TERRA STUDIO Kftnew.mako.hu/letoltesek/dokumentumok/20030528r_8m1.pdf · 2.3 Csongrád megye társadalmi-gazdasági helyzete 2.4 A Csongrád megye idegenforgalma 2.5 Makó város

TERRA STUDIO Kft

Készítette:

Makó Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalmegbízásából a

Terra Studio Kft. és a

Dr. Rubovszky Turisztikai Tanácsadó Bt.

Terra Studio Kft. részéről Felelős tervező Laky Ildikóügyvezető igazgató

Vezető tervezők Galli Károly, Guzmics István Témafelelős munkatárs Gajáry Gábor Munkatársak Földi Zsuzsa

Veres LászlóDr. Rubovszky Turisztikai Tanácsadó Bt. részéről Vezető tervező dr. Rubovszky András Munkatárs Németh Judit

2002 október - 2003 május

Bevezetés http://old.mako.hu/files/030528_30_1.htm

1 / 72

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

BEVEZETÉS

1. MAKÓ ÉS TÉRSÉGÉNEK BEMUTATÁSA

1.1 Makó város

1.2 A Makói Termál- és Gyógyfürdő

1.3 A fejlesztés előzményei

1.4 A javasolt fejlesztés leírása, ütemezése

2. A FÜRDŐFEJLESZTÉS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÖRNYEZETE

2.1 A Dél-Alföldi Régió társadalmi-gazdasági helyzete

2.2 A Dél-Alföldi Régió idegenforgalma

2.3 Csongrád megye társadalmi-gazdasági helyzete

2.4 A Csongrád megye idegenforgalma

2.5 Makó város és a makói kistérség társadalmi-gazdasági helyzete

2.6 Makó és a makói kistérség idegenforgalma

3. A MAKÓI TERMÁL- ÉS GYÓGYFÜRDŐ JELENLEGI ÁLLAPOTA

3.1 A fürdő kapacitásának, szolgáltatásainak bemutatása

3.2 A fürdő piaci helyzete

4. A FÜRDŐFEJLESZTÉS ALTERNATÍVÁI

4.1 Az alternatívákkal kapcsolatos alapelvek

4.2 Az alternatívák tartalma és megvalósíthatósága

4.3 Ütemezés

5. A TERVEZETT FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA

5.1 A fejlesztési célok

5.2 A beruházás szükségességének indoklása


2 / 72

5.3 A beruházás műszaki paraméterei

5.4 A fejlesztés eredményeként létrejövő szolgáltatások bemutatása

5.5 A beruházás megvalósíthatóságának természeti-környezetvédelmi feltételei

5.6 A beruházs megvalósításával létrejövő többlet munkaerőforrás-szükséglet bemutatása

6. A FEJLESZTÉS GAZDASÁGI MEGALAPOZOTTSÁGA

6.1 Az egészségturizmus fogalma, jellemzői

6.2 A nemzetközi termál-, gyógy- és wellness turizmus piaci helyzete

6.3 Magyarország termál-, gyógy- és wellness turizmusa

6.4 A dél-alföldi régió egészségturizmusának helyzete

6.5 Makó és a fürdő várható vendégkörének bemutatása

6.6 Potenciális versenytársak (konkurenciaelemzés)

6.7 Versenytársak összevetése

6.8 A fürdő fejlesztésének hatása a térség idegenforgalmára

6.9 Marketing terv, árstratégia

6.10 A fürdőfejlesztés területfejlesztő hatásai

7. PÉNZÜGYI TERV

7.1 A finanszírozás forrásai

7.2 A projekt működési költségei

7.3 A bevételek meghatározása

7.4 A projekt gazdaságossága, eredmény kimutatása

FELHASZNÁLT IRODALOM


3 / 72

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A Makói Termál és Gyógyfürdő fejlesztése Megvalósíthatósági Tanulmány azzal a céllal készült, hogyföltárja, rendszerezze, és elemezze a fürdő fejlesztésének alternatíváit, meghatározza az egyes alternatívákfő jellemzőit, előnyeit és hátrányait, valamint ezáltal megalapozza az önkormányzatnak a fürdő fejlesztésétbefolyásoló döntéseit. A Megvalósíthatósági Tanulmány helyzetfeltárása alapján a városban kiváló adottságok állnakrendelkezésre a gyógy- és termálturizmus fejlesztéséhez. A régió és a megye elfogadott igenforgalmidokumentumaiból fontos megállapítás, hogy a régió országos szintű kiemelt terméke az egészségturizmus,míg a megyében a gazdag gyógyvízkészlet és a marosi gyógyiszap hatékonyabb hasznosítása, új attrakciókbevezetése, a turizmus új formáinak a megteremtése a fő feladat. Új fürdők nyitása azonban csak alaposmegfontolások után ajánlott. Az egészségturizmus tendenciái, valamint a fürdő állapota és piaci helyzete egyértelműen a fürdőmegújulásának igényét hordozza. A fürdő látogatóinak nagy részét a makóiak és a környező településekegy napos vendégei adják, azonban a környező fürdők fejlesztésével – a makói fürdő fejlesztésénekelmaradása esetén – a vendégkör szűkülése prognosztizálható. Az egészségturizmus nemzetközi és hazaitendenciái alapján további növekedés várható, ebből a keresletből viszont csak az a fürdő tud részesedni,mely megfelelő színvonalú, egyedi szolgáltatásokkal van jelen a piacon. A megvalósíthatósági tanulmány egyik legfontosabb fejezete a fürdőfejlesztés alternatíváit vizsgálómunkarész. A tanulmány szerint a beruházás legoptimálisabban a tervezett fejlesztéseknek a fürdő jelenlegi területéntörténő megvalósításával, és a terület bővítésével valósítható meg. A volt városháza épületének abevonásával és gyógyszállóvá történő átalakításával, valamint a Szent János téri lakóépületekkisajátításával, parkolók létesítésével történhet meg. Ehhez önkormányzati oldalról a városházaépületének a megszerzésére kell törekedni. Amennyiben nincs mód a volt városháza épületének a megszerzésére, más környező épületek is szóbajöhetnek gyógyszállóként. Hátrányuk, hogy ezekből a közvetlen átjárás a gyógyászati részlegbe nemlehetséges. Egy másik alternatíva, hogy a kisajátításokkal kibővülő területen, a Szent János tér felölioldalon új gyógyászati központ (gyógyszállóval, gyógymedencékkel és kezelőkkel) épülne, ehhez azonbanteljesen új terveket kell elkészíteni. A fürdő teljes, vagy részleges kitelepítése, új zöldmezős helyszínen történő fejlesztés ellenében 3 döntőfontosságú érv határozható meg:- az új kutak vízminősége bizonytalansági tényezőt jelent, a gyógyvíz minősítés megszerzése évekig

eltart,


4 / 72

- a fejlesztések jelentős infrastrukturális többletköltséggel járnak,- a pályázati források elnyerése tekintetében előnyösebb a meglévő fürdő fejlesztése, mint egy új

fürdőközpont megépítése. Az alternatív változatok közül az önkormányzatnak kell kiválasztani azt, melyik megvalósítását tudjatámogatni. A pénzügyi megvalósíthatóság vizsgálata alapján a fejlesztésekhez, a modernizációhoz, és az attraktívelemek kiépítéséhez, és a szolgáltatások biztosításához a városi források mellett mindenképpen szükségvan pályázati, és magántőke bevonására is. A szállásférőhely biztosítás és vendéglátás fejlesztéséhez,mivel ennek működtetése nem fér bele az önkormányzati profilba, különösen szükséges piaci szereplőbevonása. A tervezett fejlesztés minden üteme kiegészíti egymást, nem elválaszthatók, együttesen képesek olyanszolgáltatásokat nyújtani, melyek teljessé teszik a fürdő működését. Így az ütemek együttesen alkotják ateljes projektet, az ütemek ennek a teljes projektnek az alprojektjeiként értelmezhetők. Ezekből egyedül agyógyszálló létesítése választható le, mert ennek megvalósítása, de különösen üzemeltetése nemönkormányzati feladat. A pénzügyi számítások a teljes projektre és a gyógyszálló nélküli változatokrakészültek.A pénzügyi tervek (25%-os hitel felvétel, 25% saját forrás és 50%-os támogatással számolva) alapján ateljes projektet tartalmazó változat finanszírozható, azaz beruházás saját forrásaiból képes fenntartanimagát, míg a szálló nélküli kalkuláció alapján egy év kivételével minden év kismértékben negatív hozamú,ez azonban a jelenlegi önkormányzati pótlásnál kisebb mértékű. A kismértékű működési és gazdaságossági hiányt az önkormányzatnál áttételesen jelentkező bevételekfedezik, így a teljes projekt megvalósítása indokolt.


5 / 72

BEVEZETÉS

Makó Város Önkormányzata 2002 szeptemberében pályázatot adott be a Széchenyi TervTurizmusfejlesztési Program 9. számú pályázatára, illetve a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanácsterületfejlesztési célelőirányzatára a Makói Termál- és Gyógyfürdő fejlesztés megvalósíthatóságitanulmány elkészítésére. A pályázathoz legalább 3 megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére vonatkozó ajánlatot kellettbemutatni. A megyei területfejlesztési célelőirányzat sikere után a Makói Önkormányzat Széchenyi Tervpályázatát visszavonta, és a 3 ajánlattevő közül a legkedvezőbb ajánlatot tevő Terra Studio Kft.-t bíztameg a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével. A megbízóval történő egyeztetéseket követően a megvalósíthatósági tanulmánynak az alábbi elvek menténkell elkészülnie:- az eddig elkészült terveken (elvi engedélyezési, kiviteli) kell alapulnia- szállodai kapacitás kialakításának vizsgálata kerüljön bevonásra a megvalósíthatósági tanulmányba- 300-400 millió Ft-os költségvetéssel ütemezési javaslatot kell készíteni, elsősorban a gazdaságossági

számítások, a tervek és műszaki megvalósíthatóság, valamint a várható pályázati lehetőségek alapján- a tanulmány terjedjen ki a beruházás megvalósításának városrendezési, városépítészeti

következményeire, vizsgálat tárgya legyen a környező terek, épületek jövőbeli funkciója is- a megvalósíthatósági tanulmány olyan szerkezetben készüljön, hogy erre alapulhassanak a jövőbeli

fejlesztések és pályázatok


6 / 72

1. MAKÓ ÉS TÉRSÉGÉNEK BEMUTATÁSA

1.1 MAKÓ VÁROS

Földrajzi helyzet Makó város Csongrád megyében, a Tiszától keletre a Maros jobb partján terül el. A város a román és ajugoszláv határ közelében fekszik, a Szegedről - Nagylakon keresztül - Arad felé tartó 43. sz. főút mentén.A települést a megye központjától, Szegedtől 31, Békéscsabától 75, Budapesttől 202 km-re fekszik. Makóközlekedésföldrajzi helyzetének legfontosabb vonása a rajta áthaladó 43-as számú (E68) főútvonal.Jelentősége nemzetközi szintű, mivel az ún. IV. számú Helsinki közlekedési folyosó része, melynek iránya:Berlin / Nürnberg – Prága – Pozsony / Bécs – Budapest – MAKÓ - Arad – Szófia / Konstanca –Szaloniki / Isztambul.A 43 sz. főút kiemelt nemzetközi jelentősége miatt szerepel a magyar gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésitervben. A tervek szerint az M43 gyorsforgalmi út - mely Makót északról kerüli majd meg - eléri a románhatárt, így a város délkeleti kapuváros szerepe felértékelődik. Természeti környezet Makó és térsége természetföldrajzi szempontból homogén tájat alkot. Az alföldi, a Csongrádi-sík és aMarosszög kistájakhoz tartozó terület egyenletes síkság, az átlagos tengerszint feletti magasság csak néholhaladja meg a 90 métert.A város és térsége éghajlata erősen kontinentális, kevés csapadék és hosszú, meleg nyár jellemzi.Magyarországon itt, Szeged és Makó körzetében a legmagasabb a napsütéses órák száma.Makó élete szorosan összekapcsolódott a Marossal, amely mind a vízparti üdülés, mind a vízi turizmusfejlesztésére ideális feltételeket kínál.Az átlagos aranykorona érték alapján a térség talajadottságai a mezőgazdasági termelésnek kiválóankedveznek.A térség országos védettségű természeti értékei a Körös-Maros Nemzeti Park részét képezik (Pitvarosipuszták, Makó-Landori erdők), ezek mellett a helyi védettségű területek, értékek is megtalálhatóak.Makó kiemelkedő természeti adottsága a gyógyvíz és a Maros üledékéből nyert gyógyiszap.A természeti környezetből, a feltöltött alluviális síksági helyzetből következően az építkezéseket amagasan lévő talajvízszint megnehezíti, növeli a költségeket. A város rövid története A város és környéke rendkívül gazdag régészeti emlékekben. Makó környéke ősidők óta lakott terület,melynek bizonyítékai az őskori telepnyomok, és a késő rézkori, bronzkori mesterséges földhalmok, akurgánok. A legjelentősebb makói régészeti lelet egy öt edényből álló, a szakirodalomban Makói-csoportnéven ismert, a rézkori Zóki kultúrához tartozó együttes.


7 / 72

A honfoglalást követően Ajtony törzse költözött erre a tájra, majd miután Szent István legyőzte a lázadóAjtonyt, a terület a Csanád nemzetségre szállt.Makó első írásos említése 1247-ben Vlnuk alakban maradt fönn. Az akkori neve ószláv nyelven révésztjelent, s ez arra utal, hogy ezen a helyen kedvező volt a Maroson való átkelés. Első virágzása a 13. századmásodik felére esett, amikor a Csanád nemzetséghez tartozó Makó bán volt a földesura. Az 1299. évioklevél így említette: "Felvelnök, amelyet újabban Makófalvának neveznek.” Utóbb a névből lekopott a-falva végződés, és Makó a térség falvainak piaci központjává vált, mezővárosi szerepkört töltött be. Bár a XVI. században a törökök kétszer is feldúlták a települést, mindkét alkalommal megtörtént azújjáépítés, visszatelepülés. A török hódoltság időszaka alatt khász (szultáni) birtok lett; évente csakegyszer adózott, ennek hatására a szomszédos falvak népessége is a központba költözött, így fejlődöttMakó valódi mezővárossá. A török kivonulása, illetve a karlócai béke (1699) után a kamarai betelepülési kedvezmények hatására aváros hirtelen gyors fejlődésnek indult. Ennek következtében 1730-ban megyeszékhely lett, négy országosvására pedig jelentős termény- és állatforgalmat bonyolított le.A 18. század és a 19. század eleje a folytonos gyarapodás időszaka, míg a legvirágzóbb periódus akiegyezés után következett be. A városfejlődésben a gazdasági alapot a mezőgazdaság jelentette: avilághírű belterjes kertkultúra, a hagymatermelés, és a szántóföldi növénytermesztés, az állattenyésztéstpedig a kiváló minőségű lóállomány, hízott liba, és pulyka képviselte. A kisipar a makói piackörzetet láttael termékeivel. Gőzmalmok, gőz-fűrésztelepek alakultak, téglagyárak létesültek. A hiteligényekkielégítésére több pénzintézet jött létre. Megindult az urbanizáció. Makó volt Szeged után az első vidékiváros, ahol aszfaltoztak, ezen kívül artézi kutat fúrtak (1892), villanytelep létesült (1899), a millenniumidején szilárd burkolatú utak épültek, kórház létesült.A népességszám a gazdaság fejlődésével összhangban rohamosan emelkedett, 1890-ben elérte a 30 ezret.Ekkor Makó a történeti Magyarország tizenegyedik (a mai országhatárra számítva hetedik) városa.Népesség tekintetében nagyobb, mint Miskolc, Pécs, Kolozsvár vagy Brassó. A szellemi élet iskiszélesedett. 1870-től megjelentek az első újságok, fölépült a gimnázium, nyári faszínház épült. A fejlődést azonban a világháború megakasztotta, majd a trianoni határmódosítást követően a városgazdasági kapcsolatai megszakadtak a Bánsággal és Erdéllyel. A jugoszláv és román határ közelsége miattsokáig elmaradt a város fejlesztése. Megyei székvárosi szerepkörét 1950-ben veszítette el. Demográfiailagaz ország legerősebben csökkenő városa lett, népessége a legelöregedettebb, Budapest után a"legegykésebb" várossá vált. A fejlesztések az 1970-es árvíz után gyorsultak fel ismét. Az elkésvemegindult iparfejlesztés kizárólag országos és megyei gyárak leányvállalatait hozta létre. Végrehajtották aFőtér rekonstrukcióját, több nagyobb lakótelep jött létre. Központi rendelőintézet, körzeti rendelők, fürdő(1963), könyvtár, múzeum, zöldségkutató állomás és több iskola épült, kibővült a kórház, megindult aközművesítés. A magyarországi átalakulás a makói gazdasági élet átrendeződését is elindította, de a település továbbra isalapvetően mezőgazdasági jellegű maradt. A város több olyan adottsággal, lehetőséggel is rendelkezik,


8 / 72

melyek a jövőre nézve ígéretesek és alapját képezhetik a fejlődés megindulásának. Ezek közül alegfontosabbak:- a határ menti fekvés, mely a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok felértékelődésével jár,- Szeged, és a szegedi K+F központok, egyetemek közelsége- az olcsó és szakképzett munkaerő- speciális mezőgazdasági termékek, és a hozzá kapcsolódó jó termőhelyi adottságok, munkakultúra és

szaktudás- vállalkozási övezeti és azon belül ipari park cím léte- Gyógyvíz- Marosi gyógyiszap Makó fejlődésének lehetséges irányai A város fejlesztésére az önkormányzatnak az adottságok alapján többirányú lehetősége van. E fejlesztésifolyamat már beindult, alapját a Makó és Térsége Fejlesztési Programja jelenti. A fő fejlesztési területek akövetkezők:- A helyi idegenforgalom fejlesztése, melynek alapja a gyógy- és termálturizmus fejlesztése. Emellett

jelentős tartalékok vannak a vadász-horgász turizmusban. A vendégek fogadására megvalósítás alattvan a Korona Szálló rekonstrukciója.

- Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Makó-Nagyszentmiklós partnerségtovábbfejlesztése, Arad, Temesvár közelségének kihasználása a gazdaságfejlesztésben.

- Az ipari park, a vállalkozási övezet, a helyi adó kedvezmények, a gyorsított adminisztráció révénkedvező beruházói környezet kiépítésre került.

- A helyi gazdaság összekapcsolása a szegedi K+F központokkal, a technológiai transzfermegvalósítása.

- A tranzitforgalomra alapozott logisztikai és egyéb szolgáltatások fejlesztése.- A mezőgazdasági alapanyagok helyben történő feldolgozásának fejlesztése. 1998-ban a város elnyerte a Gazdasági Minisztériumhoz benyújtott pályázat alapján a Makói Ipari Parkcímet, ami az ipari termelés lakott területről való kivonását, a lakókörnyezet és pihenőövezetszétválasztását, megóvását szolgálja. Szintén 1998-ban, a Kormány rendelete a makói kistérségtelepüléseit vállalkozási övezetté jelölte ki. Mindezen intézkedések a makói gazdaság erősítését szolgálták.Mivel az iparosítás negatív hatása, a környezeti problémák nem érintették a várost, így az a környezetminőségét tekintve alkalmas az idegenforgalom fogadására.

1.2 A MAKÓI TERMÁL- ÉS GYÓGYFÜRDŐ

A fürdő Makó Város Önkormányzata tulajdonában van, melyet önkormányzati intézményként tart fenn. Afürdő részben önálló részjogkörű költségvetési szerv.A Termál- és Gyógyfürdő szervezetét, tevékenységét Makó Város Önkormányzata Képviselő-testületehatározza meg, vezetőjét ő nevezi ki.


9 / 72

A Makói Termál és Gyógyfürdő kialakulása, fejlődése A Makói Termál- és Gyógyfürdő kialakulása két adottság meglétével, és hasznosításával magyarázható, azegyik a mintegy 1000 méterről feltörő gyógyvíz, a másik a gyógyiszap. A Marosi iszapAz Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság mindössze 4 iszapot ismer el gyógyiszapnak(Makón kívül Hajdúszoboszló, Hévíz, Tiszasüly), melyeknek gyógyhatása már bebizonyosodott.A Csíki-havasokban eredő, és az Erdélyi-medencén áthaladó Maros, valamint mellékvizei útjuk sorángyógyító ásványi anyagokat oldanak ki a kőzetekből. A szállított hordalék nagy részét márMagyarországon, főleg Makó közelében rakja le a folyó, iszap formájában.A Maros parti iszap gyógyhatása már régóta ismert volt a helyiek előtt, akik a Maros-strandra nem csak afürdőzés miatt jártak, hanem az iszap gyógyító hatása miatt is. A reumás betegségekben szenvedőkbekenték magukat a folyó iszapjával, pár órán át hagyták magukra száradni, majd az iszapot lemostákmagukról a folyóban. Panaszaik e primitív kezelések hatására is enyhültek. Megfelelő minőségű ésmennyiségi víz nélkül komolyabb kezelésekre azonban nem volt mód.1956-ban, amikor a melegvizes kút fúrása megkezdődött, egy makói orvos, dr. Batka István – aki a makóiiszapot orvosi gyakorlatában saját maga is alkalmazta – kezdeményezésére az iszapot különböző országosszerveknek vizsgálatra megküldték.Az Egészségügyi Minisztérium, az Állami Földtani Intézet, az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet, aKözegészségügyi Állomás, a Műegyetem Földtani Intézete, az Országos Reuma és Fürdőügyi Intézetvizsgálatai alapján az Egészségügyi Minisztérium a Marosi iszapot a 1961-ben gyógyiszappá nyilvánította(37 961/1961. (EüK.14.), Mód 480/Gyf/1983).Az elvégzett kémiai és fizikai vizsgálatok alapján a Maros iszapja az ún. slikkek (a szerves és szervetleniszap közötti átmenet) csoportjába tartozik, s ezért különbözik a hazai gyógyiszapoktól. A marosi iszapátmenetet képvisel a nagyobb hőtartó képességű szerves iszaptípusok (Hévíz) és a tisztán ásványos jellegűiszapok (Hajdúszoboszló) között. A Marosi iszap a termikus tulajdonságok szempontjából a hőtgyorsabban átadó pelloidok csoportjába tartozik. Kedvező szemcseösszetétele és plasztikus tulajdonságaiegyaránt alkalmassá teszik a balneoterápiás kezelésre.A Marosi iszap szemcseösszetétel alapján az ismert külföldi iszapokkal is felveszi a versenyt, például avilághírű Fango di Battagliaval, hiszen a gyógyhatás szempontjából előnytelen durva és finomhomokfrakciója kisebb, míg a hatásos finomiszap és nyersanyag mennyisége nagyobb. A Marosi iszap kitűnőengyógyítja a mozgásszervi reumás betegségeket, de kiválóan alkalmas a lumbágók, a végtagtörésekutókezelésére, a nőgyógyászati krónikus gyulladások gyógyítására. Mindezek miatt a Marosi gyógyiszapmind hazai, mind nemzetközi léptékben vizsgálva jelentős természeti erőforrás, melynek jobb kihasználásanem csak helyi, hanem országos érdek is. A makói gyógyvízA makói fürdő melegvizes kútját az ötvenes évek közepén fúrták. Az Országos Közegészségügyi Intézetvizsgálata szerint igen sok szerves anyagot és oldott sót tartalmazó alkálihidrogén-karbonátos 42 °C-oshévíz, amelynek fluorid-ion és metakovasav tartalma is jelentékeny.A fürdő épülete 1963-ban nyílt meg, a városközpontban, a régi városháza mellett. Eredeti funkciója szerint


10 / 72

hévízzel táplált tisztasági strandfürdőként.A fürdőben a gyógyrészleg 1982-ben kezdett működni, a termál medencefürdő, masszírozás, víz alattisugármasszázs, vizesgalván, ingeráram kezelésekkel. A termálvíz gyógyító erejének köszönhetően a makóitermálvizet a Szociális és Egészségügyi Minisztérium 1988-ban gyógyvízzé nyilvánította. A makóigyógyvíz sikeresen alkalmazható degeneratív és mozgásszervi betegek kezelésére. A gyógyvíz alkalmas azizületi és gerinckopásos betegségek, a lágyrész-reumatizmus, az idült izületi gyulladás, az idegyulladás, azidegfájdalmak, az idegbénulás, a sorvadt izmok gyógyítására. A gyógyvízzé minősítés megszerzését követően folytatódott a gyógyfürdő fejlesztése. Ennek köszönhetőenszénsav-fürdő, örvényfürdő, elektromos kádfürdő létesült, a vendégeket ma víz alatti csoportosgyógytorna, Bioptron-fényterápia, gyógyúszás, gyógytorna, mechanoterápiás kezelések (púderes és vizesmasszázs), valamint konditerem, szauna, szolárium, várják. A gyógyászati fejlesztések mellet a fürdő vízforgatós úszómedencével és 2001-ben nyitottélménymedencével is kibővült.

