Tanrend 2007/2008 – Gyógyszerésztudományi Szakaok.pte.hu/docs/th/file/GYSZ_tanrend_2007.pdfTanrend 2007/2008 Gyógyszerésztudományi Szak 4 Pécsi Tudományegyetem 6. SZEMESZTER

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI

SZAK

TANREND 2007/2008

Kiadja a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Dékánja Felelős szerkesztő: BECK ENGELBERT hivatalvezető,

PTE ÁOK Tanulmányi Hivatal Szerkesztő: SLACHTA KRISZTINA Műszaki szerkesztő: CZULÁK SZILVIA informatikus,

PTE ÁOK Oktatástechnikai Csoport Közreműködők: a Tanulmányi Hivatal munkatársai

TARTALOM

GYÓGYSZERÉSZ ESKÜ ..................................................................................5 SZERVEZETI EGYSÉGEK ..............................................................................7

AZ ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI ...............9 BIZOTTSÁGOK, TANÁCSOK.............................................................................10 HIVATALOK....................................................................................................11 HALLGATÓI SZERVEZETEK.............................................................................14 KOLLÉGIUMOK ...............................................................................................16 EGYÉB SZERVEZETI EGYSÉGEK.......................................................................17

OKTATÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK.....................19 INTÉZETEK......................................................................................................21 KLINIKÁK .......................................................................................................33 OKTATÓKÓRHÁZAK........................................................................................50

TANULMÁNYI INFORMÁCIÓK..................................................................57 GYÓGYSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK...........................................................59 A KREDITRENDSZER NÉHÁNY ALAPELVE ........................................................63 A TANTERV FELÉPÍTÉSE..................................................................................64 TUDNIVALÓK A GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉS ZÁRÓÉVFOLYAMÁRÓL......................69 AJÁNLOTT TANTERV.......................................................................................80 A 2007/2008. TANÉV IDŐBEOSZTÁSA .............................................................91 2007/2008. TANÉV – SZORGALMI IDŐSZAK.....................................................92

TANTÁRGYLEÍRÁSOK .................................................................................93 1. SZEMESZTER ...............................................................................................95 2. SZEMESZTER .............................................................................................119 3. SZEMESZTER .............................................................................................149 4. SZEMESZTER .............................................................................................179 5. SZEMESZTER .............................................................................................211

Tanrend 2007/2008 Gyógyszerésztudományi Szak

4 Pécsi Tudományegyetem

6. SZEMESZTER............................................................................................. 229 7. SZEMESZTER............................................................................................. 247 8. SZEMESZTER............................................................................................. 271 9. SZEMESZTER............................................................................................. 293 10. SZEMESZTER........................................................................................... 323 TESTNEVELÉS ÉS IDEGENNYELV .................................................................. 329

GYÓGYSZERÉSZ ESKÜ

Én.................... esküszöm, hogy a megszerzett gyógyszerésztudományi ismeretek birtoká-ban hivatásomat a legnagyobb lelkiismeretességgel fogom gyakorolni és hivatásomhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítok. Az egészség védelmét és a betegek gyógyulását mindenek elé helyezem. A betegek egészségi állapotára, gyógyszeres kezelésére vonatko-zó adatokat fel nem fedem. Elméleti és gyakorlati ismereteimet állandó képzéssel magas szinten tartom. Tudásomat a gyógyszerészi etikába ütköző cselekményre nem használom fel. Mint a gyógyító munka részese ismereteimet csakis embertársaim egészségének vé-delmére és helyreállítására fogom fordítani. Arra törekszem, hogy a Pécsi Tudomány-egyetem Általános Orvostudományi Karának, valamint a gyógyszerésztudomány jó hír-nevét öregbítsem és megbecsülését előmozdítsam.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

AZ ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI .........................................................................9

DÉKÁN .............................................................................................................9 DÉKÁNHELYETTESEK .......................................................................................9 SZAKVEZETŐK..................................................................................................9

BIZOTTSÁGOK, TANÁCSOK.........................................................................9 ANGOL PROGRAM BIZOTTSÁG........................................................................10 KREDITÁTVITELI BIZOTTSÁG .........................................................................10 KURRIKULUM BIZOTTSÁG ..............................................................................10 NÉMET PROGRAM BIZOTTSÁG........................................................................10 SAJTÓBIZOTTSÁG ...........................................................................................10 TANULMÁNYI BIZOTTSÁG ..............................................................................10 TUDOMÁNYOS DIÁKKÖR TANÁCS ..................................................................10

HIVATALOK ....................................................................................................11 DÉKÁNI HIVATAL...........................................................................................11 ORVOSTUDOMÁNYI ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT ELNÖKI HIVATAL .................................................11 TANULMÁNYI HIVATAL..................................................................................11 NÉMET HALLGATÓI SZOLGÁLTATÓ IRODA.....................................................12 ANGOL HALLGATÓI SZOLGÁLTATÓ IRODA ....................................................12 PHD ÉS HABILITÁCIÓS IRODA.........................................................................12 SZAK- ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KÖZPONT................................................................12 OKTATÁSTECHNIKAI CSOPORT.......................................................................13 KARI INFORMATIKAI CSOPORT.......................................................................13



HALLGATÓI SZERVEZETEK ..................................................................... 14 HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATI IRODA, DIÁKIRODA....................................... 14 HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT ....................................................................... 14 DIÁKJÓLÉTI BIZOTTSÁG................................................................................. 14 CONFABULA SZERKESZTŐSÉG ....................................................................... 14 OKTATÁSI CENTRUM ..................................................................................... 14 MAGYAR ORVOSTANHALLGATÓK EGYESÜLETE, HUMSIRC IRODA.............. 15 MAGYAR FOGORVOSTANHALLGATÓK EGYESÜLETE...................................... 15

KOLLÉGIUMOK............................................................................................. 16 SZENT MÓR KOLLÉGIUM ............................................................................... 16 BALASSA JÁNOS KOLLÉGIUM ........................................................................ 16

EGYÉB SZERVEZETI EGYSÉGEK............................................................. 17 GAZDASÁGI HIVATAL.................................................................................... 17 ORVOSKARI MÚZEUM.................................................................................... 17 ORVOSTUDOMÁNYI ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM KÖNYVTÁRA ........ 17

Szervezeti egységek Az Általános Orvostudományi Kar vezető tisztségviselői

Általános Orvostudományi Kar 9

AZ ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI

Dékán

DR. NÉMETH PÉTER egyetemi tanár fogadóidő: előzetes egyeztetés alapján, helye: Dékáni Hivatal

Dékánhelyettesek

Általános, tudományos és oktatási dékánhelyettes DR. CSERNUS VALÉR egyetemi tanár

Klinikai dékánhelyettes, Klinikai Központ orvosigazgatója DR. KOLLÁR LAJOS egyetemi tanár

Gazdálkodási és hallgatói dékánhelyettes DR. MISETA ATTILA egyetemi tanár

Minőségbiztosítási és adatvédelmi dékánhelyettes DR. NYÁRÁDY JÓZSEF egyetemi tanár

Szakvezetők

Általános orvostudományi szak DR. NÉMETH PÉTER egyetemi tanár

Fogorvostudományi szak DR. SZABÓ GYULA egyetemi tanár

Gyógyszerésztudományi szak DR. SZOLCSÁNYI JÁNOS egyetemi tanár



BIZOTTSÁGOK, TANÁCSOK

Angol Program Bizottság

7602 Pécs, Pf. 99. – ügykezelő: Angol Hallgatói Szolgáltató Iroda

Kreditátviteli Bizottság

7602 Pécs, Pf. 99. – ügykezelő: Tanulmányi Hivatal

Kurrikulum Bizottság


Német Program Bizottság

7602 Pécs, Pf. 99. – ügykezelő: Német Hallgatói Szolgáltató Iroda

Sajtóbizottság

7624 Pécs, Szigeti út 12. fszt. – ügykezelő: Sajtóiroda

Tanulmányi Bizottság


Tudományos Diákkör Tanács

7602 Pécs, Pf. 99. – ügykezelő: HÖK Iroda

Szervezeti egységek Hivatalok


HIVATALOK

Dékáni Hivatal

7624 Pécs, Szigeti út 12. I. emelet, [email protected] 72-536-200, 72-536-201

hivatalvezető GRÜNFELDERNÉ DR. PINTÉR ÉVA ................................. 5413 igazgatási ügyintéző LÁTSCHÁM GÁBORNÉ................................................... 5414

TÓTH DIÁNA ................................................................ 6102 ZSUPÁN JÁNOSNÉ ......................................................... 6200

informatikus SÓSTAI ERIKA .............................................................. 5412

Orvostudományi és Egészségtudományi Koordinációs Központ Elnöki Hivatal

7624 Pécs, Szigeti út 12. I. em., [email protected] 72-536-100 72-536-101

Titkár, hivatalvezető DR. ROMÁNCZ ERZSÉBET ............................................. 1295 Ügyintéző BALOGH ANNA............................................................. 6101

HORVÁTHNÉ MILOVECZ ERIKA..................................... 6100

Tanulmányi Hivatal

7624 Pécs, Szigeti u. 12. I. emelet, 72/536-015, 72/536-017

hivatalvezető BECK ENGELBERT ........................................................ 6205 [email protected]

hivatalvezető helyettes ADORJÁN KÁROLYNÉ ................................................... 1517 [email protected]

ügyvivő szakértő BOGNÁR ADRIENN........................................................ 1276 [email protected] BÖRÖCZ KRISZTA ......................................................... 1134 [email protected] DR. GUNGL KLÁRA ...................................................... 6015 [email protected] NAGY KATALIN............................................................ 1135 [email protected] RITTER ANGÉLA ........................................................... 1139 [email protected] SLACHTA KRISZTINA .................................................... 1136 [email protected] VÁGÓ LÍVIA ................................................................. 1135 [email protected]

mailto:[email protected]













igazgatási ügyintéző BRUNNER ÁGNES ......................................................... 1136 [email protected] TÍMÁR JÁNOSNÉ........................................................... 6105 [email protected]

ügyviteli alkalmazott DOBSA MÓNIKA........................................................... 6045 [email protected] KOHN JUDIT ................................................................. 1136 [email protected] TÖRÖK GYÖNGYVÉR .................................................... 1136 [email protected]

ETR ügyintéző MÓRITZ PÉTER............................................................. 6016 [email protected]

rendszergazda BENCZE ZSOLT............................................................. 6409 [email protected]

Német Hallgatói Szolgáltató Iroda

7624 Pécs, Szigeti u. 12. I. emelet, [email protected] 72/536-117 72/536-119

irodavezető LICZIUSZ PÉTER ........................................................... 6117 ügyvivő szakértő KRAMMNÉ MEZEI ANIKÓ ............................................. 6118

Angol Hallgatói Szolgáltató Iroda

7624 Pécs, Szigeti u. 12. I. emelet [email protected] 72/536-018, 72/536-110

irodavezető SOMODI KLÁRA............................................................ 6018 ügyvivő szakértő SZENTES ORSOLYA....................................................... 1204

PhD és Habilitációs Iroda

7624 Pécs, Szigeti út 12. I. em. 72-536-103 72-536-108

ügyvivő szakértő KIS-GADÓNÉ WENCZLER MÁRIA.................................. 6103 [email protected]

ügyvivő szakértő SZONTÁGH KRISZTINA ................................................. 6104

Szak- és Továbbképző Központ

7624 Pécs, Szigeti út 12. III. em. 72-512-681 72-512-683

igazgató DR. ERTL TIBOR................................................. 5520, 5522 [email protected]

rezidensi ügyek JANKÓ SÁNDORNÉ.............................................. 2522, 2531











Szervezeti egységek Hivatalok


Oktatástechnikai Csoport

7624 Pécs, Szigeti út 12. 72-536-6294, 72/536-6295

csoportvezető KITTKÁNÉ BÓDI KATALIN ........................ 6294, 6295, 1568 informatikus mérnök CZULÁK SZILVIA .......................................................... 1568 műszaki ügyintéző GROSSMANN GERGELY................................................. 1568

HERR RÓBERT .............................................................. 1568 KUCZKÓ GÁBOR........................................................... 1299 ŐZ PÁL......................................................................... 1197 VITVINDICS CSABA....................................................... 1568 ZAJZON TAMÁS ............................................................ 1568

Kari Informatikai Csoport

7624 Pécs, Szigeti út 12. 72/536-000 /6409

csoportvezető BENCZE ZSOLT ............................................................. 6409 mérnök informatikus FRIESZ LÁSZLÓ............................................................. 6410

HARMATH RÓBERT....................................................... 6406 MIHÁLY SÁNDOR ......................................................... 6410 MONOSTORI ATTILA..................................................... 6412



HALLGATÓI SZERVEZETEK

Hallgatói Önkormányzati Iroda, Diákiroda

7624 Pécs, Szigeti út 12. II. emelet 536-111, 536-112

Hallgatói Önkormányzat

7624 Pécs, Szigeti út 12. II. emelet 536-111, 536-112

Elnök SARNYAI ÁKOS Alelnök CSERÉP GÁBOR FERENC Külügyi és pályázati titkár BODROGI PÉTER Oktatási titkár BALASA TIBOR Tájékoztatási és szervezési titkár SZARKA DÁNIEL Kollégiumi ügyekért felelős titkár SPRINGÓ ZSOLT Vezető instruktor FEKETE LÓRÁND

Diákjóléti Bizottság

7624 Pécs, Jakabhegyi út 6. / 536-030, 1711

Elnök SZABÓ IVETT

Confabula Szerkesztőség

7624 Pécs, Szigeti út 12. IV. emelet 536-001/1541

Főszerkesztő VÁNCSODI JÓZSEF

Oktatási Centrum

7624 Pécs, Szigeti út 12. II. emelet 536-001/5369

Szervezeti egységek Hallgatói Szervezetek


Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete, HuMSIRC iroda

7624 Pécs, Szigeti út 12. IV. emelet 536-113, 536-113

Elnök IGNÁCZ FERENC Gazdasági elnökh. SIMON MIHÁLY Kiutazásért felelős külügyi elnökh. MOLNÁR VIRÁG Beutazásért felelős elnökh. HEIL ZSÓFIA Tudományos elnökh. HAUSER DIÁNA Közegészségügyi koordinátor BODNÁR VERONIKA Reproduktív Egészségügyi koordinátor PANKACZI ZSÓFIA Titkár FRANK TÜNDE Mentálhigiénés koordinátor OROSZ OLGA Drog-prevenciós koordinátor HORVÁTH-SARRÓDI ANDREA Teddy Maci Kórház koordinátor SZILÁGYI ZSUZSANNA Országos Közegészségügyi koordinátor GROZDICS ENIKŐ Rákprevenciós kordinátor JOÓ SZILVIA CP kordinátor KOVÁCS ZSUZSANNA Vöröskereszt TAKÁCS ANDRÁS President of EMSA KESZTHELYI DÁNIEL

Magyar Fogorvostanhallgatók Egyesülete

7624 Pécs, Szigeti út 12. IV. emelet 536-113

Elnök TÁTRAY ANNA ESZTER



KOLLÉGIUMOK

Szent Mór Kollégium

7622 Pécs, 48-as tér 4. 72-503-610 72-503-612

Kollégiumi Bizottság elnök SZILI KATALIN műszaki ügyintéző RÉBAY TAMÁS

Balassa János Kollégium

7622 Pécs, Jakabhegyi út 6. 72-536-030 72-536-031

Kollégiumi Bizottság elnök RAFFAI IMRE mb. gazdasági vezető KIRÁLY FERENCNÉ

Szervezeti egységek Egyéb szervezeti egységek


EGYÉB SZERVEZETI EGYSÉGEK

Gazdasági Hivatal

7624 Pécs, Szigeti út 12. V. emelet 72-536-202, 72-536-203

gazdasági igazgató DR. TRISCHLER BERNADETT ................ 6202 pénzügyi szakértő MOLNÁR EMESE .................................. 6204 pénzügyi-számviteli ügyintéző NÉMETH TAMÁSNÉ .............................. 6202

SZŰCS NÓRA ....................................... 1529 Ügyvivő szakértő DUBROVAY KATALIN .......................... 6204

Orvoskari Múzeum

7624 Pécs, Szigeti út 12. fszt. 72-536-434

Nyitvatartás naponta 13–15 óráig igazgató DR. BENKE JÓZSEF egyetemi docens ... 6434

Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum Könyvtára

7624 Pécs, Szigeti út 12. III. és IV. em. 72-536-000/1549 72-536-293

könyvtárigazgató GRACZA TÜNDE

OKTATÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK

INTÉZETEK .....................................................................................................21 ANATÓMIAI INTÉZET ..................................................................................... 21 BIOANALITIKAI INTÉZET ............................................................................... 21 BIOFIZIKAI INTÉZET....................................................................................... 22 BIOKÉMIAI ÉS ORVOSI KÉMIAI INTÉZET ........................................................ 22 EGÉSZSÉGÜGYI NYELVI-KOMMUNIKÁCIÓS INTÉZET ..................................... 23 ÉLETTANI INTÉZET ........................................................................................ 24 FARMAKOGNÓZIAI INTÉZET .......................................................................... 25 FARMAKOLÓGIAI ÉS FARMAKOTERÁPIAI INTÉZET......................................... 25 GYÓGYSZERÉSZETI INTÉZET ÉS EGYETEMI GYÓGYSZERTÁR......................... 26 GYÓGYSZERÉSZI KÉMIAI INTÉZET................................................................. 26 GYÓGYSZERTECHNOLÓGIAI INTÉZET ............................................................ 26 IGAZSÁGÜGYI ORVOSTANI INTÉZET .............................................................. 27 IMMUNOLÓGIAI ÉS BIOTECHNOLÓGIAI INTÉZET ............................................ 27 KÓRÉLETTANI ÉS GERONTOLÓGIAI INTÉZET ................................................. 27 KÖZPONTI ELEKTRONMIKROSZKÓPOS LABORATÓRIUM ................................ 28 LABORATÓRIUMI MEDICINA INTÉZET............................................................ 28 MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET.............................................................. 29 MOZGÁSTANI INTÉZET .................................................................................. 29 NUKLEÁRIS MEDICINA INTÉZET .................................................................... 29 ORVOSI BIOLÓGIAI INTÉZET.......................................................................... 30 ORVOSI MIKROBIOLÓGIAI ÉS IMMUNITÁSTANI INTÉZET................................ 30 ORVOSI NÉPEGÉSZSÉGTANI INTÉZET............................................................. 31 PATHOLÓGIAI INTÉZET .................................................................................. 31 SEBÉSZETI OKTATÓ ÉS KUTATÓ INTÉZET...................................................... 32 SZERVES ÉS GYÓGYSZERKÉMIAI INTÉZET ..................................................... 32



KLINIKÁK ....................................................................................................... 33 I. SZ. BELGYÓGYÁSZATI KLINIKA .................................................................. 33 II. SZ. BELGYÓGYÁSZATI KLINIKA ÉS NEPHROLÓGIAI CENTRUM .................. 34 ANESZTEZIOLÓGIAI ÉS INTENZÍV TERÁPIÁS INTÉZET..................................... 35 BŐR-, NEMIKÓRTANI ÉS ONKODERMATOLÓGIAI KLINIKA ............................. 36 CSALÁDORVOSTANI INTÉZET ÉS III. SZ. BELGYÓGYÁSZATI KLINIKA ............. 37 FOGÁSZATI ÉS SZÁJSEBÉSZETI KLINIKA ........................................................ 38 FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÉS FEJ-, NYAKSEBÉSZETI KLINIKA .............................. 38 GYERMEKKLINIKA ......................................................................................... 39 IDEGSEBÉSZETI KLINIKA................................................................................ 39 IMMUNOLÓGIAI ÉS REUMATOLÓGIAI KLINIKA............................................... 40 INFEKTOLÓGIAI, KATASZTRÓFAORVOSTANI ÉS OXYOLÓGIAI INTÉZET .......... 40 NEUROLÓGIAI KLINIKA ................................................................................. 40 ONKOTERÁPIÁS INTÉZET ............................................................................... 41 ORTOPÉDIAI KLINIKA .................................................................................... 42 ORVOSI GENETIKAI ÉS GYERMEKFEJLŐDÉSTANI INTÉZET ............................. 42 PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINIKA............................................... 42 RADIOLÓGIAI KLINIKA .................................................................................. 43 SEBÉSZETI KLINIKA ....................................................................................... 44 SEBÉSZETI TANSZÉK – BARANYA MEGYEI KÓRHÁZ – SEBÉSZETI-ÉRSEBÉSZETI OSZTÁLY ................................................................ 45 SZEMÉSZETI KLINIKA .................................................................................... 45 SZÍVGYÓGYÁSZATI KLINIKA – REGIONÁLIS KARDIOLÓGIAI KÖZPONT.......... 46 SZÜLÉSZETI ÉS NŐGYÓGYÁSZATI KLINIKA.................................................... 47 TRAUMATOLÓGIAI KÖZPONT – BALESETSEBÉSZETI ÉS KÉZSEBÉSZETI KLINIKA ............................................ 48 UROLÓGIAI KLINIKA...................................................................................... 49

OKTATÓKÓRHÁZAK ................................................................................... 50 BARANYA MEGYEI KÓRHÁZ.......................................................................... 50 BARANYA MEGYEI KERPEL-FRONIUS ÖDÖN GYERMEKKÓRHÁZ................... 51 ORSZÁGOS VÉRELLÁTÓ SZOLGÁLAT – PÉCSI REGIONÁLIS VÉRELLÁTÓ KÖZPONT ....................................................................................................... 52 „KAPOSI MÓR” OKTATÓ KÓRHÁZ ................................................................. 52 TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT BALASSA JÁNOS KÓRHÁZA ..................... 53 VAS MEGYE ÉS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS MARKUSOVSZKY KÓRHÁZA – EGYETEMI OKTATÓKÓRHÁZ........................... 54 ZALA MEGYEI KÓRHÁZ ................................................................................. 55

Oktatásban részt vevő szervezeti egységek Intézetek


INTÉZETEK

Anatómiai Intézet

7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb II. em., 72-536-392 72-536-393 intézetigazgató: DR. CSERNUS VALÉR intézetigazgató helyettes: DR. KOVÁCS MAGDOLNA

egyetemi tanár DR. CSERNUS VALÉR intézetigazgató DR. KOVÁCS MAGDOLNA általános anatómia tanulmányi felelős DR. LÁZÁR GYULA

professor emeritus DR. MESS BÉLA DR. SÉTÁLÓ GYÖRGY

nyugdíjas docens DR. TIMA LAJOS egyetemi docens DR. HORVÁTH JUDIT szövet- és fejlődéstan tanulmányi felelős

DR. JÓZSA RITA DR. LENGVÁRI ISTVÁN neuroanatómia tanulmányi felelős DR. RÉKÁSI ZOLTÁN gyógyszerész tanulmányi felelős DR. REGLŐDI DÓRA DR. TÓTH PÁL fogorvos tanulmányi felelős

egyetemi adjunktus DR. KOPPÁN MIKLÓS DR. KOZICZ TAMÁS DR. LUBICS ANDREA

egyetemi tanársegéd DR. FALUHELYI NÁNDOR DR. GASZNER BALÁZS DR. HOLLÓSY TIBOR DR. HORVÁTH GABRIELLA DR. KISS PÉTER DR. NAGY ANDRÁS DÁVID DR. TAMÁS ANDREA

Bioanalitikai Intézet

7624 Pécs, Honvéd u. 1., B épület. 72-536-255 72-536-254 intézetigazgató: DR. KILÁR FERENC

egyetemi tanár DR. KILÁR FERENC egyetemi docens DR. ARADI FERENC

DR. PÓTÓ LÁSZLÓ tudományos főmunkatárs DR. JEGES SÁRA TANULMÁNYI FELELŐS egyetemi adjunktus BORBÁSNÉ DR. FARKAS KORNÉLIA

DR. HARTVIG NÓRA egyetemi tanársegéd DERGEZ TÍMEA

PÁGER CSILLA POÓR VIKTÓRIA

mérnök ŐRI LÁSZLÓ



Ph.D. hallgató BÍRÓ ILDIKÓ BUFA ANITA BUI ANNAMÁRIA KONECSNI TÜNDE KŐNIGNÉ PÉTER ANIKÓ

Biofizikai Intézet

7624 Pécs, Szigeti út 12., E épület 72-536-260 72-536-261 mb. intézetigazgató: DR. NYITRAI MIKLÓS

professor emeritus DR. BELÁGYI JÓZSEF DR. TIGYI JÓZSEF

egyetemi tanár DR. LŐRINCZY DÉNES tanulmányi felelős egyetemi docens DR. HILD GÁBOR

DR. KELLERMAYER MIKLÓS DR. LUSTYIK GYÖRGY DR. NYITRAI MIKLÓS mb. intézetigazgató

egyetemi adjunktus DR. GRAMA LÁSZLÓ egyetemi tanársegéd CZIMBALEK LÍVIA

DR. KARSAI ÁRPÁD ORBÁN JÓZSEF POZSONYI KINGA

egyetemi gyakornok DUDÁS RÉKA KARDOS ROLAND KUPI TÜNDE MELEG EDINA VIG ANDREA

PhD hallgató BARKÓ SZILVIA HUBER TAMÁS DR. KISS BALÁZS MÁRTONFALVI ZSOLT

Óraadó DR. GRÓF PÁL KOSZORUS LÁSZLÓ DR. KUTAS LÁSZLÓ

Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

7624 Pécs, Szigeti út 12., D épület 72-536-276, 72-536-222 72-536-277 intézetigazgató: DR. SÜMEGI BALÁZS intézetigazgató helyettesek: DR. DELI JÓZSEF, IFJ. DR. GALLYAS FERENC

egyetemi tanár DR. SÜMEGI BALÁZS DR. DELI JÓZSEF DR. OHMACHT RÓBERT DR. SÁNDOR ATTILA

professor emeritus DR. TÓTH GYULA



egyetemi docens DR. BERENTE ZOLTÁN IFJ. DR. GALLYAS FERENC tanulmányi felelős (Biokémia) DR. LÓRÁND TAMÁS

egyetemi adjunktus DR. AGÓCS ATTILA DR. DEBRECENI BALÁZS DR. FARKAS VIKTÓRIA DR. KOVÁCS KRISZTINA DR. MÁRK LÁSZLÓ DR. MATUS ZOLTÁN DR. SZABÓ ZOLTÁN DR. TÓTH AMBRUS (külföldön) DR. VÁRBÍRÓ GÁBOR (külföldön) DR. VERES BALÁZS

egyetemi tanársegéd BEDEKOVICS TIBOR (külföldön) DR. BOGNÁR ZITA JAKUS PÉTER DR. NAGY VERONIKA tanulmányi felelős (Orvosi kémia) RADNAI BALÁZS DR. RÁKÓ JÁNOS TAKÁTSY ANIKÓ TAPODI ANTAL

biológus BOGNÁR ESZTER TUCSEK ZSUZSANNA

PhD hallgató HOCSÁK ENIKŐ KISS GYÖNGYI MONTSKÓ GERGELY DR. NAGY JUDITNÉMETH VIKTÓRIA PANDUR EDINA SOLTI IZABELLA SZABÓ ALIZ DR. VETŐ SÁRA

Egészségügyi Nyelvi-Kommunikációs Intézet

7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb II. em. 72-536-296, 72-536-000/1540 72-536-297 intézetigazgató: DR. RÉBÉK-NAGY GÁBOR intézetigazgató helyettes: DR. WARTA VILMOS

egyetemi docens DR. RÉBÉK-NAGY GÁBOR angol nyelvtanár HAMARNÉ SÁVAY JUDIT

HEGEDŰS ANITA LÓKODINÉ SZOLCSÁNYI JUDIT MÉSZÉGETŐNÉ HALMOS ÉVA KURDINÉ MOLNÁR ESZTER (GYES) NAGY GABRIELLA RONCZYKNÉ BERTA ANIKÓ (GYES) TÓTH IDA VÁRADI KATALIN



német nyelvtanár HALÁSZ RENÁTA ZRÍNYI ANDREA

latin nyelvtanár TAKÁTS ZSUZSANNA

PROFEX Nyelvvizsgaközpont 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb II. em. 72-536-457 72-536-297

Nyelvvizsgaközpont igazgató: DR. WARTA VILMOS

irodavezető DR. KANIZSAINÉ KRÁNICZ RITA vizsgakoordinátor CSONGOR ALEXANDRA angol nyelvi fővizsgáztató VÁRADI KATALIN

Élettani Intézet

7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb I. em. 72-536-243 72-536-244 intézetigazgató: DR. LÉNÁRD LÁSZLÓ intézetigazgató helyettes: DR. KARÁDI ZOLTÁN

egyetemi tanár DR. LÉNÁRD LÁSZLÓ DR. VÉRTES MARIETTA intézeti tanácsadó

egyetemi docens DR. JANDÓ GÁBOR DR. KARÁDI ZOLTÁN DR. KÖRNYEI JÓZSEF DR. VÉRTES ZSUZSANNA tanulmányi felelős

egyetemi adjunktus DR. BUZÁS PÉTER DR. GÁLOSI RITA DR. TELKES ILDIKÓ

egyetemi tanársegéd BERTA BEÁTA LENGYEL FERENC OLÁHNÉ VÁRADY KATALIN DR. PAPP SZILÁRD TAKÁCS GÁBOR DR. TÓTH KRISZTIÁN

Ph.D. hallgató DR. LÁSZLÓ KRISTÓF DR. MARKÓ KATALIN DR. SZALAY CSABA

tudományos főmunkatárs DR. HARTMANN GÉZA (MTA) KERTES ERIKA (MTA) DR. NIEDETZKY CSABA PETYKÓ ZOLTÁN



Farmakognóziai Intézet

7624 Pécs, Rókus u. 2., 72-503-650/8825, 8826 mellék 72-503-650/8826 intézetigazgató: DR. MOLNÁR PÉTER intézetigazgató helyettes: DR. SZABÓ LÁSZLÓ GY.

egyetemi tanár DR. SZABÓ LÁSZLÓ GY. DR. MOLNÁR PÉTER

egyetemi adjunktus DR. FARKAS ÁGNES DR. HORVÁTH GYÖRGYI

egyetemi tanársegéd DR. PAPP NÓRA külső munkatárs DR. MOLNÁR BÉLA

Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet

7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb III. em. 72-536-217 72-536-218 intézetigazgató: DR. BARTHÓ LORÁND

Gyógyszertani Tanszék egyetemi tanár DR. FISCHER EMIL tanszékvezető

DR. SZOLCSÁNYI JÁNOS egyetemi docens DR. PINTÉR ERIKA egyetemi adjunktus DR. HELYES ZSUZSANNA egyetemi tanársegéd DR. SZŐKE ÉVA

Gyógyszerhatástani Tanszék egyetemi tanár DR. BARTHÓ LORÁND tanszékvezető egyetemi docens DR. PETHŐ GÁBOR egyetemi tanársegéd DR. LÁZÁR ZSÓFIA (GYED)

DR. BENKÓ RITA DR. UNDI SAROLTA

Toxikológiai Tanszék egyetemi tanár DR. GREGUS ZOLTÁN tanszékvezető egyetemi tanársegéd DR. NÉMETI BALÁZS

DR. CSANAKY IVÁN (december 31-ig külföldön) Ph.D. hallgató ALMÁSI ATTILA

BÖRZSEI RITA gyógyszerész rezidens DR. FÜREDI RÉKA DR. POZSGAI GÁBOR SÁNDOR KATALIN DR. WOLF MÁTYÁS



Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertár

7624 Pécs, Honvéd u. 3., C épület 72-536-284 72-536-285 intézetigazgató: PROF. DR. BOTZ LAJOS

egyetemi docens PROF. DR. BOTZ LAJOS egyetemi tanársegéd SZÜCS FERENC

NYAKA BERNADETT (másodállásban) egyetemi óraadók SZABÓNÉ DR. SCHIRM SZILVIA

DR. KRUCSÓNÉ HORNYÁK JUDIT MAYER ANNA DR. MOLNÁR BÉLA DR. SOMOSKEÖY SZABOLCS

külsős óraadók CSÍK LAURA MOLNÁR ZOLTÁNNÉ REZES GÁBOR DR. SZABÓ BEÁTA DR. TÉLESSY ISTVÁN

Gyógyszerészi Kémiai Intézet

7624 Pécs, Rókus u. 2. / 72-503-650/3538 / 72-503-650/3546 intézetigazgató: DR. PERJÉSI PÁL intézetigazgató helyettes: DR. LÓRÁND TAMÁS

egyetemi docens DR. LÓRÁND TAMÁS DR. PERJÉSI PÁL

egyetemi tanársegéd BOROS BORBÁLA FODOR KRISZTINA ROZMER ZSUZSANNA

gyógyszerész KUZMA MÓNIKA intézeti szakgyógyszerész DR. APONYI ILDIKÓ Ph.D. hallgató ALMÁSI ATTILA

Gyógyszertechnológiai Intézet

7624 Pécs, Rókus u. 2. / 72-501-500/3555, 72-503-617 intézetigazgató: DR. DÉVAY ATTILA

egyetemi docens DR. DÉVAY ATTILA egyetemi adjunktus DR. MAYER KLÁRA egyetemi tanársegéd DR. NAGY SÁNDOR

PÁL SZILÁRD



Igazságügyi Orvostani Intézet

7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb I. em. 72-536-230 72-536-242 intézetigazgató: DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN intézetigazgató helyettes: DR. KÖNCZÖL FRANCISKA

egyetemi tanár DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN egyetemi docens DR. JEGESY ANDREA

DR. KÖNCZÖL FRANCISKA DR. PORPÁCZY ZOLTÁN

intézeti orvos DR. MÉSZÁROS HAJNALKA egyetemi tanársegéd NAGY GERGELY

Immunológiai és Biotechnológiai Intézet

7624 Pécs, Szigeti út 12., G épület 72-536-291 72-536-289 intézetigazgató: DR. NÉMETH PÉTER intézetigazgató helyettes: DR. BERKI TÍMEA

egyetemi tanár DR. NÉMETH PÉTER egyetemi docens DR. BALOGH PÉTER

DR. BERKI TÍMEA DR. PONGRÁCZ JUDIT

egyetemi adjunktus DR. BOLDIZSÁR FERENC (külföldön) egyetemi tanársegéd DR. CZÖMPÖLY TAMÁS

DR. ENGELMANN PÉTER Biológus BOVÁRI JUDIT Ph.D. hallgató DR. KVELL KRISZTIÁN

DR. LÁBADI ÁRPÁD OPPER BALÁZS

Rezidens orvos DR. BARTIS DOMOKOS DR. PÁLINKÁS LÁSZLÓ

Kórélettani és Gerontológiai Intézet

7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb II. emelet 72-536-246 72-536-247 mb. intézetigazgató: DR. SZÉKELY MIKLÓS intézetigazgató helyettes: DR. GARAI JÁNOS

egyetemi tanár DR. SZÉKELY MIKLÓS egyetemi docens DR. GARAI JÁNOS egyetemi adjunktus DR. BALASKÓ MÁRTA tanulmányi felelős

RITTMANN-NÉ DR. PÉTERVÁRI ERIKA egyetemi tanársegéd BÍRÓNÉ DR. MOLNÁR VALÉRIA

DR. SOLYMÁR MARGIT DR. SOÓS SZILVIA

tudományos munkatárs DR. KANIZSAI PÉTER



Ph.D. hallgató DR. GARAMI ANDRÁS (tartósan távol) DR. VIGH ÉVA

szaktanácsadó DR. HAZAFI KLÁRA geriáter főorvos vendégoktató DR. SIMON ATTILA cardiológus főorvos, Balatonfüredi Szívkórház

DR. SZELÉNYI ZOLTÁN egyetemi tanár, ETK

Központi Elektronmikroszkópos Laboratórium

7624 Pécs, Honvéd u. 1. B épület 72-536-060 intézetigazgató: DR. SERESS LÁSZLÓ

egyetemi tanár DR. SERESS LÁSZLÓ egyetemi adjunktus DR. ÁBRAHÁM HAJNALKA tudományos tanácsadó DR. MÁZLÓ MÁRIA (részállásban) kémikus DR. LÓRÁNDNÉ MISLEY JUDIT mérnök DOLGOS BÉLA (részállásban)

Laboratóriumi Medicina Intézet

7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, VII. emelet 72-536-120 72-536-121 intézetigazgató: DR. KOVÁCS L. GÁBOR intézetigazgató helyettes: DR. MISETA ATTILA

egyetemi tanár DR. KOVÁCS L. GÁBOR DR. KELLERMAYER MIKLÓS DR. LUDÁNY ANDREA tanulmányi felelős DR. MISETA ATTILA

professor emeritus DR. JOBST KÁZMÉR egyetemi docens DR. KŐSZEGI TAMÁS angol tanulmányi felelős

DR. LISZT FERENC DR. MAGYARLAKI TAMÁS VASSNÉ DR. LAKATOS ÁGNES

egyetemi adjunktus DR. FELEDI ÉVA DR. LÁNYI ÉVA

egyetemi tanársegéd DR. KOVÁCSNÉ DR. RÉKÁSI ZSUZSANNA tartósan távol DR. TŐKÉS-FÜZESI MARGIT

főorvos DR. ERDÉLYI MÁRIA klinikai vegyész SCHMIDT MARIANN tud. segédmunkatárs GYÖRGYI ERZSÉBET klinikai orvos DR. NAGY TAMÁS

DR. PETI ATTILA DR. TEIBERT ADRIENN

Ph.D. hallgató DR. TÓTH ILDIKÓ rezidens DR. GRÁSZ DÉNES

DR. HAVASI VIKTÓRIA vendégoktató DR. BÖDÖR GÉZA (USA)

DR. VERMES ISTVÁN (Hollandia)



Magatartástudományi Intézet

7624 Pécs, Szigeti út 12., B épület 72-536-256 72-536-257 intézetigazgató: DR. KÁLLAI JÁNOS intézetigazgató helyettes: DR. FÜZESI ZSUZSANNA

professor emeritus DR. SZABÓ IMRE DR. VERECZKEI LAJOS

egyetemi docens DR. CZURKÓ ANDRÁS neuropszichológia tanulmányi felelős DR. FÜZESI ZSUZSANNA orvosi szociológia tanulmányi felelős DR. KÁLLAI JÁNOS

egyetemi adjunktus DR. BENDE ISTVÁN DR. CSATHÓ ÁRPÁD orvosi antropológia tanulmányi felelős DR. JAKAB TIBOR orvosi etika tanulmányi felelős DR. KARÁDI KÁZMÉR

egyetemi tanársegéd KEREKES ZSUZSANNA SZOLCSÁNYI TIBOR

tud. segédmunkatárs DR. TIRINGER ISTVÁN Ph.D. hallgató MOLNÁR EDIT

Mozgástani Intézet

7624 Pécs, Jakabhegyi út 6., Tornacsarnok 72-536-040 72-536-041 mb. intézetigazgató: TÉCZELY TAMÁS

testnevelő tanár DR. KISS SÁNDOR DR. RUGÁSI ENDRE DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ FARKAS GYÖRGY TÉCZELY TAMÁS

óraadó testnevelő tanár DR. KARSAI ISTVÁN CSATÁRYNÉ TOLNAY KLÁRA PETŐFI ÁRON

Nukleáris Medicina Intézet

7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyak Klinikai Tömb, mfszt és fszt. / 72-536-367 intézetigazgató: DR. ZÁMBÓ KATALIN intézetigazgató helyettes: DR. SCHMIDT ERZSÉBET

egyetemi tanár DR. ZÁMBÓ KATALIN egyetemi adjunktus DR. SCHMIDT ERZSÉBET egyetemi tanársegéd DR. UDVAROS ESZTER klinikai orvos DR. SZABÓ ZSUZSANNA



Orvosi Biológiai Intézet

7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb III. emelet 72-536-216 72-536-453 intézetigazgató: DR. SZEBERÉNYI JÓZSEF intézetigazgató helyettes: IFJ. DR. SÉTÁLÓ GYÖRGY

egyetemi tanár DR. SZEBERÉNYI JÓZSEF egyetemi docens DR. KOMÁROMY LÁSZLÓ tanulmányi felelős

IFJ. DR. SÉTÁLÓ GYÖRGY DR. PAP MARIANNA

egyetemi adjunktus DR. FÁBIÁN ZSOLT DR. MÁTICS RÓBERT

egyetemi tanársegéd FEKETÉNÉ DR. KISS KATALIN STARK BORBÁLA DR. BÁTOR JUDIT

intézeti orvos DR. BERTA GERGELY FEKETE ZSUZSANNA (külföldi tanulmányúton)

intézeti biológus HARCI ALEXANDRA VARGA JUDIT

PhD hallgató SCHIPP RENÁTA

Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet

7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb fszt 72-536-251 72-536-253 intézetigazgató: DR. PÁL TIBOR intézetigazgató helyettes: DR. EMŐDY LEVENTE

egyetemi tanár DR. EMŐDY LEVENTE DR. PÁL TIBOR DR. SZEKERES JÚLIA

professor emeritus DR. KÉTYI IVÁN egyetemi docens DR. KOCSIS BÉLA egyetemi adjunktus DR. BARAKONYI ALÍZ

DR. BENEDEK ORSOLYA (tartósan külföldön) DR. KERÉNYI MÓNIKA tanulmányi felelős DR. KUSTOS ILDIKÓ (tartósan külföldön) DR. POLGÁR BEÁTA DR. SZEREDAY LÁSZLÓ DR. TIGYI ZOLTÁN

klinikai főorvos DR. MESTYÁN GYULA egyetemi tanársegéd DR. NAGY GÁBOR tudományos munkatárs DR. PALKOVICS TAMÁS

DR. SCHNEIDER GYÖRGY (MTA) intézeti orvos DR. KOVÁCS KRISZTINA

DR. MIKÓ ÉVA



Orvosi Népegészségtani Intézet

7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb III. emelet 72-536-394 72-536-395 intézetigazgató: PROF. DR. EMBER ISTVÁN intézetigazgató helyettes: DR. KISS ISTVÁN

egyetemi tanár PROF. DR. EMBER ISTVÁN, tanszékvezető

Közegészségtani és Járványtani Tanszék tiszteletbeli egy. tanár PROF. DR. ARANY ISTVÁN (Little Rock, Arkansas, USA) egyetemi docens DR. HORVÁTH J. ATTILA, tanszékvezető

Foglalkozás- és Munka-egészségtani Tanszék DR. KISS ISTVÁN, tanszékvezető

Epidemiológiai Tanszék DR. VARGA CSABA, tanszékvezető

Környezet-egészségtani Tanszék tiszteletbeli egy. docens DR. BÉRES JUDIT egyetemi adjunktus DR. GYÖNGYI ZOLTÁN részmunkaidős adjunktus DR. NÉMETH ÁRPÁD egyetemi tanársegéd MERÉNYINÉ DR. DOMBI ZSUZSANNA

VARJAS TÍMEA intézeti orvos DR. KOVÁCSNÉ DR. GOMBOS KATALIN

DR. PRANTNER IDA DR. STEFLER DÉNES DR. TIBOLD ANTAL

biológus DR. HORVÁTHNÉ MÉSZÁROS ANITA PhD hallgató DR. NOWRASTEH GHODRATOLLAH

ORSÓS ZSUZSANNA DR. ZÓLYOMI ANNAMÁRIA

Pathológiai Intézet

7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb fszt 72-536-282 72-536-281 intézetigazgató: DR. PAJOR LÁSZLÓ intézetigazgató helyettes: DR. KÁLMÁN ENDRE

egyetemi tanár DR. PAJOR LÁSZLÓ egyetemi adjunktus DR. GÖMÖRI ÉVA

DR. KÁLMÁN ENDRE DR. KERESKAI LÁSZLÓ DR. LÁSZLÓ TERÉZIA DR. TORNÓCZKY TAMÁS

tudományos munkatárs ALPÁR DONÁT JÁKSÓ PÁL LACZA ÁGNES



intézeti orvos DR. HEGEDŰS IVETT DR. KAJTÁR BÉLA DR. KOVÁCS KRISZTINA DR. KRAVJÁK ANDRÁS DR. SEMJÉN DÁVID

rezidens DR. MÁRTON BALÁZS JÓZSEF DR. SIMON GÁBOR DR. SMUK GÁBOR

Sebészeti Oktató és Kutató Intézet

7624 Pécs, Kodály Zoltán u. 20 72-535-820 72-535-821 intézetigazgató: DR. WÉBER GYÖRGY intézetigazgató helyettes: DR. RŐTH ERZSÉBET

egyetemi tanár DR. RŐTH ERZSÉBET DR. WÉBER GYÖRGY

egyetemi docens DR. LANTOS JÁNOS tanulmányi felelős egyetemi adjunktus DR. BORSICZKY BALÁZS

DR. FERENCZ ANDREA DR. JANCSÓ GÁBOR

egyetemi tanársegéd RÁCZ BOGLÁRKA KÜRTHY MÁRIA

Ph.D. hallgató DR. BERTÓK SZABOLCS DR. CSEREPES BARBARA DR. HORVÁTH SZABOLCS DR. FERENCZ SÁNDOR

Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet

7624 Pécs, Honvéd u. 1. B épület 72-536-220 72-536-219 intézetigazgató: PÁPAYNÉ DR. SÁR CECÍLIA

professor emeritus DR. HIDEG KÁLMÁN egyetemi docens DR. KÁLAI TAMÁS

PÁPAYNÉ DR. SÁR CECÍLIA

Oktatásban részt vevő szervezeti egységek Klinikák


KLINIKÁK

I. sz. Belgyógyászati Klinika

7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, II. em. 72-536-145 72-536-148 klinikaigazgató: DR. TÓTH KÁLMÁN klinikaigazgató helyettes: DR. HUNYADY BÉLA

egyetemi tanár DR. TÓTH KÁLMÁN DR. HUNYADY BÉLA DR. FIGLER MÁRIA DR. LOSONCZY HAJNA DR. MÓZSIK GYULA DR. PÁR ALAJOS

egyetemi docens DR. BAJNOK LÁSZLÓ DR. CZOPF LÁSZLÓ DR. DÁVID MARIANNA DR. HABON TAMÁS DR. JURICSKAY ISTVÁN DR. MEZŐSI EMESE DR. MOLNÁR LENKE DR. SÁROSI ISTVÁN

klinikai főorvos DR. PAKODI FERENC DR. RUCZ KÁROLY

egyetemi adjunktus DR. BÓDIS BEÁTA DR. KARÁDI OSZKÁR DR. KÉSMÁRKY GÁBOR DR. KESZTHELYI ZSUZSANNA DR. NAGY ÁGNES DR. NAGY ZSUZSANNA DR. SZABADOS ESZTER DR. SZOMOR ÁRPÁD

egyetemi tanársegéd DR. CZIMMER JÓZSEF DR. HALMOSI RÓBERT DR. KOSZTOLÁNYI SZABOLCS DR. KOVÁCS GÁBOR DR. MÁRTON ZSOLT DR. NEMES ORSOLYA DR. RUMI GYÖRGY DR. SZABÓ IMRE

klinikai orvos DR. CSALÓDY RENÁTA DR. HORVÁTH BEÁTA DR. PÁLFI ANITA DR. PÁR GABRIELLA DR. TÓTH ORSOLYA



Ph.D. hallgató DR. BARTHA ÉVA DR. KENYERES PÉTER DR. MANDL ADÉL

II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum

7624 Pécs, Pacsirta u. 1. 72-536-000/5201 72-536-051 klinikaigazgató: DR. WITTMANN ISTVÁN tanulmányi igazgatóhelyettes: DR. NAGY JUDIT gazdasági igazgatóhelyettes: DR. FÁBIÁN GYÖRGY gyógyítási igazgatóhelyettes: DR. SCHMELCZER MATILD tudományos igazgatóhelyettes: DR. WAGNER LÁSZLÓ

egyetemi tanár DR. NAGY JUDIT DR. WITTMANN ISTVÁN

egyetemi docens DR. KOVÁCS TIBOR helyettes tanulmányi felelős főiskolai docens DR. SCHMELCZER MATILD klinikai főorvos DR. FÁBIÁN GYÖRGY egyetemi adjunktus DR. CSIKY BOTOND *FMC orvosigazgató

DR. DEGRELL PÉTER DR. WAGNER LÁSZLÓ

klinikai szakorvos DR. KÉSŐI ISTVÁN egyetemi tanársegéd DR. HALMAI RICHARD

DR. MAZÁK ISTVÁN DR. PINTÉR ISTVÁN DR. SEBŐK JUDIT DR. SZIGETI NÓRA DR. VAS TIBOR DR. WAGNER ZOLTÁN

klinikai orvos DR. BEKŐ VIKTÓRIA DR. FÜLÖP NORBERT DR. HOLLÓ TÍMEA DR. MARETICS BALÁZS DR. PETRUS IZABELL DR. SÁGI BALÁZS DR. VÁGÁSI KATALIN

rezidens DR. BÁNFAI GÁBOR DR. MOLNÁR GERGŐ DR. TAMASKÓ MÓNIKA DR. UNGVÁRI ZOLTÁN

Ph.D. hallgató DR. MARKÓ LAJOS DR. MOHÁS MÁRTON



Külső oktatók DR. BRASNYÓ PÁL FMC* alkalmazott DR. DEÁK ANDRÁS FMC* alkalmazott DR. ÉDEL ZSÓFIA FMC* alkalmazott DR. GONDA EDIT FMC* alkalmazott DR. FAZEKAS ATTILA FMC* alkalmazott DR. GUTH ESZTER FMC* alkalmazott DR. KASSAI GÁBOR FMC* alkalmazott

Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet

7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, V. emelet 72-536-440 72-536-441 klinikaigazgató: DR. BOGÁR LAJOS klinikaigazgató helyettes: DR. HORVÁTH J. ATTILA

egyetemi tanár DR. BOGÁR LAJOS professor emeritus DR. TEKERES MIKLÓS egyetemi docens DR. BÁTAI ISTVÁN

DR. HORVÁTH J. ATTILA DR. MOLNÁR ZSOLT

egyetemi adjunktus DR. CSONTOS CSABA DR. EZER ERZSÉBET DR. MÁRTON SÁNDOR DR. MOLNÁR TIHAMÉR DR. NAGY KLÁRA DR. TÁTRAI ILDIKÓ

klinikai főorvos DR. MÜHL DIÁNA DR. SHAYO GASPAR DR. SZENOHRADSZKI KATALIN

egyetemi tanársegéd DR. HEIGL PÉTER DR. HIDEG GYÖNGYVÉR DR. ITTZÉS BALÁZS DR. KOZMA ZSOLT tanulmányi felelős DR. RITTBERGER JÁNOS DR. SÜTŐ BALÁZS DR. SZÉLIG LÍVIA DR. SZŐKE SZILVIA DR. TARSOLY PIROSKA DR. WEILING ZSOLT

* FMC: Fresenius Medical Care Dialízis Központ,

7624 Pécs, Pacsirta u. 1., 72-536-065 72-536-070



klinikai orvos DR. DÁN LÍVIA DR. FABRICSEK CSABA DR. FALUSI BOGLÁRKA DR. FISCHER PATRIK DR. HORVÁTH GÁBOR DR. JÁKSÓ KRISZTIÁN DR. JUHÁSZ VERA DR. KISS TAMÁS DR. SZABÓ KATALIN DR. SZABÓ ZOLTÁN DR. SZALAI GABRIELLA DR. TÁNCZOS KRISZTIÁN DR. VARGA SZILÁRD

központi gyakornok DR. AUER ZOLTÁN DR. BAKONYI TAMÁS DR. BAUER MÁRIA DR. BOGNÁR ZSUZSANNA DR. DANCS KORINNA DR. DRENKOVICS LÍVIA DR. FEHÉR ZSOLT DR. HANTÓ KATALIN DR. JÓNÁS ATTILA DR. PEBLÉNYI NIKOLETT DR. SZENTES SZILVIA DR. TOLDI JÁNOS DR. TÓTH ILDIKÓ

Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika

7624 Pécs, Kodály Zoltán u. 20. 72-535-800 72-535-811 Mb. klinikaigazgató: DR. BATTYÁNI ZITA mb. klinikaigazgató helyettes: DR. SZEPES ÉVA

professor emeritus DR. SCHNEIDER IMRE tudományos főmunkatárs DR. BATTYÁNI ZITA klinikai főorvos DR. PÉTER IVÁN

DR. SZEPES ÉVA egyetemi adjunktus DR. KÁDÁR ZSOLT klinikai orvos DR. FALUDI PÉTER

DR. FEKECS TAMÁS DR. HODOSI BALÁZS DR. KOVÁCS LÁSZLÓ ANDRÁS DR. LENGYEL ZSUZSA DR. NÉMETH KATALIN DR. SOÓS ÉVA DR. SZÁSZ ORSOLYA DR. SZIGETI RÉKA

klinikai orvosgyakornok DR. LUKÁCSI ANDREA rezidens DR. TAKÁCS SZANDRA



Családorvostani Intézet és III. sz. Belgyógyászati klinika

7624 Pécs, Akác u. 1. 72-536-881 72-536-882 klinikaigazgató: DR. NAGY LAJOS klinikaigazgató helyettes: DR. VÉGH MÁRIA

Családorvostan klinikaigazgató: DR. NAGY LAJOS klinikaigazgató helyettes: DR. VÉGH MÁRIA

egyetemi tanár DR. NAGY LAJOS egyetemi adjunktus DR. VÉGH MÁRIA családorvos, graduális tanulmányi felelős

DR. RINFEL JÓZSEF rezidensi program, klinikai koordinátora egyetemi tanársegéd DR. BÁN ILDIKÓ angol program tanulmányi felelős, feed back

DR. CSIKÓS ÁGNES Hospice-Palliatív betegellátás, angol progam tanulmányi felelős DR. HEIM SZILVIA TDK, záróvizsgadolgozat felelős

tudományos tanácsadó DR. BLASSZAUER BÉLA bioetika, nemzetközi kapcsolatok felelős

tudományos munkatárs DR. TROMPOS KATALIN továbbképzési program koordinátor (CME) DR. PAPP MÁRIA gyermekgyógyász DR. DORMÁN HAJNALKA pszichiáter, Bálint csoport felelős DR. STÉGER MIKLÓS nyugdíjas, TDK DR. VÁRBÍRÓ ISTVÁN nyugdíjas, praxis koordinátor DR. BÍRÓ FERENC praxis management

rezidens I – III. évf. rezidensek PhD hallgató DR. VÁRNAI RÉKA

Belgyógyászati Klinika általános igazgató helyettes: DR. RADNAI BÉLA tudományos és oktatási igazgató helyettes: DR. KIRÁLY ÁGNES

egyetemi docens DR. KIRÁLY ÁGNES egyetemi adjunktus DR. RADNAI BÉLA egyetemi tanársegéd DR. ACÉL PÉTER

DR. CSIZMADIA CSABA DR. NYÁRFÁS GÉZA DR. OCSKÓ GÉZA

szakorvos DR. LUKÁCS MIKLÓS klinikai orvos DR. BŐSZ NANETTA

DR. FLÓDERER EDIT DR. HEGEDÜS DALMA DR. ILLÉS ANITA DR. IVANOVA ENIKŐ DR. SARLÓS PATRÍCIA DR. VARGA ILDIKÓ

rezidens DR. HORVÁTH ALEXANDRA DR. NÉMETH ÉVA



Fogászati és Szájsebészeti Klinika

7624 Pécs, Dischka Győző u. 5. 72-535-901 72-535-905 klinikaigazgató: DR. SZABÓ GYULA

egyetemi tanár DR. SZABÓ GYULA egyetemi docens DR. OLASZ LAJOS

DR. SZENTPÉTERY ANDRÁS DR. TÓTH VILMOS

egyetemi adjunktus DR. NYÁRÁDY ZOLTÁN DR. BÁN ÁGNES

egyetemi tanársegéd DR. BENKE BEA DR. KRAJCZÁR KÁROLY DR. MARADA GYULA DR. SZABÓ GYULA TAMÁS DR. SZALMA JÓZSEF DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ

klinikai orvos DR. CSEH KÁROLY DR. KINCZEL GÁBOR DR. KNOLMAYER JUDIT DR. SOMOSKÖVI ISTVÁN

Az oktató munkára felkért orvosok DR. HERÉNYI GEJZA fogszabályozó szakorvos

DR. KECSKÉS IVÁN fogszakorvos DR. VÁGÓ PÉTER egyetemi docens

Fül-Orr-Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika

7624 Pécs, Munkácsy M. u. 2. 72-507-300 72-312-151 klinikaigazgató: DR. PYTEL JÓZSEF klinikaigazgató helyettes: DR. GERLINGER IMRE

egyetemi tanár DR. PYTEL JÓZSEF professzor emeritus DR. BAUER MIKLÓS egyetemi docens DR. GERLINGER IMRE

DR. LUJBER LÁSZLÓ egyetemi adjunktus DR. BOCSKAI TÍMEA

DR. NAGY GYÖRGYI DR. SAÁROSSY KATALIN DR. VÓNA IDA

egyetemi tanársegéd DR. JÁRAI TAMÁS DR. KETT ANTÓNIA DR. MÓRICZ PÉTER DR. NÉMETH ADRIENNE DR. RÁTH GÁBOR DR. SZANYI ISTVÁN

klinikai orvos DR. GAÁL VERONIKA DR. SOMOGYVÁRI KRISZTINA DR. SZABÓ TAMÁS DR. TÓTH ESZTER



Gyermekklinika

7624 Pécs, József Attila út 7. 72-535-900 72-535-971 klinikaigazgató: DR. SOLTÉSZ GYULA klinikaigazgató helyettes: DR. MOLNÁR DÉNES

egyetemi tanár DR. DECSI TAMÁS DR. FEKETE MIKLÓS DR. KAJTÁR PÁL DR. MOLNÁR DÉNES DR. PINTÉR ANDRÁS DR. SOLTÉSZ GYULA

egyetemi docens DR. ADAMOVICH KÁROLY DR. HOLLÓDY KATALIN

egyetemi adjunktus DR. BOGLÁRI GÁBOR DR. CSÁBI GYÖRGYI DR. FENYVESI ILONA DR. KOPCSÁNYI GÁBOR DR. KOZÁRI ADRIENNE DR. MOHAY GABRIELLA DR. STANKOVICS JÓZSEF DR. SZÁSZ MÁRIA DR. TÁRNOK ANDRÁS DR. VÁSTYÁN ATTILA

klinikai tanársegéd DR. MOSDÓSI BERNADETT DR. OTTÓFFY GÁBOR DR. TÖRÖK KATALIN

klinikai szakfőorvos DR. FARKAS ANDRÁS DR. SCHIFTER PÉTER

klinikai orvos DR. CHOLNOKY ESZTER DR. CSERNUS KATALIN DR. KOVÁCS NÓRA DR. RÓZSAI BARNABÁS

Rezidens DR. SVANYA MÁRTA

Idegsebészeti Klinika

7624 Pécs, Rét u. 2. 72-535-930 72-535-931 klinikaigazgató: DR. DÓCZI TAMÁS klinikaigazgató helyettes: DR. STEFANITS JÁNOS

egyetemi tanár DR. DÓCZI TAMÁS professor emeritus DR. GALLYAS FERENC egyetemi docens DR. BÜKI ANDRÁS egyetemi adjunktus DR. BALÁS ISTVÁN

DR. HORVÁTH ZSOLT DR. HUDVÁGNER SÁNDOR DR. KASÓ GÁBOR DR. KÖVÉR FERENC DR. MÉSZÁROS ISTVÁN magyar program tanulmányi felelős DR. VETŐ FERENC angol program tanulmányi felelős



főorvos DR. STEFANITS JÁNOS tud. segédmunkatárs DR. BARTALOS LÁSZLÓ klinikai orvos DR. LLUMIGUANO CARLOS

DR. SCHWARCZ ATTILA központi gyakornok DR. LENZSÉR GÁBOR neuropszichológus KOSZTOLÁNYI PÉTER gyógytornász DR. TÓTHNÉ VELÉNYI ANITA informatikus BOGNÁR ERNŐ

Immunológiai és Reumatológiai Klinika

7624 Pécs, Irgalmasok utcája 1. 72-507-359 72-507-339 klinikaigazgató: DR. CZIRJÁK LÁSZLÓ klinikaigazgató helyettes: DR. SÜTŐ GÁBOR

egyetemi tanár DR. CZIRJÁK LÁSZLÓ egyetemi docens DR. SÜTŐ GÁBOR egyetemi adjunktus DR. KISS CSABA GYÖRGY

DR. VARJÚ CECÍLIA egyetemi tanársegéd DR. LÖVEI CSILLA

DR. KUMÁNOVICS GÁBOR DR. HORVÁTH GÁBOR

klinikai orvos DR. NUSSER NÓRA klinikai orvosgyakornok DR. RADICS JUDIT

Infektológiai, Katasztrófaorvostani és Oxyológiai Intézet

7632 Pécs, Akác u. 1. 72-536-806 72-536-807 mb. intézetigazgató: DR. TERNÁK GÁBOR intézetigazgató helyettes: DR. ARACSI LÁSZLÓ

egyetemi tanár DR. TERNÁK GÁBOR PhD munkatársak DR. ARACSI LÁSZLÓ főorvos

DR. BUDA PÉTER főorvos, tudományos munkatárs

Neurológiai Klinika

7624 Pécs, Rét u. 2. 72-535-900 72-535-911 klinikaigazgató: DR. KOMOLY SÁMUEL igazgatóhelyettes: DR. NAGY FERENC

egyetemi tanár DR. KOMOLY SÁMUEL egyetemi docens DR. ILLÉS ZSOLT

DR. JANSZKY JÓZSEF DR. KONDÁKOR ISTVÁN postgradualis és rezidens képzés koordinátora DR. NAGY FERENC VI. évfolyam tanulmányi felelőse

egyetemi adjunktus DR. BORS LÁSZLÓ V. évfolyam tanulmányi felelőse DR. FALUDI BÉLA DR. PFUND ZOLTÁN angol program tanulmányi felelős DR. SZAPÁRY LÁSZLÓ



szakfőorvos DR. HOFFMANN ILONA egyetemi tanársegéd DR. ASCHERMANN ZSUZSANNA

DR. GYIMESI CSILLA DR. MIKE ANDREA DR. PUSCH GABRIELLA DR. SEBŐK ÁGNES DR. SZŐTS MÓNIKA DR. TASNÁDI EMESE DR. TRAUNINGER ANITA

klinikai orvos DR. BÓNÉ BEÁTA DR. KOVÁCS NORBERT DR. TÓTH MÁRTON DR. VARGA DEZSŐ

Ph.D. hallgató DR. ÁCS PÉTER DR. PÉTERFALVI ÁGNES

Onkoterápiás Intézet

7624 Pécs, Édesanyák útja 17. 72-536-480 72-536-481 klinikaigazgató: DR. MANGEL LÁSZLÓ klinikaigazgató helyettes: DR. BELLYEI SZABOLCS DR. FARKAS RÓBERT

egyetemi tanár DR. ÉSIK OLGA tudományos főmunkatárs DR. CSERE TIBOR

DR. STEFANITS KLÁRA sugárbiológus DR. SÁFRÁNY GÉZA szakfőorvos DR. KÖTT ILONA

DR. KÖVÉR ERIKA DR. MISZLAI ZSUZSANNA

egyetemi docens DR. MANGEL LÁSZLÓ egyetemi adjunktus DR. AL-FARHAT YOUSUF

DR. BELLYEI SZABOLCS egyetemi tanársegéd DR. FARKAS RÓBERT szakorvos DR. BÉRCESI ÉVA rezidens DR. BORONKAI ÁRPÁD

DR. LIPOSITS GÁBOR DR. PERJÉSI ÁBEL DR. SZIGETI ANDRÁS

fizikus GULYBÁN ÁKOS HOLCZ TIBOR DR. KÓBOR JÓZSEF KOVÁCS PÉTER SEBESTYÉN ZSOLT

intézeti főnővér DR. STRASSZNÉ BÁNKI CECÍLIA



Ortopédiai Klinika

7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, IV. emelet, 72-536-206, 72-536-212 72-536-210, 72-536-213 klinikaigazgató: DR. ILLÉS TAMÁS klinikaigazgató helyettes: DR. THAN PÉTER

egyetemi tanár DR. BELLYEI ÁRPÁD DR. ILLÉS TAMÁS DR. KRÁNICZ JÁNOS

egyetemi docens DR. THAN PÉTER tanulmányi felelős egyetemi adjunktus DR. DOMÁN ISTVÁN

DR. GAZSÓ IMRE DR. HALMAI VILMOS DR. SZABÓ ISTVÁN

egyetemi tanársegéd DR. BÁRDOS TAMÁS DR. FONAY VALÉR DR. KONTOHR TIVADAR DR. VERMES CSABA

főorvos DR. KAZAL ANDREA klinikai orvos DR. HORVÁTH GÁBOR

DR. SZÁSZ KATALIN Ph.D. hallgató DR. FARKAS BOGLÁRKA

DR. KORENY TAMÁS

Orvosi Genetikai és Gyermekfejlődéstani Intézet

7624 Pécs, Szigeti út 12. 72-535-977 72-535-972 klinikaigazgató: DR. MELEGH BÉLA

egyetemi tanár DR. KOSZTOLÁNYI GYÖRGY DR. MELEGH BÉLA

egyetemi adjunktus DR. HADZSIEV KINGA egyetemi tanársegéd DR. ASZMANN MÁRIA szakfőorvos DR. STORCZ JUDIT klinikai orvos DR. KÁRTESZI JUDIT

Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

7624 Pécs, Rét u. 2. 72-535-900, 72-535-950 72-535-951 klinikaigazgató: DR. FEKETE SÁNDOR klinikaigazgató helyettes: DR. TÉNYI TAMÁS

egyetemi tanár DR. TRIXLER MÁTYÁS egyetemi docens DR. FEKETE SÁNDOR

DR. GÁTI ÁGNES DR. TÉNYI TAMÁS tanulmányi felelős



egyetemi adjunktus DR. HEROLD RÓBERT DR. KOVÁCS ATTILA DR. OSVÁTH PÉTER DR. SIMON MÁRIA

egyetemi tanársegéd DR. ÁBRAHÁM ILDIKÓ DR. HEGEDÜS ÉVA DR. VÖRÖS VIKTOR

klinikai szakorvos DR. SÜMEG SZILVIA pszichológus HAMVAS EDINA

HERKE MÓNIKA rezidens DR. MOLNÁR KATALIN

DR. ÖMBÖLI ZSÓFIA DR. THALY ESZTER

Radiológiai Klinika

7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, I. emelet / 72-536-197 klinikaigazgató: DR. BATTYÁNI ISTVÁN klinikaigazgató helyettes: DR. WENINGER CSABA

professor emeritus DR. HORVÁTH LÁSZLÓ DR. KUHN ENDRE

egyetemi docens DR. BATTYÁNI ISTVÁN egyetemi adjunktus DR. HARMAT ZOLTÁN tanulmányi felelős

DR. ROSTÁS TAMÁS angol oktatásért felelős DR. WENINGER CSABA

klinikai főorvos DR. DÉRCZY KATALIN német oktatásért felelős DR. RADICS ÉVA DR. SZALAI GÁBOR DR. TAKÁCS JUDIT

egyetemi tanársegéd DR. FEHÉR MARIANNA DR. HEGEDÜS KRISZTINA DR. MAGDA INGRID DR. NÉMETH KINGA DR. SZABÓ ATTILA DR. TÓTH MÓNIKA

klinikai orvos DR. BODROGI GABRIELLA DR. FALUDI SZANDRA DR. FERENCZ JUDIT DR. FÜLÖP ADRIENN DR. HERBERT ZSUZSANNA DR. HERNÁDI GABRIELLA DR. MOLNÁR KRISZTIÁN DR. STEFANICS ORSOLYA DR. TAMÁS KRISZTINA DR. VÁRADY EDIT

rezidens DR. GERSEY ESZTER DR. JÁRAY ÁKOS DR. LENDVAI ZOLTÁN DR. LÉVAY ANDREA



radiológus szakorvos DR. BÁLINT MÁRIA DR. BOROS SZILVIA részlegvezető főorvos DR. CSERNUS IPOLY DR. CSETE MÓNIKA DR. FEHÉR ESZTER DR. MÓRÓ ZSUZSANNA DR. TISZAY ENDRE DR. SZEPESI JÁNOS

Sebészeti Klinika

7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, V. em. 72-536-126 72-536-127 klinikaigazgató: DR. HORVÁTH ÖRS Péter klinikaigazgató helyettes: DR. ILLÉNYI LÁSZLÓ

egyetemi tanár DR. HORVÁTH ÖRS PÉTER DR. WÉBER GYÖRGY

egyetemi docens DR. ILLÉNYI LÁSZLÓ DR. KELEMEN DEZSŐ DR. LUKÁCS LÁSZLÓ angol és német oktatásért felelős DR. MOLNÁR F. TAMÁS DR. VERECZKEI ANDRÁS

klinikai főorvos DR. KALMÁR NAGY KÁROLY egyetemi adjunktus DR. BENKŐ ISTVÁN

DR. CSEKE LÁSZLÓ VI. évf. tanulmányi felelős DR. KALMÁR KATALIN DR. SZAKÁLY PÉTER

egyetemi tanársegéd DR. CSONTOS ZSOLT DR. PAPP ANDRÁS III. évf. tanulmányi felelős DR. SZÁNTÓ ZALÁN DR. VARGA GÁBOR IV-V. évf. tanulmányi felelős

klinikai orvos DR. BARACS JÓZSEF DR. EMBER ÁGOSTON DR. KÁPOSZTÁS ZSOLT DR. PAPP RÓBERT DR. ZAPF ISTVÁN

Akác Utcai Klinikai Részleg – Sebészeti Osztály és Égés-plasztikai Osztály 7624 Pécs, Akác u. 1. 72-536-800 72-536-800

osztályvezető főorvos: DR. EZER PÉTER, DR. TIZEDES GYÖRGY

klinikai adjunktus DR. EZER PÉTER klinikai főorvos DR. TIZEDES GYÖRGY egyetemi tanársegéd DR. FISCHER TAMÁS

DR. KOVÁCS GYULA DR. PAVLOVICS GÁBOR DR. GOTH SAJJADI SHAHRAM

sebész szakorvos DR. KNAUSZ ZOLTÁN DR. KULIK PÉTER



Sebészeti Tanszék – Baranya Megyei Kórház – Sebészeti-érsebészeti Osztály

7624 Pécs, Rákóczi út 2. 72-533-132, 72-533-110 72-212-059 osztályvezető főorvos: DR. KOLLÁR LAJOS

Oktatók DR. KOLLÁR LAJOS egyetemi tanár DR. ARATÓ ENDRE DR. FÜZI ÁRPÁD DR. GŐBEL GYULA DR. HARDI PÉTER DR. KASZA GÁBOR DR. KELEMEN OTTÓ DR. MÁTRAI GÁBOR DR. MENYHEI GÁBOR DR. ORBÁN LAJOS DR. PAPP GÁBOR DR. SÍNAY LÁSZLÓ DR. VARGA ZOLTÁN

Szemészeti Klinika

7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, II. emelet / 72-536-141 klinikaigazgató: DR. KOVÁCS BÁLINT klinikaigazgató helyettes: DR. PÁMER ZSUZSANNA

egyetemi tanár DR. KOVÁCS BÁLINT egyetemi adjunktus DR. PÁMER ZSUZSANNA tanulmányi felelős

DR. SZÍJÁRTÓ ZSUZSANNA DR. VÉKÁSI JUDIT fogorvosi tanulmányi felelős

főorvos DR. KISS GYÖNGYI DR. SZABÓ ILONA DR. PUSZTAI ÁGOTA

egyetemi tanársegéd DR. AJTONY CSILLA DR. BALLA ZSOLT DR. BÁRTFAI ORSOLYA DR. KOVÁCS KATALIN DR. NAGY ÁGNES DR. SCHVÖLLER MÓNIKA DR. SOLT ADRIENN

Klinikai szakorvos DR. GAÁL VALÉRIA



Szívgyógyászati Klinika – Regionális Kardiológiai Központ

7624 Pécs, Ifjúság u. 13. 72-536-390 / 72-536-399 klinikaigazgató: DR. PAPP LAJOS tud. és okt. klinikaigazgató helyettes: DR. CZIRÁKI ATTILA

egyetemi tanár DR. PAPP LAJOS

Szívsebészeti Osztály egyetemi docens DR. SZABADOS SÁNDOR osztályvezető főorvos DR. DONAUER ELEMÉR

DR. SZEDŐ FERENC egyetemi adjunktus DR. HEJJEL LÁSZLÓ

DR. TÓTH ZSOLT egyetemi tanársegéd DR. IMRE JENŐ

DR. LÉNÁRD LÁSZLÓ DR. PINTÉR ÖRS

klinikai orvos DR. GÖBÖLÖS LÁSZLÓ DR. KHAKSARIAN AHMEDREZA

rezidens DR. SZUROMI PÉTER DR. FÉSŰS GÁBOR

Kardiológiai Osztály egyetemi docens DR. CZIRÁKI ATTILA osztályvezető, kardiológiai szakambulan-

cia vezető egyetemi adjunktus DR. AJTAY ZÉNÓ

DR. GOJÁK ILONA DR. KELLER JUDIT ambulancia vezető helyettes DR. SÁRSZEGI ZSOLT DR. GASZNER BALÁZS

egyetemi tanársegéd DR. FALUDI RÉKA DR. TÓTH LEVENTE DR. MIKLÁN DÓRA

klinikai orvos DR. BOZÓ JÁNOS DR. HUSZNAI RÓBERT DR. NÓGRÁDI ÁGNES

rezidens DR. MAGYARI BALÁZS DR. NOIKOKYRIS GEORGIOS

Szívsebészeti- és Kardiológiai Intenzív Osztály egyetemi adjunktus DR. GYŐRIMOLNÁR IVÁN osztály- és anaesthesiológiai vezető

DR. FARKASFALVI KLÁRA DR. KORONTAI RITA

egyetemi tanársegéd DR. SIPOS ELEMÉR DR. ULAKCSAI ZSUZSANNA

klinikai orvos DR. CZUCZOR SZABOLCS DR. KISS RUDOLF DR. RAUSCH PÉTER



Intervencionális Kardiológiai Osztály és Haemodinamikai Labor egyetemi adjunktus DR. HORVÁTH IVÁN osztályvezető és laborvezető

DR. KOMÓCSI ANDRÁS DR. KÓNYI ATTILA

egyetemi tanársegéd DR. PINTÉR TÜNDE klinikai orvos DR. KOVÁCS ERIK

Elektrofiziológia és Szív MR egyetemi docens DR. SIMOR TAMÁS osztályvezető, intézeti informatikai vezető egyetemi tanársegéd DR. TAHIN TAMÁS

Pacemaker Terápia egyetemi docens DR. MELCZER LÁSZLÓ osztályvezető és ambulancia vezető

Tudományos munkatárs egyetemi docens DR. SZOKODI ISTVÁN Ph.D. hallgató DR. ARADI DÁNIEL

DR. NÉMETH ÁDÁM

Zalaegerszegi Szívsebészeti Tanszék egyetemi docens DR. ALOTTI NASRI

Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

7624 Pécs, Édesanyák útja 17. 72-536-370 72-536-372 klinikaigazgató: DR. BÓDIS JÓZSEF klinikaigazgató helyettes: DR. DROZGYIK ISTVÁN

egyetemi tanár DR. BÓDIS JÓZSEF DR. SZABÓ ISTVÁN DR. ERTL TIBOR neonatológus DR. GŐCZE PÉTER DR. SZILÁGYI ANDRÁS

egyetemi docens DR. CSERMELY TAMÁS tanulmányi felelős DR. DROZGYIK ISTVÁN fogorvosi tanulmányi felelős, anesthesiológus DR. VESZPRÉMI BÉLA

klinikai szakfőorvos DR. HALVAX LÁSZLÓ DR. TAMÁS PÉTER angol tanulmányi felelős

egyetemi adjunktus DR. ARANY ANTAL DR. FUNKE SIMONE neonatológus DR. MÁNFAI ZOLTÁN DR. PANKA TIBOR DR. SÁRKÁNY ILONA neonatológus DR. VIDA GABRIELLA neonatológus, anesthesiológus DR. VIZER MIKLÓS DR. WILHELM FERENC



egyetemi tanársegéd DR. BAY CSABA DR. GYARMATI JUDIT DR. KOVÁCS KÁLMÁN DR. TÓTH TAMÁS DR. VÁRNAGY ÁKOS

klinikai orvos DR. BÁLINT ANDRÁS DR. BÓZSA SZABOLCS DR. BUSZNYÁK CSABA DR. FLACH EDINA DR. IFI ZSOLT DR. KERECSÉNYI PÉTER DR. KOVÁCS GÁBOR DR. RÁCZ SÁNDOR DR. SZABÓ IMRE DR. TILL ÁGNES DR. RÁCZ SÁNDOR

rezidens DR. MOLNÁR GÁBOR önkormányzati álláson DR. HANZLI JÁNOS

DR. SZÖRÉNYI ANDRÁS klinikai szakpszichológus MARTIN LÁSZLÓ

Traumatológiai Központ – Balesetsebészeti és Kézsebészeti Klinika

7624 Pécs, Akác u. 1. / 72-536-800 intézetigazgató: DR. NYÁRÁDY JÓZSEF intézetigazgató helyettes: DR. KOVÁCSY ÁKOS

egyetemi tanár DR. NYÁRÁDY JÓZSEF klinikai főorvos DR. VÁMHIDY LÁSZLÓ egyetemi adjunktus DR. EZER FERENC

DR. FARKAS GÁBOR DR. MÓRICZ OTTÓ DR. NAUMOV ISTVÁN DR. WIEGAND NORBERT

egyetemi tanársegéd I. DR. BUKOVECZ TIBOR DR. CZÓBEL GÁBOR DR. JILLEK TAMÁS DR. KROMEK LÓRÁND DR. MÁTHÉ TIBOR DR. MINTÁL TIBOR DR. TÓTH JÓZSEF

egyetemi tanársegéd II. DR. BÖRNER ORSOLYA DR. JÁRAI GERGELY DR. KAVICZKI SZABOLCS DR. KISS ZOLTÁN DR. OBERRITTER RÓBERT DR. PATZAI BALÁZS DR. SZABÓ TAMÁS



Urológiai Klinika

7624 Pécs, Munkácsy M. u. 2. 72-507-300, 72-507-334 72-242-374 klinikaigazgató: DR. FARKAS LÁSZLÓ klinikaigazgató helyettes: DR. SOMOGYI LÁSZLÓ

egyetemi tanár DR. FARKAS LÁSZLÓ egyetemi docens DR. HÜBLER JÁNOS

DR. SOMOGYI LÁSZLÓ tanulmányi felelős klinikai főorvos DR. SZÉKELY JÓZSEF egyetemi adjunktus DR. FÁBOS ZOLTÁN

DR. PUSZTAI CSABA DR. SZÁNTÓ ÁRPÁD DR. VILLÁNYI KINGA

egyetemi tanársegéd DR. BAGHERI FARIBORZ angol program tanulmányi felelős DR. BEÖTHE TAMÁS DR. PYTEL ÁKOS magyar program tanulmányi felelős

orvos DR. DAMÁSDI MIKLÓS DR. JÁVORHÁZY ANDRÁS



OKTATÓKÓRHÁZAK

Baranya Megyei Kórház

7623 Pécs, Rákóczi u. 2., 7601 Pf. 172 72-533-133 72-213-025

Dr. Veress Endre utcai szakrendelő 7633 Dr. Veress Endre utca 2.

