Sportpszichológia

fizikai

személyiség

motoros

környezet

Az első ház nemcsak szilárdan megépített, hanem

egészen különleges érzést közvetít. Ritkán kerül az

ember kapcsolatba egy ilyen hellyel, mely a látogatót

ennyire megérinti. Elég nagy ahhoz, hogy a korlátlan

mozgásszabadság benyomását keltse, ugyanakkor a

belső udvar meleget sugároz és nagyon kellemes

hangulatot. Egy olyan ház ez, amelyet az ember nagyon

a szívén visel.

A második ház szinte önmagáért beszél. Ez a ház igen

nyugodt környéken fekszik. A madarak csicsergése az

egyetlen zaj, melyet az ember séta közben hall. A ház

belső berendezése, mintha egyik híres regényből

származna, mely oly sokat mesél a ház jellegéről, hogy

bizonyára megkérdezhetjük magunktól, hogy

elengedhetünk-e magunk mellett egy ilyen ígéretes

lehetőséget.

A harmadik ház azonnal szembeszökő festői kinézete

miatt. Már az első pillantásra látható, hogy a tulajdonos

figyelmet szentelt a kert és a belső udvar színeinek

összhatására. A háznak nagyméretű ablakai vannak, így

az ember élvezheti a csodálatos kilátást. Már szemet

gyönyörködtető építészeti megoldásai miatt is,

láthatóan jó vásár ez a ház.

Amikor úgy úsztam, hogy magam is elégedett voltam vele, valahogy eggyé váltam

a vízzel, a tempómmal és mindennel... Teljesen ráhangolódtam arra, amit

csináltam, és pontosan tudtam, mi fog történni ezen a versenyen, hogyan fogom

végigúszni a távot. Azt is tudtam, hogy itt most mindent én irányítok. És ez tényleg

így is volt. Közben azt is tudtam, hogy hol tartanak hozzám képest a többiek...

Teljesen lekötött a mozgásom. Tudtam, hogy lehagytam őket, és ez mégsem

érdekelt igazán. Illetve, nem igaz, hogy nem érdekelt, persze, hogy érdekelt,...

csak közben azon kaptam magam, hogy azt mondogatom: Jaj, hát ez

fantasztikus! És csak úsztam, és nyertem, és teljesen a kezemben volt a helyzet.

Nagyon jól éreztem magam."

1. A helyzet által támasztott kihívások összhangban vannak a sportoló

képességeivel, és ez az összhang a sportoló személyét tekintve magas

valósul meg.

2. A tevékenység és a tudatosság egybeolvad, ezáltal a mozdulatot erőfeszítés

nélkülinek érzékeli, és a sportoló nem tekinti magát különállónak a

tevékenységtől.

3. A célok teljesen világosak: tisztán látják, hogy kinek mit kell tennie

4. Egyértelmű visszajelzést kap arról, hogy jó, amit csinált

5. Kizárólag csak az adott feladatra koncentrál.

6. Egyfajta paradox kontrollérzés jellemző, hiszen anélkül képes a kontrollra,

hogy aktívan próbálná a kontrollérzést elérni. Teljesen tisztában van a

teljes kontrollal, amit gyakorol, és erőfeszítések nélkül és a hibától való

félelem nélkül cselekszik.

7. Az öntudatosság hiánya, miáltal tudatában van ugyan a teljesítményének,

mégsem értékeli önmagát folyamatosan.

8. Az időélmény megváltozik: úgy tűnik, mintha teljesen le- vagy

felgyorsulna.

9. Egy teljesen öncélú állapot, amelyben a tevékenység élvezhető, és a

részvétel önmagában is jutalmazó jellegű.

Feladatai, alkalmazási területe és gyakorlati haszna

1. Elméleti szinten:

A sportoló személyiségének és sporttevékenységének pszichológiai

vizsgálata

Az optimális teljesítményfokozás pszichológiai lehetőségeinek

meghatározása

A sportoló és környezete interakcióinak pszichológiai sajátosságait kutatja

2. Gyakorlati szempontból:

Az egyes sportágak pszichológiai profiljának feltérképezése

A sportolók pszichológiai alkalmasságának és beválásának megállapítása

A sportoló pszichológiai felkészítése során alkalmazott eljárások elemzése

A sportteljesítmény és optimális fejlesztése pszichológiai összetevőinek

feltárása

A csapat struktúra pszichológiai elemzése

A sportolói teljesítmény

Ahogy minden emberi teljesítmény esetében, úgy a sportolói teljesítmény is egy olyan

