NAP ROBI ENERGIA KALANDJAITARTALOM

I. Bevezetés Mi az energia? Mirehasználjuk?(fűtés,hűtés,közlekedés,termelés/gyártás) Mibőlállíthatjukelő?

II.Energiafajták,típusok 1. fosszilis 2. megújuló

III.Energiaakörnyezetünkben 1. otthon 2. iskolában 3. utcán

IV.Energiapazarlás–takarékoskodjazenergiával! 1. Miért kell? 2. Hogyanlehetenergiátmegtakarítani?

V.Összefoglalás

I.Mi az energia?

Szia!

AnevemNap Robi,ésénfogoksegítenineked abban, hogy hogyan tudsz akártemagadistenniakörnyezetért,ezzelegyüttaFöldünkbiztonságosjövőjéért.

Ne feledd, a tenger is cseppekből áll, azaz ha mindenki csak egy picitteszhozzá,hogyjavítsonkörnyezetén,annakegyüttóriásihatásalesz!

Környezetünkbenmindigtörténikvalami.Gondoldvégig,amikoraziskolábajössz,mimindenzajlikkörülötted!

Nézzük csak! Felébredsz,kimészafürdőszobába,felkapcsolodavillanyt,láthatod,hogyanfolyikavízamegnyitottcsapból.Kinyitodazablakot,kintfújaszéléshordjaa faleveleket.Elindulszaz iskolába, jönnek-mennekkörülöttedazemberek,rohannakazautók,röpködnekamadarak.

Mostis,amikoreztakistanulmánytolvasod,energia szükséges a megjelenítéshez,de benned is energiaigényes folyamatokjátszódnakle,példáulmikortestnevelésóránfutnotokkell.Mindezek mozgatórugója az energia.Az energia hozza létre a változásokatkörnyezetünkben és az egészvilágmindenségben. Energiára vanszükséged, hogy mozogni tudj, hogymegértsd a tananyagot, hogy beszélgetnitudjunk. Energiára van szükségünk, hogymeleg és világos legyen az otthonunkban,hogy közlekedni tudjunk vagy közösen hallgassunk egy kis zenét.

Mindennapi életünk nem képzelhetőel energia nélkül. A tisztálkodáshoz, amosáshoz, a takarításhoz, a világításhoz,a főzéshez és a háztartási gépeinkhasználatáhozelektromosáramra,valamintgázravanszükség.Egy háztartásban az energiafelhasználásdöntő többségét a fűtés adja. A fűtésienergiaelőállításaviszontnagymértékbenhozzájárulakörnyezetszennyezéshez.

Mire használjuk az energiát?

Mibőlnyerjükazenergiát?Azenergiátenergiahordozókbólnyerjük.Ezeketpedigatermészetbentaláljukmeg, melyeket bonyolult folyamatok során átalakítunk, hogy fel tudjukhasználniamindennapjainkban.Azenergiaforrásaalapvetőenkétfélelehet:

NEM MEGÚJULÓ és MEGÚJULÓ!

II.Energiaforrások

Azok az energiaforrások,melyeket folyamatosan felhasználvamennyiségükidővel csökken, nem megújuló forrásoknak nevezzük. Ezek azok azenergiahordozók, melyek évmilliókkal ezelőtt alakultak ki, mint akőszén, az olaj vagyaföldgáz.Ezeketnevezzükösszefoglalóan,fosszilisenergiahordozóknak. Azért kapták ezt a nevet, mert növényi és állatimaradványokból,azazidegenszóvalfosszíliákból keletkeztek.

Pl.,amikorautóvalutazunk,akkorátalakítottolajat,azazbenzinthasználunk,ésabenzinnemtermelődikújra,ígyelőbb-utóbbelfogynakavilágolajkészletei.Vagy sok lakásban földgázzal fűtünk,melynek készletei szintén végesek. Anemmegújulóenergiaforrásokközésoroljukazatomenergiátis,mivelaztegyércből,azuránércbőlállítjukelő.

Azokazenergiaforrásokviszont,melyeka hasznosítás során nem csökkenek, ésakár több száz év múlva is termelhetőbelőlükenergia,megújulóknaknevezzük.

Például a Nap ugyanúgy fog sütni akésőbbiekben, függetlenül attól, hogymost hasznosítjuk-e az energiáját vagysem.Amegújulóenergiaforrásokhozsoroljukaszélenergiáját,mivelaszélmindigfújnifog,avízenergiáját,mivelafolyókmindigrohannifognakatengerfelé.

Mégaföldmélyébenzajlóradioaktívfolyamatoknakazenergiájátistudjukhasznosítani, geotermikus energiaformájában.Mamárahulladékbólisképesekvagyunkenergiátelőállítani.Hulladék is folyamatosan képződik,ígyezismegújulóenergiaforrás.A növények és állatok maradványaithasznosítvaisenergiáttudunkkinyerni,ezt összefoglalóan biomasszának nevezzük.

Ha jobban megnézzük, azt látjuk,hogy a napenergia és a szélenergia, abiomasszából nyert energia közvetlenmódonvagyközvetveaNapenergiájábólszármazik.

III.EnergiaakörnyezetünkbenBármerrejárunk,akáralakásban,aziskolában,azutcán,mindenholenergiáthasználunkfel,néhafelsemtűnik,hogymimindenhasználfelenergiát.Ahhoz,hogyadolgokmozogni,működnitudjanak,energiáravanszükségük,mégazélőlényeknekisenergiakellanövekedéshez.Miutánmegismertük,hogymiazenergia,éstudjuk,hogymirehasználjukfel,felmerül akérdés,hogymégishogyan jut el azotthonunkba, az iskolába, agyárakba az energia, azaz, hogy válik felhasználhatóvá a kibányászott szénvagyakitermeltkőolaj,esetlegaNap,avízvagyaFöldbelsejénekenergiája?

