E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

EGÉRKIRÁLY MŰVÉSZETI

ÓVODA

Pedagógiai Program

1

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

l. BEVEZETÉS.....................................................................................................3

1.1. Az óvoda jellemző adatai..........................................................................31.2. Személyi feltételek....................................................................................31.3. Tárgyi feltételek........................................................................................41.4. Jogszabályok, rendeletek...........................................................................51.5. Helyzetkép.................................................................................................61.6. Gyermekkép, óvodakép.............................................................................61.7. Óvodánk célja............................................................................................71.8. Óvodánk funkciója....................................................................................71.9. Alapelveink...............................................................................................81.10. Óvodánk által nyújtott sajátos lehetőségek...............................................8

2. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÁLTALÁNOS FELADATAI.............................9

2.1. Egészséges életmód alakítása......................................................................92.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés......................................................132.3. Anyanyelvi és értelmi nevelés...................................................................16

3. ÓVODAI ÉLETÜNK MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI..........................18

3.1 .Személyi feltételek....................................................................................183.2. Tárgyi feltételek........................................................................................183.3. Óvodai életünk megszervezése.................................................................18

4. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE...................................................20

5. AZ ÓVODAI ÉLETÜNK TEVÉKENYSÉGI FORMÁI............................21

5.1. Játék...........................................................................................................215.2. Vers, mese.................................................................................................235.3. Ének-zene, énekes játék............................................................................245.4. Rajzolás, mintázás, kézi munka................................................................265.5. Mozgás......................................................................................................275.6. A külső világ tevékeny megismerése........................................................295.7. Munka jellegű tevékenységek...................................................................31

6. TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS.........................32

7. TEHETSÉGGONDOZÁS..............................................................................32

8. ÓVODÁNK PEDAGÓGIAI DOKUMENTUMAI......................................35

9. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS............................................................36

10.LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK......................................................................37

FELHASZNÁLT IRODALOM.........................................................................38

JEGYZŐKÖNY..................................................................................................39

2

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

BEVEZETÉS

1.1. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI

Fenntartója: Egérkirály Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság1116 Budapest, Albertfalva u. 7.

Óvoda alapításának éve:: 2011.

Óvodai csoportok száma: 1 osztatlan csoport

Óvodai férőhelyek száma: 21 fő

Az óvoda törvényességi, Budapest Főváros Kormányhivatalaszakmai, hatósági 1056 Budapest, Váci u. 62-64.felügyeleti szerve:

Felügyeleti szerv: Egérkirály Nonprofit Kft. Közgyűlése1116 Budapest, Albertfalva u. 7.

Vezetője: Kapocsi Antónia

Nyitvatartási idő: Hétköznaponként 7 órától 17 óráigEgész évben folyamatos nyitva tartással

Az óvoda működése: Az óvoda szakhatósági engedélyekkel rendelkezik.

Az óvodai nevelést 3 fő szakképzett óvodapedagógus, 1 fő dajka, az

egyéb tevékenységeket 3 fő látja el.

A működéshez rendelkezésre állnak a törvény által előírt szükséges helységek és eszközök. A fenntartó az intézmény működésének tárgyi- és személyi feltételeit az érvényes

munkajogi és pénzügyi szabályok megtartásával biztosítja.

1.2. Személyi feltételek

Óvodánkban, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.

Óvodapedagógusok:

Az óvodai élet kulcsszereplői, az óvodai nevelés egész időtartamában fontos a jelenlétük.A hatékony nevelés szempontjából kívánatos alapvető személyiségjegyek (megbízhatóság, empátia, jó kommunikációs képességek, kreativitás, nyitottság, környezettudatos szemlélet, szakmai felkészültség) jellemzik, elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára.

Óvodánkban valamennyi pedagógus főiskolai végzettséggel rendelkezik. Művészeti nevelésben történő jártasságuk lehetővé teszi, hogy óvodánkban kiemelt szerepet kapjon a művészeti nevelés eszközeivel való élményekre épülő nevelési és oktatási rendszer kiépítése.

Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez.

A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli.

A hozzánk járó migráns gyermekek számára lehetőséget teremtünk ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.

3

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

1.3. Tárgyi feltételek

Óvodánk rendelkezik a helyi pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközökkel

- Óvodánk berendezési tárgyai, felszereltsége praktikus, esztétikus. Előnyben részesítjük a természetes anyagokból készült tárgyakat.

- A játékeszközöket tudatosan, a gyermekek életkorának, fejlettségének megfelelően biztonság, tartósság, célszerűség, alapján vásároljuk, készítjük.

- A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon, és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el.

- Szakkönyvtárunkat folyamatosan bővítjük, hogy a módszertani, pedagógiai és pszichológiai valamint közoktatásügyi könyvkínálat minél jobban segítse munkánkat.

- Fejlett technológiánkkal /számítógép, multifunkcionális gép, internet stb./ lépést tudunk tartani a XXI. század kihívásaival.

- Gazdag hangszerkészletünkkel saját nemzeti értékeink mellett más népek kultúráját, zenei módszereit is közvetíteni tudjuk a gyermekek felé.

- Udvarunkat folyamatosan bővítjük játékeszközökkel. Meglévő játékaink ízlésesek, sokoldalúak.

- A néptánc elsajátításához szükséges eszközök, felszerelések megtalálhatók óvodánkban. - Arra törekszünk, hogy meglévő adottságainkat, felszerelésünket folyamatosan bővítsük. - Óvodánk egyidejűleg biztosít megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak,

és lehetőséget teremt a szülők fogadására.- Amint lehetőségünk nyílik rá, pályázati forrásokat is igénybe szeretnénk venni.

4

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

1.4. A HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMOT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK, RENDELETEK, HATÁROZATOK

Magyarország Alaptörvénye (2011. 04. 25.) 2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény

végrehajtásáról

1993. évi LXXVII. Törvény a Nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1997. évi XXXI. Törvény a Gyermekek védeleméről és a gyámügyi igazgatásról 63/2012.(XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának

módosításáról 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének

irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos

alapprogramjának kiadásáról. A 255/2009. (XI. 20.) kormányrendelettel módosított és az eredeti 137/1996. (VIII. 28.) számú rendeletbe beépült az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló rendelet (továbbiakban Alapprogram)

32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a Nevelési-oktatási intézmények működéséről 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának

módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről a köznevelési intézmények névhasználatáról Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt

vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok 2012. évi támogatásáról szóló 30/2012.(IX. 28.) EMMI rendelet

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

48/2012. (XII. 12. ) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról 3/2012. (VI.8.) EMMI rendelet a tanév rendjéről 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények

működéséről Az építésügyi szabályozás ésszerűsítéséről és az ehhez kapcsolódó szabványok

felülvizsgálatáról szóló 1357/ 2011. (X. 28.) Kormányhatározat

5

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

1.5. HELYZETKÉP:

Óvodánk Budapesten, Albertfalván található. Egy régebben épült családi házat alakítottunk át oly módon, hogy egy óvodai csoport kényelmes és kellemes környezetben élhesse mindennapjait. Mindez 107 m2-en, 21 férőhelyet biztosít az ide járó gyermekek számára.

A csoportszoba, mosdó- és öltözőhelység barátságos, napfényes, otthonos légkört sugároz. Egyéni fejlesztő - „ÉLMÉNY” - szobánk szervesen kapcsolódik a csoportszobához így biztosított, hogy mindennapi tevékenységeink során életünk aktív színterévé váljon.

720 m2 alapterületű parkosított udvarunkat a gyermekek által is gondozható virágoskert és konyhakert díszíti.

Saját tornaszobával nem rendelkezünk, ezért heti egy alkalommal bérelt tornaszobát használunk, ahol biztosítottak a feltételek óvodásaink mozgásfejlesztésére.

A gyermekek vízhez szoktatására, az úszás alapjainak elsajátítására uszodában nyílik lehetőség.

1.6. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP

A gyermekek nevelésében a családi nevelés döntő tényező, hiszen egész életen át tartó szokásokat, magatartásformákat alakít ki. A különböző kultúrájú családok eltérő módon viszonyulnak a gyermekekhez. Óvodánk a családokkal szorosan együttműködve, egymást kiegészítve, esetenként hátránycsökkentő szerepet betöltve alakítja nevelő munkáját úgy, hogy a gyermekek a családénál tágabb szocializációs térben, tökéletes biztonságban, hagyományos értékrendben nevelkedjenek.

Közös felelősséggel kell vállalnunk, hogy minden gyermek természetes módon élhesse át a gyermekkor szépségeit vagy éppen nehézségeit.

Az óvodás kor érzelmileg és értelmileg fogékony időszaka kiemelkedően fontos a gyermek személyiségének alakulása szempontjából. A cselekvéssel szerzett tapasztalatok, érzelem dús élmények meghatározóak. Gyermekközpontú, befogadó nevelésünk a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakoztatásának. Elősegíti a gyermeki tartás, önállóság kialakulását, s az ebből fakadó egészséges öntudat és önmegvalósítási képesség megszerzését. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy gyermekeink később egészséges, kiegyensúlyozott felnőtteké váljanak.

Gyermekkép:

- az embert – így a gyermeket is – egyedi, mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiségnek és szociális lénynek tekintjük és figyelembe vesszük, hogy a gyermek fejődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg,

- a gyermeknek életkori szakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak, ehhez alkalmazkodva neveljük őket

- a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi, tárgyi környezet szerepe is meghatározó, ezért, megfelelő eszközöket, kínálva segítjük fejlődésüket.

6

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

Óvodakép:

Komplex esztétikai, művészeti nevelés

„Amikor azt állítjuk, hogy a második természetbe mi vittük be az emberi arculatot, az érintetlen természetbe pedig belevetítjük, akkor nem kevesebbet állítunk, mint hogy az emberi szubjektivitás számára potenciálisan minden esztétikus, ami őt körülveszi.” (Bálványos Huba)

Az esztétikai nevelés (valamennyi művészeti ágban) a személyiség formálásának sajátos útja, amelynek során az esztétikum hatásait tudatosan érvényesítjük nevelési céljaink megvalósítása érdekében.

Az esztétikai nevelés tényezőiből kiemelten kezeljük a következőket: Esztétikai fogékonyság: az érzékeny esztétikai reagálás képessége, amely

érdeklődésben nyilvánul meg. Az esztétikai tevékenységek képesek kibontakoztatni az ismétlés, újrajátszás igényét, a folytatás utáni vágyat. Szükség van a befogadó és cselekvő tevékenységek gazdag lehetőségeinek megszervezésére, fokozatos, tervszerű bővítésére is.

Esztétikai alakító képesség: a rend és tisztaság iránti igény, hasznosság és szépség egysége, helyes esztétikai értés kialakítása, az esztétikus óvása, a nem esztétikus, esztétikussá tétele.

Az elemző és értékelő képesség formálása: egyéni állásfoglalás és véleményalkotás, érvelés.

Óvodánk e szemléletből adódóan használja a művészeti nevelés eszközeit a nevelés teljes folyamatában:

- Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit.

