Upload
others
View
1
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
MVM Hírlevél IV. évfolyam, 2015. augusztus 24.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról Csiba Péter augusztus 15-től az MVM vezérigazgatója 2 Napelemfarmot üzemeltet majd az MVM Hungarowind Kft. 3 GIE: alacsony a gáztárolók töltöttségi szintje 4 A paksi bővítés hírei Paks városa készül az atomerőmű bővítésére 5-6 Lázár: az olcsó áram miatt van szükség a beruházásra 6 Az áramellátás biztonsága indokolja a bővítést 6-8
Alternatív energia Bemutatták a Kecskeméti Főiskola napelemes autóját 8-9 Az unióban nő az alternatív járművek aránya 9-10 Különleges energetikai park készülhet Pécsett 10-11 Épül a világ legnagyobb áramátalakítója 11
A hazai energiaszektor hírei Az EB jóváhagyta a Magyar Telekom és a MET közös vállalkozását 12 Még várni kell a cseppfolyós gáz érkezésére 13
Felmondta a távhőszolgáltatási szerződést a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. 14 Hogyan kérhető a kár megtérítése áramszünet miatt? 15-16
Külföldi energiaszektor Nőtt a Roszatom bevétele 16 Nigéria Roszatom-beruházásra vár 17 Csökkent az Gazprom exportja 17-18 Sikerülhet a GE-Alstom fúzió 18
Hírek röviden 19 Paksi elektromobilitási terv Brüsszelnek - Ismét fogadja a látogatókat az atomerőmű két intézménye - Hétvégén kezdődik a VIDOR Fesztivál a cégcsoport támogatásával
2
Hírek az MVM Csoportról Csiba Péter augusztus 15-től az MVM vezérigazgatója
2015. augusztus 17.
(fotó: mvm.hu)
2015. augusztus 15-től tölti be az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.
vezérigazgatói tisztségét Csiba Péter, a társaságcsoport június 29-én kinevezett
elnöke. Bally Attila - aki az elmúlt időszakban megbízott vezérigazgatóként látta
el a társaság vezetését - továbbra is kereskedelmi igazgatóként segíti a sikeres,
regionális szinten is meghatározó energetikai vállalatcsoport irányítását -
ismertette a cég közleményét a vg.hu, a Napi, a hrportal.hu, az mfor.hu, a
ProfitLine, a Paks-Press Hírügynökség. A portálok felidézték, hogy Csiba Péter
mostani kinevezése előtt több mint 8 évet dolgozott az energetikai szektorban
különböző vezető pozíciókban, a villamosenergia-termelés és villamosenergia-
kereskedelem, valamint a gázszolgáltatás és gázkereskedelem területein. Az
elmúlt öt évben a GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt. vezérigazgató-
helyetteseként, illetve a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. általános
vezérigazgatójaként irányította a francia energetikai cégcsoport magyarországi
leányvállalatait. Korábban két nemzetközi vállalat magyarországi felépítésében és
sikeres menedzselésében is részt vett. Az új elnök-vezérigazgató célja, hogy
továbbra is növekedési pályán tartsa a csaknem 1200 milliárd forintos árbevételt
elérő társaságcsoportot, szem előtt tartva a megfizethető energia biztosítását a
magyar fogyasztók számára; továbbá, hogy az MVM Csoport a regionális
energiabiztonság szempontjából minden eddiginél meghatározóbb szereplővé
váljon.
Az MVM korábbi elnök-vezérigazgatója, Baji Csaba június közepén kezdeményezte munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését 2015. június 29-i hatállyal, egyben lemondott minden, az MVM Csoportban betöltött tisztségéről - emlékeztettek az MTI nyomán a hírportálok, köztük a Privátbankár, az inforadio.hu, a nepszava.hu, a figyelo.hu.
3
Napelemfarmot üzemeltet majd az MVM Hungarowind Kft.
2015. augusztus 22.
(fotó: gsenapelem.hu)
Napelemfarm üzemeltetésével bízta meg a kormány az állami szélerőműves
céget, az MVM Hungarowind Kft.-t - erről a Népszabadságban írt Marnitz István,
mégpedig a Magyar Közlönyre hivatkozva. Az augusztus 20-dikai keltezésű
közlönyből kiderült: a költségvetési intézmények a jövőben egy uniós
támogatással épülő napelemes erőműből kapnának - a cikk szerint - ingyen
áramot: csak a szállítási költségeket, a kisebb egyéb kötelező tételeket és az áfát
kellene megfizetniük. Ugyanakkor a kormányrendeletből nem egyértelmű, hogy
a kormány mikor és hol létesítene farmot, de az sem, hogy milyen méretűt. Az
irat szerint a közintézményeknek minden év közepéig energiahatékonysági
tervvel kell pályázniuk az olcsó áramra. A cikk arra is kitért, hogy az MVM
Hungarowind Kft. nyolc szélturbinát üzemeltet a Győr-Moson-Sopron megyei
Sopronkövesd és Nagylózs határában, de annak, hogy a nappal is kacérkodna,
honlapján nincs nyoma. A rendelet szerint az MVM Hungarowind a napelemfarm
üzemeltetéséért nem számíthat fel ügyfeleinek költséget, az állam viszont
lemond a javára a forgalmazás utáni áfáról. A fenntartási időszak után az MVM-
cégnek nyílt pályázatot kell kiírnia az üzemeltetésre. A nyertestől beszedett
üzemeltetési díjból csak annyit tarthat meg, amekkora saját költsége keletkezett
a fenntartási időszakban, a többit be kell fizetnie az államkasszába. Az MVM-
cégnek 20 évig kell gondoskodnia a farm üzemeltetéséről, élettartama lejártával
pedig el kell bontania azt - olvasható a lapban, amely megjegyezte: a friss
rendelettel a kormány valószínűleg egy uniós követelménynek próbál eleget
tenni, amely a központi intézményekre évi 3 százalékos energiamegtakarítást ír
elő. Miután az ezzel kapcsolatos teendőket a kormány évekig „szabotálta” -
fogalmazott az újságíró, Brüsszel beperelte Magyarországot.
