SZOLNOKI FŐISKOLA - Phare

 

LOVÁSZ FERENC SÁNDOR

 

GAZDASÁGPSZICHOLÓGIA 

 

Szolnok

2002/2003

 

A lektor előszava a Gazdaságpszichológia jegyzethez.

 

Amikor ezt a recenziót írom, újabb két közgazdász kapott Nobel díjat pszichológiai tárgyú közgazdasági kutatásaiért. Azért írom, hogy “újabb”, mert már kaptak a korlátozott racionalitás elvéért és a játékelmélet kidolgozásáért. A sorok írója, amikor pszichológusként kezdett közgazdasági fogalmakkal és elméletekkel foglalkozni meglepetten tapasztalta, hogy máshonnan ismerõs elméletek kerülnek bele közgazdasági tárgyú munkákba. (pl. Maslow motivációs hierarchiája a marketingbe)

 

Ezért is szimpatikus, hogy a szerzõ a közgazdaságtan és a pszichológia találkozásairól illetve a hallgatók és a gazdaságpszichológia találkozásáról ír. A találkozás minden esetben a másik megismerésével és magunk bemutatásával kezdõdik. De vajon mit is emeljünk ki magunkról? Mivel tudom magam érdekesnek, hitelesnek és értékesnek feltüntetni a másik elõtt? Mutassam a legszebb arcomat, a legreálisabb tulajdonságaimat vagy a leghasznosabb tartalmaimat? Hiszen az elsõ benyomás messze jobban meghatározza a rólunk kialakult képet, mint utána ezer újabb próbálkozás.

 

A szerzõ nehéz dologra vállalkozik, amikor fõiskolásoknak ír olyan jegyzetet, ami számukra nem feltétlenül része a „központi” témáknak. Hiszen még nem szembesültek azzal, hogy kereskedőként mások attitűdjeit kell felmérniük, mások véleményét kell megváltoztatniuk és rá kell bírniuk a vevőket, hogy olyasmire költsenek pénzt, ami nem feltétlenül létszükségletük. És vendéglátó vagy idegenforgalmi szakemberként a vendég/utas rejtett motivációit kell felismerniük, panaszokat kell kezelniük és emberi konfliktusokat kell frappánsan megoldaniuk sokszor egész csoportokat mozgatva.

 

A jegyzet célkitűzése tehát nem egyszerűen az, hogy ismereteket közöljön, segítse az egyéni felkészülést, hanem arra is törekszik, hogy szemléletet adjon, egyfajta „szemüveget”, amelyet feltéve a hallgatók képesek lesznek rá, hogy másként lássanak problémákat, mint elõtte. Alakítson ki pozitív várakozást a gazdaságpszichológia iránt, bizonyítsa be, hogy a pszichológia a gazdaságnak nem csak hasznos, hanem használható segítõje is.

 

Szokatlan módját választotta a szerzõ a jegyzet megírásának, hiszen nem száraz tényközlésre szorítkozik, hanem gyakran átüt a saját világképe, erkölcsi állásfoglalása a szövegen. Önvallomásai gondolkodásra, belsõ állásfoglalásra, sok esetben talán vitára is késztetik az olvasót. De ezek a szándékolt „provokációk” kiváltó mechanizmusai annak, hogy az olvasó ne puszta befogadó legyen, hanem dolgozza fel, építse be magába azokat az ismereteket, tudást, szemléletet, amelyek segítik õt nehéz helyzetek felismerésében, kezelésében és feldolgozásában a szakmai munkájuk során. Ezt a feldolgozást segítik azok a feladatok, amelyek a fejezet végén találhatók és az olvasót az elõzõleg elsajátított ismeretek szintetizálására és a gyakorlatba való átültetésére késztetik.

 

A jegyzet írójának meghatározó élménye a Gestalt pszichológiával való találkozása. A szemlélet, amit ettõl az irányzattól kapott szintén erõteljesen érzékelhetõ, hiszen a részek és az egész viszonyában törekszik a globális, átfogó szemlélet megragadására, a gazdaságpszichológiát elhelyezi a pszichológiai tudományon túl, a tudományok összességének családjában is.

 

A jegyzet nem adja meg könnyen magát az olvasóinak, hiszen a pszichológia – éppúgy, mint minden társadalomtudomány - az absztrakciók széles körét alkalmazza. Az olvasó dolga, hogy „megfejtse” ezeket a kódokat és a saját életére konkretizálja azok üzenetét. Az olvasó vigasztalására szolgálhat, hogy az elsajátításba fektetett energia megóvja õt attól, hogy „laikus pszichológusként” csak a felszínt elemezze és elõítéleteit higgye tudásnak.

 

Meggyõzõdésem, hogy aki követi az írót ezen a „kalandtúrán” és energiát fektet a feldolgozásba, az hasznos tudományterületnek is fogja érezni a gazdaságpszichológiát.

 

Budapest, 2002. decembere

 

Palchuber Tamás

Fejlesztési igazgató

HILL International Kft.

 

 

1. Találkozás

RENDHAGYÓ ÚTMUTATÓ A GAZDASÁGPSZICHOLÓGIA TANULÁSÁHOZ

 

Ezen a Találkozón a következő kérdéseket feszegetjük: Miért és hogyan tanuljunk gazdaságpszichológiát? A tankönyvhasználat módszertana. A felhasználható szakirodalom. A jegyzet „használati utasítása”. Az Internet oldalainak használatáról.

 

A találkozás révén Ön felismeri, hogy a pszichológiának mily nagy a szerepe a közgazdaságtani tudományokban és - e felismerés révén és reményeim szerint - motivált lesz a gazdaságpszichológiai tudás elsajátítására. A tanulás-módszertani intermezzo pedig hozzásegíti Önt, hogy esetlegesen olyan változásokat hozzon be a tanulásába, amelyekre eddig még csak nem is gondolt.