- Az óvodánkban, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), nevelésünk során elősegítjük, hogy a gyermekekben megteremtődjenek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés pszichikus feltételei.

1.7. ÓVODÁNK CÉLJA

A család nevelésére alapozva, olyan elfogadó, pozitív érzelmi légkörben szervezett óvodai élet, melyben a gyermekek biztonságban érezhetik magukat és a különböző művészeti ágak eszközeinek személyiségformáló erejét felhasználva elősegítjük óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlődését, személyiségének kibontakozását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütemük figyelembevételével, tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátására is.

1.8. ÓVODÁNK FUNKCIÓJA

Óvó-védő:A gyermekek egyéni fejlődését figyelembe véve megfelelő környezetet és eszközöket biztosítunk, a nevelők a folyamatosan figyelemmel kísérik a tevékenységeket.

Szociális:Vidám, családias légkört teremtve a gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt kapcsolatok fejlődése során kialakul a gyermekek kölcsönös egymásra figyelése, alkalmasak lesznek az iskolába lépéshez szükséges fokozatos együttműködésre, kapcsolatteremtésre.

7

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

Nevelő és személyiségfejlesztő:A tevékenységek rendszerében – a játék elsődlegességéből kiindulva – a gyermekek személyiségének kibontakoztatását saját tapasztalataikra támaszkodva segítjük.

Értékmegőrző:Az általános emberi értékek közvetítésén túl a művészi- és nemzeti kultúra értékeinek befogadására is nyitottá tesszük a gyermekeket.

1.9. ALAPELVEINK:

a gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatására

törekszünk figyelmet fordítunk a gyermekeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben

tartásának megerősítésére biztosítjuk az általunk nevelt gyermekek számára az egyenlő hozzáférést a gyermekeket elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi mindenkor és minden helyzetben a gyermekek érdekeit tartjuk szem előtt nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkört biztosítunk, amelyben

a mással nem helyettesíthető játék a legfontosabb szerepet kapja az alkalmazott pedagógiai módszereinket, eszközeinket a gyermek személyiségéhez és

érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítjük egyéni készségeik, képességeik kibontakozását teret adunk az önkifejezésre, legyen az beszéd, mozgás, játék vagy alkotás törekszünk az általunk képviselt pedagógiai és emberi értékeket hitelesen közvetíteni biztosítjuk az óvodapedagógusok - gyermekek érdekének védelmében, a gyermekek

személyiségéhez igazodva alkalmazott - pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának, innovatív pedagógiai törekvéseinek érvényesülését.

1.10. ÓVODÁNK ÁLTAL NYÚJTOTT SAJÁTOS LEHETŐSÉGEK

1. Az óvoda adottsága lehetővé teszi, hogy a mozgásfejlesztésre különös gondot fordíthassunk.

2. „ÉLMÉNY” szobánkban sajátos mikro-csoportos fejlesztéseket tervezünk a gyermekek önkéntes részvételével. Elképzeléseink szerint speciális tehetséggondozó-, képességfejlesztő-, differenciált-, egyéni játéklehetőséget kínálunk fel a gyermekeknek. Ennek megvalósításához megfelelő eszközöket biztosítunk. Elsősorban a művészetekhez (ábrázolás-kézimunka, ének-zene, vers-mese) kapcsolódó tevékenységeket kínálunk, de hangsúlyt fektetünk a más irányú tehetség gondozására is (matematikai, logikai, környező világ megismeréséhez kapcsolódó érdeklődés), esetleg mentális felfrissülés elősegítésére.

3. Mindennapjainkban fokozott mértékben biztosítunk lehetőséget a gyermekek kommunikációjának, egyéni megnyilvánulásainak kibontakoztatására.

4. Az idegen nyelvvel való ismerkedésre játéktevékenységeken keresztül adunk lehetőséget.

A korai idegen nyelv- elsajátítás legfontosabb jellemzője, hogy a mindennapi tevékenység közben történik. A gyermek fő tevékenysége a játék, ezért a nyelvvel való ismerkedés mindig játékba, a gyermek korának megfelelő tevékenységbe ágyazottan jelenik meg. A nyelvi alapkészségek közül a hallás utáni megértés az, amely minden alkalommal jelen van. Az ének, a zene, a tánc, a versek, mondókák mind-mind olyan

8

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

módon segítik hozzá a gyereket a nyelv alapjainak elsajátításához, ami korának megfelelő és örömteli.

Amennyiben migráns családok is igénybe veszik óvodánkat, úgy feladatunknak tekintjük, hogy lehetőséget teremtsünk a magyar és a migráns gyermekeknek ahhoz, hogy megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, megerősítését, társadalmi integrálását.

5. A gyermekeknek heti egy alkalommal vízhez szoktatást biztosítunk.

6. Az érdeklődő gyermekeknek a néptánc alapjainak megismerésére is lehetősége nyílik.

2. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÁLTALÁNOS FELADATAI

2.1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA

Célunk: biztonságos környezetben a gyermekek szükségleteinek kielégítése, mely hozzájárul egészségük védelméhez, jó közérzetükhöz és ez által megteremti a gyermekek testi fejlődéséhez szükséges kedvező feltételeket. Megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

2.1.1. Egészséges környezet

Célunk: otthonos, komfortos, egészséges környezet alakításával testi-lelki-szellemi harmónia megteremtése

Feladatunk:- esztétikus élettér kialakítása- környezeti higiénia igényének kialakítása- környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása, a

környezettudatos magatartás megalapozása /szelektív hulladékgyűjtés, anyagok újrahasznosítása/

- a gyermekek mozgásigényének, harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének, testi képességeik fejlődésének segítése

- balesetveszély megelőzése- rendszeres, alapos takarítás- felszerelés, bútorok, textíliák állandó tisztán tartása

Meglévő feltételek:Az egészségre nevelés hatékonyságát nagymértékben befolyásolják az óvodai környezet feltételei. Óvodánk bútorzata, helyiségei, felszerelése, udvari eszközei, az óvodás korú gyermekekre méretezettek. Elegendő hely és jó minőségű, többnyire természetes alapanyagú felszerelés áll a gyermekek rendelkezésére.

2.1.2. Étkezés

Célunk: a gyermekek testi szükségleteinek kielégítése, egészséges táplálkozáshoz szükséges feltételek megteremtése

Feladatunk: - kultúrált étkezés, viselkedés kialakítása, illemszabályok elsajátítása- ízlésformálás /terítés, étkezés, ismeretlen ízek megkóstoltatása…/- a gyermekek étkezési szokásainak, kedvelt ételeinek, érzékenységének, esetleg

undorának ismerete

9

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

- megfelelő idő biztosítása- szükség szerint különleges étkezés biztosítása- étkezésben jelentkező különbözőségek elfogadtatása a társakkal- folyadékpótláshoz szükséges eszközök biztosítása- gyermekek méreteihez illeszkedő eszközök biztosítása

Meglévő feltételek: - a tízórait és az uzsonnát magunk készítjük el, az ebédet egyéni rendelés alapján készen

kapjuk.- mindennapi vitaminpótláshoz biztosítjuk a friss zöldségeket, gyümölcsöket.- a HACCP alapján biztosítjuk az élelmezésügyi előírások betartását.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:- a gyermekek étkezés közben kultúráltan viselkednek- igénylik az asztal esztétikus rendjét- helyesen fogják és használják az evőeszközöket- természetes testtartással ülnek- a konyhai eszközöket biztonsággal használják- elfogadják társaik étkezésben jelentkező különbözőségeit

2.1.3. Testápolás

Célunk: a gyermekek gondozása, testi szükségleteik kielégítése, egészségének védelme, rendszeres, szükség szerinti tisztálkodás, tisztaság igény kialakítása

Feladatunk: - a testápolás kellékeinek, eszközeinek folyamatos biztosítása- a testápolás kellékeinek, eszközeinek folyamatos tisztán tartása- a gyermekeket segítjük, hogy a testápolás technikáit megismerjék, elsajátítsák- a gyermekeket úgy neveljük, hogy igényük legyen a rendszeres, szükség szerinti

testápolásra- biztosítjuk az intimitást

Meglévő feltételek:Óvodánkban megfelelő számú és minőségű, jellel ellátott, testápoláshoz szükséges eszköz található. A mosdók, WC-k száma megfelelő, tágas helyiségben, az intimitást biztosítva használhatják a gyermekek. Megfelelő magasságban elhelyezett tükrök segítségével kontrollálhatják jól ápoltságukat.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:- a gyermekek ismerik és rendeltetésszerűen, önállóan használják a testápolás eszközeit

/szappan, törölköző, körömkefe, fogkefe, fogmosó pohár, WC papír, fésű, papír zsebkendő/

- a gyermekek vigyáznak a mosdóhelyiség tisztaságára, rendjére- kialakul igényük a tisztaságra, ápoltságra, esztétikus megjelenésre

2.1.4. Öltözködés

Célunk: az öltözködés műveleteinek, sorrendiségének elsajátíttatása, önállóságra nevelés, az időjárás és öltözködés összefüggéseinek felismertetése, ízlésformálás.

10

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

Feladatunk:- megfelelő hely és idő biztosítása az öltözködés gyakorlásához, célirányos mozdulatok

elsajátításához- esztétikus, rendezett külső igényének kialakítása a gyerekekben- a gyerekek figyelmének felhívása az időjárási viszonyokra a megfelelő ruhadarabok

kiválasztása előtt.

Meglévő feltételekA csoport öltözőhelyiségében megfelelő mennyiségű, jellel ellátott szekrény, fogas, cipőtartó polc áll rendelkezésre.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:- megfelelő sorrendben, önállóan veszik fel-le ruhadarabjaikat- levetett ruháikat összehajtogatva teszik a helyükre- ha melegük van, fáznak, jelzik, segítenek magukon- észreveszik és megigazítják rendezetlen öltözéküket- önállóan bekötik cipőjüket

2.1.5. Levegőzés

Célunk: a szabadban tartózkodás igényének kialakítása, szabad mozgás feltételeinek megteremtése, gyermekek mozgásigényének kielégítése, betegségek megelőzése a gyermekek edzésével.

Feladatunk:- a szabadban történő mozgás- és játéktevékenység biztosítása- változatos mozgásos játékok szervezése- megfelelő minőségű és mennyiségű homokozó játék, sporteszköz biztosítása- biztonságos homokozó és udvari mászó eszközök biztosítása, azok karbantartása- a használat során sérült zöld terület pótlása, gondozása- környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása /hulladék

gyűjtése, növények, állatok védelme/

Meglévő feltételek:Az óvoda udvara biztosítja a változatos szabadtéri tevékenységek lehetőségét. Napos és árnyékos helyek egyaránt a gyerekek rendelkezésére állnak.

2.1.6. Alvás, pihenés

Célunk: a gyerekek egészséges testi és lelki fejlődésének elősegítése az ebéd utáni nyugodt pihenés biztosításával, figyelembe véve az egyéni különbségeket.