AmegoldásEGYSZERŰ.

Az eredeti (nyers)anyagokat ún.erőművekben átalakítják bonyolultfolyamatokon keresztül, vagy azotthonokban néhány berendezéssegítségével teszik felhasználhatóvá,és az így átalakított energiaforrástkülönféle vezetékeken juttatják el aházakhoz,gyárakhoz.Ilyenvezetékeketmindenfeléláthatsza környezetedben. Például, az utakmentén látható villanyvezetékek,azok,melyekazáramot juttatjákelalakásba,iskolábaésatöbbihelyre.

1.Energiaotthon

Járjukvégigképzeletbenalakásunkhelyiségeit,ésvegyükszemügyre,hogymelyiktárgyhasználenergiát,ésnézzükismeg,hogymilyenenergiáthasználfel:

TV–elektromosenergiatávirányító-akkumulátorhi-fiberendezés–elektromosenergiaDVDlejátszó–elektromosenergiaszámítógép–elektromosenergiafalióra–galvánelemvagyakkumulátorventilátor–elektromosenergiacsillár–elektromosenergialámpa–elektromosenergiaradiátor–forróvíz,amitföldgázzal,elektromosenergiával,aNapvagyaFöldhőjévelmelegítenekfelmobiltelefon-akkumulátorkandalló–tűzifa.

Vajonmilyentárgyakhasználnakfelenergiátafürdőszobában?csapmelegvize–földgázvagyelektromosenergiamelegítifelzuhanymelegvize–földgáz,elektromosenergia,aNapvagyaFöldhőjemelegítifellámpa–elektromosenergiahajszárító–elektromosenergiaborotva–elektromosenergiamosógép–elektromosenergiacentrifuga –elektromosenergia

Nézzünkbeakonyhábais:tűzhely–földgázvagyelektromosenergiamikrohullámúsütő–elektromosenergiahűtőszekrény–elektromosenergialámpa–elektromosenergiabojler–földgázvagyelektromosenergiavízforraló–elektromosenergiarobotgépek–elektromosenergiakenyérpirító–elektromosenergia

2.EnergiaaziskolábanAhogyotthon,aziskolábanishasználunkenergiát,járjukvégig,hogymire:

folyosóvilágítás–elektromosenergiatanteremvilágítás–elektromosenergiafűtőtestek–földgázvagymegújulóenergiaszámológép–elemvagynapenergiaszámítógép–elektromosenergia

3.Energiaazutcákon

Energiátnemcsakotthonésaziskolábanhasználunkfel,hanemazutcákonis.Nézzünknéhánytárgyat,amikenergiáthasználnakfel:

közlekedési lámpák–elektromosenergia,autók–benzin,gázolaj,gáz,elektromos kerékpár –akkumulátor

Gondolkozzatokeltiis,hogymilyentárgyakat,eszközökettaláltok,amimégenergiáthasználfel!

IV.Energiapazarlás–takarékoskodjazenergiával!Miért kell takarékoskodnunk az energiával?Bármiishasználjonenergiát,azenergiaforrásokegyrészeelőbb-utóbbelfogyaFöldön,valamintazenergiapénzbekerül.Például,hatélenatanterembenmelegbenüldögélsz,azértaziskolafizetsokpénzt.Haotthonegésznapmegyaszámítógéped,azértaszüleidfizetnek. Hamegtaláljukazokataforrásokat,aholenergiapazarlásfolyik,sokpénztésenergiáttakaríthatunkmeg.

Az energiatakarékoskodás nem csakamiattfontos,hogypénztspóroljunk.Ugyanis, minél több energiáthasználunk, annál több szén- dioxidkerül a levegőbe, mely a fűtőanyagelégetésekortermelődik.Ezhozzájárula Föld felmelegedéséhez, amiárvizekhez,éhínséghezésazélővilágjelentőspusztulásáhozvezethet.Haenergiáthasználóberendezéseinkolyankor is folyamatosanüzemelnek,amikor nem használjuk őket, akkorbeszélünkenergiapazarlásról.

Hol tehetünk a pazarlás ellen?

Bármennyire ismeglepő,TE is tudsztenniellene!

Csak egy mozdulat!Egy átlagos televízió készenléti állapotbanáramfogyasztásakétötödéthasználjael.Ha tévézésutánkinyomoda „standby”gombot,azzalnemcsakenergiát,deakárévi9ezerforintotisspórolhatacsaládod.Ne hagyd készenléti állapotban az elektromoskészülékeket, használda főkapcsolót, éskapcsoldkiőket!

Húzd ki!A telefontöltőt (és minden egyéb töltőt)felesleges a konnektorban hagyni, ha nincshasználatban.

Az általuk felhasznált energia 95 százalékamegykárba,haállandóanazaljzatbanvan.

Fürdés helyett inkább zuhanyozz!Azuhanyzáshoznegyedannyienergiaszükséges,mintafürdéshez.Akisvízátfolyásúzuhanyrózsávaltovábbienergiátspórolhatszmeg,miközbenugyanaztakényelmetbiztosítja,mintnagyobbátmérőjűtestvérei.

Tetőt az edényre!Főzésnélrengetegenergiátspórolhatszmeg.Főzésközbennenyúljanaktúlalángokazedényalján,ésfeddleazételt,vagynézdmeg,hogyanyukádbetartja-eeztaszabályt!Hakuktafazékbankészülazétel,azzalahagyományosfőzésrefordítandóenergiaakár70százalékaismegspórolható.

Annyi vizet, amennyi kell!Egycsészekávéhoz,vagyegybögreteáhozfeleslegesakelleténéltöbbvizetforralni.Hanapiszintenmindenemberegyliterrelkevesebbfeleslegesvizetforralnafel,amegtakarítottenergiaeléglenneazEurópábantalálhatóutcákegyharmadánakközvilágítására

Zárd el!Egyfogmosáshozhánypohárvízkell?

