24
Természetföldrajz 2. A Föld alakja, méretei A nehézségi erő és helyi értékkülönbségei Az izosztázia és a Föld belső szerkezete

Természetföldrajz 2

  • Upload
    gina

  • View
    47

  • Download
    2

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Természetföldrajz 2. A Föld alakja, méretei A nehézségi erő és helyi értékkülönbségei Az izosztázia és a Föld belső szerkezete. A Föld alakjára vonatkozó elképzelések. - misztikus lények szerepe, lapos korong, henger. - tengeri népek megfigyelései (vitorlás). - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: Természetföldrajz 2

Természetföldrajz 2.

A Föld alakja, méreteiA nehézségi erő és helyi

értékkülönbségeiAz izosztázia és a Föld

belső szerkezete

Page 2: Természetföldrajz 2

A Föld alakjára vonatkozó elképzelések

- misztikus lények szerepe, lapos korong, henger

- tengeri népek megfigyelései (vitorlás)

- Arisztotelész megfigyelései (holdfogyatkozás)

- Pythagoreus filozófusok elméletei(gömb = tökéletes geometriai test)

- Erathosztenész mérései (a Föld sugarának becslése)

- földrajzi felfedezések kora (Magellán, Cook)

GÖMB alak

Page 3: Természetföldrajz 2

A Föld alakjára vonatkozó elképzelések

- topográfiai mérések - az Egyenlítő ~21 km-rel távolabb van a Föld középpontjától, mint a sarkok

FORGÁSI ELLIPSZOID

folyadékszerű egyensúlyi állapot

Page 4: Természetföldrajz 2

A Föld alakjára vonatkozó elképzelések

- geofizikai mérések - GRAVITÁCIÓ

Def.: A geoid olyan nívófelület, amelynek minden pontjára a nehézségi erő merőleges.

Def.: A nehézségi erő a gravitáció és a centrifugális erő eredője.

GEOID alak- napjainkban: műholdak pályaingadozásai,

„abszolút-g” mérések

Page 5: Természetföldrajz 2

A nehézségi erőg: gravitáció

c: centrifugális erő

γ0: nehézségi erő

φ: földrajzi szélesség

A nehézségi gyorsulás értékea sarkokon nagyobb (983,221 gal),az Egyenlítőn kisebb (978,049 gal).

Ugyanazon test súlya (F=mγ) a sarkokon nagyobb,az Egyenlítőn kisebb.

Page 6: Természetföldrajz 2

A nehézségi erő és a Föld alakja

A geoid felszín nem esik egybea forgási ellipszoid felszínnel.

GEOIDUNDULÁCIÓ

negatív pozitívgeoidunduláció geoidunduláció

Def.: A geoidunduláció a geoid és a forgási ellipszoid nívófelület különbsége méterben.

Page 7: Természetföldrajz 2

A nehézségi erő és a Föld alakja

A geoidunulációk oka: a Föld belső tömegeloszlásának egyenetlensége, sűrűségi inhomogenitása.

Page 8: Természetföldrajz 2

A nehézségi erő helyi értékkülönbségei

Def.: A nehézségi gyorsulás (γ) geoidon mért és a forgási ellipszoidon számolt értékének

különbségét gravitációs anomáliának nevezzük.

GRAVITÁCIÓS ANOMÁLIA

A gravitációs anomáliák oka:a földkéreg tömegeloszlásánakegyenetlenségei, sűrűségi inhomogenitása.

A földrajzi szélességnek megfelelő számított nehézségigyorsulás és az észlelt érték általában különbözik.

Page 9: Természetföldrajz 2

A nehézségi erő helyi értékkülönbségei

A kérgen belüli sűrűségi inhomogenitás pontos meghatározásához a felszínen mért értékből le kell vonni:1. A felszín és a geoid magasságkülönbségének

hatását: „tiszta magassági” (free-air) korrekció

2. A pont környezetében lévő hegyek, völgyek tömegének hatását (sík felszínre redukálunk): topográfiai korrekció

3. A sík felszín és a tengerszint közti tömeg hatását: Bouguer-korrekció

A Mátra gravitációs maradékanomália-térképe

Page 10: Természetföldrajz 2

A Föld méretei

nagy sűrűség„kőzetek” és „fémek”

alkotjákkis méret (r : 2,4-6,3*103 km)

szilárd felszínlassú forgás kevés hold

nincsenek gyűrűk

egyenlítői sugár: 6378 km

sarki sugár: 6357 km

tömeg: 5,98*1024 kg

sűrűség: 5,52 gcm-3

lapultság: 1:298

az Egyenlítő hossza: 40076 km

felszín: 510,2*106 km2

térfogat: ~1012 km3

Page 11: Természetföldrajz 2

Az izosztázia és a Föld belső szerkezete

„Tömeghiány” tapasztalható a nagy topográfiai kiemelkedések környezetében

Nincs közvetlen összefüggés a topográfia és a nehézségi gyorsulás mért értéke között

A hegységek kisebb sűrűségű anyaga egy nagyobb sűrűségű, plasztikus belső szférába

mélyedve úszik

Page 12: Természetföldrajz 2

Pratt-modell

Airy-modell

Az izosztázia és a Föld belső szerkezete

Page 13: Természetföldrajz 2

Az izosztázia és a Föld belső szerkezete

fluidumNEM

FLUIDUM

Page 14: Természetföldrajz 2

Def.: A litoszféra a szilárd Föld legkülső,

kőzetekből álló része.

Az izosztázia és a Föld belső szerkezete

Def.: Az asztenoszféra a felső köpeny kváziplasztikus állapotú

része.

Page 15: Természetföldrajz 2

Az izosztázia és a Föld belső szerkezete

Def.: Az izosztázia a litoszféra és az asztenoszféra közötti gravitációs egyensúlyi

állapot.

Izosztatikus egyensúly elérése

IDŐ

A litoszféra részeinek függőleges irányú mozgása: KIEMELKEDÉS, SÜLLYEDÉS

Page 16: Természetföldrajz 2

Az izosztázia és a Föld belső szerkezete

Def.: A litoszféra függőleges irányú mozgásait EPIROGENETIKUS MOZGÁSoknak nevezzük.

Ezek hajtóereje az izosztázia.

1. glaciális izosztázia

Az izosztázia típusai

Page 17: Természetföldrajz 2

Az izosztázia típusai

1. glaciális izosztázia

Page 18: Természetföldrajz 2

Az izosztázia típusai2. denudációs-akkumulációs

izosztáziameredek szögű normál

vetőkárok, félárok szerkezetek

ÜLEDÉKES MEDENCESZEDIMENTÁCIÓ

kompressziós szerkezetek plasztikus

deformációkivastagodás

OROGÉN ÖVEZET DENUDÁCIÓ

Page 19: Természetföldrajz 2

Az izosztázia típusai

„fiatal, gyűrt lánchegység”„hegységek felgyűrődése”

Page 20: Természetföldrajz 2

Az izosztázia típusai

„gyűrt lánchegység”„hegységek

felgyűrődése”

kompresszió

plasztikus deformáció

litoszféra kivastagodása

IZOSZTATIKUS KIEMELKEDÉS

intenzív lepusztulás

élénk morfológia

Page 21: Természetföldrajz 2

Az izosztázia típusai

3. plutonikus izosztázia

Page 22: Természetföldrajz 2

Jelenkori izosztatikus mozgások

Page 23: Természetföldrajz 2

További információk

http://www.elgi.huhttp://www.ggki.hu

http://www.ngdc.noaa.govhttp://foldrajz.lap.huhttp://foldtan.lap.hu

Page 24: Természetföldrajz 2

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET