TANÍTÓKÉPZÉS SZERB NEMZETISÉGI SZAKIRÁNNYAL …old.tok.elte.hu/nyelv/dokuk/szerb_tanito.pdf · Calenic, Momir (1977): Knjizevnost za decu. Beograd. TANTÁRGYELEMEI: A szakirány

TANÍTÓKÉPZÉS SZERB NEMZETISÉGI SZAKIRÁNNYAL

Az általános tanítói képzésen belül a hallgatók választhatják a szerb nemzetiségi szakirányú képzést, a szerb nyelven tanítás, a nemzeti kisebbségi tudat vállalásának és továbbadásának fontos és hangsúlyos feladatát. A hallgatók általános tanítói és szakirányú képzése a megszerzett diplomában is tükröződik, mely differenciált elhelyezkedési lehetőségeket tesz lehetővé számukra.

A szakirányú képzés célja

Az általános tanítóképzés céljai mellett és annak keretében a kétnyelvű (magyar-szerb) nemzetiségi szakirányú képzés alapvető célja, olyan pedagógiai szakemberek kibocsátása,

• akik tudományosan megalapozott, korszerű szakmai ismeretek, kompetenciák birtokában alkalmasak az általános alapképzést nyújtó iskola bevezető és kezdő szakaszában valamennyi oktatási-nevelési feladat ellátására;

• az általános tanítói képesítésen túlmenően magas színvonalon képesek teljesíteni a nemzetiségi oktatási feladatokat az alapfokú nevelés-oktatásban;

• illetve az alapfokú nevelés-oktatás alapozó szakaszában, az 5.-6. osztályban;• nemzetiségi értelmiségként jellemzi őket a korszerű általános műveltség, társadalmi

érzékenység, az egyetemes emberi értékek tisztelete és saját anyanyelvi kultúrájuk megismerését szolgáló nyelvismeret.

TARTALOM:

A szerb nemzetiségi szakirány az óra- és vizsgatervben meghatározott tantárgyelemeiben a következő elsajátítandó ismeretanyagot tartalmazza:

• a szerb nemzetiségi tudat és az átadás kompetenciájának kialakítását a tanítójelöltekben;

• a nemzetiségi pedagógus hívatásnak megfelelő helyes és igényes nyelvhasználatot és a nyelvátadás kompetenciájának kifejlesztését;

• az alapfokú nemzetiségi nyelven tanítás és nevelés bevezető és kezdő szakaszában szükséges szóbeli és írásbeli kifejezőkészséget és tantárgy-pedagógiai ismerteket, a nemzetiségi iskolákban tanuló 6-12 éves korú gyermekek tanításhoz szükséges kompetenciákat;

• azokat a népismereti és gyermekirodalmi ismereteket, melyek szakmailag hitelesen alapozzák, erősítik a gyermek nemzetiségi tudatát és az ismeretek átadásához szükséges kompetenciák kialakítását;

• fejlesztik irodalmi ízlését, a nemzetiségi csoporthoz tartozás érzését, valamint a kisebbségi csoporthoz tartozás érzésének kialakításához szükséges kompetenciát;

• tudatosítják a sajátos közép-európai földrajzi helyzetből adódó nemzeti, nemzetiségi kérdés alakulását, a tudatosításhoz elengedhetetlen kompetenciát;

• az itt élő kultúrák kölcsönös egymásra hatását, a különböző népcsoportok egymásrautaltságát, ennek értelmében azt a kompetenciát, mellyel a tanulóban kialakíthatja a tanító ezt a szemléletet.

KÖVETELMÉNYEK:

A fent leírtaknak megfelelően a képzés követelményei a következők: a hallgató

• a képzés során ismerje meg a társadalom működésének történelmi, eszmei strukturális és funkcionális összefüggéseit. Ennek a kompetenciának jelentős szerepe van a nemzetiségi tanító pedagógiai munkájában, mert államalkotó nemzeti kisebbségiként ismernie kell az ország történelmét, társadalmi felépítését ahhoz, hogy azt saját nemzete történelmével összevetve, objektív álláspontot kialakítva tanítsa a kisebbség iskoláiban a népismeret tárgyat, később a történelmet;

• a komparatív szemléletű kompetenciával rendelkező tanító tudja helyesen megítélni, kiválasztani és elsajátíttatni a tananyagot a 6-10 éves korú gyermekekkel, ill. az átmeneti időszakban az 5-6. osztályos tanulókkal;

• ismerje a hazai közoktatás feladatait, struktúráját és stratégiáját, az 1-6. osztály nevelési, oktatási preferenciáit, a közoktatás tartalmi szabályozásának dokumentumait. Ismerje meg a Nemzeti Alaptanterv „A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás elvei” vonatkozó célokat, az egyes tartalmi szakaszokban érvényesítendő fejlesztési feladatokat. Továbbá a kisebbségi iskolatípusnak megfelelő („A”, „B”, vagy „C” típusú iskola/osztály típus) Kerttantervi előírásokat;

• nemzetiségi értelmiségként alakuljon ki benne a korszerű általános műveltség, társadalmi érzékenység, az egyetemes emberi értékek tisztelete, a közösségi felelősségérzet és felelősségvállalás. Tágabb értelemben sajátítsa el a tanító azokat a kompetenciákat, melyeknek birtokában nemzeti kisebbségi tanítói munkájában összhangot tud teremteni az egyetemes emberi értékek és a kisebbség sajátos nemzeti értékei között. Szűkebb értelemben, szükség szerint tudja preferálni a sajátos kisebbségi értékeket;

• rendelkezzen a személyiségformálás kompetenciájával: kisebbségi tanítóként és értelmiségiként tudja alakítani és fejleszteni a kisgyermekek identitástudatát úgy, hogy a fejlődő gyermek tudatosan vállalhassa kisebbségi hovatartozását, valamint a magyar állami léttel járó jogokat és kötelezettségeket. Ennek a feladatnak a megvalósításához sajátítsa el azt a kompetenciát, mely segíti a családdal való együttnevelés lehetőségeinek kiaknázásában. A differenciálás kompetenciájának ismerete ezen a területen a tanulók családjának megismerését, a szülőkhöz fűződő jó kapcsolatát segíti elő. E kompetencia birtokában differenciáló pedagógiai munkája terjedjen ki azokra a családokra is, amelyek nem a kisebbség tagjai, de a kisebbséggel együttélés révén vállalják gyermekeik kisebbségi iskolában taníttatását, legyen alapvető törekvése a kirekesztő magatartásformák kialakulásának megelőzése;

• ismerje a személyiségfejlődés és fejlesztés pszichológiai tényezőit a 6-12 éves gyermekek életkori sajátosságait. Rendelkezzen a korosztály tanításához szükséges, hatékonyan alkalmazható, magas szintű nyelvpedagógiai kompetenciákkal. Ezen belül ismerje a nyelv és a nyelven elsajátítás alapvető stratégiáit, a nyelv és a nyelven átadás és fejlesztés lehetőségeit. A nyelv és nyelven tanítás területén is rendelkezzen a differenciálás kompetenciájával és megfelelő mértékben és helyen alkalmazza is azt;

• a képzés során sajátítsa el azokat a magyar nyelvi és nemzetiségi nyelvi ismereteket, melyek a tanulók négy alapkészségét fejlesztik és rövid időn belül legyen képes kialakítani a tanulókban az életkoruknak megfelelő magyar és kisebbségi nyelvi kommunikatív kompetenciát;

• sajátítsa el azokat a korszerű ismereteket, melyeknek segítségével a természettudományok (a környezet-/ természetismeret) magyar és szerb nyelven tanításánál kialakítja és folyamatosan fejleszti a tanulók összefüggéseket felismerő

kompetenciáját. A tananyag elsajátíttatásánál – magasabb szintű ismeretek birtokában – ugyancsak megjelenhet a komparativitás. Az anyaországi és a befogadó ország természeti adottságainak, jellegzetességeinek megismertetésével motiválhatja tanítványait és tágítja látókörüket;

• ismerje meg a művészeti neveléshez (ének-zene, stb.) szükséges kompetenciákat. Ismerje a kisebbség dalkincsét, érezze át annak fontosságát, hogy az ének-zene a kisebbségi identitás helyes alakításának, fejlesztésének folyamatában döntő jelentőséggel bír. Ugyanakkor rendelkezzen az e területen szükséges differenciálás kompetenciájával is és ismerje fel a helyes arányokat a magyar dalkincs és a kisebbségi dalkincs tanításánál;

• alakítsa és fejlessze ki magában tanulmányai során a technika-életvitel-háztartástan tanításának módszertanát. E tárgyak tanításánál jól érvényesítheti a kisebbség tárgyi néprajzának és folklórjának tanulása során szerzett ismereteit és az átadás kompetenciáját. Fektessen különös hangsúlyt a két nép szokásainak összevetésére és a kisebbségi szokások alapos megismertetésére, azok gyakorlására és gyakoroltatására a mindennapi életben;

• rendelkezzen az egészséges életmód kialakításához, a testi nevelés oktatásához szükséges szakmai és módszertani kompetenciával. Ezen a területen is integráltan irányíthatja a tanulók testi és mentális fejlődését. Ismerje a kisebbség játékait, jellegzetes sportágait, életmódját, tanítói munkájának első pillanatától alakítsa ki tanítványaiban az egészséges életmód iránti igényt a mozgás, a táplálkozás területén, a helyesen szervezett tanulási folyamatban, a tanórán kívüli foglalkozásokon és a gyerekek játék-tevékenységében;

• tanulja meg rendszeresen alkalmazni a mozgással járó népi játékokat a tanítási órákon és azokon kívül is, majd a komolyabb sporttevékenységeket, melyek erősítik a tanulók identitástudatát és helyes irányba terelik életmódját;

• ismerje a médiumok használatát és alkalmazását az oktatásban és — a lehetőségek arányában — használja azokat és törekedjen a legmodernebb eszközök megismerésére és használatuk ésszerű alkalmazására mind az órai előkészületekben, mind a tanítási órákon;

• a képzés alakítsa ki a leendő tanítóban a nemzetiségi pedagógus hívatásnak megfelelő helyes és igényes nyelvi kompetenciát, szóbeli és írásbeli kifejezőkészséget. Ismerje a korszerű általános szakmai ismeretek mellett a nemzetiségi irodalmi-módszertani műveltség sokrétű, alkotó módon történő felhasználását. Legyen tisztában a nemzetiségi nyelvtudás jelentőségével, a nemzetiségi tudat erősítésének, a nemzetiségi népcsoporthoz tartozás érzésének fontosságával. Alakuljon ki benne az a magas szintű nyelvi kompetencia, melynek birtokában legyen képes a 6-12 éves korosztályban a sajátos közép-európai földrajzi helyzetből adódó nemzeti, nemzetiségi kérdés alakulásának tudatosítására, az itt élő kultúrák kölcsönös egymásra hatásának, a különböző népcsoportok egymásra-utaltságának megismertetésére;

• sajátítson el tudományos megalapozottságú pedagógiai és pszichológiai kultúrát a képzés során, amelynek alapján ismerje meg a gyermek szomatikus és pszichés fejlődését, társas kapcsolatainak alakulását, a tanulók ismeretelsajátításának törvényszerűségeit. Ennek a kompetenciának birtokában, a szülőkkel együttműködve, differenciáltan segítse a tanulók helyes tanulási módszerének kialakítását, tudja kiválasztani a tanulás irányításában együttesen fejleszthető, egymásra épülő kompetenciákat, stratégiákat, a személyi és tárgyi feltételeknek megfelelő fejlesztési eljárásokat;

• mint az egyik EU-ország nemzeti kisebbségének értelmiségi tagja, rendelkezzen a pedagógiai-pszichológiai és szakmódszertani kompetenciákkal, legyen képes saját

személyiségét a pálya követelményeinek megfelelően alakítani. Legyen tudatában annak, hogy tudását, ismereteit és elsajátított kompetenciáit permanensen tovább kell fejleszteni ahhoz, hogy felelősségteljes munkáját magas színvonalon tudja ellátni;

• nemzetiségi értelmiségiként, rendelkezzen megfelelő színvonalú és mennyiségű ismerettel a nemzeti kisebbség nyelvéről, irodalmáról, kultúrájáról, szokásairól és az ismeretek átadásához szükséges kompetenciákról, tanítói feladatain kívül vállaljon részt a kisebbség mindennapi életében, legyen szervezője és közreműködője a nemzetiségi lakosság ünnepeinek, a közösség életében felmerülő problémák megoldásának, az élet különböző területein konstruktív hozzáállással segítse a fejlődést;

• tegyen sikeres nyelvi alapvizsgát a II. félév végén, bizonyítva nyelvi kompetenciájának fejlődését;

• tegyen sikeres nyelvtan szigorlatot az V. félév végén, ahol bizonyságot tesz komplex nyelvi kompetenciájának magas színvonaláról.

