Tollforgató 2001/2002 1.szám

A DunaszerdahelyiKomenský Utcai Alapiskola

diáklapja

2001/2002 • 1. szám

TOLLFORGATÓ

Tar ta lom

Ka to na Józ sef . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3A DÖK ter ve. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4A DÖK ny á ri tá bo ra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5Leg szebb ny á ri em lé kem . . . . . . . . . . . . . . . . 6Egy 9. os ztá ly os ta nu ló töpren gé sei . . . . . . . . 7Egy ki len ce di kes gon do la tai. . . . . . . . . . . . . . 7Egy ki len ce di kes töpren gé sei . . . . . . . . . . . . . 8Egy ki len ce di kes töpren gé sei . . . . . . . . . . . . . 9Mirõl töpren ge nek a ki len ce di ke sek. . . . . . . . 9Mit je lent ne kem az el múlt 9 év? . . . . . . . . . 10Egy ki len ce di kes el mél ke dé sei. . . . . . . . . . . 11Fran cia or szá gi él mé ny e im . . . . . . . . . . . . . . 12Mi len ne, ha va ráz serõm len ne…. . . . . . . . . 14Mi len ne, ha jót ündér len nék? . . . . . . . . . . . 14Mi len ne, ha kis ba ba len nék? . . . . . . . . . . . . 15Mi len ne, ha könyv len nék? . . . . . . . . . . . . . 15Mi len ne, ha ku tya len nék?. . . . . . . . . . . . . . 15Mi len ne, ha…? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16Mi len ne, ha... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16Mi len ne, ha …? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Mi len ne ha, én te le fon len nék? . . . . . . . . . . 17Mi len ne, ha fiú len nék? . . . . . . . . . . . . . . . . 18Mi lesz ve lem? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19Múl nak a diá ké vek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20A ver sí ró pá ly á zat gyõ zte sei. . . . . . . . . . . . . 21Pa pír gyû jtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22Egy é ni pa pír gyû jtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23Rej tvé ny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24Bet ûrej tvé ny ek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

TOLLFORGATÓ 2 2001/2002 1. szám

Ka to na Józ sef(1791 - 1830)

2001/2002 1. szám 3 TOLLFORGATÓ

210 év vel ezelõtt Kec ske mé ten szüle tett ipa ros csa lád ban. Is ko lá it Pes ten,Sze ge den és Kec ske mé ten vé gez te. Ko rán meg mu tat ko zott ér dek lõdé se a történe lemés a szín ház után. 1812-ben szí nés znek áll, szín da ra bo kat for dít és ír is. A szín há zi élet lég köre azon ban nem fe lelt meg ter més ze té nek, ezért el sza kad a szín ház tól. 1820-banvis sza tér Kec ske mét re, ahol ügy vé di kar riert fu tott be. Az Er dé lyi Mú ze umpá ly á za tá ra írta a Bánk bánt 1815-ben. A bíráló bi zot tság nem is mer te fel a drá má bana re mek mûvet, s még fi gy e lem re mél tó nak sem ítél te. Csak a ha lá la után ta lál tak rá amûre, s azó ta csak nem min den év ben ját ssza va la me ly ik szín ház. 1861-ben Er kelFe renc ope rát írt bel õle.

A dök ter ve


Id õpont Rendezvény-feladat

Szep tem ber DÖK tá bor

Az éves terv kidolgozása

Ok tó ber A DÖK ese mé ny nap tá rá nak is mer te té se os ztá lyf õnöki

órá kon

Az évi terv kif ügges zté se az os ztá ly ban

Ok tó ber 6-ai ünne pi me gem lé ke zés

Fo tó kiál lí tás meg hir de té se

Pa pír gyû jtés

No vem ber Fo tó kiál lí tás meg ny i tá sa nov. elsõ hete

Az is ko la új ság ter jes zté se

De cem ber Mi ku lás dé lu tán

Mi ki dis zkó

Az is ko la dís zí té se ád ven tre de cem ber 10-tõl

Ka rác so nyi ünne pé ly de cem ber 21-én

A DÖK ny á ri tá bo ra


Leg szebb ny á ri em lé kem

Sok szép em lé kem van már a ny á ri szünidõrõl, de az idei a leg szebb. Ezért mostle í rom a leg cso dá la to sabb em lé kem.

A szünid õben a csa lá dom és én rep ülõgép pel Af ri ká ba utaz tunk. Az uta zás na gy onké ny el mes volt. Mi kor les zá ll tunk tel je sen más vi lá got lát tam ma gam elõtt. Ne kem ezegy kic sit fur csá nak tûnt. Mi kor be értünk a ho tel be, meg kap tuk a kul csot éskic so ma gol tuk a bõröndöket. Ne mso ká ra jött az ide gen ve zetõ, aki el mon dta, hogyle het õségünk van arra, hogy el me hessünk a Sza ha rá ba te ve gel ni. Ter més ze te sensem mi képp sem akar tuk ki ha gy ni ezt az él mé nyt! Útra keltünk hát. A gyö nyörûvá ro so kat bus szal te kin tettük meg, sõt lát tam va don élõ te vé ket is. Ne kem va la ho gyse ho gy sem ment a fe jem be, hogy egy oly an or szág ban, ahol a le hetõ leg rit káb ban esikaz esõ, hogy le het ily en szép a növé ny zet. Mi vel két na pos útra fi zettünk be, ezért egycso das zép ho tel ben éj sza káz tunk, ami tele volt pál ma fák kal. Vég re eljött a nagy nap.Reg gel ko rán fel keltünk, meg reg ge liztünk, és elin dul tunk a Sza ha rá ba. A te ve ge léssze rin tem fan tas zti kus közle ke dé si eszköz! Ami kor a te vén ültem, az ide-oda dõlt,him bá ló dzott. A te vé ben, sze rin tem az a le gér de ke sebb, aho gy fel kel. Elõször kec se sen fe le me li a po psi ját, az tán szép las san a fe jét is. Ha jól em lék szem, ak kor po ntosan hétki lo mé tert te ve geltünk oda-vissza.

Szá mom ra ez volt ed di gi éle tem le gér de ke sebb és leg bol do gabb ki rán du lá sa.Na gy on saj nál tam, hogy oly an gy or san el telt ez a nyár. Biz tos va gy ok ben ne, hogy hafelnövök, újra meg lá to ga tom majd Af ri kát.