Feladatunk:- a nyugodt, családias, békés hangulat biztosítása a pihenés zavartalansága érdekében- zavaró belső és külső ingerek kiküszöbölése- fényszűrés és levegőcsere biztosítása- alvási szokások tiszteletben tartása- fektetők, ágyneműk folyamatos tisztán tartása

Meglévő feltételek:Minden gyereknek jellel ellátott fektetője, ágyneműje van.

Feladataink az egészségvédelem területén:- Az egészséges környezet kialakítása, megteremtése. Környezet védelméhez és

megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása.- A nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása.

11

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

- A gyermekek megfelelő gondozottságának biztosítása, életkori sajátosságainak megfelelő szokásrend alakítása.

- A gyermekek mozgásigényének kielégítése, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.

- A gyermekek testi képességek fejlődésének segítése.- A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.- Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a

betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.- A gyermekek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése, mindennapos edzés.- Önállóságra szoktatás saját maga gondozása kapcsán.- A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet

biztosítása.- A kulturált étkezési szokások alakítása, erősítése.- A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása, a

környezettudatos magatartás megalapozása.- A megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógusokkal

együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki, nevelési feladatok ellátása.

Együttműködési feladatunk a családokkal:- A szülőkkel megbeszéljük az óvodában kialakított, kialakítandó szokásokat és kérjük,

hogy ezeket, a lehetőségekhez mérten, otthon is hasonlóan végezzék.- Próbálják dicsérettel, buzdítással sikerélményhez juttatni a gyermekeket az önellátás

minél teljesebbé tételénél. A segítés azért történjen, hogy önálló legyen a gyermek, éppen ezért ne helyette lássák el a feladatokat.

- Megkérjük a szülőket, hogy figyeljenek fokozottan a tornaruha, a váltóruhák meglétére, amit célszerű az időjárásnak és a gyermekek növekedésének megfelelően változtatni.

- Az óvodás gyermekek egészséges étkezésének megalapozása érdekében segítséget, tájékoztatást szervezünk a szülők részére – szakemberek segítségével- a reform ételek elkészítésében.

- Szülőkkel együtt óvodánkban sport napot szervezünk.- A szülőkkel való szervezett kapcsolattartás elősegíti, hogy az intézményi- és a családi

nevelés összekapcsolódjon.

Az egészséges életmódra neveléshez kapcsolódó feltételrendszer:- Az óvoda helyiségei egészségesek és biztonságosak legyenek, feltételeinek

megteremtése. (Rendszeres fertőtlenítések, takarítások egészségre nem ártalmas tisztítószerekkel, HACCP rendszer működtetése, játszótér folyamatos ellenőrzése, balesetveszélyes játékok, eszközök eltávolítása, javítása).

- A környezeti higiéniára nevelés az intézményünkben magában foglalja az óvoda tisztaságának a megóvását, szépítését. (A csoportszoba szellőztetését, a helyes fűtés és világítás biztosítását, az udvar tisztántartását, a mellékhelyiségek takarítását.)

- Az egészséges táplálkozás érdekében minél több zöldség, gyümölcs, rostos ital fogyasztásához a feltételek megteremtése.

- Folyadékpótlás csoporton belül és udvaron: kancsó, pohár. - A gyerekek gondozásához szükséges eszközök biztosítsa (megfelelő méretű bútorok és

tároló helyek. Jellel ellátott textíliák. törülköző, ágynemű, pizsama, zsákok, tornaruha, torna zokni, asztalterítők, napos kötények. Jellel ellátott személyes eszközök: folyamatosan cserélt fogkefe, fogmosó pohár.

12

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

- A kulturált étkezéshez gyermekek méretében, esztétikus evőeszközök étkészletek, tálalási kiegészítők.

- Udvari, kerti szerszámok. Gyermek méretéhez igazodó seprű, lapát- Standard méretű (nem eldarabolt): WC papír, papír zsebkendő, szalvéta.- Többfunkciós speciális mozgásos eszközök, tornateremben, csoportszobában, udvaron.- A természet védelmét az udvaron kialakított veteményes és virágoskertben gyakorolják a

gyerekek. Az óvodában elhelyezzük a szelektív hulladékgyűjtő edényeket. Az energiával való takarékosságot a folyamatos odafigyeléssel, magyarázattal, megfelelő eszközökkel biztosítjuk.

2.2. AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS

A gyermeket elsősorban érzelmei irányítják, ezért fontos, hogy az óvodában derűs, szeretetteljes, barátságos légkör vegye őket körül. Az óvodába lépéskor az első benyomás is nagy hatással van rájuk, ezért úgy alakítottuk ki a belső tereket, hogy azok harmóniát, pozitív légkört sugározzanak.

Az óvodás gyermekekben igen erős az érzelmi kötődés személyekhez, tárgyakhoz, helyzetekhez. Az óvónő, mint modell, alapjaiban érinti érzelmeit. A köztünk és a gyermekek között létrejött érzelmi kötődés a csoport egészére gyakorolt befolyás leghatékonyabb eszköze. Érzelmi kapcsolat szükséges ahhoz is, hogy elvárásainkat megértse, elfogadja.

A társadalmi és egyéni értékek alakulása a nevelésfolyamatában szokástól szokásig vezet: az érzelmeken, az akarati cselekvéseken át az értékes erkölcsi szokásokhoz, normákhoz. A gyermekek így megtanulnak igazodni a változó világhoz, képessé válnak az „új” szeretetére, a feladatok, döntések megfogalmazására, elfogadására.A morális fejlődés alapja az érzelem: egészséges erkölcs nem jöhet létre megfelelő érzelmi fejlettség nélkül. Az erkölcsi nevelés során feladatunk olyan normák, illemszabályok állítása a gyermekek, illetve a gyermekközösség elé, melyek közvetve a felnőtt világba való beilleszkedést célozzák. A szociális tanulás során biztosítjuk a belső motívumok /meggyőződés formálása, akarati tulajdonságok fejlesztése/ alakítását a cselekvésben. A gyermekeket annak megértésére és elfogadására neveljük, hogy az emberek különböznek egymástól. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

Célunk: otthonos, derűs, szeretet teli és elfogadó óvodai légkör biztosítása, melyben a gyerekek szabadon megélhetik érzelmi állapotaikat, kifejezhetik azokat és a közösség tagjaiként, tolerálják társaikat.

Feladatunk:- elősegítjük a pozitív érzelmi töltésű, harmonikus, bensőséges kapcsolatok alakítását, az

óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak között.

- segítjük a gyermekek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, emellett teret engedünk önkifejező törekvéseiknek

- lehetőséget teremtünk arra – közös élmények biztosításán keresztül – hogy a gyermekek kielégíthessék természetes társas szükségleteiket,

- a gyermekeket különbözőségek elfogadására és tiszteletére neveljük - fontosnak tartjuk a személyes példaadást az óvoda valamennyi dolgozója részéről- törekszünk a gyermekek jellemformálására, akarati tulajdonságaik fejlesztésére- a családi értékek tiszteletben tartjuk

13

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

- a gyermek érzelmi életének kibontakoztatásához a művészeti nevelés eszközeit is felhasználjuk

- a gyermeki és nemzeti ünnepekhez való pozitív viszony alakulását elősegítjük

Érzelmi biztonság megteremtésének színterei:

Ünnepeink

Az ünnepek – az érzelmi nevelés sajátos színterei – a mindennapoktól eltérő közösségi események. A jeles napokat megelőző időszakban közösen készülünk rájuk.Így az ünnepnaphoz kapcsolódó közös élmények mély érzelmi nyomokat hagynak a gyermekekben. Átérzik az ünnepnapok másságát, a bensőséges összetartozás élményét, alapozódik az „ünnepelni tudás” képessége. Ezek a gyermeki élmények hatnak a család szemléletmódjára, bevonva őket a készülődésbe, ünneplésbe.

A gyermeki élet ünnepei:- Születés- és névnapok- Advent, adventi készülődés- Mikulás- Farsang- Húsvét- Anyák napja

Nemzeti ünnep- Az 1848-as forradalom és szabadságharc- Október 23-a

Az ünnepekkel kapcsolatos feladataink

-Az ünnepek kiemelése az óvoda mindennapjaiból, melyek előzményei illeszkednek a gyermekek természetes életmenetébe.

-A megelőző várakozási időszak tevékenységeinek megszervezése.-A gyerekek bevonása az előkészületekbe (teremrendezés, ajándékkészítés, ünnepi ruha).-Az ünnep hangulatának emelése a felnőtt közösség „ajándékával” (bábozás, közös

éneklés, színházi előadás).-A dajkával közösen tervezzük és szervezzük meg a feladatokat.

Nyílt napok

Beiratkozást megelőző időszakban lehetőséget nyújtunk az érdeklődő családoknak óvodánk megtekintésére, személyes beszélgetésekre. Fontosnak tartjuk ezt az alkalmat a kölcsönös megismerkedés szempontjából.

Ismerkedési délután

Az óvodába lépés előtti héten szervezzük ezt az alkalmat. A családok az óvodában együtt játszva, a helyeket együtt bejárva ismerhetik meg gyermekükkel közösen az intézményt. A könnyebb megismerkedést szolgálja ez az esemény, az óvónők is információkat szerezhetnek a gyermekek fejlettségi szintjéről, kommunikációs képességeiről, otthoni szokásokról, az óvodával kapcsolatos elvárásokról.

Célunk: a fenti alkalmakkor a családok megismerhetik az óvónőket, az intézmény adottságait. Ezzel megalapozhatjuk a gyermekek biztonság érzetét, megkönnyítve ezzel a családtól való elválás folyamatát.

14

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

Feladatunk:- feltételek megteremtése- oldott, nyitott légkör biztosítása- információgyűjtés gyermekekről, családokról

Beszoktatás

A gyermekek óvodai beilleszkedésének elősegítése nagyfokú tapintatot, türelmet igénylő feladat. A szülők ekkorra már megismerkednek az óvoda nevelési programjával, óvodánk adottságaival és azzal, hogy milyen lehetőségeket biztosítunk gyermekeiknek a zökkenőmentes beilleszkedésre.

Célunk: a gyermekek a családtól, anyától való elválást minél zökkenő mentesebben éljék meg és a szülők biztonságban érezzék gyermeküket az óvodában.

Feladatunk:- felkészülés a gyermekek fogadására- szeretetteljes, oldott légkörben rendszeresen ismétlődő tevékenységek szervezésével a

gyerekekben biztonságérzet kialakítása

Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése

Célunk: Óvodánk egyik fő célja az egyéni, differenciált nevelés megvalósítása. A hátrányos helyzetű gyermekeknek ugyanolyan esélyeket biztosítani, mint a többi gyermeknek. Feltárni a fejlődés lemaradásának hátterét, és az előforduló veszélyeket.

Feladatunk: - megfelelő kapcsolatteremtés kialakítása mind a gyermekekkel, mind az érintett

szülőkkel.- figyelembe vesszük a gyermek életkori és egyéni sajátosságait, valamint a sajátos

nevelést igénylő gyermeknek eltérő fejlődési ütemét ahhoz, hogy az esetleges potenciális tanulási zavarokat kiszűrhessük és megelőzhessük.

