Embed Size (px)
Citation preview
Hormonhatású gyomirtó szerek a növényvédelemben
2,4-D
2,4-DB
MCPA
MCPB
diklórprop
mekoprop
Dancs TiborGyôr-Moson-Sopron, Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megyékMobil: 06-30-552-3531,[email protected]
Gaál OrsolyaVas, Zala, Veszprém és Somogy megyékMobil: 06-20-571-7620,[email protected]
Hörömpô LászlóJász-Nagykun-Szolnok megye, Pest megyeközépsô és déli része, valamint Bács-Kiskun megye északi részeMobil: 06-20-354-0059,[email protected]
Kovács GáborPest megye északi része, Nógrád és Heves megyék, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részeMobil: 06-20-445-4408,[email protected]
Mihálovics GyörgyTolna, Baranya megyék és Bács-Kiskunmegye déli részeMobil: 06-70-548-6902,[email protected]
Szabó AndorBorsod-Abaúj-Zemplén megye keleti része, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék Mobil: 06-20-230-1697, [email protected]
Tatay KálmánCsongrád, Békés megyékMobil: 06-20-499-3414 [email protected]
Területi képviselôinkNufarm Hungária Kft.1118 Budapest, Dayka Gábor u. 3.Telefon: 06-1-248-2140, Fax: 06-1-319-1299www.nufarm.hu
32
A magasabb rendû növényi szervezetekben a sejtekés szövetek közötti kommunikációt egyes vegyi anya -gok biztosítják. Ezeket hormonoknak, más néven növe -kedés-szabályozó anyagoknak nevezzük. A növé nyihormonok többsége nagyon alacsony koncentráció -ban hat, és néha eltérô hatást mutat a koncentrációmértéke szerint. Általában a keletkezésük helyétôltávolabb fejtik ki hatásukat. A hatás kifejtéséhez spe -ciális receptorokkal (fogadó fehérjékkel) lépnek kap -csolatba, így hozva létre a hormon-receptor komplexaktív formáját. A hormonok a növényi növekedés ésfejlôdés minden folyamatát befolyásolják. Nem speci-fikusan hatnak, hanem legtöbbször más hormo nokkalegyütt, vagy meghatározott arányban aktivi zálják azegyes sejteket.
A hormonnak mindig valamilyen receptorhoz kellkötôdnie a hatás kifejtéséhez. Ezt befolyásolja a recep -tor (fogadó) molekulák száma, elérhetôsége, az adotthormon koncentrációja, és a receptor fogé kony sá gá -nak változása. Sok esetben az adott növe kedési vagyfejlôdési folyamatot két vagy több hormon együttesenés kölcsönhatásban befolyásolja.
A fontosabb növényi hormonok
Auxinok: A leggyakoribb auxin az indolil-ecetsav(IES), amely hormon a növekedéshez szükséges. A haj -táscsúcsban képzôdik, serkenti a hosszanti növe kedésta hajtáscsúcsban és a szárban. A haj táscsúcsban kép -zô dött és raktározott auxin a növényi alap irányábaszállítódik, a gyökércsúcsban is magas koncentrá-cióban van jelen. Az auxin az egyetlen hormon, amelya növényi alap felé szállítódik. A növényben ol dal -irányba és felfelé is szállítódhat kisebb mértékben. Azauxinok szerepe a növényi életfolyamatokban:
Az auxinok serkentik a hajtás növekedését, degátolják a gyökérnövekedést. Az auxin adago- lását követôen, 10-12 perc múlva sokszorosáragyorsul a sejt növekedése.Az auxin élettani hatása a fototropizmus (fény feléfordulás) és a geotropizmus (a gyökerek növe-kedése a gravitáció irányába).Az auxin a növény teljes életciklusát is befolyá-solja. A csúcsrügyben termelôdô auxin magas koncentrációja gátolja az oldalrügyek kihajtását. Az auxin csökkenô szintje az öregedés során növeli az etilén koncentrációját és a levelek le -válását is befolyásolja. A gyökerek növekedését kisebb koncentrációban az etilénnel együtt
serkenti. Az auxintranszport szabályozza a virág-rügy kifejlôdését, esetenként a virágok nemének megváltoztatását is el lehet érni auxin kezeléssel.Citokininek jelenlétében serkentik a sejtosztódást.A levélben és szárban serkentik a járulékosgyökérképzôdést. Egyes növényekben az auxinok mellett a gibber-ellinek befolyásolják a hosszanti növekedést.
Citokininek: Hatásuk a sejtosztódás és a növényifej lôdés szabályozása. Fô szintézishelyük a gyökér -csúcs növekedési zónája, ahonnan az edénynyalábok-ban szállítódnak csúcsi irányba, a növény mindenrészébe. A hajtások növekedését befolyásoló citokinina fiatal levelekben, termésekben is szintetizálódik. Acitokininek biológiai szerepe:
Az auxinnal együtt szabályozzák a sejtosztódást.Egyes szövetekben serkentik a sejtmegnyúlást.Az auxin : citokinin arány határozza meg a szö-vetek differenciálódását.A citokininek módosítják a csúcsi dominanciát, serkentik az oldalrügy kihajtását,késleltetik a levél öregedését,elôsegítik a tápanyagok mozgását a növényben,hatással vannak a kloroplasztiszok fejlôdésére.
Gibberellinek: Kölcsönhatásban vannak az auxi-nokkal és más hormonokkal is. Egyes növényekbenserkentik az IES szintézisét. Egyszikû növényekben azinternódiumok hosszát növelik meg a sejtosztódásokszámának növelésével. A gibberellinek nem hatnak agyökerek növekedésére. Biológiai hatásuk kiterjed
a genetikai és fizikai törpeség feloldására, a nö- vények megnyúlására,a fény- és hidegigényes magvak csírázásánakserkentésére,a rügyek nyugalmi állapotának megszüntetésére,a virágzás siettetésére,a virágok nemi jellegének megváltoztatására.
Etilén: Az etilén a növekedést és fejlôdést befolyá-soló, gáz halmazállapotú növényi hormon. A növényminden szervében, de leginkább az öregedô szövetek-ben és termésekben szintetizálódik. A környezetistressz és az auxin is fokozza az etilén termelôdését.Szállítása a fa és háncs edénynyalábokban egyarántlehetséges. Az etilén élettani hatása:
Gátolja a megnyúlásos növekedést,fokozza a hajtás gibberellinekkel szembeniérzékenységét,serkenti az öregedést és a szervek leválásának
A növényi anyagcsere szabályozásának egyik legfontosabb vegyületcsoportja a növényihormonoké. Ezek a sejtosztódást, a növényi növekedést, a sejtek megnyúlását, a fejlôdéstvagy nyugalmi állapotot, és az öregedést is befolyásoló vegyületek, melyeket a növényi sej -t ek egy része állít elô. A hormonok kis mennyiségben termelôdnek, egymással összefüggés -ben fejtik ki hatásukat. A legfontosabb növényi hormonok az auxinok, a citokininek, agibberellinek, az etilén és az abszcizinsav. Emellett számos hormon-jellegû vegyületet mu-tattak ki, amelyek kisebb-nagyobb mértékben befolyásolják a növényi anyagcserét.