összetett tevékenység, amely számos egymással jelentősen összefüggő összetevőt tartalmaz:

instrumentális kompetenciák: a sportoló specifikus fizikai és szenzomotoros készségei és

képességei;

környezeti ingerek és teljesítményelvárások: azokat a verseny, interperszonális, szituációs és

szervezeti körülményeket, témákat és kihívásokat foglalják magukba, melyeket a sportoló

megtapasztal;

diszpozíciós jellemzők: olyan intraperszonális jellemzőket foglalnak magukba, mint a

megküzdési stílus és a kognitív-affektív sémák, melyek olyan pszichológiai sablonok, melyek

alapján a sportolók észlelik, értelmezik és reagálnak a külső és belső teljesítményingerekre és

elvárásokra;

a viselkedési önszabályozás olyan kognitív, affektív, fiziológiai és viselkedési folyamatokat

foglal magába, melyek a cél által meghatározott viselkedés alapjai (mint a teljesítmény).

(MOORE és GARDNER, 2006)

Módszerei

1. A teljesítmény fokozására alkalmas módszerek:

az arousal szabályozó technikák

az imagináció

a belső beszéd

a célállítások

a figyelemkoncentráció növelésére irányuló eljárások

2. A relaxációs technikák:

az autogén tréning

a pszichotóniás edzés

Jacobson-féle progresszív relaxáció

mentális tréning

imagináció

Autogén tréning

Az autogén szó görög eredetű, az „autos” jelentése„ön”, a„genos” szóé pedig „származik”, tehát valami önmagunkbólszármazik.

A sportban egyre szélesebb körben alkalmazott technika, amelyaz egységélmény, az éntudat és testtudat egybe olvadásánakátélésére, koncentráció és aktivitás növekedésére adlehetőséget.

Emellett szomatikus hatásai: izomtónus-szabályozás,izomfeszültség megszüntetése, testi ellazulás, vérnyomáscsökkenése, koncentratív átkapcsolás a nyugalmi tónusra, és2-3órás alvásnak megfelelő pihentség szint elérése.

Pszichotóniás edzés

A sportolónak egészségi és erőnléti védelmet nyújt, feloldjaszorongásait, gátlásait, megszünteti az esetlegesneurovegetatív zavarokat, fokozza az önbizalmat.

Mentális tréning

A jó mozgássor begyakorlása, a hibás mozzanatokkijavítása, a sérülés utáni rehabilitáció meggyorsításaérdekében alkalmazott eljárás. A mozgások,mozgássorok gondolatban való, értelmi gyakorlásátjelenti.

Az imagináció

A sportmozgások és versenyhelyzetek elképzelésétjelenti, aminek jelentős haszna lehet a jó eredményelérésében.

Pszichoterápiás módszerek

A sportpszichológiában alkalmazott pszichoterápiásmódszerek legfőbb célja a mentális zavarokpszichológiai alapú gyógyítása, stresszhelyzetekmegfelelő kezelése, és az emberi kapcsolatokharmonikusabbá tétele.

„NE EMELD A LÁBAD”!

„Nem”-mel ne kezdjünk utasítást, mert ez az agy számáraazonnali gátlást jelent. A mondat második részébenelhangzó elkerülendő viselkedés képi szinten jelenik meg.

Ebben az esetben a „Ne emeld a lábad!” mondat esetén atiltószó megállítja a mozgást, utána pedig a hibásviselkedés képe jelenik meg.

„TARTSD LENN A LÁBAD”

Mindig a kívánt irányba ható utasítást adjuk.

„FORDÍTSD A CSUKLÓDAT LEFELÉ”

Kerüljük a kizárólag korlátozott kóddal történőközlést. Kidolgozott kóddal közöljünk.Adjunk ok-okozati összefüggést.

„AZÉRT KELL A CSUKLÓDAT LEFELÉ FORDÍTANI, HOGY A LABDA A

JÁTÉKTÉREN MARADJON”

A sportpszichológiai munka

tervezése Célkitűzés

Szűrővizsgálatok

Exploráció, anamnézis

Konzultáció

Felkészítési terv összeállítása

Módszerválasztás (AT, MT, kognitív technikák, pszichoterápiás módszerek, módszerkombinációk,…)

Önbizalom növelő eljárások

Megvalósítási paraméterek, a munka menete

A folyamat monitorozása

Készítsünk megvalósítási tervet!

Edzésnapló

Csúcsteljesítmény érzése, nyomást gyakorló tényezők, edző(k), csapattársak, önbizalom, a stressz megnyilvánulásai és kezelése, tudatosság és koncentráció, tréningek (AT, MT), a gondolkodás ellenőrzése, koncentrációs képességek, képzelőerő, az arousal szint ellenőrzése, minőségi edzésidő,…

Teljesítmény-visszajelző lap

Érzelmi skála

Önértékelési lap (CSAI-2)

Versenyzői önértékelő lap (MTT index)

Motiváljuk sportolóinkat az

önértékelésre!