4
GIE: alacsony a gáztárolók töltöttségi szintje
2015. augusztus 18., 22.
Bár áprilisban megkezdte az MVM a tulajdonában álló egykori E.ON-tárolók
feltöltését, alig csurran-cseppen némi gáz az orosz vezetékekből - írta a Napi
portálon Papp Zsolt. A Gas Infrastructure Europe (GIE) adatai szerint a hazai
tározók töltöttsége a legalacsonyabb: jelenleg 2,5 milliárd köbméternyi gáz van a
magyar tárolókban, ami napi 8-14 millió köbméterrel gyarapodik. A töltöttség így
35 százalék, miközben a hasonló kapacitásokkal rendelkező Ausztriában ez az
arány 54, Csehországban 75, Szlovákiában szintén 54 százalék. Tavaly ilyenkor
3,13 milliárd köbméter volt a töltöttség. Az elmúlt évi csúcson 4,5 milliárd
köbméter gázt tartalékoltak a hazai tározók. A jelek szerint idén ilyen mértékben
nem kívánják feltölteni a tárolókat, valószínűleg a folyamatos orosz
gázszállításokban bízva. Erre az utal, hogy az MVM korábban az áprilisi-októberi
időszakot jelölte meg a feltöltés idejeként, vagyis a 100 százalékhoz bő két hónap
alatt kellene kétszer annyit betárolni, mint amennyit 4-5 hónap alatt sikerült -
jegyezte meg a cikk szerzője.
(fotó: mno.hu)
Mostanra 3-3,2 milliárd köbméter gáznak kellene lennie a hazai kereskedelmi
tárolókban ahhoz, hogy biztonságos legyen a lakosság kiszolgálása a téli fűtési
idényben - írta hasonló tartalmú cikkében a Magyar Nemzet, hozzátéve: további
egymilliárd köbméter körüli mennyiséget pedig a biztonsági tárolóban kellene
tartalékolni. Illés József utalt rá, hogy szinte egész Európa gázvásárlási lázban ég,
mert jelenleg mintegy harmadával olcsóbb az orosz gáz, mint az év elején volt. A
gázárak ugyanis hathavi késéssel követik az olajét, ezért júliusban a vásárlók a
hordónkénti 45-50 dollárnak megfelelő januári olajár alapján fizettek.
Magyarországot viszont nem ragadta magával az európai beszerzési hevület. Idén
júliusban csaknem ugyanannyi, vagyis napi 15-16 millió köbméter orosz gázt
hozott be, mint egy évvel korábban, amikor szintén alig-alig zajlott a gázkészletek
feltöltése - olvasható ebben a cikkben.
5
A paksi bővítés hírei
Paks városa készül az atomerőmű bővítésére
2015. augusztus 19.
(fotó: teol.hu)
Több alkalmas helyszín is van az atomerőmű-beruházásban és a majdani
üzemeltetésben részt vevő szakemberek otthonainak felépítésére. A
legkézenfekvőbb - és a legtöbb lakás befogadására alkalmas - terület a Pollack
Mihály utca beépítetlen oldala, ahová egy lakóparkot terveznek. Erről beszélt Süli
János paksi polgármester a paksihirnok.hu portálnak, jelezve, hogy a volt
borkombinát, valamint a Gesztenyés úti társasházakkal szemben lévő terület is a
kijelölt helyszínek között van. Szerinte akár állami, önkormányzati támogatás
nélkül is felépülhetnek a lakások, mert már van befektetői érdeklődés. Kifejtette:
miután 2009-ben megadta az Országgyűlés a felhatalmazást a blokkok
létesítésére, az önkormányzat is megkezdte a felkészülést. Több tanulmány
született arról, hogy a városnak, a térségnek milyen lépéseket kell tennie, de a
munkaerő biztosításának, elhelyezésének témakörével a Lévai-projekt is
foglalkozott. A Pollack Mihály, a Domb utca, valamint a majdani elkerülő út által
határolt területen nem társas-, hanem kertes ikerházakat építenének több utca
megnyitásával. Ott akár 6-700 otthon is helyet kaphatna. Az új lakópark az
építkezés idején szálláshelyként szolgálna, annak befejezése után pedig az
üzemeltető személyzet lakhelye lehetne. A polgármester kitért arra is, hogy az
erőmű biztonságos üzemeltetéséhez a váltóműszakos személyzet többségét
Pakson kell elhelyezni. Az nem cél, hogy a városban szállásolják el az erőmű
építésére odasereglő munkásokat, hiszen vannak nagyon jó adottságú
települések, akár megyeszékhelyek, amelyek közül több már „be is jelentkezett”.
Süli János beszélt az elkerülő útról is, amelynek építését régóta szorgalmazza a
város. Az elképzelések szerint ez éppen az új lakópark mellett haladna el.
