Tartamosság fogalma és annak változása

A tartamosság általános köznapiértelmezése

A tartamosság a teljesítmények,cselekmények és hatások folyamatosságátvagy általában valamilyen állapotállandóságát jelenti. A tartamosságotsemleges fogalomnak kell tekinteni, melyeta természet, a technika, a gazdálkodás és azigazgatás területén alkalmazhatunk. Ahosszú időtartam, a tartósság, a megmaradásaz állandóság, a mindenkoriság bizonyosállapotra, teljesítményekre cselekvésekre éshatásokra terjedhet ki.

A ~ erdőgazdasági jelentősége.

A modern erdőgazdálkodást atartamosság eszméjére alapították. ANémetországból elindult tartamosság elvet avilág minden részén a rendezetterőgazdálkodás alaptevékenységekéntismerték el és valósították meg. Atartamosság elvét a maga kimagaslójelentőségében az erdőgazdaság tehát igenkorán felismerte és több mint 200 év ótabelevesődött a hosszútávú és közepeshatáridejű tervezési eljárásba.

Az erdészeti ~ fogalmának változása

A tartamosság elvét először H. vonCarlowitz említi 1713-ban, de az elsőigazán részletes ~ fogalmat Baader adta.Értelmezése szerint bizonyos teljesítményekhosszú időtartamára, állandóságára irányulótörekvés a ~ . A teljesítmények a gazdaságicéloktól és az uralkodó általános gazdaságielvektől függ. Három alakzatot különböztetmeg.

1. Fahozamok tartamosságát2. fatermelés ~ - t

és a 3. pénzhozamok ~ - t

A fahozamok tartamossága állandóanegyenletes, magas vagy akár növekvőfatömeghozamokat kíván elérni. Baaderebben látta az erdőgazdasági üzemek hosszútávú biztonságának egyetlen lehetőségét.

A fatermelés tartamossága az erődgazdasági üzemterületeinek állandó erdősültségére törekszik. Ezt acélt akkor valósítják meg, ha a használat után mindenterületet nyomban a legjobb teljesítményű fafajjalújra felújítják. A pénzhozamok tartamassága állandó,egyenletesen nagy pénzhozamokat és nyereségeketkíván. Mivel az évi vágáshozamok nagysága ésértéke az előre nem látott eredmények és azáringadozások miatt nem lehet egyforma, ezért apénzhozamok tartamosságánál kiegyenlítésttartalékalapok létesítésével kívánják elérni. A Baaderáltal képviselt irányzat tehát a tartamosság tartalmát acélkitűzések materális elemeinek meghatározásábanlátja.

A hosszú tartamra, az állandóságra és azazonos értékre való törekvés immateráliscélkitűzési elemekre is vonatkozik. Ezt afelfogást nyilvánvalóan első ízben 1939-benDietnich vallotta, később Kuhn,Leiobundgut W Mantel és Richter isképviselte.

Richter a tartamosságot tisztán formálisidőbeli fogalomnak mondja, amelyet konkréttartalommal kell megtölteni.

Speidel szerint, ha ez az állandóság valamilyen állapotravonatkozik, akkor statikus tartamosságról beszélünk, ha viszont ezaz állandóság egy mozgási nagyságra vonatkozik mint pl.teljesítmény, cselekvések vagy hatások akkor dinamikustartamosságról van szó.

Statikus ~ dinamikus ~1. Erdőterület ( területi tartamosság ) 1. Növedék (

fatermesztés tartamossága )2. Fakészlet tömörköbméterben 2. Fatömeghozamok ( a

fahozamok tarta- ( készlet- tartamossága ) mossága ) 3. A fakészlet értéke pénzérték- 3. Pénzhozamok tartamosság ) a./ nyershozamok

b./ tisztahozamok4. Az üzem vagyon ( vagyontartamosság, 4. Értékgyarapodás állapotfenntartás 5. Védőhatás5. Tőke ( tőkefenntartás ) 6. Üdülőhatás

7. Sokféle szolgáltatás

Tehát szerinte a tartamosság nem gazdaságicél, hanem a hosszú időtartamra irányulóüzemi, gazdasági tevékenység alapelve,függetlenül attól milyen célt követ.

A magyar szakemberek tartamosság fogalmaés változtatása a német erdészekálláspontjához hasonlóan alakult. Muzsnay,Wagner Károly, Divald Adolf, Fekete Lajos,Fekete Zoltán foglalkoztak részletesen atémával.

Az erdészeti tartamosság értékelmezésilehetőségei, mérése., a XIX. század

küszöbén kritériumai és indikátorai

A legpontosabb ujkeletú definíció egy angolerdészeti szakirodalomból származik, amelyszerint " A tartamos gazdálkodás azerdőterületek olyan módon történő kezelésétill. használatát jelenti, amely a biológiaisokféleséget, produktivitást,felújulóképességet, a vitalitást és azonképességet, hogy a jelenben fontosökológiai, gazdasági és szociális funkciókatlokálisan, nemezeti és globális síkonbetöltsön és más ökoszisztémáknaksemmiféle kárt nem okoz.".

