BERNECEBARÁTITELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

2017

0

TARTALOMJEGYZÉK

1. Üdvözlet2. Hangulat3. Bernecebaráti története4. Bernecebaráti bemutatása Településszerkezet5. Településképet meghatározó értékek Templom Kastélyok Palóc házak Falusias polgári házak Pincék Keresztek, szobrok, faragások6. Településképi szempontból meghatározó területek Öregfalu Településközpont Újtelek7. Példák Háztípusok Részletek, anyaghasználat Beépítési javaslatok

TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

123

4

56789

10

111213

141516

1

ÜDVÖZLET

Tisztelt Érdeklődő!

Ebben a kézikönyvben településünk,Bernecebaráti múltját, különleges értékeitszeretnénk bemutatni az építészet eszköztáránkeresztül.

Új otthont építeni, vagy a régi hajlékokatátalakítani vágyóknak szeretnénk segítségetnyújtani, hogy megismerhessék az ősi múlttal éshagyományokkal rendelkező Hely építészetiarculatát, városszerkezetét.

Bízunk benne, hogy a kézikönyvtelepülésünk megismerésén túl segítséget fognyújtani Önöknek ahhoz mely a mai igényeknekmegfelelő, de a település kialakult arculatáhozilleszkedő épületek jöhessenek létre.

TERMÉSZET ÉS ÉP ÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME

TERMÉSZET

É

P

Í

T

E

T

T

KAPCSOLAT

2

HANGULAT

TERMÉSZET ÉS ÉP ÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME

Bernecebaráti község Pest megyelegészakibb fekvésű települése a Börzsönyhegység nyugati oldalán. Egyike a legrégebbiÁrpád kori eredetű falvainknak a palóc vidéknyugati részén. Két település, az egykor nemeseibirtok Bernece és egyházi tulajdonú Baráti 1928-as egyesülése nyomán jött létre.

A község különleges atmoszférája azerdőhöz szervesen kapcsolódó fekvésnek, a mégfellelhető hagyományos palóc házaknak és a XX.század első felében kialakult falusias-polgáriarculatnak egyaránt köszönhető.

A település szívében épült középkori eredetűerődített templom már messziről érezhetőmagabiztos nyugalommal magasodik a falu fölé,a hagyományosan Római Katolikus palócságjelképei, keresztjei, szentségszobrai szinténmeghatározóak.

3

BERNECEBARÁTI TÖRTÉNETE Már az Kr.e. II. évezredben is éltek ezen a helyen emberek. Arégészeti kutatások megállapították, hogy Bernecebaráti helyén egyföldsánccal megerősített telep volt. Bernecét és Barátit az Árpád-korbanalapították. Az oklevelek 1245-ben említik először Bernecét Villa Burnicenéven. A szláv eredetű név jelentése: sáros. Az említett első említéskorHunt nemzetség birtokában lévő hely volt, Drégelyvár tartozéka. 1283-banaz esztergomi káptalan birtoka. 1285-ben Hont-Pázmány nemzetségBozóki ága kapta. A helységek közé sorolták, s mint ilyen szerepel az1332-37-es pápai tizedjegyzékben is. Másfél évtizedig a Csák nemzetségbirtokolta e területet. A XVI. század elején ugyancsak érsekségi birtok volt. Baráti első okleveles említése 1156-ra tehető, mikor Adorján fiaIstván e falut a Garam melléki bencéseknek adományozta. II. Gézaoklevelében is szerepel a birtokadomány. Baráti neve a barát szóbólszármaztatható, mely az itt élt szerzetesekre utal. A későbbi idők folyamán nagy csapások érték a két falu lakosait.A tatárjárás, a feudális urak viszályai és a török megszállás nem kerülte elezt a vidéket sem. Folyamatosan csökkent a lakosság száma, számosjobbágycsalád hagyta el a környéket. Az 1400-as évek közepétől a helyzet normalizálódik, ez időben aközségek életében javulás mutatkozik, annak ellenére, hogy Mátyás királyigen nagy adókat vetett ki az itt lakó jobbágyokra. Mátyás sokat vadászott aBörzsöny ezen vidékein. Tanúsítja ezt a róla elnevezett Király-kút ésKirályháza.1546-ban a török elfoglalta a vidéket, és a két falu az esztergomiszandzsákhoz tartozott. Kettős megterhelést jelentett ez az idő alakosságnak. A XVII. század végétől az uradalmak nyomásaelviselhetetlenné vált, így a lakosság csupán napszámosokból,fuvarozókból és erdei munkásokból állt. 1945 után a magyar falvak -köztük Bernecebaráti - lakosságának rohamos csökkenését - az 1950-esévekben kialakult hibás politikai és gazdasági intézkedések okozták. Ezalatt a 30 év alatt a lélekszám megközelítőleg a felére csökkent. Főleg amezőgazdaság erőszakos kollektivizálása miatt fogtak sokan vándorbotot akezükbe és az itt termelt javakból Balassagyarmaton, Vácon, Esztergom ésBudapest környékén építettek házakat. A nyolcvanas évek végétől az elvándorlási hullám jóval csökkent,de a lakosság összlétszámát figyelembe véve volt olyan év is, mikorkétszer-háromszor többen haláloztak el, mint ahányan születtek.

