2009. szeptember 3. - XX. évf. 36. szám20 oldal, 200 Ft

A Dél-Mezõföld független hetilapja www.bogardesvideke.hu - www.bogarditv.blog.hu

Felelõs szerkesztõ–kiadó: Hargitai Lajos - 06(30)9860 849

„A társadalom egyetlen önvédelmi fegyvere a nyilvánosság”

Brikettgyártás AlaponKovács Istvánnal, az alapi brikettgyár egyik vezetõjévelfutottam össze a Benedek-tónál a májusi horgászverse-nyen, s igen jól elbeszélgettünk. Nagy örömmel értesül-tem tõle arról, hogy õ és néhány társa arra adták a fejüket,hogy szalmabrikettgyárat létesítenek az alapi téeszben,Tavaszmajorban.Az örömöm azért is indokolt, mert az eltelt 15 év alatt agáz ára több mint tízszeresére emelkedett, és az elmúlt té-len még azon is aggódnunk kellett, hogy nem zárják-e el agázcsapot. A gázfûtésbe annak idején a térség lakosságátbeugratták, s mára a háztartások 80 %-ának egyetlen fû-tési forrása a gáz. Most kapnak észbe egyre többen, hogynem hagyatkozhatnak egyedül a gázra, s ezért vesznek ve-gyes tüzelésû kazánt, vagy a nappaliba beállítanak egy cse-répkályhát.Ha fát, szenet vásárolunk, s ezzel fûtünk, ez sem olcsó mu-latság. Mindenkinek fõ a feje, hogy valamilyen olcsóbbmegoldást találjon a téli fûtésre. Mert mi lesz, ha elfogy afa? A szenet szinte „aranyárban” mérik már most is, haegyáltalán lehet kapni.Mindenképpen fel kell készülnünk valamilyen alternatívfûtési lehetõségre úgy a magánházaknál, mint az intézmé-nyeinkben.Az országban még csak néhány településen gyártanak éshasználnak fanyesedékbõl, forgácsból és szalmából ké-szült brikettet. Ez a környezetbarát, megújuló energia afánál magasabb fûtõértékû, a gáznál és a szénnél pedigbiztosan olcsóbb tüzelõanyag, vegyes tüzelésû kazánbanés kályhában egyaránt felhasználható. Emellett könnyentárolható és szállítható. Ráadásul a környezetünkben eh-hez a nyersanyag korlátlanul rendelkezésre áll, hiszenmezõgazdasági vidékünkön a szalma és a kukoricaszár,nád, fahulladék tonnaszám képzõdik minden esztendõ-ben.Az alapiak és a környékbeliek számára nagy lehetõségetrejt magában a brikettgyár, mert helyben beszerezhetõlesz a helyi nyersanyagból készülõ téli tüzelõ. Az alapi té-esz területén létesülõ szalmabrikettgyár terméke õsztõlkapható már, s az sem elhanyagolható, hogy ez az üzemmunkát is biztosít majd néhány falubélinek. Ez jó a kör-nyékbeli gazdáknak is, hiszen a szalmát kedvezõ áronrövid szállítási úton tudják értékesíteni a brikettgyárban.Már hordják a szalmát, és szeptembertõl beindul a bri-kettgyártás. Reméljük, õsszel már arról számolhatunk be,hogy mindenki veszi a fabrikettet, mint a cukrot.

Hargitai Lajos

Aranylakodalom meglepetéssel . . 2Domján János Sárbogárddíszpolgára . . . . . . . . . . 3Hittel és tettel a városért . . . 4-5Derült égbõl … Franciaország! . 6-7Becsületes helytállása Cell-cup 2009 fesztiválon . . . 10Cecei hírek . . . . . . . . . 12

Tanévnyitó a Mészölyben

Hagyományo-san a Hõsökterén, a kultúrházelõtt gyülekeztekaz elsõsök szüleik-kel, s innen indul-tak a nyolcadiko-sok kíséretében aziskolába, ahol márvárták õket isko-latársaik és a taní-tó nénik.

/H/

Nótáztak, mulattak a cecei és sáregresi nyugdíjasok(Írásunk a 12. oldalon olvasható.)

2 KÖZÖSSÉG 2009. szeptember 3. Bogárd és Vidéke

Aranylakodalom meglepetésselHétvégén ünnepelte 50. házassági évfordulóját SáregresenKakuk István és felesége. Fia és családja, valamint Mocsár Eleo-nóra, a település polgármestere a nagy eseményre meglepetésselkészültek. A polgármester asszony társaságában ugyanis megle-petés vendég érkezett — a házaspár kedvence, Straub Dezsõ szín-mûvész köszöntötte az ünnepelteket ajándékkosárral, s benneStraub Dezsõ dedikált mûsoros DVD-jével. A köszöntõ után sze-rény vendégség következett, s persze az ünnepi torta, amellyel 50.házassági évfordulójukon köszöntötte fia és családja az ünnepel-teket.Utána beszélgettünk az életükrõl.Kakuk István és felesége büszkék arra, hogy saját erejükbõl vittékvalamire. Mindketten a vasúton dolgoztak. Pista bácsi 1939-benszületett, s pályamunkásként Kunszentmártonból került a vasút-hoz, ahol megakadt a szeme a szintén ott dolgozó sáregresi,1938-ban született Trencsányi Márián. Ötven évvel ezelõtt,1959-ben kötöttek házasságot, és Sáregresre költöztek. A munkamellett gazdálkodni kezdtek. Pista bácsi mesélte, hogy elõszörcsak kisebb területet tudtak venni, amibe õszibarackot ültettek.

Jól sikerült az ültetvény, a fák hamarosan termõre fordultak, solyan sok lett a termés, hogy elkezdtek vele piacozni. Vasutaskéntingyen utaztak. Siófokon saját standjuk volt, ahol a keletnémetturisták ládaszámra vették a kívánatos gyümölcsöt. De tartottakállatokat is, sertést, csirkét, s szép lassan megépülhetett az Erkelutcában a házuk. Földeket vettek, s aztán gépesítették is a gazda-ságot. Eleinte csak a háznál tartottak néhány család méhet.

Az elsõ méhcsaládnak is érdekes története volt. A fürdõszoba ké-ményébe beköltözött egy méhcsalád, azt fogta be Pista bácsi, vettnekik kaptárt, aztán a szaporulatnak újabb kaptár kellett. Hogy améhek közelsége a közeli szomszédoknak ne okozzon gondot (hi-szen a kis bogarak harcosok is), a fõút túloldalán megvásárolta arégi szõlõföldeket, és betelepítette akáccal. Az akácos mára márerdõvé cseperedett, abban tetõ alatt már nyolcvannál több méh-család gyûjti a mézet és a virágport.Hogy mi a titka annak, hogy már 50 éve együtt élnek, s hogy vittékvalamire? Erre a kérdésre így válaszoltak: az egyetértés, egymástisztelete, szeretete, s hogy soha nem feküdtek le haraggal.Minden reggel hajnali négykor kelnek, ha virrad, ha nem, s teszikegyütt a dolgukat. S talán ez a titka annak is, hogy Pista bácsi ésMária néni inkább néz ki jó ötvenesnek, mint hetvennek. S most isreggeltõl estig tevékeny a napjuk. No, persze már nem hajtja õketúgy a sürgetõ munka, mint fiatalabb korukban, de megvan most isa mindennapi dolog.Kimentünk a méhesbe is. Az akácfákat ketten ültették, gondoz-ták, s amikor eljön a mézpörgetés ideje, azt is ketten csinálják.Amikor csendesedik a munka, hozzák a kisszéket, leülnek a mé-hesben, s hallgatják a léleknyugtató zenét, a kasok zümmögését,figyelik, ahogy nektárral, virágporral megrakodva érkeznek a mé-hecskék. Minden évszaknak megvan itt a maga gyönyörûsége. Ta-vasszal az akácvirág illata elvegyül a friss méz illatával, a nyár hoz-za a mezei virágok ezer illatát, az õszi alkonyatkor a lomb hûvösé-bõl a hervadó levelek fanyar illata árad, s ekkor már gondolni kellarra, hogy télre legyen a méhcsaládoknak elegendõ táplálék akaptárakban.Másnap, vasárnap volt aztán az igazi családi ünnep, amelyre eljöt-tek a távol élõ rokonok is. Erre vágtak disznót, töltöttek hurkát,kolbászt, rántottak csirkét, s készült sokféle sütemény. Ez egyéb-ként a sáregresi búcsú napja is, amikor minden sáregresi családhazavárja az elszármazottakat.Köszöntjük mi is az ünnepelteket!

Hargitai Lajos

Pályázati felhívás

Sárbogárd város polgármesteri hivatala(7000 Sárbogárd, Hõsök tere 2.) pályázatot hirdet

építési hatósági ügyintézõi állás betöltésére.

A pályázat elbírálásánál elõnyt jelent: hasonló területen szerzett szakmaitapasztalat, közigazgatási alapvizsga/közigazgatási szakvizsga megléte.

A pályázat benyújtásának határideje: 2009. szeptember 18-a.

A pályázat elbírálásának határideje: 2009. szeptember 25-e.

A munkakör a pályázat elbírálását követõen 2009. október 1-jétõlbetölthetõ.

Dr. Krupa Rozália jegyzõ

Bogárd és Vidéke 2009. szeptember 3. RIPORT 3

Domján JánosSárbogárd díszpolgára

A sárbogárdi képviselõ-testület ez évben úgy határozott, hogy a dísz-polgári címet Domján János cukrászmesternek adományozza. A kitün-tetõ címet Juhász János polgármester adta át augusztus 20-án, SzentIstván királyunk ünnepén.Domján János Sárbogárd egyik sikeres vállalkozója. A Korona vendég-lõben találkoztunk a díjátadás után, s beszélgettünk a múltról, jelenrõls a jövõ terveirõl. Máig se felejtem azokat az idõket, amikor 1970-benSárbogárdra jöttem, és rendszeresen átjártam a fõtéri cukrászdábakrémesért. Akkor még az ÁFÉSZ dolgozójaként, tõsgyökeres sárbo-gárdi cukrászmesterként ismerte mindenki Domján Jánost.

Domján János: — Valóban tõsgyökeressárbogárdi vagyok. Amikor hazajöttem, afõtéri cukrászdában dolgoztam. De arra isemlékszem, hogy mi együtt is dolgoztunk,hiszen a kultúrházban nálatok én csinál-tam a büfét a vasárnapi táncdélutánokon.Vagyis hát nem csak cukrász voltam. Itt aKorona étterem. Sokáig vezettem ezt is,amikor még az ÁFÉSZ tulajdona volt.— Talán azért nõtt annyira a szívedhez, ésvégül megvetted. Mert hiszen a rendszervál-tás körüli évekre te már magánvállalkozó-ként is kipróbáltad a képességeidet.— Valóban, magánvállalkozó lettem. Saj-náltam, hogy tönkremegy a sárszent-miklósi vendéglõ, amit akkor még Búzaka-lász étteremnek neveztek. Így meg látod,hogy milyen szép? Most tettük rendbe kí-vül-belül. Az igazság az, hogy rákénysze-rültem, hogy megvegyem, mert az étteremhátsó részén van a pékségem. A magasbérleti díj miatt jobbnak láttam inkábbmegvenni az egészet az ÁFÉSZ-tól.— Az étterem egy kicsit púp is a hátadon?— Sajnos a gazdasági nehézségek miatt jó-val kevesebb az éttermi vendég, a vendég-látásnak nincs az a varázsa. De az egyik te-rületet kisegíti a másik. A cukrászat mel-lett ezért vágtam bele a pékségbe is. Nemárt, ha az ember több lábon áll. Láttam,hogy Nyugat-Európában a cukrászat és apékség sok helyen együtt van, ezért úgygondoltam, hogy kipróbálom, mûködik-eez nálunk is.— Az egyik dolog vonja maga után a má-sikat. Így került sor a korszerû alagútke-mencével mûködõ sárbogárdi pékség meg-vásárlására is.— Rudi bácsi volt a polgármester akkormég Sárbogárdon. Behívatott, hogy nempályáznék-e a sárbogárdi pékségre, mert elakarják adni. Akkor én már megcsináltama sárszentmiklósi pékséget, ami elsõsor-ban finom pékárura volt tervezve, gondol-tam, így szakosíthatom a kenyérgyártást.Megpályáztam, és aránylag jó áron sike-rült megvennem a sárbogárdi pékséget. Az

alagútkemence óriási elõnye, hogy ha van15-20 mázsa kenyér, akkor négy emberrelmegoldható a gyártás.— Azóta is szinte az egész volt sárbogárdijárás területén jelen van a Domján-kenyér.— Próbálunk a piacon maradni. Ma hat-van boltnak szállítok SzékesfehérvártólDunaújvárosig. Nagy a konkurencia, na-gyon kell vigyázni. Nem hibázhatok, mert amultik és a többi pékség bekerítenek.Ennyi pék, mint a mi környékünkön, talánsehol nincs az országban.— Az étteremnél is a házias ételekkel, nagyadagokkal, visszafogott árakkal próbálodmegtartani a vendégeket, mert itt is van azértkonkurencia.— Van konkurencia, és mindent megpró-bálunk, hogy megtartsuk a vendégkörün-ket. Szakképzett szakácsaink, ügyes kézi-lányunk van. Megszûntek az üzemek, s ígycsak 60-70 elõfizetõnek fõzünk naponta,és a házias ízekkel, a nagy választékkal csá-bítjuk be az alkalmi vendégeket.— Hogy éled meg a válságot?— Nagyon nehezen. Aki nagyobb hiteltfelvesz, készüljön arra, hogy a vállalkozásaéppen csak ki tudja termelni az adót, társa-dalombiztosítást. Magas a bankhitel költ-sége. Ha felveszek húszmilliót, harmincatkell visszafizetni. Hogy lehet ezt kitermel-ni?— De hitelt neked is kellett felvenni. Sok méga visszafizetnivalód?— Már nem sok, és nagyon várom a végét,hogy megszabaduljak a kölcsönöktõl.— A közéletben is szerepet vállalsz. A Fejérmegyei kamarában is dolgozol, s te voltál azipartestület vezetõje.— Küldöttként ma is tagja vagyok a kama-rának. Ezen keresztül segítem a fiatalokat.Sajnos nincs meg semmilyen szakterületena létbiztonság. Ma egy hétre se lehet elõretervezni.— Melletted is dolgozik a vállalkozásodbana fiad.