Egy,esetlegkettő?Ezkb.4deciliter.Hafolyóvízmellettsúrolodafogadat,akár8litervizetiselpazarolhatsz.Ha nem szereted a poharat, akkor csaköblítésheznyisdkiacsapot,úgynagyjábólcsak 1 litert használsz fel.A csöpögő csapokat is javíttassátok meg,azokissokvizetpazarolnak!

Ne égjen feleslegesen!

Ha nem kell a villany, kapcsold le! Pénzt és energiát spórolhatsz azzal, hanemazötégőscsillárvilágítaszobában,hanemegyolvasólámpa.Mégtöbbetspórolhatszazzal,haleiskapcsolod,mikornincssenkiaszobában.Apropó,azenergiatakarékosizzókatnemszabadsűrűnkapcsolgatni!

Tölts újra!

Walkman,discman,mp3,mp4,digitálisfényképezőgép,vezetéknélküliegéraszámítógéphez,zseblámpa,ésminden,amibeelemkellhet.Ezekhezhasználjújratölthető elemeket! Olcsóbb, tartósabb, nagyobb teljesítményű, és nemtermelannyiveszélyeshulladékot!

Kevesebb szemetet!

Kerülnikellazegyszerhasználatostermékeket!Használjsajátbevásárlótáskáta nylon- szatyrok helyett! Gyűjtsd szelektíven a hulladékot! A heti többkilogramm reklámújságnak, a műanyag palackoknak és az üvegnek jobbhelyevanazerrekihelyezettkukákbansutánaazújrahasznosításban,mintaszeméttelepeken.

-Ahűtéstnemigénylőélelmiszereket(pl.felbontatlankonzerv)nemkellahűtőbentárolni.-Netegyélahűtőbemelegételeket,mertpluszenergiátigényelalehűtése.-Ahűtőszekrényekajtajátlehetőlegnenyitogasdgyakran,éscsakrövidideig.-Hosszabbtávolléteseténteljesenkapcsoldkiaháztartásikészülékeket!

V.ÖsszefoglalásAzelmúltpercekbenmegtudtad,hogymiazenergia,éshogymennyimindenrehasználjuk,hogyenergianélkülnemistudnánklétezni.Arról is tudomást szereztél, hogy néhány energiaforrás, melyeket széleskörbenhasználunk, idővelkimerülhetnek,elfogyhatnak,ésezekhasználatasokkártokozaFöldnek,szennyezésvagyazéghajlatmelegedéserévén.Vannak viszont megújuló energiaforrások, amik szinte korlátlanul arendelkezésünkre állnak, és ezek fokozottabb használatával a Föld isegészségesmaradhat.Ésaminagyonfontos,mindezekérttemagadistehetszakárotthon,akáraziskolában,csakegykisodafigyelésszükséges!

JókutakodástkívánamunkafüzetfeladataihozNapRobi!Sziasztok!w

Impresszum

Készítette:

LENERG Energiaügynökség

2018

Írta és szerkesztette:

Szabó Valéria

Kiss Kamilla

Rajzok, borítóterv:

Tóth Tamás

www.lenergia.hu

1

Egy kis használati útmutató,

Sziasztok!

Nap Robi vagyok, az energiatudatos

robot, aki segít nektek megérteni, hogy

miért olyan fontos beszélnünk az energiá-

ról, és megértenünk, hogy honnan jön az

energia, miért kell takarékosan bánnunk az

erőforrásainkkal.

A munkafüzet 3 részre tagolódik:

I. Feladatok a kis tanulmányhoz kapcsolódóan II. Feladatok, melyeket otthon és az iskolában kell

megoldanod

III. Feladatok az „Energia-éghajlatváltozás-környezetvéde-

lemhez” kapcsolódóan

A három részben háromféle feladattípust találtok:

a fejezet elején található ismeretanyag vagy a kis

tanulmány alapján megoldható feladatok

a megoldáshoz kutatnotok kell az interneten, vagy a

szüleitek, tanáraitok segítségét kell kérnetek

az ismereteitek alapján, a saját véleményeteket,

gondolataitokat kell megfogalmazni.

A csillagozott (*) fogalmak magyarázatát megtalálod a

munkafüzet végén lévő szómagyarázatban.

Minden fejezetet olvassatok el először figyelmesen, és azután

kezdjetek neki a feladatoknak!

A feladatoknál is nagyon figyelmesen olvassátok el a kérdést, és

csak arra válaszoljatok!

2

I. Feladatok a kis tanulmányhoz

Miután elolvastátok a kis tanulmányt Nap Robi kalandjairól,

amit az energia világában tett, válaszoljatok a következő kérdé-

sekre, és teljesítsétek az alábbi feladatokat!

Párosítsd össze a megfelelő energiaforrást a megfelelő

tí- pussal!

atomenergia*

napenergia

szélenergia fosszilis energiahordozók*

szén és nem megújulók

vízenergia

földgáz

földhő (geotermikus energia*) megújuló

kőolaj energiaforrások*

biomassza*

Keress öt olyan tárgyat a környezetedben, melyekről nem

olvastál a kis tanulmányban, és energiát használnak fel! Írd le

azt is, hogy mivel működnek, és mire fordítódik az energia!

3

Írd le, hogy milyen tevékenységre használod fel a

legtöbb energiát a hétköznapokban és a hétvégén! Írj legalább

öt-öt példát!

hétközben:

hétvgén:

Gondold végig, hogy hogyan spórolhatnál energiát! Írd

le az ötleteidet! Írj legalább öt példát!

