1

Tartalomjegyzék

Praktikák a szellemi munka technikája tanításához ............................................... 2

Bevezetés ............................................................................................. 2

A kézikönyv-használat játékos előkészítése az alsó tagozaton ............... 4

Szituációs játékok alsó tagozaton ................................................................ 6

Csapatjátékok felső tagozaton ..................................................................... 7

Szemléltetés ................................................................................................ 8

Információszerzés segédkönyvekből a felső tagozaton ......................... 9

A) Bibliográfiakészítés .............................................................................. 10

B) Mikor – melyiket? Segédkönyvek használata ......................................... 11

C) Sajtótermékek ...................................................................................... 11

Tájékozódás az Interneten: keresés, böngészés, szörfölés ................... 12

Az iskolai könyvtár mint információs központ ..................................... 14

Forráshasználat .................................................................................. 15

Jegyzetkészítés – cédulázás ................................................................ 16

A) Szelektálás ........................................................................................... 16

B) Vázlatkészítés ....................................................................................... 16

Fogalmazvány-készítés ....................................................................... 17

Irodalomjegyzék, hivatkozáslista ......................................................... 17

Témaköri kisokos - A szellemi munka tevékenységei, fogalmai ............ 19

Miért nem pótolhatja soha az Internet a könyvtárat? ........................................... 23

2

Praktikák a szellemi munka technikája tanításához

Bevezetés

A tanítási-tanulási folyamat egyik legfőbb célja az önálló ismeretszerzés, a

kritikus gondolkodás elsajátítása. Egy téma feltárása során a várható

eredmény, az új mű létrehozásának sikere a befektetett erőfeszítés és az

alkalmazott módszerek függvénye. A hatékony alkotómunka lépéseinek

meghatározott sorrendje van:

1. forráskutatás,

2. anyaggyűjtés,

3. szelektálás,

4. lényegkiemelés,

5. vázlatkészítés,

6. fogalmazvány-készítés, majd

7. a végső tartalmi, formai kialakítás,

8. irodalmi hivatkozások elhelyezése.

Az önálló ismeretszerzés készségének kialakításához a következő rész-

készségekre van szükség:

1. tájékozódási készség (térben, könyvek között és az egyes

könyvekben, információkban, azaz rendszerismeret),

2. szelektálási készég (a megtalált könyvek, információk között),

3. szövegértési készség (a kapott információk helyes értelmezése),

4. problémamegoldó, alkalmazó készség (az összefüggések

észrevétele, a megismert módszerek alkalmazása új szituációkban).

Elengedhetetlen gyerekekhez való alkalmazkodás. Az érdeklődési körükből

kiindulva kell fölkelteni a kíváncsiságukat, ugyanakkor az aktív

tevékenység révén pedig sokkal jobban rögződik bennük a keresési

stratégia, talán még a megtalált információk is. A tehetséggondozásnak is

megkerülhetetlen területe ez: néhány érdeklődő gyereket előre

megkérhetünk, hogy nézzenek utána bizonyos adatoknak, így több időt

fordíthatunk a többiekkel való foglakozásra, sőt legközelebb esetleg ők is

kedvet kapnak egy hasonló kutatáshoz.

3

A tanári segédletben a gyerekek önálló munkája létrehozásához (legyen az

egy kiselőadás, házi dolgozat) szükséges lépések megtanításáról és

technikai fogásairól olvashatunk, gyakorlati példákkal illusztrálva.

A szellemi munka technikája fejlesztésének egyes fázisai

4

A kézikönyv-használat játékos előkészítése az alsó tagozaton

Az elsősöknek tavasszal már ismerniük kell a magyar ábécét, de nem

várhatjuk, hogy a szomszédos betűk egymáshoz való viszonyát

megjegyezzék. Jó módszer a betűvonat kialakítása, azaz minden gyerek

kezébe adunk egy-egy verses- vagy mesekönyvet, Bölcs bagoly-típusú

ismeretterjesztőt. Arra figyeljünk, hogy csak magyar szerzős, színes

borítójú (nem újrakötött) könyv legyen, és mindegyikük más-más

kezdőbetűs szerzőt kapjon. A betűrendi táblát jól látható helyre tegyük, és

kérjük meg sorban a gyerekeket, hogy olvassák föl a szerzőt és a címet. (Ez

egyúttal olvasási gyakorlat is!) Közben libasorba állnak a megfelelő betű

szerint, egyik kezüket a másik vállára teszik, és énekelve körbejárjuk a

könyvtárat. (Rendszerint a „Megy a gőzős…” kezdetűt énekeljük.) Ha

valamelyik kicsi nem tudja a helyét, a többiek kisegítik, és a

„körbevonatozás” alkalmával egyúttal rögződik a térbeli tájékozódás is,

élményszerű formában.

A másodikosoknak különböző színes, életkoruknak megfelelő

ismeretterjesztő könyveket adhatunk, megkérve őket, hogy válasszanak

mesterséget (hivatást, foglakozást – a szinonimák jelentését megbeszéljük)

az adott könyv képei alapján. Ezzel elindul a fantáziájuk (a nyolcéves

gyerekek többségének még nincs pályaelképzelése), itt-ott kénytelenek a

tallózó olvasásra is, és közben reális képet kapnak az adott könyv

tartalmáról is.

A harmadikosok asztalára különböző korú (kiadású) könyveket tegyünk, s a

csapatoknak ki kell majd ebből a könyvhalmazból kiválogatni, melyik

könyv öregebb, melyik fiatalabb náluk, és melyik ugyanannyi idős. Olyan

könyveket keressünk, amelyekből egyértelműen kiderül a kiadási év

(címlapon, verzón vagy kolofonban). A címlap adatait már tudatosíthatjuk,

és megbeszéljük, honnan lehet tudni, hogy hány éves az adott könyv. És

boldogok, ha megtalálják a velük egyidős könyvet.