1.3 A FEJLESZTÉS ELŐZMÉNYEI

Fejlesztési dokumentumokMakó város terveiben fontos szerepet játszik a turizmus, és ezen belül a Termál- és Gyógyfürdőfejlesztése, amelyet a regionális és megyei fejlesztési elképzelések is alátámasztanak.A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepció és a Dél-Alföld turizmusfejlesztési koncepciója alapján aDél-Alföld országos szintű kiemelt terméke az egészségturizmus, tehát a gyógy-, a fitness- és awellnessturizmus.Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciójában a gyógy- és termálturizmus, a gyógyiszapkihasználása, a meglévő fürdők felújítása, új attrakció bevezetése (pl. élményfürdő, wellness) jelenik mega turisztikai termékcsoport-fejlesztési irányok között. 1998-ban készült el Makó és Térsége Fejlesztési Program, mely tartalmazza a makói gyógyvíz és Marosigyógyiszap fokozott hasznosításának szükségességét.A folyamatban lévő Makó Városfejlesztési Koncepció egyik programja a fürdő és a kapcsolódószolgáltatások fejlesztése. Pályázatok Makó Város Önkormányzata a fejlesztési dokumentumokban megjelenő fejlesztési elképzeléseitönerejéből nem tudja végrehajtani. A város – saját forrásait kiegészítendő – az elmúlt években sikeresenpályázott mind országos, mind nemzetközi szinten. Ennek legfontosabb eredményei:- Makó Ipari Park cím (GM)- Makó Vállalkozási Övezet cím (Kormányrendelet)- Makó Üzleti és Szolgáltató Központ (Phare CBC projekt).


11 / 72

Idegenforgalmi szempontból legfontosabb az egykori Korona Szálló rekonstrukciója. Az épületbenmegvalósuló háromütemű rekonstrukciós projektnek fő finanszírozója a Phare CBC (valamint a sajáterőrévén az önkormányzat), mely a II. ütemben az Üzleti és Szolgáltató Központot hozza létre. Az I. és III.ütem azonban a megyei területfejlesztési kiegyenlítést szolgáló alapból és önkormányzati forrásból kerülmegvalósításra. E két ütem a biztosítja a vendégforgalom fogadását és ellátását a szállodafunkcióvisszaállításával és a Korona étterem létrehozásával. 2001 decemberében nyílt meg az I. ütemeredményeképp az étterem, mely az önkormányzat tulajdona, de 5 éves időtartamra bérletbe adta egyvállalkozásnak. A megvalósult kiváló minőségű kivitelezés és a szolgáltatás magas színvonala mintátnyújthat a későbbi ütemek fejlesztéséhez is. Az önkormányzat megragadva a pályázati források nyújtotta lehetőséget, 2001-ben pályázott a SzéchenyiTerv Turizmusfejlesztési programja keretében „Makó Termál- és Gyógyfürdő rekonstrukció, fejlesztés I.ütem” címmel. A pályázati dokumentációhoz a Makovecz Imre nevével fémjelzett Makona Egyesüléskészítette az építészeti terveket, amely garanciát jelentett a hagyományos építészeti stílus magas szintűmegvalósítására. A fejlesztés azonban nem került a nyertes pályázatok közé.Ezt követően az önkormányzat a fejlesztés program élménymedence részével nyújtott be pályázatot ésnyert támogatást a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács területi kiegyenlítést szolgáló pályázatialapjából. Az új élménymedence 2002 tavaszára készült el. A város a további, a fürdőfejlesztési tervekben szereplő elképzeléseket is szeretné megvalósítani. Ezekközött szerepel:

- új termálkút fúrása- az élményrészleg fedett élménymedencével történő bővítése- csúszdaépítés- új gyógymedencék (fedett és nyitott)- tanmedence létesítése- főépület rekonstrukcióhoz kapcsolódóan gyógyrészleg építése- a fürdőterület bővítése (kisajátítással)- gyógyszálló létesítése (befektetők bevonásával)- a fürdő funkcióinak szétválasztása, beléptetőrendszer kialakítása.

A fejlesztés megvalósításának bázisául továbbra is a Makona Egyesülés által készített tervek szolgálnak.

1.4 A JAVASOLT FEJLESZTÉS LEÍRÁSA, ÜTEMEZÉSE

Makó Város Önkormányzata a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja keretében a GazdaságiMinisztérium támogatásával egy egészségturisztikai központ és városi strandfürdő megvalósítását tervezi aszinte páratlan adottságú Makói Termál- és Gyógyfürdőben. A megvalósíthatósági tanulmány a fejlesztéslehetséges változatait mutatja be, melyhez az elvi engedélyes kiviteli tervek jelentették az alapot. A megvalósíthatósági tanulmány a fürdő fejlesztését az alábbi elveken alapulva képzeli el:


12 / 72

A fürdő fejlesztése a fenntartható fejlődés elvét figyelembe véve a makói és a Makóra látogatógyógyulni, pihenni és kikapcsolódni vágyó egyének és családok, összességében a lehető legtöbbfogyasztó számára olyan komplex gyógyászati, idegenforgalmi és szabadidő eltöltési szolgáltatásbiztosítását jelenti, amely az egészség megőrzésére, a betegségek kezelésére és a szabadidő aktíveltöltésére irányul, célja üzleti alapon működtetve a megfelelő színvonal fenntartása, és profitszerzés. A megvizsgált alternatívák és változatok alapján a fürdő jelenlegi helyszínen történő fejlesztése, és az alapvagy optimális változat tekinthető a leginkább megvalósíthatónak.E mellett szól a legtöbb érv:

- kisebb a bekerülési költség mint zöldmezős beruházás esetén- a meglévő erőforrások és infrastruktúra kihasználásra kerülnek- érvényesül a meglévő gyógyászati szolgáltatások és a városi strandfürdő jelleg egymást

kiegészítő, szinergikus hatása (szinergikus hatás: a gyógyászat és az élményfürdő együttesennagyobb vendégforgalmat generál, mint elkülönült működés esetén.)

- a terület – igaz kisajátításokkal –, de tovább bővíthető.- nincs valódi alternatívája annak, hogy ne a főépülettel és a gyógyrészleggel kezdődjön a

fejlesztés A jelenlegi fürdőterület fejlesztésekor a fő cél a meglévő funkciók megőrzése és fejlesztése.A fejlesztési projekt véleményünk szerint a fürdőberuházás teljes, minden funkcionális elem működésétbiztosító megvalósulását jelenti. A fürdő egyes fejlesztés ütemei a teljes projekt alprojektjeinektekinthetők, melyek önmagukban a pénzügyi megtérülést nem tudják biztosítani. Mivel az egyes ütemekegyütt működőképesek, csak a teljes megvalósítás vagy az egyes ütemek összevonása, együttese tudjabiztosítani az önfenntartó működést. A fejlesztés az alábbi ütemeket (alprojekteket) tartalmazza:I ütem: Főépület rekonstrukció; a gyógyrészleg kialakítása és a fedett gyógymedence építése, új termál és

hideg vizes kút fúrása, a meglévő termálkút felújítása. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendősaját erő, úgy a főépület rekonstrukciója és a gyógyrészleg kialakítása két ütemben is megvalósítható.A főépület modernizációja, a jelenlegi építészeti felosztás gyökeres átalakításával új moderngyógykezelők, felújított öltözők, új rendelők és a szükséges gépészet létrehozásával.A létrehozott főépülethez a keleti oldalon kapcsolódik a gyógyrészleg, ez közvetlen átjárást biztosít afedett gyógymedencéhez. Az új gyógymedence és a meglévő medencék meleg- és hidegvíz ellátásánakbiztosításához szükséges az új termál és hideg vizes kút fúrása, a meglévő gyógyvizet szolgáltató kútfelújítása.

II. ütem: Gyógyszálló létesítés: A volt városháza épületének átalakítása, és kibővítése szállóvá.Megvalósulásával a keleti szárnyon – gyógyszálló, gyógymedence, gyógyrészleg és főépület –kiépítésre kerül egy új egészségturisztikai központ.

III. ütem: Kisajátítás, zöldterület bővítés, parkolóhely létesítés. A fejlesztések megvalósulása esetén ameglévő terület bővítésére, zöldfelületek biztosítására lesz szükség, ez a Szent János téri épületekkisajátításával, szanálásával és parkosítással történik majd meg. A Szent János téren parkolóhelyek


13 / 72

kialakítása történik, a jelenlegi terület rendezésével.IV. ütem: Fedett élménymedence, csúszdaépítés. A főépülettől nyugati irányban jön létre – a meglévő

nyitott élménymedencéhez közvetlenül csatlakozva – az új, fedett élménymedence, és a csúszdatoronya csúszdával. A tervek alapján a csúszdatoronyból indul lefelé a csúszda, az ún. „fekete lyuk”, a fedettélménymedencébe. A „fekete lyuk” téli-nyári üzeme így biztosított. Az önkormányzati elképzelésekben és a tervekben is szereplő tanuszoda létesítés újragondolásátjavasoljuk, mert a jelenlegi szűkös területet még jobban lecsökkentené.

Az egyes ütemek részletezése, indoklása I.ütem: A főépület rekonstrukciója A fejlesztés első ütemben a főépület rekonstrukciójával indul. Ez az épület a fürdő központi színtere, ittvannak az öltözők, az étterem, de helyet kapnak benne gyógyászati kezelők, rendelők és tornaterem is. Afőépület nélkül elképzelhetetlen a gyógyászati részleg működése, de ugyanígy az élménymedenceműködése is, mert itt vannak az öltözők, és a szolgáltatások jelentős része (gyógyászat, szauna, stb.).Amennyiben ez utóbbiak – tehát a gyógyrészleg vagy az élményrészleg – valósulnának meg először, akkoregy későbbi ütem alatt, a főépület rekonstrukciója alatt a fürdő nem üzemelhetne, részlegesen be kellenezárni. Ez a már ideszokott vendégeket is elriasztaná. Ez indokolja a főépület rekonstrukciójánakprioritását.Műszaki szempontból is érdemes a főépület felújítását először megvalósítani, mert ehhez történik agyógyrészleg és az élményrészleg épületszárnyak hozzáépítése. A megtérülés önmagában a főépület megépülésétől nem várható. Ez olyan alapvető infrastrukturálisberuházás, ami a mai követelményeknek megfelelő, de a hagyományos építészeti értékeket megjelenítőmegoldást alkalmaz. A terveket a Makovecz Imre nevével fémjelzett Makona Egyesülés egyik cégekészítette, ez garanciát jelent a magas minőségű, organikus építészeti megjelenésre. Önmagában a fürdő, aszolgáltatások, berendezések megújulásával, étterem létesítésével, és az egyedi építészeti megjelenítésmiatt várható az I. ütemet követően is a vendégforgalom növekedése. A gyógyászati részlegOptimális esetben, amennyiben rendelkezésre áll elegendő saját erő, és pályázati forrás bevonható, úgy afőépület rekonstrukciójával együtt, egy ütemben megvalósítható a gyógyászati részleg és agyógymedencék kialakítása, egy hideg és egy melegvizes kút fúrása, a meglévő termálkút felújítása.A gyógyászati részleg kialakítását elsősorban a jelenlegi hévízkút elhelyezkedése magyarázza, mert ennek10 m-es védőterületet kell biztosítani. Az ezért kialakításra kerülő íves, új gyógyászati részleg – afőépülettel együtt – a gyógyfunkcióknak ad helyet, valamint a gyógyrészlegből nyílik a kupolás fedettgyógymedence is. A jelenlegi tervekben csak a fedett, kétosztatú, félkör alakú 39 és 37 oC-osgyógymedence megépítésével számoltunk, de a későbbiek folyamán, amennyiben sikerül megállapodni avolt városháza épületének, illetve a teleknek a bevonásáról, úgy kialakítható egy nyitott gyógymedence,mely a fedett medencéhez kiúszón keresztül csatlakozik.


14 / 72

A fedett gyógymedence és a gyógyrészleg együttesen – a jelenleginél magasabb színvonalú – téligyógyászati üzemeltetést tesz lehetővé. Ezért várható a téli gyógy-vendégforgalom növekedése.Összességében az első ütem csak az alapját teremti meg annak, hogy a gyógyászat további, a kistérségenkívüli vendégfogalom fogadására alkalmassá váljon. Ehhez mindenképpen szükséges gyógyszállólétesítése is. II. ütem: Gyógyszálló létesítése

A gyógyszálló létesítésére a volt városháza épületének átalakításával, bővítésével nyílik mód, ez lenne alegkedvezőbb, az optimális változat, mert innen a gyógyrészleg felé a zárt átjárás biztosítható. A voltvárosháza épületében kialakítható kb. 50 ágyas szállórész. A későbbiekben, a fürdő piaci helyzeténekerősödésével további szálláshely kialakításra is szükség lehet.A gyógyszálló létesítéséhez először az önkormányzati tulajdonba kell kerülnie a volt városházaépületének. Ezt követően kétféle módja képzelhető el a gyógyszállóvá történő átalakításnak. Vagy azönkormányzat értékesíti szakmai befektető részére az épületet, kikötve annak hasznosítási módját, vagy azönkormányzat alakítja át pályázati források bevonásával az épületet, majd azt hosszú távra bérletbe adjabefektetőnek. Mivel a szálló létrehozatala és működtetése nem önkormányzati feladat a magántőkésmegvalósítás támogatandó. Már a gyógyászati részleg fejlesztésekor, például sikeres pályázat esetén megkell találni a gyógyszálló átalakítását és működtetését biztosító beruházót.Gyógyszálló létesítése más épület-épületek bevonásával is elképzelhető, a fürdő későbbi fejlődése eztszükségessé is teheti. A jelenleg szóba jöhető épületekből (rendőrség, bérpalota) azonban közvetlenül atervezett gyógyászati részlegbe a zárt átjárás nem megoldható, ezért előnyösebb a városháza épületénekbevonása. Csak gyógyszálló működésével együtt biztosítható a fürdőben az a gyógy-vendégforgalom, amitől a teljesfejlesztés pénzügyi megtérülése, jövedelmezősége várható.A gyógyszálló megvalósítása után a fürdő gyógyászati funkciói és a kapcsolódó szolgáltatások alkalmassáválnak az országos gyógyturizmus fogadására, az orvosok távolabbi betegeket is a makói fürdőbeküldhetnek gyógyászati kezelésekre. III. ütem: Kisajátítások, parkosítás, parkoló kialakítás A gyógyászati vendégforgalom növekedésével a fürdő meglévő területei beszűkülnek, ezért a Szent Jánostéri épületek kisajátításával, az épületek elbontásával és zöldterületté alakításával kell a területi igényeketkielégíteni. A kisajátításokkal a fürdő jelenlegi 14800 m2-es területe mintegy 24 000 m2-re bővül.Kialakításra kerül a Szent János téri önkormányzati területen 78 db parkolóhely. IV. ütem: Az élményrészleg fejlesztése

A fürdőben a strandjelleg kialakítását, fejlesztését a helyi célközönség igényei alapozzák meg. Kialakításrakerül egy 317 m2-es fedett élménymedence 12 különböző élményelemmel, és a csúszdatoronnyal, melybőla csúszda, az ún. „fekete lyuk” a fedett élménymedencébe érkezik, téli-nyári üzemelést lehetővé téve.


15 / 72

A kialakításra kerülő fedett élménymedence, a medencébe beépítésre kerülő élményelemek, és a csúszdahozzájárulnak az idegenforgalom bővüléséhez, és kiegészítve a gyógyászattal szinergikus hatásteredményeznek, együtt nagyobb vonzótényezőt jelentenek. Az élményrészlegben a helyi-környékilakossággal és a fürdőbe érkező gyógyulni vágyókkal illetve hozzátartozóikkal, a vendégkör egész évbenbiztosított.


16 / 72

2. A FÜRDŐFEJLESZTÉS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÖRNYEZETE

2.1 A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

A Dél-Alföld az ország legnagyobb kiterjedésű – az ország egyötödére kiterjedő – régiója. Az itt élő 1millió 373 ezer lakos azonban az ország népességéből az előbbinél jóval kisebb hányadot, 13,5%-otképvisel. A régió három megyéjében 2002 év elején 254 település volt, amely az ország településeinek8%-át, ezen belül a 43 város 17%-át, a 211 község 7%-át jelenti, így a régióban jóval több a városijogállású település, mint országosan.A régió teljes lakosságának 2%-a munkanélküli, 37%-a foglalkoztatott, 35%-a inaktív, 26%-a eltartott,melyek megfelelnek az országos adatoknak. A régiós munkanélküliségi ráta az országos átlagnálkismértékben kedvezőbb, 5,4%.A Dél-Alföld az ország legelöregedettebb régiója, a 60-x éves korosztály a népesség 21%-át teszi ki. Azelmúlt évtizedben a Dél-Alföldön csökkent a legjobban a halálozási ráta, ennek ellenére még mindig itt alegalacsonyabb a természetes szaporodás értéke. A gazdaság teljesítménye, fejlettsége legegyszerűbben a bruttó hazai termék (GDP) értéke alapjánfejezhető ki. A régióban az egy lakosra jutó GDP 2000-ben 913 ezer Ft volt. Ez az országos átlag 71%-a,de jelentősnek mondható a lemaradás (8%) a megyék átlagához képest is. Bács-Kiskun és Békés megyeértékei 4-6%-kal elmaradnak a Dél-Alföld átlagától, Csongrádé némileg (2%) meghaladja azt. 1996-tól – annak ellenére, hogy az egy főre jutó regionális GDP 2/3-val nőtt – a régió helyzete romlottországos viszonylatban. 1996-tól 2000-ig a régió egy főre jutó GDP-je 10 %-kal kevesebb az országosátlaghoz viszonyítva, a Dél-Alföld a régiók közötti sorrendben a 4.-ről az 5. helyre került. A megyékközötti rangsorban – annak ellenére, hogy értékekben bővültek a megyei GDP – Csongrád az 6-ról a 8.,Bács-Kiskun és Békés a 11-12. helyről a 15. illetve 17. helyig csúszott vissza, és mindegyik dél-alföldimegye 1 főre jutó GDP-je csökkent az országos átlaghoz képest.Az elmúl években a Dél-Alföld gazdasági növekedési üteme – bár pozitív volt – elmaradt az ország átlagosnövekedési ütemétől.A gazdaság teljesítménye megmutatkozik a lakossági jövedelmekben is, a régióban az egy állandó lakosrajutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem (kb. 331 e. Ft) 4/5-ét adják az országos értéknek.

2.2 A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ IDEGENFORGALMA

A Dél-Alföldi Régió az ország napfényben leggazdagabb, legmelegebb területe. A víz kiemelt szerepetjátszik az idegenforgalmi adottságok között: a bővizű folyók (Duna, Tisza, Maros, Körösök), a termál- ésgyógyforrások, a természetes és mesterséges tavak a vízparti üdülés, gyógyüdülés, sportolás, horgászásszámára teremtenek ideális feltételeket.


17 / 72

A Dél-Alföldön a tájnak jellegzetes arculata van, egyediséggel bír az alföldi tanyavilág, a Tisza- ésDuna-part, a tavak és holtágak. A nemzeti parkok (Kiskunsági NP., Duna-Dráva NP., Körös-Maros NP.)és a természetvédelmi területek (pl. Mártélyi TK., Pusztaszeri TK., Szarvasi Arborétum, Szelidi-tó, stb.)természeti ritkaságukkal, növény és állatvilágukkal, különösen kiemelkedő madárvilágukkal a természetiránt érdeklődőknek is kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak. Bár az erdősültség alacsony szintű, avadászatra sok helyen nyílik lehetőség.A régiót alföldi, mezőgazdasági adottságai, jellegzetes táji arculata, valamint helyi jelentőségű védettértékei alkalmassá teszik a falusi turizmus vendégeinek fogadására. A régió rendelkezik kiemelkedő, nemzetközi jelentőségű kulturális rendezvényekkel, a Szegedi SzabadtériJátékok, és a Gyulai Várszínház kulturális programjai révén, de az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark is arégió kulturális turizmusának megalapozója. További vonzerők a tájakhoz kötődő népművészetihagyományok, szokások (pl. Kecskeméti Hírös Napok, Mezőhegyesi Napok). A tájak gasztronómiai nevezetességei lehetőséget teremtenek helyi rendezvények pl. Bajai halászlé főzés,Békéscsabai Kolbász Fesztivál, Makói Hagymafesztivál megszervezésére.Az utóbbi években rendszeressé váltak a helyi ipar termékeit bemutató kiállítások és vásárok (pl. SzegediNemzetközi Kiállítás és Vásár, Csaba Expo, Makó Expo, stb.), melyek célja további gazdaságikapcsolatok kialakítása és a helyi termékek ismertségének növelése. A Dél-Alföld földrajzi fekvéséből adódóan jelentős észak-dél, és kelet-nyugat irányú tranzitforgalommalrendelkezik, mely a régió 11 közúti határállomásán áramlik keresztül. A határátlépők többsége többnyiremegállás nélkül hagyja el régiót. A Dél-Alföld Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programjának megállapításai szerint a régiólegnagyobb hátránya az alap- és turisztikai infrastruktúra, illetve az információáramlás hiányossága. Nagyhátrány a régió számára, hogy a Dunántúl és Budapest felől érkezők számára rendelkezésre álló egyetlenautópálya drága. A tranzitforgalom megállítására nincs elegendő pihenőhely, közepes kategóriájúszálláshely, étterem. Általánosan jellemző a nyelvtudás és a szakképzettség hiánya. Általánosan jellemző, hogy a kistérségek nem tudnak kiajánlani egyhetes üdüléseket, még akkor sem,amikor nagyobb rendezvényt szerveznek, amelyre felfűzhető lenne a környék látnivalója. Így a vendégcsak az adott 1-2 napra látogatja meg a települést, és ennek következménye, hogy az átlagos tartózkodásiidő rendkívül alacsony. A tartózkodási idő lényegesen magasabb a nagyhírű, gyógyfürdővel rendelkezőtelepüléseken (pl.: Gyula), ahol a vendégek hosszabb kezeléseken vesznek részt. A Dél-Alföld nem tartozik egyetlen országosan kiemelt üdülőkörzethez sem, ennek oka a földrajzi fekvés.A régió területén négy, elsősorban régió szintű idegenforgalmi jelentőségű üdülőkörzet található, azAlsó-Duna szakasz, a Szolnoki-Tisza-szakasz, Köröszug és a Tisza-Körös mente. Ezen felül jelentősvonzerővel rendelkeznek az üdülési idegenforgalmi adottsággal rendelkező települések is.A Tisza-Körös menti üdülőkörzetet Békés és Csongrád megyei települések alkotják. A terület


18 / 72

legfontosabb adottsága a termálvíz, amelynek kiemelkedő idegenforgalmi hasznosítása Gyulán történik. Aterület további jelentős fürdőhelyei Makón, Szentesen és Szegeden találhatók. A Dél-Alföld meglévő adottsági elmaradnak a kiemelt üdülőkörzetek és Budapest vonzótényezői mögött.A népességi részesedésnek a vendégforgalmi adatok a felét érik el, a külföldi vendégforgalomban mégalacsonyabbak az értékek. A régió 2001-ben közel 8%-al rendelkezett az ország kereskedelmiszállóhelyeiből, 6,5 %-al a vendégforgalomból, 5%-al az eltöltött vendégéjszakákból. A régiókereskedelmi szálláshelyein a vendégek 29%-a, míg országosan 50%-a volt külföldi. Az átlagostartózkodási idő elmarad az országos átlagtól, mind a teljes vendégforgalmat (2,4 és 3,1 éjszaka), mind akülföldi vendégeket tekintve (2,4 és 3,5 éjszaka) ez a nagy átmenő forgalommal, a legtöbbször csak egyéjszakára megszálló vendégekkel magyarázható.2001-ban a régió kereskedelmi szálláshelyein a bevétel 5,2 milliárd forintot tett ki, ami a szállásdíjakból, avendéglátásból és egyéb, szálláshelyi szolgáltatásból tevődött össze. 1998 és 2001 között a régió országbanbetöltött idegenforgalmi szerepe a kereskedelmi szálláshelyek adatai alapján – a szállásférőhelyekkivételével – csökkent. A Dél-Alföldi Régió kereskedelmi szálláshelyeire vonatkozó idegenforgalmi adatok

1998 2001 Részesedés* 1998 Részesedés* 2001Férőhely 21.819 24.598 7,6 7,7Vendég 401.000 396.000 7,4 6,5Külföldi vendég 132.000 113.000 4,6 3,7Vendégéjszaka 961.000 946.000 5,7 5,1Külföldi vendégéjszaka 307.000 272.000 3,0 2,5

* Az országos adat százalékában kifejezveForrás: KSH, Területi Statisztikai évkönyvek 1998-2001. Miközben 1998 és 2001 között az országban minden régióban folyamatosan növekedést mutatott akereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, addig a Dél-Alföldön csökkenést. Különösen a külföldivendégszám és vendégéjszaka számában volt jelentős a visszaesés. A csökkenés a délszláv háború, a Tiszaciánszennyezése és az árvizek együttes hatására vezethető vissza.Miközben a vendégforgalomban csökkenő szerepet mutat a régió, addig a tranzitszerep tovább erősödött.2001-ben a 6,4 millió külföldi belépő és 5,5 millió külföldi kilépő áramlott keresztül a régión. A magyarbe- és kilépők száma 2,4 millió, míg a régió teljes határszakaszának utasforgalma 14,3 millió főt ért el. Ahatárforgalom több mint fele Csongrád megye átkelőhelyein keresztül vonult át. Különösen ennekismeretében szükséges olyan vonzótényezők kialakítása, mely képes a tranzitforgalom megállítására. Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepció (DaRTK)A Dél-Alföldi Régió területfejlesztési prioritásaiA régiószervezés:- Régiótudat és marketing formálása


19 / 72

- A régió közlekedéshálózati összeköttetéseinek javítása- A felsőoktatási és kutató-fejlesztő centrumok közötti együttműködés kialakítása, eredményeik

közvetítése a gazdasági szereplők felé- A régióbeli oktató és kutató intézmények, a mezőgazdasági termelők, feldolgozók és szolgáltatók

együttműködésére alapozva az agrárszektor szerkezeti és szervezeti megújítása, innovációsképességének fokozása, a fenntarthatóság követelményeinek megfelelően

A régió nemzetközi közvetítő szerepének erősítése, kiaknázása:- A régió nemzetközi és logisztikai szerepköreinek kiépítéséhez szükséges közlekedési és informatikai

feltételek megteremtése- Külgazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatok erősítése- A régió felsőfokú és egyéb nemzetközi szereppel rendelkező centrumainak erősítése a Duna-Körös-

Maros-Tisza Eurorégión belül- Gyógyhatású termálvízen alapuló speciális egészségügyi ellátásra, gyógyhatású termékek előállítására

és forgalmazására épülő integrált gyógyturizmus fejlesztése- Határon átnyúló együttműködések kiterjesztése, különös tekintettel a természet-és

környezetvédelemre A gazdaság versenyképességének javítása:- A gazdasági szerkezet diverzifikálása elsősorban az egyoldalú mezőgazdasági, illetve tanyás

térségekben- Vonzó telephelyek kialakítása a gazdasági infrastruktúra összehangolt fejlesztésén keresztül, különös

tekintettel a periférikus térségekre- Régióspecifikus termékeket, kulturális javakat előállító gazdasági szervezetek célzott támogatása- Stratégiai jelentőségű nagyvállalatok megtelepedésének, megerősödésének és beszállítói hálózatok

kialakításának, bővítésének támogatása, a gazdasági szereplők innovációs készségének javítása- Környezetkímélő termelési technológiák elterjedésének ösztönzése A lakosság életminőségének javítása:- Az iskolarendszerű képzés, szakképzés összehangolása a munkaerőpiaci igényekkel, az átképzés,

munkaerőpiaci képzés fejlesztése, regionális összehangolása- A lakosság és a gazdasági szereplők felkészülésének elősegítése az Európai Unióhoz való

csatlakozásra, az információáramlás kereteinek megteremtése- A humán szolgáltatások területi ellátó és alaphálózatának fejlesztése- Környezetkímélő infrastruktúrák összehangolt térségi fejlesztése- A vidéki térségek és központjaik közlekedési elérhetőségének javítása- A helyi közösség védőháló szerepének (újjá)szervezése, a civil szervezetek támogatása, a helyi és

regionális kötődés és szolidaritás erősítése

A DaRTK-ban a fejlesztési irányok meghatározásánál fontos szerepet kapott a gyógyhatású termálvízenalapuló, speciális egészségügyi ellátásra, gyógyhatású termékek előállítására és forgalmazására épülőintegrált gyógy-idegenforgalom fejlesztése.