- szükség esetén megfelelő szakember közreműködésének biztosítása a nevelésben (pszichológus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus)

- A szeretet és kötődés képességének fejlesztése.- A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése.- Az élménybefogadás képességének fejlesztése.- Az érzelmek kifejezőképességének fejlesztése.- Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése.- Erkölcsi szokás-és szabályrendszer képességének fejlesztése.- Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség

kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és a felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre.

- A gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása.

- A felnőttekkel és a gyerekekkel kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása, gyakorlása.

15

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére- a gyermekek ismerik a mindennapos óvodai viselkedés alapvető szabályait- tisztelettudóan viselkednek egymással és a felnőttekkel- ismerik és értik az óvónők metakommunikációs jelzéseit- konfliktus helyzetben képesek megoldást találni társaikkal - a közös élmények, a tevékenységek gyakorlásának hatására fejlődnek erkölcsi

tulajdonságaik, és akaratuk, szokás- és normarendszerük megalapozódik- ki tudják mutatni és képesek közölni érzelmeiket adott helyzetben, az óvodai

szabályoknak megfelelően- kialakul bennük az ünnepekhez kapcsolódó pozitív érzelmi viszony- ismerik szűkebb és tágabb környezetüket, ez a szülőföldhöz kötődésük alapjául szolgál- képesek rövid időre elhalasztani saját vágyaikat- nyitottakká válnak a különféle művészeti ágak alkotásainak befogadására, erős érzelmi

kötődés alakul ki bennük a művészetek iránt.

2.3 AZ ANYANYELVI AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS

ANYANYELVI NEVELÉS

Az anyanyelvi nevelés áthatja az egész óvodai életet, valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek felnőtté válva tiszteljék, ápolják magyarságuk legfőbb kifejezőjét, szeressék a magyar nyelvet.

Az óvodai nevelés során a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve változatos tevékenységeket biztosítunk, melyek során további tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetükről.

Célunk: olyan családias, derűs légkör teremtése, melyben a gyermekek természetes beszédkedve, kapcsolatteremtő beszédkészsége kibontakozhat, valamint az aktív cselekedtetés által eljutnak a tapasztalaton alapuló fogalomalkotásig, gondolkodásig.

Feladatunk:- törekszünk a szép, példaértékű beszédre, a szemléletességre, képszerű kifejezések

alkalmazására.- figyelemmel kísérjük a gyermekek beszédértési, beszédtechnikai szintjét.- szükség esetén megfelelő szakember bevonását kérjük.- elősegítjük a beszéd alapját képező belső képalkotás folyamatának fejlődését (változatos

tevékenységekkel, tapasztalatszerzéssel, verbális megerősítéssel).- beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkört teremtünk- biztosítjuk, hogy a gyermekek örömmel beszélgessenek, arra neveljük őket, hogy bátran

nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket.- lehetőséget teremtünk minden gyerek számára a folyamatos beszéd gyakorlására.- igyekszünk képessé tenni a gyermeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni.- a gyermekek szókincsét folyamatos bővítjük.- segítjük a gyermekeket abban, hogy képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit

variálni.- beszédértés és a beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása- a gyermeki kérdéseket, megválaszoljuk, inspiráljuk őket arra, hogy bátran kérdezzenek.

16

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

Meglévő feltételek:- óvodánkban a gyermekek beszédes, derűs légkörben nevelkednek. - nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a beszélgetések közben egymás szemébe nézve,

türelmesen, figyelmesen hallgassák meg a beszélgetőtárs mondanivalóját. - sajátítsák el és gyakorolják a társalgás szabályait. - lehetőségeket teremtünk arra, hogy minden gyermek szabadon, gátlások nélkül

megszólaljon, kifejezhesse gondolatait, érzéseit.- az együttnevelés érdekében javasoljuk, a családoknak, hogy otthon minél többet

beszélgessenek gyermekeikkel, érdeklődjenek a gyermekeket érintő dolgok iránt, ne hagyjanak megválaszolatlan kérdéseket, biztosítsanak közös élményeket.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére - a gyermekek gazdag szókincset, változatos mondatszerkezeteket, mondatfajtákat

használva beszélnek- beszédészlelésük, beszédértésük fejlett- a nyelvi kifejezőeszközöket tudják használni- érthetően, tisztán artikulálnak- folyamatosan kommunikálnak, kifejező metakommunikációs jelzéseket alkalmazva- megfelelő hangerővel, hangsúlyozással, tempóval beszélnek, megérezve a magyar nyelv

sajátosságait- spontán és szervezett tevékenységekben aktívan vesznek részt- alakulóban van probléma felismerő- és megoldó képességük- képesek fogalmi gondolkodásra- képesek figyelmüket összpontosítani- értik, használják a névutókat, a jelen-múlt- és jövőidőt

ÉRTELMI FEJLESZTÉS

Célunk: - a gyermekek sokoldalú tapasztalatot szerezzenek az őket körülvevő természeti és

társadalmi környezetről, bővítsék és rendszerezzék ismereteiket, fedezzék fel az összefüggéseket, és ismereteiket tudják alkalmazni a gyakorlatban.

- ismeretek, jártasságok, készségek tudatos elsajátítása a gyermek tanulásában, egyéni fejlődési ütemének megfelelően.

- a tanulási tevékenység esetén azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyenek részt a folyamatban a gyerekek.

Feladatunk - a gyermekek minél változatosabb, többfajta tevékenységének egy időben történő

gyakorlásához a megfelelő feltételeket biztosítjuk. (idő, hely, eszköz, ötlet).- tevékenységek megszervezésében támaszkodunk a gyermekek tapasztalataira, a

gyermekek aktuális élményvilágára.- élmények nyújtásával segítjük elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb

tevékenységformák kialakulását.- folyamatosan biztosítjuk a gyermekek számára a képességeik kibontakoztatásához

szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit.- folyamatos megfigyelés útján alkotunk tiszta képet a gyermekek meglévő képességeiről,

ennek ismeretében törekedjen a képességek fejlesztésére.- a kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradt gyermekekre egyénre

szabott fejlesztési tervet készítünk, és ez alapján fejlesztjük a gyermeket.- minden gyermek képességét önmagához – a saját lehetőségeihez – viszonyítva

igyekszünk fejleszteni.

17

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

- a gyermekek értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás).

- a gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése.

- lehetőséget kínálunk a gyermekek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit.

- a gyermekek egyéni érdeklődésnek megfelelő tevékenységeket biztosítunk.- a gyermekek önállóságát, figyelmét, kitartását, pontosságát, feladattudatát fejlesztjük.- olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtunk segítséget a gyermeknek, amelyben saját

teljesítőképességét is megismerheti.

Fejlődés jellemzői óvodás kor végére

- legyenek érdeklődőek és nyitottak szűkebb és tágabb környezetük iránt.- alakuljon ki pontos és valósághű észlelésük, figyelemkoncentrációjuk, problémamegoldó

képességük, elemi fogalmi gondolkodásuk- fejlődjön képzeletük, rövid és hosszú távú memóriájuk

3. ÓVODAI ÉLETÜNK MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

A gyermekek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez átgondolt, jól szervezett napi- és hetirendet állítunk össze, melyek – a gyermekek egyéni szükségleteit is figyelembe véve - a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg.

A játék kitüntetett szerepét szem előtt tartva alakítjuk ki a rugalmas napirendet.

Óvodai nevelésünkben nagy hangsúlyt fektetünk a gondozásra, hiszen ennek folyamán is alkalmunk nyílik a gyermekek nevelésére, kapcsolataink mélyítésére, önállóságuk fejlesztésére.

A gyermekek megismerését és fejlesztését, fejlődésük nyomon követését, a nevelés tervezését dokumentáljuk.

Az óvodai nevelés a jóváhagyott pedagógiai programunk alapján valósul meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezzük meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.

A nyári időszakban az év közben már kialakított szabályok és szokások megtartásával, kötetlen formában változatos tevékenységeket biztosítunk. Lehetőség szerint növeljük a játék és a szabadban való tartózkodás idejét.

Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

18

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

AZ ÓVODAI CSOPORT NAPIRENDJE

Időtartam Tevékenység07.30 - 12.00 Gondozási feladatok (tisztálkodás, étkezés, öltözködés)

Szabad játék, párhuzamosan is tervezett differenciált tevékenység a csoportszobában, vagy a szabadban

Mindennapos frissítő mozgás vagy tervszerűen szervezett mozgás (teremben, tornateremben, vagy a szabadban)

Játékba és tevékenységbe ágyazott, a gyermekek egyéni képességei-hez igazodó műveltségtartalmak közvetítése

Művészetek eszközeivel és megfigyelésekkel tevékenységekben megvalósuló tanulás

Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése

Ismerkedés a természettel, megfigyelések végzése spontán és tervezetten szervezett formában

Az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenység a szabad levegőn

12.00 -15.00 Gondozási feladatok (tisztálkodás, étkezés, öltözködés) Pihenés

15.00 -17.00 Gondozási feladatok (tisztálkodás, étkezés, öltözködés) Szabad játék, párhuzamosan is végezhető tevékenység a szülők

érkezéséig

A fenntartó a szülők igénye alapján minden évben meghatározza a nyitva tartás idejét, amit a házirendben és az éves munkatervben rögzítünk.

Tevékenységek javasolt szervezeti formája:Párhuzamosan tervezett differenciált tevékenység tervezése, szervezése:

Játék Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás Külső világ tevékeny megismerése Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése Munka jellegű tevékenységek

Szervezett tevékenységek: Mozgás, Mozgásos játék, Mindennapos mozgás Verselés, mesélés naponta Beszélgetés, ének, mondóka, játék.

Tevékenységek formái: Egyéni, mikro csoportos, frontális

A témakörnek és a gyermekek fejlesztésének megfelelően az óvodapedagógus megítélése alapján párhuzamosan is irányíthat tevékenységeket. Az óvodai élet megszervezésben kiemelt szerepe van a gondozásnak.

19

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

4. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE

Óvoda- bölcsőde kapcsolata

Célunk: a bölcsődéből óvodába való zökkenőmentes váltás biztosításaFeladatunk: kapcsolattartás a kerületi bölcsődékkel

Óvoda-család kapcsolata

Célunk: Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Kiegyensúlyozott partnerkapcsolatra törekszünk, igyekszünk megtalálni a segítségnyújtás családokhoz illeszkedő megoldásaitFeladatunk:

- a nevelési módszerek összehangolása a gyermekek egészséges fejlődésének érdekében- nyitott, kölcsönös, bizalmon alapuló kapcsolat ápolása

Az óvodában létező hagyományos kapcsolattartási formákon /szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt nap/ túl közös programok szervezésével, illetve szülők számára szervezett fórumokon keresztül szeretnénk minél jobban bevonni a családokat az óvoda életébe.

Rendszeresen szervezünk olyan különféle témák alapján szülői fórumot, amelyek érdeklődésre tartanak számot a szülők körében, segítik őket gyermekeik nevelésében, megismerhetik az életkori sajátosságokkal magyarázható nevelési problémákat s azok kezelésének módjait, megismerkedhetnek az egészséges ételek elkészítési módjaival… stb.