Csó ka Ber na dett 6. A

TOLLFORGATÓ 6 2002/1. szám

Egy 9. os ztá ly os ta nu ló töpren gé sei

Való igaz, hogy ha ez a téma most nem köte lezõ ma gy a ró rá ra, ak kor ez a pár sorta lán meg sem szüle tik. De az is való igaz, hogy mint 9. os ztá ly os ta nu ló gy ak rantöpren gek a jövõn, és gy a ko ri a ben nem felmerülõ kér dés:

„MI LESZ VELEM?”Ugy a nis én már csak pes szi mis tán (ren dben, Kos zto lá nyi Túl vi lá gi sé tá i hoz hûen

le gy ek kic sit „ma gy a ros”: bo rú lá tó) ál lok a do lgok hoz, po nto sab ban a fé lé vi viz sgáktu da tá hoz. Mi kor rá gon do lok 2002 má ju sá ra, fé le lem tölt el, és kér dé sek özöne ny om ja el fe jembõl a ma tek lec ke pél dá i nak ké pe it. Hogy fog ez az egész si kerül ni? Rá semme rek gon dol ni, pe dig kéne. A ná lam egy év vel id õseb bek biz tat nak, hogy õkugy a nú gy érez tek, és mást sem mon da nak, mint hogy has znál ják ki az elsõ fé lé vet.Ki has znál nám én! Csak hát ugye az nem oly an egys zerû! A mil lió házi fe la dat mel lettlé le gez ni nincs idõ, nem még hogy szó ra koz zam egy kic sit. És hogy mit üze nek az egyév vel alat tam já rók nak? Rövi den csak an ny it, hogy ta nul ja tok ren dsze re sen ésbecsüle te sen, mert ha nem úgy cse le ked tek, pó tol gat hat tok 9-ben. (Ta pas zta lat!)Hig gy é tek el ne kem, a leg jobb év a 8. Vi gy á zat! Bo rul a sok könyv!!!…

Bíró An drea 9. C

Egy ki len ce di kes gon do la tai

Ki len ce dik os ztá ly! Hát el ju tot tál ed dig, s en nél to vább is jut hatsz, de csak ak kor,ha akarsz. Nem volt könnyû az „út” mé gis me gér kez tél. Ne mso ká ra el kerülsz a„kic siktõl” egy má sik he ly re, s ott is mét „kic si” les zel. De si került! Vé gig haj szol tad aki lenc évet. A sok ta nu lás nak meg van az ered mé nye.

Ze ne os ztá ly os va gy ok. Ide írat tak be, és elsõs ko rom óta ide já rok. Em lék szemmi ként ta ní tott min ket az ak ko ri os ztá lyfõnökünk Tu ran Kor né lia. Õ ma gy a rá zott, mipe dig köte les ség tu dó an je gy eztük meg a sza va kat, mon da to kat és szöve get, mert mi isakar tuk. Akar tuk azt, hogy tud junk az alsó ta go zat és a vele járó négy év na gy ongy or san eltûnt, me ly et a „felsõsök+ vi lá ga köve tett. Ha mar hoz zás zok tam: „Már nagyva gy ok!” vis zont itt is minden év fo ly am egy re ne he zebb lett. Fé lév, úgy aho gy el ment,de év vé gén kez dõdtek a ja ví tá sok, a „Pró bál has sam meg újra!”, és ter més ze te sen a„Sze ret nék fe lel ni!” mon da tok. A mon da to kat cse le ke de tek követ ték, és min digsi került! Igen, min den ki nek!

Ne he zen döbbenünk rá, hogy most Mi va gy unk a na gy ok, Mi mu ta tunk pél dát. Eztaz utol só évet pe dig ké pe sek va gy unk meg ten ni. Most ter més ze te sen még a ne héz


fel vé te li vár ránk, az iz gu lás kor sza ka, különbözõ kor re petá ciós órák, ma gán ta ná rokstb. Ebbõl is gyõ zte sen kerülünk ki majd, mert ha na gy on akar juk, biz to san men ni fog.Ne mso ká ra bal la gunk, és itt ha gy juk a sok szép közös em lé ket, az os ztá lyfõnökünket,Pin tér Ilo nát.

De ami a leg fon to sabb, min dig em lé kez ni fo gunk a ki lenc fe lej the tet len évre, ata ná rok ra, aki min dig bec süle te sen, fá rad ha tat la nul ta ní tot tak min ket eza latt a pár évalatt.

A ki len ce di kes diá kok nak csak egy mon da tot sze ret nék üzen ni: Sok si kert afel vé te li hez!

Nagy Ág nes 9. C

Egy ki len ce di kes töpren gé sei

Jaj, men ny i re vár tam ! Majd én les zek a menõ, mi leszünk az is ko la ,, öreg diák jai“.Nem kell pa pucs, nem kell so ra koz ni a büfé nél, sõt a szünet be li sé tá kat is meg le hetúsz ni.

És most? Most mi van? Tömik a fej ünket. Ily en ,,tes ztek“, oly an ,,tes ztek“!Hét vé gé re külön pél dák meg a nul la dik órák, meg a dé lu tá ni körök. Ta nulj, mert nemves znek fel!

,, Le va gy unk ma rad va ma gy ar ból! Nem tud já tok a ki fe je zé se ket ma te ma ti ká ból !“Bár csak már nyár len ne! Ta nít sák meg a tú lé lést, hogy ezt ho gy an le het tú lél ni !Meg ott a köte lezõ. Azt az Ábelt kell elol vas nom. Ma radt vol na ott a ren ge teg ben!

Va la mit ki kell ta lál nom! Jaj, már fél re is bes zé lek! A fel vé te li re még sem küldhet tem el any ut. És a ma te kot õ is utál ja.

Én nem is tu dom. Fo gal mam nincs, hogy jó lesz-e az a suli ne kem? Ta lán si kerül!Sok min denrõl még gõzöm sincs. Hogy eze ket pótolom-e? Ki tud ja? Össze kell ma gam szed nem!-mindenki ezt mon dja. Ez igaz, tu dom. Én össze is szed ném ma gam, csak nemen né nek azok a jó so ro za tok a té vé ben. Min den könny ebb len ne.