AJÁNLOTT ÖSSZKREDITSZÁM:

A képzés összkredit száma: 240 kreditpont,A nemzetiségi szakirány ismeretkörei: 36 kreditpont

A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI: • a képzés során törekedni kell a nagy szakmai felkészültségű oktatók bevonására a

nemzetiségi szakirányú képzésben is, a minősített oktatók számának növelésével, a PhD-címet megszerezni kívánó oktatók támogatásával;

• a javasolt szakirodalmat úgy kell összeállítani, hogy az szakszerű és elérhető legyen a hallgatók számára;

• a nemzetiségi szakirányú képzés kövesse nyomon a hallgatók kompetenciáit, készségeik és képességeik fejlődését, törekedjen a képzési program alacsony kontaktóraszáma mellett arra, hogy a hallgató lehetőséget kapjon az autonóm tanulás effektív formájára;

• a nemzetiségi szakirányú képzésben részt vevő hallgatók számára legyen biztosított a megfelelő színvonalú infrastruktúra: a nyelvi labor használata az önálló, autonóm tanulásra, a kontaktórák olyan szaktantermekben tartására, amelyekben lehetséges az audió-vizuális eszközök használata, a kari könyvtárban a könyvtári munka mellett kapjon lehetőséget a hallgató elkülönítetten, informatikai eszközök használatára az egyéni tanuláshoz;

• a képzés folyamán a tantárgy minden elemének rendszeres ellenőrzését építsék be az oktatók a kurzus tartalmába;

• az önálló hallgatói munka részarányát és annak rendszeres ellenőrzését úgy kell meghatározni, hogy az segítése a hallgatót az eredményes tanulásban: 50-50%-os arányban a képzés kontaktórai munkája és az önálló tanulási idő;

• a nemzetiségi szakirányú képzés gyakorlati képzése épüljön be a képzésbe: videós bemutató órák és csoportos tanítási gyakorlat formájában, továbbá a 8. félévben az egyéni tanítási gyakorlaton az alsó tagozaton és az 5.-6. osztályban is tanítási órák tartásával;

• a tantárgy minden elemében biztosítani kell a hallgatói visszajelzést, melynek kritériumait a terület oktatói kidolgozzák és a hallgatói vélemények értékelése után a szükséges elemeket beépítik az oktatási folyamatba.

KÖTELEZŐ IRODALOM:

1. Jirecek, Konstantin (1984): Istorija Srba II (Kulturna istorija), Beograd.

2. Ivic, Pavle (1971): Srpski narod I njegov jezik. Beograd,

3. Cajkanovic, Veselin (1974): Mit i religija u Srba. Beograd.

4. Kulisic, Spiro (1970): Iz stare srpske religije, Beograd.

5. Skerlic, Jovan (1910): Istorija srpskoga naroda. Beograd.

6. Corovic, Vladimir (1993): Istorija Srba:Beogradski izdavacko-graficki zavod,

Beograd.

7. Petrovic, Branko (1988): Istorija Jugoslavije 1918-1978 I-III. Nolit, Beograd.

AJÁNLOTT IRODALOM

1. Kasanin, Milan (1975): Srpska knjizevnost u srednjem veku. Beograd.

2. Stefanovic, Dimitrije (1975): Stara srpska muzika. Beograd.

3. Vukovic, Novo (1995): Uvod u knjizevnostza djecu i omladinu. Niksic.

4. Gajic, Dragoljub (1996): Knjizevnost za djecu. Sombor.

5. Petrovic, Tihomir (1991): Dete i knjizevnost. Leskovac.

6. Marjanovic, Voja (1971): Ogledi iz knjizevnosti za decu. Beograd.

7. Calenic, Momir (1977): Knjizevnost za decu. Beograd.

TANTÁRGYELEMEI:

A szakirány tantárgyai a kompetenciákat teljes mértékben lefedik. Minden kompetenciának megtalálható a megfelelő tantárgya. Előfordulhat, hogy egy kompetencia több tantárgynál is szerepel, ez azonban nem jelent párhuzamosságot, hanem csak erősíti az egymásnak megfelelést.

A tantárgyak szerkezeti struktúrája egyértelműen tükrözi a kompetenciák elkülönülését, a szakon belüli szakiránnyal közös és eltérő kompetenciáknak megfelelően. A kompetenciák hármas tagolódásának – ismeretekhez, ismeretek alkalmazásához, illetve szakmai attitűdökhöz és magatartáshoz kapcsolódó nemzetiségi szakirányú kompetenciák – megfeleltetése illeszkedik a tantárgyi struktúrához. Itt elsősorban az alapozás, pl. nemzetiségi nyelvi kifejező készség, a szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak, továbbá a kötelezően és szabadon válaszható tárgyak struktúrája érintett. Egyes speciális nemzetiségi modulok több kompetenciát is érinthetnek a tantárgyi struktúrák tekintetében Ez természetesen indokolt is, mert jó, ha több területet fognak át a kompetenciák, melyeknek kiemelkedő a szerepe az európai felsőoktatási térséghez való csatlakozás során az új lineáris szerkezetben.

A tantárgyak óraszámarányai szükségessé teszik az ugyanolyan arányú egyéni tanulást ahhoz, hogy a hallgató nemzetiségi tanítói feladatainak ellátásához megfelelő színvonalú kompetenciák birtokában legyen. Csakis ilyen arányokkal lehet elfogadható, a sajátosságoknak megfelelő keretet biztosító nemzetiségi szakirányú óra-és vizsgatervet összeállítani, hogy az intézmények képesek legyenek a nemzetiségi tanító hallgatókat a kisebbségi tanítói munkára felkészíteni.

A nemzetiségi szakirány tantárgyai szakmai tartalmát meghatározzák a tárgy tudományos eredményei, a mindennapi gyakorlat elvárásai.

A nemzetiségi szakirányú képzés sajátossága a tárgyak sokszínűsége is. Szinte valamennyi tantárgy során a különböző kompetenciákat illetően megvalósul a hármas egység (leíró-reprodukáló-innovatív), de változó hangsúllyal.

A kompetenciák teljesülésének mértéke alapján elmondható, hogy a hallgató megfelelő alapozást kap az élethosszig tartó tanulás kiindulási pontjául, vagyis a nemzetiségi tanító szakirány követelményeit teljesítő hallgató a tanultak alapján zökkenőmentesen képes bekapcsolódni a továbbtanulást jelentő képzési területekbe.

A tantárgyelemek felsorolása:

• Rendszerező-leíró nyelvtan I.-II.-II.-IV.-V. I.-V. félév• Nyelv- és stílusgyakorlatok I.-II. I.-II. félév• Tantárgy-pedagógia (nemzetiségi nyelv) I.-II. IV.-V. félév• Gyermekirodalom I.-II. IV.-V. félév• Irodalmi beszédgyakorlatok I.-II. VI.-VII. félév• Nemzetiségi ismeret/néprajz I.-II. II.-III. félév• Nemzetiségi irodalom/gyermekirodalom I.-II. VII.-VIII. félév• Ének-zene tantárgy-pedagógia III. félév• Testnevelés tantárgy-pedagógia IV. félév• Környezetismeret tantárgy-pedagógia V. félév

SZABADON VÁLASZTHATÓ KURZUSOK:

Országismereti beszédgyakorlatok igény szerint magyar nyelven is.Szerb civilizáció

A tantárgyelem neve Kontakt-óraszám

Kredit Zárási forma

Státus Ajánlott félév

Előfeltételek

Nyelvtan/Rendszerező leíró nyelvtan I.

0+2* 2 gyj K I. Nyelv- ésStílusgyakorlatok I.

A TANTÁRGYELEM CÉLJA:

A tantárgyelem célja, hogy elmélyíti a hallgatók már megszerzett elméleti nyelvtani ismereteit, mely hozzásegíti őket a nyelvtani struktúrák gyakorlati alkalmazásához:• a már korábban megszerzett nyelvtani struktúrák felelevenítése;• az ismert struktúrákra újabbak építése;• a nyelvtani struktúrák szerb nyelven történő megtanításához szükséges kompetencia

kialakítása;• az elméleti ismeretanyag automatizálása;• az automatizált nyelvtani struktúrákra épülő helyes kommunikatív kompetencia

kialakítása, folyamatos fejlesztése;• olyan szövegek olvasása és elemzése, melyek a nyelvtani jelenségek elmélyítését és a

tudatos alkalmazás kompetencia kialakulását célozzák; • a már korábban megismert és az újonnan elsajátított nyelvtani jelenségeket a hallgatók

nemcsak alkalmazni tanulják meg, hanem elsajátítják a szerb nyelven megtanítás/átadás kompetenciáját is.

TANANYAG:

A tananyag meghatározása:• a szerb nyelv nyelvtani jelenségeinek elsajátítása, automatizálása; • a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia kialakítása és fejlesztése; • a tanulmányok során előtérbe kerül az autonóm tanulási forma, mely személyiség

fejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését, • elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia kifejlődését• a tananyag lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak egy a nyelvtan

tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát.

Az első félévben a hallgatók a nyelvi kompetenciák megszerzéséhez részletesen foglalkoznak a következő nyelvtani jelenségekkel:• morféma• a morféma és a lexéma• a morfológiai eszközök• szuffixumok, praefixumok, szótövek• prozódiai alternációk• a mai szerb nyelv morfológiai jellemzői• az ige• főnévi igenév (infinitívusz)• igeragozás• folyamatos és befejezett igék• igemódok és igeidők.

• kijelentő mód jelen idő ragozása• múlt idők a szerb nyelvben• a perfekt• az aorist• az imperfekt• a pluskvamperfekt• a jövő idő ragozása (futur és futur egzakt)• a parancsoló mód (imperatív)• feltételes mód (jelen idejű és múlt idejű) • visszaható igék ragozása• szenvedő (passzív) ragozás• a lenni (biti) ige ragozása• fontosabb rendhagyó igék ragozása• a hangsúly az igeragozásban• főnévi igenév• folyamatos határozói igenév• befejezett határozói igenév• melléknévi igenév

KÖVETELMÉNYEK:

• az autonóm tanulási forma alkalmazása;• tartalmazza a tematika a félév során elsajátítandó tudásanyagot;• ismerje és tanulja meg a hallgató az egyes nyelvtani jelenségekkel – adott esetben – az

igékkel kapcsolatos szabályszerűségeket;• az összefüggéseket felismerő kompetencia alapján sajátítsa el a nyelvi transzfer és

interferencia jelenségek szerepét a nyelvtani struktúrák tanításánál;• alakuljon és fejlődjön ki a hallgatóban az automatikus standard nyelvhasználat ahhoz,

hogy kommunikációja érthető legyen beszélgető partnere, majd később tanítványai számára;


1. Vlasic Nadezda-Ljiljana Tomic-Vojinovic Miodrag-Dragoslav Radosavljevic (1985):

Gramatika u osnovnoj skoli. Zavod za strucno usavrsavanje i izdavacku delatnost,

”Beograd”, Beograd.

2. Mihailo Stevanovic (1998): Gramatika srpskoga jezika za srednje skole, IP „Zavetno

slovo”, Beograd.

3. Radoje Simic (1996): Srpska gramatika za srednje skole I. MH „Aktuel”, Beograd.

4. Radoje Simic (1996): Srpska gramatika za srednje skole II. MH „Aktuel”, Beograd.

5. Zivojin Stanojcic-Ljubomir Popovic (1992): Gramatika srpskoga jezika. Zavod za

udzbenike I nastavna sredstva, Beograd.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Hadrovics László-Nyomárkay István (1998 és 2002): Szerb – magyar kisszótár,

Akadémiai Kiadó, Budapest.

2. Hadrovics László-Nyomárkay István (2000 és 2002): Magyar-szerb kisszótár.


3. Stepanovic Predrag (1994): Govori Srba I Hrvata u Madjarskoj. Beograd-Novi Sad-

Gornji Milanovac.

4. Mitar Pesikan- Jovan Jerkovic-Mato Pizurica (1997): Pravopis srpskoga jezika.

Skolsko izdanje. Zavod za udzbenike i nastavna sredstva, Beograd.




Előfeltételek

NyelvtanRendszerező/leíró II.

0+2* 2 gyj K II. Nyelvtan I. !Nyelv- ésstílusgyakorlatok I.


A tantárgyelem fő célja, hogy a hallgató tovább fejleszti a szerb nyelv szófaji rendszeréről szerzett ismereteit, szóképzését és fejleszti készségét azok gyakorlati alkalmazására. A hallgatók képet alkotnak• a morféma és a lexéma fogalmáról;• a két kategória közötti különbségekről;• megismerik a szerb nyelv morféma rendszerét;• képessé válnak bármely szerb szó konkrét morfémákra történő bontására;• megismerik a szerb nyelv morféma típusait, azaz morfológiai eszközeit (szuffixumok,

praefixumok, infixumok és szótövek);• továbbá a mai szerb nyelv morfológiai rendszerét alkotó elemeket (névszók, igék, ún. nem

változó elemek).

