a kétpólusúvilág, a megosztott Európa.Egyezmények, szövetségek.

A gyarmati rendszerfelbomlása (India, Kína),a „harmadik világ”.

A közel-keleti konfliktusok.Izrael Állam létrejötte,az arab világ átalakulása.

Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés különböző

írásos forrásokból,vizuális rendezőkkészítése.(Pl. a két szuperhatalomjellemzőinekösszegyűjtése.)

A tanultak felhasználásaúj feladathelyzetekben.(Pl. Kelet-Közép-Európaországainakszovjetizálása.)

Kommunikáció: Folyamatábra, diagram

készítése.(Pl. a két szuperhatalomkatonai kiadásai.)

Beszélgetés egytársadalmi, történelmitémáról. Saját vélemény

Magyar nyelv és irodalom:Orwell, Szolzsenyicin,Hrabal, Camus,GarciaMarquez.

Kémia:Hidrogénbomba, nukleárisfegyverek.

Vizuális kultúra:A posztmodern, intermediálisművészet.


megfogalmazása.(Pl. az iszlámfundamentalizmus okai,hatásai.)

Tájékozódás térben ésidőben: Múltban élt emberek

életének összehasonlításaa jelennel.(Pl. Közép-Európaállamai a szocializmusidőszakában ésnapjainkban.)

Tanult helyekmegkeresése a térképen.(Pl. a két tömbmeghatározó államai.)


Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény ésbizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet,nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, piacgazdaság,gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, emberijog, állampolgári jog, diktatúra, birodalom, szuverenitás, centrum,periféria, népképviselet, demokrácia, diktatúra,vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ),szuperhatalom,vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, kétpólusú világ,NATO, Varsói Szerződés, KGST, Európai Gazdasági Közösség(Közös Piac), berlini fal, harmadik világ, el nem kötelezettekmozgalma, újantiszemitizmus.Személyek: SztálinMao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov,Kennedy Ben Gurion.Topográfia: NSZK, NDK, Izrael, Kuba, Korea, Vietnam.Kronológia: 1945 (az ENSZ létrejötte),1947 (a Truman-elv, a párizsibéke, India függetlensége), 1948 (Izrael létrejötte),1949 (az NSZK, az NDK, a NATO, a KGST, a Kínai Népköztársaságlétrejötte, a szovjet atombomba), 1950–1953 (a koreai háború),1956 (az SZKP XX. kongresszusa, a szuezi válság,),1957 (a római szerződések),1959 (a kubai forradalom),1961 (a berlini fal építése, Gagarin űrrepülése),1962 (a kubai rakétaválság),1962–1965 (a második vatikáni zsinat),

Tematikai egység Magyarország 1945–1956 között Órakeret10 óra

Előzetes tudás

A szovjet megszállás és a kommunista diktatúra jellemzői.Az 1956-os forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségeiés céljai. A határon túli magyarság sorsa. Október 23. mint iskolaiünnepély.


céljai

A tanuló felismeri, hogy amikor egy esemény bekövetkeztének azokait kutatjuk, nemcsak azt a kérdést kell feltenni magunknak, hogymiért következett be az az esemény, hanem azt is, hogy miért nemvalami más történt helyette. Látja a magyar és az egyetemestörténelem összefüggéseit. Átlátja, hogy nehéz történelmi helyzetbenaz emberek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük mikéntbefolyásolja.Megismeri és elítéli a totális kommunista diktatúra emberiség ellenibűneit. Átérzi a szabadságharc hőseinek és áldozatainak a sorsát,szolidáris velük. Belátja, hogy a szovjet megszállás és a kommunistadiktatúra a lakosságot szabadságjogaiban korlátozta. A jogfosztásokkövetkezményeként számosan emigrációba kényszerültek, amely azország szempontjából veszteségként értelmezhető.Felismeri a szovjet megszállás és az ebből fakadó korlátozott államiszuverenitás következményeit. Megérti, hogy Magyarországnak 1956-ban a rendkívül kedvezőtlen nemzetközi helyzetben, az erőegyensúlyraépülő politikai viszonyrendszerben nem sikerült kiszakadnia a szovjettömbből. Felismeri, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharcjelenlegi demokratikus rendünk egyik talpköve.Képes felhasználni különböző visszaemlékezők adatközléseit, kiszűrveazok szubjektív elemeit, objektív történelmi kép kialakítása céljábólaz adott korról.


Magyarország szovjetizálása,a kommunista diktatúrakiépítése, jellemzői.Függetlenség és alávetettség.

Az egypárti diktatúraműködése a Rákosi-korszakban, valaminta gazdasági életjellegzetességei.Világkép, eszmék, ideológiák,társadalomkritika.

Életmód, életviszonyok,munka, sport, kultúra,szórakozás.

Az 1956-os forradalom ésszabadságharc okai, háttere,

Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés személyes

beszélgetésekből ésmegfigyeléséből.(Pl. az 1956-osesemények résztvevőinekvisszaemlékezéseiből.)

A tanultak felhasználásaúj helyzetekben.(Pl. Magyarországszovjetizálása.)

Egy történelmioknyomozásmegtervezése.(Pl. Tóth Ilona ügye.)

Ismeretszerzés különbözőírásos forrásokból,vizuális rendezőkkészítése.

Magyar nyelv és irodalom:Illyés Gyula: Egy mondata zsarnokságról.

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret:Dokumentumfilmek, híradókelemzése.

Testnevelés és sport:Olimpiatörténet, magyarrészvétel és sikerek a korszakolimpiáin.

Informatika:Multimédia CD-ROMhasználatával MagyarországXX. századi eseményeinek ésazok hátterének

főbb eseményei, jellemzői,szereplői.Forradalom, reform éskompromisszum.

(Pl. Magyar lakosságkivándorlásának ésemigrációjának irányai,célállomásai [pl. NyugatEurópa országai, USA,Izrael] létszámadatai, éskövetkezményei.)

Kritikai gondolkodás: Feltételezések

megfogalmazása híresemberek viselkedésénekmozgatórugóiról.(Pl. Nagy Imre/KádárJános 1956-osszerepvállalása.)

Érvek gyűjtése feltevésekmellett és ellen, az érvekkritikai értékelése.(Pl. koncepciós perek.)

Többféleképpenértelmezhető szövegekjelentésrétegeinekfeltárása.(Pl. a Rákosi-korszakviccei.)

Kommunikáció: Beszélgetés egy

történelmi témáról.(Pl. a Nyugatmagatartása 1956-ban.)

Folyamatábra, diagramkészítése.(Pl. az 1945. és 1947. éviválasztások eredményei.)

Tájékozódás időben éstérben:

A világtörténet, az európaiés a magyar történelemkölcsönhatásainakelemzése.(Pl. az 1956-osforradalom és környezete.)

megismerése.


Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció,történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés,népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás,gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény,kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó,politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet,parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia,diktatúra, emberi jog, állampolgári jog,vallás, vallásüldözés, egyházüldözés, vallásszabadság.

Fogalmak,adatok

Fogalmak: Szövetséges Ellenőrző Bizottság, földosztás, FüggetlenKisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt,Szociáldemokrata Párt, háborús bűnös, népbíróság, kitelepítés,lakosságcsere, Magyar Dolgozók Pártja (MDP), államosítás,népköztársaság, internálás, osztályharc, ÁVH, besúgó hálózat, ügynök,egypártrendszer, pártállam, reakciós, koncepciós perek, kulák, szövetkezet,beszolgáltatás, iparosítás, kétkeresős családmodell, aranycsapat, PetőfiKör, MEFESZ, intervenció.Személyek: Mindszenty József, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla,Kéthly Anna, Esterházy János, Márton Áron, Rákosi Mátyás, Rajk László,Kádár János, Nagy Imre, Maléter Pál, Bibó István.Topográfia: Recsk, Hortobágy, Sztálinváros (Dunaújváros), az 1956-osforradalom főbb fővárosi helyszínei, Mosonmagyaróvár.Kronológia: 1945. március (földosztás), 1946 (a forint bevezetése),1947. február 10. (a párizsi béke), 1947 (kékcédulás választások),1948 (a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása, a nyílt kommunistadiktatúra kezdete, az iskolák államosítása), 1949 (a kommunistaalkotmány, a Mindszenty- és a Rajk-per), 1950 (a szerzetesrendekfeloszlatása, a tanácsrendszer létrejötte), 1953–55 (Nagy Imre elsőminiszterelnöksége), 1956. október 23. (a forradalom kirobbanása),1956. október 28. (a forradalom győzelme), 1956. november 4.(szovjet támadás indul Magyarország ellen).

Tematikai egység A két világrendszer versengése, a szovjet tömbfelbomlása

Órakeret8 óra

Előzetes tudásA kétpólusú világ kialakulása a második világháborút követő években.A szovjet tömb és a nyugati integráció legfontosabb jellemzői.A hidegháborús szembenállás. A gyarmati rendszer felbomlása.


céljai

A tanuló érti és tudja, hogy milyen tényezők vezettek a kétpólusúvilágrend megszűnéséhez.Felismeri a kommunista társadalmi-gazdasági berendezkedésfejlődésképtelenségét.Érti a két világrendszer közötti versengés legfontosabb mozgatórugóit,ismeri annak legfontosabb állomásait. Átlátja a leglényegesebbkülönbségeket a két szembenálló tömb országai között a politikairendszer működése, a gazdaság, a társadalom és az életmód terén.Felismeri, hogy a modern technológia, a globalizációs folyamatok,a szabadság ideológiája és a kommunikációs rendszerek milyenszerepet töltöttek be a szovjet típusú rendszerek bukásában.Képes ismereteket meríteni különböző történelmi,társadalomtudományi, filozófiai és etikai kézikönyvekből, atlaszokból.Ezek tanulmányozását követően kialakult álláspontját képes vitábanmegvédeni.


Szovjet-amerikaikonfliktusok, a versengés ésegyüttműködés formái,területei.

Demokrácia és a fogyasztóitársadalom nyugaton –diktatúra és hiánygazdaságkeleten.

A vallások, az életmód(szabadidő, sport, turizmus)és a kulturális szokások(divat, zene) változásai akorszakban.

A kétpólusú világrendmegszűnése: Németországegyesítése, a Szovjetunió ésJugoszlávia szétesése.

Ismeretszerzés, tanulás: Különböző élethelyzetek

megfigyelése.(Pl. mindennapi élet avasfüggöny két oldalán.)

Egy történelmioknyomozásmegtervezése.(Pl. az SZKP XX.kongresszusa.)

Kritikai gondolkodás: Feltevések történelmi

személyiségekcselekedeteinekmozgatórugóiról.(Pl. szovjet és amerikaipolitikusok szerepe akorszakban.)

Elbeszélések, filmekvizsgálata a hitelességszempontjából.(Pl. A mások élete[2006].)

Mindennapi élethelyzetekelbeszélése, eljátszása akülönböző szereplők

Mozgóképkultúraés médiaismeret:Tömegkommunikáció,a média és a mindennapi élet.

Informatika:Neumann János és a modernszámítógépek. Az internet.

Biológia-egészségtan:A DNS és a géntechnológia.

Fizika:Az űrkutatás.

Ének-zene:A beat és a rock.Szórakoztató zenei műfajok.

nézőpontjából.(Pl. a hippi-mozgalom.)

Kommunikáció:Képi és egyéb információkelemzése.(Pl. szovjet és amerikaikarikatúrák elemzése.)

Tájékozódás térben ésidőben: Kronológiai adatok

rendezése.(Pl. a hidegháború,enyhülés, kishidegháború.)

Egyszerű térképvázlatokkészítése.


Történelmi idő, ok és következmény, történelmi források, tény ésbizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet,nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, piacgazdaság,gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, emberijog, állampolgári jog, diktatúra, birodalom, szuverenitás, centrum,periféria, népképviselet, demokrácia, diktatúra,vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: fegyverkezési verseny, enyhülési politika, szociálispiacgazdaság, ökumené, harmadik világ, beat korszak, hippi mozgalom,olajválság, iszlám fundamentalizmus, terrorizmus, Cartha ’77mozgalom, prágai tavasz, diáklázadások, szolidaritás, Európai Unió, PC,mobiltelefon.Személyek: Tito, De Gaulle, Brezsnyev, Ceaușescu, Willy Brandt,Thatcher, Reagan, Gorbacsov, Helmuth Kohl, Lech Wałęsa,Václav Havel, II. János Pál.Topográfia: Berlin, Helsinki, Prága, Gdańsk, Csernobil, Temesvár.Kronológia: 1964–1973 (a vietnami háború), 1967 (a „hatnaposháború”),.1968 (a prágai tavasz, a Brezsnyev-doktrína, párizsidiáklázadások), 1969 (az első Holdra szállás), 1972 (SALT-1szerződés), 1975 (a helsinki értekezlet), 1979 (SALT-2 szerződés,szovjet csapatok Afganisztánban), ), 1989 (a kelet-közép-európairendszerváltások, a berlini fal lebontása), 1991 (a Szovjetunió szétesése,a délszláv válság és az Öböl-háború kirobbanása).

Tematikai egység A Kádár-korszak Órakeret10 óra

Előzetes tudásA Kádár-korszak legfontosabb politikai, gazdasági, társadalmiés kulturális jellemzői. A szocialista rendszer válságának okai.A magyar rendszerváltozás fordulópontjai és főszereplői.


céljai

A tanuló családtagjain keresztül tájékozódik a megélt és megírttörténelem különbözőségeiről.Tudatosítja a hatalom által a társadalomra kényszerítettkompromisszum jellemzőit és hatásait. Átlátja a szocialista időszakMagyarország további történelmére és jelenére gyakorolt hatásait.Megérti, hogy Kádár János személye és a nevével fémjelzett korszakmiért osztja meg ma is a közvéleményt.A tanuló megismeri az 1956-os forradalom és szabadságharcot követőkegyetlen megtorlás tényeit, a törvénytelen bírósági tárgyalások,ítéletek jellemzőit. Ismeri a Kádár-rendszer jellegét és tisztában vanannak mozgásterével. Képes sokoldalúan elemezni a Kádár-rendszerválságának és bukásának okait, körülményeit, felismeri a rendszerlényegi reformálhatatlanságát. Ismeri a békés rendszerváltozásmenetét.Képes mások érvelésének összefoglalására, értékelésére és figyelembevételére, meghatározott álláspontok cáfolására, véleménykülönbségektisztázására, valamint a saját álláspont gazdagítására.


Megtorlás és a konszolidáció.

Gazdasági reformok,társadalmi változásoka Kádár-korszakban.

Életmód és mindennapok,a szellemi- és sportélet.

A Kádár-rendszer válsága,a külpolitikai változásokés az ellenzéki mozgalmak.

A rendszerváltozás„forgatókönyve”, mérlege,nyertesek és vesztesek.Forradalom, reformés kompromisszum.

Nemzeti és etnikaikisebbségek Magyarországona kétpólusú világidőszakában.Népesség, demográfia.

Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés statisztikai

táblázatokból,diagramokból.(Pl. a földterületeknagyságának változása1956–1980 között.)

Ismeretszerzés írásosforrásokból.(Pl. a gazdaságimechanizmus reformja.)

Emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetések levonása.(Pl. a Kádár-korszakbesúgói; ellenzéke.)

Kritikai gondolkodás: Feltevések

megfogalmazása egyestársadalmi-történelmijelenségek hátteréről.

Magyar nyelv és irodalom:Németh László, Nagy László,Sütő András, Weöres Sándor,Ottlik Géza, Örkény István.

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret:Dokumentumfilmek, híradókelemzése; stílusirányzatok:budapesti iskola.


A határon túli és a világbanszétszóródott magyarsághelyzete a kétpólusú világidőszakában.

(Pl. a magyar társadalommegbékélése a kádárihatalommal.)

Tételmondatmeghatározása,szövegtömörítés.(Pl. a rendszerváltópártok programjai.)

Többféleképpenértelmezhető szövegekjelentésrétegeinekfeltárása.(Pl. a Kádár-korszakviccei.)

Kommunikáció:– Folyamatábra, diagram

készítése.(Pl. a parlamenti patkóaz 1990-es választásután.)

– Beszámoló, kiselőadástartása.(Pl. ifjúsági szubkultúráka Kádár-korszakbancímmel.)


A világtörténet, az európaiés a magyar történelemkölcsönhatásainakelemzése.(Pl. összehasonlítókronológiai táblázatkészítése.)


Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció,történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés,népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó,politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet,parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet,demokrácia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog,vallás, vallásüldözés, vallásszabadság.

Fogalmak,adatok

Fogalmak: Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), disszidens,amnesztia, új gazdasági mechanizmus, háztáji, második gazdaság,„három T”, lakótelep, televízió, Rubik kocka, ellenzéki mozgalmak,szamizdat,besúgó, ügynök, monori találkozó, lakiteleki találkozó,ellenzéki kerekasztal, spontán privatizáció, falurombolás, MDF, SZDSZ,FIDESZ, MSZMP, FKgP, KDNP, MSZP, többpártrendszer,gyülekezésijog, pluralizmus, jogállam, nemzeti kerekasztal, sarkalatos törvények,Alkotmánybíróság.Személyek: Kádár János, Nagy Imre, Pozsgay Imre, Tőkés László, AntallJózsef, Göncz Árpád, Sólyom László, Teller Ede.Topográfia: Salgótarján, Százhalombatta, Monor, Lakitelek,Bős-Nagymaros.Kronológia: 1958 (Nagy Imre kivégzése), 1963 (részleges amnesztia),1968 (az új gazdasági mechanizmus bevezetése), 1971 (magyar-vatikánimegállapodás, Mindszenty József elhagyja Magyarországot),1978 (az Egyesült Államok visszaadja a Szent Koronát),1985 (a monori találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó),1980 (Farkas Bertalan a világűrben), 1989. június 16. (Nagy Imreés társainak újratemetése), 1989. október 23. (a harmadik MagyarKöztársaság kikiáltása), 1989 (társasági és egyesülési törvény),1990 (szabad országgyűlési és önkormányzati választások),1991 (a szovjet csapatok kivonása Magyarországról).

Tematikai egység Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése Órakeret8 óra

Előzetes tudás

Az Európai Unió létrejötte és az európai polgárok alapvető jogai.A vasfüggöny lebontása és következményei a keleti blokkországaiban. Globális problémák: urbanizáció, környezetszennyezés,terrorizmus, migráció, klímaváltozás.


céljai

A tanuló tisztázza álláspontját a globalizációval kapcsolatban, annakelőnyei és hátrányai ismeretében.Azonosul a fő morális célokkal (demokrácia, antirasszizmus,háborúellenesség), felismerve azok esetenkénti ellentmondásait is.Képes a demokratikus értékek ismeretében a történelmi-társadalmikérdések, folyamatok árnyalt megítélésére, érti a felelős állampolgárimagatartás lényegét. Kialakul benne a környezettudatos magatartás,ismeri az ehhez kapcsolódó egyéni feladatokat, valamint felismeri atársadalom egészének érdekeit.Megismeri a globalizáció fő mozgatórugóit, és tisztában vannaka világ fejlődésére gyakorolt hatásaival. Képes a globalizációsfolyamatok, kihívások és az egységesülő Európa előnyeinekés hátrányainak sokoldalú feldolgozására.Képes önálló esszé készítéséhez önálló kérdések világosmegfogalmazására, és magának az esszének a megírására is.Képes más iskolai tantárgyak ismeretanyagának a felhasználására is.


Az információs – technikaiforradalom és a tudásipar.A globális világgazdaság újkihívásai és ellenmondásai.Technikai fejlődés feltételeiés következményei.Erőforrások és termelésikultúrák.

A fenntarthatóság dilemmái.A civilizációk, kultúrákközötti ellentétekkiéleződése.

Az egypólusútól a többpólusúvilágrend felé.

A mediatizált világ.A tömegkultúra új jelenségeinapjainkban.Tömegtájékoztatás, sajtó,propaganda.

Ismeretszerzés, tanulás: Az internet felhasználása

történelmi ismeretekszerzésére.(Pl. atomfegyverrelrendelkező országok azezredforduló után.)

Vizuális rendezők(táblázatok, ábrák,vázlatok) készítése.(Pl. a mai hatalmiviszonyokat bemutatóábra.)