De már me gí gér tem, ta nul ni fo gok! És re mé lem job ban, mint idá ig.

Bóna La u ra 9.E


Egy ki len ce di kes töpren gé sei

Az ala pis ko la utol só év fo ly a ma a ki len ce dik os ztá ly. Ez az év több gon ddal jár,mint az ed di gi többi év fo ly am.

Most a ta nu ló kat a pá ly a vá las ztás gon do la ta fog lal koz tat ja. Va jon me ly ik pá lyalen ne a leg meg fe lelõbb? Itt az ide je meg ko mo ly od ni, his zen a jövõnkrõl van szó.Min den ki azt vá las ztja, ami iránt a leg job ban ér dek lõdik. A ta nu lók többsé ge akülönbözõ szak közé pis ko lák közül vá laszt. Le het õség van vá las zta ni a különbözõina sis ko lák és gim ná ziu mok között. Ta ná ra ink azon van nak, hogy mi nél több tu dástsa já tít sunk el, mert jövõnk szem pon tjá ból fon tos lesz a fé lé vi bi zo ny ít vá ny és afel vé te li viz sga. A viz sga után meg kez dõdnek az el õkés züle tek a bal la gá si ünnep ség re. A bal la gás után csak egy do log marad hát ra, a búc sú zás. El búc sú zunk majdos ztá ly tár sa in któl, és sok sze ren csét kí vá nunk egy más nak. A ta ná ra in knak majdmegköszönjük azt a sok mun kát, amit velünk vé gez tek.

A leg ne he zebb lesz el vál ni régi is ko lán któl, ame ly min den reg gel örömmelfo ga dott ben nünket ak kor is, ha mi néha ha ra gud tunk rá.

Hor váth Ra mó na 9.E

Mirõl töpren ge nek a ki len ce di ke sek

A ki len ce di ke sek nek meg van a sa ját ,,töpren gésük“. Pél dá ul a fiú kon,szó ra ko zá son, ba rá to kon, ta nu lá son. De le gin kább a ta nu lá son jár az eszük. Itt apá ly a vá las ztás ide je. Min den ki len ce di kes ta nu ló nak el kell dönte nie, hogy mi ly en

pá ly át vá laszt , hol fo ly tat ja to vább ta nul má ny a it. A fel vé te li viz sga több tan tár gy bóllesz. So kat kell ta nul ni, hogy si ke res le gy en a viz sga ered mé nye. Ha si kerül a fel vé te li,új is ko lá ba kerülünk, új ta ná rok kal és ta nu lók kal is mer kedünk meg, új ba rá to katszerzünk. De erre még ko rai gon dol nunk. Most az a leg fon to sabb, hogy od a fi gy eljünk,so kat ta nul junk, megfe lel õen fel készüljünk a fel vé te li re. Ez min den más nál fon to sabb.

Gel nic ký Mó ni ka 9.E


Mit je lent ne kem az el múlt 9 év?

Jú nius 11-én bet öltöttem (8 év vel ezelõtt) a 6. éle té ve met, és na gy on örültem neki,hogy vég re is ko lá ba me he tek. Min dig azt mon dtam:”Én bi zo ny soha nem fo gok ötöstkap ni.” El sem tud tam kép zel ni, hogy le het. Most már 9 év után tu dom. Ak kor mégnem tud tam mi vár rám. Any u kám ke zét szo ron gat va lép tem be egy is ko lá ba, ame lybõl az tán el is jöttem, és a má so dik os ztá lyt már itt a Ko men ský ut cá ban vé gez tem el.Sze ren csé re nem fél tem at tól, hogy nem tu dok be il les zked ni, his zen itt vol tak azovi tár sa im, és nem egy edül, egy ba rát nõmmel jöttem el. Em lék szem már az elsõpil la nat tól sze ret tem ezt az is ko lát, ame ly ma már-ahogy mon da ni szokták-másodikot tho nom. Már biz tos va gy ok ab ban, hogy jól döntöttem, mi kor át jöttem ide.

Az elsõ négy év már kis sé ho má ly os el õttem, de arra em lék szem, hogy né gy estkap tam a nagy szor zó táb lá ból, a mon da tok tar ta lom sze rin ti fe los ztá sá ból pe dig ötöst.An ny i ra ide gen volt szá mom ra, ma gam sem tu dom, miért. Az tán ötödiktõl kezdõdött ake mé ny ebb ta nu lás, ame ly még most is tart. Sok min dent meg tud hat tam, amit nemfo gok el fe lej te ni soha. His zen tud juk, amit meg ta nu lunk, nem ve he ti el tõlünk sen ki.

Ne kem sze ren csé re nem vol tak gon dja im a ta nu lás sal, így ezek re az évek re isörömmel em lék szem vis zza. Bár a fi zi ka, ma ti ka és ké mia min dig na gy obb gon dotje len tett. Kis od a fi gy e lés sel és ki tar tás sal, ezek kel is meg bir kóz tam. Sok ver se ny en isrészt vet tem és velük együtt meg tud tam, mi a si ker és mi a ku darc. Ne kem az volt aleg fon to sabb, hogy részt ve het tem, és sok szor jó ered mé ny e ket ér tem el.

A ny el ve ket min dig is na gy on sze ret tem, bár ezekbõl is adód tak ne héz sé gek. Desem mi sem volt és nem is lesz soha könnyû. Os ztá ly tár sa i mat is na gy on sze re tem, ésfájó szív vel gon do lok arra, hogy már csak 8 hó nap és el kell vál nunk. Sze rin temsen ki nek sem lesz könnyû el fe lej te ni a 9 év közös mun ká ját, ne héz sé ge it,csí ny te vé se it, könny ebb és ne he zebb na pja it. Ezek az em lé kek örökre meg ma rad nakmin dan ny iunk szí vé ben, és per sze a hála, ame ly et ta ná ra ink iránt érzünk, akikszívvel-lélekkel arra töre ked tek, hogy belõlünk bec süle tes, mûvelt em ber vál jon.

