Légyszi a középső rétegre tedd a címlapké-pet! Az majd eltakarja ezt a szöveget is…

Interjú Árendás Péter új tanulmáni elnökhelyettessel 3. oldal

Lágymányosi portré: Kereszturi Ákos 8-9. oldal

Mentornap fotóriport 19. oldal

TétékásTétékásAz ELTETTKHÖK hetilapja

2009. február 03.info: nyuz@elte.huXXXVIII félévfolyam 1. számhttp://nyuz.elte.hu

Nyúz

HÖKTTKTTK

XLII. félévfolyam 7. szám2011. március 30.

42. félévfolyam 7. szám 2011. március 30.

2Főszerkesztő szoknyaszéleFőszerkesztő szoknyaszéle HÖKHÖK

TétékásNyúz XLII. félévfolyam, VII. szám.Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Dukán András Ferenc, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Tillné Kiss Andrea.Vezetőszerkesztő: Simó Zsófia. Tördelőszerkesztő: tajmi. Olvasószerkesztők: Zsu, Törceee.Rovatvezetők: Alma (Belszíni fejtés, Mondok egy...), Csicseriborsó (Cooltér), B. Andi (Négyeshatos), Spiller Andris (Természet-Tudomány-Technika), Marci (Sport), tibbi (Mozizóna), Törceee (Booktime), Weisz Dávid (Tudósítás), Zsu (Gasztromátrix), Zsolt (Helyvektor).Honlap: http://nyuz.elte.hu. E-mail: nyuz@elte.hu. Telefon: 372 2654, lapzárta után +36-30/806-3000. Fax: 372 2654. Lapzárta: csütörtök 18.00. Készült a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában 1500 példányban.A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja.

TartalomjegyzékHÖK (Új tanulmányi elnökhelyettes) ...................................................................... 3HÖK (Parkolás, TTK HÖK levlista-reform) ........................................................... 4Koli-körkép (A két torony) ....................................................................................... 5Tudósítás (CSI: Budapest?) ....................................................................................... 6Tudósítás (Talpunk alatt is folyik?) .......................................................................... 7Lágymányosi portrék (Kereszturi Ákos) .............................................................8-9Faliújság ................................................................................................................10-11TTT (Sándor, József, Benedek) ............................................................................... 12Sport (Hol sportoljak VII). ...................................................................................... 13Booktime (Hamis gyönyör) .................................................................................... 14Arcok (0-206 Hantken Miksa) ................................................................................ 14Helyvektor (Szeráj) .................................................................................................. 15Gasztromátrix (Larousse) ....................................................................................... 15Négyeshatos .............................................................................................................. 16Cooltér (Esőember) .................................................................................................. 16Mozizóna (Elhajlási engedély, Ébredj velünk!) .................................................. 17Belszíni fejtés ............................................................................................................. 18Mondok egy... ........................................................................................................... 18Itt jártunk (Mentornap-fotóriport) ......................................................................... 19

TÉGED KERESÜNK!Szeretsz új emberekkel megis-merkedni? Nem jössz zavarba,

ha híres-neves tudósokkal, tanárokkal kell beszélned?

Úgy érzed, mindig megtalálod a megfelelő kérdést?

Interjúkat kellene írnod!

A barátaid szerint szőrszál-hasogató vagy? Olyasmit is

észreveszel, ami fölött mások elsiklanak? Bosszant, ha egy

irományban nyelvtani és tartalmi hibát találsz?

Te vagy az ideális olvasószerkesztő!

Gyakran kattogtatod a fény-képezőgépedet? Olyasmit is meglátsz, amiket más nem?

Az ismerőseid folyton a képei-dért kuncsorognak?Legyél a fotósunk!

Szoktál közéleti és/vagy tudo-mányos témákról társalogni? Szeretsz kiállításra, moziba, kávézóba, koncertre... járni, könyveket olvasni? Szívesen megosztanád élményeidet,

felhívnád mások figyelmét egy jó programra, helyre vagy épp egy tudományos felfedezésre?

Jelentkezz cikkírónak!

Ha össze tudsz rakni egy oldalnyi szöveget úgy, hogy az érthető és élvezhető legyen… Ha megosztanád gondolatai-dat a kar hallgatóival és okta-tóival… Ha szívesen olvasnád irományodat 1500 példányos

hetilapban…

A Tétékás Nyúz RÁD vár!

ArckönyvTöbbek észrevették, hogy a Nyúz-

nak már nem csak sima honlapja van (nyuz.elte.hu), ahova folyamatosan tölt-jük fel hétről hétre az új cikkeket, hanem már fenn vagyunk a Facebookon is. Te tudtad ezt? És csatlakoztál már?

Ha még nem vagy a Tétékás Nyúz ismerőse ezen a közösségi oldalon, akkor itt a nagyszerű alakalom! Csat-lakozz Te is az ismerőseink, olvasóink köréhez! Legyél Te is eleme a Nyúz rajongók halmazának! Most duplán megéri, mert azok között, akik április 18-ig lájkolják oldalunkat és gazdagít-ják ismerőseink táborát kisorsolunk egy értékes, új, magyar társasjátékot: a Piszkos Fredet a Gém Klub felaján-lásával!

A társasról már korábban olvas-hattatok a Játékos című cikksoroza-

tunkban: nyuz.elte.hu/jatekos/jatszani-jottuenk-foldre. Ez egy nagyon szuper, izgalmas játék, ne szalaszd el a lehető-séget, hogy megnyerd!

Természetesen, akik már eddig is ismerőseink voltak, azok is részt vesz-nek a sorsoláson, aminek eredményét a tavaszi szünet utáni első számban illetve a Facebookon is olvashatjátok majd április 27-én.

Befejezés képen pedig még egy jó hírt szeretnék veletek megosztani: a nyuz.elte.hu oldalra mostantól folya-matosan kerül fel az újság pdf-ben letölthető formában is, így amellett, hogy óvjuk környezetünket és nem emeljük a lapszámot, mégis elérhető az újság bárhol, bármikor mindenki számára az Interneten.

Tillné Kiss AndreaFőszerkesztő

foszerkeszto@ttkhok.elte.hu

Főszerkesztő szoknyaszéleFőszerkesztő szoknyaszéle

3

TétékásNyúzTétékásNyúz

HÖKHÖK

Új tanulmányi elnökhelyettesInterjú Árendás Péterrel

A múlt héten az új HÖK elnökkel és terveivel ismerkedhettünk meg itt a Nyúzban, most pedig az új tanulmányi elnökhelyettessel beszélge-tünk irányelvekről, a munkájáról és terveiről. A Küldöttgyűlési tudó-sításban is olvashattátok, hogy új ember tölti be ezt a fontos tisztséget, mégpedig Árendás Péter, matematika BSc szakos hallgató.

Korábban is részt vettél a hallgatói köz-életben. Kérlek, mondd el, mivel foglalkoztál a HÖK-ben a tanulmányi elnökhelyettessé választásod előtt!

A Hallgatói Önkormányzathoz elő-ször a mentorrendszernek köszönhető-en kerültem közel. A matematika szak-terület egyik mentoraként jó alkalmam nyílt megismerni a HÖK működését, a szervezet felépítését, a képviselők és tisztségviselők munkáját, feladatait. Ezt a folyamatot színesítette a tagságom a HÖK Választási Bizottságában is.

Matekos hallgatóként a Matema-tika Szakterületi Csoportban töreked-tem az aktívabb szerepvállalásra. Az ősz folyamán a szakterületi honlapot fejlesztettem, átgondoltuk a Maszat – a matekos hallgatók által szervezett matematikakorrepetálás – koncepcióját, kisebb rendezvényeket szerveztünk.

A Tanulmányi Csoport tagjaként a szakos tantervi hálók egységes formá-tumra hozásában segítettem, emellett a Hallgatói Követelményrendszer Kari Különös részét néztük át. Egyetemi szinten helyettesítettem elődömet az EHÖK Tanulmányi Bizottságában, illet-ve a TB kredittúlfutási munkacsoportjá-nak TTK-s delegáltja vagyok.

Mi ösztönzött arra, hogy beadd a pályá-zatodat erre a tisztségre?

Az egyetemi élet tanulmányi és okta-tási kérdéseivel már a gimnázium előtt is találkoztam szüleim révén, akik egy másik hazai felsőoktatási intézmény dolgozói. Már itt felkeltette az érdeklődésemet egy-egy tanegység létrehozása, egy képzési terv módosítása, egy szak akkreditációja.

Első egyetemi éveim alatt ismét felkeltette a figyelmemet a témakör, gyakran segítettem évfolyamtársaim-nak a felmerülő kérdésekben. Később, a Tanulmányi Csoportnak köszönhetően beleláthattam a tanulmányi elnökhelyet-tes feladataiba, mindennapjaiba is.

Amikor év elején felmerült a kér-dés, hogy kit érdekelne komolyabban a tanulmányi érdekképviselet, hallgatva többek biztató szavaira úgy döntöttem, hogy megpályázom a tisztséget.

Milyen irányelveket tartasz a munkád során kiemelten fontosnak?

Tanulmányi elnökhelyettesként azért kell dolgoznom, hogy elősegítsem és biztosítsam a Kar hallgatói számára, hogy tanulmányi téren minden gördülé-kenyen és precízen működjön – tekintve például az általános körű tájékoztatást és a folyamatos problémamegoldást.

Úgy gondolom, hogy a hallgatói-oktatói-dolgozói közösségnek a köl-csönös tiszteleten kell alapulnia, hisz célunk és érdekünk, a minőségi felső-oktatás, közös.

Melyek azok a dolgok, projektek, területei a munkádnak, amelyekben változtatásokat, újításokat tervezel, és mik lesznek ezek?

Az egyik legfontosabb változás a tanulmányi elnökhelyettest segítő Tanul-mányi Csoport aktivizálása. Nem látvá-nyos fejlesztés, azonban nagyban segítheti a belső munkát, és reményeim szerint ez tovább növeli majd a HÖK teherbírását.

Fejlesztés alatt áll egy internetes űrlap a dékánhelyettesi kérvények kitöl-tésére, mely könnyen átlátható és kezel-hető dokumentumokat biztosítana. Ez felgyorsítaná a feldolgozást, ami pedig a kérvények nagy száma miatt elenged-hetetlen.

A Hallgatói Iroda melletti tanul-mányi faliújságot az utóbbi időben nem használtuk ki, ennek bevetése ugyanúgy a tervek között szerepel, mint a kari HÖK honlap tanulmányi részének frissítése és átszervezése.

Tavaszi újdonság a tanulmányi karriertanácsadás beindítása is. Itt olyan hallgatóknak szeretnénk segíteni, akik például több szak elvégzését tervezik,

vagy egy megszerzett diploma után ki akarják aknázni az egyetem nyújtotta további képzési lehetőségeket.

Te milyennek látod jelenleg a HÖK és a TO kapcsolatát?

Véleményem szerint a Tanulmányi Osztállyal való viszonyunk dinamiku-san fejlődik. Jó példa erre, hogy idén februárban a leckekönyvek leadását segítettük: nem csak a TO-n lehetett leadni az indexeket, hanem a Hallgatói Ügyfélfogadó Térben is, de említhetném a félévre vonatkozó tanulmányi határ-idők összefoglalását és hirdetését is.

A precíz és hatékony kapcsolat a TO és a HÖK között nélkülözhetetlen, ennek biztosításáért pedig részünkről a tanulmá-nyi elnökhelyettes tud tenni a legtöbbet.

A pályázatodban említetted, hogy terve-zel tanulmányi cikkeket a Nyúzba. Pontosan mire gondoltál? Inkább kari aktualitásokra, a szokásos félévkezdő/záró hírekre vagy egyete-mi, akár országos oktatáspolitikáról is írnál?

A koncepció szerint az ismeretter-jesztő cikkek fő célja a hallgatók tájé-koztatása az aktuális tanulmányi tudni-valókról, például a vizsgázással kapcso-latos szabályozásokról vagy a gyakorlati jegyek megszerzésének rendszeréről. A cikksorozattal azt szeretném elérni, hogy a Kar hallgatói könnyebben eliga-zodjanak a HKR paragrafusai között. Ennek következtében nagyobb rálátás-sal lehetnek a felmerülő problémákra, illetve szélesebb látókörre tehetnek szert az egyetemi ügyek terén.

Karon túlmutató írások elképzelhető-ek, azonban inkább példaként vagy hivat-kozásként, mintsem önálló témaként.

Meddig tervezed a tisztség betöltését? A jelenlegi és az előző HÖK elnök is betöl-tötte a tanulmányi elnökhelyettesi tisztsé-get. Neked is vannak ilyen ambícióid?

Amennyiben továbbra is számítha-tok a hallgatók bizalmára, tervezem az újraindulást a következő ciklusra is. A tisztség betöltését jelenleg a következő télig képzelem el.

Úgy gondolom, hogy a tanulmá-nyi érdekképviselet biztosítja szá-momra a megfelelő kihívást, emellett sokkal közelebb érzem magamhoz az elnökhelyettesi, mint az elnöki fel-adatkört.