VÉDETT ÉRTÉKEK

F

Ö

L

D

V

Á

R

F

A

L

U

T

E

M

P

L

O

M

4

BERNECEBARÁTI BEMUTATÁSA Bernecebaráti ma két településrészre tagolódik, a„Nagy-völgyben” hosszan húzódó „Öregfalura”, és afőút mentén az 1900-as évek elején parcellázott„Újtelekre”. Előbbi hagyományos egyutcás, sávtelkesbeépítésű, utóbbi a kialakulási idejére már jellemződerékszögű hálós szerkezetű. A településre egykor egységesen jellemző palóclakóházak ezért mind Öregfaluban találhatóak. Azegyutcás szerkezet a völgy vonalát követte, ahol aNagyvölgyi patak is fut a Nagyorosziba vezető útmentén. A templomdomb felé leágazva kibővül atelepülés, a lakóházak tökéletes harmóniábankapaszkodnak a domboldalon. A régi település széleinaz erdőhöz csatlakozva pincesorok, présházaktalálhatóak. A présházak közül sok épület szintén apalóc építészet szép példái. A XX. század építkezései nyomán a régitelepülésrész városszerkezete nem módosult, de abeépítés módja sok helyen változott. Jellegét azonbanígy is megőrizte, noha az építészeti arculatát ma márnem az oromzatos kontyos palóc házak, hanemalapvetően a falusias-polgári háztípusok határozzákmeg. Újtelek területén is elég egységesek az utcákhangulatai, köszönhetően a következetes beépítésimódoknak. A főút mentén az Öregfaluba vezető útbecsatlakozásánál nem tervezett módon, funkcionálistelepülésközpont alakult ki.

TELEPÜLÉSSZERKEZET

KIALAKULÁS

J

E

L

E

N

FEJLŐDÉS

5

TELEPÜLÉSKÉPET MEGHATÁROZÓ ÉRTÉKEKA Templom-hegyen álló, mai formájában barokk templom

középkori eredetű. A faluban talált, piroxénandezit anyagú állati ésnövényi motívumokkal díszített oszlopfő-töredékek formai sajátosságaialapján az építése a XII. század elejére tehető. A templomhajó északifalában egy elfalazott, félköríves, kettős hengertagos, kőkeretes románkaput találtak. A torony egy későbbi, de még középkori periódusban épülta hajó elé. A hajó ekkor még alacsonyabb volt. A második toronyszintfélköríves ablakainak felső záródása újkori téglából van utólagosankifalazva, s ugyanilyen téglafalazattal szűkítették az első szint ablakaitlőrés alakúra, ezzel eltüntetve eredeti formájukat. A falak legkorábbi, alsószakasza kb. 1,5 m magasságig hatalmas, olykor 2 m szélességet ismeghaladó kváderkövekből épült.

