A Tömegkommunikációs KutatóközpontSzakkönyvtárának eddig megjelent kötetei

l. Jean Cazeneuve-Jean Oulif: A televízió nagy lehetősége

2. Joseph T. Klapper: A tömegkommunikáció hatása

3-4. Nyelv és kommunikáció I-II. (Szerk.:Szecskő T.-SzépeGy.)

5. Jaromir Janousek: A társadalmi kommunikáció

6. Antonina Kloskowska: Tömegkultúra

7-8. Bánkúti Gábor: Híreket mondunk I-II.

9. Hadley Cantril: Támadás aMarsról

10. Török Tamás: A rádió színpadán

ll. Hoppál Mihály: Egy falu kommunikációs rendszere

12. Rádiózás-televíziózás 1970 (Szerk.: Szekfű András)

13-14. Gary A. Steiner: Az emberek televíziót néznek I-II.

15. A hatékonyság eszközei (Szerk.: Szecskő Tamás)

16. Lévai Júlia-Vitányi Iván: Miből lesz a sláger?

17. Közvélemény és tömegkommunikáció (Szerk.: Szekfű. A.)

18. Jean Tardieu: A rádió nagysága és gyengesége

19. Liszkay Tamás: Játékok és játékosok

20. Varga Károly: Modernizálódás és tömegkommunikáció

21. A rádióbemondó beszéde (Szerk.: Wacha Imre)

22. A mozgókép szemiotikája (Szerk.: Szekfű A.-Hoppál Mihály)

23. Sipos Tamás: Irodalom a képernyőn

24. Pavel Campeanu: Rádió, televízió, közönség

25. Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei26. ,Színek a képernyőn

Tömegkommunl~ációSKutatóközpont

SlAKKÖmARr"'---------- _

«00

vc:~'-~

LLIIIv'lll.:(

~

Dokumentumműsorok, dokumentumjátékok

Évek óta viták folynak a két fogalom azonos és eltérő jellemzőiről.Cserés Miklós dr. kitűnően összegezi a dokumentumjáték sajá.tosságait.eeIgazi "akusztikai kalandnak" nevezi és nagy lehetőséget lát bennük,perspektívában is. Bozó László szakkönyvtári kötetben elemzi a doku-mentumjátékok történetét a magyar rádiózásban és kitér röviden a do-kumentumműsorokra is.60 Utal az 1964-ben közreadott Hogyan tovább?című vezetői állásfoglalásra, amely szerint korábban csaknem kiveszett eza 111Űiaj.A dokumentumműsorokat műfajilag nem tartje önálló műsor-fajtának. hanem az öSEzeállításhoz és a riporthoz hasonlónak. Tematiká-ját tekintve politikai, zenei és irodalmi jellegűeket sorol tel.

A hatvanas évek közepetájt hullámvölgyek és hullámhegyek jelent-keztek a két müfajban.

Egy évtized múltán sem nagyon jó a mérleg. A hullámvölgyeket sajnosnem hullámhegyek, csupán kisebb-nagyobb emelkedők követték. Egyidőben előtérbe kerültek a "szociológiai sérültek" problémái. A társa-dalomban helyüket kereső, mellőzött, vagy megsértett emberek sorsakívánkozott leginkább feldolgozásra. (Talán az ötvenes évek reakciói-ként is, amikor ebben a műfajban is a "hurrá-optimizmus" tendenciájavolt a legszembetűnőbb.) Akkoriban sok vita folyt a "pesszimista" ki-csengésről. Visszatekintve: helyeselhető a szerkesztési törekvés a társa-dalmi ellentmondások feltárására.

A Dramaturgia újabb dokumentumjátékainak egy része halad ebbenaz irányban. (Természetesen más osztályokon is előfordul ez a tendencia,főleg a Gazdaságpolitikai és a Belpolitikai rovatban.)

A Dramaturgia műfaji kelléktárát és témaköreit vizsgálva úgy tűnik,hogy másfajta utakat is igyekeznek járhatóvá tenni. Prototípusokat dol-goz ki a "hang" lehetőségei alapján éppúgy, mint az írott és hangosdokumentáció kombinációjával.

A munkásmozgalmi doklimentumműsorok rendszeresek a politikaiAdások Főszerkesztőségén. Feltárják a szocialista hatalomhoz vezetőillegális és legális küzdelmek személyiségeinek harcát, a kommunistamozgalom történetét. főleg személyes visszaemlékezések és írott doku-mentáció segítségével. Inkább dokumentumműsorokban, elvétve doku-mentumjátékokban. A felszabadulás utáni évtizedek harcai egyelőrekevésbé kapnak helyet. .