Felhő

42. félévfolyam 7. szám 2011. március 30.

4HÖKHÖK Koli-körképKoli-körkép

ParkolásGondolatok, tudnivalók autó-soknak és nem autósoknak

Ebben az írásban igyekszem összeszedni az elmúlt időszak legfon-tosabb parkolással kapcsolatos, „HÖK-ös” eseményeit, gondolataimat, illetve a jelenlegi tudnivalókat. A cikk második fele pedig oktató jelleggel íródott. Remélem sikerült mindenhol pontosan, érthetően fogalmaznom, ha mégse, akkor nézzétek el nekem, jogosítvány nélkülinek.

Helyzet van. Sorompó helyzet. A sorompó bevezetésekor elválasztotta autóval járó hallgatótársainkat a Lágymá-nyosi Campus parkolójától. Hallgatók? Autóval? Miért nem járnak a hallgatók inkább tömegközlekedéssel? Merül fel a kérdés sokakban. Ezen én is elgondol-koztam. Vajon tényleg feladatunk egy szűk autós rétegért küzdeni, mint Hall-gatói Önkormányzat? Végül arra jutot-tam, hogy igenis egy európai egyetemen a hallgató nem másodlagos résztvevője az egyetemi életnek, az intézmény teljes jogú polgára. Ráadásul arról nem is beszélve, hogy számos olyan hallgatónk van, aki dolgozik egyetem mellett, nehezen meg-közelíthető helyről jár be vagy akár más okból nem engedheti meg magának azt, hogy tömegközlekedés használjon. Nem hinném, hogy minden esetben igaz az a sztereotípia, hogy ha egy egyetemistának kocsija van, akkor ő szórja a pénzt vagy nem saját érdeme alapján szerezte. És egyébként se hinném, hogy ezt tisztünk megítélni.

Mindenesetre mostanra rendeződött a helyzet, azok a hallgatók, akik igényü-ket eddig jelezték felénk, már be tudnak hajtani a parkolóba. Ennek pontos mód-járól az érintettek e-mailben kaptak tájé-koztatást. Egy megkötés azért maradt, egyszerre 100 hallgató tartózkodhat benn. Aki még nem tud bejönni, de sze-retne, annak természetesen továbbra is

nyitva áll a lehetőség, hogy a hoktitkar@ttkhok.elte.hu e-mailen jelezze szándé-kát. Kérését továbbítjuk a Lágymányosi Főmérnökség felé, ehhez viszont meg kell írnia a nevét, EHA-kódját, e-mailjét (ha ez egyezik a feladóval, akkor per-sze nem olyan fontos), telefonszámát, autójának rendszámát és típusát. Bármi-lyen kérdés, probléma esetén forduljatok hozzám bizalommal, az elnok@ttkhok.elte.hu címre küldött levélben! Eddigi türelmét mindenkinek köszönjük!

DE!Nem hiszem, hogy akár az átmene-

ti kellemetlenségek, akár más probléma mentesíthet bennünket vagy bárki mást a KRESZ és a józanész szabályai alól. Egyik olvasónk küldte az itt látható fotót. Ezen is jól látszik, hogy sokan úgy gondolják, hogy kimondottan jó, hogy bizonyos helyeken tilos parkolni, mert így ott leg-alább jut neki hely. A Campusz környékén számos helyen tilos megállni, ennek oka jórészt a tűzoltó felvonulási útvonalának biztosítása. Ha már a KRESZ-szel nem fog-lalkozik valaki, akkor legalább ezt figye-lembe vehetné. Miért fontosabb az átla-gosnál is jobban a megfelelő tűzvédelmi terv Karunkon? Bár matematikus vagyok, de gimnáziumi kémia tanulmányaimból arra emlékszem, hogy bizonyos anyagok könnyebben gyulladnak, márpedig vegyé-

szeink és laboratóriumaink van-nak szép számmal. Erre kérlek Ti is hívjátok fel azok figyelmét, akik tilosban parkolnak. Úgy gondo-lom, hogy ők nagyrészt nem hall-gatók vagy oktatók, hiszen talán belátnák maguktól is, de ennek ellenére vigyázzunk egymásra, illetve, ha valaki mégse gondolt bele közületek ezekbe a dolgokba, most tegye meg!

Dukán András FerencELTE TTK HÖK elnök

TTK HÖK levlista-reform

Remélhetőleg te is kapsz olyan leve-leket, amiknek a [TTK-Info] védjegy sze-repel a tárgyában. (Ha nem, de e cikk elol-vasása után szeretnél rá felkerülni, kérlek, írj a hoktitkar@ttkhok.elte.hu e-mail címre egy levelet arról a címedről, amivel fel szeretnél kerülni. A levélben legyen ben-ne jelenlegi szakod és kezdésed éve.)

Régóta gondolkozunk a HÖK-ben, hogy mit lehetne kezdeni ezzel a kari levelezőlistával. A sok ötletelés során a TTK Hallgatói Alapítvány felajánlotta, hogy az általa kezelt lol.elte.hu szerkesz-tősége is üzemeltethetne levlistát. A tech-nikai kivitelezés meg is kezdődött. Nem sokkal megválasztásom után került sor arra, hogy a technikai háttér elkészülé-sével, megtörténjenek az egyeztetések a levelezőlisták koncepciójáról.

Én úgy látom, hogy erre nagy szükség van. A szakos hírek szokás szerint kimen-tek ugyan az évfolyamlistákra, de a kari illetőségű határidők, programok rengeteg levéllel árasztották el a hallgatói postafió-kokat. Ez önmagában nem baj, hiszen örü-lünk, hogy sok programmal szolgálhatunk nektek. Ugyanakkor egy-egy fontos, eset-leg sürgős információ könnyen olvasatlan maradhat egy ilyen rendszerben.

Az új [TTK-Info] levlistára olyan leve-leket szánunk a továbbiakban, amiről úgy ítéljük meg, hogy feltétlenül minden hall-gatónak olvasnia kell. Ilyenek például a tanulmányi határidők, szociális és egyéb kari ösztöndíj pályázatokkal kapcsolatok információk, a legfontosabb kari közéleti hírek. Ezért kiküldése továbbra is eseti lesz, az aktualitásokhoz fog igazodni.

Ezzel szemben a [LOL-Hírek] leve-lezőlistát rendszeresen, minden hétfőn olvashatjátok majd. Természetesen az ide kiérkező információk is válogatáson esnek át, a felesleges levélszemetektől minden-képpen tartózkodni szeretnénk. Elsősor-ban a kulturális, sport- és tudományos ren-dezvények, bulik, felhívások, külső pályá-zatok (pl. külföldi egyetemek felhívásai) fognak e lista hírei közt szerepelni.

Az információáramlás optimalizá-lása érdekében titeket is kérünk, hogy írjátok meg fejlesztéssel, tökéletesítéssel kapcsolatos ötleteiteket az elnok@ttkhok.elte.hu címre! A változás részleteiről e-mailt küldtünk a [TTK-Info] minden jelenleg feliratkozott tagjának. Remél-jük, hogy az új rendszer elnyeri a lista régi és leendő tagjainak tetszését.

Dukán András FerencELTE TTK HÖK elnök

HÖKHÖK

5

TétékásNyúzTétékásNyúz

Koli-körképKoli-körkép

A két toronyNagytétényi koli

Most nem az egyik közkedvelt Tolkien regényről lesz szó a következő néhány hasábon, hanem a Nagytétényi úti kollégiumról, közismertebb nevén NUK-ról. Bár, mint itt lakó, jobban szeretem a sima TTNy (ejtsd: tétény) megszólítást. Mivel már hatodik éve lakom itt, szívesen körbevezetem az érdeklődőket.

Kezdjük is az utazással. Megkö-zelíthető majdnem mindenhonnan, legközelebb azonban az ELTE-TTK vagy a BME esik hozzá. Igen a BME, merthogy ez egy vegyes-koli. Lakik itt mindenféle, fajta, forma arc, kicsi és nagy is, kerek és szögletes, böl-csész is, infós is, de jogász és kutató hallgató is akad szép számmal. Tehát a közlekedés: anno egyszer réges-rég, mikor még a Campona pláza is csak épült, járt erre a mesebeszéd szerint (mesebeszéd megerősítve, én utaztam rajta) egy varázslatos járat, nevezett „ttny-busz”. Ez az unikor-nis egy olyan járat volt, ami villám-tempóval az összes egyetemet egy körben érintette, de legalábbis azokat az intézményeket mindenképp, ame-lyek hallgatóinak számára ez a koli lakhelyül és bástyául szolgált. Mára már álmodni sem merünk ilyenről, de volt rá példa, hogy az Astorián voltunk ajtótól-ajtóig 25 perc alatt! Tehát mint már mondottam, a tor-nyok megközelítésének lehetősége igen széles skálán mozog, ezzel nem untatnám a tisztelt publikumot.

Azonban, ha már ideértél, és tegyük föl, hogy vendégségbe/buliba jöttél, ám nem jutott időd a nagy tanulásban arra, hogy ne üres kézzel állíts be, kezdhetsz egyből az út túloldalán. Ott terpeszke-dik a fent már említett Campona nevű monstrum, ami a vásárlási lehetőségek egész tárházát vonultatja fel. Egyszóval öt percen belül van hipermarket, posta, gyógyszertár és a pláza többi szokásos részei. Ha letudtad a vásárlást, be is masírozhatsz a koliba. De csak óvato-san, igen jó a biztonsági rendszerünk! Éber portásnénik/úriember (bácsinak még nem nevezném) vigyáz ránk és értékeinkre. Belépéshez jelenléti ívet kell kitölteni, és csak belsős személy-lyel mehetsz föl, aki felelősséget vállal érted. Á, hogy ez elvileg mindenhol így van? Az lehet, de itt tényleg működik, sőt, még mágneskártyánk és villáska-

punk is van, hogy nehezítsük a kasz-szafúrók dolgát.

Ha átjutottál a biztonsági rend-szeren (ami egyénként maximum három perces procedúra, amennyiben tudsz írni és olvasni, de ezt azért a jövő értelmiségéről nyugodtan felté-telezhetjük, remélem), máris az aulá-ban találod magad. Itt van biliárd- és csocsóasztal, ha elunnád magad a szobában illetve néhány számítógép, ha neked épp nincs keret egyre, vagy halaszthatatlan ügyek miatt foglalt a szobatársadé is, aki egyébként min-dig szó nélkül megengedi, hogy hasz-náld, épp az otthoni legjobb barátnő-jével dumálná a múlt havi eseménye-ket és/vagy hálón csézik/wowozik a többi buckalakóval.

Van itt csoki-, kávé- és tejauto-mata, (az utóbbiból a legolcsóbb tejet szerezni, és a minősége is kiváló, csak ne felejtsd el felforralni) és egy mindenes szükségautomata, aminek random kínálata random időközön-ként random változik.

Jobbra fordulva üdv az A épü-letben! Ezt az épületet tíz emeleten az ELTE-sek uralják, egy szobában négy hely van (megosztása eredetileg nem koedukált, de a népvándorlás és a kivételek mindig erősítik a sza-bályt), zuhanyzó, mosdó, konyha a folyosó végén. Jó lenne, ha ezeket a közös helyeket mindenki tiszteletben tartaná, és vigyázna a rendre és tisz-taságra, de sajnos erre még igen sok esetben várni kell. Ezen kívül min-den szinthez tartozik egy TV-szoba a folyosó elején, és egy tanulószoba a végén. Ezekhez, ha zárva vannak, a belépőkártyádért – mint ellenszolgál-tatás – kaphatsz kulcsot a felelős szint képviselőjétől. Merthogy nekünk, jól szervezett kis társadalmunkban ilyenünk is van. A B épületben (au-lából bal kéz fele) ugyanez a helyzet, csak ott 3-6-ig BME-s szintek van-nak, illetve 9-10-ig a Bánkié. Mosá-

si lehetőség mindkét épület aljában van, ha éjjel mosol, még csak sorba se nagyon kell állnod. A mosás érke-zési/jelentkezési alapon történik, a portán kell jelentkezni (belépőkártya ellenében) és 160 jó magyar forint egy mosózseton. Ha nincs se szárítód, se köteled, van szárítógép is. Ezen felül van egy egész jó könyvtárunk, egy központi nagy tanulószoba íróasz-talokkal és légkondival illetve egy „Parkettás” elnevezésű multifunkciós terem. Vizsgaidőszakban tanulhatsz benne, egyébként lefoglalhatod bár-mikor máskor, a köz érdekeit nem zavaró tevékenység céljából, lásd torna, tanítás, nyelvtanulás, akármi. Tartozik a kollégiumhoz továbbá egy konditerem, amelynek haszná-lata lányoknak ingyenes, illetve egy magánkézben levő büfé. Utóbbi szol-gál helyszínül a szerdai buliknak, ad meleg ebédet az éhes kollégistáknak, de kávé és melegszendvics is kap-ható a készlet erejéig. A konditerem mellett van egy beton focipályánk is illetve nagy füves-fás udvarunk, ha a természetbe vágynál. Környezetvédő recycling-tricycling lakók számára biciklitároló is van, sőt, tudatunk és szándékunk is van tenni a nemes cél érdekében, amelynek megvaló-sításában élen jár a Zöld Kör nevű nem titkos, nem terroristákból álló akciócsoport, amelynek tagjai igen szorgosan segédkeznek a folyosók végén megoldott szelektív hulladék-gyűjtésben.