TANANYAG• szófajok, egy és többjelentésű szavak • névszók és kategóriáik: szám, nem, eset, fokozás.• névszók fajtái.• a főnév és fajtái• a melléknév és fajtái• számnév• névmások• aspektusok, személy, nem, szám, idő, mód• melléknévi igenevek, aktívum és passzívum• határozószók• elöljárószók• indulatszavak• kötőszavak• szóalkotás, szóösszetételek• szóképzés• szórövidítés, mozaikszók

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgató legyen képes a hangszabályok, a bonyolultabb nyelvi szerkezetek, jelenségek automatikus

gyakorlati alkalmazására,; ismeretei birtokában a hallgató legyen képes hangtani, alaktani és mondattani elemzések elvégzésére, a helyesírási szabályok alkalmazására és megtanítására.





2. Stevanovic, Mihailo (1998): Gramatika srpskoga jezika za srednje skole, IP „Zavetno

slovo”, Beograd.

3. Simic, Radoje (1996): Srpska gramatika za srednje skole I. MH „Aktuel”, Beograd.

4. Simic, Radoje (1996): Srpska gramatika za srednje skole II. MH „Aktuel”, Beograd.

5. Stanojcic, Zivojin – Popovic, Ljubomir (1992): Gramatika srpskoga jezika. Zavod za


AJÁNLOTT IRODALOM



2. Hadrovics László-Nyomárkay István (2000 és 2002) : Magyar-szerb kisszótár.


3. Stepanovic, Predrag (1994): Govori Srba I Hrvata u Madjarskoj. Beograd-Novi Sad.

4. Gornji, Milanovac-Mitar, Pesikan- Jerkovic, Jovan – Pizurica, Mato (1997): Pravopis

srpskoga jezika. Skolsko izdanje. Zavod za udzbenike i nastavna sredstva, Beograd.




Előfeltételek

NyelvtanRendszerező/leíró III.

0+2* 2 gyj K III. Nyelvtan II. !


A hallgató nyelvi ismereteinek bővítése és a gyakorlati alkalmazásukra irányuló képességük fejlesztése:

• a hallgató megismeri és alkalmazza a főnév ragozását a szerb nyelvben, figyelve a magyar és a szerb főnévragozás eltéréseire (személynevek ragozása, vokativusz);

• ismeri az esethasználat szabályait.

TANANYAG:

a főnév (genus, casus, numerus)- használatuka főnév ragozásaalanyesettárgyesetbirtokos esetrészeshatározó eseteszközhatározó esetlokatívvokatívegyes szám és többes szám,csak egyes és csak többes számban használatos főnevekeltérések (rövidítések, összetett főnevek, idegen szavak)melléknevek ragozásahatározott melléknevek ragozásahatározatlan melléknevek ragozásaa melléknevek fokozása

KÖVETELMÉNYEK:

a szintagmatikai egyeztetés (szám, nem, eset) gyakorlati alkalmazására irányuló kompetencia fejlesztése;

a főnévragozás hibátlan elsajátítása; az estehasználat szerb nyelvre specifikus sajátságainak begyakorlása.






slovo”, Beograd.





AJÁNLOTT IRODALOM



2. Hadrovics László-Nyomárkay István (2000 és 2002) : Magyar-szerb kisszótár.


3. Stepanovic Predrag (1994): Govori Srba I Hrvata u Madjarskoj. Beograd-Novi Sad.

4. Gornji Milanovac-Mitar Pesikan- Jovan Jerkovic-Mato Pizurica (1997): Pravopis





Előfeltételek

NyelvtanRendszerező/leíró IV.

0+1* 2 gyj K IV. Nyelvtan III. !


• a szófajok további csoportjainak részletes megismerése;• a névmások és számnevek ragozásának és használatának megismerése;• alkalmazásuk begyakorlása;• a mondattanra történő áttérés előkészítése.

TANANYAG:

névmások ragozásaszemélyes névmásoka személyes névmások ragozásának speciális jellegevisszaható névmásokkölcsönös névmások birtokos névmásokvisszaható birtokos névmásmutató névmásokkérdő névmásokvonatkozó névmásokhatározatlan és általános névmásokhangsúly a névmások ragozásábana számnevek határozott és határozatlan számnevek tőszámnevek, sorszámnevek, törtszámoka számnevek ragozásaegyes tőszámnevek és gyűjtőszámok rendkívüli ragozásaszámnevek helyesírásaa keltezés helyesírásahatározószók: a határozószók felosztása (helyhatározó-szók, időhatározó-szók, mód- és állapothatározó-szók)az indulatszóaz igekötőkelöljáró szókszófajok és névmások használataa szófajok mint mondatrészek

KÖVETELMÉNYEK:

• A tantárgyelemben foglalt ismeretek elsajátítása és a gyakorlati foglalkozások kompetencia fejlesztés eredményeként a hallgatóknak képessé kell válnia a

• szófajok jellemzőinek felismerésére;

• a főnevek, az igék, melléknevek helyes használatára;• a személyes névmások és a számnevek szerb nyelvre specifikus ragozására és

használatára; a szófajok mint mondatrészek jellemzőinek felismerésére.






slovo”, Beograd.



5. Stanojcic Zivojin - Popovic Ljubomir (1992): Gramatika srpskoga jezika. Zavod za


AJÁNLOTT IRODALOM






4. Gornji Milanovac-Mitar Pesikan - Jovan Jerkovic-Mato Pizurica (1997): Pravopis


5. Stepanovic, Predrag (2000): Govori Srba u Madjarskoj. Samouprava Srba u Madjarskoj, Budimpesta.




Előfeltételek

NyelvtanRendszerező/leíró V.

0+1* 1 Gyj. K V. Nyelvtan IV. !

A TANTÁRGYELEM CÉLJA:• a hallgató nyelvi ismereteinek további bővítése, ezen belül• a felkészítése a szigorlatra;• gyakorolja nemcsak a szófajokat és azok jellemzőit felismerni, hanem a szófajokat

mint mondatrészeket is• kialakul az a kompetenciája, hogy átlátja a mondatszerkezetet és segítségével eléri, de

legalábbis megközelíti a helyes mondatszerkesztést;• képes mondanivalóját értelmes és közérthető módon kifejezni• és magát a tanulókkal is megértetni.

TANANYAG:A hallgató az írott, nyomtatott anyagok és az előadások alapján megismeri a mondattan (szintaxis ) alapvető terminológiáját és azok jellemzőit a következők szerint:• a mondat• a szintagma• a mondat és a szintagma viszonya• a mondat tartalma• a mondat a beszélő szándéka szerint (kijelentő-, felkiáltó-, kérdő mondatok és

jellemzőik)• a mondat szerkezet szerint• tőmondat, az alany és állítmány szerepe, jelleg,. a ki nem mondott alany illetve

állítmány a tőmondatban, személytelen mondatok.• bővített mondat • a mondatrészek• több alanyt illetve állítmányt tartalmazó mondat, a szintagma és a bővített mondat, a

szintagmák típusai és részei, az attributum szerepe és jellemzői, az appozició és szerepe a bővített mondatban;

• az igei attributumok • az egymáshoz kötődő mondatrészek helye a mondatban (a kongruencia) az alany és

állítmány egyeztetése (személy, szám, nem, eset); a „biti” (lenni) ige és a névszói állítmány speciális egyeztetési esetei, több, különböző nemű alany, gyűjtő névszók egyeztetése az állítmánnyal, egyeztetések a számnevek esetében.

• a szórend• az összetett mondatok• az összetett mondat célja, szerepe; • az összetett mondatot alkotó tőmondatok vagy bővített mondatok egymásközi

viszonya;• főmondat, mellékmondat• alárendelés és fölérendelés• a mellékmondatok fajtái• a mellérendelt mondat és típusai, kiegészítő (kopulatív) mondatok, megállapító

(konkluzív) mellérendelt mondatok, elválasztó (diszjunktív) mellérendelt mondatok,

ellentétes (adverzatív) mellérendelt mondatok, és kizáró (exkluzív) mellérendelt mondatok

• az alárendelt mellékmondatok típusai: célhatározói (finális) alárendelt mellékmondatok, időhatározói (temporális) alárendelt mellékmondatok, módhatározói és időhatározói alárendelt mellékmondatok, okozati (kauzális) alárendelt mellékmondatok, következményes ( kauzális ) alárendelt mellékmondatok, feltételes (kondicionális) alárendelt mellékmondatok, kiegészítő (koncesszív) alárendelt mellékmondatok, viszonyító (relatív) alárendelt mellékmondatok, kijelentő (deklaratív) alárendelt mellékmondatok és azok alfajai mint pl. kérdő, közvetett alárendelt mellékmondatok.

• közbeiktatott mondatok szerepe, jellemzése, helyesírási vonzataik; • az egyeztetés szabályai;• többszörösen összetett mondatok;• a kötőszavak szerepe és jelentősége az összetett mondatokban, a kötőszavak típusai az

összetett mondatokban;• a mondatok elválasztása (vessző, pontosvessző, elválasztó jel) az összetett és

többszörösen összetett mondatokban.

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgatónak képesnek kell lennie• az elsajátított mondattani ismereteket készségszerűen alkalmazni • mondatait szóban és írásban szabatosan összeállítani, különös tekintettel a szerb nyelv

egyes, a magyartól eltérő vonatkozásaira, mint amilyen pl. az állítmány és egyes névszók, számnevek nem szerinti egyeztetése;

• készségszerűen mondanivalóját közérthetően és helyesen kifejezni; • a 6-12 éves tanulók számára megmagyarázni a mondatszerkesztés olyan alapszabályait

mint a szórend, a kötőszók használata.

KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Stevanovic, Mihajlo (1998): Gramatika srpskoga jezika, Zavetno slovo . Beograd.2. Simic, Radoje (1996): Srpska gramatika. I. Uvod-fonetika I fonologija-morfologija.

MH “Aktuel”, Beograd.3. Simic, Radoje (1996): Srpska gramatika.II. Sintaksa. MH „ Aktuel”, Beograd.4. Nadezda Vlasic- Ljiljana Tomic-Miodrag Vojinovic-Dragoslav Radoslavljevic (1985):

Gramatika u osnovnoj skoli. Zavod za strucno usavrsavanje I izdavacku delatnost „Beograd”, Beograd.

5. Skolski pravopis srpskoga jezika. 1995. Novi Sad.

AJÁNLOTT IRODALOM

1. Z. Stanojcic- Ljubomir Popovic-St.Misic (1989): Savremeni srpskohrvatski jezik I kultura izrazavanja.

2. Hadrovics László-Nyomárkay István (1997 és 2002): Szerb-magyar kisszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest.

3. Hadrovics László- Nyomárkai István (2000 és 2002): Magyar-szerb kisszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest.

4. Mitar Pesikan-Jovan Jerkovic-Mato Pizurina (1994. szerk.). Pravopis srpskoga jezika.I.Pravila I osnovi. II. Recnik uz pravopis. Matica srpska, Novi Sad.

A tantárgy neve Kontakt-óraszám



Előfeltételek

SZIGORLAT

Nyelvtan –Leíró/rendszerező

0 0 Sz

„B” típus

K V. Nyelvtan IV. –V. !

A TANTÁRGY CÉLJA:

A cél meghatározása: a tantárgyelem célja, hogy komplex módon írásban és szóban is számon kérje és ellenőrizze a hallgatók már megszerzett elméleti nyelvtani ismereteit, továbbá a nyelvtani struktúrák gyakorlati alkalmazásának kompetenciáját, melynek birtokában képesek azok differenciált és az életkornak megfelelő továbbadására az iskola 1-6. osztályában:• a tanulmányok során megszerzett nyelvtani struktúrák ismerete;• a nyelvtani struktúrák szerb nyelven történő megtanításához szükséges, már kialakult

kompetencia;• az automatizált ismeretanyag birtokában elsajátított összefüggéseket látó kompetencia

prezentálása;• a kialakult és automatizált nyelvtani struktúrákra épülő, folyamatosan fejlesztett helyes

kommunikatív kompetencia bemutatása;• a szerb nyelvtan szabályainak ismerete mellett, olyan szövegek értő olvasása és

elemezése, melyek a nyelvtani jelenségek elmélyítését és a tudatos alkalmazás kompetencia kialakulását eredményezték;

• az elsajátított nyelvtani jelenségeket a hallgatók nemcsak alkalmazni tanulták meg, hanem szert tettek a szerb nyelven megtanítás/átadás kompetenciájára is.

TANANYAG:

A tananyag meghatározása:• a szerb nyelv nyelvtani jelenségeinek elsajátítása, automatizálása; • a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia kialakítása és fejlesztése; • a szerb nyelv mondattanának és szófaji rendszerének részletes tárgyalása, ismerete;• a tanulmányok során előtérbe kerül az autonóm tanulási forma, mely személyiségfejlesztő

hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését;• elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia kifejlődését;• a tananyag lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak egy a nyelvtan

tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát.