Egy 800-as futó mentális

versenyterve

Részlet egy utánpótlás válogatott

vívó pszichológiai felkészítéséből

2004 F AT/MT

1.29. 2ó/4 R

1.30. 2ó/3 hibajavítás FLOW

1.31. versenynézés,jegyzőkönyvezés kedvenc időtöltés

2.1.

2.2. 2ó/4 AT

2.3. 2ó/4 "majmocska"AT belső csend,

tengerparti séta

2.4. 2ó/4versenyhelyzet

elképzelése,váratlan helyzetek

AT energia, színnel

kombinálva

2.5. 1 1/2óellenfelek technikája,saját technika

kiválasztása

AT színnel való feltöltés

kék-jó piros-rossz

légzéssel

2.6.megállás kéz-lent,elöl;

hibajavítás; opt.teljesítmény érzése

2.7. tempóbeállítás

2.8. tempóbeállítás

Milyenek a bajnokok? Magas szintű arousal (éberség) önszabályozás (energikus, ellazult, félelem

nélküli)

Magasabb önbizalom

Jobb figyelemöszpontosítás

Kontroll alatt, de erőltetés nélkül

Sporttal kapcsolatos pozitív képzetek és gondolatok

Eltökéltség és elkötelezettség

Céltudatosság

Gondolkodást kontrolláló stratégiák (problémafelismerő és megoldó szemlélet)

Jól kidolgozott versenytervek

Verseny előtti pszichés felkészültségre vonatkozó tervek

Jéghegy hatás

Többszörös áramlatélmény (flow)

Fantasztikus bizalom a sikerben

A környezeti negatív hatások kiküszöbölése

Sportpszichológiai felkészítő program

Módszerek

1. Diagnosztikai fázis

pszichológiai tesztek alkalmazása (ACSI-28,

CSAI-2, Lüscher, Wartegg, TOPS, szociometria)

anamnézis, interjú (18 fő)

edzőkkel történő konzultáció

A felkészítés szakasza

Hagyományosan jellemző sportpszichológiai problémák:

szorongás, önbizalomhiány, kimerültség, első világverseny, szurkolói nyomás („egy ország szurkol értünk és számít ránk”), hibás mozgássorok, mozgással kapcsolatos problémák korrekciója, a kritikus helyzetekben átélt kudarcok, célformulák hiánya, alapvető mentális készségek hiánya, szegényes kommunikációs készségek, túlaktivált állapot, tv-s meccsektől való félelem

A sportpszichológiai felkészítés a következőket tartalmazta (többtényezős, integrált sportpszichológiai felkészítés)

autogén és mentál tréning

célkitűzés

önbizalomfejlesztés

figyelem fókuszálás

kommunikációs készségek fejlesztése

csapatépítés

alkalmazott eszközök:

- egy motívum állat kiválasztása

- üvegbúra, üvegharang

- dísztribün

optimális teljesítmény képe (fotóalbum)

3. Értékelés szakasza

A felkészítés hatékonyságának értékelése a sportolók újratesztelése által. A program hatékonysága a következő faktorokban volt szignifikáns:

relaxációs képesség

automatikusság

belső beszéd

negatív gondolati minták csökkenése

Fiatalkori sport, dopping és

táplálkozási zavarok

Fejlődéselméletek

• fejlődés, érés legfontosabb szakaszai

• szakaszok jellemzői és személyiségalakító hatásai

• éntudat

Erikson modellje a pszichoszociális fejlődésről

•8 életkori ciklust különít el, melyek meghatározott sorrendben követik egymást (nem lehet

felcserélni őket, az epigenetikus elv szerint működnek). Az egyes ciklusokat kritikus

időszaknak nevezi, mert minden állomáson át kell esnünk egy normatív krízisen:

erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy az adott szinten megjelenő

képességeinket megfelelően kiterjesszük és birtokba vegyük.

szakasz: bizalom - bizalmatlanság (a csecsemőkor időszaka, megtanulja hogyan kell kapni és

elvenni (oralitáson keresztül) és megtanítja az anyát adni. Ha egymásra hangolódnak

bizalom, ha nem, akkor bizalmatlanság alakul ki) "az vagyok, amiben reménykedem, s

amilyen reményt nyújtok"

•szakasz: autonómia - szégyen, kétely (korai gyermekkor, az analitás időszaka. Lehetővé

válik az izomműködés akaratlagos irányítása, itt tudja átélni, hogy az anyától független,

autonóm lény) "az vagyok, amit szabadon akarhatok"

•szakasz: kezdeményezés - bűntudat (óvodáskor, fallikus fázis, az Ödipusz-komplexus

megjelenése, Freud szerint az lehet a konfliktus és bűntudat feloldása, ha a gyerek az azonos

nemű szülővel azonosul) "az vagyok, aminek el tudom képzelni magam"