5

Ezek a gyakorlatok előkészíthetik a kézikönyvek használatát is, hiszen a

számukra ismeretlen könyvről a képek és más adatok alapján kell

megállapítaniuk, hogy alkalmas-e az adott célra, valamint az asszociációk

is hozzásegítik őket az elemi összefüggések felismeréséhez. Mikor

különböző antológiák tartalomjegyzékéből tematikusan (pl.: anyák napja,

állatokhoz, időjáráshoz kapcsolódó versek stb.) kell keresniük néhány

verset, akkor a tallózó (gyors-)olvasást kell gyakorolniuk. Petőfi

verskötetéből csak úgy tudnak megadott verset elolvasni, ha ismerik a

szoros betűrendet, és tudják használni a betűrendes versmutatót. A

Gyermek-enciklopédia egyszerű, lineáris tárgymutatójához is erre van

szükségük, ugyanakkor a könnyen megoldható kérdésekre adott helyes

válaszok rákényszerítik őket a lényegkiemelésre, az egyszerű

szómagyarázatokra. Például:

Hogyan öltözködtek az emberek Mátyás király korában? Olvasd el

Bíró – Csorba: Élet a középkori Európában és Magyarországon c.

könyvéből a 121–122. oldalt!

Milyen ember az, aki bogaras? Melyik szótárban keresnéd?

Milyen kudarc érte Petőfit Szabadszálláson és mikor? Segít Erőss

Z.: Magyar irodalmi helynevek c. kötete!

Hogyan mondanád más szóval a fortélyt? Melyik szótárban

keresed?

Ezeknél a feladatoknál még megadjuk a megfelelő forrást, vagy rávezetjük

őket a kérdésfeltevéssel és a kulcsszó aláhúzásával az alkalmas forrás

megtalálására.

A negyedikeseknél már megkockáztathatjuk a – nem túl bonyolult –

referensz kérdéseket, ahol két személyiséget vagy egy híres embert és egy

találmányt (tárgyat) kell relációba hozni egymással, esetleg két fogalomnál

kell rendet rakni, például:

Találkozhattak-e Petőfi S. és G. Garibaldi?

Nézhette-e Mátyás király távcsővel egy csata lefolyását?

Mi a különbség a nagy betű és a nagybetű között?

Mi a különbség és a hasonlóság a kemence és a kályha között?

6

Ezekhez a feladatokhoz már szükség van az összefüggések felfedezésére, a

problémamegoldás elemi szintjére, a finom nyelvi megkülönböztetésekre,

az összehasonlító gondolkodásra. Természetesen az ilyen típusú kérdések

előtt mindig megbeszéljük, miből célszerű megkeresni, és mi legyen a

keresési stratégia.

Szituációs játékok alsó tagozaton

Tudjuk, hogy a kicsik sokkal szívesebben tanulnak játékosan; jobban

megjegyzik az ismereteket, ha cselekedtetjük őket; és ha csoportban

dolgoznak, sok mindenre hajlandók a saját csapatuk sikeréért. A különböző

témakörökben való anyaggyűjtéshez, kézikönyvekben való búvárkodáshoz

kiválóan alkalmasak a szituációs és keretjátékok.

Először csak megfelelő helyzetet teremtünk, például elképzeljük, hogy

Olaszországba utazunk. Föltesszük a kérdést: mit csinál a jó turista, mielőtt

elutazik egy másik országba? Szándékoltan a valós gyakorlatból indulunk

ki, például:

Milyen ruhát, ételt vigyünk magunkkal?

Lehet-e fürödni a tengerben, a folyókban?

Lehet-e kirándulni a hegyekbe?

Milyen útlevelet, pénzt vigyünk magunkkal?

A kérdések burkoltan az éghajlatra, a domborzati viszonyokra, a tengerben

és a hegyekben található élőlényekre vagy a valuta és a hivatalos

ügyintézés formáira utalnak, de mennyivel életszerűbb így fölfedezni azt,

hogy milyen a középhőmérséklet egy mediterrán országban, hogy nem ok

nélkül tanultuk az illető ország hegy- és vízrajzát, hogy van-e cápaveszély a

tengerben, milyen pénzre válthatjuk a forintot, és mit érdemes megnézni

ebben az országban.

Egy-egy ilyen országjáró „túra” nagyon hálás téma, mert így természetes

módon köthetők egy csokorba a földrajzi és történelmi, az irodalmi,

művészeti és nyelvi ismeretek, szinte minden kézikönyv előkerül, és a

célzott kérdések segítségével tisztázhatjuk, mikor – milyen kézikönyvhöz

kell nyúlni.

7

Csapatjátékok felső tagozaton

Ötödikeseknél már beleképzelik magukat egy-egy neves hős, görög isten,

magyar szent vagy egy költő helyébe. Három csapatot alakítsunk:

az első asztalnál ültek az olümposzi istenek,

a másodiknál a leghíresebb görög hősök,

a harmadiknál az alvilágba száműzöttek. (Így tudták meg azt is, mit

jelent a sziszüphoszi munka vagy a tantaloszi kín.)

Minden gyermek a maga témaköréből személyesíthet meg valakit úgy,

hogy róla adatokat keres (persze, előzetes megbeszélés alapján), majd

előadhatja a többieknek, hogy ő kicsoda, természetesen a neve említése

nélkül. A másik két asztaltársaságnak pedig ki kell találni, hogy ő kit

személyesített meg.

7-8. évfolyamon ugyanígy alakíthatjuk meg a költők asztaltársaságait,:

egyik asztalnál a költők, másiknál a szerkesztők, kiadók, harmadiknál a

művészek képviseltették magukat. Kutatási kérdések lehetnek:

Képzeld magad Babits Mihály helyébe! (szülőház, iskolák, barátok,

kötetek) Mikor jelent meg az első köteted? Segít a Magyar

irodalmi lexikon!

Bizonyítsd be, miért szép a „Dal, prózában” c. versed! Olvasd el az

elemzést Bene K.: Kalaluz a versértelmezéshez c. könyvéből!

Képzeld magad Ignotus helyébe! Mi volt az eredeti neved? Segít a

Magyar irodalmi lexikon!

Szerinted ki ez a vidéki költő, aki –ász álnév alatt rejtőzködik?

Segít a Magyar írói álnévlexikon!

Felsősöknél egy-egy szellemi műhely kialakítása még több kreativitást

kíván. Képzeletben különböző hivatalokat szervezhetünk: például a

nyomdászok, könyvkiadók hivatalát vagy a Magyar Ornitológiai

(Rezervátumkutató, Alpinista stb.) Társaságot. Mindegyiknél végig kell

gondolni, hogy az adott cél eléréséhez milyen feladatokra, milyen

szakemberekre van szükség, hogyan dolgozik a kutató, mivel foglakozik a

könyvkiadó, milyen munkája van a korrektornak stb.

