Talajfauna IIj

TalajökológiaTalajökológia

Phylum: Arthropoda ÍzeltlábúakPhylum: Arthropoda - Ízeltlábúak

Subphylum: Chelicerata - Csáprágósok

Classis: Arachnida - Pókszabásúak

Ordo: Araneae PókokOrdo: Araneae - Pókok

A pókok (Araneae) a pókszabásúak osztályának egyikOrdo: Araneae - Pókok

A pókok (Araneae) a pókszabásúak osztályának egyik

rendje. Két testrésszel (fejtor- és potroh), négy pár

járólábbal, csáprágóval rendelkező, ragadozó életmódot

folytató ízeltlábúak.

Az Uloboridae és a Holarchaeidae családba tartozó fajokatAz Uloboridae és a Holarchaeidae családba tartozó fajokat

leszámítva (ez kb. 350 faj) mérget termelnek, amelyet( j) g y

vadászatkor és önvédelemkor alkalmaznak

Generalista predátorként elsősorban a talajlakó

í ltlábú k lá iói k bál á áb k é tízeltlábúak populációinak szabályozásában vesznek részt.

Nemesia pannonica - Magyar aknászpók• Mind a nőstény mind a hím 11-

12 mm• Barnásvörös színűBarnásvörös színű• Fej két oldalán egy-egy, a tori

részen 3-3 sötétbarna sugáralakú sáalakú sáv

• Potroh középvonala szinténsötét

• Csáprágók alapízénkitinfogakból álló ásásraszolgáló képződmény vanszolgáló képződmény van

• Talajba ásott járatokban él,amelyek gyakran elágaznak

f á á é• Ezek falát nyállal éstalajszemcsékkel szilárdítjákmeg és fonallal kibélelik

• Járat nyílását csapóajtó zárja,Nemesia pannonica - Magyar aknászpók

Járat nyílását csapóajtó zárja,amely sarokpánttal fel-lecsapható és növényimaradványokkal álcázza

• Éjszaka aktív, nappalt atárnában tölti

• Csak a hímek és a fiatalokkób l kkóborolnak

• Tavasszal és ősszel is párzanakN á l b l• Nyáron nyugalomba vonul,ilyenkor leszövi a tárna ajtajátKözéphegységek déli oldalainak• Középhegységek déli oldalainaksziklagyepjeiben,lejtőssztyeppjeiben éslejtőssztyeppjeiben ésbokorerdeiben él

• Szubmediterrán faunaelem

Nemesia pannonica - Magyar aknászpók

• Legnagyobb egyedszámban aLegnagyobb egyedszámban aVillányi-hegységben él, deBudapest környékén sem ritka

• A hegylábi löszös talajúterületeket kedveli

• VÉDETT!

Atypus affinis - Tölgyes torzpók

• Európában és a Kárpátmedencében ez a leggyakoribb

ókf jtorzpókfaj• Meleg tölgyesek, bokorerdők és

l jtő t k ókjlejtőssztyeppek pókja• A középhegységek déli

oldalainak felmelegedőoldalainak felmelegedőélőhelyein szinte bárholelőfordulhat

• Csak a hímek hagyják el alakócsövet

Atypus affinis - Tölgyes torzpók

• A párkeresés éjszaka zajlikp j j• Kolóniaképzők• Kedvező élőhelyeken ay

példányszám elérhetinégyzetméterenként akár a 10-et is

• VÉDETT!

Dysdera crocota – Sárgás fojtópók• Nősténye 11-17 mm, hímje 9-13

mm• Fejtora élénk vörösesbarna,

potroha selymesen fénylő szürke• Csáprágója nagyméretű• Hazánkban általánosan elterjedt• Sík- és dombvidéken egyaránt

előfordulM l i é f j í k d li• Melegigényes faj, így kedveli afelhagyott kőbányákat,szőlőhegyeketszőlőhegyeket

• Eurázsiai elterjedésű, deszéthurcolással más földrészekenszéthurcolással más földrészekenis megjelent