Költségvetés még nem készült, de becslések szerint 1-2 milliárd forintba biztosan
belekerül, amit önerőből Paks nem tud előteremteni. Míg az atomerőmű
bővítésében a Miniszterelnökség illetékes, az úgynevezett kerítésen kívüli
6
feladatok, a munkaerő-elhelyezéssel kapcsolatos kérdések a
Belügyminisztériumhoz tartoznak, amely már felvette a kapcsolatot a várossal -
olvasható Vida Tünde cikkében.
Lázár: az olcsó áram miatt van szükség a beruházásra
2015. augusztus 20.
(fotó: vasarhely24.hu)
Lázár János a paksi atomerőmű bővítését az asztalán fekvő egyik legkényesebb
dossziénak nevezte, amelyet szerinte azért kapott meg a kormányfőtől, mert
ellenkező esetben az elveszett volna a "különböző érdekcsoportok hálójában". A
Miniszterelnökséget vezető miniszter erről a Vásárhely24 portálnak nyilatkozott,
ezt ismertette az MTI. Lázár János kitért arra is, hogy Magyarországnak kizárólag
az olcsó áram miatt van szüksége a beruházásra. "Paks egyenlő olcsó áram, ez
nem egy bonyolult dolog" - fogalmazott és megjegyezte, ma már nem az a
kérdés, hogy legyen-e bővítés vagy ne legyen Pakson atomerőmű, hanem az a
kérdés, hogyan maradjon meg.
Az áramellátás biztonsága indokolja a bővítést
2015. augusztus 18.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A hazai áramellátás az állandó fejlesztés és a rendszert működtetők szakmai
kompetenciájának köszönhetően nagyon jól vizsgázott az elmúlt hetek
hőségében - vélekedett Hárfás Zsolt az atomenergiainfo.hu oldalon írt cikkében.
Még véletlenül sem fordulhat elő itthon a lengyelországi példa, ott ugyanis
korlátozni kellett a kánikula miatt az áramfogyasztást. Ugyanakkor a hazai
rendszer is kihívásokkal kénytelen szembenézni - állapította meg a szerző.
7
Magyarországon évről évre növekszik a behozott áram aránya. A 2014-es
történelmi, 31,44 százalékos importcsúcs után idén is csúcsokat dönt a behozatal,
miközben a bruttó rendszerterhelés is nő. 2015. április 9-én, 17 óra környékén a
hazai fogyasztás döntő része (56,48%) importból származott, július 7-én (16 óra
előtt) pedig ez is megdőlt, hiszen 3232 MW volt a nettó behozatal. A MAVIR
korábbi adataira is emlékeztetett a cikk: 2015. július 8-án, 12.45 környékén a
hazai áramszükséglet elérte a 6456 MW 15 perces bruttó átlagcsúcsértéket. Ez
meghaladta a 2007-ben mért 6320 MW nyári csúcsot is. A 6456 MW
csúcsértékhez 2990 MW import (Paks II. bruttó beépített teljesítménye csak 2400
MW lesz) villamos energia társult, így akkor 46,3% volt az import aránya. A hazai
szélerőművek ebben az időszakban sem tudtak túl sok importot kiváltani, hiszen
a beépített 329,3 MW szélerőművi teljesítményből csak 48,9 MW-ot adtak,
miután a forróságban a szokásosnál is kisebb volt légmozgás. Ha nincs a főként
lengyel, ukrán és cseh széntüzelésű erőművekből származó import,
Magyarország egy része légkondicionáló nélkül lett volna kénytelen a
munkahelyeken senyvedni - jegyezte meg Hárfás Zsolt.
Az is látható, hogy az idei év első 5 hónapjában mért áramigények átlagosan már
csaknem 3 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év hasonló időszakában.
Eközben a hazai rendszerben évről évre csökken a beépített teljesítőképesség.
Amíg 2012-ben a kapacitás még 10095 MW volt, addig 2015 első felében már
csak 8537 MW, amelyből a rendelkezésre álló teljesítmény még kevesebbet, 6566
MW-ot tett ki. A rendelkezésre álló teljesítmény és a 2015-ös eddigi csúcsérték
(6456 MW) közötti különbség pedig már csak 110 MW-ra olvadt a 2012-es 1175
MW-ról - hívta fel a figyelmet az elemző. E tényekhez tartozik az a szilárd szakmai
alapokon nyugvó előrejelzés is, miszerint Magyarországon 2030-ig 7300 MW új
erőművi kapacitás megépítése szükséges, hogy húsz év múlva is biztonságos
legyen a villamosenergia-ellátás. Ebből a 7300 MW új teljesítményből a két új
paksi blokk csak 2400 MW-ot szolgáltat, ezért további, 4900 MW kapacitást
biztosító más típusú erőmű (megújuló, gáz- stb.) megépítéséről kell gondoskodni.