20 / 72

A koncepció a fejlesztési irány megvalósításához az alábbi feladatok megvalósulását hangsúlyozza:

- vendégek gyógykezelésekkel egybekötött pihenése érdekében a kórházi reumatológiai osztállyal ésgyógyfürdővel rendelkező városokban exkluzív szálláshelyek és az azokhoz kapcsolódó gyógy- ésfitness-szolgáltatások fejlesztésére; a külföldi betegbiztosítók és a gyógyfürdők közötti szerződésekmegkötésének elősegítésére van szükség,

- a fürdőfejlesztéseknek infrastruktúra fejlesztésekkel, a fürdőszolgáltatások bővítésével; a környezőtelepülések természeti, kulturális vonzerejét kihasználva komplex turisztikai programcsomagokösszeállításával kell együtt járnia,

- a program megvalósításában érdekeltek (egészségügy, vendéglátás) nyelvi, kommunikációs, szakmaifelkészítése,

- a gyógyhatású termékekhez kapcsolódó tevékenységek – pl.: marketing – szervezeti és intézményikereteinek kialakítása, illetve ösztönzése.

A Dél-Alföld turizmusfejlesztési koncepciójaA Dél-Alföldi Régió turizmusának hosszú távú fejlesztési célja a Dél-Alföld turizmusának fenntarthatófejlesztése és versenyképessé tétele.A közép távú célok a fenntartható és versenyképes turizmus feltételrendszerének kialakítása, a szükségesfejlesztések előkészítése és megindítása, a hatékony és a regionális társadalmi-gazdasági kohézió erősítése.A közép távú célokhoz három alprogram kapcsolódik: 1. A turizmus hatékony működési rendszerénekkialakítása, 2. Szűk keresztmetszetek felszámolása, 3. Új komplex turisztikai termékek létrehozása.A Dél-Alföld turizmusfejlesztési koncepciója meghatározza a fejlesztési prioritásokat, a (ki)fejlesztendőturisztikai termékeket, amelyekre építve készülhetnek majd el a fejlesztési projektek. (A felsorolássorrendje nem jelent szükségképpen rangsorolást.)1. A termálvizekre épülő turisztikai termékek- Gyógyturizmus- Termálfürdők 2. A kulturális értékekre, felsőoktatási, kutatási intézményekre épülő turizmus- Kongresszusi turizmus- Kulturális turizmus- Incentív turizmus- Hivatásturizmus egyéb lehetőségei 3. A Dél-Alföld természeti adottságaira épülő/építő, a fenntartható fejlődés elveinek megfelelő termékeklétrehozása az ökoturizmus területén:- A természetes vizekhez kapcsolódó termékek, a természethez kötődő aktív és hobbi turizmus- Tiszai és dunai (illetve általában folyami) vízi sportok és túrák- Tisza-menti és Duna-menti (vízparti) üdülések- Üdülőhajós utazások


21 / 72

- Horgászturizmus- Kerékpározás- Lovaglás- Vadászat- Természetjáró túrázás- Falusi-tanyai turizmus- A magyar puszta romantikája- Borturizmus Ezeken belül természetesen azokat kell elsősorban fejleszteni, amelyek megfelelnek a távlatikoncepciónak, vagyis:A turizmus termékei a régió gazdaságában jelentős hagyományokkal rendelkeznek, s jól szolgálják a régiógazdasági fejlődését, a lakosság jövedelmének emelkedését. Fejlesztésükkel pedig ez még fokozódik is(konferenciaturizmus, termál-, gyógyturizmus, a kulturális turizmus, aktív turizmus).Azok a területek, termékek, melyek ”átnyúlnak” a jelenlegi megyehatárokon, s a vonzerő a régió nagyrészén fennáll (termálturizmus, kongresszusi turizmus, természethez kapcsolódó aktív, hobby turizmusturisztikai termékek) a régió kohézióját, a régiótudat kialakulását és elmélyülését eredményezik.Ezek különösen jól szolgálják a régió pozitív image-ének épülését, amely egy, a természeti és kulturálisértékeken egyaránt alapuló régiós kép (ökoturizmus területei, konferenciaturizmus). A turizmusfejlesztési és a területfejlesztési prioritások illeszkedéseAz 1. turizmusfejlesztési prioritás: A gyógy- és termálturizmus fejlesztése pontosan megfelelregionális területfejlesztési prioritás („A régió nemzetközi közvetítő szerepének erősítése éskiaknázása”) egyik fejlesztési céljával.A 2. turizmusfejlesztési prioritás: Kulturális és konferenciaturizmus fejlesztéseA régió meglévő kimagasló kulturális értékeire, a felsőoktatási, kutatási, kulturális intézményeire épülőturizmus fejlesztése részét képezi „A régió nemzetközi közvetítő szerepének erősítése és kiaknázása”regionális területfejlesztési prioritás „Külgazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatok erősítése”fejlesztési céljának.A 3. turizmusfejlesztési prioritás: A természeti értékekre épülő turizmus fejlesztése, a falusi turizmusfejlesztése, kisebb termálfürdők fejlesztéseA régió gazdag folyóvízi adottságaira, gazdag természeti értékeire, egyedi településszerkezetére épülőrekreációs célú aktív turizmus fejlesztése részét képezi „A régió nemzetközi közvetítő szerepénekerősítése és kiaknázása” regionális területfejlesztési prioritás: „Határmenti együttműködések kiterjesztése,különös tekintettel a természet- és környezetvédelemre, a kulturális és társadalmi kapcsolatokra”fejlesztési céljának, valamint „A lakosság életminőségének javítása” fejlesztési prioritáson belüli„Környezetkímélő települési infrastruktúrák összehangolt fejlesztése, különös tekintettel a tanyásterületekre” fejlesztési célnak. A Dél-Alföld turizmusfejlesztési koncepciója alapján a régió országos szintű kiemelt terméke azegészségturizmus, tehát a gyógy-, a fitness- és a wellnessturizmus. A fejlesztések egyik fő prioritása, hogya régióban növekedjen az átlagos tartózkodási idő, hiszen ez esetben a vendégek több szolgáltatást


22 / 72

vesznek igénybe, nő a fajlagos költés, ami a gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott területekennövelheti a foglalkoztatottságot is. A vendégek tartózkodási ideje a gyógy- és élményfürdők fejlesztésévelmegvalósítató, mivel a látogatók hosszabb kúrákon vesznek részt. A Dél-Alföld értékesítését a Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság a következő csatornákon végzi:a régió bemutatása magazinokban, szaklapokban (horgász, vadász újság), régiós rendezvények országoskampánya, katalógusok kiadása (kempingek, falusi-tanyasi, szálláshelyek), eseménynaptár készítése(terjesztése a Tourinform-hálózaton), Tisza-vidék 6 nyelvű kiadványa, tv-ben és rádióban történőbemutatkozó. Ezen felül kiállítások szervezése (Ifjúsági Szállásbörze, Utazás 2001), Dunántúli Road Showa Tourinformok összefogásával, study-tourok, Budapesti Bor- és Pezsgőfesztiválon való részvétel.Külkapcsolatai: Tel Aviv, Lipcse, München, Stuttgart, Zsolna, Prága, Lengyelország, külképviseletek.Ezeken a csatornákon keresztül a Makói Termál- és Gyógyfürdő számára is adottak a lehetőségek amegjelenésre.

2.3 CSONGRÁD MEGYE TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

Csongrád megye a megyék között átlagos területi aránnyal (4,8%) és némileg kisebb népességirészesedéssel (4,3%) rendelkezik.A településsűrűség (1,4 település/100 km2–re) elmaradt az országos átlagtól. A megye 60 települése közülaz országos aránynál több, 8 volt városi jogállású, és a városlakók aránya is nagyobb volt az országosnál.A megyei népességben kevesebb a fiatal és több az idős népesség aránya az országos arányhoz képest, azöregedési index (99,3) magas értéke a népesség fokozatos öregedését jelzi.A megyei 3,6%-os munkanélküliség kedvező képet mutat, elmarad a regionális (5,4%) és az országosátlagtól (5,7%) is.Csongrád megyében az 1 millió 50 ezer Ft egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) meghaladta a régiósértéket, s bár 20%-kal elmaradt az országos adattól (1.288 ezer Ft), de a Budapest nélkül számított vidékiértéket az ország Dunától keletre eső megyéi közül egyedül Csongrád haladta meg. Ennek ellenére amegyék közötti rangsorban az elmúlt években a 6.-ról a 8. helyre csúszott vissza. Az adatok alapjánCsongrád megye annak ellenére, hogy az egy főre jutó GDP folyamatos bővülést mutat, fejlődésiütemében elmarad az ország átlagos növekedési üteme, elsősorban a nyugati megyék és a fővárosnövekedése mögött. A lakosság jövedelmi színvonalát az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete mutatja, ami Csongrádmegyében az országos átlag 85%-át érte el (kb. 83 eFt), és elmaradt a megyék összesített értéke mögött is.A lakosság jövedelmi viszonyait az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képezőjövedelemmel is kifejezhetjük, ez Csongrád megyében 364.827 Ft, az országos érték 87,5%-a.

2.4 A CSONGRÁD MEGYE IDEGENFORGALMA

Csongrád megye Idegenforgalmi fejlesztési koncepciója alapján.Csongrád megyében közlekedésföldrajzi fekvéséből következően jelentős a tranzitforgalom. Országos ésnemzetközi vonzású tartós üdülési adottság a megye termál- és gyógyvízkészlete, a feltörő hévizekcsaknem mindegyike — az általános rekreációs hatáson túl — alkalmas mozgásszervi és reumatikus


23 / 72

megbetegedések gyógykezelésére. Szeged, Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely, Székkutas, Makó ésMórahalom termálvize elismert gyógyvíz, a szegedi Anna-kút vizét palackozzák is, a marosi iszapot pedig1961-ben gyógyiszappá minősítette az Egészségügyi Minisztérium. Gyógyfürdő Csongrádon, Szentesen ésMakón működik körzeti betegellátó körrel.Jók az adottságai vízparti üdülésnek, a Tisza, de főként a Maros vízminősége azonban az év nagy részébennem alkalmas fürdésre.A természeti adottságok az aktív turizmus – vízi turizmus, természetjárás, kerékpározás, a horgászat,vadászat, lovaglás, sporttevékenységek – területén is jól hasznosíthatók. Az aktív turizmushoz tartozótevékenységek önálló vonzerővel is bírnak, ugyanakkor kiegészítő tevékenységként a komplex üdülés-idegenforgalmi kínálat kialakításában jelentős választékbővítő szerepük van. A megyének kiválóadottságai vannak a vízi turizmus, vízi sport területén. A megyében 10 országos (közel 33 ezer ha) és 22 helyi jelentőségű (közel 2 ezer ha) védett természetiérték található, melyek növény-, de különösen madárvilága sajátos vonzerőt jelent a kutatók és az amatőrmegfigyelők számára egyaránt. Így a természetközeli turizmus legkülönfélébb formái – természetjárás,kerékpározás – számára kedvezőek az adottságok. Fejlődőben van a természetjárás, bár természetesen ahátizsákos, bakancsos turizmusnak az Alföldön nem lehetnek olyan hagyományai, mint a hegyvidékiterületeken. Kedvezőek a kerékpártúra-lehetőségek egyrészt a Tisza, Maros mentén, a gátakon vezetett kerékpárutakkialakításával, másrészt a homoki erdőkkel és tavakkal tarkított hátsági területeken. Az országos hálózatrészeként megvalósuló megyei kerékpárutak megteremtik a kapcsolatot a szomszédos megyék, sőt ahatáron túli szomszédos régiók felé is.A horgászat számára bőséges választékot kínálnak a megye folyóvizei és tavai.A vízparti galériaerdők, a hátsági és a Körös-Maros közi erdőterületek gazdag vadállománya kedvezőlehetőséget nyújt a vadászturizmus fejlesztése számára, A vadászturizmus fejlesztése a meglévő adottsá-gokhoz kapcsolódva elsősorban Csongrád, Tömörkény, Ópusztaszer, Sándorfalva, Szeged, Ruzsa,Öttömös, Hódmezővásárhely, Szentes, Nagymágocs, Fábiánsebestyén, Derekegyház, Makó településekenjavasolható. Több településen — Ásotthalom, Hódmezővásárhely, Mártély, Ópusztaszer, Szeged, Csongrád,Fábiánsebestyén, Makó, Mindszent, Mórahalom, Pusztamérges — helyenként a tanyai turizmushozkapcsolódva (lovastanyák) jelentősen fejlődik a lovasturizmus (lovassport és tereplovaglás) is.

Jelentősek a megye kultúrtörténeti értékei, hagyományai, rendezvényei. A kulturális turizmus Szegeden ésÓpusztaszeren önálló vonzerőként is működik. Számos településen azonban a kultúra és a hagyományok –kiegészítő elemként – a feltétlenül bővítendő számú, egyedi tartalmú komplex idegenforgalmi termékrészét is képezhetik.A térség értékeit építészete is gazdagítja: a megyében mintegy 220 a műemléki védelem alatt álló épület,környezet és terület.A kulturális és örökség turizmus további jelentős adottságai a múzeumok (Szeged, Hódmezővásárhely,Ópusztaszer, Csongrád, Szentes, Makó) és művésztelepek (Csongrád, Mártély, Hódmezővásárhely ésMakó), az alföldi festészet és szobrászat jellegzetes alkotásait bemutató képtárak, kiállítótermek.


24 / 72

A sajátos népi szokások, életmód, a népi kultúra századokon keresztül átörökített, turistákat is vonzóelemei a hódmezővásárhelyi kerámia és hímzés, a tápéi gyékényszövés, a Népművészeti EgyesületAlkotóházában bemutatott tevékenységek, a megyei néptánc kultúra, különösen a „Szeged”, a csongrádi„Alföld”, a makói „Maros” és az üllési „Fonó” táncegyüttes.A megye számos kistérségében és településén hagyományteremtő szándékkal rendszeresen megszervezettkulturális programok, rendezvénysorozatok mára ugyancsak figyelemre méltó idegenforgalmi vonzerővéváltak.A gasztronómia, a tájjellegű ételek, a készítésükhöz felhasznált nyersanyagok előállítása is bizonyosmértékig a hagyományok ápolását jelenti. A szegedi halászlé és szalámi, a makói hagyma, a röszkeipaprika, a szentesi primőrök, a mórahalmi, öttömösi spárga és a hozzájuk kapcsolódó hangulatosrendezvények sajátos vonzerőt jelentenekA falusi turizmus gyűjtőfogalom, változatos tevékenységet, kínálatot jelöl. Többek között magában foglaljaa tanyai turizmust, a mezőgazdasági, helyi termékek eladására felkészült agroturizmust, az aktív túrákkalösszekötött falusi üdülést, a helyi hagyományokat, kézművességet bemutató kulturális rendezvényeket. Aszép faluképet őrző települések, településrészek, a Tisza mente, a Körös-Maros köze és különösen ahagyományos szőlő- és gyümölcskultúrával rendelkező homokháti térség – tanyavilágával – a falusiturizmus minden részterülete számára kínálnak kedvező adottságokat.Jelentősen élénkült a hivatásturizmus: a munkával összefüggő utazások száma. Ennek része akonferenciaturizmus, melynek – egyetemei, egyéb felsőoktatási intézményei és tudományos kutatóhelyeihazai és külföldi szakmai kapcsolatainak bázisán – elsősorban Szegednek igen jók a lehetőségei:hazánkban Budapest után itt szervezik a legtöbb konferenciát, de számuk Makón, Csongrádon és Hódme-zővásárhelyen is évről-évre nő.A határ menti romániai és szerbiai régiókra is kisugárzó szerepkör nyomán a megye az innovatív kutatásokdél-alföldi központjává fejlődhet. Mindez, továbbá a települések kapcsolatai az üzleti turizmust isélénkítik.A hivatásturizmushoz sorolható az ún. incentív turizmus is, amely különlegesen színvonalasszolgáltatásokkal, a megye adottságainak exkluzív programokba foglalásával szintén jó eséllyelfejleszthető. A szállodák a legmagasabb szolgáltatási színvonalat képviselő szálláshelyek, a megyében Szegeden,Hódmezővásárhelyen, Csongrádon, Makón és Balástyán találhatók. A fogadókapacitás nagyobb létszámúszállodai elhelyezést igénylő programok lebonyolításához azonban csak Szegeden elegendő.A panziók döntően magántulajdonú szálláshelyek, kínálatuk rugalmasan igazodik a vendégek differenciáltkeresletéhez. A megyében található panziók egy része – a városokban – szállodaszerűen, de családiasabbjelleggel működik. Jelentős szerepet játszanak ugyanakkor a tranzitforgalom fogadásában, valamint azüdülés, aktív turizmus bonyolításában is.A kempingek és nyaralóházak zöme az átutazók egy éjszakás elszállásolását szolgálja, a megyébenösszesen 15 településen. Hosszabb tartózkodás csak az üdülési, aktív szabadidő eltöltési adottságokkal, ésturisztikai kínálattal rendelkező területekre telepített kempingekben jellemző.A turistaszállások fogadókapacitása az utóbbi években jelentőseb csökkent, ami azért sajnálatos, mert azidegenforgalom szempontjából legaktívabb, de szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező ifjúságturizmusát szolgálja elsődlegesen. Mára csak az oktatási intézmények kollégiumait hasznosítják esetenként


25 / 72

turistaszállásként.Nem minősül kereskedelmi szálláshelynek a fizetővendéglátás és a falusi szállásadás, ezek amagánszálláshelyek idegenforgalmi hasznosítására vonatkozó rendelkezések szerint működnek. Afizetővendéglátás a megye városaiban, a falusi vendéglátás – értelemszerűen – a községekben, városokkülterületein, tanyás térségekben jellemző.

A vendéglátás színvonala mennyiségi és minőségi szempontból szintén javult. Változatosabbá vált azüzletek profilja, ez azonban inkább a más népek konyháit reprezentáló, és nem az Alföldre jellemző,tájjellegű ételeket is ajánló éttermek számának növekedésében mutatkozik – kivéve néhány, a turistákáltal rendszeresen látogatott csárdát, ill. programot. Tovább bővítendő a vendéglátás szórakoztatótevékenysége, az élőzene szolgáltatás, a műsoros rendezvények, előadóestek szervezése. Csongrád megye idegenforgalmát az elmúlt években hasonló folyamatok jellemezték, mint a régióét. Amegye az ország népességéből 4,2%-kal részesedik, az idegenforgalmi szerepe ennél kisebb. Az adatokat a2. táblázat tartalmazza. Csongrád megye kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó idegenforgalmi adatok

1998 2001 Részesedés 1998* Részesedés 2001*

Férőhely 7.318 7.967 2,5 2,5Vendég 171.657 157.190 3,2 2,6Külföldi vendég 56.893 47.482 2,0 1,5Vendégéjszaka 331.375 291.116 2,0 1,6Külföldi vendégéjszaka 92.983 73.488 0,9 0,7

* Az országos adat százalékában kifejezveForrás: KSH, Csongrád megye statisztikai évkönyve 1998-2001. A táblázat adatai mutatják, hogy a megye kereskedelmi szálláskínálata bővült az elmúlt években, de ezcsak az országos részesedés megőrzéséhez volt elegendő. Ezzel ellentétben a vendégforgalom csökkenőtendenciát mutat, a megyei részesedés az országos adatokhoz viszonyítva romlott. A megye amagyarországi kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégeknek csak 2,5%-át fogadta, de még kisebb arészesedése a külföldi vendégekből valamint a vendégéjszakákból. Ezért a vendégek átlagos tartózkodásiideje jóval elmarad az országos átlagtól (1,9, illetve 3,1 éjszaka), de ennél is nagyobb az elmaradás akülföldiek átlagos tartózkodási idejében, ahol az érték az országos átlagnak kevesebb, mint felét éri el (1,6,illetve 3,5 éjszaka).Csongrád megye határállomásain folyamatosan növekedett az elmúlt években a forgalom, 2001-re abelépő külföldiek száma közel 3,4 a kilépők 3,1 millió főt tettek ki. A ki- és belépő magyarok számaösszesen mintegy 1 millió embert érte el. Az összes személyfogalom így 7,4 millió fő körül alakult.Az adatokból látszik, hogy a megye a külföldi idegenforgalomban elsősorban tranzit játszik szerepet. Azátmenő forgalom megállítására, a meglévő erőforrások versenyképessé tételére és új célközönségbevonására van szükség, hogy a vendégforgalom növekedjen, és további bevételeket hozzon. A fejlesztési elképzelések tükrében Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepció és Csongrád Megye Idegenforgalmi Koncepció


26 / 72

Csongrád megye területfejlesztési koncepciója „A gazdasági kapcsolatok élénkítése: az áru-, személy- ésinformációáramlás feltételeinek javítása” című 2. fejlesztési prioritása alatt, a 3 programban foglalkozik aturizmus fejlesztésével. A területfejlesztési koncepcióra alapulva készült el a megye idegenforgalmikoncepciója is, így a két dokumentum tökéletesen illeszkedik egymáshoz. A programkínálat bővítése elvezethet a szezonalitás mérsékléséhez, a tartózkodási idő meghosszabbítása avendég-forgalom és az abból származó bevételek növekedését eredményezheti. A megyének építenie kella Dél-Alföldön és az Eurorégióban kialakuló, megye-, sőt országhatárokon is túlnyúló (külső forrásokkal istámogatott) kapcsolatokra.Az idegenforgalmi koncepció meghatározza a fejlesztések alapcélját, mely „A fenntartható fejlődés elvealapján egyedi vonzerőink kihasználásával, magas színvonalú szolgáltatások nyújtásával versenyképeskomplex turisztikai termékek kialakítása, hatékony marketingmunkával azok megfelelő piacokrajuttatása, mindezek eredményeként a tartózkodási idő és a bevételek növelése.” A területfejlesztési koncepció és a rá épülő idegenforgalmi koncepció a fejlesztési feltételekben,idegenforgalmi folyamatokban bekövetkezett változások és a helyi adottságok figyelembevételével azalábbi termékcsoport-fejlesztési irányokat határozta meg:

- A vízparti üdülés fejlesztése a már bevezetett (Szeged, Makó, Mártély, Csongrád) és akialakulóban levő üdülőterületeken, a fogadási feltételek javításával, a szolgáltatásokfejlesztésével. A Tisza, Körös és Maros menti sávok településein az öko-, vízi- és kerékpárosturizmus középtávon, kikötőfejlesztés hosszú távon ajánlható.