 

 

Kedves Olvasó!

 

Amit a kezében tart, az nem más, mint egy olyan „kaland” amelyben akkor lenne része, ha – ki tudja miért – belefogna egy ház építésébe és ezt nem az alapoknál, hanem a tetővel kezdené. Ezt természetesen Ön is és a környezet is nagyon furcsának tartaná. Mi most azonban mégis ilyen furcsa kalandra invitáljuk Önt. Hogy miért?

 

A válasz a tantárgyleírásban megtalálható:

 

„A tantárgy általános célja a fogyasztó és a gazdaság más résztvevőinek lélektani kölcsönhatásának megértése, az ember gazdaságpszichológiai természetének vizsgálata. A specifikus cél az alapozásban az, hogy a gazdasági beállítottságú hallgató megismerje a fogyasztói magatartás lélektani alapjait.”

 

Részletesebb indoklást a következő fejezetben fog találni!

 

Az, hogy a gazdaságpszichológia tanulása miért hasonlítható a fentebb leírt kalandra, a következőképpen magyarázható:

 

Az elmúlt hat-hét esztendőben rendszeres kérdőíves kutatást végeztünk az elsőéves hallgatóink körében. A kérdéseink között szerepelt többek között az is, hogy az előző iskolái közül - legyen az középiskola, illetve a másoddiplomások esetében valamilyen felsőoktatási intézmény - milyen módon találkoztak a pszichológiával mint tudománnyal. A hallgatóink több mint 80 százalékának nem volt semmilyen „kapcsolata” a lélektannal. A többiek sem az oktatás keretén belül foglakoztak pszichológiai témákkal, kivéve a felsőfokú pedagógusképzésből jövőket. A „magánjellegű találkozások” pedig legtöbbször a pszichológiai témájú könyvek olvasásával, illetve a pszichológiával mint segítő szakmával való találkozást jelentette. Az utóbbi időben már olyan válaszokat is kaptunk e kérdésekre, hogy a pszichológiával az önismeretet, a személyiséget fejlesztő csoportos foglalkozásokon (tréningeken) találkoztak. Ez utóbbi már vigasztaló és nagyon fontos jelenség. Ám ennek ellenére megállapítható, hogy a hallgatóink többsége, főleg a nappalis tagozaton, a

pszichológiával most találkozik először. Ez a tény késztetett bennünket arra, hogy kezdetben az általános pszichológiát, ma pedig már a gazdaságpszichológiát alapozó tantárgyként kezeljük a főiskolánkon.

 

Az általános lélektan mint alapozó tantárgy bevezetése a képzésbe talán első pillanatra logikusabbnak tűnik egy ilyen helyzetben. Azonban a tapasztalataink azt mutatták, hogy az általános pszichológia témaköreivel a hallgatóink nem tudtak mit kezdeni, elsősorban azért, mert használhatatlannak találták őket a jövendőbeli szakmájukban.

 

Hogy hogyan lehet használható, a gyakorlatban is alkalmazható pszichológiát adni a kereskedelemre, idegenforgalomra, vendéglátásra, külgazdasági szakmákra készülő elsőéves hallgatónak, ez az a dilemma, amelyet talán ezzel a jegyzettel sem sikerül feloldanunk. Mindenesetre, ez a kísérlet az első a sorban. Éppen ezért arra kérem az Olvasót, hogy a jegyzettel kapcsolatos minden jobbító észrevételét hozza a szerző és munkatársai tudomására.

 

Nézzük, hogyan lehet használható, pragmatikus gazdaságpszichológiát a hallgató rendelkezésére bocsátani. Mit kell, hogy tartalmazzon egy ilyen kézikönyv, főleg, ha a távoktatás alapelvét tartjuk szem előtt, hogy a kézikönyvnek valóban támogatnia kell a hallgató önálló munkáját? Milyen specifikummal kell számolni akkor, amikor a fenti helyzettel (semmilyen, vagy gyenge alapképzés) találjuk magunkat szemben, és mégsem akarunk lemondani a lélektan oktatásáról a gazdasági felsőoktatásban.

 

Tényleg, és miért nem mondunk le? Lehet, hogy be sem kellett volna vezetni, mondhatja most a tanulásra késztetett hallgató.

 

Valóban, ez is egy megoldás lehetne. Ám, mint azt a jegyzettel és az ajánlott irodalommal bizonyítani fogjuk, mi úgy gondoljuk, hogy több indokunk is van arra, hogy ne mondjunk le a GP oktatásáról. Éppen ezért a kreditrendszer bevezetésével a tantárgy kötelező illetve kötelezően választható tantárgy lesz.

 

A jegyzetnek tehát a következő a feladata:

 

Elsősorban az, amit már megfogalmaztam, de megismétlem:

Legyen használható a jövendőbeli főiskolát végzett gazdasági szakember számára, azaz

1. Legyen pragmatikus,

valamint:

2. Legyen érthető1, és tegye lehetővé az önálló tanulást.3. Legyen aktuális;4. Méltón képviselje a pszichológia egyik legfiatalabb tudományágát

és nem utolsó sorban:

5. Legyen a pszichológiai tudás reklámozója, azaz tegye egyértelművé a közgazdasági szakmát tanuló egyén számára, hogy a pszichológiai tudástöbblet felhasználható a gazdaságot működtetők számára is.

 

Ez utóbbi cél miatt a jegyzetünk egy kicsit lélektan-történeti is, egy kicsit gyakorlatias is és egy kicsit elméleti is.