Mos ta ná ra már min den ki ben kia la kult az el kép ze lés, hova to vább, kivé sze ret nénkvál ni. Én 6 éves ko rom óta or vos sze ret tem vol na len ni, de kis gy er mek szem melmás ho gy lát juk a vi lá got, mint így ki len ce di kes ként. Ráj öttem, hogy egy or vos éle tenem oly an egys zerû, mint a fil mek ben. Egy el õre az a leg fon to sabb, hogy kel lõkép penfel kés züljek a fel vé te li re, és ha si kerül a gim ná zium diák já vá vál nom, is ko lám nak neokoz zak csa ló dást.

És ki tud ja? Le het, hogy egys zer majd, mi kor os ztá ly tár sa im gy er me ke i ket,ta ná ra im unokái kat hoz zák or vos hoz, én ülök majd a ren del õben, és gy ó gy í tom megõket.De ez még mind a jövõ tit ka. Lip csey Má ria 9. C


Egy ki len ce di kes el mél ke dé sei

Öt éve a Du nas zer da he lyi Ko men ský Ut cai Ala pis ko la ta nu ló ja va gy ok.Igen. Jól ír tam. „Csak” öt éve, ugy a nis az elsõ öt évet fa lum is ko lá já ban töltöttem.

Szá mom ra az ott, il let ve az itt, Szer da he ly en töltött évek egy a ránt fe lej the tet le nek.Ötödi kes ként kic sit fél ve, de örömmel és kí ván csian jöttem egy új is ko lá ba. Ha mostvis sza em lé ke zem ezek re az id õkre, csak ne vet ni tu dok. Mi ly en gy á mol ta lan vol tam.Az tán me gis mer ked tem os ztá ly tár sa im mal, és ba rá to kat ta lál tam köztük. Sõt még egyis merõs ar cra is lel tem. Egy lá ny ra, aki vel együtt vol tunk el sõál do zók. Így egycsa pás ra pad tár sam is lett. Sok él mé ny em van ala pis ko lás éve imrõl. Szörny en fura lesz8 hó nap múl va me gint új is ko lát kez de ni. Közé pis ko lát. Szin te hi he tet len! Ed dig isigy e kez tem, most is igy ek szem jó bi zo ny ít vá nyt sze rez ni, gon dol va jövõmre. Jövõmeta Na gy me gy e ri Ke res ke del mi Aka dé mián kép ze lem el. Ér dek lõdé si köröm: a ny el vek,il let ve a szá mí tás tech ni ka, bár ze ne ta go za tos os ztá ly ba ker ültem.

Én en nek na gy on örülök. Néha vol tak, és még ma is van nak köztünkné ze tel té ré sek, de a ros szat és jót egy a ránt éltük meg, és soha nem fe lej thetjük el. Ésnem fe lej thetjük el ta ná ra in kat, akik min dent el követ nek, hogy türel me sen ad ják áttu dá su kat. Na gy on re mé lem, hogy az õ igy e ke zet üknek és a mi od a fi gy e lés ünknekköszönhet õen, si ke re sen zá rjuk az ala pis ko lát.

Most még egy da ra big, va gy is jú nius vé gé ig ne fe ledjük: „Min den más csak ata nu lás után!” (egy el õre)

Més zá ros Tí mea 9.C


Fran cia or szá gi él mé ny e im

Mint a Ko men ský Úti Ala pis ko la 9. os ztá ly os diák ja, az el múlt ta név ben egyhat na pos fran cia or szá gi ki rán du lá son vet tem részt. Mi vel több ver se ny be isbe kap cso lód tam, az is ko la jó vol tá ból le het õsé gem ny ílt el jut ni ebbe a cso dá la tosor szág ba. A követ kez õkben ezt a szép él mé nyt sze ret ném me gos zta ni ve le tek.

Egy szer dai na pon Bu da pestrõl, a Hõsök Te rérõl in dult au tó bus zunk. Egészéj sza kai uta zás után Aus ztriát és Né me tor szá got érin tve me gér keztünk az El zászfõvá ros ba, Stras sbo ur gba. A nap fo ly a mán többek közt meg te kin tettük aszé ke se gy há zat és a Pe tit Francé-ót, majd elin dul tunk a Loire-vidék felé.

Este tíz óra körül me gér keztünk egy For mu la 1-es szál lo dá ba. Más nap ko ránkeltünk, s a reg ge li után elin dul tunk a leg na gy obb Loire-menti látvá ny os ság, aCham bord kas té ly felé. Min den kit le nyûgözött az a szép ség és pom pa, amit ittlát hat tunk. Ezu tán meg néztük a Chenonceaux-t, ame ly egy kor a ki rá ly nék kas té ly á ulszol gált. Dé lu tán meg néztük az amboise-i kas té lyt, és a Le o nar do da Vin ci –há zat.

Minden na pra 3-4 lát vá ny os ság volt be ter vez ve, amit kí ván csian és örömmelvár tunk. Ez alatt a pár nap alatt Fran cia or szág gyö nyörû tá ja it lát va is mer ked tem azor szág törté nel mé vel, kul tú rá já val.

Szom ba ton meg néztük a me se be li Ussé kas té lyt, majd Chi non közép ko ri vá ro sát.Va sár nap iga zi ünnep nap volt szá mun kra. Pá rizs követ ke zett. Elsõ utunk a pá riz si

Dia da lív alatt ve ze tett át. Az au tó busz egy oly an út sza kas zon állt meg, ahon nan azEiffel-tornyot tel jes na gy sá gá ban le tud tuk fé ny ké pez ni. Meg néztük a re nes zánszstí lus ban épült Lo uv re belsõ ud va rát és a mo der nebb üveg pi ra mist. Sé tál tunk a Szaj napar tján, felültünk a met ró ra, s dé lu tán meg cso dál tuk Pá rizs jel ké pét a cso dá la tosEiffel-tornyot. Pá rizs nevezetességeinek-Notre Dame, Sac ré Co e ur, Champs Élysées-meg te kin té se után meg pi hentünk a Lu xem bo urg ker tben. Ez a to ro ny az 1889-esvi lág kiál lí tás szen zá ció ja ként épült, s azó ta is a le gér de ke sebb tu ris ta lát vá ny os ság. Miis na gy on kí ván csiak vol tunk a to ro ny ból ny í ló ki lá tás ra. Az 1710 lép csõfokmeg más zá sa he ly ett fel vo nó val ju tot tunk fel a csúc sra. In nen gyö nyörû ki lá tás nyit azegész vá ros ra.