— Nem igazán akart õ se hazajönni egyküzdelmes vállalkozásba. Vendéglátósszakközépiskolát végzett, megszerezte apék szakmát és mérlegképes könyvelõ is,de szeretett volna hajóra menni. Hatalmaspénzekkel csábították. Attól féltem, ha el-megy, nem jön haza. De mégis hazajött, éslassan én már háttérbe szorulok. Õ tárgyal,õ szerez be árut, õ vezeti az üzletet. Deamikor egy kicsit leülök és elmerengek ajövõn, azt érzem, ugyanaz a sors vár rá is,mint rám: a küzdelem a fennmaradásért, ahajtás. Itt nincs egy nyugodt perc. Mennikell szombaton, vasárnap, húsvétkor. Egyévben két-három napot vagyunk zárva:szenteste, újévkor, húsvét vasárnap. Apékség éjjel, a cukrászda nappal, az étte-rem meg éjjel-nappal van nyitva.— Ha a szebbik oldalról nézed, veled dolgo-zik a fiad, összességében sikeres a vállal-kozásod, az unokádban is gyönyörködhetsz,s talán egyszer az országban is változik majda helyzet.— Ha így belegondolok, többet is kaptam asorstól, mint amit megérdemeltem. Sze-rencsém volt biztos. Két évvel ezelõtt Fejérmegyében az „Év vállalkozója” lettem. Kétéve, amikor elmentem nyugdíjba, megkap-tam az „Életmûdíjat”. És most annak a vá-rosnak a díszpolgára lehetek, amelyben 14éves koromtól dolgozok. Ezzel mindentmegkaptam az élettõl, talán többet is, mintamit érdemeltem.— Gratulálunk Domján Jánosnak, hogy eb-ben az évben Õ lett Sárbogárd díszpolgára.Jó egészséget, további sikereket kívánunkNeked és a családodnak!

Hargitai Lajos

4 RIPORT 2009. szeptember 3. Bogárd és Vidéke

HITTEL A VÁROSÉRTAgyagási István esperest Pro urbe díjjaltüntette ki a sárbogárdi képviselõ-testületaugusztus 20-án, az ünnepség keretében.Ennek kapcsán ültünk le beszélgetni Velea református idõsek otthona könyvtárá-ban.

— Hogyan fogadta a hírt, amikor értesültróla, hogy Ön lesz a kitüntetett?— Igen meglepõdtem, mert úgy gondo-lom, hogy én csöndesen teszem a dolgo-mat, és ilyen díjakra nem vagyok méltó.— Mint lelkészt, a hivatásáról jobban is-merjük, viszont a magánéletét kevésbé.Édesapja még szolgál-e lelkészként?— Hála Istennek még köztünk van. 86 éve-sen, nyugdíjasként is tovább szolgál a kalo-csai nõi börtönben.— Esperes úr felesége is segíti a munkáját lel-készként. Õ Veszprém megyébõl jött, Istvánpedig, ha jól emlékszem, kunsági fiú.— Kiskunsági vagyok, mint Petõfi, bár azõsök visszamennek egészen Erdélyig, hi-szen édesapám ott született, nagyapám isott szolgált.— Hol volt a család gyökere?— A Küköllõ mentén.— Visszajárnak oda olykor?— Inkább csak hivatalból, hiszen a Ma-ros-mezõségi Egyházmegyével a Vértesal-jai Egyházmegye testvéri kapcsolatbanvan, és minden évben kölcsönösen meglá-togatjuk egymást. Õsszel jönnek õk, ta-vasszal pedig mi megyünk.— Négy évvel ezelõtt, szolgálatuk 20. évfor-dulóján beszélgettünk legutóbb. Azóta agyermekeik fölcseperedtek, családot alapí-tottak.— Jószerivel mindegyikõjük saját lábraállt. Kiröpültek a családi fészekbõl, úgy-hogy felüdülés, amikor hazaröpülnek. Kétunokánk is van most már. A nagyobbik 13hónapos a középsõ leányunknál, Eszter-nél, a kisebbik augusztus 3-án született alegnagyobb lányunknál, Annánál.— Van-e a gyerekek közül, aki folytatja a lel-készi hivatást?— Nem, pedagógusok leginkább. A legki-sebb, Ági az egészségügyi pályát választot-ta.— Merre szóródtak szét a gyerekek?— Áron fiunk Mohácson él, Anna Kecske-méten, Eszter Tiszaújvárosban, Ági pedigPesten tanul, de jelenleg az Egyesült Álla-mokban végez egy szemesztert.— Mikor lett esperes?— 2004. március 1-jétõl.— Ez miben szaporította meg a teendõket?— A helyi gyülekezeti szolgálatok és tenni-valók körén kívül az egyházmegyénkösszes gyülekezetének személyi és egyébvonatkozású feladatai mind lecsapódnaknálam. Ez 35 gyülekezetet és több mint 40lelkészt jelent.— Akkor ez sok jövés-menéssel jár. Ezért issegíti segédlelkész a munkáját?

— Igen. Örülök is, hogy van segítségem eb-ben a szolgálatban.— Esperes úr hol kezdte a pályafutását?— Ahhoz több mint 30 évet kell vissza-menni. Akkor még gyakorlatban volt a teo-lógián az ún. exmisszusi szolgálat: a tanul-mányaikat folytató fiatalokat — hogy agyakorlati gyülekezeti életet szokták — ki-rendelték idõszakos szolgálatra egy gya-korlott lelkész mellé. Negyedéves korom-ban egy hónapig Budapesten, Pesterzsébe-ten voltam, utána több hónapon át Gödöl-lõn szolgáltam. Onnan kerültünk 1976 ok-tóberében a feleségemmel Szankra, az el-sõ szolgálati helyünkre. Ez Bács megyébenvan, a Kiskunságban.— A gyakorlat azért jó, mert el lehet dönteni,hogy tényleg erre a pályára szánt-e engem azÚr, vagy esetleg más hivatásra.— Mindenképpen, bár rossz dolog lenne,ha a harcmezõn döbbenne rá a katona,hogy nem abba a csapatba tartozik. A teo-lógus évek alatt még az ember ezt átgon-dolhatja, de amikor már kikerül, akár se-gédlelkészként, akkor megerõsödöttnekkell lennie ebben az elhivatottságában.— Sárbogárdon egy kicsit más gyülekezet fo-gadta Önöket, mint Szankon, hiszen az egyjóval kisebb település. Emlékszik-e még azelsõ, gyülekezetben töltött napokra, pillana-tokra?— Mindenképpen. 1985. szeptember 1-jénmutatkoztam be elsõként a gyülekezetben.Az igazi meglepetés 1985 karácsonyaszentestéjén ért. Hiszen míg Szankonegy-egy karácsony szentestén 15-20 embervolt, gyerekekkel együtt, itt egy zsúfolásigmajdnem megtelt templom fogadott. Ez akülönbség igen mélyen érintett bennün-ket. Nehéz is volt elõször megszólalni, dejó volt érezni, hogy az emberek ennyirenyitva vannak az ünnep felé. Persze, jó len-ne ezt a zsúfolásig megtelt templomot egyegyszerû hétköznapi vasárnapon is látni,de hát ezért dolgozunk, hogy az emberekszíve nyitva legyen az Isten felé.— Az itt töltött lassan 25 év alatt milyen fon-tosabb mérföldkövek voltak a gyülekezetéletében?— A gyülekezet benne van a világban.Nem véletlen, hogy az õskeresztyén szim-bólumok között a hajó is szerepel. Aho-

gyan a hajó úszik a tengeren, ott van a ten-geren, de a víz kívül van. A világ sajátoshelyzete, politikai arculata, társadalmi ké-pe meghatározó része volt mindig is a gyü-lekezet életének. Amikor idejöttünk, né-hány év eltelt még abból a rendszerbõl,amelyben eléggé masszívan egyházellenesközponti direktíva uralkodott. De tettük adolgunkat, ahogyan az elõdeink is, azokközött a keretek között, amiket lehetõvétettek a számunkra. Amikor jöttek a válto-zások, a gyerekekkel, fiatalokkal való fog-lalkozás sokkal szélesebb körben történ-hetett, bemehettünk az iskolákba hittantoktatni. Megjelentek a templomban olya-nok is, akik talán korábban féltek, vagynem volt igazán lehetõségük, hogy jöjje-nek. A belsõ, lelki arculat változása melletta gyülekezet, mint most is, mindig építke-zett. Így elkészült a hátsó épület, ami a’85-ös földrengésben megrongálódott, aztlebontottuk. Aztán következett a gyüleke-zeti ház, majd az idõsek otthona, a temp-lom renoválása. Minden a gyülekezet lelkiés anyagi kondícióinak függvényében, apresbitérium és a gyülekezet konszenzusá-val.— Sok társadalmi munka kapcsolódik ezek-hez a dolgokhoz?— Sok olyan feladata volt ezeknek a mun-káknak, amikben jó volt átélni a gyüleke-zet összefogását, a testvéri tenni akarást.— Melyik feladatot övezte a legtöbb vita,megbeszélés?— Úgy vélem, az idõsek otthona építése.Sok minden a felszínre jött gondolatokból,érzésekbõl, látásokból. Volt olyan is, hogynem mindig az én javaslatom jutott ér-vényre, a presbitérium leszavazott, de jóvolt látni, hogy egy közös gondolat jutottérvényre. A döntõ, hogy a végén afelé in-duljon a gyülekezet, ami Isten akarata sze-rint való. Sok különös dolgot, csodát él-tünk át az otthon építése közben, ami hacsak emberi indulat, szándék lett volna azépítkezés, akkor nem valósul meg.— Sokan rögtön a nagy falatba vágnak bele,viszont ahogy végigtekintem a konkrétépítkezéseket, kicsi lépésekkel kezdõdtek adolgok, és évek során jutottak el a nagyobbberuházásokig, hiszen az idõsek otthonarendkívül nagy anyagi és társadalmi erõ-feszítést igényelt.— Én az Istennek egy katonája vagyok,mindazokkal együtt, akikkel együtt szol-gálhatunk. Ily módon a gyülekezet megbe-csülését is látom a városi díjazásban. Min-den generációnak megvan a maga felada-ta, tennivalója. Egyik sem kisebb jelentõ-ségû, mint a másik. Egy-egy nagyobb beru-házás nem jöhetett volna létre, ha az elõttejárt nemzedékek nem teszik meg a magu-két. Gondolok itt arra, hogy több mint 200évvel ezelõtt is volt gyülekezet, ki-ki tetteakkor is a maga dolgát, és jelentõs beruhá-zás volt akkor is a templomépítés. És hogyazok tették, amit tettek, és azután is min-