4

Nézz utána az interneten, hogy milyen fajta erőművek

léteznek, sorold fel őket és derítsd ki azt is, hogy milyen

energiaforrást használnak fel benne! Írj megújulókra és nem

megújulókra is példát! pl. atomerőmű - uránérc

Írd le, hogy mit értünk fosszilis energiahordozón, és so-

rold fel azokat, melyekről a kis tanulmányban olvastál!

Írd le, hogy miért kell takarékoskodnunk az energiával!

5

Döntsd el Nap Robi állításairól, hogy energiapazarló (P)

vagy energiatakarékos (T)! Írd az állítások után a megfelelő

betűjelet!

- A telefonom feltöltése után a töltőt bedugva hagyom, mert

így legközelebb nem kell keresgélnem.

- Este TV-nézés után, éjszakára

kikapcsolom a készüléket, és a

„stand by” gombot is.

- Inkább kádban fürdök, mert ott

kényelmesen ellazulhatok, és

télen jól átmelegít a meleg víz-

ben üldögélés.

- Ha tésztát főzök, sosem fedem le az edényt, mert így fo-

lyamatosan látom, hogy megfőtt-e az étel, és közben a leg-

nagyobb lángot használom.

- Fogmosásnál poharat használok, mert nekem az kényel-

mes.

- Ha teát főzök, mindig felforralok egy liter vizet, hátha

anyukám vagy apukám is akarna inni.

- Szeretek úgy TV-t nézni, hogy a szoba fényárban úszik, így

közben néha mást is csinálhatok.

6

II. Feladatok otthon és az iskolában –

Legyünk mi is energiatudatosak!

Az otthonokban és az iskolában is a legtöbb energiát a fű-

tésre használjuk el. Ahhoz, hogy csökkentsük az energiafel-

használást, és mégis ugyanolyan melegben legyünk, több min-

dent is tehetünk.

hetünk:

A házakban sok

helyen szökhet el a

meleg, az energia,

ilyenek pl. a rosszul

szigetelő ablakok, aj-

tók, falak.

Amit ilyenkor te-

- jól szigetelő ablakokra, ajtókra cseréljük a régit (ma ezek a

keretek műanyagból készülnek).

- vagy mi is leszigetelhetjük, hogy kevesebb energia tudjon el-

szökni.

Télen ne hagyjuk nyitva a bejárati ajtót sokáig, csak amed-

dig szükséges, mert sok energia elszökhet akkor is.

7

Ha szabályozható a fűtés otthon, akkor csökkentsük 1

°C-kal a lakás hőmérsékletét, ezzel szintén jelentős mennyi-

ségű energiát tudunk megtakarítani, kb. 6%-ot.

Ha megnézzük háztartási gépeinket, az újabbakon (pl. mo-

sógépen, hűtőn, fagyasztón) lát-

hatunk egy kis címkét, az ener-

giacímkét, ami a különböző kate-

góriákat jelzi. Ezek azt mutatják,

hogy mennyire energiatakarékos

az adott eszköz. Az „A” a legjobb

kategória a „G” a legrosszabb. Ez

azt jelenti, hogy egy „C” kategó-

riás berendezés kb. 30-65%-kal több energiát használ fel, mint

egy azonos űrtartalmú „A” kategóriás gép. Ha új gépet akarunk

venni, ezekre is oda kell figyelni!

Tovább csökkenthetjük az energiafelhasználást azáltal, hogy

odafigyelünk a használatukkor a következőkre:

A mosógépet ne használjuk fele töltettel!

Azokat a ruhákat, melyek nem nagyon szennyezettek,

alacsony hőfokon (30-40°C) mossuk! A melegebb víz-

hez több energia szükséges.

A hűtő ajtaját ne hagyjuk sokáig nyitva, ha pakolunk

bele, azokat gyűjtsük össze, és tegyük be egyszerre!

8

Soha ne tegyük a hűtőt hőforrás közelébe (pl. tűzhely,

fűtőtest mellé), és mindig hagyjunk egy tenyérnyi rést a

hűtő és a fal között, hogy a meleg tudjon távozni!

Figyeljünk oda, hogy ne jegesedjen el a hűtő, mert az

csökkenti a hatásfokát, ami több energia felhasználását

jelenti.

Otthon és az iskolában nem csak a fűtési hővel és az elekt-

romos energiával kell takarékoskodni, hanem a vízzel is. Az

ivóvíz előállítása és a keletkező szennyvíz kezelése sok pénzbe

és energiába kerül, ezért is kell takarékoskodni a használatával.

Mi is csökkenthetjük vízfogyasztásunkat, ha pár dologra

odafigyelünk. Nézzük meg, hogy mit tehetünk ennek érdeké-

ben:

Ha csöpög a csap, meg kell

javítani, ugyanis naponta (!)

40-100 liter víz is elcsöpög-

het, ami elég egy pár perces

zuhanyozásra.

Inkább zuhanyozzunk fürdés

helyett!

Ha zuhanyozunk, az ne tart-

son tovább 5 percnél, és ha lehet, szerezzünk be ala-

csony áteresztésű adagolót, mely akár felére is csök-

9

kentheti a vízfelhasználást a hagyományos zuhanyró-

zsákhoz képest.

Fogmosáskor zárjuk el a csapot, vagy használjunk

fogmosópoharat!

Ha csak tehetjük, ne mosogassunk folyó vízben, mivel

így kb. kétszer annyi vizet használunk el ugyanannyi

edényhez, mintha állóvízben mosogatnánk.

A zöldségeket és a gyümölcsöket se folyó vízben mos-

suk meg!

A kertben gyűjtsük össze az esővizet, és azzal locsoljuk

a növényeket!

