1

2015/2016

Téli bérletPesTi Vigadó

2015. november 29. vasárnap 18:00

Pjotr Iljics b-moll zongoraverseny, Op.23Csajkovszkij: Közreműködik:

Hegedűs Endre - zongora

Anton Bruckner: IV. Esz-dúr „Romantikus” szimfónia

Vezényel: Ménesi Gergely

3

Téli bérleT2015/2016

A ZuGlóI FIlHARMónIA hangversenysorozata a Pesti Vigadó Dísztermében

KoncerTeK:

Benjamin Britten: Simple SymphonyCastelnuovo-Tedesco: D-dúr gitárverseny (Op. 99)Franz Schubert: V. (B-dúr) szimfónia (D.485)

2015. december 19. szombat 17:00

Liszt Ferenc: Hamlet – szimfonikus költemény (1858)Camille Saint-Saëns: a-moll gordonkaverseny Op.33 Édouard Lalo: ScherzoCamille Saint-Saëns: Haláltánc – szimfonikus költeményLiszt Ferenc: Az ideálok – szimfonikus költemény (1857)

2016. február 27. szombat 17:00

Wolfgang Amadeus Mozart: D-dúr divertimento Wolfgang Amadeus Mozart: A-dúr klarinétverseny Robert Schumann: III. (Esz-dúr) „Rajnai” szimfónia (Op. 97)

2016. január 23. szombat 17:00

2015. december 5. szombat 17:00

Gioacchino Rossini: Bruschino úr – nyitányJoseph Haydn: 82. C-dúr (L’Ours) – „A medve” –

szimfóniaFelix Mendelssohn-Bartholdy: Szentivánéji álom – kísérőzene

2

Immár második alkalommal hirdeti meg Téli Bérletét a Zuglói Filharmónia az újjá varázsolt Pesti Vigadó impozáns Dísztermében.

A tavalyi sikeres évad után idén is változatos program várja a hallgatóságot, melyben Haydn-tól Britten-ig bebarangoljuk a 18–20. század zeneirodalmát, a Zuglói Filharmónia nagyszerű karmesterek irányítása mellett vezet át minket a Szentivánéji álomtól a Haláltáncig, közismert és még felfedezésre váró remekművek sorozatán keresztül.

Sok szeretettel várjuk Önöket hangversenyeinken!

Záborszky Kálmánművészeti vezető

4 5

2015. december 5. szombat 17:00

Gioacchino Rossini: Bruschino úr – nyitányJoseph Haydn: 82. C-dúr (l’Ours) –

„A medve” – szimfónia

Felix Mendelssohn: Szentivánéji álom – kísérőzene

közreműködik: Szentes Anna és a Szent István Király Oratóriumkórus Nőikara

Vezényel: Medveczky Ádám

A hangverseny műsoráról

Szólítson csak egyszerűen Mókuskámnak – ajánlotta a nagy meg-tiszteltetés miatt a megszólítással küszködő hercegnőnek a Mester, Gioacchino Rossini (1792–1868). Megtehette: az operakedvelő világ a lábai előtt hevert. Hisz már a világra is különleges időpontban érkezett: február 29-én született!Életét átszőtték az anekdoták és titkok, sikerekben bővelkedő pályafutás után 36 évesen felhagyott a zeneszerzéssel és hátra-lévő közel négy évtizedében a jó és kellemes életeknek, a sza-kácsművészetnek szentelte életét. Rossini vígoperáját, az Il signor Bruschino címűt 1813. ja-nuár 27-én mutatták be. Az előadás bukás volt, de miután bő negyven évvel később, 1857-ben Rossini átdolgozta a zenéjét, Offenbach pedig a librettóját, a második, párizsi bemutatón hatalmas sikert aratott. Maga az opera azóta feledésbe merült, nyitányát azonban önálló zenekari műként napjainkban is gyakran játsszák.

◉ ◉ ◉

Az Eszterházán működő Joseph Haydn (1732–1809) mestertől a párizsi konzervatórium, a Le Concert de la Loge Olympique rendelt – úgynevezett „párizsi” – szimfóniák közül az első az 1786-ban írt, „Medve szimfónia” volt.