•szakasz: teljesítmény - kisebbrendűség (iskoláskor, a teljesítményképesség időszaka, latencia

periódus. A gyerek élvezi, hogy aktív, produktív és alkot, de ha ezt nem tudja átélni,

kisebbrendűségi érzés alakul ki benne) "az vagyok, amit működtetni tudok"

•szakasz: identitás - szerepkonfúzió (serdülőkor, genitális fázis. Erikson szerint ez a

legfontosabb, egyben legkritikusabb szakasz. Az identitáskrízis elnyúló időszakát

moratóriumnak nevezzük. Ekkor birkózik meg a serdülő a nemi éréssel, a felnőttszerep

bizonytalanságaival és itt integrálja mindazt, amiket az előző időszakokból hozott magával)

•szakasz: intimitás - izoláció (fiatal felnőttkor, meghaladjuk énes korszakunkat, az érett

párválasztás időszaka) "azok vagyunk, amit szeretünk"

•szakasz: alkotóképesség - stagnálás (felnőttkor, az érett embert foglalkoztatja az utódok

megteremtése, a róluk való gondoskodás, annak átélése, hogy szükség van rá. Akinek nincs

meg ez a lehetősége, fokozatosan beszűkül, elsivárosodik)

•szakasz: integritás - kétségbeesés (öregkor, megbékélt bölcsesség átélése pozitív esetben,

negatív esetben pedig a halálfélelem kétségbeesése jellemzi. Erikson a teljesség kifejezést

használja, ezzel a személyiség elfogadott egységére utal) "az vagyok, ami fennmarad belőlem"

Az edző és szülő közti kapcsolat a fiatalkori sportban

Sportháromszög: edző, sportoló, szülő

Fejlődési és professzionális modellek:

- Fiatalkori sport: - kívánt fizikai és pszichológiai

készségek kialakítása

- pedagógiai hatás

Professzionális sport:

termékorientáció, azaz győzelem

A fiatalkori sport céljai:

Fizikai előnyök: sportkészségek, egészséges életmód

Pszichológiai előnyök: önfegyelem, tiszteletadás,

versenyzőképesség, együttműködés,

tiszteletadás

Szociális tevékenység

Családi összetartozás érzése

Szórakozás

Miniatűr felnőtt

Erőfeszítés jelentősége

Saját érdeklődés

Fiatal sportolókkal folytatott kutatás (amit a fiatal sportoló szeretne

elérni)- fontossági sorrendben

A, jó móka, jó szórakozás

B, készségfejlesztés,

új készségek elsajátítása

C, izgalom és borzongás

D, barátokkal együtt töltött idő,

új barátok szerzése

E, siker vagy a győzelem

„felcserélődő szerepek csapdája”:

a szülő azonosul a gyerekével

valamilyen mértékben,

a gyerek a szülő kiterjesztésévé válik

A szülők szerepe és felelőssége

1. képesek-e „osztozni” a gyerekükön: bizalom az edző iránt

2. képesek-e elfogadni a gyerekük csalódottságát?: a kudarc, csalódás

feldolgozása

3. képesek-e a szülők önkontrollt mutatni a gyereküknek?: követendő

modell

4. képesek-e a szülők „időt szánni” a gyerekükre?:

5. képesek-e a szülők hagyni, hogy a gyerekük önálló döntést

hozzon?:döntések és következmények felvállalása

Kétirányú kommunikáció

Sporteseményen való viselkedés

Az érdektelen szülők: olyan mértékben

figyelmen kívül hagyják

a csapattevékenységeket,

hogy a gyerek feszültté és zavarttá válik.

A túlkritizáló szülők: Ezek a szülők gyakran összeszidják és lehordják

a gyereket. Soha nem elégedettek a gyerek teljesítményével. Úgy

tűnik, mintha ez sokkal inkább az ő „játszmájuk” lenne, mintsem a

gyereké.

3. A kispad mögül kiabáló szülők: Néhány szülő úgy tűnik, mintha „bőrtüdővel” vagy

különösen magas és erős hangszálakkal született volna. Ők azok, akik direkt a kispad mögött

foglalnak helyett, veszélybe sodorva ezzel az edző dobhártyájának épségét. Folyamatosan

lármáznak, tombolnak és mindenki más hangját el akarják nyomni, még az edzőét is.

4. Az „önkéntes edzők”: ezek a szülők gyakran állnak a kispad mellett, és osztogatják a jó

tanácsaikat. Ez nagyon zavaró lehet az edző, és a csapat számára is.

5. A túlvédelmező szülők: Ők általában a sportolók anyukái. Folyamatosan

aggodalmaskodnak és figyelnek, miközben a gyerekük játszik. Gyakran fenyegetőznek azzal,

hogy megtiltják a gyereknek a sportot, mert az túl veszélyes számára.