A sok zöldfelület, mint a fák, bokrok, virágok nem csak a

szépségük miatt fontosak. A növények oxigént termelnek, és

szén-dioxidot nyelnek el,

azaz kötnek meg. Ezen kívül

nyáron árnyékot adnak, hűsí-

tenek, javítva ez- zel a közér-

zetünket, valamint sok élőlény-

nek, rovaroknak, madaraknak

táplálkozási és élőhelyet

nyújtanak.

10

Lássuk a feladatokat!

Jelöld be és nevezd meg azokat a helyeket, ahol az

ener- gia elszökhet a lakásban!

Írd le, hogy milyen fűtést használtok otthon! Kérdezd

meg, hogy szabályozható-e és hogy télen kb. hány °C hő-

mérséklet szokott lenni a szobákban!

11

Sorold fel, hogy melyek azok a berendezések otthon,

me- lyek elektromos energiát használnak! Készíts leltárt:

melyek azok, amik folyamatosan energiát használnak fel, és

melyek csak használatkor?

folyamatosan áramot használnak:

csak használatkor fogyasztanak áramot:

Kérdezd meg, és írd le, hogy milyen energetikai osztályba

tartozik a hűtőtök, a mosógépetek és a mosogatógépetek!

12

Írd le, hogy melyik a legjobb (azaz leginkább energiatakaré-

kos) és melyik a legrosszabb kategória. ftennyivel több

energiafelhasználást jelent a „C” kategória az „A”-hoz képest?

ftagyarázd el, hogy miért kell takarékoskodni a vízzel!

Írd le ide, hogy otthon Te és a családod mire használtok

vizet, és hogy mivel tudnátok csökkenteni az adott felhasz-

nálással kapcsolatos vízfogyasztásotokat!

→

→

→

→

→

→

→

→

→

13

Képzeld el egy iskolai napodat energia nélkül, és írd

le, hogy melyek azok a dolgok, amiket nem tudnál

megcsinálni, vagy nem működnének, és milyen

következménye lenne. Kezdd onnan, hogy reggel felébredsz

addig, hogy este lefek- szel! Írj legalább 10-15 példát!

Egy példával segítünk:

- nem hűt a hűtő, ezért megsavanyodik a tej

14

Keress válaszokat az iskolában! (Csoportos feladat)

Segítségként kérdezzétek az iskola tanárait, vagy figyeljétek

meg, amit lehet, vagy kutassatok a válaszok után!

- Hasznosítja az iskola a Nap energiáját? Ha igen, milyen

módon?

- Használ-e az iskola energiatakarékos izzókat a tantermek-

ben, a tanári szobákban vagy a folyosókon?

- Gyakran látod, hogy égve hagyják a villanyokat a mosdó-

ban, tantermekben, amikor senki nem tartózkodik bent?

- Hány °C van kb. télen a tantermekben?

- Szabályozhatóak-e a fűtőtestek az iskolában?

- Ha használtok számítógépeket, azok ki vannak kapcsolva,

amikor senki nem használja?

- Újrahasznosított papírt használtok nyomtatáshoz, dolgoza-

tokhoz?

- Ti magatok újra felhasználjátok az „elrontott” papírokat?

- Tervez az iskola energiahatékonyság fokozására bármilyen

intézkedést? Ha igen, mit?

15

- Számoljátok meg, hogy hány fát láttok az iskola területén!

Majd írjátok le, hogy miért fontos, hogy minél több fa, nö-

vény legyen a környezetetekben!

Nyomozz otthon és az iskolában a következő pár napban:

keress olyan eseteket, amikor energiapazarlásra látsz példát,

és jegyezd fel a munkafüzetbe!

ftost gondold át és írd le, hogy Te magad mit tehetsz

az iskolában, hogy energiát takaríts meg!

16

éghajlatváltozás

III. Energia – Éghajlatváltozás -

Környezetvédelem

Három fogalom, melyek valamilyen módon összefüggnek, de

vajon hogyan? Nézzük meg először, hogy mit értünk az ég-

hajlatváltozás és a környezetvédelem fogalmán. Az energia fo-

galmával már megismerkedtünk korábban a kis tanulmányban.

Az (vagy más szóval klímaváltozás)

olyan jelenség, amelyről naponta egyre többet hallunk és olva-

sunk. Biztosan már ti is hallottatok róla.

De mit jelent ez egészen pontosan? És vajon miért változik

éghajlatunk*? És egyáltalán, tehetünk valamit ennek megféke-

zésére? És Te vajon mit tehetsz ellene?

Az éghajlatváltozás nem új ke-

letű jelenség, az ember megjelenése

előtt is változott a Föld éghajlata,

mégpedig drasztikus mértékben, vi-

szont mindez lassan történt. Az

utóbbi 100 évben azonban ez a vál-

tozás felgyorsult, aminek az okozó-

ja a legtöbb tudós szerint az ember. Ehhez a gyors változáshoz

pedig nehéz alkalmazkodni, így két dolgot tehetünk. Az egyik,

17

hogy lassítjuk a változást, a másik, hogy próbálunk al-

kalmazkodni.

A szén-dioxid és más gázok, melyeket összefoglalóan

üvegházhatású gázoknak nevezünk, természetes módon for-

dulnak elő Földünkön, és segítenek abban, hogy a Földön az át-

laghőmérséklet +15 °C legyen. Ez a jelenség az üvegházhatás*.

Ezek nélkül a gázok nélkül az átlaghőmérséklet kb. 18 °C lenne.

Sok tevékenység során, mint pl. az autók közlekedése, a la-

kások fűtése, az energia előállítása az erőművekben sok-sok

plusz szén-dioxidot juttatnak a levegőbe, ami az éghajlat nem

természetes melegedéséhez vezet, és ez mindenkit érint napja-

inkban is a Földön!