Pardosa alacris - Sárgafoltos gyászfarkaspók

5 7 á ú

gyászfarkaspók• 5-7 mm nagyságú• Fejtorának középsávja

széles és világosszéles és világosezüstössárga

• A potroh felszíne apróvilágosabb foltokat visel

• A hazai erdők leggyakoribbfarkaspókjafarkaspókja

• A nyílt száraz, valamintkifejezetten nedves naposj pélőhelyeket kerüli

Pardosa agrestis - Pusztai farkaspók• 4,5-6 mm nagyságú• Az egész állat enyhén zöldes-

vagy sárgásbarna• Fejtorának világos középsávja

elől, a szemek mögöttiterületen a legszélesebbP t há k kö é láb• Potrohának középvonalábanegy páratlan majd párosfoltokból álló mintázatfoltokból álló mintázatismerhető fel

• Lábai sárgásbarnák, feltűnőg ,gyűrűzöttséget nem mutatnak

• Természetes élőhelyei a nyíltszikes puszták, aholkarakterfajnak számít

Pardosa agrestis - Pusztai farkaspók• A szántóföldek jelentik a

második otthonát, melyetéldá l d á lpéldátlan egyedszámmal

népesít beEg é es s ántóföldi• Egyéves szántóföldikultúrákban a talajon élőteljes pókegyüttes 40%-át ezteljes pókegyüttes 40% át ezaz egy faj teszi ki

Pardosa amentata - Parti farkaspók• 5-7 mm nagyságú• Alapszíne sötétbarna• A fejtor középsávja széles,

középen befűződik,oldalsávja szaggatott

• A barna potroh hátulsóf lé k két ld lá kifelének két oldalán kisméretű sárga foltokat visel

• Lábai sötéten gyűrűzöttek• Lábai sötéten gyűrűzöttek• Elsősorban a nedves talajú

üde területeket kedveliüde területeket kedveli

Pardosa amentata - Parti farkaspók

• Láp- és mocsárréteken, üdekaszálókon, árterek nyílt, yvagy mérsékelten árnyékoltrészein tömegesen fordul elő

• Agrárterületeken is jelen van

Geolycosa vultuosa - Pokoli cselőpók• Nősténye 30-35, hímje 18-25

mm• Nagy testű, sötét színezetű

farkaspók• A nőstény egész testének

alapszíne szürkésfekete• A potroh elülső harmadában

egy vaskos nyílhegyrehasonlító fekete foltot viselhasonlító fekete foltot visel

• Az ivarérett hímek színezeteáltalában hamuszürkeáltalában hamuszürke,mintázatuk kontúrosabb

• A potroh hasi oldala feketeA potroh hasi oldala fekete• A lábak térdízülete alul sárga

Geolycosa vultuosa - Pokoli cselőpók

• A Kárpát medencében alföldi• A Kárpát-medencében alföldiés középhegységi területekenegyaránt elterjedtA é ö é ű é• A gyér növényzetű napos ésszáraz élőhelyeket kedvelő faj

• A talajba függőleges tárnákatA talajba függőleges tárnákatépít

• A szikesektől a mély talajúközéphegységi gyepekigközéphegységi gyepekigszámos helyen élhet

• A legelőket, sőt az emberá ál l f l íltaposása által felnyílott,

bolygatott gyepeket istömegesen lakja

Nő té 35 45 hí j 20 25Lycosa singoriensis - Szongáriai cselőpók• Nősténye 35-45, hímje 20-25

mm• A Kárpát-medencep

legnagyobb pókfaja• A fejtor és a potroh alapszíne

szürkésbarnaszürkésbarna• A fejtor sugárvonalai sötét

színűek• A potroh háti oldalán egy sor

harántvonalakból állómintázat található

• Potroh hasi oldala fekete színű• Lábak térdeinek alsó felszíne

feketefekete• Élőhelyei elsődlegesen a szikes

puszták (szikpadkákatkülönösen kedveli)

Lycosa singoriensis - Szongáriai cselőpók

• Másodlagos élőhelyei aMásodlagos élőhelyei agyérnövényzetű gyepek esetlegmeddőhányókFüggőleges tárnái fél méternél• Függőleges tárnái fél méternélis mélyebbek lehetnek

• Legalább 3 évig fejlődik• Keleti faj, nyugati elterjedési

határa a Fertő-tó mentiszikesekszikesek

• Nászidőszakba a kóborlóhímek nagy területeket járnakbebe

• Alkalmanként lakottterületekre is betelepülhetnek

• VÉDETT!