Király L.

Az " állandósult fatermesztési folyamategy időpontra vonatkozó állapotjellemzői (fafaj, korszerkezet, élőfakészlet, stb. ) és azidőszakra vonatkozó folyamatjellemzők (hozam mennyisége és minősége, növedék )stabilitásában ill. az erdő dinamikusegyensúlyában látja a tartamosságmegvalósulását.

Szerinte a ~ lehet teljes, minden ismérvekiterjedő és részleges, egy adott állapot vagyfolyamatjellemzőre érvényes tartamosság. Atartamos gazdálkodás ill. az arra valótörekvés egy kívánt cél eléréséhez valóközeledés. A hozamok tekintetébenvéleménye szerint beszélhetünk egzakt,mindig ugyanakkora hozamokat biztosító ésközelítő, tehát megadott intervallumon belülmaradó hozamot célzó tartamosgazdálkodásról.

Dr. Somogyi Zoltán szerint a tartamosságmindenekelőtt a lehető legtágabb értelembenvett gazdálkodás tartamosságát jelenti. Azt,hogy a gazdálkodás a közeli és a távolijövőben is tudja mindazokat a javakatprodukálni, amelyeket ma tud, beleértve afaanyagot, a gyógynövényeket, a nagyvadat,az erózióvédelmet, stb.

Nem pusztán a faanyag mennyiségének tartamosságát kellvizsgálnunk. Ennek oka részben az, hogy a gazdálkodásközvetlenül nem csak a faanyag, s ma már az erdő sokféle,életünkben felismerten és elfogadottan sokféle közvetlenfunkciója képezi a gazdálkodás tárgyát A másik fontos okviszont az, hogy azt is figyelembe kell venni,hogy olyan tényezők mint pl: a biodiverzítás, amelyek nemközvetlenül a gazdálkodás tárgyai, meghatározójelentőségűek az általunk megcélzott javak és szolgáltatásoklétrejöttéhez. Nem közvetlen gazdasági cél pl: azénekesmadarak mennyiségének fenntartása, mégis fontoskövetelmény a tartamos gazdálkodás megvalósítása végett

Csoportokba lehet rendszerezni,csoportosítani lehet pl. az erdő fatermelőfunkciójának tartamosságát meghatározódolgokat, a termőhely fatermőképességénektartamosságát, az erdők védelmifunkciójának, a biodiveszitásnak és másszioció-ökonómiai funkciónaktartamosságával összefüggő dolgokat. Ecsoportokat a tartamosság kritériumainak islehet nevezni.

A kritériumok önmagukban nem alkalmasaka tartamosság mérésére. Erre konkrétjellemzőket un. indikátorokat kell használni.Az indikátorok lehetnek kvantitatívek,vagyis mennyiségileg mérhető jellemzők. pl.az ( ország fával borított területek abszolútnagysága, vagy kvalitatívek, amikor az erdővalamely nem mérhető jellemzőjét írják le.pl: az erdő esztétikai értéke.

A tartamosság időben értelmezendő kívánalom, ezérta tartamosság mérésének is csak egy időszakvizsgálata alapján van értelme. A mérés a vizsgáltjellemző időszak elején és végén meghatározható "értékének " az összehasonlításán alapul. Viszont egy-egy jellemző változása önmagában még nemelegendő a tartamosság megítéléséhez. Így pl.: azerődterület növelése önmagában még nem biztos,hogy a tartamosságot szolgálja, hiszen ha pl: azőshonos fafajok által borított erdőterületcsökkenésének és exóta fajok telepítésének azeredője, akkor a nagyobb terület ellenére kisebbstabilitásúvá válhat az erdő. Megállapíthatjuk tehát,hogy az egész rendszer tartamossága az összesjellemző kölcsönhatásának eredője.

Rahonczay Zoltán úgy látja, hogy a jelenlegitartamossági szint csak úgy tartható fenn, haa

1. nem csökken az erdőterület2. nem csökken az élőfakészlet3. nem termelünk ki többet a

növedéknél ( ez szigorúan az átlagnövedékreértendő )

Ezek mellett törekedni kell az őshonosfafajaink előtérbe helyezésére, a mageredetűállományok részarányának növelésére és ajelenlegi korosztályviszonyok javítására. Ezutóbbi annyit jelent, hogy a vágáskoroknövelésével az idősebb állományokrészarányát növelni kell.

A szakirodalomban használt szociál-ökonómiai tartamosság nevéből következőenaz erdő közszolgálati és gazdaságifunkcióival kapcsolatos fogalom. Rakonczayszerint ez nem más, mint a marginálistermőhelyeken létesített elsősorbanmezőgazdasági kultúrák, hagyományostermelési módszerek, természetközelitechnológiák fenntartása az ott élő lakosságmegélhetése érdekében. ezt csak államiszubvenciókkal lehet megoldani.