Már az 1940-es években rájöttek, hogy az auxinhoz hasonló, mesterségesen elôállított ve-gyületekkel serkenteni lehet a növények növekedését. Késôbb kiderült, hogy ezek a vegyü -letek nagy dózisban adagolva gyomirtószerként is használhatók. Az elsô szelektívgyomirtószer molekula a 2,4-D volt, melyet további fenoxi-származékok követtek, amelyekaz egyszikû kultúrnövények (gabonafélék, kukorica, rizs, rét-legelô területek) szelektív gyom -irtására alkalmasak.
A fenoxi-származékot tartalmazó herbicideknek egész családja jött létre. A különbözôfenoxi-alkán-karbonsav hatóanyagok eltérô hatékonysággal avatkoznak be az egyes két-szikû gyomnövények életfolyamataiba, így eltérô a gyomirtó hatásuk. Néhány további her-bicid szintén hormonhatás-szerû tüneteket mutat, de ezek nem fenoxi-származékok.
A fejlesztéseknek új irányt szabott egy felfedezés, amely kimutatta, hogy a már ismert her-bicid molekulák a növényi sejtben csak úgy tudnak kapcsolódni a hatás helyén, hamegfelelô térszerkezetük van. Ezt a poláros fény síkjának elforgatásával lehet érzékelni. Ajobbra forgató vegyületek hatékonyak, míg a tükörképük nem hatásos vegyület, amely csaka környezetet terheli. Biotechnológiai úton elôállított baktériumokkal „jobbra forgató” tejsa-vat fermentáltak, amelybôl elô tudják állítani a kizárólag hatékony diklórprop és mekopropmolekulákat tartalmazó vegyületet. Késôbb az MCPA hatóanyag optikailag aktív formájátis elôállították.
A fenoxi-herbicidek elsôsorban a magról kelô és évelô kétszikû gyomnövények elpusz -títására alkalmasak. Leginkább a gabonafélék, kukorica, rizs, rét, legelô és a fûmagter-mesztés területén használatosak, a fenoxi-vajsav származékok pedig a pillangós virágúkultúrnövények gyomirtásában segítenek. A fenoxi-herbicidek számos elônnyel rendel -keznek, amely megmutatkozik abban is, hogy több évtizedes használatuk során sem avultakel, továbbra is nélkülözhetetlen elemei a vegyszeres gyomirtásnak.
Az utóbbi évtizedekben elterjedtek a szulfonil-karbamid hatóanyagot tartalmazó herbicidek,melyek szintén több kultúrában alkalmazhatók. A kétszikû gyomnövények szulfonil-ureahatóanyagokkal szembeni rezisztenciájának kockázat-csökkentésére az egyik legjobbmegoldás a fenoxi-herbicidekkel történô kombinálásuk. Ezek a kombinációk nemcsak agyo mok elpusztításában és a rezisztencia kialakulásának megakadályozásában jelesked-nek, hanem egyben költségtakarékos megoldást is jelentenek.
Gyakran elôfordul, hogy az ôszi gabonafélékben megkésett gyomirtásra is szükség van.Ilyen esetekben a szakemberek gyakran fordultak az MCPA hatóanyaghoz, betartva aztaz elôírást, mely szerint a generatív részek differenciálódásakor (BBCH 31-32) nem alkal -maznak hormonhatású készítményt. Ezt a Nyugat-Európában már régóta ismert technológiátültette át a Nufarm a magyar engedélyokiratokba is, így például a Mecomorn felhasznál-ható az ôszi gabonafélékben, egészen a zászlós levél kiterüléséig. Ezzel új lehetôség nyílta kiritkult gabona állományokban megjelenô késôi gyomok elleni védekezésre, illetve akedvezôtlen idôjárás következtében meghiúsult korai védekezések kényszerû pótlására.Ilyen helyzetekben az MCPA vagy annak egy szulfonil-karbamid hatóanyaggal alkotott kom-binációja eredményesen használható.
A növényi hormonok és jelentôségük
Bevezetô
2,4-D
OO
OH
CICI
2,4-DB
OO
OH
CICI
MCPA
OO
OH
CI
MCPB
OO
OH
CI
CH3
CH2 CH2 CH2 C
diklórprop
O O
OH
CI
CI
mekoprop
O
O OHCI
dikamba
O
OH
OCH3
CI
CI
fluroxipir
F
CICI
HHN
NO
OHCO CH2
54
folyamatát.Gyökeresedést indukál,megtöri a rügyek és magvak nyugalmi állapotát,serkenti a virágkezdemények képzôdését, a ter-méskötést és az érést.Fokozza a gabona magvak csírázását.A virágokban a nôivarúság felé tolja el azivararányt.
Abszcizinsav (ABS): A gibberellin antagonistája.
Serkenti az öregedési folyamatokat és a levél le-válási folyamatait.Szerepe van a rügyek nyugalmi folyamatainakszabályozásában,szabályozza a magvak nyugalmi állapotát.Vízhiányos idôszakban segíti a sztómák záró-dását,gátolja a megnyúlásos növekedést,indukálja a gyökérnövekedést és a gyökérszôrökképzôdését.
További hormonszerû anyagok
Számos ve gyü letrôl derült ki, hogy befolyásolják anövényi növekedés és fejlôdés folyamatait, illetve ajelátvitelben betöltött szerepük is fontos lehet. Így is-mert pl. a jázmonsav, és egyes kismolekulák, mint anitrogén-oxid, a hidrogén-peroxid, vagy a nitrát. Ahormon o kéhoz nagyon hasonló hatást gyakorolnak anö vényekre a hormonhatású szintetikus anyagok is,amelyeket a mezôgazdaság számos területén alkal -mazunk.