Mentálhygiénés Intézet 7621 Pécs, Papnövelde u. 4.

Tüdőgyógyintézet 7635 Pécs, Ángyán János u. 2.

főigazgató DR. RUZSA CSABA orvosigazgató DR. GREXA ERZSÉBET oktatási felelős JAKABNÉ GORZÓ CSILLA

Osztályvezető főorvosok Belgyógyászat-Anyagcsere DR. FÜLÖP GÁBOR mb. Belgyógyászat-Kardiológia-Gasztroenterológia DR. BERÓ TAMÁS Sebészet-Érsebészet PROF. DR. KOLLÁR LAJOS Szülészet-Nőgyógyászat PROF. DR. BÓDIS JÓZSEF Aneszteziológia-Intenzív DR. VERZÁR ZSÓFIA Infektológia DR. TERNÁK GÁBOR Onkológiai gondozó DR. VARGA ZSUZSANNA Tüdőgyógyintézet „A” DR. ZIBOTICS HILDA Tüdőgyógyintézet „C” DR. BALIKÓ ZOLTÁN Tüdőgondozó Intézet DR. SCHREINER MÁRIA Gerontopszichiátria DR. HUSZÁR JUDIT Kardiológiai Rehabilitáció DR. MEZEY BÉLA Ápolási Osztály NAGY GABRIELLA Mentálhygiénés Intézet DR. STARK ANDRÁS Központi Radiológia DR. GREXA ERZSÉBET Központi Laboratórium DR. LITTER ILONA Bőrgyógyászati Gondozó DR. VÁRSZEGI DALMA

Oktatók Belgyógyászat-Anyagcsere Osztály DR. STRÉDA ANTAL

DR. FÜLÖP GÁBOR DR. DEZSŐ LÁSZLÓ

Oktatásban részt vevő szervezeti egységek Oktatókórházak


Belgyógyászat-Kardiológia- Gasztroenterológiai Osztály DR. BERÓ TAMÁS

DR. SOLT JENŐ DR. GARAMSZEGI MÁRIA DR. MESTER LÁSZLÓ DR. KÁDAS ZSUZSANNA DR. VASS ERIKA

Gerontopszichiátriai Osztály DR. HUSZÁR JUDIT DR. JÓZSA IBOLYA

Infektológiai Osztály DR. TERNÁK GÁBOR DR. NEMES ZSUZSANNA DR. PÉTERFI ZOLTÁN

Központi Aneszteziológiai és Intenzív O. DR. VERZÁR ZSÓFIA DR. BERTALAN ANDREA DR. SZEKERES ANETT

Központi Laboratórium DR. LITTER ILONA Mentálhygiénés Intézet DR. KOLTAI MÁRIA

DR. STARK ANDRÁS Radiológiai Osztály DR. GREXA ERZSÉBET

DR. SZABÓ MÁRIA DR. HERTELENDY ÁGNES

Sebészet-Érsebészeti Osztály PROF. DR. KOLLÁR LAJOS DR. ARATÓ ENDRE DR. FÜZI ÁRPÁD DR. KASZA GÁBOR DR. KELEMEN OTTÓ DR. MENYHEI GÁBOR DR. PAPP GÁBOR DR. VARGA ZOLTÁN

Szülészet-Nőgyógyászati Osztály PROF. DR. BÓDIS JÓZSEF DR. DOMÁNY BALÁZS DR. KOPPÁN MIKLÓS DR. VARGA TAMÁS

Tüdőgyógyászat DR. BALIKÓ ZOLTÁN DR. SÁROSI VERONIKA DR. ZIBOTICS HILDA

Baranya Megyei Kerpel-Fronius Ödön Gyermekkórház

7624 Pécs, Nyár u. 8. 72-518-500 72-213-042 igazgató főorvos DR. SULYOK ENDRE Csecsemő osztály DR. HARANGI FERENC osztályvezető

főorvos Belgyógyászati osztály DR. SULYOK ENDRE egyetemi tanár

DR. GYÖRKE ZSUZSA főorvos Intenzív osztály DR. BENCZE GERDA főorvos Infektológia osztály DR. NYÚL ZOLTÁN PhD osztályvezető

főorvos DR. TÓTH GERGELY szakorvos



Légúti osztály DR. ADONYI MÁRIA osztályvezető főorvos DR. LŐRINCZY KATALIN szakorvos DR. PÉTERFIA CSABA szakorvos

Radiológiai osztály DR. SARLÓS PÉTER osztályvezető főorvos

Szakrendelések Kardiológia DR. KÖRNYEI MÁRIA főorvos Audiológia DR. VINCZE OLGA főorvos Neurológia DR. LÁNG ANIKÓ főorvos

Országos Vérellátó Szolgálat – Pécsi Regionális Vérellátó Központ

7621 Pécs, Dischka Gy. u. 7. 72-215-634 72-517-813 oktatásért felelős vezető DR. NEMES IZABELLA oktatásban résztvevők DR. CSERNUS ZITA az OVSZ-PRVK

tanulmányi felelőse DR. FAUST ZSUZSA DR. SIBA KRISZTINA DR. SÁFRÁNY BEATRIX

„Kaposi Mór” Oktató Kórház

7400 Kaposvár, Tallián Gy. u. 20-32. 82-501-300 főigazgató PROF. DR. REPA IMRE orvosigazgató DR. VÁGVÖLGYI ERNA stratégiai és fejlesztési főigazgató helyettes DR. MOIZS MARIANN tudományos főigazgató helyettes DR. RUMI GYÖRGY informatikai és kontroling osztályvezető, főigazgató helyettes KOPPÁNY TAMÁS gazdasági igazgató OSZTROVSZKI GÉZA gazdasági igazgató helyettes RÓZSA TIBOR ápolási igazgató, főigazgató helyettes SZABÓ GYULÁNÉ

Osztályvezető főorvosok Általános Sebészeti, Ér- és Mellkassebészeti Osztály DR. TÓTH LÁSZLÓ Belgyógyászati Osztály DR. RUMI GYÖRGY Bőrgyógyászati Osztály DR. BATTYÁNI ZITA Csecsemő- és Gyermekosztály DR. LAKI ISTVÁN Foglalkozás-Egészségügyi Szakrendelés DR. ZSEMBERI ERZSÉBET Fül-Orr-Gég, Fej-Nyakseb. Osztály DR. RÓZSA LÁSZLÓ Higiéniai Osztály és Központi Sterilizáló DR. HORVÁTH GALINA Ideggyógyászat és Agyérbetegségek Osztálya DR. VÁRSZEGI REZSŐ Infektológiai Osztály DR. PAPP ERZSÉBET Izotópdiagnosztikai Laboratórium DR. ZILAHI LÍVIA



Klinikai Onkológiai Osztály DR. GYŐRFY KÁROLY Központi Anaesthesiológiai és Intenzív Betegellátó Osztály DR. KISS ISTVÁN KÁROLY Központi Laboratórium DR. KELLER ÉVA Központi Műtő DR. CSÓK IMRE Laser Ambulancia DR. VARGA LEVENTE Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály DR. MECSEKI LÁSZLÓ Nephrológiai Osztály DR. SZELESTEI TAMÁS Orthopaediai Osztály DR. MIKE GYÖRGY Pathológiai Osztály DR. VISKI ANNA Pszichiátriai Osztály DR. BOLDIZSÁR FERENC Radiológiai Osztály DR. HORVÁTH GYULA Reuamtológia DR. KEREKES ZSUZSANNA Sebészeti-, Ér- és Mellkassebészeti Osztály DR. TÓTH LÁSZLÓ Sürgősségi Betegellátó Centrum DR. VARGA CSABA Szájsebészeti Osztály DR. FÜLÖP GÁBOR Szemészeti Osztály DR. KOVÁCS BALÁZS Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály DR. PRIEVARA FERENC TIBOR Traumatológia Osztály DR. GORDÁN FERENC

Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza

7100 Szekszárd, Béri Balogh Á. u. 5 – 7 / 74-501-500 főigazgató főorvos DR. MUTH LAJOS főigazgató főorvos helyettes - orvos igazgató DR. NÉMETH CSABA

Osztályvezető főorvosok Anaesthesiológia és Intenzív Terápia DR. NYIKOS GYÖRGY Baleseti Sebészet DR. ANDRISKA ISTVÁN mb. Belgyógyászati részleg, Pincehely DR. ÜRÖGI ÉVA Bőr- és Nemibeteggondozó DR. HARDICSAY KLÁRA mb. Bőrgyógyászat DR. BAJOR KLÁRA Felnőtt ideggondozó DR. HAHN ERZSÉBET Fertőző DR. BALI ILDIKÓ Fogászat-szájsebészet DR. SELÉNYI JUDIT Foglalkozás Eü. Szolgálat DR. BÍRÓ ZSUZSANNA Fül-orr-gége DR. DÚLL GÁBOR Gyermek Ideggondozó DR. TAKÁCS ZSUZSANNA Gyermekgyógyászat DR. SCHULTZ KÁROLY Gyógyszertár DR. TATAINÉ HOMOKI ANNA Haemathológiai osztály DR. TÓTH ANTAL Klinikai Onkológiai osztály DR. TÓTH ANTAL Higiéniai osztály DR. ALMÁSI ISTVÁN mb. I. sz. Belgyógyászat DR. JÓZAN-JILLING MIHÁLY II. sz. belgyógyászat DR. SALAMON ÁGNES mb. III. sz. belgyógyászat DR. SUDÁR ZSOLT Izotóp Laboratórium DR. PASZTARAK ERZSÉBET Krónikus Belgyógyászat, Palánk DR. VARGA ÉVA Labor Diagnosztika DR. SZÉKELYI KATALIN



Neurológia DR. KISS MIHÁLY Onkológiai gondozó DR. TÓTH JÁNOS Orthopédia DR. MOSER TAMÁS Pathológia DR. FEHÉR ISTVÁN mb. Pszichiátria DR. CZIRMAI ILDIKÓ mb. Reumathológia DR. KATONA KLÁRA Röntgen DR. SÍK ERZSÉBET Sebészet DR. SZILÁGYI KÁROLY Szemészet DR. VASTAG OSZKÁR Szociotherápiás és Rehabilitációs Osztály, Palánk DR. KUTAS MÁRIA Szülészet-nőgyógyászat DR. RÉPÁSY ISTVÁN Tüdőgondozó DR. GAGYI EMMA Tüdőgyógyászat DR. HELF LÁSZLÓ Krónikus Tüdőgyógyászat DR. SCHMIDT KATALIN mb. Urológia DR. PAPP FERENC

Vas Megye És Szombathely Megyei Jogú Város Markusovszky Kórháza – Egyetemi Oktatókórház

9701 Szombathely, Markusovszky L. u. 3. 94-311-542, 94-312-172 94-327-873 főigazgató DR. LAKNER LÁSZLÓ Főigazgató helyettes DR. FERENCZY VALÉRIA Intézetvezető főgyógyszerész DR. GAGYI DÉNESNÉ Főorvos osztályvezető Minőségbiztosítási és Ellátásszervezési Osztály DR. KÁLDY ZOLTÁN Kontrolling és Informatikai Osztály DR. KOVÁCS LAJOS

Osztályvezető főorvosok Általános Belgyógyászati Osztály DR. LŐCSEI ZOLTÁN Általános Belgyógyászati Osztály, Nephrológiai Részleg DR. KULCSÁR IMRE Általános- és Érsebészeti Osztály DR. MÁRKUS BÉLA Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Osztály DR. PÁCZ MIKLÓS Baleseti-, Helyreállító és Kézsebészeti Osztály DR. VIDÓ SÁNDOR Bőr- és Nemibeteg Gondozó és Szakrendelés DR. VARGA MARIANNA Bőrgyógyászati Osztály DR. TELEGDY ENIKŐ Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály DR. OROSZLÁN GYÖRGY EEG Diagnosztikai és Epilepszia Centrum DR. HORVÁTH ÁGNES Felnőtt Pszichiátria Gondozó és Szakendelő DR. CSERESNYÉS JÁNOS Fizioterápiás Osztály DR. ANDITS TAMÁS Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztály DR. KISELY MIHÁLY Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály, Emésztőszervi Laboratórium DR. DÖBRÖNTE ZOLTÁN Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Gondozó és Szakrendelés DR. LUKOVITS OLGA Gyermeksebészeti és Nőgyógyászati Műtőszolgálat DR. SZEMLÉDY FERENC Haematológia és Haemosztazeologiai Osztály DR. IVÁNYI JÁNOS Idegsebészeti Osztály DR. CSÓKAY ANDRÁS



Infektológiai Osztály DR. SCHNEIDER FERENC Intervenciós és Kardiovaszkuláris Radiológiai Osztály DR. KIRÁLY ISTVÁN Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály, Belgyógyászati Tömb DR. NAGY LAJOS Komplex Tömb DR. HORVÁTH BOLDIZSÁR Kórházhigiénés Osztály, Központi Műtő- szolgálat, Sebészeti és Sürgősségi Tömb DR. KŐFALVI ISTVÁN Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály DR. SCHAFFER ÉVA Központi Laboratórium DR. HADARITS FERENC Központi Rehabilitációs Osztály DR. ZÁBORSZKY ZITA Krónikus Belgyógászati Osztály, Krónikus Sebészeti Osztály és Ápolási Osztály DR. GAUTIER BARNA Krónikus Belgyógyászati, Geriátriai és Tüdőgyógyászati Osztály, 11-es Huszár úti Tömb DR. BALOGH JÓZSEF Mellkassebészeti Osztály DR. KECSKÉS LÁSZLÓ Neurológiai Osztály DR. SZUPERA ZOLTÁN Nukleáris Medicina Osztály DR. BAJNER ÁGNES Onkoradiológiai Osztály DR. CSEJTEI ANDRÁS Ortopédiai Sebészeti Osztály DR. DE JONGE TAMÁS Patológiai Osztály DR. TÓTH CSABA Aktív és Krónikus Pszichiátriai Osztály DR. SZABÓ MIHÁLY Radiológiai Osztály, Diagnosztikai Tömb DR. PUSKÁS TAMÁS Reumatológiai Osztály DR. NÁFRÁDI LILLA Sürgősségi Betegellátó Osztály DR. NÉMETH LÁSZLÓ Szemészeti Osztály DR. BÁTOR GYÖRGY Szülészet-Nőgyógyászati Osztály DR. KNEFFEL PÁL Megyei-Városi Tüdőgondozó és Tüdőszűrő DR. CSEKE ZSUZSANNA Tüdőgyógyászati Osztály DR. SZIMA BARNA Urológia Sebészeti Osztály DR. ENGERT ZOLTÁN VENDEL

Zala Megyei Kórház

8900 Zalaegerszeg, Zrínyi M. u. 1. 92-311-420 92-331-405 főigazgató DR. CSIDEI IRÉN stratégiai és fejlesztési igazgató DR. KVARDA ATTILA orvosigazgató DR. KECSKÉS GÁBOR

Vezető főorvosok Általános Sebészet DR. VATTAY PÉTER Baleseti Sebészet DR. LAKY REZSŐ Belgyógyászat DR. GASZTONYI BEÁTA Bőrgyógyászat DR. HOHL GYÖRGYI mb. Fizioterápia KOVÁCSNÉ VARGA MARGIT Foglalkozás-Egészségügy DR. FELLER MÁRIA Fül-Orr-Gégészet DR. PÉTER JÓZSEF Genetika DR. TIHANYI MARIANN Gyermekosztály DR. GÁRDOS LÁSZLÓ



Infektológia DR. RIBICZEY PÁL Intenzív Osztály DR. KRÁNITZ KATALIN mb. Kardiológia DR. LUPKOVICS GÉZA Kórházhigiénés Osztály KATOVICSNÉ HERCZEG ÉVA Központi Laboratórium DR. NAGY TATJÁNA mb. Központi Műtő DR. TÜSKE GYÖRGY Krónikus Belgyógyászat, Geriátria DR. CSÁSZÁR TAMÁS Neurológia DR. NIKL JÁNOS Onkológia DR. RUZSA ÁGNES Ortopédia DR. SCHMIDT BÉLA Pathológia DR. TÓTH ZOLTÁN mb. Pszichiátria DR. OZSVÁTH ANNA mb. Pulmonológia DR. TEHENES SÁNDOR Radiológia és Izotópdiagnosztika DR. NAGY GYÖNGYI Szájsebészet DR. EMRÉNYI IMRE Szemészet DR. SZALCZER LAJOS Szeptikus Sebészet DR. TULIPÁN LÁSZLÓ mb. Szívsebészet DR. ALOTTI NASRI Szülészet-Nőgyógyászat DR. HETÉNYI FERENC Urológia DR. BÉLI LÁSZLÓ

TANULMÁNYI INFORMÁCIÓK

GYÓGYSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK .............................................59

A MESTERKÉPZÉSI SZAK MEGNEVEZÉSE .........................................................59 A MESTERKÉPZÉSI SZAKON SZEREZHETŐ VÉGZETTSÉGI SZINT ÉS A SZAKKÉPZETTSÉG OKLEVÉLBEN SZEREPLŐ MEGJELÖLÉSE ......................59 KÉPZÉSI TERÜLET ...........................................................................................59 A KÉPZÉSI IDŐ FÉLÉVEKBEN ...........................................................................59 A MESTERFOKOZAT MEGSZERZÉSÉHEZ ÖSSZEGYŰJTENDŐ KREDITEK SZÁMA ............................................................................................................59 A MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI CÉLJA, AZ ELSAJÁTÍTANDÓ SZAKMAI KOMPETENCIÁK...............................................60 A MESTERFOKOZAT ÉS A SZAKKÉPZETTSÉG SZEMPONTJÁBÓL MEGHATÁROZÓ ISMERETKÖRÖK .....................................................................61 A KÉPZÉSHEZ KAPCSOLT SZAKMAI GYAKORLAT KÖVETELMÉNYEI .................62 IDEGENNYELV-ISMERET KÖVETELMÉNYEI......................................................62

A KREDITRENDSZER NÉHÁNY ALAPELVE...........................................63 A TANTERV FELÉPÍTÉSE............................................................................64

IDEGENNYELV-ISMERETRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK............................64 TESTNEVELÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ...........................................64 ABSZOLUTÓRIUM ...........................................................................................65 A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK FŐBB KÖVETELMÉNYEI .........................65 A ZÁRÓVIZSGA ...............................................................................................67



TUDNIVALÓK A GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉS ZÁRÓÉVFOLYAMÁRÓL .............................................................................. 69

ZÁRÓVIZSGÁK ............................................................................................... 69 GYÓGYSZERÉSZI V. ÉVFOLYAM 2. FÉLÉV (4 HÓNAP) ..................................... 69 A SZAKMAI GYAKORLATRÓL ......................................................................... 70 A SZAKDOLGOZAT ......................................................................................... 73 ZÁRÓVIZSGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB TUDNIVALÓK................................... 74

AJÁNLOTT TANTERV .................................................................................. 80 A 2007/2008. TANÉV IDŐBEOSZTÁSA ....................................................... 91

SZORGALMI IDŐSZAK..................................................................................... 91 VIZSGAIDŐSZAK ............................................................................................ 91

2007/2008. TANÉV – SZORGALMI IDŐSZAK ........................................... 92 1. FÉLÉV......................................................................................................... 92 2. FÉLÉV......................................................................................................... 92

Tanulmányi információk Gyógyszerész mesterképzési szak


GYÓGYSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK Az gyógyszerész mesterképzési szak egységes, osztatlan képzés képzési és kimeneti követelményei*

A mesterképzési szak megnevezése

gyógyszerész

A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) szakképzettség: okleveles gyógyszerész a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Master of Science in Pharmacy

Képzési terület

orvos- és egészségtudomány

A képzési idő félévekben

10 félév

A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma

300 kredit Alapozó ismeretek: ................................................................................95 – 125 kredit; Orvosi-biológiai ismeretekhez rendelhető kreditérték: ............................20 – 45 kredit; Szaktudományi ismeretekhez rendelhető kreditérték:..........................100 – 160 kredit; Szakmai gyakorlathoz rendelhető kreditérték: .........................................22 – 24 kredit; Diplomamunkához rendelhető kreditérték:......................................................10 kredit; Szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: ...15 kredit; A gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint legalább: ..................40%.

* Az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzétett Képzési és Kimeneti Követelmények



A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan gyógyszerészek képzése, akik az elsajátított magas szintű természet-tudományos és medicinális megalapozottságú ismeretanyag, szakmai készségek, gyógy-szerészi szemlélet és magatartás alapján vesznek részt a gyógyszerellátásban, gyógy-szergyártásban, az egészségügyi ellátásban, a gyógyszer-kereskedelemben, a gyógy-szerészettel kapcsolatos egészségügyi hatósági és egyéb munkákban, a gyógyszerész-tudományi, biológiai, kémiai, medicinális orientációjú tudományos kutatásban, úgy, hogy ezen tevékenységük során messzemenően figyelembe veszik a hozzájuk fordulók eltérő sajátosságait, emberi méltóságát, jogait, és ennek megfelelően döntenek, illetve cselek-szenek, valamint megfelelő szakképzési program sikeres szakvizsgával dokumentált teljesítése után, választott szakterületükön majd önálló szakgyógyszerészi munkát végez-nek. Megfelelő elméleti ismeretek és gyakorlati készségek birtokában képesek bekapcso-lódni a doktori képzésbe.

A mesterképzési szakon végzettek ismerik a természettudományos alapismereteket fizika, kémia, analitika, biológia tudományte-

rületeken, a terápiában és a diagnosztikában használatos gyógyszerek, gyógynövények és anya-

gok tulajdonságait, az élő szervezetre gyakorolt hatásukat, kölcsönhatásaikat és al-kalmazásuk kockázatait, a gyógyászati segédeszközök alkalmazását,

a betegségek főbb tüneteit, gyógyszerterápiás lehetőségeit és az alkalmazható gyógy-szerek adagolásának ismereteit,

a kis-, közép- és nagyüzemi gyógyszerkészítés elméleti alapjait és gyakorlatát, gyógyszer-ellenőrzési módszerek elméleti és gyakorlati alapjait, az analitikai, a biológiai és a mikrobiológiai gyógyszer-ellenőrzési módszerek elméle-

tét és gyakorlatát, a gyógyszerellátás vonatkozó jogszabályait és intézményrendszerét, a gyógyszerek forgalomba hozatali eljárását, a gyógyszergazdálkodás alapelveit, vezetési, szervezési, valamint alapvető közgazda-

sági és gyógyszer-kereskedelmi ismereteket, a klinikai gyógyszerészet és a klinikai farmakológia alapjait, a prevenció és az egészséges életvitelre nevelés általános elveit és gyakorlatát, a gyógyszerészi gondozás, a gyógyszer-információ, betegségmegelőző és az egész-

ségügyi felvilágosító tevékenység gyakorlatát.

A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak a gyógyszerellátás, a gyógyszerkészítés, a gyógyszerellenőrzés és a gyógyszerismerte-

tés feladatainak ellátására, az egészségügyi ellátást igénybevevő járó és fekvőbeteg gyógyszerrel és gyógyászati

anyagokkal való ellátására, a gyógyszer-kereskedelem minden szintjén – export, import, nagykereskedelem –

a gyógyszerészeti szakmai követelmények megvalósulásának szavatolására, a gyógyszerek minőségének a gyártástól a felhasználásig történő biztosítására, nagy volumenű (gyógyszergyártás) és egyedi igényeket kielégítő gyógyszerkészítmé-

nyek előállítására,

Tanulmányi információk Gyógyszerész mesterképzési szak


a gyógyszerügy országos és regionális szervezeti egységeiben (OEP, ÁNTSZ, stb.) gyógyszerügyi szakigazgatás területén folytatott tevékenységre,

egészségügyi szakszemélyzet részére a gyógyszerekkel kapcsolatos szakmai tájékoz-tatásra, gyógyszerismertetésre a racionális gyógyszerrendelés elősegítése érdekében,

betegek részére a gyógyszerekről és azok helyes használatával kapcsolatos tanács-adásra,

gyógyszerkutatásba és fejlesztésbe való bekapcsolódásra, szakirányú szakképzésbe történő bekapcsolódásra, felsőoktatási intézményekben kutatói és oktatói állások betöltésére.

A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek nagyfokú felelősség- és hivatástudat, magas szintű elméleti tudás, gyakorlati készségek, szakmai és általános műveltség, jó koncentrálóképesség, figyelemösszpontosítás, problémafelismerő és megoldó készség, szakmai ismereteket integráló képesség, az elméleti tudás helyzetorientált felhasználá-

sa, jó döntéshozatali képesség, készség csoportmunkára, kellő szervezési készség, alkalmasság vezetői feladatok

ellátására, etikai normák betartása, empátiakészség, szakmai diszkréció, emberi problémákkal,

helyzetekkel szembeni érzékenység, jó kapcsolatteremtő képesség betegekkel, hozzátartozókkal és más egészségügyi

szakemberekkel, igény szakmai továbbképzésben való részvételre, élethosszig tartó tanulásra.

A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök

Alapozó és előkészítő klinikai ismeretek

Alapozó elméleti ismeretek és gyakorlati készségek: ....................................95 – 125 kredit matematika, informatika, biostatisztika, fizika–biofizika, általános kémia, szervetlen kémia, szerves kémia, analitikai (kvalitatív, kvantitatív) kémia, fizikai kémia, biokémia, kolloidika.

Orvosi-biológiai elméleti ismeretek és gyakorlati készségek: .........................20 – 45 kredit gyógyszerészi biológia, anatómia, élettan, kórélettan, mikrobiológia, immunológia, nép-egészségtan, gyógyszerészi növénytan, elsősegélynyújtás, latin nyelv.

A szakmai törzsanyag ismeretkörei

Szaktudományi elméleti és gyakorlati ismeretek:........................................100 – 160 kredit gyógyszerészi kémia, gyógynövény- és drogismeret, gyógyszeranalízis, gyógyszertechno-lógia, biofarmácia, gyógyszerhatástan, gyógyszerügyi szervezés (szakigazgatás), klinikai



(gyógyszerterápiás) ismeretek, klinikai gyógyszerészet, gyógyszerészi etika, továbbá választható ismeretek. A kötelezően választható ismeretek aránya: legalább 15%.

Diplomamunka: ...................................................................................................... 10 kredit

A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei

2×4 hét nyári szakmai gyakorlat – mely akkreditált közforgalmú, intézeti gyógyszer-tárban, galenusi laboratóriumban vagy gyógyszergyárban tölthető – kritériumköve-telmény.

6 hónap záróvizsga előtti szakmai gyakorlat (2 + 4 hónap bontásban) – akkreditált közforgalmú, illetve intézeti gyógyszertárban teljesítendő.

Idegennyelv-ismeret követelményei

A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, spanyol, olasz vagy orosz nyelv-ből államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

Tanulmányi információk A kreditrendszer néhány alapelve


A KREDITRENDSZER NÉHÁNY ALAPELVE Az Általános orvostudomáyi szakon minimum 300 kreditpontot kell összesen összegyűj-teni, ezt a mennyiséget államilag finanszírozott képzésben 10%-kal túl lehet lépni költség-térítés fizetése nélkül. A felsőoktatási törvény (85. §. (4)) alapján a 300 kreditpontból 80% a kötelező tárgyakból gyűlik össze, legalább 5%-ot kell fakultatív tárgyakból teljesíteni (15 kreditpont), így kb. 15%-ot kell az elektív tárgyakból teljesíteni (45 kreditpont – ebből 10 kredit-

pont a diplomamunka értéke). A tárgyak egy része kritérium követelmény, amelyek aláírással (tehát vizsga nélkül) zá-rulnak, értük kreditpont nem adható, viszont teljesítésük az abszolutórium megszerzésé-nek feltétele. A szakra felvett hallgatóhoz a szak tantervét rendeljük hozzá. A tanterv modulokra oszlik: a kötelező tárgyakat az Alapozó modul, a Biológiai és orvosi elméleti ismeretek modul és a Gyógyszerészi szaktudományi ismeretek modul tartalmazzák, külön modulban szerepel-nek a kritériumkövetelmények és külön-külön modult alkotnak az elektív és fakultatív tárgyak. A tárgyak/kurzusok nem ismételhetőek, vagyis ha valaki egy félévben felvette és kredit-pontot szerzett az adott tárgyból, újból nem veheti már fel. A hallgató a tárgyakat/kurzusokat a tárgyfelvételi időszakban veszi fel, az adott félévre meghirdetett listából, figyelembe véve az előtanulmányi rendet és az esetleges létszám-korlátokat. Érdemjegy és kreditpont csak az ETR-ben a tárgyfelvételi időszakban felvett tárgyakra szerezhető. Az ajánlott tantervek egy félévre 30 ± 3 kreditpont összegyűjtését célozzák. Az Alapozó, a Biológiai és orvosi elméleti ismeretek és a Gyógyszerészi szaktudományi ismeretek modulban és a kritérium követelmény modulban felsorakoztatott tárgyak köte-lezően elvégzendőek, az elektív és fakultatív tárgyak közül az előírt kreditpont mennyisé-get kell teljesíteni. A tárgyakat jelző kódok felépítése a következő: 1. karakter kar

O = orvoskar 2. karakter szak

O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 3. karakter modul

A = alapozó, O = biológiai és orvosi elméleti ismeretek, G = szaktudományi ismeretek, S = szigorló; R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív

4 – 6. karakter a tárgy nevéből képzett rövidítés pl. OGAMB1 = gyógyszerész szakon alapozó modulban (kötelező) Molekuláris sejtbio-lógia 1 c. tárgy*

* 2006-ban megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén a „hosszú” kódok helyett is ez a kód-

típus lép életbe.



A TANTERV FELÉPÍTÉSE A kötelező tárgyak azon törzstárgyak, melyeket tanulmányai során valamennyi hallgató köteles felvenni. A Kar szakjain ez a hallgatóktól összesen elvárt kreditpontok 80%-át teszi ki. Kötelező tantárgy előzetes követelménye nem lehet választható tárgy felvétele. A kötelezően választható (elektív) tárgyak közül a hallgató szabadon választhat, de ta-nulmányaik során kötelesek a tantárgycsoportból meghatározott mennyiségű (az össz kreditérték legalább 15%-a) tárgyat felvenni, és abból kreditet szerezni. A kötelezően választható tárgy tematikájában csatlakozhat kötelező alaptárgyhoz, de egyébként attól függetlennek kell lennie: jelentős mennyiségű plusz ismeretet kell nyújtania; ezek az ismeretek az alaptárgy vizsgáján nem kérdezhetők. A kurzus felvétele nem befolyásolhat-ja az alaptárgy vizsgaeredményét. E feltételek teljesülését a tárgy jóváhagyásakor a Kredit Bizottságnak ellenőriznie kell. A szabadon választható (fakultatív) tárgyak, kurzusok esetén a tárgy kiválasztása a hall-gató döntése alapján történik. A hallgató kreditjeinek általában 5%-át szerzi így. Szaba-don választható tárgynak olyan tantárgy, kurzus fogadható el, aminek elsajátítása a hallga-tótól legalább egy kreditnyi munkát, 30 munkaórát (legalább félévenként 12 tanóra fog-lalkozást) igényel. Kisebb óraszámú kurzusok esetén több, hasonló témájú kurzust egy, a fenti feltételt elérő kurzussá kell integrálni. A kari oktatás speciális formája a betegágy mellett történő szakmai gyakorlatok (további-akban szakmai gyakorlatok). A szakmai gyakorlatok lehetnek évköziek és nyáriak.

Idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelmények

Gyógyszerészi szaknyelvi vizsga angol, vagy német nyelvből az abszolutórium meg-szerzésének egyik feltétele.

Középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga – világnyelvből – diploma elnye-résének feltétele.

Testnevelésre vonatkozó követelmények

A Szigorló modul felvételének előfeltétele 4 félév (heti 2 óra) testnevelés foglalkozás, mint kritérium követelmény tárgy elvégzése. A kritériumtárgy követelményét elsősorban a Mozgástani Intézet által közétett testnevelési foglalkozásokon, másodsorban az orvoskar diáksportkörének és sportegyesületének foglalkozásain harmadsorban az egyetem bázisán működő Pécsi Egyetemi Atlétikai Club (PEAC) edzésein teljesíthető.

Tanulmányi információk A tanterv felépítése


Abszolutórium

Az abszolutórium (végbizonyítvány) megszerzése tanúsítja, hogy a hallgató a szak tan-tervében szereplő valamennyi tanulmányi- és vizsgakötelezettségét teljesítette és így záróvizsgára bocsátható. Az abszolutórium kiadásának nem feltétele a diplomamunka sikeres megvédése és a rendeletekben megszabott idegen nyelvi tudás igazolása. Az abszolútórium megszerzésének feltételei: az előírt minimális kreditpont-számot (300) megszerezte, a tanrendben feltüntetett valamennyi kötelező tárgyból kreditet szerzett, valamint az elektív tárgyakból a szükséges minimális kreditet (35, a további 10-et az állam-

vizsga-dolgozatra kapja) megszerezte. A hallgató leckekönyvében az abszolutóriumot a Tanulmányi Hivatal tölti ki és az Oktatá-si Dékánhelyettes írja alá.

A szakdolgozat elkészítésének főbb követelményei

A záróvizsga letétele előtt a hallgatónak szakdolgozatot kell készítenie és azt megvédenie. A szakdolgozat célja az, hogy a hallgató a gyógyszerésztudomány kiválasztott probléma-körének önálló tanulmányozásával és tudományos feldolgozásával fejlessze lényegmeg-ragadó képességét, elsajátítsa a könyvtár használatát, az irodalomkutatás módszereit, és képes legyen adatait és következtetéseit tömören és szabatosan megfogalmazni.

Konzulens A hallgató a szakdolgozatot konzulens segítségével készíti. Célszerű a 4. év első félév-ében a konzulens személyét kiválasztani és a szakdolgozat alapjául szolgáló munkát elkezdeni. A konzulens személyének kiválasztásában segít az Intézetek által kiadott tu-dományos témakörök jegyzéke. A konzulensi viszony a hallgató és a konzulens között írásban jön létre. A hallgató elfo-gadását az erre szolgáló űrlapon a konzulens aláírásával igazolja. Ugyanezen űrlap konzu-lensnél maradó példányán a hallgató aláírásával elkötelezettséget vállal a munkához. Az aláírt űrlap harmadik példányát azon intézet vezetőjének kell átadni, ahol a hallgató a szakdolgozatot meg fogja védeni. A konzulensek személye illetve a szakdolgozat témája az 5. évre való beiratkozás előtt megváltoztatható. Ugyanazon konzulenssel a téma megváltoztatása a konzulens és a hall-gató szóbeli megegyezése alapján történik. A konzulens személyének megváltoztatásáról a hallgatónak a konzulenst, valamint az intézet vezetőjét az új konzulenssel való meg-egyezés után 8 napon belül írásban kell tájékoztatnia. A szakdolgozat mögött álló munka minőségéért a konzulens felel. Ha a konzulens úgy ítéli, hogy a hallgató a konzulens által megszabott, tőle elvárható időarányos munkát nem végzi el, az együttműködést megszakíthatja. Erről a konzulensnek a hallgatót és az intézet vezetőjét írásban kell tájékoztatnia. A konzulens azonban nem szakíthatja meg a hallgató-val konzulensi viszonyát a hallgató 5. évre való beiratkozása után. A konzulens ugyancsak nem vállalhat olyan hallgatót, aki az 5. évre már beiratkozott.



TDK pályamunka Ha a hallgató a dékán által kiírt pályázaton tudományos diákköri pályamunkával díjat nyert, azt szakdolgozatként elismerik. Erről az intézet vezetőjét a Tanulmányi Hivatal írásban tájékoztatja. Az 5. évre iratkozás egyik feltétele annak igazolása, hogy a hallgató a szakdolgozat elké-szítéséhez a munkát a konzulenssel megkezdte, illetve, hogy tudományos diákköri pálya-díjat nyert. Ha a szakdolgozat díjazott TDK pályamunka, arról a bizottságnak nem kell írásbeli véle-ményt alkotni – ezt a díjazás alapjául szolgáló, bizottsági vélemény pótolja – a hallgató-nak csak vitakészségének bizonyításául kell azt szóban megvédenie. Ha a pályamunka-díjat kapott hallgató TDK konferencián a diplomamunka témájából előadást tartott, a pályamunkát szóban sem kell megvédeni, azt automatikusan jeles szakvizsgadolgozat-ként kell elfogadni. A pályamunka díjazott voltát, valamint a TDK konferencián való előadásának tényét a TDK Elnöktől kapott információ alapján a Tanulmányi Hivatal közli az Intézettel és jegyzi be a hallgató leckekönyvébe. Társszerzős pályamunka csak az első szerző számára fogadható el szakdolgozatként, a többi szerző lemondó nyilatkozatának melléklése esetén. Több szerzős TDK előadás esetén a fenti kedvezményt szintén csak a tényleges előadó (a társszerzők írásbeli nyilatkozata alapján) kaphatja meg.

Formai követelmének A téma feldolgozásához a hallgató igénybe veheti a központi és a tanszéki könyvtárak szolgáltatásait. A hallgató angol nyelven is írhatja szakdolgozatát. A szakdolgozat szokásos terjedelme: 20 – 40 gépelt oldal, 12-es betűméret, egyes sorköz, margó minden oldalon 2,5 cm. Fűzve, vagy kötve készítendő el. Fedőlapján feltüntetendő a munka címe, a készítő neve és az évszám. A belső címlapon az alábbi adatokat kell szerepeltetni: a dolgozat címe, a konzulens neve és beosztása, a témát meghirdető inté-zet/tanszék neve, a hallgató neve, évszám A dolgozatot két példányban az előírt határidőre a téma szerint illetékes intézet-be/tanszékre kell benyújtani, a Tanulmányi Hivatal kérhető két „értékelő lappal” együtt.

A védés A szakdolgozatot szóban meg kell védeni. Ez az oktatási egység vezetője által felkért bíráló (rendszerint az intézet oktatója – nem a konzulens) rövid írásbeli véleménye alapján háromtagú bizottság előtt történik, a Tanulmányi Hivatal adminisztratív segítségével. A bizottság tagjai az intézet vezetője vagy helyettese, a bíráló és a konzulens. A védés időpontját az illetékes intézet vezetője tűzi ki. A védés lebonyolításáért és formai követelményeinek teljesítéséért az illetékes egyetemi intézet vezetője a felelős. Záróvizsgára a hallgató csak akkor bocsátható, ha az intézet vezetője legkésőbb a május l-ig a sikeres védés igazolását a Tanulmányi Hivatalra meg-küldi. A szakdolgozat és a védés együttes értékelése 5 fokozatú osztályzattal történik, amelyet a hallgatóval a védést követően közölni kell. Jeles eredményt elsősorban olyan szakdolgo-zat kaphat, mely saját kísérletes megfigyelésen (TDK munkán) alapul. A szakdolgozatért a tantervben meghatározott kredit is jár, a Gyógyszerésztudományi Szakon 10.

Tanulmányi információk A tanterv felépítése


Ha a szakdolgozat védésekor a hallgató elégtelen osztályzatot kap, záróvizsgára csak ennek kijavítása után bocsátható. A javított szakdolgozat legkorábban két hónappal a védést követően nyújtható be. A védés eredményét és rövid szöveges véleményezését is tartalmazó, a bizottság tagjai által aláírt nyomtatványt és a szakdolgozat egyik példányát az intézet vezetőjének a Ta-nulmányi Hivatalhoz kell eljuttatnia. Ezt a dolgozatpéldányt készítője a szóbeli záróvizs-gán visszakapja. A másik példány a védést lebonyolító intézet könyvtárába kerül, és azt ott 5 évig meg kell őrizni. A sikeres védést követően a dolgozat egyik példánya az intézet / tanszék könyvtárába kerül, a másikat a Tanulmányi Hivatal közvetítésével kapja meg a hallgató a szóbeli záróvizsgáját követően.

A záróvizsga

A PTE ÁOK Gyógyszerésztudományi Szak hallgatóinak záróvizsgára történő felkészülé-sét DR. DÉVAY ATTILA intézetigazgató docens koordinálja. A záróvizsga a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges számonkérés, amelynek során a jelöltnek arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket alkalmazni tudja.

A záróvizsgára bocsátás feltételei az abszolutórium megszerzése a jelentkezést megelőző két éven belül, a szakdolgozat elkészítése, benyújtása és megvédése, és a tantervben előírt kritériumkövetelmények teljesítése.

A záróvizsga három részvizsgából áll az országosan szakonként egységes írásbeli tesztvizsga, gyakorlati vizsga, és szóbeli vizsga.

A záróvizsga-bizottságok az Elnökön kívül 2 – 4 tagból állnak. A bizottságokat úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja külső, nem orvoskari szakember legyen. Az Elnö-kök személyére a KB tesz javaslatot és a Kari Tanács hagyja jóvá legfeljebb 3 évre. A Bizottság tagjait a Dékán kéri fel. A záróvizsga írásbeli (teszt) része: A felkészüléshez segítségként az „Általános gyógysze-részeti ismeretek – Egészségügyi felsőoktatási záróvizsga tesztkérdés gyűjtemények” című kiadvány áll rendelkezésre. A gyakorlati vizsga részei: receptolvasás, vényellenőrzés, adagellenőrzés, inkompatibilitások, gyógyszerkészít-

mény elkészítése, átadása – expedíció, felvilágosítás, a készítmény ellenőrzése, taxálás;

gyógyszerek helyettesíthetősége, gyógyászati segédeszközök ismerete; homeopátiás készítmények ismerete – szakiro-

dalom alapján.



A szóbeli (elméleti) vizsga szempontjai: A tételek több részből állnak. Ismertetni kell az adott gyógyszerformát, és/vagy műve-

letet, törzskönyvezést. A hatóanyag – kémiai ismertetése, szerkezete, azonosítása; hatástani csoportja, jel-

lemzése, az ebből készült gyógyszerkészítmények. Gyógyhatású anyagok – a benne levő drogok ismertetése. Gyógyszertári ügyvitel, kábítószer-rendelet, szakmai ellenőrző szervezetek, törvé-

nyek, jogszabályok ismerete. A záróvizsga részvizsgák érdemjegyeinek megállapítása 5 fokozatú osztályzattal történik. A részvizsgák érdemjegyei nem vonhatók össze. Sikertelen részvizsga esetén a komplex záróvizsga folytatható, megismételni csak a sikertelen részvizsgát kell. A komplex záró-vizsga akkor sikeres, rá érdemjegy akkor adható, ha valamennyi részvizsga osztályzata legalább 2-es (elégséges). A komplex záróvizsga minősítését a három részvizsga és a dip-lomamunkáért kapott érdemjegy egyszerű számtani átlaga adja az alábbiak szerint: 4,51 – 5,00................................. jeles 3,51 – 4,50..................................... jó 2,51 – 3,50............................közepes 2,00 – 2,50......................... elégséges

Javító záróvizsga a következő záróvizsga időszakában tehető. Ha a hallgató a hallgatói jogviszony megszünéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt később bármikor leteheti a záróvizsga letétele idején hatályos záróvizsgára vonatkozó rendelkezé-sek alapján.

A gyógyszerészi oklevél átvételének feltételei Oklevelet az a hallgató kaphat, akinek záróvizsgája sikeres és a rendeletekben előírt egyéb, az oklevél megszerzéséhez szükséges követelményeket (pl. állami nyelvvizsga) teljesítette. Az oklevelet az Egyetem rektora, a Kar dékánja és a záróvizsgáztató bizottság elnöke írja alá. A diplomaátlag a teljes tanulmányi időszak alatt szerzett valamennyi kreditet eredménye-ző vizsga érdemjegyeinek súlyozott átlaga. Diplomaátlag számításához a záróvizsga érdemjegyéhez a diplomamunka kreditjét kell hozzárendelni. A diploma magyar és latin nyelvű. A gyógyszerészek diplomáján a diplomaátlag alapján a következő minősítések egyike szerepel: 4,81 – 5,00...............................kiváló 4,51 – 4,80................................. jeles 3,51 – 4,50..................................... jó 2,51 – 3,50............................közepes 2,00 – 2,50..........................megfelelt

A diplomát a feltételek teljesítését követő egy hónapon belül ünnepélyes keretek között adják át. A hallgató részére a Kar magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki az Európai Bizottság és az Európa Tanács által kidolgozott minta szerint. A hallgatók kérésére és költségére az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni.

Tanulmányi információk Tudnivalók a gyógyszerészképzés záróévfolyamáról


TUDNIVALÓK A GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉS ZÁRÓÉVFOLYAMÁRÓL

A gyógyszerészképzés ötödik tanévének szerkezete lényegesen eltér az előzőekétől. Első féléve a „Szakmai gyakorlat I.” 2 hónapjával veszi kezdetét, melynek időpontja augusztus–szeptember hónapok, ez része a „Szakmai gyakorlat II.”-vel a 10. szemeszter féléves gyakorlati időszakának. A 9. szemeszter októberben indul heti órarenden alapuló 12 hetes oktatás, túlnyomórészt előadásokkal, amely a szokott felépítésű. A második félévben, a „Szakmai gyakorlat II.”-ben a hallgatónak 4 hónap gyógyszertári (közforgalmú és intézeti) gyakorlaton kell résztvennie. Ennek részletes szabályai e füzet második részében találhatók meg. Gyakorlatának (gyakorlatrészeinek) helyét a vonatkozó előírások betartásával a hallgató maga választhatja meg. A szakmai gyakorlatok időpontterveiről egy, a gyakorlóhely(ek) vezetői által aláírt ún. fogadónyilatkozatot kell leadnia a Tanulmányi Hivatalban, a „Szak-mai gyakorlat I.” (2 hónap) fogadónyilatkozatait legkésőbb 2006. július 13-ig, a „Szak-mai gyakorlat II.” (3 + 1 hónap) fogadónyilatkozatait 2007. január 15-ig. Ez az űrlap és a hozzá melléklendő gyakorlati program a Tanulmányi Hivatalban kérhető. Szakdolgozat témaválasztás igazolása: októberi beiratkozásig a Tanulmányi Hivatalban.

Gyakorlóhelyek fogadónyilatkozatainak leadása: 2007. július 13-ig és 2008. január 15-ig. a Tanulmányi Hivatalban.

Szakdolgozat védése: 2008. május 1-ig, a téma szerint illetékes Intézetben.

Gyakorlat elvégzésének igazolása: 2008. május 25-ig a Tanulmányi Hivatalban.

Záróvizsgák

Írásbeli vizsga: az Országos Záróvizsga Bizottság későbbi közlése szerint (2008. június 03.)

Gyakorlati és szóbeli vizsgák: közvetlenül az írásbeli vizsga utáni időszakban, egymást követő napokon

Gyógyszerészi V. évfolyam 2. félév (4 hónap)

A kötelező szakmai gyakorlat II. összesen 4 hónap (heti 40 óra). Ebből legalább 3 hónapot közforgalmú gyógyszertárban, 1 hónapot intézeti gyógyszertárban, egyetemi gyógyszer-tárban kell tölteni A félév folyamán kerül sor a félév során benyújtott szakdolgozat védésére is.



A szakmai gyakorlatról

A 10. szemeszter 6 hónapos szakmai gyakorlat elvégzésével teljesítendő. A gyakorlat I. része a 9. szemeszter előtti két hónap, a II. rész (4 hónap) a tavaszi félév folyamán teljesí-tendő. A gyakorlatok során 2 közforgalmú gyógyszertár is választható, az intézeti gyógy-szertári gyakorlat egy helyen töltendő el. Az a hallgató, aki a 9–10. szemeszter során nem tudja teljesíteni az előírt tantervi követelményt, legkésőbb a következő évi záróvizsga elejéig köteles ezt megtenni, de eközben hallgatói jogviszonya szünetel. A gyakorlat eltölthető: akkreditált közforgalmú gyógyszertárban, intézeti gyógyszertár-ban. A félév tematikáját a gyakorlóhelyeknek be kell mutatni ill. átadni (lásd a következő oldalon). Ennek ismeretében minden gyakorlóhelyen az „Adatlap”-on levő fogadónyilatkozatot kell kitöltetni, melyen szerepelnie kell az akkreditációs nyilvántartásnak, a gyakorlat konkrét időpontjának, az oktató gyógyszerész nevének és szakképzettségének, valamint a tematika átvétele elismerésének és a fogadókészség kinyilvánításának. Ezeket a „Tudnivalók a gyógyszerészképzés záróévfolyamáról” részben megadott határidőig le kell adni a Ta-nulmányi Hivatalban. A gyakorlatok időtartama: A kötelező szakmai gyakorlat összesen 6 hónap (2 + 4) (napi 8 óra /heti 40 óra).

Ebből legalább 5 (2 + 3) hónapot közforgalmú gyógyszertár(ak)ban, legalább 1 hóna-pot intézeti gyógyszertárban, egyetemi gyógyszertárban kell tölteni. Az egyes gyakor-ló gyógyszertárakban egybefüggően legalább 1 hónapot kell letölteni. (A közforgalmú gyógyszertárak száma legfeljebb 4 lehet.)

A heti/napi munkaidő: 5 nap × 8 óra = 40 óra/hét.

A 10. szemeszterre történt beiratkozást követően (februárban) a leckekönyv átvehető a Tanulmányi Hivatalban, s az a szemeszter végéig a hallgatónál marad. A gyakorlat (részgyakorlat) letöltését, az igazolást és a minősítést a fogadó fél (gyógyszertár) a lecke-könyvben ill. a Minősítő adatlapon aláírással és pecséttel igazolja. Az igazolást (igazolá-sokat) tartalmazó leckekönyvet 2008. május 25-ig kell leadni a Tanulmányi Hivatalban.

Elvégzendő feladatok és szempontok A nyomtatott lapon szerepel hogy a gyakorlat 6 (2 + 4) hónapos szakmai gyakorlat. A szakmai gyakorlat I-et, azaz az első 2 hónapot közforgalmú gyógyszertárban, a szakmai gyakorlat II-őt, azaz a 4 hónapból 1 hónapot intézeti (kórházi) gyógyszertárban, 3 hónapot közforgalmú gyógyszertárban kell eltölteni.

KÖZFORGALMÚ GYÓGYSZERTÁRAK

Feladatok

I. Gyógyszerkészítés 1. Az oktató gyógyszerész felügyelete mellett ill. irányításával:

a. Naponta legalább egy – egyedi magisztrális vény elkészítése összeméréstől az expediálásig (asszisztensi munka elvégzése is!). Magisztrális vények elemző megbeszélése, adagellenőrzés.

b. Laborálás elvégzése (előkészítés, összemérés, munkafolyamatok helyes sor-rendben történő elvégzése, egyszerűbb gépek üzemeltetése).



2. Alapanyagok impleálása, az impleáló napló szabályszerű vezetése. 3. A Formulae Normales vényelőiratainak megismerése, minél több elkészítése

(pl. Supp.analg. forte). 4. Az alapkészítmények ismerete, a gyógyszertári elkészítés lehetőségei

(pl. Ung.hydrophil. nonion., Suspensio siccans). 5. Az aszeptikus munkavégzés a gyógyszertárban.

II. Gyógyszerellenőrzés 6. A beérkező gyógyszerek, kötszerek, stb. szabályszerű átvétele. 7. A beérkezett alapanyagok vizsgálata, mintavételezés szabályai. 8. A laborált készítmények analitikai ellenőrzése (pl. Alcohol. dil. 70%-,

Sirup.simplex) 9. Az alapanyagok nevezéktana (a Ph.Hg.VIII. ill. a FoNo VII: szerinti nevezéktan),

szabályos gyógyszerkönyvi teljes latin, magyar ill. rövidített neve. 10. Vizsgálatok dokumentálása

III. Gyógyszergazdálkodás 11. A gyógyszerrendelés menete. 12. Készletgazdálkodási szempontok megismerése. 13. A kábítószerekkel kapcsolatos ismeretek és teendők. 14. A selejt, a visszáru, káreset során való teendők. 15. forgalmi kivonások menete. 16. Az árváltozásokkal kapcsolatos feladatok. 17. A zárások: napi, heti, hó végi ill. OEP jelentések. 18. A retaxa jelentősége és gyakorlása.

IV. Gyógyszerexpediálás 19. A gyógyszerek megismerése, csoportosításuk (erősség, keresztjelzések), helyette-

síthetőségek. 20. A vény szabályossága, alaki hiányosságok esetében a teendők. 21. Állatgyógyászati vények. 22. Homeopatiás vények, termékek. 23. A vény nélkül kapható készítmények (OTC) fogalma, ismeretek, expediálás. 24. A gyógytápszerek megismerése, csoportosításuk. 25. A gyógyszertárban forgalmazott gyógyászati segédeszközök, kötszerek ismerete,

használatuk, a megfelelő betegtájékoztatás. 26. Helyes kommunikáció a beteggel. 27. Gyógyszerreklámozás lehetősége a gyógyszertárban. 28. Gyógyszerkiadási munkát támogató informatikai felületek.

V. Ügyvitel, szakmai ismeretek 29. A gyógyszertári szakirodalom, szakmai folyóiratok ismerete (Kompendium, OGYI

Közlemények, gyógyszerészet, Módszertani levelek, stb.) 30. Jogszabályok, közlönyök ismerete.



31. A gyógyszertári számítógépes program készségszintű elsajátítása. 32. Gyógyszertári felügyelet (ÁNTSZ), szakmai szervezetekhez kapcsolódó feladatok

(MGYK, MGYT).

VI. A közforgalmú gyógyszertár egyéb szolgáltatásai 33. Gyógyszerészi gondozás. 34. Beteginformációs rendszer, tanácsadás. 35. Lejárt, gyógyszertárba visszahozott gyógyszerek gyűjtése, helyes tárolása, ügyvi-

tel.

INTÉZETI (KÓRHÁZI) GYÓGYSZERTÁR

A gyakorlat célja A záróvizsga előtt álló hallgató gyakorlati ismeretét és szemléletét kiegészíteni a gyakor-lati gyógyszerészet e szakterületével. Intézeti gyógyszerellátási szakmai feladatok (gaz-dálkodási, gyógyszerkészítési, terápiát segítő tevékenységek) megismertetése.

Feladatok

I. A fekvőbeteg-intézmények struktúrájának megismerése, a gyógyszertár helye az intézményben

1. Az intézeti gyógyszerellátásra vonatkozó jogszabályok megismerése. A fekvőbe-tegellátás és gyógyszer-finanszírozás jelenlegi rendszere, támogatási kategóriák, betegségcsoportok szerinti támogatás tanulmányozása.

II. A gyógyszertár felépítése és működése 2. A kórház osztályainak kapcsolata a gyógyszertárral. 3. A gyógyszertár ellenőrzési tevékenysége az osztályokon a gyógyszerfelhasználás

nyilvántartás, tárolás szempontjából. 4. Intézeti gyógyszerellátásra vonatkozó jogszabályok.

III. A gyógyszertárban folyó sajátos gyógyszerkészítési folyamatok elvégzése oktató gyógyszerész irányításával

5. A hallgató a munkafolyamatokba a különböző részlegeken aktívan vegyen részt. A speciális részlegeken, osztályokon (infúziós labor, galenusi labor) az eszközök megismerése, üzemeltetése (felügyelettel).

6. A kórházi ellátáshoz nélkülözhetetlen galenikumok (FoNo VII. szerinti alapké-szítmények) infúziós oldatok, dializáló oldatok, dezinficiensek előállításának fel-tételeinek megismerése, gyakorlati előállításuk, analitikai és mikrobiológiai ellen-őrzésük, raktározásuk.

7. Infúzió keverékek előállítása (citosztatikus-, tápláló-). 8. Speciális receptúrai készítmények, egyedi előiratok megismerése, elkészítése, ösz-

szehasonlításuk a hivatalos előiratokban (FoNo VII., Manuale Pharmaceuticum) szereplő összetételekkel. Különös figyelmet kell fordítani az inkompatibilitást mu-tató előiratok helyes elkészítésére, akár fizikai, kémiai, ill. farmakológiai összefér-hetetlenségről van szó.



IV. A gyógyszertár gazdálkodási feladataiban való részvétel 9. Hazai törzskönyvezett gyógyszerek, gyógytápszerek, kötszerek, gyógyászati se-

gédeszközök, táptalajok, vérkészítmények, fertőtlenítőszerek, vegyszerek labor-diagnosztikumok, röntgen-kontrasztanyagok részletes tanulmányozása tekintettel a csak intézeti felhasználásúakra vonatkoztatva.

10. Gyógyszerrendelések előkészítése, lebonyolításának lehetőségei (on-line). 11. A gyógyszergyártókkal és a gyógyszer-nagykereskedőkkel tartott kapcsolatok ta-

nulmányozása. 12. Külön keretes és külföldi gyógyszerek beszerzésének ismerete. A kábítószerek ke-

zelésének ismerete, követve egészen a betegig. 13. Optimális, a biztonságos gyógyszerellátást biztosító gyógyszerkészletek (gyógy-

szertári és osztályos) kialakítása. 14. Jövedéki tevékenység az intézeti gyógyszertárban.

V. A gyógyszertár részvétele a terápiában 15. Tanulmányozandó a gyógyszertár információs tevékenysége. 16. Protokollok megismerése. Gyógyszerterápiás bizottság célja, szerepe és működése. 17. A nyilvántartások tanulmányozása a gyógyszerkipróbálások dokumentációiról,

klinikai gyógyszerkipróbálások intézeti gyógyszertárra vonatkozó feladatai, vonat-kozó jogi szabályozás ismerete.

VI. A gyógyszertár és a klinikai labor kapcsolata 18. A laboratóriumi diagnosztikumokban alkalmazott reagensek ismerete, előállítási

módjuk. 19. Biológiai minták kezelése, rutin vizsgálatok spektruma-normál értékek ismerete. 20. Esetleg speciális tevékenység (gyógyszerszint mérés).

VII. Gyógyszertári szakirodalom 21. Szakkönyvek és folyóiratok ismerete, elérhetőségük. 22. Gyógyszerterápiás szempontból ajánlott adatbázisok elérhetőségének ismerete (in-

ternet, intranet).

VIII. A minőségbiztosítás rendszer ismerete 23. A kórházi minőségbiztosítás, ezen belül kiemelten az intézeti gyógyszertár felada-

tainak, munkafolyamatainak minőségbiztosítási rendszerének megismerése.

A szakdolgozat

A szakdolgozat szokásos terjedelme: 20 – 40 gépelt oldal, 12-es betűméret, egyes sorköz, margó minden oldalon 2,5 cm. Javasolt beköttetni, esetleg lefűzni. Fedőlapján feltüntetendő a munka címe, a készítő neve és az évszám. A belső címlapon az alábbi adatokat kell szerepeltetni: a dolgozat címe a konzulens neve és beosztása a témát meghirdető intézet/tanszék neve



a hallgató neve évszám

A dolgozatot két példányban az előírt határidőre a téma szerint illetékes intézet-be/tanszékre kell benyújtani, a Tanulmányi Hivatalon kérhető két „értékelő lappal” együtt. A védés időpontját az illetékes intézet vezetője tűzi ki. A sikeres védést követően a dolgo-zat egyik példánya az intézet/tanszék könyvtárába kerül, a másikat a Tanulmányi Hivatal közvetítésével kapja meg a hallgató a szóbeli záróvizsgáját követően.

Záróvizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalók

A záróvizsga írásbeli része A felkészüléshez segítségként az „Általános gyógyszerészeti ismeretek – Egészségügyi felsőoktatási záróvizsga tesztkérdés gyűjtemények” című kiadvány áll rendelkezésre.

A gyakorlati vizsga részei Több vényre vonatkozóan: receptolvasás, vényellenőrzés, adagellenőrzés, inkompati-

bilitások, gyógyszerkészítmények elkészítése, átadása – expediálás, felvilágosítás, taxálás;

gyógyszerek helyettesíthetősége; gyógyászati segédeszközök ismerete; homeopátiás készítmények ismerete– szakirodalom és a Gyógyszerkönyv alapján.

Megjegyzés a záróvizsga gyakorlati és elméleti részére két egymást követő napon kerül sor.

Elméleti (szóbeli) vizsga szempontjai A tételek több részből állnak. Ismertetni kell az adott gyógyszerformát, és/vagy műve-

letet, törzskönyvezést. A hatóanyag – kémiai ismertetése, szerkezete, azonosítása; hatástani csoportja, jel-

lemzése, az ebből készült gyógyszerkészítmények. Gyógyhatású anyagok – a benne levő drogok ismertetése. Gyógyszertári ügyvitel, kábítószer-rendelet, szakmai ellenőrző szervezetek, törvé-

nyek, jogszabályok ismerete. A szóbeli vizsgára történő felkészülést segíti a három érintett intézet (szakterület) alábbi-akban közölt vizsga-téma felsorolása (a konkrét tételcímek ezekkel nem szükségszerűen egyeznek).

A gyógyszerész szóbeli záróvizsga tantárgyainak vizsgatémái

GYÓGYSZERHATÁSTAN 1. A gyógyszerhatások mechanizmusainak általános jellemzése 2. A koncentráció-okkupancia, illetve a dózis-hatás görbék analízise 3. A kombinatív gyógyszerhatások gyakorlati jelentősége 4. A gyógyszerek felszívódásának, eloszlásának, metabolizmusának és kiürülésének

gyakorlati aspektusai 5. A farmakokinetikai paraméterek gyakorlati jelentősége 6. A gyógyszerek hatásait befolyásoló tényezők



7. A gyógyszermellékhatások gyakorlati jelentősége 8. A gyógyszerinterakciók gyakorlati jelentősége 9. A gyógyszerfejlesztés folyamata

10. A perifériás kolinerg neurotranszmissziót serkentő gyógyszerek 11. A perifériás kolinerg neurotranszmissziót gátló gyógyszerek 12. A perifériás adrenerg neurotranszmissziót serkentő gyógyszerek 13. A perifériás adrenerg neurotranszmissziót gátló gyógyszerek 14. Az ioncsatornákra ható gyógyszerek 15. A perctérfogatot befolyásoló gyógyszerek 16. A perifériás ellenállást befolyásoló gyógyszerek 17. A központi idegrendszeri GABA-erg és kolinerg neurotranszmisszióra ható szerek 18. A központi idegrendszeri dopaminerg neurotranszmisszióra ható szerek 19. A központi idegrendszeri adrenerg és szerotoninerg neurotranszmisszióra ható sze-

rek 20. Az opioid analgetikumok farmakológiájának gyakorlati vonatkozásai 21. A ciklooxigenáz-gátló szerek farmakológiájának gyakorlati vonatkozásai 22. A gyógyszerabúzus gyakorlati aspektusai 23. A vér farmakológiai aspektusai 24. A helyi hormonok (autakoidok) farmakológiai aspektusai 25. A légzőrendszerre ható szerek farmakológiájának gyakorlati vonatkozásai 26. Az emésztőrendszerre ható szerek farmakológiájának gyakorlati vonatkozásai 27. A szteroid hormonok farmakológiai aspektusai 28. A pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy és a hasnyálmirigy farmakológiai aspektusai 29. A DNS-szintézisre ható antibakteriális szerek 30. A fehérjeszintézisre ható antibakteriális szerek 31. A sejtfalszintézisre ható antibakteriális szerek 32. A nem-bakteriális infekciók kezelésére használt szerek 33. A daganatellenes szerek farmakológiájának gyakorlati vonatkozásai 34. Az immunrendszer farmakológiai aspektusai

GYÓGYSZERÜGYI ISMERETEK A negyven tétel közül a vizsgán két tételt kell kidolgozni, majd ismertetni.

1. A magyar egészségügy szervezeti felépítése. 2. Társadalombiztosítási rendszerek. 3. A hazai gyógyszerellátási rendszer felépítése és szabályozása. Közforgalmú, fiók,

kézi és intézeti gyógyszertárak feladatai és létesítésének feltételei. 4. Az egészségügyi ellátás és a gyógyszerellátás jogszabályi alapjai, hazai felépítése.

A gyógyszertárak működésének személyi és tárgyi feltételei, szakmai ügyviteli munkái, szolgáltatási rendje.

5. A gyógyszerek forgalomba hozatalával kapcsolatos tevékenységek ismertetése. A törzskönyvezés jelentősége, tartalma. Az Európai Unió törzskönyvezési rendsze-re, követelményei.

6. Gyógyszerkönyvek és szabványos vényminta-gyűjtemények történeti kialakulása és szerepük a gyógyszerészetben. A farmakon gyógyszerré válásának történeti fej-



lődése, farmakológiai hatások és terápiás alkalmazás (hatásosság, hatékonyság, te-rápiás érték, terápiás indikáció).

7. A gyógyszerellátás szervezési és minőségbiztosítási szempontjai és szabályai. Gyógyszer és gyógyszerellátás minőséggel kapcsolatos fogalmai, kötöttségei. Gyógytermékek és egyéb gyógyászati termékek engedélyezése, forgalmazása.

8. Az ÁNTSZ hatásköre, szervezeti felépítése, intézményeinek rendszere. Állat-gyógyászat és humán gyógyászat kapcsolatának gyógyszerészeti vonatkozásai.

9. Az egészségügy és gyógyszerészet nemzetközi szervezetei. A gyógyszerüggyel kapcsolatos országos intézetek és feladataik. Hazai állategészségügy és szervezete.

10. A gyógyszerek rendelésének és expediálásának szabályai. 11. A kábítószer fogalma, rendelésének és expediálásának szabályai. Az Egységes Ká-

bítószer Egyezmény. 12. Betegjogok gyógyszerügyi vonatkozásai. Fogyasztóvédelem és gyógyszerügyi vo-

natkozásai. Gyógyszerkészítmények, gyógyszerhatóanyagok minőségi problémái-val kapcsolatos gyógyszerészi feladatok.

13. Iparjogvédelem és szerzői jog gyógyszerügyi vonatkozásai. Gyógyszerek, ható-anyagok szabadalmaztatási eljárásai és jogi keretei.

14. Farmakoökonómia alapelvei, célja, módszertana, főbb metodikái. 15. Egészséggazdaságtan. Életminőség vizsgálatok. 16. Gyógyszerár kialakulása, elemei. Gyógyszerkiadásokat jellemző adatok. 17. Hazai gyógyszerártámogatási rendszer. Szakmai irányelvek, protokollok, szakmai

kompetenciák értelmezése, tartalmi és jogi különbözőségei. 18. Gyógyszer-támogatási kiadások korlátozásának módszerei. 19. Gyógyszer és gyógyszertári marketing. Betegegyüttműködés (compliance). 20. Az egészségügy és gyógyszerellátás mint piac működésének jellemzői. Gyógy-

szerválasztás motivációi; ezt befolyásoló technikák. Hazai és nemzetközi egész-ségügyi és gyógyszerfelhasználási arányok, tendenciák.

21. Öngyógyítás és öngyógyszerezés területei, szempontjai, gyógyszerészeti vonatko-zásai.

22. Gyógyszerészi gondozás kialakulása, szerepe és kompetenciái. Gyógyszerészi gondozás főbb szakterületei, tartalmi elemei.

23. Gyógyszerészi gondozás a fájdalomcsillapítás és banális (megfázás, hányinger, há-nyás, hasmenés) megbetegedések gyógykezelésekor.

24. Gyógyszerészi gondozás a nem bakteriális eredetű légúti megbetegedéseknél. 25. Gyógyszerészi gondozás a cukorbetegek gyógykezelésekor. 26. Gyógyszerészi gondozás a hipertóniás betegek gyógykezelésekor. 27. Gyógyszerészi gondozás speciális szempontjai (terhesség, szoptatás, gyermekkor,

időskor). 28. Citosztatikus terápia gyógyszerészeti vonatkozásai. Táplálásterápia gyógyszerésze-

ti vonatkozásai (per os és parenterális táplálás). 29. Infektológia gyógyszerészeti szempontjai, gyógyszerészi gondozási vonatkozásai. 30. Gyógyszermellékhatások értelmezése, kategorizálása, bejelentési rendszere. 31. A gyógyszerész szerepe és feladatai az egészségmegőrzésben. Az egészségnevelés

módszertana. Gyógyszerismertetés. 32. A gyógyszerfelhasználás szakmai elemzése (gyógyszerutilizáció), metodikái.



33. Kórházi és klinikai gyógyszerészet szakmai feladatai. Intézeti gyógyszerellátási metodikák. Formulária menedzsment.

34. Bizonyítékokon alapuló orvoslás és gyógyszerészet. 35. Bizonyítékokon alapuló gyógyszerértékelés. Objektív gyógyszerértékelés paramé-

tereinek képzése, jelentésük. 36. Gyógyszerértékelés metodikái szakmai alapokon és gazdasági irányultsággal. 37. Gyógyszerek összehasonlító elemzése, helyettesítések alapjai, egyenértékűségi kö-

vetelmények. Gyógyszerek helyettesítése expediáláskor. 38. Optimalizált gyógyszerválasztás és használat kialakulása, tartalmi elemei, indo-

koltsága. Gyógyszerek reklámozása, szakmai promóciója, promóciós anyagok ér-tékelésének alapjai.

39. Gyógyszerészi kommunikáció alapelvei. Beteg és fogyasztói magatartástípusok. 40. Egészségügyi és informatikai programok jellemzése, gyógyszerészeti követelmé-

nyek meghatározása.

Felkészüléshez különösen ajánlott irodalom: Előadások, szemináriumok, gyakorlatok kiadott írásos anyagai

(http://dynamic.aok.pte.hu/intranet/tananyagok_lista.lasso?fi2=50) Vincze Zoltán (szerk.): Gyógyszerügyi szervezéstan, Semmelweis Kiadó, Budapest,

2004. Vincze Zoltán, Kaló Zoltán, Bodrogi József: Bevezetés a farmakoökonómiába,

Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2001. Soós Gyöngyvér (szerk.): Gyógyszerészi gondozás, MGYT, Budapest, 2004. Kosztolányi György – Decsi Tamás: A bizonyítékon alapuló orvoslás tankönyve,

PTE OEC Nyomda, Pécs, 2002.

Felkészüléshez ajánlott irodalom: Dinya Elek (szerk.): Humán gyógyszerfejlesztés, Medicina Könyvkiadó, Budapest,

2006. Gulácsi László (szerk.): Egészség-gazdaságtan, Medicina Könykiadó Rt., Budapest,

2005. Regdon Géza: Gyógyszerészet története és gyógyszerészeti alapismeretek, Egye-

temi jegyzet, Szeged, 1992. Dr. Hajdú József (szerk.): Gyógyszerészi jogi alapismeretek, Egyetemi Jegyzet,

Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar, 1999. Kornai János: Az egészségügy reformjáról, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,

Budapest, 1998. Szabóné Streit Mária: Gyógyszermarketing, Medicina, Budapest, 1999. Oroszi Sándor: A makroökonómia alapvető elméletei, Janus Pannonius Egyetemi

Kiadó, Pécs, 1992. Dr. Kékes Ede, Dr. Surján György, Dr. Balkányi László, Dr. Kozmann György:

Egészségügyi informatika, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2000.



GYÓGYSZERTECHNOLÓGIA 1. A gyógyszer szervezetbe juttatásának lehetőségei, adagolási módok. 2. A biofarmácia alapjai, farmakokinetikai modellek. 3. Hatóanyag leadás gyógyszertechnológiai jelentősége, vizsgáló módszerek, kineti-

kai modellek. 4. Hatóanyag leadás és felszívódás hatástartamának szabályozása. 5. A biohasznosíthatóság gyógyszertechnológiai jelentősége. 6. A gyógyszerforma tervezés. 7. Gyógyszertörzskönyvezés, technológiai eljárások dokumentálása 8. Gyógyszertechnológiai interakciók, inkompatibilitások, gyógyszeres oldatok elké-

szítésének irányelvei. 9. A gyógyszerkészítményekkel szemben támasztott minőségi követelmények.

10. Keverés, diszpergálás. 11. Hőközlés. 12. Bepárlás, desztillálás. 13. Szűrés, ülepítés, centrifugálás. 14. Kivonás, préselés. Gyógyszeres kivonatok tinktúrák. Főzetek, forrázatok. 15. Oldás elmélete, oldékonyság és oldódás elősegítése, oldatkészítés, oldószerek. 16. A gyógyszertechnológia reológiai alapjai. 17. Cseppek, orrcseppek, fülcseppek 18. Szemcseppek fogalma és gyógyszertechnológiája. 19. Aszeptikus gyógyszerkészítés. 20. Steril gyógyszerkészítmények, injekciók, infúziók. 21. Infúziós készítmények csoportosítása; volumenpótló infúziók; keverék infúziók;

Parenterális táplálás/tápláló infúziók. 22. Sterilezés művelete. 23. Szemcseméret meghatározási módszerek. 24. Emulzió elméleti alapja és felhasználása. 25. Emulgensek, (szerkezet, felosztás, követelmény, csoportosítás), HLB fogalma. 26. Szuszpenzió elmélete és gyakorlati szempontjai. 27. A kenőcs, mint gyógyszerforma. 28. Hidrogélek, szemkenőcsök, paszták. 29. Kúpkészítés technológiája, segédanyagok. 30. A szárítás művelete. 31. Liofilizálás és a porlasztásos szárítás. 32. A kristályosítás művelete és elvi alapjai. 33. A fluidizáció művelete. 34. Aprítás és szitálás művelete. 35. Porok, porkeverékek, hintőporok. 36. Granulálás művelete. 37. Granulálás és tablettázás segédanyagai. 38. Tablettázás – gyógyszertechnológiai szempontok.



39. Mikropelletezés. 40. Drazsírozás. 41. Gyógyszeres kapszulák. 42. Gyógyszerek stabilitásvizsgálata. 43. Hagyományos hatóanyag-leadású gyógyszerformák. 44. Pezsgő gyógyszerkészítmények. 45. Nyújtott hatóanyag-leadású gyógyszerkészítmények. 46. Késleltetett hatóanyag-leadású gyógyszerkészítmények. 47. Szakaszos hatóanyag-leadású gyógyszerkészítmények. 48. Célzott gyógyszerhatás biztosítása. 49. Molekuláris kapszulázás. 50. Liposzómák, kochleátok. 51. Aeroszolok és inhalaszolok. 52. A gyógyszerek csomagolása. 53. Sebészeti kötözőszerek. 54. Állatgyógyászati készítmények. 55. Minőségbiztosítás a gyógyszerkészítésben. 56. A helyes gyógyszergyártási gyakorlat (GMP) 57. Validálás.



AJÁNLOTT TANTERV

1. SZEMESZTER ............................................................................................. 81 2. SZEMESZTER ............................................................................................. 82 3. SZEMESZTER ............................................................................................. 83 4. SZEMESZTER ............................................................................................. 84 5. SZEMESZTER ............................................................................................. 85 6. SZEMESZTER ............................................................................................. 86 7. SZEMESZTER ............................................................................................. 87 8. SZEMESZTER ............................................................................................. 88 9. SZEMESZTER ............................................................................................. 89 10. SZEMESZTER ........................................................................................... 90

Ezen tanrend csak a kötelező tantárgyakat és a kritérium követelményeket tartalmazza. Az elektív és fakultatív tantárgyak a www.aok.pte.hu honlapon, a Tanulmányi Hivatal – Kiadványok menüpont alatt érhetőek el.

http://www.aok.pte.hu/

http://www.pote.hu/index.php?page=egyseg&nyelv=hun&egy_id=570&egy=570

http://www.pote.hu/index.php?page=egyseg&egy_id=570&menu=dinam&dmid=23&nyelv=hun

Tanulmányi információk Ajánlott tanterv


Kredit 5 5 4 4 6 0 0 0 24

Köv. koll

koll

koll

koll

koll

alá-

írás

alá-

írás

alá-

írás

Σ 70

70

56

56

84

28

28

14

406

Sz. 0 14 0 0 30 0 0 0 44

Gy.

42

28

28

28

12

28

28 0

194

Óras

zám

Ea

. 28

28

28

28

42 0 0 14

168

3 – – – – – – – –

2 – – – – – – – –

Előf

eltét

el 1 – – – – – – – –

Inté

zet

14 H

ÉT

Biok

émiai

és O

rvosi

Kémi

ai Int

ézet

Gyóg

ysze

rész

i Kém

iai

Intéz

et

Bioa

naliti

kai In

tézet

Biofi

zikai

Intéz

et

Orvo

si Bi

ológia

i Intéz

et

Mozg

ástan

i Intéz

et

Egés

zség

ügyi

Nyelv

i és

Komm

uniká

ciós I

ntéze

t Inf

ektol

ógiai

, Ka

tasztr

ófaor

vosta

ni és

Ox

yológ

iai In

tézet

Okta

tó

DR

. OH

MA

CH

T R

ÓB

ERT

DR

. PER

JÉSI

PÁ

L

DR

. KIL

ÁR

FER

ENC

DR

. NY

ITR

AI

MIK

LÓS

IFJ.

DR

. SÉT

ÁLÓ

G

YÖ

RG

Y

T ÉC

ZELY

TA

MÁ

S

DR

. TA

KÁ

TS

ZSU

ZSA

NN

A

DR

. TER

NÁ

K G

ÁB

OR

Cím

Anali

tikai

kémi

a 1.

Által

ános

és sz

erve

tlen k

é-mi

a 1.

Biom

atema

tika 1

.

Fizika

– Bi

ofizik

a 1.

Molek

uláris

sejtb

iológ

ia 1.

Testn

evelé

s 1.

Latin

nyelv

és gy

ógys

zeré

szeti

ter

mino

lógia

Első

segé

lynyú

jtás

Kód

1. S

ZE

ME

SZ

TE

R

ALAP

OZÓ

MODU

L

OGAA

N1

OGAA

L1

OGAB

M1

OGAF

I1

OGAM

B1

KRIT

ÉRIU

M KÖ

VETE

LMÉN

YEK

OGRT

E1

OGRL

AT

OGRE

LS

Össz

esen



Kredit 2 5 3 4 4 2 4 0 24

Köv. szig

szig fkj

koll

szig

koll

szig

alá-

írás

Σ 28

70

42

56

56

28

56

28

364

Sz. 0 0 0 0 0 0 16 0 44

Gy. 0 42

14

28

28 0 12

28

194

Óras

zám

Ea

. 28

28

28

28

28

28

28 0

168

3 – – – – – – – –

2 –

OGAA

L1

OGRL

AT

– –

OGAB

M1

– –

Előf

eltét

el 1

OGAA

L1

OGAA

N1

OGAM

B1

OGAB

M1

OGAF

I1

OGAA

L1

OGAM

B1

OGRT

E1

Inté

zet

14 H

ÉT

Gyóg

ysze

rész

i Kém

iai

Intéz

et Bi

okém

iai és

Orvo

si Ké

miai

Intéz

et

Anató

miai

Intéz

et

Bioa

naliti

kai In

tézet

Biofi

zikai

Intéz

et

TTK

Által

ános

és F

izika

i Ké

miai

Tans

zék

Orvo

si Bi

ológia

i Intéz

et

Mozg

ástan

i Intéz

et

Okta

tó

DR

. PER

JÉSI

PÁ

L

DR

. OH

MA

CH

T R

ÓB

ERT

DR

. RÉK

ÁSI

ZO

LTÁ

N

DR

. KIL

ÁR

FER

ENC

DR

. NY

ITR

AI

MIK

LÓS

DR

. NA

GY

GÉZ

A

I FJ.