8

Amellett, hogy minden gyerek külön feladatot kap, tehát magának kell

rájönnie a keresési stratégia lényegére, fejlődik a kérdéskultúrája,

megtanulja a jegyzetelést, ugyanakkor erősödik a csapatszellem, élvezettel

dolgoznak együtt-egymásért (néha pedig a másik csapat ellen).

Még sokféle könyvtári eszközzel lehet játszani, például a katalógussal, a

Raktározási táblázattal, a szakrenddel, sőt a keresztrejtvények is

alkalmasak a kézikönyvekkel való játékhoz. Természetesen más-más

„játékszabályokat” beszélünk meg (és gyakorlunk) a feladatok kiosztása

előtt. Ebből persze az is következik, hogy 2 x 45 percet vagy utolsó órát

kell rászánnunk az ilyen kutató-órákra. Mindenképpen aknázzuk ki a

versenyszellemet, és lehetőleg a személyes érdeklődésükre építsünk,

például:

Hány éves most Arnold Schwarzenegger?

Mekkora volt a legnagyobb dinoszaurusz?

Hol találom A kincses sziget c. könyvet?

Mi lehet a Tisza bal oldali mellékfolyója (5 betű)?

Mi lesz a raktári jelzeted, ha nagy ember leszel, és könyvet írsz?

Mindegyik feladat másfajta szellemi izgalmat ad, és mind más jellegű

kutatóterep, de érezniük kell, hogy a jól feltett kérdésre mindig

megtalálható a válasz a könyvtárban.

Szemléltetés

Comenius óta tudjuk, hogy a képi ábrázolás vagy kiemelés segítségével

jobban rögzül a tanulóban az ismeret, mint a szavak által. Ezért fontos,

hogy minden gyerek (4-5. osztályban) „megalkossa” magának a könyvtár

alaprajzát, persze úgy, hogy a falakat és a bútorok alaprajzát mi előzetesen

megszerkesztjük és sokszorosítjuk. A gyerekeknek csak a megfelelő

állományegységek nevét (feliratát) kell beírni az alaprajzba, hogy ezzel a

térbeli tájékozódásukat elősegítsék.

Ugyancsak lényeges, hogy a betűrendes katalógus különböző keresési

szempontjainak megfelelő, nagy méretű, ún. „szempont-táblák”

(naptárszerűen felállítható kartonokon) adjanak kapaszkodót az egyes

9

csapatoknak, hogy el ne vesszenek a katalóguscédulák adatainak

„tengerében”, így:

SZERZŐ (és más közreműködő)

(határozott névelő) CÍM

FÖLDRAJZI NÉV

(Ugyanannak a kötetnek a különböző adatait kerestetjük, rendszerint a

Képes történelem sorozatból, mert ezek minden adatfajtához példát

szolgáltatnak.)

A lexikonok szócikkeiben sem könnyű eligazodni, éppen ezért egy

viszonylag rövid (max. 1 oldalas) szócikket szoktam kimásolni és

felnagyítani (így minden gyereknek kézbe is adható), hogy részleteiben

elemezzük, és a számunkra lényeges információkat – együtt – megtaláljuk.

Ilyenkor először a jeleket, rövidítéseket értelmezzük, megbeszéljük, mit

jelent például az Irod. kifejezés. Megállapítjuk, hogy mindig az állítmány

tartalmazza az új információt a címszóról (és nem szolgaian másoljuk a

szócikkeket!)

A cédulázáshoz, jegyzeteléshez is mintát adjunk nekik, hogy pontosan

tudják, mit kell írni a forrás adataihoz, miért fontos a tárgykör

megnevezése, és hogyan kell pontosan idézni.

Információszerzés segédkönyvekből a felső tagozaton

A legfontosabb lépés mielőtt ténylegesen munkához látunk, hogy

tisztázzuk, mit is akarunk pontosan, mi munkánk célja. Ezért be kell:

határolni, milyen mélységig szeretnénk körüljárni a témát:

miről akarunk és miről nem szót ejteni,

kihez fog szólni a kész mű,

mi legyen műfaja.

Ezután össze kell gyűjtenünk a legfontosabb kulcsszavakat, azok

szinonimáit, és azokat a fogalomköröket is, amelyekhez a téma tartozik,

10

mert ezek segítségével mehetünk tovább a következő feladat

megtervezéséhez: szakirodalom összeállításához.

A fogalomgyűjtemény összeállításában segítségünkre lehet a könyvtári

tárgyszókatalógus, a számítógépes katalógus és a különböző adatbázisok

fogalomkereső rendszere is, de bátran használhatjuk a témához kapcsolódó

segédkönyvek név- és tárgymutatóit is.

A) Bibliográfiakészítés

Az irodalomjegyzék összeállítását a legátfogóbb kézikönyvek ajánló

listájának átnézésével célszerű kezdeni. Az itt talált művek elvezetnek

további kiadványokhoz, azok rejtett bibliográfiái pedig újabb művekre

irányítják a figyelmedet.

Nem szabad megfeledkezni a témához kapcsolódó folyóiratok

tartalomjegyzékének, repertóriumának átböngészéséről sem, hiszen

gyakran itt találhatjuk meg a legfrissebb irodalmat, amelyre még a

szakkönyvek nem tudnak hivatkozni.

Listánk összeállításához használjuk fel a különböző szakbibliográfiákat,

betekinthetünk a nemzeti bibliográfia füzeteibe, a nagyobb könyvtárak

számítógépes katalógusaiba, adatbázisaiba is.

Ne feledkezzünk meg a témádhoz kapcsolódó nem nyomtatott

dokumentumok számbavételéről sem!

Amikor saját irodalomjegyzékünk összeállításán fáradozunk, észre fogjuk

venni, hogy a cikkek, tanulmányok számunkra még ismeretlen további

művekre hivatkoznak, bibliográfiájuk újabb és újabb műveket sorol fel. Ne

mondjunk le ezeknek a műveknek a megkereséséről sem, hiszen könnyen

lehet, hogy a számunkra legfontosabb gondolatokat éppen ezekben fogod

megtalálni. De a végleges bibliográfiánk természetesen már csak azokat a

címeket fogja tartalmazni, amelyeket ténylegesen fel is használtál.