Bogárd és Vidéke 2009. szeptember 3. RIPORT 5

den nemzedék, én hiszem, hogy ezért te-hettük meg most mi is azt, amit Isten ránkbízott.— Miért tartották fontosnak, hogy az idõsekotthona megvalósuljon?— Amikor a társadalmi változások bekö-vetkeztek, és lehetõvé vált, hogy az egyház-községek némi kárpótlást kapjanak, gyüle-kezetünk is fölsorakozott a kárpótlást ké-rõk sorába, és a hajdan gyülekezeti tulaj-donban lévõ ingatlanainkat visszakértük.Az idõsek otthona megvalósulását elõszörimádsággal kezdtük. Fölvetõdött ugyanistöbbek gondolatában, szívében, hogy jólenne helyben gondoskodni idõs testvére-inkrõl. Hosszú évek után végül megszüle-tett a döntés, hogy igen, ezt a gyülekezetakarja.— Hány évbe telt, amíg fölépült ez az épít-mény?— Az építkezés 2 évig tartott. 2000 októbe-rében volt az alapkõletétel, 2003 február-jában pedig már jöhettek az elsõ beköltö-zõk.— Ehhez támogatást is nyertek egy pályá-zaton.— A Széchenyi-pályázaton a gyülekeze-tünk is sikeresen részt vett, és nem kisösszeget kaptunk. Emellett jelentõs segít-séget kaptunk külföldrõl, elsõsorban hol-land, illetve svájci emberektõl, családok-tól. Végül, de nem utolsó sorban a gyüle-kezet nyitott szíve, adakozókészsége, szin-tén jelentõs volt.— Forintosítva mekkora beruházás valósultmeg?— Több mint 300 milliós.— Utána viszont következett a nem kisebbfeladat, hogy ezt fenn is kell tartani.— Így van. Megtanított bennünket az Úr-isten nemcsak az építkezés és a beruházásalatt imádkozni az otthonunkért, gyüleke-zetünkért, hanem azóta is — ahogy Jézusmondja — szükség van meg nem restülniaz imádságban. Mindig minden szabály-nak, törvénynek, elvárásnak, állami elõ-írásnak eleget teszünk. Nekem furcsa,hogy ha van két szerzõdõ fél, és valamibenmegállapodnak, akkor évek során az egyikfél sorozatosan változtatja a feltételeket,és kivonul bizonyos feladatok alól. Istenkegyelme, hogy még így is a víz fölött va-gyunk és mûködünk, hiszem, hogy sokakörömére, hiszen az idõsek itt megtaláljákéletük alkonyának nyugalmát, békességét.Nem kevés ember és család megtalálta azegzisztenciáját azzal, hogy itt dolgozhat.— Hányan dolgoznak az otthonban, és hánylakó van?— Több mint 20 dolgozónk van, a férõhe-lyek száma 45. A lakók száma mindig vál-tozik, hiszen éppen tegnap is elment a min-den élõk útján egy idõs néni.— A lakók között, gondolom, nem csaksárbogárdiak vannak.— Sokfelõl jönnek a megyébõl és az országminden területérõl. Nyitottak vagyunkmindenki felé, aki segítségre szorul, és akitbe tudunk fogadni.— Fontos szót ejtenünk a most zajló temp-lomfelújításról. Kívülrõl is sokat változott azépület. Mikor kezdték meg a munkálatokat?

— A fölújítási munkákat több mint négyéve kezdtük, elõször a toronnyal, majd atetõvel és a födémmel. Aztán a templomteljes villamos hálózatának fölújítása ismegtörtént, majd a kõmûvesek, asztalo-sok, festõk révén új ruhába öltözött atemplomunk.— Milyen munkálatok vannak még vissza?— Jelenleg az utolsó munkafázisok van-nak folyamatban: a templom padjainakmegerõsítése, fölújítása, reményeink sze-rint festése.— Addig hol tartják az istentiszteleteket?— A gyülekezeti teremben, a Tompa-ház-ban vagyunk már húsvét óta.— Elférnek ott?— Elférünk, olykor hál’ Istennek elég szo-rosan és szûkösen, de már mindenki na-gyon várja, hogy a megújult, megszépülttemplomban lehessünk együtt az Isten igé-jével.— A lelki építkezés ezek alatt az évek alattsem állt meg.— Bár a külsõ építkezés a látványosabb, dehangsúlyoztam már a kedves testvéreknekis, hogy a templom felújítása a belsõ lelkimegújulás nélkül vajmi keveset ér. A gyer-mekek, ifjak és a felnõtt gyülekezet számá-ra azok a lelki alkalmak továbbra is meg-vannak, amelyek a külsõ építkezés elõtt,alatt és (hiszem és remélem) után is. Azember szívének belsõ állapota, hiszem,hogy fontosabb, és a külsõ stabilitása, bé-kessége a belsõn múlik.— Úgy látom, hogy nagyon aktivizálták ma-gukat a fiatalok a gyülekezeten belül.— Örömmel látom én is, hogy az ifjak kö-zött van egy fölbuzdulás. Bár némiképp azifjak között végzett munka egy szinuszgör-béhez hasonlít, tehát hol fönt, hol lent van.A helyben utolérhetõ ifjak száma ugyanisnémiképp változik. Most úgy tûnik, a gör-be fölmenõ ágán vagyunk, és nem szabadkétségbeesni akkor sem, ha megfogyatko-zik a létszám, hanem tovább kell végezni aszolgálatot, hívogatni, hiszen ennek jegy-zése nem is elsõsorban papíron fontos, ha-nem az Isten elõtt. Az eddigi beosztott lel-készünk éppúgy, mint a most szolgálatbaállt ifjú szolgatársunk, Sándor Levente nyi-tott szívvel, szeretettel veszi õket körül. Énhiszem, hogy ennek meglesz az áldása.

Szeretnénk minél több gyermeket, ifjút be-vonni a gyülekezet életébe.— Az óvodákban indítottak-e hittanos cso-portokat?— Évek hosszú sora óta már az óvodákbanis jelen vagyunk, a legkisebbek között is fo-lyik a lelki munka.— Ezáltal a szülõket is el tudják érni.— Ez kölcsönösen hat. A szülõk lelki álla-pota segítheti a gyülekezeteket, a gyerme-keket a lelki fejlõdésben, de olyan is vantermészetesen, hogy a gyermekek, fiatalokgyülekezetben való forgolódása a szülõketis megérinti.— A jövõt tekintve vannak-e olyan kihí-vások, amik elé néz a gyülekezet, vannak-etervek?— Mindenképpen. Bár mindig van építke-zés, fölújítási munka, de különös módonkoncentrálni kell a lelki építkezésre, olyanlelki alkalmak, evangélizációk megszerve-zésére, amik szükségesek az egyház és agyülekezet jövõképe szempontjából. Televagyunk tervekkel, imádságos szívvel ké-szülünk arra, hogy ezek valósággá legye-nek. S ha már ilyen nagy megbecsülésbenrészesültem, hogy a Pro urbe díjjal jutal-maztak, ami magyarul azt jelenti: a váro-sért, akkor nagy szeretettel kérjük, hogy aváros engedje, hogy dolgozzunk a városért.Elsõsorban nem is pénzbeli támogatásragondolok (hiszen a városnak megvan a sa-játos feladata, terhe, amihez sok erõt kívá-nok, Isten áldását), hanem adminisztratívsegítségre. A gyülekezeti ház több mint200 éves épület, Tompa Mihály is itt lakott.Ez az épület azonban nem korszerû agyülekezet hétköznapi alkalmaira — gon-dolok itt elsõsorban a mellékhelyiség álla-potára.— A díj birtokosaként, kitüntetettként van-eüzenet, amit ezúton is eljuttatna a város la-kóinak?— Ki-ki azt, amit Isten rábízott, legyen az amaga egyszerû kis életében, otthonában,családjában, közösségében, tegye meg be-csülettel, istenfélõ módon, és hiszem, hogyakkor a legtöbbet megteszi a városért is,ahova Isten helyezte õt.A beszélgetést teljes egészében a BogárdiTV-ben tekinthetik meg.

Hargitai Kiss Virág

KöszöntõA sárbogárdi városi nyugdíjas-klubban versekkel, énekkel kö-szöntötték múlt hétfõn legidõ-sebb tagtársukat, Czetz Art-hurnét, Stella nénit 95. szüle-tésnapja alkalmából.Stella néni 25 éve a nyugdíjas-klub tagja, és a mai napig rend-szeresen látogatja a klub fog-lalkozásait.Kívánunk Stella néninek mégsok boldog évet!

Hargitai Lajos

6 BESZÁMOLÓ 2009. szeptember 3. Bogárd és Vidéke

Derült égbõl … Franciaország!„Ha Isten a földre szállna, Provence-ban keresne menedéket.”

(Henri Matisse)

1. részEzt a franciaországi úti beszámolót egycsoport nevében írom, s mégis egy nagyonszemélyes élménnyel kell kezdenem.Augusztus 12-én délután éppen egy köny-vet olvastam Henri Matisse-ról, a fény fes-tõjérõl, aki a ‘szürke’ Északkelet-Francia-országból dél felé, a fény felé vágyott. Akönyvet olvasva már vártam a provence-itájak leírását, hiszen így, képzeletben islehet utazni.Ekkor csörrent meg a telefonom a hírrel: asárbogárdi felnõtt cserekapcsolat utaslis-táján sajnos megüresedett két hely. Péntekhajnalban lesz az indulás, döntsünk azon-nal: megyünk, vagy sem.Kapkodós és izgatott körkapcsolások éstelefonok után megszületett a döntés: atestvérem és én megyünk. Azonnal pakol-ni kezdtünk. Bár a Franciaországba készü-lõdés — a francia cserekapcsolatnak kö-szönhetõen — nem ismeretlen a csalá-dunkban, ez a helyzet mégis teljesen másvolt. Máskor fél évet készülünk, várjuk azindulást, s most mindenre egy napunk volt.Ennek megfelelõen a következõ napörömteli rohanással, készülõdéssel, aján-dékvásárlással telt, bár felfogni egyikünksem tudta, hogy mi történik velünk.Ez igazán csak az elsõ megállóhelyen, Mo-nacóban tudatosodott bennünk, hiszen eza hely eddig nem szerepelt a ‘reálisan kivi-telezhetõ’ úti céljaink között. A franciaor-szági körutunk elsõ állomásán a hercegipalota csodás magánhelyiségeit és repre-zentatív fogadótermeit nézhettük meg. Aközeli székesegyházban pedig a nemrég el-hunyt idõsebb Albert herceg és felesége,az egykori hollywoodi színésznõ, GraceKelly sírját kerestük fel. A csoport tagjai-nak lehetõségük volt arra is, hogy megte-kintsék az Óceanográfiai Múzeumot, melya tengerek élõvilágát és földrajzát mutatjabe. A városnézés után rögtön buszra száll-tunk, hiszen aznap még két rendkívüli helyvárt ránk. A hercegséget elhagyva a franciaRiviérán, a Cote-d’Azur-ön keresztül ve-zetett utunk, melynek tengerpartját ki-sebb-nagyobb, szerényebb-elõkelõbb üdü-lõhelyek és jachtkikötõk szegélyezik.A második állomás szívemnek igen kedvesvolt, hiszen az orosz-zsidó származásúfrancia festõ, Chagall falujába értünk. Adombtetõn álló festõi falucskát Európalegszebb falvaként emlegetik — s nemalaptalanul. Saint-Paul-de-Vence szûk si-kátorai, ódon köves házai között megálltaz idõ. Ha nem turisták hömpölyögnénekutcáin a csillogó kirakatokat bámulva, azthihetnénk, hogy ottragadtunk a kétszázévvel ezelõtti Provence-ban. A meredekenemelkedõ fõutca végén van a temetõ, itt el-mentünk Chagall szerény, szinte a környe-zetbe olvadó sírjához is. Chagall emlékét

õrzi a falu; az ajándékboltok tele vannak afestõ mûveinek reprodukcióival: rajzok-kal, ajándéktárgyakkal, képeslapokkal.Estefelé érkeztünk Cannes-ba, ahol a kisséfáradt csoportnak lehetõsége nyílt egygyors Földközi-tengeri csobbanásra vagyegy rövid sétára a filmpalota körül. Itt ki-kifelfedezhette kedvenc filmcsillagainak jár-dába süllyesztett kézlenyomatát. Évi és én,persze, Belmondo kezével fényképezked-tünk.

