1

Társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon

Simonyi ÁgnesfőigazgatóSzociálpolitikai és Munkaügyi IntézetBudapest 2009. december 3

2

A szociális meghatározók Social determinants

"A szociális meghatározó tényezők az egyéneknek a társadalmi ranglétrán elfoglalt elhelyezkedésüknek, a hatalomhoz, az erőforrásokhoz való eltérő hozzáférésüknek felelnek meg. Bizonyított tény, hogy a betegségek terheinek jó részét, valamint az egészség-egyenlőtlenségek döntő többségét szociális tényezők okozzák.„

„Social determinants reflect people's different positions in the social "ladder" of status, power and resources. Evidence shows that most of the global burden of disease and the bulk of health inequalities are caused by social determinants.”

Source: WHO, 2005http://www.who.int/social_determinants/resources/action_sd.pd

f

3

Az egyenlőtlenség dimenziói

JövedelemiGini, töréspontok….?Szegénységi mutatókJövedelemösszetétel

FoglalkoztatásiOktatásiEgészségügyiEtnikaiTerületi

4

Gini együttható (2007)

31

26

0 5 10 15 20 25 30 35 40

SloveniaSwedenSlovakia

CzechDenmarkBelgiumFrance

HungaryMalta

AustriaFinland

LuxembourNetherlands

GermanyCyprus

EU27IrelandSpain

ItalyPolandEstoniaUnited

GreeceLithuaniaBulgaria

LatviaPortugalRomania

%

Forrás: EUROSTAT, 2007

5

A jövedelem egyenlőtlenség változása, 1985-2005

Forrás: Michael Förster: Egyenlőtlen növekedés? Új tények a jövedelem eloszlás és a szegénység elmúlt húsz évben bekövetkezett változásáról), 2009

6

Egyenlőtlen növekedés? - OECD

A jövedelem egyenlőtlenség az OECD országok háromnegyedében növekedett az elmúlt 20 év során

A jövedelmi szegénység az országok kétharmadában növekedett

A jövedelemeloszlást gyakran a legfelső rétegek helyzetének változásai vezérelték: “a gazdagok gazdagodtak”

A szegénységi kockázat az idősektől a fiatalok felé tolódott el

Forrás: Michael Förster: Egyenlőtlen növekedés? Új tények a jövedelem eloszlás és a szegénység elmúlt húsz évben bekövetkezett változásáról), 2009

7

Néhány fontosabb, szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos

jövedelmi típusú indikátor2007 2008

Szegénységi arány háztartások szerint

gyermektelen háztartások 8 8

gyermekes háztartások 16 16

Szegénységi arány gazdasági aktivitás szerint

dolgozik 6 5

nem dolgozik: munkanélküli 46 48

nem dolgozik: nyugdíjas 8 7

nem dolgozik: egyéb inaktív 23 24

Relatív szegénységi rés 20 17

Forrás: Statisztikai tükör 2009/142 Laekeni indikátorok, 2008 (A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló jelzőszámok) KSH

8Forrás: TÁRKI MONITOR 2007

Az egyes társadalmi jövedelmek és az összes háztartási jövedelem kumulált megoszlása,

a háztartások ekvivalens jövedelmei alapján definiált jövedelmi ötödökben, 2007 (%)

1 2 3 4 5 Összesen

Nyugdíjak

11,1 22,4 23,2 23,1 20,3 100,0

Munkanélküli járadék

41,9 17,5 10,5 13,7 16,3 100,0

Anyasági támogatások

30,9 20,9 17,5 18,7 12,0 100,0

Segélyek

39,7 22,0 16,9 9,5 12,0 100,0

Családi pótlék

35,4 19,7 19,6 16,1 9,1 100,0

9

A jövedelmek aránya különböző jövedelmi csoportokban

Az egy főre jutó éves bruttó és nettó jövedelem összege és a jövedelmek források szerinti összetétele tizedenként és ötödönként 2004-ben

1 2 2 3 4 9 10Összesen

tized ötöd tized

Munkajövedelem 39,3 58,3 64,7 63,9 69,1 79,1 88,3 73,5

Társdalmi jövedelem 59,1 40,3 34,1 35,3 30,2 19,7 9,2 25,2

Egyéb jövedelem 1,6 1,4 1,2 0,8 0,7 1,1 2,5 1,4

Bruttó jövedelem 100 100 100 100 100 100 100 100

Nettó jövedelem 93 88,8 85,4 83,8 79,9 74,1 68,3 77,7

Forrás: A 2005. évi lakossági jövedelemfelvétel összefoglaló adatai, KSH 2005:11

10

A különböző bevételek nagyságarégiók szerint

FORRÁS: A FOGLALKOZTATÁSI, JÖVEDELMI ÉS FOGYASZTÁSI JELLEMZŐK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, KSH, 2008

11Forrás: Csite András – Németh Nándor, 2007

A teljes népesség születéskor várható élettartama kistérségenként, 2005

12

Csecsemőhalálozás

Infant mortality, Deaths per 1 000 live births (2007)

0,0 5,0 10,0 15,0 20,0

LuxembourgIceland

SwedenJapan

FinlandCzech Republic

IrelandNorway

PortugalGreeceAustria

ItalySpain

GermanySwitzerland

BelgiumDenmark

NetherlandsAustralia

New ZealandUnited Kingdom

HungaryPoland

Slovak RepublicMexicoTurkey

%

Forrás: OECD Health Data, 2009

13

Csecsemőhalandóság kistérségi megoszlása - 2007

Forrás: http://eroforrasterkep.hu/index.php?modul=lekerdezesek&func=map&func2=mutatok