DR

. SÉT

ÁLÓ

G

YÖ

RG

Y

T ÉC

ZELY

TA

MÁ

S

Cím

Által

ános

és sz

erve

tlen

kémi

a 2.

Anali

tikai

kémi

a 2.

Anató

mia,

szöv

ettan

és

fejlőd

éstan

1.

Biom

atema

tika 2

.

Fizika

– Bi

ofizik

a 2.

Fizika

i kém

ia 1.

Molek

uláris

sejtb

iológ

ia 2.

Testn

evelé

s 2.

Kód

2. S

ZE

ME

SZ

TE

R

ALAP

OZÓ

MODU

L

OGAA

S2

OGAA

N2

OGAA

F1

OGAB

S2

OGAF

I2

OGAF

K1

OGAM

B2

KRIT

ÉRIU

M KÖ

VETE

LMÉN

YEK

OGRT

E2

Össz

esen



Kredit 4 2 3 2 6 4 7 0 28

Köv. fkj

koll fkj

koll

koll

koll

koll

alá-

írás

Σ 56

28

42

28

84

56

98

28

420

Sz. 0 0 0 0 0 14 0 0 14

Gy.

28

14

42 0 42 0 28

28

182

Óras

zám

Ea

. 28

14 0 28

42

42

70 0

224

3 – – – – – – – –

2 – – –

OGAA

S1

OGAA

K1

OGAA

K1

OGAF

B2

–

Előf

eltét

el 1

OGAH

A1

OGAM

B2

OGAF

K1

OGAF

K1

OGAA

S1

OGAM

B1

OGAH

A2

felvé

tele

OGRT

E2

Inté

zet

14 H

ÉT

Anató

miai

Intéz

et

Farm

akog

nózia

i Intéz

et

TTK

Által

ános

és F

izika

i Ké

miai

Tans

zék

TTK

Által

ános

és F

izika

i Ké

miai

Tans

zék

Szer

ves é

s Gyó

gysz

erké

-mi

ai Int

ézet

Biok

émiai

és O

rvosi

Kémi

ai Int

ézet

Élett

ani In

tézet

Mozg

ástan

i Intéz

et

Okta

tó

DR

. RÉK

ÁSI

ZO

LTÁ

N

DR

. MO

LNÁ

R P

ÉTER

DR

. NA

GY

GÉZ

A

DR

. KO

VÁ

CS

BA

RN

A S

ZILÁ

RD

DR

. HID

EG K

ÁLM

ÁN

IFJ.

DR

. GA

LLY

AS

FER

ENC

DR

. LÉN

ÁR

D L

ÁSZ

LÓ

T ÉC

ZELY

TA

MÁ

S

Cím

Anató

mia,

szöv

ettan

és

fejlőd

éstan

2.

Farm

akob

otanik

a 1.

Fizika

i kém

ia 2.

Kollo

idika

1.

Szer

ves k

émia

1.

Biok

émia

1.

Élett

an 1.

Testn

evelé

s 3.

Kód

3. S

ZE

ME

SZ

TE

R

ALAP

OZÓ

MODU

L

OGAH

A2

OGAG

N1

OGAF

Z2

OGAK

D1

OGAS

V1

BIOL

ÓGIA

I ÉS

ORVO

SI E

LMÉL

ETI IS

MERE

TEK

MODU

L

OGOB

A1

OGOE

L1

KRIT

ÉRIU

M KÖ

VETE

LMÉN

YEK

OGRT

E3

Össz

esen



Kredit 2 5 6 5 4 7 2 0 0 0 31

Köv. koll

koll

szig

szig

szig

szig fkj

alá-

írás

alá-

írás

alá-

írás

Σ 28

70

84

84

56

98

28

160 28

0

622

Sz. 0 0 0 0 14 0 0 0 0 0 14

Gy.

14

42

42

42 0 28 0

160 28

0

356

Óras

zám

Ea

. 14

28

28

42

42

70

28 0 0 0

252

3 – – – – – – – – – –

2

OGAL

AT

OGAA

N2

felvé

tele

–

OGAA

S1

– – – – – –

Előf

eltét

el 1

OGAG

N1

OGAF

B2

OGAS

V1

OGAA

K1

OGOB

A1

OGOE

L1

OGAM

B2

OGGG

I1 fel

vétel

e

OGRT

E3

–

Inté

zet

14 H

ÉT

Farm

akog

nózia

i Intéz

et

Bioa

naliti

kai In

tézet

Szer

ves é

s Gyó

gysz

erké

-mi

ai Int

ézet

Biok

émiai

és O

rvosi

Kémi

ai Int

ézet

Biok

émiai

és O

rvosi

Kémi

ai Int

ézet

Élett

ani In

tézet

Gyóg

ysze

rész

eti In

tézet

és

Egye

temi G

yógy

szer

tár

Gyóg

ysze

rtech

nológ

iai

Intéz

et

Mozg

ástan

i Intéz

et

Egés

zség

ügyi

Nyelv

i és

Komm

uniká

ciós I

ntéze

t

Okta

tó

DR

. MO

LNÁ

R P

ÉTER

DR

. KIL

ÁR

FER

ENC

DR

. HID

EG K

ÁLM

ÁN

DR

. OH

MA

CH

T R

ÓB

ERT

I FJ.

DR

. GA

LLY

AS

FER

ENC

DR

. LÉN

ÁR

D L

ÁSZ

LÓ

PRO

F. D

R. B

OTZ

LA

JOS

DR

. MA

YER

KLÁ

RA

T ÉC

ZELY

TA

MÁ

S

DR

. RÉB

ÉK-N

AG

Y

GÁ

BO

R

Cím

Farm

akob

otanik

a 2.

Műsz

eres

anali

tika

Szer

ves k

émia

2.

Anali

tikai

kémi

a 2.*

Biok

émia

2.

Élett

an 2.

Gyóg

ysze

rügy

i isme

retek

1.

Szak

mai g

yako

rlat 1

.

Testn

evelé

s 4.

Ango

l/ném

et sz

akny

elvi

záró

vizsg

a

Kód

4. S

ZE

ME

SZ

TE

R

ALAP

OZÓ

MODU

L OG

AGN2

OGAM

UA

OGAS

K2

OGAA

N2

BIOL

ÓGIA

I ÉS

ORVO

SI E

LMÉL

ETI IS

MERE

TEK

MODU

L

OGOB

K2

OGOE

L2

SZAK

TUDO

MÁNY

I ISME

RETE

K MO

DUL

OGGG

I1

KRIT

ÉRIU

M KÖ

VETE

LMÉN

YEK

OGRS

G1

OGRT

E4

OGRA

ZV

Össz

esen

*

Csa

k a

2007

/200

8-as

tané

vben

.



Kredit 2 7 2 5 6 7 29

Köv. koll

koll

koll

koll

koll

koll

Σ 28

98

28

70

84

98

406

Sz. 0 0 0 0 0 0 0

Gy. 0 28 0 42

56

70

196

Óras

zám

Ea

. 28

70

28

28

28

28

210

3 – – – –

OGOB

K2

–

2

OGOB

K2

OGAF

B2

OGOB

K2

–

OGAS

K2

OGAL

AT

Előf

eltét

el 1

OGAM

B2

OGAH

A2

felvé

tele

OGAM

B2

OGAG

NT

OGAM

UA

OGAF

K2

Inté

zet

14 H

ÉT

Immu

nológ

iai és

Biot

ech-

nológ

iai In

tézet

Élett

ani In

tézet

Orvo

si Mi

krobio

lógiai

és

Immu

nitás

tani In

tézet

Farm

akog

nózia

i Intéz

et

Gyóg

ysze

rész

i Kém

iai

Intéz

et Gy

ógys

zeré

szi K

émiai

Int

ézet

Okta

tó

DR

. NÉM

ETH

PÉT

ER

DR

. LÉN

ÁR

D L

ÁSZ

LÓ

DR

. PÁ

L TI

BO

R

DR

. MO

LNÁ

R P

ÉTER

DR

. PER

JÉSI

PÁ

L

DR

. DÉV

AY

ATT

ILA

Cím

Az im

muno

lógia

alapja

i

Élett

an 1.

*

Mikro

biológ

ia 1.

Farm

akog

nózia

1.

Gyóg

ysze

rész

i kém

ia 1.

Gyóg

ysze

rtech

nológ

ia 1.

Kód

5. S

ZE

ME

SZ

TE

R

BIOL

ÓGIA

I ÉS

ORVO

SI E

LMÉL

ETI IS

MERE

TEK

MODU

L

OGOI

MM

OGOE

L1

OGOM

I1

SZAK

TUDO

MÁNY

I ISME

RETE

K MO

DUL

OGGF

G1

OGGG

K1

OGGG

T1

Össz

esen

*

Csa

k a

2007

/200

8-as

tané

vben

.



Kredit 7 4 5 6 7 0 29

Köv. szig

koll

szig

koll

koll

alá-

írás

Σ 98

56

70

84

98

160

566

Sz. 0 0 0 0 0 0 0

Gy.

28

28

42

56

70

160

384

Óras

zám

Ea

. 70

28

28

28

28 0

182

3 – – – –

OGAF

B2

–

2 – – –

OGGG

T1

OGGG

K1

–

Előf

eltét

el 1

OGOE

L1

OGOM

I1

OGGF

G1

OGGG

K1

OGGG

T1

OGRS

G1

Inté

zet

14 H

ÉT

Élett

ani In

tézet

Orvo

si Mi

krobio

lógiai

és

Immu

nitás

tani In

tézet

Farm

akog

nózia

i Intéz

et

Gyóg

ysze

rész

i Kém

iai

Intéz

et Gy

ógys

zeré

szi K

émiai

Int

ézet

Gyóg

ysze

rész

i Kém

iai

Intéz

et

Okta

tó

DR

. LÉN

ÁR

D L

ÁSZ

LÓ

DR

. PÁ

L TI

BO

R

DR

. MO

LNÁ

R P

ÉTER

DR

. PER

JÉSI

PÁ

L

DR

. DÉV

AY

ATT

ILA

DR

. MA

YER

KLÁ

RA

Cím

Élett

an 2.

*

Mikro

biológ

ia 2.

Farm

akog

nózia

2.

Gyóg

ysze

rész

i kém

ia 2.

Gyóg

ysze

rtech

nológ

ia 2.

Szak

mai g

yako

rlat 2

.

Kód

6. S

ZE

ME

SZ

TE

R

BIOL

ÓGIA

I ÉS

ORVO

SI E

LMÉL

ETI IS

MERE

TEK

MODU

L

OGOE

L2

OGOM

I2

SZAK

TUDO

MÁNY

I ISME

RETE

K MO

DUL

OGGF

G2

OGGG

K2

OGGG

T2

KRIT

ÉRIU

M KÖ

VETE

LMÉN

YEK

OGRS

G2

Össz

esen

*

Csa

k a

2007

/200

8-as

tané

vben

.



Kredit 5 7 4 7 3 2 2 30

Köv. koll

koll

koll

koll

koll

koll

koll

Σ 70

98

56

98

42

28

28

420

Sz. 28 0 28 0 14 0 0 70

Gy. 0 56 0 70 0 0 0

126

Óras

zám

Ea

. 42

42

28

28

28

28

28

224

3 – –

OGGG

K2

– – – –

2 –

OGGG

T2

OGOE

L2

OGGG

K2

OGGG

T2

OGOE

L2

OGOM

I2

Előf

eltét

el 1

OGOE

L2

OGGG

K2

OGOB

K2

OGGG

T2

OGGG

I1

OGOB

K2

OGOE

L2

Inté

zet

14 H

ÉT

Kóré

lettan

i és G

eron

tológ

i-ai

Intéz

et

Gyóg

ysze

rész

i Kém

iai

Intéz

et Fa

rmak

ológia

i és

Farm

akote

rápia

i Intéz

et Gy

ógys

zerte

chno

lógiai

Int

ézet

Gyóg

ysze

rész

eti In

tézet

és

Egye

temi G

yógy

szer

tár

Farm

akoló

giai é

s Fa

rmak

oterá

piai In

tézet

Orvo

si Né

pegé

szsé

gtani

Intéz

et

Okta

tó

DR

. SZÉ

KEL

Y

MIK

LÓS

DR

. PER

JÉSI

PÁ

L

DR

. BA

RTH

Ó

LOR

ÁN

D

DR

. DÉV

AY

ATT

ILA

P RO

F. D

R. B

OTZ

LA

JOS

DR

. SZO

LCSÁ

NY

I JÁ

NO

S

DR

. EM

BER

ISTV

ÁN

Cím

Kóré

lettan

Gyóg

ysze

rész

i kém

ia 3.

Gyóg

ysze

rhatá

stan 1

.

Gyóg

ysze

rtech

nológ

ia 3.

Gyóg

ysze

rügy

i isme

retek

2.

Klini

kai is

mere

tek 1.

Köze

gész

ségta

n 1.

Kód

7. S

ZE

ME

SZ

TE

R

BIOL

ÓGIA

I ÉS

ORVO

SI E

LMÉL

ETI IS

MERE

TEK

MODU

L

OGOK

OR

SZAK

TUDO

MÁNY

I ISME

RETE

K MO

DUL

OGGG

K3

OGGG

H1

OGGG

T3

OGGG

I2

OGGK

I1

OGGK

E1

Össz

esen



Kredit 6 4 7 5 3 4 4 33

Köv. szig

koll

szig

koll

koll

koll fkj

Σ 84

56

98

70

42

56

320

726

Sz. 0 28 0 24 0 16 0 68

Gy.

56 0 70

18

14

12

320

490

Óras

zám

Ea

. 28

28

28

28

28

28 0

168

3 –

OGGG

T3

OGGG

H1

OGGG

H1

– – –

2

OGGG

T3

OGGG

K3

OGGG

K3

OGGG

T3

– –

OGGG

T3

Előf

eltét

el 1

OGGG

K3

OGGG

H1

OGGG

T3

OGGG

I2

OGGK

I1

OGGK

E1

OGGG

K3

Inté

zet

14 H

ÉT

Gyóg

ysze

rész

i Kém

iai

Intéz

et Fa

rmak

ológia

i és

Farm

akote

rápia

i Intéz

et Gy

ógys

zerte

chno

lógiai

Int

ézet

Gyóg

ysze

rész

eti In

tézet

és

Egye

temi G

yógy

szer

tár

Farm

akoló

giai é

s Fa

rmak

oterá

piai In

tézet

Orvo

si Né

pegé

szsé

gtani

Intéz

et

Gyóg

ysze

rtech

nológ

iai

Intéz

et

Okta

tó

DR

. PER

JÉSI

PÁ

L

DR

. BA

RTH

Ó

LOR

ÁN

D

DR

. DÉV

AY

ATT

ILA

PRO

F. D

R. B

OTZ

LA

JOS

DR

. SZO

LCSÁ

NY

I JÁ

NO

S

DR

. EM

BER

ISTV

ÁN

DR

. MA

YER

KLÁ

RA

Cím

Gyóg

ysze

rész

i kém

ia 4.

Gyóg

ysze

rhatá

stan 2

.

Gyóg

ysze

rtech

nológ

ia 4.

Gyóg

ysze

rügy

i isme

retek

3.

Klini

kai is

mere

tek 2.

Köze

gész

ségta

n 2.

Szak

mai g

yako

rlat 3

.

Kód

8. S

ZE

ME

SZ

TE

R

SZAK

TUDO

MÁNY

I ISME

RETE

K MO

DUL

OGGG

K4

OGGG

H2

OGGG

T4

OGGG

I3

OGGK

I2

OGGK

E2

SZIG

ORLÓ

MOD

UL

OGSS

G3

Össz

esen



Kredit 4 4 2 3 2 2 2 2 2 2 0 25

Köv. szig

szig

koll

koll

koll fkj

fkj

fkj

fkj

fkj

alá-

írás

Σ 48

48

24

36

24

24

24

24

24

24

14

314

Sz. 0 24 0 0 0 24

24

24

24

24 0

144

Gy.

24 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 24

Óras

zám

Ea

. 24

24

24

36

24 0 0 0 0 0 14

146

3 –

OGGG

T4

– – – – – – –

OGGK

I2

–

2 –

OGGG

K4

– –

OGGG

H3

felvé

tele

OGGG

H2

OGGG

T4

OGGG

H2

OGOI

MM

OGOK

OR

–

Előf

eltét

el 1

OGGG

I3

OGGG

H2

OGGG

H2

OGGK

I2

OGGG

K4

OGGG

T4

OGGG

K4

OGGG

I3

OGAM

B2

OGOI

MM

–

Inté

zet

12 H

ÉT

Gyóg

ysze

rész

eti In

tézet

és

Egye

temi G

yógy

szer

tár

Farm

akoló

giai é

s Fa

rmak

oterá

piai In

tézet

Farm

akoló

giai é

s Fa

rmak

oterá

piai In

tézet

Farm

akoló

giai é

s Fa

rmak

oterá

piai In

tézet

Farm

akoló

giai é

s Fa

rmak

oterá

piai In

tézet

Gyóg

ysze

rtech

nológ

iai

Intéz

et Gy

ógys

zeré

szi K

émiai

Int

ézet

Gyóg

ysze

rész

eti In

tézet

és

Egye

temi G

yógy

szer

tár

Immu

nológ

iai és

Biot

ech-

nológ

iai In

tézet

Labo

ratór

iumi M

edici

na

Intéz

et

Honv

éd, K

atasz

trófao

rvos-

tani é

s Oxy

ológo

iai In

tézet

Okta

tó

P RO

F. D

R. B

OTZ

LA

JOS

DR

. BA

RTH

Ó

LOR

ÁN

D

DR

. PIN

TÉR

ER

IKA

DR

. SZO

LCSÁ

NY

I JÁ

NO

S D

R. G

REG

US

ZOLT

ÁN

DR

. DÉV

AY

ATT

ILA

DR

. PER

JÉSI

PÁ

L

PRO

F. D

R. B

OTZ

LA

JOS

DR

. NÉM

ETH

PÉT

ER

DR

. KŐ

SZEG

I TA

MÁ

S

DR

. TER

NÁ

K G

ÁB

OR

Cím

Gyóg

ysze

rügy

i isme

retek

4.

Gyóg

ysze

rhatá

stan 3

.

Klini

kai fa

rmak

ológia

Klini

kai is

mere

tek 3.

Toxik

ológia

Biofa

rmác

ia

Gyóg

ysze

rtabil

itásv

izsgá

latok

fiz

ikai-k

émiai

alap

jai

Gyóg

ysze

rinter

akció

k és s

zak-

infor

matik

a jele

ntősé

ge a

gyóg

ysze

rkutat

ásba

n

Gyóg

ysze

rész

i biot

echn

ológia

Klini

kai la

bora

tórium

i vizs

gálat

ok

Első

segé

lynyú

jtás*

Kód

9. S

ZE

ME

SZ

TE

R

SZAK

TUDO

MÁNY

I ISME

RETE

K MO

DUL

OGGG

I4

OGGG

H3

OGGK

FA

OGGK

I3

OGGT

OX

OGGB

FC

OGGS

TV

OGGG

SG

OGGG

BT

OGGK

LV

KRIT

ÉRIU

M KÖ

VETE

LMÉN

YEK

OGRE

LS

Össz

esen

*

Csa

k a

2007

/200

8-as

tané

vben

.



Kredit 18

18

Köv. fkj

Σ 640

640

Sz. 0 0

Gy.

640

640

Óras

zám

Ea

. 0 0

3 –

2 –

Előf

eltét

el 1

OGSS

G3

Inté

zet

16 H

ÉT

Gyóg

ysze

rtech

nológ

iai

Intéz

et

Okta

tó

DR

. MA

YER

KLÁ

RA

Cím

Szak

mai g

yako

rlat 4

.

Kód

10. S

ZE

ME

SZ

TE

R

SZIG

ORLÓ

MOD

UL

OGSS

G4

Össz

esen

Tanulmányi információk A 2007/2008. tanév időbeosztása


A 2007/2008. TANÉV IDŐBEOSZTÁSA

Szorgalmi időszak

I. félév I – IV. évfolyam 2007. szeptember 03. – 2007. szeptember 07. (regisztrációs hét)

2007. szeptember 10. – 2007. december 14. (14 hét szorgalmi időszak)

V. évfolyam 2007. augusztus 01. – 2007. szeptember 30. (2 hónap gyakorlat) 2007. október 01. – 2007. december 21. (12 hét szorgalmi időszak)

II. félév I – V. évfolyam 2008. január 28. – 2008. február 01. (regisztrációs hét) I – IV. évfolyam 2008. február 04. – 2008. május 16. (14 hét szorgalmi időszak) V. évfolyam 2008. február 04. – 2008. május 23. (16 hét szorgalmi időszak)

Vizsgaidőszak

I. félév I – IV. évfolyam 2007. december 17. – 2008. február 01. (7 hét) V. évfolyam 2007. december 27. – 2008. február 01. (6 hét)

II. félév I – III. évfolyam 2008. május 19. – 2008. június 27. és 2008. augusztus 18. – 2008. augusztus 29. (8 hét) IV. évfolyam 2008. május 19. – 2008. július 11. (8 hét)

Záróvizsgák Írásbeli vizsgák: Záróvizsga Bizottság határozza meg az időpontokat (május vége – június eleje) 2008. június 03. Szóbeli és gyakorlati vizsgák: az írásbeli vizsgát követő napokban. 2008. június 09. – 10.

Nyári szakmai gyakorlatok I – III. évfolyam 2008. júl. 07. – 2008. aug. 01. ill. 2008. aug. 04. – 2008. aug. 29.

Tavaszi szünet I – IV. évfolyam 2008. március 17. – 2008. március 21. (Húsvét előtti hét) V évfolyam Nincs tavaszi szünet!

Az évfolyam alatt a mintatantervi évfolyam értendő. A regisztrációs héten történik a kurzus felvétel és leadás. Február 02. – 03. (szombat – vasárnap 9:00 – 15:00 a Tanulmányi Hivatal ügyeletet tart)



2007/2008. TANÉV – SZORGALMI IDŐSZAK

1. félév

I – IV. évfolyam 2007. szeptember 03 – 07. regisztrációs hét

1. hét 2007. szept. 10. – 14. 2. hét 2007. szept. 17. – 21. 3. hét 2007. szept. 24. – 28. 4. hét 2007. okt. 01. – 05. 5. hét 2007. okt. 08. – 12. 6. hét 2007. okt. 15. – 19. 7. hét 2007. okt. 22. – 26. 8. hét 2007. okt. 29. – nov. 02. 9. hét 2007. nov. 05. – 09. 10. hét 2007. nov. 12. – 16.

11. hét 2007. nov. 19. – 23. 12. hét 2007. nov. 26. – nov. 30. 13. hét 2007. dec. 03. – 07. 14. hét 2007. dec. 10. – 14.

V. évfolyam 2007. augusztus 01 – szeptember 30. 2 hónap gyakorlat

1. hét 2007. okt. 01. – 05. 2. hét 2007. okt. 08. – 12. 3. hét 2007. okt. 15. – 19. 4. hét 2007. okt. 22. – 26. 5. hét 2007. okt. 29. – nov. 02. 6. hét 2007. nov. 05. – 09. 7. hét 2007. nov. 12. – 16. 8. hét 2007. nov. 19. – 23. 9. hét 2007. nov. 26. – nov. 30. 10. hét 2007. dec. 03. – 07.

11. hét 2007. dec. 10. – 14. 12. hét 2007. dec. 17. –21.

2. félév

I – IV. évfolyam 2008. március 17 – 21. tavaszi szünet

1. hét 2008. febr. 04. – 08. 2. hét 2008. febr. 11. – 15. 3. hét 2008. febr. 18. – 22. 4. hét 2008. febr. 25. – 29. 5. hét 2008. márc. 03. – 07. 6. hét 2008. márc. 10. – 14. 7. hét 2008. márc. 24. – 28. 8. hét 2008. márc. 31. – ápr. 04. 9. hét 2008. ápr. 07. – 11. 10. hét 2008. ápr. 14. – 18.

11. hét 2008. ápr. 21. – 25. 12. hét 2008. ápr. 28. – máj. 02. 13. hét 2008. máj. 05. – 09. 14. hét 2008. máj. 12. – 16.

V. évfolyam 2008. február 04. – május 23. 16 hét gyakorlat

TANTÁRGYLEÍRÁSOK

1. SZEMESZTER..............................................................................................95 2. SZEMESZTER............................................................................................119 3. SZEMESZTER............................................................................................149 4. SZEMESZTER............................................................................................179 5. SZEMESZTER............................................................................................211 6. SZEMESZTER............................................................................................229 7. SZEMESZTER............................................................................................247 8. SZEMESZTER............................................................................................271 9. SZEMESZTER............................................................................................293 10. SZEMESZTER..........................................................................................323 TESTNEVELÉS ÉS IDEGENNYELV..........................................................329

1. SZEMESZTER

Analitikai kémia 1. ...................................................................OGAAN1..........96

Általános és szervetlen kémia 1. ..............................................OGAAL1 ........101

Biomatematika 1.......................................................................OGABM1........104

Fizika-Biofizika 1.....................................................................OGAFI1 ..........107

Molekuláris sejtbiológia 1. .......................................................OGAMB1........110

Latin nyelv és gyógyszerészeti terminológia............................OGRLAT ........115

Elsősegélynyújtás .....................................................................OGRELS.........117



ANALITIKAI KÉMIA 1. OGAAN1 Tantárgyfelelős: PROF. DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár 5 kredit ▪ alapozó ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 42 + 0 = 70

Előfeltétel: – Létszám: korlátlan

Tematika A tantárgy feladata a gyógyszerésztudományokhoz elengedhetetlen analitikai szemlélet elsajátítása, a biokémia, gyógyszerészi kémia, gyógyszertechnológia oktatásához szüksé-ges analitikai ismeretek átadása. A hallgatónak el kell sajátítania az analitikai kémia reak-ciók, eljárások, számítások elméleti alapjait, a legfontosabb kationok és anionok kimuta-tási reakcióit, szervetlen vegyületek és keverékeik összetevőinek felderítését a tananyag-ban felsoroltak szerint. Sajátítsa el a kémiai analitika gyakorlatának szabályait. A reakci-ók, és azok elméleti hátterének ismeretében a hallgató alkalmazza a megtanultakat isme-retlen vegyületekben és ismeretlen vegyületek keverékeiben a kationok és anionok kimu-tatására.

A félév elfogadásának feltételei Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. 1 hét igazolatlan, 3 hét összes hiány-zás még megengedhető. Ennél több hiányzás esetén a félévet nem fogadjuk el. Nem fo-gadható el annak a hallgatónak a féléve sem, aki legalább egy egyszerű (egy kationból és egy anionból álló) és legalább egy összetett ismeretlen ionjainak felderítését sikeresen nem végezte el. A félév során a hallgatók 3 zárthelyi dolgozatot írnak. Ezek eredményei (max. 15 pont), valamint a gyakorlatvezető által a laboratóriumi…

Távolmaradás pótlásának lehetőségei A gyakorlatok folyamatos pótlására lehetőség van (a félév folyamán minden, addig elvég-zett kísérletekhez szükséges vegyszer, eszköz rendelkezésre áll).

Vizsgakérdések 1. A kémiai analízis előkészítő műveletei (mintavétel, az oldódás folyamata, minták

oldása, feltárás, elválasztás, álcázás). 2. Sav-bázis reakciók és jelentőségük az analitikában (Arrhenius, Brönsted–Lowry,

disszociációs állandó, hidrolízis, tompító oldatok, pH meghatározás). 3. Redox reakciók és jelentőségük az analitikában (elektródpotenciál, redoxpotenciál,

az oldószer hatása, a pH hatása, csapadékleválás hatása). 4. Komplexképződés és jelentősége az analitikában (definíció, komplexek elnevezé-

se, a stabilitási állandó, lépcsőzetes komplexképzés, sav-bázis reakciók hatása). 5. Csapadékos reakciók és jelentőségük az analitikában (csapadék leválása, oldható-

sági szorzat). 6. Csapadékok feloldódása (csapadékok oldódása sav-bázis-, redox-, komplexképző-

dési- reakcióban, oldódás a lecsapószer feleslegében). 7. A reakciók érzékenysége és szelektivitása (az érzékenység fogalma, számszerű jel-

lemzése az érzékenységet befolyásoló tényezők, általános-, csoport-, szelektív-, specifikus-reakciók).

8. A kationok I osztályának jellemzése. 9. A kationok II osztályának jellemzése.

10. A kationok III osztályának jellemzése. 11. A kationok IV osztályának jellemzése.

Tantárgyleírások 1. szemeszter


12. A kationok V osztályának jellemzése. 13. Az anionok I osztályának jellemzése. 14. Az anionok II osztályának jellemzése. 15. Az anionok III osztályának jellemzése. 16. Az anionok IV osztályának jellemzése. 17. Ismeretlen anyag analízisének menete (elővizsgálatok, oldás, egyszerű anyagok

azonosítása, összetett anyagok analízise).

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Barcza L., Buvári Á.: A minőségi kémiai analízis alapjai (Medicina) Kvantitatív analitikai kémia, (Kiegészítő jegyzet), Semmelweis Egyetem Képzésku-

tató, Oktatáskutató és Dokumentációs Központ, 2003. P. W. West, M. M. Vieck, A. L. LeRosen: Qualitative analysis and analytical

chemical separations E. Ehlers: Analytik I. (Minőségi analízis)

Előadások Hét Téma Oktató

1 Az analitikai kémia fogalma, feladata. A gyógyszer-anyagok minőségének biztosítása, minőségi szabvá-nyok. A minőségi kémiai analízis alapjai. A használha-tó fontosabb reakciók (sztöchiometrikus és nem sztöchiometrikus reakciók).

PROF. DR. OHMACHT RÓBERT

2 Oldatban lejátszódó egyensúlyi reakciókkal kapcsola-tos számítások áttekintése: sav-bázis elméletek, pH számítás, komplexképződés, csapadékképződés, oldha-tóság, redoxpotenciál.


3 Akémiai reakciók osztályozása: sav-bázis reakciók, komplexképződésen alapuló reakciók, komplexek térbeli felépítése és izomériájuk, redoxireakciók, elekt-ródpotenciál (feszültségi sor). Csapadék-képződéssel járó reakciók: csapadékok oldékonysága, oldékonysági szorzat.


4 A kémiai reakciók érzékenysége: határhígítás, határ-koncentráció. A minőségi analízis csoportosítása az eszközök és anyagmennyiségek alapján (makro, félmikro stb.) Az analízis előkészítő műveletei: a minta homogenizálása, feloldás, feltárás.


5 A kationok osztályba-sorolása. A kationok I. osztálya: szulfidjaik leválasztása (pH 1-2- nél) és oldódásuk, a szulfidok oldódása bázikus reagensekben, az (NH4)2S, a kloridos csoportreakció, az I. osztály kationjainak Lewis sav jellege, hidroxo-komplex képzés, halogeno-komplex képzés. Az ezüst-, ólom, higany(I)- és higany(II)-, réz-, kadmium-, bizmut-ionok reakciói.




Hét Téma Oktató 6 A kationok II. osztálya: az osztály jellemzése,

tiosavanhidridek, anionképzés, oxidációs-redukciós reakcióik, illékony hidridek képzése. Az arzenit-, arzenát, antimon(III)-, antimon(V)-, ón(II)- és ón(IV)-ion reakciói. Az I – II osztályú kationok elválasztása.


7 A kationok III. osztálya: általános jellemzésük szulfid-jaik stabilitása, hidroxi- és aminkomplex képzés, a ciano-komplexek jelentősége. Szerves ligandumok-kal képzett komplexeik. Hajlam a redoxreakciókra (Zn és Al kivételével). Hidroxidjaik színének kihasználása analitikai szempontból.


8 A kobalt-, nikkel-, vas(II)-, vas(III)-, króm-, mangán-, alumínium-, cink-ionok reakciói. A III. osztályú katio-nok elválasztása.


9 A kationok IV. és V. osztálya. Nagy stabilitású, redoxireakciót nem adó ionok. Csapadék képzés fluoridionnal. Halogenidjeik lángfestése. A kálcium-, stroncium-, bárium-ionok reakciói. A magnézium-, lítium-, nátrium-, kálium-, ammónium-ion reakciói. Az IV és V. osztály kationjainak elválasztása. A mag-nézium elkülönítése az V. osztály többi ionjait tartal-mazó oldatból.


10 Az anionok analízise: az anionok csoportosításának lehetőségei. Az anionok I. osztálya. Viselkedésük erős savak hatására, redoxireakcióik. A karbonát-, hidro-karbonát-, szulfit-, tioszulfát-, szulfid- és poliszulfid-, szilikát-, hipoklorit-ion reakciói.

DR. SZABÓ ZOLTÁN

11 Anionok II. osztálya: osztályreakciójuk báriumionnal. A jodát és bromát reakciója ezüstionnal. A szulfát-, foszfát-, borát-, fluorid-, bromát-, és jodát-ion reakciói.

DR. SZABÓ ZOLTÁN

12 Az anionok III. osztálya: az osztály jellemzése, osz-tályreakciójuk. A klorid-, bromid, jodid-, cianid-, rodanid-ionok reakciói.


13 Az anionok IV. osztálya: A nitrit-, nitrát-, klorát-, perklorát-, acetát-ion reakciói. Az anionok és kationok szisztematikus keresése összetett analízis során.


14 Összefoglalás. Írásbeli vizsga. PROF. DR. OHMACHT RÓBERT



Gyakorlatok Hét Téma

1 Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Réz(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. (NH4)2S, b. HCl, c. NH3, 5. KI, 6. KCN, 10. Redukció Ezüstion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. (NH4)2S, b. HNO3, 5. HCl, a. HNO3, b. NH3, d. Na2S2O3, e. KCN, 7. KI, a. NH3, b. Na2S2O3, c. KCN, 10. Redukció Kadmiumi-on: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. (NH4)2S, b. CH3COOH, c. 0,5M HNO3, 6. KCN, 10. Redukció (Fe, Zn); Higany(I)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, b. (NH4)2S, 5. HCl; Higany(II)-ion: 1. Hidrolízis, 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, c. (NH4)2S, 5. KI, 8. Redukció;

2 Ólomion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. 30% HNO3, b. (NH4)2S, 5. HCl, a. NaOH, 6. KI, 8. H2SO4; Bizmution: 1. Hidrolízis, b. NaCl-CH3COONa, 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. HNO3, b. (NH4)2S, c. 30% HNO3, 5. KI; Arzenition: 3. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 4. (NH4)2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Bettendorf, 10. c. Gutzeit; 1. Kémhatás, 2. H2S, 3. (NH4)2S, 4. AgNO3, 5. BaCl2, 6. Mg mixtura, 7. KI; Antimon(III)-ion: 1. Hidrolízis, 2. NaOH, 3. NH3, 5. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 8. Gutzeit; Antimon(V)-ion: 3. KOH, 5. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. KOH, 7. KI; Ón(II)-ion: 1. Hidrolízis, 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 5. Zn (lumineszkálás), 6. Redukció a. KMnO4, c. HgCl2

3 A III. kationosztály reakciói; Kimutatások gyakorlása. Nikkelion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. (NH4)2S, b. HNO3, c. 30% ecetsav, 6. Dimetil-glioxim; Kobaltion: 2. NaOH, a. HClO, b. H2O2, c. ’O2’ 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, 5. KCN, 7. NaNO2, 9. NH4SCN; Vas(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, c. H2O2, 7. Turnbull kék, 9. Dimetil-glioxim; Vas(III)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, 7. Oxidáció Fe(VI)-ionná, 8. K4[Fe(CN)6], 9. NH4SCN, a. éter, c. KF; Mangán(II)-ion: 2. NaOH, a. áll, c. H2O2, 3. NH3, b. komplex, 4. (NH4)2S, a. ecetsav, b. zöld szulfid, 8. K2S2O8;

4 Zárthelyi; Króm(III)-ion: 2. NaOH, a. forralás, b. NH4Cl forralás d. H2O2, 3. NH3, b. komplex, 4. (NH4)2S, 5. K2S2O8, 6. Oxidatív ömlesztés; Zinkion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, a. CH3COOH, b. HCl, c. NaOH, d. NH3; Aluminiumion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, 5. NaF

5 A IV. és V. kationosztály reakciói; Kimutatások gyakorlása; Kalciumi-on: 2. NaOH, 5. H2SO4, 8. Na2HPO4, 9. (NH4)2CO3, 10. (NH4)2(COO)2, 11. Lángfestés; Stronciumion: 3. H2SO4, 6. Na2HPO4, 7. (NH4)2CO3, 9. Lángfestés; Báriumion: 3. H2SO4, a. ccHCl, b. gipszes víz, 5. K2CrO4, 7. Na2HPO4, 8. (NH4)2CO3, 10. Lángfestés

6 Nátriumion: 2. K[Sb(OH)6], 4. Lángfestés; Káliumion: 2. HClO4, 3. Borkősav, 4. Na3[Co(NO2)6], 6. Lángfestés; Ammóniumion: 2. NaOH, 3. Na3[Co(NO2)6], 5. Nessler; Magnéziumion: 2. NaOH, 3. NH3, 5. Na2CO3, 6. Na2HPO4; Zárthelyi dolgozat



Hét Téma 7 Zárthelyi dolgozat. Egyszerű kation ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4,

Cu(NO3)2, CdSO4, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, Pb(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, SbCl5, SnCl2, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, KCr(SO4)2, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, Sr(NO3)2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2.

8 Az anionok I. II. és III osztálya; Kimutatások gyakorlása. Karbonát-ion: 1. Hidrolízis, 2. HCl, 3. AgNO3; Szulfidion: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KMnO4, 10. Poliszulfid-kén kimutatása; Szulfition: 2. HCl, 3. BaCl2, 4. AgNO3, 7. KMnO4; Tioszulfátion: 2. HCl, 4. AgNO3, 9. KMnO4; Hipoklorition: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KI, 8. KIO3, 12. Roncsoló hatás; Foszfátion: 1. Hidrolízis, 3. BaCl2, 4. AgNO3, 5. Magnézia mixtura, 6. Heteropolisav; Szulfát-ion: 2. BaCl2, 4. Pb(CH3COO)2; Fluoridion: 2. BaCl2, 3. CaCl2; Jodátion: 2. BaCl2, 3. AgNO3, 5. KI, 6. H2S; Kromátion: 2. HCrO4

- / Cr2O72-,

5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Etil-alkohol; Kloridion: 2. AgNO3, 5. K2CrO4; Bromid-ion: 2. AgNO3, 4. cc. H2SO4, 6. Klóros víz; Jodidion: 2. AgNO3, 4. cc. H2SO4, 5. Klóros víz, 6. Brómos víz; Cianidion: 1. Hidrolízis, 3. AgNO3, 8. CuS, 10. Berlini kék

9 Az anionok IV. osztálya; Kimutatások gyakorlása; Nitrition: 1. Kémhatás, 3. HCl, 5. KI, 8. Karbamid, 9. Zn, 10. FeSO4, 11. Griess-Ilosvay; Nitrátion: 3. Zn (Griess-Ilosvay), 4. Zn, lúgos közeg (ammónia fejlődés); 6. FeSO4; Klorátion: 4. cc. HCl, 5. cc. H2SO4, 7. Na2SO3, 8. Zn; Permanganátion: 3. KI, 5. H2S, 7. H2O2, 8. Oxidálás: b. etanol, c. manganátképzés; Hidrogén-peroxid: 3. KI, 4. Mn2+ (v.ö. 7.3.5.2.c.), 9. KMnO4, 10. K2CrO4;

9 Ismeretlenek: Na2CO3, CaCO3, (NH4)2CO3, Na2SO3, Na2S2O3, NaClO, Na2HPO4, K2SO4, NH4F, KIO3, K2CrO4, KCl, KBr, KI, KCN, KNO2, KNO3, KClO3, KMnO4.

10 Zárthelyi. Egyszerű ismeretlenek. 11 Egyszerű ismeretlenek.

12 Összetett ismeretlenek. 13 Összetett ismeretlenek. 14 Asztalátadás.



ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA 1. OGAAL1 Tantárgyfelelős: DR. PERJÉSI PÁL, intézetigazgató 5 kredit ▪ alapozó ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 14 = 70

Előfeltétel: – Létszám: 5 – 50

Tematika Az tantárgy a tanulmányikat kezdő gyógyszerészhallgatóknak bevezetést nyújt a kémiába, lehetővé teszi előzetes ismereteik összehangolását és előkészíti további alapozó kémiai tárgyak (szervetlen, szerves, fizikai és analitikai kémiai) oktatását. Rövid összefoglalást ad az atom szerkezetéről, a különböző kémiai kötésekről és hozzátartozó elméletekről, a halmazállapotokról, a sztöchiometria alaptörvényeiről, a kémiai reakciók energetikai és kinetikai jellemzéséről, a kémiai egyensúlyról és alkalmazásái lehetőségeiről, a kémiai reakciók csoportosításáról, az elektromémia alapjairól.

A félév elfogadásának feltételei A laboratóriumi gyakorlat teljesítése, két félévközi zárthelyi dolgozat eredményes megírá-sa.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az órákról hiányzás a TVSZ szerint. A mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező, az elvég-zett gyakorlatokról a hallgató köteles a gyakorlatvezető által elfogadott jegyzőkönyvet készíteni és azt a félévet lezáró vizsgán bemutatni.

Vizsgakérdések –

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Bp.

2003 Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 4. kiadás, Alliter

Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2002


1 A kémia története, tárgya, kapcsolata az gyógyszertu-dománnyal. Az atomok szerkezete, elektronszerkezet és periodicitás. A periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok.

DR. PERJÉSI PÁL

2 A molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Vegyérték-kötés-elmélet, hibridizáció. Molekulapálya-elmélet. A molekulák geometriája.

MOLNÁR PÉTER

3 Halmazállapotok. A gáz halmazállapot, gáztörvények. Másodlagos kötések A folyékony halmazállapot. A szilárd halmazállapot. Halmazállapot változások, fázisdiagrammok.

MOLNÁR PÉTER

4 A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Elektrolitok csopor-tosítása, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük

MOLNÁR PÉTER



Hét Téma Oktató 5 Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok. Kol-

loidok. DR. PERJÉSI PÁL

6 A kémiai reakciók energiaviszonyai. A termodinamika törvényei

DR. PERJÉSI PÁL

7 Reakciókinetika. A reakciósebesség ütközési elmélete. A reakciósebességi törvények és reakciómechanizmu-sok.

MOLNÁR PÉTER

8 Kémiai egyensúlyok,. a tömeghatás törvénye. Protolitikus folyamatok. A víz diszociációja, a pH

DR. LÓRÁND TAMÁS

9 Protolitikus folyamatok. Sav-bázis egyensúlyok. Sók hidrolízise

DR. LÓRÁND TAMÁS

10 Pufferoldatok, fiziológiás pufferrendszerek. Sav-bázis indikátorok.

DR. LÓRÁND TAMÁS

11 Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági szorzat DR. LÓRÁND TAMÁS

12 Fotokémia. Redoxifolyamatok egyenletei. Redoxipotenciálok

DR. PERJÉSI PÁL

13 Elektrokémia. MOLNÁR PÉTER

14 Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabili-tása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai.

DR. PERJÉSI PÁL

Szemináriumok Hét Téma

1 Alapfogalmak, oxidációs szám, egyenletírás és rendezés szabályai.

2 Sztöchiometriai számítások.

3 Koncentrációszámítások.

4 Híg oldatok törvényei.

5 Reakciókinetika. A tömeghatás törvénye. Elektrolitos disszociáció.

6 I. zárthelyi dolgozat.

7 Elektrolit egyensúlyok, sók hidrolízise, pH-számítás.

8 Savak és bázisok oldatainak pH-számítása.

9 Pufferoldatok. Sav-bázis indikátorák működése.

10 Heterogén egyensúlyok.

11 Termokémiai, termodinamika.

12 Elektrokémia.

13 II. zárthelyi dolgozat.

14 Komplexkémiai alapfogalmak




1 Követelményrendszer ismertetése. Munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatás. Esz-közismertetés. Egyéni felszerelés átvétele.

1 Tömegmérés.

2 Térfogatmérés.

3 Sűrűségmérés. Oldatkészítés (CuSO4-oldat készítése)

4 Timsó átkristályosítása

5 Timsó szűrése, termélési% számítása. Olvadáspont, forráspont meghatározása.

6 Landolt kísérlet. Reakciókinetikai és egyensúlyi kísérletek.

7 Néhány redoxireakció megfigyelése. A potenciál-sor törvényszerűségeinek vizsgá-lata.

8 Víztisztítás. Ioncsere gyakorlati alkalmazása

9 Sav-bázis reakciók (Bórsav előállítása bóraxból).

10 pH-mérés (készülék kalibrálás, oldatok pH-mérése). Puffer-oldat készítése, puffer kapacitás.

11 Redoxi reakciók. Cu(I)-oxid előállítása.

12 Sók hidrolízise. CaHPO4 előállítása.

13 Kettős sók és komplex vegyülete. Mohr-só előállítása.

14 Félévi munka értékelése, pótlás, leszerelés.



BIOMATEMATIKA 1. OGABM1 Tantárgyfelelős: PROF. DR. KILÁR FERENC, egyetemi tanár, intézetvezető 4 kredit ▪ alapozó ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56


Tematika A matematikai analízis és a biostatisztika alapfogalmainak és módszereinek megismerte-tése; ezek fizikai, kémiai biológiai feladatok megoldásában való alkalmazási lehetőségé-nek bemutatása; a grafikus szemléletmódra, az önálló gondolkodásra, önálló probléma-megoldásra való szoktatás. A kurzus a matematikai ismeretek alapfokú és általános elsajá-títására koncentrál, a speciális alkalmazások bemutatására a szaktárgyak keretében kerül sor. A tematika rövid leírása: Függvények definíciója, típusai, diszkussziója. A differenciálhá-nyados fogalma, geometriai jelentése, differenciálási szabályok és alkalmazásai. Integrál-számítás, egyszerűbb integrálszámítási feladatok megoldása, egyszerűbb differenciál-egyenletek megoldása, biológiai, kémiai, fizikai példák. Többváltozós függvények értel-mezése, parciális deriváltak, szélsőérték keresése, ponthalmaz közelítése a legkisebb négyzetek módszerével. Differenciálegyenletek megoldásához vezető gyakorlati felada-tok.

A félév elfogadásának feltételei Félévközi két zárthelyi dolgozat megírása. A zárthelyi dolgozatok eredményének átlaga 30%-ban beszámít a félévvégi kollokvium eredményébe. Hiányzásokra az általános Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat mérvadó: a gyakorlatokon való részvétel kötelező.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Egyéni konzultáció.

Vizsgakérdések 1. Függvények megadási módjai, osztályozásuk, ábrázolásuk. Alapfüggvények, elemi

függvények. 2. Racionális egész és racionális tört függvény. Az exponenciális függvények és in-

verzeik. Trigonometrikus függvények és inverzeik. 3. A határérték fogalma, függvény határértéke, függvények folytonossága. 4. Határérték az értelmezési tartomány végpontjaiban. Összetett függvények határér-

tékére vonatkozó tételek. Számsorozatok és végtelen sorok. 5. A differenciálhányados fogalma, geometriai jelentése. 6. A differenciálás szabályai, elemi függvények differenciálása. Összetett függvény

differenciálása. 7. Inverz és implicit függvény differenciálása. Magasabbrendű és parciális differenci-

álhányadosok. 8. Az első differenciálhányados alkalmazása: közelítő számítások. A második diffe-

renciálhányados alkalmazása: szélsőérték. 9. Taylor sor, függvények közelítő értéke.

10. Görbevonalú trapéz területe, a határozott integrál fogalma.



11. Az integrál elemi tulajdonságai, geometriai jelentése. Középérték tétel, a számtani közép.

12. Az integrál felsőhatár szerinti differenciálhányadosa, Newton–Leibnitz formula. Egyszerű integrálási szabályok.

13. Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. 14. Racionális törtfüggvény integrálása. 15. Bomlás, növekedés, szaporodás differenciálegyenlete. A radioaktív bomlás. Kémi-

ai reakciók, megfordítható kémiai reakció differenciálegyenlete. 16. A kompartment modell, gyógyszertani alkalmazás lehetőségei. 17. Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása. Másodrendű lineáris differenciál-

egyenlet megoldása.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hajtman Béla: Matematika orvosok és gyógyszerészek részére. Egyetemi segédtan-

könyv, Medicina Kiadó, Budapest, 1980. Izsák, I., Juhász–Nagy, P., Varga, Z.: Bevezetés a biomatematikába. Tankönyvki-

adó, Budapest, 1982. Csernyák, L., Szarka, Z., Szelezsán, J.: Matematika I., LSI, Ligatura Kft – Váci

ÁFÉSZ, 1995. Dinya Elek: Biometria az orvosi gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó Rt., Buda-

pest, 2001. Altman, D. G.: Practical Statistics for Medical Research, Chapman and Hall, Lon-

don, 1995. Rees, W. G., Essential Statistics, Chapman and Hall, London, 1992. Karsai János: Matematika gyógyszerészhallgatók számára című jegyzet. Szegedi

Tudományegyetem, Orvosi Informatikai Intézet, Szeged, 1996. Belágyi József: Orvosi biometria. PTE Központi Kutatólaboratórium, Pécs, 1999,

jegyzet Jeges Sára: Biometria, Gyakorlati segédanyag, Pécs, 2005. Pótó László: Biometria,

munkafüzet. Pécs, 2007.


1 Halmazelméleti alapfogalmak és alapműveletek. Számhalmazok. A függvények megadási módjai, tulajdonságai, függvénytípusok. Elemi és összetett függvények. Függvény transzformációk.

DR. JEGES SÁRA

2 A határérték definíciója: számsorozatok és függvények határértéke. Elemi függvények határértéke, folytonos-ság.

DR. JEGES SÁRA

3 A differencia- és differenciálhányados fogalma, interp-retációi (fizikai, geometriai). Alapdifferenciálok.

DR. JEGES SÁRA

4 Differenciálási szabályok. DR. JEGES SÁRA

5 A differenciálhányados alkalmazásai. Függvénydisz-kusszió. L’Hospital szabály.

DR. JEGES SÁRA

6 Függvények közelítése: Taylor polinomok, Taylor sorok. Függvények hatványsorba fejtése.

DR. JEGES SÁRA



Hét Téma Oktató 7 Többváltozós függvények: grafikon, parciális derivál-

tak, szélsőérték keresése. Ponthalmaz közelítése a legkisebb négyzetek módszerével.

DR. JEGES SÁRA

8 A határozatlan integrál. Alapintegrálok. Egyszerű integrálási szabályok: parciális és helyettesítéses integ-rálás.

DR. JEGES SÁRA

9 Határozott integrál. A határozott integrál mint görbe alatti terület. A határozott integrál becslése.

DR. JEGES SÁRA

10 Az integrál alkalmazásai: területszámítási feladatok. Test mozgása. Vonal ívhossza.

DR. JEGES SÁRA

11 Elsőrendű lineáris differenciálegyenletek megoldása. DR. JEGES SÁRA

12 Elsőrendű lineáris differenciálegyenletek megoldása. DR. JEGES SÁRA

13 Differenciálegyenletekre vezető gyakorlati feladatok (1): kémiai reakciók, katalizátorok és enzimek.

DR. JEGES SÁRA

14 Differenciálegyenletekre vezető gyakorlati feladatok (2): szaporodási folyamatok, bomlási és eliminációs folyamatok, farmakokinetikai vizsgálatok; kompartment modellek.

DR. JEGES SÁRA


1 Középiskolai matematikai alapismeretek felelevenítése.

2 Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása.





7 Zárthelyi dolgozat (1)






13 Zárthelyi dolgozat (2)

14 Feladatmegoldás a félév anyagából.



FIZIKA-BIOFIZIKA 1. OGAFI1 Tantárgyfelelős: DR. NYITRAI MIKLÓS, megbízott Intézetigazgató 4 kredit ▪ alapozó ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 28+ 0 = 56


Tematika A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a kurzus célja az élő anyag szerveződése és működése alapjául szolgáló fizikai és biofizikai alapelvek, valamint a jelenségek matematikai-fizikai leírásának ismertetése. A tematika rövid leírása: az előadások a biológiai rendszerek felépítésének és működésé-nek fizikai alapjait mutatják be, ismertetve a témákhoz kapcsolódó kutatási módszereket. Az elektronhéj felépítéséhez kapcsolódóan tárgyaljuk a spektroszkópiai módszereket, az atommag fizikája kapcsán pedig a radioaktivitást, valamint a sugárzások anyagi (főként biológiai) rendszerekkel történő kölcsönhatását. A rendszerek dinamikai leírásához kap-csolódóan termodinamikai fogalmakról, majd transzportfolyamatokról esik szó. A szemináriumok során részben a témakörök megértése szempontjából fontos fizikai- biofizikai alapokat mutatjuk be, részben az előadások anyagához kapcsolódó új témákat tárgyalunk meg.

A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése, a megengedettnél nem több hiányzás. A félév során legfeljebb három gyakorlatról lehet bármilyen indokkal hiányozni. Az elmulasztott gyakorlatokat pótolni kell.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótgyakorlatokon, vagy más csoportok gyakorlatához csatla-kozva pótolhatók. Utóbbi esetben a hallgatónak egyeztetnie kell a saját és az adott csoport gyakorlatvezetőjével. Egy gyakorlati foglalkozáson csak egy gyakorlat pótolható.

Vizsgakérdések http://biofizika.aok.pte.hu

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kötelező segédanyagok Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Mátyus László) Medicina Könyvki-

adó, Budapest, 2000 Biofizikai gyakorlatok (szerk. Somogyi Béla) PTE ÁOK, Pécs

Ajánlott segédanyagok A biofizika alapjai (szerk. Rontó Györgyi, Tarján Imre). Semmelweis Kiadó, Buda-

pest, 1997 Maróti Péter, Laczkó Gábor: Bevezetés a biofizikába. JATEPress, Szeged, 1998


1 Bevezető előadás DR. NYITRAI MIKLÓS

1 Az atom szerkezete PROF. DR. BELÁGYI JÓZSEF

2 A kvantumfizika alapjai PROF. DR. BELÁGYI JÓZSEF

http://biofizika.aok.pte.hu/



Hét Téma Oktató 2 A kvantummechanikai atommodell PROF. DR. BELÁGYI JÓZSEF

3 Röntgensugárzás. Az elektromágneses spektrum PROF. DR. LŐRINCZY DÉNES

3 Az atommag szerkezete DR. NYITRAI MIKLÓS

4 Radioaktivitás DR. NYITRAI MIKLÓS

4 Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Sugárzások biológiai hatása

DR. NYITRAI MIKLÓS

5 Termodinamikai alapfogalmak PROF. DR. LŐRINCZY DÉNES

5 A termodinamika főtételei PROF. DR. LŐRINCZY DÉNES

6 Szabadenergia, szabadentalpia, kémiai potenciál PROF. DR. LŐRINCZY DÉNES

6 Nem-egyensúlyi folyamatok termodinamikája PROF. DR. LŐRINCZY DÉNES

7 Diffúzió, termodiffúzió DR. NYITRAI MIKLÓS

7 A diffúzió biológiai szerepe DR. NYITRAI MIKLÓS

8 Ozmózis DR. NYITRAI MIKLÓS

8 Folyadékáramlás IFJ. DR. KELLERMAYER MIKLÓS

9 Vérkeringés IFJ. DR. KELLERMAYER MIKLÓS

9 A szív munkája IFJ. DR. KELLERMAYER MIKLÓS

10 A víz biológiai szerepe IFJ. DR. KELLERMAYER MIKLÓS

10 Makromolekulák szerkezete DR. HILD GÁBOR

11 Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés DR. HILD GÁBOR

11 Membránszerkezet, nyugalmi potenciál DR. HILD GÁBOR

12 Érzékszervi receptorok működése. Akciós potenciál DR. HILD GÁBOR

12 A szem szerkezete és működése. Fotoreceptorok. Színlátás

DR. NYITRAI MIKLÓS

13 A fül szerkezete és működése. Halláselméletek DR. NYITRAI MIKLÓS

13 A citoszkeletális rendszer. Motorfehérjék, sejtmozgás DR. NYITRAI MIKLÓS

14 A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája PROF. DR. BELÁGYI JÓZSEF

14 Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai PROF. DR. BELÁGYI JÓZSEF


1 Bevezető előadás

2 Ohm törvénye, ellenállások kapcsolása

3 Váltóáramú mérések



Hét Téma 4 Vezetőképesség mérése. Refraktometria

5 Színképvizsgálat

6 Optikai alapmérések. Világítástechnikai alapmérés

7 Dolgozatírás

8 Folyadékok viszkozitásának mérése

9 Felületi feszültség

10 Fajlagos felület, duzzadás

11 Centrifugálás

12 Elektroforézis

13 Dolgozatírás

14 Konzultáció



MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 1. OGAMB1 Tantárgyfelelős: IFJ. DR. SÉTÁLÓ GYÖRGY, intézetvezető egyetemi tanár 6 kredit ▪ alapozó ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 42 + 12 + 30 = 84

Előfeltétel: – Létszám: 1 – korlátlan

Tematika A két féléves tárgy 1. félévének célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélet-tan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az eukariota sejt felépítésével és működésével kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése. A klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy első szemesztere a sejt felépítésének és működésének celluláris és molekuláris szintű jellemzőivel foglalkozik. Fő témái: az eukariota (elsősorban emlős) sejtek organel-lumainak funkcionális morfológiája; a genetikai információ tárolásának, megkettőződésé-nek, kifejeződésének mechanizmusai.

A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat.

Vizsgakérdések 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 6. Az immuncitokémia módszerei 7. Restrikciós endonukleázok 8. Southern-blot 9. A DNS szekvenciaanalízise

10. A DNS chipek 11. Genomtárak 12. Polimeráz láncreakció 13. Transzgénikus élőlények 14. Az endogén génműködés célzott gátlása 15. cDNS-tárak 16. Northern-blot 17. Immunprecipitáció és Western-blot 18. A sejtmag szerkezete 19. A kromatin szerveződése 20. A DNS szerkezete 21. DNS, az örökítő anyag 22. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 23. A kromatin kémiai összetétele



24. A sejtciklus fázisai 25. A sejtciklus szabályozása 26. Mitózis 27. A replikáció általános jellemzői 28. A replikáció mechanizmusa 29. Az eukariota replikáció jellemzői 30. DNS repair 31. A prokariota transzkripció mechanizmusa 32. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 33. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése 34. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció 35. Splicing 36. Az RNS szerkezete és típusai 37. Aminoacil-tRNS szintézis 38. A riboszómák szerkezete és működése 39. A genetikai kód 40. A transzláció iniciációja 41. A transzláció elongációja és terminációja 42. A transzláció általános jellemzői 43. A laktóz operon 44. A triptofán operon 45. Az eukariota génexpresszió szabályozásának szintjei 46. Eukariota transzkripciós faktorok 47. A szteroid hormonok hatásmechaniumusa 48. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 49. Golgi-apparátus. Fehérjeglikolizáció 50. A szekréció mechanizmusa 51. Endocitózis 52. A vezikuláris transzport mechanizmusa 53. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum 54. Oxigén szabadgyökök. Membrán károsodás. Lipid peroxidáció 55. A mitokondriumok felépítése és működése 56. A mitokondriumok genetikai apparátusa 57. Mitokondrium betegségek

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok

Ajánlott könyvek: Cooper G. M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology



Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi József: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbio-

lógiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia

Előadások Hét Téma

1 Oktatási célkitűzések

1 Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása

1 Modern morfológiai módszerek I.

2 Modern morfológiai módszerek II.

2 Molekuláris biológiai módszerek I.

2 Molekuláris biológiai módszerek II.

3 Molekuláris biológiai módszerek III.

3 Molekuláris biológiai módszerek IV.

3 Molekuláris biológiai módszerek V.

4 Sejtmag

4 Genomorganizáció

4 A kromatin kémiai összetétele

5 A sejtciklus I.

5 A sejtciklus II.

5 Replikáció I.

6 Replikáció II.

6 Repair

6 Transzkripció prokariotákban

7 rRNS-szintézis eukariotákban

7 hnRNS-szintézis eukariotákban

7 hnRNS-érés

8 A sejtmag pathológiája

8 Témazáró előadás

8 Citoplazmatikus organellumok

9 Transzláció I.

9 Transzláció II.

9 Transzláció III.

10 Génreguláció prokariotákban

10 Génreguláció eukariotákban I.



Hét Téma 10 Génreguláció eukariotákban II.

11 Durva felszínű; endoplazmatikus retikulum.

11 Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció és -szortírozás

11 Endocitózis. A vezikuláris transzport mechanizmusa

12 A sejt védekezési mechanizmusai I. (lizoszómák, SER)

12 A sejt védekezési mechanizmusai II. (szabadgyökök, membránkárosodás)

12 Mitokondrium I.

13 Mitokondrium II.

13 Citoszkeleton I.

13 Citoszkeleton II.

14 Sejtmembrán

14 Passzív transzport folyamatok

14 Záró előadás


1 A csoportszintű oktatás rendszere

1 Biológiai makromolekulák

1 Fénymikroszkópia

2 Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása

3 Szeparációs módszerek

3 Molekuláris biológiai módszerek


4 Dolgozat: Biológiai makromolekulák. Szeparációs módszerek. Fénymikroszkópia. Pro- és eukariota sejtek


5 A sejtmag. Genomorganizáció.

5 Kromatin

6 A sejtciklus. Replikáció

6 Elektronmikroszkópia. Autoradiográfia.

6 Sejtmag (demonstráció)

7 Dolgozat: Molekuláris biológiai módszerek. A sejtmag. Genomorganizáció. Kromatin. Sejtciklus. Replikáció

8 Repair. Mitózis. A II. ciklus előkészítése

9 Transzkripció



Hét Téma 9 RNS-érés.

9 A kóros sejtmag

10 Dolgozat: DNS-repair. Mitózis. Elektronmikroszkópia. Transzkripció. RNS-érés. A kóros sejtmag

11 Transzláció

11 Génreguláció

11 Génreguláció

12 GER. Golgi-komplex. Vezikuláris transzport

13 Sejtvédekezés

13 Mitokondrium

13 Mitokondrium

14 Félévzáró dolgozat


2 Fénymikroszkópia

4 Szeparációs módszerek (centrifugálás, kromatográfia)

7 Szeparációs módszerek (elektroforézis)

8 DNS-RNS izolálás

10 Plazmid-izolálás

12 Restrikciós térképezés



LATIN NYELV ÉS GYÓGYSZERÉSZETI TERMINOLÓGIA OGRLAT Tantárgyfelelős: DR. TAKÁTS ZSUZSANNA, nyelvtanár 0 kredit ▪ kritérium követelmény ▪ csak ősszel ▪ aláírás Foglalkozás/félév: 0 + 28 + 0 = 28


Tematika A latin nyelv szerepe a gyógyszerészetben. A latin névszók: főnevek, melléknevek és ragozásuk. Számnevek és alkalmazásuk a recepten. A receptírás és -olvasás. Gyógyszer-rendelési formulák. A gyógyszerészet görög-latin elemei. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: A gyószerész-orvosi alapszókincs ismerete. Aktív és mobili-zálható készség kifejlesztése a gyógyszerformák, gyógyszertartozékok latin nomenklatu-rája területén. A recepteken jellemző nyelvi elemek értelmezése, a leggyakoribb rövidíté-sek aktív kezelése. A hallgatók nyelvi felkészítése a szaktárgyak terminológiájának pon-tos értelmezése érdekében.

A félév elfogadásának feltételei Írásbeli (2) Nem írható alá az indexe annak a hallgatónak, aki a gyakorlatok 15%-áról hiányzott,

illetve a gyakorlatok több, mint 30%-án nem vett részt.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Indokolt esetben zárthelyi dolgozat pótlására van lehetőség.

Vizsgakérdések 1. Egyszerű gyógyszerformák 2. Kenőcsök, olajok 3. A receptek felépítése 4. Gyógyszerrendelési formulák 5. Tőszámnevek, a gramma szó ragozása 6. Folyékony és lágy gyógyszerformák 7. Receptírás 8. Gyógynövények 9. A gyógyszerészet görög-latin elemei

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Lingua Latina medicinális (szerk.: Belák Erzsébet, SOTE) Orvosi terminológia (Medicina 1995) Brencsán János: Orvosi szótár Formulae Normales


1 A latin nyelv szerepe a gyógyszerészetben

1 A latin nyelv szerepe a gyógyszerészetben

2 A névszók szótári alakja, az I. declinatio. Főnév-melléknév

2 A névszók szótári alakja, az I. declinatio. Főnév-melléknév



Hét Téma 3 Egyszerű gyógyszerformák

3 Egyszerű gyógyszerformák

4 A receptek felépítése, A III. declinatio

4 A receptek felépítése, A III. declinatio

5 Gyógyszerrendelési formulák

5 Gyógyszerrendelési formulák

6 I. Zárthelyi dolgozat

6 I. Zárthelyi dolgozat

7 Receptelemek, folyékony és lágy gyógyszerformák.

7 Receptelemek, folyékony és lágy gyógyszerformák.

8 Receptolvasás, receptírás

8 Receptolvasás, receptírás

9 A legfontosabb praepositiók áttekintése. A melléknévfokozás.

9 A legfontosabb praepositiók áttekintése. A melléknévfokozás.

10 Gyógynövények.

10 Gyógynövények.

11 A medicina és a gyógyszerészet görög-latin elemei

11 A medicina és a gyógyszerészet görög-latin elemei

12 II. Zárthelyi dolgozat

12 II. Zárthelyi dolgozat

13 Görög praefixumok és suffixumok.

13 Görög praefixumok és suffixumok.

14 Értékelés, a nyelvi jegyek lezárása

14 Értékelés, a nyelvi jegyek lezárása



ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS OGRELS Tantárgyfelelős: DR. TERNÁK GÁBOR, intézetigazgató 0 kredit ▪ kritérium követelmény ▪ csak ősszel ▪ aláírás Foglalkozás/félév: 14 + 0 + 0 = 14


Tematika Tájékozódás a heveny egészségkárosodás helyszínén. Betegvizsgálat helyszínen, eszmé-letzavar okai. A halál fogalma, halálmegállapítás. BLS: betegvizsgálat. BLS: légútbiztosí-tás, lélegeztetés, légúti idegentest BLS: mellkaskompresszió, (AED) Lágyrészsérülések, vérzésfajták és ellátásuk. Csont és ízületi sérülések. Égés, fagyás. Kötözések. Életve-széllyel járó állapotok: akut koszorúér szindroma, cukorbetegség. Életveszéllyel járó állapotok: görcsállapotok, allergia, anaphylaxia. Gyakoribb mérgezések. Belgyógyászati balesetek (áramütés, villámcsapás, vízbe fulladás, lehűlés).

A félév elfogadásának feltételei aláírás

Távolmaradás pótlásának lehetőségei –

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadásokon íródott jegyzet


1 Tájékozódás a heveny egészségkárosodás helyszínén

2 A halál fogalma, halálmegállapítás

3 Belgyógyászati balesetek (áramütés, villámcsapás, vízbe fulladás, lehülés)

4 Csont és izületi sérülések

5 Égés, fagyás

6 Életveszéllyel járó állapotok: Akut koszorúér szindroma, cukorbetegség

7 Életveszéllyes járó állapotok, görcsállapotok, ellergia, anaphylaxia

8 Gyakoribb mérgezések


1 Betegvizsgálat helyszínen, eszméletzavar okai

2 BLS: betegvizsgálat

3 BLS: légútbiztosítás, lélegeztetés, légúti idegentest

4 BLS: Mellkaskompresszió (AED)

5 Lágyrészsérülések, vérzésfajták és ellátásuk

6 Kötözések

2. SZEMESZTER

Általános és szervetlen kémia 2. ..............................................OGAAS2.........120

Biomatematika 2.......................................................................OGABS2.........122

Fizika-Biofizika 2.....................................................................OGAFI2 ..........126

Fizikai kémia 1. ........................................................................OGAFK1.........129

Anatómia, szövettan és fejlődéstan 1. ......................................OGAAF1.........134

Molekuláris sejtbiológia 2. .......................................................OGAMB2........137

Analitikai kémia 2. ...................................................................OGAAN2........144



ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA 2. OGAAS2 Tantárgyfelelős: DR. PERJÉSI PÁL, intézetigazgató 2 kredit ▪ alapozó ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 28 + 0 + 0 = 28

Előfeltétel: OGAAL1 teljesített Létszám: 5 – 50

Tematika A modern szervetlen kémia ismeretanyagának elsajátítása; az elemek és vegyületek tulaj-donságai és szerkezetük közötti összefüggések megláttatása, a szervetlen vegyületek előállításának, fizikai és kémiai tulajdonságainak bemutatása. A tantárgy különös hang-súlyt fordít a gyógyszerészetben aktív hatóanyagként, vagy gyógyszertechnológiai segéd-anyagokként alkalmazott vegyületek ismertetésére, beleértve azok gyógyszerkönyvi azonossági, tisztaságvizsgálati és tartalmi meghatározási módszereit is.

A félév elfogadásának feltételei Két zárthelyi dolgozat eredményes megírása.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pót-zárthelyi dolgozat biztosítása.


A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Bp.

2003 Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 4. kiadás, Alliter

Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2002


1 Az elemek tulajdonságainak általános diszkussziója. Az elemek és vegyületek általános előállítása. Szervet-len vegyületek gyógyszerkönyvi nevezéktana.

DR. PERJÉSI PÁL

2 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Hidrogén, és a hidridek. Nemesgázok.

DR. PERJÉSI PÁL

3 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Halogének, halogenidek.

DR. PERJÉSI PÁL

4 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Oxigénvegyületek.

DR. PERJÉSI PÁL

5 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Kén és vegyületei.

DR. PERJÉSI PÁL

6 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Nitrogén és nitrogénvegyületek.

DR. PERJÉSI PÁL

7 Zárthelyi dolgozat. DR. PERJÉSI PÁL

7 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Foszfor és foszforvegyületek Zárthelyi dolgozat.



Hét Téma Oktató 8 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei.

Arzén- és bizmutvegyületek. Szén és szénvegyületek. DR. PERJÉSI PÁL

9 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Szilicium és szilíciumvegyületek.

DR. PERJÉSI PÁL

10 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Bór-, és alumíniumvegyületek. Alkálifémek és vegyü-leteik.

DR. PERJÉSI PÁL

11 Calcium-, magnézium- és báriumvegyületek Átmeneti fémek. A d-elemek általános tulajdonságai

DR. PERJÉSI PÁL

12 Komplex vegyületek szerkezete. Mangánvegyületek. DR. PERJÉSI PÁL


13 Vas és vegyületei.

14 A réz, az ezüst és vegyületei. Cink-, kadmium- és higanyvegyületek.

DR. PERJÉSI PÁL



BIOMATEMATIKA 2. OGABS2 Tantárgyfelelős: PROF. DR. KILÁR FERENC, egyetemi tanár, intézetvezető 4 kredit ▪ alapozó ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56

Előfeltétel: OGABM1 teljesített Létszám: korlátlan

Tematika A matematikai analízis és a biostatisztika alapfogalmainak és módszereinek megismerte-tése; ezek fizikai, kémiai biológiai feladatok megoldásában való alkalmazási lehetőségé-nek bemutatása; a grafikus szemléletmódra, az önálló gondolkodásra, önálló probléma-megoldásra való szoktatás. A tematika rövid leírása: Adattípusok, grafikus ábrázolás. Leíró statisztikai módszerek. Valószínűségszámítási alapok. Valószínűségi változó fogalma, jellemzése. Nevezetes eloszlástípusok: binomiális, Poisson, egyenletes, normál. Statisztikai mintaválasztás. Folytonos és diszkrét változók analízise: becslés és statisztikai hipotézisvizsgálat: t-tesztek, chi-négyzet próbák, egyszempontos varianciaanalízis, rangsoroláson alapuló eljárások, tesztek. Regresszió- és korrelációanalízis. A statisztikai eredmények interpretá-lása.

A félév elfogadásának feltételei Két zárthelyi dolgozat megírása, melyek eredményének átlaga 20%-ban beszámít

a szigorlat eredményébe. Hiányzásokra az általános Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat mérvadó: a gyakorlato-

kon való részvétel kötelező. A félév lezárása szigorlattal történik. A szigorlat követelménye a második félév elő-

adásainak, gyakorlatainak és szemináriumainak teljes tananyaga, valamint az első fél-éves anyagból feladatmegoldás.

A biometriai feladatok megoldása számítógépes szoftver alkalmazásával történik.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Konzultáció.

Vizsgakérdések 1. Valószínűség fogalma, meghatározásának módja. Nagy számok törvénye. Esemé-

nyek összegének és szorzatának valószínűsége. Teljes valószínűség tétele. 2. Feltételes valószínűség fogalma. Események függetlenségének definíciója. Populá-

ció és minta, a mintaelemek függetlensége. Reprezentativitás. 3. Valószínűségi változó fogalma, típusai. Valószínűség-eloszlás és jellemzése az el-

oszlásfüggvénnyel, illetve sűrüségfüggvénnyel. 4. Binomiális és Poisson eloszlás. (Milyen feltételek mellett jönnek létre, a paraméte-

rek jelentése, biológiai, fizikai példák.) 5. Normális eloszlás. (Milyen feltételek mellett jön létre, a paraméterek jelentése,

biológiai, fizikai példák.) Standard normális eloszlás. 6. Mérési adatok jellemzői: mérési skálák, adattípusok. Az adatok leírása és grafikus

ábrázolásuk adattípusok szerint (relatív gyakoriság, gyakorisági megoszlás, közép-értékek, szóródás-jellemzők).

7. Empirikus eloszlás és valószínűség-eloszlás kapcsolata. Hisztogramok, eloszlás- és sűrűségfüggvény mint matematikai modellek.



8. A populáció (alapsokaság) és a minta fogalma, statisztikai mintavétel. A mintavé-telezés szempontjai. Valószínűség és a statisztikai függetlenség fogalma.

9. Az empirikus adatok jellemzői: empirikus eloszlásfüggvény, hisztogram, középér-tékek és szóródásjellemzők. Az átlag standard hibája.

10. A statisztikai következtés típusai: becslés és hipotézisvizsgálat. Pont- és interval-lumbecslés. A mérés megbízhatósága. A mintaátlag mint valószínűségi változó el-oszlása, az átlag konfidencia-intervalluma.

11. A statisztikai hipotézisvizsgálat logikája az egymintás t-teszt bemutatásán keresz-tül. Statisztikai függvény (próbastatisztika fogalma). Szignifikancia-szint fogalma. Lehetséges hibák.

12. A két (független) mintás t-próba (gondolatmenete, alkalmazásának feltételei). Rangsoroláson alapuló módszerek: Wilcoxon és Mann–Whitney teszt.

13. Chi-négyzet próba alkalmazása függetlenség vizsgálatára. Fisher egzakt teszt. 14. A regressziószámítás célja, feladata. A legkisebb négyzetek elve. Lineáris regresz-

sziós együttható és statisztikai szignifikancia-vizsgálata. 15. Lineáris és nemlineáris korrelációs együttható értelmezése. A korrelációs együttha-

tó szignifikancia-vizsgálata. 16. Egyutas varianciaanalízis gondolatmenete, F-próba. 17. A tanult statisztikai próbák csoportosítása a nullhipotézis és az alkalmazhatóság

kritériumai szerint. A teszt robusztussága. Szisztematikus és véletlen hatás; szigni-fikáns és jelentős különbség.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dinya Elek: Biometria az orvosi gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó Rt., Buda-

pest, 2001. Karsai János: Matematika gyógyszerészhallgatók számára című jegyzet. Szegedi

Tudományegyetem, Orvosi Informatikai Intézet, Szeged, 1996. Belágyi József: Orvosi biometria. PTE Központi Kutatólaboratórium, Pécs, 1999,

jegyzet Izsák, I., Juhász–Nagy, P., Varga, Z.: Bevezetés a biomatematikába. Tankönyvki-

adó, Budapest, 1982. Hajtman Béla: Matematika orvosok és gyógyszerészek részére. Egyetemi segédtan-

könyv, Medicina Kiadó, Budapest, 1980. Csernyák, L., Szarka, Z., Szelezsán, J.: Matematika I., LSI, Ligatura Kft – Váci

ÁFÉSZ, 1995. Altman, D. G.: Practical Statistics for Medical Research, Chapman and Hall, Lon-

don, 1995. Rees, W. G., Essential Statistics, Chapman and Hall, London, 1992. Jeges Sára: Biometria, Gyakorlati segédanyag, Pécs, 2005. Pótó László: Biometria,

munkafüzet. Pécs, 2007.




1 Bevezetés: a biometria helye az élettudományokban; modellek. Valószínűségszámítási alapismeretek. Kísér-let, véletlen esemény, eseményalgebra elemei.

DR. JEGES SÁRA

2 A valószínűség definiciója, tulajdonságai. Feltételes valószínűség, teljes valószínűség tétele

DR. JEGES SÁRA

3 Valószínűségi változó. Valószínűség-eloszlás, elosz-lás- és sűrűségfüggvény. Paraméterek.

DR. JEGES SÁRA

4 Nevezetes diszkrét valószínűség-eloszlások (binomiá-lis, Poisson).

DR. JEGES SÁRA

5 Normális eloszlás. Sűrűség- és eloszlásfüggvénye, paraméterei.

DR. JEGES SÁRA

6 Alapsokaság és minta. Adattípusok. Mérési skálák. Az adatok leírása: gyakorisági eloszlás, hisztogram, középértékek, szóródás-jellemzők (átlag, variancia és szórás).

DR. JEGES SÁRA

7 Az átlag mint valószínűségi változó és valószínűség-eloszlása. A normális eloszlás várható értékének becs-lése. Az átlag konfidencia intervalluma.

DR. JEGES SÁRA

8 Statisztikai hipotézisvizsgálat. A konfidencia interval-lumok felhasználása statisztikai hipotézis- vizsgálatra. Egy-és kétmintás t-teszt.

DR. JEGES SÁRA

9 A varianciaanalízis alapjai. DR. JEGES SÁRA

10 Nemparaméteres módszerek: Wilcoxon és Mann–Whitney teszt.

DR. JEGES SÁRA

11 Kontingenciatáblázatok, chi-négyzet próbák. DR. JEGES SÁRA

12 Regresszió, legkisebb négyzetek elve, egyenes illeszté-se.

DR. JEGES SÁRA

13 Korreláció, korrelációs és regressziós együtthatók szignifikancia-vizsgálata.

DR. JEGES SÁRA

14 Klinikai mérések; túlélésvizsgálatok. DR. JEGES SÁRA


1 A biostatisztika matematikai alapjai. Részben az előző félévi tananyagból ismétlés.

2 Az előadások témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása.







Hét Téma 7 Az előadások témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása.