Ha már a köröknél tartunk, az utóbbi időben igen felkapott lett ezek szervezgetése. Elvileg nem öncélúak és nem a felvételi pluszpontokért jöt-tek létre, nektek van és értetek, tes-sék tehát lelkesen csatlakozni! Mehet-tek korrepetálásra, nyelvet tanulni, tornázni vagy táncolni, fúrni-faragni vagy épp társasozni, ki-ki vérmérsék-lete és igénye szerint. Sőt, ha összejön a létszám, akár KRESZ oktatást is szer-veznek a lelkes körvezetők. És ha már egymás segítéséről van szó, akkor ne menjünk el szó nélkül a kollégiumban megalakult mentor-rendszer mellett sem, de erről már olvashattatok egy korábbi cikkben.

Egyszóval kulturális és szellemi programokban illetve ilyen irányú tevékenységekhez partnerben nincs hiány, csupa móka-kacagás. Ja, és net is van!

Csicseriborsó

42. félévfolyam 7. szám 2011. március 30.

6TudósításTudósítás TudósításTudósítás

CSI: Budapest?Bűnüldözési szaktanácsadó kurzus indul

Március 22-én a Dékáni Hivatal díszterme megtelt neves hazai és külhoni egyetemek rektoraival, dékánjaival és professzoraival illetve a magyar sajtó szerény képviselőivel. A sajtótájékoztató célja egy szeptembertől induló képzés népszerűsítése volt – remélni lehet, hogy nem akármilyen eredménnyel!

Az új, posztgraduális képzés az EU több tagországában már kipróbált és bevált, tematikáját az ELTE és a Rend-őrtiszti Főiskola szakemberei ültették át a magyar gyakorlatba. Mint Dr. Détári László, az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszékének vezetője bevezetőjében elmondta, az ELTE-nek nemcsak meg kell őriznie vezető pozícióját a hazai egyete-mek között, de nemzetközi megbecsülést is ki kell vívnia. Versenyre kelni a neves és kedvezőbb anyagi háttérrel rendelkező külföldi egyetemekkel nem könnyű, de vannak területek, ahol sikereket érhetünk el. Ilyen lehet a most beindítandó kurzus is, amelynek közvetett célja lehet a ter-mészettudományos és műszaki területek iránti érdeklődés felkeltése és megbecsült-ségének kivívása, növelése.

Dr. Sárkány István, a Rendőrtiszti Főiskola rektora arra hívta fel a figyel-met, hogy manapság egyre inkább az interdiszciplináris tudományok kerülnek előtérbe. Húsz éve például a kriminál antropológus, mint foglalkozás, isme-retlen volt. Hasonlóképpen az utóbbi 10-15 év megváltozott műszaki, társadalmi viszonyainak (és sajnos bűnelkövetési gyakorlatának) „köszönhetően” alakult ki a számítógépes bűnüldözés fogalma. A rendőrök, jogászok és a bizonyítékokat vizsgáló természettudományos és/vagy műszaki szakemberek együttműködése tehát egyre inkább szükségessé válik.

Azaz egy olyan szakértői réteg kell – hívta fel a figyelmet Vígh András, a Rendőrtiszti Főiskola Kriminalisztika tan-székének oktatója –, amely érti mindkét terület szakzsargonját, tisztában van a nyomozói munka jogi és természettudo-mányos/műszaki hátterével is. Hazánk-ban egyedül a szeptembertől indítandó kurzus adja meg a fenti ismereteket.

Ahhoz, hogy egy bűncselekmény nyomait értelmezni tudjuk és a bíróság előtt bizonyítékként elfogadtassuk, min-denhez érteni kellene: egyaránt szükség van igen alapos krimináljogi és fizikai, kémiai, biológiai, geológiai stb. isme-retekre. Hiszen szakismeret nélkül egy

szakszöveg nem értelmezhető, márpedig az ítélethozatalhoz egyértelmű értelme-zésre van szükség – a bizonytalanság, többféle megközelítési lehetőség nem megengedett. Ahelyett, hogy azt vár-nánk el valakitől, hogy mindenhez értsen, szaktanácsadókat célszerű alkalmazni, akik összekapcsolják a jogászok, rend-őrök és a műszaki/természettudós szak-emberek munkáját. A képzés célja egy eurokompatibilis tudás átadása, amely sikeresen adaptálja a természettudomá-nyos ismereteket a bűnüldözés gyakor-latába.

Dr. Záray Gyula, az ELTE Kémiai Intézetének vezetője a projekt kidolgo-zásának folyama-táról és a képzés pontos részlete-iről számolt be. Az olasz Pármai Egyetem mintegy 10 éves bűnügyi szakértő képzé-sének tapasztala-tai alapján 2008-ban kezdődött az EU-s projekt elindítása, amelynek hazai képviselői (az ELTE és a Rendőrtiszti Főiskola) három európai egyetemmel működtek együtt egy közös tematika kidolgozásában. A sajtótájékoz-tatón mindhárom egyetem részéről jelent meg képviselő, akik beszámoltak a tavaly tavasszal lezajlott, hathetes kísérleti kép-zés tapasztalatairól, amelyen 21 résztve-vő térítésmentesen vehetett részt. Mint Eike Albrecht, a Brandenburgi Egyetem professzora elmondta, a kurzust elvég-zők nem csak a rendőrség kötelékében, hanem más területeken is elhelyezkedhet-nek, hiszen tudásuk a bűnügyi eseteken kívül más jogi területeken (például bizto-sítási ügyek esetén, családjogi vitákban) is alkalmazható.

A részletekről: mint elmondtuk, a képzés – előreláthatólag – 2011 szeptem-berében indul, amennyiben összejön a minimális 10 fős létszám. Időtartama két félév, nyelve valószínűleg az angol lesz – ha a résztvevők nem jól beszé-

lik, elképzelhető, hogy magyarul tartják majd. Mivel posztgraduális képzésről van szó, jelentkezni kizárólag MSc-s vagy MA-s jogi vagy műszaki/természet-tudományos diplomával lehet. Ám mie-lőtt elkezdenétek kitölteni a jelentkezési lapot, beszéljünk az anyagi vonatkozá-sokról. A tandíj ugyanis a két szemeszter-re összesen 5000 euro, körülbelül 1 400 000 forint(!), amelyhez további költségek (utazás, szállás, étkezés) is járulhatnak! Minden államban ugyanez az igencsak borsos ár várható, hiszen nem lenne ésszerű, ha ugyanazért a képzésért az egyes egyetemek más-más összeget kér-nének. Viszont az is megoldható, hogy egy hallgató például Budapesten végzi el az első szemesztert – és ezt az ELTE-nek fizeti –, míg a második félévet szakmai okokból kifolyólag a Messinai Egyete-men teljesíti, s a végén a két egyetem által közösen kiállított oklevelet kap.

Az első félévben alapozó tárgyakat hallgat a leendő résztvevő, úgy mint bűnügyi eljárásjog, kriminológia, igaz-ságügyi szakértőválasztás, a rendőrség szerepe illetve kémia, biológia, fizika és

orvoslástan alapjai, továbbá a klasszikus- és Bayes-statisztika illetve a minőségbiz-tosítás tárgyakat is el kell végezniük. A jogi diplomával rendel-kezőknek a műszaki és természettudomá-nyos tárgyak alapja-

inak elsajátítása lesz a fő feladat, és for-dítva. A második szemeszterben kerül sor a gyakorlati(asabb) képzésre: kémiai, ásványtani, fizikai, biológiai technikai ismeretek, kriminalisztika, kriminál ant-ropológia, adatbázis-kezelés, a népszerű törvényszéki helyszínelői vizsgálatok és 4-4 kreditértékben kiegészítő tárgyak (illegális migráció, számítógépes és kör-nyezeti károkat okozó bűnözés) és végül a szakdolgozat vár a résztvevőkre. A tárgyakat az ELTE-n és a Rendőrtiszti Főiskolán kívül a Pécsi Tudományegye-tem és a SOTE oktatói illetve a Belügy-minisztérium és egy megyei rendőr-fő-kapitányság szakemberei fogják tartani. A képzés végére összesen 60 kreditet kell megszerezni, ekkor az ember „európai bűnüldözési szaktanácsadónak” mond-hatja magát.

Reméljük, összejön legalább tíz jelentkező és egy év múlva már a kép-zés sikeréről beszélgethetünk!

Kosárkó Tímea

TudósításTudósítás

7

TétékásNyúzTétékásNyúz

TudósításTudósítás

Talpunk alatt is folyik?Víz a felszín alatt

Ritkán gondolunk bele, hogy a levegő, a víz nem magától „van”. A „természet szolgáltatásainak” is nevezett létfontosságú elemeket bár nem kell előállítani, megőrzésük szó szerint életbe vágó. A felszín alatti vizekről, a korszerű hidrogeológia tudományáról Mádlné Szőnyi Judit, egyetemünk tanára adott elő a Mindentudás Egyeteme 2.0 keretei között.

A hidrogeológia egyik feladata kide-ríteni „a vízmolekulák múltját”, azaz: honnan jön a víz, mennyi ideig tartóz-kodott a felszín alatt és milyen anyagokat tartalmazhat. Elődeinknek ennyi infor-máció elég is lehetett, hiszen szinte kizá-rólag a vízkinyerés érdekelte őket.

VálságAz ipari technológiák fejlődése

révén kezdett megnőni a vízigény: a lakosságon túl óriási mennyiségben kezdte felhasználni az ipar illetve a mezőgazdaság a létesítmények vízel-látására, öntözésre, állattartásra stb. Ez pedig mára globális vízválsághoz veze-tett – és itt nem csak a száraz, sivatagos területekről van szó!

A Föld vízkészlete 1400 millió km3, ennek legnagyobb része azonban – szá-munkra – nem hasznosítható: az összes víz 97,2%-a sós tengervíz, a fennmara-dó 2,8%-ból pedig mindössze 0,66% mobilizálható, azaz alkalmas céljaink-ra. A maradék 2,14% fogságban van a sarkok és a gleccserek jegében. A hidro-geológia egyik fő jelentőségét az adja, hogy ennek a relatíve „kevés” víznek 98%-a a felszín alatt található. Az éves 4000 km3 vízfelhasználásban világszin-ten ennek a víznek körülbelül 18%-a hasznosul, de az arány egyre nő, a XX. században megötszöröződött.

Áldás vagy átok?A víz életet ad, de ugyanígy el is

veheti azt, gondoljunk csak a belvíz-helyzetre, árvizekre, jelentős földmoz-gásokra (Kulcs, Mátraszele). Hollandia szinte létezése óta küzd a vízzel, az ország területének egyharmada ugyan-is a tengerszint alatt található mélyföld. Megoldásuk lényege a felszín és felszín alatti vizek komplex, a természeti viszo-nyokhoz alkalmazkodó kezelése – azaz belátták, hogy a tengertől, a folyótól és a felszín alatti vizektől nem várható el, hogy az alkalmazkodjon hozzájuk (lásd még az olasz Velence esetét!).

Hazánkban az jelenti a gondot, hogy a mai emberek mintha elfelejtet-ték volna őseink tudását. Ők ugyanis ismerték – bár nem tudtak róla – az úgy-nevezett ki- és beáramlási területeket, amelyek között a felszín alatti áramlá-si rendszerek teremtenek kapcsolatot. Ennek lényege, hogy a „be” oldalon (utánpótlódás) a vízmentesség bizto-sított, a „ki” oldalon (megcsapolódás) azonban állandóan magasan van a talaj-vízszint. Ide elvileg nem lenne szabad építkezni, az épületkárok jelentős része mégis ennek köszönhető. (Ilyenek a folyóvölgyek is, például Felsőzsolca.)

Kételkedem, tehát...?A XIX. század közepéig az artézi szem-

lélet jelentette a hidrogeológiában érvényes paradigmát. Ehhez a korszakhoz köthető Zsigmondy Vilmos (1821-1888) világhírű műve a Hősök terén. A Hősi emlékmű mögött található 970 méter mély artézi kútjából a mai napig körülbelül 70°C-os termálvíz hozható a felszínre. Az artézi szemlélet lényege, hogy a rétegvíz két telje-sen (!) vízzáró réteg között helyezkedik el, a felszínnel pedig csak a hegylábaknál van kapcsolatban. A vízvételezés a közlekedő edények elve alapján történik a rétegvízből . A talajvíznek pedig nincs is az egészhez semmi köze, hiszen az mindenhol a fel-színnel áll csak kapcsolatban.