Minden alkalommal igyekszünk meghívni olyan embereket, akik a téma elismert szakértői, így hitelesen képviselhetik álláspontjukat, a szülők, pedig jó szívvel fogadhatják meg tanácsaikat.

Óvoda-iskola kapcsolata

Célunk: az óvodából az iskolába való zökkenőmentes átmenet biztosítása.

Feladatunk:- szülői értekezlet szervezése tanköteles korú gyermekek szüleinek- nagycsoportosok számára iskolai órák látogatásának szervezése

További szakmai kapcsolatok- Óvoda orvosa, védőnője- Uszoda, úszóoktató- Kulturális intézmények: múzeumok, színházak…

20

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI

5.1. JÁTÉK

A játék az óvodás gyermekek mással nem helyettesíthető, alapvető, mindennapjaikat átszövő önkéntes, legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, melyben fejlődik alkotókészségük, érzelmi életük, társas kapcsolataik, értelmi képességeik, mozgásuk.

A játék során élményt adó, változatos tapasztalatokat szerezhetnek az őket körülvevő világról, élményeiket újra élhetik, vagy újra alkothatják. Átélhetik kielégítetlen vágyaik beteljesülését, félelmeik, szorongásaik ez által oldódhatnak. A feszültségoldás és az ebből fakadó öröm segíti belső békéjük, lelki harmóniájuk, nyugalmuk kialakulását.

A játékban anyanyelvüket is egyre árnyaltabban használhatják, társas kapcsolataikat folyamatosan alakítják. Olyan magatartásokat, szokásokat tanulnak meg, melyek alapjai lehetnek a társadalmi érintkezés kultúránkban kialakult rendszerének.

A játékban jól megfigyelhetők a gyermek adottságai, jellemvonásai, társas érintkezési formái, ismeretei.

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el.

Célunk: derűs, vidám, nyugodt légkör biztosításával a gyerekek játéktevékenységének, az együttjátszás feltételeinek a megteremtése.

Feladatunk:- a játék védelme, a gyermeki önállóság tiszteletben tartása- esztétikus játékkörnyezet, ízlésformáló játékok biztosítása- jelenlétünkkel és játéksegítő metódusokkal indirekt módon támogatjuk a gyermekek

játékát- egyszerű, teljesíthető szabályok kialakítása- élményszerzési lehetőségek biztosítása- beszédkészség, metakommunikáció, értelmi képességek fejlesztése- megfigyeljük a gyermekek játékát, és felhasználjuk a nevelési céljaink elérése érdekében.- minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek az elmélyült játékra.- a játéktevékenységekhez szükséges feltételeket, ötleteket és eszközöket biztosítjuk.- nyugodt légkört biztosítunk az elmélyült játék feltételeinek megteremtésében.- napirenden belül elegendő időt és helyet biztosítunk a játék számára.- az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségeket kihasználjuk a játék

fejlesztése érdekében.- szükség esetén bekapcsolódunk a játékba, együtt játszunk a gyermekekkel.

Gyakori játékfajták: gyakorló-, szerep-, dramatikus-, konstruáló-, szabályjáték, bábozás.

Meglévő feltételek:A csoportszobát úgy alakítottuk ki, hogy valamennyi játékfajtához megfelelő hely, eszköz, bútor álljon a gyerekek rendelkezésére. Játékeszközeink változatos tevékenységre ösztönzik a gyermekeket, melyeket folyamatosan bővítünk, fejlesztünk készen vásárolt ill. közösen készített kiegészítőkkel. A játékok jelentős része természetes alapanyagú, tartós, esztétikus és kreativitást fokozó.

21

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

- jól megkülönböztethető, állandó játéktereket biztosítunk a különböző játéktevékenységekhez, pl. kirakó-, konstruáló-, egyéb szerep-, vagy szituációs játékokhoz, alkotások kiállító polca stb.

- minden játékfajtának (faépítők, babakonyhai játékok, kirakó, konstruáló, célbadobós, képeskönyvek nézegető helye, stb.) megvan az állandó tárolóhelye.

- a gyermekek által konstruált szép alkotások kiállítására van egy alkalmas polc.- a játékidő alatt a rajz sarokban minden rajzos eszköz a gyermekek rendelkezésére áll.- a „mesesarok” mesekönyvekkel, képeskönyvekkel, bábokkal, drámajátékhoz alkalmas

eszközökkel, egyszerű jelmezekkel van ellátva.- a ritmus hangszereket, dallamjátszó hangszereket, és a körjátékokhoz szükséges

kellékeket, a gyermekek a szabad játékban is elvehetik.- az építő játékokhoz különböző méretű és anyagú elemeket biztosítunk, melyek közül

nem használják a teljes kínálatot egyszerre, hanem időszakonként felválta.- a különböző életkorú gyermekek számára - életkori sajátosságaiknak megfelelő -

minőségi játékeszközöket bocsátunk rendelkezésre.

A gyermek fejlődésének várható jellemzői az óvodáskor végére- örömmel, elmélyülten játszanak- betartják a játékszabályokat, elviselik a kudarcot- szabálytudatuk fejlett, ehhez kialakult erkölcsi tulajdonságokkal rendelkeznek

/becsületesség, kitartás, türelem/- tiszteletben tartják társaik játékát- logikai gondolkodásuk fejlett, képesek bonyolultabb szabályjátékok elsajátítására is- játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték, mely során képesek tartalmas, kifejező

párbeszédre- az ismert meséket többször dramatizálják, bábokkal eljátsszák- képesek önállóan eszközöket készíteni játékaikhoz

MÜVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEKAz óvodás korban elkezdődik a művészet ismerete, szeretete, esetleg valamilyen művészeti ág művelése. A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos szempontból, egyéni szűrőn keresztül. A művészeti nevelés feladata nem más, mint a gyermekek kreativitásának az alkotó gondolkodásának és a cselekvésének kialakítása Nagyon fontos a művészeti nevelés szempontjából az, hogy esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye körül a gyermeket. Az óvoda és a csoportszoba esztétikuma és harmóniája komoly hatást gyakorol a gyermekekre. Az óvodapedagógus saját példájával, jó izélésével, művészetek szeretetével sokat segíthet a művészeti nevelés alakításában, fejlesztésében. Fontos, hogy minél több alkalmat adjon az óvodás gyermeknek érzéseinek, gondolatainak, ötleteinek a játékban, az ének-zenében, a bábozásban, a rajzolásban kifejezésre jusson. Minél több eszközzel ismerkednek meg a gyerekek, minél biztosabban kezelik, annál több lehetőségük adódik önmaguk kifejezésére.A művészeti nevelés komplex jellegű, bele tartozik a vers-mese, bábozás, a dramatizálás, az ének-zene, énekes játék, a tánc, a játék, a rajzolás, mintázás, kézimunka, barkácsolás, festés, agyagozás illetve a környezet esztétikája.

22

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

Feladatunk a művészeti tevékenységek megszervezésben:

- úgy alakítjuk ki - a gyermekek bevonásával - a csoportszobát, hogy ott a különböző tevékenységeket kereső gyermekek nyugodtan, kényelmesen dolgozhassanak.

- biztosítjuk a megfelelő eszközöket, időt, helyet a művészeti tevékenységek gyakorlásához, ezzel ötletet adva a gyermeki fantáziához.

- elősegítjük a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását.- lehetőséget adunk a gyermekeknek arra, hogy minél több élményt átélve megvalósítsák

elképzeléseiket.

5.2. VERSELÉS, MESÉLÉS

A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermekek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásit, s egyben feloldást és megoldást is kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre.

A dramatikus játékok, a bábozások lehetőséget nyújtanak az irodalmi élmény újra átélésére, az önálló alkotásra, melyek során következtethetünk a gyermekek érzelmi, értelmi világára is.

A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos játékos mozgással összekapcsolt mondókázásra, verselésre. Ennek megvalósítása közben a gyermekek érzéki-érzelmi élményhez jutnak. A mese – képi és konkrét formában – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges megfelelő viselkedésformákat.

Célunk: művészi értékű irodalmi alkotásokkal a gyermeki személyiség és az egyéni képességek, érzelmek sokoldalú formálása, olvasásra nevelés.

Feladatunk:- népi, klasszikus és kortárs irodalmi műveket ismertetünk meg a gyermekekkel- mindennapi mesélés, mondókázás és verselés során kielégítjük a gyermekek mentális

higiénéjének igényét- erkölcsi értékek közvetítése, érzelmek formálása az elhangzó mesék által- értelmi képességek fejlesztése- belső képalkotás fejlesztése- mese- és versmondás örömszerző élményének megteremtése- teret engedünk a gyermekek saját vers- és mesealkotásának, annak mozgással és/vagy

ábrázolással történő kombinálására, ezzel segítjük önkifejezésüket.- a mindennapi mesélés, verselés, mondókázás biztosításakor ügyelünk a gyermekekkel

való szoros érzelmi kapcsolat, a meghitt légkör megteremtésére.- kihasználunk minden lehetőséget, kínálkozó alkalmat a verselésre, mesélésre.- alaposan felkészülünk arra, hogy a mese, vers történéseit alkotó módon előadjuk.

23

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

Meglévő feltételek:- az irodalmi élménynyújtást kötetlen formában szervezzük az esztétikusan kialakított

mesesarokban, a nap folyamán bármikor, amikor a hangulat, az aktivitás lehetővé teszi.- pihenés előtt minden nap mesélünk a gyerekeknek olyan meséket, melyek az alváshoz

szükséges nyugalom, hangulat megteremtéséhez hozzájárulnak.- lehetőség van az élményfeldolgozás különböző formáira, a dramatizálás, bábozás,

ábrázolás eszközeit szabadon használhatják a gyerekek játékidőben is.- megfelelő számú, méretű, tartalmú könyvet biztosítunk a gyermekeknek.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére- a gyermekek kérik, várják a mesemondást- szívesen ismételgetik a verseket, mondókákat- össze tudják kötni a folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait /szövegértés/- kedvelt időtöltésük az ismert mesék bábozása, eljátszása, ábrázolása- bátran, örömmel alkotnak meséket, verseket- ismernek népmesei kifejezéseket- vigyáznak a könyvekre, eszközökre

5.3. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC

Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek. A közös ének zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét.

A művészi értékű gyermekdalok, a népi játékok és mondókák az élő énekes és hangszeres rendezvények felébresztik a gyermekek zenei érdeklődését.

Hangsúlyozzuk a népi gyermekjátékok értékközvetítő szerepét: a nyelvi- és szokáshagyomány közvetítését.

A művészeti nevelésen belül óvodánkban kiemelt figyelmet szentelünk a néptánc tanításának. A gyermekek elsajátíthatják a tánc alaplépéseit, illetőleg egyszerűbb koreográfiák betanulásával, népi dalosjátékokkal, mondókákkal olyan együttjátszásokat teremtünk, amelyekben a gyerekek önkéntesen, lelkesen, szívesen vesznek részt.