A külpolitikai dokumentumjátékok (néha műsorok), készítésében ISláthatók eredmények. Fő feladatuk a nemzetközi politikai események

59 Rádiószerű rádió. 1964. 44--46. oldal.80 A dokumentumjátékokr6l. 1966.

82

hátterének J?~lye~b ábrázo,~á~a,.mepitatása. Az ilyen típusúakra egYI~e~ag~obb ~z 1ge?,y.es,a!ehe:os~g IS,hiszen többek között a legutóbbi ötvenev titkos ~r~ttaralbolls banyaszhatnak hozzá sok helyen anyagot .. Fellendulest eredményeztek a történelmi (és politikai) dokumentum-Játé~o~ (és műsorok) készítésében az évfordulók: a Nagy OktóberiS~oc~abst~ Forr~dalom 50 éves, a MagyarKornrnunista Párt és Tanács-k,o~tarsasag, 50 e~es, a f:ls~abadulás 25 éves és a Szovjetunió megalaku-lasanak 50 eves unnepsegerre készült műsorok.

, (~egje~~zés: A rádióműs~rban elhangzik sok olyan műsor, amelykeso~b :~hk dokurnenturnműsorrá. :Ill.politikusok művészek vagy más~zem~~YIS~?ekportréi. A Kettesben című "beszélgető" műsor - mintJeleztuk uJa?ba~ epyenes közvetítésben ad ilyen típus ú műsorokat.)

~z ~re~me~yhstan kevesebb a magyar társadalom közelmúlt ját és je-le?~t ~~raz.olo dokUl;ne~tumműsor és -j~ték, holott a rádió vezetőségekétszer IShirdetett pályázatot ebben a témakörben. A műsorszerkesztés-b~n akadozik a jelzett műfajok rendszeressége, "hiánycikk" kezd lenni~ J? dok~me-?-t,L~r;nműsorés -játék.Mi azoka a .Jiézagosságnak" ~A műsor-ules egyik vitájában a diagnózist az alábbiakban jelezték.s-

A műfaji tisztázatlanság

-!'- címben jelzet~ két ~üfaj kr.itériumai összekeveredtek. Az egyesl11uh~lyekben tetszés szerint nevezik ennek vagy amannak. Az elnevezéssz~bJ:~tivitása i,s~ozzájárul ahhoz, hogyadokumentumjáték bizonyosmértékig deva~valodott, holott ez a műfaj megkíván művészi elemeket is.(E~y~sek ~~e;'mt vi~z~n~ egyáltalán nem sorolható a művészi igényűműfajok koze.) A vitázók egy része szerint ennek az az oka, hogyad~ku,l~enttm~műsor "több akar lenni önmagánál", nem "vállalja" esz-koztaranak riport vagy összeállítás jellegét, hanem irodalmi elemeket is"kölcsönvesz", ami zavaró, mert esztétikai mércével próbálja mérni aztami azzal nem mérhető. '

A vitázók másik csoportjának álláspontja szerint a két kategóriaközöte csupán fokozati különbség van, éles kettéválasztásuk nem cél-szerű. ~ fő követelmény az, hogy sikerül-e a valóság tényeiből az érte-lemre es az érzelem re egyaránt hatást kiváltó műsort készíteni. A doku-m~nt~l;nj~ték és a dokumentumrnűsor egyaránt felhasználhat mindenműfajú tenyleges dokumentumot és "fiktiv" ábrázoló módszereket is.

A nemzetközi példák is azt jelzik, hogy a két kategória keveredéseelfogadott a gyakorlatban. Egyes országokban a "non-fiction" típus ú

61 D?kun?e'Yl;tu.mmű~orok, dokumentumjátékok a rádioban, Az 1973. jan.' 15-imusorules Jegyzőkönyve. ' ,

6* 83

d kciók (játékok) majdnem teljesen riporteri eszközökkel készülnek.pr~ ~itában "döntést hozni" nem lehet. Erőte!jese~~ hangsúl.~~.kapott

a nézet hogyadokumentumjáték követelmenYeIt Jobban korul kelle.az , kmé "bbkt t"határolni : drámai felépítmény, csele meny, erose on rasz osítáa,~eképzelt és a valóságos dokumentáció igényeseb~ ~el~olgo~ás~ leg7enaz előtérbe helyezett követelmény, amelyekkel müveszi hatast IS kepeskiváltani. .

Ugyanakkor "polgárjogot kapott" az a nézet. is, hogy ~ np?rt. eszköz-tárával is lehet dokumentumjátékot ~észítenl,~a "ver~eh riporter"veszi kézbe a mikrofont. Egyelőre tehat tudomasul vettek a "mufaJIkeveredést" .