Kritikai gondolkodás: Adatok, modellek,

elbeszélések elemzése abizonyosság, a lehetőségés a valószínűségszempontjából.(Pl. globális világfejlődésének határai.)

Erkölcsi kérdéseketfelvető helyzetek

Földrajz:Az EU kialakulása, jellemzői,tagállamai; globálisvilággazdaság napjainkban,globális környezetiproblémák; népesség,népesedés, urbanizáció;fejlődő és fejlett országokgazdaságának jellemzői;Kína.

Informatika:Információk gyűjtéseaz internetről. Bemutatók,dokumentumok készítése.Információs társadalom.Információkeresés,információ-felhasználás.

Etika; filozófia:Korunk erkölcsi kihívásai.

Ének-zene:Világzene.

Az Európai Unió alapelvei,intézményei, működése ésproblémái.

felismerése, bemutatása.(Pl. klónozás.)

Kommunikáció: Tabló készítése önállóan

gyűjtött képekből.(Pl. globális környezetiproblémák.)

Beszélgetés (vita)társadalmi, történelmitémákról.(Pl. Brazília,Oroszország, India, Kína)megnövekedett szerepe.)


A világtörténet, az európaitörténelem, a magyartörténelem eltérő időbeliritmusának éskölcsönhatásainakelemzése.(Pl. centrumok ésperifériák napjainkban.)


Történelmi idő, változás és folyamatosság, tény és bizonyíték, történelminézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés,népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás,gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény,kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, centrum,periféria,politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus,közigazgatás, önkormányzat, szuverenitás, népképviselet, demokrácia,diktatúra,vallás, vallásüldözés.

Fogalmak,adatok

Fogalmak: globalizáció, multikulturalizmus, nemzetközi terrorizmus,vallási fanatizmus, fogyasztói társadalom, adósságspirál, globálisfelmelegedés, ökológiai katasztrófa, fenntarthatóság, környezetvédelem,fiatalodó és öregedő társadalom, migráció, foglalkozási szerkezet,diszkrimináció, integráció, euró, internet, tömegkommunikáció.Személyek: George Bush, Borisz Jelcin, Bill Clinton, Tony Blair,George W. Bush.Topográfia: az EU tagállamai.Kronológia: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása),1993 (Csehország és Szlovákia szétválása),

1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése),1999 (a NATO bombázza Szerbiát), 2001 (terrortámadás az EgyesültÁllamok ellen), 2002 (az euró bevezetése), 2004 (tíz új tagállamcsatlakozik az EU-hoz, köztük Magyarország is).

Tematikai egység A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítéseMagyarországon

Órakeret6 óra

Előzetes tudásA magyar rendszerváltozás fordulópontjai és főszereplői.A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítéseMagyarországon. A szomszédos országokban élő magyarság sorsa.


céljai

A tanuló híve és őrzője demokratikus rendszerünk vívmányainak,elkötelezettje a továbbfejlesztésének.Felismeri a közösségi és egyéni érdekek ütközését, kiegyenlítésitörekvéseit a társadalomban. Megérti a kisebbségi lét problémáita Magyarországon élő etnikai és kulturális kisebbségek, illetvea határokon túl élő magyar kisebbség szempontjából egyaránt.A tanuló átlátja a békés rendszerváltás jelentőségét és tudatosulnakbenne annak árnyoldalai, ellentmondásai (pl. forradalomszerűátalakulások társadalmi egyeztetés nélkül). Belátja, hogya rendszerváltozásnak nyertesei és vesztesei egyaránt voltak,nem mindig a társadalmi igazságosságnak megfelelően. Tisztában vana rendszerváltozás előtti és az azt követő időszak politikai és gazdaságirendszere közötti legfontosabb különbségekkel. Reális kép alakul kibenne Magyarország szerepéről és lehetőségeiről az európaiintegráción belül, továbbá ismeri fontosabb külkapcsolatait,és tudatosul benne a jelentősebb nemzetiségi és emigráns közösségekhíd-szerepe.Képes a nemzet, kisebbség és a helyi társadalmak fogalmak szakszerűhasználatára. Érvekkel is alátámasztott véleményt tud megfogalmazniaz elmúlt évtizedek hazai gazdasági-társadalmi folyamatairól.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A posztszocialista régió ésMagyarország helyzete,problémái 1990 után.

A közjogi rendszer jogállamiátalakítása ésintézményrendszere 1990után.Hatalommegosztás formái,színterei.

A piacgazdaságra való áttérésés az átalakulásellentmondásai, regionálisgazdasági különbségek.

Magyarország euroatlanticsatlakozásának folyamataFölzárkózás, lemaradás.

Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés statisztikai

táblázatokból,grafikonokból,diagramokból.(Pl. Magyarországdemográfiai helyzete.)

Magatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetések levonása.(Pl. kisebbségek határoninnen és túl.)

Az internet felhasználásatörténelmi ismeretekszerzésére.(Pl. Magyarország és azEurópai Uniókapcsolata.)

Informatika:Információkeresés,információ-felhasználás.

Matematika:Diagramok, táblázatok,grafikonok – adatleolvasás,készítés, értelmezés,statisztikai fogalmakismerete.

Etika; filozófia:Korunk erkölcsi kihívásai.

A társadalmiegyenlőtlenségek és amobilitás problémái.A magyarországi cigányok(romák).Nők, férfiak életmódja éstársadalmi helyzete,életformák, szegények ésgazdagok világa.

A határon túli magyarsághelyzete.Magyarok a nagyvilágban.Kisebbség, többség,nemzetiségek.

Kritikai gondolkodás:Különbségek felismerése,a változások nyomonkövetése egy-egytörténelmi jelenségkapcsán.(Pl. Magyarországállamberendezkedésénekváltozásai a XX. századfolyamán.)

Kommunikáció: Beszélgetés (vita) egy

társadalmi, történelmitémáról. Saját véleménymegfogalmazása.(Pl. cigányság romákintegrációja.)

Események, történetek,jelenségek dramatikusmegjelenítése.(Pl. hajléktalansors,munkanélküliség, amélyszegénységproblémái.)


Az adott tématanulmányozásáhozleginkább megfelelő térképkiválasztása különféleatlaszokból.(Pl. Magyarországnépesedési viszonyainak,az életkörülményekváltozásainak bemutatása.)


Történelmi idő, változás és folyamatosság, tények és bizonyítékok,történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés,népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás,gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény,kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, centrum,periféria,politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus,közigazgatás, önkormányzat, szuverenitás, népképviselet, demokrácia,diktatúra,vallás, vallásüldözés.

Fogalmak,adatok

Fogalmak: privatizáció, kárpótlás,migráció, mobilitás, foglalkozásiszerkezet, munkanélküliség, diszkrimináció, szegregáció, integráció,népszavazás. ombudsman, autonómia, magyar igazolvány, kettősállampolgárság.Személyek: Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc, Medgyessy Péter.Topográfia: a határon túli magyarlakta területek.Kronológia: 1996 (a magyar honfoglalás millecentenáriuma),1999 (Magyarország a NATO tagjává válik),2000 (a magyar államalapításmillenniuma),2004 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz).

Tematikai egység Társadalmi ismeretek Órakeret4 óra

Előzetes tudás A társadalmi tagozódással kapcsolatos korábbi történelmi és földrajziismeretek, valamint személyes tapasztalatok.


céljai

A társadalom makro- és mikrostruktúráját alkotó elemek azonosítása.A társadalom tagoltságából eredő egyenlőtlenségek felismertetése,ezek okainak azonosítása.A társadalmi felelősségvállalás elvi szükségességének megértetéseés néhány gyakorlati módjának megismertetése.A kisközösségek szerepe a helyi, lokális és országos ügyekalakításában.

Ismeretek Fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok

Családformák a mai világban.Kortárscsoport és ifjúságiszubkultúrák.

A helyi társadalom, a civiltársadalom és az önkéntesség.

Nemzet és nemzetiség.Kulturális és etnikai kisebbségekMagyarországon.

Esélyegyenlőtlenség és hátrányostársadalmi helyzet.Társadalmi felelősségvállalás ésszolidaritás.Tudatos fogyasztói magatartás.

A nagy ellátórendszerek(egészségügy, társadalom-biztosítás, oktatás) megismerése.

Ismeretszerzés, tanulás:Családtípusok azonosítása ésjellemzése személyestapasztalatok és a médiábólvett példák alapján.

Kritikai gondolkodás:A nemzeti-, a közép-európai-,valamint az európai identitásértelmezése.

Kommunikáció:– Aktuális szocializációs

kérdések, dilemmák ésproblémák megvitatása.

– A többes identitásfogalmának és gyakorlatiérvényesülésénekmegvitatása.

– Egy nemzeti kisebbség,valamint egy hátrányoshelyzetű társadalmi csoportéletének bemutatása szóbanvagy írásban.

Földrajz:Magyarország régiói;demográfiai mutatók;a magyar tájakkulturális, néprajziértékei.

Etika:Társadalmiszolidaritás.Többség és kisebbség.

Kulcsfogalmak Család, társadalom, szocializáció, kultúra, etnikum, nemzet, nemzetiség.

FogalmakSzubkultúra, kortárscsoport, helyi társadalom, civil társadalom, kisebbség,többség, érdekképviselet, érdekegyeztetés, identitás, hátrányos helyzet,felelősségvállalás, szolidaritás, önkéntesség, tudatos fogyasztói magatartás.

Tematikai egység Állampolgári ismeretek Órakeret4 óra

Előzetes tudásA politikai rendszerek és az állampolgárok közötti viszony történelmiformáinak ismerete. Az iskolai diákönkormányzat működésévelkapcsolatos tapasztalatok.


céljai

Az aktív és felelős állampolgársághoz szükséges ismeretek és készségekmegerősítése. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatánakmegismerése.Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek tudatosítása.Az ezek gyakorlásához kapcsolódó legfontosabb tevékenységi formákazonosítása.A magyarországi és az uniós politikai rendszer legfőbb elemeinekmegismertetése, a politikai részvétel jelentőségének tudatosítása.Az új Alaptörvény szellemiségének és fontosabb pontjainakfeldolgozása.


Állampolgári jogokés kötelességek.

Magyarország és az EurópaiUnió politikaiintézményrendszere.

A magyar és az európaiállampolgárság legfontosabbismérvei.

A magyar választási rendszer(országgyűlési éshelyhatósági választások).

A politikai részvétel formái.A közvetett és a közvetlendemokrácia eszköztára.

Ismeretszerzés, tanulás:– A magyarországi

országgyűlési választásokmodellezése.

– A hazai helyhatóságiválasztások működésimechanizmusánakmodellezése.

Kritikai gondolkodás:– Az állampolgári jogok és

kötelességek kölcsönösviszonyrendszerénekelemzése.

– A felelősségteljesválasztói magatartásértelmezése.

– A többes állampolgárságfogalmának értelmezése.

Földrajz:Az Európai Unió kialakulásaés működésének jellemzői.

Etika:Törvény és lelkiismeret.

Kulcsfogalmak Állam, állampolgár, politika, intézmény.

Fogalmak

Állampolgári jog, állampolgári kötelesség, politikai intézményrendszer,választás, választási rendszer, unió, országgyűlés, helyhatóság, politikairészvétel, közvetett demokrácia, közvetlen demokrácia, önkormányzat,párt, parlamenti küszöb, állampolgári jogok biztosa, ÁllamiSzámvevőszék.

Tematikai egység Pénzügyi és gazdasági kultúra Órakeret5 óra

Előzetes tudásA bankok működésével kapcsolatos gazdaságföldrajzi ismeretek.A gazdálkodással és a pénzkezeléssel kapcsolatos személyestapasztalatok.


céljai

Az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak megismertetése, agazdasági folyamatok fő hatótényezőinek megértetése.A tudatos és felelős állampolgári gazdálkodás elveinek megismerése,elfogadása.


Az állam gazdaságiszerepvállalása és kapcsolataa gazdaság különbözőszereplőivel.Az állam bevételei.Az állam stabilizációs,redisztribúciós éstőkeallokációs feladatai.

A költségvetési és a monetárispolitika eszköztára, szerepea gazdaságpolitikai célokmegvalósításában.

A pénzpiac működése,megtakarítók ésforrásigénylők.A pénzügyi közvetítők helyea nemzetgazdaságban.

A vállalkozások helyea nemzetgazdaságban,szerepük a GDPmegtermelésében.Vállalkozási formák.Vállalkozások létrehozásaés működtetése.A vállalkozások és a piackapcsolata.Az üzleti terv.

Ismeretszerzés, tanulás:– Az adók és járulékok

szerepének megértése amodernnemzetgazdaságokműködésében.

– A vállalkozási formákkülönbségeinekmegértése, különfélepéldák elemzése révén.

– A banki és a nem bankipénzügyi közvetítőksajátos gazdaságiszerepeinek azonosítása.

– Néhány hazai vállalkozásés a vállalkozói életformamegismerése példákonkeresztül.

Kritikai gondolkodás:– A tőkeszerzés különféle

lehetőségeinek (tőzsde,értékpapírok, lízing)összehasonlítása.

– Az állami szerepvállalásés az adózás közöttikapcsolatok feltárása.

– A pénzügyekkel,gazdasággal foglalkozóírott, vagy audiovizuálismédiaszövegek elemzéseés feldolgozása.

– Vázlatos üzleti tervkészítése szituációsgyakorlat keretében.

– Vita az adózási morállalkapcsolatos kérdésekről.

Földrajz:A modern pénzügyiközvetítőrendszer avilággazdaságban(Pl. pénzügyi piacok,nemzetközi monetárisintézmények, nemzetközitőkeáramlás, környezetiproblémák, fenntarthatóságés az állam).

Etika:A felelősség új dimenzióia globalizáció korában.

Tematikai egység Munkavállalás Órakeret5 óra

Előzetes tudás Diákmunka során szerzett személyes tapasztalatok. A környezetmunkával kapcsolatos mintáinak ismerete.


céljai

Az alapvető munkavállalói jogok és kötelezettségek tudatosítása.A munkába állás folyamatának és az alkalmazotti lét néhány fontosjellemzőjének megismertetése.A munkatevékenység emberformáló és értékteremtő erejénekfelismerése, elfogadása.


A munkaerő és a piackapcsolata. Munkaerő piacielvárások itthon és külföldön.

Szakképzettség.Álláskeresési technikák.Pályakezdés, beilleszkedésa munkahelyi közösségbe.

Munkajogi alapok.Foglalkoztatási formák.A munkaszerződés tartalma.

A munkaviszonyhozkapcsolódó jogokés kötelezettségek(munkaszerződés,bérszámítás, adózás,egészségbiztosítás ésnyugdíjbiztosítás, kollektívszerződés).

A munkaviszony megszűnése,munkanélküli ellátás,álláskeresési támogatás,visszatérés a foglalkoztatásba.

Ismeretszerzés, tanulás:– Munkaerő piaci

információk gyűjtése, amagyarországi és azuniós lehetőségekfeltérképezése.(Pl. állások és elvárások).

– Egy állás elnyeréséhezkapcsolódó lépésekmegismerése,tapasztalatok szerzése adokumentumokkezelésével kapcsolatban.(Pl. álláshirdetés,tájékozódás, önéletrajz,motivációs levél, interjú,munkaszerződés.)

– A munkaviszonyhozkapcsolódó adózási,egészség- éstársadalombiztosításiteendők modellezése.

– Saját bankszámlanyitásának, bankkártyakiváltásának és azinternetes bankfiókhasználatánakmodellezése.

– Tájékozódás amunkanélküliekellátásáról, átképzési ésvisszatérésilehetőségekről aterületileg illetékeshivatalokon keresztül.

Magyar nyelv és irodalom:Tájékozódás listaszerű, nemfolyamatos szövegekben.Ismerkedés az olyan,végrehajtásra szánt,aktusszerű szövegekkel, minta számla, az önéletrajz,a szerződés és az adóbevallás.

Informatika:Információk gyűjtéseaz internetről. Bemutatók,dokumentumok készítése.

Kommunikáció:– A munkahelyi

közösségbe valóbeilleszkedésproblémáinakmodellezése szerepjátékkeretében.

– Az egyéni és a vállalatiérdek ütközésétmegjelenítő vitákszervezése.

Kulcsfogalmak Gazdaság, piac, munka.

Fogalmak

Állás, adó, biztosítás, szerződés, munkaerőpiac, munkaadó, munkavállaló,foglalkoztatás, munkaviszony, önéletrajz, motivációs levél, munkajog,munkaszerződés, munkaidő, munkabér, adózás, adóbevallás, személyijövedelemadó, egészségbiztosítás, társadalombiztosítás, munkanélküliség,munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás.

Tematikai egység Rendszerező ismétlés Órakeret25 óra

Előzetes tudás A középiskolai történelem, társadalom és állampolgári ismeretanyag.


céljai

Az érettségi témakörök rendszerező ismétlése során felkészülés azérettségi vizsgára.


végén

Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek,események rendszerező feldolgozásával a jelenben zajló folyamatokelőzményeinek felismerése, a nemzeti öntudat és aktív állampolgárságranevelés.A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, ok-okozatiösszefüggések felismerése (pl. a globalizáció felerősödése és a lokálisközösségek megerősödése) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl.társadalmi kirekesztés) azonosítása, ezeknek jelenre vonatkoztatása,megítélése.Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek sokoldalú élet-,gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok éskülönbségek árnyalt felismerése, több szempontú értékelése.A civilizációk története jellegzetes sémájának alkalmazása újkori ésmodernkori egyetemes történelemre.A történelem értelmezését segítő kulcsfogalmak és egyéb egyedifogalmak rendszeres és szakszerű alkalmazása révén, többoldalútörténelmi tájékozódás és árnyalt gondolkodás.Ismerje fel a tanuló, hogy az utókor, a történelmi emlékezet a nagytörténelmi személyiségek tevékenységét többféle módon és szempontszerint értékeli, egyben legyen képes saját értékítéletemegfogalmazásakor a közösség hosszú távú nézőpontját alkalmazni.Ismerje a XX. század kisebb korszakainak megnevezését, illetve egy-egykorszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit.Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait a 2. világháborútól azEurópai Unióhoz való csatlakozásunkig. Legyen képes e bonyolulttörténelmi folyamat meghatározó összefüggéseit, szereplőitbeazonosítani, valamint legyen képes egy-egy korszak főbb kérdéseinekproblémaközpontú bemutatására, elemzésére.Ismerje az új- és modernkorban meghatározó egyetemes és magyartörténelem eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képesösszefüggéseket találni a térben és időben eltérő történelmi eseményekközött, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenülvagy közvetetten érintik.Tudja, hogy a XX. században lényegesen átalakult Európa társadalma ésgazdasága (polgárosodás, iparosodás) és ezzel párhuzamosan újeszmeáramlatok, politikai mozgalmak, pártok jelennek meg. Ismerje fel,hogy az Egyesült Államok milyen körülmények között vált a mai világvezető hatalmává és mutasson rá az ebből fakadó ellentmondásokra.Legyen képes a határon túli magyarság sorskérdéseit felismerni.Tudja a demokratikus és diktatórikus államberendezkedések közöttikülönbségeket, legyen képes a demokratikus berendezkedés előnyeit ésműködési nehézségeit egyaránt felismerni és azokat elemezni.Ismerje fel a tanuló a világot – és benne hazánkat is – fenyegetőveszélyeket (pl. túlnépesedés, betegségek, elszegényesedés,munkanélküliség, élelmiszerválság, tömeges migráció). Tudjon élni aglobalizáció előnyeivel, benne az európai állampolgársággal.Ismerje az alapvető emberi jogokat, valamint állampolgári jogokat éskötelezettségeket, Magyarország politikai rendszerének legfontosabbintézményeit, értse a választási rendszer működését.Legyen képes ismereteket meríteni különböző ismeretforrásokból,

történelmi, társadalomtudományi, filozófiai és etikai kézikönyvekből,atlaszokból, szaktudományi munkákból, legyen képes ezek segítségéveltörténelmi oknyomozásra. Jusson el kiselőadások, beszámolók önállójegyzetelése szintjére. Legyen képes az internetet kritikus és tudatoshasználatára történelmi, filozófia- és etikatörténeti ismeretek megszerzéseérdekében.Legyen képes különböző történelmi elbeszéléseket (pl. emlékiratok)összehasonlítani a narráció módja alapján. Legyen képes a különbözőszövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálatára és megítélésére atörténelmi hitelesség szempontjából. Legyen képes történelmi jeleneteketelbeszélni, adott esetben eljátszani különböző szempontokból. Legyenképes erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket felismerni és bemutatni.Fogalmazzon meg önálló véleményt társadalmi, történelmi eseményekről,szereplőkről, jelenségekről, filozófiai kérdésekről. Legyen képes másokérvelésének összefoglalására, értékelésére és figyelembe vételére, ameghatározott álláspontok cáfolására, a véleménykülönbségektisztázására, valamint a saját álláspont gazdagítására is. Legyen képestörténelmi-társadalmi adatokat, modelleket és elbeszéléseket elemezni abizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. Legyen képesösszehasonlítani társadalmi-történelmi jelenségeket strukturális ésfunkcionális szempontok alapján. Legyen képes értékrendekösszehasonlítására, saját értékek tisztázására. Értékelje a társadalmi-történelmi jelenségeket az értékrendek alapján.Legyen képes történelmi-társadalmi témákat vizuálisan ábrázolni, esszétírni (filozófiai kérdésekről is), ennek kapcsán kérdéseket világosanmegfogalmazni.Legyen képes a történelmi időben történő sokoldalú tájékozódásra.Legyen képes a különböző időszakot bemutató történelmi térképekösszehasonlítása során a változások (pl. területi változások, népsűrűség,vallási megosztottság stb.) hátterének feltárására.Legyen képes a nemzet, a kisebbség fogalmának és a helyi társadalomfogalmának szakszerű használatára, tudjon érvelni a társadalmifelelősségvállalás, illetve a szolidaritás fontossága mellett.Legyen képes átlátni a nemzetgazdaság, a bankrendszer, a vállalkozásiformák működésének legfontosabb szabályait.Legyen képes munkavállalással összefüggő, a munkaviszonyhozkapcsolódó adózási, egészség- és társadalombiztosítási kötelezettségek,illetve szolgáltatások rendszerét átlátni.