A hormonhatású herbicidek kifejlesztésének rövid története
Az elsô fenoxi-származékot 1941-ben fejlesztették kiaz indolil-ecetsav (IES) analógiájára, a növényeknövekedésének serkentésére. A fenoxi-vegyü le -tek – a természetes auxinokhoz hasonlóan, – kisdózisban segítik a növények növekedését. A kutatókrájöttek, hogy a hatóanyag nagyobb adagban alkal -mazva a kétszikû növények növekedését gátolja, il-letve elpusztítja azokat. Így jött létre az elsô szelektívherbicid, amely a gabonafélék, kukorica és rizs kul -túrákban, valamint a legelôkön elôforduló kétszikûgyom nö vények elpusztítására alkalmas. Ez a vegyü -let a 2,4-D, azaz a diklór-fenoxi-ecetsav volt, amelyet1949-ben engedélyeztek felhasználásra. Az elsô hor-monhatású vegyületet továbbiak követték, mint azMCPA, a 2,4,5-T (tormona), majd a diklórprop, amekoprop, valamint a fenoxi-herbicedek hosszabbszénláncú változatai. Utóbbiak a növényben béta-
oxidációval kétszénatomos láncú vegyületté alakul-nak, így válva hatékony herbiciddé (2,4-DB,MCPB).
A kifejlesztett vegyületek egy részét káros hatása, vagykáros szennyezôdése (dioxin) miatt betiltották, így pl.a 2,4,5-T, mint cserjeirtó, már a 70-es években kikerülta forgalomból.
Késôbb kiderítették, hogy a hormonhatású vegyületeka sejtek receptoraihoz csak korlátozott mértékben,meghatározott polarizációban (azaz térbeli elhelyez -kedésben) tudnak kapcsolódni. E molekulák szer kezeteazonos, csupán egymás tükörképei, ezért a polárosfény síkját jobbra, vagy balra forgatják el. A vizsgála-tok bebizonyították, hogy a növényi sejtek csak azokata vegyületeket képesek felvenni, amelyek a polárosfény síkját jobbra forgatják, a „tükörkép” molekulákhatástalanok, így csak a környezetet terhelik. Abiotechnológiai fejlesztés során keményítôbôl
kiindul va optikailag aktív (jobbra forgató) tejsavmolekulákat termelô fermentációt hoztak létre, amely-bôl kizárólag hatásos mekoprop és diklórprophatóanyagokat állítottak elô. Ez a fejlesztés a 80-asévek végén, a 90-es évek elején zajlott. Késôbb azMCPA optikailag aktív változatát is kifejlesztették.Ezzel az eljárással felére csökkenthetô a felhasználthatóanyag mennyisége, a bio lógiai hatékonyság meg-tartása mellett. Elônye továbbá, hogy nem kôolaj-szár-mazékokból indul ki a hatóanyag-elôállítás, és a károsszennyezéseket (pl. dioxin) kiküszöbölve, nagy tisz-taságú vegyületek jönnek létre.
A fenoxi-alkán-karbonsavak mellett ebbe a szercso-portba tartoznak a piridiloxi-ecetsavak (fluroxipir) ésaz aromás-karbonsavak (dikamba, klopiralid) is. Hatá-sukat kissé más módon fejtik ki, de a tünetek hasonlóaka fenoxi-alkán-karbonsavak által kiváltott tünetekhez.
1. táblázat: Fenoxi-herbicidek és kombinációik hatékonyságaa legfontosabb szántóföldi gyomnövények ellen
Gyomnövény latin neve
Gyomirtó hatás:
Anthemis spp.Atriplex spp.Capsella bursa-pastorisCardaria drabaCentaurea cyanusChenopodium spp.Cirsium arvenseConium maculatumConsolida spp.Convolvulus arvensisDaucus carotaDescurainia sophiaDiplotaxis muralisFumaria spp.Galeopsis spp.Galium aparineHelianthus annuusLamium amplexicauleLamium purpureumMatricaria chamomillaMatricaria inodoraMatricaria inodora Papaver rhoeasPolygonum spp.Ranunculus spp.Raphanus raphanistrumRumex spp.Sinapis arvensisSpergula arvensisStellaria mediaThlaspi arvenseTussilago farfaraVeronica spp.Vicia spp.Viola arvensisUrtica urensXanthium spp.
PipitérfélékLabodafélékPásztortáskaÚtszéli zsázsaKék búzavirágLibatopfélékMezei acatFoltos bürökSzarkalábfélékFolyondár szulákVadmurokSebforrasztó zsomborFali kányazsázsaFüstikefélékKenderkefûfélékRagadós galajNapraforgóBársonyos árvacsalánPiros árvacsalánSzikfû, kamillaEbszékfû (kis rozetta)Ebszékfû (szárba indult)PipacsKeserûfûfélékBoglárkafélékRepcsény retekSóskafélékVadrepceMezei csibehúrTyúkhúrTarsókaMartilapuVeronikafélékBükkönyfélékMezei árvácskaKis csalánSzerbtövis
95–100%* Mezzo Forte 200: 30 g Mezzo + 0,4 l Tandus 200 EC, ** Pikk-Pakk Trio: 40 g Aurora WG + 1,0 l Duplosan DP + 15 g Mezzo
85–94% 75–84% < 74%
Gyomnövény magyar neve
Dezormon1,2 l/ha
Duplosan DP
2,0 l/ha
Duplosan KV
1,5 l/ha
Mecomorn750 SL
1,0 l/ha
Tandus 200 EC1,0 l/ha
Dicopur Top1,0 l/ha
Mezzo Forte200*
Pikk-PakkTrio**
76
A fenoxi-alkán-karbonsavak hatás-módja, és az egyes hatóanyagokközötti hatáskülönbségek
A fenoxi-herbicidek a természetes auxinhoz ha-sonlóan fejtik ki hatásukat. Ezeket a gyomirtószereket a természetes auxinoknál sokkal nagyobbkoncentrációban juttatjuk ki. A természetes növényihormonok káros mennyiségben nem halmozódnak fela növényben, de a mesterséges hormon-analógokat anövény nem képes úgy hatástalanítani, mint a sajátját,így azok káros mennyisége rendellenes sejtosztódástvált ki. A fokozott sejtosztódás és a légzési folyamatoknöve kedése, a tápanyagfelvétel csökkenése, a táp -anyag tartalékok kimerülése végül a növények pusz-tulásához vezet. E hatóanyagok szoros köl csönha- tás ba kerülnek a nukleinsav-anyagcserével, a fehér-jeszintézissel és különféle enzimek szintézisével. Nor-mális anyagcsere-folyamatokban az egyes hormonok,növekedés-sza bályozó anyagok együttesen, egymás-sal szigorú összhangban szabályozzák a sejtek élet-folyamatait. Az ilyen típusú gyomirtó hatóanyagokhosszú idô óta történô eredményes felhasználását és agyomrezisztencia kialakulásának igen alacsony szint -jét éppen az magyarázza, hogy ezek a vegyü leteknagyon sok életfolyamatot befolyásolnak.
