A tej mikrobiológiai szennyezettsége, tejjel terjedő zoonosisok

Mezőgazdasági Szakigazgatási HivatalÉlelmiszer- és Takarmánybiztonsági

Igazgatóság

2

A nyerstejben lévő mikróbák forrása

• A mikróbák alapvetően 3 forrásból származhatnak: – a tőgyből, – a tőgyről – és a tejkezelés berendezéseiről.

3

A tőgyből származó kontamináció I.

• Az egészséges tőgyet elhagyó tej kevés mikróbát tartalmaz, mintegy 103 cfu/ml-t.

• Ezzel szemben a mastitises tej nagyban befolyásolja az elegytej összcsíraszámát. – A befolyásoló hatás nagyban függ a mikróbától, a fertőzési

stádiumtól és az állomány fertőzöttségi szintjétől. – A fertőzött tehenek képesek milliliterenként 107 baktérium

ürítésére. – (Ez azt jelenti, hogy ha egy ilyen tehén teje az össz elegytej

1%-át teszi ki, akkor a csak ebből az állatból származó tej miatt az elegytej összcsíraszáma 105/ml-el emelkedik.)

4

A tőgyből származó kontamináció II.

• Az összcsíraszámot befolyásoló leggyakoribb mastitis kórokozók a Streptococcus fajok (S. agalactiae és S. uberis).

• A Staphylococcus aureust nem tartják nagyon összcsíraszám-befolyásolónak, mivel legfeljebb mintegy 6,0×104/ml mennyiségben írták le mastitises teheneknél

• A S. agalactiae és a S. aureus nem nőnek jól a szennyezett vagy rosszul takarított tejkezelő berendezéseken, az elegytejben megjelenő nagy számuk így mindenképpen mastitises eredetre utal.

5

A tőgy felszínéről származó kontamináció I.

• A tőgy felszínén mind az állat testfelületének mikroflórája, mind a környezetből származó szennyező flóra megtalálható. – Általában ezen mikróbák elegytej összcsíraszámra gyakorolt

közvetlen hatása csekély, ráadásul a tejben is gyengén szaporodnak.

• Azonban nagy jelentőségűek a sárral, szilázzsal, alommal, bélsárral való szennyeződéssel bejutó mikroorganizmusok. – A szennyezett alom mintegy 108-1010/g mikróbát tartalmazhat.

• Ezek a mikoorganizmusok leggyakrabban a streptococcusok, staphylococcusok, spórások, coliformok és más Gram-negatív baktériumok. Mind thermoduráns, mind pszichrotróf mikróbák vannak köztük.

6

A tőgy felszínéről származó kontamináció II.

• A koszos tőgyű tehenek befolyásoló hatása az elegytej összcsíraszámára a szennyezettség mértékétől és a fejés előtt közvetlenül végzett tisztítástól, fertőtlenítéstől függ:– Az erősen szennyezett tőgyű tehenek elegytejbe fejése mintegy

104/ml-el emeli az összcsíraszámot.• Általánosságban elmondható, hogy a tőgy alapos tisztítása

(spray, nedves törlőkendő, stb.), majd szárazra törlése hatékony a földdel szennyezett tőgyből fakadó magas mikróbaszámok megelőzésében.

• A trágyával, alommal és sárral összefüggésbe hozható coliform-számok általában alacsonyak, még a kezeletlen tehenekben is, így ez arra mutat, hogy a magas coliform-szám más eredetű (berendezés, mastitis).

7

A berendezésekről származó kontamináció I.

• A tejkezelő berendezések tisztasága talán jobban befolyásolja az elegytej mikróbaszámát, mint bármilyen más tényező.

• A berendezések tejjel érintkező felületein lévő tejmaradványok táptalajul szolgálhatnak sok mikróba számára. – A tőgy természetes flórájának tekinthető mikroorganizmusok és

fertőző mastitis kórokozók egy része (pl. S. agalactiae) nem képesek nagymértékben elszaporodni ezeken a felületeken, sem a hűtés során.

– A környezeti mastitis kórokozók egy része (pl. coliformok) azonban nagyon jól érzik magukat ilyen környezetben.

– Általánosságban elmondható, hogy a környezeti szennyezők (alomból, trágyából, takarmányból) sokkal hajlamosabbak ezeken a felületeken szaporodásra, sőt a telepen használt víz is forrása lehet a berendezésekben elszaporodó mikrobiális kontaminációnak.