Történelem specializáció

11-12. évfolyam

Történelem

A középiskolai történelemtanítás az általános iskolai ismeretekre és tevékenységekre épül, jellegéttekintve azonban már forrás- és tevékenységközpontú. Olyan nevelő-oktató tevékenység, amelynekcélja az általános történelmi műveltség kiterjesztése és elmélyítése, valamint a magasabb műveltségmegalapozása. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van a tanulói személyiségfejlődésében, társadalmi cselekedeteik tudatosulásában. Fontos a történelmi eseményekben részt vevőegyének és csoportok nézeteinek és tetteinek megismerése, az ezek mögött húzódó motívumok,szándékok és élethelyzetek felismerése és megértése, a résztvevők felelősségének belátása.

Az iskola és benne a történelemtanítás egyik fő feladata értékek közvetítése. Olyan alapvetőnormákról, értékekről van szó, mint a nemzeti azonosságtudat kialakítása a magyar történelemfeldolgozásával; az európai és egyetemes demokratikus értékrend kialakítása az egyetemes történelemelemzésével. Ezeken túl a társadalomismereti modulok és tantárgyrészek segítségével sor kerül ademokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelésre; az állampolgári feladatokra és a tudatosközéleti részvételre való felkészítésre; az alapvető személyiségi és emberi jogok, valamint erkölcsinormák megismerésére és tiszteletére; az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatosismeretek és képességek fejlesztésére; a szociális érzékenység kialakítására a társadalmiegyenlőtlenségeik okainak megismertetésével. Nyitott, elfogadó gondolkodást kell kialakítani az eltérőkultúrák vonatkozásában a kisebbségek történelmének áttekintésével – beleértve a határon túlimagyarság és a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek múltját és jelenét is –, különös tekintettel aKárpát-medencében együtt élő népekre. Cél továbbá a környezettudatosságra és, fenntarthatóságranevelés a környezet és a természet, valamint az ember kapcsolatának koronkénti bemutatásával.

A középiskolai történelemtanítás a források önálló feldolgozásán alapuló, elemző jellegű, amiaz összefüggések egyre önállóbb feltárását jelenti. Ugyanakkor a történelem élményszerű tanítására,közös feldolgozására kell törekedni, ami örömet jelent a diákok számára. Ehhez igénybe kell venni ahagyományos eszközök (tankönyvek, egyéb olvasmányok, térképek, audio-vizuális anyagok stb.)mellett a média modern eszközeit is (világháló, kép-, videó-, hang-megosztók, stb.). Ugyanakkortörekedni kell arra, hogy a tanulói tudás a tények ismeretén túl kiterjedjen bővítésének igényére, azönálló tájékozódási és tanulási módszerek elsajátítására, a problémaérzékenységre és a kritikaigondolkodásra is.

Az ismeret átadással azonos súllyal kell kezelni a tanulói képességek fejlesztését, melyetkellően változatos tevékenységformák biztosításával lehet a leghatékonyabban elérni. Ez azért isszükséges, hogy a tanulók képessé váljanak önálló ismeretek szerzésére, értelmezésére, azokkalkapcsolatban önálló vélemény megfogalmazására.

Fontos feladat a differenciált történelmi gondolkodás kialakítása, amely azonos események,történések különböző szempontú megközelítését jelenti. Hiszen minden történelmi esemény többszempontú, ennek megfelelően eltérő interpretációi is lehetnek. Ezeket kell felismerni és megérteni atanulóknak, azonosulni velük vagy elutasítani azokat, megértve, hogyan éltek és gondolkodtak azadott kor emberei. Mindehhez szükséges a hagyományos politikatörténet feldolgozása mellett atársadalom-, művelődés- és mentalitástörténet megfelelő súlyú kezelése. Ehhez nyújt segítséget aközműveltségi tartalmak mellett megjelenő ismétlődő/visszatérő és hosszmetszeti témák egy része.

Fontos feladat a különböző képességek – az ismeretszerzés, tanulás; a kritikai gondolkodás; akommunikáció; valamint az időben és térben való tájékozódás – azonos súlyú fejlesztése. Fontos,hogy a tanulók ezek révén rendelkezzenek a történelmi gondolkodás kialakításához szükségesalapokkal; birtokában legyenek alapvető történelmi tények ismeretének; tudják használni aszaknyelvet, értsék a történelmi fogalmakat; képesek legyenek ismereteiket szóban és írásban egyarántelőadni. Fontos, hogy a tanulók legyenek képesek értelmezni a történelmi múlt és a jelenkortársadalmi eseményeit, álláspontjukat pedig érvekkel alátámasztva tudják képviselni.

A tantervi táblázatok fejlesztési követelmények oszlopában a fejlesztési feladatokra lehetpéldákat találni. Az elvárás az, hogy a kétéves ciklusok során, a NAT-ban a megfelelő évfolyamokhozkötött fejlesztési feladatok mindegyike legalább egyszer megjelenjen. A szaktanár döntheti el, hogymelyik témánál melyik fejlesztési feladatot vagy feladatokat, milyen konkrét formában dolgoz fel. Atáblázatok ismeretek rovatában dőlt betűvel jelöltek a tájékoztató jellegű, csupán javasoltismétlődő/visszatérő és hosszmetszeti témák, a fejlesztési követelmények példaként szolgáló feladatai,valamint a kapcsolódási pontok ajánlott anyagai.

A történelemtanítás feladata a tanulók történelemszemléletének formálása, ugyanakkor apluralizmus jegyében az alkotmányos alapelvekbe nem ütköző, eltérő szemlélet tiszteletben tartása iselengedhetetlen.

Belépési feltételek

A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonáskifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben résztvevők tetteinek ismerete,viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciákkialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatjahelyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai,gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódóműveltségterületek moduljainak feladata, hogy e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítsék.

Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kellmegteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, atársadalom, megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A tanulóktudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudásbővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csakígy alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz.

A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közbenmód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriákváltozásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására.

A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésükmegerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelősmagatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével ajelenben és a múltban is képes a lehetséges az alternatívák meglátására és értékelésére.

A specializáció, ill. fakultáció témakörei megegyeznek a 11-12. év történelem tárgy helyitantervének témaköreivel. A feltüntetett órakeretek a tartalmakban és a belépőtevékenységekben lévő (az emelt szintű érettségi követelményében meghatározott)többletfeladatok teljesítésére szolgálnak. Célszerűnek tartjuk az alap ésa specializációs, ill. fakultációs képzési formákat összevonni, s azokat csoportkeretbentanítani.

11. évfolyam


Tematikai egység Az őskor és az ókori Kelet Órakeret3 óra

Előzetes tudásAz őskori ember világa. Ószövetségi történetek.Ókori keleti örökségünk (időszámítás, írás, tudományos ismeretek,vallások, építmények).


Az emberi faj fennmaradása a természet és a társadalom szervesösszefüggésében lehetséges, ezért lényeges a „gondolkodj globálisan,cselekedj lokálisan” elv elfogadása. Az ember az alkotó munka soránállandóan felhasználja tapasztalatait, ismereteit. A közösség teremti megaz embert, az ember viszont létrehozza és fenntartja közösséget.A közösségek vallási törvényekkel, szokásokkal, szabályokkal,az államok jogrenddel teremtik meg az együttélés szükséges feltételeit.A társadalom tagolt, melyben az engedelmesség, az emberek közöttikölcsönös függés és hierarchia egyaránt fontos.A tanuló felismeri, hogy a történelem különböző szaktudományokmódszereit és eredményeit hívja segítségül a múlt rekonstruálásához,mivel a történelmi források sokszínűek. Tudatosul benne, hogy azemberi történelem korai időszakára vonatkozó eltérő tudományosmegközelítések alapvetően a forrásanyag hiányosságából fakadnak.A természeti adottságok meghatározó szerepének felismerése az elsőállamok, birodalmak keletkezésében és felbomlásában. Az ókori keletivallások – különös tekintettel az egyistenhitet hirdető zsidó vallás –szellemi, társadalmi gyökereinek megismerése, az emberi kultúrafejlődésére gyakorolt hatásainak megértése.


Egy folyam menti civilizációjellemzői.(Egyiptom. Kína.)

Az egyistenhit a zsidóvallásban.

Ismeretszerzés, tanulás:

Forrástípusokfelismerése,információgyűjtés és azokrendszerezése.(Pl. az egyiptomi és kínaicivilizációról fennmaradtforrások csoportosításakülönböző szempontokszerint.)

Egy történelmioknyomozásmegtervezése.

Biológia-egészségtan:a homo sapiens egységes faj.

Földrajz: kontinensek,rasszok, térképolvasás.

Magyar nyelv és irodalom:Bibliai történetek, az íráskialakulása, jelentősége,nyelvcsaládok.

Vizuális kultúra: az ókoriKelet.(Pl. a gízai piramisok.)

(Pl. a piramisépítéshezkapcsolódó hipotézisek,agyaghadsereglétrehozása.)

Kritikai gondolkodás:

Lényeg kiemelése írottszövegből, ismeretekproblémaközpontúelrendezése.(Pl. egy folyamvölgyikultúra sajátosságainakbemutatása törvényekalapján.)

Társadalmi csoportok,intézményekműködésénekösszehasonlítása.(Pl. eltérő és hasonlóvonások az ókori Keletcivilizációinak társadalmiszerkezetében,államszervezetében.)

Kommunikáció:

Szóbeli beszámoló gyűjtő-,illetve kutatómunkávalszerzett ismeretek alapján.(Pl. az ókori keleticivilizációk jellegzetestárgyi emlékeinek éskulturális örökségénekfeldolgozása.)

Tájékozódás térben és időben

Megismert történelmiesemények időrendbeállítása.(Pl. ókori keleticivilizációk ábrázolásaidővonalon.)

– A történelmi térváltozásainak leolvasásatérképekről.

Matematika: a számegyenes,az idő mértékegységei(nap, hónap, év, évtized,évszázad).

(Pl. Egyiptom területiváltozásai.)


Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény,történelmi forrás, tény és bizonyíték.


Társadalom, társadalmi csoport, népességrobbanás, életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,politika, állam, államforma, egyeduralom, államszervezet, birodalom,monoteizmus, politeizmus, fáraó, piramis, építészet, hieroglifa, Biblia,Ószövetség.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: régészet, bronzkor, vaskor, nemzetség, despotizmus,városállam, öntözéses földművelés,Személyek: Kheopsz, Ádám, Éva, Mózes, Dávid, Salamon, Konfuciusz,Lao-ce.Topográfia: „termékeny félhold”, Mezopotámia, Egyiptom, Nílus,Palesztina, Kína, Kék-folyó, Sárga-folyó, Jeruzsálem.Kronológia: Kr. e. 3000 körül (az első államok kialakulása),Kr. e. 3000 Kr. e. 525 (az Egyiptomi Birodalom fennállása),Kr. e. X. sz. (a zsidó állam fénykora).

Tematikai egység Az ókori Hellász Órakeret8 óra

Előzetes tudás Görög istenek, hősök, tudósok, művészek és az olimpia.A görög-perzsa háborúk.


A különböző államformák (királyság, köztársaság) és ahatalomgyakorlás eltérő formáinak (demokrácia, diktatúra) jellemzői,és azok egyénekre és közösségekre gyakorolt hatásainak azonosítása.A közügyekben való részvétel fontosságának elfogadása.Az európai civilizáció gyökereinek feltárása. Az ókori demokráciaalapelveinek megismerése, vázlatos összehasonlítása a moderndemokrácia alapelveivel. Birodalomszervezési elvek megismerése.A háborúk okainak (történelmi, politikai, gazdasági, vallási, etnikai,hatalmi okok stb.) áttekintése.


Az athéni demokráciakialakulásának

folyamata.

A görög gazdaság.

A görög-perzsa háborúk.

A spártai állam.

A görög tudomány egyesterületeinekegy-egy alkotója.(Pl. történetírás, természet-tudományok, filozófia.)


Ismeretszerzés különbözőmédiumok anyagából,szaktudományimunkákból.(Pl. a görög hadviselés,politika témájában.)

Különböző emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetések levonása.(Pl. a görög-perzsaháborúk hőseinekáldozatvállalása.)


Érvek gyűjtése a sajátvéleményalátámasztására,ellenérvek gyűjtésemeghatározott álláspontokcáfolására.(Pl. az arisztokratikus ésa demokratikuskormányzás előnyeiről,hátrányairól.)

Történelmi-társadalmiadatok, modellek éselbeszélések elemzése a

Földrajz: a Balkán-félszigetdéli részének természetiadottságai.

Testnevelés és sport: a sport-és olimpiatörténet alapjai.

Magyar nyelv és irodalom:görög mitológia, homéroszieposzok, az antik görögszínház és dráma,Szophoklész: Antigoné.

Dráma és tánc: az ókoriszínház és dráma.

Vizuális kultúra: az antikgörög képzőművészet.

Matematika: Pitagorasz-tétel,Thalész-tétel, Eukleidész(euklideszi geometria),görög ábécé betűinekhasználata a matematikában.Pi szám jelölése [π].

Fizika: Arkhimédész,ptolemaioszi világkép,Arisztotelésztermészetfilozófiája.

bizonyosság, a lehetőségés a valószínűségszempontjából.(Pl. Spártáról atörténetírásban kialakulthagyományos képárnyalása.)

Különböző szövegek,hanganyagok, filmek stb.vizsgálata a történelmihitelesség szempontjából.(Pl. Hellász történelmétfeldolgozó hollywoodifilmek.)

Kommunikáció:

Folyamatábra, diagramelemzése/ készítése.(Pl. az athéni demokráciakialakulása.)

Vizuális rendezők(táblázatok, ábrák)készítése.(Pl. gyarmatváros ésanyaváros kapcsolata.)


Különböző időszakoktörténelmi térképeinekösszehasonlítása, aváltozások hátterénekfeltárása.(Pl. Nagy Sándorbirodalmának kialakulásatérképek alapján.)Egyszerű térképvázlatokrajzolása különbözőinformációforrásokalapján.(Pl. a göröggyarmatosítás fő irányai.)

Értelmező Változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció,jelentőség.

kulcsfogalmak


Társadalom, társadalmi csoport, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági kapcsolat, gyarmatosítás, árutermelés,pénzgazdálkodás, kereskedelem,politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, köztársaság,demokrácia, polgárjog, államszervezet, birodalom, szuverenitás,politeizmus.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: polisz, arisztokrácia, démosz, metoikosz, rabszolga,türannisz, türannosz, népgyűlés, esküdtbíróság, demagógia, sztratégosz,cserépszavazás, helóta, perioikosz, apella, geruszia, filozófia,hellenizmus.Személyek: Szolón, Kleiszthenész, Periklész, Miltiadész,Themisztoklész, Hérodotosz, Thuküdidész, Platón, Arisztotelész.Topográfia: Athén, Spárta, Attika, Olümpia, Peloponnészosz,Marathón, Thermopülai - szoros, Szalamisz.Kronológia: Kr. e. 594 (Szolón reformjai), Kr. e. 508 (Kleiszthenészreformjai), Kr. e. 490 (a marathóni csata),Kr. e. 480 (a szalamiszi csata, a thermopülai csata),Kr.e. V. század közepe (Periklész kora),Kr. e. 431-404 (Peloponnészoszi háború).

Tematikai egység Az ókori Róma Órakeret6 óra

Előzetes tudás Az ókori Róma alapítása. Hadvezérek, csaták, uralkodók az ókoriRómában. Újszövetségi történetek.


Az ókori Római Birodalmat a katonai erő, fejlett jogrendszer ésállamszervezet jellemezte. A gazdasági és katonai hatalom birtoklásaalapja lehet egy-egy személy vagy csoport politikai befolyásának.Egy állam eredményes hódításai a közösség tagjai számárajogkiterjesztéssel és jobb életfeltétellel járhatnak, míg veresége az egészközösség pusztulását is eredményezheti. A kereszténység az emberekisten előtti egyenlőségének meghirdetésével jelentős hatást gyakorolta kor embereire.A tanuló felismeri, hogy egy több évszázadon keresztül fennálló államfelemelkedésében és hanyatlásában több tényező együttes hatása játszikszerepet, valamint, hogy a hosszú életű birodalmak társadalma,gazdasági élete, politikai berendezkedése folyamatosan változik.Tudja, hogy az antik kultúra a görög és a római kultúra kölcsönhatásasorán alakult ki, lássa az európai civilizációra gyakorolt hatását.A zsidó gyökerekből is táplálkozó kereszténység kialakulásának ésegyházzá szerveződésének megismerésén keresztül felismeri annakcivilizációformáló szerepét, valamint hatását a későbbi korokfejlődésére.


Augustus principátusánakjellemző vonásai.

A római történetírás egy-egyjelentős alkotója.(Pl. Livius, Tacitus).

A kereszténység történeténeknéhány állomása az ókorban.(Pl. páli fordulat, üldöztetés,milánói ediktum, niceaizsinat).

A népvándorlás legfontosabbmozzanatainakés résztvevőinekismerete, térbeli elhelyezése.(Pl. germánok, hunok.)


A rendelkezésre állóismeretforrásokértelmezése.(Pl. a köztársaságállamszervezeti ábrái.)

Ismeretszerzés statisztikaitáblázatokból,grafikonokból,diagramokból.(Pl. a keresztényekszámának növekedése.)

A tanultak felhasználásaúj feladathelyzetben.(Pl. a görög és a rómaimindennapi életösszevetése.)


Különböző szövegek,hanganyagok, filmek

Földrajz: az Appennini-félsziget természetiadottságai.

Magyar nyelv és irodalom:Bibliai történetek, Vergilius,Horatius.Az írás kialakulása,jelentősége, nyelvcsaládok.

Matematika: a római számok.

Vizuális kultúra: Colosseum,Augusztus szobra.

Etika; filozófia:A kereszténység története.Az európai civilizáció éskultúra zsidó-kereszténygyökerei.

vizsgálata a történelmihiteleség szempontjából.(Pl. Róma alapítása,Jézus élete.)

Feltevésekmegfogalmazásatörténelmi személyiségekcselekedeteinek,viselkedésénekmozgatórugóiról.(Pl. Augustusintézkedései,Constantinus reformjai.)

Kommunikáció:

Önállóan gyűjtöttképekből tabló készítése.(Pl. a hunok életmódja.)

