A z e lőadott e lgondolás n e m m a i keletű, s z ű k e b b k ö r b e n m á r 1957 . ó ta v i ta tárgya. Innen erednek az i r o d a l o m b a n ta lá lható uta lások is. A v i t á k és az i d ő ­közben elért kutatás i e r e d m é n y e k n a g y m é r t é k b e n e lősegí tet ték a részletek tisztázódását, a z érlelődéisi f o l y a m a t o t , s m a m á r remé lhe tő , h o g y a t erv m e g ­értésre, e l fogadásra és megva lós í tásra talál .

Kétségte len , h o g y ú j szerű fe ladatról v a n szó, a z egész m a g g a z d á l k o d á s ö n ­állósításáról, központos í tásáról . A z t m á r a kü l fö ld i és az igen értékes hazai e r e d m é n y e k is e ldöntötték, h o g y az o l t v á n y o k o n történő m a g t e r m e l é s e r e d m é ­n y e s módszer . A központos í tásra a z o n b a n m é g nincs pé lda. A n g l i á b a n , az N D K -b a és m á s á l a m o k b a n is n a p v i l á g o t lá t tak a z országos p lantázs tervek . A k ö z ­pontos í tás s z e m p o n t j a i a z o n b a n n e m igen kerü l t ek e lőtérbe, ho lot t a p lantázsok rentábi l is m ű k ö d é s e e lsősorban ettől függ . A kül fö ld i t e r v e k r ő l az a b e n y o m á s a lakult ki, h o g y h iányz ik az á t fogó koncepció , a m e l y az egész m a g g a z d á l k o d á s t egységes , m o z z a n a t a i b a n e g y m á s s a l össze függő rendszernek tekint i .

A terv csak a g y a k o r l a t és k u t a t á s szoros ös sze fogásáva l va lós í tható meg . A z e g y ü t t m ű k ö d é s első l épcső je az l ehetne , h o g y a gyakor la t i e r d ő m ű v e l ő k k i ­f e j t enék v é l e m é n y ü k e t az e lgondolássa l kapcso la tban és t erü le tük i s m e r e t é b e n javas la to t t e n n é n e k az ü z e m e k he lyére v o n a t k o z ó a n .

Topasztalatok a vad téli silótakarmányozásával kapcsolatban

D K . B E N C Z E L A J O S

A v a d téli e tetésének m i k é n t j e és m é r t é k e t ek inte tében a v é l e m é n y e k u g y a n e l é g g é m e g o s z l a n a k , d e a n n a k szükségességét m i n d e n k i va l l ja . A g g á l y o k m e r ü l n e k fel ezzel kapcso la tban a b b a n a v o n a t k o z á s b a n is, h o g y a z etetés, t e ­hát a „mesterséges" t a k a r m á n y o z á s k ö v e t k e z t é b e n a v a d vesz í t eredet i t er ­m é s z e t e s ér tékébő l , elveszti „vad" j e l l egét és lassan, d e b iztosan a d o m e s z t i -ká lódás fe lé h a l a d .

E b b e n kétségte lenül v a n n é m i igazság, d e a z a g g á l y o k m e r ő b e n tú lzot tak. H a m e g f o n t o l j u k , h o g y a h e l y e n k é n t népes n a g y v a d á l l o m á n y u n k e l éggé i g é n y ­b e veszi a z erdőt , m i n t e g y i k fontos n y e r s a n y a g f o r r á s u n k a t — n e m is b e ­szé lve az erdő e g y é b , , é le tszabályozó" funkc ió járó l — , a k k o r n e m lehet k é t ­séges a v a d szakszerű e te tésének szükségessége . E z n e m c s a k e l sőrangú v a d ­gazdá lkodás i fe ladat , h a n e m erdőgazdaság i , népgazdaság i é r d e k is.