Este Pá rizs meg te kin té se után Bu da pest felé vettük az úti rá nyt. Fá rad tak vol tunk,de az au tó bus zban nem so kat alud tunk, in kább fe le le ve ní tettük a né há ny nap él mé ny ét. Hétfõ délu tán me gér keztünk az in du lás szín he ly é re, el búc súz tunk egy más tól és aszüle im mel in dul tunk haza Du nas zer da he ly re.

Há lás va gy ok az is ko lá nak, és a ver se ny ek re fel kés zítõ ta ná ra im nak, amiért ily encso dá la tos fe lej the tet len él mé ny ek ben gaz dag uta zá son ve het tem részt.

Onó di Bog lár ka, is ko lánk volt diák ja



Mi len ne, ha va ráz serõm len ne…

Mi len ne, ha va ráz serõm len ne? Hû, sok min den! Elõször min dig azok a do lgokjut nak es zem be, ame ly ek ne kem jók len né nek. Kis ko rom ban sok já té kot vá sá rol tamvol na ma gam nak. Mi kor na gy obb let tem, néz ni kez dtem a hí ra dót. Össze fac sa ro dott aszi vem lát va, hogy szen ved nek az em be rek. S min dezt a pénz, a há bo rú tet te. Saj nos azem be rek ben la ko zó go nosz nem ma rad ny ug ton. Se gí te ni akar tam az em be rek nek.Eh hez erõ kell, va ráz serõ. Sok va ráz serõ van: sze re tet, jó ság, bol dog ság. Ha ezekegy e sí tik erej üket, ak kor le gyõ zik a go noszt. Ezt a va ráz serõt úgy kép ze lem el, hogyál lok szem ben egy kõszívû em ber rel, és ki ny új tom a ka rom, és be ny ú lok a szí vé hez ésmeg si mo ga tom. S ez a si mo ga tás min tha azt mon da ná: „Ne félj, ne mso ká ra te is jóles zel!” se gít õtár sa im len né nek a tündé rek és el külde ném õket a vi lág min den tá já ra,hogy szét szór ják a sze re tett po rát. S a vé gén nem len ne egy rossz em ber sem. Sen kisem tud ná, hogy mi a rossz és a go nosz. Örüljön az, aki sze re tet ben és bol dog ság ban él. Min den ki nek ki kell har col ni a neki járó sze re te tet! Os ztá ly ban, tár sa ság ban bár hol! Ne légy fé lénk! Õrizd meg ny u gal ma dat, ha rád tá mad nak, tá madj vis sza sze re te ted del! Ha jó les zel, ked ves, sze líd és se gít õkész, ha tal mas va ráz serõd lesz, ké pes les zel le gyõz niazo kat a meg pró bál ta tá so kat, ame ly et az élet ál lit eléd. Ha eze ket a meg pró bál ta tá so kat le gyõzöd, bol dog éle ted lesz. Úgy fo god érez ni ma gad, min tha Tündé ror szágka pu já ban áll nál. On nan már csak egy lé pés vá laszt el at tól, hogy bol dog légy…

Puha An drea 6. C

Mi len ne, ha jót ündér len nék?

Ha csak egy fél na pra is, de na gy on sze ret nék tündér len ni. A tündé rek min dig jók,szé pek és oko sak. Én fel szá ll nék a ma gas ba, és min den em ber fe jé re oly an varázsportszór nék, amitõl min den ki azon nal meg vál toz na.

Az em be rek jók len né nek egy más hoz, tis ztel nék, bec sülnék egy más mun ká ját.Sze ret nék egy mást, és csak jó kat cse le ked né nek. El fe lej te nék azon sza vak je len té sét,mint a há bo rú, bos szú, ha rag, iri gy ség…

Ha meg gon do lom, nem is kel le ne eh hez tündér nek len ni, his zen csak raj tunkmú lik, em be re ken.

Ho dos sy No é mi 9. E


Mi len ne, ha kis ba ba len nék?

Ha kis ba ba len nék, nem kéne ta nul nom, is ko lá ba jár nom, nem kéne fog lal koz nomaz élet gon dja i val.

Egys zer ûen csak a kí ván csi sá gom gy a ra pí ta nám és azt fej te get ném. Az len ne azegy et len gon dom az élet ben, hogy me gol djam a vi lág rej té ly e it. Miért esik az esõ, miért hull a hó, miért süt a nap, miért ma ga sabb a felnõtt stb. Azért is jó len ne, mert ha ros szat is csi nál nék, csak mo so ly og ná nak a szülõk, és pár szó val monda nák: „Ezt többet necsi náld!“ Ha sí rok, rögtön jönnek a “pa ran csom ra”. Ját sza nak ve lem, ki vis znek sé tál nia friss le veg õre, meg ny ug tat nak, me ge tet nek a szülõk.

Bár már vol tam kis ba ba és átél tem min dezt, most ezt gon do lom a csec semõkrõl,mert ak kor még nem tud tam, lesz ez még más ként is.

Szen czi Eme se 6.C

Mi len ne, ha könyv len nék?

Ha könyv len nék, a ny om dá ban ki ny om tat ná nak, és ki ten né nek a ki ra kat ba. So kanmeg is néz né nek, va la ki nek meg tet sze ne mon da ni va lóm, és meg is vá sá rol na. Sokse gít sé get ny új ta nék, és szó ra koz ta tó szöveg gel is ren del kez nék. Ezt a gaz dám úgyhá lál ná meg, hogy nem gy úr na össze, és ki ten ne a köny ves pol cá ra. Sze rin tem, ezt tud ja ny új ta ni egy könyv.

Zöld Ág nes 6. C

Mi len ne, ha ku tya len nék?

Néha el gon dol ko zom azon, ha ál lat len nék, va jon me ly ik ál lat bõré be búj nék. Ku tya len nék, az em ber hû ba rát ja, se gít õtár sa. Õriz ném gaz dám há zát. Je lez ném,

hogy ki a jó és ki a rossz em ber. Jó len ne egy iga zi jós zivû gaz dá ra lel ni! Igaz, a ku tyanem em ber, de õ is sze re tet re vá gy ik. Az em be rek néha el fe lej tik ezt. Mi, em be rekgy ak ran sza vak ból sem értjük egy mást. A ku ty ák nak nincs szükségük sza vak ra, mé gistöké le te sen me gér te tik ma gu kat. Csak kell va la ki, aki me gér ti õket!