A tánc komplex fejlesztő hatása vitathatatlan:ritmusérzéket, memóriát, koncentráló képességet, fegyelmezettséget, társas együttműködést, állóképességet, logikát, mozgáskoordinációt, feladattudatot, térérzékelést fejleszt úgy, hogy a kisgyermek mindeközben örömmel, felszabadultan éli át az alkotás és mozgás örömét.

Törekszünk népi hagyományaink sajátosan magyar jellegzetességén túl más népek zenei és mozgáskultúrájának megismertetésére és megszerettetésére is.

Célunk: az éneklés és tánc megszerettetése, zenei alkotókedv alakítása elsősorban népzenei örökségünk és a klasszikus, illetve kortárs zenei alkotások megismerésén keresztül.

24

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

Feladatunk:- a gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei

képességfejlesztő játékokkal- ének- zene- ritmus- mozgás egységének megalapozása- zenei anyanyelv alakítása- zenei képességek fejlesztése- mozgásfejlesztés- zenei alkotókészség fejlesztése- népi kultúra értékeinek közvetítése- lehetőségeket teremtünk a gyermeknek a környezetük hangjainak megfigyelésére.- lehetőségeket adunk a zenei fejlesztés területén a ritmusfejlesztésre, hallásfejlesztésre,

mozgásfejlesztésre.- a szabad játék alatt is biztosítjuk a zenére történő mozgás lehetőségét.- bátorítjuk a gyermekeket dallamok, ritmusok, dalszövegek kitalálására.- a zenei nevelés szerves részét képezzék a hangszerek, amelyeket a gyermekek

használhatnak.

Meglévő feltételek:- óvodánk gazdag hangszerkészlettel rendelkezik: ritmus hangszerek, népi hangszerek és

klasszikus hangszerek egyaránt megtalálhatóak. - a gyermekek a sokféle hangszert zenei képességek fejlesztésére, az együttzenélés

örömének megtapasztalására használhatják. - a népi hangszerek egy részét az óvónők és a gyermekek készítik. - a hangszerek a gyermekek részére elérhető magasságban, nyitott polcon vannak

elhelyezve- CD- készletünket főleg a magyar népi és klasszikus, a kortárs gyermekdalok köréből

válogattuk. Megtalálhatóak a világ klasszikus és ma élő nagyjainak zeneművei is, melyekkel a zenehallgatás, a tánc, a rendezvények, egyéb tevékenységek hangulatát emeljük, a gyermekek zenei ízlését formáljuk.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:- élvezettel hallgatják, játsszák saját népünk és más nemzetek dalait, játékait- érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát- ismerik a néptánc alaplépéseit, egyszerűbb koreográfiákat elsajátítanak- önállóan, zenei érzékkel használják az egyszerűbb ütő-és ritmushangszereket- önálló játékszervezésre képesek- zenei képességeik megfelelően fejlettek.

25

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

5.4. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.Az ábrázoló tevékenységre az egész nap folyamán lehetőséget biztosítunk a gyermekek számára, lehetőséget adva az alkotás örömének megélésére, önkifejezésre, környezetük esztétikai alakítására, és az esztétikai élmények befogadására. A gyermekek alkotóvágyának kielégítését ötletadással, sokféle anyag és technika biztosításával és oldott légkör megteremtésével kívánjuk biztosítani. A változatos, jó minőségű eszközökkel segítjük az önkifejezést, emelhetjük az elkészült művek esztétikai értékét.

Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek becsüljék meg egymás és maguk munkáját, az alkotó tevékenység örömteli és értékteremtő legyen.

Célunk: az élmények biztosításával sokszínű alkotó tevékenység kibontakoztatása

Feladatunk:- megismertetjük a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a

rajzolás- mintázás- kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival- biztosítjuk számukra az alkotó tevékenység feltételeit - fejlesztjük a művészetek iránti fogékonyságukat és esztétikai értékelő képességüket - esztétikai érzékenységre, nyitottságra, kreativitásra alapozva elősegítjük a tér- forma- szín

képzeteik gazdagodását, az alapvető képi kifejező eszközöket, ábrázolásmódot, a vizuális képességeket, a mozgást.

- egyes technikákhoz kapcsolódó megoldások, munkafogások, eszközök megismerésére és gyakorlására minden gyermeknek lehetőséget biztosítunk.

- a gyermekek természetes érdeklődésére, és tevékenységvágyára építünk.- a vizuális tevékenységre az egész nap folyamán teret, lehetőséget biztosítunk.- az életkori sajátosságoknak, egyéni fejlettségekhez és képességekhez igazodva segítjük a

képi-plasztikai kifejezőképességet, a komponáló-, térbeli tájékozódó és rendező képességek alakulását.

- a gyermek valamennyi alkotását értékként kezeljük.- a tevékenységek irányítása során, az alkalmazott technikai eljárásokhoz kapcsolódó

tudnivalókat változatos szóhasználattal, érthető, az eljárásra jellemző kifejezésekkel mutatjuk be, gyarapítva ezzel a gyermekek szókincsét.

Meglévő feltételek:- az óvoda, a csoportszobák esztétikusan vannak berendezve, díszítve. - a változatos anyagokat, eszközöket (különböző méretű, színű, anyagú papírféleségek;

fonalak; ragasztók; ollók; gyurmák stb) nyitott polcon tartjuk, hogy a gyermekek szabadidőben bármikor alkothassanak.

- minden gyermeknek saját, jellel ellátott rajzgyűjtő dossziéja van- sétákat, múzeumlátogatásokat szervezünk, ahol lehetőség nyílik a gyönyörködésre,

rácsodálkozásra, ízlésformálásra, a kulturális értékek megismerésére. - a természetben szervezett sétákon változatos „kincseket” gyűjtünk, melyeket a különböző

tevékenységek során felhasználunk.

26

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:- a gyermekek nyitottá válnak esztétikai élmények befogadására- képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket- képesek színeket felismerni, megnevezni, azonosítani, megkülönböztetni- formaábrázolásuk változatos- emberábrázolásukban megjelennek a részletek, a legegyszerűbb mozgások jelzése- fokozott önállósággal alkalmazzák az ábrázolás különböző technikáit- önállóan díszítenek tárgyakat- nyitottak a modern technikák iránt

5.5 MOZGÁS

5.5.1. Mozgás, testnevelésAz óvodában a gyerekek többnyire a mozgás, a tevékenykedés által szereznek tapasztalatot a környezetükről.

A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal segítjük elő. Ezzel biztosítjuk a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatását, hiszen a mozgás az érés folyamatában a fejlődő gyermek természetes szükséglete. Arra törekszünk, hogy sokrétűen elégítsük ki a gyermekek mozgásigényét.

A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait.Nagy hangsúlyt fektetünk az egyensúlyérzék és a ritmusérzék fejlesztésére, mint minden összerendezett mozgás alapjára. A mozgás, kedvezően befolyásolja a gyermekek anyagcseréjét, fokozza a teljesítő képességét. Segíti az új mozgásformák kialakulását, begyakorlását, a mozgásszervek fejlődését. Alakítja a mozgásszokásokat és a játéktudat szintjét. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgásokat beépítjük az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére is.

A spontán megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. Törekszünk a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.

27

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

Célunk: a gyermeki szervezet egészséges fejlődésének elősegítése, természetes mozgáskedvének megőrzése.

Feladatunk:- a gyermekek természetes mozgásigényének kielégítése- testi képességeik és fizikai erőnlétük differenciált fejlesztése- koordinált, esztétikus mozgás és a fegyelmezett nagy- és kismozgások kialakulásának

elősegítése- az óvoda termeiben és a szabad levegőn az óvodai nevelés minden napján lehetőség

biztosítása a mozgásra- társakra figyelés ösztönzése.- minden nap lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekeknek minél hosszabb időtartamon

keresztül a szabad levegőn tartózkodjanak.- biztosítjuk, hogy sokoldalú mozgástapasztalatokat szerezzenek a gyermekek az alapvető

mozgásformák gyakorlására- folyamatosan fejlesztjük a gyermekek mozgását és egyensúlyérzékét- elősegítjük a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának fejlődését- ügyelünk a balesetek megelőzésére.

A mozgáslehetőség területei- szabad, spontán mozgás: a gyermekek állandó belső késztetést éreznek a mozgásra,

örömmel és természetes módon gyakorolják azt. Maguk választják meg játékukat, társukat. A szabadidőben zajló szervezett mozgásos játékban a gyermekek önként vesznek részt.

- szervezett testnevelés: tartalmát a természetes emberi mozgások, járás, futás, ugrás, dobás, mászás, kúszás, függés, egyensúlyozások, mozgásos játékok alkotják:

- mindennapos testnevelés

Meglévő feltételek:- a mozgásos játékokhoz jól felszerelt tágas tornaszoba áll rendelkezésünkre egy közeli

óvodában .- nagymozgást fejlesztő eszközök. - minden gyermeknek saját torna felszerelése van.- a különböző mozgásos képességek gyakorlásához az udvarra is biztosítunk eszközöket,

tornakarika, labda, különböző mászó szerek.- különböző kézi szerek, pl. szalagok, babzsákok, kendők, karikák stb.- mozgásfejlesztő eszközök:, kötelek, Greiswald készlet, Bady-roll, trambulin, padok,

zsámolyok, bordásfalak, szőnyegek, ugráló labdák, mászó létrák stb.- udvari mozgásfejlesztő eszközök: csúszda, mászóka kombinált eszközök.

5.5.2. Vízhez szoktatás

A vízhez szoktatás során hangsúlyozzuk, a vízben történő mozgás megszerettetését és a spontán aktivitás kialakítását.A vízhez szoktatás, lazán irányított uszodai játékokból és egyszerű mozgások gyakorlásából áll, amit a gyermekek úszóoktató segítségével hajtanak végre.A megfelelően megválasztott eszközökkel sok olyan mozgásminta megismerését és gyakorlását tesszük lehetővé, ahol a gyermekek utánzással, szabályok elfogadásával egyszerűbb, majd fokozatosan bonyolultabbá váló mozgások kivitelezését végezhetik.

Célunk: egészséges, edzett, úszásérett gyermekek nevelése

28

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

Feladatunk:- képességek fejlesztése /fizikai, pszichikai, szociális/- megfelelő eszközök biztosítása- higiéniai feltételek megteremtése, betartatása- kapcsolttartás az uszoda vezetőjével- szervezési feladatok /gyermekek elkísérése, öltözés, hajszárítás, felnőtt felügyelet/

Meglévő feltételek:Az óvoda külön autóbusz biztosításával oldja meg a gyerekek elszállítását az uszodába, ahol az óvodás életkornak megfelelő medence is található. Az óvoda megállapodás alapján veszi igénybe az uszoda szolgáltatásait. Az uszoda alkalmazásában álló szakképzett úszóoktató foglalkozik a gyermekekkel. A gyermekek otthonról hozott úszófelszereléssel rendelkeznek.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:- a gyermekek rendelkeznek az iskolába lépéshez szükséges testi képességekkel- igényük a rendszeres mozgás- mozgásuk összerendezett, megfelelő ritmusú- kialakulóban van a személyi zóna ismeretük- képesek a térben tájékozódni- képesek társaikra figyelni- megértik az egyszerűbb vezényszavakat- vízben biztonsággal, örömmel mozognak- képesek a víz alá merülni, egyszerűbb úszómozdulattal néhány tempót megtenni- uszodai viselkedésüket bátor, de fegyelmezett magatartás jellemzi

5.6. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

Környezeti nevelés

A külső világ, azaz a környezet megismerése iránti vágy a gyermekben születése pillanatától működik. A gyermeki jellemzők, a rácsodálkozás, az erős közlési vágy, a kommunikációra való nyitottság, az érzelmi fogékonysága természet szépségeire, az élőlények megismerésére, a személyes kipróbálási vágy, az állandó tettre kész cselekvőkészség mind-mind kedvez a tevékenységeken keresztül történő tapasztalatszerzésnek.