- Közép és hosszú távon javasolható a megye jelentős gyógy- és termálvíz, illetve gyógyiszap adott-ságainak hatékonyabb kihasználása, a meglévő fürdők komplettírozása, új szolgáltatások,attrakciók bevezetése (döntően városokban: Szeged, Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely,Makó, Mórahalom). Új fürdők nyitása csak alapos megfontolás és gazdaságossági számításokelvégzése után ajánlott.

- Elsősorban Szegeden és a megye történelmi városaiban (Szentesen, Hódmezővásárhelyen,Csongrádon, Makón) a település kapcsolataira, gazdasági, tudományos, kulturális eseményeirefelfűződő üzleti, kongresszusi és konferenciaturizmus. Rövid- és középtávon javasolhatószálláshelyek kialakítása, konferenciatermek létesítése.

- Nemzeti örökségünk része az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, mely a tágabb térségvonzerőivel kombinálva komplex turisztikai termékké formálható. Az Emlékpark középtávúkoncepciójában foglalt feladatok elvégzése mellett a Csongrád-Szentes-Bugac-Ópusztaszer térségiegyüttműködésben való aktív részvételtől várhatjuk a lehetőségek teljesebb kihasználását.

- A falusi vendégfogadás fejlesztése elősegíti a területi különbségek mérséklődését, pótlólagosjövedelemforrást jelent, mérsékli az életszínvonalbeli elmaradást még a kedvezőtlen adottságúterületeken is. A közép- és hosszú távra javasolt program a férőhelyek ki- és átalakítását, avendégfogadók szakmai és nyelvi képzését, az aktív önkormányzati szerepvállalást helyezielőtérbe.

- A vadászat (44 vadászterület), kerékpározás (a Tisza, Maros gátak, Homokhátság) túrázás (350


27 / 72

km jelzett turistaút), a sportturizmus (Szeged és Szentes központtal), borturizmus fejlesztése amegye adottságai alapján rövid-, közép- és hosszú távon egyaránt javasolható.

- Közép- és hosszú távon ajánlható a határátkelők és környékük fejlesztése, felkészítése a jelenlegitis meghaladó forgalomra, a bevásárló-turizmus fogadására.

Az idegenforgalmi koncepció a fejlesztési prioritásokhoz meghatározza a javasolt, végrehajthatóprogramokat is.

1. Gyógy- és termálvíz, gyógyiszap hasznosítás

Gyógyturizmus

Cél: A megye gazdag gyógyvízkészletének, a marosi gyógyiszapnak hasznosítása különböző betegségekkezelésére, rehabilitációra az idegenforgalom keretében.Javasolt programok:

- A meglévő gyógyászati létesítmények fejlesztése magas szintű orvosi ellátással, gyógy-szolgáltatásokkal, a betegek kényelmét biztosító színvonalas szálláshelyekkel.

- Az átlagosnál hosszabb tartózkodási idejű, magasabb költésű vendégkör számára a kezelésekenkívüli idő eltöltésére gazdag programkínálat, a gyógyulást segítő aktív turisztikai lehetőségekkidolgozása.

- Az eddig befektetőre nem talált gyógy-idegenforgalom fejlesztési elképzelések áttekintése, a tervekfelülvizsgálata. A tőkebevonási kísérletek sikertelensége okainak feltárása, a potenciális befektetőkszámára kedvezőbb feltételek biztosítása.

Wellness turizmus

Cél: A megye gazdag termál- és gyógyvíz készletének az egészségmegőrzés szolgálatába állítása. A nagyberuházási igényű, erős versenyhelyzetben lévő gyógyturizmus mellett a termálturizmus új formáinakfejlesztése.Javasolt programok:

- Az egészség megőrzését, a jó kondíció megtartását célzó kezelésekre alapozott idegenforgalmitermékek kialakítása, aktív szabadidős programok, sportolási lehetőségek bevonásával.

- A természetgyógyászatra, fitness szolgáltatásokra, méregtelenítő kúrákra, testsúly-fogyasztóprogramokra alapozott egészségközpontok, -táborok létesítése.

Az idegenforgalmi koncepció kistérségenként is meghatározza a javasolt fejlesztési intézkedéseket, ezekközül a makói kistérség számára javasolt intézkedések:- A város és a kistérség turizmusfejlesztési programjának elkészítése.- A gyógyvíz, gyógyiszap hasznosítására befektetők további keresése hazai és nemzetközi befektetési

konferenciákon, valamint a Gazdasági Minisztérium, a Magyar Turizmus Rt. segítségének


28 / 72

igénybevételével.- Az üzleti és rendezvényturizmus fejlesztése. Az igényesebb vendégkör keresletének kielégítésére is

alkalmas szálláshely-kapacitás bővítésének ösztönzése (további szállodai férőhelyek létesítése). AKorona szálloda optimális funkciójának kijelölése, az ehhez kapcsolódó fejlesztések megvalósítása.

- A kulturális turizmus további fejlesztése a már hagyományos rendezvények programjánakgazdagításával. Más, megyei településekkel közös programok szervezése.

- Makó élénk sportéletére alapozva a sportturizmus fejlesztése.- Termékfejlesztés a kistérség kínálati elemeinek bevonásával:

– az aktív turisztikai adottságokon alapuló termékek (természetjárás, kerékpártúrák,sporttevékenységek, horgászat, vadászat, lovaglás);

– kulturális és örökség turizmus, néprajzi táborok, műemlék túrák;– öko-turisztikai programok

- Kistérségi feladatokat is ellátó Tourinform iroda létesítése. (A Tourinform iroda létrehozásamegtörtént!)

- Határon átnyúló természetjáró, kerékpáros, lovastúrák összeállítása, határmenti programokszervezése; a határ két oldalán működő gazdálkodó és civil szervezetek kapcsolatépítése.

- A tranzitforgalom támasztotta igények minél szélesebb körű, a differenciált kereslethez igazodószínvonalú szolgáltatásokkal való kielégítése.

- A határátkelőhelyek és környékük fejlesztése. A bevásárló turizmus fogadása.

2.5 MAKÓ VÁROS ÉS A MAKÓI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

A makói kistérség 17 települése közül egyedül a kistérségi központ, Makó városi jogállású. A kistérségnépességének fele a 25 ezer fős városban él. A kistérség településhálózata Csongrád megyében alegsűrűbb. A kistérség a megyei népességből 12%, területéből 16,5%-os arányt képvisel.A kistérségi megyei vállalkozói aktivitás alacsonyabb a megyénél és országosnál. Az összes Csongrádmegyei vállalkozásnak 8%-a működik a kistérségben, ami elmarad a kistérség megyei népességi arányától.Ezer lakosra számítva 54 vállalkozás jut.A makói kistérségben az országhoz képest nagyobb szerepet töltenek be a vállalkozások között az egyénivállalkozások, a közép- és nagyvállalkozások száma alacsony.Makó kistérségi gazdasági központ szerepét jelzi, hogy míg a városban 18 közép- és nagyvállalkozásműködik, addig a kistérségben más településén csak 4 közepes vállalkozás található.A kistérségben a mezőgazdaság fontos szerepet tölt be, a foglalkoztatottak 15%-a ebben a gazdaságiágazatban tevékenykedik, de e mellett fokozatosan növekszik a szolgáltatásokban foglalkoztatottakaránya.A térség erős mezőgazdasági orientációját mutatja az is, hogy a társas vállalkozások között amezőgazdasági vállalkozások aránya (11,7%,) a megyei és országos átlag háromszorosa, valamint, hogy azegyéni mezőgazdasági vállalkozások aránya az országos átlag kétszerese.Jelentős számú egyéni vállalkozó működik a kistérségben, különösen a mezőgazdaságban, ezek azonbanáltalában tőkehiánnyal küzdő kényszervállalkozások.A kistérségi munkanélküliség 6,2%, ami némileg meghaladja a megyei és az országos átlagot is.A kistérség lakosság jövedelmi viszonyait az előzőeken kívül az 1000 lakosra jutó adózók alacsony száma


29 / 72

befolyásolja. A kistérségben az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelmadó-alapot képező jövedelem283 ezer forint, ami a megyei érték 78, az országos átlag 68%-a.

2.6 MAKÓ ÉS A MAKÓI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMA

A város és térsége idegenforgalmára a nagy átmenő forgalom jellemző. A tranzitforgalom megállításárameglévő adottságok azonban még nincsenek kellően kiaknázva. Makó vonzótényezőiA makói térség legnagyobb turisztikai vonzerejét a gyógy- és termálvíz, valamint a rá épülő fürdő jelenti.A fürdőn kívül a májustól augusztus végéig nyitva tartó Maros-parti strand a városi kikapcsolódás,rekreáció másik színtere. Az ingyenesen igénybe vehető homokos strand, a zöld pázsit, az árnyas fák, avirágos terület, a jó levegőjű környezet, az új játszótér jelentik itt a fő vonzótényezőt. Fizetni csak akabinokért, székek, asztalok, napozóágyak igénybevételéért, sportfelszerelések és pályák kölcsönzéséértkell. A városi és a megyei önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmények a következők: JózsefAttila Múzeum, a Levéltár, a József Attila Városi Könyvtár, a Park Mozi, az irodalmi emlékmúzeumkéntműködő Espersit-ház, valamint az 1999-ben átadásra kerülő Hagymaház. A József Attila Múzeum 1981óta állandó kiállítások keretein belül mutatja be a város 700 éves történetét, valamint helytörténeti,néprajzi, irodalmi és képzőművészeti gyűjteményeit. A Hagymaház a város legújabb közművelődésiintézménye. Különböző kulturális, szakmai feladatok ellátásra alkalmas. Színházi előadások, szakkörök,hazai- és nemzetközi konferenciák, kiállítások és vásárok, művészeti fesztiválok megrendezésére nyújtlehetőséget. Helyt ad egy 400 fő befogadására alkalmas színháznak, egy impozáns előcsarnoknak,kávéháznak, egy miniszínpaddal rendelkező próbateremnek, valamint a Páger Antal Stúdiónak. A termálturizmussal összekapcsolható a konferencia- és a rendezvényturizmus is. A konferenciákhelyszínének a Hagymaház alkalmas, gondot a vendégek megfelelő elszállásolása jelent. A városban gyakoriak a helyi, térségi vonzáskörű rendezvények, főként a kultúra területén. Makón szinteminden hónapra második hetére jut valamilyen, legalább városi szintű rendezvény, de az év folyamánszámos, szélesebb körű, kistérségi vagy országos szintű rendezvényt szerveznek: így az országos hírnevű,nemzetközi vendégeket is fogadó Makói Nemzetközi Hagymafesztivált, a Makó Expot, vagy aFürdőfesztivált. A rendezvények idején a városi szálláshelyek telítettek, a Hagymafesztivál alkalmával kb.20-25 ezer vendég fordul meg a városban. A város hagyományos kulturális rendezvényeknek is teret ad: aszakmai körökben országos hírnevű Grafikai Alkotótelep, a határon túli kisebbség művészeinek teret adóMakói Művésztelep, az Ifjúsági Művésztelep, a klasszikus művészeti ágakat felölelő NemzetköziMűvészeti Fesztivál, Maros-menti Operett Fesztivál, és Néptáncfesztivál megrendezésével. Mindezek arendezvények a város kistérségi szerepkörét tovább erősítik. A város kultúrtörténeti emlékek, építészeti látnivalók, műemlékek gazdag kínálatával bír. A városkiemelkedő építészeti látnivalói – a klasszicista Városháza (egykori megyeháza), a neobarokk Bérpalota,


30 / 72

az eklektikus Korona Szálló, a barokk Szent István templom, a görög katolikus plébániatemplom, azortodox zsinagóga vagy a Makovecz Imre által tervezett Hagymaház – építészeti remekművek, érdemeseka megtekintésre. A hazai irodalom nagyjai közül József Attila, és Juhász Gyula is hosszabb időt töltött avárosban, emléküket a József Attila Múzeum és az Espersit-ház, szobrok, illetve a közel 200 éves „JuhászGyula emlékfa” őrzi. Egykori szülőhelyükön emléktábla, a városban szobor emlékeztet Makó leghíresebbszülötteire: a szociológus-politikus Erdei Ferencre, a sajtófejedelem Pulitzer Józsefre és a Ford „T-modell”konstruktőrére Galamb Józsefre. Makó idegenforgalmi kínálatában a szálláshelyek jelentik a szűk keresztmetszetet, mind minőségi, mindmennyiségi értelemben. A városban zömében panziók működnek, a Bástya Hotel valójában szintén ebbe akategóriába tartozik. A szálláskínálat másik oldalát a camping és a motel jelenti. A szálláshelyekre érkezővendégek nagy része átutazó, akiknek a panzió színvonal megfelelő, a camping vendégkörét pedig aMaros-partra érkezők alkotják. Magasabb szintű szálláskínálat jelenleg nincs a városban, ez a KoronaSzálloda rekonstrukciójának a befejezésével változhat meg. Rendezvények, például a MakóiHagymafesztivál vagy a Szegedi Szabadtéri Játékok alkalmával a város szálláshelyei telítettek.


31 / 72

Makói szálláshelyek kapacitása és ára 2002.

Hotel

Szoba/fő

Ár /Ft.

Reggeli

1 fő 2 fő 3 fő

Bástya Hotel 15/45 5000 8200 9400 reggelivelPanziók

Abigél Panzió 5/11+1 4000 5000 7000 reggelivelFamília Panzió 14/32 3000 4000 6000 +500Ft/főFenyő Panzió 18/47 3000 4600 6900 +500Ft/főKaraván Panzió 6/12 4000 5500 7500 +500Ft/főKerekes Panzió 6/14 4000 5500 7500 +500Ft/fő

ÖSSZESEN 64/162 Camping 100 fő 1200/feln.

700/gyer.2400 3600

Motel 80 fő 1800 3600 4800 Makói kistérségA város turisztikai kínálatát szélesítik a kistérségi vonzóerők, így a természeti értékek (Körös-MarosNemzeti Park, a Maros szigetvilága, kirándulóerdők), – melyek kiváló lehetőséget biztosítanak a„bakancsos” turizmusnak, és jelentős vadállományukkal a vadászturizmusnak –a kulturális, építészetiemlékek és a rendezvények. A Körös-Maros Nemzeti Park Makói kistérségre eső területegységei a Pitvarosi Puszták és aMakó-Landori erdők. A Körös-Maros Nemzeti Park létrehozása előtt a Pitvarosi Puszták TájvédelmiKörzet, míg a Makó-Landori erdő Természetvédelmi Terület volt. A védett területek legjellemzőbb tulajdonságainak megőrzése és a tájkép természetes alkotóelemeinekegyensúlyban tartása érdekében korlátozzák a telekparcellázást, az építkezést, a bányanyitást, azipartelepítést, általában a tájidegen létesítmények elhelyezését. A Pitvarosi Puszták 3156,2 ha nagyságú, közigazgatásilag Ambrózfalva, Csanádpalota, Királyhegyes,Makó, Nagyér, és – Békés megyére átnyúlva – Tótkomlós településekre kiterjedő területek alkotják. A Makó-Landori erdők 420,6 ha kiterjedésű, közigazgatásilag Makóhoz és Marosleléhez tartozó, a Marosárterén található terület. Makó mellett több településen működik vadásztársaság (pl.: Pitvaros, Földeák) és a térség majd mindentelepülésén szerepel a sportolási lehetőségek között a vadászat. A természeti környezet, a vizes élőhelyeklehetőséget biztosítanak horgászatra és a vízi-sport feltételei is adottak. Emellett lovaglási, kerékpározásikínálat is várja a turistákat.


32 / 72

A kistérség települései bekapcsolódnak a rendezvényturizmus helyszínei közé, tovább szélesítve a térségikínálatot. A kistérség és környezetének kiemelkedő rendezvényei az „Apátfalvai lovasnapok”, Marosleléna „Lelei Napok”, valamint a Kübekházi Határmenti Találkozó és operettgála. A kistérségben számos műemlék, így kora középkori templomok, kúriák, múzeumok és szinte mindentelepülésen tájház és helytörténeti gyűjtemény található. A kistérség településeinek idegenforgalmi bemutatásaKiszomborA Makótól mindössze 4 km-nyire, a Maros bal partján fekvő település a szegedi nagytáj műemlék jellegűépületekben leggazdagabb települése. Itt található Csongrád megye legjelentősebb román kori emléke, azÁrpád kori körtemplom, amely a XII-XIII. században épülhetett. Belső terét freskók díszítik. A látnivalókközött megemlítésre érdemes a romantikus Rónay-kastély és kúria, valamint a felújított klasszicistaMagtár épülete. ApátfalvaA falu a Maros jobb partján fekszik. A Maros Nagylak és Apátfalva között 37 szigetet hozott létre. Afaluban számos fűrészelt deszkaoromzatú, klasszicizáló homlokzatú parasztház található. A programokközül kiemelkedik a hagyományos Apátfalvi lovasnapok július hónapban. MagyarcsanádA község 10 km-re fekszik a magyar-román határtól, a Maros építette Senki szigeten kárókatonák ésgémek fészkelnek. A településen egyedülálló módon 4 felekezeti templom is található: a szerb pravoszlávés a román ortodox templom mellett, római katolikus és református templom is épült az elmúlt kétévszázadban. A Művelődési Házban nemzetiségek néprajzi gyűjteménye tekinthető meg. CsanádpalotaA román határ mellett fekszik, Makótól 20 km-re. A Tájházban néprajzi gyűjtemény látogatható, míg azelső magyar színigazgató, Kelemen László sírjánál, aki két évig kántortanítóként élt a faluban, kegyeletiparkot alakítottak ki. A falu szélén az ipari műemlék Hengermalom áll. PitvarosA Blaskovics, a Montág és a Nagykopáncsi puszták maradékából tevődik össze a Pitvarosi Puszták, amelya Kőrős-Maros Nemzeti Park részét képezi. Az itt virágzó védett növények közül megemlíthető a tavaszihérics és a vetővirág, ezek mellett daru, túzok, vércse is él itt és érdekes látványosság strucc farm. A falués Kövegy község között csónakázható a csatornarendszer. A község területén sok elpusztult avar-korifaludomb található, legszebb a Fekete-halom. A település határában 75 Co-os gyógy- és ásványvízkúttalálható és a 72 ha-os víztározó, ami a horgászok kedvelt pihenőhelye. A kulturális emlékek közülkiemelkedik a szlovák tájház és a szlovák kultúrát bemutató népművészeti gyűjtemény. A településenvadászatra, horgászatra, lovaglásra egyaránt nyílik lehetőség. Földeák


33 / 72

A Makótól északra 13 km-re fekvő településen helyi védettségű kirándulóerdő, Kornel erdő található,gazdag állatvilággal. A faluban vadászatra (12 férőhelyes vadászház) és horgászatra is van lehetőség. ÓföldeákMakó és Hódmezővásárhely között fekszik, a Száraz-ér mellett. A Kornel erdő gazdag őz-, fácán-, ésbagolyfaunájával itt is megcsodálható. A műemlékek között kiemelkedő jelentőségű az 1400 körül épültgótikus templom, mely köré a XV. században vaskos falakat húztak. Így alakult ki a mai templomerőd,melyet 1990-95 között felújítottak. A programok között a vadászat mellett a templomiorgonahangversenyek rendezése is megjelenik. MarosleleA Makót és Hódmezővásárhelyt összekötő út mentén fekszik. A római katolikus templom a főoltár fábólfaragott szobrai miatt emelkedik ki a látnivalók sorából. A település hagyományos rendezvénye a „LeleiNapok” őszi vásárral, sportrendezvényekkel, műsorokkal. CsanádalbertiA Makótól ÉK-i irányban 24 km-re fekvő településen 100-150 éves tájházak találhatók, de a vadásznivágyó vendégek számára a Pitvarosi Vadásztársaság Csanádalberti határáig nyúló területe biztosítkikapcsolódási lehetőséget. KlárafalvaA Makó és Szeged között félúton fekvő Klárafalva elsősorban Cross-pályájáról ismert. Összefoglalva Makó és kistérsége számtalan kulturális emlékkel és rendezvénnyel, változatos pihenési éssportolási lehetőséggel, hagyományőrző tevékenységgel és rendezvénnyel várja a vendégeket, amelyekegységes csomaggá szervezve alkalmasak lehetnek komplex idegenforgalmi kínálatot alkotni, a fürdőidegenforgalmi tevékenységét kiegészíteni. A makói kistérség idegenforgalmi vonzerői településenként

Település horgászat vadászat lovaglás vendéglátás szálláshely programokKiszombor x x x xApátfalva x x x x x xCsanádpalota x x x xPitvaros x x x x xFöldeák x x x x xÓföldeák x xMaroslele xCsanádalberti x1 xNagylak x x xFerencszállás x xMakó x x x x x x

1Pitvarossal közösen


34 / 72

A Makói kistérség – 50 ezer fős lakossága révén – a megye népességéből mintegy 12%-kal részesedik. Avendégforgalomban betöltött szerepe ennél kisebb. A tendenciákat vizsgálva a kistérség szerepenövekedett a megyében a férőhelykapacitás, a külföldi vendég és a külföldi vendégéjszakák tekintetében. A Makói kistérség kereskedelmi és magánszálláshelyeinek idegenforgalmi adatai

1998 2000 Részesedés* 1998 Részesedés* 2000Férőhely 466 646 5,7 6,7Vendég 7.680 5.008 4,2 3,1Külföldi vendég 1.391 2.699 2,4 5,6Vendégéjszaka 10.096 6.725 2,8 1,9Külföldi vendégéjszaka 1.867 3.262 1,9 4,1

*A megyei adat százalékában kifejezveForrás: KSH, Csongrád megye statisztikai évkönyve 1998-2000. Az átlagos tartózkodási időben az országos átlagtól már a megyei értékek is elmaradnak. A megyeiadatoktól is alacsonyabbak a makói kistérség értékei. Míg a megyében 2000-ben az összes vendég átlagostartózkodási ideje 2,1, addig a kistérségben 1,3 éjszaka volt, a külföldi vendégek esetében a két érték 1,7és 1,2 éjszakát mutatott.A magasabb külföldi vendégszám és alacsony tartózkodási idő a kistérség idegenforgalmának tranzitjellegét támasztják alá. A kistérség idegenforgalmi kínálata jelenleg nem elég vonzó, hogy a területen tartsa a turistákat, így azokcsak 1-2 napot maradnak. A fürdő és annak szolgáltatásainak fejlesztésével várható, hogy a vendégekátlagos tartózkodási ideje is megnő, különösen, ha a gyógyászati kezelések, kúrák távolabbi, a kistérségenkívüli vendégkört is fogadni tudnak. Az élményfürdő megvalósulásával és a kistérségi vonzótényezőkösszehangolásával egyedi, specifikus idegenforgalmi kínálat alakítható ki. Makó városA kistérség idegenforgalmi központja Makó. A város az idegenforgalmi motor szerepét tölti be atérségben. A makói gyógy– és termálfürdő fejlesztésének egyik célja, hogy ez a szerepe erősödjön avárosnak, és megyei, régiós, valamint országos szinten is jelentős idegenforgalmi célterületté váljon.Pozitív folyamat, hogy a szálláshelyeken folyamatosan nő a férőhelyek száma. A vendégek átlagostartózkodási ideje némileg növekedett. Kiemelkedő folyamat, hogy – a megyei tendenciával szemben – akülföldi vendégszám és a külföldi vendégéjszakák száma másfélszeresére nőtt az elmúlt években, ennekkövetkeztében a Makó megyei részesedése is emelkedett.A összes vendégforgalomban azonban – hasonlóan a megyéhez, bár azt meghaladó mértékben – negatívtendencia volt megfigyelhető. A vendégek és a vendégéjszakák száma 1998-as érték közel felével, illetveegyharmadával csökkent 2001-re, amit a belföldi vendégek elmaradása, az árvizek és a tiszaiciánszennyezés magyarázhat. Javítja a képet, hogy a kevesebb számú vendég átlagosan hosszabb ideigmarad. Az átlagos tartózkodási idő az összes vendéget tekintve kismértékben növekvő, a külföldi vendégeket


35 / 72

tekintve kismértékben csökkenő képet mutat. Ez a külföldi vendégek esetében a vendégszámnövekedésétől elmaradó mértékű vendégéjszakák növekedésével, az összes vendéget tekintve viszontéppen ellenkezőleg, a vendégszám csökkenésénél kisebb mértékben csökkenő vendégéjszakáknakköszönhető. Makó kereskedelmi és magánszálláshelyeinek idegenforgalmi adatai

1998 1999 2000 2001 Változás*1998-2000.