8

A berendezésekről származó kontamináció II.

• A tisztító és fertőtlenítő eljárások befolyásolják a tejjel szennyezett felületeken elszaporodó mikróbák mennyiségét és minőségét. – Az ellenállóbb és/vagy hőtűrő mikróbák túlélhetik a forró vizes

mosást. – Ha tejkövek vagy más tejmaradványok, repedt gumialkatrészek

vannak a rendszerben, ezen mikrobák fennmaradnak, és lassan elszaporodhatnak.

– Az idő, amíg ez a szaporodás az elegytej mikróbaszámában is meglátszik, pár naptól több hétig terjedhet.

• A kevésbé hatékony tisztítás, az alacsonyabb alkalmazott hőmérséklet, a kevés/hiányos tisztítószerek más mikróbák (Gram-negatív pálcák: coliformok és Pseudomonas, illetve tejcukorbontó streptococcusok) kiválogatódásához és gyorsabb szaporodáshoz vezetnek.

9

A tej tárolási hőmérséklete és ideje

• A nyerstej hűtött tárolása a szennyezett tehenekről, a koszos berendezésekről és a környezetből származó pszichrotróf mikrobák kiválogatódásához és elszaporodásához vezet.

• Az említett források kizárásával/csökkentésével megelőzhető a pszichrotrófok elszaporodása.

• Általában ezen mikroorganizmusok nem élik túl a pasztőrözést, viszont az addig eltelt időben elszaporodhatnak. – Ideális esetben a nyerstej kezdeti pszichrotróf-aránya mintegy 10%,– 2-3 nap hűtött tárolás (4,4°C) után dominánssá válnak – A hidegebb tárolási hőmérsékletek (1-2°C) valamelyest lassítják ezt

a folyamatot. – A 7,2°C fölötti tárolás viszont a nem-pszichrotrófok

elszaporodásához vezethet. • Valójában az elszaporodó mikroflóra a hőmérsékleten kívül a

kezdeti mikróbapopuláció összetételétől függ.

10

A tej hőkezelése

• Az alapanyagot (tej, tejszín) azzal a céllal hőkezelik, hogy a belekerült mikroorganizmusokat minél nagyobb mértékben elpusztítsák, a kórokozókat pedig teljesen elöljék.

• A különböző hőkezelési módok e kívánalomnak részben azonos, részben eltérő mértékben tesznek eleget, döntően aszerint, hogy mekkora az alkalmazott hőmérséklet és mennyi a hőntartási idő.

• Az eltérő hőmérséklet oka abban keresendő, hogy a hőkezelés a csírapusztítás mellett más, egyes termékekre előnyös, másokra hátrányos elváltozásokat is előidéz a tejben.

• A hőkezelés azon elvárása, hogy a tejben lévő csírákat minél nagyobb arányban elpusztítsuk, miközben a nyers tej jellegét - összetételi és minőségi szempontból - megőrizzük, fordított arányban áll egymással.

• A mikroorganizmusok lehető legnagyobb arányú elpusztítását a mikrobák hőrezisztenciája, a tej összetétele, ill. szennytartalma, a hőkezelésre kerülő tej mikroflórája befolyásolja.

A tejjel kapcsolatba hozható mikroorganizmusok

12

Járványügyi szempontból fontos kórokozók, amelyek a nyerstej útján is terjednek / terjedhetnek

1. Ragadós száj- és körömfájás vírusa,2. Keleti marhavész vírusa,3. Juhhimlő és kecskehimlő vírusai,4. Gümőkór baktériumai (Mycobacterium bovis subsp. bovis, M. bovis

subsp. caprae),5. Brucellosis baktériumai (Brucella melitensis, B.abortus),6. Juhok maedi/visna betegségének vírusa,7. Kecskék arthritis-encephalitis (CAE) kórképének vírusa,8. Juhok és kecskék fertőző elapasztásának kórokozói (Mycoplasma

agalactiae, M. mycoides subsp. mycoides LC type, M. capricolum subsp. capricolum).

Megjegyzés: 1-3. OIE korábbi „A” listásbetegségei; 4-8. OIE korábbi „B” listás betegségei.