A templomot körülvevő fal déli szakasza a legrégebbi. Ennekkeleti végénél, az újkorban kialakított kapunál másodlagosan egy 1659-esévszámos követ falaztak be. A jelenlegi körítő fal feltehetően középkorialapokra épült. Csak a hajó teljes falazatára kiterjedő festő-restaurátori-és falkutatás, valamint a templom környezetének régészeti feltárása adhattovábbi információkat a minden valószínűség szerint még sokérdekességet rejtő korai templomunkról.

Az írott források először 1337-ben említik a bernecei plébániát.A település az esztergomi érsek birtokában volt. Az 1969-es CanonicaVisitatio (az egyházi javak összeírása) szerint ekkor a templom szentélyeés a sekrestye boltozott volt, a hajó sík, famennyezetes, tornya pedigtetőzet nélküli. A harangok két külön haranglábra voltak felfüggesztve.1754-ben már említik a Szent Rókus-kápolnát, a fából épült karzatot, aszószéket és a három mellékoltárt.

A templom szentélyével keletre tájolt, egyhajós, nyugatihomlokzata előtt középtoronnyal. Lapos ívű szegmenssel záródó barokkszentély, délről hozzáépített kápolna és sekrestye csatlakozik. A tornyothagymasisak koronázza, a hozzá épült félnyeregtetős lépcsőfeljáró aklasszicista karzattal egyidős. Az épület külső barokk architektúrájából afinoman ívelt keleti fallal záródó szentélyrész őrzött meg a legtöbbet.Ehhez utólagosan a XIX. században épült támpilléreket a 2007-esfelújításkor elbontották, s nagyobbrészt rejtett statikai megoldástalkalmazva stabilizálták.

A tornyot és támpilléreit vakolatba karcolt sarokarmírozás díszíti.Szalag formájú övpárkány tagolja, főpárkánya egyszerű, homorlatos. Ahajó és a kápolna szegmensíves záródású ablakait és a bejárati ajtókatvakolatba karcolt zárókődíszes füles keretezés díszíti. A szentély ablakaifejezet és lábazat nélküli lizénákkal keretezett faltükrökben vannak.

RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

T

É

R

K

É

P

6

TELEPÜLÉSKÉPET MEGHATÁROZÓ ÉRTÉKEK Településképi szempontból tömegformálásukban ésdíszítőelemeikben egyedi megjelenésű épületekről van szó, melyek nemközponti elhelyezkedésük ellenére is meghatározóak a település arculataszempontjából.

Bernece és Baráti települések az 1700-as években kerültek aGaramszentkeresztről származó Huszár-család tulajdonába, melyidőszakról tanúskodik a barokk stílusban épült Huszár kastély. HuszárJózsef királyi tanácsos volt és az esztergomi érseki birtokból Barátihelységet nyerte adományul. A XVIII. századi kastély udvarán román kori fafaragványok találhatóak.A kastély bejáratával szemben Nepomuki Szt. János szobra áll. Apuhakőből faragott, színesre festett, magas, csipkés pilléren álló,vaskerítéssel körülkerített szobor gondosan kidolgozott, lírikuskidolgozású munka. Az államosított kastélyban 1945 után iskolát rendeztek be, majd az újiskola épületének megépítése után gyermekotthon működött benne,jelenleg üresen áll.