Az említett csúcsfogyasztásra, a növekvő importra is hivatkozva érvelt a cikk
szerzője a paksi beruházás szükségessége mellett. Felidézte az ellenzők
véleményét: eszerint az atomerőmű bővítésére azért nincs szükség, mert
csökkenni fog a hazai áramfogyasztás. A szükséges energiát pedig a megújuló
energiaforrások további támogatása, fejlesztése révén, valamint „olcsó”
importtal lehetne kiváltani. Szerinte azonban két nagyon fontos gazdasági és
8
klímavédelmi aspektusról egyáltalán nem ejtenek szót a hazai zöldek. Egyrészt
2014-ben a megújuló energiaforrások már 48,96 milliárd Ft „támogatást” kaptak,
ami azt is jelenti, hogy a fajlagos, átlagos megújulós támogatás 20,47 Ft/kWh, az
átlagos átvételi ár pedig 32,78 Ft/kWh értékre adódott (a paksi blokkok viszont
csak mintegy 11 Ft/kWh áron termeltek). Másrészt a zöldek egy szóval sem
tiltakoznak amiatt, hogy az „olcsó” importot külföldi szénerőművek adják. A
jelenleg alacsony áron és nagy mennyiségben rendelkezésre álló, amortizált
szénerőművekből származó import energia hosszú távon nem lesz versenyképes,
miközben a két új paksi blokk nem bocsát ki szén-dioxidot és üzembiztosan, nagy
mennyiségben, gazdaságosan termel villamos energiát. Amellett érvelt, hogy a
hazai energetika hosszú távú jövőjét meghatározó döntések meghozatalakor az
egyetlen járható út a szigorú szakmaiságé, amely a paksi bővítési döntést is
jellemezte. A szükséges új kapacitások alappillérei a leendő paksi blokkok,
amelyek legalább 60 éven keresztül szolgálhatják az ellátásbiztonsági,
versenyképességi és klímavédelmi célkitűzéseket, csökkentve Magyarország
energetikai kiszolgáltatottságát.
Alternatív energia Bemutatták a Kecskeméti Főiskola napelemes autóját
2015. augusztus 17.
(fotó: kormany.hu)
Bemutatták a Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki
Főiskolai Karának (GAMF) MegaLux nevű napelemes autóját, amellyel
fejlesztői az ausztráliai World Solar Challenge versenyen indulnak az idén -
tudósított a kormany.hu, az Autószektor, a metropol.hu, a blikk.hu, a Mandiner,
a figyelo.hu/MTI. A felsőoktatási intézményben tartott bemutatón Glattfelder
Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára utalt az előrejelzésre,
miszerint 2050-re az új autók 65 százaléka részben vagy teljesen elektromos
hajtású lesz a világban. Ez a fejlődés, valamint az Európai Unió környezetvédelmi
vállalásai egyaránt szükségessé teszik Magyarország számára, hogy részese
9
legyen alternatív technológiák kísérletezésének, megvalósításának.
Magyarország egyik legfontosabb ilyen bázisa a Kecskeméti Főiskola GAMF kara,
ahol egyaránt rendelkezésre áll a szaktudás és a műszaki háttér olyan
világszínvonalú újításokhoz, mint amilyen a MegaLux napelemes autó - mondta.
Magyarországon a gazdasági növekedés motorja a gépjárműipar, ezért is fontos,
hogy legyenek a kecskeméti karhoz hasonló tudásbázisok és a kecskeméti
Mercedes-gyárhoz hasonló vállalkozások, amelyek fontosnak tartják a jövőbe
mutató technológiák támogatását - tette hozzá. Kutasi Zoltán tanszéki mérnök
elmondta: a projekten 14 tagú csapat dolgozott. A Megalux négykerekű,
katamarán formájú futurisztikus jármű. Nagyrészt szénszál-kompozitból készült,
mindössze 160 kilogrammos, képes akár 130 km-es sebességre is óránként. A
napelemes autók világversenyén a járműnek Ausztráliát keresztülszelve, egy
forró sivatagi országúton kell majd 3020 kilométert megtennie. Thomas Geier, a
Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. gyárigazgatója arról beszélt: a
MegaLux csapat támogatásával is igazolni kívánják, hogy a kecskeméti üzem a
Mercedes számára egyet jelent az innovációval, a rugalmas alkalmazkodás, az
együttműködés képességével és a társadalmi felelősségvállalással.
Az unióban nő az alternatív járművek aránya
2015. augusztus 19.
(fotó: nol.hu)
Tartják az értékesítési tempót és már jelentős szeletet hasítottak ki a piaci
tortából az alternatívok: háromszázezer villanyautó és hibrid kelt el az idei év
első felében az Európai Unióban, ami 25 százalékos növekedést jelent az előző
év azonos időszakához képest. Boros Jenő a nol.hu portálon jelezte: egyelőre
még csak minden hatodik alternatív hajtású jármű tisztán villanymotoros, de
nem lanyhult a vásárlási kedv, hiszen az 53 ezer elektromos autó 78 százalékos
növekedést jelent egy év alatt. A zöldautók különösen azokban az országokban
népszerűek, ahol jelentős állami támogatást adnak vásárlásukhoz és
üzemeltetésükhöz. Ugyanakkor a hollandoknál a túlzott cégbeszerzések miatt
korlátozták a villanyautók támogatását, így a tavalyi 8273-nál 1500 darabbal
10
kevesebbet regisztráltak idén. Villanyautóra szinte mindenütt van
adókedvezmény, hiszen egyik európai országban sem terheli jövedéki adó a
konnektorból tankolt áramot, annak ellenére, hogy a járműhajtásra használt
valamennyi energiára a törvény szerint ez kötelező lenne. Ami Magyarországot
illeti: lendíthet majd a forgalmon a zöldrendszám idei bevezetése, amihez
buszsáv-használat, dugódíj-mentesség és több településen ingyenes parkolás is
jár majd. Néhány hazai kormányhivatalnál már igényelhető ilyen rendszám,
amelyből elkészült az első próbanyomat is. Az elektromobilitás elterjesztésére
létrehozott Jedlik Ányos Klaszter munkacsoportjai szeptember 30-ig teszik le a
kormány asztalára javaslataikat, amelyek törvénymódosítási ajánlást is
tartalmaznak. Ezek között szerepel adókedvezmény, a buszsáv használatának
engedélyezése, ingyenes parkolás a töltőhelyeken és felmentés a dugódíj alól. A
cél, hogy 2020-ig - az uniós céloknak megfelelve - Magyarországon a
forgalomban lévő autók mintegy másfél százaléka elektromos hajtású legyen.