8 Zárthelyi dolgozat (1).





13 Zárthelyi dolgozat (2).

14 Gyakorlás, zárthelyi dolgozat javítási lehetősége, felkészítés a szigorlatra.



FIZIKA-BIOFIZIKA 2. OGAFI2 Tantárgyfelelős: DR. NYITRAI MIKLÓS, megbízott intézetigazgató 4 kredit ▪ alapozó ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56

Előfeltétel: OGAFI1 teljesített Létszám: 5 – 100

Tematika A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a kurzus célja az élő anyag szerveződése és működése alapjául szolgáló fizikai és biofizikai alapelvek, valamint a kapcsolódó jelenségek matematikaifizikai leírásának ismertetése. A tematika rövid leírása: az előadások a biológiai rendszerek felépítésének és működésé-nek fizikai alapjait mutatják be, ismertetve a témákhoz kapcsolódó kutatási módszereket. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra.

A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése, a megengedettnél nem több hiányzás. A félév során legfeljebb három gyakorlatról lehet bármilyen indokkal hiányoz-ni. Az elmulasztott gyakorlatokat pótolni kell.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótgyakorlatokon, vagy más csoportok gyakorlatához csatla-kozva pótolhatók. Utóbbi esetben a hallgatónak egyeztetnie kell a saját és az adott csoport gyakorlatvezetőjével. Egy gyakorlati foglalkozáson csak egy gyakorlat pótolható.

Vizsgakérdések http://biofizika.aok.pte.hu

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kötelező segédanyagok Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Mátyus László) Medicina Könyvki-

adó, Budapest, 2000 Biofizikai gyakorlatok (szerk. Somogyi Béla) PTE ÁOK, Pécs

Ajánlott segédanyagok A biofizika alapjai (szerk. Rontó Györgyi, Tarján Imre). Semmelweis Kiadó, Buda-

pest, 1997 Maróti Péter, Laczkó Gábor: Bevezetés a biofizikába. JATEPress, Szeged, 1998


1 A lézer felépítése és működése IFJ. DR. KELLERMAYER MIKLÓS

1 A lézer alkalmazásai IFJ. DR. KELLERMAYER MIKLÓS

2 Az abszorpciós fotometria alapjai KOSZORUS LÁSZLÓ

2 Az abszorpciós fotometria alkalmazásai KOSZORUS LÁSZLÓ

3 Infravörös és Raman spektroszkópia KOSZORUS LÁSZLÓ

3 CD, Mössbauer spektroszkópia KOSZORUS LÁSZLÓ

http://biofizika.aok.pte.hu/



Hét Téma Oktató 4 Lumineszcencia alapjelenségek DR. NYITRAI MIKLÓS

4 A lumineszcencia jellemző paraméterei DR. NYITRAI MIKLÓS

5 Fluoreszcencia spektroszkópia DR. NYITRAI MIKLÓS

5 Polarizáció, anizotrópia. FRAP DR. NYITRAI MIKLÓS

6 Fluoreszcencia rezonancia energiatranszfer. Fluoresz-cencia kioltás

DR. NYITRAI MIKLÓS

6 Számítógépes molekulamodellezés DR. NYITRAI MIKLÓS

7 A röntgendiffrakció alapjai DR. NYITRAI MIKLÓS

7 A röntgendiffrakció alkalmazásai DR. NYITRAI MIKLÓS

8 ESR PROF. DR. BELÁGYI JÓZSEF

8 NMR PROF. DR. BELÁGYI JÓZSEF

9 Szedimentáció DR. NYITRAI MIKLÓS

9 Elektroforézis DR. NYITRAI MIKLÓS

10 Morfológiai képalkotó eljárások (CT) DR. NYITRAI MIKLÓS

10 Morfológiai képalkotó eljárások (MRI) DR. NYITRAI MIKLÓS

11 Funkcionális képalkotó eljárások (gamma-kamera, SPECT)

DR. NYITRAI MIKLÓS

11 Funkcionális képalkotó eljárások (PET) DR. NYITRAI MIKLÓS

12 Gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó biofizikai vizsgá-latok alapjai

DR. NYITRAI MIKLÓS

12 Nagy áteresztőképességű (high throughput) vizsgála-tok

DR. NYITRAI MIKLÓS

13 Az információelmélet alapjai DR. ORBÁN JÓZSEF

13 Hírközlő rendszerek, kódolás DR. ORBÁN JÓZSEF

14 Irányításelmélet DR. ORBÁN JÓZSEF

14 Mesterséges neuronhálózatok DR. ORBÁN JÓZSEF


1 Bevezető előadás

2 Mérések Geiger–Müller számlálóval. Felezési idő mérése I.

3 Gamma-abszorpció és spektrometria

4 Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Felezési idő mérése II.

5 Szcintigráfia

6 Audiometria

7 Dolgozatírás



Hét Téma 8 Sav-bázis disszociációs állandó spektrofotometriás meghatározása

9 Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG)

10 Ultrahang

11 Hőmérsékletmérés termoelemmel és termisztorral

12 Polarimetria

13 Dolgozatírás

14 Konzultáció



FIZIKAI KÉMIA 1. OGAFK1 Tantárgyfelelős: NAGY GÉZA, tanszékvezető egyetemi tanár 2 kredit ▪ alapozó ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 0 + 0 = 28

Előfeltétel: OGAAL1 teljesített OGABM1 teljesített

Létszám: 1 – 100

Tematika A Fizikai kémia a kémiai tudományok egyik fő ágát jelenti. Az anyag szerkezetével, ké-miai változásaival, különböző anyagok kölcsönhatásával, az anyag-energia, anyag-elek-tromosság, anyag-mágnesesség egymásra hatásával kapcsolatos általános törvényeket tárgyalja, A gyógyszerészi tudományok műveléséhez szükséges alapvető mennyiségi összefüggésekkel ismerteti meg a hallgatókat. Fizikai kémiai számítási feladatok megol-dása nyújt segítséget az elméleti ismeretek elmélyítéséhez, a laboratóriumi munka végzé-séhez szükséges készség fejlesztéséhez. A tematika rövid leírása: A fizikai kémia tárgya, módszerei, helye. A termodinamika alapfogalmai, folyamatok állapot jelzők, állapotfüggvények. A termodinamika főtételei. A termokémia alapjai, átalakulási hő, átalakulási entalpia, Hess tétel, Kirchhoff tétele. A gázállapot sajátságai, kinetikus gázelmélet. A folyadék halmazállapot, felületi feszült-ség, gőznyomás, kritikus jellemzők. A szilárd halmazállapot. Parciális moláris mennyisé-gek, elegyek, oldatok termodinamikai sajátságai, kolligatív sajátságok, fázis törvény, megoszlás, fázis diagramok, elegyek elválasztása. Kémiai egyensúlyok, kémiai folyama-tok iránya. Reakciókinetikai alapfogalmak, kinetikai egyenletek, összetett reakciók. Kata-lízis. Heterogén reakciók, heterogén katalízis, láncreakciók, fotokémiai, sugárkémiai reakciók, polimerizáció, oszcillációs reakciók, a reakció sebességi koefficiens értelmezé-se. Az elektrokémia tárgya, fogalmai. Elektrolit oldatok sajátságai, elektromos vezetés elektrolit oldatokban, átviteli szám. Elektród folyamatok termodinamikája, elektród po-tenciál, elektródok fajtái, működésük, galváncellák, tüzelőanyag cellák. Elektród folyama-tok kinetikája, korrózió, elektroanalitikai módszerek elmélete. Az anyagszerkezet alapjai, atomszerkezet és atomi spektrumok. A kémiai kötés. Molekula színképek létrejötte. For-gási-, rezgési-, elektron színképek. A Raman spektroszkópia alapjai. Az anyag mágneses és dielektromos sajátságai,…

A félév elfogadásának feltételei Kollokvium. A vizsga egy rövid zárthelyi dolgozattal kezdődik. Ennek során a hallgató példák megol-dásával alapösszefüggések, definíciók megadásával igazolja felkészültségét. A zárthelyi kérdések felét sikerrel megoldó hallgatók két tételt húznak és rövid felkészülési idő után tábla előtt, állva felelnek. A felelt a tételekről szóló beszámolóval kezdődik, majd a felme-rülő, a tananyaggal kapcsolatos egyéb kérdésekre adott válaszokkal folytatódik. A vizsgán az előadásokon elhangzott anyag akkor is…

Távolmaradás pótlásának lehetőségei A hallgató a tankönyvből, illetőleg hallgatótársai jegyzetéből pótolhatja a távollétében elhangzott előadasok anyagát

Vizsgakérdések Ellenőrző kérdések gyógyszerész hallgatók fizikai kémia vizsgájához

1. A gázállapot általános jellemzése. Ideális és reális gázok. Transzportfolyamatok gázokban. Diffúzió, hővezetés, viszkozitás.

2. Összefüggés a hőkapacitás és a szerkezet között. Megfelelő állapotok tétele.



3. Termodinamikai alapfogalmak, hő, energia, belső energia, munka. A termodina-mika I. főtétele. Reverzibilis, irreverzibilis kiterjedés térfogati munkája.

4. Entalpia. Termokémia. Fizikai-, kémia folyamatok entalpia változása. Exoterm, endoterm folyamatok. Hess tétel. Kirchhoff törvény

5. Kalorimetria. Kaloriméterek. Termikus anyagvizsgálati módszerek, DSC, TG, DTG stb. Képződési entalpia

6. Hőkapacitás. Joule kísérlet. Joule–Thomson hatás, hőkapacitások kapcsolata töké-letes gázok esetén. Joule – Thomson koefficiens. Gázok cseppfolyósítása. Adiaba-tikus kiterjesztés munkája tökéletes gázok esetén, reverzibilis, irreverzibilis.

7. A termodinamika II. főtétele. Carnot-féle körfolyamat. Hatásfok. Entrópia. Az ent-rópia statisztikus értelmezése. Irreverzibilis folyamatok entrópia változása Hőpumpák, hűtőgépek működése. Az alacsony hőmérséklet elérésének módjai.

8. Szabadenergia, szabadentalpia, a Helmholz és Gibbs függvények értelmezése, tu-lajdonságai. Gibbs–Helmholz egyenlet, tökéletes gázok kémiai potenciálja, fugaci-tás

9. Fázisdiagramok egykomponensű rendszerek esetében, fázisstabilitás, fázisátmenet, a fázisstabilitás hőmérséklet, nyomás függése különböző határfelületeknél. Clausius Clapeyron egyenlet. Olvadás és fagyás. Módosulat változások.

10. Gőznyomás görbült felületek felett, felületi feszültség, kapilláris jelenségek. 11. Parciális moláris mennyiségek. Gibbs Duhem egyenlet. Az elegyedés termodina-

mikája. A szabadentalpia és entrópia változása elegyedéskor. Elegyek általános jel-lemzése: típusai, összetételük. Az elegyedési entalpia. Raoult törvény. Henry-törvény, folyadék elegyek sajátságai.

12. Kolligatív sajátságok. Híg oldatok gőznyomás csökkenése. Fagyáspontcsökkenés és forráspont-emelkedés. Ozmózis.

13. Illékony folyadékok elegyei, desztillálás, azeotrópok, vizgőz desztillálás, reális ol-datok, fázistörvény, szilárd – folyadék fázisdiagramok. Frakcionált kristályosítás, zónaolvasztás.

14. Kémiai egyensúlyok, reakció szabadentalpia, különböző tényezők hatása az egyen-súlyra, tömeghatás törvénye. Le Chatelier – Braun elv.

15. A kinetikus gázelmélet, eloszlési függvények. Maxwell–Boltzmann féle sebesség-eloszlás, effúzió, ütközések száma.

16. Reakciókinetikai alapfogalmak, A reakció sebesség vizsgálatának módszerei, első, másodrendű reakciók, Kormeghatározás reakciókinetikai úton.

17. Összetett reakciók sebességi egyenletei. Párhuzamos elsőrendű reakciók. Konsze-kutív reakciók. Lindemann – Hinshelwood mechanizmus.

18. Láncreakciók. Robbanások, katalízis. 19. Enzim katalízis, autokatalízis, oszcillációs reakciók. 20. Az előegyensúly és a stacionárius állapot a reakciók rendjének, kinetikai egyenle-

tének értelmezésében. Heterogén katalízis. Heterogén reakciók. Fotokémiai reak-ciók.

21. A sebességi állandó értelmezése. Ütközési elmélet, Aktivált komplex elmélete, Arrhenius egyenlet, aktiválási energia, átmeneti komplex elmélet, potenciális ener-giafelületek.

22. Elektrolit oldatok szerkezete. Debye–Hückel elmélet, aktivitási koefficiens, ion-erősség, közepes aktivitási koefficiens, ionok képződési entalpiája.



23. Áram vezetése elektrolitokban, átviteli szám, vezetőképesség-mérés, annak alkal-mazása. Kohlrausch szabály. Ostwald-féle hígítási törvény.

24. Elektródpotenciál, elektródpotenciál kialakulása, elektródok felosztása, működé-sük, a Nernst egyenlet.

25. Galvánelemek, potenciometriás mérőcellák. Ion szelektív elektródok, működésük, sajátságaik, a szelektivitás, meghatározása a diffúziós potenciál.

26. Elektródfolyamatok, túlfeszültség, polarizáció, átlépési faktor, a Tafel egyenlet, Erdey Grúz–Volmer–Butler egyenlet.

27. Polarizációs görbék alakja. Cottrell kísérlet, -egyenlet, diffuzió. 28. Faraday törvényei, elektrolízis cellák. 29. Voltammetria, ciklikus voltammetriás görbék, polarográfia. 30. Koncentrációs elemek, gyakorlati szempontból fontos elemek, szekunder elemek

műküdése, tüzelőanyag cellák. 31. Keverékelektródok, korrózió, elektrokémiai stabilitási diagramok, passziválódás,

Pourbaix diagramok. 32. Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok P. W. Atkins: Fizikai kémia I, II, III. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992 P. W. Atkins: Fizikai kémia I, II, III. Újabb javított kiadás: Nemzeti Tankönyvkiadó,

Budapest, 2002. ISBN 9631933164 Szabó Kálmán: Fizikai kémia (SOTE gyógyszerész jegyzet) 1995 Tőkés Béla: Fizikai kémia gyógyszerészeknek, orvosoknak és biológusoknak I, II

Mentor Kiadó Marosvásárhely, 2001


1 A fizikai kémia tárgya, módszerei, helye. A termodi-namika alapfogalmai, állapotjelzők, azok mérése, A gáztörvények, a gázállapot sajátságai, a kinetikus gázelmélet, Maxwell–Boltzmann sebességeloszlás, reális gázok, Megfelelő állapotok törvénye, fugacittermodinamika első főtétele, annak alkalmazá-sai

NAGY GÉZA

2 Hőkapacitás, belső energia, A térfogati munka. Rever-zibilis, irreverzibilis folyamatok, entalpia. A termoké-mia alapjai, fizikai, kémiai folyamatok entalpia válto-zása, Standard képződési entalpia, Hess tétel, Kirchhoff tétel. Kaloriméterek, Az anyagvizsgálat termikus módszerei TG, TA, DTA, DSC.

NAGY GÉZA

3 A termodinamika második és harmadik főtétele, entró-pia, a Carnot körfolyamat, hatásfok, hűtő gépek, hőpumpák működése, Az entrópia statisztikus termo-dinamikai értelmezése, Trouton szabály

NAGY GÉZA



Hét Téma Oktató 4 Clausius egyenlőtlenségek, Szabadenergia, szabaden-

talpia, Mawell összefüggések, Gibbs–Helmholtz egyenlet, Parciális moláris mennyiségek, a kémiai potenciál.

NAGY GÉZA

5 Egykomponensű rendszerek fizikai kémiai jellemzése, Állapotváltozások, fázisdiagramok, fázishatárok mere-dekségei, a Clapeyron egyenlet, Clausius–Clapeyron egyenlet. A folyadék halmazállapot, felületi feszültség, gőznyomás, kritikus jellemzők, A szilárd halmazálla-pot,

NAGY GÉZA

6 Elegyek, oldatok termodinamikai sajátságai, Az ele-gyedési szabadentalpia, entrópia. Ideális és reális oldatok. Kolligativ sajátságok,

NAGY GÉZA

7 Illékony folyadékok elegyei, a desztillációs elválasztás alapjai, Raoult törvény, Henry törvény, emelő szabály, azeotrópok, elméleti tányérszám. Fázistörvény. Folya-dék-folyadék fázisdiagramok, vízgőzdesztilláció, Folyadék szilárd fázisdiagramok, eutektikumok, zónaolvastás. Háromszög-fázisdiagramok

NAGY GÉZA

8 Kémiai egyensúlyok, kémiai folyamatok iránya, a körülmények hatása az egyensúlyra, a vant Hoff egyenlet, Példák a kémiai egyensúlyokra, tömeghatás törvény

NAGY GÉZA

9 Reakciókinetikai alapfogalmak, rendűség, molekularitás, kinetikai egyenletek, első, másodrendű reakciók kinetikai egyenletei, a reakció rendűség meghatározása

NAGY GÉZA

10 Összetett reakciók, konszekutív reakciók, szimultán reakciók, megfordítható reakciók, katalízis, sav bázis katalízis, Enzim katalízis, Michaelis Menten kinetika, Autokatalitikus folyamatok, oszcillációs reakciók kinetikája. Heterogén reakciók, Heterogén katalízis Oldószerhatás, láncreakciók, fotokémiai, sugárkémiai reakciók.

NAGY GÉZA

11 A hőmérséklet hatása a reakció sebességre, a reakció sebességi koefficiens, ütközési elmélet, szterikus faktor, Átmeneti állapot elmélete

NAGY GÉZA

12 Az elektrokémia tárgya, fogalmai, Elektrolit oldatok sajátságai, elektromos vezetés elektrolit oldatokban, átviteli szám, diffúziós potenciál, membrán potenciál, Elektród folyamatok termodinamikája, elektród poten-ciál, Galváncellák, működésük, koncentrációs elemek, ion szelektív elektródok, elektródok fajtái, Másodfajú elektródok, ion szelektív elektródok

NAGY GÉZA



Hét Téma Oktató 13 Elektród folyamatok kinetikája, polarizációs görbék,

az elektrolízis törvényei, túlfeszültség, annak fajtái, Volmer–Butler egyenlet, átlépési faktor, Diffúzió, Cottrell egyenlet, korrózió, Az elektrolízis alkalmazá-sai

NAGY GÉZA

14 Néhány anyagvizsgálati módszer fizikai kémiai alapja-inak áttekintése, az anyag spektrális sajátságai, hidro-génszerű atomok szerkezete, atomi pályák, spektrális átmenetek, Molekula színképek létrejötte. Forgási, rezgési, elektron színképek. Raman effektus

NAGY GÉZA



ANATÓMIA, SZÖVETTAN ÉS FEJLŐDÉSTAN 1. OGAAF1 Tantárgyfelelős: DR. RÉKÁSI ZOLTÁN, egyetemi docens 3 kredit ▪ alapozó ▪ csak tavasszal ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 28 + 14 + 0 = 42

Előfeltétel: OGAMB1 teljesített OGRLAT teljesített

Létszám: 0 – 60

Tematika Az emberi test makroszkópos, mikroszkópos és ultrastruktúrális szerkezetének, fejlődésé-nek, és alapvető funkcionális aspektusaiknak megismertetése a Gyógyszerész Szak hallga-tói számára szükséges szinten. A két féléves tantárgycsoport első része. Makroszkópos anatómiai és elméleti szövettani ismeretek gyógyszerész hallgatók számára – 1. rész: csont-, izomtan, emésztő-, légző-, vizeleti rendszer, ált. szövettan, fejlődéstan.

A félév elfogadásának feltételei Érvénytelen a szemeszter, ha a hallgató 4-nél több gyakorlaton nem vesz részt. A félév teljesítményének értékelése: elégtelen a teljesítmény és szóbeli utóvizsgára kötelez, ha a három félévközi tesztre adható pontszám 50%-át a hallgatónak nem sikerül megszerez-nie. Az e fölötti pontszám arányosan érdemesít a 2–5-ös érdemjegyekre.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Tantervi gyakorlatokon egyéni pótlás

Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Sétáló György, Rékási Zoltán, Tóth Pál: Humán anatómia, szövet- és fejlődéstan

gyógyszerész hallgatók számára. Pécs, 2007. Donáth Tibor: Anatómiai Atlasz (ajánlott a makroszkópos anatómia elsajátításának

képi segédleteként) Internetes segédanyag gyógyszerész hallgatók számára (szövettani ábrák, előadá-

sok kivonatai és illusztrációi; ajánlott főként a szövet- és fejlődéstan elsajátításának képi és szöveges segédleteként – fejlesztés alatt)


1 Az anatómia, szövet és fejlődéstan tárgya.

1 A csontvázrendszer. A csontok összeköttetései. PROF. DR. MESS BÉLA

2 Az emberi test szövetei. Hámszövet. Sejtkapcsoló struktúrák.

DR. RÉKÁSI ZOLTÁN

2 A kötő- és támasztószövetek. DR. RÉKÁSI ZOLTÁN

3 Az izomrendszer. PROF. DR. MESS BÉLA

3 Az izomszövet. DR. RÉKÁSI ZOLTÁN

4 Az ember egyedfejlődésének főbb szakaszai. Megter-mékenyítés. Barázdálódás. Morula. Blastocysta. Imp-lantáció.

DR. TÓTH PÁL

4 A keringés szervrendszere, szív. Vérkörök. DR. REGLŐDI DÓRA

http://an-server.pote.hu/



Hét Téma Oktató 5 Gastruláció. Neurulácio. Placentáció. DR. TÓTH PÁL

5 A vér. Vérképzés. DR. RÉKÁSI ZOLTÁN

6 A csíralemezek származékai. DR. TÓTH PÁL

6 Az erek szöveti szerkezete. A nyirokrendszer. DR. RÉKÁSI ZOLTÁN

7 A nyirokszervek. DR. RÉKÁSI ZOLTÁN

7 Az emésztőrendszer felépítése, szervei. I. Szájüreg, fogak, garat.

DR. REGLŐDI DÓRA

8 Az emésztőrendszer felépítése, szervei. II. Nyelőcső, gyomor.

DR. REGLŐDI DÓRA

8 Magzatfüggelékek. DR. TÓTH PÁL

9 Az emésztőrendszer felépítése, szervei. III. Vékony- és vastagbelek.

DR. REGLŐDI DÓRA

9 A magzat alaki fejlődése, érettségi jelek. DR. TÓTH PÁL

10 A nagy emésztőmirigyek: Máj. Hasnyálmirigy. Epeutak. A máj vérkeringése.

DR. REGLŐDI DÓRA

10 A vázrendszer és izomrendszer fejlődése. DR. PETHŐNÉ DR. LUBICS ANDREA

11 A hashártya. Hasüreg. DR. REGLŐDI DÓRA

11 A légzőrendszer felépítése. Felső légutak. PROF. DR. MESS BÉLA

12 Alsó légutak: Gége, hangképzés. PROF. DR. MESS BÉLA

12 A fejlődési rendellenességek okai. DR. PETHŐNÉ DR. LUBICS ANDREA

13 Alsó légutak. Trachea, bronchusfa, tüdő. A légutak védekező mechanizmusai.

PROF. DR. MESS BÉLA

13 Mellhártya (pleura). Légzőmozgások. PROF. DR. MESS BÉLA

14 A vizeleti rendszer felépítése, működése. DR. PETHŐNÉ DR. LUBICS ANDREA

14 A vese szerkezete. DR. PETHŐNÉ DR. LUBICS ANDREA


1 Az emberi test csontjai: Koponya. A törzs csontjai és ezek összeköttetései.

3 A végtagok csontjai

5 Az emberi test ventralis izmai.

7 Az emberi test dorsalis izmai.

9 A szív és az érrendszer tanulmányozása. Az emésztőrendszer szerveinek tanulmá-nyozása. I.



Hét Téma 11 Az emésztőrendszer szerveinek tanulmányozása. II.

13 A légutak tanulmányozása. Pleura.



MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 2. OGAMB2 Tantárgyfelelős: IFJ. DR. SÉTÁLÓ GYÖRGY, intézetvezető egyetemi tanár 4 kredit ▪ alapozó ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 28 + 12 + 16 = 56

Előfeltétel: OGAMB1 Létszám: 1 – korlátlan

Tematika A két féléves tárgy 2. félévének célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélet-tan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az egészséges és kóros sejt szabályozási mechanizmusokkal kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megte-remtése. A klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai isme-retek átadása. A tárgy második szemeszterének fő témái: a sejthártya és az extracelluláris mátrix jellemző tulajdonságai; intracelluláris jelátviteli folyamatok; a daganatképződés celluláris és molekuláris mechanizmusai; bevezetés az orvosi genetikába; molekuláris medicina.

A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat.

Vizsgakérdések

ELMÉLETI VIZSGATÉTELEK (A lista a teljes szigorlati tételsort tartalmazza. Az 1–57. kérdések alkotják a kollokviumi tételsort.)

1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 6. Az immuncitokémia módszerei 7. Restrikciós endonukleázok 8. Southern-blot 9. A DNS szekvenciaanalízise

10. A DNS chipek 11. Genomtárak 12. Polimeráz láncreakció 13. Transzgénikus élőlények 14. Az endogén génműködés célzott gátlása 15. cDNS-tárak 16. Northern-blot 17. Immunprecipitáció és Western-blot 18. A sejtmag szerkezete 19. A kromatin szerveződése 20. A DNS szerkezete



21. DNS, az örökítő anyag 22. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 23. A kromatin kémiai összetétele 24. A sejtciklus fázisai 25. A sejtciklus szabályozása 26. Mitózis 27. A replikáció általános jellemzői 28. A replikáció mechanizmusa 29. Az eukariota replikáció jellemzői 30. DNS repair 31. A prokariota transzkripció mechanizmusa 32. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 33. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése 34. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció. 35. Splicing 36. Az RNS szerkezete és típusai 37. Aminoacil-tRNS szintézis 38. A riboszómák szerkezete és működése 39. A genetikai kód 40. A transzláció iniciációja 41. A transzláció elongációja és terminációja 42. A transzláció általános jellemzői 43. A laktóz operon 44. A triptofán operon 45. Az eukariota génexpresszió szabályozásának szintjei 46. Eukariota transzkripciós faktorok 47. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa 48. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 49. Golgi-apparátus. Fehérjeglikolizáció. 50. A szekréció mechanizmusa 51. Endocitózis 52. A vezikuláris transzport mechanizmusa 53. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum. 54. Oxigén szabadgyökök. Membrán károsodás. Lipid peroxidáció. 55. A mitokondriumok felépítése és működése 56. A mitokondriumok genetikai apparátusa 57. Mitokondrium betegségek 58. Mikrotubulusok 59. Mikrofilamentumok 60. Intermedier filamentumok 61. A sejtmembrán



62. Sejt-sejt kapcsolatok 63. Passzív transzport folyamatok 64. Aktív transzport folyamatok 65. Az extracellularis mátrix összetétele és szerkezete 66. Sejt-mátrix kapcsolatok 67. A kémiai jelátvitel típusai 68. cAMP által közvetített jelátvitel 69. Foszfolipid eredetű másodlagos messengerek 70. A növekedési faktorok jelátvitele 71. Fehérjekinázok szerepe a sejtműködés szabályozásában 72. Citokin-jelátvitel, stressz-jelátvitel 73. A jelátviteli folyamatok általános jellemzői 74. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai 75. Az apoptózis fiziológiás és patológiás jelentősége 76. Az apoptózis mechanizmusa 77. A tumorsejt általános jellemzői 78. Onkogén DNS vírusok 79. Retrovírusok 80. Retrovirális onkogének 81. Celluláris onkogének azonosítása géntranszfer segítségével 82. A gyengén transzformáló retrovírusok onkogén hatása 83. A celluláris onkogének létrejöttének mechanizmusai 84. A tumor szuppresszor gének általános jellemzői 85. Az Rb és p53 fehérjék jellemzői 86. Tumor szuppresszor gének szerepe a Wilms-tumor, a neurofibromatosis, a vastag-

bélrák és az emlődaganatok kialakulásában 87. Onkogének szerepe a sejtciklus szabályozásában 88. A karcinogenezis többlépcsős mechanizmusa 89. Meiózis 90. Autoszomális kromoszóma aberrációk 91. Szex-kromoszomális kromoszóma aberrációk 92. Autoszomálisan öröklődő betegségek. 93. Nemhez kötötten öröklődő betegségek molekuláris diagnózisa 94. Daganatok, fertőző betegségek molekuláris diagnózisa 95. A géntranszfer módszerei 96. A humán génterápia lehetőségei

GYAKORLATI VIZSGATÉTELEK

Elméleti kérdések 1. A fénymikroszkóp szerkezete és működése 2. Mintaelőkészítés és kontrasztfokozás fény- és elektronmikroszkópos célra 3. Radioaktív izotópok a biológiában



4. Homogenizálás, sejtfrakcionálás 5. Hipopiknikus és izopiknikus grádiens centrifugálás 6. Gélfiltráció 7. Ioncserélő- és affinitáskromatográfia 8. Fehérje elektroforézis 9. Nukleinsav elektroforézis

10. DNS-izolálás 11. RNS-izolálás 12. Plazmidok, plazmidizolálás 13. Nukleinsav hisztokémia 14. Citoplazma hisztokémia 15. Fáziskontraszt mikroszkóp 16. Polarizációs mikroszkóp 17. Enzimhisztokémia és immunhisztokémia 18. Plazmolízis és hemolízis 19. A citogenetika módszerei 20. Az elektronmikroszkóp működése

Végrehajtandó gyakorlatok 1. Prokariota sejtek immerziós vizsgálata 2. Sejtátmérő meghatározása fénymikroszkóppal 3. Keményítő és Cl- gélfiltrációs elválasztásának értékelése 4. A fotométer használata, RNS és DNS koncentráció mérés 5. Fehérje elektroforézis és Western blot értékelése 6. Citoplazma hisztokémiai metszetek értékelése (PAS, savas foszfatáz, Szudán B) 7. Sejtmag alkotórészek azonosítása elektronmikroszkópos felvételeken 8. Plazmid elektroforézis és restrikciós endonukleáz térkép értékelése 9. Nukleinsav hisztokémiai metszetek értékelése

10. Polarizációs mikroszkóp használata 11. Fáziskontraszt mikroszkóp centrálása, használata 12. Citoplazma alkotórészek azonosítása elektronmikroszkópos felvételeken 13. Normál és Burkitt-limfomás nyirokcsomó felismerése, mitotikus alakok azonosítá-

sa 14. Fénymikroszkópos autoradiográfiás preparátum vizsgálata 15. Normál és kóros sejtek azonosítása PAP-kenetben 16. Öröklődési típusok azonosítása családfán 17. Kromoszóma-vizsgálat 18. Immunhisztokémia 19. Differenciált, naiv és apoptotikus PC12 sejtek azonosítása 20. Kromoszóma-preparátum vizsgálata



A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok

Ajánlott könyvek: Cooper G. M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi József: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbio-

lógiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia


1 Nyitó előadás

1 Aktív transzport folyamatok

2 Extracelluláris mátrix

2 Jelátviteli mechanizmusok I.

3 Jelátviteli mechanizmusok II.

3 Jelátviteli mechanizmusok III.

4 Jelátviteli mechanizmusok IV.

4 Jelátviteli mechanizmusok V.

5 Az egyedfejlődés molekuláris alapjai

5 Apoptózis

6 A tumor sejt

6 DNS tumor vírusok

7 RNS tumor vírusok

7 Retrovirális onkogének

8 Celluláris onkogének I.

8 Celluláris onkogének II.

9 Celluláris onkogének III.

9 Tumor szuppresszor gének I.

10 Tumor szuppresszor gének II.

10 Onkogének szerepe a sejtciklusban

11 A daganatképződés többlépéses mechanizmusa

11 Témazáró előadás

12 Citogenetika I.



Hét Téma 12 Citogenetika II.

13 Átöröklési típusok

13 Molekuláris diagnosztika

14 Génterápia

14 Záróelőadás


1 Citoszkeleton.

1 Membrán

3 Transzport. Extracelluláris mátrix. Jelátviteli mechanizmusok

3 A kémiai jelátvitel típusai. Receptorok. cAMP-út.

4 Dolgozat: Citoszkeleton. Membrán, transzport, extracelluláris mátrix. Kémiai jelátvitel. Receptorok.

4 cAMP út

5 Jelátviteli mechanizmusok.

5 Foszfolipáz C-út. Növekedési faktor és citokin jelátvitel.

7 Dolgozat: Foszfolipáz C, növekedési faktor, citokin, stressz, integrin jelátvitel. A jelátvitel általános jellemzői.

9 Celluláris onkogének. Retrovírusok

9 Retrovírusok

10 Dolgozat: Fejlődésbiológia. Apoptózis. A tumor sejt. Tumor vírusok. Retrovirális és celluláris

10 Retrovirális és celluláris onkogének

11 Tumor szuppresszor gének. Onkogének és a sejtciklus

11 Onkogének és a sejtciklus

13 A daganatképződés többlépéses mechanizmusa. Citogenetika

13 Átöröklési típusok. Molekuláris medicina

14 Félévzáró dolgozat


2 Nukleinsav hisztokémia

4 Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia

6 A citoplazma hisztokémiája

8 Permeabilitás



Hét Téma 10 Jelátvitel. A tumor sejt

12 Bevezetés a klinikai genetikába



ANALITIKAI KÉMIA 2. OGAAN2 Tantárgyfelelős: PROF. DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár 5 kredit ▪ alapozó ▪ mindkét félévben ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 28 + 42 + 0 = 70

Előfeltétel: OGAAN1 teljesített OGAAL1 teljesített

Létszám: 1 – korlátlan

Tematika A Mennyiségi Kémiai Analízis tantárgy a gyógyszrészhallgatók számára a kvantitatív analitikai kémiát a gyakorlat oldaláról közelíti meg. A hozzátartozó elméletet – elsősorban az egyensúlyi kémia eredményeit – tárgyalja gyakorlati számpéldákon keresztül. Cél, hogy a gyakorlatban könnyen (és viszonylag olcsón) megvalósítható kísérletek és azok magyarázata segítse a gyógyszerész hallgatókat az összefüggések megértésében, a mérési eljárások értelmezésében. Foglalkozik a tömegmérésre visszavezetett (precipitációs) gravimetriával, a mai napig legpontosabb analitikai eljárárással, és a térfogatos analízis módszereivel A gyakorlatok során a hallgató – az előadások elméleti anyagára támasz-kodva – sajátítsa el a térfogatos analízis alapjait, az ionasszociációs és redox egyensúlyo-kon alapuló térfogatos meghatározások legfontosabb típusait, a sav-bázis-, csapadékos-, kelatometriás- redox- térfogatos analízis eljárásait. A hallgató ismerje meg a gravimetria alapvető műveleteit. Fontos a gondos, pontos és kvantitatív analitikai munka begyakorlá-sa.

A félév elfogadásának feltételei Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. 1 hét igazolatlan, 3 hét összes hiány-zás még megengedhető. Ennél több hiányzás esetén a félévet nem fogadjuk el. Nem fo-gadható el annak a hallgatónak a féléve sem aki az egyéni ismeretlenek közül legalább 1 acidi- alkalimetriás, 1 redoximetriás, 1 kelatometriás és 1 gravimetriás analízist sikere-sen nem végzett el. A félév során a hallgatók 3 zárthelyit írnak. Ezek eredményei (maxi-mum 15 pont), valamint a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka al…

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Nincs lehetőség

Vizsgakérdések 1. A térfogatos analízis alapjai I. (a térfogatos analízis reakciói, asszociációs, disszo-

ciációs egyensúlyok, redox egyensúlyok). 2. A térfogatos analízis alapjai II. (tömegmérés, mérőoldatok, faktorozás, végpontjel-

zés). 3. Neutralizációs analízis I. (sav-bázis egyensúlyok, oldószer szerepe, titrálási görbe,

indikátorok, működésük, indikátorhiba). 4. Neutralizációs analízis II. (mérőoldatok és faktorozásuk, kémhatás-változást ered-

ményező reakciók alkalmazása). 5. Neutralizációs analízis III. (titrálások nemvizes közegben, egy, a gyakorlaton vég-

zett sav-bázis titrálás ismertetése). 6. Komlexometria (stabilitási egyensúlyok, titrálási görbe, végpontjelzés, komplexo-

metria módszerei, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése). 7. Csapadékos titrálás (oldhatósági egyensúlyok, titrálási görbe, végpontjelzés, egy, a

gyakorlaton végzett titrálás ismertetése). 8. Redox titrálások I. (redoxpotenciált befolyásoló tényezők, titrálási görbék, redox

titrálások végpontjelzése, oxidimetria segédoldatai, indukált reakciók,).



9. Redox titrálások II. (permanganometria, kromatometria, cerimetria, bromatomet-ria, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése).

10. Redox titrálások III. (reduktometria). 11. Jodometria (alapegyenlete, mérőoldatai, végpontjelzés, az eljárás pH függése, re-

dukáló anyagok mérése (aldehid-biszulfit), oxidáló anyagok mérése, közvetett eljá-rások, vízben oldott oxigén meghatározása, sokszorozó eljárások).

12. Tömeg szerinti analízis I. (elméleti alapok, csapadékok oldhatósága, csapadékkép-ződés, csapadékok öregedése, csapadékok szennyeződése).

13. Tömeg szerinti analízis II. Gravimetria gyakorlata (leválasztási módszerek, csapa-dék mosása, súlyállandóságra hozás, eredmények számítása).

14. A kromatográfia alapjai (a kromatográfiás elválasztási folyamat, mechanizmusok, két- és háromdimenziós lehetőségek, a retenció (tR, k, alfa, Rs), az elválasztás ha-tékonysága (N, H, van Deemter egyenlet).

15. A folyadékkromatográfia alapjai (készülék felépítése, állófázisok, eluensek, a HPLC alkalmazása, mennyiségi értékelés).

16. Termikus analízis

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Barcza L.: A mennyiségi kémiai analízis gyakorlati kézikönyve (Medicina 2005)

Ajánlott könyvek: D. A. Skoog, D. M. West, F. J. Holler, S. R. Crouch: Analytical Chemistry, an

Introduction Saunders College Publishing 2000. E. Ehlers: Analytik II. (Mennyiségi analízis) Deutscher Apotheker Verlag, Stuttgart

1999.


1 A mennyiségi kémia analízis előkészítő műveletei: mintavétel, az analitikai módszer helyes megválasztá-sa, a minta oldása, feltárás, szerves anyagok mineralizálása, elválasztó módszerek, álcázás. A mé-rés: tömegmérés, térfogatmérés.


2 A kémiai analízis eredményeinek feldolgozása: a mérési eredmények megadása, véletlen és rendszeres hibák. Térfogatos analízis: a térfogatos analízis reakci-ói (asszoc. disszoc. egyensúlyok, redox egyensúlyok).


3 A térfogatos analízis mérőoldatai, faktorozásuk, vég-pontjelzés. A titrálás.


4 A neutralizációs analízis: az oldószer, pH számítás, a titrálási görbe, a neutralizációs analízis indikátorai.


5 A nautralizációs analízis módszerei: mérőoldatok és faktorozásuk, kémhatás változást eredményező reakci-ók alkalmazása, titrálások nemvizes közegben.




Hét Téma Oktató 6 Komplexképződésen alapuló analitikai eljárások.

A komplexonátkomplexek stabilitása, a titrálási görbe, végpontjelzési módszerek. A komplexometria módsze-rei: közvetlen és visszaméréses, közvetett módszerek. Komplexometriás módszerek szelektivitása.


7 Csapadékképződésen alapuló analitikai eljárások: az argentometria titrálási görbéi, végpontjelzési mód-szerek, nem argentometriás csapadékos titrálások.


8 Redoxreakciókon alapulómaghatározások I.: Oxidimetria: a redoxipotenciált befolyásoló tényezők, oxidimetriás titrálási görbék, redoxiindikátorok, az oxidimetria segédoldatai, indukált reakciók. Permanganometria: a mérőoldat faktorának beállítása, permanganometriásan megoldható analitikai feladatok.


9 Redoxreakciókon alapulómaghatározások II.: Egyéb oxidimetriás eljárások: kromatometria, cerimetria, bromatometria.


10 Redoxreakciókon alapulómaghatározások III.: Jodometria: bevezetés: mérőoldatok, végpontjelzési módszerek, az eljárás pH függése. Jodometriás megha-tározások: redukáló anyagok meghatározása, oxidáló anyagok meghatározása, közvetett módszerek, sokszo-rozó módszerek, vízmeghatározás Karl Fischer szerint.


11 Redoxreakciókon alapulómaghatározások IV.: Reduktometria: a reduktometria elve, titanometria, aszkorbinometria, egyéb reduktometriás eljárások.


12 Tömeg szerinti analízis (gravimetria) I.: A gravimetria elméleti alapjai: a csapadékok oldhatóságát meghatá-rozó tényezők, a csapadékképződés mechanizmusa. A csapadékok öregedése, csapadékok szennyeződése


13 Tömeg szerinti analízis (gravimetria) II.: A gravimetria gyakorlata: csapadékleválasztási módszerek, a szűrés, a csapadék mosása, a csapadék mérése, a gravimetriás elemzés eredményeinek kiszámítása.


14 Szerves reagensek a gravimetriában. Termikus analí-zis, kinetikus analízis



1 Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Általános bevezetés. Büretta, pipetta és mérőlombik kalibrálása (1.1.5.). Acidi-alkalimetria I. 0,1 N sósav készítése az oldat faktorozása (2.5.1); NaOH ismeretlen meghatározása (külön leirat) (egyé-ni ism.);

2 Gyenge sav (ecetsav v. propionsav meghatározása) (2.6.3) (egyéni ism.). A kvali-tatív analitika ismétlése.



Hét Téma 3 Bórax és bórsavtartalom meghatározása (2.6.7. és Gyógyszerkönyv szerint, külön

leirat)(egyéni ism.); Nátrium-tioszulfát közvetett meghatározása (2.6.8.); Papave-rin meghatározása nemvizes közegben (2.7.4.) (egyéni ism.).

4 Tejsav mono- és disav tartalmának meghatározása (külön leirat) (egyéni ism.); A kvalitatív analitika ismétlése. Zárthelyi

5 Kelatometriás mérések (egyéni feladatok): Nikkel meghatározása murexid mellett (3.4.1.); Ólom mérése eriokróm felete T mellett (3.4.2.); Vizek változó és teljes keménységének meghatározása (külön leirat);

6 Higany és cink mérése egymás mellett (porkeverékben v. kenőcsben) (3.5.3.); Burow-oldat alumínium tartalmának meghatározása (3.5.1.).

7 Argentometria. Klorid meghatározása Volhardt szerint (5.5.3.) (egyéni ism.) Jodid meghatározása Schulek és Pungor szerint (5.5.5.); Dibrómantracén brómtartalmá-nak meghatározása (bemutatás, külön leirat).

8 Jodometria. Tioszulfátoldat faktorozása (4.5.1.1.). Hidrogénperoxid meghatározása (külön leirat); Rodanidionok mérése Schulek szerint (4.5.1.7.) (egyéni ism.);

9 Oxidimetria: Permanganátoldat faktorozása (4.4.1.1.); Mohr-só Fe(II) tartalmának meghatározása (4.4.1.2.) (egyéni ism.); Összes vastartalom meghatározása Zimmermann–Reinhardt szerint (4.4.1.3.). Amidazofén cerimetriás meghatározása (4.4.3.1.) (egyéni ism.);

10 Kismennyiségű jodid meghatározása, pl. konyhasóban (4.5.1.6.) (egyéni ism.);

11 Jódtinktura (Solutio iodi alcoholica) analízise (külön leirat). Zárthelyi.

12 Kálciumionok meghatározása homogén oldatból való oxalátos leválasztással (5.3.5.)

13 Ásványvizek kálcium-, magnézium- és kloridion tartalmának meghatározása (kü-lön leirat)

14 Szerves oldószer víztartalmának meghatározása Karl Fischer szerint (bemutatás, külön leirat). Asztalátadás

14 Asztalátadás

3. SZEMESZTER

Fizikai kémia 2. ........................................................................OGAFZ2 .........150

Farmakobotanika 1. ..................................................................OGAGN1........154

Anatómia, szövettan és fejlődéstan 2. ......................................OGAHA2........157

Kolloidika 1..............................................................................OGAKD1........160

Szerves kémia 1........................................................................OGASV1.........163

Biokémia 1. ..............................................................................OGOBA1 ........166

Élettan 1....................................................................................OGOEL1.........171



FIZIKAI KÉMIA 2. OGAFZ2 Tantárgyfelelős: NAGY GÉZA, tanszékvezető egyetemi tanár 3 kredit ▪ alapozó ▪ csak ősszel ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 0 + 42 + 0 = 42

Előfeltétel: OGAFK1 teljesített Létszám: 1 – 100

Tematika A Fizikai Kémiai alapmérések elvégzésére szolgáló módszerek, eszközök ismerete, a mé-rési jegyzőkönyvvezetés helyes technikájának tudása a gyógyszerészi ismeretek fontos részét képezik. A gyakorlati munka során megtanulják a hallgatók a mérési eredmények értékelésének korszerű módszereit. A gyakorlati munka a fizikai kémia elméleti ismereteit elmélyíti, közel hozza. A tematika rövid leírása: A korábbiakban hallgatott fizikai kémia alapkollégium különbö-ző területeihez kapcsolódó laboratóriumi gyakorlatok elvégzésére kerül sor a félév során. A hallgatók egyéni feladatok megoldása során megismerkednek a különböző laboratóriu-mi eszközök, készülékek, kisműszerek használatával. Jártasságot szereznek a mérési eredmények gyűjtésének, feldolgozásának korszerű módszereiben. Megtanulják a gondos, körültekintő laboratóriumi jegyzőkönyv készítés technikáját. A munka során elmélyítik fizikai kémiai ismereteiket, megtanulják alkalmazni a számítógépes adatgyűjtés, adatkeze-lés kiértékelés előző stúdiumaik során elsajátított módszereit. A laboratóriumi gyakorla-tokhoz kapcsolódó elméleti anyagrészek átismétlése megkönnyíti a korábbi kollokviumra elsajátított anyag rögzítését.

A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának kritériuma: A gyakorlati feladatok sikeres megoldása, az évközi zárthelyi dolgozatok sikeres megírása. (Legalább elégséges osztályzat). A gyakorlatokon a részvétel kötelező. A hallgató egy gyakorlatról hiányozhat igazoltan. A gyakorlat meg-kezdése előtt megfelelő időben a hallgató tájékozódik az elvégzendő feladatról. Felkészül a gyakorlat anyagából és a hozzá kapcsolódó elméletből. Az elvégzendő gyakorlatok anyagából a hallgató a gyakorlat megkezdése előtt röviden beszá…

Távolmaradás pótlásának lehetőségei A gyakorlatokon a részvétel kötelező. Sikertelen, vagy elmaradt gyakorlati munka meg-ismétlésére indokolt esetben a hallgató lehetőséget kaphat.

Vizsgakérdések 1. A gázállapot általános jellemzése. Ideális és reális gázok. Transzportfolyamatok

gázokban, Diffúzió, hővezetés, viszkozitás, 2. Összefüggés a hőkapacitás és a szerkezet között, Megfelelő állapotok tétele. 3. Termodinamikai alapfogalmak, hő, energia, belső energia, munka. A termodina-

mika I. főtétele. Reverzibilis, irreverzibilis kiterjedés térfogati munkája. 4. Entalpia, Termokémia, Fizikai-, kémia folyamatok entalpia változása, Exoterm,

endoterm folyamatok, Hess tétel, Kirchhoff törvény 5. Kalorimetria, Kaloriméterek, Termikus anyagvizsgálati módszerek, DSC, TG,

DTG stb, Képződési entalpia 6. Hőkapacitás, Joule kísérlet, Joule–Thomson hatás, hőkapacitások kapcsolata töké-

letes gázok esetén, Joule – Thomson koefficiens, Gázok cseppfolyósítása, Adiaba-tikus kiterjesztés munkája tökéletes gázok esetén, reverzibilis, irreverzibilis.



7. A termodinamika II. főtétele. Carnot-féle körfolyamat. Hatásfok. Entrópia. Az ent-rópia statisztikus értelmezése. Irreverzibilis folyamatok entrópia változása Hőpumpák, hűtőgépek működése, Az alacsony hőmérséklet elérésének módjai.

8. Szabadenergia, szabadentalpia, a Helmholz és Gibbs függvények értelmezése, tu-lajdonságai, Gibbs–Helmholz egyenlet, tökéletes gázok kémiai potenciálja, fugaci-tás

9. Fázisdiagramok egykomponensű rendszerek esetében, fázisstabilitás, fázisátmenet, a fázisstabilitás hőmérséklet, nyomás függése különböző határfelületeknél, Clausius Clapeyron egyenlet, Olvadás és fagyás. Módosulat változások

10. Gőznyomás görbült felületek felett, felületi feszültség, kapilláris jelenségek, 11. Parciális moláris mennyiségek, Gibbs Duhem egyenlet, Az elegyedés termodina-

mikája, A szabadentalpia és entrópia változása elegyedéskor Elegyek általános jel-lemzése: típusai, összetételük. Az elegyedési entalpia, Raoult törvény, Henry-törvény, folyadék elegyek sajátságai.

12. Kolligatív sajátságok, Híg oldatok gőznyomás csökkenése. Fagyáspontcsökkenés és forráspont-emelkedés. Ozmózis

13. Illékony folyadékok elegyei, desztillálás, azeotrópok, vizgőz desztillálás, reális ol-datok, fázistörvény, szilárd – folyadék fázisdiagramok. Frakcionált kristályosítás, zónaolvasztás

14. Kémiai egyensúlyok, reakció szabadentalpia, különböző tényezők hatása az egyen-súlyra, tömeghatás törvénye, Le Chatelier – Braun elv

15. A kinetikus gázelmélet, eloszlési függvények, Maxwell–Boltzmann féle sebesség-eloszlás, effúzió, ütközések száma

16. Reakciókinetikai alapfogalmak, A reakció sebesség vizsgálatának módszerei, első, másodrendű reakciók, Kormeghatározás reakciókinetikai úton

17. Összetett reakciók sebességi egyenletei. Párhuzamos elsőrendű reakciók, Konsze-kutív reakciók, Lindemann – Hinshelwood mechanizmus

18. Láncreakciók, Robbanások, katalízis 19. Enzim katalízis, autokatalízis, oszcillációs reakciók 20. Az előegyensúly és a stacionárius állapot a reakciók rendjének, kinetikai egyenle-

tének értelmezésében. Heterogén katalízis, Heterogén reakciók, Fotokémiai reak-ciók

21. A sebességi állandó értelmezése. Ütközési elmélet, Aktivált komplex elmélete, Arrhenius egyenlet, aktiválási energia, átmeneti komplex elmélet, potenciális ener-giafelületek

22. Elektrolit oldatok szerkezete, Debye–Hückel elmélet, aktivitási koefficiens, ion-erősség, közepes aktivitási koefficiens, ionok képződési entalpiája

23. Áram vezetése elektrolitokban, átviteli szám, vezetőképesség mérés, annak alkal-mazása, Kohlrausch szabály, Ostwald-féle hígítási törvény,

24. Elektródpotenciál, elektródpotenciál kialakulása, elektródok felosztása, működé-sük, a Nernst egyenlet

25. Galvánelemek, potenciometriás mérőcellák, Ion szelektív elektródok, működésük, sajátságaik, a szelektivitás, meghatározása a diffúziós potenciál

26. Elektródfolyamatok, túlfeszültség, polarizáció, átlépési faktor, a Tafel egyenlet, Erdey Grúz–Volmer–Butler egyenlet

27. Polarizációs görbék alakja, Cottrell kísérlet, -egyenlet, diffuzió



28. Faraday törvényei, elektrolízis cellák 29. Voltammetria, ciklikus voltammetriás görbék, polarográfia, 30. Koncentrációs elemek, gyakorlati szempontból fontos elemek-, szekunder elemek

műküdése, tüzelőanyag cellák 31. Keverékelektródok, korrózió, elektrokémiai stabilitási diagramok, passziválódás,

Pourbaix diagramok 32. Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyvek: P. W. Atkins: Fizikai kémia I, II, III, Tankönyvkiadó, Budapest, 1992. P. W. Atkins: Fizikai kémia I, II, III, Újabb javított kiadás: Nemzeti Tankönyvkiadó,

Budapest, 2002, ISBN 9631933164 Szabó Kálmán: Fizikai kémia (SOTE gyógyszerész jegyzet) 1995. Tőkés Béla: Fizikai kémia gyógyszerészeknek, orvosoknak és biológusoknak I, II

Mentor Kiadó Marosvásárhely, 2001. David Freifelder: Physical Chemistry for Students of Biology Science

Books Iterrnat. ISBN 0-86720-002-2, (egyes fejezetek) Gyakorlati Praktikum: Kovács Barna, Kunsági Máté Sándor: fizikai kémiai gyakorlatok, JPTE Kiadó,

1997. Tanszéki munkaközösség: Megoldandó feladatok leírása. Tanszék honlapja. Letölt-

hető


1 Oldhatóság meghatározása, differenciális oldáshő kiszámítása

2 Háromkomponensű rendszer viselkedése, oldhatósági háromszög diagram készíté-se

3 Reakcióhő mérése adiabatikus kaloriméterrel

4 Hidrolízis kinetikájának tanulmányozása (tercier-butil-klorid v. metil-acetát) konduktometriás úton.

5 Gyógyszer bomlási kinetikájának vizsgálata.

6 Homogén katalízis vizsgálata (aszkorbinsav oxidáció)

7 Hatóanyag kioldódási kinetika tanulmányozása tabletták esetében spektrofotomet-riás méréssel.

8 Potenciometriás mérések tanulmányozása, pH mérés, ion szelektív elektródok szelektivitási koefficiensének tanulmányozása, Redoxpotenciál mérés.

9 Vezetőképesség mérés elektrolit oldatokban

10 Elektród folyamatok kinetikájának tanulmányozása, ciklikus voltammogram, Áram- feszültség görbék tanulmányozása, Cottrell függvény, Tafel egyenlet

11 Oldékonysági szorzat meghatározása potenciometriás úton

12 Indikátor disszociáció állandójának meghatározása spektrofotometriás úton



Hét Téma 13 Kémiai reakciók számítógépes modellezése

14 Diffúziós állandó mérése



FARMAKOBOTANIKA 1. OGAGN1 Tantárgyfelelős: MOLNÁR PÉTER, egyetemi adjunktus 2 kredit ▪ alapozó ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 14 + 0 = 28

Előfeltétel: OGAMB2 teljesített Létszám: 5 – 50

Tematika A farmakobotanika a teljes növénytan gyógyszerészeti vonatkozásait összegezi. Témája kiterjed a növényi sejttanra, szövettanra, a morfológiai alapfogalmak ismertetésére, a nö-vények rendszerezésére. A szisztematikán belül ismerteti a gyógynövények földrajzi származását, termeszthetőségét, a természetvédelem szempontjait. Különösen hangsúlyo-sak a kemotaxonómiai ismeretek, hiszen a hatás igen gyakran összefügg a gyógynövény rendszertani helyével, ill. az ehhez tartozó kémiai jellemzőkkel. A hallgatónak el kell sajátítania azokat az általános és speciális növénytani alapismereteket, amelyek szüksége-sek a farmakognózia (gyógynövény- és drogismeret) megértéséhez. Ismernie kell a külső és belső növénymorfológiai és szövettani fogalmakat és a kemotaxonómia alapvető tör-vényszerűségeit. A gyakorlat során a fő hangsúly a gyógynövények felismerésén van, és alapfeltétel a növényhatározó könyvek biztonságos használata. A szövettani alapismeretek teszik lehetővé a helyes anatómiai fogalmak használatát, végülis a fajok (taxonok) pontos azonosítását.

A félév elfogadásának feltételei A félév során két alkalommal (7. és 12. oktatási héten) az előző előadások anyagának elsajátításáról zárthelyi dolgozat formájában kell számot adni. A gyakorlatokon szerzett tudásról a félév során 2 alkalommal dolgozat írásával (gyógynövények felismerése és jellemzése) kötelező beszámolni.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei A gyakorlatokon kötelező a részvétel, mulasztás esetén legfeljebb két gyakorlat pótolható.

Vizsgakérdések A zárthelyi dolgozatok eredménye és a gyakorlaton nyújtott teljesítmény képezi a kollok-viumi jegy alapját.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dános Béla: Farmakobotanika – kemotaxonómia. Argumentum, Budapest, 1997. Dános Béla: Farmakobotanika – gyógynövényismeret. Semmelweis Kiadó, Buda-

pest, 2006. Haraszty Árpád (szerk.): Növényszervezettan és növényélettan. Nemzeti Tankönyv-

kiadó, Budapest, 1998 (mindenkori legújabb kiadás). Mihalik Erzsébet és mtsai: Növényanatómiai praktikum. JATEPress, Szeged, 1999. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos

növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Az előadások anyaga hozzáférhető az intraneten is. (Felelős: Dr. Farkas Ágnes)




1 A növényi sejt felépítése. Színtestek, zárványok. DR. FARKAS ÁGNES

2 A sejtfal szerkezete. DR. FARKAS ÁGNES

3 Növényi szövetek I. Merisztémák. DR. FARKAS ÁGNES

4 Növényi szövetek II. Epidermisz – gázcserenyílások, trichómák, másodlagos bőrszövet.

DR. FARKAS ÁGNES

5 Növényi szövetek III. Szállítószövetek – nyalábtípu-sok.

DR. FARKAS ÁGNES

6 Növényi szövetek IV. Alapszövetek: valódi, szilárdító, kiválasztó és váladéktartó alapszövetek.

DR. FARKAS ÁGNES

7 Gyökérmorfológia. Módosult gyökerek. A gyökér szövettana.

DR. FARKAS ÁGNES

8 Hajtásmorfológia. A hajtás szöveti szerkezete. Hajtás-típusok.

DR. FARKAS ÁGNES

9 Levélmorfológia. Levélállás. Levélerezet. A levél szövettana.

DR. FARKAS ÁGNES

10 Virágmorfológia. Virágzattípusok. DR. FARKAS ÁGNES

11 Megtermékenyítés, embriogenezis, magkezdemény és mag. Terméstípusok.

DR. FARKAS ÁGNES

12 Rendszertani kategóriák, kemotaxonómiai összefüggé-sek, a nevezéktan szabályai.

DR. FARKAS ÁGNES

13 Algae (Phaeophyceae, Rhodophyceae), Fungi, Lichenes.

DR. FARKAS ÁGNES

14 Pteridophyta, Coniferophytina, Cycadophytina. DR. FARKAS ÁGNES


1 Mikroszkópos technikák, preparátum-készítés (levélderítés, nyúzatkészítés, mikroszkopizálás), növényhatározó használati útmutatója.

2 Pteridophyta. Lycopodium clavatum és Equisetum arvense spórái, spóratartó képletei; Dryopteris filix-mas rizómája.

3 Spermatophyta: Coniferophytina. Pinus nigra reproduktív hajtásai, tűlevele, fates-te.

4 Angiospermatophytina. Dicotyledonopsida: Aristolochiaceae, Ranunculaceae, Helleboraceae. Aristolochia hajtása, Ficaria gyökere és levele, Helleborus levele.

5 Berberidaceae, Papaveraceae, Fumariaceae, Phytolaccaceae. Papaver sp. termője, termése.

6 Polygonaceae, Fagaceae, Caryophyllaceae. Fagus sylvatica és Quercus sp. termé-se, Saponaria officinalis gyökere.



Hét Téma 7 Betulaceae, Juglandaceae, Grossulariaceae, Crassulaceae. Juglans regia termése,

Sedum sp. hajtása.

8 Rosaceae. Rosa canina áltermése, Malus domestica nektáriuma, Rosaceae termés-típusok.

9 Fabaceae. Phaseolus vulgaris és Pisum sativum keményítőszemei.

10 Apiaceae. Carum carvi és Foeniculum vulgare termése.

11 Punicaceae, Lythraceae, Onagraceae, Rutaceae. Citrus limon heszperidium termé-se és hajtása.

12 Anacardiaceae, Hippocastanaceae, Geraniaceae, Celastraceae, Rhamnaceae. Pelargonium zonale fedő- és mirigyszőrei.

13 Vitaceae, Araliaceae, Violaceae, Cistaceae, Cucurbitaceae. Bryonia alba v. Cucumis sativus hajtása bikollaterális nyalábokkal.

14 Gyakorlati beszámoló.



ANATÓMIA, SZÖVETTAN ÉS FEJLŐDÉSTAN 2. OGAHA2 Tantárgyfelelős: DR. RÉKÁSI ZOLTÁN, egyetemi docens 4 kredit ▪ alapozó ▪ csak ősszel ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56

Előfeltétel: OGAHA1 teljesített Létszám: 0 – 60

Tematika Makroszkópos anatómiai és elméleti szövettani ismeretek gyógyszerész hallgatók számára – 2. rész: az endokrin rendszer, nemi szervek, neuroanatómia. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: Az emberi test makroszkópos, mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezetének, fejlődésének, és alapvető funkcionális aspektusaiknak megismertetése a Gyógyszerész Szak hallgatói számára szükséges szinten. A két féléves tantárgycsoport második része.

A félév elfogadásának feltételei Érvénytelen a félév, ha a hallgató 8-nál több gyakorlaton nem vesz részt. A félév teljesít-ményének értékelése: elégtelen a teljesítmény és szóbeli utóvizsgára kötelez, ha a három félévközi tesztekre adható pontszám 50%-át a hallgatónak nem sikerül megszereznie. Az e fölötti pontszám arányosan érdemesít a 2–5-ös érdemjegyekre.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Tantervi gyakorlatokon egyéni pótlás.

Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Sétáló György, Rékási Zoltán, Tóth Pál: Humán anatómia, szövet- és fejlődéstan

gyógyszerész hallgatók számára. Pécs, 2007. Donáth Tibor: Anatómiai Atlasz (ajánlott a makroszkópos anatómia elsajátításának

képi segédleteként) Internetes segédanyag gyógyszerész hallgatók számára (szövettani ábrák, előadá-

sok kivonatai és illusztrációi; ajánlott főként a szövet- és fejlődéstan elsajátításának képi és szöveges segédleteként – fejlesztés alatt)


1 A biológia szabályozás módjai. Az endocrin szabályo-zás, hypothalamikus magvak.


1 A belsőelválasztású mirigyek – I. Hypophysis. A hypophysis portális keringése. Epiphysis cerebri.


2 A belsőelválasztású mirigyek – II. Pajzsmirigy, mel-lékpajzsmirigy, mellékvese és diffúz endokrin rend-szer.


2 Női nemiszervek – I. Petefészek, méhkürt, méh. Ovu-láció és menstruációs ciklus.


3 Női nemiszervek – II. Hüvely és a külső nemiszervek. A női nemiszervek fejlődése és ezek rendellenességei.


http://an-server.pote.hu/



Hét Téma Oktató 3 Férfi nemiszervek – I. Here, mellékhere, ondózsinór.

A prostata és az ondóhólyag. DR. RÉKÁSI ZOLTÁN

4 Férfi nemiszervek – II. Penis, herezacskó, az erekció mechanizmusa. A férfi nemiszervek fejlődése és ezek rendellenességei.


4 Az idegszövet. Idegsejtek és idegvégződések. DR. TÓTH PÁL

5 A gliaszövet. Az idegrendszer felépitése, fő részei. DR. TÓTH PÁL

5 A központi idegrendszer fejlődésvázlata. DR. TÓTH PÁL

6 A gerincvelő szerkezete, pályái, burkai és vérellátása. Liquorterek.

DR. TÓTH PÁL

6 A nyúltvelő, híd, középagy és kisagy. DR. TÓTH PÁL

7 A nagyagy. Az agyvelő felszínei. Agyburkok, agyide-gek, az agyvelő vérellátása.

DR. TÓTH PÁL

7 Thalamus és hypothalamus. DR. REGLŐDI DÓRA

8 Törzsdúcok, capsula interna. Hippocampus. DR. REGLŐDI DÓRA

8 Az agyvelő kamrarendszere. A liquor termelése, ke-ringése és elvezetése. Vér-agy és vér-liquorgát. Liquor-agy határfelület.

DR. TÓTH PÁL

9 Az érző rendszerek. DR. PETHŐNÉ DR. LUBICS ANDREA

9 A motoros rendszerek. DR. PETHŐNÉ DR. LUBICS ANDREA

10 A kisagy szerkezete és összeköttetései. DR. REGLŐDI DÓRA

10 A nagyagykéreg szerkezete. DR. REGLŐDI DÓRA

11 A limbikus rendszer. DR. REGLŐDI DÓRA

11 A bőr szöveti szerkezete. PROF. DR. MESS BÉLA

12 Az autonóm idegrendszer. DR. PETHŐNÉ DR. LUBICS ANDREA

12 A központi idegrendszer monoaminerg és peptiderg rendszerei.

DR. PETHŐNÉ DR. LUBICS ANDREA

13 A szemgolyó, burkai és fénytörő közegei. A külső szemizmok.


13 A szemüreg kötőszövetes burkai. A szem védőberen-dezése, könnykészülék. A látópálya, a cornea- és pupillareflex.


14 A külső-, közép- és belsőfül. PROF. DR. MESS BÉLA

14 Hártyás labyrinthus. A halló- és egyensúlyérző rend-szer pályái.





1 A vese és a húgyutak anatómiája. Rekeszizom. A retroperitoneum tanulmányozása.

2 A női nemiszervek szövettana (ovarium, méhkürt, méh).

3 A kismedence. A női és férfi belső nemiszervek tanulmányozása.

4 A férfi nemiszervek szövettana (here, prostata, ondóhólyag, penis).

5 1. teszt: Rekeszizom. A női és férfi nemiszervek, gát. (30 perc) A gát, a női és férfi külső nemiszervek tanulmányozása. A gerincvelő.

6 Az endokrin szervek szövettana - 1. (agyalapi- és tobozmirigy).

7 Az agyburkok és dura-sinusok. Az agyvelő felszínének tanulmányozása. Agyidegek. Az agy vérellátása.

8 Az endokrin szervek szövettana – 2. (pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese). Idegsejtek, perifériás ideg, idegvégkészülékek, glia.

9 Az agykamrák, törzsdúcok, capsula interna. Commissurális pályák.

10 2. teszt: Endokrin szervek. Idegszövettan. A gerincvelő makroszkópiája. (30 perc) A gerincvelő és kis-agy szöveti szerkezete.

11 Az agytörzs tanulmányozása.

12 Az agykéreg szövetiszerkezete. A bőr szövettana.

13 A látó- és hallószerv.

14 3. teszt: A gerincvelő mikroszkópiája. Agyvelő és érzékszervek. (30 perc) Szem, látóideg, könnymirigy és belsőfül szövettana.



KOLLOIDIKA 1. OGAKD1 Tantárgyfelelős: DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD, egyetemi docens 2 kredit ▪ alapozó ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 0 + 0 = 28

Előfeltétel: OGAFK1 teljesített OGAAS1 teljesített


Tematika A kolloid rendszerek fajtáival, szerkezetével, stabilitásával, kémiai és fizikai-kémiai tulajdonságával és kölcsönhatásával kapcsolatos általános törvények, mennyiségi össze-függések megismerése. A kolloidkémia előadásokon a hallgatók megismerkednek a kolloidok felosztásával, és típusaikkal. A fizikai kémiai ismereteikre alapozva megtanulják a határfelületi jelensége-ket, ezek hatását a kolloidok stabilitására. Megismerik a kolloidok létrehozásának és megszüntetésének módszereit, ezek jelentőségét az élelmiszer és gyógyszeriparban, a monomolekulás hártyák, tenzidek és liposzómák sajátosságait, ezek biológiai, kozmetikai és gyógyszeripari jelentősségét. A tantárgy keretében mélyebb ismereteket szereznek a hallgatók a kolloid rendszerek adszorpciós sajátságait és a kolloid rendszerekben fellépő elektrokinetikus jelenségeket.

A félév elfogadásának feltételei 2 db elfogadott (nem elégtelen) zárthelyi dolgozat


Vizsgakérdések 1. A kolloid állapot, a kolloid rendszerek csoportosítása 2. A határfelület szerkezete, határfelületi jelenségek. A felületi feszültség. 3. Gáz/folyadék határfelület. Oldatok határfelülete, felületi rétegek, állapotegyenle-

tük. Folyadék-folyadék határfelület. 4. Szilárd/folyadék határfelület, kapilláriskondenzáció. Nedvesedés, nedvesítőszerek. 5. Az adszorpció jelensége, adszorpciós hő, adszorpciós állapotegyenletek, adszorp-

ciós izotermák (Freundlich, Langmuir, Langmuir–Hückel, BET), adszorpciós hiszterézis. Elektromos kettősréteg, elektrokinetikai potenciál, elektrokinetikus je-lenségek.

6. Diszperz rendszerek jellemzői, eloszlás, morfológia, diszperzitás fok. Kolloid rendszerek stabilitasa, a stabilitást befolyásoló tényezők. Aeroszolok, habok, Emulziók, szuszpenziók.

7. Reológia, sajátságok, vizsgálati módszerek. 8. Makromolekuláris kolloidok, sajátságaik, vizsgálati módszereik. 9. Asszociációs kolloidok, micella képződés, a micella képződést befolyásoló ténye-

zők, liposzómák, Langmuir Blodget rétegek, LB technika.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Szántó Ferenc: A kolloidkémia alapjai Rohrsetzer Sándor: Kolloidika




1 A kolloid állapot. DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD

1 A kolloid rendszerek csoportosítása DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD

2 A határfelület szerkezete, határfelületi jelenségek. DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD

2 A felületi feszültség. DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD

3 Gáz/folyadék határfelület. DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD

3 Oldatok határfelülete, felületi rétegek, állapotegyenle-tük.

DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD

4 Folyadék-folyadék határfelület. DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD

4 Folyadék-folyadék határfelület. DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD

5 Szilárd/folyadék határfelület, kapilláriskondenzáció. DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD

5 Nedvesedés, nedvesítőszerek. DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD

6 Az adszorpció jelensége, adszorpciós hő, adszorpciós állapotegyenletek,


6 Adszorpciós izotermák, adszorpciós hiszterézis. DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD

7 Elektromos kettősréteg DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD

7 Elektrokinetikai potenciál DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD

8 Elektrokinetikus jelenségek. DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD

8 Kolloid rendszerek stabilitasa, a stabilitást befolyásoló tényezők.


9 Diszperz rendszerek jellemzői, eloszlás, morfológia, diszperzitás fok.


9 Aeroszolok, habok. DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD

10 Emulziók és stabilitásuk. DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD

10 Szuszpenziók kszítése, állandósága. DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD

11 Reológiai alapfogalmak, sajátságok. DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD



Hét Téma Oktató 11 A reológia vizsgálati módszerei. DR. KOVÁCS

BARNA SZILÁRD

12 Makromolekuláris kolloidok, sajátságaik. DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD

12 Makromolekuláris kolloidok vizsgálati módszerei. DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD

13 Asszociációs kolloidok. DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD

13 micella képződés, a micella képződést befolyásoló tényezők


14 Liposzómák, DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD

14 Langmuir Blodget rétegek, LB technika. DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD



SZERVES KÉMIA 1. OGASV1 Tantárgyfelelős: PROF. DR. HIDEG KÁLMÁN, professor emeritus 6 kredit ▪ alapozó ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 42 + 42 + 0 = 84

Előfeltétel: OGAAS1 teljesített OGAAK1 teljesített

Létszám: 2 – 60

Tematika Az előadás és a gyakorlatok célja, hogy az élettudományi tárgyakhoz megfelelő molekulá-ris alapot nyújtson, rámutasson a kémiai szerkezet-biológiai hatás összefüggéseire. Az előadások a telített, telítetlen, aromás szénhidrogénektől kiindulva a halogént, oxigént, nitrogént, kénatomot (organogén elemeket) is tartalmazó származékok legfontosabb fizi-kai, kémiai sajátságait és az egyes vegyületcsoportok biológiai jelentőségét mutatják be.

A félév elfogadásának feltételei Szorgalmi időszakban két zárthelyi dolgozat, a félév végén szóbeli kollokvium. A gyakorlatról maximum 2 alkalommal való hiányzást fogadunk el. A gyakorlat elfogadá-sának feltételei: a preparátumok elkészítése, dolgozatok legalább elégséges jegyre való megírása és a jegyzőkönyv bemutatása.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Félév közbeni dolgozatok pótlására ill. javítására egy megbeszélt időpont. A gyakorlatok pótlása egy megbeszélt időpontban történik.

Vizsgakérdések 1. Telített szénhidrogének, kötésrendszer jellemzése, sp3-hibridizáció, nevezéktan,

fizikai és kémiai tulajdonságok. 2. Alkil-, aril-halogénvegyületek, a Hlg-C kötés jellemzése, előállítási módszerek,

kémiai reakciók, fontosabb halogénezett szénhidrogének. 3. Telítetlen szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp2- és sp-hibridizáció jel-

lemzői, nevezéktanuk, előállításuk, reakciókészségük. 4. Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége (polimerizáció,

izoprénvázas vegyületek, szteroidok, karotinoidok). 5. Aromás szénhidrogének: aromás jelleg, Hückel-szabály. Aromás elektrofil szubsz-

titúciós reakciók. 6. Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik. Kötésrendszerük, fizikai és kémiai tu-

lajdonságaik. Reakciók, előállítási módszerek. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok.

7. Fémorganikus vegyületek. Elektronszerkezet, reakciókészség, reakciók (Mg-, Na-, Li-, Zn-, Si-, Cu-, Cd-vegyületek).

8. Szerves kénvegyületek. Elektronszerkezetük, reakciókészségük. Jelentőségük bio-lógiai folyamatokban (biológiai metilezés, Ac-KoenzimA), gyógyszerekben (szul-fonamidok, antibiotikumok).

9. Alifás, aromás nitrovegyületek. Azo- és diazovegyületek. Elektronszerkezet, előál-lításuk, tulajdonságaik, jelentőségük.

10. Aminok. Elektronszerkezet, reakciókészség, előállítás, bázicitás. 11. Biológiailag fontos aminok, alkaloidok, gyógyszerek, hormonok. 12. Sztereokémiai fogalmak. Az optikai aktivitás fogalma, mérése, biológiai jelentősé-

ge.



A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Antus Sándor, Mátyus Péter: Szerves kémia I–III., Nemzeti Tankönyvkiadó, Buda-

pest, 2005. Gergely Pál, Penke Botond, Tóth Gyula: Szerves és bioorganikus kémia, Semmel-

weis Kiadó, Budapest, 2000. Novák Lajos, Nyitrai József, Hazai László: Biomolekulák kémiája, MKE, Budapest,

2001. Bruckner Győző: Szerves kémia I–1, I–2; II–1, II–2; III–1, III–2; Tankönyvkiadó,

Budapest, 1964–1981. Szántay Csaba: Elméleti szerves kémia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984. T. W. Graham Solomons: Organic Chemistry, 7th edition, Wiley and Sons, New

York, 2000. William H. Brown: Organic Chemistry, Saunders College Publishing, Fort Worth,

1995. Ajánlott irodalom – gyakorlat Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum I., Pécs, PTE ÁOK, 2001. Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum II., Pécs, PTE ÁOK, 2004.


1 Bevezetés; A szerves vegyületek csoportosítása; A funkciós csoport fogalma.

PROF. DR. HIDEG KÁLMÁN

2 Telített szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp3- hibridizáció, nevezéktan, fizikai és kémiai tulaj-donságok, konformáció fogalma.


3 Olefin szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp2-hibridizáció jellemzői, alkének reakciókészsége.


4 Acetilén szénhidrogének, sp-hibridizáció jellemzői, alkinek reakciókészsége.


5 Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége – polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, szteroidok, karotinoidok


6 Aromás szénhidrogének, aromás jelleg, Hückel-szabály. Aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók, irányítási szabályok.


7 Halogénvegyületek; A halogén-szén kötés jellemzése, szintézisük, reakciókészségük, fontosabb halogénezett szénhidrogének.


8 Fémorganikus (Mg-, Li-, Cu-, Zn-, Si-, Cd-organikus) vegyületek.


9 Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik kötésrend-szere. Fizikai és kémiai tulajdonságaik – elektronszer-kezetük, reakcióik. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok.




Hét Téma Oktató 10 Optikai aktivitás, konfiguráció fogalma, mérése, bio-

lógiai jelentősége. PROF. DR. HIDEG KÁLMÁN

11 Szerves kénvegyületek – elektronszerkezetük, reakció-készségük. Jelentőségük biológiai folyamatokban – kéntartalmú aminosavak, fehérjék, biológiai metilezés, Ac- koenzim-A, gyógyszerek.


12 Alifás és aromás nitrovegyületek. Elektronszerkezetük, előállításuk, kémiai tulajdonságaik, jelentőségük.


13 Aminok – elektronszerkezetük, reakciókészségük, előállításuk, bázicitás fogalma.


14 Biológiailag fontos aminok, alkaloidok, gyógyszerek, nitrogén tartalmú hormonok.



1 Tűz- és balesetvédelmi ismeretek, laboratóriumi eszközök bemutatása, alkánok, alkének kémcsőkísérletei (6.1.1.–6.1.9.).

2 Laboratóriumi alapműveletek I. (melegítés, hűtés, kevertetés, szűrés, o.p. meghatá-rozás), acetanilid előállítása, alkinek kémcsőkísérletei (6.1.10–6.1.14).

3 Laboratóriumi alapműveletek II. (színezékek oszlopkromatográfiás vizsgálata), aromás szénhidrogének kémcsőkísérletei (6.2.1.–6.2.11.), 1. ismeretlen meghatá-rozása.

4 Laboratóriumi alapműveletek III. (extrakció, desztilláció, szárítás, f.p. meghatáro-zás), t- butil-klorid előállítása, halogénezett szénhidrogének kémcsőkísérletei (6.3.1.–6.3.4.).

5 I. zárthelyi dolgozat, p-bróm-acetanilid előállítása, p-nitro-acetanilid előállítása.

6 Alkoholok, fenolok, éterek kémcsőkísérletei (6.4.1.–6.5.2.), 4-amino- benzolszul-fonamid előállítása.

7 Fluorenol előállítása redukcióval, fluorenon előállítása oxidációval, 2. ismeretlen meghatározása

8 Laboratóriumi alapműveletek IV. (folyamatos extrakció, vékonyréteg kromatográ-fia, forgatóképesség mérés, IR készülék használata), koleszterin kinyerése epekő-ből.

9 Laboratóriumi alapműveletek IV. (folyamatos extrakció, vékonyréteg kromatográ-fia, forgatóképesség mérés, IR készülék használata), piperin izolálása borsból.

10 Nitrobenzol szintézise.

11 II. zárthelyi, aminovegyületek kémcsőkísérletei (6.6.1.–6.6.6.).

12 Antranilsav szintézise, 3. ismeretlen azonosítása.

13 2-Jód-benzoesav szintézise

14 Laborzárás, pótlás, értékelés.



BIOKÉMIA 1. OGOBA1 Tantárgyfelelős: IFJ. DR. GALLYAS FERENC 4 kredit ▪ biol. és orv. elm. ismeretek ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 42 + 0 + 14 = 56

Előfeltétel: OGAMB1 teljesített OGAAK1 teljesített


Tematika A tárgy foglalkozik az élő szervezetben zajló kémiai, azaz biokémiai folyamatokkal. A két féléves Biokémia 1. szemesztere ezen belül az alapvető anyagcsere-folyamatok megismertetésével, az ezekben résztvevő enzimek, transzporterek és egyéb fehérjék szer-kezetének, működésének és szabályozásának elsajátíttatásával foglalkozik. Feltárja az anyagcsere-folyamatok alapjául szolgáló fizikai, kémiai, termodinamikai és reakcióki-netikai fogalmakkat és szabályszerűségekket, valamint megismerteti és számonkéri a fo-lyamatokban résztvevő kismolekulák szerkezeti sajátosságait. A tantárgy megalapozza a Biokémia 2, Gyógyszertan és Klinikai kémia tárgyakat.