A m i pedig a „mesterséges" beavatkozás tó l va ló b i z o n y o s f o k ú i d e g e n k e ­dést illeti, l e g y e n s z a b a d u t a l n o m arra, h o g y a m a i m e g v á l t o z o t t és e g y r e i n ­k á b b csak m ű v e l é s e s e r d ő k n e k minős í the tő e r d e i n k b e n nincs és n e m is l ehet m á s m e g o l d á s az erdő é s a v a d kapcso la ta inak szabályozására , m i n t m e s s z e ­m e n ő b e a v a t k o z á s s a l irányítani , a lakítani a m e g v á l t o z o t t és á l l andóan v á l t o z ó e r d ő k b e n a v a d á l l o m á n y t és a n n a k életfeltételeit is. A m a i é r t e l e m b e n ve t t v a d ­g a z d á l k o d á s tehát n e m lehet e g y é r t e l m ű a v a d „rideg" tartásával , a v a d z s á k ­m á n y o l á s á v a l , h a n e m m é l y r e h a t ó bio lógia i i s m e r e t e k e n és gazdaság i m e g f o n t o ­lá sokon a lapuló , okszerű vadgazdálkodásnak kel l l enn ie ! M á s k é n t m e g f o g a l ­m a z v a : műveléses erdőgazdasági viszonyok között tervszerű vadgazdálkodást és kultúrált vadászatot kell folytatni. E n n e k pedig e g y i k l e g f o n t o s a b b része a v a d téli etetése.

E z e k t ő l az e l g o n d o l á s o k t ó l v e z e t v e aiz 1 9 6 2 / 6 3 é v t e l én a S o p r o n i T a n u l ­m á n y i E r d ő g a z d a s á g r ö j t ö k m u z s a j i és i v á n i erdésze te i t e r ü l e t é n ü z e m i m é r e t ű k í sér l e t f o r m á j á b a n m e g k e z d t ü k a v a d ( szarvas é s őz) s i l ó t a k a r m á n y o z á s á t . A s i l ó t a k a r m á n y t v a d g e s z t e n y é v e l , c s e r m a k k a l , r é s z b e n s z á r a z répasze l e t t e l é s l u c e r n a s z é n á v a l e g é s z í t e t t ü k k i . M i u t á n a siló e l f o g y o t t é s a n a g y h i d e g k i s sé f e l e n g e d e t t , a n e d v d ú s s i l ó t a k a r m á n y t t a k a r m á n y r é p á v a l p ó t o l t u k .

1. ábra. Az etetőhelyekhez kitaposott csapások vezettek több irányból. A vad a magas hótakaró ellenére is könnyen közlekedett, rendszeresen

felkereste az etetőközpontokat

A s i lózássa l k o m b i n á l t n a g y v a d e t e t é s m e g l e p ő e n j ó e r e d m é n y e k e t hozo t t . A v a d a t o t t ö s s z p o n t o s í t o t t u k , a h o l a z m i n d a v a d g a z d á l k o d á s , m i n d a z e r d ő ­g a z d á l k o d á s s z e m p o n t j á b ó l a l e g k e d v e z ő b b vo l t . A k ö z é p k o r ú és i d ő s e b b e r d ő ­á l l o m á n y o k b a n k i a l a k í t o t t e tetés i h e l y e k s z o m s z é d s á g á b a n tél i v a d k á r c sak s z ó r v á n y o s a n f o r d u l t e lő . A s z a r v a s o k h e l y e n k é n t a f i a t a l a b b a k á c - s a r j a k k é r ­g é t h á n t o t t á k u g y a n , d e ezze l e r d ő g a z d a s á g i k á r t n e m o k o z t a k . S z ó r v á n y o s a n , a z e lőző é v e k n é l j ó v a l k i s e b b m é r t é k b e n é s z l e l t ü n k k é r e g h á n t á s t az 5 — 1 0 é v e s e r d e i f e n y ő k ö n . A l a p j á b a n v é v e . a z e r d é s z e t e g é s z t e r ü l e t é n m i n d a r á g á s b ó l , m i n d a h á n t á s b ó l e r e d ő k á r a k o r á b b i a k h o z v i s z o n y í t v a i g e n ö r v e n d e t e s e n v i s szaese t t . E b b e n k é t s é g t e l e n ü l a n n a k is s z e r e p e v a n , h o g y a z 1 9 6 2 / 6 3 g a z d a ­s á g i é v t e l én a T a n u l m á n y i E r d ő g a z d a s á g t e r ü l e t é n r é s z b e n b e v e z e t t é k a dr . H a u e r Lajos-féle v é r a l b u m i n o s v é d e k e z é s i m ó d o t is. A k o r a i tél a z o n b a n m e g a k a d á l y o z t a a v é d e k e z é s te l jes k i b o n t a k o z á s á t , i l l e tve v é g r e h a j t á s á t .