(%)

Részesedés**1998 (%)

Részesedés**2000. (%)

Férőhely 444 571 624 238 54 5,5 6,5Vendég 7182 4571 4680 3906 54 4,0 2,9Külföldi vendég 1248 2266 2592 1904 153 2,1 5,3Vendégéjszaka 8785 6249 6112 5892 64 2,4 1,8Külföldivendégéjszaka

1695 2790 3129 2506 148 1,7 3,9

Átlagostartózkodási idő(éjszaka)

1,2 1,4 1,3 1,5 123

Átlagostartózkodási időkülföldi vendégek(éjszaka)

1,4 1,2 1,2 1,3 97

*Az 1998-ös érték százalékában kifejezve** A megyei érték százalékában kifejezveForrás: KSH, Csongrád megye statisztikai évkönyve 1998-2000. A város megyei részesdése a külföldi idegenforgalomban több mint megduplázódott, és némileg nőtt aszálláshelyekben betöltött szerepe is. Makó és Térsége területfejlesztési koncepciójaA komplex területfejlesztési koncepcióban is megjelenik az idegenforgalom fejlesztése, mely szerint akistérség gazdaságát sokrétűbbé teheti a vízi, a természetközeli (Körös-Maros Nemzeti Park) és agyógyturizmus meglévő potenciáljának kiaknázása.A turizmusfejlesztési program célja az attraktív turisztikai kínálat fejlesztése. A magasabb fajlagos költésűlátogatók arányának növelése érdekében speciálisan Magyarországra jellemző turisztikai kínálatkialakítására van szükség. Mindenek előtt a kulturális, gyógy, a termál, a rekreációs, az üzleti és az aktív(vízi, sport) turizmus kínálatának fejlesztésére mutatkoznak lehetőségek. Ezek közül kiemelt prioritástélvez a kongresszusi központok létesítése (a Hagymaházzal megvalósult), valamint a gyógy- éstermálvizek turisztikai hasznosítása. Makó és Térsége turizmusfejlesztési koncepció, stratégiai és operatív programA fejlesztési dokumentumban meghatározásra kerül a hosszú távú idegenforgalmi koncepció. Ennekalapján az alapcél, hogy Makó és térsége idegenforgalma segítse a helyi gazdaság versenyképességét, aturizmus váljon hosszú távon a kistérség gazdasági növekedésének katalizáló tényezőjévé. Stratégiai célok:


36 / 72

- A kistérség aktív szerepvállalásának elősegítése az EU regionális folyamataiban- Az eredményes agrárgazdasági gyakorlatra épülő turisztikai lehetőségek kialakítása- A társadalmi hagyományokra épülő és a művi örökségre épített sokszínű turizmus kialakításának

elősegítése- Az egyedi természeti erőforrásokra épülő turizmus fejlesztése

Kistérségi turizmusfejlesztési koncepcióban megfogalmazott prioritások és a hozzájuk kapcsolódóalprogramok:I. A turizmusipar kialakítását elősegítő külső kapcsolatok erősítése és a hálózatos fejlesztésekelőmozdításaI.1. Tranzit közlekedési infrastruktúra fejlesztéseI.2.Turizmus irányítási rendszerének kialakításaI.3. Határon átnyúló kapcsolatok fejlesztéseI.4. Információ szolgáltató hálózat kialakításaI.5. Kistérségi turizmus marketing alapjainak megteremtéseII. A kistérségben élők jövedelemszerző forrásainak diverzifikálása, a munkaerő megtartó képességerősítéseII.1. Falusi turizmus minőségi feltételeinek kialakításaII.2. A vadgazdálkodás és a turizmus egyensúlyának megteremtéseII.3. A lovasturizmus alapjainak lerakásaIII. Megkülönböztethető turisztikai imázzsal rendelkező kistérség kialakításaIII.1. A nagy hagyományokkal rendelkező csoportos turizmus újraindításaIII.2. Műemléki és kulturális turizmus fejlesztéseIV. A fenntartható fejlődés elve mentén a természeti erőforrásoknak és a turisztikai célú hasznosításegyensúlyának megteremtéseIV.1. A természetes környezet által nyújtott rekreáció minőségének garantálásaIV.2. A gyógyturizmus elemeire építő programcsomagok kialakítása, infrastruktúra fejlesztés.A gyógyvíz, a gyógyiszap és a gyógykezelés a kistérség egyetlen olyan exkluzív vonzereje, amely a magasköltésű és az egészségbiztosítás által is támogatott vendégkörnek szól.Az alprogramból 2 operatív program került levezetésre: a gyógyturizmus infrastruktúra fejlesztése és afitness szolgáltatások bővítése. Az exkluzív igények biztosításához a fürdő rekonstrukciójára, új termálkútfúrására, a terület bővítésére, és gyógyszálló létesítésére van szükség. A beruházás csak állami forrásokigénybevételével és külső befektető bevonásával valósulhat meg.


37 / 72

3. A MAKÓI TERMÁL- ÉS GYÓGYFÜRDŐ JELENLEGI ÁLLAPOTA

3.1 A FÜRDŐ KAPACITÁSÁNAK, SZOLGÁLTATÁSAINAK BEMUTATÁSA

A fürdő a Makó központjában, a 43-as számú főútvonal mellett található, a Teleki László utca – Szép utca– Marczibányi tér – Szegedi utca – Szent János tér által határolt területen helyezkedik el. A fürdőn kívülebben a tömbben kap helyet a régi városháza épülete, de több családi ház is a Szent János tér oldalán. Aparkolás a főbejárat előtt és a főépület előtti Marczibányi téren történhet. A helyi lakosokkerékpártárolókat igénybe vehetnek. A fürdő a városból gyorsan és könnyen megközelíthető, és a Makóikistérség településiről közúton maximum 30-40 perc alatt elérhető.A fürdő területe a múlt évi kisajátítás előtt 13.000 m2. Öltöző szerinti jelenlegi befogadóképessége napi1600 fő. A fürdő városközponti elhelyezkedése több szempontból is előnyös. Egyrészt a kedvező elérhetőségszempontjából, másrészt városépítészeti szempontból, mivel a fejlesztés magas színvonalú építészetimegvalósítása esetén a belvárosban egy új, speciális funkciójú központ, városi tér jön létre, megújult, demégis hagyományos, a városkörnyezethez igazodó építészeti stílusban. A létrejövő új városközpont arekreációt, a pihenést szolgálja a tervek szerint zöldfelületekkel, oszlopos, árnyas terekkel, sétányokkal ésegy elképzelés szerint forrásházzal a Marczibányi téren. A fürdőtől néhány perces sétával elérhető aKorona szálló épülete, de gyógyszálloda létesítésére is közvetlenül a fürdő mellett nyílna mód.Összességében tehát egy megújult fürdőkomplexum, városrész alakulna ki Makó központjában. A központi elhelyezkedésnek azonban hátránya is van. A városközpont beépítettsége miatt a fürdőterületjelentős bővítésére, fejlesztésére korlátozottak a lehetőségek.Az elmúlt évi kisajátításokkal a fürdő területe mintegy 15.000 m2–re nőtt. További bővítés lehetséges aSzent János tér családi házainak kisajátításával, mellyel mintegy 24.000 m2-re növekedne a fürdő területe.Ezt követően viszont csak közterek bevonásával és további kisajátításokkal lehetséges területnövelés. MunkaerőhelyzetA fürdőben jelenleg a foglalkoztatottak száma: 25 fő.(Fürdővezető; Gyógykezelő - 7 fő; Pénztáros - 2 fő; Gazdasági ügyintéző; Úszómester - 3 fő; Gépkezelő,létesítményőr - 3 fő; Fürdőszolgáltató - 8 fő) Az állandó foglalkoztatottakon kívül a munkaügyi központon keresztül közhasznú foglalkoztatottakat isalkalmaz a fürdő, évente kb. 15 főt, az elvégzendő munkához rugalmasan igazodva. A fürdő szolgáltatásai:Úszás (télen-nyáron), strandolás, egyéb sportolási lehetőségek (pl. asztalitenisz), konditorna, asszonytorna,szauna, szolárium, büfé, kölcsönzés, valamint gyógyászati tevékenységek. Társadalombiztosítási támogatású gyógyszolgáltatások a fürdőben:

01 Termál gyógymedence, hévízi tófürdő


38 / 72

02 Termál kádfürdő03 Iszappakolás, iszapfürdő05 Szénsavas fürdő06 Orvosi gyógymasszázs07 Vízalatti vízsugármasszázs08 Vízalatti csoportos gyógytorna10 Csoportos gyógyúszás18 éves kor alatt

(a 09-kódszámú Komplex gyógyfürdőellátás, és a 04-kódszámú Súlyfürdő nincs a fürdőben)Száraz elektromos kezelések vannak a fürdőben, de az OEP-pel nincs támogatási szerződés. Rövidhullámúkezelések a Kórházban vehetők igénybe. A Makói Temál- és Gyógyfürdő jelenleg a Társadalombiztosítással és a vasutas biztosítással állszerződésben. Infrastruktúra, meglévő létesítmények:Főépület:

- A fürdőépület földszintje: büfé, pénztár, szauna, fedett kiúszó a versenymedencéhez, kabinosöltöző, női fogasos és szekrényes öltöző, vizes blokkok, elektromos kezelő, szénsavfürdő,örvényfürdő, elektromos kádfürdő, iszapkezelő, orvosi rendelő, szolárium.

- Első emelet: gyógymasszázs, víz alatti vízsugár-masszázs vagy tangentor kezelés, négyrekeszesgalván kezelés és súlyhúzásos ágykezelés. 6 termál kádfürdő.

- Második emelet: napozó, asztalitenisz Medencék:

- Úszómedence: 50 m-es, feszített víztükrű, 26oC-os, vízforgató rendszerű, télen légfűtéses sátorralfedett.

- Gyógymedence: 270 m2 vízfelületű, 1 m mély, középen is tagolt, ülőpadkás.- Élménymedence: 2001-ben létrehozott 415 m2 vízfelületű, 120 cm vízmélységű, 28-32°C

hőmérsékletű, feszített víztükrű, vízforgatós rendszerű. Élményelemek: hullámfürdő, vadvíziáram,2 gomba, 4 nyakzuhany, 4 dögönyöző, 1 gejzír, 8-8 fekvő-, ülő- és álló hidromasszázs.

- Kismedence, gyermekpancsoló. A csúszda a pancsolóba juttatja el kicsi vendégeit. Egyéb:

- Pázsitos napozó, pihenőpark, játszótér.- Büfé, mozgóárusok- Strand- és sportfelszerelés kölcsönző.

Alapadottságok:A Vízellátás biztosítása 3 hideg vizes és 1 gyógyvizes kútból történik:- Az 1 sz. kút B-56 jelű 1958-ban fúrt hideg vizes kút, mely a Marczibányi téren (strand bejárata előtt)

található. A fürdőépület vízellátását biztosítja, vízhőmérséklete 20 Co, vízhozama 210 l/perc,talpmélysége 321,3 m. (Utolsó kútvizsgálat 1992-ben.)


39 / 72

- A hévíz kút B57/5-8 jelű 1956-ban fúrt az egyetlen melegvizes kút, mely fürdőépület régi városházafelőli részén található. A fürdőépület és a medencék vízellátását biztosítja, a vízhőmérséklete 41 Co,vízhozama 500 l/perc, talpmélysége 993 m.A legutóbbi kútvizsgálat 2001. márciusában történt, mely eredményeinek kiértékelése szerint az 1992.évi mérésekhez képest a kút vízhozama, üzemi- és nyugalmi vízszintje gyakorlatilag alig változott. Ajövőben is hasonló, közel egyensúlyi állapotra lehet számítani, ha a jelenlegivel azonos vízhozammaltermeltetik a kutat. A kútfej akna és a benne lévő elzáró szerelvények karbantartását az üzemeltetőfolyamatosan és jól elvégzi. Ennek köszönhetően a 45 éve fúrt kút csőfeje és csatlakozó csőelemeiszemmel láthatóan jó állapotban vannak.

- A 2 sz. kút B-209 jelű 1975-ben fúrt hideg vizes. A medencék vízellátását biztosítja, vízhőmérséklete20 Co, vízhozama 220 l/perc, talpmélysége 230 m. (Utolsó kútvizsgálat 1992-ben.)

- A 3 sz. kút B-222 jelű, hideg vizes kút, mely a játszótér mellett található. A medencék vízellátásátbiztosítja, vízhőmérséklete 28 Co, vízhozama 350 l/perc, talpmélysége 432 m. (Utolsó kútvizsgálat1992-ben.)

Marosi gyógyiszapGyógyhatás: elsősorban reumatikus és mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmas. A fürdő infrastruktúrája az 1950-es évek közepétől, a termálkút fúrásától, illetve a 60-as évektől, a fürdőlétesítésétől kezdve, fokozatosan épült ki. Így a kutak, a fürdő épülete, a medencék, a gyógyászatieszközök, berendezések mind az elmúlt öt évtized alatt jöttek létre, vagy kerültek a fürdőbe. Különösen agyógyászati berendezések esetében igaz az, hogy már akkor sem a legmodernebb berendezéseket sikerültmegszerezni. A létesítmények kb. 10 évenkénti felújításai csak a szükséges állagmegóvásra voltakelegendők, minőségi fejlesztésre nem. A meglévő létesítmény a tervezett minőségi turizmus fogadásárajelenlegi állapotában nem alkalmas. Új, minőségi létesítmények közé az 1994-től vízforgatós, feszítettvíztükrű, de nyitott úszómedence és a 2002 óta üzemelő nyitott élménymedence számítható. Azélménymedence egyedisége, modernsége csak a helyi, térségi, megyei vendégforgalom számára jelentvonzótényezőt, szerepe sem az országos, sem a nemzetközi turizmus térségbe csábításához nem elegendő. A fürdő éves termálvíz fölhasználása 401.874 m3, ez a termálkút jelenlegi teljes hozamát lefoglalja,fejlesztés csak a hozam növelésével, új kút fúrásával és a meglévő felújításával oldható meg. Tervekkel való ellátottságA jelenlegi tervek nem elégségesek a fürdő komplex fejlesztéséhez, és a kiírásra került pályázatokon valórészvételhez.Mindenképpen szükség van a tervek megújítására, mert- az elkészült engedélyezési tervek közül a legújabb is 2001. decemberi- a tervek elkészülte óta létesült egy új medence, kisajátítás történt, melyek kapcsán át kell dolgozni a

meglévő terveket- a pályázathoz mindenképpen olyan tervekre lesz szükség, mely az aktuális állapotot tükrözi, tehát az

új létesítéseket is tartalmazza- a korábbi tervek olyan területre terjednek ki a tervezett gyógymedence esetében, mely önkormányzati


40 / 72

tulajdonba kerülése nem történt meg. Így bár van rá építési engedély, de kiviteli terv megszerzése anem saját tulajdonú területekre már nem lehetséges


41 / 72

3.2 A FÜRDŐ PIACI HELYZETE

A fürdő vendégforgalma

Az eladott jegyek, bérletek alapján becsült vendégszámMegnevezés 1998 1999 2000 2001 2002

gyek 47.554 40.028 37.711 38.936 57.132 es 141.494 154.576 155.921 154.350 163.397 s tanúszás 20.000 18.715 15.617 11.386 8.000 ászat 49.523 70.035 62.697 62.761 54.413 en 260.569 285.353 273.946 269.434 282.942

Bevételek

Bevételek értékesített szolgáltatások szerint Ft-ban

Szolgáltatásicsoportok

1998 1999 2000 2001 2002

apijegy 6.421.904 7.059.550 7.712.040 8.949.260 16.163.202 érlet 5.451.600 6.866.800 7.534.250 8.715.350 13.430.260 yógyászat 12.956.005 19.809.141 26.653.341 26.998.000 22.000.661 gyéb 1.096.025 1.130.440 1.210.600 1.508.060 2.419.900 skolás tanúszás 1.200.000 1.497.200 1.561.700 1.366.320 1.200.000 ovábbi bevétel 1.638.563 2.213.307 2.157.615 2.248.692 2.772.245

Összbevétel 28.764.097 38.576.438 46.829.546 49.785.682 57.986.268 Az elmúlt években az összes vendégforgalom 260 ezer és 285 ezer fő között változott. Jelentőskülönbségek vannak azonban az egyes belépők számának, és a bevételek évenkénti változásában, amitöbbféle okkal magyarázható.A gyógyászatban 1998-ról 1999-re jelentősen, 40%-kal nőtt a vendégszám, ezt is meghaladta azonban agyógyászatban elért bevétel növekedése (52%-a az előző évi bevételnek). Ezt követően a vendégszámnémileg csökkent, de a bevételekben további jelentős növekedés következet be. 2002-ben viszont avendégszám nagyjából az 1998-as, a bevétel 1999-es szintre esett vissza. A gyógyászatban avendégszámot a felírt, és igénybe vett kezelések száma adja. Ez Makó esetében elsősorban a körzetheztartozó betegeket jelenti, így az egészségügyi finanszírozás változásaira vezethető vissza a 4 év alattifluktuáció. Az OEP, illetve megyei kirendeltsége 1999-től egyre kevesebb beteg orvosi ellátását volt képesmegtéríteni, így a fürdőbe beutaltak, és kezelésen résztvevők száma is csökkenést mutat. A gyógyászatikezelések térítése a hivatalos besorolás szerint, azaz jelenleg a körzeti kategóriájú gyógyfürdő (Bkategória) alapján történik, amit a vendégforgalom határoz meg. Az OEP a gyógyfürdő nyújtottaszolgáltatások kategóriánként meghatározott árának 100 %-t finanszírozza. A támogatásnál 15%-kalnagyobb árat, (amire lehetőség nyílna) nem kérik el a betegektől.


42 / 72

A gyógyászatban 2000-ben a vendégszám csökkenése ellenére is növekvő bevételt a térítési díjakemelkedése eredményezi. Jelenleg a gyógyászat elsősorban Makóról és a környező településekről fogad betegeket. A körzeti betegekszáma a továbbiakban jelentősen nem növelhető, hiszen a felírt kezeléseket a legtöbben igénybe is vették.Ha Makón egy országos, illetve nemzetközi jelentőségű gyógyturisztikai központ kialakítása a cél, akkorehhez egyedi terméket és szolgáltatásokat kell kialakítani. Ehhez a megfelelő alapadottságokrendelkezésre állnak, de jelenleg nincsenek megfelelően kiaknázva, hiányoznak az infrastrukturálisfeltételek (gyógyszálló, megfelelő minőségi szálláshely, speciális gyógyszolgáltatások). Ahhoz, hogy afürdő szélesebb körben ismertebb legyen, aktív marketingre van szükség. Kizárólagossá kell tenni aMarosi Iszap felhasználását, egyedi kezeléseket, terápiákat kellene bevezetni. Ezt csak a vállalkozói tőkebevonásával lehet megvalósítani. 2002-ben az élményrészleg átadását követően a fürdőben igénybe vett gyógyászati kezelések számanagymértékben visszaesett, mely alól kivétel csupán a medencefürdő kezelések és a gyógymasszázs képez.Ennek a jelenségnek sajátos magyarázatát jelentheti, hogy a szakorvosok jellemzően csak e két kezeléstírják fel, vagy a felírt, egyéb gyógykezeléseket nem veszik igénybe a betegek, s helyette inkább azélményfürdőzés örömeit választják. Valószínűsíthető, hogy egyik válasz sem állja meg a helyét, ezértennek mélyebb elemzése válhat szükségessé. A bérletek által elérhető jelentős kedvezmények miatt a termálrészlegben a bérletes vendégek száma1998-tól folyamatosan növekszik. A napijegyes forgalomban 2000-ig csökkenés, azt követően kismértékű,majd jelentős vendégszám emelkedés következett be. A 2001-es évet követő jelentős napijegyes ésbérletes vendégforgalom emelkedést a TEKI forrásból megvalósult nyitott élményfürdő megépülésemagyarázza. A jelenlegi élményrészleg csak a megyében, a kistérségben, a városban jelent egyedivonzóerőt. Ezt bizonyítja, hogy bár 2001-hez képest 2002-ben mintegy 25 ezer fővel több vendég látogatmajd a termálrészlegbe, és ezen belül 18 ezerrel több napijegyet értékesítetnek, addig a városban akereskedelmi szálláshelyeken az év első 8 hónapjában csak kb. 200 fővel nőtt a vendégszám, a belföldivendégszám pedig kismértékben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A fürdő vendégeineknagy részét tehát a makóiak, és a közeli települések egy napos látogatói teszik ki. Az elmúlt évben sikerült az új attrakciókkal a fürdőbe csalogatni a helyieket, ez azt bizonyítja, hogyigényes, minőségi szolgáltatásokra van helyi fizetőképes kereslet. További minőségi szolgáltatásokkialakításával, pl.: fedett élményrészleg, csúszdák kialakításával megtartható és tovább növelhető a fürdővendégforgalma, valamint a szezonális különbségek is mérsékelhetők. E fejlesztésekkel a fürdő márregionális szerepkörűvé válhat, azonban országos, nemzetközi idegenforgalmi célpont csak továbbijelentős fejlesztések révén lehet. Ehhez nagyobb fürdő- és zöldterületre, gazdagabb medencekínálatra ésszínesebb élményfunkciókra lenne szükség.(A főleg a szezon elején és végén érkező külföldi vendégek aránya igen alacsony, nem éri el az 1 %-ot.) A fürdő belépőjegy árai – különösen a 440 Ft-os, teljes napra szóló felnőtt belépő, vagy a 250 Ft-oskedvezményes jegy, vagy akár az éves belépő (különösen fényképes igazolvány nélkül) – egy olyan


43 / 72

fürdőbe, ahol a napi belépővel gyógy-, úszó-, és élménymedence is rendelkezésre áll, sőt gyógyászatikezelések is igénybe vehetők, igen alacsonynak számít. Ez még akkor is igaz, ha gyógymedence, vagyéppen a főépület és a kezelők nem a kor színvonalának megfelelőek.A napijegyes értékesítésben az élményfürdő hatására több mint kétszeresére nőtt a bevétel, a bérletesértékesítésben 50%-kal. Összesítve a termálrészleg az előző évinél több mint 14 millió Ft-tal több bevételtfog termelni.Az iskolás tanúszás a Makói Önkormányzat támogatásával valósul meg. A támogatás fix összegű, évi 1,2millió Ft, melyhez az elmúlt években pályázati forrásokból további támogatások csatlakoztak. A fixösszegű támogatás, és az évről évre növekvő költségek azonban egyre kevesebb tanuló részvételét teszilehetővé az iskolai tanúszás keretében.


44 / 72

Kiadások

A fürdő működtetésének költségei (Ft)

Költségfajták 1998 1999 2000 2001 2002.Bér+bérköltség 16.436.195 20.884.457 16.605.188 28.182.000 40.937.633Energia (gáz, víz, áram,stb.)

10.485.586 11.151.210 11.800.900 10.983.000 17.165.647

Egyéb (karbantartás,telefon, vegyszer, stb.)

12.890.827 15.196.870 25.798.680 20.835.000 21.943.109

Összesen 39.814.606 47.234.536 54.206.768 60.000.000 80.046.389 A fürdőtől kapott kiadási összesítés alapján nem lehet lebontani a költségeket az egyes részlegek (termál,gyógy, iskolás tanúszás) szerint. Ennek ellenére több megállapítás tehető a fürdő kiadásait vizsgálva:- Az elmúlt 4 év során értékében a minimálbér emelkedése miatt két és félszeresére nőttek a bérjellegű

kifizetések, az utóbbi két évben a bérköltségek az összkiadás közel felét adták.- Az energiaköltségek közel 30%-kal nőttek, de az összkiadáshoz viszonyítva némileg csökkent az

aránya. Az utolsó évben bekövetkező jelentős energiaköltség-növekedést az új élménymedencevízellátása, vízmelegítése okozta. Egy új termálkút fúrása csökkentené ezeket a kiadásokat.

- Az egyéb kiadások nagyjából az összkiadás egyharmadát adták (kivéve 2000-ben, amikor közel felét),az utóbbi években csökkenő tendenciát mutatva. A vízforgató rendszerű medencék kialakításacsökkentette az egyéb kiadásokat, miközben növelte az energiaköltségeket. A fejlesztésekelmaradásával a karbantartási költségek növekedése prognosztizálható.

Önkormányzati kiegészítések (Ft)

1998 1999 2000 2001 2002

Önkormányzatitámogatás

9.188.000 11.250.000 3.713.000 6.628.864 22.060.121

Az elmúlt években a fürdő működése veszteséges volt, az önkormányzati kiegészítésekkel sikerült aműködési hiányokat pótolni. A helyzetet érdemben az élménymedence megnyitása sem változtatta meg. Abérköltségek növekedése miatt jelentős működési hiány keletkezett a fürdőben.


45 / 72

4. A FÜRDŐFEJLESZTÉS ALTERNATÍVÁI

4.1 AZ ALTERNATÍVÁKKAL KAPCSOLATOS ALAPELVEK

A fejlesztési alternatívák két fő, tervezési témakörbe csoportosíthatók, melyek között azonban tartalmiátfedések szükségszerűen bekövetkeznek.I. A fürdőfejlesztés helyszíneII. A fürdőfejlesztés belső, műszaki tartalma I. A fejlesztés helyszíneként két alapvető alternatíva lehetséges(a fejlesztés alatt a gyógyászati és az élményfunkciók térben együttes fejlesztése értendő!) I./A. a fejlesztés zöldmezős beruházásként, a város más területén valósul meg I./B. a fejlesztés a fürdő jelenlegi helyén, és területének kibővítésével valósul meg

I./AB. A gyógyászati és az élményfürdő funkció területi szétválasztásából következik az I./A – I./Balternatívák sajátos összeolvadása, miszerint mindkét helyszínen, az egyedi működési funkcióhozigazodó fejlesztés történik. A két lehetséges változat:

I./AB1. a fürdő jelenlegi helyén maradó gyógyászati funkció fejlesztése mellett, zöldmezősberuházásként új területen élményfürdő, strand létesül;

I./AB2. a fürdő jelenlegi helyén maradó élményfürdő, strand fejlesztése mellett, zöldmezősberuházásként új területen gyógyászati komplexum létesül;

II. A fürdőfejlesztés belső, műszaki tartalma tekintetében két fő alapelvet szükséges érvényesíteni.

II./1. Lehetőség szerint fenn kell tartani a fürdő folyamatos, gyógyászatot és élményfürdőzést iskiszolgáló működőképességét

II./2. Az önkormányzat tehervállalási képesség mértékéhez kell igazítani a fürdőfejlesztés egyesütemeit.