A párizsi bemutatón a Concert de la Loge tekintélyes zenekarral – mintegy negyven hegedűssel és tíz bőgőssel – dicsekedhe-tett. Ez utóbbiak nélkül elképzelhetetlen lett volna a No. 82-es C-dúr szimfónia zárótételének – mely egyesek szerint a leg-sikerültebb zárótétel valamennyi párizsi szimfónia között – jellegzetes brummogó bőgő-dudabasszusa, amely miatt az utókor – a medvetáncra asszociálva – a kompozícióra a „Med-ve” melléknevet ragasztotta. A „párizsi” szimfóniákat minden valószínűséggel az 1787-es koncertszezonban adták elő. A hegedűsök közé tartozott a fiatal Luigi Cherubini, aki később beszámolt arról az elragadta-tásról, amellyel Párizs legjobb muzsikusai részt vettek ezeken az ősbemutatókon. A zenészek égszínkék frakkban játszottak, és kardot viseltek az oldalukon. A publikum nemesekből állt, s többek között Marie Antoinette is ellátogatott Haydn kon-certjére. A koncertek a kritikusokat és a publikumot egyaránt elvarázsolták, és az új szimfóniák hamarosan egész Európában nagy sikert arattak. 1. Vivace assai 2. Allegretto 3. Menuett 4. Finale, Vivace

A szimfónia kezdő tétele energikus, a magasba törő C-dúr in-dítás a továbbiak során figyelemreméltó disszonanciákkal lepi meg a hallgatóságot. A második tétel igazi Haydn-remek: csak úgy árad belőle a vi-dámság és a kedvesség.A harmadik tétel harsány, súlyos ritmusai után finom ellentéte-lezéssel hat a ländler-szerű, táncos középrész. A zárótétel a szimfónia gyöngye, Haydn zsenialitásának meg-nyilatkozása: dudaként szólalnak meg a basszusok, mely fölött a „medvetáncoltató” tenyeres-talpas téma uralkodik. Haydn idejében a művekben hősök, félistenek szerepeltek. Hallatlan vakmerőség kellett ahhoz, hogy valaki ilyen „vásári mutatványos” jelenetet merjen szimfóniájába felvenni. A mes-ter zsenialitása azonban győzött: annyi ízléssel, mértéktartással és humorral írta meg darabját, hogy a zeneértők el voltak bá-jolva a tételtől.

Egy alig 17 éves – mondjuk ki – kamasz, akit a mesék világa erősen foglalkoztat, zenét ír. Örvendetes, de ettől még nem hull lábai elé a világ. Az azonban, hogy egy 17 éves fiú olyan darabbal lép a közönség elé, amely kétségkívül a korai roman-tika egyik magában álló csodája, előzménynélküli, de a későb-biekben megkerülhetetlen, az valóban csoda.

A Felix Mendelssohn-Bartholdy (1809–1847) Szent-ivánéji álom nyitánya után már nem lehet úgy zenét írni nyári éjszakáról, tündérekről és koboldokról, erdőről és varázs-latról, hogy hatása ne érződnék, legyen szó akár Csajkovszkij-ról, akár Wagnerről vagy Verdiről.

Mendelssohn 1843-ban, 17 évvel később a Nyitányt teljes kísérőzenévé egészítette ki, amelynek két tételében nőikart is alkalmazott.A Scherzo a szorgalmasan sürgő-forgó manók és tündérek zenéje, leginkább a rakoncátlan csibész-tündérhez, Puck-hoz kapcsolódva. A Tündér-indulót áthatja az izgalom: vajon mi lesz a varázscseppek hatása? A Dal kórussal Titánia udvartartásának varázslatos kardala, a tündérek altatódala. Az Intermezzo az er-dőben egyedül bolyongó, Lysandertől elválasztott Hermina félelmét ábrázolja. A Notturno, az éjszaka zenéje: miután Puck véghezvitte gonosz cselszövéseit, a szereplők önfeledt álomba merülnek a holdfényben úszó erdőben. A Nászinduló a kibé-külő szerelmesek muzsikája, az uralkodó pár és a két boldog szerelmespár esküvőjét kísérő népszerű örömzene. A Kézmű-vesek tánca a nyitányból már ismert zenei anyagot használja fel, a mesteremberek komikus tragédiáját záró bergamaszka tánc.A Finálé ismét a tündéreké, akik eljöttek, hogy áldást hintsenek az emberek boldogságára. Ebből emelkedik az új dallam: a tündérek áldása, a Coda: most érezzük igazán, hogy a Szent-ivánéji erdőn át eljutottunk valahová: ez a megtalált harmónia egyik legszebb zenéje.

Medveczky Ádám Szentes Anna

6 7

2015. december 19. szombat 17:00

Benjamin Britten: Simple SymphonyMario Castelnuovo- Tedesco: D-dúr gitárverseny (Op. 99)

közreműködik: Balog Péter

Franz Schubert: V. (B-dúr) szimfónia (D.485)

Vezényel: Kovács János

A hangverseny műsoráról

Az anyáknak joguk van nagyot álmodni. Néha okuk is… Brit-ten amatőr énekes édesanyja arról álmodott, hogy fia Bach, Beethoven és Brahms után a „negyedik B” lesz a zene törté-netében, ezért korán zenére kezdte oktatni. Britten hatéves korától komponált, első zsengéit Frank Bridge zeneszerzőnek mutatta meg, aki egyedüli magántanítványává fogadta – mes-terének tiszteletére írta aztán 1937-ben Variációk egy Frank Bridge-témára című vonószenekari művét.