A s i lózássa l p á r o s u l t , k o m b i n á l t tél i e te tés — a b e v á l t e r d ő v é d e l m i r e n d ­s z a b á l y o k m á r r é s z b e n i v é g r e h a j t á s a e se tén is — f e l t é t l e n ü l m e g h o z z a a tél i v a d k á r m e g e l ő z é s t e r é n a k í v á n t e r e d m é n y t .

A c semetékben , fő leg a l o m b l e v e l ű e k b e n (pl. vörös tö lgy) , esett kár. a R ö j ­t ö k m u z s a j i és a z Iváni Erdészet becs lése szerint 5 0 — 7 0 % - b a n nyúl tó l ered, m í g k b . 1 5 — 2 0 % őztől, a többi pedig szarvastól származ ik . A lerágot t l o m b l e ­v e l ű csemetéket póto ln i á l ta lában n e m kell , szélsőséges e se tekben h e l y e n k é n t v i sszavágássa l a k á r helyreál l í tható. Kétségte len , h o g y a rágás b izonyos m a g a s ­sági növedékvesz teségge l jár, d e n e m o l y súlyos , h o g y köve tkez tében a c s e m e ­t é k , i l le tve az erdősítés elpusztulna.

2. ábra. A középkorú és idősebb állomá­nyok alátelepült és már visszavágott sarj akácosait helyenként fehérre hán­totta a szarvas, de ezzel számottevő kárt

nem okozott

3. ábra. A nyulak által okozott kár a rágcsáló természetéből ered, ámbár eb­ben a táplálékhiány is közrejátszik. Ez a kártétel helyenként jóval nagyobb a

szarvas kártételénél

A R ö j t ö k m u z s a j i Erdésze tben a z i lyen je l legű k á r kereken 12 ha-a t tett ki , m í g az Iváni Erdésze tben 13 ha-at . A z utóbbi he lyen pl . a szarvas által okozott kéreghántás fenyőf ia ta losokban 3,5 ha volt . E z a z előző é v e k b e n az I v á n i Erdésze t n a g y k i terjedésű (kb. 2000 ha) fenyőte lepí tése iben e lőfordul t k á r n a k csak m i n t e g y 2 0 % - á t teszi ki . Hason ló a r á n y ú vo l t I v á n b a n a szarvas é s a z őz által okozot t rágás a l o m b l e v e l ű f iata losokban.

M i n t a k á r o k r a je l l emző adatot m e g e m l í t e m , h o g y pl. a R ö j t ö k m u z s a j i E r ­dészet kerü le tében a z évi első kivi te lű fe lúj í tás és pótlás területe ( 1 — 7 éves á l ­l o m á n y o k b a n ) k e r e k e n 450 ha. A k á r ezekhez a t erü le tekhez v i szony í tva tehát kicsiny.

M e g kel l j e g y e z n e m m é g azt is, h o g y az őzkár fő leg ott fordul t elő, ahol a z őzek a z etetőktől t á v o l a b b vészel ték á t a telet. A n y ú l k á r pedig e l sősorban a n y ú l rágcsáló természetébő l ered.

A s i lózássa l p á r o s u l t e t e t é s n e m c s u p á n a z e r d ő v é d e l e m terén h o z o t t k e d ­v e z ő f o r d u l a t o t , h a n e m a v a d v é d e l e m b e n is. M i n d a R ö j t ö k m u z s a j i , m i n d a z I v á n i E r d é s z e t t e r ü l e t é n c s u p á n 1—1 d b e l h u l l o t t ő z s z e r e p e l a n y i l v á n t a r t á s ­b a n . A z e g y i k s e b z e t t vo l t , a m á s i k a tél i v a d á s z a t k ö z b e n g y e n g ü l t l e é s k u t y a f o g t a le. A v a d k i t ű n ő k o n d í c i ó b a n te le l t át. H a s m e n é s t v a g y e g y é b b é l z a v a r o -k a t s e m té len, s e m k o r a t a v a s s z a l n e m é s z l e l t ü n k . P e d i g a si lót k e m é n y téli i d ő s z a k b a n k e z d t ü k a d a g o l n i , h o g y k i t a r t s u n k v e l e a té l v é g é i g — tehát m i n d a z e r d ő v é d e l e m , m i n d a v a d v é d e l e m t erén e g y a r á n t k r i t i k u s idők ig . A z a g a n c s ­f e l r a k á s az ő z n é l j ó és a s z a r v a s e s e t é b e n is j ó n a k í g é r k e z i k .