Nagyon fontos, hogy minden dokumentum összes azonosító adatát

pontosan jegyezzük fel, hiszen nem tudhatjuk előre, melyeket fogjuk

ténylegesen felhasználni.

11

A leghasznosabb, ha minden forrásról külön cédulát készítünk, így

könnyen kivehetjük közülük azokat, amelyekre nincs szükségünk, a

felhasznált művek céduláit pedig sorba tudjuk rendezni.

Információszerzés segédkönyvekből (elektronikus változatukat is bátran

használjuk):

a) a fogalmak értelmezéséhez szótár nyújt segítséget,

b) fogalom-meghatározáshoz a lexikonokban keressük a választ,

c) a rendszerbe illesztést a lexikonok, enciklopédiák egyaránt segítik,

míg az adott téma kifejtését többnyire enciklopédiákban találod

meg.

B) Mikor – melyiket? Segédkönyvek használata

Ha nem vagyunk tisztában egy fogalom jelentésével, netán azt sem tudjuk

pontosan, milyen szakterülethez tartozik, illetve egy ismert személy milyen

területen fejtette ki tevékenységét, akkor érdemes általános lexikonokat,

egy nyelvű szótárakat kézbe venni, a kezdeti tájékozódáshoz.

Miután kiderült, hová is tegyük az adott fogalmat, személyt, már ismerve

az adott szakterületet, érdemesebb a szaklexikonokhoz, enciklopédiákhoz

fordulni. Itt célravezető több forrást is kézbe vennünk, hogy a kiegészítő

információk segítségével még komplexebb megoldáshoz jussunk.

C) Sajtótermékek

A napilapok, hírlapok a gazdasági, politikai, kulturális és tudományos élet

aktuális híreit, a viszonylag egyszerű előállítás miatt naprakészen közlik.

Ezen hírekről, elemző összefoglaló írás csak később jelenik meg

folyóiratokban, könyvekben.

Előfordul, hogy egy hír több év múlva valamiért ismét aktuális, fontos lesz.

Ilyenkor meg kell tudni határozni az esemény időpontját, és a megfelelő

évfolyamokat átlapozni. Ez elég hosszadalmas feladat. A keresést

megkönnyíti, ha a lapnak létezik elektronikus dokumentum változata is.

Ezekben cím, szerző, kulcsszó alapján lehet keresni. Gyakran a teljes

12

szövegben is. A Magyar Hírlap, a Népszabadság és a Heti Világgazdaság

rendelkezik CD-ROM változattal.

Sok folyóirat, napilap épít saját honlapot, többnyire figyelemfelkeltő céllal.

Előfordul, hogy csak a címlap és a tartalomjegyzék olvasható, de sok a régi

cikkeket tároló archívum is. Van csak elektronikus formában hozzáférhető

folyóirat is. Ezek egy része szabadon elérhető. Amelyik értékes információt

közöl, ahhoz csak előfizetők férnek hozzá. A folyóiratok weblapjainak

címeit több szolgáltató is összegyűjtötte.

A Magyar Elektronikus Könyvtár közel nyolcszáz folyóirat veblapjának

címét és tartalomjegyzékét, szolgáltatások címét tartalmazza az alábbi

elérhetőségen: http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/efolyir/

Tájékozódás az Interneten: keresés, böngészés, szörfölés

A könyvtári katalógusok a könyvtár dokumentumait tárják fel. Egy

bibliográfia készítésénél is meg lehet határozni, hogy mely

dokumentumokra terjed ki a válogatás. Az Interneten megjelenő

dokumentumok köre nehezen behatárolható.

1) Keresés

Léteznek az Interneten indexelő szolgáltatások. Többnyire

reklámbevételekből és szponzorok támogatásából tartják fenn a rendszert.

A szolgáltatás lényege a következő: egy leszedő, vagy begyűjtő szoftver a

hipertext csatolóin, a linkeken keresztül pásztázza a hálózatot, és begyűjti a

web lapok adatait. Az indexelő program a lapok adatait adatbázisba

rendezi. Ezeket az adatokat a címből, fejlécből vagy a szöveg

meghatározott részéből automatikusan emeli át a rendszer.

Ebben az adatbázisban kereshetünk, lekérdezhetünk a keresőgépek

segítségével.

Az adatok mennyisége meglehetősen nagy. Ezért az egyszerű és összetett

keresés közül az utóbbit érdemes választani, és nagyon pontosan

meghatározni a keresőkérdést. A találathalmaz így is nagy lesz, és sok nem

megfelelő címet fog tartalmazni. A nagyon speciális téma keresésére

javasolt módszer.

http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/efolyir/

13

Az indexelő szolgáltatások minősége függ az átnézett lapok mennyiségétől,

a feltártság mélységétől, az adatok aktualitásától, stb. Általában minden

indexelő szolgáltatás igyekszik a legjobbat nyújtani, hogy ne veszítse el

népszerűségével szerzett támogatóit.

Alapvetően kétféle keresési módszer van:

katalógus-rendszerű keresés és

a szókeresés.

a) Katalógus-rendszerű keresés

Linkek (hivatkozások) segítségével juthat el a felhasználó a keresett témájú

weboldalakhoz, mégpedig úgy, hogy egyre szűkíti a fogalmakat, amíg el

nem jut a megfelelő helyre. Először a legáltalánosabb témafelbontással

találkozik (sport, szórakozás, hírek, kultúra...), ahonnan kiválaszthatja az őt

érdeklő téma-csoportot (pl. kultúra). A linkre kattintva a következő oldalon

már csak a kiválasztott téma alcsoportjait találja (film, színház, zene,

irodalom...). A link-vándorlás végén már valós weboldalakhoz vezetnek

linkek, vagy vegyesen szerepelnek a valós weboldalak és a további al-

témakörök linkjei. Ilyen például az Ariadnet, a Hudir és a Góliát kereső

felülete.

b) Szókeresés

Egy rubrikába kell beírni a szavakat, amiket tartalmazhat egy olyan

weboldal, mint amire kíváncsi a felhasználó. Lehet egyetlen szót is

megadni a keresésénél, de minél pontosabban határozzuk meg a keresési

feltételeket, annál pontosabb és kevesebb eredményt kap. Fontos a keresési

eredmények számának csökkentése, mivel a legtöbb keresés

eredményeképpen sok ezer, adott esetben akár több százezer linket is

ajánlhat a keresőgép. A keresést a rubrika melletti startgombbal lehet

elindítani a szóbeírás után.