Lord Benjamin Britten, Aldeburgh bárója (1913–1976) brit zeneszerző – ahogy mondani szokás – „túl közel van ahhoz, hogy bármit is mondhatnánk róla”. A kortársak nem a legjobb ítészek, az utókor majd eldönti, hogy a manapság megosztott közvélemény melyik tábora ítélt-e helyesen: az-e, amelyik elis-meri zeneszerzői nagyságát, vagy az-e, mely vitatja azt.

Az azonban mindenekfelett elfogadható, hogy az angol zene-történet Purcell után legnagyobb alakjával állunk szebben.

Britten egyik legismertebb, fiatalkori ötleteit – néhány korai zongoradarabját – felhasználó zenekari művét, a Simple Symphony-t mindössze 21 évesen komponálta. Az angol és nem-angol vonószenekari hagyományokat folytató dara-bon – ha dallamvilágában régebbi korokat idéz is – jól érez-hető Vaughan-Williams vagy éppen Dvořák hangzáseszménye,

de akár Prokofjev Klasszikus szimfóniáját is megemlíthetjük a rokonok közt. 1. Boisterous Bourrée 2. Playful pizzicato 3. Sentimental sarabande 4. Frolicsome finale

A sziporkázó karaktergazdagság, egyszersmind az energia és az életvidám sokszínűség mögött mindvégig jelen van a sajátos, a komponistára jellemző komolyság is. És elámulhatunk újra és újra: milyen varázslatosan sokféle színt képes kicsalni a zene-szerző a látszólag homogén vonós faktúrából!

◉ ◉ ◉

Mario Castelnuovo-Tedesco (1895–1968) első, nyomta-tásban megjelent művét, a Piccolo Walzer-t 9 évesen komponál-ta. A firenzei Cherubini Konzervatórium hallgatójaként szerzett zongora-, majd zeneszerző diplomát. 1932-től Andres Segovia biztatására kezdett el gitárműveket komponálni. 1939-ben a fasiszta diktatúra üldözése miatt családjával Amerikában tele-pedett le. 1940-től 1956-ig hollywoodi filmgyáraknak szerzett filmzenéket, ugyanakkor számos koncertzenét is írt. Az 1950-es évektől a Los Angeles-i Zenei Konzervatórium tanára volt. A há-ború után néhányszor visszatért Európába, ahol műveit távozása után is számon tartották és rendszeresen játszották.

Az 1939-ben komponált D-dúr gitárverseny (Op. 99) mára a gitárirodalom egyik legnépszerűbb, mondhatni alap-művévé vált. A gitárverseny meglepően napfényes és optimis-ta hangulatot árasztó, annak ellenére, hogy szerzője üldöztetése miatt épp szülőhazáját elhagyni kényszerült. A darab a barokk concerto-k áttörtségét, finom, derűs hangulatát árasztja. 1. Allegro 2. Andantino – alla romanza 3. Ritmico e cavalleresco

◉ ◉ ◉

„… imádsággá nemesedett madárdal” – e szavakkal jellemezte Yehudi Menuhin Schubert művészetét.

„Schubert, a dalok királya, a zenetörténet égboltjának egyik leg fénye-sebb csillaga, az ismeretlenség homályában, a sikertelenség sötétjében élt csupán 31 évet. Mégis zenéjében a fájdalom és keserűség mellett ott ragyog a derű, a vidámság , a boldogság gyönyöre, amivel halála után az egész emberiséget gyönyörködteti napjainkig.” – mondta a komponistáról Vásáry Tamás.

A mindössze 19 éves Franz Schubertnek (1797–1828) immár V. szimfóniáját mutatták be Bécsben, egy műkedvelő zenekar előadásában. Az előadók amatőr volta miatt a szimfó-nia technikailag viszonylag könnyen játszható. Az egyes tételek rövidek, szerkezetük, szerepük összehangolt a mű egészében. 1. Allegro 2. Andante con moto 3. Menuetto. Allegro molto 4. Allegro vivace

Schubert ebben a műben egyértelműen Mozart nyomdokain halad, melyet jól mutat az első tétel imitációs feldolgozásmód-ja, fegyelme, arányossága is. Ezt követi a szintén klasszikus for-mát, a kisrondót alkalmazó második tétel. A harmadik tétel is Mozartot juttatja eszünkbe szimmetrikus dallamával, nyugodt ritmikájával. Ha mindedig Mozartot idézte is, a záró fináléban Haydn emléke előtt tiszteleg.