Gyermekeink léte, jövője függ attól, hogy pozitív szemlélettel, értékrenddel, viselkedéskultúrával rendelkezzenek, viszonyuljanak természeti és társadalmi környezetükhöz. Ennek alapozására, alakítására törekszünk. A séták, kirándulások a megfelelő szokások, magatartási formák kialakítását is szolgálják, amelyek belsővé válása a természetben való kultúrált viselkedést eredményezi. Személyiségüket gazdagítva a természetszeretet és természetvédelem belső szükségletként jelenik meg.

Miközben a gyermek felfedezi környezetét, megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.

Óvodai hagyományainkat az évszakok köré rendeztük. Az évről-évre visszatérő hagyományok biztonságot jelentenek a gyermekek életében, erősödik bennük a valahová tartozás érzése.

29

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

A természettel összefüggő hagyományok- Szüret /őszi betakarítás/- Állatok világnapja /október 4./- Tökhét- Víz napja /március 22./- Föld napja /április 22./- Madarak és fák napja /május 10./- Beszélgetés az aktuális, évszakhoz kapcsolódó, természettel összefüggő

néphagyományokról (időjáráshoz, nevekhez stb. kapcsolódóan)

Környezet- és természetvédelem A gyermekek érzelmi kötődésen keresztül jutnak el környezetük megbecsüléséhez és védelméhez. A sokrétű tevékenység során megtapasztalják munkájuk eredményét s ezáltal érzelmi alapon jutnak el a belátáshoz, hogy az élőlényeket és a környezetet óvni, védeni kell.

Célunk: a természeti környezet iránt érzékeny, a társadalmi környezethez sokoldalúan alkalmazkodni tudó, a közvetlen környezetét tevékenyen befolyásolni, védeni képes gyerekek nevelése.Feladatunk:

- óvoda-és tágabb környezete megismertetése a gyermekekkel- folyamatos- és alkalomszerű megfigyelések, tapasztalatszerzés biztosítása- a természet iránti érzékeny, pozitív szemléletű óvónői modell- hazánk művészeti, természeti nevezetességeinek megismertetése- a magyar állat- és növényvilág megismertetése- környezetükért felelős életvitel megalapozása- harmonikus, esztétikus környezet kialakítása, gondozása - a fenntartható fejlődés érdekében a környezettudatos magatartásformálás alapozása,

alakítása

Meglévő feltételek:- a folyamatos alkalmi megfigyelésekkel lehetővé tesszük, hogy a gyerekek maguk

fedezzék fel környezetüket. Amit csak lehet, a helyszínen, a természetben, élőben figyeltetünk meg /kirándulások, séták alkalmával/. Ezen alkalmakkor a matematikai összefüggésekre is ráirányítjuk a figyelmüket.

- közvetlen környezetünk védelme érdekében őszi és tavaszi nagytakarítást szervezünk az udvaron.

- épületen belül szelektív hulladékgyűjtők találhatók. A szétválogatott hulladékot séták alkalmával az utcai szelektív hulladékgyűjtőbe viszik a gyerekek.

- játék-, eszköz-, illetve használati tárgyak készítéséhez újrahasznosítjuk a felhasználható hulladékot.

- az évszakok nyomon követésére, valamint az időjárás változások jelzésére a csoport évszak-, és időjárásnaptárral rendelkezik.

- gyűjteményes polc, melyre a kirándulásokon gyűjtött szép kavicsok, kagylók, egyéb színes levelek, termések helyezhetők. Tároló kosarak.

- a csoportnak az óvoda udvaron virágos-, vagy veteményes kiskertje van.- madáretetők, madáritatók, bogárnéző eszközök, nagyítók.- ismeretterjesztő könyvek, gyűjtött képek (évszakról, növényekről, állatokról).

30

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

MATEMATIKAI TARTALMÚ TAPASZTALATSZERZÉS

A környező valósággal való ismerkedés során a gyermekek tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tárgyak, jelenségek formai és mennyiségi, nagyságbeli és téri viszonyairól, jellemzőiről. Minden tevékenységükben megjelenik a matematika.

Célunk: a környező világ mennyiségi, formai és kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztaltatása, lehetőség szerint természetes környezetben.

Feladatunk:- a matematikai tartalmú felfedezések lehetőségének biztosítása- ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztaltatása- logikus gondolkodásuk, probléma megoldó képességük fejlesztése, - önálló véleményalkotásuk, döntési képességük fejlődésének elősegítése

Meglévő feltételek:- Mértani testek, sík - mértani lapok, fejlesztő játékok, logikai készlet, színes rudak,

dominó, a csoportszoba játékeszközei.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére- képesek ok-okozati összefüggések megértésére- matematikai ismereteiket tevékenységekben alkalmazzák- képesek önálló véleményalkotásra- térbeli tájékozódásuk alakulóban van- meg tudnak nevezni hazai növény- és állatfajtákat, nevezetességeket- képesek mennyiségek megállapítására, összehasonlításra, csoportosításra, becslésre- ismerik, és a gyakorlatban alkalmazzák a gyalogos közlekedés alapvető szabályait- elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről- a természeti és társadalmi környezetet megbecsülő, óvó magatartásformákkal,

szokásokkal rendelkeznek

5.7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

A gyermeki munka végzése során fontos tulajdonságokat fejlesztünk: kitartást, céltudatosságot, önállóságot, felelősségérzetet, fegyelmezettséget. A munka a gyermekeket erőfeszítésre készteti, sokoldalúan hat a motoros képességek fejlődésére. Sokszínű tapasztalatokat szereznek környezetükről, az anyagok milyenségéről, az eszközök használatáról. A munka eredményét a gyermekek maguk is látják, élvezik. Átélik az eredményes, jól végzett munka örömét, büszkeségét, sikerélményét.

Célunk: a gyermeki munka megkedveltetésén keresztül a saját magukért és társaikért végzett tevékenység megbecsülésére, a munka szeretetére nevelés.

Feladatunk: - a munka iránti tisztelet, eredmény megbecsülésének, fontosságának, hasznosságának

tudati megalapozása- munkakészségek, szokások kialakítása- önálló munkavégzés lehetőségének megteremtése- munkafajták fokozatos bevezetése- segítjük a gyermekeket, hogy önkéntesen, önállóan, kedvük és képességük szerint

elvégezhessék az önmagukkal kapcsolatos önkiszolgálást- a munka állandóságának és folyamatosságának biztosítása- balesetvédelmi szempontnak megfelelő gyermek méretű szerszámok, eszközök

biztosítása

31

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

- óvónő és nem pedagógus munkakörben dolgozók részéről minta adása / rendszeresség, következetesség, alaposság/

- szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése- növények, állatok, kert gondozása- folyamatos, konkrét, reális fejlesztő értékelés- társas kapcsolatok alakítása

Munkafajták

1. Önkiszolgálás: a gyermekek saját magukkal kapcsolatos tevékenysége. Fokozatosan elvárjuk az aktív részvételt, majd később a teljes önállóságot, az egyéni fejlődési ütemnek megfelelően.2. Naposság: a naposi funkció gyakorlása során olyan munkát végeznek, amely nélkülözhetetlen a csoport életében. A naposság feladattudatot feltételez, figyelemösszpontosítást igényel, ezért ezt a munkafajtát középső csoportos kortól, illetve a gyermekek egyéni fejlettségükhöz mérten végezik. Az egyes munkafázisokat fokozatosan vezetjük be, egyéni segítségnyújtással.3. Kerti munka: óvodánk udvarán található virágágyás, fás és füves terület. Ezek gondozásába rendszeresen bevonjuk a gyermekeket /pl. udvartakarítás, homokgereblyézés, szemétgyűjtés/. A gyermekek munkájuk gyümölcseként gyönyörködhetnek környezetük rendezettségében, tisztaságában, szépségében.4. Alkalomszerű megbízatások: az óvoda és a csoport életében adódó olyan munkafeladatok, amelyeket a gyermekek alkalomszerűen végeznek. Ezen munkák egy része időről időre szabályosan ismétlődik, másik részük spontán adódik. Ezeket a munkákat a munka jellegétől, a körülményektől függően a csoport vagy egyes gyermekek végzik.

Meglévő feltételek:A csoportszobában napostábla található, melyen kifüggesztjük a megválasztott naposok jelét. A ruházat tisztántartására napos kötények szolgálnak. A kerti munkához is rendelkezünk jó minőségű szerszámokkal. A gyermekek segítenek a játékok javításában, üzeneteket továbbítanak, tárgyakat kérnek, átadnak.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére- szívesen és önként vállalnak munkát- megbízatásaikat kitartóan, alaposan, felelősséggel végzik- a munkaeszközöket rendeltetésszerűen, biztonsággal használják- szívesen díszítik, szépítik, rendezik környezetüket- igényük saját maguk és környezetük rendezettsége, tisztasága, ennek érdekében önállóan

tevékenykednek- alakul kötelességteljesítő képességük- ismerik a munkavégzés fogásait- a naposi munkát megfelelő feladattudattal, osztott figyelemmel, igényességgel végzik- szívesen tevékenykednek a közösség érdekében örömszerzés céljából, illetve segítő

szándékkal- a szelektív hulladékgyűjtés igényükké vált

32

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

6. TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, hanem az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógusok által kezdeményezett tevékenységi és szervezeti formában valósul meg,

A tanulás feltétele a gyermek megismerési vágya, cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása.

A tanulás nagymértékben befolyásolja a gyermekek világképének alakulását. Hatására tapasztalataik rendeződnek: pontosabbá válik észlelésük, megfigyelőképességük, tartósabb lesz a figyelmük, gazdagodik fantáziájuk, fejlődik beszédük és gondolkodásuk, képessé válnak problémák felismerésére, megoldására.

Célunk: sokrétű tapasztalatszerzés biztosításával a gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. A tanulást támogató környezet megteremtése során építünk a gyermekek előzetes élményeire és tapasztalataira és ismereteire.

Feladatunk:- tudatos, tervszerű felkészülés- a gyermekek egyéni felkészültségének megfelelő feladatok kiválasztása- a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók fejlesztése- a tanuláshoz szükséges motiváló, esztétikus, elsősorban természetes alapanyagú

eszközök beszerzése- a természet kincseinek felhasználása- felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitás erősítése- személyre szabott pozitív értékelés- differenciált értékeléssel a gyermek önértékelésének fejlesztése

Lehetséges tanulási formák az óvodában- utánzásos, minta- és modellkövetéses magtartás- és viselkedéstanulás (szokások

alakítása)- spontán játékos tapasztalatszerzés- a játékos, cselekvéses tanulás- gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés- óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés- gyakorlati problémamegoldás.