Az 1856-ban kimondott Darcy-tör-vény szerint a felszín alatt az áram-lás intenzitása egyenesen arányos a mozgató erő és a kőzet vízáteresztő képességének szorzatával. De az arté-zi szemlélet majdnem statikus, csak a rétegvíztartón és a talajvíztartón belüli vízmozgást enged meg.

A tudomány egyik fő mozgatóru-gója a kétkedés – ezt tette az 1800-as évek végén Chamberlin is az artézi szemlélettel szemben. Ő úgy gondolta (helyesen), hogy az agyagrétegek sem teljesen impermeábilisak (szigetelők), azaz valamilyen mértékben minden anyag átereszti a vizet.

Később Hubbert 1940-ben mondta ki, hogy a felszín alatt is működnek a fizika törvényei. A vízmozgás szempontjából itt is az energiamező a meghatározó. A leg-fontosabb mozgató erő a felszíni vizekhez hasonlóan itt is a gravitáció, csakhogy ez a vízmozgás a kőzetpórusokon át zajlik. Az artézi szemléletet ennek ellenére csak 1962-63-ban sikerült megtörni Tóth József Kanadában élő magyar professzor (2006-2008 között karunk címzetes tanára) kuta-tásai jóvoltából. Ő volt az, aki a Darcy-tör-vényt és a tömegmegmaradási egyenletet (hiszen az áramló víz tömege állandó) összekapcsolva levezette a mai hidrogeo-lógia alapegyenletének számító áramlási egyenletet. Ebből kiindulva matematikai alapon kiszámolta, hogy a felszín alatt a térfelszín magasságkülönbségei hatására lokális, intermedier és regionális áramlá-sok alakulnak ki.

Megállapításai nyomán kiderült, hogy nincsen külön talaj- és rétegvíz. A felszín alatt összefüggő áramlási rendszerek működnek. Ezek a víz-áramlások geológiai időskálán az agyagrétegeken is áthatolnak. Ezért fontos minden gyakorlati feladat meg-oldása előtt tisztázni a vizsgálati helyet és az időtartamot – az agyag például építkezési szempontból nyugodtan tekinthető teljesen szigetelőnek.

Hatások és következményekTermészetesen felszín alatti vize-

ink minőségének egyik fő előidézője a folyamatos víz-kőzet kölcsönhatás. A kőzetből származik ugyanis a víz oldott ásványi anyag tartalma. Ahol az áramlások lelassulnak, energiájuk lecsökken, ott ezek az anyagok felhal-mozódhatnak, érctelepeket vagy akár szénhidrogén-telepeket létrehozva.

A vízminőséget azonban befolyá-solja a mesterséges vagy természetes eredetű (lásd arzén probléma) szennye-zés is. E szempontból különösen fontos a felszín alatti vizek és a vízkörforgalom kapcsolata. A felszínről származó szeny-nyezők ugyanis szinte bárhová eljuthat-nak és lekerülhetnek a „talpunk alá is”, ahonnan előbb-utóbb „visszakapjuk” a kutak, források révén.

Végül fogadjuk meg Benjamin Frank-lin XVIII. sz-i figyelmeztetését: „A kút csak akkor hiányzik, amikor kiszárad.”

Az előadás megtekinthető: http://mindentudas.hu/elodasok-cikkek/item/2521.html.

Weisz Dávidtudositas@nyuz.elte.hu

42. félévfolyam 7. szám 2011. március 30.

8Lágymányosi portrékLágymányosi portrék Lágymányosi portrékLágymányosi portrék

A földlakó marsjáróInterjú Kereszturi Ákos planetológussal

Első magyarként Kereszturi Ákos tölthetett el 2004-ben néhány hetet a Devon-szigeti Mars-bázison. A Collegium Budapest Mars Asztrobiológiai Kutatócsoportjának munkatársával, az ELTE TTK Ter-mészetföldrajzi, illetve Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékének külső óraadó tanárával erről és a Mars-kutatás jelenlegi helyzetéről beszélgettünk.

Hogyan kezdett csillagászattal foglal-kozni?

Nehéz kérdés, mert már annyira régen történt, hogy nem emlékszem rá. Már általános iskola második osztá-lyában tudtam olyan dolgokat, amikről a tanárnő sem értette, hogy mit jelent. Valószínűleg azelőtt nem sokkal kezdőd-hetett a csillagászati érdeklődésem.

Hogyan került az ELTE-re?

Először a csillagászat kezdett érdekelni, aztán a gimnázium alatt jött ehhez a földtudomány, és e kettő egyvelege kezdett bennem kialakulni, mint érdeklődési kör. Előbb a földrajz, majd a geológus szakra jelentkeztem, de eközben végig megmaradt a csil-lagászat iránti szeretetem. Aztán idő-közben kialakult, hogy ahhoz, amit én akarok, inkább a földtudományi mun-kamódszerek állnak legközelebb.

Melyek a fontosabb kutatási területei?

Bolygótudománnyal foglalkozom, de mivel geológus végzettségű vagyok, így legfőbb témám is ezzel, azaz a felszí-ni alakzatok vizsgálatával kapcsolatos. Ezek közül is elsősorban a marsi kép-ződményekkel, a vízzel kapcsolatos eró-zióval és akkumulációval, illetve a víz mai előfordulásával kapcsolatban vég-zek kutatásokat. Ezenkívül sok egyéb dolog is érdekel, például a különböző tektonikus alakzatok – a Jupiter egyik holdjának, az Európának a tektonikájáról írtam az egyik szakdolgozatomat –, az éghajlattal összefüggő folyamatok, azaz a klimatikus planetomorfológia, illetve az asztrobiológia, vagyis a földön kívüli élet lehetőségének kutatása. Utóbbi esetében elég sok terület érdekel, kezdve a csillag-közi molekulák kombinálódási lehetősé-geitől, a szerves anyag stabilitásán át, a vizes környezetben történő reakciókig.

Ezen sok téma közül kutatóként csak szűk tárgykörökkel foglalkozom, a többi megmarad az érdeklődés szintjén.

2004-ben előbb az egyesült államok-beli MDRS-bázison, majd a Devon-szigeti kutatóállomáson dolgozott geológusként. Meséljen ezekről!

Nagyon jó kaland volt mindkettő, hiszen összekapcsolódott a tudomány és az élvezet, egy kicsit extrém sport jellege volt az egésznek. A két terület marsi ana-lógia vidék, hasonló folyamatok jellem-zők a felszínre és olyan a táj, mint a Mar-son. Amikor az állomáson dolgoztunk, be kellett öltözni szkafanderbe, figyelni, hogy meddig elég az oxigén, terepjárózni a marsbéli tájon. A Devon-sziget az északi sarkvidéken található, előfordult, hogy odafele menet egy napig várt a repülőgép, mert annyira rossz volt az idő. Sok apró kalandot éltünk át, gyakorlatilag a leghét-köznapibb dolgok is furcsának bizonyul-tak. Például az élelmiszerrel kapcsolatban állandó problémáink adódtak, sajnos egy konténernyi étel az egyik eszkimó repü-lőtéren elveszett. Egy hétig még tudtuk enni, amink volt, de a hátralévő két hét-ben mindennap paradicsomszószos tész-tát kellett ebédelni és vacsorázni, ezekből valami oknál fogva évekre elegendő ada-got raktároztak a bázison.

A terepi kutatás hangulata tetszett igazán, hogy az ember szkafanderben jár-kál egy nagy becsapódásos kráter perem-vidékén, és nézi, hogy hol lehetnek példá-ul a becsapódás utáni felszín alatti oldatok áramlásával kapcsolatos hidrotermális kürtőkitöltések. Kicsit olyan érzésem volt, mintha tényleg a Marson járnék. Az USA területén lévő MDRS-bázis környékéről kaptunk ugyan térképet és GPS-t, de fogalmunk sem volt, hogy pontosan hol található, amit keresünk, gyakorlatilag úgy fedeztük fel az egész vidéket. Akadt néhány kőzetminta, amit hazahoztunk a „Földre”, és a kollégák vizsgálata nyo-

mán kiderült, hogy extrém körülménye-ket is túlélő cianobaktériumok találhatók a kőzet belsejében, 2-3 mm-rel a felszín alatt. Hasonló talán a Marson is lehetsé-ges, de erről szinte semmit nem tudunk még – persze nem szabad túl messzire menni egy ilyen analógia alapján, a Mars azért nagyon más égitest, mint a Föld.

Hogyan képzeljünk el egy átlagos hét-köznapot ilyen extrém körülmények között?

Ennek volt egy elvi módja, meg ami a gyakorlatban sikerült. Menetrend sze-rint mindig ugyanakkor volt ébresztő, hogy egyszerre keljen fel az egész cso-port. Együtt reggeliztünk, ami az egyik legjobb étkezés volt, mert legalább akkor nem paradicsomszószos tésztát ettünk. Ezután egy rövid megbeszélés követke-zett, ami igazából már csak egyeztetés volt, mert mindig előző este találtuk ki, hogy másnap mit csináljunk. Az első cso-port kiment terepre, és innentől kezdve az egész nap abból állt, hogy vagy egy hosszabb vagy kettő rövidebb úgyneve-zett EVA, azaz űreszközön kívüli munka folyt. A csapat ezalatt kettéoszlott, egyik fele terepen dolgozott, a többiek a bázison maradtak és labormunkát végeztek, vagy rádióztak, takarítottak. A napi munkának volt egy sajnálatos része, ami valószínűleg a Marson is így lesz, azaz hogy több órát kellett javítani, szerelni a bázison. Ebédre mindenki akkor és azt evett, amit tudott, legközelebb a vacsoránál, illetve előtte a közös főzés során volt újra mindenki együtt. Ekkor beszéltük meg a tapaszta-latokat és a másnapi teendőket.

Hogy nézett ki a különleges lakóegység?

Kétszintes, nyolc méter átmérőjű henger volt, két olyan légzsilipes bejá-rattal, amin keresztül lehetett szimulál-ni a Marsról visszatérést és oda kilépést. Az alsó szinten laboratóriumok, szere-lőegységek és a szkafanderek voltak, felül pedig a lakótér. A henger egyik fele itt kicsi, egyszemélyes hálószobá-kat tartalmazott, ahova félre tudtunk húzódni, a másik részét egy közösségi terület foglalta el, ahol tulajdonkép-pen az élet zajlott, ott ettünk, beszélget-tünk, és ott voltak a számítógépek is. A lakóegység külső, kiegészítő részén aggregátor termelte benzinről az ára-mot, ott volt a víztartály és egy külső üvegházszerű egység, ahol biológiai úton tisztítottuk a vizet, amit később mosakodásra, mosogatásra, kísérletek-hez újra tudtunk hasznosítani.

Lágymányosi portrékLágymányosi portrék

9

TétékásNyúzTétékásNyúz

Lágymányosi portrékLágymányosi portrékMennyivel nehezebb és időigényesebb

a szkafanderes munka, mint a földi terepi kutatómunka?

Sokkal kényelmetlenebb, hiszen az embert zavarja, amikor benne van, emellett sokat lassít. Ha elő akarunk venni vagy fel akarunk írni valamit, az sokkal körülményesebb, mintha puszta kézzel csinálnánk. A gyaloglást is meg-érezni, főleg emelkedőn fölfelé, mert a háti életfenntartó egységet is állandóan cipelni kell. Nincs tapintás, nehezeb-ben tudunk egy kőzetmintát vizsgálni, a sisak pedig korlátozza a látást, meg még a páraelszívó is gyakran elrom-lik. A nehézségek ellenére a geológiai munkák többségét el tudtam végezni ugyanolyan eredményesen, mintha szkafander nélkül csináltam volna, csak lassabban és körülményesebben.

A Mars kutatása manapság egyre inkább felkapott téma, mik a planetológia legújabb eredményei ezzel kapcsolatban?

Nagyon sok új eredmény van, eze-ket nehéz röviden összefoglalni. Minden évben van egy ötnapos bolygótudomá-nyi konferencia Houstonban, ahol három napig csak a Marsról van szó. A legfrissebb eredmény, hogy speciális körülmények között lehetséges nagyon sós folyékony víz megjelenése a Marson. Egyre több aktív folyamatot figyelnek meg, például vándorolnak a dűnék, illetve talán vulká-ni eredetű metán ma is szivárog a felszín alól. Nem túl idős, néhány millió éves vulkáni alakzatok találhatók a bolygón, és az egyre jobb adatok alapján egyre pon-tosabban lehet rekonstruálni az egykori környezetet. Adott területen meg lehet becsülni, hogy egykor milyen állapotok uralkodtak, milyen üledékek találhatók, honnan került oda víz, illetve milyen környezetben képződtek az ásványok. Sok új eredményt lehetne még felsorolni, talán még azt említeném, hogy a Marson az éghajlat sokkal aktívabban változik, mint azt korábban gondoltuk, néhány millió éves időskálán erősebb klimati-kus kilengések vannak, mint a Földön. Egyre több helyen találnak jeget, vannak olyan gleccserek, amelyekben a jég ma is néhány méterrel a felszín alatt megtalál-ható. Valószínűleg nedvesebb időszakban ezek aktívak és mozognak, de most éppen egy szárazabb periódus van.