Munkaigényesség és díjazás

A jelek szerint a két kategória hullámzásának elsődleges .o~ai abb,ank dők hogy sokat kell vele dolgozni, mert igen munkaigényes, ameresen o , . , r Ó l A ' ,az anyagi viszonzás nincs kellő arányban a mU~aIgenyessesge.: z erv~-

h ora'rium-szabályzat erre nem ad modot. A relatív összevetésnyes on . ís műfe.ib kmég inkább rávilágít az aránytalan~ágra: a riporter .~as mu aj an eve~sebb munkabefektetéssel is több pénzt kereshet. Míért ne~.1ehet ak~oIhi t lunkapenzumként teladatként adni ~ (A honorarIUmot azótalva a os m , . - ik I" ..differenciálták, de ennek hatása még nem [elentkezi . e egge az ossz-műsorban.)

Az egységes műhely vagy műhelyek hiánya

A dokumentumműsorok és -játékok általában valamilyen egyéb ~evé~kenység mellett készülnek, külön részleg nincs ezzel a feladatkorreI.Ebből fakadóan egységes terv sincs, "vé~:t1~nszerűen" ~~táro,zz~k, el(a Dramaturgia kivételével) a jelzett mu~aJokb,a~ a n:u~orkeszl:~s.~,többnyire az alkotók ajá~lata alapján, v~g,J:JSfelkeres,~e, ku;,o~ hon0r.aI,~~umért. (A belső honorárIUm problematikája: a belso-belso e~ a kul.sobelső az egyes osztályokon belül és egymás közt - meghaladju a f~Jt~-getés méreteinek lehetőségeit.) A műfaji ti~~t~z~tlan::ág és kever~des J.s., 't ebből fakad hiszen a dokumentumJatekert tobbet lehet fizetni.Joresz, 'l h lét h ák dokuA rádióműsor egésze sokat profitáina abbo,a e re ozna ~., -mentumosztályt. (Játék és műsor, t~vá~bá a han~d~k,umentacJO, azarchívum és más lehetőségek felhasználasa JSf~ladatal k?ze t~rtozh~~na.)

Az egységes dokumentumosztály létrehozasaellen. ~s szolnak .er,vek,hiszen ma már minden műsorosztályon készítenek sajátos tematlk~~a!,:olyan dokumentumjátékokat és műsorokat, amelyekhez a szakerto~bázist nehéz lenne egy osztályra csoportosítani. A helyes szervezet Jmegoldás egyelőre nem alakult ki.

84

Rétegműsorok

Rétegműsorok mindig - és valószínűleg minden rádióban készültek,amióta rádiózás folyik. Az utóbbi évtizedben - és különösen napjaink-ban - még inkább előtérbe kerültek. Elvi okait sokan és sokféleképpenindokolják. A magyar szakemberek közül emeljük ki Szecskő Tamásindokolását. 62

"A rádiózás aranykorában - egészen a televízió térhódításának idő-szakáig - a műsorszerkesztés alapkérdése az volt, . hogy núndenkinekadjunk valamit. Napjainkra ez úgy módosul: kinek és mit adjunk ~ ...A mindenki varázsdoboza tunkeiét a televízió nagyrészt átvette a rádió-tól. .. így a rádióban bekövetkezett a műsorok társadalmi rétegek,foglalkozási, vagy érdeklődési kategóriák szerinti finomabb differenciálá-sának időszaka."

A nemzetközi rádiózás tapasztalatai is azt jelzik, hogy szinte minde-nütt előtérbe kerültek a rétegműsorok. A rétegcsoportosítás országon-ként és rádiónként mutat eltérő vonásokat, az ok azonban ugyanaz:a milliós (vagy sokmilliós) hallgatottságot csak esetenként éri el a rádió-műsor. (Főleg az esti időszakban). A kisebb-nagyobb csoportigényekkielégítése kulcskérdés lett a rádióműsor szerkesztésében.

A magyar rádiózásban fokozatosan differenciálódtak a rétegműsorok.Az összműsor szerkesztésében is a munkások és a parasztok, a két alap-vető társadalmi osztály érdekei az elsődlegesek. Számukra azonbanspeciális rétegműsorok szerkesztése is indokolt. Úgyszintén az. értelmiségegyes csoportjai számára is. A rétegezésben elfogadott gyakorlat továbbáa fiatalok, a nők, a nyugdíjasok és aháztartásbeliek műsorigényeineksajátos kielégítése is. A további bontásban esetenként csoportosulnaka felmérések szak- és segédmunkásokra, szellemiekre és fizikaiakra stb.Szokásos a hatásvizsgálatoknál az iskolázottsági, esetenként a művelt-ségi szintek megkülönböztetése, bár az utóbbi alig mérhető, legfeljebbaz ismeretszíntre lehet következtetni.