14

2) Böngészés

A tájékozódás másik módszere a böngészés. Ezt Internet katalógusokban,

azaz directoryban tehetjük meg. Az ilyen típusú szolgáltatások kevesebb

weblapot tárnak fel, de ezeket gondosan osztályozzák, meghatározzák a

témáját. Ez alapján csoportosítják a címeket. A kezdő oldalon a főmenüből

választhatunk. Ekkor egy szűkebb csoporthoz jutunk. Két-három lépés után

egy áttekinthető mennyiségű listát kapunk a keresett témájú weblapokból.

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a kétféle szolgáltatás - katalógus és

kereső - együtt jelenik meg.

Az Interneten több un. gyűjtőoldal is fellelhető, amely egy szakterület

oldalait feldolgozó portaszolgálat, ahol az adott szakterület weblapjait

gyűjtik és van keresési lehetőség.

3) Szörfölés

A web-keresés harmadik módja a szörfölés. A hipertext adta lehetőségeket

jól kihasználva a csatolók/linkek során át sok érdekes információt

fedezhetünk fel. A keresés eredménye a weblapok szerkesztettségétől függ.

Ha egy HTML dokumentum nem tartalmaz linkeket, akkor csak egy

lineáris olvasást tesz lehetővé, akár a nyomtatott dokumentum. Szörfölés

szempontjából ezek zsákutcák. A legtöbb honlap jó kiindulópont. Ezek

tartalmazzák a hasonló intézmények és azok szolgáltatásainak linkjét.

Külföldi HTML dokumentumok felfedezéséhez az adott ország honlapját

célszerű megnézni.

Az iskolai könyvtár mint információs központ

A számítógépekkel felszerelt könyvtár az iskola központi

tartalomszolgáltató helye lehet. Olyan valódi tanulást és információszerzést

biztosító médiaközpont, ahol a könyvek és az elektronikus médiák világa -

a „Gutenberg-galaxis” és az „Internet galaxis” komplex módon, egymást

erősítve segítheti a diákok és tanárok munkáját.

Az Internet kapcsolaton keresztül a könyvtárat használók lehetőségei

határtalanul megnövekedhetnek. Ha a hálózat csupán szövegeket és képeket

tartalmazna, akkor is a világ legnagyobb könyvtára lenne. De egyre

15

növekvő számban érhetők el hanganyagok és videoprogramok is. Az

Internet lehetővé teszi a közvetlen kommunikációt is - az elektronikus

levelezés /e-mail/ diákok és tanárok számára egyaránt gyors és kényelmes

üzenetváltást tesz lehetővé bárkivel, akinek van hálózati csatlakozása és

címe. Ennek az elektronikus információtovábbítási rendszernek a

segítségével a tanulók más iskolák diákjaival közös programokon

dolgozhatnak, és adataik, eredményeik, véleményük cseréje során nem

csupán tanulnak, hanem az új típusú társas kapcsolatok kialakításában és a

kommunikációs technikákban is jártasságot szerezhetnek.

A helyes Internet-használat és az elektronikus könyvtárhasználat

megtanítása rajtunk, pedagógusokon múlik.

Forráshasználat

Problémafelvetés – forráskeresés (tárgyi katalógus, elektronikus

adatbázisok) – forrásválasztás – forrásfeldolgozás

Lépései

a) átolvasás - anyaggyűjtés a talált forrásokból

b) lényegkiemelés - szövegfeldolgozás cédulázással

c) jegyzetkészítés - rendszerezés (tematikus csoportosítás),

vázlatkészítés

A beszámoló:

önálló szöveg alkotása egy témáról (szóban, írásban),

közlési műfaja:

írásbeli: értekezés, esszé, ismertetés,

szóbeli: ismertetés, kiselőadás,

idézetek, hivatkozások alkalmazása - etikai szabályok betartásával,

forrásjegyzék készítése.

16

Jegyzetkészítés – cédulázás

A) Szelektálás

A jegyzetelés legfontosabb tartalmi követelménye a lényegkiemelés és

tömörítés. Mindent le kell írnunk, amit fontosnak tartunk, lehetőleg

tömören, de világosan, és mégis úgy, hogy az eredeti gondolat ne sérüljön.

Minden gondolat új cédulára kerüljön! A cédulának csak az egyik oldalát

használd jegyzetelésre, de mindig pontosan tüntesd fel rajta a kulcsszót,

amihez a jegyzet kapcsolódik, és a forrásmunka bibliográfiai azonosító

adatait. Ez utóbbiakat rövidítheted is, de a rövidítés mindig egyértelműen

azonosítsa a dokumentumot.

Miközben jegyzetelünk, valószínűleg számtalan jó ötlet jut eszünkbe.

Ezeket is külön cédulákon tartsuk nyilván, és jelöljük, hogy saját

gondolatunkról van szó.

Amikor a jegyzetek elkészültek, rendezzük a cédulákat logikai rendbe.

Azokat, amelyek "kilógnak a sorból", nem illeszkednek a

gondolatmenetedbe, bármilyen jó ötletet, fontos szempontot is

tartalmaznak, ki kell venni, de el ne dobjunk ki semmit! Lehet, hogy

később, talán egy másik munka készítésekor fel tudjuk használni a most

feleslegessé vált szempontokat is. Ha azt tapasztaljuk, hogy a kifejtett

gondolatok között ellentmondás van, értékeljük, minősítsük, ütköztessük az

eltérő véleményeket, majd alakítsuk ki a saját álláspontunkat a vitás

kérdéssel kapcsolatban.

B) Vázlatkészítés

Minden vázlat szerkezete azonos, de megtölteni tartalommal a rendbe

rakott jegyzetek és cédulák segítségével már neked kell.

1. Bevezetés

2. A téma kifejtése, érvek és ellenérvek, példák, illusztrációk

3. Összegzés

4. Mellékletek, bibliográfia

17

Persze ez csak a váza a vázlatnak, a részletező vázlatpontoknak a dolgozat

gerincét kell jelenteniük. Ügyeljünk arra, hogy vázlatnak legyen belső

logikája. A jó vázlat hierarhikus felépítése tükrözi a munka

gondolatmenetét is, ezt segíti az egyes vázlatpontok jelölése is.

Fogalmazvány-készítés

Mindig írjunk piszkozatot, amely alkalmas arra, hogy utólag javíthassuk.