KÖVETELMÉNYEK:

• a hallgató rendelkezzen írott szövegekben és szóbeli kommunikációban is az összefüggéseket felismerő kompetenciával;

• az összefüggések felismerésével ismernie és alkalmaznia kell a nyelvi transzfer és interferencia jelenségek szerepét a nyelvtani struktúrák tanításánál;

• legyen az automatizált standard nyelvhasználat birtokában ahhoz, hogy kommunikációja érthető legyen beszélgető partnere számára;

• A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga sikeres letétele előfeltétele a szóbeli vizsgára bocsátásnak. Sikertelen írásbeli vizsga esetén a hallgató nem kezdheti meg szóbeli vizsgáját, de megismételheti a sikertelen részvizsgát.

• A sikertelen szóbeli vizsgát megismételheti a hallgató ugyanabban a vizsgaidőszakban. • A SZIGORLAT SIEKERES LETÉTELE A CSOPORT ELŐTTI TANÍTÁSI

GYAKORLAT ELŐFELTÉTELE!

ÖSSZKREDITSZÁM: 0ZÁRÁSI FORMA: szigorlat („B” típusú írásbeli és szóbeli vizsga)AJÁNLOTT FÉLÉV: V. félév, ELŐFELTÉTEL:

Gyenge: Leíró és rendszerező nyelvtan IV. Erős: Nyelvtan V.


1. Vlasic, Nadezda- Tomic, Ljiljana – Miodrag, Vojinovic-Radosavljevic, Dragoslav

(1985): Gramatika u osnovnoj skoli. Zavod za strucno usavrsavanje i izdavacku

delatnost, ”Beograd”, Beograd.


slovo”, Beograd.





AJÁNLOTT IRODALOM:






4. Milanovac, Gornji- Pesikan, Mitar – Jerkovic, Jovan – Pizurica, Mato (1997):

Pravopis srpskoga jezika. Skolsko izdanje. Zavod za udzbenike i nastavna sredstva,

Beograd.

5. Stepanovic, Predrag (2000): Govori Srba u Madjarskoj. Samouprava Srba u

Madjarskoj, Budimpesta.




Előfeltételek

Nyelv-ésStílus-gyakorlat I.

0+2* 2 gyj K I. Nyelvtan I.


A hallgató nyelvi ismereteinek bővítése mind a négy nyelvi kompetencia (írott szöveg, hangzó szöveg értésének készsége, beszéd- és íráskészség) területén megfelelő, a pedagógusjelölt kívánatos kompetenciái kialakításához szükséges tartalmon keresztül, amelynek során képességei és ismeretei olyan szintre jutnak, amelyek birtokában képes lesz tanulmányai végeztével:

• a szerb nyelvű nemzetiségi általános iskolai oktatásban részt venni;• a csak szerb nyelvet oktató általános iskolákban a szerb nyelvet tanítani;• a kifejezőkészség gazdagítására, csiszolására és a szókincs fejlesztésére;• a magyarországi szerb köznyelv és az irodalmi nyelv elsajátítására és azok

begyakoroltatására;• a fonetikai, szóképzési, mondattani ismeretek gyakorlati alkalmazására,

automatizálására;• tájékozódni elsősorban a szerb nyelvű irodalomban;• korszerű általános műveltségét gyarapítani;• tudását, nyelvi ismereteit folyamatosan továbbfejleszteni.

TANANYAG:A hallgató — támaszkodva a magyar nyelven megszerzett általános ismeretekre — a szerb szakra specifikus nyomtatott és hangzó szövegeken keresztül elsajátítja az alább felsorolt témakörök szókincsét, kifejezéskészletét, gyakorolja ezek nyelvhasználatát és a szituáció szempontjából helyes alkalmazását beszédben és írásban a mindennapi és szakmai élet különböző területein és helyzeteiben.• a személy és személyisége — egyén, önismeret család;• a személy és kapcsolódása a társadalomhoz, a magyarországi szerbség és társadalmi

helyzete, kapcsolatai az anyaországgal;• hagyományok, nyelvjárások;• együttélés, tolerancia.

KÖVETELMÉNYEK: A hallgató legyen képes

magas szintű köznapi és irodalmi, továbbá közjogi szerb nyelvű nyomtatott szövegek megértésére és azok értelmezésére;

az élő beszéd általánosan elfogadott formáit, dialektusait megérteni; a magyarországi szerb nyelvhasználat „hungarizmusai” ismeretére, azokra utalva a

szerb köznyelvi és irodalmi megfelelőinek megkeresésére, azok gyakorlati alkalmazására és begyakoroltatására;

nyelvi, nyelvhelyességi, stilisztikai szempontból is helyes formákat a gyakorlatban mindennapi valamint speciális beszédhelyzetekben használni, különös tekintettel az iskolára és a pedagógus helyzetére a nemzetiségi közegben való léthez;

a mindennapi életben, valamint a tanulmányiban szükséges írásbeli műveket elkészíteni;

a nyelvtanítási munkához szükséges kommunikatív kompetenciával rendelkezni; a megszerzett ismereteire támaszkodva tudását továbbfejleszteni és a szerb nyelvű

oktatásban; vagy szerb nyelvtanításban a mindennapos gyakorlatban eredményesen felhasználni.


1. Stepanovic, Predrag (é. n.): Jezik nas maternji. (Szerb anyanyelvünk). Állandó rovat a Magyarországon megjelenő szerb nyelvű napilap „Srpske narodne novine” keretében. Kiadó: Szerb Demokratikus Szövetség, Budapest.

2. Stepanovic, Predrag (2000): Govori Srba u Madjarskoj (Szerb nyelvjárások Magyarországon), Orszagos Szerb Kisebbségi Önkormányzat, Budapest.

3. Vujicic, Stojan (1983): Rastocenje, Balassi Kiadó, Budapest. 4. Milosevic, Petar (2000): Bitka za sulejmanovac, Izdan, Budapest és Matica srpska, Novi

Sad. 5. Kapor, Moma (1987) Beleske jedne Ane. Znanje, Beograd. 6. Kison, Efraim (1996): Kod kuce je najbolje IP BOOK MARSO, Beograd. 7. Narodni kalendar válogatott szövegei (é. n.)8. Milosevic, Petar szerk. (é. n.): Neven. Irodalmi időszaki kiadvány szerb nyelven.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Srpski Kalendar (é. n.): Évente megjelenő naptár és összefoglaló áttekintés a szerb közösség évéről gazdag írásokkal történelemről, évfordulókról, irodalomról, népszokásokról.

2. Uspomene prote Stevana Campraga, Eparhija Budimska, Sentandreja, 2001.3. Baric, Ernest–Bölcs, Matilda–Stepanovic, Predrag–Stevanovic, Milutin (é. n.):

Antologija srpske i hrvatske knjizevnosti, Tankönyvkiadó, Budapest.




Előfeltételek

Nyelv-ésStílus-Gyakorlatok II.

0+2* 2 gyj K I. Nyelv- és stílusgyakorlat I.!


Hasonlóan az ugyanilyen nevű, előző szemeszterben oktatott tantárgyelemhez a fő célkitűzése a következőkben foglalhatók össze: A hallgató nyelvi ismereteinek további bővítése mind a négy nyelvi kompetencia (írott szöveg, hangzó szöveg értésének készsége, beszéd- és íráskészség) területén, megfelelő, a pedagógusjelölt kívánatos kompetenciái kialakításához szükséges tartalmon keresztül, amelynek során képességei és ismeretei olyan szintre jutnak, amelyek birtokában képes lesz tanulmányai végeztével:

• a szerb nyelvű nemzetiségi általános iskolai oktatásban részt venni;• a csak szerb nyelvet oktató általános iskolákban a szerb nyelvet tanítani;• a kifejezőkészség gazdagítására, csiszolására és a szókincs fejlesztésére;• a magyarországi szerb köznyelv és az irodalmi nyelv elsajátítására és azok

átadására;• a fonetikai, szóképzési, mondattani ismeretek gyakorlati alkalmazására,

automatizálására;• tájékozódni elsősorban a szerb nyelvű irodalomban;• korszerű általános műveltségét gyarapítani;• tudását, nyelvi ismereteit folyamatosan továbbfejleszteni.

TANANYAG:

A hallgató — támaszkodva a magyar nyelven megszerzett általános ismeretekre és az előző félévi hasonló tárgyú tantárgyelemben tanultakra — a szerb szakra specifikus nyomtatott és hangzó szövegeken keresztül tovább mélyíti ismereteit, hogy hatékonyabban sajátítsa el az alább felsorolt témakörök szókincsét, kifejezéskészletét, gyakorolja ezek nyelvhasználatát és a szituáció szempontjából helyes alkalmazását beszédben és írásban a mindennapi és szakmai élet különböző területein és helyzeteiben.• hagyományok, nyelvjárások,• együttélés, tolerancia,• történelem,• irodalom,• kultúra, művelődés,• szerb iskolák, intézmények (szerb sajtó, szerb könyvkiadás, szerb országos könyvtár,

szerb klub, szerb színház, civil szervezetek) Magyarországon.

Kiegészülnek a felsoroltak még olyan témakörökkel, mint • véleménykifejtés szóban és írásban• monológikus beszéd• felolvasás megfelelő stílusban.

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgató legyen képes magas szintű köznapi és irodalmi, továbbá közjogi szerb nyelvű nyomtatott szövegek megértésére és azok értelmezésére, hogy tovább mélyüljön és rutinosabban tudja

• az élő beszéd általánosan elfogadott formáit, dialektusait megérteni• a magyarországi szerb nyelvhasználat „hungarizmusai”-nak ismeretére, azok

gyakorlati alkalmazására és begyakoroltatására;• nyelvi, nyelvhelyességi, stilisztikai szempontból is helyes formákat a gyakorlatban,

mindennapi valamint speciális beszédhelyzetekben használni, különös tekintettel az iskolára és a pedagógus helyzetére a nemzetiségi közegben;

• a mindennapi életben valamint a tanulmányiban szükséges írásbeli műveket elkészíteni

• a nyelvtanítási munkához szükséges kommunikatív kompetenciával rendelkezni;• a megszerzett ismereteire támaszkodva tudását továbbfejleszteni és a szerb nyelvű

oktatásban vagy szerb nyelvtanításban a mindennapos gyakorlatban eredményesen felhasználni;

• a szerb köznyelvi és irodalmi nyelvi fordulatok változatos alkalmazására, a tanulók nyelvi kifejező készségének fejlesztésére.


1. Stepanovic, Predrag (é. n.): Jezik nas maternji.(Szerb anynyelvünk). Állandó rovat a Magyarországon megjelenő szerb nyelvű napilap „Srpske narodne novine” keretében. Kiadó: Szerb Demokratikus Szövetség, Budapest

2. Stepanovic, Predrag (2000): Govori Srba u Madjarskoj (Szerb nyelvjárások Magyarországon), Országos Szerb Kisebbségi Önkormányzat, Budapest.

3. Vujicic, Stojan (1983): Rastocenje, Balassi Kiadó, Budapest. 4. Milosevic, Petar (2000): Bitka za sulejmanovac, Izdan, Budapest és Matica srpska,

Novi Sad. 5. Kapor, Moma (1987): Beleske jedne Ane. Znanje, Beograd.6. Kison, Efraim (1996): Kod kuce je najbolje IP BOOK MARSO, Beograd. 7. Narodni kalendar válogatott szövegei (é. n.)8. Milosevic, Petar (szerk. é. n.): Neven. Irodalmi időszaki kiadvány szerb nyelven.

AJÁNLOTT IRODALOM:


2. Uspomene prote Stevana Campraga, Eparhija Budimska, Sentandreja, 2001.3. Baric, Ernest- Bölcs, Matilda- Stepanovic, Predrag-Stevanovic Milutin (é. n.):

Antologija srpske i hrvatske knjizevnosti, Tankönyvkiadó, Budapest.

A tantárgy neve Heti óraszám


Státusz Ajánlott félév Előfeltételek

NYELVI ALAPVIZSGA

szerb nyelv

NAV„B”

típusú

K II., de legkésőbb a IV.

Nyelv- és stílusgyakorla-tok II…!

A TANTÁRGY CÉLJA:

• a hallgató hozott és továbbfejlesztett nyelvi kompetenciájának fejlődésvizsgálata ill. ellenőrzése írásban és szóban;

• a hallgató írásbeli és szóbeli kifejezőkészség szintjének vizsgálata/ellenőrzése;• a kommunikativitás ellenőrzése: a négy alapkészség fejlettségi szintjének mérése: az

értés, a beszéd, az olvasás és íráskészségé;• a fenti célok elérése után legyen képes a hallgató tanítói munkáját nyelvi

kommunikációs nehézségek nélkül végezni.