Aix-en Provence-i szállásunkat késõ estefoglaltuk el, s reggel rögtön a platánok ésszökõkutak városában kezdtük a napot.Mivel még nem járt magasan a nap, lassanés fokozatosan világította meg a várost — sez nemcsak páratlan esztétikai élményt je-lentett, hanem a forró délfrancia vidéketjáró turisták életét is megkönnyítette. Ké-nyelmes tempóban s friss reggeli szellõbensétáltunk fel a gótikus-reneszánsz templo-mig, s innen leereszkedtünk Provence leg-híresebb mediterrán piacára. Már a néze-lõdés is hatalmas élményt jelentett: tob-zódtunk az illatok és színek kavalkádjá-ban, s a délfrancia ízeket is megkóstoltat-ták velünk a helyi õstermelõk. Kóstoltunklevendulás mézet, mézben aszalt gyümöl-csöket és füstölt sonkát, tízóraink pedigfriss kecskesajt volt.Ezután Les Baux-ba mentünk, ahol a kö-zépkori romvárost — ahogy a helyiek hív-ják: a halott várost — néztük meg. Adombtetõn meredezõ sziklafalak csak úgyontották magukból a meleget, s megta-pasztalhattuk, milyen is a (szó szerint) délinap. Szinte vakított a merõlegesen ránk tû-zõ napfény. Itt, Provence belsejében kezd-tük igazán megérteni, hogy miért jött ideannyi világhírû festõ Matisse-tól kezdveGauguin-en, Van Gogh-on, Cézanne-onát Chagallig, s mennyire mások itt, ilyenverõfényben a színek. A sziklavárosból le-felé újból szûk sikátorokban jártunk, sezzel legalább egy kis árnyékot leltek a ki-tikkadt utazók.Délután kettõkor indultunk tovább Ar-les-ba, a gyönyörû kisvárosba, ahol Van

Gogh is lakott. Itt és a környékbeli telepü-léseken alkotta talán a legnagyobb remek-mûveit: a Csillagos éjt, Az auvers-i templo-mot, a szobájáról készült portrét s számosprovence-i tájképet. A kisváros nemcsakzaklatott életû festõjérõl, hanem rómaiamfiteátrumáról, arénájáról, fõterérõl éscsodás szökõkútjairól is híres. Arles báját ajellegzetes, színesre festett, lapos tetõs,kék és zöld zsalus házai adják, melyek a né-ha zord és kopár, néha termékeny és bõke-zû provence-i tájjal tökéletesen harmoni-zálnak. A látkép ezen a vidéken rendkívülváltozatos: a fehér sziklás kopárság éppúgyjellemzõ, mint a sárga-zöldben pompázómezõk, a lila levendulaültetvények (ezeketsajnos július elején learatják) vagy a szür-készöld olajfaligetek.Az aznapi utolsó látnivalót a Gard folyófölé épült római híd és vízvezeték, aPont-du-Gard jelentette, amit Agrippaépíttetett a Kr. elõtti elsõ században. Este-felé a hõség is enyhült, s így jólesett a folyópartjára lesétálni, s hûs vizében fürödnivagy csak a lábunkat lógázni. Közben acsodálatos, természet és ember alkottapanorámában gyönyörködhettünk.Másnap reggel már Avignonban ébred-tünk, s a városnézést az avignoni hídonkezdtük. A híd ma már csak turistalátvá-nyosság, hiszen nagy része hiányzik. Amegáradt Rhone több pillérét is elsodorta,s azóta nem építették újjá. A hídon eléne-keltük a Sur le pont d’Avignon címû ismertdalt, amitõl még jobb kedvre derült acsapat.

Folytatás a következõ oldalon.

Csoportunk a Pont du Gardnál

Saint-Paul-de-Vence

látképe

Bogárd és Vidéke 2009. szeptember 3. BESZÁMOLÓ / KÖZÖSSÉG 7

Ezután ki-ki egyénileg, vagy kisebb cso-portokba verõdve kereste fel a Pápák Pa-lotáját. Az impozáns építményt magas fal-lal erõsítették meg, de a belsõ udvarokbanés a palota legtöbb szárnyában és tornyá-ban már a reneszánsz stílus dominál. A ti-zenhat terem megtekintésére csak gyorstempót diktálva volt esélyünk. Így láthat-tuk a hatalmas fogadótermet, a pápák dol-gozó- és hálószobáját, a falakat díszítõ ál-lat- és növényfreskókat, valamint a kis ká-polnákat és a pápák portréit. Nagy szeren-csénk volt a bejutással, hiszen mi koránodaértünk, s a csoportnak nem kellett sor-ba állnia; kifelé menet azonban láttuk,hogy a palota elõtti hatalmas téren kígyó-zik a sor.Indulás elõtt még jutott egy kis idõ a folyó-parton fényképezkedni, s már folytattuk isutunkat Orange felé. Ebben a kisvárosbana római színházat tekintettük meg, melyetAugustus építtetett — emlékét egy igenimpozáns szobor õrzi. A színház hatalmasszkénéjén ma is tartanak elõadásokat, így amai kor embere is élvezheti a kitûnõakusztikát s a nem mindennapi színpadké-pet.Estefelé érkeztünk meg az Auxerre elõttiutolsó állomásra, és a reggelt itt is városné-zéssel kezdtük. Lyon óvárosa a világörök-ség része, csakúgy, mint az orange-i rómaiszínház, vagy a festõi Saint-Paul de Vence.A városban találkozik egymással a kétfolyó, a Rhone és a Saone.

Miután kiszálltunk a buszból, Kozma Ma-rika néni felhívta a figyelmünket két isme-retlen ismerõsre: a város szülöttének,Saint-Exupérynek és híres regényhõsének,a kis hercegnek a szobrára.A Fourviere-dombi Notre-Dame baziliká-hoz siklóval mentünk fel, és azzal is jöttünkvolna le, ha a csoport vége nem ragadt vol-na be az elektronikus kapuk közé. A je-gyünket nem fogadta el a gép, újat kellettvennünk. Így volt egy kis lyoni kalandunk,és volt szerencsénk közelebbi ismeretségetkötni a jegykiadó automatával, de végülszerencsésen leérkeztünk. Ezután tettünkegy hosszabb városnézõ sétát a takácsokvárosában, és izgatottan szálltunk vissza abuszra, hiszen Auxerre-ben már vártakránk régi-új barátaink.Folytatása következik.

Németh Krisztina

TanévnyitóSárszentmiklóson

Az iskolabuszokkal érkeztek a rétszilasiak,pusztaegresiek, nagylókiak szeptember el-sején reggel a Sárszentmiklósi ÁltalánosIskolához. A helybéliek többsége gyalogjött. Persze, személyautó is sok parkoltezen a reggelen az iskola körül, hiszen van-nak itt diákok Sárbogárdról, Sáregresrõlés más településekrõl is, ahonnan nem járiskolabusz Sárszentmiklósra. Ma mindengyerek ünneplõbe öltözött, s nagy várako-zással léptek be az iskola kapuján. A kicsi-ket még kísérték szüleik. Õk hozták még aziskolatáskát is, ami meg volt pakolva köny-vekkel, füzetekkel.A belsõ udvaron a hangszóróból hallat-szott az ismerõs dal: „De nehéz az iskola-táska...”, ami bizony nagyon igaz...Az osztályok egymás után sorakoztak föl, svégül az ötödikesek bevezették s leültettékelöl a tornapadokra a nap ünnepeltjeit, azúj elsõsöket, akik még kissé megszeppenvetekintettek körül a nagy tágasságban. Atanévnyitó vendége volt Juhász János pol-gármester, Varga László katolikus hitok-tató és képviselõ, Gábris István képviselõ,Bõjtös Attila evangélikus lelkész és az is-kola két nyugdíjas igazgatója: Mikuli Já-nos és Nagy Sándor.Az iskola igazgatója, Horváth Ferencnéköszöntötte az iskola tanulóit, az új elsõsö-ket és külön a Nagylókról bejárókat. Egyrészletet idézek a beszédbõl:„Nagy meglepetést is tartogatunk a gyere-keknek. Májusban fenntartói támogatás-sal 8,7 milliós pályázati forrást nyertünk,melyet különbözõ, korszerû olvasóköny-vek, matematikai és informatikai eszközökbeszerzésére fordíthattunk. Köztük 60 dbtanulói laptop vár majd alsós és felsõs ki-próbáló gazdáira a különbözõ tanórákon.Így az informatika iskolai mindennapjainkrészévé válhat, megszokott és érdekes se-gítséggé a tanulás folyamatában.

Az elmúlt héten sikeresen lezajlottak a ja-vítóvizsgák, így a tanévet, tartva a korábbiévek létszámát, 477 tanulóval, 18 tanuló-csoportban kezdjük meg. Ebbõl 8 iskola-otthonos formában mûködik. Sajnos ismétcsak 1 tanulószobai csoportot indíthatunk.A tanórán kívüli foglalkozásainkat úgy ter-veztük, hogy a hagyományos, kedvelt fej-lesztõ foglalkozások, szakkörök, középis-kolai elõkészítõk mellett lehetõséget biz-tosítsunk a különbözõ területeken jelent-kezõ tehetségek kibontakoztatására.”A tanévnyitó után minden osztály már sa-ját helyén kezdhette meg a tanulást. Az el-sõsöket szüleik még felkísérték az osztá-lyukba, ahol a tanító nénik elmondták a te-endõket, ismertették az iskola rendjét.Amikor elcsendesült az udvar, beszélget-tem Mikuli János nyugdíjas iskolaigazga-tóval. Õ az 1930-as években volt ennek aziskolának a tanulója, majd a tanári képesí-tése megszerzése után jött vissza tanítaniszülõföldje iskolájába. Ez az iskola akkormég jóval kisebb volt. János bácsi igazgató-sága idején épült meg az új szárny és a tor-naterem, s akkor lett korszerû, új iskolájaSárszentmiklósnak.Az igazgató asszony elmondta, hogy nagyvárakozással tekintenek az új esztendõ elé,és nem úgy tekintenek a következõ tanév-re, hogy ez a gazdasági válság éve, hanem agyerekek számára igyekeznek megadnimindent ahhoz, hogy elsajátíthassák azt atudást, amivel megállják majd a helyüket anagy változások közepette is az életben.Ezt a generációt már egy egész életen áttartó, folyamatos tanulásra készítik fel. Ezvoltaképpen a kompetencia és készségalapú oktatás lényege is.Mi mást kívánhatnánk így évkezdéskor,mint jó tanulást a diákoknak, a pedagógu-soknak erõt, lelkesedést a nagy munkához!

Hargitai Lajos

Saint-Exupery és a kis herceg szobraLyonban

8 KÖZLEMÉNYEK 2009. szeptember 3. Bogárd és Vidéke

Közlekedési balesetek,gyorshajtás

2009. augusztus 16-án a délutáni órákbantelefonos úton bejelentés érkezett a Sár-bogárdi Rendõrkapitányság ügyeletére,hogy személyi sérüléses közlekedési bal-eset történt Sárosdon a Hantosi úton,melynek során több autó is ütközött. Kétszemély közlekedett személygépkocsijávalSárosdon, Hantos irányából Seregélyesirányába, amikor a Hantosi úton az egyikgépjármû áttért a szembejövõ forgalmisávba, és ott nekiütközött a Seregélyes irá-nyából Hantos irányába tartó személygép-kocsinak, mellyel egy hölgy és két gyerme-ke utazott. Az ütközést követõen az ütkö-zést okozó jármû irányíthatatlanná vált éscsúszott tovább a sávban, majd frontálisanütközött a forgalmi sávban szintén Seregé-lyes irányából Hantos irányába tartó másikszemélygépkocsival, amellyel egy hölgyutazott férjével és gyermekével.A balesetben két fõ könnyû, 8 napon belülisérüléseket szenvedett. A balesetben érin-tett személyek a biztonsági öveket használ-ták.2009. augusztus 26-án a délutáni órákbanbejelentés érkezett a Sárbogárdi Rendõr-kapitányság ügyeletére, hogy a 63-as szá-mú fõúton, Sárszentágota külterületén 4személygépkocsi ütközött.Személygépkocsijával közlekedett egy sze-mély Sárszentágota felõl Sárkeresztúr irá-nyába, amikor észlelte, hogy az úttest jobboldalán egy személygépkocsi áll, és mivelszembejövõ forgalom volt, lassított, majdmegállt. Mögötte érkezett egy személy-gépkocsi két fõvel, és mivel késõn észlelteaz elõtte megállót, annak hátuljának ütkö-zött. Mögötte közlekedett egy osztrák ál-lampolgár, aki szintén késõn észlelte azelõtte lassító személygépkocsit és nekiüt-között, majd az elõzõ ismét az elsõ sze-mélygépkocsinak. A második ütközést kö-vetõen az elsõ személygépkocsi az állószemélygépkocsival érintõlegesen ütkö-zött.

Személyi sérülés a baleset során nem tör-tént.A fentiekben említett két balesettel szeret-nénk felhívni a jármûvekkel közlekedõk fi-gyelmét, hogy mindig az idõjárásnak és azútviszonyoknak megfelelõen közlekedje-nek, betartva a közlekedés szabályait és asebességhatárokat.A gyorshajtók kiszûrése érdekében a Sár-bogárdi Rendõrkapitányság illetékességiterültén még csak kísérleti jelleggel, de ki-próbálásra került egy olyan sebességmérõrendszer, mely során a megengedett sebes-séghatárokat átlépõket a kamera lefotóz-za, a képet pedig egy adathordozóra men-tik, és a kiállított sebességmérõtõl nemmessze egy helyszínelõ jármûben — melystabil rendõrségi rendszert tartalmaz — akép nyomtatásra kerül, és határozatot hoz-nak a helyszínen. A dokumentált jogsér-téssel összefüggésben más államok polgá-rai sem kerülhetik el a felelõsségre vonást.Természetesen külföldi személyek eseté-ben tolmács áll rendelkezésre.A sebességhatár túllépésére tekintettelbírságot szabnak ki, melyet csekken kellbefizetni, és a befizetést igazolni kell hely-ben. Amennyiben nem tudja a csekket kifi-zetni az érintett személy, a hatóság a bírságértékével megegyezõ tárgyat tart vissza,mely lehet akár személygépkocsi, mobilte-lefon, fényképezõgép és egyéb tárgyak.Amennyiben utólagosan kifizeti az össze-get, az érintett a tárgyat visszakaphatja, haazonban nem, akkor értékesítésére kerülsor.Ez a rendszer, mint már írtuk, kísérleti jel-legû, azonban minden jármûvezetõre vo-natkozik, fõként azokra a külföldi állam-polgárokra, akik gyorshajtásával kapcsola-tos hatósági eljárások nem vezettek eddigeredményre.Közlekedjenek biztonságosan, szabályo-san és a sebességhatárokat betartva!