Re mé lem, hogy az én ku ty ám ku tya sze ret ne ma rad ni, mert ben nem jó gaz dá ra lelt.

Hor váth Ádám 6. C


Mi len ne, ha…?

Már min den ki fel tet te ma gá nak ezt a kér dést ki sebb na gy obb si ker rel. Mi len ne, hamás bõré be búj hat nék, ha kulcs, ajtó vagy va la mi ly en has zná la ti tár gy len nék, vagyeset leg egy cso mag rá gó gu mi, amit a tu laj do nos ép pen a ma gy ar órán sze ret nemeg rág csál ni egy kic sit. Ez utób bi eset ben a „Mi len ne, ha rá gó gu mi len nék?”ne ve zetû ala ny éle te nem len ne túl hos sza dal mas. Aki a ma gy ar órá ra be me rés zke dikülni az zal a bi gy ó val a szá já ban, az ne szán jon rá gó já nak hos szú jövendõt, meg per szean nak sem, hogy az os ztá lyk önyv ben a „Be í rá sok” cím szó alatt mûködõ ol dalt nedís zít se a „rá gó fo gy as ztó” sze mé ly neve…

Én ez zel szem ben e fo gal ma zás ban egy tor na cipõ „bõré be” búj nék bele.Nem le het va la mi káp rá za tos éle te sze gé ny pá rá nak. Egész nap csak gy a lo gol nak

ben ne, stra pál ják õt ahe ly ett, hogy fel ten nék egy bár so ny ván kos ra, s ott dís ze leg netel jes pom pá já ban. Eset leg, ha némi cso da fo ly tán mé gis fel ven né õt va la ki, pi hen tet nikel le ne õt láb fel ra kás sal je lez ve.

A su li ban ez némi cso dál ko zás ra adna okot. A ta nár, aki kér dõre von ná ülé simódunkat-„Csak a tor nac su ká mat pi hen te tem!”-cimszó alatt kap ná meg a vá laszt. Elég mu ris do log ke re ked ne bel õle. Meg az tán, ha el has zná lód na sze gé ny láb be li, me het ne a sze mét dom bra szo mor kod ni, hogy miért kel lett neki oly an jót mu tat nia a cip õboltpo lcán, mert ha nem né zett vol na ki oly an jól, ak kor nem vá sá rol ják meg, és nemhas zná ló dik el, és ak kor nem jut erre a he ly re. Ak kor nem kel le ne mor fon dí roz niaazon, hogy nem kel lett vol na oly an jól ki néz nie…

Nem hiá ba mon dják, hogy: „Ne héz a do lga a tor na cip õnek, ne héz a do lga…!”

Var ga Má ria 9. C

Mi len ne, ha...

Mi len ne, ha még ovis len nék? Elõször! Nem his ztiz nék, ami kor alud ni kéne,ha nem szí ve sen búj nék ágy i kó ba, sõt könyörög ni kéne ne kem, hogy kel jek fel.

Má sod szor! Má sod szor pe dig min den csí ny ben ben ne len nék, mert azért gy e rek agy e rek, mert sok ros sza sá got követ el. Mi vel már nem va gy ok ovis, nem alud ha tom át a dé lelõttöt (pe dig sok szor sze ret ném), ha nem in kább ülhe tek és fi gy el he tek azis ko lá ban órá kon ke resztül.

Igaz, ez ne kem fon tos, az én jövõm függhet tõle, de ak kor is: Mi len ne, ha ovislen nék?

Lel kes Kit ti 9. C


Mi len ne, ha …?

Mi len ne, ha …, mi len ne, ha …? Erre a kér dés re ezer vá laszt le het adni. Havá las zta nom le het ne, nem is tud nám, hogy mit vá las zta nék.

Mi len ne, ha más le het nék?Ez zel a gon do lat tal már gy ak ran el ját sza doz tam. Fe jem ben az elsõ meg je lenõ

gon do lat erre a kér dés re: „Mi len ne, ha én tükör len nék?” Ezer nyi ar cot is mer het nékmeg, és min dig tis zta szép len nék. Egys zerû a ma gy a rá zat. Az em be rek tükör nélkülnem tud ná nak lé tez ni, pis zkos tükörben nem lát nák ma gu kat, ezért min digmeg tis ztí ta ná nak. Néha ta lán me gi jed nék egy kic sit, hisz én lát nám meg reg gelel sõként az em be re ket. Meg tud hat nám, ki men nyi idõt tölt a tükör elõtt. Pél dá ulkí ván csi len nék, hogy egy fiú med dig nézi ma gát a tükörben. A lá ny ok ról tud juk, hogyórá kat el tud nak tölte ni tükör elõtt. Néha in csel ked nék, hogy ne le gy en oly an egy han gú min den na pom. El tor zí ta nék né há ny ar cot, így szá mom ra új, két ség be esett ar co katlát hat nék. Egy idõ után ugy a na zok az ar cok unal mas sá vál ná nak. Így me gun nám azegész éle temet. Vagy összet örnék, vagy ugy a nú gy, mint az em ber, azongon dol koz nék, mi len ne, ha más tár gy, sze mé ly len nék.

Így, élõ em ber ként me ge sett ve lem, hogy gon dol koz tam ezen a kér dé sen, dees zem be se jut na ko mo ly an gon dol ni a vál to zás ra. Jól ér zem ma gam a bõrömben, ésörülök, hogy élõ em ber va gy ok. Az em be re ket sem na gy on bec sülik, de a tár gy a katmég an ny i ra sem.

Szûcs Kris ztí na 9.C

Mi len ne ha, én te le fon len nék?

Ha én te le fon len nék, szép fe hér szí nem len ne.Egész nap vi dám ze nes zó val je lez ném a hí vá so kat. Recsegés- ro po gás nélkül

ad nám át az üze ne te ket egy ik em bertõl a má sik nak. Még csak vé let lenül sem sza kad nameg a vo nal bes zél ge tés közben.Na gy on örülnék an nak, ha az em be rek reg geltõl es tiga ka gy lóm ba bes zél né nek ked ves sza va kat, vi dám törté ne te ket, vagy ép pen ny ug ta tó és vi gas zta ló mon da to kat. Azért arra ügy el nék, hogy min dig ket ten bes zél ges se nek, másne tud jon be le ha ll ga tóz ni a bes zél ge tés ükbe. A baj ban is nagy se gít ség len nék azem be rek nek.