Kovács János Balog Péter

8 9

2016. január 23. szombat 17:00

W. A. Mozart: D-dúr divertimento (K.136)W. A. Mozart: A-dúr klarinétverseny (K.622)

közreműködik: Horváth Péter

Robert Schumann: III. (Esz-dúr) „Rajnai” szimfónia (Op. 97)

Vezényel: Kocsár Balázs

A hangverseny műsoráról

„Hallani Mozart muzsikáját olyan, mintha valami jócselekedetet vinne végbe az ember.” (Csajkovszkij)

Nézetem szerint ilyen zenét csak a kamasz tud írni, akinek a lelke még tele van bizakodással, vagy a bölcs, aki már mindent megbocsájtott.

1772 elején az akkor 16 esztendős Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791) három divertimentót* komponált, köztük a K.136-os számot viselő D-dúr divertimentót. E tömör, magabiztos, háromtételes darab „hangszerelése” alap-ján tulajdonképpen vonósnégyesnek mondható – hisz a két hegedű-brácsa-cselló előadói apparátust írta elő a szerző –, de kamarazenekar szokta előadni.

A Mozart itáliai útján elsajátított olasz stílus – jobbára a 2. tételben – tetten érhető ugyan ebben a darabban, de itt már Michael Haydn és testvére, Joseph Haydn vonósnégyes-diver-timentóiról is példát vett a fiatal komponista – legfőképp a két szélső tétel megformálásában. 1. Allegro 2. Andante 3. Presto

A sodró lendületű, csupa napfény első tételt áttört hangzású, kissé elmélkedő második követi, hogy aztán helyt adjon a vir-tuóz, játékos, szinte incselkedő záró résznek.

◉ ◉ ◉

„A mozarti életmű utolsó szakaszában a leszűrt tökéletességnek olyan rétege fogad, amelyben mintha tiszta művészi oxigént lélegez-nénk. Mintha sikerült volna Mesterünknek az anyagon át a puszta lényeget, szellemet megragadnia.” (Molnár Antal)

Mozart idején a klarinét még viszonylag fiatal hangszer: alig száz éves... A korabeli hangszerjátékosok közül csak kevesen vitték virtuóz fokra a kezelését. Üdítő példa közöttük Anton Stadler, aki kiváló képességével megragadta Mozart képzeletét, és több remekmű megkomponálására is ihlette.

Az A-dúr klarinétverseny (K.622) az a mű, amelynek na-gyon nehéz megragadni a mondanivalóját: a zene önmagáért beszél. Legjobban talán a szinte egy időben készült Varázsfuvo-la lényegével ragadhatjuk meg e mű üzenetét is: az örök jóság, a minden emberiben fellelhető hajlam az odaadásra, szeretetre, a napsugaras életöröm ünnepélyessége hatja át e zenét. Nem véletlen a hangnemválasztás sem: az A-dúr a tökéletes jóérzés, boldogság hangneme. 1. Allegro 2. Adagio 3. Rondo. AllegroA három tétel kezdő, meghatározó témája olyan, mintha csa-ládi rokonságban lennének egymással, s ez a rokonság, egység végigvonul az egész remekművön: A nyitó Allegro a három testvér közül a komoly-kellemesen beszédes, szorgos, rendes, a középső Adagio a lassú testvér, aki álmodozó, elmélkedő, a harmadik Rondo pedig a pajkos, tréfás, huncut, barátságos.

◉ ◉ ◉

„A szimfóniát tekintem a legtisztább zenének. Más szóval, ahol a muzsika kezdődik, a szónak meg kell szűnnie” (Schumann)

Robert Schumann (1810–1855) III. „Rajnai” szimfó-niája (Op. 97) a klasszikus modellel szemben nem négy, ha-

nem öt tételes; a két utolsó tétel közé a szerző beillesztett még egy – a kölni dóm által ihletett – tételt.

Bár kétségtelen, hogy a művet a Schumann-házaspár 1850-es Rajna-menti utazása ihlette, a zeneszerző elzárkózott a koráb-ban „a rajnai élet egy darabjának” nevezett szimfónia esetleges programjának leírásától, a műre így is ráragadt a „Rajnai” jelző, s a lelkesülten szárnyaló, ragyogó nyitótételt hallva nem nehéz valamilyen természeti képre – a hömpölygő folyóra és környé-kének természeti szépségeire – asszociálnunk. 1. Lebhaft 2. Scherzo. Sehr müssig 3. Nicht schnell 4. Feierlich 5. Lebhaft

Az első tétel a felszabadultság lüktető élményét hordozza, a sodró víz erejének leképezése nagy hatást tesz a hallgatóságra.

A második tétel ellentéte az elsőnek, és csaknem minden Scherzo-nak (scherzo jelentése játékos). Nem annyira tréfa ez, hanem inkább a szentimentalizmus felé hajló lassú ritmusú „Rheinländler”, rajnai népies tánc.