 

Bizonyára egyéb követelmények is vannak, de e jegyzettel a fentiek kielégítése esetén nagyon meg leszek elégedve. Remélem, tanulásra és tanulásba fogott Olvasóim is.

 

Nézzük, hogyan lehet eleget tenni a fenti követelményeknek, nem tévesztve szem elől, hogy a hallgató, az olvasó tökéletesen laikus!

 

HOGYAN építsünk tehát házat alapok nélkül? (Hogyan tanuljunk gazdaságpszichológiát, ha még semmilyen pszichológiát nem tanultunk?)

 

Lehetséges ez egyáltalán? Nehezen, de az eddigi gyakorlat bebizonyította, hogy lehetséges. Az alapokat meg kell szerezni!

 

A modell végül is adott: ma Magyarországon nagyon sokan választják a pszichológiai tudományokat, felkészülnek a felvételi vizsgákra az

egyetemeken, anélkül, hogy valamilyen előképzettségük lenne. Az első feladatom tehát: feltétlenül meg kell győznöm Önt, hogy a legfontosabb lélektani fogalmakat sajátítsa el az Ön számára hasznosítható szakirodalomból.

A következő munkákat ajánlom:

 

1. Hofmeister-Tóth Ágnes és Törőcsik Mária: FOGYASZTÓI MAGATARTÁS, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996. – Ajánlom azoknak, akik nehezen tudnak ráhangolódni az ember lelki világával foglalkozó szakirodalomra, és önismeretük olyan magas szintű, hogy ezt tudják is magukról. Tehát, ha érdeklődési köre elsősorban a természettudományok területe, vagy ha az egzakt tudományokat kedveli. A könyv ugyanis viszonylag egyszerű nyelven de nagyon tömören fogalmazza meg a legfontosabb pszichológiai fogalmakat, amelyek a fogyasztói magatartás magyarázatára és értelmezésre alkalmazhatók. E lélektani fogalmak felhasználására olyan példákat is hoz a reklám, a PR, a kereskedelem, és a gazdasági élet egyéb területeiről, amelyek közel állnak az Önhöz hasonló beállítottságú személyiséghez.

2. Rita L. Atkinson és társai: PSZICHOLÓGIA, Osiris, Budapest 2001. – Nagy mű! Ebből készülnek fel azok az érettségizett diákok, akik pszichológiát akarnak tanulni az egyetemen. Csak akkor ajánlom, mint teljesen összefoglaló művet, ha van ideje és tényleg sokat akar tudni a lélektani jelenségekről.

 

Természetesen egyéb szakirodalmat is használhat, amelyben megtalálja a legfontosabb alapfogalmakat.

 

A rendhagyó az Útmutatóban az, hogy már a negyedik oldalon arra kérem Önt, hogy kezdje el az alapok megszerzését. Tehát, nemsokára le kell tennie ezt a jegyzetet, és el kell kezdenie a fenti szakirodalom egyikének tanulmányozását. Erre a felvezető tananyagra Önnek kb. 12-15 óra foglalkozás kell. És kérem, ezt az időt ne számítsa be a gazdaságpszichológia tanulásába. Fogja ezt úgy fel, mint az Ön személyiségének a nem egészen önkéntes, de annál inkább hasznos fejlesztését. Ki kérte még fel Önt az utóbbi időben arra, hogy fejlődjön egy kicsit, tanuljon meg többet az emberi észlelésről, a figyelemről annak jelentőségéről, pl. reklámok tervezéséről, a tanulásról és az agyféltekék működéséről, valamint a felejtésről, és hogy mit kell tenni, hogy a termékünkkel kapcsolatos információk megmaradjanak a (potenciális) fogyasztó fejében. Ki kérte eddig Önt arra, hogy olvasson az ember (tehát az Ön) motívumairól, a fogyasztói magatartást meghatározó attitűdökről,

azok méréséről? Én arra kérem tehát, hogy tanuljon egy kis pszichológiát, hogy jobban megismerje önmagát és másokat.

 

Amit kihagyhat a Hofmeister-Tóth & Törőcsik féle könyvből, az talán a személyiségelméletek. Néhány fontosról olvasni fog ebben a jegyzetben is, és azok feldolgozása már a gazdaságpszichológiai felkészítés érdekében fog megtörténni.

 

 

KÉRDEZZ-FELELEK INTERMEZZO

 

Hallgatói kérdés: Miért nem elég nekünk a tömör de érthető és mélyebb gondolkodást nem követelő irodalom?

 

Szerzői válasz: Azért, mert a gazdaságpszichológia nemcsak a fogyasztói magatartást tanulmányozó tudomány. A gazdaságpszichológia jóval több szeretne lenni, és azt szeretné elérni, hogy a fiatal gazdasági szakember a mélyebb összefüggéseket is felfedezze, mégpedig úgy, hogy fejleszti saját gondolkodási képességeit a gazdaságpszichológiai szakirodalom tanulmányozása révén.

 

Kérdés: Ha nincs meg az alap, akkor nem kellene útmutatót adni ahhoz is, hogy hogyan tanuljunk, pl. a Hofmeister-Törőcsik féle könyvből? Hogyan olvassunk tankönyvet?

 

Válasz: Valóban, kellene! Ajánlom a „klasszikus” PQRST-módszert. Erről a módszerről bővebben olvashatnak ATKINSONék Pszichológia c. könyvükben, de röviden itt is bemutatom, azzal, hogy a szükséges fogalmakat és a memorizálási folyamatokkal kapcsolatos információkat előzőleg feldolgozzuk.