A Szokolyi kastéy a XIX. század végén épült, ahogy a korbeli leírásokemlítik „csinos úrilak” története is fordulatos. A fiatal orvostanonc SzokolyiAlajos beleszeretett a nagyoroszi gróf lányába a szépséges BerchtoldSaroltába. Érzelmei viszonzásra találtak az ifjú hölgynél, a gróf azonbanellenezte a rangon aluli házasságot, ezért nem az oroszi kastélybaengedte az ifjú párt, hanem Bernecén építette a ma is álló kastélyt. A gondos gazda keze nyomát őrizte a kastély parkja. Az egykorúfényképek, az idős berneceiek visszaemlékezése szerint a kastély mellettiparkszerű rész növényállománya hasonló volt az egykorú hasonlózöldfelületekkel. A patak mellet a „Hársas” alatt a természetszerű erdőalatt sétaút vezetett. A patakparton pedig üvegházban rózsáttermesztettek. A kastélyt a háború után nem hordták szét (talán a jószívűbirtokosra emlékezve), de az évtizedek alatt volt itt TSZ iroda, erdészetiüzemegység irodája, szolgálati lakások, öblítőszer töltő, lyukkártya gyártóüzem, de még szovjet hadseregnek is varrtak itt katonaruhát. A kastély aXV. Kerületi Önkormányzat Gyermeküdülője.

KASTÉLYOK

T

É

R

K

É

P

H

U

S

Z

Á

R

SZOKOLYI

7

TELEPÜLÉSKÉPET MEGHATÁROZÓ ÉRTÉKEK Bernecebarátiban mára kevés lakóház maradt megeredeti, építése korát tükröző állapotban, de azöregfaluban sétálva, még imitt-amott felfedezhetjük apalóc építészet vonásait. Az eredeti palóc házak nagy részea 20. század első felében átépült, új arculatot kapott, de azeredeti beépítés megtartásával hangulatában emlékeztet ahagyományos faluképre. A népi építészeten belül több táji, etnikai vonássűrűsödik a palóc lakóházakban, amely erős rokonságotmutat a szláv régió házaival. Palócföldön nem csupán azutcára néző homlokzat háromszögbe zárt részének, azoromzatnak az anyaga és díszítésmódja sajátságos, hanema XIX. század második harmadától elterjedt kőoszlopostornác, valamint a tüzelőberendezésnek az a típusa is,amely egy szögletes belső tüzelésű és kürtővel ellátottkemencéből, és néhány kémény nélküli füstelvezetőszerkezetből állt. Ez utóbbit aztán később a búboskemence váltotta fel. A parasztházakban általábanlakószoba, pitvar és kamra volt megtalálható. Később apitvarból az első- és a hátsó szobába lehetett jutni. Az elsőházat aztán tisztaszobává alakították. Az utcára néző „elsőszobába” a tiszta, megvetett ágyak, a fiókos szekrényekkaptak helyet. Ide vezették a vendégeket, míg az egykori„komora” vagy „komra” második szobává alakult át, ahol asarokasztalon és a sarokpadokon túlmenően két-háromágyat is elhelyeztek. Ez a helység volt a palócok legfőbbtartózkodási, étkezési és fekvőhelye. A mai ember számárameglepő, hogyan tudott ennyi ember egy fedél alatt élni,hiszen a palócok akkoriban több generációsnagycsaládokban éltek. Megjelent az udvarra nyíló kamrais, amit rendszerint egy fedél alatt álló istálló követett.

PALÓC HÁZAK

8

A XX. század elején a településen megjelenőúj háztípusok alapvetően megváltoztatták azeredeti falu arculatát. Az újonnan parcellázottszabályos telekosztású Újtelek területén, majdÖregfalu utcáiban is több hasonló háztípusterjedt el. A megfigyelhető azonosságok akialakításban, tömegképzésben, alkalmazottanyagokban arra utalnak, hogy építésük soránügyeltek a már nem teljesen egységes, dehangulatában hasonló arculat megtartására. Eztúlmutat a helyben fellelhető építőanyagokalakalmazásán, mivel ebben a korban márjelentős eszköztár állt rendelkezésre azépítkezőknek, az ösztönös illeszkedésre utal, amia korábbi korszakaokban nagyobb hangsúlytkapott.