TANANYAG

• kommunikatív kompetencia vizsgálata a két félév Nyelv- és stílusgyakorlatok kurzusain elsajátított szókincs aktív használata alapján;

• az automatizált nyelvi jelenségek helyes alkalmazása a kommunikáció folyamán;• a hallgató kialakult nyelvátadó kompetenciájának vizsgálata írásbeli és szóbeli

feladatok alapján.

KÖVETELMÉNYEK

• a hallgató tudja alkalmazni írásban és szóban az elsajátított szókincset, mely a mindennapi témákon kívül magában foglalja a színvonalas monológikus beszédet (referátumok tartása), a szituatív kommunikációt, a fejlett írásbeli kifejezőkészséget.

• A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Sikertelen írásbeli vizsga esetén a hallgató nem tehet szóbeli vizsgát.

• Az Alapvizsga nem ismételhető meg ugyanabban a vizsgaidőszakban.• A kurzus a III. és IV. félévben vizsgakurzusként meghirdethető. • AZ ALAPVIZSGA SIKERES LETÉTELE ELŐFELTÉTELE A SZIGORLAT

LETÉTELÉNEK.

ÖSSZKREDITSZÁM: 0ÓRASZÁM: -ZÁRÁSI FORMA: alapvizsga („B” típusú)AJÁNLOTT FÉLÉV: II. félév, de legkésőbb a IV.ELŐFELTÉTEL: Nyelv- és stílusgyakorlatok II.


1. Stepanovic, Predrag (é. n.): Jezik nas maternji (Szerb anyanyelvünk). Állandó rovat a Magyarországon megjelenő szerb nyelvű napilap „Srpske narodne novine” keretében. Kiadó: Szerb Demokratikus Szövetség, Budapest.

2. Stepanovic, Predrag (2000): Govori Srba u Madjarskoj (Szerb nyelvjárások Magyarországon), Orszagos Szerb Kisebbségi Önkormányzat, Budapest.

3. Vujicic, Stojan (1983): Rastocenje, Balassi Kiadó, Budapest. 4. Milosevic, Petar (2000): Bitka za sulejmanovac, Izdan, Budapest és Matica srpska,

Novi Sad. 5. Kapor, Moma (1987): Beleske jedne Ane. Znanje, Beograd.6. Kison, Efraim (1996): Kod kuce je najbolje IP BOOK MARSO, Beograd. 7. Narodni kalendar válogatott szövegei (é. n.)8. Milosevic, Petar (szerk., é. n.): Neven. Irodalmi időszaki kiadvány szerb nyelven.

AJÁNLOTT IRODALOM:-


5. Uspomene prote Stevana Campraga, Eparhija Budimska, Sentandreja, 2001.6. Baric, Ernest- Bölcs, Matilda- Stepanovic, Predrag- Stevanovic, Milutin (é. n.):

Antologija srpske i hrvatske knjizevnosti. Tankönyvkiadó, Budapest.




Előfeltételek

Tantárgy-pedagógia I.(szerb nemzetiségi)

1+0* 1 kszóbeli

K IV. Nyelvtan III.Nyelv-és stílusgyakorlatok II.


A tantárgyelem alapvető célja, hogy a hallgató megismerve a nyelvtanítás általános és a szerb nyelv tanításához kapcsolódó egyedi céljait a 6-12 éves tanulói korosztályban, rendelkezik a nyelv- és nyelven tanítás kompetenciájával. Ennek érdekében

• a hallgató megismeri a nyelvpszichológia, a nyelvelsajátítás alapvető kérdéseit;• a nyelvtanítás korszerű módszereit;• képessé válik, hogy pedagógiai munkáját tudatosan önállóan megszervezze;• a szakmai gondolkodás és feladatmegoldás érdekében ismereteit bővíti;• képes lesz kiválasztani a megfelelő tanulói munkaformákat, tananyagokat, szemléltető

anyagokat.

TANANYAG:

A tananyag elsősorban a nyelvtanítás, a nyelvoktatás pedagógiai, pszichológia nyelvtudományi kérdéseivel kívánja a hallgatót megismertetni. A hallgatók megismerkednek a szerb, mint idegen, és mint anyanyelv tanítása módszertanának rövid történetével, a nyelvoktatás során alkalmazott legjelentősebb módszerekkel. Továbbá a szak terminológiájával, a készségfejlesztés alapvető tényezőivel. Részletesen foglalkozik a nyelvi óra egyes mozzanataival. Az elméleti ismereteket a mindennapi tanítási gyakorlatban előforduló példák illusztrálják. Ennek megfelelően témakörei:

• Módszertani alapismeretek;• a magyar nyelv és a kisebbségi nyelv oktatásának irányzatai;• a magyar nyelv és a kisebbségi nyelv tanításának didaktikája és metodikája;• a korai nyelvtanulás pedagógiai, pszichológiai és nyelvtudományi alapjai;• nyelvelsajátítási elméletek;• a módszer fogalma, módszerek a magyar nyelv és kisebbségi nyelv tanításában;• a magyar nyelv és kisebbségi nyelv tanításának módszerei a gyermekkorban;• az olvasás és írás elsajátítása anyanyelven;• az olvasás jelentősége, az olvasástanítás alapjai;• a helyes kiejtés tanítása;• a négy nyelvi készség: hallás utáni megértés, beszéd, olvasás, írásbeli kifejezés

fejlesztése;• a szöveg és szövegfeldolgozás;• a szókincs tanítása;• a nyelvtan szerepe a korai nyelvtanulásban;• a korai nyelvtanítás speciális kérdései: a dalok, versek, mondókák szerepe;• a játék és a játékos nyelvtanulás, autentikus szövegek felhasználásának lehetőségei;• a szemléltetés funkciója, alkalmazása, oktatási eszközök;• a teljesítmény ellenőrzése, hibák és javításuk;

• a tanár-tanuló interakció és feltételei;• a tanítási folyamat tervezése és elemzése;• tanmenet kidolgozása és alkalmazása;• a tanóra tervezése.

KÖVETELMÉNYEK:

Alapvető követelmény, hogy a tanulmányait befejező hallgató megfelelő kompetenciával rendelkezzen a szerb nyelv tanításához általános iskolákban, illetve szerb nyelven tanításra szerb tanítási nyelvű általános iskolákban. Ennek érdekében

• a hallgató ismerje a 6-12 éves tanulók nyelvtanításának módszertani célrendszerét, feladatait, annak más tárgyakkal való érintkezési pontjait;

• tudatosítsa magában a kommunikatív nyelvoktatás jelentőségét;• sajátítsa el a kiejtés, a hallás utáni értés, a beszéd és beszédkészség fejlesztésének

leghatékonyabb, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő módszereit;• ismerje az olvasás és írás, a nyelvtan tanításának legcélravezetőbb eljárásait;• ismerje a gyermekirodalom, országismereti és egyéb anyagok feldolgozásának

módszereit;• legyen képes a szerb nyelvi óra oktató-nevelő munkájának tervezésére és szervezésére.


1. Mokuter, Ivan-Neducsin, Dragutin (1968): A szerb-horvát nyelv hazai tanításának problémái az általános iskolában, Budapest.

2. Milatovic, Vuk – Ivkovic, Anastasija (1990): Metodicki prirucnik uz Bukvar I nastavne listove, Beograd.

3. Milatovic, Vuk (1986): Nastava pocetnog citanja i pisanja. Beograd. 4. Lekic, Djodje (1991): Metodika razredne nastave. Beograd.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Cvetanovic, Vladimir (1991): Ucitelj I stvaralacki rad ucenika u nastavi maternjeg jezika. Beograd.

2. Mioc, Jelena (1980): Prirucnik za nastavu pocetnog citanja I pisanja po kompleksnom postupku. Beograd.

3. Tomic, Ljubomir –Kapitánffy, István (1980): Szerb-horvát nyelvkönyv (Tanuljunk nyelveket sorozat), Tankönyvkiadó, Budapest.

A tantárgyelem neve Heti óraszám



Előfeltételek

Tantárgy-Pedagógia II.(szerb nemzetiségi)

0+2* 2 gyj K V Tantárgypedagógia I. !


A tantárgy-pedagógiai témakör területéről a hallgató ebben a szemeszterben gyakorlati módszertani oktatásban részesül. Ennek alapján

• a hallgatónak meg kell ismernie a 6-12 éves általános iskolában tanuló gyermekek nyelvtanulásának célját;

• a nyelvtanítás hivatalos dokumentumait;• a nyelvtanítás játékos, változatos, korszerű módszertani eljárásait;• előbbiek ismeretében megtanulja pedagógiai munkáját tudatosan, önállóan

megtervezni;• a szakmai megalapozottságú gondolkodás és feladatmegoldás érdekében ismereteit

önállóan bővíteni;• kialakul kompetenciája a megfelelő tanulói munkaformák, tananyagok, szemléltető

anyagok kiválasztására;• a képzés során ismereteket kap arról, hogy hogyan értékelje tanulói nyelvi

teljesítményét és önmaga tanítói munkáját.

TANANYAG:

A tananyag fő területei a következők:

• az olvasástanítás alapjai;• olvasástechnika kialakítása, fejlesztése;• hangos és néma olvasás;• szövegértő olvasás;• az összeolvasás tanítása;• az olvasás tempójának kérdése, gyakorlás;• a szövegfeldolgozás menete, modelljei és szempontjai;• induktív és deduktív út;• szépirodalmi, ismeretterjesztő és egyéb szövegek feldolgozása;• az olvasókönyvek használata, a szemléltetés kérdései;• a nyelvtan és helyesírás tanításának általános kérdései;• a nyelvtan tanítás célja, módszerei;• a szöveg szerepe a nyelvtanításban;• a nyelvtani ismeretek ellenőrzése és értékelése, nyelvi és nyelvtani játékok;• az új helyesírási ismeretek tanítása;• helyesírási készségfejlesztés gyakorlat típusai;• a kontrasztív módszer alkalmazása a helyesírás tanítása során;• nyelvtanórák tervezése és vezetése;• beszédfejlesztés kisiskolásoknál;• a kiejtés tanítása, légzési és artikulációs gyakorlatok;

• beszédfejlesztés a lexémák és mondatok, illetve szöveg szinten;• a hangsúly és a hanglejtés gyakorlása;• szituációs beszédgyakorlatok;• az írás és olvasás tanítás speciális feladatai;• az íráskészség fejlesztésének módszertani alapjai;• másolás, kérdésre adott felelet, a mondat kiegészítése, bővítése;• tollbamondás, fogalmazás.

KÖVETELMÉNYEK:

A tantárgy-pedagógia előző szemeszterben megismert módszereinek gyakorlatával foglalkozó oktatás elmélyíti a hallgatók készségét a nyelvtanítás tervezése és megvalósítása területén. Az alapvető követelmény, a tanulmányait befejező hallgató rendelkezzen megfelelő kompetenciával a szerb nyelv tanításához általános iskolákban, illetve szerb nyelven tanításra szerb tanítási nyelvű általános iskolákban. Ennek érdekében

• a hallgató ismerje a 6-12 éves tanulók nyelvtanításának módszertani célrendszerét, feladatait, annak más tárgyakkal való érintkezési pontjait,

• tudatosítsa magában a kommunikatív nyelvtanítás jelentőségét,• sajátítsa el a kiejtés, a hallás utáni értés, a beszéd és beszédkészség fejlesztésének

leghatékonyabb, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő módszereit,• az olvasás és írás, a nyelvtan tanításának legcélravezetőbb eljárásait,• a gyermekirodalom, országismereti és egyéb anyagok feldolgozásának módozatait,• legyen képes a szerb nyelvi óra oktató-nevelő munkájának tervezésére és szervezésére.


1. Mokuter, Ivan-Neducsin, Dragutin (1968): A szerb-horvát nyelv hazai tanításának problémái az általános iskolában., Budapest.

2. Milatovic, Vuk – Ivkovic, Anastasija (1990): Metodicki prirucnik uz Bukvar I nastavne listove, Beograd.

3. Milatovic, Vuk (1986): Nastava pocetnog citanja I pisanja. Beograd.4. Lekic, Djodje (1991): Metodika razredne nastave. Beograd.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Cvetanovic, Vladimir (1991): Ucitelj I stvaralacki rad ucenika u nastavi maternjeg jezika. Beograd.

2. Mioc, Jelena (1980): Prirucnik za nastavu pocetnog citanja I pisanja po kompleksnom postupku. Beograd.

3. Tomic, Ljubomir-Kapitánffy, István (1980): Szerb-horvát nyelvkönyv (Tanuljunk nyelveket sorozat), Tankönyvkiadó, Budapest.




Előfeltételek

Gyermekirodalom I. 0+2* 2 gyj K IV. Nyelvtan II. Nyelv- és stílusgyakorlatok II.! !