 

(Zárójelben: Visszakérdezhetek? Mit gondol, miért tesszük ezt, mármint azt, hogy az alapfogalmakkal foglalkozunk előbb? Válasz az Útmutató végén!)

Az emlékezés három szakaszra osztható: kódolás – tárolás – előhívás szakaszra. Az információt (pl. egy partnerünk nevét) a hozzá tartozó egyéb információkkal

(fizikai jelek) kódoljuk, azaz megfeleltetjük egy reprezentációnak az agyban, majd a memóriába emeléssel tároljuk.

Ez a tárolás teszi lehetővé, hogy a partnerünk nevére emlékezzünk, ha újra találkozunk vele. Természetesen ez csak akkor fog megtörténni, ha az újabb találkozás belátható időn belül megtörténik.

Mitől függ, hogy a név előhívása jóval később is megtörténik, vagy sem? Természetesen a kódolás minőségétől és a tárolási kapacitástól. A kódolás lehet akusztikus (a klasszikus tanítási módszer erre alapozott leginkább), de lehet vizuális is (ma már a vizualitásra egyre többet fektetünk az oktatás során). A memóriát kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy két típusú van belőle: a rövid és a hosszú távú memória.

Kérdés: A rövid távú memória tényleg rövid?

Válasz: Valóban az. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a rövid távú memória átlagosan 7 +/- 2 elemet képes megtartani, és ez az emberek többségére jellemző, fajtól, kultúrától függetlenül, azaz 5-9 elem a tárolási kapacitása. Ha több elemet akarunk a rövid távú memóriába helyezni, akkor azokat tömbösíteni kell. Pl. nehezebben fogjuk megjegyezni ezt a számot 9936304311680, mint a következőt: 99-36-30-43-11-680. Az előző szám ugyanis 13 egységből áll, ami több a rövid távú memória kapacitásánál, míg a második esetben ez 6 tömbösített elem, és ezért megmarad a rövid távú memóriában.

Kérdés: Mi a rövid távú memória szerepe a tanulásban?

Válasz: A rövid távú memória Baddeley1 szerint nem más, mint az elme munkamemóriája, azaz „tábla, amelyen az elme végrehajtja a műveleteit, és a részeredményeket feljegyzi a későbbi felhasználás számára”. A nyelvnek, amelynek különleges szerepe van a gondolkodásban, McCarthy és Warrington2 kutatásai alapján úgy tűnik, hogy saját különálló memóriája van, amely viszonylag egyszerű mondatokra korlátozódik. A rövid távú memória hozzásegít a nyelv

 

 

1, 2 Atkinson és társai, 224. oldal. Ha Baddeley korszerűsített munkamemóriájáról akar olvasni: Eysenck, Keane: Kognitív pszichológia, Nemzeti Tkk. 1999.

memóriájához, így a bonyolultabb mondatokat is meg tudjuk jegyezni. A rövid távú memória támogatja a mondatmegértést. „Amikor pl. megértésre törekedve olvasunk (ez pedig a tankönyv olvasásakor elengedhetetlen, L.S. megjegyzése), gyakran kell tudatosan összefüggésbe hozni az új mondatokat a szöveg korábbi tartalmával. Az újnak a régire történő vonatkoztatása vélhetően a rövid távú memóriában megy végbe, mert azok az emberek, akinek nagyobb a rövid távú emlékezeti kapacitásuk, magasabb pontszámot érnek el az olvasásmegértési tesztekben. (Ezért érdemes a rövid távú memóriát „fitten” tartani. Lásd memóriajátékok: http://www.princip.hu/)

 

KÉRDÉS: Nem lesz túl hosszú ez az intermezzo? El fogjuk veszíteni a fonalat, miről is szólt a fáma az intermezzo előtt!

 

Válasz: Megtörténhet, de a megoldás most még egyszerű: visszalapozunk. A PQRST módszert éppen azért, hogy a „fonalat ne veszítsük el”’ a tanulás során, úgy gondolom, be kell mutatni ezen a helyen. Annál is inkább, mert ez a módszer más tantárgyak esetében is használható. Tehát, folytatom: következik az információk átvitele a rövid távú memóriából a hosszú távúba!

A fenti ún, kettősmemória-modell azt feltételezi, - ezt egyes amnéziás betegeken végzett kísérletek bizonyították is - hogy a bejövő adatok a rövid távú memorián keresztül lépnek be az emlékezeti rendszerbe. Az adott információ ismétlésével az a rövid távú memóriában marad, és ez lehetővé teszi, hogy átkerüljön a hosszú távú memóriába (a tanulásra vonatkoztatva a régi latin mondás „fején találta a szöget”: „repetitio est mater studiorum” – az ismétlés a tanulás anyja. Az ismétlések befejezésével az újabb információk kiszorítják a rövid távú memoriából az előzőket és az új elemek ismétlésével a folyamat továbbfut.

Ennek a mechanizmusa Atkinsonék ábrája segítségével érthető lesz.

 

Ismétlés

Kiszorítás

 

 

Kérdés: A hosszú távú memóriának is vannak szakaszai?

Válasz: A hosszú távú memória szakaszai ugyancsak a kódolás – tárolás – előhívás. Ebben az esetben azonban a kódolás és az előhívás, felidézés között szoros kölcsönhatások vannak, azaz a kódolástól függ a felidézés sikeressége. Verbális anyag, mint pl. a szakirodalom tanulmányozása esetében a hosszú távú memória jellemző reprezentációja nem akusztikus és még csak nem is képi, hanem

jelentésbeli, azaz minden esetben a jelentést kódoljuk, azonban a felidézésben szerepet játszhatnak az akusztikus kódok (a tanult anyag felmondása), sőt képi benyomások és a szagok, ízek is (mint M. Prust esetében a sütemény illata) amelyek ugyancsak elraktározódnak a hosszú távú memóriában. A kutatások bebizonyították (Bradshaw és Anderson, in: Atkinson, 227. oldal), hogy minél mélyebben és alaposabban kiterjesztjük a szavak jelentését, minél mélyebb a jelentés kódolása, annál jobb lesz a jelentés felidézése.