Az éghajlat megváltozása hatással van a mindennapjainkra,

pl. az öltözködésünkre, hogy milyen növényeket tudunk ter-

meszteni, hogyan óvjuk meg magunkat a különféle időjárási je-

lenségek (pl. jégesők, szélviharok, aszályok*) hatásaitól.

A Föld jégsapkái olvadnak, emiatt emelkedik az óceánok

vízszintje, áradások nehezítik az életet a folyók mentén, a tró-

pusi területeken, a száraz vidékeken még nagyobb szárazság

tapasztalható.

Ahhoz, hogy ezt megakadályozzuk a jövőben, nem csak a

világ politikusainak, vezetőinek és az iparágak vezetőinek kell

18

összefogni, hanem saját magad is tehetsz valamit! Ehhez nem

kell lemondanod sok dologról, csupán pár dolgon kell változ-

tatnod a szokásaidban.

Mégis hogyan?

Ha csökkented vagy helyettesíted azokat a tevékenységeket,

amelyek szén-dioxidot termelnek, azzal már hozzájárulsz a

klímaváltozás mérsékléséhez. Az első lépést már megtetted az-

zal, hogy elolvastad a kis tanulmányt, és megoldod a munkafü-

zet feladatait.

De most nézzük meg, hogy milyen konkrét dolgokat tehe-

tünk meg mi magunk.

Amit lehet, tekerj lejjebb! (Kérdezz rá a szüleidnél,

tegyetek együtt a klímaváltozás ellen!)

Ha a lakásotok fűtését csak 1 °C-kal csökkentitek, akkor

a fűtésszámla akár 6-7%-kal is csökkenhet!

Fürdés helyett zuhanyozz, ehhez négyszer kevesebb ener-

gia szükséges!

Csak annyi vizet forraljatok fel a tűzhelyen vagy a vízfor-

ralóban, amennyire épp szükségetek van!

Ne hagyd elszökni a meleget szellőztetéskor, rövid ideig,

de többször nyisd ki az ablakot!

19

Ne tegyél forró ételt a hűtőbe, mert akkor több energiára

lesz szüksége, hogy lehűtse!

Nézzétek meg a szüleiddel, hogy hány fokra van a hűtő-

tök állítva, és ha 5 °C alá, akkor vegyétek feljebb, mert az

ételek nem maradnak tovább frissek, azonban sokkal több

energiát használnak el.

Amit nem használsz, kapcsold ki!

Ha nem vagy a szobában, oltsd le a lámpát!

Ha nem használod a számítógéped, kapcsold ki! Éjszaká-

ra kapcsold ki a monitort! (vagy áramtalanítsd a gépet)

Ha már nem töltöd a mobilod, húzd ki a töltőt!

Használjatok energiatakarékos izzókat, azok ugyanis akár

80%-kal kevesebb energiát használnak fel.

Ha új hűtőt vagy mosógépet vesznek a szüleid, kérd meg

őket, hogy olyat válasszanak, melyek a leginkább ener-

giatakarékosak, ezek az ún. „A+” kategóriába esnek.

Fogmosásnál ne folyasd folyamatosan a vizet, használj

poharat, vagy zárd el közben a csapot!

Használd a lábad!

Rövid távolságokra ne menj autóval, inkább sétálj!

20

Ha teheted, autó helyett

tömegközlekedéssel utazz,

az autók ugyanis jelentő-

sen hozzájárulnak a szén-

dioxid mennyiségének nö-

vekedéséhez!

Rövid távon biciklizhetsz!

fti egyebet tehetek még?

Ültess egy fát otthon, vagy vegyétek rá a tanárokat, hogy

az osztály közösen ültessen fát az iskola területén! A nö-

vények ugyanis megkötik a szén-dioxidot. 5 fa kb. 1 ton-

na szén-dioxidot tud tárolni élete során.

Takarékoskodj a papírral! Ne nyomtass ki mindent, ami

nem feltétlenül szükséges!

Gyűjtsétek szelektíven a hulladékot!

A tevékenységeink, kezdve az ipari termeléssel, a házépítések,

az élelmiszerek előállítása, a benzin előállítása, az energiater-

melés, mind-mind nyomot hagy a természetben, és ahogy a Föld

lakossága (kb. 7 milliárd fő) is egyre gyorsabb ütemben nő,

egyre nagyobb lesz ez a hatás is. A tevékenységeink egy

21

környezetvédelem*

része károsan hat a környezetünkre ahol élünk; szennyezzük a

folyóinkat, a levegőt, a talajt. A pedig az-

zal foglalkozik, hogy ezeket a károkat megszüntesse, csökkent-

se vagy megelőzze. Három fő területe a levegőtisztaság-, a víz-

és a talajvédelem.

A környezetünk épségéért is tudunk tenni, ahogy te is meg-

tehetsz néhány egyszerű dolgot.

Csökkentsd az ökológiai lábnyomodat!

Vajon mit takarhat ez a fura elnevezés?

Eszedbe jutott valaha, hogy milyen hatás-

sal vagy a környezetedre, a bolygónkra?

Azáltal, hogy eszel, fűtött lakásban laksz,

öltözködsz, nyaraltok a családoddal, még a

kedvenc együttesed CD-jének megvá-

sárlása is – és még sorolhatnánk hosszan a

sort – hatással van a természeti környezetre. Nyomot hagysz,

mint a homokban, amikor mezítláb jársz, csak ez a lábnyom nem

látható, de a következményei nagyon is érezhetőek.

Az ökológiai lábnyom azt az értéket mutatja meg, hogy

mekkora részét használjuk a természeti forrásainknak, azaz

mekkora földterületre, vízre van szükség egy adott csoport

fenntartásához, és a keletkező hulladék ártalmatlanításához. Az

22

ökológiai lábnyom a különféle emberi fogyasztások kategóriá-

jából (pl. víz-, energia-, élelmiszer-fogyasztás) áll össze, me-

lyet számítással lefordíthatunk az előállításukhoz szükséges

földterület nagyságára (globális hektár – gha), amit már össze-

hasonlíthatunk mások lábnyomaival.