Mi vel csu pa jó és has znos tu laj don ság gal ren del kez nék, az összes csa ládot tho ná ban meg lel hetõ len nék.

Ko vács Be at rix 6.C


Mi len ne, ha fiú len nék?

Sok min den ki ben fel merült ez a kér dés: Mi len ne, ha az el len kezõ ne mheztar toz nánk, fiú lány, lány pe dig fiú vol na.

Mit mon djak, pár szor már én is el töpren gtem ezen a mély fi lo zó fiaigon do lat me ne ten. Ily en kor csak ülök, és pró bá lom ma gam el kép zel ni fiú nak. Lá tomma gam ma gas ra nõve, spor to san, kezdõ pi hé zet tel az ál la mon.

Szin te fülem be cseng a mély, mu tá ló han gom. Ek kor pe dig az egésztõl el me gy aked vem. Hiá ba van úgy, hogy a fiú nak könny ebb, mert ugye ke ve sebb el vá rás sal kellszem be néz niük, mint egy lá ny nak. Fe les zmé lek, vis sza té rek a ri deg va ló ság ba, el kellfo gad ni azt, ami nek te remtõdtünk, vál lal nunk kell azt, ami nek születtünk. Ige nisbüszkék le hetünk, mi lá ny ok nõies ség ünkre, nem va gy unk mi a „gy en gébb nem“ .Er õsek va gy unk, ki tar tó ak, oko sak és egys zer a leg szebb do lgot fog juk átél ni, any ákleszünk.

Var ga Lí via 9. E

Mi lesz ve lem?

Kis ko rom ban iri gy ked ve fi gy el tem a fel nõtte ket. Gon dol tam ma gam ban: Mi ly en jó le het ne kik. Azt tes znek, amit akar nak, sza ba don dönthet nek. Ak kor még nemsej tet tem, hogy ily en ha mar el fog nak tel ni az évek. Ma már en gem, és a ve lem egy ko rú fia ta lo kat is szin te fel nõttként ke zel nek. Ha kis lá ny ként tud tam vol na, hogy men nyigond vár rám, biz to san nem vár tam vol na úgy az évek mú lá sát. Mert ne mrég még csakazon töpren gtem, ne héz lesz-e az ABC, ma pe dig már a pá ly a vá las ztás miatt iz gu lok. A ve lem egy ko rú gy er mek töpren gé sei, gon do la tai a pá ly a vá las ztás körül fo rog nak, mega fel vé te li viz sgá kon.

A 9. év fo ly am szá mom ra a leg ne he zebb, mert hétfõtõl pén te kig megy az õrültta nu lás, szomba ton könyv tár lá to ga tás, ol va sás, és fel kés zülés a hét fõi na pra. Sza badid õben pe dig megy a fel kés zülés a fel vé te li re. Te hát egy ny u godt hét vé ge egyki len ce di kes szá má ra na gy on rit ka, sõt... De most kell a fel vé te li elõtt so kat ta nul nom,hogy a min dent eldöntõ fel vé te lit a leg ma ga sabb po ntszám ra tel jesít sem.

Hát sze rin tem ezek a gon dok bán tják a ki len ce di ke se ket, de fé lév múl va...hátmeg lát juk.

Ku bo vics Te ré zia 9. E


Múl nak a diá ké vek

Ki lenc hos szú év, hogy el repült az idõ! Men nyi min den történt ez alatt...Ne héz így sza vak ba önte ni a ki lenc is ko la pad ban eltöltött év gondját-baját, örömét.

Csak az tud ja iga zán me gér te ni, aki ezt maga is átél te. Sok min dent tar to gat tak ne künkezek az es ztendõk: bi zo ny ít vá ny os ztá so kat, do lgo za tok so rát, kí nos fe le lé se ket,csín ta lan sá go kat, élvezetes-hosszú szüne te ket, spor te se mé ny e ket, kon cer te ket,fel lé pé se ket és még so rol hat nám.

Így , aho gy volt, azt egés zet él vez tem. Hol örültem, hol bán kód tam, de ta lán mé gistöbb volt a vi dám ság, ezt mu tat ja a követ kezõ törté net is. Sosem fe lej tem el, mi kor alsóta go zat ban eldöntöttük, hogy ze ne kart ala pí tunk. A ze ne kar do bo sa i nak ke zé bence ru za volt a do bverõ. A fu ru lya vis zont iga zi han gszer volt. A száj har mo ni kaúgys zin tén. Sa ját gy ár tmá nyú nádsípunk is volt. Úgy kép zeltük, hogy a város ban isfel lépünk, mint ut cai ze ne kar. Ab ból a pénzbõl, ami majd össze gyû lik, épít tetünk egyna gy obb há zat, ahol majd min dan ny ian el férünk. A pró bá kat ál ta lá ban a ,, róz sa il la túmel lék he ly sé gek ben“ tar tot tuk. Az egy ik szünet ben an ny i ra be le merültünk a,,ze né lés be“, hogy meg fe led keztünk a ma gy a ró rá ról.

Hú, de vert a kis szívünk, ami kor el õvet tek ben nünket. Hála Is ten nek a követ kezõbeírás sal: ,,Az óra alatt ze ne kart ala pí tot tak a WC-ben“, és egy körmössel meg tol dvame gús ztuk a do lgot. A ta ní tó néni nem vet te ko mo ly an a beírást, sõt ami kor ár tat lansze mek kel és mély áté lés sel el muz si kál tuk a különös szer ze mé nyt - a mac ska ze nét,úgy lát tam, még meg is mo so ly og ta.

S ez csak egy törté net a sok közül. A diá ké let szám ta lan él mén ny el gaz da gí tott, smi vel fo ly tat ni sze ret ném ta nul má ny a i mat, re mé lem ko rán tsem ért vé get a hu mo rosepi zó dok sora.