Különleges energetikai park készülhet Pécsett
2015. augusztus 18.
(fotó: pecsma.hu)
20 milliárd forintos beruházást tervez a Pannon Hőerőmű Pécsen. Az egykori
Karolina-külfejtésre megálmodott park Európában is egyedülálló lenne: nem
csupán energiatermelési helyszín, hanem energetikai kutatóbázis, oktatási
centrum és vonzó turisztikai célpont is - erről a pecsma.hu számolt be, felidézve:
több mint egy évtizede fejeződött be a szénkitermelés a külfejtésen. Horváth L.
Balázs cikkében arra is utalt, hogy a Karolina Zöld Energia Park koncepciója és
előzetes tanulmánytervei már elkészültek, a részletes megvalósíthatósági
tanulmány elkészítésére pályázatot nyújtottak be. A várhatóan 20 milliárd
forintos költséghez a Pannonpower önereje mellett állami és európai uniós
fejlesztési forrásokra is szükség lenne. Elképzelések szerint a projekt Európa első
komplex, zöldenergia-parkja lenne, ahol valamennyi, ma ismert megújuló
energiaforrást bemutatnának a napenergiától a vízi és szélenergián át a
geotermikus energiáig. A park - és a jelenlegi bányagödör - középpontjában egy
11
magyar szabadalom, egy módosított naptorony kapna helyet. Az Európai Unió
széndioxid-kibocsátást csökkentő klímapolitikájával és a magyar kormány
megújuló energiát ösztönző tervével összhangban lévő program Pécs törekvéseit
is segítené, miközben munkahelyeket teremthet a városban.
Épül a világ legnagyobb áramátalakítója
2015. augusztus 17.
(fotó: new.abb.com)
Az ABB építi a világ legnagyobb teljesítményű, nyílt tengeri áramátalakító
állomását az Északi-tengeren. A DolWin2 üzembe lépése után 916 megawatt
tiszta szélenergiát integrál a német energiahálózatba, amellyel egy milliónál is
több háztartást lát el villamos energiával. Az offshore konverterállomás a
DolWin2 projektben épül és a TenneT villamosenergia-ipari átviteli
rendszerirányító fogja üzemeltetni. Miként az Autószektor, az Energiainfó, a
Világgazdaság írta: a projekt célja, hogy a világ legnagyobb szélerőmű
klaszteréhez, az északi-tengeri DolWinhez tartozó szélerőmű-parkokban
megtermelt energiát a német távvezeték-hálózatra csatlakoztassa. A teljes
konverterállomás az alépítménnyel együtt több mint 23 000 tonna. Körülbelül
100 méter hosszú, 70 méter széles és 100 méter magas. A platform Dubaiban
épült, innen szállították át tavaly Norvégiába, az aibeli hajógyárba. Ott
berendezésekkel szerelték fel, majd a napokban megérkezett végcéljához, a
DolWin klaszterbe, amely 45 kilométerre van a német partvonaltól. A DolWin
beta innovatív öntelepítő, gravitációs (GBS) elvet alkalmaz. Hat üreges oszlopát
vízzel töltik fel, amelynek a helyére a következő hetekben kavics kerül. A
folyamatban a konverter állomása a tengerfenékhez nyomódik, a kaviccsal
töltött oszlopok pedig tartósan rögzítik.
12
A hazai energiaszektor hírei
Az EB jóváhagyta a Magyar Telekom és a MET közös vállalkozását
2015. augusztus 20.
(fotó: tozsdeforum.hu)
Az Európai Bizottság a cégek összeolvadásáról szóló uniós rendelettel
összhangban jóváhagyta a Magyar Telekom és a MET Holding közös
vállalkozását - közölte Brüsszelben az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény,
amelynek egyik feladata, hogy őrködjék az uniós jog tiszteletben tartásán. A
közlemény - melyet a Portfólió, a figyelo.hu, a vg.hu, a Privátbankár, a
Tőzsdefórum is ismertetett - kitért arra, hogy a Magyar Telekom távközlési
szolgáltatásokat nyújt Magyarországon. Tulajdonosa 59 százalékban a Deutsche
Telekom, a többi részvénnyel pedig a budapesti részvénytőzsdén kereskednek.
A vállalat ezen túlmenően áramot és földgázt juttat végfelhasználóknak. A MET
Csoport, amely a MET Holding tulajdonában áll, egyebek közt földgáz, villamos
energia és olaj európai adásvételével foglalkozik. A közös vállalkozás a gáz- és
áramellátás kiskereskedelmi területén tevékenykedik majd Magyarországon.
Az Európai Bizottság megállapította: a tervezett ügylet nem vált ki versenyügyi
aggályokat, mert a közös vállalkozás erős versenyhelyzettel - részben az ottani
energiapiacon jelenleg is aktív, részben a közeli jövőben várhatóan piacra lépő
cégekkel - néz majd szembe Magyarországon. Ezen túlmenően a lépés csak
csekély mértékben növeli a Magyar Telekom piaci részarányát. A közös
vállalkozás létesítését az úgynevezett szokványos összeolvadási felülvizsgálati
eljárásban vizsgálták - közölte a brüsszeli testület.