Pl. az is befolyásolja az ökológiai lábnyomodat, hogy az az

étel, melyet megeszel, milyen messziről jut el a tányérodra.

Ugyanis, ha a világ másik végéről érkezik pl. egy sajttermék,

ahhoz nagyon sok üzemanyag szükséges, és így több termé-

szeti forrást használ fel, mint az, amelyiket itthon állítottak elő.

Ökológiai lábnyomod van neked is, a családodnak, az or-

szágunknak és az egész Földnek is.

A teljes emberiség jelenlegi lábnyoma 25%-kal nagyobb,

mint a bolygónk biokapacitása*, azaz 25%-kal kellene csök-

kenteni globálisan a fogyasztást ahhoz, hogy az erőforrások re-

generálódni tudjanak, vagy más szóval 1 és egy negyed Földre

lenne szükség ahhoz, hogy az emberiség a jelenlegi színvona-

lon fenntartható módon éljen, a természeti erőforrások pusztítá-

sa nélkül.

23

Csökkentsd a keletkező hulladék mennyiségét!

A nem a megfelelő helyre dobott hulladék látványa nem csak

csúnya, hanem igen káros is lehet. Ugyanis a hulladék egy része

nem tud természetes úton lebomlani, amelyik pedig le-

bomlik, sokszor mérgező anyagokat

juttat a természetbe, melyek a vízbe,

talajban jutva pusztítják az élővilá-

got.

Amit tehetünk, az az, hogy csök-

kentjük a keletkező hulladék meny-

nyiségét, hogy szelektíven gyűjtjük,

hogy segítsünk abban, hogy köny-

nyebben újra felhasználhatóak le-

gyenek. A veszélyes hulladékokat

(mint pl. az elhasznált elemeket) pedig a megfelelő tárolóba

kell dobni!

Takarékoskodj a vízkészletekkel!

Elgondolkodtál már azon, hogy honnan jön az a víz, amit nap

mint nap felhasználsz? Tudtad-e, hogy a Föld sok területén az is

gondot okoz, hogy tiszta ivóvízhez jussanak a gyerekek? Tudtad

azt, hogy Földön található víznek mindössze 2,5-3%-a

24

édesvíz, melynek nagy része hó vagy jég formájában van jelen

a sarkvidékeken és a magashegységekben?

A víz sok helyről származhat, pl. föld alatti vízkészletekből,

folyókból, csatornákból, tavakból, esővízből, onnan pedig tisz-

títás után csővezetékeken jut el a

lakásokba. Ha szennyeződnek ezek

a készletek, egyre kevesebb víz áll

rendelkezésünkre, hogy biztosítsuk

az ipar, a mezőgazdaság és a lakos-

ság számára a megfelelő minőségű

és mennyiségű vizet.

Több erdőt!

A zöld növények nem csak az iskolában vagy otthon fonto-

sak. Biztosan tapasztaltad már Te is, hogy erdőben járva fris-

sebbnek érezted magad. Ez azért is van, mert a fák megszűrik a

szennyeződéseket. Fontos szerepük van még a zajcsökkentés-

ben, a lehulló levelek pótolják a talaj tápanyagait, megfékezik a

felszíni vízfolyásokat, ezáltal megvédik a talajt a lepusztulás-

tól. Sajnos azonban a világon minden másodpercben kivágnak

egy hektárnyi erdőt! A civilizáció hajnalán még a szárazföldek

50%-át erdők borították, ma már csak a 20%-át.

25

Hogyan is függ akkor össze az energia, az energiatakaré-

kosság, az éghajlatváltozás és a környezetvédelem?

Azzal, hogy takarékoskodunk az energiával, hogy kevesebb

energiát használunk fel, kevesebb természeti erőforrást kell

felhasználni. Ha kevesebb erőforrást kell kiaknázni, kibá-

nyászni, feldolgozni, előállítani, azáltal:

- kevesebb szén-dioxidot és más káros anyagot juttatunk a le-

vegőbe, így csökken az üvegházhatás, ezáltal a felmelege-

dés.

- kevesebb szennyező anyag kerül a folyókba és a talajba is,

így védjük környezetünket.

Lássuk a feladatokat!

Írd le, hogy mit nevezünk klímaváltozásnak!

Repüljünk el egy lehetségese távoli jövőbe, ahol

az ég- hajlat nagyon forró vagy ahol nagyon hideg, télen-

nyáron!

26

Gondold végig a két helyzetet, hogy mi változna a családod

életében, és írd le!

forróság esetén:

fagyos idő esetén:

fti értünk a környezetvédelem fogalmán? Sorold fel azt

a három fő területet, amivel a környezetvédelem

foglalkozik!

Sorold fel, hogy milyen jelei észlelhetők a Földön a

klí- maváltozásnak napjainkban! Írj legalább 5 példát!

27

Ellenőrizd, hogy van-e az iskolában veszélyes hulladék

vagy használt elem gyűjtésére alkalmas tároló!

Három napon keresztül figyeld meg a környezetedet

ott- hon és az iskolában, hogy hol látsz példát vízpazarlásra!

Írj legalább öt példát! Jegyezd fel ide, és írj tanácsot,

hogyan előznéd meg!

Nézz utána, hogy mekkora ftagyarország ökológiai láb-

nyoma!

Számold ki, hogy mekkora az ökológiai lábnyomod! Kérjé-

tek meg a tanáraitokat vagy a szüleiteket, hogy segítsenek!