A fenoxi-herbicidek hatékonyságának szerkezeti fel -tételei is vannak. A herbiciddel szembeni ér zé keny -séget a karboxi- vagy a karboxivá alakuló csoportelhelyezkedése, a szénatomok száma és az aromásgyûrûhöz kapcsolódás helye, valamint a szénlánconlévô klór (vagy más atom) határozza meg. Az 1.táblázatból kitûnik, hogy az egyes ható anya gok közöttjelentôs hatásspektrumbeli különbségek lehetnek, ame-lyek a fentiekbôl adódnak. Minden fenoxi-alkán-karbonsav származék a magról kelô ésévelô kétszikû gyomnövényekre fejt ki erô -teljes hatást. Az egyszikû növények (gabo nafélék,kukorica, rizs, fûfélék) az aktív növekedésen kívüliidôszakban szelektívek a hormonhatású herbicedekkelszemben, míg a kétszikûek mindig ér zékenyek. Ismertnémi „morfológiai szelektivitás” is. A fûféle növényekvékony, felálló leveleirôl a permet csepp nagy részelepereg, ami csökkenti a felszívódó gyomirtóhatóanyagok mennyiségét. A herbicidek formulációjais befolyásolja a hatóanyag felvehetôségét. Az észterformájú ható anyagok szívódnak fel leg gyorsabban ésa legna gyobb mértékben, míg az EC forma kevésbé.A WP, WSC, SL, DF, WG formában kiszerelt ha tó -anyagok szintén kíméletesebbek a kultúr növénnyelszemben.
A hormonrendszerre ható herbicideket a növényekbármelyik szervükön keresztül képesek felvenni, de alegnagyobb mennyiségben mégis a levélen keresz -tül szívódnak fel. A talajra jutott permetlébôl a
hatóanyag még 10-14 nap múlva is képes be-jutni a növény gyö kerébe. Vízben való oldható -sá ga miatt így a talajba mosódott herbicid iská ro síthat.
A fenoxi-alkán-karbonsav tartalmúherbicidek hatástünetei
A fenoxi-alkán-karbonsav hatóanyagok a növeke -dés megnyúlásos szakaszában különösen ak-tívak. A leper metezett növények rövid idôn belültorzulnak, csava rodnak, kanalasodnak, „csalánosod-nak”. Egyszikû növényekben is kialakulhatnak károstünetek, mint a levél bepödrôdése, a szár felé behaj -lása, a szár csomók megvastagodása, törékennyéválása, az oldalgyökerek rövidülése és vastagodása,a hajtáscsúcs törékennyé válása. Az érzékenynövény pusztulási folyamata a fejlettségtôlfüggôen 1-2 hétig tart. A hatás gyorsaságát be-folyásolja a hatóanyag felszívódásának és szál-lítódásának sebessége, ami a külsô hômérséklettôl isfügg. Optimális a 16-26 C°. Hûvösebb idôbenkevésbé mozog a hatóanyag, mert lassabb a növényiasszimiláció. Melegben a felszívódás sebességemegelôzi a kultúrnövényekben a lebontási folyama-tokat, így káros tünetek is gyorsan kialakulhatnak.
A fenoxi-alkán-karbonsav szárma -zékok használatának elônyei
A fenoxi-alkán-karbonsav hatóanyagot tartalmazógyom irtó szerek elônyei a növényvédelmi gyakorlatszámára:
A levélen keresztül felvett hatóanyagok eljutnak az egész növénybe, így a gyomnövények gyöke-rébe is (évelô kétszikûek elleni hatás). Széles körû felhasználási lehetôséget biztosí-tanak, mivel többféle kultúrában alkalmazhatók.A legnagyobb területen termelt kultúrnövényekben kellô szelektivitással rendelkeznek.Költségtakarékos megoldást kínálnak.Jó kombinációs partnerei más herbicid hatóanyagoknak, azok hatását kiegészítik.Hosszú idôn át megôrzik hatékonyságukat a rezisztencia kialakulása nélkül.Környezeti toxicitásuk alacsony szinten tartható.
Az optikailag aktív hatóanyagok kifejlesztésével ala -csony szinten tartható a hatékony felhasználásidózisuk, emellett a kombinációs partnerekkel (pl. szul-fonil-urea hatóanyagokkal) szembeni rezisztencia-nyo -mást csökkentik. Ésszerûen összeállított kombi ná-ciókkal a teljes gyomspektrumot le lehetfedni, a kultúr növény megkímélése mellett.Ehhez azonban a fel hasz nálási javaslatok pontos be-tartása szükséges. Hormon-analógokról van ugyanisszó, amelyek – mint láttuk, - minden növényre kifej -tenek valamilyen hatást. A kultúrnövények károsodásá-nak elkerülése csak akkor lehetséges, ha azokérzékeny fejlôdési állapotában nem tesszük ki ôket agyomirtó hatóanyagok – esetleg – káros hatásának.
A fenoxi-alkán-karbonsav származékok kiváló kombinációs partnerei a szulfonil-karbamid (SU) hatóanyagot tartalmazó herbicideknek.
Kalászosok, kukorica és rizs területek gyomirtásában a két hatóanyag-csoport együttes felhasználásának elônyei:
Szélesebb hatásspektrum a magról kelô és évelô kétszikû gyomnövények ellen.
Együtt felszívódva erôsebb gyomirtó hatást (szinergia) eredményeznek, mivel hatásmechanizmusuk eltérô.
A jól megválasztott kombinációs partnerek kiegészítik egymás hatását a veszélyes kétszikû gyomokellen (pl. ragadós galaj ellen szulfonil-karbamid + fluroxipir vagy szulfonil-karbamid + dikamba, mezeiacat ellen szulfonil-karbamid + MCPA vagy szulfonil-karbamid + 2,4-D kombinációk alkalmazása javasolt).
A különbözô hatóanyag-csoportba tartozó hatóanyagok együttes használata csökkenti a gyom nö- vényekben a herbicid-rezisztencia kialakulásának kockázatát.
98
A fenoxi-származékok használatá-nak jelentôsége az egyes gyom nö -vények elleni védekezésben
Az ôszi búza fontosabb nyár eleji gyomnövényeinekdominanciáját mutatja be a 2. táblázat. A leg-fontosabb kétszikû gyomnövények között évtizedek ótaelôkelô helyen szerepel az ebszékfû, a mezei acat ésa ragadós galaj. E három gyomnövény együttes elô-fordulása esetén a védekezés csak nagy hatékonyságúherbicid kombinációkkal lehet eredményes.