Hogy nézne ki egy ideális Mars-utazás? Mennyi időt, pénzt és energiát igényelne?

Pénzből rettentő sokat, az idejét általában két és fél évre becsülik. Két-fajta Mars-utazás lehetséges, az egyik, hogy fél év az odaút, és egy-két hét kutatás után már vissza kell indulni; a másik lehetőség, hogy ha nem egy egy-két hetet maradnak, akkor már több mint egy évet kell, mert a Föld közben a Nap túloldalára megy. Mind a két esetre vannak már forgatókönyvek, az ideális a hosszabb időtáv lenne, ehhez azonban nagyon sok fejlesztésre van még szük-ség. A mostani irányvonal szerint, amit a Marson elő lehet állítani, azt felesleges a Földről cipelni, például az üzemanya-got a légköri szén-dioxid, napfény és radioaktív energia segítségével lehet-ne helyben termelni. Nagyon oda kell figyelni arra, hogy a marsi környezet mérgező az emberi szervezet számára, ezért meg kell oldani, hogy az űrha-jósok semmilyen anyagot ne vigyenek be a szkafanderükön. A bolygón nincs olyan vastag légkör és mágneses tér, ami védene a Napból jövő sugárzások ellen, ezért időnként sugáróvó helyre kellene húzódni. Nem tudni pontosan, hogy a földinél kétharmadával gyengébb gra-vitációs tér milyen következmények-kel járna, de ez valószínűleg nem olyan veszélyes, mert súlytalanságban is töl-töttek már hosszú időt. Tehát elég sok bizonytalanság van még az emberes Mars-utazással kapcsolatban.

Mostanában úgy tűnik, mintha a Hold kutatása háttérbe szorult volna. Miért van ez?

Több kutatási tendencia van, ame-lyek közül a NASA-é a legfeltűnőbb. Az amerikaiak korábban emberes Hold-utazást terveztek, de ezt pénzügyi okok miatt törölték. Ugyanakkor a Hold egy-re érdekesebb célpont, mert sorra derül-nek ki érdekes dolgok róla, mint például a sarki kráterek jégtartalma. A feltörek-vő távol-keleti országok, Kína, Japán és India egyértelműen a Holdat próbálja megcélozni, Kína embereket is küldene oda. Ennek az a fő oka, hogy közel van, ezért elérhető más országok számára, és amikor egy államnak bizonyítania kell, hogy mire képes technológiailag, akkor ideális választás.

Említette, hogy a Marson elképzelhe-tőek recens vízfolyások, illetve nemrégiben a Cassini űrszonda oxigént talált a Szatur-nusz második legnagyobb holdján, a Rheán. Ön szerint lehet élet Naprendszerünkben a Földön kívül?

Ha a földön kívüli élet nyomában járunk, akkor egy nagy mozaiknak rend-kívül érdekes, de mégiscsak nagyon apró részleteit látjuk. Megfigyeléseink alapján a marsi körülmények a leginkább ideáli-sak a Földön kívül, de ez a legjobb helyzet is éppen a határán van annak, amit az élőlények vagy pont kibírnak, vagy pont nem. Azért nehéz ezt megállapítani, mert a földin kívül egyetlen más életformát sem ismerünk, és ha a Marson kialakult egykor az élet, akkor az várhatóan jóval extrémebb körülmények között fejlődött. Egyre valószínűbb, hogy a Naprend-szerben több helyen volt víz, és a szerves anyag is jóval gyakoribb volt, mint azt korábban gondoltuk. De igazából arra a kérdésre, hogy van-e élet, arra nem tud-nék és nem mernék biztosat válaszolni.

Tudományos publikációin túl számos ismeretterjesztő cikket ír. Fontosnak tartja, hogy a témában nem járatosak is bővítsék, elmélyítsék planetológiai ismereteiket?

Nagyon fontosnak tartom, hogy az emberek megismerjék ezeket a dolgokat, mert szerintem nagyon érdekesek, és más-ként nem biztos, hogy eljutnának hozzájuk. Tulajdonképpen régi hobbim, sok téma érdekel csillagászati, bolygótudományi és geológiai területeken, de ennyi mindennel nem lehet kutatóként foglalkozni. Viszont legalább ismeretterjesztő szinten foglalko-zom vele, és valljuk be, hogy nem rossz érzés a Mars felszínének vizsgálatával fog-lalkozni, és eközben a szabadidőben cikke-ket írni vagy előadásokat tartani például arról, hogy milyen Naprendszeren kívüli bolygókat fedeztek fel nemrégiben.

Az origo.hu tudományos rovatának állandó cikkírója és szerkesztője. Hogyan jött ez a lehetőség?

Egyik ismerősöm, a szintén a boly-gótudománnyal és a földön kívüli élet lehetőségeivel is foglalkozó Simon Tamás a tudomány rovat vezetője. Miután éve-ken át cikkeket írtam a Magyar Csillagá-szati Egyesület ma is létező Meteor című újságjába, jött a lehetőség, hogy az origo.hu világűr rovata számára hasznos lenne egy stabil munkatárs, aki rendszeresen dolgo-zik. Nehéz visszatartani magam, hogy ne olvassak sok olyan cikket, amelyek nem tartoznak közvetlenül a kutatásaimhoz, és ha már így történt, akkor érdemes megosz-tani a nagyközönséggel, hallgatókkal.

Gansperger Gáborportre@nyuz.elte.hu

Kedves Hallgatók!

Jelenleg elég sok (kb. 100 vagy több) üres helyünk van a kollégiumokban.

Ez azt jelenti, hogy aki most jelentkezik várólistára, az fel lesz véve szinte

egyből (néhány nap az átfutási idő).

Tehát ne késlekedjetek, hanem jelentkezzetek!

Biológus Programsorozat!Mindig is érdekelt az emberi

test felépítése? Szeretnél emberboncolást látni?

Akkor itt a lehetőség! Április 13-án 11 órakor biológushallgatók számára

szervezett boncolásra megyünk a SOTE-ra!

Jelentkezés és további információ: http://biosz@elte.hu, illetve Szakács Dávidnál a szakacsdavid@cerberus.

elte.hu e-mail címen.

ELTE TTK HÖK Képviselőválasztás

Az ELTE TTK HÖK Választási Bizottsága képviselőválasztást ír ki a 2011-2012-es választási ciklusra vonatkozóan, amelynek során az ELTE TTK HÖK Küldöttgyűlésének tagjai kerülnek megválasztásra.

Képviselőnek indulhat az ELTE TTK minden hallgatója. (A Kar hallgatójának számít a Karon minor szakirányon illetve tanári modulon tanulmányokat folytató hallgató is.)

Felhívjuk a képviselőjelöltek figyelmét, hogy a 2011. tavaszi félévében BSc/BA, MSc/MA vagy korábbi rendszerű képzésbeli tanulmányaikat lezáró, de a Karon tovább tanulni szándékozó hallgatók – függetlenül attól, hogy a Kar mely képzésében kívánják folytatni tanulmányaikat – azon a szakterületen jelentkezzenek képviselőnek, ahol BSc/BA, MSc/MA vagy korábbi rendszerű képzésbeli tanulmányaikat végzik.

Jelöltállítási időszak: 2011. március 28. – 2011. április 15.

Szavazási időszak: 2011. április 28. – 2011. május 12., 9-16 óra között.

A szavazás helyszínei: Északi épület Kémia porta, Déli épület Nyugati porta. Az állandó helyszínek mellett mozgóurnás szavazásra is lehetőség lesz, amelynek pontos helyét és idejét a Választási Bizottság legkésőbb 2011. április 25-ig kihirdeti.

A képviselőjelöltek jelentkezési lapot az Északi Hallgatói Irodában (É 0.75) tudnak kérni, vagy a http://ttkhok.elte.hu/ weboldalról tudják letölteni.

A jelentkezési lapokat az Északi Hallgatói Irodában lehet leadni az iroda nyitvatartási idejében. A leadás végső határideje 2011. április 15. 14 óra.

Szükség esetén – a szavazási időszak után – a Választási Bizottság pótválasztásokat ír ki.

A képviselőválasztás eredménye ellen a kihirdetéstől számított három munkanapon belül fellebbezésnek van helye, amelyet az „ELTE TTK HÖK Ellenőrző Bizottsága részére” megjelölés mellett, az Ellenőrző Bizottság elnökének és az ELTE TTK HÖK székhelyére címezve (ELTE TTK Hallgatói Iroda; 1117 Budapest, Pázmány sétány 1/A., Északi tömb 0.75), névvel, értesítési címmel és elektronikus levélcímmel ellátva, ajánlott levélként, postai úton kell benyújtani.

Budapest, 2011. március 22.

Jánosi AttilaA Választási Bizottság elnöke

Tetszenek a Négyeshatosban olvasha-tó novellák? Veled is tör-ténnek hasonló vicces, bájos vagy épp gro-teszk, elgondolkodtató dolgok, amikről ebben a rovatban olvashatsz? Ha igen, írd meg nekünk a negyeshatos@nyuz.elte.hu címre! Fáradságodat természetesen némi zsebpénzzel és egy kis meglepivel honoráljuk.

Kedves Hallgatók!

Jelenleg elég sok (kb. 100 vagy több) üres helyünk van a kollégiumokban.

Ez azt jelenti, hogy aki most jelentkezik várólistára, az fel lesz véve szinte

egyből (néhány nap az átfutási idő).

Tehát ne késlekedjetek, hanem jelentkezzetek!

Ha úgy érzed, indokolatlanul horribilis mennyiségű mostanság az életedben az egyenletrendezés, a

pH-számítás, az oldhatósági szorzat, a sztereoizoméria meg a többiek, és ráadásul ZH is lesz belőle, akkor itt a megoldás!

„Lelkes-türelmes-szakmailagilletékes” csapatunk tagjai általános-, szervetlen-, fizikai-, analitikai-, elméleti- és

szerves kémiából, valamint kémiás matekból nyújtanak bérmentve segítséget. Az órákat kémiás hallgatók a

veletek megbeszélt időpontban tartják, elérhetőségeiket a szakterületi honlapon (kemia.elte.hu) találjátok: a periódusos rendszerben a kék „O”-ra kattintva.

Forduljatok hozzánk bizalommal, szívesen segítünk!

Kémiás Korrepetálás

Ké

Ko

42. félévfolyam 7. szám 2011. március 30.

Természet-tudomány-technikaTermészet-tudomány-technika

12SportSport

Sándor, József, BenedekZsákban hozzák a polleneket

„Itt a tavasz, itt van újra” – idézhetnénk a gyönyörű szófordulatot. Zöldellnek a fák, nyílnak a virágok és lassan, de biztosan a gólyák is hazaérkeznek hosszú, téli vakációjukról. Ám a sok varázslatos dolog mellett nem árt, ha néhány lehetséges problémára is idejében felkészülünk. Mint például a pollenveszélyre.

Az allergiás megbetegedések szá-ma nem csak Magyarországon, hanem világszerte is évről évre növekszik. Hazánk azonban különösen rossz hely-zetben van, mivel a parlagfűre érzéke-nyek aránya 10-15 százalékkal nagyobb, mint a kevésbé érintett nemzeteknél. Magyarán szólva itthon a pollenallergi-ások több mint fele kínlódik a parlagfű okozta allergiától, ami azért is aggasztó, mert az immunterápia jelenleg nincs benne az államilag támogatott kezelé-sek körében. Szemben több más uniós országgal, ahol a kezelések költsége-it jórészt az egészségbiztosítás finan-szírozza. A parlagfű Magyarországon mintegy ötmillió hektár területen fordul elő, ebből 700 ezer hektár erősen fertő-zöttnek számít.

A fészkesek családjába sorolható növény pollenszórása elsősorban júli-us-augusztus táján tapasztalható, de kisebb mennyiségben egészen a fagyok beálltáig folyamatosan tarthat. Pollenje

a légutakon keresztül juthat kapcsolat-ba a szervezetünkkel. Ennek megfelelő-en az általa okozott allergia legfőképp szénanáthás és asztmás tüneteket okoz (például a szem begyulladását, folya-matos köhögést és könnyezést).

A parlagfű egyébként alapvető-en egy Észak-Amerikában őshonos növény, mindössze az 1920-as években jött be Magyarországra egy gabonaszál-lítmánnyal együtt. A növény rövid idő alatt megszokta az éghajlatot és hama-rosan elterjedtté vált az egész kontinen-sen. Ez annak köszönhető, hogy a szél akár 100 kilométeres távolságba is képes eljuttatni virágporukat. És persze annak is, hogy a mélyebb rétegekbe kerülő magok évtizedek múlva is csíraképesek lehetnek még. Továbbá, hogy a gyom megbolygatott (nem természetes borítá-sú) területeken könnyen megtelepedik.