Ha szóbeli beszámoló készül, elegendő, ha bőséges vázlatot írunk. A

szóbeli előadásra fel kell készülni előre!

Ha nagyobb írásbeli munkát készítünk, ügyelni kell a tartalmi és formai

követelmények betartására. A hármas szerkezeten (bevezetés, tárgyalás,

befejezés) belül fejezetekre, alfejezetekre, bekezdésekre kell tagolni a

dolgozatot. ezek száma mindig a munka terjedelemétől függ. Végső forma:

Ha nagyobb lélegzetű írásbeli munkát készítettünk számítógéppel,

tervezzük meg gondosan a külalakját!

Tipográfiai eszközök (a dőlt, a ritkított és a félkövér betűk,

térközök, bekezdés, formázás stb.) segítségével emeljük ki a

leglényegesebb gondolatokat!

Ne feledkezzünk meg az oldalak beszámozásáról sem!

A hibakeresés, a helyesírás végső ellenőrzése és a tördelés után

készítsük el a mű tartalomjegyzékét, és ha indokolt a tárgymutatót

is.

Irodalomjegyzék, hivatkozáslista

Ha valaki nem idézi más művét, amikor annak szövegét, gondolatát átveszi,

az plágium, azaz a szellemi magánvagyon eltulajdonítása. Az idézetek nem

csak arra valók, hogy valaki alátámassza velük saját állításait, hanem hogy

fenntartsák az intellektuális hagyományokat, és megvalósítsák a

tudóstársak elismerését, amely hatékonyan működteti a tudományos

társadalmi aktivitást. Newton elismerő szavaival: "Ha messzebbre láttam,

csak azért volt, mert óriások vállán álltam."

A szellemi munka technikája megköveteli, hogy feltüntessük mindazokat a

forrásokat, amelyeket írásmű elkészítésekor felhasználtunk.

18

Ezeket a műveket felsorolhatjuk úgy is, hogy az egyes részekhez,

fejezetekhez kapcsolódókat külön közöljük, de közreadhatjuk egy közös,

betűrendes címjegyzékben is. Ez lesz a munkánk bibliográfiája. Mindkét

esetben közölni kell minden egyes felhasznált mű bibliográfiai azonosító

adatait.

A felhasznált művek jegyzéke mellett el kell készítenünk a hivatkozási

jegyzéket is. Ide azokat a műveket írjuk, amelyeknek a gondolatait - akár

szó szerint, akár csak tartalmában - beépítettünk az írott munkába. Ilyenkor

a szövegben folyamatos sorszámozással kell megjelölni az átvett

gondolatokat, majd vagy a lap alján (ún. lábjegyzet formájában), vagy a

dolgozat végén meg kell adnod (végjegyzetként) a hivatkozott mű pontos

adatait. Ha ugyanarra a műre többször is hivatkozol, ezt mindannyiszor

jelölni kell. Ilyenkor persze rövidíthetjük a bibliográfiai leírást, de rövidítés

egyértelműen legyen. A hivatkozás esetében mindig meg kell adni

forrásunk pontos oldalszámát is.

Pl.: Geoffrey Regan: Döntő csaták szalamisztól a Golf-háborúig. Panem

Kft, Bp. 1993. 43. p.

Ezek az etikai szabályok akkor is érvényesek, ha nem írásos dokumentumra

hivatkozunk, hanem pl. tévé- vagy rádióműsor a forrás. Ugyanez a helyzet

az interneten keresztül szerzett információkkal is. Ez utóbbira vonatkozó

pontos szabályok még nem elég egységesek, de azért ilyenkor is

egyértelműen kell utalni a forrásra, hogy az azonosítható és visszakereshető

legyen. Pl.: Az olvasás megszerettetése - videó:

http://www.fottv.hu/vivanaturavideo.php?vid=54f007c14

Letöltés: év-hó-nap

http://www.fottv.hu/vivanaturavideo.php?vid=54f007c14

19

A szellemi munka tevékenységei, fogalmai

1. Problémafelvetés - A megoldásra váró vagy elméleti, vagy gyakorlati

kérdés ismeretlen elemeinek azonosítása azzal a céllal, hogy a

megoldáshoz szükséges tevékenységet megtervezhetővé és ez által a

probléma megoldhatóvá váljon.

2. Anyagfeldolgozás - Azon kognitív tevékenységek sora, melyeken az

összegyűjtött források felhasználásakor végig kell haladnunk, hogy

elvégezzük egy probléma vizsgálatát vagy eljussunk megoldásához.

3. Anyaggyűjtés - Egy írásmű megalkotásához, ill. egy probléma

vizsgálatához vagy megoldásához szükséges adatok, információk

összegyűjtése.

4. Irodalomkutatás - Olyan tájékoztató tevékenység, amelynek során a

könyvtáros az olvasó kérésére a vonatkozó szakirodalmat, esetenként

szépirodalmat összegyűjti, értékeli, válogatja, majd jegyzéket készít,

és így tájékoztatja a felhasználót.

5. Forráskeresés - A források összegyűjtése.

6. Forráskiválasztás - Az összegyűjtött források minősítése és

csoportosítása a megoldandó probléma szempontjából, a megoldást

segítő források kigyűjtése.

7. Forrásmegjelölés - Valamely probléma vizsgálatához vagy

megoldásához használt dokumentumok adatainak közlése a

segítségükkel létrejött új szellemi termék jegyzeteiben, ill. a

hozzáfűzött irodalomjegyzékben.

8. Lényegkiemelés - A probléma megoldás szempontjából legfontosabb

elemek, közlések megjelölése a kiválasztott forrás szövegében.

9. Jegyzet - (Az anyaggyűjtésben) írásban rögzített vázlatos feljegyzés.

10. Jegyzetelés - Vázlatos feljegyzés készítése, ill. idézetek kigyűjtése a

forrásul választott műnek az aktuális probléma megoldásában

felhasználható közléseiről.

20

11. Hivatkozás - A felhasznált források közlése. Ez a tudományos kutatás,

az eredményközlés, forrásfelhasználás sarkalatos alaptörvénye. A

felhasználás lehet szó szerinti vagy kivonatos, de a forrást mindig

pontosan, világos meg kell jelölni.