A droggal való visszaélés pszichológiai és szociális háttere

Élvezeti drogok hátterében pszichológiai és érzelmi okok

Pszichológiai okok

1.Stressz és szorongás: stresszkezelés célú drogfogyasztás

-Csökkenti az állandó teljesítmény miatti nyomást és stresszt

-Rövid távú megközelítés, olyan mint egy „kocsi”

-Sportolók között ez a forma elterjedtebb

-A nyomás többféle formája: tanulás, edzés, fizikai kimerítés, győzelem,

többiek magas elvárásai, idői korlátok)

2. Unalom

-Hétvégéken vagy csapateseményeken

-Tapasztalatait szociális csoportokban éli meg

3. Személyes problémák

- Reakció a sporttól független személyes problémákra, személyes háttér

lehet a támogatás a fokozott stressz forrása is

4. Alacsony önbizalom

Saját képességeikkel kapcsolatos kétségek

Önbizalomerősítés

Aggodalom a versenybemaradással kapcsolatban

Agresszív viselkedés táplálása, testméretnövelés

5. Superman-komplexus

Felette áll a drog káros hatásainak

Olyan fizikai képességek,

melyekkel örökre így fog kinézni

6. Maximalizmus

Sosem elégedett a teljesítményével, a „jó” sohasem elég jó, nincs

különbség reális és ideális között

Elérhető kiválóság elől kitér elérhetetlen tökéletesség miatt

Mentálisan menekül a saját irreálisan magas céljai elől

Szociális okok:

1. A kortársak nyomása és elfogadása

- serdülőkor: fogékony a kortársak hatására

2. Modellek

- Modelláló hatás: megfigyelt személy viselkedését utánozzuk

- Média szerepe, profi sportolók drogvisszaélése

3. Szociális támogatás

- Izom átmérő és erőnövekedés az edző és csapattársak elismerését

váltja ki

- Edzők gyakran nem adnak érzelmi és szociális támogatást, nem tud

senkihez fordulni

- Telj. Növelés, stresszel való megküzdés, unalomenyhítés

Fizikai jelek

•Bevérzett szemek

•Szürke karikák a szemek alatt

•Állandó izzadás

•Megnövekedett érzékenység az

érintésre, szagokra és hangokra

•Krónikus fáradtság

•Problémák a normális testhőmérséklet

fenntartásával (vagy fázik vagy melege

van)

A drogfogyasztás fizikai, viselkedési, emocionális és

kognitív jelei

Viselkedéses jelek

Szokatlanul titkolózó magatartás

Az edzés és iskola irányába

megnövekedett ellenállás

Apatikus attitűd az iskola felé

Gyenge iskolai teljesítmény

Szociális elszigeteltség

Gyakran kifut a pénzből

Megbízhatatlanság

Magas kockázatvállalási viselkedés

Az öltözködési stílus megváltozása

Új baráti kör

Emocionális jelek

Extrém hangulati ingadozások

Ingerlékenység

Fokozott reaktivitás

Csökkenő gyengédség

Krónikus fizikai fáradtság

Megnövekedett agresszió

/rosszindulatúság

Visszatérő depressziós epizódok

Kognitív jelek

Csökkent mentális kapacitás

Rendellenes gondolkodás

Növekedett feledékenység

A problémák tagadása

Superman- komplexus

Rövidült figyelmi szakaszok

Öngyilkossági gondolatok

Táplálkozási zavarok

Általános jellemzők

- Az AN és BN együttes előfordulása fiatal nők között 1-4% körüli, ma már a BN

számít gyakoribb zavarnak

- AN általában 12-18 éves korban, a BN néhány évvel később kezdődik.

- kultúrspecifikus, csak a nyugati civilizáció országaira jellemző zavarokról van szó,

s ezért használták az előfordulás leírására a „3 W" megjelölést (white Western

women = fehér nyugati nők).

- A felső és középső társadalmi osztályokban gyakoriak, bár az utóbbi években

terjednek alacsonyabb osztályokban, idősebbekben és férfiakban is.

-fokozott kockázattal rendelkező csoportok: a diákok, táncosok,modellek, sportolók,

a diabetes mellitusban szenvedők, a homoszexuálisok.

-A két kórkép keverten is megjelenhet

-Kontinuumhipotézis: obezitás- AN- BN

-Először a környezetnek tűnik fel

Anorexia nervosa

- alaptünete a súlyhiány, a súlyfóbia, a testképzavar és az amenorrhoea.

A súlyfóbia az elhízástól való félelmet jelenti súlyos soványság esetén

is.

-testképzavar: a betegek kövérnek tartják magukat soványan is, nem

tudják reálisan észlelni testüket. Mások alakját azonban jól meg tudják

ítélni,

a testképzavar csak

a saját testre vonatkozik.