Trochosa terricola – Földi farkaspók• Nősténye 10-14 mm, hímje 9-10

mmKö á ú ö ök• Közepes nagyságú, zömökalkatú farkaspókAlaps íne ete örösesbarna• Alapszínezete vörösesbarna

• A fejtor széles középsávval éskeskeny oldalsávval rendelkezikkeskeny oldalsávval rendelkezik

• Országszerte gyakori, aszélsőségesen száraz, nedvesszélsőségesen száraz, nedvesvagy napsütötte élőhelyekkivételével szinte mindenüttelőfordul

• Városi parkokban,kiskertekben, agrárterületeken,de kaszálóréteken is jellemző

Arctosa perita – Tarka farkaspók• Nősténye 8-9 mm, hímje 7-8 mm• Élénksárga, rozsdavörös, drapp

é f k f l kból álló i áés fekete foltokból álló mintázat figyelhető meg rajtaA fejtor eg s ínű• A fejtor egyszínű, világossárgától, mély barnáig változhatváltozhat

• A potroh alapszíne halványsárga, ez viseli a y g ,rozsdabarna, élénk sárga, fekete foltokat

• Tárnázó életmódú faj, amely a nyílt homokfelszínekhez kötődik

Arctosa perita – Tarka farkaspók

• Éjszakai aktivitású• A telet is a homokban vészeliA telet is a homokban vészeli

át• Főleg a Duna-Tisza köziő eg a u a s a ö

homokpuszták lakója

• A hímek 8-11, a nőstények 15-Eresus cinnaberinus - BikapókA hímek 8 11, a nőstények 1520 mm nagyságúak

• A hím fejtora fekete,j ,potrohának cinóbervörös,amelyen 4 fekete színű fehérenszegélyezett folt található

• Fekete lábain fehérő ű űk t i lszőrgyűrűket visel

• A nőstény egyszínű feketeS t b l jé ál k• Szeptember elejére válnakivarérettéA nőstény fonallal bélelt• A nőstény fonallal béleltüregben lakik, amelynekbejáratánál tölcsér alakú háló,bejáratánál tölcsér alakú háló,e fölött pedig ívben kifeszítettfogóháló van

Eresus cinnaberinus - Bikapók• Főleg bogarakat

fogyasztanakI é tt t l l k át• Ivaréretten telelnek át

• Főként domb és hegyvidékilösz-, dolomit-, éslösz , dolomit , ésmészkősziklagyepekben,valaminth k t kbhomokpusztagyepekbenélnek, a zárt erdőket kerülik

• Szigetszerű előfordulásúSzigetszerű előfordulású

Aphantaulax trifasciata – Háromfoltos kövipók

• Nősténye 10-14, hímje 8-10

kövipók

mm• Csillogóan fekete

alapszínezetűalapszínezetű• Fejtorának széles

középsávja és potrohánakközépsávja és potrohánakfoltjai krétafehérek

• Potrohán három, néha ötPotrohán három, néha ötfehér foltot visel

• A fejtor után egy övszerűj gyfolt figyelhető meg

• A lábak töve fekete, atöbbi része világos bordó

Aphantaulax trifasciata – Háromfoltos kövipók

S á é l h k

kövipók

• Száraz és meleg homokosterületek jellemző pókjaNappali aktivitású• Nappali aktivitású

• Duna-Tisza közénekhomokpusztáin éshomokpusztáin ésközéphegységek dolomitsziklagyepjeiben fordulgy pjelő

Berlandina cinerea – Szürkefoltos kövipókkövipók

• Nősténye 7-8, hímje 6-7 mm• Alapszíne világos

ü észürkésbarna• Fejtorán és potrohán

j ll t f k t f lt kbóljellegzetes fekete foltokbólálló mintázat van

• Száraz homoki gyepek• Száraz, homoki gyepektipikus talajlakó pókja

• Éjszakai életmódúÉjszakai életmódú

• Nősténye 9-14, hímje 7-12 mmDrassodes lapidosus - Barna kövipókNősténye 9 14, hímje 7 12 mm