Si mon Kris zti na 9. C


A ver sí ró pá ly á zat gyõ zte sei

A 2000/2001-es is ko la év 3. szá mú diák lap já ban kiírt ver sí ró pá ly á zat ra sokszép,ötle tes ver si ke ér ke zett. Fecske Csa ba Tündér címû ver sét így fo ly tat ták a költõta non cok:

2002/1. szám 20 TOLLFORGATÓ

Egys zer ál mom ban,Õrá gon dol tam,Mi kor meg lát tam,

Vele játszottam

Bölcskei Tímea 5. C

Egy et szökken még,az tán meg tor pan,Jön a tündér nép,Szí ve fel dob ban

Pócs Ti bor 5. A

Kic si tündér lá ny,Haja ködfos zlá ny,Sze me fel hõkék,Vele sé tál nék.

Uher Andrea 5. A

Ki nek szí vé ben,Sok a sze re tet,An nak lel ké ben,Sok a tündér jel.

Czi bu la Eszter 5. C

Fut a szép kis lá ny,Vis zi a lab dát,Haja lib ben már,Fur csa tán cot jár.

Sza kál los Andrea 5. C

Haja tündér kék,Szí ve fé nylõ Hold,Ék sze re két ka gy ló,Ten ge re mo raj ló.

Ha eljön az éj jel,És za ki szél lel,Tündér csa pa tá val,Szá ll nak a szél lel.

An dro vics András 5. A

Mint egy sel lõlá ny,Oly an büs zkén jár,Lel ke ki tá rul,Ho gy ha té ged lát.

Mik lós Réka 5. A

Nap is tán cot jár,Itt a tündérlány,Keze me gé rint,Han gja fel vi dít.

Ta kács Zsuzsa 5. A

Fec ske Csa ba: Tündér

Kel a ten gerbõl,Ha bo kon tán col,Sze me két zöld gyö ngy,Haja föllán gol.

Ti-ti-tá-tá-táTi-ti-tá-tá-tá

Ködön át lib ben,Dala el lob ban,De ha rád pil lant,Szí ve meg dob ban.

Ti-ti-tá-tá-táTi-ti-tá-tá-tá


Állj meg egy szó ra,S nézz fel a Hol dra!Ha min dent me gun tál,Kezdd az éle ted újra.

Várj míg eljõ a na pod,S el mú lik min den ba jod.Ugye ér de mes?-néha kér de zed.Hogy sor sod ve lem újra kezdd!

Varga Ti bor 5. C

Ha õt meg lá tom,Min dig azt kí vá nom,Le gy en csak

bol dog ság,Ezen a vi lá gon.

Soha nem lát tam,Csak rá gon dol tam,Min dig rá vár tam,Vele ál mod tam.

Nagy Róbert 5. C

Lib benõ alak ját,Kec ses bá játSo ká ig lá tod,Cso dá la tos táncát.

Tar csi András 5. A

Do mbon át röppen,Ré ten cso dát tesz,Mit kí vánsz tõle,Min dent jó vá tesz.

Álló Beáta 5. C

Ru há ja ten ger kék,Fel lib ben kic si két.De ha el sza kad,Meg va rr ni nem sza bad.

Ud va ros Adrianna 5. C

Pa pír gyû jtés

TOLLFORGATÓ 22 2002/1. szám

He ly e zés Os ztá ly kg He ly e zés Os ztá ly kg

1. 8. B 1018 23. 4. C 156

2. 1. C 638 24. 6. A 156

3. 6. C 583 25. 4. D 144

4. 5. A 531 26. 6. D 142

5. 8. E 488 27. 7. D 112

6. 2. C 415 28. 4. A 94

7. 3. F 396 29. 1. E 71

8. 7. A 376 30. 5. D 70

9. 5. C 368 31. 5. B 64

10. 2. B 302 32. 7. C 62

11. 3. E 301 33. 9. E 61

12. 4. B 263 34. 2. E 54

13. 3. C 256 35. 3. D 43

14. 9. D 212 36. 1. A 42

15. 7. B 206 37. 8. D 39

16. 2. D 203 38. 1. B 32

17. 1. D 188 39. 7. E 31

18. 8. A 186 40. 3. B 22

19. 6. B 175 41. 9. A 20

20. 8. C 175 42. 9. B 3

21. 3. A 169 43. 9. C 1

22. 2. A 167

Egy é ni pa pír gyû jtés

1. Menyhárt Lilla 8. E 480kg2. Zöld Adrián 7. A 184kg3. Kiss Andrea 8. C 124kg

2002/1. szám 23 TOLLFORGATÓ

Rej tvé ny

A keresztrejtvény függõleges elsõ sorában Juhász Gyula egyik versének címétolvashatod ki.A keresztrejtvény 3 helyes megfejtõje jutalomban részesül.Megfejtési határidõ: 2002.január 31.A rejtvények megfejtését Simon Anikó tanító néninek adjátok át!


1.ifjú,kis ko rú

2.ké kesszür ke,ri deg fém

3.ma gas hõfo kot is jól bíró

4.üzlet központ,be vá sár lók özpont

5. ha las ztha tat lan

6.hos szú ny a kú és lábú kérõdzõ

7.sze ren csét hozó tár gy

8.az ele fánt orra

9.szor gal mas, do log sze retõ

10. ár víz

11.oros zlán testû,em ber fejûóko ri egy ip to mi kõszo bor

1.1.

2.2.

3.3.

4.4.

5.5.

6.6.

7.7.

8.8.

9.9.

10.10.

11.11.

Betûrej tvé nyek

Aki a 6 betûrejtvény közül a legtöbbet megfejti, sorsoláson vesz részt. Háromszerencsés megfejtõ jutalomban részesül!


Köszönjük TÁMOGATÓINK-nak:

TYPO-NPOS-TELGRAFIS

PELIKÁN Kft.

Az egy es ol da la kat el õkés zí tet ték, szer kes ztet ték, ír ták:

Mik lós Má ria (3., 6-11., 14-19. old.)Fe ke te Ani kó, Hy keš Judit (4-5. old.)Si mon Ani kó (6. , 12., 13. , 20. , 21., 24. , 25. old.)Végh László (22. , 23. old.)Szõke Pé ter 9. ETán czos At ti la 9. ATóth Ani kó 9. A

TollforgatóA Du nas zer da he lyi Komen ský Ut cai Ala pis ko la diák lap ja.

Szer kesztõk: Mik lós Má ria és Si mon Ani kó

Törde lés: Pa tai Józ sef

Documents

Tollforgató 2001/2002 1.szám