A tömegkommunikáció elméleti szakértői a műsorkészítésben és ahatásvizsgálatoknál a homogenitás és a heterogenitás elvét sokféleképpenboncolgatják. A gyakorlati műsorszerkesztő szemszögéből nézve léteznekmindenkinek szánt és meghatározott csoportoknak, rétegeknek szántműsorok. (Természetesen az abszolutizálás mindkét irányban helytelen.)

A homogenitás több jellemzőjét fejtegeti Kérész Gyula és LászlóGyörgy. 63

A .Jcözös nevező elve" sok rádióműsor szerkesztésében azt is jelenti,

62-A rádiózás szociológiai és pszichológiai problémái. 1966. 43. oldal.63 A hallgatók művészi ízlése a közvéleménykutatás tükrében. 1967.

85

ben kapnak vagy adnak egymásnak tanácsokat. A szabad idő növekedé_sével tovább növekszik a szerepük. I.1

A rétegműsorok egyéb formáira ezúttal nem térünk ki. Szemléltetésülelegendő a bizonyíték jelentőségük 41'zékeltetésére. Térjünk át a "homo-genitást" nagyobb mértékben kihasználó műsorok némelyikének vázolá-sára.

Rádiójátékok

. A rádió~r:űvészet repreze~t~tív műfajával kapcsolatban az elméletiIr.odalom uJ~b?a,n .a~~ erneli kl, hogya televízió hatására a rádiójáték".mtellektualIzalodlk .67 A francia rádiójátékok mellett ilyen tende iákfigyelhetők meg Angliában és az NSZK·ban is ahol a kisebbség ;:~Ia,_szete"-ként erősödött." ,,, uve

!'- rádió "már nem a tömegszórakoztatás eszköze, amely milliókhozSZ?l. Megengedh~tte n;a~ának, hogy rnind intellektuális, mind művésziszínten megemelje a nívót".., Követk~~tetéseikben elsősorban a kisebbség, főleg az értelmiség műfa-Janak tartják, de a g!.~~or:ati s~er~esztés?en (más források szerint) nemmondtak le a n~?y~oz.onseg szamara sugarzott rádiójátékokról sem.

A DramaturgIa.n IS Jelentkeztek az utóbbi években olyan törekvésekamelyek ebbe az Irányba mutatnak. Főleg az Éjszakai Rádiószínház be~v~zetésével, de a Zsebrádiószínház, amely az utóbbi időszak egyik leg-dl~sérendő?~ k~zde~énye~ése, hiszen 20-25' -ben készül egy-egy darab,szamos adasat ISa kisebbséghez "célozzák". A rövid rádiójáték több '

, b . l'" b k masors~a~ an ~se ote: e., erült.69 Egyes helyeken különösen hangsúlyt adtaka rövid .~r~ma, mufaJa~ak. A modern rádiószerkesztés számára jól meg-felel a rövid, tíz percnel nem hosszabb hangjáték.

~ ~ádiójáté~ok zömét a mi műhelyeink továbbra is a nagyközönségs~ar::~~a ,készítIk. (A Zsebrádiószínházban is.) Azt, hogy kinek szánják ar~dl.oJatekot, nemcsak a készítésben, hanem a szerkesztésben is difíeren-cláIJá~. ~~o~s~th adó, Petőfi adó, 3. adó, délután, délelőtt; este stb.)

A radlO~nuveszet szereperől ma is helytállóak Dr. Kiss Kálmán sorai. 70

"4 .:ád~ó,"!:űvész~t,a művészetnek azon ága, amely pusztán akusztikuseszkozo~kel torekszil« es képes a valóság totális visszatükrözesére. Felhasználfogalm~ é~ ner;t-fogalmi ~ifejezési formákat úgy, hogy ezek közül a fogalmiaka m,egha~arozok. ,Akuszt~kus eszk~zei között a hang mindenféle fajtája meg-.talalhato, a bes;e~~a,ngtol, r: zene~ l~angon át a zörejig."

A magyar rádiózásban irodalmi és zenei területen a rádiójátékok mel-lett sok-sok más műfajban virágzik a rádióművészet.

~ nemzetközi és.a hazai szakirodalom egy részében ,,felüdülés" CzigányG!org~nek a fentI:~~ez ~asonló eszmefuttatása, amelyben a "gépi mű-veszet lealacsonyító Jelzese és sok egyéb cím ellen hadakozik. 71

A Szabó család

Nem esélytelenül pályázná meg az évtized tömeghallgatottságánakpálmáját. A "kisember" -pszichózisra épül, aki szívesen hallja a maga éle-tének közvetlen visszatükröződését hozzá hasonló emberek sorsán keresz-tül. Erre a fiktív család nagyon alkalmas. Tagjai - és akikkel találkoz-nak - örülnek, szeretnek, sírnak, mérgelődnek. S ezzel feloldódik a fe-sziiltségük, amely sok mindenből fakadhat.