A folyamatos működőképesség fenntartásánál törekedni kell arra, hogy az egyes fejlesztési ütemekműszaki megvalósítása során mind a gyógyászati, mind az élményfürdőzési funkció egyidejűleg biztosítottmaradjon. (A meglévő tervek alapján a nyitott gyógymedence áthelyezésre kerülne, és helyére épülne fel ameglévő nyitott élménymedencéhez kapcsolódó, fedett élménymedence. A fürdő folyamatosműködőképességének fenntartása érdekében a fedett élménymedence megépítését mindenképpen megkell, hogy előzze egy új – lehetőség szerint fedett gyógymedence létesítése. A főépület rekonstrukciójasorán számolni kell a fürdőhasználat korlátozásával, esetleg a fürdő időszakos bezárásával is!)Az önkormányzat pénzügyi korlátja kihatással van a fürdőfejlesztéshez kapcsolható saját forrásokmértékére. Éves szinten mintegy 300-400 millió Ft felhasználásra lát lehetőséget az önkormányzat, vagyislehetőség szerint az egyes fejlesztési ütemek ekkora nagyságrendűek legyenek. Természetesen a komplexfejlesztés egészében lesznek olyan alprojektek, melyek meghaladják ezt a mértéket, mert a pályázatiforrások megszerzésénél egységes szemléletű, önmagában is hasznosítható fejlesztés támogatható, ami aberuházás volumenét megemeli az egyes fejlesztési ütemek összevonása útján.


46 / 72

A megvalósítás fejlesztési ütemekből áll, igazodva a fürdőfejlesztés helyszínéhez.

FEJLESZTÉSI ÜTEMEKI./A. a fejlesztés zöldmezős beruházásként, a

város más területén valósul megI./B. a fejlesztés a fürdő jelenlegi helyén

valósul meg1. a terület kisajátítása 1. főépület rekonstrukciója2. a terület infrastrukturális ellátása 2. kútfúrás, egy meglévő gyógyvizet adó kút

felújítása3. parkosítás, strand területének kialakítása 3. nyitott és fedett gyógymedence építése,

gyógyrészleg építése4. kútfúrások 4. gyógyszálló létesítése5. nyitott-fedett élménymedencék építése 5. kisajátítás bővítés esetén6. nyitott és fedett gyógymedence építése 6. fedett élménymedence építése7. az élményfunkciót kiszolgáló épületek,létesítmények (pl. csúszdák) építése

(7. tanmedence létesítése)

8. gyógyászati centrum és szálló létesítése A fürdő jelenlegi helyén megvalósítandó fejlesztési ütemek FőépületA főépület rekonstrukcióját a jövőben mindenképpen meg kell valósítani, a mai igényeknek már nem felelmeg az állapota. A jelenlegi tervek szerint a főépületi rekonstrukció önállóan is meghaladja az ütemekrefordítható, az önkormányzat által meghatározott kereteket. A főépület átalakításának becsült költsége agyógyászati berendezésekkel együtt mintegy 540 millió Ft. A költségek nem csökkenthetők le, és a felújítás sem bontható fel több ütemre. Az itt megjelenőköltségekre tehát mindenképpen számítani kell, akármelyik ütem tartalmazza is a kialakítást.A jelen elképzelés szerint a főépületben elsősorban gyógyászati részlegek, öltözők és néhányélményfunkció kapna helyet. Ha a főépület rekonstrukciója a gyógyrészleghez képest későbbi ütemben valósul meg, a teljes gyógyászatiszolgáltatási kör nem alakul ki, vagyis nem lesz képes versenyképes szolgáltatást nyújtani a fürdő.A probléma megoldását egy teljes új gyógyászati épület létesítése jelentené, mégpedig a tervezettgyógyrészleg meghosszabbításával a majdani gyógyszállóig. Ekkor a főépület rekonstrukciója nem zavarnáa gyógyszolgáltatásokat és helységeibe tervezhetők wellness-fitness szolgáltatások, (pl.: a jelenleginélnagyobb szauna, fitness-terem, kezelők, stb.). Ezek a helyiségek bérbe adhatók, vagy hosszú távúszerződések köthetők vállalkozásokkal, amelyek a megtérülést könnyebbé teszik, valamint, forgalmat isképesek generálni a fürdőbe. Ezzel a megoldással a fürdő szolgáltatásainak színvonala tovább emelhető.Ugyanakkor az új épület beruházási költsége 850 millió Ft-ra becsülhető és ehhez jönne a gyógyászatiberendezések nélküli főépület rekonstrukció 450 millió Ft-os tétele. E költségek meghaladják a jelenlegelérhető kereteket, ezért ez a megoldás költségoldalról nem támogatható. GyógyszállóA volt városháza területének 16 %-os tulajdonosa a Földhivatal, így területcseréhez a KincstáriVagyonkezelő Igazgatósággal kell egyeztetni, de miniszteri döntés, jóváhagyás is kell hozzá. Gyógyszálló


47 / 72

létesítésére a volt városháza épülete nyújt kiváló lehetőséget, hiszen egy tömbben helyezkedik el afürdővel, közvetlenül szomszédos vele, patinás, műemlék épület, alkalmas magas szintű szálláshelykialakítására. Az épület átalakítása 50 szobás gyógyszállóvá kb. 750 millió Ft-ba kerülne.Az átalakítás során megoldható, hogy az épülethez közvetlenül csatlakozzon a fürdő gyógyrészlege és agyógymedencék. A közvetlen csatlakozást biztosító épületszárnyban kialakíthatók akár további szobák,akár gyógyászati funkciók is. Az épület átalakításában az önkormányzat közreműködése célszerű, de már ebbe a folyamatba isbefektetői tőke bevonása lenne kívánatos. A szálló működtetésének mindenképpen piaci alapon kelltörténnie. Támogatható piaci szereplő bevonása kedvezményes értékesítéssel, vagy kedvezményes hosszútávú bérleti joggal, de cserébe mindenképpen meg kell követelni a felújítást, átalakítást, és legalább akezdeti időszakban a nyereség visszaforgatását.Az önkormányzat meghirdeti befektetési lehetőségként a gyógyszállót, illetve a gyógyszállót és agyógyászati részleget együtt. Az utóbbi esetben a fürdő fejlesztésébe is bevonható vállalkozói tőke, igazezáltal megjelenik a vállalkozói érdek is.Amennyiben csak a gyógyszálló kialakítására és üzemeltetésére jelentkezik befektető, akkor célszerű egyelőszerződést kötni, melyben az önkormányzat vállalja a kiválasztott épület(rész) át(el)adását, és agyógyászati részleg kialakítását pályázati források bevonásával, a befektető pedig a gyógyszállókialakítását meghatározott időpontra. A pályázat sikere esetén lehetne megkötni a szerződést. Abefektetőnek vállalnia kell, hogy az első 3 év bevételeit visszaforgatja a fürdő tovább fejlesztésébe.Sikeres megvalósítás esetén a szálló betegekkel látja el a fürdőt, a fürdő adottságai és szolgáltatásai pedigvendégforgalmat indukálnak a szállóba. Amennyiben a városháza épülete nem vonható be, úgy mindenképpen olyan épület vehető csakszámításba, mely közel fekszik a fürdőhöz. Szóba került a Teleki László, Szép utca sarkán lévő rendőrségiépület ilyen célú hasznosítása, azonban ellene szól, hogy nem éri el kritikus méretet (50 szoba) akialakítható szobák tekintetében, illetve szomszédságában középfokú oktatási intézmény működik. Különberuházás kell, hogy biztosítható legyen a fedett átjárási lehetőség a fürdőbe. ÉlményrészlegAz élményrészleg fejlesztési költségei is meghaladják a tervezett kereteket. A csúszdatorony és azélményrészleg együttes megvalósítása közel 700 milliós beruházást igényelne. Mivel az építészeti tervtartalmának változtatása nem célszerű, ezért ez a költség nem csökkenthető. A csúszdatorony önmagábanépítészetileg nem indokolható, csak az élményépülettel együtt. A megtérülés biztosítható, mivel az élményfürdő elsősorban a helyi lakosságot célozza meg, nincs szükségszállásférőhely biztosítására, mert elmúlt időszak tapasztalatai alapján a helyi vendégek hajlandók fizetni amagasabb szolgáltatásokért. A fedett medence kialakításával várható a szezonon kívüli vendégforgalomemelkedése is. Az élményrészleg kialakítása csak új termálkút fúrása, új gyógymedence létesítése és a gyógyrészlegmegvalósítása után javasolható.


48 / 72

TanmedenceA korábbi pályázati tervek összevontan (nem tartalmazzák a tanuszoda-részleg fejlesztését.A tanmedence létesítése kapcsán a következő megállapítások tehetők:- A tanmedence létesítése csak a megtérülési szempontokat vizsgálva nem kedvező, hiszen az

önkormányzat finanszírozásában történik az úszásoktatás. Várhatóan lassan térülne meg – csak hosszútávon – a beruházás. Ugyanakkor fontos egészségügyi, szociális, oktatásügyi szempont, hogy 8-10.000helyett 15-20.000 iskolás vehetne részt az oktatásban.

- A beruházási költségek (melyek a kisajátítást is tartalmazzák) magasak, kb. 640 millió Ft-ra rúgnak.Ez is magyarázza azt a véleményt, miszerint a tanmedence megvalósítása ugyan igen fontos lenne ahelyi sportélet szempontjából, mégis a magas beruházási költségek és a megtérülést nem biztosítóalacsony bevételek miatt kedvezőbb a gyógyvíz hasznosításába fektetni forrásokat.

- A jelenlegi tervek – az épületek belső terei és az összterület, zöldterületek – túlzsúfoltnak tűnnek. Akésőbbi fejlesztéseket követően várható növekvő vendégszám a fürdő zöldterületeit is telítetté,túlzsúfolttá változtatja. Ezért a tanmedencéhez szükséges, még kisajátítandó területeket inkábbzöldterületként kellene fenntartani.

- A tanmedence létesítése mellett szól, hogy a fejlesztési költségek biztosításához, az összköltség95%-ig terjedő címzett támogatás is igénybe vehető.

Mindezek alapján a tervekben szereplő tanmedence fejlesztésének újragondolását javasoljuk. A jelenlegi,illetve a bővítésnél számba vett terület a három funkció (gyógyászat, élmény, tanúszás) számára szűkös.Vagy további területbevonásra van szükség, vagy a funkciók összevonása ajánlatos. Például azúszásoktatás a tanévben a fedett élményrészlegben is megoldható lenne, ha lehatárolható lenne ebben egytanmedence rész. Ha szükséges a nyári időszak úszásoktatása (táborok) számára olcsóbban, kisebbterületigénnyel létesíthető lenne egy nyitott oktatómedence is.Amennyiben a funkciók szétválasztásra kerülnek (I./AB alternatívák), úgy mód nyílik a tanmedence ésépületének megépítésére is.

4.2 AZ ALTERNATÍVÁK TARTALMA ÉS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

I./A. – alternatíva: A fejlesztés zöldmezős beruházásként, a város más területén valósul meg Új, a jelenlegi fürdő területével kapcsolatban nem álló, zöldmezős beruházás esetére két városi területrészletesebb vizsgálata indokolt.

1. Maros-part2. Gerizdes városrésztől délre eső terület és/vagy a Gerizdes városrész és Dózsa-telep közötti üres

terület 1. Zöldmezős beruházás a Maros-partonA Maros-parton a zöldmezős beruházás nem megvalósítható. A terület a hullámtéren található, így itt a46/1999.(III. 18.) Korm. rendelet alapján csak a meder használatával, fenntartásával közvetlenül


49 / 72

összefüggő építményt szabad elhelyezni. Kivételként a rendelet közösségi, vízisport és sporthorgászatilétesítmények létesítését csak helyi építési szabályzat, szabályozási terv alapján engedélyezi.A rendeletben foglaltak szerint mindenfajta létesítéshez a vízügyi, környezetvédelmi és természetvédelmihatóság, mint szakhatóságként történő közreműködése esetén lehetséges. Az elmúlt évek árvizeinekhatására a szakhatóságok szigorították az engedélyek kiadását, így nem várható, hogy a hullámtérre építésiengedélyt adnának ki. A létesítés esetén az épületre a biztosítótársaságok sem kötnének szerződést.Ilyen körülmények között nem várható, hogy sikerül tőkeerős beruházót találni az új fürdő megépítéséreés üzemeltetésére. 2. Zöldmezős beruházás a Gerizdes városrészen – (I. jelű terület a térképen)A jelenleg beépítetlen földterület város délkeleti határában található, melyet délről a Maros védőgátja és aSzeged-Makó vasútvonal együttesen határol, északról pedig lakóövezet szegélyezi. A vizsgált területmintegy 20 ha nagyságú, melynek kb. 1/3-a önkormányzati tulajdonban van, ezért közel 13 ha nagyságúterület kisajátítása válik szükségessé. A terület város belterületéhez tartozik és a rendezési terv övezetibesorolása is megengedi a tervezett fejlesztés megvalósítását. A legnagyobb problémát az jelenti, hogyjelenleg nem áll rendelkezésre semmilyen infrastruktúra a területen. A Gerizdes városrészen nincsmegoldva a szennyvízelvezetés. A csatornázásra elkészült a vízjogi létesítési engedélyezési terv. Akomplex fürdőfejlesztés költségeihez - a fürdőterület csatornázása mellett - hozzá kell számolni avárosrész – jobb esetben csak néhány utcájának - csatornázási költségeit, mellyel a meglévő hálózathozcsatlakozhat a majdani fürdő. A létesítendő fürdő szennyvízterhelése méretezési és kapacitásbeliproblémákat is előidézhet. A vezetékes víz, a vezetékes gáz és az elektromos áram a „telekhatárnál”hozzáférhető, ugyanakkor a fürdőterület elérését és belső feltárását adó útépítés jelentős többletköltségetjelent.

Az új fürdőterület kisajátítása ésinfrastrukturális ellátása becsülhetően

mintegy 250-300 millió Ft-ra tehető[1]

,mely többletköltséget jelent a fürdőmeglévő területén történő fejlesztéshezképest. Ebből nagyságrendileg akisajátítás 50-60 millió Ft, acsatornaépítés 60-70 millió Ft, avezetékes víz 20-25 millió Ft, avezetékes gáz 20-25 millió Ft, azelektromos áram 10-15 millió Ft, azútépítés 80-100 millió Ft.Összehasonlításképpen ebből a fürdő

jelenlegi helyén a gyógyrészleg és a fedett medence (kútfúrás nélkül) megvalósítható lenne. Ha abból a feltételezésből indulunk ki, hogy az új zöldmezős beruházás keretében a jelenlegi, illetve afejlesztett fürdőnek a pontos mását építenénk meg, akkor ugyan a kisajátítás 150 millió Ft-nyimegtakarítást jelentene, mégis az infrastruktúrák (300 millió Ft), az 50 m-es úszómedence (200 millió Ft),a nyitott élménymedence megépítése (200 millió Ft), a kútfúrások (90 millió Ft), összesen kb. 800 millió Fttöbbletköltséget eredményez. Vagyis azzal, hogy csupán kitelepítésre kerülne a városközpontból afejlesztett fürdő egy új területre rögtön 600-650 millió Ft-os indulási többletköltség mutatkozik. Ebben az


50 / 72

összegben nincs figyelembe véve, hogy az új helyen igazán vonzóvá tételéhez több és nagyobb medenceépítésére van szükség, valamint a gyógyászati épületkomplexum alapoktól való megvalósítása is jóvaltöbbe kerül, mint a jelenlegi rekonstrukciója. Ha még ezen tételeket is hozzá vesszük a 600 millió Ft-hoz,akkor könnyedén elérhető az 1-1,2 milliárdos többlet beruházási költség. Ez lényegében a jelenlegiterületen tervezett fejlesztés (kb. 2,6 milliárd Ft) közel 40 %-a. A Gerizdes városrész fejlesztési területként történő kijelölése esetén a következő előnyök és hátrányokemelhetők ki:Előnyök:- lehetőség nyílik magas szintű élmény és gyógyászati szolgáltatások kialakítására, azok későbbi

továbbfejlesztésére, illetve a terület szabadidő központtá (sportpályák, vízi vidámpark, pihenőpark,csónakázó tó) fejlesztésére;

- új, a mai igényeket kielégítő, korszerű építészeti megoldások alkalmazásának lehetősége;- a város településszerkezeti, rendezési terve támogatja a fejlesztési elképzelést;- a Maros-part viszonylagos közelsége;- hozzájárul a teljes városrész revitalizációjához, infrastrukturális ellátásának javításához;- Makónak új idegenforgalmi vonzerőt jelentő fürdője lesz, mely a gazdaság más területein is kedvező

változásokat generál, a turizmus multiplikátor hatása révén; Hátrányok:- a terület csak egy része van önkormányzati tulajdonban, kisajátításokra van szükség;- mind a gyógyászati funkció, mind az élményfunkció beindításához új kutakat kell fúrni, s a feltárt

vizet – amennyiben megfelelő - gyógyvízzé kell minősíttetni, melynek megszerzése évekig is eltarthat(a gyógyászati funkció – kedvezőtlen vízminősítés esetén – meghiúsulhat, ami a komplex fejlesztésrealitását kérdőjelezheti meg);

- jelentős infrastrukturális beruházások szükségesek az új területen;- a zöldmezős beruházás megvalósulása a jelenlegi fürdő működését tenné értelmetlenné, ezért annak

más célú hasznosítása újabb költségeket jelentene; 2./a Zöldmezős beruházás a Gerizdes városrész és a Dózsa-telep közötti területen – II. jelű terület atérképenA városi RRT. az előbbi területtel együtt jelölte ki ezt a 28 ha-os területet. Így Makón mintegy 48 haegybefüggő terület áll rendelkezésre zöldterületi intézmények, sportpályák, városliget, szabadidőparkfunkció betöltésére, mely funkcióba a termál- és gyógyfürdő komplexum megvalósítása is „belefér”. Aterület egybefüggő egészet alkot, vagyis a fejlesztés mértékéhez igazítva vonható be földterület. A területmegbontása két tényezőre vezethető vissza. Részben külön-külön is megfelelő nagyságú területetbiztosítanak a fejlesztéshez, részben pedig eltérő költségek mutatkoznak a terület, infrastrukturálisszempontú alkalmassá tétele tekintetében. Mivel ez a terület önmagában is nagyobb az előbbinél, ezért a belső infrastruktúra kiépítése isköltségesebb, amennyiben a teljes terület bevonásra kerül a fejlesztésbe. Emellett számolni kell a területrekultiválásával is, mert jelenleg építési és egyéb szemét lerakatként funkcionál. A terület megközelítően


51 / 72

58 %-a önkormányzati tulajdonban van, ezért kisajátítás költsége – mintegy 20 %-al – kisebb. Acsatornázás esetében megoldható a meglévő városi hálózatra történő rácsatlakozás, ezért ebben is elérhetőköltségmegtakarítás. Összességében a rekultivációs pluszköltség megközelítőleg fedezhető a kisajátítás ésa csatornázás kisebb költségeivel, vagyis e terület esetében is nagyságrendileg az előző területnél számoltköltségtöbblettel lehet kalkulálni. A két területen szükséges hatalmas beruházási költségek, a vázolt hátrányok, valamint az önkormányzatszűkös fejlesztési forrásai a terület rövid, illetve közép távú hasznosítását, új teljes fürdőkomplexumkialakítását erősen megkérdőjelezi. Ugyanakkor a terület nyújtotta előnyök hosszú távon egy új városi ésidegenforgalmi igények számára is alkalmas sport-szabadidő park jellegű fejlesztést tesznek lehetővé.Ebben vállalkozói tőkével mindenféle szabadidős tevékenység kialakítása elképzelhető, így akár újgyógyászati központ, akár élményfürdő jellegű fejlesztés is. A gyógyászati központ fejlesztését a Maros ésa közelben kitermelt gyógyiszap is elősegíti. A fejlesztések azonban csak beruházói tőke bevonásávalképzelhetők el. A fejlesztési költségek meghatározásánál I. változat alatt számoltunk a teljesfürdőberuházás új, zöldmezős helyszínen történő kialakításával. I./AB. – alternatívák: A gyógyászati és az élményfürdő funkció területi szétválasztásából következik egy

vegyes alternatíva, miszerint mindkét helyszínen, az egyedi működési funkcióhozigazodó, tiszta profilú fejlesztés történik.

Vizsgálatok során egyre inkább előtérbe került a tervezett fejlesztés egy gyenge pontja. A gyógyfürdőjelenlegi területe a város szívében található. A központi fekvésnek nagyon nagy előnye, hogy bárki általkönnyen megközelíthető. Hátránya viszont, hogy egy épületek közé beékelődött helyen fekszik, kicsi astrandolásra, napozásra alkalmas területe, s a fürdő parkjának jelentős mértékű bővítéséhez nagy területkisajátítása és szanálása szükséges. A kisajátítások bizonytalansága és magas költsége is nehezíti aterjeszkedést. További hátránya a város körül található területekhez képest szennyezettebb levegő. Alégszennyezés mértéke a várost elkerülő út, illetve az M43-as gyorsforgalmi út kiépítésével csökkeni fog.Feltételezve a jól előkészített marketing munka eredményességét, mely alapján a fürdő megfelelő hírnévretesz szert, és nagyszámú látogató keresi fel, néhány éven belül eljuthat a fürdő arra a pontra, hogy abővítését kell fontolgatni. Ekkor felerősödhet a területbeli korlátok jelentősége, a fürdő továbbiterjeszkedése, új medencék építése kapcsán.A profil szétválasztásából eredő, külön-külön területen történő fejlesztések közös előnyei és hátrányai:Előnyök- a két fejlesztési profil egy területre való bezsúfolása helyett optimális helykihasználást és építészeti

kialakítást tesz lehetővé mind a magas szintű élményfunkció, mind a teljes körű gyógyászatkiszolgálására;

- nagyobb szabadságot ad az egyedi arculat, a sajátos szolgáltatáskör kialakításánál, ami a jelenlegikonkurenciaharcban versenyelőnyt eredményez

- a meglévő fürdő kiépült kapacitásai továbbra is kihasználtak maradnak, illetve a választott profilhoz


52 / 72

igazítottan továbbfejleszthető;- a fürdő jelenlegi területéről kitelepítendő profil tekintetében nincsenek építészeti kötöttségek, s a

maradó profil funkciójához is jobban illeszthetők a fejlesztési elképzelések (meglévő tervekmódosítását igényli);

- a fürdő további működése és fejlesztése hozzájárul a városközpont megújulásához is; Hátrányok- az új területen nincs még fúrt kút, ennek hőmérséklete, vízhozama, vízminősége bizonytalansági

tényezőt jelent;- az új terület előkészítése (kisajátítás, infrastrukturális ellátása) megnöveli a beruházási költségeket,

ugyanakkor a fejlesztés tartalmának csupán forrásoldali korlátjai vannak;- a fejlesztés előkészítése időt vesz igénybe, elhúzódhat miközben a pályázati források már ma is

rendelkezésre állnak;- a gyógyászati és élményfunkciók területi szétválasztása miatt nem lehet számolni a komplexitásból

fakadó szinergikus hatásokkal, mely a várható vendégkör együttes megjelenéséből származtatható;- az OEP-ral történő szerződéskötés felülvizsgálata válik szükségessé a szolgáltatások új helyszínen

való támogatására, miközben az OEP szolgáltatások folyamatosságát az áttelepülés folyamán meg kellőrizni.

I./AB1. – alternatíva: A fürdő jelenlegi helyén maradó gyógyászati funkció fejlesztése mellett, zöldmezősberuházásként új területen élményfürdő, strand létesül.