14

A csecsemőhalálozás az anya iskolai végzettsége szerint

az országos átlag százalékában

„1970 és 2000 között az országos átlaghoz képest romlott a helyzet nem csak a csökkenő népességű 8 osztályt végzők körében, hanem a középső csoportnál is. Jelentős javulás csak a felsőfokú végzettségűeknél van.” (Ferge, 2005)

Forrás: Ferge Zsuzsa: Ellenálló egyenlőtlenségek, 2005 (Forrás: Bondár Éva, 2000, )

15

Foglalkoztatás – Munkanélküliség(a 15-74 évesek körében)

13,4 12 10,3 8,75,8 4,9 4,6

7,8

43,7 44,8 45,147,9

53,7 54,9 55,950,3

0

10

20

30

40

50

60

Észak-Magyarország

Észak-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Alföld Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Közép-Magyarország

Országösszesen

Munkanélküliségi ráta - 2008 (%) Foglalkoztatási arány - 2008 (%)

Forrás: KSH, Stadat rendszer, 2009

16

Munkanélküliségi ráta kistérségi megoszlása - 2007

Forrás: http://eroforrasterkep.hu/index.php?modul=lekerdezesek&func=map&func2=mutatok

17

Foglalkoztatás és iskolázottságFoglalkoztatási arányok nemzetközi összehasonlításban, 2006, %

Férfiak Nőkalsó-középfok – felső -középfok – felsőfok

25-64 évesek. Forrás: OECD, 2008

• Diplomások és érettségizettek: hasonló arányok

• A probléma: alacsony iskolázottságúak

• Ráadásul az alacsony iskolázottságúak aránya magasabb, mint Nyugat-Európában

18

Oktatási egyenlőtlenségek

Az alacsonyan iskolázottak aránya magas, foglalkoztatottsági szintje alacsony.

„Magyarország foglalkozási lemaradásának zöme abból adódik, hogy bajok vannak az alacsony iskolázottságú munkaerő foglalkoztatásával: az EU átlagához képest túl sokan vannak, és rosszabbul is foglalkoztathatók.”

„Az évről évre újratermelődő 20 százalékos iskolázatlan tömeget a középfokú oktatás már csak úgy lenne képes felszívni, ha az alapfokú oktatás minõségileg megújulna, és a szegény néprétegek gyermekei számára is képes lenne minõségi szolgáltatásokat nyújtani.”

(Kertesi-Varga, 2005)

19

Lemorzsolódás

A szakiskolákban az átlagosnál sokkal magasabb (közel 30 százalékos) a tanulók lemorzsolódása, és a belépő hátrányos helyzetű tanulók közel felének nem sikerül szakmai képesítést szereznie.A lemorzsolódást vizsgáló kutatási eredmények (LISKÓ, 2002, 2003) szerint a hátrányos helyzetű tanulóknak (az alacsonyabb iskolázottságú szülők gyermekeinek, azoknak a tanulóknak, akinek mindkét vagy legalább egyik szülőjük inaktív, és a roma tanulóknak) az átlagnál is sokkal nagyobb az esélyük arra, hogy kimaradjanak az iskolából.

(Liskó, 2008)

20

A lemorzsolódók százalékaránya iskolatípusonként

1990/1991–1998/1999Forrás: OM Oktatásstatisztikai tájékoztatók 1990/1991–1999/2000.

Forrás: Liskó Ilona: Szakképzés és lemorzsolódás, Zöld könyv a magyar közoktatás megújításért, 2008

21

A 10. évfolyamra járók és kimaradók megoszlása a szülők munkaerő-piaci státusa

szerint (százalék)Forrás: LISKÓ (2003)

Forrás: Liskó Ilona: Szakképzés és lemorzsolódás, Zöld könyv a magyar közoktatás megújításért, 2008

22

Az 1993 végén, illetve a 2003 elején 16-17 éves (a romák esetében: 17-18 éves)

korosztály továbbtanulási arányszámai

Megjegyzés: A továbbtanulók közé azokat számították a szerzők, akik az adott korosztályból vagy az adott iskolatípusban tanultak, vagy már elvégezték azt. A továbbtanulási arányokat a számok az addigi lemorzsolódás mértékével alulbecsülik.Forrás: 1993., illetve 2003. évi roma adatok: 1993/94. évi és 2003. évi romafelvétel. 1993. évi és 2003. évi Magyarország összesen adatok: KSH

�munkaer -felvétel, adott év 4. negyedévi hullám. (saját számítások egyéni adatokból)

Forrás: Ferge Zsuzsa: Ellenálló egyenlőtlenségek, 2005

23

Növekvő egyenlőtlenségek magyarázó tényezői Magyarországon

A piaci jövedelmek(bruttó munkajövedelem, megtakarítás és tőkejövedelem) növekvő egyenlőtlensége magyarázza a növekvő egyenlőtlenségeket.

A foglalkoztatás általános növekedése mellett az alacsony iskolázottak között továbbra is megmaradt a háztartási szintű foglalkoztatáshiány.

A háztartásszerkezet változásai: csökkenő háztartásméret, egyedülélők és egyszülős háztartások számának növekedése.

24

Főbb problémák (1)

Magyarországon különösen az iskolai végzettség tekintetében valamint területileg lehet különbségeket találni a várható élettartamot tekintve

Csecsemőhalandóság

Alacsony születési súly:szignifikáns összefüggés van az életszínvonal és az alacsony születési súly között

25

Főbb problémák (2)

A nyolc általánosnál kevesebb végzettséggel rendelkezők között ugrásszerűen nőttek a betegségkockázatok. A romák átlagosnál rosszabb egészség-esélyeit is nagyrészt iskolai, jövedelmi, deprivációs hátrányaik okozzák. Erős kapcsolat van a tartós munkanélküliség és a betegségkockázatok között.