-A súlyhiánynak legalább

15%-osnak kell lennie.

-Az amenorrhoea bizonyos

testsúlyhiány mellett

szinte automatikusan

jelentkezik.

Az AN-sok bőre száraz, lanugóval fedett, hajuk hullik,

bradycardiások, vérnyomásuk alacsony, vitális funkcióik lelassultak.

Osteoporosis, hormonzavarok, emésztési zavarok, obstipatio lép fel.

A vitális funkciók lassulása ellenére mozgásos hiperaktivitás gyakori.

A betegek személyiségére a perfekcionizmus,

teljesítmény-orientáció,

túlkontrolláltság, kényszeresség jellemző.

Kerülik az érzelmeket, a szexualitást is.

Személyiségük részben meg is változik,

visszahúzódó, dacos,

gyakran depressziós lesz a beteg,

betegségbelátása nincs.

Bulimia nervosa

- falásrohamok, amelyekre a kontrollvesztés érzése jellemző, továbbá

testsúlycsökkentô manipulációk (önhánytatás, hashajtózás, vízhajtózás,

koplalás, testedzés),

- a testképzavarnak megfelelő állandó aggodalmaskodás a testsúly és alak

miatt, valamint a tünetek bizonyos gyakorisága (legalább heti két

falásroham).

- A BN minden tápláltsági állapotban megjelenhet, általában normális

testsúllyal jár.

-szénhidrát-preferencia jellemzi, néha éjszaka jelentkeznek: ekkor

félálomszerű állapot lehet jellemző, akár naponta többször is felléphet,

többezer kalória elfogyasztásával járhat, rövid ideig tart.

- fogak belső felszínén zománceróziót okoz, fogorvosok szerepe

- kálium- és egyéb ionvesztés életveszélyes szívritmuszavarok vagy

görcsös rosszullétek forrása lehet

Táplálkozási zavarok. Anorexia nervosa és bulimia nervosa

Fizikai jellemzők

•A kívánt sportteljesítmény szempontjából kívánt súlyvesztésen kívüli

jelentős súlyvesztés

•Gyakori és általában szélsőséges súlyingadozások

•Alacsony súly,

hatalmas mennyiségek

elfogyasztása ellenére (BN)

•Amenorrhea v

rendszertelen menstruáció

•A csontok ásványianyag

tartalmának csökkenése

•Törés erőteljesebb

nyomás hatására

•Dehidráció (vízvesztés)

Hiperaktivitás

Elektrolízis háztartás felborulása

Brachicardia: lelassult, csökkent szívverés (percenként 50-nél

kevesebb)

A megszokottnál jelentősebb kimerültség, fáradtság

Gastrointestinalis problémák (pl. székrekedés, hasmenés,

puffadás, ebédutáni kellemetlen érzések)

Hipotermia (AN): alacsony hőmérséklet

Lanugo: magzati szőrzet (AN)

Izomgörcsök, izomgyengeség vagy mindkettő

Duzzadt nyirokcsomók

Pszichológiai és viselkedéses jellemzők

•A teljesítményhez kapcsolódó és nem kapcsolódó szorongás

•Az evés és evési helyzet elkerülése

•„Kövér vagyok” érzés, annak ellenére, hogy vékony

•A gyarapodással vagy súlytartással

szembeni ellenállás

•A megjelenés, egészség vagy

sportteljesítmény szempontjából

szükségtelen diéta

•Kóros falásrohamok (BI, BN)

•Izgatottság, ha ezeket megszakítják

•Szokatlan súlymérési

viselkedés (fokozott, visszautasítás,

negatív reakció)

Kényszeresség és rigiditás, különösen a táplálkozás és testedzés terén

Túlzott vagy kötelezőnek érzett testedzés, a kötelezőn kívül

Sérülés alatti edzés, orvos tiltás ellenére

Féktelenség, nyugtalanság

Szociális visszahúzódás

Depresszió és álmatlanság

A mosdó fokozott használata (BN)

Önkritika, különösen a testet, testsúlyt és a teljesítményt illetően

Bizonyos anyagokkal való visszaélés

Has- és /vagy vízhajtók szedése

Izomdiszmorfia

-AN-ban észlelhető tünetek fordítottja jellemző: testépítő férfiaknál

jelentkezik

-igen izmos testük ellenére soványnak tartják magukat (fordított

testképzavar), szégyellik vélt soványságukat.

-szteroidokat használnak, szövődmények lehetnek

-a kényszeres testedzés kitölti életüket,

-ezt a zavart mindössze 1993-ban írták le

-ma még rejtett zavar, egyre inkább előtérbe kerül.