Beszámoló készítésenépszerű tudományosirodalomból,szépirodalomból, rádió-és tévéműsorokból.(Pl. Róma alapítása.)


Történelmi időszakokjellegzetességeinekmegragadása ésösszehasonlítása.(Pl. hasonló tartalmúgörög és rómaiesemények kronológiaipárba állítása.)

– Különböző időszakoktörténelmi térképeinekösszehasonlítása, aváltozások hátterénekfeltárása.(Pl. a kereszténységterjedése.)


Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény,jelentőség.


Társadalom, társadalmi csoport, népesedés, népességrobbanás,migráció, életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac,kereskedelmi mérleg, piaci egyensúly, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, köztársaság,önkényuralom, diktatúra, politikai párt, polgárjog, államszervezet,birodalom, szuverenitás,vallás, politeizmus, monoteizmus, vallásüldözés, vallásszabadság.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: patrícius, plebejus, consul, császár, senatus, dictator,néptribunus, provincia, triumvirátus, principatus, légió, limes, colonus,dominatus, diaszpóra, apostol, Biblia, egyház, evangélium, páli fordulat,ediktum, keresztény, megváltó, püspök, zsinat, barbár, népvándorlás,vallás.Személyek: Caesar, Antonius, Augustus, Mária, József, Názáreti Jézus,Péter apostol, Pál apostol, Diocletianus, Constantinus, Romulus,Tacitus, Livius, Attila.Topográfia: Róma, Itália, Római Birodalom, Actium, Pannónia,Konstantinápoly, Betlehem.Kronológia: Kr. e. 31 (az actiumi csata), Kr. e. 27 - Kr. u. 476 (a RómaiBirodalom fennállása), 313 (a milánói ediktum),325 (a niceai zsinat), 395 (a Római Birodalom felosztása),451 (catalaunumi csata), 476 (a Nyugatrómai Birodalom bukása).

Tematikai egység A középkor Órakeret13 óra

Előzetes tudásA középkori élet színterei és szereplői. A lovagi életmód és a kereszteshadjáratok; új mezőgazdasági eszközök és módszerek; a céhek.A középkori járványok.


A keresztény vallás szerepe az európai szellemi és hatalmi expanzióban,az egyház társadalomépítő és - szabályozó tevékenységénekazonosítása, távlatos jelentőségének megértése. Az egyéni érdekeltségkiterjedése, a hatalommegosztás elvének megjelenése az egyházi ésvilági, illetve a központi és helyi hatalom között, mint meghatározóeurópai fejlődési mozgatórugók értékelése.A középkori keresztény civilizáció örökségének feltárása és a középkorivárosi civilizáció továbbélésének kimutatása a modern európaicivilizációban. A rendiség azonosítása, mint a modern állam középkorigyökere. A termelés új szervezeti formái társadalomformáló hatásánakfelismerése. Európa eltérő gazdasági fejlődésű régióinak különbözőszempontok alapján történő összehasonlítása. A keresztény és az iszlámvilágvallás civilizációformáló szerepének tudatosítása. A középkorikeresztény vallásos világkép módosulásának nyomon követése atörténelem során. A humanizmus örökségének kimutatása a modernember gondolkodásmódjában. A Gutenberg-galaxis szerepénekértékelése az emberi civilizációban.


A Frank Birodalomtörténetének főbb állomásai.(Pl. Poitiers, Verdun.)

A legfontosabbszerzetesrendek jellemzői.(Pl. bencések, ferencesek.)

Az ortodox és a nyugatikereszténység főbb jellemzői.(Pl. önálló nemzeti egyházak,eltérő liturgia ésegyházművészet.)

Az arab hódítás, az iszlámelterjesztésének fontosabbszakaszai.(Pl.635 Damaszkusz,732 Poitiers.)

A középkori céhes iparbemutatása.

Híres egyetemek Nyugat-


Ismeretszerzésszaktudományimunkákból.(Pl. a feudalizmusterminológiája.)

Információk önállórendszerezése,értelmezése éskövetkeztetések levonása.(Pl. a nyugati és keletikereszténységjellemzőinek azonosságaés különbsége.)

Különböző emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetések levonása.(Pl. a keresztényszerzetesek mindennapiéletét szabályozó

Földrajz: Európa természetiadottságai, az arab világföldrajzi jellemzői,világvallások, arab földrajz(tájolás, útleírások), az ún.kis jégkorszak Európában.

Magyar nyelv és irodalom:lovagi költészet,vágánsköltészet, Boccaccio,Petrarca.

Etika: hit és vallás, avilágvallások emberképe éserkölcsi tanításai, azintolerancia, mint erkölcsidilemma.

Vizuális kultúra: bizánciművészet, román stílus,gótika, reneszánsz(Leonardo, Michelangelo,Raffaello).Matematika: arab számok

és Közép-Európában.(Pl. Párizs, Oxford, Prága.)

Az egyetemi oktatásjellemzői, a skolasztika.(Pl. Aquinói Szent Tamás).

A humanizmus és areneszánsz jellemzői(pl. emberközpontúság, antikembereszmény.) és fontosabbitáliai képviselői.(Pl. Petrarca, Machiavelliés Raffaello.)

A rendi állam kialakulásaés működése Angliában ésFranciaországban.

előírások bemutatása.) Ismeretszerzés

grafikonokból,diagramokból.

(Pl. a céhes ipari termelésnövekedését bemutatódiagram kapcsán.)

Egy történelmioknyomozásmegtervezése.(Pl. Nagy Károly életútjaés halála.)


Kérdések önállómegfogalmazása.(Pl. az uradalomfelépítésével ésműködésévelkapcsolatban.)

Híres emberek, történelmiszemélyiségek jellemzése,feltevésekmegfogalmazása atörténelmi személyiségekcselekedeteinek,viselkedésénekmozgatórugóiról.(Pl. Nagy Károly portréjakrónikarészlet alapján.)

Feltevésekmegfogalmazása egyestörténelmi jelenségekhátteréről, feltételeiről,okairól.(Pl. az Oszmán Birodalomkatonai erejében szerepetjátszó tényezők elemzése.)

Különféle értékrendekösszehasonlítása, sajátértékek tisztázása.(Pl. a középkori embergondolkodásának átéléseés megértése.)

(hindu eredetű, helyi értékes,10-es alapú, arabközvetítéssel világszerteelterjedt számírás), arabalgebra.

Fizika: Arab csillagászat(arab eredetű csillagászatielnevezések, csillagnevek,iszlám naptár stb.).Középkori technikaitalálmányok, a gótikus stílustechnikai alapjai (támív,támpillér); tudománytörténet,asztrológia és asztronómia.

Biológia-egészségtan: az araborvostudomány eredményei.

Ének-zene: a középkorzenéje; a reneszánsz zenéje.


Történelmi idő, változás és folyamatosság, történelmi forrás, ok éskövetkezmény.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció,életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,termelési egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat,kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, hatalmi ágak, egyeduralom, monarchia,államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás,vallás, monoteizmus, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: feudalizmus, hűbériség, ortodox egyház, római katolikusegyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, ferences rend, liturgia,inkvizíció, középkor, szent, ereklye, eretnekség, kolduló rend, kódex,iszlám, Korán, kalifa, rendi monarchia, kiváltság, városi önkormányzat,céh, skolasztika, egyetem, reneszánsz, humanizmus, rendi országgyűlés,szultán, szpáhi, janicsár, gyermekadó, szolgálati birtok (tímárbirtok,khász - birtok).Személyek: Klodvig, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly,I. (Nagy) Ottó, I. (Hódító) Vilmos, III. Ince, Szent Benedek, SzentFerenc, Szent Domokos, Mohamed próféta, Aquinói Szent Tamás,Gutenberg, Lorenzo Medici, Petrarca, Machiavelli, Raffaello, Simon deMonfort, II. Henrik, IV. Szép Fülöp, II. Mohamed.Topográfia: Frank Birodalom, Poitiers, Aachen, Verdun, Egyházi(Pápai) Állam, Arab Birodalom, Mekka, Cordoba, Bagdad,Damaszkusz, Német-római Birodalom, Párizs, Oxford, Prága, Velence,Firenze.Kronológia: 622 (Mohamed futása, a muszlim időszámítás kezdete),732 (a frankok győzelme az arabok felett),800 (Nagy Károly császárrá koronázása), 843 (a verduni szerződés),962 (Német-római Császárság megalapítása),1054 (az egyházszakadás), 1066 (hastingsi csata),1215 (a Magna Charta kiadása), 1265 (első angol rendi gyűlésösszehívása), 1302 (első francia rendi gyűlés összehívása),1453 (Konstantinápoly elfoglalása).

Tematikai egység A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Órakeret14 óra

Előzetes tudás

Mondák a magyarság vándorlásáról, mondák és történetek ahonfoglalásról, kalandozásokról és az államalapításról. Géza fejedelemés (Szent) István király műve. Az Árpád-ház uralkodói, szentjei.Nagy Lajos, a hódító és törvényhozó. Hunyadi János a törökellenesküzdelmek élén. Hunyadi Mátyás portréja.


A magyarság korai története révén annak felismertetése, hogy az újtudás elsajátítása, a környező népektől való tanulás, az alkalmazkodásiképesség fontos feltétele volt népünk fennmaradásának.A kereszténység felvétele és az erre épülő államalapítás teremtette mega feltételeit a magyar állam megerősödésének és fejlődésének. Azországépítés során megjelenő új kihívásokra adott megfelelő válaszaivala kor politikai vezetése hozzájárult a társadalmi, gazdasági fejlődéshez,amely felerősítette mind a védekező, mind a támadó katonai erőt,melynek révén a Magyar Királyság a térség meghatározó államává vált.A tanuló felismeri és tudatosul benne, hogy a magyarság eredetérevonatkozó álláspontok különbözősége a források rendkívülihiányosságából és az egyes szaktudományok (történettudomány,régészet, nyelvészet) kutatási eredményeinek egymásnak olykorellentmondó adataiból fakad. Tudása elmélyül az államalapításról,megérti történelmi jelentőségét. Felismeri, hogy az Árpád-korbanmegszilárdult a keresztény magyar állam. A korszak jelentős uralkodóipolitikai életpályájának megismerésén keresztül belátja, hogyMagyarország a közép-európai régió egyik legerősebb államakéntfejlődött, sorsa több ponton összekapcsolódott a környező államok ésNyugat-Európa fejlődésével. Tudja, hogy az ország fejlődéséneklehetőségeit lényegesen befolyásolta az oszmán törökökkel folytatottküzdelem.


A vándorló magyarság képe akorabeli forrásokban.(Pl. arab és bizánciforrások.)

Eltérő tudományoselképzelések a magyarőstörténettel kapcsolatban.(Pl. eredetelméletek, őshaza).

A kalandozó magyarok képea korabeli forrásokban.

Szent István törvényalkotótevékenysége.


Kulcsszavak éskulcsmondatok kereséseszövegben.(Pl. Szent Istvántörvényeiben.)

Információk gyűjtése ésönálló rendszerezése,értelmezése.(Pl. Szent Lászlótörvényeinek elemzése.)

– Tanultak felhasználása újfeladathelyzetben.(Pl. reneszánszstíluselemek azonosításamagyarországi

Magyar nyelv és irodalom: amagyar nyelv rokonsága,története, nyelvcsaládok,régi magyar nyelvemlékek: aTihanyi apátság alapítólevele,Halotti beszéd és könyörgés,Ómagyar Mária-siralom.Eredetmondák.(Pl. Arany János: Rege acsodaszarvasról.)Janus Pannonius: Pannóniadicsérete, Katona József:Bánk Bán, Arany János:Toldi.

Az új rend megszilárdulásaSzent László és KönyvesKálmán idején.

Nagy Lajos törvényei és azAnjou-kori társadalom.

Zsigmond királykülpolitikája.(Pl. a nyugati egyház-szakadás megszüntetése,a huszita kérdés kezelése,oszmánok elleni védekezés.)

Mátyás király bel-és külpolitikája.

Mátyás királyés a reneszánsz.

műemlékeken.)Kritikai gondolkodás:

– Érvek gyűjtése a sajátvéleményalátámasztására,ellenvéleményekcáfolására.(Pl. a kalandozásoklefolyása.)

– Kérdésekmegfogalmazásaa forrásokmegbízhatóságára, aszerző esetlegeselfogultságára, rejtettszándékaira vonatkozóan.(Pl. korabeli utazók,krónikaírók leírásainakelemzése.)

– Különbségek felismeréseés a változások nyomonkövetése egy-egytörténelmi jelenségkapcsán.(Pl. a nemes fogalomjelentésváltozása.)

– Híres emberek, történelmiszemélyek jellemzése,feltevésekmegfogalmazása acselekedeteinekmozgatórugóiról.(Pl. Hunyadi Mátyáskülpolitikája.)

– Történelmi jelenetekelbeszélése, eljátszásakülönbözőszempontokból. Erkölcsikérdéseket felvetőélethelyzetekmegismeréseés bemutatása.(Pl. a nikápolyi csatarekonstruálása magyar éstörök korabeli forrásokalapján.)

Vizuális kultúra:

A nagyszentmiklósi kincs,

a honfoglalás korátfeldolgozó képzőművészetialkotások megfigyelése,elemzése.

Román, gótikus

és reneszánsz emlékekMagyarországon.

Ének-zene: reneszánsz zene:Bakfark Bálint.

Matematika: térbeli modellekkészítése valaminek

a demonstrálásához.

Informatika: forráshasználat,hitelesség.

– Különböző szövegek, kép-és hanganyagok stb.vizsgálata történelmihitelesség szempontjából.(Pl. Mátyás királyról szólómondák, mesék. )

Kommunikáció:

– Esszé írása történelmi-társadalmi témákról.(Pl. LuxemburgiZsigmondvalláspolitikája.)

– Történelmi, társadalmitémák vizuális ábrázolása.(Pl. Mátyás háborúi.)


Tanult események,jelenségek topográfiaihelyének meghatározásatérképen.(Pl. a magyarságvándorlásának főállomásai.)

Az európai és a magyartörténelem eltérő időbeliritmusának elemzése.(Pl. a kereszténységfelvétele, államokalapítása.)

– Egyszerű térképvázlatokrajzolásainformációforrásokalapján.(Pl. a kalandozóhadjáratok.)


Változás és folyamatosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték,interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás,népességfogyás, migráció, életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,

erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia,államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás,vallás, monoteizmus, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: nyelvrokonság, őstörténet, őshaza, törzsszövetség,kettős fejedelemség, honfoglalás, kalandozás, Szent Korona, királyivármegye, ispán, nádor, egyházmegye, királyi tanács, tized, várnép,várjobbágy, familiaritás, vajda, székely, szász, kun, bandérium,harmincad, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, báró, nemes,főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, perszonálunió, végvári rendszer,rendi országgyűlés, regálé, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg,Corvina.Személyek: Álmos, Árpád, Bulcsú, Géza fejedelem, I. (Szent) István,Koppány, Szent Gellért, I. Imre herceg, (Szent) László, KönyvesKálmán,I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Jan Zizka, HunyadiJános, V. László, Hunyadi Mátyás, Vitéz János, Kinizsi Pál, III. Henrik,Podjebrád György, Beatrix.)Topográfia: Baskíria, Levédia, Etelköz, Kárpát-medence, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony,Horvátország, Erdély, Dalmácia, Buda, Visegrád, Havasalföld, Moldva,Kassa, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Nándorfehérvár,Szilézia, Kenyérmező, Bécs, Itália.Kronológia: 895 táján (a honfoglalás), 907 (Pozsonyi csata),955 (az augsburgi csata), 972–997 (Géza fejedelemsége),997/1000–1038 (I. /Szent/ István uralkodása), 1077–95 (I. /Szent/László), 1095–1116 (Könyves Kálmán), 1301 (az Árpád-ház kihalása),1342–82 (I. /Nagy/ Lajos), 1351 (I. /Nagy/ Lajos törvényei),1387–1437 (Luxemburgi Zsigmond), 1396 (a nikápolyi csata),1434 (a lípany csata), 1456 (a nándorfehérvári diadal),1458–90 (I. /Hunyadi/ Mátyás), 1471 (Vitéz János féle összeesküvés),1479 (a kenyérmezei csata), 1485 (Bécs elfoglalása).

Tematikai egység A világ és Európa a kora újkorban Órakeret7 óra

Előzetes tudás Felfedezők, utazók, reformátorok, a Napkirály udvara, a felvilágosodáseszméi.


A világ különböző civilizációit összeköti az emberi alapszükségletekbiztosításának szükségessége (élelem, biztonság, világ megértésénekigénye stb.), ezért is fontos az empatikus látásmód, amely a leigázottakszemével is értékeli a földrajzi felfedezéseket és az azt követőgyarmatosítást.A tanuló belátja, hogy Amerika felfedezése gyökeresen megváltoztattaa világ képét. Megérti, hogy a kultúrák találkozása milyen esélyeketés/vagy veszélyeket hordoz magában. Az európai régiók eltérőfejlődésének és egymásra hatásának megismerése. A tőkés gazdaságműködési mechanizmusának átlátása. A nagyhatalmak egymássalkialakított kapcsolatainak és konfliktusainak Európa történetétbefolyásoló hatásainak megértése. A termelés új szervezeti formáitársadalomformáló hatásának felismerése. Megismeri az európai régiókeltérő fejlődését és egymásra hatását.


A kapitalista világgazdaságirendszer kialakulásánakkezdetei, a legfőbb társadalmiés gazdasági folyamatok aXVI-XVII. századbanNyugat-Európában.

Nagyhatalmi konfliktusok ésvallási ellentétek a koraújkoriEurópában.(Pl. francia-Habsburgvetélkedés, harmincévesháború.)

Az angolszászkapitalizálódás, a polgárifejlődés és a mindennapi életa kora újkori Angliában.

Nagyhatalmi erőviszonyok,az európai egyensúlya XVIII. században.

Az új világszemléletkialakulása(pl. racionalizmus),az újkoritermészettudományok


– Ismeretszerzés különbözőtípusú forrásokból.(Pl. a kapitalistagazdasági átalakulásegyes elemeinek leírása avéres törvények ésI. Erzsébet rendeleteialapján.)

– Különböző emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetések levonása.(Pl. a polgárosult angolnemesség és a francianemességösszehasonlítása.)

– Információk önállórendszerezése ésértelmezése.(Pl. a harmincéves háborúokainak csoportosítása.)


Földrajz: földrajzifelfedezések topográfiaivonatkozásai, a hollandmélyföld, a Naprendszer.

Magyar nyelv és irodalom:Shakespeare, Molière.

Dráma és tánc: az angolreneszánsz színház és dráma,

a francia klasszicista színházés dráma.

Vizuális kultúra: a barokkstílus.

Ének-zene: a barokk zene.

Fizika: A földközéppontú és

(pl. mechanika, newtonifizika)és társadalomtudományok(pl. társadalmi szerződés,államelmélet)kibontakozása.

– Érvek gyűjtése a sajátvélemény alátámasztására,ellenérvek gyűjtésemeghatározott álláspontokcáfolására.(Pl. forradalom volt-e aXVII. századi angliaiátalakulás?)

– A különbségek felismeréseés a változások nyomonkövetése egy-egytörténelmi jelenségkapcsán.(Pl. az ipari termelésikeretek – céh, kiadási,felvásárlási rendszer,manufaktúra –összehasonlítása.)

Kommunikáció:

– Folyamatábra, diagramkészítése.(Pl. a XVI. századivilágkereskedelemműködése.)

– Vizuális rendezők(táblázatok, ábrák)készítése.(Pl. az angolpolgárháborúszakaszairól.)


– A történelmi térváltozásainak leolvasásatérképekről.(Pl. a harmincéves háborúegyes szakaszaitörténetének nyomonkövetése.)

a napközéppontú világképjellemzői. A Föld, aNaprendszer és a Kozmoszfejlődéséről alkotottcsillagászati elképzelések.

Kepler törvényei, Newton.

Filozófia: Descartes, Bacon,Locke.


Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény,történelmi forrás, interpretáció, jelentőség.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elitréteg, népesedés, népességrobbanás,népességfogyás, migráció, életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,termelési egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat,kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom,monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom,szuverenitás, centrum, periféria,vallás, monoteizmus, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: újkor, felfedező, ültetvény, eredeti tőkefelhalmozás,bekerítések, gyarmat, gyarmatosítás, tőke, kapitalizmus,világkereskedelem, hitel, bankár, abszolutizmus, katolicizmus,reformáció, protestáns, manufaktúra, vetésforgó, anglikán, puritán,independens, presbiteriánus, protektorátus, leveller, Jognyilatkozat,alkotmányos monarchia, parlament, merkantilizmus, racionalizmus,empírizmus, felvilágosodás,társadalmi szerződés, állam.Személyek: V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, II. Fülöp,VIII. Henrik, I. Erzsébet, I. Jakab, I. Károly, Cromwell, XIV. Lajos,Richelieu, Wallenstein, I. (Nagy) Péter, II. Frigyes, John Locke,Descartes, Newton.Topográfia: Németalföld, London, Párizs, Versailles, Lepantó, Itália,Westfália, Marston Moor, Preston, Fehérhegy, Narva, Szentpétervár.Kronológia: 1492 (Amerika felfedezése), 1517 (Luther fellépése,a reformáció kezdete), 1588 (Nagy Armada veresége),1618–48 (a harmincéves háború), 1620 (a fehérhegyi csata),1640-1689 (Angol Polgári Forradalom), 1642–49 (az angolpolgárháború), 1689 (a Jognyilatkozat kiadása),1701-1714 (Spanyol örökösödési háború), 1700-1721 (Északi háború).

Tematikai egység Magyarország a kora újkorban Órakeret9 óra

Előzetes tudás A mohácsi csata, a végvári harcok hősei, a hadvezér Zrínyi Miklós,kuruc mondák és történetek.


A politikai, majd a későbbi vallási megosztottság is hozzájárultaz ország három részre szakadásához, ezért lényeges felismernia közösségi és egyéni érdek összehangolásának és a társadalmiösszefogásnak a szükségességét külső támadás esetén.A hazai polgárság és parasztság művelődésében máig hatóana reformáció a bibliafordítás és a magyar nyelvű hitélet, míg a katolikusvallás a megújulása révén jutott jelentős szerephez. Az uralkodóiönkény nyomán létrejövő nemzeti összefogás mozgósító erejénekés a kölcsönös engedményeken alapuló megállapodás hosszú távújelentőségének értékelése a Rákóczi-szabadságharc kapcsán.A sorsfordító történelmi események nem kizárólag egy kiváltó okravezethetők vissza, és következményeik döntően befolyásolhatják egyadott állam/közösség fejlődésének lehetőségeit.A kiemelkedő történelmi személyek közösségformáló és társadalom-átalakító szerepének felismerése. A részekre szakadt ország helyzeténekmegértése a két nagyhatalom ütközőzónájában, annak belátása,hogy a török kiűzését a hatalmi erőegyensúly felbomlása tette lehetővé.A másfél évszázados török uralom rövid és hosszú távúkövetkezményeinek átlátása.


Összetartó és elválasztó erőka három országrészben.(Pl. törökök elleni védekezés,gazdaság, vallás).

A rendi és vallási törekvésekösszekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban.

Bethlen Gábor kül - ésbelpolitikája.

A török kiűzésének kérdéseiés Zrínyi Miklós.

A spanyol örökösödésiháború és a Rákócziszabadságharc.

Az udvar és a rendekviszonyának alakulása.


– Ismeretszerzésszaktudományimunkákból.(Pl. Erdélyaranykoráról).

– Az internet kritikusfelhasználása történelmiismeretek szerzésére.(Pl. a magyarországioszmán – török építészetiemlékekről.)


– Különböző történelmielbeszélésekösszehasonlítása anarráció módja alapján.(Pl. a Rákóczi-szabadságharc katonaieseményeinek taglalásaRákóczi Ferenc

Magyar nyelv és irodalom:A reformáció kulturálishatása; Pázmány Péter;Zrínyi Miklós: Szigetiveszedelem, kuruc költészet,Mikes Kelemen.

Ének-zene: Szegénylegénykatonaénekek.(Pl. Csínom Palkó).

Földrajz: a természetikörnyezet változása a törökkorban.

Matematika: képzeletbentörténő mozgatás (pl.átdarabolás elképzelése;testháló összehajtásának,szétvágásoknak azelképzelése; testek különfélesíkmetszetének elképzelése).

emlékiratai és másegykorú elbeszélésekalapján. )

– Feltevésekmegfogalmazása egyestörténelmi jelenségekhátteréről, feltételeiről,okairól.(Pl. E. Dervarics Kálmánés Bethlen Miklós leírásaZrínyi Miklós haláláról.)

Kommunikáció:

– Vizuális rendezők(táblázatok, ábrák)készítése.(Pl. kép alapján Buda váralaprajzának elkészítése.)

– Mások érvelésénekösszefoglalása ésfigyelembevétele.A véleménykülönbségektisztázása, a sajátálláspont gazdagítása,továbbfejlesztése.(Pl. a Rákóczi-szabadságharcfolytatásának vagylezárásánakalternatívája.)

– Esszé írása történelmitémákról.(Pl. a török uralomhatása Magyarországfejlődésére címmel.)


Változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték,interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességfogyás, migráció,életmód, város,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,pénzgazdálkodás, piac, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom,monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás,centrum, periféria,

vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: örökös jobbágyság, hódoltság,vilajet, pasa, szpáhi, janicsár,defterdár, rend, rendi dualizmus, abszolutizmus, hajdú, merkantilizmus,vitézlő rend, unitárius, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás,pátens, helytartótanács, Ratio Educationis.Személyek: II. Lajos, I. Ferdinánd, I. Szulejmán, Zrínyi Miklós, BocskaiIstván, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér),Montecuccoli, I. Lipót, Thököly Imre, Savoyai Jenő, Bercsényi Miklós,Károlyi Sándor, II. Rákóczi Ferenc.Topográfia: Mohács, Buda, Hódoltság, Királyi Magyarország, Erdély,Álmosd, Kassa, Bécs, Erdély, Gyulafehérvár, Eszék, Szentgotthárd,Vasvár, Szalánkemén, Nagyharsány, Zenta, Karlóca, Isztambul,Sárospatak, Ónod, Nagyszombat, Trencsén, Szatmár.Kronológia: 1526 (a mohácsi csata, a kettős királyválasztás),1591–1606 (a tizenöt éves háború, a bécsi béke),1604-1606 Bocskai-szabadságharc, 1606 (bécsi béke, zsitvatoroki béke,1664 (Zrínyi Miklós téli hadjárata, a vasvári béke),1686 (Buda visszafoglalása), 1687 (a nagyharsányi csata),1691 (a szalánkeméni csata), 1697 (a zentai csata),1699 (a karlócai béke), 1703–11 (a Rákóczi-szabadságharc),1707 (az ónodi országgyűlés), 1710 (a trencséni csata),1711 (a szatmári béke).

Tematikai egység Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora Órakeret7 óra

Előzetes tudásA felvilágosodás eszméi; az észak-amerikai gyarmatok függetlenségiharca; a francia forradalom vívmányai; a terror; Napóleon; az ipariforradalom találmányai.


A felvilágosodás állította középpontba a világmindenség ésszelfelfogható megértését, a tudományos megismerés elsőbbrendűségét, afolyamatos haladás, fejlődés utópisztikus eszményét. Az alapvetőneknevezett emberi jogok, amelyek mind a mai napig a nyugatidemokráciák jogrendjének alapját jelentik. A korszak eszméi(egyenlőség, szabadság, testvériség) nem egyszer egymást kizárómódon valósulnak meg. A korszak tette az uralkodók és hatalmon levőkfeladatává a közjó szolgálatát, amely szélsőséges formájában anépboldogítás zsarnoki, terrorisztikus eszközeinek alkalmazását iseredményezte.A tanuló belátja, hogy a hatalommegosztás és a képviseleti elváltalánossá válása a polgári államokban a demokratikus jogokgyakorlásának kiterjesztését eredményezte. Megérti, hogy a korszakbana társadalmi és gazdasági átalakulás egymást erősítve bontakozik ki.Felismeri, hogy az ipari forradalom, amely új energiaforrásokhasznosítása mellett új technikai eszközök alkalmazásával és a termelésiformák átalakításával létrehozta az ipari társadalmat, a népességszámszerű gyarapodását, urbanizációt és az ipari munkásságlétszámának növekedését eredményezte. Ismeri a korszakban kialakultpolitikai ideológiák –liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus,szocializmus – jellemzőit, és átlátja, hogy ezek átalakult formában ma isléteznek.


A főbb irányzatok(pl. alkotmányosmonarchisták, girondiak),valamint képviselőiktársadalmi és politikaielképzeléseinekösszehasonlítása.

A jakobinus diktatúra.

A napóleoni háborúkfordulópontjai.(Pl. Moszkva, Lipcse,a háborúk hatása Európára).

A nagyhatalmiegyüttműködés céljai ésrendszere a bécsi kongresszusnyomán.


– Különböző emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetéseklevonása.(Pl. a tömegek bekerülésea politizálásba.)

– Információk önállórendszerezése ésértelmezése.(Pl. az ipari forradalomtalálmányai ésjelentőségük.)

Magyar nyelv és irodalom: afelvilágosodás és aromantika, a franciaEnciklopédia, Voltaire:Candide.

Vizuális kultúra:klasszicizmus és romantika.

Ének-zene: Marseillaise.

Fizika: hőerőgépek,

a teljesítmény mértékegysége

Az ipari forradalomeredményeinekkibontakozása és egymásrahatása.(Pl. városiasodás,demográfiai robbanás.)


– Feltevésekmegfogalmazása egyestársadalmi-történelmijelenségek okairól.(Pl. a forradalmi terror ésszükségessége.)

– Történelmi személyiségekjellemzése, feltevésekmegfogalmazásaviselkedésükmozgatórugóiról.(Pl. Robespierre,Napóleon.)

Kommunikáció:

– Elsődleges történelmiforrások elemzése,összefüggésekfelderítése.(Pl. a jakobinusalkotmány elemzése,elmélet és gyakorlatösszehasonlítása.)

– Folyamatábra, diagramkészítése.(Pl. a hatalommegosztáselvének ábrája.)

– Beszámoló, kiselőadástartása népszerűtudományos irodalomból.(Pl. a szabadkőművességés illuminátusoktémájában.)

– Vizuális rendezők(táblázatok, ábrák)készítése.(Pl. a francia politikaiirányzatai.)

– Események, történetekdramatikusmegjelenítése.(Pl. Robespierreelítélése.)

– Esszé írása történelmi,filozófiai kérdésekről.(Pl. a „Mi viszi előre a

(watt).

Erkölcstan; etika:Állampolgárság és nemzetiérzés. A szabadság rendje:jogok és kötelességek.Magánérdek és közjó.Részvétel a közéletben.A társadalmi igazságosságkérdése.

Földrajz: urbanizációsfolyamatok és hatásaik.

Filozófia: a felvilágosodásfilozófusai (pl. Diderot,Voltaire, Rousseau), a németidealizmus (pl. Kant, Hegel),Marx.

Biológia-egészségtan:védőoltások (az immunológiatudományának kezdetei).

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret: a modernnyilvánosság kialakulása.

világot? Forradalomvagy szerves fejlődés”témájában.)


– Események időrendbeállítása.(Pl. az 1820-as és 1830-as évek forradalmai.)

– A történelmi térváltozásainak leolvasásakülönböző térképekről.

(Pl. az európaiállamhatárok változása anapóleoni háborúkhatására.)


Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték,interpretáció, jelentőség.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, népesedés, népességrobbanás,népességfogyás, migráció, életmód, város, nemzet,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom,monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom,szuverenitás, centrum, periféria, emberi jog, állampolgári jog,vallás, vallásüldözés, vallásszabadság.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: felvilágosodás, a hatalmi ágak megosztása, társadalmiszerződés, népszuverenitás, szabad verseny, felvilágosult abszolutizmus,alkotmány, forradalom, jakobinus, girondista, alkotmányos monarchista,parlamenti rendszer, reakció, terror, koalíció, blokád, nacionalizmus,nemzet, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, Szent Szövetség,szabadkőművesség, ipari forradalom, tőkés, demográfia, urbanizáció.Személyek: XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Saint - Just, Brissot,Napóleon, Kutuzov, Metternich, Watt.Topográfia: Párizs, Lengyelország, Belgium, Görögország, Varsó,Moszkva, Lipcse, Borogyino, Jéna, Auerstadt, Waterloo, Bécs.Kronológia: 1789. július 14. (a Bastille ostroma, a francia forradalomkitörése), 1792-1793 (a girondi köztársaság),1793–1794 (a jakobinus diktatúra), 1804–1814/15 (Napóleoncsászársága), 1806 (tengeri blokád Anglia ellen),1806 (a jénai és az auerstadti csata), 1812 (a borogyinói ütközet),1815 (a waterloo - i csata), 1821-1829 ( a görög szabadságharc),1830 (a belgiumi felkelés), 1848 (forradalmak Európában).

Tematikai egység Az újjáépítés kora Magyarországon Órakeret4 óra

Előzetes tudás Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalom keretei között.Nemzetiségi viszonyok.


A hosszú, békés időszak, az ország újjáépítése együtt járt más népek,nemzetiségek befogadásával/betelepülésével/betelepítésével, gazdasági,kereskedelmi, kulturális fejlődést és egy soknemzetiségű államoteredményezett, amely később nemzetiségi ellentétek és konfliktusokalapjául szolgált. A modernizációs kényszer nyomán – a népboldogítászsarnoki eszközeinek alkalmazása révén is – alakul ki közéletünkben ama is meglévő „magyar gondolat” és „szabad gondolat” szembenállása.A tanulók felismerik, hogy az uralkodó és a rendek egymásra utaltsága,a központi és a helyi hatalom egyensúlya jelentett garanciát a békésépítőmunkára, amely kedvezően érintette a mezőgazdaság helyzetét,de bizonyos értelemben gátját jelentette a hazai ipari termeléskibontakozásának. Tudatosul benne, hogy Magyarország a HabsburgBirodalom részét képezte, megérti a birodalmiságból fakadó problémáklényegét, és reális képet alkot Magyarország birodalmon belülihelyzetéről.Az önkormányzatiság (vármegyerendszer) szerepének megértése afüggetlenség bizonyos elemeinek a megőrzésében. Tudja, hogy akorszakban jelentősen megváltozott Magyarország etnikai képe, és hogyennek napjainkig ható következményei lettek.


Az udvar és a rendekviszonyának alakulása.

Az állami oktatáspolitikafőbb intézkedései.


– Ismeretszerzés statisztikaitáblázatokból,grafikonokból,diagramokból.(Pl. a társadalmi rétegekaránya.)

– A tanultak felhasználásaúj feladathelyzetben.(Pl. a felvilágosodáshatása a korszakuralkodóiintézkedéseiben.)

– Egy történelmioknyomozásmegtervezése.(Pl. II. József halálánakés nevezetestollvonásánakkörülményei.)

Földrajz: Magyarországtermészeti adottságai.

Magyar nyelv és irodalom:Nyelvújítás: KazinczyFerenc.A magyar felvilágosodásirodalma: Bessenyei György,Csokonai Vitéz Mihály.

Ének-zene: a barokk zene(pl. J. S. Bach, Händel),a klasszikus zene(pl. Haydn).

Vizuális kultúra: barokkstílusú kastélyok,templomok, illuzionisztikusfreskók, fogadalmi szobrokés táblaképekMagyarországon.

Informatika:


– Feltevésekmegfogalmazása atörténelmi személyiségekcselekedeteinek,viselkedésénekmozgatórugóiról.(Pl. II. József politikaiéletpályájának elemzése.)

Kommunikáció:

– Önállóan gyűjtöttképekből összeállítás,tabló készítése.(Pl. iskolai élet akorszakban.)

– Vizuális rendezők(táblázatok, ábrák)készítése(Pl. egy nemesi vármegyeközigazgatási feladataitszemléltető ábrakészítése.)


– A történelmi térváltozásainak leolvasásakülönböző térképekről.(Pl. a középfokú oktatásiintézmények számánakváltozása a 18. századfolyamán.)Egyszerű térképvázlatokrajzolása különbözőinformációforrásokalapján.(Pl. a magyarországiiskolák felekezetimegoszlása.)

könyvtártípusok,könyvtártörténet.


Ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, történelminézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció,életmód, város, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom,monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás,centrum, periféria, vallás.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: Pragmatica Sanctio, Helytartótanács, felsőtábla, alsó tábla,állandó hadsereg, államnyelv, kettős vámrendszer, úrbéri rendelet, RatioEducationis, oktatáspolitika, türelmi rendelet, vallási türelem,nyelvrendelet.Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József.Topográfia: Határőrvidék, Bácska, Bánát, Erdély, Pozsony, Szilézia.Kronológia: 1723 (Pragmatica Sanctio), 1740–80 (Mária Terézia),1731 (Carolina Resolutio), 1777 (Ratio Educationis),1780–1790 (II. József).

Tematikai egység Reformkor, forradalom és szabadságharcMagyarországon

Órakeret12 óra

Előzetes tudás A magyar reformkor képviselői, március 15. mint iskolai ünnepély,a forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei.


A korszakot a nemzeti és a liberális eszme megerősödése, valamintaz európai centrumhoz való fölzárkózás kényszere határozza meg.Ezek nyomán megfogalmazódik a jobbágyi és rendi viszonyokmeghaladásának, az érdekegyeztetés, a közteherviselés, valaminta nemzeti nyelv és kultúra megteremtésének szükségessége, amelyeka polgári viszonyok és a nemzeti önállóság megteremtését célozzák.E célok megvalósítása állítja középpontba azokat a nagyformátumúpolitikusokat, akik túllépve egyéni érdekeiken, egymást kiegészítvea közösség hosszú távú érdekeit szolgáló reformprogramok melléállítják a közvéleményt. A közös cél eredményezi a forradalomés szabadságharc idején létrejövő nemzeti egységet és összefogást,amely számos politikai, társadalmi és katonai eredménnyel jár,és csak két nagyhatalom külső katonai agressziója képes leverni.Megérti a tanuló, hogy a fejlődésben – Nyugat-Európa mintaadóállamaihoz képest – lemaradt magyar társadalmat és gazdaságot célzó,reformkori modernizációs szándékok elvezettek a polgári Magyarországmegteremtéséhez. A reformkorban megjelenő magyar polgárinemzeteszme és jelentőségének megismerése. Belátja, hogy a reformkorjelentős személyiségei irányt szabtak a történelmi eseményeknek.A magyar és az egyetemes történelem összefüggéseinek átlátása.Március 15. eseményeinek megismerése nemzeti ünnepünk méltómegünneplése céljából. A reformkor nagy alakjainak példáján keresztülpozitív nemzettudat kialakítása.


A rendi országgyűlés

és a megyerendszerműködése.

A gazdasági átalakulásjellemzése és elemzése.

A magyar társadalomrétegződése és életformái.

A nemzeti érzésmegerősödése a magyarság


– Különböző emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetéseklevonása.(Pl. a nemesiéletszemléletmegismerése PulszkyFerenc műve alapján.)

– Egy történelmioknyomozásmegtervezése.(Pl. Körösi CsomaSándor munkássága éshalála.)

Magyar nyelv és irodalom:A felvilágosodásés a reformkor irodalma.Nemzeti dráma, nemzetiszínjátszás kezdetei.

Dráma és tánc: a XIX.századi magyar színházés dráma néhány alkotása:Katona József: Bánk bán,Vörösmarty Mihály: Csongorés Tünde.

Vizuális kultúra:klasszicizmus és romantika.

Ének-zene: Himnusz, Szózat,Erkel Ferenc: HunyadiLászló – a nemzeti opera

és a nemzetiségek körében.

A német, az olasz és ausztriaimozgalmak hatása a magyarszabadságharcra.

Nemzetiségi törekvések aHabsburg birodalomban

Ausztria és Magyarországközjogi viszonyánakalakulása.

Nagyhatalmi elképzelésekKözép-Európa szerepéről.


– Híres emberek, történelmiszemélyiségek jellemzése,feltevésekmegfogalmazásaviselkedésükmozgatórugóiról.(Pl. Széchenyi István.)

– Különböző szövegek,hanganyagok, filmek stb.vizsgálata a történelmihitelesség szempontjából.(Pl. Jan Kollár Szlávialánya elbeszélőkölteménye.)