 

Az előhívás problémái nem mindig a felejtésből, azaz tárolási hibákból erednek. Sok esetben a kért információ „itt van a nyelvemen”, tehát tudatában vagyunk, hogy nem tűnt el a „tárból”, de nem előhívható.

Kérdés: Mi teszi lehetővé, hogy a hosszú távú memóriából előkerüljenek az adatok, illetve jelentések?

Válasz: Az előhívási támpontok, olyan elemek, amelyek segítenek felidézni az emléket. Volt hallgatóm, aki a vizsgán kijelentette: „Igen emlékszem, hogy azon az oldalon taglalta a könyv, ahol az a csoportos kép volt”. (A gond csak az volt, hogy a „támpont” nem volt korrekt!) Ha a megtanult verbális anyag visszakérése során támpontokat adunk, akkor az ilyen felismerési feladatokban a teljesítés jobb lesz, mint a felidézési feladatok esetében.

Így ha pl. 4 szerző nevét kérjük vissza, de a feladatban megadunk egyet, akkor a teljesítmény jobb lesz, mintha nem adtunk volna támpontot. (Éppen ezért a GP kollokviumon a legtöbb felismerési feladat lesz!)

 

A tárolás a hosszú távú memória esetében sem olyan egyszerű, mint a rövid távú esetében. A kutatások bebizonyították, hogy az agyunknak, annak is a hippokampusz nevezetű struktúrájának kell elvégezni az új információk konszolidációját (bevésését, rendezését), és ehhez időre van szüksége. Tehát ahhoz, hogy a tárolás megtörténjen, hogy az új és a már meglévő információk, az agy elkülönült részeiben elhelyezett emlékek összekapcsolódjanak, mindig bizonyos időegységre van szükség.

 

(EMLÉKEZEM: Kisiskolás koromban, amikor esténként nehezen tanultam meg egy-egy leckét, nagyanyám mindig azt mondta, hogy olvassam el figyelmesen, gondolkodjam el, hogy mit olvastam, majd menjek el nyugodtan aludni, de – és itt jön a nagyi varázslata – tegyem a párnám alá a könyvet, és reggelre mindenre fogok emlékezni, ami fontos. Nekem a módszer gyakran bevált, most már tudjuk miért.)

 

Kérdés: Mitől függ az anyag előhívása?

Válasz: A kódolás és az előhívás közötti viszonyról röviden meg kell állapítanunk, hogy minél jobban megszervezzük a kódolt anyagot, annál könnyebb azt előhívni, és egy eseményt könnyebb felidézni ugyanabban a kontextusban, amiben azt kódoltuk. Például: valamely régen történt eseményre akkor fogunk részleteiben is jobban emlékezni, ha a helyszínre megyünk.

 

Az előhívást gyakorolhatjuk is, mégpedig úgy, hogy a memorizálandó anyaggal kapcsolatban kérdéseket teszünk fel magunknak. Ez elősegíti az anyag szervezését. Ezért mondhatjuk azt, hogy hasznosabb egy anyagot egyszer elolvasni és kérdéseink alapján a válaszokat megfogalmazni, mint ugyanannyi idő alatt többször elolvasni.

 

Kérdés: Mi idézi elő a felejtést?

Válasz: A felejtésnek egyik indoka lehetnek az érzelmeink is. Ha a kódolás és tárolás olyan körülmények között történik, amelyek számunkra fontosak és érzelmileg jelentősen bevonódunk, akkor egy speciális emlékezeti mechanizmus indul be, ami azt eredményezi, hogy a jelenetek apró részletei is rögzülnek.

 

Ebből arra következtetünk, hogy az érzelmeink hozzásegíthetnek az anyag memorizálásához.

 

Kérdés: No és mit is jelent a PQRST-módszer?

 

Válasz: A fenti megállapítások alapján most már könnyű lesz megérteni a PQRST-módszer lényegét, amely a következőt jelenti:

P = Preview, áttekintés

Q = Question, kérdés

R = Read, olvasás

S = Self-recitation, felmondás

T = Test, ellenőrzés

A P és T a fejezetekre, nagyobb egységekre alkalmazandók, míg a Q, R, S minden fejezet szakaszain egyenként hajtandók végre!

 

A P (Preview, azaz áttekintés): azt jelenti, hogy a tanult anyag előzetesen áttekintendő, hogy a tanuló benyomást szerezzen a fő témákról és szakaszairól. Ezért a szerzőnek ügyelnie kell arra, hogy a tartalomjegyzéket a könyv elejére helyezze. Ajánlatos a fejezetek és az alfejezetek címeit kiemelni, és a fejezetek, szakaszok végén összefoglalást adni. Ennek áttekintése lehetővé teszi az anyag megszervezését, a jó szervezés pedig támogatja a későbbi előhívást. Az

áttekintés szakasza összképet ad a fejezetben szereplő témákról és arról, hogy azok hogyan vannak megszervezve.

 

Q szakasz (Question, kérdés):

A kérdések megfogalmazása minden egyes szakasz elején meg kell, hogy történjen. A szakasz témáinak címei, esetlegesen a kiemelések alapján fogalmazzuk meg a kérdéseinket, amelyekre a szakasz olvasásával majd választ tudunk adni.