A szerenád-jellegű harmadik tétel egy szöveg nélküli, csöndes, álmodozó dal: holdfényes tájat idéz bensőséges melegséggel.

A negyedik tételt a kölni dómban látott ünnepélyes szertartás ihlette. A tétel úgy hat a hallgatóra, mint egy orgonafantázia, teljes zenekaron előadva. Érdekesség, hogy Schumann a tétel hangneméül a Szentháromság hangnemének tartott Esz-dúrt választotta.

A zárótétel rokonságban áll az előzővel, nagyjából úgy, mint amikor valaki a templomból kijövet – lelkében kicsit még zsong a templomi hangulat – belekerül az élet vidám, pezsgő forgatagába. Ez a tétel mindenesetre a szimfónia koronája.

* A „divertimento” olasz szó, szórakozást, illetve szórakoztatásra szánt, több tételes, jobbára kamara-zenekarra írt zeneművet jelent.

Kocsár Balázs Horváth Péter

10 11

2016. február 27. szombat 17:00

liszt Ferenc: Hamlet – szimfonikus költemény (1858)

CamilleSaint-Saëns: a-moll gordonkaverseny (Op. 33)

közreműködik: Déri György

Édouard lalo: ScherzoCamille Saint-Saëns: Haláltánc – szimfonikus

költemény (Op. 40)liszt Ferenc: Az ideálok –

szimfonikus költemény (1857)

Vezényel: Ménesi Gergely

A hangverseny műsoráról

Egyesek szerint Liszt Ferencnek (1811-1886) a Hamlet a legjobb szimfonikus költeménye, más méltatója viszont – nem kevés iróniával – így írt a darabról 1937-ben: „talán túlságosan is sikerült Hamlet tétovázó és bizonytalan karakterét kottára szedni…”.Valóban: akik ismerik Liszt harsány zenekari effektusoktól kí-sért szimfonikus költeményeit, nehezen „fedezik fel” a szerző világát a tőle szokatlan finom, lírai, szemlélődő jellegű zene hallatán.

Érdekes, hogy a romantika korában oly népszerű Shakespeare Lisztet csak ennek az egy darabnak megalkotására ösztönöz-te. Az ihletet egyébként nem is Shakespeare-től kapta, hanem korának lengyel színész-óriása, Bogumil Dawison Hamlet-ala-kítása ragadta magával. Ő nem határozatlan álmodozóként jelenítette meg a dán királyfit, hanem – ahogy Liszt lelkesen írta – „egy tehetséges, vállalkozó szellemű, jelentős politikai elképzelésekkel teli herceget állít elénk, aki a megfelelő pilla-natra vár, hogy bosszúját véghezvigye és elérje célját, ami nem más, mint királyként uralkodni nagybátyja helyén.”

Az 1858-ban keletkezett zenemű tehát Hamlet portréját rajzolja meg. A töprengő, a harcos és az őrült királyfi alakja mellett csu-pán Ophelia finom sziluettje tűnik fel a mű középrészében. E rö-vid szakasz teljes elkülönülése a „szerelmespár” tragikus idegen-ségét – mint Ophelia tragédiájának forrását is – szimbolizálja. Hamlet gyászzenéjével ér véget a kompozíció.

◉ ◉ ◉

Camille Saint-Saëns (1835–1921) francia zeneszerző – aki éppoly megszállottja volt a lepkegyűjtésnek, mint Bartók a rova-rokénak – a Francia Becsületrend lovagja, igen nagy társadalmi és művészi megbecsülésben részesült. Kortársai mint zeneszer-zőt mestere, Liszt Ferenc elé helyezték.

Saint-Saëns a-moll gordonkaversenye (Op. 33) – a gyö-nyörű hangú vonós hangszerre írt két versenyműve közül az első – 1873-ban készült. A darab megformálásán Liszt Ferenc zongoraversenyei hagytak nyomot, a mű ugyanis egyetlen nagy-szabású tételt alkot. Az egyes tételek ugyan elkülönülnek benne, de tematikája alapjában egységes. Saint-Saëns, éppúgy, mint többi versenyművében, lényegében lemond a költői lassú zenék, áradó hangszeres énekek megformálásának lehetőségéről, a lírai momentumok csak epizódszerűen tűnnek fel a mozgalmas-dra-matikus szakaszok között. 1. Allegro non troppo – Animato – Allegro molto – Tempo I 2. Allegretto con moto – Tempo I – Un peu moins vite 3. Molto allegro A Saint-Saëns-mű nagyon népszerű és különösen nehéz is egy-úttal, gyönyörű dallamok, színek és hangulatok tárháza. Hálás és inspiráló feladat a szólista számára, ugyanakkor próbára teszi mind a csellistát, mind a zenekart és a karmestert is.