Kommunikáció:

– Elsődleges történelmiforrások elemzése,összefüggésekfelderítése.(Pl. Széchenyi programjaa Stádium 12 pontjaalapján.)

– Folyamatábra, diagramkészítése.(Pl. a reformkori rendiországgyűlés felépítése ésa törvényhozás menete.)

– Események, történetek,jelenségek dramatikusmegjelenítése.(Pl. Széchenyi egy évijövedelmének felajánlásaa Magyar TudományosAkadémia létrehozására.)


– Az európai történelem ésa magyar történelemkölcsönhatásainakelemzése.(Pl. az 1848-asforradalmak

születése, Liszt Ferenc.

Földrajz: Magyarországtermészeti adottságai,folyamszabályozás.

kölcsönhatásai.)

– Események időrendbeállítása.(Pl. a német, olasz ésosztrák mozgalmakeseményei.)


Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, jelentőség,történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció,életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom,monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás,centrum, periféria.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: reform, polgári átalakulás, liberális nemesség, államnyelv,önkéntes örökváltság, kötelező örökváltság, közteherviselés,érdekegyesítés, védővám, áprilisi törvények, felelős kormány,népképviselet, cenzusos választójog, jobbágyfelszabadítás,Függetlenségi nyilatkozat.Személyek: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc,Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Eötvös József, Metternich, BatthyányLajos, Jellasics, Ferenc József, Windischgrätz.Topográfia: Pest-Buda, Vaskapu, Debrecen.Kronológia: 1830 (Széchenyi István: Hitel című művének megjelenése,a reformkor kezdete), 1832-36 (rendi országgyűlés),1844 (a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása), 1848. március 15.(forradalom Pesten), 1848. április 11. (az áprilisi törvények),1849. április 14. (a függetlenség kimondása),1849. augusztus 13. (a világosi fegyverletétel).

Tematikai egység A nemzetállamok és a birodalmi politika kora Órakeret6 óra

Előzetes tudásAz egységes Olaszország és Németország létrejötte. Polgárháborúaz Amerikai Egyesült Államokban. Birodalmak versenye a világújrafelosztásáért, élet a gyarmatokon.


A nacionalista eszme terjedése, az ipari forradalom termékeinekpiacigénye együttesen segítik elő a nemzetállamok létrejöttét, melyállami keretként hatékonyan képes egy nép érdekeit megjeleníteni,megvédeni. A különböző nemzetállamok megteremtésének igénye,a tőkés termelés állandó bővítésének kényszere magában hordozzaa nemzetek közötti versengés kiéleződését, amely többek közötta gyarmatosítás új szakaszának megjelenését eredményezi.A tanuló felismeri, hogy az ipari forradalom újabb szakaszánakeredményei (új iparágak, találmányok stb.) számos árnyoldallal(környezetkárosítás, társadalmi egyenlőtlenségek növekedése) járnak.A XIX. század első felében kialakult új eszmék hatására jelentősenátalakult a világ fejlődése a század második felében. Megérti azokata régi fejlődési kereteket szétfeszítő törekvéseket, amelyekszükségszerűen vezettek el egy olyan mértékű hatalmi versengéshez,amely beletorkollott az első világháborúba.


A szövetségi rendszerekkialakulásának okai az elsővilágháború előtt.

Gyarmatok és gyarmattartóka századfordulón.

Az ipari forradalomlegfontosabb találmányainakés felfedezőinek bemutatása(pl. Benz, Edison,a robbanómotor, telefon).

A tudományos és technikaifejlődés hatásaa társadalomra,a gondolkodásra,az életmódra és akörnyezetre.


– Ismeretszerzés statisztikaitáblázatokból,grafikonokból,diagramokból.(Pl. az antant és aközponti hatalmakszövetségirendszerét alkotóállamok gazdasági

potenciáljai.)

– Önálló információgyűjtéskülönböző médiumokból.(Pl. az ipari forradalommásodik szakaszánakfelfedezői.)


– Különbségek felismeréseés a változások nyomonkövetése egy-egy

Földrajz: kontinensekföldrajza, Európa országai,Balkán, a városfejlődésszakaszai.

Magyar nyelv és irodalom:Stendhal, Balzac, VictorHugo, Puskin, Zola,Dosztojevszkij, Verlaine,Rimbaud, Baudelaire, Keats.

Vizuális kultúra: eklektika,szecesszió és az izmusokmeghatározó alkotói ésművei.

Ének-zene: Verdi, Puccini,Wagner, Debussy.Fizika: tudósok, feltalálók:Faraday, Helmholz.

Kémia: Meyer, Mengyelejev,Curie házaspár.

Biológia-egészségtan:

történelmi jelenségkapcsán.(Pl. gyarmatosítóhatalmak céljai.)

– Híres emberek, történelmiszemélyek jellemzése,feltevésekmegfogalmazása atörténelmi személyiségekcselekedeteinek,viselkedésénekmozgatórugóiról.(Pl. Alfred Dreyfus pere.)

– Önálló véleménymegfogalmazásatörténelmi eseményekről,szereplőkről,jelenségekről, filozófiaikérdésekről.(Pl. a gyarmatosításideológiája.)

Kommunikáció:

– Esszé írása történelmi –társadalmi témákról.(Pl. a technikai fejlődéshatása a környezetre és azéletmódra.)

– Mások érvelésénekösszefoglalása ésfigyelembe vétele.A véleménykülönbségektisztázása, a saját álláspontgazdagítása,továbbfejlesztése.(Pl. az ipari forradalomegyes területeinekegymásra hatása.)


– Történelmi időszakokösszehasonlítása aváltozások mennyisége ésgyorsasága szempontjából.

Pasteur, Darwin:evolúcióelmélet.

Testnevelés és sport:újkori olimpiák.

(Pl. az angolgyarmatosításszakaszai és térbelikiterjedése.)

– Események, jelenségek,tárgyak, személyekidőrendbe állítása.(Pl. Az USA XIX. századmásodik felében lezajlótechnikai fejlődésénekbemutatása.)


Változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték,interpretáció.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció,életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom,monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, demokrácia, közigazgatás,birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: ipari forradalom, monopólium, futószalagos termelés,centrum, periféria, részvénytársaság, nemzetállam, szabad verseny,gyarmatbirodalom, középosztály, tömegkultúra, városiasodás,egyenlőtlen fejlődés, nagyhatalom, hármas szövetség, központihatalmak, keleti kérdés.Személyek: Bismarck, II. Vilmos, Viktória királynő, Disraeli, Edison,II. Miklós.Topográfia: Olaszország, Német Császárság, Anglia, Franciaország,Marokkó, Oroszország, Japán, Szuezi-csatorna, Balkán,Panama-csatorna.Kronológia: 1871 (a Német Császárság létrejötte),1873 (a három császár szövetsége), 1879 (a kettős szövetség),1882 (a hármas szövetség megalakulása), 1893 (a francia-orosz katonaiszövetség), 1904 (az entente cordiale),1904-1905 (az orosz-japán háború), 1905 (az első marokkói válság),19011 (a második marokkói válság), 1912-1913 (a balkáni háborúk),1907 (a hármas antant létrejötte).

Tematikai egység A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus koraMagyarországon

Órakeret9 óra

Előzetes tudásMegtorlás, önkényuralom és kiegyezés. Magyarország fejlődésea dualizmus korában, a Monarchia együtt élő népei, a nemzetiségekhelyzete.


A szabadságharc erőszakos leverése nem járt együtt az összes vívmánymegsemmisítésével, hiszen azok egy részére (pl. jobbágyfelszabadítás)az új hatalomnak is szüksége van saját helyzete stabilizálásához.A kompromisszumos megoldás a maga előnyei mellett óhatatlanulönbecsapásként is működhet, ha az engedmények helyett a felek a teljesgyőzelmet hirdetik. Az új polgári világ kiépülése Magyarországonszámos vonatkozásban értékteremtéssel és értékvesztéssel járt, így azeurópai élmezőnyhöz való felzárkózási kísérlete az eredmények mellettszámos – akár máig ható - társadalmi, gazdasági és szellemi, ideológiaiellentmondást is magában hordozott.A tanuló megérti, hogy a kiegyezés reális kompromisszum volt, amelymegfelelt a kor erőviszonyainak. A kiegyezés hosszú távú hatásánakérzékelése Magyarország fejlődésére. Belátja, hogy Magyarországona dualizmus korában következett be a – máig meglévő – szakadás azelit- és a tömegkultúra között. Felismeri, hogy a dualizmus korában amagyar sajtó a modernizálódó magyar állam negyedik hatalmi ágáváalakult.


A kiegyezés alternatívái,

a kiegyezéshez fűződő viták

(pl. dunai konföderáció,Kasszandra levél).

A polgári állam kiépüléseMagyarországon

(pl. közigazgatás,közegészségügy,iskolahálózat).

Magyar nemzetiségi politikaés nemzetiségi törekvések.

A környezet átalakításának


– Ismeretszerzéskülönböző írásosforrásokból, statisztikaitáblázatokból.(Pl. a dualizmuskorigyáripar.)

– Egy történelmioknyomozásmegtervezése.(Pl. a tiszaeszlári per.)


– Erkölcsi kérdéseketfelvető élethelyzetekfelismerése, bemutatása.(Pl. az aradi vértanúkbúcsúlevelei alapján.)

– Különböző történelmielbeszélésekösszehasonlítása a

Magyar nyelv és irodalom:Arany János: A walesibárdok, a századfordulóirodalmi élete.(Pl. a Nyugat).

Vizuális kultúra: a szecesszióés eklektika jellemzői.

Ének-zene: Liszt Ferenc,az operett születése, BartókBéla, Kodály Zoltán.

Földrajz: folyamszabályozás,természetkárosítás, árvizekkiváltó okai.

Fizika: az elektrifikáció,a transzformátor, a villamosmozdony, a karburátor.

következményei

(pl. vasútépítés,városfejlődés, iparosítás).

A tömegkultúra néhányjelensége Magyarországon

(pl. divat, szórakozás, sport,sajtó).

narráció módja alapján.(Pl. a kiegyezés mérlegeEötvös József és KossuthLajos írásai alapján.)

Kommunikáció:

– Folyamatábra, diagramkészítése.(Pl. a dualizmuspártviszonyai.)

– Vizuális rendezők(táblázatok, ábrák)készítése.(Pl. a dualista állam.)

– Beszámoló, kiselőadástartása történelmiforrásszövegek alapján.(Pl. dualizmuskoriszínházkultúra.)

– Események, történetek,jelenségek mozgásos,táncos, dramatikusmegjelenítése.(Pl. jelenetek egy pestikávéházmindennapjaiból.)


– Az európai történelem ésa magyar történelemkölcsönhatásainakelemzése.(Pl. a kiegyezéslétrejöttét elősegítőkülpolitikai tényezőkszámbavétele.)A történelmi térváltozásainak leolvasásakülönböző térképekről.(Pl. a magyarországivasúthálózat fejlődése.)

Testnevelés és sport:Magyar olimpiai részvétel –Hajós Alfréd, magyarsikersportágak.(Pl. úszás, vívás.)


Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tényés bizonyíték, jelentőség.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, korfa,népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet,nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó,politika, állam, államforma, államszervezet, önkényuralom, hatalmi ág,egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom,szuverenitás, centrum, periféria, vallás.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: emigráció, húsvéti cikk, kiegyezés, dualista monarchia,gazdasági kiegyezés, Dunai Konföderáció, nemzetiségi törvény, horvát-magyar kiegyezés, asszimiláció, zsidó emancipáció, államianyakönyvezés, polgári házasság, polgárosodás, népoktatás,millennium.Személyek: Ferenc József, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, WekerleSándor, Jászi Oszkár, Kandó Kálmán, Puskás Tivadar, Baross Gábor.Topográfia: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest, Bécs, Fiume.Kronológia: 1865 (Deák Ferenc húsvéti cikke), 1867 (a kiegyezés,Ferenc József megkoronázása), 1868 (a nemzetiségi törvény, a horvát-magyar kiegyezés), 1875–90 (Tisza Kálmán miniszterelnöksége),1873 (Budapest létrejötte), 1896 (a millennium).

Ismétlés,számonkérés

10 óra

A fejlesztés várt eredményei a 11. osztály végén

Az újkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események rendszerezőfeldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti öntudat ésaktív állampolgárságra nevelés.

A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, ok-okozati összefüggésekfelismerése és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása,ezeknek jelenre vonatkoztatása, megítélése.

Az újkorban élt emberek, közösségek sokoldalú élet-, gondolkodás- és szokásmódjainakazonosítása, a hasonlóságok és különbségek árnyalt felismerése, több szempontú értékelése.

A civilizációk története jellegzetes sémájának alkalmazása újkori egyetemes történelemre.

A történelem értelmezését segítő kulcsfogalmak és egyéb egyedi fogalmak rendszeres ésszakszerű alkalmazása révén, többoldalú történelmi tájékozódás és árnyalt gondolkodás.

Ismerje fel a tanuló, hogy az utókor, a történelmi emlékezet a nagy történelmi személyiségektevékenységét többféle módon és szempont szerint értékeli, egyben legyen képes sajátértékítélete megfogalmazásakor a közösség hosszú távú nézőpontját alkalmazni.

Ismerje a XIX. század kisebb korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbbjelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit.

Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait a Dualizmus korszakáig bezárólag.

Legyen képes e bonyolult történelmi folyamat meghatározó összefüggéseit, szereplőitbeazonosítani, valamint legyen képes egy-egy korszak főbb kérdéseinek problémaközpontúbemutatására, elemzésére.

Ismerje az újkorban meghatározó egyetemes és magyar történelem eseményeit, évszámait,történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérő

történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenülvagy közvetetten érintik.

Tudja, hogy az újkortól kezdődően lényegesen átalakul Európa társadalma és gazdasága(polgárosodás, iparosodás) és ezzel párhuzamosan új eszmeáramlatok, politikai mozgalmak,pártok jelennek meg. Ismerje fel, hogy az USA milyen körülmények között vált a mai világvezető hatalmává és mutasson rá az ebből fakadó ellentmondásokra.

Legyen képes ismereteket meríteni különböző ismeretforrásokból, történelmi,társadalomtudományi, filozófiai és etikai kézikönyvekből, atlaszokból, szaktudományimunkákból, legyen képes ezek segítségével történelmi oknyomozás megszervezésére. Jussonel az előadás önálló jegyzetelése szintjére.

Legyen képes különböző történelmi elbeszéléseket (pl. emlékiratok) összehasonlítani anarráció módja alapján.

Legyen képes történelmi-társadalmi adatokat, modelleket és elbeszéléseket elemezni abizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. Legyen képes összehasonlítanitársadalmi-történelmi jelenségeket strukturális és funkcionális szempontok alapján. Legyenképes értékrendek összehasonlítására, saját értékek tisztázására. Értékelje a társadalmi-történelmi jelenségeket az értékrendek alapján.

Legyen képes a történelmi időben történő tájékozódás eddig elsajátított összetevőinek ésjelentőségének a bemutatására példákkal. Legyen képes a különböző időszakok történelmitérképeinek összehasonlítása során a változások (pl. területi változások, népsűrűség, vallásimegosztottság stb.) hátterének feltárására.

12. évfolyam

Éves óraszám: 93

Tematikai egység Az első világháború és következményei Órakeret10 óra

Előzetes tudásA tudomány és technika fejlődésének új szakasza. Nagyhatalmikonfliktusok és a szövetségi rendszerek kialakulása. A keleti kérdés.A dualista monarchia válsága.


A korábban kialakult nagyhatalmi egyensúly felbomlása,a gyarmatokért való versengés, a létrejövő katonai szövetségek,a fegyverkezési verseny és a megoldatlan balkáni helyzet együttesenvezetett a háborúhoz. Az új hadászati eszközök és módszerekalkalmazása elhúzódó harcokkal és óriási ember- és anyagi veszteséggeljártak, és minden állampolgárt érintettek. A későbbi győztesek olyan –sok tekintetben irracionális, megalázó – békeszerződéseketkényszerítettek rá a legyőzöttekre, melyekkel igazolni lehetett a háborústársadalmi áldozatvállalás értelmét, ugyanakkor magukban hordoztákegy újabb fegyveres konfliktus kényszerét.A tanuló megérti az első világháború kirobbanásához vezető okokat,és látja azok komplex jellegét. Felismeri a háború sajátos, az emberitörténelemben ez idáig nem létező új vonásait. Tisztában van a háborúemberiségre gyakorolt romboló morális hatásaival. Reálisan értékeli atörténelmi tényeket, figyelembe véve a háborút lezáró békerendszert.Felismeri a békerendszer keltette új ellentmondásokat, különöstekintettel a kelet-közép-európai régióra. Ismeri és érti a trianoniországvesztés lényegét, máig tartó hatásainak mozgatórugóit.Különbséget tesz nemzeti önvédelem és önfeladás között, ismeria politikai kalandorság jellemzőt és következményeit.


A hátország szerepea háborúban.

Nagyhatalmi érdekekés ellentéteka béketárgyalásokon.

Magyarország az elsővilágháborúban.

A Károlyi-kormány bel-és külpolitikai mozgástereés intézkedései.


Ismeretszerzés statisztikaitáblázatokból,diagramokból.(Pl. háborús veszteségek.)

Önálló információgyűjtésadott témához különbözőmédiumokból.(Pl. háborúra buzdítóplakátok.)

Információk gyűjtésemúzeumokban.

Földrajz: Európa domborzataés vízrajza.

Magyar nyelv és irodalom:Móricz Zsigmond: Barbárok,Ady Endre, Babits Mihályháborús versei.

Kémia: hadászatbanhasznosítható vegyi anyagok.

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret:

A tanácskormány uralomrakerülése, politikája,bukásának okai.

Trianon társadalmi és bel- éskülpolitikai következményei.Új államok Közép-Európában.A határon túli magyarságsorsa.

(Pl. a korszakhelytörténetivonatkozásai.)


Különböző szövegek,képek, plakátok,karikatúrák vizsgálataa történelmi hitelességszempontjából.(Pl. Ferenc Józsefkorának karikatúrái.)

Tanult ismeretekproblémaközpontúelrendezése.(Pl. a győztesnagyhatalmakbékecéljainak ésbékeelveinekmegvalósulása.)

Kommunikáció:

Esszé írása történelmi-társadalmi témákról.(Pl. a trianonibékediktátum hatásai.)

Mások érvelésénekösszefoglalása ésfigyelembe vétele.A véleménykülönbségektisztázása.(Pl. Magyarországrészvétele avilágháborúban.)

Történetek dramatikusmegjelenítése.(Pl. a magyar delegációrészvétele abéketárgyalásokon.)


Kronológiai adatokrendezése.

tömegkommunikáció,médiumok hatása amindennapi életre.

(Pl. a tanácsköztársasághadieseményeinekidőrendje.)Néhány kiemelt esemény,jelenség topográfiaiadatainak elhelyezésevaktérképen.(Pl. a békeszerződésekterületi vonatkozásai.)


Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény ésbizonyíték, interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, migráció, életmód, város, nemzet,nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, demokrácia,monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom,szuverenitás, centrum, periféria,vallás, monoteizmus, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: hátország, antant, jóvátétel, Népszövetség, revízió,irredentizmus, reváns, kommunizmus, őszirózsás forradalom,Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP), demarkációs vonal,konvenció, Vix-jegyzék, proletárdiktatúra, direktórium, vörös őrség,ellenforradalom, forradalmi törvényszék, vörösterror, diktátum,Vasgárda, usztasa.Személyek: Lenin, Wilson, Clemenceau, Tisza István, Károlyi Mihály,Kun Béla, Szamuely Tibor, Jozef Pilsudsky,I. Sándor, Thomas Masaryk, Horthy Miklós.Topográfia: Szentpétervár, Szerb - Horvát - Szlovén Királyság,Csehszlovákia, balti államok, Lengyelország, Románia, Bulgária,trianoni Magyarország.Kronológia: 1914–18 (az első világháború), 1914. július 28.(az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, a világháborúkirobbanása), 1918. október 31. (Károlyi Mihály kinevezéseminiszterelnökké, az őszirózsás forradalom),1918. november 3. (a padovai fegyverszünet), 1918. november 13.(a belgrádi konvenció) (1919 (a békekonferencia kezdete, a versailles-ibéke), 1919. március 21. – augusztus 1. (a proletárdiktatúra időszaka),1920. június 4.(a trianoni béke aláírása).