 

R szakasz (Read, olvasás): Olvasás közben keressük a választ a kérdéseinkre. Gondolkodjunk el azon, hogy az olvasott anyaggal kapcsolatban tudunk-e már előzetesen valamit. A kulcsfontosságú szövegrészt akár kiemelhetjük aláhúzással, de az aláhúzás nem lehet több, mint a szöveg 10-15%-a.

 

S szakasz (Self-recitaction, felmondás): Az olvasott anyagot értelem szerint ismételjük meg. Ha ezt hangosan tesszük, akkor az akusztikus kódolást is elvégezzük. A felmondás az anyag szervezésében és konszolidációjában is segít.

 

A Q R S szakaszokat minden alfejezetnél újra elvégezzük.

 

És végül a T szakasz (Test, ellenőrzés) az anyag egészének áttekintését jelenti. Törekedjünk arra, hogy megértsük a tények összefüggéseit, hogyan kapcsolódnak azok egymáshoz, Ha szükséges lapozzuk át az anyagot, ellenőrizzük a kiemelések megfelelőségét, és a szerző által adott összefoglalást egészítsük ki a saját mondatainkkal. A tanulás így eredményezi a saját véleményünk megfogalmazását is. Így az érzelmi viszonyulásunk is az anyaghoz pozitívabb lesz, ami a későbbi felidézés esetében (pl. vizsgán) nagyon hasznos lesz.

 

GYAKORLATI FELADAT:

A következő mnemotechnikai feladat révén leellenőrizheti, hogy a fentieket mennyire sikerült megértenie és megtanulnia.

Tartsa szem előtt, hogy a szakirodalom ismer olyan kísérleteket, amelyekben a kísérleti személy, megfelelő módszer alkalmazásával, a memóriaterjedelmét 106 számig volt képes megnövelni (Atkinson. 1995, 239. Oldal)

Mint azt még Ebbinghaus 1885-ben megállapította, az ember a tanulási szakaszt követő néhány óra alatt sokat felejt, de ezt követően a felejtés sebessége csökken. Habár Ebbinghaus felejtési görbéjét az értelmetlen verbális anyagra való emlékezésre vonatkoztatta, mégis, legyen Önnek a útmutató a gyakorlati tanulása során.

 

Feladat: A következő öt számsorból 3 perc tanulás alatt jegyezzen meg minél többet, majd a számsorokat letakarva 1 perc múlva írja fel őket egy lapra. A felírási idő legyen pontosan 5 perc. Hasonlítsa össze az Ön által felírt számsorokat és állapítsa meg a helyes találatok számát.

 

9416. 9767 9354 9867 9189

 

7654 7957 7339 7865 7689

 

5568 5315 5624 5936 5754

 

4332 4653 4961 4186 4173

 

2483 2548 2189 2354 2371

Internetes memóriajátékok:

http://www.pointernet.pds.hu/games/

A KÉRDEZZ-FELELEK INTERMEZZO VÉGE!

A lélektani alapfogalmak elsajátítása után megkezdhetjük a gazdaságpszichológiai témák tanulmányozását.

 

E jegyzeten túl ehhez szüksége lesz néhány egyéb, magyar nyelven elérhető szakirodalomra is. Ezek a következők:

 

Magyari Beck István [2000]:

A homo oeconomicustól a homo humanusig,

Aula Kiadó, Budapest, http://www.aula.hu/konyvek.htm

 

Hámori Balázs [1998]: Érzelemgazdaságtan

Kossuth Kiadó, Budapest, http://www.kossuth.hu/ ; 2., 4. és 7. Fejezet

 

Klein Sándor [1998]: Munkapszichológia I.

SHL Hungary Kft., Budapest, oldalak: 97-189, 203-213 és a 4. Fejezet

www.shl.hu

 

Garai László [1999]: Emberi potenciál mint tőke,

Aula kiadó, Budapest, http://www.eco.u-szeged.hu/gazdpszichtsz.htm

(letölthető fontos fejezetekkel!); Ajánlott fejezetek: A négy pszichológia, Egyenlőség és kiválasztottság, A munka: eszköz vagy kielégülés, A munkanélküliség gazdaságpszichológiája és A beszerző magatartás: vásárlás és igényérvényesítés.

 

Scitovsky Tibor: Az örömtelen gazdaság,

KJK, Budapest, 1990. Honlapjuk van, de a kiadvány már nem található. Azért próbálkozni lehet:

www.kjk-kerszov.hu, http://www.complex.hu/termekek.php

 

A szakirodalom részletes leírását, kérem, keresse meg a www.asio.hu (gazd.pszich.) Internet oldalon.

 

A JEGYZET HASZNÁLATI UTASÍTÁSA

 

A jegyzet írásakor követtem a PQRST – módszer alkalmazásának feltételeit. A fejezetek (témák) előtt rövid elemzést és ún. mintakérdéseket adtam meg, amelyek segítik az ön egyéni kérdéseinek a megfogalmazását, és felkészítik Önt a téma feldolgozására. A feldolgozás (olvasás) monotóniáját igyekeztem feloldani egyrészt gyakorlati példák és esettanulmányok, kutatások eredményeinek bemutatásával, másrészt olyan „intermezzok”-kal, amelyekben metodológiai problémákat, tapasztalati dilemmákat és saját, valamint hallgatóim személyes élményeit és véleményét, illetve dolgozatát mutatom be. A személyes véleményeket, a hallgatók munkáit más típusú betűkkel (Arial Narrow) írtam, így is hozzájárulva az Ön figyelemmegtartásához. Oktatói tapasztalataim szerint ugyanis az ilyen tartalmi és vizuális digressziók (kitérők), hozzásegítenek ahhoz, hogy a tanulás alatt az Olvasó megmozgassa a fantáziáját, újabb és újabb asszociációk (képzettársítások) jelenjenek meg az elméjében, érzelmi viszonyulása egyértelműbb legyen, ami meghozza a maga eredményét: a sikeresebb és hatékonyabb tanulást.