Robbanásszerű terjeszkedése viszont nem csak a körülményekhez való gyors alkalmazkodásának illetve nagy ellenálló képességének köszön-hető, emberi tényezők is bőven közre-játszottak térhódításában. A parlagfű ugyanis a hetvenes évekig szinte sem-milyen gondot nem okozott, irtását így hosszú esztendőkön át senki nem kezdeményezte. Pollenkoncentráció-ja azonban olyannyira megugrott az elmúlt négy évtizedben, hogy mára a teljes földrészen népegészségügyi problémák okozójának vallhatja magát. A helyzet odáig fajult, hogy a folyama-tos küzdelmek és gyomlálások ellenére a parlagfű csaknem akadálytalanul tud terjedni. Magyarországon elsősorban parlagfű irtó kampányokkal és széles körű társadalmi felvilágosítással pró-bálnak tenni ezen ügy érdekében.

Csakhogy nagy mértékben bonyo-lítja a védekezést az a tény, hogy iga-zából egyetlen védekezési módszer sem mondható hatékonynak. Számos forrásból lehet hallani, hogy a lehető legbiztosabb dolog a megelőzés, ezen belül is a parlagon heverő területek

gyepesítése, valamint erdősítése. Ám ez a növény csírázási képessége miatt pusztán ideiglenes, átmeneti megol-dást szolgáltathat. A parlagfű elleni defenzió másik hatékony módszere lehet az, ha virágzás előtt tőből kité-pik a növényt a földből, kaszáláskor és kapáláskor pedig elvágják a gyökereit, hogy azok ne tudjanak újra kihajtani. A baj csak az, hogy ez is a talaj fel-forgatásához vezet, ami kedvezhet a mélyben nyugvó magoknak. Ezenfelül mindkét esetben inkább lokális problé-mamegoldásról beszélhetünk.

Hogy mi minden jöhet még szóba? Elsősorban a vegyszeres kezelés, habár ezt is csak olyan területeken szabad végezni, ahol ez nem veszélyezteti az embereket és főként a kisgyermekeket. Az eljárás a korai növekedési fázisban, a növény hatleveles állapotáig lehet csak hatásos. A továbbiakban nem kife-jezetten, hiszen a parlagfű a gyomirtó szerekkel szemben is igen ellenállónak bizonyul. Szakértők továbbá nem egy-szer ajánlják a virágzó rétek és mezők messziről való elkerülését. Ezt azonban valljuk be, könnyebb mondani, mint lelkiismeretesen betartani, és nem csak abból kifolyólag, hogy nehéz feladat itthon pollenmentes övezetre lelni.

Néhány dolog biztos: az átlagos parlagfű irtók ára 1500 Ft, míg egy hétköznapi kasza ennek duplájába is kerülhet. Ettől függetlenül az élmény, amit egy allergiás beteg érez a pollen-szezon lezárultával, felbecsülhetetlen. Olybá tűnik tehát, hogy az ember par-lagfű ellen vívott harca nem más, mint egy hamisítatlan macska-egér játék, ami emlékeztet a kengyelfutó gya-logkakukk és a prérifarkas esetére is. Az ádáz harc, a parlagfű megfékezésé-re tett lehetetlen küldetés feltehetően a végtelenségig fog tartani. Minden hasonló dologra pedig ott vannak az allergia elleni készítmények.

Spiller Andrásttt@nyuz.elte.hu

Természet-tudomány-technikaTermészet-tudomány-technika

TétékásNyúzTétékásNyúz

SportSport

13 Hol sportoljak VII.Vissza a csapatsportokhoz

Sorozatunk hetedik részében visszatérünk a csapatsportokhoz, mégpedig ahhoz, amelyben 6+1, azaz 7 játékos található egyszerre egy csapatban a pályán. Bizonyára mindenki sejti, hogy a kézi-labdáról van szó, konkrétabban a férfi kézilabdáról. Pollák Bence kézilabda sportösztöndíjassal beszélgettem.

Mit tanulsz a TTK-n?

Kémia BSc-re járok, idén nyáron fogok végezni.

Milyen sportokat űztél eddig?

Kézilabdáztam NB I ifiben, hob-biszinten fociztam és lovagoltam, de minden sportot szeretek.

Mióta vagy sportösztöndíjas, és mi motivált, hogy az legyél?

Szeptember óta vagyok sport-ösztöndíjas és leginkább az moti-vált, hogy sportszervezővé váljak. Amikor gólya voltam, elég gyér volt a kézilabda körüli hírverés, példá-ul a csapathoz öt e-mailen és két telefonon keresztül tudtam csak eljutni. A kézisek színvonala és szervezettsége is elég gyenge volt, és nem igazán voltak nyitottak új emberekre. Remélem, hogy ez mára megváltozott.

Mesélj az általad tartott edzésekről!

Hetente három edzés van a BEAC-on, kedden, csütörtökön és szombaton. Az edzések szintje változó, mert van, aki nemrég kezdte, de vannak, akik régebb óta játszanak. Sokan vagyunk, nem csak ELTE-sek, jár néhány kül-sős, és olyanok is, akik már végeztek. A társaság elég sokszínű, vannak pél-dául jogászok, PPK-sok, kémiások és biológusok egyaránt.

Jártok versenyekre?

Van két olyan csapatunk, ame-lyik a Budapest Bajnokság I. osztá-lyában indul. Ők kizárólag terem-ben, normálméretű pályán játszanak meccseket; minden hétvégén játék-nap van a tavaszi-őszi lebonyolítású szezonban. Ezen kívül az egyetemi

csapattal elindulunk az Universitas Bajnokságon, a legutóbbi második helyezésünk a legjobb eddigi ered-ményünk, a döntőben sajnos kikap-tunk a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem csapatától.

Ki a bajnokság nagy riválisa?

Tököl a legnagyobb riválisunk; tapasztalt és idősebb kéziseik lassú játékstílusukkal meg tudnak minket verni. Jelenleg egy ponttal vagyunk lemaradva az első helyről, bár a góarányunk jobb.

A bajnokságokon kívül van még lehe-tőségetek játszani?

Augusztus végén és szeptember elején Kunszentmiklóson edzőtábo-roztunk. Kibéreltünk egy csarnokot péntekre, szombatra és vasárnapra, napi három edzést tartottunk. A közel-ben volt egy strand, ahol lazítani is tudtunk. Ezenkívül rendeztünk felké-szülési tornát három csapat részvéte-lével. Sőt, tavaly Párizsban egy horvát és két francia csapat ellen játszottunk egy tornát, amelyet mi is és a lányok is megnyertünk.

Legközelebb mikor lesz meccsetek?

Most hétvégén lesz az Universitas Budaörsön, arra készülünk az ELTE-s csapattal, és szólunk olyanoknak, akik nem itt edzenek, viszont olyan csapat-ban játszanak, ahol sokkal képzetteb-bek és tapasztaltabbak lettek. Ebbe az egyetemi csapatba nagyon kéne egy jó kapus, aki a nehéz helyzetekben is tud segíteni.

Mi lehet az oka annak, hogy nehéz egyetemi csapatot összehozni?

Azért nem lehet csak ELTE-s csa-patot csinálni, főleg amióta BSc/MSc

rendszer van, mert nem tudni, hány gólya fog jönni, miközben már szep-tember végén elkezdődik a bajnokság. Az elsős hallgató még alig iratkozott be, szinte azt se tudja, hol van, és már játszani kéne. Aztán harmadév után lehet, hogy azt mondja, „sziasztok, én végeztem”. Az ELTE-sek közül ráadásul sajnos sokan vannak, akik lejönnek edzésre és azt gondolják, „hű itt milyen magas szinten megy az edzés”, és ezért inkább legköze-lebb nem jönnek. Erre azt tudnám mondani, hogy sokat kell gyakorolni. Legtöbben azért úgy jönnek le, hogy régebben játszottak iskolában vagy vidéki klubban, de éveket hagytak ki. Nagyon kevés az a gólya, aki úgy jön hozzánk, hogy például tavaly még játszott egy NB II-es ificsapatban, viszont most Budapestre költözik, és szeretne nálunk edzeni.

Volt már olyan, aki még soha nem kézi-labdázott, és úgy ment edzésre?

Van egy srác, aki kicsit több mint fél éve kezdte, most a máso-dik csapatban játszik nagyon jól. A barátnője kézilabdázott, és ő is kedvet kapott hozzá. Eleinte ügyet-len volt, de mindenki kedvesen fogadta, és most már gólokat lő, jó passzokat ad.

Egy kis aktualitás, mi véleményed a nemrég véget ért férfi kézilabda világbaj-nokságról?

Gratulálok a magyaroknak, főleg a két meglepetés győzelmünk miatt. A németek legyőzése nagyon jelentős diadal, a norvégoké kevés-bé, de az is nagydolog. Komoly siker, hogy a lengyelek megverésé-vel kijutottunk az olimpiai kvalifi-kációs tornára.

Mit adott neked, mire tanított meg a sport?

Szerintem az alázat, amire a sport megtanított, tudni kell néha befogni a szád, és tudni kell, ki a feljebbvaló, kire kell felnézni, pél-dául az edzőre, tanárra, illetve a szüleidre. A csapatsportban az ös-szekovácsolódás és az ismerkedés is nagyon nagy előny.

Sportbiztossportbiz@ttkhok.elte.hu

42. félévfolyam 7. szám 2011. március 30.

Booktime & ArcokBooktime & Arcok

14Helyvektor & GasztromátrixHelyvektor & Gasztromátrix

Hamis a babaMagyar céda Dubajban!

Szalai Vivien tavaly megjelent első kötete nem hagy sok lehe-tőséget, hogy szárnyaljon a képzeletünk, hiszen mindent elénk tár. Persze nem pornóról van szó, hanem egy olyan világról számol be nekünk az írónő, amit csak nagyon kevesen tudnak megfizetni. Egy perverz, luxus életformát mutat be nekünk, amely sokszor tele van bohókás üdeséggel, néha viszont megtört testekkel találkozunk.

A könyv egy luxus prostituált leg-fényesebb éveit mutatja be. A főszerep-lő, Szofi nem az a kis fruska, akit elsőre elképzelnénk. Látszólag céltudatos és határozott nő, nem ismer lehetetlent, és ura saját életének. Ez mindaddig igaz is, amíg a szexről van szó, hiszen ő sem különbözik más nőktől, neki is vannak érzései, ám ezeket jól titkolja.

A főszereplő, az írónő, a könyv és a mondanivalója is ellentmondásos, meg-osztó. Szofi élete nem volt egyszerű, és most sem az. Lehetett volna bolti eladó, panellakó, majd egy (jó esetben) józan férfi felesége és két csemete anyja, de ő „többre” vágyott. Mohóságáért nem (csak) ő hibáztatható, hanem a társada-lom is, amelyben él. Így prosti lett belő-le, ám nem az egyszerű utat választotta ott sem, hanem magasra tette a lécet.

Az írónő is hasonlóan ellentmon-dásos számomra, hiszen kitűnő isko-lákat végzett, a Pázmány Péter Kato-

likus Egyetemre járt, előbb magyar-filozófia szakos tanár, majd újságíró lett. Ő is magasra tette a lécet, a Magyaror-szágra érkezett leg-nagyobb sztárokkal készített interjút. Jelenleg a Bors napi-lap sztárrovatának szerkesztője.

A könyvet szá-mos kritika érheti, hiszen egy általános tabut hág át, pedig a prostitúció manap-ság is ugyanannyi-ra a mindennapok része, mint ahogy korábban évszázad-okig volt. Dobálha-tunk sarat a könyvre, hogy ilyet ne, hogy ezek a könyvek és

tévésorozatok rossz hatással vannak csemetéinkre és a saját lelkivilágunkra is. Ez jogos, de persze az is, hogy ha nem beszélünk valamiről, attól az még nem szűnik meg létezni. Lehámozva a szőrmét a prostiról, és elolvasva a könyvet, mi is kicsit közelebb kerü-lünk ehhez a világhoz. Rájövünk, hogy ezek a lányok is emberek, és csakúgy mint más, ők is az álmaikat kergetik. Teszik ezt úgy, hogy ott fogják meg a pasikat, ahol azokat a leginkább lehet, és így fizetik ki nem csak a számláikat, hanem mindazokat a divatos ruhákat

és sminkhegyeket, ame-lyektől mi átlagem-berek szépnek mond-juk őket. Mert – mint régóta tudjuk – a ruha teszi az embert – és akkor ki az anyagi-as? Szerintem erről az előítéletről szól a könyv. Még mindig nem jöttünk rá, hogy nem külső alapján kell ítélni. De hogy is tud-nánk nem a külcsínre figyelni, amikor nap mint nap ezt látjuk, ezt nyomják le a tor-kunkon, és ez sugárzik a képernyőkből a reti-nánkra.