13
Még várni kell a cseppfolyós gáz érkezésére
2015. augusztus 18.
(fotó: lng.hr)
Szinte bizonyos, hogy az évtized végéig nem épül meg a horvátországi Krk
szigetére tervezett cseppfolyósított gázt fogadó (LNG) terminál. A hosszú idő
alatt megtérülő beruházáshoz ugyanis nehéz lesz befektetőket találni, a
gazdasági nehézségekkel küzdő horvát kormány pedig nincs abban a helyzetben,
hogy maga finanszírozza az építkezést, még akkor sem, ha ahhoz jelentős
pénzügyi támogatást kap az Európai Uniótól - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek
Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője úgy vélte: bár
Magyarország, Horvátország és az EU részéről egymást követik a terminál
létesítését támogató politikai nyilatkozatok, gazdasági realitások egyelőre nem
indokolják az építkezés gyors elindítását. Európában ugyanis túlkínálat van
földgázból, s a már meglévő LNG-terminálok is csak 25 százalék körüli
kapacitással működnek. Emellett az olcsó világpiaci olajárak alacsonyan tartják a
gázárakat, s ez a helyzet várhatóan az évtized végéig fennmarad. Zágráb viszont
sürgősnek ítéli a beruházás elindítását: a kormány egy hónappal ezelőtt kiemelt
beruházássá nyilvánította a krki LNG-terminált - erre is kitért cikkében Illés József.
Az ilyen projektekről szóló törvény lehetővé teszi, hogy az építkezéssel
kapcsolatos ügyintézés sürgősségi eljárásban elsőbbséget élvezzen. A
horvátországi elektromos művek és a gázszállító Plinacro cég ugyanakkor július
végén hivatalosan bejelentette: várják azon külföldi befektető cégek
jelentkezését, amelyek részt vennének a létesítmény megépítésében. Sajtóhírek
szerint azonban nem tolonganak az érdeklődők.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter július elején Dubrovnikban a közép- és dél-európai országok energiaügyi találkozóján bejelentette, hogy „az LNG-terminál megépítése kapcsán Magyarország felajánlotta segítségét és együttműködését”. Az építkezésben a MOL részvétele lenne legkézenfekvőbb, de a cég addig nem tervez újabb befektetéseket Horvátországban, amíg a résztulajdonában lévő horvát INA ügye nem rendeződik. Korábban felvetődött az is, hogy az MVM Zrt. működjön közre a beruházásban. Ezt azonban később elvetette a magyar kormányzat - emlékeztetett a lap.
14
Felmondta a távhőszolgáltatási szerződést a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft.
2015. augusztus 18., 19.
(fotó: napi.hu)
Azonnali hatállyal felmondta a távhőszolgáltató Alfa-Nova Kft.-vel kötött
szerződést az önkormányzati tulajdonú Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. Ács Rezső
polgármester (Fidesz-KDNP) szekszárdi sajtótájékoztatóján közölte, hogy a
megyeszékhely közgyűlése utasította a vagyonkezelő céget a szerződés
felmondására, egyben az önkormányzati kft.-t jelölte ki távhőszolgáltatónak -
tudósított a Napi, az Origó, a ProfitLine, a Világgazdaság/MTI. A szerződés
felmondása után őrző-védő céggel vették át a tolnai megyeszékhely két
fűtőművét és irodaházát. Azzal indokolta a szerződésbontást, hogy az Alfa-Nova
Kft., illetve az önkormányzat és cégei között elszámolási viták miatt több peres
eljárás folyik, ami lehetetlenné tette az együttműködést. A döntés másik oka,
hogy tavaly az Alfa-Nova Kft. csak úgy tudta biztosítani a távhőszolgáltatást, hogy
a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal gázszállítót jelölt ki számára.
A MEKH és a Tolna Megyei Kormányhivatal többször kért tájékoztatást arról,
hogy milyen lépéseket tesz az önkormányzat az ellátás biztonsága érdekében.
Ismertetése szerint az Alfa-Nova Kft. júliusban küldött az önkormányzatnak egy,
a következő fűtési idényre szóló gázszállítói szerződést, azonban annak a cégnek,
amellyel szerződött, valamint az Alfa-Nova Kft.-nek a tulajdonosi köre közel áll
egymáshoz. A polgármester tájékoztatást kért arról, hogy milyen biztosítékot
nyújtott az Alfa-Nova a gázszállítónak, erre azonban nem kapott érdemi választ.
Hangsúlyozta, hogy a szerződés felmondásával megszűnik a szekszárdi
távhőszolgáltatás körüli bizonytalanság, ami a városban 5600 lakást és 15 ezer
embert érint. Az Alfa-Nova és a szekszárdi önkormányzat 1999-ben kötött
húszéves szerződést, amely szerint a cég évi 80-100 millió forint bérleti díjat fizet
a városnak az infrastruktúra használatáért. Az önkormányzat 2009-ben jelentős
díjelmaradás miatt már kezdeményezte a szerződés felbontását, amit azonban
akkor - a polgármester szerint - nem vittek végig. Már előkészítették a
szolgáltatás átvételét, a vagyonkezelő kft. beadja a működési engedélykérelmet
- vázolta a teendőket a városvezető és hozzátette: bíznak abban, hogy kedvezőbb
feltételek mellett jutnak majd energiahordozókhoz.