A két tantárgyelemre bontott tananyag fő célkitűzése, hogy a hallgatók széleskörű ismereteket szereznek a szerb gyermekirodalomról. Ugyanakkor a tananyag célja a világirodalom kiemelkedő gyermekirodalmi műveibe történő betekintés, megfelelő áttekintés szerzése céljából. Ezt lehetővé teszi az a tény, hogy előbbiek zöme szerb fordításban is megjelent. A hallgatók megismerkednek a gyermek- és ifjúsági irodalom műfajaival, tartalmi és formai jegyeivel, a művek tanórai feldolgozásának gyakorlatával. Előbbiek alapján a fő célkitűzések a következőkben összegezhetők:

• A hallgatók irodalmi ismereteik bővülésével jártasak lesznek a régi és az új szerb nyelvű gyermekirodalomban és képesek a kisiskolások oktatásában jól használható művek kiválasztására;

• áttekintésük lesz a világirodalom kiemelkedő gyermekirodalmi műveiről, különös tekintettel a szerb nyelvre lefordított művekre;

• megismerik a gyermek és ifjúsági irodalom műfajait, a művek feldolgozásának gyakorlatát.

TANANYAG:

A tananyag egyrészt felöleli a gyermek és ifjúsági irodalommal összefüggő általános kérdéseket, különös tekintettel azok feldolgozására és a gyermekirodalom iskolai tananyagba integrálásának lehetőségeire. Másrészt magába foglalja a feldolgozandó műveket. Részletei a következők:

• a gyermek és ifjúsági irodalom fogalma;• a gyermek és ifjúsági irodalom története;• a gyermekirodalom helye az irodalom egészében;• a gyermek és az irodalom kapcsolata;• a gyermekirodalom szerepe a nevelésben;• a gyermekirodalom műfajai: • népmese, mese, tündérmese (bajke);• népmonda, népdal;• szólások, közmondások;• találós kérdések, gyermekjátékok, kiszámolók;• a mese, a meseregény és változataik;• képregény, gyermekvers, gyermeksajtó;• a gyermekirodalom stílusa, nyelvezete szerkezeti és verselési sajátosságai;• a valóság, a képzelet, a történelem, a tudomány, a természet, az álom, a humor szerepe

és jelentkezési formái;• A gyermekirodalom hősei (gyermekek, felnőttek, állatok, növények, képzeletbeli

lények stb.) és nyelvi rétegei.

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgatóval szemben támasztott követelmények a következők:• a hallgatók ismerjék a gyermek- és ifjúsági irodalom fogalmát, történetét és

korszakait;• ismerjék a legjelentősebb világirodalmi műveket a gyermek- és ifjúsági irodalom

köréből;• részletesen és mélyrehatóan tanulmányozzák a szerb gyermekirodalmat;• legyenek képesek önállóan elemezni gyermekirodalmi alkotásokat, rámutatni azok

esetleges többrétegűségére;• sajátítsák el a tanórai munkához, a feldolgozandó témakörökhöz szükséges

gyermekmondókákat, verseket, dalokat, meséket.


1. Vukovic, Novo (1995): Uvod u knjizevnostza djecu i omladinu. 2. Niksic, Dragoljub Gajic (1996): Knjizevnost za djecu. Sombor. 3. Petrovic, Tihomir (1991): Dete i knjizevnost. Leskovac.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Marjanovic, Voja (1971): Ogledi iz knjizevnosti za decu. Beograd.2. Calenic, Momir (1977): Knjizevnost za decu. Beograd.




Előfeltételek

Gyermekirodalom II. 0+2* 2 kszóbeli

K V. Gyermekirodalom I.!


A két tantárgyelemre bontott tananyag második szemeszterre eső része lényegében azonos a fő célkitűzések szempontjából, nevezetesen az, hogy a hallgatók széleskörű ismereteket szerezzenek a szerb gyermekirodalomról. Ugyanakkor a tananyag célja a világirodalom kiemelkedő gyermekirodalmi műveibe történő betekintés, megfelelő áttekintés szerzése céljából. Ezt lehetővé teszi az a tény, hogy előbbiek zöme szerb fordításban is megjelent. A hallgatók megismerkednek a gyermek- és ifjúsági irodalom műfajaival, tartalmi és formai jegyeivel, a művek tanórai feldolgozásának gyakorlatával. Előbbiek alapján a fő célkitűzések a következőkben összegezhetők:

• irodalmi ismereteik bővítésével ismereteket szereznek a régi és új szerb nyelvű gyermekirodalomból és képesek a kisiskolások tanításában jól használható művek kiválasztására;

• áttekintésük lesz a világirodalom kiemelkedő gyermekirodalmi műveiről, különös tekintettel a szerb nyelvre lefordított művekre;

• megismerik a gyermek és ifjúsági irodalom műfajait, a művek feldolgozásának gyakorlatát;

• továbbá elsajátítják a tanórai munkához szükséges módszereket készség szinten.

TANANYAG:

A tananyag nagyrészt ugyanazokkal a címszókkal írható le, mint az előző szemeszterben, ebben a félévben azonban a gyakorlati feldolgozás/megvalósítás kap nagyobb szerepet. Egyrészt felöleli a gyermek és ifjúsági irodalommal összefüggő általános kérdéseket, különös tekintettel azok feldolgozására és a gyermekirodalom iskolai tananyagba integrálásának lehetőségeire. Másrészt magába foglalja a feldolgozandó műveket. Részletei a következők:

• a gyermekirodalom szerepe a nevelésben;• a gyermekirodalom műfajai;• népmese, mese, tündérmese (bajke);• népmonda, népdal;• szólások, közmondások;• találós kérdések, gyermekjátékok, kiszámolók;• a mese, a meseregény és változataik;• képregény, gyermekvers, gyermeksajtó;• a gyermekirodalom stílusa, nyelvezete szerkezeti és verselési sajátosságai;• a valóság, a képzelet, a történelem, a tudomány, a természet, az álom, a humor szerepe

és jelentkezési formái;• a gyermekirodalom hősei (gyermekek, felnőttek, állatok, növények, képzeletbeli

lények stb.) és nyelvi rétegei;• a szerb és magyar népmesei elemek, motívumok, formák összevetése;

• a gyermekirodalom az iskolai tananyagba integrálásának lehetőségei és módszertana.

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgatóval szemben támasztott követelmények a következők:• a hallgatók ismerjék a gyermek- és ifjúsági irodalom fogalmát, történetét és

korszakait;• ismerjék a legjelentősebb világirodalmi műveket a gyermek- és ifjúsági irodalom

köréből;• részletesen és mélyrehatóan tanulmányozzák a szerb gyermekirodalmat;• legyenek képesek önállóan elemezni gyermekirodalmi alkotásokat, rámutatni azok

esetleges többrétegűségére;• sajátítsák el a tanórai munkához, a feldolgozandó témakörökhöz szükséges

gyermekmondókákat, verseket, dalokat, meséket.


1. Novo, Vukovic (1995): Uvod u knjizevnostza djecu i omladinu. Niksic.2. Dragoljub, Gajic (1996): Knjizevnost za djecu. Sombor. 3. Petrovic, Tihomir (1991): Dete i knjizevnost. Leskovac.

AJÁNLOTT IRODALOM:

7. Marjanovic, Voja (1971): Ogledi iz knjizevnosti za decu. Beograd. 8. Calenic, Momir (1977): Knjizevnost za decu. Beograd.

További feldolgozásra ajánlott irodalom:A rendelkezésre álló nagy számú irodalomból a választás az oktató joga és felelőssége. Ez a felsorolás nem teljeskörű ajánlás:

Népköltészeti alkotások (szóbeli irodalom)Bajke: Pepeljuga, Cardak ni na nebunina zemlji, Medjedovic. Saljive narodne pripovetke. Poslovice I pitalice. Decje narodne pesme. Razbrajalice.

Irott gyermekirodalomJovan Jovanovic Zmaj: Izbor pesama za decuDesanka Maksimovic: Izbor pesama za decuPredrag Cudic: Jesen u cirkusu, Smesni junaciDusan Radovic: Izbor pesamaMilovan Danojlic Kako spavaju tramvajiGuido Tartalja: Gusarska druzina

Lírai – epikai műfajAleksandar Vuco: San i jave hrabrog Koce; Dobrica Eric: Vasar u Topoli

ÁllatmesékLafontaine, Aesopus, Krilov, Dositej Obradovic

Mesék, regények, egyéb művekIvo Andric: DecaDanijel Defo: Robinson KrusoMark Tvein: Dozivljaji Toma SojeraBranislav Nusic: HajduciDeasanka Maksimovic: PradevojcicaBranko Copic: Orlovi rano leteCehov A.P.. Kastanka i druge priceAntoan de Sent Eksuperi: Mali PrincSerija Harry Potter




Előfeltételek

Irodalmi beszédgyakorlatok I.

0+2* 2 gyj K VI. Gyermekirodalom II. !


A két szemeszterre osztott tantárgy mindkét elemének azonos a célja, nevezetesen• az irodalmi beszélgetések során a szerb irodalom kiválasztott műveinek behatóbb

elemzése révén az irodalmi műveltség magasabb szintre hozása;• a hallgatók szókincsének, irodalmi nyelvének, kifejezőkészségének fejlesztése;• retorikai készségük fejlesztése.

TANANYAG:

A tananyag tételesen nem határozható meg pontosan a tárgy jellege miatt, felsorolhatók azok a korszakok, amelyeknek irodalmi művei képezik a szemináriumok tárgyát, illetve mely műfajok a szemináriumok tárgyai. A fő témakörök:

• irodalmi művek műfajának felismerése; • szövegelemzés;• irodalmi analízis;• fogalmazás;• esszéírás; • szavalás; • retorikai képességek fejlesztése.

KÖVETELMÉNYEK:A követelmények az irodalmi ismeretek elmélyítésén túl elsősorban a retorikai képességek fejlesztését célozzák. Kívánatos, hogy a hallgatók

• jártasak legyenek az irodalmi művek műfaji besorolásában, a szöveganalízisben és irodalmi analízisben;

• az irodalmi művek elemzésével, értékelésével kapcsolatos gondolataikat tudják igényesen megfogalmazni;

• tudjanak prózai szövegeket, verseket előadni;• tudjanak vitában részt venni, gondolataikat, álláspontjukat szabatosan érthetően

kifejteni.

IRODALOM:

1. Petrovic Sreten (1975) : Retorika. Nis. 2. Tomasewski, B. (1979): Umetnost tumaceenja poezije. Beograd. 3. Aristotel: Poetika.4. Szerb nyelvű irodalmi szemelvények.

A tantárgyelem neve Kontakt- óraszám



Előfeltételek

Irodalmi beszéd-gyakorlatok II.

0+2* 2 k K VII. Irodalmi beszédgyakorlatok I. !


A két szemeszterre osztott tantárgy mindkét elemének azonos a célja, nevezetesen• az irodalmi beszélgetések során a szerb irodalom kiválasztott műveinek behatóbb

elemzése révén az irodalmi műveltség magasabb szintre hozása;• a hallgatók szókincsének, irodalmi nyelvének, kifejezőkészségének fejlesztése;• retorikai készségük fejlesztése.

TANANYAG:

A tananyag tételesen nem határozható meg pontosan a tárgy jellege miatt, felsorolhatók azok a korszakok, melyeknek irodalmi művei képezik a szemináriumok tárgyát, illetve mely műfajok a szemináriumok tárgyai. A fő témakörök, amelyek azonosak az előző szemeszter tantárgyeleménél leírtakkal a következők:

• irodalmi művek műfaji felismerése; • szövegelemzés;• irodalmi analízis;• fogalmazás;• esszéírás; • szavalás; • retorikai képességek fejlesztése.

KÖVETELMÉNYEK:A követelmények ennél a tantárgyelemnél is az irodalmi ismeretek elmélyítésén túl elsősorban a retorikai képességek fejlesztését célozzák. Kívánatos, hogy a hallgatók

• jártasak legyenek az irodalmi művek besorolásában, a szöveganalízisben és irodalmi analízisben;

• az irodalom elemzésével, értékelésével kapcsolatos gondolataikat tudják igényesen megfogalmazni;

• tudjanak prózai szövegeket, verseket előadni;• tudjanak vitában részt venni, gondolataikat, álláspontjukat szabatosan érthetően

kifejteni.

IRODALOM:

1. Petrovic Sreten (1975) :Retorika, Nis. 2. Tomasewski B. (1979): Umetnost tumaceenja poezije. Beograd. 3. Aristotel: Poetika.4. Szerb nyelvű irodalmi művekből rövid részletek.




Előfeltételek

Nemzetiségiismeret-néprajz (szerb) I.

0+2* 2 k K II. Nyelv- és stílusgyakorla-tok I.!