Az ebszékfû nagyon érzékeny a szulfonil-karbamidhatóanyagokra, de ritkán jelenik meg egyedüli gyom -növényként a gabona táblákon. Vegyes gyomfertôzésesetén célszerû a szulfonil-karbamid hatóanyagot máshatóanyag-csoportba tartozó ható anyaggal kiegészí -teni, és a kombináció össze té telét a gyomösszetételhezigazítani.
A mezei acat jól irtható a fenoxi-alkán-karbonsavszármazékokkal. A legeredményesebb védekezést azMCPA (Mecomorn 750 SL) és a diklórprop (Dup -losan DP) hatóanyagok alkalmazása adja. A 2,4-D+ dikamba kombináció (Dicopur Top) is megfelelôhatású. Fontos, hogy a mezei acat a hajtásnövekedés
idôszakában kapja a gyomirtó permetezést, amikorelegendô levélfelülettel rendelkezik ahhoz, hogy kellômennyiségû hatóanyagot fel tudjon venni. A fenoxi-herbicidek a levelek, a szár és a gyökérzet ered-ményes pusztítása révén kiváló hatékonysággal irtjáka gyomnövényt. A kombinációs partnerek, mint pl. ametszulfuron-metil (Mezzo), karfentrazon-etil (Aurora40 WG) felerôsítik a hatást.
A ragadós galaj a kalászosok egyik legnehe zeb -ben irtható kétszikû gyomnövénye. Speciális ha -tóanyag-kombinációkat kell bevetni ellene. Ezek közüla legeredményesebb a fluroxipir (Tandus 200 EC),
amit szulfonil-karbamid hatóanyagú herbiciddel (pl.Mezzo) kiegészítve, kiváló hatás érhetô el. Ez a kom-bináció (Mezzo Forte 200) rugalmasan kijuttatható,az ôszi búza zászlóslevelének kiterüléséig (BBCH 39)alkalmazható. A hatás feltétele, hogy a hômérséklet a12-26 C° közötti tartományba essen a permetezésidôpontjában. Hideg, csapadékos, borult idôbengyengül a gyomirtó hatás.
A kora tavaszi hûvös, borult idôben is hatásos a met-szulfuron-metil + diklórprop + karfentrazon-etil kom-bináció (Pikk-Pakk Trio), amit viszont a búzaszárba indulásának kezdetéig (BBCH 31-ig) szük-séges kijuttatni.A három fenti gyomnövény ellen hatékony herbicid-kombinációk a többi, könnyebben irtható kétszikûgyom növényt is elpusztítják.
Mezzo Forte 200 kombináció hatása ragadós galajra
Mecomorn 750 SL 1,0 l/ha + Mezzo 20 g/ha kombinációhatása parlagfûre
Mecomorn 750 SL 1,0 l/ha + Mezzo 20 g/ha kombinációhatása mezei acatra
2. táblázat: Az ôszi búza nyáreleji gyomfajai a 2007-08. évi adatok szerinti sorrendben
Fsor Borítási % Fsor Borítási % Fsor Borítási % Fsor Borítási % Fsor Borítási %
Abrosia artemisiifolia L.
Apera spica-venti (L.) P. Beauv.
Cirsium arvense (L.) Scop.
Galium aparine L.
Convolvulus arvensis L.
Consolida regalis Gray
Papaver rhoeas L.
Elymus repens (L.) Gould
Fallopia convolvulus (L.) A. Löve
Stellaria media (L.) Vill.
Kaporlevelû ebszékfû
Ürömlevelû parlagfû
Nagy széltippan
Mezei acat
Ragadós galaj
Apró szulák
Mezei szarkaláb
Pipacs
Közönséges tarackbúza
Szulákkeserûfû
Tyúkhúr
44 0.1081 15. 0.4203 1. 2.1760 1. 2.7968 1. 2.0445
20. 0.3620 9. 0.6345 4. 0.9990 4. 1.6331 2. 1.9441
37. 0.1516 22. 0.2984 6. 0.9183 7. 0.9777 3. 1.8039
2. 1.5150 3. 1.1799 10. 0.6431 2. 1.8400 4. 1.5572
103. 0.0189 29. 0.1925 3. 1.1418 3. 1.6961 5. 1.2094
1. 5.5539 2. 1.7025 2. 1.1627 6. 1.0316 6. 1.1798
9. 0.8390 13. 0.5830 22. 0.2460 14. 0.3845 7. 1.0202
12. 0.6838 8. 0.6606 7. 0.8511 8. 0.9236 8. 0.9598
22. 0.3093 12. 0.5976 18. 0.2853 13. 0.4285 9. 0.6902
7. 1.1115 1. 1.7366 11. 0.5861 10. 0.6243 10. 0.6557
63. 0.0627 16. 0.4095 9. 0.6937 11. 0.5601 11. 0.5631
10.7158 8.4154 9.7031 12.8963 13.6279Összesen (borítási %):
Gyomnövény magyar neve
1947-53 1969-71 1987-88 1996-97 2007-08Gyomnövény latin neveTripleurospermum perforatum (Merat) M. Lainz
Az egyes fenoxi-herbicidek haté -kony sága és kombinálásuk lehe tô -ségei
Az 1. táblázatból látható, hogy az egyes fenoxi-szár-mazékok nem egyforma hatékonysággal irtják afontosabb kétszikû gyomnövényeket. A felhasználástkorlátozza az egyes kultúrnövények herbicid-érzé -kenysége is. A fenoxi-herbicidek elsôsorban a gabo -na félék, a kukorica, a rizs és a rét, legelô terü letekenhasználatosak. Kivételt képeznek ez alól a fenoxi-vaj sav származékok, amelyek a pillangósvirágú kultúr -növények gyomirtására használhatók.
Minden fenoxi-származék felhasználható az ôszi ga -bonafélék gyomirtására, de önmagában nem min-degyik nyújt elegendô védelmet. A kombinációk ösz-sze állításakor ezért figyelembe kell venni a megcélzottgyomnövények érzékenységét és fejlettségét, valaminta kultúrnövények fejlôdési stádiumát. Az ôszi ga bo -nafélék a 2-3 leveles kor és a bokrosodás vége közöttiidôszakban a legkevésbé érzékenyek a fenoxi-alkán-karbonsav származékokkal szemben.
A kombinációs partner a legtöbb esetben egy másikhormonhatású hatóanyag, amely eltérô hatásspek-truma révén eredményesebbé teszi a védekezést (pl.2,4-D + dikamba, diklórprop + mekoprop). A két vagytöbb fenoxi származékot tartalmazó kombinációk ese -tében fokozottan figyelni kell arra, hogy a gabona nelegyen túl a bokrosodás vége állapoton.