Előnyök- a meglévő, minősített gyógyvíz hasznosítása továbbra is biztosított, megalapozva a gyógyászati

funkciók komplex fejlesztését;- a gyógyászati komplexum kialakításába bevonható a volt városháza épülete, új gyógyszálló

létesítésére;- az új területen megvalósítandó élményfürdő lehetőséget nyújt egyéb, szabadidős tevékenységgel

(strand, csúszdapark, csónakázó tó, pihenő park, különböző sportpályák) való összekapcsolásra, melyáltal egy minden igényt kielégítő élménycentrum alakítható ki;

Hátrányok- a gyógyászati funkciók a belvárosban kapnának helyet, itt kevesebb pihenőterület, szennnyezettebb,

zajosabb a környezet (ezt azonban a várost elkerülő út csökkenti majd);- a korábban elkészült élményrészlegek nem „illenek” a gyógycentrum profilba (azonban átalakíthatók

gyógymedencévé);- az élményfürdő működéséhez több, új kút fúrása szükséges, mely költségnövelő tényező; I./AB2. – alternatíva: A jelenlegi helyén maradó élményfürdő, strand fejlesztése mellett, zöldmezős

beruházásként, új területen gyógyászati komplexum létesül.Előnyök


53 / 72

- a fürdő élményfunkciójának bővítését jelentő korábbi fejlesztések illeszkednek az alternatívakéntkezelt fejlesztési profilba;

- továbbra is hasznosul a fürdő területe, a városközpont fejlesztését elősegíti;- a gyógyászati komplexum a Maroshoz közel helyezkedik el, így a gyógykezelések során közvetlen

kapcsolat alakítható ki a Marosi gyógyiszapot adó partszakasszal, mely által olyan természetesgyógyító környezet jön létre, ami egyedi vonzerőt és marketing előnyt jelent;

- a gyógyászat és a szükségszerűen létesítendő gyógyszálló új, minőségi környezetben kerülkialakításra, mely területet a belvárosi szennyező tényezők hatása kevésbé érint;

- a fürdő épületének rekonstrukciója, fejlesztése nem elsőrendű kérdés, a fürdő kisebb átalakítástigényel annál, mintha a gyógyászat kerülne fejlesztésre;

Hátrányok- az új területen nincs minősített gyógyvíz, ezért új kutat kell fúrni és a feltárt vizet gyógyvízzé kell

minősíteni, mely időigényes feladat;- a gyógyászati komplexum felépítésénél kevésbé lehet támaszkodni a tőkeerős vállalkozók

megjelenésére, nagyobb önkormányzati szerepvállalás szükséges;- a jelenlegi fürdőépület kapacitása a tisztán élményfunkciók tekintetében túlméretezetté válhat; Összefoglalva: a tárgyalt alternatívák mindegyikének vannak erősségei és gyengeségei. Amegvalósíthatóság szempontjából a gyógyvíz minősítés megszerzése jelenti a legkomolyabb hátráltatótényezőt, melynek hiányában teljesen értelmét veszti a gyógyászati funkcióhoz kötődő beruházás. Az újterületen magában felépítendő gyógykomplexum, s ebből következőleg a gyógyászati és élményfunkciókegyüttes kitelepítése sem kínál valós alternatívát, hiszen mindkét esetben szükség van a gyógyvízre. Afejlesztés elhalasztása a gyógyvízzé minősítés megszerzéséig pedig az egész kezdeményezést hosszabbidőre leállítaná, és emellett kárba vesznének az eddigi erkölcsi és anyagi erőfeszítések is. A fentiek miatt csak két reálisan megvalósítható alternatívával lehet számolni a közel jövőben. Mindkétesetben a jelenlegi területen indokolt a gyógykomplexum kialakítása, míg a két számításba vehető változatközött csak annyi a különbség, hogy az élményfunkciók fejlesztése a gyógyászattal egy térben, avagy újterületen kerül megvalósításra. A beruházások költségmegoszlása a két terület között Gyógyászati funkció fejlesztése a fürdő jelenlegi területén: a beruházás olcsóbb lehet a fedett élményfürdőés a kisajátítás költségével, ami közel 1 milliárd Ft. A többi fejlesztési ütem megvalósítási költsége ezáltalmintegy 1,6 milliárd Ft-ra csökken.Az új helyszínen szükséges a jelzett infrastrukturális beruházások elvégzése (300 millió Ft), továbbákútfúrás, különböző medencék építése, parkosítás, kiegészítő építmények létesítése. Összességében megfelelő alternatívát nyújthat egy városi, magas színvonalú strand, vízhez kötődő,szezonálisan nyitva tartó élménycentrum megvalósítása a tárgyalt új helyszínen, miközben a városban afürdő jelenlegi területén a gyógyászati funkció kerülne fejlesztésre. Költségoldalról a megtakarított 1


54 / 72

milliárd Ft optimálisan felhasználható lenne egy új, nyáron üzemelő vízi élménypark létesítésére. Az előbbi alternatíva kedvező megvalósíthatósági feltételei ellenére is a jelenlegi területen történőfejlesztési alternatíva alacsonyabb megvalósítási költsége, a vendégkörre értelmezett szinergiahatás és aberuházás térbeni és időbeni „áttekinthetősége” olyan erős tényezők, melyek egyértelműen a mellettszólnak, hogy mind a gyógyászati, mind az élményfunkciók fejlesztése a fürdő jelenlegi területéntörténjen. I./B. – alternatíva: A fejlesztés a fürdő jelenlegi helyén, és területének kibővítésével valósul meg. A fürdő jelenlegi területén a következő fejlesztési ütemekkel kell számolni.1. főépület rekonstrukciója a gyógyászati funkciók kibővítésével2. kútfúrás, egy meglévő gyógyvizet adó kút felújítása3. gyógyrészleg, fedett gyógymedence építése4. gyógyszálló létesítése5. kisajátítás területbővítés szüksége esetén, parkosítás6. fedett élménymedence építése A Makói Termál- és Gyógyfürdő komplex, gyógyászati és élményfunkciót is magában foglaló fejlesztése afenti fejlesztési ütemekből valósítható meg. A rendelkezésre álló építészeti tervek kiterjednek a főépületrekonstrukciójára, a gyógyrészleg, nyitott és fedett gyógymedence építésére, fedett élménymedenceépítésére. Az építészi megközelítés alapján mindhárom ütem egy egységes szemléletű épülettömbstruktúrába illeszkedik. A főépület kétirányú bővítésével biztosított egyedi homlokzati megjelenés. I./B1. – alternatíva: A fejlesztés a fürdő jelenlegi helyén, és területének kibővítésével valósul meg. (Az

alternatíva az I./B. változat új fejlesztési alapokra helyezése!) A fürdő jelenlegi területén a következő fejlesztési ütemekkel kell számolni.1. kisajátítás, területbővítés, parkosítás2. új kút fúrása, meglévő gyógyvizet adó kút felújítása3. gyógyszálló létesítése teljes gyógyrészleg és a kapcsolódó fedett-nyitott gyógymedence kiépítésével4. fedett élménymedence építése lehetőleg a főépület rekonstrukciójával egy időben A fejlesztési alternatíva alapgondolata: A volt városháza épületének komplex fürdőfejlesztésbe –gyógyszállóként - való bevonása a hasznosítási problémák miatt időigényes és körülményes. Ezért azépület és telekrészének hasznosításával jelen alternatíva nem számol. (Az épületben működőintézmények áthelyezése csak több lépcsőben, a fürdőfejlesztéstől függetlenül történhetne meg!)


55 / 72

4.3 ÜTEMEZÉS

Fontos kérdés, az egyes fejlesztési alprojektek milyen sorrendben valósulnak meg. Mivel több fejlesztésialprojekt van, ezért a lehetséges variációk száma igen magas. Számos olyan építészeti-műszaki,funkcionális, forrásoldali, tulajdonosi, gazdaságossági szempont van, melyek figyelembevételével alehetséges variációk száma leszűkíthető. A szempontok sokszínűsége miatt a megvalósítás ütemezéseegymásnak ellentmondó eredményre is vezethet, ezért legelőször a szempontrendszer vizsgálata szükséges. Építészeti-műszaki és a funkciók területi elhelyezésének szempontjai:Számolni kell azzal, hogy létezik néhány építészeti-műszaki adottság, melyek behatárolják az ütemezésmozgásterét és megkerülhetetlen feladatot jelentenek.- A jelenlegi termálkút hozama további gyógy- és élménymedencék létesítéséhez nem elegendő. A kút

hozama az elmúlt évtizedek során lecsökkent, felújítása elkerülhetetlen, miközben az új medencékellátásához is szükséges új termálkút fúrására. Az új termálkút fúrása, a régi kutak, vezetékek felújításakettős funkciójú. Egyrészt új termálkút fúrása a fürdő további fejlesztéséhez biztosítja avízkapacitásokat, ez teszi lehetővé a gyógymedence vízzel való ellátását, szolgálja a későbbi ütemekmegvalósítását (élménymedence, gyógyászati kezelők meleg-gyógyvízzel való ellátását), a fürdőszínvonalának, szolgáltatásainak további fejlesztését. A kútfúrás tehát a fürdő fejlesztésének az alapjátteremti meg, minden medence létesítéséhez elengedhetetlenül szükséges, ez indokolja a prioritását.Másrészt csökkenti a működési költségeket, optimálisabb működést tesz lehetővé (vízmelegítés,hőcserélés, karbantartás, stb.), megvalósítása a téli időszakban csökkenti az úszómedence fűtésiköltségét is.

- A meglévő nyitott élménymedence elhelyezkedése nyilvánvalóan meghatározza, hogy a tervezettfedett élményrészleg és –medence – mely közvetlenül kapcsolódna a nyitott élménymedencéhez -csakis a meglévő gyógymedence helyén, a főépület nyugati szárnyához hozzáépítve valósítható meg.

- Az előzőekből következik, hogy a gyógymedence áthelyezése mindenképpen szükségessé válik. Ameglévő nyitott gyógymedence „áthelyezése” kapcsán figyelembe kell venni, hogy az áthelyezésmegvalósításával egy időben fedett gyógymedence és egy gyógyászati részleg kiépítési is szükséges,hiszen a gyógyászati funkciók fejlesztése fedett gyógymedence és szakorvosi helységek hiányábannem lehet teljes értékű. A nyitott és a hozzá közvetlenül kapcsolódó fedett gyógymedence, valamint agyógyászati részleg a főépület keleti szárnyához hozzáépítve valósítható meg.

- Mivel az adottságok a fenti funkcionális elhelyezkedést eredményezik, ezért kézenfekvő, hogy agyógyászati funkcióhoz csatlakoztatva kerüljön kialakításra egy gyógyszálló. A gyógyszállólétesítésének kiválóan alkalmas teret nyújt a volt városháza épülete. Az épület elhelyezkedéselehetővé teszi, hogy közvetlen kapcsolat létesüljön a szálló, a gyógymedencék és a gyógyászatiszakrendelők között. A gyógyászati funkciók, valamint az azt igénybe vevők egy épülettömbben valóelhelyezkedése a legoptimálisabb megoldás.

Forrásoldali és tulajdonosi szempontok:- Az önkormányzat a komplex fejlesztést 300-400 milliós ütemekre kívánja felosztani, melynek

alapvető célja, hogy a megvalósításhoz az önkormányzat folyamatosan tudja biztosítani a forrásokat,illetve az évenkénti fejlesztési ütemekhez pályázati úton további pénzeszközök legyenek bevonhatók.

- A komplex fejlesztéshez pályázati források csak abban az esetben remélhetők jó eséllyel, ha az


56 / 72

ütemek során önálló is funkcionáló gyógyászati vagy élményrészleg valósul meg. A jelenlegi adottságokból levezetett funkcionális megosztás eredményeképp az alábbi elrendeződés alakulki a Marczibányi tér felől nézve keletről nyugati irányban:- gyógyszálló, a volt városháza épülete- gyógymedencék (nyitott és fedett)- gyógyrészleg- főépület (gyógyfunkcióval is)- élményrészleg (nyitott és fedett medencével) A komplex fejlesztés ütemezése a funkcionális megosztásból és az építészeti-műszaki kötöttségekbőladódóan a gyógyászati funkciók kialakításával kezdődik, melyet az élményrészleg megvalósítása követ.Mivel a teljes körű gyógyászati funkciók megvalósítása több fejlesztési ütemet tartalmaz, ezért indokoltolyan fejlesztési alternatívák vázolása, mely különböző beruházási költségekkel járnak, miközben aszolgáltatás folyamatosan biztosítható. Gyógyászati funkció fejlesztése A nyitott és fedett gyógymedencék megvalósíthatóságának előfeltétele a főépülethez kapcsolódó ún.gyógyrészleg megépítése. Ennek oka, hogy a meglévő termálkút fürdőn belüli elhelyezkedése ésvédőtávolsága miatt, az új gyógymedencéket csak úgy lehet megépíteni, hogy a főépülettel nem lenneközvetlen kapcsolata. Ezáltal nem lenne biztosítható a medencék és gyógyászati rendelők közötti fedettátjárás. Továbbá a gyógyrészlegben olyan gyógyszolgáltatások kapnak helyet, melyek a főépületbenjelenleg nem hozzáférhetők.A fentiek miatt a gyógyrészleg és a gyógymedence létesítését nem célszerű két ütemre bontani. Hiszen haa gyógymedence épül meg elsőként, akkor a zárt átjárhatóság nem biztosítható a főépületbe, ha viszont agyógyrészleg épül meg elsőként, akkor csupán a meglévő, nyitott gyógymedence fogadná a vendégeket.Ha nincs zárt átjárhatóság a gyógyászati létesítmények között, akkor a fejlesztés nem eredményezszínvonal emelkedést. A gyógyrészleg és a gyógymedencék megvalósítása szükségszerűen meg kell, hogy előzze azélményfunkciók fejlesztését. Ugyanakkor külön vizsgálni szükséges azt is, hogy a gyógyászati funkciókmely fejlesztési ütemek megvalósítási sorrendje mellett lesznek folyamatosan teljes értékűek. Látni kell,hogy amennyiben a gyógyrészleg és a gyógymedencék épülnének meg először, úgy a főépület későbbi –szintén megkerülhetetlen – rekonstrukciója idején a már elkészült és beindított gyógyrészleg-gyógymedence fejlesztés nem lenne működőképes, hiszen a gyógyászati kezelések jelentős része afőépületben zajlik jelenleg és azok az új gyógyrészleg területére nem áthelyezhetők. Ezért a komplexfejlesztés első ütemének a főépület rekonstrukciót célszerű előirányozni. Előnyök:- Jóváhagyott, szakértők által is elfogadott funkcionális elhelyezkedés és működés. (A

gyógymedencétől nyugati irányban helyezkednek el a kezelők, öltözők.)


57 / 72

- Tervezés során figyelembe vett termálkút. Hátrányok:- Nagyobb költségi kereteket igénylő fejlesztés, magasabb költségigényű ütemezhetőség, az egyes

ütemek nem férnek bele az önkormányzat által megszabott 300-400 milliós költségkeretbe.- A teljes gyógyászati funkció és a gyógymedencéhez tartozó öltözők kialakításához nem csak az ún.

gyógyrészleg megépítését, hanem a főépület rekonstrukcióját is megkívánná. Ez a költségek továbbiemelkedésével járna.

- Nincsenek tervek a gyógyszállóból (volt városházából) a medencéhez, kezelőkhöz vezető zártátjárhatóság biztosítására.

Gyógyászat – 1. alternatíva / optimális változat

I. ütem fejlesztési egységek: kútfúrás, gyógymedencék, gyógyrészleg megépítése, főépület rekonstrukció,gyógyszálló.Előnyök:- ideális funkcionális kialakítás- teljes körű és magas színvonalú gyógyászati szolgáltatások biztosításaHátrányok:- magas, a pénzügyi kereteket jelentősen meghaladó beruházási költségek- csak hosszú távú megtérülés- vállalkozói tőke bevonása elengedhetetlen

Az optimális változat megvalósítása csak elegendő saját erő, pályázati forrás, vagy befektetői tőke eseténlehetséges. A teljes költség összesen kb. 1,7 millárd Ft, melyben egy 50 szobás gyógyszálló (volt városházaépülete) 750 millió Ft-os beruházási költsége is benne van.(Egyéb költségekkel marketing, parkosítás, parkolók kialakítása stb. együtt eléri a 2 milliárd Ft-ot.)A komplex gyógyászati funkciók kialakítása után, II. ütemben következik a további területek kisajátítása,parkosítás, parkolók létesítése, majd III. ütemben az élményfunkciókhoz kötődő fejlesztések.

OPTIMÁLIS VÁLTOZAT KÖLTSÉGEIÜTEMEK FEJLESZTÉS KÖLTSÉG

(EZER FT)I. ÜTEM KÚTFÚRÁS, FELÚJÍTÁS, GYÓGYMEDENCÉK,

GYÓGYRÉSZLEG 378.017


58 / 72

OPTIMÁLIS VÁLTOZAT KÖLTSÉGEIFŐÉPÜLET REKONSTRUKCIÓ 539.580GYÓGYSZÁLLÓ 750.000ÖSSZESEN 1.667.597

II. ÜTEM KISAJÁTÍTÁS, PARKOSÍTÁS, PARKOLÓK 277.000III. ÜTEM ÉLMÉNYRÉSZLEG 693.657

I-III.ÜTEMEK MINDÖSSZESEN 2.638.254

Gyógyászat – 2. alternatíva / alapváltozat

I. ütem fejlesztési egységek: kútfúrás, nyitott és fedett gyógymedencék, gyógyrészleg megépítése, főépületrekonstrukció. Előnyök:- alkalmas magas színvonalú gyógyászati funkciók ellátására- kezelhetőbb méretű beruházási költségekHátrányok:- a gyógyszálló hiányában továbbra is a térségi, egynapos vendégekre támaszkodhat, ezáltal az I. ütem

megtérülése nem biztosítható- a volt városháza épület tulajdonviszonyainak rendezése bizonytalan és hosszadalmas, területbiztosítás

hiányában a gyógyászati fejlesztés módosításra szorulhat A gyógyászati funkciók kialakítása után, II. ütemben következik a gyógyszálló létesítése, III. ütembentovábbi területek kisajátítása, parkosítás, parkolók létesítése, majd IV. ütemben az élményfunkciókhozkötődő fejlesztések.


59 / 72

ALAPVÁLTOZAT KÖLTSÉGEI

ÜTEMEK FEJLESZTÉS KÖLTSÉG(EZER FT)

I. ÜTEM KÚTFÚRÁS, FELÚJÍTÁS, GYÓGYMEDENCÉK,GYÓGYRÉSZLEG 378.017FŐÉPÜLET REKONSTRUKCIÓ 539.580ÖSSZESEN 917.597

II. ÜTEM GYÓGYSZÁLLÓ 750.000III. ÜTEM KISAJÁTÍTÁS, PARKOSÍTÁS, PARKOLÓK 277.000IV. ÜTEM ÉLMÉNYRÉSZLEG 693.657

I-IV.ÜTEMEK MINDÖSSZESEN 2.638.254

Gyógyászat – 3. alternatíva / minimális változat I. ütem fejlesztési egységek: kútfúrás, gyógymedencék, gyógyrészleg megépítése.Fejlesztési költségigény kb. 380 millió Ft. Előnyök:- az optimálisnál kisebb fejlesztési forrásigény, belefér a megszabott pénzügyi keretekbe- télen-nyáron kényelmesen igénybe vehetők a gyógyászati szolgáltatások (zárt rendszer)- a fejlesztés időtartama alatt a fürdő működése folyamatosan biztosított Hátrányok:- a gyógyszolgáltatások színvonala eltérő lesz a modern gyógyrészlegben és a korszerűtlen főépületben- főépület későbbi ütemben megvalósuló rekonstrukciója az ott zajló szolgáltatásokat az építés idejére


60 / 72

(kb. 1 év) megszünteti, ennek következtében a korábban létesített gyógyászati részleg önmagában nemlesz képes teljes körű gyógyszolgáltatások nyújtására

- mivel a későbbi ütemben megvalósuló főépületben a gyógyászati helységekre is szükség van, ezért eza megtérülési lehetőségeket rontja, hiszen ua. a funkciónak a teljes kialakítása két különböző ütembenmegvalósuló beruházáshoz kötődik

- nincs terv a gyógyszálló és a gyógymedencék zárt átjárhatóságára

MINIMÁLIS VÁLTOZAT KÖLTSÉGEIÜTEMEK FEJLESZTÉS KÖLTSÉG

(EZER FT)I. ÜTEM KÚTFÚRÁS, FELÚJÍTÁS, GYÓGYMEDENCÉK,

GYÓGYRÉSZLEG 378.017II. ÜTEM FŐÉPÜLET REKONSTRUKCIÓ 539.580III. ÜTEM GYÓGYSZÁLLÓ 750.000IV. ÜTEM KISAJÁTÍTÁS, PARKOSÍTÁS, PARKOLÓK 277.000V. ÜTEM ÉLMÉNYRÉSZLEG 693.657

I-V.ÜTEMEK MINDÖSSZESEN 2.638.254

A fürdő területén történő fejlesztés ütemezésének összefoglalásaA legfontosabb megállapítás, hogy az I. ütemben a főépület rekonstrukciója helyet kell, hogy kapjon.


61 / 72

Ezzel gyakorlatilag a minimál változat kiesik a javasolható alternatívák közül. Ebből következik, hogy afejlesztés nem ütemezhető 300-400 milliós beruházási tételekre, mert így az egyes ütemekhez tartozófejlesztések az adott funkciót maradéktalanul nem képesek ellátni, műszakilag nem megvalósíthatók.Az optimális, illetve az alapváltozat között csupán a gyógyszálló I. ütemű létesítésében van eltérés,azonban az önkormányzati szerepvállalás és pályázati lehetőségek tekintetében a két változat között mégsem tehető különbség. Legcélszerűbbnek az alapváltozat megvalósítása tűnik azzal, hogy törekedni kell agyógyszálló párhuzamos, befektetői tőkével történő fejlesztésére. Új beépítési megoldáson alapuló alternatív fejlesztési javaslat a fürdő területére Gyógyászat és élményfunkciók – I./B1. – alternatíva A fürdő jelenlegi területén a következő fejlesztési ütemekkel kell számolni.1. kisajátítás, területbővítés, parkosítás2. új kút fúrása, meglévő gyógyvizet adó kút felújítása3. gyógyszálló létesítése teljes gyógyrészleg és a kapcsolódó fedett-nyitott gyógymedence kiépítésével4. fedett élménymedence építése lehetőleg a főépület rekonstrukciójával egy időben A fejlesztési alternatíva alapgondolata: A volt városháza épületének komplex fürdőfejlesztésbe –gyógyszállóként - való bevonása a hasznosítási problémák miatt időigényes és körülményes. Ezért azépület és telekrészének hasznosításával jelen alternatíva nem számol. (Az épületben működőintézmények áthelyezése csak több lépcsőben, a fürdőfejlesztéstől függetlenül történhetne meg!) A komplex fürdőfejlesztés azonban a fürdő jelenlegi területén veszi figyelembe a gyógyászati ésélményfunkciók együttes elhelyezését. Ennek megfelelően a kisajátítással nyerhető, kibővített fürdőterületén szükséges a gyógyszálló és a szükségszerűen kapcsolódó gyógyászati részleg, valamintgyógymedencék elhelyezése.Az alternatíva szerint a kibővített területű fürdő délkeleti szegletében lenne elhelyezhető egy teljes újalapokon megvalósítandó gyógyszálló, gyógyrészleggel és medencékkel. Az építészetileg önállógyógykomplexum a fürdő területén jól körülhatárolhatóan elhelyezhető és biztosítható azélményfunkcióktól való elválasztása. A fejlesztés további eleme - a korábbi alternatívának megfelelően - a meglévő nyitott gyógymedencehelyén megvalósítandó fedett élménymedence, mely közvetlenül kapcsolódna a meglévő nyitottélménymedencéhez és a főépület rekonstrukciójával kialakítandó élményfunkciókhoz. (A főépület


62 / 72

rekonstrukciója a korább a változatokhoz képest kisebb beruházást jelenthet, mivel egyrészt nemkapcsolódik hozzá a gyógyrészleg, illetve a belső élményfunkciók kiszolgálása is egyszerűbb építészetimegoldásokat igényel. Előny- ideális funkcionális kialakítás, a gyógyászat és az élmény térben elkülönül- teljes körű és magas színvonalú gyógyászati és élmény szolgáltatások biztosítása- megkerülhető a városháza épületének hasznosítási problémája- nincs jelentős többletköltsége a beruházásnak a korábbi alternatívákhoz képest- a város új építészeti vonzerejét jelentheti a gyógykomplexum- lehetőség van további köz- és lakóterületek bevonásával és kisajátításával a fürdő területének későbbi

bővítésére Hátrány- nem állnak rendelkezésre építészeti tervek (kizárólag a fedett élménymedencére)- csak hosszú távú megtérüléssel lehet számolni- vállalkozói tőke bevonása elengedhetetlen- a gyógykomplexum fejlesztése a fürdő amúgy is szűkös zöldfelületéből von el területet- a gyógykomplexum szomszédos lesz több emeletes lakóházakkal, mely imagecsorbító Az alternatíva szerint a fürdő funkcionális megosztásának eredményeképp az alábbi elrendeződés alakulki:a Marczibányi tér felől nézve balról jobbra haladva:- a városháza épülete (hasznosítás nélkül)- főépület csak élményfunkcióval- élményrészleg (nyitott és fedett medencével)a Szent János tér felől nézve balról jobbra haladva:- a fürdő zöldterülete- gyógykomplexum

A VÁLTOZAT KÖLTSÉGEIÜTEMEK FEJLESZTÉS KÖLTSÉG

(EZER FT)I. ÜTEM KISAJÁTÍTÁS, PARKOSÍTÁS - KÚTFÚRÁS ÉS

FEL-ÚJÍTÁS 367.000II. ÜTEM GYÓGYSZÁLLÓ - GYÓGYRÉSZLEG – GYÓGYME-

DENCÉK 1.300.000III. ÜTEM ÉLMÉNYRÉSZLEG 693.657

FŐÉPÜLET REKONSTRUKCIÓ 400.000I-III.ÜTEMEK MINDÖSSZESEN 2.706.657


63 / 72

A kisajátítással és kútfúrással biztosítani szükséges a fürdőfejlesztés terület- és infrastruktúra igényét. Amegszerzett területen történhet az új épületegyüttesben a gyógykomplexum megvalósítása, melynekbecsült költsége magában foglalja a szálló, a gyógyászati helyiségek és a medencék létesítését. A fedettélmény és a főépület rekonstrukció együttes megvalósítása közel hasonló költséget jelent, de a gyógyászatelsőbbséget élvez, hiszen a meglévő élményfunkciók működőképesek maradnak.