 

Egyes intermezzok feladatot is tartalmaznak. Kérem, hogy a feladatokat akkor és úgy végezze el, amikor és ahogyan azt ajánlom. A feladatok megoldása ugyanis alátámasztja a már feldolgozott anyagot (elősegíti a hosszú távú memóriába való bekerülést!), illetve felkészíti Önt a következő témára. Talán nem kell részleteznem, hogy az ilyen felkészülés nélkül nehezebben (értelmezhetőségi problémák árán) és a hatékonyság kárára fogja az anyagot „abszolválni”.

 

A gazdaságpszichológia jegyzetet a következő TALÁLKOZÁSOKRA bontottam:

 

SORSZÁMA TALÁLKOZÁS LEÍRÁSA ABSZOLVÁLVA

2

1. AZ ÚTMUTATÓ TANULMÁNYOZÁSA

2.AZ ALAPFOGALMAK ELSAJÁTÍTÁSA (azok számára, akik nem rendelkeznek semmilyen pszichológiai képzettséggel)

 

3. A PSZICHOLÓGIA LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI  

4.KULTÚRTÖRTÉNETI BEVEZETŐ A GAZDASÁGPSZICHOLÓGIÁBA

 

5. és 6.A GAZDASÁGPSZICHOLÓGIA ELMÉLETEINEK MEGISMERÉSE

 

7. AZ EMBER SZÜKSÉGLETEI: VAJON OLYAN EGYSZERŰ A  

HELYZET, MINT AZT A KÖZGAZDASÁGTAN TUDNI VÉLI?

8.A RACIONALITÁS ÉS IRRACIONALITÁS AZ EMBER GAZDASÁGI DÖNTÉSEIBEN

 

9. A SZOCIÁLIS IDENTITÁS  

10.Speciális témák: A MUNKAVÁLLALÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG GAZDASÁGPSZICHOLÓGIAI ELEMZÉSE, A PÉNZ ÉS A SZOCIÁLIS IDENTITÁS

 

 

Ezzel az ELSŐ TALÁLKOZÁS végére értünk. Az „útmutató” - remélem - megmutatta az utat és kellőképpen érdekeltté és nyitottá tette Önt az új tananyag befogadására.

 

Utóirat az 1. Találkozás végére

 

Véleményem szerint tanulni csak nyitott lélekkel (egyesek ezt egyszerűen kíváncsiságnak nevezik, de szerintem ez jóval több annál), pozitív érzelmi töltéssel lehet. Ha a tanulást nem kényszerből, hanem érdeklődésből végzi, ha a szerzőről elég információt3 szerzett ahhoz, hogy pozitívan viszonyuljon az írásához, ha folyamatos értelmezési tevékenységet folytat, akkor a tanulás élvezet lesz, személyiségének a gazdagítását és identitásának kialakítását éri el vele. Az elsajátított tudástöbblet csak így fogja lehetővé tenni, hogy Önt a tudása révén kiváltságokkal és előnyökkel, netán hatalommal „ruházzák” fel azok, akik ma erre az Ön közvetlen és tágabb környezetében hivatottak4.

 

Kérem, most kezdje el az általános pszichológiai fogalmak elsajátítását a fent megadott szakirodalomból! A tanulás során alkalmazhatja a PQRST módszert, de természetesen egyéb, a tanulását elősegítő módszereket is. Hallgatóim eddigi tapasztalatai arra utalnak, hogy átlagban 10-12 óra (pl. 3x4 óra) ennek az anyagnak a tanulmányozására elegendő. Ez természetesen az Ön tanulási motivációjától is függ. Az alapfogalmak elsajátítása során az utóbbi fogalomról is sokat fog megtudni.

 

TUDÁSFELMÉRÉSI INTERMEZZO

A következő oldalakon olyan segédeszközt, tudásfelmérő kérdéssorozatot talál, amely alkalmazásával a pszichológiai alapfogalmak ismeretét és alkalmazását le

tudja ellenőrizni. A kérdésekre adott válaszait le tudja ellenőrizni a www.asio.hu portálon. A feladatok utáni zárójelben szereplő számok a kérdés maximális pontértékét jelzik.

 

Mely lélektani tényezők vannak kihatással a fogyasztó magatartására? (6)

Mi a szublimális percepció?(1+5)

 

Nem tudatos kognitív folyamat. Ingerküszöb feletti ingerintenzitás.

 

Más: _____________________________________

Miért tiltották meg a Vicary-féle kísérletben bemutatott figyelemfelkeltő módszert?

A lenti séma segítségével mutassa be a fogyasztó tanulását a klasszikus kondicionálás alapján és elemezze azt idegenforgalmi és/vagy vendéglátói példák bemutatásával! (4+4)

 

Mutasson be egy, a környezetében mostanában lefutott, vagy folyamatban levő reklámakciót, amelyben felismerhető az operáns kondicionálás elvének alkalmazása a kereskedelemben, vendéglátásban vagy az idegenforgalomban. (6)

 

A ………………… a tapasztalat révén szerveződött mentális és idegi készenléti állapot, amely irányító vagy dinamikus hatást gyakorol az egyén reakcióira az adott tárgyak, személyek és helyzetek irányába. (1)

A kipontozott mondatrészt válassza ki a következők közül:

személyiség figyelem tanulás motiváció

kultúra attitűd magatartás percepció

érzelem szükséglet

 