A Szabó család "pozitív töltetet" visz a politika iránt kevésbé érdek-lődők, a kételkedők, vagy néha közömbösek közegébe. Lekicsínylése nemis ebből fakad, hanem abból, hogy egyesek nem annak látják, ami.

A családműsor nem magyar találmány, sok külföldi rádió előbb kita-lálta, mint ahogya Szabó család létrejött és azóta újabb családokról ishallhatunk híreket. Tudomásunk szerint mindenütt "publicisztikai"kategóriaként kezelik és nem. irodalmi-esztétikai mércével mérik, mintnálunk sokan.

A Szabó család nem rádiójáték. Túl a hétszázadik (azóta még több)adás on megállapíthatjuk, hogy erre a funkcióra legalább még egy évtize-dig szükség lesz. Valószínűleg az 1000. adást követi a 2000. is. Viták éslekicsinylés közepette. A generációk ízlésszintjének emelkedésével együttlehet felváltani mással a Szabó családot. Függetlenül attól, hogy valaki"szereti", vagy "nem szereti", (A szerkesztő nem magának szerkeszti aműsort!)

A Dramaturgián és az Ifjúsági Osztály irodalmi csoportjában készül-nek eredeti rádiójátékok. A rádiózás "legstabilabb" műíajai közé tartoz-nakés fognak tartozni a jövőben is. A változások a műfajt mégis érintik,nemcsak a műfaji, hanem a szerkesztési oldalról is, hiszen a három adónés a különíéle napszakokban, napokon igen differenciált rádiójáték-szer-kesztést igényel a közönség.

67 Jean Tardi.~u: A rádió nagysága és gyengesége. MRT TK Szakkönyvtár1972. 18. kotet. '

68 MRT TK Közlemények 1972.6! T' íék: ''KO;Jle~ztatas az EBV propagandabizottság 17. üléséről. Közreadta Dr. Kiss

arrrian.:~ Rádióesztétikai tanulmányok. 1964. 7. oldal.

~R.~-t,anfolyan:ok 1969/70. 2. szám, 37-51. oldal. (A cikkben áttekintia::~d~o~ask~zd~tl ,szakaszát, amikor a rádiózást "negyedműveltségű emberekja~eka~ak velt~k: ~tal yeres ~ét~r és N?meth László elmarasztaló, BartókBela elismerő véleményére, aki szavesen Irt a rádió számára.

100 ],01

Rádióváltozatok

számára nem így jelentkezik a feladat. A műsorválaszték bővítése 'indo-kolja az adaptációkat, de a mélyebb ok az, hogya művészet értékeinekrádióban továbbítható részét kötelessége a rádiónak eljuttatni a kőzőn-séghez. A világirodalom és a magyar irodalom kincsei természetesen ere-deti műfajokban értékesebbek, mint a rádióadaptáció. Az értékesebb ésaz értékes között azonban lehe~séges és hasznos, a fokozati különbségrévén is, a rádiós feldolgozás. Atdolgozás nélkül ugyanis alig közvetít-hetne valamit a rádió. (Különösen napjainkban, amikor egyre bonyolul-tabb, áttétel esebb formákban alkotnak az írók, a költők.)

Az adaptációkat helytelenítők figyelmébe ajánlható az is, hogy azegyes művészeti ágakat sokszor gazdagították a cserefeldolgozások. (Arádióból sok színházi előadás, film stb. indult el.)

Az utóbbi években a Dramaturgián, az Irodalmi Osztály más területeinés az ifjúsági dramaturgián rendkívül értékes adaptációk születtek, főlega ciklusokban való feldolgozasok sikeresek (Pl. Toldi, Az apostol, aJános vitéz, a Háború és béke, korábban az Egri csillagok, legújabban aFaust stb.) A rangos adaptációk mellett esetenként készültek gyengébbekis, ezek szaporodása ellen fellépett a rádió vezetősége. '

Vád k d' ok helyett a szerkesztés számára egy '~nondatban lehet aa as o as , "k k t ' 't .legfontosabb tennivalót meghatározni: Valósagos erte e e nyuj am arádió művészeti műsoraiban l

Utaltunk a "gépi kultúra" címkére. Leginkább a, különfé~e típus ú'd" 'ltozatokra ragasztják rá. A fogalom olyan ertelmezese ellen,

ra iova , b' iák "t 't l thogy valóban a technika segítségé;el t?v~b ItJa a m~sor - er e .me -len lenne tiltakozni. A tartalom silanysagara vonatk~zoan ~zon?an Jogos

b nkedés Elméletek tömege foglalkozik az "ehtkultura-tomegkul-a erze . 'h "nk ki rtt ltúra" értelmezésével. (Ennek vázolására nem ter e~u ,. I ezu ,a.A kommersz" kategóriába sorolt rádióműsorok pro.blemaIval valakik-nek egyszer átfogóan kell majd bizonyára foglalk~z~ll~.) tr ,