A TANTÁRGYELEM CÉLJA: A két tantárgyelemre bontott stúdium első részében összevontan tárgyalja a szerb nemzet földrajzi elhelyezkedését, rövid történelmét és a szerb kultúra fő vonásait, míg a második a magyarországi szerbek történelmét, kultúráját szokásait tekinti át. Előbbieknek megfelelően a fő célkitűzések:

• a hallgatók megismerik a mai szerb állam földrajzát, gazdasági jellemzőit;• áttekintik a szerb nemzet történelmét a szláv őshazából a Balkánra történt áttelepülést

követően, különös tekintettel a szerb állam virágzására a középkorban, a török hódoltság öt évszázadára és a szerb állam újjászületésére a 19. században;

• megismerik a tágabb értelemben vett szerb kultúrát, történetét, fejlődését, főbb jellemzőit.

TANANYAG:

• a mai szerb állam földrajza• a mai szerb állam gazdasága.• a szerb nemzet történelme

1. a szláv őshaza2. a népvándorlás3. letelepedés a balkán félszigeten4. törzsi berendezkedés5. a szerb feudális állam kialakulása6. a kereszténység felvétele7. az ország fejlődése a nmanjic dinasztia uralma alatt8. a középkori szerb állam hanyatlása9. a rigómezei csata10. a középkori szerb álam bukása, török hódoltság évszázadai11. a szerb állam újjászületése12. az első világháború, Jugoszlávia létrejötte13. a második világháború14. Jugoszlávia széthullása

• A szerb kultúra.1. a szerb mitológia.2. a bizánci kereszténység felvétele3. a szerb írásbeliség, az első nyelvemlékek4. a középkori Szerbia kultúrája ( nyelv, irodalom, építészet, művészetek)5. az önálló szerb egyház és fontos szerepe a kultúrában és a nemzet életében 6. kolostorok a török uralom alatt7. a szerb kultúra megújhodása a XVIII.-XIX. században8. az egységes szerb nemzettudat kialakulása9. a szerb kulturális élet központja visszatér Szerbiába

10. jugoszláviai kultúra a két világháború között11. a szerb kultúra a második világháború után12. a szocialista realizmusból való gyors kilábolás, nyugati hatások érvényesülése,13. a mai helyzet

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgatóknak a magyar történelem és kultúra mellett megfelelő szintű ismeretekkel kell rendelkezniük az anyaországról is. Ehhez kapcsolódnak a felsorolásra kerülő követelmények:

• a hallgatók ismerjék az anyaország földrajzát és nagy vonalakban az ország jelenlegi gazdasági helyzetét;

• a hallgatóknak főbb vonalaiban ismerniük kell a szláv őstörténelmet a letelepedést a Balkánon, a kereszténység felvételét;

• ismerniük kell az önálló szerb pravoszláv egyház kialakulásának fontosságát és szerepét a szerb kultúrában és történelemben;

• tájékozottnak kell lenniük a középkori szerb állam eredményeiről, kolostor- építészetéről;

• ismerniük kell az öt évszázados török uralom következményeit;• tájékozottaknak kell lenniük a szerb kultúra megújhodásáról és ebben a magyarországi

szerbség szerepéről;• figyelemmel kell kísérniük a legutóbbi, Jugoszlávia felbomlását követő eseményeket.


1. Jirecek, Konstantin (1984): Istorija Srba II ( Kulturna istorija), Beograd.

2. Ivic, Pavle (1971): Srpski narod I njegov jezik. Beograd.

3. Cajkanovic, Veselin (1974): Mit i religija u Srba. Beograd.

4. Kulisic, Spiro (1970): Iz stare srpske religije, Beograd.

5. Skerlic, Jovan (1910): Istorija srpskoga naroda. Beograd.

6. Corovic, Vladimir (1993): Istorija Srba:Beogradskiizdavacko-graficki zavod, Beograd.

7. Petrovic, Branko (1988): Istorija Jugoslavije 1918-1978 I-III. Nolit, Beograd.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Kasanin, Milan (1975): Srpska knjizevnost u srednjem veku. Beograd.

2. Stefanovic, Dimitrijee (1975): Stara srpska muzika. Beograd.

A tantárgyelem neve Kontakt-

óraszámKredit Zárási

formaStátus Ajánlott

félévElőfeltételek

Nemzetiségiismeret-néprajz (szerb) II.

0+2* 2 K K III. Nemzetiségi ismeret – néprajz I.!

A TANTÁRGYELEM CÉLJA: A tantárgyelem ezen második része a magyarországi szerbek történelmével, kultúrájával foglalkozik. Ehhez kapcsolódnak a fő célkitűzések.A tárgyelem keretében a hallgatók megismerik a magyarországi szerbek

• letelepedésének több évszázados történetét• a földrajzi elhelyezkedését• státuszát• múltbéli és jelenlegi politikai helyzetét• egyházi életét, néprajzát, népszokásait• nyelvjárásait• kultúráját• közéletét• hagyományait• műemlékeit• nyelvjárásait

megismerik azt a tényt, hogy a magyarországi szerbség jelentős szerepet játszott • az ország történelmében• évszázados védelmében• gazdasági és kulturális életében

TANANYAG: A magyarországi szerbek története

• szerb népcsoportok a honfoglalás kori Magyarország déli részein• magyar –szerb kapcsolatok a XI-XII. században• a szerbek tömegesebb betelepülése a rigómezei csata után.• Stefan Lazarevics szerb uralkodó Zsigmond király hűbérese• az utolsó szerb despoták Magyarországra teszik át székhelyüket• Magyarország felszabadulása a törökök alól• tömeges szerb betelepülés Szerbia újbóli török uralom alá kerülése után• Lipót császár privilégiumokat adományoz a szerb görögkeleti egyháznak és a

szerbeknek• a határőrvidék• szerb polgárság kialakulása Magyarországon• magyar –szerb ellentétek 1848/49-ben• a szerbek tömeges kitelepülése Jugoszláviába az 1920-as években• Trianon után• a mai helyzet

Magyarországi szerb kultúra• a szerb egyház Magyarországon, szerb egyházi emlékek• Budapest az egyetemes szerb kultúra központja

• szerb irodalom, iskolarendszer, színház, sajtó• a Budapesti egyetemi nyomda a legnagyobb szerb nyelvű kiadó• a Matica srpska megalakulása• a szerb kultúra központja újra Belgrádba kerül• szerb kulturális élet a mai Magyarországon

Népművészet, népszokások, vallás*népi-vallási szokások (házi védőszent, karácsonyi, húsvéti stb. népszokások)*egyéb népszokások* népviselet, népi zene

KÖVETELMÉNYEK:

Az identitás megőrzése, a hagyományok ápolása szükségessé teszi hogy a hallgatók• ismerjék a magyarországi szerbek történetét• tudatában legyenek annak a szerepnek a fontosságával, amelyet a magyarországi

szerbség játszott Magyarország történelmében és a szerb kultúrában• ismerjék a magyarországi szerb műemlékeket• ismerjék a szerb népi és vallási hagyományokat


1. Ivic, Aleksa (1914): Istorija Srba Ugarskoj- od pada Smederevado seobe pod

Carnojevicem ( 1959-1690). Zagreb.

2. Ivic, Aleksa (1929): Istorija Srba u Vojvodini. Novi Sad.

3. Popovic, Dusan J. (1958-1963): Srbi u Vojvodini I-III. Novi Sad.

4. Popovic, Dusan J. (1954): Velika seobaSrba 1690. Beograd.

5. Daidov, Dinko (1990): Spomenici Budimske eparhije. Beograd.

6. Davidov, Dinko (é. n.): Ikona srpskih crkava u Madjarskoj. Novi Sad.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Geografija Jugoslavije. Tankönyv (é. n.)

2. Iz nase proslosti c. almanach kötetei (é. n.)

3. Etnografija Juznih Slovena u Madjarskoj c. sosozat kötetei (é. n.)

4. Novacsek-Vojnics, Kornél-Lásztity Nikola (2000): Szerbek Magyarországon.

Budapest.

5. Stojan, Vujicsics (1998): Srbi u Budimu I Pesti, Budapest.




Előfeltételek

NemzetiségiIrodalom-Gyermekirodalom I.

0+2* 2 gyj K VII. Irodalmi beszédgyakorla-tok I.!

A TANTÁRGYELEM CÉLJA: A tantárgyelem célja a magyarországi szerbek irodalmának megismerése, beleértve a gyermekirodalmat is. Figyelembe véve a szerb nemzet sorsának történelmi változásait, a tényt, hogy közel másfél századon át a magyarországi szerb kultúra egyben az egyetemes szerb kultúra vezető része volt, a tananyag összefüggéseiben tekinti át a kérdéskört. A két tantárgyelem közül az első irodalomelméleti megalapozás után a népköltészettel, majd a szerb irodalom áttekintésével a XVII. századig. Ennek megfelelően fő céljai:

• a hallgatók irodalomelméleti ismereteinek megalapozása;• a szerb népi irodalom megismerése;• a tanórai munkához szükséges irodalmi anyagok, szókincs elsajátítása;• szókincs és kifejezésmód fejlesztése.

TANANYAG:A tantárgy első szemeszterre eső részében a következő témakörökkel ismerkednek meg a hallgatók:

• az irodalom és irodalomtudomány;• irodalom és társadalom;• stilisztikai alapismeretek;• a szerb irodalom európai keretei; • a szerb irodalom felosztása;• a szerb népköltészet sajátos vonásai, jelentősége, kapcsolatai a magyar és más népek

népköltészetével, hatásai a hazai és európai irodalomra;• a szerb népköltészet műfajai, ciklusai;• a középkori szerb irodalom főbb jellemzői;• Ciril és Metod, az írásbeliség kialakulása, a legfontosabb nyelvemlékek;• az irodalom, a biblia és a vallás;• fordítások, eredeti művek, költészet a szerb középkori irodalomban;• a középkori szerb állam bukása, a szerb irodalom újraéledésének kezdetei a XVI. és

XVII. Században;• szerb irodalmi központok a Hilandari kolostorban, a havasalföldi fejedelemségekben;• A Kotori öböl és más montenegrói tengerparti városok barokk irodalma a XVII.

Században;• a magyarországi szerb barokk irodalom kialakulása a XVIII. Században;• a klasszicizmus és szentimentalizmus a magyarországi szerb irodalomban;• a szerb preromanticizmus. A szerb drámairodalom. Joakim Vujic;• Sima Milutinovic Sarajlija, Vitkovics Mihály a kétnyelvű magyarországi költő;• Petar Petrovics Njegos irodalmi műve.

KÖVETELMÉNYEK:

• a hallgató ismerje az irodalomelmélet alapfogalmait, s tudja azokat felismerni és elemzések során funkciójukat ismertetni;

• legyen tájékozott a szerb irodalom eddig tárgyalt részében, de legyen áttekintése a szerb irodalom egészéről is;

• törekedjen szókincsének fejlesztésére, a választékos kifejezésmód elsajátítására;• a szerb nyelvű műelemzési készség kialakításával legyen képes önálló műelemzésre,

irodalmi művek magas szintű befogadására;• sajátítsa el a tanórai munkához, a feldolgozandó témakörökhöz szükséges

mondókákat, verseket, dalokat, meséket, valamint azokat a leghatékonyabb módszertani eljárásokat, amelyeket nyelvtanítói munkájában alkalmaz.


1. Karadzsic, Vuk S.: Srpske narodne pjesme I-IV.( kötelező olvasmány )2. Karadzsic, Vuk S.: Srpske narodne pripovjetke. ( kötelező olvasmány )3. Karadzsic, Vuk S,: Narodne sropske poslovice. ( kötelező olvasmány)4. Zivkovic, Dragia (1990): Teorija knjizevnosti. Beograd, 5. Latkovic, Djuric, Vojislav: Postanak I razvoj narodne knjizevnosti.6. Vido: Narodna knjizevnost.7. Sveti Sava: Zitije Svetog Simeuna8. Domentijan: Zitije Svetog Save (részletek)9. Teodisije: Zitije Svetog Save (részletek)10. Danilov ucenik: Zitije arhiepiskopa Danila II. (részlet)11. Konstantin Filozof: Titije despota Stefana Lazarevica (részlet)12. Jefimija: Tiga za mladencem Ugljesom, moljenje Gospodu Isusu Hristu, Pohvala

sveton knezu Lazaru.13. Nepoznati pisac: Ispovedna molitva14. Kantakuzin, Dimitrije: Molitva Bogorodici15. Mihailovic, Konstantin: Janicarove uspomene (részletek) 16. Brankovic, Djordje. Hronike (részletek)17. Stefanovic-Venclovic, Gavrilo: Crni bivo u srcu18. Orfelin, Zaharije: Pesme19. Tekelija, Sava: Opisanije zivota (részletek) Dositej Obradovic. Zivot I prikljicenija,

Basne.20. Musicki, Lukijan: Pesme21. Vujic, Joakim: Jedna dramaMihajlo Vitkovic: Pesme22. Milutinovic, sarajlija Sima: Pesme23. Sterija Popovic, Jovan: Laza I paralaza- Tvridca- Pokondirena tikva-pesme24. Petrovic Njegos, Petar: Gorski Vijenac

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Dimitrijevic, Radmila (1962): Teorija knjizevnosti. Beograd. 2. Pavlovic, Milivoj (1969): Problemi I principi stilistike. Begrad. 3. Skerlic, Jovan: Srpska knjizevnost u XVIII. veku.4. Pavic, Milorad: Istorija srpske knjizevnosti baroknog doba5. Pavic, Milorad: Srpska knjizevnostu knjizevnoj kritici III. Od baroka do klasicizma 6. Deretic, Jovan: Istorija srpske knjizevnosti7. Deretic,:Jovan Istorija nove srpske knjizevnosti.