• Fejtora vörösesbarna ésmintázatmentes

• Lábainak színezete hasonló,csak világosabb

• Potroha selymesen fénylőbarna

• Lábai hosszúak• Köves-sziklás helyeken él, ahol

a kövek alá be tud húzódni• A nappalt itt tölti zsákszerű

é é éfehér szövedékében• A köveknek döntő szerepe van

élőh l ik klí ájá kaz élőhely mikroklímájánakszabályozásában

Drassodes lapidosus - Barna kövipók• Csak éjszaka vadászik• A dolomitsziklagyepektől az

alhavasi kőgörgetegigelőfordul

• A kövek hőtartályokkénthatnak az alattuk lévőüregekreüregekre

• Ez kiegyenlíti a talajfelszínhőmérséklet éshőmérséklet éspáratartalom ingadozásait

• Lombos erdeinkben avastag avartakaróban ismegtalálható

• Itt az avarréteg biztosítja akiegyenlített mikroklímát

Yllenus horvathi – Pannon dűne-ugrópók• 5-6 mm nagyságú

• Színezete és mintázata a

ugrópók

homokfelszínhez valóalkalmazkodást mutatja

• Homoksárga alapszínezetű,sötétbarna és fehérszőrökből álló mintázatszőrökből álló mintázatfigyelhető meg rajta

• Kizárólag a nyílt• Kizárólag a nyílthomokfelszínűhomokdűnéken él

• Mo-n főleg a Kiskunságbanél

• Lakótárnát készít ahomokban

Szárazföldi ászkákSzárazföldi ászkák

Crustacea: Isopoda: Oniscidea

Talajtani jelentőségük

Rágásukkal felaprítják az elhalt nagyobb szerves növényi

j j g

Rágásukkal felaprítják az elhalt nagyobb szerves növényimaradványokat.

Ez tápcsatornájukon áthaladva csak kevéssé megváltozvaEz tápcsatornájukon áthaladva csak kevéssé megváltozva(emésztve), mint ürülék kerülnek vissza a talajba.

Il áll tb á f l ó tt ik k ik é tűIlyen állapotban már felaprózott, mikroszkopikus méretűszerves struktúrákként a baktériumok könnyebbentá dják é á á ítják ők ttámadják és ásványosítják őket.

Filogenetikai felosztásg

• Diplochaeta

• Synochaeta

• Crinochaeta

A különbség leginkább az ivarszervek és a légzőszerv felépítésében mutatkozik. g p

Ez utóbbi a szárazföldi léthez való alkalmazkodásban játszik szerepet

Ökomorfológiai típusokÖkomorfológiai típusokSegítségével nagy vonalakban csoportosíthatjuk a szárazföldi ászkákat főbb alaktani jellemzőik és életmódjuk alapján.j j pj

Futó típus

K k dóKapaszkodó

ÖsszegömbölyödőÖsszegömbölyödő

„Tüskés forma”

„Bújkáló”

„Non-komformista”

Futó típus:

Jellemzők:- Hosszú lábak, amellyel gyors futásra képesekHosszú lábak, amellyel gyors futásra képesek- viszonylag érzékenyek a kiszáradásra

Példa: Ligidium hypnorum, Ligia oceanica

Kapaszkodó típus:

Jellemzők:Jellemzők:- Széles ovális és általában lapos test, amivel veszély esetén az

aljzatra „tapadnak”.j „ p- Gyors mozgásra is képesek.

Példa: Oniscus asellus

Összegömbölyödő típus:

Jellemzők:Jellemzők:- Erőteljes testfelépítés- vastag páncél- vastag páncél- változatos mozgás

(lomhától a fürgéig).(lomhától a fürgéig).- Általában jól tolerálják a

kiszáradást, de vannak ,vizes élőhelyekhez kötődő fajok is.