13

A tejelő állat bacteriaemiás (septicaemiás) viraemiás állapota miatt a nyers tejjel ürülő olyan kórokozók, amelyek emberi

megbetegedést okozhatnak

(853/2004/EK rendelet III. Melléklet, IX. Szakasz, I. Fejezet 1.a) pontja)

• Mycobacterium bovis subsp. bovis, M. bovis subsp. caprae,• Brucella melitensis, B. abortus,• Listeria monocytogenes, L. ivanovii,• Leptospira hardjo, L. grippotyphosa, • Coxiella burnetii,• Chlamydophila (Chlamydia) abortus,• Mycobacterium avium subsp. paratuberculosis,• Toxoplasma gondii,• Kullancs-encephalitis vírusa,• Veszettség vírusa,• Ragadós száj- és körömfájás vírusa

14

A nyerstej környezeti szennyeződéséből (pl.: bélsár) eredő fertőzések, zoonózisok

(853/2004/EK rendelet III. Melléklet, IX. Szakasz, I. Fejezet 1.b) pontja)

• Salmonella Enteritidis, S. Typhimurium,• Campylobacter jejuni, C. fetus,• Listeria monocytogenes, L. ivanovii,• Mycobacterium avium subsp. paratubercolosis,• Verotoxin-termelő Escherichia coli O157,• Yersinia enterocolitica,• Cryptosporidium spp.

Megjegyzés: A TSE/ BSE terjedése szempontjából a nyerstej nem jelent fertőzési forrást!

15

Nyerstej által közvetített / terjesztett fertőzések, amelyek emberi megbetegedést okozhatnak

• A zoonózisok és a zoonózis-kórokozók monitoringjáról szóló 2003/99/EK irányelv 4. cikk (2) és (3) bekezdései és I. Mellékletének figyelembevételével:

– I. Melléklet A. A monitoring tárgyát képező zoonózisok és zoonózis-kórokozók

– I. Melléklet B. A járványügyi helyzetnek megfelelően monitoring tárgyát képező zoonózisok és zoonózis- kórokozók jegyzéke.

16

I. Melléklet A. A monitoring tárgyát képező zoonózisok és zoonózis-kórokozók

• Brucellosis és kórokozói bacteriaemia, szubklinikai tőgygyulladás, a tej szennyeződése

ivarszervi váladékkal

• Campylobacteriosis és kórokozóia tej bélsár eredetű szennyeződése

• Listeriosis és kórokozóibacteriaemia, szubklinikai tőgygyulladás, a tej bélsárral vagy

ivarszervi váladékkal való szennyeződése, tünetmentes Listeria-ürítés a tejjel fertőzött juh- és kecske-állományokban

17

I. Melléklet A. A monitoring tárgyát képező zoonózisok és zoonózis-kórokozók

• Salmonellosis és kórokozóia tej bélsár eredetű szennyeződése vagy bacteriaemia

• Mycobacterium bovis okozta gümőkórbacteriaemia, idült tőgygümőkór

• Verotoxin-termelő E. coli (pl.: E.coli O157)a tej /tőgy bélsár eredetű szennyeződése

18

I. Melléklet B. A járványügyi helyzetnek megfelelően monitoring tárgyát képező

zoonózisok és zoonózis- kórokozók jegyzéke1. Vírusok okozta zoonózisok

- Veszettség (viraemiás állapot?)- Ízeltlábúak által terjesztett vírusok (pl. kullancs encephalitis – tünetmentes viraemiás állapot kecskében és szarvasmarhában

2. Baktériumok okozta zoonózisok- Leptospirosis és kórokozói (szubklinikai mastitis vagy bacteriaemia)

3. Paraziták okozta zoonózisok- Toxoplasmosis és kórokozója (tachyzoiták kecskék tejében)- Cryptosporidiosis és kórokozói (a tej bélsár eredetű szennyeződése).

19

A következőkben részletezett fontosabb mikroorganizmusok

• Salmonella• Campylobacter• Listeria monocytogenes• Staphylococcus aureus• Escherichia coli 0157:H7• Mycobacterium bovis• Mycobacterium avium subsp.

paratuberculosis• Brucellosis

20

Salmonella• Több mint 2400 zoonotikus Salmonella-szerovariáns

• Legtöbb emberi megbetegedés: S. Enteritidis (70-80%), S. Typhimurium (10-15%), S. Infantis (2-5%).