Méhes Dóra r. zls., bûnmegelõzési elõadóSárbogárdi Rendõrkapitányság

KÉK HÍREK FelhívásTámogatási lehetõségrövid vágásfordulójú,

fás szárú energiaültetvénylétrehozására

Magyarországon robbanásszerû fejlõdés elõttáll az energiaültetvények hasznosítása, hiszenmûvelésre alkalmatlan, ártéri területekenkönnyen jövedelmezõvé tehetõk, nem túl nagyberuházást igényelnek, illetve a piac is adott, hi-szen a hazai erõ- és fûtõmûvek sorra állnak át amegújuló biomassza-energiára.Ismét lehetõség nyílik a könnyebb megvalósí-tásra!Energiaültetvény létrehozására, vissza nemtérítendõ támogatásra lehet pályázni 2009.október 1-je és november 2-a között, melynekösszege jellegétõl és mértékétõl függõen a be-ruházás során felmerülõ kiadások 40-60 %-a le-het. A pályázatokat a székhely szerinti MgSZHHivatalhoz kell majd benyújtani.Támogatható növények: fûz, fehér akác, ne-mes nyár.A támogatás igénybevételének feltételei akövetkezõk:— a beruházással érintett mezõgazdasági üzemmérete meghaladja a 4 EUME-t (EU-mérték-egység);— a legkisebb támogatható parcellanagyság 1ha.Nem vehetõ igénybe támogatás:olyan területen történõ telepítéshez, amelyre akérelem benyújtását megelõzõ 5 éven belül azEurópai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap(EMVA), illetve az Agrár- és VidékfejlesztésiOperatív Program (AVOP), vagy a Nemzeti Vi-dékfejlesztési Terv (NVT) társfinanszírozásábanigényelt fás szárú energiaültetvény-telepítési,ültetvénytelepítési, vagy erdõtelepítési támo-gatást; védett természeti területen; Natura2000 területen.A közeljövõben megnyíló pályázati lehe-tõségek:— öntözés és melioráció EMVA-támogatása:2009. szeptember 1–október 2.;— falumegújítás- és fejlesztés (EMVA): 2009.október 1–október 31.;— mikrovállalkozások létrehozása és fejleszté-se (EMVA): 2009. október 1– október 31.;— turisztikai tevékenységek ösztönzése(EMVA): 2009. október 1–október 31.;— vidéki örökség megõrzése (EMVA): 2009.október 1–október 31.

Gazdálkodók figyelem!Megjelent a 61/2009. FVM-rendelet, melynek3. melléklete tartalmazza a 2009–2014-esAgrár-Környezetgazdálkodási ProgrambanNEM használható készítmények és hatóanyag-ok listáját. A 2009. július 27-ére módosult be-adási határidejû pályázatok elbírálása még fo-lyamatban van, de a 2009. szeptember 1-jétõlinduló program elõírásait (kölcsönös megfelel-tetés, helyes mezõgazdasági és környezeti álla-pot) minden pályázónak be kell tartania a dön-téstõl függetlenül is.

Érdeklõdni leheta 06 (30) 643 0075-ös számon.

Varga Lívia, Fejér Megyei Agrárkamara,ügyfélszolgálati tanácsadó, Sárbogárd

Bogárd és Vidéke 2009. szeptember 3. KÖZÉRDEKÛ KÖZLEMÉNYEK 9

MeghívóSárbogárd Város Önkormányzatának

képviselõ-testülete

2009. szeptember 8-án (kedd)9 órakor ülést tart.

Az ülés helye: a polgármesteri hivataldíszterme, Sárbogárd, Hõsök tere 2.

Napirend:1. Tájékoztató a Sárbogárdi Hivatásos Önkormány-zati Tûzoltóság megelõzõ és mentõ tûzvédelmi te-vékenységérõl, gazdálkodásáról, mûködésénekszemélyi és tárgyi feltételeirõl.2. A Központi Általános Iskola, Óvoda, Családsegítõés Gyermekjóléti Szolgálat pedagógiai és nevelésiprogramjának módosítása.3. Az ÁMK Sárszentmiklós pedagógiai és mûvelõ-dési programjának módosítása.4. A Madarász József Városi Könyvtár Szervezeti ésMûködési Szabályzatának módosítása.5. A sportszervezetek 2010. évi önkormányzati tá-mogatása elveinek meghatározása.6. A képviselõ-testület bizottságainak beszámolójaaz éves munkáról.7. Az önkormányzat 2009. évi költségvetésérõl szó-ló 9/2009. (II. 19.) ktr. sz. rendelet módosítása.8. Az egyes szociális ellátásokról szóló 28/2006.(VI. 15.) ktr. sz. rendelet módosítása.9. A gyermekvédelem helyi rendszerérõl szóló41/2002. (XII. 17.) ktr. sz. rendelet módosítása.10. Javaslat az I. sz. gyermekorvosi körzet meg-szüntetésérõl.11. A helyi egészségügyi közszolgáltatásokról szóló21/2002. (VII. 18.) ktr. sz. rendelet módosítása.12. A lakások és helyiségek bérletére és elidegení-tésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló21/2006. (III. 23.) ktr. sz. rendelet módosítása.13. Önkormányzati lakások bérleti díjának módosí-tása.14. A helyi lakáscélú támogatásról szóló 14/2006.(III. 20.) ktr. sz. rendelet módosítása.15. A távhõszolgáltatásról szóló rendelet elfogadá-sa.16. Ingatlan részleges tulajdonjogának elfogadásá-ról döntés.17. Közbeszerzési eljárás indítása az ÁMKSárszentmiklósi Általános Iskola Nagylóki Tagin-tézménye nyílászáróinak cseréje ügyében.18. Az éves közbeszerzési terv módosítása.19. Közbeszerzési eljárás kiírása villamos energiabeszerzésére.20. Bursa Hungarica Felsõoktatási ÖnkormányzatiÖsztöndíjpályázat a 2010. évre.21. A piac- és vásár-üzemeltetési tevékenységfolytatása.22. A Black Time Egyesület támogatási kérelme.23. Tájékoztató az elõirányzatok felhasználásáról ésa tartalék alakulásáról.24. Jelentés a lejárt határidejû határozatok végre-hajtásáról.25. Tájékoztató a két ülés közötti fontosabb esemé-nyekrõl, intézkedésekrõl. Beszámoló az átruházotthatáskörök gyakorlásáról.26. Bejelentések, interpellációk.

Zárt ülés:1. Az „Év Közalkalmazottja” kitüntetés 2009. éviadományozása (szoc. eü.)2. Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése.3. Elsõ lakáshoz jutók támogatása.4. Bejelentések.

Juhász János polgármester

Hirdetmény

Tájékoztatom a lakosságot, hogy a képvise-lõ-testület és szervei szervezeti és mûködé-si szabályzatáról szóló többször módosított10/2007. (III. 19.) ktr. sz. rendelet 55. §-aalapján a képviselõ-testület rendes üléseitéves munkaterve alapján tartja, melynektervezetét december 31-éig kell a képvise-lõ-testület elé terjeszteni.

A munkaterv tervezetének elkészítéséhez aváros lakosságától is javaslatot kell kérniolyan napirendi pontokra vonatkozóan,amelyek az önkormányzat feladat- és hatás-körébe tartoznak.

A javaslatnak tartalmaznia kell: a napirendcímét, elõadóját, a napirend tárgyalásánakjavasolt idõpontját, azoknak a bizottságok-nak a megjelölését, amelyek az elõterjesz-tést elõzetesen megvitatják.

Kérem, amennyiben napirendi pont tárgya-lására vonatkozó javaslata van, azt 2009.október 22-éig szíveskedjen postai úton,vagy e-mailben a szervezés@sarbogard.hucímre a polgármesteri hivatal szervezésicsoportjához eljuttatni.

Juhász János polgármester

Hirdetmény

Tájékoztatom a tisztelt lakosságot, hogy aSárbogárd, Köztársaság út 189. szám alattimalomüzem zajkibocsátási határértékénekmegállapítása tárgyában a Közép-dunántúliKörnyezetvédelmi, Természetvédelmi ésVízügyi Felügyelõség meghozta döntését.

A határozat Sárbogárd város polgármesterihivatalának földszinti hirdetõtábláján kifüg-gesztésre került, ahol az teljes terjedelmé-ben megtekinthetõ.

Dr. Krupa Rozália jegyzõ

HirdetményÉrtesítem a tisztelt lakosságot, hogy a Kör-nyezetvédelmi Felügyelõség 73606/09.számú vizsgálati eljárását lezáró határozatothozott az E.ON Dél-Dunántúli ÁramhálózatiZrt. üzemeltetõ részére a Roneko Kft. általtervezett Sárbogárd alállomás, Sárosdgv.–Mezõfalva gv. 22 kV-os összekötõ ve-zeték átépítésére vonatkozó elõzetes vizs-gálati dokumentáció alapján.

A határozat a polgármesteri hivatal hirdetõ-tábláján szeptember 3-án kifüggesztésrekerült.

A határozatban foglaltakkal kapcsolatosesetleges észrevételeket a fenti idõ alatt afelügyelõségre lehet megtenni, eljuttatni.

Dr. Krupa Rozália jegyzõ

Tájékoztató

A Közép-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítá-si Igazgatóság egyszeri vissza nem térítendõ tá-mogatást állapíthat meg annak a nagykorú sze-mélynek:

— aki a Magyar Köztársaság területén bejelen-tett lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik;

— akinek a családjában a kérelem benyújtásátmegelõzõ hónapban az egy fõre jutó havi jöve-delem a minimálbér nettó összegét (2009-ben57.815 Ft-ot) nem haladta meg;

— részére a társadalombiztosítási nyugellátás-ról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-a szerintinyugellátást nem folyósítanak (öregséginyugdíjat, rokkantsági nyugdíjat, baleseti rok-kantsági nyugdíjat, rehabilitációs járadékot, öz-vegyi nyugdíjat, árvaellátást, szülõi nyugdíjat,baleseti hozzátartozói nyugellátást, bányász-nyugdíjat, korengedményes nyugdíjat, elõ-nyugdíjat, mezõgazdasági szövetkezeti járadé-kot, mezõgazdasági szakszövetkezeti járadékotés a mezõgazdasági szakszövetkezeti tagok nö-velt összegû járadékát);

— a gazdasági válsághoz kapcsolódó, elõrenem látható esemény következtében a családjamindennapi életvitelének fenntartását súlyosanveszélyeztetõ krízishelyzetbe került.

A család mindennapi életvitelének fenntartásátsúlyosan veszélyeztetõ krízishelyzetnek minõ-sül különösen, ha a kérelmezõ:

— a munkahelyét 2008. szeptember 30-át kö-vetõen elvesztette;

— jövedelme a 2008. szeptember havi jövedel-méhez képest 20 %-ot elérõ mértékben csök-kent;

— lakáscélú kölcsönszerzõdésébõl eredõ fize-tési kötelezettsége a törlesztõ részlet 2008.szeptember havi összegéhez képest 20 %-ot el-érõ mértékben emelkedett, vagy

— egészségi állapota indokolja.

Nem jogosult támogatásra az a személy,

— akinek a 2009. év folyamán 15.000 Ft-otmeghaladó összegben átmeneti segélyt állapí-tottak meg;

— akinek esetében átmeneti segély megállapí-tása iránt eljárás van folyamatban a kérelem el-bírálásának idõpontjáig, vagy

— aki a támogatás megállapítására irányulókérelmének benyújtását megelõzõ 90 naponbelül átmeneti segély megállapítására kérelmetmég nem nyújtott be, kivéve ha a helyi önkor-mányzat rendeletében elõírt feltételek az átme-neti segélyre való jogosultságát egyébként ki-zárják.

A támogatás megállapítása iránti kérelmet2009. augusztus 1-je és 2009. november30-a között formanyomtatványon, a kérelmezõlakó-, vagy tartózkodási helye szerint illetékestelepülési önkormányzat jegyzõjéhez kellbenyújtani (személyesen: az ügyfélszolgálatiirodában — Sárbogárd, Hõsök tere 2., illetvepostai úton: polgármesteri hivatal, 7000 Sárbo-gárd, Hõsök tere 2.).