15
Hogyan kérhető a kár megtérítése áramszünet miatt?
2015. augusztus 19., 20.
(fotó: metropol.hu)
Az áramkimaradás okozta kár megtérítését nem az áramszolgáltatótól, hanem
az elosztó hálózati engedélyestől lehet követelni - tájékoztatta a Budapesti
Békéltető Testület az MTI-t. Ez alapján írta a Napi, a nol.hu, a hvg.hu, a vg.hu,
hogy az augusztus 17-dikén kitört vihar miatt sok háztatásban volt több órás, akár
több napos áramkimaradás, így nem tudták használni az elektromos hálózatra
csatlakoztatott gépeket, berendezéseket. A tájékoztató példaként említi, hogy a
testület előtt is volt már több olyan eset, amikor a fogyasztó az áramkimaradás
által okozott kár megtérítését kérte, ám vitáját nem sikerült rendeznie a
szolgáltatóval. A kérelem szerint az áramingadozás vagy az áram ki- és
bekapcsolódása miatt elromlott a fogyasztó DVD-írója és az órás rádiója, amelyek
javítási költségét szerette volna visszaigényelni. Az áramszolgáltató viszont arra
hivatkozva utasította el ezt, hogy a fogyasztónak az elosztóhálózaton történt
üzemzavar miatt keletkezett a kára. Ezért a követelést nem az áramszolgáltatóval,
hanem az elosztó hálózati engedélyessel szemben lehet érvényesíteni. A
közlemény felidézte: a villamos energiáról szóló 2007-es törvény alapján, ha az
elosztó hálózaton - amely eljuttatja az energiatermelőktől a fogyasztókhoz az
áramot - következett be üzemzavar és ez okozott áramkimaradást, akkor az
elosztó hálózati engedélyessel szemben érvényesíthető az igény. Ha a szolgáltató
számláin nincs feltüntetve az elosztó hálózati engedélyes, az interneten is
megtalálhatják a fogyasztók, hogy a szolgáltatójuk mellett ki látja el ezt a
feladatot. Ez a szolgáltatók honlapján lévő elosztói üzletszabályzatban van
feltüntetve, de a MEKH oldalán is rajta van a villamosipari-engedélyesek listája.
A fővárosban az ilyen igények elbírálására a hálózati engedélyes, azaz az ELMŰ
Hálózati Kft. az illetékes. Ha a fogyasztó panaszát mégsem orvosolják vagy
megoldhatatlannak tűnő jogvita merül fel, a fogyasztók forduljanak a Budapesti
Békéltető Testülethez, ahol ingyen és gyors eljárásban segítenek a vita
megoldásában - olvasható a tájékoztatóban.
16
5 ezer forintos kártérítést kap a fogyasztó, ha 24 óránál tovább szünetelt nála az áramszolgáltatás - monda az Indexnek Boross Norbert, az ELMŰ szóvivője. Ezt az összeget bankszámlára utalja a szolgáltató vagy postán vehető át. Augusztus 20-án azt közölte az MTI-vel, hogy nincs már nagyobb, összefüggő üzemzavar a budapesti áramszolgáltatásban a vihar következményeként. Boross Norbert tájékoztatása alapján a krízishelyzet 19-én, a délutáni órákban zárult le, 20-án reggelre pedig legfeljebb 20-30 hiba maradhatott a fővárosban. (hirado.hu, vs.hu, Origó, stop.hu)
Külföldi energiaszektor Nőtt a Roszatom bevétele
2015. augusztus 18.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Tavaly 16,8 százalékkal, 618,3 milliárd rubelre nőtt a Roszatom bevétele - ez áll
abban a nyilvános jelentéstervezetben, amelyet a végrehajtó hatalmat
ellenőrizni hivatott úgynevezett Társadalmi Kamarának terjesztett be az orosz
állami atomenergetikai konszern. Ebből idézett az Atomenergiainfó. Eszerint a
gyarapodás elsősorban annak köszönhető, hogy az egy évvel korábbinál több
villamos energiát termeltek a társasághoz tartozó atomerőművek, nőttek az
áramtarifák és - a valutaárfolyamok emelkedése miatt - rubelben számolva a
külföldről származó bevételek is. A beszámoló szerint az exportjövedelem tavaly
összesen 5,2 milliárd dollárt tett ki, vagyis 5 százalékkal többet, mint 2013-ban,
az idén pedig azt várják, hogy év végére az ilyen bevételek elérik a 6 milliárd
dollárt. A Roszatom arra számít, hogy 2015-ben a jelenlegi 101,4 milliárdról 108,3
milliárd dollárra bővül a konszern tíz évre szóló megrendelés-állományának
értéke, amelynek a korábbi előrejelzések szerint 2020-ra el kell jutnia a 150
milliárd dolláros szintre. A 2015-ös év kulcseseményének a bangladesi és a
jordániai atomerőmű építéséről szóló szerződések megkötését tartja az orosz
állami atomóriás.
17
Nigéria Roszatom-beruházásra vár
2015. augusztus 16.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Nigéria azt reméli, hogy az orosz állami atomenergetikai konszern már jövőre
megkezdi az első atomerőmű építését az országban - jelentette ki az afrikai
állam moszkvai nagykövetségének ügyvivője. Gafai Ibrahim Usman a Sputnik
információs ügynökségnek elmondta: a munkák kezdetét 2016 szeptemberére
várják - idézte a cikket az atomenergiainfo.hu portál. A létesítmény az ország
középső részén, Kogi államban lesz. Az első nukleáris blokk - benne egy 1200
megawattos reaktorral - a tervek szerint 2025-re készül el. Nigériai
sajtóértesülések szerint a Roszatomnak többségi részesedése lesz a projektben.