• Példa: Armadillidium vulgare, és más Armadillidium fajok

Bújkáló típus:

Jellemzők:- Nagyon kis testméret (2-5 mm), - rövid lábak, - vastag páncél dudorokkal g p- lassú mozgás. Kiszáradásra érzékeny fajok.y j

Példa: Haplophthalmus danicusp p

„Non-komformisták”:

Jellemzők:- kis testméret (5-10 mm), - Rejtett életmód (barlangok, hangyabolyok)- Gyakran depigmentált és vak ászkáky p g

Példa: Platyarthrus hoffmannseggiiy ff gg

Hazai fajokjErdőkben jellemzőek:

Kapaszkodók:- Protracheoniscus politus (barna erdei ászka)- Protracheoniscus politus (barna erdei ászka)- Trachelipus ratzeburgii (lebenyes ászka)

Gömbölyödők:- Armadillidium opacum (erdei gömbászka)p ( g )

Futók:- Ligidium hypnorum, L. germanicum (partiászkák)

Bújkálók:- Haplophthalmus montivagus

Gyakoribb hazai fajok y j

Lakott területek:

Kapaszkodók: - Porcellio scaber (érdes pinceászka)

Gömbölyödők:- Armadillidium vulgare (közönséges gömbászka)- Cylisticus convexus (közönséges álgömbászka)

Futók:- Porcellionides pruinosus

Ordo: Coleopterap• A Földön mintegy 350 ezer (más forrás szerint 400

ezer) a Kárpát-medencében pedig 6300 fajjal aezer), a Kárpát-medencében pedig 6300 fajjal arovarvilág legnépesebb rendje. Testük legnagyobbrészét kitinképletek borítják.p j

• A bogarak (Coleoptera) az ízeltlábúak törzsének és arovarok osztályának egyik rendje. Jellemző rájuk ay gy j jkövetkező négy tulajdonság együttes megléte:- két pár szárny, az első pár kemény szárnyfedővép y, p y ymódosult, a hátulsó pedig hártyás,- előtoruk szabadon áll, a közép– és utótoruk, pegymással és a potrohhal is összenőtt,- rágó szájszervekkel rendelkeznek,g j ,- teljes átalakulással fejlődnek.

A bogarak talajtani jelentőségeTáplálkozásuk szerint lehetnek:

- ragadozók, növényevők, dög- ill. korhadékevők,g do ó , övé yevő , dög . o dé evő ,némelyek táplálkozása csak a lárvakorraszorítkozik, mások kifejlett korban is esznek.

Sok faj emberi szempontból is jelentős, pl. lehetnekj p j , perdő- és mezőgazdasági kártevők (cserebogár),h k bi ló i i éd k é b (k ti b á )hasznosak a biológiai védekezésben (katicabogár),vagy fontos talajjavító fajok (ganéjbogarak).

Egy rét 0-3 cm-es rétegében 140 kifejlett bogarat és 910lárvát homokos szántóföldön 290 bogarat és 350lárvát, homokos szántóföldön 290 bogarat és 350álcát számoltak össze m2-enként.

Familia: Carabidae - Futóbogarak•Többnyire sötét színezetűek•Futólábakkal és fonalas csáppal rendelkeznekNedvességkedvelő, éjjel aktív állatok•Jelentős részük ragadozó, de szép számmal vannakközöttük dögevők és növényevők is•Általában a talajfelszínen, ritkábban a növényekenmozognak•Csápjuk fonalas, a lábfejízek száma 5-5-5•Világszerte 30000 fajuk ismert, ebből hazánkban kb.650 faj fordul elő•A Carabinae alcsalád fajai általában nagyobb termetű,viszonylag karcsú testű és főként éjjel aktív bogarak,amelyek leginkább ragadozók és jellemző rájuk atesten kívüli emésztés.