• Élelmiszerek kontaminációja: • intravitális fertőződés• másodlagos szennyeződés (bélsár, víz, talaj, fejőberendezés)

• Közvetítő élelmiszerek: tojással készült ételek (madártej, hidegkonyhai termékek, cukrászsütemények, kifőtt tészták), nem kellően átsütött húsok, nyers húskészítmények, nyers tej, halak, kagylók, mosatlan zöldségek

• Emberi megbetegedések: • infektív dózis: 103-105 sejt, de lehet kevesebb• lappangási idő: 6-24 h, • bélgyulladás, septikaemia, általános rosszullét, hőemelkedés, hasmenés

(nem véres) • baktériumürítés: 1-2 hétig

• Növekedési minimum hőmérséklet 7°C, de 15˘C alatt a szaporodás nagyon lelassul.

• A fagyasztást jól bírja, a hőkezelésre érzékeny (D70°C < 1 perc).

21

Salmonella a tejben

• A tejben a salmonellák életképességüket esetenként igen hosszú ideig megőrzik, sőt szaporodni is képesek.

• A tej megsavanyodásakor rendszerint 1-2 hét alatt elpusztulnak, de a hűtött savanyú tejben a Salmonella Typhimurium 3 hétig, S. Paratyphi B akár 7 hónapig is életben maradhat.

• Vajban, főként az édestejszínből készített vajban, étkezési tehéntúróban és lágysajtban szintén hosszabb ideig (30-40 nap) megőrzik életképességüket.

• A salmonellás tej fogyasztásra és élelmiszeripari feldolgozásra alkalmatlan.

• Magyarországon a fogyasztói nyerstej 0,5%-a pozitív.

22

Campylobacter

• C. jejuni, C. coli: madarak (elsődleges rezervoárok) és emlősök (főleg kérődzők) bélcsatornájának természetes lakói

• Kérődzőkben vetélést, borjakban enteritist, mastitist okozhat• Élelmiszerek kontaminációja: másodlagos fekális szennyeződés• Közvetítő élelmiszerek: nem kellően átsütött baromfihús (elsődleges),

nyers tej, kagylók, zöldségek, ivóvíz• Emberi megbetegedések:

• infektív dózis: 102-103 sejt (sokszor elég pár sejt is!)• többnyire nyáron, gyerekekben; • inkubációs idő 2-5 nap

• Hasi fájdalom, láz, hasmenés, • Szövődmények: Guillan-Barré szindróma. • Baktériumürítés: 2-3 hétig• Magyarországon a fogyasztói nyerstej 0,7%-a pozitív.• Hőérzékeny, kiszáradásra érzékeny, fagysztást, hűtést jól bírja.

23

Listeria monocytogenes

• Talaj, vizek, növényzet, állatok, emberek bélcsatornája (szapronózis, ortozoonózis); a környezetben mindenhol jelen van (ubiquiter)

• Élelmiszerek kontaminációja• elsődleges: állatokban ritka (kiskérődzők, tej), • másodlagos: fejés, feldolgozás (szilázs, talaj, bélsár)

• Közvetítő élelmiszerek: nyers húsok, húskészítmények (nyerskolbász, szalámi), nyers juh- és kecsketej, juhtúró, nyerstejből készült lágysajtok, szennyezett zöldségek, gyümölcsök

• Emberi megbetegedés:• infektív dózis: >102/g• főként gyerekekben, idősekben, terhes nőkben, • inkubációs idő változó: 10-18 nap (3-70 nap),

• Bélbaktériumoktól elérően: extraintestinalis tünetek, jelentős letalitás (10-40%)

24

Listeria monocytogenes

• A L. monocytogenes a tejben hosszú időn át életképes marad, a savanyodó tejben akár szaporodásra is képes.

• Hűtött tejből 7 hónap múlva lehet még listériákat izolálni. • A baktérium a tejkezelés környezetében bárhol előfordulhat, az

állattartó telepen a leggyakoribb fertőzőforrás a szilázs és az alom.

• A nyerstejek akár 2-5%-a tartalmazhat listériákat. – Magyarország: fogyasztói nyerstej: 0,7%,– nyers, vagy termizált tejből készült sajt, vaj, tejszín, tejföl: 1,5%– hőkezelt tejből vagy tejsavóból készült sajt : 1%

• A 62°C-os 30 perces pasztőrözés nem öli el a baktériumot, de a 72°C-os, 15 másodperces hőkezelés nemzetközi adatok szerint elegendő a listériák elpusztításához.

25

Staphylococcus aureus

• S. aureus feltételes kórokozó; egészséges állatok, emberek bőrén, nyálkahártyáján él.