(A számításhoz segítséget találtok a következő oldalon talál-

28

játok meg: http://www.kothalo.hu/labnyom/) Értékeld a ka-

pott eredményt, és írj le pár ötletet, hogyan csökkentenéd!

ftagyarország ökológiai lábnyoma:

Az én ökológiai lábnyomom:

Sorold fel, hogy mit vacsoráztál tegnap! Próbáld

kinyo- mozni (akár a csomagolás alapján), hogy honnan

származik (hol gyártották), és írd mellé, hogy kb. hány km-t

„utazott”, amíg a lakásotokba érkezett. Írj legalább 6-8

példát!

Pl. kenyér (Győri Sütödék) – 350 km

km

km

km

km

km

29

km

km

km

km

Nézz utána az interneten, hogy mit nevezünk a „Föld tü-

dejének” és írd le, hogy hol található!

ftilyen szerepük van az erdőknek?

Vágd ki a következő oldalt a munkafüzetből, és tedd

kiaz íróasztalodra, a faladra vagy olyan helyre, ahol mindig

látha- tod! Tegyél pipát amellé a tevékenység mellé, amit

sikerült teljesítened, vagy úgy érzed, hogy most már

figyelni fogsz, hogy mindig betartsd!

30

10 EGYSZERŰ DOLOG, AftIT TE IS ftEGTEHETSZ A

KLÍftAVÉDELEftÉRT

ENERGIA AKCIÓ TERV

1

Kapcsold le a lámpát, ha nem vagy a

szobában!

2

Kapcsold ki a számítógéped, amikor

nem használod!

3 Kapcsold ki azokat a berendezése-

ket, amelyeket nem használsz, pl.

tv, játékok stb.

4

Húzd ki a telefontöltőd, ha nem

töltöd a telefonod!

5

Használj „okos” hosszabbítókat, és

kapcsold le, ha nem használod!

6

Természetes fény mellett tanulj,

játssz!

7

Használj energiatakarékos izzókat

otthon!

8

Az elrontott papírlapokat használd

fel újra!

9

Nézzétek meg otthon, hogy hány

°C-ra van állítva a hűtő, és állítsátok

át, ha 5 °C alatti értéken van!

1

0

Szelektíven gyűjtitek a hulladékot

otthon?

31

SZÓftAGYARÁZATOK

Aszály – Olyan természeti jelenség, amikor az átlagosnál sok-

kal kevesebb csapadék hullik, a magas hőmérséklet

miatt megnő a párolgás, ennek következtében a nö-

vények nem jutnak elég nedvességhez, ami a pusztu-

lásukat is jelentheti.

Atomenergia – Az atommaghasadáskor felszabaduló energiát

hasznosítják az atomerőművek. A magreakció ellen-

őrzött felhasználása hő, elektromosság létrehozásá-

nak céljából. Az atomenergia egy irányított láncreak-

ció után keletkezik, és hőt hoz létre. Ezt a hőt gőz

előállítására vagy egy gőzturbina meghajtására hasz-

nálják, ami elektromos energiát termel.

Biokapacitás – Azok a föld- és tengeri területek összessége,

melyek biológiailag termékenyek, és az emberek (pl.

egy ország vagy a Föld) igényeinek kielégítésére

rendelkezésre állnak. Ez tulajdonképpen egy terület

vagy a Föld eltartóképességét jelenti. Mértékegysége

a globális hektár (gha).

Biomassza – Tágabb értelmezésben a Földön található összes

élő anyag tömegét értjük, szűkebb értelemben pedig

az energetikailag hasznosítható növények, termések,

melléktermékek, növényi és állati hulladékok.

Éghajlat (klíma) – Valamely földrajzi hely hosszú távra jel-

lemző időjárási viszonyainak összessége, azaz az

időjárás egyes elemei (pl. az esők gyakorisága, az

egyes hónapok átlaghőmérséklete, a szelek erőssége

stb.) hosszabb időn át ugyanúgy ismétlődnek.

32

Fosszilis energiahordozó – A bányászott szenet, ként, szén-

hidrogéneket (kőolaj, földgáz) értjük rajta, melyek

lebomlott növények és állatok maradványaiból kép-

ződtek évmilliókkal ezelőtt.

Geotermikus energia – A geotermikus kifejezés görög erede-

tű szó, jelentése: földi hő. A geotermikus energia pe-

dig a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld

belseje felé haladva 100 méterenként 3 °C-kal emel-

kedik a hőmérséklet. Pl. a termálfürdők is a geoter-

mikus energiát használják fel, ezen kívül fűtésre,

elektromos energia előállítására is alkalmas.

Környezetvédelem – Egy társadalmi tevékenység, mely a sa-

ját környezetünkben okozott károk megelőzésére vagy

a károk elhárítására irányul.

ftegújuló energiaforrások – Olyan energiaforrás, azaz olyan

közeg, természeti jelenség, melyből energia nyerhető

ki, és naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll,

vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül leg-

feljebb néhány éven belül újratermelődik. Ide sorol-

juk a nap, a szél, a víz energiáját, a biomasszát, a föld

hőjét.

Üvegházhatás – A légkör hőmegtartó tulajdonsága. Az üveg-

házhatású gázok (pl. szén-dioxid, metán, vízpára)

„falat” alkotnak a Föld felszíne és a világűr között. Beengedik a napsugárzást, de a felmelegedett felszín-

ről visszasugárzódó energia egy részét csapdába ej-

tik, ezzel melegítve a légkört.

Jussanak eszedbe Nap Robi tanácsai minden nap, és tegyél vele együtt a

környezetünkért, Földünk megóvásáért!

LENERG Energiaügynökség Nonprofit Kft.

4028 Debrecen, Kassai út 26.; Email: info@lenergia.hu

Telefon: +36 52 512 900 Mellék: 74705

Honlap: http://www.lenergia.hu