Fontos kombinációs partner a fenoxi-herbicidek mellettmég a szulfonil-urea hatóanyag. A szulfonil-karbamidok(pl. Mezzo) hatását eredményesen egészíti ki az MCPA
(Mecomorn 750 SL) vagy a diklór prop (DuplosanDP) hatóanyagú herbicidek valamelyike.
A fenoxi-herbicidek megfelelô hatásához 12 - 26 C°közötti hômérséklet az optimális. Alacsonyabb hô mér -sékleten a hatóanyag felvétele és transz lo ká ló dásagyenge, így a herbicid-hatás elmarad. A fenoxi-herbi-cidek alkalmazása során az érzékeny kétszikû gyom -növényekben a magas auxin-analóg szint serkenti azabszcizinsav hormon (ABS) szintézisét, valamintfelgyor sítja az etiléntermelést. A hideg idô gátoljaezeket a folyamatokat. Ilyen körülmények között a pro-tox-gátló herbicidek (pl. Aurora 40 WG) segítik afenoxi-származékok felszívódását, az öre gedésifolyamatok felgyorsulását, és az érzékeny gyom -növények pusztulását. Ezért kiváló kombinációs part-nere a fenoxi-herbicideknek a karfentrazon-etil. Aszulfonil-karbamid hatóanyagú herbicidek továbbihatás-kiegészítést adhatnak a kombináció hatásánakszélesítéséhez (pl. Pikk-Pakk Trio).
1110
A kukorica gyomfertôzöttségét mutatja be a 3.táblázat. Az adatokból látszik, hogy a közönségeskakaslábfû már évtizedek óta vezeti a gyomborításisorrendet. Ezt követi változó sorrendben az ürömlevelûparlagfû, a szôrös disznóparéj, a fehér libatop és afakó muhar. A vegyszeres gyomirtás bevezetése ótaaz évelô kétszikû gyomnövények (pl. folyondár szulák,mezei acat) súlya kissé csökkent, de nem tûntek el afontos gyomnövények közül, ezért továbbra is szük-séges az ellenük történô védekezés.
A magról kelô gyomnövények ellen rendszerint ele-gendô egy (de csapadékos évben szükséges lehetkettô) védekezést elvégezni. A magról kelô egyszikûgyomnövények ellen kiváló hatékonyságot lehetelérni a szulfonil-karbamid (pl. nikoszulfuron) ható -anyagú herbicidek alkalmazásával. Ezeket a kétszikûgyom növények elleni védekezés céljából kombinálniszükséges fotoszintézis gátló és kontakthatású
(pl. Zeagran 340 SE) vagy hormonhatású (2,4-D,dikamba) hatóanyagot tartalmazó herbicidekkel (pl.Dezormon, Dicopur Top). Ha évelô kétszikû gyom -növény is elôfordul a területen, a hormonhatású herbi-cideket nem lehet nélkülözni a kombinációkban. Azilyen kezeléseket azonban addig kell elvégezni, amíga kukorica hosszanti növekedése meg nem indul (10-20 cm közötti magasság). Ellenkezô esetben a fenoxi-herbicidek a kukoricát is károsíthatják. Az évelôkétszikû gyomnövények (pl. mezei acat, folyondárszulák) a haj tásnövekedés állapotában a legér zé -kenyebbek a védekezésre.
Dezormon 1,0 l/ha kezelés hatása mezei acatra
A fenoxi-származékok közül az MCPA a leg kí mé -letesebb a gabonafélékre. Ennek a szulfonil-karbami-dokkal alkotott kombinációja kijuttatható az ôszikalászos gabonafélék zászlóslevelének ki terü léséig.
Fsor Borítási % Fsor Borítási % Fsor Borítási % Fsor Borítási % Fsor Borítási %
Összesen (borítási %):
Gyomnövény magyar neve
Gyomnövény latin neve
3. táblázat: A kukorica nyáreleji gyomfajai a 2007-08. évi adatok szerinti sorrendben
Echinocloa crus-galli (L.) P.Beauv.
Ambrosia artemisiifolia L.
Chenopodium album L.
Amaranthus retroflexus L.
Setaria pumila (Poir.) Schult.
Cirsium arvense (L.) Scop.
Panicum miliaceum L.
Datura stramonium L.
Amaranthus powellii S. Watson
Convolvulus arvensis L.
Sorghum halepense (L.) Pers.
Közönséges kakaslábfû
Ürömlevelû parlagfû
Fehér libatop
Szôrös disznóparéj
Fakó muhar
Mezei acat
Termesztett köles
Csattanó maszlag
Karcsú disznóparéj
Apró szulák
Fenyércirok
2. 2.3720 1. 5.5592 1. 6.3583 1. 5.2732 1.
15. 0.4000 10. 0.7969 4. 2.4879 3. 3.9022 2.
4. 1.4760 2. 2.9058 3. 3.4547 4. 3.1692 3.
11. 0.7030 3. 2.3390 2. 3.8011 2. 5.2214 4.
7. 1.1150 6. 1.1686 7. 0.8192 16. 0.5439 5.
5. 1.4590 7. 1.1170 9. 0.7120 5. 1.4937 6.
23. 0.1750 247. 0.0005 17. 0.3949 12. 0.6958 7.
74. 0.0100 33. 0.1125 13. 0.4822 7. 1.2229 8.
109. 0.0020 21. 0.1988 10. 0.6315 8. 1.1185 9.
1. 5.0090 4. 2.2364 5. 2.2742 6. 1.4874 10.
90. 0.0102 19. 0.3643 10. 0.7850 11.
6.6614
5.4000
5.1918
2.1753
1.8137
1.5281
1.4452
1.3927
1.3685
1.3238
1.0688
12.7210 16.4449 21.7803 24.9132 29.3693
2007-081964 1969-71 1987-88 1996-97
Dicopur Top 1,0/ha kezelés hatása terebélyes labodára
Dicopur Top 1,0/ha kezelés hatása fehér libatopra
1312
Az MCPA felhasználási lehetôsé gé -nek kiterjesztése a gabonafélékben
Az ôszi és tavaszi gabonafélék gyomirtására eddigengedélyezett, fenoxi-származékot tartalmazó herbi-cidek közül az MCPA hatóanyagú készít-mények (pl. Mecomorn 750 SL) felhasználásiidejét kiterjesztették.