64 / 72

5. A TERVEZETT FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA

5.1 A FEJLESZTÉSI CÉLOK

A projekt célja Makó város és a makói kistérség, tágabb értelemben pedig Csongrád megye és aDél-Alföldi Régió idegenforgalmi potenciáljának és vonzerejének a növelése, a térség ismertségének ésjóhírének fokozása, a térség jövedelemtermelő képességének javítása, a fenntartható fejlődéskövetelményeinek érvényesítése mellett, és a speciális helyi erőforrások fokozottabb kihasználásáraalapozva. A tervezett projekt mindezen átfogó célok megvalósulását elősegíti:· Egy meglévő, de jelenleg csak helyi jelentőséggel bíró gyógy- és fürdőkapacitást fejleszt föl olyan

mértékűre és színvonalúra, ami akár nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat, ugyanakkor hozzájárula helyi lakosság életminőségének és egészségi állapotának javulásához

· A fejlesztés által nőnek a térségi jövedelmek, ami hozzájárul egyrészt a lakosság életkörülményeinekjavulásához, másrészt a helyi adóbevételekből származó önkormányzati bevételek növekedéséhez,ami alapját képezi a helyi fejlesztéseknek

· A tervezett technológiák maradéktalanul eleget tesznek a fenntartható fejlődés követelményeinek· A fejlesztés a térség saját belső erőforrásaira alapozva valósul meg (gyógyvíz, marosi gyógyiszap), és

azok hatékonyabb hasznosítását valósítja meg. A fejlesztés konkrét céljai:

· A jelenlegi fürdő rekonstrukciója, új egészségturisztikai központ létrejötte, mely képes megfelelni akor piaci követelményeinek – ezzel összefüggésben az országos gyógyfürdő minősítés megszerzése

· A fejlesztés által Makó városban és a kistérségben a vendégek számának, a vendégéjszakák számánakés az átlagos tartózkodási időnek a növekedése

· A fürdőben a gyógyászati kezelést igénybe vevő vendégek számának növekedése

· A fürdőben a rekreációs vendégforgalom és a vendégkörben a fiatal korosztályok arányánaknövekedése

· A magántőke érdeklődésének élénkülése a város és a kistérség iránt, új vállalkozások, beruházókmegjelenése

· A fejlesztés hatására az új munkahelyeket számának növekedése

· Az egészséges életmód elterjesztése, a térség lakosságának egészségügyi, valamint rekreációsellátásának javítása, bővítése.

A fejlesztés további célját jelentik az egyes térségi fejlesztések szinergikus hatásainak összekapcsolása. Ez


65 / 72

azt jelenti, hogy optimális esetben az egyes térségfejlesztési programok hatására megvalósuló eredményekösszege nem egyenlő, hanem magasabb a projektek külön-külön jelentkező hatásainak számszerűlegkifejezett eredményeinél. A szinergia révén tehát az egyes fejlesztések hatásaikban erősítik egymást. Atervezett fürdő beruházás a térségi szinergia egyik meghatározó elemévé válhat: a gyógyfürdő és azélményfürdő egyaránt olyan fejlesztés, ami jelentősen megnöveli a térség ismertségét. Ez aztán hozzájárula beruházói érdeklődés növekedésére az ipari park iránt (az adott, ipari telephelyet kereső befektető pl. afürdő révén jut el Makóra és ismeri meg egyéb beruházási lehetőségeit); a fürdő megnöveli a határmentivendégforgalmat, ami piacbővülést eredményez a kereskedelem és a szolgáltatások számára, stb.

5.2 A BERUHÁZÁS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK INDOKLÁSA

A makói fürdőt (Makói Közfürdő) 1956 és 1963 között építették ki. Az akkori üzemeltető oldotta meg afürdő hidegvíz ellátását, a gyógyiszap fölhasználását. A marosi iszap 1961-ben nyerte el a gyógyiszapminősítést, míg a termálvíz 1988-ban kapott gyógyvíz minősítést. Az eredetileg létrehozott építmények ésszolgáltatások évtizedekig jól szolgálták a város és a térség gyógyfürdő igényét, sőt a gyógyvíz révéntávolabbról is érkeztek fürdővendégek. 1982-ben került kialakításra az a gyógyrészleg, mely máig is afürdő bevételeinek nagyobb részét képezi. Mára a helyzet több szempontból is megváltozott ésszükségszerűvé teszi a fejlesztést:· Az ország fürdői, gyógyfürdői egyre erősödő versenyben kénytelenek helytállni és fejlődni. Nő a

kereslet (külföldről is) a fürdők iránt, de ezzel együtt nőnek az elvárások is, mind a szolgáltatási palettabővítése, mind a minőség terén.

· A városvezetést a kor kihívásainak megfelelően egyre inkább stratégiai területfejlesztésigondolkodásmód jellemzi. Ilyen értelemben a fürdő fejlesztése a város és a térség komplexidegenforgalmi fejlesztésének egyik – meghatározó – eleme.

· A fürdő fejlesztése igen alkalmas arra, hogy a város hírnevét és jó hírét messze vigye és erősítse, ilyenértelemben a település marketingtevékenységének is fontos eszköze.

A Városi Termál-Gyógyfürdő – mind strandi, közösség, szabadidős, rekreációs tevékenysége, mindgyógyfürdő jellege révén – joggal tarthat számot a külföldi és belföldi kereslet növekedésére. Ehhezazonban szükséges a jelenlegi szolgáltatási színvonal emelése, és a kínálat bővítése. A fürdőtovábbfejlesztése esetén Makó és a szélesebb környék idegenforgalmi fejlesztésének motorjává válhat.Másrészről a fürdő működése fontos szerepet tölt be a város és a környék lakossága életminőségéneknövelése, szabadidős, rekreációs igényének kielégítése, illetve egészségének megőrzése és visszaállításaszempontjából. A tervezett fejlesztések konkrét indoklása:· A fürdő jelenlegi állapotában nem képes megfelelni a korszerű követelményeknek és a piaci

igényeknek – a fejlesztések révén magas színvonalú, piacképes szolgáltatásokat nyújtóegészségturisztikai központ jön létre. A fejlesztés megvalósulásával a fürdő az erősödő versenyben iseséllyel jelenhet meg a kínálati oldalon

· A Makón található gyógyvíz és a Marosi iszap a gyógyfürdő fejlesztésének alapja, a kettő együttpedig magyarországi és európai viszonylatban is egyedülálló adottság


66 / 72

· Az igényes, minőségi szolgáltatások, a többhetes gyógykúrák és wellness szolgáltatások az átlagostartózkodási időt növelik, az élményfürdő megvalósítása – mivel a térségben másutt nincs ilyenszolgáltatás – forgalomnövelő, árbevétel növelő hatású. Mivel részben fedett, ezért nem idényhezkötött, alkalmas az idegenforgalmi szezon kibővítésére.

· Az egészségturisztikai központ a fürdő egyéb szolgáltatásaival (csúszda, élményfürdő fitness-,wellness szolgáltatások, stb) komplex fürdőkínálatot képes nyújtani, és új célcsoportokat képesmegcélozni

· A tervezett fejlesztésekkel a fürdő több generáció kiszolgálását képes biztosítani· A fürdő kínálata a kistérség és a város egyéb turisztikai kínálatával (kulturális, rekreációs, üzleti,

konferencia és az aktív /vízi, sport, horgászat, vadászat/) a vendégforgalmat növeli, tartalmasabbszórakozást biztosít, komplex turisztikai programcsomag kialakítására nyílik lehetőség, ami az átlagostartózkodási időt növeli

· A városban és a térségben megjelenő növekvő vendégforgalom a bevételeket fokozza és további, újmunkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű térségben

· A fürdő fejlesztése megjelenik a különböző térségi fejlesztési koncepciókban, programokban· A gyógyturizmus vendégeinek ellátásba, kezelésekbe a Makói Dr. Diósszilágyi Sámuel kórház

bekapcsolódhat, ami javíthatja a kórház kapacitásának kihasználását is· A beruházás képes a magántőkét mozgósítani (pl.: fitness-, wellness szolgáltatások), a fejlesztés

egészében a közcélú és a magántőke együttműködése valósulhat meg (PPP – Public PrivatePartnership)

5.3 A BERUHÁZÁS MŰSZAKI PARAMÉTEREI

A Makó, Termál- és Gyógyfürdő rekonstrukciójához, fejlesztéséhez készült elvi építési engedélyezési tervönálló része az építészeti és az alkalmazott technológiára vonatkozó műszaki leírás. (A termál- ésgyógyfürdő fejlesztés elvi engedélyezési tervét a Makovecz Imre által fémjelzett MAKONA Egyesüléskészítette. Az uszodatechnológiai dokumentációt az elvi engedélyezési tervekhez a Dialcont Kft. készítetteel. A tervek itt csak kivonatos formában jelennek meg). Uszodatechnológia A kiépítésre kerülő gyógymedence töltő-ürítő rendszerű gyógyvízzel üzemelő, míg az élménymedencevízforgatóval ellátott termál- és hidegvízzel üzemelő. A medencék a fürdő jelenlegi víz-csatornahálózatához és energia rendszeréhez kapcsolódnak. A töltő-ürítő rendszerű medence leürítése a Nagyércsatornába történik, a vízforgatóval ellátott medence, valamint a tisztasági, szűrő lemosó és egyébkommunális vizek a városi szennyvízcsatornán keresztül 2002-ben átadott új makói 6000 m3/d kapacitásúbiológiai szennyvíztisztítóba kerülnek bevezetésre. Medence hidraulika:A töltő-ürítő rendszerű medence napi rendszerességgel kerül leürítésre és tiszta vízzel (gyógyvízzel) valófeltöltésre. A feltöltésre és a 37/1996. (X. 18.) NM. rendelet szerinti folyamatos pótvíz bevezetésre a


67 / 72

medence fenekén egyenletesen elosztott befúvónyílások szolgálnak. Az üzem közbeni folyamatosvízelvétel a felső túlfolyó vályúkon keresztül a Nagyér csatornába folyik. A medence ürítése szerelvénynyitásával lehetséges, ugyancsak a csatornába vezetve a mennyiséget.A forgatóval ellátott medencébe a szűrt víz bevezetése a medencék fenekén egyenletesen elosztottbefúvókon keresztül történik. A szűrőkre felső vízelvétellel (feszített vályún keresztül min. 2/3 rész) ill. ún.alsó vízelvétellel kerül a medence víz a szűrőüzem biztonsága érdekében. A medence ürítése normálüzemet feltételezve évente két alkalommal szükséges. A medence töltése a szúrt víz bevezető fúvókákonkeresztül lehetséges. Az előírt mennyiségű pótvíz a kiegyenlítő tartályokba ill. a szűrőkbe kerülbevezetésre automatikusan (vízórán mérve a mennyiséget). A leürítés a városi szennyvízrendszerbetörténik. A szűrő lemosások szennyezett vize a szennyvíz csatornába folyik. A vízkezelés és vízforgatás ismertetése:A medence önálló, korszerű vízforgatóval lesz ellátva a kapcsolódó automatikus vegyszeradagolásokkal ésmérőegységgel. A megfelelő vízkezelési technológia kiválasztásánál figyelembe lett véve azenergiatakarékosság, a környezetvédelem és a legmodernebb technológia iránti igény. A világ jelenleglegkorszerűbb (amerikai COM-PAC feliszapolós) diatóma földes szűrési eljárásának a magyarigényekhez ill. a magyar viszonyokhoz illesztett változata lett kiválasztva, és az I. osztályúminőségben lesz telepítve. Az ajánlott technológiát megvalósító berendezés automatizálása, kezelőszerveia magyar igényeknek megfelelően kialakítottak, a technológia gépészet jelentős részre Magyarországonkészül. A technológia a Magyarországon működő több mint harminc, valamint a jelenleg építés alatt lévőberendezések üzemviteli, telepítési tapasztalatai alapján a magyar igényeknek, szokásoknak megfelelőenlesz átalakítva. A technológia lényege két pontban foglalható össze:· nyitott vákuumos rendszer,· valamint az igen nagy finomságú szűrőanyag felhasználása.A rendszer nyitottsága folytán szabad szemmel ellenőrizhető a szűrési folyamat, a szűrőközeg állapota. Agravitációs vízelvételi rendszer következtében nem keletkezik nagy szívóhatás a medence vízelvételihelyein, így nem következhetnek be az odaszívásból eredő súlyos sérülések, balesetek. A medencefeszített víztükrű. A víz az alsó és felső vízelvételeken keresztül gravitációsan folyik a kiegyenlítőműtárgyba, ahonnan a szűrőtartályba ömlik át. A szűrőtartályokban vannak elhelyezve a sík szűrőelemek.Ezekre a szűrőelemekre történik a nagy szemcsefinomságú diatómaföld szűrőpor felhordása. A szűrőporonkeresztül szivattyú szívja át, majd juttatja a vizet vissza a medencébe. A fertőtlenítés nátriumhipoklorittaltörténik, a pH korrekcióra sósav adagolás szolgál. A szűrési szemcseméret 3-5 µm, ami a baktériumok,egysejtűek és algák mérettartományába esik. Tehát a nagyon finom szűrés miatt nincs szükség más (pl.algaölő, koaguláló stb.) vegyszerek adására, ezáltal nem keletkezik a szűrőanyag elszennyeződése eseténvegyszeres iszap. A berendezés teljesen automatikus üzemű, különlegesen képzett kezelőszemélyzetet nemigényel, üzemeltetése bármely szakmunkás számára könnyen elsajátítható. A szűrőelemek tisztítására,szűrőpor cserére az időjárás, valamint a medence terheltségének függvényében kb. 4-6 naponként vanszükség.


68 / 72

A forgató telepítése után megkívánt és biztosított állapot:A korszerű víz-, vegyszer-, energiatakarékos, környezetbarát technológia telepítésével az eredetivízminőséggel közel azonos minőségű víz tartós biztosítása. Építészet A tervezett létesítmények bemutatása:A projekt keretében megvalósítandó létesítmények a következők:· 1. Főépület rekonstrukciója, gyógyrészleg fejlesztése, súlyfürdő kialakítása, élményrészleg kialakítása· 2.(Belső), 132 m2-es gyógymedence építése felépítményekkel· 3. Külső, kb. 100-120 m2-es gyógymedence építése· 4. Csúszdatorony építése csúszdával és fekete lyukkal· 5. Egy új termálkút és egy új hideg vizes kút fúrása, a meglévő termálkút felújítása Részletezve az egyes létesítmények:1.A főépület fejlesztése a jelenlegi fürdő rekonstrukciójával történik. Ezzel a fürdő és a gyógyászati részbejárata elválasztásra kerül, lehetővé téve a téli-nyári szezonális, funkcionális forgalom megosztást. Ameglévő fürdőépület keleti térfala mellé tervezett torony jellegű épület jelöli ki a nyári, nagyvendégforgalmú strand- és élményfürdő főbejáratát. A torony főbejárat homlokzati síkból való kiemeléseárnyas teret ad, így nemcsak előtetőként, de kellemes pihenőhellyé is alakítja a területet. A fürdő előtti útgyalogos utcává alakítása, a torony tartópillérjeibe telepített vízesés klimatizáló hatása és a főbejárat körülicsobogók, ivókutak, padok megjelenése az egész fürdő komplexumot egy olyan közösségi térré formálja,mely a fürdővendégeken túl a város teljes lakosságának is új pihenőközpontot jelent.A főbejárati toronyépület földszintjén kap helyet a medencék és az utca irányába jól feltárt előtér, melybőlnyílik a 3 jegypénztár (9 m2), és a lépcsőház (51 m2). Az emeleti szinten étterem (132 m2), melegítőkonyha (22 m2), fehér és edény mosó (20 m2) kap helyet. Az emeleti szintről közvetlenül elérhetők azöltözők. A toronyépület tetőterébe csigalépcsőn lehet feljutni, ahol az étterem másik fogyasztótere (122m2) lesz kialakítva. Az egyes szintek 3.60 m belmagasságúak, a réz toronysisak 33.80 m, a tartó pillérek11.80m magasságú, maga a torony külső homlokzata alföldi fehér simított mészvakolatot kap.A telepítésnél a gazdaságos funkcionális elrendezés mellett az ütemezett megvalósítás és a különbözőegységek összekapcsolhatósága és szétválaszthatósága az alapvető rendezési elv. Ennek megfelelően ajelenlegi gyógymedence elbontásra kerül (átkerül az épület nyugati szárnyába, a tervezett gyógyrészlegbe).A főbejárati toronyépülettől nyugati irányban lesz a gyógyászat színtere. A földszinten a gyógyászatifunkciók mellett a gyógyászati és a mozgáskorlátozott öltözők jönnek létre. A gyógyfunkciókkiszolgálására 70-70 fő részére kisszekrényes öltözőket biztosítanak. A szétválasztott cipős és papucsosútvonal az öltözőblokk két oldalán helyezkedik el.Az emeleten alakították ki az uszodai és a strand részleget is kiszolgáló váltókabinos-kisszekrényes


69 / 72

rendszerű öltözőket (265 m2) 300-300 fő részére, és a szükséges vizes blokkokat. Az emeleti öltözőkből ahátsó fehér folyosón lehet az élménymedence térbe és a gyógyvizes medenceéhez eljutni.A tetőtérben wellness-fittness helyiségeket: tornaterem (84 m2), kondicionáló terem (41 m2) , szolárium(10 m2) és fodrászat-kozmetika (36 m2) és személyzeti helyiségeket: személyzeti öltözőkkel,WC-mosdóval, és irodákkal alakítanak ki. Az étteremhez kapcsolódva vizesblokk kialakítására is sorkerül. A gyógyászati bejárat a jelenlegi bejárat épületében fog létrejönni, a tervek szerint a volt városházaépületének átalakításával is megközelíthető lesz. A főbejárat mellett két orvosi szoba helyezkedik el (39m2). A földszinti gyógyászati részlegben kap helyet a súlyfürdő és a subaqua medence (70 m2), valamintmasszázs-helyiségek (50 m2). A szauna a jelenlegi helyén marad, a kiúszás is megmarad az úszómedencefelé.További gyógyászati kezelő a földszinten a fizikoterápia (40 m2). Az iszapfőző helyiséghez a külsőmegközelítés is biztosított, e mellett van a női-férfi iszapkezelő (69 m2).Az íves részen keresztül lehet megközelíteni a gyógyvizes medencéket, a körüljáró folyosókonpihenőágyak lesznek. A 37 és 39 oC-os medencék félkör alakúak, közöttük átúszás lehetséges.Az emeleti részen csak az íves részben vannak gyógyászati kezelők (52 m2), és kádfürdők (55 m2). Alépcsőház mellett, az öltöző felöli részen büfé és hozzá kapcsolódó fogyasztótér létesül. A tervezett, de a beruházás későbbi ütemében megvalósuló élményfürdő tervezett épülete építészetilegszervesen illeszkedik a főbejárat toronyépületéhez. A különböző élményberendezésekkel ellátott, 317m2-es élménymedencét is magába foglaló belső tér (810 m2) alakul ki.Északkeleti Sarkán 23.80 m magasságú, 25 m2 alapterületű csúszdatorony határolja. A csúszdatoronyból acsúszda az élménymedencébe torkollik.Az épület keleti oldalán kapott helyet a 2 db diagnosztikai szoba (8-8 m2), a női-férfi WC, zuhanyzó(4x12,5 m2), 3 kezelő (22 m2) a mediterrán terem (25 m2) és a tornaszoba (50 m2). A főhomlokzatioldalon kapnak helyet a férfi és női (100-100 fős) kisszekrényes öltözők és a hozzájuk tartozó vizesblokkok.Az első emeleten pihenőgaléria lesz kialakítva. 2.-3.A két, 1.2 m mély gyógymedence gyakorlatilag egyterű medenceként funkcionál, a tervek szerint a későbbkialakítandó külső medencébe egy fedett átúszón lehet majd kijutni. Vízi élményberendezések:A berendezések vízellátását a medencevízből nyomásfokozó szivattyúk, légellátását pedig a légtérbőllégfúvók biztosítják. A gépészeti és villamos egységek az ún. szerviz alagútba kerülnek. Üzemeltetésükegymástól független. Működésük szakaszos. Fedett gyógymedence


70 / 72

Ülőpados hidromasszázs - 4 férőhelyes;A medencetérben kialakított ülőpadok hátfalában, különböző magasságokban elhelyezett befúvófejekbőlvíz-levegő keverék áramlik ki vízszintesen a víz szintje alatt. Az erős intenzitással kilépő vízsugár a padonülőken kellemesen masszírozza. Tartozéka beszívófej, kombinált víz-levegő befúvófej, szűrővezetékreszerelt szívófej, 2 db centrifugál szivattyú, csővezetékek, szívó és nyomó oldali szerelvények.Ülőpados pezsgőfürdő - 4 férőhelyesA medencetérben kialakított ülőpadokon elhelyezett 4 db perforált lemez, melyeken keresztül apró levegőbuborékok áramlanak a vízben fölfelé, ami kellemes pezsgő érzést okoz a rá ülő fürdőzői részére.Levegővezeték a vízszint fölé vezetve.Fenékbefúvásos pezsgőfürdő - 1 dbA medence fenekén elhelyezett négyszögletes perforált lemez, melyen keresztül légbuborékok áramlanaka víztérben felfelé. A kiáramló levegő kellemes pezsgő érzést nyújt. Levegővezeték a vízszint fölé vezetve.Tartozéka: 4 db perforált levegő bevezető idom (750 x 750 mm), 1 db oldalcsatornás légfúvó,csővezetékek.Álló skót masszázs - 4 férőhelyesA medencetérben vízszint alatt telepített íves kialakítású perforált csövek, melyek övszerűen fogják körüla fürdőzőt. A furatokból nagy intenzitással kiáramló víz, masszírozó hatású. Tartozéka szívófej, perforáltcsővezeték, 1 db centrifugál szivattyú, csővezetékek, szívó és nyomó oldali szerelvények. Kiúszós gyógymedenceAz előbbi medencénél leírtakhoz hasonlóan: Fenékbefúvásos pezsgőfürdő - 1 db; Ülőpados hidromasszázs– 2x4 férőhelyes;Nyakzuhany - 3 dbA medence peremére rögzített csővezetékbe beépített befúvófej, melyből kiáramló vízsugár a felsőtestmasszírozását végzi. A beszívófej a medence vízszint alatt telepítve, így biztosítva a zavartalan működést.Tartozéka 1 db beszívófej, 3 db befúvófej, 1 db centrifugál szivattyú, csővezetékek, szívó és nyomó oldaliszerelvények, elektromos kapcsoló szekrény.Vízköpő (dögönyöző) - 3 dbA medence peremére rögzített csővezetékbe épített befúvófejből kiáramló erős vízsugár, mely a felsőtestmasszírozását végzi. Tartozéka beszívófej, befúvófej, szerelvények, elektromos kapcsoló szekrény.Buzgár - 1 dbA medence fenekébe beépített kombinált befúvófej, mely a medence fenekéről függőlegesen víz-levegőkeveréket nyom a vízbe. Masszírozó hatású. A szivattyú a medencetérből szív. A kilépő vízsugár beállításaa nyomó oldali szerelvénnyel történik. Tartozéka: beszívófej, kombinált víz-levegő befúvófej,szívóvezetékre épített levegő beszívó fej, csővezeték, szerelvények, 2 db nyomásfokozó szivattyú.Fekvőpados pezsgőfürdő - 2 x 4 férőhelyesA medence megemelt fenéklemezén elhelyezett 2 x 4 db nyugágy formájú perforált lemezből áll, mely arajta fekvő fürdőző testét a perforáción kiáramló levegővel masszírozza. Levegővezeték a vízszint fölévezetve. Tartozéka: 8 db perforált levegő bevezető idompár, 2 db oldalcsatornás légfúvó, csővezetékek,elektromos kapcsoló szekrény. 4.


71 / 72

A csúszdatorony a TEKI forrásból megvalósult élménymedence U alakjának nyugati szárát zárja le. Ebbőla toronyból indulnak a csúszdák lefelé majd az élménymedencébe torkollanak. A „fekete lyuk” téli-nyáriüzemű, még a hagyományos csúszda nyári üzemű. A toronyban pihenő szintek találhatók, amikről a strandegész területét jól át lehet látni. 5.Az új termálkút tervezett talpmélysége 1250 m, vízhozama 800 l/perc, míg a hideg vizes kút tervezetttalpmélysége 500 m, vízhozama szintén 800 l/perc.


72 / 72

Documents

TERRA STUDIO Kftnew.mako.hu/letoltesek/dokumentumok/20030528r_8m1.pdf · 2.3 Csongrád megye társadalmi-gazdasági helyzete 2.4 A Csongrád megye idegenforgalma 2.5 Makó város