FALUSIAS POLGÁRI HÁZAK

TELEPÜLÉSKÉPET MEGHATÁROZÓ ÉRTÉKEK

A falu különböző részein - a Várhegyoldalában több szinten és a Baráti-szőlőkközelében csoportosan - kőzetbe vájt pincék ésprésházak találhatók. A festői természetikörnyezetben álló együttesek a falu régi fontosmegélhetési forrására emlékeztetnek: a filoxérajárvány előtt jelentős volt a szőlőművelés ésbortermelés e területen. A présházakat - melyekközül jó néhány a népi építészet szép példája -eredetileg sárba rakott kőből építették, sárraltapasztották, zsúpszalmával fedték. A régi présekmég sokukban megtalálhatók. Nagy részük mahasználaton kívül van. A templom közelében több szépen felújítottpincével találkozhatunk. A sziklába vájt pincék bejárata terméskővagy vakolt felületű, ajtói faszerkezetűekhalszálkás betételemekkel.

PINCÉK

9

TELEPÜLÉSKÉPET MEGHATÁROZÓ ÉRTÉKEK

A templomdombi kálvárián a Bibliából ismerthárom feszület található. Fából készültkereszteken Jézus, és a két lator látható, melyalakok bádoglemezből készültek. Keletkezése:feltehetőleg az 1960-as évek. A Templomhegy északi oldalán találhatófaragott kapu Dr. Erdélyi Zoltán és KorcsmárosLászló munkásságát szimbolikusan köti össze.Azt jelképezi, hogy Bernecebaráti népi értékeitkülön-külön, mégis egy közös cél érdekébenőrizték meg. Céljuk az volt, hogy a magyar népikultúrát, azon belül a bernecebaráti palóchagyományokat, az itt élő emberek hétköznapi ésünnepi szokásait lejegyezve hiteles képetnyújthassanak nekünk és unokáinknak. A mifeladatunk, hogy folytatva az általuk megkezdettutat, megőrizzük palóc kultúránkat. A Szentháromság szobor a XVIII. századvégen keletkezett a mészkőből faragott szobor,mely egy 3 méter magas oszlopon található. Aközelmúltban mintaszerűen felújított szobor apihenőpadokkal kiegészítve kibővíti az utcaiteret.

KERESZTEK, SZOBROK, FARAGÁSOK

10

TELEPÜLÉSKÉPET MEGHATÁROZÓ ÉRTÉKEK

Az ősi falu telekosztásának és beépítésijellemzőinek megtartásával a XX. század elsőfelének hagyományait őrzi ez a településrész. Atermészettel máig szoros kapcsolatban lévőterület a megmaradt palóc házakkal, egységesutcaképpel a község leghangulatosabb része. Ezen a részen különösen fontos, hogy az újépületek tömegükben alkalmazkodjanak akialakult állapothoz. Egy-két rossz példa sajnosmár látható erre, hogyan töri meg az egységesutcaképet egy nem jól megválasztotttömegképzésű lakóház. A ma már oszágosan is ritkaságnak számítópalóc házak esetében az eredeti állapotmegőrzésére, anyag és szerkezethű felújításrakell törekedni. A többi ház esetében azanyaghasználat, a beépítés ritmusa és atömegképzés helyes megválasztása mellett leheta település arculatához illeszkedő épületetlétrehozni.

ÖREGFALU

TELEPÜLÉSKÉP I SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

11

Az Öregfaluba vezető út és a főútvonalcsatlakozásánál egy tipikus ösztönösen fejlődőtelepülésközpont kialakulását találjuk. Aközlekedési csomópont, távolsági busz megállójamellett posta, vegyesbolt, vendéglő épült. Ezek a funkciók a település többi részén ismegfigyelhető háztípusokban helyezkednek el, azépületek utcafronti kialakításukban, közterületikapcsolataikban térnek csak el a lakóházaktól. A buszvárók kialakítása jó páldája aléptékhelyes tömegképzésnek, a jellemzőanyagok használatának, hagyományosmotívumok mellett. A településközpontközterületein ezen építészeti eszköztár továbbialkalmazásával egységes arculat kölcsönözhető,ami kiemeli és azonosítja a központi jelleget.