◉ ◉ ◉

A spanyol származású francia zeneszerző, Édouard Lalo (1823–1892) műveire valószínűleg származása okán jellemző a spanyolos íz, ritmus és dallamvezetés. Legismertebb és első sike-res műve a Spanyol szimfónia 1874-ben keletkezett, a zeneszerző ekkor 51 esztendős volt. Lalo 1880-ban írta meg azt a zongorás trióját, amelynek Scherzo tétele oly sikeres volt, hogy 1885-ben zenekarra hangszerelte.

Lélekharang, csontzene, félelmetes körtánc a sír szélén… míg a kakas meg nem szólal.Hány és hány műben tűnnek fel az apokalipszis képei, az ember örök rettegésének víziói!

Saint-Saëns legismertebb szimfonikus költeménye a Ha-láltánc (1874) eredetileg nem zenekarra formálódott, hiszen először Henri Cazalis költeményének megzenésítéseként jelent meg énekhangra és zongorára. Ez képezte az alapját a zenekari átdolgozásnak, melyben Saint-Saëns meghökkentően különle-ges hanghatásokat kevert ki. A Halállal összekapcsolódó ördög „személye” már a középkori hiedelemben is gyakran társult a he-gedűvel-hegedüléssel. Saint-Saëns művében – a hatás fokozása érdekében – a szólóhegedűs a hangszer legmagasabb húrját fél hanggal lejjebb hangolva játszik. A mű a hárfa tizenkétszer megszólaltatott d hangjával világosan utal az éjfél idejére, majd a hegedű (a Halál szimbólumaként) mintegy behangolja hangszerét, ily módon táncba hívva a hol-takat. A voltaképpeni tánc a fuvola főtéma-bemutatásával kez-dődik. A pokoli tivornya során a xylofonok szinte naturalisztikus hűséggel jelenítik meg a csontvázak zörgését, és jelentős drama-turgiai súlyt kap a kissé átalakított Dies irae-dallam is. Az egyre szilajabb táncba egyszer csak a hajnal hasadtát jelző kakaskuko-rékolás hasít bele. A döbbenet halálos csendje után a csontvázak egymásután térnek sírjaikba.

◉ ◉ ◉ Liszt Ferenc utolsó, sorban a 12. szimfonikus költeményét hall-gatva bizony többször is „déja vu”-érzése van az embernek: mintha Wagner Trisztán-ja, Siegfried-je szólna ki időnként a kottasorok közül, máskor pedig a Tetralógia dallamai csengenek vissza. Ne gyanakodjunk azonban: mindezek a művek jóval az Ideá-lok bemutatója (1857) után keletkeztek. S hogy mi történt va-lójában? Erre Liszt lánya, Cosima Wagner ad választ naplójában. Így ír hites uráról: „Elragadó vidámsággal kijelenti: oly sok mindent »ellopott« a szimfonikus költeményekből”.Az eredetileg 3 tételes darab a weimari Goethe–Schiller emlékmű avatására készült. Mivel Liszt Goethe iránt nem lelkesedett, így Schiller Az ideálok című költeményét vette indító ihletül. Nem véletlen a választás, hisz akár saját ars poeticáját is megfogalmaz-

hatta volna a becsvágyról, a lelkesedésről, az elhivatottságról és a kivívott dicsőségről. S mindennek hanyatlása is sorsszerű: az ünneplés megfogyatkozik, a magány és a csalódás úrrá lesz a mű-vész életén, de a tiszta barátság, tiszta érzelem megmarad, s vég-eredményben a művész küldetése, sorsa a küzdés és az alkotás.

Liszt meglehetősen szabadon bánt a Schiller-vers szakaszaival: a 11 részből álló költeményt – még a versszakokat is – „szétda-rabolta”, kedvére újraszabta, kihagyott részeket, sőt – a művészi szabadság jegyében – a végébe bele is toldott egy záró részt.

Az egytételes, egybekomponált mű egymástól jól megkülön-böztethető részeinek sorrendje a következő:Bevezetés, Lendület, Csalódás, Munkálkodás és a záró szakasz, melyhez Liszt a következő kiegészítést írta: „Életünk leg főbb értelme, hogy ragaszkodjunk ideálunkhoz, és szünte-lenül munkálkodjunk megvalósításán. Ennek értelmében voltam bátor, és Schiller költeményét kiegészítettem az első tételben felhangzott motí-vumok ujjongó, megerősítő visszatértével, a záró apoteózissal.”