•Ezzel szemben a Harpalinae alcsalád képviselői közöttp pmár szép számmal találkozhatunk vegyes táplálkozásúvagy kizárólagosan növényevő fajokkal, amelyek akárgy g y j , ymezőgazdasági károkat is okozhatnak

Táplálkozás• Állati eredetű táplálék:

C i tkák ll b lák földi ili ták

p

• Csiga, atkák, collembolák, földigiliszták,lepkehernyók, peték

• Növényi táplálék:• Nektárium, pollen, magok, levelek, friss hajtások

(Leguminosae, Compositae, Umbelliferae,( egu os e, Co pos e, U be e e,Caryophyllaceae

Cicindela hybrida – öves h kf t i k

• Teste 12-15 mmhomokfutrinka

• Többnyire fémeszöld vagybronzos színű, szárnyfedőin3-3 jellegzetes fehér folt van3 3 jellegzetes fehér folt van

• Elterjedési területén ahomokos talajú, nyílttérségeket részesíti előnyben

• Melegkedvelő, nappal aktív,ragadozó faj kisebbragadozó faj, kisebbrovarokkal táplálkozik

• Szintén ragadozó lárváik agtalajban függőleges járatokatkészítenek.

Cicindela campestris – mezei h kf t i k

• 10-16 mm hosszú éstestfelépítésében az előző

homokfutrinkatestfelépítésében az előzőfajhoz nagyon hasonló faj

• Alapszíne többnyirefé fé ű fű öld éfémfényű fűzöld és aszárnyfedőkön 6-6, néhaösszefolyó sárgásfehér foltláth tólátható

• Magyarországon főkéntdomb-, és hegyvidéken, gyfordul elő, ahol a kötötttalajú réteken, tisztásokonesetenként elég gyakoriesetenként elég gyakori

• A nyílt, homokos területeketáltalában kerüliN l já dá i é• Nappal jár vadászni éstáplálékát a nála kisebbrovarok, hernyók képezik.

Calosoma sycophanta – aranyos báb bló

• Nagytermetű, 24-30 mmSzárnyfedői rezes zöldes

bábrabló• Szárnyfedői rezes-zöldes

színűek• Domb-, és hegyvidéken,gy

lombos erdőkben, elsősorbantölgyesekben él

• Nappali aktivitásúNappali aktivitású• A fákon, bokrokon

lepkehernyókra vadászikFő á lálék j l k• Fő tápláléka a gyapjaslepke,az apácalepke, a tölgybúcsújárólepke és abagolylepkék hernyói ésbábjai

Calosoma sycophanta – aranyos báb blóbábrabló

• Hasznos állat mely az• Hasznos állat, mely azAmerikai EgyesültÁllamokba betelepítvesikeresen tudta kontrolálnisikeresen tudta kontrolálniaz oda Európából véletlenülbehurcolt kártevő lepkékegyedszámát isegyedszámát is

• Védett!

Calosoma inquisitor – kis bábrabló

• Testnagysága 13-21 mm• Gyakoribb, mint az aranyos

bábrabló s a tölgyesekenbábrabló, s a tölgyesekenkívül elegyes lomberdőkben,parkokban,gyümölcsösökben isgyümölcsösökben ismegjelenhet Nappal aktív

• Fő tápláléka a nagytéliaraszoló hernyói ésbábjai.

T t á 34 43Carabus coriaceus – bőrfutrinka

• Testnagysága 34-43 mm• Közép-Európa legnagyobb

termetű futóbogarag• Feketeszínű, szárnyfedőinek

mintázata bőrszerűFőleg heg idéki és erdei• Főleg hegyvidéki, és erdeifaj, amellyel többnyire azerdőszegélyekbent lálk h t k dtalálkozhatunk, dekertekben és parkokban ismegjelenhet

• Röpképtelen, szárnyfedőiösszenőttek, így leginkább atalajfelszínen, az avarbanj ,mozog

• Ragadozó faj, táplálékacsigák bogarak hernyók éscsigák, bogarak, hernyók, ésgiliszták

• Védett!

Carabus violaceus – keleti kékfutrinka• Teste 25-35 mm hosszú• Sötétkék színű• Sötétkék színű,

szárnyfedőjének éselőhátának oldalszegélyeibolyás fényűibolyás fényű

• Főleg domb- és hegyvidékenfordul elő, elsősorban erdeif j lfaj, amely azerdőtársulásokban nemválogat, ak b k dőkb ékarsztbokorerdőkben és atelepített fenyvesekbenegyaránt megél, de nyíltabbhelyeken is gyakori

• Kerüli a száraz élőhelyeket• Ragadozó főként csigákkal• Ragadozó, főként csigákkal

táplálkozik• Védett!