Előfeltételek

Nemzetiségi irodalom-gyermekirodalom II.

0+1* 1 K K VIII. Nemzetiségi irodalom/gyermek-irodalom I.!


A tantárgy célja a magyarországi szerbek irodalmának megismerése, beleértve a gyermekirodalmat is. Figyelembe véve a szerb nemzet sorsának történelmi változásait, a tényt, hogy közel másfél századon át a magyarországi szerb kultúra egyben az egyetemes szerb kultúra vezető része volt, a tananyag összefüggéseiben tekinti át a kérdéskört. A két tantárgyelem közül az első irodalomelméleti megalapozás után a népköltészettel, majd a szerb irodalom áttekintésével a XVII. századig foglalkozott, míg a második napjainkig követi a szerb irodalmat. Ennek megfelelően fő céljai:

• a szerb romanticizmus a szerb modernizmus, a két világháború közötti időszak fontosabb irodalmi műveinek megismertetése;

• a második világháború utáni és a mai szerb irodalom megismerése;• a magyarországi szerb irodalom, a szerb-magyar irodalmi kulturális kapcsolatok

helyzetének elemzése;• a tanórai munkához szükséges irodalmi anyagok, szókincs további elsajátítása;• szókincs és kifejezésmód további fejlesztése.

TANANYAG

A tantárgy második szemeszterre eső részében a következő témakörökkel foglalkoznak a hallgatók:

a szerb romanticizmus;• Vuk Stefan Karadzic és a szerb nyelvújítás;• a szerb romanticizmus legjelentősebb költői és magyar kapcsolataik;• Bbranko Radicevic, Jovan Jovanovic Zmaj, Djura Jaksic, Laza Kostic;• drámairodalom, a próza visszaszorulása;• szerb realista próza a XIX. század második felében és a huszadik század elején;• Milovan Glisic, Laza Lazarevic, Stevan Sremac, Radoje Domanovic, Sima Matavulj• a XX. század elejének irodalma;• Jovan Dicic, Milan Rakic, Vladislav Petkovic Dis, Branislav Nusicpetar Kocic, Isidora

Sekulic;• a két világháború közötti szerb irodalom;• Milos Crnjanski, Ivo Andric, Rastko Petrovic. Deasanka Maksimovic, Oskar Davico,

Todor Manojlovic;• a második világháború utáni szerb irodalom;• Miograg Pavlovic, Vasco Popa, Danilo Kis, Branko Miljkovic;• mai magyarországi írók, költők művei;• A szerb irodalom felosztása.

KÖVETELMÉNYEK:

• legyen tájékozott a szerb irodalom keretében tárgyalt részekben, de legyen áttekintése a szerb irodalom egészéről is;

• törekedjen szókincsének további fejlesztésére, a választékos kifejezésmód elsajátítására;

• a szerb nyelvű műelemzési készség kialakításával legyen képes önálló műelemzésre, irodalmi művek magas szintű befogadására;

• sajátítsa el a tanórai munkához, a feldolgozandó témakörökhöz szükséges mondókákat, verseket, dalokat, meséket, valamint azokat a leghatékonyabb módszertani eljárásokat, amelyeket nyelvtanítói munkájában alkalmaz.

KÖTELEZŐ IRODALOM:1. Karadzsic, Vuk S.: Predgovor Rjecnikuiz 1818, Ustanicka proza, Kritike2. Popovic, Miodrag: Romantizam I-III.3. Radicevic, Branko: Pesme4. Laksic, Djura: Pesme, desetak pripovedaka, jedna drama5. Kostic, Laza: Pesme, Maksim Crnojevic ili Pera Segedinac6. Atanackovic,:Bogoboj Dva idola, Bunjevka7. Lazarevic, Laza: Pripovetke8. Veselinovic, Janko: Hajduk Stanko9. Sremac, Stevan: Pop Cira I pop Spira10. Matavulj, Sima: Pripovetke11. Ignjatovic, Jakov: Milan Narandzsic, Cudan svet, Veciti mladozenja, Vasa Respekt 12. Ilic, Vojislav: Pesme13. Ducic, Jovan: Pesme14. Rakic, Milan: Pesme15. Petrovic Dis, Vladislav: Pesme16. Cipiko, Ivo:Pauci17. Kocic, Petar Jazavac pred sudom18. Nusic, Branislav: Sumnjivo lice, Gospodja ministarka19. Santic, Aleksa: Pesme20. Crnjanski, Milos: Seobe I-II.21. Andric, Ivo: Na Drini cuprija, Travnicka hronikaRastko Petrovic: Pesme22. Maksimovic, Desanka: Pesme23. Copic, Branko: Basta slezove boje24. Lalic, Mihajlo:Lelejska goraVasco Popa: Pesme25. Pavlovic, Miodrag: Pesme26. Kis, Danilo: Enciklopedija smrti27. Miljkovic, Branko: Pesme28. Pekic, Borislav: Kako uspokojiti vampiraMesa Selimovic: dervis I smrt29. Komnenic, Milan: Novije srpsko pesnistvo ( Antologija )30. Szemelvények a mai szerb irodalomból Stojan Vujicsics, Predrag Stepanovic, Petar

Milosevits, Milan Stepanov Dragomir Dujmov kiválasztott művei

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Popovic, Miodrag: Vuk Stefan Karadzsic2. Deretic, .Jovan: Istorija srpske knjizevnosti3. Deretic, Jovan: Istorija nove srpske knjizevnosti4. Deretic, Jovan: Srpski roman 1800-1950.

5. Skerlic, Jovan: Istorija nove srpske knjizevnosti6. Lukic, Sveta: Savremena jugoslovenska literatura 1945-19657. Palavestra, Predrag: Posleratna srpska knjizevnost8. Stepanovic, Predrag: Zapisi jednog citaoca9. Cosic, Dobrica: Koreni.




Előfeltételek

Ének-zene tantárgy-pedagógia(szerb nyelvű)

0+2* 2 gyj K III. Nyelv és stílus-gyakorlatok II.!.


A cél, amit ennek a tantárgyelemnek a tantervbe iktatása elérni kíván, kettős• egyrészt a már magyar nyelven tanult zenei szakkifejezések szerb megfelelőinek a

megismerése és megtanulása• másrészt a szerb zene- és népdal kinccsel ismereteket szereznek a hallgatók a szerb

zenei kultúráról, a sajátos szerb hangszerekről. Fontos törekvés a tanulmányok során, hogy a hallgatók minél többször találkozzanak a magyarországi szerbek dalaival, felismerjék, hogy a zene sokoldalúan hasznos része a mindennapi életnek.

TANANYAG:

Magába foglalja a• zenehallgatást és zeneművek magyarázatát az 1-4. osztályokban;• táncokat az 1-4. osztályokban;• az órákon szükséges szerb szókincs elsajátítását;• tankönyvekben szereplő dalokat;• a szerb nyelven történő énektanítás kreatív módszereit;• a dalok kombinálását mozgásformákkal, táncokkal, játékokkal, ritmikus és hangszer

kísérettel;• alkalmakat, amikor a hallgatók találkoznak a magyarországi szerbek dalaival,

táncaival;• a hangképzés és ritmusérzék fejlesztését;• egyszerű hangszerek előállítását;• egyszerű dalkíséretek begyakorlását xilofonon;• szerb zeneszerzők, a zenekultúra megismerését.

KÖVETELMÉNYEK:• a hallgatók ismerjék a zenei szakkifejezések szerb megfelelőit;• a hallgatók ismerjenek meg minél több dalt a hazai szerb zene tárházból;• legyenek tájékozottak a magyarországi és anyaországi szerb zenei kultúráról.


1. Vujicsics, Tihomir (é. n.): Muzicke tradicije juznih slovena u Madjarskoj. Délszláv Demokratikus Szövetség kiadványa, Budapest.

2. A szerbiai tanítóképzésben használatos tankönyvek és segédanyagok a zeneoktatáshoz.




Előfeltételek

Testnevelés tantárgy-pedagógia(szerb nyelvű)

0+2* 2 gyj K IV. Nyelv-és stílus-gyakorlatok II.!

TANTÁRGYELEM CÉLJA:A tantárgyelem keretében történő oktatás végső célja az egészséges életmód fontosságának tudatosítása, a szükséges módszertani és szaknyelvi ismeretek mellett. Így cél a

• tárgy tanítása során különösen előtérbe kerülő mozgásos játékok, szerb játékok szókincsének elsajátítása szerb nyelven is;

• a tárgy oktatása során használatos módszertani terminológia megismerése;• a konkrét testnevelési gyakorlatok tervezési, kivitelezési módszereinek ismerete; • a tantárgyban rejlő nevelési lehetőségek tudatos kihasználásának módszerei és azok

ismerete.

TANANYAG:A tananyag szaknyelvi, terminológiai, nevelési és tantárgytervezési gyakorlati témákat érint. Főbb részei, meghatározása:

• a sport szókincse, terminológiája, a testnevelési órán szükséges szerb szókincs elsajátítása,

• a bemelegítés, és testnevelés játékosan,• labdagyakorlatok,• talajtorna,• táncos és dalos játékok,• futás, ugrás,• vetélkedő játékok,• könnyűatlétika,• szertorna,• biztonság a testnevelési órán,• játékok az iskolaudvaron,• ügyességi gyakorlatok,• úszás.

KÖVETELMÉNYEK:A hallgató ismerje

• a testnevelés tanítása során szüksége szerb szakterminológiát;• a balesetmentes, biztonságos, az időjáráshoz igazodó testnevelés feltételeit;• legyen képes az órán a gyakorlatok megtervezésére és levezetésére;• legyen képes tudatosan kiaknázni a testnevelésben rejlő nevelési lehetőségeket;

KÖTELEZŐ IRODALOM:1. Berkovic, L. (1978): Metodika fizickog vaspitanja, Beograd.2. Kragujevic, G. (1987): Metoda nastave fizickog vaspitanja. Beograd.3. Matic, M (1978).: Cas telesnog vaspitanja. Beograd.




Előfeltételek

Környezetismeret tantárgy-pedagógia(szerb nyelvű)

0+2* 2 gyj K V. Tp I.!


A szerb nemzetiségi tárgyak keretében ennek a tantárgyelemnek fő céljai:• a hallgatók megismerik a környezetismeret tárgy módszertanát szerb nyelven;• elsajátítják a szakkifejezéseket és azt a széleskörű szókincset, amely a tárgy sokoldalú

tematikája során használatos; • tudatosodik bennük a környezetvédelem, az egészséges életmód jelentősége.

TANANYAG: A tananyag fő témakörei a következők:

• gyalogos közlekedés, közlekedés városokban;• kerékpár, gépkocsi, autóbusz, villamos, vonat, hajó, mint közlekedési eszközök;• növényvilág;• állatvilág;• az idő (évszakok, hónapok, hetek, napi teendők, az óra, különféle naptárak);• az időjárás;• szűkebb és tágabb környezetünk (ház, udvar, utca, üzlet, orvosi rendelő, mező, erdő

stb.);• égitestek, föld, víz levegő;• környezetünk múltja, története;• testrészek, tisztálkodás, testápolás;• táplálkozás és egészség, az egészséges táplálkozás, mozgás és egészség;• nemi szerepek a táradalomban;• tantervkészítés az 1-4. osztály számára.

KÖVETELMÉNYEK:• a hallgató ismerje szerb nyelven is a környezetismeret tárgykör szókincsét; • legyen képes a tananyag egy-egy témáját kidolgozni referátum formájában;• legyen képes óravázlatot készíteni;• legyen képes tudatosan fejleszteni a tanulók környezeti kultúráját.


1. Zderic, M. (1989): Primena didaktickih metoda za formiranje odgovornog odnosaucenika prema prirodi. (Nastava i vaspitanje, br.5. Beograd.)

2. Stankovic, S. (1977): Okvir Zivota, Beograd.

AJÁNLOTT IRODALOM:

Ignjatovic, B. (1974): Metodika radau nastavi poznavanja prirode i drustva, Sarajevo.

Documents

TANÍTÓKÉPZÉS SZERB NEMZETISÉGI SZAKIRÁNNYAL …old.tok.elte.hu/nyelv/dokuk/szerb_tanito.pdf · Calenic, Momir (1977): Knjizevnost za decu. Beograd. TANTÁRGYELEMEI: A szakirány