Dr. Krupa Rozália jegyzõ

10 BESZÁMOLÓ 2009. szeptember 3. Bogárd és Vidéke

Becsületes helytállása Cell-cup 2009 fesztiválon

A múlt tanév végén egyik szülõtársunk az-zal az ötlettel állt elõ, hogy vegyünk részt aveszprémi Cell-cup 2009 versenyen. (Be-vallom, még nem is hallottam semmit errõl akézilabdázóknak 13 éve rendezett bajnok-ságról. Az eddigi Cell-cup fesztiválok szak-mai és azon kívüli körökben is igen nagy si-kert arattak. 34 országból, nemzetközi játék-vezetés mellett, 886 csapat közel 13490 ver-senyzõje küzdött egymással. A mérkõzése-ken és a programokon több tízezer ember vettrészt. Az esemény kiváló alkalom szakmaifejlõdésre, barátságok kialakítására, ápolá-sára.)Az idén 14 ország 160 csapata nevezett kü-lönbözõ korosztályokban. Mi a szupermini(1999. január 1-je és azután születettek)kategóriában indultunk, még utoljára szi-vacskézilabdával játszottunk, majdnemnormál méretû pályán.Az idei kupa augusztus 16–22-éig tartott.Elõtte 3 héten át reggel és délután edzésttartott a gyerekeknek Killer GábornéMarcsi néni és Sárköziné Kovács Kati né-ni. Ezúton is köszönjük munkájukat éstürelmüket!A sportfesztivál pénzdíjas, mi, szülõk még-is örömmel áldoztunk erre a célra, mertláttuk, hogy gyerekeink milyen odaadássalkészültek fel a nagy melegben az edzése-ken. A cél a tisztes helytállás volt, hiszen agyerekek csak szeptemberben kezdtek elismerkedni a kézilabdázással. A felkészü-lés jól sikerült, a csapat nagyon jó hangu-latban utazott el Veszprémbe.Vasárnap foglalták el szálláshelyüket kézi-labdásaink a két edzõvel együtt. Hétfõ esteegy karneváli hangulatú megnyitó követ-kezett brazil dobosokkal és szambatán-cosokkal. Veszprém hangulatos fõterérevonult át a sok-sok kézilabdás fiú- és lány-csapat. Ekkor már mögöttünk volt egy le-játszott mérkõzés. Nem keseredtünk el, hi-szen döntetlent játszottak a fiúk (amirõlkésõbb kiderült, hogy ezen a meccsen ismúlt, hogy a 3-4. helyért, vagy az 5-6. he-lyért játszhatnak-e).Igaz, hogy 12 csapatból „csak” a 6. helyetszerezték meg fiaink, de nézzék meg amérkõzések eredményeit, máris másszemszögbõl látják az elért helyezést.

Sárbogárd, Mészöly G. Ált. Isk.–Kistelek, Általános Iskola 15:15

Sárbogárd, Mészöly G. Ált.Isk.–Szigetszentmiklósi KSK 21:6

Gödöllõi SE–Sárbogárd, Mészöly G. Ált. Isk. 16:23

Várpalotai Bányász SK–Sárbogárd, Mészöly G. Ált. Isk. 13:23

MKB Alsóõrs 99’–Sárbogárd, Mészöly G. Ált. Isk. 19:10

Rosszabb gólkülönbséggel (3 gól mínusz)az 5-6. helyért játszhatott a csapat. A hely-osztót Pápa ellen játszottuk. (Az egyik bírópápai volt.) Hatalmas küzdés és csata utána rendes játékidõben az eredmény 14:14volt, ezért a mérkõzést aranygól döntötteel. Feldobást követõen a labdát szerzõ Pá-pa támadását kivédekeztük, majd labdátszerezve Rohonczi Gergõ indult, akit a ha-tos elõtt ketten lerántottak. A bíró nemadott hétméterest, de még csak szabaddo-bást sem, így a Pápa szabadon indulhatott,melybõl gól is született. Így az eredmény:Pápa–Mészöly 15:14.

Végeredmény:1. MKB Alsóõrs 99’2. Celldömölk, Eötvös DSE3. Kistelek, Általános Iskola4. Budapesti Honvéd SE5. Pápa, Weöres S. Általános Iskola6. Sárbogárd, Mészöly G. Ált. Iskola7. Tisza Volán SC8. Gödöllõi SE9. MKB Veszprém KC10. Várpalotai Bányász SK11. MKB Alsóõrs 200012. Szigetszentmiklósi KSK

Az eredmény önmagáért beszél, hiszen ná-lunk régebb óta kézilabdázó csapatokattudtunk megverni.Sok pozitív és negatív tapasztalat is értbennünket ezalatt a 6 nap alatt. Ha lehet,inkább nem részleteznénk ezeket, inkábbszeretnénk megköszönni Háriné NémethIlonának, hogy „eszébe jutott” e versenyrevaló nevezés, és annak minden vele járó hi-vatalos ügyeit elintézte, Rohonczi Gábor-

nak, hogy Veszprémben olyan kényelmesszállást szerzett gyerekeinknek, minthaszállodában lennének. Köszönjük azok-nak a szülõknek a biztatást, a „fuvarozást”,akik szinte mind a 6 nap alatt lejöttekVeszprémbe, csak hogy szurkolhassanak afiúknak. Köszönjük a Mészöly Géza Álta-lános Iskolának, hogy a nyári szünetben 3héten át edzhettek gyerekeink a nagy tor-nacsarnokban. Reméljük, hogy a továbbiedzések is itt folytatódhatnak tanév köz-ben.

És köszönet nem utolsó sorban a gyere-keknek, akik nagy élményt okoztak játé-kukkal nekünk, szülõknek.

A csapat tagjai: Rohonczi Gergõ, HuszárBálint, Hári Levente, Barabás József, Gö-dör Bence, Huszár Tamás, Killer Gábor,Szõke Péter, Huszár Armand, HorváthIstván, Sükösd Gergõ, Berkei Adrián.

Jövõre megint megyünk! Hajrá, Sárbo-gárd!

H. A.

A megnyitón

Bogárd és Vidéke 2009. szeptember 3. SPORT 11

A Femol-csoport állása:1. Iváncsa 3 3 - - 14-1 92. Szabadegyháza 3 3 - - 14-4 93. Pusztaszabolcs 3 2 1 - 10-3 74. Cece 3 2 1 - 8-6 75. Dég 3 2 - 1 7-4 66. Mezõfalva 3 1 1 1 6-4 47. Seregélyes 3 1 1 1 6-6 48. Adony 3 1 1 1 6-6 49. Mezõszilas 3 1 1 1 3-6 410. Rácalmás 3 1 1 1 3-9 411. Aba-Sárvíz 3 1 - 2 5-5 312. LMSK 3 1 - 2 3-8 313. Sárbogárd 3 - 2 1 5-8 214. Nagyvenyim 3 - 1 2 6-9 115. Enying 3 - - 3 2-9 016. Lajoskomárom 3 - - 3 3-13 0

Sárszentmiklós—Kisláng 2:1 (1:0)Sárszentmiklós, 250 nézõ, vezette: RémaiZsolt.Sárszentmiklós: Papp Z., Papp A., SzabóL., Szabó G., Vámosi (Král), Szarka, Mar-kovics, Emperger, Bakos (Gráczer), SzabóZ., Berényi. Edzõ: Masinka László.Kisláng: Ányos, Szolnok (Balogh), Viller-ding, Dudar, Rehák, Kovács T., Hegyi,Párkány, Szabó (Zimmermann), KovácsZs., Paluska. Edzõ: Bekõ Balázs.A várakozásnak megfelelõen nagyszámúvendégszurkoló kísérte el a kislángi csapa-tot, akikrõl mérkõzés közben kiderült,hogy mondhatni túlságosan is „vehemen-sek” voltak.A hétközi edzés során elbeszélgetés tör-tént a csapattal, mert az elmúlt héten nyúj-tott teljesítmények néhány játékosnál kri-tikán alulinak lettek minõsítve. A vereségegy dolog, de az is csak abban az esetbenelfogadható, ha mögötte pozitív hozzáál-lás van, tehát a játékos mindent megtett agyõzelemért, szép eredményért (a vezetõ-ség és az edzõ ezt hiányolta).A mérkõzés elején mindkét csapat óvato-san kezdett, és talán a vendégcsapat kez-dett jobban. Folyamatosan magunkhoz ra-

gadtuk az irányítást, és már a meccsnekezen periódusában látszott, hogy más fel-fogásban játszanak játékosaink — látszotta küzdeni akarás.Az elsõ gól a 26. percben történt, amikorelõbb a megsérült Vámosi helyére pályáralépett Král (többek szerint) szabályos gól-ját les címén érvénytelenítette a játékveze-tõ.Az elvégzett szabadrúgást Markovics meg-szerezte, majd nagyszerû ütemben indítot-ta Bakos, aki a kifutó kapus mellett ahálóba lõtt, 1:0.A gól szemmel láthatóan megfogta a ven-dégcsapatot, de helyzeteinket sorozatbanelszórakoztuk, így második találatunkramár a második játékrész 48. percéig kellettvárni, mikor a bal oldal kisodródott, Králaz õt szorongató védõ fölött ollózva a kapuelé helyezte a labdát, azt Szarka csak meg-csúsztatta, és az így kapu elé került játék-szert Berényi a védõt megelõzve, bevetõd-ve fejelte a hálóba, 2:0.Ezt követõen kihagytunk két nagy ziccert,és ahogy lenni szokott, a 78. percben, szög-letrúgást követõen Kovács Zs. fejelt a há-lóba, 2:1.

További gól már nem esett, helyzetek ma-radtak ki mindkét oldalon, de az igazi zic-cert Berényi hibázta el.A mérkõzés összképét tekintve két, sok hi-bával játszó, de küzdeni tudásból jelesrevizsgázott csapat mérkõzését láttuk, feltû-nõen gyenge játékvezetés mellett, mely-nek eredménye a meglehetõsen sok kiosz-tott sárgalap.Megérdemelten nyertünk, de tudomásulkell venni, ebben az osztályban nincsen le-futott meccs, minden pontért nagyon megkell küzdeni, és azokat csak hasonló, amérkõzésen mutatott hozzáállással gyûj-tögethetjük.

Ifjúsági mérkõzés:Sárszentmiklós–Kisláng 2:3

Vereséget szenvedtünk, melyet meg is ér-demeltünk, mert ennyi ziccert büntetlenülnem lehet elhibázni. A kapott gólokat azigencsak ingatag lábakon álló védelmünkhozta össze.Hétvégén Pákozdra látogatunk, ahol csaka gyõzelem az elfogadható eredmény.

Szabó Béla

A Roneko-csoport állása:1. Pálhalma 3 3 - - 14-1 92. Csákvár 3 3 - - 6-1 93. Dunafém-M. 3 3 - - 7-3 94. Velence 3 2 1 - 8-2 75. Bakonycsernye 3 2 - 1 6-4 66. Sárosd 3 2 - 1 4-2 67. Sárszentmiklós 3 2 - 1 5-4 68. Bicske 3 1 1 1 5-4 49. Baracs 3 1 1 1 1-2 410. Kápolnásnyék 3 1 1 1 4-7 411. Pusztavám 3 1 - 2 1-2 312. Martonvásár 3 - 1 2 4-6 113. Kisláng 3 - 1 2 3-7 114. Káloz 3 - - 3 3-8 015. Polgárdi 3 - - 3 3-12 016. Pákozd 3 - - 3 1-10 0

A Déli-csoport állása:1. Perkáta 3 3 - - 13-1 92. Zichyújfalu 3 2 - 1 9-4 63. Kulcs 3 2 - 1 8-5 64. Sárszentágota 3 2 - 1 9-8 65. Vajta 3 2 - 1 6-7 66. Mezõkomárom 3 1 2 - 6-3 57. Alap 3 1 1 1 4-3 48. Tác-Csõsz 3 1 1 1 5-5 49. Elõszállás 3 1 - 2 8-9 310. Nagylók 3 1 - 2 4-5 311. Besnyõ 3 1 - 2 7-11 312. Dunapentele 3 1 - 2 7-12 313. Kisapostag 3 - 1 2 1-7 114. Soponya 3 - 1 2 3-10 1

A Femol-csoport eredményei:

Szabadegyháza–Nagyvenyim 4-2 (1-0)

Gólszerzõk: Vida, Balló (2), Horváth, il-letve Pukánszky, Bata. Ifjúsági mérkõzés:2-0.

Pusztaszabolcs–Adony 2-2 (2-1)

Gólszerzõk: Major, Molnár, illetve Tamon(2). Ifjúsági mérkõzés: 3-5.

Cece–Lajoskomárom 3-2 (1-2)

Gólszerzõk: Király, Sütõ (2), illetve Tóth,Schmikl. Ifjúsági mérkõzés 10-2.

Seregélyes–Iváncsa 1-2 (0-0)

Gólszerzõk: Takács, illetve Kovács, SimonN. Ifjúsági mérkõzés: 5-0.