TELEPÜLÉSKÖZPONT

TELEPÜLÉSKÉP I SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

12

Ebben a településrészben a XX. század elsőfelének korábban említett háztípusai határozzákmeg a hangulatot. A telekosztás szabályos hálóskialakítású, a telkek jellemzően előkert nélküliszabadonálló, a legújabb részen előkertesszabadonálló beépítésűek. Itt az elmúltévtizedekből is találunk családiházakat. Akerítések heterogén képet mutatnak. Az arculatot a tömegképzések és azanyaghasználat határozza meg. Az illeszkedéslegfontosabb követelménye a kialakult beépítésmegtartása, az anyag és színhasználatharmónikus megválasztása.

ÚJTELEK

TELEPÜLÉSKÉP I SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

13

Ezek egyik csoportja, a legjellemzőbbföldszintes, utcával párhuzamos tetőgerincűmagastetővel, melyből az utcai homlokzaton,annak közepén oromfalas felépítmény emelkedikki. Az utcafronti nyílászárók szimmetrikusanhelyezkednek el. Ezek jellemzően a kert felőlioldalsó bejárattal rendelkeznek, de utcafronti,középső bejáratú elrendezés is megfigyelhető. Egy másik háztípus lépcsőzetes homlokzatú,melynek előreugró tömbje oromfalas kialakítású. Anyaghasználatában a korra jellemző vakolthomlokzatokat találunk, hangsúlyos, magaslábazattal. A tetőfedés égetett agyagcserép,különbözö megjelenésben.

JELLEMZŐ HÁZTÍPUSOK, TETŐFORMÁK

14

Részletképzések tekintetében meghatározópéldákat első sorban a régi palóc házakontalálunk. A motívumok, fafaragások az egykoriácsmesterek kézügyességét dicsérik. Atelepülésen található újonnan készült keresztek,emlkéművek őrzik ezt a hagyományt. Fontos megjegyezni, hogy ezek adíszítőelemek, úgy mint a párkányok,ereszdeszkák, ablakkeretek, léptekükben azegykori falusi házakhoz illeszkedtek. Egy azegyben történő átemelésük a mai lakóépületekrejellemzően nem szokott esztétikus eredményhezvezetni. Szép példa azonban a buszmegállókonlátható hold, kereszt, nap motívum, ami a faormzatburkolat több helyen látható díszítőelemevolt. A település egészére jellemző, a különbözőkorú épületek esetében is fellelhető egy olyanlóhere ábrázolás, amit a dobozolt ereszekháromszögletű faburkolatán helyeztek el. Többesetben a kerítéseken is találkozunk vele.

J ELLEMZŐ MOTÍVUMOK

RÉSZLETEK, ANYAGOK

15

Egy új épület létrehozása vagy átépítéseesetén az illeszkedés nem egy régi épületmásolatáanak elkészítésében rejlik, korszerűanyagokból. A mai kor lakhatási körülményeinekbiztosítása az alapvető feladat. Ez alól egyedül apalóc házak képeznek kivételt, ahol a használatotkell úgy megválasztai, hogy az eredeti épületmegtartható legyen. A település teljes terüeltén alapvetőkövetelmény a kialakult telepítés megtartása, ésléptékében, hangulatában olyan épületlétrehozása mely az eddig ismeretett településiarculatba harmonikusan illeszkedik. A községbentöbb olyan példával is találkozhatunk, ahol azeredeti formák alkalmazása modern lépték, anyagés színhasználat mellett végül idegenül ható,groteszk épületet eredményezett.

BEÉPÍTÉSI JAVASLATOK

16

17ANYAGHASZNÁLAT

BURKOLAT

PÉLDÁKTETŐFEDÉS

A településen, bár úgy tűnik, hogy korlátozott a javasoltanyagok, burkolatok kiterjedési skálája, mégis az alábbipéldák is jól mutatják, hogy mennyi féle variációjuklehetséges.

A tetőfedés anyagaként agyagcserép javasolt. Acserépfedés formavilága széleskörű, található itt hornyolt,hódfarú, sajtolt cserép is. Színük a barnától téglavörösszínig terjedő skálán alkalmazandó.Kerülni kell a bitumenes zsindely alkalmazását, mivelteljesen idegen a településen, és az éghajlatunkbóladódóan avulása nagyon gyors.