A rádióváltozatok ellen általában a "n;eg~s?nk~~as, a fo v~d. ~ masműhelyekben készült művek (könyv, szfnházi eloada~, zenei ,mu stb.)Álltalában nem mindig, sőt néha gyakran n~m tolm~cso~hatok ?onto-san úgy, ahogyan azokat eredetileg megal~?~,tak. ,Ed~Ig mI~denkI egye-tért. Általában elismerik a rádió "közvetIto : mask~p~ ~zol~~ "repro-dukáló" szerepét, miszerint a rádió műhelyeiben kes~ulo m~ve~" me,l-lett (sőt nagyobb részben) a szerkesztő a művészet egesz teruleterol va-

logathat. . , 'k' . l tA "feldolgozás módja" már vitatott és műfajonként mas epp Je en -

kező probléma.

Néhány szerkesziési probléma:

Az irodalmi művek adaptációiról

Az adaptációra kiválasztott művek nem mindig a legjobb művek, sőtsokszor a gyengébb kap előnyt. A néhány évvel ezelőtt készített "iro-dalmi kataszter", amely a magyar irodalom "bázisműsorait" foglalta ösz-sze, csak részben került feldolgozásra. A kiválasztás véletlenszerűségetehát befolyásolja a szfnvonalat. Új kataszter-terv kellene, amelyet aztánvégre is hajtanak az osztályok. Tervegyeztetés az egyes műhelyek között,

Továbbá: összehangolni a könyvkiadással az adaptációs tervet, ez isrégóta hangoztatott, de kevésbé megvalósult elhatározás.

Az adaptációk a jövőben - ahogyan az eredeti rádiójátékok is _ to-vábbi sűrítést, rövidítést igényelnek. Ez részben a ciklusok (4-6adás) helyetti sorozatokkal (10-15 adás) oldható meg, de a koncentrációegyéb alkalmazását sem árt hangsúlyozni. A mondanivaló korszerű tála-lása nemcsak a szövegtől, de a rendezéstől is függ. A régies stílusú művekkorhű és mégis a mának szánt szövege csak a jó rendező kezében ötvöző-dik művészetté. Különben "favágás" lesz belőle. A rádiószerűsítés egy-részt a rövidebb adaptációk, másrészt a kiemeit fő gondolatok és jellemekhangsúlyozását kívánja meg az eddiginél is jobban. Ai adaptáció nemszűkülhet le csupán a dramatizálásra.

A folytatásos regényfelolvasás is egyfajta adaptáció, de-a legegysze-

A rádiózással majdnem egyidős módszer, hogy nem rádióra ,írott műve-ket alkalmaznak rádióra. Cserés Miklós dr. rész,letesen el~mzI a ~eldol~o-zás gyakorlatban elterjedt lehetőségeit. 7' Az altala emhte~t h~romfelemódszer: óvatos, mértéktartó ("arany középutas") és ~úlzó (rad~~~h~: --; a}-kotásonként és adaptálóként változik. A szerkesztes szerr;;sz~gebolkívá-nunk az irodalmi művek adaptálásához megje~yzéseket fu:m:, "., 'k z

Csupán azért van-e rájuk szükség, mert runcs elegendo rádiójáté ,;.A válasz egyértelmű en - nem csak azért. Az összműsor szerkesztői

72 Rádiószerú rádió. 35. oldal.

102 lÓ3

a futball dominál. Az elmúlt években célszerűen növekedett a sportadá-sok mennyisége. A mellékelt statisztika jól tükrözi a sportműsorok fon-tosságát.

rűbb formában, az eredeti mű meghúzásával, vagy dramatizálásával.Erre is számítani kell a jövőben is.

A színházi közvetítések rádióváltozatai idézik elő a legnagyobbellentm~nd~st a sz~rkesztésben; A vi,déki l~~osság túlny?~? része aligjut el szmhazba, szamukra tehat tovabbra IS mdokolt a rádióban a szín-házi közvetítés. Ugyanakkor a rádiózás felgyorsult ritmusa egyre kevésbéviseli el a többórás műsorokat. A három adó profilírozása után a hosz-szabb művészi műsorok nagy része kerül a 3. adóra, amely viszont azintellektuális közönségigényt hivatott elsősorban kielégíteni. A szerkesz-tés ez esetben kompromisszumot lesz kénytelen kötni, hiszen a színházíközvetítések "kulturális missziót" töltenek be.

A stúdióváltozatok és a keresztmetszetek szaporítása csak részbencsökkenti az ellentmondásokat.

Az adaptációk színvonalának emelését segítené elő a műhelymunkaegységesítése - legalább az Irodalmi Főosztályon belül.