Kalászosokban (ôszi búza, ôszi- és tavasziárpa, zab, rozs, tritikálé, fénymag), valamintköles kultúrában a készítmény a kultúr -növény 4-6 leveles korától a szárba induláskezdetéig (BBCH 30), valamint háromszárcso mós állapotot követôen (BBCH 33) azászlós levél kiterüléséig (BBCH 39) alkal -mazható. Egy, kettô és három szárcsomós(BBCH 31-33) állapotban nem alkalmazható.
A késôbbi permetezést indokolhatja, ha idôjárási okok(pl. belvíz, szélsôségesen csapadékos idôjárás) miatta normál idôpontban nem végrehajtható a védekezés,vagy a korai idôpontban elvégzett gyomirtást kö ve -tôen a ritka állományban felnônek a gyom növények(pl. mezei acat, napraforgó árvakelés, parlagfû), amiakadályozza a késôbbi betakarítást.
A késôi permetezés segíthet az erôs mezei acat fer-tôzés leküzdésében. Fontos, hogy a védekezést azacat virágbimbóinak megjelenése elôtt el kell végezni.
A z
MCPA önmagában nem mindig ad kielégítô védelmeta területen megjelent összes gyomnövény ellen, ezértkombinálható pl. a metszulfuron-metil ható anyagúMezzo készítménnyel. A késôi permetezés nem helyet -tesíti a normál idejû gyomirtást. Haté kony sága azértis elmarad a korai védekezés hatásától, mert a sûrûbbgabona állomány miatt a permetlé fedettsége romlik,valamint a gyomnövények fejlettebb állapota miattazok herbicidekkel szembeni érzé keny sége is csökken.
Az MCPA hatóanyagú készítmények késôi kijuttatásakizárólag szántóföldi permetezôgéppel végezhetô el.A védekezés utolsó idôpontja a gabonafélék zász -lóslevelének kiterülése. A készítmény elsodródásánakmegakadályozására fokozott figyelmet kell fordítani!
Fenoxi-herbicidek a kukoricában
A kukorica gyomirtására a hormonhatású ható -anyagok közül felhasználható a 2,4-D, a dikamba, afluroxipir és a klopiralid. Ezek önmagukban vagy kom-binációban alkalmazhatók. A 2,4-D és dikamba kom-binációjával (Dicopur Top) a legfontosabb egynyári ésévelô kétszikû gyomnövények elpusztíthatók. A fluro xipirés klopiralid elsôsorban speciális célokra használható,mint a folyondár szulák és mezei acat elleni védekezés.A többi fenoxi-alkán-karbonsav származék a kukoricátis károsítja. Ennek oka, hogy a ható anyagok fel-szívódása gyorsabb, mint azok kultúr növénybeni lebon-tása. A fenoxi-herbicidek (pl. Dezormon) jó partnereilehetnek az egyszikûirtó herbicideknek, fôleg az évelôés egyes magról kelô, nehezen irtható kétszikû gyom -növények elleni védekezésben.
Kyleo - két hatóanyagot tartalmazó,totális hatású gyomirtó szer
Egy újabb felhasználási lehetôség nyílt meg a 2,4-D + glifozát hatóanyag-kombináció (Kyleo) be ve -zeté sével.
A Kyleo egy olyan gyári kombináció, amely innovatívmegoldást nyújt a tarlóápolásban, a kukorica keléselôtti alternatív gyom irtásá ban, valamint az almater-mésû és csonthéjas gyümölcs ültetvények gyom men -tesítésében, to vábbá a mezôgazdaságilag nem mûveltterületek totális gyom- és cserjeirtásában.
A permetlében lévô hatóanyagok a növény felszínérekerülve felszívódnak, és eljutnak a gyökerekhez is. Alegtöbb egyéves gyomnövényen a hatás már 2-4 napmúlva, míg az évelôkön 7 nap után látható. A nö -vények föld feletti részein a sárgulás után a teljes bar-
nulás, kiszáradás következik be, miközben a gyö ke - rek és rizómák károsodása is bekövetkezik.
Az innovatív készítmény hatása az évelô kétszikûgyo mok ellen lényegesen gyorsabb a tisztánglifo zát hatóanyagú termékekhez viszo nyít -va. A szerben alkalmazott adjuváns és a hatóanyagokoptimális aránya kizárja a két eltérô hatóanyag anta -gonizmusát, így látványosan gyors és tartós gyomirtóhatást lehet vele elérni az egynyári és évelô gyomokmindegyike ellen. A két hatóanyag tankkeverékbentörténô alkalma zá sához képest a Kyleo használataegyben kényelmes is.
A Kyleo gyors és hatékony megoldást nyújtaz imi dazolinon-ellenálló repce árvakelésellen is, amely imi dazolinon és szulfonil-ureatartalmú készítmé nyekkel nem, vagy csaknehezen irtható a követ kezô kultúrából.
A 2,4-D hatóanyag felszívódásának és növényen belüli mozgásának vizsgálata radioaktív izotópos kísérletben
radioaktív izotópok mennyisége
kevés sok
radioaktív 2,4-D hatóanyag a növényben2,4-D hatóanyagot
tartalmazó permet
4-leveles repce növény a kezelésután 48 órával (a 2,4-D hatóanyaga levéltôl a gyökérig mozog)
„Sajnos az elmúlt néhány évben a hormonokhasználata nagyon háttérbe szorult, pedig mindigis egy nagyon olcsó megoldást jelentettek a magrólkelô és évelô kétszikû gyomok elleni küzdelemben.A hormonhatású készítményektôl talán azért tar-tanak a termelôk, mert a kultúrnövény érzékeny fej -lôdési álla potában kijuttatva károsíthatják azt.Tény, hogy az elmúlt években az évelô kétszikûgyom növények és azon belül is az acat rendkívülimértékben fel szaporodott, mind kalászosokban,mind kukoricában. Gabonában leginkább egykésôi kijuttatással tudunk hatékonyan védekezni el-lene, amikor a gyom növény már viszonylag nagylevélfelülettel rendelkezik. Ha a Mecomorn ebbena stádium ban a kultúrnövény károsítása nélkül ki-juttatható, akár gombaölô vagy rovarölô szerhezhozzákeverve is, egészen biztosan egy rendkívülhatékony és olcsó megoldás lesz, és én szívesenfogom használni.”