A k i h e l y e z e t t s i ló t a v a d k e z d e t b e n 2 — 3 n a p o n be iü l v e t t e fel , k é s ő b b a z o n n a l , s ő t n a p k ö z b e n is az e t e t ő h e l y e k k ö r n y é k é n t a r t ó z k o d o t t és f igye l te , k ö v e t t e a s i lót szá l l í tó szánt .

A z e t e t é s k ö r ü l m é n y e i r e v o n a t k o z ó n é h á n y j e l l e m z ő a d a t o t a R ö j t ö k ­m u z s a j i E r d é s z e t v e z e t ő j e (Lőrincz János) a tú lo lda l i t á b l á z a t b a n f o g l a l t a ö s s z e

4. ábra. Az etetőhelyek szomszédságá­ban nyugodtan pihen a vad és az agancs

felrakása is jónak ígérkezik

5. ábra: A silozó helyek, az etetési köz­pontok közelében kell a sózok egy részét

is létesíteni

M i n t é r d e k e s s é g e t m e g e m l í t e m m é g , h o g y a s i l ó z á s és á l t a l á b a n a r e n d ­szeres tél i e t e t é s k ö v e t k e z t é b e n a s z o m s z é d o s ( b é r b e a d o t t ) t e r ü l e t e k r ő l is á t ­v á l t o t t a v a d a z e r d é s z e t t e r ü l e t é r e és o t t is te le l t . A z E r d é s z e t m e g á l l a p í t á s a szer in t k ü l ö n ö s e n a v i r á g z á s b a n l e v ő n a p r a f o r g ó b ó l és a c s a l a m á d é b ó l k é s z í ­te t t 1 6 0 q s i lót ( 4 0 k g só r é t e g e n k é n t i b e s z ó r á s á v a l ) n a g y o n s z í v e s e n v e t t e f ö l a v a d é s e s e t r ő l e s e t r e m a r a d é k t a l a n u l e l f o g y a s z t o t t a . A k b . 2 0 0 q s i lót, a m e ­l y e t r é p a c s í r á b ó l , k u k o r i c a s z á r b ó l , n e d v e s r é p a s z e l e t b ő l ( 1 0 0 k g m e l a s z h o z z á -

Időpont Hőmérséklet és csapadék

Kihelye­zett

mennyi­ség, és helye

Mennyi és milyen vad látogatta

Mennyi idő alatt vette

fel a takarmányt

Jegyzet

I. 8. + 2 fok, foltokban hó

18 q K. I. és K II. etetők

Szarvas és őz 80 + 30

2—3 nap alatt

Siló 18 q Vadgeszt. 6 q

I. 9. —4 fok 8 cm hóréteg

17 q R. II. Szolg. Haraszt

Szarvas, őz ós dám 100 + 40 + 7

2—3 nap alatt

Siló 17 q Vadgeszt. 10 q

I. 11. —6 fok 8 cm hóréteg

18 q R. I. K. I. K. II.

Szarvas és őz 90 + 32

1 nap Siló 17 q

I. 18. —18 fok 15 cm hóréteg

17 q K. I. K. II.

Szarvas és őz Azonnal Siló 17 q Vadgeszt. 7,6 q

I. 23. —9 fok •20 cm hóréteg

18 q K. I. K. II.

Szarvas és őz Azonnal Siló 18 q

I. 24. —5 fok 25 cm hóréteg

17 q K. I. K. II.

Szarvas ós őz Azonnal Siló 17 q Luc. 7,6 q

I. 25. —7 fok 25 cm hóréteg

17 q R. I. K. I.

Szarvas és.őz 110 + 45

Azonnal Siló 17 q Luc. 2,45 q

I. 26. —8 fok 25 cm hóréteg

17 q K. I. K. II.

Szarvas és őz Azonnal Siló 17 q Luc. 6 q

II. 5. —12 fok 30 cm hóréteg

18 q K. I. K. II.

Szarvas ós őz Azonnal Siló 18 q Vadgeszt. 7 q

II. 8. —12 fok 30 cm hóréteg

70 q K. I. K. II. R. II.

Szarvas és őz 100 + 45

Azonnal Siló 70 q

II. 14. —7 fok 29 cm hóréteg

28 q K. I. K. II. K. II.

Szarvas és őz 120 + 45

Azonnal Siló 28 q Luc. 30 kg Száraz rópaszelet:

60 kg

II. 10. —8 fok 31 cm hóréteg

13 q K. I.

Szarvas és őz Azonnal Siló 13 q Luc. 10,6 q Száraz rópaszelet:

25 kg

I d ő p o n t H ő m é r s é k l e t és c s a p a d é k

K i h e l y e ­ze t t

m e n n y i ­ség, és he lye

M e n n y i ós milyen, v a d

l á t o g a t t a

M e n n y i idő a l a t t v e t t e

fel a t a k a r m á n y t

J e g y z e t

I I . 18. — 1 0 f o k 33 c m hóré teg

2 5 q K . I . K . I I .

Szarvas és őz 110 + 4 5

A z o n n a l Siló 2 5 q L u c . 8 0 kg Száraz répasze le t

4 8 kg

I I . 2 2 . — 1 2 f o k 3 5 c m hóréteg

10 q K . I . K . I I . R . I .

S z a r v a s és őz 1 1 0 + 4 5

A z o n n a l Siló 10 q

I I . 2 3 . — 1 0 f o k 3 5 c m hóréteg

4 0 q K . I . K . I I . R . I .

Szarvas ' é s őz 1 2 0 + 4 0

A z o n n a l Siló 4 0 q L u c . 75 kg . Száraz répaszelet:

2 0 kg

k e v e r é s é v e l ) á l l í t o t t e lő , k é s ő b b v e t t e f ö l a v a d , d e e z t is r e n d s z e r e s e n és s z í ­v e s e n e t t e .

A s i l ó t a k a r m á n y t a z e g y s z e r ű f ö l d s i l ó g ö d r ö k t ő l s z á n o n s z á l l í t o t t á k k i s e b b -n a g y o b b t á v o l s á g r a a z e t e t é s h e l y é r e , d e r é s z b e n ( I v á n b a n ) k é s ő b b a s i l ó g ö d ö r f e l t á r á s a u t á n a v a d o d a s z o k o t t é s t ö m e g e s e n l á t o g a t t a . A szá l l í t á s n a g y o b b t á ­v o l s á g r a u g y a n e m e l i a s i l ó z á s k ö l t s é g e i t , d e m é g í g y is o l c s ó n a k é s e r e d m é ­n y e s n e k m o n d h a t ó .

A s i l ó k é s z í t é s q - á n k é n t i k ö z v e t l e n k ö l t s é g e a R ö j t ö k m u z s a j i E r d é s z e t b e n (a szántás tóZ e g é s z a s i l ó g ö d ö r b e f e j e z é s é i g , i l l e t v e a f e l h a s z n á l á s h e l y é r e s z á l l í ­t á s á i g a n y a g g a l és e n e r g i á v a l e g y ü t t ) k e r e k e n 2 5 , — F t - o t t e t t k i . E z t a k ö l t ­s é g e t v á l l a l a t i s z i n t e n — t e r m é s z e t s z e r ű l e g — a k i a l a k u l t rezs i is t e r h e l i .

A s z á l l í t á s k ö l t s é g e i t k ö r ü l t e k i n t ő s z e r v e z é s s e l , a s i l ó t a k a r m á n y t e r m e l é s i h e l y é n e k a s i l ó g ö d ö r t e l e p í t é s é n e k a f e l h a s z n á l á s h o z k ö z e l e s ő m e g v á l a s z t á ­s á v a l l é n y e g e s e n c s ö k k e n t e n i l e h e t .

C é l s z e r ű e z e n k í v ü l a t a k a r é k o s é s h i g i é n i k u s f e l h a s z n á l á s é r d e k é b e n m i n t e g y 1 0 c m m a g a s p e r e m m e l e l l á t o t t , a l a c s o n y l á b o n á l l ó , k b . 1 X 2 m m é ­r e t ű e t e t ő a s z t a l o k a t (o l c só f ű r é s z á r u b ó l ) is k é s z í t e n i . A s i l ózás i h e l y e k k ö z e l é ­b e n l e g y e n a z e t e t ő k és a s ó z o k e g y r é s z e is. í g y m e g f e l e l ő e t e t é s i k ö z p o n t o k a t t u d u n k o l y a n h e l y e n k i a l a k í t a n i , a h o l a v a d a t l e k ö t j ü k é s e l v o n j u k a v a d k á r v e ­s z é l y e s h e l y e k r ő l . M i n d e z t a z e r d ő g a z d á l k o d á s c é l k i t ű z é s e i v e l ö s s z h a n g b a n , l e g ­a l á b b 1 0 — 1 5 é v t á v l a t á b a n t e r v e z z ü k é s l é t e s í t s ü k .