SPORTMűSOROK MÁRCIUS 1-31. KÖZÖTT A HAVI MŰSORIDŐ '}C-ÁBAN(Három év összehasonlítása) o

1971. március l-tól 31-ig.

Az ~rány?~on a jö~ő~~,n ,sem kíván a rádió vezetősége változtatni.?"A ,kozvetltesek egJ:'lde~usege azonban nem kívánatos minden. sportág

esetében, (pl. asztalitenisz, vívás, úszás, ökölvívás, birkózás, atlétikastb.)!,- rá~i~ legyen ot~ t?vábbra is a világ és az ország legfontosabb sport-~semenyeme~, ahol kívánatos, onnan közvetítsen a helyszínről, de aJelzett sportagak esetében gyakorta elég, ha a hírekben közöljük az ered-ményt, azonkívül nagyobb hangsúlyt kell adni a kommentálásnak.

A sportműsorok szerkesztésében a másik problémakör, Mit "borítson"a, futballközvetítés és az egyéb sportokban a bajnokság, a világbajnok-sa~ stb. fontos s~ortesemény. (Az időpontok nem mindig adhatók megelore a sportnál, hiszen a szövetségektől és a versenyek á:llásától függenekezért sok a műsorváltozás.) ,

A sportban az egyes műsortípusok határozottabb differenoiálását ha-tároz ták el:

A hírek és az Esti Krónika időpont jait csak a magyar labdarúgó-válo-gatott mérkőzései, továbbá a magyar résztvevőjű BEK- KEK.elődöntő,

73 Sportműsorok "a rádió műsoraiban. 1973. június 6-i rádióvezetői előterjesz- "too. "

SporthírekLabdarúgásSport összesen:

SporthírekLabdarúgásAsztaliteniszKézilabdaSport összesen:

A zenei "nagyműfajok" , az operák, operettek stb. stúdióváltozatairól

A teljes operák, operettek, musícalek stb. "hosszú" műfajú zenei mű-vek közvetítésében, illetve szerkesztésében mennyiségileg a világ talánegyetlen rádiója sem vetekedhet velünk. (A minőség is színvonalas.) Aszerkesztési gond ezeknél is a felgyorsultéletritmus és a teljes művekközvetítésének összhangjánál jelentkezik. A fenti művek jó részét, vi-szonylag kevés hallgatónak sugározzuk, még a "népszerűbb" típusúakesetében is. "A "rétegműsor" kategória szerint ezek a műfajok elérik azt ahallgatottságot, hogy helyet kell kapniok azadóprofilírozás után is.Többségük a 3. adón, de a Kossuth adón is.

Rádióváltozataik nagyon lassan alakulnak ki. A részletek gyakoriak,de azoknál természetesen nem léphetnek fel a teljes mű keresztmetszeté-nek ismertetésével.

A rádióváltozatok speciális előnyei és hátrányai, a szerkesztési ará-nyok, a feldolgozás műfaji kérdései, további vizsgálódásokat, kutatáso-kat kívánnak meg.

SporthírekLabdarúgásAsztaliteniszJégkorongSport összesen:

Sportm űsorok

Az összműsor szerkesztéeében kétféle megközelítésben szemléljük:A sportpolitika oldaláról, amely egyrészt a tömegsport és a verseny-

sportok, másrészt ez utóbbin belül az egyes ágazatok arányát illeti.A tömegsportról nagyon kevés műsor készül. A versenysportok között'

101

Kossuth:205 p. 0,5 %260 p. 0,7 %465 p. 1,2 %

Petőfi:10 p.

398 p. 1,2 %408 p. 1,2 %

1972. máre. l-től 31-ig.Kossuth: Petőfi:

265 p. 0,7 % 197 p. 0,6 %443 p. 1,2 % 535 p. 1,5 %

15 p. - 10 p. -19 p. ~

723 p. 1,9 % 761 p. 2,1 %

1973. márc. l-tól 31-ig.Kossuth: Petőfi:

285 p. 0,8 % 175 p. 0,5 %504 p. 1,4 % 531 p. 1,5 %20 p. - 35 p. 0,1 %60 p. 0,1 %

869 p. 2,3 % 741 p. 2,1%

Együtt:"215 p. 0,3 %658 p. 0,9 %873 p. 1,2 %

Együtt:462 p. 0,6 %978 p. 1,4 %25p. -19 p.

1484 p. 2,0 %

Együtt:460 p. 0,7 %

1035 p. 1,5 %55p. -60p. -

1610 p. 2,2 %

105

illetve -döntő mérkőzésekor lehet megváltoztatni. A többi futbalhnérkő_zés egyenes közvetitése folyamán a főbb hírperiódusok idején vissza kellkapcsoini a stúdióba. - Asportműsorok szerkesztésének viszonylagosstabilitása valamennyi érdekelt szerkesztőség feladata.

A III. fejezet címében jelzett feladat teljes kifejtése - szinte lehetet_len. Sok más műsortípus és esetenkénti műsor megérdemelné a vázlatosismertetést, hiszen vagy előtérbe került, vagy megőrizte régebbi jó pozí-cióját. A zenei műsorok esetében pl. az úgynevezett "sima zene", amikorminden szöveg nélkül hangzanak el művek egymás után, vagy a világotismertető városműsorok, a gazdag hangversenyprogram, a zenei nép-művelés sok-sok érdekes formája, a portréműsorok. A Politikai AdásokFőszerkesztőségén a tíz rovat műsorában rengeteg még a fontos műsor,abban az esetben is, ha hallgatottsági mutatói nem mindig magasak.Az értékmérőnek csak egyik összetevője a hallgatottsági mutató, aműsorpolitikai szerep és feladat ugyanolyan fontos. Hasonlóképpen le-hetne sorolni az irodalmi és az ifjúsági műsorok más-más tendenciáit is.

Szolgáltatások

Vallásos félórák

A négy legnagyobb létszámú vallábfelekezet kérésére a rádió vallásosfélórákat (negyedórát) közvetít. A katolikusok, a reformátusok és evan-gélikusok számára vasárnap a Petőfi adón 7-7.30 között. Az izraelitákszámára minden hónap második péntekjén S.15-S.30-ig. Az ortodoxegyházhoz tartozók évente kétszer 60 perces egyházi közvetítésben része-sülnek.

Reklám

A szolgáltatások kategóriájába tartozik. A rádió vezetősége elvi állás-pontként leszögezte: a reklám hasznos a gazdasági élet számára, segíti afogyasztókat is. A rádióban fizetett hirdetések formájában hangzik el,de országos érdekeket szolgál, ezért helyet kap a műsorok között, bár areklám nem rádióműsor. A műsortól hang és más eszközök segítségévelel kell választani. A műsoron belül nem lehet reklámozás céljából semmi-féle produktumot propagálni. Ismert riporterek nem vehetnek részt rek-lámadásban. A reklám mennyisége hetente 100 percnél többet nem tehetki. (Esetenként, pl. a BNV vagy más vásár időszakát kivéve.) A reklám

106

tartalmáért, az elhangzottak igazságáért és időszerűségéért az MRT-heztartozó Kereskedelmi Igazgatóság vezetője felelős. A feldolgozás minő-ségi javításával el kell érni, hogy a szecialista reklám levetkőzze azokat amár nem jellemző, de esetenként fellelhető ízléstelen vonásokat, amelyekteljes egészében megkülönböztetik a kapitalista reklámtól. A reklámjövedelme - a közhiedelemmel ellentétben - nem az MRT, hanem azállam kasszáját gyarapítja. Az MRT részesedése sem az egyéni jövedel-meket növeli, hanem a szociális célokat szolgálja. A szocialista reklámkialakítása további elemző munkát kíván.

Lottóered mények

A pontosan meghatározott időpontban, mínden pénteken 1O.59-korhangzanak el. Téves számok bemondása esetéri (ilyen már többször elő-fordult) országos felháborodás követi, karikatúrák születnek a rádióról.. Újabban a lottósorsolásokat egyenes adásban közvetíti a rádió.

Műsorismertetés

"Sokféle formája alakult ki. Reggel vázlatosan az egész műsort, későbbtöbbször is a kiemeit műsorokat ismertetik. Bevált forma a Hallgatóinkfigyelmébe. A heti félórás Mit hallunk a jövő héten? - szintén segíti a hall-gatókat a válogatásban. A műsorosztályok - a központi ismertetésekenkívül számos más adásban ismertetik saját műsorukat. (pl. Páholyból,Irodalmi előzetes stb.) Az egységes műsorismertetési rendszer és előzetespropaganda kialakítása a jövő feladatai közé tartozik.

Vízállásjelentés

Ha véletlenül elmarad, a hajósok reklamációiból derül ki, hogy fontosa Duna, a Tisza, a Dráva és a Balaton vízállását ismertető szolgáltatás.

*A szolgáltatások jelenleg is széles köre egyre tovább bővül: a hagyomá-

nyos időjelzés, időjárásjelentés, vízállásjelentés, lottó és totóhírek mellettkialakultak a műsorokat propagáló műsorismertetések, üzenetek, a szín-ház és a kulturális élet más eseményeit jelző ismertetések, az új könyvek,a főzési tanácsadó, a hírek a közlekedésről, és így tovább.

A szolgáltatások rendszere bizonyára szisztematikusabb átgondolástkíván a három adó profilírozása után.

107