A félév elfogadásának feltételei Max. 3 gyakorlatról hiányzás.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Gyakorlatvezetővel megbeszélt időpontban konzultáció.

Vizsgakérdések Fontosabb tématerületek, szempontok a vizsgára való felkészüléshez.

1. Aminosavak, fehérjék. Aminosavak elektrokémiai jellemzése. Peptidek és fehérjék. A fibrózus fehérjék szerkezete, fajtái. Myoglobin és hemoglobin szerkezete, funkciója. Fehérjék elválasztásának módsze-rei. Homológ fehérjék összehasonlítása funkcionális és filogenetikai aspektusból.

2. Általános enzimológia. Az enzimműködés alapjai, koenzimek, prosztetikus csoportok. Értelmezze a Michaelis–Menten elméletet. Mi az értelme a metszéspontoknak a dupla reciprok (1/v szemben 1/s) ábrázolás-ban. Milyen típusú enzimgátlásokat ismer? A kompetitív gátlás (laboratóriumi példákkal). Mi az alloszterikus szabályozás? Mutassa be néhány példán. Az enzimek kovalens modifikációja.

3. Glikolízis Bioenergetika: reverzibilis és irreverzibilis reakciók. A glikolízis és fermentáció fogalma, fajtái, energiamérlege. Hasonlítsa össze az al-koholos és tejsavas fermentációt. A piroszolosav oxidatív és nem-oxidatív dekarboxilezése. A glikolízis lépései 3 szénatomos termékek kialakulásáig. A glikolízis 3 szénatomos termékeinek to-vábbalakulása. Gyümölcscukor hasznosulása emlősben. Anorganikus foszfát beépülés szerves vegyületbe a glikolízis során.



4. Citrátkör Ismertesse a citrátkör CO2-t termelő lépéseit. Ismertesse a citrátkör redukált koenzimeket termelő lépéseit. Az acetyl-CoA molekula lebomlása a citrátkörben hány ATP keletkezésére ad le-hetőséget? [2-14C]acetát égetése esetén a citrátkörben a radioaktív C mikor jelenik meg 14CO2 formájában? A glukóz teljes elégése esetén hány ATP képződik? A glukóz teljes elégetése esetén hány ATP képződik szubsztrát szinten? A citrátkör gátlásának lehetőségei.

5. Légzési lánc. Az oxidatív foszforiláció és szétkapcsolása. A mitochondrialis membránok struktú-rája. Redoxpotenciál változások a légzési láncban. Respirációs komplexek és inhibitoraik. Hol lépnek be egyes szubsztrátok a légzési láncba? A légzéssel kapcsolatos mitochondrialis transzport folyamatok.

6. Átfogó metabolizmus. Soroljon fel néhány enzimet, amelyek a NADPH redukciós ekvivalenseit haszno-sítják. Hogyan történik a citrátkör utántöltése? Egyes glikolitikus enzimeknek az energiatermelésen kívül milyen más szerep jut? A NAD-NADH átalakulás meghatározása és ennek alkalmazásai. A tejsav oxidá-ciójának útja emlősben és élesztőben. Hogyan termelődik emlősökben a NADPH? Hogyan képződik a citoszolban NADH és hogyan tud elégni a légzési láncban? A CO2 fixálása állati sejtekben és a fotoszintézis során. Mi a biológiai oxidáció általános jellemzője, és miben különbözik a kémiai égés-től?

7. Pentóz-foszfát ciklus A pentóz-foszfát ciklusban keletkezett egyes intermedierek felhasználása más anyagcsere-folyamatban. A pentóz-foszfát ciklus jelentősége.

8. Fotoszintézis, Glioxalát ciklus, Glukogenezis Melyek a fotoszintézis fénytől független eseményei? A laktát glukózzá alakulásának jelentősége, egyes lépései. A piroszolosavból való glukóz képződés energia mérlege. Glikukóz és zsír egymásba alakulása állati sejtben. Az acetátban lévő radioaktivi-tás sorsa. Glikukóz és zsír egymásba alakulása növényi sejtben. A galaktóz és glükóz egymásba történő átalakulása? Glikogén szintézise és szabá-lyozása. A glikogén lebontása és ennek szabályozása. Glikogén tárolási betegségek.

9. Lipidek Lipidek osztályzása, természetben található zsírsavak jellemzői. A trigliceridek le-bontása, részeinek további sorsa. A zsírsavak oxidációjának lépései. Telítetlen és páratlan számú zsírsavak lebontása. A palmitinsav szintéziséhez szükséges prekurzorok előállítása a sejtben. A palmi-tinsav-szintézisének lépései.



A zsírsav szintetáz enzim szupramolekuláris szerkezete. Hogyan képzeli el az olajsav szintézisét emberben? Mevalonsav és ketontestek képződése. Hogyan lesz mevalonsavból koleszterin? Komplex lipidek szintézise, és szerepe. Lipidekbol képződő biológiailag aktív anyagok. A zsírsavak aktivációja és belépése a mitochondriumba. Egy palmitinsav molekula teljes elégésének energiamérlege. A ketontestek szintézise és felhasználásuk.

10. Aminosavak intermedier anyagcseréje Transzaminálási reakciók. Esszenciális és nem esszenciális aminosavak. Glukoplasztikus és ketoplasztikus aminosavak. A glutaminsav dehidrogenáz reakció és jelentősége. Mit tud a szerin és cisztein bioszintéziséről? A cisztein és metionin lebontása. Az aminocsoport eltávolításának lehetőségei az aminosavakból. A fenilalanin le-bontása emberben. Kapcsolatos enzimopáthiák. Hogyan zajlik a leucin oxidációja? A valin és izoleucin lebontása. Enzimopáthiák. A glutamin képződése és jelentősége. Mit tud a hem endogén képződéséről? A karbamid ciklus és jelentősége Kreatin képződése és szerepe. Adrenalin, acetilkolin és szerotonin szintézise. Az elágazóláncú aminosavak lebontásával kapcsolatos betegségek

11. Nukleotidok Nukleobázisok, nukleozidok, nukleotidok, a DNS és RNS összetétele. A purin nukleotid szintézise és a szintézis regulációja. A pirimidin nukleotid szintézise és a szintézis regulációja. Purin és pirimidin nukleotidok lebontása emberben. Hogyan képződnek a dezoxi-ribonukleotidok?

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Albert L. Lehninger–David L. Nelson–Michael M. Cox: (Worth Publichers, Inc.

1993.) Principles of Biochemistry Ádám Veronika által szerkesztett: (Semmelweis kiadó 2001.) Orvosi Biokémia Sümegi Balázs által szerkesztett: (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó 1997) Biokémiai

praktikum Lubert Stryer: (Fourth Edition 1995. E. H. Freeman & Company, New York.)

Biochemistry Thomas M. Devlin: (Second Edition, John Wiley & Sons, New York) Textbook of

Biochemistry. With Clinical Correlations


1 Fehérjék szerkezete, funkciója, peptidek PROF. DR. SÜMEGI BALÁZS

1 Folding, chaperonok DR. BERENTE ZOLTÁN

1 Energetika DR. BERENTE ZOLTÁN

2 Enzimműködés alapjai DR. BOGNÁR ZITA

2 Enzimműködés szabályozása, izoenzimek DR. BOGNÁR ZITA



Hét Téma Oktató 2 Hemoglobin, oxigénszállítás DR. KOVÁCS KRISZTINA

3 Az immunrendszer fehérjéi DR. KOVÁCS KRISZTINA

3 Glikolízis I. DR. BERENTE ZOLTÁN

3 Glikolízis II. DR. BERENTE ZOLTÁN

4 Glikolízishez kapcsolódó anyagcsere utak DR. BERENTE ZOLTÁN

4 Lipidek csoportosítása, biológiai membránok DR. VERES BALÁZS

4 Zsírsav oxidáció DR. VERES BALÁZS

5 Piruvát Dehidrogenáz Komplex DR. BERENTE ZOLTÁN

5 Citrátkör reakciói PROF. DR. SÜMEGI BALÁZS

5 Citrátkör szabályozása PROF. DR. SÜMEGI BALÁZS

6 Légzési lánc PROF. DR. SÜMEGI BALÁZS

6 ATP szintézis DR. TAPODI ANTAL

6 Mitokondriális transzport, ingák DR. VERES BALÁZS

7 Enzimek szupramolekuláris szerveződése PROF. DR. SÜMEGI BALÁZS

7 Reaktív oxigén gyökök PROF. DR. SÜMEGI BALÁZS

7 Fotoszintézis DR. VERES BALÁZS

8 Glukóz szintézis növényi sejtben DR. VERES BALÁZS

8 Glukoneogenezis állati sejtben IFJ. DR. GALLYAS FERENC

8 Pentóz foszfát út DR. RADNAI BALÁZS

9 Mono- és diszacharidok, UDP mechanizmusok. DR. RADNAI BALÁZS

9 Glikogén szintézis és lebontás DR. KOVÁCS KRISZTINA

9 Glikogén szintézis és lebontás szabályozása DR. KOVÁCS KRISZTINA

10 Zsírsav szintézis IFJ. DR. GALLYAS FERENC

10 Zsírsav elongáció, deszaturáció IFJ. DR. GALLYAS FERENC

10 Komplex lipidek szintézise IFJ. DR. GALLYAS FERENC

11 Koleszterin és ketontest szintézis IFJ. DR. GALLYAS FERENC

11 Lipid anyagcsere szabályozása, betegségek DR. KOVÁCS KRISZTINA

11 Szénhidrát anyagcsere szabályozása, betegségek IFJ. DR. GALLYAS FERENC

12 Aminosav lebontás; az amino csoport útja DR. DEBRECENI BALÁZS

12 Karbamid ciklus DR. DEBRECENI BALÁZS

12 Aminosav lebontás; a szénváz sorsa DR. DEBRECENI BALÁZS

13 Nem esszenciális aminosavak szintézise DR. TAPODI ANTAL

13 Aminosav anyagcsere; enzimopátiák DR. DEBRECENI BALÁZS

13 Biológiailag aktív vegyületek szintézise DR. DEBRECENI BALÁZS



Hét Téma Oktató 14 Purin, pirimidin váz szintézise DR. FARKAS VIKTÓRIA

14 Purin, pirimidin váz lebontása DR. FARKAS VIKTÓRIA

14 Metabolikus folyamatok áttekintése PROF. DR. SÜMEGI BALÁZS


1 Fehérjék tulajdonságai

2 Biokémiai alaptechnikák

3 Sejtkultúrás módszerek

4 Szívperfúziós vizsgálatok

5 Mitokondriális respiráció mérése Clark elektróddal

6 Anyagcserebetegségek

7 Konzultáció



ÉLETTAN 1. OGOEL1 Tantárgyfelelős: PROF. DR. LÉNÁRD LÁSZLÓ, egyetemi tanár 7 kredit ▪ biol. és orv. elm. ismeretek ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 70 + 28 + 0 = 98

Előfeltétel: OGAHA2 egyidejű OGAFB2 teljesített


Tematika A hallgató ismerje meg az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőit. Bioló-giai, biokémiai, kémiai, anatómiai, és alapvető gyógyszerészeti ismereteikre alapozva meg kell értenie a szervek és szervrendszerek, valamint az emberi szervezet egészének működési mechanizmusait, és az ezeket befolyásoló tényezőket. Az emberi szervezet funkcionális jellemzőinek, működésbeli tulajdonságainak, valamint a szervek és a szerv-rendszerek működési mechanizmusainak ismertetése.

A félév elfogadásának feltételei A PTE ÁOK Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában foglalt általános követelmények telje-sítése. A hallgatók kötelesek az órákon részt venni, az előírt gyakorlatokat elvégezni, s azokról jegyzőkönyvet készíteni. Vizsgára csak az a hallgató bocsátható, aki az egyes gyakorlati fejezetek végén sorra kerülő beszámolókat sikerrel teljesítette.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak.

Vizsgakérdések

Elméleti vizsgakérdések 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechaniz-

musaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat

jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás.

10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér pH szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai

a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.



17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályozás elektrokardiog-ram jellemzése.

18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. 25. A capilláris – keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozá-

sában. 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszo-

nyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzés-

szabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai.

Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabá-

lyozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata.



54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatáro-

zása. A clearence fogalma. 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és

szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadózásai. Hyperthermia, láz, hypother-

mia. 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmér-

sékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsék-

leten. 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők:

cAMP, Ca és diacilglycerol, protein kinazok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás

az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működé-

sének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben.

Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakel-

tők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szere-

pet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetopla-

centaris egység. 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin.



Gyakorlatos vizsgakérdések. 1. Prothrombin idő meghatározása. 2. A haematokrit- érték meghatározása. 3. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 4. A haemoglobin meghatározása. A haemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos

vizsgálata. 5. A vörösvértestszám meghatározása. 6. A fehérvérsejtszám meghatározása. 7. A vörösvértest- átmérő és térfogat (MCV) meghatározása. A vörösvértestek átla-

gos haemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 8. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 9. Az A, B, 0 és AB vércsoport meghatározása.

10. Az Rh vércsoport meghatározása. 11. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 12. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. A minden vagy semmi

törvényének demonstrálása. Summatio. 13. Elektrocardiographia. (EKG) 14. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 15. Keringés vizsgálata béka nyelvén. 16. A pulzus vizsgálata. 17. Vérnyomás mérése emberen. 18. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben. 19. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 20. Donders-féle modellkísérlet. A légzési nyomások meghatározása. Müller és

Valsalva kísérlet. 21. A gyomornedv vizsgálata. BAO, MAO, PAO. 22. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizs-

gálata. 23. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 24. A széklet vizsgálata, vér kimutatása. 25. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 26. Hogyan és miért határozza meg a vizelet fajsúlyát? 27. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 28. Haemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 29. Húgysav és creatinin kimutatása vizeletből. 30. A vizeletüledék vizsgálata. 31. Energiaforgalom meghatározása emberben. 32. Oxigénfogyasztás mérése patkányon.



A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv: Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére. Medicina Kiadó, Budapest

1998. Gyakorlatos segédtananyag: a POTE Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegy-

zet (Pécs, 1992.) A fentiek mellett használható még: Bálint P.: Orvosi élettan I – II. kötet, Medicina, Budapest 1986. Élettan biológusoknak (szerkesztették: Ádám György és Fehér Ottó), Tankönyvki-

adó, Budapest, 1988. W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest 1996. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina


1 Bevezetés. A fiziológia jelentősége az orvostudományban.

1 Folyadékterek. A vér.

1 A vér organikus és anorganikus alkotórészeinek jelentősége.

1 Haemoglobin. Vasforgalom.

1 Véralvadás.

2 Fehérvérsejtek élettani szerepe I.

2 Fehérvérsejtek élettani szerepe II.

2 Vércsoportrendszerek I.

2 Vércsoportrendszerek II.

2 Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés.

3 Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben

3 Electrocardiogram I.

3 Electrocardiogram II.

3 Szívhangok.

3 Perctérfogat. A szív munkája.

4 Haemodinamikai alapfogalmak.

4 Vérnyomás, pulzus.

4 Capillaris-keringés.

4 Vénás-keringés.

4 Nyirokkeringés.

5 Kisvérköri keringés. Agyi keringés.

5 A máj, bőr és az izom keringése.

5 A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása.



Hét Téma 5 A szív és keringésrendszeri homeostasis.

5 A légzés mechanikája.

6 Mellűri nyomásváltozások. Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légutak funkciói.

6 Gázcsere a tüdőben és a szövetekben.

6 A légzés kémiai szabályozása.

6 O2 és CO2 transzport, pH reguláció.

6 A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai.

7 Akklimatizáció

7 A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai.

7 A gyomor emésztési folyamatai.

7 Duodenum és epehólyag.

7 Emésztés és felszívódás a vékonybélben.

8 A vastagbél szerepe. Székletképződés.

8 Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők.

8 Tápanyagok sorsa a szervezetben

8 Vitaminok.

8 A májműködés élettana I.

9 A májműködés élettana II.

9 A glomerulus működése. A clearance fogalma.

9 A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció.

9 Vesekeringés.

9 Renin-angiotensin rendszer.

10 Tubularis folyamatok.

10 Koncentrálás-hígítás. Osmoreguláció.

10 Volumenreguláció.

10 A vizeletürítés mechanizmusa.

10 A szervezet pH szabályozása I.

11 A szervezet pH szabályozása II.

11 Energiaforgalom. Metabolizmus.

11 A helyes táplálkozás alapelvei.

11 Testhőmérséklet. Láz.

11 A testhőmérséklet perifériás szabályozása.

12 A testhőmérséklet központi szabályozása.



Hét Téma 12 A hypothalamo- hypophysealis rendszer.

12 A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik.

12 Hormonok celluláris hatásmechanizmusai I.

12 Hormonok celluláris hatásmechanizmusai II. Calmodulin. Prostaglandinok.

13 A női nemi működés szabályozása.

13 Terhesség

13 Laktáció.

13 Férfi nemi működések.

13 Erectio, ejaculatio, coitus.

14 A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása.

14 Pubertas, climacterium.

14 Pajzsmirigy I.

14 Pajzsmirigy II.

14 A hypophysis hátsólebeny hormonjai.


1 Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, mun-kavédelmi és balesetvédelmi szabályok.

1 Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, mun-kavédelmi és balesetvédelmi szabályok.

2 A vér vizsgálata I.

2 A vér vizsgálata I.

3 A vér vizsgálata II.

3 A vér vizsgálata II.

4 A vér vizsgálata III.

4 A vér vizsgálata III.

5 A vér élettana. Beszámoló.

5 A vér élettana. Beszámoló.

6 Élettani mérőállomások és kezelésük.

6 Élettani mérőállomások és kezelésük.

7 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I.

7 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I.

8 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II.

8 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II.



Hét Téma 9 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III.

9 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III.

10 A szív és a keringés élettana. Beszámoló.

10 A szív és a keringés élettana. Beszámoló.

11 A légzés vizsgálata.

11 A légzés vizsgálata.

12 Az emésztés vizsgálata. Beszámoló

12 Az emésztés vizsgálata. Beszámoló

13 Vizeletvizsgálat.

13 Vizeletvizsgálat.

14 Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Beszámoló

14 Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Beszámoló

4. SZEMESZTER

Farmakobotanika 2. ..................................................................OGAGN2........180

Műszeres analitika....................................................................OGAMUA ......183

Szerves kémia 2........................................................................OGASK2.........186

Analitikai kémia 2. ...................................................................OGAAN2........190

Biokémia 2. ..............................................................................OGOBK2 ........191

Élettan 2....................................................................................OGOEL2.........197

Gyógyszerügyi ismeretek 1. .....................................................OGGGI1..........207

Szakmai gyakorlat 1. ................................................................OGRSG1.........210



FARMAKOBOTANIKA 2. OGAGN2 Tantárgyfelelős: DR. MOLNÁR PÉTER, egyetemi adjunktus 2 kredit ▪ alapozó ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 14 + 0 = 28

Előfeltétel: OGALAT teljesített OGAGN1 teljesített

Létszám: 5 – 50

Tematika A farmakobotanika a teljes növénytan gyógyszerészeti vonatkozásait összegezi. Témája kiterjed a növényi sejttanra, szövettanra, a morfológiai alapfogalmak ismertetésére, a nö-vények rendszerezésére. A szisztematikán belül ismerteti a gyógynövények földrajzi származását, termeszthetőségét, a természetvédelem szempontjait. Különösen hangsúlyo-sak a kemotaxonómiai ismeretek, hiszen a hatás igen gyakran összefügg a gyógynövény rendszertani helyével, ill. az ehhez tartozó kémiai jellemzőkkel. A hallgatónak el kell sajátítania azokat az általános és speciális növénytani alapismereteket, amelyek szüksége-sek a farmakognózia (gyógynövény- és drogismeret) megértéséhez. Ismernie kell a külső és belső növénymorfológiai és szövettani fogalmakat és a kemotaxonómia alapvető tör-vényszerűségeit. A gyakorlat során a fő hangsúly a gyógynövények felismerésén van, és alapfeltétel a növényhatározó könyvek biztonságos használata. A szövettani alapismeretek teszik lehetővé a helyes anatómiai fogalmak használatát, végülis a fajok (taxonok) pontos azonosítását.

A félév elfogadásának feltételei Maximális hiányzás a gyakorlatokról: 2. A gyakorlatokon szerzett tudásról a félév során 2 alkalommal dolgozat írásával (gyógynövények felismerése és jellemzése) kötelező beszámolni.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei A gyakorlatokon kötelező a részvétel, mulasztás esetén legfeljebb két gyakorlat pótolható.

Vizsgakérdések A szigorlaton 5 herbáriumi növényt kell felismerni és morfológiailag röviden jellemezni. Az elméleti tudásról 2 tétel ismertetésével szükséges megfelelő tájékozottságot nyújtani, az adott növénycsaládok általános bemutatásával és az oda tartozó gyógynövény fajok morfológiai és kemotaxonómiai jellemzésével.

1. Algae, Fungi, Lichenes 2. Lycopodiaceae, Equisetaceae, Aspidiaceae, Polypodiaceae 3. Ginkgoaceae, Abietaceae, Cupressaceae, Taxaceae, Ephedraceae 4. Myristicaceae, Illiciaceae, Lauraceae, Piperaceae, Aristolochiaceae 5. Berberidaceae, Ranunculaceae 6. Papaveraceae, Fumariaceae 7. Chenopodiaceae, Caryophyllaceae, Polygonaceae 8. Fagaceae, Betulaceae, Juglandaceae 9. Rosaceae

10. Caesalpiniaceae, Fabaceae 11. Myrtaceae, Onagraceae 12. Rutaceae, Anacardiaceae 13. Hippocastanaceae, Geraniaceae, Linaceae, Erythroxylaceae



14. Rhamnaceae, Vitaceae, Loranthaceae 15. Araliaceae, Apiaceae 16. Violaceae, Cucurbitaceae 17. Brassicaceae, Salicaceae 18. Tiliaceae, Sterculiaceae 19. Malvaceae, Moraceae, Cannabaceae 20. Urticaceae, Euphorbiaceae 21. Elaeagnaceae, Theaceae, Hypericaceae, Primulaceae 22. Caprifoliaceae, Valerianaceae, Ericaceae 23. Loganiaceae, Rubiaceae 24. Apocynaceae, Asclepiadaceae, Gentianaceae, Menyanthaceae 25. Solanaceae, Convolvulaceae 26. Boraginaceae, Scrophulariaceae 27. Plantaginaceae, Lamiaceae 28. Lobeliaceae, Asteraceae, (Cichoriaceae) 29. Dioscoreaceae, Convallariaceae, Asparagaceae, Ruscaceae, Agavaceae 30. Asphodelaceae, Hyacinthaceae, Alliaceae 31. Amaryllidaceae, Melanthaceae, Liliaceae 32. Colchicaceae, Iridaceae, Orchidaceae 33. Zingiberaceae, Poaceae, Arecaceae

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dános Béla: Farmakobotanika – kemotaxonómia. Argumentum, Budapest, 1997. Dános Béla: Farmakobotanika – gyógynövényismeret. Semmelweis Kiadó, Buda-

pest, 2006. Haraszty Árpád (szerk.): Növényszervezettan és növényélettan. Nemzeti Tankönyv-

kiadó, Budapest, 1998 (mindenkori legújabb kiadás). Mihalik Erzsébet és mtsai: Növényanatómiai praktikum. JATEPress, Szeged, 1999. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos

növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Az előadások anyaga hozzáférhető az intraneten is: http://intranet.pote.hu/OKTATAS/farmakognozia/ (Felelős: Dr. Farkas Ágnes)


1 Magnoliidae DR. FARKAS ÁGNES

2 Caryophyllidae DR. FARKAS ÁGNES

3 Hamamelididae DR. FARKAS ÁGNES

4 Rosidae I. DR. FARKAS ÁGNES

5 Rosidae II. DR. FARKAS ÁGNES

6 Dilleniidae DR. FARKAS ÁGNES

7 Cornidae DR. FARKAS ÁGNES



Hét Téma Oktató 8 Lamiidae I. DR. FARKAS ÁGNES

9 Lamiidae II. DR. FARKAS ÁGNES

10 Asteridae DR. FARKAS ÁGNES

11 Alismatidae DR. FARKAS ÁGNES

12 Liliidae DR. FARKAS ÁGNES

13 Zingiberidae DR. FARKAS ÁGNES

14 Commelinidae, Arecidae DR. FARKAS ÁGNES


1 Brassicaceae, Salicaceae, Tiliaceae, Cannabaceae. Humulus lupulus horgas ka-paszkodószőre és mirigypikkelye.

2 Malvaceae, Moraceae, Urticaceae, Buxaceae. Urtica dioica csípőszőre.

3 Euphorbiaceae, Elaeagnaceae, Hypericaecae. Euphorbia sp. keményítőszemek és tejcsövek, Elaeagnus angustifolia csillagszőre.

4 Primulaceae, Caprifoliaceae, Valerianaceae, Rubiaceae. Sambucus nigra hajtása.

5 Apocynaceae. Asclepiadaceae, Solanaceae. Nerium oleander levele, Solanum tuberosum keményítőszemek.

6 Convolvulaceae, Boraginaceae, Plantaginaceae. Boraginaceae fedőszőrök.

7 Scrophulariaceae, Verbenaceae. Verbascum phlomoides fedőszőre.

8 Lamiaceae I. (Betonica – Origanum). Lamiaceae típusú mirigyszőr Lavandula sp. levélen.

9 Lamiaceae II. (Prunella –Thymus). Salvia officinalis hajtása.

10 Asteraceae I. (Achillea – Helianthus). Helianthus annuus másodlagosan vastago-dott szára.

11 Asteraceae II. (Inula -). Taraxacum officinale rizómája.

12 Monocotyledonopsida: Dioscoreaceae, Convallariaceae, Asparagaceae, Ruscaceae. Convallaria majalis rizómája.

13 Alliaceae, Orchidaceae, Poaceae. Allium sp. gyökércsúcsa és levele, Allium cepa burokpikkelylevele.

14 Botanikuskert látogatása.



MŰSZERES ANALITIKA OGAMUA Tantárgyfelelős: PROF. DR. KILÁR FERENC, egyetemi tanár 5 kredit ▪ alapozó ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 42 + 0 = 70

Előfeltétel: OGAFB2 teljesített OGAAN2 egyidejű


Tematika A műszeres analízis elméletének és gyakorlatának részletes tárgyalása. A hallgatók is-merkedjenek meg a legfontosabb műszeres analitikai vizsgáló-módszerekkel. Gyakorlat-ban tanulják meg a műszerek kezelésének alapvető problémáit.

A félév elfogadásának feltételei Sikeres zárthelyi dolgozatok a gyakorlatokon. Szóbeli vizsga. Maximum 2 hiányzás a gyakorlatokon.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Egy alkalommal pótlás

Vizsgakérdések 1. Műszeres jelképzés. 2. Mérési hiba, adatgyűjtés. 3. Kemometriai alapfogalmak. 4. Elektroanalitikai módszerek (potenciometria, konduktometria, voltammetria). 5. Spektrofotometria. 6. Molekulaspektroszkópia (IR, fluoreszcencia). 7. Elválasztási módszerek. 8. Folyadék-kromatográfia. 9. Gázkromatográfia.

10. Elektrokinetikus módszerek, kapilláris elektroforézis. 11. Atomspektroszkópia. 12. Mágneses módszerek – elektronspinrezonancia-spektroszkópia (ESR). 13. Mágneses magrezonancia-spektroszkópia (NMR). 14. Tömegspektrometria. 15. Ultracentrifugálás. 16. Optikai forgatóképesség és cirkuláris dikroizmus. 17. Termoanalitika.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kékedy László és Kékedy Nagy László: Műszeres analitikai kémia. Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai. Kémiai és műszeres elemzés


1 Műszeres jelképzés PROF. DR. KILÁR FERENC

1 Mérési hiba, adatgyűjtés PROF. DR. KILÁR FERENC



Hét Téma Oktató 2 Kemometriai alapfogalmak PROF. DR. KILÁR FERENC

2 Elektroanalitikai módszerek (potenciometria, konduktometria, voltammetria)

PROF. DR. KILÁR FERENC

3 Spektrofotometria PROF. DR. KILÁR FERENC

3 Spektrofotometria PROF. DR. KILÁR FERENC

4 Molekulaspektroszkópia (IR, fluoreszcencia PROF. DR. KILÁR FERENC

4 Molekulaspektroszkópia (IR, fluoreszcencia PROF. DR. KILÁR FERENC

5 Folyadék-kromatográfia PROF. DR. KILÁR FERENC

5 Folyadék-kromatográfia PROF. DR. KILÁR FERENC

6 Gázkromatográfia PROF. DR. KILÁR FERENC

6 Gázkromatográfia PROF. DR. KILÁR FERENC

7 Elektrokinetikus módszerek, kapilláris elektroforézis PROF. DR. KILÁR FERENC

7 Elektrokinetikus módszerek, kapilláris elektroforézis PROF. DR. KILÁR FERENC

8 Atomspektroszkópia. PROF. DR. KILÁR FERENC

8 Atomspektroszkópia. PROF. DR. KILÁR FERENC

9 Mágneses módszerek – elektronspinrezonancia-spektroszkópia (ESR).


9 Mágneses módszerek – elektronspinrezonancia-spektroszkópia (ESR).


10 Mágneses magrezonancia-spektroszkópia (NMR). PROF. DR. KILÁR FERENC

10 Mágneses magrezonancia-spektroszkópia (NMR). PROF. DR. KILÁR FERENC

11 Tömegspektrometria. PROF. DR. KILÁR FERENC

11 Tömegspektrometria. PROF. DR. KILÁR FERENC

12 Ultracentrifugálás. PROF. DR. KILÁR FERENC

12 Ultracentrifugálás. PROF. DR. KILÁR FERENC

13 Mössbauer spektroszkópia PROF. DR. KILÁR FERENC

13 Optikai forgatóképesség és cirkuláris dikroizmus. PROF. DR. KILÁR FERENC

14 Termoanalitika. PROF. DR. KILÁR FERENC

14 Termoanalitika. PROF. DR. KILÁR FERENC


1 Potenciometria

2 Potenciometria

3 Konduktometria

4 Spektrofotometria



Hét Téma 5 Spektrofotometria

6 Atomabszorpció

7 EPR spektrometria

8 NMR spektroszkópia

9 Gázkromatográfia (GC)

10 Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC).

11 Kapilláris elektroforézis (CE).

12 Kapilláris elektroforézis (CE).

13 Mass spectrometry

14 Pótlás, jegymegajánlás



SZERVES KÉMIA 2. OGASK2 Tantárgyfelelős: PROF. DR. HIDEG KÁLMÁN, professor emeritus 6 kredit ▪ alapozó ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 42 + 42 + 0 = 84

Előfeltétel: OGASV1 teljesített Létszám: 2 – 60

Tematika Az előadás és a gyakorlatok célja, hogy az élettudományi tárgyakhoz megfelelő molekulá-ris alapot nyújtson, rámutasson a kémiai szerkezet-biológiai hatás összefüggéseire. Az előadások a telített, telítetlen, aromás szénhidrogénektől kiindulva a halogént, oxigént, nitrogént, kénatomot (organogén elemeket) is tartalmazó származékok legfontosabb fizi-kai, kémiai sajátságait és az egyes vegyületcsoportok biológiai jelentőségét mutatják be.

A félév elfogadásának feltételei Szorgalmi időszakban két zárthelyi dolgozat, a félév végén szóbeli szigorlat. A gyakorlatról maximum 2 alkalommal való hiányzást fogadunk el. A gyakorlat elfogadá-sának feltételei: a preparátumok elkészítése, dolgozatok legalább elégséges jegyre való megírása és a jegyzőkönyv bemutatása.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Félév közbeni dolgozatok pótlására ill. javítására egy megbeszélt időpont. A gyakorlatok pótlása egy megbeszélt időpontban történik.

Vizsgakérdések 1. Telített szénhidrogének, kötésrendszer jellemzése, sp3-hibridizáció, nevezéktan,

fizikai és kémiai tulajdonságok. 2. Alkil-, aril-halogénvegyületek, a Hlg-C kötés jellemzése, előállítási módszerek,

kémiai reakciók, fontosabb halogénezett szénhidrogének. 3. Telítetlen szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp2- és sp-hibridizáció jel-

lemzői, nevezéktanuk, előállításuk, reakciókészségük. 4. Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége (polimerizáció,

izoprénvázas vegyületek, szteroidok, karotinoidok). 5. Aromás szénhidrogének: aromás jelleg, Hückel-szabály. Aromás elektrofil szubsz-

titúciós reakciók. 6. Egy és két heteroatomos, 5-tagú heterociklusos vegyületek, heteroaromás vegyüle-

tek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag jelentős képviselőik. 7. Egy és két heteroatomos, 6-tagú heterociklusos vegyületek, heteroaromás vegyüle-

tek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag fontos származékok. 8. Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik. Kötésrendszerük, fizikai és kémiai tu-

lajdonságaik. Reakciók, előállítási módszerek. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok.

9. Oxovegyületek, a C=O kötés elektronszerkezeti értelmezése, enol-oxo tautoméria, fontosabb reakciók, származékok, biológiai jelentőségük.

10. Karbonsavak, fizikai és kémiai tulajdonságok jellemzése az elektronszerkezet alap-ján. Biológiai jelentőségük, fontosabb képviselőik.

11. α-helyzetben helyettesített karbonsavak, di- és polikarbonsavak. 12. Karbonsav származékok, előállítási reakcióik. Biológiai jelentőségük (zsírok,

foszfolipidek).



13. Szénsav származékok, előállítási módszerek, reakcióik. Biológiai jelentőségük. 14. α-aminosavak, peptidek, peptidszintézis, fehérjék. Biológiai jelentőségük. 15. Szervetlen savakkal képzett észterek. Gyakorlati jelentőségük. 16. Fémorganikus vegyületek. Elektronszerkezet, reakciókészség, reakciók (Mg-, Na-,

Li-, Zn-, Si-, Cu-, Cd-vegyületek). 17. Szerves kénvegyületek. Elektronszerkezetük, reakciókészségük. Jelentőségük bio-

lógiai folyamatokban (biológiai metilezés, Ac-KoenzimA), gyógyszerekben (szul-fonamidok, antibiotikumok).

18. Alifás, aromás nitrovegyületek. Azo- és diazovegyületek. Elektronszerkezet, előál-lításuk, tulajdonságaik, jelentőségük.

19. Aminok. Elektronszerkezet, reakciókészség, előállítás, bázicitás. 20. Biológiailag fontos aminok, alkaloidok, gyógyszerek, hormonok. 21. Egyszerű szénhidrátok, cukrok, glikozidok. Monoszacharidok reakciói. 22. Összetett szénhidrátok, tartalék tápanyag és váz szénhidrátok. 23. Heterociklusok a nukleinbázisokban. Nukleinsavak. 24. Sztereokémiai fogalmak. Az optikai aktivitás fogalma, mérése, biológiai jelentősé-

ge.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Antus Sándor, Mátyus Péter: Szerves kémia I–III., Nemzeti Tankönyvkiadó, Buda-

pest, 2005. Gergely Pál, Penke Botond, Tóth Gyula: Szerves és bioorganikus kémia, Semmel-

weis Kiadó, Budapest, 2000. Novák Lajos, Nyitrai József, Hazai László: Biomolekulák kémiája, MKE, Budapest,

2001. Bruckner Győző: Szerves kémia I–1, I–2; II–1, II–2; III–1, III–2; Tankönyvkiadó,

Budapest, 1964–1981. Szántay Csaba: Elméleti szerves kémia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984. T. W. Graham Solomons: Organic Chemistry, 7th edition, Wiley and Sons, New

York, 2000. William H. Brown: Organic Chemistry, Saunders College Publishing, Fort Worth,

1995. Ajánlott irodalom – gyakorlat Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum I., Pécs, PTE ÁOK, 2001. Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum II., Pécs, PTE ÁOK, 2004.


1 Oxovegyületek, a C=O kötés elektronszerkezeti értel-mezése, enol-oxo tautoméria, fontosabb reakcióik, származékaik, biológiai jelentőségük.


2 Karbonsavak: fizikai és kémiai tulajdonságok jellem-zése az elektronszerkezet alapján. Biológiai jelentősé-gük, fontosabb képviselőik.




Hét Téma Oktató 3 Alfa-helyzetben helyettesített karbonsavak, di- és

polikarbonsavak. PROF. DR. HIDEG KÁLMÁN

4 Karbonsav származékok, reakciókészségük, előállítási reakcióik. Biológiai jelentőségük: zsírok, foszfolipidek.


5 Szénsav származékok, előállítási módszerek, reakció-ik. Biológiai jelentőségük.


6 Szervetlen savakkal képzett észterek gyakorlati jelen-tőségük.


7 Alfa-aminosavak, peptidek, fehérjék. PROF. DR. HIDEG KÁLMÁN

8 Egyszerű szénhidrátok, aldózok, ketózok, di- és oligoszacharidok.


9 Összetett szénhidrátok, tartalék tápanyag és váz szén-hidrátok


10 Heterociklusok: egy és két heteroatomos, 5-tagú hete-rociklusos vegyületek. 5-Tagú heteroaromás vegyüle-tek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiai-lag fontos származékok.


11 Heterociklusok: egy és két heteroatomos, 6-tagú hete-rociklusos vegyületek. 6-Tagú heteroaromás vegyüle-tek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiai-lag fontos származékok.


12 Nukleotidok, nukleozidok, nukleinsavak. PROF. DR. HIDEG KÁLMÁN

13 Vitaminok. PROF. DR. HIDEG KÁLMÁN

14 Szerkezetazonosítási módszerek a szerves kémiában. PROF. DR. HIDEG KÁLMÁN


1 Munkavédelmi, tűzvédelmi ismeretek, felszerelések átvétele, benzaldehid tisztítá-sa, benzoin előállítása.

2 2,6-dibenzilidén-ciklohexanon szintézise, oxovegyületek kémcsőkísérletei (6.7.1. – 6.7.7.)

3 Benzil előállítása, 4. ismeretlen azonosítása.

4 Szénhidrátok kémcsőkísérletei (6.8.1.–6.8.12.), oxálsav előállítása, citromsav, pektin izolálása.

5 Glükóz acetilezése, 5. ismeretlen azonosítása.

6 III. Zárthelyi dolgozat (oxovegyületek, szénhidrátok), karbonsavak kémcsőkísérle-tei (6.9.1.–6.9.5.), aszpirin előállítása.

7 Lidocain szintézise (I. lépés), karbonsavszármazékok kémcsőkísérletei (6.9.6. - 6.9.11.).



Hét Téma 8 Lidocain szintézise (II. lépés)

9 Heterociklusok előállítása I., kémcsőkísérletek (6.10.1.–6.10.3), benzimidazol, 4,5- difenil-imidazol előállítása.

10 Heterociklusok előállítása II., Dilantin, 4-metil-7-hidroxi-kumarin előállítása.

11 IV. Zárthelyi dolgozat (karbonsavak, karbonsav származékok, heterociklusok), koffein izolálása

12 Mirisztinsav, kvercetin izolálása.

13 Aminosavak és fehérjék kémcsőkísérletei (6.12.1.–6.12.5.)

14 Laborzárás, pótlások, értékelés.



ANALITIKAI KÉMIA 2.* OGAAN2 Tantárgyfelelős: PROF. DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár 5 kredit ▪ alapozó ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 28 + 42 + 0 = 70

Előfeltétel: OGAAK1 teljesített OGAAS1 teljesített

Létszám: 1 – korlátlan A részletes tantárgyleírást lásd a 2. szemeszterben.

* Csak a 2007/2008-as tanévben.



BIOKÉMIA 2. OGOBK2 Tantárgyfelelős: IFJ. DR. GALLYAS FERENC 4 kredit ▪ biol. és orv. elm. ismeretek ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 42 + 0 + 14 = 56

Előfeltétel: OGOBA1 teljesített Létszám: 1 – korlátlan

Tematika A két féléves Biokémia 2. szemesztere az első félévben tanultakon alapulva a genetikai információ tárolásában és továbbításában résztvevő kis- és makromolekulák szerkezeté-vel, működésével és szabályozásával, valamint a molekulária biológiai technikákkal foglalkozik. Ezen kívül tárgyalja az anyagcsere-folyamatok szerv- és szervezet-szintű szabályozásának, a sejten belüli és a szervezeten belüli információ továbbításának mecha-nizmusait, valamint az egyes szervekre és szervrendszerekre vonatkozó speciális bioké-miai ismereteket. A tantárgy megalapozza a Patobiokémia, Gyógyszertan, Kórélettan preklinikai, Belgyó-gyászat, Klinikai Kémia és Neurológia tárgyakat.

A félév elfogadásának feltételei max. 3 gyakorlatról hiányzás.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei gyakorlatvezetővel megbeszélt időpontban konzultáció.

Vizsgakérdések 1. Aminosavak, fehérjék.

Aminosavak elektrokémiai jellemzése. Peptidek és fehérjék. A fibrózus fehérjék szerkezete, fajtái. Myoglobin és hemoglobin szerkezete, funkciója. Fehérjék elválasztásának módsze-rei. Homológ fehérjék összehasonlítása funkcionális és filogenetikai aspektusból.

2. Általános enzimológia. Az enzimműködés alapjai, koenzimek, prosztetikus csoportok. Értelmezze a Michaelis–Menten elméletet. Mi az értelme a metszéspontoknak a dupla reciprok (1/v szemben 1/s) ábrázolás-ban. Milyen típusú enzimgátlásokat ismer? A kompetitív gátlás (laboratóriumi példákkal). Mi az alloszterikus szabályozás? Mutassa be néhány példán. Az enzimek kovalens modifikációja.

3. Glikolízis Bioenergetika: reverzibilis és irreverzibilis reakciók. A glikolízis és fermentáció fogalma, fajtái, energiamérlege. Hasonlítsa össze az al-koholos és tejsavas fermentációt. A piroszolosav oxidatív és nem-oxidatív dekarboxilezése. A glikolízis lépései 3 szénatomos termékek kialakulásáig. A glikolízis 3 szénatomos termékeinek to-vábbalakulása. Gyümölcscukor hasznosulása emlősben. Anorganikus foszfát beépülés szerves vegyületbe a glikolízis során.



4. Citrátkör Ismertesse a citrátkör CO2-t termelő lépéseit. Ismertesse a citrátkör redukált koenzimeket termelő lépéseit. Az acetyl-CoA molekula lebomlása a citrátkörben hány ATP keletkezésére ad le-hetőséget? [2-14C]acetát égetése esetén a citrátkörben a radioaktív C mikor jelenik meg 14CO2 formájában? A glukóz teljes elégése esetén hány ATP képződik? A glukóz teljes elégetése esetén hány ATP képződik szubsztrát szinten? A citrátkör gátlásának lehetőségei.

5. Légzési lánc. Az oxidatív foszforiláció és szétkapcsolása. A mitochondrialis membránok struktú-rája. Redoxpotenciál változások a légzési láncban. Respirációs komplexek és inhibitoraik. Hol lépnek be egyes szubsztrátok a légzési láncba? A légzéssel kapcsolatos mitochondrialis transzport folyamatok.

6. Átfogó metabolizmus. Soroljon fel néhány enzimet, amelyek a NADPH redukciós ekvivalenseit haszno-sítják. Hogyan történik a citrátkör utántöltése? Egyes glikolitikus enzimeknek az energiatermelésen kívül milyen más szerep jut? A NAD-NADH átalakulás meghatározása és ennek alkalmazásai. A tejsav oxidá-ciójának útja emlősben és élesztőben. Hogyan termelődik emlősökben a NADPH? Hogyan képződik a citoszolban NADH és hogyan tud elégni a légzési láncban? A CO2 fixálása állati sejtekben és a fotoszintézis során. Mi a biológiai oxidáció általános jellemzője, és miben különbözik a kémiai égés-től?

7. Pentóz-foszfát ciklus A pentóz-foszfát ciklusban keletkezett egyes intermedierek felhasználása más anyagcsere- folyamatban. A pentóz-foszfát ciklus jelentősége.

8. Fotoszintézis, Glioxalát ciklus, Glukogenezis Melyek a fotoszintézis fénytől független eseményei? A laktát glukózzá alakulásának jelentősége, egyes lépései. A piroszolosavból való glukóz képződés energia mérlege. Glikukóz és zsír egymásba alakulása állati sejtben. Az acetátban lévő radioaktivi-tás sorsa. Glikukóz és zsír egymásba alakulása növényi sejtben. A galaktóz és glükóz egymásba történő átalakulása? Glikogén szintézise és szabá-lyozása. A glikogén lebontása és ennek szabályozása. Glikogén tárolási betegségek.

9. Lipidek Lipidek osztályzása, természetben található zsírsavak jellemzői. A trigliceridek le-bontása, részeinek további sorsa. A zsírsavak oxidációjának lépései. Telítetlen és páratlan számú zsírsavak lebontása. A palmitinsav szintéziséhez szükséges prekurzorok előállítása a sejtben. A palmi-tinsav-szintézisének lépései.



A zsírsav szintetáz enzim szupramolekuláris szerkezete. Hogyan képzeli el az olajsav szintézisét emberben? Mevalonsav és ketontestek képződése. Hogyan lesz mevalonsavból koleszterin? Komplex lipidek szintézise, és szerepe. Lipidekből képződő biológiailag aktív anyagok. A zsírsavak aktivációja és belépése a mitochondriumba. Egy palmitinsav molekula teljes elégésének energiamérlege. A ketontestek szintézise és felhasználásuk.

10. Aminosavak intermedier anyagcseréje Transzaminálási reakciók. Esszenciális és nem esszenciális aminosavak. Glukoplasztikus és ketoplasztikus aminosavak. A glutaminsav dehidrogenáz reakció és jelentősége. Mit tud a szerin és cisztein bioszintéziséről? A cisztein és metionin lebontása. Az aminocsoport eltávolításának lehetőségei az aminosavakból. A fenilalanin le-bontása emberben. Kapcsolatos enzimopáthiák. Hogyan zajlik a leucin oxidációja? A valin és izoleucin lebontása. Enzimopáthiák. A glutamin képződése és jelentősége. Mit tud a hem endogén képződéséről? A karbamid ciklus és jelentősége Kreatin képződése és szerepe. Adrenalin, acetilkolin és szerotonin szintézise. Az elágazóláncú aminosavak lebontásával kapcsolatos betegségek

11. Nukleotidok Nukleobázisok, nukleozidok, nukleotidok, a DNS és RNS összetétele. A purin nukleotid szintézise és a szintézis regulációja. A pirimidin nukleotid szintézise és a szintézis regulációja. Purin és pirimidin nukleotidok lebontása emberben. Hogyan képződnek a dezoxi-ribonukleotidok?

12. DNS metabolizmus A DNS szerkezete és tulajdonságai. Denaturációja. Az eukariota kromoszóma általános felépítése, a DNS becsomagolása az eukariota sejtmagban. A bakteriális DNS replikáció ismertetése. A bakteriális DNS-polimerázok összehasonlító ismertetése. Eukarióta DNS replikáció. DNS-repair mechanizmusok ismertetése.

13. RNS metabolizmus Bakteriális RNS-polimeráz bemutatása. Eukariota és prokariota RNS-polimerázok összehasonlítása. A bakteriális transz-kripció általános ismertetése. Prokariota génexpressziók regulációja, operon. Eukariota génexpresszió szabályo-zása. A különböző típusú intronok kivágása, az mRNS mérése. Ribozimek. RNS vírusok felépítése, és tulajdonságaik. A genetikai kód, kódolási lehetőségek. A tRNS-ek felépítése és aminosavak aktiválása.

14. Fehérjeszintézis A riboszómák felépítése, fehérje szintézis. Fehérje medialt „folding” és fehérjék poszt-transzlácionális módosításai. Fehérje transzport az endoplazmatikus retikulumokban.



15. Molekuláris biológiai technikák A gének klónozásának stratégiája Mutációk és deléciók detektálásának módszerei. Irányított mutagenezis. Antiszensz-RNS technikák eukariotákban. Specifikus génmegszakítási eljárások. A mitochondrialis genom speciális felépítése és tulajdonságai. A mitochondrialis genom hibái által okozott betegségek. A sejtosztódás ellenőrzési pontjai.

16. Vitaminok Az egyes vízoldható vitaminokból milyen koenzimek képződnek? C vitamin és szerepei. A zsíroldható vitaminok: az A vitamin szerepe a látásban, a K vitamin szerepe a véralvadásban, hormon képződés a D vitaminból és ennek funkciója a Ca anyag-cserében

17. Hormonok hatása, általános biokémia, Az inzulin mint molekula, hormon, hatásai és jelátvivő rendszere (PIP3, PKB, GSK-3 szerepe) A glukagon mint molekula, hormon, hatásai és jelátvivő rendszere (cAMP, PKA) A (nor)adrenalin molekula, hormon és jelátvivő rendszere (cAMP, PKA) Az IP3 és a DAG keletkezése, szerepe. Mit tud a szteroid hormonokról általában, és ezek célszervekben való hatásmecha-nizmusáról? A Na+/ K+ pumpáról. A Na+ gradiens szerepe más anyagok transzportjában? Mit tud a H+ gradiens általános szerepéről?

18. Szervek biokémiája Szénhidrátok, lipidek és fehérjék emésztése emberben Az A vitamin és a vizuális események Változások éhezés és táplálkozás során A máj speciális biokémiai funkciói. Oxigenázok A szérum enzimek meghatározásának gyakorlati jelentősége Az O2 és CO2 transzportja. A vvt. anyagcseréje Szérum fehérjék áttekintése Idegrendszer biokémiája, hosszú és rövidtávú memoria, neurodegeneratív betegsé-gek

19. Sejtbiológia, jelátvitel Az inzulin, a glukagon, a (nor)adrenalin jeleátvívo komponensei (lásd fent) To-vábbi jelátvivő rendszerek (MAPK, CO, NO stb) Sejtciklus és szabályozása

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Albert L. Lehninger–David L. Nelson–Michael M. Cox: (Worth Publichers, Inc.

1993.) Principles of Biochemistry Ádám Veronika által szerkesztett: (Semmelweis kiadó 2001.) Orvosi Biokémia Sümegi Balázs által szerkesztett: (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó 1997) Biokémiai

praktikum



Lubert Stryer: (Fourth Edition 1995. E. H. Freeman & Company, New York.) Biochemistry

Thomas M. Devlin: (Second Edition, John Wiley & Sons, New York) Textbook of Biochemistry. With Clinical Correlations


1 Gének és kromoszómák PROF. DR. SÜMEGI BALÁZS

1 DNS replikáció PROF. DR. SÜMEGI BALÁZS

1 DNS javítás PROF. DR. SÜMEGI BALÁZS

2 RNS metabolizmus I. DR. VERES BALÁZS

2 RNS metabolizmus II. DR. VERES BALÁZS

2 Retrovírusok PROF. DR. SÜMEGI BALÁZS

3 Fehérje szintézis I. DR. BERENTE ZOLTÁN

3 Fehérje szintézis II. DR. BERENTE ZOLTÁN

3 Posztranszlációs módosítások DR. BERENTE ZOLTÁN

4 Fehérje targeting és transzport DR. KOVÁCS KRISZTINA

4 Génexpressziók szabályozása I. DR. KOVÁCS KRISZTINA

4 Génexpressziók szabályozása II. PROF. DR. SÜMEGI BALÁZS

5 Mitokondriális génkifejeződés, betegségei DR. VERES BALÁZS

5 Rekombináns DNS technológiák DR. RADNAI BALÁZS

5 Sejtciklus és szabályozása DR. BOGNÁR ZITA

6 Hormonok I. DR. RADNAI BALÁZS

6 Hormonok II. DR. DEBRECENI BALÁZS

6 Hormonok III. PPAR PROF. DR. SÜMEGI BALÁZS

7 Jelátviteli rendszerek, CO, NO DR. VERES BALÁZS

7 Oxidativ sressz indukálta jelátviteli folyamatok IFJ. DR. GALLYAS FERENC

7 Szeptikus sokk biokémiája DR. VERES BALÁZS

8 Onkogének, onkogenezis DR. DEBRECENI BALÁZS

8 Tumor szupresszorok és a rák DR. DEBRECENI BALÁZS

8 Extracelluláris mátrix DR. FARKAS VIKTÓRIA

9 Jelátvitel; kinázok IFJ. DR. GALLYAS FERENC

9 Hemoglobin kóros genetikája DR. BOGNÁR ZITA

9 Vas anyagcsere szabályozása, betegségek DR. KOVÁCS KRISZTINA

10 Emésztés biokémiája; makronutriensek DR. FARKAS VIKTÓRIA

10 Emésztés biokémiája; mikronutriensek DR. KOVÁCS KRISZTINA

10 Máj funkciói DR. KOVÁCS KRISZTINA



Hét Téma Oktató 11 Szérum lipoproteinek DR. DEBRECENI BALÁZS

11 Táplált és éhező állapotok IFJ. DR. GALLYAS FERENC

11 Immunrendszer biokémiája DR. KOVÁCS KRISZTINA

12 Vízoldható vitaminok DR. TAPODI ANTAL

12 Zsíroldható vitaminok DR. TAPODI ANTAL

12 Érzékelés biokémiája IFJ. DR. GALLYAS FERENC

13 Idegrendszer I. IFJ. DR. GALLYAS FERENC

13 Idegrendszer II. IFJ. DR. GALLYAS FERENC

13 Gyógyszerfejlesztés molekuláris célpontjai DR. BERENTE ZOLTÁN

14 Genomika, proteomika, metabolomika DR. BERENTE ZOLTÁN

14 Jelen esélyek a géntechnológiára DR. DEBRECENI BALÁZS

14 Elképzelések az élet keletkezéséről és az evolúcióról DR. BERENTE ZOLTÁN


1 Mitokondriális permeabilitás tranzíció nekrózisban és apoptózisban

2 Molekuláris biológiai módszerek a biokémai gyakorlatban

3 DNS-array, Genomika

4 Proteomika

5 Bioinformatika, rendszerszemléletű biológia

6 Mágneses magrezonancia (MR) spektroszkópia és képalkotás

7 Konzultáció



ÉLETTAN 2. OGOEL2 Tantárgyfelelős: PROF. DR. LÉNÁRD LÁSZLÓ, egyetemi tanár 7 kredit ▪ biol. és orv. elm. ismeretek ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 70 + 28 + 0 = 98

Előfeltétel: OGOEL1 teljesített Létszám: 1 – 200

Tematika Az előző félévben tanultakra, valamint biológiai, biokémiai, kémiai, anatómiai, és alapve-tő gyógyszerészeti tanulmányaikra alapozva legyen képes a hallgató az emberi szervezet egészének szabályozását és az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatása-inak törvényszerűségeit megérteni és ezen összefüggések mechanizmusait ismertetni. Az emberi szervezet egészének hormonális és idegi szabályozása, valamint az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségei.

A félév elfogadásának feltételei A PTE ÁOK Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában foglalt általános követelmények telje-sítése. A hallgatók kötelesek az órákon részt venni, az előírt gyakorlatokat elvégezni, s azokról jegyzőkönyvet készíteni. Vizsgára csak az a hallgató bocsátható, aki az egyes gyakorlati fejezetek végén sorra kerülő beszámolókat sikerrel teljesítette.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak.

Vizsgakérdések Az év végi szigorlat gyakorlati és elméleti vizsgából áll.

Elméleti vizsgakérdések 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechaniz-

musaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat

jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Hemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás.

10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér pH szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai

a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.



17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályozás elektrokardiog-ram jellemzése.

18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. 25. A capilláris-keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozá-

sában. 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszo-

nyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzés-

szabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai.

Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabá-

lyozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata.



54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatáro-

zása. A clearence fogalma. 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és

szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadózásai. Hyperthermia, láz,

hypothermia. 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmér-

sékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsék-

leten. 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők:

cAMP, Ca és diacilglycerol, protein kinazok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás

az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működé-

sének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben.

Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakel-

tők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szere-

pet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetopla-

centaris egység. 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe. 84. Prostaglandinok hatásai. 85. A pancreas belső szekréciós működése.



86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin szerepe a szervezetben folyó anyagcsere folyamatok szabályozásában.

87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja. 88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása. 89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg

tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma. 90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra. 91. A glucocorticoidok hatásai. 92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogén-

jeinek és oestrogénjeinek hatásai. 93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége. 94. Az öregedés élettana. 95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca2+ szerepe izomműködésben. 96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet

szerepe az izomműködésben. 97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége. 98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia.) 99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése.

100. A neuromusculáris junkció működése. 101. Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között.

A simaizom működése. 102. Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok

membrántulajdonságai. 103. Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták ve-

zetési tulajdonságai. 104. A szinaptikus működése neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszi-

naptikus. Receptorok. IPSP, EPSP. 105. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok. 106. A motoros egység. Az izomösszehúzódás erejének centrális szabályozása. 107. A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában. 108. A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében. 109. A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai. 110. A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői. 111. A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése. 112. Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését. 113. Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál

technika jelentőségét. 114. Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelensé-

gei. A formatio reticularis szerepe az alvás - ébrenlét szabályozásában. 115. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabá-

lyozási funkciókban. 116. Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel köz-

ponti idegrendszeri szabályozása. 117. A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai.



118. A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus). 119. Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben,

az agytörzsben, az agykéregben. 120. Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége. 121. A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek. Neuro-

transzmitterek szerepe az extrapyramidális működésében. 122. A cerebellum működésének jelentősége. 123. A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai. 124. A vestibularis rendszer szerkezete és működése. 125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vege-

tatív reflexek. 126. A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid recep-

torok. 127. A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége. 128. A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek. 129. A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás

motoneuron sérülésének következményei. 130. Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek

az integrációjukért; Reticularis aktivációs rendszer. 131. Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai. 132. A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz.

A megerősítés fogalma és mechanizmusa. 133. Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerő-

sítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A kondicionálási folyamatok korlátai és ki-vételes esetei.

134. Az emléknyomképződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriaza-varok.

135. Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. „Hasított-agy” (split-brain) vizsgálatok.

136. Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentő-sége (apraxiák, agnóziák).

137. A beszéd idegélettani mechanizmusai. 138. A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area). 139. A temporalis lebeny élettana (Kluver–Bucy szindróma). 140. Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége. 141. A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül,

Corti-szerv). 142. A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői. 143. A szem, mint optikai rendszer. 144. Retinalis mechanizmusok. 145. A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg). 146. Szín- és térlátás. 147. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai. 148. Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai.



149. Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látóké-regben. Kritikus érési periódusok. Az idegrendszer öregedése. Transzplantáció.

Gyakorlatos vizsgakérdések 1. Prothrombin idő meghatározása. 2. A haematokrit-érték meghatározása. 3. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 4. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos

vizsgálata. 5. A vörösvértestszám meghatározása. 6. A fehérvérsejtszám meghatározása. 7. A vörösvértest-átmérő és térfogat (MCV) meghatározása. A vörösvértestek átlagos

haemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 8. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 9. Az A, B, 0 és AB vércsoport meghatározása.

10. Az Rh vércsoport meghatározása. 11. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 12. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. A minden vagy semmi

törvényének demonstrálása. Summatio. 13. Elektrocardiographia. (EKG) 14. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 15. Keringés vizsgálata béka nyelvén. 16. A pulzus vizsgálata. 17. Vérnyomás mérése emberen. 18. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben. 19. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 20. Donders-féle modellkísérlet. A légzési nyomások meghatározása. Müller és Val-

salva kísérlet. 21. A gyomornedv vizsgálata. BAO, MAO, PAO. 22. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizs-

gálata. 23. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 24. A széklet vizsgálata, vér kimutatása. 25. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 26. Hogyan és miért határozza meg a vizelet fajsúlyát? 27. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 28. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 29. Húgysav és creatinin kimutatása vizeletből. 30. A vizeletüledék vizsgálata. 31. Energiaforgalom meghatározása emberben. 32. Oxigénfogyasztás mérése patkányon. 33. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon. 34. Terhességi reakciók.



35. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok. Vér glukóz koncentrációjának mérése ember-ben.

36. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése. Curare hatás. 37. Rángásgörbe. Superpositio. Inkomplett és komplett tetanus. 38. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom

készítményen és emberen. 39. Az elektromyogram regisztrálási technikája felületes és mély elektródákkal.

(EMG) 40. Az idegingerület terjedési sebességének mérése. Akciós potenciál regisztrálása izo-

lált perifériás idegen. 41. A poláris ingerület jelensége és magyarázata (Pflüger szabály). 42. Chronaxia és rheobázis meghatározása emberen. 43. Reflexvizsgálatok békán. Bell–Magendie szabály. 44. Reflexvizsgálatok emberen. 45. Stereotaxikus technika. 46. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása. 47. Electroencephalographia (EEG). 48. Látásélesség meghatározása. A refrakció hibáinak korrigálása szemüveggel. 49. Az astigmia vizsgálata. 50. A pupilla reakciók vizsgálata. 51. Perimetriás vizsgálatok. 52. Színtévesztés és színvakság vizsgálata. 53. A hallásélesség vizsgálata. 54. Csont és légvezetés vizsgálata.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv: Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére. Medicina Kiadó, Budapest

1998. Gyakorlatos segédtananyag: a POTE Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegy-

zet (Pécs, 1992.) A fentiek mellett használható még: Bálint P.: Orvosi élettan I – II. kötet, Medicina, Budapest 1986. Élettan biológusoknak (szerkesztették: Ádám György és Fehér Ottó), Tankönyvki-

adó, Budapest, 1988. W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest 1996. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina, 1997.


1 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I.

1 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II.

1 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe III.



Hét Téma 1 A mellékvesevelő működése. Stress.

1 A calcium homeosztázis humorális szabályozása

2 A pancreas belső szekréciós működése

2 Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása I.

2 Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása II.

2 Az egyedi fejlődés fiziológiájának egyes kérdései

2 Az öregedés élettana.

3 Az ingerület membrán jelenségei, nyugalmi potenciál.

3 Akciós potenciál és terjedése.

3 A neuromusculáris junctio működése.

3 A szinapszisok elektrofizilógiája.

3 A szinapszisok neurokémiája.

4 Gerincvelői reflexek.

4 A gerincvelő integratív funkciói.

4 A motoros egység működésének szabályozása.

4 Receptorműködések sajátságai.

4 Szomesztéziás mechanizmusok.

5 Szomatotopiák

5 A thalamus és az érzőkéreg élettana.

5 A fájdalom élettana.

5 Az izomműködés molekuláris mechanizmusa.

5 Az izomműködés mechanikája.

6 Az izomműködés energetikája. Az izom hőtermelése.

6 Az izomműködés elektromos jelenségei, szabályozása, izomtónus, fáradás.

6 A simaizom működése.

6 A spinális shock.

6 Decerebrációs rigiditás.

7 Poszturalis koordináció, felállás, lokomoció.

7 Az extrapyramidalis rendszer I.

7 Az extrapyramidalis rendszer II.

7 A labyrinthus működése.

7 A kisagy működése I.

8 A kisagy működése II.

8 Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer.



Hét Téma 8 Optika. A szem törőközegeinek hibái.

8 Retinalis mechanizmusok.

8 Látópályák, középagyi mechanizmusok.

9 A látás centrális mechanizmusai.

9 Szemmozgások.

9 A hallószerv élettana I.

9 A hallószerv élettana II.

9 A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai.

10 Kémiai ingermodalitások I. Szaglás

10 Kémiai ingermodalitások II. Ízérzés.

10 A vegatatív idegrendszer működése I.

10 A vegatatív idegrendszer működése II.

10 Electroencephalographia I.

11 Electroencephalographia II.

11 Az alvás - ébrenlét szabályozása.

11 A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége.

11 A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabá-lyozásban.

11 Motivációs mechanizmusok.

12 Homeostatikus hajtóerők. Az éhség és szomjúságközponti idegrendszeri szabályo-zása.

12 Biológiai ritmusok szabályozása.

12 A limbikus rendszer I.

12 A limbikus rendszer II.

12 A monoamin rendszerek jelentősége.

13 Az emociók központi idegrendszeri mechanizmusai.

13 A tanulás mechanizmusai I.

13 A tanulás mechanizmusai II.

13 Memóriafolyamatok, memóriazavarok. I.

13 Memóriafolyamatok, memóriazavarok. II.

14 Plaszticitás az idegrendszerben.

14 A frontális kéreg működése.

14 A parieto-temporalis kéreg működése.



Hét Téma 14 Féltekei dominancia.

14 A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok.


1 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben.

2 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák.

3 Endokrinológia. Beszámoló.

4 Izomgyakorlatok békán..

5 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia

6 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek.

7 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció.

8 A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Beszámoló.

9 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő.

10 Sztereotaxikus agyműtét

11 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés.

12 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés.

13 Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video de-monstráció).

14 Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló.



GYÓGYSZERÜGYI ISMERETEK 1. OGGGI1 Tantárgyfelelős: PROF. DR. BOTZ LAJOS, intézetvezető 2 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak tavasszal ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 28 + 0 + 0 = 28

Előfeltétel: OGAMB2 teljesített Létszám: 5 – 50

Tematika A gyógyszerészet felépítésének áttekintése, a gyógyszerekre vonatkozó alapvető ismere-tek megismertetése: gyógyszerek fogalma és csoportosítása, a gyógyszerré válás folyama-tának áttekintése, a gyógyszerkönyvek kialakulása és szerepe, kis- közép és nagyüzemi gyógyszerkészítés helye és célja. A gyógyszerellátás és a közforgalmú és intézeti gyógy-szertárak helyének és szerepének a megismertetése. Az előadások és a megadott témakö-rök kellő mélységű ismerete képezi a tanulmányi követelmények alapját. Az előadásokon elhangzó, de a jegyzetben nem szereplő témák is a dolgozat anyagát jelentik. A leadott anyag ábráinak másolatait a hallgatóság megkapja. Általános alapozó elméleti tárgyak ismerete előnyös. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: A tantárgy alapvető feladata a hallgatók gyógyszerészeti szakismeretek iránti érdeklődésének felkeltése, illetve ilyen irányú ismereteik megalapozása. A cél, hogy a megszerzett alapvető gyógyszerészeti ismereteik segítségével egy „bevezető” szakmai szemléletre tegyenek szert, mely a nyári szakmai gyakorlatokat is megalapozza. A tantárgy célja a hallgatók érdeklődésének fel-keltése a gyógyszerészet gyakorlati alkalmazását jelentő szaktárgyak és szakterületek iránt is.

A félév elfogadásának feltételei Számonkérés: kollokvium: írásbeli Félévközi számonkérés: szóbeli, írásbeli A félév elfogadásának kritériumai: sikeres vizsga.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótlásra egyéni megbeszélés, egyeztetés alapján van lehetőség.

Vizsgakérdések 1. Egészségügy ellátási területei, gyógyszerhatás bizonyításának alapvető menete 2. Az ősidők gyógyításának és egyiptomi orvoslásnak főbb jellemzői 3. A keleti orvoslás főbb jellemzői 4. A görög orvostudomány jellemzése 5. A római orvostudomány jellemzése; 6. A skolasztikus és bizánci (arab) orvostudomány jellemzése 7. A reneszánsz kori orvostudomány jellemzése 8. Az orvostudományi XIX. századi fejlődése 9. A kémiai tudományok, szintetikus gyógyszerek, farmakológiai kutatások, gyógy-

szeripar megjelenése 10. Gyógyszerek felosztása és csoportosítása, gyógyszerekkel foglalkozó tudományok 11. Gyógyszerkönyvek kialakulás, a hazai gyógyszerkönyvek felépítése, alapvető tar-

talmi és fogalmi ismerete 12. Törzskönyvezett gyógyszerkészítmények, gyógyszerkönyvi gyógyszeralapanyag-

ok, törzskönyvezett OTC készítmények, gyógyhatású gyógytermékek, homeopáti-



ás készítmények, gyógyhatású élelmiszer „készítmények” alapvető fogalmi ismere-te

13. Gyógyszerek alapvető szabadalmi típusai, gyógyszerek biohasznosulása, terápiás egyenértékűsége, generikus gyógyszerkészítmény fogalma

14. Gyógyszerkészítő helyek alapvető ismerete: gyógyszertár, galenusi laboratórium, gyógyszergyár

15. Gyógyszerkönyvi alapanyag és készítmény, galenusi készítmény, gyógyszertörzs-könyv, gyógytermék alapfogalmai

16. Gyógyszerutilizáció és ATC csoportosítás alapismerete, helyes fogalmi használata 17. Gyógyszertörzsönyvezési eljárás lényegének ismerete 18. Gyógyszerekkel szemben támasztott követelmények alapértelmezése, fogalmai 19. Gyógyszerhatóanyagok és készítmények elnevezéseinek alapfogalmai 20. Gyógyszerellátás hazai rendszerének alapjai 21. Gyógyszerbiztonság értelmezése a gyógyszerellátás vonatkozásában 22. Egészségügyi- és gyógyszerellátás feladatának levezetése 23. Az ún. „gyógyszertörvény” alapvető fogalmi meghatározásai 24. A hazai gyógyszerellátás alapvető törvényi kategóriái 25. Gyógyszerek adagjai, adagellenőrzés 26. Az orvosi vény alapvető ismerete, vényírás szabályai; 27. Magisztrális vény gyógyszerészi ismerete.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Regdon Géza: Gyógyszerészet története és gyógyszerészeti alapismeretek, Egye-

temi jegyzet, Szeged, 1992. Ajánlott irodalom: Benke József: Az orvostudomány története, Egyetemi jegyzet, Pécs, 1994. Az előadásokon elhangzott anyagokról fénymásolatot kapnak, illetve az intraneten is

megtalálhatóak a http://dynamic.aok.pte.hu/intranet/tananyagok.lasso?gr=INT webol-dalon.


1 Bevezetés a gyógyszerészeti alapismeretekbe. Egész-ségügyi ellátás területei. Gyógyítás, öngyógyítás. A gyógyszer fogalma.

PROF. DR. BOTZ LAJOS

2 A gyógyítás és gyógyszerészet történe I. PROF. DR. BOTZ LAJOS

3 A gyógyítás és gyógyszerészet történe II. PROF. DR. BOTZ LAJOS

4 A gyógyítás és gyógyszerészet történe III. PROF. DR. BOTZ LAJOS

5 A gyógyszerkönyvek kialakulása és szerepük a gyógy-szerészetben

SZABÓNÉ DR. SCHIRM SZILVIA

6 Gyógyszerkönyvünk felépítése és tartalma. Alapvető adagszámítási ismeretek




Hét Téma Oktató 7 A gyógyszerhatóanyagok kémiai, szakmai, gyári és

nemzetközi elnevezései, terápiás szempontú csoporto-sításuk alapjai. Gyógyszertözskönyvezés kialakulása és lényege.


8 Törzskönyvezés lényege, a törzskönyvezett gyógysze-rek és „egyéb” szerek csoportosítása.


9 Gyógyszerek előállítása: magisztrális- középüzemi és ipari gyógyszerkészítés, ill. gyártás

MAYER ANNA

10 A gyógyszerrendelés és az orvosi vény alapvető isme-retei. A szabványos vényminták célja és szerepe

DR. MOLNÁR BÉLA

11 Egészségügyi ellátás és gyógyszerellátás alapvető szabályozása és kapcsolódása.


12 Gyógyszerellátási rendszerek. Gyógyszerfelhasználást jellemző alapvető paraméterek

DR. MOLNÁR BÉLA

13 Gyógyszertárak feladatai, helyük és szerepük az egész-ségügyi ellátásban.


14 Megbeszélés. Dolgozat értékelése, aláírás. PROF. DR. BOTZ LAJOS



SZAKMAI GYAKORLAT 1. OGRSG1 Tantárgyfelelős: DR. MAYER KLÁRA, adjunktus 0 kredit ▪ kritérium követelmény ▪ csak tavasszal ▪ aláírás Foglalkozás/félév: 0 + 160 + 0 = 160

Előfeltétel: OGGGI1 egyidejű Létszám: 0 – 50

Tematika A 4. félév után teljesítendő nyári gyakorlat célja a gyógyszertárnak, mint egészségügyi egységnek a megismerése. A hallgató a gyakorlatát elvégezheti közforgalmú valamint intézeti/kórházi gyógyszertárban. Lehetősége van a 4 gyakorlati hetet mindkét helyen elvégezni, 2–2 hetes bontásban.

A félév elfogadásának feltételei A hallgató az oktató gyógyszerész ill. helyettesei mellett és felügyeletével dolgozhat. A gyakorlatról rövid – napi feljegyzéseket készít, melyet a Gyógyszertechnológia 1. kur-zus gyakorlatán bemutat.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei A 4 hét gyakorlati idő – egészségügyi okokból – két részletben is elvégezhető.

Vizsgakérdések A jegyzőkönyvek értékelésével történik.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Fehér köpeny, védőcipő


1 A gyógyszertárban dolgozó szakemberek feladatkörének megismerése.

1 A gyógyszertár helyiségeinek, felszerelésének megismerése

1 Tárolással, raktározással kapcsolatos ismeretek: helyes eltartása, hatáserősség szerinti felosztása.

1 A gyógyszertári munkaeszközök, gyógyszertári kisgépek, mérlegek kezelése.

1 A már tanult kémiai anyagok ill. drogok tanulmányozása.

1 Szabályszerű expediálás.

1 Technológiai alapműveletek gyakorlása.

1 Munkafolyamatok és munkavédelmi előírások megismerése.

5. SZEMESZTER

Az immunológia alapjai ...........................................................OGOIMM .......212

Mikrobiológia 1........................................................................OGOMI1.........215

Élettan 1....................................................................................OGOEL1.........219

Farmakognózia 1. .....................................................................OGGFG1.........220

Gyógyszerészi kémia 1.............................................................OGGGK1........223

Gyógyszertechnológia 1. ..........................................................OGGGT1 ........226



AZ IMMUNOLÓGIA ALAPJAI OGOIMM Tantárgyfelelős: PROF. DR. NÉMETH PÉTER, egyetemi tanár 2 kredit ▪ biol. és orv. elm. ismeretek ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 0 + 0 = 28

Előfeltétel: OGAMB2 teljesített OGOBK2 teljesített

Létszám: korlátlan

Tematika Az immunrendszer felépítésének, szerveinek, szöveteinek, molekuláris és sejtes elemei-nek, valamint azok jellegzetes működésének ismertetése. A veleszületett és a szerzett immunválasz főbb mechanizmusainak, azok szabályozásának, ill. a szabályozásban részt-vevő komponenseknek a bemutatása. A fiziológiás és a kóros immunválasz közötti össze-függések megtárgyalása és az immunológiai eredetű megbetegedések alapjainak ismerte-tése. A tantárgy feladata átfogó képet adni – elsősorban az emberi – immunrendszer felépítésé-ről és működéséről különös tekintettel az orvosi szempontból fontos molekuláris elemek-ről a betegségekhez vezető veleszületett, vagy szerzett immunológiai tényezőkről és a kóros állapotok kialakulásában szerepet játszó szabályozási utakról. További cél elméle-ti és gyakorlati alapokat adni a későbbi immunpatológiai és klinikai immunológiai tanul-mányokhoz.

A félév elfogadásának feltételei Maximum 3 hiányzás a gyakorlartokról. Sikeres évközi írásbeli beszámoló.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei egyéni konzultáció alapján.

Vizsgakérdések vizsgakérdések a tematika alapján.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai Abul K. Abbas: Cellular and Molecular Immunology Janis Kuby: Immunology Jan Klein: Immunology


1 Bevezetés, történeti áttekintés, fő kérdések és perspek-tívák az elméleti és a gyakorlati immunológiában és immunbiológiában.

PROF. DR. NÉMETH PÉTER

1 Az immunrendszer felépítése. A nyirokszervek, szöve-tek és az immunválaszban résztvevő sejtes elemek.


2 Az immunológiai felismerés molekuláris elemei I.: az MHC szerkezete, alosztályai, genetikája és szerepe az immunfunkciókban.




Hét Téma Oktató 2 Az immunológiai felismerés molekuláris elemei II.:

az ellenanyagok (B sejt receptor) és a T sejt receptorok molekuláris szerkezete, alosztályok és fő funkcióik.


3 A T sejtek antigén felismerése. Antigén feldolgozás, bemutatás és MHC restrikció. Szuperantigének. Adhé-ziós molekulák.

DR. BERKI TÍMEA

3 A B sejtek és az ellenanyagok antigén felismerése. Az antigének szerkezete, tulajdonságai és az immuno-lógiai felismerés kapcsolata. Antigén-antitest reakciók.


4 Elsődleges limfocita érés, differenciálódás, antigén receptor génexpresszió mechanizmusa.

DR. BERKI TÍMEA

4 Csontvelői B-sejt differenciálódás szakaszai: mikro-környezet és citokinek szabályozó szerepe

DR. BALOGH PÉTER

5 T-sejt differenciálódás és szelekció a thymusban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe.

DR. BERKI TÍMEA

5 A T-sejt aktiválódás korai fázisa. A CD3 komplex és a jelátvitel, adhéziós molekulák szerepe. Apoptózis szerepe a sejtaktiváció szabályozásában.

DR. PONGRÁCZ JUDIT ERZSÉBET

6 Az immunválasz centrális szakasza: T/B kooperáció és ellenanyag termelés, sejtes interakciók, citokinek szerepe.

DR. BERKI TÍMEA

6 Az izotípus expresszió szabályozása. A citokine irányí-tó szerepe a Th1-Th2 differenciálódsban.

DR. BERKI TÍMEA

7 Az immunológiai memória kialakulása és fenntartása, szerepe az immunszabályozásban. CD45 izoformák.

DR. BALOGH PÉTER

7 Az immunválasz lefolyása. Limfocita recirkuláció, homing, adhéziós molekulák szerepe (HEV, gyulladá-sos érfal jellemzői). A veleszületett immunválasz komponenseinek szerepe az immunválaszban.

DR. BERKI TÍMEA

8 A szisztémás és lokális immunválasz jellemzői. A nyálkahártyák és a bőr immunológiája.


8 Az immunválasz szabályozása, leállítása. Az antigének szabályozó hatása, az antigénbemutató sejtek és a citokin hálózat szerepe.

DR. BERKI TÍMEA

9 Immunoglobulin-immunglobulin kölcsönhatások. Allotípus, izotípus és idiotípus szabályozás. Az im-munválasz leállítása.

DR. BALOGH PÉTER

9 A veleszületett humorális immunválasz. A komple-ment rendszer (genetika, molekuláris komponensek, aktiválódás útjai) és receptorai.

DR. BERKI TÍMEA



Hét Téma Oktató 10 Az effektor funkciók és szabályozásuk I: az immun-

globulinok effektor funkciói (ADCC, IC). IgE mediálta immunreakciók mechanizmusa. Hyperszenzitív reakciók.