LMSK–Rácalmás SE 1-2 (0-1)

Gólszerzõk: Gombos, illetve Munkácsi,Antal. Ifjúsági mérkõzés: 3-2.

Mezõszilas SE–Enyingi VSE 2-1 (0-1)

Gólszerzõk: Mezei, Nagy, illetve Szabó. If-júsági mérkõzés: 2-2.

Dég–Aba-Sárvíz FC 0-3 (0-2)

Gólszerzõk: Berengyán, Kuczi, Asbóth. If-júsági mérkõzés: 1-3.

Mezõfalva–Sárbogárd 2-2 (1-0)

Gólszerzõk: Tórizs (2), illetve Bõhm, Se-bestyén. Ifjúsági mérkõzés: 16-0.

A Déli-csoport eredményei:Dunapentele–Kulcs 0-3 (0-2)

Gólszerzõk: Fehér R., Fehér K., Mészá-ros. Kiállítva: Nemes (Dunapentele).

Sárszentágota–Besnyõ SE 4-2 (1-0)Gólszerzõk: Bali, Krajcsovics, Beke, Faze-kas, illetve Oláh, Farkas.Tác-Csõsz SE–Zichyújfalu SE 2-0 (1-0)

Gólszerzõk: Kovács (2). Kiállítva: Kál-mán, illetve Kulacs K.

Elõszállás SE–Alap 2-1 (1-1)Gólszerzõk: Puskás, Németh, illetve Sza-bó. Kiállítva: Szabó.

Mezõkomárom–Kisapostag 1-1 (1-1)Gólszerzõk: Szegedi, illetve Kopecz.

Nagylók–Vajta 2-3 (1-0)Gólszerzõk: Faragó, Kacz (öngól), illetveFekete (2), Márta.

Perkáta SE–Soponya 4-0 (2-0)Gólszerzõk: Buskó (2), Reith, Viola.

12 CECEI HÍREK 2009. szeptember 3. Bogárd és Vidéke

Tanévnyitó CecénTeljesen megújulva, kifestvefogadta az idei évnyitón szep-tember 31-én a cecei iskola agyerekeket. A szülõk és az ön-kormányzat összefogásával ki-festették az iskolát, ahol szük-ség volt rá, az ajtókat is lefestet-ték, s még a tetõszigetelést isfelújították. Nagyon sokat ön-kéntes munkával, eszközökkel,

anyaggal segítették a felújítást.Az önkormányzat adott jelen-tõs mennyiségû anyagot és köz-munkásokat, hogy tanévkez-désre minden elkészüljön.Király László, az iskola új igaz-gatója tanévnyitó beszédébenmegköszönte mindenkinek asegítségét. Elmondta, hogy aziskola körzeti feladatokat lát

el. Minden reggel iskolabuszokszállítják Cecére Vajtáról ésSáregresrõl a gyerekeket. Azintegráció következtében azalapi iskola a cecei iskolatagiskolájaként mûködik.A tanévnyitó vendégei voltakVarga Gábor polgármester,Kalló Péter katolikus plébá-nos, Szabó Péter és felesége,

református lelkipásztorokMenyhárt Tamás az oktatásibizottság elnöke, MenyhártFerenc, az iskola támogatója,Asbóth Lászlóné az iskoladiáktanácsának elnöke.Az elsõsök névre szóló emlék-lapot kaptak abból az alkalom-ból, hogy az iskola polgárailettek.A tanévnyitó ünnepség után agyerekek és szülõk végigjártáka szépen felújított iskolát és azosztálytermeket.

Hargitai Lajos

Esti nótázás CecénA nyári szünet alatt sem tétlenkedtek aCecei Búzavirág Népdalkör tagjai. Úgygondolták, hogy szeretnének együtt tölteniegy kis idõt, de nemcsak szûk körben, ha-nem a sáregresi nótázókat is meghívtákegy estébe nyúló találkára.

Augusztus 13-án délután a „hazaiak” anagy elõkészületek után nyugodtan vár-hatták meghívott vendégeiket. Mindenkitnagy örömmel fogadtak. Lelkesen invitál-tak minket a süteményekkel megrakottasztalhoz. Mikor megláttuk a házi készíté-sû finomságokat, rendesen elámultunk,mert sokszor még a lakodalmakban sincsekkora kínálat! A népdalkörösök egy cecei

kaspót és egy emlékplakettet adtak át azegresieknek, és elmondták, hogy õk is re-mekül érezték magukat a mostani vendé-gek által szervezett esten. A meghívottakmegköszönték a vendéglátást, és remélik,hogy máskor is lesz ilyen alkalom.De nehogy azt gondolják, hogy elengedtekminket csak édességgel a gyomrunkban!Amikor mindenki megérkezett és helyetfoglalt, a vendéglátók elkezdték kihordania pörköltet, amihez rizst és elsõ osztályúházi káposztasalátát tálaltak. Ezután újrajöhettek a nyalánkságok.Ha valaki szerette volna lemozogni a va-csorát, Szabó László remek lehetõséget

nyújtott erre. A tánctér gyorsan megtelt amulatni vágyókkal, akik kimerülésig rop-hatták.Ezzel az estével a jelenlévõk megerõsítet-ték, hogy kortól függetlenül is remekülérezheti magát az ember.

Menyhárt Daniella

38 millió oktatásraA cecei és alapi egyesített általános iskolákaz oktatás színvonalának fejlesztésére(kompetencia alapú oktatásra) 38 millióFt összegû európai uniós támogatást nyer-tek. Ebbõl 26 millió jut a cecei, 12 millió azalapi általános iskola oktatásfejlesztésiprogramjára.A megnyert pályázat programjának ünne-pélyes bemutatójára és a programindítótanácskozásra augusztus 26-án, múlt héten

szerdán került sor a cecei mûvelõdési ház-ban. Ezen részt vettek a két iskola fejlesz-tési programjában dolgozó pedagógusok,az iskolák igazgatói, a két település képvi-selõi, Méhes Lajosné alapi, illetve VargaGábor cecei polgármester, valamint Nagy-né Láng Judit közoktatási szakértõ, a prog-ram irányítója.

Varga Gábor és Méhes Lajosné polgár-mesterek megnyitó beszédükben méltat-ták a program jelentõségét a településekoktatásának fejlesztésében.

Nagyné Láng Judit oktatási szakértõ eztkövetõen részletesen ismertette az öt évreszóló programot. Hangsúlyozta, hogy aprogram által a következõ években jelen-tõsen javulnak a szakmai feltételek. A pe-dagógusok szakmai továbbképzése mellettaz oktatás tárgyi feltételei is jelentõsen ja-

vulnak majd. A program célja az, hogy a vi-déki iskolák versenyképesek legyenek avárosi iskolákkal szemben.Király László, a cecei általános iskola újigazgatója a tanácskozás szünetében ér-deklõdésemre elmondta, hogy elõszöregy-egy osztályban indítják meg a fejlesztõprogramot, majd a következõ években ki-terjesztik az egész iskolára. Szakmai szem-pontból jelentõs javulást várnak a több-éves programtól.Délután szekcióüléseken folyt tovább amunka, amelyeken részletesen megvitat-ták a teendõket a szakemberek.

Hargitai Lajos

Bogárd és Vidéke 2009. szeptember 3. KÖZÖSSÉG 13

Zenéskülönlegesség

Szeptember 19-én(szombaton) 19 órakor

a polgármesteri hivataldísztermében

NÉGYKEZESZONGORA-KONCERTET

rendezünk.

Fellépnek: Miniska Mónika ésEndl László, a székesfehérváriHermann László Zeneiskola

mûvésztanárai.

A zenés esten a zongorairodalomkedvelt és különleges darabjai

hangzanak el.

Minden érdeklõdõt szeretettel vára Bogárd-Dal Egyesület!

Minden hétfõn17 órai kezdettel„A múlt, a jelen és a jövõ

történelemkönyve”A jelenések könyvének titkai

Dr. Makkos Norbertbíró elõadásai

a sárbogárdiJózsef Attila Mûvelõdési házban

szeptember 7.Az emberarcú apokalipszis

szeptember 14.A misztikus hetes

szeptember 21.„Hogyan néz ki Jézus lába”

szeptember 28.Szüzek és prostituáltak a Sárkánnyal

október 5.Három és fél év a fenevaddal

október 12.Három angyal Sárbogárd felett

október 19.Végítélet: Pokol vagy Paradicsom

Mindenkit szeretettel várunk!Belépõdíj nincs!

RockCafé

2009. szeptember 5-én,szombaton

Sárbogárdon amûvházban

TITÁNElõtte magyar–svéd vb selejtezõ

futballmérkõzés kivetítõrõl.

Életkép Sárbogárdon

V I H A R N Y Á R I É J J E LPuha-pihe fészek, benne öt csöpp kis élet,Mit hatalmas fának sötét lombja rejt.Csillagtalan éjjel, vihar elõtti csendben vártáján pihen az anyama-dár.S míg fodroz a csend, a levél sem rezdül, langy levegõ illan,Közben nagy távolságból hallatszik halk morajlás, tompa dörej.Ablakom függönyét lebbentem, s kémlelem… ez miféle nesz?Az éjszaka sötét. Vihar elõtti a csend.Állni látszik a levegõ… de nem… most mintha ágyú lövését halla-nám…Telnek a percek, és fény csillan, jel a magasban — elemek harcakél.Ezalatt a lombok tövén békésen nyugszik a kis család.Ablakom nyitva, az éter feszült,Mi virrasztunk ketten: én és az anyamadár.A város alszik, zsibbadt fáradtságban,Az elsõ álom nyomja, aki él.Ablakok nyitva, s a szobákban fullasztó a lég.Most hirtelen, mint varázsütésre, enyhe fuvallat, szellõcske kél.S odafenn a magasban cikázó fény.Majd a morajlás helyett nagy reccsenés, s a dübörgést— mintha erõs kéz óriás leplet hasítana — e hang szakítja meg.Fenséges csata az égi háború, aki él, beleremeg.S amíg alszik a város fáradt bódulatban,Hatalmas cseppek özöne hull.Zuhog a zápor, nyel a csatorna, a házakban biztonság, nyugalomhonol.

Nyitott ablakom behajtom én is. De jaj, az öt fióka a veszélyt hogyéli meg?Lombok tövén puha-pihe fészek lakóit az Isten õrzi,Kis életükre Õ vigyáz. Míg zúg a vihar, békén pihennek,Mert anyát adott nekik, jó édesanyát.S a vihar, amint jött, tovaállt, vagy töltése elfogyott.Múlik az idõ, lassan hajnalodik… — s amíg reggeli hálaimámIstenhez száll, a madár pedig zengi énekét: õ így,Én meg emígy dicsérjük a Mindenség Urát.Mily csodás ez a hangulat.De szaladnak a percek, s ezalatt lassan újul egy nap.Sárbogárd, 2009. augusztus hó

Református Egyház Idõsek Otthona egy lakója

Kedves Szülõk!Az Alapi Óvoda szeretettel várja óvo-dás korú gyermekek jelentkezését ideá-lis csoportlétszám biztosításával a2009/2010-es nevelési évre.Érdeklõdni lehet a 06 (25) 504 640-estelefonszámon, vagy személyesen azóvodában.

Pekarek Istvánné óvodavezetõ

14 CSALÁDI KÖR / A MI VILÁGUNK 2009. szeptember 3. Bogárd és Vidéke

Szõlõbefõtt

Hozzávalók: 1 kg szõlõ, 35 dkg cukor.Elkészítés: a szõlõt leszemezgetjük,megmossuk, szitán lecsepegtetjük. Acukorral elkeverjük és 5 dl vízzel felfõz-zük, majd tiszta üvegekbe szedjük. Avisszamaradt levet felére beforraljuk ésráöntjük a gyümölcsre. Szárazgõzbenhagyjuk kihûlni.

Szõlõs piskóta

Hozzávalók: 12 db babapiskóta, 2 dlédes fehérbor, 10 dkg dió, vagy meg-hámozott mandula, 3 tojás, 40 dkgfehér szõlõ, 4 evõkanál cukor, 1 kicsicitrom.Elkészítés: a babapiskótát darabokratörjük és mély üvegtál, vagy négy talpaspohár aljára rakjuk, a bor felével meglo-csoljuk. A dió felét (a szép szemeket) ki-válogatjuk, félretesszük, a többit durvá-ra vágva a piskótára szórjuk. A szõlõt le-szemezzük, a fele szintén a piskótárakerül. A tojást a cukorral nyeles serpe-nyõben fehéredésig keverjük, a bor má-sik felével felengedjük, a citrom héjátbelereszeljük, a levét belefacsarjuk, ki-keverjük. Nagyobb lábosban vizet for-ralunk, a serpenyõt beleállítjuk, és akrémet kevergetve addig hagyjuk a gõ-zön, amíg be nem sûrûsödik. Ekkor apiskótára öntjük, és ha kihûlt, fél naprahûtõszekrénybe tesszük. Tálalás elõtt aszép diószemekkel és a maradék szõlõ-szemekkel kirakjuk.