Déri GyörgyMénesi Gergely

12 13

BÉRlETEK ÉS JEGyEK VÁlTHATóK

• a Zuglói Szent István Zeneházban (1145 Budapest., Columbus utca 11.) Pénztári nyitva tartás: hétköznap 16.00–20.00 óráig Tel: +36 70/429-0075 E-mail: jegy@zugloifilharmonia.hu

• a Vigadóban (1051 Budapest, Vigadó tér 2. )

• valamint az ismert jegyirodákban

Téli bérlet árai:16.000 Ft10.500 Ft7.800 Ft

Téli bérlet előadásonkénti jegyárak: 4.800 Ft4.000 Ft3.000 Ft

Támogatói bérlet: 39.500 Ft

I. kategória II. kategória III. kategória

Hangversenyek helyszíne:VIGADó(1051 Budapest, Vigadó tér 2.)

Színpad

C szektor D szektor1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

123456789

101112

123456789

101112

A szektor B szektor1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1234567

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1234567

12

gaudeamus bérleTZeneakadémia 2015/2016

Bérletek és jegyek válthatók:

• Zuglói Szent István Zeneházban (1145 Budapest, Columbus utca 11.) Pénztári nyitvatartás: hétköznap 16:00 – 20:00 Tel: +36 70 429-0075 e-mail: jegy@zugloifilharmonia.hu

• a Zeneakadémián (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.)

• valamint az ismert jegyirodákban

– Gaudeamus bérlet árak: 8.900 Ft, 7.900 Ft, 6.900 Ft

– Gaudeamus előadásonkénti jegyárak: 2.700 Ft, 2.300 Ft. 2.100 Ft

2015

. 10.

11.

vasá

rnap

15:

3020

15. 1

1. 7

.sz

omba

t 15:

3020

16. 0

1. 3

0.sz

omba

t 15:

3020

16. 0

3. 1

2.sz

omba

t 15:

30

Bartók Béla II. hegedűverseny (1938) közreműködik: Szabadi Vilmos

Bartók Béla Concerto (1943)

Vezényel Záborszky Kálmán

Antonin Dvořák Vodník (A vízimanó, Op. 107)Edward Elgar e-moll gordonkaverseny (Op. 85)

közreműködik: Dolfin Balázs – gordonkaRobert Schumann II. (C-dúr) szimfónia (Op. 61)

Vezényel Kocsis Zoltán

W. A. Mozart Così fan tutte – nyitány K.588W. A. Mozart D-dúr fuvolaverseny K.314

közreműködik: Bíró Zsófia – fuvola

W. A. Mozart D-dúr „Prágai” szimfónia K.504

Vezényel Oberfrank Péter

Szergej Prokofjev Klasszikus szimfóniaBohuslav Martinů Oboaverseny H. 353

közreműködik: Villányi Péterludwig van Beethoven IV. (B-dúr) szimfónia (Op. 60)

Vezényel Horváth Gábor

R231, G176, B55 R102, G142, B52,C0, M35, Y90, K0, C66, M0, Y100, K27,

www.zugloifilharmonia.huwww.facebook.com/ZugloiFilharmonia

Szergej Rachmanyinov II. (c-moll) zongoraverseny (Op. 18) közreműködik: Farkas Gábor

Johannes Brahms II. (D-dúr) szimfónia (Op. 73)

Vezényel Baráti Kristóf2016

. 05.

21.

szom

bat 1

9:30

14 15

Bérletek és jegyek válthatók:

• Zuglói Szent István Zeneházban (1145 Budapest, Columbus utca 11.) Pénztári nyitvatartás: hétköznap 16:00 – 20:00 Tel: +36 70 429-0075 e-mail: jegy@zugloifilharmonia.hu

• a Művészetek Palotájában (1095 Budapest, Komor Marcell út 1.)

• valamint az ismert jegyirodákban

– Stephanus bérlet árak: 8.900 Ft, 7.900 Ft, 6.900 Ft

– Stephanus előadásonkénti jegyárak: 2.900 Ft, 2.600 Ft, 2.300 Ft

sTePhanus bérleTművészetek Palotája 2014/2015

Petrovics Emil I. Kantáta (Egyedül az erdőben) közreműködik: Geszthy Veronika

Harmath Dénes 112. Zsoltár – ősbemutató közreműködik: Geszthy Veronika, Gaál-Wéber Ildikó, Varga Donát, Szent István Király Oratóriumkórus

Richard Wagner – Henk de Vlieger Ring szimfónia

Vezényel Záborszky Kálmán

Csajkovszkij b-moll zongoraverseny (Op. 23) közreműködik: Hegedűs Endre – zongora

Anton Bruckner IV. (Esz-dúr) „Romantikus” szimfónia (WAB. 104)

Vezényel Ménesi Gergely

Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola Fúvószenekarának hangversenyeDimitrij Sosztakovics Ünnepi nyitány (Op. 96)Jean Sibelius Két impromptu (Op. 5, no. 5, 6)Jean Sibelius Finlandia (Op. 26)Hidas Frigyes Requiem

közreműködik: Csóka Anita, Meláth Andrea, Horváth István, Cser Krisztián

Vezényel Makovecz Pál

R231, G176, B55 R102, G142, B52,C0, M35, Y90, K0, C66, M0, Y100, K27,

www.zugloifilharmonia.huwww.facebook.com/ZugloiFilharmonia

Baráti Kristóf zenekari szólóestjeBartók Béla I. hegedűverseny (1907)Igor Stravinsky Hegedűverseny (D-dúr)Pjotr Iljics Csajkovszkij Hegedűverseny (D-dúr, Op. 35)

Vezényel Horváth Gábor

2015

. 11.