Törceeebooktime@nyuz.elte.hu

A mikropaleontológia úttörője

A következőkben a 0-206-os labor névadójáról, Hantken Miksáról lesz szó. Fiatalkoráról sajnos igen kevés informáci-ónk van, de egy kutató esetében talán nem is az a lényeg, hanem hogy mit tett le az asztalra. Osztrák területen született 1821. szeptember 26-án. Egyetemi tanulmányait is ott végezte, 1840-42 között Bécsben. Ezt követően beiratkozott a selmeci Bányászati Akadémiára, ahol 1846-ban bányamérnö-ki végzettséget szerzett, majd visszatért Bécsbe tanulni. Tudományos eredményei közül az egyik legkiemelkedőbb a dorogi kőszénbányákkal kapcsolatos megfigyelé-se. Felismerte, hogy a kőszénkutatás akko-ri módszerei igen nagy bizonytalanságot rejtenek magukban, ellenben elég komoly összegekbe kerülnek. A kutatássikeresebbé tegyételére őslénytani vizsgálatokba kez-dett a Dorogi-medence kőszenet rejtő réte-

geiben. Az eocén rétegsorok szép számmal és igen nagy változatosságban tartalmaz-nak foraminiferákat (likacsosházú egysej-tűeket). Ezek rétegtani szerepét, valamint felépítésüket és morfológiájukat tanulmá-nyozta elsősorban. Eredményeiről először 1863-ban egy pesti vándorgyűlésen szá-molt be.

Főbb eredményei közé tartozik a foraminiferák agglutinált vázának póru-sainak megfigyelése, valamint hogy felis-merte az eocénre talán leginkább jellem-ző nagyforaminiferák, a Nummulitesek nemzetségének dimorfizmusát. Utóbbi felismeréséért 1864-ben a MTA tagjai sorá-ba választotta őt. 1866-tól kutatóként dol-gozhatott a Magyar Nemzeti Múzeum Növény- és Ásványtárában. Őt nevezték ki elsőként az 1869-ben alapított Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatójának. Az 1873-as bécsi világkiállításon és az 1881-es bolognai geológiai világkongresszuson egyaránt nagy sikert aratott gyűjtemé-

nyeivel, amelyeket a különböző rétegtani szintekből származó Nummulites-fajok megcsiszolt és meghatározott példányai-ból állított össze. Több nagyszabású művet írt és jelentetett meg, amíg a Földtani Inté-zet vezetői posztját töltötte be. Először egy monográfiát írt a dorogi barnakőszén-elő-fordulásokról. Három évvel később jelent meg talán legnagyobb alkotása, amely az eocén és oligocén foraminiferákról szól. Művében 213 fajt írt le, ebből 93 a tudo-mány számára addig ismeretlen volt. 1878-ban megjelent egy áttekintő köny-ve a magyarországi széntelepekről és szénbányászatról. 1882-ben a budapesti Tudományegyetemen akkor megalapított Őslénytani Tanszék első professzorává nevezték ki, majd tanszékvezetőként lét-rehozta az azóta is gyarapodó őslényta-ni gyűjteményt és könyvtárat. Emlékét számos róla elnevezett őslénytani faj és nemzetségnév is őrzi.

csicseriborsó

Booktime & ArcokBooktime & Arcok

TétékásNyúzTétékásNyúz

Helyvektor & GasztromátrixHelyvektor & Gasztromátrix

15 KebabsztárokIncredible Turkey

Egy hely, ahol az ínycsiklandó húsok és mennyei gyrosok azonnal rabul ejtenek. Egy hely, ahol a csábító fűszeres illatok hatására azt gondolhatod: ide muszáj még egyszer eljönni. Egy hely, ahol igazán otthon érezheted magad. Egy hely, amit csak úgy hívnak: Szeráj.

Pár éve Pesten, az Oktogonon is túl, a Nyugati pályaudvaron is túl, ahol esténként a Morrison’s 2 pezs-gő élete dúl, megnyitotta kapuit egy kiváló, viszonylag nagy választékkal és fantasztikus ízvilággal büszkélke-dő török–kínai gyorsétterem. Ugyan a kínai már kikopott a kínálatból, a helyen még mindig sokféle ételt és italt megtalálunk, aminek csak köze lehet a török konyhakultúrához, a dönertől a török pizzán át egészen a különféle desszertekig.

A Szent István körút sarkán tanyázó kétszintes gyorsbüfében sokszor tumultus fogad minket. Ne ijedjünk meg, hiszen a belső tér remek kialakításának köszönhető-en szinte mindig akad néhány ülő-hely vagy szabad szék. A kiszolgá-lás nem rossz, ám tömeg esetén a sorban állás emlékeztet az általános iskolai menzás délutánokra. Cseré-be korrekt árak jellemzőek. Szűkebb

pénztárcájúaknak érdemes kipróbál-ni a török pizzákat, amelyekből a gombás-tojásos kifejezetten a felsőbb kategóriát képviseli – ugyanolyan áron. Desszertekből a tejberizs, vala-mint a baklava kényeztetik leginkább édesen az ízlelőbimbókat, és ideális élvezetet nyújtanak egy barátokkal eltöltött kellemes estéhez, összejö-vetelhez. Az étlapon az említetteken kívül is találunk jó dolgokat, akár még török joghurtitalt is fogyaszt-hatunk. Ez leginkább egy frissen bontott kaukázusi kefirre emlékeztet – külsőre és belsőre is.

Külön előnye a helynek, hogy a környék pubjaival és hasonló étter-meivel szemben jól légkondicionált, részben nemdohányzó vendégteret alakítottak ki, emellett igen kulturált és tiszta mellékhelyiséggel is rendel-kezik. Nyáron néhány asztalos kerti terasz is fogadja az ide látogatókat, ami a kisgyermekes családok számára

is megfelelő helyet biztosíthat. Fize-tést követően pedig akár a török zene bódító hangulatát is élvezhetjük. Nem is beszélve a kebab és a köretfélék gaz-dag választékáról, vagy a vegetáriánu-soknak kifejezetten mennyei zamatú salátákról. Ráadásul a Szeráj majd-hogynem non-stop várja a falatozni vágyó vendégeket, ugyanis reggel 9 és hajnali 4 óra között megállás nélkül tárt karokkal és ajtókkal fogadják az idetévedőket.

Nagy kár, hogy az emeleti kilátás nem a Vígszínházra és pompás kör-nyezetére, hanem a szomszéd sarok épületeire és a belső utcára néz. De ez már csak hab lenne a tortán, mivel hátrányként csak ezt róhatjuk fel az amúgy elismerésre méltó gyorsétte-remnek. Ha valaki nagy rajongója a török gasztronómiának és biztosra akar menni, annak mindenképpen erre a helyre kell letennie a voksát.

Spiller András

Végre itt a Larousse!Egy igazi gasztronómiai rovat nem

mehet el említés nélkül 2010 egyik legnagyobb hazai gasztro-eseménye mellett. Évtizedekig tartó várakozás után végre magyar nyelven is meg-jelent a Larousse gasztronómiai lexikon. 4000 szócikk, 2500 recept, 1700 illuszt-ráció, mindez 1000 oldalon egy öt kilós kötetben. Csak hogy érezzük, a francia konyhának súlya van.

Az először 1938-ban megjelent lexi-kon a kulináris ismeretek elérhető leg-bővebb tárházát jelenti. Klasszikus és modern receptek, régi és új technológiák és főzési eljárások, különböző alapanyag-ok, főzőeszközök, híres szakácsok és étel-történetek gyűjteménye ez. Nem tudunk olyan gasztronómiai kérdést feltenni, amelyre ne találnánk meg a választ a vas-kos kötetben. Az információtenger óri-ásinak tűnik, de a kiváló szerkesztés,

az ételek betűrendes gyűjteménye, a szócikkek kereszthivatkozásai valamint a név- és tárgymutató segít az eligazo-dásban. Ez az a könyv, ami nem hiá-nyozhat a Michelin-csillagos szakácsok, a feltörekvő kukták, a gasztronómiai bloggerek és cikkírók, vagy egy főztjére felettébb igényes háziasszony polcáról sem. A tudásnak persze ára van, ez az ár 20 ezer forint körül van a könyvesbolt-okban, de ahogy egy jó steakre, úgy erre is érdemes áldozni annak, aki a főzést tényleg komolyan gondolja. A franciák kulináris teljesítménye előtt amúgy is meg kell emelnünk kalapunkat, hiszen az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) nem-régiben felvette a francia konyhaművé-szetet a veszélyeztetett szellemi kulturá-lis örökségek listájára, így a történelem folyamán ez az első nemzet, amelyiknek konyhaművészete a Világörökség részé-vé válhatott.

A Larousse gasztronómiai lexikont 72 évvel ezelőtt Prosper Montagné szerkesztette, azóta hazájában már többször kiadták frissített tarta-lommal. A magyar verzió a 2007-es hatodik kiadás alapján készült, nem kisebb gasztronómiai alak, mint Joël Robuchon szerkesztőbizottsági elnök-letével.

Zsugasztromatrix@nyuz.elte.hu

42. félévfolyam 7. szám 2011. március 30.

Cooltér & NégyeshatosCooltér & Négyeshatos

16MozizónaMozizóna

Nézze meg, hogy épül a 4-es metró!

Nézem én, de nem látom. Illetve látom, de nem nagyon akarom elhinni. Pontosabban pár másodperc múlva már elhiszem, mert nálunk minden megtör-ténhet. Nem, a Nyúzban nem akarok politizálni. Távol álljon tőlem. Ez csak egy személyes tapasztalat, vélemény.

Nem tegnap kerültem föl Budapestre tanulni. Már akkor is építették, szépítették a dolgot. Most 2011 tavaszát írjuk.

Egyik nap a Keleti pályaudvar felé volt dolgom. Jegyet vettem, nem nagy ügy. Visszafelé, amíg a 7-es buszra várakoztam, a 4-es metró elbarikádozott építési területe mellett haladtam el. Zölddel, nagy betűk-kel ki van írva: „Nézze meg, hogy épül a 4-es metró!”. Még ilyen kis trendin kivágott jópofa fejek is vannak, ahova behelyezhe-ted a saját kis buksidat, sőt apuka, anyuka, kisgyerek, egyszóval az egész család leske-lődhet, ha épp jobb dolga nem akad. Csak éppen nincsen semmi értelme, mert úgy-sem látsz semmit. Vagyis csak a nagy sem-mit látod. De azt igen. Benéztem hát nagy naivan, hátha, hátha… de az elém táruló látvány lesújtó volt: sehol senki, minden felásva, nagy földkupacok, mély árkok, néhány rossz pulóver, dzseki, sapka, sál, egyszóval ruha bedobálva. Az üdítős- és sörösüvegekről ne is beszéljünk. Most hir-telen nem tudom, hogy volt-e daru, mert ugye nyáron a tévében láttuk, hogy egy ott parkoló autóra ráesett egy, és szétlapította. Irtó nagy szerencse, hogy személyi sérülés nem történt.

De fura azért ez a magyar nyelv is, azt meg kell hagyni. Egyáltalán nem mindegy, hova teszed a hangsúlyt. „NÉZZE MEG, hogy épül a 4-es metró!”, tehát azt, hogy milyen módon), vagy „Nézze meg, HOGY épül a 4-es metró!”, itt a hogy egyenlő a valóban szóval. Bár ez utóbbiban kicsit kételkednék.

Olvastam egy cikket, hogy a 4-es met-ró építési ötlete már 1972-ben megvolt. Most úgy néz ki, hogy 2018-ra kész is lesz. Hurrá! Kész lesz? Hát, azt nem tudom, de ezek után el tudom képzelni, hogy 2018-ban is még – akkor már 31 évesen – talán a gyerekeimmel nézem a Kálvin téren vagy a Keleti pályaudvaron (a lényegen nem változtat, hogy hol…) a nagy semmit. Mert ha más nem is, a családi leskelődő még akkor is meglesz, a következő felirattal: „Nézze meg, hogy épül a 4-es metró!”

B. Andinegyeshatos@nyuz.elte.hu

Az 1988-as Esőember (Rainman) című filmet nincs olyan, aki ne lát-ta volna legalább egyszer. Évente közvetíti valamelyik televízió, nem véletlenül. A filmdráma azon kívül, hogy bezsebelte a legjobb filmnek, a legjobb rendezőnek és a legjobb for-gatókönyvnek járó díjat, meghozta Dustin Hoffman rég megérdemelt második Oscarját is. Nem mellesleg Tom Cruise is ennek köszönhetően vált világhírűvé.

Sikeres filmet színpadra adaptál-ni mindig nehéz feladat. Ha a néző annak reményében tér be a szín-házba, hogy kedvenc filmjét végre három dimenzióban láthassa, gyak-ran csalódik. Nyilvánvaló, hogy a színház eszközkészlete egy forga-táshoz viszonyítva elég szegényes, így egyes jelenetek nehezen vagy másképp, esetleg egyáltalán nem valósíthatók meg ebben a közegben. Az Esőember színpadi forgatókönyve mégis jól sikerült. Először a londoni West-Enden mutatták be 2008 szep-temberében, és A Fekete Dália vala-mint A Sólyom végveszélyben című filmek sztárja, Josh Hartnett nyerte meg benne Charlie Babbit, az önző yuppie szerepét.