10 Az effektor funkciók és szabályozásuk II: makrofágok és aktivációjuk, citotoxikus citokinek, késői típusú hyperszenzitivitás (DTH). Toxikus shock szindroma.

DR. BERKI TÍMEA

11 Az effektor funkciók és szabályozásuk III: NK- és citotoxikus T-sejtek.

DR. PONGRÁCZ JUDIT ERZSÉBET

11 Az immunológiai tolerancia, passzív és aktív toleran-cia, fiziológiás autoimmunitás, immunológiai homun-culus.


12 Kóros autoimmunitás. Az autoimmun betegségek immunpathológiai háttere.


12 Szövet és szervtranszplantációk immunológiai vonat-kozásai


13 Tumor immunológia. PROF. DR. NÉMETH PÉTER

13 Immunhiányos állapotok (veleszületett, szerzett) DR. BALOGH PÉTER

14 Az AIDS pathomechanizmusa, lefolyása, diagnoszti-kus és therápiás lehetőségei.

DR. BALOGH PÉTER

14 A specifikus immuntherápia elméleti alapjai. Immunotoxinok, rekombináns citokinek és szolubilis receptorok. Immunológiai géntherápia.

DR. BERKI TÍMEA



MIKROBIOLÓGIA 1. OGOMI1 Tantárgyfelelős: PROF. DR. PÁL TIBOR, egyetemi tanár 2 kredit ▪ biol. és orv. elm. ismeretek ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 0 + 0 = 28

Előfeltétel: OGOBK2 teljesített OGAMB2 teljesített


Tematika Bemutatjuk az orvosi mikrobiológia tárgyát, történetét, helyét a gyakorló orvostudomány-ban. Az általános mikrobiológia kertében foglalkozunk a baktériumok alaktanával, életta-ni tulajdonságaival, genetikájával, a sterilezés és dezinficiálás módszereivel, az antimikro-bás szerekkel, valamint a kezelés elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Ismertetjük a patho-lógiás folyamatokban szerepet játszó gazda-kórokozó kölcsönhatásokat, az azokban sze-repet játszó virulencia fatorokat. Az infekciós immunológia keretében tárgyaljuk az egyes kórokozó csoportokkal szembeni védekezés mechanizmusait, az immunprofilaxis lehet ségeit, a túlérzékenység, tolerancia, autoimmunitás kérdéseit. A tananyag arányos elosztá-sa érdekében e félévben néhány részletes bakteriológiai előadás is szerepel. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: célunk a gyógyszerész hallga-tóknak egy olyan ismeretanyag és szemlélet adása, amelyre a részletes mikrobiológia anyagát és a kés bbiekben a gyógyszerészi ismeretek elsajátításához szükséges mikrobio-lógiai képzettségüket alapozhatják

A félév elfogadásának feltételei A mikrobiológia első féléves oktatása előadások keretében történik. Az előadások látoga-tása ajánlatos, mert a vizsgakérdések olyan ismereteket is feltételeznek, amelyek csak az előadások anyagából sajátíthatók el. A szemeszter végén a hallgatók írásbeli kollokviumot tesznek. Szóbeli vizsgára való jelentkezést csak olyan hallgatótól fogadunk el, aki írásbeli vizsgán már megjelent és a vizsgalapokat ki is töltötte. Írásbeli vizsgára történt feliratkozás és meg nem jelenés ez alól felmentést nem ad.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Távolmaradás pótlására lehetőség nincs.

Vizsgakérdések Az írásbeli vizsga feleletválogatós kérdésekből áll. A szóbeli vizsga kérdései az alábbiak:

1. A baktériumok esszenciális sejtalkotói 2. A baktériumok járulékos sejtalkotói 3. A gram-negtív sejtburok szerkezete 4. A lipopoliszaharida molekula szerkezete 5. A baktériumok osztódása, növekedési görbéje, generációs idő 6. Genotípus és fenotípus 7. Mutáció és rekombináció 8. A plazmidok általános tulajdonságai, rezisztencia plazmidok 9. Pathogenitás és virulencia, virulencia faktorok

10. Az endotoxin biológiai hatásai, az endotoxin shock 11. Az exotoxinok tulajdonságai, szerkezetük, szerepük, hatásmódjuk (példákkal) 12. A dezinficiálást és sterilizálást befolyásoló tényezők



13. Antiszepszis és aszepszis az orvosi gyakorlatban 14. Sterilizálás száraz hővel 15. Sterilizálás nedves hővel (gőzzel) 16. Dezinficiálás savakkal és lúgokkal 17. Dezinficiálás alkoholokkal és alkiláló szerekkel 18. Dezinficiálás halogénekkel 19. Dezinficiálás higany sókkal 20. Dezinficiálás ezüst sókkal 21. Dezinficiálás oxidáló anyagokkal 22. Sterilizálás gázokkal és sugárzással 23. A bőr és a kéz dezinficiálása 24. Exkrétumok dezinficálására szolgáló vegyszerek 25. Konzerválás. Gyógyszerkészítmények tartósítása 26. A gyógyszerkészítményekkel szembeni mikrobiológiai követelmények 27. A mikroba-ellenes therápia laboratóriumi ellenőrzése 28. Antibiotikum rezisztencia, mechanizmus, genetikai kód 29. Az antimikrobás szerek kombinálása 30. Sulphonamidok, Trimethoprim 31. Quinolonok 32. Penicillinek 33. Cephalosporinok 34. Carbapenemek 35. Aminoglycosidok 36. Chloramphenicol és Tetracyclinek 37. Makrolid antibiotikumok 38. Polipeptid antibiotikumok 39. Gombaellenes szerek 40. Mukózális immunitás, sIgA 41. A placentán keresztül, illetve a kolosztrum és anyatej révén kialakuló maternális

immunitás 42. A makrofágok szerepe a pathogének elleni védekezésben (fagocitózis, respirációs

burst, oxygén gyökök, makrofág aktiváció, antigén prezentáció, fagocita defektu-sok)

43. A T sejtes válasz a pathogének elleni védekezésben (antigén prezentáció, az anti-gén felismerése a TCR által,

44. T sejt repertoár, a helper és cytotoxikus T sejtes válasz jellemzői) 45. A B sejtek szerepe a pathogének elleni védekezésben (az antigén felismerése,

thymus dependens és independens aktiváció, bakteriális szuperantigének, T-B ko-operáció, az MHC szerepe, B sejtes memória és repertoár)

46. Védekezés a vírusok ellen (fizikai határok, interferon, fagocitózis, NK aktivitás, komplement, humorális és sejt-közvetített immunitás, a vírusok immunitást meg-kerül stratégiái)



47. Védekezés a baktériumok ellen (fizikai határok, a szekrétumok védőhatása, fagocitózis, gyulladás, opszonizáció, védőhatású antibakteriális antitestek, toxin neutralizáció, az adhézió gátlása, intracelluláris baktériumok)

48. A passzív immunizálás szerepe a megelőzésben és therápiában 49. Aktív immunizálás, a vakcinák osztályozása az antigén természete szerint 50. Géntechnológiával előállított immunterápiás készítmények és vakcinák 51. Kötelező és ajánlott védőoltások, utazók számára javasolt vakcinák 52. Az anafilaxiás reakció mechanizmusa, atópia, IgE tesztek 53. Citotoxikus reakciók 54. Immun-komplex reakciók 55. Késői túlérzékenységi reakciók, granulómás reakciók, a késői típusú túlérzékeny-

ség kimutatása 56. Akut fázis reakciók és homeosztázis, az akut fázis reakciók mechanizmusa

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ádám É.: Gyógyszerészi mikrobiológia, Semmelweis Kiadó, 2001

ISBN: 963 921 414 0 Gergely L.: Orvosi mikrobiológia, Alliter Kiadó, Budapest, 2003

ISBN: 963 202 766 3 Daschner F.: Antibiotikumok a betegágynál, Medicina Könyvkiadó Rt., 2004

ISBN: 9632427386 Ternák G. (szerk.): Az antimikrobás kezelés elmélete és gyakorlata, jegyzet,

PTE ÁOK Falus A., Buzás E., Rajnavölgyi É.: Immunológia alapjai, Semmelweis Kiadó, Bu-

dapest, 2007 ISBN: 978 963 965 089 Gergely J., Erdei A. (szerk): Immunbiológia, Medicina Kiadó, Budapest 2000

ISBN: 963 242 641 X


1 Bevezetés. A mikrobiológia tárgya, rendszertan PROF. DR. PÁL TIBOR

1 A A baktériumok felépítése, állandó alkotóelemei PROF. DR. PÁL TIBOR

2 A baktériumok járulékos alkotóelemei PROF. DR. EMŐDY LEVENTE

2 A baktériumok energianyerése, táplálkozása és szaporodásarodása

DR. KOCSIS BÉLA

3 Baktériumgenetika I. PROF. DR. PÁL TIBOR

3 Baktériumgenetika II. PROF. DR. PÁL TIBOR

4 Sterilezés és dezinficiálás DR. KERÉNYI MÓNIKA

4 Sterilezés és dezinficiálás DR. KERÉNYI MÓNIKA

5 Gyógyszerkészítmények mikrobiológiai ellenőrzése. Pirogenitási vizsgálatok

DR. KOCSIS BÉLA

5 Antibiotikumok. Bevezetés. Farmakodinámiás és farmakokinetikai szempontok

DR. KOCSIS BÉLA



Hét Téma Oktató 6 A sejtfal szintézisre ható antimikróbás szerek DR. KOCSIS BÉLA

6 Fehérjeszintézist gátló antimikrobás szerek DR. KOCSIS BÉLA

7 Egyéb hatásmechanizmusú antimikrobás szerek DR. KOCSIS BÉLA

7 Az antimikrobás szerek elleni rezisztencia mechaniz-musai

PROF. DR. PÁL TIBOR

8 Pathogenitás és virulencia. Virulencia faktorok DR. NAGY GÁBOR

8 Fertőző betegségek immunológiája. I. PROF. DR. SZEKERES JÚLIA

9 Fertőző betegségek immunológiája. II. PROF. DR. SZEKERES JÚLIA

9 Fertőző betegségek immunológiája. III. PROF. DR. SZEKERES JÚLIA

10 Immunotherápia I. PROF. DR. SZEKERES JÚLIA

10 Immunotherápia II. PROF. DR. SZEKERES JÚLIA

11 Vakcinológia I. PROF. DR. SZEKERES JÚLIA

11 Vakcinológia II. PROF. DR. SZEKERES JÚLIA

12 Gennykeltők I. DR. KERÉNYI MÓNIKA

12 Gennykeltők II. DR. KERÉNYI MÓNIKA

13 Gennykeltők III. DR. KERÉNYI MÓNIKA

13 Bélbaktériumok I PROF. DR. PÁL TIBOR

14 Bélbaktériumok II. PROF. DR. PÁL TIBOR

14 Bélbaktériumok III. PROF. DR. PÁL TIBOR



ÉLETTAN 1.* OGOEL1 Tantárgyfelelős: PROF. DR. LÉNÁRD LÁSZLÓ, egyetemi tanár 7 kredit ▪ biol. és orv. elm. ismeretek ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 70 + 28 + 0 = 98

Előfeltétel: OGAHA2 egyidejű OGAFB2 teljesített

Létszám: 1 – 200 A részletes tantárgyleírást lásd a 3. szemeszterben




FARMAKOGNÓZIA 1. OGGFG1 Tantárgyfelelős: DR. MOLNÁR PÉTER, egyetemi tanár 5 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 42 + 0 = 70

Előfeltétel: OGAGNT teljesített Létszám: 5 – 40

Tematika A farmakobotanikai alapismeretek birtokában a hallgatóknak meg kell ismerniük a hazai és külföldi farmakoterápiában (ezen belül különösen a fitoterápiában) és prevencióban alkalmazott gyógynövényeket ill. drogokat. Fel kell ismerniük a legfonotsabb, Magyaror-szágon forgalmazott teadrogokat és erős hatású drogokat, de megfelelő tájékozottságot kell mutatniuk az import drogok vagy drogfrakciók (illóolajok, zsíros olajok), kivonatok kémiai és minőségi jellemzőiről is, továbbá minden hivatalos drog legalapvetőbb felhasz-nálási területeiről. Szükséges tudniuk a gyógynövényekre vonatkozó általános ismereteket (pl. ipari alkalmazás, kutatás, természetgyógyászat és homeopathia kritikai értékelése, termesztés és fajtakérdés, géntechnológia, fitoterápia lehetőségei), továbbá megfelelő jártasságot kell tanusítaniuk az alapvető – gyakorlati foglalkozásokon elsajátított – vizsgá-lati módszerek alkalmazásáról és a praxisban felmerülő kérdések megoldási készségéről (különös tekintettel a szakirodalmi és internetes tájékozódásra). A két féléves tárgy 1. félévében az általános ismeretek tárgyalására kerül sor.

A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának kritériumai: a félév sikeres lezárásának feltétele, hogy a hallgató minden gyakorlati foglalkozáson résztvegyen. A gyakorlatokon 4 alkalommal tudást jelző, rövid dolgozat megírása kötelező.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei egy hiányzás pótlására lehetőséget nyújtunk.

Vizsgakérdések Azonosak az előadási tematikával; részletes kifejtésüket lásd az intraneten. Weboldal: http://intranet.pote.hu/OKTATAS/farmakognozia/farkas2.html

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dános Béla: Farmakobotanika – gyógynövényismeret. Semmelweis Kiadó, Buda-

pest, 2006. Szabó László Gy.: Gyógynövény-ismereti tájékoztató. Melius–Schmidt, Pécs,

Baksa, 2005. Szőke Éva, Kéry Ágnes: Farmakognózia gyakorlati jegyzet, SE Gyógyszerésztu-

dományi Kar, Budapest (mindenkori legújabb kiadás) Tóth László: Gyógynövények – Drogok – Fitoterápia. Kossuth Egyetemi Kiadó,

Debrecen, 2005. Az előadások anyaga hozzáférhető az intraneten is.


1 Gyógynövények tudományos és magyar neve, drogok gyógyszerészi neve, etnobotanikai alapok

DR. FARKAS ÁGNES

1 PROF. DR. SZABÓ LÁSZLÓ GYULA



Hét Téma Oktató 2 A fotoszintézis és kapcsolata hatóanyagok képződésé-

ben. A nitrát- és szulfát-redukció szerepe hatóanyagok képződésében

DR. FARKAS ÁGNES


3 Szénhidrátok képződése, szerepe, felhasználása DR. MOLNÁR PÉTER

4 Lipidek képződése, szerepe, felhasználása DR. MOLNÁR PÉTER

5 Izoprénvázas vegyületek, terpének osztályozása DR. MOLNÁR PÉTER

6 Terpenoidok bioszintézise DR. MOLNÁR PÉTER

7 Aminosavak és fehérjék bioszintézise DR. MOLNÁR PÉTER

8 Speciális fehérjék és aminosavak szerepe DR. MOLNÁR PÉTER

9 Alkaloidok általános jellemzése DR. MOLNÁR PÉTER

10 Fenoloidok általános jellemzése DR. MOLNÁR PÉTER

11 Vadontermő, védendő és termesztett gyógynövények DR. FARKAS ÁGNES


12 Gyógynövény-nemesítés, növényi biotechnológia, géntechnológia. Teadrogok, primér feldolgozás, kivo-natok

DR. FARKAS ÁGNES


13 Ipari gyógynövények. Gyógynövények minősítése, fitokémiai értékelése

DR. FARKAS ÁGNES


14 Fitoterápia, aromaterápia, homeopathia. Gomba és állati eredetű drogok

DR. FARKAS ÁGNES



1 A VIII. Ph.Hg. gyógynövényekre vonatkozó vizsgálati módszerei

2 Szénhidrát tartalmú drogok. Keményítők mikroszkópos megkülönböztetése, ke-ményítő és inulin citokémiai kimutatása

3 Szerves és szervetlen savakat tartalmazó drogok. Equiseti herba mocsári zsurló szennyezettségének kimutatása epidermisz-vizsgálattal és egyéb morfológiai bé-lyegek alapján

4 Illóolaj tartalmú drogok I. Lamiaceae. Menthae piperitae folium, Thymi vulgaris herba és Serpylli herba azonosítása mirigyszőrők alapján



Hét Téma 5 Illóolaj tartalmú drogok II. Apiaceae. Anisi vulgaris fructus, Carvi fructus,

Foeniculi fructus, Coriandri fructus azonosítása hisztológiai bélyegek alapján, drogatlasz használatával. Lupuli strobulus et glandula vizsgálata

6 Illóolaj tartalmú drogok III. Asteraceae. Chamomillae anthodium gyógyszerkönyvi vizsgálata. Solidaginis (giganteae) herba és Virgaureae herba megkülönböztetése mikromorfológiai bélyegek alapján

7 Iridoidok, diterpének, triterpén szaponinok. Valerianae radix és Primulae radix hisztológiai összehasonlítása

8 Alkaloid tartalmú drogok I. Solanaceae. Belladonnae folium és Stramonii folium összehasonlítása derített készítmények alapján

9 Alkaloid tartalmú drogok II.

10 Aminosavak, peptidek, fehérjék. Phaseoli pericarpium azonosítása kalcium-oxalát prizmák diagnosztizálásával

11 Szteroid tartalmú drogok. Avenae herba vizsgálata. Szívglikozidok. Digitalis purpureae folium és Digitalis lanatae folium jellemzése

12 Fenoloidok I. Hyperici herba morfológiai és hisztológiai vizsgálata. Sennae folium és fructus hisztológiai jellemzése

13 Fenoloidok II. Cotini folium szövettani jellemzése hisztokémiai reakciókkal. Juglandis folium derített készítmény vizsgálata

14 Morfológiai értékelő beszámoló dolgozat



GYÓGYSZERÉSZI KÉMIA 1. OGGGK1 Tantárgyfelelős: DR. PERJÉSI PÁL, intézetigazgató 6 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 56 + 0 = 84

Előfeltétel: OGAMUA teljesített OGASK2 teljesített OGOBK2 teljesített

Létszám: 5 – 50

Tematika A tantárgy elméleti előadásai és gyakorlati foglalkozásai keretében a hallgatók megismer-kednek a gyógyszerként és gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyüle-tek kémiai és fizikai-kémiai sajátságaival, gyógyszerkönyvi vizsgálatainak módszereivel, valamint biológiai hatásaival, azok szerkezet-hatás összefüggéseivel. A tananyag elsajátí-tása alapjául szolgál a molekuláris szemléletű farmakológiai ismeretanyag és gyógyszer-technológiai eljárások megértésének. Ugyanakkor a hallgatók integrált ismereteket kap-nak a gyógyszergyártás folyamata kémiai hátteréről, a vegyületek szerkezetvizsgálatának, tisztaságvizsgálatának és mennyiségi meghatározásának gyógyszerkönyvi módszereiről, tárolásuk és gyógyszerré történő formulázásuk során fontos szerepet játszó fizikai-kémiai tulajdonságairól, valamint a szervezetben történő átalakulásuk molekuláris szintű ismere-teiről. A tananyag a gyógyszerként és gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott szervetlen vegyületek előállításával, gyógyszerkönyvi azonosításával, tisztaságvizsgálatá-val, mennyiségi meghatározásával, valamint a gyógyszervegyületek fő- és mellékhatásai-nak molekuláris mechanizmusaival, metabolikus átalakulásaival, és a központi idegrend-szerre ható vegyületek néhány hatástani csoportjához tartozó gyógyszervegyületek előállí-tásával, azonosításával, tisztaságvizsgálatával, mennyiségi meghatározásával, a vegyüle-tek hatásaiban szerepet játszó kémiai és fizikai-kémiai tulajdonságok elemzésével, vala-mint a vegyületek tárolása, gyógyszerré történő formulázása és gyógyszerként történő alkalmazása során bekövetkező kémiai természetű változásaival foglalkozik.

A félév elfogadásának feltételei A félév elismerését a PTE TVSZ-a szabályozza. Egy félévben orvosi igazolással maxi-mum három gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás megengedhető. A félév során elvégzett kvantitatív meghatározások legalább 50 százalékának elfogadhatónak kell len-nie. A hallgatók mindkét félév során két írásbeli dolgozatot írnak, melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A megírt dolgozatok mindegyikének 50%-on felüli minősítésűnek kell lennie.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei A mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező. Az elvégzett gyakorlatokról a hallgató köteles a gyakorlatvezető által elfogadott jegyzőkönyvet készíteni és azt a félévet lezáró vizsgán bemutatni.

Vizsgakérdések A félévet írásbeli kollokvium zárja. Azoknak a hallgatóknak az írásbeli dolgozatát, akik 50% alatti teljesítményt érték el, elégtelenre kell értékelni. A félév során megírt dolgoza-tok átlageredménye maximum 15, a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka alapján adott pontok maximum 10 százalékpontot jelenthet a kollokvium összpontszámában. A két félévközi dolgozat, a félévközi gyakorlati munka és a kollokviumi dolgozat ered-ménye alapján a hallgatónak az intézet érdemjegyet állapít meg. Amennyiben a hallgató a megállapított jegynél jobb osztályzatra tart igényt, úgy azt az írásbeli kollokvium meg-ismétlésével javíthatja. A kollokviumi jegy megállapítása minden esetben megegyezik



az első vizsga eredménye megállapításának módszerével. Az írásbeli vizsga tematikájáról a hallgatók a félév elején részletes tájékoztatást kapnak.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Szász György, Takács Mihály, Végh Antal: Gyógyszerészi Kémia I–II. Medicina,

Budapest, 1990 Magyar Gyógyszerkönyv I–IV., VII. kiadás, Medicina, Budapest, 1986 Magyar Gyógyszerkönyv I–II., VIII. kiadás, Medicina, Budapest, 2002, 2005 Takácsné Novák Krisztina, Józan Miklós, Mazák Károly: Gyógyszerészi kémiai

gyakorlatok I. Gyógyszervegyületek vizsgálata, Semmelweis Egyetem, Budapest, 2004

D. A. Williams, T. L. Lemke (eds.): Foye’s Principles of Medicinal Chemistry, 5th edition, Lippincott Williams&Wilkins, Philadelphia, 2002


1 A gyógyszerészi kémia tárgya. A gyógyszerkönyvek. A gyógyszerkönyvben szereplő vegyületek általános leírása, jellemzése. A Ph. Hg. VII. és a Ph. Hg. VIII. nevezéktana.

DR. PERJÉSI PÁL

2 A gyógyszerkönyvek vizsgálati módszerei I. Fizikai és fizikai-kémiai vizsgálatok. Az oldódás és a kémhatás vizsgálata.

DR. PERJÉSI PÁL

3 A gyógyszerkönyvek vizsgálati módszerei II. Kémiai vizsgálatok. Tisztaságvizsgálat kémiai módszerekkel.

DR. PERJÉSI PÁL

4 A gyógyszerkönyvek vizsgálati módszerei III. Vizsgá-latok UV-VIS- és IR- spektroszkópiai, valamint VRK és HPLC módszerekkel.

DR. PERJÉSI PÁL

5 A gyógyszerek sorsa a szervezetben. Transzportfolya-matok. A receptorelmélet. A receptorok típusai.

DR. PERJÉSI PÁL

6 A biológiai hatást befolyásoló fizikai-kémiai és szer-kezeti paraméterek. Szerkezet-hatás összefüggések.

DR. PERJÉSI PÁL

7 A gyógyszerek metabolikus átalakulásai: Fázis 1 és Fázis 2 metabolikus transzformációk.

DR. PERJÉSI PÁL

8 Az általános érzéstelenítők gyógyszerészi kémiája. DR. PERJÉSI PÁL

9 A szedatohipnotikumok gyógyszerészi kémiája. DR. PERJÉSI PÁL

10 A kábító fájdalomcsillapítók gyógyszerészi kémiája I. DR. PERJÉSI PÁL

11 A kábító fájdalomcsillapítók gyógyszerészi kémiája II. DR. PERJÉSI PÁL

12 Az antiepileptikumok gyógyszerészi kémiája. DR. PERJÉSI PÁL

13 Az antipszichotikumok gyógyszerészi kémiája. DR. PERJÉSI PÁL

14 Az anxiolitikumok gyógyszerészi kémiája. DR. PERJÉSI PÁL




1 Laboratóriumi rendszabályok, balesetvédelem, jegyzőkönyvvezetés, felszerelés átvétele.

1 A gyógyszerkönyvi nevezéktan. A gyógyszerkönyvi cikkelyek.

1 A mérési eredmények kiszámítása.

2 Határértékvizsgálatok.

2 Acidum hydrocloridum dilutum, Natrii chloridum, Chloraminum.

3 Szervetlen gyógyszervegyületek I: Halogéncsoport. Iodum, Natrii bromidum, Kalii iodidum, Kalii bromidum, Ammonii bromidum, Kalii chloridum.

4 Szervetlen gyógyszervegyületek II: Oxigéncsoport, Aqua destillata (Ph. Hg. VII.), Aqua purificata, Hydrogenii peroxidum 30 per centum, Natrii hydroxidum

5 Szervetlen gyógyszervegyületek III. Alkálifémek. Natrii thiosulfas, Natrii metabisulfis, Natrii sulfas, Sulphur ad usum externum

6 Szervetlen gyógyszervegyületek IV: Nitrogéncsoport. Ammonii chloridum, Natrii nitris, Kalii nitras, Bismuthi subnitras

7 I. félévközi dolgozat.

7 Calcii hydrogenophosphas, Tricalcii phosphas, Natrii dihydrogenophosphas, Dinatrii phosphas, Arsenii trioxidum.

8 Szervetlen gyógyszervegyületek V: Széncsoport. Carbo activatus, Calcii carbonas, Natrii carbonas, Natrii hydrogenocarbonas

9 Szervetlen gyógyszervegyületek VI: Alkáli földfémek. Magnesii sulfas, Magnesii subcarbonas, Magnesii oxidum, Magnesii trisilicas, Silica colloidalis hydrica

10 Szervetlen gyógyszervegyületek VII: Bórcsoport. Acidum boricum, Borax, Aluminii sulfas, Alumen, Aluminii oxidum hydricum

11 Szervetlen gyógyszervegyületek VIII: Átmeneti fémek. Zinci oxidum, Zinci chloridum, Hydrargyrum chloratum amidatum (Ph. Hg. VII.), Barii sulfas

12 Szervetlen gyógyszervegyületek IX: Átmeneti fémek. Cupri sulfas, Ferrosi sulfas, Ferri chloridum, Kalii permanganas

13 2. félévközi dolgozat.

13 Paraffinum liquidum, Vaselinum album, Alcohol cetylicus et stearilicus, Alcoholes adipis lanae, Macrogola, Adeps solidus, Cholesterolum

14 A szerkezet, a konfiguráció és a konformáció összefüggései kirakható modell alkalmazásával I.

14 Ismeretlen szervetlen gyógyszervegyület azonosítása, teljes gyógyszerkönyvi vizsgálata.



GYÓGYSZERTECHNOLÓGIA 1. OGGGT1 Tantárgyfelelős: DR. DÉVAY ATTILA, intézetvezető egyetemi docens 7 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 70 + 0 = 98

Előfeltétel: OGAFK2 teljesített OGALAT teljesített

Létszám: 1 – 50

Tematika A gyógyszertechnológia tárgyat a gyógyszerészhallgatók a III., IV. és az V. évfolyamon tanulják. A tárgy oktatása során, a korábban tanult tárgyakra, ismeretekre alapozva a hall-gatóknak el kell sajátítaniuk a készítmények tervezésének, adagolásának elméleti alapjait, a gyógyszertári, középüzemi és ipari gyógyszerkészítés és ellenőrzés főbb ismereteit. A hallgatók a félév során megismerkednek a gyógyszertechnológiai alapfogalmakkal, és a folyadék halmazállapotú gyógyszerformák gyógyszertechnológiájának elméleti és gya-korlati alapjaival.

A félév elfogadásának feltételei a készítmények és a gyakorlati jegyzőkönyvek elfogadottsága, elfogadott gyakorlati és elméleti beszámolók.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei A hallgatóknak minden gyakorlaton kötelező részt venni, a hiányzást orvosi igazolással igazolni kell, a gyakorlati feladatokat be kell pótolni.

Vizsgakérdések Az intézetben kerül kiadásra a hallgatók számára.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Dévay Attila, Ugriné dr. Hunyadvári Éva: Receptúrai gyógyszerkészítés gya-

korlati jegyzet III–IV. éves gyógyszerészhallgatók részére, Pécs 2005. Magyar Gyógyszerkönyv, VII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1986. Magyar Gyógyszerkönyv, VIII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002,

2005. Formulae Normales, VII. kiadás, Melania Könyvkiadó, Budapest, 2003.


1 A gyógyszer, gyógyszerforma fogalma. A gyógyszer-készítés története. A gyógyszertechnológia tárgya és feladata. Gyógyszertechnológiai alapfogalmak.

DR. DÉVAY ATTILA

2 A gyógyszertári gyógyszerkészítés alapjai. A gyógy-szertár kialakítására, a gyógyszerek rendelése és kiadá-sa

DR. DÉVAY ATTILA

3 A gyógyszerkészítményekkel szemben támasztott minőségi követelmények

DR. DÉVAY ATTILA

4 A gyógyszertechnológia fizikai kémiai és reológiai alapjai

DR. DÉVAY ATTILA

5 Gyógyszerkészítmények, mint többkomponensű anyagrendszerek, interakciók, inkompatibilitások

DR. DÉVAY ATTILA



Hét Téma Oktató 6 A gyógyszer szervezetbe juttatásának lehetőségei,

adagolási módok. A hatékonyság feltételeinek általá-nos szempontjai

DR. DÉVAY ATTILA

7 A gyógyszertechnológia biofarmáciai és farmakokinetikai alapjai.

DR. DÉVAY ATTILA

8 Keverés, diszpergálás, hőközlés, bepárlás, desztillálás DR. DÉVAY ATTILA

9 Szűrés, ülepítés, centrifugálás, kivonás, préselés. DR. DÉVAY ATTILA

10 Oldás elmélete, oldékonyság, oldódás elősegítése DR. DÉVAY ATTILA

11 Beszámoló DR. DÉVAY ATTILA

12 Folyékony gyógyszerformák segédanyagai DR. DÉVAY ATTILA

13 Oldatkészítés, oldószerek. Csomagolás, expediálás, eltartás. Vizes oldatok, szirupok, ízjavítók, gyógysze-res elixírek, mixtúrák

DR. DÉVAY ATTILA

14 Diluendumok, aromás vizek, toroköblítők. alkoholos oldatok, olajos oldatok, gyógyszeres kivonatok, tinktú-rák, főzetek, forrázatok

DR. DÉVAY ATTILA


1 Munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás, laborszekrények átvétele. A laboratóriumi rend ismertetése, mérés, mérlegek, intézeti eszközök bemutatása, felmérő dolgozat (latin ismeret, számolás), a recept részei, receptolvasás, magisztrális gyógyszerké-szítés

2 Valódi oldatok és szirupok előállítása és fizikai vizsgálata

3 Összetett oldatok, kolloid oldatok előállítása, valódi és kolloid oldatok vizsgálata

4 Nyákok, mixturák és elixíriumok előállítása, vizsgálata

5 Szappanosítás, szolubilizálás, alkohol hígítás

6 Egyszerű oldatok, szeszes oldatok

7 Összetett oldatok, mixtúrák

8 Beszámoló

9 Cseppek, orr-, fülcseppek

10 Főzetek, forrázatok

11 Sterilezés, izotonizálás, számolási feladatok

12 Injekciók előállítása és gyógyszerforma vizsgálata, szűrés

13 Infúziók, parenterális oldatok előállítása és gyógyszerforma vizsgálata

14 Féléves beszámoló

6. SZEMESZTER

Mikrobiológia 2........................................................................OGOMI2.........230

Élettan 2....................................................................................OGOEL2.........237

Farmakognózia 2. .....................................................................OGGFG2.........238



Szakmai gyakorlat 2 .................................................................OGRSG2.........246



MIKROBIOLÓGIA 2. OGOMI2 Tantárgyfelelős: PROF. DR. PÁL TIBOR, egyetemi tanár 4 kredit ▪ biol. és orv. elm. ismeretek ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56

Előfeltétel: OGOMI1 teljesített Létszám: 1 – 100

Tematika A tematika rövid leírása: megismertetjük a hallgatókat a részletes orvosi bakteriológia, az általános és részletes orvosi virológia, mikológia és parazitológia anyagával. Az első félévben tanult általános ismereteket adaptáljuk az egyes kórokozó csoportokra. Különös hangsúlyt fektetünk a kezelésben és megelőzésében használt készítmények ismertetésére az egyes kórokozók tárgyalása során. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: célunk az első félév tananyagára alapozva megismertetni a hallgatókkal az egyes kórokozók által okozott megbetegedése-ket, azok terjedési módjait, kórfejlődését, diagnosztikáját, kezelési és megelőzési lehető-ségeit.

A félév elfogadásának feltételei A mikrobiológia második féléves oktatása előadások és gyakorlatok keretében történik. Az intézet ragaszkodik a gyakorlatokon való aktív részvételhez, mivel a mikrobiológiai vizsgálati anyagok vételéhez és kezeléséhez szükséges gyakorlati ismeretek és készségek csak ott sajátíthatók el. Az Intézet fenntartja magának a jogot, hogy a hallgatók felkészültségéről a gyakorlati foglalkozásokon szóbeli kérdésekkel, vagy írott tesztek formájában tájékozódjon.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Indokolt esetben (pl. több hétig tartó betegség) gyakorlati anyag pótlása egyéni egyeztetés alapján lehetséges.

Vizsgakérdések Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: a szemeszter végén a hallgatók írás-beli kollokviumot tesznek mindkét félév anyagából. Szóbeli vizsgára való jelentkezést csak olyan hallgatótól fogadunk el, aki írásbeli vizsgán már megjelent és a vizsgalapokat ki is töltötte. Írásbeli vizsgára történt feliratkozás és meg nem jelenés ez alól felmentést nem ad. További vizsga mind írásbeli, mind szóbeli vizsga formájában teljesíthető. Fontos, hogy a szükséges ismeretek gyakran nem lelhetők fel tankönyvekben, illetve kézikönyvekben. A hallgatók a csatolt témakörökből összeállított kérdésekre válaszolva adnak számot felkészültségükről. Az írásbeli vizsga feleletválogatós kérdésekből áll. A szóbeli vizsga kérései az alábbiak: A záróvizsga kérdései mindkét félév vizsgakérdéseit tartalmazzák!

I. félév 1. A baktériumok esszenciális sejtalkotói 2. A baktériumok járulékos sejtalkotói 3. A gram-negtív sejtburok szerkezete 4. A lipopoliszaharida molekula szerkezete 5. A baktériumok osztódása, növekedési görbéje, generációs idő 6. Genotípus és fenotípus



7. Mutáció és rekombináció 8. A plazmidok általános tulajdonságai, rezisztencia plazmidok 9. Pathogenitás és virulencia, virulencia faktorok

10. Az endotoxin biológiai hatásai, az endotoxin shock 11. Az exotoxinok tulajdonságai, szerkezetük, szerepük, hatásmódjuk (példákkal) 12. A dezinficiálást és sterilizálást befolyásoló tényező k 13. Antiszepszis és aszepszis az orvosi gyakorlatban 14. Sterilizálás száraz hővel 15. Sterilizálás nedves hővel (gőzzel) 16. Dezinficiálás savakkal és lúgokkal 17. Dezinficiálás alkoholokkal és alkiláló szerekkel 18. Dezinficiálás halogénekkel 19. Dezinficiálás higany sókkal 20. Dezinficiálás ezüst sókkal 21. Dezinficiálás oxidáló anyagokkal 22. Sterilizálás gázokkal és sugárzással 23. A bőr és a kéz dezinficiálása 24. Exkrétumok dezinficálására szolgáló vegyszerek 25. Konzerválás. Gyógyszerkészítmények tartósítása 26. A gyógyszerkészítményekkel szembeni mikrobiológiai követelmények 27. A mikroba-ellenes therápia laboratóriumi ellenőrzése 28. Antibiotikum rezisztencia, mechanizmus, genetikai kód 29. Az antimikrobás szerek kombinálása 30. Sulphonamidok, Trimethoprim 31. Quinolonok 32. Penicillinek 33. Cephalosporinok 34. Carbapenemek 35. Aminoglycosidok 36. Chloramphenicol és Tetracyclinek 37. Makrolid antibiotikumok 38. Polipeptid antibiotikumok 39. Gombaellenes szerek 40. Mukózális immunitás, sIgA 41. A placentán keresztül, illetve a kolosztrum és anyatej révén kialakuló maternális

immunitás 42. A makrofágok szerepe a pathogének elleni védekezésben (fagocitózis, respirációs

burst, oxygén gyökök, makrofág aktiváció, antigén prezentáció, fagocita defektu-sok)

43. A T sejtes válasz a pathogének elleni védekezésben (antigén prezentáció, az anti-gén felismerése a TCR által, T sejt repertoár, a helper és cytotoxikus T sejtes vá-lasz jellemzői)



44. A B sejtek szerepe a pathogének elleni védekezésben (az antigén felismerése, thymus dependens és independens aktiváció, bakteriális szuperantigének, T-B ko-operáció, az MHC szerepe, B sejtes memória és repertoár)

45. Védekezés a vírusok ellen (fizikai határok, interferon, fagocitózis, NK aktivitás, komplement, humorális és sejt-közvetített immunitás, a vírusok immunitást meg-kerül stratégiái)

46. Védekezés a baktériumok ellen (fizikai határok, a szekrétumok védőhatása, fagocitózis, gyulladás, opszonizáció, védőhatású antibakteriális antitestek, toxin neutralizáció, az adhézió gátlása, intracelluláris baktériumok)

47. A passzív immunizálás szerepe a megelőzésben és therápiában 48. Aktív immunizálás, a vakcinák osztályozása az antigén természete szerint 49. Géntechnológiával előállított immunterápiás készítmények és vakcinák 50. Kötelező és ajánlott védőoltások, utazók számára javasolt vakcinák 51. Az anafilaxiás reakció mechanizmusa, atópia, IgE tesztek 52. Citotoxikus reakciók 53. Immun-komplex reakciók 54. Késői túlérzékenységi reakciók, granulómás reakciók, a késői típusú túlérzékeny-

ség kimutatása 55. Akut fázis reakciók és homeosztázis, az akut fázis reakciók mechanizmusa

II. félév 56. Staphylococcus fertőzések 57. Streptococcus pyogenes 58. Streptococcus pneumoniae 59. A „Streptococcus viridans” csoport, szerepük a cariogenezisben 60. Endocarditis lenta és bakteriológiai diagnózisa 61. Streptococcus agalactiae és Enterococcus faecalis 62. Neisseria gonorrhoeae 63. Neisseria meningitis 64. Enteropathogén (EPEC), Enterotoxikus (ETEC) és Enterohemorrágiás (EHEC)

Escherichia coli 65. Bacilláris vérhas 66. Hastífuszt okozó Salmonellák 67. Salmonella gastroenteritis 68. Yersinia enterocolitica, Y. pseudotuberculosis és Yersinia pestis 69. Extraintestinális Escherichia coli fert zések 70. Proteus és Klebsiella 71. Campylobacter, Helicobacter 72. Vibrio 73. Pseudomonas aeruginosa 74. Haemophilus influenzae, H. parainfluenzae 75. Bordetella pertussis 76. Brucella, Francisella 77. Legionella



78. Bacillus anthracis, Bacillus cereus 79. Gázgangrénát okozó Clostridiumok 80. Clostridium tetani 81. Clostridium botulinum, C. difficile 82. Corynebacterium diphtheriae 83. Listeria monocytogenes 84. Mycobacterium tuberculosis és M. bovis 85. Mycobacterium leprae és egyéb mycobacteriumok 86. Treponema pallidum 87. Borrelia 88. Leptospira 89. Bacteroides, Fusobacterium és Veillonella fertőzések 90. Rickettsia és Chlamydia 91. Mycoplasma 92. Opportunista fertőzések, predisponáló tényezők 93. Iatrogén fertőzések 94. A vírusok jellemzése, felépítése, csoportosítása 95. A vírusok szaporodási stratégiái 96. A vírusok és a gazdaszervezet kölcsönhatásai (pathogenezis) 97. Antivirális kemoterápia 98. A herpesvírusokkal szemben ható antivirális szerek 99. Kemoterápia HIV fertőzésben

100. Kemoterápiás lehetőségek influenza fertőzésben 101. Vírusvakcinák 102. Immunválasz vírusfertőzésekben 103. A vírusok tenyésztése, mennyiségi meghatározása 104. Szerológiai módszerek a vírusdiagnosztikában 105. Adenovírusok 106. Parvovírus (Erythrovírus) B19 107. Herpes simplex vírusok 108. Epstein–Barr és Cytomegalovírus 109. Influenzavírusok 110. Paramyxovírusok, RS vírus 111. Morbillivírus 112. Rubeolavírus 113. Picornavírusok (polio- coxsacke és echovírusok) 114. Virális gastroenteritisek kórokozói 115. Enterális úton terjedő hepatitis vírusok 116. Parenterális úton terjedő hepatitis vírusok 117. Retrovírusok, HIV 118. Rhabdovírus, veszettség



119. Kullancsencephalitis vírusok 120. Hantavírusok 121. Filovírusok (Marburg és Ebola vírus) 122. Lassa vírus 123. Sárgaláz és kórokozója 124. Lassú vírusok, prionok 125. A gombák általános jellemzése, gombafert zések diagnózisa 126. Dermato- és szuperficiális mikozisok 127. Szisztémás mikozisok, opportunista gombafertőzések 128. Gombaellenes szerek 129. A protozoonok általános jellemzése, a protozoon fertőzések diagnosztikája 130. Testüregben élősködő protozoonok 131. Vérben és szövetekben élősködő protozoonok 132. Protozoon ellenes szerek 133. A férgek általános jellemzése, helminthologiai diagnosztika 134. Bélparazita férgek 135. Vérben és szövetekben élősködő férgek 136. Féregellenes szerek

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ádám É.: Gyógyszerészi mikrobiológia, Semmelweis Kiadó, 2001

ISBN: 963 921 414 0 Gergely L.: Orvosi mikrobiológia, Alliter Kiadó, Budapest, 2003

ISBN: 963 202 766 3 Daschner F.: Antibiotikumok a betegágynál, Medicina Könyvkiadó Rt., 2004

ISBN: 9632427386 Ternák G. (szerk.): Az antimikrobás kezelés elmélete és gyakorlata, jegyzet,

PTE ÁOK Falus A., Buzás E., Rajnavölgyi É.: Immunológia alapjai, Semmelweis Kiadó, Bu-

dapest, 2007 ISBN: 978 963 965 089 Gergely J., Erdei A. (szerk): Immunbiológia, Medicina Kiadó, Budapest 2000

ISBN: 963 242 641 X


1 Aerob és anaerob spórások I DR. KOCSIS BÉLA

1 Aerob és anaerob spórások II. DR. KOCSIS BÉLA

2 Légúti kórokozók I DR. MESTYÁN GYULA

2 Légúti kórokozók II. DR. MESTYÁN GYULA

3 Mycobacteriumok I. PROF. DR. EMŐDY LEVENTE

3 Mycobacteriumok II. PROF. DR. EMŐDY LEVENTE

4 Anti-mycobacterialis szerek DR. MESTYÁN GYULA.

4 Zoonozisok kórokozói DR. KERÉNYI MÓNIKA



Hét Téma Oktató 5 Spirochaeták DR. KERÉNYI MÓNIKA

5 Rickettsiák, Chlamidiák, Mycoplasmák DR. KERÉNYI MÓNIKA

6 Altalános virológia PROF. DR. PÁL TIBOR

6 A vírusok és a gazdaszervezet kölcsönhatásai PROF. DR. PÁL TIBOR

7 Légúti vírusok PROF. DR. PÁL TIBOR

7 Enterális úton terjedő vírusok PROF. DR. PÁL TIBOR

8 Hepatitis vírusok I PROF. DR. PÁL TIBOR

8 Hepatitis vírusok II. PROF. DR. PÁL TIBOR

9 Retrovírusok. AIDS PROF. DR. PÁL TIBOR

9 Lassú vírusfertőzések. Prionok PROF. DR. PÁL TIBOR

10 Rhabdovírusok PROF. DR. PÁL TIBOR

10 Arbo- és Robovírusok PROF. DR. PÁL TIBOR

11 Antivirális kemoterápia PROF. DR. PÁL TIBOR

11 Mikológia I DR. MESTYÁN GYULA

12 Mikológia II DR. MESTYÁN GYULA

12 Anti-mikotikumok DR. MESTYÁN GYULA

13 Parazitológia I DR. KOCSIS BÉLA

13 Parazitológia II. DR. KOCSIS BÉLA

14 Parazita ellenes szerek DR. MESTYÁN GYULA

14 Infekció kontroll. Antibiotikum politika PROF. DR. PÁL TIBOR

Gyakorlatok Hét Téma Oktató

1 Bevezetés. A fertőző laboratóriumi munka általános szabályai. Mikroszkópizálás

DR. KERÉNYI MONIKA

1 Bevezetés. A fertőző laboratóriumi munka általános szabályai. Mikroszkópizálás

DR. KERÉNYI MONIKA

2 A baktériumok tenyésztése, táptalajok és módszerek. Vizsgálati anyagok aerob és anaerob feldolgozási módjai. Telepmorfológiai vizsgálatok

DR. KOVÁCS KRISZTA

2 A baktériumok tenyésztése, táptalajok és módszerek. Vizsgálati anyagok aerob és anaerob feldolgozási módjai. Telepmorfológiai vizsgálatok

DR. KOVÁCS KRISZTA

3 Biokémiai tesztek a baktériumok azonosításában DR. KERÉNYI MONIKA

3 Biokémiai tesztek a baktériumok azonosításában DR. KERÉNYI MONIKA

4 Szerológai diagnosztika I. Szerológiai diagnosztikai módszerek

DR. SZEREDAY LÁSZLÓ



Hét Téma Oktató 4 Szerológai diagnosztika I. Szerológiai diagnosztikai

módszerek DR. SZEREDAY LÁSZLÓ

5 Szerológiai diagnosztika II. Szerobakteriológiai és terápiás készítmények. A molekuláris diagosztika módszerei

DR. NAGY GÁBOR

5 Szerológiai diagnosztika II. Szerobakteriológiai és terápiás készítmények. A molekuláris diagosztika módszerei

DR. NAGY GÁBOR

6 Sterilezés és dezinficiálás. Sterilitási, ártalmatlansági, pirogenitási vizsgálatok. Dezinficiens hatásának vizs-gálata a kézflórára

DR. KOCSIS GÁBOR

6 Sterilezés és dezinficiálás. Sterilitási, ártalmatlansági, pirogenitási vizsgálatok. Dezinficiens hatásának vizs-gálata a kézflórára

DR. KOCSIS GÁBOR

7 Antibiodkum érzékenység meghatározásának módsze-rei (koron diffúzió, E-teszt, MIC, MBC).

DR. MESTYÁN GYULA

7 Antibiodkum érzékenység meghatározásának módsze-rei (koron diffúzió, E-teszt, MIC, MBC).

DR. MESTYÁN GYULA

8 Antibiotikumok értékmérése testnedvekben. Antibioti-kumot közömbösítő enzim kimutatása. Az antibioti-kumok kölcsönhatása

DR. KOCSIS BÉLA

8 Antibiotikumok értékmérése testnedvekben. Antibioti-kumot közömbösítő enzim kimutatása. Az antibioti-kumok kölcsönhatása

DR. KOCSIS BÉLA

9 Gennykeltő baktériumok. Heamocultura DR. TIGYI ZOLTÁN

9 Gennykeltő baktériumok. Heamocultura DR. TIGYI ZOLTÁN

10 Húgyúti fertőzések diagnosztikája DR. KERÉNYI MONIKA

10 Húgyúti fertőzések diagnosztikája DR. KERÉNYI MONIKA

11 Enterális kórokozók diagnosztikája DR. NAGY GÁBOR

11 Enterális kórokozók diagnosztikája DR. NAGY GÁBOR

12 Légúti kórokozók diagnosztikája. Mycobacterium diagnosztika.

DR. EMŐDY LEVENTE

12 Légúti kórokozók diagnosztikája. Mycobacterium diagnosztika.

DR. EMŐDY LEVENTE

13 Mikológiai és prazitológiai diagnosztika DR. MESTYÁN GYULA

13 Mikológiai és prazitológiai diagnosztika DR. MESTYÁN GYULA

14 Vírus diagnosztika DR. SZEREDAY LÁSZLÓ

14 Vírus diagnosztika DR. SZEREDAY LÁSZLÓ



ÉLETTAN 2.* OGOEL2 Tantárgyfelelős: PROF. DR. LÉNÁRD LÁSZLÓ, egyetemi tanár 7 kredit ▪ biol. és orv. elm. ismeretek ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 70 + 28 + 0 = 98


A részletes tantárgyleírást lásd a 4. szemeszterben




FARMAKOGNÓZIA 2. OGGFG2 Tantárgyfelelős: DR. MOLNÁR PÉTER, egyetemi tanár 5 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 28 + 42 + 0 = 70

Előfeltétel: OGGFG1 teljesített Létszám: 5 – 40

Tematika A farmakobotanikai alapismeretek birtokában a hallgatóknak meg kell ismerniük a hazai és külföldi farmakoterápiában (ezen belül különösen a fitoterápiában) és prevencióban alkalmazott gyógynövényeket ill. drogokat. Fel kell ismerniük a legfontosabb, Magyaror-szágon forgalmazott teadrogokat és erős hatású drogokat, de megfelelő tájékozottságot kell mutatniuk az import drogok vagy drogfrakciók (illóolajok, zsíros olajok), kivonatok kémiai és minőségi jellemzőiről is, továbbá minden hivatalos drog legalapvetőbb felhasz-nálási területeiről. Szükséges tudniuk a gyógynövényekre vonatkozó általános ismereteket (pl. ipari alkalmazás, kutatás, természetgyógyászat és homeopathia kritikai értékelése, termesztés és fajtakérdés, géntechnológia, fitoterápia lehetőségei), továbbá megfelelő jártasságot kell tanusítaniuk az alapvető – gyakorlati foglalkozásokon elsajátított – vizsgá-lati módszerek alkalmazásáról és a praxisban felmerülő kérdések megoldási készségéről (különös tekintettel a szakirodalmi és internetes tájékozódásra). A két féléves tárgy 2. félévében a drogok részletes tárgyalására kerül sor.

A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának kritériumai: a félév sikeres lezárásának feltétele, hogy a hallgató minden gyakorlati foglalkozáson résztvegyen. A gyakorlatokon legalább 2 alkalommal tudást jelző, rövid dolgozat megírása kötelező.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Gyakorlatokon egy hiányzás pótlására lehetőséget nyújtunk.

Vizsgakérdések Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: a szigorlaton a teljes elméleti és gyakorlati tananyagról kell szóban beszámolni. Szigorlatra csak akkor kerülhet sor, ha a hallgató sikeres kollokviumot és megfelelő értékelő dolgozattal lezárt gyakorlati foglal-kozásokat teljesített, továbbá a gyógynövény- és drogfelismerést is sikeresen teljesítette. A szigorlat elején 5 drog felismerését, jellemzését követően kerülhet sor a szóban ismerte-tendő tételek kihúzására. A szigorlati jegy megállapítása a félévi dolgozatok, a drogfelis-merés, valamint a szóbeli tételek megválaszolásának eredményei alapján történik. Felismerendő drogok (Ph.Hg. VIII. szerint): Absinthii herba – Agar – Agrimoniae herba – Allii ursini herba – Aloë capensis – Althaeae radix – Anethi fructus – Anisi fructus – Anisi stellati fructus –Artemisiae (vulgaris) herba in toto – Aurantii amari epicarpium et mesocarpium – Avenae herba – Belladonnae radix – Betulae folium – Bursae pastoris herba – Calami rhizoma – Calendulae flos – Callunae vulgaris herba – Cannabis sativae fructus – Capsici fructus – Cardamomi fructus – Cardui benedicti herba – Carvi fructus – Caryophylli flos –Centaurii herba in toto – Cerasi stipes – Chamomillae romanae flos – Cichorii radix – Cinnamomi cortex – Coriandri fructus – Cotini folium – Crataegi folium cum flore – Crataegi fructus – Cucurbitae semen – Dulcamarae stipes et fructus – Ephedrae herba – Epilobii herba – Equiseti herba – Eupatorii herba in toto – Farfarae folium – Foeniculi dulcis fructus – Fragariae folium in toto – Frangulae cortex – Galegae herba – Galii veri herba – Gentianae radix – Ginkgo folium – Ginseng radix – Graminis rhizoma – Hederae helicis folium – Helianthi annui flos – Hibisci sabdariffae flos – Hippocastani semen – Hyperici



herba – Ipecacuanhae radix – Juglandis folium – Juniperi pseudo-fructus – Lavandulae flos – Leonuri cardiacae herba – Lichen islandicus – Lini semen – Liquiritiae radix – Lupuli flos – Malvae sylvestris flos – Matricariae flos – Melissae folium – Menthae piperitae folium – Menyanthidis trifoliatae folium – Millefolii herba – Ononidis radix – Origani herba – Papaveris rhoeados flos – Papaveris caput – Phaseoli legumen – Plantaginis lanceolatae folium – Podophylli radix et rhizoma – Populi gemma – Primulae radix – Pruni spinosae fructus – Quercus cortex – Robiniae pseudoacaciae flos – Rosae pseudo–fructus c. seminibus/s. seminibus – Rosmarini folium – Rubi fruticosi folium – Salicis cortex – Salviae officinalis folium – Sambuci flos – Sambuci fructus – Saponariae albae radix – Saturejae herba in toto – Secale cornutum – Senna folium – Sennae fructus acutifoliae – Serpylli herba in toto – Silybi mariani fructus – Sinapis albae semen – Solani amylum – Solidaginis herba – Sophorae flos – Spiraeae herba – Tagetes flos – Tanaceti parthenii herba – Taraxaci folium – Thymi herba – Tiliae flos – Tragacantha – Urticae herba in toto – Uvae ursi folium – Valerianae radix – Verbasci flos – Visci stipes. Tételek: megegyeznek az 1. és 2. félév előadásainak tematikáival; részletes kifejtésüket lásd az intraneten. A felismerendő vegyületek képletei is az intraneten találhatók meg.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dános Béla: Farmakobotanika, gyógynövényismeret. Semmelweis Kiadó, Buda-

pest, 2006. Szabó László Gy.: Gyógynövény-ismereti tájékoztató. Melius–Schmidt, Pécs,

Baksa, 2005. Szőke Éva, Kéry Ágnes: Farmakognózia gyakorlati jegyzet, SE Gyógyszerésztu-

dományi Kar, Budapest (mindenkori legújabb kiadás) Tóth László: Gyógynövények. Drogok. Fitoterápia. Kossuth Egyetemi Kiadó, Deb-

recen, 2005. Előadások és vizsgatételek weboldala:

http://intranet.pote.hu/OKTATAS/farmakognozia/farkas2.html


1 Monoterpéneket, illóolajokat tartalmazó drogok HORVÁTH GYÖRGYI

2 Illóolajok HORVÁTH GYÖRGYI

3 Iridoid-tartalmú drogok HORVÁTH GYÖRGYI

4 Szeszkviterpén-, diterpén- és terpenofenol-tartalmú drogok

MOLNÁR PÉTER

5 Triterpén-, szteroid-, szaponin- és kardenolid-tartalmú drogok

MOLNÁR PÉTER

6 Ornitin-, lizin- és fenilalanin-eredetű alkaloidokat tartalmazó drogok

MOLNÁR PÉTER

7 Triptofán- és hisztidin-eredetű alkaloidokat tartalmazó drogok

MOLNÁR PÉTER

8 Purin-tartalmú drogok, speciális aminosav-származékokat tartalmazó drogok

MOLNÁR PÉTER

9 Cianogén glikozidokat és glikozinolátokat tartalmazó drogok

MOLNÁR PÉTER



Hét Téma Oktató 10 Fenilpropanoid-, floroglucin-származékokat tartalmazó

drogok MOLNÁR PÉTER

11 Kumarin-származékokat tartalmazó drogok MOLNÁR PÉTER

12 Antrakinon-, naftokinon-származékokat tartalmazó drogok

HORVÁTH GYÖRGYI

13 Flavonoidokat tartalmazó drogok HORVÁTH GYÖRGYI

14 Polifenolokat tartalmazó drogok HORVÁTH GYÖRGYI


1 Növényi drogok általános vizsgálati módszerei. Nitrát-kimutatás teakivonásra alkalmas ivóvízből és csalánteából

2 Szénhidrát tartalmú drogok vizsgálata, mézhamisítási vizsgálat

3 Illóolaj tartalmú drogok vizsgálata. Illóolaj kivonás mennyiségi mérés céljából, illóolaj-összetevők kimutatása

4 Zsíros olajok gyógyszerkönyvi vizsgálatának néhány szempontja

5 Nikotin és koffein kivonása és kimutatása. Fitokémiai értékelő beszámoló dolgo-zat I.

6 Atropin és szkopolamin kivonása és kimutatása, Soxhlet-extraktor működése

7 Alliin kivonása és kimutatása

8 Összes flavonoid mennyiségi meghatározása

9 Fenoloidok kimutatása

10 Összes cserzőanyag mennyiségi meghatározása

11 Antraglikozid tartalmú drogok vizsgálata Ph.Hg. VII. szerint

12 Szaponin tartalmú drogok vizsgálata. Fitokémiai értékelő beszámoló dolgozat II.

13 Fitoxantin-keverék elválasztása klasszikus oszlopkromatográfiával (bemutatás)

14 Drogfelismerési gyakorlás: szövettani és fitokémiai ismeretek



GYÓGYSZERÉSZI KÉMIA 2. OGGGK2 Tantárgyfelelős: DR. PERJÉSI PÁL, intézetigazgató 6 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 56 + 0 = 84

Előfeltétel: OGGGK1 teljesített OGGGT1 teljesített

Létszám: 5 – 50

Tematika A tantárgy elméleti előadásai és gyakorlati foglalkozásai keretében a hallgatók megismer-kednek a gyógyszerként és gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyüle-tek kémiai és fizikai-kémiai sajátságaival, gyógyszerkönyvi vizsgálatainak módszereivel, valamint biológiai hatásaival, azok szerkezet-hatás összefüggéseivel. A tananyag elsajátí-tása alapjául szolgál a molekuláris szemléletű farmakológiai ismeretanyag és gyógyszer-technológiai eljárások megértésének. Ugyanakkor a hallgatók integrált ismereteket kap-nak a gyógyszergyártás folyamata kémiai hátteréről, a vegyületek szerkezetvizsgálatának, tisztaságvizsgálatának és mennyiségi meghatározásának gyógyszerkönyvi módszereiről, tárolásuk és gyógyszerré történő formulázásuk során fontos szerepet játszó fizikai-kémiai tulajdonságairól, valamint a szervezetben történő átalakulásuk molekuláris szintű ismere-teiről. A tananyag a gyógyszerként és gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyületek gyógyszerkönyvi vizsgálataival, valamint néhány központi idegrendszerre, a vegetatív idegrendszerre, a simaizmokra és az emésztésre ható gyógyszervegyületek előállításával, gyógyszerkönyvi azonosításával, tisztaságvizsgálatával, mennyiségi meg-határozásával, a vegyületek fő- és mellékhatásainak molekuláris mechanizmusaival, az azokban szerepet játszó kémiai és fizikai-kémiai tulajdonságok elemzésével, valamint a vegyületek tárolása, gyógyszerré történő formulázása és gyógyszerként történő alkalma-zása során bekövetkező kémiai természetű változásaival foglalkozik.


Távolmaradás pótlásának lehetőségei A mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező. Az elvégzett gyakorlatokról a hallgató köteles a gyakorlatvezető által elfogadott jegyzőkönyvet készíteni és azt a félévet lezáró vizsgán bemutatni.

Vizsgakérdések A félév végén a hallgatók szóbeli kollokviumot tesznek. A szóbeli kollokvium írásbeli és szóbeli részből áll. A kollokvium megkezdésének feltétele egy „Minimum-Vizsga” (MV) sikeres letétele a vizsga reggelén. A MV 20 kérdésből áll. A MV befejezésére 30 perc áll rendelkezésre. Értékelése százalékos minősítéssel történik. Azoknak a hallgatóknak a szigorlatát, akik 5, vagy több MV-kérdésre nem tudnak válaszolni, vagy helytelenül vála-szolnak, (80% alatti teljesítmény), elégtelenre kell értékelni. A „B” és „C” vizsgákat is MV előzi meg. A „B” vizsga következményei az „A”-vizsgáéval azonosak. A „C” vizsga sikertelensége esetén a hallgató megkezdheti ugyan a szóbeli vizsgát, ám ebben az eset-ben vizsgája egy elégtelen részfelettel indul. A kollokvium szóbeli része három tételből áll. Bármelyik tétel elégtelen ismerete esetén a vizsgát elégtelenre kell értékelni. A kol-



lokviumi jegy megállapítása a félévi dolgozatok, a MV, valamint a szóbeli tételek megvá-laszolásának eredményei alapján történik. Az írásbeli vizsga tematikájáról a hallgatók a félév elején részletes tájékoztatást kapnak.


Budapest, 1990 Magyar Gyógyszerkönyv I–IV, VII. kiadás, Medicina, Budapest, 1986 Magyar Gyórgyszerkönyv I–II, VIII. kiadás, Medicina, Budapest, 2002, 2005 Takácsné Novák Krisztina, Józan Miklós, Mazák Károly: Gyógyszerészi kémiai




1 Az antidepresszív szerek gyógyszerészi kémiája. DR. PERJÉSI PÁL

2 Az antiparkinson szerek gyógyszerészi kémiája. DR. PERJÉSI PÁL

3 A nootróp szerek és az analeptikumok gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

4 A hőcsökkentő fájdalomcsillapítók gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

5 A nem-szteroid gyulladáscsökkentők gyógyszerészi kémiája I.

DR. PERJÉSI PÁL

6 A nem-szteroid gyulladáscsökkentők gyógyszerészi kémiája II.

DR. PERJÉSI PÁL

7 Az antihisztaminok gyógyszerészi kémiája. A reuma és köszvény ellenes szerek gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

8 A paraszimpatomimetikumok gyógyszerészi kémiája. DR. PERJÉSI PÁL

9 A paraszimpatolitikumok gyógyszerészi kémiája. DR. PERJÉSI PÁL

10 A szimpatomimetikumok gyógyszerészi kémiája. DR. PERJÉSI PÁL

11 A szimpatolitikumok gyógyszerészi kémiája. DR. PERJÉSI PÁL

12 A helyi érzéstelenítők gyógyszerészi kémiája. DR. PERJÉSI PÁL

13 A simaizom görcsoldók és az izomrelaxánsok gyógy-szerészi kémiája. A köhögéscsillapítók és a köptető-szerek gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

14 A gyomor-, a bél-, a máj- és az epeműködésre ható szerek gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL




1 Alkoholok. Ethanolum (96 per centum), Alcohol isopropylicus, Glycerolum, Mannitolum, Alcoholum benzylicum (Ph. Hg. VII.) Terpinum (Ph. Hg. VII.).

2 Fenolok. Phenolum, Thymolum, Resorcinolum, Hexachlorophenum (Ph. Hg. VII.), Methenaminum, Vanillinum, Cholinium chloratum (Ph. Hg. VII.), Triaethanolaminum (Ph. Hg. VII.).

3 Aldehidek és ketonok. Szénhidrátok. Formaldehydi solutio (35 per centum), Fructosum, Glucosum anhydricum, Lactosum, Saccharum.

4 Alifás karbonsavak. Aminosavak. Acidum benzoicum, Acidum lacticum, Acidum tartaricum, Acidum sorbicum, Acidum citricum, Natrii citras, Acidum asparticum.

5 Szénsavszármazékok. Chloroformium (Ph. Hg. VII.), Chlorali hydras, Chlorobutanolum, Ureum, Carbromalum (PH. Hg. VII.), Bromisovalum (Ph. Hg. VII.).

6 Keto-enol és laktám-laktim tautoméria. Urethanum (Ph. Hg. VII.), Barbitalum, Barbitalum natricum, Phenobarbitalum, Hexobarbitalum.


7 Phenytoinum (Ph. Hg. VII.), Ethylmorphini hydrochloridum, Codeini hydrochloridum. Primidonum.

8 Xantinszármazékok. Theophyllinum, Coffeinum, Theobromimum.

9 Látogatás a Pannonpharma RT minőségbiztosítási laboratóriumában. A gyógy-szergyártás minőségbiztostási rendszerének bemutatása.

10 Nem-szteroid gyulladáscsökkentő vegyületek I. Acidum salicylicum, Acidum acetylsalicylicum, Natrii salicylas, Salicylamidum (Ph. Hg. VII), Paracetamolum, Phenacetinum (Ph. Hg. VII.).

11 Nem-szteroid gyulladáscsökkentő vegyületek II. Phenazonum, Aminophenazonum (Ph. Hg. VII), Metamizolum natricum, Diclofenacum natricum, Indometacinum.


12 Pilocarpini hydrochloridum, Atropini sulfas, Homatropini hydrobromidum, Homatropini methylbromidum, Naphazolini hydrochloridum

13 Helyi érzéstelenítők. Lidocainum, Benzocainum, Procaini hydrochloridum, Tetracaini hydrochloridum

14 A szerkezet, a konfiguráció és a konformáció összefüggései kirakható modell alkalmazásával II.

14 Ismeretlen szerves gyógyszervegyület azonosítása, teljes gyógyszerkönyvi vizsgá-lata.



GYÓGYSZERTECHNOLÓGIA 2. OGGGT2 Tantárgyfelelős: DR. DÉVAY ATTILA, intézetvezető egyetemi docens 7 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 70 + 0 = 98

Előfeltétel: OGGGT1 teljesített OGGGK1 teljesített OGAFB2 teljesített

Létszám: 1 – 50

Tematika A gyógyszertechnológia tárgyat a gyógyszerészhallgatók a III., IV. és az V. évfolyamon tanulják. A tárgy oktatása során, a korábban tanult tárgyakra alapozva a hallgatóknak el kell sajátítaniuk a készítmények tervezésének, adagolásának elméleti alapjait, a gyógy-szertári, középüzemi és ipari gyógyszerkészítés és ellenőrzés főbb ismereteit. A félév során a folyékony gyógyszerformák közül az aszeptikus körülmények között előállított és a steril folyékony gyógyszerkészítményekkel, majd a diszperz rendszerekkel, a félszilárd gyógyszerkészítmények közül a kenőcsökkel, kúpokkal ismerkednek meg a hallgatók.




A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Dévay Attila, Ugriné dr. Hunyadvári Éva: Receptúrai gyógyszerkészítés gya-

korlati jegyzet III–IV. éves gyógyszerészhallgatók részére, Pécs 2005. Magyar Gyógyszerkönyv, VII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1986. Magyar Gyógyszerkönyv, VIII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002,

2005. Formulae Normales, VII. kiadás, Melania Könyvkiadó, Budapest, 2003.


1 Cseppek (bevételre szánt, orrcseppek, fülcseppek) DR. DÉVAY ATTILA

2 Aszeptikus gyógyszerkészítés, szemcseppek DR. DÉVAY ATTILA

3 Steril gyógyszerkészítmények DR. DÉVAY ATTILA

4 Injekciók és infúziók, sterilezés, pirogénmentesítés DR. DÉVAY ATTILA

5 Injekciók előállításának általános szempontjai DR. DÉVAY ATTILA

6 Injekciók vizsgálata. Fontosabb injekciós készítmé-nyek

DR. DÉVAY ATTILA

7 Infúziós készítmények, fontosabb infúziók (vér és volumenpótlás, ozmoterápia, speciális oldatok, keve-rékinfúziók)

DR. DÉVAY ATTILA



Hét Téma Oktató 8 Diszperz rendszerek jelentősége, fontosabb tulajdon-

ságai, alkalmazott segédanyagok DR. DÉVAY ATTILA

9 Emulziók tulajdonságai, előállításuk, vizsgálatuk, stabilizálás, fontosabb emulziós készítmények

DR. DÉVAY ATTILA

10 Szuszpenziók tulajdonságai, előállítási módszerek, vizsgálati követelmények, fontosabb szuszpenziók

DR. DÉVAY ATTILA


12 Kenőcsök szerkezeti jellemzői, alapanyagok DR. DÉVAY ATTILA

13 Kenőcsök készítése, vizsgálata DR. DÉVAY ATTILA

14 Végbélkúpok, hüvelykúpok, -golyók, -hengerek, pilu-lák, bóluszok

DR. DÉVAY ATTILA


1 Munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás, aszeptikus gyógyszerkészítés (manipulátor, laminar fülke), szemészeti oldószerek

2 Szemcseppek, szemkenőcsök

3 Infúziók, középüzemi infúziós gyakorlat

4 Emulziók előállítása és vizsgálata

5 Szuszpenziók előállítása, vizsgálata

6 Emulziók, szuszpenziók

7 Beszámoló

8 Kenőcsök előállítása, vizsgálata I.

9 Kenőcsök előállítása, vizsgálata II.

10 Gélek és paszták előállítása és vizsgálata

11 Kenőcsök I

12 Kenőcsök II

13 Kenőcsök III




SZAKMAI GYAKORLAT 2 OGRSG2 Tantárgyfelelős: DR. MAYER KLÁRA, adjunktus 0 kredit ▪ kritérium követelmény ▪ csak tavasszal ▪ aláírás Foglalkozás/félév: 0 + 160 + 0 = 160

Előfeltétel: OGRSG1 teljesített Létszám: korlátlan

Tematika A 6. félév után teljesítendő nyári gyakorlat célja a tanult elméleti és gyakorlati ismeretek kiszélesítése és a gyógyszertári gyakorlathoz való adaptálása. A hallgató a gyakorlatát elvégezheti közforgalmú valamint intézeti/kórházi gyógyszertárban. Lehetősége van a 4 gyakorlati hetet mindkét helyen elvégezni, 2–2 hetes bontásban.

A félév elfogadásának feltételei A hallgató az oktató gyógyszerész ill. helyettesei mellett és felügyeletével dolgozhat. A gyakorlatról rövid – napi feljegyzéseket készít, melyet a Gyógyszertechnológia 3. kur-zus gyakorlatán bemutat.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei A 4 hét gyakorlati idő egészségügyi okokból két részletben is elvégezhető.

Vizsgakérdések A számonkérés a gyógyszertári gyakorlaton elékészített jegyzőkönyv értékelésével törté-nik.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok fehér köpeny, védőcipő


1 A gyógyszertár munkafolyamatainak megismerése.

1 A magisztrális vény tartalmi értékelése, a folyadékok felügyelet melletti készítése.

1 Alapanyagok bevétele, vizsgálata, impleálás szabályai, gyakorlása.

1 A munkaeszközök, gyógyszertári kisgépek, mérlegek kezelése

1 Aszeptikus munka és szabályszerű teljes elkészítés, az expediálás megfigyelése.

1 Laborációs műveletek, dokumentálás, eltartás.

1 Nevezéktan, szinonima ismeret.

1 Gyógyászati segédeszközök, kötszerek megismerése.

7. SZEMESZTER

Kórélettan .................................................................................OGOKOR .......248

Gyógyszerhatástan 1.................................................................OGGGH1........253




Közegészségtan 1. ....................................................................OGGKE1 ........266

Klinikai ismeretek 1. ................................................................OGGKI1..........268



KÓRÉLETTAN OGOKOR Tantárgyfelelős: PROF. DR. SZÉKELY MIKLÓS, egyetemi tanár 5 kredit ▪ biol. és orv. elm. ismeretek ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 42 + 0 + 28 = 70


Tematika A tárgy az élettani, biokémiai és immunológiai alapjelenségek ismeretében a fontosabb klinikai élettani módszerekkel, az e módszerekkel nyerhető adatok értelmezésével, ill. kórélettani/klinikai jelenségek megértéséhez való felhasználásával foglalkozik.

A félév elfogadásának feltételei A szemináriumok 15%-áról való hiányzás (max 3) esetén a félév elfogadása megtagadha-tó, több hiányzás esetén a félév nem fogadható el.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Esszé írása a pótolandó óra témájából.

Vizsgakérdések 1. A vízoldékony vitaminok és nyomelemek kórélettana 2. A zsíroldékony vitaminok kórélettana Teljes éhezés, anorexia nervosa Részleges

éhezés 3. Az elhízás 4. Fehérjehiány, fehérje-energia malnutrició 5. Az LDL-anyagcsere pathobiochemiája, hyperlipoproteinaemiák 6. Hypoglycaemiák 7. Az 1. DM etiológiája és pathogenesise 8. A 2. DM etiológiája és pathogenesise 9. Diabeteses coma

10. A DM syndroma késői szövődményei és azok pathobiochemiája 11. A növekedés kórélettana, a hypophysis kórélettana 12. Hyperthyreosis 13. Hypothyreosis 14. Glucocorticoid hyperfunctios állapotok 15. A glucocorticoid kezelés kórélettani aspektusai Mellékvesekéreg-elégtelenség Hy-

peraldosteronismusok 16. Hyper- és hypocalcaemia 17. Osteoporosis, osteomalacia 18. Az anaemiák és a polycythaemia általános kórélettana 19. Hiányanaemiák Haemolyticus anaemiák Véralvadási zavarok 20. Disseminált intravascularis coagulatio (DIC) A pepticus fekély kórélettana 21. A gyomortelődés zavarai, hányás 22. Malabsorptiós szindróma 23. Hasmenés 24. A bélelzáródás kórélettana 25. Nem-konjugált hyperbilirubinaemiák



26. Konjugált hyperbilirubinaemiák A májcoma pathogenesise Portális hypertensio, ascites

27. A pancreatitis kórélettana 28. Hypothermia 29. Hőguta és malignus hyperthermia 30. A láz kórélettana 31. Metabolicus acidosis és alkalosis 32. Respiratoricus acidosis és alkalosis 33. Hyperkalaemia 34. Hypokalaemia 35. A volumenreguláció zavarai 36. Kóros osmoticus nyomással járó állapotok 37. Cardiovascularis adaptáció izommunkához egészséges és károsodott szívű ember-

ben 38. A koronária-elégtelenség pathogenesise. Kockázati tényezők 39. Az akut myocardiális infarktus pathomechanizmusa és következményei 40. Szíveredetű keringési elégtelenség általános pathophysiologiája 41. Cardiomyopathiák 42. Agyi hypoxia, ischemia 43. Kisvérköri hypertonia 44. Hypertonia betegség fogalma, osztályozása és általános kórélettana 45. Hypertonia, vese és mellékvese 46. Primér (essentialis) hypertonia és következményei 47. Vasovagalis syncope és egyéb hypotensioval járó állapotok 48. A shock fogalma, osztályozása és stádiumai 49. Hypovolemiás shock Megoszlási és cardiogen shock Extrasystole 50. Pre-excitatios szindróma, paroxysmalis tachycardia 51. Pitvar- és kamra-lebegés, fibrillatio 52. Nomotop és passziv heterotop ingerképzési zavarok 53. A pitvar-kamrai átvezetés zavarai 54. Tawara szár blokk 55. Pitvari és kamrai tengelyeltérések 56. Kóros myocardium repolarisatio EKG jellegzetességei. Angina pectoris 57. Szívinfarktus EKG jellegzetességei 58. A légzésszabályozás zavarai, alvási apnoe szindroma 59. A fokozott léguti ellenállás okai és következményei 60. Hypoventillatio és hyperventillatio 61. Eloszlási zavarok a tüdőben, az alveolo-capillaris diffusio zavarai 62. Szöveti hypoxia típusai és mechanizmusa. Cyanosis 63. Az O2-transzport zavarai (kóros haemoglobin, methaemoglobinaemia, CO-

mérgezés) Légzési elégtelenség, nehézlégzés 64. A restrictiv és obstructiv légzészavarok összehasonlítása



65. A légzésfunkciós próbák értékelésének irányelvei A glomeruláris filtratio patho-physiologiája Tubuláris funkciók kóros változásai

66. Akut veseelégtelenség 67. Chronicus veseelégtelenség 68. A gerontológia kórélettani alapjai 69. Több szervrendszerre kiterjedő funkcionális rendellenességek

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kórélettani alapok (szerk: Székely M.; jegyzet PTE ÁOK 2006) Kórélettan (Szerk. Szollár L.) Semmelweis Kiadó, Budapest, 4. kiadás, 2001.


1 A kórélettan helye a gyógyszerészeti tudományokban DR. GARAI JÁNOS

1 Alapvető kórélettani mechanizmusok DR. GARAI JÁNOS

1 Gyulladás, sérülés DR. GARAI JÁNOS

2 Koronária keringés és zavarai I DR. GARAI JÁNOS

2 Koronária keringés és zavarai II DR. GARAI JÁNOS

2 Az agyi keringés zavarai DR. GARAI JÁNOS

3 A vérnyomás rendellenességei DR. GARAI JÁNOS

3 Keringési elégtelenségek fogalma, fajtái DR. GARAI JÁNOS

3 Szíveredtű keringési elégtelenség DR. GARAI JÁNOS

4 Keringési shock DR. GARAI JÁNOS

4 Sepsis DR. GARAI JÁNOS

4 Többszörös szervi elégtelenség DR. GARAI JÁNOS

5 Légzésszabályozás és zavarai DR. GARAI JÁNOS

5 A ventilláció zavarai DR. GARAI JÁNOS

5 Diffúziós zavarok DR. GARAI JÁNOS

6 Légzési elégtelenség, hypoxia DR. GARAI JÁNOS

6 Nehézlégzés DR. GARAI JÁNOS

6 A fizikai terhelés kórélettana DR. GARAI JÁNOS

7 Pufferek DR. GARAI JÁNOS

7 A légzés és vese szerepe a pH-szabályozásban DR. GARAI JÁNOS

7 Glomeruláris és tubuláris funkciózavarok DR. GARAI JÁNOS

8 Veseelégtelenség, uraemia DR. GARAI JÁNOS

8 Krónikus veseelégtelenség DR. GARAI JÁNOS

8 Akut veseelégtelenség DR. GARAI JÁNOS

9 A hőszabályozás zavarai: láz DR. GARAI JÁNOS



Hét Téma Oktató 9 Hyperthermiák, hőguta DR. GARAI JÁNOS

9 Hypothermia DR. GARAI JÁNOS

10 Teljes és részleges éhezés DR. GARAI JÁNOS

10 Elhízás DR. GARAI JÁNOS

10 A diabetes mellitus (DM) syndroma alapjai DR. GARAI JÁNOS

11 A DM pathogenesise DR. GARAI JÁNOS

11 Akut komplikációk DM-ben DR. GARAI JÁNOS

11 A DM krónikus komplikációi DR. GARAI JÁNOS

12 Hypothalamus-hypophysis rendszer és zavarai DR. GARAI JÁNOS

12 Kóros pajzsmirigy funkciók DR. GARAI JÁNOS

12 A mellékvese működés zavarai DR. GARAI JÁNOS

13 A nyelőcső és a gyomor működészavarai DR. GARAI JÁNOS

13 A bélrendszer működési zavarai DR. GARAI JÁNOS

13 Pancreas működési zavarok DR. GARAI JÁNOS

14 A májműködés kórélettana DR. GARAI JÁNOS

14 Icterusok DR. GARAI JÁNOS

14 Portalis hypertensio, ascites, máj-coma DR. GARAI JÁNOS


1 Általános bevezetés

1 Élettani, biokémiai és immunológiai alapok

2 Az EKG elemzése, a legfontosabb szempontok

2 Gyakoribb repolarizációs zavarok

3 A myocardialis infarctus EKG-ja

3 Ingerképzési rendellenességek

4 Ingervezetési zavarok

4 Komplex EKG-rendellenességek

5 Légzésfunkciós módszerek

5 Légzésfunkciós módszerek bemutatása

6 Sav-bázis státusz

6 Sav-bázis eltérések elemzése

7 Só-víz háztartás

7 S-víz háztartási zavarok elemzése

8 Anyagcserezavarok



Hét Téma 8 Lipoproteinek, aminosavak anyagcserezavarai

9 A K-háztartás

9 A K-háztartás zavarai

10 Vitaminok, nyomelemek kórélettana

10 Hypo- és hypervitaminosisok

11 A Ca, P anyagcsere zavarai

11 D-vitamin, parathormon, hypo- és hypercalcaemia

12 Anaemia, polycythaemia

12 Véralvadási zavarok, DIC

13 Újszülöttkori kórélettani jellegzetességek

13 Időskori kórélettani jellegzetességek

14 Általános megbeszélés

14 Felkészülés a vizsgára



GYÓGYSZERHATÁSTAN 1. OGGGH1 Tantárgyfelelős: PROF. DR. BARTHÓ LORÁND, egyetemi tanár 4 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 0 + 28 = 56

Előfeltétel: OGOBK2 teljesített OGOEL2 teljesített OGGGK2 teljesített


Tematika A tantárgy feladata a gyógyszerészi munka során szükséges farmakológiai ismeretek megalapozása a farmakodinámia és farmakokinetika általános törvényszerűségeire, vala-mint a vegetatív idegrendszerre és a kardiovaszkuláris rendszerre vonatkozóan. Hangsú-lyozandó, hogy a gyógyszerhatások és azok mechanizmusának megértéséhez elengedhe-tetlen az élettani alapok ismerete.