• Állatban és emberben is gennyesedéssel járó helyi folyamatokat, ritkán septikaemiát okozhat.

• Mastitist okoz.• Enterotoxinok élelmiszer-mérgezés (főként humán eredetű törzsek)• Élelmiszerek kontaminációja

• intravitális: tőgygyulladás • másodlagos: fejés, feldolgozás (emberek bőre, nyálkahártyája)

• Közvetítő élelmiszerek: nyers tej, tejtermékek (fagylalt), nyerskolbászok, disznósajt, tojástartalmú ételek, kifőtt tészták, cukrászsütemények

• Magyarország: pasztőrözött tejből készült érlelés nélküli sajt (friss sajt, túró) 1,1%-a pozitív.

26

Staphylococcus aureus

• Emberi megbetegedések:• >105-106/g baktérium (ennyi kell a tünetek kiváltásához szükséges 1µg

toxin termeléséhez)• enterotoxin• hányinger, hányás, hasmenés,• igen gyors lezajlás (akár az elfogyasztás után 1 órával!)

• Vízaktivitási minimum: – Növekedéshez: 0,86– Toxintermeléshez: 0,90

• Hőkezelés:– Maga a baktérium hamar elpusztul.– A toxin extrém hőálló (D149°C=100 perc 0,99-es vízaktivitáson)

27

Escherichia coli 0157:H7

• Élelmiszerek kontaminációja: • intravitális fertőződés• másodlagos szennyeződés (bélsár, fejőkészülék)

• Közvetítő élelmiszerek: nyers marhahús nem kellően átsütött húsételek (pl. hamburger), nyers tej, tejtermékek (lágy sajtok), nyers, fermentált húskészítmények (starterkultúrás kolbászok), szennyezett zöldségek, ivóvíz

• Emberi megbetegedések: véres hasmenés, hasi fájdalom, hemolízis, anémia, veseelégtelenség (HUS), jelentős letalitás (>10%)

• Növekedési minimum hőmérséklet nyerstejben: 7-8°C!• A 71°C-os hőkezelés pillanatok alatt elpusztítja. (A magas

zsírtartalmú termékekben megnő a hőrezisztencia.)

28

Mycobacterium bovis• Történeti jelentősége van, hogy a tej pasztőrözési eljárásait a Mycobacterium

tuberculosis hőellenállási értékeihez állapították meg. • Növekedés: igen lassú, így a jellemző élelmiszerek (tej, hús) fogyaszthatósági

idejét figyelembe véve, az élelmiszerekben való szaporodása nem tekinthető valós veszélynek.

• Túlélés: – tejben, tejtermékekben hetekig, hónapokig túlél.– fagyasztás, sózás, füstölés nem pusztítja el.– Hőmérséklet: Alacsony hőmérsékleten jobban túlél

(pl.: túlélés szarvasmarha bélsárban télen 5 hónap, nyáron 2 hónap).– vízaktivitás: a beszáradást jól bírja; beszáradt váladékokban, trágyában hónapokig

túlél.• Hőkezelés: a normál pasztőrözés elpusztítja.

– Tejben 105/ml sejt elpusztítható 30 perc 63,5°C-os hőkezeléssel.• Sugárzás: a napsugárzás inaktiválja.

29

Mycobacterium bovis

• A nyers tejben és a belőle készített tejtermékekben – egyes kivételektől eltekintve- a gümőbaktériumok életképességüket a termék fogyaszthatóságának határáig, sőt még azon túl is megtartják.

• A nyers tejből készített tejszín 10-35 napig, az író 11 napig, kefir és a túró 14 napig, vaj 120-240 napig, sajtok 20-200 napig tartalmazhatnak virulens gümőbaktériumokat.

• A keménysajtokban (ementáli, parmezán) vágásérett állapotban már nem lehet életképes gümőbaktériumokat kimutatni.

• A gümőkórban beteg, vagy betegségre gyanús állat teje emberi fogyasztásra alkalmatlan.

• A humán megbetegedések forrása általában a nem kellően hőkezelt (nyers) tej. A hússal való fertőződés, bár ritka, nem kizárható.

• Veszélyeztetett csoportok: az immunszuppresszált állapotban lévők, gyerekek.• Az infektív dózis emberben: valószínűleg sok (milliós nagyságrend) baktérium

szükséges a megbetegedéshez.