Olyan feltételezések is napvilágot láttak, hogy az orosz atomóriás fogja
finanszírozni a beruházást, így a létesítmény tulajdonosa és üzemeltetője is lesz,
vagyis az első nigériai atomerőmű ugyanolyan build-own-operate, azaz építsd-
birtokold-üzemeltesd rendszerben épül majd, amilyet először az ugyancsak
orosz részvétellel tervezett, törökországi akkuyui atomerőmű-beruházásnál
alkalmaznak. Korábban orosz-nigériai vegyes bizottságot hoztak létre a nigériai
atomerőmű-tervekkel kapcsolatos együttműködés koordinálására. Ebben a
testületben orosz részről a Roszatom, a gazdasági és a külügyminisztérium
képviselői is helyet kaptak.
Csökkent az Gazprom exportja
2015. augusztus 17.
(fotó: gazprom.ru)
Az orosz gázipari óriás szinte valamennyi európai országba kevesebb földgázt
exportált a második negyedévben, mint egy éve. A Magyarországra tartó kivitel
több mint 20 százalékkal csökkent, egyedül Németországba nőtt érezhetően az
18
export. A cég név nélkül nyilatkozó illetékese azt mondta: 47,27 milliárd
köbméter földgázt exportáltak külföldre a június végével záródott három
hónapban, ami 8,4 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. Ezzel szemben a
németországi orosz export jelentősen: 49,7 százalékkal, 11,7 milliárd köbméterre
bővült. A Gazprom gázexportja Franciaországba 19,2 százalékkal, Moldovába
10,4 százalékkal, Svájcba 2,9 százalékkel nőtt. Jelentősen, 64 százalékkal, 579
millió köbméterre csökkent ugyanakkor a gázkivitel Hollandiába, 20,4 százalékkal,
1,266 milliárd köbméterre esett Magyarországra, továbbá 13,9 százalékkal, 2,42
milliárd köbméterre mérséklődött Lengyelországba. Az export 15 százalékkal
csökkent Törökországba a második negyedévben éves összevetésben - ismertette
a távirati iroda hírét a vg.hu, a figyelo.hu, a stop.hu stb.
Sikerülhet a GE-Alstom fúzió
2015. augusztus 18. Az uniós versenyhatóságok várhatóan engedélyezik, hogy az amerikai General
Electric megvásárolja a franciaországi Alstom energetikai üzletágát. A Reuters
hírügynökség cikke több szempontból is érdekes - jegyezte meg a
Világgazdaságban B. Horváth Lilla. Egyrészt a brüsszeli illetékesek már júniusban
aggályosnak minősítették, hogy a tervezett 12,4 milliárd eurós energetikai
óriásfúzió után Európában a GE-nek csak egy nagy riválisa maradna, a
németországi Siemens. (Az olaszországi Ansaldo csak részben számít
versenytársnak, a japán Mitsubishi Hitachi Power Systems pedig inkább a
világpiacon.) A másik ok: az EB 14 éve megakadályozta, hogy a GE 42 milliárd
dollárért megvásárolja a szintén amerikai Honeywell Internationalt, pedig az
amerikai hatóságok jóváhagyták az ügyletet. Az akkori döntést nagy amerikai
tiltakozás követte. Ám most más a helyzet: a francia kormány támogatja a GE-
Alstom fúzióját, a vevőjelölt pedig a napokban újabb engedményeket tartalmazó
csomagot mutatott be a brüsszeli illetékeseknek. Az ügylet érintheti az erőművi
szolgáltatásokban erős Alstom Hungária Zrt.-t is, amely a tavasszal kapott
megbízást a Mátrai Erőmű Zrt. két blokkjának nagyjavítására, előtte felújította
a pécsi erőmű elektrofiltereit, és szinte minden itteni erőműnek dolgozott már.
Az Alstomnak van egy közlekedésinformatikai egysége is Budapesten, ez kimarad
a fúzióból - jelezte a cikk.
19
Hírek röviden
2015. augusztus 18. Szeptemberre tervezi Paks a Protheus Projekt benyújtását Brüsszelnek. Addigra az utolsó kiegészítések is belekerülnek a pályázati dokumentációba, amelynek megalapozására tanulmány készült. Ez egyebek mellett számításokat tartalmaz arról, hogy miként valósítható meg a villamos közlekedésre épülő térségi mobilitási program. A dokumentációt az Európai Bizottság mellett az Európai Fejlesztési Bank is vizsgálja majd. (paksihirnok.hu)
2015. augusztus 23. Augusztus 24-én 8 órától ismét fogadja a látogatókat az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató és Látogatóközpontja, valamint az Atomenergetikai Múzeum. A hosszú ünnepi hétvége miatt változott a nyitvatartási rend. (atomeromu.hu)
2015. augusztus 3. Hétvégén kezdődik a nyíregyházi VIDOR Fesztivál, melynek az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. lesz a főszponzora. A színház- és világzenei fesztivál csaknem 400 programot kínál a látogatóknak augusztus 28. és szeptember 5. között. Az MVM Csoport tagjai közül az atomerőmű mellett az MVM OVIT Zrt. is hozzájárul a nagyszabású rendezvény megvalósulásához. (atomeromu.hu)
Összeállította: László Judit
20