A v a d g a z d á l k o d á s n a k i s e l ő r e l á t ó , t á v l a t i é s é v e s r é s z l e t t e r v e k k e l k e l l d o l ­g o z n i a m i n d a v a d , m i n d a z e r d ő é r d e k é b e n .

T á v o l á l l t ő l e m , h o g y a z i s m e r t e t e t t e r e d m é n y e k e t é s a z i t t e n i t a p a s z t a l a ­t o k a t á l t a l á n o s í t s a m , d e h o g y a s i l ó t a k a r m á n y o z á s n a k a v a d s z a k s z e r ű té l i e t e t é s e é s a v a d k á r o k m é r s é k l é s e t e r é n a j ö v ő b e n n á l u n k is n a g y j e l e n t ő s é g e l e s z •— a z t s z e r e t n é m k ü l ö n is h a n g s ú l y o z n i . E z t i g a z o l j á k a z U g o d i E r d é s z e t t e r ü l e t é n k e z d e m é n y e z e t t h a s o n l ó k í s é r l e t e i n k is. A z e g y o l d a l ú s z á r a z t a k a r ­m á n y m é g k o r á n t s e m t e h e r m e n t e s í t h e t i a z e r d ő t , m e r t a v a d n e d v d ú s , z ö l d t á p l á l é k o t i l l e t ő e n t o v á b b r a is k i z á r ó l a g a z e r d ő n ö v é n y z e t é r e ( r ü g y e k r e , h a j ­t á s o k r a , k é r e g r e ) v a n u t a l v a .

A marhakáposzta termesztése munkaigényes és nem lehet mindenütt meg­oldani, főleg nehezen lehet a tél második feléig megőrizni vagy tárolni. Ez in­kább télelejei zöldtakarmányozásra alkalmas. A csicsóka is jó kiegészítője en­nek a zöldtakarmány sorozatnak. A rügyet, kérget szolgáltató fák döntése, a fahasználatok a vadgazdálkodás ilyen kívánalmait is méltányoló ütemezése pedig — a silózás mellett — igen fontos láncszeme a vad téli szakszerű takar­mányozásának.

6. ábra. Az ilyen etetés, a hóra kiszórt savanyú rétiszéna vajmi keveset segít a vad éhségén és az erdők megvédése szempontjából sem éreztetheti

hatását

A silókészítésnek és. felhasználásának különböző módjai terén pedig Szá­mos lehetőség kínálkozik, beleszámítva az időben — május végén, június ele­jén — készített lombsilót is. Éljünk ezekkel a lehetőségekkel!

Hozzászólás Dr. Haracsi Lajos: „Erdőtipológia és erdőművelés"

e. cikkéhez Haracsi Lajos professzor tanulmányát (Az Erdő, 1963. 12. évf. 1. sz. p. 1—10) át­

hatja a nagy orosz erdőművelőnek, G. F. Morozovnak tanítása, és Morozov „Ucsenie o lesze" (1920) ill. „Die Lenre vom Walcle" (1926) c. munkája kitűnő összefoglalását adja. Ennek a munkának alapvető felismerései kétségkívül ma is helyesek és Moro­zov joggal tekinthető a mai erdőtípus-fogalom első megfogalmazójának. Ö volt ugyanis az, aki „állománytípusokról szóló tanát a növénytársulástan speciális ese­teként fogta fel, s az erdőgazdálkodás állomány-fogalmát a növénytársulástan konk­rét növénytársulás-fogalmával, az állománytípust pedig az asszociációval tartotta egyenértékűnek" (Csapody: Napjaink több tipológiai irányai. 1958.) Felismerései valóban „alapvető törvényszerűségek'', amelyekről azonban aligha állítható, hogy „a mai erdőtipológia ezekből nem sokat használt fel" (Haracsi, id. m. 2. o.).

/