30

Mycobacterium bovis okozta humán megbetegedés

• Lappangási idő: légúti fertőzések és normális immunstátuszú emberek esetén akár évek, viszont immunszuppresszált emberek esetében csupán hónapok. A gastrointestinalis forma évekkel korábbi fertőzések reaktivációjaként is létrejöhet.

• Tünetek: – Láz, hidegrázás, testsúly-csökkenés, hasi fájdalom, hasmenés

vagy székrekedés. – Az egyéb tünetek a fertőzött szervtől függenek. – A tünetek hónapokig vagy évekig jelentkezhetnek.– A kórokozó az élelmiszer eredetű megbetegedések esetén az

emésztőszerveken keresztül jut be a szervezetbe, és a primer fertőzés az emésztőszervekkel kapcsolatban lévő nyirokcsomókban jelentkezik. A folyamat itt megállhat, viszont gyakran tovább is terjed a szervezetben.

• Szövődmények, hosszú távú hatások: a betegség lassú lefolyású, akár halállal is végződhet.

31

Mycobacterium avium subsp. paratuberculosis

• Környezetben hosszú ideig túlél• In vivo erősen rezisztens a legtöbb anti-

tuberculotikus gyógyszerre• Laboratóriumi körülmények között igen

nehezen/lassan vagy egyáltalán nem tenyészthető

• A legtöbb állatban – beleértve a főemlősöket – a béltraktus krónikus gyulladását okozza.

• A szarvasmarha paratuberculosisa (Johne-betegség) és a humán Crohn-betegség között összefüggés mutatható ki.

32

Mycobacterium avium subsp. paratuberculosis

• Ember infektív dózisa: ismeretlen.

• A klinikai és szubklinikai paratuberculosisos tehenek tejjel ürítik a kórokozót veszély

• Hőellenállás: egyes esetekben túléli a 90°C 15 másodperces hőkezelést.

• Tej hőkezelése:– Klasszikus pasztőrözés (62°C 30 min): nem pusztítja el.– HTST (high temperature short time – 72°C 15 sec): kérdéses hatás

Anglia: HTST tejek 25%-ában kimutatták a MAP jelenlétét (Írország: 19%)– UHT: nem éli túl.

• Sajtokban, jégkrémekben túlél.

• India: pasztőrözés helyett tejforralás nincs Crohn megbetegedés!

33

Brucellosis

• Brucella melitensis, B.abortus• Elsősorban a háziállatok (kecske, sertés, marha, kutya, stb.) és

az ember betegsége.• Fertőzés, terjedés:

– fertőzött, kezeletlen tej (és tejtermékek)– direkt kontaktus a fertőzött állattal

• Különleges képesség: intakt bőrön is áthatol!• Ma leginkább a nyerstejhez és a belőle készülő lágysajtokhoz

köthető, illetve a vágóhídi dolgozók és állatorvosok betegsége. • Lappangási idő: 1-3 hét (néha hónapok!)

34

Brucellosis

• A hűtve tárolt nyers tejben 8-10 napig életképesek maradnak. • A hő iránt érzékenyek és a szokásos pasztőrözési

eljárásokkal elpusztíthatók. • Savanyodó tejben fokozatosan elpusztulnak, a tej alvadása

után csak 1-2 napig mutathatók ki. • Sajtokban a gyártási technológiától függően maradnak a

brucellák életképesek. • A nyers tejből készülő lágy és félkemény sajtok fertőzőképes

brucellákat tartalmazhatnak. • A tej fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan, ha

brucellózisban beteg vagy betegségre gyanús állattól fejték.

35

Brucellosis

• Humán megbetegedés tünetei:– láz, izzadás, gyengeség, anorexia, fejfájás, izomfájdalom, depresszió.

• A többi lázzal járó betegséghez hasonló tünetek, de: izomfájdalom és izzadás!

• A tünetek pár héttől pár hónapig (vagy évig!) tarthatnak.• Első fázis: septicaemia, és tüneti triád:

– váltóláz– izzadás (nedves széna illatú)– vándorló ízületi- és csontfájdalom.

• Kezeletlenül krónikussá válhat: – krónikus csont- és ízületgyulladás (gerincbántalmak: spondylodisciitis,

sacroileitis gyakori) – heregyulladás.

• Megelőzés: nyerstej- és –tejtermék gyártási higiénia, pasztőrözés.

36

Köszönöm a figyelmet!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!