-háttérben: atlétaideál

-izolálódás, rejtőzködő viselkedés megjelenhet

Exorexia

A testsúly és az alak teljes kontrolljának a megtartása az egyre

emelkedő edzés számmal,

az eredetileg egészségesnek induló mozgás válik a betegség tünetévé.

egyre növeli az adagokat,

edzés hiányában feszült és

indulatos lesz, mindent megtesz,

hogy a saját tervét véghez vigye.

-Rendszeres étkezési kontroll

mellett egyre emelkedő edzésszám

-Megjelenhetnek az anorexia jegyei is

-Nem látja meg alakja változását

-Testképpel kapcsolatos

negatív érzések

Ortorexia

-Az civilizációs betegség

-Étkezés köré szerveződik: az ételek minősége és megfelelő

elkészítése

-Minőségre törekszik,

rögeszmévé válhat

-Kizárja az életéből

az alapvető élelmiszereket

-Cél: tökéletes

testi egészség elérése,

az egészség feletti

teljes kontroll érzés elérése

Obezitás

-gyermekkori obezitás népbetegséggé vált

-Test zsírtartalmának kóros növekedése

- ha a BMI 31 felett van, akkor van szükség fokozott orvosi felügyeletre

-10-15 %-ban valamilyen belső szervi zavar következménye

-85-90%-ban pedig rossz

környezeti minta és szokás,

kommunikációs vagy

önérvényesítési zavar következménye

-Okai:

-Belső, egyénen belüli tényezők

-Családi tényezők:

érzelemkifejezés ételen keresztül,

védő funkció

-Kulturális hatások

A motoros készségek

elsajátítása

A motoros tanulás

meghatározásabelső folyamatok készlete, amelyek az edzéssel vagy a tapasztalatokkal kapcsolódnak össze

állandó változásokat eredményeznek a motoros mozgási képességekben

Készség és képesség különbsége

a központi idegrendszer befolyásolja-> közvetlenül nem vizsgálható

sportoló teljesítményének a megfigyeléséből vonhatunk le következtetéseket

a teljesítményváltozások relatívan állandóak-> sportolónak ezeket a készségeket ismétlődően végre kell hajtania

A motoros tanulás fázisai

a tanulási folyamat három fázisa : Fitts és Posner (1967)

1. A kognitív fázis

2. Az asszociatív fázis

3. Az autonóm fázis

Ez a három szakaszos fejlődési folyamat számos gyakorlást és időt igényel !!!

1. A kognitív fázisSportoló feladata: megérteni azt,hogy hogyan kell egy adott készséget végrehajtani Edző feladata: elmagyarázni és jellemezni ezt a készséget Eszközök: filmek, táblázatok vagy egyéb vizuális ingerek Időtartama: rövid, függ a komplexitástólVége: amikor a sportoló képes az adott készséget a látottak alapján kivitelezni, és elkezdheti az önálló gyakorlástSportoló szenzoros rendszeréből és az edzőtől, így nem vehet figyelembe más környezeti aspektustDomináns szenzoros rendszer: vizuális rendszer

2. Az asszociatív fázisSportoló feladata: gyakorol, amíg az adott készséget nem tudja teljesen pontosan és következetesen végrehajtani - fokozatosan szabadulnak meg az idegen és helytelenül kivitelezett mozdulatoktól Edző feladata: folyamatos visszajelzés -> a készség végrehajtása kifejlettebbé válik, mint a kognitív szakasz folyamán Eszközök: domináns vizuális kontrollt felváltja a proprioceptív kontroll(pl.:a játékos a büntetőt már anélkül tudja dobni, hogy a labdát és a kezeit nézné, illetve csukott szemmel is meg tudja csinálni) Időtartama: hosszabb - néhány órától (egyszerűbb készségek elsajátítása esetén) akár több évig is (komplex készségek tökéletesítése) tarthatVége: amikor a sportoló már teljes biztonsággal, azaz tökéletesen végre tudja hajtani az adott készséget Egyre kevésbé a fizikai oldalra, hanem pl. stratégiáraKezdők-tapasztaltak közti különbség vizuális keresési stratégia (tenisz és foci)Zárt és nyílt készségek (stabil, előrejelezhető környezet pl. szerva, bowling, íjászat; változó, előrejelezhetetlen környezet: lerohanás, vezetés)

3. Az autonóm fázisSportoló feladata: csak kis mértékben gondolkodik tudatosan, vagy nagyon kevés figyelmet fordít a mozdulat végrehajtásának részleteire és más dolgokra is oda tud figyelni, mint például az ellenfelek helyzete, mozgása és stratégiája (az alapvető készségek már „programozódtak”)

A fázis céljai: - segítsen fenntartani az elért készségszintet - motiválja a sportolót a további fejlődésre Tudatosítás veszélye, nagyobb technikai változtatás

Ne felejtsük el a motoros tanulás folyamatjellegét!