Tematikai egység Európa és a világ a két világháború között Órakeret11 óra

Előzetes tudás A gazdasági világválság és következményei az Egyesült Államokban ésEurópában, diktatúrák és diktátorok földrészünkön.


A világháború Európa hatalmi pozícióvesztését, az USA centrális helyzetbekerülését, a bolsevizmus hatalomra jutását, a tömegdemokráciák kialakulását,valamint a korábban egységesülő világpiac felbomlását eredményezte. Apolitikai jogok kiterjesztése több országban a szociális demagógiafelerősödésével járt, így utat nyitott a szélsőséges elemek hatalomrakerülésének, akik diktatórikus rendszereket vezettek be. E rendszerekben fajivagy osztályalapon, a bűnbakképzés eszköztárát alkalmazva embercsoportokatbélyegeznek meg, telepítenek ki, vagy likvidálnak, és a társadalmat „fenyegetőveszélyre” való tekintettel mindenkinek korlátozzák szabadságjogait.

A tanuló érti, hogy az USA-ban az 1920-as évek nagy gazdasági fejlődésthoztak, amelyet az évtized végi nagy válság követ. Felismeri, hogy a háborúspusztítás, vereség és gazdasági válságok egyik következménye a szélsőségektérnyerése. A diktatúrák működési mechanizmusának megismerése.


A világgazdaságátrendeződése a háború után.

A gyarmati világszétesésének kezdetei.(pl. India, Közel-Kelet).

Az olasz fasizmus jellemzői.

Tekintélyuralmi rendszerekbemutatásaKözép-Európában ésa Balkánon.

Az USA gazdaságifellendülése és nemzetköziszerepe.

A válság kezelésének módjaiegy adott országban(pl. USA, Nagy-Britannia).

A totális állam kiépítéseNémetországban.

A bolsevizmus ideológiája.


– Ismeretszerzéskülönböző statisztikaitáblázatokból,grafikonokból,diagramokból.(Pl. a német választásokeredményei 1928–33között; munkanélküliségalakulása az EgyesültÁllamokban 1929–1937.)

– Különböző emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetéseklevonása.(Pl. a GULAG életeSzolzsenyicin: IvanGyenyiszovics egy napjacímű műve alapján.)

Magyar nyelv és irodalom:az avantgárd(pl. Apollinaire), Borges,Bulgakov, Faulkner, ThomasMann, Orwell, Szolzsenyicin.

Vizuális kultúra: A technikaiképalkotás: fényképezés, filmjelentősége.Az avantgárd: Picasso:Guernica.Fényképek értelmezése.

Ének-zene: az avantgárdzene, a dzsessz.

Biológia-egészségtan:vitaminok, penicillin –antibiotikumok, védőoltások.

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret:A média kifejező eszközei ésezek hatásmechanizmusa.A korszak stílusirányzatai.Testnevelés és sport:

A bolsevik propaganda főbbjellemzői.

A sztálini gazdaságpolitika.


– Feltevésekmegfogalmazása egyestársadalmi-történelmijelenségek okairól.(Pl. az antiszemitizmusokai.)

– Különböző szövegek,hanganyagok stb.vizsgálata a hitelességszempontjából.(Pl. különbözőpropagandafilmekelemzése.)

– Híres emberek, történelmiszemélyiségek jellemzése,feltevésekmegfogalmazása atörténelmi személyiségekcselekedeteinek,viselkedésénekmozgatórugóiról.(Pl. Gandhi és a polgáriengedetlenségimozgalom.)

Kommunikáció:

– Folyamatábra, diagramkészítése.(Pl. a világgazdaságiválság jelenségei.)


– A történelmi térváltozásainak leolvasásakülönböző térképekről.(Pl. Köztes-Európanemzetiségi térképénekösszevetése az elsővilágháború előtti ésutáni államhatárokkal.)

olimpiatörténet – a berliniolimpia (1936).


Változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció,történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció,életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó,politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom,monarchia, demokrácia, parlamentarizmus, diktatúra, közigazgatás,birodalom, szuverenitás, centrum, periféria,vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: tömegpárt, fasizmus, korporatív állam, kisantant,Westminsteri Statútum,Dawes-terv, pártállam, államosítás, kollektivizálás, tervutasításosrendszer, Sztahanov-mozgalom, GULAG, személyi kultusz, koncepciósper, tőzsde, túltermelési válság, New Deal, totális diktatúra, propaganda,nemzetiszocializmus, fajelmélet, Führer, SS, SA, Gestapo, Berlin-Rómatengely, antikomintern paktum, Anschluss, domínium, tekintélyelvűállam, autoriter rendszer.Személyek: Mussolini, Hindenburg, Sztálin, Roosevelt, Keynes, Hitler,Goebbels, Gandhi, Pilsudski, Sándor király, Dollfuss.Topográfia: Köztes-Európa, Szovjetunió, Brit Nemzetközösség, Berlin,weimari köztársaság, Moszkva, Saar-vidék, Rajna-vidék, Szudéta-vidék.Kronológia: 1922 (fasiszta hatalomátvétel Olaszországban, aSzovjetunió létrehozása), 1924 (a Dawes-terv), 1925 (a locarnóiegyezmény), 1929–1933 (a világgazdasági válság),1933 (Hitler hatalomra kerülése), 1936 (Berlin-Róma tengely,Antikomintern Paktum), 1938 (Anschluss, a müncheni konferencia).

Tematikai egység Magyarország a két világháború között Órakeret7 óra

Előzetes tudás Politikusportrék a két világháború közötti Magyarországon.Trianon és következményei – a nemzeti összetartozás napja.


A trianoni országvesztés társadalmi, szellemi és gazdasági rövidtávúhatásainak és hosszú távú következményeinek nemzeti tragédiaként valótudatosítása. A reménytelen bel- és külpolitikai helyzetből való kilábaláseredményeinek felismerése, a szellemi honvédelem és nemzetépítésszükségességének elfogadása, valamint a területi revíziós igényekszükségességének etnikai indoklása a korszakra vonatkozóan.Szélsőségektől mentes értékelés az adott történelmi időszakról,eseményeiről és személyiségeiről.A tanuló érti, hogy a két világháború közötti magyar fejlődéslegfontosabb mozgatórugója a trianoni békeszerződés és annak hatásairavaló reflektálás volt. Tisztában van a külpolitikai alternatívákkalés tudja azok mozgatórugóit.


Politikai életpályákbemutatása és elemzése.

(Pl. Bethlen István, TelekiPál.)

Gazdasági válság ésradikalizálódás abelpolitikában.

(Pl. Gömbös és kísérlete.)

A klebelsbergi kultúrpolitikakibontakozása és főbbjellemzői.

(Pl. kultúrfölény,valláserkölcsi nevelés.)

Tudomány és művészet főbbképviselői a két világháborúközötti Magyarországon.(Pl. Szekfű Gyula, Szent-


Ismeretszerzés statisztikaitáblázatokból,grafikonokból,diagramokból.(Pl. magyar gazdasága két világháború között,az oktatásfejlesztéseredményei.)

Különböző emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetések levonása.(Pl. új nemzedékek; zene,képzőművészet,tudomány, stb..)


Feltevésekmegfogalmazása atörténelmi személyiségekcselekedeteinekmozgatórugóiról.(Pl. Horthy Miklóspolitikai életpályája.)

Földrajz: Magyarország ésKözép-Európa természetiadottságai.

Magyar nyelv és irodalom:a Nyugat, mint folyóiratés mint mozgalom; JózsefAttila; a népi írók; a határontúli irodalom.

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret:tömegkommunikáció,médiumok hatásaa mindennapi életre, amagyar hangosfilmgyártáskezdetei.

Biológia-egészségtan: Szent-Györgyi Albert.

Vizuális kultúra: avantgárd –Kassák Lajos.

Györgyi Albert, Bartók Béla,Kodály Zoltán.)

Történelmi – társadalmiadatok, modellek éselbeszélések elemzése abizonyosság, a lehetőségés a valószínűségszempontjából.(Pl. a magyar külpolitikamozgástere, alternatívái.)

Különböző hanganyagok,filmek vizsgálata atörténelmi hitelességszempontjából.(Pl. a korabelijátékfilmekből kirajzolódótársadalomképösszevetése a történetivalósággal).

Kommunikáció:

Önállóan gyűjtöttképekből összeállítás,tabló készítése.(Pl. a korszakhelytörténetivonatkozásai.)

Beszélgetés egytársadalmi, történelmitémáról. Saját véleményérthető megfogalmazása.(Pl. az antiszemitizmustémában.)


A világtörténet, azeurópai történelem, amagyar történelem eltérőidőbeli ritmusának éskölcsönhatásainakelemzése.(Pl. a német befolyáserősödése és hatásai.)Néhány kiemelt esemény,jelenség topográfiaihelyének elhelyezése

vaktérképen.(Pl. a revíziós politikaeredményei 1938–39.)


Ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció,történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elitréteg, középréteg, alsó réteg, népesedés,népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó,politika, állam, államforma, államszervezet, monarchia,parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, centrum, periféria,vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: konszolidáció, numerus clausus, földreform, népszövetségikölcsön, pengő, zsidótörvény, revízió, irredentizmus, kultúrfölény,Magyar Nemzeti Bank, társadalombiztosítás, agrárolló, nyilasmozgalom, győri program, első bécsi döntés.Személyek: Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, GömbösGyula, Darányi Kálmán, Imrédy Béla, Szálasi Ferenc, Szent-GyörgyiAlbert, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Szekfű Gyula.Topográfia: Felvidék, Kárpátalja.Kronológia: 1920-1921 (Teleki Pál első miniszterelnöksége),1920 (a numerus clausus, földreform) 1921–31 (Bethlen Istvánminiszterelnöksége, a konszolidáció időszaka),1927 (a pengő bevezetése), 1938. november 2. (az első bécsi döntés).

Tematikai egység A második világháború Órakeret9 óra

Előzetes tudás A második világháború jellemzői és következményei. Magyarország amásodik világháborúban. A holokauszt Európában és Magyarországon.


Nagyhatalmak titkos vagy nyílt megegyezésének elítélése hatalmiövezetek létrehozásáról, kisebb államok felosztásáról, országhatárokerőszakos megváltoztatásáról vagy népcsoportok kitelepítéséről,kiirtásáról. A politikai antiszemitizmus megnyilvánulásaimegerősödésének és mozgatórugóinak feltárása, veszélyeinekazonosítása, a diszkrimináció elítélése, az ún. fajelmélet és szörnyűkövetkezményeinek (pl. elkülönítés, deportálás, megsemmisítés)elutasítása.A tanuló megérti, miként került a háború során Magyarországkényszerpályára és ez milyen következményekkel járt az ország sorsátilletően. Tudja, hogy mennyi áldozattal, pusztítással járt a másodikvilágháború, és hogy a holokauszt az emberiség, valamint az egészmagyarság tragédiája. Megismer olyan történelmi szituációkat, amelyeka háborús viszonyok közötti népek, népcsoportok vagy személyekmegmentését eredményezték.


A szövetséges hatalmakegyüttműködésénekelemzése.

Háborúellenes katonaiés polgári erőfeszítések.

Magyarország a nácibirodalom árnyékában(Pl. gazdasági és politikaikényszerek, kitörésikísérletek).

A területi revízió lépései.

Kállay Miklósminiszterelnöksége.

Háborúellenes törekvések(Pl. Magyar TörténelmiEmlékbizottság, szárszóitalálkozó).

Az antiszemitizmus és azsidókérdésMagyarországon.


– Ismeretszerzésszaktudományimunkákból.(Pl. konferenciák,találkozók, szerződések.)

– Ismeretszerzéskülönböző írásosforrásokból.(Pl. az első és másodikzsidótörvény.)

– Emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetéseklevonása.(Pl. kollaboránsok,ellenállók, embermentőka másodikvilágháborúban.)

Fizika: nukleáris energia,atombomba.

Etika: az intolerancia,

a gyűlölet, a kirekesztés,

a rasszizmus.

Magyar nyelv és irodalom:Radnóti Miklós, Semprun:A nagy utazás, Kertész Imre:Sorstalanság.

Vizuális kultúra: A technikaiképalkotás: fényképezés,a film jelentősége.Fényképek értelmezése.(Pl. Capa: A normandiaipartraszállás fényképei.)


– Híres emberek jellemzése(Pl. Churchill, a britelszántság jelképe.)

– Értékrendekösszehasonlítása, sajátértékek tisztázása.(Pl. Szálasi Ferenc ésTeleki Páltörténelemszemléleténekösszevetése.)

– Történelmi-társadalmijelenségek értékelése asaját értékrend alapján.(Pl. a holokausztMagyarországon.)

– Filmek a történelmihitelességének vizsgálata.(Pl. Jób lázadása.)

– Kérdésekmegfogalmazása a forrásmegbízhatóságáravonatkozóan.(Pl. Horthy Miklósemlékiratai kapcsán.)

Kommunikáció:

Események dramatikusmegjelenítése.(Pl. Churchill és Sztálinvitája a második frontmegnyitásánakhelyszínéről.)


– A történelmi térváltozásainak leolvasásatérképekről.(Pl. a területi revíziólépései)

– Kronológiai adatokrendezése.


Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás,interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,népesedés, népességfogyás, migráció, életmód,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó,politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus,diktatúra, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, emberi jog,állampolgári jog,vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: háromhatalmi egyezmény, tengelyhatalmak, koncentrációstábor, megsemmisítő tábor, népirtás, emberirtás, holokauszt, partizán, ,antifasiszta koalíció, fegyveres semlegesség, második bécsi döntés,„hintapolitika”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság, kiugrásikísérlet, Atlanti Charta, befolyási övezetekSzemélyek: Churchill, Roosevelt, Sztálin, Truman, Attlee, De Gaulle,Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Wallenberg, JányGusztáv.Topográfia: Leningrád, Új-Foundland, Casablanca, Québec, Kairó,Teherán, Moszkva, Jalta, Potsdam, Auschwitz, Hirosima, Normandia,Kárpátalja, Erdély, Délvidék, Don-kanyar, Voronyezs,Kronológia: 1941. augusztus 12. (Új-Foundland); 1943. január 14.(Casablanca); 1943. augusztus 14. (Québec), 1943. szeptember 22-26(Kairó); 1943. szeptember 28-december 1 (Teherán). 1944. június 6.(megkezdődik a szövetségesek normandiai partraszállása),1944. október 9. (Moszkva). 1945. február 4-11. (a jaltai konferencia),1945. május 9. (az európai háború befejeződése),1945. július 7-augusztus 2. (Potsdam) 1945. szeptember 2. (Japán fegyverletételévelvéget ér a második világháború), 1940. augusztus 30. (a második bécsidöntés), 1941. április (magyar támadás Jugoszlávia ellen),1942–1944 tavasza (Kállay Miklós miniszterelnöksége),1943. január (a doni katasztrófa), 1944. március 19. (a németekmegszállják Magyarországot), 1944. október 15. (Horthy Miklóssikertelen kiugrási kísérlete, nyilas hatalomátvétel).

Tematikai egység Hidegháborús konfliktusokés a kétpólusú világ kiépülése

Órakeret4 óra

Előzetes tudásA második világháború eseményei, a sztálinizmus jellemzői, azAmerikai Egyesült Államok politikai és gazdasági viszonyai, agyarmatok helyzete a két világháború között.


A gyarmati függési viszonyok átalakulása, az európai kettéosztottságemberi, társadalmi, gazdasági következményeinek beazonosítása. Adiktatórikus rendszerek szabadságot korlátozó és versenyképtelenvonásainak felismerése, elítélése. A demokrácia mint a közös döntésintézményrendszerének az emberi jogokat leginkább biztosító formája.A tanuló értelmezi a háború utáni helyzetet és a megosztott világkialakulásának folyamatát. Hiteles kép alakul ki benne a két tömbbenélők különböző helyzetéről, mindennapjairól. Ismeri az egykorigyarmati lét hatását a függetlenné vált államok fejlődésére.


Nyugat-Európa újjáépítése ésa közös európai intézményekkialakulásának kezdetei.

A gyarmati rendszerfelbomlása – a „harmadikvilág” kialakulása.

Gandhi erőszakmentesmozgalma.

A német kérdés.


Ismeretszerzés különbözőírásos forrásokból,vizuális rendezőkkészítése.(Pl. hidegháborúselméletek)

A tanultak felhasználásaúj feladathelyzetekben.(Pl. megszállási övezetekNémetországban.)

Kommunikáció:

Beszélgetés egytársadalmi, történelmitémáról. Saját véleménymegfogalmazása.(Pl. a berlini falkérdésköre.)


– Tanult helyekmegkeresése a térképen.(Pl. a „harmadik világ”államai.)

Magyar nyelv és irodalom:Orwell, Szolzsenyicin,Hrabal, Camus, GarciaMarquez.

Kémia: hidrogénbomba,nukleáris fegyverek.

Vizuális kultúra:a posztmodern, intermediálisművészet.



Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény ésbizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet,nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer,termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, piacgazdaság,gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, emberijog, állampolgári jog, diktatúra, birodalom, szuverenitás, centrum,periféria, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: neokolonializmus, bandungi értekezlet, fultoni beszéd,Truman-elv, Marshall-segély, Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ),szuperhatalom, vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny,kétpólusú világ, NATO, Varsói Szerződés, KGST, Európai GazdaságiKözösség (Közös Piac), berlini fal, harmadik világ, el nem kötelezettekmozgalma.Személyek: Gandhi, Nehru, Mao Ce-tung, Truman, Adenauer,Hruscsov, Kennedy, Brezsnyev.Topográfia: Bandung, NSZK, NDK, Ceylon, Pakisztán, India.Kronológia: 1945 (az ENSZ létrejötte), 1947 (a Truman-elv,a Kominform állásfoglalása, a párizsi béke, India függetlensége),1949 (az NSZK, az NDK, a NATO, a KGST, a Kínai Népköztársaságlétrejötte, a szovjet atombomba), 1961 (a berlini fal építése).

Tematikai egység Magyarország a világháborús vereségtőla forradalom leveréséig

Órakeret6 óra

Előzetes tudás Magyarország részvétele a második világháborúban.A háború vége és az ország szovjet megszállása.


Magyarország szovjet mintára történő erőszakos átalakításának,a kommunista diktatúrának elítélése. Annak felismerése, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc jelenlegi demokratikus rendünktalpköve. A szovjet megszállás és az ebből fakadó korlátozott államiszuverenitás következményeinek azonosítása. A totális kommunistadiktatúra emberiség elleni bűneinek megismerése, elítélése.A tanuló megérti, hogy Magyarországnak 1956-ban a rendkívülkedvezőtlen nemzetközi helyzetben, az erőegyensúlyra épülő politikaiviszonyrendszerben nem sikerült kiszakadnia a szovjet tömbből.Látja a magyar és az egyetemes történelem összefüggéseit.Átlátja, hogy nehéz történelmi helyzetben az egyes emberek nézeteit,döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja.Október 23-i nemzeti ünnepünk eseményeinek megismerése a méltómegünneplés céljából.


A nemzetközi helyzet hatásaa magyar belpolitikaalakulására 1945 és 1948között.(Pl. SZEB intézkedései,németek kitelepítése.)

Az elnyomás formáiés „gépezete”.

A magyar forradalomnemzetközi jelentőségeés összefüggései.(Pl. szuezi válság szerepe,a magyar kérdés azENSZ-ben.)


Ismeretszerzés személyesbeszélgetésekből ésmegfigyeléséből.(Pl. kitelepítettek vagy az1956-os eseményekrésztvevőinekvisszaemlékezéseiből.)

A tanultak felhasználásaúj helyzetekben.(Pl. Magyarországszovjetizálása.)

Egy történelmioknyomozásmegtervezése.(Pl. Tóth Ilona ügye.)


Feltételezésekmegfogalmazása híresemberek viselkedésénekmozgatórugóiról.(Pl. Nagy Imre/KádárJános 1956-osszerepvállalása.)

Magyar nyelv és irodalom:Illyés Gyula: Egy mondata zsarnokságról.

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret:Dokumentumfilmek, híradókelemzése.