A felsoroltak közül, melyek a tanulás tényezői? Húzza alá a megfelelőket! (1)

Csoportosítás Ismétlés Megerősítés A memória

Asszociáció Figyelem Felejtés Kulturális szint

Motiváció

 

Az új termék promóciója is TANULÁSI feladat, mivel a fogyasztónak meg kell tanulnia asszociálnia az új márkanevet egy bizonyos termékkel vagy szolgáltatással. Ogilvy írja. " .. a nézők megdöbbentően nagy százaléka emlékszik a filmedre, de elfelejtette a termék nevét. Nagyon gyakran tulajdonítják a filmet, valamelyik rivális terméknek." Hogyan lehet ezt kivédeni? (2)

 

interaktív képeket használva

sokszoros ismétléssel

az agy mindkét féltekéjének aktivizálásával

a konkurencia lejáratásával

szokatlan figurák, szereplők alkalmazásával

a termék nevének a megváltoztatásával

a film helyett más reklámeszközt kell használni

sehogyan

 

(Húzza alá a helyes választ vagy válaszokat! Minden téves aláhúzás egy negatív pontot jelent!)

 

GYAKORLÓ INTERMEZZO VÉGE

 

Az Internet

 

Mint azt látni fogja, tisztelt Olvasó, a jegyzetben gyakran az internetes forrásokra hivatkozom. Ilyenkor megadom a portál elérhetőségét is. Itt szeretném azonban megjegyezni, hogy az információkat, amelyek ezeken a portálokon szerepelnek kezelje úgy, ahogyan azt SAMUELSON és NORDHAUS, a nagy hírű KÖZGAZDASÁGTAN tankönyv írói ajánlották:

 

„Figyelem! Gondosan mérlegelje, hogy megbízhatóak-e a használt forrásai és adatai! Az Internet és az elektronikus média más eszközei kétes hírnévnek örvendenek, nem csak használni könnyű ezeket, de visszaélni is épp olyan könnyű velük. A világháló Önnek semmibe sem kerül, s ez az ár néha értékének túlbecslésére indíthat. A meddőhányók hegyeiben azonban sok gyémántszem is megbújik.”(Samuleson, Nordhaus, 1998. Magyar változat: 2002.)

 

Tehát, nem árt az óvatosság! A virtuális világ a virtualitások, virgonckodások és „virt-seftelések” színhelye is. Ezért, nem miden információ használható! (Csak zárójelben és példaként: még az előkelő OECD honlapján – http:// www.oecd.org - leadott információk között is van már olyan, amely elavult!)

 

Munkatársaimmal a magunk részéről igyekeztünk leellenőrizni a forrásokat, némelyiket úgy, hogy a megadott e-mail címre érdeklődő levelet írtunk, bejelentkeztünk a „listájukra”, másokat a megadott telefonszámon felhívtunk. Nagyon fontos információforrások esetében referenciákat is kértünk. Ez azonban az Ön óvatosságát nem helyettesíti.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

 

A jegyzet elkészítésében a munkatársaim voltak:

 

1. Közvetetten a gazdaságpszichológia előadásokon részt vevő minden egyes eddigi hallgatóm, akik érdeklődésükkel és viszonyulásukkal arra motiváltak, hogy a jegyzet megszülessen, valamint azon hallgatóim, akik a kérdőíves felmérésekben vettek részt és így adatokkal szolgáltak.

 

2. Közvetlen munkatársaim:

 

Pusztai Anikó, HR tanácsadó, aki a jegyzetkészítés minden fázisában támogatott;

Márkus Ildikó, 3. éves idegenforgalmi szakos hallgató, aki a szövegszerkesztésben és angol fordítások elkészítésében vett részt;

Kása Violetta, 2. éves idegenforgalmi szakos hallgató, aki az előadásaimon jegyzetelésével segített;

Vigh Erika, német nyelvtanár és tolmács, aki a német szövegek fordításában segített;

Dr. Kertész Róbert, régész, aki a 2. Találkozás anyagát szakmailag áttekintette és véleményezte.

Balajthy István, a szolnoki Balajthy és Lányai Kft., ügyvezetője, és informatikusai, aki a számítógépes tudástöbbletének egy részét bocsátotta rendelkezésemre;

Pluhár Andrea, aki a szövegszerkesztésben vett részt.

 

A JEGYZETET SZAKMAILAG ÁTTEKINTETTE ÉS LEKTORÁLTA:

Palchuber Tamás, pszichológus, a HILL International Személyzeti Tanácsadó Kft. (www.hill.hu) Development divíziójának igazgatója, aki több éven át a Szolnoki Főiskola oktatója volt, és kiváló rálátással bír a gazdaságpszichológia gyakorlati alkalmazására.

 

HÁLÁS KÖSZÖNETEM NEKIK!

 

Szolnok, 2002. szeptember – 2003. február

1 Az egyik ismert szakirodalmat a hallgatóim folyamatosan úgy értékeltek, mint érthetetlen nyelvezetű, túl tudományos és nem áttekinthető. Nem volt meglepő a számomra, hogy a szakkritika is hasonlóan vélekedett róla. A mű és szerzője védelme érdekében azonban meg kell állapítanom, hogy egyetemi tankönyvről van szó, ahol a GP szaktantárgyként szerepel és nem alapozó tantárgyként.

2 Kérem, hogy az „elvégezve” jelet csak akkor írja be, ha a szakaszt valóban „abszolválta”, azaz megértette, és alkalmazni is tudja a tanultakat.

3 Ezt teszi lehetővé a szerző szakmai önéletrajza a mellékletben.

4 Mint látni fogja a tanulásának harmadik szakaszában, ők továbbra is a tulajdonosok!