- hiba lenne azt gondolni, hogy a tanulás az autonóm fázisban véget ér- az idáig tartó fejlődési folyamat annyira fokozatos, hogy igazából soha nem lehet azt állítani, hogy a sportoló a legjobb teljesítményét nyújtotta- egy bizonyos készségszinten már egyre nehezebbé válik a további teljesítményjavulás, és ennek ellenére a gyakorlás mégis tovább folytatódik-> a sportoló elvesztheti a további fejlődésre irányuló motivációját-> az edző motivátori szerepe nagyon fontos, segíthet a motivációja fenntartásában : a célkitűzés és a megerősítés eszközének alkalmazásával- „Az ismétlés a tudás anyja” közmondás nem minden esetben mondható igaznak, mert fejlődni tovább fejlődni tanulni csak koncentráltan, állandó visszajelzések mellett lehet

A készségek megtanítása

1. Tömbösített versus véletlenszerű gyakorlás

2. A változó gyakorlás

3. A teljes versus részleges gyakorlás

1. Tömbösített versus és

véletlenszerű gyakorlásA kezdő sportolóknak, még az első versenyük előtt el kell sajátítaniuk azt a

rengeteg készséget, amiket az adott sportág megkövetel. A tapasztaltabb

sportolóknak, viszont azért kell gyakorolniuk ezeket a készségeket, hogy fenn

tudják tartani a csúcsteljesítményt.

Tömbösített versus

egyszerre csak egy feladatot végeznek, egy készséget tanulnak meg, és csak ennek a teljes elsajátítása után lépnek tovább a következőre.

sorrendje nem meghatározott, egyénileg kialakítható

Eredménye: rövidtávon mutatkozik meg

Véletlenszerű gyakorlás

egyszerre tanulja meg a különböző mozgásformákat és ezután ezeket együttesen gyakorolja

a sorrend véletlenszerű, a sportoló soha nem hajtja végre ugyanazt a két készséget egymás után

Eredménye: hosszútávon mutatkozik meg

Kontextuális interferenciahatás: bonyolult tanulási környezet hatékony

2. A változó gyakorlás

Egy adott készség elsajátításaEdző: a tanulás feltételeit folyamatosan változtatja, hiszen a versenyeken soha nincs két egyforma helyzet Sportoló: (tapasztalt,rutinos)- megtanulja kiterjeszteni, általánosítani ezt a készséget - más körülmények között is tudja alkalmazni - felfedezi a környezeti feltételek közti viszonyokat Eredménye: több sikerélmény

3. A teljes versus részleges

gyakorlás

TELJES VERSUS:

egy egységként gyakorolja az adott készséget

hatékony:nem túl bonyolult feladatoknál

RÉSZLEGES:

készség összetevőit egymástól függetlenül gyakorolja

hatékony:bonyolult feladatoknál

progresszív- részleges gyakorlás :

készség első két részét elkülönülten gyakorolják, majd összekapcsolják őket, ezután egységként gyakorolják.

A feedback (=visszajelzés)típusai:

intrinsic (belső) :a mozgás természetes

következménye, amit a sportoló a saját szenzoros rendszerétől kap

Pl.: hány bábu dőlt le a bowlingban

extrinsic (külső):a mozgás nem természetes

következményei

Pl.:az edző, a csapattársak, a stopperóra, a bírók értékelése, a videokazetta

Az edző általi visszajelzés nem fölösleges, pontos feedback után tud javítani a sportoló

A feedback funkciója:

1. A visszajelzés, mint motivációfeedback nagyon jelentős szerepet játszik a

sportoló energetizálásában, és viselkedésének irányításában

Ha a feedback azt jelzi, hogy a sportoló javul->ez elégedettséggel tölti el a sportolót, és arra motiválja, hogy addig fokozza a jelenlegi teljesítményét, amíg nem éri el a kitűzött célt.

2. A visszajelzés, mint megerősítés vagy büntetés

Thorndike (1927)- féle effektus- törvény alapján működik, amely egyszerűen azt mondja ki, hogy az a tevékenység, amelyet megerősítés követ valószínűbb, hogy megismétlődik, és az a tevékenység, amit büntetés követ nem valószínű, hogy megismétlődik.

3. A visszajelzés, mint a hibák kijavításának eszköze

- receptet nyújt a teljesítmény módosításával kapcsolatban

- emellett, a külső visszajelzésekkel való folyamatos ellátottság azt eredményezi, hogy a sportoló egyre kevésbé figyel oda a saját, belső jelzéseire

Ez a módszer azért nagyon hatékony, mert a sportoló aktuális teljesítményén alapszik.

- Halványuló és határ visszajelzés- Szendvics visszajelzés: erőfeszítés elismerése,

hibajavítás, biztatás