Carabus intricatus – lapos kékfutrinka• Testhossza 26-35 mm• Lapított testű állat melynek• Lapított testű állat, melynek

szárnyfedő kék színűek, ésnéha lilás vagy zöldes fénnyelirizálnakirizálnak

• Elsősorban hegyvidéki faj,amely hazánkban árnyas,üd dőkb (töl kbüde erdőkben (tölgyesekben,bükkösökben,patakvölgyekben,

d k dőkb ) f d l lőszurdokerdőkben) fordul elő,bár általában sehol semgyakori

• Ragadozó• Az imágók ősszel kelnek ki

és korhadt fákban öregés korhadt fákban, öregfatönkökben telelnek át

• Védett!

Carabus ullrichii – rezes futrinka• 24-28 mm testnagyságú• Hátoldalán általában• Hátoldalán általában

sötétebb vagy világosabbrézvörös színű állat, ám testealulról nézve feketealulról nézve fekete

• Csápjai és lábai szinténfeketék

• Sík és dombvidékiterületeken egyarántelőfordul

• Ragadozó életmódot folytat,de lédús gyümölcsöket isfogyasztfogyaszt

• Védett!

Carabus cancellatus – ragyás futrinka

• Teste 20-32 mm hosszúTeste 20 32 mm hosszú• Csápjának tőíze

vörösesbarna, nem fekete éssokszor a lábak combjai issokszor a lábak combjai isilyen színűek

• Az Alföldön és ad b idék á tdombvidéken egyarántmegtalálható és a nyíltterületeken is előfordul

• Ragadozó, de elvétve növényieredetű táplálékot isfogyaszthatfogyaszthat

• Védett!

Pseudophonus rufipes – nagy l f t i k

• 11-16 mm hosszú faj

selymesfutrinka11 16 mm hosszú faj

• Szárnyfedőin rövid, finomszőrök figyelhetők megÉjj l ktí• Éjjel aktív

• Gyepes területeken gyakori,homokos területeken nagyongyközönséges

• Gyakran repülfényforrásokhozfényforrásokhoz

• Növényevő

Familia: Formicidae -- Hangyákgy

• A sarkköröktől a trópusokig nagy számbanmegtalálhatóak.g

• Számos faja van, sivatagi területeken is jellemző.Az amazóniai esőerdők állati biomasszájának 1/3 át• Az amazóniai esőerdők állati biomasszájának 1/3-áta hangyák és termeszek teszik ki. Közel 8 millióhangya és 1 millió termesz található hektáronkénthangya és 1 millió termesz található hektáronként.

• Társas lények, kolóniákban élnek, melyben számosk t t lálh tókaszt található.

• A talajba nitrogéntartalmú anyagokat kevernekazáltal, hogy fészkeikben a zsákmányolt állatokatraktározzák.

• Járataikkal javítják a talaj szerkezetét, levegő- ésvízáteresztő képességét.

• Nagy mennyiségű talajt szállítanak egyik helyről amásikra.

• Szárazabb területeken a föld alatt készítik el afészkeiket közben alaposan összekeverik a fel- ésfészkeiket, közben alaposan összekeverik a fel- ésaltalajt. Nélkülük a talajok jóval tömődöttebbeklennéneklennének.

• Hegyi legelőkön átveszik a földigiliszták szerepét,mivel azok a köves talajt nem kedvelikmivel azok a köves talajt nem kedvelik.

Az anyaghoz kapcsolódó kérdések

• Mi a pókok legfőbb talajtani jelentősége?p g j j g

Milyen főbb ökomorfológiai típusokat ismersz a• Milyen főbb ökomorfológiai típusokat ismersz aszárazföldi ászkák esetében (rövid jellemzés is)?

• Jellemezd a futóbogarak családját.

• Sorold fel a hangyák talajtani jelentőségétSorold fel a hangyák talajtani jelentőségét.