A Belvárosi Színházban hasonlóan parádés szereposztással fut a nagy sikerű darab: az említett aranyifjú szerepében a népszerű Nagy Ervin aratja a babérokat, míg az autista

báty megformálásáért Kulka Jánost illeti dicséret. Az ifjú színész néhol már túlságosan hitelesen alakítja a modern kor jól menő, örökségétől megfosztott üzletemberét, azonban Kulka játékára lehetetlen bármi rosz-szat mondani. Raymond figurája pilla-natok alatt belopja magát a szívünkbe esetlenségével, szerethetőségével és komikumával. Ráadásként régi ked-vencünket, Garas Dezsőt is láthatjuk néhány pillanatig a rezignált orvos, dr. Bruener szerepében.

Mint már említettem, a film bizo-nyos jelenetei - mint például a hosszú autóutak az apai Buick Roadmasterrel – nyilvánvalóan kimaradtak a színpadi változatból, de ezek valahogy nem is hiányoznak, a darab így is egységet alkot. Természetesen Raymond itt is kívülről fújja a telefonkönyvet, meg-számolja a gyufaszálakat, csak bizo-nyos típusú alsónadrágot hord és naná, hogy kéri a juharszirupot a palacsin-tához.

A film szinte elsőként hívta fel a figyelmet az alig ismert idegi-fejlődé-si rendellenességre, az autizmusra. A Belvárosi Színház darabja bebi-zonyítja, hogy az autista emberek egyek közülünk, hogy a kommuni-kációs nehézségeiket igenis lehet és kell tolerálni, és minden nehézség ellenére néha ők tanítanak meg min-ket szeretni.

Zsu

Naná, hogy a Belvárosi Színházban!

Cooltér & NégyeshatosCooltér & Négyeshatos

TétékásNyúzTétékásNyúz

MozizónaMozizóna

17 Ébredj velünk!

Talán még nem sokan gondol-tunk bele abba, hogy mi várhat egy díjakkal teleszórt, világhírű tudósító-ra az országos televíziózás leginkább lesajnált bulvárbandájában. Pláne ha a csapat élén egy túl lelkes, túl kevés rutinnal bíró és túl sokat fecsegő vezérpalánta osztja az észt.

Az i l l e tő nem más , mint Becky Fuller TV-producer (Rachel McAdams), akit ráadásul frissen rúgtak ki páros lábbal a helyi híradó stábjából. Karakterét az Így jártam anyátokkal Robin Scherbatsky-jának segítségével jellemezhetjük. Aki nem ismerné, vagy értené: hasonló munka, ugyanolyan kínos szerelmi élet, továb-bá ugyanolyan elképesztő hajlam az oltári nagy baklövésekre.

Mondani sem kell, hogy ilyen főnökkel a volánnál rohamosan esik a

műsor nézettsége, aminek megmenté-sén már csak egyetlen ember segíthet. Mike Pomeroy (Harrison Ford) viszont fittyet hány a reggeli adás válságos helyzetére valamint komolytalan témá-ira, mogorva stílusával pedig kollégáit is az őrületbe kergeti. Így a gárdának szép lassan rajta kell átrágnia magát a sikerhez vezető úton.

Roger Michell rendező kiválóan ötvözte az érzelmeket a humorral, és a Sztárom a párom után végre újra jelent-kezett egy élvezhető romantikus vígjá-tékkal. Diane Keaton és Harrison Ford híradói pedig üde színfoltként szolgál-nak az egész film alatt. A páros nem éppen az Erős-Szellő duó által megszo-kott nyugodt légkört mutatja, de pont emiatt igazán parázsló, mindemellett szórakoztató jeleneteket produkál-nak a vásznon. És ha már romantikus alkotás, nem maradhat el a szerelmi szál sem. Becky Fuller Adam Bennett

társproducerrel való románca amolyan második szálként kíséri végig a filmet szinte az elejétől fogva.

Nagy pozitívum, hogy majd’ két óra leforgása alatt csak elvétve találko-zunk erőltetett poénokkal (például 50 Cent vendégszereplésekor), azonban ezeket is gyorsan feledteti a produk-ció gyors, pörgős menete. Az pedig, hogy az alkotás olyan kérdéseket vet fel, mint a család és a munka illetőleg a bulvár és a hír közötti egyensúly, igen tiszteletreméltó, ráadásul már-már hab a tortán.

Spiller András

MORNING GLORY (amerikai, 2010, 107 perc).Forgalmazza: UIP-Duna Film.Rendezte: Roger Michell.Forgatókönyv: Aline Brosh McKenna.Szereplők: Rachel McAdams, Harrison Ford, Diane Keaton, Jeff Goldblum.Pontszám: 8/10.

Elhajlási engedély„Zsír karaj, na csőzet!”

Owen Wilson fenti mondatával összefoglalható a Farrelly-tesók legújabb alkotása, vagyis visszataláltak a Keresd a Nőt! színvona-lához. Létezik egy elmélet: „Ami tiltott, azért mindent megadnánk, sokszor nagy őrültségekre is képesek lennénk érte, viszont ami szabad abban nincs semmi kihívás, így értéktelen.”

Amerikai filmről lévén szó, ter-mészetes a pszichológus jelenléte, aki nem is rest, gyorsan megosztja az elmé-letét a film két született feleségével, Maggie-vel (Jenna Fischer) és Grace-szel (Christina Applegate). A filmben megismerhetünk több házaspárt is, de igazán a két jó barát, Rick (Owen Wilson) és Fred (Jason Sudeikis) éle-tébe pillanthatunk be. A házaspárok összeállítása során egy ismertebb szí-nész és egy nem olyan ismert színésznő került egy háztartásba.

A filmben fontos tények kerülnek megvitatásra, minthogy az elvált nők jobban szeretik a szexet, illetve ha házas vagy, attól még nem garantált a szex. Ha házasságban élsz és pasi vagy, attól még nem vesztetted el a látásod, így főhőseink is előszeretet-tel megnézik a többi nőt. A hölgyek mindettől besokallva egy hét kimenőt adnak férjeiknek, hogy azok kiélhes-sék mindennemű vágyukat.

A film érdekessége, hogy amíg ezt az engedélyt nem kapják meg a fiúk, addig jobbnál jobb nőkkel találkoznak, amikortól viszont már szabadon elme-hetnének bárkivel, valahogy nem akad az útjukba egy jó nő sem. Egy messzi vidékről visszatérő barátjuk ekkor a segítségükre siet, és ellátja őket pár jó tanáccsal, a nézőket pedig vicces jele-netekkel.

Vajon valóra válik a fiúk álma? A filmben pozitívum, hogy nem kiszá-mítható a vége. Nem egy tucatvígjáték, a Farrelly testvérek értik a dolgukat. Bár kicsit kese-rédes humorral azért közli a film velünk, hogy igen, egyszer mi is megházaso-dunk és lesznek nálunk fiatalab-bak, akik még facérok.

Wilson jól játsza a már-már középkorú, de szívében fiatal pasit. Bár azért az a megereszkedett sörhas nem valami szexis. Többek között a Flört a fellegekből ismert (akkor még 32 éves) Applegate-nek 40 évesen 38 évest játszani nem kis teljesítmény, főleg, hogy a filmben beveti a trükköt, hogy még csak 32 éves.

Mindazoknak ajánlom, akik egy jó vígjátékot akarnak végre látni.

Azt meg kell jegyezzem, ez nem egy családi film. A 16-os karika nem véletlenül van kinn! Ennek ellenére nem egy gyereket is láttam a nézők között. Nem tudom otthon a papa vagy a mama fogja elmagyarázni a kicsinek, mi is az a kamunyalás.

Nickhole

HALL PASS (amerikai, 2011, 105 perc).Forgalmazza: Intercom.Rendezte: Peter Farrelly, Bobby Farrelly.Forgatókönyv: Pete Jones, Peter Farrelly.Szereplők: Owen Wilson, Christina Applegate, Jason Sudeikis, Jenna Fischer.Pontszám: 10/10.

42. félévfolyam 7. szám 2011. március 30.

Belszíni fejtés & Mondok egy...Belszíni fejtés & Mondok egy...

18Mondok egy...

„Hoppá! Leesett egy kabát! Ez kié? A magáé? Ez esőkabát, nem? Nem?! Hát akkor miért esik?”

(Szabó Csaba)

“Ezek mind-mind meghaladják; nem csak a mi kurzusunk, hanem még egy átlagos kurzus szintjét is.”

(Faragó István)

“Most minden triviálisnak tűnik, de majd ha itt remegve oldogatjátok a feladatokat...”

(Fullér Róbert)

“Remélem, csak elvileg alkotunk szaporodási közösséget, bár a hátsó sorokban sok minden megtörténhet!”

(Szabó Mária)

“Kezdem érezni a lincshangulatot. Ez addig jó, amíg csak érzem. Azért min-denesetre az ajtó mellé helyezkedem...”

(Mincsovics Miklós)

“Alkoholkultúrák találkozásánál fekszünk. Áldozatai vagyunk földrajzi helyzetünknek.”

(Szabó Pál)

“Ameddig a szem ellát, ringó búzamezők. Én ezt csak így mondtam: monokulturális gabonatermesztés.”

(Szabó Pál)

“Tulajdonképpen miért tartok maguknak órát?”

(Bartholy Judit)

Alma

Kevert szókeresőEzen héten, mint a címből is lát-

hatjátok, egy szókereső rejtvényt kap-tok tőlem, fogadjátok szeretettel, úgyis rég volt már ilyen... Az alább felsorolt szavakat bármilyen irányban (nyolc féle van, úgy mellesleg) kereshetitek, remélhetőleg meg is találjátok majd őket, mivel elvileg az a rejtvény lénye-ge, hogy a szavakat kihúzzátok az ábrán, és a megmaradt betűkből össze-olvassatok valami értelmeset. Ez eset-ben egy vicc csattanóját. Annyi még, hogy véletlen beleírtam egy plusz szót a listába, de mivel nem emlékszem, hogy melyiket, ezért így is hagytam.

A vicc:Szederné két hónapra Amerikába

utazik a rokonaihoz. Előtte gondosan elzárja ékszereit, de – biztos, ami biz-tos! – még egy levelet is tesz a gyűjte-mény mellé: „Ezek a gyöngyök nem valódiak. Az igazi ékszerek egy bank széfjében vannak!”

Amikor hazaér, rémülten tapasz-talja, hogy ékszereit elrabolták. Helyü-kön egy levélkét hagyott a betörő ezzel a szöveggel: „ ... ”

Miután megvan a megfejtés, számol-játok össze benne az „ö” betűket (mind-egy, hogy rövid vagy hosszú) és a plusz egy szóval együtt küldjétek el nekem a rejtveny@nyuz.elte.hu e-mail címre, vagy

a +36-30-3545-321telefonszámra sms-ben REJTVENY jeligére, és ha szerencsések vagytok, akkor nyerhettek egy csokit.

Szavak:ÁRUBŐSÉG, ÁSZKARÁK, ASZ-

TAG, BEÁLLÍT, BÉLPOKOL, DOKTOR, ELBŰVÖL, ELLUSKA, ÉRTETLEN, AZTEC, FEHÉR, FELCSÍP, FELDUZ-ZAD, FÉLREHÚZ, GITTIKE, GYEPŰ, HORTOBÁGY, ILLEM, JÉGHOKI, KŐKRÉTA, KÖLES, MINKET, MIN-TÁZ, NYIFOG, ÖREGANYA, ÖSSZE-SZID, RÍKAT, SZEKÉRRÚD, TIMUR, TOLNA, VÉNÁS,

Almarejtveny@nyuz.elte.hu

B Ű K A K I I N D Ö T A K Í R Ö

E P Ő Á E B E E S M I N T Á Z R

Á E K T R L Ö S R G T S C S A E

L Y R K T A Z M O Ű K Z T E D G

L G É E H E K F É L R E H Ú Z A

Í V T E S O I Z L Ő K K E E B N

T R A Z E Y R T S N Ö É L L L Y

É R I Ő N A V T I Á A R B L O A

L D S Á N É V M O Ó D R Ű U K F

F E L D U Z Z A D B G Ú V S O E

G É S Ő B U R Á S I Á D Ö K P L

I K O H G É J O T Z R G L A L C

L I Ö R U M I T T É T B Y E É S

L A N L O T I T H K Ö A R Ő B Í

E J E L E K E E N L O E G G B P

M Ö R T E S F Ö N B E D N V A N

Az idei Matematikus hangverseny április 6-an (szerdán)

19 órakor lesz az ELTE dísztermében (Egyetem tér 1-3).

A magas színvonalú, ingyenes amatőr hangversenyre minden érdeklődőt szeretettel varunk.

Matematikus hangverseny

Részletek a www.cs.elte.hu/~muntag honlapon.

Belszíni fejtés & Mondok egy...Belszíni fejtés & Mondok egy...FO

Tó

: KO

ML

óSI S. SZ

ILÁ

RD

Mentornap