Szõlõs túrótorta

Hozzávalók: 6 tojás, 3 csomag vaníliáscukor, 3 evõkanál cukor, 1 csomag va-níliás puding (nem fõzõs), 1 db citrom,0,5 kg túró, 2 dl tejföl, 5 dkg gríz, mazso-la, egy csipet só, egy kevés vaj.Elkészítés: a 6 db tojássárgáját a cukor-ral kikeverjük, hozzáadjuk a vaníliáscukrot és a grízt. A túrót a tejföllel és acitrom lereszelt héjával összekeverjük.A pudingot a citromlével összekever-jük. A fenti anyagokat a fenti készítéssorrendjében összekeverjük. A tojásfe-hérjét felverjük keményre, és az egészetóvatosan összedolgozzuk. Elõmelegí-tett, közepesen meleg sütõben, vajjal ki-kent, kilisztezett tepsiben sütjük kb.45-50 percig.

NagymamaNagymamareceptjeireceptjei

MONOLÓG A HÜLYESÉGRÕLSzerinted hülye vagyok. Hülye, mert nemvagyok hajlandó kinyitni a szememet, lát-ni, ami körülöttem van az országban. Aztmondod, hogy maga a fõnök jelentette kipár évvel ezelõtt, hogy elszúrták, nem ki-csit, nagyon (õ csúnyább szót használt), ki-jelentette, hogy hazudtak éjjel és nappal,nem csináltak semmit, de tényleg semmit.Ezt õ mondta a maga szájával. Vélemé-nyed szerint aki ezek után mégis ezt azoldalt támogatja, az hülye.Csak lassan! Kiderülhet, hogy inkább tevagy hülye és a hozzád hasonlók, akik szûk-látókörûen évek óta ugyanazt szajkózzák.Tudod mit? Belátom, hogy naivság volthinni ennek a széltolónak, hogy õ, aki a fõ-hazug volt, majd ezután hirtelen a nagyigazmondóvá válik. Nem kellett volna el-hinni, hogy akik elszúrták, nem kicsit, na-gyon, azok egyszerre varázsütésre mindentnagyszerûen fognak csinálni. Persze, tu-dom, beigazolódott, hogy ez a Gyurcsányés a stábja még nagyobb kátyúba vitte aszekeret, mint amilyenbe elõtte õk magukbelevitték. Tudom, hogy akinek szemevolt, az láthatta, hogy ez a figura nem más,mint egy exhibicionista politikai szélhá-mos, aki élvezi és színészi szerepként éli átazt a pozíciót, amelyikbe a pártja juttatta.Sajátmagának is elhitte, hogy õ a nagyrahivatott államreformer, aki majd csodákatmûvel. Ennyire hiú volt. Ahogy riszált,ahogy nyomta a sódert, ahogy fényképez-tette magát, ahogy reflektorok kereszttü-zében csodálatos Magyarországot vázoltfel az elvarázsolt hallgatóságnak, közbenvalahol a tudata mélyén átlátta, hogy egyszava sem igaz, ez tényleg maga volt acsoda. Tudom, tudom, ugyanolyan jól tu-dom, mint te.S hogy mégis, mindezek után is megmara-dok a hûségemnél, az szerinted hülyeség.Na most rátérek arra, hogy ki az igazi hü-lye.

Úgy tudom, te Fradi-drukker vagy. Szeré-nyen megkérdezem, hogy miért és mitõldrukkere valaki egy csapatnak. A racioná-lis válasz erre az: azért, mert a fiúk jól guri-gáznak a labdával, jól cseleznek, jól ado-gatnak, remekül tudják bejuttatni a lasztitaz ellenfél hálójába, s eközben remek srá-cok is. Ez evidencia. És ugyanilyen eviden-cia lenne az, hogy ha elkezdenek rosszulgurigázni, botlábúak a pályán, öngólokatrugdosnak a saját hálójukba, részegesked-nek, akkor a normális szurkoló annak acsapatnak kezd drukkolni, amelynek játé-kosai jól gurigáznak satöbbi. Aki mégis ki-tart a botlábúak mellett, az hülye. Most ak-kor te miért tartottál ki mégis a Fradi mel-lett, amikor a másodosztályban is ronggyáverték õket idõnként nem túl menõ csapa-tocskák? Nem inkább azért az együttesértkellett volna lelkesedni, amelyik megnyer-te az országos bajnokságot? Ha már druk-ker az ember, akkor a játékért legyen druk-ker, nem?

Aki életében nem vett a kezébe egy pszi-chológiakönyvet, az is tudja, hogy az em-bert a döntéseiben, választásaiban több-nyire nem az észszerû belátás vezeti. Ha-nem mi? Akkor tudnánk rá a világos vá-laszt, ha a racionalitás keretein belül vol-nánk. De nem ott vagyunk. Kérdezem én,nem hülye-e az, aki mégis a racionalitástkéri számon olyan dolgokban, amelyekbenmaga a páciens sem lát tisztán. Például vanilyen, hogy klubhûség. Meg más dolgok.Családi hagyomány. Emberi rokonszenv.Filozófusi agymenés.

Hagyj engem a dumáddal! És ha azt kérde-zed, hogy akkor is kitartok-e, ha ezzel aszakadékba zuhanást segítem, azt mon-dom, hogy igen. És ha nem hagysz békén,seggbe rúglak.

(L. A.)

SÁRSZENTMIKLÓSISZÜRETI

FELVONULÁS ÉS BÁL2009. szeptember 12-én

A felvonulás déli harangszóra a Gabona elõl veszi kezdetét a következõ útvonalon:

Gabona–Homoksor–Vezér (tánc)–Magyar–Kazinczy (tánc)–Rákóczi és Széchenyi u. sarok(tánc)–63-as–Magyar–Miklós–Tisza–Rákóczi (tánc)–Munkácsy–Elõd vezér (tánc)–Huba–Le-hel–Semmelweis (tánc)–63-as–Vörösmarty (tánc)–Arany János–Szabadság–Erkel Ferenc(tánc)–Táncsics–Egressy Béni–Deák Ferenc (tánc)–Jókai (tánc)–László–Arany János (utolsótánc).

A bál este 8 órakor kezdõdik a klubkönyvtár udvarán.Figyelem! Megbeszélés 2009. szeptember 4-én 18.00 órától!

Info: 06 (70) 455 1766 – Farkas István (Pista bácsi), Farkas István (Piktor)

Bogárd és Vidéke 2009. szeptember 3. GYEREKSAROK 15

A róka, a medve ésa szegény ember

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember. Ez a szegény emberegy reggel két tehenével elindult a földjére szántani.

Amint az erdõ mellett megyen, egyszer csak hall valami bömbölést és makogást.Bemegy az erdõbe megnézni, vajon mi lehet az? Hát látja, hogy egy nagy medveverekedik egy kis nyúllal.

— No, még ilyet se láttam életemben! — mondja a szegény ember, s olyan jóízûenkacagott rajta, hogy majd kipukkadt.

— Ejnye, veszett-hordta embere, hogy mersz te rajtam kacagni?! — rivallott rá amedve. — No, ezért meglakolsz! Tehenestül együtt megeszlek.

A szegény ember bezzeg most már nem kacagott; nagyon kérte a medvét, hogy neegye meg, vagy ha már csakugyan meg kell lenni, legalább estig ne egye meg,ameddig felszántja a földjét, szegény háznépe hogy ne maradjon kenyér nélkül.

— No, hát estig nem bántalak, de akkor megeszlek!

Avval a medve elment a dolgára, a szegény ember pedig búsan szántogatott, sakármennyit gondolkozott, nem tudta elgondolni, mivel lehetne megengesztelnia medvét... Délfelé odavetõdött egy róka; észrevette, hogy a szegény ember bú-sul, kérdezte tõle, mi a baja, talán segíthetne rajta.

A szegény ember elmondta, hogy járt a medvével.

— Ha csak ennyi a baj, azon könnyen tudok én segíteni. Kutya bajod sem lesz. Demit fizetsz, ha megsegítelek?

A szegény ember nem tudta, mit ígérjen, mert nemigen volt mibõl, s a róka is so-kat kért. Végre kilenc tyúkban s egy kakasban egyeztek meg. Nehezen ígérte mega szegény ember, mert nem tudta, hogy honnan teremti elõ, de mégis megígérte.

— No most már, szegény ember, hallgass reám! Mikor a medve estefelé idejõ, énmegbúvok a bokorban, s kürtölök, ahogy a vadászok szoktak. Akkor a medve aztkérdi: mi az? Te azt mondod: vadászok jönnek. Erre a medve megijed, s kér, hogybújtasd el. Te bebújtatod abba a szennyes zsákba, s megmondod neki, hogy megne mozduljon. Én akkor kijövök a bokorból, s kérdem: mi van abban a zsákban?Te azt mondod: szenes tõke. Én nem akarom elhinni, s azt mondom: vágd abba acsúcsba a fejszédet. Te fejszét fogsz, s úgy vágod fejébe a fejszédet, hogy a medvemindjárt szörnyethal.

A szegény ember megörvendett a jó tanácsnak, s követte is. Minden úgy történt,ahogy a róka mondta: a medve pórul járt, s a szegény ember megszabadulttehenestõl.

— Nem megmondtam, hogy így lesz? — mondta a róka. —Tanuld meg ebbõl,szegény ember, hogy többet ésszel, mint erõvel. De nekem most dolgom van, ha-zasietek. Holnap elmegyek hozzád a kilenc tyúkért és a kakasért. Jó kövérek le-gyenek! Otthon légy, mert különben megkeserülöd!

A szegény ember szekerére vetette a medvét, vígan tért haza, otthon jó vacsorátcsapott, jól aludt rája, s nem sokat félt a rókától, mert megtanulta tõle: többetésszel, mint erõvel!

Reggel alig nyitotta ki a szemét, már kopogtatott az ajtón a róka, s kérte a kilenctyúkot és az egy kakast.

— Mindjárt, komám, mindjárt, csak felöltözöm — mondta a szegény ember; ha-mar felöltözött, de nem nyitotta ki az ajtót, hanem megállott a ház közepén, s el-kezdett csaholni, mint a kutyák.

— Te szegény ember! Mi tesz úgy, talán csak nem kopó?

— Bizony, komám, kopó az, mégpedig két kopó. Itt aludtak az ágy alatt, ördögtudja, honnan kerültek ide; megérezték a szagodat, ki akarnak rohanni, alig tu-dom már tartani õket.

— Csak addig tartsd, amíg elfutok! Nem bánom, maradjon inkább neked a tyúkis, a kakas is!

Mire a szegény ember kinyitotta az ajtót, a róka már túl volt ungon-berken. Na-gyot kacagott rajta, s még talán most is kacag, ha meg nem halt.

Forrás: Illyés Gyula — Hét meg hét magyar népmese

BOLYAI MATEMATIKACSAPATVERSENY 2009

„Az összedolgozás képességeaz egyik legnagyobb érték az életben.”

A Veres Péter Gimnázium és Nagy-Baló András a2009/2010. tanévben megrendezi a Bolyai MatematikaCsapatversenyt (lásd: Oktatási Közlöny). A verseny me-gyei/körzeti fordulóját írásbeli munka formájában, az or-szágos döntõt írásbeli és szóbeli formában bonyolítjuk leaz alább leírtak szerint.

(A versenyt elõször 2004-ben rendeztük meg Észak-Bu-dán, majd a következõ években Budapest többi körzeteés néhány megye is csatlakozott. 2008-ban a fõváros és13 megye területén több mint 17 000 résztvevõje volt arendezvénynek. A korábbi évek feladatsorai és eredmé-nyei megtalálhatók a www.bolyaiverseny.hu honlapon;a verseny feladatait, megoldásait és eredményeit tartal-mazó könyvek megrendelhetõk a Nemzeti Tankönyvki-adónál.)

A verseny célja: segíteni a diákokat azon képességek ki-fejlesztésében, hogy közösen, összedolgozva oldjanakmeg problémákat. Lehetõséget szeretnénk teremteni ar-ra, hogy átéljék az együttgondolkodás örömét, és a logi-kus gondolkodás mellett készségeiket közvetlenül is be-mutathassák diáktársaik elõtt, eközben pedig összemér-hessék tudásukat.

A verseny résztvevõi: a versenyen azonos iskolába járó3-8. osztályos tanulók évfolyamonként szervezõdõ 4 fõscsapatai vehetnek részt (egy iskolából akárhány csapatindulhat). A 3-6. osztályosok egy-egy, a 7. és 8. osztályo-sok két-két kategóriában versenyeznek aszerint, hogy ál-talános iskolai („a”), vagy gimnáziumi („g”) osztályba jár-nak.

A nevezéskor minden csapatnak saját csapatnevet kellválasztania.

A megye