László István, Gazdaszövetkezet, Sárvár
A 2011/2012-es gazdasági évben üzemünk adotthelyet a Nufarm tavaszi gabona gyomirtási kísér-leteinek. Ezek között szerepelt a Mecomorn ésannak különbözô kombinációi, illetve egy késôbbikijuttatása is. Szeretek helyet adni a kísérleteknek,mert így figyelemmel kísérhetem annak ered-ményességét és tapasztalatokat szerezhetek, amita jövôben felhasználhatok. A gabonákban egyrenagyobb gondot okoz az acatfertôzés. A Meco-morn késôbbi, két nódusz utáni kijuttatása egynagyon olcsó megoldást jelenthet erre a prob-lémára. A kísérlet minden kezelése két hektárontörtént, és meggyôzött arról, hogy a Mecomornkészítménynek egy ilyen késôbbi kijuttatása semmi-lyen kalász deformációt, vagy termésdepressziótnem okozott, amellett, hogy kiváló gyomirtó hatástadott. Véleményem szerint ez a technológia egynagyon gazdaságos és hatékony fegy ver lehet agazdálkodók kezében akár az olcsó ôszi gyomirtások felülkezelésére, akár tavasszal egyönálló kezelésre a magról kelô és évelô kétszikûgyomok, elsôsorban az acat ellen.”
Lackovics Sándor, Barátság MezôgazdaságiSzövetkezet, Magyaratád
kezeletlen Kyleo 4 l/ha, a kezelés után 5 nappal
1514
A glifozát felszívódása repcében a kezelést követô 48 órával
radioaktív izotópok mennyisége
kevés sok
radioaktív glifozát a
növényben
85%98%
glifozát Kyleo®
2,4-D(480 g/ha)
glifozát (720 g/ha)
Kyleo 3 l/ha(480 + 720 g/ha)
gyom
irtó
hat
ás (%
)
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
0
A Kyleo és az egy hatóanyagot tartalmazó termékek (hatóanyag g/ha) hatása az árvakelésû repcére
„2011 szeptembe ré ben 1 hektár repce tarlóra jut-tattuk ki a Kyleo készítményt, a tábla többi részétpedig glifozát ható anyagú gyomirtó szerrelkezeltük. A te rületen az árvakelésû repce mellettnagyon sok volt az acat és a szulák. A legszem-betûnôbb különbség a kezelések között az volt,hogy a kétszikû évelôk ellen a Kyleo lényegesengyor sabban és erôteljesebben dolgozott, mint a
tiszta glifozát, amellett, hogy a Kyleo az egyszikûgyomokat is szépen elpusztította. Egy hét alattgyakorlatilag elszáradtak a gyom nö vények. Min-denkinek javaslom a használatát, akinek a tar-lókezelésre elsôsorban az évelô kétszikûek miatt vanszüksége.”
Rókáné Millei Mária, Krisztina Tej Kft., Nova
Rizsvetésekben is használhatók a fenoxi-szárma -zékok. Zsióka és egyes kétszikû gyomnövények ellenaz MCPA, kombinációs partnerként pedig bentazonhatóanyagú vagy benszulfuron-metil ható anyagú ter-mék alkalmazható.
Legelô és rét gyomirtására a 2,4-D, MCPA ésdikamba is alkalmas. Ezek a hatóanyagok fôleg azévelô kétszikû gyomnövények elleni hatásuk miattnélkü löz hetetlenek.
Az MCPA hatóanyag felhasználható még a len gyom -irtására, szôlôben a borsó nagyságú bogyóméretután, gyümölcsösben a virágzás elôtt vagy a mo-gyoró nagyságú gyümölcs megjelenése után, fôleg azévelô kétszikû gyomnövények ellen. Speciális kultúrá-nak számít a fûmagtermesztés vagy a fény-mag, amelyek gyomirtására szintén kiválóanal kal mazható.
A gabonafélék közül a tavaszi sörárpa nem gyom -irtható fenoxi-származékot tartalmazó herbici dekkel.
„Közismert tény, hogy ha ezt a gyári kombinációtvalaki egy önálló glifozát-só és egy 2,4-D só keve -rékébôl, tankmixben állítja elô, akkor kellemetlentapasz talatokra tehet szert, különösen, ha ráadásulkemény vizet használ a permetlé készítéséhez.Kristályosodások, kiválások keletkeznek a tartály-ban, dugulások a szórókeretnél, jól észlelhetôencsökken a glifozát egyszikûek elleni hatása, és a2,4-D sónál bekövetkezô kationcserék miatt romlika ha tó anyag növénybe történô felszívódása, be-jutása és ezen keresztül a szé les levelûek ellenigyom irtó hatás is. Oldódási, kijuttatási problémákés antagonizmus miatti csökkent hatékonyság jelent -kezik. A két hatóanyag teljesen más jellegû oldó -dást, eltérô kémhatású és Ca-, Mg-, K-sók nagymennyiségétôl lehetôleg mentes permetlé közegetkíván, amit „házilag” szinte lehetetlen megvalósí-tani. A gyári kombinációban viszont a megfelelôsegédanyagoknak és a kókuszolajnak köszönhetôen
gátolt a sók káros kicserélôdése, ezáltal sokkal haté -konyabb lett. A két ha tó anyag szinergizmusban ké -pes dol goz ni, javítva ezzel az olyan nehezen irthatógyomok elleni hatást is, mint például a folyondárszulák.”
Benécsné Dr. Bárdi Gabriella, 2007-ben „Az évnövényorvosa”
„A Kyleo készítmény tarlón kihaj tó acat elleni ha -tékonyságát érté keltük a kezelést követô tavaszon.A 2012–2013. évi gyomirtási vizsgá latok iga-zolták, hogy a Kyleo gyom irtó szerb en kijuttatott gli-fozát és 2,4-D ha tó anya gok között anta go nistahatás nincs.”
Szabó László gyombiológus, Hajdú-Bihar MegyeiKor mányhivatal, Nö vény és Talajvédelmi Igaz-gatóság
Szakértôk mondták...
A hormonhatású növényvédô szerek elô -nyei a 21. század növényvédelmében
A szulfonil-karbamid hatónyagú szerek túlzotthasználatából adódóan kiszelektálódott gyomnövények ellen is hatásosak.
Az évelô kétszikú gyomnövények ellen ma ishatékony megoldást nyújtanak.
Jó kombinációs partnerei más hatásmechaniz-mussal rendelkezô gyomirtó szereknek.
Költséghatékony növényvédelmi megoldástnyújtanak.
Felhasználhatóságuk széleskörû.
Kérjük, termékeink felhasználása elôtt olvassa el és kövesse a növényvédô szer cso-magolásán található felhasználási javaslatokat és biztonsági elôírásokat. A kiad-ványban elôforduló esetleges nyomdai hibákért felelôsséget nem vállalunk. A nö -vényvédô szereket biztonságosan kell használni. Használat elôtt mindig olvassa ela címkét és a használati útmutatót!