Falak felületképzésére a hagyományos vakolatstruktúrákalkalmazása szükséges. A színek kiválasztásánál az élénk,környezettől idegen színek kerülendőek, a fehér és törtárnyalatai, bézs, világosbarna homogén árnyalatokalkalmazása javasolt.

Lábazat, kerítés, pincék esetében falazatokburkolóanyagaként javasolt terméskő burkolat. Ezelőfordul szabálytalan vagy szabályosabb, téglalap alakúmintázatban is, kerítések esetében a vakolt felület isjellemző.

FELÜLETKÉPZÉS

KÖZMŰHÁLÓZAT

18VÍZELVEZETÉS, HÍRKÖZLÉS, REKLÁM

Vezetékes hálózat elhelyezése a szabályozási előírásokbanrögzítettentörténhet, amely előírja, hogy tervezett új távközlési hálózatot a tervezésiterületeken belül földkábelbe, vagy légvezetékes formában javasoltkivitelezni. A mostani kesze-kusza légvezeték hálózatot viszontmindenképpen egyesíteni kell, mert ezek sok helyen rontják az történelmivárosrész utcaképét, valamint a tájképi látványt. KözvilágításA közvilágítási hálózatot a főútvonalakon nátrium fényforrásoslámpatestekkel, a mellékutcákban higanygőz és izzólámpákkal vegyesenüzemelve, a kisfeszültségű hálózat oszlopain elhelyezve javasoljukkialakítani. Az utcákat amennyire lehet egyenletesen és alacsonyintenzitással világítsuk meg. Kültéri világítás a tényleges használat idejérekorlátozódjon. Reklám, hirdetőfelületA Belterület egészére nézve a reklámok kihelyezése szigorú feltételekhezkell hogy legyen kötve. A településközpontban a kiszolgálóépületekbisztró,étterem- homlokzatán megjelenő márkajelzéseket is célszerűlenne szebb formátumban elhelyezni. Hirdető plakátok elhelyezéselegfeljebb lámpaoszlopokon történjen, azonban a védetttelepülésrészeken kívül. 1,0m2-nél nagyobb reklámfelület nemtelepíthető.A helyi érdekességeket mutató jelzőtáblák szép fa kivitelezése helytálló. VízelvezetésMinden település utcaképét jelentősen befolyásolja a nyílt árokrendszer.Fedett kialakítását ennek ellenére nem javasoljuk, mert tisztításanehézkes, így elöntésveszély állhat elő. Az kocsibeállók, járdák, zöldsávokegységsítésével jelentősen javítható a megjelenés.

PÉLDÁK

19

Bernecebaráti területén nagyon szép példákat találunk arra, hogyanlehetséges anyag és szerkezethűen felújítani egy-egy régi hagyományospalóc házat. Hasonló helyzetben ezeket az épületeket érdemes felkeresni,ilyen házak felújításánál a korábban is említett módon, az eredeti épületmegőrzésére kell törekedni.

Az alábiakban olyan hazai és nemzetközi példákból szeretnénkbemutatni épületeket, melyek akár új építésnél, akár meglévő épület teljesátalakításánál jól szemléltetik azt az építészeti eszköztárat, amelyalkalmazása az arculathoz történő illeszkedésnél harmonikus eredménythoz.

PÉLDÁK

20

Minden épület esetéban a hagyományos anyagok használata dominál,de jól megfér mellette egy modern, energiatakarékos nyílászáró,amennyiben szervesen illeszkedik az épületbe.A tömegformálás klasszikus, léptéke megfelel a magastetős, földszinteslakóházak kialakult arányainak. Érdemes megfigyelni a részletképzéseket. A kialakítások megfelelneka korszerű épületszerkezetek által megkívánt szabályoknak, de igényes ésátgondolt tervezéssel elérhető, hogy ne domináljon az új szerkezeti jelleg. A színek nem hivalkodóak, homogén, a régi időkben kialakultszínvilághoz jól illeszkednek.