Érvek gyűjtése feltevésekmellett és ellen, az érvekkritikai értékelése.(Pl. koncepciós perek.)

Többféleképpenértelmezhető szövegekjelentésrétegeinekfeltárása.(Pl. a Rákosi-korszakviccei, történelemhamisítása korszakban.)

Kommunikáció:

Beszélgetés egytörténelmi témáról.(Pl. nagyhatalmireakciók: a Nyugatmagatartása 1956-ban.)

Folyamatábra, diagramkészítése.(Pl. az 1945. és 1947. éviválasztások eredményei.)


A világtörténet, az európaiés a magyar történelemkölcsönhatásainakelemzése.(Pl. az 1956-osforradalom és nemzetközikörnyezete, a „magyarkérdés” az ENSZ előtt.)


Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték,interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés,népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó,politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet,parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet,demokrácia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog, vallás,

vallásüldözés, vallásszabadság.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: ENSZ BT, szuezi válság, Szövetséges Ellenőrző Bizottság,Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar KommunistaPárt, Szociáldemokrata Párt, háborús bűnös, népbíróság, kitelepítés,lakosságcsere, Magyar Dolgozók Pártja (MDP), földosztás, internálás,osztályharc, ÁVH, Petőfi Kör, MEFESZ, intervenció, MagyarSzocialista Munkáspárt (MSZMP).Személyek: Vorosilov, Mindszenty József, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc,Kovács Béla, Kéthly Anna, Rákosi Mátyás, Márton Áron, Kádár János,Nagy Imre, Rajk László, Bibó István.Topográfia: Magyar Népköztársaság, Recsk, Hortobágy, Sztálinváros(Dunaújváros), Poznan, Szuezi-csatorna, Lengyelország, Jugoszlávia.Kronológia: 1947. február 10. (a párizsi béke), 1948 (a MagyarDolgozók Pártjának megalakulása, a nyílt kommunista diktatúrakezdete), 1949 (az új alkotmány, a Rajk-per) 1953–55 (Nagy Imre elsőminiszterelnöksége), 1956. október 23. (a forradalom kirobbanása),1956. október 28. (a forradalom győzelme), 1956. november 4.(általános szovjet támadás indul Magyarország ellen).

Tematikai egység A két világrendszer versengése,a szovjet tömb felbomlása

Órakeret4 óra

Előzetes tudásA kétpólusú világ kialakulása a második világháborút követő években.A szovjet tömb és a nyugati integráció legfontosabb jellemzői.A hidegháborús szembenállás. A gyarmati rendszer felbomlása.


A két világrendszer harcának, versengésének fontosabb állomásainakbeazonosítása, a kommunista társadalmi-gazdasági berendezkedésfejlődésképtelenségének felismertetése. A modern technológia,a globalizációs folyamatok, a szabadság ideológiájának és akommunikációs rendszerek szerepének azonosítása a szovjet típusúrendszerek bukásában.Érti a tanuló a két világrendszer közötti versengés legfontosabbmozgatórugóit. Átlátja és képes saját szavaival megfogalmazni, hogymelyek voltak a leglényegesebb különbségek a két szembenálló tömbországai között a politikai rendszer működése, a gazdaság, a társadalomés az életmód terén. Érti, hogy milyen tényezők vezettek a kétpólusúvilágrend megszűnéséhez.


A német kérdés.

A balkáni konfliktusok,Jugoszlávia felbomlása.

Nemzeti, etnikai, vallásikisebbségek helyzete néhányországban.(Pl. Románia, Magyarország,Ukrajna.)


Különböző élethelyzetekmegfigyelése.(Pl. mindennapi élet avasfüggöny két oldalán.)


Elbeszélések, filmekvizsgálata a hitelességszempontjából.(Pl. A mások élete[2006].)

Kommunikáció:

Képi és egyéb információkelemzése.(Pl. Berlinkettéosztottsága.)

Tájékozódás térben és időben:

Kronológiai adatokrendezése.(Pl. a balkáni konfliktusokkronológiája.)

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret:tömegkommunikáció,a média és a mindennapi élet.

Informatika: Neumann Jánosés a modern számítógépek.Az internet.

Biológia-egészségtan: a DNSés a géntechnológia.

Fizika: az űrkutatás.

Ének-zene: A beat és a rock.Szórakoztató zenei műfajok.

– Egyszerű térképvázlatokkészítése.(Pl. etnikai választóvonalakJugoszláviában.)


Történelmi idő, ok és következmény, történelmi források, tény ésbizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet,nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, piacgazdaság,gazdasági válság, adó,politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus,emberi jog, állampolgári jog, diktatúra, birodalom, szuverenitás,centrum, periféria, népképviselet, demokrácia, diktatúra,vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: Bundestag, vasfüggöny, hidegháború, kétpólusú világ,NATO, Varsói Szerződés, KGST, Európai Gazdasági Közösség (KözösPiac), berlini fal, enyhülési politika, daytoni megállapodás.Személyek: Brezsnyev, Willy Brandt, Kohl, II. János Pál, Tito,Milosevic.Topográfia: Románia, Magyarország, Ukrajna, Németország, Berlin,Jugoszlávia, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Dayton,Koszovó.Kronológia: 1989 (a kelet-közép-európai rendszerváltások, a berlini fallebontása), 1991 (a Szovjetunió szétesése, a délszláv válság),1995 (daytoni megállapodás).

Tematikai egység A Kádár-korszak jellemzői Órakeret3 óra

Előzetes tudásA szovjet megszállás és a kommunista diktatúra jellemzői.Az 1956-os forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségeiés céljai. A határon túli magyarság sorsa.Október 23. mint iskolai ünnepély.


Az 1956-ot követő kegyetlen megtorlás adatainak megismerése,a törvénytelen bírósági tárgyalások, ítéletek jellemzőinek felismertetése,elitélése. A totális diktatúrát elfedni szándékozó demokratikusnak látszó„kellékek” beazonosítása, a rendszer lényegi reformálhatatlanságánakfelismerése. A hatalom által a társadalomra kényszerítettkompromisszum jellemzőinek, eredményének és kártékonyságánaktudatosítása, értékelése. A rendszer bukása okainak, körülményeineksokoldalú elemzése.A Kádár-rendszer jellegének és mozgásterének megismerése.A szocialista időszak Magyarország további történelmére és jelenéregyakorolt hatásainak átlátása. Megérti a tanuló, hogy Kádár Jánosszemélyisége és a nevével fémjelzett korszak miért osztja megma is a közvéleményt.Képes sokoldalúan elemezni a Kádár-rendszer válságának és bukásánakokait, körülményeit, felismeri a rendszer lényegi reformálhatatlanságát.A békés rendszerváltás menetének ismerete, jelentőségénekés árnyoldalainak tudatosulása.


A kádári társadalom-

és kultúrpolitika alakulása

(pl. „gulyás- vagyfridzsiderkommunizmus”,három T).


Ismeretszerzés statisztikaitáblázatokból,diagramokból.(Pl. a földterületüknagyságának változása1956–1980 között.)

Ismeretszerzés írásosforrásokból.(Pl. a gazdaságimechanizmus reformja.)

Emberimagatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetések levonása.(Pl. a Kádár-korszakbesúgói; ellenzéke.)

Magyar nyelv és irodalom:Németh László, Nagy László,Sütő András, Weöres Sándor,Ottlik Géza, Örkény István.

Mozgóképkultúra ésmédiaismeret:dokumentumfilmek, híradókelemzése; stílusirányzatok:budapesti iskola.



Feltevésekmegfogalmazása egyestársadalmi-történelmijelenségek hátteréről.(Pl. a magyar társadalommegbékélése a kádárihatalommal.)

Tételmondatmeghatározása,szövegtömörítés.(Pl. a rendszerváltópártok programjai.)

Többféleképpenértelmezhető szövegekjelentésrétegeinekfeltárása.(Pl. a Kádár-korszakviccei.)

Kommunikáció:

– Folyamatábra, diagramkészítése.(Pl. a parlamenti patkóaz 1990-es választásután.)

– Beszámoló, kiselőadástartása.(Pl. ifjúsági szubkultúráka Kádár-korszakbancímmel.)


A világtörténet, azeurópai és a magyartörténelemkölcsönhatásainakelemzése.(Pl. összehasonlítókronológiai táblázatkészítése.)


Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték,interpretáció, történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés,népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó,politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet,parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet,demokrácia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog, vallás,vallásüldözés, vallásszabadság.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), amnesztia, újgazdasági mechanizmus, háztáji, második gazdaság, „három T”, KISZ,ellenzéki mozgalmak, szamizdat, lakiteleki találkozó, EllenzékiKerekasztal, reformszocializmus, MDF, SZDSZ, FIDESZ, MSZMP,FKgP, KDMP, MSZP, többpártrendszer, pluralizmus, jogállam,Nemzeti Kerekasztal.Személyek: Kádár János, Nagy Imre, Aczél György, Pozsgay Imre,Tőkés László, Antall József, Göncz Árpád.Topográfia: Magyar Népköztársaság.Kronológia: 1958 (Nagy Imre kivégzése), 1963 (a kádári konszolidációlezárulta), 1968 (az új gazdasági mechanizmus érvénybe lépése),1989. június 16. (Nagy Imre és társainak újratemetése),1989. október 23. (a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása),1990 (szabad országgyűlési és önkormányzati választások),1991 (a szovjet csapatok kivonása Magyarországról).

Tematikai egység Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése Órakeret5 óra

Előzetes tudásAz Európai Unió létrejötte és az európai polgárok alapvető jogai.A vasfüggöny lebontása és következményei a keleti blokk országaiban.Globális problémák: urbanizáció, környezetszennyezés, terrorizmus,migráció, klímaváltozás.


A globalizációs folyamatok, kihívások és az egységesülő Európaelőnyeinek és hátrányainak sokoldalú feldolgozása, megítélése.Fő morális célok (demokrácia, antirasszizmus, háborúellenesség)esetenkénti ellentmondásainak a felismerése. A demokratikus értékekismeretében a történelmi-társadalmi kérdések, folyamatok árnyaltmegítélése.A tanulók megismerik a globalizáció fő mozgatórugóit, és tisztábanvannak a világ fejlődésére gyakorolt hatásaival. Kialakul bennüka környezettudatos magatartás, értik a felelős állampolgári magatartáslényegét és az ehhez kapcsolódó egyéni feladatokat, valamint felismerika társadalom egészének érdekeit. Tisztában vannak az EU szerepével, ésreális kép alakul ki bennük Magyarország szerepéről és lehetőségeirőlaz integráción belül.


A „Hatok” Közös Piacátólaz Európai Unióig(1957-1992), az integrációfőbb állomásai.

Együttműködés és eltérőérdekek az unióban.

Az Európai Unió helyea világgazdaságban.

A demográfiai válságtársadalmi és gazdasági okai.

A környezettudatosmagatartás kulturális,gazdasági és politikaifeltételei.


Az internet felhasználásatörténelmi ismeretekszerzésére.(Pl. atomfegyverrelrendelkező országok azezredforduló után.)

Vizuális rendezők(táblázatok, ábrák,vázlatok) készítése.(Pl. a mai hatalmiviszonyokat bemutatóábra.)


Adatok, modellek,elbeszélések elemzése abizonyosság, a lehetőségés a valószínűségszempontjából.(Pl. globális világfejlődésének határai.)

Erkölcsi kérdéseketfelvető helyzetekfelismerése, bemutatása.

Földrajz: az EU kialakulása,jellemzői, tagállamai;globális világgazdaságnapjainkban, globáliskörnyezeti problémák;népesség, népesedés,urbanizáció; fejlődő és fejlettországok gazdaságánakjellemzői; Kína.

Informatika: Információkgyűjtése az internetről.Bemutatók, dokumentumokkészítése.Információs társadalom.Információkeresés,információ-felhasználás.

Etika; filozófia: korunkerkölcsi kihívásai.

Ének-zene: világzene.

(Pl. klónozás)

Kommunikáció:

Tabló készítése önállóangyűjtött képekből.(Pl. globális környezetiproblémák.)

Beszélgetés (vita)társadalmi, történelmitémákról.(Pl. Brazília,Oroszország, India, Kína)megnövekedett szerepe.)


A világtörténet, azeurópai történelem, amagyar történelem eltérőidőbeli ritmusának éskölcsönhatásainakelemzése.(Pl. centrumok ésperifériák napjainkban.)


Történelmi idő, változás és folyamatosság, tény és bizonyíték,történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés,népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó, centrum, periféria,politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus,közigazgatás, önkormányzat, szuverenitás, népképviselet, demokrácia,diktatúra, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: globalizáció, terrorizmus, adósságspirál, fogyasztóitársadalom, globális felmelegedés, ökológiai katasztrófa,fenntarthatóság, környezetvédelem, fiatalodó és öregedő társadalom,migráció, foglalkozási szerkezet, agglomeráció, diszkrimináció,szegregáció, integráció.Személyek:--------------------Topográfia: az EU tagállamai.

Kronológia: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása),2001 (terrortámadás az USA ellen), 2004 (tíz új tagállam).

Tematikai egység A demokratikus viszonyok megteremtéseés kiépítése Magyarországon

Órakeret7 óra

Előzetes tudásA Kádár-korszak legfontosabb politikai, gazdasági, társadalmi éskulturális jellemzői. A szocialista rendszer válságának okai. A magyarrendszerváltozás fordulópontjai és főszereplői.


A demokratikus rendszer megteremtésének ellentmondásai (pl.forradalomszerű átalakulások társadalmi egyeztetés nélkül) azátalakulás jelentőségének értékelése, az ezt tagadó álláspontok kritikája.Annak belátása, hogy a rendszerváltozásnak nyertesei és veszteseiegyaránt voltak, nem mindig a társadalmi igazságosságnak megfelelően.A közösségi és egyéni érdekek ütközésének, kiegyenlítési törekvéseineka felismerése a társadalomban. Magunk és mások kétféle mércévelmérésének elutasítása.

A tanulók tisztában vannak azzal, hogy melyek a rendszerváltozás előttiés az azt követő időszak politikai és gazdasági rendszere közöttilegfontosabb különbségek. Reális kép alakul ki bennük Magyarországszerepéről és lehetőségeiről az európai integráción belül. Megértik akisebbségi lét problémáit a Magyarországon élő etnikai és kulturáliskisebbségek, illetve a határokon túl élő magyar kisebbségszempontjából egyaránt.


Magyarország a kilencvenesévekben.(Pl. jogalkotás, társadalmiváltozások -vesztesek és győztesek).

A szociális piacgazdaságjellemzői.

A magyar alkotmányosságelemei

(Pl. a konstruktívbizalmatlanság intézménye,

népszavazás) és intézményei


Ismeretszerzés statisztikaitáblázatokból,grafikonokból,diagramokból.(Pl. Magyarországdemográfiai helyzete.)

Magatartástípusok,élethelyzetekmegfigyelése,következtetések levonása.(Pl. kisebbségek határoninnen és túl.)

Az internet felhasználásatörténelmi ismeretek

Informatika:információkeresés,információ-felhasználás.

Matematika: diagramok,táblázatok, grafikonok –adatleolvasás, készítés,értelmezés, statisztikaifogalmak ismerete.

Etika; filozófia: korunkerkölcsi kihívásai.

(pl. alkotmánybíróság,ombudsmani intézmény).

A magyar társadalomszerkezetváltozásai az elmúltfél évszázadban.

Magyarország gazdaságaés beilleszkedése az európai,illetve világgazdaságba.

szerzésére.(Pl. Magyarország és azEurópai Uniókapcsolata.)


Különbségek felismerése,a változások nyomonkövetése egy-egytörténelmi jelenségkapcsán.(Pl. Magyarországállamberendezkedésénekváltozásai a XX. századfolyamán.)

Kommunikáció:

Beszélgetés (vita) egytársadalmi, történelmitémáról. Saját véleménymegfogalmazása.(Pl. cigányság romákintegrációja.)

Események, történetek,jelenségek dramatikusmegjelenítése.(Pl. hajléktalansors,munkanélküliség,a mélyszegénységproblémái.)


– Az adott tématanulmányozásáhozleginkább megfelelőtérkép kiválasztásakülönféle atlaszokból.(Pl. Magyarországnépesedési viszonyainak,az életkörülményekváltozásainakbemutatása.)


Történelmi idő, változás és folyamatosság, tények és bizonyítékok,történelmi nézőpont.


Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés,népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdaságiteljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság,adó, centrum, periféria,politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus,közigazgatás, önkormányzat, szuverenitás, népképviselet, demokrácia,diktatúra,vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: migráció, foglalkozási szerkezet, agglomeráció,diszkrimináció, szegregáció, integráció.Személyek: Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc.Topográfia: a határon túli magyarlakta területek.Kronológia: 1999 (Magyarország a NATO tagjává válik),2004 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz).

Ismétlés,számonkérés

7 óra

Tematikaiegység

Rendszerező ismétlés Órakeret

20 óra

Előzetestudás

A középiskolai történelem, társadalom és állampolgári ismeretanyag.

A tematikaiegységnevelési-fejlesztésicéljai

Az érettségi témakörök rendszerező ismétlése során felkészülés az érettségivizsgára.

A fejlesztés várt eredményei a 12. osztály végén

A modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események rendszerezőfeldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti öntudat ésaktív állampolgárságra nevelés.

A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, ok-okozati összefüggésekfelismerése (pl. a globalizáció felerősödése és a lokális közösségek megerősödése) ésegyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, ezeknekjelenre vonatkoztatása, megítélése.

A modernkorban élt emberek, közösségek sokoldalú élet-, gondolkodás- és szokásmódjainakazonosítása, a hasonlóságok és különbségek árnyalt felismerése, több szempontú értékelése.

A civilizációk története jellegzetes sémájának alkalmazása a modernkori egyetemestörténelemre.

Ismerje a XX. század kisebb korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbbjelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit.

Ismerje a XX. századi magyar történelem főbb csomópontjainak történetét az Osztrák-Magyar Monarchia válságkorszakától a trianoni országvesztésig, illetve a másodikvilágháborús pusztításon át a kommunista diktatúra létrejöttéig, valamint az 1956-osforradalomtól a demokratikus jogállam megteremtéséig. Legyen képes e bonyolult történelmifolyamat meghatározó összefüggéseit, szereplőit beazonosítani, valamint legyen képes egy-egy korszak főbb kérdéseinek problémaközpontú bemutatására, elemzésére.

Ismerje a modernkorban meghatározó egyetemes és magyar történelem eseményeit,évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időbeneltérő történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságotközvetlenül vagy közvetetten érintik.

Ismerje fel, hogy az USA milyen körülmények között vált a mai világ vezető hatalmává ésmutasson rá az ebből fakadó ellentmondásokra.

Tudja a trianoni országvesztés súlyos körülményeit és máig tartó hatását, következményeitértékelni és legyen képes a határon túli magyarság sorskérdéseit felismerni.

Tudja a demokratikus és diktatórikus államberendezkedések közötti különbségeket, legyenképes a demokratikus berendezkedés működési nehézségeit és a jogállamiságot veszélyeztetőjelenségeket felismerni és azokat elemezni.

Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket, pl. betegségeket,elszegényesedést, munkanélküliséget, élelmiszerválságot, tömeges migrációt.

Ismerje az alapvető állampolgári jogokat és kötelezettségeket, Magyarország politikairendszerének legfontosabb intézményeit, értse a választási rendszer működését.

Legyen képes az internetet kritikus és tudatos használatára történelmi, filozófia- ésetikatörténeti ismeretek megszerzése érdekében.

Legyen képes a különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálatára és megítélésére atörténelmi hitelesség szempontjából.

Legyen képes történelmi-társadalmi témákat vizuálisan ábrázolni, esszét írni (filozófiaikérdésekről is), ennek kapcsán kérdéseket világosan megfogalmazni.

Legyen képes a nemzet, a kisebbség fogalmának és a helyi társadalom fogalmának kszakszerű használatára, tudjon érvelni a társadalmi felelősségvállalás, illetve a szolidaritásfontossága mellett.

Documents

TÖRTÉNELEM · 2013-11-05 · TÖRTÉNELEM A hat évfolyamos gimnáziumok a nemzeti köznevelési törvény alapján a tehetséggondozás sajátos feladatát látják el. Az iskolatípus