7. TEHETSÉGGONDOZÁS

Célunk: Olyan támogató és szakszerű környezet megteremtése, amelyben a „tehetség-ígéretek” (a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek) minél korábbi életkorban felfedezhetők és komplex fejlesztő tehetségprogrammal kiemelkedő képességeik továbbfejlesztése biztosítottá válik.

Feladatunk:- mindennapi tehetséggondozás: a „tehetségígéretek” egész személyiségének komplex

fejlesztésére irányuló óvodapedagógiai folyamat. (a tehetséges gyermekek saját csoportjukban élik óvodás életüket.)

- A gyermeket az óvodába lépés pillanatától kezdve folyamatosan megfigyeljük, és figyelemmel kísérjük a gyermek tehetségre utaló általános és speciális személyiségjegyeinek jellemzőit.

- az óvodapedagógus a differenciálás eszközrendszerével segíti a tehetség fejlesztését.

33

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

- a gyermekek tehetségével összefüggő gyenge területeinek erősítése.(olyan hiányosságok, amelyek megnehezítik, vagy teljes mértékben megakadályozzák a tehetség fejlődését, ezek diagnosztizálását követően szükséges a megfelelő szakemberrel a hiány pótlása, fejlesztése)

- kiegyensúlyozott, elfogadó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése.(a „tehetségígéretek” inspirálását jól segítheti más, nem annyira „kiváló”, ugyanakkor jó szociális együttműködési készséggel rendelkező gyerekek közössége.)

- feltöltődés, pihenés, „elvonulás” lehetőségének biztosítása.

DIFFERENCIÁLÁS

Célunk: Óvodásaink bejárhassák saját, belső tanulási útjaikat - öndifferenciálás az egyéni fejlődés szolgálatában. A gyermeki személyiségfejlődés érzékenységi szakaszaihoz igazodó, a választás szabadságát biztosító egyéni fejlesztési eljárások beépítése a nevelési folyamatba.

Feladatunk:- Tudatos tervezés:- Differenciált eszközök használata- Pedagógiai attitűd és „tudás”(Igazodunk a gyermeki személyiség sokféleségéhez,

valamint mindig egyedi és eltérő a nevelésünk, módszereink és az elvárásaink rendszere)- Pedagógiai érzékenységgel fordulunk a gyermekek különbözősége felé.

Tanulási tartalom megjelenítésének lehetőségei:- Komplex tevékenység: (egyes tevékenységek tartalmilag kapcsolódnak; egyik

tevékenység beleágyazódik a másikba; többféle tevékenység egymás után jelenik meg; témához az óvodai tevékenységek egymás után kapcsolódnak)

- Integrált tevékenység (szabad képzelettársítási folyamat, amely vezérfonala a tanulási folyamatnak, a gyermek aktivitását olyan módon segíti, amely az ismeret több szempontú feldolgozását eredményezi)

- Projekt (problémaközpontú, amely élményhátteret feltételez, kapcsolódás élményekhez társadalmi témához; a gyermeki aktivitást tervező, szervező, alkotó munkafolyamatai adják meg a projekt dinamikáját; a gyermekek sajátos munkamenetükben maguk kutatnak, próbálkoznak, valós (használati) produktumot hoznak létre a probléma megoldására)

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:- érzékelésük, észlelésük differenciálódik- megjelennek akarati tulajdonságaik: kitartás, önállóság, céltudatosság- megjelenik a szándékos figyelem, a fogalmi gondolkodás csírái, a gyermekek

rendelkeznek a felidézés, a bevésés képességével - önálló megfigyeléseket végeznek a jelenségeket változásukban is felismerik- logikus gondolkodásuk fejlett, következtetnek, ítéletet alkotnak- felfedezik az összefüggéseket, az ok-okozati viszonyokat- képesek az önálló feladatvégzésre, kialakulóban van feladattudatuk, s ez a feladat

megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg

- társas kapcsolataikra az együttműködés jellemző- ellenőrzik saját tevékenységüket, ismerik értékeiket- az eszközökre vigyáznak, megfelelően használják azokat- élményeiket, tapasztalataikat önállóan, érthetően elmondják- beszédük fejlett, képesek a tartalmas, kifejező párbeszédre- kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására

34

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelés célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekkel szemben.

8. ÓVODÁNK GYERMEKVÉDELMI FELADATAI

„...a gyermeknek, figyelemmel fizikai és szellemi érettségének hiányára, különös védelemre és gondozásra van szüksége...”

(ENSZ Nyilatkozat a Gyermek Jogairól)

Gyermekvédelmi feladataink során fontos a család tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése és ezzel együttesen a gyermek iránti felelősség ébrentartása. Tapintatos, személyes kapcsolat kialakítása azokkal a családokkal, akik segítséget kérnek, vagy látszólag segítségre szorulnak. A gyermekvédelmi munkát a humánum, segítőkészség, a megértés és a támaszadás jelenti.

A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és intézményi hatások az értékek és a normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami a családi otthonokban érezteti hatását és leggyakrabban a gyermekeken vezetődik le. A fentiek káros hatása megjelenik az óvodában is, a gyermekek teljesítmény-, magatartás-, és kapcsolatzavarainak formájában.

Az óvodai gyermekvédelem egyik legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyermekek minden problémája (éhsége, agresszivitása, szorongása, hiányzások stb.) itt érzékelhető először.

Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról 5.§-a meghatározza a veszélyeztetettség fogalmát: „Olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolaja vagy akadályozza”.

Óvodánkban a gyermekvédelmi munka fő céljának a prevenciót tekintjük, amely során szeretnénk megakadályozni a veszélyeztetett státusz kialakulását.

Feladatunk:- bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása a szülőkkel,- a gyermekek, családok minél jobb megismerése,- szülői, gyermeki jogok és érvényesítésük ismertetése (törvények, szabályzatok),- tehetséggondozás, felzárkóztatás, - egyénre szabott tervezés, nyomon követés,- gyermekbalesetek megelőzése, - együttműködés (szükség esetén) Nevelési Tanácsadóval, Gyámhatósággal,

Gyermekjóléti Szolgálattal.

35

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

9. ÓVODÁNK PEDAGÓGIAI DOKUMENTUMAI

Nevelőmunkánk hatékonysága és eredményessége érdekében pedagógiai dokumentumaink és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja közötti összhangra törekszünk.A tudatos pedagógiai munka tükörképét dokumentációnk adja.

Alapelveink: Használhatóság! Dolgozzunk belőle!Mutassa a pedagógiai előzményeket, a tervezett folyamatot és azt, amit sikerült megvalósítanunk.Mindig a legegyszerűbb formát válasszuk. Rövid idő alatt kitölthető legyen (hosszú szövegezés helyett lényegre törő forma). Óvodai szinten a közösen kialakított, egységes szerkezetre törekedjünk. Intézményi dokumentációk koherenciáját vegyük figyelembe.

Kötelezően vezetett szakmai, tanügy igazgatási dokumentációnkat a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján készítjük el.

Az óvoda által használt nyomtatványok listáját a tv.88. §-93. §-a tartalmazza.

1. Éves munkatervTartalmazza:

- a helyzetfeltárást - az új nevelési év pedagógiai feladatait- a nevelőmunka ellenőrzését, elemzését, értékelését- a tanügy-igazgatási feladatokat

2. CsoportnaplóTartalmazza:

- a csoport szokás és szabályrendszerét- az eseménytervet /ünnepek, kirándulások, stb./- az évszakoknak megfelelően a tevékenységi tervet- a csoport nyári életét- időszakos- és év végi éves értékelést

3. Felvételi és mulasztási naplóTartalmazza:

- a gyermekek személyi adatait- a felvétel és beíratás időpontját- a hiányzások számát

4. A gyermekek egyéni fejlődésének, fejlesztésének nyomon követéseTartalmazza:

- az anamnézist- az óvónők megfigyeléseit a gyermekről- a fejlesztés várható menetét

Fontosnak tartjuk a szakmai dokumentumok felelősségteljes és pontos vezetését, figyelemmel követését, megvalósítását, folyamatos fejlesztését. Biztosítjuk az adatok védelmét és bizalmas kezelését. A szülők a gyermekkel kapcsolatos pedagógiai történésekről csak az óvodapedagógustól kaphatnak felvilágosítást!

36

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

10. ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT

A Pedagógiai Program érvényességi ideje: 2017. augusztus 31.

A Pedagógiai Program 2013. szeptember 01-től lép hatályba.

A Pedagógiai Program felülvizsgálatát 2017. augusztus 31-ig kell elvégeznie a nevelőtestületnek.

Az óvoda pedagógiai programja nyilvános, a rövidített változata honlapunkon olvasható, a szülők a szülői értekezleteken tájékoztatást kapnak róla, illetve az óvodavezetőtől kikérhető.

Budapest, 2013. augusztus 31. ...............................................Kapocsi Antónia

óvodavezető

37

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

FELHASZNÁLT IRODALOM

A 2012-ben elfogadott Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

Dr Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában FER-CO Kft., Bp, 1991.

Babik Ildikó: Zenei játékok óvodások számára OVIZUÁL, Bp, 2003.

Balogh Tibor: Lélek és játék Akadémia Kiadó, Bp, 1991.

Dr Buchernáné – Faustné: Néphagyományőrzés az óvodában HOGYF EDITO Kft., Bp, 1998

Dr Dankó Ervinné: Az óvodai irodalmi nevelés kérdései korunkban Flaccus Kiadó, Bp, 2003.

Dr Dankó Ervinné: Nyelvi kommunikációs nevelés az óvodában OKKER, Bp, 2000.

Dr Fejes Erzsébet: Mesélő természet Alex-typo Kiadó, Bp, 1994.

Dr Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék CALIBRA, Bp, 1993.

Dr Székely Lajos: Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata Fővárosi Egészségnevelési Központ, Bp, 1981.

Egyezmény a gyermekek jogairól ENSZ Magyar Nemzeti Bizottsága, Bp, 1990

Nagy Jenőné: Csak tiszta forrásból

Perlai Rezsőné: A matematikai nevelés módszertana Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 1997.

Perlai Rezsőné: Az óvodáskor fejlesztő játékai OKKER, Bp, 1998.

Perlai Rezsőné: Az óvodáskor viselkedéskultúrája OKKER, Bp, 1999.

Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások Planétás Kiadó, Bp, 1997.

Vekerdy Tamás: Gyermekek, óvodák, iskolák Saxon Bt. 2001.

Vitkovits Györgyi: Komplex esztétikai konferencia Kaposvár (2010)Előadás: Az esztétikum, mint a művészeti nevelés forrása

Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 1992.

38

E G É R K I R Á L Y M Ű V É S Z E T I Ó V O D AP e d a g ó g i a i P r o g r a m

39