12. Idézés - Szószerinti átvétel idegen szerző művéből.

13. Idézési szabály- A szószerinti átvételre vonatkozó hivatkozási

kötelezettség: az idézet szerző nevének, műve címének, és az átvett

szöveget tartalmazó oldal számának kötelező közlése.

14. Irodalomjegyzék-készítés - A felhasznált források felsorolása

legfontosabb bibliográfiai adatait megjelölésével.

MŰFAJOK

1. Annotáció - Rövid, pár soros ismertetés, tartalmi kivonat.

2. Beszámoló - Az elvégzett munkáról való számadás. Bevezetésként

vázolni kell a feladatot (cél, tevékenység, résztvevők, határidő stb.), a

fő részben (tárgyalás) szólni kell a tevékenység eredményeiről,

hiányáról, esetleg folyamatáról, a záró szakasz (befejezés) pedig

összegzi a tapasztalatokat, olykor értékeli a végzett munkát. Stílusára

jellemző a tömörség.

3. Ismertetés - Olyan szóbeli vagy írásbeli szövegalkotás, amelynek célja

többnyire valamilyen alkotás-irodalmi, tudományos, művészeti-

bizonyos szempontból való bemutatása. Többnyire tartalmazza az

ismertetés készítőinek az ismertetett műről alkotott véleményét is.

4. Kiselőadás - Egy-egy részletkérdés rövid kifejtése. Szóbeli közlésről

lévén szó, az előadás stílusa nem lehet olyan feszes, mint az írásos

tanulmányé. Az újonnan hallottakat el kell helyezni a már ismertek

rendszerében, ezért szükséges a gyakori ismétlés, hivatkozás, valamit a

jól követhető, logikus gondolatmenet. A forrásokra hivatkozni kell.

5. Leírás - Olyan szövegfajta, melynek célja a dolgok szemléletes

bemutatása a nyelv eszközeivel. A leírás menete, szerkezete követi a

térbeli észlelés rendjét: a közelítő halad a távoli felé vagy fordítva, egy

21

pontból fokozatosan bővíti a kört, az egymás melletti elemeket mutatja

be, vagy a központi elemtől kiindulva jut el az egészig.

A MŰ RÉSZEI

1. Bevezetés - (a könyv tartalmi egysége): A főszöveg első része, amely

rendszerint megjelöli a mű tárgyát, ismerteti felépítését, tisztázza az

alapfogalmakat és a követett módszereket, esetleg összegzi a könyv

megértéséhez szükséges ismereteket, valamint elhelyezi a művet az

irodalomban.(szövegszerkezeti elem): felkészíti a hallgatót, olvasót

arra, amivel a következőkben majd találkozik. Vázolhatja az előadás

vagy írásmű célját, okát vagy tárgyát, menetét, felkeltheti témája iránt

az érdeklődést, bemutathatja az elmondandó események színhelyét,

idejét, főbb szereplőit, olykor hangulatilag vagy kapcsolatfelvétellel

készíti elő a kommunikációt.

2. Befejezés - A szöveg lezárása, utolsó mozzanata. Lehet a tanulság

levonása, az elhangzottak, leírtak összegzése, lehet hangulatok,

érzelmet keltő; ritkán jelezheti a téma folytathatóságát is.

3. Főrész - A szövegnek az a része, amely minden lényeges gondolatot

kifejez. Elrendezése a szövegtípustól függ. Az események

elbeszélésének rendező elve általában az időrend, a leírásé a térbeli

elrendezés. Az elméleti fejtegetés lépéseit a logikai műveletek rendje,

az érvelés mozzanatai szabják meg. Lásd meg: tárgyalás

4. Függelék - Egy könyvnek a főszövegét követő és azt tartalmilag

kiegészítő része, amely statisztikai és egy táblázatokat, a főszövegben

érintett rendeleteket, okleveleket, leveleket vagy más

dokumentumokat tartalmaz. A függelék a járulékos részek egyike,

tehát nem azonos a főszöveget követő járulékos részek egészével.

5. Hivatkozási jegyzék - A szerző által a szövegben közvetve vagy

közvetlenül felhasznált művek jegyzéke. Általában a főszövegben csak

jegyzetszám v. szimbólum jelzi a hivatkozást, a hivatkozott művek

bibliográfiai adatait a fejezet vagy szöveg végi jegyzetben kerülnek

közlésre. A tudományos kutatás és eredményközlés alapvető etikai

normája a hivatkozás, vagyis a felhasznált források megjelölése.

22

Ennek betartása nemcsak a tudományos kutatás során, hanem bármely

forrásfelhasználás alkalmával követelmény.

6. Idézet - Idegen szerző művéből átvett szószerinti kifejezés. Célja

többnyire az idézetet felhasználó szerző valamely állításának,

gondolatának megerősítése, megvilágítása, támogatása vagy az idézet

állításának bírálata. Az idézőjelek közé kerül. Mindig közölni kell az

idézett szerző nevét, művének címét, megjelenési adatait és a belőle

átvett rész oldalszámát.

7. Utószó - A könyv járulékos része, amelyben a szerző, a kiadó vagy

más személy a művel kapcsolatos mondanivalóját adja elő.

8. Tárgymutató - A mű végén, a járulékos részekben elhelyezett és

betűrendben összeállatott tárgyszójegyzék, amely tájékoztatja az

olvasót, hogy az általa keresett kifejezés a könyv hányadik oldalán

szerepe. Lásd még: betűrendes tárgymutató, mutató.

9. Melléklet - Azok a térképek, táblázatok, képek, kották stb., amelyek

nincsenek a könyvbe fűzve, attól fizikailag is elkülönülnek. A

borítófedélhez (kötéstáblához) erősített tasakban vagy szalag alatt

szokásos őket elhelyezni.

Felhasznált irodalom:

1. Dezső Zsigmondné: A szellemi munka technikája. Bp. OMIKK, 1983.

303 p.

2. Szabó Pap Edit: Könyvtári informatika. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó,

2001. 80 p.

3. Sáráné Lukátsy Sarolta: Hogyan tanítom a szellemi munka

technikáját? Könyv és Nevelés, 2002/3

23

Miért nem pótolhatja soha az Internet a könyvtárat?

Mark Y. Herring1 tíz általánosan elfogadott okot sorol fel tanulmányában,

kifejtve azt az álláspontját, hogy miért nem pótolhatja soha az Internet a

könyvtárat, miért nem léphet annak a helyébe.