29.

vasá

rnap

18:

0020

16. 0

1. 9

.sz

omba

t 18:

0020

16. 0

2. 1

3.sz

omba

t 18:

0020

16. 0

5. 2

8.sz

omba

t 18:

00

Felfedezőútonművészeti előadások a zuglói gyerekeknek és diákoknak

Zuglói sZenT isTVán ZeneháZ2016. április 5. kedd, 6. szerda, 7. csütörtök11. hétfő, 12. kedd, 13. szerda

Zuglói sZenT isTVán ZeneháZ2015. noverber 10. kedd, 11. szerda 12. csütörtök, 16. hétfő, 17. kedd, 18. szerda

Manók, tündérek, boszorkányok, sárkányok – zenében és táncban,

sok vetítéssel

A magas színvonalú összművészeti program célja az 5-től 10 éves gyerekek (nagycsoportos óvodások és alsó tagozatos általános iskolások) bevezetése a művészetek világába, a kodályi kon-cepció jegyében. A 45 perces előadás során hang-szeres szólóprodukciók, kamaraművek és szim-fonikus zenekari művek hangzanak el, továbbá balettprodukciókat is láthat a közönség. Ezúttal olyan zenei kompozíciókat és táncokat tűzünk műsorra, amelyek különféle mesebeli lényeket: manókat, tündéreket, boszorkányokat, sárkányo-kat jelenítenek meg. A gyerekek az előadás tema-tikájához kapcsolódó népi játékokat is játszhatnak, illetve közös népdaléneklésben is részt vesznek. Az előadás játékos formában számos ismeretet nyújt a komoly zene, a balett, a festészet és a nép-hagyomány területéről.

A programok szerkesztő-műsorvezetője Solymosi Tari Emőke

Menüett, valcer, polka és társaik – táncok európa zenéjében

Az igényesen szerkesztett összművészeti program 10-től 18 éves diákoknak (felső tagozatos általános iskolásoknak és középiskolásoknak) szól. Célja, hogy a diákok megis-merjék az európai zenetörténetben gyakran előforduló táncokat (menüett, valcer stb.), lássák ezeket eredeti formájukban, valamint halljanak olyan zeneműveket, amelyekben e táncok stilizáltan vannak jelen. Az 50 perces előadás során hangszeres szólóprodukciók, ka-maraművek és szimfonikus zenekari művek hangzanak el, egy részükhöz látványos táncprodukciók is társulnak. A fiatal közönség a vetített képekkel (festményekkel, szobrokkal, fotókkal) illusztrált magyarázatokból is számos ismeretet szerezhet a komoly zene, a táncmű-vészet, a történelem, az irodalom és a képzőművészet területéről. Hasonló koncepciójú (más tematikájú) összművészeti programokból a Zuglói Filharmónia eddig négy sorozatot rendezett ennek a korosztálynak, ami 72 előadást jelent. A közönség létszáma körülbelül 22.000 volt. A Felfedezőúton című sorozat, amely a zug-lói gyerekeknek és diákoknak szól (más programot kap-nak az 5-től 10 évesek, és mást a 10-től 18 évesek, élet-kori sajátosságaiknak megfelelően) 2015 novemberében elérkezik a 150. előadásához!

2015. november 29. vasárnap 18:00

Pjotr Iljics b-moll zongoraverseny, Op.23Csajkovszkij: Közreműködik:

Hegedűs Endre - zongora

Anton Bruckner: IV. Esz-dúr „Romantikus” szimfónia

Vezényel: Ménesi Gergely

16

Fenntartó, fő támogató:Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata

nEMZETI IFJúSÁGIZEnEkaRcím kitüntetettje 2011–2017Alapítva: 1954Magyar Örökség-díj 2000

www.zugloifilharmonia.huwww.facebook.com/ZugloiFilharmonia

Támogatók:

További támogatók:Öreghalász Étterem, nEXOnSzent István Király Zenei Alapítvány

Bet¸k vektoriz·lva

CMYK - Pantone KÈk: Pantone 308 CFekete: Black 100%Font: PannÛnia - DINPro Medium NYOMDA KFT - DINPro Bold

R231, G176, B55 R102, G142, B52,C0, M35, Y90, K0, C66, M0, Y100, K27,

A kiadványban szereplő fényképek az Állatkert támogatásával készültek.