A félév elfogadásának feltételei A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szerint.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szerint.

Vizsgakérdések 1. A gyógyszerhatások alapvető mechanizmusai 2. Az agonista-receptor interakció jellemzése: koncentráció-okkupancia görbe, affini-

tás, dózis-hatás görbe, hatáserősség, hatékonyság 3. A jelátviteli folyamatok farmakológiai jelentősége 4. Kombinatív gyógyszerhatások. Tachyphylaxia és tolerancia 5. A gyógyszerek transzportmechanizmusai 6. A gyógyszerek felszívódása 7. A gyógyszerek eloszlása 8. A gyógyszerek metabolizmusa 9. A gyógyszerek kiürülése

10. A farmakokinetika alapfogalmainak definíciója, számítása és gyakorlati jelentősé-ge: első- és nulladrendű kinetika, kompartmentek, biológiai hasznosíthatóság, megoszlási térfogat, clearance, abszorpciós és eliminációs felezési idő, egyensúlyi plazmakoncentráció, fenntartó és telítő dózis

11. Kolinergreceptor-agonisták. Kolinészteráz-gátlók 12. Muszkarinreceptor-antagonisták 13. Perifériás izomrelaxánsok. A vegetatív ganglionokra ható szerek 14. A katekolaminok bioszintézisére, tárolására, felszabadulására és eliminációjára ha-

tó szerek 15. Adrenergreceptor-agonisták 16. Adrenergreceptor-antagonisták 17. Helyi érzéstelenítők 18. A kalciumcsatornák farmakológiája 19. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerre ható szerek 20. Diuretikumok



21. Pozitív inotrop hatású és egyéb szerek a szívelégtelenség kezelésére 22. Antianginás szerek. Regionális keringésfokozók 23. Antihipertenzív szerek 24. Antiaritmiás szerek

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kötelező irodalom: a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet által kiadott Általános farmakológia

(2003) jegyzet Ajánlott könyvek: Farmakológia, szerkesztette Fürst Zsuzsanna, Medicina Könyvkiadó, 2004 (megjele-

nés alatt: 2007). Humán farmakológia, 2. kiadás, szerkesztette Vizi E. Szilveszter, Medicina Könyv-

kiadó, 2002. Rang, Dale, Ritter, Moore: Pharmacology, 5th Edition, Elsevier Churchill Living-

stone, 2003. Katzung: Basic and clinical pharmacology, 9th Edition, Lange Medical Books

McGraw– Hill, 2004.


1 Bevezetés a neurofarmakológiába. A vegetatív ideg-rendszer általános jellemzése

PROF. DR. BARTHÓ LORÁND

1 Kolinerg neurotranszmisszió. Kolinergreceptor-agonisták


2 Kolinészteráz-gátlók I. PROF. DR. BARTHÓ LORÁND

2 Kolinészteráz-gátlók II. PROF. DR. BARTHÓ LORÁND

3 Muszkarinreceptor-antagonisták I. PROF. DR. BARTHÓ LORÁND

3 Muszkarinreceptor-antagonisták II. PROF. DR. BARTHÓ LORÁND

4 Perifériás izomrelaxánsok I. DR. PETHŐ GÁBOR

4 Perifériás izomrelaxánsok II. DR. PETHŐ GÁBOR

5 A katekolaminok szintézisére, tárolására, felszabadulá-sára és eliminációjára ható szerek I.

DR. PETHŐ GÁBOR

5 A katekolaminok szintézisére, tárolására, felszabadulá-sára és eliminációjára ható szerek II.

DR. PETHŐ GÁBOR

6 Adrenergreceptor-agonisták I. PROF. DR. BARTHÓ LORÁND

6 Adrenergreceptor-agonisták I. PROF. DR. BARTHÓ LORÁND

7 Adrenergreceptor-antagonisták I. PROF. DR. BARTHÓ LORÁND

7 Adrenergreceptor-antagonisták II. PROF. DR. BARTHÓ LORÁND

8 A kalciumcsatornák farmakológiája I. DR. PETHŐ GÁBOR

8 A kalciumcsatornák farmakológiája II. DR. PETHŐ GÁBOR



Hét Téma Oktató 9 A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerre ható sze-

rek I. DR. PETHŐ GÁBOR

9 A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerre ható sze-rek II.

DR. PETHŐ GÁBOR

10 Diuretikumok I. DR. PETHŐ GÁBOR

10 Diuretikumok II. DR. PETHŐ GÁBOR

11 Pozitív inotrop hatású és egyéb szerek a szívelégtelen-ség kezelésére I.


11 Pozitív inotrop hatású és egyéb szerek a szívelégtelen-ség kezelésére II.


12 Antianginás szerek I. PROF. DR. BARTHÓ LORÁND

12 Antianginás szerek II. PROF. DR. BARTHÓ LORÁND

13 Antihipertenzív szerek I. DR. PETHŐ GÁBOR

13 Antihipertenzív szerek II. DR. PETHŐ GÁBOR

14 Antiaritmiás szerek I. DR. PETHŐ GÁBOR

14 Antiaritmiás szerek II. DR. PETHŐ GÁBOR


1 Bevezetés a gyógyszerhatástanba I.

1 Bevezetés a gyógyszerhatástanba II.

2 A gyógyszerhatások alapvető mechanizmusai

2 Az agonista-receptor interakció jellemzése I.

3 Az agonista-receptor interakció jellemzése II.

3 Az agonista-receptor interakció jellemzése III.

4 A jelátviteli folyamatok farmakológiai jelentősége

4 Kombinatív gyógyszerhatások I.

5 Kombinatív gyógyszerhatások II.

5 Tachyphylaxia és tolerancia

6 A farmakokinetikai paraméterek I.

6 A farmakokinetikai paraméterek II.

7 A farmakokinetikai paraméterek III.

7 A farmakokinetikai paraméterek IV.

8 A gyógyszerek transzportmechanizmusai I.

8 A gyógyszerek transzportmechanizmusai II.

9 A gyógyszerek felszívódása és megoszlása



Hét Téma 9 A gyógyszerek biotranszformációja és kiválasztása

10 A ganglionokra ható szerek

10 A vegetatív idegrendszerre ható szerek farmakológiájának megbeszélése I.

11 A vegetatív idegrendszerre ható szerek farmakológiájának megbeszélése II.

11 A vegetatív idegrendszerre ható szerek farmakológiájának megbeszélése III.

12 A vegetatív idegrendszerre ható szerek hatásainak demonstrálása számítógépes programmal I.

12 A vegetatív idegrendszerre ható szerek hatásainak demonstrálása számítógépes programmal II.

13 Helyi érzéstelenítők

13 Regionális keringésfokozók

14 A kardiovaszkuláris rendszerre ható szerek farmakológiájának megbeszélése I.

14 A kardiovaszkuláris rendszerre ható szerek farmakológiájának megbeszélése II.



GYÓGYSZERÜGYI ISMERETEK 2. OGGGI2 Tantárgyfelelős: PROF. DR. BOTZ LAJOS, intézetvezető 3 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 0 + 14 = 42

Előfeltétel: OGGGI1 teljesített OGGGT2 teljesített

Létszám: 5 – 50

Tematika A félév anyaga elsősorban az egészségügyi piaci elemeinek alapvető működését, általános gazdaságtani összefüggéseit, ill. specialitásait, valamint a gyógyszerterápia értékelésére alkalmazható komplex ismereteket ötvöző, speciális metodikákat ismerteti meg a hallga-tókkal. A tárgy elsajátítása során általános alapozó elméleti tárgyak ismerete előnyös. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: A tantárgy alapvető feladata a hallgatók gyógyszerügyi és ehhez társuló gazdaságtani ismereteinek a megalapozása, annak érdekében, hogy az egészséggazdaságtan, gyógyszerellátás, gyógyszerügyi szerve-zés, farmakoökonómia, bizonyítékokon alapuló orvoslás és gyógyszerészet területén gyakorlati jelentőségű alapismereteket szerezzenek, majd ezen tudás birtokában további tanulmányokat is folytathassanak ezen a területen. A tantárgy célja a hallgatók érdeklődé-sének felkeltése a gyógyszerészet gyakorlati alkalmazását jelentő szakterületek iránt. A szemináriumok interaktív csoportos munkáinak célja az interpretációs, probléma-megoldó készségük, kreatív gondolkodásuk fejlesztése.

A félév elfogadásának feltételei Kollokvium: írásbeli Félévközi számonkérés: írásbeli, szóbeli A félév elfogadásának kritériumai: részvétel az órák legalább 70 százalékán. sikeres vizsga.


Vizsgakérdések A félév során kiadott témakörök.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kötelező irodalom: Az előadások és szemináriumok anyaga:

http://dynamic.aok.pte.hu/intranet/tananyagok.lasso?gr=INT Vincze Zoltán, Kaló Zoltán, Bodrogi József: Bevezetés a farmakoökonómiába,

Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2001 (ISBN: 963 242 740 8) Ajánlott irodalom: Kornai János: Az egészségügy reformjáról, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,

Budapest, 1998 (ISBN: 963 224 234 3) Koppányi Mihály: Mikroökonómia, Műszaki Könyvkiadó– AULA, Budapest, 1993

(ISBN: 963 10 9850 8)



Oroszi Sándor: A makroökonómia alapvető elméletei, Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Pécs, 1992 (ISBN: 963 641 294 4)

Dr. Kékes Ede, Dr. Surján György, Dr. Balkányi László, Dr. Kozmann György: Egészségügyi informatika, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2000 (ISBN: 963 242 341 0)


1 Az egészséggazdaságtan és farmaökonómia kialakulá-sa


2 Alapvető mikroökonómiai ismeretek (a mikroökonó-mia fogalma, a piacok működése, kereslet, kínálat, Marshall-kereszt, piaci egyensúly)

CSÍK LAURA

3 Alapvető makroökonómiai ismeretek (a makroökonó-mia fogalma, Keynes, infláció és a kamatlábak, az állami beavatkozás: adó- és kamatpolitika)

CSÍK LAURA

4 Az egészségügy, mint piac működése, gazdasági kör-nyezete, reformja (alapelvek az egészségügyben, a keresleti és a kínálati oldal, a szolgáltatás és a finan-szírozás sajátosságai és kapcsolatuk, magyar és nem-zetközi sajátosságok).

CSÍK LAURA

5 A farmakoökonómia szerepe és jelentősége (alapfo-galmak, életminőség, egészségügyi kiadások: ellátás és gyógyszerpiac, gyógyszerfelhasználás)

SZÜCS FERENC

6 Egészségügyi rendszerek (egészségügyi rendszerek típusai).

CSÍK LAURA

7 Egészségügyi kiadások- trendek (volumen, kiadás-szerkezet)

CSÍK LAURA

8 A magyar gyógyszerpiac (a magyar gyógyszerpiac alakulása a nemzetközi tapasztalatok tükrében).


9 Életminőség vizsgálatok (módszertani és gyakorlati háttér, QALY, DALY).

SZÜCS FERENC

10 Minőségbiztosítás az egészségügyben (a minőség fogalma, jellemzői, minőségbiztosítás).


11 Az egészségügy finanszírozása, a HBCS (homogén betegcsoportok, a rendszer működése, az egészségügy finanszírozása).


12 Pénzügy, számvitel és controlling az egészségügyben. CSÍK LAURA

13 Gyógyszertárak működésének gazdasági vonatkozásai. PROF. DR. BOTZ LAJOS

14 A világ gyógyszeripara. Kutatás-fejlesztési trendek. Fúziók és akviziciók. Innovatív és generikus készítmé-nyek. Növekedési potenciál.





2 Mikroökonómiai modellek, számítások.

4 Az egészségügy reformja.

6 A magyar egészségügy változása (háziorvosi praxisok, kórházak, szakrendelések, gyógyszertárak, gyógyszergyárak) a 90-es évektől (tulajdonosi szerkezet, finanszí-rozás) – csoportmunka.

8 A magyar gyógyszerpiac (gyógyszergyárak) – csoportmunka.

10 Életminőség vizsgálatok módszertani és informatikai háttere.

12 Hatékonyság és teljesítménymérés az egészségügyben

13 Csoportos kutatómunka eredményeinek bemutatása a gyógyszertárak működésével kapcsolatban.



GYÓGYSZERÉSZI KÉMIA 3. OGGGK3 Tantárgyfelelős: DR. PERJÉSI PÁL, intézetigazgató 7 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 42 + 56 + 0 = 98


Létszám: 5 – 50

Tematika A tantárgy elméleti előadásai és gyakorlati foglalkozásai keretében a hallgatók megismer-kednek a gyógyszerként és gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyüle-tek kémiai és fizikai-kémiai sajátságaival, gyógyszerkönyvi vizsgálatainak módszereivel, valamint biológiai hatásaival, azok szerkezet-hatás összefüggéseivel. A tananyag elsajátí-tása alapjául szolgál a molekuláris szemléletű farmakológiai ismeretanyag és gyógyszer-technológiai eljárások megértésének. Ugyanakkor a hallgatók integrált ismereteket kap-nak a gyógyszergyártás folyamata kémiai hátteréről, a vegyületek szerkezetvizsgálatának, tisztaságvizsgálatának és mennyiségi meghatározásának gyógyszerkönyvi módszereiről, tárolásuk és gyógyszerré történő formulázásuk során fontos szerepet játszó fizikai-kémiai tulajdonságairól, valamint a szervezetben történő átalakulásuk molekuláris szintű ismere-teiről. A tananyag áttekintést ad a gyógyszerként és a gyógyszertechnológiai segédanyag-ként alkalmazott vegyületek szerkezetigazolása, gyógyszerkönyvi azonossági és tiszta-ságvizsgálata, azok néhány gyakorlati alkalmazását is beépítve a tantárgy gyakorlati tematikájába. A tantárgy további előadásai a szívre, a keringésre és a vérre ható szerek, a mellékvese eredetű szteroidok, valamint a nemi hormonok csoportjába tartozó vegyüle-tek előállításával, tisztaságvizsgálatával, mennyiségi meghatározásával, fő- és mellékhatá-sainak molekuláris mechanizmusaival, az azokban szerepet játszó kémiai és fizikai kémiai tulajdonságok elemzésével, valamint a vegyületek tárolása, gyógyszerré történő formulá-zása és gyógyszerként történő alkalmazása során bekövetkező kémiai természetű változá-saival foglalkoznak.


Távolmaradás pótlásának lehetőségei Egy félévben orvosi igazolással maximum három gyakorlati foglalkozásról történő hiány-zás megengedhető. A mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező.

Vizsgakérdések A félévet írásbeli kollokvium zárja. Azoknak a hallgatóknak az írásbeli dolgozatát, akik 50% alatti teljesítményt érték el, elégtelenre kell értékelni. A félév során megírt dolgoza-tok átlageredménye maximum 15, a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka alapján adott pontok maximum 10 százalékpontot jelenthet a kollokvium összpontszámában. A két félévközi dolgozat, a félévközi gyakorlati munka és a kollokviumi dolgozat ered-ménye alapján a hallgatónak az intézet érdemjegyet állapít meg. Amennyiben a hallgató a megállapított jegynél jobb osztályzatra tart igényt, úgy azt az írásbeli kollokvium meg-ismétlésével javíthatja. A kollokviumi jegy megállapítása minden esetben megegyezik



az első vizsga eredménye megállapításának módszerével. Az írásbeli vizsga tematikájáról a hallgatók a félév elején részletes tájékoztatást kapnak.


Budapest, 1990 Magyar Gyógyszerkönyv I–IV, VII. kiadás, Medicina, Budapest, 1986 Magyar Gyórgyszerkönyv I–II, VIII. kiadás, Medicina, Budapest, 2002, 2005 Takácsné Novák Krisztina, Józan Miklós, Mazák Károly: Gyógyszerészi kémiai




1 A CD és az ORD gyógyszeranalitikai alkalmazásai. DR. PERJÉSI PÁL

1 Az UV-VIS spektrofotometria gyógyszeranalitikai alkalmazásai.

DR. LAKATOS ÁGNES

2 Az UV-VIS spektrofotometria gyógyszeranalitikai alkalmazásai.

DR. LAKATOS ÁGNES

2 A fluorimetria gyógyszeranalitikai alkalmazásai. DR. KŐSZEGI TAMÁS

3 Az atomabszorpciós spektrometria és a lángfotometria gyógyszeranalitikai alkalmazásai.

DR. LAKATOS ÁGNES

3 Az IR gyógyszeranalitikai alkalmazásai. DR. LÓRÁND TAMÁS

4 A termoanalitika gyógyszeranalitikai alkalmazásai. DR. PERJÉSI PÁL

4 A szívelégtelenség gyógyszerei. DR. PERJÉSI PÁL

5 Az antiaritmiás szerek gyógyszerészi kémiája. DR. PERJÉSI PÁL

5 Az antihipertenzív szerek gyógyszerészi kémiája. DR. PERJÉSI PÁL

6 Az antihipertenzív szerek gyógyszerészi kémiája. DR. PERJÉSI PÁL

6 A diuretikumok gyógyszerészi kémiája. DR. PERJÉSI PÁL

7 Az antianginás szerek gyógyszerészi kémiája. DR. PERJÉSI PÁL

7 Az antihiperlipidémiás szerek gyógyszerészi kémiája. DR. PERJÉSI PÁL

8 Az antihiperlipidémiás szerek gyógyszerészi kémiája. DR. PERJÉSI PÁL

8 A véralvadást befolyásoló szerek gyógyszerészi ké-miája.

DR. PERJÉSI PÁL

9 A vérképzésre ható szerek. DR. PERJÉSI PÁL

9 Elektroanalitikai módszerek gyógyszeranalitikai al-kalmazásai I.

DR. PERJÉSI PÁL

10 Elektroanalitikai módszerek gyógyszeranalitikai al-kalmazásai II.

DR. PERJÉSI PÁL



Hét Téma Oktató 10 A tömegspektrometria gyógyszeranalitikai alkalmazá-

sai. DR. PERJÉSI PÁL

11 Az NMR gyógyszeranalitikai alkamazásai. DR. BERENTE ZOLTÁN

11 Bevezetés az elválasztástechnikai módszerekbe. DR. PERJÉSI PÁL

12 Bevezetés az elválasztástechnikai módszerekbe. DR. PERJÉSI PÁL

12 A VRK gyógyszeranalitikai alkalmazásai. DR. PERJÉSI PÁL

13 Mellékvesekéreg eredetű szteroidok gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

13 A gélkromatográfia gyógyszeranalitikai alkalmazásai. DR. PERJÉSI PÁL

14 A nemi hormonok gyógyszerészi kémiája. DR. PERJÉSI PÁL

14 A kapilláris elektroforézis gyógyszeranalitikai alkal-mazásai.

DR. PERJÉSI PÁL


1 Laboratóriumi rendszabályok, balesetvédelem, jegyzőkönyvvezetés, felszerelés átvétele.

1 Szerves és szervetlen anyagok azonosításának elve I. 20 db szerves és szervetlen ható- és segédanyag azonosítása I.

2 Szervetlen anyagok azonosításának elve. 20 db szerves és szervetlen ható- és segédanyag azonosítása II.

3 Szerves anyagok azonosításának elve. 20 db szerves és szervetlen ható- és segéd-anyag azonosítása III.

4 Módszervalidálási teljesítményjelzők meghatározása.

5 Az UV spektrofotometria alkalmazása I. Az UV-spektrumok jellemzése. Aminofenazon fenacetin, koffein és szalicilsav standardok UV spektrumának felvétele, a fajlagos abszorpciós koefficienseik meghatározása, egymás melletti meghatározása porkeverékekben.

6 Az UV spektrofotometria alkalmazása II. Háttérkorrekciós módszerek. Szalicilsav és acetilszalicilsav egymás melletti meghatározása spektrofotometriás és alkalimetriás módszerekkel.

7 1. zárthelyi dolgozat.

7 Az UV spektrofotometria alkalmazása III. UV-mérés derivatizálással. Izonikotinsav- hidrazid meghatározása spektrofotometriás és bromatometriás módszerekkel.

8 Reakciókinetika. Az acetilszalicilsav hidrolízise hőmérséklet- és pH-függésének vizsgálata.

9 Látogatás a Pannonmedicina Rt. minőségbiztosítási osztályán. A gyógyszernagykereskedelem minőségbiztosítási rendszerének bemutatása



Hét Téma 10 A potenciometria alkalmazása I. Pufferoldatok készítése. Gyenge sav és erős sav

egymás melletti meghatározása.

11 A potenciometria alkalmazása II. Gyenge sav és gyenge bázis pKa értékének potenciometriás meghatározása.

12 A potenciometria alkalmazása III. Gyenge sav és gyenge bázis pKa értékének meghatározása különbségi potenciometriás módszerrel.


13 Protonálódási makroállandó meghatározása UV-pH titrálással.

14 Az IR spektroszkópia alkalmazása, a spektrumok kiértékelésének alapjai. Gyógyszeralapanyagok IR spektrumainak kiértékelése



GYÓGYSZERTECHNOLÓGIA 3. OGGGT3 Tantárgyfelelős: DR. DÉVAY ATTILA, intézetvezető egyetemi docens 7 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 70 + 0 = 98

Előfeltétel: OGGGT2 teljesített OGGGK2 teljesített

Létszám: 1 – 50

Tematika A tárgy oktatása során, a korábban tanult ismeretekre alapozva a hallgatóknak el kell sajá-títaniuk a készítmények tervezésének, adagolásának elméleti alapjait, a gyógyszertári, középüzemi és ipari gyógyszerkészítés és ellenőrzés főbb ismereteit. A félév során szilárd gyógyszerformák általános művelettanával, majd ezeknek a gyógyszerformáknak a készí-tésével és vizsgálataival foglalkozunk. A hallgatók megismerkednek a gyógyszerforma-tervezés, kutatás-fejlesztés alapjaival.




A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Magyar Gyógyszerkönyv, VII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1986. Magyar Gyógyszerkönyv, VIII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002,

2005. Formulae Normales, VII. kiadás, Melania Könyvkiadó, Budapest, 2003. Dr. Dévay Attila, Ugriné dr. Hunyadvári Éva: Receptúrai gyógyszerkészítés gya-

korlati jegyzet III–IV. éves gyógyszerészhallgatók részére, Pécs 2005.


1 Szárítás, liofilizálás DR. DÉVAY ATTILA

2 Kristályosítás, a polimorfia gyógyszertechnológiai jelentősége

DR. DÉVAY ATTILA

3 Szemcserendszerek vizsgálata DR. DÉVAY ATTILA

4 Aprítás, szitálás, és a fluidizáció gyógyszertechnoló-giai alkalmazása

DR. DÉVAY ATTILA

5 Porok, porkeverékek, hintőporok, granulátumok DR. DÉVAY ATTILA

6 Granulálás és tablettázás segédanyagai DR. DÉVAY ATTILA

7 Granulátumok előállítása DR. DÉVAY ATTILA

8 Tabletták előállítása DR. DÉVAY ATTILA

9 Granulátumok és tabletták vizsgálata DR. DÉVAY ATTILA



Hét Téma Oktató 10 Drazsék, bevonatos tabletták előállítása és vizsgálatuk DR. DÉVAY ATTILA

11 Gyógyszeres kapszulák DR. DÉVAY ATTILA


13 Gyógyszerek stabilitása és vizsgálata DR. DÉVAY ATTILA

14 Gyógyszerkészítmények stabilitásának biztosítása DR. DÉVAY ATTILA


1 Munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás, GMP, GLP irányelvei

2 Kúpok előállítása és vizsgálata I.

3 Kúpok előállítása és vizsgálata II.

4 Végbélkúpok I.

5 Végbélkúpok II.

6 Hüvelykúpok, hüvelygolyók

7 Beszámoló

8 Porok előállítása

9 Porok vizsgálata

10 Osztatlan porok, hintőporok

11 Osztott porok I.

12 Osztott porok II.

13 Pilula, keményzselatin kapszula




KÖZEGÉSZSÉGTAN 1. OGGKE1 Tantárgyfelelős: PROF. DR. EMBER ISTVÁN, egyetemi tanár 2 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 0 + 0 = 28

Előfeltétel: OGOEL2 teljesített OGOMI2 teljesített


Tematika Az orvostudományon belül a preventív medicina oldalát a Közegészségtan képviseli. A tárgy a legnagyobb populációs kihívásokat jelentő betegségek primer, szekunder és tercier prevenciójával foglalkozik a hagyományos, illetve a molekuláris/genomikai epi-demiológiai módszerek segítségével. A tárgy célja az egészségtől a betegségekig tartó folyamat állomásainak feltárása, a popu-lációs szintű megelőzés lehetőségeinek bemutatása.

A félév elfogadásának feltételei A félév során írt két teszt alapján megajánlott jegy adja a kollokviumi jegyet. Aki a meg-ajánlott érdemjeggyel nincs megelégedve, az a vizsgaidőszakban szóbeli javítóvizsgát tehet.



A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ember István (szerk): Népegészségügyi Orvostan (megjelenés alatt, 2007)

Ajánlott irodalom: Ember–Kiss–Sándor: A daganatok epidemiológiája és prevenciója Ember–Kiss–Agócs: A táplálkozás és a rák Kiss–Ember: Molekuláris epidemiológia Kertai P.: Megelőző orvostan


1 A közegészségtan, járványtan története, a megelőző orvostan és népegészségtan feladatai, részei.

TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

1 Az egészség és a betegség fogalma, összetevői TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

2 Demográfiai alapfogalmak TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

2 Az epidemiológia alapjai TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

3 Magyarország demográfiai és népegészségügyi helyze-te


3 Népegészségügyi feladatok Magyarországon TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

4 Táplálkozás-egészségtan – alapfogalmak, táplálkozás-sal összefüggő megbetegedések I.




Hét Téma Oktató 4 Táplálkozás-egészségtan – táplálkozással összefüggő

megbetegedések II., magyar táplálkozási szokások II. TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

5 Genetikailag módosított élelmiszerek TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

5 Genetikailag módosított élelmiszerek TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

6 A dohányzás, az alkohol és a drogfogyasztás egészség-re gyakorolt hatása


6 A dohányzás, az alkohol és a drogfogyasztás egészség-re gyakorolt hatása


7 Gyermek és ifjúság egészségügy TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

7 Gerohygiene TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

8 Teszt TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

8 A mindennapi élet egészségtana – öltözködés, ágy, temetkezés


9 Nem fertőző betegségek epidemiológiája – Daganatos megbetegedések molekuláris epidemiológia


9 Nem fertőző betegségek epidemiológiája – Daganatos megbetegedések molekuláris epidemiológia


10 Nem fertőző betegségek epidemiológiája – Szív és érrendszeri megbetegedések, hipertónia


10 Nem fertőző betegségek epidemiológiája – Szív és érrendszeri megbetegedések, hipertónia


11 Nem fertőző betegségek epidemiológiája – Csontritku-lás és a fogszuvasodás, fogágy betegségek epidemio-lógiája


11 Nem fertőző betegségek epidemiológiája – Csontritku-lás és a fogszuvasodás, fogágy betegségek epidemio-lógiája


12 Nem fertőző betegségek epidemiológiája – Genetikai betegségek epidemiológiája


12 Nem fertőző betegségek epidemiológiája – Idült máj-betegségek epidemiológiája


13 Nem fertőző betegségek epidemiológiája – A diabetes epidemiológiája


13 Nem fertőző betegségek epidemiológiája – A balesetek járványtana


14 Nem fertőző betegségek epidemiológiája – A pszichés betegségek járványtana





KLINIKAI ISMERETEK 1. OGGKI1 Tantárgyfelelős: PROF. DR. SZOLCSÁNYI JÁNOS, egyetemi tanár 2 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 0 + 0 = 28

Előfeltétel: OGOBK2 teljesített OGOEL2 teljesített

Létszám: 5 – 40

Tematika A tematika rövid leírása: a tantárgy feladata a a klinikai diszciplinák legalapvetőbb isme-retanyagának átadása a gyógyszerészhallgatók számára. Az igen alacsony összóraszám csak a legfontosabb kórképek klinikumának ismertetését teszi lehetővé olyan aspektusból, amelyik elsősorban a gyógyszeres terápia lehetőségeire koncentrál. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: fontos célja a kurzusnak a gyógyszerhatástan alaposabb elsajátításának elősegítése, a gyógyszerhatások klinikai szempontjainak kiemelésével.

A félév elfogadásának feltételei Írásbeli kollokvium. TVSz szerint. A vizsgákon számonkért anyagot elsősorban az elő-adásokon elhangzó ismeretek képezik



A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Boda Zoltán, Bakó Gyula (szerk.): Klinikai alapismeretek fogorvos- és gyógysze-

részhallgatóknak, Medicina Könyvkiadó, 2001 További irodalmat az egyes klinikai tárgyak előadói fognak ajánlani.


1 Belgyógyászati betegségek gyógyszeres kezelésének általános elvei I.

DR. CZIRÁKI ATTILA

1 Belgyógyászati betegségek gyógyszeres kezelésének általános elvei II.

DR. CZIRÁKI ATTILA

2 Kardiológia I. PROF. DR. TÓTH KÁLMÁN

2 Kardiológia II. PROF. DR. TÓTH KÁLMÁN

3 Gastroenterológia I. DR. FÁBIÁN GYÖRGY

3 Gastroenterológia II. DR. FÁBIÁN GYÖRGY

4 Hepatológia I. DR. PÁR ALAJOS IMRE

4 Hepatológia II. DR. PÁR ALAJOS IMRE

5 Nephrológia I. PROF. DR. NAGY JUDIT

5 Nephrológia II. PROF. DR. NAGY JUDIT



Hét Téma Oktató 6 Anyagcsere – Hypertonia I. PROF. DR.

WITTMANN ISTVÁN

6 Anyagcsere – Hypertonia II. PROF. DR. WITTMANN ISTVÁN

7 Immunológia-reumatológia I. PROF. DR. CZIRJÁK LÁSZLÓ

7 Immunológia-reumatológia II. PROF. DR. CZIRJÁK LÁSZLÓ

8 Pulmonológia I. DR. BALIKÓ ZOLTÁN

8 Pulmonológia II. DR. BALIKÓ ZOLTÁN

9 Haematológa I. SCHMELCZER MATILD DR.

9 Haematológa II. SCHMELCZER MATILD DR.

10 Infektológia I. DR. TERNÁK GÁBOR

10 Infektológia II. DR. TERNÁK GÁBOR

11 Nyelőcső, gyomor sebészete I. DR. KALMÁR KATALIN

11 Nyelőcső, gyomor sebészete II. DR. KALMÁR KATALIN

12 Coloproctológiai sebészet I. DR. CSONTOS ZSOLT

12 Coloproctológiai sebészet II. DR. CSONTOS ZSOLT

13 Mellkassebészet DR. BENKŐ ISTVÁN

13 Transzplantációs sebészet DR. SZAKÁLY PÉTER

14 Hasnyálmirigy sebészet DR. KELEMEN DEZSŐ

14 Májsebészet DR. PAPP ANDRÁS

8. SZEMESZTER





Közegészségtan 2. ....................................................................OGGKE2 ........284

Klinikai ismeretek 2. ................................................................OGGKI2..........287

Szakmai gyakorlat 3 .................................................................OGSSG3 .........290



GYÓGYSZERHATÁSTAN 2. OGGGH2 Tantárgyfelelős: PROF. DR. BARTHÓ LORÁND, egyetemi tanár 4 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 0 + 28 = 56

Előfeltétel: OGGGH1 teljesített OGGGK3 teljesített OGGGT3 teljesített


Tematika A tantárgy feladata a gyógyszerészi munka során szükséges farmakológiai ismeretek megalapozása a vér, a központi idegrendszer, a helyi hormonok, a légző- és emésztőrend-szer vonatkozásában. Hangsúlyozandó, hogy a gyógyszerhatások és azok mechanizmusá-nak megértéséhez elengedhetetlen az élettani alapok ismerete.

A félév elfogadásának feltételei A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szerint.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szerint.

Vizsgakérdések 1. Anxiolítikumok és szedatohipnotikumok 2. Antipszichotikumok 3. Antidepresszánsok 4. Központi idegrendszeri izgatók. Nootrop szerek. 5. A degeneratív központi idegrendszeri betegségek kezelésére használt szerek 6. Általános érzéstelenítők 7. Antiepileptikumok 8. Az alkoholok farmakológiája 9. Opioid analgetikumok: ópium, morfin, kodein

10. Opioid analgetikumok: félszintetikus és szintetikus szerek (antagonisták is) 11. Nem-szteroid gyulladásgátló szerek: szalicilátok, paracetamol 12. Nem-szteroid gyulladásgátló szerek a szalicilátok és a paracetamol kivételével 13. A köszvény kezelésére használt szerek. Adjuváns analgetikumok. Centrális izom-

relaxánsok 14. A gyógyszerabúzus alapfogalmai. Abúzus-szerek: psychotomimetikumok, nikotin

és dohányzás, cannabis, gőzök és gázok 15. A hiperlipoproteinémiák kezelésére használt szerek 16. A hemosztázisra ható szerek 17. A vérképzésre ható szerek 18. Hisztamin, H1- és H2-receptor-antagonisták 19. Szerotonin, szerotoninreceptor-agonisták és -antagonisták 20. Az ejkozanoidok farmakológiája. Simaizomgörcs-oldók, a simaizomra (beleértve

a méhizomzatot is) ható egyéb szerek 21. Az asthma bronchiale kezelésére használt szerek 22. Az allergiás rhinitis kezelésére használt szerek, köhögéscsillapítók, köptetők,

nyákoldók



23. A peptikus fekély kezelésére használt szerek 24. Hánytatók, hányáscsillapítók, prokinetikus szerek, májműködésre ható szerek, en-

zimpótlók 25. Hashajtók, obstipánsok, a gyulladásos bélbetegségek kezelésére használt szerek

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kötelező irodalom: a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet által kiadott Általános farmakológia

(2003) jegyzet Ajánlott könyvek: Farmakológia, szerkesztette Fürst Zsuzsanna, Medicina Könyvkiadó, 2004 (megjele-

nés alatt: 2007). Humán farmakológia, 2. kiadás, szerkesztette Vizi E. Szilveszter, Medicina Könyv-


stone, 2003. Katzung: Basic and Clinical Pharmacology, 9th Edition, Lange Medical Books

McGraw– Hill, 2004.


1 A hiperlipoproteinémiák kezelésére használt szerek I. DR. PETHŐ GÁBOR

1 A hiperlipoproteinémiák kezelésére használt szerek II. DR. PETHŐ GÁBOR

2 A hemosztázisra ható szerek I. DR. PETHŐ GÁBOR

2 A hemosztázisra ható szerek II. DR. PETHŐ GÁBOR

3 A hemosztázisra ható szerek III. DR. PETHŐ GÁBOR

3 A vérképzésre ható szerek I. DR. PETHŐ GÁBOR

4 A vérképzésre ható szerek II. DR. PETHŐ GÁBOR

4 A vérképzésre ható szerek III. DR. PETHŐ GÁBOR

5 Bevezetés a központi idegrendszer farmakológiájába I. PROF. DR. BARTHÓ LORÁND

5 Bevezetés a központi idegrendszer farmakológiá-jába II.


6 Anxiolítikumok és szedatohipnotikumok I. PROF. DR. BARTHÓ LORÁND

6 Anxiolítikumok és szedatohipnotikumok II. PROF. DR. BARTHÓ LORÁND

7 Antipszichotikumok I. PROF. DR. BARTHÓ LORÁND

7 Antipszichotikumok II. PROF. DR. BARTHÓ LORÁND

8 Antidepresszánsok I. DR. PETHŐ GÁBOR

8 Antidepresszánsok II. PROF. DR. BARTHÓ LORÁND

9 Központi idegrendszeri izgatók I. DR. PETHŐ GÁBOR

9 Központi idegrendszeri izgatók II. DR. PETHŐ GÁBOR

10 Opioid analgetikumok I. PROF. DR. BARTHÓ LORÁND



Hét Téma Oktató 10 Opioid analgetikumok II. PROF. DR. BARTHÓ LORÁND

11 Opioid analgetikumok III. PROF. DR. BARTHÓ LORÁND

11 Opioid analgetikumok IV. PROF. DR. BARTHÓ LORÁND

12 Nem-szteroid gyulladásgátlók I. DR. PETHŐ GÁBOR

12 Nem-szteroid gyulladásgátlók II. DR. PETHŐ GÁBOR

13 Nem-szteroid gyulladásgátlók III. DR. PETHŐ GÁBOR

13 Nem-szteroid gyulladásgátlók IV. DR. PETHŐ GÁBOR

14 A köszvény kezelésére használt szerek DR. PETHŐ GÁBOR

14 Adjuváns analgetikumok DR. PETHŐ GÁBOR


1 Hisztamin, H1-receptor-antagonisták

1 H2-receptor-antagonisták

2 Szerotonin. Szerotoninreceptor-agonisták

2 Szerotoninreceptor-antagonisták

3 Az ejkozanoidok farmakológiája

3 Simaizomgörcs-oldók, a simaizmokra ható egyéb szerek

4 A légzőrendszerre ható szerek I.

4 A légzőrendszerre ható szerek II.

5 A légzőrendszerre ható szerek III.

5 A légzőrendszerre ható szerek IV.

6 Az emésztőrendszerre ható szerek I.

6 Az emésztőrendszerre ható szerek II.

7 Az emésztőrendszerre ható szerek III.

7 Az emésztőrendszerre ható szerek IV.

8 Az emésztőrendszerre ható szerek V.

8 Az emésztőrendszerre ható szerek VI.

9 Általános érzéstelenítők I.

9 Általános érzéstelenítők II.

10 Antiepileptikumok I.

10 Antiepileptikumok II.

11 A degeneratív központi idegrendszeri betegségek kezelésére használt szerek I.

11 A degeneratív központi idegrendszeri betegségek kezelésére használt szerek II.

12 Nootrop szerek



Hét Téma 12 Centrális izomrelaxánsok

13 Az alkoholok farmakológiája I.

13 Az alkoholok farmakológiája II.

14 A gyógyszerabúzus alapfogalmai I.

14 A gyógyszerabúzus alapfogalmai II.



GYÓGYSZERÜGYI ISMERETEK 3. OGGGI3 Tantárgyfelelős: PROF. DR. BOTZ LAJOS, intézetvezető 5 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 18 + 24 = 70

Előfeltétel: OGGGH1 teljesített OGGGI2 teljesített OGGGT3 teljesített

Létszám: 5 – 50

Tematika A félév anyaga elsősorban az egészségügy és gyógyszerügy alapvető működését, általá-nos jogi, gyógyszerészeti, gazdasági (marketing) összefüggéSeit, ill. specialitását mutatja be. A faramkon gyógyszerré fejlesztését, ill. válását, a hivatalos indikációk kialakulását és azok szakmai és jogi érvényességét, valamint a nem kívánt hatások csoportosítását és szakmai értelemzését is elsajíátítják. A gyógyszerterápia értékelésére átfogó elemzésére, értékelésére és fejlesztésére alkalmas metodikák megismerése is folytatódik. A gyógy-szerellátás rendzerének és szabályozásának a további megismerésére is sor kerül. Általá-nos alapozó elméleti tárgyak ismerete előnyös. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: A tantárgy alapvető feladata a hallgatók gyógyszerügy jogi, marketing és farmakoökonómiai ismereteinek a megalapo-zása, illetve bővítése, annak érdekében, hogy a gyógyszerügyi szervezés, egészséggazda-ságtan, gyógyszerellátás, farmakoökonómia, bizonyítékokon alapuló orvoslás és gyógy-szerészet területén gyakorlati jelentőségű átfogó ismereteket szerezzenek, majd ezen tudás birtokában további tanulmányokat is folytathassanak ezen a területen. A tantárgy célja a hallgatók érdeklődésének felkeltése a gyógyszerészet gyakorlati alkalmazását jelentő szakterületek iránt. A szemináriumok interaktív csoportos munkáinak célja az interpretá-ciós, probléma-megoldó készségük, kreatív gondolkodásuk fejlesztése.

A félév elfogadásának feltételei Kollokvium: írásbeli Félévközi számonkérés: írásbeli, szóbeli A félév elfogadásának kritériuma: részvétel az órák legalább 70%-án siekres vizsga.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótlásra egyéni megbeszélés alapján van lehetőség.

Vizsgakérdések A félév során kiadott témakörök

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kötelező irodalom: Az előadások és szemináriumok anyaga:

http://dynamic.aok.pte.hu/intranet/tananyagok.lasso?gr=INT Vincze Zoltán, Kaló Zoltán, Bodrogi József: Bevezetés a farmakoökonómiába,

Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2001 (ISBN: 963 242 740 8) Ajánlott irodalom: Dr. Kékes Ede, Dr. Surján György, Dr. Balkányi László, Dr. Kozmann György:

Egészségügyi informatika, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2000 (ISBN: 963 242 341 0)



Dr. Hajdú József (szerk): Gyógyszerészi jogi alapismeretek, Egyetemi Jegyzet, Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar, 1999.

Kosztolányi György – Decsi Tamás: A bizonyítékon alapuló orvoslás tankönyve, PTE OEC Nyomda, Pécs, 2002.


1 A marketing filozófiája és a marketing szemléletmód. A marketing fogalma és helye a szervezetekben. A gyógyszerpiaci marketing törvényszerűségei, alap-elvei

CSÍK LAURA

2 Marketing Információs Rendszerek (MIR) felépítése és működése. Kvantitatív és kvalitatív kutatási technikák. Gyógyszerpiaci szegmentáció

CSÍK LAURA

3 Stratégiai tervezés és a marketingmunka tervezése. Portfoliótechnikák. Marketing-mix (4P). Termék-, ár-, csatornapolitika és kommunikáció.

CSÍK LAURA

4 Termékpolitika és szolgáltatásmarketing a gyógyszer-piacon

CSÍK LAURA

5 Farmakonok gyógyszerré válása. Gyógyszertörzs-könyvezés folyamata.


6 Gyógyszertörzskönyvezés „szerepe” a forgalomba kerülést követően. Farmakonok, gyógyszerek szaba-dalmazása. Gyógyszermellékhatás.


7 Bizonyítékokon alapuló orvoslás. Bizonyítékokon alapuló gyógyszerészet. Bizonyítékokon alapuló gyógyszerértékelés.


8 A gyógyszer ára. Egészségügyi kiadások, költségek és gyógyszerkiadások.


9 Gyógyszertámogatás és gyógyszer ár szabályozás metodikái.


10 A gyógyszerész szakma jogi vonatkozásai. A gyógy-szerészi tevékenység jogi alapjai. Gyógyszerészi gon-dozás kialakulása, alapelvek, technika és a gyakorlati megvalósítás útja


11 Gyógyszerészi gondozás: szakmai területei és a gyógyszerészi kompetenciák, irányított problémafel-tárás. Speciális gondozási területek.

DR. TÉLESSY ISTVÁN

12 Gyógyszerészi gondozás: nem bakteriális eredetű légúti megbetegedések; rhinitis, asztma, COPD, influ-enza. Fájdalomcsillapítás, banális betegségek gyógy-kezelése. Fájdalom, megfázás, hányás, hasmenés, székrekedés.




Hét Téma Oktató 13 Döntési analízis. Összehasonlító gyógyszerértékelési

metodikák. SZÜCS FERENC

14 Gyógyszerellátás és gyógyszertárműködtetés átfogó gazdasági és jogi elemzése.


Szemináriumok Hét Téma 1 - 13

Az előadás anyagához kapcsolódó téma feldolgozása.

14 Az előadás anyagának értékelése, vitája, esettanulmányok.


5 Hivatalos gyógyszer-alkalmazási előiratok, indikációk, mellékhatások. Alapvető statisztikai fogalmak.

6 Gyógyszer értékelési metodikák alkalmazása, esettanulmányok I.

7 Gyógyszerértékelési metodikák (SOJA, stb.) alkalmazása, esettanulmányok II.

8 Hivatalos gyógyszeralkalmazási előiratok, indikációk, mellékhatások.

9 Gyógyszerleírások (hivatalos és egyéb promóciós) szakmai értékelése, gyógyszer-hatékonyságot mutató paraméterek (NNT, NNH, stb.).

12 Gyógyszerészi gondozás: nem bakteriális eredetű légúti megbetegedések; rhinitis, asztma, COPD, influenza. Fájdalomcsillapítás, banális betegségek gyógykezelése. Fájdalom, megfázás, hányás, hasmenés, székrekedés.



GYÓGYSZERÉSZI KÉMIA 4. OGGGK4 Tantárgyfelelős: DR. PERJÉSI PÁL, intézetigazgató 6 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 28 + 56 + 0 = 84


Létszám: 5 – 50

Tematika A tantárgy elméleti előadásai és gyakorlati foglalkozásai keretében a hallgatók megismer-kednek a gyógyszerként és gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyüle-tek kémiai és fizikai-kémiai sajátságaival, gyógyszerkönyvi vizsgálatainak módszereivel, valamint biológiai hatásaival, azok szerkezet-hatás összefüggéseivel. A tananyag elsajátí-tása alapjául szolgál a molekuláris szemléletű farmakológiai ismeretanyag és gyógyszer-technológiai eljárások megértésének. Ugyanakkor a hallgatók integrált ismereteket kap-nak a gyógyszergyártás folyamata kémiai hátteréről, a vegyületek szerkezetvizsgálatának, tisztaságvizsgálatának és mennyiségi meghatározásának gyógyszerkönyvi módszereiről, tárolásuk és gyógyszerré történő formulázásuk során fontos szerepet játszó fizikai-kémiai tulajdonságairól, valamint a szervezetben történő átalakulásuk molekuláris szintű ismere-teiről. A tananyag elméleti előaásai a Gyógyszerészi kémia 1–3 kurzusok tematikájában nem szereplő hatástani csoportokba tartozó gyógyszervegyületek előállításával, gyógy-szerkönyvi tisztaságvizsgálatával, mennyiségi meghatározásával, a vegyületek fő- és mellékhatásainak molekuláris mechanizmusaival, az azokban szerepet játszó kémiai és fizikai-kémiai tulajdonságok elemzésével, valamint a vegyületek tárolása, gyógyszerré történő formulázása és gyógyszerként történő alkalmazása során bekövetkező kémiai természetű változásaival foglalkozik. A tantárgy gyakorlati foglalkozásainak tematikája gyógyszervegyületek szubsztanciaként és gyógyszerkészítmények ható- és segédanyagai-ként történő azonosításával, mennyiségi meghatározásával, valamint néhány fizikai-kémiai tulajdonságának meghatározásával foglalkozik.


Távolmaradás pótlásának lehetőségei Egy félévben orvosi igazolással maximum három gyakorlati foglalkozásról történő hiány-zás megengedhető. A mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező.

Vizsgakérdések A félév végén a hallgatók szigorlatot tesznek a tantárgy négy félévének anyagából. A szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. A szigorlat megkezdésének feltétele egy „Mi-nimum-Vizsga” (MV) sikeres letétele a szigorlat reggelén. A MV 20 kérdésből áll. A MV befejezésére 30 perc áll rendelkezésre. Értékelése százalékos minősítéssel történik. Azok-nak a hallgatóknak a szigorlatát, akik 5, vagy több MV-kérdésre nem tudnak válaszolni, vagy helytelenül válaszolnak, (80% alatti teljesítmény), elégtelenre kell értékelni. A „B” és „C” vizsgákat is MV előzi meg. A „B” vizsga következményei az „A”-vizsgáéval azonosak. A „C” vizsga sikertelensége esetén a hallgató megkezdheti ugyan a szóbeli vizsgát, ám ebben az esetben vizsgája egy elégtelen részfelettel indul. A szigorlat szóbeli



része három tételből áll. Bármelyik tétel elégtelen ismerete esetén a vizsgát elégtelenre kell értékelni. A szigorlati jegy megállapítása a félévi dolgozatok, a MV, valamint a szó-beli tételek megválaszolásának eredményei alapján történik. Az írásbeli vizsga tematikájá-ról a hallgatók a félév elején részletes tájékoztatást kapnak.


Budapest, 1990 Magyar Gyógyszerkönyv I–IV, VII. kiadás, Medicina, Budapest, 1986 Magyar Gyórgyszerkönyv I–II, VIII. kiadás, Medicina, Budapest, 2002, 2005 Lóránd Tamás, Nemes Zsuzsa, Kocsis Béla, Ternák Gábor: Az antimikrobás kezelés

elmélete és gyakorlata (Szerkesztette: Ternák Gábor), Pécs, 2000 Papp Ottó, G. Zobin Ágnes, Józan Miklós: Gyógyszerészi Kémia. Többkomponen-

sű készítmények vizsgálata, Semmelweis Egyetem, Budapest, 1997 D. A. Williams, T. L. Lemke (eds.): Foye’s Principles of Medicinal Chemistry,

5th edition, Lippincott Williams&Wilkins, Philadelphia, 2002


1 A gázkromatográfia gyógyszeranalitikai alkalmazásai. DR. PERJÉSI PÁL

2 A HPLC gyógyszeranalitikai alkalmazásai. DR. PERJÉSI PÁL

3 A kalcium- és csontanyagcserére ható szerek gyógy-szerészi kémiája.

DR. LAKATOS ÁGNES

4 A szénhidrát anyagcsere gyógyszereinek gyógyszeré-szi kémiája.

DR. LAKATOS ÁGNES

5 A pajzsmirigy működésére ható szerek gyógyszerészi kémiája.

DR. LAKATOS ÁGNES

6 A vitaminok gyógyszerészi kémiája. DR. PERJÉSI PÁL

7 A fertőtlenítőszerek és mikrobiológiai tartósítószerek gyógyszerészi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

8 A parazitaellenes és a gombaellenes szerek gyógysze-részi kémiája.

DR. PERJÉSI PÁL

9 A szintetikus antibakteriális szerek gyógyszerészi kémiája I.

DR. LÓRÁND TAMÁS

10 A szintetikus antibakteriális szerek gyógyszerészi kémiája II.

DR. LÓRÁND TAMÁS

10 Az antibiotikumok gyógyszerészi kémiája I. DR. LÓRÁND TAMÁS

11 Az antibiotikumok gyógyszerészi kémiája II. DR. LÓRÁND TAMÁS

12 Az antibiotikumok gyógyszerészi kémiája III. DR. LÓRÁND TAMÁS

13 A daganatellenes szerek gyógyszerészi kémiája. DR. PERJÉSI PÁL

14 Az antivirális szerek. Az immunoszupresszív szerek. DR. PERJÉSI PÁL




1 A szerkezet, a konfiguráció és a konformáció összefüggései néhány gyógyszerve-gyület példáján kirakható modell és számítógépes program (Hyperchem 4.0) al-kalmazásával

2 A vékonyréteg-kromatográfiás elválasztás jellemzése.

2 Tropánvázas alkaloidok VRK vizsgálata.

2 C1-C5 alkoholok vizsgálata.

3 A gázkromatográfiás elválasztás jellemzése.

3 A gázkromatográfia alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában. Gázkroma-tográfia alkalmazása a szalicilsav és szalicilát metabolitok vizsgálatára.

4 Szteroidok hormonok gyógyszerkönyvi vizsgálata. Szteroidok gázkromatográfiás és vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálata.

5 A gélkromatográfiás elválasztás jellemzése. Gélkromatográfia alkalmazása szérum albumin és nátrium-klorid elválasztására.

6 Az összetett gyógyszerkészítmények analízisének alapjai.

6 Pulvis antispasticus.


7 Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei I. Pulvis chinacisalis cum vitamino C, Pulvis somniferens.

8 Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei II. Spiritus iodosalicylatus, Spiritus salicylatus cum resorcino.

9 Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben I. Pulvis antidoloricus, Meristin tabletta.

10 Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben II. Unguentum haemorrhoidale, Suppositorium analgeticum.

11 Vitaminok gyógyszerkönyvi vizsgálata. Acidum ascorbicum, Acidum folicum, Pyridoxinium chloratum, Riboflavinum, Thiaminium chloratum.

11 UV spektrofotometria és HPLC alkalmazása a Cyanocobalaminum vizsgálatában.

12 Kemoterápiás hatású szulfonamidok vizsgálata gyógyszerkönyvi módszerekkel.

12 VRK és HPLC alkalmazása a szulfonamidok vizsgálatában.


13 A gyógyszermetabolizmus in vitro és in vivo módszerei. A 4-nitrofenol, a 4-nitrofenol- glükuronid és a 4-nitrofenol-szulfát meghatározása HPLC módszerrel.

14 A logP számításának és kísérletes meghatározásának módszerei. Szteroidok logP értékének meghatározása vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel.



GYÓGYSZERTECHNOLÓGIA 4. OGGGT4 Tantárgyfelelős: DR. DÉVAY ATTILA, intézetvezető egyetemi docens 7 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 28 + 70 + 0 = 98

Előfeltétel: OGGGT3 teljesített OGGGK3 teljesített OGGGH1 teljesített

Létszám: 1 – 50

Tematika A gyógyszertechnológia tárgyat a gyógyszerészhallgatók a III., IV. és az V. évfolyamon tanulják. A tárgy oktatása során, a korábban tanult tárgyakra alapozva a hallgatóknak el kell sajátítaniuk a készítmények tervezésének, adagolásának elméleti alapjait, a gyógy-szertári, középüzemi és ipari gyógyszerkészítés és ellenőrzés főbb ismereteit. Ebben a félévben a hallgatók a korszerű gyógyszerformák elméleti alapjaival, tervezésével, az ipari gyógyszergyártás követelményrendszerével ismerkednek meg.

A félév elfogadásának feltételei a gyakorlati jegyzőkönyvek elfogadottsága, elfogadott beszámolók.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlaton kötelező részt venni, az esetleges hiányzást igazolni, a gyakorlatokat pótolni kell.


A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Magyar Gyógyszerkönyv, VII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1986. Magyar Gyógyszerkönyv, VIII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002,

2005. Formulae Normales, VII. kiadás, Melania Könyvkiadó, Budapest, 2003. Dr. Dévay Attila, Ugriné dr. Hunyadvári Éva: Receptúrai gyógyszerkészítés gya-

korlati jegyzet III–IV. éves gyógyszerészhallgatók részére, Pécs 2005.


1 Gyógyszerkészítmények tervezésének elméleti alapjai DR. DÉVAY ATTILA

2 Módosított hatóanyagleadású készítmények I. (késlel-tetett és nyújtott hatóanyag leadás)

DR. DÉVAY ATTILA

3 Módosított hatóanyagleadású készítmények II. (lokális és célzott hatóanyag leadás)

DR. DÉVAY ATTILA

4 Hatóanyag-leadó rendszerek I. (mikrokapszulák és mikropelletek)

DR. DÉVAY ATTILA

5 Hatóanyag-leadó rendszerek II.(liposzómák és kohleátok)

DR. DÉVAY ATTILA

6 Hatóanyag-leadó rendszerek III. (nano- és molekuláris rendszerek)

DR. DÉVAY ATTILA



Hét Téma Oktató 7 Minőségbiztosítás, minőségellenőrzés, helyes gyógy-

szergyártási gyakorlat DR. DÉVAY ATTILA

8 Validálás, reprodukálhatóság, statisztikai folyamat ellenőrzés

DR. DÉVAY ATTILA

9 Hatósági engedélyezés gyógyszertechnológiai vonat-kozásai (törzskönyvezés és forgalomba hozatal)

DR. DÉVAY ATTILA

10 Gyógyszerkészítmények biztonságos csomagolása DR. DÉVAY ATTILA


12 Transzdermális gyógyszerbevitel DR. DÉVAY ATTILA

13 Aeroszolok, inhalaszolok, előállításuk, segédanyagok, vizsgálatuk

DR. DÉVAY ATTILA

14 Sebészeti kötözőszerek; Állatgyógyászati készítmé-nyek technológiai sajátosságai

DR. DÉVAY ATTILA


1 Munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás, validálás, számolási feladatok

2 Granulálás I., Szárítás

3 Granulálás II.

4 Direkt tablettázás

5 Tablettázás I

6 Tablettázás II.

7 Gyárlátogatás (PannonPharma)

8 Beszámoló

9 Bevonás I.

10 Bevonás II.

11 Szilárd fázisú gyógyszerformák vizsgálata

12 Csomagolóanyagok vizsgálata

13 Teakeverékek, szappanok

14 Beszámoló



KÖZEGÉSZSÉGTAN 2. OGGKE2 Tantárgyfelelős: PROF. DR. EMBER ISTVÁN, egyetemi tanár 4 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 12 + 16 = 56

Előfeltétel: OGGKE1 teljesített Létszám: 2 – korlátlan

Tematika Az orvostudományon belül a preventív medicina oldalát a Közegészségtan képviseli. A tárgy a legnagyobb populációs kihívásokat jelentő betegségek primer, szekunder és tercier prevenciójával foglalkozik a hagyományos, illetve a molekuláris/genomikai epi-demiológiai módszerek segítségével. Célja az egészségtől a betegségekig tartó folyamat állomásainak feltárása, a populációs szintű megelőzés lehetőségeinek bemutatása.

A félév elfogadásának feltételei Gyakorlatról, szemináriumról összesen maximum 2 hiányzás, „Gyógyszertárak közegész-ségügyi szempontból való értékelése” c. jegyzőkönyv leadása. A két félévközi teszt sike-res megírása.



A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ember István (szerk): Népegészségügyi Orvostan (megjelenés alatt, 2007)

Ajánlott irodalom: Ember–Kiss–Sándor: A daganatok epidemiológiája és prevenciója Ember–Kiss–Agócs: A táplálkozás és a rák Kiss–Ember: Molekuláris epidemiológia Kertai P.: Megelőző orvostan


1 Munka- és foglalkozás-egészségtan TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

1 Általános toxikológia TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

2 Sugáregészségtan I. TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

2 Sugáregészségtan II. TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

3 Szerves és szervetlen ipari mérgezések toxikológiája I. TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

3 Szerves és szervetlen ipari mérgezések toxikológiá-ja II.


4 Környezetvédelmi alapfogalmak, civilizáció és urbani-záció hatása. Magyarország környezet-egészségügyi állapota


4 A levegő egészségtana TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA



Hét Téma Oktató 5 Porártalmak egészségtana I. TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

5 Porártalmak egészségtana II. TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

6 A talaj és az ivóvíz szennyezésének hatása az egész-ségre. Szennyvizek egészségtana


6 Település-egészségtan TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

7 Gyógyszerügyi higiéné, gyógyszertárak telepítése, hulladékkezelés, gyógyszertári epidemiológia I.


7 Gyógyszerügyi higiéné, gyógyszertárak telepítése, hulladékkezelés, gyógyszertári epidemiológia II.


8 Fertőző betegségek járványtana: alapfogalmak. TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

8 Magyarország járványügyi helyzete TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

9 Toxoinfekciók epidemiológiája TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

9 Haematogén és lymphogén fertőző betegségek epide-miológiája


10 Légúti fertőző betegségek epidemiológiája TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

10 Nozokomiális megbetegedések epidemiológiája TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

11 Kültakarón keresztül terjedő fertőző betegségek TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

11 Gasztrointesztinalis fertőző betegségek járványtana, élelmiszerek okozta fertőző megbetegedések


12 Szexuális úton terjedő betegségek járványtana TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

12 Az AIDS és a hepatitisek TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA

13 Katasztrófaállapotok népegészségügyi ellátása, kémiai, biológiai fegyverek, terrorizmus I.


13 Katasztrófaállapotok népegészségügyi ellátása, kémiai, biológiai fegyverek, terrorizmus II.


14 A trópusi betegségek és magyarországi vonatkozásaik TÓTHNÉ VARJAS TÍMEA



1 Az Egészséges Évtizedének J. B. Népegészségügyi Programja

3 Kémiai biztonság – kockázatbecslés

5 Mechanikai rezgések által okozott egészségkárosodások

6 Mezőgazdasági mérgezések toxikológiája

7 Allergén anyagok okozta betegségek, megelőzésük

9 Fertőtlenítés és sterilezés



Hét Téma 11 Védőoltások, oltási naptár

14 Antropozoonozisok, prionbetegségek


2 Genotoxikológiai laboratóriumi gyakorlatok

4 Fizikai környezetszennyezők hatásának vizsgálata (laboratórium)

8 Teszt, Látogatás a választott gyógyszertárakban (helyszíni szemle)

10 Kémiai vízvizsgálat (laboratórium)

12 Vízbakteriológiai laboratóriumi vizsgálatok

13 Látogatás az ANTSZ Baranya Megyei Intézetében (helyszíni szemle)



KLINIKAI ISMERETEK 2. OGGKI2 Tantárgyfelelős: PROF. DR. SZOLCSÁNYI JÁNOS, egyetemi tanár 3 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 14 + 0 = 42

Előfeltétel: OGGKI1 teljesített Létszám: 5 – 40

Tematika Fontos célja a kurzusnak a gyógyszerhatástan alaposabb elsajátításának elősegítése, a gyógyszerhatások klinikai szempontjainak kiemelésével. A tantárgy feladata a klinikai diszciplinák legalapvetőbb ismeretanyagának átadása a gyógyszerészhallgatók számára. Az igen alacsony összóraszám csak a legfontosabb kórképek klinikumának ismertetését teszi lehetővé olyan aspektusból, amelyik elsősorban a gyógyszeres terápia lehetőségeire koncentrál.

A félév elfogadásának feltételei TVSz szerint. A vizsgákon számonkért anyagot elsősorban az előadásokon elhangzó ismeretek képezik. A számonkérés írásban történik.



A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ajánlott irodalom: Boda Zoltán, Bakó Gyula (szerk.) Klinikai alapismeretek fogorvos- és gyógysze-

részhallgatóknak, Medicina Könyvkiadó, 2001 Pszichiátria: Füredi J. (szerk): A pszichiátria röviditett kézikönyve, Medicina, Bu-

dapest, 2002 Tényi T.: Családorvosi vademecum. Pszichiátria, Továbbképző Központ, Pécs,

1999 Tényi T.: A pszichiátriai betegvizsgálat alapvonalai, egyetemi jegyzet

Családorvosi alapismeretek: Arnold Csaba: Családorvoslás a gyakorlatban, Melania Kiadó, 2002 Robin C. Fraser: Az alapellátás módszertana, Melania Kiadó, Bp., 1997

További irodalmat az egyes klinikai tárgyak előadói fognak ajánlani.


1 Neurológiai betegségben szenvedő beteg panaszai, peripherias és centralis idegrendszeri tünetek. Stroke I.

DR. PFUND ZOLTÁN

1 Neurológiai betegségben szenvedő beteg panaszai, peripherias és centralis idegrendszeri tünetek. Stroke II

DR. PFUND ZOLTÁN

2 Sclerosis multiplex, Parkinson kór, epilepsia, meningitis és encephalitis, intracranialis és spinalis daganatok I.

DR. PFUND ZOLTÁN



Hét Téma Oktató 2 Sclerosis multiplex, Parkinson kór, epilepsia,

meningitis és encephalitis, intracranialis és spinalis daganatok II.

DR. PFUND ZOLTÁN

3 Sclerosis multiplex, Parkinson kór, epilepsia, meningitis és encephalitis, intracranialis és spinalis daganatok I.

DR. PFUND ZOLTÁN

3 Sclerosis multiplex, Parkinson kór, epilepsia, meningitis és encephalitis, intracranialis és spinalis daganatok II.

DR. PFUND ZOLTÁN

4 A pszichiátriai betegvizsgálat. Pszichózisok és neuró-zisok általános elmélete

DR. TÉNYI TAMÁS

4 Neurotikus zavarok. Személyiségzavarok DR. TÉNYI TAMÁS

5 Pszichoszomatika. Endogen pszichózisok DR. TÉNYI TAMÁS

5 Organikus pszichiátria. DR. TÉNYI TAMÁS

6 Addiktológia. Pszichiátriai terápiák. DR. TÉNYI TAMÁS

6 Pszichofarmakológia a gyakorlatban. DR. TÉNYI TAMÁS

7 A fül-orr-gégész működési területe. Vizsgáló eszkö-zök. A külső fül (a fülkagyló, külső hallójárat).

DR. BAUER MIKLÓS

7 A középfül. A belső fül. A cochlea. A vestibularis rendszer.

DR. BAUER MIKLÓS

8 Az orr. A külső orr. Az orrüreg. Az orrmelléküregek. DR. BAUER MIKLÓS

8 A szájüreg. A nyelv. A lágyszájpad. A tonsilla palatinák. A nyálmirigyek.

DR. BAUER MIKLÓS

9 A garat. Epi/nasopharynx. Mesopharynx. Hypopharynx.

DR. BAUER MIKLÓS

9 A gége. A trachea és a bronchusok. A nyelőcső. DR. BAUER MIKLÓS

10 Növekedés és fejlődés gyermekkorban. DR. DECSI TAMÁS

10 Csecsemőtáplálás. DR. DECSI TAMÁS

11 A bakteriális fertőzések ellátása a gyermekorvosi gyakorlatban.

DR. DECSI TAMÁS

11 Vírusfertőzések, védőoltások. DR. DECSI TAMÁS

12 Exsiccatio, folyadékpótlás, orális rehidráció. DR. DECSI TAMÁS

12 Lázcsillapítás, convulsio ellátása. DR. DECSI TAMÁS

13 Családorvoslás sajátosságai, holisztikus szemlélet érvényesülése I.

DR. VÉGH MÁRIA

13 Családorvoslás sajátosságai, holisztikus szemlélet érvényesülése II.

DR. VÉGH MÁRIA



Hét Téma Oktató 14 Orvos-gyógyszerész kapcsolata. Team munka. Szerep-

játszás I. DR. VÉGH MÁRIA

14 Orvos-gyógyszerész kapcsolata. Team munka. Szerep-játszás II.

DR. VÉGH MÁRIA

Gyakorlatok Hét Téma 1 - 12

A heti két–két óra előadáshoz heti egy óra klinikai betegbemutatás tartozik

13 Háziorvosi rendelő és személyzet megismerése

14 Gyógyszerész-beteg kapcsolat



SZAKMAI GYAKORLAT 3 OGSSG3 Tantárgyfelelős: DR. MAYER KLÁRA, adjunktus 4 kredit ▪ szigorló ▪ csak tavasszal ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 0 + 320 + 0 = 320

Előfeltétel: OGGGT3 teljesített OGGGK3 teljesített

Létszám: 0 – 50

Tematika A záróvizsga előtti gyakorlat első része, melyet a 9. félév előtt lehet megtenni. Az eddig tanultak gyógyszertári gyakorlatban való alkalmazásának tanulmányozása.

A félév elfogadásának feltételei A gyógyszertári gyakorlat során készített jegyzőkönyvek beadása ill. az oktató gyógysze-rész és a gyógyszertárvezető értékeléssel aláírt igazolása. Összesen a két hónap gyakorlati időt napi 8 órai munkaidővel kell letölteni.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Orvosi igazolással legfeljebb 5 munkanap hiányzás fogadható el. Több munkanap hiány-zás esetén a gyakorlati időt be kell pótolni.

Vizsgakérdések A jegyzőkönyvek és az oktatók által adott jegyek értékelése.



1 Gyógyszerkészítés

1 Az oktató gyógyszerész felügyelet mellett ill. irányításával – naponta legalább egy – egyedi magisztrális vény elkészítése (asszisztensi munka elvégzése is!)

1 Az oktató gyógyszerész felügyelet mellett ill. irányításával laborálás elvégzése

1 Alapanyagok impleálása, a napló szabályszerű vezetése

1 Az un. galenikumok ismerete, a gyógyszertári elkészítés lehetőségei (pl. Ung. hydrophilic. nonionic.)

1 Az aszeptikus munkavégzés a gyógyszertárban

1 A Formulae Normales vényelőiratainak megismerése, minél több elkészítése (pl. Supp. analg forte)

1 Gyógyszerellenőrzés

1 A beérkező gyógyszerek, kötszerek, stb. szabályszerű átvétele

1 A beérkezett alapanyagok vizsgálata

1 A laborált készítmények ellenőrzése (pl. 70%-os alkohol, Sirup. simplex)

1 Az alapanyagok nevezéktana, szabályos gyógyszerkönyvi teljes latin, magyar ill. rövidített neve

1 Gyógyszergazdálkodás



Hét Téma 1 A selejt, a visszáru, káreset során való teendők

1 Gyógyszerexpediálás

1 A vény szabályossága, alaki hiányosságok esetében a teendők

1 A vény nélkül kapható készítmények (OTC) fogalma, ismeretek

1 A gyógyszertári szakirodalom ismerete

9. SZEMESZTER

Biofarmácia ..............................................................................OGGBFC ........294

Gyógyszerészi biotechnológia..................................................OGGGBT........296



Gyógyszerinterakciók és szakinformatika jelentősége a gyógyszerkutatásban..............................................................OGGGSG........308

Klinikai farmakológia...............................................................OGGKFA........310

Klinikai ismeretek 3 .................................................................OGGKI3..........312

Klinikai laboratóriumi vizsgálatok ...........................................OGGKLV........315

Gyógyszerstabilitás vizsgálatok fizikai-kémia alapjai..............OGGSTV ........317

Toxikológia ..............................................................................OGGTOX........319

Elsősegélynyújtás .....................................................................OGRELS.........321



BIOFARMÁCIA OGGBFC Tantárgyfelelős: DR. DÉVAY ATTILA, intézetvezető egyetemi docens 2 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 0 + 0 +24 = 24

Előfeltétel: OGGGT4 teljesített OGGGH2 teljesített

Létszám: 1 – 50

Tematika A tárgy oktatása során a hallgatók a gyógyszerkészítmények biogyógyszerészeti elméleti és gyakorlati ismereteivel, vizsgáló módszereivel, valamint a gyógyszerformák biohasz-nosulásának ismereteivel ismerkedhetnek meg.

A félév elfogadásának feltételei a szemináriumi jegyzőkönyvek elfogadottsága elfogadott beszámolók

Távolmaradás pótlásának lehetőségei A hallgatóknak minden foglalkozáson kötelező részt venni, a hiányzást orvosi igazolással igazolni kell, a feladatokat be kell pótolni.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Dévay Attila: Gyógyszerformák tervezésének biofarmáciai alapjai, egyetemi

tankönyv, megjelenés alatt Magyar Gyógyszerkönyv, VII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1986. Magyar Gyógyszerkönyv, VIII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002,

2005.


1 A biofarmáciai szemlélet kialakulása és jelentősége DR. DÉVAY ATTILA

2 A LADME(R) rendszer. Transzport folyamatok jelen-tősége, a fleszívódást befolyásoló tényezők

DR. DÉVAY ATTILA

3 Farmakokinetikai modellek. Kompartment modellek és egyéb megközelítések, Biofarmáciai osztályozási rendszer

DR. DÉVAY ATTILA

4 Kioldódás-vizsgálat gyakorlata, kioldódási profilok és értékelésük. A hatóanyag liberációja, a liberációt befolyásoló tényezők

DR. DÉVAY ATTILA

5 Hatóanyagok abszorpciója I. DR. DÉVAY ATTILA

6 Hatóanyagok abszorpciója II. DR. DÉVAY ATTILA

7 Disztribúciós folyamatok DR. DÉVAY ATTILA

8 Metabolizmus, Kiválasztási folyamatok DR. DÉVAY ATTILA

9 Biológiai hasznosíthatóság meghatározása és befolyá-soló tényezői, bioekvivalencia vizsgálata

DR. DÉVAY ATTILA

10 Transzdermális hatóanyag-leadás DR. DÉVAY ATTILA



Hét Téma Oktató 11 Egyszeri és többszöri adagolás farmakokinetikája DR. DÉVAY ATTILA

12 Adagolási rend tervezése számítógépes szumiláció alapján, Félévzáró konzultáció és beszámoló

DR. DÉVAY ATTILA



GYÓGYSZERÉSZI BIOTECHNOLÓGIA OGGGBT Tantárgyfelelős: PROF. DR. NÉMETH PÉTER, egyetemi tanár 2 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 0 + 0 + 24 = 24

Előfeltétel: OGAMB2 teljesített OGOIMM teljesített


Tematika A biotherápiás szerek és biológiai alapú diagnosztikumok fejlesztésének és gyártásának tudományos és technikai hátterét képező biotechnológia alapjainak ismertetése.

A félév elfogadásának feltételei Aktív részvétel az előadásokon. Maximum hiányzás: 3 alkalom.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs

Vizsgakérdések írásbeli tesztvizsga az előadásokon elhangzott tananyag alapján.

Ld.: http://www.immbio.hu

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok D. J. A. Crommelin: Pharmaceutical Biotechnology


1 Bevezetés a molekuláris biotechnológiába I. (DNS, RNS, fehérje szintézis pro- és eukariótákban)

1 Bevezetés a molekuláris biotechnológiába II. (baktériumok, plazmidok, bakterio-fágok)

2 Rekombináns DNS technikák I. (restrikciós enzimek, DNS módosító enzimek, hibridizációs technikák)

2 Rekombináns DNS technikák II. (PCR, RT-PCR, Q-PCR)

3 Fehérjék szerkezete és vizsgálati módszereik (elektroforézis, Western-blot, ELISA, kromatográfia).

3 Fehérje expressziós rendszerek, rekombináns fehérjék formulációja.

4 Szövettenyésztés alapfogalmak.

4 Immunizálás, az antitestre jellemző tulajdonságok, hybridóma technika, ellen-anyag termelés, tisztítás, jelölés.

5 Fehérje és ellenanyag módosítás (mutagenezis, fúziós fehérjék, antitest humanizá-lás,

5 Phage display, targeting.

6 Genomika (DNS microarray, SNP, antisense technológia).

6 Természetes és mesterséges RNS interferencia.

7 Génterápia (virális és nem virális géntranszfer technikák)



Hét Téma 7 Vakcinák (celluláris és humorális immunválasz, elő-attenuált, elölt szubunit vak-

cinák).

8 Genetikailag manipulált vakcinák, peptid vakcinák, DNS vakcinák.

8 Rekombináns hemopoetikus növekedési faktorok (G-CSF, GM-CSF, EPO, SCF, thrombopoetin)

9 Rekombináns interferonok és interleukinek. Rekombináns thrombolitikus szerek; rekombináns alvadási faktorok

9 Rekombináns inzulin, rekombináns növekedési hormon, rekombináns FSH

10 Monoklonális ellenanyag készítmények, humanizált ellenanyagok (Herceptin, Abciximab, Daclizumab stb.)

10 Biotechnológia az antivirális és daganatellenes terápiákban.

11 Embrionális-, felnőtt őssejt technikák.

11 Biotechnológia a transzplantációban, primer sejtek immortalizálása, transzdifferenciáció.

12 Genetikailag módosított állatok, kimérák.

12 Biotherápiás szerek nagyipari előállítása. Fermentáció, transzgén növények a gyógyszergyártásban



GYÓGYSZERHATÁSTAN 3. OGGGH3 Tantárgyfelelős: PROF. DR. BARTHÓ LORÁND, egyetemi tanár 4 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 24 + 0 + 24 = 48

Előfeltétel: OGGGH2 teljesített OGGGK4 teljesített OGGGT4 teljesített


Tematika A gyógyszerhatástan tárgya a gyógyszer-hatóanyagok csoportosítása elsősorban a kifejtett főhatás, illetve a befolyásolt szervrendszer és funkció alapján, valamint az egyes csopor-tok és azok fontosabb képviselőinek ismertetése a terápiás és mellékhatások, azok mecha-nizmusa, a fontosabb farmakokinetikai paraméterek, dozírozás, esetleges interakciók vonatkozásában. Kiemelten fontos célja a tantárgynak a farmakodinámia és farmakokine-tika általános törvényszerűségeinek az ismertetése. Hangsúlyozandó, hogy a gyógyszerha-tások és azok mechanizmusának megértéséhez elengedhetetlen az élettani alapok ismere-te.

A félév elfogadásának feltételei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgasza-bályzatában leírtaknak megfelelően.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgasza-bályzatában leírtaknak megfelelően.