1. „Nem minden található meg az Interneten. Az összes folyóiratnak csak

nagyjából 8%-a található az Interneten.”

Nem található meg minden az Interneten. A világháló több mint 1

milliárdnyi weblapot tartalmaz, ezeken azonban nagyon kevés a lényeges

anyag. A folyóiratoknak csak nagyjából 8%-a érhető el ingyenesen, míg a

könyvek aránya ennél is kisebb. A fontosabb tudományos folyóiratok

olvasásáért pedig fizetni kell, és bizony nem is keveset.

2. „A tű (keresés) a szénakazalban (az Interneten). A honlapok gyakran

ígérik, hogy mindent megkeresnek. De nem találnak!”

Az Internet ma egy hatalmas katalogizálatlan könyvtárhoz hasonlít, amit

teljes egészében soha nem tudunk áttekinteni. Több tucat keresőprogram

létezik ugyan, amelyek azt ígérik, hogy mindent megtalálnak a Web-en, de

mégsem találnak semmit. Az Internetnek csak kis szeletét indexelik, és azt

sem frissítik naponta.

3. „Nem létezik minőség-ellenőrzés. A Web-en nincs minőségellenőrzés,

sem semmi hasonló.”

A fontos tudományos, orvosi és történelmi információk mellett az Internet

temérdek hulladékot tartalmaz. Bárki, bármit feltehet, ami nem oda való a

pornográfiától a szélsőséges politikáig. Nem ellenőrzi a weboldalakat

senki, valószínűleg soha nem is fogja. Az Internetet gyakran a hiúság

irányítja, ellentétben a könyvtárral, ahol a „hiúságból származó”

publikációk igen ritkák.

1 HERRING, Mark Y.: 10 reasons why Internet is no substitute for a library. (American Libraries, 2001. April, pp. 76–78.) c. írását Mohor Jenő tömörítette. Könyvtári figyelő, 2001. 4. sz.

24

4. „Amit nem tudsz, az bánt igazán. Károd származhat abból, amit nem

tudsz.”

Az információs-technika nagy vívmánya a folyóiratok digitalizálása és az

elektronikus folyóiratok megjelenése volt. Ezek a „teljes szövegű” Web-

helyek azonban korántsem teljesek, pl. hiányoznak a lábjegyzetek, sokszor

a táblázatok, grafikonok és képletek is. Ráadásul a címek egy digitalizált

csomagban gyakran cserélődnek minden figyelmeztetés nélkül. Ezért a

digitalizált folyóiratok használatához megfontoltság, tervezés és előrelátás

szükséges.

5. „Az 1925 előtt publikált címekből körülbelül 20.000 ami az Interneten

megtalálható.”

Az oktatásban egy könyvet valamennyi oktatási intézmény könyvtárában el

lehet helyezni tetszőleges példányszámban. A Web-en nem, mert az

elektronikus könyveket szállító kiadók könyvtáranként csak egy példányt

engedélyeznek. 1970 óta 50 ezer tudományos tankönyvet publikálnak

évente, ebből az Interneten csak néhány ezer található meg. Az 1925 előtt

publikált könyvekből a Web-en csak kb. 20 ezer cím van meg, pedig ezekre

már nem vonatkoznak a szerzői jogi megkötések.

6. „Hé, haver, elfelejtkeztél az elektronikuskönyv-olvasóról. Próbálj meg

e-könyv olvasót használni egy fél óránál tovább, fejfájás lesz belőle.”

Az e-könyvek olvasókészülékeinek használata gyakran fejfájást okoz,

megerőlteti a szemet. Kevesen szeretnek képernyőről olvasni, a használók

nagy része a két oldalnál hosszabb dokumentumokat kinyomtatja.

7. „Léteznek ma könyvtár nélküli egyetemek? Egy teljesen virtuális

könyvtárat egyszerűen lehetetlen létrehozni generációnk idején belül.”

Az Internet ellenére minden egyetemnek van könyvtára. Kaliforniában

néhány éve megnyitottak egy új egyetemet könyvtárépület nélkül. Az

utóbbi két évben tízezrével kellett könyvet vásárolniuk, mert az Interneten

nem találták meg a hallgatók a szükséges olvasmányokat.

Herring másik példája a mérnöki tudományok legfontosabb egyeteme a

California Polytechnic State University, ahol egy teljesen elektronikus

25

virtuális könyvtárat terveztek, de végül mégis hagyományos könyvtárat

nyitottak meg erős elektronikus összetevőkkel. Tehát teljesen virtuális

könyvtár nem létezik, és a mi életünkben valószínűleg nem is fog.

8. „De egy virtuális állami könyvtár megtenné ugye? A kiadások, amik a

digitalizálással járnának, hihetetlenül magasak.”

A teljes digitalizálás hihetetlenül drága lenne. Ha teljesen virtuális

könyvtárban, teljesen digitalizált könyvtárban gondolkodnánk, akkor

hamarosan a tönk szélére kerülne az állam. Ennek oka egyrészt a copyright

költségek, amik már önmagukban több tízmillió dollárt tennének ki.

Másrészt a digitalizálási költségek is igen magasak. A másik kérdés, hogy

mi történne az egyedi, ritka, értékes primer forrásokkal digitalizálás után?

Kidobnánk őket? Ha pedig szünetelne az áramszolgáltatás, akkor senki nem

tudna olvasni semmit.

9. „Az Internet: kilométer hosszú, centiméter (vagy még kevesebb) mély.

Az Interneten szinte minden fiatalabb 15 évnél.”

Kevés olyan dolog található az Interneten, ami 15 évnél régebbi. Az

elektronikus folyóiratoknál az új évfolyam hozzáférésekor a régi eltűnik. A

régebbi anyagokhoz való hozzáférés nagyon költséges. A diákoknak pedig

azokra az anyagokra is szükségük lehet, amelyeket nem az utóbbi 10-15

évben készítettek.

10. „Az Internet mindenhol jelen van, de a könyvek hordozhatóak. Közel

ezer év nyomat-olvasás van a vérünkben.”

Csaknem ezer éve van a vérünkben a nyomtatott dokumentumok olvasása,

és ez nemigen fog megváltozni a következő 75 évben. Az emberek nagy

része szívesebben heveredik le az ágyra egy jó könyvvel a kezében, mint

egy laptoppal.