Vizsgakérdések 1. A gyógyszerhatások alapvető mechanizmusai 2. Az agonista-receptor interakció jellemzése: koncentráció-okkupancia görbe, affini-

tás, dózis-hatás görbe, hatáserősség, hatékonyság 3. A jelátviteli folyamatok farmakológiai jelentősége 4. Kombinatív gyógyszerhatások. Tachyphylaxia és tolerancia 5. A gyógyszerek transzportmechanizmusai 6. A gyógyszerek felszívódása 7. A gyógyszerek eloszlása 8. A gyógyszerek metabolizmusa 9. A gyógyszerek kiürülése

10. A farmakokinetika alapfogalmainak definíciója, számítása és gyakorlati jelentősé-ge: első- és nulladrendű kinetika, kompartmentek, biológiai hasznosíthatóság, megoszlási térfogat, clearance, abszorpciós és eliminációs felezési idő, egyensúlyi plazmakoncentráció, fenntartó és telítő dózis

11. Kolinergreceptor-agonisták. Kolinészteráz-gátlók 12. Muszkarinreceptor-antagonisták 13. Perifériás izomrelaxánsok. A vegetatív ganglionokra ható szerek 14. A katekolaminok bioszintézisére, tárolására, felszabadulására és eliminációjára ha-

tó szerek 15. Adrenergreceptor-agonisták 16. Adrenergreceptor-antagonisták



17. Helyi érzéstelenítők 18. A kalciumcsatornák farmakológiája 19. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerre ható szerek 20. Diuretikumok 21. Pozitív inotrop hatású és egyéb szerek a szívelégtelenség kezelésére 22. Antianginás szerek. Regionális keringésfokozók 23. Antihipertenzív szerek 24. Antiaritmiás szerek 25. Anxiolítikumok és szedatohipnotikumok 26. Antipszichotikumok 27. Antidepresszánsok 28. Központi idegrendszeri izgatók. Nootrop szerek 29. A degeneratív központi idegrendszeri betegségek kezelésére használt szerek 30. Általános érzéstelenítők 31. Antiepileptikumok 32. Az alkoholok farmakológiája 33. Opioid analgetikumok: ópium, morfin, kodein 34. Opioid analgetikumok: félszintetikus és szintetikus szerek (antagonisták is) 35. Nem-szteroid gyulladásgátló szerek: szalicilátok, paracetamol 36. Nem-szteroid gyulladásgátló szerek a szalicilátok és a paracetamol kivételével 37. A köszvény kezelésére használt szerek. Adjuváns analgetikumok. Centrális

izomrelaxánsok. 38. A gyógyszerabúzus alapfogalmai. Abúzus-szerek: psychotomimetikumok, nikotin

és dohányzás, cannabis, gőzök és gázok 39. A hiperlipoproteinémiák kezelésére használt szerek 40. A hemosztázisra ható szerek 41. A vérképzésre ható szerek 42. Hisztamin, H1- és H2-receptor-antagonisták 43. Szerotonin, szerotoninreceptor-agonisták és -antagonisták 44. Az ejkozanoidok farmakológiája. Simaizomgörcs-oldók. A simaizomra (beleértve

a méhizomzatot is) ható egyéb szerek 45. Az asthma bronchiale kezelésére használt szerek 46. Az allergiás rhinitis kezelésére használt szerek, köhögéscsillapítók, köptetők,

nyákoldók 47. A peptikus fekély kezelésére használt szerek 48. Hánytatók, hányáscsillapítók, prokinetikus szerek, májműködésre ható szerek, en-

zimpótlók 49. Hashajtók, obstipánsok, a gyulladásos bélbetegségek kezelésére használt szerek 50. Kortikoszteroidok 51. Ösztrogének, antiösztrogének, progesztogének, antiprogesztogének 52. Hormonális fogamzásgátlók 53. Androgének, anabolikus szteroidok, antiandrogének



54. Pajzsmirigyhormonok és antitireoid szerek 55. A hipotalamusz és hipofízis hormonjai 56. Inzulin, orális antidiabetikumok. Glukagon 57. Parathormon, kalcitonin és D-vitamin, az osteoporosis gyógyszeres kezelése 58. Szulfonamidok és trimethoprim. Fluorokinolonok 59. Béta-laktám antibiotikumok. Vancomycin 60. Makrolid antibiotikumok, tetraciklinek, chloramphenicol, clindamycin 61. Aminoglikozidok. Metronidazol 62. Antituberkulotikumok. Lepraellenes szerek 63. Gombaellenes szerek 64. Vírusellenes szerek 65. Protozoonellenes szerek 66. Féregellenes szerek 67. Fertőtlenítők 68. Daganatellenes szerek: alkilező szerek, antimetabolitok 69. Daganatellenes szerek: növényi ágensek, antibiotikumok, hormonális ágensek, bio-

lógiai terápia 70. Immunszuppresszánsok és immunmodulátorok. A rheumatoid arthritis kezelésére

használt szerek 71. A gyógyszerek hatásait befolyásoló tényezők 72. Gyógyszermellékhatások 73. Gyógyszerinterakciók 74. A gyógyszerfejlesztés folyamata 75. A farmakogenomika alapjai 76. A terhesség farmakológiai aspektusai

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kötelező irodalom: a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet által kiadott „Általános farmakológia”

(2003) jegyzet Ajánlott könyvek: Farmakológia, szerkesztette Fürst Zsuzsanna, Medicina Könyvkiadó, 2001. Humán farmakológia, 2. kiadás, szerkesztette Vizi E. Szilveszter, Medicina Könyv-


stone, 2003. Katzung: Basic and clinical pharmacology, 9th Edition, Lange Medical Books

McGraw – Hill, 2004.


1 Ciklooxigenáz-gátló szerek I. DR. PETHŐ GÁBOR

1 Ciklooxigenáz-gátló szerek II. DR. PETHŐ GÁBOR



Hét Téma Oktató 2 Ciklooxigenáz-gátló szerek III. DR. PETHŐ GÁBOR

2 A rheumatoid arthritis és a köszvény kezelésére hasz-nált szerek

DR. PETHŐ GÁBOR

3 Centrális izomrelaxánsok DR. PETHŐ GÁBOR

3 Kortikoszteroidok I. DR. PETHŐ GÁBOR

4 Kortikoszteroidok II. DR. PETHŐ GÁBOR

4 Kortikoszteroidok III. DR. PETHŐ GÁBOR

5 Ösztrogének, antiösztrogének I. DR. PETHŐ GÁBOR

5 Ösztrogének, antiösztrogének II. DR. PETHŐ GÁBOR

6 Progesztogének, antiprogesztogének DR. PETHŐ GÁBOR

6 Hormonális fogamzásgátlók DR. PETHŐ GÁBOR

7 Androgének, anabolikus szteroidok, antiandrogének I. DR. PETHŐ GÁBOR

7 Androgének, anabolikus szteroidok, antiandrogének II. DR. PETHŐ GÁBOR

8 A hipotalamusz és hipofízis hormonjai I. DR. PETHŐ GÁBOR

8 A hipotalamusz és hipofízis hormonjai II. DR. PETHŐ GÁBOR

9 Inzulin, glukagon, orális antidiabetikumok I. DR. PETHŐ GÁBOR

9 Inzulin, glukagon, orális antidiabetikumok II. DR. PETHŐ GÁBOR

10 Inzulin, glukagon, orális antidiabetikumok III. DR. PETHŐ GÁBOR

10 A farmakogenomika alapjai DR. PETHŐ GÁBOR

11 Daganatellenes szerek I. DR. PETHŐ GÁBOR

11 Daganatellenes szerek II. DR. PETHŐ GÁBOR

12 Daganatellenes szerek III. DR. PETHŐ GÁBOR

12 Daganatellenes szerek IV. DR. PETHŐ GÁBOR


1 Az antimikrobiális kemoterápia alapelvei. Szulfonamidok és trimethoprim

2 Fluorokinolonok, béta-laktám antibiotikumok, vancomycin

3 Makrolid antibiotikumok, tetraciklinek, chloramphenicol, clindamycin

4 Aminoglikozidok, metronidazol

5 Antituberkulotikumok, lepraellenes szerek

6 Vírusellenes szerek

7 Gombaellenes szerek

8 Protozoon-ellenes szerek

9 Féregellenes szerek



Hét Téma 10 Pajzsmirigy-hormonok és antitireoid szerek

11 Parathormon, kalcitonin és D-vitamin. Az osteoporosis gyógyszeres kezelése

12 Immunszuppresszánsok és immunmodulátorok



GYÓGYSZERÜGYI ISMERETEK 4. OGGGI4 Tantárgyfelelős: PROF. DR. BOTZ LAJOS, intézetvezető 4 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 24 + 24 + 0 = 48

Előfeltétel: OGGGI3 teljesített Létszám: 5 – 50

Tematika A félév anyaga elsősorban a gyógyszerellátás működését és szabályozását és a gyakorlati gyógyszerészeti szakismereteket foglalja össze, mutatja be. A gyógyszerterápia gyakorlati szintetizáló ismeretén túl a gyógyszerészi gondozás legfontosabb területeit is megismerik. A kapcsolódó szakinformatikai ismeretek oktatásával a szakszerű tájékozódásra és a gyógyszerészeti szakinformatikai feladatok elvégzésére történő felkészítésre kerül sor. Általános alapozó elméleti tárgyak ismerete előnyös. A tantárgy alapvető feladata a hallgatók gyógyszerügyi ismereteinek kiterjesztése, annak érdekében, hogy a gyógyszerellátás területén gyakorlati jelentőségű, átfogó és szintetizáló ismereteket szerezzenek. A tantárgy célja a hallgatók érdeklődésének felkeltése a gyógy-szerészi hivatás gyakorlása iránt.

A félév elfogadásának feltételei Számonkérés: kollokvium: írásbeli szigorlat: szóbeli félévközi számonkérés: írásbeli

A félév elfogadásának kritériumai: részvétel az órák legalább 70%-án. sikeres vizsga.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótlásra egyéni megebszélés, egyeztetés alapján van lehetőség

Vizsgakérdések Szigorlati tételek: Gyógyszerügyi ismeretekből Az ötvenégy tétel közül a vizsgán három tételt kell kidolgozni, majd ismertetni.

1. A magyar egészségügy szervezeti felépítése. 2. A hazai gyógyszerellátási rendszer felépítése és szabályozása. 3. Társadalombiztosítási rendszerek. 4. A hazai egészségügyi ellátás és a gyógyszerellátás jogszabályi alapjai, felépítése. 5. Közforgalmú, fiók, kézi és intézeti gyógyszertárak feladatai és létesítésének feltét-

elei. 6. A közforgalmú gyógyszertárak működésének személyi és tárgyi feltételei, szakmai

ügyviteli munkái, szolgáltatási rendje. 7. Intézeti gyógyszertárak működésének személyi és tárgyi feltételei, működésének

jellemzése. 8. Gyógyszerkönyvek és szabványos vényminta-gyűjtemények történeti kialakulása

és szerepük a gyógyszerészetben. 9. A gyógyszerek forgalomba hozatalával kapcsolatos tevékenységek ismertetése.

A törzskönyvezés jelentősége, tartalma. 10. Az Európai Unió törzskönyvezési rendszere, követelményei.



11. A farmakon gyógyszerré válásának történeti fejlődése, farmakológiai hatások és te-rápiás alkalmazás (hatásosság, hatékonyság, terápiás érték, terápiás indikáció).

12. A gyógyszerellátás szervezési és minőségbiztosítási szempontjai és szabályai. Gyógyszer és gyógyszerellátás minőséggel kapcsolatos fogalmai, kötöttségei. Gyógytermékek és egyéb „gyógyszerhez” hasonló termékek engedélyezése, for-galmazása.

13. Az ÁNTSZ hatásköre, szervezeti felépítése, intézményeinek rendszere. Állat-gyógyászat és humán gyógyászat kapcsolatának gyógyszerészeti vonatkozásai.

14. Az egészségügy és gyógyszerészet nemzetközi szervezetei (WHO, FIP, Eufeps, Europharm Forum, stb.), nemzetközi egészségügyi szervezetek szerepe és jelentő-sége.

15. A gyógyszerek rendelésének és expediálásának szabályai. 16. A kábítószer fogalma, rendelésének és expediálásának szabályai. Az Egységes

Kábítószer Egyezmény. 17. Szakmai irányelvek, protokollok, szakmai kompetenciák értelmezése, tartalmi és

jogi különbözőségei. 18. Betegjogok gyógyszerügyi vonatkozásai. 19. Fogyasztóvédelem és gyógyszerügyi vonatkozásai. Gyógyszerkészítmények,

gyógyszerhatóanyagok minőségi problémáival kapcsolatos gyógyszerészi felada-tok. Gyógyszertárakban forgalmazott különböző termékcsoportokkal kapcsolatos forgalmazási engedélyek (OGYI, OÉTI, GYNKI, stb.).

20. Iparjogvédelem és szerzői jog gyógyszerügyi vonatkozásai. Gyógyszerek (ható-anyagok) szabadalmaztatási eljárásai és jogi keretei.

21. A gyógyszerüggyel kapcsolatos országos intézetek és feladataik. Hazai állategész-ségügy és szervezete.

22. Farmakoökonómia alapelvei, célja, módszertana, főbb metodikái. 23. Egészséggazdaságtan. Életminőség vizsgálatok. 24. Gyógyszerár kialakulása, elemei. Gyógyszerkiadásokat jellemző adatok. 25. Hazai gyógyszertámogatási rendszer. 26. Gyógyszer-támogatási kiadások korlátozásának módszerei. 27. Gyógyszer és gyógyszertári marketing. 28. Betegegyüttműködés (compliance). 29. Gyógyszertárak gazdasági működését meghatározó jogszabályi előírások (árrés,

támogatási ár, elszámolás, stb.). 30. Az egészségügy és gyógyszerellátás mint piac működésének jellemzői. Hazai és

nemzetközi egészségügyi és gyógyszerfelhasználási arányok, tendenciák. 31. Öngyógyítás és öngyógyszerezés (területei, szempontjai, gyógyszerészeti vonatko-

zásai). 32. Gyógyszerészi gondozás kialakulása, szerepe és kompetenciái. Gyógyszerészi

gondozás főbb szakterületei, tartalmi elemei. 33. Gyógyszerválasztás motivációi. Gyógyszer választást befolyásoló technikák. 34. Gyógyszerfejlesztési és felhasználási trendek. 35. Gyógyszerészi gondozás a fájdalomcsillapítás és banális (megfázás, hányinger, há-

nyás, hasmenés) megbetegedések gyógykezelésekor. 36. Gyógyszerészi gondozás a nem bakteriális eredetű légúti megbetegedéseknél.



37. Gyógyszerészi gondozás a cukorbetegek gyógykezelésekor. 38. Gyógyszerészi gondozás a hipertóniás betegek gyógykezelésekor. 39. Gyógyszerészi gondozás speciális szempontjai (terhesség, szoptatás, gyermekkor,

időskor, stb.). 40. Citosztatikus terápia gyógyszerészeti vonatkozásai. 41. Infektológia gyógyszerészeti szempontjai, gyógyszerészi gondozási vonatkozásai. 42. Táplálásterápia gyógyszerészeti vonatkozásai (per os és parenterális táplálás). 43. Gyógyszermellékhatások értelmezése, kategorizálása, bejelentési rendszere. 44. A gyógyszerész szerepe és feladatai az egészségmegőrzésben. Az egészségnevelés

módszertana. Gyógyszerismertetés. 45. A gyógyszerfelhasználás szakmai elemzése (gyógyszerutilizáció), metodikái

(DDD, ATC, stb.). 46. Kórházi és klinikai gyógyszerészet szakmai feladatai. Intézeti gyógyszerellátási

metodikák. Formulária menedzsment. 47. Bizonyítékokon alapuló orvoslás és gyógyszerészet. 48. Bizonyítékokon alapuló gyógyszerértékelés. 49. Objektív gyógyszerértékelés paramétereinek (NNT, NNH, OR, RRR, ARR), kép-

zése, jelentésük. 50. Gyógyszerértékelés szakmai alapokon és gazdasági irányultsággal (döntési fa,

SOJA, stb.). 51. Gyógyszerek összehasonlító elemzése, helyettesítések alapjai, egyenértékűségi kö-

vetelmények. Gyógyszerek helyettesítése expediáláskor. 52. Optimalizált gyógyszerválasztás és használat kialakulása, tartalmi elemei, indo-

koltsága. 53. Gyógyszerek reklámozása, szakmai promóciója, promóciós anyagok értékelésének

alapjai. 54. Gyógyszerészi kommunikáció alapelvei. Beteg és fogyasztói magatartástípusok. 55. Egészségügyi és informatikai programok jellemzése, gyógyszerészeti követelmé-

nyek meghatározása.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kötelező irodalom: Előadások, szemináriumok, gyakorlatok kiadott írásos anyagai

(http://dynamic.aok.pte.hu/intranet/tananyagok_lista.lasso?fi2=50) Vincze Zoltán (szerk.): Gyógyszerügyi szervezéstan, Semmelweis Kiadó, Budapest,

2004. Vincze Zoltán, Kaló Zoltán, Bodrogi József: Bevezetés a farmakoökonómiába,

Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2001. Soós Gyöngyvér (szerk.): Gyógyszerészi gondozás, MGYT, Budapest, 2004. Kosztolányi György – Decsi Tamás: A bizonyítékon alapuló orvoslás tankönyve,

PTE OEC Nyomda, Pécs, 2002.



Ajánlott irodalom: Dinya Elek (szerk.): Humán gyógyszerfejlesztés, Medicina Könyvkiadó, Budapest,

2006. Gulácsi László (szerk.): Egészség-gazdaságtan, Medicina Könykiadó Rt., Budapest,

2005. Regdon Géza: Gyógyszerészet története és gyógyszerészeti alapismeretek, Egye-

temi jegyzet, Szeged, 1992. Dr. Hajdú József (szerk.): Gyógyszerészi jogi alapismeretek, Egyetemi Jegyzet,

Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar, 1999. Kornai János: Az egészségügy reformjáról, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,

Budapest, 1998. Szabóné Streit Mária: Gyógyszermarketing, Medicina, Budapest, 1999. Oroszi Sándor: A makroökonómia alapvető elméletei, Janus Pannonius Egyetemi

Kiadó, Pécs, 1992. Dr. Kékes Ede, Dr. Surján György, Dr. Balkányi László, Dr. Kozmann György:



1 A magyar egészségügy és szervezete. A gyógyszerpiac és jog. Gyógyszerellátás jogszabályi alapjai.


2 Gyógyszerészeti ismeretek a gyógyszertörvény alap-ján. A haza gyógyszerellátás rendszere.


3 A gyógyszerár-támogatás hazai rendszere, jogszabályi alapjai


4 Gyógyszerellátási rendszerek működése. A gyógyszer-ellátás nemzetközi különbözőségei. Intézeti, kórházi, klinikai gyógyszerészet. Formuláriák szerepe, jelentő-sége.


5 Gyógyszerészi gondozás szakterületei. A táplálásterá-pia alapismeretei, gyógyszerészeti vonatkozásai. A citosztatikus keverékinfúziók. Infúziós terápia spe-ciális gyógyszerészeti ismeretei


6 Gyógyszerészi gondozás szakterületei. Anyagcsere-triász, avagy egy új betegség felfedezése. A cukorbe-tegek gondozásának eszközei


7 Gyógyszerészi gondozás szakterületei. A metabolikus szindróma: hipertónia, dyslipidemia, elhízás


8 Gyógyszerészeti adatbázisok. Informatika az egész-ségügyben és a gyógyszerellátásban.

NYAKA BERNADETT

9 Gyógyszerválasztás motivációi. Gyógyszer választást befolyásoló technikák. Gyógyszerfejlesztési és fel-használási trendek. Gyógyszerutilizációs vizsgálatok

SZÜCS FERENC



Hét Téma Oktató 10 Gyógyszerek alkalmazásával kapcsolatos problémák

gyógyszerészeti menedzselése (gyógyszermellékhatá-sok és kölcsönhatások, nem várt gyógyszerhatások, gyógyszerezési hibák). Individuális gyógyszeradagolás metodikáinak elemzése, gyógyszerek helyettesíthető-ségének gyakorlati alkalmazása


11 Gyógyszerészi gondozás nemzetközi és hazai proto-kolljai. Gyógyszerészi kompetenciák. Egészségügyi ellátás, kiadás és gyógyszerfelhasználás nemzetközi tendenciái, azok értelmezése.


12 Betegjogok gyógyszerügyi vonatkozásai. Egészségügy és gyógyszerészet nemzetközi és hazai szervezetei.



1 Gyógyszerellátás hazai rendszere és szabályozása. Gyógyszerellátás szakhatósági felügyelete és minőségbiztosítása. Állategészségügy és szervezetei, állatgyógy-ászati készítmények engedélyezése, forgalmazása.

2 Beteg és fogyasztói magatartástípus vizsgálati metodikák. Kábítószerek, pszichotróp szerek: gyógyszerészi feladatok, jogszabályi kötelmek.

3 Gyógyszerek támogatásának megadása, jelzése a vényeken és azok gyógyszertári elszámolása.

4 Gyógyszerészi gondozás: infektológia és antibiotikum terápia gyógyszerészeti vonatkozásai

5 Per os és parenterális táplálás és ezzel kapcsolatos gyógyszerészeti számítások. Infúziós terápiával kapcsolatos gyógyszerészeti számítások

6 Az előadás anyagához kapcsolódó téma feldolgozása

7 Az előadás anyagához kapcsolódó téma feldolgozása

8 Gyógyszerészeti szakinformatika gyakorlat 1: Gyógyszertári gyógyszerkiadás.

9 Gyógyszerészeti szakinformatika gyakorlat 2: Gyógyszertári laborálás és vényké-szítés

10 Gyógyszerészeti szakinformatika gyakorlat 3: Gyógyszertári üzemviteli elszámo-lások.

11 Gyógyszerészeti szakinformatika gyakorlat 4: Intézeti gyógyszertári informatika

12 Gyógyszerészeti szakinformatikai gyakorlat 5: Gyakorlati feladatok egyéni teljesí-tése



GYÓGYSZERINTERAKCIÓK ÉS SZAKINFORMATIKA JELENTŐSÉGE

A GYÓGYSZERKUTATÁSBAN OGGGSG Tantárgyfelelős: PROF. DR. BOTZ LAJOS, intézetvezető 2 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 0 + 0 +24 = 24

Előfeltétel: OGGGI3 teljesített OGGGH2 teljesített

Létszám: 5 – 50

Tematika A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a gyógyszerészeti szakmai információs adatbázisok és az új kommunikációs lehetőségek használatával, azok kritikai értékelésé-vel; a gyógyszerellátás (gyógyszertár, kórház) területén alkalmazott gyakorlati szakmai és gyógyszergazdálkodási programokkal. A szakmai kommunikáció területén alkalmazott eljárásokkal (telemedicina, internetes gyógyszertár, stb.) kapcsolatban is bővülnek az ismereteik. Tájékoztatást kapnak az új információs források etikai és jogi vonatkozásai-ról, a minőségi és hiteles információ megítéléséről. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: A tantárgy alapvető feladata a hallgatók gyógyszerellátással kapcsolatos szakinformatikai ismereteinek megalapozása, ill. bővítése. Kiemelt cél, hogy a hallgatóság korszerű, kritikus és mérvadó szemlélettel rendelkezzen a szakmai információs kommunikációról, adatbázisok használatáról, a tö-megesen terjedő internetes egészségügyi portálok tartalomszolgáltatásáról. Az informáci-ós kihívások gyógyszerészetet érintő új területeiről is alapvető fontosságú, gyakorlati hasznú tájékozottságra tesznek szert.

A félév elfogadásának feltételei Részvétel az órák legalább 70 százalékán. Sikeres beszámoló.



A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kötelező irodalom: Az előadások és szemináriumok anyaga. Dr. Kékes Ede, Dr. Surján György, Dr. Balkányi László, Dr. Kozmann György:



1 Gyógyszerészeti szakinformatika területei. PROF. DR. BOTZ LAJOS

2 Információelérés, adatbázisok. Internet-technológia és gyógyszerügyi vonatkozásai.


3 Internetes keresési módszerek, keresőmotorok haszná-lata. Virtuális szakmai fórumok, gyógyszerészeti és egészségügyi jelentőségük.

SOMOSKEÖY SZABOLCS

4 Inter-, intranetes beteg- és szakembertájékoztatás, egészségnevelés, telemedicina, telepharmacy.

SOMOSKEÖY SZABOLCS



Hét Téma Oktató 5 A gyógyszerészeti informatika kapcsolódása az egész-

ségügyi informatikához, fejlődési trendjei; kihívások. Gyógyszerinformációk inter- és intranetes elérése, szakmai értékelése. Integrált egészségügyi informati-kai rendszerek felépítése, jellemzői


6 Gyógyszerhatóanyagok kölcsönhatások figyelembevé-telének realitásai, informatikai szűrésük lehetőségei I. Célzott gyógyszerinformáció keresés, értékelés.

PROF. DR. BOTZ LAJOS, NYAKA BERNADETT

7 Gyógyszerhatóanyagok kölcsönhatásai, prevenciója, informatikai szűrésük lehetőségei II.

NYAKA BERNADETT

8 Informatikai rendszergazdák szerepe a gyógyszertári munkában.

REZES GÁBOR

9 Gyógyszerészeti programok I.: gyógyszertári szakin-formatikai programok jellemzői, felépítése; gyógyszer-tári szakinformatikai programok gyógyszertári munka-folyamatok követésére (laborálás, kiszerelés, magiszt-rális gyógyszerkészítés).

REZES GÁBOR, NYAKA BERNADETT

10 Gyógyszerészeti programok II.: gyógyszertári szakin-formatikai programok gyógyszertári munkafolyamatok követésére (expediálás). Gyógyszerészeti szakinforma-tikai programok szakmai felületeinek alkalmazása a gyógyszerelés javítására (veszélyeztetett betegszűrés, gyógyszerkölcsönhatások szűrése).

REZES GÁBOR, NYAKA BERNADETT

11 Gyógyszerészeti programok III.: gyógyszertári szakin-formatikai programok gyógyszertári munkafolyamatok követésére (gazdálkodás, vényelszámolás). Kórházi gyógyszertári szakinformatikai programok.

REZES GÁBOR, SZŰCS FERENC

12 Gyógyszerészeti programok IV.: gyógyszertári szakin-formatikai programok gyógyszertári munkafolyamatok követésére (betegbiztosítóval történő elszámolás, validált informatikai dokumentáció).




KLINIKAI FARMAKOLÓGIA OGGKFA Tantárgyfelelős: DR. PINTÉR ERIKA, egyetemi docens 2 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 24 + 0 + 0 = 24

Előfeltétel: OGGGH2 teljesített Létszám: korlátlan

Tematika A hallgatók az egy féléves tárgy 24 előadásának keretén belül megismerkednek a követ-kező klinikai farmakológiai fogalmakkal, tárgykörökkel: a gyógyszerkutatás története, racionális gyógyszertervezés, preklinikai fejlesztés, klinikai vizsgálatok: I.–II.– III.–IV. Fázis, Good Clinical Practice, meta-analízis, farmakokinetikai alapfogalmak, számítások és alkalmazásuk a klinikai farmakológiai gyakorlatban, biológiai hasznosíthatóság. A klinikai farmakológiai vizsgálatok gyakorlati aspektusai. A keringési, gasztrointesztiná-lis, hematológiai, daganatos, gyulladásos és immunbetegségek farmakoterápiája.

A félév elfogadásának feltételei Maximális megengedett hiányzás 6 óra.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Nincs lehetőség.

Vizsgakérdések Írásbeli vizsga a tárgy anyagából.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kötelező irodalom: Általános farmakológia. Gyógyszerrendeléstan. Egyetemi jegyzet, PTE–ÁOK,

Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet. 2003. (Szerk. Pethő G., Szolcsányi J. és Barthó L.)

Ajánlott irodalom: Farmakológia. Medicina. 2001. (Szerk. Fürst Zsuzsanna) Klinikai farmakológia a gyakorlatban. Springer 2003,

(Szerk. Gachályi B., Lakner G., Borvendég J.)


1 A gyógyszerkutatás története DR. PINTÉR ERIKA

1 A gyógyszerkutatás története DR. PINTÉR ERIKA

2 Racionális gyógyszertervezés, preklinikai fejlesztés DR. PINTÉR ERIKA

2 Racionális gyógyszertervezés, preklinikai fejlesztés DR. PINTÉR ERIKA

3 Biztonsági vizsgálatok a gyógyszerfejlesztés során DR. GREGUS ZOLTÁN

3 Biztonsági vizsgálatok a gyógyszerfejlesztés során DR. GREGUS ZOLTÁN

4 A humán vizsgálatok háttere DR. HELYES ZSUZSANNA

4 Vizsgálati típusok jellemzése DR. HELYES ZSUZSANNA

5 A fázisvizsgálatok feladata, típusai, jellegzetességei DR. PINTÉR ERIKA

5 A bioekvivalencia vizsgálata DR. PINTÉR ERIKA



Hét Téma Oktató 6 Szerepkörök a klinikai farmakológiai vizsgálatokban PROF. DR. MÓZSIK GYULA

6 Vizsgálatszervezési és végrehajtási technikák PROF. DR. MÓZSIK GYULA

7 A klinikai farmakológiai vizsgálatok dokumentációja DR. HELYES ZSUZSANNA

7 A klinikai farmakológiai vizsgálatok dokumentációja DR. HELYES ZSUZSANNA

8 A gyógyszerfejlesztés helyes gyakorlata DR. HELYES ZSUZSANNA

8 GMP, GLP, GCP DR. HELYES ZSUZSANNA

9 A bizonyítékokon alapuló orvoslás gyakorlata PROF. DR. TÓTH KÁLMÁN

9 Kardiológiai betegségek farmakoterápiája PROF. DR. TÓTH KÁLMÁN

10 Hematológiai betegségek farmakoterápiája DR. DÁVID MARIANNA

10 Hematológiai betegségek farmakoterápiája DR. DÁVID MARIANNA

11 Gasztrointestinális betegségek farmakoterápiája PROF. DR. HUNYADY BÉLA

11 Gasztrointesztinális betegségek farmakoterápiája PROF. DR. HUNYADY BÉLA

12 Endokrin betegségek farmakoterápiája DR. MEZŐSI EMESE

12 Anyagcsere betegségek farmakoterápiája DR. BAJNOK LÁSZLÓ



KLINIKAI ISMERETEK 3 OGGKI3 Tantárgyfelelős: PROF. DR. SZOLCSÁNYI JÁNOS, egyetemi tanár 3 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 36 + 0 + 0 = 36

Előfeltétel: OGGKI2 teljesített Létszám: 5 – 40

Tematika A tantárgy feladata a a klinikai diszciplinák legalapvetőbb ismeretanyagának átadása a gyógyszerészhallgatók számára. Az igen alacsony összóraszám csak a legfontosabb kórképek klinikumának ismertetését teszi lehetővé olyan aspektusból, amelyik elsősorban a gyógyszeres terápia lehetőségeire koncentrál. Fontos célja a kurzusnak a gyógyszerhatástan alaposabb elsajátításának elősegítése, a gyógyszerhatások klinikai szempontjainak kiemelésével.

A félév elfogadásának feltételei TVSz szerint. A vizsgákon számonkért anyagot elsősorban az előadásokon elhangzó ismeretek képezik. A számonkérés írásban történik.



A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ajánlott irodalom: Klinikai alapismeretek fogorvos- és gyógyszerészhallgatóknak. Szerkesztette Boda

Zoltán, Bakó Gyula, Medicina Könyvkiadó, 2001. További irodalmat az egyes klinikai tárgyak előadói fognak ajánlani.


1 Terhességi időszámítás, terhességi diagnosztika, az uterus növekedése terhesség alatt. A magzat méhen belüli elhelyezkedése, annak diagnosztikája.

DR. CSERMELY TAMÁS

1 Terhestanácsadás. Magzatvízvizsgálat, genetikai ta-nácsadás.

DR. CSERMELY TAMÁS

1 Ultrahang vizsgálatok a terhesség során. A magzat méhen belüli állapotának megítélésére szolgáló vizsgá-lóeljárások.

DR. CSERMELY TAMÁS

2 Spontán szövödménymentes szülés DR. CSERMELY TAMÁS

2 Fekvési, tartási, forgási és beilleszkedési rendellenes-ségek. Szövődményes szülés: medencevégű fekvés, vacuum, forceps, sectio Caesara.

DR. CSERMELY TAMÁS

2 Terhességi kórképek: hyperemesis gravidarum vetélés, fenyegető koraszülés, preeclampsia, diabetes és terhes-ség, placenta praevia, abruptio placentae, i.e. burokre-pedés

DR. CSERMELY TAMÁS



Hét Téma Oktató 3 Terhességmegszakítás – fogamzásgátlás. DR. CSERMELY TAMÁS

3 Nőgyógyászati gyulladások. Sterilitás kivizsgálása és kezelése.

DR. CSERMELY TAMÁS

3 Rákszürés, nögyógyászati daganatos megbetegedések (méhnyak- és méhtestrák, petefészek daganat). A méh jóindulatú daganata (myoma).

DR. CSERMELY TAMÁS

4 Szembetegek vizsgálata. (A látószerv funkcionális anatómiája, funkcionális és morfológiai vizsgálati módszerek.)

DR. GAÁL VALÉRIA

4 Chronicus szemészeti betegségek (Glaucoma, cataracta, korhoz kötött macula degeneráció – tünettan, alapvető vizsgálatok, leletek értelmezése, therápia.)

DR. GAÁL VALÉRIA

4 Acut szemészeti betegségek. (Tünettan, alapvető vizs-gálatok, a leletek értelmezése, therápia.)

DR. GAÁL VALÉRIA

5 Gyermekkori szembetegségek. DR. GAÁL VALÉRIA

5 Általános betegségek szemészeti tünetei és neuroophthalmologia.

DR. GAÁL VALÉRIA

5 Szemészeti traumatológia és intraoculá-ris daganatok. DR. GAÁL VALÉRIA

6 Prevenciós alapelvek. DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ

6 Konzerváló fogászat gyógyszerészeti vonatkozásai. DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ

6 Fogpótlástani alapelvek DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ

7 Szájsebészeti kezelések gyógyszerészeti vonatkozásai DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ

7 Fogágybetegségek. DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ

7 Fájdalom a fogászati gyakorlatban. DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ

8 A vizelet tárolási és ürítési zavarainak gyógyszerei. DR. PYTEL ÁKOS

8 Uro-onkológiai betegségek gyógyszeres kezelése. DR. HÜBLER JÁNOS

8 Antibiotikumok az urológiában. DR. SOMOGYI LÁSZLÓ

9 Az erectilis dysfunctio gyógyszeres kezelése. DR. SZÁNTÓ ÁRPÁD

9 Gyógyászati segédeszközök az urológiai gyakorlatban. DR. VILLÁNYI KINGA

9 Urológiai köves betegségek klinikuma és gyógyszerei. DR. SZÉKELY JÓZSEF

10 Bevezetés a bőrgyógyászatba (bőr felépítése, funkciói, primer és szekunder elemi jelenségek)

DR. HORVÁTH GÁBOR

10 Baktériumok okozta bőrfertőzések (pyodermák, erysipelas, Lyme kór)

DR. CSETE BÉLA

10 Vírusos és gombás bőrfertőzések (herpes-, humán papillóma vírusfertőzések, sarjadzó és fonalas gombás bőr-, haj- és körömfertőzések)

DR. CSETE BÉLA



Hét Téma Oktató 11 Allergiás bőrbetegségek, gyógyszer-kiütések (urticaria,

prurigo) DR. CSETE BÉLA

11 Hólyagos bőrbetegségek (pemphigus vulgaris, bullosus pemphigoid, DHD)

DR. HORVÁTH GÁBOR

11 Papulosquamosus kórképek (psoriasis vulgaris, lichen ruber planus)

DR. HORVÁTH GÁBOR

12 Naevusok és bőrdaganatok (melanoma malignum, basalioma/spinalioma)

DR. CSETE BÉLA

12 Ekcemás és seborrheás kórképek (atopiás/seborrheás dermatitis, acne, rosacea)

DR. HORVÁTH GÁBOR

12 Autoimmun bőrbetegségek, bőrgyó-gyászati terápia (CDLE, sclerodermák, dermatomyositis)

DR. CSETE BÉLA

13 Porckárosodás kezelésének farmakológiai befolyásolá-sa, porcpótlás lehetőségei.

DR. HALMAI VILMOS

13 Gyógyszeres terápia szempontjából fontosabb ortopé-diai kórképek.

DR. HALMAI VILMOS


DR. HALMAI VILMOS


DR. HALMAI VILMOS


DR. HALMAI VILMOS

14 Ortopédiai endoprotetika által támasztott speciális szempontok ezen betegcsoport gyógyszeres ellátásá-ban.

DR. HALMAI VILMOS



KLINIKAI LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK OGGKLV Tantárgyfelelős: DR. KŐSZEGI TAMÁS, egyetemi docens 2 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 0 + 0 +24 = 24

Előfeltétel: OGOIMM teljesített OGOKOR teljesített OGGKI2 teljesített


Tematika A Klinikai Laboratóriumi Vizsgálatok tantárgy, mely kémiai, biokémiai, élettani ismere-tekre épül, segít eligazodni a vizsgálatok sokféleségében, a vizsgálati eredmények értel-mezésében és molekuláris szemléletet nyújt. A tananyag magába foglalja a kémiai, bio-kémiai, immunkémiai, hematológiai, véralvadási, toxikológiai és molekuláris genetikai laboratóriumi analízisek alkalmazási területeit és módszertani alapjait.

A félév elfogadásának feltételei A félév során 2 alkalommal írásbeli (teszt formátumú) zárthelyi dolgozat sikeres megírá-sa, az órák rendszeres látogatása és azokon aktív részvétel. Hiányzás az óraszám 30%-áig megengedett. Kreditpont nem ítélhető meg 30%-ot meghaladó hiányzás esetében és/vagy az évközi két, sikeresen passzált írásbeli dolgozat hiányában.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei 30%-ig megengedett a hiányzás, igazolás, pótlás nem szükséges

Vizsgakérdések A vizsgakérdések (teszt) minden szemeszterben aktuálisan kerülnek kialakításra.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Klinikai biokémia (egyetemi jegyzet) Szerk.: Kellermayer Miklós, Egyetemi Nyom-

da, Pécs, 2001 W. J. Marshall: Klinikai Kémia (4. kiadás) Medicina Könyvkiadó Rt. 2003 Budapest


1 Klinikai biokémia: az emberi szervezetből vett minták laboratóriumi analízise, a kapott adatok értékelése.

DR. KŐSZEGI TAMÁS

1 A laboratóriumi vizsgálati eredményeket befolyásoló tényezők, a vizsgálatok információs értéke (referencia tartomány, statisztikai megközelítések).

DR. KŐSZEGI TAMÁS

2 A víz- és elektrolit zavarok vizsgálata, mérési lehető-ségek.

DR. KŐSZEGI TAMÁS

2 Külső és belső minőség ellenőrzés. DR. KŐSZEGI TAMÁS

3 Plazma fehérjék analízise. Szeparációs technikák, immunkémia alapjai.

DR. KŐSZEGI TAMÁS

3 Plazma fehérjék analízise. Szeparációs technikák, immunkémia alapjai.

DR. KŐSZEGI TAMÁS

4 Plazma enzimek analízise. Az enzimek extracelluláris térbe kerülésének mechanizmusa.

DR. KŐSZEGI TAMÁS



Hét Téma Oktató 4 Az enzimek, mint szöveti markerek. DR. KŐSZEGI TAMÁS

5 A szív- és harántcsíkolt izom laboratóriumi diagnosz-tikája. Örökletes és szerzett betegségek.

DR. KŐSZEGI TAMÁS

5 A vizsgált paraméterek életidejének jelentősége. DR. KŐSZEGI TAMÁS

6 Vas, porfirin és hemoglobin metabolizmus vizsgálata. Módszertani megközelítések

DR. KŐSZEGI TAMÁS

6 Automatizált immunkémiai mérések. DR. KŐSZEGI TAMÁS

7 Lipid anyagcsere rendellenességeinek vizsgálata. DR. KŐSZEGI TAMÁS

7 Automatizált hematológiai analízisek DR. KŐSZEGI TAMÁS

8 Májbetegségek és a gyomor- bélrendszer betegségei, vizsgálati lehetőségek.

DR. KŐSZEGI TAMÁS

8 Véralvadási vizsgálatok alapjai. DR. KŐSZEGI TAMÁS

9 Szénhidrát anyagcsere, és a laboratóriumi vizsgálatok jelentősége különböző endokrin megbetegedésekben.

DR. KŐSZEGI TAMÁS

9 Szénhidrát anyagcsere, és a laboratóriumi vizsgálatok jelentősége különböző endokrin megbetegedésekben.

DR. KŐSZEGI TAMÁS

10 Sav-bázis egyensúly, méréstechnika, a mért paraméte-rek értékelése.

DR. KŐSZEGI TAMÁS

10 Sav-bázis egyensúly, méréstechnika, a mért paraméte-rek értékelése.

DR. KŐSZEGI TAMÁS

11 Vesebetegségekben végezhető laboratóriumi vizsgála-tok.

DR. KŐSZEGI TAMÁS

11 Tumorok és tumor markerek. DR. KŐSZEGI TAMÁS

12 A kalcium és a magnézium anyagcsere zavarai, csont- és ízületi betegségek

DR. KŐSZEGI TAMÁS

12 A kalcium és a magnézium anyagcsere zavarai, csont- és ízületi betegségek

DR. KŐSZEGI TAMÁS

13 Toxikológia és gyógyszer monitorozás laboratóriumi vizsgálati lehetőségei.

DR. KŐSZEGI TAMÁS

13 Toxikológia és gyógyszer monitorozás laboratóriumi vizsgálati lehetőségei.

DR. KŐSZEGI TAMÁS

14 Genetikai vizsgálatok módszertana, azok alkalmazása a laboratóriumi diagnosztikában.

DR. KŐSZEGI TAMÁS

14 Genetikai vizsgálatok módszertana, azok alkalmazása a laboratóriumi diagnosztikában.

DR. KŐSZEGI TAMÁS



GYÓGYSZERSTABILITÁS VIZSGÁLATOK FIZIKAI-KÉMIA ALAPJAI OGGSTV Tantárgyfelelős: DR. PERJÉSI PÁL, intézetigazgató 2 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 0 + 0 +24 = 24


Létszám: 5 – 50

Tematika A tananyag a korábban elsajátított gyógyszerészi kémiai és gyógyszertechnológiai ismere-tekre alapozva áttekintést nyújt a gyógyszerstabilitási vizsgálatok nemzetközi követel-ményrendszeréről, a vizsgálatok elvégzésének és értékelésének követelményeiről. Konk-rét gyógyszervegyületek és gyógyszerkészítmények vizsgálati eredményei alapján ismer-teti a gyógyszervegyületek bomlási folyamatainak kémiai és fizikai-kémiai alapjait. Ma-gyarázatot ad a leggyakoribb kémiai inkompatibilitások természetére, azok következmé-nyeire és ismerteti megakadályozásuk lehetséges technológiai módszereit.

A félév elfogadásának feltételei A félév elismerésének feltételét a PTE ÁOK Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályoz-za. A hallgatók mindkét félév során két írásbeli dolgozatot írnak, melyek értékelése száza-lékos minősítéssel történik. A félévközi dolgozatok ismételt megírására nincs lehetőség. A két félévközi teszt eredménye alapján a hallgatónak az intézet érdemjegyet állapít meg. Amennyiben a hallgató a megállapított jegynél jobb osztályzatra tart igényt, úgy azt egy, a félév teljes anyagát magában foglaló, a vizsgaidőszak


A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok ICH Harmonised Tripartitate Guidelines Remington: The Science and Practice of Pharmacy. 20th LEdition.

(Editor: A. R. Gennaro), Lippincott William & Wilkins, Baltimore, 2000


1 Gyógyszerstabilitás fogalma és jelentősége. a fizikai, kémiai, mikrobiológiai, terápiás és toxikológiai stabili-tás. Stabilitásvizsgálatok nemzetközi kövtelményrendszerei.

DR. PERJÉSI PÁL

2 Stabilitásjelző vizsgálati módszerek és validálásuk. DR. PERJÉSI PÁL

3 Bomlásspecifikus stabilitási vizsgálatok. A vizsgálatok eredményeinek kiértékelése.

DR. PERJÉSI PÁL

4 Folyadékfáziban lejátszódó gyógyszerbomlások. Bom-lási reakciórendek.

DR. PERJÉSI PÁL

4 A gyógyszervegyületek kémiai szerkezete és stabilitá-sa közötti összefüggés.

DR. PERJÉSI PÁL

5 Szilárd gyógyszrkészítmények bomlási kinetikája. A reakciósebesség változása a hőrmérséklettel.

DR. PERJÉSI PÁL



Hét Téma Oktató 5 A lejárati idő predikciós kinetikai meghatározása.

Lejáratvégi specifikáció.


6 Fotokémiai alapfogalmak. A fény befolyása a bomlási reakciók sebességére

7 Oxidáció-redukción alapuló átalakulások. Antioxidánsok.

DR. PERJÉSI PÁL

7 Hidrolízisen alapuló átalakulások. A pH szerepe a hidrolitikus reakciókban.

8 Optikailag aktív vegyületek stabilitása. Térszerkezeti változások.

DR. PERJÉSI PÁL

8 Egyéb kémiai természetű bomlási folyamatok.

9 Kémiai inkompatibilitások. Gyógyszer-gyógyszer interakciók.

DR. PERJÉSI PÁL

9 Gyógyszer-segédanyag interakciók.

10 Gyógyszer-csomagolóanyag interakciók. DR. PERJÉSI PÁL

10 A csomagolás szerepe a gyógyszerstabilitásban, a csomagolóanyag minősége.


11 Folyékony, plasztikus és szilárd gyógyszerformák stabilitási szempontjai: gyakori változások, gyakorlati példák bemutatása.

12 Stabilitást támogató műveletek, technológiák tervezé-se.

DR. PERJÉSI PÁL



TOXIKOLÓGIA OGGTOX Tantárgyfelelős: DR. GREGUS ZOLTÁN, egyetemi tanár 2 kredit ▪ szaktud. ism. ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 24 + 0 + 0 = 24

Előfeltétel: OGGGK4 teljesített OGGGH3 egyidejű

Létszám: 5 – 60

Tematika A tantárgy tárgyalja gyógyszerek és más xenobiotikumok (pl. peszticidek, oldószerek, fémvegyületek, mérgező gázok, gomba- és növényi eredetű mérgek) túladagolása, illetve helytelen használata során kialakuló egészségkárosodásokat, a kémiai magzatkárosodást és karcinogenezist. Foglalkozik a toxikus hatás mechanizmusaival, jellemzőivel, kialaku-lását befolyásoló tényezőkkel, az egészségkárosodás diagnosztikájával, megelőzésének, valamint kezelésének módjaival. Tárgyalja a gyógyszerbiztonsági vizsgálatok elméletét és gyakorlatát, valamint a rizikóbecslést.

A félév elfogadásának feltételei A félév során a hallgatók két kötelező írásbeli dolgozatot írnak, majd írásbeli kollokviu-mot tesznek. A kollokviumi jegyet a három teszt %-os összteljesítményéből állapítjuk meg. Ebből 15–15% szerezhető a félévközi dolgozatokkal, 70% pedig a kollokviummal. A kollokvium elégtelen, ha a %-os összteljesítmény kisebb, mint 60%. Ha a hallgató egyik vagy mindkét félévközi tesztírást elmulasztja, és távollétét nem igazolja orvosi igazolással, csak legfeljebb összesen 85, illetve 70%-ot érhet el.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Felkészülés az intézet honlapján elérhető Toxikológia jegyzetből, a hallgatótárs előadás-jegyzetéből, szükség esetén az előadóval történő konzultáció alapján.

Vizsgakérdések Multiple choice típusú teszt néhány assay típusú kérdéssel kiegészítve. A kérdések meg-válaszolhatók az intézet honlapján elérhető Toxikológia jegyzetben leírt ismeretek, vala-mint az előadásokon elhangzottak alapján.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az intézet honlapján elérhető Toxikológia jegyzet

Ajánlott irodalom: Gregus, Z., Kelemen, K., Kovács, P.: Méregtan. In: Fürst Zsuzsanna (szerk.): Farma-

kológia, Medicina, Budapest, 1093–1204, 2001. Kiss I.: Toxikológia. Veszprémi Egyetemi Kiadó, 1997. Berényi T. és Mészáros S.: Toxikológia – intenzív kézikönyv. PolgART Kft., Buda-

pest, 1999.


1 A toxikológia tárgya és ágai. Emberi mérgezések gyakorisága, okozói, körülményei. A mérgezéses halál okai.

DR. GREGUS ZOLTÁN

1 A mérgezett beteg ellátása – I. (sürgősségi ellátás, diagnosztikus eljárások)

DR. GREGUS ZOLTÁN



Hét Téma Oktató 2 A mérgezett beteg ellátása – II. (dekontaminálás,

antidótumok) DR. GREGUS ZOLTÁN

2 A mérgezett beteg ellátása – III. (a mérgező vegyület eliminációját fokozó eljárások, támogató kezelés)

DR. GREGUS ZOLTÁN

3 Gyógyszermérgezések – I. DR. GREGUS ZOLTÁN

3 Gyógyszermérgezések – II. DR. GREGUS ZOLTÁN

4 Gyógyszermérgezések – III. DR. GREGUS ZOLTÁN

4 Mérgezések fémvegyületekkel – I. Általános jellem-zők, fém-kelátorok.

DR. GREGUS ZOLTÁN

5 Mérgezések fémvegyületekkel – II. Ólom, higany, kadmium.

DR. NÉMETI BALÁZS FERENC

5 Mérgezések fémvegyületekkel – III. Arzén, króm, kobalt, nikkel, mangán.


6 Mérgezések peszticidekkel – I. Általános jellemzők. Inszekticidek: halogénezett szénhidrogének.

DR. GREGUS ZOLTÁN

6 Mérgezések peszticidekkel – II. Inszekticidek: szerves P-észterek, karbamátok. Herbicidek.

DR. GREGUS ZOLTÁN

7 Mérgezések peszticidekkel – III. Fungicidek. Rodenticidek. Fumigánsok.

DR. GREGUS ZOLTÁN

7 Mérgezések oldószerekkel – I. Benzol, alifás szénhid-rogének, szénkéneg.

DR. GREGUS ZOLTÁN

8 Mérgezések oldószerekkel – II. Alkoholok, glikolok, halogénezett szénhidrogének.


8 Mérgező gázok (CO, HCN és cianogén vegyületek, H2S).

DR. GREGUS ZOLTÁN

9 Hemolitikus vegyületek és methemoglobin-képzők. DR. GREGUS ZOLTÁN

9 Gombamérgezések. DR. NÉMETI BALÁZS FERENC

10 Harci mérgek. DR. GREGUS ZOLTÁN

10 Kémiai karcinogenezis – I. DR. GREGUS ZOLTÁN

11 Kémiai karcinogenezis – II. DR. GREGUS ZOLTÁN

11 Gyógyszerek és testidegen vegyületek-okozta magzat-károsodás.

DR. GREGUS ZOLTÁN

12 A toxicitásvizsgálatok elve és gyakorlata; rizikóbecs-lés – I.

DR. GREGUS ZOLTÁN

12 A toxicitásvizsgálatok elve és gyakorlata; rizikóbecs-lés – II.

DR. GREGUS ZOLTÁN



ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS* OGRELS Tantárgyfelelős: DR. TERNÁK GÁBOR, intézetigazgató 0 kredit ▪ kritérium követelmény ▪ csak ősszel ▪ aláírás Foglalkozás/félév: 0 + 6 + 8 = 14


A részletes tantárgyleírást lásd az 1. szemeszterben.


10. SZEMESZTER

Szakmai gyakorlat 4 .................................................................OGSSG4 .........324



SZAKMAI GYAKORLAT 4. OGSSG4 Tantárgyfelelős: DR. MAYER KLÁRA, adjunktus 18 kredit ▪ Szigorló ▪ csak tavasszal ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 0 + 640 + 0 = 640

Előfeltétel: OGSSG3 teljesített Létszám: 1 – 50

Tematika A gyakorlat célja: az egyetemi tanulmányok keretén belül tanult elméleti és gyakorlati ismeretek kiszélesítése és gyakorlati felhasználása, továbbá az alaptárgyak során elsajátí-tott ismereteknek a gyógyszertári gyakorlati problémákhoz való adaptálása (kémiai, fizi-kai, kolloidfikai, élettani, hatástani, gyógyszer-ellenőrzési stb.). Intézeti (kórházi) gyógyszertár: A fekvőbeteg-intézmények struktúrájának megismerése, helye az intézményben, a gyógyszertárban folyó sajátos gyógyszerkészítési folyamatok elvégzése oktató gyógyszerész irányításával, gazdálkodási feladatokban való részvétel. A gyógyszertár részvétele a terápiában, a gyógyszertár és a klinikai labor kapcsolata, szakirodalom, a minőségbiztosítás rendszer ismerete.

A félév elfogadásának feltételei A gyógyszertárvezető és oktató gyógyszerész jellemzést ír a jelöltről, valamint háromfo-kozatú értékeléssel minősíti a munkáját. Egészségügyi okokból a 6 hónap alatt legfeljebb 5 munkanap hiányzás fogadható el. Hosszabb hiányzás esetén lehetőség szerint hosszabb – hétvégi gyakorlattal pótolható. Ennek teljesíthetetkensége esetén, időtartamban elhúzódás esetén később bocsátható záróvizsgára a jelölt. A napi óraszám 8 munkaóra, melyet 4 hónapon át kell teljesíteni!

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Egészségügyi okokból a 6 hónap alatt legfeljebb 5 munkanap hiányzás fogadható el. Hosszabb hiányzás esetén lehetőség szerint hosszabb – hétvégi gyakorlattal pótolható. Ennek teljesíthetetkensége esetén, időtartamban elhúzódás esetén később bocsátható záróvizsgára a jelölt

Vizsgakérdések A hallgató az oktató gyógyszerész ill. helyettesei mellett és felügyeletével dolgozhat. A gyakorlatról rövid – napi feljegyzéseket készít, melyet a záróvizsga tesztírásakor lead, a záróvizsga elméleti része végeztével visszakapja. A félév értékelése az oktató gyógyszertárak minősítése alapján kerül kiszámításra.



1 Gyógyszerkészítés

1 Az oktató gyógyszerész felügyelet mellett ill. irányításával naponta legalább egy – egyedi magisztrális vény elkészítése (asszisztensi munka elvégzése is!)

1 Az oktató gyógyszerész felügyelet mellett ill. irányításával laborálás elvégzése

1 Alapanyagok impleálása, a napló szabályszerű vezetése



Hét Téma 1 A Formulae Normales vényelőiratainak megismerése, minél több elkészítése (pl.

Supp. analg forte)

1 Az alapkészítmények, un. galenikumok ismerete, a gyógyszertári elkészítés lehető-ségei (pl. Ung. hydrophilic. nonionic.)

1 Az aszeptikus munkavégzés a gyógyszertárban

1 Gyógyszerellenőrzés

1 A beérkező gyógyszerek, kötszerek, stb. szabályszerű átvétele

1 A beérkezett alapanyagok vizsgálata

1 A laborált készítmények ellenőrzése (pl. 70%-os alkohol, Sirup. simplex)

1 Az alapanyagok nevezéktana, szabályos gyógyszerkönyvi teljes latin, magyar ill. rövidített neve

1 Gyógyszergazdálkodás

1 A gyógyszerrendelés menete

1 A kábítószerekkel kapcsolatos ismeretek és teendők

1 A selejt, a visszáru, káreset során való teendők

1 Az árváltozásokkal kapcsolatos feladatok

1 A zárások: napi, heti, hó végi ill. OEP jelentések

1 A retaxa jelentősége és gyakorlása

1 Gyógyszerexpediálás

1 A gyógyszerek megismerése, helyettesíthetőségek, erősség / kereszt-jelzések

1 A vény szabályossága, alaki hiányosságok esetében a teendők

2 Állatgyógyászati vények

2 Homeopatiás vények, termékek

2 A vény nélkül kapható készítmények (OTC) fogalma, ismeretek, expediálás

2 Ügyvitel, szakmai ismeretek

2 A gyógyszertári szakirodalom ismerete

2 Jogszabályok, közlönyök ismerete

2 A gyógyszertári számítógépes program készségszintű elsajátítása

2 Intézeti (kórházi) gyógyszertár

2 A fekvőbeteg-intézmények struktúrájának megismerése, a gyógyszertár helye az intézményben.

2 Az intézeti gyógyszerellátásra vonatkozó jogszabályok megismerése. A fekvőbe-tegellátás és gyógyszer-finanszírozás jelenlegi rendszere, támogatási kategóriák, betegségcsoportok szerinti támogatás tanulmányozása.

2 A kórház osztályainak kapcsolata a gyógyszertárral.



Hét Téma 2 A gyógyszertár ellenőrzési tevékenysége az osztályokon a gyógyszerfelhasználás

nyilvántartás, tárolás szempontjából.

2 Intézeti gyógyszerellátásra vonatkozó jogszabályok.

2 A gyógyszertárban folyó sajátos gyógyszerkészítési folyamatok elvégzése oktató gyógyszerész irányításával:

2 A hallgató a munkafolyamatokba a különböző részlegeken aktívan vegyen részt. A speciális részlegeken, osztályokon (infúziós labor, galenusi labor) az eszközök megismerése, üzemeltetése (felügyelettel).

2 A kórházi ellátáshoz nélkülözhetetlen galenikumok (FoNo VII. szerinti alapké-szítmények) infúziós oldatok, dializáló oldatok, dezinficiensek előállításának feltételeinek megismerése, gyakorlati előállításuk, analitikai és mikrobiológiai ellenőrzésük, raktározásuk.

2 Infúzió keverékek előállítása (citosztatikus-, tápláló-).

2 Speciális receptúrai készítmények, egyedi előiratok megismerése, elkészítése, összehasonlításuk a hivatalos előiratokban (FoNo VII., Manuale Pharmaceuticum) szereplő összetételekkel. Különös figyelmet kell fordítani az inkompatibilitást mutató előiratok helyes elkészítésére, akár fizikai, kémiai, ill. farmakológiai össze-férhetetlenségről van szó.

2 A gyógyszertár gazdálkodási feladataiban való részvétel

2 Hazai törzskönyvezett gyógyszerek, gyógytápszerek, kötszerek, gyógyászati se-gédeszközök, táptalajok, vérkészítmények, fertőtlenítőszerek, vegyszerek labor- diagnosztikumok, röntgen-kontrasztanyagok részletes tanulmányozása tekintettel a csak intézeti felhasználásúakra vonatkoztatva.

2 Gyógyszerrendelések előkészítése, lebonyolításának lehetőségei (on-line)

2 A gyógyszergyártókkal és a gyógyszer-nagykereskedőkkel tartott kapcsolatok tanulmányozása.

3 Külön keretes és külföldi gyógyszerek beszerzésének ismerete. A kábítószerek kezelésének ismerete, követve egészen a betegig.

3 Optimális, a biztonságos gyógyszerellátást biztosító gyógyszerkészletek (gyógy-szertári és osztályos) kialakítása.

3 Jövedéki tevékenység az intézeti gyógyszertárban.

3 A gyógyszertár részvétele a terápiában

3 Tanulmányozandó a gyógyszertár információs tevékenysége.

3 Protokollok megismerése. Gyógyszerterápiás bizottság célja, szerepe és működése.

3 A nyilvántartások tanulmányozása a gyógyszerkipróbálások dokumentációiról, klinikai gyógyszerkipróbálások intézeti gyógyszertárra vonatkozó feladatai, vonat-kozó jogi szabályozás ismerete.

3 A gyógyszertár és a klinikai labor kapcsolata

3 A laboratóriumi diagnosztikumokban alkalmazott reagensek ismerete, előállítási módjuk.



Hét Téma 3 Biológiai minták kezelése, rutin vizsgálatok spektruma-normál értékek ismerete.

3 Esetleg speciális tevékenység (gyógyszerszint mérés)

3 Gyógyszertári szakirodalom

3 Szakkönyvek és folyóiratok ismerete, elérhetőségük.

3 Gyógyszerterápiás szempontból ajánlott adatbázisok elérhetőségének ismerete. (Internet, intranet)

3 A minőségbiztosítás rendszer ismerete

3 A kórházi minőségbiztosítás, ezen belül kiemelten az intézeti gyógyszertár felada-tainak, munkafolyamatainak minőségbiztosítási rendszerének megismerése.

TESTNEVELÉS ÉS IDEGENNYELV



Testnevelés 1–2–3–4

Mozgástani Intézet: TÉCZELY TAMÁS tantárgyfelelős A tematika rövid leírása: a foglalkozások programját, módszertanát a javasolt oktatási segédanyag részletesen tartalmazza. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az egyetemi testnevelés elsőd-leges célja a hallgatók egészségfejlesztése. Fontosnak tartjuk, hogy a sportmozgások, mozgáselemek bemutatásával és gyakoroltatásával, korszerű edzésmódszerek alkalmazá-sával növeljük a hallgatók erőnlétét, javítsuk a mozgáskoordinációjukat. A tantárgy köve-telményeinek teljesítése lehetővé teszi, hogy a rendszeres fizikai aktivitás beépüljön a hallgatók életmódjába, mely elősegíti a hivatásuk gyakorlására való felkészülést. A tantárgy típusa: kritérium követelmény Az általános orvosképzés során a 10. félév – a fogorvos és gyógyszerész képzés ideje alatt a 8. félév lezárásáig négy féléven keresztül heti rendszerességgel, szemeszterenként 28 (heti 2 óra) testnevelés órán kell részt venni a hallgatóknak. A követelmények teljesítésé-nek hiányában nem iratkozhatnak be az általános orvostanhallgatók a 11. a fogorvos – és gyógyszerészhallgatók a 9. félévre. A testnevelés oktatási programjának végrehajtását az ÁOK Mozgástani Intézete szervezi, irányítja és ellenőrzi. A foglalkozásokat az okta-tók, vagy az intézetvezető által megbízott személyek vezetik. A hallgatók jelenlétét rög-zítjük. A tantárgy javasolt helye a képzésben: A követelmény teljesítésének legkedvezőbb idő-szaka az első, a második, a harmadik és a negyedik szemeszter. Az egyetemi képzés további időszakában az oktatás jellegéből, a hallgatók időbeosztásából és leterheltségéből adódóan a választási lehetőségek korlátozottabbak lesznek, a követelmény félévi teljesíté-sének lehetősége kedvezőtlenebbé válik. Előzetes feltétel: Az oktatási programfüzetben, a szervezeti egység honlapján illetve az ETR-en meghirdetett foglalkozások közül a hallgató egy választható (időpont, sportág, oktató) tantárgyelemre jelentkezik. A választás után az adott sportág gyakorlása és előírt követelményeinek teljesítése csak fél évre szól. Sportágcsere csak sportorvos által igazolt sérülés esetén lehetséges, a tantárgyfelelős hozzájárulásával. Bármelyik feltétel hiány esetén a félévi kurzus teljesítése nem ismerhető el. A testnevelés teljesítésének specifikumai: A PTE többi karától eltérő képzési forma miatt (BSC) csak a Mozgástani Intézet által jóváhagyott órákon, edzéseken, kurzusokon lehet teljesíteni a követelményeket. A kritériumtárgy követelményét elsősorban a Mozgástani Intézet által közzétett testnevelési foglalkozásokon, másodsorban a Medikus Sportkör és a Medikus Sportegyesület edzésein, harmadsorban az egyetem bázisán működő PTE-PEAC sportegyesület edzésein teljesíthető. Korlátozott számban (24 fő) engedélyezzük a Táncoló Egyetem Kurzusán való részvételt a testnevelés teljesítéseként. Indokolt eset-ben – egyéni elbírálás alapján – mód van arra is, hogy a megfelelő minősítéssel rendelke-ző sportolók, vagy azok a hallgatók, akiknek a sportolása az orvoskaron nem biztosítható, kontroll mellet más pécsi sportegyesületben teljesítsék kötelezettségüket. A minőségi szinten sportolók bármely sportágban választhatják a külső sportegyesületet. Csapatjáték-ban el kell érni az NB I B-s szintet, egyéni sportágban első vagy másodosztályú minősí-téssel kell rendelkezni, ranglistás sportágban pedig az első 100 között kell szerepelni. A testnevelés tantárgy követelményeit a PEAC-ban, vagy külső sportegyesületben teljesí-tőknek, a félév elején a Mozgástani Intézetben beszerezhető formanyomtatványon írásbeli kérvényt kell beadniuk. A kérvény elbírálása után a tantárgyfelelős ad engedélyt az egye-temen kívüli sportoláshoz. A félév 14. oktatási hetében az edző által aláírt igazolást kell

Tantárgyleírások Testnevelés és idegennyelv


benyújtani az edzések rendszeres látogatásáról a Mozgástani Intézetbe, a félév teljesítésé-nek elfogadásához. Egy féléves testnevelési kötelezettség teljesíthető abban az esetben is, ha valaki egy hetes (5 munkanap) oktatással (kezdő, haladó) téli sí- vagy snowboard, nyári vízi- vagy termé-szetjáró táborban vesz rész tanulmányai során 1-1 alakalommal. A követelmények elfoga-dása a szorgalmi időszakban zajló táboroknál az adott félévre, a vizsgaidőszakban vagy nyári szünetben megtartott táboroknál a következő félévre vonatkozik, melynek elfogadá-sát a tantárgyfelelős igazolja. Az utazási irodák, vagy hallgatók által vállalkozásként meghirdetett, de csak a Mozgásta-ni Intézet által jóváhagyott táborokban is teljesíthetők a követelmények. Feltétele az, hogy ezekben a sporttáborokban is a Mozgástani Intézet testnevelő tanára oktassa az egyetemis-tákat, a teljesítményekről értékelést adjon, és a táborrend az elvárásoknak megfelelő legyen. A költségeket minden esetben a részvevőknek kell állni. Az ETR-en a tanórákon kívül önálló tárgyelemként jelennek meg a Medikus Diáksport-kör, a Medikus Sportegyesület szakosztályai valamint a PEAC, a külső sportegyesület, a Táncoló Egyetem foglalkozásai. Csak annak a hallgatónak a félévét tudjuk elfogadni, aki az ETR-en rögzítette a sportágválasztást és teljesítette annak előírt követelményeit.

A félév során választható testnevelési foglalkozások rendje

Helyszín Időpont Sportág Oktató testnevelő tanár Lét-szám

H: 13:30-15:00 Aerobic CSATÁRYNÉ TOLNAI KLÁRA 6-50 H: 13:30-15:00 Kosárlabda TÉCZELY TAMÁS 4-20 H: 15:00-16:30 Labdarúgás DR. RUGÁSI ENDRE 6-15

Sz: 13:30-15:00 Aerobic CSATÁRYNÉ TOLNAI KLÁRA 6-50 Sz: 13:30-15:00 Kosárlabda TÉCZELY TAMÁS 4-20 Sz: 15:00-16:30 Labdarúgás DR. RUGÁSI ENDRE 6-15

Mozgástani Intézet Torna-csarnok

Cs: 12:00-13:30 Labdarúgás DR. RUGÁSI ENDRE 6-15 H: 12:00-13:30 Úszás DR. RUGÁSI ENDRE 3-15 H: 13:30-15:00 Úszás DR. KISS SÁNDOR 3-15 H: 15:00-16:30 Úszás DR. KISS SÁNDOR 3-15 K: 12:00-13:30 Úszás FARKAS GYÖRGY 3-15 K: 13:30-15:00 Úszás DR. KISS SÁNDOR 3-15 K: 15:00-16:30 Úszás DR. KISS SÁNDOR 3-15

Sz: 13:30-15:00 Úszás DR. KISS SÁNDOR 3-15 Sz: 15:00-16:30 Úszás DR. KISS SÁNDOR 3-15 Cs: 12:00-13:30 Úszás DR. KISS SÁNDOR 3-15 Cs: 13:30-15:00 Úszás TÉCZELY TAMÁS 3-15

P: 12:00-13:30 Úszás CSATÁRYNÉ TOLNAI KLÁRA 3-15

Uszoda

P: 13:30-15:00 Úszás DR. RUGÁSI ENDRE 3-15 K: 12:00-13:30 Asztalitenisz PETŐFI ÁRON 4-20 K: 13:30-15:00 Asztalitenisz PETŐFI ÁRON 4-20 K: 15:00-16:30 Asztalitenisz CSATÁRYNÉ TOLNAI KLÁRA 4-20

Cs: 12:00-13:30 Asztalitenisz PETŐFI ÁRON 4-20 Cs: 13:30-15:00 Asztalitenisz PETŐFI ÁRON 4-20

Edzőterem

Cs: 15:00-16:30 Asztalitenisz TÉCZELY TAMÁS 4-20 Ricochet Fallabda Stúdió (Pécs, Acsády út 3

K: 14:00-15:30 Fallabda TÉCZELY TAMÁS 2-12



Helyszín Időpont Sportág Oktató testnevelő tanár Lét-szám

H: 12:00-13:30 Tenisz (Asztalitenisz) FARKAS GYÖRGY 4-16 H: 13:30-15:00 Tenisz (Asztalitenisz) FARKAS GYÖRGY 4-16 H: 15:00-16:30 Tenisz (Asztalitenisz) FARKAS GYÖRGY 4-16 K: 12:00-13:30 Tenisz DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ 4-16 K: 13:30-15:00 Tenisz DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ 4-16 K: 15:00-16:30 Tenisz DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ 4-16

Sz: 12:00-13:30 Tenisz (Asztalitenisz) FARKAS GYÖRGY 4-16 Sz: 13:30-15:00 Tenisz (Asztalitenisz) FARKAS GYÖRGY 4-16 Sz: 15:00-16:30 Tenisz (Asztalitenisz) FARKAS GYÖRGY 4-16 Cs: 12:00-13:30 Tenisz DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ 4-16 Cs: 13:30-15:00 Tenisz DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ 4-16 Cs: 15:00-16:30 Tenisz DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ 4-16

Teniszpálya

P: 13:30-15:00 Tenisz DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ 4-16 H: 12:00-13:30 Kondicionálás* PETŐFI ÁRON 1-30 H: 13:30-15:00 Kondicionálás* DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ 1-30 K: 13:30-15:00 Kondicionálás* FARKAS GYÖRGY 1-30

Sz: 12:00-13:30 Kondicionálás* DR. RUGÁSI ENDRE 1-30 Sz: 12:00-13:30 Kondicionálás* PETŐFI ÁRON 1-30

„Professor Gym” Konditerem Jakabhegyi Kollégium (Pécs, Jakabhegyi út 8) Cs: 13:30-15:00 Kondicionálás* DR. RUGÁSI ENDRE 1-30

A testnevelés követelményeinek teljesítéséhez választható Medikus Sportköri (MSK) és Medikus Sportegyesületi (MSE) edzések

Sportág Helyszín Időpont Oktató, foglalkozásvezető

Felügyelő testnevelőtanár

Lét-szám

Medikus Sportkör Aerobic Tornacsarnok Cs: 18:00-19:00 SZABÓ IVETT FARKAS GYÖRGY 1-50 Aerobic Edzőterem K: 17:30-18-30 HERTELENDI RENÁTA TÉCZELY TAMÁS 1-10 Férfi kézilabda Tornacsarnok Sz: 19:30-22:00 LIPCSIK ZOLTÁN FARKAS GYÖRGY 1-10 Női kézilabda Tornacsarnok H: 19:00-20:30 DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ 1-10 Női kosárlabda Tornacsarnok Sz: 18:00-19:30 KILIÁN BALÁZS FARKAS GYÖRGY 1-15

K: 20:00-22:00 BALASA TIBOR FARKAS GYÖRGY 1-10 Karate Edzőterem Cs: 20:00-22:00 BALASA TIBOR FARKAS GYÖRGY 1-10 Kispályás labdarúgás Tornacsarnok K: 19:30 -22:30 DR. RUGÁSI ENDRE 1-15 Röplabda kezdők Női-férfi Tornacsarnok K: 16:30-18:00 MÁNFAI BALÁZS TÉCZELY TANÁS 1-15

Röplabda haladók Női-férfi Tornacsarnok Sz: 16:30-18:00 MÁNFAI BALÁZS TÉCZELY TAMÁS 1-10

K: 18:00-19-30 DR. PALKOVICS TAMÁS FARKAS GYÖRGY 1-15 Tollaslabda Tornacsarnok Cs: 19:00-20:30 DR. PALKOVICS TAMÁS FARKAS GYÖRGY 1-15 Triatlon Uszoda H: 20:00-21:30 MENYHÁRT CSILLA DR. KISS SÁNDOR 1-10

K: 18:30-20:00 KOVÁCS SZABOLCS FARKAS GYÖRGY 1-10 Önvédelem Edzőterem P: 18:30-20:00 KOVÁCS SZABOLCS FARKAS GYÖRGY 1-10 Természetjárás** Mecsek FARKAS GYÖRGY 1-20 Kick-boksz Edzőterem Sz: 16:00-17:30 BLAZSEKOVICS FERENC TÉCZELY TAMÁS 1-10

* Kondicionálás: erő- és állóképesség, illetve cardiorespiratorikus állóképesség fejlesztése súlyzók-

kal, kondigépekkel, szobakerékpárral, futószalaggal. ** A természetjárás keretén belül egy félévi testnevelési kötelezettség esetén 5 kirándulással, alkal-

manként 5 óra időtartamú túra teljesítésével fogadható el.



Sportág Helyszín Időpont Oktató, foglalkozásvezető

Felügyelő testnevelőtanár

Lét-szám

Medikus Sportegyesület H: 20:30-22:00 PETŐFI ÁRON TÉCZELY TAMÁS 1-15 Férfi kosárlabda Tornacsarnok Cs: 20:30-22:00 PETŐFI ÁRON TÉCZELY TAMÁS 1-15 K: 16:00-17:30 HEGEDŰS ANDRÁS FARKAS GYÖRGY 1-15 Baseball Sörgyár pálya

Kovácstelep Cs: 16:00-17:30 HEGEDŰS ANDRÁS FARKAS GYÖRGY 1-15

A PEAC működő szakosztályai: sportaerobic, férfi kosárlabda, női kosárlabda, férfi röp-labda, labdarúgás, asztalitenisz, férfi kézilabda, női kézilabda, vívás.

A foglalkozások formai követelményei, óraszámok Követelmények: a gyakorlati foglalkozásokon, edzéseken való rendszeres, aktív részvétel, a baleset és egészségvédelmi rendszabályok betartása. Óraszámok: A félév szorgalmi időszakában a választott sportág jellegének megfelelő heti 2 × 45 perces, vagy 1 × 90 perces foglalkozáson szükséges jelen lenni. A félév végén a kritérium követelmény elismerése a tanórát vezető testnevelő tanár, vagy az edzéseket felügyelő testnevelő tanár index aláírásával történik a félév elfogadását igazoló tanórai regisztráció összesítése után A testnevelő tanárok heti fogadóórái az intézeti hirdetőkön olvashatók. Az aláírás hiánya a testnevelés szempontjából passzív félévet jelent. A hiányzás mértéke és következménye: a félév során, két heti (4 × 45 perc) hiányzás enge-délyezett. Ugyancsak két heti (4 × 45 perc) hiányzás elfogadása, igazolása a foglalkozás-vezető vagy felügyelő testnevelő tanár mérlegelési hatáskörébe tartozik. A tanár elfogad-hat orvosi igazolással alátámasztott betegséget és bármely olyan hiányzást, amelyet indo-koltnak tart. A szorgalmi időszakban, tíz heti megjelenés a félév elfogadásának minimum követelménye. A Táncoló Egyetem egy félévben nyolc foglalkozást tart, melyről egy hiányzás lehetsé-ges. A minimum követelményként megjelölt tíz foglalkozáson való megjelenés a hiányzá-sok pótlása címszó alatt megadott módon teljesíthető, amelyet a kurzust felügyelő testne-velő tanárral kell egyeztetni. A hiányzás pótlása: lehetőséget biztosítunk a hallgatóknak szemeszterenként három heti hiányzás pótlására. A szorgalmi időszak tizedik hete után lehet megkezdeni a pótlást, aminek helyét és idejét a foglalkozásvezetővel kell egyeztetni. A vizsgaidőszak első hetében a Mozgástani Intézet által megajánlott helyen és időben az engedélyezett három-ból két foglalkozást lehet pótolni. A pótlási lehetőségeket a testnevelő tanároktól és a hirdetőtáblákon kirakott tájékoztatókból lehet megtudni. Ha valakinek a betegsége olyan fokú, hogy egyetemi tanulmányai során képtelen a testne-velés követelményeinek teljesítésére, akkor a Megyei Sportorvosi Intézettől (Pécs, Nyár utca 8.) hozott igazolás alapján a tantárgyfelelős értesítése mellett az oktatási dékánhelyet-tes, vagy az általa megbízott személy adhat felmentést. Enyhébb lefolyású tartós betegség esetén megfelelő sportágválasztással a testnevelő tanárral történt egyeztetés után könnyí-tett testedzéssel is teljesíthető a követelmény. Az a hallgató, aki más egyetemeken is folytatott tanulmányokat és ott érvényes testneve-lési félévet (féléveket) zárt le, az addigi teljesítéseinek elfogadását kérvényezheti. A ta-nulmányi osztálynak az indexéről fénymásolatot kell benyújtania, amit a Mozgástani intézet véleményez. A Kreditátviteli Bizottság a javaslatot figyelembe véve engedélyezi, vagy elutasítja a kérvényt. Hallgatói információk: A testneveléssel és sporttal kapcsolatos további információkhoz juthatnak az első éves hallgatók a tantárgyfelelőstől, a tárgyfelvételi héten tartott tájékoz-



tató előadáson. A felsőbb éves hallgatók, a szervezeti egység honlapján, az intézeti hirde-tőkön megjelent tájékoztatókból juthatnak információkhoz. A foglalkozások programját, annak módszertanát, fizikai képesség fejlesztésének, a ked-vező aktív életmód kialakításának és az önkéntes erőnlétmérésnek a lehetőségeit a félév első óráin ismertetik az oktatók.

Javasolt oktatási segédanyag: Testnevelés – Alapelvek és gyakorlatok egyetemisták számára

Szerkesztette: Dr. Ángyán Lajos Motio, Pécs 2002.



TESTNEVELÉS 1. OGRTE1 Tantárgyfelelős: TÉCZELY TAMÁS, testnevelő tanár 0 kredit ▪ kritérium követelmény ▪ mindkét félévben ▪ aláírás Foglalkozás/félév: 0 + 28 + 0 = 28


Tematika Az egyetemi testnevelés elsődleges célja a hallgatók egészségfejlesztése. A sportmozgá-sok és más mozgáskészletek bemutatásán és gyakoroltatásán keresztül a korszerű edzés-módszerek alkalmazásával fejlesztjük a hallgatók erőnlétét, motorikus képességét. Felada-tunknak tartjuk a rendszeres testedzés beépítését a hallgatók élatmódjába.

A félév elfogadásának feltételei Tíz heti gyakorlati foglalkozáson való részvétel a félév elfogadásának minimum követel-ménye. A szemeszter során két heti összidejű (4 × 45 perc) hiányzás megengedett. Továb-bi két heti (4 × 45 perc) hiányzás elfogadása, igazolása a foglalkozásvezető hatáskörébe tartozik.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótlási lehetőséget biztosítunk három heti (6 × 45 perc) időtartamban, melyet a foglalko-zásvezetővel kell egyeztetni. Ebből a szervezeti egység által meghatározott időben és helyen két heti (4 × 45 perc) hiányzást lehet pótolni a vizsgaidőszak első hetében.

Vizsgakérdések A félév elfogadása nincs vizsgához kötve.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Ángyán Lajos Testnevelés Motio, Pécs, 2002.

Gyakorlatok A sportági választástól függő.




Előfeltétel: OGRTE1 Létszám: 4 – 30





























Idegennyelv



ANGOL/NÉMET SZAKNYELVI ZÁRÓVIZSGA OGRAZV Tantárgyfelelős: DR. RÉBÉK-NAGY GÁBOR 0 kredit ▪ kritérium követelmény ▪ mindkét félévben ▪ aláírás Foglalkozás/félév: 0 + 0 + 0 = 0


Tematika –

A félév elfogadásának feltételei –



A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok –

Gyakorlatok –

Documents

Tanrend 2007/2008 – Gyógyszerésztudományi Szakaok.pte.hu/docs/th/file/GYSZ_tanrend_2007.pdfTanrend 2007/2008 Gyógyszerésztudományi Szak 4 Pécsi Tudományegyetem 6. SZEMESZTER